STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN

STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN 3. KÖTET

MORFOLÓGIA

^1828-

AKADÉMIAI KIADÓ

Tartalom

Előszó

19

1. A morfológia (Kiefer Ferenc) 1.1. Bevezetés 1.2. A szótár 1.3. A szintaxis 1.4. A fonológia 1.5. A szemantika 1.6. Morfológiai elméletek 1.6.1. A templátum-morfológia 1.6.2. A szószintaxis 1.6.3. A ragok mint funkcionális kategóriák 1.6.4. A kiterjesztett szó és paradigma modell 1.6.5. A szétosztott morfológia 1.6.6. A természetes morfológia 1.7. Összefoglalás 1.8. Szakirodalmi hivatkozások

23 23 25 37 45 49 51 52 54 58 60 63 66 69 72 !

2. Szavak, szófajok, toldalékok (Kenései István) 2.1. A szavak és más lexikális alapegységek 2.1.1. A szó általános fogalmáról 2.1.2; Mi a szó a magyarban? 2.1.2.1. A független szó 2.1.2.2. A z ö s s z e t e t t s z ó . . : . . . . 2.1.2.3. A függőszó 2.1.2.4. A magyar lexikális elemek csoportjai 2.1.2.5. A tövek 2.2. A szófajok 2.2.1. Nyitott és zárt osztályok 2.2.2. Szófajok a magyarban 2.2.3. Fő- és egyéb kategóriák 2.2.4. ' A segédige a magyarban 2.2.5. A névmásokról

.

•

75 76 76 79 79 8 1 87 90 91 93 95 98 101 108 111

TARTALOM

2.3.

2.4. 2.5.

2.2.6. Az igenevek problémája A toldalékok 2.3.1. A toldalékcsoportok elhatárolásának lehetőségei 2.3.2. A toldalékmorfémákra jellemző tulajdonságok általánosítása Összefoglalás Szakirodalmi hivatkozások

116 128 128 131 133 135

3. A szóképzés (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) 3.1. A szóképzés fogalma 3.2. A magyar morfológia szóalapúsága 3.3. A képzők tulajdonságai 3.4. Termékenység, szabályszerűség és gyakoriság 3.5. A szóképző szabályok 3.6. Fonológiai jelölések 3.7. A lexikai akadályozás 3.8. A képzők osztályozása 3.9. Szakirodalmi hivatkozások

137 137 140 141 148 150 156 157 158 164

4. Morfoszintaktikailag semleges képzések (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) 4.1. A főnévképzés 4.1.1. -sÁg

165 165 165

4.1.2.

4.2.

-(V)s

•••

4.1.3. -itás ' •. 4.1.4. -kA és -(V)cska 4.1.5. Az -i becézőnévképző A melléknévképzés 4.2.1. -(A)tlAn, -tAlAn 4.2.2. -i 4.2.3. -béli 4.2.3.1. Az -i és a -béli viszonya 4.2.4. -(V)s 4.2.4.1. A -(V)s mint melléknévképző 4.2.4.1.1. Az alapszó főnév 4.2.4.1.2. Az alapszó melléknév 4.2.4.1.3. Az -Í és a -(V)s melléknévképző jelentéseinek egybevetése 4.2.4.2. A -(V)s mint főnévképző 4.2.5. Az igei/igenévi alapú melléknévképzés 4.2.6. -nyi

167

167 168 170 172 172 175 179 181 183' 183 183 186 187 189 191 194

TARTALOM

4.3.

Az igeképzés 4.3.1. -(V)z és -(V)l 4.3.2. -ál 4.3.3. -kVdik, -(V)skVdik 4.3.4. -(V)gAt 4.3.5. -(V)g és -An 4.3.6. -Vdik és -Ul 4.3.7. -ít 4.3.8. -(V)sít és -(V)sVdik 4.3.9. -izál 4.4. Határozószó-képzés 4.4.1. -(A)n : 4.4.2. -Ul 4.4.3. -lAg 4.5. A terméketlen szóképzés vizsgálata 4.5.1. Az -At és a -(V)mÁny 4.5.2. -Ász 4.6. Szakirodalmi hivatkozások

"

