t ö r t e n e t i s z e m l e

tö rte n e ti s z e m le

2 «0

Beköszöntő Pannónia patinás univerzitásának, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek Magyar Jogtörténeti Tanszéke a Magyar Tudományos Akadémia jogtörténeti munkaközössé­ gével karöltve új kiadványt bocsát útjára, a Jogtörténeti Szemlét. Mondhatnék - kis­ sé merészen — folyóirat születik, melynél jó ideje szorgosan bábáskodik pár tucat joghistórikus, történész, levéltáros és más írástudó. A korábbi, kissé ritkán jelentkező, s csak szűk körben ismert Jogtörténeti Értekezések helyett és mellett rendszeresebb megjelenést Ígérünk - remélünk. Orgánumunkkal honunk is belép azok közé az orszá­ gok közé, amelyeknek tudományos kiadványai sokszínű skálájából nem hiányzik a jogtörténészeinek — kutatóinak — folyóirata. Többek között a lengyel, a csehszlovák, az osztrák és az angol lapok mellé sorolnánk hát be. Folyóiratunkra régóta szüksége van a magyar tudománynak, s hitünk, nem kevésbé reményünk szerint a magyar múlt történései iránt mind érzékenyebb közönségnek. E kettős igény határozza meg kiadványunk irányát, s „irályát” . A szélesebb olvasói körhöz szólás szándékától vezérelve a jogtörténet-kutatás legújabb eredményeivel kí­ vánjuk megismertetni önt, aki lehet középiskolai diák, „egyetemi polgár” , tanár, hu­ mán műveltségre fogékony műszaki értelmiségi, munkás, gyakorló politikus, szak­ történész, levéltáros. Oldalainkon a régmúlt századok hőseinek, a „köznapok” em­ bereinek cselekedetei elevenednek majd meg; politikusok, jogalkotók és jogalkal­ mazók életének, munkásságának rajzával gazdagodhat az olvasó. Ám természetesen múltunk jobb s több oldalú megismerését, megismertetését kívánva, a modernizálódó Magyarország jogfejlődését, politikai rendszerének egyre összetettebb szerkezetét is behatóbban óhajtjuk bemutatni, s óhajunk szerint mindezt marxista objektivitással, a történeti valóság iránti fogékonysággal és elkötelezettséggel tesszük, közérthetően, sokakhoz szólóan. Rovatainkban szóhoz jut majd jogtörténész, a politikai rendszer történetének kutatója, művelődés- és gazdaságtörténész, hogy egy-egy intézményt sok­ oldalúan körbejárva szolgáljuk „népünk önismeretének” gazdagítását. Eltökélten disputábilis voltunkat és nyitottságunkat bizonyítandó, alkalmanként ablakot nyitunk a vüág jog-és történettudományának gazdag tárházára, fejet hajtva eredményei előtt, s vitába szállva a külföldi folyóiratokban olvasható „téves vagy elfogult” ítéletekkel. Kazinczyval valljuk: „A külföldi szépet és jót nem irtózni kell” , de e Kárpát-meden­ cében megtelepedett népnek is példát adó történelme van. Erről, s különösen a magyar múlt jogi és politikai históriájáról óhajtunk esetről esetre tükröt adni az érdeklődő publikum kezébi\

Jogtörténeti szemle 11 AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM MAGYAR ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNETI TANSZÉKÉNEK KÖZLEMÉNYEI SZERKESZTI: RÉVÉSZ T. MIHÁLY

Kulcsár Kálmán

Útravaló 3

Tanulmányok Csizmadia Andor Kállay István Rácz Lajos Székely György

A parlamentarizmus kezdetei Magyarhonban 5 Betörők és rablók az úriszék előtt 12 Hatalmi szimbolikánk nomád gyökereiről 24 Hunyadi László kivégzése 33

Közlemények Bellér Judit Máthé Gábor Mezey Barna

Sajtópolitika Magyarországon a Bethlen-korszak első felében (1921-1926) 44 A magyar jogfejlődés jellemző vonásai (1 944-1949) 51 A káromkodás (blaszfémia) a XVII-XVIII. század büntető jogszabályaiban 56

Tudománytörténet Horváth Pál

A jogtörténet-tudomány a budapesti egyetemen 1945 után 66

Dokumentumok, források Iratok és feljegyzések a magyar jakobinusok vezetőinek kivégzéséről 77 Pandula Attila Kötetünk képeiről 84

Társasági élet Magyar jogtörténészek baráti köre 86 Egyetemi levéltári nap a 350 éves Eötvös Loránd Tudományegyetemen 88 A Magyar Jogász Szövetség Jogtörténeti Bizottsága 89 „Az óvadék a magyar büntetőjogban” (Cautio fidejussoria)— Kállay István előadása a Magyar Jogász Szövetségben 91

Jogtörténeti arcképcsarnok Eckhart Ferenc 92 Illés József 95

Literatur Gábor Hamza Csaba Kabódi Gyula Vargyai

Spuren der Wirtschaftskrise der Kaiserzeit in den römischen Rechtsquellen 97 Lehrbuch im Themenkreis der Geschichte des Strafstreckungsrechts und seiner gültigen Rechtsregeln 107 Die Wandlungen der Staats- und Rechtsinstitutionen in den ersten Hälfte des XX. Jahrhunderts in Ungarn 111

Az ELTE M a g y a r J o g tö rté n e ti ta n szé ké n e k

k ia d v á n y a i

115

P u b lik a tio n e n d e s Lehrstuhls fü r Ungarische R echtsgeschichte an d e r ELTE U n ive rsitä t

P u b lic a tio n s o f th e ELTE U niversity o f S ciences S ta te - a nd

Legal H istory

In h a lt C ontens

115

123 125

Tables des m atié re s A J o g tö rté n e ti Szem le

D e p a rtm e n t o f H u n g a ria n

127

1984/1. szá m á n a k szerzői

129

115

Útravaló A történettudomány hasznát hajlamosak vagyunk - a „história est magistra vitae” szólás értelmében — kizárólag valamilyen történelmi leckegyűjteményként értékelni. Holott em­ lékeznünk kellene Friedrich Kari von Savigny, a világ első jogtörténeti folyóiratának (Zeitschrift für geschichtliche Rechtswissenschaft. 1815.) első száma bevezetőjeként írt szavaira: „a történelem az egyedüli útja annak, hogy saját állapotunkról valódi ismere­ teket nyerhessünk”. Az utóbbi évtizedek magyar jogfejlődésében azonban nemegyszer megnyilvánult a szinte görcsös törekvés a múlttal való szakításra, s jóllehet mind a jogi szabályozásban, mind a bírói gyakorlatban visszatérően jelen vannak a korábbi jogfejlő­ dés elemei, jogi kultúránk történeti fejlődésének következményei, mégis élt és él az il­ lúzió: a „kötetlen” jogalkotás lehetőségében való hit. A kötöttség természetesen nem csak vagy nem is elsősorban a múltból fakadó, a ko­ rábbi jogi szabályozásból eredő vagy jogi kultúránk továbbéléséből következő kötelék. Ám ennek elismerésével, a jelen valóságának mint a jogi szabályozás legfontosabb kon­ textusának elfogadásával anól sem feledkezhetünk meg, hogy e kontextus, „közállapo­ taink”, jelenünk egésze történeti folyamatok terméke, ezek ismerete nélkül tehát nem megérthető. Közelebbi és távolabbi múltunk és benne jogi múltunk tanulmányozása, a megmu­ tatkozó folyamatok megértése tehát nem valamiféle eseti szempont miatt vagy ilyenből kiindulva fontos. Nem a jelen szituáció változó összetevőinek megfelelő hagyományokat kell keresnünk. Nem a „hősi múlt”, a „haladó” hagyományok feltárása érteti meg jele­ nünket és ad segítséget tudatos cselekvésünkhöz, hanem a folyamatok, az összefüggések - az országon kívülre is futó szálak és külső tényezők által is meghatározott helyzetek feltárása. S minthogy jogtörténetről van szó: a jogi szabályozás, az állami cselekvés lehe­ tőségeinek és korlátainak, a politikai és jogi eszmék valódi funkcióinak elemzése. Mindez átgondolt történeti kutatásokat igényel. Azt is mondhatnám, hogy jogtörténe­ tünknek - minden eredményét is számba véve - meg kell újulnia. Tisztes és alapos rész­ kutatások hozamát szükséges a fenti szempontokból elemeznie, s felderítenie azokat a „fehér foltokat”, amelyek megszüntetése nélkül a történeti általánosítás is lehetetlen. Programot adni természetesen nem az én feladatom, de annyit — kívánságként - is megállapíthatok, hogy az Uyen módon megújhodott jogtörténetírás valóban megadhatja a napjaink jogi és társadalomépítő feladataihoz oly régen várt tudományos segítséget. KULCSÁR KÁLM ÁN

akadémikus a Magyar Tudományos A kadémia főtitkárhelyettese

3

/ -------------------------------------------------------------------------------

Tanulmányok C SIZM AD IA AND O R

Á PARLAMENTARIZMUS KEZDETEI MAGYARHONBAN* A p o lg á ri á ta la k u lá s kérdései az 1 8 4 8 /4 9 . évi n é p k é p v is e le ti o rszá g g yű lé se n 1

1848/49. változást jelez a magyar társadalom és jog történetében. 1848 előtt a feudális kor csak a nemesség jogait biztosította, és kirekesztette — mint mondották — az alkot­ mány sáncaiból a nyomorult adófizető népet (a misera plebs contribuens-t). Ez azt jelen­ tette, hogy az ország lakosságának mintegy 5%-át kitevő nemesség, illetve annak felnőtt férfi képviselői vettek részt — legalább közvetve - a törvényhozásban, vettek részt sze­ mélyesen a végrehajtó hatalmat gyakorló vármegyei közgyűléseken s ugyancsak közvetve a bíráskodásban. A jobbágyok a földesurak úriszékének hatalma alatt sínylődtek, amely­ től csak kivételesen lehetett fellebbezéssel fordulni a vármegyei törvényszékhez. Más volt ugyan a helyzet a szabad királyi városokban. Itt azonban - talán még kisebb arány­ ban, mint a vármegyében — egy szűk körű — többnyire patrícius polgárság tartotta kezé­ ben a hatalmat, melyből még a szélesebb körű polgárság, az ún. céhpolgárság csak kis­ mértékben részesedett. A céhpolgáiság képviselője, a választott község (electa communitas) élén álló tribunus plebis mindinkább kiszorult a hatalmat képviselő kistanácsból (a senatusból), vagy legalábbis élénken érezhető volt a kiszorítási tendencia.2 A feudális rend keservei azonban már a XVIII. század végétől visszhangra találtak a haladók körében. Elsőnek e század végén a magyar jakobinusok emelték fel intő szavai­ kat a kizsákmányoltak polgári és politikai jogai érdekében. Köztük Hajnóczy József volt a legfigyelemreméltóbb, aki - bár egy időben szerémi alispán — nem nemes létére saját bőrén érezte a feudális igazságtalanságot, és az 1790/91. évi országgyűlés idején több ano­ nim munkájában kérte a nem nemeseknek az országgyűlési jogokban részesítését, ő veti fel először a népképviseleti országgyűlés megvalósításának gondolatát. Szerinte „a nem­ zet törvényhozó testülete” azokból az egyénekből állana, akik földbirtokkal rendelkez­ nek, ezt azonban mindenki szabadon szerezhet.3 A polgári átalakulás kivívása ettől kezdve a magyar politikai irodalom állandó követe­ lése, ami a XIX. század negyvenes éveiben kulminál, elsősorban a liberális és haladó Kossuth Lajos agitációja folytán. Kossuthon kívül e kérdésben élen járt a harcban a libe­ rális ellenzék legnagyobb műveltségű köre: a centralisták (politikai ellenfeleik elnevezése szerint doktrinérek), akik legrészletesebben fejtik ki a polgári állam formai követelmé­ nyeit s ennek megteremtésére vállalnak közülük egyesek, mint Szalay László, városi ‘ C sizm adia p ro fesszo r m u nkájának posztum usz: közlésével is tan ítv án y i tisz te le tte l ad ó zu n k a m ú lt esz­ te n d ő b e n e lh u n y t szerző em lékének. 5

követséget az országgyűlésen, hogy szavukat a polgárság nevében hallassák, melyhez tar­ tozónak magukat tekintik.4 A centralista csoport egy másik tagja, Eötvös József báró a népképviseletről írt cikké­ ben egyenesen arról ír, hogy a politikai újjászületés első pillanatának azt fogják tekinteni, amelyben a városok először élnek a szavazati joggal a törvényhozásban, bár a városok az egész nem nemes népességet nem képviselhetik. Ekkor a népképviselet első lépésének a városok országgyűlési képviseletét tekintették. Ez azonban csakhamar meghaladott állás­ pontnak számított, mert az utolsó reformországgyűlés — az 1847/48. évi —hajnalán, a haladók már nemcsak a városoknak, hanem az egész népnek kívántak szavazati jogot adni. A népképviselet megadása egyik kulcskérdés volt az országgyűlésen is, de az 1848-as átalakulást vezető liberális nemesség gondoskodott arról, hogy polgári formák között is kezében maradjon a hatalom. Ezért már a népképviseleti választójogról szóló törvény első szakasza meghagyta a politikai jogok élvezetében mindazokat, akik a feudalizmus idején már ezt gyakorolhatták. Ez annyit jelentett, hogy falun — mint mondani szokták a „bunkokrácia és a választási korteskedések képviselőinek”, a bocskoros nemességnek, a városokban pedig a polgárjoggal rendelkezőknek továbbra is megmaradt a választójoguk. Ezenkívül a népképviseleti törvény magas cenzust állapított meg, amely nem volt egyenlő - városokban magasabb volt - de falun az egynegyed telket (kb. 6 hold) elérte.5 A ma­ gas cenzus és a nemesi előjog fenntartása ellen az országgyűlés idején ugyan elítélően nyi­ latkoztak a pesti forradalmat előrelendítő márciusi ifjak és a pesti radikálisok vezette népgyűlések is, ez azonban nem változtatott a nemesség makacs kitartásán. Noha az egyik radikális (Madarász László, a későbbi rendőrminiszter) azt javasolta, hogy legyen „min­ den magyar választó, ki az ország védelmére összeiratik és szolgálattal tartozik”, a tör­ vény csak további korlátokkal rögzítette a negyvennyolcas választójogot: Az aktív választójogot a törvény annak a férfinak biztosította, aki a) Magyarországon született vagy honosították; b) 20. életévét betöltötte; c) nincs atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt; d) hűtlenség, csempészés, rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték alatt nem áll; végül e) törvényesen bevett valláshoz tartozik. (Ezek voltak akkor a latin, görög, és örmény szertartású római katolikus, az ág. h. evangélikus, a református, az unitárius és a görög keleti (ortodox) vallások.) A magyar választójogi törvénynek az aktív választójogot megállapító rendelkezései — az akkori viszonyokat tekintve - nagy lépést jelentettek előre. Ezért állapítja meg a radikális Márczius Tizenötödike nevű hírlap, hogy a törvény „szabadelvűségénél fogva minden más európai országbeli törvényeket jóval meghalad”.6 Valóban, ha akár az 1830. augusztus 4-i francia chartát, vagy az 1848. november 4-i alkotmányt nézzük, akár az 1832. évi angol Parliament Actot, sőt még a polgári alkotmá­ nyoknak példát mutató belga alkotmányt sem kivéve, amelyek 25 éves korhatárhoz (a franciák 21 évhez) és más szigorúbb feltételekhez kötötték - csak 1848. novembertől — a választójogot - a magyar választójogi rendszer haladó volt. Az osztrák birodalomra érvényes és 1848. április 25-én kiadott ideiglenes választójogi rendelet jóval reakciósabb, mert közvetett választójoggal operai. Minden községből (városból 250 lakos) (WahlDistrikt) választ egy elektort (Wahlmann). Ha a község (város) nagyobb, minden további

6

500 lakos választ egy újabb elektort. A választókra feltételként a 24. év betöltését, a polgári jogok szabad élvezetét és a választókerületben legalább hat havi helyben lakást írtak elő; negatív feltételként kikötötte a rendelet, hogy munkások, szolgák és olyanok, akik nyilvános gondozásban részesülnek, nem választhatók. Még szigorúbb feltételeket ír­ tak elő a képviselőkre. Csak az 1848. május 15-i újabb forradalmi hullám után kibocsá­ tott jogszabály (1848. május 30-i, Ministerialerlafi) teijeszti ki átmenetileg a szolgákon kívül minden 24. évét betöltött férfira a választójogot.7 A haladó magyarországi rendszer azonban cenzusokat is tartalmazott. Az aktív válasz­ tójog megszerzéséhez szükséges volt még, hogy a választóknak a már említett feltételek mellett a) szabad királyi városokban vagy rendezett tanáccsal ellátott községekben 300 frt. értékű háza, földje legyen, más községekben 1/4 úrbéri telke vagy ezzel egyenértékű birtoka; b) mint kézműves, kereskedő, gyáros állandó lakóhelye, saját műhelye, üzlete vagy gyára legyen, s ha kézműves, legalább egy állandó segéddel dolgozzék vagy c) legalább saját földből vagy tőkéből eredő 199 forint évenkénti állandó és biztos jö­ vedelmet kimutatni képes legyen. Jövedelemre való tekintet nélkül megkapták a választójogot a tudósok, sebészek, ügy­ védek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai, gyógy­ szerészek, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők és tanítók. Az erdélyi törvény azon­ ban a honoráciorokat kirekesztette a falvakban, hacsak egyéb feltételeknek meg nem feleltek. Magyarországon a passzív választójogot (választhatóságot) a törvény az aktív választó­ jog már felsorolt feltételein kívül a 24. életév betöltéséhez és a magyarul tudáshoz kötötte azzal az indokkal, hogy a törvényhozási nyelv egyedül a magyar. Pozitív rendelkezése volt a törvénynek a választókerületek egységes kijelölése. Általános szabály az volt, hogy 30 000 lakosra jutott egy-egy mandátum. Az 1848. évi törvény szerint 377 kerület volt az országban, ehhez járult még a 68 erdélyi kerület. Az 1848. évi márciusi törvények létrejöttére döntő volt a március 15-i pesti forra­ dalom, mely egyik csúcsa volt a Párizsban kezdődött és Európán végigseprő forradalmi hullámnak. Ez az átalakulás alig két héten belül a törvények egész sorát hívta életre. Eze­ ket a törvényeket általában két csoportba oszthatjuk. Az első csoportba azok tartoztak, amelyek a Habsburg-birodalom keretében bár, de viszonylagos önállóságot biztosítottak Magyarországnak. Ennek egyik megnyilvánulása volt a független felelős magyar miniszté­ rium létrehozása. Ide tartozott a népképviseleti országgyűlés már eddig tárgyalt megte­ remtése is (1848:5. sz. törvény), s ezzel kapcsolatban a kéttáblás országgyűlés életre hívása Pesten (1848:4. te.). Az 1848. évi 7. törvény s ezzel szinte egyidőben az 1848. évi erdélyi 1. sz. törvény egybehangzóan kimondták Erdély unióját az anyaországgal, meg­ történt az 1848. évi 16. és 23. törvénycikkekkel a helyi szervek, a vármegyék és a vá­ rosok polgári alapokra helyezése is. Néhány törvény (1848: 18., 19., 20. te.) gondosko­ dott egyes szabadságjogok, a sajtószabadság, a tanszabadság és a vallásszabadság rögzí­ téséről. Mindezek előremutató törvények voltak, bár nem nélkülözték a szabadságjogok polgári korlátait, így a sajtószabadságnál a kauciót, a tanszabadságnál a könnyítéseknek csak az egyetemi oktatásra korlátozását és a vallásszabadságnál csupán a bevett vallások

7

egyenlőségét, amelybe sem a zsidók vallásszabadsága, sem a lelkiismereti szabadság nem fért bele. Az 1848. évi törvények másik csoportját a gazdasági vonatkozásúak alkották, amelyek a feudális gazdasági rend lebontását és a tőkés gazdaság intézményeinek kiépítését szol­ gálták. Ide tartozott a közteherviselést kimondó 8. törvény, az úrbéri szolgáltatások megszüntetéséről szóló 9. törvény, a legelő „elkülönözésről” és a faizásról (lignatio) szóló 10. törvény, a földesúri hatóságok által intézett ügyekről, s ebben az úriszék eltör­ léséről szóló 1 1 . törvény, a papi tized megszüntetéséről szóló 13 . törvény, az ősiség (aviticitas) eltörléséről szóló 15. törvény, melyek lebontották a feudális rend jogintéz­ ményeit.8 Mindezek a törvények a forradalmi lendületű országgyűlés által hozott márciusi át­ alakulás keretébe tartoztak. Mikor végre — nem kis bizonytalankodás után — V. Ferdinánd április 1 1-én szentesítette a márciusban hozott törvényeket9, az újonnan megalakult kormány hozzákezdhetett a törvények végrehajtásához. A kormány megalakulásán és munkájának megkezdésén kívül talán legáltalánosabb hatású volt a törvények között a népképviselet, amelynek előkészített végrehajtása igény­ be vette az egész április hónapot, míg a választások május és június hónapokban zajlot­ tak le. A választási törvény — mint láttuk — az alkotmány sáncaiból eddig kívülrekedt néposztályoknak adott lehetőséget az ország ügyeinek irányítására. Ha a választójogban nem is részesültek még a nők, a segéddel nem dolgozó iparosok, a negyed teleknél kisebb birtokkal rendelkező parasztok, a zsellérek, a napszámosok, a mezőgazdasági cselédek, az atyai hatalom alatt állók és más függő helyzetben levők jelentős csoportjai, végül a nem bevett felekezetekhez tartozók, azzal, hogy a törvény biztosította a választójogot az iparosok jelentős részének, a volt telkes jobbágyoknak és a vagyontalan nem nemes értelmiségieknek, a feudális rendi képviselettel szemben megvetette a népképviseleti vá­ lasztási rendszer alapjait. Sokkal óvatosabban követte a magyarországi kezdeményezést az erdélyi választásokat szabályozó 1848. évi 2. (erdélyi) törvény, amely a nemzetiségi kérdés helytelen kezelése következtében a magyar nemesi hegemónia fenntartása érdekében kizárta a választó­ jogból a vagyontalan, nem nemes értelmiségieket, s megszorította a volt jobbágyok vá­ lasztójogban részesítését. A baloldal - aminek nem volt önálló, szervezett pártja - csupán arra törekedett, hogy a reformkorszak harcaiból a néptömegek előtt ismert képviselőit mandátumhoz juttassa vagy felkutasson helyüeg népszerű, baloldali gondolkodású, bár országosan eddig ismeret­ len jelölteket. A szervezettség azonban annyira hiányzott, hogy a helyi jelöltek minden központi támogatás nélkül küzdöttek, s még olyan országszerte népszerű jelöltet is, mint amilyen Petőfi, a költő volt, csak néhány újságcikkel támogattak, amelyekből bizonyára kevés jutott el a választókhoz; a választási módszerekben járatlan költőt közönyös nem­ törődömséggel hagyták elvérezni a „kaputosok" által megszállt kiskunsági apparátus fon­ dorlatai között.10 így azután - ha voltak is a népnek helyi jelöltjei, azok elszigetelten, egymásról mit sem tudva harcoltak s a liberális nemességnek (városokban a liberális pol­ gárságnak) jól szervezett választási apparátusával kellett megmérkőzniük. Ha a választási eredményekben az egyes képviselők foglalkozását és ezen keresztül osztályhelyzetét vizsgáljuk, legott szembetűnik, hogy az országgyűlési képviselők túl­ nyomó többsége a reformkoiszak vezető osztálya a megyei birtokos nemesség közül

8

került ki. Az összes képviselő mintegy 74%-a birtokos nemes volt, ebből 16 grófi, 10 bárói címmel, s ha birtokaik nagysága jelentős különbséget is mutatott, érdekeik lénye­ gében azonosak voltak. E birtokos nemesek jelentékeny része, az összes képviselő mint­ egy 30%-a egyben megyei tisztviselő is volt, ezzel is dokumentálva, hogy a magyar álla­ miság védőbástyája, a mindenható vármegye továbbra is részt kér a hatalomból. Sőt a vármegyei birtokos nemesség a felelős minisztérium megteremtése óta állami hivatalokat is vállalt. Erre utal az a kb. 12%, ami az állami tisztviselők részesedését jelentette az öszszes képviselői helyekből. A birtokos nemesség mellett a városi polgárság foglalta le a kép­ viselői helyek jelentős részét, összesen mintegy 14%-át. Ezeknek majdnem fele városi tisztviselő, több mint fele önálló ügyvéd, néhány orvos, egyéb értelmiségi főfoglalkozású köztük több pap, önálló iparos, kereskedő mindössze 1%.11 Az új országgyűlési képviselet a májusi—júniusi választások után 1848.július elején ült össze, és feladatának tekintette mindannak a változásnak megvalósítását, amelyet a már­ ciusi napok forradalma és a nyomába szegődő törvényhozás elindított. Valóban nem volt hiány a lelkesedésben, nem volt hiány a népképviselők terveiben sem, amelyeket a nyá­ ron összeült országgyűlés elé teijesztettek. A megvalósulásnak azonban útját állták a szeptemberi napok, amikor a Habsburg-hatalom parancsára Jellasics József horvát bán átkelt a Dráván és megindította seregét a mind nagyobb függetlenségre törekvő polgári magyar állam ellen. Jellasics csatát vesztett seregét ugyan a fiatal magyar honvédség meg­ állította Pákozdnál,sa hadvezért dicsőségre vágyó bán sikertelensége alkalmat adott Pe­ tőfinek az ismert sorok megírására

Fut Bécs felé Jellasics a gyáva, Seregének seregünk nyomába. Ha a bán csapatai e napokban valóban le is szerepeltek, a magyar sereg nem jutott Schwechaton túl, s a bécsi forradalom leverése után a császári hadvezérrel, Windischgratz herceg csapatai megindultak a nyugati határokon át Pest felé. Nincs terünk arra, hogy a szabad­ ságharc dicsőséges és szomorú fegyvertényeit elősoroljuk. Csak arra kívánunk rámutatni, hogy 1849 újévéig a pesti országgyűlés egész sereg törvényt hozott tető alá, melyeknek azonban legtöbbje nem a polgári átalakulás továbbépítését szolgálhatták, hanem a szabad­ ságharcban való helytállást. így jött létre 1848 októberében Kossuth vezetésével a sza­ badságharc új kormányzati szervezete, a Honvédelmi Bizottmány,12 így született meg az első polgári költségvetés, ugyancsak Kossuth pénzügyminisztersége alatt,13 így épültek ki a forradalmi intézmények: a pesti, budai majd az ország különböző részein életre hí­ vott közbátorsági választmányok, a helyi igazgatás aktivizálására, a katonai szervezés segítését szolgáló kormánybiztosi intézmény, s már 1849. év elején a nemzetgyűlés deb­ receni szakasza alatt az egész országot behálózó vészbíróságok.14 Míg azonban a szabad­ ságharc állami szervezete kiépült, a magyar kormányférfiak az ország jelentős hányadát alkotó nemzetiségek megnyugtatásával is törődtek. Ezt a célt szolgálták volna a nemzeti­ ségi törvények, amelyek elsősorban a románok jogos igényeinek kielégítésén voltak hi­ vatottak munkálkodni.15 Mindez a szabadságharc mostoha körülményei között csak terv maradt, kivéve egyet, az ún. nemzetiségi törvényt, amely a védekezés végső akkordjai között a szegedi nemzetgyűlés napjaiban, 1849 júliusában született, s amely „a magyar birodalom területén lakó minden népiségnek nemzeti szabad kifejlődését biztosítja”. A hivatalos nyelv ugyan a magyar maradt, de a községekben érvényesülhetett a nemzeti­ ségi nyelv, a törvényhatóságokban a többségi nyelvet is hivatalos nyelvnek kellett tekin­ 9

teni; ugyanez az elv érvényesülhetett az esküdtszéki eljárásban is. Az egyházakban szaba­ don használhatták a nemzetiségi nyelvet, s ez érvényesült az elemi oktatásban, az anya­ könyvek vitelében is. Külön kívánta a kormány a románok és a szerbek sérelmeit orvo­ solni, és ezért messzemenő engedményeket tett a görög ortodox egyház számára is. Noha a nemzetiségi törvény végrehajtására a világosi fegyverletétel miatt nem kerülhetett sor, a törvény a maga idejében jelentős lépés volt a megértés felé. Ennek létrehozásában nem kis szerepe volt az Erdélyben tevékenykedő és nemzetiségi elfogultsággal igazán nem vá­ dolható Bem József lengyel tábornoknak. A nemzetiségi törvény haladó törvény volt, csakúgy, mint a felekezeti egyenjogúság felé mutató másik szegedi törvény a zsidókról.16 Nagyon hiányos volna az 1848/49. évek országgyűléseinek tárgyalása, ha nem emlé­ keznénk meg arról a törekvésről, amely már 1848 őszén az országgyűlés egyik legfonto­ sabb programja volt: az úrbéri kármentesítés. Ez a kérdés sokszor felmerül a szabadságharc alatt tartott országgyűlések folyamán, de végül nem a szabadságharc országgyűlése, hanem a Habsburg abszolutizmus egyik pátense valósította meg, igaz, nagyon szerény keretek között. Másik - nemkülönben fontos kérdés volt a parasztság gazdasági problé­ máinak megoldása. Míg ugyanis a jobbágyok tulajdonul kapták az eddig birtokolt úrbé­ res földjeiket, (624 134 telkes jobbágy család), a többségben levő zsellérek (913 962 család) csak a hűbéri jellegű szolgáltatásoktól mentesültek, de földhöz nem jutottak. A szolgacsaládoknak pedig gazdaságilag nem adott segítséget a 48-as törvényhozás, s egy­ általán nem elégítette ki földigényeiket. A parasztság gazdasági problémáinak félmegoldása azok vidéki mozgalmait eredmé­ nyezte. Az országgyűlés, elsősorban Deák Ferenc az igazságügy-miniszter különböző módokon akart segíteni a parasztságon. Deák javaslatot teijesztett elő, amelyben a hűbé­ riség teljes felszámolását akarta a házas zsellérek részére, ki akarta terjeszteni a haladó úrbéri vonatkozású rendelkezéseket a jobbágykézre került irtványokra, maradványföl­ dekre és egyéb, szerződéssel bérbe adott jobbágyföldekre, -rétekre, ha a tulajdonos nem tudja bizonyítani, hogy majorsági földekből valók.17 Mindezek azonban a szabadságharc alatt nem valósultak meg, s szeptember 15-én csupán a szőlődézsmát fizetőkön segítettek. Anélkül, hogy a szabadságharc gazdag jogszabályalkotására tovább is kitekinthetnénk, utalnunk kell az 1849. április 14-én Debrecenben kiadott Függetlenségi Nyilatkozatra, melyben a nemzetgyűlés az ország függetlenségét, a Habsburg-ház detronizálását kimond­ ta,18 és rendezte az ország kormányzatát. Kossuth Lajost kormányzó elnökké választot­ ták, aki ettől kezdve az államfői tisztet viselte. Mindez nem változtat azon, hogy a cári seregek 1849 augusztusában a magyar szabad­ ságharcot leverték, s így a polgári köztársaság torzó maradt.

Jegyzetek 1 Csizmadia Andor referátuma a Lengyel-Magyar Történész Vegyes Bizottság tudományos ülésén 1984. november 2-án. 2 A városi szervezetről 1. Csizmadia Andor: A magyar városi jog. Reformtörekvések a városi közigaz­ gatásban. Kolozsvár, 1940. - Uő: A tribunus plebis városi jogunkban. A Janus Pannonius Egyetem 1985. évi Dolgozataiban. 3 Hajnóczyról 1. Bőn is György: Hajnóczy József. Bp. 1954. Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Sajtó alá rendezte: Csizmadia Andor. Bp. 1958.

10

4 A centralistákról 1. Sőtér István: Eötvös József. Bp. 1953.; Szalay László: Országgyűlési beszédek a szabad királyi városok ügyében. Publicistái dolgozatok. Pest, 1847.1. 175-185. 5 Csizmadia Andor: Magyar választási rendszer 1 8 4 8 -1849-ben, 1963. 58. 6 Márczius Tizenötödike. 1848. április 2. sz. 7 Az osztrák választójogról 1. Götz, H.: Die Entwicklung des parlamentarischen Wahlrechtes im alten Österreich. Innsbruck, 1949. Kézirat. - Az osztrák választójog részletes elemzése (a történelmi fejlődés érintésével): Boyem, L.: Wahlrecht in Österreich. Wien, 1961. I. k. — összefoglaló mo­ nográfia az európai választójogról: Braunias, K.: Das parlamentarische Wahlrecht. Berlin und Leipzig, 1932. 1 -2 . k. 8 Az országgyűlés törvényeiről 1. Barta István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 184748. Bp. 1951. 9 A törvények szentesítésének huzavonájáról 1. Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycik­ kek az udvar előtt. Bp. 1936. 10 Petőfi választási harcairól 1. Urbán Aladár: A nagy év sodrában. Bp. 1981. 273. 11 A választási eredményekről I. Csizmadia Andor: Magyar választási rendszer, ih. 152. 12 A Honvédelmi Bizottmányról 1. Ember Győző: Kossuth a Honvédelmi Bizottmány élén. In. Kos­ suth Emlékkönyv. Bp. 1952.1. 175. 13 Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban, 1848 április-szeptember. Szerk. Sinkovics István. Bp. 1957.; Kossuth Lajos összes munkái. II. k.; Sinkovics István: Kossuth az önálló pénz­ ügyek megteremtője. In: Kossuth Emlékkönyv. I. 87-174. 14 A vésztörvényszékek működését ismerteti Sarlós Béla: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc büntetőjoga. Bp. 1959. 15 Az erdélyi unió érdekében készült törvénytervezeteket közli Beér János - Csizmadia Andor: Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés. Bp. 1954. 576-591. Az unió - létrejöttéről X.Márki Sándor: Az erdélyi unióbizottság. Budapesti Szemle, 1898. 16 A nemzetiségi törvény értékeléséről 1. Gerőné Fazekas Erzsébet: Az 1849-es és 1868-as nemzetiségi törvény összehasonlítása a történelem haladó erőinek szempontjából. Századok, 1948. 283-312.; Imreit István Balíescu és Kossuth. In: Irodalmi Almanach. III. Kolozsvár, 1952.; Arató Endre: Az 1849. évi júliusi nemzetiségi törvény és helye Európában. Kortárs, 1975.; I. Tóth Zoltán: A Szemere-kormány nemzetiségi politikája. Az MTA II. Osztályának osztályközleményei. II. Bp. 1952. 18 Révész Imre. Kossuth és a Függetlenségi Nyilatkozat. In: Kossuth Emlékkönyv. I. 409-453.; Varga Zoltán: A trónfosztás. In: A szabadságharc fővárosa. Debrecen, 1948. 385-504.

11

KÁLLAY ISTVÁN

BETÖRÖK ÉS RABLÓK AZ ÚRISZÉK ELŐTT Egyszerű lopások

A lopás, valamely dolognak a tulajdonos tudtán kívüli elvétele,1 mindenkor igen gyakori és sokrétű cselekmény volt. Éppen ilyen szerteágazó annak bírósági megítélése is. Nehéz volt elválasztani a bűnvádi eljárást és a polgári pert, hiszen gyakran a károsult egyúttal vádló is, akinek érdeke a kár megtéríttetése.2 E tanulmány arra vállalkozik, hogy a XVIH-XIX. század magyar társadalmának peremére szorult elkövetők pereinek, a fölöt­ tük ítéletet mondó földesúri bíróságok döntéseinek bemutatásával rajzolja meg a kor vagyonbiztonságának helyzetét. Az ilyen ügyekben eljáró bírói forma az úriszék nemcsak a földesúr, hanem az uradalmi alattvalók tulajdonát is védte. Ezért mindenkinek köteles­ sége volt a tolvajt üldözni vagy az üldözéshez segítséget nyújtani. A nagykárolyi úriszék pl. öt lakost „árestált be”, mivel a tolvajt elszalasztották és nem üldözték.3 Különösen a XVIII. század első felében gyakori volt, hogy a lopást ház-, pince- vagy bolt- (nagyrészt mészárszék-, kocsma-) feltöréssel párosulva követték el. A betöréses lopást általában súlyosabban büntették. 1703-ban pl. a semptei hídon fogtak el egy tol­ vajt, aki egy házat feltört, a kamrát „megásta”, az ott talált ládát feltörte. Az úriszék sze­ rint megérdemelné az akasztófát, de „mivel ezelőtt ilyen lopásban nem tapasztaltatott és a kárvallott kára is megtérül” (mivel az még a tettesnél volt), háromszor 30 pálcát vertek rá. Az őt őrző hadnagynak jutalmat kellett adnia, majd visszaadták Nagyszombatra, vá­ rosijobbágyi szolgálatra.4 1724-ben Tisler Antal kutyapecér állott a lakompaki úriszék előtt. Azzal vádolták, hogy betörve a kastélyba, behatolt a kertész házába, ládáját feltörte, abból ruhákat lopott el, majd elásta. „Mindezt a maga nyelvén meg is vallotta.” Mint „tolvaj és útonálló, fosztó latort” akasztófára ítélték, és előző társai, valamint más gonosz tettei kivallatására, tor­ túra alá vetették. - A keresztúri úriszék egy nőt, aki lopásért és csavargásért már volt büntetve, fővételre ítélt, mert újból házakba tört be, ott fiókokat és szekrényeket nyitott ki és pénzt, portékát vitt el. „Mint régi szokásából természetté vált valóságos tolvajt” ítélték halálra. Féije is be volt fogva, de mivel semmi sem bizonyult rá, kiengedték. — A lóki úriszék egy házakba való behatolással, ládák feltörésével vádolt asszonyt, miután a tortúra alatt magát némileg (de nem egészen) terhelte, kitiltott Sopron vármegyéből.5 A Bethlen család úriszékén, ahol általában szigorúbb ítéletek születtek, a házfeltörésért csak 12 Ft-ot szabtak ki. - A nagykárolyi úriszék 1740-ben házfeltörésért és 7 Ft érték lopásáért 60 botot és a már elszenvedett hathavi karcért, — Ugyanezen úriszék előtt Faragó Gergelyt azzal vádolták, hogy vasárnap, az istentisztelet alatt egy sváb ember házába betört, ládáját feltörte. „Csaknem világos gyanúsággal terhelve” a bíróság 50 kemény pálcát méretett rá. — Tótmegyeren két lakos a kertész házába betört és 85 Ft-ot elvitt. Az ügyész a Károlyi-úriszék előtt kötelet kért rájuk, de csak 60-80 korbácsot kap­ tak két részletben. — Nem kímélték a tolvajok a mezei kunyhókat sem. Egy csongrádi lakos a határban levő kunyhókat törte fel és azokból lopott. Pro correctione 24 ütést mértek rá.6 12

Súlyosbító körülménynek vették, ha a házfeltörést „tanult tolvaj mesterséggel” haj­ tották végre. 1756-ban állott egy cigány Festetics Kristóf tapsoni úriszéke előtt. Az ura­ dalmi ügyész azzal vádolta, hogy „mint ragadozó tolvaj személy, felebarátjának jószágát, javait szomjúhozván”, összesen öt házat vert fel és 2 máriást, valamint 43 Ft-ot vitt el. Ezért halált kért rá. Az alperes ügyvédje azzal védekezett, hogy az összeg ugyan felül van a 25 Ft-os értékhatáron, de az alperesnek ebből csak 11 Ft jutott, a többit a társai kapták. Az úriszék állásfoglalása szerint a lopás nagyságát nem azon mérik, hogy meny­ nyi a tolvaj haszna, hanem, hogy mennyi a kár. A vádlottat (akit alperesnek nevez a jegy­ zőkönyv) négyfokú tortúrának vetették alá; ennek során tettét bevallotta. A bíróság akasztófára ítélte, hogy „mások, kivált az ilyetén kóborló, vándorló és életeket egyedül abban töltő cigányok, úgy mások is, kik felebarátjuknak véres verötekjét szomjuhoznyi kívánják, elevenen példát vehessenek”.7 A XIX. század eleji gyakorlatot mutatják az alábbi jogesetek: 1803-ban állt a magyar­ óvári úriszék előtt egy lakos, aki egy házat feltörve a szekrényből egy kötényt lopott. 14 napi áristomot kapott érte. Ugyanezen úriszék Gál Mihályt, több más ház feltöréséért egy évi karcerre ítélte, heti két nap böjttel és háromszor 15 bottal súlyosbítva. Utána a szár­ mazási helyére toloncolták. - A nagykárolyi úriszék jegyzőkönyvéből ismerünk egy klasszikus behatolási leírást: a tettes „éjfél tájban, midőn már mindnyájan lecsillapodtak, a házhoz elmenvén, az utca felől való ablakot először bottal betörte, azután belülről kezei­ vel az ablakot kinyitván, a szobába bemászott. S ottan egy üveg pályinkát ellopván, is­ mét kijött és azon pályinkából alattomban mást is részesített.” Az úriszék súlyosbító körülménynek vette, hogy tettét „előre feltett szándékkal” követte el. Ezért 60 pálcát veretett rá. Társára, aki tudott róla, de kötelessége szerint fel nem adta, 30 botot. — Ugyancsak a nagykárolyi úriszék előtt állt egy másik tolvaj, aki éjjel, amikor senki sem volt otthon, egy házba behatolt. Közben a gazdaasszony hazajött, mire a tettes elbújt a padláson. A bíróság előtt azzal védte magát, hogy krumplit akart venni az asszonytól, azért ment a házába. Ezt az úriszék nem fogadta el, mégis beszámítva gyenge testalkatát, csak 24 vesszőre ítélte.8 A tatai úriszék két gyanúsítottat, akikre ugyan a főügyész házának feltörését nem tudták rábizonyítani, de akiknél az ellopott ingóságokból valamit megtaláltak, ezek árá­ ban (2 Ft) marasztalt el. A főügyész házának feltörőjét ezt követően hamarosan megta­ lálták Márkus Ábrahám személyében, aki négy évi rabságából szuabadulván, újból be­ tört. A tatai úriszék nyolc évi, a szegedi javítóházban töltendő tömlöcre ítélte, évi 64 pálcával szigorítva. - 1805-ben egy csavargót, aki kulcsaival erőszakosan házakat nyi­ tott fel, ugyanez az úriszék halálra ítélt, mivel már volt büntetve tolvajságért, de a bün­ tetések sem javítottak rajta. - Van példa arra is, hogy a tatai úriszék egy egyszerű ház­ feltörésért mindössze 32 pálcát szabott ki. - 1834-ben a mezőőrsi Esterházy-úriszék ele­ gendő bizonyítéknak vette a házfeltörésre, hogy „akkor éjjel a háznál háromszor szokat­ lan világot láttak”.9 Keményen büntette az úriszék a pincefeltörést. Ez természetszerűleg következett abból, hogy az uradalmi és a paraszti gazdasdág bevételeinek jelentős része a borból származott. Pénz és botbüntetés, tortúra és nemegyszer akasztófa járt érte. 12 Ft pénzbüntetést szabott ki pl. a bátorkeszi úriszék 1716-ban Mikon Albertre és öt társára, akik a falusi bíró pincéjébe törtek be. - A kékkői úriszéken viszont az ügyész egy pince fel­ töréséért halált kért. Az úriszék azonban e helyett homagiumot, illetve behajthatatlanság

13

esetén 100 botot szabott ki. - A semptei úriszéken egy 13 éves fiúra „tekintettel fiatal korára”, 50 botot vertek.10 Akasztófára jutott egy „fúr malefaetor” 1738-ban a körmendi úriszék jóvoltából. Az volt a vád ellene, hogy „gonosz, kóborló életet él, a közönséges csöndességet hábor­ gatja, tolvajkodik és pincéket tör fel”. Társai kitudására az akasztás előtt tortúra alá vetették. - 1739-ben Festetics Kristóf keszthelyi úriszéke előtt Graber Istvánt azzal gya­ núsították, hogy társaival a szőlőhegyekben csavarog, pincéket tör fel, „úgyhogy a szőlős­ gazdák nem merik még a csekélyebb portékájukat sem ott tartani”. Több tanú kihallga­ tása után ítélet nem született, de tortúra alá vetették, hogy társait vallja ki. - A nagy­ károlyi úriszék előtt állt Csokonyai István és társa, akik éjjel egy pincét feltörtek és a bor­ ban 40 icce kárt tettek. 50-50 kemény pálcát vertek rájuk és „a bor árát a kárvallottnak fordítsák vissza” (vagyis adják meg).11 1798-ban állott két asszony és két férfi a Hatfaludy család décsi úriszéke előtt: azzal vádolták őket, hogy az egyik nőtől kapott fa álkulccsal egy pincét felnyitva, onnan bort loptak. 20-20 korbácsot kaptak (illetve az a nő, aki a kulcsot adta, 24-et) és a kárt meg kellett téríteniük. — A tatai úriszék kibecslésre tartotta érdemesnek Paha Lászlót. „Még­ is, hogy ártatlan gyermekei az apjuk gonoszságáért ne szenvedjenek”, kétheti tömlöcre, kenyéren és vizen, valamint kétszer 32 pálcára ítélte azzal a feltétellel, hogy ahányszor a hegybírák a szőlőhegyen kapják, vigyék be a várba, ahol 25-öt vernek rá.12 Nem kerülte el ismételt pincefeltörés miatt a kibecslést egy keszthelyi jobbágy. A ko­ rábbi ítélet ugyanis úgy hangzott, hogy a közelebbi legkisebb lopás esetén a szőlőhegyről kicsapatják. Ez most meg is történt; házát árverés útján eladták és szántójából kitütották. A szőlőből nem tudták viszint kitiltani, mert az az anyjáé volt. — 1820-ban a cserépvári Dessewffy-úriszék 30 pálcát veretett egy tardi lakosra, mert hordáskor a vendégfogadó pincéjébe betört és onnan hat icce pálinkát lopott. Korábban már büntetett társa, aki a kerülő ablakát is beverte, hathavi tömlöcöt és kétszer 40 pálcát kapott.13 1837-ben került a csokonyai Széchenyi-úriszék elé egy többször büntetett lakos, aki újabban a kocsma alatti pincét feltörte, onnan 33 akó bort és 74 icce zsírt vitt el. A bí­ róság másfél évi fogságra és háromszor 50 pálcára ítélte. Társa egy évet és kétszer 50 pálcát kapott. - 1843-ban ítélkezett a kékkői úriszék Ivanics Pál felett, aki már több pin­ cét feltört és nagy mennyiségű italt vitt el. De fenyítést eddig nem kapott, mert a káro­ sulttal mindig kiegyezett. Ezúttal azonban nem maradhat büntetlenül - mondta a bíró­ ság - , és negyedévi vasban, közmunkán töltendő fogságra és kétszer 40 botra ítélte, heti két nap böjttel. Ezúttal már nem vették figyelembe a kárvallottal való kiegyezést.14 A házakon és pincéken kívül a boltok sem voltak biztonságban, közülük leggyakrab­ ban a mészárszékeket törték fel. 1775-ben pl. a nagykállói börtönben tartottak fogva két helybeli lakost és egy nemest, aki „magát önként alávetette az úriszék jurisdictiojának”. Az volt a vád ellenük, hogy éjjel feltörték a helybeli mészárszéket, onnan egy bőrt és 2 Ft-ot elvittek. Az ügyész az 1723:12. te. alapján súlyos büntetést kért rájuk. A vádlot­ tak ügyvédje által bemutatott vizsgálati jegyzőkönyv szerint védencei a jelzett időben máshol (alibi) tartózkodtak, „mivel pedig egy személy nem lehet egyszerre két helyen, így nem követhették el” a vádbeli cselekményt. A bíróság több tanút is kihallgatott, akik bizonyították, hogy otthon aludtak azon az éjjelen. így a bíróság felmentette őket.15 1783-ban folyt büntetőper a Kállay-úriszék előtt Jenei István ellen, aki a mészárszéket feltörte, és a szekrényből pénzt vitt el. Az ügyész a Hármaskönyvre hjvatkozva („a tolva­

14

jók büntetése a hurok”) halált kért rá. A vádlott ügyvédje azzal védekezett, hogy maga a mészárosmester hagyta nyitva a boltot és hívta fel a vádlott figyelmét, hogy tréfából vigye el a mészároslegény ládáját és tegye a hóhér kertjébe. A vádlott nem is tagadta, hogy a ládát elvitte, csak azt nem ismerte el, hogy abból 100 Ft-ot kivett. Szerinte csak 20 Ft volt benne, így többet nem is vehetett ki. A kihallgatott tanúk sem tudták meg­ mondani, hogy a mészárosnak mennyi pénze lehetett. így a bíróság elfogadta a vádlott beismerő vallomását a 20 Ft-ról. A súlyos büntetést elkerülte, de a bolt feltöréséért két­ szer 50 botot kapott és a 20 Ft kárt meg kellett térítenie.16 A magyaróvári úriszék 1819-ben a mészárszék feltöréséért mindössze 15 botot szabott ki. - A nagykárolyi úriszéknek a tiszttartó jelentette, hogy ,jössz emberek éjjel a város közepén lévő zsidó boltot ki akarták rabolni”, a kamrát fel is törték. A bíróság az ura­ dalmi ügyészre bízta az „ügy és a gonosztevők kinyomozását”. Feltehetően ezeket nem találta meg, mert nem lett belőle büntetőper.17

S ze n fsé g tö rő lopás

Ez a cselekmény a templomban vagy más szent helyen (ideértve a temetőt is) elkövetett lopást jelenti. Büntetése - elsősorban szentségtörő jellege miatt - csaknem mindig a halál. A változás csak annyi a korábbi századokhoz képest, hogy már nem máglya,18 ha­ nem akasztófa - vagy esetleg megszégyenítő büntetés, ritkábban rabság - várt az elkö­ vetőre. 1687-ben került a Zichyek divényi úriszéke elé Hudec György, aki éjjelre bezáratta magát a templomba, és onnan a lakosok ott elhelyezett portékáit (lisztjét, búzáját stb.), amiket azért tettek oda, hogy biztos helyen legyenek, ellopta. „így felebarátjait megká­ rosította, Isten házát violálta, magát szentségtörőnek declarálta.”. A vádat képviselő tiszt­ tartó mint magistratus dominü, a Hármaskönyv 1:15. és az 1521:36. te. alapján fővételt kért. Az „alperes” azzal védekezett, hogy a nagy nyomorúság vitte rá, másképp nem követte volna el. „Fejének gratiát reményei és élete melioratioját igéri.” A bíróság sze­ rint a halált megérdemelné, de tekintetbe vették „kolduló állapotát, világtalanságát, há­ rom árva gyermekét és, hogy bűneit megbánva jobbulást igért, ehhez képest modificálván országunk törvényeit” a kemény büntetés helyett három vasárnap a templom előtt kézi kalodába tették, nyakon fogva és háromszor 40-50 pálcaütéssel „snayargatták”. Ha ez­ után bármit elkövetne, minden gratia nélkül halált kap.19 1724-ben ítélkezett Stratmann Eleonóra rohonci úriszéke öt férfi és egy nő felett, akik nagyobb értékben templomi kincseket loptak. A bíróság a banda vezetőjét elevenen kerékbetörésre, a többieket tortúrára, majd akasztófára, illetve pallosra Ítélte azzal, hogy holttestüket helyezzék kerékre. Az ítélet két héten belül a grófnőhöz került, aki jóváhagyta, de kegyelemből az elsőrendű vádlott büntetését akasztófára enyhítette, holt­ testét csak azután tették a kerékre. A tortúra minden elítéltnél megmaradt:,Alatta min­ den vallomást és kijelentést szorgalmasan és rendben fel kell jegyezni” - írta Stratmann Eleonóra.20 Az Esterházy-úriszék gyakorlatában is előfordult, hogy a templomi lopást a tettes úgy követte el, hogy bezáratta magát a templomba. 1720-ban állt pl. Hefler András azzal a váddal a lakompaki úriszék előtt, hogy az istentisztelet után alattomban bentmaradt a 15

féltoronyi templomban és bezáratta magát. Felfeszítette a tabemákulumot egy magával vitt szeggel és kivette a cibóriumot. Azt összetörte és magával vitte; az egyik ablakon keresztül kötélen ereszkedett le. Az elvitt cibóriumot tolvaj módjára a maga hasznára akarta fordítani, egy részét el is adta. Az uradalmi ügyvéd halált kért rá, miután a vádlott mindent bevallott. A bíróság szörnyű elrettentő ítéletet hozott: tortúra után jobb kezét levágták, fejét vették, majd holttestét fejével együtt kerékre helyezték.21 1733-ban Goldheimer György gyertyatartót és kegyszereket lopott a soproni jezsuita templomból, és azokat egy kismartoni zsidónak eladta. Ezt követően betört a kismar­ toni apácák templomába is. Az uradalmi prokurátor kézlevágást vagy sütögetést és akasz­ tófát kért rá. Az alperes azzal védekezett, hogy a tárgyakat találta és nem a templomból lopta. A bíróság csak két gyertyatartó ellopását látta bizonyítottnak, de azt sem éjjel, hanem nappal a nyitott templomból. Ezért a halálbüntetést elkerülte, a városból a hóhér vesszőzte ki.22 Halált és előzőleg a jobb kéz levágását kérte az uradalmi ügyvéd 1739-ben egy szent­ ségtolvaj nőre a keresztúri úriszék előtt. A bíróság azonban a halálbüntetés alól felmen­ tette, mert a kárvallottak mindent visszakaptak, „a templomi portékák” különben is csekély értékűek, nem sokat érők, „ez releválja a rab cselekedetét”. Tekintetbe véve hosszú ideig elszenvedett fogságát, 20 korbácsot vertek rá, majd a születési helyére küld­ ték.23 1752-ben ítélkezett a nagyvázsonyi Zichy-úriszék két vádlott felett, akik 23 évvel azelőtt a keszthelyi vásárban a sümegi zsidó sátorát „felverve”, onnan portékát loptak. A közelmúltban pedig négy templomot raboltak ki. Az első a marcali templom volt, ezt felverték és onnan (a vádlottak szerint) 115 Ft-ot vittek el. A plébános szerint a kár 600 Ft volt. A második templom a zalaapáti volt. Innen egy kelyhet, kis tányért, keszkenyőt, kis keresztet vittek el. A következő a nagyszőlősi templom volt. Ezt egy horgas kulccsal nyitották ki és 8 Ft-ot, két vörös pamukos abroszt, keszkenyőket és selyem anya­ got loptak. Az ügyész indítványozta, hogy társaik kitudása céljából, a hóhér csigázza meg őket. Utána a Hármaskönyv 1:15. és a Praxis Criminalis 85. tc.-re hivatkozva akasztófát vagy megégetést javasolt. A bíróság a vádlottakat meg sem hallgatva, bizonyítottnak látta a cselekményeket. Ezért akasztófára ítélte, és előzőleg a hóhéré tüzes fogókkal csipkedte őket.24 Enyhébb volt a büntetés, ha a cselekmény csak templomi persely feltörése és nem kegytárgyak ellopása volt. 1816-ban pl. a nagykárolyi úriszék perselyfeltöréséért és a pénz ellopásáért kéthavi rabságot és kétszer 50 pálcát szabott ki.25

Rablás, ú to n á llá s

Eckhart Ferenc szerint a rablás idegen javak erőszakos eltulajdonítása. Szerinte tehát a lopástól kizárólag az erőszak különbözteti meg. A korabeli felfogás azonban nem ebben látta a különbséget. Kelemen úgy vélte, hogy a rablás az, ha egy dolgot a tulajdonos tudtával, de annak ellenére veszünk el. A rablás mindig felfegyverkezve történt, és sze­ mély elleni erőszakkal vagy személy elleni erőszak kilátásba helyezésével járt. Ez külön­ böztette meg mind a közönséges, mind a betöréses lopástól. így kiesik a rablás fogalom­ köréből a házfeltörés, ami pedig erőszak nélkül lehetetlen. A rablás a legősibb bűncse16

lelemények közé tartozik, amelynek ügyében a vizsgálat - ezt már I. László törvénye ki­ mondta - mindenütt megengedett volt. Büntetése a XVI-XVII. században az akasztófa, a kerékbetörés, a szíjhasítás, mindez tortúrával párosítva. Egyes helyeken előfordult vérdíj kiszabása is, így a gazdagabb mentesülhetett a halálbüntetéstől. A károsulttal való megegyezést a bíróság nem vette mentségnek, ilyet legfeljebb a tettes halála esetén, öz­ vegye köthetett. A rablóktól beszedett pénzt a károsultnak adták vissza.26 1716-ban a ludbregi Batthyány-úriszék előtt állt két lakos. A vád szerint társaikkal együtt a postamester házára törtek, őt és feleségét az egyik szobába zárták, a házból egy nagyobb ládát elvittek, a kisebbikből pedig kivettek 500 Rft-ot. De 750 Rft értékben meglopták a helybeli Szentháromság egyházat is. Batthyány Ádám özvegyét, Stratmann Eleonórát az uradalmi ügyész, Mlinarich Miklós képviselte mint „felperes (actor)”. A bí­ róság a bűnösökre akasztófát szabott ki, de előbb tortúra alá vetették őket. Az ítéletet a grófnő ratifikálta. — 1719-ben a körmendi úriszék egy rablási ügyben elrendelte a spa­ nyolcsizma alkalmazását, mire a vádlott „önként” bevallotta a rablást. Életét pallos alatt végezte. - 1728-ban az erdődi úriszék fegyveres rablásért (armata manu) 100 botot mért ki.27 1801-ben történt, hogy több férfi, szökött katonának adva ki magát, éjjel rajtaütött a majki molnáron, pénzt és kenyeret követelve tőle. A tatai úriszék úgy értékelte, hogy a „dolog nem annyira rosszaságból, mint inkább borosságból származott”. Ezért megúsz­ ták 2 5 -3 0 pálcával. - Akasztófán végezte viszont 1806-ban Panyi Ferkó, aki maga is beismerte, hogy részt vett a bokodi molnár különös kegyetlenséggel és erőszakkal vég­ rehajtott kirablásában.28 1843-ban állott három vádlott Kékkő várában az úriszék előtt. Azzal vádolták őket, hogy a nagylibercsei szalajkafőző házát megtámadták, pénzét és némely ingóságait elra­ bolták, őt megverték, az ott háló urasági bérest megvérezték. Tettüket először tagadták, de miután a megvert emberekkel szembesítették őket, .hirtelen magukba szálltak” és vallomást tettek. A bíróság „szántszándékos rablóknak és vérengzőknek” minősítette őket. Aki a cselekmény kitervelője volt, másfél évi, vasban és közmunkán töltendő, heti két nap böjttel és negyedévenként 25 bottal súlyosbított rabságot kapott, társai egyévi rabságot, vasban, közmunkán, heti két nap böjttel és negyedévenként 20 bottal. Viszszaadták, amit raboltak, és a kárvallottnak, valamint a megvérzett béresnek 10 -1 0 Ft vérdíjat fizettek.29 Ugyanebben az évben történt, hogy egy juhász az erdőn áthaladó gyermekek batyuját elvette, a bojtár pedig elrejtette. így a juhászt rablónak, a bojtárt orgazdának minősítette a Balassa-úriszék. Beszámítva a már letöltött 8 - 8 havi börtönt, a juhász 30 botot kapott, a bojtárt e nélkül engedték. A rablott holmi visszakerült a gyerekekhez.30 1845-ben Nagy János két társával éjjel fegyveresen megtámadta a csokonyai pusztán tanyázó birkásokat, és erőszakkal 30 birkát csikart ki tőlük. Az ügyész a kártérítésen felül „sanyarú tömlöcöt és testi büntetést” kért rájuk. A vizsgálat során a bojtárok el­ lenük vallottak, ezt azonban a Széchenyi-úriszék nem tartotta elégnek és „közbenszóló” ítélettel „a per alatt már felfedezett körülmények megvizsgálására, bővebb nyomozást” rendelt el. Ez a bővebb vizsgálat egy újabb tanú „meghiteltetését” jelentette. A végső ítélet félévenként 30 pálcával súlyosbított kétévi rabság lett.31 Az útonállást mint a forgalmat és az általános közbiztonságot veszélyeztető (vásározó kereskedők kifosztása, távoli legelőre vagy vásárra hajtott marhák elrablása stb.) cselek­ 17

ményt a rablás különösen súlyos esetének fogták fel. Az útonállók számát igen növelték a szökött katonák vagy a besorozás elől elbújdosott férfiak. Bizonyos, hogy a szigorú ítéletek - a XVII. században ezek mindig halált jelentettek, amit kínzás előzött meg - a közlekedés biztonságát szolgálták. Az akasztófa, a pallos vagy a horogra vetés a XVIII. században már gyakran botbüntetésre vagy börtönre szelídült.32 1689-ben a Rákóczi-úriszék karóba húzatott több jobbágyot, akik udvarházakra tör­ tek, azokat felperzselték és több gonosz cselekedetet vittek véghez. Az ügyben tanúkihallgatásra nem is került sor. — A keresztúri Esterházy-úriszéktől Resch András 40 botot kapott, mert éjjel egy bécsi lakost kicsalt a keresztútra, és óráját, ezüstpénzét, kö­ penyét és 350 Ft-ját elrabolta. - A magyaróvári úriszék egy elbocsátott katonát és fele­ ségét, akik az erdőben csavarogtak, ott sok esetben (cumulus) útonálltak és raboltak, másfél évi áristomra ítélt, hetenként két nap böjttel, negyedévenként 20 korbáccsal. Utána csehországi szülőhelyükre toloncolták őket.33 1808 augusztusának egyik éjjelén Ormos Ferenc és társai, a kovácsi és rezi erdőkben megbújván, elhatározták, hogy a keszthelyi újmajori svájcerost és a hévízi molnárt kira­ bolják. Ormos a kilenc haramiát a Hosszú-hegyre vezette, ott megháltak, egy lopott bir­ kát lemetszettek, majd bort ittak. Így megpihenvén az Újmajorban körülvették a svájceros házát; kívülről strázsákat állítottak, a házigazdát felkeltették, és bort követeltek tőle. Miután ajtót nyitott, hárman fegyveres kézzel a szobába hatoltak, a gazdát, feleségét és cselédeit összekínozták, rajtuk sebeket ejtettek. Halállal fenyegették őket, ha nem mutat­ ják elő javaikat. Ily módon 212 Ft bankócédulát, 1 aranyat, 200 Ft rézpénzt és 51 Vft-ot raboltak, valamint a legtöbbet érő ingóságokat magukkal vitték. Onnan a hévízi malom­ hoz mentek. Ketten kívülről strázsát álltak, a többi pedig beütött a malomba. A mol­ nárt, feleségét és legényeit a földhöz csapkodták, kegyetlenül megverték, többször ha­ lállal is fenyegették, 525 Ft bankócédulát, 95 Ft rézpénzt, 50 Vft-ot és értékesebb javakat raboltak el. Még a legények pénzét is elszedték. Mindezt vallomásukkal és a tiszti vizsgálással bizonyította az ügyész, aki mint éjjeli gyilkos rablókra, a Hármaskönyv 1:15. és a Praxis Criminalis 11:71. c. alapján a férfiakra akasztófát, a nőkre pallost kért. Mivel Ormosnak vagyona is volt, az ügyész ebből követelte a kár megtérítését. A keszthelyi úriszék Ormost akasztófára ítélte; a többieknek pedig, akik rejtegették, enni adtak mint orgazdáknak és pártfogóknak, beszámította a már elszenvedett tömlöcöt. A vádlott fel­ lebbezett és nem hiába, mert via gratia, enyhítést, négy évi karcért kapott, heti két nap böjttel, félévenként 40 bottal. A külirat szerint 1809-től volt már fogva, a kegyelmi leirat kelte 1812, szabadult 1816-ban.34 A fenti eset is a XVIII. század végén, illetve a XIX. század első évtizedeiben egyre gyakoribbá váló, bandákba tömörült személyek által elkövetett rablásra utal. Igaz, hogy rablóbandák már a XVII. században is működtek - elég a bakonyi vagy a zborói bandákra utalni —35 ezek azonban csak elszórt esetek. Maga a betyár kifejezés 1775-ben bukkan fel a szentesi Harruckem-úriszék előtt, ahol Pathó betyár társát vádolták állatlopással, de bizonyíték hqán elítélni nem tudták.36 1808-ban folyt a büntetőper a nagylónyai úriszék előtt Drabant András és négy társa ellen. Az ügyész azzal vádolta őket, hogy az erdőben titkos rejtekhelyei csináltak ma­ guknak, a lónyai lakosok sertéseit ellopták, és ott eldugták. „Most odáig merészkedtek, hogy több vidéki kondással magukat egy tolvaj társaságba összecsatolták, gonosz tetteik tetézésére a haranglábi csapszéken éjjel gyakran összegyűltek, megtanácskozták, hogyan 18

dúlják fel szegény jámbor hazafi társaik véres verejtékkel keresett javait. A lakosok kö­ zül is némelyeket magukhoz szédítettek, vagy fenyegetéssel kényszerítettek. Most leg­ utóbb szeptember 18-án virradóra, setét hajnalban, az erdőben kint hálni szokott hetyéni ökörcsordáról egy negyedfű ökör tinót elhajtottak; levágták, húsát felkoncolták és ma­ guk között felosztották.” Az ügyész mint prédáló és ragadozó erdei rablókra, az első három vádlottra a Hármaskönyv 1:15., az 1608:15. és az 1545:44. tc.-re hivatkozva akasz­ tófát, a többiekre érzékeny testi büntetést kért. Az alperesek ügyvédje azzal védekezett, hogy az első három vádlottat egy kondás pálinkával lerészegítette, és utána vette rá a tinó megölésére. Kérte, hogy a bíróság vesse vissza a hetyéniek tanúvallomását, mert ezek kár­ vallottak, és így a saját dolgukban nem lehetnek tanúk. A többi vádlott pedig semmit sem csinált, csak nem merték magukat kivonni a rossz társaságból.. Attól féltek, hogy ha ki­ húzzák magukat, akkor valami szerencsétlenség történik velük, „amint az már szokott lenni”. Egy embernek már a combjába verték a kést ilyen ügy miatt. Az ügyész súlyosbító körülményként hangsúlyozta, hogy a vádlottak az erdőben titkos szállást tartottak fenn, más kondásokkal társaságba szerveződtek, és a szomszéd határokon raboltak. Az úri­ szék is elfogadta az alperes ügyvéd okfejtését, hogy a fenti kondás vette rá a vádlottakat a tinó ellopására és levágására. Ezért a kondást „a vármegye törvényszékének ítéletére bízta”, ahol egyébként más cselekmény miatt már fogva is volt. Az első három vádlott két részletben, három hónap alatt 8 0 —80 pálcát, a többi két részletben 6 0 -6 0 pálcát kapott. Meg kellett téríteniük a levágott tinó becsárát (100 Rft-ot). Az összegből levonták a ,.nyomozók” által Hetyénben megtalált 6 Rft értékű hús és a 8 Rft értékű bőr árát. Az ítélet végrehajtásával az erdőfelügyelőt bízták meg. A bíróság megtiltotta, hogy a kondások az erdőben az erőtlen sertések számára a tanyától távol „rekeszeket” tartsa­ nak.37 1810-ben állt a keszthelyi úriszék előtt Kováts György, - akit a környék „nagybajúszú Gyuri”-ként is ismert — volt szántói kanász, „haramiáskodás és haramiákkal való társalkodás” vádjával. Az ügyész előadta, hogy nevezett a vállusi birkás házában a haramiák­ kal ivott, őket egy szántói pince feltörésére és kirablására ingerelte és vezérelte. Maga tagadott, de haramiatársai ellene vallottak. Az ügyész halált kért rá. A szembesítés során az egyik terhelő tanú, egy szökött katona visszavonta a vallomását. A bíróság ezért csak azt látta bizonyítottnak, hogy a vádlott egyszer a haramiákkal társalkodott és hogy rossz életűnek tudták. Ezért betudva neki a már elszenvedett kilenc havi tömlöcöt, 50 pálcát vertek rá és kiengedték. Tartásának költségeit meg kellett fizetnie az uradalomnak. Eb­ ben az esetben tehát a vád ugyan a „haramiáskodás” volt, a bíróság azonban csak a bűnsegédi bűnrészességet, illetve a felbújtás kísérletét látta bizonyítottnak. Ugyanebben az évben a celli vásárban lopás miatt megfogták szántói Farkas Györgyöt és társát. A vármegye főbenjáró perrel támadta meg őket, és mivel a vérhatalommal bíró keszthelyi uradalom bírósága alá tartoztak, átadta őket az úriszéknek, illetve velük együtt a bűnpert és a hozzá való irományokat. A bűnperből, vallomásokból, a bírói vizsgálatok­ ból, Szántó helység panaszából, az eladott jószágokra vonatkozó dokumentumokból, a náluk talált mindenfajta lopott jószágból és egyéb gyanús szerszámok jegyzékéből kide­ rült, hogy csavargó és haramia életet folytattak és többrendbeli tolvajságot követtek el. Az ügyész ezért halált kért rájuk. A vádlottak mindent tagadtak és az úriszék sem látta bizonyítottnak a haramiáskodást. Ezért csak a kilenc pár bocskor és egy öreg szűr rájuk bizonyult ellopása miatt vonták felelősségre őket. Beszámítva a már elszenvedett hathavi 19

tö m lö c ö t, az első v ád lo tt „ sé rö tö s (s é rü lte s)” á lla p o ta m ia tt eg y h ó n ap i tö m lö c ö t k a p o tt, h e ti h á ro m n ap b ö jtte l; a m ásik ra, aki egészséges v o lt, 4 0 p álcá t v e rte k .39 1814-ben tö r té n t, hogy Aggá F e re n c , ú to n á lló gyilkos és h aram ia, sz ö k ev én y k én t e l­ h ag y ta a szolgálatát, puskával fe lfeg y v erk ezett, összeállt négy s z ö k ö tt kato n áv al és ve­ z ető jü k k é le tt. K ét h étig a k ö zb áto rság n em csekély ak ad ály ára és árta lm á ra csavargott. M ájus 22-én a K eszthely m elle tti G yöng y ö s-csárd áb an szállt m eg e te té s v égett k é t szeke­ rével egy szo m b ath ely i k eresk ed ő . A h aram ia a vendégházban az a jtó t rá csu k ta , és „ m in t zsivány, fertelm es káro m k o d ással m e g tá m a d ta ” . A b o rk e re sk e d ő m en ek ü ln i p ró b á lt. A v ád lo tt társaival u tá n a f u to tt és a k a rm a ti ú to n , a c sárd átó l n em m essze, a fűzfák k ö z ö tt, ú tjá t állta. A k o csist baltával h á tb a ü tö tté k , irtó z ta tó k á ro m k o d á so k k ö z e p e tte halállal fenyegetve az u ta s o k a t, a p é n z ü k e t k ö v e te lté k . M ikor a k eresk e d ő az é letéért k önyörögve té rd re e se tt, a h aram ia p u sk atu ssal fü ltö v ö n vágta. 9 6 F t k ész p én z t és 12 F t é rté k ű h o lm it ra b o lta k el. E zu tán a k árv allo tt v isszatért a csárd áb a, és e m b e re k e t k ért segítségül. E zeket a v ád lo tt felvont puskával halállal fe n y e g e tte m eg a R ezi szőlő h eg y en . Egy em b erre rá is lő tt, de a p u sk a n em sü lt el, csak c se tte n t. M ikor m ár a társait elfo g ták az em b erek és m aga is a földre volt n y o m v a, m ég m indig m egkísérelte p u sk áját az ü ld ö ­ zőkre fogni és elsü tn i, am íg kezéb ő l erőszakkal ki n em csavarták. Az ügyész k e ré k b e ­ tö ré st k é rt rá. A várm egye m ájus 27-én ju d ic iu m s ta tá riu m o t ta r to tt, de a h aram iák ügyét a tö rv én y ren d es ú tjá ra „ ig a z íto ttá k ” . így k e rü lt Aggá F eren c m in t a k eszth ely i u rad alo m ju risd ictió ja alatt álló lakos, az úriszék elé. Ügyvédje n em k é rt szab ad o n b o csátást - ez e b b en az esetb en n em is vo lt lehetséges —, h a n e m azzal v éd te, h o g y a v á d lo tt b o jtá r v o lt, de szerencsétlenü l já rv á n , b irk á itó l m e g fo sz to ttá k : „E z a p a llé ro z o tt em b ere k g o n d o l­ k o d ását is p ró b ára te n n é . É lete m ó d já t k ereste és a sors szeren csétlen k o ck ája h o z ta össze a szökevény ek k el. Ezek k ö zö s társasága b á to r íto tta arra, am ire egyedül sohasem v ete m e d e tt volna. M int gyarló és o k ta la n n em tu d o tt ellenállni, cselek ed etein ek szab ad ­ sága c s o r b ítta to tt és részben h a ta lm án kívül tö r té n t. A szabad m ag am eghatározás ak a­ dálya m indig m entségül szolgált, rem éli m o st is. E zenkívül a v á d lo tt h o ltrésze g v o lt, a m ik o r a k eresk ed ő u tá n in d u lt, a b o r b á to rító ereje által v itte végbe a te tte t. S ok rossz­ n ak oka v o lt a b o r, de m in d e n k o r k ö n n y e b b ü lé st h o z o tt a b ű n ö sre. E lm éjétő l m egfosztva nem o n to tt em b erv ért, h alált n em o k o z o tt, n em le h e t te h á t ő t halálra íté ln i.” A z úriszék k erék h e ly e tt ak asztó fára ítélte. A z ügy fellebbezés ú tjá n 1816 m ájusában k e rü lt a K i­ rályi T ábla elé, am ely az íté le te t 1816. évtől sz á m íto tt négy évi rabságra e n y h íte tte .40 K ülönösen m in ő síte tt cselek m én y v o lt, ha a rablás gyilkossággal p á ro su lt. A rablógyilkosra a X V II. században k e ré k , a k asztó fa v árt, de e lő fo rd u lt, hogy a h á tá b ó l szíjat h a síto tta k .41 A X V III-X IX . században b ü n te té se az a k asztó fa vagy a pallos. 1702-ben a nagykárolyi úriszék egy v á d lo tta t fő vételre íté lt, m ert fegyveres kézzel rá tö rt az u ra ­ dalm i tisztség házára, és m e g fo n to lt szán d ék k al rab lást és em b erö lést k ö v e te tt el. K áro ­ lyi S án d o r m in t fö ld esú r, U lászló 1:82., az 1 3 6 3 :3 8 ., a H árm askönyv 111:26. és az 1 5 6 3 :4 0 . tc.-re hivatkozva h alált k é rt a g o n o sztev ő re, ak in ek ez m ár a h a rm a d ik g yilkos­ sága volt. A v ád lo tt azzal v édte m agát, hogy az előző gyilkosság u tá n - am it k ü lö n b e n részegen k ö v e te tt el - m eg eg y ezett a v é rro k o n o k k a l. A bíróság az 1 6 0 8 :2 . tc.-re h iv a t­ kozva fővételre ítélte.42 1750-ben állt a nag y k áro ly i úriszék e lő tt Szilágyi L ő rin c, aki az elő z ő évben társával B ihar m egyében négy ö k rö t lo p o tt, m ajd k é t lo v at B a tth y á n y Z sigm ond u rad alm áb ó l. K özben egy em b e rt a g y o n lő tt, de m eg lő tte a tis z tta rtó t is, ő a z o n b an m eg m arad t. Az 20

ügyész a gyilkosságon kívül sú ly o sb ító k ö rü lm é n y k é n t e m líte tte , hogy a v á d lo tt a lo p o tt álla to k a t idegennek a d ta el, így az o k a t m egtalálni sem le h e t, a k ár n em té rü l m eg. N egyed­ fokú to r tú ra alá vetés u tá n , a tag o k eltűrésével k e ré k b e tö rté k . — 1762-ben a szo m b ath ely i B atth y án y -ú riszék egy m an ifestu s la to r, fú r e t h o m ic id a szem ély t pallosra íté lt, m ajd te s té t a h ó h é r kerékre te tte .43 1781 ja n u árjáb an Sogovics Jó zsef, „ am ik o r m ás em b erek a te m p lo m b a n a S zen t Mise hallgatásában és im ád ság o k b an fo g lalato sk o d tak v olna, b e h a to lt egy szen tm ik ló si lakos h ázáb a és az o tt talá lt szekercével fe ltö rte a lá d át és 3 0 F t-o t k iv e tt belőle. Tolvajságán ra jta k a p ta a gazda 13 éves n ev elt lán y a; ez é rt ő t szekercével fejbevágta és m e g ö lte ” - m o n d ta az ügyészi actio . A v ád lo tt b e v a llo tta a te t té t , de azzal v é d te m ag át, h o g y n em a fejsze élével, h an em csak a fokával ü tö tt, így a seb véletlenül tö r té n t, és h a h am ar b o r­ bély kezére k erü l, nem m érgesedik el és n e m hal m eg h a rm a d n a p . A b o rb é ly b iz o n y ít­ ványa, valam int a c o rp u s ” d e lic ti” sze rin t h á ro m szo r ü tö tte fején és k aiján a lá n y t és m in d ­ h á ro m vágás halálos v o lt. „M indez nem csak a gonoszságra célzó in d u latja, de a véghez v itt kegyetlenségének m ivolta, a so k szo r g y a k o ro lt ütések és v ág áso k ...” - m o n d ta az ítélet. Ez pallosra sz ó lt, de a 4 0 F t h o m ag iu m o t is m e g fiz e tte tté k vele.44 1806-ban a ta ta i úriszék e lő tt M osogató Jancsi, császári kanász b eism erte, hogy ser­ tések et h a jto tt el, de a h at évvel k o rá b b an a d o bosi csárd áb an e lk ö v e te tt gyilkosságot tag ad ta. K ét vallom ás és az ezekkel egyező visum re p e rtu m az o n b an tö k é le te se n b iz o ­ n y íto tta , hogy a csárdában k ü lö n ö s kegyetlenséggel és dühösséggel v ise lte te tt és rab o lta ki a m eggyilkolt szem ély t. S ú ly o sb ító k ö rü lm é n y k é n t é rté k e lté k b ü n te te tt e lő é le té t. Pallos általi halálra íté lté k .45 1809-ben a keszth ely i úriszék e lő tt B odry J ó z s e f h alászt azzal v á d o lták , hogy a fenéki áro k ásó k k o n y h áján á l, ahol ita lt m é rte k , b o rt iv o tt, m ajd a k eszth ely i k o c sm áro sn ét az ­ zal csalta ki a B alatonra a b á rk á já h o z , hogy eleven h a la t ak ar n ek i ad n i. O tt a z o n b an k i­ te k e rte a n y a k á t és e lv e tte a 8 0 F t-ját. A h u llá t a tó m ásik p a rtjá n ta lá ltá k m eg, a rajta levő je le k a vádban k ife jte tte k e t m u ta ttá k . Az úriszék n em lá tta b iz o n y íto ttn a k a ra b ló ­ gyilkosságot. A ta n ú k lá ttá k ugyan az asszo n y t a B alato n felé m en n i a v á d lo tta l, de annak m i o ka le tt volna ő t m egölni. „V alam in t a te k erésn ek n y o m a sincs a h u llám , így talán az v íz b e fu lla d t.” E zért B o d ry t k ie n g e d té k .46 1823-ban állt a keszth ely i úriszék e lő tt B entsik M ihály ú to n á lló és gyilkos. Egy e ste a h id eg k ú ti csárdában d o rb é z o lt, o tt ism erk e d e tt m eg egy lakossal, ak it elk ísért a hegybe. K alap o t a k a rt vele cserélni, ezen összevesztek. B entsik a balaskájával tö b b sz ö r fejbevágta a m ásikat, am ibe az b e leh a lt. E rre elv ette tő le a ta risz n y á já t, b a ltá já t, szű rét és lajb iját. A bíróság szerin t B entsik m agát v édte, am ik o r a m ásik el a k a rta venni a k a la p já t, aki v aló­ ságos zsivány volt. A te t te t e z é rt n em leh e t a v á d lo ttn a k J m p u tá l ta t n i” . D e a csavargás (G yöngyös-kocsm a, H idegkúti-csárda, B a tty á n h á t) m ia tt egy évi fogságra ítélték . 1838-ban a cso k o n y ai ú riszék Sári F e rk ó t és C serép F e rk ó t rablógyilkosságért a k a sz tó ­ fára íté lte .47 De m ind ezek az ügyek m ár egy m ásik b ű n cse lek m én y , a gyilkosság felé m u ta tn a k .

