Szövegértés szövegalkotás 1-2 NYELVTAN. Tanulói munkafüzet

Szövegértés–szövegalkotás

N Y E LV TA N Tanulói munkafüzet

1-2

A kiadvány KHF/4444-15/2008 engedélyszámon 2008. 12. 10. időponttól tankönyvi engedélyt kapott. Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő

Korányi Margit



a r at ó l á s z l ó

v e z e t ő fe j l e s z t ő k



kálmán lászló

S z ak m a i b i z ot t s á g

B ó k ay A n ta l



B á n r é t i Z o lt á n



C s e r h a l m i Zs u z s a

eln ö k

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor



Molnár Cecília

A l kot ó s z e r ke s z t õ

S z ak m a i l ek to r ok

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i





pethőné nagy csilla



Felelõ s sz erkesz tõ



nagy milán

b o r í t ó g r af i ka R u n g A n d r á s t i po g r á f i a b á r d j o h a n n a



A ta n k ö n y v v é n y í lv á n í t á s i e l j á r á sb a n



közreműködő szakértők



t an t á r g y pe d a g ó g i a i s z ak é r t ő

t u d o m á n y o s - s z ak m a i s z ak é r t ő

Dr. Meláth Ferenc D r . K a k u s z i B. P é t e r



t e c hno l ó g i a i s z ak é r t ő

Csonka Vilmosné





© Molnár Cecília





© K e r t é s z Zs u z s a , K á l m á n L á s z l ó





© EDU C ATIO K h t.



r ak t á r i s z á m : H - A S ZE 110 8



tömeg:

2 2 0 g r a mm



terjedelem:

10 , 6 4 A / 5 í v

hangok és hangtani jelenségek

N Y E LV TA N Tanulói munkafüzet

1

F e j l e s z t ő

Kertész Zsuzsa



TARTALO M

h a n g o k é s h a n g t a n i j e l e n s é g e k



5

m i v e l fo g l a l ko z i k a han g tan?





27

j e l en s é g ek a m ag ya r b an é s a v i l á g n y e lv e i b en

a han g tan é s a z a l ak tan kap c s o l ata

1. M i v e l f o g l a l k o z i k a h a n g t a n ? Je l en s é g ek a n y e l v e i b en

m a g y a r b an

és

a

vil ág

Ebben a fejezetben a beszédhangok sokféleségével, tulajdonságaival fogtok foglalkozni. A nyelvek rendkívül sokfélék lehetnek abból a szempontból, hogy milyen beszédhangokat használnak, és hogy az általuk felhasznált beszédhangok hogyan viselkednek. A sokféle érdekes jelenségből csak mutatóba vizsgálunk meg néhányat a következő órákon. A fejezet első részében – ismétlés és rövid elméleti bevezetés után – szó lesz a szótagok tulajdonságairól és arról, hogy ennek milyen nyelvi jelenségekben van szerepe. Megismerkedhettek néhány hangsúlyszabállyal is, majd pedig az intonációról, a mondat dallamáról lesz szó. Az első rész lezárásában a hangok lehetséges sorrendjét, elhelyezkedését fogjuk vizsgálni. 1. Miben különböznek? a) Mindenki olvassa fel hangosan a szót, amely a kártyáján szerepel! Találjatok a csoporton belül minden egyes szónak olyan párt, amely mindössze egyetlen hangban különbözik tőle! b) Írjátok fel a táblára a kialakult párokat! Beszéljétek meg, hogy milyen tulajdonságokban különböznek bennük a különbséget okozó hangok (pl. zöngésségben, a képzés helyében stb.)! c) Gyűjtsetek további párokat, amelyek a következő hangokban különböznek! – p ~ b: pár ~ bár,

– sz ~ z: szűr ~ zűr,

– f ~ v: fér ~ vér,

– t ~ d: túr ~ dúr,

– m ~ n: ma ~ na,

– m ~ ny: lám ~ lány,

– ü ~ ö: üt ~ öt,

6

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

2. Mire emlékszel a hangokról szóló tanulmányaidból? Töltsd ki az alábbi kérdéssort, és ellenőrizd a tudásod! a) Igaz vagy hamis? (1) Amikor zöngés hangokat ejtünk, rezegnek a hangszalagjaink. (2) A magyarban a magánhangzóknak fontos tulajdonságuk a hosszúságuk. (3) A magyarban nincsen ajakkal képzett zöngés zárhang. (4) A légitársaság szó csak nyílt szótagokat tartalmaz. b) Sorolj fel legalább öt olyan nem toldalékolt magyar szót, amelyek legalább két szótagból állnak, és csak kerek magánhangzót tartalmaznak!

c) Fogalmazd meg röviden, mi a képzési sajátossága az alábbi hangoknak! (1) orrhangok

(2) zárhangok

(3) zár-réshangok

(4) réshangok

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

d) Sorold fel azokat a magyar mássalhangzókat, amelyeknek nincsen zöngésség tekintetében párjuk!

e) Ismételd át, amit a magyar magánhangzók képzéséről tanultál! Az alábbi táblázatba írd be a megfelelő helyekre a magánhangzókat! Természetesen nem minden helyre kerül hang, ezeket a rubrikákat húzd át! E LÖL K É P Z E TT / E L Ü LSŐ kerekített/kerek

kerekítetlen/ nem kerek

H ÁTUL K É P Z E TT / H ÁTULSÓ kerekített/kerek

kerekítetlen/ nem kerek

ZÁRT/felső nyelvállású FÉLIG ZÁRT/ középső nyelvállású NYÍLT/alsó nyelvállású

Zárhangok Orrhangok Réshangok Zár-réshangok Pergőhang Oldalsó hang Félmagánhangzó

Gége han g ok

H át ul s ó s z á j pa d han g ok

Elülső s z á j pa d han g ok

N y e l v - fo g han g ok

A j ak - fo g han g ok

A j akhan g ok

f) A magánhangzókhoz hasonlóan helyezd el a mássalhangzókat is a táblázatban!

7

8

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

g) Húzd alá azokat a hangképző szerveket, amelyek nem vesznek részt a magyar beszédhangok képzésében! fogsor, kemény (elülső) szájpad, gége, nyelőcső, alsó ajak, felső ajak, tüdő, hangszalagok, orrüreg, garat, lágy (hátulsó) szájpad h) Gyűjts példákat olyan szavakra, amelyekre teljesülnek az alábbiak! Van olyan, amire nem tudsz példát? (1) A szó elején spr- szerepel:

(2) A szó belsejében -tk- szerepel:

(3) A szó végén -rt szerepel:

(4) A szó elején tl- szerepel:

(5) A szó végén -nyk szerepel:

i) Tippelj! (1) Szerinted mi a legkevesebb számú magánhangzó, aminek minden természetes nyelvben szerepelnie kell? (A) 4

(B) 6

(2) Melyik következtetés igaz? (Csak egy jó megoldás van.)

(A) Ha egy nyelvben van t, akkor van benne d is.



(B) Ha egy nyelvben van i, akkor van benne é is.



(C) Ha egy nyelvben van z, akkor van benne sz is.

(3) Átlagosan hány beszédhangot tartalmaz egy természetes nyelv?

(C) 3

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

3. Dolgozzátok fel a számotokra kijelölt szövegeket! A) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! A különböző nyelvekben használt beszédhangok legnagyobb része (a magyarban és a legtöbb európai nyelvben minden beszédhang) a tüdőből kiáramló levegő

felhasználásával keletkezik. A beszédhangokat két nagy csoportra osztjuk képzésük szerint. Mássalhangzóknak nevezzük azokat a hangokat, amelyeknek képzése során a levegő valamilyen képzési akadály­ lyal találkozik, például összezárt ajkakkal, a szájpadláshoz szorított nyelvvel stb. Az akadály helye jelenti az adott mássalhangzó képzési helyét. A magánhangzók ezzel szemben úgy keletkeznek, hogy a levegő útjában nem áll ilyen jellegű akadály, hanem végig szabadon áramlik ki a tüdőből, és a hang minőségét csak a szájüreg alakja határozza meg. Ebből adódóan a magánhangzók fizikai tulajdonságai eltérnek a mássalhangzók tulajdonságaitól. A beszédhangokat nemcsak a képzés módja és helye szerint lehet osztályozni, hanem akusztikájuk, azaz bizonyos fizikai tulajdonságaik alapján is. Zörejhangnak hívjuk a hangot, ha képzésekor a levegő rezgése során a hanghullámokban szabálytalan, nem periodikus hullámok (zörejek) is vannak. Ilyen zörejhang például a magyarban az sz vagy a z. A másik csoportba azok a hangok tartoznak, amelyek többnyire szabályos, periodikus hanghullámokból állnak. Ezek a beszédhangok a zengőhangok . Zengőhang például a magyarban az m, az n vagy az l, és akusztikai szempontból a magánhangzók is mind zengőhangok.

Zengőhangok és zörejhangok megkülönböztetése 1. ábra: Az a hang hullámképe

2. ábra: Az al hangkapcsolat hullámképe

9

10

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

3. ábra: Az m hang hullámképe

4. ábra: Az sz hang hullámképe

5. ábra: A z hang hullámképe

A fenti ábrákon példaként egy a, egy al hangkapcsolat, egy m, egy sz és egy z hang hullámképét látjátok. A vízszintes tengely az eltelt időt mutatja, a függőleges pedig a levegő kicsiny nyomásváltozását (ti. hogy mennyire tér el ez az érték a „nyugalmi” – azaz a normális – állapottól). Szemmel is jól látható, hogy az a és az m hangok esetében vannak többé-kevésbé szabályosan ismétlődő részek a hullámképben, míg az sz és a z hangok esetében nincsenek. Az előbbi típusú hangokat nevezzük zengőhangoknak, míg az utóbbiakat zörejhangoknak. A zörejhangokra a nem periodikus hullámkép jellemző, míg a zengőhangokra a periodikus. A periodicitás hiányát a zörejhangokban az okozza, hogy a levegő útjában – a légútban vagy a szájüregben – olyan akadály képződik, amelynek leküzdésekor vagy kikerülésekor ún. turbulens levegőáramlás alakul ki, amelyre a kaotikusság, a rendszertelenség, a szabálytalanság jellemző. (A turbulencia igen bonyolult fizikai fogalom, az áramlástan egyik fontos fogalma.)

A legegyszerűbben úgy lehet megkülönböztetni a mássalhangzók között a zörejhangokat és a zengőhangokat, ha megjegyzed: a magyarban azok a hangok, amelyek nem állnak zöngés–zöngétlen párban valamely másik mássalhangzóval, mind zengőhangok. A magyarban néhány mássalhangzónak elég nehéz megítélni a hovatartozását: a h például a zengőhangokra emlékeztet abban, hogy nincs zöngésség tekintetében párja; akusztikusan azonban (a zörejesség szempontjából) inkább zörejhangnak tekinthető, ráadásul zöngétleníteni tudja az előtte álló zöngés zörejhangot, amire a zengőhangok nem képesek (ad+hat = athat, de ad+na = adna, nem *atna). A v ezzel szemben rendelkezik zöngétlen párral (f), emiatt a zörejhangokhoz lehetne sorolni. Fontos tulajdonsága viszont, hogy az összes többi zöngés zörejhanggal ellentétben nem zöngésíti az előtte álló zöngétlen zörejhangot (pl. a hétvége kiejtése a legtöbb nyelvváltozatban nem *hédvége), ebben pedig a zengőhangokra emlékeztet. Ugyanakkor a v zöngétlenedik, ha egy zöngétlen mássalhangzó követi (pl. öv + től = [öftől]), ez megint a zörejhangokra jellemző tulajdonság a magyarban. Akusztikai tulajdonságai sem segítenek eldönteni a kérdést, ugyanis a v egyaránt tud zörejes képzésű és zörej nélküli is lenni, attól függően, hogy milyen hangok állnak a környezetében.

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

A j mássalhangzónak több a zengőhangokra emlékeztető tulajdonsága, mint akár a v-nek, akár a h-nak: a zöngésségi hasonulásban egyáltalán nem vesz részt, és a legtöbb esetben a hanghullám szabályos, ami a zengőhangok alapvető tulajdonsága. Időnként azonban a j is kerül olyan helyzetbe, amikor erősen „zörejesedik” a képzése: ilyen például az az eset, amikor zörejhang után, de szó végén áll: pl. kapj, dobj stb. Kiejtésnél te is észreveheted, hogy nem egészen ugyanazt a j-t ejtjük ezekben a szavakban, mint pl. a hajó szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 5-6 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan!

b) Tegyétek fel a kérdéseiteket a B) csoportnak! c) Válaszoljatok a B) csoport által feltett kérdésekre a B) csoport szövegei alapján!