5. A műveltetés (Komlósy András) 5.1. Általános értelmezési és terminológiai problémák 5.1.1. A forma és a tartalom 5.1.1.1. Formai sokféleség 5.1.1.2. Tartalmi sokféleség 5.1.1.3. Sok forma és sokféle tartalom 5.1.2. A tisztán szemantikus megközelítés buktatói 5.1.2.1. A n a l i t i k u s é s s z i n t e t i k u s k i f e j e z é s i f o r m á k . . . . 5.1.2.2. A „lexikai" műveltetés 5.1.2.3. Összefoglalás . . . 5.2. Sajátos igecsoportok a magyarban 5.2.1. Morfológiai bonyodalmak 5.2.1.1. Ellentétes irányú formai és tartalmi viszonyok: a mediális párok . . . : 5.2.1.2. Közös tövű párok 5.2.1.3. Redundanciaszabályok 5.2.2. Jelentésviszonyok és jelentés szerinti csoportok 5.2.2.1. „Kvázipermisszív" igék 5.2.2.2. A kauzatívok és a faktitívok általános egybevetése 5.2.2.3. Pszichikai igék kauzatívuma 5.2.2.4. Összefoglalás 5.3. A műveitető képzők lexikai tételeiről

f NIEDERS. ^ JSTAATS-U.UNIV.-1 BIBLIOTHEK

194 194 196 197 199 201 202 205 206 207 208 208 208 209 211 211 213 214 215 216 216 216 218 220 222 223 224 227 229 229 229 231 232 234 235 236 240 245 245

TARTALOM

5.3.1. A m ű v e i t e t ő k é p z ő k m o r f o s z i n t a k t i k a i t u l a j d o n s á g a i . . . . 5.3.2. A predikátum-argumentum szerkezetről 5.3.3. A vonzatkeretek kialakításáról általánosságban 5.4. A műveitető képzés határai a magyarban 5.4.1. A műveitető képzésből kizárt igecsoportok 5.4.1.1. Mediális igék 5.4.1.2. Akaratlanul produkált cselekvésmódot jelölő ágenses igék 5.4.1.3. Statikus Experiens argumentumúak 5.4.1.4. „Emelő" igék 5.4.2. A „mediális párok" értelmezése 5.4.2.1. A mediális párok két tagja közötti jelentésviszonyról 5.4.2.2. Egy mellékszál: a -tÓl ragos bővítmény státusa . 5.4.2.3. A mediális párok és a műveitető párok összehasonlítása 5.4.2.4. A „közös tövű" párok újraértelmezése 5.4.2.5. Elhatárolási problémák 5.4.2.5.1. Elhatárolásuk a passzív igéktől . . . . 5.4.2.5.2. Elhatárolásuk általában a többi igétől . 5.5. A műveitető igék vonzatkerete 5.5.1. A produktív képzők és használati körük 5.5.1.1. A deverbális -(t)At képző 5.5.1.2. A deadjektivális -ít képző -.5.5.2. Az argumentumoktól a vonzatokig 5.5.2.1. Az argumentumszerkezetből a vonzatkeretbé vivő leképezések általános mechanizmusa 5.5.2.2. Az argumentumszerkezet releváns vonásai és a több thematikus szerepet betöltő argumentumok kezelése 5.5.2.3. A műveitető igék vonzatkerete a magyarban . . . 5.6. Szakirodalmi hivatkozások

246 248 251 254 254 254 255 257 258 260 261 264 266 269 272 272 275 279 280 280 280 281 282

285 288 291

6. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés

(Laczkó Tibor) 6.1.

293

Az -As képzős főnevek morfoszintaxisa 303 6.1.1. A deverbális főnevek típusai 304 6.1.1.1. Az -Ás képzős főnevek morfológiája és jelentése . 313 6.1.1.2. A való-teszt 316 6.1.1.3. A három jelentéstípus tüzetes elemzése 318 6.1.1.4. Összegzés 331

TARTALOM

6.1.2. 6.1.3.

