SZOCIÁLIS GAZDASÁG Kiegészítés az esettanulmányhoz Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. | 2014. december
Tartalomjegyzék
Előzmények ........................................................................................................................................................................ 3 A szociális vállalkozás meghatározása ............................................................................................................................... 6 Esettanulmányok bemutatása ......................................................................................................................................... 12 Elméleti modell - faluvállalat ........................................................................................................................................... 28 Rendelkezésre álló erőforrások ....................................................................................................................................... 38
2
Előzmények Tekintettel a foglalkoztatás kérdésének tulajdonított kiemelt szerepre, mind a város operatív szintű döntéshozói, mind a partnerek egyetértettek abban, hogy el kell készülnie egy, az alacsony társadalmi státuszúak (különös tekintettel a képzeletlenek) hosszú távú foglalkoztatásának hazai és/vagy nemzetközi tapasztalatait, jó gyakorlatait, kialakításának helyi feltételrendszerét bemutató tanulmánynak, melynek részeként és lényegi kimeneteleként szükséges kidolgozni egy önfenntartó és értékteremtő helyi foglalkoztatási modell javaslatot. A modell javaslattal szemben szigorú elvárásként került megfogalmazásra, hogy ténylegesen a helyi szükségletekre és lehetőségekre, a szűken értelmezett célterületen tapasztalható és leírható folyamatokra reflektáljon, és várható hatásai érdemi javulást eredményezzenek a szegregátumok lakosságának életkörülményeiben – jelentős mértékben növelve a foglalkoztatási szintet, stabilizálva a leszakadó társadalmi csoportok jövedelmi szintjét.
Megfogalmazott elvárások: ne elemző és értékelő, hanem javaslattevő munkaként funkcionáljon, de vegye figyelembe és használja a projekt (ide értve annak előzményét is) keretében végzett adatgyűjtések és elemzések, egyéb (pl. szociológiai) tanulmányok szolgáltatta információkat; fókuszáltan a Hősök tere, a Somogy-Bányatelep és Rücker akna, valamint a Pécsbánya-Bányatelep területi egységek sajátos ismérveire, igényeire szabva kerüljön összeállításra; illeszkedjen a korábbiakban elkészült, már hivatkozott „befogadó stratégia”-ban megfogalmazottakhoz, annak célrendszeréhez, különösen 6.3.1. A foglalkoztatási szint növelése, a leszakadó társadalmi csoportok jövedelmi szintjének stabilizálása c. célkitűzéshez; javaslatként megfogalmazott elemei legyenek összhangban Pécs MJV településfejlesztési koncepciójával és integrált településfejlesztési stratégiájával (ITS), továbbá legyenek integrálhatók a célterületet érintő akcióterületi tervekbe (ATT); a modell javaslathoz illeszthető projektötletek legalább részben legyenek megvalósíthatók a jelenlegi uniós tervezési időszakban (2014-2020); feleljen meg a városban elindult, befogadást célzó folyamatok esetében alkalmazott komplex módszertan alapjainak: integrált szemléletmód, átfogó megközelítés, területi alapú megközelítés, közösségi részvétel stb. (részletesen lásd. „befogadó stratégia”). 3
A fentiekben részletezett szempontok szerint indított munkát, a gondolkodást nagyban segítette és „irányba állította”, hogy korábban a „befogadó stratégia” készítésekor a konzorciumi találkozók alkalmával gyakorta elhangzott egy szociális szövetkezet létrehozásának igénye. A szociális szövetkezet alapításának gondolatát nem csak a célterületen dolgozó coachok osztották, de a helyi mentorok és a helyi lakosság tagjai is megfogalmazták ez irányú elkötelezettségüket. Az alulról jövő kezdeményezések támogatása különösen fontos – az integráció folyamatában pláne – és annak mentén elindulva a modell javaslat módszertanának előnyére válik, ha a helyi lakosság tudására és helyismeretére épít, ebből következően az igényeiknek és a terület adottságainak megfelelő program megvalósítást irányoz elő. A tanulmány lehetséges tartalmi keretei ezt követően váltak véglegessé. Szükségessé vált meghatározni a szociális gazdaság, a szociális gazdasági vállalkozások és a szociális vállalkozások fogalmát, pontosítani a szociális gazdasághoz tartozó szereplők körét, de legfőképp feltárni a szociális gazdaság nemzetközi és hazai helyzetét. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítését célzó hazai és/vagy nemzetközi tapasztalatok keresése, gyűjtése és értékelése logikusan a szociális vállalkozások körére szűkült le. A modell javaslat módszertani fejezeteihez használható inputok felkutatása esetében szintén szemponttá lépett elő, hogy összeférhetőek legyenek a szociális gazdasággal, de legfőképp képesek legyenek támogatni egy szociális vállalkozás létrehozásához szükséges lépések bejárását. Az imént sorra vett összes követelményt maximálisan teljesíteni igyekvő munka elvégzésére érdemben alig több mint másfél hónap állt rendelkezésre 2014. április közepétől május végéig. A teljesítést nehezítette továbbá, hogy a projektből származó adatgyűjtések eredményei csak április végén álltak rendelkezésre, és a programterület erőforrásait feltárni igyekvő műhelymunkára is csak meglehetősen későn, május közepén került sor. Ezek alapján javasolt a munka továbbvitele elsősorban a releváns adatok elmélyítése céljából.
A célterületen élőknek munkalehetőséget az 1990-es években történt bányabezárásokig a környező kitermelési helyszínek biztosítottak. Így István-akna, György-akna, a Karolina külszíni fejtés, és a Széchenyi-akna. A megszűnő munkalehetőségek után az elköltöző bányászok helyére alacsonyabb státuszú rétegek költöztek, az épületek a helyi önkormányzat tulajdonába kerületek. A bányászok kiszolgálására irányuló széles körű szolgáltató funkciók (iskola, óvoda, postahivatal, kórház, stb.), valamint a bányászathoz kötődő egyéb gazdasági funkciók a foglalkoztatottságot magas szinten tartották, a megélhetést a helyiek számára biztosították. A bánya bezárásával 1990 után e funkciók szükségtelenné váltak és leépültek. A célterület északi határában a György-akna üzemi épületeiben korábban működő vállalkozások (pl. nyomda) mára bezártak. Sajnos a környékben a munkalehetőségek száma rendkívül alacsony. Emellett az alacsony iskolai végzettségű munkaerő igény nem jellemző Pécsre, és a helyi vállalkozásokra 4
sem. Indokolt tehát gondolkodni azon erőforrások felhasználásán, melyek munkahelyteremtő hatást válthatnak ki. Ezek a lakóterületen belül és közelében lévő nagyobb önkormányzati területek, földek, melyeken gazdálkodási, termelési tevékenység beindítása lehetséges. Ilyen erőforrás továbbá az erdő, amely a fűtéshez kapcsolódó tűzifa előállítás, a fafeldolgozás-erdőgazdálkodás folyamatos igényét tudja fenntartani. A munkanélküliség csökkenthető a jelenleg parlag területek használatbavételével, e területek - akár kisszövetkezeti formában – művelés alá vonásával. A gondozás, a terület művelése a szabad munkaerőt leköti. A gyümölcsös telepítését azért javasoltuk, mert aránylag kevés tennivalóval, szakmai irányítás mellett a gazdálkodás könnyen megvalósítható. A bozótos terület közel van, a lakóterület keleti oldalához simul, erősen keleti lejtéssel. A talajeróziót megelőzendő a művelését csak úgy szabad megkezdeni, ha a jelenleg gyepszinten fedett felület megmarad. A kiirtott bozótos helyén a telepítendő sorokat a rétegvonalakkal párhuzamosan kell kialakítani. A telepítést megelőzően szükség van a terület megtisztítására, valamint talajvizsgálatra az optimális fajtakiválasztáshoz. A működéshez a szükséges ismereteket tanfolyamokon, átképzéseken lehetne átadni. A területen konyhakerti parcellákat, vagy közösen művelhető gyümölcsöskerteket lehet kialakítani, helyi lakosok közül választott, arra alkalmas vezető irányításával. A termesztési alapismereteket az iskolában, a termesztéshez szükséges palántákat szintén az iskola jelenleg nem használt melegházaiban lehet előállítani. Az oktatás során elsajátított elmélethez a gyakorlati oktatás is szorosan kapcsolódik. A tanultakat meg kell mutatni a gyakorlatban is, a megismerés apró lépései így hasznosulhatnak igazán. Hatékonyabb a csoportos képzés, hisz egymás segítése hajtóerő is egyben. Hosszútávon az oktatás akkor eredményes, ha ezt már gyermekkorban el tudják indítani. A lakóterület átformálása mellett a jelenleg bozótos területek használatba vételével az egyszerű növénytermesztés lehetősége adott. Ha az oktatás a műveléshez segítséget nyújt, alkalmas lehet gyümölcstermesztésre. A gyümölcsfajták kiválasztásánál fontos szempont az, hogy lehetőség szerint nyár elejétől őszig folyamatosan legyen termő fajta, mely saját fogyasztásra vagy eladásra szolgálhat. Az alma, körte, dió, mandula, meggy közötti nem intenzív fajták, vagy rezisztens fajták lehetnek a kiindulás alapkövei. A közös tevékenység mellett a kiosztott parcellákon házi-kerti zöldségtermesztést is folytathatnak egyénileg.
