Szociális és épített környezet modul

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM A projekt címe: Azonosítószám:

Interprofesszionális szemléletű közösségi szociális munkára felkészítés alternatívái TAMOP-5.4.4-09/2-C-2009-0006

Szociális és épített környezet modul TÁMOP-5.5.4-09/2-C-2009-0006 Útitársak projekt

Készítette: Panker Mihály

Győr, 2011.



Tartalom A modul megvalósításának előfeltételei .................................................................................... 3 Kézikönyv formátum a modul tanárainak ................................................................................ 10 Tartalom ................................................................................................................................... 13 1. Otthonos és biztonságos környezet ................................................................................... 13 2. Intézményi környezet ........................................................................................................ 15 3. Összefoglaló táblázat – kritériumok, indikátorok és források .......................................... 18 Képzési formák ........................................................................................................................ 21 Tanulási tevékenységek............................................................................................................ 22 Instrukciók ................................................................................................................................ 23 1. Időskorúak helyzete Magyarországon meghatározása ................................................. 23 2. Az interprofesszionális együttműködés módszerének megismerés ............................. 23 3. Az intézmény külső és belső környezete fogalma ....................................................... 23 4. Egyéni és közösségi életterek (emberi méltóság) ........................................................ 24 5. Családi, helyi közösségi és társadalmi kapcsolatok ..................................................... 24 6. Egyén a közösségben ................................................................................................... 25 7. Személyi autonómia, létbiztonság ................................................................................ 25 8. Stratégiai tervezés ........................................................................................................ 26 Értékelés ................................................................................................................................... 27 Tanulási formák időkeretei....................................................................................................... 28 Irodalomjegyzék ....................................................................................................................... 29

2



A modul megvalósításának előfeltételei Szükségletek és lehetőség más tantárgyakkal való koncentrációra A szociális és épített környezet modul kidolgozása a szociális és egészségügyi képzésben résztvevő hallgatók számára hiánypótló lehetőséget jelent: új dimenzióban közelíti meg az életminőség fogalmát, valamint módszertani eszközöket kínál a segítő szakmákban dolgozók számára a szemléletformáláshoz. Hasznos lehet a modul építész hallgatóknak is, hiszen a lakások, házak, szociális intézmények tervezéséhez kapnak hasznosítható szempontokat. A modul

szorosan

kapcsolódik

a

sztenderdizációs

tevékenység

idősekre

vonatkozó

eredményeihez. Hazánk az öregedő társadalmak közé sorolható. Ennek hátterében az időskorúak számának és számarányának növekedése áll, ami egyrészt a születések számának csökkenésével, másrészt a várható élettartam növekedésével magyarázható. Bár hazánk demográfiai állapotjellemzői igen kedvezőtlenek, nem tartozunk a kirívóan öreg korösszetételű országok közé. Mivel a lakosság átlagos élettartalma jelentősen megnőtt, ehhez kell igazítani az idősügyi politikát. Az úgynevezett hosszú élettartamhoz fűződő politika (azaz a meghosszabbodott élettartam következményeit, társadalmi hatásait figyelembe véve) olyan politikát jelent, mely egy új aktív korosztályhoz és szakmai tevékenységekhez kapcsolódik, erősíti a generációk közötti kölcsönös és egyetemes felelősségvállalást, és amely a magas kort megért személyek érdekében folyik. Az idősek társadalmi státusát, életkörülményeit leginkább a nyugdíjazásukat megelőző munkaerőpiaci pozíció határozza meg: minél előnyösebb volt ez, annál kedvezőbbek a mostani létviszonyaik. A demográfiai jellemzők közül csak az életkornak van lényeges szerepe: az idősebb nyugdíjasok státusa rosszabb, mint a fiatalabbaké. Azonban nem feledkezhetünk meg a háztartás-összetétel hatásáról sem: azok az idősek, akiknek a családjában van legalább egy aktív kereső, kedvezőbb körülmények között élnek, mint a kizárólag inaktívakból álló háztartások tagjai. Nagyon lényeges szerepe van a lakóhelynek is: az urbanizáltabb településeken élő idősek társadalmi státusa kedvezőbb, mint a kistelepüléseken, községekben lakóké.

3



Az idős emberek életminőségét alapvetően testi-lelki egészségük határozza meg. Természetesen emellett szerepet játszanak még más tényezők is, mint pl. az anyagi és szociális helyzetük, környezetük stb. Időspolitika célkitűzései -

Időskori jövedelembiztonság fenntartása.

-

Idősbarát társadalmi és fizikai környezet megteremtése.

-

Az idősek társadalmi aktivitásának elősegítése – az idős embereket aktív résztvevőként kell kezelni, ahelyett, hogy a politika passzív alanyainak, választóknak, betegeknek, gondozottaknak.

-

A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása.

-

Az időskorhoz kapcsolódó társadalmi attitűd formálása.

-

Generációk közötti szolidaritás erősítése.

-

Partneri kapcsolat kialakítása a szolgáltatók, az idős emberek és családjaik között, hogy a hosszan tartó gondoskodás iránti megnövekedett igényeket ki lehessen elégíteni.

Időspolitikát meghatározó értékek: méltóság, függetlenség, társadalmi részvétel, az önmegvalósítás, a biztonság. Az idősgondozás fejlesztendő területeinek fő irányai -

Nyugdíjbiztosítási rendszer – a befizetési kötelezettséggel vásárolt ellátást szerzett jogként szolgáltatja, fontos a befizetések és a szolgáltatások közötti összhang.

-

A

jövőben

felértékelődik

az

öngondoskodás

elve

az

időskorúak

jövedelembiztonsága szempontjából (magatartásformálás). -

Minden időskorú állampolgár számára – településtípustól függetlenül – ugyanazok az ellátások egyénre szabottan és adekvát módon a számára elvárt színvonalon és tartalommal legyenek elérhetők.

-

A szolgáltatások és a szükségletek összhangja.

-

A kirekesztődés megakadályozása érdekében a társadalmi befogadást segítő integrált szolgáltatásokat, programokat fejleszteni kell, a működési feltételeket biztosítani hozzá.

4


-


Pontos információval kell elősegíteni az időseket, hogy tudatosan választhassanak a különböző igényeket kielégítő, alternatív lakhatási és ellátási formák között, beleértve a piaci alapon nyújtott szolgáltatásokat is.

-

Az időskorúak fizikai és mentális egészségének megőrzését, a gyógyítást a szükségletekhez kell igazítani.

-

Olyan integrált ellátási formák fejlesztése, amely lehetővé teszi, hogy az idős a lakásán vegye igénybe az ellátást.

-

Geriátriai ellátórendszer fejlesztése.

