Nádudvar KÉSZÍTETTE: HÍD AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT NONPROFIT KFT

NÁDUDVAR BELVÁROSÁNAK FUNKCIÓBŐVÍTŐ, INTEGRÁLT FEJLESZTÉSE

ELŐZETES AKCIÓTERÜLETI TERV

Nádudvar 2010. KÉSZÍTETTE: HÍD AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT NONPROFIT KFT.

Nádudvar belvárosának funkcióbővítő, integrált fejlesztése

Előzetes Akcióterületi Terv

Tartalomjegyzék 1.

Vezetői összefoglaló ..................................................................................................... 4 1.1. Az akcióterület kijelölése ...................................................................................... 4 1.2. Az akcióterület főbb jellemzői, problémái ............................................................ 6 1.3. Az akcióterületi terv célrendszere ......................................................................... 7 1.4. Célcsoportok meghatározása ............................................................................... 10 1.5. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések........................................................ 11 2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához való illeszkedés ................................... 15 2.1. Az IVS célkitűzéseinek és az azokhoz való illeszkedés bemutatása................... 15 2.2. Az Integrált Városfejlesztési stratégiában felsorolt és az Elő Akcióterületi Tervben is megjelenő tevékenységek .............................................................................. 16 3. A településfejlesztési akcióterület............................................................................. 18 3.1. Az akcióterület kijelölése, utcaszintű lehatárolása .............................................. 18 3.2. A jogosultság igazolása ....................................................................................... 21 3.3. Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése .................................................. 21 4. Helyzetelemzés ........................................................................................................... 22 4.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése............................................... 22 4.2. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása ............................... 25 4.3. A várost és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőire kapott adatok strukturált bemutatása .......................................................................................... 27 4.3.1. Gazdaság...................................................................................................... 27 4.3.2. Kereskedelem .............................................................................................. 29 4.3.3. Turizmus...................................................................................................... 30 4.3.4. Társadalom .................................................................................................. 32 4.3.4.1. Demográfia.............................................................................................. 32 4.3.4.2. Munkanélküliség-foglalkoztatás .............................................................. 34 4.3.4.3. Jövedelmi helyzet..................................................................................... 34 4.3.5. Környezet .................................................................................................... 35 4.3.5.1. Természeti környezet ............................................................................... 35 4.3.5.2. Épített környezet ...................................................................................... 36 4.3.6. Közszolgáltatások........................................................................................ 37 4.3.6.1. Közoktatás ............................................................................................... 37 4.3.6.2. Közművelődés, kultúra ............................................................................ 39 4.3.6.3. Egészségügy............................................................................................. 40 4.3.6.4. Szociális ellátórendszer ........................................................................... 40 4.3.6.5. Segélyezés ................................................................................................ 40 4.3.6.6. Közigazgatás............................................................................................ 41 4.3.7. Műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása........................ 41 4.3.7.1. Közlekedés ............................................................................................... 41 4.3.7.2. Vízellátás, szennyvízkezelés..................................................................... 42 4.3.7.3. Közterület-rendezés és hulladékgazdálkodás .......................................... 43 4.3.8. A funkcióbővítő akcióterület jellemzése ..................................................... 43 4.4. A területet jellemző problémák, szűk keresztmetszetek azonosítása .................. 55 4.5. További lehetséges akcióterületek....................................................................... 57 5. Fejlesztési célok, beavatkozások............................................................................... 59 5.1. Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai .................................................. 59 5.1.1. Az akció terület célrendszere........................................................................... 59 5.1.2. Célcsoportok meghatározása ....................................................................... 63 5.1.3. A projekt indikátorainak ismertetése........................................................... 64 2



5.2. Fejlesztési programok, beavatkozások ................................................................ 66 5.2.1. Az összes, tervben szereplő projekt összefoglaló felsorolása ..................... 66 5.3. Regionális Operatív Program 2007-2013 között város-rehabilitációs célú pályázat tartalma.............................................................................................................. 76 5.3.1. Önkormányzati projektek bemutatása ......................................................... 76 5.3.2. Partnerek bemutatása................................................................................. 135 5.3.3. Az önkormányzat által elvégzendő, kiegészítő tevékenységek bemutatása 135 5.3.4. Első és második pályázati fordulóra benyújtandó információk................. 136 5.4. A tervezett programok illeszkedése a célcsoport igényeihez ............................ 139 5.5. A tervezett fejlesztések várható hatásai............................................................. 141 5.5.1. Társadalmi-gazdasági hatások................................................................... 141 5.5.2. Esélyegyenlőségi hatás .............................................................................. 144 5.5.3. Környezeti hatások .................................................................................... 145 5.6. Megvalósítás intézményi kerete ........................................................................ 147 5.6.1. A városfejlesztés szervezeti rendszere ...................................................... 147 5.6.2. Projektmenedzsment szervezet.................................................................. 152 5.6.3. Részvétel a funkcióbővítő városfejlesztési projektekben.......................... 153 5.6.4. A Városfejlesztési Társaság főbb feladatai ............................................... 154 5.6.5. Projektmenedzsment szakmai kompetenciájának biztosítása.................... 155 5.6.6. Várhatóan szükséges külső szolgáltatások a projekt megvalósításához.... 157 5.7. Az Akcióterületi Terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása ........................................................................................................................ 157 5.8. Üzemeltetés, működtetés ................................................................................... 161 5.8.1. Az egyes projekt-elemek működésének, fenntartásának leírása ............... 161 6. Pénzügyi terv............................................................................................................ 166 6.1. Pályázat előzetes összefoglaló pénzügyi terve .................................................. 166 6.1.1. Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve..................................................... 166 6.1.2. Pályázat pénzügyi terve ............................................................................. 168 6.1.3. Megvalósítás ütemezése ............................................................................ 170 6.2. Kockázatok elemzése ........................................................................................ 172 7. Az előkészítettség állapota ...................................................................................... 176 7.1. Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv......................................................... 176 7.2. Társadalmasítás, egyeztetések ........................................................................... 201 7.3. Műszaki, pénzügyi, stratégiai előkészítettség ................................................... 203 8. Ábrajegyzék ............................................................................................................. 205 9. Felhasznált irodalom ............................................................................................... 207 10. Mellékeltek ............................................................................................................... 209

3



1. Vezetői összefoglaló Nádudvar Város Önkormányzata már 2008 elején megkezdte az Új Magyarország Fejlesztési Terv jelen időszakában megpályázható források pályázati előkészületeit. A város számára nem kötelező Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése mégis a város hosszú távú fejlesztésének szakmai megalapozása és konzekvens megvalósítása érdekében a stratégiai koncepció megalkotása alapvető fontossággal bírt. Nádudvar Városfejlesztési Stratégiájának első változata 2008 áprilisában elkészült és elfogadásra került. A 2009. évben megjelenő új Városfejlesztési Kézikönyv előírásai alapján a meglévő IVS átdolgozásra került mely 2010. március hónapban elfogadásra került.. 1.1. Az akcióterület kijelölése

Nádudvaron a következő fejlesztési akcióterületeket kerültek lehatárolásra a 20072013 közötti időszakra: • • • •

Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Gazdasági funkciót erősítő akcióterület Nyugati lakóövezet akcióterület Észak-keleti lakóövezet akcióterület

Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztést a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó turisztikai területeket érinti, magában foglalva fürdő és az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak.

4



Az akcióterület lehatárolása és a megvalósítandó projektelemek a ROP pályázatban:

(Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata)

5



1.2. Az akcióterület főbb jellemzői, problémái

A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. „Boldizsár” iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. A városrész helyzetelemzéséből megállapítható, hogy az akcióterület a jogosultsági feltételeknek és a kiválasztott mutatóknak teljes körűen megfelel. Az akcióterületről elmondható hogy a város közösségi - társadalmi és gazdasági súlyponti területe is egyben. A területet jellemző problémák, gyengeségek a következőkben foglalhatók össze: − A város belső gyűjtőúthálózata hiányos, így a belső forgalom is kényszerűen a főutat és ezzel együtt a településközpontot terheli − Nagyobb kereskedelmi-szolgáltató egység nem található a településen − A gyógyfürdőn kívül más turisztikai kínálat csekély − A gyógyfürdő és környezete ellátása nem megfelelő − A turisztikai információszolgáltatás szegényes (táblák, többnyelvű feliratok, stb.) − A kerékpárút-hálózat hiányzik − Kevés a mezővárosi jellegzetességeket viselő, városképi értékeket hordozó épület − A művelődési ház előtti tér köztéri funkciója kihasználatlan − Kevés a közhasználatú zöldterület, a közparknak kínálkozó közterületek sok esetben beépültek − A belváros fejlesztésének elmaradása miatt a város nem tudja betölteni a kistérségben társközponti szerepkörét − Az infrastruktúra elmaradó fejlesztései a gazdasági versenypozíciót rontják − A közös tulajdonú ingatlanok rendezésének elhúzódása miatt a város fejlődése lelassul − A belváros egyes részeinek további leromlása miatt a városképi vonzerő csökken Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a mezőgazdasági gépek forgalma is, amely jelentős környezeti és

6



zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Egyfelől javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. 1.3. Az akcióterületi terv célrendszere

Nádudvar Város funkcióbővítő, integrált város-rehabilitációs programjának alapvető, átfogó célkitűzése a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítása, ezen keresztül Nádudvar népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítése. Az Akcióterület fejlesztése az átfogó cél elérését: a közösségi, gazdasági, közfunkciók erősítésével, illetve az ezekhez kapcsolódó, városi funkciót erősítő infrastrukturális és közterület-fejlesztési beruházásokkal biztosítja. A részcélok az alábbi módon teljesíthetők: A városközpont közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével, a kapcsolódó tevékenységek támogatásával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a városközpont, mint közösségi színtér szerepe megerősödjön, alkalmas legyen a városban élők helyi identitástudatának alakítására, megerősítésére. Ebben nagy szerepe van a városközpont kulturális szempontból meghatározó épületei fejlesztésének, megújításának. A megújult, jelentőségüknek megfelelő környezettel és külsővel felruházott műemlékeknek, köztereknek identitást erősítő szerepük van, emellett alkalmasak lehetnek közösségformáló események lebonyolítására is. A funkcióbővítő fejlesztéssel a városközpont kiemelkedő műemléke, a Református templom új homlokzatot, új külsőt kap. A műemlékek rekonstrukciója mellett közösségformáló szerepe lehet a város megújult köztereinek is, noha ezek elsősorban a városi funkció bővítése, az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. Ugyanakkor a közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek, illetve utcák (Fő utca) sajátos arculatuk, „egyéniségük” visszanyerésével alkalmasak legyenek a városi identitás, illetve a közösségi érzés erősítésére. Egy olyan tér, mint pl. az Ady tér, megújult külsejével nagyszámú közösségi esemény lebonyolítására válik alkalmassá, így a rekonstrukció közösségfejlesztő funkciója sem elhanyagolható. A közösség erősítése érdekében a város vezetősége kiemelkedő szerepet biztosít a sport elérhetőségének. A sportolás feltételeinek biztosítására tervezi a sportközpont létrehozását, mely számos sport folytatására ad majd lehetőséget (kézilabda, kispályás foci, tenisz, streetball, kondipark).

7



A közösség erősítése érdekében ugyanakkor az Akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók, rendezvények támogatása, amely a terek, műemlékek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását erősíti. Ennek érdekében az önkormányzat támogatásban részesíti az olyan, döntően civil szervezetek, kulturális közösségek által megvalósítandó tevékenységeket, amelyek az akcióterületi fejlesztések kihasználásával erősítik a helyi közösségi identitást. A városközpont gazdasági jelentőségének megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével.

növelése,

a

vállalkozások

Az Akcióterületi fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse a magántőke bekapcsolódását a városközpont fejlesztéseibe. Ez részben a beruházások hátterének megteremtésével, vonzó üzleti környezet kialakításával, részben a fejlesztési elképzelések megfelelő kommunikációjával érhető el. Az Akcióterületi fejlesztések célja egyrészt a vállalkozások (különösen a környékbeli gazdálkodók, kiskereskedők) számára vonzó üzleti környezet megteremtése, elsősorban Piac és környezete teljes körű felújításával, üzletek kialakításával a buszvárónál valamint egy új megjelenésű húsbolt kialakítása. A vállalkozások tevékenységének fellendítését közvetlenül szolgálja a üzletek kialakításával a buszvárónál valamint egy új megjelenésű húsbolt kialakítása. A portálok megjelenése növeli az itt működő vállalkozások vonzerejét a vásárlók felé, így gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Az Emőd I. tó turisztikai célú fejlesztése szervesen kapcsolódik a városközpont gazdasági jelentőségének növeléséhez, hiszen a tó turisztikai vonzerejének növelésével jelentős mértékű magántőke letelepedése várható. A belvárosi közterek rekonstrukciója mellett valamennyi beruházásra igaz, hogy a közösségi terek megújítása a városban élőkön túlmenően a városba látogató turisták számára is növeli a kikapcsolódási lehetőségeket. A megújuló tereken, megélénkülő közösségi élet nyomán üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek települhetnek meg, ezáltal a rekonstrukciós beruházások hosszú távú hatásaként a gazdasági tevékenység élénkülésével is számolni lehet. A fejlesztés megvalósításának, tervezésének, kommunikációjának fontos célja a vállalkozók beruházási szándékainak feltérképezése, illetve az önkormányzati fejlesztések folyamatos kommunikációján keresztül a magánszféra és a közszféra fejlesztéseinek összehangolása, az egymást erősítő hatások maximális kiaknázása. A közszféra szolgáltatási színvonalának emelése, a közönség kiszolgálását szolgáló középületek megújításával A város közszolgáltatásainak színvonalasabbá tétele a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a középületek városképbe szervesen illeszkedő, megújult külsővel történő ellátása, 8



másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. A korszerűsítések nyomán az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások a város teljes lakossága részére könnyebben elérhetők lesznek, az ügyintézési idő jelentősen rövidül. A hivatali épületek korszerűsítése, elhelyezkedésük racionalizálása ugyanakkor a fenntartási költségek csökkentésével az önkormányzat gazdálkodását is javítja. A kialakítás során tekintettel kell lenni az esélyegyenlőségi követelmények teljesítésére is. A közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül elsősorban a Polgármesteri Hivatal rekonstrukciója, illetve bővítése (az új ügyfélszolgálati centrum) kialakítása szolgálják. A városi funkciók erősítése a beruházásokhoz illeszkedő terület-rehabilitációs, illetve közlekedési fejlesztésekkel Az Akcióterületet érintő infrastrukturális fejlesztések a városközpont városi funkciójának megerősítését szolgálják, az épített környezet minőségének fejlesztésével. Ennek hangsúlyos eleme az Akcióterület köztereinek jelenleginél jobb kihasználása, korszerűsítésükkel egy élhető, kulturálisan sokszínű, kikapcsolódásra alkalmas városközpont megteremtése. A közterek olyan átalakítása, rehabilitálása szükséges, ami alkalmassá teszi őket kikapcsolódásra, szabadidő tartalmas eltöltésére, rendezvények lebonyolítására. A közterület-rehabilitációt tartalmazó projektek egy része (elsősorban az Kossuth tér Fő utca, mint a város egyik kikapcsolódást nyújtó terének rekonstrukciója,) az egyéni kikapcsolódás lehetőségeit bővíti, ezek elsősorban az Akcióterületen élők számára jelentenek előnyt. Ezen projektek célja a városközpont, mint élhető lakóhely fejlesztése. A nagyobb közterek (elsősorban az Ady tér) rehabilitációjának célja ugyanakkor elsősorban közösségi események, rendezvények lebonyolításának lehetővé tétele. Ezen projektek célja a városhoz köthető identitástudat közvetlen, hatékony erősítése, nemcsak az Akcióterületen élők, hanem a város valamennyi lakója számára. Az önkormányzat célkitűzése, hogy valamennyi köztér számára sajátos arculatot adjon. Az Ady tér elsősorban nagyobb rendezvények, megemlékezések lebonyolítására válik alkalmassá, központi elhelyezkedése is ezt a funkciót szánja neki. A város Fő utcájának humanizálásának célja is kettős szolgálja az itt élők városi identitás tudatát, élhetővé teszi a belvárost, másrészt gazdaságfejlesztési turisztikai célokat is szolgál. A városközpont közlekedési rendszerének átalakítása, korszerűsítése mind az Akcióterületen élők nyugalma, mind a helyszínen található létesítmények, célpontok zavartalan megközelíthetősége miatt elsőrendű fontosságú. A közösségi közlekedés vonzóbbá tétele érdekében részcélként jelenik meg a gyalogos közlekedés infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, amely során közel 1300 m2 új burkolatú járda kerül kialakításra. A célkitűzést szolgáló fejlesztések között további infrastrukturális fejlesztések szerepelnek úgymint zöldfelület rendezése (9300 m2 felületen), csapadékvíz elvezetés (680 fm hosszon vízelvezető folyóka kilakítáa), melyek javítják a biztonságos közlekedés feltételeit és a városképet is szebbé teszik. 9



A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális célkitűzések érvényesítése. A városközpont fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Az Akcióterületi területre nehezedő környezeti terhelés elsősorban légszennyezést jelent, és a területen áthaladó jelentős gépjárműforgalomnak köszönhető. A fejlesztés a forgalmi rend megfelelő átstrukturálásával, elkerülő utak kialakításával csökkenti a forgalmi terhelés mértékét. Szintén a légszennyezés csökkentése irányába hatnak a környezetbarát gyalogos közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések, illetve a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek rekonstrukciós programján keresztül. A fenntarthatósági célkitűzések elérését a zöldövezeti, és a közlekedésfejlesztési beruházásokon keresztül egyaránt biztosítja az önkormányzat. Az intézkedések eredményességét a levegőszennyezettség mértékének csökkenése méri. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés érdekében valamennyi, jelen program keretében megvalósuló beruházásnál figyelembe veszik az esélyegyenlőségi szempontokat. Ez elsősorban a közlekedésfejlesztés, illetve a középületek megújítását tartalmazó projektek esetében érhető tetten. A kialakítandó Polgármesteri Hivatalban szintén fontos célkitűzés, hogy a fogyatékkal élő lakosok is könnyen kiismerjék magukat, illetve a központ szolgáltatásait teljes körűen ki tudják használni. Ennek érdekében az épület kialakításánál, illetve az eszközök beszerzésénél egyaránt fontos szempont, hogy azok a fogyatékkal élők számára hozzáférhetők, kezelhetők legyenek. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését a kiépített akadálymentes ügyfélszolgálati pontok, illetve közlekedési csomópontok száma mutatja. 1.4. Célcsoportok meghatározása

A projekt elsődleges célcsoportja szűkebb értelemben az Akcióterület, tágabb értelemben az egész város lakossága. A megkülönböztetés során figyelembe kellett venni, hogy a városközpont megújítása valamennyi, a városban, illetve annak környékén lakó számára hatással lehet, hiszen az itt elérhető szolgáltatásokat nagy valószínűséggel valamennyien igénybe veszik. Az Akcióterület lakosságának életkörülményeire ugyanakkor a projektek nagyobb mértékben gyakorolnak hatást, mivel ők mindennapi életüket ebben a környezetben élik. A projekthez kapcsolódóan a pályázó az alábbi célcsoportokat azonosította: • A város, illetve a környező települések lakossága 10



• A városközpontban működő közintézmények, vállalkozások és gazdasági szervezetek (bankok, üzletek, szolgáltató szervezetek) alkalmazottai és ügyfélkörük • A városközpontba látogató hazai és külföldi turisták • A egyházközösségek tagjai • A városban élő, fogyatékkal élő lakosok 1.5. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések

Az akcióterület célkitűzéseinek megvalósítására az Önkormányzat 2010-2011 között 44 beazonosított és különböző szinten előkészített projektelemet/projektet kíván megvalósítani 2,6 Mrd Ft értékben. Fontos megjegyezni, hogy nem csak az infrastrukturális beruházásokra, de az azokat tartalommal megtöltő soft elemekre is jelentős figyelmet fordít az Önkormányzat. Az akcióterületen az elkövetkező három évben számos a városfejlesztést élettel megtöltő, helyi identitást erősítő rendezvényt, városszépítési akciókat kíván támogatni a város mintegy 15 M Ft értékben. Az akcióterületen a célok megvalósulását a benyújtandó Regionális Operatív Programból finanszírozott pályázatban 11 jól körülhatárolható beruházási projektelem és a pályázat kötelezően előírt kommunikációs, marketing és PR tevékenységein túl, egy úgynevezett soft projektelem szolgálja. A megvalósuló fejlesztésekkel szembeni követelmény, hogy ne csak kizárólag az akcióterületen élők fejlődését – ezáltal egyfajta funkcionális szegregációt kiváltva –, hanem a város teljes társadalmi helyzetének fejlődését szolgálják. A beazonosított és előkészített projektelemek a funkcióbővítő városrehabilitáció pályázati kereteinek mindenben megfelelnek.

Az akcióterületen EAOP pályázatból 2010-2013 között megvalósítandó projektelemek Sorszám

Projekt megnevezése

1

Kossuth tér felújítása

2

Piac felújítása(térburkolat,árusítóhelyek kialakítása)

Projekt besorolása funkció szerint

Projekt típusa

Városi

ERFA ERFA

gazdasági

Beruházási költség forintban 34 482 008

78 083 000 ERFA

3

Buszváró felújítása,kerékpártároló kialakítása

Városi

27 016 200 ERFA

4

Köztéri wc átépítése

Városi

11

7 173 800


5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Üzletek kialakítása a buszvárónál


gazdasági

Kossuth téri húsbolt átépítése Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem Infrastruktúra-fejlesztés,közterülethumanizálás Ady téri park felújítás Emőd 1 tó

gazdasági közszféra

19 237 500 11 137 500 118 000 000

ERFA városi

57 176 500 ERFA

közösségi

Sport létesítmény Jókai utcán Helyi identitást erősítő akciók (szoft elemek) Tájékoztatás, nyilvánosság Projekt menedzsment Könyvvizsgálat Tervellenőr Projekt előkészítés Tartalék keret Műszaki ellenőrzés

ERFA ERFA

városi

Ref. templom külső felújítása

ERFA

közösségi

ERFA ERFA

49 006 250 25 448 115 139 519 625

ESZA szoft egyéb egyéb egyéb egyéb egyéb egyéb egyéb

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA

15 000 000 6 800 000 29 000 000 3 400 000 2 800 000 88 500 000 35 500 000 8 450 000

755 730 498

Mindösszesen:

A pályázatban szereplő projektelemek megvalósításának költsége 755,73 M Ft, melyhez mintegy 78,3 % átlagos támogatásintenzitás párosul. Az önkormányzat által biztosítandó önerő mértéke várhatóan 154,634 M Ft forint lesz. Partnerek hozzájárulása összesen: 9,386 MFt (Református Egyház: 3,817 mFt, Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.: 5.569 MFt) Az akcióterületen tervezett és a Regionális Operatív Program pályázati felhívására benyújtandó projekt elemek jól átgondoltak, struktúrájukban egymásra épülnek, szinergikus hatást fejtenek ki, és nem utolsó sorban betartják a pályázati kiírás által meghatározott arányokat. Elvárható előkészítettségük megfelel a jelenlegi projektciklusnak és a pályázati kiírás elvárásainak is.

Sorszám

Az akcióterületen egyéb forrásból megvalósuló tervezett fejlesztések:

1

2 3

Projekt neve

A projekt rövid leírása

Polgármesteri Hivatal bõvítése 2. ütem Rendõrség épület kiváltása, gyógyászati segédeszközök, gyógyszertár építése Közlekedés építés, infrastruktúra-fejlesztés, küzterülethumanizálás

Rendőrség épület helyén gyógyszertár épületének kialakítása Az akcióterületen: járdaépítés, parkrendezés, útpadka rendezés, útépítés

12

Projekt besorolása Közszféra funkciót erősítő tevékenység Városi funkciót erősítő tevékenység Városi funkciót erősítő tevékenység

Projekt finanszírozása

önkormányzat pályázati forrásból Önkormányzati forrás és magántőke önkormányzat pályázati forrásból

Sorszám


4

Projekt neve

Parkoló kialakítása Iskola fejlesztése

5

6

Emõd I. tó turisztikai célú hasznosítása 2. ütem Fürdõ fejlesztés

7


Parkolók kialakítása a Fő út mellett a) konyha és étterem bõvítés b) energetikai program c) sportcsarnok, sportöltözõ kialakítás, parkoló építés Örökségporta Kialakítása a) gyógyászati rész kialakítása b) fedett termál rész kialakítása c) nyári bejárat, üzletsor építés d) apartmanház építés e) kemping építés f) élménymedence építés

8

Óvoda fejlestése

bõvítése csoportszobával

9

Kereskedelmi szolgáltatóház építése, egységes belvárosi arculat kialakítás

Új szolgáltatóház építése

10

Lakótelep- szociális városrehabilitációja


Egységes arculatkialakítás, kereskedelmi létesítmény 11 fejlesztés Kereskedelmi célú fejlesztés, üzlet 12 homlokzat-rekonstrukció Üzlet-rekonstrukció, vendéglátó létesítmény 13 kialakítás

14

15

16

Új társasház építés (14 lakás+2 iroda+ 6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítás Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése

Termálkút, kisérõgáz 17 hasznosító energetikai

Fő út melletti kereskedelmi létesítmények fejlesztése Fő út melletti kereskedelmi létesítmények homlokzat fejlesztése Új éttermek, vendéglátó egységek kialakítása Új társasház építés (14 lakás+2 iroda+ 6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítás Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kisérõgáz hasznosító energetikai beruházás

13


Projekt besorolása Városi funkciót erősítő tevékenység Közszféra funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Közszféra funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Közösségi funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót


önkormányzat pályázati forrásból önkormányzat pályázati forrásból Önkormányzati forrás és magántőke

Önkormányzati forrás és magántőke

önkormányzat pályázati forrásból

magántőke

magántőke

magántőke

magántőke

magántőke

magántőke

magántőke

Önkormányzati forrás és magántőke Önkormányzati forrás és magántőke

Sorszám


Projekt neve


beruházás

18 Szálloda építése

19 Ady tér rekonstrukciója

20 ÁMK felújítása

21 Kincses ház fejlesztése

Iskola és környezetének 22 felújítása

23

Egységes belvárosi arculat kialakítása

24 Strandfejlesztés

25

Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése

minőségi turisztikai szálláshely (4*-os szálloda) létesítés vállalkozói tőke bevonással Művelődési ház környezetének rekonstrukciója, parkfelújítás emléktér kialakításával és parkolók építésével. A program keretében az épület homlokzatának hőszigetelésére és felújítására és homlokzati nyílászáróinak cseréire kerül sor. Ezzel az épület egységes arculata és a városképbe illesztése és a térhez való kapcsolódása megtörténik, illetve a korszerű nyílászárók beépítésével, valamint a homlokzat szigetelésével jelentős energia megtakarításra kerül sor. Kincses ház fejlesztése, külső homlokzat és tető felújításával. A tervezett beruházás során a közel 200 m2-es tetőszerkezet cseréje történik, valamint a külső homlokzat teljes felújítása nyílászárók cseréjével. Jelen program keretében az épület homlokzatának hőszigetelésére és felújítására és homlokzati nyílászáróinak cseréire kerül sor. Ezzel az épület egységes arculata és a városképbe illesztése megtörténik, illetve a korszerű nyílászárók beépítésével, valamint a homlokzat szigetelésével jelentős energia megtakarításra kerül sor. kereskedelmi egységek arculatának egységesítése homlokzat felújítással a fürdő területének bővítése, medencék felújítása, fedett medence kialítással

Egészségház kialakítása

14


Projekt besorolása erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység


magántőke

Városi funkciót önkormányzat pályázati erősítő forrásból tevékenység

Közösségi funkciót erősítő tevékenység




Közszféra funkciót erősítő tevékenység


Városi funkciót önkormányzat és erősítő magántőke pályázati tevékenység forrás bevonásával Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Közszféra funkciót erősítő tevékenység

önkormányzat és magántőke pályázati forrás bevonásával önkormányzat pályázati forrásból

Sorszám


Projekt neve


Általános Iskola belső terének 26 Alapfokú oktatás fejlesztése fejlesztése


Projekt besorolása Közszféra funkciót erősítő tevékenység



2. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiához való illeszkedés 2.1. Az IVS célkitűzéseinek és az azokhoz való illeszkedés bemutatása

Nádudvar Városfejlesztési Stratégiája 4 akcióterületet jelöl ki a 2008-2013-as programozási időszakra, melyek közül a belváros és környékének funkcióbővítő fejlesztését, rehabilitációját az első helyre rangsorolja. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távú, átfogó célját a következőkben foglalja össze: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: 1. Nádudvar térségi decentrum- és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. 2. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. 3. „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. A városrehabilitációs akcióterületi terv célrendszere ezzel teljes mértékben harmonizál, hiszen a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítását, ezen keresztül Nádudvar népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítését tűzi ki átfogó céljául. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott középtávú, tematikus célok közül az Elő Akcióterületi Terv a következőkre megvalósulásához járul hozzá.

15



• A fenntartható turizmus kialakítása • Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme • A természeti és környezeti állapot javítása • Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés • A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása • A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése • A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában rövidtávra szóló városrész szintű célok meghatározásánál hangsúlyosan megjelenik a belváros funkcionális megújítása és térbeli kiterjesztése. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiaalkotás során a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében megfogalmazott funkciók közül az alábbiak fejlesztéséhez járul hozzá az Elő Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési operatív célok: − A város teljes területén szükség van közösségi jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja különböző. − Bizonyos típusú fejlesztésekre a közszolgáltatási és közfeladat-ellátási rendszer optimalizálásának megfelelően csak a belvárosban van szükség. − Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket a városközpontban és a forgalmas útvonalak mentén célszerű végrehajtani, ezek jellege azonban különbözik egymástól: a belvárosban a kisebb, egyedi, de a város arculatához illeszkedő arculattal rendelkező üzleteknek kell teret biztosítani, míg a peremterületek adnak helyet a nagyterületű bevásárlóközpontoknak. − A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakóövezetekben a közparkok megújításával valósítható meg. 2.2. Az Integrált Városfejlesztési stratégiában felsorolt és az Elő Akcióterületi Tervben is megjelenő tevékenységek

A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével A városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták – mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai – újra felfedezzék és használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között 16



− a Fő úton élhető övezeteket kell kialakítani, el kell végezni a szükséges akadálymentesítéseket, padkarendezést, − turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet kell létrehozni, − meg kell teremteni a kiskereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát; − a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket élővé és összefüggővé kell tenni. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában is nevesített és ÉAOP pályázatban megjelenő, lehetséges projektelemek funkciónkénti bontásban: Gazdasági funkció • Piactér felújítása • Üzletek kialakítása a buszvárónál • Kossuth téri húsbolt átépítése Közszféra funkció • Városháza átalakítása és bővítése I. ütem Közösségi funkció • Református templom külső felújítása • Sport létesítmény kialakítása a Jókai utcán Városi funkció • • • • •

Nádudvar Kossuth tér kialakítása Emőd I-es számú horgásztó és környékének fásítása, parkosítása Infrastruktúra fejlesztés, közterület humanizálás, Ady park felújítása Buszváró felújítása, kerékpártároló kialakítása Köztéri WC kialakítása

17



3. A településfejlesztési akcióterület 3.1. Az akcióterület kijelölése, utcaszintű lehatárolása

A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. „Boldizsár” iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztést a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó turisztikai területeket érinti, magában foglalva fürdő és az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. Nádudvar belváros részlet- a turisztikai célterületek

(Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata) A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire épületek építését, illetve felújítását és környezetük rendbetételét, valamint egyes közterek, közparkok teljes rekonstrukcióját foglalja magában. A köztér rekonstrukciók hatására

18



megmarad és megerősödik Nádudvar mezőváros jellege, a városközpont közösségi funkciója kiteljesedik. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató funkciói megerősödjenek, továbbá, hogy a városrész közlekedése biztonságosabbá váljon, csökkenjenek a környezeti ártalmak. Nádudvar belvárosa- ÁMK és környezete

(Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata) Az akcióterület határai a következők: A Kösely - Rákóczi F.- Seregélyes –Ady E. - Mester – Fő út - Kabai – Csokonai József A.- Kossuth - Tolbuchin - Petőfi S. - Kiss Altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják.

19



1. ábra: A funkcióbővítő akcióterület

(Forrás: saját szerkesztés) Az akcióterület utcáinak felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

Település belterület Akcióterület

Területének nagysága 22,591 ha 4,3 ha

20

Lakosságszám 9464 fő 1279 fő



3.2. A jogosultság igazolása

1. Táblázat: A kiválasztott jogosultsági mutatók bemutatása Indikátor típusa Határérték 10.000 fő Jogosultsági mutató az lakos alatti városok akcióterületen esetében 1. Város közösségi - társadalmi súlyponti területe Városközpontban közösségi Minimum 1 db 7 db funkciót ellátó intézmények száma Közigazgatási vagy Minimum 2 db 7 db közszolgáltatást nyújtó közintézmények száma: 2. Város gazdasági súlyponti területe Kereskedelmi és Minimum 5 db 56 db vendéglátó-ipari, szolgáltató egységek száma: Üzleti szolgáltató egységek Minimum 1 db 2 db száma: (Forrás: saját szerkesztés) A kiválasztott akció terület az összes előírt és kiválasztott jogosultsági mutatót teljesíti, a város közösségi - társadalmi és gazdasági súlyponti területe is egyben.

3.3. Az akcióterületre vonatkozó adatok beszerzése

Az akció-területre vonatkozó adatok beszerzésénél a „Városrehabilitáció 20072013-ban, Kézikönyv a városok számára” című kézikönyvet, illetve a Funkcióbővítő, integrált települési fejlesztések támogatására című kiírás útmutatásait vettük alapul. A hatékony elemzéshez szükséges adatok elsősorban a Központi Statisztikai Hivataltól, TEIR adatbázisából és Nádudvar Várostól Polgármesteri Hivatalától kerültek beszerzésre. A helyzetelemzés minél pontosabb elkészítése érdekében a célzottan megkerestünk minden olyan intézményt és szervezetet (úgymint a Nádudvari Rendőrőrs, Nádudvar Településfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda,) amelyek területi, vagy utcaszintű adatokkal rendelkezhetnek. Az elemzéseknél a Pályázó törekedett a rendelkezésre álló legfrissebb adatokból levonni a következtetéseket, azonban a KSH-tól kapott utcaszintű adatok jelentős részét csak a 2001-ben végzett népszámlálási adatokból lehetett kinyerni.

21



4. Helyzetelemzés 4.1. Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

Nádudvar Város Településfejlesztési Koncepcióját 2003-ban, míg az érvényben lévő Településrendezési Terv 2008-ban került elfogadásra. Az Önkormányzat 2009.évben a Településrendezési Terv módosítását előkészítette, jelen pillanatban szakmai egyeztetések alatt áll és 2010. tavaszán várható az elfogadása. Az alkalmazott módszertan szerint - mely egybe esik a városvezetés iránymutatásával - a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vételével, az azokban foglaltakat felhasználásával integrálásával kell Nádudvar fejlődésének közép és hosszú távú irányit megszabni. Vagyis az nem lehet cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen. A tervezési folyamat célja az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia és Akcióterületi Terv készüljön. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: • A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció megalapozó tanulmánya. • A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. • A szükséges funkciók megerősítésének meghatározásánál (pl. városi, közösségi funkciók erősítése,) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. • Mind a fejlesztési koncepció, mind a rendezési terv beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére. • A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. • A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célokra

22



építettünk. A településfejlesztési koncepció általános célját az alábbiakban fogalmazza meg: a településen élők életkörülményei, így − a megélhetési viszonyok, − a települési komfortosság, − az esztétikai minőség és, − az egészséges környezeti feltételek, az erőforrások megőrzése mellett jelentősen és tartósan javuljanak. Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó alapcél keretében fogalmazza meg ugyanezen célokat, kibővítve azt a fenntarthatóság – a településfejlesztési koncepcióban implicit módon megfogalmazott – céljával. A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: • Nádudvar térségi decentrum- és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. • A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. • „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt.

23



2. Táblázat A pályázatban tervezett projektek összhangja a településrendezési tervvel Sorszám


Funkció

2008. évben elfogadott rendezési tervekkel való összhang

Elfogadás alatti 2010. évben rendezési tervekkel való összhang

1


jelenleg a területre rendezési terv nem rendelkezik

rendezési tervvel összhangban van

2

Piac jelenleg a területre felújítása(térburkolat,árusítóhelyek rendezési terv nem gazdasági rendelkezik kialakítása)


3


Városi



városi




jelenleg a területre rendezési terv nem gazdasági rendelkezik


Kossuth téri húsbolt átépítése

jelenleg a területre rendezési terv nem gazdasági rendelkezik


4

5

6

Köztéri WC átépítése

7

Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem

8

Infrastruktúrafejlesztés,közterület-humanizálás Ady téri park felújítás

9

Emőd 1 tó fejlesztése

10

11

Városi

rendezési tervvel összhangban van: Vt 3.2 besorolású városközponti közszféra vegyes terület rendezési tervvel összhangban van: Köu 4. és Kp3 közlekedési és városi közpark területe városi


rendezési tervvel összhangban van rendezési tervvel K2/2 és V2 rend t. ö. összhangban van


rendezési tervvel összhangban van: vt3.1 besorolású városközponti közösségi vegyes terület


Sportlétesítmény fejelsztése

rendezési tervvel összhangban van: Vt 3.2 besorolású városközponti közösségi vegyes terület


24



4.2. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

Nádudvar Önkormányzata az elmúlt években számos városrehabilitációs projektet készített és nyújtott be különböző pályázati forrásokra. Ezek egy jelentős része a város infrastrukturális problémáinak felszámolását szolgálta melyek közül az egyik legjelentősebb a belterületi utak és a vonalas infrastruktúrák állapota, illetve hiánya. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb fejlesztése a Kövy Sándor Általános Iskola bővítése volt, de ez a beruházás a régi épületrészek felújítását nem érintette, így az intézmény további rekonstrukcióra szorul. A városi strandfürdő egy modern vízforgató berendezéssel bővült, de a létesítmény további fejlesztésekre szorul a kor elvárásainak és a kereslet igényinek kielégítése érdekében. 3. Táblázat: Önkormányzat által végzett városfejlesztési tevékenységek Nádudvaron Év

Sorszám

1 2003

2004

2005

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

2006

13 14 15 16 17 18 19

2007

20

Beruházás megnevezése

Szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító Településrendezési terv készítése Szennyvízcsatorna hálózat építés Szennyvízcsatorna hálózat bővítése Szakiskola felújítása Vízforgató berendezés létesítése és gépház építése Szennyvízcsatorna hálózat bővítés Szakiskola felújítás Jókai utca felújítása Játszótér kialakítása a nádudvari Kossuth téri parkban Nádudvar Piactéri parkoló kialakítása Nádudvar Jókai utca Strandfürdő előtti szakaszának felújítása Nádudvar Puskin utca Felújítása Nádudvar Kossuth tér felújítása Vízforgató berendezés Telepítése és gépház építése a Nádudvari Strandfürdőn Kövy Sándor Általános Iskola bővítése Nádudvar II. számú Vadvirág Óvoda felújítása Nádudvar Rákóczi utca felújítása Nádudvar Központi Orvosi rendelő felújítása Akadálymentesítés Kövy Sándor Ált. Iskola

Bekerülési költség (eFt)

802.473

CÉL

10.000 800.000 865.010 29.780

VICE CÉL CÉDE

47.898

GKM

801.250 17.000 29.000

TEKI, TRFC HÖFE UFCE

5.700

HBMO

44.800

TRFC

3.650

TEUT

15.190 9.990

TEUT TEUT

45.900

TEKI

480.000

CÍMZETT

22.613

HÖF-CÉDE

18.240

TEUT

37.900

LEKI

222.765

ÉAOP-20074.3 ÉAOP-20073.1.3

48.274

ÉAOP-2008-

2.662

21 Kerékpárút kialakítása 2008

22

Nádudvar Város közigazgatási területén

25

Támogatás forrása


Év

Beruházás megnevezése

Sorszám

Előzetes Akcióterületi Terv Bekerülési költség (eFt)

található Schönherz utca fejlesztése Nádudvar város szennyvíz elvezető rendszerének, valamint szennyvíztisztító telepének fejlesztése

23

Támogatás forrása

5.1.1 68.000

ÉAOP-20087.1.2

(Forrás: Nádudvar Polgármesteri Hivatal, 2009)

4. táblázat: Egyéb szervezetek által végzett városfejlesztések Pályázat neve 3.1.1 4 és 5 számjegyű közutak fejlesztése

Pályázó neve

Projekt megnevezés

Megitélt összeg:

Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Térségi elérhetőség javítása az 3407 j. úton.

279 713 166 Ft

2.1.1-09/A Mikro-, kis- és Sajt Kalmár középvállalkozások Kereskedelmi Kft. technológia fejlesztése

Technológiai fejlesztés a Sajt Kalmár Kft-nél

2 450 000 Ft

2.1.2-08/D Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló vállalkozások részére

Nádudvar Biogáz Erőmű Kft.

Biogáz erőmű fejlesztése Nádudvaron

500 000 000 Ft

2.1.2/B Munkalehetőség teremtő komplex beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben kis- és középvállalkozások számára

NÁDÉP-FABETON Építőanyag Gyártó és Forgalmazó Kft.

NÁDÉP-FABETON Kft. munkalehetőség teremtő komplex technológiai fejlesztése

29 464 000 Ft

2.2.1-08/2 Vállalati folyamatmenedzsment támogatása

NÁDÉP-FABETON Építőanyag Gyártó és Forgalmazó Kft.