A különböző jelentésű -Ás képzős alakok létrehozása . . . Az igetípusok és az -As viszonya 6.1.3.1. {0} 6.1.3.2. {ágens} 6.1.3.3. {patiens} 6.1.3.4. {ágens, patiens} 6.1.3.5. {ágens;, patiensj} 6.1.3.6. {experiens, jellemzett} 6.1.3.7. {ágens/patiens, direkcionális}, {ágens/patiens, kezdőpont} 6.1.3.8. {jellemzett, lokális} 6.1.3.9. {ágens, patiens, direkcionális} 6.1.3.10. {experiens, propozicionális} 6.1.4. Az -Ás képző morfoszintaktikai viselkedése 6.1.4.1. A grammatikai funkciók kiosztásának modellje . 6.1.4.2. Grammatikai funkciók a főnévi csoportban . . . 6.1.5. A birtokos személyrag morfoszintaxisa 6.1.5.1. A közönséges főnevek és a birtokos személyrag . 6.1.5.2. A relációs főnevek és a birtokos személyrag . . . 6.1.5.3. A 'komplex esemény' főnevek és a birtokos személyrag : . . . . 6.1.5.4. Az 'egyszerű esemény /eredmény' és a birtokos személyrag 6.1.5.5. Összegzés 6.1.6. Összegzés 6.2. Az -Ó képzős főnevek 6.2.1. A cselekvőt jelölő -Ó főnevek 6.2.2. A cselekvés eszközét jelölő -Ó főnevek 6.2.3. A cselekvés helyét jelölő -Ó főnevek 6.2.4. Az 'egyszerű esemény' jelentésű -Ó főnevek 6.2.5. Az -Ó főnévképző produktivitása 6.2.6. Az -Ó főnévképző morfoszintaktikai jellemzése 6.2.6.1. -Ój 6.2.6.2. -Ós . 6.2.6.3. -Ó3 6.2.7. Homonim főnévképző vagy szófajváltás? 6.2.8. Az -Ó főnévképző különböző használatai közötti összefüggésekről 6.2.9. Összegzés 6.3. Szakirodalmi hivatkozások

333 337 337 337 338 338 339 339 342 343 344 344 345 345 353 359 360 365 368 368 368 370 372 374 387 389 390 391 392 393 398 399 400 402 405 405

10

TARTALOM

7. A melléknévi és határozói igenévképzők (Laczkó Tibor) 7.1. Az -Ó és a -(V)(t)t igenévképzők 7.1.1. Egy alternatív megközelítés 7.1.2. Aspektus és relatív időviszonyítás 7.1.3. A morfoszintaktikai szabályok kifejtése 7.1.4. Egy másik lehetséges megközelítésről 7.1.5. A -(V)(t)t újságnyelvi használata 7.1.6. A -(V)(t)t képzős igenév kivételes viselkedése 7.1.7. Melléknevek konverzióval való képzése -Ó igenevekből . . . 7.1.8. Melléknevek konverzióval való képzése -(V)(t)t igenevekből 7.2. Az -AndÓ melléknévi igenévképző . 7.3. A -vA határozói igenévképző 7.4. Összegzés 7.5. Szakirodalmi hivatkozások

409 411 412 421 427 430 431 434 437 437 441 444 450 451

8. Az igekötők (Kiefer Ferenc - Ladányi Mária) 453 8.1. Az igekötős igék létrehozása 453 8.2. Az igekötők szófaji besorolása 459 8.3. Az igekötők szemantikai szerkezete 465 8.3.1. Az igekötő egyargumentumú predikátum 466 8.3.2. Az igekötő kétargumentumú predikátum 469 8.3.3. Az igekötő mint funktor 473 8.3.4. Összefoglalás 474 8.4. Az akcióminőség -475 8.5. A magyar igékötőállomány 480 8.6. Igekötők kapcsolódási mintái 483 8.6.1. A be igekötő kapcsolódási mintái 484 8.6.1.1. A be igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében 484 8.6.1.2. A be igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében 486 8.6.1.3. A be kapcsolódási mintái harmadik jelentésében . 493 8.6.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái 495 8.6.2.1. A szét igekötő kapcsolódási mintái irányjelentésében 495 8.6.2.2. A szét igekötő kapcsolódási mintái második jelentésében 498 8.6.3. Az agyon igekötő kapcsolódási mintái 501 8.6.3.1. Az agyon kapcsolhatósága első jelentésében . . . 501 8.6.3.2. Az agyon kapcsolhatósága második jelentésében . 503 8.6.3.3. Az agyon + magát kapcsolhatósága az agyon (+ magát) harmadik jelentésében 508

TARTALOM

11

8.6.4.

8.7. 8.8.