-

Demens betegek ellátásának fejlesztése.

-

Élethosszig tartó tanulás elvét szem előtt tartva életkor-specifikus oktatási és továbbképző programok.

-

Fel kell lépni az idősebb munkavállalókat sújtó életkori diszkrimináció ellen.

-

Fokozni kell az idősek családban végzett munkájának, valamint önkéntes munkájának társadalmi elismerését.

A legtöbb ember saját idős korával kapcsolatban négy dolgot mindenképp szeretne: -

a társadalom megbecsült tagja legyen,

-

egészséges legyen,

-

ne legyen magányos,

-

biztonságban és védettségben tudjon élni.

A demográfiai folyamatok bemutatásában leírtakból következik, hogy az idősek nem elhanyagolható hányadánál kell számolnunk az elmagányosodással, nem megfelelő lakáskörülményekkel, az átlagosnál rosszabb gazdasági helyzettel és a többféle betegség krónikussá válása miatti önellátási gondokkal. Mindez egyre nagyobb kihívást jelent az egészségügyi és szociális ellátások számára is. Az időskori változások közül kiemelt jelentőségű az állandósághoz, megszokott környezethez való ragaszkodás, valamint a magyar kultúrából is eredő tulajdon utáni vágy, ami gyakran a biztonság érzetével kapcsolódik össze. Az idősek ragaszkodnak a korábbi évek során megszerzett otthonukhoz, tulajdonaikhoz, nehezen alkalmazkodnak új környezethez, idegen emberekhez, ami fokozottan nehezíti új otthonba költözésüket. Mindez indokolttá teszi egyfelől azt, hogy igényeiknek megfelelően elsősorban a saját otthonaikban nyújtsunk számukra magas színvonalú, egyéni szükségleteikre választ adó megoldásokat. Másrészt 5



viszont még nagyobb hangsúlyt kap a bentlakásos intézményi ellátások tartalma minőségi szempontból, hiszen kritikus élethelyzetben új környezetbe kényszerült idős emberekről van szó. Az életminőség megőrzése idős korban elsősorban a preventív megoldásokban keresendő, de bizonyos élethelyeztek – a fent leírtakból is következően – már nem teszik lehetővé az idős emberek saját otthonukban történő ellátását, csak az intézményi keretek között nyújtott gondoskodás lehet biztonságot és kényelmet adó, megnyugtató megoldás számukra. Az időskori gondoskodás bármely formájáról legyen is szó, annak magában kell foglalnia a szükségletek megértését, értelmezését és az ezekre való reagálást. A gondoskodás központi eleme, hogy az idősek önállóak maradjanak, ameddig csak lehet. Intézményi környezet A magyarországi intézmények döntő többsége önkormányzati fenntartásban működik, emellett jelen vannak az egyházi, nonprofit és vállalkozási jellegű intézmények is, ez utóbbiak száma a rendszerváltást követően növekvő tendenciát mutat. Meglévő intézményeink (itt elsősorban az önkormányzati intézményekről van szó) vegyes profilúak, az idősekkel együtt megtalálhatók a szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek. Az intézmények többsége nagyméretű, a kisebb, családiasabb otthonok elsősorban a vállalkozási, egyházi és nonprofit szférában fordulnak elő. Az otthonok finanszírozása alapvetően három pilléren nyugszik: a normatív állami finanszírozáson, a lakók által fizetett térítési díjon és a fenntartói támogatáson. Az önkormányzati fenntartású intézmények esetében ezek megoszlása egyenletes. Az épületek állapotát tekintve is jelentős különbségek mutatkoznak. A régi kastélyépületek mellett megtalálhatók a korábban más funkcióra épített átalakított, felújított épületek − viszonylag kevés az erre a funkcióra építettek száma. Ebből következően az épületek többsége nem felel meg a korszerű ellátás követelményeinek. A rekonstrukciós programok jelentősége nem elhanyagolható, de még mindig akadnak olyan helyek, ahol elhasználódott, vizes, nehezen fűthető, omladozó lakóhelyiségek találhatók. A fűtésrendszerek elavultak, gazdaságtalanok. A technikai felszereltség általában elmarad az európai normától, az ápolási-gondozási tevékenységek fizikailag aránytalanul nagy terhet rónak a dolgozókra.

6



Az intézmények szolgáltatási lehetőségei különbözőek, néha korlátozottak, ami azt jelenti, hogy az alapfeladaton túli szolgáltatások körében jelentős eltérés mutatkozik. Ez elsősorban az objektív környezeti adottságokból fakad. Az intézmények vezetői általában szakmailag jól felkészültek, de nem mindig rendelkeznek a korszerű menedzsmenttechnikák ismeretével. Az idősek életminőségének javítása Minden korban, de az idősek esetében különösen ügyelni kell a testi és lelki egészség, illetve a szociális jóllét egyensúlyban tartására. Számos betegség, mely a lelki harmóniát is veszélyezteti, lelkiismeretes ellenőrzéssel kiszűrhető, elhárítható. Az öregkor lelki egészségvédelmében az egyik legfontosabb tényező az aktivitás és a mobilitás, valamint annak megtartása. Az egyéni tevékenység, annak intenzitása és minősége kifejezi, hogy menyire tartja magát az egyén fiatalnak. Ez prognosztikusan is felhasználható: az egyik legjobb „túlélési személyiségprediktor”. A lelki egészség alapvető feltétele az örömkészség, az aktivitás, a szociális beilleszkedés megtartása. Akkor beszélhetünk produktivitásról, ha az idős ember az adottságainak és élethelyzetének megfelelően képes kihozni magából a maximumot, vagyis aktuális állapotához képest tevékenykedni, kapcsolatait ápolni. A produktív idős embert nem akadályozzák a személyes vagy helyzeti hátrányok, az önértékelését károsító hatások, illetve a depresszió vagy a mellőzöttség, sértődöttség érzése. A produktív idős kor, a személyi harmónia a társadalom számára is érték. Tehát nem pusztán arról van szó, hogy a közösség „eltart” egy idős embert, hanem a társadalomnak továbbra is hasznot hajtó, értékteremtő tagja marad. A társadalmi megbecsülés hozzájárul a tevékenység önértékelést fenntartó emeléséhez. Az alábbiakban felsoroljuk mindazokat az értékeket és kritériumokat, amelyeket a modul oktatása során érvényesíteni kívánunk: 1. Önmegvalósítás. Az otthon célja, hogy lehetővé tegye a bentlakók számára potenciális érzelmi, szociális, intellektuális és testi képességeik kiteljesítését. 2. Méltóság. Azok számára, akik mások segítségére szorulnak, az önbecsülés azon is múlik, hogy milyen körülményeket biztosítanak számukra. 3. Függetlenség. A másokkal való együttélés azt jelenti, hogy a bentlakóknak tisztában kell lenniük a többiek szükségleteivel is, azt méltányolniuk kell amellett, hogy mindannyiuk alapvető joga a szabad akarat és döntés. 7