B) Olvassátok el az alábbi szövegeket! Jelöljétek bennük a számotokra új információkat! Az első feladatban láttátok, hogy rengeteg olyan szópárt lehet találni a magyar nyelvben (és nemcsak a magyarban, hanem más nyelvekben is így van ez), amelyek csak egyetlenegy hangban térnek el egymástól. Azaz: egyetlen hangnak jelentésmegkülönböztető szerepe van, hiszen mást jelent a magyarban a túr, mint a dúr. Azokat a szópárokat, amelyek mindösz­ sze egy vonásukban térnek el egymástól (és mind a kettő értelmes szava az adott nyelvnek), minimális pároknak nevezik a hangtanban. Azokat a hangokat, amelyeknek a nyelvben van ilyen jelentésmegkülönböztető szerepük, az adott nyelv fonémáinak hívjuk. A magyarban például két külön fonéma az l és a r, mivel találunk két olyan értelmes szót, amelyeket csak az különböztet meg egymástól, hogy az

11

12

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

egyikben l van azon a helyen, ahol a másikban r: lég ~ rég. Nem tekinthető azonban önálló fonémának például a magyar n-nek az a hátulsó szájpadnál képzett változata, ami a harang vagy tank szavakban hallatszik: hiszen nem találunk olyan magyar szavakat, amelyeknek a jelentése attól függene, hogy az n-t úgy ejtjük-e bennük, mint a nagy szóban vagy úgy, ahogy a harang szóban. A japán nyelvben viszont – a magyarral ellentétben – nincs megkülönböztető szerepe az rnek és az l-nek: az r-hangot lehet az l-hez hasonlóan is ejteni, de nincsenek olyan szavak, amelyeket ez a két hang különböztetne meg egymástól; más szóval: nincsenek minimális párok r-rel és l-lel. Ez azt jelenti, hogy az l és az r a japánban nem két külön fonéma, csak ugyanannak a fonémának két kiejtésbeli változata. Tulajdonképpen hasonló a helyzet a magyar n különféle ejtéseihez: a hátulsó szájpadnál képzett n is csak egy változata az n-nek, nem pedig önálló fonéma. Ebből azt is láthatjuk, hogy a fonéma fogalma meglehetősen elvont fogalom: a japán r/l fonéma sem nem r, sem nem l, hanem a nyelvészek által feltételezett absztrakt nyelvi egység, ami hol r-ként, hol l-ként szólal meg, de önálló hangalakja nincsen. A 9. évfolyamban találkozhattatok már hasonló elvont nyelvészeti fogalommal, a morféma fogalmával. Például a magyarban a bokor és a bokr- morfok ugyanannak a bokor morfémának a megnyilvánulásai, de magának a bokor morfémának nincs egyetlen saját hangalakja. Előfordulnak olyan esetek, amikor két szó látszólag minimális párt alkot, mégsem tekintik a nyelvészek elegendő bizonyítéknak valamely hang megkülönböztető jellege mellett. Tipikusan ilyen problémás hang a magyar dz: noha akadnak olyan szópárok, mint az ez ~ edz, mégis amellett szólnak az érvek, hogy a dz-t a d és a z hangok egymás melletti előfordulásának tekintsük. Például azért, mert a dz-n kívül minden magyar fonéma előfordulhat szó eleji helyzetben; ráadásul a dz minden előfordulása hosszú, kivéve, ha mássalhangzó előtt vagy után áll (ezekben a helyzetekben a magyarban sosem állhat hosszú mássalhangzó). Így az ez ~ edz szópár nem valódi minimális pár, hanem ugyanolyan, mint például az ez ~ est szópár, ahol az st ugyanúgy hangkapcsolat, mint a dz az edz szóban. a) Fogalmazzatok meg legalább 4-5 kérdést a szövegek fogalmaira, összefüggéseire vonatkozóan!

b) Tegyétek fel a kérdéseiteket az A) csoportnak!

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

c) Válaszoljatok az A) csoport által feltett kérdésekre az A) csoport szövegei alapján!

4. Hosszú és rövid hangok – hosszú és rövid szótagok Korábbi tanulmányaidból emlékezhetsz arra, hogy a szótagok egyik lényeges tulajdonsága a hosszúságuk. Ez fontos szereppel bír a verselésben is: idézd fel, amit az időmértékes verselésről tanultál! a) Jelöld Radnóti Miklós Első eclogájában a hosszú és rövid szótagokat – és ∪ jelekkel! Régen láttalak erre, kicsalt a rigók szavak végre? Hallgatom, úg y teli zajjal az erdő, itt a tavasz már! Nem tavasz ez még, játszik az ég, nézd csak meg a tócsát, most lágyan mosolyog, de ha éjszaka fagy köti tükrét rádvicsorít! mert április ez, sose higgy a bolondnak... b) Keresd meg az idézethez tartozó ritmusképletet valamelyik osztálytársadnál! c) Az egyik ritmusképletnek nem lesz a versek közt megfelelője. Alkoss hozzá szöveget!

13

14

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

A szótag hosszúságának nemcsak a verselés miatt van nagy jelentősége, hanem azért is, mert számos nyelvben vannak hangtani szabályszerűségek, amelyek összefüggenek azzal, hogy egy adott szótag milyen hosszú: ilyen többek közt a hangsúly helyének meghatározása. Vannak például olyan nyelvek – ilyen például az olasz –, amelyekben a hangsúlyos szótag nem lehet rövid. 5. Egy képzeletbeli nyelvben a hangsúly helyét az alábbi szabályok alapján lehet megjósolni: 1. Az utolsó szótagon sosincs hangsúly, ez alól csak az egyszótagú szavak lehetnek kivételek. 2. Az utolsó előtti szótag akkor hangsúlyos, ha hosszú. Egy szótag akkor és csak akkor hosszú, ha hosszú magánhangzót tartalmaz vagy ha rövid magánhangzót tartalmaz, amit szón belül legalább kettő, szó végén legalább egy mássalhangzó követ. 3. Ha az utolsó előtti szótag nem hosszú, akkor az azt megelőző szótagra (hátulról a harmadikra) esik a hangsúly, attól függetlenül, hogy milyen hangokat tartalmaz. 4. A kétszótagos szavakban kivétel nélkül az utolsó előtti (első) szótagon van a hangsúly. a) Húzzátok alá a következő szavakban a hangsúlyos szótag magánhangzóját a fenti szabályok alapján! A kettős betűkkel jelölt hangok (magánhangzók és mássalhangzók is) hosszúak. otnaa, parnaki, lavaravoote, mork, faamorki, nefat te, szomerali b) Figyeljétek meg az alábbi spanyol nyelvű szavakat! Ezúttal nem adjuk meg a szabályokat, csak a hangsúlyok helyét. Ennek alapján kell bejelölnötök a maradék szavakon a hangsúlyos szótagok magánhangzóját. A szabályokat is nektek kell összefoglalnotok. unión

szövetség

refrigerador

hűtőszekrény

animal

állat

chocolate

csokoládé

plantación

ültetvény

brillante

remek, brilliáns

Argentina

Argentína

hotel

hotel

lunes

hétfő

revolución

forradalom

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

Fogalmazzátok meg, milyen szabályszerűségeket vettetek észre a hangsúly helyével kapcsolatban!

c) Jelöljétek be a hangsúly helyét az alábbi spanyol szavakban! (Mindegyik szó szabályos, a fenti mintába beilleszthető.) do c tor, ciudad, libro, me s a, ma nsión, c a s a, mat ador, z a p ato s, erup ción d) Mit tudtok az általatok tanult idegen nyelv hangsúlyszabályairól? Ha világosak a szabályok, adjatok meg néhány példát! Jelöljétek be rajtuk a hangsúlyt, majd mutassátok meg a példákat azoknak az osztálytársaitoknak, akik nem tanulják ezt a nyelvet, hogy nekik kelljen a szabályokat megállapítaniuk!

6. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! a) Húzd alá benne azokat a kulcsszavakat, amelyek a magyarra vonatkoznak, és keretezd be azokat, amelyek valamely más nyelvről szólnak!

15

16

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

A hangsúly A hangsúly pontos hangtani meghatározása igen nehéz. Számos nyelvben azt tapasztaljuk, hogy egy szón belül bizonyos szótagok valamilyen szempontból erőteljesebbek a többi szótagnál. Ezt a bizonyos erőteljességet (azaz a hangsúlyt) azonban nem lehet egyértelműen, mindig egyetlen tényezővel magyarázni: egyes nyelvekben inkább a hangmagasság változik a hangsúlyos szótagban, míg más nyelveknél inkább a hangerő, de általában mind a kettőnek van valamennyi szerepe a hangsúly kialakításában. A hangsúly szerepe nem minden nyelvben egyforma. A magyarban például majdnem mindig a szavak első szótagjára esik a hangsúly; ettől csak néhány kivételes esetben lehet eltérni, illetve vannak bizonyos mondattani szerkezetek, amelyekben a szavak elveszthetik a hangsúlyukat: ez történik például a fókuszt követő szavakkal (leggyakrabban a ragozott igealakkal). Önmagában azonban a hangsúlynak a magyarban jelentésmegkülönböztető funkciója alig van. Vannak azonban olyan nyelvek, amelyekben például a ragozás során állandóan változhat ugyanazon szó hangsúlyának a helye (ilyen például az orosz); sőt, sokszor a hangsúlynak jelentésmegkülönböztető szerepe is lehet: mást jelenthet ugyanaz a szó, ha az első szótagja hangsúlyos, mint ha a második szótagra esik a hangsúly. Az oroszban például a zamok szó jelentése ’kastély’, a zamok szóé pedig ’zár, lakat’. Az angol record szó első szótagja hangsúlyos, ha főnév (jelentése ’felvétel, jegyzet, lemez’), míg az igei párja véghangsúlyos: record ’felvételt készít, rögzít’. Sok nyelvben nem függ össze a szó alakjával a hangsúly helye, más nyelvekben azonban könnyen meg lehet jósolni a szótagszámból, a szótagok hosszúságából vagy a szó egyéb tulajdonságaiból. Erre láttatok példát a fenti feladatokban. Szintén fontos jelenség egyes nyelvekben, hogy a hangsúlytalan magánhangzók „gyengébbek”, rövidebbek és más minőségűek, mint a hangsúlyosak. A magyarban nincs ilyen jelenség, de az angolban például az e hang rövid i-szerű vagy ö-szerű hanggal váltakozik, ha hangsúlytalan helyzetbe kerül. b) Tegyetek fel egymásnak öt igaz–hamis kérdést a szövegből, majd válaszoljatok egymás kérdéseire!

c) Keressetek olyan állításokat a szövegekben, amelyekről nehéz volt egyértelműen eldönteni, hogy igaz vagy hamis, vagy amelyekre csak bizonyos esetekben lehet azt mondani, hogy igaz vagy hogy hamis!

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?



7. A mondat dallama, az intonáció a) Alakítsatok 3-4 fős csoportokat! A csoportban egy ember kap egy kártyát. Egyikőtök – a kártyán levő instrukciók alapján – olvassa fel a csoportnak a kártyán lévő mondatot! b) Írjatok párbeszédet vagy rövid monológot az elhangzott mondathoz!

c) Rajzoljátok le dallamgörbével, hogy a megadotton kívül milyen más dallammal tudnátok még kimondani a mondatot, hogy értelmes legyen!

17

18

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

d) Mindegyik görbe mellé írjátok oda röviden, mi a hozzá tartozó legvalószínűbb jelentés! (Például: egyszerű kérdő mondat; felszólítás stb.) e) Mondjátok ki az alábbi szavakat különböző dallamokkal! sör, Zsolti, tejeskávé − magas, nem eső dallam − eső dallam − emelkedő dallam f) Találjátok ki, hogy milyen lehet az a helyzet, amelyben a szó a hallott dallammal elhangozhat! Milyen mondattal vagy mondatokkal lehetne folytatni a beszélgetést, ha a megadott szavakat az egyes dallamokkal ejtettük ki?

g) Fogalmazzátok meg, mi a különbség az egyes hanglejtési minták között! Használjátok fel, amit az előző feladatban tapasztaltatok! Változik-e az egyes szavak alapvető jelentése attól függően, hogy milyen dallammal ejtettétek ki őket?

8. Nézz utána a hangok fizikai jellemzőinek!

− Milyen fizikai mennyiséggel jellemezhető a hangmagasság? − Mi az ultrahang és az infrahang? − Melyik fizikai mennyiséggel függ össze a hangerő? − Mik a formánsok? Mely hangok akusztikus tulajdonságaiban játszanak szerepet?

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

Javaslat: Anyagot gyűjthetsz fizikai tanulmányaidból, az internetről vagy akár az alábbi kiadványok valamelyikéből:

− Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. − Laziczius Gyula: Fonetika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979.

9. Olvasd el az ismeretközlő és az ismeretterjesztő szöveget!

a z intonáció Korábbi tanulmányaitok során már foglalkoztatok azzal, hogy milyen jelentéskülönbségekkel jár az, ha ugyanazt a mondatot más-más dallammal ejtjük ki. A kijelentő, semleges mondatokra például egyfajta ereszkedő dallam jellemző, az eldöntendő kérdések dallama pedig a magyarban tipikusan először meredeken emelkedik, majd esik. A magyarban nincs is más formai jellegzetessége az eldöntendő kérdéseknek, ellentétben például az angollal vagy a némettel, ahol a szórend változtatása is jelzi, hogy kérdésről van szó és nem állításról. A mondatszinten megjelenő (teljes mondatokhoz kapcsolódó) dallammintákat a mondat intonációjának vagy hanglejtésének nevezzük. Minden nyelvben jelen van valamilyen fokú intonációs változatosság – a magyarban 11 különböző dallamot lehet elkülöníteni. Ezek általában árnyalják az adott mondat jelentését, jelezhetik a beszélő meglepettségét, indulatait vagy akár azt, hogy még akart valamit közölni, de nem tette meg. A nyelvészetben az intonáció kutatása határterületnek számít: vannak, akik úgy gondolják, hogy mivel hangjelenségről van szó, a hangtani jelenségek körében kell tárgyalni. A legtöbb nyelvben azonban az intonáció gyakran mondattani tulajdonságokkal társul: példának említettük már a magyar eldöntendő kérdést kifejező mondat sajátos dallamát (az intonáción kívül semmi nem utal arra, hogy eldöntendő kérdésről van szó, csak néhány speciális esetben az -e szócska). Ezért az intonációt a mondattan részeként is szokás vizsgálni. A hangmagasság változását a nyelvek nem csupán mondatszinten használják fel: bizonyos nyelvekben ugyanis az egyes szavaknak is rögzített dallamuk van, és ugyanaz a szó más és más jelentéssel bír attól függően, hogy az átlag hangmagasságnál magasabb vagy alacsonyabb hangon ejtik-e ki, illetve hogy a szó dallama esik, emelkedik, esetleg esik, majd emelkedik vagy fordítva. A magyarban, amint láttátok, az egyes szavaknak, szótöveknek nincs jellegzetes dallama. Azokat a nyelveket, amelyekben az egyes szavaknak, szótöveknek állandó dallamuk van, és a dallamoknak jelentésmegkülönböztető szerepe van, tonális nyelveknek nevezzük. Tonális nyelvek például a kínai és a vietnami, számos Afrikában beszélt nyelv és a mexikói indián nyelvek egy része. a) Húzd alá a magyar kérdő mondat intonációjáról szóló információt! b) Értelmezd a tonális nyelvek meghatározását!