21

Jegyzetek

1 Kelemen, Darstcllung des Ungarischen Privat-Rechtes. Wien, 1818. V. 194. 2 Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708. Bp. 1962. 155. 3 Országos Levéltár (a továbbiakban: OL) O L Károlyi család levéltára. P 1531. No 981. Nagykároly 1806. ápr. 15. No 31. 77. 4 O L Esterházy család levéltára. P 199. Capsa XXII. Sempte 1703. nov. 16. No 2. 5 O L Herceg Esterházy család levéltára. P 157. Lakompak 1724. jún. 12.; Keresztúr 1737. szept. 3.; Lók 1750. ápr. 27. 6 O L Bethlen család levéltára. P 1951. L. Lupsa 1717. márc. 1.; Károlyi család levéltára. P 1531. No 962. Nagykároly 1740. márc. 21.; No 1866. Tótmegyer 1766. júl. 21.; Nagykároly 1774. febr. 25.; P 1535. Csongrád 1780. mq. 29. No. 15. 7 O L Gersei Pethő család levéltára. P 235. Tapson 1756. szept. 6. 8 O L Habsburg-család levéltára. P 306. Magyaróvár 1803. szept. 5. No 86.; 1811. aug. 27. No 971.; P 1531. No 981. Nagykároly 1811. jún. 4.; No 15. 9 O L Esterházy család levéltára. P 187. II. B. Mezőőrs 1806. szept. 6. No 2.; 1834. febr. 24. No 46. 10 P 1531. No 1868. Bátorkeszi 1716. dec. 14. No 9.; Balassa család levéltára. P 1769. Kékkő 1727. dec. 5.; P 199. Capsa XXII. Sempte 1730. No 4. 11 O L Batthyány család levéltára. P 1322. Körmend 1738. aug. 18. No 2.; Gersei Pethő család levéltá­ ra. P 235. Keszthely 1739. febr. 28.; P 1531. Nagykároly 1776. jan. 8. 12 O L Hatfaludy család levéltára. P 311. XXIX. 9. Décs 1798. jan. 2.; Esterházy család levéltára. P 210. Tata 1811. máj. 24. No 5. 13 Festetics család levéltára. P 274. Rubr. XXIII. Fasc. A. No 72. Keszthely 1817. márc. 29.; O L Dessewffy család levéltára. P 88, 79. Cserépvár 1820. jan. 7-8. 14 O L Széchenyi család levéltára. P 623. X. 4. Csokonya 1837. dec. 18. No 35.; P 1769. Kékkő 1843. febr. 3. No 6. 15 O L Kállay család levéltára. P 343. No 6. NagykáUó 1775. dec. 18. 16 P 343. Nagykálló 1783. máj. 27. 17 P 306. Magyaróvár 1819. szept. 7. No 405.; Károlyi család levéltára. P 1534. Nagykároly 1814. dec. 30. 18 Varga Endre: Úriszék XVI-XVH. századi perszövegek. Bp. 1958. 471. 19 O L Zichy család levéltára. P 707. Fasc. 280. et B. No 4. Divény 1687. jún. 25. 20 P 1322. Rohonc 1724. szept. 11. 21 P 157. Lakompak 1720. jan. 15. 22 P 157. Keresztúr 1733. okt. 12. 23 P 157. Keresztúr 1739. jún. 3. 24 P 707. Fasc. 264. et D. Nagyvázsony 1752. júl. 3. 25 P 1531. No 981. Nagykároly 1816. jún. 17. No 47. 26 Kelemen: 1818. V. 193-195.; Eckhart Ferenc: Földesúri büntetőbíráskodás a XV1-XVII. század­ ban. Bp. 1954. 104-105.; Varga: 1958. 236, 698, 919.; P 1535. Jegyzőkönyv 1838. No 91. 27 P 1322. Ludberg 1716. aug. 21.;Bécs 1719. aug. 22.; P 1531. Erdőd 1728. máj. 9. No 2. 28 P 210. IV. Tata 1801. jan. 7. No 2.; 1806. jan. 13. No 8. 29 P 1769. Kékkő 1843. febr. 3. No 9. 30 Uo. No 5. 31 P 623. X. 4. Csokonya 1845. dec. 12. 32 Varga: 1958 . 34., 678 - 679., 911., 924. 33 O L Rákóczi Aspremont család levéltára. P 1498. Zboró 1689. okt. 1.; P 157. Kercsztúr 1743. szept. 12.; P 306. Magyaróvár 1807. dec. 11. No 637. 34 P 274. Rubr. XXIII. Fasc. A. No 37. Keszthely 1809. szept. 11. 35 Varga: 1958. 379., 910., 930. 36 O L Harruckem család levéltára. P 418. Fasc.U. No 70. Szentes 1775. márc. 15. No 9. 37 O L Lónyay család levéltára. P 451. Nagylónya 1808. okt. 3. 38 P 174. Rubr. XXIII. Fasc. A. No 44. Keszthely 1810. nov. 26. 39 Uo. No 46. Keszthely 1810. nov. 26.

22

40 41 42 43 44 45 46 47

Uo. No 57. Keszthely 1815. febr. 1. Varga 1958. 647., 984. P 1531. No 1868. Nagykároly 1702. aug. 24. No 1. P 1531. No 962. Nagykároly 1750. júl. 28.: P 1322. Szombathely 1762. jún. 17. P 235. Csurgó 1781. ápr. 23. P 210. IV. Tata 1806. jan. 13. No 6. P 274. Rubr. XXIII. Fasc. A. No 38. Keszthely 1809. szept. 11. Uo. No 114. Keszthely 1823. dec. 9.; P 623. X. 4. Csokonya 1838.

23

RÁCZ L A JO S

HATALMI SZIMBOLIKÁNK NOMÁD GYÖKEREIRŐL

M ár a legkorábbi prim itív n ép ek n él is k iala k u lta k a közösségi vezető vagy késő b b király kiválasztásával, annak beik tatásáv al és u ralk o d ásán ak bevégzésével k a p cso lato s - néha b izo n y n em is form ális - szab ály o k , am ely ek n ek m eg tartá sa a d o tt esetb en o ly an fo n to s le h e te tt, hogy — az ak k o ri h ied elm ek szerin t — a közösség m egm aradása e ttő l fü g g ö tt.1 M indm áig a legalaposabb részletességgel és színes előadással tá jé k o z ta t erről b e n n ü n k e t a n é p rajztu d o m án y elism ert nagy alakja J.G . F ra z e r.2 Sajnos a hazai, illetőleg a magyarsággal k ap c so la to s k u ta tá so k közel sem tu d n a k ilyen je le n tő s összegezést fe lm u ta tn i a m o n d o tt té m a k ö rb e n , b á r a m agyarságnak a pogány id ő k re, p o n to sa b b a n a keresztén y ség felv ételét és az á llam alap ítást m egelőző id ő k re vo­ n a tk o z ó h atalm i szim bolikájáról tö red é k e s tu d ó sítá so k és n y o m o k m ara d tak fe n n .3 Ezek feltérképezése és ren d szerb e foglalása m ár csak a z é rt is id ő szerű le n n e , m e rt a m agyar n ép életére v o n atk o zó a n a k u ta tá so k eléggé k ite ije d te k . A z ö sszeh aso n lító n ép rajz fejlődése révén n ap jainkban o ly an te rü le tek rő l is szám os a d a tta l b íru n k , m in t péld áu l őseink h ie­ delem világa. U gy an ak k o r a vezetői h a ta lo m vagy fő h a talo m m egszerzésével, átadásával és gyakorlásával k ap cso lato s jo g szo k á so k a t szin te teljesen elfedik a k e re sz té n n y é váló m agyar állam királyi hatalm ával kialakuló szab ály o k , s a pogány m ú lt e te rü le te n csak néha és m a m ár szin te m eg m ag y arázh atatlan tö re d ék e ib en k ísért. A n n y it talán a zé rt m eg állap íth atu n k a tö rté n e ti k u ta tá so k jelenlegi e re d m én y ei sze­ rin t, hogy a n o m ad izáló , honfoglalás e lő tti m agyarság az állam szervezettel k ap cso lato s első ism ereteit tü rk m ajd kazár k ö te lé k b e n szerezte m eg,4 e b b ő l k ö v e tk e z te th e tő , hogy ősein k n ek a fő h ata lo m megszerzésével és gyakorlásával összefüggő jo g szo k ásait b izo n y ára m eg h atáro zó an b efo ly áso ltá k a tü rk és kazár b iro d a lm a k n ak a főkagán m éltóságával k a p ­ cso lato s szabályai. Ám m égis n ag y o n n eh éz e ld ö n te n i, h o g y azon h o m á ly o s m ú ltb ó l fel­ b u k k an ó utalás, am ely elm o n d ja Á lm os, illetve Á rpád pajzsra emelését, az a tü rk -k azár vonalon h o zzán k k e rü lt vagy ősein k n ek az ural-altáji n é p ek k ö réb ő l magával h o z o tt jo g ­ szokása volt-e.?5 Már eg y értelm ű b b en a tü rk -k azár szokás- és hiedelem világra u ta l az az a d a t, hogy a ho n fo g laló k n ak a K árp át-m ed en céb e való bejövetele u tá n , Á lm ost az erd ély i h eg y ek ­ ben m eg ö lték .6 A közösségi vezetők felelőssége a közösségért, illetve a konzek v en cia ilyen drasztikus érvényesítése nem eg y ed ü lá lló , hiszen ez m ár az ó te s ta m e n tu m b ó l is­ m e rt. H asonló „ u ra lk o d ó i felelősségi a la k z a to t” tö b b e t is k ö z ö l, fő k é n t afrikai n ép ek köréből az e m líte tt Frazer-féle összegzés. A zt k ínai k ró n ik á k b ó l is tu d ju k , h o g y a tü rk k agánok m egválasztása kapcsán szokás v o lt a leen d ő u ra lk o d ó n y a k á t selyem zsinórral fo jto g atn i, m egtu d an d ó m eddig kíván u ralk o d n i. Majd az így m e g tu d o tt eszte n d ő k el­ teltév el, ha m ég é letb en volt az u ra lk o d ó , ép p en az általa m o n d o tt id ő „szen tség e” m ia tt be k ellett fejeznie é le té t, ugyanis h e ly e tte se vagy a n é p m egö lte.7 V iszont a szakrális „királyöléssel p árh u zam o san szám o ln ak be az arab u ta z ó k arró l a k azár szokásról is, hogy a k irályölés ellenére m ilyen nagy az u ralk o d ó és h e ly ettese irán ti

24

tisz telet. K irályuk irán t v iseltető engedelm ességük odáig te ije d , hogy ha valam elyikükre a király ( itt a kagán h e ly e tte se ) k im o n d ta a h alálos íté le te t, s az illető az ország nagyjai közül való, s a király n em ak arja, hogy kivégeztetése nyilvánosan tö rté n jé k , a z t mondja neki , hogy ölje meg magát s az (elitéit) lakására megy s megöli magát."* É rdekes m ó d o n az ázsiai lovas n o m ád n épek k ö réb e n m á su tt is fellelh ető ez a szokás. K ö zelebbről a velünk szo ro sab b k ap c so la tb a k e rü lő tö rö k b iro d alo m ró l és an n ak felső vezetéséről tu d ják m ár eu ró p ai fo rráso k alap ján , hogy nem csak a sz u ltá n t á llíto ttá k félre hasonló m ó d o n , ha elég ed etlen ek v oltak a korm án y zásáv al, de a vezető tisztségviselők­ kel kapcso latb an is sű rű n g y a k o ro lta a selyem zsinór k ü ld ését a szu ltán i k o rm á n y z a t. A z 1 5 0 0 - 1 600-as évek E u ró p ája e k k o rra réges-rég e lfeled te a saját ősei k ö ré b e n is n é ­ h án y száz esztendővel a z e lő lt még élő szo k ást, s m ár csak borzalo m m al csodálkozik rá egy-egy fővezér vagy pasa „m eg sely em zsin ó ro ztatására” , am in t például C serei M ihály H istóriájában is olvash atju k az 1683-as Bécs a la tti vereségért k ivégzett fővezér haláláról: )rA fővezér elsősorban m agát oltalm azza vala, de látván a császár levelét, m ely b en azt parancsolá, hogy a fejét k ü ld je a császárnak: m ind a levelet, m in d a sely em zsin ó rt kivel m egfo jtják, m ind a b árso n y ersz é n y t, m elyben a fejet tevék, nagy alázatosan élvévé, és kevés id ő t kérvén m agának rövidesen im ád k o zék ; azu tá n nagy resolutióval a zsinórt

maga veté nyakában... S zintén a fő h atalo m m al és h atalom gyakorlással k ap cso lato s szim bolika k ö réb e ta r­ to zik az a m agyar k ró n ik ás a d a t tö b b szö ri ism ételgetése, hogy őseink a törzsszövetséget, am it E telk ö zb en h o z ta k létre az ú n . vérszerződéssel p ecsételték m eg. N éprajzi k u ta tá s o k ­ ból ism ert, hogy ez az a k tu s a nomád testvérré fogadás eléggé ism ert fo rm áján ak egyik alkalm azása volt. De to v áb b i k u ta tá so k a szövetség vagy szerződéskötés m ás, őseink által ism ert és a lk alm azo tt fo rm áit is felszínre h o z tá k . E gyik ilyen form a a kutyára tett eskü volt. R észletesebben m ár szin tén k ere sz tén y fo rráso k b ó l tu d ju k , hogy az 1 1 0 0 —1200-as években az eu ró p ai k ere sz té n y o rszágokba becsapó k u n törzsek szin tén h aszn álták e z t a fo rm á t. Így Ioan F e re n c 10 is beszám ol k o rab eli francia k ró n ik ák alapján az 1200-as évek elején a bizánci latin császárságban h ata lo m ra ju tó francia lovagok és a k u n törzsek vezetői k ö z ö tti ilyen „po g án y m ó d o n ” végbem ent szerző d ésk ö tésrő l. N em sokkal k é ­ sőbb a m agyar királyi u d varból tu d u n k haso n ló esem én y rő l, am ik o r a tatárjárás u tán védelem re szoruló m agyar állam vezetői úgy d ö n te n e k , hogy a tró n ö rö k ö s ifjabb k irály , a k éső b b i V .István egy k u n tö rzsfő leán y á t vegye feleségül. K ró n ik ásain k szerin t a fiatal pár esküvőjén m egjelent tíz k u n tö rzsfő is, ak ik a lak o d alo m k ö zep én egy k u ty á t k e tté ­ vágtak, s arra esk ü t te tte k , hogy a királly al, IV.Bélával k ö tö tt szövetséget m e g ta rtjá k .11 Egyik m ai író a leírások alapján m eg p ró b álta rek o n stru áln i az esem én y t. S zerin te ez az esk ü fo rm a nagy m egd ö b b en ést k e lte tt a k irályi u d v arb an , k ü lö n ö sen a b üszke bizánci császárleány L aszkárisz M ária, IV. Béla feleségében. S zerin te talán m ár itt e lk e z d ő d ö tt a családon belül a fegyveres harcig fajuló e lle n té t az ö re g k irá ly , IV .Béla és családja, va­ lam in t a fiú V .István, a „k u n n ő ” férje, k ö z ö tt.12 Ez a fo g ad tatás is jó példa arra, hogy k ét-h áro m évszázad m ár elég nagy id ő alih o z, hogy k o ráb b i szo k áso k teljesen feledésbe m erüljenek. M ert hiszen a zt k ró n ik ás ad a to k b ó l tu d ju k ,h o g y a K árp át-m ed en céb en m eg­ te lep ü lő m agyarság kalan d o zásai során a velük szem ben fe lh o z o tt vádak k ö z ö tt szerepel: a szövetséget k u ty á ra és farkasra te tt esküvel p ecsételték m eg .13 N éprajzi k u ta tá su n k m ai állása szerin t általán o san ism ert és g y ak o ro lt volt a m agyarság k ö ré b en is az á lla to k ­ ra, illetve azo k k ifo ly ó vérére te tt esk ü . E rre m ár a m ú lt századi néprajzi m u n k á k felhív­

25

ták a figyelm et. S ő t m ár a je lz e tt írások k ité rte k a m o n d o tt k u n és m ás — érdek es m ó d o n bolgár és m ongol — p á rh u z a m o k ra .14 N apjaink néprajzi és jo g sz o k á sk u ta tó i nem igen foglalkoznak e kérdéssel. A leg u tó b b a jo g szo k áso k ró l m egjelent k itű n ő m onográfia is csak a m in d en n ap i n ép szo k áso k k ö ré t elem zi, s a h ata lo m ra v o n atk o zó szokászsim bolika-rendszert m ellő zi.15 A n ép ra jz tu d o m á n y u n k eddigi e re d m é n y e it összegző M agyar N éprajzi L ex ik o n sem m egy to v áb b egy-egy cím szavas u talá so n . E zért úgy tű n ik , hogy a tém áb an való továb b lép és a tö rté n e ttu d o m á n y felad ata m arad . A fő h atalo m m egszerzése és a szövetségkötés szim bolikája m e lle tt egy h a rm a d ik té ­ m ak ö r is k ib o n th a tó a tö red é k e s fo rrá so k b ó l. E zt talán úgy n e v e z h e tn é n k , h o g y az uralom és az alávetés elismerésével kapcsolatos jogszokások köre. A h alvány n y o m o k b ó l úgy tű n ik , hogy e k ö rb e n nyilván a n o m ád éle tm ó d d o m in an ciájáb ó l k ö v e tk e z ő e n , fo n ­ tos szerep jut az állatoknak. L egkorábbi e c so p o rtb a n is e m líth e tő a d a t őseink fö ld v á­ sárlása Z alán v ezértő l, am ely ügyletnél a m a ro k fű, a k u p a vagy k ü rt Tisza-víz m e lle tt m egjelenik a felszerszám o zo tt ló is. E zen n o m ád adásvételi szerződés elem eiből talán a ló le h e te tt a fo n to sa b b ,16 m in t a z t a k éső b b i erd ély i p ro v erb iu m is m eg ő rizte sz á m u n k ­ ra, am ik o r az egym ással civakodó F e rd in á n d -p á rti k é t erd ély i vajd át c sú fo lta , m o n d v án : „őseink ugyan egy fe h ér lovon szerezték az o rszág o t, bezzeg ezek k e tte n egy fek etén v esztették e l” .17 H asonló szim bolikára m ár sokkal k o rá b b a n b u k k a n u n k az arab geográ­ fusok h írad ásait olvasgatva, ő k ugyanis az i.sz. hatszázas évek tö rté n e te i, illetve a volgai bolgárok leírása során e lm o n d já k , h ogyan tö r té n t a volgai bolg áro k u rak o d ó ján ak m oh am ed án h itre térése. A m o h am ed án h itté r ítő k e t k ü ld ő kalifa tö b b aján d ék k al is k ed v esk ed ett a m eg térn i k ívánó bolgár u ra lk o d ó n a k . A leírás szerin t így tö b b e k k ö z ö tt lovat adtak át díszes nyereggel a kalifa követei. 18 A ló vagy más állat küldése a késő b b i k ö z é p k o ri század o k során is eg y értelm ű en az alávetettséget szimbolizálja. L egalábbis így tű n ik fel ez az erd ély i fejedelm i h a ta lo m p o rtai függésével k ap c so la to sa n , am iben szerep et já ts z h a to tt az is, hogy a szom szédságba k erü lő tö rö k h a ta lo m , m in t e m líte ttü k , a m agyar szo k ásren d szem éi in ten zív eb b en őrzi a n o m ád jogszo k ásele m ek et. E függőségi viszonyt vizsgálva elén k táru l a nomád kettős hatalmi szimbolika. A z alávetettség elismertetéseként az aláv ető fél á lla to t k ü ld — m a­ gyar viszonylatban m indig lo v at — az a la ttv aló n a k , aki az állat elfogadásával fejezi ki a lá­ vetettsége elism erését; u g y a n a k k o r az alávetett évente rendszeres adóval, elein te állat küldésével fejezi ki az uralkodó iránti függését. Ilyen lóadó a sztep p ei n ép ek k ö ré b e n fe le tté b b régi hatalo m g y ak o rlási fo rm a. Ib n R o szteh sze rin t a volgai b o lg áro k „ k irá ly u k ­ nak lovakat és m ást is ad n ak adó fejéb en . A m ik o r egyvalaki k ö z ü lü k m eg h ázaso d ik , a király tőle egy lovat kap . ” 19 A je lz e tt k e ttő ssé g világosan fe lb u k k an az e r d é ly i- tö r ö k viszonylatban. A d a to k sora ta n ú sítja, hogy az erd ély i fejedelm ek p o rta i m eg erő sítések o r az a th n á m é , zászló, fegyverek és díszru h ák m e llett az egyik leg fo n to sa b b megerősítő jel volt a szultán által az új fejedelemnek küldött drága paripa. Hogy m aguk a fejedelm ek is sú ly t h ely eztek erre a k ü lö n ö s szu ltán i ajá n d é k o k ra , m u ta tja II.R ák ó czi G y örgy esete, akinek m ég apja életéb en fejedelem m é választásakor a szu ltán a m eg erő sítő jelv én y ek n ek csak egy részét k ü ld te m eg, így a lovat n em ,20 pedig a fejedelem p o rta i követei a zt n a ­ gyon h iá n y o lták . De a tö rö k válasz szerin t csak a k k o r k a p h a tja m eg az új fejedelem , am ik o r apja halála u tá n ténylegesen át is veszi E rd ély k o rm á n y z á sát. A szultán által k ü ld ö tt aján d é k o n kívül figyelem re m é ltó a k azo k az erd ély i a d a to k is, am elyek azt m u ta tjá k , hogy az erd ély i fejedelm ek a tö rö k p o rta i ad ó m ellett b izo n y o s

26

szám ú feh ér só ly m o t is k ü ld te k évente rendszeresen a szu ltán i u d v arb a.21 Mivel ezt m indig az évi aran y b an fiz e te tt adóval e g y ü tt k e lle tt b ead n i a p o rtá ra , k ö n n y ű ebben a k o ráb b i n o m ád ad ó zta tási szisztém a csökevényes to v áb b élését lá tn i. H ogy a szultán fehér só ly m o t k é rt az erd ély i fe jed elem tő l, annak régen, a n o m ád világban szim bolikus jelentősége v o lt, ahogy arra R ó h eim G éza is felhívta a fig y elm et.22 G y ö k erei a k azár szak ­ rális u ralk o d ó hatalm i szim b o lik ájáb an is m egjelennek. Igen érd ekes, h o g y ez az elem a kialakuló m agyar u ralk o d ó család h o z k ö tő d ő e n szin tén felb u k k a n . A z Á rpád-ház ő san y ­ já t E m esét is álm ában lá to g a tta m eg az isteni m a d ár, a tu ru l, m eg term ék en y ü lése e lő tt, am i eg yértelm űen kazár k ap cso la to k ra m u ta t. A z E u ró p á b a k e rü lő tö rö k ség n él a sasnak vagy só ly o m n ak az u ra lk o d ó h o z való kapcsolása ad ato k k a l is b iz o n y íth a tó . K rónikás forrás szerin t Z sigm ond 1396-os, N ikáp o ly n ál elszen v ed ett vereségekor a tö rö k fogság­ ba j u t o t t n y u g at-eu ró p ai lovagok kiváltása kapcsán szin tén szerephez ju t a sólyom . A g yőztes tö rö k u ralk o d ó ugyanis elein te n em h ajlan d ó tárgyalni a fo g ly o k , k ö z tü k a burgundi tró n ö rö k ö s k iv áltásáró l, de am ik o r a b u rg u nd i herceg tiz e n k é t feh ér só ly m át elk ü ld i a szu ltán n ak aján d é k b a, rö g tö n nagyvonalú a lk u t k ö t a foglyok k iv áltásáró l, jó részü k et a váltságdíjról a d o tt írásbeli k ö telezv én y fejében elb o c sá tja .23 B árm ennyire is e lő fo rd u l a sas vagy só ly o m a m agyar u ralk o d ó család d al kap cso lato s szim b o lik áb an , m égis a fő h a ta lo m h o z k ö th e tő alávetéssel illetve évi adózással k ap cso la­ to san in k áb b ló és szarvasm arha fig y elh ető m eg. A z e lté rő állatszim b o lik a ellenére a tö ­ redékes ad ata in k b ó l k ih á m o z h a tó , hogy néha ugyan szin te m ár felism erh etetlen szokás fo rm ájá b an , de állatk ü ld és vagy -adás a m agyar h atalm i ren d szerb en is fe n tm ara d egészen a tö rö k idők kezd etéig . E z a tö red é k é b e n m ég élő m agyar p o g á n y -n o m á d szokásvilág teszi leh ető v é, hogy ne csak o d afig y eljü n k , de é rtsü k is a n álu n k én á l m ég élő b b n o m ád szokásrendszert ő rző tö rö k h a talo m n a k a fő h atalo m m al k a p cso lato s, az ak k o ri E u ró ­ pában keletiesnek vagy n e tá n eg zo tik u sn ak tű n ő , szim bolikus ig én y eit. A m agyar a d a to k b ó l k ib o n th a tó a n n álu n k szin tén k e ttő s rendszer lé te z e tt valam i­ k o r. Az új aláv e tett n ép e k esetéb en a m agyar u ralk o d ó k ü ld ö tt „ feh ér lo v a t” , m íg évi adó fejében a m agyar u ra lk o d ó is elvárta a rendszeres álla tk ü ld é st, am i ló és ö k ö r egy­ a rá n t le h e te tt. Á m m íg a feh ér ló k ü ld ésérő l csak Z alán bolgár vezér m eg h ó d o ltatása kapcsán h a llu n k , s késő b b i m agyar h ó d ításo k n ál m ár n em , addig m eglepve ta p a sz ta lju k , hogy k ialakul egy speciális a d ó n em , am it csak a fő h a ta lo m e ln y e ré se k o r, illetve az u ral­ k o d ó házasságakor vagy első fiú u tó d á n ak szü letések o r kell ad n i. U gyan ilyen részletei­ ben szab ály o zo ttan csak a székelyek ú g y n ev ezett ökörsütése cím én ism erjük ezt az a d ó n e m e t, de fe lté te le z h e tő , hogy azt e red etileg a honfoglalás idején és az állam alapítás u tá n m ég egy ideig az egész h arco s m agyar réteg fiz e tte . Legalábbis e z t sejteti az a té n y , hogy a m agyar k irály k o ro n á z á so k o n rendszeresen találk o zu n k koronázási ajándékkal, am i túlságosan leegyszerű sö d ik , hiszen az u ra lk o d ó n ak k o ro n á z ásak o r, de feleségének is koronázási aján d é k k én t p é n z t a d ta k , am it m ár a kései k ö z ép k o rb an is az adózó jo b b á g y ­ ságon vettek m eg. V iszo n t B áthori Z sigm ond E rd ély b e n való m ásodik visszajövetelekor, a fejed elm et az erdélyi nem esség m aga h alm o z ta el a já n d é k o k k al, s u g y an ak k o r e lh a tá ­ ro z tá k , hogy a d ó t ajánlanak fel a fejed elem n ek , am it m in d en n em es saját m aga fiz e t, s a z t nem a jobbágyságo n veszi m eg.24 A z, hogy a h atalo m e ln y erések o r az aláren d eltek egyszeri állatküldéssel ism erik el az új h a ta lo m k o n stitu á lá sá t, azt a fő h atalo m n ál egy szin ttel lejjebb levő igazgatási p o sz to ­ k o n eléggé ism ert volt az Á rp ád o k M agyarországán. E z a szo lg áltatás idővel pénzszolgál­

27

tatássá alakul á t, de e re d e té t őrzi azzal is, hogy m ég m indig az állatállo m án y u tá n sz a b ­ já k ki. E z t a fajta a d ó n e m e t elsősorban ú n . ispánújitáskor - in renovatione sui comitis k e lle tt fizetni az a lá v e te tt n épességnek. így az Á rpáson la k ó , ered etileg h a tá rő rz ő felad a­ to t e llátó , b eseny ő népesség szabadságainak 1222-es G yula n ádor-féle m egerősítése sze­ rin t ispánjuk kinevezésekor lovaik u tá n k e lle tt p én zt a d n iu k az új isp án n ak . S zabadosok köréből hasonló szo lg áltatást rögzít a p an n o n h alm i apátság n ak cserébe a d o tt, k o ráb b a n szabad lakossággal b író , S om ogy m egyei Bogát kiváltságlevele. I t t m ég e g y ü tt fo rd u l elő az állat- és pénzadás. A z o k m á n y szerin t: ,ppátújitáskor fél márkát érő tulkot, ispánúji­ táskor...egy fertő t” a d n a k .25 I tt em lítjü k m eg, hogy feltételezésü n k szerin t eh h ez a k ö rh ö z ta rto z n a k a fő h ata lo m egyszeri elism erésével k ap cso lato s állatk ü ld ésre v o n atk o zó erd ély i a d a to k . Ugyanis G eszti F eren c és B ocskai István végrendeleteikben első h ely en a lovakról in té z k e d ik .26 A G eszti-féle végrendelet 1595-ből való. T e h á t e k k o r az ú jk o r k ü szö b én m ég egy sajátos, lassan m ár évezredes to rz u lt szokás őrzi a fő h ata lo m b irto k o sá n ak végső elism erését, azzal, hogy „az J ó k b ó l” k ü ld szám ára egy lovat a végrendelkező. A z eddig felso ro lt h ián y o s a d a to k b ó l egyedül a székelyek ö k ö rsü tése volt o ly an sp e ­ ciális a d ó n em , am ely a székelyek szám a és adóm entessége m e llett m ég az ország h áro m részre szakadása idején is po litik ai és gazdasági jelentőséggel b írt. P olitikai jele n tő sé g é t az a d ta , hogy a királyválasztás elve álland ó su lv án , a székelyek k a to n á sk o d ó töm eg ein ek voksa sem volt lén y eg telen , hogy m ely je lö ltre esik , hiszen a szék ely ek n ek n em te tsz ő k irály jelö lt esetleg o ly an ellentám adással ta lá lh a tta szem be m agát ellenjelöltje részéről, am elyben a fegyveres fellépés egyik fő alapja a székely k a to n a tö m e g volt. Legalábbis ez a h ely ze t b o n th a tó ki Il.U lászló királlyá v álasztásakor, am ik o r is a székelyek az o k m á ­ n y o k szerin t U lászló ö ccsét, A lb e rte t szerették volna m agyar királlyá ten n i. A m id ő n ez nem sik erü l, nem csak A lb ert fegyveres fellépését tá m o g a ttá k a szék ely ek , de az új király részére fizeten d ő ö k ö rsü té st is csak fegyveres erőszakkal v eh ette m eg ra jtu k B áthori vajda.27 É rth e tő a székelyek tiltak o zása, hiszen az ö k ö rad ó zás eg y ú tta l a zt a je le n té s t is m agában h o rd o z ta , hogy ezzel az állatszolgáltatással szim bolikusan elism erték az új k irály (a k it ők nem a k a rta k ) fe le ttü k való h atalm án ak k o n stitu á lá sá t. A gazdasági jelen tő ség e e n n ek az ö k ö rad ó n a k ab b an re jle tt, hogy az ö k rö k jó é rté ­ kesítési lehetősége m e lle tt a székely volt az egyetlen o lyan n ag y o b b k a to n á sk o d ó elem a X V -X V I. század fo rd u ló jára, am ely a k ato n á sk o d á s fejében ad ó m e n te s m a rad t. V iszon t adó alá fogásuk k ik erü lh ete tle n p e rsp ek tív a k én t rajzolódik elén k a tö rö k elleni harcb an kellően m e g té p á z o tt országban. E gyre in k áb b bizonyossággá érlelődik ez a cél, a k k o r am ik o r az 1500-as évekre a m ásik h aso n ló stá tu sú n ag y o b b n é p c so p o rto t a já sz -k u n o k a t is sikerült adózásra fogni. A székelyek által la k o tt k eleti h atárszél és M oldva tö rö k h ű ­ bérbe ju tta tá s a ugyan egy időre elodázza a székelyek rendszeres a d ó z ta tá sá t, de a h á ­ rom részre szakadás után a k eleti állam rész h irte len e m e lk e d ő kincstári kiadásai e lk e rü l­ h e te tle n n é teszik azt. Ha azt m o n d ju k , hogy F rá te r G yörgy fegyveres kézzel ugyan, de adó alá fogja a szék ely ek e t, im m ár azt a X V I. századi fejlődés e lk e rü lh e te tle n lépésének ta rtju k . Ám mivel erre az a d ó z ta tá sra, illetve az adózás fo ly am ato ssá té telé re csak 1543 után k erü lt so r, ami egy évvel k éső b b van m in t Já n o s Z sigm ond k irállyá választása a rákosi m ező n , a k k o r úgy tű n ik , hogy a dolognak gazdasági jelen tő ség e m e lle tt p o litikai jelentősége is van, hiszen a székelyek ez időben nagyrészt F e rd in á n d -p á rtia k .28 T eh á t az adózás elleni tiltak o zás a székelyek részéről szim bolikus ta rta lm á t te k in tv e , az új uralom

28

törvényességét is m egk érd ő jelezh eti. E z a z o n b an csak sejtés, mivel erre nézve h a tá ro z o tt a d a tu n k nin cs, csak az a d ó z ta tá s elleni tiltak o zásra. A m i pedig az u ralk o d ó javára rendszeres állattal való a d ó z ta tá st ille ti, m ár a b o lgárok példája kapcsán k im u ta ttu k , m ilyen régi szokás. Hogy az a k o rai k ö z é p k o r századaiban to v áb b é lt, b izo n y o s a d a to k m u ta tjá k . E g y éb k én t az a k k o ri m agyar p én zfo rg alm at is­ m erve, a b ő rö k k el való adózás m e lle tt term észetesn ek tű n ik , hogy á lla to t rendszeresen a d ta k az u ra lk o d ó n a k .29 A z az u ta lá s, m iszerin t m in d en m egyében a k o ra Á rpád-korban királyi m énesek v o ltak , azt a fe ltételezést is leh ető v é teszi, h o g y eb b e a m énesbe vitték az évi rendszeres ló a d ó t vagy a b b ó l k e re k e d te k ki ezek a m énesek. Egyes a d ato k azt se jte tik , hogy k ü lö n ö sen idegen aláv e tettek k el k a p cso lato sa n élt sokáig ez a szokás, illetve adózás. A m ú lt század nagy m ag y ar etn o g ráfu sa K állai F eren c úgy tu d ta „H ogy pogány őseink is a feh ér lovat becsben tá rtá k , m u ta tja első Lajos király cselekvénye is, m ely szerin t 1356-ban, a velenceiekkel k ö tö tt frig y b en azt k ív á n ta , h o g y évenként egy fehér lovat k ü ld jen ek h ó d o la t jeléü l aján d ék b a a k irá ly n a k .” 30 F őleg eb b ő l az ad atb ó l é rth e tő m eg II. R ákóczi G yörgy és a m oldvai Vaszilia vajda 1 6 3 8 -3 9 -re d a tá lt szerződése is. A p a k tu m b an V aszilia vajda a zt igéri, h a valam ikor ő vagy valam ely családtagja avagy ro k o n a „a havasali vajdaságra e lő m o z d ítta ta tik és azon vajdaságban b e h e ly e z te tth e tik ” , a k k o r az erdélyi fejedelem nek m in d en évben tízezer „ ó -d u tk a p é n z t” fize tn e k , to v áb b á: „U gyanazon pénz sum m án ak a m eg k ü ld ések o r pedig két fő török lovat is m indenféle fejedelm i ö ltö z e tte l és négy jó kantáros paripákat k ü ld ö k vagy k ü ld e n e k .” 31 N em tu d ju k , hogy esetlegesen n em k ap cso lh ató e jelen téséb e n a hatalm i szim b o li­ k á h o z , illetve az eh h e z k ö tő d ő jo g sz o k á so k h o z a lov ak n ak m ár a pogány k o rszak tó l k ezd ő d ő en ism ert, s a főrangúak tem etk ezésein él végig az egész k ö z é p k o ro n át já ts z o tt fo n to s szerepe. A zt m ár a régészeti k u ta tá so k ig azo lták , hogy a lov ak n ak a te m e té sek k o r való leö lését, te h á t az ú n . lovas te m e té s t, elsősorban a k eresztén y vallás felvételével h a g y tu k el. H erm ann E gyed m egfogalm azása sz e rin t: „A z egyház e z t a szokást k eresz­ té n n y é v á lto z ta tta .” 32 De a gyászba ö ltö z te te tt lovat v álto z aü a n u l o tt találjuk az e lh u n y t nem es férfiak tem etésé n él, m ik é n t a zászló t és fegyverzetet m ég a X V I—X V II. században is e g y ü tt viszik az e lh u n y t e lő tt a tem etési m e n e tb e n . K ésőbb az 1800-as évekre m ár eg y ­ re in k áb b elm arad ez az ősrégi elem ek et ő rz ő szokás a tem eté se k n él, de a zászló vitele a h a lo tt e lő tt napjainkig élő g y ak o rlat székely v id ék ek e n , ahogy arról N éprajzi L e x ik o ­ n u n k is beszám ol. V iszo n t a lovas tem e té s speciális v álto zata az, am i m agyar k irályi tem etésb en is fel­ tű n ik . A h a lo tta t szállító lov ak at ugyanis o d aa já n d é k o ztá k a székesfehérvári k á p ta la n n a k , ahogy erről K ároly R ó b e rt tem etése kapcsán tu d ó síta n a k . E zt a szo k ást a francia királyi tem etések m ásolatának ta rtja tö b b k u ta tó , de m in t szokás fen n m arad ását Z sigm ond tem etése kapcsán is fe lté te le z ik .33 A z a té n y , hogy e z t a szo k ást m ég e századig ő rizte a K árolyi család is, ahol a „ h alo ttas k ocsiba fo g o tt lovakat a családi sírb o lto t gondozó k ap lo n y i zárdának a já n d é k o z tá k ” . H erm ann Egyed szerin t ez eg y értelm ű en a régi lovas tem etés k risztian izált fo rm ája .34 E té tel vitatása h e ly e tt e lm o n d ju k , hogy a régi lovas tem etés h o m ály o s em lék ét ő riz h e ti tö b b késő k ö z ép k o ri ad a t is, am ely ek szerin t je le n ­ tő seb b m ennyiségű lovat adnak a végrendelkezők h alálu k esetére eg y h ázak n ak . így az általu n k ism ert legkorábbi a d a t 1540-ből való, a m ik o r is H o m o n n ai D rugeth Im re tesz v ég rendeletet. E bben úgy ren d e lk e z ik , hogy h o lta u tá n egyik m énesét adják el, s az árát a h o m o n n ai és ungvári isp o tály b a a d já k .35 Ez a példa m ár nagyon sz e líd íte tt v áltozata

29

le h e t csak a lovas tem eté s kései to v áb b élésén ek , e n n e k sokkal e g y értelm ű b b B áthori István végrendelete. A lengyel k irá ly k é n t végrendelkező B áthori ugyanis e z t íija: „őszszes kocsi lovaimat végrendeletem végrehajtói osszák fel a királyságban s a litv án n ag y ­ fejedelem ségben lévő kolduló szerzetek közt. ” 36 A m eglepő v iszo n t, hogy haso n ló sz o ­ kás m ég száz évvel k éső b b is él erdélyi főrangúak k ö ré b e n . B álint Z sigm ond 1687. ja n u á r 20-án végrendelkezvén, hagyja: ,A mikházi pátereknek ad jan a k k ét h o rd ó b o rt is, an n a k felette a ménesből egy gyermeklovat is; a gyergyai barátoknak is egy gyermek lovat... ” 37 M indezeknek a szok áso k n ak — am ely ek n ek gyö k erei a késő ősközösségi, illetve a p o ­ gány n o m ád világ h ag y o m án y aib an leledzenek E m lítése a zé rt látszik in d o k o ltn a k , m ert azok k iirth a ta tla n szívóssággal, g yakran m ár é rth e te tle n je le n té sta ita lo m m a l szin te száza­ dunkig fe n tm a ra d ta k , ső t a k o rá b b i id ő k b en m ég az egyes e m b er tevékenységét m otiváló szerepük sem zárh ató k i teljesen.

Jegyzetek

1 Maszudi arab író úja a kazárok főkirályáról: ,.amidőn a kazár földre szárazság jön, vagy azt vala­ mely más csapás éri, ha egy másik országból háborút indítanak ellenök vagy őket bármely váratlan veszedelem éri, a nép s a főurak a király elé lépnek s így szólnak hozzá: ettől a khakantól s ural­ kodása idejétől jót nem várunk; baljóslatú embernek tartjuk őt s uralkodását; öld meg őt, vagy add át nekünk, hogy megöljük. Többször a király a khakant átadta (a nép dühének), kit aztán kivé­ geztek, néha pedig maga végeztette ki, másszor irgalmazva neki, az őt fenyegető vészt tőle elhárí­ totta, minthogy nem szolgált reá saját bűnével.” Pauler Gyula-Szilágyi Sándor: A magyar honfog­ lalás kútfői. Bp. 1900. 259-260. 2 Frazer, J.G.: Az aranyág. Bp. 1965. 15., 56., 64., 97., 133., 140. 3 Róheim Géza. A kazár nagy fejedelem és a turul monda. Ethnographia, 1917.58-59. 4 Györffy György: István király és műve. Bp. 1977. 16., 20.,24.; Györffy György. A magyarok elő­ deiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. 119. 5 Pesty Frigyes: őstörténeti szokások a magyaroknál és más nemzeteknél. Századok, 1876. 86-87. 6 Czeglédy Károly: A szakrális királyság a steppei népeknél (a kazároknál és a magyaroknál). Ma­ gyar Nyelv, 1974. 1. sz. 11-17. Györffy György: 1975. 130. Mályusz Elemér: A karizmatikus királyság. Társadalomtudomány, 1935. 155.; Róheim Géza: 1917.66. 7 tsztakhri és tbn Haukal a kazár főkirállyal kapcsolatosan a következőképpen adja ezt elő: ,.Amidőn az (ünnepélyes) beiktatást végrehajtani akarják, a khakant elővezetik s egy selyem zsinórral fojto­ gatni kezdik, amikor a fuladáshoz már közel van, megkérdezik tőle, hogy hány évig akar uralkodni, mire kinyilvánítja, hogy mennyit, ha e határidőn belül hal meg (nem bántják), de ha ezt túléli megölik.” In: Pauler-Szilágyi: 1900. 237. Ezt kicsit másképpen meséli tbn Fadhldn: „A főkirály csak negyven évig uralkodhatik, amikor ezt az évet csak egy nappal is túlélte, a nép s a főurak által megöletik, mert azt mondják, hogy esze meggyengült s belátása megingott.” Uo. 219. és Györffy György: 1975. 98. Viszont ez utóbbi tudósítás kapcsán merülhet fel a kérdés, hogy vajon Szent István ellen a halála előtti évben állítólag megkísérelt merényletet nem a korábbi szakrális királyölés motiválta-c? Lásd ehhez még Róheim Géza: 1917. 64-65. 8 tsztakhri és tbn Haukal tudósítása. Pauler-Szilágyi: 1900. 237. 9 Cserei Mihály Históriája hasonlóra utal. Üjabb Nemzeti Könyvtár. Első folyam. Bp. é.n. 144-145. Róheim Géza: 1917. 64. 10 Ferent I.: A kunok és püspökségük. Bp. 1981. 91. 11 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. Bp. 1899. II. k. 204., 205. 12 Albert Gábor: Királyok könyve. Bp. 1980. 233., de különösen 226-227. 13 Theolmar salzburgi érseknek cs suffragameusainak levele IX. János pápához 900 nyarán. Pauler-

30

Szilágyi: 1900. 326.; Györffy György: 1975. 20. A kutyára tett esküről még Katidra Kabos: Magyar

Mythologia. Eger, 1897. 441. 14 Az ősi magyar hitvilág. Szerk. Diószegi Vilmos. Bp. 1978. 108-111., 118-121. A kutyák sírokba temetése is fellelhető. Pauler-Szilágyi: 1900. 744. 15 Tárkány Szücs Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981.198. 16 Az ősi magyar hitvilág. 109.; László Gyula: 50 kép a honfoglaló magyarokról. Bp. 1981. A vásár­ lásról 1.Györffy György: 1975. 148., 167. 17 Forgách Ferenc magyar históriája. Közli Májer kiegészítette Toldi Ferenc. Monnumenta Hun­ gáriáé Historica.il. 16. Pécs, 1866. 151. A proverbiumról Barloniek Em m a : Fejezetek a XVI-XVII. századi magyarországi történetírás tör­ ténetéből. Bp. 1975.299. 18 .Végül csütörtök a velünk hozott két hímzett szőnyeget kiterjesztettük, a lóra (az ajándékul) küldött nyerget ráadtuk, őt (a királyt) egy fekete díszruhába öltöztettük."Pauler-Szilágyi: 1900. 205. 19 A táltoslóról 1.Pauler-Szilágyi: 19Ó0.165. Külön a fehér lóról l.Kandra Kabos: 1897. 147-148., 157. 20 Szilágyi Sándor: II. Rákóczi György. Bp. 1891. In. Magyar történeti életrajzok. 20. 21 Báthori István 1575 júniusában ír a besztercei tanácsnak „Ami sólymunk van küldjék udvarába, hogy a szultánhoz küldesse.” Veress Endre: Báthori István levelezése. I. k. Kolozsvár, 1944. 327.; „Kendi Sándor újabb követségéhez = Az Portára való dolgok. 1572. A., Az solymok közöl kell császárnak tízet mutatni, avagy több ha lehet 12. Az füvezémek 4. Az küjü mi marad Daczó vigye császár fiának.” Szalay i'ászló Erdély és a Porta. Pest, 1862. 39.; Az 1639-es adóbeküldéssel kapcsolatos feljegyzés a következőket mondja: „Ehhez császárnak tíz virágos kupák, egy mosdó medence, melyeket Kamuthi István bévitt; huszonnégy sólyom azokat most kell bévinni.” Szilády Áron-Szilágyi Sándor: Török magyarkori Állam-okmánytár, (a továbbiakban T M K Á O ) III. k. Pest, 1870. 53.; így írhatja azután Bíró Vencel, hogy az erdélyi fejedelem évente huszonnégy sólymot küldött a szultánnak. Síró Vencel: Erdély követei a Portán. Cluj-Kolozsvár, 1921. 15., 18. 22 Róheim Géza: i. m. 80. 23 Csopey László: Adalékok Báthori István életéhez. Budapesti Szemle, 1888. 228. A magyar solymászatról és sólyom jelentőségéről 1. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944. 307. 24 „Az urak gazdag ajándékokat adtak neki (Báthori Zsigmondnak) lovakat, sátrakat, arany és ezüst edényeket... elhatározták, hogy minden nemes ... minden jobbágy után 1 frt. fizet... hogy senkise zsarolhassa ki jobbágyától, hanem tartozzék maga befizetni..." Szilágyi Sándor: Erdélyi Országgyű­ lési Emlékek, (a továbbiakban E.O.E.) II. k. 4. 25 Az ún. ispánújitási adóról 1. Fejér György: Codex Diplomaticus. III./l. k. Buda, 1829. 362-364., ahol Jula nádor kiváltságlevelet ad a „quod Bisseni de Arpas” javára. Tagányi Károly: Felelet Dr. Erdélyi Lászlónak „Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései"«. Történelmi Szemle, 1916. 303-304.;Belitzky János: Nyugat-magyarország védelmi rendszere és határom épei a középkorban. In: A Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve. IV. évf. Bp. 1934. 72. Bogát lakóinak kötelezettségéről 1.Erdélyi László: 1914.454. 1. lj. 26 Geszti Ferenc 1593. január 11-én keltezett végrendeletének vonatkozó passzusa a következő: „Hagiok az en kegmes Uramnak fejedelmemnek, ez erdei’orzagh feidelmenek.egj 10 watt^züteös fekewel,ezüstös zabolaiawal,ezüst keötöfekcwel. ezüst lánczáwal.ezüst pazmannal.barson nyerge­ ivel,ezüst kengielewel,ezüstös pallosawal.szep czapraghyawahszép nyeröghfeödeöjewel, ezüst bot­ tal, wagj ezüstös szekerszewel; Egy ezüstös szép szablyawal.egj ezüst szép sarkanttjuwal^höz égj nagj aranias szép ezüst kwpaat..." Míg a Bocskai Istváné „Kelt Havasalfölden Lukar falu melletti táborban. 1S95. október 5." és vonatkozó szakasza így hangzik: „Az melj Jowaywal penigh engemet az cn kegmeos Istcneom meg latogatoth^zokbol az Jókból az én kegmes Uramnak iobbik lovamath illyen eölteozcttel: Az kék cziapa zerzamoth fekesteol.zeógy eleósteól.farmetrangosteól, keóteófekewel.egy Aranyos zabliawal.zep fék emleó lanczawal eggyeóth, az zelesbik lo nyakara való arany lanezoth és egy keowes wcrteóth.e’mcllctth az veres bársony ezeosteos aranyazath nyergeth es mereó czeósth aranyos kengycltjcgh zebbik Czyfragoth. az veres bársony hiwelyeó Demeóczky pallosth.egy czeósteós bototh zcpelh. az nyeregh kapak keozeol az zebbiketh. az en Dcmcóczki zablyamath az arany boghlarut. egy mereó ezeóst aranyazath sarkanttywt az veréb

31

orwth. Az kigyo keowct iscó fcólsegenek hagyom, ky igen ritka es kedves,Torokgyk ellen es torok fayas ellen rolla innija igen haznos. Az en kegyelmeos azzoniomnak ew feolsegenek hagiok egy mereó Arany poharth." Radvánszky Béla: Magyar Családélet és háztartás a XVI-XVII. században. III. k. Bp. 1879. III. k. 145., 171. 27 Bcnkő Oláh Miklós és Bonfini leírásából meríti az ököradásra vonatkozó adatokat. Szerinte is király koronázáskor, király házasságkötésekor és trónörökös fiú születésekor fizetik, úgy, hogy: ,fejenként a hatodik ökröt a királynak adják”. Benkő József: Nemes székely nemzetnek képe. Kolozsvár. 1806. 49-50. Érdekes még, hogy a későbbi rendes adózásnál 1559-es végzés alapján az ökrök után vetik ki az adót. 75-76. Megemlékezik az ököradóról Náprágy Demeter erdélyi püspök 1602-cs emlékirata is. In.: E.O. E.V.k. 164.; Balás Gábor: A székelyek nyomában. Bp. 1984. 127. A korábbi trónörökös, II. Lajos születésekor és koronázásakor kirótt ökörsütés behajtása körüli problémákról 1. Szilágyi Sándor: Erdélyország története tekintettel mívelödésére. I. k., Pest, 1866. 175-176. Balás Gábor: 1984.131. 28 A Szapolyai János által behajtott ököradóról 1. Szilágyi Sándor: 1866. 2 5 1 Balás Gábor: 1984. 136. A János Zsigmond uralma kezdetén felmerült ökörsütés körüli problémákról 1. Szilágyi Sán­ dor: 1866. I. k. 288. Azt szintén Szilágyitól tudjuk, hogy ebből a rendkívüli adóból az erdélyi vaj­ dának 200 ökör járt. Uo. 1866.1. k. 193. 29 Évi rendszeres adóként elsősorban az ököradás kötelezettsége bukkan fel. így IV. Béla 1264-ben a Somogy megyei Iharos Berény lakói számára különböző kiváltságokat adván mondja: „A király istállójába nem adnak ökröt.” Pesty Frigyes: Az eltűnt régi vármegyék. 1. k. Bp. 1880. 214. Szin­ tén a kiváltságok kapcsán értesülünk arról, hogy Győrvár szőlőműves lakóinak ezentúl nem kell adniuk ökröt „nec. bovem''.Erdélyi László Árpádkon társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései. Történelmi Szemle, 1914.561.1. Ij.jEckhart csak egyetlen adatot hoz a királyi adóként kezelt ököradó meglétére az Árpád-korban. Adatok hiányában is évi rendes adónak tartja, ami a rendi elemek erősödésével szűnik meg, királyi kiváltságolások révén. Ide sorolja a székelység ököradóját is, holott azt, ahogy ő említi: „új király trónralépésekor és királyfiak születésekor fizette.” Eckhart Ferenc: A királyi adózás története Magyarországon 1323-ig. Arad. 1908. 12-13. 30 Az ősi magyar hitvilág. 1978. III.; Hasonló szimbolikus igényről tudósít Zsigmondnak a Velencei Köztársasággal való viszályáról. Zsigmond fehér lovat vagy aranyszövetet igényel a magyar felsőség elismeréseként. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. 35. 31 TMKÁO. III. k. 34-36.; Bíró Vencel egyébként úgy tudja, hogy a román vajdák (moldvai és havas­ földi) a fejedelemnek évenként értékes lóajándékot küldöttek." Bíró Vencel: Erdély és a Porta. Századok, 1923.1. k. 80. 32 Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. In: Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae. I.k. München, 1973. 95.;Pauler-Szilágyi: 1900. 744. 33 Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. I— III.k. Nagyvárad, 1893. Szintén a szokás krisztianizált formája továbbéléséről ír Solymosi László: A helytörténet fontosabb középkori forrásai­ nak kutatása és hasznosítása. Történelmi Szemle, 1976. 1-2. sz. 135. Már korábban erre az állás­ pontra helyezkedett László Gyula is, aki hasonló szokást más keleti lovas nomád népeknél is lát. László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944.456. 34 Hermann Egyed: 1973. 95. 35 „...az egyik menesemet az oláh kaczolakat agy átok el mind pinzen es az zegeneknek ozzatok cl az arat az homonnai espitalba az onguariba masuua es..." Radvánszky Béla: 1879. III. k. 88. 36 Csopey László: 1889. 245. 37 Radványszky Béla: 1879. III.k. 340.