Integrált vállalatirányítási folyamatmenedzsment rendszer bevezetése a Nádép-Fabeton Kft.-nél

2.2.2 Minőség-, környezet és egyéb irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

HIDROSZT 99 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.

A HIDROSZT #apos#99 Kft., MSZ EN ISO 9001: 2001 szabvány szerint kiépítendő minőségirányítási rendszerének pályázati anyaga a GOP-20072.2.2. kódszámú pályázathoz.

3.3.5/A-08/1 Tanoda programok támogatása

Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet

A Gólya-Roma Tanoda működtetése a hátrányos helyzetű gyermekek segítése érdekében

26

9 662 500 Ft

610 000 Ft

21 210 440 Ft



4.3. A várost és az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőire kapott adatok strukturált bemutatása 4.3.1. Gazdaság

A városban az elmúlt évtizedben a működő vállalkozások száma jelentősen nem változott, az elmúlt években figyelhető meg egy jelentősebb visszaesés a kibontakozó hazai gazdasági válság tendenciáit követve. 2. ábra: Működő vállalkozások Nádudvaron, a különböző gazdasági szektorokban Működő vállalkozások Nádudvaron a különböző gazdasági szektorokban

Működő vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág) (db)

Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) (db) db

400 Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) (db)

350 300

Működő vállalkozások száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) (db)

250 200

Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág) (db)

150

Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) (db)

100 50 0 1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz,vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd.ág) (db)

(Forrás: KSH, T-STAR) Az elsődleges energia, illetve vízellátást biztosító ágakban a vállalkozásoknak csak kis része érdekelt, leginkább elterjedtek a településen a kereskedelemmel foglalkozó cégek. A város sajátossága a mezőgazdaság nagy jelentősége, ezt mutatja az A és B ágazatban működő vállalkozások viszonylag nagy száma. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem zavarják. A nagy mezőgazdasági üzemek közül ki kell emelni a NAGISZ csoportot, amelynek tagvállalatai szarvasmarha-, sertés-, tyúk-, illetve pulykatenyésztéssel, a takarmánygyártással, tejfeldolgozás - tejtermékgyártással, építőiparral, valamint a vendéglátó-és kereskedelmi szolgáltatással is foglalkoznak. A HAGE Zrt. befektetési, kereskedelmi, termelő, szolgáltató és forgalmazó tevékenységet végez a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. A harmadik fontos vállalat a városban a KITE Zrt. mely Magyarország legnagyobb olyan jellegű szolgáltató cége, mely 27



szervez, koordinál, szaktanácsokat ad és a növénytermeléshez szükséges összes anyagot és eszközt kínálni tudja. A gazdasági, illetve szállítási szolgáltatókon túl fontos megemlíteni a turisztikai szektort, ugyanakkor ebben cégek számának változását tekintve a fluktuáció a többi szektor átlagánál nagyobb volt az elmúlt években. A regisztrált vállalkozások száma 1997 és 2005 között lassú, de folyamatos (10 év alatt kb. 40 százalékos) emelkedést mutatott, 2006-ban tapasztalható egy enyhe megtorpanás. A jelenlegi adatok az önkormányzati regiszterből kerültek kigyűjtésre, így a diagramon nem ábrázoltuk. Eszerint a telephely, fiókhely szerint összes működő vállalkozás száma Nádudvaron – a mellékelt ábra alapján, 2007-ben – 644 volt. Az iparűzési adó az önkormányzat adatai szerint az elmúlt évben 211.716 e Ft volt, ugyanakkor az iparűzési adót fizető vállalkozások száma 644 db, ebből őstermelő 233 db, és egyéni vállalkozó 265 db. Külön az akcióterületre iparűzési adóbevétel kimutatást jelenleg nem tudnak az önkormányzatnál készíteni. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások székhelye Nádudvaron található, mindössze kettőnek van más településen a székhelye. 3. ábra: A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron fő

1200 1000 800 600 400 200 0 Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak végzettsége végzettsége végzettsége végzettsége végzettsége általános iskola 8. általános iskola 8. egyetem, főiskola középiskola középiskola évfolyam (fő) évfolyamnál stb. (fő) érettségi nélkül, érettségivel (fő) alacsonyabb (fő) szakmai oklevéllel (fő)

(Forrás: KSH, 2001) A fenti ábra alapján a foglalkoztatottak elenyésző százaléka nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel sem. A legtöbb foglalkoztatottnak szakmunkás végzettsége, illetve befejezett 8 általános iskolája van. Az érettségizettek és a diplomások aránya eltörpül a két előző kategória nagysága mellett. Megállapítható tehát, hogy a többségben a kevéssé kvalifikált, a közepesnél 28



valamennyivel alacsonyabb képzettségű munkaerő foglalkoztatása a legjellemzőbb a településen. 4.3.2. Kereskedelem

4. ábra: A kiskereskedelmi egységek száma Nádudvaron Kiskereskedelmi egységek Nádudvaron 160 140 Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (db)

120

Élelmiszer kiskereskedelmi hálózati egységek száma (db)

100 80

Ruházati és textil kiskereskedelmi hálózati egységek száma (db)

60

Cukrászdák és egyéb nyilt árusítású vendéglátóhelyek száma (db)

40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

(Forrás: KSH, T-STAR) A kiskereskedelmi egységek száma a 90-es évek végének konjunktúráját kihasználva mintegy 40százalék-kal növekedett 5 év alatt. 2001-től stagnálás, majd enyhe csökkenés tapasztalható ebben az ágazatban. Az élelmiszert forgalmazó egységek és a cukrászdák, illetve egyéb, nyílt árusítású kereskedelmi egységek száma 20 és 50 között ingadozik, de az előbbi gyenge csökkenő, míg az utóbbi növekvő tendenciát mutat. A ruházati és textil kiskereskedelmi hálózati egységek száma az elmúlt évtizedben lassan csökkent. Az egységek többségét egyéni vállalkozás üzemelteti, de a 2002 után bekövetkező recesszió láthatóan az ő esélyeiket csökkentette, közülük mentek tönkre a legtöbben.

29



5. ábra: Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) Nádudvaron (db)

db

120 100 80 60 40 20 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

(Forrás: KSH, T-STAR) 4.3.3. Turizmus

A kereskedelmi szálláshelyek száma Nádudvaron az elmúlt évtizedben kb. 25 százalékos, maximális ingadozást mutatott. A maximumot 2001 és 2003 között érte el, innen csökkenésnek indult, napjainkban 36-on stagnált.

30



6. ábra: Összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma (db) db

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Nádudvaron (db) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

(Forrás: KSH, T-STAR) 7. ábra: A turisztikai kereslet néhány jellemzője Nádudvaron A turisztikai kereslet néhány jellemzője Nádudvaron 3000 2500

2000 Összes szálláshely

1500

Vendégek száma összesen Vendégéjszakák száma összesen

1000

500 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

(Forrás: KSH, T-STAR) A turizmus szálláshely kínálata a városban a magán, és a kereskedelmi férőhelyek tekintetében is 10 év alatt lassan bővült. Az összes vendég, és a vendégéjszakák száma egyaránt ingadozást mutat, a tendencia azonban növekedést jelez. 2001-ben figyelhető meg egy jelentősebb visszaesés mindkét jellemzőben, de ez valószínűleg nem helyi, hanem a térségi és globális okokkal magyarázható. A két görbe hasonló futása azt mutatja, hogy a Nádudvart meglátogató turisták szokásai csak keveset 31



változtak, az egy főre eső tartózkodási idő jelentősen nem változott. 2006-ban láthatóan jelentősen megugrott a vendégek, s a vendégéjszakák száma egyaránt. Ez jelezheti a turizmus szektor szerepének növekedését a város gazdasági szerkezetében. 4.3.4. Társadalom

4.3.4.1.

Demográfia

8. ábra: A lakónépesség számának alakulása Nádudvaron (fő)

A lakónépesség számának alakulása Nádudvaron 9400 9300 9200 9100 Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

9000 8900 8800 8700

19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06

8600

(Forrás: KSH, T-STAR) A város lakosságszáma a vizsgált periódusban jelentősen nem változott. A 90-es évek végén némi növekedés indult el és ez – csökkenő mértékben ugyan, de – eltartott 2003-ig. Az elmúlt néhány évben enyhe csökkenés volt tapasztalható. Az önkormányzati adattár szerint a tanulmány készítésének időpontjában a lakónépesség száma 9464 fő. A település területe 2006-os adatok szerint 22 591 hektár változatlan az elmúlt évtized folyamán, így a népsűrűség stagnál, kis mértékben csökken. A lakosság korösszetétele az országos helyzethez hasonló, egyelőre az aktív korosztályok (15-59) vannak többségben, de a 60 év felettiek száma egyre emelkedik. A csökkenő születésszám miatt a 14 év alattiak aránya egyre kisebb lesz.

32



4. Táblázat: A népmozgalom statisztikai jellemzői Nádudvaron Állandó elvándorlások száma 113 Állandó odavándorlások száma 136 Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 247 Élve születések száma 101 Halálozások száma 103 Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) 236 (Forrás: KSH, 2005) Az utóbbi években a természetes szaporodási ráta kismértékű pozitivitást mutat, de a vándorlási különbözet negatív előjelű. A településen jelentős az idegenforgalomból adódó időszakosan jelenlévő népesség, ugyanakkor a képzett munkaerő elvándorlása is jellemző. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint Nádudvar lakosságának kb. 7 százalék-a vallja magát romának. A település dél-keleti részén a Sinkó kertben, és az északi részén a Seregélyes kertben laknak, nem telepszerűen a romák. 9. ábra: A lakosság kor szerinti megoszlása

A lakosság kor szerinti megoszlása Lakónépességen belül 60-x

Lakónépességen belül 15-59

Lakónépességen belül 0-14

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

fő

(Forrás: KSH, 2001)

33


4.3.4.2.


Munkanélküliség-foglalkoztatás

10. ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma Nádudvaron (fő) Nyilvántartott álláskeresők száma Nádudvaron fő

800 700 600 500 400 300 200 100 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

(Forrás: KSH, T-STAR) A munkanélküliség mértéke a vizsgált periódusban 2002-ig stagnált, majd a következő négy évben kb. 40 százalékkal növekedett, 2006-ban megállni látszik ez a trend. A munkanélküliek száma a legutóbbi adatok szerint Nádudvaron 684 fő (7,4 %), ez nagyjából megegyezik az országos átlaggal (7,2 % - KSH 2007. III. né.). Ha a város 15-59 éves korú lakosságával összevetjük a munkanélküliek számát, megállapítjuk, hogy mintegy 12százalék-uk nem dolgozik. A 2001-es népszámlálás adatai szerint összesen 2981 fő foglalkoztatott élt a településen, ezen kívül 2770 fő inaktív kereső, illetve 2779 fő eltartott. (KSH, 2001) Az olyan háztartások száma Nádudvaron, ahol csak inaktív kereső van (eltartotton kívül) 2001-ben 1214 db volt, ugyanakkor ahol nem volt foglalkoztatott, összesen 1448 db. 4.3.4.3.

Jövedelmi helyzet

Az elmúlt évtizedben, a városban az aktív korosztályok folyamatos fogyásával párhuzamosan lassan, de csökkent az összes adófizetők száma. Ugyanakkor az egy adófizetőre eső adó mértéke folyamatosan növekedett, ami a terhek jelentős növekedését jelenti. Az összes belföldi jövedelem folyamatosan növekedett ugyan, de a növekedés mértéke 2003-tól megtorpant. Az összes fizetett adó összege 2001ig növekedett, majd 2002-ben csökkent (!) annak ellenére, hogy a jövedelem növekedett, majd a következő évtől ismét nőtt a fizetett adó nagysága. Ennek magyarázatot a 2002-es választások utáni ún. „jóléti rendszerváltás” adócsökkentései adnak.

34



11. ábra: Az adó és jövedelmi viszonyok alakulása Nádudvaron (Ft) Az adó és jövedelmi viszonyok alakulása Nádudvaron 10000000000 1000000000 100000000 10000000 1000000

Összes adó (Ft) Összes belföldi jövedelem (Ft)

100000

Egy főre eső adó (Ft) Összes adófizető darabszáma (db)

10000 1000 100 10 1 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

(Forrás: TEIR, 2006) 4.3.5. Környezet

4.3.5.1.

Természeti környezet

Nádudvar város és külterülete a Dél- Hajdúság kistáj területén helyezkedik el. Földtani jellemzője: harmad és negyedkori üledékek, melynek legfelső rétege éghajlati hatásokra lösz-szerkezetet vettek fel. Felszíne hordalékkúp síkság, északkeletről dél-nyugati irányban lejt, az északi, keleti felszín enyhén hullámos síkság, a déli, nyugati alacsony ármentes síkság. Területének déli, nyugati részét szikes talaj, a keletit termékeny cserjoznom, az északit pedig réti talajok borítják. A táj éghajlata kontinentális, csapadékmennyisége és évi közepes hőingása ugyanakkor valamivel nagyobb, mint a hazai átlag. A nyugalmi vízszint, nyomásszint a terep alatt 1-2 m mélységben van. A térségben a negyedidőszaki pleisztocén homokos, helyenként apró kavicsos rétegek számítanak jó vízadónak, hideg-ivóvíz beszerzés szempontjából. A felső pannon rétegekben találhatunk hévízadó szinteket. Az egyik 470- 800 m közötti mélységben elhelyezkedő rétegeket a fürdő céljaira több kút csapolta meg, de a földtani részben leirt problémák miatt tartósan 1 db kút üzemel 39-43 °C vizet szolgáltatva. A terület a Kösely vízgyűjtő területéhez tartozik, a vízgyűjtő nagysága 464 km2, a vízfolyás medre hasonlóan a Kadarcséval, elhagyott Tisza mederben alakult ki.

35


4.3.5.2.


Épített környezet

Műemlék épületek Nádudvaron a templomok, és környezetük. Országosan védett műemlékek a Református templom, a Református Parókia, és a Római Katolikus templom. A centrumban található református templomot 1774-ben építették barokk stílusban, de a római katolikus templom is védettséget élvez. Helyi építészeti értékek

A városközpontban az Ady téren áll a Művelődési Központ, amely építészetileg és lehetőségeit tekintve is a megye egyik legpatinásabb művelődési háza. A művelődési ház előtti tér a helyszíne a város szabadtéri kulturális rendezvényeinek. A piactéri parkban található az I. világháborús emlékmű, előtte Lukács Dénes tüzér ezredes dicsőségét hirdeti egy márványtábla. Az Ady téri parkban Somogyi Árpád e tájba illő alkotásai, valamint egy nemzetközi szobrásztábor fából készült szobrai állnak. A középületek közül kiemelkednek a XX. század elején emelt iskolaépületek, melyek ma Kövy Sándor nevét viselik, aki Nádudvaron született híres jogtudós és író volt. 12. ábra: A nádudvari lakásállomány nagyságának változása A nádudvari lakásállomány nagyságának változása 10000

1000

Lakásállomány

Épített lakások (KSH szerint lakóépületek) száma (üdülők nélkül)

100

Megszűnt lakások száma T-Star

10

1 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

(Forrás: KSH, T-STAR) A településen a családi házas épületek a legjellemzőbbek, melyek döntő hányada magántulajdonban van. A városközpontnál épültek csak kisvárosi képet mutató 3 szintes, lapos tetős kialakítású többlakásos társasházak. A lakások felszereltsége javuló tendenciát mutat, a vezetékes vízzel való ellátottsága közel 99százalék-os. Az épülő lakások területe, szobaszáma, felszereltsége kedvező, az összes 36



lakásállomány minőségi jellemzőit tartósan javítja. Az épületállomány épületállag szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy döntő többségben a közepes, még megfelelő állapotú épületek vannak. Az avult műszaki állapotú, vagy leromlott, romos minősítésű épületek sajnos főként azok, amelyek a település régi arculatát hordozzák, így ezek középtávon eltűnhetnek a városból. Ezek a házak nemcsak a város perifériáján, hanem a központban is megtalálhatók. Nádudvar lakásállománya az elmúlt 10 évben lassú növekedést mutatott. Az épített lakások száma évről évre nagyjából állandó volt, bár 1997-ben és 2005-ben helyi maximumot ért el a jelenség. Ennél általában kevesebb számban szűnnek meg lakások, de 2000-ben és 2001-ben az épített és megszűnő lakások száma közel azonos volt. 13. ábra: A nádudvari lakásállományok kora Nádudvar lakásállományának kora Az 1990-2001 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1980-1989 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1970-1979 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1945-1969 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1944-ben és korábban épített lakások száma 2001 (db) 0

200

400

600

800

1000

1200 db

(Forrás: KSH, 2001) A lakásállomány tetemes része 1945 és 1969 között épült, közöttük nagyon sok a félkomfortos és komfort nélküli lakások száma. Ez a két kategória 2001-ben összesen 1010 lakást tett ki (366 félkomfortos és 644 komfort nélküli). 4.3.6. Közszolgáltatások

4.3.6.1.

Közoktatás

A KSH legutóbbi népszámlálási adatai szerint a nádudvari lakosság képzettségi színvonalát a következőkkel jellemezhetjük. 37



A lakosság döntő többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, míg valamilyen középfokú iskola elvégzése csak mintegy 70 százaléknak sikerül – közülük is a legtöbben szakmunkás bizonyítványt szereznek. Az egyetemi végzettséget szerző népesség aránya sajnos viszonylag alacsony a településen. 14. ábra: A 7 éves és idősebb népesség iskolázottsági foka (fő) A 7 éves és idősebb népesség iskolázottsági foka Nádudvaron A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélkül 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek száma 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma 2001 (fő)

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

(Forrás: KSH, 2001) 15. ábra: Korcsoportok szerinti iskolázottsági helyzet (%)

A nádudvari lakosság korcsoportjainak iskolázottsági jellemzői 25-X éves összesen egyetem, főiskola stb. oklevéllel a megfelelő korúak százalékában 18-X éves összesen legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában 15-X éves összesen legalább általános iskola 8. évfolyam a megfelelő korúak százalékában 10-X éves összesen általános iskola első évfolyamát sem végezte el a megfelelő korúak százalékában 0

10

20 30 40

(Forrás: KSH, 2001) 38

50 60 70

80 90



A településen 1998-tól folyamatosan működik bölcsőde, a bölcsődések száma kisebb visszaesésektől eltekintve folyamatosan növekszik napjainkig. A kezdetben négy települési óvoda közül mára három maradt, az óvodások száma 300 és 400 között ingadozik, de hosszabb távon stagnáló, enyhén csökkenő a tendencia. Az óvodai férőhelyek száma az elmúlt években eleinte csökkent, majd 2001-től gyengén emelkedett. A kihasználtság hatékonynak mondható, hiszen az óvodások száma általában meghaladja a férőhelyeket, ez szakmailag azonban ronthatja a munka színvonalát. Nádudvar egyetlen általános iskolájába az elmúlt évtizedben minden évben általában kb. 1000 tanuló járt. A 2000-es évtized első felében kis mértékben növekedett a létszám, 2003 óta azonban lassan csökken. A településen a KSH kategóriák szerinti középiskola nem működik, ugyanakkor egy szakiskola keretei között nappali tagozaton és felnőttoktatás keretei között is kézműipari szakoktatás folyik. Évek óta működik a Kölcsey Ferenc Gimnázium nádudvari esti tagozata, amely már érettségizett évfolyamot is magáénak tudhat. Az óvodai ellátást egy intézmény (Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde), három feladat-ellátási helyen (Kossuth u. 8, Fő u. 175, Puskin u. 15), az általános iskolai ellátást egy intézmény (Kövy Sándor Általános Iskola - Fő u. 133) biztosítja. Az alapfokú művészetoktatási feladatokat - a Nádudvar Város Önkormányzata által fenntartott - Ady Endre Általános Művelődési Központ (Ady tér 10.) látja el. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást, és a gyógytestnevelést helyben valósítják meg. A gyermekjóléti alapellátások közül a településen megoldott a gyermekjóléti szolgáltatás, az iskolai napközi és a bölcsőde. Napközit a gyermekek több mint 1/3-a veszi igénybe, ami az arány évek óta stabil. A napközit igénybe vevők közül az elmúlt évek viszonylatában megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya enyhe növekedést mutat. Az iskolában a napközis ellátás iránti igény megfelelően kielégített. A közoktatási és gyerekjóléti önkormányzati feladatok nagyobb részét a településen látják el, általában helyben alkalmazott szakemberek. Mindössze az alapfokú művészetoktatás helyi ellátására alkalmaznak kijáró szakembereket. Ezen kívül a gyógypedagógiai tanácsadást a kistérségi központban, Püspökladányban, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a megyeszékhelyen, míg a családok átmeneti otthonát Karcagon találják meg a város lakói. 4.3.6.2.

Közművelődés, kultúra

Az Ady Endre Általános Művelődési Központ (ÁMK) a térség egyik meghatározó művelődési intézménye könyvtárral, színházteremmel, kiállító teremmel, klubövezettel, játékcentrummal és tekepályával rendelkezik, azonban a kor követelményinek már sem funkciójában, sem állagában nem felel meg. Ugyancsak a Művelődési Központban van az 1992-ben alapított Népi Kismesterségek,

39



Szolgáltató Mesterséges Szakiskolája. Az 50 fős kollégiumi elhelyezés biztosításának köszönhetően nemcsak a régióból, de az ország más településeiről is érkeznek tanulók. A Református Parókia - ami időszakos helytörténeti kiállításoknak is helyet ad - a város kulturális életének értékes színfoltja. A közművelődés intézményei között fel kell még tüntetni a Fazekas Múzeumot és az Alapfokú Művészeti Iskolát. 4.3.6.3.

Egészségügy

Az egészségügyi, ellátottság megfelelő színvonalú. Az orvosi körzetek száma 4 db, egy körzethez átlagban 2200 fő tartozik. Az ellátó felnőtt és gyermek háziorvosok száma: 5 fő, munkájukat összesen nyolc asszisztens segíti. A védőnői szolgálat alkalmazásában 3 fő védőnő áll, azonban csupán 1 gyermekorvos tevékenykedik a településen. A városban egy fogorvosi rendelő működik. Nádudvaron szülésznőgyógyász-, ortopéd-, sebész szakrendelések működnek, ahová a szakorvosok Püspökladányból, Balmazújvárosból és Debrecenből járnak ki heti rendszerességgel. Gyógyszertár is található a városban 2 db. Mentőállomás és kórházi ellátás csak a közeli városokban (Hajdúszoboszlón, Debrecenben) van. Létrehoztak a városban egy fizikoterápiás rendelőt és laboratóriumot is. Ugyancsak fontos kiemelni a gyógyvizes fürdőt és szaunát, melyek segítik az itt élőket egészségük megóvásában. Az állategészségügyben a szolgáltatásokat 4 állatorvos végzi. 4.3.6.4.

Szociális ellátórendszer

Nádudvaron az önkormányzat kezelésében nem működik bentlakásos jellegű időseket ellátó intézmény. A nappali intézmény kihasználtsága kiváló, hiszen az elmúlt években általában 100százalék fölött volt a statisztikák szerint, míg az utóbbi években 100százalék körül stabilizálódott. A városban a Református Egyház kezelésében működik egy bentlakásos idősek otthona, amely 25 alkalmazott segítségével 41 főt lát el. 4.3.6.5.

Segélyezés

Nádudvar önkormányzata a rendszerváltás óta évről évre jelentős összegeket költ szociális alapú segélyezésre. A munkanélkülieknek fizetett jövedelempótló támogatás az egyik ilyen fontos segély-típus volt egészen a 2000-es évekig, amikor mértéke csökkenni kezdett. Helyét a rendszeres szociális segély vette át, amely az évtized második felének legnagyobb összegű terheit jelentette a települési költségvetés számára. Az idők folyamán újabb típusú szociális segélyek (pl. gyerekvédelmi, lakásfenntartási) jelentek meg, melyek összesen jelentős összegeket emésztenek fel.

40



A segélyek nagyobb részénél megfigyelhető, hogy a lakosság anyagi helyzetének romlásával párhuzamosan a segélyezési esetek száma is emelkedett. 16. ábra: A szociális segélyben részesülők aránya (%) A szociális segélyben részesülők aránya az összlakosság % -ban Nádudvaron %

8 7 6 5 4 3 2 1 0 Szociális segélyben Rendszeres részesül szociális segélyben részesül

Ebből azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

Ebből azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

(Forrás: Nádudvar Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, 2007) A város lakosságának 3-4 százaléka részesül valamilyen szociális segélyezésben, ezek közül többségben vannak azok, akiknek a nem nyilatkoztak a hátrányos helyzetükről. 4.3.6.6.

Közigazgatás

A város térségi közigazgatásban betöltött szerepe csekély, gyámhivatal és okmányiroda működik területén. A többi térségi közigazgatás szervezet más településeken (Püspökladány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Miskolc) található. Különösen a távolabb fekvő központok esetében nagy gondot jelentenek a rossz elérhetőségi viszonyok. 4.3.7. Műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása

4.3.7.1.

Közlekedés

A város Budapesttől és Debrecentől egyaránt elérhető. A város térszerkezeti helyzetét a 4. sz. /E573/ Budapest – Debrecen – Nyíregyháza elsőrendű főút határozza meg. Erről az útról Hajdúszoboszlón át lekanyarodva a 3406 számú

41



összekötőúton érhető el. Ez az út áthalad a város belterületén, kettészelve azt. A közelében halad továbbá a 42.sz. Püspökladány – Biharkeresztes főútvonal. Ezen kívül a város füzesabonyi kijáratnál az M3-as autópályáról is megközelíthető. Tiszafüreden és Karcagon át a 33, majd a 34-es számú utakon, ami szintén a 4-es számú főútba csatlakozik. Vasúti közlekedés szempontjából nem előnyös Nádudvar helyzete, mivel a vasútvonal csak ipari forgalom számára üzemeltetett. Legközelebbi vasútállomás 8 km-re Kabán található, ahová autóbusszal történik a személyforgalom szállítás. Kabát a Budapest – Debrecen normálnyomtávú villamosított vasútvonal látja el. Debrecenből és Budapestről rendszeres InterCity járatokon, közvetlen gyorsvonaton közelíthető meg. A városban az autóbuszos közlekedés megoldott, mivel Hajdúszoboszlóról és a megyeszékhelyről minden nap, kb. óránként indulnak menetrend szerinti autóbuszjáratok. Ezen kívül Püspökladány, Kaba településekkel is kapcsolatban van, a nádudvari buszállomásról indulnak rendszeres járatok. A nagyobb városokba autóbuszok a közeli Hajdúszoboszlóról vagy a 40 km-re fekvő Debrecenből indulnak. A város gépkocsival megközelíthető a 4-es számú főútvonalról Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló irányából; buszjárat is összeköti a három említett településsel. Budapestről az M3-as autópályán közlekedők a 33. számú útról is eljuthatnak Nádudvarra. A település térszerkezeti helyzetét a 4. sz. Budapest – Debrecen – Nyíregyháza főút határozza meg, a közelében halad továbbá a 42. sz. Püspökladány – Biharkeresztes (Románia) főútvonal. Ezeken keresztül megfelelő térségi kapcsolatok teremthetőek Budapest, a román és (az M3 autópályán keresztül) az ukrán határ irányában.

4.3.7.2.

Vízellátás, szennyvízkezelés

A nádudvari vízmű és a vízvezeték hálózat üzemeltetője a Nádudvar Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda, amely a víztermelést 5 db mélyfúrású kútból végzi. A vízmű mértékadó kapacitása 3128,- m³/d, amely a település vízigényeit hosszú távon kielégíti. A tisztított szennyvíz befogadója a Holt-Kösely. A szennyvíztisztító telepen jelenleg alkalmazott tisztítótechnológia elavult, a rendszer fejlesztése folyamatban van. A helyi szabályozás szerint kommunális szennyvíz gyűjtésére közműpótlóként csak zárt szennyvízgyűjtő akna engedélyezhető. A város közműveire jellemző, hogy a közműolló mértéke a fejlesztések ellenére is még mindig viszonylag jelentős. A 2003-ban megvalósult fejlesztések jóvoltából a közcsatorna rendszerbe bekapcsolt lakások száma majdhogynem ugrásszerűen megnőtt.

42



Természetesen ezzel összefüggésben a közüzemi ivóvízvezeték hálózat hosszát legalább nagyságrendjében megközelítette a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza. A településen zárt csapadékvíz elvezető csatornahálózat a városközpontban üzemel, az egyéb területeken a felszíni vízelvezetést nyílt árkok biztosítják. Az elvezetett csapadékvizek befogadói részben önkormányzati, részben társulati kezelésű csatornák. Ezek befogadói (főművek) a TIVIZIG kezelésében levő Hortobágy-, Alsó-Kadarcs-, Kösely és Nádudvar I. csatornák. A lakások nagyobb része az ivóvízvezeték hálózatra kötött, az elmúlt évtizedben 45 százalékos ingadozás figyelhető meg, az elmúlt pár évben csökkenő tendencia. A csatornahálózatba kötött lakások aránya az ugrásszerű növekedés ellenére ma sem éri el a 20 százalékot.

4.3.7.3.

Közterület-rendezés és hulladékgazdálkodás

A településen keletkezett háztartási hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szerves anyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növény-védőszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem, stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A lakossági hulladékokat szerződés alapján szállítják a környéki lerakóba. A jövő kiemelt feladata a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása. Célszerű a településen több szelektív hulladék-gyűjtésre alkalmas gyűjtőpontot kialakítani. 4.3.8. A funkcióbővítő akcióterület jellemzése

Nádudvar város belterülete térszerkezeti alapon három részre tagolódik: belváros, lakóterületi zóna és egy elsősorban gazdasági tevékenységet szolgáló zóna. Funkció szerinti vizsgálat alapján három típust különíthetünk el: városközpont (intézményi, idegenforgalmi célú és kereskedelmi-szolgáltató területek), gazdasági területek, és lakóterületek. A zóna (Belváros, városközpont): a Kösely - Rákóczi Ferenc- Mester – Fő Kabai – Csokonai - József Attila- Kossuth - Tolbuchin - Petőfi Sándor - Kiss altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. A térszerkezeti és a funkció szerinti vizsgálat alapján elkülöníthető területek egyes esetekben lefedik egymást, néhol pedig átfedések tapasztalhatók. Lakófunkció mindegyik egységben megtalálható.

43



Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés 17. ábra: A lakónépesség száma Nádudvar város övezeteiben

A lakónépesség száma Nádudvar város övezeteiben 0% 4%

11% A Zóna: Belváros B zóna: Lakóövezet C zóna: Ipari, kereskedelmi övezet Külterület

85%

(Forrás: KSH, 2001) A város lakosságának legnagyobb része a B-jelű lakóövezetben él, a belvárosban és az ipari-kereskedelmi övezetben élők összesen 15 százalékot tesznek ki, míg a külterületek lakossága elenyésző. A fiatalok aránya a belvárosban a legkisebb, ugyanitt él a legtöbb idős ember, de a különbségek az övezetek között nem jelentősek. Az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb a külterületen, míg legkisebb a belvárosban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ezzel pont ellentétes eloszlást mutat. A lakásállomány nagy része a lakóövezetben található, mindössze 12 százalék-a van a belvárosban, csak töredéke található a másik két zónában. Az alacsony komfortfokozatú lakások a külterületen teszik ki az összes lakás legnagyobb részét, míg a belvárosban ez az érték a legalacsonyabb. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a legmagasabb a külterületeken, míg legalacsonyabb a belvárosban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül hasonló arányt mutat.

44



A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül a belvárosban majdnem eléri a 60 százalékot, az ipari és kereskedelmi övezetben 55 százalék körül alakul, a lakóövezetben az 50 százalékot sem éri el, míg a külterületen élők között egyetlen aktív korúnak sincs munkahelye. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya a külterületeken kívül a lakóövezetben a legnagyobb. 18. ábra: A lakónépesség kor szerinti megoszlása Nádudvar övezeteiben A lakónépesség kor szerinti megoszlása Nádudvar övezeteiben

%

120,0 100,0 80,0 60,0

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

40,0

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

20,0

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

Külterület

C zóna: Ipari, kereskedelmi övezet

B zóna: Lakóövezet

A Zóna: Belváros

0,0

(Forrás: KSH, 2001) 19. ábra: A lakosság képzettségi jellemzője Nádudvar övezeteiben A lakosság néhány képzettségi jellemzője Nádudvar övezeteiben

%

120,0 100,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

80,0 60,0

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

40,0 20,0

Külterület

övezet

kereskedelmi

C zóna: Ipari,

B zóna:

Lakóövezet

Belváros

A Zóna:

0,0


45



20. ábra: A lakásállomány eloszlása Nádudvaron (%) A lakásállomány eloszlása Nádudvar övezeteiben 0% 4%

12% A Zóna: Belváros B zóna: Lakóövezet C zóna: Ipari, kereskedelmi övezet Külterület

84%

(Forrás: KSH, 2001) 21. ábra: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Nádudvar övezeteiben

%

60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A Zóna: Belváros




46

Külterület



22. ábra: A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők jellemzői %

A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők néhány jellemzője Nádudvar övezeteiben 120,0 100,0

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

80,0 60,0 40,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

20,0

Külterület



A Zóna: Belváros

0,0

(Forrás: KSH, 2001) 23. ábra: Foglalkoztatotti arány a 15-64 éves népességen belül %

A foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Nádudvar övezeteiben

70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A Zóna: Belváros




47

Külterület



24. ábra: Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya Nádudvar övezeteiben

%

120,0 100,0 80,0 60,0 40,0 20,0 0,0 A Zóna: Belváros



Külterület

(Forrás: KSH, 2001) Belváros (városközpont): A Kösely - Rákóczi F.- Mester – Fő - Kabai – Csokonai - József A.- Kossuth Tolbuchin - Petőfi S. - Kiss Altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. Itt található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. „Boldizsár” iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. A városközpont funkció szerint három részre osztható: 1. elsősorban intézményi terület 2. elsősorban idegenforgalmi célokat szolgáló terület 3. elsősorban kereskedelmi-szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület. A belvárosban a három funkció esetenként keveredve, lakóépületekkel tarkítva jelenik meg.

48



1. Az intézményi területen a város fő utcájának két oldalán felfűzve az alábbi intézmények találhatók: o Polgármesteri Hivatal és Okmányiroda o Kövy Sándor Általános Iskola (két helyi védettség alatt álló felújított régi épületei, valamint az iskola közelmúltban kibővített és felújított háromszintes főépülete a tornacsarnokkal) o Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának közelmúltban felépült kollégiumi épülete A 2007-ben elkészült kollégium épülete tanítási szünetekben turisztikai célokat szolgálhat szálláshely formájában. o Központi Orvosi Rendelő és egykori Bölcsőde építészeti értékekkel bíró épületegyüttese o GAMESZ (Pénzügyi Iroda) o Ady Endre Általános Művelődési Központ Az Ady Endre Általános Művelődési Központ építészetileg, és lehetőségeit tekintve a megye jelentős művelődési házainak egyike, alapterülete 2700 m2. Színház és konferenciaterme nagy létszámú rendezvények lebonyolítására is alkalmas. Az épületben négy egység működik: a Közművelődési egység, Városi Könyvtár, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája, és az Alapfokú Művészeti Iskola. A művelődési ház előtti tér a helyszíne a város szabadtéri kulturális rendezvényeinek. A tér számos lehetőséget nyújt a köztéri funkciók (sétáló, pihenő, szabadidős, szórakoztató stb.) ellátásához, melyek ma még kihasználatlanok, illetve korszerűtlenek. o Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája (egykori katolikus iskola építészeti értékkel bíró, közelmúltban felújított épülete a katolikus templom szomszédságában) o I. sz. Óvoda épületegyüttese (Szakiskolával szemben) Az intézményi területen található még a református templom és parókia műemlék jellegű, valamint a katolikus templom helyi védettséget élvező épülete. Ez a terület a város egyik legforgalmasabb része, jelentős az autós, biciklis és gyalogos forgalom is. A város közlekedési feltételei ugyanakkor még nem alkalmazkodtak a megnövekedett, elsősorban autós forgalomhoz, ezért az ilyen irányú fejlesztések indokoltak lehetnek (a Fő utca kiszélesítése, ahol ez lehetséges, leállósávok kiépítése, parkolóhelyek számának növelése, esetleg közlekedési lámpa, sebességmérő elhelyezése, pl. az oktatási intézmények közelében található gyalogos átkelőhelyeknél stb.). Emellett hiányzik a biztonságos kerékpáros forgalom lebonyolításának feltételei is, úgymint kerékpárutak, kerékpár-tárolók.

49



5. Táblázat: Intézmények és szolgáltató egységek az akció területen Csoport

Intézmény típus

Közszféra Közigazgatási, vagy közszolgáltatást nyújtó közintézmények Humán közszolgáltatási létesítmények Bölcsődék Óvodák Óvoda feladat-ellátási helyek száma Általános Iskolák Általános iskola feladat-ellátási helyek száma Szakközépiskolák, gimnáziumok, szakiskola Főiskolák Szociális intézmények Egészségügyi intézmények Egyéb Gyógyszertárak Igazságszolgáltatási intézmények Közösségi funkciót ellátó egységek Könyvtárak Mozik Múzeumom, gyűjtemények Művelődési és közösségi házak Színház Sportcentrumok Templomok, vallási intézmények Pénzügyi szolgáltató egységek Irodaépületek

Száma 7 7 15 1 1 3 1 3 1 0 1 2 0 2 0 7 2 1 1 1 0 0 2 2 3

(Forrás: Nádudvar Polgármesteri Hivatal, 2008) 2. Elsősorban idegenforgalmi célokat szolgáló területek A város központján belül található Nádudvar idegenforgalmi, rekreációs célokat szolgáló területeinek túlnyomó része. Főbb elemei: 1. Gyógyfürdő A Gyógyfürdő a belvárosban, az Ady téri park közvetlen szomszédságában található több mint egyhektáros területen. Négy medencével rendelkezik: úszómedence, termál strandmedence, termál ülőmedence és gyermekmedence. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdői Főigazgatósága 2001-ben kelt határozatával a nádudvari strand vizét gyógyvízzé minősítette. A víz összetételének köszönhetően elsősorban a mozgásszervi és nőgyógyászati betegségeket gyógyítja. Szolgáltatásai között szerepel szauna, masszázs, játszótér és üdülés csekket is elfogadnak. A fürdő 2000-ben teljes felújításon esett át, 2007 óta pedig újonnan kialakított napozóterasz, feszített 50



víztükrű, vízforgatásos technikával ellátott úszómedence várja a vendégeket. A gyógyfürdő a város meghatározó turisztikai vonzereje, jelenlegi állapotával családias, nyugodt alternatívát biztosít a tömegturizmus nemzetközi viszonylatban is kiszolgáló Hajdúszoboszlóval szemben. Ezért a fürdő fejlesztése, további bővítése, szolgáltatási színvonalának emelése oly módon javasolható, hogy az a tágabb térségi kereteket vegye figyelembe. 2. Pancsoló Kislány Étterem épülete A városban kevés számú étterem, csupán három működik, az egyik a Gyógyfürdő közvetlen szomszédságában található, építészeti értékkel bíró épületben. A fürdővendégek meleg étkeztetésének biztosítása céljából megfontolandó a szorosabb együttműködés a két szomszédos létesítmény között. 3. Ady téri park A város két jelentős közparkkal rendelkezik, az egyik az Ady téri park. Jelenleg a parkot sétányok hiányában csak körbejárva lehet megtekinteni, javasolható a közparki funkciók erősítése (sétányok, pihenőhelyek kialakítása, szökőkút stb.) 4. Kereskedelmi és magánszálláshelyek A kereskedelmi és magán szálláshelyek a városban mintegy 200 férőhelyet biztosítanak a Nádudvarra érkezőknek. A szálláshelyek a városban elszórtan, többnyire a város központjában, de számos közülük a lakóterületeken helyezkedik el. A város két kétcsillagos szálláshellyel rendelkezik: a Hotel Timarina a belvárosban a Fő utcán, a Kisvárosi Panzió a belváros északi részén (Emőd) található. Nádudvar egyetlen háromcsillagos szálláshelye, a Trófea Vadászház Hotel és Étterem külterületen, a Hajdúszoboszlói útfélen található. A falusi vendéglátás és a lovas turizmus szálláshelyei is megjelentek a városban, az utóbbi években, melyek különböző szolgáltatásokkal (kézműves foglalkozások, lovas szolgáltatások, szabadtéri főzési lehetőségek, stb.) színesítik a helyi turisztikai palettát. Néhány jelentősebb közülük ezek közül: Termál Apartmanház, Fehér Gólya vendégház, Dávid Lovastanya, Vadvirág Vendégház, Bettina Apartman, Eszterlánc szállás stb. 5. Sportpálya A város területén két sportpálya található, a betonnal fedett kisebbik a városközpontban, a Gyógyfürdővel szemben, mely elsősorban kézilabda és kispályás futball események, valamint egyéb szabadtéri rendezvények, bemutatók megtartására alkalmas. A nagyobbik, füves pálya a város Hajdúszoboszló felé eső határában található. 6. A református templom mellett elhelyezkedő tó és környezete (I. sz. tó)

51



7. A kissé északabbra elhelyezkedő másik tó és környezete. (II. sz. tó) A település felszíni vízkészletéből idegenforgalmi jelentőséggel a város határában található jóléti halastavak bírnak, melyek horgászati célú hasznosítása már jelenleg is zajlik. A belterületi tavak menti különleges területek többcélú hasznosítása részben rekreációs, részben idegenforgalmi (pl. tájba illeszkedő szálláshely), illetve kulturális céllal (helyi hagyományokat bemutató, kézműves ház stb.) képzelhető el. Emellett fontos lehet turisztikai szempontból a városon keresztül folyó Kösely, mely mellékágaival egyfajta folytonosságot biztosít a várost átszelő ökológiai folyosók folytonossága szempontjából. Mivel a belterületet keresztülszelő, összefüggő ökológiai folyosó megléte még kisvárosi léptékben is ritka jelenség, ezért turisztikai célú fejlesztéseket a tavak, vízfolyások mentén csak ezek megőrzésével célszerű végrehajtani. Az ökoturizmus főbb célpontjait a nemzeti parkok, a természetvédelmi területek és a tájvédelmi körzetek jelentik. Ebből a szempontból a város térsége nemzetközi jelentőségű adottsággal rendelkezik, a világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park közelségével. Nádudvar igen gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben, a népi mesterségek, a pásztorművészet ápolásában. A magas színvonalú hagyományápolásra jellemző, hogy számos népművész dolgozik a településen. A fazekas-, a kulacsos-, a kosárfonó-, a hímző-, a szűrrátétes mesterek munkáit számos vendég megcsodálja. Látogatottság szempontjából ki kell emelni a városban a 3 fazekasműhely fontosságát. A kézműves műhelyek többsége a lakóterületeken, a kézművesek saját portáin találhatók. A városközpontban található népi kismesterségek szakiskolájának műhelyeiben gyakorlati bemutatók tekinthetők meg a fazekas-, kézi szövő -, fafaragó,- kosárfonó-, hímző mesterségekben. Szükséges megemlíteni, hogy a város közös tulajdonnal bír a Művelődési Ház, a Gyógyfürdő és a Sportpálya esetében, ez a további hasznosítás lehetőségeit nagyban befolyásolja. Ezen létesítmények esetén a fejlesztések, különös tekintettel a funkcióváltást elősegítő fejlesztésekre csak a társtulajdonos beleegyezésével, annak jóváhagyásával kerülhet sor. 3. Elsősorban kereskedelmi-szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület A kereskedelmi-szolgáltató ellátás szintén a Fő utca vonalára korlátozódik, a belterület egyéb részein, a lakóterületeken csak elszórva találkozhatunk egy-egy élelmiszer- vagy italbolttal. A település központjában lévő hatalmas közparkot a piac és az autóbusz állomás öleli körbe.