19

20

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

10. Az alábbi blogbejegyzést egy magyar lány írta, aki ösztöndíjjal néhány hónapot Olaszországban töltött. Ebben a részben az olasz nyelvtanulással és a magyartanítással kapcsolatos élményeiről ír. A részletnek három szereplője van: egy magyar, egy olasz és egy spanyol anyanyelvű diák. Olvassátok el figyelmesen az internetes naplórészletet! Kis olasz szótár: quando: ’mikor’ solo: ’csak, egyedül’ stanza: ’szoba’ strumento ’hangszer, eszköz’ sposare: ’megházasodni’ trovare: ’találni’ sapone: ’szappan’ (Az s betű kiejtése ezekben a szavakban: sz.)

2005. november 21. Pont ma hat hete vagyok Firenzében, és egyre jobban megy az olasz. :-) De a barátaim azt mondják, hogy bár jól beszélek, a kiejtésemen még lehet hallani, hogy nem vagyok olasz. :-) Például néha a magánhangzókat nem úgy ejtem ki, mint az olaszok… Lorenával (a szobatársam) megbeszéltük, hogy tanítjuk egymást, ő engem olaszul, én őt magyarul, mert nagyon szereti a nyelveket (nem is találkoztam még olyannal, aki magyarul akart tanulni!). Nekem is nagyon furcsa az ő kiejtése: például egy csomószor a szavak végére berak egy ilyen rövid ovagy ö-szerű hangot, mondjuk ilyeneket, hogy gépö, de ez csak nagyon rövid. A nevemet is csak úgy tudja kimondani, hogy Edittö. :-) Nem tudom róla leszoktatni, mer nem is hallja a különbséget. De ő meg azt mondja, hogy nekem például az a hibám, hogy mindig hosszú ó-kat ejtek, mint például azt, hogy quando, úgy mondom, hogy „kvandó”, és szerinte meg rövid o-val kéne. Meg azt, hogy solo, úgy ejtem, hogy „szóló”, pedig csak az első ó hosszú. De hiába próbálom, hogy röviden mondjam, mindig hosszabb lesz. Mondtam is neki, hogy magyarul egyébként úgy kell mondani, hogy szóló, nem pedig szólo. Egyébként van egy spanyol ismerősünk is, Carlos, ő is pár hónapja jött Olaszba, na, hát ő aztán nagyon furán beszél olaszul, mer ő meg egy csomószor betesz a szavak elejére egy e-t, például stanza helyett azt mondja, hogy estanza LOL, sport helyett: esport, strumento helyett estrumento-t, sposare helyett esposare. De érdekes, hogy ezt csak néha csinálja, mert pl. azt, hogy trovare meg pl. sapone tök jól ki tudja mondani.

a) Foglaljátok össze, hogy mi az, ami az idegen nyelv tanulásakor nehéz­ séget okoz (1) a magyar anyanyelvűnek!

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

(2) az olasz anyanyelvűnek!

(3) a spanyol anyanyelvűnek!

b) Mi az oka a nehézségeiknek?

c) Hozzatok néhány példát saját idegennyelv-tanulási tapasztalataitok alapján arra, hogy egy magyar anyanyelvűnek milyen hangtannal kapcsolatos nehézségei lehetnek egy idegen nyelv tanulásakor!

21

22

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

d) És fordítva? Egy, az általatok tanult idegen nyelvet anyanyelveként beszélőnek milyen nehézségei lesznek, ha magyarul kezd tanulni? (Ha szükséges, kérjétek nyelvtanáraitok segítségét!)

11. Olvassátok el a kapott párbeszédet! a) Beszéljétek meg, hogy az általatok tanult vagy beszélt idegen nyelvnek milyen kiejtési sajátosságai vannak! b) Ültessétek át ezeket a kiejtési sajátosságokat a kapott dialógusra! Olvassátok fel, játsszátok el úgy a magyar szöveget, hogy nem a magyar, hanem a másik nyelv kiejtési sajátosságait alkalmazzátok! Adjátok is elő a dialógust az osztálynak! c) Találjátok ki, hogy a többi csoport milyen nyelvű kiejtést alkalmazott! d) Írjatok rövid jellemzést minden elhangzott nyelvről! Milyen kiejtési jellegzetességeket domborítottak ki a többi csoport tagjai az előadásukban?

12. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget!

Fonotak tika Az előző feladatokban arra figyelhettél fel, hogy minden nyelvben vannak olyan hangsorozatok, amelyek egyáltalán nem lehetségesek, illetve olyan hangok, amelyek bizonyos helyzetekben nem állhatnak. A magyarban például lényeges szabályszerűség az, hogy a szó végén nem állhat rövid o vagy ö. Azon szabályok összességét, amelyek egy nyelvben meghatározzák, hogy egy szóban milyen helyzetben milyen beszédhangok állhatnak, illetve milyen sorrendben követhetik egymást a hangok, a nyelv fonotaktikájának nevezzük. A fonotaktikai

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?

szabályok nyelvenként különbözőek, de vannak nagy általánosságban a legtöbb nyelvre igaz (univerzális) fonotaktikai szabályok is. Ilyen például az, hogy zöngés és zöngétlen zörejhang nem állhat egymás mellett. Egy nyelv fonotaktikai szabályai az idők során változhatnak. A magyar nyelv fonotaktikájának része volt évszázadokkal ezelőtt az a szabály, amely megtiltotta, hogy egy szó elején egynél több mássalhangzó álljon. (Idézd fel 10. osztályos tanulmányaidból A hangtani változásokról szóló részt!) Ez a szabály azonban idővel enyhülni kezdett, majd megszűnt működni; így ma már nem érvényesül (l. sport, spriccel, traktor stb.). a) Keress példát a szövegben magyar fonotaktikai szabályra!

b) Keress példát a szövegben több nyelvben is létező fonotaktikai szabályra!

13. Válassz ki legalább kettőt az alábbi kérdések közül! Néhány mondatban foglald össze a véleményedet és az ismereteidet róla! a) Magyarázd el, miért nem jó bizonyíték a rák ~ kád szópár arra, hogy az r a magyarban önálló fonéma!

b) Sorolj fel olyan nyelvi jelenségeket (akár a magyarból, akár a tanult idegen nyelvből), amelyekre eddig nem figyeltél fel, de a most vizsgált jelenségek hatására elgondolkodtál rajtuk!

23

24

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m



c) Sorolj fel olyan hangtani nehézségeket, amelyekkel valamilyen idegen nyelv tanulásakor szembesültél! Próbáld megmagyarázni, mi okozza ezeket a nehézségeket a magyar anyanyelvűek számára!

M i v e l

fo g l a l ko z i k

a

han g t an ?



d) Gyakran előfordulhat – például írásbeli kommunikáció esetén –, hogy nincsenek intonációs eszközeid gondolataid, érzelmeid pontos kifejezésére. Mivel lehet ilyenkor helyettesíteni az intonációt? Sorolj fel néhány olyan eszközt, amelyet ilyen céllal használsz! Van-e olyan árnyalatnyi jelentéstöbblet, amit intonáció hiányában képtelen vagy kifejezni? Ha van, mi az? Állításaidat illusztráld példákkal!

e) Bár a hangsúly helyét megmérni nagyon nehéz, az anyanyelvi beszélők mindig nagyon biztosan meg tudják mondani, hogy az adott szó melyik szótagja volt hangsúlyos. Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben mi a szerepe a hangsúly helyének! Próbáld ki, meg tudod-e állapítani a tanult nyelv egy szaváról, hogy melyik szótagja hangsúlyos! Ha sikerült, milyen jellegzetességek alapján? Ha nem sikerült, szerinted mire kell jobban odafigyelned, hogy ezt a képességet elsajátítsd?

25

26

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s



•

1 1 .

é v fo l y a m

2. A h a n g t a n é s a z a l a k t a n k a pcs o l a t a A hangtannak viszonylag kevés olyan területe van, amely pusztán a hangok viselkedését tanulmányozná anélkül, hogy egyéb jelenségeket is figyelembe venne. Nagyon sok az olyan eset a világ nyelveiben, amelyeknél bizonyos alaktani jelenség – például szóösszetétel vagy toldalékolás – okozza a hangtani váltakozásokat. Az olyan gazdag toldalékrendszerrel bíró nyelvekben, mint amilyen a magyar, igencsak nehéz lenne tehát különválasztani a szavak hangtani és alaktani felépítését. Az elkövetkező néhány órán olyan jelenségeket, váltakozásokat ismerhettek meg, amelyekben döntő szerepet játsszanak az alaktani jellegzetességek. Nemcsak magyar példákról lesz szó: bemutatunk egy gyakori japán hangtani-alaktani jelenséget, és kereshettek példákat az általatok tanult idegen nyelvből is. 1. Mit csinálnak a toldalékok a szavakkal? a) Figyeljétek meg a kártyákon kapott szótöveket, illetve toldalékokat! Alkossátok meg belőlük a lehető legtöbb lehetséges szóalakot úgy, hogy minden szóalakhoz pontosan egy szótövet és egy toldalékot használhattok fel!

b) Fogalmazzátok meg tömören, mit figyeltetek meg a toldalékok és a szótövek alakját illetően! Milyen toldalékok esetében történt valami változás a tőben? Mi volt ez a változás?

c) Olvasd el az ismeretközlő szöveget! Fogalmazd meg saját szavaiddal, mit értünk váltakozáson!

Váltakoz ás Eddigi tanulmányaitok során már volt szó a szóelemzés különböző módszereiről és a szavakat felépítő egységekről, a morfokról . Az előző feladatban azt figyelhettétek meg, hogy számos magyar példában találkozhatunk olyan jelenséggel, amelyben egy toldalék valamilyen váltakozást idéz elő egy szótőben. Például a kutya tőnek a tárgyeset vagy a többes szám toldaléka előtt a kutyá- alakja jelenik meg. Ilyen esetekben azt mondjuk, hogy a kutya tő a hangja á-val váltakozik, hiszen számos olyan eset van, amikor ez utóbbi jelenik meg a toldalék előtt. A váltakozások vizsgálata nagyon fontos, ha a hangtan és az alaktan kapcsolatát kutatjuk.

28

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

Az előző példánál maradva: a kutya tő esetében – alaktani szempontból – azt is mondhatjuk, hogy a kutya és a kutyá- két allomorfja a KUTYA absztrakt nyelvi egységnek, azaz morfémának . Az allomorfok sokszor nem egyenrangúak. A kutya és kutyá- allomorfok esetében az utóbbi csak bizonyos toldalékok előtt fordulhat elő (kutyá-t, kutyá-k stb.), míg az előbbi alak előfordul önállóan (egyes szám, alanyeset), illetve az összes névutó előtt. Az allomorfok közül azt, amelyik önállóbb vagy több környezetben fordulhat elő, elsődleges vagy kitüntetett allomorfnak is nevezzük.

Zárhangok

(p) b

t, d

Orrhangok

m

n

Réshangok

f

sz, z

s

c

cs, dzs

Zár-réshangok Pergőhangok Félmagánhangzók

Gégehan g ok

H át ul s ó s z á j pa d d a l képzett

Ajakhan g ok

N yelv fo g han g ok

Elülső s z á j pa d d a l képzett

2. Rendaku: mássalhangzók a japánban Az alábbi táblázat a japán nyelv mássalhangzókészletét mutatja be. Az oszlopokban a képzés helyét, a sorokban a képzés módját adtuk meg:

k, g

h

r w

j

Megjegyzés: A p hang röviden nem fordul elő, csak néhány jövevényszóban. A japán szavakban csak hosszú pp-t találunk, és ezeket is csak szó belsejében. a) Húzd alá a zöngés mássalhangzókat a táblázatban! b) Sorolj fel néhány mássalhangzót, amely a magyar nyelvben előfordul, de a japánban nem!

