'lll
. . zole;álnti o:
62. ~Ii nt1cnkit ct::ak c Ilyan :-;zolg'álati beosztásha 11'J.I't lÜl1l'Wzni, all1e1~- az általa ténylcg viselt rendfol~o wt szúmára rendszel'esítve van. Rendszere. ített lét, zéUnon felül való veúnylést
II. R-ÉSZ. ,
SZOLGALAT.
III. El vi hatál'ozvéÍnyok. 13. §. Szolgálati feladatok. 64. A csendőr, illetöleg az örsparancsnokság a következő szolgálati feladatokat végzi: 1. Müködési területének állandó portyázása által büntetendő cselekmények elkövetését megakadályozza. 2. EUrövetett büntetendő cselekmények felől tudomást szerez, azok tetteseit kinyomozza és az illetékes bírósághoz vagy hatósághoz feljelenti, illetőleg átadja. 3. Az államra és a közbiztonságra veszélyes, gyanús vagy rendőri felügyelet alá helyezett egyéneket, a kiilföldieket és a gyanús idegeneket megfigyeli és ellenőrzi, szül{ség esetében velük szemben eljár; gyanús helyiségeket megfigyel és ellenőriz. 4. Nyomozott és körözött egyének után puhatol s megtalálás esetében veltik a nyolllozólevél, elfogatóparancs vagy körözés rendelkezése szerint jár el. 5. Allami és társadalmi renJ, vallás elleni, nemzetiségi, munkás és egyéb társadalmi mozgalmakat figyclcmmel kísér, észleleteiröl jelentést tesz, sürgős esetekben közbelép. 6. N clllzetvédelmi szempon tból megfigyeléseket végez és észleleteiröl az előljáró parancsnokságot és az jJJetékes közigazg'atási batóságot tájékoztatja. 7. Elemi csapások, balesetek, ragályos betegségek és má közveszélyek esetében segélyt nyujt. 8. Népgyülések, népcsoportosulállok alkabnával a rf'lIc1et fenntartja , a nem engedélyezett népgyüléseket feloszlatja. 0. A híróság, az ligyészség vagy más illetékes hatóság felhívására vagy megkeresésére llyomozó cselekményeket, továbbá, elfogásokat és clövezetéRrket foganatosít. ~Z l·l' Y . (.~
'izo l&:;. lit. ( ';..- 1.
3IJ
Hl ~nldlloS kii7.l('kcM,i e~zkö7.ökön p,_, yonalakoll
" ftlrg~lon'l ZL1íart a l aU1'áp;á t hiztORítj a. 11. Az illctékeR katonai éR polgári hatóságok és hat,)::,:áú 'lzclllclyek felhívására vngy megkeresésére karhab lmi segélyt nyujt. 1~. Utasokat. és szállítmányokat kisér és által hiztnsít. 13. ~~ köz ép:i éjjeli őröket, illetőleg a hatóság által felállított polgári őröket ellenőrzi, az utóbbiakat azonhan c~ak külön felhívásra. 14. Züllésnek imhtlt vagy erkölcsi romlásnak kitett gYl.'rmekek é. fiatalkorúak környezetét megfigyeli, az ö életviszonyaik felől iájékozást szerez és enől az illetéke. hatóságnak jelcntést tesz. 15. ~ közhizton ágra vonatkozó minden fontos üg'yhen az előljáró parancSllokságot és az illetékes ható::;ágot állandóan tájékoztatja, azokhoz ezzel a szolgálattal kapc olatoRan janslatot tesz, egyes egyének, egyesületek .::th. müködéséről és közbiztonsági vagy erkölcsi <.;ze11l1JOnthól való magatartásáról Yagy megbízhatóságárf,l yéleményt ad. 16. ~ katonai egyéneket - ott, ahol honvéd állomá~''l'arélncsnokság ninc. katonai szempontból (lllagatartá . öltözet stb. tekintetében) ellenőrzi, szökeíény é~ önkényüen cltáYozoit katonákkal szembel1 (·ljár. 17. ~-\.z illetéke._ méntelepvezetőségek megkereséRérc HZ állallll mének ellcuől'zésében közrcműködik, zugménpket kinyomoz és azok tulajdonosaival SzcIJlhell pljáJ'. 1 . A. vám(jralakulatok által c 'elllpészeten tetlen~rt ' átadcJt1 idf'l?;un hOllo:-; jogtalan batárátlépökct a t.?nylcírá:.:sal (~g:yiitt a kiJ'. ügyé.-·zségne:t továbbítja. (j.j. ~\z elrjbl,i l){)lll 1-]8. alpontjaiball fel 11 '111 . (Jl'olt szohálatokJ'a fl C;SC!lldől't sf'llki em v('heti igéllyhe; _ZÜJtúgy tilrJS a r:.:(mrlfíl't hivatásszerií. szol!;ála1 átl)l I ármi dDJC:-ll lllrlrJkolatlalllll olvouni. Külfjn rj.J:1l tilos ét ro 'r:lJd;;]'t i e,pnyhe vr.lllli: O) Jlla~álJt('I'III!' ·zr·W vagy sZ('lllélyc's szolgálHÍl'H, a küldrjUf;<:ZCJ]gáhd (ln. pont) kivMel(.ve]; >
b) közönséges testi munkára, kivéve a szolgálat,
, •
I
i
a kiképzés, a laktanyarend vagy a csendőrség belső gazdálkodása érdekében szükséges ilyen munkákat; e) betegek vagy elmebetegek kisérésére, liáztal·tási cselédszökevényeknek és iparostanoncoknak helyben való elővezetésére, ha elTe a célra mas rendőri közeg rendelkezésre áll; d) -polgári hatóságoknál teljesítendő belső (irodai, küldönc, ügyeleti stb.) szolgálatra, polgári biróságok és hatóságok ügyiratainak, idézéseinek stb. kézbesítésél'{J, hivatalos rendelkezések kilrirdet'sél'e és olyan összeírásokra, amelyek nem valamely kivételes fontosságú rendészeti vagy közbiztonsági adatgyüjtésre vonatkoznak; e) cselédek és munkások munkásbiztosítási bejelentési ügyeinek ellenőrzésére; f) letartóztatási intézetekben foglyoknak állandó vagy huzamosabb ideig tartó őrzésére; g) szinházi, mozgófényk ép- vagy más előadásokon, továbbá táncmulatságokon rllclszeres ügyeleti szolgálat teljesítésére j h) politikai gyüléseknek a hatóság képviseletébell való ellenőrzésére; i) vám- és egyedárúsági vagy jövedéki törvényekbe ütköző cselekmények nyomozására, tettenérés esetét kivéve; egyéneknek, cégeknek vagy vállalatoknak jövedéki szempontból való rendszeres ellenőrzésére j .i) gyepmesterek kisérésél'e, munkásoknak munka közben való felügyelésére, kéjnöknek orvosi vizsgálatra való előállítására, ha erre a célra más rendőri közeg rendelkezésre áll; k) bármilyen gyüjtésre, árusításra, nyomtat\'ányok vagy más cil{kek terje ztésére, todtbbá ilycnclmpl közvetlen vagy közvetett kÖzl'emüködésre. Ezcket a tennivalókat a csendőr saját kezdeményezéséből sem végezheti. 66. Különös rendeltetéssel vagy feladattal felállí tott öl'sök és különítmények olyan szolgálati tellnivalóii., amelyek a jelen utasításban nincsenek előírva, - 11n pontos meghatározásuk vagy a helyi viszonyokhoz k{·pest való J'PRzletezésük Rzi1kségcsnek Játszik - az ill(·tf.kl's Szál'l1yparallCSnokság az érclekelt hatóságok mcgS·
S\;
hallgatásá,al köteles "KiUönleges Utasítás"-ba foglalni és azt jóváhagyás végett az osztályparallcsnokságnak fclterjesztcni. A jóváhagyott kiUönleges utasítás 1-1 példányával az érdekelt örs (kiUönítmény) parancsnokságon kiTiU az illetékes szakaszparancsllokot, továbbá az elöljáró osztály- és kerületi parallcsnokságot, valamint az illetékes közigazgatási vagy állami rendőrségi ható"ágot is el kell látni. Olyan feladatokat vagy tennivalókat, amelyeknek teljesítése a 65. pont aj-kj alpont jai szerint tilos, a ,.Különleges Utasítás" sem tartalmazhat. 14. §. A szolgálat tagozódása. 67 . .A c endörség szolgálata közbiztonsági és belső
szolgálah'a tagozódik. Közbizton. ági szolgálat alatt mindazolmak a szolg:álati ténykedéseknek összeségét értjül{, melyelmck célja a törvények és törvényes rendelkezések végrehajtásának feg,Here, el'öv-el való biztosítása. .A közbiztonsági szolgálat : a) államrendészeti, b) közrendészeti, e) igazságüg-yi rendészeti és dJ karhatalmi . zolgálah'a tagozódik. aj-hoz. Az államrendrszeti szolgálat fogalma alá mindazok a feladatok tartoznak, amelyeknek célja az állam tS társadalom ee;rszének, berendezkedésének, az állam alkotmányának és tÖrV'Pllyes kormányának, tÖl'v-fnyhozá:,állak. helsij PS kül 'lj hizt011ságának, politikai ~zaba(b:á::!'ának hizto~ítása.
h)-hl>z . .A krjZl'pmlf."zct köréhe a szcl11t:ly- és va1!yolllJizt(JlI.~ ~llak frlllJtartását és lllC'!"
rílf~.. ph(>l1, azok tr·ttc.'l (:ÍlH'k PS réRzPf;CÍw·l- IfIf':uiJlaJ,ít;íc:;íbIfIJ, iill]éjZ(.J(.IJf'lI, e1fIJ!"<:ls:íl,an, valamint a hÜl1t f ;; (·lj:í 1'~ '1 sikr·rr.s l,.j·()l.vfabís.íltoz sziiksp-
ges bizonyítékok megszerzésével az igazsági.igyi hatóságoknak és biróságoknak segítségére lenni. elj-hez. A karhatalnú szolgálat a csendőrség igénybevételére jogosított biróságoknak, hatóságoknak és személyeknek fegyveres erővel való támogatása. A belső szolgálat azokat a szolgálatokat foglalja magában, amelyeknek eélja a csendőrség kiképzése, továbbá katonai fegyelmének és belső rendjének fenntartása. 68. A közbiztonsági szolgálat a szolgálatkezelés szempontjából "rendes", "felszólított" és "ellenőrző" szolgálatra tagozódik. "Rendes" szolgálat - az ellenőrző szolgálat kivételével - minden hivatalból kivezényelt és egyenruhában telj esített szolgálat; "felszólított" szolgálat a csak birósági vagy hatósági felhívásra (megkeresésre) vezényelhető szolgálat; "ellenőrző" szolgálat az eddig felsorolt szolgálatokban álló egyének ellenőrzésére vezényelt szolgálat. 69. M:ind a közbiztonsági, mind a belsö szolgálatra vezényelt csendöregyéllek az eligazítástól abevonulásig, - beleértve a laktanyában a szolgálat végén esetleg megtartott pihenőt is - mint "szolgálatban állók" jönnek tekintetbe, azzal a megkülönböztetéssel, hogy a közbiztonsági (rendes, ellen őrzö, felszólított) szolgálatban állókat az eligazítástól a bevonulásig őrszolgá latban lévőknek kell tekinteni. A napircnd szerint meg tartott foglalkozás szintén a szolgálat fogahna alá esik. 70. A belső szolgálat ellátásár a a csendörségnél is általában a Szolgálati Szabályzat I. R.észének hatál'ozványai mél'tékadók. A csrnclöl'ségi szolgálat aj átlagossága által szükségessé tett eltéréseket ti jelen utasítás V . .fejezete tartalmazza.
ilyenekről, vagy bajtál'sai tendő cselekményekről értesül,
:; ha
lY. Személyes ruag-atarUis. 15. §. Általános magatartás és viselkedés. 71. A csendőr az államhatalom képviselője, a tön'én~ e~
rend és belső béke támasza, az ország közbiztonságának ' ~ nyugahnának öre, az állam és a nemzet bizall1lának l ,téteménwse. A csendőr l;~-en bliszke zél' hivatására, azt élet('élnak~ kitiinteté nek éR ne csupán kenyérkeresetnek tekintsc. Legyen büszke arra, hogy olyan testületnek tagja, amely ec;ak erkölc ileg megválogatottakat fogad kebelébe, amely miJlClenki által megkülönböztetett tjszteletben é. megbecsülésben részesül . • zere':Le hivatá át é testiHetét, amelynek életét ;;zl:'uldte, mindpn za,ának és tettének célja az legyen, hogy e"h.-i.iwl fogadott kötelességének híven, becsülettel, ,it,:zülulPgfele],e a c emlŐI'. ég jó hírnevét és tekintélyét f.~-araI,íta. hogy mind aját magának, mind a trRtii.lct (i,"'zé:;égéuek j, mindig bec ületet szcrezzen. Temcsa k .'zolgála ti maga tartása, hanem magánélete is legyl'u példás éR kifogáRtalau. mert c ak így lesz kr'pes arra az erkrjle i színvonalra emelkecu1i, a1l1elyn mindig elengedhetetlen sziik, 'ége vall és amelyet Wle nundenki m(~g i-:; krjYCtel. •'ohasp feled.ie, hogy öt mimlel1ki ze1llll1el tal-tja (.S ll!)~.v llPlytelell magatartásával 11em(~k aját ll1a~ának. haJlPll1 a testületnek is árt, mert a tp. ülPtet lJ1indif! ('~FS tat;jainak magatartása Rzerint í plík llle!"!. Lc'~'ell p](jljá1'6ihoz éíszintp. hiíR':g'~s f:S l'. ~a zkor}.:j; lj(o(:, iiljr' f: .. ~zr'J'p;,;sl' hajtál'sait; liYélkodj{·k a hajti'lI' ias PIO-"tért l: lII P gzaval'll;.;át61, de nr lia lás1nljnn Plmni hibát. allJ(>Jy a fl'g,,,,'h)l(,t vag,V fl szolgáJnl í-l'd!:kpjt "e..zf.lyr·ztr·ti vlJg-y a les1ii1pt j6hírpw'k ártalwilJ'a 'all. IlYI'1l hihiÍ!rllíl TJ(' (. flk lIIIIga 6va1mdjf'k, h:1JII'm nZfJk!l3k ,·lkrivr·t? (.1 i;] bH:j1 árf'lIit, is 1HI'1.RlI ViSfW,F1 Á
.'
által elkövetett bünteközvetlen előljárójának
azonnal tegyen jelentést. Erkölcsös és józan életmód, pártatlanság, igazságszeretet és megvesztegethetetlenFlég, törvénytisztelet, éberség, bátorság, önnlérséklettel és tapintatossággal párosult erély, törhetetlen hazaszeretet, valamint fáradalmat és megalkuvást nem ismeri) kötelességérzet és mintaszerű fegyehnezettség voltak és legyenek a magyar csendőr fő jp.llemtulajdonságai. 72. Pártatlanság alatt azt kcll érteni, hogy a csendőr sem rokoni kötelék, scm baráti viszony, sem pedig személyes rokon- vagy ellenszenv, melléktekintet vagy magánérdek által kötelességének hű teljesítésétől magát el ne tántoríttassa, valamint, hogy mindennemü jelentését és nyilatkozatát csakis az igalIsághoz híven tegye meg. A megvesztegethetetlenség alatt pedig azt kell érteni, hogy tilos akár szolgálatban, akár szolgálaton kívül bárkitől és bárnu címen clijazást, ajándékot, jutalmat, kedvezményt vngy ingyen ellátást elfogadni, még ha azokat a leg'aggály talan abb körülmények között ajánlanák is fel, mert azok elfogadása által a csendőr nemcsak a zolgálat érdeke ellen vét, hanem ömnagát és testiüetét is lealacsonyítja. A csendőr családtagjai által megfelelő ellenszolgáltatás nélkül elfogadott pénzbeli vagy pénzértéldí. jutahnazás és ajánc1ek ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha azt a CRC'lldől' maga fogadta volna el. A szolgálati kötelesség teljesítését igérettől vagy ellenszolgáltatástól függővé tenni nem szabad. Ajándéknak és ingyen ellátásnak nemcsak azokat a szolgáltatásokat kell tekinteni, amelyekért a csendőr senU11Í el1euszolgáltatást nem adott, hanem azokat is. amelyekért azok értékévcl arányban nclU álló, csak csekély mÓl'vlí ellel1Flzolgáltai úst nyujtott. Az "ajándék" fogalma alá nemcsak tárgyak, hanem pénzéri.rkkel bíró szolgáltatások is tartoznak. Ilyenek lebetnf'k: állaHart{tR, kedvezményes földbérlet, fö1f1. megmunkál1atás, tiizifa Ás ipHri termékek szolgált.ntása stb.