4. Egyéniség. Az otthon dolgozóinak fogékonyaknak kell lenniük az egyén szükségletei iránt, és biztosítaniuk kell a vallási, etnikai és kulturális hagyományok, illetve előírások − akár étrendi, akár rituális − gyakorlását, betartását. 5. Tisztelet/megbecsülés. Az egyén élettörténetének ismerete és tisztelete önálló egyéniséget ad mind a bentlakónak, mind a dolgozóknak. Tiszteletben kell tartani, és becsülni kell a gondozásra szoruló emberek képességeit, tapasztalatát és tehetségét. 6. Érzelmek. A bentlakóknak jogot formálhatnak arra, hogy megválasszák a barátaikat, és különösen fontos, hogy lehessenek intim és személyes kapcsolataik mind az otthonon belül, mind pedig azon kívül. 7. A választás és a kockázatvállalás lehetősége. A kockázatvállalást normálisnak kell tekinteni. A bentlakókat nem szabad akadályozni sem-miféle tevékenységben csak azért, mert fennáll a (szokásos) kockázat veszélye. A szokványos tevékenységeket a lehető legmesszebbmenő mértékig támogatni kell. 8. Nyilvántartások. Szükség van bizonyos, személyi adatokat tartalmazó nyilvántartások vezetésére. A megfelelő szakdolgozónak rendelkeznie kell a beteg egészségi állapotára vonatkozó információkkal. Az efféle információk és nyilvántartások azonban messzemenően bizalmasak, és ennek meg-felelően kell őket kezelni. (Forrás: Gosztonyi Géza: A sztenderdizációról és a minőségbiztosításról. Készült a SZOLID Projekt megbízásából) A hallgatók számára akkor nyújt fejlődési lehetőséget a modul választása, ha az alábbi készségekkel, képességekkel rendelkeznek: -

jó kommunikációs készség A megfelelő kommunikációs forma kiválasztása a szakmaközi és szektorközi kommunikáció során meghatározó jelentőségű lesz, csakúgy mint a szemléletformáló tevékenység során.

-

probléma felismerő és megoldó képesség A korszerű szemlélet közvetítése során olyan probléma helyzetekkel találkoznak, amelyek miatt elengedhetetlen, hogy a hallgató rendelkezzen alapvető probléma felismerési készséggel, ami lehetővé teszi, hogy időben észlelje és reagáljon a kialakult helyzetre, mielőtt az súlyosabbra fordulna. A lehetséges probléma helyzetek 8



sokfélesége miatt szükséges a megoldásfókuszú gondolkodás, aminek feltétele az alkalmazható technikák széles skálájának ismerete, amelyet a képzés során sajátíthatnak el.

-

konfliktus felismerő képesség A szakmai tevékenység során számos területen alakulhatnak ki konfliktus helyeztek (szakemberek között, intézmények között, szolgáltatást igénybevevő és szolgáltató között, stb.), amelyek korai felismerése meghatározó jelentőségű.

-

kooperációs készség A modul komplexitása miatt alapvető jelentőségű a széleskörű együttműködés a különböző szolgáltatási szektorok és azok szakemberei között (pl. szociális és egészségügyi ellátások, szociális ellátás és építészek stb.). Az együttműködés kiemelt nehézsége ezekben az esetekben az eltérő munkakultúrák, szakmai szemléletmódok és tudásbázisok összhangjának megteremtése.

-

empátia A hatékony szakmai munka meghatározó eleme a szakember empátia készsége. Fontos a különböző élethelyzetek, a közösségek működésének megértése és az elfogadó beállítódás, amely lehetővé teszi, hogy a szakember az egyén, a közösség életének segítő részévé váljon.

-

tolerancia Az empátia készséghez hasonló jelentőségű, és azzal szoros összefüggésben álló készség, amelynek hiányában a segítő nem tud különböző élethelyzeteket megérteni, elfogadni és annak megfelelő mértékű és módú segítséget nyújtani.

-

nyitottság, rugalmasság A modul jellegéből adódóan kettős jelentéssel bír a két meghatározás. Egyrészt az új szemléletmód iránti nyitottságot jelenti, másrészt az ismeretanyag feldolgozási módjának korszerűsége is ezt kívánja meg.

9



Kézikönyv formátum a modul tanárainak A modul céljai A lakás/otthon jelenti az idősek számára a legfontosabb helyet és a napi tevékenységeik központját.

Ezért

minden

belső

helyiségnek

megközelíthetőnek,

kényelmesnek,

biztonságosnak, könnyen kezelhetőnek és fenntarthatónak kell lennie. Az embereknek otthonaikban nyugalomban, biztonságban kell érezniük magukat, azért, hogy szabadon gondoskodhassanak

magukról,

önállóan

és

függetlenül

élhessenek.

Az

alapvető

követelményeket ki kell elégíteni olyan terek megvalósításával, amelyek megfelelnek pontos funkcionális és geometriai jellemzőknek éppúgy, mint a piacon fellelhető új technológiák megfelelő használatának. Ezeket az alapvető követelményeket alapvető és kiegészítő követelményekre bontjuk. Előbbiek olyan alapvető és életszükségletekre vonatkoznak, mint pl. az étkezés, alvás, testápolás stb.; utóbbiak az élet minőségére, mint pl. az olvasás, TV nézés, szabadidős tevékenységek, növénygondozás, kommunikáció, a külvilággal való kapcsolat stb. Ezeknek az alapvetőnek tekintett szükségleteknek a teljes kielégítése határozza meg az otthonok minőségének megítélését. Amennyiben egy, vagy több alapvető szükségletet nem sikerül teljesíteni, ez az egész otthont elfogadhatatlanná teszi használója számára. Másrészről, bármely kiegészítő jellemző hiánya nem jelenti azt, hogy az egész otthon elfogadhatatlan, hanem azt jelenti, hogy az ott élő személy alacsonyabb minőségi szintre kerül azokhoz képest, akiknek az ilyen irányú szükségleteit kielégítették. A bentlakásos idősellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított ellátás hatásosságának és hatékonyságának erősítése nem képzelhető el az intézmények tárgyi feltételeinek fejlesztése nélkül. A minőségi, professzionális szakmai munka előfeltétele a megfelelő tárgyi feltételek biztosítása. Az intézmények működéséhez szükséges tárgyi feltételek hiányosságai szoros összefüggésben állnak az intézményben élők és az ott dolgozók emberi méltóságával. Az emberi méltósághoz való jog ugyanis elképzelhetetlen a megfelelő életkörülmények minimumának megteremtése nélkül. Az intézmények fizikai állapota, felszereltsége nem egyszerűen adottság, illetve strukturális feltételrendszer a munkavégzéshez, hanem nagyon is meghatározó a hangulatra, a 10