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

c) Figyeld meg az alábbi szavakat! Milyen váltakozás figyelhető meg a japán szóösszetételekben? Mely hangokat érinti a váltakozás? Fogalmazd meg röviden a szabályszerűséget! E g y s z e r ű s z a v ak

Ö s s zetett s zava k

kami

papír

jamagawa

hegyi folyó

te

kéz

hanazono

virágoskert

hito

ember

amedama

drazsé, cukorgolyó

szono

kert

hitode

férfierő

kawa

folyó

tegami

levél

tama

labda

hiragana

jama

hegy

hiragana; a japán írás egyik ábécéjének neve

kana

írás



d) Tekintsd át az alábbi példákat! A fentiekben megfogalmazott szabályszerűségbe hogyan lehetne beleilleszteni ezeket a példákat? Mivel tudnád magyarázni a h furcsa viselkedését? hito ’ember’ ~ hito-bito ‘emberek, nép(esség)’ ha ‘fog’ (főnév) ~ ire-ba ‘műfogsor’ hone ‘csont’ ~ sze-bone ‘gerinc’

29

30

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

e) Melyek azok a zöngés mássalhangzók, amelyek sosem váltakoznak zöngétlen mássalhangzóval? Mi lehet ennek az oka?

f) Fogalmazd meg, mi történne az alábbi magyar szavakkal, ha a magyarban is lenne a japánhoz hasonló szabály! asztalterítő járókeret

világoskék bárszék

sétapálca hegyhát

harapófogó



3. Olvasd el az alábbi szövegeket!

Hangtan és al ak tan; fonetika és fonológia A fenti példákkal a japán nyelv egyik jellegzetes hangtani tulajdonságát mutattuk be, egy olyan szabályszerűséget, amely a szóösszetételek igen nagy részében megfigyelhető. A jelenség neve a japán nyelvészetben előreható zöngésedés. A folyamatban ugyanis egy zöngétlen mássalhangzóval kezdődő szótő kezdő mássalhangzója a zöngés párjával váltakozik, ha a szótő egy összetett szó második tagjaként szerepel. A rendaku néven is ismert szabály tipikus példája a hangtan és az alaktan kölcsönhatásának: a jelenség hangtani jellegű, de alaktani környezethez (a szóösszetételhez) kötődik. A jelenség jól illusztrálja a hangok tanulmányozásának két fő ága közötti különbséget is. Az egyik ág, a fonetika a beszédhangok fizikai és képzési jellegzetességeivel foglalkozik. A másik ág, a fonológia azt vizsgálja, hogyan alkotnak a beszédhangok rendszert egy nyelvben, melyik hang milyen helyzetekben fordulhat elő, és milyen hangokkal váltakozik bizonyos környezetekben.

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

A fenti feladatban azt láthattátok, hogy a zöngétlen hangokkal együtt a h is részt vesz az előreható zöngésedésben, és az összetételekben b áll a helyén. Míg fonetikai értelemben a b nem tekinthető a h zöngés párjának, hiszen képzési helyben és módban igencsak különböznek, addig a fonológia szempontjai szerint figyelembe kell venni azt, hogy a zöngés és zöngétlen mássalhangzók rendszerében a b úgy viselkedik, mint a h zöngés párja (nemcsak a fent megfigyelt jelenségben). Vagyis a b fonetikailag nem a h zöngés párja, fonológiailag azonban igen. A fonetikusok munkája igen sokban kapcsolódik a fizikához, az anatómiához (az emberi test felépítésének tanához), illetve az élettanhoz. Egy fonetikusnak tisztában kell lennie a hangok pontos akusztikai tulajdonságaival (l. a fizikában a hullámmozgásról tanultakat), a beszédszervek tulajdonságaival és a hangok képzésének módjaival. Azzal azonban, hogy az egyes hangoknak egy adott nyelv rendszerében milyen jelentőségük van, kevesebbet foglalkoznak. A fonetikának számos gyakorlati alkalmazása is van. Az ún. számítógépes nyelvészetben a beszédet létrehozni és felismerni képes számítógépes rendszerek, illetve a fordítóprogramok létrehozásakor hasznosítják a fonetika eredményeit. De használják a fonetikai kutatásokat például a pszichológiában is: bizonyos agyi rendellenességeknek lehetnek a hangképzés zavaraival járó tünetei. Továbbá a gyógyászatban is fontosak a fonetikusok felfedezései: egyes anatómiai rendellenességekhez társulnak hangképzési sajátosságok. Sőt, még a törvényszéki szakértők munkáját is segíthetik a fonetikusok: fonetikai eszközökkel lehetséges hangjuk alapján a beszélők megkülönböztetése és így az azonosítása is, ami egy nyomozás során nagy jelentőséggel bírhat, ha tárgyi bizonyítékként hangfelvételek állnak rendelkezésre. A fonetikával szemben a fonológiát elsősorban az egyes beszédhangok nyelvi viselkedése, nyelvben betöltött szerepe, a különböző nyelvi folyamatokban való részvétele érdekli. Ebből a szempontból veszi figyelembe a képzési és hangzásbeli tulajdonságokat is (a fonetika eredményeit). A fonológus célja minél általánosabb leírást adni arról, hogy az egyes nyelvekben hogyan képeznek rendszert a beszédhangok.

a) Fogalmazd meg tömören, mi a különbség a fonetika és a fonológia között!

b) Indokold meg a következő állítást! A rendaku olyan szabály, amely a hangtan és az alaktan kölcsönhatását mutatja.

31

32

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m



4. Zöngésségi hasonulás másképpen: az angol főnevek többes száma Hangtani tanulmányaidból már ismerős a zöngésségi hasonulás fogalma. Az alábbi feladat az angol zöngésségi hasonulás működését mutatja be a szabályos többes szám képzésének példáival. a) Figyeld meg az alábbi példákat! Koncentrálj a szavak kiejtésére! (A kiejtést megtalálod a zárójelben.) Egyes szám

Többes sz á m

cat /kaet/

macska

cats /kaetsz/

macskák

dog /dog/

kutya

dogs /dogz/

kutyák

bee /bí/

méh

bees /bíz/

méhek

tape /téjp/

szalag

tapes /téjpsz/

szalagok

sin /szin/

bűn

sins /szinz/

bűnök

face /féjsz/

arc

faces /féjsziz/

arcok

plum /plam/

szilva

plums /plamz/

szilvák

park /park/

park

parks /parksz/

parkok

baby /béjbi/

kisbaba

babies /béjbiz/

kisbabák

pill /pil/

tabletta

pills /pilz/

tabletták

cave /kéjv/

barlang

caves /kéjvz/

barlangok

garage /ga’raazs/

garázs

garages /ga’raazsiz/

garázsok

car /kar/

autó

cars /karz/

autók

wish /wis/

kívánság

wishes /wisiz/

kívánságok

frame /fréjm/

keret

frames /fréjmz/

keretek

quiz /kwiz/

kvíz

quizzes /kwiziz/

kvízek

Magyarázat a kiejtéshez: − A z ae magánhangzó (például a cat szóban) nyelvállásban a magyar a és a magyar e hang között van. − A z aposztróf (’ jel) az átírásokban azt jelenti, hogy a hangsúly a rákövetkező szótagon van: például a garage szóban a második szótagon. − A z angol w hang (például a wish szóban) a magyar v-hez hasonlít, de az alsó ajak nem ér a fogsorhoz, hanem az ajkak az u-hoz hasonlóan kerekítettek.

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

b) Hány allomorfja van az angol szabályos többes szám toldalékának? Melyek ezek?

c) Írd le, hogy az egyes allomorfok milyen esetben jelennek meg!

d) Figyeld meg, hogy az angol helyesírás jelöli-e, hogy mikor melyik allomorf jelenik meg!

e) Szerinted melyik értelmezés állja meg jobban a helyét az alábbiak közül? Választásod indokold is meg! − A z angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja az -sz; ugyanez a morféma zöngés hangok után -z alakban (-z allomorffal) jelenik meg. − A z angolban a többes szám morfémájának elsődleges (kitüntetett) allomorfja a -z; ugyanez a morféma zöngétlen hangok után -sz alakban (-sz allomorffal) jelenik meg.

33

34

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

f) Add meg, melyik allomorf jelenne meg az alábbi angol példák többes számában! (Csak a kiejtésüket adtuk meg.) djúsz bin vaen dis méjt taep spaem g) „Az angol szabályos többes szám toldalékának viselkedése egyfajta zöngésségi hasonulásként fogható fel.” – Egyetértesz ezzel az állítással? Válaszodat indokold is meg!

h) Hasonlítsd össze a magyar zöngésségi hasonulást az angollal! Mi a legfőbb különbség közöttük? Segítségül megadunk néhány példát.



Magyar

Angol

dob+szó ~ dopszó nép+dal ~ nébdal mag+tár ~ maktár hét+ben ~ hédben

téjp+z ~ téjpsz park+z ~ parksz kaet+z ~ kaetsz

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

5. Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget! Húzd alá benne a magyarra jellemző zöngésségi hasonuláshoz kapcsolódó kulcsszavakat!

Zöngésségi hasonul ás A zöngésségi hasonulás jelensége a világ nyelveinek nagy részében érvényesül. Ennek oka az, hogy a világ legtöbb nyelvében nem állhatnak egymás mellett zöngés és zöngétlen zörejhangok. (Ezt a fonotaktikával kapcsolatban már korábban is megjegyeztük.) A jelenség abban nyilvánul meg, hogy zöngés zörejhangok zöngétlennel váltakoznak attól függően, hogy melléjük toldalékolás, szóösszetétel stb. során zöngés vagy zöngétlen zörejhang kerül-e. A magyarban mindig a korábban álló mássalhangzó „esik áldozatul” a hasonulásnak: ablak + ban > ablagban, tehát a k helyett áll zöngés hang a következő mássalhangzó zöngéssége miatt, nem pedig fordítva (nem *ablakpan). Úgy is fogalmazhatunk, hogy a b hasonítja magához a k-t. Mivel a hasonulás iránya a később kiejtett hangtól hat az előző felé, visszafelé ható vagy regresszív zöngésségi hasonulásnak nevezzük ezt a jelenséget. A nyelvek nagy részében (mint a magyarban) regresszív hasonulást figyelhetünk meg, de vannak olyanok (ilyen például az angol), ahol a hasonulás iránya előrefelé hat (azaz progresszív) – legalábbis a többes szám toldalékának az esetében. 6. Hallgasd meg Laár András, humorista versét!

Hogyha birka lennák írta Laár András verse Hogyha birka lennák, ennák birkatápot! Birkaólnak néznám a büdös világot!

Csipás kis szememmal ide-oda néznák, ványadt kis hangommel egyre csak bégetnák!

Csatakos hátsómet nem takarné gatya, fejemben kuksolne egy hülye birka agya!

Azt bégetnám egyre: Be-be-be-be be-be! Értelme nem volna, de legalább rímelne!

a) Fogalmazd meg, miben áll a vers humora formai szempontból!

35

36

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

b) Húzd alá a versben azokat a szótagokat, amelyekben a magánhangzók el vannak rontva! c) Néhány helyen a szerző meghagyta a megfelelő magánhangzót a toldalékban. „Rontsd” még tovább a verset azzal, hogy kicserélsz még néhány toldalék-magánhangzót! Írj le egy versszakot a „még rosszabb” verzióból!

A következő néhány feladat során azt fogjátok lépésről lépésre tanulmányozni, hogy hogyan viselkednek a magyar magánhangzók a szótövekben, illetve a toldalékokban. Látni fogjátok, hogy szigorú és viszonylag jól megragadható szabályok szerint, rendszerszerűen helyezkednek el a magánhangzók a töveken belül és a toldalékokban egyaránt. 7. Az alábbi példákban hiányos szavakat soroltunk fel: csak a bennük szereplő magánhangzókat adtuk meg, előfordulásuk sorrendjében. a) Töltsétek ki mássalhangzókkal az üres helyeket úgy, hogy értelmes magyar, toldalék nélküli szavakat kapjatok! Egy vonalra több mássalhangzót is írhattok, de nem kötelező mindenhova mássalhangzót illeszteni. Az egyetlen szabály, hogy a magánhangzók sorrendjén nem változtathattok. Próbáljatok minden számotokra kijelölt magánhangzóvázhoz minél több megoldást alkotni! Például: ___ü___e___  az üzem szó jó megoldás, de a tüzet szó nem, mert toldalékolt



____a____í___

____o____ő____

____a____ő____

____a____é___

____a____ü____

____e____ö/ő____

____i____a____

____ő/ö____e____

____á____e____

____a____i____

____ü_____e____

____e____é____

____e____a____

____i____u/ú____

____i____e____

____o____o____

____u____i/í____

____ü____ö/ő_____

____a____a____

____o____i____

____ü____a____

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a



b) Jelöljétek meg, melyik magánhangzóvázakhoz volt nehéz példát találni! c) Van valami közös ezekben a ritka magánhangzóvázakban? Ha igen, mi az? Van olyan magánhangzó, amely mindegyikükben szerepel?

d) Lássátok el a fent létrehozott szavakat a -nak/-nek toldalékkal!

e) Mi befolyásolja azt, hogy az elölképzett magánhangzót tartalmazó toldalék járul a szóhoz vagy a hátulképzett magánhangzót tartalmazó? – Rendszerezzétek az adatokat ebből a szempontból! Saját csoportod tapasztalataihoz adjátok hozzá azt is, amit más csoportok észrevettek! Rajzoljatok táblázatot, amelyből leolvasható, mikor melyik toldalékot kell a szóhoz tenni!

37

38

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

f) Rakjatok a főnevekhez és melléknevekhez -hoz/-hez/-höz toldalékot (pl. piroshoz), az igékhez pedig többes szám 2. személyű végződést (pl. morogtok)! Mielőtt rendszereznétek az adatokat, ismét hallgassátok meg, amit a többi csoport tapasztalt ebben a kérdésben!

g) Hogyan kell kiegészíteni az előző feladatban felfedezett szabályszerűségeket az új adatok alapján?