41
..ijándék, jutalom, ingyen ellátás vagy általában hárnriféle kedvezmény elfogadásának tilalma nemcsak az egyes csendöregyénekre, hanem a csendőrparancs nokságokra és közgazdálkoc1ásokra is kiterjed. Ezért az utóbhiak által igénybe vett mindelmemú szolgáltatást, ú. m. földbérletet, megmunkáltatást, nagyobb mennyiségű tel'ményt stb. szerződéssel kell biztosítalii és az 1'1'e -vonatkozó megállapodást az osztályparancsnoknak jó-váhagyás végett fel kell terjeszteni. Csendőregyének magán földbérleteiket a kerületi parancsnokságnak bejelenteni kötelesek. Ajándék, jutalom vagy ingyen ellátás elfogadása núatt tett feljelentéseket kivétel nélkiil mindig a kerületi parancsnok bírálja el, aki minden egyes esetben megfontolni köteles azt, hogyafeljelentett egyént szolgálati állásában, illetőleg a csendőrség kötelékében meg lehet-e hagyni. Csendőrségi célokra a testületen kívül gyűjteni vagy egyeseket adakozásra fel szólítani nem szabad. A testületen belül bármilyen célra való gyűjtéshez a heliig:n:niniszter (személyi osztály útján) előzetes engedélyét kell kikérni. 73. Ha magánosok vagy hatóságok a csendőrt megjutalmazni vagy elismerésben részesíteni óhajtanák és e célból hozzá vagy az őrsparancsnoksághoz fordulnak, az előljáró szárnyparancsnoksághoz kell őket utasítani. A csendőr részére felajánlott pénzjutalmat, az azt felajánló egyén vagy hatóság beleegyezésének kikérése után. a csendőrségi jutalmazási vagy más a legénység jutalmazá. át vagy jólptpt szolgáló alap javára kell foroítani. amelyet esetenkint a beHigyminiszter jelöl meg. E:,,'yes csendőrüknpk a jutalmazási vagy más alapból "aló megjntalmazását a keri.ileti paranesnokság jayaslatára. a jutahllazJJi kivánt t?nykedés megvizsgálá~a után. a belügyminiszter engedélyezi. 74. A csendőrt eskü,je min d Cll kivel , tchát még }jrJzzátartrJzlJival ~zernh(~n is a legszigorúhh titoktartásra kijtel(:lIÍ. Ez a tjt(jktartá~ lJ('lMsak a kiadoU lJarall(;sokra (. J'(~l1d('letrJkr(J, hal1('m JIÚ1HlalTa vonatkozik, ami a (·S<.'nrlé.íl'lwk 'z'J)gálata tr;].jesítt:s(' közlwn szolgálati
állásából és szolgálati t énykcdéseiböl kifolyóan tudomására jut. Tilos továbbá mindazt, ami a testület kebelén beliil történik, ami a szolgálatot vagy az örs belső életét illeti, vagy ami előljárók, feljebbvalók, bajtársak és alárendeltek személyére vonatkozik, bivatlanokkal közölni vagy az ő jelenlétükben tárgyalni. A családtagok ezirányú magatartásáért a családfő felelős. Épen ezért a csendőr minden nyilatkozatában legyen óvatos. Ismeretlen egyénekkel szemben legyen nlinclig tartózkodó és mindenkivel szemben, aki arra a legcsekélyebb okot szolgáltatja, gyanakvó és élesszemű. A c endőr a szolgálati titkot a testületből való kilélJés után is megőrizni köteles. A csendőrt a szolgálati titoktartás alól a kerületi parancsnok menti f el; ha a titoktartás felsőbb helyről kiadott parancsra vagy rel1deletre vonatkozik, a felmentést a belügyminiszter adja meg. . 75. Szolgálati ügyekről hírlapok számára közléseket tenni sem közvetlenül, sem közvetve nem szabad. Bűnügyekben a sajtó tájékoztatására a kir. ügyészség hivatott. A cSGndőrséget dicsérő vagy a csendőrség egyes szolgálati ténykedéseit magasztaló cikkeket a csendőr ség tagjai hírlapokban nem helyezhetnek el. Egyes kimagasló ténykedések azonban a szaklapokban tárgyalhatók. A csendőrség tagjai által a csendőrségről ú't magánnllUlkák a közönség körében csak a belügyn::riniszter (személyi osztály útján adott) előzetes engedélyével terjeszthetök. Engedélyezés esetében sem szabad azonban a terjcsztést csendőrségi személyek vagy ügynökök útján eszközölni. 76. A csendőrség vagy almak valamelyik alakulata nevében nyilváll0S előadást, nyilvános táncvigaimat vagy l1ép iinnepélyt rendezllÍ, nyilvános előadásokon vagy mozgófél1yképfelvételek alkalmával szerepelni vagy ilyen cp]ra csendőrségi egyemuhát kölcsön adni nem szabacl. Más ünnepélyek vagy előadások rendezéséhez a musor teI'vezetének feltel'jcsztése mellett a belügymi-
\1
lli'ztt'l' (l';Zt'll1p]3i o.ztály) elilzeies engedélyét kell k ikpmi. 77. csendőr életmll(lja nunclig szerény és anyagi hl'lyzetéhez mért legyel1. Tékozlás, fényüzö és köny11~ elmll életmód, költséges szórakozások és kedvtelések, hitE'lhe való meggondolatlan vá~árlások a csend ő l' t ém:vagilag n1Íllamar tönkret.eszik és könnyelmü ac1ósságesin:Uásra kényszerítik; az eladósodott csendörnek pedig soha sincs meg az az erkölcsi függetlensége, amel:vet a c elldörségi szolgálat nrinclig megkiván. Ezért igyekezzék illetményeivel nemcsak beérni, hanem azokból hayonta bárnri kenset is megiakar ítani, hogy elül'e nem látott kiadások ne hozzák anyagi zavarba. Az elöljáróknak, de kmönösen az örsparancsnoknak kötelessége az alárendeltek anyagi helyzetét figyelellllllel kisérni. Ha az örsparancsnok azt tapasztalná, hogy valamelyik alárendelije, akár könnyelmüségböl, akAr önhibáján kívül annyira eladósodott, hogyadó'~ága 3 han illetményének ö szegét meghaladja, err ől az illető csendőrnek közvetlen elől,járó tiszti parancsnnk:ágához jelenté t tenni köteles. Az ilyen jelentést hizalmasan kell kezelni. 7 . A cosendör nundig és lllindenkivel "zelllben kolllfl1:v. f'lözékeny és tisztességtudó magaviseletet tanusít;,(ou. ~Iaga tartásában és külsej megj elenésében legyen kat/más és goudosan kerüljön nUl1c1ent., ami üt ferde' megítélps, gúny ,agy tréfa tárgyá,á tehet.né. Politizálni. em hajtársakkal, sem másokkal nelll ."7. a lJad. ~\. .-;Zf·szes ital élvezetébell a ('Rendőrnek a leglllcsz~zebh menü lllértékletc~~Rég(,t kell tanusítania. 79. Erköl('stF~lf'n pletmlíd, l'ob.'zl.lírben álló, vagy fl r cndiil' állá ához l)pm ilW férfi vagy nőszemr'lyekke l \'aló hizalmas érintkezés, korrsmázás, szes7.I'Hi talok mértékt,...lf~n f..lvf>zp:-:e, pénzhr.n kártyázás és a tivOl'llyúzá olyan hibák. am~lyeknrk a csendöl'llél előfol'dnlllink 1]('}11 ... zabad. 80. Aljas fs )IJHZ híJ'lJfm {j Iló kOl'csmákaL I~S r:sap%,:kekl,t a /.;( /lIliiI' JJI' látn~wssIJlJ. 'J'isztPfisPgcs R7.ríl'ak rJz6hr-Jy,.k!>t z,olgál:lifJlJ kíviil fr;]kerefihrt, (lr oH. elOI' h,'ZI)ll1ia \'~!! Illr·tlroldil vis(>lk('dtJí(~ nem sza hMl. If;)
valamelyik csendőr nyilvános helyen leittaso dnék vagy botrányosan viselkednék, a bajtársak kötelesek öt a közönség elől feltünés n élkül azonnal eltávolítani és elöljáró parancsnokánál f elj elent.eni. 81. Hivatalos vagy magánhelyiségbe lépéskor dol.lállyozni. nem illik. Az utcán vagy nyilvános helyen }Jipázni, bottal, korbáccsal vagy ebbel - a szolgálati ebet kivéve - megjelenni nem szabacl. . 82 • .A. csendőr szolgálaton kívül se t évessze szem elöl ill vatásbeli kötelességeit. Kisérj e figyelemmel a köl'i.i.lötte történő e eményeket és gyanús jelenségeket s ha rögtön közbelépnie nem szükséges, azokról - fontosságukhoz képest azonnal vagy a laktanyába való visszatérése után őrsparancsnokának t egyen j elentést. 83. A csendőr engedély nélkül selllllliféle egyesületnek tagj a n em lehet. Politikával nem foglalkozó társadalnri és kulturális egyesületekbe való belépéshez a kerületi parancsnok engedélye szükséges, akihez az egyesületnek a belügymini.szter által jóváhagyott alapszabályait fel kell t erjeszteni. Az alapszabályok megváltoztatása esetében az új vagy módosított alapszabályokat az egyesületbe belépett esendör egyén a k erületi parancsnokhoz szintén f elterj 0szteni köteles. Tisztekre n ézve külön ldadott rendelkezések mértékadók. 84. .A. csendőrnek keresetszcrü mellékfoglalkozást üznie, kereskedéssel vagy llzérkedéssel foglalkoznia nem szabad, ami azonban a kellő mél-téket meg nem haladó okszerü gazdálkodás f eleslegéllek él'tékesítését nem zárja ki. A vele egy háztartásban élő hozzátartozók is csak olyan foglalkozást iiv,hetnek, amelyae. endől' szolgálati állásával ö szeegyeztethető, vagy amely a csendört szolgálata ellátásában n0m feszélyezi. A csendőr a vele egy háztartásban élő hozzátartozóinak ker esetszerü foglalkozását az osztályparancsnok::;ágllak bej elenteni köteles. 85. A cscndőr az örskörlethcll használt nemzeti kisebbségi llyelvet , legalábh a szolgálat követclményril)rk meg CclcWen, 2 évalaU clRa,iátítani köteleH.
45
41
86. A csendlir olyan zárnynak a felügyeleti teriileién, amelyben sziUetési vagy illetöségi helye fekszik, illetllIeg, ahol polgári életében huzamosabb ideig tartózkodott s végiU, ahol magának vagy nejének rokonsága ,an, állandó szolgálati beosztást nem nyerhet. lIa heigazolást nyert, hogy a csendör örsállomásán vagy mmak körletében a szolgálatra vagy saját magára nézn hátrányos személyes ismeretséggel hÍT, akJwr azonnal át kell helyezni. Hasonlóképpen azonnal át kell helyezni a csendört akkor is, ha állomáshelyén akár életmódja, akár pedig valami súlyosabb termé zetű és köztudomásra jutott fegyehni megtorlást ,agy még szigorúbb elbírálást igénylö cselelonény elkö,eté e folytán a lakosság bizalmát elvesztette vagy a ,aját tekintélyét veszélyeztette. Si. A csendör mindennemü szolgálati vagy személyes ügyével kizáróan elöljáróihoz forduljon. Azt a c ·endört, aki szolgálati ügyben a testületen kívül álló egyének pártfogását vagy közbenjárását veszi igénybe, meg kell fenyíteni. 16. §. Magatartás szolgálatban.
. A csendörtöl megkövetelt általános erkölc i tula.idonságok szolgálati ténykedéseiben is irányadók. A csen dör sohase feledkezzék meg arról, bogy ö nll a közönségért, épen ezért minden szolgálati tényked/o ·H nrlvaria 'ság és előzékenység jellemezze. Minc1enJ-iwl ílleddmesen érilltkezzék Eréíszakoskoclás, hpl1('egé.' és dlU'vaság a csendőr nh'atáávaI nem fér össze. Különösen lealacsonyítja a CJ~lJd(jlt, ha valakit tettl('~ bántalmaz, ami ezenfelül mé 6 UJ(:gtorlá. t is VOll muga utáll. B9 • ..A szolgálathan álló csendc'jrnek a szolgálat tal'ama alatt. még a pjhf'IH~ i időt is belf'értve, szeszes itall f()~'}'a z allia, továblJá llyilvános Hkezö- és szórakozcJh(']yiségr~kl)e, valamint szállorlákba f.tkczés vagy pihelJI~S céljáh6l b(:léopnie nf'lTI Rzahad. Vasúton való szolgálati utazás alkalmával azol1bau - Jogolykisérct esct{·t kivéve - rt vasúti f·ttr·I1n('kb(~ f.tkpzés ('?l:jábríl bdérl1C'1.
Az elöbb emlitett nyilvános helyiségekbe portyázás
vagy más szolgálati ténykedés közben beléphet, ha észleletei vagy a fennforgó körülmények ezt szükségessE! teszik, de ott fegyverét letenni és huzamosabban tartózkodni, mint azt a szolgálat megköveteli, nem szabacl. Bevonulás után az ilyen belépést az örsparancsnoknak mindig be kell j elenteni. 90. Városok, községek vagy népesebb telepek utcáin, vasuti vagy hajóiigyeleti szolgálatban, úgyszintén szolgálati fellépés vagy szolgálati ténykedések alkalmával dohányozni nem szabad; ez csak a szabadban való portyázás és a pihenö alatt van megengedve. 91. A csendör szolgálati megjelenése komoly, tekintélyt és tiszteletet parancsoló legyen; feltétlenül kerüljön tehát n1Índen olyan magatartást vagy cselekményt, amely fellépésének vagy megjelenésének komolyságát veszélyeztetné. Ilyen hibába esik többek között a csendör, ha fennhéjázó vagy nyegle módon visell{edik, lényegtelen dolgokban fontoskodik, nevetgél, dévajkodik, fölösleges magánbeszélgetést folytat, testtartása katonátlan stb. Községekben vagy lakott helyeken való portyázás vagy más szolgálatteljesítés közben, hacsak arra szolgálati ok nincs, a járör tagjai egymással se beszélgessenek. 92. sendörségi személyeknek és parancsnokságoknak közbiztonsági szolgálati tennivalóikkal összefüggésben álló ügyekre nézve írásbeli igazolványokat vagy bizonyítvállyokat magánfelek számára kiállítani ok vagy ilyeneket aláírni ok nem szabad. 93. Fegyveres szolgálatban álló járörnek városok és községek belsö teri.iletéll R gyalogjárón menni csak akkor szabad, ha az úttestet va lame ly okból (nagy forgalom, nagy sár stb.) haszl1áhJi nem t.udja, vagy ba a szolgálat érdeke úgy kivánja. 94. A tiszteletadásra nézve a Szolgálati Szabályzat r. Rész és a gyakorlati szabályzatok mértékadók. Két főhöl álló járőr a tiszteletndást vezényszó nélkül egyszelTe teljesíti. Kettönél több főhöl álló járöruél polgári egyének eJött (l. 100. pontot) es ak az elöl mel1etelö parancsllok tiszteleg. Fogo lykiséreti szolgála tball á !ló egyének 11cm tisztelegnek.
...
~
~"!-'.
-
\ 17. §. Önképzés szüksége.
95. Hogy a csendőr szolgálatát el'edményesen látha ~a el, szükséges, hogy állandó tanulással és lankadatlan szorgaloll1lllal, a hivatása által megkívánt elméleti é gyakorlati ismereteket megszerezze. Alaposan ismernie kell tehát azokat a törvényeket, uta ításokat, rendeleteket, szabályrendeleteket és parancsokat, amelyek szolgálatával kapcsolatosak, tisztá: ban kell leDllie a nyomozás elméletével, gyakorlat! keresztülvitelének módjával s az írást, számolást és fogalmaz á t annyU'a el kell sajátítania, hogy bármilyen ügyben jelentést vagy feljelentést önállóan megszerke. zteni képes legyen. zolgálatának ellátásához szükséges gyakorlati ismereteit a csendőr csakis a gyakorlati szolgálatban ,aló hosszabb tevékenykedés után, de akkor is csak úgy tudja megszerezni, ha szolgálata iránt kedvet és érdeklődést tanusít, ha feljebbvalóinak és idősebb bajtársainak útmutatásait és magyarázatait megjegyzi, az Ő ténykedéseiket megfigyeli és az általa meg nem értett dolgokban maga kér tőlük felvilágosítást. 96. .A. csendőrség katonai szervezetéből folyó an a csendőr ismerje a katonai büntetőtörvénykönyvnek, a katonai szabályzatoknak és előírásoknak reá vonatkozó rendelkezéseit és törekedjék arra, hogy katonai szakismereteit is állandóan bővítse. 97. A csendőr a szakismereteken felül olyan ismeretekre is tegyen szert, amelyek általános műveltségé nek fokozására és látókörének szélesbítésére alkalmasak. A tár'adalmi magatartási szabályok és érintkezési formák ismerete a cs~ndöl' társadalmi helyzetét teszi kedvezöbbé. A felsonJlt iswereteknek megszerzése nemcsak a zolgálat (.rr]ekéb(~n sziíkséges, hanem a csendőr egyéni frdekét ~S boldof!Ulását is e}(jmozdlt,ja, mert kellő képzet é:;r nflkiil pályáján nem bfJldoguJhat és azoknak az ~ld bárm,']y h(;lyzetf.ben is ha~znát veszi. li o~:r,zrJl tabh rn(.rt~kh(:n :íJ1 fenJl pz a követelmény a zak~ z " rjl''';IJaJ'au r' fj(JkrJkkal, valanjint az örspa-
rancsnokhelyettesekkel szemben, akik a legénység oktatására és önképzésének irányítására elsősor.ban. v~r~nak hivatva és akik ennek a feladatuknak csakls klvalo elméleti és gyakorlati képzettség mellett tudnak megfelelni. 18. §. A
csendőr
személyes viszonya a csendőrség' tagjaihoz és a polgári személyekhez.
98. A csendőrt az előljárók és feljebbvalók ugya?olyan bánásmódban részesíts~l~, m~lt a:rr:ilyent a m. ,kIr: honvédség ténylegesen szolgalo altIsztJelre a Szolgalaü Szabályzat r. Rész előír. , . A csendőrt nyilvánosan megdOl'galnl nem szabad. 99. A csendőrt polgári hatóságok, hatósági szemé~ lyek és magánegyéneje részéről is állásának megfelelo bánásmód illeti meo' s egyáltalában nincs megengedve, hogy vele szemben bárki is gorombásk?djék vagy á,ll~ sának tekintélvét sértő módon viselkedJék. Ha ez meg1.S elöfordulna a' csendőrnek a 108. pontban illetve a 312. pont 24. al~ontjában előírtak szerint kell.eljárnia. . A csendőr kizáróan saját előljárómak fegyebm hatalma alatt áll minek folytán mind a hatóságoknak, mind a magános~lrnak minden ~~ya~. ügyben,. an:ely" a csendőr személyét érinti, a csendor kozvetlen tIsztI eloljárójához kell fOTdulniok. 100. Polgári köz.!1ivatalnokoknak a csendőr az állásukkal járó tiszteletet megadni köteles. A vármegye fő- és alispánjá~ak',a,k~r., törvén~~z~k és a kir. ügyészség elnökének, a vlzsgaloblronak, a Jaras föszolgabírájának és a kir, járásbíróság elnökének, valamint olyan városokban, amelyeknek a területén a szolgálatot a csendőrség látja el, az illetékes állami rendőrség kapitánysága vezetőjének a csendőr - ha el~tte ismeretesek, vagy ha mint ilyenek felismerhetők -l11Jnd szolgálatban, mind szolgálailm kívül katonai tis7JLeleLadássR l tartozik,
-
\
49
4S
19. §. Jelentkezések és bemutatkozások. 101. Ha valamely csendőrségi állomásra az Államfő megérkezik, akkor az állomáson lévő legmagasabb cselldőrtiszti parancsnok az első szárnysegédnél jelentkezik, illetőleg vele érintkezésbe lép és rendelkezéseit kikéri. Örsállomásokon ez az illetékes szárnyparancsllok feladata, aki az Államfő ottléte a.latt ott tartózkodni köteles. 102. Ha v-alamely csendőrségi állomásra a honvédelmi miniszter, a honvédség főparancsnoka vagy az illetékes honvéd vegyes dandárparancsnok szolgálatban megérkezik, akkor - tekintet nélkül arra, hogy ott honv-éd állomásparancsnokság van-e vagy nincs - az állomáson lév-ő legmagasabb csendőrparancsnok nála jelentkezni köteles. Ha az állomáson csak örsparancsnokság v-an, a jelentkezést az örsparancsnok vagy hc- . lyettese a parancsőrtisztnél teljesíti. Ha olyan örsállomásra, ahol honvéd állomáspaTancsnokság nincs, a csendőrség valamely katonaállományú tényleges tisztje szolgálatban vagy szolgálaton kiniL a\"agy a honyédség valamely katonaállományú tényleges tisztje szolgálatban megérkezik és ezt az örssel közli: nála az örsparancsnok vagy helyettese jelentkezni köteles. 103. Ti. zti állomásokon a legmagasabb parancsnok ( egédtisztjév-el) jelentkezni köteles a miniszterelnöknél, a honvMelmi és belügyminiszternél, a honvédelmi és belügyi államtitkárnál és végül a belügyminiszternek kirendelt képviselőj énél, utóbbinál azonban csak akkor. ha az Y. vagy ennél magasabb polgári fizetési osztályba tartozik és érkezéséről a pal'ancsnokRág hivatalos t'!rtejtést kapott. Ha a belügyminiszter képVÍE~Hjje a VI. Yagy ennél alacsonyabb polgári fizetési (Jsztályba tartozik és ha a parancsnok hivatalos értesít~st kal), ypl(- a JJarancsnok segédtisztje útján a szárnypara!lcslJ(Jk az(mhan ~zemé lyrs(~n - a hivatalos frintkr·zf.··1 w:gy(; ff!!. Ha váJáTll(~ly lJf;r/J ticzti parau(;f;noksAg flzékhelyén lév() ÖJ'S á)]()má rm a nd uil%i (·}'(·lnijk, a hOll vpdclmi vagy
l
belügyminiszter, a honvédelmi vagy belügyi államtitkár, továbbá bármely örs állomáson a vármegye fő- vagy alispánja, az illetékes kir. törvényszék vagy kir. ügyészség elnöke, az illetékes kir. járásbíróság elnöke, a járás főszolgabirája, végül azokon az örsökön, amelyek az állami rendőrség hatósági területén teljesítenek szolgálatot, az illetékes kerületi rendőrfőkapitány vagy az illetékes rendőrkapitányság vezetője hivatalosan megjelenik, náluk az örsparancsnok jelentkezni köteles. A jelentkezések a 209. pontban előírt esetekben díszben, különben pedig szolgálati öltözetben és mindig a szálláson történnek. 104. Uj állomásra való bevonulás után a tiszti parancsnokok mindazoknak a hatóságoknak és hivataloknak a főnökeinél, akikkel szolgálatilag érintkeznek, bemutatkozó látogatást tesznek. A szakasz- és örsparancsnokok a közigazgatási hatóság főnökénél, a kir. járásbíróság elnökénél, a helybeli állami rendőrség vezetőjénél és végül a községi előljáró ságoknál hivatalosan bemutatkozni kötelesek. A szakaszparancsnoknak a közigazgatási (állami rendőTségi) hatóság főnökével, az illetékes járásbíróság elnökével és biintető bíráival, valamint a községi elől járóságokkal állandó érintkezésben kell lennie s náluk szükség szerint időnként meg kell jelennie. A katonai jelentkczésekre nézve a Szolgálati Szabályzat I. Rész 34. a. §-ában foglaltak mértékadók. 105. Szolgálatban álló járőrök portyázás, illetőleg külső szolgálat teljesítés közben - ha szolgálatuk őket abban nem akadályozza - nrinden előljárónál, kivel találkoznak, jelentkezni kötelesek. Feljeb~valónál, valamint a 103. pontban felsorolt polgári személyiségeknél csak akkor, ha ezek őket megszólít ják. Ha a járőr szolgálata közben olyan községbe ér, ahol a vármegye fő vagyalispánja, a járás főszolgabírája, a kir. ügyészség elnöke, a vizsgálóbíró vagy a kir. járásbíróság elnöke, valamint az állami rendőrség olyan hatósági területén, ahol a csendőrség teljesíti a szolgálatot, az illetékes rendőr kerületi főkapitány vagy az illetékes rcndőr kapitányság vezetője hivatalosan megjelent, náluk jelentkezni köteles. Az előljáró osztály- és szárnypantllcHSzorv. 68 8z0 1g. ui.
r_l.