teljesítményre, a többi emberrel való kapcsolattartásra, legyen szó akár az ellátást igénybevevőkről, akár a munkatársakról. Az akadálymentesítés az egyik leggyakoribb probléma, amellyel az idős embereknek szembe kell nézniük, amikor egy lakóépület/idősek otthona felsőbb szintjén élnek (jellemző eset városi környezetben). A probléma megoldása létfontosságú az idősek életminősége szempontjából, mert ha ez nem sikerül, otthonuk elhagyására kényszerülnek. Első pillantásra ilyen drasztikus kijelentés túlzásnak tűnhet, de valóban rendkívül fontos, hogy ne legyenek fizikai akadályok. Ha valaki fizikai képességei miatt nem képes használni a lépcsőket, szinte teljesen arra van ítélve, hogy életét lakása négy fala között élje le, gyakran elveszítve az esélyét kapcsolatai megtartására, ami az önbecsülése elvesztésével járhat. Idővel ez súlyos elváltozásokat okozó folyamatokat indíthat el, amelyek visszafordíthatatlan károkat idézhetnek elő. Annak érdekében, hogy ezt megállítsuk vagy késleltessük, amíg csak lehetséges, szükséges az épületek olyan jellegű átalakítása, amivel megszüntetjük a fizikai akadályokat. A lakás jelenti az idősek számára azt a helyet, ahol a legalapvetőbb mindennapos tevékenységeiket folytatják, mint például az alvás, a tisztálkodás, az étkezés, valamint biztonságérzetet nyújt, és lehetővé teszi a szomszédokkal való kapcsolatfenntartást, a gondozó segítségének köszönhetően. A lakásnak továbbá ki kell elégítenie néhány olyan kiegészítő szükségletet is, amely növeli az élet minőségét és az idősek pszichológiai jólétét (például azt a bizalmas légkört, amelyet otthonukban éreznek). A lakáson/otthonon kívüli helyiségek, vagyis az épület azon megosztott területei, amelyek kiegészítik a lakók alapvető igényeit, ilyenek: a folyosók, a lépcsők, a liftek, amelyek lehetővé teszik a mobilitást. Ide tartoznak a következő szolgáltatások is: mosodák, tornatermek, és azok a közös helyiségek, ahol a szomszédok jó kapcsolatokat tudnak kialakítani egymással. Az épületen kívüli területek: kertek, udvarok, parkolók, zöld és nem zöld területek, meditációs helyek az épület és a város között, ahol a rekreációs és funkcionális igényeket ki lehet elégíteni. A városi környezet, vagyis azok az idősek által használt területek, amelyek a főépülettől számított 400 méteres sugarú körön belül találhatóak (ami egy idős ember 10 perces sétájának felel meg): bevásárlás, orvoshoz járás, bankjegykiadó automata használata, a terület

11



társadalmi életében való részvétel és a város távolabbi részeibe való eljutás a tömegközlekedés segítségével. A tantárgy célja, hogy a résztvevők megismerjék az időskor sajátosságaiból fakadó szociális és épített környezetre vonatkozó igényeket, elvárásokat és megoldási lehetőségeket.. A téma feldolgozása a szociális ellátások középpontba állításával történik interprofesszionális szemlélettel, amely során a különböző szakterületekről érkező, eltérő tudásbázissal rendelkező szakemberek együttes munkával vesznek részt a tanulási folyamatban.

12



Tartalom Elméleti háttér

Otthonos és biztonságos környezet Az intézmény külső és belső környezete, egyéni és közösségi életterei megteremtik az ellátottak emberi méltóságát tiszteletben tartó ápolási-gondozási és aktivitási tevékenységek, valamint a családi, helyi közösségi és társadalmi kapcsolatok ápolásának lehetőségét. A cél azoknak az elvárható környezeti feltételeknek a meghatározása, amelyek nélkülözhetetlenek a szakszerű gondozáshoz. A szolgáltatás olyan tárgyi feltételek között

biztosított,

amelyek

a

speciális

gondozási

igényekkel

rendelkező

(fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, demens beteg) idős személyek számára is garantálják, hogy biztonságos, otthonos és kényelmes környezetben tölthetik mindennapjaikat akár otthon, akár intézményi keretek között. A szakmai szabályozók szerinti egységes gondolkodás és cselekvésmód célja a szolgáltatást igénybe vevők számára magas színvonalú ellátás biztosítása, figyelembe véve az ellátotti csoportok igényeit, elvárásait és alapvető emberi jogait. Mindezzel pedig egy elégedett, méltóságban töltött, az elvárható életminőséggel megélt időskort szeretnénk biztosítani a ránk bízottaknak. Legfőbb cél, hogy az idős ellátott az intézményben/otthonában töltött életszakasza során is élvezhesse a korábbiakban megszokott függetlenséget és önállóságot, s mindezt úgy, hogy biztonságban érezhesse magát, valamint igényeinek megfelelően megtalálja azt a komfortos és esztétikus közeget, ahol ápolhatja társas- vagy családi kapcsolatait, vagy éppen kielégítheti egyéni szükségleteit. Kritériumok A kritériumok középpontjában a szolgáltatást igénybevevők állnak. Az intézmény gyakorlata akkor helyes, ha fenntartja a szolgáltatás igénybevevőinek emberi méltóságát, a bizalmat, a választás és önrendelkezés jogát, illetve a magánélet tiszteletét.

13



Az Idősügyi Nemzeti Stratégiát 2009. szeptember 28-án fogadta el az országgyűlés, amely kapcsolatba hozható az alábbiakban leírt kritériumokkal: Biztonság, emberi méltóság A szolgáltatást igénybevevők biztonságának és emberi méltóságuk megőrzését támogató intézményi környezet kialakítása a fenntartható fejlődést veszélyeztető tényezők hatásainak mérséklése mellett. Személyes jogok védelme, jogbiztonság Fontos az ellátást igénybevevők jogbiztonsága, a személyes jogok védelme, de mindez kiemelten fontos a speciális szükségletekkel élők vonatkozásában, a gyógyászati segédeszközök választásában, a látás-, a hallás- és a mozgás, illetve a közlekedési képesség megváltozásával élőknek kínált speciális szolgáltatásokban. A biztonság és jogvédelem a mentális hanyatlással és a demenciával küzdők számára is kiemelten fontos. Esélyegyenlőség A szolgáltatást igénybevevők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani az egyéni lakóterek szükség szerinti átalakíthatóságára és biztonsági felszerelésekkel történő ellátottságára. Életminőség javítása A bentlakásos ellátást nyújtó szolgáltató fontos feladata az ellátást igénybevevő életminőségének folyamatos javítása. Nagyon fontos az akadálymentes intézményi környezet biztosítása, a környezeti feltételek hozzáigazítása az ellátást igénybevevők szükségleteihez. Parkok, szabadban lévő közösségi terek, az ellátottak mozgását fejlesztő eszközök hozzáférésének biztosítása. Önállóság A fenti kritériumok nagymértékben segítik az ellátottak önállóságának megtartását, amely az életminőség és jóllét egyik fontos eleme.