8. Olvasd el az ismeretközlő szöveget, és húzd alá benne az új információkat!

A magánhangzó-harmónia és a toldalékok al akja A magyar toldalékok legtöbbjének több alakja is van. Azt, hogy mikor melyik alakot használjuk, annak a tőnek a tulajdonságai határozzák meg, amelyikhez a toldalék járul. Például a -ban és a -ben alak közötti választásnál figyelembe kell venni azt, hogy milyen magánhangzók vannak a tőben, illetve ezek hol, milyen helyzetben állnak. Azt a hangtani jelenséget, amelyben az egy szón belüli magánhangzóknak valamilyen szempontból azonos képzésűnek kell lenniük (akár toldalékolt, akár toldalékolatlan szavakról van szó), magánhangzó-harmóniának (vagy magánhangzó-illeszkedésnek) nevezzük. A világ számos nyelvében léteznek a magánhangzó-harmónia különböző típusai – például a finnben és a törökben. Hangtani tanulmányaitok kezdetén volt róla szó, hogy a magyarban nagyrészt olyan a szavak hangtani felépítése, hogy a szótőn belül a magánhangzóknak elölképzettség szerint egyezniük (harmonizálniuk) kell. Vannak azonban nagy számban olyan tövek is, amelyekben elöl- és hátulképzett magánhangzók is vannak. Ezeknek a nagy része olyan, hogy a hátulképzett magánhangzó mellett i-t, í-t, e-t vagy é-t tartalmaznak: papír, bika, tányér, fotel. Kisebb számban, de előfordulnak köztük olyan szavak is, amelyekben hátulképzett magánhangzó és ö, ő

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

vagy ü, ű van: sofőr, manőver, parfüm, amőba, attitűd, manikűr. Ez utóbbiak azonban mind viszonylag új keletűek, jövevényszavak; a magyar nyelv alapszókincsében nincsenek ilyen szótövek. 9. Figyeljétek meg az alábbi három adatot!

alatt

-kor

-ban/-ben

a) Keressetek indokokat amellett, hogy jogos középre helyezni egy ilyen skálán a -kor toldalékot!

b) Hangtani viselkedését tekintve melyik pólushoz tennétek közelebb a -kor toldalékot? Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti az alatt névutótól! Jegyezzétek le!

Mondjatok olyan hangtani tulajdonságot, amely megkülönbözteti a -ban/-ben toldaléktól! Írjátok le!

c) Gyűjtsetek még olyan toldalékokat, amelyeknek csak egy alakjuk van!

39

40

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

d) Olvassátok el az alábbi ismeretközlő szövegeket!

Toldalékok és névutók A magyarban a toldalékok többsége és a névutók közötti egyik legfőbb különbség az, hogy a névutóknak nincs elöl- és hátulképzett allomorfjuk, míg a legtöbb toldaléknak van. Vannak olyan toldalékok is a magyarban, amelyek toldalékként viselkednek, mégis csak egy alakjuk van, a magánhangzó-harmóniában nem vesznek részt. Ilyen toldalékok például a -kor, pl. hatkor, hétkor, ötkor, és még jó néhány toldalék (pl. az -ért).

Összefogl aló a magyar magánhangzó-harmóniáról A magyarban a következő hangtani szabályosságokat figyelhetjük meg 1. Ha egy szótő kizárólag hátulképzett magánhangzókból áll, akkor a toldalék(ok)ban is hátulképzett magánhangzó(k)nak kell lenniük: madárral, aludnál, toronyban. 2. Ha egy szótő kizárólag elölképzett magánhangzókból áll, akkor legtöbbször a toldaléknak is az elölképzett magánhangzót tartalmazó alakját választjuk: nénivel, ökörnek, ütőre, egérről. 3. Kicsit bonyolultabb a helyzet olyankor, amikor elöl- és hátulképzett magánhangzók vegyesen szerepelnek a tőben. Ilyenkor azt kell megvizsgálni, hogy az utolsó hátulképzett magánhangzót milyen magánhangzók követik a tőben: A) H  a csak é, i vagy í, akkor a toldalék hátulképzett változatát választjuk: tányérban, vakítok, Katival, Tónival. B) Ha más elölképzett magánhangzó is, akkor általában az elölképzett változatot használjuk: sofőrnek, allűrje, parfümmel stb. 10. A 7. feladathoz hasonlóan megadtunk néhány olyan magánhangzóvázat, amelyek ott nem szerepeltek. a) Keress ezeknek megfelelő egyszerű (nem összetett) tőszavakat!

___a___e___ ___o___e___ ___á___e___ ___ó___e___ ___a___é___

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

b) Lásd el a szavakat -nak/-nek toldalékkal! Mit tapasztalsz? Hasonlítsd össze a toldalékolt alakjaidat a párod példáival! Ő is ugyanígy toldalékolta őket?

c) Vannak olyan alakok, amelyeknél nem tudjátok eldönteni, melyik toldalékot tegyétek a tőhöz? Melyek ezek?

d) Tegyétek többes számba a gyűjtött szavakat! A többes szám toldalékával is ugyanazt tapasztaljátok, mint a -nak/-nek esetében?

e) Fogalmazzátok meg, hangtani szempontból mi a közös a gyűjtött szavakban! (Segíthetnek a megadott magánhangzóvázak.)

41

42

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

f) Figyeljétek meg az alábbi szavak toldalékolt alakjait! Mi a furcsaság bennük? Miben mondanak ellent a magánhangzó-harmónia eddig felfedezett szabályainak? nyíl, kín, híd, bíz(ik), vív, cél, derék, szid, héj

g) Gyűjtsetek még hasonló példákat!

h) Fogalmazzátok meg, mi a közös hangtani szempontból a fenti példákban!

i) Az alábbi szavak főnevek, melléknevek és igék is lehetnek. A toldalékolásukból derülhet ki, mikor van szó főnévről (esetleg melléknévről), mikor igéről. szív, ír, hív, nyír, ring, ing, ív

Hasonlítsátok össze ezeknek a szavaknak a főnévi többes számú alakjait és az igei egyes szám első személyű alakjait! Koncentráljatok a magánhangzó-harmóniára! Milyen szabályszerűséget tapasztaltok?

A

han g t an

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

Az előző feladat példáiban azt láttuk, hogy néhány ponton a magánhangzó-harmónia szabályai nem olyan egyértelműek és tiszták, mint amilyennek a 7. feladat alapján gondolni lehetett. Bizonyos szavak a toldalékoknak mind az elölképzett, mind a hátulképzett változatával állhatnak, sőt, az anyanyelvi beszélők ítélete is sokszor bizonytalan annak eldöntésében, melyik toldalékolt alak hangzik számukra jobban. Az ilyen bizonytalanságok miatt a fotel, haver, Ágnes stb. szavakat a magánhangzó-harmónia szempontjából ingadozó töveknek nevezzük. Néhány esetben azt láthattátok, hogy a szótő csak elölképzett magánhangzót tartalmaz, a toldalékban mégis hátulképzett magánhangzót találunk: nyílon, kínban, írtam, héjon stb. A magyarban kb. 60 ilyen, a magánhangzó-harmónia szempontjából különlegesen viselkedő szó van. Ezeket antiharmonikus töveknek nevezzük. Amikor valaki magyarul tanul, ezeket a szavakat kivételként kell megjegyeznie (akárcsak például az angolul tanulónak a rendhagyó múlt idejű alakokat), mert semmilyen szabállyal nem írhatók le egyértelműen. 11. Projektmunka Készíts társaiddal egy nagyobb lélegzetű összefoglalást a tanárod által megadott vagy a választott témáról! A megvalósítási formáját ti választhatjátok meg: készíthettek projektoros bemutatót vagy akár posztert, de tarthattok egy bemutató tanórát is az adott témáról. 12. Értékeld a saját csoportod és a többi csoport munkáját a következő szempontok szerint! a) Igaz vagy hamis? Jelöld a táblázatban I-vel, ha szerinted igaz, H-val, ha szerinted hamis az állítás a többi csoport munkájára! Tegyél 0-t, ha úgy érzed, nincs elég ismereted ahhoz, hogy állást foglalj! 1. Jól rendszerezte a hangtanról tanultakat, ezáltal nekem is sikerült az ismereteket helyre raknom. Sok érdekes, új információ hangzott el a bemutató során. Látszik, hogy alapos kutatómunka áll a bemutató eredményei mögött. Túl sok volt az adat, az információ, amit nem sikerült befogadnom. Sok érdekes, új szempontot is bevezettek az előadásban, amelyekre eddig nem gondoltam. A bemutatón látszott, hogy bizonyos dolgoknak a csoport nem járt utána. A bemutató egysíkú, száraz és unalmas volt.

2.

3.

4.

5.

43

44

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

Nagyon érdekesen, izgalmasan sikerült előadni a tervet, az előadó (vagy előadók) végig lekötötte (lekötötték) a hallgatóság figyelmét. Nem volt jól megszervezve a bemutató, inkább öszszezavarta, mint rendszerezte az ismereteimet. Nem hangzott el semmi olyan a bemutatón, ami számomra újdonságnak számít.

b) Értékeld a többi csoport munkáját! Adj tanácsot, amivel javítani tudnának a bemutatóikon! Mi volt a gyenge pontjuk, és mi volt az erősségük?

é v fo l y a m

A

han g t an

c) Most a saját munkátokat értékeld! Csoport neve/száma: A többi csoportot látva körülbelül hol helyeznéd el a saját csoportotokat, ha rangsorolnád a különböző bemutatókat?

Szerinted a bemutatótok melyik szempontja volt sikeres? Mi volt benne az, ami tetszhetett a többi csoportnak?

Mi volt az, ami valószínűleg nem nyerte el a többiek tetszését?

Sikerült a csoporton belül nagyjából egyenlően elosztani a szerepeket és feladatokat? Milyen volt a csoporttársaiddal dolgozni?

é s

a z

a l ak t an

kap c s o l a t a

45

n y e l v e k k ü l ö n bs é g e i és hasonlósága

N Y E LV TA N Tanulói munkafüzet

2

Fejlesztők Kálmán László Molnár Cecília



TARTALO M

n y e l v e k k ü l ö n bs é g e i é s h a s o n l ó s á g a



49

m ag ya r n y e lv – i d e g en n y e lv



54

a n y e lv ek s okf é l e s é g e



71

n y e lv t í p u s ok é s n y e lv i v á lto z á s

1. M a g y a r n y e l v – i d e g e n n y e l v A következőkben röviden átismételjük, hogy mit tanultunk korábban a magyar nyelv sajátos, más nyelvekben nem feltétlenül megfigyelhető vonásairól. A továbbiakban elsősorban az általatok tanult idegen nyelvvel hasonlítjuk össze a magyart, ugyanakkor körülnézünk a Magyarországon és szomszédságában beszélt idegen nyelvek között is.

1. Készíts magyar glosszát az idegen nyelvű mondathoz, vagyis az egyes szavak, morfok alá írd a magyar megfelelőjüket! Segítségül tekintsd át az alábbi példákat! (1) Angol No

man

is

an

island,

no

man

stands

alone.

egy-sem

ember

van

egy

sziget

egy-sem

ember

áll

egyedül

’Egyetlen ember sem sziget, egyetlen ember sem áll egyedül.’ (Joan Baez)

(2) Német Das

Gewissen

ist

ein

Spiegel,

vor

dem

ein

Affe

sich gnält.

a

lelkiismeret

van

egy

tükör

előtt

az-dat

egy

majom

gyötrődik

’A lelkiismeret egy tükör, ami előtt egy majom gyötrődik.’ (Georg Büchner: Danton halála)

50

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

2. Társad megoldásából gyűjtsd össze azokat a jelenségeket, amelyek a magyar és a tanult idegen nyelv közötti eltérésekre utalnak! Segítségül tekintsd át a következő példákat! (1) Angol No man is an island – ’egyetlen ember sem sziget’: a sem tagadószónak megfelelő szó nem jelenik meg az angol mondatban (nincs „kettős tagadás”: mondattani különbség). (2) Német Das Gewissen ist ein Spiegel – ’a lelkiismeret (egy) tükör’: a magyarban nem kötelező a határozatlan névelő az állítmányi részben szereplő névszói szerkezet elején (mondattani különbség).

a) Összegezzétek a glosszázott mondatokkal kapcsolatos tapasztalataitokat!

b) Készítsetek összegző posztert! Az összegzés fő szempontja lehet, hogy melyik nyelvi szinten nyilvánul meg a különbség (pl. szókészlet, alaktan, mondattan). 3. Gyűjts adatokat a környezetedben, az interneten, könyvtárban stb. egy olyan idegen nyelvről, amelyet Magyarországon vagy valamelyik szomszédos országban lakók anyanyelvükként beszélnek! Mit derítettél ki a nyelv rokonsági viszonyairól? Milyen írást használnak? Készíts gyűjteményt vagy posztert mindarról, amit megtudtál! Fő szempontod az legyen, milyen fő eltéréseket mutat a magyartól az adott nyelv!

Ma g y a r

n y e l v

–

i d e g en

n y e l v

4. Vizsgáljátok meg az idegen nyelvű mondatokat és a megadott fordításokat! a) Indokoljátok meg egy-egy mondatban, hogy miért nem jók azok a fordítások, amelyeket kaptatok!

b) Adjátok meg a helyes fordítást is! Segítségül tekintsétek át a következő példákat! (1) Angol

I saw a highway of diamonds with nobody on it. Láttam egy gyémánt autópályát senkivel rajta. (Az angolban a with-es szerkezet sokkal gyakrabban használható, mint a magyarban; ezt a mondatot így kéne fordítani: Láttam egy gyémánt autópályát, amin senki sem volt. vagy Láttam egy gyémánt autópályát, és nem volt rajta senki.)