52



A vendéglátás a településen biztosított, bár színvonalában még mutatkoznak hiányosságok. Főbb elemei: 1. Piac (Kossuth tér) A jelenlegi piac mai formájában korszerűtlen, lényegében csak szabadtéri árusításra nyújt lehetőséget. Szükség lenne új elárusító standokra, illetve olyan üzlethelyiségekre (vásárcsarnok), melyek zárt elárusítást is lehetővé tesznek, mellyel a piac szolgáltatásai bővülhetnek. 2. Autóbusz pályaudvar (Kossuth tér) A Kossuth teret körbejárva, egyirányúsítva közelítik meg a Nádudvart érintő helyközi buszjáratok, melynek állomása a piac mellett található autóbusz pályaudvar. A közelmúltban felújították a környékét, kényelmesebbé, biztonságosabbá téve a közlekedést, valamint a parkolási lehetőség is megfelelő módon van biztosítva. A buszváró mellett kerékpármegőrző üzemel, mely fejlesztésre szorul. 3. Posta (Kossuth tér) A Postahivatal jelenlegi épülete elavult, korszerűtlen feltételeket biztosít a postai szolgáltatások igénybe vételéhez, felújításra szorul, akadálymentesítése megoldatlan, mely elsősorban az idősek és a babakocsival közlekedő kismamák számára okoz szinte leküzdhetetlen akadályokat. 4. Kossuth téri üzletsor A piac és a park mellett elhelyezkedő üzletsor funkcionálisan jól illeszkedik a város kereskedelmi-szolgáltató övezetébe, ugyanakkor az üzletek szerviz-útjainak kialakítása megoldatlan, lényegében a parkon keresztül történik annak károsításával. 5. Park A város másik jelentős közparkja jóval több funkciót lát el, mint Ady téri társa. A park sétányokkal átjárható, helyet ad az I. világháborús emlékműnek, előtte Lukács Dénes 1848-as tüzér ezredes márványtáblájának. A park másik oldalán került kialakításra a város játszótere korszerű kültéri gyermekjátékokkal. A városközpontban elhelyezkedő közparkok rekonstrukciója időszerűvé vált, az értékes, koros, egyedi díszfák óvása mellett elsődleges feladatként jelentkezik a tájba illő zöldfelületi, fásítási feladatok elvégzése.

53



6. Kereskedelmi-szolgáltató egységek, üzletek A kereskedelmi-szolgáltató egységek, üzletek a Fő utcán az Ady tértől a Kabai utcáig húzódóan helyezkednek el. A Nagisz Rt. irodaépülete számos üzletnek biztosít helyet bérlemény formájában. A boltok, különböző szolgáltatásokat nyújtó üzletek mellett több szolgáltatási forma is hiányzik, amely a helyi lakosság kiszolgálása mellett a turisták igényeit is kielégíthetné. Fejletlen a banki hálózat és a vendéglátás. A közterületek állapota ezeken a szakaszokon igen leromlottnak mondható, melynek egyik oka az, hogy a kereskedelmi-szolgáltató egységek, üzletekhez kapcsolódó közterületek tulajdonviszonyai igen változatosak, az önkormányzat mellett vállalkozói, stb. tulajdon is megjelenik és a hatályos építési szabályzat nem ösztönzi a tulajdonosokat a közterületek városképhez illeszkedő rendben tartására. A jelentős forgalom miatt itt is szükségesnek mutatkoznak a helyi közlekedési feltételeket javító fejlesztések (leállósávok, parkolók, kerékpár-utak, kerékpár-tároló helyek) megvalósítása. A lakóterülethez kapcsolódó fejlesztések lehetnek a belső ökológiai folyosókhoz kapcsolódó területek lakóterületi intenzitásnövekedése, a település nyugati részén a zártkertek lakóterületté minősítése, tartalékterületek kijelölése. A lakóterületek infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években jelentősen javult a szennyvíz-hálózat kiépítésével, a város délnyugati területeinek bevonásával a szennyvíz-hálózat kiépítése teljessé válhat. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat az utóbbi évek karbantartási, fejlesztési feladatainak elmaradása miatt elavult, nagy a hálózati veszteség, az ivóvíz-ellátás vezetékhálózati rendszere jelentős fejlesztésre szorul. Ugyanez állapítható meg a belterületi úthálózat állapotával kapcsolatban is, szilárd burkolattal, zúzottkő útalappal ellátott utak száma kevés, illetve rendkívül rossz állapotban van. Egyes településrészeken fokozódó problémát jelent a belvíz, mely a felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartásával, fejlesztésével, valamint a Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitációjával, tóvá alakításával hatékonyan orvosolható lenne. A tó emellett rekreációs célokat is szolgálhat. Meg kell említeni, hogy a lakó-pihenő funkciót egyes területeken zavarhatja a lakóterületeken végzett gazdasági tevékenység, csökkentve ezzel az ott élők életminőségét. A funkcióbővítő települési rehabilitációs projektek helyszínéül kijelölt övezeten belül él a lakosság mintegy 15 százaléka. Az övezet korstruktúrája nagyjából megegyezik a település egészének korfájával. Ugyanakkor az itt élők iskolai végzettsége jobb, mint a települési átlag, különösen magas a felsőfokú végzettségűek aránya. Az övezetben a nádudvari lakásállomány mintegy 10 százaléka található, közöttük viszonylag alacsony az alacsony komfort fokozatú lakások aránya.

54



6. Táblázat: A funkcióbővítő területre jellemző statisztikai adatok Lakónépesség száma (fő) 1 279 Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya (%) 17,7 Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya (%) 61,5 Lakónépességen belül 60- x évesek aránya (%) 20,8 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív 23,9 korúakon (15-59 évesek) belül (%) Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)

14,1

Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

561 19,3 40,0

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (%)

13,9

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

56,3

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%) Állandó népesség száma (fő)

39,7 1 273

(Forrás: KSH, 2001) A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 40százalék, míg ebben a csoportban az általános iskolai végzettséggel bírók aránya 14 százalék körüli. A foglalkoztatottak aránya a települési átlag fölött van, míg a foglalkoztatott-nélküli háztartások aránya a városi átlagnak megfelelő.

4.4. A területet jellemző problémák, szűk keresztmetszetek azonosítása

A területet jellemző problémák, gyengeségek a következőkben foglalhatók össze: • A város belső gyűjtőúthálózata hiányos, így a belső forgalom is kényszerűen a főutat és ezzel együtt a településközpontot terheli • Nagyobb kereskedelmi-szolgáltató egység nem található a településen • A gyógyfürdőn kívül más turisztikai kínálat csekély • A gyógyfürdő és környezete ellátása nem megfelelő • A turisztikai információszolgáltatás szegényes (táblák, többnyelvű feliratok, stb.) • A kerékpárút-hálózat hiányzik • Kevés a mezővárosi jellegzetességeket viselő, városképi értékeket hordozó épület • A művelődési ház előtti tér köztéri funkciója kihasználatlan

55



• Kevés a közhasználatú zöldterület, a közparknak kínálkozó közterületek sok esetben beépültek • A belváros fejlesztésének elmaradása miatt a város nem tudja betölteni a kistérségben társközponti szerepkörét • Az infrastruktúra elmaradó fejlesztései a gazdasági versenypozíciót rontják • A közös tulajdonú ingatlanok rendezésének elhúzódása miatt a város fejlődése lelassul • A belváros egyes részeinek további leromlása miatt a városképi vonzerő csökken Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a mezőgazdasági gépek forgalma is, amely jelentős környezeti és zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Egyfelől javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot.

56



4.5. További lehetséges akcióterületek

Gazdasági funkciót erősítő akcióterület A cél elérése érdekében fejleszteni kell a jelenlegi gazdasági övezet üzleti infrastruktúra ellátottságát, mely magában foglalja egy ipari park/terület létesítését is, mely jelentős vonzerőt jelent a térségbe betelepülni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A projekt keretein belül az ipari terület telekhatárán belül termelő infrastruktúra (pl. gáz-, elektromos szolgáltatás, ivóvíz- és szennyvízhálózat, kommunikációs hálózat, utak és csapadékelvezető rendszerek) építése valósul meg. A fejlett üzleti szolgáltatások biztosítása érdekében sor kerül az ipari terület/park által nyújtott szolgáltatások biztosításához szükséges épületek és építmények bővítése, korszerűsítése, valamint eszközök beszerzése is.

A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó – projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: • Üzleti-infrastruktúra fejlesztés • Meglévő géptelep(ek) rehabilitációja funkcióváltással • Ipari park/terület kialakítása Nyugati lakóövezet akcióterület Az akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg. Ezen túlmenően a rehabilitációs beavatkozások egyik kiemelt célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A lakóövezet életminőségének javításának eléréséhez fejleszteni kell a vízvezetékhálózatot. A vízminőség védelmi beruházás keretein belül a vízmű technológiai fejlesztésére, vezetékhálózat rekonstrukciójára és víztermelő kapacitás bővítésére kerül sor. A belső megközelíthetőség javítása érdekében a belterületi út- és kerékpárút hálózat fejlesztése szükséges. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése során a következő beruházási elemek megvalósulására kerül sor: belvízátemelő szivattyútelep kiépítése a Völgyalj-csatornán, burkolt árok kiépítése a Fő utcán, műtárgyak, átereszek felújítása. A Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitálása valósul meg, melynek eredményeként a rehabilitált tó rekreációs célokat is szolgál majd.

57



A lakókörnyezet vonzóbbá tétele és a kényszerű mobilitás elkerülés érdekében az akcióterületen megvalósul a kereskedelmi, szolgáltató egységek homlokzatának felújítása, akadálymentesítése. Északi-keleti lakóövezet akcióterület Ez az akcióterület jellemzőiben és célkitűzéseiben is megegyezik az előző lakóterületi akcióterülettel. A jelenlegi lehatárolást az eredményezte, hogy az akcióterületi-lehatárolás módszertana csak egybefüggő területeket ismer el, míg a KSH az adott belvárosi akcióterületre csak az abba benyúló (a belvárosi funkcióbővítő projektelemeket tartalmazó) teljes tömbre tudott információt szolgáltatni, mely a lakóövezetet két részre osztotta. A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó – projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: • Kerékpárút kialakítása • Szennyvízcsatorna hálózat bővítése • Vízminőség védelmi beruházás • Településen belüli belvízcsatorna hálózat fejlesztése • Belterületi szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése • Bérlakásépítés • Szelektív hulladékgyűjtők kialakítása

58



5. Fejlesztési célok, beavatkozások 5.1. Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

5.1.1. Az akció terület célrendszere

Nádudvar Város funkcióbővítő, integrált város-rehabilitációs programjának alapvető, átfogó célkitűzése a gazdaságilag vonzó, ugyanakkor a lakosság számára élhető városközpont kialakítása, ezen keresztül Nádudvar népességmegtartó és tőkevonzó képességének erősítése. Az Akcióterület fejlesztése az átfogó cél elérését: a közösségi, gazdasági, közfunkciók erősítésével, illetve az ezekhez kapcsolódó, városi funkciót erősítő infrastrukturális és közterület-fejlesztési beruházásokkal biztosítja. A részcélok, specifikus célok az alábbi módon teljesíthetők: A városközpont közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével, a kapcsolódó tevékenységek támogatásával A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a városközpont, mint közösségi színtér szerepe megerősödjön, alkalmas legyen a városban élők helyi identitástudatának alakítására, megerősítésére. Ebben nagy szerepe van a városközpont kulturális szempontból meghatározó épületei fejlesztésének, megújításának. A megújult, jelentőségüknek megfelelő környezettel és külsővel felruházott műemlékeknek, köztereknek identitást erősítő szerepük van, emellett alkalmasak lehetnek közösségformáló események lebonyolítására is. A funkcióbővítő fejlesztéssel a városközpont kiemelkedő műemléke, a Református templom új homlokzatot, új külsőt kap. A műemlékek rekonstrukciója mellett közösségformáló szerepe lehet a város megújult köztereinek is, noha ezek elsősorban a városi funkció bővítése, az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. Ugyanakkor a közterek megújításánál célkitűzés, hogy az egyes terek, illetve utcák (Fő utca) sajátos arculatuk, „egyéniségük” visszanyerésével alkalmasak legyenek a városi identitás, illetve a közösségi érzés erősítésére. Egy olyan tér, mint pl. az Ady tér, megújult külsejével nagyszámú közösségi esemény lebonyolítására válik alkalmassá, így a rekonstrukció közösségfejlesztő funkciója sem elhanyagolható. A közösség erősítése érdekében a város vezetősége kiemelkedő szerepet biztosít a sport elérhetőségének. A sportolás feltételeinek biztosítására tervezi a sportközpont létrehozását, mely számos sport folytatására ad majd lehetőséget (kézilabda, kispályás foci, tenisz, streetball, kondipark).

59



A közösség erősítése érdekében ugyanakkor az Akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók, rendezvények támogatása, amely a terek, műemlékek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását erősíti. Ennek érdekében az önkormányzat támogatásban részesíti az olyan, döntően civil szervezetek, kulturális közösségek által megvalósítandó tevékenységeket, amelyek az akcióterületi fejlesztések kihasználásával erősítik a helyi közösségi identitást. A városközpont gazdasági jelentőségének megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével.

növelése,

a

vállalkozások

Az Akcióterületi fejlesztés egyik legfontosabb célja, hogy elősegítse a magántőke bekapcsolódását a városközpont fejlesztéseibe. Ez részben a beruházások hátterének megteremtésével, vonzó üzleti környezet kialakításával, részben a fejlesztési elképzelések megfelelő kommunikációjával érhető el. Az Akcióterületi fejlesztések célja egyrészt a vállalkozások (különösen a környékbeli gazdálkodók, kiskereskedők) számára vonzó üzleti környezet megteremtése, elsősorban Piac és környezete teljes körű felújításával, üzletek kialakításával a buszvárónál valamint egy új megjelenésű húsbolt kialakítása. A vállalkozások tevékenységének fellendítését közvetlenül szolgálja a üzletek kialakításával a buszvárónál valamint egy új megjelenésű húsbolt kialakítása. A portálok megjelenése növeli az itt működő vállalkozások vonzerejét a vásárlók felé, így gazdasági jelentősége sem elhanyagolható. Az Emőd I. tó turisztikai célú fejlesztése szervesen kapcsolódik a városközpont gazdasági jelentőségének növeléséhez, hiszen a tó turisztikai vonzerejének növelésével jelentős mértékű magántőke letelepedése várható. A belvárosi közterek rekonstrukciója mellett valamennyi beruházásra igaz, hogy a közösségi terek megújítása a városban élőkön túlmenően a városba látogató turisták számára is növeli a kikapcsolódási lehetőségeket. A megújuló tereken, megélénkülő közösségi élet nyomán üzlethelyiségek, vendéglátóhelyek települhetnek meg, ezáltal a rekonstrukciós beruházások hosszú távú hatásaként a gazdasági tevékenység élénkülésével is számolni lehet. A fejlesztés megvalósításának, tervezésének, kommunikációjának fontos célja a vállalkozók beruházási szándékainak feltérképezése, illetve az önkormányzati fejlesztések folyamatos kommunikációján keresztül a magánszféra és a közszféra fejlesztéseinek összehangolása, az egymást erősítő hatások maximális kiaknázása. A közszféra szolgáltatási színvonalának emelése, a közönség kiszolgálását szolgáló középületek megújításával A város közszolgáltatásainak színvonalasabbá tétele a közszféra funkcióinak megerősítését szolgálja. A közszolgáltatások esetében egyrészt célkitűzés a 60



középületek városképbe szervesen illeszkedő, megújult külsővel történő ellátása, másrészt a szolgáltatási infrastruktúra, eszközpark korszerűsítése. A korszerűsítések nyomán az Önkormányzat által nyújtott szolgáltatások a város teljes lakossága részére könnyebben elérhetők lesznek, az ügyintézési idő jelentősen rövidül. A hivatali épületek korszerűsítése, elhelyezkedésük racionalizálása ugyanakkor a fenntartási költségek csökkentésével az önkormányzat gazdálkodását is javítja. A kialakítás során tekintettel kell lenni az esélyegyenlőségi követelmények teljesítésére is. A közszolgáltatások korszerűsítését az akcióterületi fejlesztések közül elsősorban a Polgármesteri Hivatal rekonstrukciója, illetve bővítése (az új ügyfélszolgálati centrum) kialakítása szolgálják. A városi funkciók erősítése a beruházásokhoz illeszkedő terület-rehabilitációs, illetve közlekedési fejlesztésekkel Az Akcióterületet érintő infrastrukturális fejlesztések a városközpont városi funkciójának megerősítését szolgálják, az épített környezet minőségének fejlesztésével. Ennek hangsúlyos eleme az Akcióterület köztereinek jelenleginél jobb kihasználása, korszerűsítésükkel egy élhető, kulturálisan sokszínű, kikapcsolódásra alkalmas városközpont megteremtése. A közterek olyan átalakítása, rehabilitálása szükséges, ami alkalmassá teszi őket kikapcsolódásra, szabadidő tartalmas eltöltésére, rendezvények lebonyolítására. A közterület-rehabilitációt tartalmazó projektek egy része (elsősorban az Kossuth tér Fő utca, mint a város egyik kikapcsolódást nyújtó terének rekonstrukciója,) az egyéni kikapcsolódás lehetőségeit bővíti, ezek elsősorban az Akcióterületen élők számára jelentenek előnyt. Ezen projektek célja a városközpont, mint élhető lakóhely fejlesztése. A nagyobb közterek (elsősorban az Ady tér) rehabilitációjának célja ugyanakkor elsősorban közösségi események, rendezvények lebonyolításának lehetővé tétele. Ezen projektek célja a városhoz köthető identitástudat közvetlen, hatékony erősítése, nemcsak az Akcióterületen élők, hanem a város valamennyi lakója számára. Az önkormányzat célkitűzése, hogy valamennyi köztér számára sajátos arculatot adjon. Az Ady tér elsősorban nagyobb rendezvények, megemlékezések lebonyolítására válik alkalmassá, központi elhelyezkedése is ezt a funkciót szánja neki. A város Fő utcájának humanizálásának célja is kettős szolgálja az itt élők városi identitás tudatát, élhetővé teszi a belvárost, másrészt gazdaságfejlesztési turisztikai célokat is szolgál. A városközpont közlekedési rendszerének átalakítása, korszerűsítése mind az Akcióterületen élők nyugalma, mind a helyszínen található létesítmények, célpontok zavartalan megközelíthetősége miatt elsőrendű fontosságú. A közösségi közlekedés vonzóbbá tétele érdekében részcélként jelenik meg a gyalogos közlekedés infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, amely során közel 1300 m2 új burkolatú járda kerül kialakításra. A célkitűzést szolgáló fejlesztések között további infrastrukturális fejlesztések szerepelnek úgymint zöldfelület rendezése (9300 m2 felületen), csapadékvíz

61



elvezetés (680 fm hosszon vízelvezető folyóka kialakítása), melyek javítják a biztonságos közlekedés feltételeit és a városképet is szebbé teszik. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális célkitűzések érvényesítése. A városközpont fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Az Akcióterületi területre nehezedő környezeti terhelés elsősorban légszennyezést jelent, és a területen áthaladó jelentős gépjárműforgalomnak köszönhető. A fejlesztés a forgalmi rend megfelelő átstrukturálásával, elkerülő utak kialakításával csökkenti a forgalmi terhelés mértékét. Szintén a légszennyezés csökkentése irányába hatnak a környezetbarát gyalogos közlekedés feltételrendszerének javítását célzó intézkedések, illetve a városi zöldövezetek nagyarányú növelése a közterületek rekonstrukciós programján keresztül. A fenntarthatósági célkitűzések elérését a zöldövezeti, és a közlekedésfejlesztési beruházásokon keresztül egyaránt biztosítja az önkormányzat. Az intézkedések eredményességét a levegőszennyezettség mértékének csökkenése méri. Az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelés érdekében valamennyi, jelen program keretében megvalósuló beruházásnál figyelembe veszik az esélyegyenlőségi szempontokat. Ez elsősorban a közlekedésfejlesztés, illetve a középületek megújítását tartalmazó projektek esetében érhető tetten. A kialakítandó Polgármesteri Hivatalban szintén fontos célkitűzés, hogy a fogyatékkal élő lakosok is könnyen kiismerjék magukat, illetve a központ szolgáltatásait teljes körűen ki tudják használni. Ennek érdekében az épület kialakításánál, illetve az eszközök beszerzésénél egyaránt fontos szempont, hogy azok a fogyatékkal élők számára hozzáférhetők, kezelhetők legyenek. Az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését a kiépített akadálymentes ügyfélszolgálati pontok, illetve közlekedési csomópontok száma mutatja. 7. Táblázat Akcióterület célrendszerének összefoglalása Átfogó cél és specifikus cél Átfogó cél: a közösségi, gazdasági, közfunkciók erősítésével, illetve az ezekhez kapcsolódó, városi funkciót erősítő infrastrukturális és közterületfejlesztési beruházásokkal biztosítása Specifikus cél: A városközpont közösségi funkcióinak

Indikátorok megnevezése Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (8,4 ha) Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő Városközpontban: 1000 fő) Megőrzött munkahelyek száma (85 fő) Teremtett munkahelyek száma (4 fő) Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán (1 db) Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók száma (4 db)

62


erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével, a kapcsolódó tevékenységek támogatásával A városközpont gazdasági jelentőségének növelése, a vállalkozások megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével A közszféra szolgáltatási színvonalának emelése, a közönség kiszolgálását szolgáló középületek megújításával A városi funkciók erősítése a beruházásokhoz illeszkedő területrehabilitációs, illetve közlekedési fejlesztésekkel


A fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek , építmények száma ( 2 db)

Beruházásba bevont magántőke nagysága (9.386 eft) Az akcióterületen letelepedő kkv-k száma (5 db) A fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek , építmények száma (3 db) A fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek , építmények száma (1 db)

A fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek , építmények száma (2 db) A fejlesztés eredményeként megújított zöldfelület nagysága (18.100 m2) A fejlesztés eredményeként létrejövő új zöldfelület nagysága (19.360 m2) A fejlesztés eredményeként felújított vonalas infrastruktúra nagysága – járda (680 fm)

5.1.2. Célcsoportok meghatározása

A projekt elsődleges célcsoportja szűkebb értelemben az Akcióterület, tágabb értelemben az egész város lakossága. A megkülönböztetés során figyelembe kellett venni, hogy a városközpont megújítása valamennyi, a városban, illetve annak környékén lakó számára hatással lehet, hiszen az itt elérhető szolgáltatásokat nagy valószínűséggel valamennyien igénybe veszik. Az Akcióterület lakosságának életkörülményeire ugyanakkor a projektek nagyobb mértékben gyakorolnak hatást, mivel ők mindennapi életüket ebben a környezetben élik. A projekthez kapcsolódóan a pályázó az alábbi célcsoportokat azonosította: • A város, illetve a környező települések lakossága • A városközpontban működő közintézmények, vállalkozások és gazdasági szervezetek (bankok, üzletek, szolgáltató szervezetek) alkalmazottai és ügyfélkörük • A városközpontba látogató hazai és külföldi turisták • A egyházközösségek tagjai • A városban élő, fogyatékkal élő lakosok

63



5.1.3. A projekt indikátorainak ismertetése

8. Táblázat A projekt indikátorai Mutató neve

Mutató típusa (output/eredm ény)

Mértékegység

Célérték a elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

Mutató mérésnek módszere és gyakorisága

db

Minimálisan elvárt célérték, amennyiben pályázati felhívásban megadva 2

A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése (db) Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága (ha) Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken (fő) Megőrzött munkahelyek száma (fő) Teremtett munkahelyek száma (fő) Teremtett munkahelyek száma – nők (fő) Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek (fő) Új városi funkciók betelepedése/a fejlesztés nyomán elérhető (köz és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen (db). Az új funkciók, szolgáltatások megnevezésével A támogatott projektek

eredmény

2011.10.31

2

2

Kedvezményezett jelentései

Kedvezményezett adatszolgáltatása

eredmény

ha

8,4

2011.10.31

8,4

8,4


A Záró PEJ benyújtása

eredmény

fő

Városközpontb an: 1000,

2011.10.31

Városközpontban : 1000,



eredmény

fő

85

2016.10.31

85

Városközpo ntban: 1000, 85

Fenntartási időszak vége

eredmény

fő

4

2016.10.31

4

4

eredmény

fő

3

2016.10.31

3

3

eredmény

fő

2

2016.10.31

2

2

Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései

eredmény

db

1

2011.10.31

1

1



eredmény

TJ

0,2

2011.10.31

0,2

0,2

Kedvezményezett

Kedvezményezett

64

Fenntartási időszak vége Fenntartási időszak vége Fenntartási időszak vége


eredményeként elért energia-megtakarítás* A projekt révén megerősített funkciók száma (köz- és profitorientált szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen) (db). A megerősített funkciók, szolgáltatások megnevezésével Lakossági elégedettség (%) Beruházásba bevont magántőke nagysága (ft) Az akcióterületenn letelepedő kkv-k száma Fenntartható városmarketing és társadalmi akciók száma A fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek , építmények száma A fejlesztéssel létrejövő új építésű épületek nagysága A fejlesztéssel létrejövő épületbővítés A fejlesztés eredményeként megújított zöldfelület nagysága A fejlesztés eredményeként létrejövő új zöldfelület nagysága A fejlesztés eredményeként felújított vonalas infrastruktúra nagysága járda


jelentései

adatszolgáltatása

eredmény

db

5

2011.10.31

5

5



hatás

%

75

2012.10.31

75

75

Utólagos felmérés

eredmény

eFt

9.386

2012.10.31

9.386

9.386

eredmény

db

5

2016.10.31

5

5

eredmény

db

4

2011.10.31

4

4

Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései

Reprezentatív mérési eredmények Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása

output

db

8

2011.10.31

8

8



output

M2

1296

2011.10.31

1296

1296

output

M2

80

2011.10.31

80

80

output

M2

18100

2011.10.31

18100

18100

Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései

Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása

output

M2

19360

2011.10.31

19360

19360



output

M2

680

2011.10.31

680

680



(Forrás: saját szerkesztés)

65



5.2. Fejlesztési programok, beavatkozások 5.2.1. Az összes, tervben szereplő projekt összefoglaló felsorolása

9. Táblázat A tervben szereplő EAOP támogatással megvalósuló projektek Sorszám


1


2

Piac felújítása(térburkolat,árusítóhelyek kialakítása)

Projekt besorolása funkció szerint Városi

Projekt Beruházási Megvalósítás költség típusa tervezett forintban időtartama ERFA ERFA

gazdasági

34 482 008

78 083 000 ERFA

3

Buszváró felújítása,kerékpártároló kialakítása Köztéri wc átépítése

5


gazdasági

6

gazdasági

8

Kossuth téri húsbolt átépítése Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem Infrastruktúra-fejlesztés,közterülethumanizálás Ady téri park felújítás

9

Emőd 1 tó

10


közösségi

11

Sport létesítmény Jókai utcán

közösségi

2010-2011. év

Városi ERFA ERFA

7

2010-2011. év 34 190 000

Városi

4

ERFA közszféra ERFA városi ERFA városi ERFA ERFA

Projektek megvalósításához kapcsolódó tevékenységek: Helyi identitást erősítő akciók 12 (szoft elemek) szoft

ESZA ERFA

13

Tájékoztatás, nyilvánosság

egyéb

14

Projekt menedzsment

egyéb

15

Könyvvizsgálat

egyéb

16

Tervellenőr

egyéb

17

Projekt előkészítés

egyéb

18

Tartalék keret

egyéb

19

Műszaki ellenőrzés

egyéb

ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA

2010-2011. 19 237 500 év 2010-2011. 11 137 500 év 118 000 2010-2011. 000 év 2010-2011. 57 176 500 év 2010-2011. 49 006 250 év 2010-2011. 25 448 115 év 139 519 2010-2011. 625 év

2010-2011. 15 000 000 év 2010-2011. 6 800 000 év 2010-2011. 29 000 000 év 2010-2011. 3 400 000 év 2010-2011. 2 800 000 év 2010-2011. 88 500 000 év 2010-2011. 35 500 000 év 2010-2011. 8 450 000 év

755 730 498

Mindösszesen: 66

2010-2011. év 2010-2011. év



A pályázatban szereplő projektelemek megvalósításának költsége 755,73 M Ft, melyhez mintegy 78,3 % átlagos támogatásintenzitás párosul. Az önkormányzat által biztosítandó önerő mértéke várhatóan 154,634 M Ft forint lesz. Partnerek hozzájárulása összesen: 9,386 MFt (Református Egyház: 3,817 mFt, Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.: 5.569 MFt)

67



25. ábra: A tervben szereplő EAOP támogatással megvalósuló projektek bemutatása

(Forrás: saját szerkesztés) Az akcióterületen tervezett és a Regionális Operatív Program pályázati felhívására benyújtandó projekt elemek jól átgondoltak, struktúrájukban egymásra épülnek, szinergikus hatást fejtenek ki, és nem utolsó sorban betartják a pályázati kiírás által 68



meghatározott arányokat. Elvárható előkészítettségük megfelel a jelenlegi projektciklusnak és a pályázati kiírás elvárásainak is.

69



Sorszám

26. Táblázat Az akcióterületen egyéb forrásból megvalósuló tervezett fejlesztések

1 2 3 4

Projekt neve Polgármesteri Hivatal bõvítése 2. ütem Rendõrség épület kiváltása, gyógyászati segédeszközök, gyógyszertár építése Közlekedés építés, infrastruktúra-fejlesztés, küzterület humanizálás


Polgármesteri Hivatal bõvítése 2. ütem



Rendőrség épület helyén gyógyszertár épületének kialakítása

Városi funkciót erősítő tevékenység


Az akcióterületen: járdaépítés, parkrendezés, útpadka rendezés, útépítés



Parkoló kialakítása

Parkolók kialakítása a Fő út mellett



Iskola fejlesztése

a) konyha és étterem bõvítés b) energetikai program c) sportcsarnok, sportöltözõ kialakítás, parkoló építés Örökségporta Kialakítása a) gyógyászati rész kialakítása b) fedett termál rész kialakítása c) nyári bejárat, üzletsor építés d) apartmanház építés e) kemping építés f) élménymedence építés



Gazdasági funkciót erősítő tevékenység


5

6



Emõd I. tó turisztikai célú hasznosítása 2. ütem Fürdõ fejlesztés

7

Megvalósítás tervezett időpontja

2011-2013 2011-2013 2011-2013 2011-2013 2011-2013

2011-2013 2011-2013



8

Óvoda fejlestése

bõvítése csoportszobával



9

Kereskedelmi szolgáltatóház építése, egységes belvárosi arculat kialakítás

Új szolgáltatóház építése


magántőke

70

2011-2013 2011-2013

Sorszám


10 11 12 13 14 15 16 17

Projekt neve Lakótelep- szociális városrehabilitációja Egységes arculatkialakítás, kereskedelmi létesítmény fejlesztés Kereskedelmi célú fejlesztés, üzlet homlokzat-rekonstrukció Üzlet-rekonstrukció, vendéglátó létesítmény kialakítás Új társasház építés (14 lakás+2 iroda+ 6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítás Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kisérõgáz hasznosító energetikai beruházás

18

Szálloda építése

19

Ady tér rekonstrukciója







magántőke

Fő út melletti kereskedelmi létesítmények fejlesztése


magántőke

Fő út melletti kereskedelmi létesítmények homlokzat fejlesztése


magántőke

Új éttermek, vendéglátó egységek kialakítása


magántőke

Új társasház építés (14 lakás+2 iroda+ 6 üzlet)

Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése

Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység Gazdasági funkciót erősítő tevékenység

Termálkút, kisérõgáz hasznosító energetikai beruházás




magántőke



Kereskedelmi lakás egység kialakítás

minőségi turisztikai szálláshely (4*-os szálloda) létesítés vállalkozói tőke bevonással Művelődési ház környezetének rekonstrukciója, parkfelújítás emléktér kialakításával és parkolók építésével.

71


2011-2013 2011-2013 2011-2013 2011-2013

magántőke magántőke Önkormányzati forrás és magántőke

2011-2013 2011-2013 2011-2013 2011-2013 2011-2013 2011-2013

Sorszám


20

21

22

23

Projekt neve





2011-2013

ÁMK felújítása

A program keretében az épület homlokzatának hőszigetelésére és felújítására és homlokzati nyílászáróinak cseréire kerül sor. Ezzel az épület egységes Közösségi funkciót arculata és a városképbe illesztése és a erősítő tevékenység térhez való kapcsolódása megtörténik, illetve a korszerű nyílászárók beépítésével, valamint a homlokzat szigetelésével jelentős energia megtakarításra kerül sor.

Kincses ház fejlesztése

Kincses ház fejlesztése, külső homlokzat és tető felújításával. A tervezett beruházás során a közel 200 m2-es tetőszerkezet cseréje történik, valamint a külső homlokzat teljes felújítása nyílászárók cseréjével.

Iskola és környezetének felújítása

Jelen program keretében az épület homlokzatának hőszigetelésére és felújítására és homlokzati nyílászáróinak cseréire kerül sor. Ezzel az épület egységes Közszféra funkciót arculata és a városképbe illesztése erősítő tevékenység megtörténik, illetve a korszerű nyílászárók beépítésével, valamint a homlokzat szigetelésével jelentős energia megtakarításra kerül sor.


kereskedelmi egységek arculatának egységesítése homlokzat felújítással

önkormányzat és magántőke pályázati forrás bevonásával

Egységes belvárosi arculat kialakítása



2011-2013 Közösségi funkciót erősítő tevékenység


72

önkormányzat pályázati forrásból 2011-2013

2011-2013

Sorszám


Projekt neve





24

Strandfejlesztés

a fürdő területének bővítése, medencék felújítása, fedett medence kialítással


önkormányzat és magántőke pályázati forrás bevonásával

25

Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése

Egészségház kialakítása



26

Alapfokú oktatás fejlesztése

Általános Iskola belső terének fejlesztése




73


2011-2013

2011-2013

2011-2013



25. ábra: A tervben szereplő egyéb forrásból megvalósuló önkormányzati projektek térképvázlatos bemutatása

(Forrás: Nádudvar Polgármesteri Hivatal)

74



27 ábra: A tervben szereplő egyéb forrásból megvalósuló magántőkés projektek térképvázlatos bemutatása


75



5.3. Regionális Operatív Program 2007-2013 között város-rehabilitációs célú pályázat tartalma 5.3.1. Önkormányzati projektek bemutatása

10. Táblázat tervezett beavatkozások összefoglalója Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Finanszírozó strukturális alap Projektelem neve

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

Piac felújítása

Kossuth tér rendezése

Projektelem helyszíne

Nádudvar belterület

Nádudvar Kossuth tér

hrsz. Projektelem neve

1790/1 Üzletek kialakítása buszvárónál

Polgármesteri Hivatal fejlesztése Nádudvar belterület 423

Projektelem helyszíne

Nádudvar belterület

1788/13 Buszváró felújítása kerékpártároló kialakítása Nádudvar belterület

Református templom felújítása Nádudvar belterület 422 Sportlétesítmény fejlesztése

hrsz. Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz. Projektelem neve

1790/1 Húsbolt átépítése Nádudvar belterület 1790/2

Projektelem helyszíne hrsz. Projektelem neve Projektelem helyszíne hrsz.