32

SZÉKELY G Y Ö R G Y

HUNYADI LÁSZLÓ KIVÉGZÉSE

A X V. század első felében M agyarországon a k o rm á n y z a t alakulása á tm e n e ti nagyúri cso p o rto su láso k , ú n . ligák fo rm áját ö ltö tte . E z a ligauralom le h e te tle n ü lt az évszázad m ásodik h arm ad áb an nagy jelen tő ség ű v é vált H uny adi család egyik tag ján ak , H uny ad i L ászlónak po litik ai jelleg ű kivégzése fo ly tá n . Igaz, hogy a p o litik ai válságból is m ás ligán á t v e z e te tt ki az ú t, de ez csak p illan atn y i m egoldás v o lt, és a ligauralom tö b b é nem éled ­ h e te tt újjá oligarchikus fo rm áib a n . A télbe hajló 1 4 5 6 . év látszólag a m egbékéléssel, a m egbocsátással z á ru lt, hogy a k ö v etk ez ő tavasz m égis a megtorlás jegyében bo m o ljék ki. A fo rd u la t o k ait részleteiben nem ism erh etjü k . N em tu d ju k , ini tö r té n t a b u d ai p a lo tá k ­ b a n , mi a vidéki k asté ly o k b a n , mi a h ad iszálláso k o n . T alán m ár a d ecem b er elején S ze­ geden ta r to tt királyi tanácsülésen fo g an t m eg a H unyadi fiúk alkalm as p illan atb an elfogatásának g o n d o lata. A n n y i b izo n y o s, h o g y a b ék ü lék e n y ség k ifá ra d á st, tan ác stalan ság ot in k áb b ta k a rt, m in t igazi m egegyezéskeresést. A z 1456. e sz te n d ő úgy feje z ő d ö tt b e, hogy a szem ben álló p á rto k ta p a sz ta lt vezető nélkül m ara d tak . H iá n y zo tt az elsősorban hadvezér H unyadi Já n o s széles k ö rű bázist v o n zó , n y ílt p o litik ája - hiszen ő t Z im o n y b an já rv án y ragadta el, és h iá n y z o tt a p o litik a fo rd u la ta it leplezni tu d ó , a h á tté rb ő l m o z ­ gatni k épes Ciliéi U lrik célra törése — hiszen ő t összeszólalkozás során B elgrádban H u ­ n y ad i László és Szilágyi M ihály hívei ö lté k m eg. T alán a p á rto k m eggyöngülésére k ö v e t­ k e z te tte k e b b ő l, tú lz o tta n is, az ellen felek . Már a század fo rd u ló tö rté n e tírá sa felv e te tte a pszichikai tényezők fon to sság át: tiz e n h a t éves g y erm ekkirály állt szem ben a h u szonnégy éves ifjú H unyadival, a k it o rszág k ap itán n y á k in e v e z e tt, de azu tá n ip a rk o d o tt a király B udára. A B udán összeült fő b b tan ác so so k n ak tu d tá k be a to vábbi ese m é n y e k e t, a zo k ­ kal a fiatal k irály t vádolni a tö rté n é sz e k egy része gyenge m egítélésnek ta r to tta . Más lélek tan i m agyarázat is elk é p z e lh e tő a zo n b an : az idegen k ö rn y e ze tb e n a g y erm ek , fő tan ác sa d ó ját m egrázóan elveszítve, m agára utalva h irtelen elh a táro z n i képes fiatal férfivá é re tt. De épp en ilyen fo n to s volna a H uny ad i L ászlót tragédiája felé rá n tó pszichikai té n y e z ő k elem zése. M égsem a k é t, p olitikailag és em berileg szem ben álló vezető egyén — a ro m an tik u s tö rté n e tsz e m lé le t és m űvészet k o rá b b a n k ih a n g sú ly o z o tt — elle n té te a fő té n y ez ő , am iből az 1457. év esem én y eit m eg é rth e tjü k . K ö rü lö ttü k , m e lle ttü k három - a krónikákból és okiratokból jól elhatárolható - csoport, típus já tszik eg y en lő súlyú szerep et, s ez m agyarázza meg a fo rd u la to k k im e n e te lé t. A h atalm as b irto k aib ó l és a XIV. századig visszanyúló po litik ai ta p asztalataib ó l e rő t m e rítő m agyar ariszto k rácia, a hivatalok jav a részét rendszeresen b e tö ltő politik ai „ e sta b lish m e n t” lé p e tt elő m in t az esem ények m ozgatója. E n n ek nem h iá n y z o tt, ső t a király fe le tti befo ly ás növeléséhez, a H u n y ad i-p árt elleni ürügyül e g y arán t jó l j ö t t az e lp u sz tu lt Ciliéi. A H u n y ad i L ászlót tő rb e csaló, fogságba e jtő , m ajd halálra ítélő tanácsosok k ö z t a század fo rd u ló tö rté n e tírása szám on ta r to tta G arai László n á d o rt, n ag y o b b hangsúllyal Újlaki M iklós erdélyi vajdát (S zerén y i G y örgynél a szerém -újlaki n ag y ú r, M iklós vajda, a pálos ren d i G yöngyösi G ergelynél G algóczi vagy m ásk ép p en Újlaki M iklós — északi G algóc, n ém etü l F re in sta t

33

várukról a szlovák k ö rn y e z e t F rista cz k y n a k nevezte a fam íliát, am i o klevelekben is e lő ­ fo rd u l), m ég in k á b b m o z g a tó k é n t Bánfi Pál fő a jtó n á lló t, m e lle ttü k Buzlai László fő p in c e ­ m este rt, R ozgon y i Já n o s fő u ra t, te stv éré t R o zg o n y i R ajn áid székely isp á n t (1 4 5 6 —5 8 ), te stv érü k e t R ozg o n y i O svát fő lo v ászm e stert (1 4 5 6 ). H o zzájuk v e rő d ö tt és k ö tő d ö tt n é ­ h á n y idegen e re d e tű , a királlyal já ró vagy m agyarországi k a to n a i tisztség et b e tö ltő sze­ m ély , a k ik et n ag y ratö résü k b e n sem a m agyar nagyúri c salád o k at k ülsőleg k ö te le z ő m a ­ gatartási fo rm á k , sem a m agyar ren d i p o litik ai in té z m é n y ek irá n ti tisz te le t n em k ö tö tt. A H unyadiak elleni összeesküvésben a század fo rd u ló tö rté n e tírá sa tö b b o sztrá k fő u ra t és m ás k ü lfö ld it ta r to tt szám o n . A z új m agyar nem esek k ö z é sz á m íto ttá k K ussói (K assew -i) J o d o k o t, aki m ár 1441-ben véglesi várnagy (J o b st von K o ssau ), aki k ö v ete lte H u n y ad i László h alálát. A z a risz to k ra tá k és az idegenek b á to rító , b iz to n sá g o t n y ú jtó k ö rn y e z e té ­ ben fo g la lk o z h a to tt az u ralk o d ó a bosszú tervével. A k é t társad alm ilag eg y m ástó l is k ü ­ lö n álló , de politik ai érd ek b ő l ö ss z e k ö tö tt c so p o rttó l a szem b en álló H u n y ad i-p árt m in t társadalm i k é p let is lényegesen e lté rt. E n n ek vezető m agja k ö zn em e si vagy m ég ab b a a h e ly ze tb e is k a to n a i szolgálattal e m e lk e d e tt, p ozíciójában legfeljebb m áso d ik n e m z e d é k ­ beli család volt, a k ik e t m in t n a g y b irto k o so k a t vagy fő p a p o t is h o m o n o v u s-k én t ta r to t­ tak szám on. A z eb b ő l a d ó d ó ö sszetarto zásu k érzését a rendi-képviseleti jo g o k tisz te le te , egyelőre m ég fejleszteni akarása e rő s íte tte , de h ag y o m án y o s p o litik ai érzék k el, az ő k e t fen y eg ető veszély jó id ő b en m egsejtése képességével n em re n d e lk e z te k . így le h e tte k - külö n féle fokig - á ld o za tai a k é t H absb u rg -p árti c so p o rt jó l le p le z e tt ak ció ján ak a H u n y ad i-testv érek , akik bízva a király esk ü jéb e n , családjuk le g tek in tély eseb b híveivel e g y ü tt en g ed te k az u ralk o d ó h ívásának. R ozg o n y i István ispán fia S eb esty én lovász­ m ester (1 4 5 6 —5 8 ) a H u n y ad iak k ö v etk e z e te s h ív ek én t kivételes az elő k e lő régi csalá­ d o k b an . E z u tó b b i k ö rb ő l K anizsai László is h o zzáju k h ú z o tt. A z esem én y ek id ő ren d je viszonylag eg y érte lm ű e n , a m o zg ató rugók csak vélekedések fo rm ájáb an b u k k an n a k elén k az oklevelekből és az azok h ézagait k itö ltő elbeszélő fo rrá so k b ó l. A B udán ta rtó z k o d ó V . László 1457. fe b ru ár 28-án országgyűlést h ir d e te tt a nem esek és b irto k o s em b erek fejenkinti m egjelenési k ö telezettségével Pest városába és R ák o s m ezejére. A z ország­ gyűlés április 24-én k e z d ő d ö tt volna. A k irály m eg ítéléséb en , illetve az országgyűlésre ta rtá s te k in te té b e n m eg is o sz lo tt a H u n y ad i-p árt. E rrő l a X V I. század b an m ű k ö d ő , sok délvidéki, udvari és városi m e n d e m o n d á t, n épi v élekedést összeg y ű jtő S zerém i G yörgy ír: „Szilágyi m eg tu d v a, h o g y a n á d o r m ár Budán van, n ag y o n m egijedt. E z t m o n d ta u n o ­ kaöccsének: „A n á d o r m ár B udán ül; féltelek , m e rt ő nagy ellen ség ü n k ; a n á d o r íté lk e ­ zik, nem a k irály ... a n e v e z ett M ihály csapatával elm e n t V ilágosvárra, László u nokaöccsét pedig h ag y ta m enni a k irá lly a l.” Ezzel egy valóban b e k ö v e tk e z e tt szétválást p ró ­ b á lt m agyarázni az em lé k író , s en n ek realitását nem záija k i, hogy S zerém i m ég azt sem tu d ta , ki volt a k k o í a n á d o r, h an em a délvidéki erő v iszo n y o k b ó l k iindulva Újlaki M ik­ ló st, akiről tu d ta hogy vajda, vélte és sz ere p e lte tte an n ak is G arai László h e ly e tt. De m in d k ét szem élyre állt S zerém i jellem zése: „ ő v álasztatta m eg pártjával L ászló t k irá ly ­ n ak , s erősen a királlyal ta r to tt, Szilágyival pedig m indig v isz á ly k o d o tt” . A n n y i b izo n y o s, h ogy H unyadi L ászlónak m in t tá rn o k m e ste rn e k és országos főkapitánynaK nem tá m a d h a ­ t o t t gyanúja, m ié rt v o n ták be a k irály elő k elő k íséreté b e. Mégis a h ag y o m án y A lsólindvai Bánfi Pálnak rovására írja, hogy ő csalta B udára H uny ad i L ászló t, fo n to s király i közlések m eghallgatására hiv atk o zv a. S zerém i elbeszélése sze rin t aggodalom n élkül é rk e z e tt H u ­ n yadi László a Pest déli h atá rá n kívüli S zentfalva k özségbe, ah o l a n á d o r k ih ird e tte tte ,

34

hogy m indenki hagyja k íséreté t P esten , m e rt a b u d ai szállásokat m aga foglalta el. E rre a k irály , a m ágnások és k am aráso k á te v e ztek B u d ára, k ö z tü k V ajdafia (H u n y a d i) László. T alán az országgyűlés szín tere is h ih ető v é teszi, m iért n em tű n t ez fel az ifjú n a k . A z m ár kevésbé é rth e tő , m iért n em figyelt fel .G iskra cseh zsoldosainak B udára érk ezésére, akik a H un y ad i-p ártiak elfogatásán ak e lő k é sz ü le teit fed e zté k . E z t a g y a n ú tlan ság o t érdekesen színezi ki Szerém i G yö rg y ; e lő b b szállásadónője fig y elm eztette a m ásodik n ap ja o tt ta rtó z k o d ó H unyadi L ászlót, h o g y le fogják fejezni, am ire az ifjú csak n e v e te tt. A z e m ­ lék író szerin t egyidejűleg D énes b u d ai bíró titk o n é rte síte tte ő t, hogy távozzék idejében B udáról, mivel az irigy M iklós vajda úgy h a tá ro z o tt a h o zzá h aso n ló k k a l, hogy László sem m iképpen sem kerüli el a h a lált, le fogja ő t feje z te tn i. E b b ő l az a hied elem ta p in th a tó ki, hogy az udvari arisz to k ra tá k a m o zg ató erő i a H u n y ad i-p árttal leszám o lásn ak , s a v áro ­ si h ató ság a neki sz á n t eszk ö zszerep et k erü ln i ak arta. De erre n em n y ílt alk alm a: a n ád o r királyi felhatalm azással és fejvesztés terh e a la tt m eg p aran cso lta a b író n a k , hogy vala­ m ennyi budai k a p u t zárassa be s V ajdafi László legyen ő rizet a la tt. Á m sz árazab b , a d a t­ szerű fo rráso k b ó l is világos, h o g y n em az ifjú király v o lt k ezd e m é n y e ző , ő t a H u nyadi család ellenségei b írtá k rá a „veszélyes” H u n y ad i László m egsem m isítésére, m in t ak itő l tró n já t és életét félth eti. A z elfogatás b ű n ö se k é n t Bánfi Pál szerepel ú g y , hogy n eg y ed ­ magával ro n to tt H unyad i Lászlóra. Szerém i k ö rü lm én y eseb b en íija ug y an en n ek a p o li­ tikai cso p o rtn a k rovására H u nyadi László foglyul e jt é s é t :,.E zu tán a n á d o r a királyi felség felhatalm azásával p aran cso t a d o tt V ajdafia László elfo g atására... A b u d ai b író , D énes e lfo g atta V ajdafia L ászló t, jó lle h e t a bíró e lő b b m eg m o n d ta n e k ik , h o g y ne m erészeljék ő t elfogni n ag y b áty ja, Szilágyi M ihály és öccse, V ajdafia M átyás m ia tt, ki C sehország k irályánál volt, m ert arra g o n d o lt, h o g y k éső b b viszo n t n ekik m ag u k n ak lesz m ia tta p u sz tu lá su k .” V ilágos, hogy itt az 1458-as év e sem én y eit és tanulságait v e títe tte vissza vagy keverte össze Szerém i az 1457-es tavasszal, egyben a bíró egyéni b ukása o k á t k eres­ ve. (H u n y ad i M átyást az 1458. februári b u d ai n é m e t polgári hűségeskü nevezte „H err W aydafia M atyas” -nak.) J ó l ére z teti m égis Szerém i leírása a b udai p o litik ai lég k ö rt és a polgárság m agába fo jto tt h a n g u latá t azon az 1457. m árcius 14-i n a p o n , a m ik o r a b udai várban, esetleg lovagi to rn á n , letartóztatták a Hunyadi testvéreket, valam int közv etlen híveiket, k ö z tü k Z rednai V itéz Já n o s váradi p ü sp ö k ö t, neves h u m a n istá t, R ozgonyi S e b e sty é n t, K anizsai L ászlót, a k ö rm ö d h ite ln y ú jtó p o lg árt, M odrar P ált. A p ü sp ök budai h ázát k ifo sz to ttá k . M indebben a király és idegen k ö re a m aga szű k eb b érd ek ein ek e lő ­ m o zd ítását lá tta , ha nem is volt szükség k ezd em én y ezésére. Már 1457. m árcius 14-én sie te tt a király B udáról k ö zle m é n y t k ü ld en i Z n o jm o b a a p o lg áro k h o z, hogy László b esz­ tercei g ró fo t, testv érét M áty ást, Já n o s váradi p ü sp ö k ö t, R ozg o n y i S eb e sty én t és m ás m a­ gyar u rak at fogságba v e te tté k . U gyanaznap László király és G iskra (Jisk ra ) Já n o s a boroszlóiakat é rte síte tté k B udáról o ly an em b erek elfo g atásáró l, akik Ciliéi g ró fját m eg­ g y ilk o lták . A budai V ár ásatásai során az 1960-as években rá b u k k a n ta k arra a b o lto za to s pincesorra, h áro m terem re , am elyben a H unyadi testv érek et és elő k e lő h ív eik et ő riz té k . A V ár déli részén az A njo u-k o rb an em elt Istv án -to ro n y m elletti ép ü letsz á m y b a n Zsigm o n d idején elh e ly e z e tt T á rn o k h á z (d o m u s tavem icalis, 1434) alagsora volt ez, am it b izo n y ára alkalm ilag használtak a k egyetlen célra. A m eg ő rz ö tt és tö rté n e ti kiállításra haszn ált m ai p in ceterm ek te h á t a X V. századi politik ai tö rté n e t je le n té k e n y em lékei. H ogy n em jó l k ié p íte tt és ő rz ö tt b ö rtö n volt ez, m u ta tja , hogy egy éjjel R o zgonyi S e­ besty én és K anizsai László eb b ő l a tö m lő éb ő l ö ssz e to ld o tt le p e d ő k ö n ki tu d o tt szö k n i.

35

Más ú to n j u t o t t ki V ité z Já n o s: pápai k ö v eti k ö zb elép ésre esztergom i egyházi ő rizetb e (guardia) h ely ez ték á t. E n n ek híre a páviai p ü sp ö k ö n át M ilánóba is e lju to tt. A z esz­ tergom i őrizet csak k é t h ó n ap ig ta r to tt, hogy a H uny ad i László ü gyében k o m p ro m it­ tá lt Szécsi D énes b íb o ro s érsek m egítélése legalább ezáltal e n y h ü ljö n . B űnbakul H u n y ad i L ászlót á llíto ttá k az udvari k ö rö k . E n n ek fo rm áib an is m egnyilvánul, h o gyan vezet az igazi autoritás hiánya a hatalommal való visszaélésre. E n n ek k ö rü lm é n y e i n em eg y értel­ m űen és h ézagm en tesen ism ertek , s e b b ő l a tö rv é n y te le n eljárás gyan ú ja is fe lv e tő d ö tt. Egy egyházi jelleg ű fo rrás, az 1 4 7 2 -1 5 4 5 k ö z t élt G yöngyösi G ergely leíija az em lék e­ zetes esem én y ek et: „ 1 4 5 7 -b e n , S zen t G ergely pápa ü n n ep én v e te tté k fogságra H uny ad i Ján o s, M agyarország k o rm á n y z ó ján a k k é t fiá t, L ászló t és M átyást. L ászlót általáb an V ajdafi L ászlónak n ev ezték , és a h arm ad ik n a p o n lefe je z ték ... V ajdafi László halálának o kai, vagyis a g y ilk o so k , ezek v oltak: n é m e t László k irá ly , G arai László és... Újlaki M iklós és p árth ív e ik .” E ltek in tv e a ttó l, hogy ez az író p o n ta tla n n a p o t ad m eg, in k áb b névadó szentje m árcius 12-i n ap jára téve az elfo g a tási, m in t az igazi n a p h o z ragaszkodva, a to v áb b iak b an egyezik m ás forrásbeli ism eretein k k el. C sakhogy ő a leg n y íltab b an e láru l­ ja , az ítél őszéket g y ilkosok gyü lek ezetén él tö b b re n em é rté k e li, s a k irá ly t első h ely en em eli ki. M agyarázato t erre a rész cím ében ad: „Ciliéi g ró f ú ré rt m eghal m o st V ajdafi L ászló.” U gyanezt az in d o k lást tu d ta egy szakszerűségben G y ö n g y ö sit, S zerém it m essze felülm úló tö rté n e tíró , P etru s R an zan u s, aki finom an k erü lte ki az ítélőszék ö ssze téte lé t, m ű k ö d ését: „A z e lfo g atástó l való h arm ad ik n ap o n L ászlóra, U lrik m egölése m ia tt, íté let h o z a to tt: arra hivatkozással, h o g y a k irály n ak vér szerin ti ro k o n a v o lt, m in teg y felségsér­ tés bűnöse lévén, b árd ra íté lté k .” A h ag y o m án y Bánfi P álban is o ly an m o z g a tó t lá to tt, aki a H unyadi-ellenes bírósággal halálra íté lte tte H u n y ad i L ászlót. Szerém i G yörgy ebben a te k in te tb e n tö m ö r, de so k a t eláruló fogalm azást a d o tt az íté le trő l: „ ... a k irály ... M a­ gyarország n ád o ra ítéletén ek n em m o n d o tt e lle n t, erre n em fe le lt” . A h ite le s nevet b e ­ h ely ettesítv e te h á t G arai n á d o r volna a fő szerep lő , ak in ek a király ném án h ely eselt. A n ád o r vezette b izo n y o san a z t az o rszágnagyokból alak u lt alkalm i ítélő szé k et, am ely H unyadi L ászlót a so h a p erren d szerű en be n em igazolt felségsértés vádjával h alálra ítélte. K ülföldre is a n á d o r ítélk ező szerepe j u t o t t el. E zt fejezi k i C astiglione Já n o s b íb o ro s róm ai levele a m ilánói herceghez 1457. április 30-án ( „ d a ta in p rím a la sen te n c ia p er lo co n te p alatin o , de U ngaria iudice lo reg n am e” ). De az íté let m ega rövid ú to n , ta n ú m e g ­ hallgatások nélkül tö r té n h e te tt, mivel csak a m árcius 15-e s legfeljebb 16-a fele á llt re n ­ delkezésre. A belgrádi esem én y en részt v e tt egyes szem ély ek et az é rt k e lle tt bevenni a bíróságba, hogy m in t a vád té n y é t hivatalb ó l ism erők p ó to lják a ta n ú k a t. A zt n em rem él­ h e tté k , hogy Szilágyi M ihályt valaha is o d av o n szo lh atják . A vád ta n ú in ak h iá n y á t ú jabb váddal p ó to ltá k : azt h íre sz te lté k , hogy H uny ad i László a k irá ly t h á ro m n ap elteltével m eg a k a rta ö letn i. Ezzel az országnagyok cso n k a, de fe ltö ltö tt ülése a fo rm aság o k ra nem adva íté lk e z e tt, arról talán d o k u m e n tu m o t sem k é sz íte tt. E zért joggal vizsgálta M ályusz E lem ér az esem én y ek et a H u n y ad i h á zh o z közel álló szellem ben fe n n ta rtó T h u ró czy k ró n ik a értesültség én ek fo rrásait és állításainak egy e lle n tm o n d á sá t. A k ró n ik a író T huróczi Já n o s a végzetről elm élkedve lényegében a tö rv é n y tele n ítélk ezés k é rd ését já ija k ö ­ rül: azoknak a gonosz ta n ác sad ó k n ak k e lle tt volna h irtelen halállal b ű n h ő d n iü k , akik az ifjú V . L ászlót ráv ették H unyadi László ki végeztetésére. A fő u rak a k irá ly t azzal in ­ gerelték a H unyadi fiú elle n , hogy azt d ölyfössé te tte az elő k elő k és a k ö z n é p ro k o n szen ve. E zek et az elő k e lő k e t M ályusz E lem ér a nem esekkel a z o n o síto tta , am i egészében h e ­

36

lyes le h e t, de éppen e b b en a szövegösszefüggésben a H u n y ad i-p árt fő tisztségekre em el­ k e d e tt nem esi híveit je le n th e ti. M indez az íté lk e z ő k e t a H ab sburg-párti fő em b erek re szorítja. E z az a k ö r, am ely H unyadi L ászló t b o sszú b ó l vérpadra ju tta tja , m égpedig a király esküvel e rő s íte tt ígérete ellenére. E z az érvelés, g o n d o la tm e n e t viszont m aga is sejtet valam i o k o t, am i b o sszú t h ív o tt k i, am inek elejtését esküvel k e lle tt ígérni. M ályusz E lem ér fo n to s észrevétele, hogy T h u ró czin ál m eg lep ő állítá st ta lá lu n k , am ely szerin t a H u n y ad i-p árt előre e lh a tá ro z ta Ciliéi U lrik m eg ö letését. E z pedig n e m b ű n te le n ü l, csak m égis tö rv én y telen ü l e líté ltn e k m u ta tja H u nyadi L ászlót. A T h u ró c z y -k ró n ik a elem zé­ sével M ályusz ki tu d o tt m u ta tn i előadási k ö v etk ez etlen ség et, k é t egy m ásn ak ellen tm o n d ó á llítá st, am ik m ö g ö tt m ás és m ás e re d e tű fo rrá st se jte tt m eg. A Ciliéi e lh a tá ro z o tt m eg­ ölésére vo n atk o zó in fo rm á c ió t G u th i O rszágh M ihálytól szerezh ette a k ró n ik a író , aki élete végén visszaem lékezéseit k ö z ö lte T h u ró cziv al, s az feljegyezte k ró n ik ájá b a . Mivel O rszágh és Lindvai Bánfi Pál volt a k é t a jtó n á lló m este r, tu d h a tta k egym ás n é z e te irő l, lépéseiről. B ánfit T h u ró czi a C ille i-G a ra i p á rt tag jak én t k iem eli, és ő t tü n te ti fel a Ciliéi h alálásnak m egbosszulására k ite rv e lt ak c ió , az ifjú H u n y ad i lefejeztetése egyik értelm i szerzőjének. N em valószínű, h o g y O rszágh M ihály h ely eselte volna az ilyen b osszúállást, s M ályusz nem is k ö v e tk e z te t ilyen felelősségre a b b ó l, hogy a H u n y ad i L ászlót elm a ­ rasztaló 1457. m árcius 21-i ítéletével B ánfié m e lle tt O rszágh nevét is felsorolja az oiszágnagyok k ö z ö tt. Magam ed d ig sem m en n ék el: e z t az oklev elet n em te k in te m ítéletlev él­ n e k , hiszen a végrehajtás u tá n á llíto ttá k k i, s a névsor valószínűleg n em igazolja a m á r­ cius 15-i je le n lé te t sem . A bban a zo n b an igaza van M ályusznak, h o g y G u th i O rszágh nem e x p o n á lta m agát a H u n y ad iak é rd e k é b e n , s n em vállalta a b ö rtö n t V itéz Já n o s váradi p ü sp ö k példájára. A legkedvezőbb esetb en is sem legesen v iselk ed ett, mégis o ly an lá tsz a t­ tal, hogy m ag atartását H u n yadi-ellenesnek vélhessék. A z u tó k o r e lő tt O rszágh jo b b n a k lá tta k ö zö m b ö s m ag atartását ellep lezn i, legalábbis o lyan m ag y a rá z ato t ad n i, h o g y állásfoglalásán ne akadjan ak fen n . Egy elterv elt Cillei-ölés m elle tti kiállást aligha v á rh attak el tő le. In fo rm áció ja alapján T h u ró czi m ellő zte O rszágh nevének e m líté sé t: sem a b a rá ­ to k , sem az ellenségek k ö z é n em s o ro lta .1 H unyadi L ászlót a fo rráso k egybehangzó tanúsága szerin t 1457. m árciu s 16-án kivé­ gezté k , estefelé egy b u d ai térségen. A p o litik ai jellegű kivégzés tö rté n e lm i felelősségét sik ertelen ü l - azzal is el a k a rtá k h á ríta n i, egy b en a főrangú ifjút m egalázni, h o g y a vá­ rosi h a tó sá g o t v ették igénybe a végrehajtásban. V eit A ren p eck k ró n ik ája szerin t „M időn végül azo k n ak a g ró fo k n ak (= H unyadi László és M átyás) fo g v atartásán ak h a rm ad ik n a p ­ ja elh o zta az esti ó rá t, László g ró fo t á ta d tá k B uda város b íráján ak és e sk ü d t p o lgárainak kezéb e, hogy végrehajtassák a fővesztés b ü n te té se , és sok fegyveres ő rizete a la tt a budai vár elé, a F rissp alo tán ak (F ry sp a lo th a ) n ev ezett á triu m m al szem be v e z e tté k , ahol négy ütéssel lefejezték . H uszo n n ég y eszten d ő s v o lt.” E b b en a tárgyias o sztrák leírásban az olvasó szem ét nem igen zavarta a négy ü tés, am it m agyar k ap cso latú fo rráso k szenvedé­ lyesen részleteztek . A z sem é rz é k elh ető b elő le, hogy a városi tan ác so t n em k e lle tt e rő l­ te tn i erre a szerepre, hiszen a H u n y ad i-p árt m ellett állt a városi szegénység, e ttő l félve a b ud ai gazdagok átm en e tileg a H absburgok m ellé h ú z ó d ta k . R an zan u s P éte r, aki 1475/78 k ö z ö tt n ápolyi k ö v e tk é n t m ég a sz em ta n ú k k ö z t élő h ag y o m á n y t h a llh a tta B ud án , a k i­ végzés k ö rü lm én y eit cso d álatra m é ltó n a k , hallgatással nem m e llő zh ető n ek jellem zi: „A m ik o r a h ó h é r harm ad ik ütéssel a fejét n em tu d ta levágni, László ám b á r k ezét h á ta m ö g ö tt ö ss z e k ö tö tté k , saját erejéb ő l fe le m e lk e d e tt és állva m o n d ta : ’Jo g o san k erü ltem

37

el a h a lá lt, m id ő n h á ro m csapással lesú jtv a, Isten jóságosságából eddig m egvagyok’. Így szólván, am it so k a n , akik o tt á llta k , h a llo tta k , o tt n é h á n y lép ést te t t , de hosszú ru h á já ­ tó l ak ad ály o ztatv a , a m it lábával ta p o d o tt, a földre e s e tt. így n éh á n y an azok k ö z ü l, akik az ő m egölésére a k irá ly t esküszegővé te tté k , a zt p a ra n c so ltá k , hogy a h ó h é r m érjen n e ­ gyedik csapást és így le g o tt k isz e n v e d e tt.” E z t a valóságm agot szín ezte tovább a városi n é p k ép zelet, illető leg az azt felhasználó S zerém i G y ö rg y . A kivégzés idejére visszanyúló h ag y o m á n y t je le z h e t nála a tem e té s a d a ta , a szigorú szerta rtá sú m ezítlábas ferences szer­ zetesek (fratres o b serv an tes) k o lo sto rá b a (m ai S zínház u . 1 —3 .). Itt n em visszavetít az e m ­ lé k író , m ert a k k o r csak ideiglenesen h e ly e z té k el a te te m e t. R an zan u s ékes szavú leírása szerin t egész M agyarország, kivéve a z t a kevés e m b e rt, aki rossz lelk iism eretű v o lt, H u ­ n y adi László m élta tla n halálát a legked v etlen eb b ü l fo g a d ta , sokan k ö n n y e k e t o n tv a m u ta tta k h atalm as fájd a lm at, a h itv á n y k irá ly tó l kis híján e lszak ad tak v alam en n y ien , m o n d v án : „E j, m ily en ju ta lm a t ad ta k Corvin (= H u n y ad i) Já n o s n a k , a k in ek jó té te m é n y é ­ ből M agyarország királysága an n y iszo r megvédve és m egm entve k erü lte el a tö rö k ö k h a talm áb a k e rü lé s t.” A széth ú z á st m eg ak ad ály o zta a fegyveresek h atalm as c sa p ata , am ely a k irály parancsára hosszáb an -széltéb en b e tö ltö tte a kivégzés h e ly é t és k ö rn y é k é t. A kih ú n y t testre sem m i g o n d o t n em fo r d íto tta k , csak á tv itté k a M ária M agd o ln a-tem p lo m b a, o tt a király k a to n á i an n ak parancsára az éjszakán á t serén y en ő riz té k . A h o l m egvirrad­ ván, a K risztus teste-k á p o ln áb an m in d en gyászp o m p a n élkül e lte m e tté k . E n n y i b ű n m él­ tatlanságát k ö v ették a b ajo k . M agyarország egész n ép én ek h atalm as g y ű lö lete tá m a d t a király és azok ellen , a k ik n ek tanácsára m in d ezt te n n i m e rte . E lszak a d tak a k irá ly tó l Corvin Já n o s b a rá ta i, a k ik n ek parancsnoksága a la tt sok vár és e rő s íte tt m ezőváros vo lt. A hol te h e tté k , ezek M agyarország szám os h e ly é t tűzzel-vassal p u s z títta ttá k .” E z a forrás te h á t az áld o za tn ak a b udai m agyar polgárok plébániájára való ravatalozásáról és k á­ polnájába való ideiglenes tem etésérő l őriz h a g y o m á n y t és e lő re m u ta t az V. László elleni feudális felkelésre. E z t az etn ik ai ö ssz eta rto z á st és h a n g u la to t m ás társadalm i h a n g s ú l ­ lyal írja le T h u ró czi Já n o s: fájd alo m , szo m o rú ság , szorongás tö ltö tte el a g ró f halála m ia tt az ő t k ed v e lő k e t, csak n em m inden m agyar, nem esek és p a raszto k le h a jto tt fejjel voltak lá th a tó k , k ez ü k e t tö rd elv e, m in teg y neh éz álo m b a m erülve elm élkedve. S o k ak arcát k ö n n y fo ly ó ö n tö tte el. A zt leh et m o n d an i, hogy h a nem fenyegetik szö rn y en a m agyar n é p tö m eg et, ha a sz o k o tt ó ráb an és h elyen viszik v esztőhelyre László g ró fo t, a plebejus nép k irag ad ta volna ő t a halál to rk á b ó l. M ert a városba a sző lő k m űvelésére nagy szám ban g y ű lte k össze o ly a n o k , akik irán ta nagy ragaszkodást m u ta tta k . E z ért vért o n to tta k , seb ek et fa k a sz to tta k volna, hogy m egbosszulják ő t. A kései ó rán m égis e lk e ­ rü lh e tő volt a városi k ö z n é p felkelése és m ásn ap , 1 4 5 7 . m árciu s 17-én a B udán ta r tó z ­ k o d ó László király m eg G iskra Já n o s a b o ro szló iak n a k h írt k ü ld te k H u nyadi fia László kivégzéséről. A z e le m z e tt fo rráso k b ó l k itű n ik , h o g y V. László végignézte H unyadi László kivégzését. A m i H unyadi László kivégzése h e ly é t illeti, ebben forrásaink e lté rő a d a to k a t, illetőleg n é z ő p o n to k a t tarta lm az n ak és a feldolgozók k ü lö n félek ép p en értelm ezik a z o k at. V itus A renpeck a vár e lő ttre , a Friss-palotával szem ben lokalizálja a kivégzést. A k ü lö n féle fo rráso k at egyeztetve á llíth a tta H auszm an A lajos, hogy a király B udavárából n é z h e tte szö rn y ű ítéletén ek végrehajtását H unyadi Lászlón az a k k o r Friss térn ek n ev ezett S zen t G yörgy téren . A fo rrásh o z erő seb b en ragaszkodva írt G erevich László arró l, hogy az északra néző Friss-p alo ta fő ép ü lete a széles, teres k ü lső udvar felé te k in te tt, it t végezték

38

ki H u n y ad i L ászlót. V . László és k ísérete a kivégzést az e rk é ly fo ly o só k ró l n é z te . Ú jabb régészeti m egfigyelés a zt is tisz tá z ta , h o g y a p a lo tá t a té rség tő l fallal, to ro n n y a l lezárt áro k v á laszto tta el. E z é rt a fen ti lokalizálásnak n em m o n d e lle n t, csupán m ás védelm i elem m el h a tá ro z ta m eg Z o ln a y L ászló, aki sze rin t a S z á ra zá ro k h o z észak felé csatlakozó nagy várudvart H u n y ad i László fővétele is em lékezetessé teszi. M agyar elbeszélő fo rrá ­ sok a kivégzést k ö rü lm én y ese n íiják k ö rü l. T h u ró cz i Já n o s egyfelől a lefejezést a budai vár elé, a F riss-palota átriu m áv al szem be h ely ez i, m ásfelől azo n elm é lk e d ik , m i tö r té n t volna, ha a S zen t G yö rg y térre viszik szabályos ó rá n kivégezni. E lv ála sz to tta te h á t k é t szom szédos (n y ílt, illetve észak ab b ra b e é p íte tt) térség tényleges és m eg n em valósult tö rté n é sé t. E zt a fin o m ság o t m á r n em k ö v ette S zerém i G y ö rg y , aki a kivégzést a S zen t G yörgy vértanú terére lo kalizálja. E z pedig valam ivel észak ab b ra fekszik an n ál, a m it a k o rab eli forráso k leírn ak . A k ö zé p k o ri S zen t G yörgy té r - am ely et 1457. évi oklevelek alapján is jó l le h e t m eg h a táro z n i — a m ai D ísz-tér, n ev ét az A njo u -k o ri S z en t G yörgytem p lo m ró l k a p ta . A kivégzés a fe n tie k egybevetése szerin t a S zen t G y ö rg y té rtő l délre eső sávban tö r té n t in k á b b , s a S ze n t G y ö rg y téren já ró k kevésbé lá th a ttá k , m in t a p alo ta és áro k b iztonságából a véres ese m é n y t n éző k iterv elő k . A válságos n a p o k b a n d ö b b e n h e te tt rá az udvari c so p o rt, h o g y a gyorsan m e g h o z o tt és v ég reh ajto tt íté le tn e k fo rm á t kell ad n ia , és a z t szélesebb k ö rre l jó v á kell h a g y atn ia, legalább en n ek lá tsz a tá t m u ta tn ia . Így k e le tk e z e tt 1457. m árcius 21-én egy ir a t, am it nem te k in th e tü n k ítéletlev éln ek , m e rt a zt fel k e lle tt volna olvasni az e líté lt és a kivégzés közönsége e lő tt. Csak u tó lag o s önigazoló írás e z , se b tib en k észítv e, önm ag át leleplező form ai gyengékkel. A z irat k irály i oklevél, am ely beszám ol a H u n y ad iak o n k iv ív o tt g y ő ­ zelem ről és am ely dicsérően em lék ezik m eg a z o k ró l, ak ik n ek eb b en leg n ag y o b b részük volt. E zek te h á t n em íté lő sz é k k én t szere p eln e k , h a n e m éber tan á c sa d ó k é n t: G arai n á d o r, Újlaki M iklós erd ély i vajda, Bánfi Pál fő a jtó n á lló , Buzlai László fő p in ce m e ster, S zo m ­ szédvári C zem in H enning fő lo v ászm ester, a k ü lfö ld in e k te k in th e tő J o d o k véglesi k a p i­ tá n y , H olczler K o n rád o sz trák hercegségi p énzügyi fő tisztv iselő (m ag ister h u b a ru m ), R u k k en d ár F ark as (W olfgang R u k k e n d a r) k am arás. Csak k ö v e tk e z te th e tü n k belőle, hogy felségsértési ítélet volt szóbelileg. A z utó lag o s ira t, m ely n ek eg y etlen aláírása a k i­ rályé (L adislaus R ex m a n u p ro p ria ), eg y etlen k éz to lláb ó l való. H u n y ad i László vétkei k ö z é sorolja a király belgrádi elfo g ását, a király ro k o n á n a k , tan ácso sán ak és földijének k arddal m egölését, am it c in k o so k k al és váratlan u l h a jto tt végre. A z u ra lk o d ó t fo g o ly ­ k é n t v itték T em esvárra, és o tt k egyelm i ígéretre k é n y sz e ríte tté k . L eleplezték H unyadi László b udai összeesküvését a k irály és tanácsosai ellen , hogy h á ro m n ap m úlva m egöljék ő k e t. Ha igaz, hogy az egész irat D énes esztergom i b íb o ro s érsek, fő k an cellár keze által k észü lt, az elszigeteltség ü k et és k a p k o d á su k a t m u ta tja . U gyanez a k éz írta a szövegvégi n év so rt, az e k k o r viselt eg y h ázi, világi rangok b e tö ltő irő l teljes so rb a n , am ivel el is árulja m agát. A z érsekek és p ü sp ö k ö k névsora k o ije lz ő , de a siető s - m ás ira tb ó l á tv e tt és nem a jelenlevőkről készült — összeállítás Já n o s váradi p ü sp ö k nevét is ta rta lm a z z a, aki pedig foglyuk volt, mégis e lfe le jte tté k kihagyni! A világi országos fő m éltó ság o k és várm egyei ispánok sora sem le h e te tt m in d o t t , k ö z ü lü k R o zgonyi Já n o s erd ély i vajda és Lindvai Pál fő ajtó n álló bizto san asszisztált e h h e z , de G u th i O rszágh M ihály fő ajtó n álló neve talán csak o d ak erü lt m ás egyet nem é rtő k k el e g y ü tt. A z ifjú király m ás országaiban to v áb b ra is figyelem m el k ísérték a budai e se m é n y e k e t. A görlitzi városi írn o k . B éréit 1457. m árcius 24-én csehországi ta rtó zk o d á sá b ó l írt városának a fo n to s b u d ai ú jd o n sá ­

39

gokról. M árcius 31-én B éréit m ár m á sh o n n a n , m orva városból írt h az a , ú to n B écsbe, ah o n n an M agyarországra k ív án t m en n i a k irály h o z. A k ö v e tk e z ő láncszem , am iből vissza­ k ö v e tk e z te th e tü n k a H u n y ad i fiúk elleni eljárásra, április 28-ról való: a B udán ta r tó z ­ k o d ó László k irály erdélyi b irto k ré sz e k e t a d o m á n y o z o tt, am elyek H u n y ad i L ászlóhoz és M átyáshoz ta rto z ta k , de h ű tlen ség i p erü k fo ly tá n (p e r n o ta m in fid e litatis e o ru n d e m ) a király ra h á ra m ló n a k . A b irto k e lk o b z á s tén y é b ő l azo n b an nem k ö v e tk e z te th e tü n k , m in t egykori F ra k n ó i V ilm os te tte , felségsértési íté letre a H uny ad i fiúk valam iféle p e ré ­ b en , főleg k e tte n e g y ü tt aligha v o ltak szabályos bíróság e lő tt. A k ö v e tk e z ő fo rrás m á r április 30-ról való, de R ó m á b ó l, te h á t k o rá b b a n B udáról elin d u lt értesülésről van szó : C astiglione Já n o s b íb o ro s, páviai p ü sp ö k levélben é rte síte tte F ran cesco S fo rza m ilánói h erceg et, hogy a volt k o rm án y zó fiát lefejezték (el figlolo de lo g o v em ato re vechi é s ta to d e c a p ita to ), h iv atk o zv a M agyarországról k a p o tt levelekre. Ha v o lt is p erbe vonás H u n y a ­ di M átyás e setéb e n , a h a lá lt e lk e rü lte , nyilván nagyon ifjú k o ra fo ly tá n . A k ritik u s n a ­ p o k b an a b udai b ö rtö n b e n m a ra d t tö b b m ás fogollyal e g y ü tt. A z e lté rő so rso t tö m ö re n é rzék elteti G yöngyösi G erg ely , aki szerin t V ajdafi L ászlót „a h arm ad ik n ap o n le fe jez té k , M átyást pedig László k irály Bécsbe h u rc o lta ” . T ovábbi ú tjá t és az ő riz e t jelleg ét pedig a rész cím ében h ely ez te el: „M áty ást m eg tú s z k é n t őrzi a prágai c se h ” . Legalábbis te h á t a P o d éb rad G yörgynél való őrzést m ár n em egy hűtlenségi p er e líté ltje k é n t szen v ed te, in k áb b a Szilágyi M ihály-féle m ozgalom valam ely fo rd u lata esetén felh aszn álh ató tú sz ­ k é n t. L ényegében u g y an ezt állítja, h iv atalo s k o rtá rsi érte sü lé sk én t P ie tro T h o m a sio , a V elencei K öztársaság k ö v ete Prágából 1457. n o vem b er 27-én k ü ld ö tt g y o rsh íréb en : M átyás (M atheus), am a Já n o s fia, a k it A u sztriáb an b ö rtö n b e n ő riz te k , am ely n ap o n a k irály n a p ját bevégezte, Prágába érk e z e tt. A k o rm á n y z ó h a ta lm áb a n van. Joggal á lla p íto tta m eg egy h e ly ü tt K u b in y i A n d rás, hogy H uny adi László B udán k i­ végeztetése annál in k áb b á r th a to tt volna a váro sn ak , mivel — az érvényben levő sz ab á­ ly o k szerint — e kivégzés leb o n y o lítá sa a b u d ai b író felad ata vo lt. A z t ad atszerű én nem tá m a sz to tta alá, m iféle szabályról le h e te tt eb b en az esetb en szó. Mai fo rrásism eretein k alapján neh éz k o n k ré ta n m egállapítani az o k o k a t, am ely ek m ia tt a városi ta n á c so t v et­ té k igénybe H uny ad i László e lp u sztítására. K özvetlen analógia a k o ráb b i m agyar tö r ­ ténelem ből csak egy k ö z ism e rt példa áll ren d elk ezésü n k re: az e lő tte nagy p o rt felvert po litikai jellegű kivégzés, H édervári K o n t István és társai, felkelők fo rm ák a t n élk ü lö z ő m ó d o n , a tö rv é n y t sem ü lő Z sigm ond a k aratáb ó l 1388. évben k e rü lte k h ó h érk é z re . É rd ek es, hogy a b udai S z en t G yörgy té rre v itték a z o k a t is kivégzésre. H acsak e b b en is nem az alapul v e tt, fe lté te le z e tt egykorú n épi ének vagy éppen H u n y ad i László e se té ­ nek visszavetítése b e fo ly áso lta az e sem én y t m egíró T h u ró czi Já n o s t. A h ag y o m án y o s felfogást k ö v e tő n ém ely v áro stö rtén ész m in d en esetre általáb an állap ítja m eg, hogy a S zen t G yörgy (m ai Dísz-) té r volt a kivégzés tere . Mivel azo n b an a fe lté te le z e tt kivégző h ely a polgárváros és a királyi p alo taö v ezet h atá rá n fe k ü d t, té m á n k sze m p o n tjá b ó l fo n ­ to sa b b , hogy a K o n t-esetb en a király m agára vállalta az egész bo sszú állást, felelősségét m eg n em o sz to tta . Z sigm ond k ezd eti u ralm áh o z k é p e st is gyengébb volt V. László h a ta l­ m a, ezért eg y fajta törvényességet vagy k ö zv élem én y t k ív á n h a to tt p ó to ln i, azo k lá tsz a tá t k elten i az ifjú u ralk o d ó a városi bíróság k ö z rem ű k ö d tetésév el. E z a feltételezés alá tá ­ m asztást n y er külfö ld i és hazai haso n ló esetek bő l vagy h ag y o m á n y o k b ó l, am elyek azt sugallják, hogy a m eg ren d ü lt királyi h a ta lo m vagy éppen a feudális ö n k é n y to b zó d ása idején a városi bíróság in téz m é n y e volt elism ert és m ű k ö d ő k é p e s - ak ár d ic sé re tet, akár

40

g y ű lö letet v á lto tt ki m ű k ö d ése. A z angliai R o b in H o o d -m o n d a fö ld esú ri, király i h iv atal­ noki és igazságszolgáltatási visszaélések elleni h a rc o k b an sz ü le te tt, s a b allad ák b an a n o ttin g h am i sh e riff testesíti m eg a népi g y ű lö let tárg y á t m in t szerzési vágytól e lte lt el­ n y o m ó (A G est o f R o b y n H o d e). A z angol ballad ák u g y a n ak k o r k ifejezik a n épvezér tisz te le té t a k irály irá n t, a z t a népi re m é n y t, h o g y a k irály igazságot szo lg áltat, és m in ­ d e n t helyre igazít. T érb en és id ő b e n k ö zele b b esik té m á n k h o z egy e p iz ó d az erd ély i p a­ rasztfelkelésből. A n n ak vezető je, B udai Nagy A n tal fe lté tele zh e tő e n m ár k o rá b b a n szem ­ ben á llh a to tt a k o lo zsm o n o sto ri k o n v e n tte l. A z 1435. évi k o lo z sm o n o sto ri ira to k b a n szerep lő , talán ü gyvédkedő Nagy A n tal n e m fe lté tle n ü l azo n o s a k éső b b i felkelővezérrel, de az azonosság sem k iz á rt. P o n to san n em k e lte z h e tő e p izó d a parasztfelkelésben (1 4 3 7 ), a m ik o r K o lo zsm o n o sto r a felkelők k ezére ju t o tt . A m o n o s to r v ezető je, A n tal a p á t n em volt ked v elt szem élyiség, a felkelés elő estéjén állandó p erp atv arb an állt a szom szédos fö ld esu rak k al, azok jobb ág y aiv al s a kolozsvári po lg áro k k al. A z a p á t u tó b b elő te rjesz ­ te tt panasza szerin t N agy A n tal p a ra sz tk ap itá n y m enekülésre k é n y sz e ríte tte ő t, Balázs deák ap áti je g y z ő t pedig e lfo g ta , K olozsvár városába h u rc o lta , s o tt városiak ítélk eztek fe le tte , m ajd kivégezték. A városbíró m inden b izo n n y al b e le k e v ered ett ebbe az ak ció ­ ba am it az esem én y ek n ek a városra h áru ló k ö v etk ez m én y eib ő l se jth e tü n k . A győztes feudális erő k n em a városi h ató ság o k k al szem beszálló valam iféle polgári-plebejus lázadás rovására írták a felelősséget, h a n e m az egész város testü letileg felelt. 1438 késő őszén Losonczi D ezső erdélyi vajda e lre n d e lte , h o g y K olozsvár bírája, esk ü d tje i, tö b b i elöljáró polgára és a polgárság teljessége je len jék meg az erd é ly i rész nem ességének összességével szem ben az állam vezetése (k irá ly n é , b á ró k , fő p a p o k , király i h e ly ta rtó k ) e lő tt. A z eljá­ rás ered m én y e az le tt, hogy K o lo zsv árt m e g fo sz to ttá k valam ennyi kiv áltság átó l, igazság­ szolgáltatási jo g á tó l, m alm aitó l, lak o sait pedig h egyvám , k ilenced és ad ó k fizetésére k é n y ­ sz e ríte tté k . E zt a p arasz tso rso t csak az U lászló-párt sz ü n te tte m eg és á llíto tta h ely re K o ­ lozsvár városi stá tu sá t. A v áro sb arát, reh ab ilitáló lépés k ezd em én y ező je H unyadi Já n o s vajda volt. A városbíró azon b an nem csak a n é p eln y o m ás, nem csak a népi ellenállás eszköze le ­ h e te tt, h an em m in t szilárd in té zm é n y a feudális cso p o rto k k ö z ti h arcb an is k e ttő se n m eg ítélt szerep et já ts z h a to tt. E n n ek p éldája m ár id ő b en és po litikai cso p o rto su láso k szem p o n tjáb ó l is legközelebb áll tá rg y u n k h o z . S o p ro n város vízválasztó le tt a H absburgés az U lászló-párt k ö z ö tt. így m ég kisebb h ely i viszályokból is k ö v e tk e z te té se k e t v o n h a­ tu n k le az országos cso p o rto su lá so k ra . A p á rto k k ö rv o n alait se jte ti, hogy 1440. ja n u á r 17-én Sárvárról fordul K anizsai László özvegye G arai László m acsói b án h o z , lépjen k ö z ­ be a k irály n ő n él, nehogy a so p ro n i p o lg áro k n ak b aju k essék a m ia tt, m e rt — szerin te j o ­ gosan — fe lak aszto tták F ark as L ászlónak, a k irály n é bizalm i em b erén ek a so p ro n i harm incadosának o tt m ű k ö d ő fam iliárisait. A h arm in cad o s ugyanis pan aszt em elt a k irály ­ n ő n él. E rzsébet ő t 1439. aug u sztu s 15-én és 1440. m árcius 19-én a m aga b u d ai városbírájának (iu d ex civitatis) te k in te tte a z o n tú l, hogy m ár az első esetb en harm in cad isp án volt. 1440. ja n u á r 29-én pedig F rak n ó i Pál g ró f özvegye b iz o n y íto tta , h o g y S o p ro n város közönsége teljes joggal ítélte halálra F ark as László fam iliárisait (d in er). G örgen von E yslburg (E yslburgi G y ö rg y ) és T o lt Ja n k e n (T o tt Ja k a b ) ugyanis ra b o lta k , a grófnénak is sok k á rt te tte k , a sárváriak és a szigetiek (V as várm egye) te tte n érték ő k e t. S o p ro n városa te h á t ö sszefo n ó d o tt az E rzséb et k irály n é k örüli úri c so p o rtta l, és ez a k ap cso lat á tö rö k lő d ö tt a kősbbi (U lászló u tá n i) p olitikai h ely z e tre is. 1446. nov em b er 21-én H u n y a­

41

di Já n o s k o rm án y zó n a k Szarvkő vára m elle tti h a d itá b o rá b ó l k e lle tt n y o m a té k k a i kérnie S o p ro n város v ezető itő l em b erein ek szab ad o n b o c sá tásá t, a k ik e t e lfo g ta k , fogva ta r ta ­ n a k , n o h a ígérték h ad in ép e ak ad ály talan m ozgását. Ha fam iliárisát vagy h o zzá ta rto z ó m áso k at akadály o zzák , a bosszú n em m arad el.3 A H unyadi László kivégzésébe b e le k e v ered ett városi h ató ság élén az a d o tt p illan atb an m agyar em b er, értelm iségi á llo tt, S zékesfehérvári D énes deák (1 4 5 7 . m árciu s 28-i o k ­ levélben D yonisius lite ra tu s de Á lba Regali iu d e x ). A z ü g y let, am ely rő l a b u d ai iparos esk ü d tek előterjesztésére oklev elet á llíto tt k i, városi (éspedig a D una m e lletti k ü lvárosba eső) h á zak at em lít, k ö z tü k o ly an a ris z to k ra tá k é t,a k ik n e k n em csekély részük volt H u ­ n y ad i László b u k ásáb an és h aláláb an . L endvai Bánfi Pál ( itt m in t re c to r curie regis maiestatis szerepel) je le n t m eg a városbíró e lő tt, hogy valam ely h á z á t, am ely G arai László n á d o r háza m elle tt á llt, a n á d o rn ak adja. A z érdekes oklevél m ás old alró l világítja m eg a polgárvárosi ható ság érin tk ez é sé t a feudális vezető réteggel. A z t is je lz i, h o g y a H u nyadi László halálában „é rd e m e k e t s z e rz e tt” feudális ú ri és városvezető elem ek m ag abiztosak vo ltak , m indenn ap i hiv atalo s és m agánügyekkel fo g lalato sk o d ta k . A to v áb b ia k b a n nincs ad a t Székesfehérvári D énesre, eltűnt a városi közéletből. A városvezetésben já ra tla n m agyar értelm iségi eszközzé sü lly ed t a H unyadi-ellenes úri cso p o rt k e z é b e n , a k ö rü l­ te k in tő n ém et p atriciátu s egy része ő riz h e tte m eg részesedését a városi h a ta lo m b a n , m ert nem k o m p ro m ittá lta m agát a kivégzésben. O lyan h e ly z e t érv én y esü lt Budán is, am i­ ly e n t a svéd városi életre fo g a lm a zo tt m eg annak egy svéd érzelm ű bíráló ja az 1460-as években: ,A p én zv erő m ester n é m e t, az Uleték- és vám szedők n é m e te k , az adószedő n é m e t, ú gyhogy svédek szám ára m ás tisztség n em m arad vagy n y ílik , m in t a h ó h é ré és a sírásóé.” B udára is ez H u n yad i László kivégzésének polgári tanulsága.4

Jegyzetek

1 Szeged története. 1. A kezdetektől 1686-ig. Szerk.Kristó Gy. Szeged, 1983. Kulcsár P. szerzői része. 442.; Szerémi Gy. és Ernyey J.: A Majthényiak és a Felvidék. I.k. Bp., 1913. 241., 444., 452-453.; Gyöngyösi G. Arcok a magyar középkorból. Gondozta V. Kovács S. Gyomaendrőd, 1983. 136— 137., 342 343.; Mályusz E : Budai Farkas László. Klny. Tanulmányok Budapest Múltjából. Bp. 1963. 15. 170., ISI.; Mályusz E.: A magyar rendi állam Hunyadi korában. Századok, 1957. 102.; Szerémi Gy.. Magyarország romlásáról, (ford. Erdélyi l..-Juhász L.) Bp., 1961. 30-31., 293-294.; Elekes L.: Hunyadi. Bp., 1952. 428.: Brno, Morva Tartományi Levéltár G 2/3a. Regesta Nővé sbirky z let 1222-1600. 662/52.; Codex diplomaticus Lusatiae superioris. IV. Görlitz, 1911-27. 1083.; Píehled dájin Őeskoslovenska 1/1 (do roku 1526). Szerk. Riha, O.-Janáüek. J.--Marsina, R. Praha, 1980. 489., 570-571.; Zolnay /,.:Az elátkozott Buda. Buda aranykora. Bp., 1982. 128., 370-371.; Balogh J : Tárház és bibliotheca a budai királyi várban. Antiquitas Hungarica, 1948. 206.; Budai Ferenc Polgári Lcxicona. 1. rész. Pest, 1866. 121. 258. és II. rész 414.; Petri Ranzani... Epitome Rerum Ungaricarum... Schwandtner, J.G.: Scriptores Rerum Hungaricarum... I. Tymaviae, 1765. 656.; Thallóczy /.. Áldásy A.: A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 11981526. Bp., 1907. 307. sz.: Hunyades/Vere/-, HA.: llnverisal-Lexikon... Vierzehnter Bánd. Altenburg, 1843) 424.; Fraknói V.: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi S. IV. k. Bp., 1896. 163.; Mályusz E.: A Thuróczy-krónika és forrásai. Bp., 1967. 104-141.,149., 158., 175. 2 Píehled ícskoslovenskych díjin. Szerk. Macek, J. Díl I. Praha, 1958. 273..Salamon F.: Budapest története. II. k. Bp. 1885. 383.; Viti Arenpeckii... Chronicon Austriacum. Pez, H.: Scriptores Rerum Austriacarum. T. I. Lipsiae, 1721. 1267. hasáb; Ranzanus 1765. 656-657.; Szerémi: 1961. 31,

42

293- 294.; J. de Thwrócz Chronica Hungarorum.; Schwandtner, J.G.: op. cit. 461-462.; Kubinyi /(.. Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig); Budapest története. Főszerk. Gerevich L. II. k. Bp., 1973. 16., 95.; CodDiplLusat. IV. 1083., 1085.; Hauszmann A.: A kir. vár építésének története. A Magyar Mérnök- és Építész-egylet Közlönye, 1900. 221.; Zolnay: 1982. 354., 386., Budapesti Történeti Múzeum, Mályusz-féle nagyméretű regeszták, kézirat 118. sz. és Budapesti Történeti Múzeum, Mályusz-féle regeszták, kézirat 649. sz.;Pataki V.: A budai vár közép­ kori helyrajza. Budapest Régiségei 15., Bp. 1950. 241.; Gerevich L.: A budai vár feltárása. Bp. 1966. 18-19., 66 67.; Fraknói: 1896. 162-165.; Urkundenbuch zűr Geschichte dér Deutschen in Siebenbürgen. Fünfter Bánd. Bearbeitct von Gündisch, G. Bukarest, 1975. 3073. sz.; Thallóczy-Áldásy: 1907. 307. sz.; Gyöngyösi: 198 3. 136-137., 343.; Macek. J.: Smrt Ladislava Pohrobka. Klny. íeskoslovensky Őasopis Historicky. 5, 1966.^74-775.; Gerevich L.: Budapest művészete a későbbi középkorban a mohácsi vészig. Főszerk. Gerevich L. op. cit. 270.; Gerő L.: A budai Vámegyed. Bp., 1979. 18.; Nagy Emese 1984. március 7-i régészeti feljegyzése; Budapesti Történeti Múzeum, Mályusz-féle kis és nagy alakú regeszták, kézirat 157. és 159. sz. iSzalay J. Baráti L. A Magyar Nemzet Története. II. k. Bp., é.n. (1896) 111.; Kubinyi A.: Buda története 1541-ig. Bp. 1969. 29., 48.; F. Mihály I.-Lócsy E.-Holl /.: A középkori Buda és Pest. Bp., 1955. 41.; Mályusz: 1967. 20., 135., 138 -140.; Mályusz E.: Zsipmond király uralma Magyarországon 1387-1437. Gyomaendrőd, 1984. 30, 268.; Hilton, R.H.-Fagan, H.: Dér englische Bauernaufstand von 1381. Berlin, 1953. 71-73.; Myers, A.R.: England in the Laté Middle Ages (1307 1536). Edinburgh, 1953. 169.; „per quosdam... civitatenses miserabili nece interemi fecisset” Demény L.. Az 1437-38-as bábolnai népi felkelés. Bukarest, 1960. 223-224., 229-230.; Pascu, St.-Pataki l.-Popa. V.: Kolozsvár. Kolozsvár, 1957. 36.; Elekes: 1952. IA2., Házi J.: Sopron szabad királyi város története. I. rész 3. k. Sopron, 1924. 237., 245., 250., 253., 229., 222., 232., 400., 457. sz.; Mályusz E.: A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problé­ mája. Mátyás király Emlékkönyv születésének ötszáz éves fordulójára. I. k. Szerk. Lukinich I. Bp. é.n. (1940) 339-340., 419-420., Mályusz-regeszták. 581. sz.; Nagy I.: Sopron vármegye története. Oklevéltár. II. k. Sopron, 1891. 190. sz. 4 Mályusz-regeszták 746., 704. sz.;Szűcs J.: Céh és város a XV. században. Az Eötvös Loránd Tudo­ mányegyetem Bölcsészettudományi Karának Évkönyve az 1952/53. évre. Bp. 1953. 131.;Kubinyi: 1973. 167.;Heckscher, E.F.: An Economic History of Sweden. Cambridge-Massachusetts, 1954.53.

43

(

Közlem ények BELLÉR JUDIT

SAJTÓPOLITIKA M A G YA R O R SZ Á G O N A BETHLEN-KORSZAK ELSŐ FELÉBEN (1921-1926) 1921 tavaszán a T elek i-k o rm án y lem o n d ásán ak idejére lassan, de egyre h a tá ro z o tta b b a n b o n ta k o z ta k ki az új hivatalos sa jtó p o litik a kö rv o n alai. A m egszálló rom án csap ato k hatóságainak szigorú, m in d en re k ite rje d ő cen zú ratev ék en y ség ét fe lv á lto tta a kivételes h atalo m ró l szóló jo g sz a b á ly o k 1 alapján k ib o c s á to tt 5 .4 9 9 /1 9 1 9 . M £ . sz. re n d e le t2 a sajtó ren d é szet gy ak o rlásáró l, am ely az ab szo lú t cen zú ra b ev ezetését ren d elte el. Ú jból h a tá ly b a lé p te tte a k o rá b b i sajtóellenőrzéssel k a p cso lato s sz a b á ly o k a t3 azzal a m ó d o sí­ tással, hogy a rendelkezések h a tá ly á t általáb an az ország terü le té n m egjelenő m inden időszaki lap sajtó ren d é szeti ellenőrzésére k ite rje sz te tte . E zt a politik ai sajtó egészére vo n atk o zó cen zú rá t - a m ely et a m in isztereln ö k ség k eb eléb en m ű k ö d ő sa jtó iro d a veze­ tése ala tt a S ajtó ellen ő rző M iniszterközi B izottság g y a k o ro lt - fo rm á lta á t a T elek i­ k o rm án y o ly m ó d o n , h o gy b ev ezette az ú n . fa k u lta tív c e n zú ra in té z m é n y é t. E n n ek sza­ bályai értelm éb en a sajtó re n d é sz e tte l k a p cso lato s fe la d a to k at e zen tú l a S ajtó ellen ő rző B izottságot felv áltó , a m in iszteri sa jtó fő n ö k ség elvi irán y ítása s k ö zv etlen felügyelete alá h e ly e z e tt S a jtó tá jé k o z ta tó M iniszterközi B izottság4 h a tásk ö ré b e u ta ltá k . A z új szerv általában vélem ényezési jo g k ö rrel re n d e lk e z e tt; b iz o n y o s esetek b en azo n b an — h a az állam k ö zvetlen érdekei k e rü lte k veszélybe —, a b e m u ta to tt k ö z le m én y e k et a legszi­ go rú b b b írálatn ak v e th e tte alá.5 T erm észetesen a fa k u lta tív cen zú ra is a kivételes h a ta lo m szabályain alap u lt. A h áb o rú idejére szóló 1 9 1 2 :L X U l.sz. tö rv én y c ik k s az e z t kiegészítő h áb o rú s jo g szab ály o k 6 ugyanis a h a d iá lla p o t hiv atalo s m egszűnte u tá n a M onarchia fegy­ verletételével nem v eszítették h a tá ly u k a t, h a n e m - k ü lö n féle m ó d o sításo k k al - to v áb b ra is érvényben m arad tak an n ak ellen ére, h o g y az 1912. évi tö rv én y k im o n d o tta : „A kivé­ teles h atalo m a h áb o rú befejezésével m egszűnik. U g y an ek k o r h a tá ly o n kívül kell h e ly e z ­ ni a kivételes h atalo m alapján te tt in téz k ed é sek e t, ha h a tá ly u k a t a m in isztériu m m ár előbb nem sz ü n te tte m e g .”7 Mivel ez u tó b b i k ité te l egy közigazgatási jo g i a k tu s megva­ lósítását fe ltétele z te , a kivételes jo g szab ály o k h a tá ly o n kívül h ely ezését a k o rm á n y tu ­ lajd o n k ép p en b átran h a lo g a th a tta . Az alk o tm án y o sság ró l és a fő h a ta lo m gyakorlásáról szóló 1920. évi 1. tö rv én y , am ely a H uszár-korm ány m ű k ö d ése idején k e le tk e z e tt, ügye­ sen m egkerülte a p ro b lém á t: k ilen ced ik szakaszában ugyanis k im o n d ta , h o g y „az ú g y ­ nev ezett népköztársaság és tan ácsk ö ztársaság ” szervei által k ib o c s á to tt összes jogszabály érvényét veszíti; ám h o z z á te tte a z t, hogy a k o rm á n y n ak jo g áb an áll ezek k özül é rv én y ü k ­ ben ideiglenesen m eg tartan i m in d a z o k a t, am ely ek et a jo g ren d és jo g b iz to n ság sz e m p o n t­ já b ó l továbbra is h aszn álan d ó n ak íté l. A k oalíciós k o rm á n y eg y általán n em fo g lalk o zo tt

44

a k o ráb b i jo g szab ály o k érvényével; a tö rv én y m egszövegezői g ondosan h a llg a tta k a k i­ vételes jo g a la p o t k im o n d ó szab ály ró l, u g y a n a k k o r a m in d e n k o ri m in isztériu m d iszk recio ­ nális h a tá sk ö ré t szinte észrevétlenül b ő v íte tte . A h áb o rú b efejezéséről sem e se tt sok szó a N em zetgyűlés elé te rje sz te tt tö rv én y jav aslatb an . C supán h iv a tk o z tak a rra , h o g y a „b e k ö v e tk e z e tt esem én y ek f o ly tá n ” a M onarchia állam aival való e g y ü ttm ű k ö d é s m eg­ sz ű n t, s a darabjaira szak ad t állam közösség to v áb b i sorsáról - term észetesen a m agyar terü le te k von atk o zásáb an - a N em zetgyűlés a b ék e k ö té s u tá n kíván ren d elk ezn i. A h áb o rú b efejeztén ek tén y e egyáltalán n em g á to lta m eg ab b a n a tö rv én y h o zó szer­ v et, hogy 1920 m ájusában a h á b o rú esetére szóló kivételes h a ta lo m h atá ly á n a k m eg­ h o sszabbításáról in téz k ed jé k .8 E szerin t te k in te tte l a „h á b o rú és a fo rrad alo m k ö v e tk e z ­ téb en elő á llo tt rendkívüli v iszo n y o k ra, a h áb o rú esetére szóló kivételes in tézk ed ések rő l a lk o to tt tö rv én y ek b en foglalt fe lh atalm azáso k o n alapuló kivételes h a ta lo m id ő ta rta m a a békeszerződés m egerő sítésétő l s z á m íto tt egy évre m e g h o ssz a b b itta tik ” .9 A z 1920:V 1. sz. tö rv én y b en foglaltak értelm éb en a k o ráb b i ren d elk ezések b en m egjelölt „ h á b o rú ” ala tt a m eg szab o tt ú jab b id ő ta rta m o t é rte tté k , a ,h ad v iselés érd ek e it é rin tő k é rd é s e k ” te k in te té b e n pedig az ország belső ren d jén ek és b izto n ság án ak , valam int k ü lp o litik á já ­ nak é rd ek eit k ív án ták szem e lő tt ta rta n i. A kivételes á lla p o t h a tá ly á n a k m eg h o sszab b í­ tását — am en n y ib en to v áb b i fe n n ta rtá sa szükséges — a tö rv én y alapján a m in isztériu m a k k o r ren d elh eti el, ha a tö rv én y h o zó te stü le t m ű k ö d ése szü n etel; a k o rm án y a k iv é te ­ les h a ta lm a t a békeszerző d és m egerő sítésétő l s z á m íto tt egy év e lte lte u tá n is a tö rv é n y ­ h ozó szerv m egalakulását k ö v e tő h á ro m h ó n ap ig m ég igénybe veheti. A végrehajtó h a ­ talo m jo g k ö ré t továb b b ő v ite tte az a tö rv én y szak asz, am ely ik — e lle n tétb en az 1912. évi tö rv én y b en foglaltakkal — leh ető ség et a d o tt a rra, h o g y a k o rm á n y a h áb o rú s viszo­ n y o k rendezését tarta lm a zó in té z k e d é se k e t szükség esetén a kivételes h a talo m m egszűn­ te u tán is fe n n tarth assa, ső t a tö rv én y h o zó szerv in tézk ed éséig m ó d o síth assa és kiegészít­ hesse. V álto zatlan u l fe n n ta rto tta te h á t a N em zetgyűlés a sajtó ra v o n atk o z ó kivételes re n ­ d elk e z é se k e t10 a sajtó ren d é szeti k ö teles p é ld án y o k e lő ze tes b em u ta tá sa, valam int az egyes belföldi és k ü lfö ld rő l érk ező lap o k hasábjain m egjelenő, k ö z é rd e k e t sé rtő cikkek k ö v etk ez téb en elren d e len d ő terjesztési tilalom v o n atk o zá sáb an . S b á r az e szakaszhoz fű z ö tt m iniszteri indo k lás szerin t a k ö teles p é ld án y o k sz é tk ü ld és e lő tti b e m u ta tá sa n em azt je le n ti, hogy enn ek alapján az illetékes sajtó ren d é szeti h ató ság o k en g ed ély étő l függ m ajd a sa jtó term ék ek to v áb b i m egjelenése, h an em csupán a z t, hogy így a h ató ság o k még id ő b en tu d o m á st szere z h e tn e k az esetleges b ű n cse le k m é n y t tarta lm az ó c ik k rő l, s az el­ k ö v etést m egg áto lh atják . Á m n em n eh éz e zt az in té zk e d é st a p reventív közigazgatási cenzúra egyik b u rk o lt fo rm áján ak te k in te n i, ugyanis a la p p éld án y o k terjesztésén ek kezdete elő tti vizsgálata, am ely n ek e re d m én y e az újság terjesz tésén ek m egtiltása vagy a n y o m ta to tt lap p éld án y o k elk o bzása le h e t, végső so ro n elő ze tes cen zú ra. B izo n y ítja ezt a 6 .3 5 7 /1 9 2 0 . M .E.sz. re n d e le t, a m ely et a T eleki-korm ány a kivételes felh atalm azáso k alapján fog alm azo tt m eg, azzal egészítve ki az újb ó l h a tá ly b a h e ly e z e tt, egyes belföldi időszaki lapok m egjelenésének és terjesztésén ek eltiltásáró l szóló 5 .4 8 4 /1 9 1 4 . M .E.sz. h áb o rú s jo g szab ály t, hogy a b elü g y m in iszter m in d azo k n ak a belfö ld i időszaki lap o k n ak a m egjelenését és terjesz tését is e ltilth a tja , m elyek k ö zlem én y ei az ország belső re n d jé ­ nek és k ö zb izto n ság án ak , valam int külső p o litik áján ak érd ek eit veszély ezteti. E k ét u tó b b i feltétel pedig, mivel általánosságban jelö li m eg az e lk ö v e th e tő bű n cselek m én y ek

45

k ö ré t, igen tág, sokféle tén y állás belefoglalására ad leh ető sé g e t. A ren d e le t k ib o csátása éppen ezért nagy felh áb o ro d á st k e lte tt a nem zetgyűlési képviselők egy részében; tö b ­ ben k ö v etelték a visszavonását. A z Ú jságírók E gyesületének ülésein jó n é h án y alk a lo m ­ m al szólaltak fel ellene - teljesen ered m é n y te le n ü l. A rra h iv a tk o z ta k , h o g y az o lyan rendelk ezések n ek , am elyek a h a talo m gyakorlása elé n em em eln ek k o rlá to k a t, han em ellenkezőleg, a m eglevőket is le d ö n tik , veszedelm es k ö v etk ezm én y eik le h e tn e k . M ódot adn ak arra, hogy a k o rm á n y , a m en n y ib en ak arja, egyszerűen m egfojthassa az ellenzéki s a jtó k ritik á t, m éghozzá b árm ily en m o n d v acsin ált ürüggyel. T é n y , hogy m ég a legtisztes­ ségesebb liberális k o rm á n y k ezéb en is veszélyt je le n th e t a k o rlátlan h a ta lo m tu d a ta , s d estru k tív an h a th a t a h a ta lo m gyakorlásával e g y ü tt já ró felelősségérzetre. Igen neh éz m egállapítani, hogy e re n d ele t érvényesítése az 1920-as években m en n y ib en volt k o r­ rek t. A belügyi tárc a m in d en esetre szám os esetb en é lt a re n d e let a d ta jogával. Például M iskolc egyetlen ellenzéki n ap ilap ja, a „Reggeli Ú jság” m eg jelen ését11 tilto tta be a m ásodik B ethlen -k o rm án y b elü g y m in isztere, R akovszky Iván, s ugyancsak az ő re n d e ­ le tére függesztették fel a „F ü g g etlen S zem le” cím ű k u ltu rá lis fo ly ó ira to t is az ország belső békéje elleni izgatás m ia tt. Lényeges azo nb an az a k ö rü lm é n y is, hogy a d ö n té ­ sek et - b ár a végső szó az övé volt — n em csupán a belügyi tá rc a vezetője h o z ta . A z im én t e m líte tt .fü g g e tle n sé g i S zem le” cím ű időszaki sa jtó term ék ellen alk alm azan d ó re n d ­ szab ály o k kiadására B ethlen szem élyesen te tt ja v a s la to t.12 E n n ek in d o k lásáb an arra h iv a tk o z o tt, hogy a lap felelős szerk esztő je, C zakó A m b ró teljesen e lté rt a .f ü g g e tle n S zem le” ered eti céljá tó l, m ely sz erin t az „az ú g y n ev ezett in tellek tu ális o sztály o k m o ­ d ern eb b szellem i szü k ség leteit ó h a jtja k iszolgálni” ; ezzel szem ben „lépésről lépésre radikálisabb h a n g o t ü tö tt m eg, s m indig m erészebben k ez d te tám ad n i a z o k a t az in té z ­ m é n y e k e t, am ely ek a m agyar állam h atalo m fe n n ta rtó oszlopai ...” . A m in isztereln ö k k o n k ré t cik kekre (a lap 1922. évi k arácso n y i szám a), s az azo k b an foglalt izgatásokra utalva k érte a .fü g g e tle n S zem le” m egjelenésének b e tiltá sá t a b elü g y m in isztertő l. R a ­ kovszky eleget te t t B ethlen kívánságának; az időszaki lap to v áb b i m egjelenésének m eg­ sz ü n tetésé t „a m agyar állam belső rendje és k ülső biztonsága ellen állan d ó an és tervszerűleg in té z e tt tám adásai m ia tt” sürgősen e lre n d e lte .13 K ét h ó n a p p a l k éső b b k e rü lt so r a „K u ltú rp ro b lé m á k ” és a „M árcziu s” c. időszaki sajtó te rm é k e k h aso n ló in d o k o k alapján tö rté n ő b etiltására: a b elü g y m in iszter vélem énye sz erin t a sa jtó te rm ék e k „k iad ó já n a k , n y o m d áján ak és cím lapjának azonosságából, valam int cik k ein ek irá n y z a tá b ó l” arra k ö v e tk e z te te tt, hogy „ezek a b e tilto tt5 > F ü g g etlen S z e m le« cím ű lapnak a (5 .4 8 4 /1 9 1 4 . M .E.sz.) ren d elet kijátszásával új cím a la tt m egjelenő fo ly tatá sa i és e la p h o z hasonlóan cikkeikkel az ország belső re n d jé t és k ö zb izto n sá g á t v eszé ly e z te tik ” . 14 A lap ü gyét interp elláció form ájáb an a N em zetgyűlésben is szóvá te t té k ,15 a tiltó re n d e le te t mégsem vonta vissza a m in isztériu m . H asonlóképpen já rta k a „ Z e m p lé n " és a ,.Szeged” c. időszaki lap o k (e z u tó b b i megrendszabályozására a h o nvédelm i m in iszter te tt ja v a sla to t), v alam int a rend eletileg b e til­ to t t, ám a ttó l fogva k ü lö n b ö z ő cím eken engedély nélkül m egjelenő „Ú jpesti K ö z lö n y ” cím ű la p .16 A b elü g y m in isztériu m a zo n b an sokkal szig o rú b b in té z k ed é st is te tt az ország belső rendjének és k ö zb izto n ság án ak fe n n tartása érd ek éb en . A „B udapesti F e h é r Ú jság” , a „N em zeti H adsereg” és a „M agyar K özgazdaság” cím ű időszaki lapok to v áb b i m egje­ lenésének b e tiltá s á t17 azért ren d elte el, m e rt e sajtó te rm é k e k k ü lö n b ö z ő szem élyek szerkesztésében, ám ugyanazon k iadó k ö zrem űködésével je le n te k m eg. A rendszabály