\
~~o~ság
zékh~l:réll
yaló megjelen' s alkalmával a járnrok az o.,ztah·- és szárnyparancsnokságnál is jelentkezuck. " Ha a járőr idegen örsparaucsnokság székhely én vagy pedig - nyomozás céljából - idegen állami rendőr ségi hatóság székhelyéu1l1egjelenik, az illető örsparancsnoks~,~á~ jelentkezni) i~letöleg az állanu rendőri hatóság yezetoJenel vagy meg1Jlzott helyettesénél bC1l1utatkozni köteles. Ha nyomon üldözés ese"tében a jelentkezés (bemuu;tkoz~s) a, késedelernből beállható veszély miatt a megerkezes utan azonnal nem lehetséges akkor annak ' uto'lagosan, a nyomozó cselekmény befejeztével kell meo"törtéllnie. Ha a járőr idegen örs, illetőleg állami rendőrséo'i hatóság terűl etén nyomoz anélkül hogy azoknak szék~ely~n me~elen~ék, a~ i,d~gen' örsparancsnokságot, ~eto~e9 ,~Z allanu rendorseg,l hat~ságot a járőr meg:]elene"erol - annak bevonulasa utan - az örsparancsnok értesíti. . 106. A Szolgálati Szabályzat I. R ész 265. a.-c.-ig e~ 266. a.-e.-ig terjedő pont jaiban előírt jelentkezéseket. illetőleg ér~s~tés~ket tisztek a helyben levő lcgllla~asabb csendortiszti parancsnokságnál is, csendőrök l~edig csak a helyben levő örsparancsnokságnál teljesí.ik. Ha az állomáshelyell csendőrörs nincs akkor a. J~lent~ezé az illetékes örsön szolgálati jegyben is tört~nhetik. .A. postaköltséget azonban a szabadságolt ,'i. eli. , CsenclőIti 'z~ek, ha, Budapesten megjelennek s ott ~rom napon, ~ tartozko.dnak, kötelesek a várospal ancsnoksagnal Jelentkezm. Ha az ott tartózkodás nfgy napig vagy pzpn túl tart, ezenfelül a csendőrség felügyeléíjénél is ,jelentkeznek. 10.1. T,il ztek a honvédelmi miniszternél fl egyéb k~tonal fel.Jp.hhvalóknál a jr ]I'ntkczést a Szolgálati Szabalyzat r. Ré, z. 93. és 94. pontjáhan foglaltak szerint teljesí jk. A. mini szterelnCikn él, a belügyminiszternél a h~n~~delmi vagy a lJeliigyi államtitkárnál és a helii~ ~lruszt(:r kirf:!nrlelt k~pvjf;pJl),VnéJ az (~](jírt eseteldJen ..•]c}(-rJt ('m" , jlh:tfjleg :,.Jr·lpntkp7,(~m" szóval jelenik 'wek. .
ól Csendőrök
a fentemlített magas állású polgári személyiségek, valamint a fclhíV'ási joggal biró polgári hatósági személyek előtt ugyanígy jelentkeznek. Polgári személyeknél való bemutatkozások alkalmával tisztekre az általános társadahni formák mértékadók ; a csendőrök a "Tisztelettel bemutatkozom" szavakat használják. . "A csendőr a polgári személyiségeket a jelentkezés, Illetoleg bemutatkozás alkalmával az őket megillető címmel, hivatali állásuk megnevezésével és Úr" szóval szólítja meg. " 20. §. Panasz polg·ári e.gyének ellen. Eljárás becsületsértés, rág'almazás és hamis vád esetében.
108. Ha a csendőrnek valamely polgári hivatalos sz~mély vagy magánegyéll ellen a személyét ért sérelem lIDatt panas~a van, azt közvetlen előljárójának jelenti be, .~ki. azt Jelentésbe foglalva további eljárás végett a keniletl parancsnoksághoz előterjeszti. Ha a csendőrt valamely polgári egyén akár szolgálatban, akár szolgálati ténykedéséből kifolyóan becsületében megsérti, megrágalmazza vagy ellene hamis vádat emel, a törvényes megtorlás igénybevételétől elállania nem szabad. Ilyen esetekben a csendőr panaszát közvetlen elöljár?ján,ak be~ele~ti ~s egyúttal ugyanahhoz benyújtja a~ llletekes. klr. }19yeszséghez vagy kir. járás·b írósághoz ?~e,tt, fe~Jelent:set" a~elybe,n a bűnvádi eljárás megmdítasat es a vad kepVlseletenek a közvádló által való átvételét kéri. Az örsparancsnokság a csendőr jelentését az elöljár,ó szárnyparancsnoksághoz terjeszti fel. A szarnyparancsnok az ügyet a feljelentés továbbíLása előtt, de legkésőbb 8 liap alatt kivizsgálja és a csendőr jelentését a kivizsgáló jelentés kiséretében szolgálati úton a kerületi parancsnoksághoz terjeszti fel amel~, h~ .az ,eljár~s megindítására elegendő alapot lát; a toyabbl mtezkedest mcgteszi. J.Dzél't a csendőr a feljelen~esben a tanúk neveit, valamint bizonyítékait is sorolJa fel, hogy panaszának alaposságát már a szárnypa~
.
"9
O~
runcsnok által lllegej tendő vizsgálat során bizonyítani tudja. ~ Ha a kir. ügyész a vád képviselet ét átvette, a vádat azonban a tárgyalás során elejtette vagy ha a vádat nem ejtette ugyan el, de a bíróság megszi:intető végzést vagy fehnentő ítéletet h ozott és e határ ozat ellen a kir. ügyész perOlToslattal n em élt, a csendőr, amennyiben a pótlllagánTád átvét elére n em hajlandó, nyugodj ék meg a lill'. ügyész elj ár ásában, illetöleg a bíróság végzésében vagy ítéletében. H a a lill'. ügyész becsületsért és, illetöleg rágahnazás esetében az ügybe kezdettöl fogva n em avatkozott be, a_agy akár e cselekmények, akár hatóság előtti rágalmazás, illetőleg hamis vád eset ében a vád képviselet ét még a tárgyalás előtt m egt agadta, illetőleg elejtette, _agyi ha a vádat az el őbbi cselekmények eset ében mint főmagánvádIó, az utóbbi cselekmények esetében pedig mint pótmagánvádIó maga a csendőr képviselte, akkor a vád képviselete körül a csendőr saj át belátása szerint jár el. H a azonban a vádat a tárgyalás sor án is k ép Ti elte. bocsánatkér é sel nem szabad m egelégednie, hanem ítéletet kell kém ie. Ha a csendőrt szolgálaton kívül mint magánszemélyt sértették meg becsületében vagy rágahnazt ák meg, pana zát szóval az örsparancsnoknak j elentse be, aki kötele az esetet kinyomozni, a bűnvádi f elj elentést elkészíteni és azt az illetékes kir. ügyészségh ez vagy kir. járásbíró ághoz leendő továbbítás végett szolgálati úton az előljáró kerületi parancsnoksághoz felterj eszteni. A feljelentéshez a bűnvádi eljárás megindítását kívánó llyilatkozatot kell csatolni, melyet a sértett csendőr ír alá. Ilyen esetekben is a csendőr a vád képviselete körül a saját belátá. a szelint jár el. 109. Polgári peres ügyben a csendőr núnt magán fél jár el f.<: keresf:!tét a bírósághoz közvetlenül adj a be. A fJ~r mtginditásáról azonban a szárnyparancsnokának jelentést tfoC;Z. aki a je]entrst tudomásulvétel véget.t az o. ztályparancsnrJksághoz terjeszti fel. 11 O. _\Z pgé!-iz cSf>udörsrg vagy a csendőrség valamely alakulata p))r.'ll ('lkijw,:tdt })llcsiíktsértés vagy rágalmazás (':l'.i(.:tébr~n az jratr)k~t kivi zsgáló jelentés k jsére-
53·
t ében további eljárás végett szolgálati úton a m. kir. belügyminiszterhez (a személyi osztály útján) kell felterjeszteni. 111. Ha valamely sajtótermékben a csendőrséget, egyes csendőr parancsnokságokat vagy csendőrségi egyéneket rágalmazó vagy előnytelen színben feltüntető· közlemény jelent meg, az illető sajtóterméknek egy példányát az érdekelt parancsnokság vagy az érdekelt személy közvetlen előljáró parancsnoksága az abban tárgyalt ügyre vonatkozó r észletes felderítő jelentéssel együtt a csendőrség felügyelőjéhez 8 napon belül közvetlenül felterjeszti. * A csendőrséget mint testületet érintő helyreigazító nyilatkozatoknak időszaki lapokban való közzétetelére csak a csendőrség felügyelője jogosult. Ugyancsak ő adja meg az egyes csendőrparancsnokságoknak és egyéneknek az őket érintő helyreigazító nyilatkozatok közzétételéhez szükséges engedélyt. 112. Ha valahol a csendőrséget gúnyoló vagy előny t elen színben feltiintető színházi vagy más olyan előadá sokat tartanak, amelyek büntetendő cselekményt nem foglalnak ugyan magukban, de a csendőrség tekintélyét sértik, az illető állomáson lévő legmagasabb csendőrpa rancsnok igyekezzék a hatóság útján az illető színházj vállalat igazgatójánál vagy az előadás rendezőjénél az indok ok kifejtése mellett - odahatni, hogy ezeket az előadásokat f::Izi.intessék meg vagy azok tartaImát megfel elő en módosítsák vagy módosíttassák. • Lásd : 1914. évi XIV. t. -C. (sajt6törvény ) 20. ~-át. amely szerint a h elyrej g azít6 ny il atkozatot a közlem ény megj el enésétől számított egy h 6n ap alatt leh et csak közzétenni.
55
V.
Belső
szolg'álat.
21. §. Laktanyarend. 113. ~linden csendőrségi laktanyában az abban elhelyezett csendőrségi alakulatok parancsnokai közül a rangban legidősebb a laktanyaparancsnok. A kerweti p ar ancsnok a laktanyap arancsnokságot átruházhatja, elmélfogva ahol különös viszonyok kivételt tesznek szükségessé, laktanyaparancsnokot ne,ez ki. A laktanyaparancsnok állapítj a meg a rend és biztonság fenntartásár a szükséges ki.ilönleges r endszabályokat, amelyelrnek megtartása mindenkire kötelező, aki a laktanyában lakik vagy t ar tózkodik. Azért, hogya laktanyaszabályokat a laktanyában lakó nő s egyének családtagjai és hozzátartozói is megtartsák, a csal ádfő felelős.
E rendszabályoknak a megtar tása f ölött a laktanyaIJarancsnok őrködik és a laktanyarendér t is ő felelős . N agyobb laktanyában a helyi viszonyok által szükségessé tétt különleges rendszabályokat a laktanya bejáratán belül olyan módon kell kifüggeszteni, hogy azokat mindenki könnyen észrevehesse és elolvashassa. A laktanyaparancsnoknak az állomáson lakó tiszteket és DÖS legénységet nyilvántartó szállásjegyzéket kell vezetnie. .A. laktanyaparancsnok felügyel arra, hogy bérel t laktanyában alaktanyatulajdonos szerződésszerű köteIE-zettségeit teljesítse, kincstári laktanyákban pedig a szükséges javítások és helyreigazítások ir ánt intézkedik. 114. A néjtlen legénység a laktanyában köteles lakni. A )JéjsijkrH::k ci'lak akkor van igényiik a laktanyálJ an elbelyez[.~r(', ha (Jtt kellé; ff.rőhely áll renclclkezésre. Elv ]r;gy(;JJ azrmban, hogya fjéjs legénység közül elsö-
sorban mindig az örsparancsnok, iskoláknál p edig a szolgálatvez ető nyerjen a laktanyában elhelyezést. 115. Osendőralakulatokat polgári egyénekkel vagy p olgári családokkal egy épületben csak elkerülhet etlen szükség eset ében és csak a csendőrkerületi parancsnokság engedélyével szabad elhelyezni. Laktanyában Iévé) helyiségek et, nősölrnek fenntartott lakásokat vagy lakásr észeket a csendőrségen kívül álló egyének részére albérletbe adni n em szabad. 116. A laktanyában vagy más, a kincstár által bérelt épületben lévő tiszti lakásokat a k erületi parancsnok és a csendőrség felü gyelőj e véleményén ek meghallgatása után a belügyminiszter (szolgálati osztály útján) utalja ki. A lakások kiutalása n em személy szerint, hanem szolgálati alkalmazás szerint történik. Szakaszparancsnokok és örsparancsnokok, valamint a kerületi törzshöz beosztott nős csendőrök részére a lakásokat a kerületi parancsnok, míg a többi nős, rangosztályba nem sorolt havidíjas és altiszt r észére az osztályparancsnok utalja ki. A laktanyában le vő helyiségeknek elhelyezési. vagy más célra való f elosztását alaktanyaparancsnok végzi. 117. Laktanya kibérlésénél mindig arra kell törekedni, hogy ahhoz kert is tartozzék. T ekepályának és tornaszereknek, valamint lugasoknak alaktanya területén való felállítása meg van engedve. Utcára nyiló ablakok a biztonság és illem szempontjából leheWen deszkából készített ablaktáblákkal, vagy ha ezt a bérbevételnél nem lehetne kieszközölni, zöldszínű átláthatatlan csinvat vászonfüggönyökkel 1('gyenek ellátva. A függönyöket a kincstár terhére kell beszerezni és azok a kincstár tulajdonában is maradnak. 118. Laktanyák, valaIrÚnt olyan épületek külső homlokzatára, amelyekben a csendőrparancsnokság van elhelyezve, Magyarország címerével és "M. kir. csendőr laktanya" f elirattal ellátott címtáblát kell kifüggeszteni. Ha azonban valamely csendőrparancsl10kság nem a laktanyában van elhelyezve, akkor az illetö paralJCS-
I
llokság'- szervezetszerii elnevezését feltüntető táblát kell kifiiggcsztClli. Mindezeket a címtáblákat a kincstár köz11011tilag szerzi be. 119. Az örsirodát, a legénységi szobát, konyhát és ~léskallll'át, a magánlakásokat, a böröndös-, nyerges- és zaboskanu'ákat, a fogdát, az istállót, az árnyékszékeket, ,alamjnt a lőfegyverek megtöltésére és kiürítésére szánt helyet a bejáratok felett, illetőleg a megfelelő helyen 18 cm hosszú és 4 cm széles, fekete szegélyű, zománcozott fefu'ati táblával kell megjelölni. Nagyobb laktanyában a laktanyaparancsnok szükség esetében hasonl.ó táblával más helyiségeket is megj elöltethet. A fefu'ati táblákat a kincstár terhére kell beszereZlll. A helyiségek rendeltetését feltüntető feliratokon kínil. más feliratokat alkalmazni nem szabad. 120. Tűzvész elkerülése végett a padlásokon, a takarmánykalill'ákban és más tűzveszélyes helyeken a dohányzás, valam.int a fedetlen lánggal való járkálás tilos. Legénységi konyhákban takarodó után, illetőleg a ,acsorának a külső szolgálatból hazatérő csendőrök ré~zére ,aló megfőzése után a tüzet el kell oltani. Kályhákon csőzáró ké, zülékeket nem szabad alkalmazni. A kályhák előtt a padlót bádoglappal kell bevonni. A szobaparancsnok kötelessége arra ügyelni, hogya kályhák fütése a kellő elővigyázattal történjék, ezért lefekvés előtt a kályhákat meg kell vizsgálnia, hog'y azokból szikra vagy parázs ki ne hulljon vagy széngáz ki ne ömöljék. A laktanyaparancsnok gondoskodni köteles arról, ho1;Y a kéményeket rendesen tisztogassák és hogy a kéménytiEztító lyukak ajtói IllÍ11dig zárva legyenek. 121. Olyan laktanyában, ahol tűzoltószer ek vannak, a laktanyaparancSDok időnkint győződjék meg arról, hogy azok használható állapotban vannak-e és gondoskodjfk flrról, hogy
A
tüz()lt6~zerek
alkalmazását a laktanyában elhelyezett ]r'gfTJY f,g gyakorolja.
Ha a laktanyában tűz támad, a helységben szok~ sos tűzriadó jelt kell adni és a laktanyaparancsnoko~ ~s értesíteni kell. Tűz esetében ~de~ekelőtt a t~ ,el!,oJtasáróI az emberek és állatok blztonsagba helyezeserol, valamu;.t a kincstári vagyon megmentéséről kell. gondo~ kodni. Egyidejűen a tűzoltóságot is érte~íteill k,ell es mihelyt az a helyszínére érkezik, az oltáSI munkalatok vezetését annak kell átengedni. 122. Folyosóknak és lépcsőknek a sötétség beálltától virradati.g kivilágítva kell lenniök. Emeleten levő szobákban és folyosókon nem szabad olyan gyakorlatot végezni, amelyek az épületet megr~z kódtatják. Tűzifát és ~őszene~ ~sak az udvaron" fa~ (szén-) szinben vagy pmcehelYlsegben szabad apntaill. Nyitott ablakokat ki kell támasztani, erős szélben pedig be kell zárni. 123. A laktanyában és környékén mintaszerű rend és tisztaság uralkodjék. Szemetet, hamut, trágyát és hasznavehetetlen s~a,l mát csak az e célra kijelölt helyeken szabad lerakm es azokat időnkint el kell távolítani. .Az ívóvizet szükség esetében meg kell vizsgáltatni, hogy nem tartalmaz-e az egészségre ártalmas alkatrészeket. " . , , , . k' "l' A vízvezeték, légszesz- es VlllanyvilagItasl eszu ekek kifogástalan állapotára ügyelni kell . 124. Rendszeresített szolgálati lőfegyveren kívül más lőfegyvert a csendőrs~g egyénei is cs~k ~z .~lsőfok~ rendőrhatóságnak az osztalyparancsnoksag "'!t~ an ~~? szerzett engedélyével tarthat~ak. ~ lak,t~n!a~an, lovol: dözni tilos. Kivétel a lovardaban IdomItasI celbol valo lövés, valam.int a szobafegyverrel való céllövés. 125. A laktanya udvarának és kertjén~k ~ondo~á sára és csinosítására is gondot kell fordItam, ~zert amennyire azt az éghajlat, a talajviszonyok, ~alaTlllnt a rendelkezésre álló teri.ilet nagysága megengedik, a hasznos veteményeken és gyümölcsfákon kívül viráp;ok, bokrok és más dísznövények i.iltethetök, esetleg árnyékot adó lugasok készíthetők. Ott, ahol lehetséges" fők,éll~ kjncstári laktanyában és területen, a rendelkezesl'e aHo
59
ltel.rhez mérten, minden csendőr ültessen évenkint egyegy gyümölcsfát, amelyet saj át nevével jelölhet meg. 126. É lelem, ital, valamint egyéb cikkek árusítására a laktauyában csak szerződött markotányosok vagy ahol ilyenek nincsenek , csak olyan kereskedők és más áru ok "Vannak feljogosítva, akiknek a laktanyaparancsnűk erre engedélyt adott. A laktanyában lévő t ár salkodó és italmérő helyiségek zár óráját a laktanyap arancsnok határozza meg. r gyancsak a laktanyaparancsnok köteles a laktanyában lé\ö vagy a laktanyába bejár ó árusokat ellenőriztetni, hogy csak hitelesített mér tékeket használj anak, hogy llléltányo árban csak kifogástalan minőségű cikkeket áru íLanak é a csen dőrség tagjait semmikép en meg ne károsít sák. Házalóknak és ügynök öknek n em szabad megengedni, hogy a laktanyában árusítsan ak vagy megr enelelé eket gyűjtsenek. ~Iinden étkező- és italmérő helyiségben, valamint a mühelyekben a laktanyapar ancsnok által jóváhagyott árjegyzéket kell kifüggeszteni. 127. A laktanyában szeszes italból készletet tartani, mulatozni, dőzsölni vagy vendégeskedni nem szabad. 128. .Az örsiroda r endszerint az örsparan csnok elhelyezésére. zolgál. Kivüle az örsirodában csak az ör sön meg~zálló c endőrtiszteket szabad elhelyezni a szolgaszemélyzet kivételével. Az örsirodán kívül más irodában vagy nem lakás .céljára szolgáló helyiségbeli lakni nem szabad. .Az örsfőzőnő, - ha arra megfelelő és a legénységtől elkülöJ?itr::tt helyiség van - hasonlóképen a nősök cselMjei. 16ápolók és fprficseléclek a laktanyában lakhatTl~k.