14



Komfort és esztétikum Hozzásegíti az ellátottakat a minőségi élethez, kiegyensúlyozottságot teremt, az ingergazdag környezet a lelki egészség megőrzésének, javításának egyik lényeges eleme.

Intézményi környezet A bentlakásos ellátást biztosító szolgáltató koncepcionális felméréssel, értékeléssel és tervvel rendelkezik, amelynek alapján megvalósítja az intézmény tárgyi feltételrendszerének fejlesztését, illetve épület- és eszközmegóvását. Eljárás: A szolgáltatás vezetője a.) felméri és a hatályos jogszabályi elvárások, illetve szakmai szabályozók ismeretében értékeli környezeti és tárgyi feltételrendszerét, megvizsgálja, hogy a helyiségek száma, mérete, kialakítása és bútorzata a kijelölt funkcióknak megfelel-e, b.) felméri, hogy a költséghatékonyabb és környezettudatos eljárások hogyan alkalmazhatók a tárgyi feltételrendszer fejlesztése során, c.) figyelembe veszi, hogy az épület elhelyezkedése, megközelíthetősége szempontjából a városi, települési környezetben milyen tömegközlekedési eszközök állnak rendelkezésre és azok mennyiben elérhető-e a szolgáltatást igénybevevők számára, illetve a látogatók hogyan tudják megközelíteni, d.) az akadálymentes hozzáférhető külső környezet biztosítása során megvizsgálja, hogy a tágabb környezet, a közlekedés, az utak, a járdák, padok, közösségi terek, az épületek mennyiben hozzáférhetők az igénybevevők és hozzátartozóik számára. -

A bentlakásos ellátást biztosító szolgáltatónál a hatályos jogszabályi előírásoknak és egyéb szabályzóknak megfelelően folyamatosan biztosított az ivóvízellátás, a világítás, a fűtés, a meleg víz és az elektromos ellátás.

-

A megfelelő világítás és elektromos áram az intézmény feladatai és az ellátást igénybevevők elvárásai és szükségletei szerint biztosítottak.

-

A fűtés az ellátást igénybevevők életkora, egészségi állapota és mozgásigénye szerint megfelelő hőmérsékleten biztosított. A szellőztetés megfelelő rendszerességgel történik.

-

A lakószobák infokommunikációs és közlekedési szempontból akadálymentesek. 15


1.


A lakószobák épületen belüli elhelyezése megfelel az ellátást igénybevevők egészségi és gondozási állapotának.

2.

Megfelelő alapterületű lakószobák állnak rendelkezésre, figyelembe véve az ellátást igénybevevők egészségi állapotát.

3.

A szobák, helyiségek érthetően feliratozottak.

4.

Biztosított a megfelelő természetes és mesterséges megvilágítás.

5.

Zárható bútorok, berendezések állnak rendelkezésre.

6.

A falak színválasztása és a padozat kialakítása megfelel az ellátást igénybevevők egészségi állapotának és elvárásainak.

-

A jó életminőség érdekében az intézményben biztosított az inger gazdag privát élettér. 1.

Az intézmény kellemesen kialakított, kényelmes életteret nyújt az ellátást igénybevevőknek.

2. -

A helyi szokásokat figyelembe véve valósul meg a berendezés és a dekoráció.

A rendszeresen használt közösségi és egyéb, a gondozást-ápolást segítő helyiségek infokommunikációs és közlekedési szempontból akadálymentesek. 1.

A folyosók tágasak, világosak, kapaszkodókkal, korláttal ellátottak, akadálytalan eljutást biztosítanak az ellátást igénybevevők számára a különböző helyiségek között, valamint kerekesszékkel is használhatók.

2.

Az étkező kényelmes, világos, higiénikus. Alkalmas arra, hogy az ellátott szükség esetén segítséget kérjen és kapjon az étkezési folyamat során, és ez ne okozzon számára megalázó helyzetet. Lehetőség van az étkezés előtti kézmosásra és kézfertőtlenítésre. Biztosított az ellátást igénybevevők állapotának és igényeinek megfelelő bútorzat.

3.

A társalgó kényelmes, nagy ablakokkal ellátott, amelyek segítségével biztosítható a természetes megvilágítás, ugyanakkor lehetőség van az árnyékolásra is. A berendezés az ellátást igénybevevők igényeinek és állapotuknak megfelelően kerül kialakításra.

4.

Imaszoba biztosítása az ellátást igénybevevők igényeinek megfelelően, a vallásuk szabad gyakorlásához.

5.

Az intézmény rendelkezik olyan helyiségekkel, ahol az ellátást igénybevevőknek lehetőségük van az intimitás gyakorlására és hozzátartozóik fogadására.

16


6.

Biztosított


orvosi

szoba,

melyet

elláttak

a

korszerű

ápolási

feladatok

végrehajtásához szükséges eszközökkel. A berendezés kialakítása megfelel az ellátást igénybevevők egészségi állapotának és az ÁNTSZ előírásának. 7.

Az intézményben található betegszoba, amely alkalmas a fertőző betegek elkülönítésére, felszerelve korszerű és a megnövekedett ápolási feladatoknak megfelelő betegágyakkal, valamint fertőtleníthető bútorokkal és az ellátást igénybevevő beteg kényelmét szolgáló eszközökkel.

8.

Biztosított dohányzásra kijelölt helyiség, amely megfelelően szellőztethető, és kényelmes bútorokkal lett berendezve. A helyiség felszerelése eleget tesz a tűzvédelmi előírásoknak.

9.

A közösségi helyiségeknek elérhetőnek kell lennie az intézmény valamennyi lakója számára, valamint kialakításuk és berendezésüket tekintve célszerűnek és alkalmasnak kell lenniük a lakók által igényelt közösségi programok biztosításához is.