46

alkalm azására a k iad ó szem élye a d o tt o k o t. ő ugyanis azo n o s volt a ,.K o rb ács” c. lap szerkesztőjével, s m in t ily e n , zsarolás illetve rágalm azás m ia tt tö b b szö rö sen jo g erő sen elítélt „ ro v o ti m ú ltú e g y é n ” . M inthogy G arai M anó csak a jo g sz a b á ly o k 18 nyilvánvaló kijátszása céljából a lk a lm az o tt a n ev ezett lapok felelős szerk esztő i állásába o ly an sze­ m ély ek et, akik m egfelelnek a tö rv én y es e lő íráso k n a k , s v o ltak ép p en a sajtó te rm é k e k szellem i irá n y ítá sá t m aga végezte - ez a törv én y es ú t m egkerülésének m in ő sü lt, s annak ellenére, hogy az e m líte tt la p o k „k ö zle m én y ei k o n ju n k tu rá lisá n h o zzá sim u ln ak a m ai viszo n y o k h o z” , a b elü g y m in iszter m in d h á ro m sa jtó te rm é k m egjelenését és terjesz tését m e g tilto tta , valam int a tilalo m ellenére m egjelenő la p o k elk o b z á sá t, illetve m egsem m i­ sítését h ely ez te kilátásb a. A B ethlen-korm án y 1921 d ecem b eréb en az 1920:V I. te . alapján a kivételes s a jtó re n ­ dészeti ellen őrzést m e g sz ü n te tte . A 1 0 .5 0 1 . M .E.sz. re n d e le t h a tá ly o n kívül h ely ez te azon szabályok egy ré sz é t,19 am ely e k e t a kivételes sajtójogi felh atalm azás alapján al­ k o tta k , felszám olva a T elek i-k o rm án y n ak a fak u lta tív cen zú ra alkalm azására v o n at­ k ozó tö rek v éseit. V á lto zatlan u l fe n n ta rto ttá k azo n b an az e lő zetes ce n z ú rá t, az egyes belföldi és a k ü lfö ld rő l érk ező sa jtó te rm é k e k m eg ren d szab ály o zását elő seg ítő jo g o k a t, egészen 1922 jú n iu sáig ; jú n iu s 26-án ugyanis a k o rm á n y ren d eleti ú to n sz ű n te tte m eg a kivételes h a ta lm a t, n o h a n em teljes m é rté k b e n , m e rt b ár a 6 .3 1 0 /1 9 2 2 . M .E. sz. ren d elet - a k o rá b b i, 1 9 1 2 :L X III.tc. l.§ - á b a n foglalt felhatalm azás alapján - jo g erő sen h a tály o n kívül h ely ez te a kivételes h a ta lm a t, e z t eg y , a N em zetg y ű lésb en m egszavazott tö rv én n y el „ m e g fú rtá k ” . Igaz, ez csak o ly m ó d o n tö r té n h e te tt, h o g y a szóban forgó jo g sz a b á ly t nem k ife je z e tte n a kivételes h a ta lo m restitú c ió já ra k é sz íte tté k , h a n em általánosságban a k ö z ­ te rh e k rő l és fed ezen d ő állam i k iad áso k ró l szó ló , m indössze fél évre e lő irá n y z o tt költségvetési tö rv én y (1 9 2 2 :V II.) 6 . § -á b a foglalták. E szakasz első bekezdése fe lh a ta lm az ta a k o rm á n y t a kivételes h a ta lo m alapján k ib o c s á to tt ren d eletek to v áb b i ideiglenes h a tá ly b a n ta rtá sá ra , szükség esetén kiegészítésére és m ó d o sítására azzal a m egszorítással, hogy am en n y ib en a m in isztériu m e re n d e le te k tá rg y á b an , am ely ek et a fen ti tö rv én y h a t h ó ­ n ap ra te rje d ő h a tá ly a u tá n is érv én y b en ak ar ta rta n i a tö rv én y életb elép ésétő l szám í­ to t t négy h ó n a p o n belül tö rv én y jav aslato t a N em zetg y ű lés elé n em te rje sz t, úgy a b e n ­ nük foglalt in tézk ed ések a költségvetési tö rv én y lejártán ak nap ján elvesztik érvényessé­ g ü k et. A z 1922:X V U . te. szövegezői persze az im én t is m e rte te tt b ekezdés szigora e lle ­ nére b iz to s íto ttá k a jo g i k ib ú v ó t a k o rm án y szám ára. A z e m líte tt 6 . § h a rm ad ik b e k e z ­ dése ugyanis felh atalm a z ta a k o rm á n y t arra, hogy a b ék eszerző d és végrehajtása vagy a békeszerződés egyes rendelkezései k ö v etk ez téb en e lő á llo tt h ely ze t rendezése céljából szükséges in tézk ed ések e t a h áb o rú esetére v o n atk o zó kivételes h ata lo m ró l szóló tö rv é ­ nyek által m egszabo tt k e re tek k ö z ö tt ren d eleti ú to n fogalm azza m eg. S ajtó k érd ésb e n tö rv én y terv ezet 1922 fo ly am án ugyan n em k e le tk e z e tt — a T o m csán y i V ilm os Pál igaz­ ságügy-m iniszter által k id o lg o z o tt s 1921 jú n iu sáb an a m in isztertan ács elé te rje sz te tt törvényjavaslat a sajtó ró l szóló 1914:X IV . te . egyes ren d elk ezésein ek ideiglenes m ó d o sí­ tásáról és kiegészítéséről m eg rek ed t ezen a sz in te n , s egy sa jtó a n k é to t leszám ítva n a ­ gyob b nyilvánosság elé nem k e rü lt,20 mégis a m agyar királyi m in isztériu m így is talált m egoldást, hogy a tö rv én y ren d elk ezéseit b e ta rtsa ; o lyan b ü n te tő n o v e llá t te rje sz te tt a N em zetgyűlés elé, am ely b en a sajtó ra v o n atk o zó egyes kérdések is h ely et k a p ta k .21 Ily m ó d o n to v áb b ra is é rin te tle n ek m a ra d ta k a sajtó ra v o n a tk o z ó , az egyes belfö ld i lap o k

47

m egjelenésének és terjesztésén ek e ltiltá sá ró l, v alam int a k ü lfö ld rő l érk ező sa jtó te rm é k ek szabályozásáról szóló ren d elk ezések . L áth ató te h á t, hogy ez a felem ás m egoldás m ilyen jo g i „ b ra v ú ro k ” b ev etéséh ez v ezet­ h e te tt. Egy nem zetg y űlési b e szé d é b e n 22 R akovszky Iván e lm o n d o tta , hogy a politik ai viszonyok n em te tté k leh ető v é a z t, h o g y a h áb o rú esetére szóló valam ennyi jo g sza b ály t h a tá ly o n kívül helyezze a k o rm á n y , ő az o n b an m in t b elü g y m in iszter (1 9 2 2 . jú n iu s 16á tó l) ép pen ez o k b ó l v ette revízió alá a kivételes h a ta lm o n alap u ló , a belügyi tárc a ü g y k ö ­ réb e tarto zó re n d e le te k e t, s kiválasztva k ö z ü lü k az állam i érd e k b ő l to v á b b ra is fe n n tarta n d ó k a t, ezek et törvén y jav aslat fo rm ájáb an a tö rv é n y b e n m e g á lla p íto tt h a tá rid ő n belül a N em zetgyűlés elé te rje sz te tte . S b á r ezt a jav a slato t ham aro san visszavonta, s m ásikat k é sz íte tt h e ly e tte „a m eg v á lto z o tt v iszo n y o k n a k ” m eg felelő en , k étség te le n , h o g y végső soron a tö rv én y b etű je szerin t já r t el; annál is in k á b b , m e rt ugyan te h e te tt-e ő a rró l, hogy ez u tó b b i in d ítv á n y t a N em zetg y ű lés sokáig n em tű z te n a p iren d jére. R ak o v szk y n ak a tö rv én y h o zó szerv e lő tt e lh a n g z o tt vélem énye tu lajd o n k é p p e n e lfo g a d h a tó , annál is in k á b b , mivel csak általánosságban fo g a lm az o tt: „a k o rm á n y te k in te tte l a rra, hogy ez idő szerin t sem le h e t a társad alo m re n d jén ek s a k ö zn y u g alo m n ak veszélyeztetése nélkül a sajtó k o rláto zásá tó l e lte k in te n i, felelőssége tu d a tá b a n n em ju t o t t e d d ig ab b a a h e ly ­ z e tb e , hogy a ... kivételes ren d elk ezést h a tá ly o n kívül h e ly e z z e ” . A b elügym iniszter — s szem élyén k eresztü l az egész k o rm án y — sajtó ü g y b en g y ak o ­ ro lt jog k ö re te h á t a húszas években is a kivételes h ely ze te k re alk alm azh ató jo g sz a b ály o ­ k o n n y u g o d o tt. A m in isztériu m arra az állásp o n tra h e ly e z k e d e tt, hogy mivel - am in t az az e lm o n d o tta k b ó l is k itű n t — a k o rm á n y n a k a sajtóval k a p cso lato s fe n te b b vázolt jog k ö re szilárd tö rv én y es alappal re n d e lk e z e tt, e z é rt a kivételes tö rv én y ek n ek erre vo­ n atk o z ó in tézkedései to v áb b ra is érvényesek m a ra d ta k . A sa jtó o sz tá ly t (am ely a b elü g y ­ m iniszterrel szorosan e g y ü ttm ű k ö d v e g y ak o ro lta a sajtóval k ap c so la to s jo g o k a t), s rajta k eresztül az egész m in isz té riu m o t azo n b an szám os olyan irán y ú tám ad ás é rte , am ely m egkérdőjelezte a sa jtó o sztály m ű k ö d ésén ek célját: g y ak o rta h a n g z o tta k el o lyan vádak, am elyek szerint a sa jtó t érin tő k érd ések b en a k o rm á n y z a t elsősorban a saját hatalm i p ozíciójának érvén y esítését, n em a k ö z é rd e k e t helyezi e lő té rb e . Be*blen m in isztereln ö k tö b b sz ö r szólalt fel a k o rm á n y v édelm ében. S aját bevallása sz e rin t23 valóban volt arra példa, hogy szem élyesen sz ó líto tta fel a belügyi tárc a v ezető jét, hogy b izo n y o s lapok m egjelenését tiltsa be vagy ném ely ek k o lp o rtá z sjo g át (u tc a i terjesztés jo g a ) vonja vissza. T öb b ek k ö z ö tt so r k e rü lt a „ V asu ta s” , a „ F ö ld m u n k áso k L ap ja” és „A z Ú jság” b e til­ tására, valam int a sz o ciáld em o k rata politik ai n ap ila p , a „N épszava” terjesz tésén ek m eg­ ak adályozására, id ő n k é n t egyes p éld án y a in ak elk o b zá sá ra .24 U g y an ak k o r a m iniszterelnök m eggyőződéssel á llíto tta , hogy a k o rlá to z á so k sohasem azért lép tek é le tb e , m ert az illető lap a k o rm á n y ró l vagy annak m ű k ö d ésérő l n y ila tk o z o tt volna elítélő leg , hanem a n em ze t általáno s érd ek ein ek v édelm ében. E z a k ijelen tés azé rt n em fo g ad h ató el ilyen e g y értelm ű en . Hiszen például a „S zeg ed ” cím ű politik ai n ap ilap b etiltására p o n to san a k o rm á n y t sé rtő cikkek m iatt k e rü lt so r.25 A lap egyes vezércikkei szem élyesen a m i­ n isztereln ö k ellen in d íto tta k tám ad ást (B e th le n t a szerb k o rm á n y fő h ö z , a szélsőségesen nacionalista Pasicshoz h a so n líto ttá k ), a k o rm á n y egészét pedig panam ázással v ádolták. A sa jtó term ék b en szereplő k ijelentések a m in iszte re ln ö k ö t o ly a n n y ira fe ld ú lták , hogy a b elügym inisztert egyenesen u ta s íto tta a lap b e tiltá sá ra , s a to vábbi szükséges lépéseket a m aga h atásk ö réb e n te tte m eg. A „M agyar H írlap ” c. politik ai napilap utcai terjesztési

48

jo g á t hasonló o k o k b ó l v o n ta m eg a belügyi tárca vezetője a m in iszterelnökségi sajtó o sz­ tály kérésére: a m u n k an élk ü liek által szerv ezett k o rm án y ellen es tü n te té s t ism e rte tő k ö z ­ le m én y t tartalm azó la p p é ld á n y o k a t ingyenesen o sz to g a ttá k „izg a lo m k eltés” céljáb ó l.26 B ethlen m ár id é z e tt k ijelen tésé t — am ely , m in t lá th a ttu k , té n y e k k e l cáfo lh ató ugyan — m ás a d a to k részben m égis igazolják. T ö b b alkalom m al ta lálk o z u n k ugyanis o ly an m inisz­ tereln ö k i vagy a sajtó o sz tály vezetője által k ia d o tt u tasítással, am ely a b e tiltás elrendelése vagy a k o lp o rtázsjo g m egvonása h e ly e tt p u sztán fig y elm eztetést ta rta lm a z o tt - igaz, hogy csaknem m in d en esetb en „egységes p á rti” , szu b v en cio n ált vagy legalább a k o r­ m ány p o litik áját tám o g a tó sajtó o rg á n u m o k ró l van szó. A „Pécsi E s t” c. lap például „a k o rm á n y p o litik ája ellen irán y u ló hangjával m essze e ltá v o lo d o tt a ttó l a h iv atástó l, m ely et „egységes p á rti” lapnak b e iü lte n ie k ell. A k o rm á n y p á rt a k eb elé b en felm erü lt e lle n té te ­ k e t n em azért eg y e n líte tte k i, h o g y a z o k a t sajtó o rg án u m ai ism é telten elő rán cig álják , és S>kiszínezve, az egységes h a n g u la to t ú jra m egbolygassák«.27 ,K o rm á n y t tám o g a tó lap jellegével h aso n ló k ép p e n össze n em e g y e z te th e tő az S>Orosházi Ú jsá g « eljárása sem . O lyan k ritik á t m o n d a n ép jó lé ti m in iszter m ű k ö d é sé rő l, am ely szélsőséges ellenzéki ú j­ ság hasábjain is fe ltű n é st k e lte n e ...” 2 8 . A sajtó o sztá ly v ezető je, Á ngyán Béla az u tó b b i lap szám ára ú jab b h aso n ló esetb e n a k o rm á n y anyagi tám o g atásán ak m egvonását h e ly e z ­ te kilátásb a. A z ellenzék i lap o k k ö zü l a k o ráb b a n m ár átm en e tile g b e tilto tt „V ilág ” c. po litik ai n a p ü a p o t kím élte m eg a k o rm á n y az ism ételt k én y szerű sz ü n eteléstő l. A h o n v é ­ delm i m in iszter ez irán y ú jav aslatát a sa jtó fő n ö k azzal h á ríto tta el, h o g y „a?> V ilág « általán o s p o litik ai m agatartása term ész etesen h a tá ro z o tta n d e stru k tív jellegű, az e m ia tt való m egtorlás alkalm azása az o n b an politik ai sz em p o n tb ó l egyelőre n e m látszik kív án a­ to s n a k .” 29 A B eth len -k o rm án y a hú szas évek d erek án rag aszk o d o tt a m aga kivételes h a ta lo m b iz­ to s íto tta diszkrecionális jo g k ö ré h e z , am ely - m in t a z t a k o rm á n y tagjai jó n éh án y sz o r h a n g o z ta ttá k a N em zetg y ű lésb en — so k esetb en tö b b o ldalról is tám ad h a tó v á te tte a ko rm án y sajtó p o litik á já t. A szo ciáld em o k rata képviselők részéről az egyes szo ciáld e­ m o k ra ta és szakszervezeti lap o k b e tiltása s a tú lz o tt szigor alkalm azása volt n ap iren d e n , a kisgazdapárti vezetők nagy része viszont a k o rm án y n a k a d estrukcióval szem beni g y e n ­ geségét, a forradalm i sajtóval való teljes leszám olás h iá n y á t ró tta fel B eth le n n e k 30, míg az ellenzéki lap o k általáb an a k o rm á n y p á rti sajtó szubvencionálását v e te tté k a m in iszter szem ére. K étség telen , hogy a hú szas évek k ö z e p é n , am ik o r a b e lp o litik ai g o n d o k a t az országra kívülről n eh ezed ő nyo m ás csak fo k o z ta , n em volt k ö n n y ű az Egységes P ártn ak gazdasá­ gi, p o litik ai, ideológiai egységet lé tre h o zn i. Ez tu la jd o n k ép p e n csak á tm en etileg és fele­ m ás m ó d o n sik erü lt. B izo n y o s, h o g y egy átfo g ó k o n szo lid áció t k ialak ító k o rm á n y n ak egyszerre tö b b féle k ö v etelésn ek kell eleget te n n ie . De éppen e z é rt a legfelsőbb szintű végrehajtó te s tü le t nem e n g e d h e tte m eg m agának, hogy - legalábbis a nagy n yilvános­ ság színe e lő tt - az egyik o ld alo n m in d e n t e ltű rjö n , ső t tám og asso n , m íg a m ásik o ldalon m in d e n t ü ld ö zzö n . S nem te h e tte e z t m eg m ár csak az é rt sem , m e rt - m in t B ethlen azt oly találóan m egfogalm azta - „sohase lesz ez országban egy k o rm án y z a t állan d ó an ta r t­ h a tó am ellyel szem ben a jo g talan ság és igazságtalanság vádja fe n n ta rth a tó és b e b iz o n y ít­ h a tó ” .31 S ha maga B eth len , m iniszterelnöksége idején ezt nem is ta r to tta eléggé szem e lő tt, ép p az ő példáján lá th a tó , hogy a tö rté n e le m e z t a té te lt igazolta.

49

Jegyzetek

1 Az 1912:LXIII.te. 11. § és az 1916:IV. te. 6. §; Magyar Törvénytár (M.T.T.) 1912.. 1916. 2 Magyarországi Rendeletek Tára (M.R.T.) 1919. 3 5.483/1914. és 12.001/1914. M.E. és I.M.E. sz. rendeletek; M.R.T. 1914. 4 9.223/1920. MJE.sz. rendelet a Sajtótájékoztató Miniszterközi Bizottság szervezéséről és működé­ séről.; M.R.T. 1920.; 1.616/1921. M-E.sz. rendelet a kivételes sajtórendészeti ellenőrzés korláto­ zásáról (M.R.T. 1921.) s ennek végrehajtási utasítása.; Országos Levéltár (OL) K 66. Küm.ir.1924. II—2. 5 Bellér J.: A sajtórendészeti ellenőrzés alakulása az első világháborút követő években (1919-1921). Kézirat. 6 1914:L., 19150Cni„ 1916:IV., 1917:VII. te. 7 1912 LXI1I. te. 1. § 2. bek. 8 1920:V1. te.; M.R.T. 1920. 9 1921 :XXXIII. te. Életbelépett 1921. júl. 26. 10 1912:LXIII. te. 11. § 1-5. bek. 11 1922-27. évi Nemzetgyűlés Naplója (Ngy. N.) 62. ülés 1922. nov. 29.; VI. k. 29.; Vázsonyi Vilmos interpellációja. 12 OL K 26. MJE.ir. 1923. V.t. 299 sz. 13 OL K 26. M-E.ir. 1923. V.t. 299 sz. 7354/VII. 14 OL K 26. MJE-ir. 1923. V.t. 299.sz. 24123/VII. 15 1922-27. évi Ngy.N. 93.Ü. 1923. jan. 3 1 IXJc. 260-262. 16 O L K 26. M-E.ir. 1923. V.t. 1415., 936., 1037.sz. 17 „Budapesti Közlöny” 1920. 197.sz. - 38.652/VHJ1920. B-M.sz. 18 1914:XIV. te. 17. §. 19 5.483/1914. M£. (12.001/1914. l.M£.),5.499/1919. M£.,9.222/1920. M£., 9.223/1920. M.E. és az 1.616/1921. MJE.sz. rendeleteket helyezték hatályon kívül. 20 O L K 27. M.Tjkv. 1921. jún. 14. l.P.;O.L. K 26. M-E.ir. 1921. V.t. 5483«. 21 A módszer nem volt új, az első magyar büntető törvénykönyv, a Csemegi-kódex (1878:V.) tartal­ mazta az akkor érvényes sajtótörvény (1848:XVI1I.) szabályai közül a sajtó útján elkövetett bűncselekmények és a sajtóeljárás kérdéseit, a maga hatáskörébe vonva azokat. Az új büntetőnovellát csak 1928-ban fogadta el a Képviselőház. 22 1922 -27. évi Ngy. N. 404.ü. 1925. máj. 6. - XXXIJc. 348. 23 1922 -27. évi Ngy. N. 543.Ü. 1926. máj. 4. - XL1IJc. 288. 24 1922-27. évi Ngy. N. 16.Ü. 1922. júl. 8. - IJc. 400.; 52.Ü. 1922.szept. 16. IVJc. 445.; 423.Ü. 1925. jún. 8. - X X X n i.k . 117.;447.ü. 1925. okt. 28. - X X X V k. 228. 25 O L K 26. M£.ir. 1925. V.t. 1864.sz. 26 O L K 26. M-E.ir. 1926. V.t. 1651.SZ. 27 OL K 26. M£.ir. 1923. V.t. 2922.SZ. 28 OL K 26. MJE.ir. 1923. V.t. 3127.sz. 29 O L K 26. M£.ir. 1923. V.t. 1591.sz. 30 Bethlen szerint ekkor, 1926 tavaszán már nem lehet olyan szigorral eljárni a forradalmi sajtó ellen, mint ahogyan akkor, 1919 végén szükséges lett volna. 31 1922-27. évi Ngy. N. 543. ü. 1926. mq. 4. - XLII.k. 290.0.

50

MÁTHÉ G Á B O R

A M AG YAR JOGFEJLŐDÉS JELLEMZŐ VONÁSAI (1944 - 1949 )

A m ú lt in tézm én y ein ek m e g h a la d o ttk é n t való m egítélése a leg tö b b jo g tu d o m á n y i irá n y ­ z at k ö zh ely szerű té te le .1 A szocialista jo g tu d o m á n y a k ü lö n b ö z ő jo g típ u so k , jo g re n d ­ szerek fejlődésénél k ü lö n ö s figyelm et fo rd ít a tö rté n e ti fejlődés té n y é re . A jo g típ u s fogalm ához a jo g ren d szerek alap v e tő vonásainak analízisével ju th a tu n k el. M egfigyelhető, hogy az egyes jo g típ u so k o n belül a k ü lö n b ö z ő k o n k ré t jo g ren d szerek — az elvi alapok azonossága m e lle tt — a jo g in té z m é n y e k e t sok esetb en e lté rő m ó d o n ép ítik ki, és a jogi m egoldások részletei is k ü lö n b ö z ő e k . E bből k itű n ik , h o g y a jo g fe jlő ­ désnek van egy fo ly am a to s ev o lú ció ja, s ezzel összefonódva je le n tk e z ik a nagy m eg ú ju ­ lások tö rté n e te . így egyfelől a jo g racio n alizáló d ásán ak , a jo g in té z m é n y e k , a jo g té te le k általán o sításán ak M ax W eben k én y szere ta p a sz ta lh a tó , am ely azo n b an csak a jo g esz­ k ö z tá rá t, m ó d szereit hely ezi e lő té rb e . Ha a jo g in té z m é n y e k ta rta lm á t n em vezetjü k viszsza az a d o tt társadalm i-gazdasági fo rm á ció ra , a k k o r n em ju th a tu n k el a jo g lényegéhez. A jo g fejlő d ést e k k o r organikus fo ly am a tn a k m in ő sítjü k , s k izárju k a z t, hogy az a d o tt jo g típ u s átm eh essen a saját e lle n té té b e . E bből az a h ely te le n k ö v e tk e z te té s v o n h ató le, hogy például a régi és az új jo g 1945 u tán i e g y ü ttélése csupán jo g fo ly to n o sság o t je le n t. A z e kérdésben M agyarországon — 1947-ben — le za jlo tt vita tárg y a a jo g lényegének m arx ista felfogása volt. A p olém ia nem z áru lt e re d m én n y e l, mivel n em sik erü lt feltárn i a jogi n ézetek és a jo g in té z m é n y e k k ö z ö tti k ü lö n b ség e t, csak a jo g k o n stan s elem eit, s ezáltal a form ai o ld alt h an g sú ly o z tá k a vita résztvevői. E sz e m lé le tm ó d o t e rő síte tte a jogi form ák rendkívüli gazdagsága, a jogászi a d ap tá ció leh ető ség e, ami önm agában is in ­ tellek tu ális ö rö m fo rrása k é n t je le n tk e z e tt. K ifejezően u ta l e jelenségre M arx: „a jo g m isz­ tik u s fá ty la t b o rít a társad alm i fo ly am ato k e lé ” , azaz a jo g n a k tu d a to sa n eszk ö z k én t való felhasználása, a n em ze ti tra d íc ió k ra u talással, az új jogalkotással szem beni védekezésre is alkalm as. K itű n ő e n példázza e z t a n épi d em o k ra tik u s k o rszak b an m ég léte ző K özigaz­ gatási B íróság, am elyben k isgazdapárti tö b b ség u ra lk o d o tt, és a jo g eszközeivel p ró b álta m egkérdőjelezni az Ideiglenes N em zeti K o rm án y nem zetg y ű lési felhatalm azáson nyugvó ren d e le ta lk o tá sá t. Egy k o rá b b i tö rv én y re (1 8 6 9 . évi IV . te .) hivatkozással a kifo g áso lt ren d eletek érvényét k ív án ta v ita tn i. A nem zetgyűléssel m in t a n em ze ti szuverenitás h o r­ dozójával tö r té n ő p árh u zam o s jo g a lk o tó tev ék en y ség et azo n b an n em sik erü lt érv én y e­ síten ie.2 L á th a tó , hogy a jo g lényegének a m eghatározása annál is fo n to sa b b , m ert a jo g tí­ p uso k egym ásrahatásában a jo g n ak m in t a p o litik a eszk ö zén ek a szerepe tö rté n e tile g h an g sú ly o zo tt. S itt é rk e z tü n k el a m arx ista jo g felfogás alap k érd éséh ez: a jo g és a gazda­ ság összefüggéséhez. Ism e rt, hogy M arx sohasem te k in te tte a jo g o t a term elési-gazdasági viszonyok a u to m a tik u s te rm é k é n e k , és k ie m e lte , hogy a jo g ren d szerek a gazdasági viszo­ n y o k b ó l m echanikusan n em v e ze th ető k le. Engels m egfogalm azásában k o n k retizálv a: a gazdasági viszonyok végső fo k o n h a tá ro z zá k m eg a jo g fe jlő d é st, de a gazdasági felté tele k csupán egyik m o z z a n a tá t kép ezik a n n ak a társadalm i k o m p le x u m n a k , am ely b en a jo g 51

m egjelenik. A jo g ra m ás tá rsad alm i, p o litik a i, ideológiai té n y e z ő is h a t. A gazdaság c su ­ pán az egyik m o z z a n a ta a társad alm i to ta litá s n a k , s így in d ire k t h a t a jo g fejlő d ésre. A g az­ daság azon b an elsődleges, s m in t a jo g lé tre jö tté n e k feltétele szerepel. E b b en a k ö lcsö ­ nösségben a gazdaság és a jo g o lyan o n to ló g iai v o n atk o zá s, am ely b en a fe ltételezettség i viszony n em fo rd íth a tó m eg. A m o d e m állam ban a jo g nem csak az általán o s gazdasági h ely ze tn ek felel m eg - írja Engels - de önm agában is összefüggő kifejezés, am ely bel­ ső ellen tm o n d áso k k al n em csapja agyon m ag át.3 A jo g te h á t sajáto s k ö z v e títő e sz k ö z ­ k é n t, o b jek tiv áció k é n t jö n lé tre , ta rta lm a nem csak a gazdasági viszonyok valóságából e re d , h an em annak sajátos tu d a ti k ifejeződése is. A jo g m in t társadalm i objek tiv áció im m anen s sz erk ez e tű , belső k o h e re n c iá jú , és ezáltal e lté rh e t az o b je k tív gazdasági viszo­ n y o k s tru k tú rá já tó l. Ez az eg y en lő tlen fejlődés tü k rö z ő d ik ab b a n is, h o gy ugyanazon gazdasági viszonyok k ö z ö tt e lté rő jo g re n d sz erek a la k u lh a tn a k k i.4 M indebből k ö v etk e z ik , h o g y a m ár h iv a tk o z o tt jo g fo ly to n o sság i szem léletn ek alapja csak az le h e t, ho g y a jo g a lk o tó h a ta lo m k o n sta n s, vagyis lén y eg ét illető en n em k ö v e t­ kezik be alapvető változás; eb b e n az esetb en fo ly a m a to s a jo g fejlő d és. Ezzel szem ben n álu n k M agyarországon a h a ta lo m gyak o rlásáb an d ö n tő változás k ö v e tk e z e tt b e ; a n ép i, nem zeti b izo ttság o k delegáltjai, az Ideiglenes N em zetg y ű lésb en - 1 9 4 4 . d ecem b er 21én - a m agyar állam i szuverenitás egy ed ü li le té te m é n y e sé t lá ttá k . A z Ideiglenes N em zetgyűlés deklarációja, am ely b en a fasizm us alól felszab ad u lt n é p ak aratn y ilv án ítása tü k rö z ő ­ d ik , fo rd u ló p o n to t je le n tő állom ása a m agyar állam iságnak. A M agyar N em zeti F ü g g e t­ lenségi F ro n tb a tö m ö rü lt k oalíció p rogram jának k o rm á n y p ro g ra m k é n t tö r té n ő e lfo g a­ dása a fasizm us m arad v án y ain ak végleges felszám olására, a h á b o rú s és nép ellen es b ű n ö sö k felelősségre vonására és a d e m o k ra tik u s társadalm i átalak u lás k ö v etk ez etes véghezvite­ lére m in d e n t egy értelm ű v é tesz. A társad alm i átalak u lás p rogram jának v ég rehajtását azo n b an a k o ráb b i s tru k tú ra tö rté n e ti m eg h atáro zo ttság a is b efo ly áso lta . A n épi d e m o k ­ ratik u s á tm e n e t id ő szak án ak e z é rt fo n to s k ö zb ü lső állom ása a k öztársasági tö rv é n y (1 9 4 6 . évi I. te .) m egalkotása. Á llam jogi sz e m p o n tb ó l h árm as jelen tő ség e van. 1. L ezárta az ideiglenes k ö zjogi in té z m é n y e k , az 1918-tól n egyedszázados király n é lk ü ­ li királyság k o rsz ak á t. 2. A n em zetgy ű lés p o litik ai igazolását a d ta azzal, h o g y a d ek laráció b an foglalt a lk o t­ m ányjogi p ro g ram o t realizálta. 3. O lyan d em o k ra tik u s, köztársasági k o rm á n y fo rm a in té z m é n y e it rö g z íte tte , am ely m ó d o t n y ú jto tt arra, h o g y m a rad ék talan u l érvényesüljön a n ép szu v eren itás elve az ál­ la m h atalo m legfelsőbb g y ak o rlásáb an . M indez jogi k e re te t b iz to s íto tt a h h o z , hogy p arlam en táris fo rm ák k ö z ö tt b o n tak o z z é k ki a szocializm ush o z vezető á tm e n e t.5 A gazdaság és a k u ltú ra szocializálásával egyidejűleg — ez a m agyar fejlődésben 1 9 4 6 — 4 8 . k ö z ö tt m en t végbe - érle lő d ö tt a p o litik a i, szakm ai és h a tá sk ö ri k érd ések szervezeti térre terelése. A k ü lp o litik á b an b e k ö v e tk e z e tt v áltozások e z t a fo ly a m a to t még k a ta li­ zálták is. 1948-ban a k é t m u n k á sp á rt egyesülésének évében az állam h ata lo m jellegével k ap cso lato s állásfoglalások m ár eg y értelm ű en szorgalm azták a régi fo rm ák és in tézm én y ek m eg szü n tetését. M eg fo g alm azó d o tt, h o g y a n épi d e m o k rácia fu n k ció jára nézve p ro letárd ik ta tú ra , szovjet fo rm a n élk ü l.6 A z a m eggondolás, hogy a p ro le tá rd ik ta tú ra n em teljes, m ert a m unkáso sztály a tö b b p á rtre n d sz e r m ia tt csak m egosztva g y ak o ro lja a h a ta lm a t, n álu n k a koalíciós p o litik a radikális felülvizsgálatával já r t. A F üggeüenségi F ro n t átszer-

52

veződését m ár az 1949. évi m ájusi választások, a p á rto k k ö z ö s p rogram ja is je le z té k . Az egységes h om ogén n é p fro n t (nevében is k ife je z ő d ö tt Függetlenségi N é p fro n t) p edig a választási ered m én y ek k el b iz o n y íto tta a M agyar D olgozók P ártja e lsö p rő g y ő zelm ét. E z a tö rté n e lm i té n y is igazo lta azt a felism erést, hogy a n é p i d e m o k ra tik u s fejlődés b é ­ kés ú tjá n is végbem ehet a szo cializm usba való á tm e n e t. Á ltalánosan elism ert té te llé vált, hogy a n épi d em o k ra tik u s szocialista állam a p ro le tá rd ik ta tú ra sajátos válfajak én t fo g h ató fel a p ro le tá rd ik ta tú ra m ásik válfaja, a szovjet szocialista állam m e lle tt. É s it t ju tu n k el az 1949. évi X X. tö rv én y h e z, a m agyar alk o tm á n y tö rv é n y sp ecifik u m áh o z. A M agyar N épköztársaság m in t a m u n k áso k és a p ara sz to k állam a, a d o lg o zó k által v á laszto tt és a n ép n ek felelős k ü ld ö tte k ú tjá n g yakorolva a h a ta lm a t, lé tre h o z ta a tan ácsren d sz e rt. A m agyar a lk o tm á n y t te h á t tu d a to sa n k é sz íte tté k elő és fo g ad ták el szocialista a lk o t­ m á n y k é n t, a p ro letariá tu s a lk o tm á n y a k é n t. E bből k ö v e tk ez ik , h o g y az e lm ú lt év tized ek ­ ben n álu n k n em sz ü le te tt új a lk o tm á n y , h an em az 1 9 7 2 . és az 1 9 8 3 . évi a lk o tm á n y m ó ­ d o sításo k k al, m a is az 1 9 4 9 . évi X X . te . o rszág alap tö rv én y e.7 A z új típusú jo g ren d sze r kialakulásában a m á r h iv a tk o z o tt eg y en lő tlen fejlődés jó l n y o m o n k ö v e th e tő . A jo g im m an en s sajátosságai a k o rá b b i jo g re n d sz er egészének újjal való m eghaladását k é sle lte tté k . A régi jo g felváltására k ettő ssé g volt je lle m z ő . A jo g fo r­ rások oldaláról közelítve sz e m b e tű n ő , h o g y nem volt m egszakítás. A z íro tt jo g fo rrá so k m arad tak d o m in án sak , am i ab b a n is kifejezésre j u t o t t , hogy a régi sz a b á ly o k a t ú j ír o tt n o rm ák v á lto ttá k fel, s a régi ren d sze rin t h atály b a n volt m in d ad d ig , am íg n em lé p e tt helyéb e az ú j. E jellem ző b iz o n y ítására e m líth e tő , h o g y a k ö z e lm ú ltb a n b e fe je z ő d ö tt a levéltári forráso k és jo g szab ály o k egybevetésén alapuló m u n k a , am i a m agyar állam szer­ veinek 1 9 4 4 —1950. k ö z ö tti reg isztrálását tű z te ki célul. A z 1448 in téz m é n y — am i e k o rszak b an m ű k ö d ö tt - m in d eg y ik e a fen ti m ó d o n szű n t m eg, illetve j ö t t lé tre .8 A jo g ­ szabályváltáshoz k ö tö tt átala k ítás így azt is ere d m é n y e z te , h o g y a n ép i d e m o k ratik u s korszak jogának v o lum en e, a jogilag sza b á ly o z o tt te rü le t nagysága ugyanaz m a ra d t, m in t a felszabadulás e lő ttié .9 Ez a k ö rü lm én y m agyarázza to v áb b á a felh atalm azáso n alapuló k o rm án y ren d ele t-alk o tá s p ro b le m atik á ját is. N álu n k a felhatalm azási tö rv é ­ n yek n em hogy n em tilto ttá k , h an em hallgatólagosan m eg is en g e d té k a régi szabályok alkalm azását. A h iv atk o zan d ó tö rv é n y ek (1 9 4 6 . évi V I. és X I. te .) ugyan szab tak k o rlá to k a t, de ez alapvetően csak a N em zetgyűlés által a lk o to tt tö rv é n y e k e t é rin te tte . A z elő z ő időszak jo g ára utalással pedig k in y ilv á n íto ttá k , „h o g y a fennálló tö rv é n y e k tő l e lté rő ren d e lk e zé ­ sek et á lla p íth a t m eg a k o rm á n y ” .10 A régi jo g továbbélése te h á t úgy é rté k e le n d ő , hogy a régi fo ly am ato sság o t az egyes jo g szab ály o k hely éb e lé p ő új n o rm ák ak asztják m eg, il­ letve új szab ály o k szü letn e k a társad alm i fe lad ato k m egoldására. Ez a párh u zam o sság a kísérőjelensége a népi d e m o k ra tik u s jo g fejlő d ésü n k A lk o tm án y ig te ije d ő p erió d u sán ak . A régi m ellett fo k o z a to sa n k ié p ü lő új jo g k ö lcsö n h atásá n ak z ö k k e n ő m e n tes átm e n e te ellenére azo n b an szükségszerűvé vált az új jo g re n d sze r létreh o z ása, az új jo g re n d sz e r ta r ­ talm i és form ai m egújulásával s a n n ak eld ö n tésév el, hogy m ilyen m egoldási fo rm á k , in ­ tézm én y ek v ehetők á t a régi jo g ren d szerb ő l. E k ö v etelm én y ek n ek m egfelelés m ár a jo g ­ fejlődés m ásodik szakaszának jellem ző je. A z 1949-től 1953-ig ta rtó perió d u sb an indul m eg az az k o d ifik á c ió , am ely a p ro le tá rd ik ta tú rá ra térésn ek leginkább m egfelelt. A jo g ­ a lk o tás m u n k áját k ü lö n ö sen a tan ác so k ró l szóló tö rv é n y , a b ü n te tő tö rv é n y k ö n y v á lta lá ­ nos része, a családjogi tö rv é n y , az állam i vállalato k ró l szóló jo g sz a b á ly o k , valam int az

53

eljárásjogi tö rv én y k ö n y v ek rep re ze n tá ljá k . A z e z t k ö v e tő fejlődés b e m u ta tá sa m ár n em tárgya vizsgálatunknak. A n n y it azo n b an m egjegyzünk, h o g y a késő b b i k o d ifik áció s p erió ­ d u sokban a törvén y esség et e lő térb e helyezve sz ü le tn ek a bírósági-ügyészségi, szervezeü tö rv én y ek , m ajd a tan ác stö rv é n y m ó d o sítása , a választójogi ren d szer tö k életesítése. A 60-as évekre elkészü ln ek a szocialista m agyar jo g re n d sz e rt ad ek v átan képviselő nagy jo g alk o táso k : a polgári tö rv é n y k ö n y v , a b ü n te tő tö rv é n y k ö n y v , az ágazati anyagi sz ab á­ ly o k együttesével az állam igazgatási jo g , az állam igazgatási eljárásjog, és m e g te re m tő d ­ nek a term elő szö v etk ezeti jo g k o d ifik álásán ak feltételei is .11 A régi és új jo g v iszonyában: a jo g tö rté n e ti m eg h atáro zo ttság áv al összefüggésben, valam int a jogi m egoldások a d a p tá c ió já t tek in tv e , v e tő d ö tt és v ető d ik fel m a is a k érd és, h o l kell avagy le h e t az egym ásra h a tá s t m egak ad ály o zn i. A jo g fejlő d és m in d e n fa jta k o n ­ tin u itá sá t tagadó felfogás az első k o d ifik áció s ko rszak végén, 1954-ben h ó d íto tt té r t.12 így je le n t m eg a jo g o t p u sz tán n o rm á n a k te k in tő felfogás, a szocialista n o rm a ti vizm us, a tágan érte lm e z e tt p o litik ai feladatvállalások jo g szab ály o k k al tö r té n ő m egoldásának k ép letéb en . A jo g m in t eszk ö z h e ly e tte s ítő szereppel tö rté n ő felruházása egy b en a szim ­ bolikus jellegű n o rm ák té rh ó d ítá sá t e re d m é n y ez te. A jo g — b iz o n y íto tta n — csak a k ü lső racionalitások függvényében válhat igazán racionálissá, s e fu n k ció jáb an a jo g im m anens stru k tú rá ja is érvényre j u t . 13 A jo g fejlő d és elem einek „ tu d a to s ” felhasználása a k k o r o k ­ szerű , h a az „a jo g szab ály m indig tartalm as fo rm a ” té te l alapulvételével tö rté n ik ú g y , ahogy a régi jo g n a k az újjal való felváltása vizsgált p erió d u su n k b an végbem ent. Az u tó b b i évtized ekb en a tá rsa d a lo m irá n y ító p o litik a , h a n em is m indig e lle n tm o n ­ dásm entesen és k ité rő k n élk ü l, u ta t enged azo k n ak a fo ly a m a to k n a k , am elyek a tö rté n e ­ tileg k ialak u lt sajáto sság o k at k ib o n ta k o z ta tjá k . K étség telen , h o g y az eddigi fejlődés során a szocialista jo g o k k ö z ö tti eltérések n ö v e k e d te k , de té n y az is, hogy csek ély e b b ek , m in t m ás jo g típ u so n b e lü l.14 A k itű z ö tt társadalm i célok azonossága azo n b an te n d e n c iá ju k ­ ban e különbségek csö k k en té sé n e k irán y áb a h a tn a k . A z egyes jo g ren d szerek egyedi, n em zeti vonásokkal g a z d a g o d h a tn ak , de ez n em záija ki a jo g fe jlő d é s-tö rté n e ti vizsgálat fenti m egállapításait.

Jegyzetek

1 Szabó Imre: Szocialistajogelmélet - népi demokratikus jog. Bp. 1967. 192-195. 2 Gergely Ernő: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága. Jogtörténeti Tanulmányok. III. Bp. 1974.94-99. 3 Marx Engels: Válogatott Művek. III. k. Bp. 1949. 493. 4 Peschka Vilmos. Max Weber jogszociológiája. Bp. 1975. 126-134. 5 Kovács István: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásának közjogi alapjairól. Jogtudományi Köz­ löny, 3 4. sz. 1975. 144-145. 6 A magyar népi demokrácia története. Szerk. Balogh Sándor-Jakab Sándor. Bp. 1978.157. 7 Beér János: Népünk első alaptörvénye. A Magyar Népköztársaság alkotmánya. Állam és Közigazgatás, 3-6. sz. Bp. 1949. 173., 312. Kovács István: Negyedszázad a népi demokratikus alkotmányfejlődés útján (1949-1974) 8 Az Új Magyar Központi Levéltár a jogszabályok és a levéltári dokumentumok egybevetésével el­ készítette a Magyar állam szervei (1944-1950) c. lexikont, amely a hasonló műfajú Magyar közigazgatás szervei (Szerk. Meznerics-Torday) c. korábbi korszakot összefoglaló munka folytatása. Az új összeállítás 1985-ben jelent meg.

54

9 Szabó Imre i.m. 280. 10 Két év hatályosjogszabályai. 1945-1946. Bp. 1947. 11 Az egyes jogterületek felszabadulás utáni fejlődését összefoglaló tanulmányokat 1. részletesen: Jogtudományi Közlöny, 1975. 3-4. sz. 12 Vita a jog és a jogtudomány „viszonylag állandó elemeinek” problémájáról. Jogtudományi Köz­ löny, 1954. 7. sz. 13 Kulcsár Kálmán: A jogfejlődés sajátosságai: a jog, mint eszköz. Bp. 1983. 14 Eörsi Gyula: összehasonlító polgári jog. (Jogtípusok,jogcsoportok és ajogfejlődés útjai. Bp. 1975. 186.

55

M EZEY BARNA

A K Á R O M K O D Á S (BLASZFÉMIA) A XVII— XVIII. SZÁZAD BÜNTETŐ JOGSZABÁLYAIBAN — A d a lé k o k a R á k ó c z i- s z a b a d s á g h a r c jo g a l k o tá s á h o z

A z E d ic tu m U niversale1 - am ely rő l kis szabadossággal e lm o n d h a tn é k , h o g y a R ákócziszabadságharc k a to n a i b ü n te tő tö rv én y k ö n y v e v o lt2 —. E lö ljáró beszéde a mai olvasó szám ára szokatlan u l teijen g ő sen fo g lalk o z o tt a h adsereg erk ö lcsi színvonalával. „ ...É d e s N em zetü n k Szabadsága, régi d iv a tty á b a n ’ s boldogságában való vissza állítására czélozó F egy v erk ezésü n k et s H adi O p e ra tio in k a t n em tsak N em zetséges ü gyünk valóságos igazá­ n a k , h an em H ad in k n ak is Isten T ö rv én y e és jó kegyességben é p ü lt R egulák, m in t m inden dolgaink egyenes sin o r m é rté k e sze rin t való igazgatássának Világ eleiben terjesztésével kívánván tö k é le te s szívvel m o d e rá ln i’ s V itézlő R e n d e in k e t a ’ m in d e n k o r h aszn o s Isteni kegyességnek u tty á n egyenes n y o m b an já r ta tn i, m ió lta e M agyar H aza te rh e it vállainkra fe lv ettü k , egész teh etség ü n k k el ig y ek ez tü n k a z o n , m ik é n t édes N em zetü n k n ém elly e l­ fajult fiainak az egész K eresztén y ség et m eg -b o trá n k o zta tó ’s Iste n ü n k m éltó harag ját ellenünk fel-gerjesztő erk ölcstelenségek k i-irtatv á n , azo k h e ly t a ’ jó kegyes Istenes élet M aradékinkban is tü n d ö k ö lh e sse n ...” S a „czégéres v étk ek rü l s b ü n te té se k rü l és ném ely successiokrul” cím et viselő fejezetb en h ely et k apó k áro m k o d á s b ű n cselek m én y én ek tényállása az E d ic tu m leghosszabb szövegű articulusai közé ta rto z ik . A k áro m k o d á st azonban nem csak e nagy je len tő ség ű jo g szab ály b an ren d e lte b ü n te tn i a fejedelem , han em tö b b , kisebb h o rd e re jű p á ten sé b e n , utasításában is. V ajon m iért e m e g k ü lö n b ö z te te tt figyelem ? T ém aválasztásunk n em csak a k érd és különlegességének vagy a té m a - a k á ro m k o ­ dás - k u rio zitásán ak szól. É rzésü n k sze rin t e b ű n cselek m én y i k ateg ó ria leírásának k id o l­ gozása, p o n to sítá sa s a jo g fo rráso k ren d szeréb en egyre m agasabb szin tre em elése szám os tanulsággal szolgálhat a fejedelm i jo g a lk o tá s ró l. A lábbi vizsgálódásunkat e m eggondolás v ezette. A R ákóczi-szabadságharc jo g alk o tásán ak alap ját egy - á lta lu n k m ár tö b b sz ö r k ifej­ t e t t 3 - jogfo ly to n o sság i k o n cep c ió k ép e z te . E szerin t a szabadságharc fő célja az ország m eg sérte tt régi tö rv én y ein ek és szokásainak h ely reállítása,4 s ez alól csu p án azon artik u lusok k épeznek k iv é telt, m ely ek a m agyar ren d i (esetleg n e m z e ti) függetlenség ellen irá­ n y u lta k , így a szabad királyválasztást e ltö rlő végzés vagy az ellenállási jo g ró l való le m o n ­ dás. A szabadságharc vezető p o litik u sain ak érvelése ezen tö rv é n y e k esetéb en az erő szak ­ ra tá m a sz k o d o tt. S em m isn ek , létre sem jö ttn e k te k in te tté k a k én y szer h atása a la tt h o z o tt országgyűlési h a tá ro z a to k a t. Ezzel szem ben m inden leh e tő alkalom m al h a n g sú ly o zták a m agyar tö rv én y h o zás term ék ein ek fe n n ta rto tt h a tá ly á t, ah o l te h e tté k , k ifeje ze tte n h i­ vatk o ztak k o ráb b i tö rv én y e k re . E zek k ö zé ta rto z ta k a k áro m k o d á s b ű n cselek m én y érő l szóló jo g szab ály o k . A R ákóczi-szabadságharcot m egelőzően a H absburg-jogar a la tti m agyar királyság országgyűlései k é t ízben foglalk o ztak az isten k áro m lás b ű n te tté v e l: 1563-ban és 1659-ben.5 A m in t azt L ehoczky T ivadar egy tan u lm án y áb an leszö g ezte, k o rá b b an erre nem is volt

56

szükség. K u tatásai alapján b e b iz o n y o s o d o ttn a k lá tta , ho gy a k á ro m k o d á s szokása h a ­ zán k b an a h áro m részre szakadás k ö rü li id ő k b e n te rje d t el. A n n a k , ho gy a m ohácsi vész e lő tti id őszakban je le n tő s p ro b lé m á t o k o z o tt volna a k áro m k o d á s, n y o m á t n em lelte. T örvényi rendelkezés nem s z ü le te tt, p eran y ag o k b an e b ű n cselek m én y n em b u k k a n t fö l.6 E zen új m egjelenést látszik igazolni az e lő sz ö r je le n tk e z ő ilyen tém ájú országgyűlési h a ­ tá ro z a t szövege is: „...ez ek b e n a k ö zele b b i években az is te n t és en n ek szentséges sacram e n to m a it igen sokan szo k tá k átk o z ó d v a k á ro m o ln i...” — szól az a rtik u lu s b ev ezető je, m ajd k ö rü lírja a b ü n te te n d ő c selek m én y t: „a k ik a te re m tő is te n t, a keresztség et és a lelket s egyeb h a so n ló k a t k á ro m o lják , azo k , a k ik ilyen k á ro m k o d á st h allják , a b író ju k ­ nak b eje le n tsé k ” . A tö rv én y rendelkezése szerin t a b ü n te té s első esetb en nyilvános m egvesszőzés, m áso d ­ szorra m eg b o to zás, s a h arm ad ízb en visszaeső a g y ilkosok b ü n te té sé t n y eri el, a h alált. E nnek nem éről azo n b an n em szól a szöveg. A z évszázaddal k éső b b i h a tá ro z a t ism ét le ­ szögezi: az ügyben sem m i sem v á lto z o tt, ezé rt a k o ráb b i tö rv én y c ik k et „m eg ú jítan d ó nak és m eg tartan d ó n ak h a tá ro z z á k ” . M indkét a rtik u lu sra tö rté n ő u ta lá st ta rta lm a z ta a szécsényi con ven tusra e lő k é s z íte tt k a to n a i tö rv én y k ö n y v szövege,7 m in d k é t tö rv é n y h e ly ­ re h iv a tk o z o tt, csak úgy , m in t a végül is ó n o d o n E d ictu m U niversale néven e lfo g a d o tt változata. A z erdélyi fejedelem ség országgyűlései jóval b ővebben foglalk o ztak e tényállással. Legkevesebb kilenc diéta re n d e lk e z e tt a k áro m k o d á s b ű n cselek m én y érő l. A z A p p ro b atae C o n stitu tio n es, a C om p ilatae C o n stitu tio n e s szerk esztő i h á ro m h ely en is á tv e tté k a ko ráb b i szövegezéseket. A z első rendelkezést az 1 5 5 6 :2 3 . tö rv én y c ik k b e n leljük (n é h á n y esz te n d ő n y ire te h á t a H absburg M agyarország d iétá ján a k végzésétől), e rövid a rtik u lu s azo n b an csupán a lélek és Isten te rem tm én y ein e k szidalm azásáról szó lt (p ro v itu p erio anim e e t de crea tu ra D ei).8 1619-ben „A lelkedződéssel való sz itk o z ó d á so k e lle n ” h o z ta k jo g sz a b á ly t,9 „Isten nevét szid a lm a z ó k a t” re n d e lté k k e m én y e n b ü n te tn i.10 1 6 7 8 -b an 11 és 1 6 8 0 -b a n 12 sem bő b eszéd ű b b ek a törvén y szö v eg ek . „Iste n ellen k á ro m k o d ó k ” , „ le lk e d z ő k ” , „ irtó z ta tó sz itk o k ” használói ellen állap ítan ak m eg szan k c ió k a t. A z 1697-es tö rv én y b en fö lb u k k an a te rem tés, te re m te tté z é s h aszn álatán ak b ü n te tése („ m in d e n ék telen sz itk o k , n ev ezete­ sen m in denek fe le tt a te rem te tté v e l való irtó z a to s szitk o z ó d á s” é rd em elt a jo g alk o tó szerin t k em én y b ü n te té s t).13 A z 1 6 5 9 :1 . tö rv é n y c ik k is csak a szitk o z ó d á sró l, káro m ló szito k ró l b e sz é lt.14 A z A p p ro b atae C o n stitu tio n e s v o n atk o zó része az 161 9 -es,15 a C om pilatae C o n stitu ­ tiones pedig lényegében az 1659. évi tö rv é n y ek e t e rő s íte tte m eg (p o n to sa b b a n , k om pilacióról lévén szó, é p íte tte be a g y ű jtem én y szövegébe).16 A z A p p ro b ata e m ás helyen „isten ellen való k á ro m k o d á sró l” és .h a lla n i is irtó zásra való sz itk o z ó d á so k ró l” b e sz é lt.17 A k u ta tó k a t értelem szerű en fo g lalk o ztató k érd és: vajon a szabadságharc jo g alk o tása m ennyiben volt figyelem m el a k o rá b b i jo g szab ály o k ra, m en n y ib en h a to tta k a m egelőző rendelkezések a k u ru c n o rm ák ta rta lm á ra . E h e ly ü tt az általán o s érvényű k ö v e tk e z te té ­ sek levonása nélkül is m eg állap íth ató , hogy a k áro m k o d ás szabályozásánál kétségkívül h a to tta k a p áten sek , e d ik tu m o k m egfogalm azásánál az e lő d ö k (vagy éppen ellenfelek) szabályzatai. E nnek form ai és tartalm i b iz o n y íték ai eg y a rá n t vannak. L á ttu k , hogy a H absburg országgyűlés k é t évszázad ala tt m indössze k ét alkalom m al fo g lalk o zo tt az üggyel, a k k o r is egy-egy rövidke tö rv én y cik k b en m o n d o tt róla vélem én y t.

57

A nnál in k áb b figyelem m el v o ltak a szitk o z ó d ás visszaszorítására a k a to n a i sz ab ály zato k k ib o csátó i. N y u g o d tan á llíth a tju k , h o g y a k á ro m k o d á s terjed ésén ek és az ez ellen foga­ n a to s íto tt hivatalos ellen lép ések n ek legjobb tü k re a k ü lö n féle hadi tö rv én y ek sora. K ö z ­ tu d o m á sú , hogy a k a to n a e m b e r enged talán legin káb b fan táziáján ak a sz itk o k m eg fo rm á­ lásában; e z t a m ohácsi vészt k ö v e tő id ő k b ő l ren d elk ezésü n k re álló e d ik tu m o k b izo n y bőven ta n ú sítjá k . A k a to n a i elő íráso k k ö z ö tt leggyakrabban az első h e ly en szerep elt az „ Is te n t n em fé lő k ” m eg fen y ítése. A z egyik legsúlyosabb vétségnek sz á m íto tt m in d en ­ felé az istenkáro m lás cselek m én y e. B ocskay István K assáról, 1 6 0 6 . április 29-én k ib o csá­ t o t t hadi ren d ta rtá sá n a k első szakaszában fo g la lk o zo tt a k á ro m k o d ó k k a l: „ ...a k a p itá ­ n y o k m in d en k ép p e n azon leg y en e k , hogy az Isten n e k tisztessége n a p o n k é n t k ö z ö ttö k nevelkedjék, és m in d en seregben p re d ic a to rt ta rtsa n a k és az k a p itá n y o k az u n d o k sz it­ k o k a t és k áro m ló b e széd ek et az vitézek k ö z ö tt m e g tiltsá k ” .18 R ák ó czi G y ö rg y g y u la­ fehérvári szabály zatáb an is fo n to s h e ly e t foglal el isten tiszte le te . A h a rm ad ik b ekezdés „az sok k ü lö n b k ü lö m b féle u n d o k sz itk o z ó d á s” , „ á tk o z ó d á s” ellen s z ó lt.19 A b ü n te ­ te n d ő cselekm ények k ö ré b en k ü lö n ö sen sú ly o sn ak ta r to tta a .Jelkével való szitk o zó d á s t” . A tényállási ele m e k et ezeknél precízeb b en írta k ö rü l a kővári v á rk ap itá n y . A z ál­ tala b ü n tetéssel s ú jto tt vétségek: „V alaki ezek n e k a r ú t sz itk o k n a k nem év el, ö rd ö g a ttá val, ö rd ö g terem te tté v e l sz itk o z ó d ik ... ördöglelkével s egyéb efféle szo k atlan szitk o k k al s z itk o z ó d ik ...”20 A p affy M ihály szam osújvári e d ik tu m a a k á ro m k o d ás tén y állását az ördög m egjdézése k ö ré é p íte tte fö l: „ú g y m in t ö rd ö g a d ta , te r e m te tte , ö rd ö g lelk ű , ördögh itű , s egyéb h a jat felb o rzo ló k á ro m k o d á s” .21 E h h ez a k éső b b i sz ab ály zato k vajmi k ev e­ set ad tak ho zzá: a k áro m k o d á s leírását n em b ő v íte tté k , m eg m arad tak általán o s m egjelölés m elle tt.22 F ig y elm et érdem el A p a ffy M ihály egy m ásik re n d ta rtá sa , m ely a k áro m k o d á sn a k m ár k é t fajtájával szám o lt. A hogyan re n d e lte : „ 1 . V alaki illetlen ü l sz itk o zó d ik : to tie s q u o ties fogná c o n tin u á ln i: m eg p álcáztassék , h a pediglen k áro m k o d ó sz ó k a t, ú g y m in t ö rd ö g ad ta, te re m te tte és h a so n ló k a t, m eghaljon é r e tte .”23 M inden k o m m e n tá r nélkül világos, hogy az „illetlen sz itk o z ó d á s” teljesen m ás ta rtalo m m a l b írt szám ára, m in t a k áro m lás, am ely n ek úgy b ü n te té sé b e n , m in t tényállási elem ein ek m egfogalm azásában a k o ráb b i g y a k o rla to t fo g ad ta el. I t t b u k k a n elő te h á t a „ m ásfa jta ” k á ro m k o d á s, m ely et m i az isten k áro m lástó l m e g k ü lö n b ö z te te n d ő , a k á ro m k o d á s k ü lö n a lfa ja k é n t, szitk o zó d ásk én t ta rtu n k szám o n , n em feledve term észetesen a z t, hogy a k o ra b e li term in o ló g ia ily en fajta k ü lö n b ség et nem te tt. A z id ő b en a sz itk o z ó d á s, k áro m lás, k á ro m k o d ás tö b b ­ nyire azonos je le n té sű fogalm ak v oltak a jogszabályszövegek fo rd u la ta ib a n . A szitk o zó d á s és az isten k áro m lás b iz o n y o sfa jta elválasztásáról ta n ú sk o d ik az 1659:1 (erd ély i) tö rv én y cik k is. E b b en tu d n iillik k e tté v á la s z to tta a tö rv én y szö v eg a „szitk o zó d ó k a t” és a „k áro m ló s z itk o z ó d á sé rt” m e g b ü n te te n d ő k e t. Mi tö b b , m ég a ren d elk ező részben is h a tá ro z o tta n k ü lö n k ezelte a k é t elk ö v e tő c so p o rto t. Míg ti. „az szitk o zó d ásrúl elegendő végzéseink v a n n ak ” , m ely ek et csak alkalm azni k ell, erről k ü lö n n em in ­ té z k e d e tt. E llenben „az m i az nem régen k e z d e tt k á ro m ló sz itk o z ó d á so k a t ille ti...” le ­ hetségesnek tartja a halálos b ü n te té s k iszab ását is.24 E m lékirataib ó l tu d ju k , hogy R ákóczi jó l ism erte fejedelm i elő d ei tev ék e n y ség ét, k ü ­ lö n ösképpen had szervező m u n k ásság át.25 L evéltárában m egőrizte ősei leveleit, re n d el­ k ezéseit.26 L eh e te tle n n e k véljük, hogy éppen azok a k a to n a i szab ály zato k k erü lté k volna el figyelm ét, m elyek B ocskay Istv án ,27 B ethlen G á b o r28 vagy I.R ák ó czi G yörgy

58

keze alól k e rü ltek k i.29 N em ta rth a tju k v é letlen n ek , h o g y II.R ák ó czi F eren c is fő k é n t h adi szabályokban p ró b álta á llá sp o n tjá t érv én y esíten i, s csak a szabadságharc h eted ik évében te ije s z te tte d iéta elé a k áro m k o d á s b ü n teté sé rő l szóló p ro p o z íc ió já t. T u d ju k azt is, hogy Palocsay G yörgy le fo rd íto tta a k u ru c h ad i igazgatás szám ára I.L ip ó t 1699-es k a to n a i sz a b á ly z a tá t.30 A z általán o s szokást k ö v e tte a fejedelem is, a m ik o r k a to n a i b ü n te tő „ tö rv é n y k ö n y ­ v éb en ” a gyilkosságot, egyéb e m b e rö lé st, fegyverrel tö rté n ő fen y eg etést és testi sérté st, m érgezést m egelőzve, az egész e d ik tu m m áso d ik fejezetéb en re n d e lk e z e tt a k á ro m k o ­ dásról. E n n ek legterjedelm esebb a fogalm azása. M inden k o rá b b it m eghaladó m ó d o n , p recízen írta k ö rü l a b ű n cselek m én y fo g alm át: „A ki az Isten igéjéből gonoszságtól visel­ te tv é n , m ás kegyes életű k e re sz té n y e k n e k is b o trá n k o z tatá sá v a l c sú fo t ű zn e , annak m eg­ vetésével, azt vagy az Iste n n e k dicsőséges S zen t N ev ét, A ty a , F iú , S z.L elk et, S z.H árom ság o t, ann ak h a ta lm á t, igazságát, jó v o ltá t, és tö b b sze n t tu lajd o n ság ait, a szerin t a szen t S a c ra m e n tu m o k a t, Boldogságos S zűz M áriát, Id v ezítő n k S zen t A n n y á t és Isten n ek m in ­ den v álaszto tt S z e n te it, ak árm in ém ő m o tsk o s és u tá la to s illetlen szókkal k á ro m lan á , szidalm azná, vagy pedig am a fertelm es k á ro m k o d ó és Is te n ü n k e t egész H azánk ellen bosszúállásra gerjesztő, s igaz k e re sz té n y h ez nem illő sz itk o k k a l, ú g y m in t: E b , k u ty a vagy ördög, vagy k ő vagy m en n y -k ő vagy egyéb állat te re m te tte vagy F e le b a rátty á n a k lelk ét (a m elly et Isten a d o tt beléje) m eg p arázn ító o csm án y szókkal é ln e ...” 31 A z E d ictu m U niversale e fo g alo m m eg h atáro zását azo n b an tö b b , a fejedelem által k ib o c s á to tt p áten s elő zte m eg. A z első , m elyről tu d o m ásu n k van, a D o m ah id án k e lte ­ z e tt E d ictu m M ilitare. A ren d elet cím z ettje Nagy Pál, N agy k áro ly várának k a p itá n y a .32 T artalm áb ó l azo nb an eg y értelm ű en k id e rü l, hogy egy általán o san k ib o c s á to tt re n d e lk e ­ zés egyik péld án y áró l van szó. E szab ály zatb an a h ú sz fejezet k ö zü l a m á so d ik at foglalja el a károm lás b ű n cselek m én y én ek szankcionálása. (E szerin t „ ...m in d e n h a tó Iste n ü n k ellen való k áro m k o d ás, a ttá v a l-te re m te tté v e l való szitk o z ó d ás ő sz. felsége d icséreti ellen való v é te k ...” .) A z ed ik tu m d á tu m a 1703. szep te m b e r 7. A k o rai d atálás b iz o n y ítja , hogy a kérdés a szabadságharc k ez d e té tő l fo g lalk o ztatta R ákóczi F e re n c e t. A szab ály zatb a k e rü lt rendelkezést m ag y arázh atju k egyfelől azzal, hogy a m in táu l szolgáló, fejedelm i elő d ö k és hadvezérek parancsára k észü lt h ad i re n d tartá so k b ó l k e rü lt az e d ik tu m b a ; azok m in tájára fo g alm azó d o tt m eg az in té zk e d é s, de visszavezethető a fejedelem vallásos m eg­ g yőződésére is. M int lá tn i f o g u k , a k ö v etk ez ő évek jo g alk o tása m in d k é t érvet m egerő­ sítik m ajd. Egy esztendővel k éső b b i a d a t: 1704. jú n iu s 6-án a fejedelem S o ltró l k ib o c s á to tt p á ­ tensében a várm egyéket arra sz ó líto tta föl, h o g y ne csak a h a d ak , h a n e m a civU lakosság k ö réb en e lh a ra p ó z o tt k áro m k o d á s szokása ellen is lép jen ek föl. A z 1705. augusztus 29-én k elt k á ro m k o d ó k elleni re n d e le té t ism ét „a M agyar Haza m in d en ren d b éli lakosai­ n ak de kiv áltk ép p en és n ev e z ete se n ” a vitézlő ren d n e k cím ezte. A z „Isten o sto rá t ránk h o zó fertelm es b ű n n e k ” nevezve tilto tta m eg k em én y e n az „ a d ta te re m te tte és m ás h a ­ sonló s z itk o k ” h aszn álatá t. A p áten sb en m ár fö lb u k k an az 1563-i d ié ta a rtik u lu m ára tö rté n ő h iv atk o zás.34 E ren d e let végrehajtására szolgáló ú jab b in tézk ed ésre b u k k a n u n k még ugyanebben az évben: 1705. d ecem b er 11-én R ákóczi F eren c az isten tiszteletek rő l re n d e lk e z e tt, s pátense p ré d ik á to ro k és p ap o k k ato n ai egységekhez tö rté n ő beállításáról szó l.35 A k áro m k o d ásró l szóló passzus végigkíséri az e d ik tu m o k továbbfejlesztési fo ly a ­ m a tá t, s a m ár id é z e tt tényállás-m egfogalm azásban nyeri el végső fo rm ájá t. R ákóczi tö ­

59

rekvésének csú csp o n tjá t a sáro sp atak i országgyűlés 14. tö rv én y e je le n te tte , m ely az ország tö rté n e té b e n h arm ad ik ízben a d iétára b íz ta a k á ro m k o d á s elleni k ü zd elem ü g y ét. „A nyilvános b ö jtrő l és a k á ro m k o d á s k iirtá sá ró l” szóló h a tá ro z a t k ö v e te lm é n y k é n t fogal­ m azta m eg: „ É s végre irtassák k i m in d en b ű n am en n y ire a S zen tlélek kegyelm ével le h e t­ séges: elsősorban m in d e n ü tt szűnjék m eg az ö rök k év aló nevének b o rzasztó k áro m lá ­ sa ...” 36 M ielőtt e jo g alk o tási fo ly am a t b iz o n y o s m iértjeire választ k ere sn é n k , m eg kell fogal­ m aznunk a fejedelem jo g sza b ály a lk o tó tev ékenységének egy kétségkívül jelle m ző v o n á­ sát. Az általa lényegesnek íté lt k érd ések ren d eleti sz in tű szab ály o zását tö re k e d e tt te s tü ­ leti d ö n tések k el (általáb an szen átu si, it t országgyűlési h a tá ro z a to k k a l) felváltani, a z o k n ak ilyen m ó d o n n ag yo b b é rv é n y t, te k in té ly t szerezni. N em k ív án u n k m o st m ás jo g szab ály o k elem zésébe b o csátk o z n i, egyelőre m egelégszünk a k á ro m k o d á sra v o n atk o zó szabályok jo g alk o tási fo ly am a tá n a k és k o n c ep c ió já n ak gyors átte k in té sé v e l. A z első m egjelenés eg yértelm űen p artik u lá ris jellegű szab ály : v árp aran csn o k o k n ak szóló e d ik tu m , tu la jd o n ­ k éppen fejedelm i u tasítás, m ely n ek á ltalán o s kiterjesztésérő l (m á r ti. m ás k a to n a i e g y ­ ségekre vagy a civil lakosságra) n incsen b iz o n y íté k u n k . A k ö v e tk ez ő lépés a hadseregre k ö te le z ő általános H adi E d ik tu m m eg alk o tása, m ely et fejedelm i ren d elet form ájában a d o tt ki R ákóczi F e re n c . U g y an ak k o r az egész ország m inden polgári lak o sára is k ite r­ je d ő páten sb en tilto tta el a sz itk o z ó d á st. S 1705 sz ep tem b erére készen áll az o rszággyű­ lés elé b o csátan d ó , te h á t annak h o z z ájá ru lá sá t, m eg erő sítését eln y ern i kívánó terv ezet a k a to n a i tö rv én y k ö n y v rő l. C supán a re n d e k e t fo g lalk o ztató egyéb k érd ések fo n to sság á­ nak sorrendje (állam - és k o rm á n y fo rm a , király- vagy feje delem választás, vallási villongások s tb .) v e te tte le n ap ire n d rő l a k é rd é st, s h a la sz to ttá k el k é t eszten d ő v el a terv ezet tá rg y a ­ lását. 1707-ben azo n b an végre sik e rü lt m egszerezni a d ié ta d ö n té s é t, tö rv é n y e re jű sza­ bállyá em elték a R eg u lam en tu m U n iv ersalet37 s vele e g y ü tt az E d ic tu m o t. N em tö r ­ vény le tt b előle, hiszen - m in t ism eretes - az ó n o d i lO .A rticu lu s csupán a szab ály zat elkészítéséről szó lt, így m in teg y tö rv é n y e rő t k ö lc s ö n z ö tt a jo g sz a b á ly n a k .38 Ily m ó d o n a sárospataki tö rv én y b e foglalás (legalábbis az istenk áro m lás szabályozása sz e m p o n tjá b ó l) további előrelépést je le n te tt. T ö rv én y erejű szabályból artik u láris rendelkezéssé vált az általu n k vizsgált b ű n cselek m én y i tényállás. T artalm i szem p o n tb ó l szem lélve a szabadságharc b laszfém iára v o n atk o zó n o rm á it, nyilvánvaló a m egelőző szab ály o k b ó l tö rté n ő ép ítk ezés. T e tte n é rh e tő ez a b ű n c se le k ­ m ényi tényállás elem einek m egfogalm azásánál s a b ü n te té s m egállapításánál is. A k á ­ rom lás definícióján ak k ia lak ításak o r a k o ráb b i a rtik u lu so k , re n d ta rtá so k tén y állásait m integy eg y e síte tte , sz in te tiz á lta . A fejedelem és kan cellárja, R ád ay Pál - aki tu d ju k , a k ato n ai tö rv én y k ö n y v terv ezetén ek elkészítéséb en is aktívan k ö z re m ű k ö d ö tt39 — a m egelőző rendelkezések k ifejezéseit „cso k o rb a g y ű jtö tte ” , s az eddigi legteljesebb k a ta ­ lógusát ad ta.40 Ha a b ü n te té st vesszük szem ü g y re, az egyezés még e g y é rte lm ű b b . A sza n k ­ ció egyezik a habsburg-jogar ala tti M agyarország országgyűléseinek végzéseiben m eg fo ­ g alm azo tt ren delkezések k el: o t t is b o to z á s, h arm ad ízb en tö rté n ő elkövetés esetében pedig h alálb ü n tetés já r t az iste n k á ro m lá sé rt. A z eltérés a b ü n te té s súlyosságában volt. K o rszak u n k ra a k áro m k o d á sé rt k isz a b o tt h a lá lb ü n te té s ritk a e se tté vált. A h elyi jo g al­ k o tás és a bírói praxis41 szívesebben alk alm azta az e n y h é b b sz a n k c ió k a t, ú g y m in t: megvesszőzés, b o to zás 42 „nyelvében egy d arab kivágassák” ,43 k alo d a ,44 pénzbírság,45 m eg­ szégyenítés 46 tö m lö c ,47 k ö z m u n k a ,48 k itiltá s,49 k a to n á n a k adás50 s tb .