5
A szociális vállalkozás meghatározása A tevékenységként értelmezett szociális gazdaság kialakulása a népi szövetségekhez és szövetkezetekhez köthető. A történelmi szövetkezeti mozgalmakban megjelenő érték- és elvrendszer alapvetően határozza meg a szociális gazdaság modern kori fogalmát. A szövetkezetek, önsegélyező társaságok, szövetségek – és legújabban az alapítványok – történelmi gyökereiket tekintve egy tőről fakadnak, egy közös szándékból: a leginkább kiszolgáltatott, védtelen – vagy a ma használatos terminológiánál maradva a hátrányos helyzetű – társadalmi csoportok által a 18. és 19. századi ipari kapitalizmus fejlődése nyomán kialakult életkörülményekre adott válaszból, ami az önsegélyező szervezetek létrehozását jelentette. Az önsegélyezés egyébként már a középkorban is létezett (pl.: testvériségek, kórházak), de igazi lendületet csak a 19. századi munkásosztálytól induló kezdeményezéseknek köszönhetően kapott a népi szövetségek, szövetkezetek és önsegélyező társaságok megjelenése révén. Az első szövetkezeti kísérletek az angliai ipari munkások nehéz helyzetére adott spontán reakciókból alakultak, és mint mozgalmi megnyilvánulás a munkásosztály egyenjogúságát szolgálták. A korai szövetkezetekre jelentős hatást gyakorolt az antikapitalistáktól származó szocialista gondolkodásmód. Az 1844-ben az angliai Rochdale-ben 28 munkás által létrehozott szövetkezet, a rochdale-i úttörők tevékenységét szabályozó híres szövetkezeti alapelveket számos hozzá hasonló szervezet fogadta el. Később ezen szervezetek köréből kerültek ki az 1895-ben Londonban létrehozott Nemzetközi Szövetkezeti Szövetség (International Cooperative Alliance – ICA) alapítói, akik, és akiknek követő érdemben hatással voltak a szociális gazdaság modern fogalmának alakulására. A szövetség 1995-ös manchesteri kongresszusa szerint ezek az elvek olyan demokratikus szervezetként határozzák meg a szövetkezeteket, amelyekben: a szövetkezetbe szervezett tevékenység felhasználó tagjai többségének kezében van a döntés, így az esetlegesen részt vevő befektető vagy tőkés tagok nem alkothatnak többséget, és a többletet nem a tőke arányában osztják el. A szövetkezeteket más társaságoktól a szavazati jogok egyenlősége, a felhasználó tagok számára kötelezően jegyzendő tőkerészesedésért való korlátozott kompenzáció és sok esetben az oszthatatlan, még a szervezet megszüntetése esetén sem felosztható tartalékok létrehozása is megkülönbözteti. A szociális gazdaság modern fogalmának fő vonásai tehát a 19. század végére kialakultak, a demokratikus szerveződés, a kölcsönösség és a szövetkezeti együttműködés értékeitől vezetve. 6
Az 1970-es években a szövetkezeteket, önsegélyező társaságokat és szövetségeket képviselő szervezetek Franciaországban megalapították az önsegélyező, szövetkezeti és szövetségi tevékenységek nemzeti összekötő bizottságát (CNLAMCA). A bizottság létrehozásának 10. évfordulójával egy időben, 1980-ban kiadott egy dokumentumot, a „Charte de l´économie sociale”-t, azaz a szociális gazdaság chartáját, amely olyan szervezetek összességeként határozza meg a szociális gazdaságot: amelyek nem tartoznak az állami szektorhoz, demokratikusan működnek, egyenlő jogokkal és kötelességekkel rendelkező tagokkal, a tulajdonjog és a nyereség felosztása terén sajátos rendszer szerint járnak el, azaz a nyereséget a szervezet bővítésére és a tagoknak, illetve a társadalomnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésére fordítják. Belgiumban a vallon szociális gazdasági tanács (CWES) 1990-es jelentése szerint a szociális gazdaság ágazata olyan része a gazdaságnak, amelyben a magánszervezetek négy közös vonással rendelkeznek: nem a nyereségszerzés a cél, hanem a közösség tagjainak szolgálata, autonóm irányítás, demokratikus döntéshozatali folyamat, a jövedelem elosztásában a személyek és a munkaerő fontosabb a tőkénél. A szociális gazdaság legújabb – saját szervezetei által elfogadott – fogalmi meghatározása a szociális gazdaság szervezeteinek négy családját az Unió szintjén képviselő intézmény, a Szövetkezetek, Önsegélyező Társaságok, Szövetségek és Alapítványok Európai Állandó Konferenciája (2008-tól egyszerűen Social Economy Europe) által támogatott Szociális Gazdaság Elveinek Chartájában1 található. A meghatározás értelmében a szociális gazdaság jellemzői a következők: Magánszektorokról van szó, azaz nem részei a közszférának, és nem tartoznak az ellenőrzése alá. Formális szervezeti keretek között működnek, azaz általában jogi személyeknek tekinthetők. Döntéshozatali autonómiával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy szabadon választhatják, illetve felmenthetik irányítótestületeiket, valamint ellenőrizhetik, illetve megszervezhetik tevékenységeiket. Tagságuk önkéntes, azaz nem kötelező csatlakozni hozzájuk. Bármilyen esetleges nyereség vagy nyereségtöbblet elosztása a tagjaik között nem a tagok által befektetett tőkével vagy befizetett díjjal arányos, hanem a szervezet javára kifejtett tevékenységeik vagy a szervezettel történő együttműködésük mértékével.
1
http://www.socialeconomy.eu.org/IMG/pdf/2007_08_20_EN_charte-2.pdf 7
Olyan jellegű gazdasági tevékenységet folytatnak, amely egyének, háztartások és családok szükségleteit elégíti ki. A szociális gazdaság szervezeteire ezért úgy tekintenek, mint az emberek javát, nem pedig a tőkét szolgáló szervezetekre. Bár tőkét és egyéb nem pénzügyi jellegű forrásokat vesznek igénybe működésükhöz, nem a tőke érdekeit szolgálják. Demokratikus szervezetek. Néhány önkéntes szervezet kivételével, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartásak részére, a szociális gazdaság elsődleges szervezetei az „egy tag – egy szavazat” elvét alkalmazzák a döntéshozatali folyamataikban, a tagok által befektetett tőkétől, illetve megfizetett díjtól függetlenül. Minden esetben demokratikus, részvételen alapuló döntéshozatali eljárásokat alkalmaznak. Az egyéb szinteken működő szervezetek is demokratikusan szerveződnek. A tagok a szervezeten belüli döntéshozatali hatáskör felett többségi vagy kizárólagos ellenőrzéssel rendelkeznek. A Social Economy Europe fogalmi meghatározással összhangban került megfogalmazásra az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) definíciója: „Azon magán jellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, amelyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek, és amelyeket tagjaik szükségleteinek piacon keresztül, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás révén történő kielégítése érdekében hoztak létre, továbbá amelyek esetében a döntéshozatal, valamint bárminemű nyereség és többlet tagok közötti elosztása nem kapcsolódik közvetlenül a tagok által befektetett tőkéhez, illetve befizetett díjhoz, hanem minden esetben demokratikus, részvételen alapuló döntéshozatali eljárások révén történik, és minden tag egy szavazati joggal rendelkezik. A szociális gazdaság magában foglal olyan magán jellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére, és amelyeknek az esetleges nyereségtöbbletét nem sajátíthatják ki az őket létrehozó, ellenőrző vagy finanszírozó pénzügyi szereplők.”2 A szociális vállalkozás pontos definíciója helyett az EGSZB szintén egy fogalom meghatározást eredményező, közös jellemzőket azonosító lista3 alkalmazására tett a javaslatot az Európai Bizottságnak:
2
http://www.eesc.europa.eu/resources/docs/a_ces11042-2012_00_00_tra_etu_hu.pdf
3
http://eescopinions.eesc.europa.eu/eescopiniondocument.aspx?language=hu&docnr= 1292&year =2012 8
szociális vállalkozás profitcélok helyett elsősorban olyan, szociális célok kitűzése, amelyek szociális előnyökkel szolgálnak a lakosság, mint közösség és annak tagjai számára; alapvetően nonprofit jelleg, amelynek értelmében a haszon döntő részét visszaforgatják, és nem osztják szét magánrészvényeseknek vagy tulajdonosoknak; az alábbi, különféle jogi formák vagy modellek egyikéhez való tartozás: szövetkezetek, önsegélyező egyletek, önkéntes szervezetek, alapítványok, profitorientált vagy nonprofit vállalkozások; gyakran különböző jogi formák ötvözése, időnként a forma módosítása a szükségletek szerint; gazdasági szereplő, aki – gyakran általános érdekű – árut vagy szolgáltatást kínál, sokszor erős szociális innovációs jelleggel; független szervezetként való működés, amelyet nagymértékben jellemez a részvétel és az együttdöntés (alkalmazottak, felhasználók, tagok), valamint a kormányzás és a demokrácia (akár képviseleti, akár nyitott); gyakran civil szervezethez való kapcsolódás, sőt, ahhoz kötődő eredet.
A szociális gazdaság területén indított kollektív vállalkozások közös jellemzői, jellegzetességei, mint sajátos követelmények köréből az EBESZ kiemeli különösen:
1. ábra: a szociális gazdaság pillérei
9
A szociális gazdaság EU-s értelmezési kereteinek lefektetése különösen fontos jelentőséggel bír, hiszen a jelen dokumentumban később megfogalmazásra kerülő fejlesztési program feltételezhetően csak abban az esetben valósítható meg közösségi források bevonásával, amennyiben teljesíti az EU szociális vállalkozással szemben támasztott elvárásait. Az Európai Bizottság „a szociális vállalkozásért” c. kezdeményezése4 (Social Business Initiative – SBI) értelmében a szociális vállalkozás, mint a szociális gazdaság szereplője olyan vállalkozás, amelynek, elsődleges célja az, hogy társadalmi hatást érjen el, nem pedig az, hogy tulajdonosainak vagy részvényeseinek hasznot hozzon. Piaci működése abból áll, hogy a vállalkozás eszközével, innovatívan állít elő javakat, illetve nyújt szolgáltatást, többletbevételeit pedig elsősorban szociális célokra fordítja. Irányítása felelősségtudatos és átlátható, különösen azáltal, hogy abba munkavállalóit, ügyfeleit és a gazdasági tevékenységében érintett feleket is bevonja. Szociális vállalkozáson a Bizottság olyan vállalkozást ért: amelynek esetében közérdekű szociális vagy társadalmi cél szolgál a gyakran magas szintű szociális innovációban megnyilvánuló kereskedelmi tevékenység alapjául, amelynek nyereségét elsősorban e szociális cél elérése érdekében forgatják vissza, és amely küldetésének megfelelő – demokratikus vagy részvételi alapelveken, illetve a társadalmi igazságosság célkitűzésén nyugvó – szervezeti felépítéssel vagy tulajdonrendszerrel rendelkezik.
4
http://ec.europa.eu/internal_market/social_business/docs/working_document2011_en.pdf 10
Ezek lehetnek egyrészt olyan vállalkozások, amelyek: szociális ellátást nyújtanak, illetve kiszolgáltatott helyzetűeknek szánt árukat és szolgáltatásokat kínálnak (lakáshoz, egészségügyi ellátáshoz juttatás, kiszolgáltatott helyzetű népességcsoportok társadalmi befogadása, idős vagy fogyatékos személyek gondozása, gyermekmegőrzés, foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, önállóságvesztés kezelése stb.); és/vagy amelyek árutermelési vagy szolgáltatásnyújtási módja szociális célkitűzést (különösen hiányos képzettségük vagy kirekesztődést és marginalizálódást eredményező szociális vagy szakmai nehézségeik miatt hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatás útján történő szociális és szakmai integrációját) szolgál, de amelyek tevékenysége nem szociális jellegű javakra vagy szolgáltatásokra is kiterjedhet. A szociális gazdaság az Európai Unióban 11 millió alkalmazottat foglalkoztat, vagyis az összfoglalkoztatottság 6%-át biztosítja. Ide tartoznak a sajátos társasági formájú jogi személyek (szövetkezetek, alapítványok, szövetségek, egyesületek) – amelyek közül a fenti jellemzők alapján sok minősül egyben szociális vállalkozásnak is –, valamint a hagyományos magántársaságként vagy részvénytársaságként működő szociális vállalkozások. A szociális gazdaság sajátos társasági formája különösen alkalmas szociális vállalkozás működtetésére, mivel esetükben az irányítás módja kedvez a részvételnek és a nyitottságnak. A kezdeményezés5 révén a Bizottságnak határozott szándékában áll felkarolni a szociális vállalkozások fejlődését és tapasztalataikból levonni a gazdaság egészére nézve hasznos tanulságokat. A Bizottság ennek érdekében tizenegy kulcsintézkedést terjesztett elő, amelyek: a szociális vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását (társadalomtudatos befektetési alapok, pénzügyi eszközök, Strukturális Alapok stb.) a szociális vállalkozási szféra láthatóbbá tételére alkalmas eszközök kifejlesztését (nyilvános adatbázis, címkék és tanúsítványok, hálózatosodás stb.), jogi környezet átalakítását (európai társulási jogi formák, közbeszerzési reform, állami támogatások stb.) célozzák.