10. Az egyes helyiségek elkülönült funkciókkal állnak rendelkezésre a választási szabadság biztosítása érdekében (pl.: imaszoba, könyvtár, társalgó, tornaszoba, fodrászat stb.). 11. A közös helyiségek használatára vonatkozó előírások egyértelműen szabályozottak a Házirendben. 12. Csendes, nyugodt légkör uralkodik az otthonban, kellemes életteret biztosít az egyes tevékenységekhez. Élő növények is díszítik az épületet. 13. A vizesblokk infokommunikációs és közlekedési akadálymentes kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történik: A fürdőszobák és a mellékhelyiségek az ellátást igénybevevők létszámnak megfelelően kerülnek kialakításra. A fürdőkád térben elhelyezett, biztosított az akadálymentes

megközelítése.

A

zuhanyzó

kapaszkodóval,

ülőkével,

csúszásgátlóval ellátott és akadálymentes. Az intimitás, a zárhatóság biztosított. Rendelkezik veszélyhelyzet megelőzését célzó jelzőkészülékkel. 14. A helyiségek megfelelően takarítottak, tiszták, szükség szerint fertőtlenítettek. 15. Az intézmény rendelkezik a komfortot, életminőséget javító berendezésekkel, eszközökkel. Ezek között szerepel: felvonó, lépcsőjáró, nővérhívó, füstjelző,

17



hűtőgép, tv, HIFI, DVD, házi-mozi, videó, számítógép, internet, telefon − egyéni használatra is. 16. A berendezési tárgyakat megfelelően karbantartják, valamint előírás szerint a megfelelő hatóságokkal rendszeresen felülvizsgáltatják. 17. Az intézmény rendelkezik a komfortot, életminőséget javító segédeszközökkel. Ezek között szerepel: betegemelő, fürdető-szék, kádlift, kerekesszék, speciális kerekesszék, járókeret, támbot stb. -

Rendelkezésre állnak az ellátást igénybevevők speciális szükségleteit kielégítő speciális segédeszközök. 1. Tartósan fekvő beteg ellátást igénybevevők komfortérzetét szolgáló kényelmi eszközök, például: -

korszerű elektromos vezérlésű ágy,

-

kapaszkodó,

-

lábtámasz, háttámasz,

-

etetőasztal, karosszék,

-

antidekubitor matrac,

-

sarokgyűrű és könyökgyűrű stb.

Összefoglaló táblázat – kritériumok, indikátorok és források Kritérium

Indikátor

Forrás

Az intézmény elvégzi a koncepcionális felmérést, értékeli a tárgyi feltételrendszerét. Az

Koncepcionális felmérés megléte

Értékelő anyag Épület- és eszközmegóvási terv

intézmény épület-, illetve eszközmegóvási tervet készít. A bentlakásos ellátást nyújtó

Tömegközlekedéssel, ill.

intézmény jól

személygépkocsival való

megközelíthető, valamint

megközelíthetőség, parkolási

hozzáférhető akadálymentes

lehetőség (szám, kiépítettség) 18

Helyszíni bejárás



környezetet biztosít, megfelelő számú parkolóval.

Az intézmény külső környezete akadálymentesen

Akadálymenetesítő eszközök,

megközelíthető, és szabadtéri

ill. eljárások megléte,

programok megvalósítására is

bekerített park


alkalmas. Az intézményben való

Táblák, feliratok, jól látható

tájékozódás, eligazodás

és számozott helyiségek, több

megfelelő módon biztosított a

és jól látható helyen

lakók és hozzátartozóik

kifüggesztett alaprajz,

számára.

portaszolgálat

Az intézményben



folyamatosan biztosított az

Megfelelő hőmérséklet, jó

Közüzemi szerződések,

egészséges ivóvíz, fűtés és az

minőségű ivóvíz, helyiségek

számlák

elektromosenergia-ellátás.

szakszerű megvilágítása

ÁNTSZ vizsgálati jegyzőkönyv

A közösségi, az egyéb és a gondozást-ápolást segítő helyiségek

Nővérhívó rendszer, telefon,

infokommunikációs és

tűzjelző, közlekedést segítő

közlekedési

berendezések, eszközök

akadálymentesítése megtörtént.

19




Táblák, feliratok, jól látható és számozott helyiségek, több és jól látható helyen kifüggesztett alaprajz, az A közösségi helyiségek

időskornak megfelelő

használata szabályozott,

bútorok, különböző

megfelel a lakók igényeinek.

programok lehetőségének biztosítása, társas kapcsolatok

Házirend Belső szabályzatok Szakmai dokumentáció (gondozási tervek)

és közösségi együttlét lehetőségének megteremtése, esztétikus és biztonságos Az egyedüllét, az intimitás szükségletének kielégítésére szolgáló helyiség rendelkezésre áll. Az intézmény rendelkezik megfelelően kialakított, dohányzásra kijelölt helyiséggel.

Intimitást biztosító eszközök (pl. paraván), zárható, hangszigetelt intimszoba, imaszoba

Házirend Helyszíni bejárás

Jól szellőztethető, szeparált, fűtött, hamutartókkal, ülőalkalmatosságokkal


ellátott helyiség

Minden lakószobához

Fürdő (zuhanyzó, WC,

közvetlen kapcsolattal

akadálymentes, biztonságos

tartozik vizesblokk.

ellátást segítő eszközök)

A lakószobák otthonszerűen

Otthonról hozott bútorok,

kialakítottak, kényelmesek,

személyes tárgyak, zárható

megfelelnek a korosztályi

szekrény, dekoráció, vendég

szükségleteknek.

leülését lehetővé tévő szék

Az intézményben az ellátást

Telefon, kábeltévé, rádió,

igénybevevők részére

hűtőszekrény használatának

rendelkezésre állnak

lehetősége; büfé, fodrász, 20

Helyszíni bejárás, tervrajz





komfortot, életminőséget

tornaterem, kozmetikai

javító berendezések,

szolgáltatás, teakonyha,

eszközök.

társalgó; önálló mosási, szárítási, vasalási lehetőség

A bentlakásos ellátást nyújtó intézmény rendelkezik a tartósan fekvő beteg ellátását és komfortérzetét szolgáló kényelmi eszközökkel.