A tönkre igekötő kapcsolódási mintái 509 8.6.4.1. A tönkre igekötő kapcsolódása első jelentésében . 510 8.6.4.2. A tönkre + magát kapcsolhatósága a tönkre (+ magát) második jelentésében 511 Összefoglalás 513 Szakirodalmi hivatkozások 518

9. A szóösszetétel (Kiefer Ferenc) 519 9.1. A szóösszetétel fogalma 519 9.2. Az összetett szavak fajtái 522 9.2.1. Az endocentrikus szóösszetétel 522 9.2.2. Az exocentrikus szóösszetétel 523 9.2.3. Mellérendelő típusú szóösszetételek: a szóismétlés 524 9.2.4. Az ikerítés 525 9.2.5. A tulajdonképpeni mellérendelő összetételek 525 9.3. Az endocentrikus szóösszetétel szintaxisa • 526 9.4. A szóösszetétel termékenysége 529 9.5. A deverbális alaptagú összetételek 536 9.5.1. A deverbális alaptagú összetételek általános jellemzése . . . 536 9.5.2. Az -Ás képzős alaptagú összetett szavak 546 9.5.2.1. Az alanyi argumentum 547 9.5.2.2. A tárgyi argumentum :• . . . . 550 9.5.2.3. Az instrumentális 554 9.5.2.4. A locativus 555 9.5.3. -Ó képző és az összetételek 555 9.5.4. Összegzés 558; 9.6. Azonos elő-, ill. alaptagú összetételek mellérendelése 559; 9.6.1. A probléma < 559' 9.6.2. Mellérendelő előtag? 561 9.6.3. A szóellipszis egyéb esetei 561 9.6.4. A szóellipszis feltételei 562 9.6.5. Összegzés : 565 9.7. Összefoglalás 565 9.8. Szakirodalmi hivatkozások 567 10. A ragozás (Kiefer Ferenc) 10.1. Inflexiós kategóriák 10.2. Jel és rag 10.3. A főnévragozás 10.3.1. Az esetragok 10.3.2. A többes szám toldalékai

569 569 573 577 577 587

12

TARTALOM

10.4.

10.5.

10.6. 10.7. 11.

10.3.3. A birtokos személyragozás 10.3.4. A birtokjel 10.3.5. A toldalékok sorrendje Az igeragozás 10.4.1. Jelen idő: általános (ún. alanyi) ragozás 10.4.2. J e l e n i d ő : t á r g y a s ( a z a z h a t á r o z o t t t á r g y ú ) r a g o z á s 10.4.3. A múlt idő ' 10.4.4. A feltételes mód 10.4.5. A felszólító mód 10.4.6. A szám-személy ragok másfajta elemzése A morfoszintaktikai jegyek és forrásuk ' 10.5.1. Inherens morfoszintaktikai jegyek 10.5.2. A z e g y e z t e t é s b ő l s z á r m a z ó m o r f o s z i n t a k t i k a i j e g y e k 10.5.3. Szabadon választott morfoszintaktikai jegyek Összefoglalás Szakirodalmi hivatkozások

. . . .

. . . .

590 598 599 600 602 603 605 608 610 611 613 613 614 616 617 618

Zárójelezési paradoxonok (Laczkó Tibor) 619 11.1. Jelzősítetlen határozói argumentumokat tartalmazó szerkezetek . . 620 11.2. Az -i képzős névutós kifejezések 629 11.3. A -(j)Ú képzős melléknévi szerkezetek 636 11.4. Összegzés 649 11.5. Szakirodalmi hivatkozások 650

12. Az inflexiós jelenségek szintaktikai háttere (Bartos Huba) 653 12.1. Bevezetés 653 12.1.1. A tükörelv 654 12.1.2. A szintaktikai modell 659 12.1.3. A morfológiai modell: Szétosztott Morfológia 666 12.1.4. A szintaxismodell és a morfológiai modell kombinációja: párhuzamosan futó morfológia 668 12.2. A főnévi szerkezetek és a főnévi toldalékolás 669 12.2.1. A főnévi szerkezet belső viszonyai 670 12.2.1.1. A főnévi szerkezet szintaktikai rétegei 670 12.2.1.2. A szóalak előállítása a birtokos szerkezetben . . 674 12.2.1.3. Egyeztetési problémák . 678 12.2.1.4. A szórend problémája: N pozíciója 683 12.2.2. A birtokjel mint anafora 684 12.2.2.1. A birtokjel toldaléki viselkedése 685 12.2.2.2. Egy alternatív elemzés 688