60

K ülö n b ség m u ta tk o z ik a h a lá lb ü n te té s végrehajtásának m eg h atáro zásáb an is. A z o r­ szággyűlési végzések k ö z ö tt ugyanis n em szerepelt a m egkövezés m in t kivégzési nem . A diéták h a tá ro z a ta csupán a gyilk o so k ra s egyéb g o n o sztev ő k re szokásos b ü n te té s al­ kalm azását k ö v etelte m eg. Igaz, n éh án y e d ik tu m m ár k o rá b b a n ta rta lm a z ta a h a lá lb ü n ­ te té s ilyen n e m é t, m i az o n b an - ism ervén a fejedelem m ély vallásosságát - in k áb b a b iblia e m líte tte eset analógiájára g y a n ak o d u n k .51 A z artik u lu s indoklásáb an ugyancsak m egegyezett az elő d ö k vélem ényével, am ik o r azt m o n d ja, hogy a k áro m k o d á s, isten k áro m lás „ Iste n ü n k m é ltó haragját ellen ü n k felg eijeszti” . A kilátásb a h e ly ez ett sú ly o s b ü n te té s az e lk ö v e te tt cselek m én y k o rab eli fel­ fogásához igazodik. A z isten en e se tt sérelem o ly n a g y fo k ú , m in d en b ű n cselek m én y t m eghaladó sú ly ú , hogy a b ü n te té s sem le h e t m ás, m in t a legsúlyosabbak egyike. A blaszfém ia tény állásán ak defin íció járó l e lm o n d o tta k a t sum m ázva lá th a tó , hogy a fejedelm i kancelláriáról k ik erü lő jo g szab ály o k (s ezek k ö z ö tt k ü lö n ö sen az E d ic tu m U niversale) m inden eddiginél p o n to sa b b k ö rü lírását ad tá k a b ű n cse lek m én y n e k . A z ala­ pos előkészítést pedig m i sem b iz o n y ítja jo b b a n , m in t hogy az E d ic tu m o t m egelőző ál­ talán o s szin tű szabályozásb an egy etlen o ly an „ term in u s te c h n ic u s” sincsen, m ely et a fejedelm i jo g a lk o tá s ne o lv asz to tt volna a végső tény állásb a. N em k e rü lh e tő m eg term észetesen az a k érd és sem , hogy a fejedelm i e lg o n d o láso k­ h o z m en n y ib en ig azo d o tt a g y ak o rlat. A válasz n eh ezen a d h a tó m eg. A z isten k áro m lás b ü n tetése ugyanis évszázadok ó ta a m in d en n ap i ju d ik a tú ra része v o lt, azo n n e m k ö n n y ű k im u ta tn i a tételes jo g a lk o tá s k ö zv etlen h a tá s á t, k ü lö n ö sen ilyen rövid „ tá v o n ” , n éh án y év processzusai és d elib e rá tu m a i n y o m á n . A h elyi jo g alk o tást n em fo rra d a lm a síto ttá k a p áten sek . A fejedelm i ren d e le te k n y o ­ m án m eg ism ételték , k ieg észítették k o rá b b i ren d elk ezéseik et. T ú ró c várm egye k ézh ez kapván II.R ák ó czi F eren c 1704. jú n iu s 4-én k e lt p á te n sé t, m ely a k á ro m k o d ó k a t megvesszőzésre, m ajd m egkövezésre íté lte , n y o m b a n k ib o c s á to tta s ta tú tu m á t. 1704. jú liu s 3-i közgyűléséből d a tá lt ren d ele té b en h iv a tk o z o tt a rra, hogy „m in d n em esi, m in d p a­ raszti szem élyek vakm erősége, szem érm etlensége és gonoszsága an n y ira m egnö v ek ed ék , hogy ...isteni k ézből ad o m á n y o z an d ó b é k é t n em re m é lh e tn ő k ...” . A z iste n k á ro m ló k at (a lak o d alm ak , eljegyzések és keresztelési ünnepségek e seteit kivéve) 12 fo rin t p é n z b ü n ­ te té s s e l^ ) s ú jto tta .52 (Ism e rete s, hogy ez id ő tá jt a várm egyei közgy ű lések legszíveseb­ ben p é n z b ü n te té st szab tak ki a k á ro m k o d ó k ra , növelvén ezzel költségvetési leh ető ség ei­ k e t.53) A z általu n k á tfo rg a to tt várm egyei iratan y ag o k nem látszanak b iz o n y íta n i, hogy a rendelkezések hatására n ö v e k ed e tt volna az isten k áro m ló k elleni p rocesszusok szám a vagy hogy a k ö z p o n ti ren d elk ezések h ez alkalm azk o d v a, m egváltoztak volna a h ely i b ü n te té si szokások.54 A fejedelm i elgondoláso k legkö zv etlen eb b ü l a hadi a u d ito ro k által p ro ce d á lt eljáráso k ­ ban tü k rö z ő d te k , ő k közv etlen ü l a frissen a lk o to tt k ato n a i re n d ta rtá so k , re n d e letek és jogszabályok szerint voltak k é n y te le n ek eljárni. A hadbírósági ira tan y a g o t lapozgatva azonban m ind ez ideig nem b u k k a n tu n k o lyan p ercso m ó ra, kihallgatási jeg y ző k ö n y v re vagy íté le tre , m elyben kizárólag a k á ro m k o d á st te k in te tté k volna az eljárás alapjául szolgáló b ű n cselek m én y n ek . O lyan eset tö b b sz ö r is e lő fo rd u lt, hogy valam ely b ű n c se ­ lek m én y kapcsán é rték e lté k a k á ro m k o d á st, ö nállóan a z o n b an so h a. Például egy alk alo m ­ m al a tanúkihallgatási je g y ző k ö n y v k érd ő p o n tja szerin t a n y o m o z ó h ató ság az u tán é r­ d e k lő d ö tt, hogy „N am én y i G áspár ú r mi m ó d o n m e n t G y ö n g y ö ssy István ú r h á z á ra ? ” .

61

V alójában te h á t hatalm ask o d ással van d o lg u n k . E zt kiegészítve az o n b a n arra is rá k é rd e z­ tek a testim oniális k észítő i: ,.M ilyen szitk o k k al és fenyegetésekkel k é n y sz e ríte tte a vád­ lo tt G y ö n g y ö ssy t? ” S így k e rü lt a v á d p o n to k k ö zé az isten k áro m lás b ű n cse le k m é n y é ­ nek elkövetése is: „m o n d v án ö rd ö g a d ta k u rv ája, a tta T e re m te tte K u ty a fia, m eg h o lt ann y a L elkének is...” 55 M eg fen y íte tték a z t a k a to n á t is, aki „M ocskos szókkal k á ro m k o ­ d o tt az E m líte tte H adnagy N agyságos V itézlő D arvas J ó z s e f o rd in a r V ice Isp án y Ú r E llen .”56 A példa azt igazolja, h o g y nem csak isten k á ro m lá sé rt, h an em szidalm azásért, elöljáró vagy tisztségviselő re p u tá c ió já t c so rb ító szitk o z ó d ásé rt is b ü n te té s já r t. A leggyakoribb n ak szám ító eset volt a k a to n á k erő szak o sk od ása, p réd álása, k ó b o r­ lása kapcsán m eg v aló síto tt, s felelősségre v onásuk alkalm ával te rh ü k re r ó tt isten k áro m lás, „...a N em es V árm egyéről a lézengő k a to n á k fogdosására K egyelm es U runk parancsola tty a szerin t k ib o c s á to tt k a to n á k ra reá ütvén P adnai István ú r tö b b társaival...m egfogd o stá k , d ü fö lté k , v erték azo n N .V árm egye k a to n á it, illetlen szitk o k k al, te re m te tte A rm ásik szidván ő k e t...”57 A k áro m k o d ás b ű n cselek m én y én ek h alm azaib an való m egjelenése a polgári bíróságok eljárásait is jellem e zte .58 A jogszabály so ro z a tn ak te h á t figyelem re m é ltó , k o m o ly a b b g y ak o rlati h atása nem volt. Mégis m ennyi energia, fáradtság, g o n d és tennivaló volt a jo g szab ály o k m egszöve­ gezése, kibocsátása m ö g ö tt! V ajon m iért éppen a k á ro m k o d ásró l szóló jo g szab ály és fe ­ jed elm i elképzelés já r ta be a legalsótól a legm agasabb aktu sig vezető u ta t, am it csupán a szabadságharc k ard in ális k érd éseit je le n tő nem esi a d ó z ta tá s vagy a jo b b ág y felsz ab ad ítás „érd em elt k i”? A jo g a lk o tá s fo ly a m a tát szem lélve a választ, v élem én y ü n k szerin t, k é t fő tén y ez ő b en lelh etjü k m eg. M egítélésünk szerin t a leg fo n to sab b elem a fejedelem sze­ m élyisége. K özism ert R ák ó czi F e re n c buzgó vallásossága, m ely rő l k ö rn y ez e té n e k tagjai szám os h ely en , n a p ló k b a n , levelekben, m em o riálék b an is b eszám o ltak . E k é p h ez tö k é ­ letesen illeszkedik a szécsényi országgyűlés szep tem b er 23-i esem ényeiről k észü lt fö l­ jegyzés. E szerin t „a fejedelem m o st fájdalom érzései k ö z ö tt k ije le n te tte , h o g y a k a to ­ naságnál, valam int tisztjeik k ö z ö tt is, a k áro m k o d ás vétke k é p telen ü l e lh a ta lm a so d o tt. M int k ív án h atju k , m o n d á , hogy a k ö zem b e r legyen jó , m id ő n a tisztek ad n ak ily rossz példát? E gyszersm ind k ifa k a d a g ró f B ercsényi M iklós tá b o rn o k ellen; m indég ilyen v o lt, m o n d á; ilyen bujdosása e lő tt és bujdosása o lta. E rre F orgács S im o n felelt: nagyságos u ram , ú g y m o n d , a k a to n a o ly a n , m in t az apácák p arip ája, k it h a szépen k é r az e m b er, vele nem boldogu l, de h a k árom kodással lát h o z z á , m eg erő lteti m agát, s a z t is elb íija, am it elbírni nem re m é lt...”59 összev etve m in d ezt egyéb jogszabályi indoklásaival, eg y értelm ű a k é p : a blaszfém ia szabályozásának alak u lását d ö n tő e n a fejedelem szem élyisége b efo ly áso lta. M ásfelől persze a z t sem fe le jth e tjü k , hogy a jo g alk o tás fo ly am atáb an a k á ro m k o d á s ellen ú jab b és ú jab b m egfogalm azása elé a rendek sem m iféle a k ad ály t nem g ö rd íte tte k . A z am úgy is szám talanszor elő írt szanckiók nem é rin te tté k é rd ek eik et. F igy elm ü k et term észetesen a lényegbevágó p ro b lém ák tö rv én y b e ik tatására (vagy éppen en n ek m egak ad ály o zására), a rendeleti m egform álására fo rd íto ttá k . V élem ényünk szerin t a blaszfém ia szabályozásának sorsa a R ákóczi-szabadságharc jo g alk o tásán ak egy d ö n tő m o zza n atára vet fé n y t, nevezetesen m egerősíti a II.R ák ó czi F eren c szem élyiségének b efo ly áso ló súlyáról m ár eddig is k ialak u lt vélem én y t.

62

Jegyzetek 1 A ’magyar országi confoederalt nemes statusok és rendek részéről szabott hadi regulák,articulusok és törvények. 1707 május.; Országos Levéltár, a Rákóczi-szabadságharc levéltára,G szekció (továb­ biakban: OL Rszh. lt.G.) 15.1. 1. Caps A j Fasc. 12. 1-30. sz. (továbbiakban: Edictum Universale) 2 Vö erre nézve Mezey Barna: Jogalkalmazás a Rákóczi-szabadságharcban - a katonai bíráskodás. A Rákóczi-emlékév ELTE pályázatán díjnyertes tanulmányok. Szerk. Kovács Kálmán. Bp. 1977., 5. 3 Mezey Barna: A Rákóczi-szabadságharc országgyűlései. Jogtörténeti értekezések, 11. sz. Bp. 1981. 4 L. a brezáni pátens (1703. május 6.;ill. 12.) indoklását vagy a háború okait vázoló Recrudescunt... kezdetű kiáltványt. OL Rszh.lt.G.19.11.3,e. 1-4., 5-9., iü. 24-41. sz. 5 1563:42. és 1659:42.tc. 6 Lehoczky Tivadar: Mióta káromkodnak Magyarországon? Századok, 1894.426-427. 7 A Ráday-levéltárból közölte Esze Tamás. In: Benda Kálmán - Esze Tamás - Maksay Ferenc - Pap László: Ráday Pál iratai 1. 1703-1706. Bp. 1954., 391-425. 8 1556:23. Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1875-1898. (továbbiakban: EOE) 1.544. 9 1619:1.; EOE VII.512. 10 1619:2., 3.EOE VII. 513. 11 1678:7., EOE XVI. 534. 12 1680:1 „EOE XVII. 94. 13 1697:26., EOE XXI., 293. 14 1659:1., EOE XII., 220. 15 Approb.Const. Part.5. Ed. 34. 16 Comp.Const. Part. 3. Tit. 14. Art. 2. 17 Approb. Const. Part. 3. Art. 22. 18 Cziáky Ferenc: A magyar katonai büntető és fegyelmi jog ezeréves története. Bp. 1924.51. 19 1634. augusztus 13., Álba lulia. Közli: Szilágyi Sándor. Hadtörténeti Közlemények, 1894. 144. 20 Edictum milatre in acre Kővár, 1665.die 1 Mártii. Közli:Koncz József. Hadtörténeti Közlemények, 1891.428. 21 Apafi Mihály erdélyi fejedelem hadi edictuma 1682. augusztus hó 5-ről. Közli:Koncz József. Had­ történelmi Közlemények, 1891. 291-296. 22 Vö. Anno 1710 Mense 20 Április. Tek.Nemz.Vzlő.Nagyszegi Gábor Generális Főstrázsamester, Érsek-Újvári Commendans és ugyan Tek.Nemz.Vzlő. Ordódy György Brigaderos és Commendans llraiméknak kiadott Instructiojok. Közli: Thaly Kálmán. Hadtörténelmi Közlemények, 1889.23.; Az Fölséghes Rómaj Császár, Németh, Magyar is Cseh Országhi Király Első Leopold Kegyelmes Urunk Eö Felsighe Hadi Articulusi (1699, 1734). Közli: Borovszky Samu. Hadtörténelmi Közle­ mények, 1891.569. 23 1686. július 8.,Szeben. Közit:Koncz József. Hadtörténelmi Közlemények, 1891. 721. 24 1659:1. EOE XII. 220. 25 II.Rákóczi Ferenc emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703-tól annak végéig. Bp. 1980.; Archívum Rakoczianum, IlI.Osztály: írók. II.Rákóczi Ferenc művei. 322. 26 OL Rszh.lt.G.15.1.1.Caps A, Fasc. 17. 27 Hadtörténelmi Közlemények, 1890. 115-117. 28 Bethlen Gábor tábori parancsolata. Erdélyi Múzeum, 1815. 179. 29 1634: I.Rákóczy György hadi szabályzata a havasalföldi hadjárathoz. Hadtörténelmi Közlemények, 1894. 143-148.; I.Rákóczy György hadi rendszabályai és rendeleté a hadi fegyelemről (1645). In: Vajna Károly: Hazai régi büntetések. II. Bp. 1907. 11-18.; Szilády Áron-Szilágyi Sándor: Török Magyarkori Történelmi Emlékek. Pest, 1870. V. k. 314. 30 Fejérpataky László: Lipót császár által kiadott katonai szabályok. Ludovica Academia Közlönye, 1877. 164-166., továbbá Századok, 1873. 173. 31 Edictum Universale, Titulis I.Articulus II. 32 Történelmi Tár, 1904. 35.

63

33 Történelmi Tár, 1909. 35. 34 OL Rszh.lt.G. 19.II.3.e. 64. 35 1705. december 11., Szaniszló. A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. Kiadta: Gérési Kálmán. Bp. 1897. 342-343. 36 Statuta Confoederatorum Regni Hungáriáé Statuum et Ordinum Generáli eorundem Conventu pro die 22 9bris Anni 1708 in Oppidum Sárospatak; OL Rszh.lt. G.27.V. l.a. 117-131. 37 Országos Széchenyi Könyvtár, RMK.1733. 38 Az ónodi articulusok. OL Rszh.It.G.35.112 valamint OSZK Fol.Hung.59.ff.l6-27. 39 Benda Kálmán - Esze Tamás - Maksay Ferenc - Papp László: Ráday Pál iratai. I. 1703-1706. Bp. 1954-392. 40 A kifejezések katalógusa: Aki „Isten igéjéből...gúnyt űzne” „Istennek dicsőséges Szent Nevét...szidalmazná” .Atya, Fiú, Sz.lelket, Sz.Hármoságot...szidalmazná” » szent Sacramentumokat, Boldogságos Szűz Máriát, idvezítőnk Szent Annyát...szidalmazná" „Istennek minden választott Szentéit...szidalmazná”. Aki a felsoroltaknak „hatalmát, igazságát,jóvoltát és több szent tulajdonságait...szidalmazná...”, ezeket „akárminémű motskos és utálatos illetlen szókkal káromolná”. Aki ,.keresztényhez nem illőszitokkal élne”,úgymint „eb, kutya teremtette” „ördög...teremtette” „kő vagy mennykő...teremtette” „egyéb állat...teremtette” Aki ,/elcbaráttyának lelkét paráznitó ocsmány szókkal élne” 41 A bírói gyakorlatról 1.:Makoldy Sándor: A káromkodás elterjedése és büntetése hazánkban 1850ig. Bp. 1926.; Szigethy Győrffy István: Nagykunsági krónika. Karcag, 1922.; Vő.: Szilaj pásztorok. Turul Füzetek. 1939.; Török Gábor: XVII -XVIII. századi palóc szitkok és káromkodások. Magyar Nyelv, 1969. 86-87.; Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI-XVII. században. Bp. 1954.; Üriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Szerk. Varga Endre. Bp. 1958.; I.ehoczky Tiva­ dar: i.m.; Kolozsvári Sándor - Óvári Kelemen: Corpus Statutorum Hungáriáé Municipalium. I -VIII. Bp. 1885-1904. (A továbbiakban: C.S.) 42 C.S. IV/1.259. Esztergom (1664) 43 Szigethy Győrffy: Nagykunsági krónika. 131. 44 C.S.III.671. Nagybánya (1667) 45 C.S.IV/1.594. Pozsony (1707); IV/1.432. Sopron (1725) 46 C.S.I.115. Háromszék (1703-1773) 47 C.S.V/1.209. Győr (1688) 48 C.S.IV/2.306. Madar (1619) 49 C.S.II.141. Kőszeg (1615) 50 Szigethy Győrffy: Szilaj pásztorok. 22. 51 Mózes 111.24. 52 C.S.IV/1.598. 53 Makoldy: i.m. 13. 54 Heves Megyei Levéltár, közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyvek; Prot. 1697-1710. OL Filmtár 3366.; Heves és KUlső-Szolnok vármegyék 1703-1710. évi közgyűlési jegyzőkönyvei 1703-1710. OL Filmtár 2067.; Eger város tanácsjegyzőkönyve. Nr. 5. 1706-1712. OL Filmtár 2070., BorsodAbaúj-Zcmplen megyei Levéltár, Acta Politica, Borsod megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, 53. OL Filmtár 2066.; Rákóczi-anyag OL Filmtár 2062., 2063. 55 OL Rszh.lt.G.28. V.2.h.49. 56 OL Rszh.lt.G.28. V.2.h. 82-87. 57 OL Rszh.lt.G.28. V.2.h.54. 58 OL Rszh.lt.G.30.V.4. „Ad 5tum hallotta Csizmadia Albert szájábul, hogy mondotta te semmire­ kellő, nyomorut, ezen úr Portáján itt nékem nem parancsolsz..." (101. sz.) A tanú „ha tudná s

64

hallotta volna, hogy közönségesen mond Városi Tanácsot, Bírót micsoda illetlen szókkal illette, szidta, mocskolta, fenyegette?...Harminczados Ür Kurva az Annya, a Beregszászi Bírónak a lélek beste kurva fiának...mondta”...(136-137. sz.) 59 Acta Convetus Szécséniáni 1705 szeptember 23. OSZK Quart.lat.2524.Tom.lII.Fol.61.

65

--------------------------------------------- \

Tudom ánytörténet HORVÁTH PÁL

A JOGTÖRTÉNET-TUDOMÁNY A BUDAPESTI EGYETEMEN 1945 UTÁN

A m agyar jogi h isto rizm u s fejlődésének egy időben is k ite rje d t korszak a záru lt le az o r­ szág im m ár négy évtizeddel e z e lő tt le z a jlo tt felszabadulásával. F ő k é n t a polgári jellegű jo g tu d o m á n y o k kiteljesedése idején sz ü lettek e téren m a is érték álló e red m én y ek m inálu n k . E nnek ellenére a k o ráb b iak b an csak egyes nagynevű g o n d o lk o d ó in k szem inárium ai­ ban n y ílt ném i lehetőség; tisz tu ltab b tö rté n e ti látásm ód éb resztésére, ill. egyáltalán a k u ta tó - e le m z ő jo g tö rté n e ti fo rrá sk u ta tá s lehetőségeinek az élesztésére.1 N em véletlen te h á t, hogy a K ar jo g tö rté n e ti szem inárium aira az a d o tt k o r tö b b haladó go n d o lk o d ó ja is felfigyelt,2 a h allgatók d ö n tő többsége azonban az ú n . külső jogi „ sz a n a tó riu m o k ” tu d o m án y talan k o m p en d iu m ain ál tö b b szellem i tám aszh o z nem ju t o tt . A z ilyen és h a ­ sonló k ö rü lm é n y e k e t felidézve é rth e tő m a m ár csak az ú jab b jogásznem zedékek szám ára az a m egállapítás, hogy hazánk felszabadítása nem pusztán k ato n ai esem én y k én t k e rü lt a legújabb k o ri tö rté n e le m b e , hanem általa a régi népellenes rendszer alapjai is gyökeresen m eg ren d ü ltek . A z alm a m a te r falai ro m o k b an h ev ertek , jelk ép esen m aguk alá tem etve a régi uralk o d ó o sztályok műveltségi m o n o p ó liu m á t, am ely a n em ze t szellem i felem elke­ dését g áto lta. S zületés és rang szerinti kiváltságok, vallási diszkrim ináció k e rü lte k végre a tö rté n e le m lo m táráb a, m iközben az egy k o ro n hazátlansággal v ádolt fővárosi m unkásság áld o zato s m unkája n y o m án ism ét ú jjáép ü lt a K ar o tth o n á t kép ező egyetem i é p ü let is. Pátosz nélkül m o n d h a tju k te h á t, hogy rom jaiból em elték m agasra a n em ze t legjobb­ jai az ősi eg y ete m et, és azt m ost m ár a felszabadult n ép fiainak a m eg k ü lö n b ö ztetés nélküli befogadására fo rm álták . M egannyi balszerencse k ö z t bőven volt m ár tö rtén elm i tap asztalat arra, hogy a tu d o m á n y és a n ép egym ásrautaltsága végre tu d a to so d jé k , és a világ cso d álattal te k in th e te tt rövidesen azo k ra az e red m én y ek re, am elyek az ország, ill. a tu d o m á n y felszabadításából fak ad tak . Ím e ez az a tö rtén elm i id ő , am elyben a jo g tu d o ­ m ány újjáéledése n y o m án E g y etem ü n k Jog- és Á llam tudom ányi K ara ism ét m e g h atáro ­ zó jelentőségűvé le h e te tt a m agyar jogi k u ltú ra fejlesztésében.3 Neves b írák , ügyészek, ill. a vezető állam igazgatási szakem berek egész generációi nevelkedtek azó ta a K aron az új társadalm i rend és jo g tu d o m á n y o k szoros tö rté n e lm i eg ym ásrautaltságát kifejezésre ju tta tv a . Ilyen előzm ények u tán im m ár közel négy évtizede szak ad atlan u l növekszik az igény társadalm unk részéről a jogilag kim űvelt em b erfő k irá n t, és nyilvánvaló, hogy en nek a progresszív folyam atnak az eredői 1945 tavaszához n y ú ln ak vissza. Innen fakad a mi jo g tu d ó értelm iségünk reneszánsza, az a cselekvő, lázas le n d ü le t, am ely egyre gyakrabban 66

a tu d o m á n y o s felad ato k m egoldásában való közv etlen részvételt is felkívánja a fiatal jogászn em ed ék ek szám ára. M erőben új törekvések jellem zik te h á t a K ar legújabb kori tö r té n e té t, és ez alól az egy ideig m ég polgári jelleg ű m agyar a lk o tm á n y - és jo g tö ré n e t m űvelői sem v o n h a ttá k ki m ag u k at. így a felszabadulást k ö v ető évek új le n d ü le te t k ö l­ c sö n ö ztek pl. az önm agára m a ra d t E c k h a rt F e re n cn e k ,4 aki a dék án i (1 9 4 6 ), ül. prodékáni tiszt b etö ltése m e lle tt az éle tm ű b e é re tt alk o tá sa it is eb b en az id ő b en a d ta k ö zre. Az akadém iai ju ta lo m ra é rd em esü lt g azd aság tö rtén eti m űvére, ill. a v álto zatlan u l polgári szem léletet tü k rö z ő m agyar jo g tö rté n e ti szintézisére is joggal u ta lh a tu n k ,5 m iu tán ezek az alk o táso k m ár az ellen fo rrad alm i k u rzu s k u ltú rp o litik a i törekvéseinek az an a té m ái­ k é n t je le n tk e z te k . H ián y tp ó tló k ézik ö n y v e6 ugyanis eg yfajta b etető zése volt a m agyar alk o tm án y - és jo g tö rté n e t m eg ú jítását célzó k ü z d elm é n e k , am ely b en az elő d ö k n él reáli­ sabb világszem lélettel, a g azd aság tö rtén eti k u ta tá so k b a n való jártasságával, ill. a k u t a t ó elem ző szakirodalm i és fo rrá sfe ltá ró m unkásságával sok vitás k érd ést tu d o tt k edvezőbb m egvilágításba h ely ez n i.7 A hazai k ézik ö n y v -iro d alm u n k sorában ez volt az első , am ely az ú jk o ri jo g tö rté n e ­ tü n k elm arad o ttság át nem csak felism erte, h an em az u to lsó száz év jo g fejlő d ését is re n d ­ szerezni tö re k e d e tt. K ét évtizeddel az e red eti felism erések8 u tán te h á t az 1946-os m agyar a lk o tm án y - és jo g tö rté n e ti k é z ik ö n y v m ár a polgári jellegű állam - és jogfejlő d ésre is rá ­ irá n y íto tta a fig y elm et.9 A felidézett m agyar alk o tm á n y - és jo g tö rté n e ti k éz ik ö n y v és a m ö g ö tte lassan k ite l­ jesed ő életm ű term észetesen n em a z o n o síth a tó m ég a m arx ista jo g tö rté n e t-tu d o m á n y n yal. A polgári tu d o m án y o sság jo b b h ag y o m án y a in ak é b re n ta rtá sá t, ill. to v áb b fejlesz­ tését je le n te tte ez a m ű , ill. a n y o m á b a n röviddel k éső b b b e é rt 1848-hoz tap a d ó k u ta ­ tá s 10 is. E ck h art F eren c előadásaiban azo n b an egyre jo b b a n k ite lje se d h e te tt m ost m ár a társadalm i-gazdasági o k o k m eg h atáro zó szerep én ek a vállalása,11 és ez az egyidejűleg á té lt világnézeti válság éveit is lényegesen m eg k ö n n y íte tte szám ára. N em o k o z o tt te h á t szellem i m eg to rp an ást nála az ú n . „m agyar és ö sszehasonlító eu ró p ai jo g tö rté n e t” , ill. a m o d em g azd aság tö rtén et o k ta tá sán a k a k ö v e te lm é n y e .12 S ő t az u tó b b i negyedszázad fejlő dését m arkáns töm örséggel k ifejező 1 9 4 8 -1 9 5 0 . évi változások (re fo rm o k ) h atása alá kerülve E ck h art F eren c ism ét m egtalálta élete é rte lm ét és ú jab b nagy volum enű k u ta tó m u n k á h o z lá to tt. E ttő l kezdve tu d o m á n y o s tevékenysége szerves alk o tó elem e le tt a hazai szocialista jellegű jo g tö rté n e t-tu d o m á n y o k k ib o n ta k o z á sá n a k .13 A régi e lő íté le te k , ill. tu d o m á n y ta la n tan ításo k h atása alóli felszab ad ítást célozva a VKM 1948/49. évi rendelkezései egész so r új tanszék m eg h ird etését te tté k leh ető v é K a­ ru n k o n .14 A h isto rik u s jo g tu d o m á n y o k sze m b e tű n ő k iterjesztését je le n te tte pl. a régi p o litik a hely éb e lépő „á lla m ta n , a po litik ai rendszerek tö r té n e te ” c. tárg y , ill. a k o rá b ­ biakban m ár je lz e tt gazd aság tö rtén eti o k ta tá s valóra váltása. Vele egyidejűleg lá tju k a h u n g aro cen trik u s tö rté n e tsz e m lé le t feloldását célzó „általán o s jo g tö rté n e t” b ev ezeté­ s é t,15 nem csorbítva a nem ze ti jo g tö rté n e t alap v e tő szerep ét, am elynek a k ate d rá ja a k k o r m ár a k u ta tó m u n k a előkészítését szolgáló népes sz em in áriu m o t is fe n n ta rto tt. A m agyar jogi gon d o lk o d ás reakciós nacio n alizm u sán ak gyökeres felszám olásával in ­ tézm én y esü lt te h á t a pesti jogi k aro n az az eg y k o ro n „egyetem es eu ró p ai jo g tö rté n e t” k é n t m egism ert tu d o m án y á g , am ely valóban új életre k e lte tte az egyes n é p e k , ill. nem ze­ tek jo g fejlő d ésén ek vizsgálatát, m egkövetelve eg y ú ttal az o k ta tá stó l a jogfejlő d és tö rté n e ti

67

törvényszerűségeinek lá tta tá s á t is. Ilyen értelem b en v á lh a to tt szorosan egym ásra épülő ism eretanyagok h o rd o zó jáv á a n em ze ti és az egyetem es jo g tö rté n e t o k ta tá s a .16 A tö rté n e ti jo g tu d o m á n y o k o k ta tá sá n a k erő teljes kiszélesedése óraszám b an is szem ­ b e tű n ő volt, de a fo rd u la t évét k ö v e tő id ő k b en az általán o s jo g tö rté n e t ism eretan y ag á­ nak a kiszélesedése n y o m án a p o litik ai rendszerek tö rté n e te , ill. a g azd aság tö rtén et önálló m eghirdetése m ár e lm a ra d t. A k é t alap v ető jo g tö rté n e ti tanszak m egszilárdításánaK az ügye k e rü lt rnost m ár e lő té rb e ,17 am ihez a szovjet ta p a s z ta la to k cé ltu d a to s fel­ m érésére való tö rek v és is erő teljesen h o z z á já ru lt.18 A tu d o m á n y o s k u ta tó m u n k a új szervezeti form áin ak k ib o n tak o z á sa idején pedig a hazai jo g tö rté n e t-tu d o m á n y Ígéretes fejlődésének a nagy leh ető ség eit je le n te tte , hogy az eg y ete m es m űveltségű Bolgár Elek akadém ikus 1952-ben e lfo g a d ta az Állam - és Jo g tu d o m á n y i K ar m eg h ív ását.19 Bolgár E lek egyike volt azo k n a k , akik az ellen fo rrad alm i rendszer negyedszázada a la tt em igrációba k ényszerülve h o z ta k létre p áratlan u l gazdag é le tm ű v et,20 m ik ö zb en a társadalm i h arco k élvonalában halad v a, g yakran a m agasztos célok k ö v e te lté k m eg a szer­ ző an o n im itását. V alóban a k ife jle tt m ódszeres logika- és stílu selem ző vizsgálódások ú tján is csak ú jab b ré szered m én y ek et leh etn e elérni m a m ár en n ek az é letm ű n e k a feltérk ép ezéséb en , m iu tán Bolgár E lek a tá rsa d a lo m tu d o m á n y o k egész so r ágazatáb an al­ k o to tt m a ra d an d ó an , de g yakran n év telen ü l. T u d ó s volt és k u ltú rp o litik u s, am it az MTA rendes tagságának az elnyerése (1 9 4 9 ) és az élete lealk o n y u ltáig viselt egyetem i stallu m o k 21 csak szinte utó lag o s elism erésk én t szim b o lizáltak . M ozgalm as é le tú tjá t u g y an ­ is m ár az alk o tó m u n k a k e z d e té tő l k ísérték azo k a m o n o g rafik u s igényű k u ta tá s o k , a m e ­ lyek az em beriség so rsd ö n tő p ro b lém á it vizsgálták.22 A z egyetem i k a te d ra elnyerése B olgár E lek szám ára ered etileg is a k k o r v á lh a to tt va­ lósággá, am ik o r a k o rab eli világ „legm egalkuvóbb b u rzsoáziája b eism erte, hogy a leg­ n agyobb válság p illan atáb an tö rté n e lm i szükségszerűség a ta n á c sh a ta lo m ” .23 E z a tö r té ­ nelm i szituáció érlelte eleve a tu d ó s elm e so k o ld alú ság át.24 Ilyen elő zm én y ek u tán Bolgár E lek a tu d ó s , a k u ltú rp o litik u s, ill. az a k tív d ip lo m a ta elhivatottságával k étsz e r élte m eg a szocialista állam és jo g alapjainak a lerak ását. E zért le tt képes a tö rté n elm i jelen tő ség ű ta p a sz ta la to k a t e lső k é n t tárgyilagosan e lem ezn i,2S a V örös H adsereg k a to n á ­ ja k é n t hazai földre lépve pedig a p u szta jelen létév el is fe lfo k o z o tt é rd e k lő d é st k e lte tt az akkori id ő k et m egelőzően léte z ő szocializm us irá n t.26 T u d o m á n y o s elkötelezettséggel v ett részt a szocializm us m egvalósult igazságainak terjesz tésé b en , és ez az E g y etem szel­ lem i életébe visszatérve igen so k ré tű e n h a to tt. A m inden te k in te tb e n tu d ó s m en talitású Bolgár Elek nem p ih e n h e te tt m eg a negyedszázaddal k o ráb b a n egyszer m ár k iérd em elt k a te d rá n . így az 50-es évek első felében az E g y e tem e n , ill. az Á llam - és Jo g tu d o m á n y i K ar szocialista átalak u lásáb an is k iem elk ed ő szerepe volt, a k é t jo g tö rté n e ti tanszék népes hallgatósága és o k ta tó g á rd á ja szám ára pedig valósággal k é t kézzel o s z to tta a tu d á st és a h u m á n u m o t.27 E b b en a nem es bölcsességében ism erte m eg Bolgár E le k e t az új M a­ gyarország jo g tu d ó értelm isége, és szellem ét ily en k én t őrzi az E g y etem Á llam - és Jogtu d o m án y i K ara. Joggal m agáénak te k in ti azo n b an ő t a filo zo fik u s m űveltségét g y ara­ p ító berni eg y ete m ,2 a kolozsvári Babes-Bolyai E g y etem Jogi F a k u ltá sa , ahol eredetileg (1 9 0 6 ) a hazai jogi d o k to rá tu s t m eg szerezte,29 ill. a té rb en oly távol eső fru n zei p ed a­ gógiai főiskola és a rosztovi eg y etem is.30 N ekünk azo n b an eggyel tö b b o k u n k volt m é ltatására,31 m iu tán az E g y etem ősi falai k ö z ö tt élt és h a to tt e red en d ő en a tu d ó s B ol­ gár E lek szellem e. 68

A z Á llam - és Jo g tu d o m á n y i K ar u tó b b i n egyedszázadának a leg b o n y o lu lta b b évei voltak azo k , am ik o r Bolgár E lek ism ét a jo g i felső o k tatá s szolgálatába á llh a to tt. Széle­ seb b értelem b en is igen nagy szüksége volt te h á t az ú jjász ü le tő m agyar jo g tu d o m á n y n a k a nagy g o n d o lk o d ó bölcsességére, szű k eb b értelem b en a m ű v elt tu d o m án y á g a za t (a jo g ­ tö rté n e t-tu d o m á n y o k ) k ö ré b e n zajló eszm ei k ü zd elm ek b en pedig m essze e lő re m u ta tó tén y ez ő le h e te tt.32 Szélesen h u llám zó eszm ei viták zajlo ttak ezek b en az években a jo g ­ tö r té n e t m űvelői k ö ré b e n is.33 A polém iák e lb u rján zását azo n b an jó ré sz t sik erü lt m eg­ g áto ln i, am iben Bolgár E lek szellem ének je le n tő s szerepe volt. N em így az 1955-ben fel­ színre k e rü lt (ú n . m ásodik sz e lle m tö rté n e ti) v iták b a n , am ely ek m ár táv o llétéb en z a jlo t­ tak és szükségtelenül k ié le z e tt p o lém iák h o z v e z e tte k .34 A k ét nagy isk o la te re m tő g o n d o lk o d ó közel egyidejű e lm ú lása35 és az ellen fo rrad alo m hatása a la tt a K ar jo g tö rté n é sz bázisai m e g ritk u lta k , és a h ivatásszerűen jo g tö rté n e tte l foglalkozók szerepe is m eggyengült a m agyar jo g tu d o m á n y egészén b elül. U gy an ak k o r je le n tő s szem ély i36 és szervezeti változások is le z a jlo tta k . Így a K ar jo g tö rté n é sz ei élesz­ te tté k újjá a M agyar Jogász Szövetség Jo g tö rté n e ti S za k o sz tály á t és a k ialak u lt k ritik u s h ely ze t felm érését is ered m én y esen sz o rg alm a zták .37 A z o k tatásb an m u ta tk o z ó n ag y fo k ú le k ö tö ttsé g e k ellenére erő teljeseb b en e ttő l az id ő tő l g y a ra p o d o tt a tu d o m á n y o s fo k o z a tta l re n d elk ező k szám a, és az új m o n o g rafik u s feldolgozások beérése is je le n tk e z e tt. A 60-as évek első felében zajló jo g i felső o k tatási reform azo n b an ism ét csak je le n tő s e rő k lek ö té sé t ered m é n y e z te . S o k ré tű elem ző vizsgálódások z a jlo tta k eb b en az id ő b e n a K ar k é t jo g tö rté n e ti ta n ­ székére tám aszkodva a sz a k jo g tu d o m á n y o k és a jo g tö rté n e tírá s, a közép isk o lai képzés és az alapozó jo g tö rté n e ti ta n szak o k v iszonyáról, ill. az o tk ató -n e v elő m u n k a e s z m e itu d o m án y o s színvonaláról stb . A k ia la k u lt elvárások k ö z ö tt a ta n an y a g o k sú ly p o n tján ak a m o d e m k aro k ra tö r té n ő á th e ly e z é se38 is elsődlegesen a b u d ap e sti K ar jo g tö rté n e ti ta n ­ székeire n e h e z e d e tt, a g y ak o rlati jelleg ű (fo rráselem ző ) o k ta tá s alapanyagainak a k im u n ­ kálása pedig kizárólagosan itt je le n tk e z e tt. Így csak a fiatalab b jo g tö rté n é sz n em zed ék viszonylag gyors felzárkó zása és a tá rsk aro k m egfelelő tanszékeivel való e g y ü ttm ű k ö d é s te tte lehetővé a k o rsz e rű síte tt tan an y a g o k gyors m egjelenését, ill. az ú jab b szin tetizáló m űvek m eg te re m té sé t.39 A 60-as években k ife jle tt szervezeti fo rm ák k ö z ö tt te h á t a K ar jo g tö rté n e ti k u ta tó ­ bázisai tovább szélesedtek , és az o k ta tó -n e v e lő m u n k a szin ten ta rtá sa m e lle tt sz á m o t­ tevő tu d o m á n y o s ered m é n y e k is je le n tk e z te k . A z u tó b b i id ő b en egyre g y ak o rib b á le tt ezek n ek az ered m én y ek n e k a felm érése,40 a m o n o g rafik u s, ill. a rész le tk u ta tási e re d m é ­ nyekről pedig a k ü lö n b ö z ő tu d o m án y ág i h ely zetelem zések adnak m eg b ízh ató tá m p o n ­ to k a t.41 S zükségtelen volna te h á t a K aro n m ű k ö d ő jo g h isto rik u so k ú ja b b e re d m én y eit kifejező bibliográfiai a d a to k a t p u sztán recitáln i. C élszerű b b n ek tű n ik v iszo n t, h a ném i k ite k in té st teszü n k azo k ra a fő b b tö rek v ések re, ill. jelen ség ek re, am elyek a K ar szerepét jellem zik a m agyar jo g i h isto riz m u s form álása te rü leté n . A m agyar jogi h isto riz m u s világképének alakításáról szólva az u tó b b i évtizedek során — m o n d ja egy idevágó m egállapítás — jo b b á ra a polgári jelleg ű jo g tö rté n e t-tu d o m á n y által elh an y a g o lt újkori — és legújabb k o ri jo g tö rté n e tü n k m egalapozására k e rü lt so r.42 A m agyar jo g tö rté n e tírá s tu d a tfo rm á ló szerepének kiszélesítése egyenesen v e ze te tt el ugyanis a sú ly p o n to k n a k az ú jk o rra való ta rtó s áth ely ez ő d é sé h e z , am elyre v o n atk o zó felism erést m ár a 20-as évekből fe lid é z h e ttü n k .43 A m egvalósításban a zo n b an valóban

69

csak a m o d e m m arx ista jo g tö rté n e tírá s h o z o tt szám o ttev ő e re d m é n y e k e t,44 és e z t a n e ­ m es ü gyet egészen a le g u tó b b i id ő k ig fe n n ta rtás n élk ü l vállalták a K ar jo g tö rté n é sz ei. A felad at tu d a to so d á sá t45 k ö v ető en k é t évtized sem te lt el, am ik o r m ár k o rszak o s ta g o ­ lásban m u ta th a ttu k be azo k a t az e re d m é n y e k e t,46 am ely ek tek in té ly e s részét a b u d a ­ pesti K ar jo g tö rté n é sz e i, ill. a sz a k jo g tu d o m án y o k h isto rik u s vénájú alk o tó i h o z tá k fel­ színre. É rth e tő te h á t, h o g y a hazai tu d o m á n y o s élet felgyorsult átalak u lása idején viszony­ lag rövid idő a la tt h á tté rb e sz o ru lt az a régi szem lélet, am ely csak a k ö zép k o ri jo g fe jlő ­ dés vizsgálatát ta r to tta a jo g tö rté n e t-tu d o m á n y fe lad atán ak . A m o d e m jo g tö rté n e tírá s a k ö zép k o rc e n trik u s szem lélet egyoldalúságát leküzdve az új és legújabb k o ro k jo g fe jlő ­ désére irá n y íto tta a fig y elm et, és ez valóban sz ám o ttev ő e re d m é n y e k e t h o z o tt a K ar k é t jo g tö rté n e ti tan szék én ek m u n k á já b an . „A hazai jo g tö rté n e t k ö z é p k o rk u ta tó bázisainak az enerválódását persze n eh ezen ta g a d h a to k ”47 és ez is arra vall, hogy a felid ézett e lő re ­ lépés egyoldalúsággal p á ro su lt. N em v ita th a tó te h á t, hogy a jo g tö rté n e tírá s ilyen é rte le m ­ ben vett eg yensúlyvesztésének a m eg szü n tetéséh ez a m ódszeres k ö z é p k o rk u ta tó m u n k a rangjának és súlyának visszaállítása m ú lh a ta tla n u l szükséges. N em egy nu m erik u s jellegű szám vetés ism eretes az u tó b b i id ő k b en arró l, hogy a his­ to rik u s k u ta tó m u n k a m ilyen arán y b a n foglalkozik a fő b b á g a z a tc so p o rto k h o z so ro lt jogágak fejlődésével. így K aru n k jo g tö rtén é sze i is o szto zn ak az íté le tb e n , hogy az u tó b b i negyedszázadban realizált tö rek v ések az állam - és a lk o tm á n y tö rté n e ti, ill. az ú jab b kori p o litik a tö rté n e ti p ro b lém ák m egoldását h e ly ez ték elő té rb e . A K arra te le p íte tt k u ta tó ­ bázis ered m én y eib en ú ja b b a n az állam - és a p o litik a tu d o m á n y e lő té rb e k erülése is ösz­ tö n zi az idevágó eszm e- és in té z m é n y tö rté n e ti vizsgálódásokat.48 K ö zism ert viszont az eb ből fakadó p ro b lém a, hogy a hazai jo g tö rté n e tírá s a m egoldatlan p ro b lém ák társa d a ­ lo m po litikai relevanciáira irá n y íto tta a figyelm et, am i persze önm agában is sok p o z ití­ vum m al já r t. A k u ta tó k ap ac itá so k tö b b m in t felét lek ö tik azo n b an ezek a tö rek v ések , k ö v etk ezésk ép p en egy sor jo g ág azat „ in té z m é n y tö rté n e te csak nagyon is szerény k é p ­ viselethez j u t ” .49 E bből a d ó d ik te h á t, hogy n álu n k a n e m z e ti jo g tö rté n e t összefoglaló kézikönyvének is o ly m ó d o n k e lle tt m egszületnie, hogy a m o d ern á ru term e lő társadalom leg fo n to sab b ágazatában lezajló fejlő d ést in k o m p le x u a h isto rik u s vénájú civilistának k e lle tt feltárn i.50 E záltal persze szerencsésnek is m o n d h a tó ez a k é zik ö n y v k iad ás, de az elért ered m én y önm agában n em h o z h a tja be azt a le m arad ást, am ely á ltaláb an a civilisztikai változások ú tv esztő in ek a feltáratlanságából szárm azik. A polgári tu d o m án y o sság m aradandó eredm én y ei n y o m á n 51 persze valóban m ó d nyílik pl. a m agyar feudális m a­ gánjog összefüggő k é p én ek k ialak ítására. A m ohács elő tti szokásjog világába m élyen visszanyúló gyám sági jo g u n k 52 k ö zk in cc sé válása viszont azt m u ta tja , h o g y az idevágó feladatok még bőven a d o tta k . A z MTA által tá m o g a to tt k u ta tó b á z isa in k érdem e p er­ sze, hogy m ár a 60-as években tu d a to sa n éled t a m ag án jo g tö rtén eti k u ta tó m u n k a h iá ­ n y án ak a felszám olását célzó tö rek v és,53 és az in tézm én y tö rté n e ti k u ta tó m u n k a első eredm ényei is fe ltű n te k .54 Joggal re m élh ető persze, hogy a k özeljövőben haso n ló c é ltu ­ datossággal fordul m ajd a jo g tö rté n e tírá s pl. a b ü n te tő jo g i, a m unkajogi ág azato k fejlő ­ désében k itáru lk o zó tö rté n elm i ta p a sz ta la to k felé is. A fe la d a to k h o z m érten szerén y n ek m o n d h a tó jo g tö rté n e ti k u ta tó b á z isain k fejlődését vizsgálva nagy gyakorisággal idézzü k azo k at a m u n k á la to k a t, am elyek a tu d o m á n y tö rté ­ n e th e z , ill. szélesebb é rtelem b en a jogi h isto rizm u s fejlődésének feltárásáh o z ta p a d n a k .55

70

E sz m e tö rté n e ti, e g y e te m tö rté n e ti, biográfiai stb . k u ta tá so k vegyültek e k ö rb e , am e­ ly ek et ered etileg a régi tu d o m án y o s ered m én y ek k ritik ai elem zésére, ill. a m arad an d ó érték ek felhasználására irán y u ló törek v és é le sz te tt.56 H asonlóan k o m p le x fe la d a to k g y ű jtő k ö rév é le tt az u tó b b i évtizedek fo ly am án a szocialista jo g típ u s fe jlő d é stö rté n e té ­ nek a m ódszeres m egközelítése m in d a n em ze ti, m in d az eg y ete m es jo g tö rté n e t k ö ré b e n . A K ar k ét jo g tö rté n e ti tan szék e növekvő érdeklődéssel fo rd u lt ilyen értelem b en is a leg­ ú jabb k o ri tö rté n e le m tap asz ta la ta in a k a feltárása felé,57 és ezáltal élő k ap c so la to t t ö ­ re k e d e tt terem ten i a je le n k o rra l. N em a divatos „ k o rtö rté n e ti” vizsgálódások n ép sz erű ­ sége vezérli nyilván a jo g tö rté n é sz e k e t e b b e n , h an em in k á b b az a fajta „ tö rté n e tisé g ” , am ely „n em csupán a m ú lth o z k ö tö t t, tö rvényszerűségekből és ten d en c iá k b ó l vonja le a k ö v e tk e z te té se it, h an em a m ú lta t a jele n b en is h a tó törvényszerűségekkel és te n d e n c iá k ­ kal e g y ü tt szem léli” .5 E m e törekvés n y o m á n pedig m a m ár valóban n em csak távlati cél a szocialista jo g típ u s fe jlő d é stö rté n e té n e k a b em u tatása sem . S zó lh a tn á n k m ég a fen ti értelem b en az ö sszehasonlító jo g tö rté n e ti k u ta tó m u n k a ú jjáéledéséről, a K ar jo g tö rté n e ti k u ta tó b á z isai által ö sz tö n z ö tt n e m z e tk ö z i e g y ü ttm ű ­ k ö d ésrő l, a B ethlen-, ill. R á k ó c zi-k u ta tá so k ró l, avagy ép p en a legújabb id ő k b e n szorgal­ m a z o tt, k o o rd in á lt jo g tö rté n e ti k u ta tó m u n k a ered m én y eirő l s tb . M iként a fe n t é rin te t­ tek , úgy az itt je lz e tt törekvések sem te k in th e tő k azo n b an le z á rta k n a k , aligha volna cél­ szerű te h á t, ha a m agyar n épi állam iság 4 0 éves év fordulója alkalm ából k iérték e ln i akarnók ezek et az ere d m é n y e k e t. H asonlóan igen so k ré tű p u b lik ált és m ég fo ly a m a tb a n levő k u ta tó m u n k a zajlik a k ö zig az g a tá s-tö rtén e t, a b ü n te tő jo g -tö rté n e t, a sajtó jo g , ill. az a lap ­ vető törvénykezési szervezeti változások társadalm i tap aszta la ta in a k a ren d szerb e fogla­ lása te rü le íé n . A K ar jo g tö rté n e ti tanszékei az u tó b b i évtizedek fo ly am án so k at te tte k to v áb b á a k ú tfő k m inél teljesebb lá tta tá sa é rd ek éb en és a levéltári k u ta tó m u n k a kiszélesítése által sz em b e tű n ő en növelték a jo g tö rté n e t-tu d o m á n y o k h a tó e re jé t is. A le g u tó b b i időszak ered m én y ein ek elem zése arra a m egállapításra j u t o t t , h o g y a K ar jo g tö rté n e ti tanszékei ism ét a tu d o m á n y o s m u n k a m űhelyeivé le tte k , és ez a fiatalab b jo g ászn em zed ék figyelm ét ism ét kellően érzék en n y é te tte a tö rté n e lm i ta p a sz tala to k irá n t. T ö b b új tu d o m á n y o s ere d m é n y t h o rd o zó és sikeresen m egvédett d o k to ri értek ezés és az évente k ö z re a d o tt részlet- és m onografiku s m u n k ák nagy szám a59 is csak szignálhatja e z t az elő reh alad ást. A viszonylag kis létszám ú tan szék ek felad atai k ö z t ezek b en az években é re tt be pl. a jo z e fin ista refo rm o k ig azg a tástö rtén eti feltárása, am ely n ek az ered m én y ei m o n o g rafik u san is k ö zkinccsé le tte k .60 H asonlóan az u tó b b i p erió d u sb an k erü lte k az MTA illetékes szervei elé a „n u m eru s clausus ren d e lk e z é sek ” té m a k ö rb e n 61 v é d ett d o k to ri értek ezés, ill. a je lz e tt sa jtó jo g tö rté n e ti és a bu rzso á igazságszolgáltatás-történeti tárgyú k a n d i­ dátusi értekezések is. A k iem elt tanszéki felad ato k n a k m in ő sü lt e s z m e tö rté n e ti—k ö z ­ igazgatás-történeti k u ta tá so k k ö réb e n m ár a fe lid é z e tt ta n u lm á n y k ö te te k , ill. az é rin te tt tanszékek által szervezett n e m z e tk ö zi tu d o m á n y o s ren d ezv én y ek idegen nyelvű k ö te ­ te i64 tű n te k fel és a k o m p a ra tív jo g tö rté n e ti k u ta tó m u n k a ered m é n y e i65 is felem lít­ h e te k . A részletk u tatáso k b ó l ide so ro lh a tó k m ég a szocialista jo g típ u s fe jlő d é stö rté n e té t tárg yaló ú jabb vizsgálódások, valam int az ugyancsak k o m p aratív ihletésű állam igazgatás­ tö rté n e ti k ö zlem én y ek . E z u tó b b i tö rek v ések jó példája to v áb b á a n ő em an cip áció tá rg y ­ k ö réb en m egjelent ú jabb m o n o g ráfia is.66 A részletu tatáso k je le n tő s h án y a d a a világnyelvek valam elyikére á tü lte tv e k e rü lt k i­

71

adásra, m iu tán azok tö b b n y ire a so ro n levő n em ze tk ö zi tu d o m á n y o s fó ru m o k valam e­ lyikén n y ertek b e m u ta tá s t. E z jelzi e g y é b k é n t az Állam - és Jo g tu d o m á n y i K ar k é t jogtö rté n e ti tan szék én ek a je le n tő s n em z e tk ö z i tev ék e n y ség ét, am ely az u tó b b i id ő k b en tö b b közig azg atás-tö rtén eti (B p . 1 9 7 7 .; Bp. 1 9 8 3 ), összeh aso n lító jo g tö rté n e ti (Prága, 1975.; V arsó, 1976.; B u d ap est, 1977.; A th é n , 1 9 8 2 ), ill. regionális fó ru m o n való fel­ lépésében vagy ép p en a n e m z e tk ö z i e g y ü ttm ű k ö d é s vállalásából fak ad ó k o n fere n c ia szervezésében re a liz á ló d o tt. M indezeken tú lte ije d ő e n k é p v ise lte tté k m ag u k at tan szék ein k a leg u tó b b i tö rté n é sz világkongresszusokon, ill. a k ü lö n b ö z ő regionális jo g tö rté n e ti k o n ­ ferenciákon is. F ő k é n t az e u ró p ai szocialista országok jo g tö rtén észeiv el k ife jle sz te tt k a p ­ cso lato k ra ép íten ek elsődlegesen k a te d rá in k , de az a d o tt tu d o m án y á g az a t term ész etéb ő l fak ad ó n , az o sz trá k , ill. a n y u g at-eu ró p ai k u ta tó k ö z p o n to k felé is n y ito tta k k ív án tak m aradni. Így a tan szék ek im m ár rendszeresen m egjelenő k ia d v á n y a ib a n 67 a hazai e re d ­ m én y ek m e llett fe ltű n te k a csehszlovák, lengyel, bolg ár, ill. az o sztrák stb . k u ta tó k k a p ­ csolódó ered m én y ei is. V égezetül m eg em líth e tő , h o g y a K ar jo g tö rté n e ti tan szék ein ek a tu d o m án y szerv ező (k ö zéleti) tevékenysége az MTA T u d o m án y o s M inősítő B izottság ad h o c jellegű m eg­ bízatásainak (o p p o n en si, bíráló b izo ttsá g i, aspiránsképzési) teljesítéséb en , valam int az ism ert hazai, ill. n e m z e tk ö z i tö r té n e ti-jo g tö r té n e ti szerv ezetek 68 m u n k ájáb an tö rté n ő k ö zrem ű k ö d ésb en je le n tk e z ik .69

Jegyzet 1 Itt nevelkedett többek közt a Degré Alajos, Bónis György és a komparatív jogtörténeti kutató­ munka újjáéledésének az ígéretét jelentő Murarik Antal is. Csizmadia Andor: A magyar állam- és jogtörténet-tudomány. In: Magyar állam-ésjogtörténet. Szerk. Csizmadia Andor. Bp. 1972.40-41.; Degré Alajos: A magyar jogtörténetírás a Horthy korban. M T A Gazdaság-és Jogtudományok Osz­ tályának Közleményei III. Bp. 1969. 1-2. sz. 96.;Móra Mihály: Jogtörténetünk új iránya. Magyar Jogászegylet Könyvtára. 28. Bp. 1948. 6. 2 Sőt, esetenként cselekvő tagként ismeretes pl. Bajcsy-Zsilinszky Endre, Ságvári Endre, Hegedűs Géza és mások. JKT jegyzőkönyvei. 1954/55.4. rendes ülés anyaga. 3 A történelmi napok szellemét felidézve emlékezünk arra, hogy a Kar nyújtott otthont ismét a munkásszemináriumoknak. A modern jogtudományok, a szociológia, a közgazdaságtan, ill. a tu­ dományos államépítés és a politika első felszabadult katedrái ragadták magukkal tehát a munkás­ egyetem hallgatóit. 4 A párhuzamos előadások (Illés halála miatt) már 1944-től megszakadtak és a tanszéki segédsze­ mélyzet is éveken át hiányos maradt. JKT jegyzőkönyvei 1947/48. 15. rendes ülés anyaga, ill.a JKT 1948/49. évi 1. rendes ülés anyaga. 5 L. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története. Szerk. Sinkovics István. Bp. é.n. 355-356. 6 Eekhart Ferenc: A Magyar Alkotmány- ésjogtörténet. Bp. 1946. 7 Érdeme - mondjuk joggal - hogy a nemzeti önhittség és az elzárkózó tudománytalanság megta­ gadása útján ismét a történeti-jogtörténeti ténykutatásra, a gazdasági-társadalmi okok kiterjed­ tebb keresésére és a jogfejlődés népeket átfogó kölcsönhatásainak a reálisabb szemléletére fordítot­ ta a figyelmet. Székely György: Eekhart Ferenc. Nekrológ. Századok, 91. évf. (1957). 883.; Steinacker. H.: Austro Hungarica. Ausgewähltc Aufsätze und Vorträge zur Geschichte Ungars und der östereichisch-ungarischen Monarchie. München, 1963. 62. JKT jegyzőkönyvek 1954/55. 5. rendes ülés anyaga. 8 Magyari G. - Illés J. - lloluh J.: Jelentés a jogi monográfia - jutalomdíjról. Akadémiai Értesítő, XXXVII. (1926). 124.

72

9 Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Bp. 1946. 416-440.; Móra Mihály: Jogtörté­ netünk új iránya. Magyar Jogászegylet Könyvtára. 28. Bp. 1948.4., 15. 10 1848, a szabadság éve. Bp. 1948.; La Revolution de 1848 en Hongrie et la cour de Vienne (Extráit des Actes du CongrEs historique de Centenaire de la Revolution de 1848). c. írásai alapján. 11 Székely György: Eckhart Ferenc (1957) 884.; M T A Könyvtár kézirattára. MS. 733/m. 12 Az 1946. évi módosított tanulmányi vizsgarend. (60.000/1946. VKM.sz. rend.); JKT jegyzőköny­ vek 1946/1946. rendes ülés anyaga.; Vigh József: A jogászképzés tizenegy éve (1945/56) a statisz­ tikai adatok tükrében. Bp. 1958. 57-58.; Szabó Imre: Az összehasonlító jog Magyarországon. In Szocialistajogelmélet, népi demokratikus jog. Bp. 1967. 215. 13 Még egy merőben új utakat kereső monográfia: (Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodása XV XVII. században. Bp. 1954. ill.:)116.: a Bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon 1780— 1815. Bp. 1958. 492. adott bizonyítékot erre a megállapításunkra. 14 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1945-1970) 358-359.; Pázmány Péter Tudo­ mányegyetem Hittudományi, valamint Jog- és Közigazgatástudományi Karának 1948/49. évi tanrendje. 6-9. 15 Horváth Pál: A szocializmus viszonyai közt újjáéledő egyetemes állam- és jogtörténettudomány. Magyar Tudomány, X. (1965). 764-773.; Révész T. Mihály: A magyar jogi historizmus világképé­ nek alakítása. In: Összehasonlító jogtörténeti tanulmányok. A Feudális jogtípus fejlődéstörténete (összehasonlítójogtörténete). Szerk. Révész T. M. Bp. é.n. (1982). 7-8. 16 Az Állam-és Jogtudományi Kar 1948/49. évi tanrend 6-8. 17 így a 4.105/1949. Korm.sz. rendelet alapján felszámolt miskolci és egri jogakadémiákról új erők (Révész László, Csizmadia Andor) kerültek be a Karra. L. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1945-1970). 360. 18 Világhy Miklós. Felsőoktatásunk tíz éve. Felsőoktatási Szemle, IV. 1955. 163.; Szabó Imre: A szovjet jog szerepe a magyar népi demokratikus jog kialakításában és fejlődésében. Állam- és Jog­ tudomány, X. (1967) 490-501.; A V K M 1454-27/1950. sz. rend.; Az ELTE ET 1950/51. jegyző­ könyvei. 1951. ápr. 18,-i ülés anyaga. 19 Bolgár Elek (1883-1955) ez az idős, de szellemileg friss, tudós elme a klasszikusok által megte­ remtett marxista gondolkodás mestere volt. Tagja volt hajdan a Huszadik Század, a Társadalomtudományi Társaság progresszív erőinek, tanítója, szervezője a hazai és a nemzetközi munkásmoz­ galomnak, aktív harcosa a Magyar Tanácsköztársaságnak. A munkáshatalom idején vezető tiszt­ ségeket (bécsi követ, külügyi népbiztos helyettese) töltött be, és egyetemi tanári kinevezést is nyert. Az ellenforradalom idején külföldi emigrációban élt, tudását a nemzetközi munkásmozga­ lomnak szentelve, majd a Vörös Hadsereg kötelékébe lépve tért vissza Magyarországra. Bolgár Elek élete 1883-1955. In:Bolgár Elek: Válogatott tanulmányok. Bp. 1958. 7-13. 20 Horváth Pál: Egy bujkáló életmű. Bolgár Elek születésének a száz éves évfordulójára.; Magyar Tu­ domány, XXVIII. új folyam (1983). 7-8. sz. 546-554. 21 A Londonban viselt utolsó állami megbízatása (1949-1951) után az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja (1951-1952), majd pedig az Állam- és Jogtudományi Kar Általános jogtörténeti tan­ székének vezetője volt. 22 A monarchia elnyomorodott néptömegeinek a kivándorlása, a modem proletariátus történelmi szerepe, a népjogok a polgári társadalomban, a Magyar Tanácsköztársaság történelmi tapasztala­ tai, a demokrácia útjai és sok más témakörről I. Bolgár Elek életműve. In: összehasonlító jogtörté­ net. Bolgár Elek emlékkönyv. Szerk .Horváth Pál - Révész T. Mihály. Bp. 1983. 5-12. 23 Bolgár Elek szavaival: Lenin segítsége a Magyar Tanácsköztársaságnak. Előadás az 1953. évi Magyar Történészkongrcsszus (jún. 6-13.) alkalmával.; Bolgár Elek: Válogatott tanulmányok. Bp. 1958. 284. 24 Szellemének a korabeli értékei között találjuk ebben az időben a Párizsi Kommun történelmi tapasztalatainak a felidézését, ill. a szocializmus történetéről és a Kommunista Kiáltványról szóló előadásait. L. Bolgár Elek műveinek bibliográfiája. In: Válogatott tanulmányok. Bp. 1958. 324. 25 L. Arbcítcrliteratur. Berlin, 1924. 7-8. számában az ,.An dér fünftcn Jahrcswendc" címmel, Üj Március, IV. évf. Wien, 1928. 149- 154. ..A Magyar Tanácsköztársaság és a világpolitikai helyzet” címmel közreadottak alapján.