1790/1 Köztéri WC átépítése Nádudvar belterület 1790/1 Infrasstruktura fejlesztés Ady tér fejlesztése Nádudvar belterület 434,808/2,938/1,938/3, 939,944,3594/1 Emőd 1. tó fejlesztése Nádudvar belterület 421,433/2,433/3,434,44 9/1

Nádudvar belterület 431

76

Lakás célú ERFA

„soft” tevékenység

ERFA Helyi identitást erősítő akciók Nádudvar belterület 1788/13, 423,431

ESZAtípusú tevékeny ség ERFA

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan nem támogatott



11. Táblázat Akcióterületen megvalósuló projektek tulajdonviszonyai Sorszám


Városi

1788/13

100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata

nem releváns


nem releváns


2

Piac felújítása(térburkolat,árusítóhelyek kialakítása) gazdasági

1790/1

3


Városi

1790/1

4

Köztéri WC átépítése

városi

1790/1

5


gazdasági

1790/1

100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata

7

Kossuth téri húsbolt átépítése Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem

8

Infrastruktúrafejlesztés,közterület-humanizálás Ady téri park felújítás

városi

434,808/2,938/1, 938/3,939,944, 3594/1

9

Emőd 1 tó

városi

421,433/2, 433/3, 434,449/1

10


közösségi

422

100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata 100%-ban a Nádudvari Református Egyházközség

431

50%-ban Nádudvar Város Önkormányzat, 50%-ban Nádudvari Agráipari Szövetkezet

11

Sportlétesítmény fejlesztése

Tulajdonviszonyok rendezésének módja

Beruházás hrsz-a

1

6

Tulajdoni viszonyok (jelenlegi tulajdonos)

Funkció

gazdasági

1790/2

közszféra

423

100 %-ban a Nagisz Kft. 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata


közösségi

77

nem releváns nem releváns nem releváns A tulajdoni jog megvásárlása a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. által nem releváns

nem releváns

nem releváns nem releváns Nádudvari Agráripari Szövetkezettől a tulajdonjog megvásárlása a Nádudvar Város Önkormányzata által



2. Tevékenységek részletes bemutatása Gazdasági tevékenységek: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Kossuth téri húsbolt átépítése Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Kossuth-tér

Házszám:

Helyrajzi szám:1790/2 100%-ban magántulajdon, Nagisz Zrt melyet a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. megvásárolt, tulajdoni viszonyok átvezetése folyamatban van A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 1..) Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek (ERFA) - A „bevásárló utca” mentén megjelenő üzlethelyiség – mint speciális megjelenési forma Gazdasági ERFA A húsbolt Kossuth-tér arculatába való illeszkedése, un. Bevásárló tér arculatába valló illesztése, közegészségügyi feltételek biztosítása A fejlesztést érintő épületek száma 1db

Ugyancsak a Kossuth téri fejlesztésekhez kapcsolódóan kerül fejlesztésre a Nagisz Zrt. jelenleg a területbe ékelődött ingatlanán lévő üzlethelyiségének átépítésére. A jelenlegi épület sem kialakításában, sem arculatában, sem pedig az eltervezett rendezési terv szerinti beépítésében nem illeszkedik a Kossuth téri arculatba. Ennek a fejlesztésnek a keretében a Nagisz Zrt. együttműködve a Nádudvari Önkormányzattal ezt a meglévő, 66 m2-es ingatlanán lévő üzlethelyiségét elbontja, és a tervezett új arculathoz és beépítéshez illeszkedően ugyancsak hagyományos szerkezettel újjáépíti. A többi téren való fejlesztéssel együtt a Kossuth tér buszpályaudvar felőli oldalán lévő zűrzavaros, elhanyagolt és felhagyott arculattal rendelkező épülethalmaz egy egységes arculattal rendelkező, a mai igényeknek megfelelő, több funkciót ellátó épületegység jön létre. Költsége: ‐ építés: 11.137.500 Ft

78


A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez:

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját


‐

tervek költsége: 776.879 Ft

‐

Közbeszerzés költsége: 216.346 Ft

‐

Műszaki ellenőrzés költsége: 166.193 Ft

‐

Tervellenőr költsége: 55.070 Ft

‐

Könyvvizsgálat költsége: 66.871Ft

- Kossuth téri fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztés - A Kossuth tér egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően ugyancsak hagyományos szerkezettel kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési terv nem rendelkezik ezen területről. Önkormányzat megrendelte a szabályozási tervet, rendezési terv felülvizsgálatát, módosítását, készítését melynek jóváhagyása folyamatban van. Legfontosabb közvetlen célcsoportja: Nádudvar felnőtt lakossága (vásárlók) közvetett célcsoportja: Nádudvar teljes lakossága A húsbolt leromlott, városkép-romboló hatásának felszámolása. A 21. század egészségügyi követelményeinek való megfelelés Az épület állagából következően a felújítása nem gazdaságos Év: 2010 Hónap: október Nap:01 Év: 2010

Hónap: december

11.137.500Ft

11.137.500Ft 5.568.750Ft

50%

5.568.750Ft 50%

79

Nap: 31


forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás


A vázlattervek és engedélyes tervek készítése és engedélyeztetése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Építési engedély beszerzése 3. Kiviteli tervek elkészítése 4. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a belvárosban kimondottan csak tőkehús és hústermékek kiskereskedelmi forgalmazója - helyi termékeket értékesít - napi forgalma az üzlethelyiségnek megközelíti a 0,5 millió forintot - napi vásárlók száma: 80-100 fő - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve az üzletben lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - jelenleg érvényben lévő műszaki és egészségügyi szabályoknak a bolt jelenlegi helyisége nem felel meg Fenntartó: 100%-ban a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ bérköltség : 6.000. eFt ‐ rezsi költségek: 3.000 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 1.000 eFt ‐ alapanyag költsége: 42.000 millió Ft Várható bevétel – árusításból - éves szinten: 54.000 millió Ft Húsbolt épülete: 2010. március

80


Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása


Piac felújítása Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Piac

Házszám:

Helyrajzi szám: 1790/1

100%-ban önkormányzati tulajdon A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 1..) Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek (ERFA) - Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés mellett új építésre is lehetőség van az alábbi esetekben: Piac, piaccsarnok; Gazdasági ERFA - Piac-tér fejlesztése - az egységes belvárosi arculat megteremtése - 21. századnak megfelelő nyílt piactér megvalósítása A fejlesztéssel érintett terület nagysága 0.35 ha

A Nádudvari piactér jelenleg beton illetve aszfalt burkolatú. A betonburkolat hullámos, erősen repedezett valamint felülete hámlik. Az aszfaltburkolat felülete egyenetlen, így a vízelvezetés nem megoldott. A piactér parkolóval már rendelkezik, amelyet 2006. évben pályázati forrásból megvalósított az önkormányzat. Tervezett munkálatok: A piactéren a burkolat nélküli területeit teljes pályaszerkezetű díszkő burkolattal tervezzük ellátni. A diszkburkolatot a meglévő pályaszerkezet felől betongerenda és 4 cm aszfaltburkolattal támasztjuk meg. A piactéren lévő árusító asztalok cseréjére, illetve fedett elárusító helyek kialakítására is sor kerül a fejlesztés során. Költsége: ‐ építés: 78.083.000 Ft ‐

tervek költsége: 5.446.556 Ft

‐

Közbeszerzés költsége: 1.516.762 Ft

‐

Műszaki ellenőrzés költsége: 1.165.150 Ft

‐


81


‐ A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése


Könyvvizsgálat költsége: 468.817 Ft

- Kossuth téri fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztés - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési terv nem rendelkezik ezen területről. Önkormányzat megrendelte a szabályozási tervet, rendezési terv felülvizsgálatát, módosítását, készítését melynek jóváhagyása folyamatban van. Legfontosabb közvetlen célcsoportja: Nádudvar felnőtt lakossága (vásárlók) közvetett célcsoportja: Nádudvar teljes lakossága A piac leromlott, városkép-romboló hatásának felszámolása. A 21. század egészségügyi követelményeinek való megfelelés Az épület állagából következően a felújítása nem gazdaságos Év: 2010 Hónap:10 Nap: 01 Év:

2011

Hónap: 12

78.083.000Ft

78.083.000Ft 39.041.500Ft

50%

39.041.500Ft 50%

82

Nap: 31


Projekt-előkészítés helyzete

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás

Projekt-előkészítés helyzete


A vázlattervek és engedélyes tervek készítése és engedélyeztetése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el (térburkolat nem engedély köteles de tervekkel rendelkezik az épületek építési engedély kötelesek és elvi engedély szintű tervekkel rendelkezik, a részletes terv készítése folyamatban) 1. Engedélyes tervek készítése 2. Építési engedély beszerzése 3. Kiviteli tervek elkészítése 4. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a városban egyedüli kiskereskedelmi, őstermelői termékek forgalmazója - helyi termékeket értékesít - napi vásárlók száma: 200-250 fő - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - jelenleg érvényben lévő műszaki és egészségügyi szabályoknak nem felel meg Fenntartó: 100%-ban az Nádudvar Város Önkormányzat, üzemeltetési feladatokat a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ egyéb költségek (karbantartás,takarítás stb): 1.000 eFt Várható bevétel – bérleti díjakból - éves szinten: 1.200 millió Ft A vázlattervek készítése folyamatban van, a kiviteli és engedélyeztetési tervek folyamatban vannak. Piac: 2010. március

83


84





Üzletek kialakítása a buszvárónál Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Kossuth-tér

Házszám:

Helyrajzi szám:1790/1 100%-ban Nádudvar Város Önkormányzatának tulajdonában van A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 1..) Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek (ERFA) - A „bevásárló utca” mentén megjelenő üzlethelyiség – mint speciális megjelenési forma Gazdasági ERFA A Kossuth-tér arculatába való illeszkedése, un. Bevásárló tér arculatába valló illesztése, 21. századi feltételek biztosítása A fejlesztést érintő épületek száma 1db

A jelenlegi buszváróhoz és piactérhez kapcsolódó területen mintegy 120 m2 alapterületen rendkívül elhanyagolt állapotú faszerkezetű építmények állnak, melyekben a piacfelügyelet és üzlethelyiségek vannak elhelyezve. Ezekből az üzlethelyiségekből jelenleg csak 1 db van hasznosítva, a többi 4 db használhatatlan. Mivel a Kossuth tér keleti oldalán az előző években magánpartnerek bevonásával már egy sikeres, 10 üzletből álló fejlesztést hajtott végre az Önkormányzat, ezt követve újabb fejlesztéseket hajtunk végre, melynek keretében ebben az ütemben mintegy 120 m2 alapterülettel új, a kisvárosi arculathoz, illetve a területre tervezett közlekedési létesítményekhez illeszkedő hagyományos szerkezetű üzletek építésére kerül sor. Ezt a jelenlegi fejlesztést követően a területen további üzlet kialakítások várhatóak későbbi ütemekben. Költsége: ‐ építés: 19.237.500 Ft ‐


‐


‐


‐


85


‐ A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez:

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható



- Kossuth téri fejlesztésekhez, piac kialakításához kapcsolódó fejlesztés - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően ugyancsak kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési terv nem rendelkezik ezen területről. Önkormányzat megrendelte a szabályozási tervet, rendezési terv felülvizsgálatát, módosítását, készítését melynek jóváhagyása folyamatban van. Legfontosabb közvetlen célcsoportja: Nádudvar felnőtt lakossága (vásárlók) és kiskereskedelmi egységek, vállalkozók közvetett célcsoportja: Nádudvar teljes lakossága A leromlott, városkép-romboló hatásának felszámolása. A 21. század egészségügyi követelményeinek való megfelelés Az épület állagából következően a felújítása nem gazdaságos Év: 2010 Hónap: október Nap:01 Év: 2010

Hónap: december

19.237.500Ft

19.237.500 Ft 9.618.750 Ft

50%

9.618.750 Ft 50%

86

Nap: 31


költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás


A vázlattervek és engedélyes tervek készítése és engedélyeztetése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Építési engedély beszerzése 3. Kiviteli tervek elkészítése 4. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a belvárosban kimondottan kiskereskedelmi forgalmazó, üzlethelyiségek száma kevés - helyi vállalkozások elhelyezését biztosítja - az előzetes felmérés alapján az üzletek 100 %-os kihasználtsága biztosított - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve a jelenlegi üzletben lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - jelenleg érvényben lévő műszaki és egészségügyi szabályoknak az üzletek jelenlegi helyisége nem felel meg Fenntartó: 100%-ban a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 3.000 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 1.000 eFt Várható bevétel – bérlet - éves szinten: 5.000 millió Ft Üzletek: 2010. március

87



Közszféra funkció: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Polgármesteri Hivatal bővítése I. ütem Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Fő

Házszám: 119

Helyrajzi szám:423

100%-ban Nádudvar Város Önkormányzatának tulajdonában van, melyre használati jog van bejegyezve. A használati joggal rendelkező hozzájárult a fejlesztés megvalósításához. A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 4..) Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések (ERFA)- Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés mellett új építésre is lehetőség van az alábbi esetekben: Közigazgatási funkciót ellátó épületek rekonstrukciója, amennyiben az a közigazgatási feladatokhoz kapcsolódóan, a hatékony feladatellátás, a multifunkcionalitás (több típusú szolgáltatás nyújtására is alkalmas kialakítás) érdekében szükségszerű Új építés esetén elvárás az ügyfélszolgálati modernizáció (pl. egyablakos ügyintézés, hivatali helyiségektől elkülönített ügyfélszolgálati tér, információs iroda) és a közigazgatási épület multifunkcionális jellege. közszféra ERFA A belvárosi arculatába való illeszkedése, un. Bevásárló tér arculatába valló illesztése, Közigazgatás feltételeinek biztosítása Igényeknek megfelelő, szolgáltatások egy helyen történő elérésének biztosítása A fejlesztést érintő épületek száma 1db

A jelenlegi Nádudvari Városháza épület kialakításában nem tudja ellátni funkcióját, ugyanakkor jelenleg két telephelyen, 3 épületben működik. Az épület utcafronti szárnya egy városképi jelentőségű épület, ugyanakkor a hátsó része jelenleg műszakilag gyenge állapotú, helyenként balesetveszélyes. A Nádudvar Városi Önkormányzat az új igényeknek megfelelően megterveztette az épület átalakítását, mely a meglévő épület udvari részének lebontását, a telken lévő, az Okmányirodának és irattárnak is helyt adó épület lebontását, és egy új épületszárny építését tartalmazza. A tervezett beruházás magában foglalja a 88



meglévő utcafronti épület átépítését, rekonstrukcióját, valamint az ingatlan oldalhatárán lévő épületszárnyának lebontását és új rész építését. Az utcafronti épület helyi jelentőségű és a városképet jelentősen meghatározó épületrész, ezért a tervek az épületrész megtartását tartalmazzák. A telek oldalvonalánál és hátsó részénél található épületrész felújítása gazdaságtalan ezért lebontásra kerül. A fejlesztés során kialakított épület részei: összesen 1760 m2 hasznos nettó alapterület - pinceszint: 321 m2 - földszint: 1011 m2 - tetőtér: 427 m2 A beruházás során az épületben új funkciójú kiállító és rendezvényterem kerül kialakításra. A régi épületszárny esetében hőtechnikai szabályoknak megfelelő nyílászárók beépítése, az épület födém megerősítése, részbeni cseréje a meglévő fatető szerkezet nem megfelelő elemeinek cseréje, a megmaradók megerősítésére kerül sor. Az épület a jelenlegi konvektoros fűtési mód helyett, új energiatakarékos fűtési rendszert kap. A tetőszerkezet átépítésével egyidejűleg az épület piros égetett agyagcserép héjazattal lesz átfedve. A beruházás magába foglalja az épület környezetének rendezését az udvar kialakítását és zöldfelületek rendezését. Mivel az egész beruházás mintegy 300 millió Ft-os költségű, ezért az Önkormányzat döntése alapján a teljes fejlesztést ütemezzük. Az I. ütemben sor kerül a bontásokra, valamint az új szárny építéséből a mintegy 450 m2 alapterületű, igazgatási funkciót ellátó épületszárny épül meg. Ebben az épületszárnyban kap helyet az új Ügyfélszolgálati iroda, az Okmányiroda, valamint az Önkormányzat Közigazgatási funkciót ellátó irodái. Ebben az épületszárnyban a tervezett kialakítás szerint lehetőség nyílik az egyablakos ügyintézésre, létrejön a hivatali helyiségtől elkülönített ügyfélszolgálati tér, információs iroda. A új épületszárny teljes körű fizikális és info-kommunikációs akadálymentesítésére a fejlesztés során sor kerül. Az épület utcai szárnyának felújítására, valamint a közösségi- és rendezvénytermet magába foglaló épületszárnyának megépítésére a II. ütemben kerül sor. Költsége: ‐ építés: 118.000.000 Ft ‐


‐


‐


‐


‐


89


A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés


- Kossuth téri és Ady téri fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztés - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési terv rendelkezik ezen területről. Vt 3.2 besorolású városközponti vegyes terület rendezési tervvel összhangban van Legfontosabb közvetlen célcsoportja: Nádudvar felnőtt lakossága és közigazgatásban dolgozók (vásárlók) közvetett célcsoportja: Nádudvar teljes lakossága A leromlott, városkép-romboló hatásának felszámolása. A 21. század egészségügyi követelményeinek való megfelelés Az épület állagából következően a felújítása nem gazdaságos Év: 2010 Hónap: október Nap:01 Év: 2010

Hónap: december

Nap: 31

118.000.000 Ft

118.000.000 Ft 100.300.000 Ft

85%

17.700.000 Ft 15 %

A vázlattervek és engedélyes tervek készítése és engedélyeztetése 90


helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás


folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Építési engedély beszerzése 3. Kiviteli tervek elkészítése 4. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a Polgármesteri Hivatal már 100 éve épült - az épület elavult és kicsi - az épület nem felel meg a mai közigazgatási intézményrendszer feltételeinek - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 20 éve a hivatal lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - a hivatal napi ügyfélforgalma meghaladja a 100 főt Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 6.000 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 1.000 eFt A fenntartás költségeit éves költségvetéséből biztosítja az Önkormányzat. Polgármesteri Hivatal – 2010. március:

91


92



93




Közösségi funkció: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Református templom külső felújítása Nádudvar Református Egyházközség (konzorciumi partner) Utca: Fő utca

Házszám: 121.

Helyrajzi szám:422

100%-ban a Református egyház tulajdona A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás ás útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 2..) Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek (ERFA) - Kizárólag külső felújítás támogatható a következő tevékenység esetében: Templom, egyházi tulajdonú közösségi épület, valamint közvetlen környezetének rendezése Közösségi ERFA - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési terv rendelkezik ezen területről. Vt 3.1 besorolású városközponti vegyes terület rendezési tervvel összhangban van ‐ Templom tájba illesztése ‐ Belváros egységes arculatának kialakítása ‐ Védett épület állagmegóvása A fejlesztéssel érintett épületek száma 1db

Az épület rövid szerkezeti ismertetése: A templom 1774-ben épült. Alapozása nagyméretű égetett agyag téglából készült, az eredeti falszigetelés meglétére utaló nyomok nem találhatók, de ha készültek is (esetlegesen utólag) jelenleg funkciója betöltésére teljes mértékben alkalmatlan. A falazat szintén nagyméretű égetett agyag téglából készült. Megállapítható tehát, hogy az alapozás és a falazat állaga jó, az épület stabil, szerkezeti funkcióját jól ellátja. Az épületről megállapítható, hogy szerkezeti állaga jó. A szigetelés hiányosságai miatt azonban a falazaton nedvesedés tapasztalható, melynek következtében a homlokzat vakolat felújításra szorul. A homlokzat vakolat felújításának javasolt technológiája a következő: a meglévő feltáskásodott vakolatot le kell verni a tégláig mintegy 1200 m2 felületen, a tégla fugáit ki kell kaparni. A felületet meg 94



kell tisztítani. A falazatra és a lábazatra olyan lélegző vakolat rendszert kell felhordani, mely a következő rétegekből áll. Első réteg: egy szulfátálló cementtel készített előfröcskölő réteg, amire egy magas légpórus tartalmú közbenső vakolat, mely a légpórusaiban a falazatból a nedvességgel együtt távozó sókat kikristályosítja, úgy hogy a vakolaton átáramló nedvesség a kristályos sókat nem oldja ki. A vakolat rendszer legfelső rétege egy légáteresztő fedő vakolat, melynek szerepe minimális só tárolás, de legfőképpen a nedvesség elpárologtatása. Az épület felújításához elengedhetetlenül szükséges a fémlemez fedés és a toronysisak fedésének cseréje és felületkezelése mivel a tetőhéjazat helyenként beázik és a tetőszerkezetet súlyosan károsítják. Az épület bádogos szerkezetek, valamint a fekvőeresz és lefolyócsatornák cseréje szükséges. Anyaguk Rheinzink standard felületű függőeresz csatorna 106 m hosszban, lefolyó csatorna 48 m. Cserére kerülnek az épület kültéri nyílászárói az eredetinek megfelelő kivitelben fa szerkezettel, az összes nyílászáró felület 160 m2. Mivel az épület műemléki oltalom alatt áll, ezért a homlokzat felújítása építési engedély köteles, az építés során egyeztetni kell a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Költsége: ‐ építés: 25.448.115 Ft

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege

‐


‐


‐


‐


‐


Elsődleges célcsoport: Nádudvar református egyházközség tagjai Másodlagos célcsoport: nádudvar teljes lakossága és városba látogató turisták ‐ az 1744-ben épült épület homlokzata leromlott állapotban van ‐ az épület külső romlásának megállítása ‐ az épület műemléki oltalom alatt áll ‐ a templomba látogatók száma istentiszteletek alatt eléri a 100 főt Év: 2010 Hónap: 10 Nap: 01 Év: 2011

Hónap: 12

25.448.115Ft

95

Nap: 31


az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás


25.448.115Ft 21.630.898Ft

85%

3.817.712Ft 15%

A vázlattervek és engedélyes tervek készítése és engedélyeztetése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Építési engedély beszerzése 3. Kiviteli tervek elkészítése 4. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a templom már 260 éve épült - az épület külső homlokzata elavult - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 40 éve az épületen lényeges fejlesztést nem hajtottak végre ‐ az 1744-ben épült épület homlokzata leromlott állapotban van ‐ az épület külső romlásának megállítása ‐ az épület műemléki oltalom alatt áll a templomba látogatók száma istentiszteletek alatt eléri a 100 főt Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Református Egyházközség Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 800 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 100 eFt 96



A fenntartás költségeit éves költségvetéséből biztosítja az Egyházközség. Református Egyház: 2010. március

97


Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Tevékenység célja



Sportlétesítmény a Jókai utcán Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Jókai utca

Házszám: 4.

Helyrajzi szám:431

50%-ban Nádudvar Város Önkormányzata 50%-ban Nagisz Zrt. Tulajdona A Nagisz Zrt. Tulajdonát az Önkormányzat megvásárolja A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató - C.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek - 2..) Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek (ERFA) - Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés mellett új építésre is lehetőség van az alábbi esetekben: Közcélokat szolgáló sport- és szabadidős létesítmények4, valamint azok kiszolgáló épületei. Közösségi ERFA - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően kerül kialakításra - Új kornak megfelelő sportközpont létrehozása - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési terv rendelkezik ezen területről. Vt 3.2 besorolású városközponti vegyes terület rendezési tervvel összhangban van ‐ Belváros egységes arculatának kialakítása ‐ Új a kornak megfelelő sportközpont kialakítása ‐ Egy helyen több szolgáltatás biztosítása ‐ Sportesemények helyének biztosítása ‐ A város egyetlen sportolási helyének fejlesztése A fejlesztéssel érintett épületek száma 1 db

A Nádudvar, Jókai út 4. szám alatti területen jelenleg sportfunkciókat ellátó szabadtéri aszfaltburkolatú kézilabdapálya található. A sportpálya teljesen elhanyagolt. A kiszolgálására szolgáló öltözőépület egy hőszigeletlen faház, mely sem anyagában, sem szerkezetében, sem kialakításában nem felel meg a funkciója ellátásra, ezért jelenleg használaton kívül van. Gyenge szerkezeti állapota miatt állandó betöréseknek, feltöréseknek, rongálásoknak van kitéve. A tervezett fejlesztés során a szabadtéri sportpályák átépítésével egy többfunkciós szabadtéri sportlétesítmény jön létre az alábbi paraméterekkel: - Kialakításra kerül egy 45 mx22 m méretű műanyag burkolatú, 98



többfunkciós pálya a kiegészítő kapukkal, palánkokkal. A pályára felfestéssel több játék pályáját lehet kialakítani (kézilabda, kispályás labdarúgás, tenisz). - Kialakításra kerül továbbá egy 18mx10m méretű streetball pálya GLOBAL EPDM műanyag burkolattal, streetball palánkokkal. - Ugyancsak kialakításra kerül egy 13mx13m méretű szabadtéri kondipark mely gumiburkolattal készül, és 12 db minden izomcsoportot megmozgató eszközből áll. - A szabadtéri létesítményekhez kapcsolódóan kerítésépítésre, labdafogó és zajvédő fal elhelyezésére, valamint parkosításra is sor kerül. A szabadtéri létesítményeken kívül a sportlétesítmény kiszolgálására és további fedett sportszolgáltatások bevezetésére szolgáló épület építésére kerül sor, a faház elbontásával. Az épített sportlétesítmény mintegy 550 m2 alapterülettel épül meg. A létesítményben helyet kap a sportlétesítményt kiszolgáló öltözőés zuhanyzóegységek, WC csoportok. Új funkció bevezetésével 1 db szabványos (9,78mx6,44mx6,00m) méretű fallabda pálya, valamint egy kétpályás szabványos méretű bowling pálya is megépítésre kerül. Az épület teljes körű fizikális és infokommunikációs akadálymentesítése megvalósul a fejlesztés során. A sportlétesítmény kialakítása a 2004. évi I. törvény előírásaival összhangban van. A sportlétesítmény kialakításával kapcsolatosan ingatlanvásárlásra is sor kerül, melynek során a Nádudvar Városi Önkormányzat megvásárolja a Nagisz Zrt. 50 %-os tulajdoni hányadát, ezáltal az Önkormányzat 100 %-os tulajdoni hányaddal fog rendelkezni, tiszta tulajdoni viszonyok jönnek létre. Költsége: ‐ építés: 139.519.625 Ft

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége

‐


‐


‐


‐


‐


Elsődleges célcsoport: Nádudvar lakosságából sportolni vágyók Másodlagos célcsoport: Nádudvar teljes lakossága ‐ a sportközpont elavult, teljes átalakításra felújításra szorul ‐ több térségi és városi sportesemény színtere (pl: kispályás labdarugó torna, iskolai rendezvények) ‐ napi kihasználtsága kiemelkedően magas kb 100-150 fő Év: 2010 Hónap: 10 Nap: 01 Év: 2011

Hónap: 12

99

Nap: 31


Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása Fenntartás


139.519.625Ft

139.519.625Ft 118.591.681Ft

85%

20.927.944Ft 15%

A vázlattervek és engedélyes tervek készítése és engedélyeztetése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Építési engedély beszerzése 3. Kiviteli tervek elkészítése 4. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a sporttelep közel 40 éve épült - a létesítmény elavult - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 20 éve lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - a látogatók száma eléri a 100 főt Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata Üzemeltető: Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 500 eFt 100



‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 300 eFt A fenntartás költségeit éves költségvetéséből biztosítja az Önkormányzat. Sportlétesítmény: 2010. március

101


102




Városi funkció: Tevékenység neve Infrastruktúra fejlesztés, közterület-humanizálás, Ady-téri park felújítása Tevékenység Nádudvar Város Önkormányzata gazdájának megnevezése Tevékenység Utca: Fő u, Házszám: Helyrajzi szám helyszíne Jókai u, 434,808/2,938/1,938/3,939,944,3594/1 Ady u, Ady-téri park Tevékenység 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő területek helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 meghatározott Önállóan támogatható tevékenységek - 3..) Közterületek fejlesztése támogatható (városi funkció) (ERFA) - Közterek, közparkok, közterületi tevékenységekhez játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása- Közlekedési fejlesztések: Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása; Tevékenység Városi besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA ERFA típusú tevékenység Tevékenység célja Infrastruktúra fejlesztés, közterület-humanizálás, Ady-téri park felújítása Megvalósulást A fejlesztéssel érintett terület 0,55 ha mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység A beruházás helye: szakmai leírása • Nádudvar Fő út, hrsz: 938/1, 938/3, 3594/1 • Nádudvar, Ady tér park 939, 944 hrsz • Nádudvar, Ady utca 808/2 hrsz A Nádudvar Fő út 938/1, 938/3, 3594/1, Nádudvar dy tér park 939, 944, Nádudvar Ady utca 808/2 területeken, a Nádudvar Városi Önkormányzat a belvárosi funkció bővítő akció területen a Fő utca Északi oldalán, és Déli oldalán a Kerékpárút és a közút közötti zöldterületen az akció területtel érintett szakaszon ( Ady tér és Mester utca között ), az Ady tér Észak – nyugati oldalán, a (Fő út és Jókai utca közötti szakaszon), valamint a (Jókai utca mindkét oldalán), az (Ady Endre út és Rákóczi utca közötti szakaszon). A program keretében a felsorolt szakaszokon a megépítetésre kerülő új járda és a Fő utca kiemelt szegélye között összesen 9300 m2 103



területen a meglévő kevéssé gondozott zöldterület elbontására kerül sor, az elbontott és kitermelt rosszminőségű talaj helyett talajcsere történik és 9300 m2-en új gondozható gyeptelepítésre, illetve a gondozott gyep közé virágágyások kialakítására kerül sor. A területen a városi klímát jól tűrő és az alföldi településképhez illeszkedő sorfák (120 db.) és cserjék (180 db.) ültetésére kerül sor. A kijelölt területen a zöldterület rendezésével párhuzamosan 8 db. forgalomirányító oszlop, 1 db. információs vitrin, 1 db. hirdetőtábla, 5 db. zászlótartó, 3 db. útbaigazító tábla, 8 db. kerékpár tároló, 41 db. ülőpad, 37 db. hulladékgyűjtő edény, és 10 db. virágdézsa kerül elhelyezésre. A területen lévő elhanyagolt aszfaltburkolatú járda elbontására sor kerül, és mintegy 1300 m2-en új térkő burkolat anyagú járda építése valósul meg szegélyezéssel, melyhez 680 m hosszon vízelvezető folyóka kapcsolódik. Költsége: ‐ építés: 57.176.500 Ft

A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Célcsoport bemutatása

‐


‐


‐


‐


‐


- Kossuth téri fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztés - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően ugyancsak hagyományos szerkezettel kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési rendelkezik ezen területről. Köu 4. és Kp3 közlekedési és közpark területe a rend tervben. Közvetlen célcsoport: város lakossága, városba látogatók (turisták, üzleti embere, stb)

Tevékenység iránti A város belvárosának fejlesztése indokolt a következő okok miatt: igény indokoltsága - a belváros zöld felülete több évtizede nem volt megújítva - a közterület járófelületei (járdák, térburkolatok) helyenként életveszélyesek - a területen nem találhatóak közterületi berendezések pl: használható padok, szemetesek, - a terület város szívében található a mindennapi közösségi élet (rendezvények) színtere - iskolások, nyugdíjasok pihenőhelye Megvalósítás Év: 2010. Hónap: Nap: 01 tervezett kezdete október Megvalósítás Év: 2010. Hónap: Nap: 31 104


tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása Fenntartás


december 57.176.500Ft

57.176.500Ft 48.600.025

85%

8.576.475Ft 15%

A vázlattervek és nem engedélyes tervek készítése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Nem engedélyes tervek készítése 2. Kiviteli tervek elkészítése 3. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a terület a belváros központi része - nyugdíjasok, iskolások pihenő, kikapcsolódási helye - városi és térségi rendezvények színhelye - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve a területen lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - területet használók száma naponta kb 200-250 fő Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a 105



fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 650.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik

Ady-téri park felújítása: 2010. március

106



Infrastruktúra fejlesztés, közterület-humanizálás: 2010. március

107


Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja



Emőd 1. tó Nádudvar Város Önkormányzata Utca: ---

Házszám: ---

Helyrajzi szám: 421,433/2, 433/3,434,449/1 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő területek A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 3..) Közterületek fejlesztése (városi funkció) (ERFA) - Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása Városi ERFA ‐ Infrastruktúra fejlesztés, ‐ közterület-humanizálás, ‐ szabadidő eltöltéséhez hely biztosítása ‐ életminőséget javító és turisztikai célú átépítés ‐ - közösségi rendezvények színterének biztosítása A fejlesztéssel érintett terület 0,26 ha

A Nádudvar 421, 433/2, 433/3, 434, 449/1 hrsz-ú területen, a Nádudvar Városi Önkormányzat a belvárosi funkcióbővítő akció területen az Emőd I. tó és környékének területén a jelenleg elhanyagolt, növényzettel nem beültetett, szabályozatlan környezet, tájba illő a kisvárosi életminőséget javító és turisztikai célú átépítését valósítja meg. A terület jelenleg a közterületről nem feltárt, nem megközelíthető, az egyes szabadtéri rendezvények szervezői és résztvevői, illetve a horgászok saját maguk által kitaposott csapásokon tudják hasznosítani a tavat és környezetét. A program keretében a terület feltárjuk, mintegy 2600 m2 felületen sétányokat építünk, ezáltal két helyen is megközelíthetővé válik a terület. A sétányokhoz kapcsolódóan a tó két végén egy fa szerkezetű és egy kőhíd kerül megépítésre 4 m-es fesztávval. A tervezett térburkolatba és sétányokba virágszigetek, pihenő öblök kerülnek kialakításra. A sétányok mellett 600 m szakaszon földkábelbe kerül kiépítésre az elektromos hálózat, melyhez kapcsolódóan 2 db. kétágú kandeláber, 108



és 16 db. egyágú kandeláber kerül megépítésre. Elhelyezésre kerül továbbá 1 db. információs vitrin, 1 db. hirdető tábla, 3 db. útbaigazító irányító tábla, 21 db. ülőpad és 15 db. hulladékgyűjtő edény. Megépítésre kerül a tó területén egy fa szerkezetű vízi színpad, és őt a horgászok által használt stég. A fejlesztés során 300 m-es szakaszon a partvonal is rendezésre kerül. A kijelölt területen a zöldterület rendezésével kapcsolatosan 20 db. sor és parkfa, 60 db. cserje és egynyári virágok kerülnek kiültetésre. Költsége: ‐ építés: 49.006.250 Ft

A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága

‐


‐


‐


‐


‐


- A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően kerül kialakításra - új szabadidős szolgáltatások biztosítása - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési rendelkezik ezen területről. K2/2 és V2 terület a rend tervben. Közvetlen célcsoport: város lakossága, városba látogatók (turisták, üzleti embere, stb) A város belvárosának fejlesztése indokolt a következő okok miatt: - a belváros zöld felülete több évtizede nem volt megújítva - a területen nem találhatóak közterületi berendezések pl: használható padok, szemetesek, - a terület város szívében található a mindennapi közösségi élet (rendezvények) színtere is lehet - iskolások, nyugdíjasok pihenőhelye lehet Év: 2010. Hónap: Nap: 01 október Év: 2010. Hónap: Nap: 31 december 49.006.250 Ft

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható 49.006.250 Ft költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat 41.655.313 Ft

109


keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás


85%

7.350.938 Ft 15%

A vázlattervek és nem engedélyes tervek készítése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Kiviteli tervek elkészítése 3. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a terület a belváros központi része - nyugdíjasok, iskolások pihenő, kikapcsolódási helye - városi és térségi rendezvények színhelye lehet - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve a területen lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - területet használók száma naponta kb 200-250 főre is becsülhető Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 650.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik

Emőd 1. tó környezetének rendezése: 2010. március 110


111



Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja



Kossuth-tér fejlesztése Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Kossuth-tér

Házszám: --


100%-ban önkormányzati tulajdon A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 3..) Közterületek fejlesztése (városi funkció) (ERFA) - Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása Városi ERFA - Kossuth-tér fejlesztése ‐ Infrastruktúra fejlesztés, ‐ közterület-humanizálás, ‐ szabadidő eltöltéséhez hely biztosítása ‐ életminőséget javító és turisztikai célú átépítés - közösségi rendezvények színterének biztosítása A fejlesztéssel érintett terület nagysága 0.25 ha

A Nádudvar Kossuth tér 1788/13 hrsz-ú területen jelenleg egy közterületi park van kialakítva, melyen egy mini játszótér, egy 1848-as emlékmű, valamint kissé elhanyagolt zöld felület és parki sétányok vannak kialakítva, ugyanakkor a terület jelenleg nem látja el funkcióját, mivel a növényzet és a sétányok elhanyagoltak, a parkban nincs megfelelő közterületi bútorzat. Az átépítés során a park új funkciót kap: egy játszó és egy közösségi park jön létre. A játszótéri funkció kialakítása már más források bevonásával megkezdődött, 2 évvel ezelőtt kialakult egy kisebb játszótér, melyet hazai támogatási források felhasználásával 2010. évben bővítünk. Ez a terület a Kossuth térrel a Fő út érintett szakaszával, illetve a piactérrel, a busz pályaudvarral, illetve a területen jelenleg folyó magánerős beruházással a város új üzleti, kereskedelmi központjává válik, melynek szerves része lesz a játszó és közösségi park. 112



A fejlesztés során 8800 m2 zöldterület átépítésére, 1000 m2 térburkolatú sétány és pihenő szigetek építésére kerül sor. A zöldterületi átépítéssel 7800 m2 új gyepterület, 20 db. 2 x iskolázott konténeres parkfa, 40 db. cserje kerül elültetésére. Az új gyepfelület öntözésére automata öntözőrendszer kerül kiépítésre. A területen elhelyezésre kerül továbbá 7 db. hulladékgyűjtő edényzet, 1 db. kerékpár tároló, 15 db. ülőpad, 8 db. virágfüzér, 10 db. virághenger. A parkban elhelyezett közterületi bútorok az akcióterületen elhelyezendő többi bútorzattal összhangban kerül kialakításra. Költsége: ‐ építés: 34.482.008 Ft

A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható

‐


‐


‐


‐


‐


- A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően kerül kialakításra - új szabadidős szolgáltatások biztosítása - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési terv nem rendelkezik ezen területről. Önkormányzat megrendelte a szabályozási tervet, rendezési terv felülvizsgálatát, módosítását, készítését melynek jóváhagyása folyamatban van. Közvetlen célcsoport: város lakossága, városba látogatók (turisták, üzleti embere, stb) A város belvárosának fejlesztése indokolt a következő okok miatt: - a belváros zöld felülete több évtizede nem volt megújítva - a területen nem találhatóak közterületi berendezések pl: használható padok, szemetesek, - a terület város szívében található a mindennapi közösségi élet (rendezvények) színtere is lehet - iskolások, nyugdíjasok pihenőhelye lehet Év: 2010 Hónap: 10 Nap: 01 Év: 2011

Hónap: 12

34.482.008Ft

34.482.008Ft 113

Nap: 31


költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás


29.309.707Ft

85%

5.172.301 Ft 15%

A vázlattervek és nem engedélyes tervek készítése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Kiviteli tervek elkészítése 3. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a terület a belváros központi része - nyugdíjasok, iskolások pihenő, kikapcsolódási helye - városi és térségi rendezvények színhelye lehet - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve a területen lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - területet használók száma naponta kb 200-250 főre is becsülhető Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 650.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik

Kossuth tér: 2010. március 114


115



Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása


Közösségi közlekedési létesítmények felújítása - Buszváró felújítása, kerékpártároló Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Piac tere

Házszám:


100%-ban önkormányzati tulajdon A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás ás útmutató: C..1..2 Önállllóan nem támogatható,, vállasztható kapcsollódó tevékenységek - Kizárólag a projekt keretében létrehozott új, vagy fejlesztéssel, beruházással érintett meglévő létesítmények megközelíthetőségét biztosítandó támogathatóak az alábbi beavatkozások:- Járdák, gyaloghidak, kizárólag gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas nagyműtárgyak felújítása, kialakítása; - Buszöblök és buszvárók kialakítása, felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan; Városi ERFA - Kossuth téren található Buszváró felújítása, - kerékpártároló kialakításaA fejlesztéssel érintett épületek száma 2db

A Nádudvar Kossuth téren lévő 1790/1 hrsz-ú területen található épület a Nádudvar Városi Önkormányzat tulajdonában van. Az épület hagyományos szerkezetű lapostetős épület, melyben a távolsági közlekedést szolgáló Nádudvari buszpályaudvar van kialakítva. Az épület sem tömegében, sem homlokzat kialakításában nem illeszkedik a városképbe. Az épület felújításával és átalakításával egy kisvárosi léptékű, a kisváros főteréhez igazodó hangulatú épület jön létre. Az épület lapos tető helyett magas tetőt kap, barátságosabb homlokzat kialakítást, illetve a buszpályaudvar előtető helyett fa szerkezetű a tájba jobban illeszkedő előtetőt kap. A fejlesztés műszaki paraméterei: Az épületen 80 m2 alapterületen fa szerkezetű magas tető kerül kialakításra, melyen kerámia tetőcserépfedés készül kettős fedéssel 120 m2 felületen. Az így kapott magastetős rész alapterülete 80 m2, melyen a fejlesztéshez tartozó lépcső építésével új közösségi területek jönnek létre.