TARTALOM 12.2.2.3. A főnévi csoport N mögötti módosítói és a frázisszintű toldalékolás 12.2.2.4. A birtokjeles személyes névmások 12.2.3. Többesítés az -ék toldalékkal 12.2.3.1. Az -ék mint inflexiós affixum 12.2.3.2. Az -ék morfoszintaktikai státusa 12.2.4. Az esetragok 12.2.4.1. Az esetragok mint szintaktikai fejek 12.2.4.2. A problémás esetek: nominativus és-accusativus . 12.2.4.3. Az esetragok és a névutók 12.2.4.4. M u t a t ó n é v m á s i s z e r k e z e t e k é s e s e t j e l ö l é s . . . . 12.2.5. A személyes névmások 12.2.5.1. A személyes névmások két osztálya 12.2.5.2. A személyes névmások szintaktikai kategóriája . 12.2.5.3. A személyes névmások esetjelölése 12.3.. A mondatok funkcionális szerkezete és az igei inflexiós toldalékok . 12.3.1. Az igei toldalékok 12.3.1.1. A -hAt mint inflexiós jelölő 12.3.2. A mód, az idő és a modalitás hatóköri viszonyai 12.3.2.1. Hatóköri váltakozások 12.3.2.2. Igeidő és modalitás 12.3.2.3. Igemód és modalitás 12.3.2.4. Igemód és igeidő 12.3.2.5. Mód, idő és modalitás együtt — a hatóköri váltakozás hiánya 12.3.3. Az egyeztetés kategóriái: Agr s és Agro 12.4. Az alanyi és tárgyas ragozás szintaktikai háttere 12.4.1. A kiinduló adatok . . . 12.4.1.1. A hagyományos elemzések 12.4.1.2. Egy lehetséges módosítás 12.4.2. Kategoriális különbségek: DP-k és kisebb főnévi csoportok . 12.4.2.1. A főnévi csoportok szerkezete 12.4.2.2. Az általánosítás 12.4.2.3. A birtokos szerkezetek viselkedése . 12.4.2.3.1. A dativusi birtokos . . .' 12.4.2.3.2. A nominativusi birtokos 12.4.2.4. A tárgyi mellékmondatok 12.4.2.5. Az adatok összefoglalása 12.4.3. A szintaktikai elemzés: DP-k és nem-DP-k 12.4.3.1. Egyeztetés és esetadás 12.4.3.2. A z e g y e z t e t é s t v e z é r l ő t á r g y m e g k e r e s é s e . . . .

13

689 692 694 694 696 699 699 701 702 704 708 708 709 710 714 715 716 718 718 721 725 726 733; 734 738 739 739 741 744 744 745 747 747 749 752 753 754 754 756

14

TARTALOM 12.4.3.3. A személyes névmások egyeztetése 12.4.4. Konklúzió 12.5. Összefoglalás 12.6. Szakirodalmi hivatkozások

13. Morfofonológiai jelenségek (Rebrus Péter) 13.1. Morfológiai bevezető 13.1.1. Szám/személyjelölők 13.1.2. Igei idő/módjelölők 13.1.3. Többes-, birtokos-, birtok- és esetjelölő 13.1.4. Képzők 13.1.4.1. Ige ->• ige képzők 13.1.4.2. Névszó ->• ige képzők 13.1.4.3. Igenévképzők 13.1.4.4. Ige ->• főnév képzők 13.1.4.5. Ige -> melléknév képzők 13.1.4.6. Főnév ->• melléknév képzők 13.1.4.7. Melléknév ->• melléknév képzők 13.1.4.8. Melléknév ->• határozó képzők 13.1.4.9. Főnév -> határozó képzők 13.1.4.10. Főnév ->• főnév képzők 13.1.5. Tő- és toldalékváltakozások 13.2. A magánhangzó-harmónia 13.2.1. Magánhangzók "'.' 13.2.1.1: Jellemzők 13.2.1.2. Fonológiai ábrázolás 13.2.1.3. A m a g y a r m a g á n h a n g z ó k é s z l e t j e l l e m z é s e 13.2.1.4. A váltakozó magánhangzók 13.2.2. Az elölségi harmónia egytagú tövekben 13.2.3. Kerekségi harmónia 13.2.3.1. Háromalakú toldalékok 13.2.3.2. Labiális engedélyezés : 13.2.3.3. Nyelvjárási változatok 13.2.3.4. Gyengüléses harmónia 13.3. Hangkivetés 13.3.1. Névszói tövek 13.3.2. A névszói tövek elemzése 13.3.2.1. Üres magánhangzók 13.3.2.2. A hangkivető alakok ábrázolása 13.3.2.3. Mássalhangzó-kapcsolatok 13.3.2.4. Engedélyezés

758 759 760 761 763 763 765 770 773 777 778 779 780 780 781 782 783 783 784 784 785 786 786 786 788 . . . . 789 791 792 796 796 798 802 803 804 804 811 811 816 818 825

TARTALOM

13.4.