5
http://www.toad.cor.europa.eu/ViewDoc.aspx?doc=comm%5C2011%5Ccomm682%5CHU% 5Cc omm6822011_part1_ext_HU.doc&docid=2804602 11
Esettanulmányok bemutatása
Annak érdekében, hogy a dokumentum érdemi kimeneteleként meghatározható modell javaslathoz használható, azt érdemben alakító esettanulmányok kerüljenek összegyűjtésre és elemzésre, először is meg kellett határozni azokat a szempontokat, amelyek segítik, megkönnyítik a kiválasztást. Ezt megvalósítani csak úgy lehetett, hogy már a munka korai szakaszában rögzült a fejlesztési modell fogalma, illetve a későbbiekben kidolgozott tartalmával szemben támasztott minimum elvárások köre. Támaszkodva az ismert – egyébként a következő fejezetben tárgyalt – megoldások tapasztalatait feldolgozó szekunder irodalomra6: fejlesztési modellként értelmeztük mindazt a helyi (városi, városrészi, szomszédsági) foglalkoztatási gyakorlatot, amely gyakorlatban megvalósítható egy- vagy több pécsi szegregátum esetében, valamint komplex választ ad: a szegénység kezelésére, a káros folyamatok visszaszorítására, a munkahelyteremtésre, a munkanélküli emberek munkaerő-piaci visszavezetésére, a munkavállalók fejlesztésére, a helyi erőforrások hasznosítására, a fenntartható működésre, a helyi vállalkozók bevonására, vállalkozások fejlesztésére és a közösségi infrastruktúra és közszolgáltatás fejlesztésére. A kiválasztás során így elsősorban azt a célkitűzésünket igyekeztünk teljesíteni, hogy a felsorolt szempontok közül a lehető legtöbb terület érintett legyen adott eset által. Törekedtünk arra, hogy az esettanulmányokat képező gyakorlatok földrajzi helytől függetlenül – de különösen városi területeken is – megvalósítható kezdeményezéseket mutassanak be. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a helyi természeti vagy emberi erőforrásokra épülés meglétének a vizsgálatára, de figyelembe vettük a helyi közösség megszervezésében és erősítésében vagy az új ismeretek átadásában értelmezhető hozzájárulás mértékét is.
6
Kistelepülések önfenntartó, hatékony és értékteremtő közfoglalkoztatása, Zárótanulmány, ADITUS Tanácsadó Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 12
Hazai források hiányában elsősorban angol nyelven íródott „good practice” gyűjteményekre és az abban megjelölt, szerencsés esetben a jó gyakorlat honlapjára mutató hivatkozásokra támaszkodtunk, kiegészítve a szükséges, de még hiányzó információkra vonatkozó saját internetes kutatással. A munka indításához különösen nagy segítséget nyújtott egy, a közelmúltban a témába vágó, Romániában megjelent publikáció7. A vizsgált több mint 50 gyakorlatból végül 10 darab került kiválasztásra, egységes formában esettanulmányként elkészítésre, később értékelésre. Az esettanulmányok ismertetésének legfőbb célja, hogy bemutasson a szociális vállalkozások működtetésére vonatkozó olyan európai projekteket és/vagy programokat, amelyek összegyűjtött tapasztalatai és jó gyakorlatai hasznosíthatók a Pécsett indítani tervezett, a szociális integrációt a foglalkoztatás javításán keresztül megvalósítani igyekvő kezdeményezések során. A következő néhány oldalban ismertetett nemzetközi példák sorában megtalálhatók a különböző termékek előállításával foglalkozó vállalkozások éppúgy, mint a szolgáltatások nyújtására specializálódottak. Megmutatják azt, hogy a piaci szereplők, az üzleti vállalkozások és a helyi szereplők között hogyan alakítható ki munkakapcsolat úgy, hogy a közös együttműködés mindegyik fél számára gyümölcsöző legyen. A 6 ország 10 gyakorlata elsősorban az építőiparhoz, a hulladékgazdálkodáshoz és – függetlenül attól, hogy zömében városi területekről beszélünk – a mezőgazdasághoz kapcsolódik. Kedvezményezetti körük meglehetősen szélesen értelmezett, azaz egyszerre szólítják meg a hátrányos helyzetűek különböző csoportjait (a munkanélkülieket, az értelmi- vagy épp a mozgássérülteket).
Megnevezés
Ágazat / Termékpálya
Célcsoport
Származási hely
1. ACTA Vista
Építőipar / Épített örökségi emlékek felújítása és védett természeti területek fenntartása
Alacsonyan képzettek, munkanélküliek
Franciaország
2. Dumbravita
Fafeldolgozás, fonottáru gyártás / Kézműves, fűzfavessző termékek előállítása és értékesítése
Alacsonyan képzettek, munkanélküliek, romák
Románia
7
Good practices guide: social economy in Europe, National Association of Human Resources Specialists (“AUR”ANSRU): 13
Megnevezés
Ágazat / Termékpálya
Célcsoport
Származási hely
3. EKON
Hulladékgazdálkodás / Újrahasznosítható anyagok gyűjtése, szelektálása és előkészítése feldolgozásra
Értelmi fogyatékosok, mentális betegségekben szenvedők
Lengyelország
4. Hercules
Mezőgazdaság, növénytermesztés / Zöldségfélék, gyümölcsfélék termesztése és értékesítése
Alacsonyan képzettek, munkanélküliek, romák
Románia
5. La Tavella
Mezőgazdaság, növénytermesztés, biogazdálkodás / Zöldségfélék, gyümölcsfélék organikus termesztése és értékesítése
Mentális betegségekben szenvedők, mentális zavarral küzdők
Spanyolország
6. Sostre Civic
Építőipar, ingatlanügyletek / Lakóépületek építése, bérbeadása, üzemeltetése
Lakhatási problémákkal küzdők (alacsonyan képzettek, munkanélküliek)
Spanyolország
7. Viitor Plus
Hulladékgazdálkodás / Papírhulladék gyűjtése, újrahasznosítása
Szociális problémákkal küzdők, mozgássérültek
Románia
8. Wandzin EKO
Mezőgazdaság, állattenyésztés, növénytermesztés / Állattartás, zöldségfélék, gyümölcsfélék termesztése és értékesítése
Szenvedélybetegek, HIV fertőzöttek, AIDS betegek, hajléktalanok
Lengyelország
9. East Midlands
Hulladékgazdálkodás, fafeldolgozás, bútorgyártás / Fahulladék gyűjtése, újrahasznosítása, bútorok gyártása értékesítése
Hátrányos helyzetűek, nem csak és kizárólag munkanélküliek
Egyesült Királyság
14
Megnevezés
Ágazat / Termékpálya
Célcsoport
Származási hely
10. WUK bio.pflanzen
Mezőgazdaság, növénytermesztés, biogazdálkodás / Dísznövények, cserepes fűszernövények és zöldségfélék organikus termesztése és értékesítése
Alacsonyan képzettek, munkanélküliek
Ausztria
1. táblázat: A kiválasztott és feldolgozott gyakorlatok főbb adatai
15
1. ACTA Vista, Franciaország Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf www.actavista.fr
A kezdeményezés célja: Műemlékek felújítására és védett természeti területek fenntartására szervezett akciók indítása, melyek révén csökkenthető a munkanélküliség az alacsony képzettségűek körében. A programhoz tartalmában illeszkedő képzések és a munkatapasztalat megszerzésével cél továbbá, hogy a foglalkoztatásba bevont személyek munkaerőpiaci elhelyezkedése hosszú távon biztosított legyen. Tevékenységek: A vállalkozást az Acta Vista nevű nonprofit cég kezdeményezte, amelynek három részlege van: egy pénzügyi lebonyolító, egy oktatással és képzéssel, valamint egy műemlékek felújításával és természeti területek megújításával foglalkozó szervezet. Az Acta Vista tapasztalatait a szociális lakásépítési kezdeményezések területén szerezte. Az akcióban résztvevő munkanélküliek részére kőműves, ács és kőfaragó képzést indítottak. A képzés során a régi épületek felújítási munkálatait tanították meg. A résztvevőkkel 1 éves szerződést kötöttek, amelynek keretében a képzésen felül egészségügyi, lakhatási, pszichológiai és pénzügyi tanácsadásban is részesültek. A munkákat a szervezet olyan közbeszerzéseken nyeri, melyeknél a szociális integráció értékelési szempontként jelenik meg. Folyamatos marketing akciókkal igyekeznek támogatásokat szerezni az akciók pénzügyi hátterét biztosító alapítvány számára. A hatékony és szakszerű munkavégzéshez ISO 14001 minősítés megszerzésére volt szükség, ezáltal környezetgazdálkodási feladatokat, valamint egyéb jogosultságok birtokában műemléki helyreállítást végezhetnek.
16
2. Dumbravita, Románia Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf
A kezdeményezés célja: A helyi közösség életszínvonalának növelése, a hátrányos helyzetű, roma lakosság állandó munkajövedelemének biztosítása helyi termékek (fonott kosarak) értékesítésével.
Tevékenységek: Egy falusi közösség kézműveseit, idénymunkásait, nagycsaládosait és nyugdíjasait vonták be a programba, akik jórészt létminimum környéki jövedelemmel rendelkeztek. Egy egyesület fogta össze a kezdeményezést és szervezte meg a fűzfavesszőből készült tárgyak gyártását, valamint az értékesítést. Rövidesen több száz kosár leszállítására kaptak megrendeléseket, és a minőségi munka révén állandó vevőkre találtak. El kellett érni azt, hogy az addig egyedül dolgozó roma kézművesek fogjanak össze és csapatmunkában készítsék a termékeiket. Előre tervezhető volt a munkamennyiség, így a téli időszakban is elegendő munkát adott a helyieknek. Fontos volt a helyi szereplők közötti bizalom megteremtése, valamint a munkaszervezés ismereteinek átadása is. A rendelési határidők betartása csak kezdetekben okozott nehézséget, idővel a vállalkozási ismeretek alapjait is sikerült elsajátítaniuk a programban résztvevő roma embereknek.
17
3. EKON, Lengyelország Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf http://www.ekon.org.pl/aktualnosci-en
A kezdeményezés célja: Munkahelyteremtés a társadalmi kirekesztéssel veszélyeztetett (különösen mozgássérült) emberek számára környezetbarát hulladékgazdálkodási módszerek alkalmazásával.