129. Elé.íljáróknak pS szolgálatban álló csendőrtisz t(~kJj(·k . ha valamely (jrsálloruásra érkeznek, mind a saját zemélyi.ikl'e. mind a szolgájukra nézve a csendőrlak tanyában való mpgszállás PS étkezés meg van engedve . • zolgálati utazásrJk kivételével tiszteknek a legénységi f.tkr:zÓsbrm rp"zt Vfmnj nem szabad. Olyan CEr·wJ(irti' zt('k, akik az örsáll ornáson 8zo1gálatrJlj kíviil frJl'r]1I1na)r mr'f.!. a laktanyáhan csupán elhf'lye-
zést igényelhetnek, a mindenkori napibetét felének lem etése ellenében de ezt is csak abban az esetben, ha az örsiroda nőtlen Jrsparancsnok által elfoglalva nin.cs. A testülethez n em tartozó tiszteknek, valammt a polgári tisztviselőknek a laktanyában sem elhelyezést, sem étkezést nem lehet aclni. 130. Ha a laktanyában lakó nős csendőrök valakinek három napnál hosszabb ideig lakásuk~~ ~.z~P.ást adni kívánnak erre alaktanyaparancsnok, orsokoll a szárnyparancs~ok engedély~t ..köt~lesek 1~kérni. .. ' 131. A laktanyában levo butorok, agynemuek es konyhaeszközök stb. mindig ~el,jes leltári s~á~ban, legyenek meg, azokat használhato allal?otban es .tisztan k en tartani ezért mind fegyelmileg, mmd anyagilag az felelős aki átvételüket a leltárban legutóbb elismerte. , A fogdahe1yiségek vasrácsos ablak~~zal és a legénységi vagy ügyeleti szobába szóló csengovellegyenek ellátva. , ., , 132. A laktanyában a hasznos hazlallatokon (10, tehén , kecske , sertés , baromfi) kívül házőrző vagy szol. b l gálati ebet valamint macskát és galambokat IS sza ac t artani. H~rapós ebet nappal meg kell kötni. 133. Alaktanya kapúját takarodótól ébresztőig zárva kell t artani. 134. Minden parancsnok a laktanyának a laktanyaparancsnok által részére k~utalt kö;le~~ben ~ laktan~a r endért felelős. A laktanyaban lako nos egyenek az a1taluk lakott épületrész és az általuk használt udvar l::tktanyaszerű rendjéért felelősek. ... , A laktanyát alaktanyaparancsnok, llletoleg az altala megbízott tiszt időnkint mind éjjel, lrund nappal meglep etésszerűen vizsgálja meg. Magánlakásokat azon. ban megvizsgálni nem szabad. 135. Az örsparancsllok kötelessége gondoskodm arról, hogy ha nz örs egész legénysége sZ,olgálatb~n van, az örsiroda, örsp énztár és kamara kulcsat lepecsetdtel1, a t öbbi kulcsot pedig 1epecsételés n élki:il , a laktanyáhan lalró saját vagy valamely nős csendőr családtagjállnk vagy p edi g a községi elöljáróságnak átadjálL 136. A csenc1öJ'ség által használt épiileieklw)l bírl'lHági va gy l1atósági Mnykedp.sekr>t csak a laktallyapn-
61
:rancSlloknak vagy helyettesének előzetes értesítése után lehet foganatosítaui. A hivatalos eljárásnál a laktanyaparancsnok vagy helyettese által kirendelt csendőr egyén jelen lellJJÍ köteles. 137. ..Az Államfő születése és neve napján, Szent István király napján, március 15-én és május hó utolsó Tasárnapján a nemzeti színű zászlót, - június hó 4-én, október hó 6-án, továbbá valamely előljárónak vagy az őrs (alakulat) egyik tagjának elbalálozásakor pedig a temetés napjáig a gyászlobogót kell a laktanyára kitűzni.
22. §. Szobarend.
138. A csendőr illetékszeru szállását és annak berendezését az "llietékszabályzat" határozza meg. Az örsparancsnok a csendőröket a legénységi szobákban úgy helyezze el, hogy a próbacsendőrök és a fiatalabb c endőrök olyan idősebb bajtársakkallegyenek egy szobában, akik őket helyesen befolyásolni és oktatni ké})esek. "Minden szobában, amelyben két vagy több csendőr Tan elhelyezve, a rangban legidősebb aszobaparancsnok, aki a szobarendért és a tisztaságért felelős és ebben a minőségében a szobában elhelyezett egyéneknek elől járója. Ha a szobaparancsnok nős, a helyettese mindig a szobában elhelyezett rangban legidősebb nőtlen csendőr. Ha a szobában kár fordul elő, aszobaparancsnok köteles en-öl közvetlen előljárójának jelentést tenni és a zánd?kos "\'agy gondatlanságból eredő kártételeknél a tettest kipuhatolni. lIa a tettest nem lehet kipuha-tolni, a kártérítésre a szobában elhelyezett összes egyél1(~k eg'retl'!mlege~eJ1 kötelesek. 139. A leg~ny,-,~gi szoba bp.járó ajtajának belső oldalára kér""gpa!Jirból k~szült és 5 mm zöld szegéllyel ellátott .. zohalajstronlOt k(~ll filggeszteni, anlPlycn [\ c apatw t f!S ;-jr. (~t1() .. ztály) C:ÍmfpJiratán kívül a szobában dh(!ly(·z(·tt pgyf-rl(·k rf'nr}f(Jkr/zatát éR nevf.t lu·ll fcltÜnid:nÍ. A ]WFk TnPgjP](jJéspr p Iwfí'tújtt kál'tyapapirzr-l,...tek(lt kr,ll} rI 7.ni1lni. Ifa a G ('ndéJl'rjk töbh, f~gymás-
sal összefüggő kis szobában va~3:~ elhe.l~~zve, a s~oba lajstromot elég az első szoba aJtaJara kifu~gesztem. , A szobalajstrornnak 25 cm magasnak es 21 cm szelesnek kell lennie. . 140 . ..Az ágyakat a férőhelynek megfelelően az a~tóktól és az ablakoktól lehetően távol kell felállitam. A csendőr csakis az örsparancsnok engedélyével cserélhet ágyat. , " Minden ágy fejrésze fölé, a fegyver- es ruhaallvany polcának közepére egy fehérszínű, szélé~ ~ mm.-nyi ~zé les zöld szegéllyel ellátott, 11 cm hosszu es 8 cm szel~s bádogtáblácskát kell kifüggeszteni, amelyen a c~e~do~' nevét és rendfokozatát feltünő betűkkel kell megJelolm. Az ágyneműt kimélni, tisztán tartani, hetenkint szellőztetni és porolni kell. . 141. A lepedőket és vánkoshéjakat kéthetenkmt váltani kell' a szalmazsákokat évenkint újból, félévenkint pedig ~~kén~ ~ell ut~ntöltenf, h?gy, túl kem~nye! ne legyenek es szeleik az agy vasallvanyanak felso szelével egyvonalban legyenek. , ,.. , Az ágyban az ágyneműn és atollforgon klVUI mas holmit tartani nem szabad. 142. Az ágy megvetése a következő módon történik: A csendőr a szalmazsákot akként rázza fel, hogy a szalmazsák felülete egyenletes legyen. Ezután nyáron a téli, télen a nyári takarót a ~zalmazsák;'a -. ~nnak megfelelő nag-yságban összehaJtva rafekteh es az alsólepedővel beteríti' a lepedő széleit a szalmazsák és az ágydeszkák közé gyü~i. Ennek megtörténte után a felső lepedőt és a második ,(nyárf' illetőle?, téli) tal~aró~ ~z áo'yra helyezi. A takarot az agy hosszanak es szelessegemegfelelően összehajt ja és a felső lepedő lelógó széleit akként llajtja a második takaróra, hogya lepedő nek két oldalt felhajtott szélei egymással egyenlő szélességü sávot alkossanak. Az ilyen módon megvetett ágyat co'ész hosszában a zöld ágy takaróval beborítja. A vánk~st - magasahh részével a falhoz fordítva - az ágy fejére helyezi el. 143. Minden csenclőrnek meg van engedve, hogya kincstári fejvánkoson kivúl egy fehér vászoulmzattal borított saját fejvánk()~t is hnszuálhasson, amely aZOll-
n:k
63
han a kincstári fej vánkosnál sem hosszabb, sem szélesebb nem lehet. Az, hogy a csendőr t éli vagy nyári t akar óval, esetleg mindkettővel takar ózzék-e, a vidék éghajlati vizonyaitól függ. Ebben tehát a legénységet k orlátozni nem szabad. 144. Ebéd után 1/215 ór áig, valamint fárasztó szolgálat után az ágyon fekvés nappal is meg van engedve, de az ágyat a beszennyezéstőlmeg kell óvni és a lábbelit le kell húzni. Pihenés után az ágyat ismét r endbe kell hozni. H a a férőhelyviszonyok megengedik, az átvonulók é a nappal pihenők r észér e külön szobát kell ber endezni. 145. Nős egyének családtagj ainak az irodákban, a legénységi szobákban és az ezekhez tartozó mellékhelyiségekben tartózkodniok n em szabad. 146. A fegyver zetet, lőszert, szer elvényt és ruházatot akként kell gondozni, hogy mindig tiszta és használható állapotban legyenek. A poleo fegyver - és ruhaállványon a f egyver szerelvényt és ruházatot a következőképen kell elhelyezni : aj Gyalogcsendőrnél : A polc közepére a borítóval letakar t kalapot, ettől jobbra"" a tábori sapkát é a magánsapkákat. A borítónak, - amely sötétkék katiko papirral bevont kéregpapirból készül, - magassága 20 cm, felső átmérője 23 cm, alsó átmérője pedig 30 cm legyen. A jobboldali szegre a pu kát, a fal felé fordított r.: zíjjal. a baloldali szegre pedig a járőrtáskát - fedeléw-l kifelé fordítva - kell felfüggeszteni. A fogason, azzal szemben állva, - jobbról balra zámítva - az els ő fogra a 10-10 darab töltényt tartalmazó tölténytáskákat, sodronyból kf.szült horogra, a fedeliikkel kifelé, a harmadik ~s <jt<jdik fogra a hátibőröndöt a ráerősített evöcsé... zfvel, hr)rdszíjánál fogva fedeiével kifelé, a mcl'odjk és negyr~djk fogra - a háti bőrönd elé - a jelsípot úgy kell fl'lakasztani, hogy a bojtlabdák és a jelsfp ('gy rua7as. ág-han l6g-janak. A hatodik PR hetedik fogTa a • .Az hllvánnl'sl
;oomben állva.
köpenyek et köp enyszíjjal ö.sszek öt ve és a há~~zalaggal kifelé végül a hüvelybe r eJtett kardot az elso fogra a derék~zíjnál fogva a tölténytáskák fölé ~g! kell akasztani, hogy a kardhüvely ~ f~l és a .fo~as labana~ ker esztkötése k özött szabadon logJon. A huvelybe r eJtett szur onyt úgy k ell a fogasokra fektetni, hogy a markolathüvely a puska felől a fogas lábát érintse. bJ Lovascsendőrnél : . A puskát a jobboldali, a járőrtáskát és a tokba reJ ~ t ett ismétlőpisztolyt hordszíjánál fogva a baloldali szegr e kell akasztani. A hüvelybe r ejtett kardot szíj ánál fogva az első, fl. der ékszíj at - amelyre a tölténytáskák is fel vanna~ l1ú zva - a harmadik és öt ödik fo gra úgy kell akasztam, hogy a tölténytáskák fedele~el lefelé lóg.~anak., A ,~~ velybe r ejtett szuronyt f elhuzott szurony~uvel~as~aJ~ nál fogva a második fogra kell akasztam. A Jelslpzslnór és a köpeny felakasztása úgy történik, amint az a gyalog csendőr számára van előírva. Azok a gyalogcsendőr egyének, akiknek sz~mára gyalog tisztikard van l'endszeresítve, vagy akikne~ meg van engedve, hogy szolgálat?n kívül gyalog ti~zh kardot viselj enek, ha ilyen kardJuk van, azt a masodik fo gra a j elsípzsinór alá akaszt ják fel. Hogy a fal a puskatusa által meg ne sérüljön, a falnak arra a részére, ahol azt a felakasztott puskatusa érinti egy 11 cm hosszú, 8 cm széles, szélein 5 mm széles zöld' szegéllyel ellátott, fehér bádogból készült védőtáblácskát kell erősíteni. 147. Az író- és ruhaszekrény málházása a következőkép en történik : Az író- és ruhaszekrény két csendőr számára szolgál. Ezek nevét és rendfokozatát a szekrény felső elválasztó polcán kétfelől, jobbra és balra, egy-egy 6 cm hosszú és 2 cm széles fehér kártyapapir szeleten fel kell tüntetni, mely papirszeletet a két szélén rajzszöggel kell megel'ösíteni. Az írószekrény felső polcán az írószereket, az alsó })olcon pedig a tiszta írópapirt, iromány.okat és könyveket kell megfelelő r endben tartani. A könyveket sarok·
61 Gli
kötésükkel kifelé akként kell elhelyezni, hogyalegna. g)'ohb legalul, a legkischb pedig legfelül legyen. A felső polc balsarkán, szegre akasztva, a bilincs és füzöláncok lakat jainak tartalék kulcsait kell őrizni. Az ú'ó- és ruhaszekrény alsó részében kell tartani: A. lllosdó-, borotválkozó- és varróeszközöket sötétkék kaliko papirral bevont fadoboz okban, valamint a ruhakefét, ezek mögött pedig a ruházati cikkeket (zubbonyt és nadrágot) . .A l'uházatot a szekrény szélességének megfelelően kell összehajtani. .A szekrény kulcsát a csendőr őrzi meg. 148. .A clíszöltözetet - amelyhez a clíszkalap, egy nyakszegély, egy jelsípzsinór, egy kardbojt, éremszalagok és egy pár fehér keztyű is tartozik - a díszruhaládában zárva kell tartaIli. A clíszruhaládát az örsirodában "agy, ha ott hely nincs, a legénységi szobában kell elhelyezni, "Díszruhaláda' , felirattal ellátott kulcsát pedig az ú'óasztal rekeszes állványána.k jobb oldalán szegre kell akasztani. Lábbelieket, valamint a közös tisztítószereket és egyesek tisztító eszközeit megfelelő állványokon külön helyiségben kell tartani, Ott, ahol erre külön helyiség rendelkezésre nem áll, a lábbelieket az ágy fejrésze alatt sarkukkal a fal felé fordítva, lllÍg a tisztítószereket .á zonzac kában, az ágy fejdeszkájába vert szegen kell tartani, Lábbeliek sámfántartása ajánlatos, A csendőrök magánIádái, amelyek a fehérnemü megőrzésére is szolgálnak, a tulajdonos nevével megjelöl.e) lehetően külön helyiségben és száraz helyen legyenek. A magánládák - a próbacsendőrökét kivéve _ sem időszaki 'Vizsga, sem s7.emle tárgy át nem képezhetik. A ruházati és felszerelési cikkeket csak az arra kije](jlt helyeken szabad tal'tani. Ezek a cikkek az álló ruh8fr)~a~okon "ag"!l más helyen csak addig lehetnek, :t1ní~ aZ(Jkra tjsztítás vagy szárítás végett szükség van, :)zrmn.vefl feMrneműt a magánládában, ott pedig, ahol á ][j(J-l:Itá . k(jzéjSPH tih'trník, kü](jn ládában kell őrizni. Az (jr"r)aran('~mf)k :rnJJiiza1M ps egyéb holrrú,ját az
irományszekrényben tartja, ugyanitt helyezi el a tiszta
ágyn~~~!~~b tiszta lepedő és epy, vánk?~éjd~isztikel~~~
" , h ználatára a díszruhaladaban a an oan Jarok l as A tartaléktöltényeket az őrsirodában az letben egyen, II t t ' íróasztal alatt, lepecsételt rakaszban ke ar an:, , A bák csinosítása és otthonosabba tete~e , " 1~9. a s:~obák falait képekkel, ti.:ikrökkel es celJabol d' 't ni Ilyen képek lehetnek: az órákkal lehet ISZI e , 'bb l'k la Államfő, miniszterek, előljárók ~s feJJe. va o , ;,a ~ mint bajtársak és hozzátartozok kepel va!5y , e~ " , , t f' k' ek hazafias és vallásos targyu ekepe:, s~J~ ~n; ~p táj kép ek és bekeretezett dicsér~ p~~ ets ~e M~~d:z~kkel azonban a falakat túlzsufolni o Ira sza o b' a d . Az l'tt felsoroltaktól nem , , eltérő tárgyú képek vagy okmányok kifüggesztese tIlos, " , A szobákban virág- és pipaállványokat ~elallita~, valamint hangszereket, lámpákat, ha~u:artokat, szot e' s más dísztáro;yakat hasznailli meg ~an en, b, ", , szséO'l szemnyegel\.C gedve; lábtörlők beszerzese tIsztasa~1 e,s ege b~ pontból kivánatos, .. ', " " 150 Kerékpárt minden csendor saJ~t koltsegen ,en'edéI nélkül beszerezhet, Visszaélés eseteben az .oszta~y g araIcsnokság a kerékpár használat~t I?e,gtIlth~tJa, kerékpárt az örsirodában vagy a legenysegl Rzobaban tartani nem szabad. ", , 151 Gondoskodni kell arról, hogy sz~seg eseteben l'Ö -tön -rilágot lehessen g~jta~:lÍ, ezért, éJJelre a. hQs~e:yufat kell " lntenm, szu? k".. ozos a sztall'a g'yertyat es ,~, 'l' " mé' ott is, ahol különben villany vagy .. g,aZVl,agltásgvan, Ezt a gyertyát és gyufát napp~l az orRIrodaban az irományszekrény tetején kell tartam. . 152. Az örsiroda falár;, ~ főhelyen és pe~lg va~1 ::z 't' al szemközt vagy az ll'oasztal felett a~ AlJamfo kea~tOVkerct és üveg alatt, ki kell f~iggesztem. U gyan,csak ~z t>rsjroc1ában kell kifüggeRztem a bekeretezett tavo1, sági kimutatást is, Az örsirodát ugyanazokkal a tárgyakkal lehet dl" , Bzíteni, mint a legénységi szobát, " A. leltári szakkönyveket.. folyou'atokat es RZE'THrO?
l
:--\Zt\rv (.\,; ~znlg. ul. ('.,.:- 1.
f,
117
daImi mih'eket könyvállványon, az örsirodában kell eIbel,űzni. 153. A legénységi szobában, illetőleg, ahol külön i~kolaszoba is van, ebben keret alatt Magyarország közigazgatási térkép ét, továbbá bekeretezve és üveg alá helyezve a napirenelet, az örskörlet térképét (l :75.000), az örskörletleírást, a vadász- és halász-naptárt, valamint az előljárók, feljebbvalók és tisztviselők névlajstromát kell kifüggeszteni. Utóbbin a miniszterelnöknek, a hon,édelmi és belügyminisztereknek, a honvédelmi és helügyi államtitkároknak, a honvédség főparancsnoká nak, a csendőrség felügyelőjének, az ő helyettesének és beosztott tábornokának, az illetékes honvéd vegyesdandár parancsnoknak, a csendőrkerületi parancsnoknak, az ő helyettesének és a beosztott törzstisztnek, az osztályparancsnoknak, a szárnyparancsnoknak és helyettesének, az osztály gazdasági hivatal főnökének, a f'zakaszparancsnoknak, a főispánnak, alispálmak, fő szolgabú-ónak, szolgabíráknak, a törvényszék és ügyész.ég elnökének (vezetőjének), a vizsgálóbírónak és a jál'ásbil'óság elnökének nevét kell feltüntetni. Ezenfelül - ott, ahol az örs az állanlÍ rendőrség hatósági területén teljesít szolgálatot - az illetékes rendőrkerületi fó'kapitánynak és a rendőrkapitányság vezetőjének neyét i fel kell tüntetni, Az elöljárók, f eljebbvalók és tisztviselők néylaj. tromát, egy ív irodai papir nagyságú fehér kéregl1 a pil'ból, akként kell elkészíteni, hogy a neveket fehér kéregpapirszeletekre írva, be lehessen fi.í.zni és ki lehessen cserélni. 154. A legénységi szohában, a hosszú közös asztal fl0kjáhan kell tartani a gazdálkodáÉli könyvet segédletr·Ín·1 rgyütt, az író-, számoló- és rajzfüzeteket s az f'j:..ryik brlsö sarokhan a portörlő rongyot. A gazdálko(Iási krjnyy lllpllf.klf,tf>it a gazdálkodásvezető őrzi meg, 155. A tal'talpkbilincsrt és füzőláncot két tarLalékJaka1 tal f.- ku}(!r,sal, lovas (jrsökön egy-egy darab első és lJ:lt ~f, Iti Íntapatkói , valmnint a bőrlyukaAztót az il'ol/1lÍ.nyszp krf.JJY V. ]'('kr-szphr'l1 hl! tartani. 1;jfi. A pf.llz1árasztal fiók,jában az elszámolás tár/!yút kf-pr'zi; í: ~ IJl(>gf'(·J(.JIí c101J()zokhall VHgy bftclogtartá-
khau elhelyezett pénzeken kíviil az á~alánysz~rnla~?"'('t e's 111cl1ékleteit a leJtárakat, utalvanyszelvenyekket oln"és, az őrsre érkezett '. penzeslevelek b 01'1't'k,·t e Jal k eII l
".
.