13.5.

15

13.3.2.5. Analitikusság 831 13.3.3. Hangkivetés igéknél 832 13.3.3.1. Nem ikes igék .' '. 832 13.3.3.2. Fonotaktika 835 13.3.3.3. Az sz-d(-v)-tövek 838 13.3.4. A nem ikes igék elemzése 840 13.3.4.1. Múlt idejű alakok 840 13.3.4.2. Analitikus folyamatok 843 13.3.5. Az ikes igék elemzése ? . . 846 13.3.5.1. Adatok 846 13.3.5.2. M á s s a l h a n g z ó - k a p c s o l a t r a v é g z ő d ő t ö v e k . . . . 8 4 6 13.3.5.3. Kóda-integritás 852 13.3.5.4. Igei tőtípusok 857 Rövidülés 859 13.4.1. Adatok 859 13.4.2. Az alsó magánhangzós rövidülés elemzése 861 13.4.2.1. A hosszú magánhangzók ábrázolása 861 13.4.2.2. Alsó magánhangzójú rövidülő tövek 864 13.4.2.3. A rövidülő tövek szótári ábrázolása 866 13.4.3. A felső magánhangzós rövidülés elemzése 869 A w-tövek •... . . _ 8 7 4 13.5.1. Adatok 874 13.5.1.1. A v-vel bővülő tövek 874 13.5.1.2. A tővégi rövidülés 876 13.5.1.3. Egytagú sz-d-v igék 879 13.5.1.4. Hangkivető v-tövek 880 13.5.1.5. Többtagú sz-d-v-tövek 882 13.5.1.6. A v-t törlő tövek 884 13.5.1.7. A v-tövek típusai 885 13.5.2. A felső magánhangzójú v-tövek elemzése 887 13.5.2.1. Többtagú névszói tövek 887 13.5.2.2. Az egytagú nem rövidülő tövek 891 13.5.2.3. Egytagú rövidülő tövek 894 13.5.3. A nem felső magánhangzójú w-tövek elemzése 895 13.5.3.1. Nem rövidülő tövek 895 13.5.3.2. Rövidülő tövek 896 13.5.3.3. Birtokosjelölős hangváltás 900 13.5.3.4. A tőtípusok osztályozása a nem felső magánhangzók szerint 901 13.5.3.5. Az sz-d-v-tövek elemzése 902 13.5.4. Összefoglalás 904

16

TARTALOM 13.5.4.1. Nem felső magánhangzók 13.5.4.2. Felső kerek magánhangzók 13.6. A tővégi nyílt magánhangzó nyúlása 13.6.1. Adatok 13.6.1.1. Magánhangzónyúlás 13.6.1.2. A tővégi magánhangzók fonotaktikája 13.6.2. A tővégi magánhangzók ábrázolása 13.6.2.1. Felső magánhangzók 13.6.2.2. Középső magánhangzók 13.6.2.3. Alsó magánhangzók és a tővégnyúlás 13.6.2.4. A tővégi magánhangzók összefoglalása 13.6.3. A 3. személyű birtokosjelölő 13.6.3.1. A probléma 13.6.3.2. A T/3. személyjelölő 13.6.3.3. Nyitótövek 13.6.3.4. A nyitótövek birtokos alakja 13.6.3.5. Az általános birtoklásjelölő (ÁBJ) 13.6.4. Az igei tővégnyúlás 13.6.4.1. Az igei paradigma 13.6.4.2. A tárgyas ragozású alakok 13.6.4.3. Az inflexiós templátum 13.6.5. Morfológiai összegzés 13.6.5.1. Főnévi tövek 13.6.5.2. Igei tövek '" 13.7. Szakirodalmi hivatkozások

Függelék A magyar morfológia pszicholingvisztikai aspektusai

904 906 908 908 908 911 913 914 915 917 919 920 920 921 923 925 928 931 931 . 933 . 936 943 943 ^946 947 949