(2) Német



Sag mir, wo die Blumen sind. Mondd meg, hol a virágok vannak. (A németben a kérdőszónak nem kell közvetlenül megelőznie a ragozott igealakot; mellékmondatban az igealaknak a mellékmondat végén kell állnia, ez erősebb szabály, mint hogy a kérdőszó megelőzze. A magyarban viszont a kérdőszónak mindenképpen a ragozott igealak előtt kell állnia. A mondat helyesen: Mondd meg, hol vannak a virágok.)

51

52

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m



5. Mi lenne, ha másképp lenne? Írjatok három „álmagyar” mondatot! A mondatokban magyar szavak, szóelemek legyenek, de a tanult idegen nyelvnek egyegy olyan grammatikai vonása érvényesüljön bennük, amely eltér a magyartól! Azt is írjátok le, hogy az egyes mondatokat az idegen nyelv melyik vonásának a mintájára alkottátok meg! Segítségül tekintsétek át az alábbi példát! Után három óra ból az iskola kijöttünk. (a névutó és az esetrag a névszói szerkezet élén áll – után három óra, ill. ból az iskola) 1. mondat

A megváltoztatott szabály:

2. mondat

A megváltoztatott szabály:

3. mondat

A megváltoztatott szabály:

Ma g y a r

n y e l v

–

i d e g en

n y e l v

6. Készítsetek posztert eddigi tanulmányaitok és az előző feladatok alapján arról, hogy milyen sajátosságai vannak a magyar nyelvnek, amelyekkel más nyelvek nem feltétlenül rendelkeznek! Használjatok minél többféle megjelenítést (táblázat, diagram stb.) és konkrét példákat is! 7. Töltsd ki a kilépőkártyát! 1. Volt-e szó az általad tanult idegen nyelv olyan jellegzetességéről, amire eddig nem gondoltál? Mi volt az?

2. Volt-e szó a magyar nyelv olyan jellegzetességéről, amire eddig nem gondoltál? Mi volt az?

3. Volt-e szerinted haszna, hogy a tanult idegen nyelv és a magyar néhány különbségével foglalkoztál? Fog-e segíteni ez valamiben később? Ha igen, miben?

53

2 . A n y e l v e k s o k f é l e s é g e Korábban tanultatok már a nyelvek rokonsági viszonyairól, a nagyobb nyelvcsaládokról. Arról is sok szó esett már, hogy a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv között milyen hasonlóságok és különbségek vannak. A következőkben arról lesz szó, hogy a nyelvek – akár rokonok, akár nem – meglepően nagy hasonlóságot mutatnak a bennük alkalmazott nyelvi eszközök szempontjából, és a hasonlóságok alapján nagyobb nyelvtípusokba sorolhatók. Először a környékünkön beszélt idegen nyelvek, majd távolabbi nyelvek néhány sajátosságán keresztül figyelhetitek meg a nyelvtípusok egy-egy jellegzetességét. 1. Írjátok le néhány nyelv nevét elszórva az „asztalterítőre”! Mindenki a saját negye­ débe dolgozzon! Utána cseréljetek helyet, és kössétek össze azokat a nyelveket, amelyek ugyanabba a nyelvcsaládba tartoznak! Használjatok különböző színeket vagy különböző vonalakat a különböző nyelvcsaládokra, és írjátok fel az ábrátok alá, hogy milyen nyelvcsaládokat találtatok! 2. Képzeld el, milyen lenne, ha a magyar nyelv másmilyen lenne! Próbáld meg a következő mondatokat „lefordítani” egy képzeletbeli magyar nyelvre, amelyben másképpen jelölnék a birtokos és a birtok viszonyát! Többféle képzeletbeli magyar nyelvet, többféle fordítást írj! Készülj fel arra, hogy el is tudd magyarázni, hogyan jelöli a birokviszonyt a képzeletbeli magyar nyelv! Apám kutyája megszökött.

3. Alkossatok csoportokat aszerint, hogy milyen nyelvvel kapcsolatban gyűjtöttetek adatokat! Készítsetek pár perces szóbeli összegzést az eredményeitekről! Jegyzetek:

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e



4. Az alábbi glosszázott mondatok kínai nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, majd válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak a glosszákat. Magukat a mondatokat csak akkor vizsgáljátok, ha valamelyik kérdés megválaszolásához arra van szükség! Wo

zuotian

kanjian

de

ren

shi

Lisi.

én

tegnap

találkozik

DE

ember

C

Lisi

’Az ember, akivel tegnap találkoztam, Lisi.’ Hen

xihuan

shang

ke

de

xuesheng

jiao

Zhangsan.

nagyon

szeret

megy

óra

DE

diák

hív

Zhangsan

’Azt a diákot, aki nagyon szeret órára járni, Zhangsannak hívják.’

55

56

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

a) Mi a fő mondatrészek szórendje a kínaiban?

b) Mi a szerepe a „DE”-vel jelölt szónak?

c) Mi a szerepe a „C”-vel jelölt szónak?

A kínai a világ egyik legjelentősebb nyelve, különböző változatait közel másfél milliárd ember beszéli, és a változatok annyira eltérőek, hogy akár külön nyelveknek is tekinthetjük őket. A legjelentősebb változat az ún. mandarin, amelyet kb. 800 millió ember beszél anyanyelveként. A kínai nyelvben nincsenek toldalékok; azokat a nyelveket, amelyekben a tövek általában csak egyetlen alakban jelennek meg, izoláló nyelveknek nevezzük. (Hasonlóan izoláló nyelvnek tekinthetjük az angol nyelvet, hiszen a toldalékok abban is alig játszanak szerepet.) A toldalékok hiányát a szigorú szórend és sok (a fenti feladatban szereplő de-hez hasonló) nyelvtani szerepű szó ellensúlyozza. A kínai nyelv tonális nyelv, vagyis minden egyes szónak sajátos, külön megtanulandó dallama van. Ugyanaz a hangsor más-más dallammal egészen más szónak minősül. A feladatban nem jelöltük a szavak dallamát. 5. Az alábbi glosszázott mondatok szingaléz nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, készítsetek rövid szószedetet és válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak a glosszákat. Magukat a mondatokat csak akkor vizsgáljátok, ha valamelyik kérdés megválaszolásához arra van szükség! A könnyebbség kedvéért néhány mondat után következik néhány kérdés, csak utána következnek újabb mondatok. a) Tekintsétek át az alábbi mondatokat, és válaszoljatok a kérdésekre! Csitra

ee

potö

kieuwa.

Csitra

az-a

könyv

olvasott

’Csitra olvasta azt a könyvet.’ Csitra

ee

potö

kieuwa

dö?

Csitra

az-a

könyv

olvasott

Q

’Olvasta Csitra azt a könyvet?’

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e

Csitra

ee

potö

dö

kieuwe?

Csitra

az-a

könyv

Q

olvasott-E

’Csitra AZT A KÖNYVET olvasta?’ Csitra

mokak

dö

kieuwe?

Csitra

mi

Q

olvasott-E

’Mit olvasott Csitra?’

− Mi a fő mondatrészek sorrendje a szingaléz mondatokban?

− Mi a „Q”-val jelölt szó szerepe?

− Mit tudsz mondani a kérdő mondatokról?

− Vajon mivel függhet össze az „E”-vel jelölt igei toldalék?

b) Tekintsétek át az alábbi mondatokat, és válaszoljatok a kérdésekre! Csitra

ee

potö

tamay

kieuwe.

Csitra

az-a

könyv

F

olvasott-E

’Csitra AZT A KÖNYVET olvasta.’ Randzsit

kau

dö

aawe

kiyöla

dannöwa.

Randzsit

ki

Q

jött-E

REL

tud

’Randzsit tudja, hogy ki jött.’

57

58

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

− Mi a szerepe az „F”-fel jelölt szónak?

− Hogyan módosíthatjuk az „E”-ről és a „Q”-ról eddig tudottakat?

− Mit jelöl a „REL”-lel jelölt szó?

c) Fordítsátok le szingalézre a következő mondatokat! Csitra volt az, aki olvasta azt a könyvet?

Csitra tudja, hogy Randzsit AZT A KÖNYVET olvasta.

A szingaléz nyelv (saját nyelvükön: szinhala) Ceylon egyik hivatalos nyelve (a másik a tamil). A szingalézt mintegy 16 millió ember beszéli Ceylonban (tehát a többség, hiszen Ceylonban csak 2,5 millió tamil beszélő van; a világon összesen kb. 77 millióan beszélnek tamilul). Az indoeurópai nyelvcsalád ind (más néven indoárja) ágához tartozik (szemben a tamillal, amely egy teljesen más nyelvcsalád, a dravida nyelvcsalád tagja). Tehát a szingaléz rokonságban van a szanszkrit, a hindi vagy a cigány nyelvekkel, és távoli rokonságban áll a legtöbb Európában beszélt nyelvvel.

6. Az alábbi glosszázott mondatok szuahéli nyelven vannak. Tanulmányozzátok őket, majd válaszoljatok a kérdésekre! Tanács: Az ilyen feladatokban először nem érdemes az idegen nyelvű mondatokat figyelni, csak a glosszákat. Magukat a mondatokat csak akkor vizsgáljátok, ha valamelyik kérdés megválaszolásához arra van szükség! A könnyebbség kedvéért néhány mondat után néhány kérdés következik, csak aztán a további mondatok.

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e

a) Az alábbi mondatok alapján válaszoljatok a kérdésekre! Juma

aliwapiga

watoto.

Juma

egyes-M-MÚLT-többes-M-ver

többes-M-gyerek

’Ő megverte a gyerekeket.’ Watoto

walimpiga

Juma.

többes-M-gyerek

többes-M-MÚLT-egyes-M-ver

Juma

’A gyerekek megverték Jumát.’ Juma

anampenda

mtoto.

Juma

egyes-M-JELEN-egyes-M-szeret

egyes-M-gyerek

’Juma szereti a gyereket.’ −M  ilyen

a szuahéli mondatokban a fő mondatrészek sorrendje?

−A  z

„M”-mel jelölt morfok szerepéről ezekből a mondatokból még nem derül ki semmi. Ezen kívül mi minden van jelölve a ragozott igealakban a szuahéliben?



b) Vizsgáljátok meg az alábbi mondatokat is, és utána válaszoljatok a kérdésekre! Juma

alifungua

mlango.

Juma

egyes-M-MÚLT-nyit

egyes-U-ajtó

’Juma kinyitotta az ajtót.’ Halima

anapika

chakula.

Halima

egyes-M-JELEN-főz

egyes-KI-ennivaló

’Halima ennivalót főz.’

59

60

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

Hamisi

anapenda

maua.

Hamisi

egyes-M-JELEN-szeret

többes-JI-virág

’Hamisi szereti a virágokat.’ Juma

anampenda

Halima.

Juma

egyes-M-JELEN-egyes-M-szeret

Halima

’Juma szereti Halimát.’ − Miben

különböznek ezek a mondatok (az utolsó kivételével) az előzőektől?

− Fogalmazzátok

meg, hogyan épül fel a szuahéli ragozott igealak!

− Mi

a múlt és mi a jelen idő jelölője?

−M  it

jelölhetnek az „M”, „U”, „KI”, JI” szimbólumok? (Ez az adatokból ugyan nem derül ki pontosan, de próbáljátok meg kitalálni!)



A szuahéli nyelvet anyanyelveként több mint 40 millió ember beszéli Afrika keleti partvidékén, Szomália déli határától egészen Mozambik északi határáig. A niger-kongó nyelvcsalád bantu ágához tartozik, de a legtöbb bantu nyelvvel szemben nem tonális, vagyis az egyes

szavaknak nincs saját megtanulandó dallama. A szuahéli a legjelentősebb afrikai nyelv, mivel az anyanyelvi beszélőkön kívül még legalább 100 millió ember beszéli második nyelvként. Ez azért van, mert egész Délkelet-Afrikában a szuahéli tölti be a közvetítő nyelv szerepét, vagyis ez az a nyelv, amelyen sokan, akik egymás anyanyelvét nem ismerik, meg tudják értetni magukat.

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e

7. Vizsgáljátok meg a kapott mondatokat, majd válaszoljatok társaitok kérdéseire! A) a) Vizsgáljátok meg a mondatokat! Koncentráljatok arra, hogy hogyan jelenik meg bennük a fókusz! (Segít a kiemelés.) Magyar nyelvű mondatok Péter A KALAPJÁT veszítette el, nem az esernyőjét. András A FERTŐ-TAVAT futotta körbe. PÉNZHIÁNY MIATT zárt be az élelmiszerüzlet. TEGNAP voltunk az állatkertben. b) A mondatok alapján gondoljátok végig, amit korábban a fókuszról tanultatok! Ezután válaszoljatok társaitok kérdéseire, illetve tegyétek fel nekik az alábbi kérdéseket, amelyek az általuk vizsgált nyelvekre vonatkoznak! − Van az általatok vizsgált nyelvben külön toldalék vagy más morféma, ami a fókuszt jelöli? − Ha az előző kérdésre igen a válasz: a mondatban hol, melyik kifejezéshez kapcsolódva jelenik meg ez a morféma? − Ha az első kérdésre igen a válasz: a szerkezeten belül hol áll a toldalék (az elején, a végén stb.)? − Találtatok olyan mondattani szerkezetet a vizsgált nyelvben, ami kifejezetten a fókusz jelenlétét jelöli? A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a tagalog nyelvet vizsgálta! – Ha egyik bővítmény se lenne fókuszban, szerinted mi lenne akkor az ige alakja? – Mi a szerepe a ng és a sa toldalékoknak? A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros az angol nyelvet vizsgálta! – Í rd le, hogy milyen szerkezet fejezi ki az angolban azt, ami a magyarban fókuszos mondatnak felel meg! – Lehet az angol mondatban ige a fókusz? –L  ehet-e az angolban a fókuszos szerkezet elöljárós névszói szerkezet, pl. with the boy ’a fiúval’? – Mitől függ, hogy a második tagmondatot bevezető kötőszó that, who vagy valami egyéb? B) a) Vizsgáljátok meg a mondatokat és a fordításaikat! Koncentráljatok arra, hogy hogyan jelenik meg bennük a fókusz! (A kiemelés segít.) Angol nyelvű mondatok It

was

the

little

things

that

meant

a lot.

ez

van-múlt

a

kis

dolog-többes

ami

jelent-múlt

sok

’A KIS DOLGOK jelentettek sokat.’