, bl' . l 157. Ha a szolgálati és egyéb könyvek ta "al, ~a a. t a szekrények polcai és azok ajtainak belso felülete nun " 'l "t'tl'l k liko " . c- l " bevonatnának paplrIa , erre a ce ra . so el reII{: b a ' . t kell használni, Ugyanilyen paplTral ~e evonlll paplr k t "tal az ú'óasztal tetején ellielye~ett do~o~o ,a , az .lroasz rekeszek feclőlapjait, valammt az lroalJzatot IS. . 158. A szobarend fenntartására, a szobák mmdennapi tisztogatására, valamint az ~gyak ,rend?ehozat,alára nunden csendőr rendfokoz,atára valo t~kintet n~l kül, szem 'lyesen kötelezett, akar a laktanyaban lakIk, akár nem. Ol'lZl1l.
23. §. Istállól'end.
159 Az istálló szellős, világos és kellő térfogatú legyen; . megfelelő szellőztetése céljá~ól nyáron át ~~ egyik oldalon levő összes ablakoka~ nYltva ke~ tarta~, télen azokat csak akkor szabad nYl~va, h~gym, ha sz:l~ csend van és nincs nagy hideg' . .Az lstalloablakokat teli időben kiakasztani nem szabad. .Az istálló hőmérséklete hidegebb évszakban + 12 0 C. (100 R) legyen. . 160 . .Az istállóban minc'ü:?' rendl~~k k.ell l~nllle, _ A trágyát az istállóban osszegytlJtem vagy a .r.ov,~k alatt hagYJU tilos, azt minden, alkaloID:l1al ~z erre klJelolt helyre ki kell hordani, .A meg hasznalh~t~ ah:l~t a szabadban ki kell szellőztetni, lUeg kell SZal'ltalll es alkalmas helyen ken tartani. . ", A levezetőcsatornákat vízzel gyakran kl kell obh, teni, jászlakat jókarban kell tartani s l1llnc1en etetes előtt megtiAztítani. . . A padlásfeljárót - ha az az istállóba l1yíhk - 11U11dig- elzárva kell tartani. Hil. Az agyaggal burkolt lóállcí.sok j6kal'bC\u tal'tása a kövf'tkező módon törté11ik:
.Az agyag jó minőségü, zsíros és ruganyos legyen, hogy a ledöngöléstől kellő szilárdságot nyerve, kevés
nedvességet vegyen fel. Az agyagot minden pelyva vagy szecska hozzákeverés e nélkül kell kidolgozni és rétegszerü lerakásakor a szükséghez képest vízzel kell locsomi. Az agyagburkolatot a legnagyobb gonddal tisztán, símán és szárazon kell tartani. A lovak kaparása v~gy rúgása folytán támadó egyenetlenségeket mindig keszen tartott agyaggal ki kell tölteni és a feltöltött agyagot fasulyokkal le kell döngölni. Lyukakat vagy gödröket homokkal vagy kaviccsal kitölteni tilos. Évente egyszer, de a szükséghez képest többször is az agyagbUl'kolat felső rétegét el kell távolítani és friss agyagréteggel pótolni. Ennél a munkálatnál, valamint javításoknál és az istállónak a szükséghez képest való kimeszelésénél is arra kell ügyelni, hogy az istálló használatbavétel előtt tökéletesen kiszáradjon. Az istálló teljes kiszáradása előtt oda lovakat bekötni nem szabad. 162. Igen világos istállókban, különösen olyanokban, ahol a világosság a lovak fejével szemben levő, alacsonyan fekvő ablakon át közvetlenül a lovak szemébe hatol, az ablakokat be kell fedni vagy lombos gallyakkal be kell takarni. ami egyúttal a legyeknek és egyéb rovaroknak az istállóba való berajzását is megakadályozza. 163. Az istállóban rendszerint váltó ahnot kell a.lkahnazni. Kivételes esetekben az ettől való eltérést a kerületi parancsnokság engedélyezi. Állandó aloru alkalmazása esetében arra kell ügyelni, hogy az, ha a lovak felkaparják fel ne l'ázassék hanem ismét keményre sulykoltassék és 'hogy a trágya a~ istállóból azonnal eltávolittassék. Beteg lovak részére kijelölt istállókban állandó aJllJot alkalmazni nem szabad és ha valamely állandó alommal ellátott istállóban ragályos betegség üt ki az alrfl(Jt el kell távolitalll. ' Az állandó almot valahányszor ennek szüksége felJW-j'IlJ, el kell távolitani, az istáll6t alaposan ki kelJ sz.ellözt(;tni és azután az alapahnot meg kell újítani. A rÍof:,'J a]rJmbóJ még JJaf:lzuáTható és megszáradt szalmát IIlapa]IJfrJ f,'Yanánt a lovak mellsfj láhai alá lehet tenni.
..
.~
-
...
-
-
.~-
Az alom egyenletes fekvésére az utánszórásnál különös . gondot kell fordítani. Minthogy a lovak - különösen kez~etbe:r; -:-:- ~ f~ss szahnát enni szeretik, az alom fenntartasa celJa"?ol celszerü a falánk lovakat éjen át szájkosárral ellátni. nyen szájkosarakat elhasznált szíjakból kcH készíteni. . 164. Hogy aló kényelmesen lefeküdhessék és kinyújtózkodhassék, minden lóállásnak legalább. 3.10 méter hosszúnak és 1.58 méter szélesnek kelllenrue. A lovat olyan hosszúra kell kötni, hogy fejét a földre fektethesse. A rövidre kötés tilos, mert ennek folytán a legerősebb 16 is hamarosan tönkremegy. A va~ karikán keresztül húzott kötőfékszár végére egy fagolyot kell kötni, amely azonban se érdes, se tílinehéz ne legyen. Az istállóban minden lóállás válaszrudakkal és állásoszlopokkal legyen ellátva. Az állásoszlopo~ al~ó felerészét valamint a válaszrudaknak az oszloptol szamított negyed részét szabnából font kötelekkel csinosan be kell fonni. Minden állásoszlopon a kantárszeg fölött 20 centiméternyire egy 11 cm hosszú és 8 cm széles fehér szÍDü, szélein 5 mm széles zöld szegéllyel ellátott bádogtáblácskát kell kifüggeszteni, amelyen a ló nevét, anyakönyvi és avatási számát, valamint a lovas nevét és rendfokozatát kell feltüntetni. 165. Minden istállóban lámpának kell lennie, amelyet két kampós szegre kell akasztani olyan ll1ag~sra, hogy ajtaja elérhető legyen. ~ lámpa alá felhaJtott karimájú tálcát kell alk~hnazru, amely;tek 01y~n nagynak kell lennie, hogy a lampa felboru]asa eseten az abból kiömlő folyadékot felfoghassa. A rend és tisztaság fenntartásáért az istálló ügyeletes és az örsparancsnok felelős. Az istállóügyeletesnek kötelessége a lovakat időnkint megnézni, azokat rossz szokásaikban megakadályozui és arra vigyázni, hogy egymásban kál:t n~ t;gyenck. A lovak hirtel~n .me~be~.e o'edését vagy eriUeset az esetlcg helyben levo tisztI el01rárónak, ha pedig helyben tiszti elöljáró nincs, az örsparancsnolmak azonnal jelenteni kell. A lovak ápolására polgári lóáp01ókat kell alkalmazni. Első lovas kiképzés alatt álló és összpontosított
70
71
IOTa legellyseg azonban - l'endfokozatra való tekintet nélkül - maga köteles a lovát ápolni. . .1 polgári lóápolót alóápolásra, istállórendre és tisztaságra vonatkozó tellmvalóiban az örsparancsnok és a legénység oktaRsa ki. A lóápoló az istállóban tartózkodni és a lovakra felügyelni köteles. E kötelességének teljesítésében az istállóügyeletes ellenőrzi. 166. Az istállóban dohányozni tilos. Az etetésnél reggel az istállóügyeletesnek, délben é este minden lovasnak jelen kell lelmie. 167. A nyerget és egyéb lószerszámot a nyeregkamráhan felállított állványokon kell tartani. A nyereg elhelyezésére szolgáló nyeregbak fölött a fogast úgy kell elhelyezni, hogy nllnden nyereg felett a hozzátartozó kamár fiiggjön. A kantártól balra egy, a fejt~blácská hoz ,ha,sonló táblácsk~t kell erősíteni, amelyre a lovas l,leVet e~ l:endfo~ozatat, val~ln0t a ló nevét, anyakönyvi es av.atá~l, szama~ kell feIírm. A málhatáskát a nyereg megbsztltasa utan a nyeregre ismét fel kell csatolni Íl[!yszilltén a zaboszsákot is kellően összehajtva a nyer~ gen kell tartani. 168. A takarmányt c ak erre alkalmas száraz helyen .zabad tartani, istállóban nem. A zabot a zárral ellátott zabos ládában kell őrizni melynek kulcsát az örsirodaasztal IX. rekeszében kell tartani j a kulcsot a ll1Ínclenkori etetéshez szükséges zabadag felvételezéséhez az örsparancsnok adja Iti. , A zabos lá~át és a takarmányt a takarmánykamraball, takarmanykanu'a hiányában a zabos ládát a lJYPl'egkamrában, a takarmányt pedig az istálló fel('ttl l .;Hlláson ke II Ől'] zn1. 24. §. J"aktanya- és szánás-szemle. 1H9. Ifa a ]aktalJya pal'klncsnoknál magasabb renc1f()~f)zaf{, ,(.]iíJjáJ'0 (·lözetrR rrfesítés nélkül jön a laktalJyaba, !lala a 1Ja]Jf)f:j CSP!HUír jelentkezni köteles. .A .i(:JI·~tk(·z;: JT)(,gtiíJ'tf.ntc l1tán fl napoH ef{C'1l cl Ih, ilZ(JlIrW! Itlt('Y,]{('r!lk, hogy HZ ('WJjál'O lllcgrrkC'zrf{C' fl lak ';mylJ l);n·~HI(·.tJ(Jk t II d OIlJ á<;ú ra .i IIf:lHOll.
-
, ~
-
-.
-
~-
lIa az előljáró először a laktanyaparancsnokboz vagy az örsparancsnokhoz lép be~ a~kor ez~k.. eb~en a nrinőségükben jelentkeznek, az utobbl eze~]nyül a :)e1enlévő és a távollevő csendőrök létszámát IS Jelenb. Azután a legelső alkalmat feII:asználja ar.~·a, ..hogy kalapot és jelsípzsinórt tegyen fel ~s kardot kosson. Ha a laktanyában csak egy csendor van o~t~?n, ak.kor ez, ~a többen vall1lak, akkor a rangban legldosebb ~ele?tkezlk olyan módon, mint az az örsparancsnok szama;~ Va!l előírva s egyúttal a távollevő örsparancsnok holletet IS jelenti. . Uk t A parancsnok vagy helyettese, llletoleg az o ~ helyettesítő csendőr az előljárót ..a la:ktanya megszemlelésénél 3 lépésnyi távolságban kovetI. 170. Ha valamely előljáró éjjel jön a laktany~~a, a kaput nyitó csendőr a találkozásk~r a: fenteb? elOIrt jelentést azonnal megteszi és a tovabblakra nezve az előljáró parancsa szerint jár , e l . . , Meglepő szemle alkalmaval, lnil:elyt lehetseg-es, a 28. ~-ban előírt öltözetet kell felvenm. , Elrendelt szemle alkalmával a fogadtatas a laktanya bejáratán belül az örsparancs~~~ ,:a~ he,lyettese és a napos csendőr által - ha az elo~Jaro m.~,ske.~t .?em rendelkezett - fl jelen utasítás 28. §-aban elom olto zetS l ' l t' hen történik. 171. KiUdönc altiszt kirendelésére a zo ~;a a l , Szabályzat I. Rész 41. §-a irányadó. 172. Tiszti állomásokon bellondott szemlek alkaJmával a fogadtatás a következőképeI?- törté~ik: .., aj KeriUeti parancsnokság szekhelyen a k~~'~~etl parancsnok (és esetleg a lak t~nyapa;.'a~csn.ok ), mogotte segédtisztje és a parancsnoktol 5 ..lepesI?:Yl,l'e, oldalt a l1apos cscndőr a k,apubej.~ra.tOl~ belü], a.z o~allo p~ra~cs11okság'gal felruhazott tob])! tlszt pe~lg ~:gy:~leh kozegeivel - ha ilyenek valillak - a ne~nk kiJelol~ elhelyezé si körlet kezdeténél a beosztott tIsztek pedig rendes foglalkozásukban várják ~ sze~lélő, e~őljá;·~t. ~ _örRparancsnok az örselhelyezes beJaratanal valakozik . lj) OsztálYlJarancsnokság' ~z~kllC.' lyé!l az oszi.á1rparal1esuok, mögötte segédtjsztJc, va lall1;ut fl pal':.1n~~~ lloh:tól 5 lépésnyire oldalt a napos csend6l' a lmpubc.lnu
, 7!l 7~
raton belül áll fel. A többiek az aj pontban előírtak szerint viselkednek. Ha a szárny-, szakasz- és örsparancsnokság az osztályparancsnoksággal közös épületben van elhelyezve, a fog'adtatásnál a szárny-, szakasz- és örsparancsnoknak is meg kell jelennie. ej Szárnyparancsnokság székhelyén a szárnyparancsnok, a szakasz- és az örsparancsnok, valamint a ~apos csendőr az örslaktanya kapubejáratán belül várJák a szemlélő előljárót. , dJ Más, ~tt fel nem sorolt alakulatoknál a fogadtatas a fentebbi elvek szerint történik. Az ekként felállott parancsnokok - a parancsnokuk mögött álló egédtisztek kivételével -, valamint a napos csendőr egymás után jelentkeznek és ha nem csupán laktanyaszemléről van szó a tiszti parancsnokok létszámkinlUtatást is nyujtanak át. A csendőrök az előírt öltözetben a szobákban ki-ki az ágyának lábrésze mellett balra, a bejárat 'felé fordulva - a zobaparancsnok pedig az aJ'tó közelében e, áll fl Ha a szemle egész napon vagy több napon át is tart, fogadtatá csak egyszer, az előljáró megérkezése alkalmával történik, 173. Ha a szolgálatban lévő tiszti előlj áró az állom~shelyre ~as~ton (ha~ón) való megérkezésének idejét elo;e tudatJa .. es a ,~as;tt- vagy hajóállomás a község (v~~'os) belso területen fekszik, az állomáshelyen ~~vo legm~gasabb rangú csendőrparancsnok (segédtisztJPvel) a Je~e~, ,:tas~tás ,209, pontjának 2. alpont jában fel~o~:ol,~ elolJarokllal diszben, egyébként pedig szolgá~~l oltoZf'tben a vasúti (hajó-) állomáso}) jelentkezni kot(~lf's.
A Sz. Sz.
r.
rész 41. §-a alapján kirendelt küldönc~Jtl:",zt., a, szemlf~ö előljárónál, illetöleg parancs(JIilZ:;Jen('l, a nwgprk('ZÍ>skor jelentkezik ps szolgálatát az J(]ezf>tt-ban foglaltak szerint látja el. ] 74. CS('n(lljrlaktanyát f.s csendörségi alakulatot (. 'ak c (:IJdfín(:gl I'l/Hjáró szemlélhet meg. I la vaJarTH'Jy (~HNl dörlaktanyába a mini8ztcrelnök fl b(Jf!vf.(]f·]ml VHI:Y b(·lii~ryrllini Hzj(Jr·, II hOllvrc1!-,rg w~
- -
:.'
: A
parancsnoka, a területileg illetékes honvéd vegyesdandár parancsnoka, a honvédelmi vagy a belügyi államtitkár, avagy a belügyminiszter kirendelt képviselője bármi okból belép, akkor, ha a belépés váratlanul vagy előre jelezve történt, irányukban ugyanúgy kell viselkedni, mint az hasonló alkalommal a csendőr ségi előljárókkal szemben van előírva, azzal a különbséggel, hogy ezek közül a személyiségek közül azoknál, akik nem katonai egyenruhában jelennek meg, csupán a legmagasabb parancsnok (segédtisztjével) jelentkezik; legénységi elhelyezésbe való belépésiik alkalmával pedig "vigyázz" -t nem kell vezényelni, hanem a legénység vezény. zó nélkiU helyezkedik .,vigyázz" állásba. 25. §. Napirend. 175. Az örsökre beosztott csendőrök foglalkozási kötelességét a 4. mellékletben foglalt napirend írja elő. A foglalkozás anyagát, úgyszintén az iskolák és tanfolyamok számára érvényes napirendet az "Oktatási és kiképzési utasítás" szabályozza. 176. Az oktatást rendszerint a napirendben meghatározott idő alatt kell megtartani; az örsparancsnoknak azonban jogában áll az oktatást a 9- 12-ig és 15-18 óráig terjedő idő alatt bármikor, azonban egy napon legfeljebb 4 órán át olyan időb en megta~tani, amely arra a csendőrök otthonJéte vagy saját időbeosztása folytán a legalkalmasabb. 177. A napirendben foglaltak végrehajtására nézve a következők mértékadók : Az ébresztő ideje a csendőrsp.g összes örsci és más alaknlatai r észér e nyáron 6, télen 7 órában, a takarodó pedig nyáron 22, t élen 21 órában van megállapítva. I skoláknál (lovas alosztályolmál, tanfolyamoknál) - a kivonulásra és lóápolásra való tekintettel az phreszt<í 1 órával korábban állapítható meg. Az ébresztőnek vagy takarodónak az itt előírt idő elött való megállalJítását - ha azt különös közbiztonsági érdekek szükségessé teszik - az örsparancsnok, illrtöleg az állomáson levő legmagaRabb C.S(,lldőrpal·al1CS-
_
. '" . ~_
1",,~
~
~
fo' .
.. .'