Tevékenységek: Az EKON Egyesület olyan zöld munkahelyek alapításával foglalkozik, ahol értelmi fogyatékosok, mentális betegségekben szenvedők és mozgássérültek dolgoznak. Kiemelt célkitűzés a környezettudatosság elterjesztése, melynek érdekében képzéseket szerveznek, publikációkat jelentetnek meg. A szervezet nonprofit jelleggel működik, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása révén többlet állami támogatásra jogosult. Fő tevékenysége keretében az újrahasznosítható lakossági és ipari hulladékot gyűjtik össze és szelektálják, illetve előkészítik a feldolgozásukat végző cégek számára. Jelenleg Varsó környékén 60 000 háztartásból gyűjtik be az újrahasznosítható háztartási hulladékot. Az általuk alkalmazott hátrányos helyzetű munkavállalók részére munkaterápiát szerveznek. Legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a hulladék szelektálására alkalmas telephelyet találjanak, mely a nagyon szigorú jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfelel. Varsó közüzemi szolgáltató cége versenytársnak tekintette az EKON kezdeményezést. Az EKON méreténél fogva nem képes a jogszabályokban rögzítet valamennyi hulladékkezelési feladatot ellátni, így alvállalkozóként vesz részt piaci versenyben.
18
4. Hercules, Románia Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf http://www.asociatiahercules.ro http://herculescostesti.blogspot.hu
A kezdeményezés célja: Erős és önálló közösség létrehozása egy munkanélküliséggel és szociális problémákkal sújtott agrár térségben.
Tevékenységek: A Hercules Központ felállításával egy olyan szociális intézményt kívántak létrehozni, amely megfelelő segítséget tud adni a helyi lakosság részére a családon belüli erőszak, a fiatalok korai iskolaelhagyása, a kirekesztettség és az időskorúak ellátása terén. A Központban minden generáció számra nyújtanak programokat, így a fiatal gyerekeknek a tanulásban segítenek, sportfoglalkozásokat szerveznek, illetve az étkeztetésüket is megszervezik. A felnőttek részére egészségügyi és munkakeresési tanácsadást végeznek. A Központot egy használaton kívüli raktárépületben alakították ki, úgy, hogy a nagyméretű belső terei alkalmassá tegyék esküvők, konferenciák és sport rendezvények megtartására, ezzel is bevételt termelve az egyesület számára. Az ingatlan 2000 négyzetméteres kertjében zöldség- és gyümölcstermesztést folytatnak helyiek és önkéntesek bevonásával. A megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket a helyiek étkeztetésében használják fel, egy jelentős részét pedig értékesítik. A működési költségeik egy jelentős részét szponzori támogatásokból nyerik.
19
5. La Tavella, Spanyolország Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf https://www.latavella.cat/la-tavella/
A kezdeményezés célja: Fenntartható munkalehetőség biztosítása a társadalomból kirekesztett emberek számára, illetve a biogazdálkodás népszerűsítése a hagyományos növénytermesztési és állattartási módszerek megőrzésével.
Tevékenységek: A La Tavella egy 10 hektáros biofarm Barcelona közelében, amit egy egyesület alapított a hagyományos mezőgazdasági kultúra megőrzése céljából. Az egyesület elsősorban mentálisan sérült embereket foglalkoztat a farmon, a munkavállalóikat munkaügyi központok és szociális intézmények közvetítik ki részükre és munkájukat szociális munkások, pszichológusok segítik. Jelenleg közel 100 főt alkalmaznak, akik erőgazdálkodással, kertészkedéssel, útkarbantartással és természetvédelmi területek gondozásával foglalkoznak. A megtermelt biozöldségek és gyümölcsök kiszállítására 200 gyűjtőpontot alakítottak ki, ahol a dobozba csomagolt terményeket a vásárlók átvehetik. A rendeléseket az egyesület honlapján veszik fel és heti kétszeri kiszállítást vállalnak. A vásárlóknak többfajta méretű és összetételű terménydobozt ajánlanak, amikre 3, 6 és 12 hónapra előre adják le a megrendelést. Házhozszállításra is lehetőség van, a vásárlót sms-ben értesítik a kiszállítás időpontjáról. A jövőbeli tervek között szerepel bio-tojásfarm létrehozása és az állattenyésztés kiterjesztése, hús és tejtermékek kiszállítása is. Tevékenységük népszerűsítésére az internetes közösségi oldalakat is használják, de számos rendezvényen, konferencián is jelen vannak. Működésüket a helyi önkormányzat és nagyobb környékbeli gazdálkodók is támogatják.
20
6. Sostre Civic, Spanyolország Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf http://www.sostrecivic.org/en/home
A kezdeményezés célja: Fenntartható munkalehetőség biztosítása a társadalomból kirekesztett emberek számára, illetve a biogazdálkodás népszerűsítése a hagyományos növénytermesztési és állattartási módszerek megőrzésével.
Tevékenységek: A Sostre Civic egy szociális vállalkozás, amelyik megfizethető otthonokat épít a környezeti fenntarthatóság szellemében. Módszerüket számos nemzetközi lakásprogram példája alapján dolgozták ki. Működési alapelvük az, hogy a közreműködésükkel felépített lakások az egyesület tulajdonában maradnak, a lakók bérleti jogviszony keretében jogosultak a lakhatásra. A bérleti jog határozatlan időre szól, sőt örökölhető is. A beköltöző bérlőktől kauciót kérnek és a bérleti díjat havi rendszerességgel kell fizetniük. A fizetendő összeg függ a leendő bérlő jövedelmi helyzetétől és a lakás minőségétől. A leendő bérlők egyesületi tagokká válnak és ettől kezdve beleszólási joguk van a lakások tervezésétől az üzemeltetésig számos kérdésbe. A lakásállományt új építéssel, meglévő épületek felújításával és átalakításával növelik. A tervezett lakásépítési helyszíneket a támogatókkal, bankokkal és az egyesületi tagokkal közösen választják ki, de az fontos, hogy a leendő lakók részt kell vegyenek az építési munkákban. Az épületeket energiatakarékos műszaki megoldásokkal tervezik, természetes építőanyagokat alkalmaznak. A leendő bérlők első lépcsőben egyesületi taggá kell váljanak, ami egy csekély tagdíj befizetésével jár. Ezek után az önerő befizetésével egy várólistára kerülnek, amíg a számukra megfelelő lakásprojekt előkészítése zajlik. A módszerrel csaknem a piaci lakásárak tizedéért juthatnak tartós bérleti joghoz a rászorultak.
21
7. Viitor Plus, Románia Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf http://www.viitorplus.ro/Proiecte-pentruCompania-ta-50
A kezdeményezés célja: A fenntartható fejlődés elvének gyakorlati megvalósítása, ezzel kapcsolatba hozható munkahelyteremtés, oktatási kampány megszervezése.
Tevékenységek: A Viitor Plus egy Bukarestben működő civil szervezet. Három kiemelkedő kampányt indítottak, melyek közül az első a „Fogadj örökbe egy fát!” nevet viseli. Elsődleges célja, hogy a mezőgazdasági szempontból értéktelenebb területeket beerdősítsék. A telepített cserjéket 5 évig gondozzák és a területet további 10 évig monitorozzák. Az akció révén 24,5 hektár erdőt telepítettek önkéntesek és csaknem 500 gyerek bevonásával. A kampány jelentős média érdeklődést váltott ki, amelynek következtében nagyobb reklámbevételre, szponzori támogatásokra tettek szert. Második projektjük a RECICLETA, amelyikben irodai papírhulladékot gyűjtenek össze és szállítanak el teherbiciklik segítségével. A projektben szociális problémákkal küzdő embereket alkalmaztak, akik így biztos jövedelemre tettek szert. A harmadik kezdeményezésük a Canvas Műhely környezetbarát megoldást kínál a kereskedelemben használt nagy mennyiségű műanyag zacskók és szatyrok helyett azzal, hogy lebomló, természetes anyagokból készítenek szatyrokat, táskákat, illetve egyéb kiegészítőket pl: hátizsákot, könyvjelzőket, telefon tokokat stb. és mindezeket forgalmazzák is. Mozgássérült és mentálisan sérült embereket alkalmaznak, akik a csapatmunka elsajátításán kívül a munkaerőpiacon hasznosítható munkatapasztalatot is szereznek.
22
8. Wandzin EKO, Lengyelország Források: http://www.karat.org/wpcontent/uploads/2011/10/Good-practicesguide-social-economy-in-Europe.pdf http://atlas.ekonomiaspoleczna.pl/x/671716
A kezdeményezés célja: Az iskola elsődleges célja, hogy oktatással és farmon végzett munkával elősegítse a szenvedélybetegek, HIV fertőzöttek, AIDS betegek, hajléktalanok integrációját a társadalomba.
Tevékenységek: Olyan képzéseket és foglalkozásokat szerveznek hátrányos helyzetű embereknek, amik segítik őket a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges képességek és készségek elsajátításában. A kezdeményezés egyúttal a környékbeli gazdálkodókat és különféle intézményeket is igyekszik bevonni a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek népszerűsítésébe, ezért állatokkal és palántákkal látják el őket. A farmon eltöltött idő erősen strukturált, azaz terápiás foglalkozások és mezőgazdasági munkák váltják egymást. Az elvégzett munkáért bért nem fizetnek, a bevételt a farm fenntartására és a terápiák szervezésére fordítják. A mezőgazdasági munkák az állattenyésztésre, növénytermesztésre, gyümölcsaszalásra, valamint a biomassza fűtési rendszer fenntartására terjed ki. Nyaranta táborokat szerveznek iskolás gyerekek részére. Az iskola működését a munkaügyi központ és a környezetvédelmi alap támogatja. Ezt a támogatást egészíti ki a megtermelt árucikkek értékesítéséből befolyó összeg. Legnagyobb nehézséget kezdetben az iskola közvetlen szomszédságában működő gazdálkodók ellenszenve, a szenvedélybetegekkel kapcsolatos negatív attitűdök megváltoztatása jelentette.
23
9. East Midlands, Egyesült Királyság Források: http://www.thekeyfund.co.uk/blog/view/61 http://www.eastmidlandswoodrecycling.org. uk/ http://www.communitywoodrecycling.org.uk/
A kezdeményezés célja: A környezeti fejlesztések és a szociális értékek összekapcsolása, az eredetileg hulladéklerakókba szánt fahulladék visszanyerése és újrahasznosítása révén. Tevékenységek: A fahulladék újrahasznosításra specializálódott szociális vállalkozás megalapításakor egy már jól bevált üzleti modellt adoptált és egy piaci rést fedett le. Az építőiparban használt fatermékek 60%-át felhasználásukat követően hulladéklerakókba szállítják, holott ezek újrahasznosításával olcsó faanyag nyerhető. Mivel olyan hátrányos helyzetű embereket alkalmaztak, akiknek nehézségeik voltak a munkaerőpiaci elhelyezkedésben, ezért központi támogatásra voltak jogosultak. Járművásárlásra és a működési költségeik fedezésére kezdetben támogatást kaptak, de a modell elindulását követően piaci alapon is működőképes a vállalkozás. A vállalkozás továbbfejleszthető úgy, hogy a begyűjtött faanyagot nem csupán továbbértékesítik, hanem előtte feldolgozzák és újabb fatermékeket hoznak létre, amit aztán magasabb áron tudnak eladni.
