NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER Ikt. szám: 59747-4/2011-NEFMI(SZ)
Miniszteri rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról
Budapest, 2011. szeptember
készítette: dr. Tarlós Orsolya
[email protected] 795-6275 Gazsi Judit
[email protected] 795-3058 dr. Mattenheim Gréta
[email protected] 795-3008
látta: dr. Lakatos Hedvig főov-h.
[email protected] 795-3005 dr. Andráczi-Tóth Veronika főov.
[email protected] 795-3427 Mikulás Franciska főov.
[email protected] 795-3421 Nyitrai Imre helyettes államtitkár
jóváhagyta:
Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -2-
EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja
2011. szeptember 13. 2011. szeptember 13. 2011. szeptember 19. – –
2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Minisztériumok intézmény
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM 2.2. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet
Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Zsinatának Irodája Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztály Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség Magyarországi Baptista Egyház Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Szakmai Egyesülete Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesülete Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége Magyar Bölcsődék Egyesülete Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete
egyetért
nem ért egyet
nem adott véleményt
észrevétele maradt fenn
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -3-
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. A tervezet célja A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítását a magasabb szintű jogszabályi rendelkezések változása és a legutóbbi módosítás óta felmerült jogalkalmazói problémák megoldása iránti igény indokolja. Pontosításra kerül a módszertani intézmények feladatellátására vonatkozó szabályozás, a családok átmeneti otthona szabályozásához kapcsolódóan pedig bekerülnek a Rendeletbe a hozzátartozók közötti erőszak áldoztainak szolgáltatást nyújtó krízisközpontokra vonatkozó rendelkezések. Emellett szükséges a Rendelet 2. számú mellékletének pontosítása a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet 1. számú mellékletével való összhang megteremtése érdekében. 2. Az igénybe vett eszközök a) A szakmai program tartalmi követelményeinek meghatározása A Rendelet jelenleg nem tartalmazza a gyermekjóléti alapellátásban és a gyermekvédelmi szakellátásban tevékenykedő szolgáltatók, intézmények számára kötelezően elkészítendő szakmai program tartalmi követelményeit. A működési engedélyezési eljárás megalapozottabbá tétele és az ellátórendszerbe belépni kívánó szolgáltatók szakmai kontrollja érdekében indokolt – a szociális területtel analóg módon – tételesen rögzíteni, mely tartalmi elemek követelhetők meg a szakmai program vonatkozásában a működési engedély kiadásához. A szociális területen a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet részletesen tartalmazza a szakmai program tartalmi követelményeit. Szükségessé vált ezen tartalmi elemeknek a gyermekjóléti, gyermekvédelmi terület sajátosságainak megfelelő korrekcióval való beemelése a Rendeletbe. b) A Rendelet 2. számú mellékletének pontosítása a szakképesítések megnevezése tekintetében A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet 1. számú melléklete nevesíti a „csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó” szakképesítést, amely szakképesítéssel 0-3 éves korú gyermekek ellátását végző szolgáltatóknál, intézményeknél láthatók el a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos (gondozási-nevelési) feladatok. A Rendelet jelenleg hatályos 2. számú mellékletében a fentebb említett szakképesítés nincs nevesítve, ezért szükséges a jogszabály pontosítása, a két jogszabály közötti összhang megteremtése. A módosítás a bölcsőde, a családi napközi, a családi napközi hálózat, a házi gyermekfelügyelet, a családok átmeneti otthona, valamint a gyermekotthon vonatkozásában érinti az ellátási formáknál felsorolt képesítési előírásokat. c) A krízisközpont és a félutasház-szolgáltatás alapvető szakmai szabályainak meghatározása A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosította a gyermekvédelmi törvényt. Ennek
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -4-