75
nuk rendeli el, de ezt a rendelkezést csak addig szabad fe1l1ltarta~, amíg arra elkerülhetetlen szükség van. 178. Öl'1l1esterek és ennél magasabb rendfokozatú altisztek, ,,-alamint a rangosztályba nem sorolt havidíjasok részére a korlátlan kimaradás elvben meg van ~ngedve, őket tehát korlátlan kimaradási. engedélyJe~~r~l nem kell ,~~átni. ,H~rom éven felül szolgáló jól n~o~ltet~ ~sendorok reszere addig, amíg minősít yenyúk hatrauyosan nem változik, a kerületi parancsnok., a szár~y- és o,sztálypara,ncsnok javaslata alapján, kor~~tl~n kllllarada t engedelyezhet. Ezt az engedélyt kerületi parancsban kell kibirdetni. A korlátlan kimaradás~ engedély jegyet a keri.i.leti parancsra való hl,,-atkozas mellett a szál'1lyparancsnok állítja ki, ~o~'látl~.n.. kimara~ási engedély j eggyel nom biró c .~:I?-.dorok külon engedely nélki.i.l rendes köriihuények kozot~ a takarodón túl még két óra hosszáig maradhatnak ki. Ezenfeli.i.l, de legfeljebb az ébresztői o' való ki, b mara d asra ese t ro"l-eseh'e az örsparancsnok adhat engedélyt. Az örsparancsnok az általa kiállított kimaradá i el!gedélyjegyeket minden hó végén a szárnyparancsnoksaghoz felterjeszteni köteles. ~ ~o;látlan ~aradás kedvezményével nem sza11a;1 f>lni es" ta~arodon túl nem szabad kimaradni, ha 111a:n~p ~lorelathatóan közbiztonsági szolgálatot kell tf>lJesltem. • ..t~ ko.rlátlan km:aradás kedvezményének a SzolgálatJ 8:~b~lyzat r. Resz 174. pontjában meghatározott (~hTOnasl Joga hat hrti időtartanu'a a szárnyparancsnokot, tíz hpti idéitartamra az osztályparancsnokot illeti lJj(~g,
~ C!~al~at})aran(',>nokok
a korlátlan kimaradás kedesrthen egészben vagy részben ta1'~'I~:I!I Yagy blzonyos icWre mf>gszüntethetik fos ~zt az ~JJ1~'z~('(lI:~,t. k~il(jllÖi' ~.i"il'iill11Pl~yek között mint elövigyá~a I J('n(l~z~halyt az fJ!'!,'Z('S alarf'l1(lelt lf'gpnyRPgre nézve I . mél!t('}wtlk , r; ('n(l;)J'i~k:Jl,áklJél PF! tmlfolymnokha vezPllyclt 11alll!at(J~ kJTMtJ'iHlasJ kl'dvl'zmpnyr megsz(\Jlik PS bármely l'(:/)df(J~(}~HthllJl vaTllJilk, ('f!('11'J11{Ínt adandó külön eng'~ rlr·ly III IhJl. ('Silk fl fak:lJ'(,r16ig Dmrarlhatnak ki. Y~Zl1Jf:'nypt llJcl~,kolt
179. A tiszti parancsnokok és főnökök a szi.i.l\:ség-
hez képest naponta kihallg.~t.~st. t~.rtanak, am~!ynek időpontját alosztályaikkal kozo]m kotelesek. Az orSl?arancsnok kihallgatást, a szükséghez képest esetenkmt tart, Az osztály- és a kerületi parancsno~ e? l "tt 1l\: ih~II gatáson megjelenö csendőrö~{,nek ~ Szol~~latI Szabalyz~t r. Rész 227. pontjában eloIrt elovezeteset - ha az .elo\rezetendönek helyben tiszti alosztályparancsnoka, nI?cs vagy ha ez az állomáshelYl'öl tá \Tol van, - a segrdhszt foganatosít ja. " . Az a parancsnokság (hivatal), amelynek ~len tIs~t áll, a csendőrségi ügyviteli szabályzat szermt "KIhallgatási könyv" -et vezet, 180. A szárny-, az osztály- és a kerii.leti par,a~csno kok megbeszélést tarthatnak. Ezekre a megbeszelesekre kii.lsö állomásokról berendelhetők : a szárnyparancsnok által - legfeljebb félévenkint egyszer - az örs- (ki.i.lönítmény) és szakaszparancsnokok; az osztályparancsnok által - negyedévenkint egyszer - a tiszti- és szakaszparancsnokok ; a kerületi. parancsnok által - a szükséghez képe t _ az alárendelt osztályparancsnokok. Ilyen alkalonmlal a paranc nok a közb,iztonság.~ állapotokról, a lakosság hangulatáról; ese~leg eszl~~eto mozgalmakról stb. me~beszélést tart e~ alaren~eltJ.emek a közbiztonsági szolgalatra vonatkozo ,eset~eges Javaslatait meghallgatja. Érdck~ődik, a lege~yseg, magat~;' tása rubázata, elszállásolasa es gazdalkodasa felol. Éb]'~n tartja a hazafias és katon~s s~ellemet, 1Iegmagyarázza az időközben megjelent ~.o:·venyek,e~, rende~,e~ek:t és azok célját. Közli velük a k?Zl~azgat~sl (re~do,l'l) e~ igazságügyi hatóságok kívállsagalt. Szoval elint,ez~et.o ügyeket elü1téz. Gazdászati ügyekben a !S~zda~ap ln \ atal főnöke vagy az ö helyettese ad felvllagos;tast, A ll10gbcszéléseket az aláre;ld<, lt l)a~ane~n,ol~ok . alt~l az iinképzésben <,Iért erec1meny megvlzsgalasal'n IR fel lehet használni. A csendőrség fcli.i.gyeHijL' !1 Rzi.ikH~gl\('z képeRl n
;í
76
kerületi parancsnokokat megbeszélés végett szintén berendelheti. A megbeszélést egy nap alatt be kell fejezni s az 8 óránál tovább nem tarthat .. 181. Napiparancsokat kiadni és kihirdetni csak ~.gyüttesen elhelyezett csendőrségi alakulatoknál kell. Orsökön az ú'ásban kapott felsőbb rendelkezéseket a legénység előtt nem a napiparancs kiadása alkalmával, hanem a foglalkozás alatt kell kiJ:w.'detni, azok tartalmát meg kell magyarázni, tudomásul vételüket pedig minden egye csendőr aláírásával igazolja. rskoláknál és tanfolyamoknál a kihirdetés megtörténtét csak a kihirdető igazolja. Kerületi-, osztály- és csendőriskola parancsnokságuk azokról a saját rendelkezéseikről, melyek csak a helyben állomásozó csendőregyénekre vonatkoznak 'a csendőrségi ügyviteli szabályzatban előírt Par~n(;s könyv" -et vezetik. A parancskönyvet a helyb~~ állomásozó csendőrparancsnokságoknak esetről-esetre körözé sre ki kell adni, 182. A laktanyából magánügyben kimenni cHakis il foglalkozási időn kívül van megengedve. .. ~Iinden cse,?dör, mielőtt a laktanyát elhagyja, av. orspal:an~snoknal vagy helyettesénél jelentkezni PS ,je len!en: koteles, h.?gy szükség esetében hol lehet őt meg~alálni. Ha .az .?rsparancsnok vagy helyettese nincs Jelen, a fentlekrol a napos csendőrt kell értesíteni, Nős ~sendőrök, ha lakásukat elhagyják, szintén gondoskodJanak arról, hogy szükség esetén megtalálbat6k legye. nek. . .. Alaktanyán kívül lakó nős egyének a foglalkozási Ido alatt a laktanyában kötelesek tartózkodni. Alaktanyába yaló visszatérést az örsparancsno]{nak v~!SY helyettesenek csak akkor kell jelenteni, ha pzt az orsI?ar~ncsnok valV helyettese k.ifejezeticll elrendelte, ~gyf'hkent rleg('ndo azt a napos cselldőr tudomására adni. Or-rndőriskoláknál, tanfolyamoknál és együttesen (',lbply;zrf;t máR, csendőrségi alakulatoknál a kijáráR II Hz()JgahJh Szahal.vzat r. TU·Rz. 21)]-254 jwnl J'fI HZ(]}""11
tiirlJ.nik.
. :......
-
-
-
. j'
:.L.
.
.c
, ,
,
183. Vasárnapokon PS ünnepnapokon a szolgálatmentes legénység köteles saját vallásának istentiszteletén megjelenni. 26. §. Ügyeleti, napos, készüJtségi és küldöDc.-szolgálat. 184. A csendörségnél a következő ügyeleti szolgálatokat kell tartani: a) Kerületi és osztálypal'ancsnokságolrn~l. ,tá;-beszéli) ügyeleti szolgálatot :.;apon,ta a fog,lalk:oz~~~ ld OD túl 20 óráig, illetőleg ha az allomaso~ a tav?~.szelo s~ol gálat ennél rövidebb ideig tart, a tavhf'szelo szolgalat tart::unái~.
b) Csendőriskoláknál és tanfolyamoknál a Szolgálati Szabályzat r. Rész 178. pontjában az alosztály számára elé,íl'~ napl)s és ügyeleti szolgálatot. e) 3 főnyi vagy ennél nagyobb tényleges létszámmal biró örs ökön (különítményeken) napos szolgálatot. Itt fel nem sorolt alakulatok ügyeleti szolgálatát (pl, kapu. pénztárii~elet) a fe~tiek érte~ében. illető leg a Szolgálati Szabalyzat I . Resz .~8 .. §-aban foglalt~k szem előtt tartása mellett a kel'uJetl parancsnoksag s7.abályozza, 185 Az a) alatti szolgálatba a kerületi, illetőleg az osztályp~rancsnokság székhelyén állomásozó és ~rodai szolgilatot teljesítő összes csendőröket" ab), al~ttl szolgálatba a csendőriskola (ta~:lfolyan;) al~oI?an!aba ta~ toző csendőröket a segedoktatok klvetelevel - es végül a e) alatti szolgálatba az örsparancsnok helyettest és a beosztott cselldőröket 24 nránkint felváltva kell vezényelni. Ha az örs szolgálatot teljesítö létszáma öt főre vagy még kisebbre apad, vagy h;t az ör~p~ran~snok cgyedi.il van otthon, a napos szolg~lat~an, O.,lS .. k.?tel~s résztvenni. Két főnyi tényleges letszamu orsokon es különítményeken napos szolgálatot n~m ~mll v?z.~nyclni, Örsökön a napos szolgálatot a s7.o1gl11atl b~"rlfnzet.bel1. máR alakulatoknál pedig n llapoA és ügyeleti s7.o1gúlatokat. a r>a.rancskönyvbcn kell tárg-ynlni.
ID
'i8
.dz Öl' paranc noknak jogában áll engedélyezni, hogy a napost egy másik csendőr helyettesítse, ha aZ0111lau a helyettesítés négy óránál hosszabb ideig tart, akkor a napo t fel kell váltani és ezt a szolgálati bavifüzetben is át kell vezetni. .il napos, ügyeleti és késziütségi szolgálatok átadását és átvételét kihallgatáson kell jelenteni. Ha a parancsnok nem tart kihallgatást, a jelentést a segédtisztnél, örsökön az örsparancsnoknál, távollétében az örsparancsnok helyettesnél kell megtenni. 186 . ..Az a) alatti szolgálatban álló egyének a szolgálat tartama alatt állandóan valamely a parancsnokság által megjelölt távbe zélő állomás mellett tartózkodni, a távbe zélőn kiadandó rendelkezések et továbbítani, illetőleg az ilyen l'endelkezéseket vagy jelentéseket átvenni, a csendőrségi ügyviteli szabályzatban elő írt "Távbeszélgetések könyvet-ébe bevezetni és arról gondoskodni kötelesek, hogy sürgős természetű rendelkezések vagy jelentések azonnal a segédtiszthez továbbíttassanak. A b) és e) alatti szolgálatokban álló egyének kötelmeire 11ézve a Szolgálati Szabályzat r. Rész 185-200. pontjában előirtakat értelemszerűen kell alkalmazni. Örsükön a napos csendőrnek meg van engedve, hogy éjjel levetközve ágyban alhas ék. A napos szolgálatban álló csendőr, ba őt ebben a szolgálata nem gátolja, a llapirend zerinti foglalkozás hefejezése után a takarod6ig alaktanyából eltávozbatik. Lovas örsökön a napos csendőr egyúttal az istállóiigreletes tennivalóit is ellátni köteles. Külön istál1óiir!yeletpt csak ott kpll vrzényelni, ahol a lovak száma a huszat megbaladja. 187. Laktanyaügyeleti szolgálatot a csendőr égl1él l'(>rlC} 'zPl'int nem tartanak. Ott azonban, ahol arra szLiks?g \'an, a laktallya]Jaran(!snok egyszer s mindenkorra V:l!..')· ('-ak hiz()]IJw'l irWrc· tiszti vagy altiszti lnktanya- f. ka]JlJiig-Y('lptj szolgálat tartá8át cll'(,lldelh('l j. f1YI':IJ f It egyPllf'k köte> lrsA6grit a ,'z(,lgáJati fjzabályznt T. R?f:lz 215-223. pontjA íl'ja elö. Jf:1 v:tl~ Iru'ly lald allyál'afl f'gy a lrJAztályllál Ilag\' ohb (. I 'rlfJií r'sl;gi ('r;; f'gyiil1Nlf'1I VHI1 rJhrJyrzv(>, az iig·.vC' !pji
, .:
.
--
:
~
.'
~
, Igálatot a honvédségre nézve előírtak szerint kell szo l' 't . vezényelni és te JeSI em. " " 188. Készültségi szolgálatot az egy alosztaly e~'eJn va 'Y még kisebb csendőrségi alakulatok re~des ,VISZOn ~k között nem vezényelnek ; egy alosztalln~l ~a: ,Y bb együttesen elhelyezett alakulatok kesziüt~eg: gy~gálatának vezénylésére és teljesítésére a Szo]gal~tl S~abályzat cr. Rész 480-481. pontjában foglaltak mertékadók. , d" Örsökön a készüliségi szolgalatot a napos csen or látja el. , . 189. Ha a közbiztonsági, vagy egyeb, VlSZ~nyo.~ szükségessé teszik akkor a sza1'ny-, az osztaly-, illeto ieg a keriileti pal:an~snok ~.l~~en~e;: ös~zes vagy csak egyes alakulatai reszere "kesz~i.l~~~~ ,-et lendelh~t. el. A készültség elrendelésére a l{lkti.l~m~ett csendonskola parancsnoka és az örspa;anesnol~ IS Jogosult. Készültség elrendelese eseteben : . Ct) örsökön és kiilönítm,énye,ken a s~olgála:ot akkent kell vezényelni, hogy a legenyseg fele allandoan ~tthon legyen. Ettől eltérni csupán halaszthatatlan szolgalatok , felmerülése esetén sza.bad; b) csendö1'iskoláknál a Szolgálati Szab~lyzat r. R esz 481. pontjában tárgyalt késziü! égi, zO~I?~I~t~t ke?"el~ rendelni, ezellfelül pedig a legenlseg klJaTasa: akke~t kell szabályozni, hogy fele állandoan alaktanyaban taltózkodjék; l ' ál l e) a kerületi és az osztálypar3ncsno rsagn ',v~~mint a csendőriskola - .(ta~fo~'y~n~) ~aran~snok~.a.gol,- nál tiszti-, a szál'ny-, a tIsztI knl?n?tn;eny- ~s"a~. ~lspa~ rancsnokságoknál pedig le~ényse~l ta~besze!o ugyel;;l szolgálatot kell tartani addIg, ann g az a110111aso11 a tR'beszélő szolgálat tart; " ' cl) valamennyi csenclőrcgYÉ'!-lllek, ugy, kel,l ú'.lk E'~ szülnie, hogy szükség' esetében alloma helyet bal'l1l1kol l'lhagybassa. , , , ..' 190 IIa it viszonyok (Iol'l'ongas, lazaclas, l~ozbl~ton,R!íg nagy m0rtékbc11 való vesz.élyez.~eté,s ) ~zlgorn, lw sv,liHs6gi. szolgálat tal'táRát tOSZ l~ SZllkse~es.~e, az~ ,nl ?~ lllC111lY i va.gy csak egyes l11 r./l,'hatlll·ozoLL orsol\: vagy JllHi<
Rl
80
alakulatok részére az osztály-, illetőleg- a keriil eti pa rancsnokság l'eurleli el. Siirgős szükség esetében azonban allliak elrendeléshe a szárny- és az öl'spal'ancsnok is joo-osult de kötelesek erről a kerületi parancsnokságnak jelentést tenni, 191. Szigorú készültség elrendelése esetében: . . aj A keriileti-, illetőleg az osztályparancSllok az Ideiglellesen szabadságolt csendőregyéneket - a betegség okából szabRdságoltak kivételével - bevonultatja ha ezt szükségesnek látja. ' bJ A szigorú készültség tartama alatt a szabadságok engedélyezése szünetel. ej A .,készültség" esetére előú,t időben állandó táv~e~~élő ügy~leti szolgálatot, a napnak meghatározott oralban pedig rádióügyeleti szolgálatot kell tartani. dJ Orsö.k~n a, szolgálatban álló járőröket azonnal be, kell ,:o~, ipető~~g azok~. amint a szigorú készültség eh endeleserol ertesulnek, rogtön bevonulni kötelesek ha~sak ő.kpt ,valamely fontos és halaszthatatlan szolgá~ lati tenmvalo ebben nem gátolja. ej A szigorú ké zült ég tartama alatt az örsökön v~lamennyi csendőregyéll állandóan, tehát mind éjjel, rrund nappal, a laktanyában köteles tartózkodni. Nős e~~llek ré zére az élelmet a családtagok alaktanyába VlSZlk.
. A szigorú ké, zültség tartama alatt az előírt szolgálatJ ~raszám teljesítése nem kötelező. Közbiztonsági sr-olgalatba ~.eh~télen er~sebb )árőröket kell vezényelni, d;, c~ak a, sziiks:ghez merten es olyképen, hogy a legéJ1Y"Pg fele allandoan otthon legyen. Ettől csak halaszthatatlan szolgálatok fplmerülrse esetében szabad eltérni. " J) A (~s~~J(l~riskolák létszámában esetleg fennálló Jllanyt ~ J~PrHleb 'pa~'~llcsnok~ág a szigorú késziiltség (.Jrr1!j(1~I~spv~1 1'~d~.1úen akhnt pótolja, hogy a kivonulo 1'~WIJYHeg letszama 100 fő legyen. A csendőriskolá k;1.' 1auf0lyawokat {os más egyiitt rlbelyezett csendőrPf!J ~~Iaknlat;~~at a . Szolgálati S7.abályzat I. Rész 487. Jifllll,1ahan (~lf).~rt modrJlJ : Il1pnf'tkész állapotba helYI'zv( - l~gyl11f hlI tad am. (J! H(~}j(1~8 RzemJék, kivizHg-áláHok ~th . a szi gorú ké,ZIIJf. ~(!~ f ar1 al/la nJ:JH Bziilll·t(!hll·k FI 01JnPk elrendelóRe
után minden szemlén, kivizsgáláson stb. lévő tiszt- és ~zakaszpa)'allcsnok állomáshelyér,e bevonul., Halas~tha tatlanul sürgős eseteket (pl. halalo s vagy eletveszelyes sériHéssel végződött fegyverhasználatokat stb.) azonban ilyenkor is ki kell vizsgálni. 192. Riadó esetében a helyben levő állomásparancsnokság riadó intézkedései mértékadó~; ~arha!a~. ki~ vonulás esetében a csendőrség a honvedseggel es a tobbl közbiztoll8áo'i szervvel egyetértésben jár el, a ráháramló szolgálatokat azonba~ önállóan ,teljesíti. , " 193. A Szolgálati Szabalyzat r. Resz 41. § -~ban el?írt küldöncszolgálatot azoknál a parancsnoksago~~l, amelyek irodaszolgával nem rendelkeznek, a helYI ors napos cscndőre, csendőriskoláknál pedig a napos és ügyeletes csendőr köteles ellátni. Az állomáshelyen kívül teljesítendő kiildönc- (futár- ) szolgálatra tiszteket vagy cs~ndőr~ket csak~s o:y,an süro-ős és fontos parancsok vagy Jelentesek tovabbItasa céljlhól szabad igénybevenni, amelyeket bármely oknál fo gva postán vagy távbeszélőn (távirattal) nem lehet továbbítani.
i
27. §. Eljárás megbetegedéseknéJ. 194. Csendörök megbetegedésiiket az örsparancsnoknak, illetőleg örs ön kivüli egyén,ek ~ö~vetlen elő~ járójuknak szóval, ha pedig laktanlan klvul l~knak ~s egészségi állapotuk miatt a laktauyab~ bo~enn~ ~~m l~c pcsek, !'\zolgálati jeggyel vagy megbulottJuk utJan Jelentilc. R angosztályba nem sorolt havidíjasok abban az esetben, ha hetegségük 3 napnál toyá?b tart, .a~ak t~r mészctéröl és előrelátható tartamarol orVOSI blzonYItváuyt kötelesek beterjeszteni. Megbete~ed~t~ ~.ltisz~ek~ ről az iskolánál és az örsökön a csendorsegl ugyvlteh szaMlyzai.han el őírt "Gycngélkedők Könyvt:'''-t kell vezetni. lia helybell orvos rendelkezésrc 1IOll1 áll és ha a betegség RZCllllncl láthatóan könnyehh Lel'm0sze~ű, akkor addi.g, amig a beteg egyéu 01'VÖ!'\S~ l 1l1cg'Vlzsg:altathat6, bzorv , 68
-
t
~"
~
-
-
,;'" ~
T
~zo l " .
ut.
ef!