24
10. WUK bio.pflanzen, Ausztria Források: http://www.sozialproduziert.at/index.php? article_id=18&clang=1&goback=66 http://biopflanzen.wuk.at/
A kezdeményezés célja: A környezeti fenntarthatóság elvei mentén biogazdálkodás folytatása és a környezeti tudatosság terjesztése.
Tevékenységek: A szociális vállalkozás tevékenysége dísznövények, gyógynövények és különböző ehető növények termesztéséből áll. A biológiai termesztésre vonatkozó minden irányelvet betartják, az üzem biológiailag ellenőrzöttnek számít. A biodísznövények termesztése mellett a nagyobb bevételt hozó cserepes fűszernövények (rozmaring, bazsalikom, petrezselyem), virágok (jácint vagy nárcisz) és vágott növények (pl. ázsiai saláták) szerepelnek. A növények, fűszernövények és zöldségek termesztése mellett a Bio-Pflanzen feldolgozott termékeket (pl. fűszersó) és növényekkel kapcsolatos szolgáltatásokat is kínál. A WUK bio.pflanzen nem csupán munkahelyet kíván teremteni 17 alkalmazottjának, hanem meg akarja tanítani őket az egészséges táplálkozásra és a régióban található erőforrások felhasználására is.
Értékelés Az esettanulmányok értékelése során bemutatjuk, hogy az egyes esetekben milyen súllyal szerepeltek a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok társadalmi integrációja szempontjából fontos (a kiválasztási eljárás során már ismertetett) tényezők, illetve azok megvalósítása, átültetése a gyakorlatba mennyire sikeresen, eredményesen történt meg. Fontosnak tartjuk azt, hogy a modellek a megvalósításuk során érdemi munkahelyteremtéssel járjanak, ugyanakkor vegyék figyelembe a környezeti és gazdasági fenntarthatóság szempontjait.
25
8. Wandzin EKO
9. East Midlands
3. EKON
4. Hercules
5. La Tavella
6. Sostre Civic
7. Viitor Plus
10. WUK bio.pflanzen
társadalmi integráció elősegítése
természeti és építészeti értékek védelme
2. Dumbravita
mélyszegénység kezelése
vállalkozások bevonása
közösségi infrastruktúra fejlesztése
hátrányos helyzetűek aktív részvétele
környezeti fenntarthatóság érvényesülése
1. ACTA Vista
munkahelyteremtő kezdeményezés
üzleti modell fenntarthatósága
Értékelési szempontok
2. táblázat: Esettanulmányok értékelésének eredménye
A vizsgált kezdeményezések túlnyomó többsége munkahelyteremtő céllal indult útjára, és a megvalósítás során fontos szerepet játszott egy olyan üzleti modell kidolgozása illetve gyakorlati alkalmazása, amely révén a vállalkozás képes önállóan, vagy viszonylag kismértékű külső támogatással piaci tevékenységet folytatni, értékesítésből 26
származó bevételt termelni. A projektek egytől-egyig kitörési lehetőséget igyekeznek biztosítani a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tagjai számára oly módon, hogy a felkínált foglalkoztatásban résztvevők társadalmi integrációja közvetlenül biztosítottá, vagy lényegesen könnyebben megvalósíthatóvá váljon. Szerencsés esetben a kezdeményezések együtt járnak valamilyen helyi természeti vagy építészeti érték megőrzésével, fejlesztésével, illetve arra támaszkodnak, vagy használják azt. Sajnos általánosságban kijelenthető, hogy a modellek nagy része a külső vállalkozások aktív bevonása nélkül igyekszik boldogulni. A piaci szereplőktől túlnyomó részt anyagi támogatást várnak a programgazdák, de aktív, cselekvő résztvevőkké nem lépnek elő a megvalósítás során. Ugyancsak tanulságos azt megfigyelni, hogy a megvalósított kezdeményezések végeredményéhez nagyon ritkán társul valamilyen közszolgáltatás minőségi fejlesztése. Ez arra enged következtetni, hogy az alulról jövő kezdeményezések és a települési, térségi politikai szándék nem mindig mutat egy irányba, vagy nem ugyanazon eszközök segítségével gondolják megoldani ugyanazt a társadalmi problémát. A modellekben szinte kivétel nélkül olyan kezdeti nehézségekkel kellett szembenézniük a civil szervezeteknek, vállalkozásoknak, amik az induláshoz szükséges anyagi források szűkösségére, illetve a közvetlen környezetükben tapasztalható negatív attitűdökre vezethető vissza.
27
Elméleti modell - faluvállalat A faluvállalat modell kialakításának előzményei, háttere A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat a tartós munkanélküliséggel sújtott, kedvezőtlen munkaerő piaci lehetőségekkel rendelkező leghátrányosabb helyzetű térségekre széles körű kutatásokra építve olyan pilot programot dolgozott ki, amely könnyen bevezethető, komplex intézkedéscsomagokból épül fel és amelynek segítségével a hátrányos helyzetű kistelepülések – és ezzel analóg módon – a szegregált településrészek, halmozottan hátrányos helyzetű népcsoportok által lakott városi külterületi térrészek is képesek lehetnek önfenntartó, hatékony és értékteremtő foglalkoztatási, közfoglalkoztatási megoldásokat alkalmazni. A faluvállalat komplex fejlesztési program alapjainak lefektetéséhez a TAMOP 1.3.1 konstrukciója keretében részleteses megalapozó helyzetfeltáró és elemző tanulmány került kidolgozásra, melyre építve kialakításra kerültek a faluvállalat megtervezéséhez és működtetéséhez szükséges módszertanok, koncepciók és lehetséges finanszírozási modellek. A projekt keretében összegyűjtésre és előre meghatározott egységes módszertan alapján kiértékelésre kerültek a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok, már létező közfoglalkoztatási és önellátást célzó gazdasági programok, kiemelt figyelemmel az LHH programok elemeire és a programvégrehajtás tapasztalataira (külső tanácsadói támogatás, a helyi kapacitások erősítése, a kedvezményezettek bevonása a zsűrizési folyamatba). E jó gyakorlatok elemzésén, értékelésén alapulva került aztán felépítésre az önfenntartó, értékteremtő helyi foglalkoztatási modell. A modellt alkalmazó minta projektek előkészítéséhez, tervezéséhez és végrehajtásához sorvezetőként használható térségi közfoglalkoztatás-fejlesztési módszertani útmutató is kialakításra került. A kiválasztott, dokumentált és részletesen értékelt modellek két nagy csoportba kerültek besorolásra: a közvetlen (elsősorban közvetlen foglalkoztatási fókuszú) és a vegyes (a foglalkoztatási cél mellett a közfoglalkoztatási támogatásokat felhasználva piaci árbevételre, közvetlen értékteremtésre is törekszik) modellek csoportjába. Ez utóbbi körbe sorolható a szegregált területeken is hatékonyan alkalmazható a következőkben részletesen ismertetésre kerülő „faluvállalat” modell is.
28
A faluvállalat definíciója, működési területei A faluvállalat helyi együttműködésre alapuló, a helyi humán, gazdasági és természeti erőforrások felhasználásával működő szerveződés, amely önállóan, ill. lokális, vagy regionális együttműködésekben lefedett termékpályákon állít elő és értékesít termékeket és szolgáltatásokat. Optimális esetben a faluvállalat keretei között a helyi erőforrások felhasználásával valós piaci igények kiszolgálása történik meg a teljes termékpálya lefedésével, ezáltal folyamatosan biztosíthatóak a működési költségek forrásai. A lefedett termékpályába beleértendő a termeléshez és feldolgozáshoz szükséges infrastruktúra, humánerőforrás, alapanyag, forgótőke, logisztika, értékesítési csatornák, marketing, potenciális partnerek köre, valamint a szükséges menedzsment kapacitás. A faluvállalat modell alapját az úgynevezett működési területek adják. A működési területek a faluvállalat azon részegységei, részterületei, ahol a modell működőképességének fenntartása érdekében folyamatos akciókat, beavatkozásokat szükséges végrehajtani. A faluvállalat rendszere az alábbi működési területekből épül fel: Horizontális, vagy átfogó működési területek: Termékek előállítása, szolgáltatások biztosítása, Partnerség, együttműködés, Stratégiai és operatív menedzsment. Specifikus működési területek: Finanszírozás, Szervezet, Humánerőforrás menedzsment, Infrastruktúra.
A faluvállalat modell kialakításának módszertani alapvetései A faluvállalt modell felépítésének egyik legfontosabb módszertani alapját a kompetenciák alapján történő stratégiai tervezés adja. Ennek a módszernek az alapelve, hogy egy változásban levő szervezet esetében olyan új kompetenciákat, képességeket kell kiépíteni, amelyek a stratégiai céljai elérése érdekében hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott szervezet megfeleljen a küldő és belső kihívásoknak. A modell kialakítása során azonosításra és a faluvállalat működése szempontjából kiemelt működési területekhez kapcsolva vizsgálatra kell, hogy kerüljenek a szükséges és meglévő külső és belső elvárások, kompetenciák. A faluvállalat fenntartható modelljének legalább az alábbi kompetenciákkal kell rendelkezni: bevonó, mobilizáló, fenntartható, piacképes áruk és szolgáltatások előállítására képes, abszorpció képes, munkahelyteremtő, meglevő 29
erőforrásokat integráló. Mindezek mellett elvárásként fogalmazható meg, hogy elősegítse a munkaerő piaci visszavezetést, hozzájáruljon a közösségi infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlesztéséhez, valamint a természeti értékek védelméhez. Fontos eleme a működőképes modell kialakításának, hogy a belső feltételek mellett a külső környezeti feltételek is feltárásra kerüljenek, mint pl. a munkaerő piaci keresleti viszonyok feltérképezése. A működési területek és a kompetenciák feltárását kompetenciamátrix összeállítása kell, hogy kövesse, amelyben az egyes működési területeken elemenként rögzíteni kell az egyes kompetenciák teljesüléséhez szükséges feltételeket, ill. beavatkozásokat. Az így meghatározott feltételek alapján kerülhetnek összeállításra a faluvállalat kialakítását és működését szolgáló fejlesztési programok. Az NFSz megbízásából készült faluvállalat modell az alábbi fejlesztési programokat határozta meg: Stratégiai menedzsment fejlesztése, Termékpályák fejlesztése, Humánerőforrás menedzsment fejlesztése, Szervezetfejlesztés. Gyakorlati példák alapján elmondható, hogy a termékpályák megszervezése, a szükséges piaci információk megszerzése mind helyi, mind térségi szinten is a helyi menedzsmentre háruló feladatként jelenik meg. A legtöbb esetben még a lokális termékpálya szervezés is meghaladja a helyi menedzsment kompetenciáit, a gyakorlatban regionális, nagytérségi termékpálya szervezés meg sem tud valósulni e keretek közt, amely a faluvállalat hatékony működését és jövedelmezőségét hátrányosan befolyásolja. A fentiek okán is a termékpálya fejlesztéssel összefüggésben, azzal párhuzamosan kiemelten fontos feladat a megfelelő szervezetfejlesztési lépéseket biztosítani. A faluvállalat tervezése és megvalósítása során szükséges megismerni és átgondolni a szociális gazdaság területén már megvalósult akciókat és a modellt ezen konklúzió alapján kell folyamatosan korrigálni, finom hangolni. A komplex fejlesztési programra alapozott modell helyi bevezetése és működtetése nem egyszeri, hanem folyamatos tevékenységet jelent. Egyszeri projektszerű fejlesztéssel a faluvállalat nem működtethető hosszú távon fenntarthatóan, annak a fejlesztési szakasz lezárását követően is szüksége van működési és szolgáltatási támogatásokra. Annak megfelelően a faluvállalat modell módszertana is két fontos szakaszra koncentrál: a tervezési, projektindítási, valamint a működtetési szakaszra.