keretében törvényi szabályozást nyert a bántalmazottak és családjaik számára komplex szolgáltatásokat nyújtó, a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont és ennek kiegészítőjeként az úgynevezett félutasház-szolgáltatás. Az ezekhez kapcsolódó legfontosabb szakmai szabályokat a családok átmeneti otthonához kapcsolódóan a tervezet értelmében a Rendelet fogja tartalmazni. d) A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet módszertani feladatainak ellátásával kapcsolatos módosítás Az előző pontban említett törvény módosította a gyermekvédelmi törvény 96. §-át. A módosítás szerint a Kormány által kijelölt szerv látja el országos hatáskörrel a módszertani feladatokat egyes ellátások tekintetében. A 331/ 2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdése értelmében a Kormány a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet jelölte ki erre a feladatra. Az új törvényi és kormányrendeleti szabályokra tekintettel módosítani kell a Rendeletnek a módszertani feladatokra vonatkozó szabályait. A feladatok többsége egyaránt vonatkozik a miniszter és a megyei gyámhivatal által kijelölt módszertani intézményekre, továbbá a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetre, míg egyes feladatok kizárólag az előbbi körre terjednek ki. 3. Kormányprogramhoz való viszony A tervezet nem áll közvetlen összefüggésben a Kormány programjával. 4. Előzmények, kapcsolódások A tervezet nem kapcsolódik közvetlenül más előterjesztéshez. A tervezet részben a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szabályainak végrehajtását szolgálja. 5. Európai uniós kapcsolódások A tervezet nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. 6. Társadalmi egyeztetés A tervezet az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 7. A tervezet kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató
igen/nem
Tárcaközlemény
igen/nem
Tárca által szervezett sajtótájékoztató
igen/nem
3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -5-
kommunikációs szándéka): A gyermekvédelmi törvény júliusi módosításával törvényi szabályozást nyert a bántalmazottak és családjaik számára komplex szolgáltatásokat nyújtó, a családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont és ennek kiegészítőjeként az úgynevezett félutasház-szolgáltatás. A most elfogadott NEFMI rendelet a szükséges végrehajtási szabályokat tartalmazza, így kimondja, hogy a krízisközpont az érintettek teljes körű ellátásán felül biztosítja a szükséges szakemberek, így különösen esetmenedzser, pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, valamint jogász közreműködését. A krízisközpont által nyújtott félutasház-szolgáltatás igénybevételére a bántalmazott személynek pályáznia kell. A pályázatnak az alábbi elemeket kell tartalmaznia: a) a krízisellátásban, illetve a családok átmeneti otthonában eddig igénybe vett gondozás eredményeit, b) a félutasház-szolgáltatás igénybevételének okait, c) a bántalmazottnak az élethelyzete rendezésére vonatkozó elképzeléseit, Igazolni kell továbbá, hogy a bántalmazottat társadalombiztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatják, illetve vállalni kell azt is, hogy sikeres pályázat esetén együttműködik a félutasház-szolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében. A nyertes pályázó vállalja továbbá, hogy részt vesz a krízisközpont által szervezett előtakarékossági, valamint társadalmi reintegrációt segítő programban. Az előtakarékossági program célja a bántalmazott hozzásegítése az önálló életvitelhez, az ehhez szükséges jövedelem megszerzésére irányuló lehetőségek felkutatásával, a társadalmi reintegrációt segítő program pedig a bántalmazott és családja helyzetének rendezéséhez, a családi kapcsolatok megerősítéséhez, a pszichés sérülések feldolgozásához és a jövőkép kialakításhoz nyújt segítséget. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: Nyitrai Imre szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár
[email protected] Tel: 472-8202 4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: gyermekjóléti alapellátásban és a gyermekvédelmi szakellátásban tevékenykedő szolgáltatók, intézmények, ezek szolgáltatásait igénybe vevők, a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó szakképesítések megszerzői, krízisközpont/félutas ház szolgáltatásaival érintett személyek, családok Fő üzenet: A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kidolgozta azokat a végrehajtási szabályokat, amelyek a hozzátartozók közötti erőszak áldozatainak védelmet nyújtó krízisközpontok zavartalan működését biztosítják. Részletes kommunikáció (lehetséges támadási pontok): a tervezettel kapcsolatban támadásra nem számítunk Tervezett időtartam: egyszeri Eszközrendszer: közlemény Anyagi ráfordítás: -