73

26 A szocialista állam és a szocialista gazdaság. Bp. 1946.; Az Októberi forradalom békepolitikája. Jövendő, Bp. 1946. nov. 7. sz.:A szovjet alkotmány. Uo. dec. S. sz. 27 A magyar jogi historizmus újjászületését szolgálta pl. az első marxista jogtörténeti kézikönyv (Egyetemes állam- és jogtörténet),,ill. a modern forríselemző munka megteremtésének az előké­ szítésében.; JKT jegyzőkönyvei 1957/58. a 7. rendes ülés anyaga és a kari irattár 2328/57-58. D sz. ügyirata. 28 Ahol 1910-ben „Die Entwicklungsgeschichte des modernen Sozialismus in den Vereinigten Staaten von Nord-Amerika” c. doktori értekezését védte meg. Horváth Pál: Egy bujkáló életmű, ih. 1983. 547. 29 Bolgár Elek élete. ih. (1955), 8. 30 Ahol a Nagy Honvédő Háború első éveiben tanított. 31 Születésének a 100 éves évfordulóján, 1983-ban 1. összehasonlító Jogtörténet. Bolgár Elek E m ­ lékkönyv. Bp. 1983.; Bolgár Elek születésének 100 éves évfordulóján. Egyetemi Lapok, XXV. évf. (1983). 15. sz. 32 Rajta keresztül hatott talán a legnagyobb mértékben a tudományos szocializmus az idős Eckhart Ferencre, ezt a sokat igérő szellemi kapcsolatot azonban Bolgár Elek 1955-ben bekövetkezett ha­ lála megszakította. L. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1945-1970). Szerk. Sinkovics István. Bp. é.n. 365. Vö. Csizmadia Andor: A magyar állam- és jogtörténet-tudomány. I.h. (1972). 44. 33 így pl. a haladó hagyományok megítélése a hazafias nevelés feladatai, a burzsoá objektivizmus elleni küzdelem. 34 JKT jegyzőkönyvei 1954/55. 5. sz. rendes ülés anyaga, ill. a kari irattár 855-11/6-1955. d. sz. ügyiratok.; Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1945-1970). 366-367. 35 Bolgár Elek 1955-ben, Eckhart Ferenc 1958-ban. 36 Amit az utánpótlás hiánya és az a körülmény is megnehezített, hogy az oktatás, ill. tudományos munka szervezését átmenetileg ellátó Székely György az ELTE Bölcsészettudományi Karán, Csizmadia Andor pedig a Pécsi egyetemen nyert professzori kinevezést. így került az államappará­ tusban végzett munkája alapján mb. egyetemi tanárként a Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszék élére Kovács Kálmán (aki korábban miniszteriális és más állami szervek munkájában vett részt. Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd igazságügy-minisztériumi államtitkár, Szolnok megye főispánja volt, 1954-től ismét igazságügyminiszter-helyettes, majd pedig a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályának a vezetője volt), Bolgár Elek helyét pedig a nagy nyelvisme­ rettel rendelkező, de előrehaladott korú Sarlós Márton professzor foglalta cl. Közéleti és irodalmi munkásságáról 1. Horváth Pál: Sarlós Márton (1886-1971) egyetemi tanár, az ELTE Jogi Kari Egyetemes jogtörténeti tanszék vezetője. Nekrológ. Jogtudományi Közlöny, XXVII (1972) 1-2.sz. 49-51.; Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1945-1970). 368-371. 37 Főként Sarlós Márton törekedett most a jogtörténeti kutatómunka összefoglalására. L. A magyar jogtörténetírásunk jelenlegi helyzete és legközelebbi feladatai. Jogtudományi Közlöny, XIII. (1958) 321-332. 38 31.757/1962. VI. sz. M M leiratban foglaltak; Kari irattár DK 101/1962. sz. 39 L. Az új, korszerűsített tananyagok tapasztalatai alapján készült Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar Állam- és Jogtörténet. Szerk. Csizmadia Andor. Bp. 1972.; Egyetemes Állam- és Jogtör­ ténet. Szerk. Horváth Pál. Bp. 1984. 40 Sarlós Márton: A magyar jogtörténetírásunk jelenlegi helyzete és legközelebbi feladatai. Jogtudo­ mányi Közlöny, XVII. (1958). 321-323.; Kovács Kálmán: A magyar jogtörténeti kutatások útja és jelenlegi feladatai. MTA IX. Osztály Közleményei, 111.(1969). 1-2. sz. 55-57.; Vargyai Gyula: A jogtörténetírás Magyarországon. (1969-1971). Jogtörténeti Tanulmányok. III. Szerk. Csizmadia Andor. Bp. 1974. 281-284.; Kovács Kálmán: A magyar jogtörténeti kutatások néhány új jellem­ ző vonása és további feladatai. Bp. 1975. 29-, 43. 41 György Bónis: Fünfundzwanzig Jahre ungarische Rechtsgcschichtsrcibung (1945-1969). Erstcr Teil: Die Zeit bis 1526. Zeitschrift dér Savingny-Stiftung für Rcchtsgcschíchtc. Gcrmanische Abteilung 87 (1970). 559-570. Uő: Zweiter Teil: Die Zeit nach 1526 bis 1918.; Uo. 88 (1971). 475 484.; Both, Ö.: Wisscnschaftliche Forschungsrichtungen auf dem Gebicte der Ungarischen

74

Rechtsgeschichtc seit 1945. In: Einzelne Probleme dér Rechtsgeschichte und dcs römischen Rechts. Acta Jur. et. Pol. Szeged. XVIII. 1970. 189-218. Horváth, P.: Polozsenie nauk ¡sztorii prava v. Vengrii. Annales Univ. Se. Budapestinensis. Sectio Juridica V. (1964). 37-56. Uő: A koordi­ nált jogtörténeti kutatómunka alapvető forrásai. Századok. 1977. 5. sz. 946-986.; Nagyné Szeg­ vári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái a felszabadulás után. Helyzetelemzés. Jogtörténeti Értekezések, 7. sz. Szerk. Kovács Kálmán. Bp. 1975. 127.; Csizma­ dia Andor: A magyar állam ésjogtörténettudomány. Bp. 1972. 44-47. 42 Révész T. Mihály: A magyar jogi historizmus világképének kialakítása. Bp. 1982.5-6. 43 Magyary G. illésJ.Holub J.. Jelentés a jogi monográfia jutalomdíjról. In. (1936). 124-126. 44 Kovács Kálmán: A magyar jogtörténeti kutatások néhány új jellemző vonása. I. h.(1975) 32-33. Beszámoló az 1976-1980-as években végzett kutatási tevékenységről az Eötvös Loránd Tudo­ mányegyetemen. Bp. 1981.51. 45 ..Meg kell szüntetni (végre) azt az állapotot, hogy az utolsó két század jogtörténetünkben szinte légüres teret mutasson.”;Sarlós Márton: Magyai ésjogtörténetírásunk jelenlegi helyzete és legkö­ zelebbi feladatai. 1. h. (1958). 326. 46 A magyar reformkor, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, a neoabszolutizmus, a dualiz­ mus, az 1918/19-es polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság, a Horthy-korszak és a felszabadulás címszavak alatt kivetíthető kutatási eredményeket 1.Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái. I.h. 1975.55-58. 47 A találó megállapítást 1.Révész T. Mihály: A magyar jogi historizmus világképének alakítása. I.h. (1982). 6. 48 A politikai és jogi gondolkodás történetével foglalkozó Jogtörténeti Értekezések. Kovács Kál­ mán. Bp. 1982.; Az állami intézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon. I.h. 1983. 49 Kovács Kálmán: A magyar jogtörténeti kutatások néhány új jellemző vonása. I. h. (1975). 39.; Nagyné Szegvári Katalin: A jogtörténettudomány kutatási eredményei és perspektívái. I. h. (1975). 59., 68. 50 Az Asztalos László közreműködésével születő Magyar Állam- és Jogtörténet (1972) tankönyve. Harmadik rész III. fejezetének 1. címe és az Ötödik rész II. fejezetének 1. címe. 51 És különösen a még latin nyelven író exegetikusok és persze a történeti jogi szemléletet alapozó Frank Ignácz alapján, amiből a szintetizálok mind máig tudva vagy csak az elődök nyomán merí­ tenek anélkül, hogy az eredőkhöz nyúlnának. 52 A Jogtörténeti Értekezések 8. számaként megjelenő, Degré Alajos: A magyar gyámsági jog kiala­ kulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig című műve. Bp. 1977. 53 Die Entwicklung des Zivilrechts in Mitteleuropa (1848-1944). Red. Csizmadia, A . und Kovács, K. Bp. 1970. alapján, amely a Budapesten megtartott civiljogtörténeti (nemzetközi) konferencia anyagát foglalja magába. Hasonló törekvések kifejezője a Jogtörténeti Értekezések 6. számaként megjelenő Rechtsgeschichtliche Studíen zum Zivilrccht. Bp. 1974. 178. c. tanulmánykötet, amely a Krems Stein-ben (Ausztria) lezajlott jogtörténeti konferencia magyar résztvevőinek a tanulmányait adta közre. 54 A szakjogági intézménytörténet, ill. a civilisztikai intézménytörténet címszavai alatt 1. Nagyné, Szegvári Kalalin: i.m. Jogtörténeti Értekezések, 7. sz.59-68. 110-111., 116-117. 55 A tudománytörténeti és módszertani feldolgozások címszava alatt \.Nagyné, Szegvári Katalin: i.m. (1975). 49-52. 56 Szinte a Lenintől származó gondolat iránymutatásait követi. 1.. Lenin összes Művei. 18. k. Bp. 1964. 322.; Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története (1945-1970). 378.;/>ac/i Zsigmond Pál: Marxista történettudományunk fejlődésének problémái. Századok, 98. 1964. 5-6. sz. 1012. 57 A részlctkutatásokon túl ezt jelzi az egyetemes jogtörténet oktatási feladatainak a kiteijesztése a szocialista jogtípus fejlődéstörténetére. Bolh -Csizmadia Hajdú Horváth -Nagyné: Egyetemes Állam-és Jogtörténet. Bp. 1984. 58 „és igyekszik a jelen társadalmi jelenségeinek a konkrétságáig hatolni, mert a jog hatékonysága csak történelmileg értelmezhető, ennélfogva vizsgálata iscsak a társadalom történeti folyamatainak együttes értékelésével hozhat valós eredményeket”. A találó megfogalmazást I.Kulcsár Kálmán:

75

Történetiség a XX. század jogtudományában. In: Kritikai tanulmányok a modem polgári jogelmé­ letről. Szerk. Szabó Imre. Bp. 1963. 147. p. 116: A jog hatékonyságának társadalmi feltételei. Gazdaság- és Jogtudomány. VII. (1974) 45. 59 Beszámoló az 1976-1980. években végzett kutatási tevékenységről az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Bp. 1981. Vö. az Eötvös Loránd Tudományegyetem évente megjelenő Értesítőjében tanszékenként közölt bibliográfiai adatokkal. 60 Hajdú Lajos: József II. (magyar király) igazgatási reformjai Magyarországon. Bp. 1982. 527. ¡Jő: A közjó szolgálatában. A Jozefinizmus igazgatási ésjogi reformjairól. Bp. 1983. 298. 61 Nagyné. Szegvári Katalin: Numerus clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon. Bp. 1981. c. értekezésének a vitaanyaga alapján, ill.az idevágó részletpublikációk nyomán. 62 Révész T. Mihály: A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon (1867-1871) rímen (megje­ lenés alatt). 63 MáthéGábor: A magyar burzsoá igazságszolgáltatási szervezet kialakulása. (Bp. 1982. 239.) 64 Az Entwicklung der städtischen und regionalen Verwaltung in den letzten 100 Jahren in Mittel­ und Osteuropa. I— III. Red. Kovács, K. Bp. 1978-79.; Voproszü primenenija szravnitel’nogo metoda v iszledovanijah isztorii goszudarsztva iprava. Pod. red. Hamza, G. i.Kállai. 1. Bp. 1977. 65 Horváth. P.: Vergleichende Rechtsgeschichte. Wissenschaftgeschichte und Methodik. Bp. 1979. 363.; U6: Bevezetés az összehasonlítójogtörténet alapelemeibe. Bp. 1979. 468. 66 L. N. Szegvári Katalin: Üt a nők egyenjogúságához. Bp. 1981.226. 67 L. Jogtörténeti Értekezések, ill.összehasonlító Jogtörténeti Tanulmányok. Bp. 1969. 68 így a Magyar Jogász Szövetség Jogtörténeti Szakosztályában, a Magyar Történelmi Társulatban, az MTA Egyetemtörténeti Bizottságában, a Clara Zetkin Társaságban, a Societé Jean Bodin-ban, az Association d’Histoire Comparative-bcn, a Commission Internazionale pour 1’ Histoire des Assemblcs d’État-ban, ill.a Societé d’Histoire du droit-ban stb. 69 Elhangzott előadás az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 1985. március 29-i ünnepi tudományos ülésszakán (Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából).

76

f----------------------------------------

\

D okum entum ok, források

v_________________________ :______________ / IRATOK ÉS FELJEGYZÉSEK A M AG YAR JAKO BIN USO K VEZETŐINEK KIVÉGZÉSÉRŐL 1. H a jn ó c z y J ó z s e f íté le H e v e le I. 1795. április 20-án a K irályi T áb la a k ö v etk ez ő íté le te t h o z ta : a fogságban levő v á d lo tt k ét k á té b a foglalt tö rvén y ellen es összeesküvéssel — m ely k áté k k ö zü l az első a R efo rm o k K átéja, a m ásik a Polgár és E m b er K átéja cím et viseli, s a m ely ek et u g y an en n y i titk o s tá r­ saság az országban fo rra d alo m k iro b b a n tása céljából p ro p ag ált —, valam in t e k á té k á rta l­ m as princípium aival az ország tró n já n a k és a h o z z á ta rto z ó tö rv én y es h a ta lo m n a k m eg­ d ö n tésé re, az ország állam án ak s ősi a lk o tm á n y á n a k felforgatására tö r t. A v á d lo tt, dacára a n n ak , hogy királyi h ivatalb an lévén és a főherceg kegyelm éből ren d es fizetéssel e llá tta t­ ván, a k irály t és az ország o t é rh e tő m in d en féle á rtalo m ereje szerin ti elh árítására és re n d íth e te tle n hűségre e s k ü d ö tt, s to v á b b á, hogy k o rá n a k s ítélőképességének k ip ró b á lt érettségével m in d a tö rv én y ellen es b ű n te tt szö rn y ű ség ét, m in d p edig az egym ással ugyan e lle n té tb e n álló, de a d em o k ra tik u s p rin cíp iu m o k o n alapuló fo rrad alo m célját b iz to sa b ­ ban szolgáló, a belső m ozgolódás szításának aljas tervéből eg y id ő b en fe lá llíto tt titk o s társaságok tevékenysége e re d m é n y e k é n t az egész o rszágot sú jtó véres k ö v etk e z m én y e k e t és m e g p ró b áltatáso k at tisztán á tlá tta , m in t saját vallom ásában elm o n d ja , m in d k é t tá rsa ­ ság aligazgatói tisz té t M artinovics Ig n áctó l m egkapván, s a zt esküvel fölvállalván, a k é t k á té t, a társaságok szab ály ait s je le ik e t m agának leírván, a Polgár és E m b er K á té já t fra n ­ ciából n ém etre fo r d íto tta , és n em csak sajátm aga ig y ek ez ett e k é t u tá la to s in tézm én y b e társak at szerezni, han em társait is, m ik én t az ügy ak tá ib ó l k itű n ik , sz ü n telen b u zg alo m ­ mal a konspiráció kiszélesítésére ö sz tö k é lte . így m in d az e lő z ő k b ő l, m in d egyéb sú ly o s­ b ító processzuális k ö rü lm é n y e k b ő l és b iz o n y íté k o k b ó l k id e rü l, hogy a v á d lo tt Isten és a K irály ellen fölesküdvén , M artinovics Ignáccal eg y ete m b en isten telen su g allato k tó l vezé­ reltetve a királyi m éltóság s az ország java ellen e ltö k é lt lélekkel összeesküvést s z ő tt, s az összeesküvést te rje sz te tte , s ez é rt az 1715. 7. a rt. é rtelm éb en a felség- és h azaárulás b űnébe e se tt, s a törvény es ítéletv ég reh ajtást elren d elem . II. A királyi ügyész am en n y ib e n szükséges felleb b ez. III.A fogva ta r to t t v ád lo tt részérő l. A z e lő b b i íté le te t, m ely et a fogoly az ítéle t k ih ird e ­ tések o r az 1791. 56. a rt. é rtelm éb en tisz tele tte l m eg felleb b ezett, ügyvédje is, ugyanezen új törvény értelm éb en , ő szen tfelség e k egyelm éhez való fo ly am o d ásá t fö n n ta rtv á n , tisz­ te le tte l a H étszem élyes T áb lá h o z u ta lja , s védencét a felülvizsgálati fó ru m igazságosságá­ h o z és a császári és király i k eg y elem h ez irán y ítja. IV . 1795. áp r. 30-án a H étszem élyes T ábla úgy d ö n tö tt, hogy a K irályi íté lő tá b la ítéletét jóváhagyja.

77

V . A fogoly császári és király i k eg y ele m ért esdekel. Mgr. M ikos László m .p .

(Fordította:Kiima Gyula)

2. S z a b ó J á n o s f ő s z o lg a b ír ó j e l e n té s e M a rtin o v ic s I g n á c , H a jn ó c z y Jó z s e f, L aczk o v ics J á n o s , S z e n tm a r ja y F e re n c é s Z sig rai J a k a b k iv é g z é s é rő l Jelen tés az alább m egnevezett, felség- és hazaáru lás m ia tt fővesztésre ítéltek kivégzéséről A lu líro tt, a kegyes és n em es te stü le t fo ly ó , 1795. év m ájus 17-i h a tá ro z a tá n a k en g ed el­ m eskedvén, m ely et az, p artik u láris ü lésén, az ő sz e n tk irá ly i Fensége O rszágnádorának a nem es várm egye alisp án jáh o z íro tt u tasítására h o z o tt, m ely u tasítás m eg k ö v etelte, hogy a K irályi K úria által M artinovics Ignác J ó z s e f a p á t, H ajnóczy Jó zsef, Laczkovics Ján o s, S zentm áriay F eren c és Zsigrai Ja k a b ellen , felség- és h azaárulás m ia tt h o z o tt h alálos íté ­ le t végrehajtására egy szolgabíró is k ik ü ld e tte ssé k , alázatosan je le n te m : rö g tö n u gyanaz­ n ap a m egye alispánjával B udára m e n tü n k , hogy ő sz e n tk irá ly i Fensége O rszágnádorának u tasításait ez ügyben m eghallgassuk, ő sz e n tk irá ly i Fensége viszo n t, szin tén ev ég ett, a királyi jogügy ig azg ató h o z u ta s íto tt. Ő szentkirályi Fensége em e kegyes u tasítására te h á t ugyanezen a n ap o n a király i jo g ü g y ig azg ató h o z érkezvén azt a p a ran cso t k a p ta m , hogy a k ö v etk ez ő n a p o n , te h á t fo ly ó év m ájus 18-án, B ud án , azon a h e ly e n , ahol az e líté lte ­ k e t fogva ta rtjá k , form ális á tv ételü k re és M artinovics ap á t d eg radációjára jelen jek meg. Mely n ap , nevezetesen m ájus 18-a fö lvirradván, kollég ám m al, K ovachioczy László m egyei szolgabíróval B udavárba, a fe n t e m líte tt e lítéltek fogva tartási h ely ére m e n tü n k , á tvételük jeléül a h áz udvarára négy fegyveres m egyei h a jd ú t v ezén y e ltü n k , m agunk p e ­ dig, a királyi táb la delegátusaival és a k irályi jogügy igazgatóval a h áz h áló te rm éb ő l az ülésterem be m e n tü n k , ’tt a négy jelen lev ő e líté ltn e k k ih ird e té n ő sz e n tk irá ly i Fensége elh atáro zását a kegyele n m egtagadásáról, a célb ól, hogy M artinovics a p á tn a k is k ih ird e s­ sük a h asonló e lh a tá ro z á st, a király i tá b la d ep utációjával eg y ete m b en á tm e n tü n k a tö b b i fogoly fogva ta rtá si h ely étő l n em messze eső volt ferences k o lo sto rb a , ahová M artinovi­ csot ugyan azn ap p ity m a lla t e lő tt á th e ly e z te ttü k . In n en a k ih ird etés m eg tö rtén te és az e lítélt a p át degrad áció jáh o z szükséges idézésnek a tisz te le tre m éltó egyházfiak által tö r té n t előadása u tá n , a gyalogos m agyar k a to n á k tó l és k é t m egyei h a jd ú tó l k ö z re fo g o tt elítélt a p á tta l s a királyi táb la d ep u tációjával a degradáció le fo ly ta tásá ra kijelö lt volt ferences tem p lo m b a m e n tü n k . In n e n , m iu tá n a degradáció ren d b en le z a jlo tt, s a degradáló püs­ pök d eg rad áltn ak , mi pedig m in t bírák á ta d o ttn a k n y ilv á n íto ttu k , a fo g ly o t, m in t az im én t, közrefogva az im énti fogva tartási helyére visszavezettük. A K irályi K úria által a fen t n ev ezett fo g ly o k ra sz a b o tt ítélet végrehajtását illetően a királyi jogügyigazg ató tó l azt a p a ran cso t k a p tu k , hogy ezen ítéletn ek m egfelelően, a rá­ k ö v etk ez ő császári és királyi e lh atáro zás u tá n , folyó év m ájus 20-án, hajnali 5 ó ra k o r, B udán a vár a la tt, a h o z z á ta rto z ó m ező n , m iu tán a király i jo gügyigazgató az írásos p a­

78

ran cso t (m ely et itt m ellék elek ) n ek em b e m u ta tta , az íté le t végrehajtása m eg k ezd et­ tessék. U gyané n a p o n , n evezetesen a fo ly ó 1795. év m ájus 20-án hajnali ö t ó ra e lő tt B uda­ várba a nev ezett e lítélte k fogva tartási helyére m e n te m . A k a to n a i lán co s bilincsbe vert fo g ly o k at k ét m egyei h ajdú őrizete a la tt, az e célra k o rá b b a n o d a re n d e lt szekerekre ü ltetv én , s lelkiaty áik által lelk ű k n ek a halálra való felkészítéséről g o n d o sk o d v án , az el­ íté lte k e t az o d a ren d elt páncélos lovas k a to n á k k íséreté b en a bécsi k a p u n á t a kivégzés fen t e m líte tt h elyére v ezettem . I t t, egy kiseb b m ag aslato n , m ely et felfeg y v erzett m agyar gyalogos k a to n á k m ár k o rá b b a n négyszögbe z á rta k , s ah o l az o d a re n d e lt k é t h ó h é r is v árak o zo tt segédeivel, m iu tá n a k irály i jo gügyigazgató a p ara n cso t n ek em á ta d ta , 1-ször M artinovics Ignác J ó z s e f e líté lt a p á to t, h o g y a H étszem élyes T áb la ellene h o z o tt ítélete értelm ében társai kivégzését végignézhesse, a k a to n á k fo rm á lta négyszög k eleti sarkában h ely ez tü k el. A k it ily m ó d o n elhelyezvén, 2 szó r Zsigray Ja k a b g ró f e líté lte t, m iu tá n b ilincseit le v e tté k , lelk iaty ja k íséreté b en a kivégzés helyére v ezetté k . A h o l, m iu tá n k ih ird e tte m a m agas K irályi K ú ria ellene h o z o tt íté le té t, és m inden lelki vigasszal e llá ttá k , a b u d ai h ó h é r, k é t e lh ib á z o tt csapás u tá n , a h arm ad ik csapásra fejét v ette. Mivel azo n b an a véres látványosságra m in d k é t városból s a szom szédos h ely ek rő l ö sszeg y ü lem lett k ö rö ttü n k h u llám zó h atalm as tö m eg , hogy a g ró f kivégzését a h ó h é r h ib ája ily m ó d o n a k ih ird e te tt ítéle tb e n fo g laltak o n tú l és fölül m ég k eg y etlen eb b é te tte , zajosan zúgoló d n i k e z d e tt, m ert a m eg érd em elt b ü n te té st eg y éb k én t p illanatszerűen k e lle tt volna v égrehajtani, e z é rt, a to v áb b i k ö v etk ez m én y ek elh árítására, s csak avég ett, hogy a tö b b i kivégzendő kivégzése m eg ne ak ad ály o ztassák , s csak hogy a nem es te s tü le t által k is z a b o tt m eg érd em elt b ü n te té srő l b eszám olhassak, ta rtó z k o d ta m m inden in té z k e d é stő l, s je le n té s té te ltő l, m íg em e je le n té s t a n em es te s tü le t m egfontolására b e n y ú jth a to m . Zsigrai Ja k a b g ró f ily m ó d o n le za jlo tt kivégzése u tá n 2-szer Szent-M ariai F e re n c e t, 3-szor L aczkovics Já n o s t, 4-szer H ajnóczy Jó zsefet és végül M artinovics Ignác Jó z se fe t, m iu tán rendre a 3 , 4 , 5 és 1 szám a la tti íté le tü k e t k ih ird e tte m , s lelki vigaszukról g o n d o s­ kodás tö r té n t, a m ásik o ttlé v ő fiatalab b h ó h é r lefe je z te, M artinovics Ignác J ó z s e f kivég­ zésekor még azzal a k ö rü lm é n n y e l, h o g y a h ó h érseg éd , m iu tán ezen e líté lt szem ét rosszul k ö tö tte be, épp en m ik o r a h ó h é r a pallost csapásra em elve a z t az e líté lt n y a k á ra irá n y í­ to tta , az e lítélt szem én lévő k ö té s t m egg o n d o latlan u l m eg h ú zta, s ezzel a h ó h é rt csapás k ö zben m egzavarta, s ily m ó d o n a h ó h é r által az e líté lt n y ak án ak irá n y íto tt pallos az elítélt szem e lá ttá ra len d ü lv én , a H étszem élyes T áb la által m ár m eg szig o ríto tt íté le te t m ég ezzel is s ú ly o sb íto tta . A kivégzés ily m ó d o n lefo ly v án , a H étszem élyes T áb la M arti­ novics ellen h o z o tt ítélete é rtelm éb en a h ó h é r tü z e t g e rje sz te tt, s az általam k o ráb b an p roklam ált s kézjegyem m el e llá to tt írá so k a t, úgy is m in t a 3 , 4 és 5 szám a la tt találh a tó k é t k á té t, a titk o s társaság 6 szám a latti szab ály zatát s a császárhoz szóló 9 szám a latti levelet jelen létem b en s a k ö rü lálló k szem e lá ttá ra ham uvá é g ette, s ezzel az egész véres kivégzés b e fe jező d ö tt. Pest, 1795. jú n iu s 9. S zabó Já n o s m egyei főszolgabíró

(Fordította: Klíma Gyula) 79

3. T u d ó s ítá s S z o lá rc s e k S á n d o r é s ö z

Pál

h a lá lo s s e n te n tia jo k v é g b e n v ite le v é g e t t A lább írt alázatossan tu d ó síto m a te k é n te te s nem es v árm eg y ét, hogy te k in te te s consiliarius és o rd in ariu s vice-ispány N agy-S zigethy Szily J ó s e f ú r jelen tése m ellett e folyó j ú ­ nius h o ln ap n ak m áso d ik n ap ján m éltóságos consiliarius N ém eth Já n o s ú r e ö nagyságához, m in t fölséges k irá ly u n k n a k d ire c to rá h o z m en v én , a kitül-is Szolárcsek S á n d o r és ő z Pál ő fölsége és h azájo k ellen való tám ad áso k végett, m in d te k é n te te s K irály i, m ind pedig fölséges Septem viralis T áb lá k n ak ellenek h o z o tt halálos se n te n tiájo k irán t rendelést vévén, a m in tis m ás n ap ra kelv én , ú g y m in t jú n iu sn a k h a rm ad ik án regveli h a t ó ra tájban budai várbul, a h o l rabságban v o lta k , je len léttem v el ki in d ítta tta k , és a n evezet vár ala tt m ár el k é s z ítte te tt h ele n , k in ek k in ek m aga e lő tt se n te n tiá já t el olv astam , am in tis először Szolárcsek S án d o rn a k , m áso d szo r pedig ő z P áln ak , az elsőnek egy vágással, m áso d ik n ak pedig k é t vágással a h ó h é r pallosa által fejek v é te tte te tt, en n e k u tá n a jele n léttem b e n háro m le p ecsételt p a q u e tá k b a n a h ó h é r k eze által m eg é g e tte tte k Vérségi F e re n cz p á te r­ nek Szlávy Ján o sn a k és ő z P álnak sp eciflc atió b an ide re k e sz te tt írásaik. K ölt Pesten 3-ik jú n iu sb a n , 1795-ik e sz te n d ő b e n . B icskey S á n d o r fő szolga bíró m .p .

4. R é s z le te k K azin czy F e re n c n a p ló já b ó l Május ló d ik á n A ’ Septem viralis T áb la h ely b en h a g y ja h alálos íté lete m e t. Jelen valának e n n ek felolva­ sása alatt M ailáth G y ö rg y , k é ső b b p ersonalis, p ro to n o ta riu s M elczer, B o ro n k ay és directo r N ém eth , ső t n em az asztalnál, h an em a ’ falak m e lle tt so k an m áso k , ’s ezek k ö z t M adács, a ’ p ro k á to r. A ’ tö b b it nem ism erém . — A rc z o m ’ színe sá p a d t, hajam m egnőve és fésületlen: szakállam hegyes, m e rt fülem a la tt egész az állig kevés a szőr, s m ég a k k o r m inden szála szakállam nak ’s h ajam n ak fek ete. Május 17dikén M iklós öcsém szab ad o n e re s z te te tt, de cum im p u ta tio n e perpessae c ap tiv itatis. Május 18dikán M artinovicsnak, H a y n ó czy n ak , L aczkovicsnak, S zen t M arjay n ak , Z sigraynak felolvastatik a ’ királyi keg y elm et m egtagadó válasz, ’s m in d en ik én ek k ü lö n . Z sigrayt ájulva v itték vissza szobájába. S zentm arjay szö rn y ű tűzzel tám ad á m eg a ’ causarum regalium d ire c to rt. D om ine M agniftce, haec ergo est publica fides? D o m in atio V estra me d e c e p tit, d u m m ihi spem fecerat, fő re, u t si o m n ia ingenue fassus fu e ro , g ratia vitae m ihi d a n d a sit. Ego m o rio r, séd ex p e c to D im in atio n em V estram coram illius trib u n ali, q u i peiju rii vindex est. Laczkovics összeb ... ta az illy b író k leik eik et, ’s irtó z ta tó megvetéssel h ag y ta o tt. — Ö rdögök te re m te tte ! k iá lta belépvén szobájába; ez egyszer h itte m a p ap n a k , ’s ez is halálra viszen. - M artinovicsot é rte tte .

80

H ajnóczy sokrateszi n y u g alo m b an hallg atá felo lv astatn i a ’ p ara n c so t. - Possum abire? k érd é. - P o test, felele a ’ d ire c to r, elrém ülvén n y u g alm án . M eghajtá fejét m in d en szó nélkül ’s visszam éne szobájába. M artinovicsnak a ’ m e g ta g a d ta to tt g rationalis n em a ’ g árdaháznál o lv a s ta to tt fel, h a ­ nem a ’ franciscanus k la stro m b a n , m e rt ő a ’ re fe k tó riu m b ó l egyenesen v ite te tt a ’ te m p ­ lo m b a, hogy d egradáltassék. F elolvastatván néki a ’ p aran cs, h atalm asan ta rtá b eszéd ét. — Én hideg vérrel h alo k m eg, é rd e m le tte m a z t a k irá ly tó l, k it m eg b u k ta tn i k ész ü ltem , de a ’ mi nem az én m u n k á m lesz k éső b b . De m o n d já to k m eg n e k em , ti b írá k , m elly lélekkel ö lh etitek meg ezt a ’ nem eslelkíí, de m inden jó r a ’s roszra alk alm atlan Z sigrait, k it én csak azért v ettem segédem nek, m e rt sie tte m , de a k it k iv e te tte m volna, alkalm asra találván. V é th e t e az illyen a n n y it, hogy m eghaljon é re tte ? A bírák félbeszakaszták b eszéd ét ’s a ’ te m p lo m b a v ite té k , ho l u ra lk o d ó n k 1792 j ú ­ nius 6dikán m e g k o ro n á z ta to tt. E gym ásba ö ltö tt k arra l, kevély lépések k el, te tte te tt n y u g alo m b an lépe a tele tö m ö tt tem p lo m b a. A z ő gyűlö lt ellensége, K o n d é titu lá ris, k éső b b váradi p ü sp ö k várá. R á ra k ­ ták a ’ papi ö ltö z e te t, m elly et o sztán a ’ négy rend rítusa szerin t le is szed tek róla. A z assistáló p ap o k m egtévedve, le v e tté k , a ’ m it m ég n em k elle, ’s M artinovics m o n d á n é k ik , hogy azt m ég ne. K o n d é m ost a bírák felé fo rd u lt: V obis erg o , ju d ic e s, h o m in em h u n c , qu i co n tra p átriám conspiravit... — N o n est veru m , c o n tra p átriám n o n , séd c o n tra regem! — k iáltá M artinovics, k ép zelh etetle n h atalo m m al. De az a h á n y k ó d ás h am ar elhagyá szo b ájáb an . Visszavive o d a, m egnyitá az a jtó t, ’s azon hangon a ’ hogy a ’ p ap o k az o ltá rn ál én ek e ln e k , b ú c sú t veve tá rsa itó l, ’s azo k a t m eg k ö v ette, hogy rájok veszélyt v o n t. Hol a ’ v allástalant já tsz á , h o l a ’ se té t v ak o t. Csók olgatá a ’ c ru cifix u st, m ajd e lv e te tte . F elizen t a ’ p ala tín u sh o z , hogy adassák néki rastrált papiros; azon tizen h áro m lengyel tá n c z o t ak aija ráírn i, m elly et fogsága a la tt c o m p o n á lt. N em en g e d te t meg. Május 20dikán Reggel 7 ó ra k o r egy tó t k a to n a jő v e szo b ám b a. T u d a k o z ám tőle su tto g ó h an g o n , mi dolog, hogy az ablakom m al által ellen t álló házak cserépjeit egy ölnyire leszed ték , és o tt egy órával ez e lő tt annyi e m b er gy ű lt vala össze? — Ussu precs, — m o n d á a ’ k a to n a (m ár od av an n ak ). - Kik? - A z az ö t. - M icsoda ö t? - A p a p , a ’ vice ispán, a ’ k a p itá n y , a ’ szép ifjú és a ’ vak gróf. - A ’ p ap a la tt M artinovicsot é rte tte , a ’ vice ispán a la tt H ajnóczy t ki vice ispán vala S zerém v árm egyében; a k a p itá n y a la tt L aczkovics J á n o s t; a ’ szép ifjú a la tt a ’ szálas, sugár növésű, szőke ’s liliom fejérségű, ró zsap iro sság ú , délczeg járású S z en tm arjay t, kinél Pesten és B udán nem igen volt szebb ifjú, és a vak g ró f a la tt Z sigrayt, k inek arczát és egyik szem ét a ’ h im lő e lro n d o tta . De m in d en ek elő tte elb eszéln ém , m in t vesztek el, elő kell ad n o m , m it mívele H ajnóczi, visszavitetvén szobájába. Ezen ö tn ek nem egy, h an em k ét k a to n a á llítta to tt ő rü l; vagy a z é rt, hogy annál b iz o ­ n y osabban tartassan ak m eg a ’ h ó h é rp a llo s alá, ’s m ag o k at meg ne ölhessék, vagy hogy ¡zen etek et ne tehessenek ’s egyik ő r a ’ m ásikát elárulhassa; talán a zé rt is, h o g y h a L acz­ kovics vagy S zent Marjay az egyik k ezéből a ’ k a rd o t k ik a p n á, a ’ m ásik e z t védhesse.

81

L evétetvén a ’ szokás szerin t ró lo k a lá n c , H ajnóczy felfo g ta a z t, ’s m egzörgetvén, ajtajában e z t kiált i:Am ici, malomori, quam hoc vei tribus annis gestare. Alig m o n d á ki a ’ szó t ’s k a p itá n y N ovák b elép e, ’s h o z ta a ’ pesti lu th e rá n u s p a p o t, M olnárt, de m e n t is. H ajnóczy k iálta: H err H au p tm an n ! N ovák j ö t t . — F ü h re n Sie m ir den M ann w eg. M olnár: H aben sie w ider m ein A m t, o d e r w ider m eine etw as? - Ih r A m t ist u n d w ar m ir m ein ganzes Leben d u rc h eh rw ürd ig . Es gib t auch g ute M enschen u n te r der. G eistlichen. A b er glauben sie d e n n , dass ich n ic h t w isse, dass Sie aus ein em p ro te s­ tan tisch en Jesuitism us zu r geheim en Polizey sich aabgeschlossen, u n d ihre M itbürger vor dem H o f angeklagt hab en ? Weg, weg m it ein em S chu rk en ! Weg, sage ich Ih n e n , H err H au p tm an n . - A ’ szegény N ovák m e n t ’s o tth a g y ta a ’ p a p o t. M olnár k érte H a jn ó czy t, essék által a ’ c z e rem ó n ián , n ek i vele egyéb dolgai vannak. A k k o r k érd ést teve nála, ez ’s ez m eg ’ az n em k é rd e z te tte k e? H ajn ó czy lá tta , hogy a ’ spitzlik is h aszn álh atn ak ’s m e g en g esztelő d ö tt irá n ta . — M ost fo ly ta to m a ’ k e z d e tt b e ­ széd et. Zsigray an n y ira el vala gyengülve, h o g y k a to n á k em e lté k le a ’ grádicson ’s fel a ’ sze­ kérre. S zen tm aijay hangosan fü ty ö lé el a ’ M arseilli M arsot, ’s an n y iszo r, a ’ m en n y i stró fája az ének n ek volt. L aczkovics nem akara g y ó n n i; de m egg y ó n t azon Ígéret a la tt, hogy term ész eti g y er­ m ek eit m eg láth atja ’s h ag y o m án y a az ő rendelése a la tt fog k io sz ta tn i. E lfelejtém a g y ó ­ nás czerem ó n iáját, te h á t k érd jen atyaságod — m o n d á . E gyik v étkének azt v a llo tta , hogy p ap n ak h itt. Belépe a ’ tisz t, je le n tv é n , hogy váija a szekér, Laczkovics paszo m án o s világos kék nadrágba ö ltözve, k alap ja u tán n y ú lt, de a tiszt je le n te tte , hogy arra n em lesz szükség. — J ó , m o n d á L aczkovics, de azt csak m egengedi az ú r, hogy m ercurialis p illuláim ból k e ttő t elnyeljek az ú tra? E ln y e lte , m e n t, felü lt a szekérre maga erejével, b á tra n , de n em csen ­ desen. Servus Latinovics! k iálta e rre , m eglátván a ’ sokaságban. L atinovics e lfo rd u lt. Nézzétek, ez még szégyenli, hogy ismert engem! - K ratu csek k ezéb e tó iá a ’ c ru cifix u st. M egcsókolta, m in t a ’ rh e b a rb a rá t, de visszaadta a ’ p a p n ak ; ta rtsa a zt ő. K ivitetvén a ’ bécsi k a p u n , m eg látta, hogy egy n ém et fa tty u az o tt k eresztü l vont gerendára felm ászván, o n n an n é z te az a la tta elm en ő szeren csétlen ek et. - Du K erl, schau zu , dass du h erab fa llst, u n d m ich todschlägst, ehe ich a u f den R ic h tp la tz k o m m e . A ’ vérhelyre ju tv á n , m eghallá, hogy a ’ sokaság valam in e ln ev ette m ag át. - Was lachen sie? H ält m an d en n eine K rönung? V isszatekinte a ’ szek érb ő l ’s m egpillantá S z e n tm a ija y t. - Bon voyage, mon ami! k iálta rá. H ajnóczy m in t psychologus u to lsó h á ro m napja a la tt lim o n ád d al h ű tö tte v érét. N y u ­ galom m al lépe a ’ szek érh ez, fellépvén a ’ h ág ó ra, egy k ö z e m b e r segíteni a k a rt n ek i. Viszszatek in te a ’ k a to n á ra : - Ne fárassza k en d m agát, én saját erő m m el is fellépek. A k k o r m eglátá a ’ causarum regalium d ire c to rt.: - D om ine M agnifice! C o m m en d o so ro rem m eam , faciat D o m in atio V estra u t q u o d ego m eo servitio e t p á te r m eus ó u o p ep erim u s, ipsae m an ea t. — T a n tu m tu cu ram anim ae tuae h ab eas, n o n so ro ris, - feleié a ’ felfuvalk o d o tt em ber. A ’ m eg öreged ett h ó h é r h áro m szo r vága Z sigrayba, ’s e z t látván M artinovics, k it azért állítának k a p itá n y Plecz m ellé (így beszélé e z t n ek em m aga P lecz), ájulva d ő lt el, ’s Plecz 82

elébe álla, hogy tö b b é sem m it se lá th asso n . A ’ tö b b i egy ütésre v eszett. A ’ Laczkovics igen nagy te s te , le ü tte tv é n feje, fe ld ö n té szék ét. H ajn ó czy n ak elébe m e n te k a ’ h ó h érleg é­ n y e k , ’s le ak arák vonni ru h á já t. N em en g e d te , h o g y h o z zá n y ú lja n a k . Maga v ette le k a ­ b á tjá t. A k k o r m egölelé M oln árt. L eü lt a ’ székre csu d áit n y u g alo m m al. Csak a k k o r b o rzada m eg, m id ő n a ’ h ó h é r k e tté rep eszté in g ét, h o g y k é t vállain leh u llhasso n , ’s m id ő n ollójával n ykaán az ap ró b b h a ja k a t elm etszé. M artinovicsot bajjal v o n ták a ’ szék h ez. O tt b e k ö té k szem eit ’s a ’ h ó h érleg én y ta r to tta a ’ k e n d ő végét. A ’ k o p asz k o p o n y á ró l le sik lo tt a ’ k e n d ő , ’s M artinovics az ö rö m m o so ly á­ val pillanta k ö rü l. G rátziát rem én y le. De szem eit b e k ö tö tté k , ’s feje re p ü lt. H om o k k al h in te tté k be a ’ vér h e ly é t, ’s az ö t te s te t k iv itté k a B uda m eg ett em elk ed ő te tő k re . Senki sem tu d ja , h o l fekszenek. Más n ap reggel a ’ vérhelyen rózsa v iríto tt. V alaki ró zsák at ása le o t t csu p ro k b an .

83

PANDULA

A T T IL A

KÖTETÜNK KÉPEIRŐL

Illusztrációink tö rté n e lm i esem én y ek h ez k a p cso ló d n ak : a W esselényi-féle összeesküvés vezetőinek 1671-es, to v áb b á M artinovics Ignác és társai 1795-ös kivégzéséhez. A z 1664-es vasvári béke u tá n a m agyar főnem ességnek addig e lk ö te le z e tt H absburgp árti vezető p olitik u sai is úgy lá ttá k , h o g y Bécs felad ta a tö rö k elleni h a rc o t, s a m agyar nem esi ö n k o rm á n y z a t m eg szü n tetésére tö r. A z összeesküvés élére m aga a n á d o r, W esse­ lényi F e re n c állt. Irán y ítá sa m e lle tt szövetséget h o z ta k lé tre , tö rö k és francia tá m o g a ­ tá st keresve. W esselényi váratlan halála u tá n (1 6 6 7 ) azo n b an a m ozgalom vezetői k ö z ö tt e lm ély ü ltek az elle n té te k . A terv e ze tt felkelést h anyagul k é sz íte tté k e lő ; a m ozgalm at a császári katonaság 1670 tavaszán e lfo jto tta . A k o n sp iráció felgöngyölítése az ország k ato n ai m egszállására és a n y ílt a b szo lu tizm u s bevezetésére in d íto tta a bécsi u d v art. A csá­ szári udvar Bécsben tö rv é n y te le n ü l (idegen bíróság e lő tt) hűtlenségi p erbe fo g ta és halálra ítélte a le ta rtó z ta to tt fő u rak a t. 1671. április 30-án N ád asdy F e re n c e t B écsben, Z rínyi P é te rt és F rangep án F e re n c e t B écsújhelyen kivégezték. E gyedül I. R ák ó czi F e ren cn ek si­ k erü lt k em én y felté te le k m e lle tt keg y elm et k ap n ia. A X V III. század u to lsó évtizedében széles k ö rű nem esi ellenállás b o n ta k o z o tt k i. I. F e re n c ö n k én y u ra lm a ellen , m ely ö sszek ap c so ló d o tt a h alad ó értelm iség - „a m agyar ja k o b in u so k ” - m ozgalm ával. A nem esség a n em ze ti függetlenség ügy éért szállt síkra, az értelm iség ennél sokkal radikálisabb felfogást v allo tt: célja volt a feudalizm us felszá­ m olása is. A k é t irá n y za t egy tá b o rb a tö m ö ríté sé t M artinovics Ignác vállalta, H ajnóczy Jó z se f, L aczkovics Já n o s, S zen tm arjai F e re n c és Sigray Ja k a b segítségével. A z esem ények k ö zism ertek . A z összeesküvés felfedezése u tá n a fo rra d a lo m tó l retteg ő bécsi udvar szigorú p éld át k ívánt sta tu á ln i, ez ért a m ozgalom e lfo g o tt vezetői k ö zü l h e te t k iv é g e z te te tt, sokan súlyos b ö rtö n b ü n te té s t k a p ta k . A kivégzés e lre tte n tő h a tá sá t n ö v elen d ő grafikai áb ráz o lá so k a t is c irk u lá lta tta k . Igen elte rje d te k azok az eg y k o rú rajzo k , m elyek az összeesküvés szerv ezetét h o l fa, h o l tö b b fejű sárk án y kép éb en m u ta ttá k b e, h o g y azu tá n h atalm as pallos tegye á rta lm atlan n á a h ű tlen ek et. A k ö z ö lt rajz is b e m u ta t egy ilyen „M artin ov ics-fát” . A fő té m a a zo n b an maga a k i­ végzés. A rajzon S ig ray t fejezi le a b ak ó . H árom fo g ly o t szekéren h o z n a k a v esztőhelyre. Elől L aczkovics Já n o s, k ezéb en pipával. M artinovics az ú n . kivégzési négyszögön belül van ábrázolva, gyó n tató jáv al im ád k o zik . A kivégzést pallossal h a jto ttá k végre. (A cím lapon h ó h érp allo s m ark o la ta.) Az illusztrációk lelőhelyei: a) A usführliche u n d W arhafftige (B eschreibung. Wie es m it d enen C ri.ninal-P rocessen, und d a ra u ff erfo lg ten E x e c u tio n e n W ieder die d rey G raffen F ra n tz e n N adassdi, P eter von Z rin , un d F ra n tz C h risto p h en F ran g ep an , eigentlich hergangen. W ien 1671. RMK. III. 2 5 4 9 . (N ád asd y , Z rín y i, F rangepán kivégzése.) b) S en ten tiae tam inclytae T abulae Regiae ju d iciareiae q u am excelsae T ab u lae S eptem 84

viraiis co n tra crim inis lasae m ajestatis seu p erd u ellio n is reos la ta e . P estini 1795. (A M artinovics-féle összeesküvésben részt vevők íté le teit tartalm azó kiad v án y cím lapja és M artinovics Ignác arck ép e.) c) C en n em é V ilhelm l G izella: M agyarország tö rté n e té n e k k ép esk ö n y v e 8 9 6 - 1 8 4 9 . Bp. 1962. 251 -p. (M artinovics Ignác és társain ak kivégzése.) 1795. V . 2 0 . Ism eretlen m es­ te r goauche-a, M agyar N em zeti M úzeum T ö rté n e lm i A rck ép csarn o k . d) M agyar N em zeti M úzeum F eg y v ertára 5 5 .3 6 1 4 . (X V III. századi h ó h érp allo s m ar­ k o lata.)

A cím lap o n : h ó h érp allo s m ark o lata 1. N ádasdy F eren c kivégzése a bécsi városházán 1671. április 30-án 2. Z rínyi P éter kivégzése B écsújhelyen, 1671. április 30-án 3. Frangepán F eren c bécsújhelyi kivégzése, 1671. április 30-án 4 . M artinovics Ignác és társain a k kivégzése, 1795. m ájus 20. (MNM T ö rtén e lm i K ép csarn o k ) 5. A M artinovics-féle összeesküvésben részt v ettek ítéletein ek szövege 6. M artinovics Ignác ism ert arck ép e az ú n . „M artinovics-fával” az összeesküvés ügyében h o z o tt ítéletszövegeket k ö z z éte v ő k ö te t illusztrációja

85

Társasági élet M A G YA R JOGTÖRTÉNÉSZEK BARÁTI KÖRE

A tu d o m án y ág irá n t érd e k lő d ő k n e k igazi ö rö m h ír: n em régiben m eg alak u lt a M agyar Jogtö rté n e ti B aráti K ö r. A z E L T E M agyar Á llam - és Jo g tö rté n e ti T an szék én ek m eghívására m integy harm in can g y ű ltek össze az alakuló ü lésre:jav a ré sz t tö rté n é sz e k , jo g tö rté n é sz e k , de gyak o rló jogászo k is szép szám m al k ép v ise lte tté k m ag u k at. A B aráti K ö r célja - m i­ k é n t azt R évész T . M ihály b e k ö sz ö n tő jé b en m o n d o tta - a jo g tö rté n e t irá n t é rd ek lő d ő k tö m ö ríté se , a legújabb k u ta tá si e red m én y ek m eg ism ertetése, v ita fó ru m terem tése. E lső alkalom m al M agyarország és a V atik án k é t világháború k ö z ö tti k a p cso lata k e rü lt teríték re C sizm adia A n d o r, a m agyar jo g tö rté n e t-tu d o m á n y e u ró p ai h írű k u ta tó ja és a fiatalab b n em ze d ék e t k épviselő, de a té m á b a n m ár régóta b ú v árk o d ó G ergely Je n ő k ö z ­ rem űködésével. A m e g v ita to tt előadás érdekességét fo k o z ta az a té n y , h o g y a „ H o rth y M agyarország ’ és a Szentszék k ö z ö tti viszo n y t nem szab ály o zta k o n k o rd á tu m . Jó lle h e t 1920-ban a k é t fél k ö z ö tt lé tre jö tt a d ip lom áciai k a p c so la t, m ely k a p cso lat a világhábo­ rú k k ö z ö tt zavartalan vo lt. H ogy m ié rt n em s z ü le te tt m eg a szerződés, a rra egy 1933-as k ülüg y m in isztériu m i feljegyzés és Serédi Ju sz tin iá n egy 1941-es levele adja m eg a választ. A külüg y m in isztériu m i feljegyzés arra u ta l, hogy a k o rm á n y n em ta rtja elő n y ö sn ek a k o n k o rd á tu m o t, m e rt az k e d v ező tlen eb b lenne a tényleges h e ly z e tn é l. A k o n k o rd á tu m a vallásalapot, — am it a Vallás- és K ö zo k tatá si M inisztérium kezel - a p ü sp ö k ö k kezébe a d ta volna, s így az in ter'.a lá ris jö v ed elm ek k el ő k ren d elk ezn én ek . S okkal részletesebb Jerédi Ju sz tin iá n m ag y arázata, a m it R évay je z su ita p á te rh e z in té ­ z e tt leveléből ism erü n k . S zerin te M agyarország az é rt nem kíván k o n k o rd á tu m o t k ö tn i, m ert az ú n . vegyes ügyek k o n k o rd á tu m o n kívül úgyis rendezve vannak. A nagyjava­ dalm ak ad om ány o zási m ó d ja írásban is le van fe k te tv e , a fő kegyúri jo g csak szü n etel, egy részét azo n b an a k u ltu szm in isz ter a fő k e g y ú rtó l n y e rt delegálás alapján g y ak o ro lja. A z is­ kolaügy törv én y által szabályozva van; az egyház adókivetési jo g á t - elvben - elism erik, b ár a g y ak o rlatb an az ad ó b eh ajtásn ál és a kezelésnél vannak n éz ete lté ré se k . A zonkívül azt m o n d ják , hogy a m o stan i b iz o n y ta la n és á tm e n e ti h e ly z e t - „k irály n élküli csonka h a z a ” - n e m alkalm as a végleges n e m ze tk ö z i szerződések m egkötésére s tb . R ó m áb an vi­ szo n t a b izo n y ta lan á tm e n eti h ely z e tre u taláso n kívül azért sem lelk esed n ek a k o n k o rd á ­ tu m é rt, m ert az re n d szerin t egyoldalú le k ö té st je le n t a g y a k o rla tb a n , m in t azt a rom án és szerb k o n k o rd á tu m k ü lö n ö se n m e g m u ta tta ...” Serédi levelében rá m u ta to tt m ég a k o n ­ k o rd á tu m k ö té s b elp o litik ai nehézségeire is, k ö z te az a k k o r legnagyobb elválasztó p ro b ­

86

lém ára, a vegyes vallású országban a k ato lik u s házasságjog érvényesülésének le h e te tle n ­ ségére is. N oha sem állam i, sem egyházi részről n em fo g lalk o ztak k o m o ly an a k o n k o rd á tu m g o ndolatával, tö rté n te k d iplom áciai lép ések , am elyek a k ö v etk ez ő k é rd é scso p o rto k a t foglalták m agukba: 1. az egyház szabadsága k ö rü li jo g o k ; 2 . a papság privilégium ai; 3 . a javadalm ak létesítése és b e tö ltése; 4 . a szerzetesren d ek jog v iszo n y ai; 5 . az eg y h áz jogai az o k ta tá s te ré n ; 6. az egyház vagyonjogai; 7 . az egyházi házasság. K ö zü lü k m in d a V a ti­ k á n , m in d a m agyar állam kétségkívül az ú n . fők eg y ú ri jo g néven ism ert k o m p le x u m o t te k in te tte a leg fo n to sab b n a k . A z 1918 m ájusában életb e lé p te te tt C o d ex Ju ris C anonici 3 2 9 . k án o n já b a n a pápa m agához v onta a fő p ap o k kinevezésének jo g á t, am i m agyar v o n atk o zásb an a főkegyúri jo g leg fo n to sab b jo g o sítv á n y á t je le n te tte . A vatikáni k ö z p o n to sítá s pedig nem csak a m a ­ gyar állam nak eddig a d o tt vagy e ln é z e tt e n g ed m é n y ek n ek sz ó lt, h a n e m a m agyar k a to li­ kus egyház szokásjogát - h a ez az állam m al k ap c so la tb an állt is - tö re k e d e tt felszám olni. S eg ítette e tö rek v ést a n u n ciu s (S ch io p p a L ő rin c c. érsek, eddigi b ajo r n u n ciu s) m egje­ lenése, akin ek legfőbb go ndja v o lt, hogy R ó m a érd ek ei fe le tt ő rk ö d jé k , s a C od ex re n d el­ kezéseit érvényesítse. N em k ö n n y íte tt a h ely ze te n az sem , hogy a k o rm á n y z ó H o rth y M iklós maga re fo rm á ­ tus volt, így a k a to lik u s egyház belső életéb e m élyen b elen y ú ló főkegyúri jo g o t, leg aláb b ­ is annak legtöbb jo g o sítv án y á t aligha g y a k o ro lh a tta . A k o rm á n y — n o h a a főkegyúri jo g ra m in d en k ép p en igényt ta r to tt — a főpapkinevezési jo g o sítv án y teljes gyakorlását H o rth y re fo rm á tu s volta m ia tt n em is e rő lte tte . E gyelőre m eg elégedett azzal, h o g y az 1920:I.tc-be elvi d ek laráció k én t b e ik ta tta a főkegyúri jo g fe n n ta rtásá n ak ig én y ét, az egyházi hierarchia m egny u g tatására h o zzátév e, hogy azt a k o rm á n y zó nem g y ak o ro lh atja. B o n y o d alm ak at o k o z o tt to v áb b á a váci p ü spökség b e tö lté sé n ek k érd ése, m ivelhogy a V atikán H anauer A. Istv án t m ég a T an ácsk ö ztársaság a la tt nevezte ki e tisztségre, a k é ­ sőbbi k o rm án y azon b an e z t nem k ív án ta elism erni. U gyancsak vihart k av art IV . K ároly 1920. ja n u á r 25-én Pranginsban te tt n y ila tk o z a ta , am ely szerin t lem o n d a m ai C sehszlo­ vákiában fekvő családi b irto k o k k a l k ap cso lato s k egyúri jo g ró l, de a S zen tszék e z t úgy értelm ezte, hogy az ex k irály a m agyar főkegyúri jo g ró l m o n d le. A k iélezett h ely ze tb en Vass J ó z s e f k u ltu sz m in isz te r 1 9 2 2 . fe b ru ár 10-én en g ed élyt k é rt a k o rm á n y tó l, hogy a főkeg y ú ri jo g fen n ta rtá sá ró l tá rg y aláso k at kezdhessen a S z e n t­ székkel. E tárgyalásoknak azo n b an csak 1927-ben le tt e re d m é n y e , am ik o r is m árcius 24-én K lebelsberg k u ltu sz m in iszte r és a vatikáni képviselő G asparri b íb o ro s k ö z ö tt szó ­ beli m egegyezés j ö t t lé tre , m ely b en R ó m a — elvileg — a p ü sp ö k ö k kinevezésének a k o r­ m ány által jav aso lt m ó d ját elfo g a d ta , s b elee g y ezett ab b a , h o g y a S zen tszék jelöltjével szem ben nem csak p o litik a i, h anem b árm iféle ellenvetést felh o zzo n . N éhány h é tte l késő b b a k u ltu sz tárca á lla m titk ára foglalta írásba a m egegyezést, m ely — „intesa sem p lice” néven — v o n u lt be a d ip lo m á c ia tö rté n e tb e . A m egegyezés a prím ási szék b e tö lté se k o r m ég a k o n szen zu s évében k iállta legnagyobb e rő p ró b á já t. A S zentszék és a m agyar k o rm án y k ö z ö tt a főpapkinevezések k ö zü l Serédi prím ássága a la tt teljes e g y ü ttm ű k ö d é s j ö t t lé tre , am ely az intesa sem plicében foglalt elvek b e ta rtá sá h o z , ső t en nek k ibővítéséhez v e z e te tt. A k o rm á n y jelö ltjei k ö zü l csupán Vass J ó z s e f m ajd L u tto r F e re n c — Serédi u tó d a a kánon jo g i tanácsosságban - nem le tt p ü sp ö k , eg y éb k én t azok a je lö lte k , akikben Serédi a k o rm án n y al m eg eg y ezett, m eg k ap ták e c ím et. S erédi prím ás 87

G asparri kedveltje v o lt, Pacelli á lla m titk á r pedig, a késő b b i X II. Pius pápa k o rá n tse m volt az az erőszakos és ravasz d ip lo m a ta , m in t á lla m titk á r elő d je. A k a p cso lato k m egerősö­ désében továbbá d ö n tő e n k ö z re já tsz o tt az az eg y ü ttm ű k ö d é s, am ely a pápai á llam o t a fasiszta O laszország szövetségében lévő és sok te k in te tb e n azo n o s eszm ei-politikai vezetés ala tt álló M agyarországhoz fű z te . N em u to lsó so rb an a z o n b an k ö z re já tsz o tt az a bizalom s azok a szem élyes k a p cso lato k is, am elyek a S zen tszék n él Serédi prím ás szem élyéhez fű ző d tek . Pom ogyi László

EGYETEMI LEVÉLTÁRI NAP A 350 ÉVES EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMEN A k ö zelm ú ltb an érdekes és figyelem re m éltó tanácskozás z a jlo tt le az E ö tv ö s L oránd T u d o m án y eg y ete m au lájáb an . A z E L T E L evéltári B izottsága és a M agyar T ö rté n e lm i T á r­ su lat A rcheográfiai, H eraldikai és G enealógiai S zak o sztály a 1984 őszén E gyetem i Levél­ tári N ap o t re n d e z e tt, am elynek k e re té b e n tu d o m á n y o s ülésszak o t ren d eztek a tö rté n e ti seg éd tu d o m án y o k szerep érő l, m űveléséről. A z ülésszak ideje a la tt k ü lö n b ö z ő tö rté n e ti seg éd tu d o m án y i k iad v án y o k k erü lte k a k önyvárusi p u lto k ra , s ezzel párh u zam o san paleográfiai, h erald ik ai, genealógiai és fallerisztikai tanácsadó szolgálat m ű k ö d ö tt. A z E gyetem i L evéltári N ap m egrendezésének k ezd em én y ező je a M agyar T ö rtén elm i T ársulat nem régiben lé tre h ív o tt A rcheográfiai, H eraldikai és G enealógiai S zak o sztály a volt, am elynek m ár eddig is tö b b , nagy érdeklődéssel k ísért ren dezvényére fig y elh etett fel az érd ek lő d ő közönség. A k ü lö n b ö z ő összejöveteleken első so rb an a tö rté n e le m segédtu d o m á n y a it é rin tő k érd ések , p ro b lém ák k e rü ltek m egvitatásra, s id ő k ö zb en érték es tan u lm án y o k fo g lala ta k é n t m egjelent a „M agyar H erold N r . l .” (F o rrá sk ö z lő , c sa lá d tö r­ tén eti és cím ertan i évk'ín y v ). A szak o sztály tevékenységéről a h írk ö zlő szervek is re n d ­ szeres tá jé k o z ta tá st ad uk. A szakosztály tervei k ö z t szerepel a „M agyar H e ro ld ” fo ly ­ tatása és a „C salád tö rté n e ti A d a ttá r” cím ű k ia d v án y so ro zat m egjelentetése. A z E gyetem i Levéltári N ap alkalm ából re n d ez e tt tu d o m á n y o s ülésszak jó alkalm at szo lg á lta to tt K u m o ro v itz Lajos B em át k ö szö n tésére is. Poszler G yörgy egyetem i tan ár, re k to rh e ly e tte s és K állay István tan szék v ezető egyetem i ta n ár, a szakosztály eln ö k e 50 éves egyetem i tanári ju b ile u m a alkalm ából k ö sz ö n tö tté k az idős p ro fe ssz o rt, aki vissza­ tekintve p ály afu tására, sz e rete tte l e m lé k e z e tt meg tan ára iró l, akik ő t in d u lásak o r ö n z e t­ lenül seg íte tté k , k ö z tü k is elsősorban S z e n tp é te ry Im réről. A rendezvény előadásainak sorában e lső k én t Szögi László egyetem i a d ju n k tu s, az E gyetem i L evéltár igazgatója az egyetem i levél tárüggyel fo g la lk o z o tt, ö sszefo g lalta a hazai felső o k tatá s m ú ltjá t, in tézm én y i k eretein ek k ialak u lását. Ism e rtette a felső o k ta tás­ ra v o n atkozó tö rté n e ti forrásan y ag keletk ezésén ek k ö rü lm é n y e it, h á n y a to tt so rsát, m ajd a XX. században b e k ö v e tk e z e tt tö b b szö ri n ag y m érték ű p u sztu lását, ö rv e n d e te s té n y k é n t e m líte tte , hogy e lle n té tb e n az általán o s felfogással e forrásanyag p usztulása nem volt 88

o ly an nagy m é rté k ű , m in t azt k o rá b b a n fe lté te lez té k . A z anyag in k áb b sz é tsz ó ró d o tt, e lk a lló d o tt, k ik erü lt abból a szerves egységből, ahol k e le tk e z e tt, s így a k u ta tá s szám ára e lé rh e te tle n n é vált. M ost a leg fo n to sa b b felad at ezek őrzési h ely én e k p o n to s fe lté rk é p e ­ zése, m ajd összegyűjtése és levéltári rendezése. Ilyen céllal alak u lt m eg n em rég az E LT E E gyetem i L evéltára, am ely n ap jain k b an főleg a v eszély e zte te tt levéltári anyag m en tését és feldolgozását végzi. A z e lő ad ó sz ó lt m ég az ö ssz e g y ű jtö tt ira to k és d o k u m e n tu m o k je le n tő s tu d o m á n y o s érté k é rő l, és ism e rte tte az eg y ete m tö rté n e té n e k fő fo rrá sc so p o rt­ ja it, s szorgalm azta az eg y etem m el k ap c so la to s sz é tsz ó ró d o tt tárgyi em lék ek összegyűj­ tésére egyetem i m ú zeu m létre h o z á sá t. K állay István tan szék v ezető eg y etem i ta n á r referá tu m á b a n a fo rrásk u tatá sró l, forrásk iad v án y o k ró l beszélt. K iem elte annak fo n to sság át, hogy az elm ú lt években a tö rté n e ti se g é d tu d o m án y o k terén e lé rt k u ta tá si e re d m é n y ek e t m inél h am arab b rendszerezzék és k ö zzéteg y ék . S zó lt a szak o sztály gondozása a la tt álló „C sa lád tö rté n e ti A d a ttá r” cím ű so ro zatró l. A szerk esztő k évente egy-egy ilyen k ö te t m egjelenését tervezik, am ely ek fo r­ rásközléseket és -feldolgozásokat eg y arán t ta rta lm a zn a k . A k ö te te k m ajd az elkészült a nyagok sorren d jéb en közlik a m agyarországi család o k at. K b . 4 0 0 0 0 családra v o n atk o zó a d a to k a t kívánnak összeállítani. F e la d a tu k k ö z é ta rto z ik m ég az is, h o g y a X V III—X IX. századi nem ességösszeírások an yagát k ö z zéteg y ék , ami je le n tő s m érték b en segítené a b irto k tö rté n e ti k u ta tá so k a t. G azda István tu d o m á n y o s k u ta tó „B ibliográfia és fo rrá sk u ta tá s” cím ű elő ad ásáb an a bibliográfiakészítés m o sto h a m egítélését ecsetelve b eszélt a m egszakadt nagy biblio g rá­ fiai so ro z a to k ró l, például G u ly ás Pál m ű v érő l, s a m ai leh ető ség ek rő l. S zó lt arró l, hogy a m egfelelő bibliográfiák h ián y a a tu d o m á n y o s k u ta tá s t m ilyen m érték b e n h á trá lta tja . M áthé G áb o r az Á llam igazgatási F ő isk o la tan szék v ezető ta n á ra a k ö zig azg atás-tö rté­ n e t és a k o rtö rté n e t k u ta tá sá n a k összefüggéseit elem ezte, s u ta lt e tém ák irá n t m ind itth o n m ind k ü lfö ld ö n m e g n ő tt érd ek lő d ésre. Az ö sszeh aso n lító k u ta tá si m ó d szer h a sz ­ nosságát hangsúlyozva kie m e lte : o ly an jo g in té z m é n y e k e t k u ta ssu n k , am ely ek b ő l a ma em bere is v o n h at le tan u lság o k at. K ovacsics J ó z s e f tan szék v ezető egyetem i ta n á r a II. J ó z s e f kori népszám lálás je le n tő sé g é rő l, tu d o m á n y o s é rté k é rő l s a fejlődésre g y ak o ro lt hatásáról b eszélt, e népszám lálás 2 0 0 . év fordulója alk alm áb ó l. A z elő ad á sso ro zat z á ró ­ a k k o rd ja k é n t R évész T . M ihály tan szék v ezető eg y etem i d o cen s a X V III. században n é p ­ szerű tö b b k iad ást m egért, de az ó ta m élta tla n u l e lfe le jte tt jogi m u n k á ró l, Szegedi T y ro cinium áról ta r to tt elő ad á st, am iben e m ű je le n tő sé g é t, u tó é le té t s a szerző rövid életrajzát ism ertette. S áry Frigyes

A M AG YAR DOGÁSZ SZÖVETSÉG DOGTÖRTÉNETI BIZOTTSÁGA A hazai jo g tö rté n e t-tu d o m á n y hosszú ideig egyetlen szervezete volt a felszabadulást k ö ­ vető években alakult Jo g tö rté n e ti B izottság, am ely h ez n em régiben c sa tla k o z o tt a J o g tö r­ tén eti B aráti K ör. 89

A B izottság nem csak a jo g tö rté n e te t hivatásszerűen m űvelő k n ek b iz to s íto tt és b iz to ­ sít nyilvánosságot, han em a ro k o n tu d o m á n y o k m ű v elő in ek , a jogászi pály án m ű k ö d ő , az állam - és jo g fejlő d ésü n k irá n t aktív érd e k lő d ést m u ta tó sz a k em b erek n ek . A lapvető szerep et já ts z o tt a jo g i k aro k jo g tö rté n e ti m ű h ely ein ek integ rálásáb an . (A jo g tö rté n e tte l hivatásszerűen foglalkozók 90%-a tan szék ek en d olgozik.) K é th av o n ta vitaülésekre k erü l so r, m ely ek en o ly k o r tö b b tu c a tn y i h allgató e lő tt rész­ k u tatásaik e red m én y e it m u ta tjá k be az e lő a d ó k , s a résztvevők n em egyszer vitázn ak a jo g tö rté n e ti, s ro k o n te rü le ti m o n o g ráfiák ró l. (P éld ak én t az u to lsó 5 évben m e g v ita to tt k iem elk ed ő je len tő ség ű m o n o g ráfiá k at e m lít­ h e tjü k . így: R uszoly J ó z s e f „A választási b íráskodás fe jlő d ésé” -t b e m u ta tó d o lg o z a tá t, T árk án y Szücs E rn ő ,M a g y a r jo g i n é p sz o k á so k ” -at elem ző m u n k á já t, V arga Já n o s „D eák F eren c és az első m agyar polgári b ü n te tő ren d szer te rv e z e te ” cím ű elő a d á sá t.) A vitaülések tém ái á tfo g tá k a m agyar állam - és jo g fejlő d és szin te teljes sp e k tru m á t. M eghatározó súllyal az alk o tm á n y jo g i, k ö zig az g atás-tö rtén eti elő ad áso k szerep eltek ; a civ ilisztik atö rtén eti k u ta tá so k ism ertetése sajn álato s m ó d o n h á tté rb e sz o ru lt. Igaz, a refe rá tu m o k a t vagy a k u ta tá si tervvállalások vagy a jo g tö rté n e te t nem hivatásszerűen m űvelők érdeklődése h a tá ro z z a meg. A B izottság felad atán ak ta rtja , h o g y bevonja tevékenységébe és szakm ai o rien tá lá sá­ ban segítse a jogászi h iv atást gy ak o rló k m in d szélesebb k ö ré t. E z t szolgálja az évente m eg­ h ird e te tt jogászszövetségi p ály á z a t, am ely k ö zig az g atás-tö rtén eti, jo g tö rté n e ti tém ák feldolgozására ö sz tö n ö z . E re d m é n y e k é n t szü lettek érték es, új k u ta tá so k a t tartalm azó p ály áz ato k , bár a színvonal a p ályázók széles k ö re m ia tt eg y en etlen n ek m o n d h a tó . A Jogászszövetség J o g tö rté n e ti B izottságának tu d o m án y szerv ező tevékenysége nem m erül ki az eddig e m líte tte k b e n , h an em rendszeresen k ite k in te n e k m ás jo g i tu d o m án n y a l foglalkozó társaságok m u n k ájára is. így az Á llam igazgatási, a B ü n tető jo g i és K rim in alisz­ tikai B izottsággal k ö zö s tém ák b an e g y ü ttes m u n k a érte k ez le t ren d ezésére is n y ílo tt al­ kalom . A „M agyar b ü n te tő tö rv én y h o zás 100 éve” c. n e m ze tk ö z i tan ácsk o zás sikerében nem kis szerep et vállalt a Jo g tö rté n e ti B izottság. A z évtizedek során a n e m z e tk ö z i tu d o m á n y o s e g y ü ttm ű k ö d é s k iala k ításá b a n , fejlesz­ tésében is példás részt k é rt a jo g h isto rik u so k e te s tü le te . így ren d ezv én y ein e lő a d ó k é n t g y ak o rta sz erep e lh ettek k ü lfö ld i szak em b erek is. A k ö zelm ú ltb an P ro f. D r. E rw in Melichar (W ien), P ro f. D r. H ans A n k u n (A m szte rd a m ), P ro f. D r. Pirm in Spiess (M an n h eim ) és D r. R ein h ard S ch iffers (B o n n ) ta r to tt érték es elő ad ást. A Jo g tö rté n e ti B izottság sokáig nem re n d e lk e z e tt időszaki k iad v án n y a l. E zen v álto z­ ta t o tt a Jo g tö rté n e ti T a n u lm á n y o k c. so ro z a t, am ely 1966-ban je le n tk e z e tt elő szö r a K özgazdasági és Jogi K ö nyvkiadó g o n d o zásáb an . 1985-ig 5 k ö te t je le n t m eg, segítvén a tu d o m á n y te rü le t e re d m én y ein ek széles k ö rű m eg ism ertetését. A z 5 . k ö te te t m ár a Tank ö n y v k iad ó ad ta ki - o k ta tá si segédan y ag k én t is h aszn álh ató . A Jo g tö rté n e ti B izottság tö b b évtizedes gazdag, szerteágazó tevékenységének illu szt­ rálására álljon itt az e lm ú lt év m agyar előadásainak v álto zato s listája: K a jtá r István n y i­ to tta a so rt a pécsi Ja n u s P an n o n iu s T u d o m á n y eg y e te m rő l „ A risz to k ra tá k a m agyar k a ­ to lik u s püspöki k a rb a n ” cím ű d olgozatával, m ajd K áhler Frigyes (M NME M iskolc) e lő ­ adására k e rü lt so r „A p izetu m jo g a k ö z é p k o rb a n ” cím en. Já ry P é te r b író „ R u p e rt D ezső, egy d e m o k rata p o litik u s jogi nézetei és k ritik á ja ” c. előadása u tá n m ár az idén ja n u árb an 90

h a n g z o tt el K állay István (E L T E B ö lcsészettu d o m án y i K ar) dolg o zata „Ó vadék a m agyar feudális jo g b a n ” cím m el. - Sz -