I
li
83
a test hömérsékletét a gyellgélkedők könyvéhe az Öl' parancsnok vezeti be. Beteg egyének hömérsékletének megállapíthatása végett nunden örsnek lázmérővel kell ellátva lennie. Mindig óvakodni kell aj'tól, hogy egy - bár könyn~-ehb természetiinek látszó - betegség elhanyap;oltassek, azért arra kell törekedni, hogy beteg egyéneket ll1ár betegségük kezdetén orvos vizsgálj on meg. , .~9? Az örsparancsllolmak, illetőleg a közvetlen elo}Jal~o Y!l1'ancsl:ol~nak ,kötelessége alárendeltj einek egeszsegl állapotat allandoan fig'Yelemmel kisérni. Jogában áll bál111ely megbetegedett csendőrt 01'YO., al megvizsgáltatIli még abban az esetben is, ha a ~eghetegedett eseudőr betegségét már eg'Y ízben orvos 19azolta, vagy ha arról orvosi bizonyítványt terjesztett be. Ha a.zt, t?l~.asztalná. hogy valamelyik alárendeltje beteges kinezesu .vag'!., hogy rajta betegség más jelei mutatkoznak, az llletot abban az esetben is vizsgáltassa meg ?rvo~sal, ,h? az a betegségét nem jelentené, vagy megvIzsgaltatasat maga uem kíválmá is. , Ha az ,állomáson csendőrségi gyengélkedőszoba alI r~n~elk~.zes~'e, a megbetegedett, de kc.írbázi ápolást nen~ 1genylo notlen egyéneket oda kell beutalui. Nős ('(!:'enek családjuk körében ápolhatók. , Az ö.rs~·e beoözt01 t uőtlen csenclőrök kórházi álJOlast ,nem :ge~yl(! m~~betegedésük esetében legfeljebb 14 llalJlg' az ors;Jll. ~!etolep; a.1aktanyában ápolhatók. Könynyebb termeszetn betegse~d)en szenvedő egyéneket 14 na}!. plh·.ltével. a súlyosan megbetegedett, fertöző és a l)(:m.l baJOS betegekrt prdig azonnal kórházba kell át~(~~1l: . Ha a~ il~f'n egyén nem szállítható és e miatt őt az (~~~,bt)~ sza balyh)l ~lt?l'öelJ RZ örsön kell ápolni, ezt a kór 1ITII"11yt AZ ()l':ztal~T'aJ'al1(, 'nokságllak krll bejelenteni. 19(;. ?,r-llli b~~:gs?glJrl1 llIegbetegedf'tt egyének azt n .. L'JI z('Jn(·lyt. ak Hol 1)('1 fgdégtiket kapták, megnevezni ~,"~ : '(·k., Jlf)}-':" a.1J('1,r'gsp~ továhh1crjesztésrnek mrg'gát),1 ,Ir~ '~llk<;('gr'R ,1I~h'zkNJf'f;PkPt a közigazgfllá!'!i (állami ~(·1J(lf,r ·('trl) }wt() 'ag m('~ri(,h('SH(,. Az i'rr" vOlJatkozó J;:l(:IJ!(., pk(·t . a ~zál'r~YfJ~},:tlJ('~lJokHágllOZ krll C'liítrl'jcAz1 III (', ~I Z/lk('W'8 Hd (·Zk('r)f'8('k(.t az teszi mrg. a hetegség tüneteit, valamint
-
••
:-
~-
-
T
v
Olyan egyéneke.t, akik ,Íl~~okolat~anúl ,beteget ~,e lentettek, vagy nellll betegseguket eltItkoltak, felel osségre kell vonni. 197. Minden megbetegedést, kórházba átadást, és felgyógy'u lást - tekintet ll~lkül a betcgség:"tartaI?Ltl'H. _ a csendőrségi ügyviteli szabályzatban eloIrt modon az osztályparancsnokságnak be kell jelenteni. 198. A Szolgálati Szabályzat r. Rész 276. pOl;tjá~ ban előÍl't időszaki orvosi vizsgálatok - a 3 szolgaIah évet be nem töltött csendőr ök kivételével - a csendőr ség egyéneire nem kötelezők. A cselldürsé o ' egyén eit a cS<mdőrségi orvos. illetuleg a helyben vagy legközelebb állomásozó hOll,véd vag! közrendészeti csapat vagy alakulat orvosa gyogykezelt, ott azonban, ahol ilyen honvéd (közrondészeti) orv?s rendelkezésre nem áll, polgári orvos is meg'VÍzsgá1JlatJa és gyógykezelheti. 199. Kórházi ápolást igénylő csendőr öket a legk~ zelebbi honvéd és közrendészeti kórházba kell átaclm. A kórházba utalást az orvos végzi, ba azonban helyben orvos nincs akkor - a kórtünetek leírása mellettaz örspara~csnok. Polgári kórházba val? ~tadás kivételesen csak akkor van megengedve, alllldon a beteget súlyos állapota unatt a legközelebbi honvéd kórházig sem lehet szállítani. 200. Tisztek megbetegedésénél a Szolgálflti Szabályzat r. Rész 35. §-ában előírtak mértékadók. 28. §. Öltözkö(lés és felszerelés. 201. A csendőrség ÖHÜ7.0ti cikkeillel~ szab~sá.~. alakját, színét, kelméjét és vi elési m?dozatmt"llz ,.. Ölt~ zeti és föl ze1'el&8i szabályzat a m. klr. csellclúrseg' sza mÍll'a" címü szolgálati kÖlly" határozza meg. A csendőr ültvlldének kifogástalan és szahályszl'di YoHál'a mind szolgálatba ll. mill,cl szolgálatoll ld ~ül k!U~! nÖR súlyt helyezzen. A csendőrIlek II laktal1)'an klvnl mindig 'sznháJys2iel'üen öHö7.ki5dve l>R karddal kell 11ll'g;ielcllJlk
8;'
202. A. szolgalatba lépő csendőrnek minden alka lOllllllal tekintélyének megfelelő öltözetben, kalappal, ~esztyüvel, lőfegyveres szolgálatban núndig leeresztett ál}szíjjal, teljes és szabályszerü felszereléssel, l11egboro1 valkozva, - több tagból álló járőrnek pedig teljesen egyformán öltözködve és felszerelve kell lennie. I~l're különös súlyt kell helyezni olyan helyeken, ahol a csendőr a közönség szemének és megítélésének fokozottabh mértékben van kitéve, mint pl. határátkelési helyeken. v,asút-. ~a~ó- vag~ f~irdöügyel(:'ti szolgálatban. népgyiílesek, .asarok, bucsu k stb. alkalmával. Feltünően kopott vagy foltozott ruházatot nyáron semmi esetre sem szabad ~s;lni, tél~n pedig csaki~ köpeny alatt. Szolgál~tb~n aliC' c. endornek olyan tal'gyat, amely a járőr taskaban vagy a hátibőröndben el nem fér a biinielek kivételével, vinnie nem szabad. " Cs~.n~örJ?:e~ ~~gy járörnek szabálytalan vagy rendetle~, ~.ltozkodeseert ,~e~ncsak az illető csenuört vagy csendoroket kell felelossegre vonni, hanem azt a parancsnokot is, aki a csendőrnek megellgedte, hogy a lakt~nyát abban az ijltözetben elllagyja, illetőleg aki a szabalytalanul vagy rendetlellül öltözött ]'úrőrt eliO'u7.ít ott a. . ~ . Ös~~ontositás esetében annak a parancsnoknak, ~kl a~ ?ss.~O:'?t~sítá~st elrendeli, a parancsban az egyo~tetü oltozkodest es felszerelést is szabályozl1ia kell. Zart alakulatok málháját - a hátibőröndök kivétel pvel .- mindig járómüvön kell az ala1.-ulat után száll itaDJ. J~asonJókp~'pe~ ~ú]yt kell helyezni arra, llOgy múl. de~ zart . csendOl'segJ . al~kt:lat, amely akár díszeIgési, ~kar pedIg k::trh~,tal;ru cel?ol,a ~yilvánosság előtt meg~.clen~~, a csendorseg tekmtelyenek nlegfelclöell, egy?ntetuen, teljesen kifogástalanul legyen öltö:'.lcödve ~! f,~!lszerelve. Ezprt a kivonult alakulat parancsnoka ~llt~olr!g az a paranr~nok felelős, aki a legénysrgrt úthamrJItotta. Nyáron IJag~ 1.I.JeJeg-IJr:ll - df> csak községeken vagy Jak?tt hr!]ypkr!n kJv'!l, tov~l)bá vasúton (hajón) ntazáskOI a nyak8Zf'grly levetf'lf' hekapcsolt zubholJynyak mr'/ktt, valamint az álll:;zíjnak a kalapba hf'lyr?;é~e rs
-
L
~
.... J
.'.
kesztyük lehúzása meg van engedve. Vasúton utazás :llutlmával a köpelly és kala~ letehető, a Icgyverzetet , és járőrtáskát azonban letenrn ,llem sz~bad. 203. A puskának a szolgalat ~~esz tartama ,alatt :mindig megtöltve kell lennie és peillg oly~n ,mu.doll. hogy négy töltény a s;r,ekJ'ényben legyen. A tarb~l kivett ötödik töltónyt a tölténytáskában kell eI?-el!ezru. Ezellfelül a tölténytáskában összesen 15 toltenyuek. kell leunk A szuronyt apuskára feltűzve kell h~rdam. Közlekedési eszközök igénybevétele eseteben a SZll ronyt le kell venni. . ,., , 204. Minden közblztonsagJ. szollS,alatot , pusk~val kell teljesíteni, azonban a nappali helYl, szolgala~ot e. a vasút- (hajó) ügyeletet a pisztollyal ellatottak p~sztoly lyal is teljesíthetik. ~ szaka~~arancsnok szol~alat~a:t _ akarhatalmi szolgalatot klveve - kardot es plSZtolyt visel. , ., .. t' Az örsállomáson kívül minden szolgalatot Jaror askával és szuronyhüvellyel kell teljesíteni. A, háti~őrö.n döt vezényléseknél és összpo~tosításokna~ rrnn
87
Sl1
. 208 . .á. csendőr szolgálatban szolgálati ruházatát ha l,lca~g a, lak.tanrát ~~olgá~aton kívül elhagyja, k.lln'rnii l uhazat.at vl.selJe. lUl1leno ruházatot szolgálatbml csak esetenklllt luac10tt külön parancsra ozabad vi. eIn i 209. A legénység'nek díszruhát kell visehlie: . , l. ~a a~ Államfő ideiglenes tartózkodásra az álloma ra erkezik, az oU tartózkodás eg'ész tartama alatt. .' Ha a,z~nb~n az Államfő az állomásra 8 napnál to"\ ab~ tarto ;deIg~en;s tartózkodásra érkezik, a díszruhát csak a me~e~'~ezes es az elutazás napján, valamint vasár~ap?kon ,es ~~pnapokon kell viselni, de az ott tartózkod~~ ege~z IdeJe alatt a belső és a helyi szolgálatot kimeno rtiliaban kell teljesíteni, . . 2. Ha a minis~tel:elnöl~, a honvédelmi és a belügynn~szte~! a honve~se?' foparancsnoka, a csendőrség felugyel~Je, a csendorseg felügyelőjének helyettese a beosztott tabo.rnoka, vagy az illetékes csendőrkerüleÚ para~csno.k hi:ratalosan, illetőleg szolgálatban az öl'sállomasra erke~; a megérkezés napján. 3. Az .államfő születése és nevenapján valamint zent Ist,án király napján. ' ~. :Píszkivonulások alkalmával. . ~. 1J"l1~epélyes ~llm~~akkor (esküvő, temetés stb,), ~!~~~á~j~~~ru.ha Vlseleset a társadahni illemszabályok
dí ,Az, l., 2.,,, és 3. ;:tlpont alatt felsorolt esetekben a ,szIUhat, b~lso szolgalatban, helyi szolgálatban és szolgaIa ton klvul kell viselni. adfJk:ic:;ztekre a fená1l6 kii.1ön rendelkezések mérték210. Tisztek szolgálaton kívül polgári ruhát . Ih, tlif'k, clJupk azonhall llJllltlig kifuhá 'tahunak v:se ti zH ~llás t(.kiJ]t(~Jr';lJrk llleg.felelvlleól- ).'cl1 l es. a (' . ] ,. '''I_ k . ;. . '-, . ellllll~. '. ClJr (J) r, .u,· ]JlllgUJ'l ruha vl&e1ése rRak külföldl'C nu' ,_ dr·lv"z ". l a (~ag l ' I'~r 1(''l )(:1l van lllC'gellgr,]ve. '" ~( • • ·t1. .. -"cl) .. 211. A 1'1IJJázatot, f('lRzrrrlést és fegyvcl'zctct az IJJ' Jr;U'UIJ('''JJ{lk lH'tf'lIkin1 ('gySZ('l' l"pszletescl ' .
grtllli
-
~
. ~
kijt(.j(;s.
--
, .
J "'".
,
.
'
I llH'gVlZS-
29. §. Vezénylések, összpontosítások és díszkivOllUlások. 212. Az állandó szolgálati beosztásból más szolgálati helyre való ideiglenes beosztáR : - tekintet nélkül arra, hogy ez az állomáshely változlatásáyal jár-e vagy scm - vezénylés, . Három hónapnál rövidebb ideig tartó vezpnylrs "ideiglenes' r, három hónapnál llosszabb ideig t.art ó vezp.nylés pedig .,tartós". "ezénylés elrendelése alkahnával annak elörelátható tartamát lehető en mindig mc:g kell jelölni. Három hónapnál hoss7.abb ideig tartó ideiglenes vezénylés a három hónap eltelte után - kivéve a tanfolyamokba való vezényléseket - külön rendelkezés nélkül tartós vezényléssé minősül, 213. Vezénylés elrendelésére jogosítva vannak: Ct) Tisztek taTtós vezénylésére és tiszteknek egyik kel'iHet kötelékéből a másikéba való ideiglenes vezényléséTe a belügyminiszter (személyi osztály útj án), b) Tisztek iüeiglenes vezénylésére a kerület köte16kén belül a kerületi parancsnok. e) Csendörök ideiglenes rs tartós vezéllylésél'e egyik kerület területéről a másikéba a belügyminiszter (személyi oS7.tály útj án) . d) Csenuőrök tartós ps ideiglenes vezénylésél'e egyik osztályparancsnokság területéről a másikéba a kerületi parancsllok. e) Csendőrök ideiglenes és tartós vezénylésél'c -az örsparancsnokok tartós vezéuylésének kivételével a.z osztálypal'anCSllOkság terülf'Lén belül az osztályparancsllok. ~\. szál'uyparaucsuok vezényléseket csakis halasz· tást nem türő sürgős esetekben, csupán saját területére {s az osztályparaucsnok utólagos jóváhagynsának kikérés~ mellett reudelhet el. 214. Icleip;lenesell vezényelt cselldől'ök - amennyiben útbaiuuulásuJ\: napjá.t meg nem határoz ták vagy az aZOlUlal való útbainc1ulásukat el nem l'el1c1elték, -legl{(~ söbh a parancs vételéUj} számított 48 úra alatt útbail1(lnIni kötelesek. Athelyezett és tartósan vezéuyelt nős ('sruclőrökct 8, nőtlen eket 3 napi sznbac1Rág illet meg'. allJely n rCJldes sz~hnc1ságbn he nem tudható, lIa HZ {lt-
89
88
bclyezettnek vagy tartósan vezényeltnek azonnal útba kell indulnia. akkor ezt a szahadságát csak később veheti igénybe. A vezPllyléseket lebetően úgy kell beosztani, hogy azokhlll mindén csendőr - családi állapotára való tekintet nélkül - évenkint egyenlő ntértékben vegye ki r~szét. Hosszabb tartamú vezénylés szükségessége eseteben a vezényelt egyéneket havonkint lehetöen fel kell váltani 215. Nagyobb csendörségi erőnek vezénylés útján egy helyre való összevonása "összpontosítás". Húsz főnél nagyobb erőt igénylő karhatalmi szolgálatok teljesítésére elsősorban a csendöriskolák hivatottak; karhatalmi célokra az örs ök állományából 20 főnél nagyobb összpontosítást csak akkor szabad elrenderu. ha az iskolák erre a célra bámri okból alkalInazbatók nem volnának, vagy ba azok számereje elegendő nem volna. 216. Összpontosítás elrendel(;sére jogosítva vannak: él. belügyminiszter, továbbá saját állományukból a kerületi-, az osztály- és a szá1'llyparancsnokságok. Halasztást nem türő sürgős esetekben nevezetesen ha az összpontosítás clrendelésél'e jogosÚott parancs~ nek ság intézkedését kik(.rni vagy bevárni nem lebet . den parancsnuk jogosult a saját állowányúból kio.il-' ~ litható létszáJ? erejéig összpontosítást elrendehri. Ilyen eE~t:k!)en.az ors~arall,ctmok i- jogosult a SZüksL'ges ll1egerőslÍes kirendelese vegctt a szOmsZ8UOS örsöket közvetlen ül is megkeresni, de ezt a számyparancsnokságnak })('jPlf'lJteni köteles. . 217. Összl>ontosítások alkalInával kellő számú tisztnek vezényléséröl kell gondoskodni. Ha az ös 'zpontosított erö }ptszáma a 20 főt eléri f;jltHlenül tisztet is kell vezényelni. ' . 2~8. ,ÖI;'löknck, f'gy(~s különleges alkalmakkor (válU'. b1lI'''U, atkutatas sth.) ~-alú i
azok szervezetszerüen ugyanazok alá a tiszti parancsnokságok alá tartoznak-e vagy se~., ' " , . Minden összpontosítást - kiveve a celloveRzet, vPpont) altal tt , valamint az örsparancsnokokk (l."l216. ge t · eh'endelt összpontosításokat - a eru e.~ parancs~o.k súgnak, illetőleg az utó}>bi ál~al ~lrc~~elt ?S~,zpo~tosltas: a belügyminiszternek ~szolgalatl .osz~~ly utJan) lU~okal val együtt az elrendeléssel egy1deJuen be kell Jelenteni
" ' l ük' , . Céllövészet céljából való összpontosüa~ro s~ ..se,g esetébcn az osztályparancsnok gondoskodik) ce~ov~ szetre azonban egyszerre egy ö~s tényleges allomanyanak legfeljebb a felét rendelheti be. , . 219. Csendörségi csapatoknak csak ,a Szol?:alah Szabályzat r. Rész IX. fejezctében meghata~ozott l~e pélyeken és dís~kivo~ulá~.okon s.~ab3:~ re~~~e~ok .. rogy házi szertartasoknal kozvetlenul kozremukodo csa patként cscnuűrcsapatokat csak ak~ol' le~et alkahnazm, ha helyben honvédséo'i csapat mncs es ha helyben megfel~lö létszámú Zá11 csen~őrsé~. ;tl~{~at áll re~d:l kezésre. Űnnepélyeken részvetel celJabol osszpontosltast nem szabad elrendehri. .. ' Díszörség és dísz század gyanánt a csend?rseg ~;tk a SzolO'álati Szabályzat r. Rész 47. és 47/a §-aban elont esetekben és csak akkor alkalmazható, ha helyben .. ho!lvéd csapatok nincsenek és ha ilyen céh'amegfelelo }etszámú zárt csendörségi alakulat helyb.~n" ren~e~e~esre án Csendörségi csapatok állomáshelyukon lovül il~en sz~lO'álatra csak a belügyminiszter által es~tenlnnt kiadott külön r endelkezés alapján alk~lInazhatok; 220. Csendörségi egyének teme~ese all~~lmava] a Szolgálati Szabályzat r. R ész 53. §-aban ~l~ll·t g?,as~ kíséretet lehetően a csendörség hel~b~? ~evo, allomanxaból kell kirendelni. Ha a helyben le~o letszam, a g;r~sz kíséret kiállításához nem elegendo, a gyaszkíseret kivezénylését a helyben lévő honvéd áUomásparancs" lInkRágiól k€'11 kérni. 'l'éuyleges állományú t~~ztck ~s sz?l~alatball ele~ett csc ucl öl'ök temetéséhez az elou·t gya.szlnsel'etct - a Szdgálati Szabályzat r. Rész 398. pontJában fog'lal!aktól elt.él'ü('lI - valamely csendöl'iRkoln (dlOl1lányáhol akkor
91
90
i ki kell rendelni, ha a tpl1letés az iskola állomáshelyén kíruJ. történik Tényleges állomálJYú honvéd egyének temetésénél, ha helyben honvéd. csapatok nincsenek, gyászkísér etet a. csendörség ad, föltéve, hogy helyben meg'felelö létszámú zcll't. alakulat áll renclelkezésére. 30. §. Fegyelmi
fenyítő
hatalom.