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -6-
HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A végrehajtás feltételei a módosítással érintett szerveknél (módszertani intézmények, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények) adottak. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások A gyermekjóléti alapellátásban és a gyermekvédelmi szakellátásban tevékenykedő szolgáltatók, intézmények számára elkészítendő szakmai program kötelező tartalmi elemeinek jogszabályi előírása a működési engedélyezési eljárás megalapozottabbá tételét és az ellátórendszerbe belépni kívánó szolgáltatók szakmai kontrollját szolgálja. A szakmai program tartalmi elemeinek tételes felsorolása iránymutatásul szolgál a működést engedélyező szerv mellett a szolgáltatást nyújtó személy vagy szervezet, továbbá a módszertani intézmény számára is, elősegítve a jogbiztonság és a kiszámíthatóság érvényesülését. A Rendelet 2. számú mellékletének módosításával összhangba kerülnek a képesítési előírások a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet 1. számú mellékletének előírásaival. 2. Másodlagos hatások A kifejezetten szándékolt társadalmi hatásokon kívül a módosítás nem rendelkezik jelentős pozitív vagy negatív hatással valamely társadalmi csoport jövedelmi helyzetére vagy társadalmi integrációját meghatározó körülményekre. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei A tervezet nem befolyásolja a vállalkozások pénzügyi terheit. b) A háztartások pénzügyi terhei A tervezet nem befolyásolja a háztartások pénzügyi terheit. c) A tervezettel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei A tervezet nem befolyásolja valamely társadalmi csoport pénzügyi terheit. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Hatékonysági és versenyképességi költségek nem merülnek fel. e) A tervezet adminisztratív terhei Adminisztratív terhek nem merülnek fel. IV. Költségvetési hatások A tervezetnek költségvetési kihatása nincs.
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -7-
V. Egészségügyi hatások Nincsenek kimutatható egészségügyi hatások. VI. Környezeti hatások Nincsenek kimutatható környezeti hatások.
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -8-
Melléklet az 59747-4/2011-NEFMI(SZ) számú tervezethez A nemzeti erőforrás miniszter .../2011. (... …) NEFMI rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a), b) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A módszertani intézmény, valamint módszertani feladatai ellátása körében az Intézet a) figyelemmel kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat, publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá elősegíti ezek mind szélesebb körű megismerését, gyakorlati alkalmazását, b) szervezi a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és továbbképzését, c) elemzi és értékeli a szolgáltatók működését, valamint javaslatot tesz a hiányzó ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására, d) információkat gyűjt az illetékességi területén az ellátórendszer sajátosságairól, problémáiról, e) szaktanácsadás keretében szakmai módszertani segítséget nyújt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók szakmai problémáinak megoldásához, f) szervezi az egyetemi, főiskolai képzésben és a szakképzésben részt vevő hallgatók, tanulók terepgyakorlatát.” (2) A Rendelet 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A módszertani intézmény a (3) bekezdésben foglaltakon túl a) az Intézet irányításával részt vesz a minőségfejlesztési elvek kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához, b) részt vesz a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium), valamint az Intézet által szervezett szakmai
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. -9-
programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában.” (3) A Rendelet 4. § (6) bekezdése a következő második mondattal egészül ki: „Az Intézet éves munkatervet, valamint módszertani feladatainak ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld a Minisztériumnak.” 2. § A Rendelet I. Fejezete a következő 4/A. §-sal egészül ki: „4/A. § (1) A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató, intézmény szakmai programjának tartalmaznia kell a) a szolgáltató, intézmény nevét, székhelyét, telephelyét; b) az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzőit; c) a szolgáltatás célját, feladatát, alapelveit, így különösen ca) a megvalósítani kívánt program konkrét bemutatását, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírását, cb) az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módját, d) a feladatellátás szakmai tartalmát, módját, a biztosított szolgáltatások formáit, körét, rendszerességét, valamint a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellegét, tartalmát, módját; e) az ellátás igénybevételének módját; f) a gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módját; g) az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályokat; h) a szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módját, formáit. (2) A szakmai programhoz mellékelni kell a) a Gyvt. 32. § (4) és (6) bekezdése szerinti megállapodások tervezetét, b) nevelőszülői hálózat működtetése esetén a Gyvt. 66/A. § (1) bekezdése szerinti, utógondozói ellátás nyújtása esetén a Gyvt. 53/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodás tervezetét, c) átmeneti elhelyezést biztosító gyermekjóléti intézmény, befogadó gyermekotthon, otthont nyújtó ellátást biztosító gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói ellátást biztosító utógondozó otthon esetében a házirendet vagy annak tervezetét, d) a szervezeti és működési szabályzatot vagy annak tervezetét. (3) A szakmai programot az (1) bekezdés szerinti elemeinek változása esetén módosítani kell.” 3. § A Rendelet II. Fejezete a következő 73/A. §-sal egészül ki: „73/A. § (1) A krízisközpont a Gyvt. 51. § (6) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatások nyújtásához – a bántalmazott és családja szükségleteihez igazodóan – biztosítja a teljes körű
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. - 10 -
ellátáson felül a szükséges szakemberek, így különösen esetmenedzser, pszichológiai vagy mentálhigiénés tanácsadó, valamint jogász közreműködését. (2) A krízisközpont által nyújtott félutasház-szolgáltatás igénybevétele pályázati úton történik. A pályázatnak tartalmaznia kell a) a krízisellátásban, illetve a családok átmeneti otthonában eddig igénybe vett gondozás eredményeit, b) a félutasház-szolgáltatás igénybevételének okait, c) a bántalmazottnak az élethelyzete rendezésére vonatkozó elképzeléseit, d) annak igazolását, hogy a bántalmazottat társadalombiztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatják, e) annak vállalását, hogy sikeres pályázat esetén a bántalmazott együttműködik a félutasházszolgáltatást szükségessé tevő okok megszüntetésében, valamint részt vesz a krízisközpont által szervezett előtakarékossági programban és a társadalmi reintegrációt segítő programban. (3) Az előtakarékossági program célja a bántalmazott hozzásegítése az önálló életvitelhez, az ehhez szükséges jövedelem megszerzésére irányuló lehetőségek felkutatásával. (4) A társadalmi reintegrációt segítő program célja a bántalmazott és családja helyzetének rendezése, a családi kapcsolatok megerősítése, a pszichés sérülések feldolgozása és jövőkép kialakítása.” 4. § A Rendelet a következő 159. §-sal egészül ki: „159. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról szóló …/2011. (…) NEFMI rendelet (a továbbiakban: Mr.) hatálybalépésekor már működő gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónak, intézménynek a 4/A. § szerinti tartalmú szakmai programot a működési engedélynek az Mr. hatálybalépését követő első módosítása során kell elkészíteni és benyújtani a működést engedélyező szervnek.” 5. § A Rendelet a) 4. § (5) bekezdése első mondatában a „módszertani intézmény” szövegrész helyébe a „módszertani intézmény, valamint az Intézet” szöveg, b) 94. § (2) bekezdésében a „nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó” szövegrész helyébe a „4/A. § szerinti” szöveg, c) 111. §-ában az „az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó” szövegrész helyébe az „a 4/A. § szerinti” szöveg, d) 2. számú melléklet I. Rész I. Alapellátások cím 2.B) pontjában, II. Rész I. Alapellátások cím 2., 3., 4. és 7. pontjában, II. Rész II. Szakellátások cím 2. pontjában a „csecsemő- és kisgyermeknevelő-gondozó (OKJ)” szövegrészek helyébe a „csecsemő- és kisgyermeknevelőgondozó (OKJ), csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó (OKJ)” szöveg lép.
A tervezetben foglaltak nem tükrözik a miniszter végleges álláspontját. - 11 -
6. § Hatályát veszti a Rendelet a) 33. § (2) bekezdése, b) 128. § (4) bekezdés bb) alpontja. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.