A faluvállalat komplex fejlesztési program gazdasági, finanszírozási kérdései
30
A szociális gazdaságok létrehozására és fenntartására irányuló hazai projektek és programok hazánkban jelenleg kizárólag valamilyen küldő forrás, jellemzően nemzeti és EU-s pályázati támogatási rendszer által biztosított források bevonásával valósulnak meg. A szociális gazdaságok fejlesztését szolgáló támogatási programokat jellemzően különböző ágazatok készítették elő és különböző támogatási alapok, források finanszírozzák. A támogatási konstrukciók így az ágazati stratégiákhoz kötötten csak részfinanszírozást képesek biztosítani a faluvállalat jelentette komplex fejlesztésekhez és azt is csak projekttámogatási formában, folyamattámogatási elemek alig érhetők tetten a támogatási portfolióban. A támogatási programok jelentette részfinanszírozás sajátossága, következménye, hogy jelentős saját erőforrásokat von el a faluvállalat részéről, jellemzően a későbbi működési költségek terhére. Saját
forrás
hiányában
a
szociális
gazdaságban
végrehajtott
fejlesztések
ún.
lyukas
termékpályákat
eredményezhetnek, amely az előállított termékek, szolgáltatások minőségét, az egyenletes és kiszámítható termelési volument, ennek okán a fogyasztók ellátásbiztonságát veszélyeztetheti, így végső soron rontja a faluvállalat piaci pozícióját és hosszú távon veszteségessé teheti a teljes termékpályát. A termékpályákon ily módon kieső bevételek a működtető szervezet részéről a gyakorlati példák alapján legtöbbször újabb pályázati források bevonásával kerülhetnek pótlásra. A folyamatos pályázat készítés – gyakran a pályázati konstrukciók stratégiába nem illő, vagy csak nehezen illeszthető célrendszere mentén – egyfelől megnövekedett humánerőforrás igényt támasztanak a projektmenedzsment részéről, másfelől az önerő és a folyamatos projektfinanszírozás, ill. előfinanszírozás további működő forrásokat von el a szervezet tevékenységeitől, ezzel tovább veszélyeket teremtve a működés finanszírozása terén és így egyfajta folyamatos hiányfinanszírozó pályázati kényszerpályára, pályázati spirálra állítja a faluvállalatot. Az üzleti tevékenységek rentabilitása tekintetében hosszú távon további kockázatot jelent, hogy az egyes ágazati programok, pályázati kiírások elvárásai mentén a faluvállalat saját üzleti modell kialakítása helyett az egyes ágazatok, támogatási programok által specifikált és elvárt fejlesztési modelleket kell, hogy adaptálja és végrehajtsa. Ezen fejlesztési modellek az esetek többségében nem veszik figyelembe a helyi szükségleteket és elvárásokat. Az alapvetően pályázati forrásokra épülő finanszírozási modell esetében kiemelten kezelendő feladat és jelentős kockázati tényező a tervezés és projekt előkészítés, a stratégiai menedzsment, valamint a humánerőforrás menedzsment finanszírozása. A pályázati kiírások a projekt-előkészítést és a projektmenedzsmentet általában csak részlegesen (fix összeghatár és belső korlát arány mértékéig) teszik elszámolhatóvá. A szervezet működéséhez szükséges tervezési feladatok, a stratégiai menedzsment, a HR menedzsment, pénzügyi menedzsment, valamint a partnerség-építés működési területek támogatási források felhasználásával történő finanszírozása általában nem
31
megoldható. Mindezen tevékenységeket az üzleti tervben betervezett – és realizálódó – árbevételből kell finanszírozni, amely induló „vállalatnál”, tevékenységnél nehézségeket okozhat. A faluvállalat kiépítése és működtetése komplex beavatkozást tesz szükségessé a kompetenciamátrixban megjelenő fejlesztési területek egyöntetű figyelembevételével. A fenntartható faluvállalat működését segítő támogatási forrásokat biztosító pályázati konstrukciókkal szembeni a sikeres forrásbevonás érdekében elvárásként fogalmazható meg, hogy azok egyszerre támogassák: a stratégiai menedzsment fejlesztését és folyamatos működését, a termékpályák fejlesztését és folyamatos működését, a HR menedzsment fejlesztését és folyamatos működését, a helyi szervezetfejlesztést.
A faluvállalat komplex fejlesztési programjának megvalósítása során alapvetően az alábbi három típusú támogatás bevonására, igénybevételére nyílik lehetőség: Projekt alapú fejlesztési támogatások: egyszeri infrastrukturális és humán fejlesztéseket, akciókat finanszírozó támogatási források. Ezek általában EU-s támogatási forrásokat biztosító programok keretében érhetőek el (pl. TAMOP, TIOP), Működési támogatások: működést finanszírozó támogatások, normatív támogatások. Ezek jellemzően a nemzeti költségvetés által nyújtott támogatások (pl. közfoglalkoztatási programok), Ingyenes szolgáltatások: a tervezéshez, projekt előkészítéshez, projektfejlesztéshez és a működéshez kapcsolódó nemzeti, vagy decentralizált területi szintű a faluvállalatok által térítésmentesen igénybe vehető intézményi szolgáltatások (pl. képzés, tanácsadás, coaching). Szükséges hangsúlyozni, hogy a faluvállalat létrehozása és működtetése nem biztosítható pusztán egyszeri támogatással. Egyrészt a faluvállalatok eltérő helyi erőforrások bázisán kerülnek kialakításra, másrészt a faluvállalatoknak folyamatos segítségre és támogatásra van szükségük legalább a piaci bevezetés szakaszában. A faluvállalat sajátos tevékenységi struktúrájából és működési modelljéből adódóan a finanszírozást segítő támogatási források konstrukcióit komplex fejlesztési programok keretében szükséges kialakítani, amely hosszú távon, kiszámítható rendszerben képes biztosítani a faluvállalat részére a projektalapú és a működési támogatásokat, valamint a szükséges szolgáltatásokat.
A faluvállalat komplex fejlesztési program tervezett programelemei
32
A kompetencia mátrix alapján a faluvállalat létrehozása és hosszú távú fenntartható működése négy fejlesztési programra alapozva biztosítható: „A” program: Stratégiai menedzsment fejlesztése, „B” program: Termékpályák fejlesztése, „C” program: Humánerőforrás menedzsment fejlesztése, „D” program: Szervezetfejlesztés. Az egyes programok céljai, valamint a program sikeres végrehajtását segítő projektek és alprojektek az alábbiak szerint kerültek meghatározásra.
„A” program: Stratégiai menedzsment fejlesztése A program célja a faluvállalat menedzsmentjének felkészítése, működésének támogatása a szükséges szakmai kompetenciák, képességek és erőforrások biztosításával. A projektmenedzsmentnek amellett, hogy képes a meghatározott feladatok ellátására, a projekt finanszírozástól elválasztva biztosítania kell a folyamatos működéshez szükséges humán- és infrastrukturális erőforrásokat. A faluvállalat menedzsmentjének a program keretében ellátandó főbb feladatai: Stratégiai tervezés (partnerség építés, helyi erőforrások felhasználásának finanszírozása, helyi gazdasági érdekek becsatornázása, helyi közösségekhez való kapcsolódás, az üzleti modell területfejlesztési stratégiákhoz való illesztése), Működés finanszírozása (működési költségek árbevételből való fedezése, munkaerő-piaci visszavezetés költségeinek fedezése, munkahelyteremtés támogatásának elérése, folyamatos fizetőképesség fenntartása), Fejlesztések finanszírozása (termékpályák mentén történő fejlesztések, önerő és pályázati költségek fedezése, szükségletek és lehetőségek konfliktusainak kezelése, helyi infrastruktúra és közszolgáltatások fejlesztése), Együttműködések, partnerség kiépítése és működtetése (partnerségi háló működtetése, a potenciális munkaadókkal és a munkaügyi központtal való együttműködés, együttműködések kialakítása a munkahelyteremtés, valamint a munkaerő piaci visszavezetés érdekében). A stratégiai menedzsment fejlesztése folyamatos feladatot jelent, a faluvállalat menedzsmentjének a szükséges képzések, kompetencia- és készségfejlesztés mellett folyamatos szakmai támogatásban kell részesülnie mind a szakmai területeken, mind a személyes készségek fejlesztése terén. A program keretében meghatározott feladatokhoz kapcsolódó projektek, projekt elemek: 33
A helyi menedzsment felkészítése, kompetencia- és készségfejlesztése képzések, tréningek keretében (pl. projektmenedzsment, projekttervezés, pénzügyi menedzsment, partnerség, vezetői képességek fejlesztése terén), A helyi menedzsment folyamatos támogatása szakmai tanácsadással, személyes fejlesztéssel (pl. coaching), szakértők bevonásának támogatásával, A stratégiai menedzsment infrastruktúrájának fejlesztése, A stratégiai menedzsment működésének támogatása.