Megfelelő ágy, decubitus megelőzését szolgáló eszközök, kapaszkodó,


betegemelő

Az intézményben biztosított a csendes, nyugodt légkör. A

Csend, kommunikációs

berendezés nyugalmat

sajátosságok


sugároz, esztétikus. Az intézményben dolgozók

Jól látható, olvasható

névkitűzőt használnak.

névkitűzők


Képzési formák

A képzés elméleti és gyakorlati elemekből tevődik össze, amelyek arányát a feldolgozandó téma jellege határozza meg. Az elméleti oktatás az alapfogalmak tisztázására épül, amely során a hallgatók otthoni munkában felkészülnek az adott témakörből, majd ezt a témák bevezetése kapcsán témaindító beszélgetések, viták formájában hozzák a csoport elé. A viták zárása az oktatók összegzésével, szükség szerinti pontosításaival, értékelésével történik. Az elméleti oktatás során egyrészt új ismereteket, fogalmakat sajátítanak el a hallgatók, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a fogalomtárukban meglévő tudásanyagot pontosítsák, eloszlathassák az esetleges téves megállapításaikat, szakmai nyelvezetük fejlődik. A képzés kiemelt része a gyakorlati oktatás, ami az adott téma elméleti megalapozását követően ahhoz kapcsolódó feladatok megoldását jelenti. A feladatok nagy részét a helyszínen kiscsoportos munkában oldják, amely egy rövid prezentáció során kerül ismertetésre a többi résztvevő számára. A kiscsoportok kialakítása során fontos szempont, 21



hogy a hallgatók különböző szakok képviselői legyenek, hogy érvényesülni tudjon a több szempontú probléma megközelítés, és a szakmaspecifikus tudások összeadódjanak. A feladatok kisebb része otthoni felkészülést kíván, ugyancsak IP csoportokban, ami egyben azt is jelenti, hogy le kell küzdeniük a távolság adta nehézségeket. Meg kell találni a csoporttagok közti kommunikáció megfelelő módját, mivel nem rendszeresek a találkozások és csoporttagok összetétele is feladatonként változó. Mindez hatékony módszertani segítséget jelent számukra a szektorközi együttműködéseik során. Kiemelten kell figyelni az idősek intézményi keretek között történő ellátására és saját otthonaikban történő gondoskodáshoz szükséges feltételek megismerésére.

Tanulási tevékenységek A tanulási tevékenységek csak kisebb részben állnak hagyományos módszerekből. A hallgatók a témához kapcsolódóan kapott irodalom ajánlásból és egyéb egyéni kutató munkájukból tudnak felkészülni az elméleti anyagrészekből. Azonban ez csak a tanulási folyamat első lépése, ami megalapozza a közös munkát, a szakmai vitát. Meg kell ismerniük a legújabb elképzeléseket, a folyamatban lévő sztenderdizációs tevékenység eddigi elemeit. A vita fontos tanulási tevékenység: magasabb szintű felkészültséget kíván, mivel a vita során érvekkel kell alátámasztaniuk saját álláspontjukat, azonnali reagálásra kell képesnek lenniük annak érdekében, hogy az általuk képviselt fogalmi meghatározás helyességéről meg tudják győzni csoporttársaikat. A gyakorlati feladatmegoldás során alkalmazott kiscsoportos munkamódszer számos innovatív. Interprofesszionalitása lehetővé teszi, hogy egy-egy témakör több szempontból kerüljön feldolgozásra, különböző aspektusból láthassanak helyzeteket. Az együttes és egymástól tanulás élménye azt a felismerést és a gyakorlatban alkalmazható tudást adja, hogy eltérő szakterültek képviselői partnerként tudnak együtt dolgozni a közösség érdekében. Mindez nem csupán tankönyvből olvasható ismeretanyag számukra, hanem jobban elmélyülő tapasztalati tudás. Ez az innovatív tudásanyag teszi lehetővé, hogy a hallgatók munkájuk során ezt hitelesen tudják közvetíteni a közösségépítő, fejlesztő tevékenységekben.

22



Instrukciók

1. Időskorúak helyzete Magyarországon meghatározása Feladat: csoportos feladat – életminőség és épített környezet viszonyának meghatározása -

azonos szakon tanuló hallgatói kiscsoportok készítenek definíciót

-

az így született meghatározásokon a különböző szakmák képviselői együtt dolgoznak a definíció tovább építése céljából

A feladatot követően elmondják élményeiket, észrevételeiket az alábbi kérdésekre fókuszálva: Mi volt más abban, amikor közösen dolgoztak? Mi volt szembetűnő a másik megközelítésében? Milyen érzés volt? A feladat segít abban, hogy megalapozzuk a további interprofesszionális kiscsoportos munkát.

2. Az interprofesszionális együttműködés módszerének megismerés Feladat: IP együttműködés A résztvevők különböző szakmák képviselői. A bevezető feladatot követően arra vonatkozóan végeznek el gyakorlatot, hogy milyen módon tudják elképzelni a közös munkát, és ennek során előhívni a másik szakmában rejlő tudásanyagot. A csoportmunka szempontjai: -

Mit tudnak hozzátenni a közös munkához?

-

Mi az a tevékenység(elem), ami vállalható számukra?

-

Mit várnak el a másiktól?

3. Az intézmény külső és belső környezete fogalma Az intézmény külső és belső környezete fogalmi definíciója csoportos munkában. A feladatlapon szereplő szempontok között prioritási sorrend felállítása kiscsoportban, majd vita a csoport képviselői között. 23



4. Egyéni és közösségi életterek (emberi méltóság) Az egyéni és közösségi életterek fogalmi definíciója csoportos munkában. A résztvevők különböző szakmák képviselői. A szempontok között prioritási sorrend felállítása kiscsoportban, majd vita a csoport képviselői között.

5. Családi, helyi közösségi és társadalmi kapcsolatok Feladat: stresszorok meghatározása kiscsoportban az épített környezet tekintetében – egyéni és közösségi terek, emberi méltóság, önállóság, aktivitás. A csoportok képviselője a csoport véleményét prezentálja a hallgatóság felé, akik megvitatják és értelmezik az ismertetett szempontokat az oktatók facilitálásval. Biztonság, emberi méltóság A szolgáltatást igénybevevők biztonságának és emberi méltóságuk megőrzését támogató intézményi környezet kialakítása a fenntartható fejlődést veszélyeztető tényezők hatásainak mérséklése mellett. Személyes jogok védelme, jogbiztonság Fontos az ellátást igénybevevők jogbiztonsága, a személyes jogok védelme, de mindez kiemelten fontos a speciális szükségletekkel élők vonatkozásában, a gyógyászati segédeszközök választásában, a látás-, a hallás- és a mozgás, illetve a közlekedési képesség megváltozásával élőknek kínált speciális szolgáltatásokban. A biztonság és jogvédelem a mentális hanyatlással és a demenciával küzdők számára is kiemelten fontos. Esélyegyenlőség A szolgáltatást igénybevevők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani az egyéni lakóterek szükség szerinti átalakíthatóságára és biztonsági felszerelésekkel történő ellátottságára. Életminőség javítása A bentlakásos ellátást nyújtó szolgáltató fontos feladata az ellátást igénybevevő életminőségének folyamatos javítása. Nagyon fontos az akadálymentes intézményi 24



környezet biztosítása, a környezeti feltételek hozzáigazítása az ellátást igénybevevők szükségleteihez. Parkok, szabadban lévő közösségi terek, az ellátottak mozgását fejlesztő eszközök hozzáférésének biztosítása. Önállóság A fenti kritériumok nagymértékben segítik az ellátottak önállóságának megtartását, amely az életminőség és jóllét egyik fontos eleme. Komfort és esztétikum Hozzásegíti az ellátottakat a minőségi élethez, kiegyensúlyozottságot teremt, az ingergazdag környezet a lelki egészség megőrzésének, javításának egyik lényeges eleme.