„AZ ÓVADÉK A M AGYAR BÜNTETŐDOGBAN'' (CAUTIO FIDEJUSSORIA) K Á L L A Y ISTVÁN E LŐ A D Á SA A M A GYAR JO G Á S Z SZ Ö V E TSÉ G B E N

K állay p rofesszor nagy levéltári a n y ag o t feldolgozva, átfo g ó k é p e t n y ú jto tt a m agyar jo g tö rté n e t egyik kevésbé feld o lg o zo tt in té z m é n y érő l az ó v ad ék ró l, a feudalizm us id ő ­ szakában . A róm ai jo g a k au ció a perbeli k ép viselettel k ap cso la tb an ism erte, a k ép v iselő t kaució adására k ö te le z té k , ebbő l a felperes vagy az alperes káro so d ása esetén k ielé g íth e tte m agát. A m ásik elő fo rd u lása a k a u ció n a k : a szolgalm akkal k ap cso lato s jo gsegély, am ik o r az al­ perest k aucióra k ö te le z té k , hogy ne zavarja tovább a felperest. M agyarországon az 1445:X .tc-ben találju k először an n ak a n y o m á t, hogy ak ik et kaució alapján elen g e d tek , nem kell azt m eg fizetn iü k . A hatalm askodással k ap cso latb an te h á t m ár M ohács e lő tt ism ert volt a k au ció . A z Érszegi G éza által sz e rk e sz te tt D ózsak ö te tb e n is tö b b ilyen ü gyet talá lu n k : k á rté ríté s fejében e lfo g o tt p a ra sz to k a t kezesség m ellett en gedtek ki. A m agyar feudális jo g g y a k o rla tb a n e k ét kifejezés, de külö n ö sen a k au c ió , nagy k a r­ riert f u to tt be. Ó váspénzt vagy b ü n te té st je le n te tt. A c au tio dam ni in fecti a fen y eg ető kár irán t való „b áto rsá g o sítá st” , a c a u tio de d o lo csalás ellen való „ b á to rsá g o sitást” , a ca u tio de p re tio re s titu te n d e a jó szág árának visszafizetését, a c a u tio ju ra to ria az „ esk ü ­ vési b á to rsá g o sítá st” , a c a u tio leg ato ru m serv an d o ru m h ag y o m án y kifizetésérő l a d o tt b iz to síté k o t, a c au tio literaria íro tt kezességet, a c a u tio litis su m p tu u m p erk ö ltség m eg­ térítésérő l a d o tt b iz to síté k o t, a c a u tio pig n eratitia zálogadás általi kezességet, a cau tio subjectiva su m ta ó v ato lá st, a c a u tio nales k ezeslevelet, a cau tio n alis sum m a pedig m agát az ó v ad ék o t je le n te tte . A legérdekesebb, a m agyar fejlő d ést legjobban tü k rö z ő kifejezés a c a u tio fidejussoria „kezességi báto rság o sítás, b iz to s íté k ” és a c a u tio e x p e d ito ria „szavatosság, vagyis evecti o ” . E n n ek felel m eg Varga E n d re — a szerző által id é z e tt - m eg h atáro zása, aki szerin t a kezesség a m ások k ö te le ze ttsé g éé rt vállalt jó tá llá s. A m agyar jo g g y ak o rlatb an a k ezes­ ség és a jó tá llá s összeolvadt. Erre az elő ad ó tö b b érdekes p éld á t h o z o tt illu sztráció k én t. Á tte k in te tte a régi jogi iro d alm at is, k ih an g sú ly o zta, hogy a k o rai szerzők (W erbőczi, Szegedi) n em e m lítik , csupán a késő b b i időszakban tev ék e n y k e d ő jo g tu d ó so k n á l fordul elő (K elem en, F ra n k , W enzl, Z lin szk y ) a tém a. A z 1770-es évektől kezdve a k a u c ió t b e tá b lá z tá k a m egyei és városi betáblázási k ö n y ­ vekbe. A z 1780-as évektő l kezdve e z t te tté k a k a to n a tisz ti kaucióval is. K állay professzor szólt az óvadék ellen éb en való szab ad láb ra helyezés in tézm én y érő l is. E n n ek m eglétét szám os, elsősorban úriszéki és a városi jo g g y ak o rlatb an fellelhető példával illu sztrálta.

p. A . 91

Jogtörténeti arcképcsarnok]

ECKHART FERENC A huszadik század egyik legnagyobb h atású polgári jo g h isto rik u sa 1885. n o v em b er 18-án sz ü le te tt A rad o n . 1911-ben fejezte be egyetem i ta n u lm á n y a it. E z u tán a bécsi S taatsarchiv m u n k a tá rsa le tt. így esett ra a l an acsk ^ztársaság d ip lo m áciáján ak válasz­ tása, am ik o r is 1919 áprilisában m egbízást k a p o tt az O sz trá k -M a g y a r M onarchia m a­ gyar vonatkozású iratan y ag án ak hazaszállítását elő k észítő m u n k á la to k ra . U tó b b e z t a feladatát m ár k ü lü g y m in isztériu m i o sz tály ta n á cso k é n t lá tta el. 1928-ban a bécsi M agyar T ö rté n e ti In tézet igazgatójává n evezték k i. 1929-ben k e rü lt a P ázm ány P é ter T u d o m án y egyetem re a m agyar alk o tm án y - és jo g tö rté n e t nyilvános rendes ta n á ra k é n t. A M agyar T u d o m án y o s A kadém ia levelező, m ajd rendes tagja le tt, a felszabadulás e lő tt a S zázad o k szerkesztője (1 9 4 3 —1 9 4 5 ), 1946 és 1949 k ö z ö tt a M agyar T ö rtén e lm i T ársu lat e ln ö k e. A z Állam- és Jo g tu d o m á n y i K ar 1946-ban dékánjává v á la szto tta, u tó b b p ro d é k á n k é n t tev é k e n y k e d e tt. 1957. jú liu s 28-án, h e tv e n k é t éves k o ráb an az E ö tv ö i L oránd T u d o ­ m án yegyetem M agyar állam - és jo g tö rté n e ti tan szék én ek v e ze tő je k é n t h u n y t el. E ck h art F eren cet a sz e lle m tö rté n e t egyik képviselő jek én t ism erte m e g a k özvélem ény. U gyanakkor vallotta a fo rráso k e lő ítéle tm e n tes k ritik á já n a k d ö n tő szerep ét a tö rté n e ttu d o m án y i k u ta tá so k b a n . P rofesszori tevékenységét m indvégig heves viták füzében fo ly ­

92

ta tta , egyetem i tan ári m ű k ö d ésére a nagy v álto záso k és v á lto z ta táso k n y o m tá k rá b ély e ­ g ü k et. K ate d rá ra kerülése u tá n k id o lg o z ta a m agyar a lk o tm á n y - és jo g tö rté n e t új szem ­ léletű o k tatási és k u tatási p ro g ram já t. E z a tu d o m á n y o s vázlat csaknem m e g fo sz to tta a tan ítás leh ető ség étő l: heves tám ad á so k at in té z te k ellene nem csak a tu d o m á n y o s életb en , de m ég a képviselőházban is. A jo b b o ld a li fe lh á b o ro d á st a n em ze ti ö n h ittsé g e t, a sovi­ niszta elv ak u ltság o t, faji felső b b ren d ű ség et, a tö rté n e tie tle n közjogi isk o lát m eg k érd ő ­ je lező k ritik ája id ézte elő . A h arm in cas évek irre d e n ta h an g u latáb an m eg lehetősen n ép ­ szerűtlen szerep h á ru lt rá, a m ik o r új tu d o m á n y o s alap o k ra k ív án ta h ely ez n i a jo g tö rté n e ti k u ta tá so k a t. T u d o m án y o s m unkássága is u gyanezen tö rek v éseit tü k rö z i. Egyik leg term ék en y eb b jo g tö rté n e tíró n k v o lt, aho g y an k o rtá rsa i is n ev ezték , „a levéltári k u ta tá s m e ste re ” . E ckh a rt F eren c a tö rté n e ttu d o m á n y felől k ö z e le d e tt a jo g h istó riá h o z , így vált m unkássága jellem zőjévé az összehaso n lító m ó d szer, az alapos levéltári fo rrá sk ritik a , az okleveles anyag m inden koráb b in ál szélesebb k ö rű felhasználása. É letm ű v e a feudális állam és jo g ú jab b k o ri tö rté n e té n e k feldolgozása volt. L egjelentősebb m űvei: A bécsi udvar gazdaságpolitikája M agyarországon M ária T erézia k o rá b a n ; A bécsi u d v ar gazdasági p o litik ája M a­ g yarországon 1 7 8 0 - 1 8 1 5 ; A bécsi udvar jo b b á g y p o litik á ja 1 7 6 1 —1 7 9 0 ; A sz e n tk o ro n a eszm e tö rté n e te ; A királyi adózás tö rté n e te M agyarországon, és ta n k ö n y v e , az 1946-ban m egjelent M agyar a lk o tm á n y - és jo g tö rté n e t. F o g la lk o z o tt to v áb b á a h iteles h ely ek fej­ lődésével, a leán y n eg y ed d el, a p ü sp ö k i szék b etö ltésén e k kérdéseivel, a H absburg-L otharingiai h áz családi törvén y eiv el, a B ocskai-felkelés jogi nézeteivel, a földesúri b ü n te tő bíráskodással is. E zenkívül m e g je le n te te tt tö b b nyelven is M agyarország tö r té n e té t fö ld o l­ gozó m u n k á k a t. A harm incas évek elejének nagy viharai visszahúzódásra k é sz te tté k E c k h art F e re n c e t: tu d o m á n y o s viták h e ly e tt az o k atás- és a tu d o m á n y tö rté n e t felé fo rd u lt. M egírta a n a p ­ ja in k ra m ár — az egyetem i levéltári irata n y a g je le n tő s részének m egsem m isülése fo ly ­ tán — n é lk ü lö z h e te tle n n é vált k é zik ö n y v é t az állam - és jo g tu d o m á n y i k a r tö rté n e té rő l. A felszabadulás u tán újjászerv ező d ő tu d o m á n y o s élet és egyetem i o k ta tá s ú jab b vál­ tozásra k é sz te tte az ötvenéves tu d ó s t. M egism erkedett a m arx ista tö rté n e ti m ó d szerek ­ kel és tan ítá so k k a l, ső t oroszul is m e g ta n u lt, hogy tö rté n e ti ism erete it teljesebben gyarapíthassa. E k k o r írta m eg egy etem i ta n k ö n y v é t, m ely n ek k ö z zé té te lére csak m ost találta alkalm asnak az id ő t. 1945-öt k ö v ető en ak tiv itása fo k o z ó d o tt, fo rrásk u ta tá sa in a k je le n tő s e red m én y eit h ely ez te sajtó alá. Az ötvenes években szám os tám ad ás érte a sz e lle m tö rté ­ n e trő l v allo tt n ézetei m ia tt. E z azo n b an n em c s o rb íth a tta m ár te k in té ly é t, s nem v esz tet­ te el a jog ászgenerációkra g y a k o ro lt nagy h a tá sá t sem . E ck h art F eren c v iharo k tó l té p á z o tt év tized ek , á tm en e ti k o r em b ere v o lt, tu d o m á ­ nyos életm űvében a sz e lle m tö rté n e ttő l ju t o t t el a m arx ista felfogásig. M unkáinak k ü lö ­ n ö sje le n tő sé g e t k ö lcsö n ö z ez a pálya. E c k h artró l, a tu d ó s jo g h isto rik u sró l ta n ú sk o d n ak m űvei. A ta n á rró l, a p ro fesszo rró l a dolgok lényegéből fakadó an nem m a ra d h a tta k fenn d o k u m e n tu m o k . Á m akik m ég h al­ lo ttá k a k a te d rá n , azok S zékely G yörggyel e g y ü tt v allhatják: „ J o g tö rté n e ti és eg y etem es tö rté n e ti előadásai higgadt és k ritik u s tö rté n e ti szem léletével, szám os ham is n ézet c á fo lá ­ sával, m íto szo k m egdöntésével, a m a g y a r-sz lá v k ap c so la to k p ozitív o ldalainak a k k o r egyedülálló feltárásával a m aga eszközeivel való állásfoglalást je le n te tte k . E lőadásai, maga által v ezetett szem inárium ai, a tö rté n e ti se g é d tu d o m án y o k m egism ertetésének igénye a

93

polgári tu d o m á n y legjobb h a g y o m án y a in ak ébren ta rtá sá t je le n te tté k . N em ta r to tta véka a la tt a tu d o m á n y o s elem zés fin o m m ó d sz e re it, a fo rrásk u ta tá s m ó d ja it, h e ly e t a d o tt az önálló vélem én y ek n ek , fiatal hallgatói e lő tt m e g szó laltatta tu d o m á n y o s p ályán dolgozó egykori tan ítv án y ait. H allg ató it n em csak ta n íto tta , de sz e re tte , fé lte tte , nevelte és istáp o lta ő k et a válságos, de fo rd u ló k a t érlelő é v ek b en , a m ik o r a tu d ó sn a k , h a tu d ó s ak art m arad n i, az e m b ern e k , ha e m b e r a k a rt m arad n i, h allg atn ia n em le h e te tt.” 2 8 eszten d ő s professzori m űköd ése a la tt tu d o m á n y o s á llá sp o n tjá t b e o lv a sz to tta az elő ad á so k b a. S ha e lism eijük könyvei je le n tő sé g é t a tu d o m á n y fejlő d ésé b en , m ég h an g sú ly o z o tta b b a n ki kell em eln ü n k azt a (ta lá n jó v al n a g y o b b ) h a tá s t, m ely et évről évre tö b b száz leen d ő jogász szem léletén ek alakulására g y ak o ro lt. H o rv áth A ttila (E ck h art F eren c tu d o m á n y o s m unkásságáról rövidesen részletes bibliográfia lá t napvilá­ g o t.)

94

ILLÉS JÓZSEF 1902-től a m agyar alk o tm á n y - és jo g tö rté n e t eg y etem i ta n á ra , 1 914-től rendkívüli eg y e­ tem i ta n á r, 1917-től nyilvános rendes eg y ete m i ta n á r 1944-ig. A z MTA 1915-ben leve­ lező, 1936-ban rendes tagjává v álasz to tta . M unkái m áig k iin d u ló p o n tja i a m agyar k ö zép k o ri m a g á n jo g tö rté n e tn e k . 1871. no v em b er 10-én H u szto n sz ü le te tt. A szatm ári k irályi K ato n ai G im n áziu m b an , m ajd a pesti P iarista G im n áziu m b an ta n u lt, és az itt te tt érettségi u tán a B udapesti P áz­ m ány P éter T u d o m án y eg y e te m Jog- és Á llam tu d o m án y i K arát végezte el. E z t k ö v ető en egyéves állam i ö sztöndíjjal k ü lfö ld i ta n u lm á n y u ta t te tt: B erlinben G ierke m ellett d o lg o z­ h a to tt, Párizsban E sm ein sz em in áriu m át h allg atta, ta n u lt L ipcsében és L o n d o n b an is. H ajnik Im re tan ítv án y án a k v allo tta m ag át; a tő le ta n u lt p o zitivista szellem ben, m ó d ­ szeres ad atg y ű jtéssel, de a H ajnik-féle közjogi iskola irányultságával szak ítv a, a k ö zép k o ri m agyar m agánjog tö rté n e té n e k m egírását tű z te ki tu d o m á n y o s célul. M ag án jo g tö rtén etü n k teljesebb feldolgozásában ak tív közéleti szereplése és igazság­ ügy-m inisztérium i szolgálata is a k ad á ly o z ták . T 896-ban m in t törvén y szék i jo g g y a k o m o k k e rü lt az igazságügy-m inisztérium ba, ahol 14 évig a T ö rv én y elő k észítő O sztály elő a d ó ja , h á ro m évig a K özjog-N em zetközi Jogi O sztály fő n ö k h ely ettese. E z id ő a la tt volt törvényszéki je g y z ő , m in isztériu m i fogalm azó, törvényszéki b író , m ajd táblai b író is. R övid m egszakítással 2 6 évig m in t országgyűlési, illetve nem zetg y ű lési k épviselő v ett részt a politikai életb en ; a k ép viselőháznak jo g tö rté n e ti, közjogi szak értő je v o lt, késő b b K özjogi B izottságának e ln ö k e . K özéleti tevékenységét az 1945 u tán m egjelent sz ak iro ­ d alom reakciósnak ítéli.

95

T ö rté n e tíró i m unkásságáról szólva azo n b an el nem h a llg a th a tó , hogy Illés J ó z s e f tu d o m á n y o s m unkáival a m agyar m agánjogi k u ta tá so k m ódszeres m eg in d ító ja le tt. T an ítv án y a és m él ta tó ja , D egré A lajos szerin t a jo g tö rté n e te t első so rb an a jo g tu d o m á n y o k pedagógiai stú d iu m án a k te k in te tte . Célja a tételes jo g tö rté n e ti fejlődésének lá tta tá sa volt; elsődlegesen d o g m atik ai sz e m p o n to k a t ta r to tt szem e lő tt. 1910-ben m egjelent és az ellen fo rrad alm i ko rszak végéig h aszn ált ta n k ö n y v e, a „Beve­ zetés a m agyar jo g tö r té n e té b e ” — D egré Alajossal szólván — in k áb b pedagógiai je le n tő ­ ségű. R észletesen foglalkozik b en n e W erbőczivel, kiem eli a H árm askönyv m agánjogi jelen tő ség ét. T u d o m án y o s m unkássága k iem elk ed ő ú tje lző i a k ö zé p k o ri m agyar m agánjog tö rté n e ­ té t b e m u ta tó m o n o g ráfiák . E zek b en az oklevelekből g y ű jtö tt a d a ta it, ere d m én y eit össze­ v etette a ny u g at-eu ró p ai és k án o n jo g i a d a to k k a l, m eg állap ításo k k al, h a tá su k a t is figye­ lem be véve é p íte tte fel elk ép z elését a m agyar jo g fejlődéséről. Jele n tő se b b m ono g ráfiái Árpád-kori magánjogtörténetünkről: - „M agyar házassági és vagyonjog az Á rp ád o k k o rá b a n .” 1900. - „M agyar szerződési jo g az Á rp ád o k k o rá b a n .” 1901. — „T ö rv én y es öröklés rendje az Á rp ád o k k o rá b a n .” 1904. - „Ö röklés a n ő i vagyonban az Á rp ád o k k o rá b a n .” 1906. M unkái tá rsa d a lo m tö rté n e tü n k e t is g a zd a g íto ttá k . K ö z jo g tö rté n e ti tan u lm án y ai — am ely eket a m agánjogiak „ m e llé k te rm é k e in e k ” te k in te n e k — szám os új e re d m é n y t h o z ta k tö rté n e tírá s u n k b a . (íg y : a szláv h atás a várm egyék e re d e té n é l, a gazdasági té n y e ­ zők jo g alak ító szerep én ek h angsúlyozása s tb .) K özg azd aság -tö rtén eti m u n k ái k ö zü l e m ­ lítésre m é ltó : az 1900-ban sz ü le te tt „A n jo u -k o ri társad alo m és a d ó z á s” , „A m agyar tá r­ sadalom és állam szervezete a h o n fo g lalá sk o r” (1 9 0 8 ), „A jo b b ág y ság társadalm i és jogi h ely ze tén ek m egalak u lása” (1 9 0 8 ), „A jo g tö rté n e ti k u ta tá s m ó d szerta n i kö v etelm én y ei és a várm egyék e re d e te ” (1 9 1 2 ). T ö b b m u n k ájáb an fo g lalk o zo tt m ég a Q u a d rip artitu m m al, írt a m agyar cím er tö rté n e té rő l (1 9 1 1 ), az In telm e k rő l. M űveinek teljes bibliográfiája az E c k h a rt F e re n c -D e g ré A lajos (m in d k e tte n tan ítv án y ai v o ltak ) szerkesztésében m eg­ je le n t „E m lék k ö n y v Illés J ó z s e f tanári m ű k ö d ésén ek 4 0 . év fo rd u ló já ra .” , (B p . 1942. 6 1 2 - 6 1 8 .) c. k ö te tb e n ta lá lh a tó . A S zázadok 1944. év fo ly am án ak 1 - 3 . szám ában D egré A lajos m egem lékezését olv ash atju k az Illés vezette jo g tö rté n e ti szem inárium m ű ­ ködéséről (1 9 2 8 —3 4 ), u r,yancsak ő írt b esz á m o ló t, m elyben Illés tan ári tevékenységébe n y e rh e tü n k b e te k in té s t. Szabó M ária

96

Literatur SPUREN DER WIRTSCHAFTSKRISE DER KAISERZEIT IN DEN RÖMISCHEN RECHTSQUELLEN

(Károly VISKY: Spuren der Wirtschaftskrise der Kaiserzeit in den römischen Rechtsquellen. Dr. Rudolf Habelt G m b H Bonn - Aka­ démiai Kiadó, Budapest, 1983. s. 260)

I. 1. In der L ite ra tu r d er ju ristisch en R o m an istik ist die A nsicht als vo rh errsch en d a n z u ­ seh en , dass unsere K en n tn isse von d e r rech tlich en W iederspiegelung d e r W irtsch afts­ sphäre o ft seh r unzulänglich sind. Es ist sehr eigenartig, dass auch diejenigen F o rsch er d er an tik en R ech te, die sonst o h n e Z w eifel die enge V erb in d u n g zw ischen d e r ’’sozialen R e a litä t” und der R echtsregelung e rk e n n e n , sich m it d e r Frage d e r W iederspiegelung von W irtschaftsbeziehungen n ic h t befassen. Ellul sch reib t zum Beispiel, dass die ’’réalité sociale” und das geltend e ’’sy stèm e ju rid iq u e ” in m an ch en Z e ita lte rn — u n d das b ezie h t sich b esonders a u f die A n tik e — m ite in a n d e r in vollem E inklang ste h e n . N ach seiner A nsicht löst sich dieser ’’plein a c c o rd ” eb en in d em m o d ern en Z e ita lte r au f. Infolge solcher b ew u ssten , o d e r w eniger bew ussten th eo retisch en G ru n d stellu n g ist es kein Z u fall, dass der übrigens o ffen sich tlich k o m p lizierte P roblem kreis d er W iederspiegelung d er W irtschaftssphäre im R echt fü r die m eisten F o rsch er d er A ntike n ic h t von Interesse ist Als K ároly V ISK Y , d e r herv o rrag en d e V e rtre te r d e r in te rn atio n ale n ju ristisch en R o ­ m an istik , sich in seinem W erk d am it b efasst, wie die W irtschaftskrise d e r K aiserzeit in den R echtsquellen e rsch e in t, w ählt er sich eben die W iederspiegelung d e r W irtsch afts­ sphäre im R ech t zur F o rsch u n g sau fg ab e. D er A u to r ist sich b ew usst dessen, dass die E rschliessung d er Z usam m en h än g e zw ischen W irtschaftsbereich u n d rech tlich er R egelung d u rch die anach ro n istisch e A nnäherungsw eise ersch w ert w ird . B esonders realistisch zu sein schein t die G efah r d e r an ach ro n istisch en A nnäherungsw eise bei diesem F o rsch u n g s­ th e m a , weil die W irtschaftskrise au ch in d em m o d ern en Z eita lte r n ich t u n b e k a n n t ist. Wir weisen n u r andeutungsw eise d a ra u f h in , dass zum Beispiel d e r b e rü h m te A lte rtu m s­ h isto rik er Pekary a u f die G efah ren u n d F eh lerq u ellen au fm erk sam m a c h t, die von d er Projizierung m o d ern er K ateg o rien (w ie: K apitalism u s, S ozialism us, P lanw irtsch aft usw .) a u f die A n tike h e rrü h re n . Die Projizierung m o d e rn e r w issen sch aftsth eo retisch er und soziologischer K ateg o rien a u f die A n tik e ist gew isserm assen unum gänglich. Ein 97

V ergleich, der a u f fo rcierte A ktualisierung v erzich tet, m a c h t an sich einen gew issen " A n a ­ chro nism us” n ö tig . Wir m ö c h te n h ier e rw ä h n e n , dass au ch Max Weber in seinen W erken ü b er W irtschaftsgeschichte d e r A n tik e m o d ern e p o litische u n d w irtsch aftlich e K ategorien verw endet. D ie A n w en d u n g des B egriffsystem s des vorigen Ja h rh u n d e rts bei d er S ch il­ derung des W aren p ro d u zen ten sch ein t u n s ab er n ic h t fü r g ezw ungen, da sie auch a u f die U nterschiede h in w eist, die eine Z äsu r zw ischen d en b eid en W irtschafts- und G esellschafts­ gebilden d arstellen . 2. W eiterhin ersch w ert auch das F ehlen eines en tsp re c h e n d e n Q u ellen m aterials die A nalyse der B eziehungen zw ischen W irtschaftssphäre u n d S p h äre d e r rech tlic h e n R e­ gelung. Ein e n tsc h e id e n d e r G ru n d d a fü r ist - w enigstens in ih ren T e n d en zen - eine A rt ’’sp le n d id e iso la tio n ” d er röm ischen R ech tsg eleh rten vor d e r W irtsch a ftsrealität. O ft k ö n n te n die Q uellen des rö m isch en R ech tes — u n te r ih n en eb en die responsa d e r iurisperiti — als Paradigm en d er A b stra k tio n gelten — wie Schulz u n d Wieacker d a ra u f hin w eisen. N ur selten fin d e t m an eine — von den R echtsg eleh rten als ” obiter dicta" aufgefasste - S ch ild eru n g d e r W irtschaftsum gebung vor. Mitteis w eist d a ra u f h in , dass zahlreiche T a tb estä n d e — u n d das b e zieh t sich in e rste r Linie a u f die R echtsfälle in den D igesten — gerade P h a n tasie p ro d u k te d e r iurisperiti sind. In d ieser Iso la tio n s­ te n d e n z w u rzelt — in d er S phäre d er G esch ich tlich k eit - d iese, sich b eso n d ers z u r Z eit der P an d ek tistik d u rch gesetzte B etrachtungsw eise, die das R ech t von d e r w irtsc h a ft­ lichen R e a litä t, d J i. von d en G rundlagen ab stra h ie re n d u n te rsu c h t. E rw äh n u n g sw ert ist a u f d e r an d eren S eite auch d e r U m sta n d , w o ra u f uns Kaser au fm erk sam m a c h t, n äm lich , dass die Iso latio n in d e r T erm inologie n ic h t zu fin d en ist. Das rech tlich e B egriffssystem w ird also sozusagen au ch in d en responsa den W irtschaftsgrundlagen n ic h t ’’e n tfre m d e t” . Diese w ichtigen Fragen b e a n tw o rte t K áro ly VISKY in seinem W erk, u n d von diesem G esich tsp u n k t aus b e tra c h te t ist sein Buch auch m eth o d o lo g isch b a h n b re c h e n d . A u f G ru n d d er o b e n gesagten ist es k ein Z u fall, dass die A usw irkungen d e r W irtschaftskrisen der K aiserzeit a u f die E n tw ick lu n g des röm ischen R e ch te s in d e r L ite ra tu r n ich t an alysiert w u rd en . Landucci, als e r die gesch ich tlich e H erk u n ft d e r a u f d ie laesio enormis bezogene R egelung an aly sie rt, fo rm u lie rt n u r die N o tw en d ig k eit d e r F o rsch u n g a u f diesem G e b ie t. Rostow tzeff w irft im Bezug a u f das R ech tsleb en von A egypten das E rfo rd e rn is nach d er A nalyse der rech tlich en W iederspiegelung d er W irtschaftskrise a u f. Man k a n n a u f je d e n Fall feststellen , dass es w ed er in d er h eim isch en , n o ch in d e r in te rn a tio n a le n L ite ra tu r ein Werk zu fin d en ist, dass diesen F ragenkreis um fassend analysieren w ü rd e. II. 3 . In d em ersten T eil des in n e u n K ap itel gegliederten B uches analy siert K áro ly VISKY im allgem einen die W irtschafts- und F inanzkrise des III. Ja h rh u n d e rts , n ä h e r ihre A usw ir­ kungen a u f das L eben d es Imperium Romanum. D er A u to r b e to n t, dass sich die ro m a n is­ tische L iteratu r m it d e r Krise selbst eingehend a u se in a n d e rse tz t, ab e r m an sch e n k t in diesen F orschun g en keine A u fm erk sam k eit d er F rage, w elchen E influss diese W irtsch afts­ krise deren H au p tm erk m ale die V erringerung d e r K au fk ra ft des G eldes u n d d as A n ­ steigen der Preise sind — a u f die E ntw ick lu n g der V ertragsbeziehungen au sü b t. Die U rsachen und die allgem eine A usbildung d e r Krise u n tersu c h e n d w eist d e r A u to r d a ra u f h in , dass sich d e r W ert des G eldes in R o m , im L aufe d er frü h e re n J a h rh u n d e rte - tr o tz 98

der von Fall zu Fall v o rk o m m en d en W irtsch aftsp ro b lem e - w esentlich n ic h t ä n d e rt. Die Periode, in d er der W ert des röm ischen G eldes verhältnism ässig stabil b le ib t, ist in die Z eitsp an n e vom 2 0 0 v.u.Z. bis 2 0 0 u.Z. zu setzen (die T hese von C raw fo rd ). K äroly V1SKY befasst sich ausführlich m it d en k o n k re te n S y m p to m e n d e r im m er h o chgradiger w er­ d en d en G eld en tw ertu n g in d e r K aiserzeit, die schliesslich z u r G eld refo rm von Diocle­ tianus und zu r E rlassung d es H ö c h stp reised ik tes fü h re n . K en n zeich n en d fü r das Mass der K au fk raftv errin g eru n g d es G eldes ist die T a tsac h e , dass z u r Z eit d er R egierung von Gallienus ( 2 5 3 —2 6 8 ) die In flatio n des S ilb erd en ars — n ach B erech n u n g en von Jo n e s und H eichelheim - d as 2 4 0 0 P ro ze n t e rre ich t. Die G eld refo rm von Diocletianus u n d das Edictum de pretiis rerum venalium stellen Teile ein e r um fassenden G e ld re fo rm k o n z ep ­ tio n d ar. Z w eck d er G eld refo rm ist die S ch affu n g eines n eu e n G eldes, das seine F u n k tio n w irklich erfüllen k a n n . Das P reisedikt m ax im iert die Preise von W aren u n d von an d eren D ien stleistu n g en , sow ie n ich t selten auch die A rb eitslö h n e un d v ero rd n et S an k tio n e n fü r Fälle ih rer Ü b ersch reitu n g . Die B ed eu tu n g des H ö ch stp reised ik tes ist nach K äroly V ISKY seh r gross, tro tz d e m dass es einerseits n u r in d e n u n m itte lb a r Diocletianus u n te r­ g eo rd n eten Provinzen (T h ra c ie n , H ellas, die asiatischen Provinzen u n d A eg y p ten ) ta tsä c h ­ lich d u rch g esetzt w urde — o b w o h l es form ell von je d e m M ith errsch er als fü r sich ver­ bindlich a n e rk a n n t w urd e —, an d ererseits sich zeitlich n u r a u f fü n f Ja h re (b is zum Z e it­ p u n k t, als Diocletianus seine K ro n e abgelegt h a t) e rs tre c k te . D er grun d leg en d e Z w eck des Edictum von Diocletianus ist die In sta n d setz u n g d er in K risen situ atio n g eraten en W irt­ sc h aft, so ist es w irtsch aftsg esch ich tlich o h n e Z w eifel von ü b errag en d er B edeutung. 4. Die W irtschaftskrise h a t auch solche K o n seq u en zen , d ie sich u m itte lb a r bei m anchen In s titu tio n e n des röm isch en R ech tes zeigen. In d en folgenden K ap iteln des Buches ü b erb lick t d er A u to r d ie E n tw ick lu n g dieser In s titu tio n e n . D as zw eite K ap itel b efasst sich m it d er u n rö m isch (K aser) laesio enormis g en an n te n R ech tsein rich tu n g . A uch diese, in d en Q uellen als laesio ultra dimidium vork o m m en d e In s titu tio n , w id ersp rich t d em beim K au fg esch äft v e rlau tb arten P rin zip d e r V ertrag sfrei­ heit (P o m p o n iu s, P aulus). S o k an n zu r M odifizierung des K aufgeschäfts d u rch s ta a t­ liche E inm ischung das F ehlen d er so g en an n ten P ro p o rtio n a litä t zw ischen d e r Ware und d em K aufpreis n icht zugrunde gelegt w erd en . Dieses P rin zip k o m m t au ch in d en kaiser­ lichen R eskripten in u n v erän d erter F orm zu r G eltu n g . Diese rescripta zeugen d av o n , dass A nträge der R evision des W ertm issverhältnisses d u rch d en Imperator in d e r Regel a b ­ geschlagen w erden ( C J .8 .4 0 4 1 .1 8 , C J.4 .4 4 .4 ., C J. 4 .4 4 .6 ., C J. 4 .4 4 .9 ., C J. 4 .4 4 .1 1 .1 . und C J. 4 .4 5 .2 .2 .). Die G esu ch steller d e r e rw äh n te n rescripta b ean stan d en o h n e A us­ n ah m e, dass das E ntgelt seiten s des K äufers d as iustum pretium n ic h t v e rtritt. D er H err­ scher e rk lärt n u r in A usnah m efällen d en V ertrag fü r ungültig, n u r bei F ällen , w o die personellen U m stände des V erk äu fers (sein ju g en d lich es A lte r, seine U n e rfa h re n h eit, eventuell eine T äu sch u n g ) zu berü ck sich tig en sin d . S o m it spielt bei d e r W iederherstellung des ursprünglichen Z u stan d es die P ro p o rtio n a litä t gar keine R olle. Es gibt zwei rescripta (C J. 4 .4 4 .2 . und C J. 4 .4 4 .8 .) — beide rü h ren von d en K aisern Diocletianus u n d Maximianus her — die dem A ntrag des V erk äu fers sta ttg e b e n . Das ist d e r F all, w o d er V er­ k äu fer n icht einm al die H älfte des W ertes der v erk au ften Sache als K au fp reis e rh ä lt. D er A u to r w eist a u f die T h eo rie h in , die am frü h e sten von Grandenwitz fo rm u liert w u rd e. N ach dieser T h eo rie w ären d ie zu r Frage ste h e n d e n rescrip ta in te rp o lie rt. Bei dieser V erm u tu n g k o m m t d e r T atsac h e, dass die laesio enormis (F a c h a u sd ru c k fü r diese 99

In s titu tio n im M ittelalter) im Codex Theodosianus n ic h t zu fin d en ist, eine e n tsch eid en d e Rolle zu. Die T heorie von Grandenwitz w u rd e in d er L ite ra tu r d e r R o m an istik fast all­ gem ein angenom m en (Ferrini, Costa, Bonfante, Perozzi, Girard, Mynial, Brasloff). Es gelten fü r A usnahm en die A u to ren (so Monnier, Windscheid, Landucci) die diese In s titu ­ tio n n ic h t als P ro d u k t, bzw . als E rfin d u n g d er ju stin ia n isc h e n K o d ifik a tio n ansehen. K ároly V ISK Y h ä lt diese In s titu tio n fü r eine n o tw en d ig e K o n se q u e n z d e r P o litik und W irtschaftspolitik von Diocletianus. Mit d er A n erk en n u n g d e r laesio enormis beab sich tig t Diocletianus die w eitere V ersch lech teru n g d er Lage d e r m it m ateriellen S chw ierigkeiten K äm p fen d en — sogar m it V erstoss gegen das P rinzip d e r V ertrag sfreih eit - zu v erh in ­ d ern . In diesem Z u sam m en h an g ist b eso n d ers b ea c h te n sw e rt — übrigens w eist auch d er A u to r selbst d a ra u f h in - dass fü r d e n fiscus das R ech t des R ü c k tritts vom K o n tra k t sichergestellt ist, w en n d er Preis n ich t e n tsp re c h e n d ist (D ivi fra tres re scrip seru n t in v en d itio n ib u s fiscalibus fidem e t d iligentiam a p ro c u ra to re ex ig en d am e t iusta pretia (G .H .) n o n e x p ra e terita e m p tio n e , sed e x p raesen ti aestim a tio n e c o n stitu tu i: sicut enim diligenti c u ltu ra p retia p ra ed io ru m a m p lia n tu r, ita , si negligentia h a b ita sin t, m inui ea necesse est — C allistratu s ( D .4 9 .14 .3 5 .) N ach d e r A n sich t d es A u to rs — u n d auch des R ezensenten — ist die A uffassung von Grandenwitz n ic h t fu n d ie rt. D er H inw eis a u f die laesio ultra dimidium ist in Codex Theodosianus d a ru m n ic h t zu fin d e n , weil in d e r ersten H älfte des 5. Ja h rh u n d e rts die S y m p to m e d e r W irtschaftskrise langsam d ah in sch w in d en . A us d em neu en A u ftau ch en dieser In s titu tio n in d em Codex Iustinianus ist es d a ra u f zu schliessen, dass die W irtsch a ftsp ro b lem e o ffen sich tlich m it e rn e u te n K räften ersch ein en . Im le tz te n Teil des K ap itels befasst sich d e r V erfasser m it d em ’’F o rtw irk e n ” d e / laesio enormis im M itte lalter, w obei d e r K o m m en ta r von Bartolus zu d en a u f diese Frage bezogenen R escrip ten des Codex Iustinianus zw eifellos eine grosse R olle sp ielt. Die N euerung von Bartolus b e ste h t d a rin , dass er diese Regel a u f M obiliare e rs tre c k t, sie auch fü r d en üb erzah len d en K äu fer fü r gültig h ält und n ich t a u f d en B ereich d er K a u f­ geschäfte b esch rä n k t. 5. Im d ritte n K apitel b esch äftig t sich d er A u to r m it d e r E n tw ick lu n g d e r K o n v en ­ tio n alstrafe und Z in sen n o rm e n . Im e rste n Teil d es K ap itels an aly siert d e r V erfasser die rechtliche und w irtsch aftlich e B ed eu tu n g d e r K o n v en tio n a lstrafe . Er w eist d a ra u f h in , dass das Pönale bei den R ö m ern d em P riv atd elik t n ah elieg t. Ein Z eichen d a fü r ist, dass der F ach au sd ru ck poena gleicherw eisen R ec h tsn ac h teil d u rc h P riv atd elik t u n d Pönale b e d e u te t. Des w eiteren u n te rsu c h t K ároly V ISK Y die Frage d e r E rstreck u n g von zin sen ­ b eschränkenden V ero rd n u n g en a u f das P önale. E r stellt fe st, dass die P arteien fü r V e r­ zugsfälle im m er ö fte r in Pönalien Ü bereinkom m en, fü r d eren S u m m e gar keine Be­ schränkung g elten d ist. A ber im 3 J a h r h u n d e rt e rstre c k t d e r S taat — w ied eru m aufg run d w irtsch aftsp o litisc h e r Ü berlegungen - die zin sen b esch rän k en d en V ero rd n u n g en auch a u f das P önale, w as einen w eiteren V erstoss gegen das P rin zip d e r V ertrag sfreih eit d a r­ stellt. Im d ritte n Teil des K ap itels analy siert d e r A u to r d as S eedarlehen u n d das d am it ver­ b u n d en e P önale. Das fenus nauticum - das im A lte rtu m grund leg en d die F u n k tio n des S icherungsvertrags e rfü llt ist nach d e r co m m u n is o p in io von hellen isch er H e rk u n ft und seine B egriffsm erkm ale sind a u f G ru n d d e r attisc h en Q uellen leicht zu rek o n stru ie re n (dabei k o m m t beso n d ers das Corpus Demosthenicum in B e tra c h t). Paoli w eist d a ra u f h in , dass das daneion nautikon n ic h t n u r in A th en b e k a n n t, so n d ern eine flo rieren d e In s ti­ 100

tu tio n in je d e r, an d em S eeh an d el b eteilig ten polis im M editerTaneum ist. N ach u nserer M einung w äre es zw eckm ässig g e w e se n e m Bereich d er allgem einen In fo rm a tio n e n auch den S urro g atio n sg ed an k en von Pringsheim ü b e r das S eed arleh en - w enigstens sk izzen ­ h a ft — d arzulegen. Es w äre eb en falls zw eckm ässig gew esen — w en ig sten s die H au p tlin ien des T atb estan d es darlegend - das F rag m en t C ervidius S caecola (D . 4 5 .1 2 2 .1 .) zu a n a ly ­ sieren, das zu r A nleitu n g d e r rö m isch en P raxis d e r pecunia traiectitia d ie n t. U nd vielleicht eben in H insicht a u f die S p h äre d e r origo - h ä tte die R olle dieser In s titu tio n , d ie sie in d er rech tlich en In teg ra tio n des M ed iterran eu m s sp ielte, m eh r b e to n t w erd en k ö n n e n . In etlich en Q uellen sind in V e rb in d u n g m it d em S eed arleh en P önalb ed in g u n g en zu fin d en . N ach ein er A uffassung in d e r L ite ra tu r (Biscardi) k a n n m an a u f G ru n d des fenus nauticum - weil ihm ein pactum zu gru n d e liegt - n u r d an n einen Prozess e in le ite n , w enn auch eine stipulatio poenae d a z u k o m m t. N ach ein er an d eren A uffassung (De Martino), da das S eedarlehen ihrem W esen nach mutuum ist, erfo lg t die V o rau sb ed in g u n g des Pönale aus dem Z w eck , dass d e r D arlehengsgeber sein G eld z u rü c k b e k o m m t als das S ch iff in seinem B estim m u n g so rt (H a fe n , emporiori) a n k o m m t. Die z in sen b esch rän k en ­ den V ero rd nungen w erd en auch a u f die — d em S eed arleh en ähn lich e — K o n v en tio n a l­ strafe e rstre c k t. In Q uellen aus d em 3 . J a h rh u n d e rt w ird das P rin zip fo rm u lie rt, dass nach d er A n k u n ft des S chiffes in d e m B estim m ungshafen n u r die gew ö h n lich en Zinsen - usurae communes — g e fo rd ert w erden k ö n n e n (D . 2 2 .2 .4 .1 . u n d C J, 4.33.1 ).Justinianus fu h rt w eitere Ä nderu n g en ein: bei d em fenus nauticum e rla u b t er n u r 12-prozentige Z insen (Id e o q u e iubem u s..in traie cticiis a u te m c o n tra c tib u s vel sp ecieru m fen o ri d atio n ibus usque ad centesim an ta n tu m m o d o licere stip u lari n ec eam ex c e d e re , licet veteribus legibus h oc erat co n cessu m ... C J. 4 .3 2 .2 6 .2 .) Es ist erw äh n u n g sw e rt, dass Iustinianus in seiner N ovelle 106 diese B eschränkung ausser K raft setz t u n d n ich t viel sp äter — in der N ovelle 110 — die A n w en d u n g dieses V e rb o te s w ieder v e ro rd n e t. Die M odifizierung von Iustinianus — stellt K äroly V ISK Y fest — liq u id iert tatsä c h lich die In s titu tio n des S e e d a r­ lehens. Im letzten T eil des K ap itels analy siert d e r A u to r die In s titu tio n d e r hemiolia, die in den P apyri o ft v o rk o m m t u n d in d em griechischen R echt b e k a n n t ist. Hemiolia ist ein 50 pro zen tig er G eldzuschlag zu d e r S u m m e des K ap itals u n d b e d e u te t folglich seinen an d e rth a lb e n T eil. Die B eu rteilu n g d er hemiolia ist re c h t u n tersch ied lich . Einige Q uellen qualifizieren sie rech tlic h als g le ich b e d eu te n d m it dem Z in s, nach an d e re n B eurteilungen hat sie m it dem Pönale verw an d te Z üge. S eh r in teressan t ist d e r W andel d e r F u n k tio n von hemiolia und d er A u to r m ach t uns d a ra u f in b esch au lich er F o rm au fm erk sam . D iese, an sich sui generis In s titu tio n , stellt anfangs ein geeignetes M ittel in H änden d e r W ucherer dar, sp äter aber — im 3 . J a h rh u n d e rt - ist ihr Z w eck die V erteid ig u n g gegen die G e ld e n t­ w ertu n g , die h au p tsäch lich d ie K re d ito ren b e trifft. 6. Das vierte K ap itel an aly siert die in d er N o rm u n g des D raufgeldes (a rrh a ) erfo lg te V eränderung. V or allem w eist d e r V erfasser d a ra u f h in , dass das D raufgeld bew eisbar aus d em hellenischen R ech t in d as röm ische R ech t ü b ern o m m en w u rd e. H ier bem erk en w ir, dass keine u n m itte lb a re n In fo rm a tio n e n ü b er die sem itische H e rk u n ft d e r arrha vorliegen. Was d e n , im alten T e sta m e n t (G e n . 3 8 .1 7 .) v o rk o m m en d en F ach au sd ru ck

erabon b e trifft, ist es näm lich zw eifelh aft, o b e r D raufgeld, o d e r eine als P fand gelassene Sache b e d e u te t. N ach Pringsheim ist d e r übergegebene R ing ein arrha, w äh ren d e r nach der In te rp re ta tio n von Wolff eh e r P fand b e d e u te t. S elbst K äroly V ISK Y schliesst die 101

M öglichkeit n ic h t aus, dass die H ellenen diese In s titu tio n von d e n sem itisch en V ölkern ü b ern o m m en h a b e n . N ach unserer A n sich t w äre es zw eckm ässig gew esen d a ra u f h in z u ­ w eisen dass sie nach w eisb ar in m eh reren h ellenischen poleis b e k a n n t w ar. A u f G ru n d d er W erke von Aristoteles (P ol. 1 2 5 9 a), Isaeus (8 .2 3 ), und Theophrastos (S to b . 4 4 .2 2 .) ist es d a ra u f zu schliessen. E benfalls zw eckm ässig w äre es gew esen das zu erw ä h n e n , dass die W endung, die an die G abe des arrh a d e u te t, (d id o n a i arra b o n a ), in d en z u r V erfügung steh en d en Q uellen ein h eitlich v o rk o m m t. Sie w ird von Aristoteles, Theophrastos, Isaeus, Harpokration, Palutus, Varro, von den klassischen R ech tsg eleh rten u n d Iustinianus (d are arTabonem ) g e b ra u ch t. U n d derselbe F ach a u sd ru c k ist in d en p to lem äisch en P ap y ri, sow ie in d en en des ro m an isierten A eg y p ten u n d in d e m N eu en T e stam en t zu fin d en . Das ist ein en tsch eid en d e r Beweis fü r die m it arrha zu sam m en h än g en d e P raxis. Es ist n a tü r­ lich eine andere F rage, dass die F u n k tio n des arrha in d em h ellen isch en , beziehungs­ weise in dem rö m isch en R e c h t verschieden ist. D er A u to r w eist d a ra u f h in , dass die F u n k tio n des arrha in d e m hellen isch en R e c h t die G aran tie fü r die E rfü llu n g eines S ch u ld ­ verhältnisses ist, w äh ren d das rö m isch e D raufgeld u rsprünglich n u r zum Z eichen d er V ertragsschliessung d ie n t. E r w eist d a ra u f h in , dass die k aiserlichen rescripta im W esten des Imperium Romanum au ch im 3 . J a h rh u n d e rt das D raufgeld n o ch k o n se q u e n t dem röm ischen B egriff e n tsp re c h e n d an w e n d en . A b er in d en P rovinzen d es O sten s w ird das D raufgeld schon au fg ru n d d er g riechischen N o rm en g e d e u te t. Es ist u n zw eifelh aft, dass das D raufgeld, zur Z eit d e r W irtsch aftsk rise, in griechischem S inn v o rteilh after ist, als das nach d em rö m isch en R e c h t g e d e u te te arrha. Das hellenische D raufgeld ist v o rteilh a fter in d em F all, w en n sich d e r Preis des G egen stan d es d e r L eistung in der Z eitsp an n e zw ischen dem A bschluss und d e r E rfü llu n g des V ertrags w esentlich ä n d e rt. D arum m uss sich d e r H errsch er ö fte rs m it d e r D eu tu n g d e r D rau fg eld n o rm en befassen. D er A u to r b e to n t, d ass Iustinianus die h ellenischen D rau fg eld n o rm en fü r rich ­ tungsgebend an sieh t (C J. 4 .2 1 .7 . u n d In st. 3 .2 3 .p r.) Im fü n ften K a p itel u n te rsu c h t d er A u to r die E n tw ick lu n g d e r N o rm en , die sich a u f den V ergleich u n d die d am it verw andten V erein b aru n g en b ezie h en . D er erste T eil des K apitels analysiert die Frage des V ergleichs, d er transactio. D er A u to r b e to n t, dass der V ergleich eine endgültige R egelung von S treitfrag en b e d e u te t. A u f G ru n d d e r Q uellen ist die F olgerung b e re c h tig t, dass die G ü ltig k eit d er transactio m it d er res iudicata id e n ­ tisch ist. A uch die F o lgerung ist plau sib el, nach d e r o h n e die D ifferenzierung zw ischen den V ereinbarungen a u f d em Wege des Prozesses u n d au sserstreitig , n u r d e r V ergleich a u f dem Wege des Prozesses die G ü ltig k eit d e r res iudicata b e sitz t. K äroly Visky h e b t herv o r, dass beim V ergleich d as P rinzip d er V ertrag sfreih eit zur G eltung k o m m t, das heisst es h ängt von d em W illensentschluss d er P arteien a b , w o rin sie ein an d er nachgeben. A ber auch die P riv atau to n o m ie h at ihre S ch ran k e n . B esonders anschaulich ist diese B eschränkung bei d e r R egelung d e r U n terh altsv erträg e in F o rm des V ergleichs, die so n st n u r nach b e h ö rd lic h e r G enehm igung gültig sin d . D er V ergleich in diesem Bereich w irft o ft schw ierige P ro b lem e a u f und d aru m b e stim m t d e r S en at — a u f A ntrag von Marcus Aurelius - dass eine Ü b erein k u n ft m it solchem In h alt n u r m it G e­ nehm igung des praetor gültig ist. (D . 2 .5 .8 . p r. — U lpianus). A b er w ir k en n en den ge­ nauen Inhalt dieses senatusconsultum n ic h t, es ist n u r a u f G ru n d d er ebenfalls von Ulpia­ nus h errü h ren d e n Q uelle (D . 2 .1 5 8 .6 .) - m it m ehr o d e r w eniger G enauigkeit — zu re ­ k o n stru ieren . D er A u to r w eist d a ra u f h in , dass die A u sarb eitu n g von ausführlichen 102

N orrnen ü b er die G ültigk eit des V ergleichs n u r im L aufe d es 3 . Ja h rh u n d e rts e rfo lg t. Wie die Q uellen es d o k u m e n tie re n , k o m m t es n ic h t selten zu r A n fe c h tu n g d er transactio. D er frü h er zustan d eg ek o m m en e V ergleich w ird ab e r n u r in A u sn ah m efällen d u rch kaiserliche rescripta e n tk rä ftig t - das erfo lg t la u t C J. 2 . 2 0 5 . p r. n u r im Fall der unmässigen Beein­

trächtigung (laesio immodica). In dem d arau ffo lg en d en T eil d es K ap itels an aly siert K áro ly Visky die novatio, die m it dem V ergleich verw an d te Züge a u fw eist. N ach S ch ild eru n g d e r allgem einen W esens­ züge d er novatio an aly siert e r die verw an d ten C h arak te rzü g e d e r transactio u n d der novatio. In diesem Z usam m en h an g u n te rsu c h t er das rescriptum des K aisers Alexander (JC . 2 .4 .3 .). A uch a u f G ru n d eines u lpianischen F rag m en ts k an n m an a u f die E rk en n u n g von verw andten C harakte rzü g en d e r b eid en In s titu tio n e n schliessen (D . 2 . 1 5 .4 .). Die stipulatio Aquiliana, d ie frü h ere A n sp rü ch e d e r P a rtn e r fü r ungültig e rk lä rt, spielt in diesem B ereich eine w esen tlich e R olle. D er gru n d leg en d e U n tersch ied zw ischen transactio u nd novatio b e ste h t d a rin , dass beide In s titu tio n e n eine V erän d eru n g des R e c h tsv e rh ä lt­ nisses zw ischen den beiden P a rtn e rn b e d e u te n . Die novatio — so b e to n t es d er A u to r — ist im 3. J a h rh u n d e rt ein geeignetes M ittel z u r In teressen w ah ru n g des S ch u ld n ers, da der debitor sich , au fg ru n d d e r novatio — zu r K o m p en sieru n g seiner S ch äd en d u rch die G eld ­ e n tw e rtu n g - eine h ö h ere S u m m e als die in d er u rsprügnlichen D ien stleistu n g vereinbarte ausbedingen k a n n . Im le tz te n T eil des K ap itels u n te rsu c h t d e r A u to r d ie G eld ab lö su n g d e r operae liberti. E r b e to n t sch o n in d em e in le ite n d e n T eil die soziale B ed eu tu n g d er lex Aelia Sentia von 4 u .Z ., weil dieses G esetz die V e rm ie tu n g d es D ienstes des libertus v e rb ie tet. A b er fü r die U m gehung des V erb o tes b ieten sich zahlreiche M ö glichkeiten a n . w o ra u f die R ech tsg e­ lehrten selbst etlich em al h in w eisen . Im 3 . Ja h rh u n d e rt g ib t es viele Z eichen fü r die V er­ h in d eru n g d e r V erw ertu n g fü r G eld , o d e r d er A blösung d er D ien stleistu n g en — d e r A r­ b eit — des libertus. B esonders g u t veranschaulichen diese T e n d e n z die kaiserlichen rescrip­ ta (C J. 6 .3 .1 ., C J. 6 .3 .3 ., C J. 6 .3 .4 . u n d C J. 6 .3 .7 .) D er G ru n d fü r die te n d en ziö se R ückdrängung der G eldablösu n g d er operae liberti ist nach K ároly V ISKY d er S c h u tz des patronus. Die D ienstleistu n g in natura k a n n n äm lich — infolge d er G e ld e n tw ertu n g — keinesw egs m it der A blösungssum m e fü r gleichw ertig b e tra c h te t w erd en . 8. Im sechsten K a p itel u n te rsu c h t d e r A u to r die N o rm en d e r K red itg esch äfte. A u f G ru n d d er D efinition von Celsus (D . 12. 1. 1.1.) — U lpianus-C elsus) g ehören zu den K red itg esch äften ausser d er A nleihe au ch das commodatum u n d das pignus. G leichzeitig ist es eine d is k u tierte Frage in d er L ite ra tu r, o b das depositum zu dieser G ru p p e gezählt w erden k a n n , ln den D o k u m en te n aus den 2 . und 3 . J a h rh u n d e rte n sind keine In fo r­ m atio n en v o rzu fin d en , nach d en en die R egeln d e r A nleihe sich ä n d ern w ü rd en . Die P apyri zeugen d a fü r, dass die chresis (A n leih e) das am ö fte rste n vork o m m en d e K re d it­ geschäft ist. A uch das daneion ist ein K re d itg e sch ä ft, es ist im allgem einen von länge­ rer D auer. A usserden k a n n das daneion au ch die K red itieru n g von D ienstleistungen b e ­ d e u te n , die d e r debitor im Z u sam m en h an g m it a n d eren G esch äften leisten m uss. N ach BGU 9 8 9 und P. O x y . V II. 1031 h at es eine F rist von sechs M o n aten , w äh re n d nach P. L o n d . III. 1164 b - und das b e d e u te t o h n e Z w eifel eine V erk ü rzu n g — von ein em M onat. Im Bereich des commodatum g ib t es keine w esen tlich e Ä n derung. D er A u to r befasst sich au sfü h rlich m it d em pignus Gordianum. Die in d em rescriptum des K aisers Gordianus (C J. 8 .2 6 .2 7 .1 .2 .) geregelte In stitu tio n h a t zw eifellos eine 103

w irtsch aftlich e M otiv atio n . Infolge d e r P reiserhöhungen — das rescriptum stam m t aus 23 9 - w ächst die Z ah l d e r K red itsu c h e n d e n a n , das an d ererseits die A n fo rd eru n g an h ö h ere G aran tien n ach sich zie h t. N ach K äro ly Visky ist es n ich t ausgeschlossen, dass diese In s titu tio n ih ren W urzeln nach a u f die Papyri zu rü c k re ich t (BGU 741 un d P. Lips. 10.), d as au ch n ach unserer M einung eine plausible A n n ah m e ist. Die H interleg u n g — b e to n t d er A u to r — k a n n in ihrer ursp rü n g lichen F o rm n ich t für K reditgeschäft angesehen w erd en , u n d das b estätig t d en S ta n d p u n k t von Albanese , laut dessen das depositum n ich t zu den K red itg esch äften g eh ö rt. A ber d u rch die Z u n ah m e der B edeutung d er B anken w ird die K re d itfu n k tio n d e r H interleg u n g im m er m eh r a n e rk a n n t. Das in den hellenistischen R ech ten w u rzeln d e depositum irregulare-paratheke bürg ert sich auch im röm ischen R e c h t e in , das in w esen tlich em Masse Papinius zu v erdanken ist (D . 1 6 .3 .2 4 . und D . 1 6 .3 .2 5 .1 .). N ach ein em rescriptum von Gordianus (C J. 4 .3 4 .2 . und C J. 4 .3 4 .4 .) k a n n d e r D e p o n e n t n ach dem von d em D ep o sitar g e n u tz te n G eld auch a u f Z insen A n sp ru ch e rh e b e n , das ein Z eichen fü r die A usgestaltung des depositum ir­ reguläre ist. D er w irtsch aftlich e V o rte il des depositum zeigt sich h au p tsäch lich d a rin , dass der D ep o n en t sein G eld zu jeder Zeit z u rü ck b e k o m m e n k a n n , das eb en zu r Z eit einer W irtschaftskrise von grösser B ed eu tu n g ist. 9 . Im siebten K apitel g ib t K äroly V ISK Y einen Ü berblick von R egeln ü b er M iete und P ach t. Im ein leiten d en Teil w eist er a u f die W illensautonom ie h in , die bei d e r M ietpreis­ festsetzung m assgebend ist. Des w eiteren stellt er fe st, dass d e r M ieter-P ächter - nach der Aussage d e r Q uellen — die M iete bzw . die P acht bei d en R ö m ern m eistens n ich t in natura, sondern in G eld zu b ezahlen h a t. Es ist n a tü rlic h m öglich, wie m an a u fg ru n d d es D. 1 9 .2 .1 9 3 . — U lpianus, d a ra u f schliessen k an n — die M iete au ch in natura ab zu leisten . Diese M ietbezahlung in natura ist rech t geeignet zu r Beseitigung des S ch ad en s infolge d er G eld en tw ertu n g . A u f G ru n d von P apyri aus d em 3 . J a h rh u n d e rt k a n n m an d a ra u f schlies­ sen, dass bei d er V e rp ach tu n g von A ck erfeld die B edingung d er P ach tzah lu n g in natura im m er häufiger w ird . Eine allgem eine T en d e n z ist fe rn e r die E rh ö h u n g der M ieten, die im Bereich d e r S ach m iete u n d d e r A rb eitsm iete gleicherm assen zu b eo b a c h te n ist. Im Z u sam m en h an g m it d er T eilp ach t w eist d e r A u to r a u f die D iskussion ü b er die B eurteilung dieser R e c h tsin stitu tio n h in . Das rescriptum von A lex an d er S everus vom 3. J a h rh u n d e rt (C J. 4 .6 5 .8 ) lässt ab er k e in e n Z w eifel d a rü b e r, dass die T eilp ach t fü r P acht angesehen w erd en m uss. Die D auer d e r P acht — sagt d e r A u to r aus — b e trä g t im allge­ m einen fü n f Ja h re und das ist b esonders bei d e r P acht eines Im m o b iliarg u ts m assgebend. V on d er M itte des 3 . Ja h rh u n d e rts an n im m t die Z e itd au e r im b e trä c h tlic h e n Masse ab, o ffen sich tlich als Folge d er W irtschaftskrise. So k o m m t es ö fte rs vor, dass d e r V erm ieter - von der jew eiligen G e ld e n tw e rtu n g abhängig - die M ietsum m e steig ert. Die M öglichkeit ein er M ässigung d e r M iete u n te rsu c h e n d h e b t d e r A u to r h erv o r, dass sie n u r in A usnah m efällen v o rk o m m t. Die V erm in d eru n g des E rn tee rtrag es k an n aber - für sich geno m m en — k ein en G ru n d zu r M ässigung d e r M iete d arste lle n . N ach Q uellen vom 3 J a h rh u n d e rt ( D .1 9 .2 .1 5 .4 . — U lpianus-P apinianus, C J . 4 .6 5 .1 8 ., und C J . 4 .6 5 .1 0 .) ist die M ässigung, beziehunsw eise die E rlassung d e r M iete m öglich, w enn der A usfall, o d e r die V erm in d eru n g d e r E rtrags, n ic h t d em P äc h te r zu zu sch reib en ist, ab er m it der B edingung, dass in den n äch sten Ja h ren eine e n tsp re c h e n d e K o m p e n sa tio n erfo lg t. 10. Im ach te n K apitel an alysiert K äro ly V ISK Y die Frage d e r G eldveru rteilu n g und d er V eru rteilu n g in N atu ra lie n . Das V eru rteilu n g sy stem d er extraordinaria cognitio 104

b e d e u te t eine R ü ck k eh r zum Prozess d er legis actio in natura. Die F ö rm lich k eiten der legis actio sacramento d e u te n näm lich d a ra u f, dass es lediglich in d em Fall zum arbitrium litis aestimande k o m m t, w enn d er rechtsfällige Beklagte den Prozessgegenstand wegen V erlust o d e r V ern ich tu n g n ich t h erausgeben k an n . Im kaiserlichen Prozess gibt es sch o n keine G eld v eru rteilu n g . Z u r Z eit von Iustinianus ist die condemnatio pecuniaria sch o n völlig u n b e k a n n t. D a ra u f d e u te t ein rescriptum von 53 0 (C J. 7 .4 .1 7 .), w o er sich d arü b er w u n d e rt, dass d e r R ich ter — im Laufe eines früheren Prozesses — n ic h t die H erausgabe des streitig en Sklaven in natura, so n d ern die Z ahlung einer aestimatio v e ro rd n e te )...T a le rn itaq u e a lte rc atio n en resecantes m iram us, quare iudex qui p raep o situ s est in p raed icta causa, n o n o m n im o d o c o n d e m n a tio n e m in servum , sed in aestim atio n em eius fe ce ra t...). Die condemnatio pecuniaria w u rd e ein d eu tig infolge d er W irtschaftskrise in den H in terg ru n d g ed rän g t. Die obsiegende P artei ist im z u ­ n eh m en d e n Masse an der V eru rteilu n g in N atu ralien in teressiert und d ad u rc h h at sich das P rinzip von ipsam rem condemnare im B ereich d e r cognitio extra ordinem d u rc h g esetz t. 1 1. Im letzten K ap itel fasst K äroly V ISK Y u n te r d em T itel ’’Die N a tu r d e r K rise und ihre L ehren für die R ech tsw issen sch aft” die Ergebnisse u n d die F olgerungen seiner A rbeit zusam m en. V o r allem h eb t er h erv o r, dass die im Imperium Romanum im 3. Ja h rh u n d e rt ein g etreten e K rise d en jen ig en , die in d er k ap italistisch en W elt im L aufe der 19. und 20. J a h rh u n d e rte zyklisch und gesetzm ässig V orkom m en, n ic h t g le ic h t, ab er er d e u te t d a ra u f, dass au ch d e r G ru n d des W irtschaftssystem s des röm ischen Imperium die W aren p ro d u k tio n ist, zw ar a u f d e r Basis d e r S klav en h alterei. Die K rise w u rd e u n m itte l­ bar d u rch die G eld en tw e rtu n g h erv o rg eru fen . Ihrer E rscheinungsform nach ist also die W irtschaftskrise eine G e ld e n tw e rtu n g . A ber die G eld en tw e rtu n g reicht a u f die allgem eine Krise der w irtschaftlich-g esellsch aftlich en F o rm a tio n d er S k lav en h altersy stem s zu rü ck . Der S ta a t h at sich n ic h t zum Z iele g esetzt die R ec h tsm itte l zu r K o m p en sieru n g des d u rch die S enkung d er K a u fk ra ft veru rsach ten N achteils zu sch a ffe n , weil e r selbst in d ie ­ sem Fall um die w irtsch a ftlich en V o rteile d e r G eld en tw e rtu n g k o m m en w ü rd e. Die an dem W arenaustausch beteilig ten m üssen selbst die R ech tsfo rm e n zum S c h u tz gegen die G eldentw ertung-M ünzverm in d erun g fin d en . Die R olle des S ta ate s b e sch rän k t sich h ö c h s­ ten s a u f die A n erk en n u n g dieser R ech stfo rm e n . A ber die A n erk en n u n g ist für ein b e ­ d e u te n d e s E rgebnis an z u seh en , da sie das F u n k tio n ie re n des W irtschaftssystem s a b ­ sich ert. In diesem S inne u n te rstü tz t d er S taa t - u n d das w iderspiegelt sich beso n d ers anschaulich in d e n . im B uche o ft z itie rte n , kaiserlichen R esk rip ten — m it rech tlich en , o d e r anders au sg ed rü ck t, m it rechtspolitischen M itteln das sich in K risenlage befindliche W irtschaftssystem . III. 12. Das Buch von K äroly Visky, das a u f einem um fassenden Q u ellen m aterial b e ru h t, schildert recht überzeu g en d den Z u sam m en h an g zw ischen d er W irtschaftssphäre und dem rech tlich en Ü berbau des m it d e r W irtschaftskrise ringenden Imperium Romanum im 3. Ja h rh u n d e rt. Der A u to r hält sich von dem - d u rch A n ach ro n ism u s b elasteten A ktualisieren zu rü ck . A ber das h in d e rt ihn n ich t d a ra n , von Fall zu Fall - und eben bei der A nalyse d er einzelnen R e c h tsin stitu tio n en — solche F olgerungen zu k o n z ip ie re n ,d ie , in Bezug a u f die R egelung d er W irtschaftskrise m it R e c h tsm itte ln , vom Z e itfa k to r u n a b ­ hängig verw ertbar sind. K äroly V ISKY g rü n d e t seine T hesen a u f die A nalyse von R e c h ts­ 105

quellen und anderen Q u ellen , von vielen P apyri m it In te rp reta tio n ssc h w ie rig k e ite n , die auch te x tk ritisc h a n erk en n u n g sw ert ist u n d sich von d e n Ü b ertreib u n g en d e r In te rp o la ­ tio n sk ritik h ält. Die au ch in m eth o d o lo g isch er H insicht b a h n b re ch e n d e A rb eit - wie w ir es schon im ersten Teil d er R ezension b e to n t h aben — k a n n das Interesse von Pflegern der Zivilistik im w eitesten S inne und von d en en d er R echtsgeschichte b ea n sp ru c h en . Das Buch V on K ároly V ISKY n im m t eine h ervorragende S telle in d er L ite ra tu r d e r R o m an is­ tik , die sich m it d er V erb in d u n g von W irtschaftssphäre und ih rer rech tlich en W iederspie­ gelung au sein an d e rse tz t, ein. G áb o r Hamza

106

LEHRBUCH IM THEMENKREIS DER GESCHICHTE DES STRAFVOLLSTRECKUNGSRECHTS SEINER GÜLTIGEN RECHTSREGELN D as u n g a ris c h e S ta fv o lls tr e c k u n g s r e c h f —

(Balogh László - Horváth Tibor: Büntetésvégrehajtási jog, I. szerk. Horváth Tibor, Bp., 1983, 213 p.; Balogh László - Banka Lajos Csordás Sándor - D e m e Mihály - G Iáser István - Horányi Miklós Horváth Tibor - Lőrincz József - Magyar Miklós - Tandari János: Büntetésvégrehajtási jog, II. szerk. Horváth Tibor, Bp., 1983.,438 p.)