116



A meglévő épület felújítása során új fa nyílászáró szerkezet kerül elhelyezésre 30 m2 felületen, hőszigetelő kivitelben és hőszigetelésű üvegezéssel. Az épület homlokzati felülete, mely hőszigetelő lemezzel készített hőszigetelő rendszert kap, ásványi alapú vékony vakolat homlokzat-képzéssel. Ezzel az épület energia szükséglete jelentősen csökkenni fog, ezért üzemeltetési költségei is csökkennek. A jelenlegi buszváró mellett jelenleg egy 50 m2 alapterületű hőszigeteletlen faház épület is elhelyezkedik, melyben jelenleg is kerékpár megőrző működik. A faház sem szerkezetében, sem kialakításában nem felel meg műszakilag. A faház lebontásával és újjáépítésével, valamint a hozzá kapcsolódó terület kialakításával a jelenlegi kerékpártároló és megőrző funkcióját egy elvárt, kisvárosias kialakításban fogja ellátni. Mivel a kerékpártároló- és megőrző a buszváróhoz csatlakozik, ezért így egy komplex közösségi közlekedést szolgáló létesítmény jön létre. A kerékpármegőrző épület hagyományos szerkezetű, mintegy 50 m2 alapterületű épület, melyben a jelenlegi megőrző funkción túl kerékpár kölcsönző tevékenységet is szervezünk. Költsége: ‐ építés: 27.016.200 Ft

Célcsoport bemutatása A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez:

Tevékenység iránti igény indokoltsága

‐


‐


‐


‐


‐


Elsődleges célcsoport: Nádudvar városban közlekedők, tömegközlekedést igénybe vevők, turisták Másodlagos célcsoport: Nádudvar teljes lakossága és térség lakossága - Kossuth téri fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztés - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően ugyancsak hagyományos szerkezettel kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési nem rendelkezik ezen területről. Az Önkormányzat megrendelte a szabályozási tervet, rend .terv készítés és jóváhagyás folyamatban van. ‐ épület sem tömegében, sem homlokzat kialakításában nem illeszkedik a városképbe. Az épület felújításával és átalakításával egy kisvárosi léptékű, a kisváros főteréhez igazodó hangulatú épület jön létre ‐ tömegközlekedést igénybe vevők száma naponta: 250-300 fő ‐ kerékpártárolót igénybe vevők száma naponta: 150 fő 117



mezőváros jelleg miatt a városon belül a fő közlekedési eszköz a kerékpár ‐ a kerékpártároló épület elavult, A faház sem szerkezetében, sem kialakításában nem felel meg műszakilag ‐ a létesítmények nem illeszkednek az újonnan kialakítandó Kossuth tér és piac arculatához, a fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó beruházási elem Év: 2010 Hónap:10 Nap:01 ‐

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre

Év: 2011

Hónap: 12

Nap: 31

27.016.200 Ft

27.016.200 Ft 22.963.770 Ft

85%

4.052.430 Ft 15%

A vázlattervek és nem engedélyes tervek készítése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. Engedélyes tervek készítése 2. Kiviteli tervek elkészítése 3. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása ‐ épület sem tömegében, sem homlokzat kialakításában nem 118


vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása

Fenntartás


illeszkedik a városképbe. Az épület felújításával és átalakításával egy kisvárosi léptékű, a kisváros főteréhez igazodó hangulatú épület jön létre ‐ tömegközlekedést igénybe vevők száma naponta: 250-300 fő ‐ kerékpártárolót igénybe vevők száma naponta: 150 fő ‐ mezőváros jelleg miatt a városon belül a fő közlekedési eszköz a kerékpár ‐ a kerékpártároló épület elavult, A faház sem szerkezetében, sem kialakításában nem felel meg műszakilag a létesítmények nem illeszkednek az újonnan kialakítandó Kossuth tér és piac arculatához, a fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó beruházási elem Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 1.250.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik Buszváró épülete: 2010. március

119


Buszváró-kerékpártároló: 2010.március

120




A projekt tevékenységek összetettsége és


Köztéri WC kialakítása Nádudvar Város Önkormányzata Utca: ---

Házszám: ---

Helyrajzi szám 1790/1

100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő területek A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C..1..1 Önállóan támogatható tevékenységek - 3..) Közterületek fejlesztése (városi funkció) (ERFA) - Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása Városi ERFA közterület-humanizálás, nyilvános illemhelyek építése A fejlesztéssel érintett épület száma 1 db

A korábbi tevékenységekhez, valamint a piactér és a Kossuth téri park kiszolgálásához a jelenlegi fa bódék helyén, a buszváróhoz csatlakozóan egy nyilvános WC csoportot alakítunk ki, mintegy 60 m2 területtel, hagyományos szerkezetekkel, melyben egy akadálymentes WC egységet, valamint a parkban lévő játszótérhez kapcsolódan egy baba-mama barát helyiséget is kialakítunk. Költsége: ‐ építés: 7.173.800 Ft ‐

tervek költsége: 500.397 Ft

‐


‐


‐


‐


- Kossuth téri fejlesztésekhez kapcsolódó fejlesztés - A belváros egységes arculatának kialakítása a fő cél - új arculathoz és beépítéshez illeszkedően ugyancsak hagyományos

121


hozzájárulása a településképhez:

Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható


szerkezettel kerül kialakításra - az önkormányzat által elfogadott és érvényben lévő település rendezési nem rendelkezik ezen területről. Az Önkormányzat megrendelte a szabályozási tervet, rend .terv készítés és jóváhagyás folyamatban van. Közvetlen célcsoport: város lakossága, városba látogatók (turisták, üzleti embere, stb) A város belvárosának fejlesztése indokolt a következő okok miatt: - a terület város szívében található a mindennapi közösségi élet színtere naponta több száz ember fordul meg a területen - a belváros nem rendelkezik közegészség szempontjából is megfelelő nyilvános illemhellyel A játszóterek közelsége miatt is szükséges a gyerekek és kísérőik számára biztosítani Év: 2010. Hónap: Nap: 01 október Év: 2011. Hónap: Nap: 31 december 7.173.800 Ft

7.173.800 Ft 6.097.730 Ft

85%

1.076.070 Ft 15%

122


költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása Fenntartás


A vázlattervek és engedélyes tervek készítése folyamatban van, a kiviteli tervek készítése jelen pillanatban még nem kezdődtek el 1. engedélyes tervek készítése 2. Kiviteli tervek elkészítése 3. Megvalósítás előkészítése- közbeszerzéssel megvalósító kiválasztása - a terület a belváros központi része - nyugdíjasok, iskolások pihenő, kikapcsolódási helye - városi és térségi rendezvények színhelye - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve a területen lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - területet használók száma naponta kb 200-250 fő Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 480.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik

Köztéri WC épülete: 2010. március

123



ESZA típusú elem: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást

Helyi identitást erősítő akciók Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Házszám: --Helyrajzi szám 1788/13 Kossuth tér 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő területek A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C.1.3 Önállóan nem támogatható,, kötelezően megvalósítandó tevékenységek - Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek:Cél: A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok megvalósítása - Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények,közcélú képzési programok kialakítása. o Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók szervezése. o Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósításának, közösségi munka szervezésének támogatása. o Városmarketing tevékenységek, helyi városfejlesztési tevékenységek Szoft ERFA Cél: A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi foglalkoztatást javító programok megvalósítása Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények,közcélú képzési programok kialakítása. o Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók szervezése. o Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósításának, közösségi munka szervezésének támogatása. o Városmarketing tevékenységek, helyi városfejlesztési tevékenységek A fejlesztéssel érintett rendezvények száma 3 db 124


mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása


Lakosság elégedettsége : 75 % Résztvevők száma: 1000 Fő a) Városnap: A két napos rendezvény alatt felelevenedik a hagyományos szüreti mulattság, felvonulás, bemutatkoznak a nádudvari és térségi képzőművészek, kézműves foglalkoztatások és kulturális rendezvények fogadják a látogatókat. A programok alatt lehetőség van hagyományos népi ételek kóstolására. Tervezett programok: 1.nap: Testvérvárosi konferencia Szalárd Város képviselőinek részvételével Téma: együttműködés lehetősége a népművészeti kultúrán és hagyományokon alapuló turizmus fejlesztésében Testvérvárosok bemutatóinak és az Országos Ifjúsági Kézműves pályázat nyertes műveinek kiállítása Helyszín: Ady Endre Általános Művelődési Központ 2. nap: Programok: - zenés ébresztő a nádudvari Alapfokú Művészeti Iskola zenekara kíséretével - ünnepélyes megnyitó - „kézművesek utcájának” megnyitása helyi és térségi népművészek bemutatóival - Kezdetét veszi tájjellegű és népi ételek készítése - Egész napos kézműves bemutatók - Gyerekek számára játszóház nyitása - Hagyományos szüreti kerekes felvonulás - Folyamatos helyi amatőr művészi csoportok fellépése - „Síppal-dobbal” utcaszínház megnyitása: mesejátékok, vásári komédiák és mimesjátékokkal - Táncház működtetése Helyszín: Ady Endre Általános Művelődési Központ és művelődési ház előtti tér Városnap tervezett időpontja: 2011. október. b) Pásztornap: A város a hagyományokra épülő rendezvényt tervez. A két napos rendezvény alatt felelevenedik a pásztorélet hagyományai és szokásai. 1.nap: Programok: - Vidékfejlesztési és turisztikai konferencia - Sárréti Néptánc Fesztivál a néptánc helyi képviselői bemutatkozásával - Kiállítás a gyapjú feldolgozás hagyományos eszközeiből, gyapjúból készült viseletekből, tárgyakból Helyszín: Ady Endre Általános Művelődési Központ 2.nap: Programok: - Bemutatók a pásztorélet mindennapjaiból lóápolás,

125



lovasbemutatók, birkanyírás, körmölés, fejés, a gyapjú feldolgozásának folyamata, válogatás, tépés, lazítás, festés, kártolás, nemezelés, szövés, nemezsátor felállítása. A bemutatók közreműködői nádudvari és környékbeli pásztorok, a Nádudvari Népi Kismesterségek Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája tanárai és növendékei, valamint mesterséget gyakorló szakemberek - Kistérségi birkanyíró versenyű - Pásztorkutya fajtabemutató, kutya ügyességi bemutató - Pusztai olimpia - játékos verseny - Hagyományos pásztorételek bemutatása és kóstolása - Előadó művészeti bemutatók Helyszín: Ady Endre Általános Művelődési Központ előtti tér és a városi sportpálya Pásztornap tervezett időpontja: 2011. április c) „Laponyagi vigasságok”: Reneszánsz nap Nádudvaron Történelmi gyökerek: 1580. július 19-én Nádudvar észak-keleti részén, a mai Töröklaponyagnál a helyi jobbágyok, a diósgyőri és az egri végvári katonákkal összefogva megverték Sásvár szolnoki bég rablóportyázó seregét. Erről szól Salánki György 1581-ben, Kolozsvárott kinyomtatott históriás éneke. A csata után az elesett magyar és török holttesteket a helyi református templom tövében, egy tömegsírban temették el. Az esemény megünneplése hagyományt teremthet városunkban a lakosság széles rétegeinek összefogásával. Végre egy győzelem, amire büszkék lehetünk! A kulturális, gasztronómiai, a testvérvárosi kapcsolatokat is megmozgató program korra és nemre való tekintet nélkül mindenkinek „nyújthat” értéket. Minden évben megrendezhető, újragondolható, hiszen nem egy aktuális évhez, 2008-hoz kötődik. (Eddig forráshiány miatt a város nem valósította meg ezt az ötletet.) A 2011. évi rendezvény lehetővé teszi, hogy a város civilszervezetei, kulturális szakemberei, „hadra fogható emberei” felkészüljenek: jelmezeket, fegyvereket készítsenek, tanulmányozzák a 15. és 16. század életmódját, divatját és gasztronómiáját. 1. nap: Programok: - A reneszánsz építőművészet emlékei- fotóművész kiállítás - reneszánsz ínyencségek kóstolása - Reneszánsz művek, énekek bemutatása - Tűzzsonglőrök, lánglovagok bemutatója Helyszín: Ady Endre Általános Művelődési Központ és az előtte lévő tér 2. nap: Programok: - Vigadalomra csábító: Jelmezes csoportok, hagyományőrző „harcosok”, vitézek lovas, szekeres és hintós felvonulása a Fő utcán.

126


-

A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a


Az uralkodó megnyitja a „Laponyagi vigadalmat”, majd parancsot ad a kézműveseknek, kardforgatóknak, ajtónállóknak, komédiásoknak és csepűrágóknak, hogy gondoskodjanak a vásári sokadalom szórakoztatásáról. király megparancsolja szakácsainak is, hogy lássanak a lakoma elkészítéséhez, versenyt hirdet köztük. Közben megnyílik a kézművesek sátra is, a gyerekek szöszmötölő kuckója és apródiskolája, ahol vitézi próbát tehetnek. - „Mostan vitézek harcoljunk…” az 1580.évi töröklaponyagi csata megelevenítése jelmezbe öltözött helyi fiatalokkal, gyermekekkel Salánki históriás éneke alapján - Mátyás király lakomája: A gasztronómiai verseny A vásári sokadalom fabatkáért vásárolhat a Mátyás korabeli ételekből. ( A rendezvény központjában szorgoskodik a „pénzváltó”, aki a forintot beváltja fabatkára.) - Testvérek tánca: Urzsedow és Szalárd csoportjainak táncbemutatója (Urzsedownak van reneszánsz tánccsoportja is.) - A Mathiás Rex hagyományőrző egyesület műsora és fegyveres bemutatója: A budapesti Mathias Rex megidézi a fekete sereg életét, bemutatja a korabeli fegyvereket. A hagyományőrző reneszánsz nap feltételezi az összes helyi intézmény, civilszervezet, művész és sok-sok magánember közreműködését, a testvérvárosok kulturális csoportjainak részvételét. d) Kamilla fesztivál és virágosítás: A program jelmondata „Csak természetesen” Az egy napos rendezvény alatt megismerhetik a város természetes élőhelyeit, valamint személyesen is részt vehetnek lakóhelyük szépítésében. A város lakóinak környezettudatos gondolkodásának elősegítése a rendezvény és virágosítás legfőbb célja. Programok: - Kamilla Teázó megnyitása, ahol a legkülönfélébb teák kavalkádja, kóstolója veszi kezdetét! Csillagda – Csendtúra indul, gyerekek és felnőttek részére. A pusztában – a kunhalom tetején - az előadást hallgathatnak meg, az égitestekről és jelenségekről, a fény-, és környezetszennyezésről a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai segítségével. - Kamilla a homeopátiában címmel. gyógyszerész- életmódtanácsadás - rendhagyó környezetismereti óra a szabadban: Élettársulások a természetben címmel ökológusok irányításával - virágok a környezetben virágosítási akció a lakosság bevonásával a szükséges eszközök biztosításával A program tervezett időpontja: 2011. május - Kossuth téri, Ady téri és Sportpálya fejlesztésekhez kapcsolódó szoft tevékenység - A helyi identitást, közösségformálást, környezettudatosságot erősítő és a helyi - Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését

127



településképhez:

segítő szolgáltatások, rendezvények,közcélú képzési programok kialakítása. - Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálásiakciók szervezése. o Integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megvalósításának, közösségi munka szervezésének támogatása.

Célcsoport bemutatása

Közvetlen célcsoport: város lakossága, városba látogatók (turisták, üzleti embere, stb)

Tevékenység iránti igény indokoltsága

A város belvárosának fejlesztése indokolt a következő okok miatt: - a terület város szívében található a mindennapi közösségi élet színtere naponta több száz ember fordul meg a területen - a belváros nem rendelkezik közegészség szempontjából is megfelelő nyilvános illemhellyel A játszóterek közelsége miatt is szükséges a gyerekek és kísérőik számára biztosítani Év: 2010. Hónap: Nap: 01 október Év: 2011. Hónap: Nap: 31 december 15.000.000 Ft

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes

15.000.000 Ft 11.744.483 Ft

78,3 %

3.255.517 Ft 21,7 %

128


elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása Fenntartás


Nem releváns 1. Szervezésének pályáztatása 2. Közreműködők felkutatása 3. Erőteljes PR tevékenység - Kötelező pályázati elem - a Város életében ilyen nagy léptékű fejlesztés nem volt, ezért célszerű a város lakosságának bevonása a projekt megismerésébe és megvalósításába (virágosítás) Nem releváns

129



Egyéb tevékenységek: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti

Tevékenységek között nem megosztható költségek Nádudvar Város Önkormányzata Utca:Fő

Házszám: 119

Helyrajzi szám 423

100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő terület A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C.1.3 Önállóan nem támogatható,, megvalósítandó tevékenységek Nem releváns ERFA Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen tevékenységek Nem releváns

Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése: Városfejlesztési Kézikönyv alapján: 3.000.000 Ft Előzetes Akcióterületi Terv készítése: Városfejlesztési Kézikönyv alapján: 3.000.000 Ft Végleges Akcióterületi Terv készítése: Városfejlesztési Kézikönyv alapján: 2.000.000 Ft Nyilvánosság biztosítása: a pályázati kiírás és útmutató alapján szükséges nyilvánossági elemek költsége 6.800.000 Ft Projekt menedzsment költsége: Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.(városfejlesztési Társaság) 14 hónap projektmenedzsment költsége (6 fő bérköltsége és járuléka és igénybe vett egyéb szolgáltatások költsége) 29.000.000 Ft Tartalék keret: az építési projektelemek tartalékkerete 35.500.000 Ft - Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen tevékenységek - olyan kötelező elemek költségét tartalmazza, melyektől a kiírás eltekinteni nem tud Közvetlen célcsoport: város lakossága, városba látogatók (turisták, üzleti embere, stb) - Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen 130


igény indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete

tevékenységek - olyan kötelező elemek költségét tartalmazza, melyektől a kiírás eltekinteni nem tud Év: 2009. Hónap: Nap: 01 október Év: 2011. Hónap: Nap: 31 december 79.300.000 Ft

79.300.000 Ft 62.089.521Ft

78,3 %

17.210.479 Ft 21,7 %

-

Adminisztratív és eljárási


-

IVS, EAT: kész, testület által elfogadva Végleges AT: elkészítésének várható időpontja: 2010. október Projekt menedzsment, Nyilvánosság és tartalék keret biztosításának időpontja: 2010. november- 2010. december IVS, EAT: kész, testület által elfogadva Végleges AT: elkészítésének várható időpontja: 2010. 131


kötelezettségek

A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása Fenntartás


október - Nyilvánosság megvalósítójának kiválasztása - Tartalék keret felhasználása: építési és ESZA típusú elemek megvalósítását követően vagy vele párhuzamosan - Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen tevékenységek - olyan kötelező elemek költségét tartalmazza, melyektől a kiírás eltekinteni nem tud Nem releváns

132



A projekt tevékenységek összetettsége és hozzájárulása a településképhez: Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti


Tevékenységek között megosztható költségek Nádudvar Város Önkormányzata Utca:Fő

Házszám: 119

Helyrajzi szám 423

100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő terület A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C.1.3 Önállóan nem támogatható,, megvalósítandó tevékenységek Nem releváns ERFA Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen tevékenységek Nem releváns

Engedélyes tervdokumentáció készítése: a pályázat építési elmeinek engedélyes tervdokumentációjának készítésének költsége 12.000.000 Ft Kiviteli tervdokumentáció: a pályázat építési elmeinek kiviteli tervdokumentációjának készítésének költsége 27.500.000 Ft Tervellenőrzés: a pályázati kiírás alapján az építési projektelemek tervellenőr költsége: 2.800.000 Ft Műszaki ellenőrzés: a pályázati kiírás alapján az építési projektelemek műszaki ellenőr költsége: 2.800.000 Ft Közbeszerzés költsége: a projektelemek megvalósításához szükséges közbeszerzési dokumentáció és lefolytatásának költsége: 11.000.000 Ft Könyvvizsgálat költsége: a pénzügyi elszámoláshoz a projekt összköltsége alapján kötelező könyvvizsgálat költsége: 3.400.000 Ft - Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen tevékenységek - olyan kötelező elemek költségét tartalmazza, melyektől a kiírás eltekinteni nem tud Közvetlen célcsoport: város lakossága, városba látogatók (turisták, üzleti embere, stb) - Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen 133


igény indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (támogatás összege/összes elszámolható költség)(%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (saját forrás összege/összes elszámolható költség)(%) További források (Ft) Forrás megnevezése Projekt-előkészítés helyzete


tevékenységek - olyan kötelező elemek költségét tartalmazza, melyektől a kiírás eltekinteni nem tud Év: 2009. Hónap: Nap: 01 október Év: 2011. Hónap: Nap: 31 december 59.500.000 Ft

59.500.000 Ft 46.586.480 Ft

78,3 %

12.913.520 Ft 21,7 %

-

Engedélyes és nem engedélyes tervdokumentáció kész Építési engedély beszerzése: folyamatban Kiviteli tervek készítése: várható időpont: 2010. április-2010. október Könyvvizsgálat, tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés : megvalósítók kiválasztásának várható időpontja: 2010. május-2010.október 134



-

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

A projektre vonatkozóan igény és kihasználtság igazolása Fenntartás

Könyvvizsgálat, tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés megvalósítása: 2010. november- 2011. december - Közbeszerzés megvalósítása: 2010. május-2010.október - Engedélyes és nem engedélyes tervdokumentáció kész - Építési engedély beszerzése: folyamatban - Kiviteli tervek készítése: várható időpont: 2010. április-2010. október - Könyvvizsgálat, tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés : megvalósítók kiválasztásának várható időpontja: 2010. május-2010.október - Könyvvizsgálat, tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés megvalósítása: 2010. november- 2011. december - Közbeszerzés megvalósítása: 2010. május-2010.október - Tevékenységek és teljes projekt megvalósításához nélkülözhetetlen tevékenységek - olyan kötelező elemek költségét tartalmazza, melyektől a kiírás eltekinteni nem tud Nem releváns

5.3.2. Partnerek bemutatása Partner neve A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenység teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta?) Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben

Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. Kft. 11.137.500 igen 5.568.750 Igen 5.568.750 Kossuth téri húsbolt átépítése

Partner neve A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenység teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta?) Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben

Nádudvari Református Egyházközség Egyház 25.448.115 igen 21.630.898 Igen 3.817.217 Református Templom fejlesztése

Nincs Finanszírozó Fenntartó, üzemeltető

Nincs Finanszírozó fenntartó

5.3.3. Az önkormányzat által elvégzendő, kiegészítő tevékenységek bemutatása

A funkcióbővítő integrált települési fejlesztések, beruházások kapcsán az önkormányzat feladata, hogy megteremtse a beruházások hátteréül szolgáló 135



tulajdonjogi, infrastrukturális, stb. feltételeket. Az önkormányzat a tervek szerint az alábbi előkészítő tevékenységeket hajtja végre: − A beruházáshoz szükséges ingatlanok megszerzése. Az önkormányzat felmérte azon ingatlanokat, melyek megvásárlására, a beruházás megvalósítása érdekében szükség van. Két projektelem került beazonosításra, ahol szükségessége válik az ingatlanok megvásárlása. A Sporttelep fejlesztéséhez szükséges a terület 50%-nak megvásárlása, így a terület 100 %-os Önkormányzati tulajdonba kerül. A húsbolt kialakításához ugyancsak szükségessé válik ingatlan tulajdonának megszerzése, mivel a társult partner nem tulajdonosa az ingatlannak (ennek költsége nem része a pályázatnak) − A beruházáshoz szükséges terület-előkészítési, és közműhálózat-fejlesztési feladatok végrehajtása. A beruházások megvalósításához a megszerzett ingatlanokon területrendezési feladatok is szükségesek lesznek, ezek felmérése jelenleg is zajlik. − A beruházáshoz szükséges tanulmányok, tervek elkészítése. Az építési beruházások előkészítésének részeként el kell készíteni a szükséges műszaki terveket, megvalósíthatósági tanulmányokat, stb. Az önkormányzat erre a feladatra 39,5 M Ft költségvetést irányzott elő az Akcióterületi Terven belül. 5.3.4. Első és második pályázati fordulóra benyújtandó információk

Az Észak-Alföldi Operatív Program keretében meghirdetett Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések című kétfordulós pályázati kiírás szakmai kritériumai és benyújtandó dokumentumai: Első forduló szakmai kritériumai: a) projekt céljainak, illeszkedésének értékelése: - helyzetértékelés alapossága, - célcsoportok meghatározása a helyzetértékelése és célokon alapszik-e - fejlesztések hozzájárulnak-e a kitűzött célok eléréséhez - tervezett beavatkozások a problémák szempontjából mennyire relevánsak - partnerek bevonása tervezésbe, megvalósításba - indikátorok összhangja a fejlesztések tárgyával - lakótelepei területek fejlesztésének hatása - ESZA típusú beavatkozások indokoltsága, kidolgozottsága - Természeti –és épített környezet megóvása - Kockázati tényezők kidolgozottsága b) megvalósíthatóság, fenntarthatóság értékelése:

136


-


megvalósítás ütemezésének realitása menedzsment, szakértői háttér működtetés, fenntarthatóság biztosítása végrehajtás és üzemeltetés összhangja

c) pénzügyi-gazdasági értékelés: - költségvetés megalapozottsága, indokoltsága, realitása - projekt pénzügyi fenntarthatóságának biztosítása d) horizontális célok értékelése: - környezeti fenntarthatóság - esélyegyenlőség biztosítása Második forduló szakmai kritériumai: a) projekt koherenciája a támogatási célokkal b) addicionalitás c) a projekt megvalósíthatósága: -

műszaki értékelés pénzügyi, gazdasági elemzés pénzügyi megvalósíthatóság ütemterv szervezeti értékelés

d) Partnerség értékelése e) A projekt beavatkozási logikája: -

javasolt célok letisztulása és relevanciája célok megvalósíthatósága és igazolhatósága célok-tevékenységek koherenciája

f) Projekt hatásai: - a város egészére gyakorolt hatás - környezeti hatás/ fenntartható fejlődés - esélyegyenlőségre gyakorolt hatás g) Projekt fenntarthatósága: - Pénzügyi fenntarthatóság - Szervezeti, szakmapolitikai, műszaki-technológiai

137



Benyújtandó dokumentumok: Csatolandó dokumentum megnevezése Integrált Városfejlesztési stratégia és mellékletei Akcióterületi terv és mellékletei Pályázó jogi státuszának igazolása

Önkormányzat legutolsó lezárt pénzügyi évre vonatkozó költségvetési beszámolója Önkormányzat aláírási címpéldánya A beruházással érintett terület rendezett tulajdoni viszonyának bemutatása

Eszközbeszerzéshez, szolgáltatáshoz, építéshez kapcsolódó dokumentumok

A beállított költségeket alátámasztó árajánlatok Nyilatkozat sajátforrás rendelkezésre állásáról

Pályázat I. fordulójára csatolandó dokumentum Az útmutatóban meghatározott tartalommal Elő Akcióterületi terv

Pályázat I. fordulójára csatolandó dokumentum

2006. évi alakuló ülés jegyzőkönyv kivonatának jegyző által hitelesített másolata Jegyző által hitelesített másolat

Jegyző által hitelesített másolat - tulajdoni lap - bérbeadó hozzájárulása, bérleti szerződés - adásvételre vonatkozó szándéknyilatkozat, vagy szerződés (nyilatkozatok eredetiben, a többi dokumentum hitelesített másolat) - eszközbeszerzés tételes listája - szolgáltatás költségbecslése, feladatmeghatározással - építés tervezői költségbecslés ---

Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával

Szerződéskötéshez csatolandó dokumentumok

--

--

Végleges Akcióterületi terv Eredeti vagy ügyvéd/közjegyző által hitelesített

---

---

---

---

---

---

30 napnál nem régebbi eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolat

---

---

Eredeti vagy pályázó által hitelesített másolat

---

Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával

Igazolások eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolata

138

---


Csatolandó dokumentum megnevezése A támogatás ellenében felajánlott biztosítékok dokumentumai Kimutatás de minimis támogatásról Köztartozás mentesség igazolása Településrendezési tervhez való illeszkedés Polgármester nyilatkozata rendezési terv módosításáról A városfejlesztési társaság alapítására vonatkozó dokumentumok Építési tervdokumentáció Jogerős építési engedélyek, nyilatkozatok mentességről Környezeti hatástanulmány és környezetvédelmi engedélyek Lefolytatott feltételes közbeszerzési eljárásról


Pályázat I. fordulójára csatolandó dokumentum Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával Területi főépítész támogató nyilatkozata

Pályázat I. fordulójára csatolandó dokumentum Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával Nyilatkozat a pályázó aláírásra jogosult képviselőjének aláírásával Területi főépítész támogató nyilatkozata

Szerződéskötéshez csatolandó dokumentumok

Amennyiben releváns eredetiben

---

---

Amennyiben releváns (nyilatkozat a bejegyzés elindításáról) Tervrajzok, műszaki leírás- hitelesített másolat Amennyiben releváns valamint hatósági igazolás beszerzésének folyamatáról ---

Amennyiben releváns (nyilatkozat a bejegyzés elindításáról) Kiviteli Tervrajzok, műszaki leíráshitelesített másolat Amennyiben releváns

Alapító okirat, cégkivonat

Amennyiben releváns eredetiben vagy hitelesített másolatban

---

---

Amennyiben releváns

---

A biztosítékokra vonatkozó igazolások ---

30 napnál nem régebbi hatósági igazolások ---

--Eredeti vagy hitelesített másolat

(Forrás: saját szerkesztés a Városfejlesztési kézikönyv alapján)

5.4. A tervezett programok illeszkedése a célcsoport igényeihez

A város, illetve a környező települések lakossága A célcsoport összetétele: helyben élő lakosság, a helyben lévő kulturális intézményeket, rendezvényeket, kikapcsolódási lehetőségeket időszakosan igénybe

139



vevő városlakó. A város lakosságának kikapcsolódási lehetőségeit bővítik, identitásukat erősítik a közterületek rekonstrukciós projektjei. Ezek a Fő utca környékének rekonstrukciója, az Akcióterületen található templom és műemlékek felújítása, az Ady tér, Kossuth tér rekonstrukciója, illetve zöldfelületek rendezése. Ezek hozzájárulnak a helyi közösségi identitás erősítéséhez, a város élhetőségének javításához. A lakosság érdekét szolgálják a projekt részeként megvalósuló közlekedésfejlesztési beruházások is, mivel a biztonságosabb gyalogos és kerékpáros közlekedés, az alacsonyabb környezeti terhelés pozitívan hat az itt élők életminőségére. A célcsoport bevonására a Kedvezményezett az Nyilvánossági útmutató meghatározásai szerint nyújt lehetőséget, melynek keretében több lakossági fórum megtartására is sor került. Az első fórumokat már az EAT tervezésének időszakában megtartotta az Önkormányzat, melyen lehetőség nyílott az Akcióterületen élők aktív bevonására a tervezésbe, véleményük meghallgatására. A városközpontban működő közintézmények, vállalkozások és gazdasági szervezetek (bankok, üzletek, szolgáltató szervezetek) alkalmazottai és ügyfélkörük A célcsoport az Akcióterületen működő vállalkozások vezetőiből, a befektetőkből; a vállalkozások alkalmazottaiból; illetve azok ügyfélköréből tevődik össze. A célcsoport lehatárolásának alapját az érintetteknek az Akcióterületen folytatott tevékenysége jelentette. A városban lakók így ügyfélként, gazdasági szereplőként az Akcióterületi fejlesztés más előnyeiből részesülnek, mint városlakóként. Ezen a célcsoporton belül találhatóak az Akcióterületen elhelyezkedő közintézménye alkalmazottai, illetve ezen intézmények ügyfelei is. Az Akcióterületen működő vállalkozások számára elsősorban a piac rekonstrukciós projektje, illetve annak környezetében megvalósuló beruházások jelentenek fontos fejlesztést. A közintézmények munkatársai, illetve ügyfelei az ügyfélszolgálat átalakításának, illetve az Polgármesteri Hivatal megújításának pozitív hatásait érzékelhetik a megvalósítást követően. A Fő utcában működő vállalkozások célcsoportjai az utca rekonstrukcióját tartalmazó városrehabilitációs projektnek. Az Akcióterületen működő vállalkozások bevonását az Önkormányzat részben külön kérdőíves megkereséssel, részben a megrendezett fórumokon keresztül biztosítja. A vállalkozások részvétele az Akcióterületi Terv elkészítésének is része, ezért véleményüket az Önkormányzat már a tervezés időszakában beépíti a tervdokumentumokba.

140



A városközpontba látogató hazai és külföldi turisták A turisták számára elsősorban a kikapcsolódást, illetve a művelődést elősegítő intézmények jelentenek célpontot, így számukra az Akcióterületen elhelyezkedő műemlékek, valamint a kikapcsolódást segítő közterületek rekonstrukciója, megújítása jelent előnyt. A turisták érdekeltek abban is, hogy a vonzó belvárosi környezetben minél nagyobb számú vendéglátó egység települjön meg, színesítve ezzel a kikapcsolódási lehetőségek skáláját. A gépjárművekkel érkezők számára a közlekedésfejlesztési projektek, illetve a mélygarázs építése is hasznosak. Az egyházközösségek tagjai A reformátusvallás követői a beruházást követően megújult környezetben gyakorolhatják vallásos tevékenységüket, de a műemléke épület külső megújítása nem elhanyagolható turisztikai szempontokat is szolgál. A városban élő, fogyatékkal élő lakosok A fogyatékkal élők igényeit elsősorban a Polgármesteri Hivatalban kialakítandó az új, akadálymentes ügyfélszolgálati centrum szolgálja ki, a fejlesztést követően az itt nyújtott szolgáltatásokhoz ők is nehézségek nélkül hozzáférhetnek. Az akadálymentesítés fizikai és infó-kommunikációs jellegű, azaz a megközelíthetőségen túl az adattartalomhoz való hozzáférést is könnyebbé teszi az önkormányzat. A közterület rendezési projektek megvalósítása során szintén fontos szempont az akadálymentes közlekedés biztosítása, a kiépítendő közlekedési csomópontok a fogyatékkal élők szempontjait is figyelembe véve (szintbeli különbségek kiegyenlítése) kerülnek kiépítésre. 5.5. A tervezett fejlesztések várható hatásai 5.5.1. Társadalmi-gazdasági hatások

A projekt által generált társadalmi-gazdasági hatások megfelelnek a támogató által elvártaknak. A projekt megvalósításával az önkormányzat elsősorban az alábbi hosszú távú gazdasági-társadalmi célokat tűzte ki maga elé: Az Akcióterület gazdasági életének élénkítése A projekt jelentős gazdaságfejlesztést célzó beruházásokat valósít meg, ezek között első helyen említendő a Piactér rekonstrukciója. A Piac elsősorban kis- és középvállalkozások számára biztosít korszerű, jól megközelíthető környezetet az értékesítéshez. A fejlesztéssel az Piac és környezete, mint a város gazdasági központja rehabilitálására törekszik, erre szolgálnak a környékbeli közlekedési fejlesztések. A fejlesztéssel az önkormányzat a gazdasági élet fellendülésére számít,

141



ami az itt működő vállalkozások számának növekedéséhez, a vállalkozók bevétele emelkedéséhez, azaz közvetve az iparűzési adó növekedéséhez vezet. A városközpont a gazdasági tevékenység mellett a kikapcsolódás, a szabadidő eltöltésének színtere is, ennek élénkülése ugyanakkor szintén visszahat a gazdasági élet fejlődésére is. Emiatt az Akcióterület városrehabilitációs projektjeinek kialakításakor az önkormányzat arra törekedett, hogy ezek a fejlesztések területileg koncentráltan valósuljanak meg és olyan közösségi terek jöjjenek létre, amelyek a kereskedelmi és vendéglátó-ipari vállalkozások megtelepedéséhez, jövedelmük emelkedéséhez vezetnek. A fejlesztések közül kiemelendő a város fő köztereinek (Ady, Kossuth), a Fő utcának a fejlesztése, a burkolatok s zöldfelületek megújítása mellett az itt található üzletek portáljainak felújításával. A fejlesztések nyomán a tervek szerint a frekventált tereken új vállalkozások telepednek meg, a meglévők eredményessége emelkedik, ezáltal az innen befolyó helyi adók mértéke is nő. Konkrétan a gazdaság élénkülését szolgálják a projekt részeként végrehajtásra kerülő magánberuházások is. A belvárosban épülő iroda- és üzletház több vállalkozás elhelyezését, piaci megjelenését biztosítja, ezáltal nemcsak az irodaház üzemeltetője, hanem az itt megtelepülő vállalkozások számára is gazdaságélénkítő hatással bír. Közvetetten a gazdasági élet élénkítése az egyik célja az Akcióterület több pontján végrehajtandó közlekedési fejlesztéseknek is. A városközpont közlekedését megkönnyítő beruházások a gazdasági célpontok megközelíthetőségét javítják, illetve a közlekedéssel eltöltött időt rövidítik le. Ezek az előnyök növelik a városközpont, mint befektetési célpont vonzerejét, ami új vállalkozások megtelepedéséhez vezethet. A fejlesztések gazdasági-társadalmi hasznosságának számszerű meghatározása a Költség-haszon Elemzés feladata. A város gazdaságfejlesztési beruházásai nemcsak az Akcióterület, hanem a város teljes lakosságát előnyösen érintik, mivel az itt megújítandó kereskedelmi központ (Piac-tér) valamennyi városi lakos számára bevásárlási célpontot jelentenek. Kisebb mértékben a város közvetlen vonzáskörzetében élők is élvezhetik ennek a fejlesztésnek az előnyeit. Külön ki kell emelni, hogy a szóban forgó fejlesztések (különösen a Piac-tér) a város körül működő (főleg élelmiszeripari) vállalkozások számára is megjelenési lehetőséget nyújtanak, így a projekt a város környéki vállalkozásokat is előnyösen érinti. Az Akcióterület élhetővé tétele, az itt zajló társadalmi, közösségi élet fellendítése A fejlesztés központi célkitűzése a város közösségi funkcióinak erősítése, ezen keresztül a városi identitástudat, illetve a városközpont, mint szabadidő eltöltésére, pihenésre is alkalmas városrész megteremtése. A projektek társadalmi szempontból két irányban fejtenek ki hatást. A fejlesztések egy része a szabadidő egyéni eltöltését szolgálja (ilyenek elsősorban a közterek rehabilitációja, zöldfelületi fejlesztések), ezek elsősorban az Akcióterületen, illetve közvetlen környezetében élők érdekeit szolgálják. E célból számos közterület-rendezési projekt, illetve zöldfelületet növelő beruházás (tér, parkrendezés, illetve virágosítás) valósul meg,

142



illetve a város közösségi életének ütőerét jelentő Fő utca környezete is jelentősen megújul. Ide kapcsolódik a kerékpárút-hálózat fejlesztése is, amely ugyanakkor nemcsak a helyszínen élők, hanem szélesebb kör közlekedését, kikapcsolódását is segíti. Az egyes projekt-elemek (közlekedés-építés, közterület rekonstrukciós projektek, kapcsolódó soft projektek lebonyolítása) úgy lettek meghatározva, hogy azok egymást erősítő hatása kihasználható legyen. A szabadidő egyéni eltöltésén túlmenően ugyanakkor a közterek, elsősorban Ady tér rekonstrukciója olyan tér kialakítását célozza, mely alkalmas nagyobb közösségi események, rendezvények lebonyolítására is. A projektek meghatározásánál a városvezetés arra törekedett, hogy az egyes közterek világos, egymástól is eltérő funkciót kapjanak, ezáltal képesek legyenek adottságaik maximális kihasználására. A közösségteremtő funkció erősítése érdekében az önkormányzat külön projekt-alapon keresztül támogatja a helyi kötődést erősítő akciók szervezését, mellyel elősegíthető a lakók minél teljesebb körű bekapcsolása a város életébe. Ezen projektek hatása továbbgyűrűzik az Akcióterület lakosságán, az egész város, kisebb mértékben a város vonzáskörzetének lakosságára is hatást gyakorolnak. A projektek eredménye összességében a lakosság életminőségének fejlődése, illetve az identitástudat erősödése lesznek. A projektek eredményessége közösségi hatás szempontjából a városlakók elégedettségének felmérésével, és a közösségi rendezvények számának növekedésével mérhető. A fenti fő célkitűzéseken túlmenően a projekt hozzájárul a fenntartható munkahelyek kialakításához, a lakosság jövedelmének növeléséhez, illetve a társadalmi kohézió erősítéséhez. A projekttel a felújított Piac-téren, illetve a magánberuházásként megépülő iroda- és üzletházban, az Emőd I. tónál megépülő szállodásban és vendéglátó egységben jönnek létre új munkahelyek. Az említett létesítmények üzemeltetéséhez, karbantartásához elsősorban szakképzetlen, vagy középfokú képzettséggel bíró munkaerőre van szükség. Mivel mindkét projekt gazdaságélénkítő hatású, ezért közvetetten számos munkahely megőrzéséhez, illetve (új vállalkozások megtelepedése esetén) megteremtéséhez járul hozzá. A közvetetten jelentkező hatások figyelembe vételével (elsősorban az irodaházban és a szállodában megtelepülő vállalkozások esetében) kvalifikáltabb, felsőfokú végzettséget megkövetelő munkahelyek létrejöttével is számolni lehet. A projekt foglalkoztatásra gyakorolt hatásának eredményességét a létrejött közvetlen munkahelyek száma méri. A társadalmi kohézió erősítéséhez a projekt elsősorban a közösségi eseményeknek helyet biztosító terek rekonstrukciójával járul hozzá, mivel ez kisebbségi csoportok számára is lehetőséget teremt arra, hogy rendezvényeikkel felhívják a figyelmet szokásaikra, kultúrájukra. Különös fontossága van ebben a tekintetben a kapcsolódó soft projektnek, az önkormányzatnak itt lehetősége van a civil szervezetek által

143



szervezett rendezvények támogatására is. A társadalmi kohézió szempontjából fontos továbbá a közintézmények akadálymentesítése, mivel ezek a fejlesztések segítik a fogyatékkal élőket hivatalos teendőik intézésében, ezáltal a közösségbe való beilleszkedésben. A projekt a lakosság jövedelmének növelésére közvetett hatással bír. Az újonnan teremtett munkahelyeken foglalkoztatottak esetében a hatás közvetlenül is mérhető, az Akcióterület lakossága esetében ugyanakkor a gazdaság élénkülésének hatására, hosszú távon lesz érzékelhető a jövedelmek emelkedése.

5.5.2. Esélyegyenlőségi hatás

A projekt esélyegyenlőségi hatása egyértelműen pozitív. Megvalósítását követően jelentősen javulnak a fogyatékkal élők közlekedési lehetőségei, illetve a megújult ügyfélszolgálatnak köszönhetően hivatalos ügyeik intézése könnyebbé válik. Az új beruházások megvalósításánál alapvető követelmény az akadálymentesség, így a közlekedési csomópontokban a gyalogátkelőhelyeken szintkülönbség-kiegyenlítő megoldások alkalmazására kerül sor. A Polgármesteri Hivatal kialakításánál hangsúlyozottan tekintettel kell lenni az esélyegyenlőségi követelményeknek való megfelelésre. A hivatali helyiségek mindegyike akadálymentes lesz, az ügyfélszolgálati portálok az esélyegyenlőségi szempontok figyelembevételével lesznek kialakítva. Az elhelyezett online terminálok a vakok és gyengénlátók számára is hozzáférhető internetes eléréssel rendelkeznek. A projekt előnyösen érinti a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását. A megvalósuló építkezések jelentős munkaerőt kötnek le, így nagy számban jutnak munkához szakképzetlen munkások, illetve olyanok, akik nem rendelkeznek állandó munkahellyel. Az építkezések munkalehetőséget biztosítanak a környékbeli roma népesség számára is. A megújításra kerülő Piac egyértelműen pozitív hatással van a környékbeli vállalkozásokra, gazdasági társaságokra, mivel kulturált, jól felszerelt környezetet teremt termékeik értékesítéséhez. Mivel a Piacon döntően mikro- és kisvállalkozások kapnak helyet, ezzel a projekt egyértelműen hozzájárul versenyképességük növeléséhez. Külön kiemelendő, hogy a környékbeli kistelepüléseken működő, élelmiszertermeléssel és kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások értékesítési lehetőségei is javulnak a beruházással. A projekt a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi beilleszkedését a közösségi terek megteremtésén keresztül is segíti. A városban, illetve környékén élő vallási, etnikai kisebbségek a megújuló tereken nagyobb figyelem mellett szervezhetnek kulturális eseményeket, rendezvényeket, mely társadalmi beilleszkedésükre is előnyös hatással lehet.

144



5.5.3. Környezeti hatások

A projekt környezeti hatásai egyértelműen pozitívak. A pozitív környezeti hatások elsősorban két területen jelentkeznek: a forgalmi terhelés mérséklődése és a városi zöldfelületek növekedése területén. Nő a forgalomcsillapított övezetek száma, ami az Akcióterületen élők életminőségét javítja. A kapcsolódó számításokat a végleges Akcióterületi Tervhez kapcsolódó Költség-haszon Elemzés keretében végezhető el. A projekt megvalósulása következtében nő a zöldfelületek aránya az Akcióterületen, ami környezeti szempontból egyértelműen pozitívnak tekinthető. A zöldfelületek segítik a levegő szén-dioxid tartalmának megkötését, illetve javítják a lakosok életminőségét. A projekt keretében megvalósuló egyéb fejlesztések (pl. a Polgármesteri Hivatal esetében a digitális ügyintézés lehetőségeinek jobb kihasználása, ezáltal a papírfelhasználás csökkenése, illetve az intézmények jelenleginél korszerűbb fűtési rendszere) kisebb mértékben szintén a környezeti terhelés csökkenése irányába hatnak. A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés ideiglenes növekedésével, az építkezés hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében a kivitelezők kiválasztási eljárása során előírásra kerül, hogy a környezetet védő intézkedéseket (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal, munkálatok idejének környezetet kímélő megválasztása) a beruházás során hajtsák végre. A beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel (termelő tevékenység, növekvő káros anyag kibocsátás) nem kell számolni. Hosszú távon, mivel a projekt megvalósulását követően a forgalmi körülmények jelentősen javulnak, ez a közúti forgalom növekedését eredményezheti, ennek hatása azonban elenyésző. A növekvő gazdasági aktivitás (elsősorban a Piac környékén, ahol kereskedelmi vállalkozások települnek meg) szintén a forgalom növekedését eredményezheti.