„B” program: Termékpályák fejlesztése A program célja, hogy a faluvállalat és partnerei a lehető legnagyobb mértékben részesedjenek az egyes termékpályákon realizált árbevételből. A termékpályák létrehozásával kapcsolatos feladatok és így a program keretében tervezett projektek, projektelemek is három szinten jelennek meg. A központi, nemzeti szint gondoskodik a szükséges piackutatásokról, a fogyasztói igényekre alapozott termék- és szolgáltatás specifikációról, a termékpálya modellek elkészítéséről, a modell értékű, átvehető jó gyakorlatok feltérképezéséről, adaptálható fejlesztési tervek feltárásáról, valamint a folyamatos tanácsadás feltételeinek megteremtéséről. Mindennek legfőbb előnye, hogy a helyi menedzsmentnek nem szükséges párhuzamos erőforrásokat biztosítani azonos modellek, fejlesztési tervek kidolgozására. A térségi szint segíti a helyi szinten gazdaságosan nem működtethető termékpálya elemek közös megvalósítását, a faluvállalatok együttműködésének szervezését, közös fejlesztések tervezését. A helyi szint szakértői, tanácsadói támogatással adaptálja a központi szinten kialakított termékpálya modelleket, valamint helyi szinten egyedi termékpálya megoldásokat alakít ki. A fentieknek megfelelően a program keretében javasolt projektek, projektelemek az alábbiak: Termékpálya modellek kialakítása (piaci felmérések, termékpálya útvonalak, modellek összeállítása, valamint a modellekhez infrastruktúra fejlesztési és finanszírozási tervek készítése), Termékpálya modellek adaptálása, helyi termékpályák kidolgozása (helyi erőforrások és gazdasági érdekek feltárása, helyi igényekre alapuló szolgáltatások és termékek portfólióinak kialakítása, a fejlesztések kombinációja a kialakított üzleti modellnek megfelelően, érintettek bevonása, hálózatszervezés), Termékpálya működéséhez szükséges fejlesztések tervezése, menedzselése, finanszírozása (közös fejlesztési projektek tervezése, szükséglet-lehetőség konfliktusok kezelése, fejlesztések finanszírozása, folyamatos fizetőképesség fenntartását célzó beavatkozások, forrásszerzéshez kapcsolódó adminisztráció), 34
Termékpályák működtetése (működési költségek fedezése az árbevételből, piaci igények alapján történő termék előállítás, szakmailag kompetens munkaerő biztosítása, vevői elégedettség és a szolgáltatások minőségének mérése).
„C” program: Humánerőforrás menedzsment fejlesztése A program célja, hogy a faluvállalat humánerőforrás menedzsment szervezetén keresztül segítse az érintett munkavállalókat a munkavégzésbe való beilleszkedésben, egyéni problémáik megoldásában, valamint az elsődleges munkaerőpiacra való visszavezetésben. Fontos kiemelni, hogy a faluvállalat humánerőforrás menedzsmentjének felépítése és működtetése nagyobb feladat, mint egy hasonló kapacitásokkal működő klasszikus vállalkozás esetében, hiszen a munkavállalók mobilizálása, a munkavégzésben való támogatása jelentős többletfeladatot és speciális képességeket, készségeket igényel. A program végrehajtásához szükséges projektek, projektelemek az alábbiak szerint foglalhatóak össze: Humánerőforrás stratégia elkészítése (a faluvállalat üzleti modellje és a szervezetfejlesztési stratégia alapján, fejlesztéseket és munkaerő piaci visszavezetéseket támogató HR stratégia, hagyományos közfoglalkoztatási tevékenységek beillesztése, munkaügyi központtal való együttműködés elemei), Humánerőforrás menedzsment létrehozása (kompetens HR vezető kiválasztása, szükséges infrastruktúra és szakmai tanácsadói háttér biztosítása), A Faluvállalat termékpályáihoz szükséges kompetenciák fejlesztése (menedzsment képességek fejlesztése, szakmailag kompetens munkaerő biztosítása, szükséges kompetenciák fejlesztése, azok pótlásának tervezése), Egyéni fejlesztési szolgáltatások biztosítása (egyéni fejlesztési stratégiák elkészítése, mentorok alkalmazása, a potenciális munkaadók igényeinek felmérése).
„D” program: Szervezetfejlesztés Mivel a faluvállalati modell több partner szervezet együttműködésén alapszik, ezért a program célja, hogy a folyamatos működés feladatait, felelősségeit szervezetfejlesztési stratégiai keretei között meghatározza. A szervezetfejlesztési stratégia célja, hogy az együttműködő szervezetek részére átláthatóvá és vállalhatóvá tegye a faluvállalatban betöltött szerepüket, feladataikat és közösen tervezett célok elérését. A szervezetfejlesztési program mindössze egy projektet foglal magában, nevezetesen a szervezetfejlesztési stratégia elkészítését, amely azonban számos fejlesztési területet foglal magában, úgymint: 35
helyi közösséghez kapcsolódó szervezet kialakítása, a hátrányos helyzetben lévő csoportok elfogadása, mobilizálása, az új munkavállalókat befogadó szervezet létrehozása, egyéni fejlesztésre képes szervezet létrehozása, fenntartható működést támogató szervezeti háttér kialakítása, helyi erőforrásokat felismerő és elismerő szervezet kialakítása, megfelelő szervezeti kompetenciák biztosítása és fejlesztése (képzés, tréning), a munkaerőpiacra való visszakerülést támogató szervezeti struktúra kialakítása, a tervezett fejlesztésekhez alkalmazkodni képes szervezeti struktúra felépítése.
A faluvállalat komplex fejlesztési program módszertani értékelése során szükséges figyelembe venni több olyan külső körülményt, amelyek a modell teljes értékű kidolgozását, minden körülmény objektív figyelembevételét, az alapelvek teljes körű alkalmazhatóságát, a modellbe való átültethetőségét befolyásolták, a gyakorlati alkalmazás szempontjából esetleges kockázati tényezőket jelenthetnek. Ezekkel kapcsolatban a legfontosabb megállapítások: Tekintve, hogy a modell a gyakorlatban még nem került tesztelésre, így a a tervezés mögött nincsenek valós források, illetve szolgáltatások, A tervezés előtt a helyi menedzsment felkészítése, kompetencia fejlesztése hiányzott, Nem álltak rendelkezésre a módszertanban szereplő adaptálható termékpálya modellek, így az adaptáció alkalmazására, annak tesztelésére, alkalmazhatóságának vizsgálatára nem volt lehetőség, Központi tanácsadási módszertan hiányában a módszertanban szereplő tanácsadás csak részben tudott megvalósulni, A szükséges piackutatási tevékenység csak helyi szinten történt meg, a modell által javasolt országos szinten erre nem került sor. A modell kialakítása során számolni kell a forrásvezérelt fejlesztések jelentette problémákkal is, melyek a modell sikeres gyakorlati alkalmazását hátrányosan befolyásolják. Ezek a problémák különösen: A pontszerű fejlesztések helyi erőforrásokra alapozott összekötésének hiánya, Az egyes ágazati fejlesztések helyi illesztéséhez szükséges erőforrások hiánya, A szakértői támogatás nem áll rendelkezésre a pályázatok kidolgozásának és megvalósításának időszakában, A
pályázati
rendszert
a
hosszú
átfutási
tartása jellemzi, 36
idő
és
a
létező
határidők
be
nem
Gyakran nincsenek részletesen kidolgozott útmutatók, melyek a pályázat előkészítését segítenék, Gyakran kell számolni a térségi együttműködés és verseny egymásnak ellentmondó és egymás ellen ható tényezőivel, A modell megvalósítása során szükségszerűen igénybevett támogatási programok, források esetében a szakmai szempontok érvényesíthetősége jellemzően alacsony, így a projektek valódi célja és tartalma háttérbe szorulhat, Problémát jelenthet a modell sikeres gyakorlati alkalmazása során, hogy nincs megfelelő hatásköri struktúra, a feladatot végző szervezetek nem rendelkeznek döntési jogkörrel. A modell sikeres bevezetését és széleskörű alkalmazását az objektív kockázati tényezők mellett emocionális gátak is nehezíthetik. E körben talán leginkább kiemelkedő a forrást biztosító intézményrendszerrel szembeni bizalmatlanság és ellenállás, amely elsősorban a folyamatos eljárásrend és szabályváltoztatások következtében alakult ki. De ugyanígy tapasztalható egyfajta bizalmatlanság a helyi és térségi szereplők felé is, ami nagyban megnehezítheti a faluvállalat kialakításához és hatékony működéséhez elengedhetetlen partnerség kialakulását. A modell bevezethetősége szempontjából további gyenge pont lehet, hogy a program nagy mértékben a helyi tervezésre, a közösségi bevonásra épít, ugyanakkor a finanszírozást biztosító lehetséges konstrukciók múltbéli tapasztalatai alapján (pl. LHH, vagy a LEADER programok egy része) elmondható, hogy azok a helyi érdekek figyelmen kívül hagyásával, a helyi tervekhez nem illeszkedő konstrukciók kialakításával zajlottak. Mindezek miatt különösen fontos a 2014-20-as tervezési időszakban a lehetséges finanszírozási, támogatási programokban a faluvállalat modell céljainak és elveinek megfelelő beágyazottságát biztosítani. A fejlesztések elindításához, a modell bevezetéséhez szükséges támogatások nyújtásán felül fontos kiemelni, hogy az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy a működési szakaszban magára hagyott faluvállalatok, vagy szociális szövetkezetek esélye a fenntartható működésre minimális. Így a fejlesztési szakaszban invesztált támogatások is elveszhetnek az indikátorok teljesülése nélkül. Tekintettel a működési támogatások folyamatos elérésének bizonytalanságára, a faluvállalat modellben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt javasolt helyezni a folyamatos és széleskörű piackutatásra, a sales menedzsment szerepének erősítésére, valamint e tevékenységi területektől származó információk, visszacsatolások alapján a termékpályák folyamatos felülvizsgálatára, szükség esetén azok módosítására.
37
Rendelkezésre álló erőforrások Demográfiai helyzet A Családsegítő Központ kutatásában 115 háztartás vett részt. Összesen a lekérdezett személyek száma 281 fő volt. A nemek megoszlását tekintve 144 nő és 137 férfi került lekérdezésre. A telepen a lakosság átlagéletkora 29 év. A 0-14 évesek aránya 33,4%, a 64 éven felüliek aránya 4,3%-ra tehető.
38
Megfigyelhető, hogy kiemelkedően magas a gyermekek aránya (0-14 éves korosztály 33,4 %) és viszonylag alacsony az 59 év felettiek aránya (8,6%). A 39 év feletti korosztálynál már a nők aránya felülreprezentált az azonos korosztályú férfiak arányánál. Ez utalhat egyrészt arra, hogy a nők egyedül nevelik gyermekeiket, valamint arra is, hogy a férfiak többsége nem éli meg a nyugdíjas kort sem. A megkérdezett lakosság 48%-a az elmúlt 10 évben költözött a területre, ők jellemzően önkormányzati lakásban laknak. A területen nincs bölcsődei ellátás, a legközelebbi gyermekorvosi rendelő Szabolcsfaluban és a meszesi városészben található (Pécs, Thököly u. 1, Dobó István u. 89.), de a kisgyermekeket rendszeresen ellátja a védőnő. Felnőtt háziorvosi rendelés a Hősök terén működik. A telepen található óvoda férőhelye 50 fő, a kihasználtság 102% (2011. évi óvodai statisztikai adatok alapján). Az óvoda az Óvoda u. 3.sz. alatt található. Az óvodai ellátásban részesülő gyermekek között mért hátrányos helyzetűek aránya 88%, a HHH-s gyermekek aránya 73%, Pécsett ez az arány a legmagasabb a többi óvodához viszonyítva, egyben utal arra, hogy az ellátási területen élő társadalom komoly problémákkal küzd. Az iskoláskorú gyermekek többnyire a Hősök terén található Néri Szent Fülöp Katolikus Általános Iskolába illetve a Budai Városkapu Iskolaközpont Komlói úti iskolájába járnak. Mindkét iskolában nagyon magas a HHH-s gyermekek aránya.