61

62

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

It

was

his

rudeness

that

hurt

me.

ez

van-múlt

ő-birtokos

durvaság

ami

bánt-múlt

én-tárgy

’A DURVASÁGA bántott meg (engem)’ It

was

because of

the

economic

situation

that

he

lost

the

elections.

ez

van-

miatt

a

gazdasági

helyzet

hogy

ő

elveszít-

a

választások

múlt

múlt

’A gazdasági helyzet miatt veszítette el a választásokat.’ It

is

the

weather

that

makes

me

sick.

ez

van

a

időjárás

ami

csinál

én-tárgy

beteg

’AZ IDŐJÁRÁS tesz beteggé.’ It

was

on

his

wedding

day

when

everything

got

wrong.

ez

van-

-on/-en/-ön

ő-birto-

esküvő

nap

amikor

minden

lesz-

rossz

kos

múlt

múlt

’AZ ESKÜVŐJÉN romlott el minden.’ It

was

Peter

who

helped

me

a lot.

ez

van-múlt

Péter

aki

segít-múlt

én-tárgy

sok

’PÉTER volt az, aki sokat segített nekem.’

b) A mondatok alapján ismételjétek át, amit a fókuszos szerkezetekről tanultatok! Ezután válaszoljatok társaitok kérdéseire, illetve tegyétek fel nekik az alábbi kérdéseket, amelyek az általuk vizsgált nyelvekre vonatkoznak! – Van az általatok vizsgált nyelvben külön toldalék vagy más morféma, ami a fókuszt jelöli? –H  a az előző kérdésre igen a válasz: a mondatban hol, melyik kifejezéshez kapcsolódva jelenik meg ez a morféma? –H  a az első kérdésre igen a válasz: a szerkezeten belül hol áll a toldalék (az elején, a végén stb.)? –T  aláltatok olyan mondattani szerkezetet a vizsgált nyelvben, ami kifejezetten a fókusz jelenlétét jelöli? A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a tagalog nyelvet vizsgálta! – Ha egyik bővítmény se lenne fókuszban, mi lenne akkor az ige alakja? – Mi a szerepe a ng és a sa toldalékoknak? A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a magyar nyelvet vizsgálta! – Állhat-e névutós kifejezés fókuszban? – Mit tudsz elmondani az igéről és az igekötőkről a fókuszos mondatokban? –V  an-e valamilyen szabály arra, hogy a mondatban hol kell állnia a fókuszos kifejezésnek? Ha nem vagy biztos a válaszban, gyűjts további példákat!

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e

C) a) Vizsgáljátok meg a mondatokat és a fordításaikat! Koncentráljatok arra, hogy hogyan jelenik meg bennük a fókusz! (Segít a kiemelés.) Tagalog nyelvű mondatok B-um-ili

ang

bata

ng

tela

sa

palengke

para

sa

Nanay.

vesz-bef.fag

f

gyerek

ng

anyag

sa

piac

-nak

sa

anya

’A GYEREK vett anyagot a piacon a mamájának.’ B-in-ili-0

ng

bata

ang

tela

sa

palengke

para

sa

Nanay.

vesz-bef.fag

ng

gyerek

f

anyag

sa

piac

-nak

sa

anya

’A gyerek AZ ANYAGOT vette a piacon a mamájának.’ B-in-ilih-an

ng

bata

ng

tela

ang

palengke

para

sa

Nanay.

vesz-bef.fag

ng

gyerek

ng

anyag

f

piac

-nak

sa

anya

’A gyerek A PIACON vett anyagot a mamájának.’ I-b-in-ili

ng

bata

ng

tela

sa

palengke

ang

Nanay.

fdat-vesz-bef

ng

gyerek

ng

anyag

sa

piac

f

anya

’A gyerek A MAMÁJÁNAK vett anyagot a piacon.’

b) A mondatok alapján ismételjétek át, amit a fókuszos szerkezetekről tanultatok! Ezután válaszoljatok társaitok kérdéseire, illetve tegyétek fel nekik az alábbi kérdéseket, amelyek az általuk vizsgált nyelvekre vonatkoznak! – Van az általatok vizsgált nyelvben külön toldalék vagy más morféma, ami a fókuszt jelöli? –H  a az előző kérdésre igen a válasz: a mondatban hol, melyik kifejezéshez kapcsolódva jelenik meg ez a morféma? –H  a az első kérdésre igen a válasz: a szerkezeten belül hol áll a toldalék (az elején, a végén stb.)? –T  aláltatok olyan mondattani szerkezetet a vizsgált nyelvben, ami kifejezetten a fókusz jelenlétét jelöli? A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros az angol nyelvet vizsgálta! – Írd le, hogy milyen szerkezet fejezi ki az angolban azt, ami a magyarban fókuszos mondatnak felel meg! – Lehet az angol mondatban ige a fókusz? – Lehet-e az angolban a fókuszos szerkezet elöljárós névszói szerkezet, pl. with the boy ’a fiúval’? – Mitől függ, hogy a második tagmondatot bevezető kötőszó that, who vagy valami egyéb? A következő kérdéseket csak akkor tegyétek fel, ha a másik páros a magyar nyelvet vizsgálta! – Állhat-e névutós kifejezés fókuszban?

63

64

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

– Mit

tudsz elmondani az igéről és az igekötőkről a fókuszos mondatokban? –V  an-e valamilyen szabály arra, hogy a mondatban hol kell állnia a fókuszos kifejezésnek? Ha nem vagy biztos a válaszban, gyűjts további példákat!



A tagalog nyelvet legalább 90 millió ember beszéli, ebből kb. 24 millióan anyanyelvükként, a többiek közvetítő nyelvként, hiszen a tagalog a Fülöp-szigetek nemzeti nyelve (és az angol mellett a másik hivatalos nyelve is). A tagalog az ún. ausztronéz nyelvcsalád maláj-polinéz ágához tartozik, amelynek kb. 350 millió beszélője hatalmas területen él Hawaiitól Madagaszkárig az egész csendes-óceáni és indiai-óceáni térségben. Közülük a tagalogon kívül az indonéznek és a malájnak van a legtöbb beszélője.

8. Tanulmányozzátok az alábbi glosszázott mondatokat, majd válaszoljatok a kérdésekre! A mondatok inuktitut (kanadai inuit) nyelven vannak. A glosszázott mondatok kivételesen egy sorral többől állnak: az első sor a kiejtett változat, a másodikban találjátok a morfokat abban az alakjukban, ahogy a szótárban megtalálhatók, utána jön a morfonkénti fordítás, majd a mondat magyar megfelelője. Az igeragok pontos tartalmát nem írtuk le (csak azt írtuk oda, hogy igerag); a pontosabb meghatározást majd nektek kell kitalálnotok. A nyelvészetben használatos angolos átírást használtuk, de a j betű nem dzs-t, hanem magyar j-t jelöl. A q betű a magyar k-nál sokkal hátrébb képzett k-szerű hangot jelöl. (1) Tusaatsiarunnanngittualuujunga. tusaa

tsiaq

junnaq

nngit

tualuu

junga

hall

jól

képes

nem

nagyon

igerag

’Nem hallok nagyon jól.’

(2) Aullaqtuq taqagama. aullaq

tuq

taqa

gama

elmegy

igerag

fáradt

igerag

aullaq

tuq

taqa

ngmat

elmegy

igerag

fáradt

igerag

’Elmegy, mert fáradt.’

(3) Aullaqtuq taqangmat.

’Elmegy, mert ő [valaki más] fáradt.’

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e

(4) Sanaluaqtuq. sana

luaq

tuq

dolgozik

túl

igerag

sinik

luaq

tutit

alszik

túl

igerag

’Túl sokat dolgozik.’

(5) Siniluaqtutit.

’Túl sokat alszol.’

(6) Qanniqlaunngikkaluaqtuq aninngittunga. qanniq

lauq

nngit

galuaq

tuq

ani

nngit

tunga

havazik

túl

nem

bár

igerag

kimegy

nem

igerag

’Bár nem havazik túlságosan, nem megyek ki.’

(7) Uqaqlaaqtara. uqaq

laaq

tara

beszél

később

igerag

’Később (ma már nem) beszélek vele.’

(8) Tikimniaqtuq. tikim

niaq

tuq

érkezik

később

igerag

’Később (még ma) érkezik.’

(9) Qangatasuu milliqtuq. qangatasuu

mil

liq

tuq

repülő

földet ér

most

igerag

’A repülő épp most ér földet.’

65

66

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

(10) Iglumik niuvialauqtunga. iglu

mik

niuviaq

lauq

tunga

ház

E. TÁRGY1

vesz

nemrég

igerag

’Nemrég vettem egy házat.’ 1

Egyes szám.

a) Fogalmazzátok meg, mi ennek a nyelvnek az a sajátossága, amellyel az eddig vizsgált nyelvekben nem találkoztatok!

b) Soroljatok fel három olyan jelentésbeli tulajdonságot, amelyet az igealak ebben a nyelvben kifejez, és az eddig vizsgált nyelvekben nem találkoztatok hasonlóval!

c) Melyik mondat hány szóból állhat? Minek alapján döntöttetek?

Az inuktitut (kanadai inuit) nyelv az ún. eszkimó-aleut nyelvcsalád eszkimó ágába tartozik. Az eszkimó-aleut család nyelveinek kevés (talán 150-200 ezer) beszélője van, ezek azonban igen nagy területen, egy Grönlandtól Alaszkáig, sőt, Szibériáig húzódó sávban élnek a Föld legészakibb területén. Az inuitoknak saját írásuk is van (az inuit írás szótagokat jelöl). Az inuktitut (kanadai inuit) nyelv változatait beszélik az eszkimók Kanada egész északi sávjában, összesen kb. 30 ezren.

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e

9. Olvasd el az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

A nyelv típusok A magyar nyelv környezetében beszélt nyelvek mindegyike az indoeurópai nyelvcsaládhoz tartozik. Ennek a nyelvcsaládnak a tagjait beszélik Afganisztántól Izlandig szinte mindenütt. A környékünkön beszélt nyelvek többsége az indoeurópai nyelvcsalád germán, szláv, itáliai (latin) vagy ind ágához tartozik. (Germán például a német; szláv a szlovák, a szerb és a horvát; latin a román és a beás; illetve ind nyelvek a romani nyelv változatai.) Az egymás mellett élő nyelvek általában hatást gyakorolnak egymásra, és a hatás nemcsak a szókincsben nyilvánul meg (például a kölcsönszavak révén), hanem a nyelvtani szerkezetben is. Az egymástól távol beszélt nyelvek, még ha rokonok is, sokszor eltérőbb szerkezetűek, mint az egymás közelségében beszélt, bár nem rokon nyelvek. A Magyarországon és szomszédságában beszélt idegen nyelvek szinte mindegyikére jellemző a névszói és igei toldalékok használata, szemben például az angol vagy a kínai nyelvvel, amelyekben a toldalékok használatának igen kicsi a jelentősége. Ezért a magyar nyelvet és a hozzá hasonlóan toldalékokat használókat ragozó, míg az angol vagy a kínai nyelvet izoláló nyelvnek nevezzük. A magyar szóalakokban általában elég világos, hogy hol húzódik a tövek és a toldalékok határa. Ezért a magyar nyelvet agglutinálónak nevezzük, szemben például a latinnal vagy a göröggel, amelyekben a tövek erősen össze vannak olvadva a toldalékokkal, sőt, maguk a tövek is más-más alakban jelennek meg attól függően, hogy milyenek a toldalékaik. Ezt a tulajdonságot a nyelvészek flektálásnak nevezik. (A kétféle nyelvtípus között nehéz éles különbséget tenni, például a romani vagy ahogy Magyarországon nevezik: az oláh cigány sok szempontból inkább agglutináló, mint flektáló, holott hagyományosan flektálónak tartják.) A nyelveknek ilyen általános szempontokból való osztályozását a nyelvészet tipológiának nevezi. A fentiekben tehát alaktani tipológiáról beszéltünk, ezen belül a következő fő nyelvtípusokkal: r agozó

izol áló

flektáló

agglutináló

pl. latin, görög

pl. magyar, török, romani

pl. angol, kínai

Egy harmadik nyelvtípust is meg szoktak különböztetni, az ún. inkorporáló vagy poliszintetikus nyelveket; erre volt példa az inuktitut nyelv a 9. feladatban. Az ilyen nyelvek tulajdonképpen ragozó nyelvek, de a szóalak nemcsak egy tövet és a toldalékait tartalmazza, hanem több tövet és toldalékot, szinte egész mondat vagy tagmondat nagyságú egységek viselkednek úgy, mint a magyarban a szóalakok. Mondattani szempontból is megkülönböztethetünk nyelvtípusokat. A mondattani nyelvtípus összefügg az alaktanival. Mivel – mint a magyarban is – sok toldalék mondatbeli nyelvtani viszonyt jelöl, a ragozó nyelvekre jellemző, hogy nem a szórend, hanem a toldalékok jelölik az olyan nyelvtani szerepeket, mint a tárgyi rész vagy az alanyi rész; ez mind a magyarra, mind a környéken beszélt többi nyelvre, de ugyanígy a latinra és a görögre is jellemző.