(Pléh Csaba)

951

1. A morfológia helye a pszicholingvisztikai kutatásban

951

2. Az alaktani feldolgozás 2.1. Az agglutinációs rendszer sajátosságainak megjelenése a feldolgozásban 2.1.1. Alaktani elemzés a magyarban 2.1.2. Vannak-e menet közbeni morfológiai döntések? Az akusztikus elemzés különlegessége 2.2. Alaktan és mondatmegértés 2.2.1. Kölcsönhatások az alaktan és a mondattam döntések között 2.2.2. Morfológiai feldolgozás és modularitás 2.2.2.1. A modularitás és a lexikai hozzáférés

955 955 961 966 972 972 974 974

17

TARTALOM 2.2.2.2. 2.2.3.

Alaktani elemzés, lexikai hozzáférés és modularitás Az igekötők hatása a mondatfeldolgozásban

977 981

3. Elsajátítás 983 3.1. A morfológiai elemek megjelenési sorrendje 983 3.1.1. A legkorábbi korszakok 986 3.1.2. A halmozott toldalékok kérdése a korai gyermeknyelvben 987 3.1.3. Magyarázó elvek 988 3.1.4. Szóképzés és összetétel 989 3.2. Az igekötők a magyar gyermeknyelvben 991 3.2.1. Jelentésspecifikáció. A korai gyermeknyelvi hibázások . . . 992 3.2.2. A befejezettség kifejezése 993 3.2.3. Az igekötők mozgatása és az aktuális tagolás 996 3.3. Az allomorfia a gyermeknyelvben • • 999 3.3.1. A szabályviták és a magyar nyelv relevanciája 999 3.3.2. Klasszikus adatok 1002 3.3.3. Újabb adatok az allomorfiáról 1003 4. A téri kifejezések elsajátítása és használata: egy fejezet a morfoszemantikából 1008 4.1. A legkorábbi téri kifejezések • ' •. . . . 1008 4.2. Téri kifejezések későbbi gyermekkorban 1010 5. Alaktan és patológia . . . . - . - • -; 1013 5.1. Fejlődési zavarok és a morfológia 1013 5.2. Értelmi fogyatékosok morfológiai problémái 1015; 5.3. Alaktani zavarok afáziásoknál . . \. 1017 A magyar morfológia számítógépes kezelése

(Prószéky Gábor)

1021

1. Bevezetés

1021

2. Számítógépes morfológia 2.1. Tanulás és nyelvhasználat 2.2. A számítógépes alaktani rendszer szótárai 2.3. A számítógépes leírás osztályozási szempontjai: a morfémakapcsolódások és az unifikálhatóság 2.4. Jegyfüggetlenség és redundancia: ismeretlen elemek osztályozása 3. Szótövek és toldalékok 3.1. A morfémák formális viselkedése 3.2. A termékeny terminális toldalékok 3.3. A termékeny nemterminális toldalékok 3.4. A nem termékeny toldalékok

1022 1024 1025 1027

•

1029 1032 1032 1033 1035 1042

• 18

TARTALOM

3.5.

Összetételek, előtagok kezelése

1043

4. Morfo-ortográfia: az írásban jelölt alaki változások 4.1. A morfo-ortográfiai jegyek 4.1.1. Magánhangzó-harmónia 4.1.2. Mássalhangzó-hasonulások 4.1.3. Kötőhangzók 4.1.4. A j-vel kezdődő toldalékok viselkedése 4.1.5. A névszói birtokos j-je 4.1.6. Ikesség 4.1.7. Egyéb független szempontok 4.2. Tő- és toldalékváltozások 4.2.1. A nem változó tövek . 4.2.2. Hosszúságváltoztatás 4.2.3. Hangváltozás 4.2.4. Betoldás és kiesés 4.2.5. Többalakú tövek és toldalékok 4.2.6. Ortográfiai allomorfok

1043 1044 1044 1044 1045 1047 1048 1049 1049 1049 1049 1050 1051 1051 1051 1052

5. A magyar számítógépes morfotaktika 5.1. A magyar számítógépes morfotaktika osztályai 5.2. A magyar számítógépes morfo-ortográfia jegyei 5.3. Példák a magyar számítógépes morfológia működésére

1053 1053 1055 1057

6. Tanulságok

1058

Irodalomjegyzék Tárgymutató

>.

1065 1085