6. Egyén a közösségben Feladat: Otthon a saját lakásban az intézményben – kiscsoportos munka -

Hogyan maradhat tagja az egyén a közösségnek?

-

Hogy marad meg az egyén egyénisége a közösségben?

-

Hogyan segítheti ezt az épített környezet?

A csoportok által kidolgozottak prezentálása, prezentációk vitája, értékelése.

7. Személyi autonómia, létbiztonság A hallgatók két csoportot alkotnak, amelyek során a fenti két kérdéskört dolgozzák fel etikai szempontból. Mindkét csoport meghatározza azokat a tényezőket, amelyek hiányában nem beszélhetünk személyi autonómiáról és létbiztonságról. A csoportok képviselői feltárják a másik csoport számára kialakított álláspontjukat, ezzel vitát indukálnak. Kiemelt figyelmet fordítanak az idősek saját otthonaiban, illetve intézményi keretek között történő ellátásának sajátosságaira. Érvelés a megoldások mellett. A vita zárása, összegzések megfogalmazása az oktatók feladata.

25



8. Stratégiai tervezés Az eddigiekben elsajátított ismeretek alapul véve interprofesszionáis kiscsoportok több

képzési

alkalmon

átívelő

munkát

végeznek.

Ennek

első

lépéseiben

meghatározásra kerül a stratégiai tervezés. A hallgatók az eddigiekben spontán módon alkalmazták a stratégiai tervezés különböző elemeit. Az elméleti háttérre alapozva stratégiai tervet készítenek. A kiscsoportos munkát két szakaszban végzik. Az első lépésben a kiválasztott közösség megfigyelése és elemzése történik, amelynek eredményét megbeszéljük, szükség szerint további szempontokkal bővítjük. A hallgatók megtanulhatják, hogy milyen jelentőséggel bír stratégiai tervezés során a jól átgondolt, előre meghatározott szempontok mentén végzett megfigyelés, amire építhető a tervezés folyamata. A kapott eredmények alapján készítik el az adott közösségre vonatkozó stratégiai tervet, amelyben valamennyi, modulban elsajátított elemet alkalmazni tudnak.

26



Értékelés

Az órai munkák során folyamatos az aktivitás értékelése, aminek kiemelkedő eleme a stratégiai tervkészítés. Az utolsó alkalommal az elméleti tudás ellenőrzésére rövid záró tesztsort töltenek a hallgatók. Az értékelés öt fokozatú skálán történik az alábbiak szerint: Jeles minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során aktív, részt vesz a vitákban, érvekkel alátámasztva képviseli álláspontját. A stratégiai tervezés során képes alkalmazni az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket, ötvözni tudja a különböző szakmák látásmódját annak érdekében, hogy tevékenysége hatékony legyen. A záró tesztsort legalább 80%-os eredménnyel tölti ki. Jó minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során aktív, részt vesz a vitákban, többnyire hatékonyan járul hozzá az adott témakör elsajátításához. A stratégiai tervezés során aktív részese a folyamatnak, jól alkalmazza az elsajátított elméleti és gyakorlati ismerteket. A záró tesztsort legalább 70%-os eredménnyel tölti ki. Közepes minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során aktív, de hozzászólásaival nem minden esetben segíti hatékonyan a közös munkát. Lényeglátása hiányos, a stratégiai tervezés folyamatában nehézségei vannak az elméleti és gyakorlati ismeretek tervezés során történő alkalmazásában. A záró tesztsort legalább 60%-os eredménnyel tölti ki. Elégséges minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során inkább passzív, hozzászólásaival nem segíti a közös munkát. A stratégiai tervezés során kevésbé lényeglátó megállapításokat tesz, több segítségre szorul a gyakorlat és elmélet integrálása során. A záró tesztsort legalább 50%-os eredménnyel tölti ki. Elégtelen minősítést kap az a hallgató, aki képzési alkalmak során passzív, vagy hozzászólásaival nehezíti a közös munkát. A stratégiai tervezés során nem képes elemző tevékenységre, az elméleti tudást nem tudja integrálni tervezési folyamatba. A záró tesztsort 50% alatti eredménnyel tölti ki.

27



Tanulási formák időkeretei

A képzés során az egyes témakörök esetében eltérő arányban valósul meg az elméleti és gyakorlati oktatás. Összességében azonban elmondható, hogy az elméleti tudás megszerzésére a kontakt órák keretében a rendelkezésre álló idő hozzávetőlegesen 40%-át fordítjuk. Ez kiegészül az otthoni munkával, amit a hallgatók az adott témakörhöz kapott instrukciók alapján végeznek. A gyakorlati elemek a rendelkezésre álló időkeret 60%-át teszik ki, amely során dominál az együttes tevékenység, interprofesszionális tanulás.

28



Irodalomjegyzék

HÁRDI I. (2007): Harmónia és kreativitás öregkorban. Az időskor. Edutech Kiadó, Sopron. IVÁN L. (2002): Az életminőség védelme a krónikus betegségekben és öregkorban. Élethelyzet – életminőség, zsákutcák és kiutak. MTA, Budapest. Wel_Hops (2007), Ajánlások az idős emberek számára kialakítandó otthonok tervezéséhez. Az otthonok kialakítása és rekonstrukciója minden korosztály számára, az idõs emberek szükségleteinek figyelembe vételével. www.welhops.net Szémán-Pottyondy: Idősek otthon - Megszokott környezetben, nagyobb biztonságban Magyar Máltai Szeretszolgálat Egyesület 2006 http://www.szmm.gov.hu/idosbaratlakas/letolt/idosekotthon.pdf Fischl Géza, Pandula András, Nagy Bendegúz, Szántó Zoltán: Akadálymentes építészet BM

Építésügyi

Hivatal:

Tervezési

segédlet

az

akadálymentes

épített

környezet

megvalósításához Zalabai Péterné, Vízvárdi András: Az élő Otthon" Ötletek és javaslatok lakókörnyezetünk akadálymentes kialakításához"

29

Szociális és épített környezet modul

Recommend Documents