67

68

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

A fő tipológiai különbségek mellett nyilván apróbb különbségeket is találtatok a vizsgált nyelvek között. Például a névszói toldalékoknak kicsit eltérő a szerepe a magyarban és a környezetében beszélt többi nyelvben. Míg a magyarban nagyon sok névszói toldalék van (és ezeken kívül még a névutóknak is ezekhez hasonló a funkciójuk), a szomszédos nyelvekben viszonylag kevés a névszói toldalék, és nincsenek névutók; a magyar esetragok és névutók szerepét elöljárószók játsszák. Minden környező nyelvtől megkülönbözteti a magyart a nyelvtani nemek hiánya. A nyelvtani nem (általában hímnem, nőnem és semlegesnem vagy csak hímnem és nőnem) az indoeurópai nyelvek ősi öröksége, ami Európának ezen a részén fennmaradt. Nagy a változatosság a környéken beszélt nyelvek között abban, hogy milyen névelőket használnak. A legtöbb szláv nyelvben egyáltalán nincs névelő, a németben és az oláh cigány nyelvben a magyarhoz hasonlóan használnak névelőket, míg a románban és a beásban a névelő szerepét toldalékok töltik be. A) a) Az indoeurópai nyelvcsalád melyik ágába tartoznak a következők? – a román: – a romani (oláh cigány) nyelvváltozatok: – a német: b) A névelők használatát tekintve melyik nyelvek hasonlítanak a leginkább a magyarra? Tegyél jelet a megfelelő válasz mellé! – a szláv nyelvek – a román – a romani (oláh cigány) c) Mi tölti be a szomszédos nyelvekben azt a szerepet, amit a magyarban az esetragok és a névutók?

B) a) Jelöld meg a megfelelő választ! A szöveg arról szól, hogy – a magyar nyelv a legtöbb mindenben különbözik a környéken beszélt nyelvektől. –a  környékünkön beszélt nyelvek sok mindenben hasonlítanak, és ez nemcsak a rokonságuk miatt van. – a magyar nyelven kívül a többi környékünkön beszélt nyelv nagyon hasonlít egymásra. b) Milyen tulajdonság közös az összes környezetünkben beszélt nyelvben? – toldalékok használata – névutók használata – névelők használata

A

n y e l v ek

s okf é l e s é g e

c) Hogyan befolyásolja az egyes nyelveket az, hogy mely nyelvek a rokonaik és az, hogy milyen nyelveket beszélnek a szomszédságukban?

C) a) Igazold példákkal azt az állítást, hogy a magyar nyelv leginkább az agglutináló nyelvek tulajdonságaival bír!

b) Írj egy olyan jellegzetességet, amely a szöveg szerint az indoeurópai nyelveknek a környékünkön beszélt változataira jellemző!

c) Jelöld meg, melyik állítás igaz az alábbiak közül! – A magyar nyelv szerkezete egyik környező nyelv szerkezetére sem hasonlít. – A környezetünkben beszélt idegen nyelvek szerkezete nem hasonlít egymásra. – Attól, hogy két nyelv rokona egymásnak, még nem biztos, hogy a szerkezetük is hasonlít. 10. Lehetőleg emlékezetből válaszolj az alábbi kérdésekre! a) Sorolj fel néhány nyelvcsaládot, amelyről az előző órákon szó volt, és írd mellé, hogy a Földnek nagyjából melyik részén beszélik!

b) Sorolj fel néhány olyan tulajdonságot, amelyek a környékünkön beszélt nyelvek szinte mindegyikét jellemzik!

69

70

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

c) Sorolj fel néhány alaktani nyelvtípust (a nyelvek és a típusok nevére nem kell emlékezned, csak azt írd le, mi jellemzi)!

d) Sorolj fel néhány olyan szórendi típust, amellyel az előző feladatokban találkoztál (a mondatban milyen sorrendben állnak a fontosabb részek, ill. az egyes részekben milyen sorrendben állnak az elemek)!

3 . N y e l v t í p u s o k é s n y e l v i v á l t o z á s A nyelvi változásról és ezen belül a magyar nyelv történetéről már sokat hallhattatok. Most azzal fogunk foglalkozni, hogy a nyelvi változások hogyan vezetnek a nyelvek szerkezetének megváltozásához, vagyis a különböző nyelvtípusok kialakulásához. 1. Sorolj fel néhány szót, kifejezést vagy szerkezetet, amelyet te használsz, de szüleid, tanáraid vagy általában az idősebbek nem (vagy nem úgy, ahogy te)! Írd a kifejezés mellé az értelmezését is! Emeld ki valamilyen eszközzel (pl. színezéssel) azokat, amelyeket szerinted a te gyerekeid is így fognak mondani, vagyis azokat, amelyek szerinted később is fennmaradnak majd, nem pedig egy múló divat részei!

2. A Halotti beszéddel már régebben megismerkedtetek. Most egy bizonyos szempontból alaposabban megvizsgáljuk ezt az ómagyar nyelvemléket. A szöveget az olvashatóság kedvéért egyszerűsített átírásban közöljük. Az aláhúzott szövegrészek nem magyar (hanem görög és latin) nyelvűek. Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk: isá, por es homou vogymuk. Menyi milosztben terömtevé elevé miü isemüköt Ádámot, es adutta valá neki paradicsumot házoá. Es mend paradicsumben valou gyimilcsektül mondá neki élnie. Heon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mondoá neki, méret nüm eneik: isa, ki napon emdöl az gyimilcstűl, halálnek haláláal holsz. Hadlavá holtát terömtevé Istentűl, gye feledevé. Engedé ürdüng intetüinek, es evék az tilvot gyimilcstűl. Es az gyimilcsben halálu evék. Es az gyimilcsnek úl keseröü vala vize, hugy turkolat migé szakasztja valá. Nüm heon mogánek, gye mend ű fajánek halálut evék. Haraguvék Isten, es vetevé űt ez munkás világ belé: es leün halálnek es pukulnek fesze, es mend ű nemének. Kik azok? Miü vogymuk. Hugy es tiü

72

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

látjátuk szümtükhel: isa, es nüm igy ember múlhatja ez vermöt, isa mend azhuz járou vogymuk. Vimádjuk Uromk Isten kegyilmét ez lélekért, hugy jorgasson ű neki, es kegyigygyen, es bulcsássa mend ű bűnét! Es vimádjok szent ahszin Máriát e boudog Miháel arhangyelt es mend angyelkot, hugy vimádjanak érette! Es vimádjok szent Péteër urat, kinek adot hatalm oudania es ketnie, hogy oudja mend ű bűnét! Es vimádjok mend szentököt, hugy legyenek neki segéd Uromk szine eleüt, hugy Isten iü vimádságok miá bulcsássa ű bűnét! Es szobodohha űt ürdüng ildetüitűl es pukul kínzatujátúl, e vezesse űt páradicsum nyugalma belí, es adjon neki münyi uruszág belé utat es mend jouben részet! Es kíássátuk Uromkhuz hármúl: kyrie eleison! Szerelmes brátim! Vimádjomuk ez szegín ember lilkíért, kit Úr ez napon ez hamus világ timnüce belől menté, kinek ez napon testét tömetjök; hogy Úr űt kegyilméhel Ábraám, Izsák, Jakob kebelében helhezje; hugy bírságnap jutván mend ű szentei es ünüttei küzekön jou felől johtatnia íleszje űt! Es tiü bennetük. Clamate ter: kyrie eleison! a) Húzzátok alá azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyeknek a végén esetragot vagy névutót gyanítotok! b) A kigyűjtött kifejezések közül melyik esetragos, melyik névutós? Döntéseteket indokoljátok meg! E s e t r a g o s k i fe j e z é s ek

Indoklás:

N é v u t ó s k i fe j e z é s ek

N y e l v t í p u s ok

é s

n y e l v i

v á l t o z á s

c) Fogalmazzátok meg annak a nyelvi változásnak a lényegét, amely a kigyűjtött kifejezésekhez kapcsolódik! Ha több változást is megfigyeltetek, mindegyiknek fogalmazzátok meg a lényegét!

d) Milyen nyoma van a mai magyar nyelvben a vizsgált változásnak, illetve a korábbi állapotnak?

3. Végezzetek kutatást egy mai magyar nyelvi változással, bizonytalan jelenséggel kapcsolatban! • Saját nyelvérzéketek, tapasztalatotok alapján állapítsátok meg, hogy milyen, a megadott példákhoz hasonló kifejezéseket hallottatok már, és milyet nem tudnátok elképzelni! • Ellenőrizzétek le más csoportba tartozó társaitok segítségével, mennyire egyezik meg az ítéletetek az ő ítéletükkel! • Gyűjtsetek adatokat másoktól is az illető jelenséggel kapcsolatban! • Fogalmazzátok meg, miben áll a „furcsa” jelenség lényege, miért jelenhetett meg és hogyan alakulhat a jövőben a sorsa! • Ismertessétek gyűjtőmunkátok eredményét és feltevéseiteket! A) – Pista is felmászik a kosárpalánkra? – Pista? De hát már fel van mászva! B) A nagybefektetők ez érdekében hosszú távú érdekeiket is félreteszik. Ez alapján már én is tudok véleményt mondani. C) Aki a sarkon áll rendőr, azt láttad?

73

74

s z ö v e g é r t é s - s z ö v e g a l ko t á s

•

1 1 .

é v fo l y a m

4. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd válaszolj a kérdésekre! A szöveg sok olyan tényt tartalmaz, amelyről korábbi évfolyamokban már szó volt. Tegyél pipát a sor szélére azokhoz az állításokhoz, amelyekre régebbről már emlékszel, kérdőjelet azok mellé, amelyeket nem értesz és felkiáltójelet azokhoz, amelyeket most tudtál meg!

Által ános nyelvészet, nyelv típusok, nyelvi változ ás Wilhelm von Humboldt (1767–1835) német tudós nevéhez fűződik az általános nyelvészet tudományának megszületése, ugyanis ő fogalmazta meg először azt a hipotézist, hogy az emberi nyelvek csak bizonyos mértékig különbözhetnek egymástól, vagyis a nyelvi eszközök, amelyekkel a világ nyelvei élnek, egy korlátozott eszköztárat, készletet alkotnak. Az általános nyelvészet célja, hogy feltárja, mi ez a korlátozott eszköztár. A nyelvek tehát csoportosíthatók aszerint, hogy egy-egy nyelvi szinten milyen megoldásokat, formákat, elrendezéseket alkalmaznak valaminek (jelentésnek, grammatikai funkciónak) a kifejezésére. Azok a nyelvek, amelyek egy bizonyos szinten (pl. az alaktanban vagy a mondattanban) hasonló kifejezőeszközöket használnak, ugyanabba az alaktani, mondattani stb. nyelvtípusba tartoznak, pl. egyaránt toldalékolók, hasonlít a mondataik szórendje stb. Például a Föld rengeteg nyelvének közös eszköze az, hogy amúgy azonosan hangzó tövek között a dallamuk tesz különbséget. Ezek az ún. tonális nyelvek hangtani szempontból szintén egy nyelvtípust alkotnak. A nyelvtípusnak nincs köze a rokonsághoz, például számos egymástól független nyelvcsaládban előfordulnak tonális, ragozó, izoláló stb. nyelvek. Ugyanakkor a nyelvtípusok létezése, az, hogy az emberi nyelvek eszköztára korlátozott, szorosan összefügg azzal, hogy a nyelvi változásoknak tipikus irányai vannak. Ezt jól mutatják az előző feladatokban vizsgált jelenségek: több tőből álló szerkezetek (pl. birtokos szerkezetek) gyakran válnak névutós vagy elöljárószós szerkezetté (ha az egyik tő elveszti a jelentéstani önállóságát); a névutók könnyen válnak toldalékká; a toldalékok hangtanilag gyenge helyzetükkel összefüggésben hajlamosak eltűnni („lekopni”), és ezzel egyidejűleg a szórend kötöttebbé szokott válni (sokszor a dallamok megjelenése is ezzel függ össze); és így tovább. A változások ilyen nagyon gyakori típusai vezetnek oda, hogy a kifejezőeszközök hasonlóak a különböző nyelvekben. a) Mi az általános nyelvészet fő alapfeltevése?

b) Mikor mondjuk, hogy két nyelv valamilyen szempontból ugyanolyan típusú?

N y e l v t í p u s ok

é s

n y e l v i

v á l t o z á s

c) Milyenek lennének az emberi nyelvek, ha bármilyen nyelvi eszköz bármilyen irányban megváltozhatna?

5. Értékeld csoporttársaid teljesítményét és a sajátodat is!

N é v: A csoportos munkában a következő társaim teljesítménye volt kiemelkedő: – az anyaggyűjtésnél: –a  z összefüggések felis-

merésénél, a jelenségek felfedezésénél: –a  munka megszerve-

zésében, irányításában: A csoportmunka megszervezésében, végrehajtásában az okozott gondot, hogy: Legközelebb jobban fogunk figyelni arra, hogy: A csoporton belül a saját teljesítményemet abból a szempontból értékelem jónak, hogy: A csoporton belül a saját teljesítményemet abból a szempontból értékelem gyengének, hogy:

75