145



12. Táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok Mutató neve

Mértékegység

Típus (output/ eredmény)

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Fajlagos vízfelhasználás mértéke Fajlagos energiafelhasználás mértéke

m3 Változó m3 kWh

eredmény eredmény

355 355

355 355

eredmény

26389

változó

eredmény

t/év

Teljes vízfelhasználás Termelés v. szolgáltatás egysége Teljes energiafelhasználás Termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (co2e) Ártalmatlanításra Ártalmatlanításra kerülő hulladék kerülő hulladék arányának mértéke Összes hulladék mennyisége A kistérségben élők A kistérségben élők foglalkoztatottságának foglalkoztatottságának mértéke száma A foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal Tudásmegosztásban kapcsolatos résztvevők száma tudásmegosztáson Össz munkavállalói részt vett létszám munkavállalók száma Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma

Célérték a fenntartási időszak végén

Mutató forrása

2011.10.31 2011.10.31

Célérték a projekt megvalósítási időszak végén 355 355

355 355

Kedvezményezett nyilvántartása Kedvezményezett nyilvántartása

25500

2011.10.31

25500

25500

Kedvezményezett nyilvántartása

132

132

2011.10.31

132

132


---

0

0

---

0

0

---

t

---

0

0

---

0

0

---

t

eredmény

98

95

2011.10.31

95

95


fő

eredmény

19956

19956

2011.10.31

19956

19956


fő

eredmény

78

78

2011.10.31

78

78


fő

eredmény

149

149

2011.10.31

149

149


fő

eredmény

4652

4652

2011.10.31

4652

4652


db

Eredmény

3

3

2011.10.31

3

3


db

eredmény

2

2

2011.10.31

2

2


146



5.6. Megvalósítás intézményi kerete

5.6.1. A városfejlesztés szervezeti rendszere

Nádudvar Város szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a Közgyűlés feladata. Ezen belül az Építési és Városfejlesztési Bizottságot elsősorban véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi és közreműködő jogosítványokkal ruházták fel: -

Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket döntésre előkészíti, Ellenőrzi a vagyonvédelmi jogszabályok betartását (közösen a Pénzügyi Bizottsággal, Javaslatot tesz önkormányzati költségvetési szervek, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok alapítására, átszervezésére, megszüntetésére (közösen a Pénzügyi Bizottsággal), Település városrendezési tervek felülvizsgálata, javaslat az ésszerű módosításra, városkép kialakítás, Beruházási programok véleményezése, Építési, telekügyek, kommunális szolgáltatások kérdésében, javaslattétel; Közlekedési ügyek, közterületek, köztemető fenntartásával kapcsolatos ügyek előkészítése, Építés – igazgatás közterület – használat, köztisztaság, háztáji jószágtartás körében rendeletalkotás előkészítése, Környezetvédelem terén a föld, a levegő, a víz tisztaságának védelme, Figyelemmel kíséri a területrendezéssel és településfejlesztéssel kapcsolatos pályázati, támogatási lehetőségeket, javaslatot tesz azok benyújtására, és segítséget nyújt a pályázatok, tervek összeállításához, A városban működő gazdálkodó szervek tevékenységének vizsgálata környezetvédelmi szempontok szerint, Kommunális létesítmények és működésük folyamatos vizsgálata, Helyi közlekedés helyzetének vizsgálata, erre vonatkozó javaslattétel, Utak, terek védelmére, fejlesztésére és karbantartására javaslattétel, Utca elnevezések felülvizsgálata, előterjesztés készítése, az ügyrendi bizottsággal közösen, Kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység figyelemmel kísérése, Közreműködés a földtulajdon rendezésében és mezőgazdasággal kapcsolatos önkormányzati feladatok végrehajtásában, A település lakosságának tájékoztatásában való közreműködés az Európai Unió felépítéséről, működéséről, Közreműködik az EU-s források, pályázati lehetőségek kihasználásában, Településfejlesztési programozás koordinálása, javaslattétel területi és tematikus programok készítésére, megvalósítására, Projekt-előkészítő és projektfejlesztő tevékenység koordinálása, projektjavaslatok véleményezése elsődlegesen a 2007-2013 közötti EUforrásokhoz kapcsolódóan, 147


-


Környezeti hatástanulmányok, tervek, megvalósíthatósági tanulmányok véleményezése a beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódóan, Kapcsolattartás az EU intézményrendszerével, forrásfeltárás, településközi, kistérségi partnerkapcsolati hálózatokba történő bekapcsolódás.

Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, de ezen általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő. A polgármester és a bizottságok elnökei tevékenységük összehangolása céljából Fejlesztési Tanácsot hoztak létre. A tanács feladata véleményező, javaslattevő, előkészítő, koordináló jellegű feladatok ellátása. A Fejlesztési Tanács városfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: − segíti a polgármestert a térségi szerepköréből eredő települési érdekek kiaknázásában, továbbá az Európai Uniós feladatokkal kapcsolatos tevékenységében, − feltérképezi és elősegíti a városfejlesztési lehetőségeket, és javaslatot tesz azok megvalósításra, − problémafeltárást végez – (szakértők bevonásával), majd azokat egyeztetve az igénybe vehető pályázati lehetőségekkel a megoldási javaslatokat továbbítja a döntést meghozó képviselőtestület felé, − részt vesz a városfejlesztést érintő valamennyi döntés-előkészítő és ellenőrző munkában. Az önkormányzat a tervezett fejlesztések végrehajtásához - Városfejlesztési Kézikönyvnek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervezési Útmutatójának megfelelően – felkészült arra, hogy egy tisztán fejlesztési profilú, 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Városfejlesztési Társaságot hozzon létre. Nádudvar Város Önkormányzata, mint alapító Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaságot hozott létre 2008. július 10.én. A KFT néhány adata: Székhely: 4181 Nádudvar, Petőfi u. 13. Bejegyző hatóság: Hajdú-Bihar Megye Bíróság, mint cégbíróság 148



Nyilvántartási száma: Cg.09-09-015373 A gazdasági társaság fő tevékenységei: • részt vesz a városfejlesztés tervezésében, • projektgeneráló és befektetés-ösztönző tevékenységet folytat, • partnerségeket hoz létre a fejlesztések megvalósításához állami, önkormányzati, piaci és civil szereplők részvételével, • koordinálja a városfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatási és társadalmasítási feladatokat, • felkutatja a további lehetséges pályázati forrásokat, és mozgósítja a potenciális magán beruházókat, • ellátja a projektek végrehajtásával kapcsolatos projektmenedzsment és egyéb adminisztratív feladatokat, • egyeztet, megállapodik és szerződést köt a befektetőkkel a gazdasági fejlesztések konkrét tartalmáról, valamint az azokhoz kapcsolódó garanciális elemekről, • részt vesz a fejlesztések érdekében végrehajtott ingatlangazdálkodási feladatokban, • biztosítja az akcióterületeken végrehajtott fejlesztések pénzügyi egyensúlyát, • megvalósítja az akcióterületek fizikai fejlesztéseihez kapcsolódó tartalmi fejlesztéseket (önállóan vagy megfelelő referenciákkal rendelkező partnerek bevonásával), • szükség szerint, egyedi szerződések keretében alvállalkozókat von be feladatainak ellátására. A társaság működésének fontos eleme, hogy az piaci körülmények között működik, de az értékesítésből, bérbeadásból és megbízásokból származó nyereségét visszaforgatja a városfejlesztési tevékenységekbe. Ennek garanciája az, hogy a városfejlesztő társaság 100 százalékos önkormányzati tulajdonban van, így működése az önkormányzat számára teljes mértékben átlátható. A városfejlesztési társaság létrehozásáról Nádudvar Közgyűlése dönt, a jogszabály tartalmazza a társaság működésének pontos feltételeit, a feladatellátással kapcsolatos felelősségi és hatásköröket, a társaság törzstőkéjének nagyságát, a városrehabilitációs támogatásokhoz biztosítandó önkormányzati saját forrás mértékét, valamint a szükséges humánerőforrásra vonatkozó elvárásokat. Külön rendelkezés alapján az önkormányzat megbízza a társaságot a városrehabilitáció megvalósítására egy megállapodás keretében, amelyben kitérnek a társaság pontos jogosítványaira és kötelezettségeire az akcióterülettel kapcsolatosan (pl. saját bevételek visszaforgatása a fejlesztésekbe, az évközi beszámolás, ellenőrzés és együttműködés rendje, a társaság díjazása). A városrehabilitációs programok megvalósítása során a társaság az önkormányzattal és a projektpartnerekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési 149



akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának, és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzésé A városrehabilitációs rendelet, és az ez alapján megfogalmazott társasági alapító okirat a jogszabályi előírások figyelembe vételével a következő területekre is kiterjed: • • • • • • •

Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása Az akcióterületek fejlesztése A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei A városfejlesztő társaság törzstőkéje, A városrehabilitációs feladatok elvégzésének fedezete

A fejlesztő társaság működésének célja az Önkormányzat városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel. Ennek megfelelően az Önkormányzatnak – mint többségi tulajdonosnak – nem érdeke, hogy osztalékra tegyen szert, hiszen a társaság bevételeinek minimum 90%-a is az Önkormányzattól származik. A társaság alapításának célja, hogy pénzügyi szempontból a leghatékonyabban, városrendezési és műszaki szempontból pedig az Önkormányzat által megjelenített közérdeknek a lehető legnagyobb mértékben megfelelve valósítsa meg a településfejlesztési célokat. Pénzügyi szempontból tehát az Önkormányzat a társaság nullaszaldós eredményében érdekelt.

150



26. ábra: A településfejlesztési és városüzemeltetési feladatok TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI és – VÁROSGAZDÁLKODÁSI Kft.

Gazdasági Csoport

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

VÁROSÜZEMELTETÉS

Fejlesztési koncepciók kidolgozásában való közreműködés

Magasépítés

Szolgáltatások

Ingatlanok műszaki fenntartása

Beruházások lebonyolítása

Iskola

Közbeszerzés

Önkormányzati ingatlanok fenntartása

Fürdő

Óvoda SZSZK

Hulladéklerakó Üzemeltetés fenntartása

Szakiskola

Piac

Sportlétesítmények

Temető

Gépkocsi üzemeltetés

Közterületek

Pályázatok Projekt menedzsment

Állategészségügy Ady Endre Általános Művelődési Központ

(Forrás: Nádudvar Polgármesteri Hivatal)

151

Park Utak



5.6.2. Projektmenedzsment szervezet

A projektmenedzsment team tagjainak kiválasztása során a projektgazda felelőssége, hogy olyan szervezeti struktúrát alakítson ki, amellyel eleget tud tenni a Támogatási Szerződésben és a releváns jogszabályokban foglaltaknak. A szervezet felállításakor a projektgazda a következő alapelveket veszi figyelembe: hatékony működés, piaci szemléletű menedzsment; biztosított legyen a napi kapcsolattartás és szoros együttműködés lehetősége a menedzsment team és az összes partner között; a városrehabilitációs projektek adminisztrációs terhei jelentősebbek a többi hazai és európai uniós finanszírozású projekthez képest; iratmegőrzés, ellenőrzések (2020-ig meg kell őrizni az iratokat és az ellenőrzések során, biztosítani kell a kompetens személyzet jelenlétét) – dokumentumok tárolására vonatkozó feladatok, előírások teljesítése; a tapasztalatok maximális mértékű hasznosítása; átláthatóság, nyomon követhetőség, számonkérhetőség, összeférhetetlenség kizárásának biztosítása; megfelelő pénzügyi, számviteli rendszer megléte; magántőke mozgósításának lehetősége; egyértelmű felelősségi és hatáskörök lehatárolása. A funkcióbővítő fejlesztés fenti alapelveinek és fejlesztés orientált szemlélet biztosítása érdekében Nádudvar új, független és önálló szervezeti egységként többségi önkormányzati tulajdonú Városfejlesztési Társaság létrehozására indokolt, mivel ez a szervezet képes a fenti alapelveknek megfelelni az alábbiak szerint: • •

•

• •

Hatékonyabb, rugalmasabb, átláthatóbb, piaci szemléletű menedzsmentet biztosít A gazdasági társasági formában működő városfejlesztő társaságnak a szervezet jogi formájából következően nyereséges gazdálkodásra kell törekednie, ezért vezetése a társaság eredményes tevékenységében érdekelt. A hatékony gazdálkodásra törekvő vállalatirányítási szemlélet érvényesül a városfejlesztési akció végrehajtásának irányítása során is, ezzel az akcióterületen megvalósításra kerülő fejlesztés gazdaságos végrehajtását, a közszféra finanszírozási eszközeinek hatékony felhasználását segíti elő. Középtávon egy olyan forrás és tervezési koordinációt valósít meg, mely révén az önkormányzat városfejlesztési és város rehabilitációs tevékenységei tervezhetők lesznek, és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik Magántőke bevonására alkalmas szervezet A társaság piaci viszonyok között a magánvállalkozásokra jellemző rugalmassággal dolgozik, másrészt tevékenysége az önkormányzat számára 152



teljes mértékben átlátható. A városfejlesztő társaság az egyes akciók végrehajtására külön szerződést – tervezési és megvalósítási megállapodást – köt az önkormányzattal, amely így – a megbízói helyzetét részletesen definiáló szerződésből adódóan – folyamatosan ellenőrizni tudja a társaság városfejlesztő tevékenységét, és szükség esetén a beavatkozásra is megvan minden lehetősége. 5.6.3. Részvétel a funkcióbővítő városfejlesztési projektekben

A városfejlesztő társaság, alapvető stratégiai és ügyvezetés jellegű feladatok ellátásával vesz részt a projektben. A társaság tehát az önkormányzat számára látja el a feladatot. A projektgazda és a közösségi támogatás fő kedvezményezettje az önkormányzat marad. Az önkormányzat rendeleti úton jelölte ki a városfejlesztő társaságot az önkormányzat városfejlesztő tevékenységeinek ellátására. A konkrét projekt vonatkozásában az önkormányzat szerződést köt a városfejlesztő társasággal, melyben megbízza a funkcióbővítő fejlesztési projekt lebonyolításával. A megbízás legalább a következő elemekre kiterjedően kerül írásba foglalásra: • A városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen (az önkormányzati rendelet tartalmának megfelelően) • Az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el • Az éves beszámolás és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendje • Az évközi rendszeres önkormányzati ellenőrzés rendje • A társaság díjazása • Az önkormányzattal, mint az ingatlanok tulajdonosával történő együttműködés formája Az ügyvezetési feladatok keretében a városfejlesztő társaság biztosítja a pénzügyi szabályosság tekintetében a konzorcium működését, ellenőrzi, hogy a partnerek a támogatási szerződés ütemezésének, pénzügyi feltételeinek megfelelően hajtják-e végre a meghatározott tevékenységeket, és biztosítja a partnerek megfelelően (pénzügyi, ütemezési, tevékenységbeli megfelelőség) elvégzett teljesítésének kifizetéseit. Amennyiben a felmerülő feladatok olyan szaktudást kívánnak meg, amely a Városfejlesztési Társaságon belül nem biztosítható, vagy nincs megfelelő kapacitás az elvárható minőségben történő megvalósításra, a társaság külső szervezetek szolgáltatásait (műszaki tervezés, tájékoztatás biztosítása, könyvvizsgálat, stb.) is igénybe veheti.

153



Az önkormányzati bizottságok valamit a társaság felügyelő bizottságának feladata a függetlenség és a szakmai szempontok érvényesíthetősége érdekében a városfejlesztés és az akcióterületei fejlesztések stratégiai irányainak meghatározására, valamint a megvalósítás ellenőrzésére terjed ki. Az operatív irányítás a városfejlesztő társaság kompetenciájába tartozik. 5.6.4. A Városfejlesztési Társaság főbb feladatai

A Városfejlesztési Társaság elsődleges feladatát a Nádudvar területén kijelölt akcióterületek fejlesztése, rehabilitációjának megvalósítása jelenti. A Városfejlesztési Társaság tevékenységei egyrészt a közösségi forrásokból megvalósuló fejlesztések ügyvitelére, másrészt az egyes akcióterületek közösségi és egyéb forrásokból való fejlesztésének előkészítésére fókuszálnak. A legfontosabb feladatok a következők: • Akcióterületi terv(ek) készítésében és felülvizsgálatában való részvétel • Az akcióterületi fejlesztések ügyvitele • Gazdaságfejlesztési elemek integrációja a fejlesztésekbe • A partnerek (gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási) koordinációja, és a lakosság bevonásának biztosítása • Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) • Fenntartás koordinációja • Ingatlangazdálkodási feladatok • További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása A városrehabilitációs tárgyú projektekben való közreműködés esetén az előzőekben ismertetett általános feladatok mellett projekt specifikusan a következő feladatok ellátását is a Városfejlesztési Társaság biztosítja: Partnerség megszervezése, konzorciumi megállapodás előkészítése Saját forrás biztosításának előkészítése Költségvetés-tervezés, beszámolás Irányító Hatósággal (IH), Közreműködő Szervezettel (KSz) való kapcsolattartás, a támogatási szerződés esetleges módosításainak kezdeményezése Döntés-előkészítés Támogatási szerződésben vállaltak teljesítése és a határidők betartása, monitoring Szakértők felkérése és megbízása Építéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatos fejlesztések koordinálása Pénzügyi elszámolás és jóváhagyás, pénzforgalmi felügyelet a támogatási szerződésnek megfelelően, számviteli feladatok Dokumentálás, adminisztratív jelentések összeállítása Kommunikációs feladatok, a lakosság tájékoztatása A projekt lezárása során ellenőrzés, értékelés, végső egyeztetés a KSz-szel

154



5.6.5. Projektmenedzsment szakmai kompetenciájának biztosítása

Az akcióterületi menedzsment szervezet hatékony működéséhez olyan szakemberek munkája szükséges, akik egyfelől releváns szakmai tapasztalattal bírnak saját szakterületükön, másrészt ismerik a közösségi támogatásokkal kapcsolatos eljárásrendet és tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek a projektek ügyvitelének területén. A Városfejlesztési Társaság feladatkörei és a Városközpont funkcióbővítő integrált projekttel kapcsolatos feladatok ellátása az ügyvezetői, pénzügyi, közbeszerzési, műszaki ellenőri és ügyintézői feladatkörök ellátását teszik nélkülözhetetlenné a szervezeten belül. A cégvezetést Ludmann Lajos ügyvezető látja el. A további pozíciók betöltése szakirányú végzettség, kompetenciák, tapasztalatok, valamint a szakterületen eltöltött idő és a személyiségjegyek alapján, pályázatos kiválasztás keretében valósul meg. 27. ábra:Városfejlesztési Társaság projektmenedzsment team Feladatkör Ludmann Lajos szakmai koordinátor

Pénzügyi munkatárs

Műszaki munkatárs

Ügyintéző

Asszisztens

Elvárt kompetenciák, tapasztalatok, végzettség • • • • • • • • • • • • • • • • •

Nagy volumenű, Strukturális Alapból finanszírozott projektek előkészítésében, megvalósításában való részvétel Közgazdász, jogász vagy építész egyetemi diploma Legalább középvezetői tapasztalat Menedzser szemlélet Jó kommunikációs készség Strukturális Alapból finanszírozott projektek előkészítésében, megvalósításában való részvétel Számviteli vagy pénzügyi felsőfokú végzettség Közbeszerzési tapasztalat Strukturális Alapból finanszírozott projektek eljárásrendjének ismerete Építő mérnöki diploma, és tapasztalat Műszaki ellenőri jogosultság és tapasztalat Strukturális Alapból finanszírozott projektek eljárásrendjének ismerete Közbeszerzési képzettség, és tapasztalat Üzleti ügyintézési ismeretek Számviteli alapismeretek Strukturális Alapból finanszírozott projektek eljárásrendjének alapszintű ismerete Jó kommunikációs készség

155

Szakterület en eltöltött idő

17 év

3 év

5 év

1 év

-



Az egyes személyek projekt megvalósításban betöltött legfontosabb feladatai a következők: Ügyvezető, szakmai koordinátor: - részt vesz a projekttel kapcsolatos önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok előkészítésében - szakmailag felügyeli a projekt végrehajtását - rendszeresen tájékoztatja a képviselőtestületet a projekt előrehaladásáról - biztosítja az idő- és erőforrástervek elkészítését, az aktuális mérföldkövek elérését - részt vesz a közbeszerzések tartalmának meghatározásában - folyamatosan figyelemmel kíséri a kivitelezést - részt vesz a projekttel kapcsolatos egyeztetéseken, folyamatos kapcsolatot tart partnerekkel és a megvalósításban érintett szervezetekkel - felügyeli a projekt megvalósításához kapcsolódó pénzügyeket Pénzügyi munkatárs: - koordinálja a projekt megvalósításához kapcsolódó pénzügyeket - előkészíti a szerződéses kötelezettségek finanszírozását, a saját erő rendelkezésre állását - megteremti a projekt likviditását, vezeti a pénzügyi tervezést - elkészíti a projekt-előrehaladási jelentések pénzügyi részét - ellenőrzi a projekt megvalósulása során keletkező számlákat - bonyolítja a kifizetéseket (utalványozás) - figyelemmel kíséri a kifizetések hatályos jogszabályait, illetve belső szabályzatokat, valamint a ROP-hoz kapcsolódó pénzügyi tájékoztatót Műszaki munkatárs: - koordinálja a projekt megvalósításához kapcsolódó építési előkészítést és kivitelezést - felülvizsgálja és véleményezi a tervezők által átadott engedélyezési és kivitelezési terveket - részt vesz a építési elemekre érkező pénzügyi és szakmai ajánlatok értékelésében - felügyeli és koordinálja az építési feladatok ütemtervnek és előírt tartalomnak megfelelő elvégzését - az önkormányzati érdekeket képviselve ellátja a műszaki ellenőri feladatokat - kapcsolatot tart a kivitelezőkkel Ügyintéző: - segíti a projektmenedzsment csapat munkáját - kapcsolatot tart a partnerekkel, megszervezi a tanácskozásokat - részt vesz a közbeszerzések jogszabályoknak megfelelő előkészítésében és lebonyolításában - elkészíti a projekt-előrehaladási jelentésekhez szükséges beszámolókat 156



- kapcsolatot tart a Közreműködő Szervezettel és az Irányító Hatósággal Asszisztens: - segíti a projektmenedzsment csapat munkáját - összeállítja a projekt-előrehaladási jelentéseket - kapcsolatot tart a partnerekkel, szervezi a tanácskozásokat - szervezi a projekthez kapcsolódó, a nyilvánosság biztosítására vonatkozó tevékenységeket - támogatja a cégvezetői feladatok végrehajtását, az adminisztratív feladatok ellátását 5.6.6. Várhatóan szükséges külső szolgáltatások a projekt megvalósításához

• Engedélyezési tervdokumentáció, kiviteli tervek készítése: alvállalkozóként építészeti tervezés az egyes projektelemekhez kapcsolódóan • Tájékoztatási tevékenység: az átláthatóság biztosítása érdekében, a projekt teljes időtartama alatt a megvalósul a nyilvánosság megteremtése • Kivitelezés: alvállalkozóként építéssel, kivitelezéssel foglalkozó (lehetőség szerint helyi) vállalkozások megbízása a városrehabilitációs munkálatokra • Közbeszerzési eljárások lebonyolítása: a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően, a kivitelezők kiválasztása érdekében • Könyvvizsgálói szolgáltatás • Jogi szolgáltatás • Műszaki ellenőrzés • Tervellenőrzés 5.7. Az Akcióterületi Terv megvalósításának nyomon követése, civil szereplők bevonása

A beruházások előrehaladásáról a Városfejlesztési Társaság félévente jelentést készít, melyet az Önkormányzati Képviselőtestület elé kell terjeszteni. Ebben összefoglalják az elért eredményeket, a felmerült problémákat, a pénzügyi előrehaladást, valamint a projektet érintő kockázatok kezelésében elért eredményeket. Amennyiben szükséges, a Társaság szakemberei javaslatot tesznek a projekt megvalósításának átütemezésére, illetve a Támogatási Szerződés módosítására, a jogszabályok adta kereteken belül. A Közgyűlésnek a funkcióbővítő beruházással foglalkozó ülései nyilvánosak, azokra meghívásra kerülnek a fejlesztésekben érintett civil szervezetek is, számukra az önkormányzat a hozzászólási jogot biztosítja. A Nádudvaron működő civil szervezetek tevékeny együttműködésére számítunk a helyi identitást erősítő akciók megvalósításában. A városban működő civil

157



szervezetekről egy katasztert készítettünk, mely bemutatja civil szervezetek célkitűzéseit, lehetséges városfejlesztési szerepét. 13. Táblázat Civil szervezetek Nádudvaron Civil szervezet megnevezése

Célkitűzés

A civil szervezetek bevonásának lehetőségei a projektelemek megvalósításába

Alapítványok Jövő Nemzedékéért Alapítvány 4181 Nádudvar, Fõ út. 133., Boros Lajosné, Tel.: 54/480-255 E-mail: [email protected]

Az egészségkárosodott, fogyatékos halmozottan sérült gyermekek segítése, mozgásszervi rehabilitációja, beszédkészségének fejlesztése.

Közgyűjteményi Alapítvány 4181 Nádudvar, Fõ út. 133. Ludmanné Papp Ilona, Tel: 54/480-255; 480-381 Web: http://www.nadudvarikincseshaz.hu/

A házban a látogatók a hortobágyi és hajdúsági táj múltjával, földrajzával, Nádudvar néprajzával, környezeti problémáival ismerkedhetnek meg játékos formában. Nádudvar közművelődésének támogatása, zenei események szponzorálása, rendezése

E-mail: [email protected] Liszt Ferenc Kórus Alapítvány 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Tótné Budaházi Judit Tel:30/9551-474 E-mail: [email protected] Nádudvar Művelődéséért és Sportjáért Alapítvány 4181 Nádudvar, Fõ út. 119. Dr. Danka József, Tel.: 30/229-1267 E-mail: [email protected] Reménység Alapítvány 4181 Nádudvar, Fõ út. 123. Õz Lajos, Tel.: 54/527-063 E-mail: [email protected]

Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Barna Sándorné, Tel.: 54/480-730, E-mail: [email protected]

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

Sportélet támogatása


Olyan tartós közérdekű gyógyító, oktató, segítő munka, melynek főbb feladatai a beteg, fogyatékos, hátrányos helyzetű autista és autisztikus sérültek életének segítése kulturális örökség megóvása, hagyományőrzés, kézműves mesterségek képzési feltételeinek javítása, tehetséges, fiatal alkotók bemutatása

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában

Pedagógusok szakmai felkészítésének segítése

Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban

www.szulofoldunknadudvar.hu Vidám Évek a Nádudvari Óvodákért Alapítvány 4181 Nádudvar, Kossuth u. 8. Nagyné Erdõs Gyöngyi Tel.: 54/480 715, 54/529 094 e-mail: [email protected]

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban

Egyesületek Európai Nádudvarért Kistérségi Egyesület 4181.Nádudvar Szikoldal u. 13.

Nádudvar város felzárkóztatása, európai

158

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok


Civil szervezet megnevezése

Célkitűzés

Csoma Sándor Tel.:30/9689-354 E-mail: [email protected]

minőségű élettér megteremtése

Galamb és Kisállattenyésztõk Egyesülete 4181 Nádudvar, Ságvári u. 68 Majoros Gábor, Tel.: 30/3089-543

galambok és más kisállatok tenyésztésének népszerűsítése; a tenyésztők társadalmi összefogása, érdekeinek képviselete, szakismereteik gyarapítása, a tenyésztés eredményességének sokoldalú segítése, ezekkel kapcsolatos rendezvények szervezése Az Egyesület célja: elsősorban a nagycsaládosok támogatása, a nagycsaládok által képviselt értékek felmutatása a társadalom számára, az érdekek képviselete, hátrányos megkülönböztetésük csökkentése, valamint a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösséggé szervezése. Kulturális élet, közművelődés támogatása

"Mindent a családért" Nádudvari Nagycsaládosok Egyesülete 4181 Nádudvar, Tolbuchin u. 2. Csébi Zoltánné Tel.: 70/3249-496 Web: http://nadudvarine.extra.hu/news.php E-mail: [email protected]

Nádudvari Ifjak Csoportja a Kultúráért 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Kovács Herman Tel.: 30/299-6299 E-mail: [email protected] Nádudvari Sportegyesület 4181 Nádudvar, Fõ út 119. Szkupi Tibor Tel.: 30/2891-695 web: www.nadudvarise.mlap.hu E-mail: [email protected] Nádudvar Turizmusáért Egyesület 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Csoma Sándor Tel:30/9689-354 E-mail: [email protected] Sporthorgász Egyesület Nádudvar 1960 4181 Nádudvar, Malom u. 5. Juhász Sándor Tel.: 20/806-8988 E-mail: [email protected] Tegyünk Nádudvarért Egyesület 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Csirmaz Imre Tel.: 30/9351-683 E-mail: [email protected] Vadvíz 2009 Sporthorgász Egyesület Nádudvar 4181 Nádudvar, Mártírok út 3. Nagy István


A civil szervezetek bevonásának lehetőségei a projektelemek megvalósításába megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában


A Nádudvari Sportegyesület 1923-ban alapították. Fő célja a városi sportélet szervezése, nádudvari csapatok, sportolók bajnoki szerepeltetése, utánpótlás nevelés. A térség megismerésének segítése az érdeklődőknek, programok szervezése

Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban

A tagok és a vendéghorgászok számára kellemes, kulturált körülmények közötti kikapcsolódást biztosítson.


Nádudvar város kulturális életének támogatása

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel PR tevékenységek megvalósításban

Tagjai horgászérdekeinek képviselete. Tagjai nevelése a halászati jogszabályok

Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi

159

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel PR tevékenységek megvalósításban


Civil szervezet megnevezése

Célkitűzés

Tel.: 30/915 - 7437 Web: www.vadviz2009she.hu

betartására, a horgászetika szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére. A sporthorgászattal is hozzájárulni a szabadidő kulturált eltöltéséhez. A sporthorgászat fejlesztése és népszerűsítése.

E-mail: [email protected].


A civil szervezetek bevonásának lehetőségei a projektelemek megvalósításába megújulást célzó programokban

Egyéb szervezetek Nádudvari Polgárőr Közhasznú Egyesület 4181 Nádudvar, Fõ út. 119. Simon Miklós, Tel.: 30/4882-223 E-mail: [email protected] Kéknefelejcs citerazenekar 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Szabó Józsefné, Tel.: 30/557-7395 E-mail: [email protected]

Közrend, közbiztonság, biztosítása, a bűncselekmények megelőzése.

Részvétel a társadalmasításban Részvéte az akcióterületen megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos kommunikációban

Kéknefelejcs citerazenekar együttes támogatása

Liszt Ferenc kórus 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Czikainé Holoda Edit, Baranyai Etelka Tel.: 30/912-2031 E-mail: [email protected] Magyar Vöröskereszt nádudvari alapszervezete 4181 Nádudvar,Bajcsy-Zs. u. 6. Lovas Imréné Tel.: 54/480-303

Liszt Ferenc kórus együttes támogatása

Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar megyei szervezetének nádudvari alapszervezete 4181 Nádudvar, Hattyú u. 4. Apagyi Györgyné, Tel.: 30/469-2461 Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet 4181 Nádudvar Alkotmány u. 48-50. Horváth Tibor Tel.: 70/3354-700 Web: http://romaszervezet.oldal.biz/ és http://5mp.eu/web.php?a=tanodatibinadudvar E-mail: [email protected]

Humanitárius eszmék, értékek terjesztése. Katasztrófa helyzetekre való felkészülés és segítségnyújtás. Egészség és szociális gondoskodás területén szociális és gyermekvédelmi intézmények működtetése, rászorultak segítése, véradók szervezése, elsősegélynyújtás oktatása, egészséges életmódra nevelés Mozgáskorlátozottak segítése

Részvéte az akcióterületen megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos kommunikációban

Oktatás, korrepetálás, bűnmegelőzés, roma és nem roma személyek életkörülményeinek javítása és felzárkóztatása.

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

160

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában



5.8. Üzemeltetés, működtetés

A funkcióbővítő beruházás során megvalósuló egyes projekt-elemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja. A pontos üzemeltetési költségek a műszaki tervek ismeretében kalkulálhatók, azok részletesen a részletes Akcióterületi Tervben kerülnek ismertetésre. 5.8.1. Az egyes projekt-elemek működésének, fenntartásának leírása

Polgármesteri Hivatal: az új hivatal üzemeltetése az eddigi költségekhez képest megtakarítást jelent, mivel az eddigi szétszórt, több helyiségben működő intézményi egységek egy helyre költözik, csökkentve ezzel a fenntartási költségeket. Az épület kialakításánál a beruházó az energiahatékonysági szempontokra is tekintettel lesz (korszerű fűtési és hőszigetelő berendezések, energiakímélő informatikai eszközök). Az üzemeltetés pontos költségvetésének kiszámítása a részletes építési tervek kidolgozását követően lehetséges. Fő utca, Jókai, Kossuth út, Ady és Kossuth tér rekonstrukciója, Emőd I. tó: A közterület rehabilitációs projektek megvalósítása után a kialakítandó zöldfelületek, burkolatok fenntartása rendszeres gondozást igényel, melyet az önkormányzat alapvetően saját forrásból kíván megvalósítani. Ennek költségei a területrendezési tervek pontos kialakítása után számíthatók ki. Piac és buszállomás, köztéri WC: fenntartási és üzemelési költségvetését a műszaki tervek ismeretében lehetséges meghatározni, ezek a részletes Akcióterületi Terv keretében kerülnek ismertetésre.

Soft projektelemek: A soft projektelemek nem igényelnek fenntartási tevékenységet. A funkcióbővítő fejlesztéshez kapcsolódó magánberuházások: A kapcsolódó magánberuházások üzemeltetését a befektető magántársaságok végzik, ezek költsége szintén a részletes műszaki tervek ismeretében határozható meg. Gazdasági tevékenységek: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Fenntartás

Kossuth téri húsbolt átépítése Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Kossuth-tér

Házszám:

Helyrajzi szám:1790/2 Fenntartó: 100%-ban a Nádudvari Településfejlesztési és 161



Városgazdálkodási Kft Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ bérköltség : 6.000. eFt ‐ rezsi költségek: 3.000 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 1.000 eFt ‐ alapanyag költsége: 42.000 millió Ft Várható bevétel – árusításból - éves szinten: 54.000 millió Ft Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Fenntartás

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Fenntartás

Piac felújítása Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Piac

Házszám:

Helyrajzi szám: 1790/1 Fenntartó: 100%-ban az Nádudvar Város Önkormányzat, üzemeltetési feladatokat a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ egyéb költségek (karbantartás,takarítás stb): 1.000 eFt Várható bevétel – bérleti díjakból - éves szinten: 1.200 millió Ft Üzletek kialakítása a buszvárónál Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Kossuth-tér

Házszám:

Helyrajzi szám:1790/1 Fenntartó: 100%-ban a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 3.000 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 1.000 eFt Várható bevétel – bérlet - éves szinten: 5.000 millió Ft

Közféra funkció: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Fenntartás

Polgármesteri Hivatal bővítése I. ütem Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Fő

Házszám: 119

Helyrajzi szám:423

Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 6.000 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 1.000 eFt A fenntartás költségeit éves költségvetéséből biztosítja az Önkormányzat.

Közösségi funkció:

162




Református templom külső felújítása Nádudvar Református Egyházközség (konzorciumi partner)


Sportlétesítmény a Jókai utcán Nádudvar Város Önkormányzata

Utca: Fő utca

Házszám: 121.

Helyrajzi szám:422

Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Református Egyházközség Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 800 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 100 eFt A fenntartás költségeit éves költségvetéséből biztosítja az Egyházközség.

Utca: Jókai utca

Házszám: 4.

Helyrajzi szám:431

Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzata Üzemeltető: Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. Fenntartás várható költségei éves szinten: ‐ rezsi költségek: 500 eFt ‐ egyéb költségek (karbantartás,stb): 300 eFt A fenntartás költségeit éves költségvetéséből biztosítja az Önkormányzat.

Városi funkció: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

Fenntartás

Infrastruktúra fejlesztés, közterület-humanizálás, Ady-téri park felújítása Nádudvar Város Önkormányzata Utca: Fő u, Házszám: Helyrajzi szám Jókai u, 119; 139-140 434,808/2,938/1,938/3,939,944,3594/1 Ady u, Ady-téri park Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 650.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik 163



Tevékenység neve Emőd 1. tó fejlesztése Tevékenység Nádudvar Város Önkormányzata gazdájának megnevezése Tevékenység Utca: --Házszám: --Helyrajzi szám: 421,433/2, helyszíne 433/3,434,449/1 Fenntartás Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 650.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne Fenntartás

Kossuth-tér fejlesztése Nádudvar Város Önkormányzata


Buszváró felújítása, kerékpártároló Nádudvar Város Önkormányzata

Utca: Kossuth-tér

Helyrajzi szám: 1788/13 Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 650.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik

Utca: Piac tere

Házszám: --

Házszám:

Helyrajzi szám: 1790/1 Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 1.250.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik

Tevékenység neve Köztéri WC kialakítása Tevékenység Nádudvar Város Önkormányzata gazdájának megnevezése Tevékenység Utca: --Házszám: --Helyrajzi szám 1790/1 helyszíne 164


Fenntartás


Fenntartó: 100%-ban a Nádudvar Város Önkormányzat a fenntartója, a terület karbantartását a Nádudvari Városfejlesztési Kft. végzi Fenntartás várható költségei éves szinten (karbantartás): 480.000 Ft, mely biztosítása az önkormányzat költségvetéséből történik

165



6. Pénzügyi terv 6.1. Pályázat előzetes összefoglaló pénzügyi terve 6.1.1. Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve

14. Táblázat: A teljes akcióterület pénzügyi terve

ÉAOP,Funkcióbővítő, integrált település fejlesztésék támogatása keretében

Finanszírozás Fejlesztendő forrása funkciók

Lehetséges projektelemek

Beruházási költség (eFT)

Városi


34 482

Gazdasági

Piac felújítása (térburkolat,árusítóhelyek kialakítása)

78 083

Városi Városi Gazdasági Gazdasági

Buszváró felújítása, kerékpártároló kialakítása, Köztéri WC átépítése Üzletek kialakítása a buszvárónál

Közszféra

Kossuth téri húsbolt átépítése Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem

Városi Városi

Infrastruktúra-fejlesztés, közterület-humanizálás Ady téri park felújítás Emőd 1 tó

Közösségi Közösségi Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb Egyéb

Ref. templom külső felújítása Sportlétesítmény Helyi identitást erősítő akciók (szoft elemek) Tájékoztatás, nyilvánosság Projekt menedzsment Könyvvizsgálat Tervellenőr Projekt előkészítés Tartalék keret Műszaki ellenőrzés Összesen:

166

27 016 7 174 19 237 11 137 118 000

57 177 49 006 25 448 139 520 15 000 6 800 29 000 3 400 2 800 88 500 35 500 8 450 755 730


Finanszírozás Fejlesztendő forrása funkciók Városi Közösségi

Városi Gazdasági

Közösségi

Iskola (konyha és étterembővítés, sportcsarnok, energetikai beruházás)

75 000

Városi

Emőd 1 tó turisztikai célú hasznosítása, 2. ütem örökségporta kialakítása

45 000

Városi Városi Önkormányzati

Beruházási költség (eFT)

Ady tér rekonstrukció ÁMK felújítása Polgármesteri Hivatal bővítése 2.ütem Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése Rendőrség épület kiváltása, gyógyszertár építése Közlekedés építés, infrastruktúrafejlesztés Parkoló kialakítása

Közszféra

Gazdasági Közösségi Közösségi Városi Összesen: Gazdasági Gazdasági Közösségi

Gazdasági Magánerő

Lehetséges projekt-elemek


Gazdasági Gazdasági Közösségi Gazdasági Gazdasági Gazdasági Összesen:

Fürdő fejlesztése (gyógyászati rész, fedett termál rész, nyári bejárat, üzletsor, apartmanház, kemping, élménymedence építés. Kincsesház fejlesztése Óvoda bővítése csoportszobával Új posta és rendőrség építése Kereskedelmi szolgáltatóház építése Szálloda építése Lakótelep városrehabilitációja Egységes arculatkialakítás, kereskedelmi létesítmény fejlesztés Kereskedelmi célú fejlesztés, üzlet homlokzat rekonstrukció Üzlet rekonstrukció, vendéglátó létesítmény kialakítása Új társasház építése (14 lakás+2 iroda+6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítása Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kísérőgáz hasznosító energetikai beruházás

167

50 000 98 000 105 000 80 000 45 000 120 000 15 000

70 000 20 000 25 000 50 000 798 000 85 000 120 000 80 000

65 000 25 000 45 000 60 000

75 000 350 000 905 000



6.1.2. Pályázat pénzügyi terve

15. Táblázat: az akcióterületen EAOP pályázat finanszírozással megvalósuló projektek

Sorszám


Funkció

Beruházási költség

Támogatás százalékban

Támogatás forintban

Saját erő

1


Városi

34 482 008

85,00%

29 309 707

5 172 301

2 3 4

Piac felújítása(térburkolat,árusítóhelyek kialakítása) Buszváró felújítása,kerékpártároló köztéri wc átépítése

gazdasági Városi Városi

78 083 000 27 016 200 7 173 800

50,00% 85,00% 85,00%

39 041 500 22 963 770 6 097 730

39 041 500 4 052 430 1 076 070

5


gazdasági

19 237 500

50,00%

9 618 750

9 618 750

6

11 137 500

50,00%

5 568 750

5 568 750

118 000 000

85,00%

100 300 000

17 700 000

8

Kossuth téri húsbolt átépítése gazdasági Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem közszféra Infrastruktúra-fejlesztés,közterülethumanizálás Ady téri park felújítás városi

57 176 500

85,00%

48 600 025

8 576 475

9

Emőd 1 tó

városi

49 006 250

85,00%

41 655 313

7 350 938

10


közösségi

25 448 115

85,00%

21 630 898

3 817 217

11

Sport létesítmény Jókai utcán közösségi Építési elemek összesen: Helyi identitást erősítő akciók (szoft elemek) szoft Tájékoztatás, nyilvánosság egyéb

139 519 625 566 280 498

85,00% 78,2966%

118 591 681 443 378 123

20 927 944 122 902 375

15 000 000 6 800 000

78,2105% 78,2105%

11 731 582 5 318 317

3 268 418 1 481 683

7

12 13

168


14 15 16 17 18 19


Projekt menedzsment egyéb Könyvvizsgálat egyéb Tervellenőr egyéb Projekt előkészítés egyéb Tartalék keret egyéb Műszaki ellenőrzés egyéb Egyéb költségek összesen: Mindösszesen:

29 000 000 3 400 000 2 800 000 88 500 000 35 500 000 8 450 000 189 450 000 755 730 498

169

78,2105% 78,2105% 78,2105% 78,2105% 78,2105% 78,2105% 78,2966% 78,2966%

22 681 058 2 659 159 2 189 895 69 216 332 27 764 743 6 608 791 148 169 877 591 548 000

6 318 942 740 841 610 105 19 283 668 7 735 257 1 841 209 41 280 123 164 182 498



6.1.3. Megvalósítás ütemezése

16. Táblázat: Az akcióterületen EAOP pályázat finanszírozással megvalósuló projektek megvalósítási ütemezése Már rendelkezésre áll

2009 I.

IVS, ATT Műszaki tervek Tanulmányok, felmérések, üzleti terv Feltételes közbeszerzés

II.