A Hősök terei szegregátumban lakó háztartások nagysága (fő)
A felső ábra alapján kitűnik, hogy többnyire 2 fős és 4 fős családok vannak nagyobb számban a célterületen, de látható, hogy a nagycsaládosok aránya is magas.
39
Munkaerő-piaci helyzet A célterületen a 2001-es népszámlálás alapján igen jelentős volt a fiatal korosztály aránya a népességen belül. Ezzel együtt magas, 50% feletti az általános iskola maximum 8. osztályát elvégzettek aránya és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya. E kettő aktív korúakon belül mért arányának együttese teszi szegregált területté a célterületet. A célterületen belüli roma népesség városi viszonylatban is kimagasló aránya ugyancsak az itt történt kutatások alapján ismert tény. A 2013-as CSSK adatok az IVS-ben lehatárolt terület társadalmi mutatóinak alátámasztottságát bizonyítják 12 évvel később is. Képzettségi mutatók a Hősök terei szegregátumban
Amint az a táblázatban látható, a célterületen nagyon magas a 8 általánosnál kevesebb, illetve 8 osztályt végzettek aránya (70,5%), melyből következik a munkanélküliség magas foka is. A szakmunkásképzőt végzettek aránya is mindössze 15,1%, és csupán 6 főnek van érettségije, felsőfokú végzettsége senkinek nem volt a válaszadók közül. A 29-38 év közötti korosztályból meglepően magas számban fordul elő a mindössze 8 általánost végzettek száma (29 fő), ezért a később tervezett felzárkóztató programoknál mindenképpen figyelembe kell venni e korosztály szakképzését. Foglalkoztatottsági mutatók a Hősök terei szegregátumban
40
A bemutatott adatok alapján az aktív korú (15-59 év közötti) korosztálynak mindössze 8,7%-a áll alkalmazotti jogviszonyban. A telepen 80 fő (46,4%) volt a munkanélküliek száma, nyáron többen tudnak alkalmi munkát vállalni, illetve sokan a közmunka programban is részt vesznek. Magas azoknak is az aránya, akik anyasági támogatást, illetve rokkantsági járadékot kapnak (23,9%). A 2014-es önkormányzati segélyezési mutatókból kiindulva Hősök terén az összlakosság száma 900 fő, ebből 13,3% kap lakásfenntartási támogatást, foglalkoztatást helyettesítő ellátásában 6,7% vesz részt, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez 10,8% jut, rendszeres szociális segélyt pedig a lakosság 2,5%-a kap. Összesen segélyezésben a terület lakosságának 33,5%-a vesz részt.
Gazdasági helyzet A célterületen élőknek munkalehetőséget az 1990-es években történt bányabezárásokig a környező kitermelési helyszínek biztosítottak. Így István-akna, György-akna, a Karolina külszíni fejtés, és a Széchenyi-akna. A megszűnő munkalehetőségek után az elköltöző bányászok helyére alacsonyabb státuszú rétegek költöztek, az épületek az Önkormányzat tulajdonába kerületek. A bányászok kiszolgálására irányuló széles körű szolgáltató funkciók (iskola, óvoda, postahivatal, kórház, stb.), valamint a bányászathoz kötődő egyéb gazdasági funkciók a foglalkoztatottságot magas szinten tartották, a megélhetést a helyiek számára biztosították. A bánya bezárásával 1990 után e funkciók szükségtelenné váltak és leépültek. A célterület északi határában a Györgyakna üzemi épületeiben korábban működő vállalkozások (pl. nyomda) mára bezártak. Sajnos a környékben a munkalehetőségek száma rendkívül alacsony. Emellett az alacsony iskolai végzettségű munkaerő igény nem jellemző Pécsre, és a helyi vállalkozásokra sem. Indokolt tehát gondolkodni azon erőforrások felhasználásán, melyek munkahelyteremtő hatást válthatnak ki. Ezek a lakóterületen belül és közelében lévő nagyobb önkormányzati területek, földek, melyeken gazdálkodási, termelési tevékenység beindítása lehetséges. Ilyen erőforrás továbbá az erdő, amely a fűtéshez kapcsolódó tűzifa előállítás, a fafeldolgozás-erdőgazdálkodás folyamatos szükségletét tudja mérsékelni.
A környezeti értékek bemutatása A Hősök tere és környéke Pécs északkeleti felén helyezkedik el, a Komlóra vezető főúttól keletre. A korábbi bányászkolónia területén és közvetlen közelében természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból degradált területnek mondható, ezért itt helyileg védett értékek nem találhatóak. A területtől északi irányban 2,5 kilométerre a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet erdei találhatóak.
41
A célterületen kizárólag csak a Hősök terén található olyan közterületi tervezetten ültetet növényanyag, amely a terület esztétikai színvonalán javít, és amelyet rendszeresen kezel a közterületek fenntartásával megbízott önkormányzati cég. Ez főként a terület utcáinak kialakítási sajátosságából ered, ugyanis a szűk utcák miatt a terülten zöldfelületi funkció nehezen lett volna elhelyezhető. A területen található épületek kis udvarai korábban kiskerti és állattartási funkciót elláttak, azonban napjainkban ez már nem jellemző.
A környezeti károk bemutatása és feltárása A Hősök tere környékére környezeti kárként a helyi lakosság, illetve ismeretlenek által szisztematikusan lerakott kisebb-nagyobb illegális hulladékdepók jellemzőek. Ilyen lerakások túlnyomórészt a Török István út északi végén a Kolónia u. északi végén lévő rézsűnél, illetve Péksor György telepre vezető lépcső melletti területén jellemzőek, de a szegregátumban élők közül néhány család udvarában is találhatóak. Ezek egyrészt városképi degradációt is jelentenek, de a kommunális jellegű hulladékok (amelyek nem egyszer olajat, nehéz fémet is tartalmaznak) bomlástermékei, alkotóelemei közvetlenül a termőtalaj, közvetve pedig a környék vízfolyásait szennyezik. Környezeti kárnak tekintjük a területen élő rászorulók által az önkormányzati, magán és állami tulajdonban lévő erdőterületeken folytatott illegális fakivágásokból származó károkat is. Ez a tevékenység ugyanis a biológiai diverzitás csökkenéséhez, özönfajok térnyeréséhez vezethet, amelyek későn észlelve kezelhetetlen problémát jelenthetnek. A terület társadalmi összetétele, illetve az itt lakók anyagi lehetősége miatt a téli időszakban a fűtést túlnyomó részt fatüzeléssel oldják meg. A fatüzelés mellett vannak olyan helyi lakosok, akik az elégetett hulladékok melegének reményében rossz hatásfokú tüzelőberendezésükben saját szemetüket is elégetik. Az ezekből származó égéstermék meglehetősen káros.
A legnagyobb foglalkoztatók a városban a Pécsi Tudományegyetem, az önkormányzat és a Pécs Holdingban összefogott önkormányzati tulajdonú cégek, nagyobb kiskereskedelmi hálózatok (Tesco, Spar, Coop, stb.), közműszolgáltatók, MÁV, Posta. A termelő szektorban nagyobb foglalkoztatók a gépipar és elektronikai összeszerelés területén találhatóak. Az alacsony képzettségű emberek elhelyezkedésének segítéséhez a következő területeken érdemes feltérképezni, hogy a városban milyen foglalkoztatási lehetőségek mutatkoznak: Takarítás – a Pécsi Tudományegyetem által működtetett oktatási és egészségügyi intézmények, a közoktatás területe, valamint az önkormányzati intézmények lehetnek azok a területek, ahol jelentős munkaerő alkalmazására van szükség. Ez a tevékenységet nem érinti a szezonalítás, hosszú távú jövedelemszerző lehetőség. 42
Ápolás - a város széles egészségügyi ellátórendszerrel rendelkezik, ahol jelentős számú ápoló személyzetre van szükség és betöltetlen állások is elérhetőek. Az ápolói állások betöltéséhez szakképesítés szükséges, amit alacsonyabb iskolai végzettséggel is meg lehet szerezni. Ez a tevékenység is hosszú távú megélhetést biztosíthat. Közétkeztetés, vendéglátás – a város széles intézményhálózata, illetve a jelentős számú vendéglátóegység jelentős konyhai kisegítő-személyzet munkájára tart igényt, mely szegmensben szintén van esély szakképzettség-nélküli álláslehetőség betöltésére. Ezen a területen sem látható növekedés az utóbbi időszakban, a fluktuáció teremthet lehetőségeket új belépők számára. Hulladékgyűjtés, -feldolgozás – a hulladékok összegyűjtése és újrahasznosítása élőmunka-igényes, kevés szakértelmet igénylő tevékenység. Ezen a területen több jó gyakorlatot is adaptálni lehet, bár a szabályozási környezet jelenleg éppen átalakításon megy keresztül, mely jelentős hatással lehet ezen szektor jövőbeni működési feltételeire, melyhez alkalmazkodva lehet sikert elérni. Kereskedelem – a városban jelentős számú kereskedelmi egység található, ahol árufeltöltő, illetve egyéb képzettséget nem igénylő munkalehetőség kínálkozik. A kereskedelmi egységekben a bizonyos szakértelmet igénylő munkalehetőségeknél érzékelhető inkább kereslet – pl. eladó, pénztáros, ahol a szakképzettség megszerzéséhez nagyobb energia befektetésre lehet szükség, a dekonjunktúra a kereskedelmi hálózatot is negatívan érintette, ami az egységek csökkenésével felszabaduló munkaerő megjelenésével járt. Építőipar – jelentős szektor a szakképzetlen munkaerő hasznosítása tekintetében. Pécsett a kisebb vállalkozások a jellemzőek, melyek a nagyobb munkák esetén alvállalkozókként, vagy egyes részfeladatok elvégzésére alkalmasak. Az építőipar is nagyban függ a konjunktúrától, jelenleg a lakásépítés volumene a városban történelmi mélyponton van, amit remélhetően egy növekedési szakasz követhet. Az ágazatra jelentős hatással van a szezonalítás, illetve jellemző rá a foglalkoztatás nem szabályos módja, a munkavállalók bejelentésének elmulasztása. Termelő üzemek – ugyan a városban csökkenő tendenciát mutat ennek a szektornak a munkaerő-felszívó képessége, de a konjunktúra elindulása után a növekvő termelési érték eléréséhez a betanított munkások számának növelése következhet be. Ezen a területen is jelenleg nagyobb számú szabad munkaerő lehet a városban, mely csökkentheti a szegregátumokban élők esélyeit ezen a területen.
43
44