221. A csendör ég tagjai a Szolgálati Szabályzat I.
Rész XIII. fejezetében tárgyalt fegyell11Í fenyít ö hata10lll1lak \annak alávetve. Csendörségi egyének által elkövetett minden biinte~en~~ cselekményt -, tekintet nélkül arra, hogy ez elurelathatoan feg~ell1ll vagy bírái úton lesz-e megtorolva - rendszel'lnt a közvetlen elöljáró tiszti panncsnok vagy egy err e a céh'a külön kirendelt tiszt \'~z~gáljon ki. - Csekélyebb fontosságú ügyek kivizsgáJasaval a szakaszparancsnok is megbízható, A kivizsgálá t ~di~, az az elölj,áró tiszti parancsnokság kezdemenyeZl, illetoleg rendeli el, amelynek az elkövetett büntetendö c elekmény elöször jutott tudomására, Ha a büntetendő cselekményröl nem az elölJ' áró , hanem vala' mel y mas parancsnokság értesült, az utóbbi azt a terhelt közv~tl~n e!ő!járó tiszti parancsnokságával közli. A kiV1~sgalonak a terheltnél mindig magasabb rendfokozatúnak vagy magasabb szolgálati állásban lé"ő rangidösebb egyénnek kell lem1Íe, , A fegy;~ eljárás tárgyául szolgáló és kevésbbé l,llyo~nak l,at~~o, olyan esete~ben, l11Ídőn a tényállást Ylz,sg~lat ll,elkül IS meg lehet allapítani, vagy az olyan nYJlvauvalo, hogy kivizsgálásra szükség nincs a kivizsg-áJást mellőzni lehet, " :\Ii~den kiviz8gál~st az allllak alapjául szolgált e, p~(:kme~JY vagy c:~rmpl1y tudomásulvétele, illetöleg a 11:),]I')I'lJtl'; vagy a J
-
-
- =-
......
a parancsnokságllak, amely azt elTendelte, indokolt jelentést kell tenni. 222. Az eset tudomásul vétele, illetőleg a parancs vagy a feljelentés kézhezvétele után azonnal ki kell vizsgálni: aj Függelemsértést és szökést, b j Fegyverhasználatot. cj Csendöregyének által elkövetett és nyi1yáno~ botrányt vagy közfeltünést keltett súlyos termeszetu bllncselekméllyt. dj Súlyos tel'mészeHí. örszolgálati kötelességsértést. ej Csenc1öregyének lefegyverzrsPi, f j Csellc1öregyén által, vagy csendöl'laktanyában elkövetett öngyilkosságot. gj Usendőrség őrizetében levö fogoly megszökését vagyelhalálozását, , " hj Szolgálati lovaknak takonykorban vagy bor: féreg betegségben, szolgálati ebeknek veszettségben valo megbetegedését, továbbá ugyanezelmek az állatoknak bármely ragályos betegségben való elhullását. 223. A kivizsgálás célja mindazoknak az adatoknak é körülményeknek részletes és pontos megállapítá~a, 311elyekből az ügy elintézésére illetékes parancsnok el tudja dönteni, hogy büntetendő cselekmény egyáltalában felmforog-e és ha igen, úgy minö cselekmény, továbbá, hogy ki, mikor, hol, l11Í,lyen módon, ~ért ~s lömk s;'l'ellllél'e követte azt el, Ink az eset tanUl es llllk a cselekmény súlyosbító és enyhítő, terhelő és ment ö köri.ilmélJyei, , ', .A kjyi zsgálást renc1szermt az annak alapJaul szolgáló cselekmény vagy esemény elkövetési helyén kell TIl('gejteni, A kivizsgálás folyamán minden olyan körülményt J'észletesen meg kell állapítani, amely a cselekmélly elbírálása szempontjából fontossággal bír, Ebböl a cé'lból a kivizsgáló köteles mÜld a terheltet, mind az cHctleges srrtettet, továbbá a tanukat is az esetre nézVl' l'észletesen kikérdezni, a bünjeleket és tárgyi bizOllyítékolmi biztosítani és általában arra törekedni, hogy az egéRz esemény vagy cRclclunény l'észletesel1 fcldcríttC'~s~k,
93
Akiviz gálás tárgyilagos megejtéséért a kivizsgáló személyesen felelős. 224. A kikérdezési rendszerint a kikérdezendő egyén tartózkodási helyén, lehetöen csendőrségi épületben, ilyen épület hiányában a községházán vagy valamely közigazgatási (rendőri) hivatalos helyiségben kell megejteni, hová a tanukat a közigazgatási hatóság a rendőrkapitányság, vagy a községi előljáróság útján kell megidézni. Idegen szárnyparancsnokságok területén lakó egyéneket lehető en nrindig az illetékes csendőr szárnyparancsnokság által kell kikérdeztetni. A kivizsgáló az ilyen tamlk lakóhelyére kikérdezésük végett csak akkor utazhatik, ha a kivizsgálás helyéhez közel laknak vagy. ha a kivizsgálás érdeke, illetőleg er edményének biztosítása az illető tanuk azonnali és személyes kikérdezését szükségessé teszi, végül ha a tanu akár azért mert állandó tartózkodási helye nincs, akár bármi má~ okból az illetékes szárnyparancsnok által előrelátha tóan nem lesz kikérdezhető 225. A kivizsgálás befejezése után annak eredmén!é;ől a kivizsgálást elrendel ő, illetőleg, ha azt a kivizsgalo parancsnok kezdeményezte, az elbírálásra hivatott p~r~ncsnoksá~h?z r~s~letes jelentést kell felterjeszteni, l..:v;v; ha ll; kiVlZsgalo parancsnok egyszersmind az elblr~:asra ~vatott parancsnok is. Ennek a jelentésnek a kovetkezoket kell tartahnaznia: , . a) JA ,kiviz~,q~lás, a,lapja." Itt jelenteni kell, hogy a klVlzSgálo a klVlzsgalast mely parancsnokságnak mik?r kelt és milyen számú parancsára, illetöleg hivatalb?l megl'jtett kivizsgálásnál, hogy azt kinek feljelent .. ~p- vagy észlelrtf' alapján e.jtette meg. . bd :,Tényáll:ís" alatt a (' elekmény vagy esemény )r'folya<;at kell l'f'szletesen leírni ps pedig időrendi S01'I'r:nrl~f'r; úgy" amiI?t az történt, illetőleg amint azt a ki\ "IZ galrJ mega II apItotta. A tpnyállás leírásánál minden f(j]i'j lcges hosszadalmasságot PS a lényegtelen kiirülmélIy"k~lr~k mjndf'u fölösleges részJetezését kerülni kell éR r:su p~tn azoknak a rP'8z]ptckmk a leírására kell szorítkrJZTII, :Hn~,}y;k az eS(' rr~(.ny vagy a cselekmény elhíl'áJáRa f,7.r·m Ji'Jflt.1aboJ frmtrJilf!aggaJ hírnak.
-
-
. """.
..
r
'"
Ha a kivizsgálás alapját képező parancs vagy feljelentés tÖ,bb -yád:pontot tarta~.a~, a tényá~ást vá~pon tonkint romal szamokkal elkülomtve kell targyalni. Ha valamely vádpont tekintetében a tényállást me9áll~pí tani nem sikerült, ezt kifejezetten meg kell emlitem. ej "Sé'rtett" alatt a sértett vagy sértettek vezetékés keresztnevét (katonai és csendőregyéneknél rendfokozatát) korát vallását, családi állapotát, foglalkozását és áliandó t~rtózkodási helyét (lakáscímmel) , illetőleg szolgálati beo,sztását, ezut~n pedig ~lő~dását ,kell ismertetni. Ha a sertett vagy sertettek eloadasa a tenyállásban foglaltakkal megegyezik, elég az abban foglalt aIna utalni. Az esetleg eltérő részleteket azonban külön ki kell emelni. dJ Tanuk" alatt a tanuk vezeték- és keresztnevét (katonai és csendőregyéneknél rendfokozatát), korát, vallását családi állapotát, foglalkozását, állandó tartÓ7.kodá~i helyéf (lakáscímmel) , illetőleg szolgálati beosztását valalnint a terhelthez való személyes viszonyát, ezután pedig előadásukat kell egyenkint ismertetni: Ha a tanuk vallomása megegyező, az a tanuk személYi adatainak felsorolása után együttesen is tárgyalható. Ha pedig a tanuk vagy egyes tanuk ,vallomása a ~ény: állásban foglaltakkal megegyezik, eleg ezt felemhtem, az esetleg eltérö r észleteket azonban külön ki kell emelni. A terhelt védelme vagy bünösségének bizonyítása szempontjából döntö fontoss~~ ,részl~teket az ~gyes tanuk vallomásainak ismertetesenel meg akkor IS be kell jelenteni, ha azok a tényállás alatt már tárgyaltattal\. ej Te'rhelt" alatt a terhelt (terheltek) vezeték- és kel'eszb~~vét születési és illetőségi helyét, korát, vallását, családi állapotát, rendfokozatát és szolgálati beosztását, azután pedig azt a körülményt kell f eltüntetni, hogy a terhelt a terhére rótt cselekményt beismerte-c vagy sem, illetőleg, hog)' az esettel kapcsolatban. mit jelentett. A terhelt védekezését külön ki kell emelni. Minden terheltnél külön meg' kdl említeni, hogy szabadlábon hagyták-e vagy pedig a katonai bünvádi p errencllal'tás 171. és 172. §-a alapján előzetes letart6z-
tatásha helyezték-e. Letartóztatás esetében annak napjat is jelenteni keD. f) ....11cgjcglJzés' ( alatt a kivizsgáló által jelenteni kivánt olyan köriihnényeket kell tárgyalni, amelyeket az aj-c) cÚllszavak egyike alatt sem lehetett felvelmi, továbbá a jelen utasítás 463. pont 6. alpont jának C~) és lj J b >tilje alatt elöírtakat. !lj ..Polgári illetékesség" alatt jelenteni kell, hogy a sértett, illetöleg sértettek és tanuk (amennyiben az illetők polgári eg~7ének) me ly járásbú'óság és me ly közigazgatási (áDami rendőr égi) hatóság illetékessége alá tartoznak 71) ..lIclléklctck" alatt a részletes jelentéshez c a(olt mellékleteket, valamint az esetleg biztosított bünjeleket és tárgyi bizonyítékokat kell felsorolni, ez utóbhiaknál annak bejelentése mellett, hogy azok hol mikor és kitől vétettek őrizetbe, memlyiben bírnak bi~onyító erővel és végiU, hogy további megőrzés végett mikor boI és kinek adattak át. ' Ha valamely címszó alatt jelenteni való nincs az illető cÍIDSzót egészen el kell hagyni. ' A. kinzsgáló az általa megállapított tényállás és a h:: ~.er~ett személyi és tárgyi bizonyítékok alapján k~l~ll lW~ l' plell.lpny" címszó alatt véleményt nyil,amt arrol, hogy l1nt talált beigazolhlak s mit nem ' továhbá rámutat az enyhítő és úlyosbító körülmé~ lJyekre. , 226 . .A részletes jelentésen a közbeeső pal'ancsnokl'1agok a hatáskörükből kifolyóan tett intézkedéseket (f'lv.p:én};~s, e,löz:.tes letal'tóztatásba h 1yezés stb.) je7 ~(~~~lk. '\ pIPl'ne~1}'1.1ket u.e:yancsak a veleményező íVl'e lJ:.]ak. ;~z ?sztalrr~~ral~c. ll?kság ,csatolja a tel'heltnek lJl1lJtetesl Jegyzokollyn lnvonatat, ered.eti alosztálvi aJJyakiiny\i lapját rs minösítvényi tálJlázatát. . . ,~I~ az iJlf'!t~kPs parancsnok a biíllvácli eljárás mcg)lHhla at l'PIJdpl! pl, az r'rcrlrti személyi és el'kéilcsi okwánrrJkat az osztálY]JHl'HlJ('sJlokságnal~ visszaadja és az (, ztalypHl'HlW-lIf1kságrJt azok lIJásolalánnk felterjesztéfJ·J'(· uta 'ítja. . 227. JI,H ~I jr·J'br·]t },iintpHd vagy olyaJJ véLsrggrl \HlI j.{yl1lJlI ~ )tVll, ~ll)JI·ly fl'l~yr·hJlj (don vngy rf:,ryállaláball ,o)
-
•
,
~.
c
• ... t
-
nem vagy csak olyan mértékü fenyítéssel látszik kielégitően megtorolhatónak, , aminőt. csup~n a ker~~let~ parancsnok szabhat ki, a reszletes Jelentest a kenüetl parancsnoksághoz kell feltel'jeszteni. _ 228. Ha a fegyelmi elintézés alapjául valamely polgári egyén feljelentése szolgált és a feljelentés tárgyát csupán fegyelmi kihágás képezte, a feljelentőt az eljárás végérvén:v:es ,b~feje~é~~ után .~z ,elint~ző.. parancsnokság - az elmtézes modJanak: kozlese nelkul - csupán arról köteles értesíteni, hog:' a feljelentés érdemleges elintézést nyert. Egyebekben a katonai biínvádi perrendtartás 138. §-ának 2. bekezdésében foglaltak irányadó k. 229. A Szolgálati Szabályzat r. Rész 650. pontjában elölit tényvázlatot az osztályparancsnokság csak olyan ügyekről szerkeszti meg, amelyek:'ől úgy lát~.a!. hogy bírái úton kellmegtorohu. AmennYIben az Illeto ugyben részletes jelentést terjesztettek fel, külön tényvázlatot szerkeszteni nem kell, hanem a részletes jelentésre pótlóan esak a Szolgálati Szabályzat r. Rész 650. a) alpont jában foglalt adatokat kell rávezetni. A csenclőrségllél alkalmazott polgári egyének elleni fegyelnu eljárást külön fegyehlri szabályzat szabályollza. 230. Azokat az eseteke t, al1ukor az altisztek és csendőrök fegyelnu úton eltávolíthatók, a jelen utasítás 28. és 29. pontja határozza meg. Ezekben az esetekben a csencLőrlegénység eltávolítása iránt a kerületi parancsnokság indokolt - és az illető anyakönyvi lapjának kivonatával, büntetési jegyzőkönyvi kivonatával és minősítvényi táblázatá"al felszerelt - véleménye alapján a belügyminiszter (személyi o. ztály útján) dönt. 231. A Szolgálati Szabályzat r. Rész 66,1;. pontja II csemlől'sógnél alkaln1azást nem nyel'. A szárnyparancsnok és az i kolaparanc nok a Szolgálati Szabályzat r. Hész 666. pontjában, az osztálYlxtrancsnok a 667. pontban meghatározott fegyelnri fenyítő hatalommal van felruházva és a szerint, 11l1lillt ki van1luk kü1önítve vagy nin csenek, llZ említett
97
!Iti
pontokban foglalt fegyelmi fenyítö hatalmat a kikülönített vagy ki nem különített alosztály-, illetőleg osztályparan~~no~ot megillető terjedelemben gyakorolják. A k<;r~eti parallcsnokot acsapatparancsnok fegyelnú fenylto hatahn~ (Sz. ,S,~' r. R. 668. p.) illeti meg. A f~g'Yelmi fenY;lto hat.ahnat a Szolgálati Szabályzat r. Re~z 671. pontJa szermt a csendörség felügyelöje gyakorolJa. .. Szemlén léYö olyan csendörségi elöljáró, akit külonbe;n a fegye~ fenyítö hatalom állásánál fogva meg ll:em illet, ha fotiszt: az alosztályparancsnok, ha törzstisz~: az osztályparancsnok, ha pedig ezredes vagy a kerülethez beosztott törzstiszt: a csapatparancsnok fegyelmi fenyítö hatalmával bír. · Ös~zpontosított ('s.~n~ö~ségi erö, tanfolyam, vala~t kiilonleges ~sendOl'segI alakulat parancsnoka, ha f?tiszt: az alosztalyparancsnok, ha törzstiszt: az osztálYfJ~~~~snok, ha p~dig ki vannak különít ve : az elöbbi a, kikülomtett alosztaly-, az utóbbi a kikülönített osztályparancsnok, ha pedig czredes: acsapatparancsnok fegyelmi fenyítö hatahnával bír. A tisztekre kiszabott minden fenyítésröl a kerületi parancsnoksághoz azonnal jelentést kell tenni. · 232. A kerületi parancsnoksag a tisztekre kiszabott n::u:de;n fenyítésröl (l. az elöbbi pont utolsó elötti bekez~~set .~! havon.~a - , és pedig minden egyes tisztl'öl killon-külon -" ?unte~~si j~~!zökönyvi kivonatot tcrjeszt fel a, c?end~~seg fc~ugyeloJehez. A legénységTe kiszabott fenYItesekrol, az alarendelt parancsnokságok az osztályp~ran~sn~ksaghoz ha~onta összesített büntetési jegyzökonyvI klvonatot terJcsztenek fel. Az osztálYl)araJlcsn?~sá&: az ~1t,ala ..kiszll;b?t~ vagr, hozzá bejelentett fen;i t~s(k:o! szo}o buntetesl Jegyzokönyvi kivonatokat átVIZsga.las ypgett havonta a kerületi parancsnoksághoz ff'lt er.)észtl. .Tisztek feny~t~~eit a kerületi parancsnokság esctknkmt, a csend or ok Ienyítéseit pedig az oS7.tályparanr:snokság havonta hirdeti ki. . p · El"r7. ny(:!t;k Jn(:gf(,!)yít~séröl a föbüntetési jegyzökrJfJ~vf'1 W'Z(-tl) aJlormtlJ)'lIJf'tpkefi parancsnokságot aZOl1nal (·rt(· ítl-ru k,.JJ.
233. A Szolgálati Szabályzat I. ~ész,673. pontjába~ , '~llomásI)arallCSnok részére blZtosüott fegyelDll az uo ' b l . l" bb fellyítö hatalom minden állomas?n a"ra~g ar; egIc ?se cselldőrtiszti parancsnokot ,az l~e.~o allomason all~,n dóan vagy ideiglcnesen tartozkoclo osszes olyan cs~ndor egyénekkcl szemben megilleti., akiknek helyben nmcsen fegyelmi fenyítö hatalommal ,f~ll'uházott, elöljáró tiszti parancsnokuk, de ezt a fenyüo ~atalmat csak o.lyan renclfokozat-ú eg-yénckkel szemben es csak ~lya~ terJed~ lembcn gyakorolhatj,a, alükkel s.zembc;\ ületoleg amllyen terjedelemben bt a fegye~l feny,lto ~atalom szolgálati állásánál fogva ki.ilönben IS lllcgIlleh. Az ilyen módon kiszabott fcnyítéseket -. amelyekről külön hüntctési jegyzökönyvet kell vezetm,-, a me~ fenyített egyén előljáró osztályparancsnoksagaval koZÖhli kell. Ha a fenyítés, amelyet előrelátható~n ki k~l,~ "zabni az illető csendörparancsnok fcgyelmi fenylto hataln;ának terjedelmét meghaladná, az elkövetett cselekménYl'öl a megfenyítendő egyé~, ill~tékes osztálYl?arancsnokságának tiszteknél a kerületi parancsnoksagnak jelentést kell tenni, illetöleg értesítést kell küldeni. 234. Tényleges csendöl'egyénekre kiszab~tt f.ogságfenyíté eket polgári foghelyiségben végrehaJtam nem szabad. 235. Tekintettel a csendőrségi s~olgálat sajá~l~gos voltára a Szolgálati Szabályzat r. R sz 657. pontJaban elöíl't renyítések közül a csen dör ég11él nem alkalmazhntók:
altisztck lefokozása az eltávolítás esotét kivéve; b) gúzsbakötés és megkö,tözé.s. " " A mindelliJapi megJe1enes klha~gata nal ~eghat~l'ozott öltözetbcn valamint a zigol'ltott Iogsag pedlg l:snkis csellc1öl'iskoláknak és zárt csendörségi alakulatoknak legénysége, nemkülönbon il'~clai szolgálatra beuHztott (' cllc1ör ök ellen allmbmlzhatok. A jelen pontban fel lle?l1 . mHte,tt fellyítési nemek a Sz. Sz. r. H ~sz renclelkrzesCl zel'mt uyernek alka 1Jl1azási. . , n'an)'236. lj'(,llyíLések 1l:ü
R1.tI1'V , ÓN ~ 1.01M' ,
,-
-
.
.
.
,
nt.
7 l'"
l.
,
(I) próba~~wl1döl'i;kkcl és cseudől'ökkel szem ben n
l z. ~t~' r. Rkcsz 657. pont A) fejezetében felsorolt . ' f enytpsnemc -pt; b) .to:'.ábbszolgáló, azaz olyan cscndől'ökkel _ akik osszescn 6 ' . I ' 'tb' ., szell I hen. "" l' , eVI )eSzailll . ato katonaI cs csendfll~ szo galatt~l .lnl'll~k, ugyancsak a Sz. Sz. T. Rész 6?<~. pon~ feJez~tebeJ1 foglalt fenyítésnemeket, a fogsa b fel~y:ttesck tekllltctében mindazonáltal a most }'_ ;le1ett. feJ~,zt~t 3'1 ~IPOl~1j.~nak utolsó bekezdésébcn foeg~:l~t g. zon a sa es vPglU c) ől'mestel'ektől felfelé a Sz Sz I R' 6-"" pont B) f ' t ' l ' '" . esz t> I . lllazni. eJeze e )('11 foglalt fel1j'ítésnemeket kell alkal-
4-)
el~~~ett továbbszolgáló csclldőrök _. ..ti:):u,~lpontball oan a ,.cs<;ndor rendfokozatban lévő leO'én _
nlatt
t:ft ~~r~n~ket kell er~eni. Az illetőknek ugyanott ~1111.. ~':; ossze~szolgalati idejébe a katonasá 1'1 l"
!:!~~~~~. szolgala ti idejéből
leg'feljebb 3
.{>vef\~le~ ~~~~
VI. Közbiztonság'i szolg'álat. 31. §. Tel'iileti illetékesség. Szolgálati működés idegen esendőrségi és ál1ami rendőrségi teriileten. 237. A csendőrség müködési területét a jelen utasítás 4. pontja szabályozza. " 238. A m. kir. csendőrség és az állami rendőrség
mliködési teri.Uetének határát a teriiletükhöz tartozó községek Yagy városok közigazgatási határa képezi. Olyan hclységekben, amelyeknek belső területén az állami rendőrség, külső területén pedig a csendőrség látja el a közbiztonsági szolgálatot, a r elldöri őrsze mélyzet és az illetékes csenclöl'örsök működési határát az illetéke rendörkapitányság az elsőfokú közigazgatási hatóság vezetőjének (polgármester, főszolgabíl'ó), meghallgatása után a csendőr szál'1lyparancsnokkal egyetértve, állapítja meg. Ha a rcnc1őrkapitányság é a csendőr zárnyparancsnokság valamely kérdésben nem (nel megegyezni, 11 rendőrkeriileti főkapitánynak és a csendőrkerületi parancsnoknak kell egymással megállapochliok. Az írásba foglalt megállapodást jóváhagyás, esetleg döntés végett a belilgymil1iszterhez kell felterjeszteni. 239. A csendörségJlek az állami rendőrség müködési területén karhatabni szolgálntokl'~ va16 ideiglenes alkabnazá át esetről-esetre a helügy:tniniszter (szolgálati osztály útján) rendeli el. Allalldó szolgálatteljesíté~l'e fl ('semlőrség az állanu rClldörség mLU,ödési teriilelén éi:) viszont - a jelen utasítás 4. pontjában füglalt <,setrlwt kivéve - nem allwbnazható. 240. Az ország határát sem UyOlllOll üldözés cél.iából, sem más okból átléplli n III szabad, hacsak e Lem1rtbcn az illcW szomszéd áll anll l1a 1 kölcsö}1össégen aIn ]1u16 megeg'YI'?:0s nC111 fill fClln.