III.

2010 IV. I. II. III. Előkészítés

folyamatban folyamatban folyamatban --Végrehajtás

A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projektmenedzsment Gazdasági funkció Tevékenység I. Piac felújítása Tevékenység II.Üzletek kialakítása Tevékenység III. Húsbolt átépítése Közösségi funkció Tevékenység I. református templom fejlesztése Tevékenység II. Sport létesítmény a jókai útcán Városi funkció Tevékenység I. Kosuth tér felújítása Tevékenység II. Buszváró felújítása és kerékpártároló kialakítása Tevékenység III. Köztéri WC fejlesztése Tevékenység IV. Emőd 1. tó környezetének rendezése Tevékenység V. Infrastruktúra fejlesztés, Ady tér Közszféra funkció

170

2011 IV.

I.

II.

III.

2012 IV.

I.

II.

III.

IV.

Nádudvar belvárosának funkcióbővítő, integrált fejlesztése Tevékenység I. Polgármesteri Hivatal Kiegészítő („soft”) elemek (ERFA típusú) Városmarketing akciók, egyéb fórumok, kampányok, akciók Kulturális programok, rendezvények

171




6.2. Kockázatok elemzése

Kockázatelemzési mátrix A bekövetkezhető kockázatok lehetnek: szakmai, szervezeti/együttműködési és pénzügyi kockázata. 17. Táblázat: Szakmai/szervezeti/együttműködési kockázatok Valószínűség (1-7)

Hatás (1-7)

A kockázat kezelésének módja

1

3

A közreműködő szervezetek részére rendszeres fejlesztési, partnerségi ülés, menedzsment tréning, valamint az egyenlő részvétel joga csökkenti az együttműködésben rejlő kockázatokat.

A szolgáltatások nem megfelelő kihasználtsága

2

3

A lakosság folyamatos tájékoztatása, lakossági fórumokon, szórólapokon, média útján

Civil szervezetek érdekérvényesítés

2

2

E szervezetek bevonása, együttműködés, kapcsolatteremtés

Lakossági ellenállás a kivitelezések okozta nehézségek miatt

3

3

A lakosság folyamatos tájékoztatása, lakossági fórumokon, szórólapokon, média útján.

Az új beruházások által biztosított foglalkoztatásban megfelelő számú és részt venni kívánók motiváltsága

3

2

E kulcsfeladatnál a motivációra és a többcsatornás tájékoztatásra építünk: egyrészt lakossági fórumokon, illetve a célcsoporttal foglalkozó szervezetek útján.

Kockázat

A program megvalósításában több szervezet vesz részt, egymás felerősítése, a szinergia elvének érvényesülése érdekében. Nem megfelelő együttműködés.

szervezetlensége,

gyenge

172

erősítése,



18. Táblázat: Pénzügyi/műszaki kockázatok Kockázat

Valószínűség (1-7)

Hatás (1-7)


A projekthez kapcsolódó kisajátítási eljárások elhúzódnak, emiatt a projekt késedelmet szenved, vagy költségei megnőnek

7

4

Az önkormányzat, számolva az ehhez kapcsolódó nehézségekkel, a terület-rehabilitációhoz kapcsolódó ingatlanvásárlásokat megtervezte. Ennek megfelelően a beruházással érintett magántelkek esetében a tárgyalások folyamatban vannak, és a tervek szerint ezek a megbeszélések nem érintik a projekt lebonyolítását.

Az építési beruházások engedélyezése nehézségekbe ütközik, ami a projekt ütemezését veszélyezteti

4

6

Az önkormányzat megkezdte a beruházás előkészítését, így az engedélyezési tervdokumentációk összeállítását. Elkészült azon projekt-elemek listája, amelyek engedély kötelesek, az önkormányzat ezek műszaki előkészítését megkezdte. Valamennyi projekthez engedélyezési és megvalósítási ütemterv készült, melynek alapján a beruházás terv szerinti ütemezése biztosítottnak tekinthető.

Az egyes projektek részletes terveinek kidolgozása során a költségvetés nem várt műszaki nehézségek miatt jelentősen megnő

3

2

Az önkormányzat által kidolgozott projekt-elemek egy részére tanulmányterv került kidolgozásra, az ilyen esetekben a kockázat kisebb. A többi, nem kidolgozott projekt-elem esetében a költségvetés jelentős „biztonsági tartalék” figyelembe vételével készült, melynek alkalmazásával csökkenthetők az ezzel kapcsolatos kockázatok.

A beruházások során keletkező nehézségek miatt a projektek megvalósításának ütemezése elhúzódik, illetve költségvetése megnő

3

3

A kockázat bekövetkezte alapos tervezéssel jelentősen csökkenthető. Ennek érdekében az önkormányzat a kiválasztott projektek esetében már korábban megkezdte a tervdokumentációk kidolgozását. Ugyanakkor mind a költségvetés, mind az ütemezés tervezésénél a legrosszabb verzióval számolt az önkormányzat, melynek köszönhetően a

173


Kockázat


Valószínűség (1-7)

Hatás (1-7)


jelentősebb csúszások elkerülhetők A beruházás következtében jelentkező fennakadások a lakosság elégedetlenségét válthatják ki

2

3

A beruházás gondos megtervezésével elkerülhetők a felesleges nehézségek, torlódások. A közlekedési beruházások ütemezését előre megtervezi az önkormányzat, hogy azok a lehető legkevesebb fennakadást okozzák. Ugyanakkor a fejlesztés megfelelő kommunikációja (célok, ütemezés) jelentősen enyhítheti a kritikák élét.

A projekt-menedzsment szervezet számára nehézségeket okozhat az újszerű intézményi struktúra, illetve a nagyszámú projekt egyidejűleg történő lebonyolítása.

2

2

Az önkormányzat korábban rendszeresen együttműködött magánberuházókkal az egyes projektek lebonyolítása kapcsán, így ezen a téren megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik. Szintén jelentősek az önkormányzat munkatársainak, szakértőinek tapasztalatai a támogatásból finanszírozott projektek lebonyolításában is. Ez a háttér megfelelően csökkenti a kezdeti nehézségekből származó kockázatot.

Támogatási forrás kifizetésének elhúzódása

2

2

Az önkormányzat a beruházás lebonyolítására pénzügyi tervet készített, mely tartalék keret biztosításával áthidalja a pénzügyi csúszásokat.

174



A projekt üzemeltetése kapcsán az alábbi kockázatok merülnek fel: A nemzetgazdaság teljesítményének ingadozása csökkenti a vállalkozások beruházási kedvét és rontja eredményességüket, az esetlegesen várt fejlesztések elmaradnak A projekt hatásainak teljes megvalósulásához szükséges a magántőke (a projekt részeként feltüntetett beruházásokon túlmutató) hozzájárulása is. Az önkormányzat szabályozási hatáskörén kívül eső piaci körülmények alakulása ugyanakkor hatással van a befektetői döntésekre, és a nem megfelelően stabil piaci háttér elbizonytalaníthatja a befektetőket. A bekövetkezés valószínűsége: alacsony Hatása a projekt céljaira: közepes Az önkormányzat nagy hangsúlyt helyez a vonzó befektetői környezet kialakítására, mind a háttér infrastruktúra, mind a jogi szabályozás tekintetében. A versenyképes környezet kialakításával az esetleges negatív külső hatások ellensúlyozhatók. A projekt-menedzsment szervezet számára nehézségeket okozhat az újszerű intézményi struktúra, illetve a nagyszámú projekt egyidejűleg történő lebonyolítása. Az önkormányzati fejlesztési társaság újszerű finanszírozási, szervezeti struktúrája kezdetben a munkatársak tapasztalatlanságából adódóan fennakadásokat okozhat a feladatok megtervezése és végrehajtása során. A bekövetkezés valószínűsége: alacsony Hatása a projekt céljaira: alacsony

175



7. Az előkészítettség állapota 7.1. Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv

Általános szükségletfelmérés A nádudvari Integrált Városfejlesztési Stratégia egzakt helyzetértékelésének összeállítása érdekében kérdőívek segítségével vontuk be a lakosságot. A nem reprezentatív felmérés keretében a kérdőíveket 200 példányban küldtük ki, illetve azok az egyes közintézményekben is hozzáférhetőek voltak, ennek alapján a válaszadási hajlandóságot jónak minősítettük, hiszen 136 kérdőív érkezett vissza, illetve került feldolgozásra. A kérdőív hierarchiáját egészen az általános megközelítéstől a városlakók, illetve a potenciális érintettek zónákra vonatkozó preferenciáit figyelembe véve építettük föl. Szerkezete könnyen áttekinthető, bárki számára egyszerűen kitölthető, értelmezhető. A kérdőív bevezető része Nádudvar legfőbb erősségére vonatkozik, mely kérdéskör keretében a megkérdezettek legnagyobb arányban a turizmust, illetve a népművészetet jelölték meg. A turizmus erősségét a térségben reprezentatívan tükrözi, hogy az elmúlt tíz év távlatában a turisztikai szálláshelyek kínálata a városban a magán-, és kereskedelmi férőhelyek tekintetében bővült. Nádudvar város térségi idegenforgalomban betöltött szerepét nagymértékben meghatározza a Hortobágyi Nemzeti Park közelsége, a gyógyfürdő, valamint a belvárosban és a lakóövezetben elhelyezkedő két tó környéke. A négy medencével – úszómedence, termál strandmedence, termál ülőmedence és gyermekmedence – rendelkező gyógyfürdő meghatározó turisztikai vonzerőt képvisel. A település felszíni vízkészletéből idegenforgalmi jelentőséggel a város határában található jóléti halastavak bírnak, melyek horgászati célú hasznosítása pedig már jelenleg is zajlik. A népművészet meghatározó szerepét példázza, hogy Nádudvar gazdag a régi paraszti kultúra emlékeiben, a népi mesterségek ápolásában. A városban elhelyezkedő fazekas-, illetve kézműves műhelyek meghatározó szerepet játszanak ezen hagyományok ápolásában. A kérdőív további értékelése következtében az ok-okozati összefüggés a három legsúlyosabb problémára, illetve a három legfontosabb fejlesztésre vonatkozóan egyértelműen kiolvasható. A válaszadók az érintett területet illetően legsúlyosabb problémaként – szignifikáns különbséggel – jelölték meg a munkanélküliséget, illetve a fejletlen infrastruktúra problémáját, melyhez a „legfontosabb fejlesztések”

176



sorában szorosan illeszkedik a megjelölt munkahelyteremtés, illetve infrastruktúrafejlesztés. A munkanélküliség problémája – a számadatok alapján – erőteljesen sújtja ezt a térséget, hiszen annak mértéke a 2002-től 2006-ig terjedő időintervallumban kb. 40 százalékkal növekedett, napjainkban a munkanélküliek aránya 7,4 %-ra tehető, mely adat az országos átlaggal hozzávetőlegesen megegyezik. A Nádudvart érintő legsúlyosabb problémaként szerepeltetett infrastruktúrát a többségében szilárd burkolattal ellátatlan belterületi utak leromlott állapota, a megoldatlan tömegközlekedési adottságok, s az elavult vonalas infrastruktúra jellemzi. A város gépkocsival ugyan megközelíthető, s az autóbuszos közlekedés is megoldott, a bel-, illetve külterületi utak azonban felújításra szorulnak, a vasútvonal is csupán az ipari forgalom számára üzemeltetett. A vonalas infrastruktúra tekintetében a szennyvízhálózat kiépítésével ugyan némileg javult a lakóterület ilyen irányú ellátottsága, azonban a vízvezeték-hálózat elavult. A válaszadók a lefedett területet sújtó kiemelkedő problémaként jelölték meg továbbá a közlekedést, mellyel a legszükségesebb fejlesztések sorában a kerékpárút létesítés párosul.

A városlakók helyzetértékelése a megadott szempontok alapján Tényezők Belterületi utak állapota Belterületi járdák állapota Belterületi kerékpárutak állapota, kerékpáros közlekedés feltételei Közmű infrastruktúra kiépítettsége Egészségügy Az egészségügyi intézmények műszaki állapota Képzés, oktatás Az oktatási intézmények műszaki állapota Kultúra, szabadidő, sport Kulturális, szabadidő és sport Szociális létesítmények állapota Parkok, közterek aránya Parkok, közterek állapota Közhivatalok műszaki állapota Közhivatalok elérhetősége/elhelyezkedése a városban Vállalkozási feltételek a városban

177

Súlyozott értékek 311 316 166 368 364 399 417 475 356 360 435 383 394 430 488 298



Tényezők Üzleti szolgáltatások (tanácsadás, képzés, infrastruktúra stb.) elérhetősége Munkalehetőségek a városban Vásárlási lehetőségek elérhetősége Kereskedelmi egységek színvonala Pénzügyi szolgáltatások elérhetősége (bankok, biztosítók stb.) Turisztikai programok színvonala Szálláshelyek száma, kapacitása A város idegenforgalmi látványosságainak műszaki állapota A város tömegközlekedéssel való megközelíthetősége Tömegközlekedés feltételei Parkolóhelyek aránya a városközpontban

Súlyozott értékek 336 192 397 414 413 331 381 391 306 286 282

(Forrás: Saját szerkesztés) A fenti táblázat adatsora az infrastruktúra, az egészségügy, az oktatás, a kultúra, s az egyéb szolgáltatások főbb kategóriák köré szerveződik, melynek segítségével ezen tényezők jelenlegi helyzetét értékeltük. A szélsőséges súlyozott értékek összehasonlító elemzésének vizsgálatakor megállapítható, hogy a legtöbb negatívummal említett terület a közlekedéssel kapcsolatos. Éppen megfelelőre értékelték a válaszadók a tömegközlekedés feltételeit, ám ennél is rosszabb az összkép, ha a városközpontban kialakított parkolóhelyek arányát vesszük számba. Ha pedig mindehhez még hozzáadjuk a belterületi utak és járdák állapotát, még hangsúlyosabb lesz a minősítés. A belterületi kerékpárutak állapotáról – hiszen mégis csak kerékpáron közlekednek a legtöbben – és a kerékpáros közlekedés feltételeiről is egyenesen minősíthetetlen a válaszadók jellemzése. Mindez pedig meghatározza a tennivalók prioritását, és a fejlesztés irányait is. A városlakók által végzett tevékenységek zónák szerinti orientációjának elemzéséből az a tény állapítható meg, miszerint a városlakók meghatározó aránya az általános, illetve mindennapi tevékenységeiket az A zónában végzik, melyet az alábbi ábra reprezentatívan tükröz. Az „A zóna”-ként körülhatárolt terület alapvetően a belváros, illetve az ahhoz szervesen kapcsolódó turisztikai területeket (gyógyfürdő, tó) jelöli.

178



A városlakók által végzett tevékenységek megoszlása az egyes zónák között

120 100 80 60 40 20 0

A zóna B zóna C zóna

V á lla lk o z á s i ü g y in té z é s

Egy éb la k o s s á g i s z o lg á lta tá s o k ig é n y b e v é te l

S z e r v iz , ta r tó s fo g y a s z tá s i c ik k ja v ítta tá s

H a tó s á g i ü g y in té z é s , k öz ügy ek

Pénz ügy ek

É tk e z é s

B e v á s á r lá s

S z a b a d id ő s te v é k e n y s é g

M unk av égz és

Más település T a n u lá s

te v é k e n y s é g e k s zá m a

A városlakók által végzett tevékenységek megoszlása az egyes zónák között

tevékenységek neve

(Forrás: Saját szerkesztés) Az ebben a zónában végzett tevékenységek körébe tartozik a tanulás, a munkavégzés, a szabadidős tevékenység, az étkezés, a pénzügyek lebonyolítása, valamint az ügyintézés. Nem volt szignifikáns a különbség a B, illetve C zóna megjelölése esetében, azonban a „más település” kategória számos szavazatot kapott, tehát az ingázók aránya az egyes települések között meglehetősen magas. E tekintetben két tényező is kiugró értéket mutat - a bevásárlás, illetve a tartós fogyasztási cikkek javíttatása, szervízelés. Ezen számadatok alapján egyik megközelítésből Nádudvaron a kiszolgáló-, illetve kiskereskedelmi egységek hiánya a jellemző, másrészt viszont a fent említett, más településeken elvégzett tevékenységek nagymértékben hozzájárulnak a települések közötti együttműködés kiépítéséhez, továbbfejlesztéséhez, melynek kereteit biztosító infrastrukturális adottságok megfelelőek. Ezen kiemelt terület fentiekben említett prioritásából adódóan a legnagyobb volumenű fejlesztést is itt szükséges alkalmazni, melyek a megkérdezettek válaszai alapján az alábbi főbb területek köré szerveződik.

179



A városlakók prioritásai a zónákat érintően az egyes fejlesztendő területeket illetően

120 100 80 60 40 20 0

A zóna B zóna

1 6 . S z e le k tív h u lla d é k g y ű jté s

15. Lak ók örny ez et

1 4 . Ip a r i, lo g is z tik a

1 3 . K ö z te r e k , p a r k o k

1 2 . T u r is z tik a

1 1 . S z a b a d id ő , s p o r t

1 0 . K u ltú r a , m ű v e lő d é s

9 . P ia c fe lú jítá s a

8 . V á s á r lá s i le h e tő s é g e k

7 . A tá v o ls á g i b u s z k ö z le k e d é s

6. F o r g a lo m c s ö k k e n té s , fo r g a lo m e lte r e lé s

5 . P a r k o lá s

4 .U ta k , já r d á k , k e r é k p á r u ta k

3 . E g é s z s é g ü g y i, s z o c iá lis

2 . O k ta tá s

C zóna 1 . K ö z é p ü le te k

db

A városlakók prioritásai a zónákat érintően az egyes fejlesztendő területeket illetően

fejlesztendő területek

(Forrás: Saját szerkesztés) A lakosság által meghatározott prioritások összességükben egyfajta szükségességi sorrend mentén alakulnak, meghatározó azok indokoltsága, a fejlesztés hatása, s annak fenntarthatósága. A fejlesztés indokoltsága szorosan kapcsolódik a fejlesztések által érintett lakosság számához, illetve azok szociális helyzetéhez, valamint a helyzetelemzéshez illeszkedő, fejlesztést érintő időszerűséghez. A fejlesztés hatása, illetve fenntarthatósága pedig az egyes zónákat érintő fejlesztések a város egészére gyakorolt hatására vonatkozik. A kérdőívek értékelésének mentén levonhatjuk azt a következtetést, miszerint a fejlesztést érintő, rövid távú célok sorában meghatározó szerepet játszik az optimális oktatási körülményeket biztosító iskola külső-belső felújítása, a városközpont közösségi funkciójának erősítését szolgáló belvárosi terek, illetve közparkok rekonstrukciója, a városháza, s a művelődési központ épületének felújítása, valamint a piactér átépítése. Ezen tervezett tevékenységek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató funkciói megerősödjenek. Mindemellett Nádudvar város – térségben betöltött – meghatározó idegenforgalmi funkciójának megfelelően kiemelten kezelendő a fenntartható turizmus kialakítását célzó gyógyfürdő fejlesztése, s a horgásztavak környezetének rekonstrukciója, kiépítése. A fürdő fejlesztése, további bővítése, szolgáltatási színvonalának emelése oly módon javasolható, hogy az a tágabb térségi kereteket vegye figyelembe. A 180



belterületi tavak menti területek többcélú hasznosítása részben rekreációs, részben idegenforgalmi, illetve kulturális céllal képzelhető el. A beavatkozások eredményeként elsődleges cél a turizmus szezonalitásának csökkentése az idegenforgalom jövedelemtermelő képességének növelése érdekében. A fejlesztendő területek sorában a lakosság a parkolás és a közlekedés után a leginkább fejlesztésire szoruló területeknek a középületek, közterületek és érdekes módon a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztését rangsorolja. Meg kell jegyezni, hogy a szelektív hulladékgyűjtés egyes helyeken bevezetésre került a belvárosban, de a szigetek környezete rendezetlen és a kapacitása messze alulmarad a lakosság jelenlegi igényétől.

Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv - Református Templom I. Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete Nádudvar – a Püspökladányi kistérség második legnagyobb városa – állandó lakónépessége 9115 fő. A város demográfiai jellemzői közé tartozik a csökkenő lakosságszám és az elöregedő korstruktúra. A kedvezőtlen demográfiai mutatók mellett jellemző a városra a szegénység, a munkanélküliség és az épületek folyamatosan romló állapota. A város törekvése, hogy a lakosai és az ide látogató turisták számár olyan élhető , fizikailag vonzó és hasznos városközpontot alakítson ki, mely megfelel azok igényeinek és funkcionálisan elkülönülnek a szolgáltatások. A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen 2 olyan közösségi funkcióval rendelkező épület található mely a pályázat elemeként jelenik meg, ezek közül az egyik műemléki oltalom alatt áll. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések, nem csak az itt élő lakosságra van hatással, hanem a város határain túl is mutat. A lakossági szükségletek felmérése, a jelenlegi szolgáltatási rendszer elemzése érdekében szükségletfelmérést végeztünk, amely megalapozottá teszi a projekt keretében létrehozandó és bevezetendő szolgáltatásokat. II. A felmérés során vizsgált alanyok (célcsoport) és az alkalmazott módszerek Református Egyházközség vezetőségénél, Nádudvar városának önkormányzatánál és természetesen a lakosság körében is. A település lakossága, lakossági fórumon és kérdőívek kitöltésével tudatta a városra vonatkozó igényeit. A kérdőíves felmérés módszerével a város értékeire, gyengeségeire, a város infrastrukturális és intézményi ellátottságára, a meglévő és hiányzó szolgáltatásokra, munkavégzésre

181



vonatkozó igényeket, aktivitás mértékét, a hiányzó szolgáltatások feltérképezését végeztük. Ezen egyeztetések, információcserék eredményeként, megtörtént a célcsoportok kiválasztása. Elsődleges célcsoportként az intézményeket – templom – közvetlenül használó csoportokat neveztük meg. • Református Egyházközség tagjai A csoport mellett még egyéb csoportokra is kifejti hatását • Akcióterület lakossága • Város lakossága • Ide látogató turisták Majd az igények felmérése után újra a fejlesztendő közösségi funkciót ellátó intézményekhez fordultunk. A sikeres munka érdekében állandó kapcsolatot tartottunk az önkormányzat és a vallási gyülekezetek vezetőivel. A felmérés készítése során alkalmazott módszerek: A felmérés során alkalmazott leggyakoribb módszer volt a rendelkezésre álló statisztikai adatok feldolgozása, melyeket az adott intézménytől kértünk el. Valamint vizsgáltuk a műszaki adatokat, melyeket a műszaki felmérést végző építészektől kaptunk meg. Ezeket a felméréseket az önkormányzat és a Református Egyház végeztette el. Ezek többségében telefonos megkereséssel egybekötött interjúk voltak, de előfordult személyes egyeztetés is. Kikértük az egyházközség tagjainak véleményét is. A 30 megkérdezett istentisztelet előtt és után személyes interjú keretében fejtette ki véleményüket. A vizsgálat során szerzett információkat összesítettük, majd belső tartalomelemzésre került sor. A felmérés készítői: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft., Nádudvar Város Önkormányzata és Református Egyházközség. III.

A református egyházközség rövid bemutatása

A választói névjegyzékben 1380 személy szerepel aki reformátusnak vallja magát. Nemek arányát tekintve kb. 60-40% a nők és férfiak közötti megoszlás. A kor szerinti megosztást tekintve pedig kb. 60% a 60 év felettiek aránya; 40 % körüli a 60 évnél fiatalabbak aránya. IV.Református Templom épületének bemutatása és tervezett fejlesztés leírása: Nádudvaron a Fő úton található 422. hrsz.-ú telken elhelyezkedő templom 1774-ben épült. Jelenleg műemléki oltalom alatt áll. Alapozása nagyméretű égetett agyag téglából készült, az eredeti falszigetelés meglétére utaló nyomok nem találhatók, de ha készültek is (esetlegesen utólag) jelenleg funkciója betöltésére teljes mértékben

182



alkalmatlan. A falazat szintén nagyméretű égetett agyag téglából készült. Megállapítható tehát, hogy az alapozás és a falazat állaga jó, az épület stabil, szerkezeti funkcióját jól ellátja. Az épületről megállapítható, hogy szerkezeti állaga jó. A szigetelés hiányosságai miatt azonban a falazaton nedvesedés tapasztalható, melynek következtében a homlokzat vakolat felújításra szorul. A homlokzat vakolat felújításának javasolt technológiája a következő: A meglévő feltáskásodott vakolatot le kell verni a tégláig mintegy 1200 m2 felületen, a tégla fugáit ki kell kaparni. A felületet meg kell tisztítani. A falazatra és a lábazatra olyan lélegző vakolat rendszert kell felhordani, mely a következő rétegekből áll. Első réteg: egy szulfátálló cementtel készített előfröcskölő réteg, amire egy magas légpórus tartalmú közbenső vakolat, mely a légpórusaiban a falazatból a nedvességgel együtt távozó sókat kikristályosítja, úgy hogy a vakolaton átáramló nedvesség a kristályos sókat nem oldja ki. A vakolat rendszer legfelső rétege egy légáteresztő fedő vakolat, melynek szerepe minimális só tárolás, de legfőképpen a nedvesség elpárologtatása. Az épület felújításához elengedhetetlenül szükséges a fémlemez fedés és a toronysisak fedésének cseréje és felületkezelése mivel a tetőhéjazat helyenként beázik és a tetőszerkezetet súlyosan károsítják. Az épület bádogos szerkezetek, valamint a fekvőeresz és lefolyócsatornák cseréje szükséges. Anyaguk Rheinzink standard felületű függőeresz csatorna 106 m hosszban, lefolyó csatorna 48 m. Cserére kerülnek az épület kültéri nyílászárói az eredetinek megfelelő kivitelben fa szerkezettel, az összes nyílászáró felület 160 m2. V. Református Templom működési rendje és kihasználtsága: Átlagos vasárnapon kb. 70-100 fő vesz részt az istentiszteleten. Nagyobb ünnepeinken pedig 2-300 személy látogatja az alkalmakat; szenteste pedig kb. 600 – 1000 fő szokott részt venni az istentiszteleten. A templomot egész évben látogatják a turisták, nagyon vegyes nemenkénti és korcsoportonkénti megosztásban. Nyitvatartás, látogatása ma és a jövőben: A Református templom a hét majdnem minden napján látogatható, hétfőtől péntekig: 8.00-13.00, 14.00-16.00 óra között tekinthető meg a gyülekezeti hely. Míg vasárnap istentisztelet idejében 10 órától az istentisztelet végéig tart a nyitva tartás. Rendezvények, istentiszteletek:

183



A templomot a Nádudvari Református Egyházközség használja, a maga alkalmaira, istentiszteletek, egyházi konferenciák, kiállítások stb. megtartására. Állandó rendezvényként az istentiszteletek nevezhetők meg, míg az időszakos rendezvénynek számítanak az iskolai ünnepségek, hangversenye, állami és egyházi ünnepek. A templom időszakos programjai közé tartozik még az esketés, temetés, konfirmáció és keresztelés is. Minden hónap második hétfő délutánján 15 órakor az Idősek Otthona dolgozói részére tartanak a templomban bibliaórát. A templomban még jótékonysági és ünnepi hangversenyek kerülnek megrendezésre. 2010-ben műveltségi vetélkedőt is szeretne szervezni az egyházközség Kálvin élettörténetéből és a reformációból. Ezt a vetélkedőt az egyházmegyében körzeti szempontból Nádudvarhoz tartozó gyülekezetek számára is meghirdetné; helyszínül pedig a templom szolgálna; egy nap erejéig vendégül látná az említett gyülekezetek csapatait. Hittanos gyermekeink között rajpályázatot hirdettünk meg, és beérkezett közel 100 rajzból a templomban kiállítást rendezünk. Ebben az évben egyházmegyei presbiteri konferenciának ad helyet a nádudvari templom. Szeretnék frissíteni is gyülekezetünk vérkeringését. Többek között ezt a célt szolgálta az is, hogy fiatal, aktív presbitereket hoztak az egyházközség vezetőségébe. Valamint e célból valósította meg a gyülekezeti énekkar szervezését is, kiknek szolgálataira ebben az esztendőben is számít az egyházközség. Folyamatosan érkezik adomány gyülekezet tagjaitól, ezeket főként a felújításra használja fel az egyházközség. A gyülekezet is adományoz más gyülekezeteknek is adományokat, hasonló célokra. A hátrányos helyzetűeket is rendszeres segíti, rendszeresen ruha és ajándékcsomag osztással. A Magyarországi Református Egyházzal együtt a nádudvari közösség is minden nemzetközi testületnek tagja, bár ehhez köthető rendezvényt nem szerveztek. VI.Az igényfelmérés eredménye: Az igényfelmérés eredményének összegzése A város területén nem található olyan egyéb épület, mely hasonló funkciót tölt be a református vallásúak számára, mint a fentebb elemzett épület. A településen élő vallási gyülekezetnek is szüksége van egy olyan közösségi helyre, mely céljaiknak megfelelő helyszínt biztosít. Nádudvar városában a református templom, mellett megtalálható még a római katolikusok számára épült templom. Fejlesztés megalapozottságát alátámasztó indokok: - a városközponti helyén található egyik legszebb látványossága - református vallásúak egyedüli közösségi helye - más rendezvényeknek is helyszínt biztosító épület - az épület külső állapota leromlott

184



Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv - Városi Piac I. Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete Nádudvar – a Püspökladányi kistérség második legnagyobb városa – állandó lakónépessége 9115 fő. A város demográfiai jellemzői közé tartozik a csökkenő lakosságszám és az elöregedő korstruktúra. A kedvezőtlen demográfiai mutatók mellett jellemző a városra a szegénység, a munkanélküliség és az épületek folyamatosan romló állapota. A város törekvése, hogy a lakosai és az ide látogató turisták számár olyan élhető , fizikailag vonzó és hasznos városközpontot alakítson ki, mely megfelel azok igényeinek és funkcionálisan elkülönülnek a szolgáltatások. A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen 3 olyan gazdasági funkcióval rendelkező épület található mely a pályázat elemeként jelenik meg. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések, nem csak az itt élő lakosságra van hatással, hanem a város határain túl is mutat. A lakossági szükségletek felmérése, a jelenlegi szolgáltatási rendszer elemzése érdekében szükségletfelmérést végeztünk, amely megalapozottá teszi a projekt keretében létrehozandó és bevezetendő szolgáltatásokat. II.

A felmérés során vizsgált alanyok (célcsoport) és az alkalmazott módszerek

A felmérés készítése során vizsgálatot folytattunk a városi piacot használó elárusítóknál, a piac üzemeltetését ellátó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.-nél, Nádudvar városának önkormányzatánál és természetesen a lakosság körében is. A település lakossága, lakossági fórumon és kérdőívek kitöltésével tudatta a városra vonatkozó igényeit. A kérdőíves felmérés módszerével a város értékeire, gyengeségeire, a város infrastrukturális és intézményi ellátottságára, a meglévő és hiányzó szolgáltatásokra, munkavégzésre vonatkozó igényeket, aktivitás mértékét, a hiányzó szolgáltatások feltérképezését végeztük. A kérdőíves felmérés során többen jelezték, hogy szívesen látnák, ha a piac területe megújulna, és zárt elárusítóhelyek is kialakulnának a területen. Ezen egyeztetések, információcserék eredményeként, megtörtént a célcsoportok kiválasztása. Elsődleges célcsoportként a piacot közvetlenül használó csoportokat neveztük meg. • Piacot használó elárusítók (továbbiakban helyhasználók), • Piaci szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság A csoport mellett még egyéb csoportokra is kifejti hatását • Akcióterület lakossága 185



• Város lakossága • Kistérség lakossága • Ide látogató turisták Majd az igények felmérése után újra a fejlesztendő gazdasági funkciót ellátó intézményekhez fordultunk. A sikeres munka érdekében állandó kapcsolatot tartottunk az önkormányzat és a piac üzemeltetésével foglalkozó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. vezetőivel. A felmérés készítése során alkalmazott módszerek: A felmérés során alkalmazott leggyakoribb módszer a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, melyeket az adott intézménytől kértünk el. A piacon elárusító standokat használó termelők és kereskedők véleményét személyes interjún keresztül ismertük meg. Valamint vizsgáltuk a műszaki adatokat, melyeket a műszaki felmérést végző építészektől kaptunk meg. Ezeket a felméréseket az önkormányzat végeztette el. Ezek többségében telefonos megkereséssel egybekötött interjúk voltak, de előfordult személyes egyeztetés is. A vizsgálat során szerzett információkat összesítettük, majd belső tartalomelemzésre került sor. A felmérés készítői: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft., Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft., és Nádudvar Város Önkormányzata.

III.

Piac rövid bemutatása:

A város központjában lévő 1790. hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő piac a város minden pontjáról ugyanolyan könnyen megközelíthető. Az üzmeltetéssel foglalkozó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. köteles a piacok üzemeltetésével, kezelésével, az árusítóhelyeknek, a helyiségeknek és a piacok használójának kijelölésével kapcsolatos feladatokat ellátni. Valamint a piacok területén lévő utak, közös használatú helyiségek tisztántartásáról a szemét elszállításáról az esetlegesen szükségessé váló fertőtlenítésről is a közalapítvány köteles gondoskodni. A Nádudvari piactér jelenleg beton illetve aszfalt burkolatú. A betonburkolat hullámos, erősen repedezett valamint felülete hámlik. Az aszfaltburkolat felülete egyenetlen, így a vízelvezetés nem megoldott. A piactér, parkolóval már rendelkezik, amelyet 2006. évben pályázati forrásból megvalósított az önkormányzat. A piacon található fedett és fedetlen asztalokon leginkább a helyi kistermelők kínálják portékájukat. A piacon, minden oldalról zárt épületben történő árusításra csak korlátozott mértékben van lehetőség. A jobb állapotú elárusítóhelyen büfé található, mely a piacot igénybe vevő emberek igényeit szolgálja ki. A főbejárat melletti épületben található a piacfelügyelő helyisége és a mellékhelyiségek is. A zárt elárusítóhelyek nagy része leromlott állapota miatt nincs kihasználva.

186



Az elárusítás során képződött hulladékok gyűjtését a Városi Piac üzemeltetője végzi. Az összegyűjtött hulladékot a piac területén található hulladéktárolóban tárolják elszállításig. A Nádudvari piactér jelenleg beton illetve aszfalt burkolatú. A betonburkolat hullámos, erősen repedezett valamint felülete hámlik. Az aszfaltburkolat felülete egyenetlen, így a vízelvezetés nem megoldott. A piactér parkolóval már rendelkezik, ezeket a parkolókat 2006. évben pályázati forrásból valósította meg az önkormányzat. A piacon közel 30 éve műszaki fejlesztést nem hajtottak végre, és a jelenleg érvényben lévő egészségügyi és műszaki szabályoknak nem felel meg, ezért is indokolt a fejlesztés szükségessége. A piacon jelenleg átlagosan 50 árusító található naponta és átlagosan 150 vásárló fordul meg a területén. A piacot leginkább őstermelők veszik igénybe. Emellett még megtalálhatók a műszaki cikket, használt ruhát, bőrárut, könyvet, illatszert, tejterméket, cipőket és virágot árusító kereskedők is. Piacon forgalomba hozható árúk köre: A napi élelmiszer piacon forgalomba hozható áruk közé tartozik az élelmiszer, nyers élelmiszer, élelmiszer nyersanyag, élő baromfi, nyúl, hal és más ehető víziállat, élő és művirág, mezőgazdasági termék, karácsonyi fenyőfa és virágföld. A heti kirakó vásáron - melyet minden héten, kedden és pénteken tartanak – a forgalomba hozatalra vonatkozó rendelkezések megtartásával minden ár és ipari termék forgalomba hozható. A piac területén évente 2-3 alkalommal tartanak országos állat és kirakodóvásárt is, ahol apró állat, valamint védett fajok és fajták kivételével minden élő állat árusítható. Az országos állatvásáron a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó termékek (így különösen a szíjgyártó, köteles, bognár, kocsigyártó-ipari köréhez tartozó, valamint a helyben szokásos mód szerint állatvásáron árusítható egyéb kézműves termékék) is árusíthatók. Piaci díjtételek: Fedett padon történő árusítás Asztalon történő árusítás Földön történő árusítás Sátor, állvány felállítása Pecsenyesütő gépkocsi /mozgó/ Tehergépkocsi /mozgó/ Személygépkocsi /mozgó/ Személygépkocsi utánfutó Motorkerékpár, taliga

680 Ft 360 Ft 90 Ft 210 Ft/m2 1770 Ft 1020 Ft 680 Ft 360 Ft 165 Ft

Őstermelő részére saját maga által megtermelt zöldség, gyümölcs értékesítésére az üzemeltető 50 %-os kedvezményt biztosít.

187



Állatvásár díjtételei: Süldő, koca, hízó Sertés 20 kg-ig Ló, szarvasmarha 2 éven felül Csikó, borjú Juh, kecske Nyúl IV.

155 Ft/db 105 Ft/db 550 Ft/db 360 Ft/db 155 Ft/ db 100 ft/db

Városi Piac területének bemutatása és a tervezett fejlesztés leírása

A Nádudvari piactér jelenleg beton illetve aszfalt burkolatú. A betonburkolat hullámos, erősen repedezett valamint felülete hámlik. Az aszfaltburkolat felülete egyenetlen, így a vízelvezetés nem megoldott. A piactér, parkolóval már rendelkezik, amelyet 2006. évben pályázati forrásból valósított meg az önkormányzat. A piacon található fedett és fedetlen asztalokon leginkább a helyi kistermelők kínálják portékájukat. A piacon, minden oldalról zárt épületben történő árusításra csak korlátozott mértékben van lehetőség. A jobb állapotú elárusítóhelyen büfé található, mely a piacot igénybe vevő emberek igényeit szolgálja ki. A főbejárat melletti épületben található a piacfelügyelő helyisége és a mellékhelyiségek is. Tervezett munkálatok: A piactéren a burkolat nélküli területeit teljes pályaszerkezetű díszkő burkolattal fogják ellátni. A diszkőburkolatot a meglévő pályaszerkezet felől betongerenda és 4 cm aszfaltburkolattal támasztják meg. A piactéren lévő árusító asztalok állapota leromlott, ezért azok cseréje időszerűvé vált, az asztalok helyén fedett elárusítóhelyek lesznek kialakítva. V.

Városi Piac nyitva tartása és tervezett kihasználtsága

A városi piacra vonatkozó nyitvatartási időt Nádudvar Város Önkományzata határozza meg. A Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. üzemeltetése alatt működő városi piac és vásártér területén a hét két napján (kedd, péntek) tartanak élelmiszerpiacot, ekkor a piac reggel 6:00-kor nyit és 12:00-kor fejezik be az árusítást. Egy héten 2-szer kedden, pénteken tartanak heti kirakó vásárt, miután egy helyszínen található a napi élelmiszerpiaccal ezért a nyitvatartási ideje is megegyezik azzal. A piac felújítása és bővítése után a nyitva tartás rendje nem fog változni. A piac jelenleg 30 %-os kihasználtság mellett üzemel, az átadás utáni mintegy 50 %-al fog emelkedni a kihasználtság és eléri a 80 %-ot. A tervezett kihasználtság a

188



mostani 200-250 fő látogatóról, várhatóan az új térburkolatnak köszönhetően eléri a 500-600 főt. VI.

