Szuverenitás és önrendelkezési jog Valki László 2012. szeptember www.nemzetkozijog.hu
A nemzetközi jog fő rendező elvei 1. 2. 3. 4.
Szuverenitás Önrendelkezési jog Államok egyenlősége Erőszak tilalma
1. Szuverenitás Harcos szuverenitás‐fogalom • belső: osztatlan, korlátlan főhatalom • külső: teljes függetlenség Valóban korlátlan és teljes?
Bodin (1576) • A főhatalom a nemzeté, amely átruházza azt az abszolút uralkodóra • Szuverenitás mégsem abszolút, mert azt ‐ természetjog ‐ isteni törvények ‐ magántulajdon ‐ nemzetközi jog korlátozza
Grotius (1625) Uralkodó hatalma korlátlan, de be kell tartania • isteni jogot • természetjogot Háború és béke joga (jus ad bellum, jus in bello) Polgárság az abszolút uralkodó szuverenitásáért küzd
Milyen államot nevezhetünk jogi értelemben szuverénnek? Szuverén államok
Nem szuverén „államok”
Egyesült Államok Nigéria Nauru
Bajor Szabad Állam Texas Állam (föderációs alkotmányok alapján)
Magyarország (1945‐1990 között is)
Németország (1945‐1949), Koszovó (1999‐2008) (nemzetközi jogi normák alapján)
A jogi alávetettségben nem lévő államok szuverének: hasznos jogi fikció
Mo. nemzetközi jogi aktusai (1945‐1990) • • • • • • • •
Párizsi békeszerződés (1947) UNESCO‐tag (1948) Duna‐egyezmény (1949) Népirtás tilalmáról egyezmény (1952) ENSZ‐tagság (1955) BT nem állandó tagja (1967‐1969) Részleges atomcsend‐szerződés (1963) Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (1976)
Szuverenitás fogalma helyett: jogi normák 1. Tiszteletben kell tartani az államok területi épségét, 2. politikai függetlenségét, 3. jogi egyenlőségét. 4. Nem szabad államok ellen erőszakot alkalmazni, 5. belügyeikbe beavatkozni. 6. Más államokkal szabadon szerződhet. 7. Más államhoz csatlakozhat. 8. Nemzetközi szervezethez csatlakozhat.
Milyen szervezetekhez csatlakozhat? ¾ Amelyek többségi, közvetlenül kötelező döntéseket hozhatnak? ¾ Amelyeknek „nemzetekfeletti” szerveik vannak? ¾ Az ilyen állam nem veszíti el szuverenitását? Nem veszíti el, mert: ¾ Állam szabadon csatlakozott ¾ Maga is részt vesz a döntéshozatalban ¾ Tehát él szuverenitásával
2. Önrendelkezési jog 1914‐ben gyarmat: • lakott területek 67%‐a • lakos. 56%‐a • 930 m ember Wilson, pápa, Lenin: önrendelkezést!
Önrendelkezési jog tartalma ENSZ KGY 1514. határozata (1960) szerint: 1. önálló állam alapítása 2. más államhoz való csatlakozás 3. saját politikai, gazdasági, kulturális rendszer megteremtése 4. természeti kincsek, erőforrások kiaknázása Önrendelkezési jog = emberi jog is Kötelezettség: más népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása
Ki az önrendelkezési jog alanya? A nemzet? Mi a nemzet? ¾ nyelv ¾ kultúra ¾ történelem ¾ gazdaság ¾ összetartozás tudata ¾ vallás
Etnikai határok és államhatárok Egybeesnek Afrikában?
Nigéria felszabadulása (1960) 250 törzs és nyelvcsoport, közülük • joruba (18%) • ibó (18%) • hausza (10%)
Bizonytalanság ¾ ENSZ Alapokmány: önrendelkezési jog alanya a nép (peoples) ¾ Mi a nép? Egy adott területen élő emberek összessége ¾ Mekkora területen? Akkorán, amekkorán ¾ Az a nép, amely képes az önigazgatásra? ¾ Amelynek sikerül élnie jogával? ¾ Amelynek államalapítását elismerik? ¾ Amely nem nemzeti kisebbség?
Kurdok rossz helyen? 30‐35 millió ‐ török ‐ iraki ‐ szír ‐ iráni ‐ örmény területeken
Szuverenitás versus önrendelkezési jog • Gyarmati népek: teljes önrendelkezési jog (harcolhatnak, elszakadhatnak) • Többi nép: csak kivételesen
Szuverenitás versus önrendelkezési jog ENSZ KGY 2625. határozata (1970): • Nem szabad támogatni olyan törekvéseket, amelyek „szuverén és független államok teljes vagy részleges felosztására, területi integritásuk és politikai egységük megsértésére irányulnak” • Kivéve, ha egy állam kormányzata nem képviseli faji vagy más jellegű diszkrimináció nélkül az „egész lakosságot” Tehát: az elnyomott népek
Brit India felosztása (1947) Banglades megalakulása (1971) Külső erőszakkal tilos?
Jugoszlávia felbomlása (1991‐1995)
Szovjetunió felbomlása (1991)
EU‐irányelvek Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásáról (1991) Az új államok tartsák tiszteletben: ¾határok sérthetetlenségét ¾jogállamisággal, demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos nkj‐i előírásokat ¾leszereléssel, fegyverzetkorlátozással és nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nj‐i kötelezettségeket
Jugoszlávia felbomlásának EU‐feltételei Badinter‐bizottság: 1. Ha népszavazással kinyilvánította akaratát 2. Ha határai nem változnak (uti possidetis) 3. Erőszakos határmódosítás nem ismerhető el 4. Elszakadó szerbeknek (mint kisebbségnek) nincs önrendelkezési joguk
Uti possidetis (ahogy birtokoltátok) • Dél‐Amerika, több bírósági ítélet (1920‐as évek) • Afrikai Egységszervezet határozata (1964) • Burkina Faso c. Mali (1986): „Általános nemzetközi jogelv”. A cél az, hogy „megvédjék az új államok függetlenségét és stabilitását, amelyet a [gyarmati] igazgatási rendszer megszűnése után szakadár mozgalmak… fenyegetnek.”
Nemzeti kisebbségek jogai Kisebbségeknek csak kisebbségi jogaik vannak Nemzetközileg nincs joguk önrendelkezésre, autonómiára Magyarok mai aránya Erdélyben
Koszovó (2008) 1999‐ig Jugoszlávia tartománya 1999: NATO‐bombázás 2008‐ig: UNMIK, KFOR igazgatás 2008: függetlenség kikiáltása Eddig 93 elismerés Ellenzi: • Oroszország, Kína, India, Brazília • Szlovákia, Románia • Görögország, Ciprus, Spanyolország
Hágai NKB Koszovóról (2010) ENSZ KGY kérdése: „Összhangban van‐e a nemzetközi joggal a koszovói ideiglenes önkormányzati intézmények által tett egyoldalú függetlenségi nyilatkozat?” Hágai tanácsadó vélemény: csak a kérdésre válaszolunk Persze, hogy összhangban van!
Dél‐Oszétia, Abházia (2008)
Orosz álláspont • Koszovó nem szakadhat el Szerbiától • Sohasem ismerjük el Koszovót De: • Dél‐Oszétia és Abházia elszakadhat Grúziától • Elismerjük Dél‐Oszétiát és Abháziát
Palesztina (2011)
Katalónia (2012)
A nemzetközi közösség stratégiája
Államhatárok: a status quo fenntartása