U nserer rasenden Z eit e n tsp re c h e n d ist — o h n e im voraus ang ek ü n d ig t zu w erden — das H o chschullehrbuch des S trafv o llstreck u n g srech tes v e rö ffen tlich t w o rd en . Bei dieser Stille hat auch die besch rä n k te V erb reitu n g — infolge des ’’Hausverlags” — m itgespielt. A ber die F reude über die V erö ffen tlich u n g b e sc h rä n k t sich n ic h t a u f die A u to ren , und n icht n u r die ’’Z w angsleser” — näm lich die S tu d e n te n - h ab en die M öglichkeit, das W erk k en n en zu lern en . Die R echtsschaffung ist sch o n ü b er das tra d itio n e ll pflichtige M ysteriöse hinw egge­ k o m m e n , so ist es n och schw erer zu v ersteh en , w arum eine E rklärung des S trafvollzugs von w issenschaftlichem W ert ’’in n erh alb d e r M auern” b le ib t. D ieser U m stan d b estim m t die A ufgabe des R ezensen ten : ihm o bliegt es, die G edanken d es B uches zu verb reiten . Das tu e ich gerne und n ic h t weil ich viellecht als A u fg efo rd erter o d e r E ingew eihter zum L ob ’ v erp flich tet w äre. N ein , diese A rbeit ist die Ä usserung m einer S y m p ath ie der m o d ern en , sich fo rm e n d e n , th eo re tisc h fu n d ie rte n S trafv o llstreck u n g gegenüber. Das L ehrbuch h at den u n b e streitb a re n V erd ien st, dass es die Leser e rz ie h t, in Z u sam ­ m enhängen zu d enken und eben d eshalb stre b t es die V o llständigkeit an: den u ngari­ schen S trafvollzug d er 80-er Jah re h ält es fü r ein E rgebnis ein er langen th eo re th isc h e n und h istorischen E n tw ick lu n g , aber gleichzeitig stellt es ihn n u r als eine E tap p e dieses Prozesses vor. U n en tb eh rlich ist dieses Werk h e u te fü r diejen ig en , die den Strafvollzug k en n en lern en m ö c h te n , es ist sozusagen die einzige Q uelle und als so lch e, ist es b a h n ­ b rech en d . A ber diese A rbeit ist n ic h t n u r ein gut redigiertes, leich t lern b ares L eh rb u ch , so n d ern auch ein H an d b u ch , das auch fü r diejenigen n u tzb rin g en d ist, die im Besitz der erfo rd erlich en G ru n d k en n tn isse , es zu r O rien tieru n g in die H and n eh m en . Das Buch befriedigt sogar die tiefg re ifen d e ren , w issenschaftlichen In teressen , ln dieser H insicht sind besonders die Teile b e m erk en sw ert, w o es sich — im e rsten , aber au ch im zw eiten Band — um die allgem eine th e o retisch e G rundlage des Strafvollzugs h a n d e lt, w o d er A u to r die begriffliche K lärung d e r einzelnen S tra fe n und M assnahm en, beziehungsw eise die D efinition ihres R echtsw esens e rö rte rt.

107

B esonders h e rv o rzu h eb en sind im th e o re tisch e n Teil die S eiten — vielleicht ein w enig auch aus W illkür des R ezen sen ten - w o d e r A u to r-R e d a k te u r die S telle und die R olle d er S trafvollstreck u n g sow ohl im R ech tssy stem , als auch in n erh alb d er W issenschaften su c h t. Dieses S treb en ist kein S elb stziel, er will n ich t fü r je d e n Preis die S elbständigkeit nachw eisen. Die V erm ehrung d e r R echtszw eige d u rch ’’T eilu n g ” ist ja eine fatale Folge des R echtssystem s in ein e r, sich im m er m eh r spezialisierenden W elt, sosehr dieser V o r­ gang den W issenschaftlern ’’des M u tte rre c h te s” m anchm al auch schm erzlich ist. Die A n erk en n u n g d e r S trafv o llstreck u n g als selbständiger R echtszw eig und W issen­ schaftszw eig ist aber o h n e spezielle A ufgaben — die im Interesse d er V erbesserung d er G esellschaft von B edeutung sind - n ic h t viel w ert. A uch d an n n ic h t, w enn w ir w issen, dass sich einem n euen R echtszw eig neue R echts- u n d S ta a tsin stitu tio n e n anschliessen, m it all d en d am it verb u n d en en m ateriellen und personellen B edingungen. Wie s te h t es um den Strafvollzug? T h eo retisch w urde es schon A nfang des 2 0 . Ja h rh u n d e rts an g en o m m en , dass das R echt d er S trafv o llstreck u n g ein e, sich vom m ateriellen u n d prozessualen S tra fre c h t im m er m eh r ab g ren zen d e, N orm enm enge d a rste llt. Es g ib t kein en ein h eitlich en S ta n d ­ p u n k t in der in te rn a tio n a le n F a c h lite ra tu r ü b er die S telle des S trafv o llzu g srech tes in n e r­ halb des R echtssy stem s. M anchen A nsichten nach ist es ein m eh r o d e r w eniger se lb stän ­ dig gew o rd en er Teil des m ateriellen S tra fre c h te s, an d eren A n sich ten zufolge g eh ö rt es - als die letzte P eriode d e r S trafv erfo lg u n g - zum Bereich des prozessualen S tra fre c h te s. Es gibt auch einen S ta n d p u n k t, nach dem es ein G renzgebiet zw ischen dem S tra fre c h t und dem V erw altu n g srech t d a rstellt. V on d er B efreiung an bis zu r M itte d e r 60-er Ja h re w ar die rech tlich e R egelung d er S trafv o llstreck u n g in U ngarn so lü c k en h a ft und v e rstre u t, dass n ich t einm al d er G ed an k e au ftau ch en k o n n te , dass sie ein ein h eitlich es R ech tsm aterial, einen selbständigen R e ch ts­ zweig bilden k ö n n te . Das M aterial des S trafv o llzu g srech tes w u rd e von d e r zw eiten H älfte der 60-er Ja h re an - und b esonders A nfang d er 70-er Jah re - von zahlreichen R e c h ts­ n o rm en e rw eite rt. Als E rgebnis dieser T atsach en h ab en sich eine ausgeprägte F o rm und die U m risse des S trafv o llzu g srech tes abg ezeich n et. Als V ollen d u n g dieses Prozesses erschien der K o d ex der g elten d en S trafv o llstreck u n g , d e r aus e in er ein h eitlich en K o n ­ zeption ausgeh en d , in einem ein h eitlich en R ahm en — a u f G esetzesniveau — die V o ll­ streckungsregeln von allen strafrech tlich en S trafen und M assnahm en geregelt h a t. Ein w eiterer, sehr w esen tlich er A sp ek t m uss n o ch b e to n t w erd en : die g esellschaft­ lich-politische B edeutung d e r d u rch d as S trafvollzugsrecht geregelten L ebensverhältnisse. Da die V ollstreck un g d e r S trafen und M assnahm en einerseits das em p fin d lich ste E in ­ greifen in das Privatleben d er Bürger b e d e u te n , u n d an d ererseits die A rt und Weise ihrer V ollstreckung — b esonders ihre G esetzlich k eit — rech tsp o litisch von g ru n d led em Belang ist, ist folglich die B eh au p tu n g n ic h t ü b e rtrie b e n , dass die g esellschaftlich-politische B edeutung d er S trafv o llstreck u n g sich in n ich ts von d e r B ed eu tu n g an d e re r S tra frec h tszweige u n tersc h e id e t. Man k ann m it d er Aussage des L eh rb u ch es ein v ersta n d en sein, ” ... das S trafvollzugsrecht k an n — in enger V erb in d u n g m it dem m ateriellen S tra fre c h t m it R ücksicht a u f d en U m fang das geregelten R ech tsm aterials, a u f seine gesellsch aft­ liche F u n k tio n und a u f seine gesellschaftlich-politische B edeutung in n erh alb d es Bereiches des S trafrech ts für einen selbständigen R echtszw eig angesehen w erd e n .” Es ist scheinbar leich ter die Lage d er S trafvollzugsw issenschaft in n erh alb d er K rim inal108

W issenschaften und der G esellschaftsw issenschaften im allgem einen zu b estim m en . Dieses - am A nfang ’’G efa'ngnisw esen” g en an n te — M einungssystem h a t sich näm lich schon im L aufe des 19. Ja h rh u n d e rts vom M aterial d er S trafrech tsw issen sch aft g e tre n n t. S p äter w urden die R ahm en d e r n euen W issenschaft n o c h m eh r e rw e ite rt. Man hat näm lich e rk a n n t, dass der F re ih eitsen tzieh u n g auch m it an d eren S tra fa rte n in V erbindung ste h t. Das Gefa'ngnisw esen k a n n also von d e n allgem einen F ragen des S trafsy stem s n ich t herausgegriffen b e tra c h te t w erd e n . So w u rd e die A nsicht v o rh errsch en d , dass es sich n ich t um G efängnisw esen, so n d ern um eine S trafleh re h a n d e lt,d ie säm tlichen rech tlich en und n icht rech tlich en Fragen d er S trafv o llstreck u n g einschliesst. A nfang des 2 0 . Ja h rh u n d e rts h a t F in k ey die G efängnisw issenschaft n ich t bloss fü r die W issenschaft der V o llstreck u n g d e r F reih e itse n tz ieh u n g g e h a lte n , so n d ern fü r einen selbständigen Zweig d er S trafrech sw issen sch aft, d e r sich m it d en S tra fm itte ln im w ei­ testen Sinne aber b eso n d ers m it d e r F reih eitsen tz ie h u n g u n d d e r d am it zusam m en ­ h än g en d en , o d e r ihrem W esen nach äh n lic h e n , v o rk eh ren d en M assnahm en — u n d d er O rganisierung von v o rkeh ren d en M assnahm en u n d m it d en V o llstreck u n g sm o d alitäten b eschäftigt. D och sind die M einungen die S trafv o llstreck u n g sw issen sch aft b e tre ffe n d h eu tzu tag e in der sozialistischen L ite ra tu r sch o n in grossem Masse g e te ilt. M anche sind d er M einung von den G esellschaftsw issen sch aften h e r b e tra c h te n d - sie steh e d e r S oziologie n ah e, w ährend andere — m it ein er rechtsw issen sch aftlich en B etrachtungsw eise - sie fü r einen Zweig d er R echtsw issenschaft h a lte n . N ach dem S ta n d p u n k t des L eh rb u ch es g eh ö rt das w issenschaftliche M aterial des S tra f­ vollzugs zu dem Bereich m eh rerer W issenschaftszw eige. N ach dieser A uffassung ist die S trafe der zentrale B egriff des m ateriellen S tra fre c h te s. die K rim inologie b efasst sich mit der W irksam keit d er S tra fe n : die U m erziehung und die V erbesserung - die eigentlichen In h alte d er S trafe — sind G eg en stän d e d e r Pädagogie und d er P sychologie. Die W issen­ schaft d er S trafv o llstreck u n g ist also k o m p lex : sie g e h ö rt einerseits zu d e r R ech tsw issen ­ sch aft. and ererseits zum Bereich von einzelnen G esellschaftsw issenschaften, das heisst von W issenschaften, die sich m it dem M enschen b esch äftig en . Diese prinzipielle G ru n d stellu n g w ird auch d u rch den A u fb au des B uches w id e r­ spiegelt. Es e n th ä lt in zwei B än d en , in vier Teile g eg lied ert, w ah rh aftig m o d ern e K e n n t­ nisse des S trafvollzugsrech tes. N ach d e r th e o re tisc h e n und gesch ich tlich en G rund leg u n g im ersten T eil, b eh an d elt d e r zw eite T eil das R ech tsm aterial d er einzelnen S tra fe n , d er d ritte dasselbe d er einzelnen M assnahm en und d e r vierte Teil das R ech tsm aterial des V ollzugs d e r von den S trafvollzugsorganen d u rch g e fü h rte n F reih eitsb esch rän k u ng sm ass­ n ah m en . Um den In h alt ein w enig au sfü h rlich er zu schildern: D er erste Band befasst sich m it den vergleichenden R e c h tsk en n tn issen , w elche die th eo retisch e und geschichtliche E n tw ick lu n g des S trafv o llzu g srech tes, die E ntw ick lu n g der verschiedenen S trafvollzugssystem e e rö rte rt. Eine w eltw eit v ernehm bare E rschei­ nung ist h eu tzu tag e, dass sich b eso n d ers die V ollzugslösungen von strafre c h tlic h e n S a n k ­ tio n e n , die m it F reih eitsen tzieh u n g Z usam m enhängen im E inklang m it d er sich ä n d e rn ­ den strafp o litisch en B etrachtungsw eise, die m eh r o d e r w eniger a u f die Ergebnisse der K rim inalw issenschaften basiert stän d in g bew egen, en tw ic k e ln . U m das zu v ersteh en , genügt h eu te die K en n tn is d er gültigen R ech tsn o rm e n des S trafvollzugs n ich t m eh r, es

109

ist d u rch au s e rfo rd e rlic h , au ch die w ichtigsten R ich tu n g en a u f d em G eb ie t d er S tra f­ vollstreckung k e n n e n z u le rn e n . All dies b en ö tig t die S ch ild eru n g und die A nalyse der G esch ich te, des heutig en S tan d es u n d d e r E n tw ick lu n g sten d en zen d e r S trafv o llstreck u n g , die U n tersu ch u n g u n d V erallgem einerung von in te rn atio n ale n E rfah ru n g en . D em en tsp rech en d b efasst sich d a s L eh rb u ch m it d em V ollzug d e r F reih eitsen tzieh u n g - m it d er In s titu tio n des Strafvollzugs, die am m eisten d is k u tie rt, am e x tre m ste n in te r­ p re tie rt w urde und die ab er auch h e u te n o ch im M itte lp u n k t ste h t - au sfü h rlich er. Es b eh an d elt in zwei K ap iteln die H erausbildung d e r V o llstreck u n g d e r F reih eitsen tzieh u n g in der k apitalistisch en G esellschaft, ihren h eutigen S ta n d und die schon erleb ten — m anchm al w irklich in eine Sackgasse m ü n d e n d e n — Ä n d eru n g sten d en zen . Die d a ra u f folgenden beiden K ap itel b e in h alten eine historisch-vergleichende U n te r­ suchung d er S trafv o llstreck u n g , zuerst in d er S o w jetu n io n , d a n n in den eu ro p äisch en sozialistischen L an d ern . V ielleicht so n d erb ar, ab e r d o c h eh rw ü rd ig ist die ’’V ergesslich­ k e it” des B uches die w issenschaftlichen W erte der ein seitig en , k o p ie ren d e n P eriode von 1930 bis 1950 b e tre ffe n d . Ein besonderes K ap itel befasst sich m it d e r E n tw ick lu n g d e s ungarischen S trafv o ll­ zugs. d er auch n ic h t frei von W idersprüchen ist. D as letz te K ap itel b eh a n d e lt die E n t­ w icklungsergebnisse nach d e r B efreiung, die sich im le tz te n Ja h rz e h n t im m er verm ehren. D er zw eite B and um fasst - im E inklang m it d er re ch tlich en R egelung - die k ate g o ri­ schen R ech tsn o rm e n , d ie m it dem V ollzug aller gültigen S trafen und M assnahm en Zusam­ m enhängen. Es ist b e k a n n t, dass sich d er V ollzug des im S trafg esetzb u ch b estim m ten S an k tio n sy stem s in der P raxis zw ischen d er vollziehenden K ö rp ersch aft d er S trafe und an d eren S taatsorg an en v erteilt. D as L eh rb u ch — d er in te rn a tio n a le n w issenschaftlichen L ite ra tu r und den A n sp rü ch en d e r Praxis en tsp re ch e n d — legt den N achd ru ck a u f das R ech tsm aterial des V ollzugs derjenigen S trafen und M assnahm en, die in die K o m p e te n z der S trafvollzugsk ö rp e rsch aft g eh ö ren . A ber das fü h rt unum gänglich d az u , dass der Band — w ährend er in seinem A u fb au k o n se q u en t dem S traf- und M assnahm enssystem des S trafgesetzbu ch es folgt - in d em U m fang und in d en P ro p o rtio n e n davon w esentlich ab w eich t. E ingehend b eh an d eln die A u to ren in e rste r Linie - etw a in ein em D rittel des B andes — die V o llzu g sin stitu tio n en d er F reih eitsstrafe und d e r m it d e r F re ih e itse n t­ ziehung und F reih eitsb esch rän k u n g zusam m enhängenden R ech tsfo lg en , einschliesslich d er N o rm en , die bei der vorläufigen F estn ah m e und bei der S tra fh a ft im L aufe des O rdnungsstrafverfah ren s angew endet w erd en . D as L eh rb u ch e n tsp ric h t im m erhin d en A n fo rd eru n g en , die g estellt w erden k ö n n e n , es spielt ja eine b e d e u te n d e R olle in d e r H ochschulbilgung und W eiterbildung von W erk­ tätigen der S trafv o llzu g sk ö rp ersch aft d a d u rc h , dass es das ganze W issensm aterial des Strafvollzugsrech tes zu sam m en fa sst. O bgleich die R ealitä t, die ein L ehrbuch b esch reib t u n d sy ste m a tisie rt, d ad u rch n icht g eän d ert w ird , kann die geistige O ffen h eit d e r das Buch stu d ieren d e n G e n eratio n eine zu k u n ftg esta lten d e K raft w erden. C saba K abödi

110

DIE WANDLUNGEN DER STAATS- UND RECHTSINSTITUTIONEN IN DER ERSTEN HÄLFTE DES XX. JAHRHUNDERTS IN UNGARN

(Az állami és jogintézmények változásai a XX. század első felében Magyarországon, Budapest, 1983., 216 p. szerkesztette - Redak­ teur: Kálmán Kovács).

Der neueste - schon d er d reizeh n te — Band d er P ub lik atio n sserie des L eh rstu h ls für S taats- und R echtsgesch ich te d er E ötvös-L o ran d -U n iv ersität (E L T E ) in B udapest ver­ su ch t im d o p p elten S inn frü h ere — teilw eise schon ü b erw u n d e n e — V ersäum nisse n a c h ­ zu holen: einerseits durch die W ahl d e r A u to re n , an d ererseits d u rc h die d e r T h e m ata . N ach d er M einung des R ezen sen ten k an n die erste n u r n ü tzlich sein , ab er die zw eite ist n ich t m ehr so ein d eu tig . O bgleich die M ehrzahl d e r A ufsätze im ersten Band b isher w e n i­ ger b erü h rte Fragen an g reift, w ar d e r R e d a k te u r d o c h a u f S tu d ien angew iesen, d eren G egenstände individuell gew ählt w o rd en w a re n . D er H inw eis a u f w issenschaftspolitische G runde und die eventuelle vorzuschlagende T h erap ie w ü rd e ü b er unsere R ezension h in ­ ausgehen. Den n ächsten n ö tig en S c h ritt k ö n n te - unseres E rach ten s - ein w issen sch aft­ liches S tu d io b e d e u te n , - gegebenenfalls n atü rlich die B etreu er dieser P ub lik atio n sserie — das kurzfristig die A b stim m u n g , sp ä te r ab e r auch die T h e m e n o rie n ta tio n in die H ände n ehm en k ö n n te , d a m it die T h em en w ah l n ich t von p ersö n licher E n tsch eid u n g abhängen sollte. Was den Band 13 der Serie a n b e trifft, stellt d e r R ed a k teu r in seinem V o rw o rt — sehr richtig - folgendes fest: ’ ...neben d er th em atisch en A n n äh eru n g w ird die trad itio n elle Z usam m enarbeit der Pfleger von v erw an d ten W issenschaften, u n te r a n d e re n , d u rch die m eth o d o lo g isch e Ä h n lich k eit in den F orschungs- u n d B earb eitu n g sm eth o d en : d u rch das Streben nach gleichzeitiger V erw en d u n g von A rch iv q u ellen , P a rla m e n tsd o k u m e n ten , zeitgenössischer F a c h lite ra tu r und P ublizistik g e k en n z e ic h n e t.” D araus, und aus d e r W esensart d e r S tu d ie n b ä n d e , folgt die T atsa c h e, dass m anche F ragen, von verschiedener S e ite , in m eh reren A u fsätzen b eh an d elt o d e r b e rü h rt w erd en . So zum Beispiel die Rolle d e r Ä usserungen von w issenschaftlichem W ert, die die E n t­ stehung von R e ch tsn o rm e n tw ü rfe b egleiten (Barna Mezey, József Kardos), o d e r der S chaffungsprozess einzelner G esetze (József Galántai, Katalin Nagy (geb. Szegx'ári)). Es h ä tte eine R u p tu r m it d en R e d a k tio n stra d itio n e n d e r S tu d ie n b ä n d e b e d e u te t, w enn die P u blikation m it einem - die Ergebnisse d er ein zeln en A rb eiten verallgem einernden K apitel b een d et w o rd en w äre. Wir sind üb erzeu g t d a v o n , dass dies — eb en so w ie im Fall unseres frü h er erw äh n ten Beispiels — die O rien tieru n g des Lesers w esentlich erle ic h te rt h ä tte . D er Band b ein h altet ausg ezeich n ete, g u t b e a rb e ite te S tu d ie n . 111

\ Die schon z itie rte n W orte des R ed a k te u rs w erden d u rch die M ehrzahl d er S ch riften au ch in d er H insicht b e stä tig t, dass sie a u f dem traditionellen Wege dergeschictlichen Erschliessung geschaffen w u rd en . Um M issverständnissen vorzubeugen bringen w ir n ich t diejenigen zur S p ra ch e , die zum G lück — die sine qua n o n ’s d er neu eren ungarischen geschichtlichen F o rsch u n g en gew o rd en sind. Was m an ch m al in den einzelnen S tu d ien n o ch fe h lt, h ä tte vielleicht d u rc h A n w en d u n g von n o ch m o d ern eren M itteln ’’e r ta p p t” w erden k ö n n e n . Wir d e n k e n zum Beispiel an die tex th isto risc h e E rschliessung d er E n t­ stehung von R ec h tsn o rm e n , o d e r an F ragen, die in den einzelnen S tu d ien n u r als in d irek te A n d eu tu n g en b e rü h rt w o rd en sind. Z um Beispiel die Fragen d e r R olle des S ta a te s und des M unizipialapparates im V ollzug d er R ech tsn o rm e n (Tamás Mihály Révész), an den bisher k au m b e rü h rte n P ro b lem en k re is von W irkungen u n d R ü ck w irk u n g en . All dies hängt n a tü rlic h m it d er W esensart d er gew äh lten T h em ata zu sam m en , bei deren M ehrzahl d er tra d itio n e lle re Weg erfo lg reich er zu sein sch ein t. D er B and e n th ä lt 12 A u fsätze. S ieben d e r A u to ren sind R ec h tsh isto rik e r, fü n f sind H istoriker. Die S tu d ie von Andor Csizmadia (In stitu tio n e n d er G eb ietsk ö rp e rsc h a ft in der ersten H älfte des 2 0 . Ja h rh u n d e rts in U ngarn) verspricht in ihrem T itel m eh r als sie b ie te t. Es ist o ffen sich tlich die Folge des en g b eg ren zten U m fangs, dass die B ew ertungen d er retro sp ek tiv en Z usam m enfassung m anchm al fragw ürdig zu sein scheinen (siehe z.B.s. 7 - 8 . ) G leichzeitig feh lt in d e r S tu d ie — die d u rch g eh en d a u f d e r E bene d er m it d e r Frage zusam m enhängenden R ech tsn o rm en u n d deren E n tw ü rfe verh arrt - d e r L ich tb litz der Praxis von In stitu tio n e n d er G e b ie tsk ö rp ersc h a ften , die a u f d en R e ch tsn o rm en b asiert, sie m it W iderspruch a n n im t und m o d ifiz ie rt, beziehungsw eise negligiert. E iner d er besten A ufsätze ist d e r von Alajos Degré (R ückgang des G ew ichts d er G e­ m ein d ev ertretu n g nach dem ersten W eltkrieg, p . 2 3 - 2 4 .) . Die A rbeit — die die M o tiv atio ­ nen e x a k t erschliesst — fügt einen auch re p räsen tativ an n eh m b a ren Prozess, in den R ahm en der grösseren staatsg esch ich tlich en Z usam m en h än g e ein. Die A rbeit von Gábor Máté (D as V erh ältn is d er b ü rgerlichen S o zialp o litik und d er S ozialverw altung, p. 7 7 - 7 8 .) ist n ich t n u r d u rch ihre neuartige A nnäherungsw eise inte rre sa n t und w ertvoll. Die T hem enw ah l d e r S tu d ie von Barna Mezey (E in fü h ru n g d e r In s titu tio n d er F rei­ h eitsen tzieh u n g a u f unsichere Z eit in U n g arn , p . 8 9 —109.) ist n ich t n u r w egen d er unerschlossener Frage zu b e ja h e n , o b w o h l seine F eststellu n g en w eiterg ed ach t und w eiterg e­ forscht w erden k ö n n e n , un d die Leser o ft n ic h t in p rim ären S in n o rie n tie rt w erden. D er A ufsatz von Katalin N. Szegvári (D ie u n iv ersitätsp o litisch e G esetzgebung der B eth len -K o n so lid atio n . p . 1 1 1 - 1 2 7 .) ist eine sorgfältige, gew issenhafte A rb e it, deren W ert auch unsere, schon e rw ä h n te A n d eu tu n g n ich t in Frage stellen k a n n . Es w äre viel­ leicht n ü tzlich gew esen, w enn die A u to rin — a n h an d ih rer eigenen F o rschungen und der bisherigen Ergebnisse — das W esen d er K u ltu rp o litik von K lebelsberg zusam m engefasst (siehe: p. 1 1 4 .), und ihre M itteilungen m it d er G esch ich te des V ö lk erb u n d es enger z u ­ sam m en g ek n ü p ft h ä tte . Die S tu d ie von Tamás Mihály Révész (Z u r E ntw icklungsgeschichte d e r V ersam m ­ lungsfreiheit in dem bürgerlichen Z e ita lte r in U ngarn, p. 1 6 5 - 1 7 7 .) g eh ö rt zu den A r­ b eiten von h ohem N iveau. Was h ier n och fe h lt, ist w ah rscheinlich d em U m fang a n z u rec h ­ nen (z.B . die w eiteren Mängel d e r G esetze von A pril, p . 165.). Ich d isk u tiere m it dem A u to r n u r in ein er w esentlichen F rage, die den C h a ra k te r des dualistischen S ystem s 112

b e trifft: was d er A u to r fü r allgem ein h ä lt, ist nach d e r M einung des R ezen sen ten eine A usnahm e und w as er fü r eine A usnahm e h ä lt, ist m eines E rach ten s die Regel (p . 166.). Die p ro b lem atisch ste A rbeit ist die von József Ruszoly (D as W ahlrecht in d en P rogram ­ m en d er A rbeiterbew egu n g bis A nfang des 2 0 . Ja h rh u n d e rts , m it b eso n d erer H insicht au f U ngarn, p. 191—2 0 7 ). Seine T h em en w ah l ist v erfeh lt. Die Z usam m enfassung einer F rage, die in einer M onografie zu beh an d eln w äre, ergibt M osaikstücke o h n e Z usam m en h an g . Die M itteilungen — die m an ch m al d en en eines L exikons o d e r H and b u ch es ähnlich sind — e n th a lte n die E ndergebnisse von T en d en zen u n d E reignissen o h n e irgendeine A n d eu tu n g a u f die U m stän d e d e r E n tste h u n g , a u f die E n tfa ltu n g u n d E n tw ick lu n g d er Prozesse. Wir haben n ich t die A b sich t, die L eistung d er R ec h stsh isto rik er zu sam m enzufassen und einzeln zu b e w e rte n , w ir b em erk en n u r, d ass die S tu d ien die a u f sich genom m enen A ufgaben gut gelöst h ab en , ihre A n tw o rte stellen die F orschungsergebnisse d e r m o d e r­ nen ungarischen G eschich tssch reib u n g d ar. U n ter den H istorikern ist die S tu d ie von József Galántai (D as W ahlrecht im P arlam ent in den Jah ren des ersten W eltkrieges, p. 3 5 - 6 0 ) , die sich m it d e r G eschichte einer sta a ts­ rechtlichen In s titu tio n au se in an d e rse tz t, die A rb eit eines P o lith isto rik ers. E r b eh an d elt das T hem a o ffen sich tlich an d ers w ie das ein Pfleger d e r S taatsg esch ich te getan h ä tte : die p o litik h isto risch en E rschliessungen d e r K ausae, seine aus M o m entau fn a h m en z u sam ­ m engestellten P o rträ ts - die von Tisza und Va'zsonyi - sind Beispiele fü r die V orteile der T ätigkeit a u f einem F ach g eb iet in d e r N ach b arsch aft eines an d eren . Wir h aben schon a u f die M öglichkeit hingew iesen, dass ein T eil d e r S tu d ie w e iterb e a rb eitet w erden k ö n n te : die politische E n tstehung sg esch ich te des G esetzantrags von Va'zsonyi w äre in d em schon erw äh n ten S inn zu ergänzen (p . 4 7 —4 8 .). József Kardos (ö ffe n tlic h -re c h tlic h e politisch e D eb atte ü b er die E rw eiteru n g d e r Be­ fugnis des R eichsverw esers in d e r zw eiten H älfte d er 1930-er Ja h re , p. 6 1 - 7 1 . ) löst m it trad itio n ellen M itteln eine F rage, die einen Teil eines n o ch n ich t g ek lärten Problem s bildet: die 25 Ja h re lange G esch ich te d er Befugnis des R eichsverw esers, die n icht n ur staatsg esch ich tlich , aber auch politikg esch ich tlich ein zu u n tersu ch en d es und zu b e ­ w erten d es P roblem ist. A uch d er A u to r n im m t das G ew icht dieser A ufgabe w ah r, als er b e h a u p te t, dass die M acht des R eichsverw esers in diesem ganzen Z eita lte r im allgem einen grösser w ar, als seine in d e n G esetzen festg esetzte Befugnis (p . 6 4 .). V ielleicht h at es nich t den A nschein d er R ab u listik , w enn d e r R ezensent en tg eg en g esetzter M einung ist: die Befugnis w ar nich k lein er, so n d ern a n d ersg eartet. U nsere D iskussion k ö n n te n a tü r­ lich auch in dem Fall hier u n d je tz t n ic h t en tsch ied en w erd e n , w enn w ir die R eplik des A u to rs gleich zitieren k ö n n te n . Wer die Frage in ein er M onografie b earb eiten w ird , u n te r­ n im m t eine u n e rh ö rt schw ere A ufgabe. N icht n u r ihrer G a ttu n g , so ndern auch ihrem C h arak te r nach ste h t die A rbeit von Ferenc Pölöskei (István Tisza und die ö ffe n tlic h -re ch tlic h e n Fragen am A nfang des J a h rh u n d e rts , p. 1 2 9 - 1 4 5 .) der von G alán tai nahe: die p rim är — ab e r n ich t ausgeschlos­ sen — m it politgeschichtlichen M itteln u n tersu c h te V erfassungsgeschichte, die eine P ersönlichkeit in den M itte lp u n k t ste llt, d eren Rolle m it den w ich tig en , entsch eid en d en V arian ten in den Ereignissen d er ersten zwei Ja h rz e h n te n des Ja h rh u n d e rts g ek en n zeich ­ net w erden k an n . Das T isza-Bildnis von F eren c P ölöskei ist m it grösser E m pirie abge­ b ild e t, w ir m üssen es u nb ed in g t fü r ein neues P o rträ t h alten . 113

S chon in H insicht ih rer G a ttu n g ist die A rb eit von Pal Pritz (D ie H erausbildung des selbständigen ungarischen A ussenm inisterium s 1 9 1 8 - 1 9 1 9 , p . 1 4 7 - 1 6 3 .) in teressan t: er b eh an d elt einen in U ngarn k au m b e rü h rte n Teil eines o ft u n tersu c h te n G ebietes - d er A ussenpolitikgeschichte - m it den M itteln d e r In stitu tio n sg esch ich te und m anchm al m it denen der A m tsg esch ich te. V on S eiten des Lesers ist es ausserdem n o ch b eso n d ers e r­ freulich. dass seine F orschungsergebnisse ein d eu tig ein N ovum b e d e u te n . M it der A rb eit von Pal P ritz v erw andte W esenszüge zeigt die S tu d ie von Ferenc R ott­ ier, die ein interessan t und farb en reich gesch rieb en er A u fsatz ist. (G rü n d u n g u n d T ä tig ­ keit des U ngarischen In s titu ts in R o m , p. 1 7 9 —190.) Ü brigens e rin n ert uns die S tu d ie - die sich an einzelne Z usam m enhänge d er ungarischen G esch ich tssch reib u n g k n ü p ft — an S chulden: eine tiefg reifen d e U n tersu ch u n g d e r G esch ich te d e r ungarischen k u ltu rellen A ussenpolitik ist eine d ringende A ufgabe. Die S tu d ien d e r H isto rik er-A u to ren b ew erte n d k an n d er R ezensent n u r die B e h a u p tu n ­ gen w ied erh o len , die er ü b er die A rb eiten d e r R ech tsh isto rik e r ausgesagt h a t: e r h at die M öglichkeit g eh ab t, L eistungen w ürdigen zu k ö n n e n , die grössere Z usam m en h än g e ge­ su ch t und g efund en h a tte n . U nseres E rach ten s b e d e u te t d er Band eine sehr gut gelungene F o rtse tz u n g einer Serie, die einerseits die R e c h tsh isto rik e r b e tre ffe n d e n P u b lik atio n ssch w ierig k eiten zu überw inden versu ch t, andererseits auch w eitere , erfreu lich e A ufgaben ü b e rn im m t, das heisst: die Z usam m en arb eit von R e ch tsh isto rik ern und H isto rik ern , die zu n eu en E r­ gebnissen fü h rt und im m er um fan g reich er w ird . G yula V argyai

114

AZ ELTE M AGYAR DOGTÖRTÉNETI TANSZÉKÉNEK KIADVÁNYAI PUBLIKATIONEN DES LEHRSTUHLS FÜR UNGARISCHE RECHTSGESICHTE AN DER ELTE-UNIVERSITÄT

JO G T Ö R T É N E T I SZEM LE R EC H TSG E SC H IC H TL IC H E RUN DSCH AU S zerk eszti: R évész T am ás

* JO G T Ö R T É N E T I É R T E K E Z É S E K REC H TSG E SC H IC H TL IC H E A BH AN DLU NG EN S zerk eszti: K ovács K álm án

l.s z . R évész T am ás

A k ö z p o n ti állam i ellenőrzés szerv ezetén ek k ia lak u ­ lása M agyarországon 1867 u tá n . Bp., 1971.

2-sz. Búzás J ó z s e f

S zékesfehérvár és F ejér várm egye közigazgatása az 1 9 1 8 - 1 9 1 9 . évi polgári d e m o k ratik u s fo rradalo m id ején . B p., 1971.

3 .sz .M á th é G á b o r-R é v é s z T am ás

A z esti és a levelező tag o zatú o k ta tá s fejlődése az E LT E Á llam - és Jo g tu d o m á n y i K arán ( 1 9 4 5 - 1 9 7 0 .) Bp. 1972.

4 .sz. R ácz Lajos

A polgári házasság in tézm é n y é n e k m egvalósulása Ma­ gyarországon. Bp. 1972. (e lfo g y o tt)

5-sz. Búzás J ó z s e f

V eszprém várm egye közigazgatása az 1 9 1 8 -1 9 1 9 . évi polgári d em o k ratik u s fo rrad alo m első k é t h ó n a p já ­ b a n . Bp. 1974.

6-sz. R ech tsg esch ich tlich e S tu d ien zu m Z ivilrecht. Bp. 1 9 7 4 . (S tu d ie n b a n d ). In diesem B ánd: A n d o r C sizm adia V o rw o rt U ngarische zicilrechtliche K o d ifik atio n sb estreb u n g en im R efo rm z e italte r.

115

K álm án K ovács

E lem ér Pólay G áb o r M áthé

Já n o s S zita Pál H orváth

7.SZ. N agyné Szegvári K atalin

A nfänge d er B estrebungen zu r S ch affu n g eines Zivil­ rech tlich en K odexes in U ngarn in den Ja h re n 1 8 6 6 1877 E in V ersuch zu r K o difizierung des ungarischen E rb ­ rec h ts im 19. Ja h rh u n d e rt. V erfah ren bezüglich d er A blösung d er L eistungen nach dem W eingartenbesitz in d er Praxis des p ro ­ visorischen gem ischten G erich tes. Die E n tw ick lun g des P a te n tre c h ts in U ngarn. G esta ltu n g der R echtsverhältnisse k ap italistisch er M onopole in U ngarn u n d die K artell-G esetzgebung, (e lfo g y o tt) A jo g tö rté n e ttu d o m á n y k u ta tá si ered m én y ei perspektívái a felszabadulás u tá n . Bp. 1975.

és

D egré A lajos

A m agyar gyám sági jo g k ialakulása a dualizm us k o ­ rának gyám sági k ó d ex éig . B p., 1977.

9-sz. R évész T am ás

A sa jtó p o litik a egyes kérdései M agyarországon a kiegyezés u tá n . B p., 1977.

8 .S Z .

10-sz. A ta n ác sh atalo m jo g p o litik á ja 1 9 19-ben. Bp. 1979. (T a n u lm á n y k ö te t.) E k ö te tb e n : A T an ácsk ö ztársaság em lék ezete. K ovács K álm án: A z állam fo rm a változásai a polgári fo rrad alo m és a T ak ács Im re p ro le tá rfo rra d alo m állam áb an . A népi tan á c sh a ta lo m té rh ó d ítá sán a k n em ze tk ö zi H o rv áth Pál lehetőségei 1919-ben. Búzás J ó z s e f A Nagy O k tó b e ri S zocialista F o rra d a lo m h atása a M agyar T an ácsk ö ztársaság A lk o tm á n y á ra . A tu lajd o n i ren d a T an ácsk ö ztársaság idején. A sztalos László A T anácsköztársaság szo ciálp o litik ája. C sizm adia A n d o r A n ő k egyenjogúsításának ered m én y ei az 1 9 1 8 /1 9 . évi N agyné Szegvári K atalin fo rrad alm ak idején M agyarországon. A tan ác sh atalo m pénzügyi rendszere és pénzügyi joga. N agy T ib o r H aladó eszm ék a b ü n te tő jo g i g o n d o lk o d ásb an a T a ­ Szabó A ndrás n ácsköztársaság idején. 11 .sz. M ezey B arna

A R ákóczi-szabadságharc országgyűlései. Bp.

1981.

12-sz. A m agyar p o litik ai- és jogi g o n d o lk o d ás tö rté n e té b ő l X V III-X IX . század. Bp. 1982. (T a n u lm á n y k ö te t). E k ö te tb e n : K ovács K álm án Előszó B úzás Jó z s e f A z o s z trá k -m a g y a r közjogi vita tö rté n e té n e k k é rd é ­ séhez. Az ab szo lu tizm u s m agyarországi jo g tö rté n e tíró i. C sizm adia A n d o r R efo rm tö re k v ések m egindoklása régi tö rv én y e k re h i­ D egré A lajos vatkozással (1 8 4 6 .) A szen tk o ro n aeszm e szerepe a X IX . század p o litik a i­ K ard os Jó z s e f kö zjogi g o n d o lk o d ásáb an . K elem en Im re az im pensióról és a processus sum m aK állay István riusról. M áthé G á b o r B íráskodás a k özigazgatásban. 116

Mezey B arna P ölöskei F e re n c R o ttle r F e re n c

II. R ákóczi F eren c állam p o litikai elképzelései. Tisza István és a képviselőház az 1890-«s években. Ip o ly i A m o ld a n em ze trő l és a n em zetiségről.

13.sz. A z állam i és jo g in té z m é n y e k változásai a X X . század első felében M agyarországon. B p. 1983. (T a n u lm á n y k ö te t) E k ö te tb e n : Csizm adia A n d o r A te rü le ti ö n k o rm á n y z a ti in té z m én y ek a X X. század első felében M agyarországon. D egré A lajos A községi k é p v iselő testü let sú ly án ak h a n y atlása az első világháború u tá n . A választójog a k ép viselőházban az első világháború G alán tai J ó z s e f éveiben. K ardo s Jó z s e f K ö zjogi-politikai vita a k o rm á n y z ó i jo g k ö r kiteijesztéséről az 1930-as évek m ásodik felében. A polgári szo ciálp olitik a és a szociális igazgatás vi­ M áthé G áb o r szo n y a. A h a tá ro z a tla n ta rta m ú szabadságvesztés in té z m é n y é ­ M ezey B arna nek bevezetése M agyarországon. A b eth le n i k o n szo lid áció e g y etem p o litik ai törvén y N agyné Szegvári K atalin hozása. Tisza István és a közjogi k érdések a századelőn. Pölöskei F eren c A z ö nálló m agyar k ü lü g y m in isztériu m kialakulása P ritz Pál 1 9 1 8 -1 9 . A gyülekezési jo g polgári k o ri fejlő d é sd ie z M ag y aro r­ Révész T am ás M ihály szágon. A R ó m ai M agyar In té z e t alapítása és m ű k ö d ése. R o ttle r F eren c A választójog a m unk ásm o zg alo m p rogram jaiban a R u szo ly J ó z s e f X X. század elejéig, k ü lö n ö s te k in te tte l M agyaror­ szágra. 14.sz. A jo g ászk ép zés a m agyar felső o k ta tá s ren d szeréb en , Bp. 1985. (T a n u lm á n y k ö te t) E k ö te tb e n : A tanszab ad ság fe jlő d é stö rté n e te . H o rv áth Pál A z alk a lm a z o tta k jo g i és közigazgatási képzésének C sizm adia A n d o r és k ép esítésé n ek fejlődése 1 9 2 9 -1 9 4 4 -ig . Ü gyvédképzés M agyarországon a polgári k o rb an . Degré A lajos G rosschm id ta n ítv á n y o k - S zladits-iskola. A sztalo s László A jo g ak ad ém iák 1 8 7 4 . évi refo rm ja. M ezey B arna Jogi o k ta tá s P áp án . A Pápai R ef. Jo g ak ad ém ia tö r té ­ Szabó G yörgy n e te 1 8 3 2 —1885-ig. A jo g i o k ta tá s és szervezete a d eb receni ref. K o llé­ N agy S á n d o r gium ban 1 7 4 2 —1914-ig. A m agyar fe lső o k ta tás in tézm é n y re n d sz e ré n e k v álto ­ L adányi A n d o r zásai a felszabadulás u tá n . A jo g i o k ta tá s refo rm ja a felszabadulás u tá n és a szo ­ T ak ács Im re c ialistajo g ászk ép zés k ialak ítása. A jo g i alap- és to v áb b k ép zés k ap cso lata M agyarorszá­ S árán d i Im re gon a X X. század b an . A m agyar eg y etem ek szervezetének és m ű k ö d ésén ek K ard o s Jó z s e f szabályozása 1969-ben. 117

Bihari M ihály

A felső o k ta tá s h e ly ze te M agyarországon és fejlődésé­ n ek fő b b irányai.

ÁLLAM - É S JO G T Ö R T É N E T I B IB LIO G R Á FIÁ K STA A TS- U N D R EC H TSG E SC H IC H TL IC H E B IB LIO G R A PH IE N S zerk eszti: M ezey B arna

Pál Lajos K irály Miklós ülés K risztin a—Pom ogyi László P an d u la A ttila P om ogyi László H orváth Béla A ntall G y ö rg y A ndrás Ö krös E d it

H am za G á b o r szerk: S zabó Mária H orváth A ttila

Á llam - és jo g tö rté n e ti tárgy ú ta n u lm á n y o k a m agyar jo g i fo ly ó ira to k b a n 1 9 4 5 -1 9 7 9 . Bp., 1981. A R ákóczi-szabadságharcra v o n atk o zó kö zlem én y ek h á ro m tö rté n e ttu d o m á n y i fo ly ó ira tb a n . Bp. 1982. A S zázadok cím ű fo ly ó ira tb a n m egjelent p u blikációk állam - és jo g tö rté n e ti b ibliográfiája. Bp., 1982. M úzeum i évkönyvek állam - és jo g tö rté n e ti biblio g rá­ fiája (e lfo g y o tt). Bp., 1983. A m agyarországi cigányság tö rté n e té n e k v álo g ato tt b ibliográfiája. Bp., 1983. A R ákóczi-szabadságharcra v o n atk o zó fo rráso k és ta ­ n u lm á n y o k a S zázad o k cím ű fo ly ó ira tb a n . Bp., 1983. A L evéltári H írad ó , L evéltári Szem le és a Levéltári K ö zlem é n y ek jo g tö rté n e ti b ibliográfiája. Bp., 1983. A tu d o m án y e g y e te m e k jo g tö rté n e ti k u ta tó in a k és o k ­ ta tó in a k p ublikációs tevékenysége az eg y etem i és kari k iad v án y o k tü k ré b e n 1 9 4 5 - 1 9 8 3 . Bp. 1983. A m agyar róm ai jogi szak iro d alo m 1 9 4 5 -1 9 8 4 . A T ö rtén e lm i T ár és a T ö rté n e lm i Szem le állam - és jo g tö rté n e ti bibliográfiája. Bp., 1984. A M agyar Jogászegyleti É rtek e zések bibliográfiája ( 1 8 8 1 - 1 9 4 3 ) . B p., 1984.

E G Y É B K IA D V Á N Y O K A N D E R E PU BL IK A T IO N E N D ES L EH R STU H LS

K ovács K álm án

A m agyar b ü n te tő jo g és b ü n tető eljárási jo g tö rté n e te 1 8 4 8 -1 9 4 4 - ig Bp. 1 9 7 1 . (e lfo g y o tt) E n tw ick lu n g d e r städ tisch en u n d regionalen V erw altu n g in den le tz te n 100 Ja h re n in M ittel- u n d O ste u ro p a. (In te rn a tio n a le R ech tsh isto risch e K o n feren z , B u d ap est, 1 2 - 1 5 . S e p tem b er 1 9 7 7 .) I—II—III. Bp. 1 9 7 8 -1 9 7 9 .

I. K álm án K ovács (B u d ap est)

V o rw o rt. 118

F . M iikova (S ofia

I. M elzer (B erlin

E. M elichar (Wien J . S enkow ski (W arszawa L. Pauli (K raków

V . G ionea (B u cu resti

G .I. L itw inow a (M oskw a K . M aly (P raha L. Bianchi (B ratislava A . C sizm adia (Pécs K. K ovács (B u d ap est

K . Baran (K raków

A . D egré (Z alaegerszeg G . F arkas (Székesfehérvár L. H ajdú (B u d ap est R . H oke (W ien

L .E. van H olk (A m sterd am H. Izdebski (W arszawa I. K állay (B u d ap est

D éveloppem ent de la rég lem en tatio n ju rid iq u e de la C o m m u n e de S ofia d u ra n t la p ériode de l ’É ta t b o u r­ geois B ulgare. Z ur H erausbildung u n d E n tw ick lu n g d er R e c h tsstel­ lung der ö rtlich en O rgane d e r S ta a tsm a c h t in der DDR. D ie E n tw ick lu n g d er städ tisc h e n u n d regionalen V e r­ w altu n g in den vergangenen 100 Ja h re in Ö sterreich . D ie G rundlagen der O rganisation d er T errito ria lv e r­ w altu n g in Polen in d en Ja h re n 1 9 4 4 -1 9 5 0 . Die H a u p tte n d e n z e n d er E n tw ick lu n g d er städ tisch en u n d regionalen V erw altu n g in Polen in den le tz te n 100 Ja h re n . Les tra its essentiels de l ’o rg an isatio n ad m in istrativ e en R o u m an ie dans la p ériode d ’e n tre les d e u x guerres m ondiales. P rinzipi organisazii i d ejateln o sti m estn ich so w eto w ( 1 9 1 7 - 1 9 3 6 gg.). T en d en zen d er E n tw ick lu n g der ö rtlich en V erw altu n g in den b ö h m isch en L ändern ( 1 8 4 8 - 1 9 4 5 ) . W eiterb estan d d er m unizipalen G au v erw altu n g a u f d em G eb iete d er Slow akei in den Ja h re n 1 9 1 8 —1928. E n tw ic k lu n g der regionalen u n d städ tisch en V e r­ w altu n g in U ngarn. H a u p tte n d e n z e n d er E n tw ick lu n g d e r städ tisch en und regionalen V erw altu n g in den le tz te n 100 Ja h re n in M ittel- u n d O steu ro p a. II. L ’év o lu tio n de l ’a d m in istra tio n m un icip ale en A ngle­ terre au X IX e siècle e t son rôle p o u r l ’E u ro p e c e n t­ rale. C hangem ents dans les fo n c tio n s des conseils villa­ geois de H ongrie e n tre 1920 e t 1945. Einige Fragen d er V erw altu n g d er S ta d t S zék esfeh ér­ vár 1 9 1 9 -1 9 3 9 . R egionale u n d lokale V e rw altu n g sk o n zep tio n des Jo sep h in ism u s in U ngarn. Z u r V erw altu n g Wiens im 19. J a h rh u n d e rt. Die D e­ m o k ratisieru n g der W iener S ta d tv e rw a ltu n g 1 8 4 8 — 1850. Q uelques d év elo p p e m en ts d u d ro it co m m u n al des Pays-Bas depuis 1848. Les tra n sfo rm a tio n s de la division ad m in istrativ e en Pologne au x 19e e t 2 0 e siècles. Die T en d en zen d e r regionalen W irtsch aftsv erw altu n g in U ngarn 1 8 6 7 -1 9 4 4 .

119

J . K lim k o (B ratislava

H. K u n tsck e (B erlin L. Lysiak (K rak o w

L.-T. Maes (A n tw e rp en

J . M arto n y i (Szeged M. M ihoková (K osice H. S c h ä ffe r (Wien H. S ch ro d er (B erlin

J . Szekeres (B u d ap est

E.A . Skripilew (M oskw a

V. U rfus (P rah a

M. V ie to r (B ratislava H .-J. Z iegler (Je n a

N atio n ale A usschüsse und n atio n ale R äte als M ittel der sozialistischen R ev o lu tio n in d er S taats- und R ech tsg esch ich te d er S low akei. Z u r bürgerlichen p olitischen U m gestaltung der städ tisch en In stitu tio n e n im 19. Ja h rh u n d e rt. Le d é m em b rem en t o u l ’u n ité d ’a d m in istra tio n en Pologne aux tem p s de la IIe rép u b liq u e (1 9 1 8 — 1939). Eine vergleichende Ü b ersich t d er regionalen u n d städ tisch en B ehörde U ngarns ein erseits, Belgiens a n ­ dererseits von d er R egierung M aria-Theresias an bis zu m 2 0 . Ja h rh u n d e rt. E n tw icklungsfragen d er regionalen u n d städ tisch en V erwaltung in U ngarn von 1950 bis 1975. Z u r S tad tv e rw a ltu n g von K osice in den Ja h re n 1 9 0 1 1918. Die E n tw ick lu n g d e r lo k alen u n d regionalen Planung in Ö sterreich . W esen u n d F u n k tio n d e r K reiso rd n u n g fü r die P ro ­ vinzen P reussen, B ran d en b u rg , P o m m ern , P osen, Schlesien u n d Sachsen vom 13. D ezem ber 1872 u n te r b eso n d erer B erücksichtigung d er staats- u n d verw al­ tu n g srech tlich en A nschauungen R u d o lf G neists. Die E n tw ick lu n g d er B u d ap ester h a u p tstä d tisc h e n K o m m u n alw erk e u n d deren gesetzliche R egelung (1 8 7 3 -1 9 3 8 ). W elikaja O k tjabrskaja S ozialistitscheskaja R ew oluzija i sudbi b o rsh u asn o w o g o ro d sk o w o sam oupraw lenija w Rossii. Die A uffassung der S ta d t in d er R ech tsen tw ick lu n g d er bö h m isch en L änder u m die W ende des 19. J a h r­ h u n d e rts u n d an d e r Schw elle zu G egenw art. Die S tellu n g d er ungarischen K o m ita te in den Jah ren 1 8 6 0 -1 8 6 7 . Das Staat-B ürger-V erhältnis- ein G ru n d p ro b le m der V erw altungsgeschichte. III.

G. Balás (B udapest Les d év elo p p e m en t de sièges en c o m ita ts (d e d ist­ ricts en d ép a rte m e n ts) en T ransylvanie. Die E n tw ick lu n g des V erw altungsw esens im K o m itat Z. B em áth (B udapest Szabolcs u n d in der S ta d t N y íreg y h áza, bei b e so n ­ derer B erücksichtigung d er le tz te n h u n d e rt Ja h re. Das G u tsg eb iet (v o m m o n arch isc h stän d isch en S ta a ts­ W. B rauneder (W ien e le m e n t zum lokalen V erw altungssprengel). L ’au to n o m ie de la V o ïvo d ie de Silésie (1 9 2 2 —1939). J . Ciagwa (K atow ice E n tw ick lu n g d er ungarischen F rem d en v erk eh rsv er­ L. C sizm adia (B ud ap est w altu n g in B etrac h t a u f die regionale V erw altung.

120

H . H o fm eister (W ien)

Pläne u n d A nsätze zu ein e r Kreis- (selb st) Verwal­ tu n g in der n eu eren österreich isch en V erfassungs­ g eschichte. P. H orvath (B u d ap est) Die k u ltu r- u n d rech tsg esh ich tlich e R olle d er h au p tsäd tisch en F ra n k B ib lio th ek . G . M áthé (B u d ap est) Z u r Frage d er A u fsich t ü b er die S tä d te ( 1 8 7 0 - 1 9 3 7 ) . L ’év o lu tio n de l ’a d m in istra tio n m unicipale e t com S. M crtanova (B ratislava) m unale en Slovaquie dans les années 1 9 1 8 —1930. W. Ogris (W ien) Die gem ischten B ezirksäm ter (1 8 5 2 /1 8 5 5 -1 8 6 8 ). M. P o tem ra (K osice) Die F ragen d er V erw altu n g U ngarns in d e r P olitik der Slow akischen N atio n a lp a rte i in den Ja h re n 1901 — 1918. T . R évész (B u d ap est) P resseverw altung in V erh ältn is zw ischen d er R egie­ ru n g u n d den ö rtlich en O rganen. I. S tip ta (H ajd ú n án ás) Einige F ragen der U m organisierung des H ajdu-Bezirkes zu ein em K o m ita t 1 8 4 8 - 1 8 7 6 . J. S zita (Pécs) Die regionale S teu erv erw altu n g in U ngarn in der zw eite n H älfte des X IX . J a h rh u n d e rts . B ethlen G á b o r állam a és k o ra. Bp. 1980. E b b en a k ö te tb e n : Kovács K álm án Előszó Nagy László B ethlen G á b o r a m agyar h istó riá b a n . M ezey Barna E rd ély k o rm á n y z a ta B ethlen G á b o r k o rá b an . Iro d alo m és m űvelődés B ethlen állam ában. T arn ó c M árton H erczegh G éza B ethlen G á b o r k ü lp o litik a i törekvései. B ethlen fejedelem ségének m agyarországi levéltári fo r­ Papp G á b o m é rásai. H ernádi László M ihály B ethlen G áb o r. B ibliográfia 1 6 1 3 —1980. K ovács K álm án A m agyar állam és jo g fejlődése. V á lo g a to tt ta n u lm á ­ n y o k Bp. 1981. (A m agyar jo g tö rté n e ti k u tatá so k n éh án y új jellem z ő vonása és to v áb b i felad atai. B eth ­ len G áb o r erdélyi országgyűléseinek tö rv én y alk o tása. A R ákóczi-szabadságharc állam ának n é h án y jellem ző vonása. A polgári típ u sú k o rm á n y lé treh o zásáért vívott k üzdelem M agyarországon 1 8 4 7 -1 8 4 8 . Á llam ­ jogi változások a „M agyar N ép k ö ztársaság ” idején, 1 9 1 8 - 19-ben. A M agyarországi T anácsköztársaság visszhangja kilenc eu ró p ai tők éso rszág sajtó jáb an . A z Ideiglenes N em zetgyűlés m egalakulásának tö r té ­ nelm i jelen tő ség e. A jo g alk o tá s és a jogalkalm azás egyes kérdései M agyarországon a felszabadulástól az A lk o tm án y ig (1 9 4 5 —19 4 9 ). A m agánjog k o d ifik ációjával k a p cso lato s elvi v iták és terv ezetek M agyarországon 1 8 6 6 -1 8 7 7 . Feudális vonások a m agyar fö ld tu lajd o n jo g b an a polgári k o rszak idején. A Bethlen -k o rm á n y kísérletei a gazdasági válság jo g i e sz k ö ­ zökkel tö rté n ő m egfékezésére (a „válságjog” k e z d e ­ tei). A b ü n te tő jo g o k ta tá sa a nagy szo m b ati egyetem jogi karán 1 6 6 2 -1 7 7 7 . A z esk ü d tszék és az articularis 121

K álm án K ovács H ernádi László M ihály

b írá sk o d á s” ügye az 1 8 4 3 —4 4 . évi b ü n tető e ljá rá si tö rv én y jav aslato k elő k észítésén ek v itáiban. A z első m agyar b ü n te tő k ó d e x p arlam en ti vitáih o z ( 1 8 7 7 7 8 ). (A m agyarországi n ép b író ság o k tö rté n e té n e k egyes k érd ései.) Z u r G esch ich te des ungarischen S tra fre c h ts und S tra fp ro zessrech ts 1 0 0 0 - 1 9 1 8 . Bp. 1982. A m agyar közigazgatási iro d alo m v álo g ato tt b ib lio ­ gráfiája (1 8 2 7 - 19 4 4 ). Bp. 1983.

* A k iad v án y o k m egvásárolhatók az E ötvös L o rán d T u d o m án y e g y e tem M agyar állam - és jo g tö rté n e ti tanszékén (B p . V . E g y etem té r 1 - 3 , to v áb b á p o stán u tá n v é tte l. (P o stacím : B u d ap est, E g y etem té r 1 - 3 , 1 3 6 4 )

»

122

RECHTSGESCHICHTLICHE RUNDSCHAU/1. PU B L IK A T IO N E N D ES L EH R STU H LS F Ü R U N G A R ISC H E ST A A T S- UND R EC H TSG E SC H IC H TE D E R E Ö T V Ö S L O R Á N D U N IV E R S IT Ä T R e d a k te u r: M ihály T . R évész

In h alt:

K álm án K ulcsár

E in leitu n g 3 Stu d ien

A n d o r C sizm adia István K állay Lajos R ácz G yörgy S zékely

Die A nfänge des P arlam en tarism u s im U ngarland 5 E in b re c h e r u n d R äu b e r vor d em P atrim onialgeric h t 12 N o m ad isch e W urzel u n sere r M achtsym bolik 24 Die H in ric h tu n g von László H u n y ad i 33 V erö ffen tlich u n g en

J u d it B ellér G áb o r M áthé B arna M ezey

P ressepolitik n ach den R ev o lu tio n e n ( 1 9 2 1 - 2 6 ) in U ngarn 4 4 K arak terzü g e d er ungarischen R ech tse n tw ick lu n g 51 D er F lu ch (b lasp h em ia) in d en S tra fre c h tsn o rm e n im 16—18. J a h rh u n d e rt 56 W isse n sc h a ftsg e sc h ich te

Pál H orváth

Die R ech tsg esch ich tsw issen sch aft a u f d er sozialisti­ schen U niversität 6 6 D okum ente, Q u e lle n

Die H in rich tu n g d er ungarischen Ja k o b in e r 77 G e s e lls c h a ftlic h e s L eben

F reu n d esk reis d er ungarischen R e c h tsh isto rik e r 86 A rch iv artag a u f d er E ö tv ö s L o rán d -U n iv eisitát 88 R echtsgesch ich tlich e F a ch se k tio n des U ngarischen Ju riste n b u n d e s 89 Die K a u tio n im feudalischen S tra fre c h t — eine V orlesu n g von István K állay im U ngarischen Ju riste n b u n d 91 123

R ech tsh isto risch e P o rtra itg a lé rie

F e re n c E c k h a rt 92 J ó z s e f Illés 95 P u b lik atio n en d e s Lehrstuhls für u n g a risc h e R ec h tsg esc h ich te an d e r ELTE U niversität 115 P u b licatio n s o f th e D ep artm en t o f H un garian S ta te - an d L e g a l History o f th e ELTE U niversity o f S c ie n c e

115

P u b licatio n s d e la c h a ire d 'h isto ire d'État et d 'h isto ire ju rid iq u e h o n g ro ises d e l'U n iversité ELTE 115 Inhalt

123

C o n te n ts 125 S o m m aire 127

124

LEGAL HISTORY REVIEW/1. PU B L IC A TIO N S O F T H E D EPA R TM EN T O F H U N G A RIA N ST A TEA N D LEG A L H IS T O R Y O F T H E „E Ö T V Ö S L O R Á N D ” U N IV E R S IT Y O F SCIENCES

C o n ten ts

K álm án K ulcsár

Piece o f Advice 3 E ssays

A n d o r C sizm adia István K állay Lajos R ácz G yörgy S zékely

T he Beginnings o f P arliam en tarism in H ungary 5 Burglars an d R o b b ers befo re th e M anorial C o u rt 12 T o N om ad R o o ts o f o u r P ow er S ym bolics 24 E x ecu tio n o f László H u n y ady 33 P u b licatio n s

J u d it Bellér G á b o r M áthé B arna M ezey

Press Policy in H u ngary a fte r th e R ev o lu tio n s ( 1 9 2 1 1926) 44 C haracteristic F e a tu re s o f th e D ev elo p m en t o f H ungarian Law ( 1 9 4 4 - 1 9 4 9 ) 51 B lasphem y in th e Crim inal R ules o f Law o f the 17th — 1 8 th C en tu ries 56 History o f S c ie n c e

Pál H orváth

Science o f Legal H istory on th e S ocialist U niver­ sity 66 D ocum ents, so u rces

E x ecu tio n o f th e H ungarian Jaco b in s 77 A b o u t th e P ictures o f this V olum e 84 S o c ie ty Life

Circle o f F rien d s o f H ungarian Legal H istorians 86 Archival Day on the „E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f Sciences 88 Legal H istory S ectio n o f th e H ungarian J u ris ts ’ A ssociation 89

125

C au tio n in the F eu d al C rim inal Law (L ectu re o f Mr. István K állay in th e H ungarian J u r is ts ’ A sso ciatio n ) 91 L e g a l H istory Portrait G a lle r y

F e re n c E c k h a rt 9 2 J ó z s e f Illés 95 Pu b lik atio n en d e s Lehrstuhls für u n g a risc h e R ec h tsg esc h ich te an d e r ELTE U niversität 115 P u b licatio n s o f the D ep artm en t o f H un garian S ta te - an d L e g a l History o f the ELTE U niversity o f S c ie n c e s

115

P u b licatio n s d e la c h a ire d'h isto ire d'É tat e t d 'h isto ire ju rid iq u e h o n g ro ise s d e l'U n iversité ELTE 115 Inhalt 123 C o n ten ts 125 S o m m aire 127

126

REVUE D'HISTOIRE DURIDIQUE/1. PU B L IC A TIO N S DE LA C H A IR E D ’H IST O IR E D ’ÉTA T E T D ’H IS T O IR E JU R ID IQ U E H O N G R O ISES DE L ’U N IV E R S IT É EÖ T V Ö S L O R Á N D R éd a c te u r: M ihály T . R évész

S o m m aire

K álm án K ulcsár

V iatiq u e 3 Études

A n d o r Csizm adia István K állay Lajos R ácz G yörgy S zékely

Les origines d u p arlem en tarism e en H ongrie 5 C am brioleurs e t pillards devant la ju stic e seigneu­ riale 12 A u x racines n o m ad es de n o tre sy m b o liq u e de p o u ­ v oir 24 L ’e x é c u tio n de László H u n y ad y 33 P u b licatio n s

J u d it Bellér G á b o r M áthé B arna M ezey

La p o litiq u e de presse en H ongrie après les révolu­ tio n s (1921 - 2 6 ) 4 4 Les traits caractéristiq u es d u d év elo p p e m en t de d ro it h ongrois (1 9 4 4 —4 9 ) 51 La blasphém ie dans les règles de d ro it pénal des 1 7 - 18e siècles 56 H istoire d e s c ie n c e

Pál H orváth

La science d ’h isto ire ju rid iq u e a l ’u niversité socia­ liste 66 D ocum ents e t so u rces

L ’e x é c u tio n des jac o b in s h ongrois 77 V ie d e s o c ié té scien tifiq u e

Cercle A m ical des h isto rien s de d ro it ju rid iq u e h o n g ro is 86 J o u r des archivistes a 1U n iv e rsité E ötvös L oránd 88 S ection d ’h isto ire ju rid iq u e de l ’A ssociation des Ju ristes H ongrois 89 La cau tio n dans le d ro it pénal féodal — une co n féren ce de István K állay a l ’A ssociation des Ju riste s H ongrois 91

G a le r ie d e p o rtrait d 'h isto rien s d e droit

F e re n c E c k h a rt 92 J ó z s e f Illés 95 P u b lik atio n en d e s Lehrstuhls für u n g a risc h e R ec h tsg esc h ich te an d e r ELTE U niversität 115 P u b licatio n s o f the D ep artm en t o f H un garian S ta te - an d L e g a l History o f th e ELTE U niversity o f S c ie n c e s

115

P u b licatio n s d e la c h a ire d 'h isto ire d 'É tat e t d 'h isto ire ju rid iq u e h o n g ro ises d e l'U n iversité ELTE 1 15 Inhalt

123

C o n ten ts So m m a ire

128

125 127

KÖTETÜNK SZERZŐI

Bellér Judit tu d o m á n y o s seg éd m u n k atárs, MTA T á rsa d a lo m tu d o m án y i F ő o sz tály Csizmadia Andor egyetemi ta n á r, P JT E Á llam - és jo g tö rté n e ti T anszék Hamza Gábor egyetem i ta n á r, E L T E R ó m ai jogi tanszék Horváth Attila k ö n y v tá ro s, E L T E M agyar állam - és jo g tö rté n e ti tanszék Horváth Pál egyetem i ta n á r, E L T E E gyetem es állam - és jo g tö rté n e ti tanszék Kabodi Csaba egyetem i a d ju n k tu s, E L T E B üntető eljárásjo g i tan szék Kállay István egyetem i ta n á r, E L T E T ö rté n e le m S eg éd tu d o m án y ai T anszék Kulcsár Kálmán ak ad ém ik u s, az MTA fő titk á rh e ly e tte se Máthé Gábor főiskolai ta n á r, Á llam igazgatási F ő isk o la , S zakjogi T anszék Mezey Barna egyetem i a d ju n k tu s, E L T E M agyar állam - és jo g tö rté n e ti tan szék Pandula Attila egyetem i tan árseg éd , E L T E T ö rté n e le m S eg éd tu d o m án y ai T anszék Pomogyi László tu d o m á n y o s seg éd m u n k atárs, MTA T á rsa d alo m tu d o m á n y i F ő o sztály Rácz Lajos tu d o m án y o s m u n k a tá rs, MTA Á llam - és jo g tu d o m á n y i In té z e t Sáry Frigyes levéltáros, E L T E L evéltára Szabó Mária tu d o m á n y o s seg éd m u n k atá rs, MTA T á rsa d a lo m tu d o m án y i F ő o sztá ly Székely György egyetem i ta n á r, a M agyar T ö rté n e ti M úzeum főigazgatója

RESEARCH W ORKERS MAKING THE PRESENT VOLUME Judit Bellér, research w o rk er, o f th e H ungarian A cadem y o f Sciences Andor Csizmadia, university p ro fesso r, D e p a rtm e n t o f S ta te - and Legal H istory o f the , J a n u s P an n o n iu s” U niversity o f S ciences, Pécs

Gábor Hamza, university p ro fesso r, „E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f Sciences, D ep a rtm e n t o f R om an Law

Attila Horváth, research w o rk e r, ,Jiö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f S ciences, D e p a rtm e n t o f H ungarian S ta te - an d Legal H istory

Pál Horváth, university p ro fesso r, „E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f S ciences, D e p artm en t o f U niversal S ta te -a n d Legal H istory

Csaba Kabodi, university assistan t, „E ö tv ö s L o rá n d " U niversity o f Sciences, D e p artm en t o f C rim inal Legal P ro ced u res

István Kállay, university p ro fesso r, „E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f Sciences, D e p artm en t o f A uxiliary Sciences o f H istory

Kálmán Kulcsár, academ ic, D ep u ty S ecretary-G eneral o f the H ungarian A cadem y o f Sciences

Gábor Máthé, professor. College o f S tate A d m in istra tio n , D ep a rtm en t o f Special Law Barna Mezey , university assistan t-lectu res, „E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f S ciences, D ep artm en t o f H ungarian S tate - an d Legal H istory

129

t

Attila Pandub, p ro fe sso r’s assistan t, „E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f S ciences, D e p artm e n t o f A uxiliary Sciences o f H isto ry

László Pomogyi, research w o rk er, o f th e H ungarian A cad em y o f Sciences Lajos Rácz, research w o rk er, In s titu te o f Political and Legal Sciences o f th e H ungarian A cadem y o f Sciences

Frigyes Sáry , archivist, A rchives o f th e „E ö tv ö s L o rá n d ” U niversity o f Sciences György Székely, u n iv ersity p ro fe sso r, acad em ic, H ungarian H istorical M useum

130

SENTENTIi i TAM

I N C L Y T JE T A B U L A REGIME JU D IC lA R Ii, QUAM

EXCELSi

TABULA

SEPTEMVIRALIS CONTRA

CRIMINIS LJESJE MAJESTATIS, f 80

PER DUELLION IS REOS LATA

Cum lti4ultu & Priviltgio fpttialL

P E S T I N /, Tym JUNIOR1S MICHAELIS LÄNDERER m FÜSKÜT.

« 7 # 6*

Olvasóink szíves tudomására hozzuk, hogy a

Jogtörténeti szemle B u d ap e sten az a láb b i k ö n y v e sb o lto k b a n v á sáro lh ató m eg: A K A D É M IA I K Ö N Y V E S B O L T (V . V áci u tc a 2 2 .) EGYETEM I K ÖN YV ESBO LT (V . K o ssu th L ajos u tc a 18.) EÖTV ÖS LORÁ ND K Ö N YV ESBO LT (V . K ecsk e m é ti u tc a 2 .) KÖNYVÁRUHÁZ (V II. R á k ó c z i U t 14.) K Ö Z G A Z D A S Á G I É S JO G I K Ö N Y V E S B O L T (V . M ü n n ich F e re n c u tc a 8 .) PED A G Ó G U S K Ö N Y V ESBO LT (V . M ú zeu m k ö r ű t 3 .) to v á b b á az E ö tv ö s L o rán d T u d o m á n y e g y e te m Á llam - és Jo g tu d o m á n y i K a rá n a k J e g y z e te llá tó B o ltjá b a n (B p . V . C u k o r u tc a 6 .) és a M agyar állam - és jo g tö rté n e ti ta n sz é k en (B p . V . E g y e te m té r 1-3.)

Fk. dr. Földesi Tamás Megjelent 1000 példányban, ebből 200 német nyelvű melléklettel ISBN 963 719 949 5 8516014 M T A Sokszorosító, Budapest. F. v.: dr. Héczey Lászlóné

45 - Ft