Az igényfelmérés eredménye: Az igényfelmérés eredményének összegzése

Megállapítások: o A város területén nem található olyan egyéb intézmény, épület, mely hasonló funkciót tölt be, mint az fentebb elemzett épületek. o a városban és a kistérségben élő lakosság és az ide látogató turisták a piac rossz állapota miatt nem látogatják az intézményt, a piac területének jelenlegi műszaki állapota nem megfelelő, o A Városi Piac jelen pillanatban 30 % - os kihasználtsággal működik.

Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv - Üzletek kialakítása a buszvárónál

I. Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete Nádudvar – a Püspökladányi kistérség második legnagyobb városa – állandó lakónépessége 9115 fő. A város demográfiai jellemzői közé tartozik a csökkenő lakosságszám és az elöregedő korstruktúra. A kedvezőtlen demográfiai mutatók mellett jellemző a városra a szegénység, a munkanélküliség és az épületek folyamatosan romló állapota. A város törekvése, hogy a lakosai és az ide látogató turisták számár olyan élhető , fizikailag vonzó és hasznos városközpontot alakítson ki, mely megfelel azok igényeinek és funkcionálisan elkülönülnek a szolgáltatások. A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen 3 olyan gazdasági funkcióval rendelkező épület található mely a pályázat elemeként jelenik meg. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések, nem csak az itt élő lakosságra van hatással, hanem a város határain túl is mutat. A lakossági szükségletek felmérése, a jelenlegi szolgáltatási rendszer elemzése érdekében szükségletfelmérést végeztünk, amely megalapozottá teszi a projekt keretében létrehozandó és bevezetendő szolgáltatásokat. II.


189



A felmérés készítése során vizsgálatot folytattunk a városi piacot használó elárusítóknál, vásárlóknál a piac üzemeltetését ellátó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.-nél, Nádudvar városának önkormányzatánál és természetesen a teljes lakosság körében is. A település lakossága, lakossági fórumon és kérdőívek kitöltésével tudatta a városra vonatkozó igényeit. A kérdőíves felmérés módszerével a város értékeire, gyengeségeire, a város infrastrukturális és intézményi ellátottságára, a meglévő és hiányzó szolgáltatásokra, munkavégzésre vonatkozó igényeket, aktivitás mértékét, a hiányzó szolgáltatások feltérképezését végeztük. A kérdőíves felmérés során többen jelezték, hogy szívesen látnák, ha a buszváró épülete megújulna, és új üzlethelyiségek alakulnának ki buszváró környezetében. Ezen egyeztetések, információcserék eredményeként, megtörtént a célcsoportok kiválasztása. Elsődleges célcsoportként a piacot közvetlenül használó csoportokat neveztük meg. • Nádudvar felnőtt lakossága, iskolások • Kiskereskedelmi egységek, vállalkozók közvetett célcsoportja • Nádudvar városában tömegközlekedést igénybevevő lakosság A csoport mellett még egyéb csoportokra is kifejti hatását • Akcióterület lakossága • Város lakossága • Kistérség lakossága • Ide látogató turisták Majd az igények felmérése után újra a fejlesztendő gazdasági funkciót ellátó intézményekhez fordultunk. A sikeres munka érdekében állandó kapcsolatot tartottunk az önkormányzattal és a településfejlesztéssel foglalkozó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. vezetőivel. A felmérés készítése során alkalmazott módszerek: A felmérés során alkalmazott leggyakoribb módszer a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, melyeket az adott intézménytől kértünk el. Az utazásban résztvevő lakosság és városközpontban található kereskedők véleményét személyes interjún keresztül ismertük meg. Valamint kikértük az önkormányzat által ajánlott műszaki szakemberek véleményét. Ezek többségében telefonos megkereséssel egybekötött interjúk voltak, de előfordult személyes egyeztetés is. A vizsgálat során szerzett információkat összesítettük, majd belső tartalomelemzésre került sor. A felmérés készítői: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft., Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft., és Nádudvar Város Önkormányzata.

III.

A buszváró környezetének rövid bemutatása

190



A jelenlegi buszváróhoz és piactérhez kapcsolódó területen mintegy 120 m2 alapterületen rendkívül elhanyagolt állapotú faszerkezetű építmények állnak, melyekben a piacfelügyelet és üzlethelyiségek vannak elhelyezve. Ezekből az üzlethelyiségekből jelenleg csak 1 db van hasznosítva, a többi 4 db használhatatlan. Mivel a Kossuth tér keleti oldalán az előző években magánpartnerek bevonásával már egy sikeres, 10 üzletből álló fejlesztést hajtott végre az Önkormányzat, ezt követve újabb fejlesztéseket hajtunk végre, melynek keretében ebben az ütemben mintegy 120 m2 alapterülettel új, a kisvárosi arculathoz, illetve a területre tervezett közlekedési létesítményekhez illeszkedő hagyományos szerkezetű üzletek építésére kerül sor. A Nádudvar Kossuth téren lévő 1790/1 hrsz-ú területen található épület a Nádudvar Városi Önkormányzat tulajdonában van. Az épület hagyományos szerkezetű lapostetős épület, melyben a távolsági közlekedést szolgáló Nádudvari buszpályaudvar van kialakítva. Az épület sem tömegében, sem homlokzat kialakításában nem illeszkedik a városképbe. Az épület lapos tetős kialakítása nem illeszkedik bele a városi összképbe. Állapota leromlott, funkcióját nem látja el megfelelően, ezért felújításra szorul ez is. Ezt a jelenlegi fejlesztést követően a területen további üzlet kialakítások várhatóak későbbi ütemekben. IV.

Az üzletek kialakítása és a tervezett fejlesztés leírása

A területen álló épületek funkciójukban és műszaki állapotukban nem tudják ellátni azt a feladatot, amelyre szüksége lenne a városnak. Éppen ezért a város lakossága érdekében az önkormányzat az itt lévő épületek helyett új modern a műszaki előírásoknak mindenben megfelelő üzlethelyiségeket akar kialakítani a buszváró mindkét oldalán. Ebben az ütemben mintegy 120 m2 alapterülettel új, a kisvárosi arculathoz, illetve a területre tervezett közlekedési létesítményekhez illeszkedő magas tetős hagyományos szerkezetű épületek, üzletek építésére kerül sor. Ennek keretében, nagyjából öt helyiségből álló üzletsort építtetne az önkormányzat. Az üzletek átlagos mérete 20-25 m2. Az üzletsor mellett épül még egy szociális blokk és egy húsbolt is. Az üzlethelyiségek gerincmagassága mintegy 7 méter lesz, a területen szabadon álló beépítéssel lesz kialakítva az üzletsor. Az üzletek három külön álló épületre vannak szétosztva, melyeket fedett, térburkolattal ellátott közlekedő választ el egymástól. Az épületek betonalapon fognak elhelyezkedni, Porotherm főfalakkal és válaszfalakkal ellátva. A fatetőszerkezetre vörös színű Bramac betoncserép fedés kerül majd. Ezzel a buszváró környékének leromlott, városkép-romboló hatását az önkormányzat felszámolja és kialakulhat az egységes arculattal rendelkező nádudvari belvároskép. V.

Az üzletek kihasználtsága

191



A buszállomás környezetében eddig hasonló jellegű üzlethelyiségek nem voltak, és a belváros is csak korlátozott számban rendelkezett kimondottan kiskereskedelmi forgalmazó üzlethelyiségekkel. Éppen ezért a buszra váró a lakosság számára a buszváró és környéke egyéb funkciót nem látott el. Az üzletek kihasználtsága az önkormányzati adatok szerint 100%-os lesz. Itt található lesz majd fornettis, újság/hírlap- dohányárú és lottózó üzlet, ruházati bolt, valamint ajándék és bizsu üzlet. Az üzletek nyitva tartása elsődlegesen a kereskedőktől és nem utolsósorban a buszváró nyitva tarásásától fog függeni. A buszváró nyitva tartása a buszközlekedéstől függ, hétfőtől szombatig 4:20 és 20:00 óra között van nyitva. Vasárnap, reggel 6 óra és este 18:55 között fogadja a buszra várókat az épület. VI.


- a belvárosban kimondottan kiskereskedelmi forgalmazó, üzlethelyiségek száma kevés - helyi vállalkozások elhelyezését biztosítja - az előzetes felmérés alapján az üzletek 100 %-os kihasználtsága biztosított - jelenleg érvényben lévő műszaki és egészségügyi szabályoknak az üzletek jelenlegi helyisége nem felel meg

Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv - Kossuth téri húsbolt kialakítása

I. Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete Nádudvar – a Püspökladányi kistérség második legnagyobb városa – állandó lakónépessége 9115 fő. A város demográfiai jellemzői közé tartozik a csökkenő lakosságszám és az elöregedő korstruktúra. A kedvezőtlen demográfiai mutatók mellett jellemző a városra a szegénység, a munkanélküliség és az épületek folyamatosan romló állapota. A város törekvése, hogy a lakosai és az ide látogató turisták számár olyan élhető , fizikailag vonzó és hasznos városközpontot alakítson ki, mely megfelel azok igényeinek és funkcionálisan elkülönülnek a szolgáltatások. A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen 3 olyan gazdasági funkcióval rendelkező épület található mely a pályázat elemeként jelenik meg. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések, nem csak az itt élő lakosságra van hatással, hanem a város határain túl is mutat.

192



A lakossági szükségletek felmérése, a jelenlegi szolgáltatási rendszer elemzése érdekében szükségletfelmérést végeztünk, amely megalapozottá teszi a projekt keretében létrehozandó és bevezetendő szolgáltatásokat. II.


A felmérés készítése során vizsgálatot folytattunk húsboltot használó vásárlóknál, a településfejlesztési feladatokat ellátó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.-nél, Nádudvar városának önkormányzatánál és természetesen a teljes lakosság körében is. A település lakossága, lakossági fórumon és kérdőívek kitöltésével tudatta a városra vonatkozó igényeit. A kérdőíves felmérés módszerével a város értékeire, gyengeségeire, a város infrastrukturális és intézményi ellátottságára, a meglévő és hiányzó szolgáltatásokra, munkavégzésre vonatkozó igényeket, aktivitás mértékét, a hiányzó szolgáltatások feltérképezését végeztük. A kérdőíves felmérés során többen jelezték, hogy szívesen látnák, ha a húsbolt épülete megújulna. Ezen egyeztetések, információcserék eredményeként, megtörtént a célcsoportok kiválasztása. Elsődleges célcsoportként a piacot közvetlenül használó csoportokat neveztük meg. • Nádudvar lakossága • Kiskereskedelmi egységek, vállalkozók közvetett célcsoportja A csoport mellett még egyéb csoportokra is kifejti hatását • Akcióterület lakossága • Város lakossága • Kistérség lakossága Majd az igények felmérése után újra a fejlesztendő gazdasági funkciót ellátó intézményekhez fordultunk. A sikeres munka érdekében állandó kapcsolatot tartottunk az önkormányzattal és a településfejlesztéssel foglalkozó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. vezetőivel. A felmérés készítése során alkalmazott módszerek: A felmérés során alkalmazott leggyakoribb módszer a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, melyeket az adott intézménytől kértünk el. Az utazásban résztvevő lakosság és városközpontban található kereskedők véleményét személyes interjún keresztül ismertük meg. Valamint kikértük az önkormányzat által ajánlott műszaki szakemberek véleményét. Ezek többségében telefonos megkereséssel egybekötött interjúk voltak, de előfordult személyes egyeztetés is. A vizsgálat során szerzett információkat összesítettük, majd belső tartalomelemzésre került sor. A felmérés készítői: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft., Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft., és Nádudvar Város Önkormányzata. 193


III.


A húsbolt rövid bemutatása

A városközpontban található 1790/2 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő húsbolt 100 %os tulajdonban a Nagisz Zrt. tulajdonában volt, amit a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. megvásárolt. Jelenleg egy a 66 m2 – es egyedül álló ingatlanban üzemel a húsbolt, mely a hatályos műszaki és egészségügyi szabályoknak már nem felel meg. A jelenlegi épület sem kialakításában, sem arculatában, sem pedig az eltervezett rendezési terv szerinti beépítésében nem illeszkedik a Kossuth téri arculatba. IV.

Az üzlet kialakítása és a tervezett fejlesztés leírása

Ennek a fejlesztésnek a keretében a Nagisz Zrt. együttműködve a Nádudvari Önkormányzattal ezt a meglévő, 66 m2-es ingatlanán lévő üzlethelyiségét elbontja, és a tervezett új arculathoz és beépítéshez illeszkedően ugyancsak hagyományos szerkezettel újjáépíti. A jelenlegi épület felújítása ebben a formában már nem gazdaságos. A többi téren való fejlesztéssel együtt a Kossuth tér buszpályaudvar felőli oldalán lévő zűrzavaros, elhanyagolt és felhagyott arculattal rendelkező épülethalmaz egy egységes arculattal rendelkező, a mai igényeknek megfelelő, több funkciót ellátó épületegység jön létre. A húsbolt új épülete, rendelkezni fog a műszaki és egészségügyi előírásoknak megfelelően, minden olyan helyiséggel, melyre szükség van. Az új épület mozgáskorlátozottak részére is használhatóvá fog válni. Az összterülete Az üzlethelyiség gerincmagassága mintegy 7 méter lesz. Az épület betonalapon fognak elhelyezkedni, Porotherm főfalakkal és válaszfalakkal ellátva. A fatetőszerkezetre vörös színű Bramac betoncserép fedés kerül majd. A homlokzati nyílászárók fa rétegragasztott tok illetve szárny szerkezetűek, kettős rétegű hőszigetelt üvegezéssel, a belső nyílászárók típus szerkezetűek kereskedelemben beszerezhető típusok gyárilag felület-kezelve. Az épületben található lesz egy 22 m2 kerámia burkolattal ellátott üzlethelyiség, emellett még rendelkezni fog a szabályoknak megfelelően egy raktárral, egy mellékhelyiséggel és a alkalmazottaknak kialakított öltözővel. V.

Az üzletek kihasználtsága

Az üzlet nyitva tartását az üzemeltető a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. határozza meg. A mostani épületben található húsbolt jelenleg keddtől szombatig van nyitva. A város lakossága 7 és 11 óra között veheti igénybe a húsbolt szolgáltatásait. Mely tőkehús és hústermékek kiskereskedelmi forgalmazásából áll. Ez a nyitvatartási idő az átépítés után nem fog változni.

194



A boltot mintegy 80-100 fő látogatja naponta, mintegy 0,5 milliós napi forgalmat bonyolítva. A bolt jelenlegi kihasználtsági szintje mintegy 60 %, az átépítés után várhatóan ez az érték eléri majd a 85 %-ot. A városban jelenleg 2 másik húsbolt található, viszont azok nem a helyi termékek árusítására specializálódott. VI.


- a belvárosban kimondottan csak tőkehús és hústermékek kiskereskedelmi forgalmazója - helyi termékeket értékesít - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 30 éve az üzletben lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - jelenleg érvényben lévő műszaki és egészségügyi szabályoknak az üzletek jelenlegi helyisége nem felel meg

Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv - Polgármesteri hivatal bővítése I. ütem

I. Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete Nádudvar – a Püspökladányi kistérség második legnagyobb városa – állandó lakónépessége 9115 fő. A város demográfiai jellemzői közé tartozik a csökkenő lakosságszám és az elöregedő korstruktúra. A kedvezőtlen demográfiai mutatók mellett jellemző a városra a szegénység, a munkanélküliség és az épületek folyamatosan romló állapota. A város törekvése, hogy a lakosai és az ide látogató turisták számár olyan élhető , fizikailag vonzó és hasznos városközpontot alakítson ki, mely megfelel azok igényeinek és funkcionálisan elkülönülnek a szolgáltatások. A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen 3 olyan gazdasági funkcióval rendelkező épület található mely a pályázat elemeként jelenik meg. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések, nem csak az itt élő lakosságra van hatással, hanem a város határain túl is mutat. A lakossági szükségletek felmérése, a jelenlegi szolgáltatási rendszer elemzése érdekében szükségletfelmérést végeztünk, amely megalapozottá teszi a projekt keretében létrehozandó és bevezetendő szolgáltatásokat. II.


195



A felmérés készítése során vizsgálatot folytattunk húsboltot használó vásárlóknál, a településfejlesztési feladatokat ellátó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft.-nél, Nádudvar városának önkormányzatánál és természetesen a teljes lakosság körében is. A település lakossága, lakossági fórumon és kérdőívek kitöltésével tudatta a városra vonatkozó igényeit. A kérdőíves felmérés módszerével a város értékeire, gyengeségeire, a város infrastrukturális és intézményi ellátottságára, a meglévő és hiányzó szolgáltatásokra, munkavégzésre vonatkozó igényeket, aktivitás mértékét, a hiányzó szolgáltatások feltérképezését végeztük. A kérdőíves felmérés során többen jelezték, hogy szívesen látnák, ha a polgármesteri hivatal épülete megújulna. Ezen egyeztetések, információcserék eredményeként, megtörtént a célcsoportok kiválasztása. Elsődleges célcsoportként a piacot közvetlenül használó csoportokat neveztük meg. • Nádudvar felnőtt lakossága • Közigazgatásban dolgozók • Nádudvar teljes lakossága A csoport mellett még egyéb csoportokra is kifejti hatását • Akcióterület lakossága • Város lakossága • Kistérség lakossága Majd az igények felmérése után újra a fejlesztendő gazdasági funkciót ellátó intézményekhez fordultunk. A sikeres munka érdekében állandó kapcsolatot tartottunk az önkormányzattal és a településfejlesztéssel foglalkozó Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. vezetőivel. A felmérés készítése során alkalmazott módszerek: A felmérés során alkalmazott leggyakoribb módszer a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, melyeket az adott intézménytől kértünk el. Az ügyintézés miatt a polgármesteri hivatalba érkező lakosság véleményét személyes interjún keresztül ismertük meg. Valamint kikértük az önkormányzat által ajánlott műszaki szakemberek véleményét. Ezek többségében telefonos megkereséssel egybekötött interjúk voltak, de előfordult személyes egyeztetés is. A vizsgálat során szerzett információkat összesítettük, majd belső tartalomelemzésre került sor. A felmérés készítői: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft., Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft., és Nádudvar Város Önkormányzata.

III.

A polgármesteri hivatal rövid bemutatása

196



A városközpontban található 423 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hivatali épület 100 %-ban a Nádudvar Város Önkormányzatának tulajdonában van. A jelenlegi Nádudvari Városháza épület kialakításában nem tudja ellátni funkcióját, ugyanakkor jelenleg két telephelyen, 3 épületben működik. Az épület utcafronti szárnya egy városképi jelentőségű épület, ugyanakkor a hátsó része jelenleg műszakilag gyenge állapotú, helyenként balesetveszélyes. IV.

Az polgármesteri hivatal kialakítása és a tervezett fejlesztés leírása

A Nádudvar Városi Önkormányzat az új igényeknek megfelelően megterveztette az épület átalakítását, mely a meglévő épület udvari részének lebontását, a telken lévő, az Okmányirodának és irattárnak is helyt adó épület lebontását, és egy új épületszárny építését tartalmazza. A tervezett beruházás magában foglalja a meglévő utcafronti épület átépítését, rekonstrukcióját, valamint az ingatlan oldalhatárán lévő épületszárnyának lebontását és új rész építését. Az utcafronti épület helyi jelentőségű és a városképet jelentősen meghatározó épületrész, ezért a tervek az épületrész megtartását tartalmazzák. A telek oldalvonalánál és hátsó részénél található épületrész felújítása gazdaságtalan ezért lebontásra kerül. A fejlesztés során kialakított épület részei: összesen 1760 m2 hasznos nettó alapterület - pinceszint: 321 m2 - földszint: 1011 m2 - tetőtér: 427 m2 A beruházás során az épületben új funkciójú kiállító és rendezvényterem kerül kialakításra. A régi épületszárny esetében hőtechnikai szabályoknak megfelelő nyílászárók beépítése, az épület födém megerősítése, részbeni cseréje a meglévő fatető szerkezet nem megfelelő elemeinek cseréje, a megmaradók megerősítésére kerül sor. Az épület a jelenlegi konvektoros fűtési mód helyett, új energiatakarékos fűtési rendszert kap. A tetőszerkezet átépítésével egyidejűleg az épület piros égetett agyagcserép héjazattal lesz átfedve. A beruházás magába foglalja az épület környezetének rendezését az udvar kialakítását és zöldfelületek rendezését. Mivel az egész beruházás mintegy 300 millió Ft-os költségű, ezért az Önkormányzat döntése alapján a teljes fejlesztést ütemezzük. Az I. ütemben sor kerül a bontásokra, valamint az új szárny építéséből a mintegy 450 m2 alapterületű, igazgatási funkciót ellátó épületszárny épül meg. Ebben az épületszárnyban kap helyet az új Ügyfélszolgálati iroda, az Okmányiroda, valamint az Önkormányzat Közigazgatási funkciót ellátó irodái. Ebben az épületszárnyban a tervezett kialakítás szerint lehetőség nyílik az egyablakos ügyintézésre, létrejön a hivatali helyiségtől elkülönített ügyfélszolgálati tér, információs iroda. A új épületszárny teljes körű fizikális és infokommunikációs akadálymentesítésére a fejlesztés során sor kerül. Az épület utcai szárnyának felújítására, valamint a közösségi- és rendezvénytermet magába foglaló épületszárnyának megépítésére a II. ütemben kerül sor.

197


V.


Az polgármesteri hivatal kihasználtsága

Az hivatal nyitva tartását az üzemeltető a Nádudvar Város Önkormányzata határozza meg. A hivatal jelenleg hétfőtől péntekig szolgálja ki az ügyintézésre váró lakosságot. Nyitvatartási rendje: hétfő 13-16 kedd 8-11:30 szerda 8-11:30 és 13-17:30 csütörtök 13-16 péntek 8-11:30 Ez a nyitvatartási idő az átépítés után nem fog változni. A polgármesteri hivatalt mintegy 80-100 fő látogatja naponta. Ezzel az értékkel a hivatal jelenlegi kihasználtsági szintje mintegy 85 %, az átépítés és felújítás után várhatóan ez az érték eléri majd a 100 %-ot. Ez a növekedés az ügyfélszolgálati iroda kialakítása miatt alakul ki. VI.


- a Polgármesteri Hivatal már 100 éve épült - az épület elavult és méretben is szűkös - az épület nem felel meg a mai közigazgatási intézményrendszer feltételeinek - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 20 éve a hivatal lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - a hivatal napi ügyfélforgalma meghaladja a 100 főt

Szükségletfelmérés és kihasználtsági terv - Sportlétesítmény a Jókai utcán I.

Az igényfelmérés körülményei, az igényfelmérési folyamat kezdete

Nádudvar – a Püspökladányi kistérség második legnagyobb városa – állandó lakónépessége 9115 fő. A város demográfiai jellemzői közé tartozik a csökkenő lakosságszám és az elöregedő korstruktúra. A kedvezőtlen demográfiai mutatók mellett jellemző a városra a szegénység, a munkanélküliség és az épületek folyamatosan romló állapota. A város törekvése, hogy a lakosai és az ide látogató turisták számár olyan élhető , fizikailag vonzó és hasznos városközpontot alakítson ki, mely megfelel azok

198



igényeinek és funkcionálisan elkülönülnek a szolgáltatások. A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen 2 olyan közösségi funkcióval rendelkező épület található mely a pályázat elemeként jelenik meg, ezek közül az egyik műemléki oltalom alatt áll. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések, nem csak az itt élő lakosságra van hatással, hanem a város határain túl is mutat. A lakossági szükségletek felmérése, a jelenlegi szolgáltatási rendszer elemzése érdekében szükségletfelmérést végeztünk, amely megalapozottá teszi a projekt keretében létrehozandó és bevezetendő szolgáltatásokat. II.


Református Egyházközség vezetőségénél, Nádudvar városának önkormányzatánál és természetesen a lakosság körében is. A település lakossága, lakossági fórumon és kérdőívek kitöltésével tudatta a városra vonatkozó igényeit. A kérdőíves felmérés módszerével a város értékeire, gyengeségeire, a város infrastrukturális és intézményi ellátottságára, a meglévő és hiányzó szolgáltatásokra, munkavégzésre vonatkozó igényeket, aktivitás mértékét, a hiányzó szolgáltatások feltérképezését végeztük. Ezen egyeztetések, információcserék eredményeként, megtörtént a célcsoportok kiválasztása. Elsődleges célcsoportként az intézményeket – sporttelep – közvetlenül használó csoportokat neveztük meg. • Sportolók Nádudvaron • Nádudvar város lakossága A csoport mellett még egyéb csoportokra is kifejti hatását • Akcióterület lakossága • Város lakossága • Ide látogató turisták Majd az igények felmérése után újra a fejlesztendő közösségi funkciót ellátó intézményekhez fordultunk. A sikeres munka érdekében állandó kapcsolatot tartottunk az önkormányzat és a vallási gyülekezetek vezetőivel. A felmérés készítése során alkalmazott módszerek: A felmérés során alkalmazott leggyakoribb módszer a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, melyeket az adott intézménytől kértünk el. A sportolás miatt a Jókai úti telephelyen található lakosság véleményét személyes interjún keresztül ismertük meg. Valamint kikértük az önkormányzat által ajánlott műszaki szakemberek véleményét. Ezek többségében telefonos megkereséssel egybekötött interjúk voltak, de előfordult személyes egyeztetés is. A vizsgálat során szerzett információkat összesítettük, majd belső tartalomelemzésre került sor.

199



A felmérés készítői: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft., Nádudvar Város Önkormányzata. III.

A Jókai úti sporttelep rövid bemutatása

A 431 hrsz-ú telken található sportlétesítmény közös tulajdonban lévő ingatlan. 50%-ban Nádudvar Város Önkormányzata, 50%-ban Nagisz Zrt. tulajdona. A Nagisz Zrt. részesedését az önkormányzat 2010- ben megvásárolja. Az üzemeltetését pedig a Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. fogja ellátni. Valamikor itt rendezték a kézilabda mérkőzéseket, ma elsősorban a városi kispályás futball bajnokságnak ad helyet. A Nádudvar, Jókai út 4. szám alatti területen jelenleg sportfunkciókat ellátó szabadtéri aszfaltburkolatú kézilabdapálya található. A létesítmény egy faházból, mely tartalmazza a szociális blokkot, egy aszfaltborítású pályából, egy teniszpálya alapból, valamint egy kb. 400 néző leültetésére alkalmas acélvas szerkezetes, fapadozatú nézőtérből áll. Az aszfaltborítású pálya, világítással rendelkezik. A sportpálya teljesen elhanyagolt. A kiszolgálására szolgáló öltözőépület egy hőszigeteletlen faház, mely sem anyagában, sem szerkezetében, sem kialakításában nem felel meg a funkciója ellátásra, ezért jelenleg használaton kívül van. Gyenge szerkezeti állapota miatt állandó betöréseknek, feltöréseknek, rongálásoknak van kitéve. Az ingatlan a fürdő szomszédságában található, így ideális helyszín egy szabadidő központ kialakítására. Ehhez azonban a létesítmény teljes felújítása szükséges. IV.

Jókai úti sporttelep területén tervezett fejlesztés leírása:

A tervezett fejlesztés során a szabadtéri sportpályák átépítésével egy többfunkciós szabadtéri sportlétesítmény jön létre az alábbi paraméterekkel: - Kialakításra kerül egy 45 mx22 m méretű műanyag burkolatú, többfunkciós pálya a kiegészítő kapukkal, palánkokkal. A pályára felfestéssel több játék pályáját lehet kialakítani (kézilabda, kispályás labdarúgás, tenisz). - Kialakításra kerül továbbá egy 18mx10m méretű streetball pálya GLOBAL EPDM műanyag burkolattal, streetball palánkokkal. - Ugyancsak kialakításra kerül egy 13mx13m méretű szabadtéri kondipark mely gumiburkolattal készül, és 12 db minden izomcsoportot megmozgató eszközből áll. - A szabadtéri létesítményekhez kapcsolódóan kerítésépítésre, labdafogó és zajvédő fal elhelyezésére, valamint parkosításra is sor kerül. A szabadtéri létesítményeken kívül a sportlétesítmény kiszolgálására és további fedett sportszolgáltatások bevezetésére szolgáló épület építésére kerül sor, a faház elbontásával. Az épített sportlétesítmény mintegy 550 m2 alapterülettel épül meg. A létesítményben helyet kap a sportlétesítményt kiszolgáló öltöző- és zuhanyzóegységek, WC csoportok. Új funkció bevezetésével 1 db szabványos (9,78mx6,44mx6,00m) méretű fallabda pálya, valamint egy kétpályás szabványos

200



méretű bowling pálya is megépítésre kerül. Az épület teljes körű fizikális és infokommunikációs akadálymentesítése megvalósul a fejlesztés során. A sportlétesítmény kialakítása a 2004. évi I. törvény előírásaival összhangban van. A sportlétesítmény kialakításával kapcsolatosan ingatlanvásárlásra is sor kerül, melynek során a Nádudvar Városi Önkormányzat megvásárolja a Nagisz Zrt. 50 %os tulajdoni hányadát, ezáltal az Önkormányzat 100 %-os tulajdoni hányaddal fog rendelkezni, tiszta tulajdoni viszonyok jönnek létre. V.

Jókai úti sporttelep működési rendje és kihasználtsága:

Valamikor itt rendezték a kézilabda mérkőzéseket, ma elsősorban a városi kispályás futball bajnokságnak ad helyet. A bajnokságot rendszerint hétvégéken rendezik, ekkor mintegy 100 fő vesz részt a sport rendezvényen. Ez mintegy 50 %-os kihasználtságot jelent. A fejlesztések után a kihasználtság várható értéke 100 % lesz. Nagyobb rendezvényeknek is otthont ad a terület, leginkább sporthoz kötődő programokat szervez ide az önkormányzat és a sportegyesületek. 400-500 személy befogadására is alkalmas a sporttelep. A sporttelep jelenleg nyitvatartási idővel nem rendelkezik, a sportolásra, kikapcsolódásra vágyó lakosság számára a terület szabadon látogatható. VI.


A város területén több hasonló, sportolásra alkalmas objektum található, mely alkalmas sportolásra, de kemény borítással rendelkező szabad levegőn található sportpálya nincs a városban. Ilyen a füves labdarugó pálya és a Kövy Sándor Általános Iskola sportcsarnoka. - a sporttelep közel 40 éve épült - a létesítmény elavult - műszaki fejlesztés igényét alátámasztja, hogy közel 20 éve lényeges fejlesztést nem hajtottak végre - a látogatók száma eléri a 100 főt

7.2. Társadalmasítás, egyeztetések

Nádudvar város kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor

201



megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Az Elő Akcióterületi Terv céljainak minél pontosabb meghatározása és a beavatkozások, valamint a projektelemek igényorientált meghatározása érdekében több lakossági fórumot tartottunk az Elő Akcióterületi Terv Készítésekor is. A tervezés időszakában (2008. április-május, 2009. decmber-2010 február) a Városfejlesztési Iroda, majd a Városfejlesztési társaság kijelölt egy ügyintézőt, aki információt szolgáltatott minden az akcióterülettel kapcsolatos lakossági megkeresésre. A tervezés során két összevont lakossági fórumot tartott az önkormányzat a civil szervezetek és minden érdeklődő számára, míg további egy fórumot célzottan az akcióterületen működő vállalkozások tájékoztatásra, igényiek felmérésére. A fenti elveknek megfelelően tervezünk szakhatósági egyeztetést, amelynek fő célja a tájékoztatás, azaz hogy ismertessük az engedélyező, véleményező szerepkört betöltő szakhatóságok képviselőivel a városrehabilitáció jelentőségét, folyamatát, a támogatás elnyerésének feltételeit, továbbá a lehatárolt városrészek és akcióterületek körét. Az ÁNTSZ-szel és a Nádudvari Építéshatósággal a munkakapcsolat folyamatos 2010 januárjában két alaklommal tartottunk szakmai egyeztetést az IVS átdolgozásával és belvárosi funkcióbővítő akcióterülettel kapcsolatban. Az elkövetkező időszakban a készülő dokumentumokat rendszeresen továbbítjuk számukra folyamatos visszacsatolást biztosítva a tervezés folyamatában. A szakhatóságok szerepe az akcióterületi tervek és az egyes projektekre vonatkozó engedélyes tervek kidolgozásánál lesz igazán jelentős, ezért a Városfejlesztési Társaság rendszeres egyeztetéseket folytat. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt fő célcsoportját, a lakosságot – illetve annak egyes alrendszereit, csoportjait – képviselik. A partnerséget a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és proaktív formában próbáljuk megvalósítani. Ennek megfelelően az IVS és az Akcióterületi Terv(ek) kidolgozásánál rendszeres egyeztetések, szakterületi projektfejlesztő workshopok létrehozását valósítottuk meg, amelyek gyakorisága a tervek részletesebb kimunkálásával párhuzamosan sűrűsödött. Az egyesületek közül a városfejlesztési fórumokon és egyeztetetéseken aktívan vesznek részt a Nádudvar Turizmusáért, Tegyünk Nádudvarért Egyesület és a sporthorgász egyesületek. Ez részben a civil szervezetek céljaiban, részben az

202



egyesületek akcióterületen megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos érintettségükkel hozható kapcsolatba (pl. Emőd I. tó ). Az egyesületekkel az egyeztetetés 2008-óta folyamatos, 2010 februárjában a Városfejlesztési társaság székhelyén három (2010.02.22-24.) műhelymunka során aktualizáltuk a civil elképzeléseket. A Nádudvaron működő összes civil szervezet részvételére számítunk mind a tervezés, mind a stratégia megvalósításának fázisában, ezért a városban működő civil szervezetekről egy katasztert készítettünk, mely az 5.7 fejezetben található meg. 7.3. Műszaki, pénzügyi, stratégiai előkészítettség

Elvégzett tevékenységek Az Akcióterületi Terv részét képező projektek kiválasztása A fejlesztéshez kapcsolódó beruházások azonosítása A projekt Előzetes Akcióterületi Tervének kidolgozása A projektek megvalósításához szükséges előkészítő tevékenységek azonosítása Műszaki előkészítés- Engedélyes szintű tervek és nem engedélyes szintű tervek elkészítése A projektek lebonyolítását menedzselő Városfejlesztési Társaság létrehozása A beruházás megkezdéséig elvégzendő előkészítő tevékenységek az alábbiak: Elvégzendő tevékenységek – műszaki előkészítés A jogerős építési engedély megszerzése 2010. április a jelenleg tanulmánytervvel rendelkező projektek esetében Kiviteli tervek elkészítése 2010. október Elvégzendő tevékenységek – jogi, adminisztratív előkészítés Együttműködési megállapodás 2010. október véglegesítése az Akcióterületi Tervben nevesített felújítandó műemlék tulajdonosával A projektek megkezdéséhez szükséges 2010. november tulajdoni viszonyok rendezése Együttműködési megállapodás aláírása a 2010. november Városfejlesztő Társaság és az Önkormányzat között Szerződéskötés a projektek 2010. május megvalósítására közbeszerzés útján kiválasztott kivitelezőkkel a jelenleg tanulmánytervvel rendelkező projektek esetében Elvégzendő feladatok – stratégiai előkészítés Teljes és Végleges Akcióterületi Terv és 2010. november 203



kapcsolódó dokumentumok elkészítése Elvégzendő feladatok – pénzügyi előkészítés Regionális Operatív Program – első 2010. január körös pályázati anyag kidolgozása és benyújtása Regionális Operatív Program – második 2010. november-december körös pályázati anyag kidolgozása és benyújtása Önkormányzat döntés a fejlesztéshez 2010. január szükséges sajáterő rendelkezésre bocsátásáról

204



8. Ábrajegyzék 1. ábra: A funkcióbővítő akcióterület .................................................................................. 20 2. ábra: Működő vállalkozások Nádudvaron, a különböző gazdasági szektorokban .......... 27 3. ábra: A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron .......................... 28 4. ábra: A kiskereskedelmi egységek száma Nádudvaron................................................... 29 5. ábra: Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma.. 30 6. ábra: Összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma (db)................................... 31 7. ábra: A turisztikai kereslet néhány jellemzője Nádudvaron............................................ 31 8. ábra: A lakónépesség számának alakulása Nádudvaron (fő)........................................... 32 9. ábra: A lakosság kor szerinti megoszlása ........................................................................ 33 10. ábra: A nyilvántartott álláskeresők száma Nádudvaron (fő) ......................................... 34 11. ábra: Az adó és jövedelmi viszonyok alakulása Nádudvaron (Ft) ................................ 35 12. ábra: A nádudvari lakásállomány nagyságának változása............................................. 36 13. ábra: A nádudvari lakásállományok kora ...................................................................... 37 14. ábra: A 7 éves és idősebb népesség iskolázottsági foka (fő)......................................... 38 15. ábra: Korcsoportok szerinti iskolázottsági helyzet (%)................................................. 38 16. ábra: A szociális segélyben részesülők aránya (%) ....................................................... 41 17. ábra: A lakónépesség száma Nádudvar város övezeteiben ........................................... 44 18. ábra: A lakónépesség kor szerinti megoszlása Nádudvar övezeteiben.......................... 45 19. ábra: A lakosság képzettségi jellemzője Nádudvar övezeteiben ................................... 45 20. ábra: A lakásállomány eloszlása Nádudvaron (%) ........................................................ 46 21. ábra: Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (%) .................................................. 46 22. ábra: A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők jellemzői........................... 47 23. ábra: Foglalkoztatotti arány a 15-64 éves népességen belül.......................................... 47 24. ábra: Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya ....................................................... 48 25. ábra: A tervben szereplő egyéb forrásból megvalósuló önkormányzati projektek térképvázlatos bemutatása ................................................................................................... 74 27. ábra: A településfejlesztési és városüzemeltetési feladatok ........................................ 151 29. ábra:Városfejlesztési Társaság projektmenedzsment team ......................................... 155

205



1. Táblázat: A kiválasztott jogosultsági mutatók bemutatása.............................................. 21 2. Táblázat A pályázatban tervezett projektek összhangja a településrendezési tervvel..... 24 3. Táblázat: Önkormányzat által végzett városfejlesztési tevékenységek Nádudvaron ...... 25 4. Táblázat: A népmozgalom statisztikai jellemzői Nádudvaron ........................................ 33 5. Táblázat: Intézmények és szolgáltató egységek az akció területen................................. 50 6. Táblázat: A funkcióbővítő területre jellemző statisztikai adatok .................................... 55 7. Táblázat Akcióterület célrendszerének összefoglalása.................................................... 62 8. Táblázat A projekt indikátorai......................................................................................... 64 9. Táblázat A tervben szereplő EAOP támogatással megvalósuló projektek...................... 66 10. Táblázat tervezett beavatkozások összefoglalója .......................................................... 76 11. Táblázat Akcióterületen megvalósuló projektek tulajdonviszonyai.............................. 77 12. Táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok........................................ 146 13. Táblázat Civil szervezetek Nádudvaron ...................................................................... 158 14. Táblázat: A teljes akcióterület pénzügyi terve ............................................................ 166 15. Táblázat: az akcióterületen EAOP pályázat finanszírozással megvalósuló projektek 168 16. Táblázat: Az akcióterületen EAOP pályázat finanszírozással megvalósuló projektek megvalósítási ütemezése.................................................................................................... 170 17. Táblázat: Szakmai/szervezeti/együttműködési kockázatok......................................... 172 18. Táblázat: Pénzügyi/műszaki kockázatok..................................................................... 173

206



9. Felhasznált irodalom • Az Észak-alföldi régió térszerkezeti típusai és egységei (Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete – MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) • Nádudvar Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Híd az Együttműködésért Kht., Nyíregyháza, 2008) • Nádudvar Integrált Városfejlesztési Stratégiája (Híd az Együttműködésért Kht., Nyíregyháza, 2010) • Nádudvar város Településrendezési Terve, Településfejlesztési koncepció (La-Urbe Építésziroda Kft., Miskolc, 2003. október) • Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) (Országos Területfejlesztési Hivatal, Budapest, 2005. október) • Települések fejlődési dinamikájának hosszú távú elemzése az Észak-alföldi régióban (Ekisztika Bt., Kecskemét, 2005) • www.nadudvar.hu • TEIR 1997 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=1997 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 1998 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=1998 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 1999 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=1999 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2000 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2000 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2001 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2001 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2002 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2002 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2003 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2003 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2004 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2004 &dbs=1&telep=Nádudvar

207



• TEIR 2005 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2005 &dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2006 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2006 &dbs=1&telep=Nádudvar • KSH 2001 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=2001 &dbs=1&telep=Nádudvar

208


10.

Mellékeltek

209




1. sz. melléklet Az akcióterület utcáinak felsorolása Házszám tól ig páros végig végig páratlan végig páros végig 1 3 2 26 1 29 páros végig 48 106 113/a 143 végig 1 11 páratlan végig végig végig 2 8 1 9 végig 1 63 1 31 2 62 páros végig végig 1 15 2 20 4 12 2 6 1 57 2 12 1 13 1 9

Utca Kösely Emőd sor Rákóczi Mester Fürst S. Seregélyes Ady E. Fő Malom Kabai Csokonai Szegfű Nap József A. Görbe Kossuth Tolbuchin Petőfi Nyerges Dobó Vendég Zalka M. Jókai Kiss J. alt.

Forrás: (Nádudvar Polgármesteri Hivatal, 2008) Az akcióterületen található közterek Kossuth Ady Petőfi Piac

Megnevezés tér tér tér

Forrás: (Nádudvar Polgármesteri Hivatal, 2008)

210

Nádudvar KÉSZÍTETTE: HÍD AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT NONPROFIT KFT

Recommend Documents