Szüleim emlékére! MOTTÓ:

Szüleim emlékére!

MOTTÓ: „a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen…” (Magyarország elemi tanodáinak szabályai 1851)

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI LEVÉLTÁR KÖZLEMÉNYEI 32.

NAGY PÁL

AZ OSKOLAI BIZONYSÁGTÓL AZ ÉRETTSÉGI VIZSGÁIG

Sorozat szerkesztĘ Dr. Radics Kálmán

Debrecen, 2011

A kötet megjelenését támogatta:

Csiziné Nagy Judit, Gerhadrtné Nagy Erika, Gerhardt Renáta, Herbály Lászlóné, Herbály Tünde (Freiburg), Ifj Nagy Lajos, Kalóz EnikĘ, Kalóz József, Kalóz Józsefné, Kalóz Péter, KĘházy Zoltán (Bécs), Kövér Bence, Dr. Kövér József, Kövér Lili, Kövér Patricia, Nagy Gábor, Nagy Gáborné, Dr. Nagy Hajnalka, Nagy Lajos, Nagy Lajosné, Nagyné Hetei Zita, Rácz Andrea, Rácz Zsolt, Ráczné Nagy Ildikó, Soós Zoltánné, Várfalviné Nagy Noémi Zita

Lektorálta: Dr. Radics Kálmán levéltárigazgató

Technikai szerkesztĘ Tóth Ágnes

TördelĘ szerkesztĘ Katona Péter

Készült 150 példányban Kaligráf Nyomdában FelelĘs vezetĘ: Badarné Futó-Tóth Andrea ISBN 978-963-7238-46-8 ISSN 0133-86 76

Nagy Pál – Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig

AJÁNLÁS Nagy Pál: Az oskolai bizonyságtól az érettségi vizsgáig címĦ könyvéhez A tanulmány szerzĘje reálszakos középiskolai tanár, aki pedagógus pályája nagyobb felében kollégiumi nevelĘként felnĘtt hallgatók között, velük foglalkozva tevékenykedett. Saját és családja alsóbb és középiskolai tapasztalatai, leginkább azonban a mély pedagógiai elhivatottság késztethette arra, hogy nyugdíjas éveiben ilyen hatalmas feladatra, a magyar közoktatásügy egészét átfogó kutatómunkára vállalkozzék. A kiindulási pont most is mint korábbi munkáiban, a múlt kézzelfogható dokumentumainak összegyĦjtése, rendszerezése, hiteles bemutatása volt. E kiterjedt gyĦjtĘmunka során az oktatásügy egészen rendkívüli mennyiségĦ dokumentumát halmozta fel, s tárja most az érdeklĘdĘk elé úgy, hogy azok a logikai és az idĘrendet hibátlanul követik, fölösleges ismétlĘdést vagy jelentĘs hiányosságot keresve sem találhatunk közöttük. Az írásos dokumentumok értelmezése azonban magának a magyar közoktatásügynek a bemutatását igényelte. Ez a munka másik, ugyancsak óriási energiát és idĘt kívánó része, amelyet a szerzĘ az ide vonatkozó törvények, rendeletek sokaságára alapoz. A tanulmány szerkezete világos, áttekinthetĘ, ezt a tartalomjegyzék is tükrözi. Az elsĘ az alsófokú oktatással foglalkozik, a történeti áttekintés után bemutatva annak dokumentumait, majd a magyar polgári iskolákra és az iparos tanulók oktatására is kitér. A második nagy fejezet tárgya a középfokú oktatás és annak dokumentumai. Ehhez kapcsolódik természetesen az érettségi vizsgák története és azok dokumentumai, de külön fejezetet szentel az érettségi utáni továbbtanulás, a felsĘfokú oktatásba lépés feltételeinek, azok változásainak is. Elénk tárja az iskolai dokumentumokban használt érdemjegyek változásait, bĘ példatárat közöl a különbözĘ korokban készült iskolai rendtartásokból és házirendekbĘl is. Nagy precizitással külön felsorolja az oktatást meghatározó törvényeket, rendeleteket és utasításokat. Az irodalomjegyzékben a felhasznált forrásmunkákat, tanulmányokat, nyomdai vagy elektronikus úton megismert adatközléseket találjuk. A kötet tartalmának megismerése tehát szinte hiánytalan ismereteteket nyújt a magyar közoktatásügy fejlĘdésérĘl, és arra készteti az olvasót, hogy a ma megértése és a tovább vezetĘ út keresése közben felhasználja a múlt tanulságait. Mélyen elgondolkodtató már az alsófokú oktatást bemutató fejezet elé választott mottó is 1851-bĘl. Ez az iskolák kettĘs célját, feladatát úgy jelöli 5

Ajánlás

ki, hogy elsĘ helyre a nevelést teszi, ahhoz kapcsolja az egyén és a közösség számára szükséges tudományos ismeretanyag elsajátíttatását. Új iskolatípust jelentenek a 19. században a polgári fiú- és leányiskolák, amelyek a „jobb módú állampolgárok” számára szükséges általános mĦveltséget kívánták biztosítani. Ez is mutatja, hogy a mindig változó társadalmi állapotokhoz és igényekhez igyekeztek igazítani az oktatást. Világosan kirajzolódnak a tanulmányban, az oktatásügy fontos fordulópontjai is. 1940-ben már a nyolcosztályos népiskoláról született törvény, amely azonban csak a II. világháború után a nyolcosztályos általános iskola megszületésével vált valósággá, a hattól tizennégy évig terjedĘ tankötelezettség szigorításával együtt. Ez a korábbi polgári iskolák, illetve a nyolcosztályos gimnázium négy alsó évfolyamának teljes átalakulását is jelentette. AlapvetĘ változást jelentett az iskolák 1948-ben végrehajtott államosítása, 1961-ben a tankötelezettség tizenhat, majd 1993-ban tizennyolc évre emelése. Az iparosok képzése a céhes idĘkben a mesterek joga, de a 18. század utolsó évtizedeiben már kötelezĘen elĘírták az inasok vasárnap délelĘtti rajzoktatásban való részvételét, késĘbb már ezen kívül heti két napon négynégy órás oktatás is folyt. A középfokú oktatás történetét a szerzĘ az 1849-ben kiadott Entwurftól tárgyalja az azt követĘ magyar törvények tükrében. 1851 után hét kijelölt magyar városban már érettségizni lehetett. A reformkori küzdelmek eredményeként, 1844-tĘl Magyarországon hivatalos nyelv a magyar, érettségizni is lehet magyar nyelven. Meghatározó a középiskolai rendszer egységesítésében az 1883. évi XXX. törvény. 1924-ben Klebersberg Kuno, 1934-ben Hóman Bálint miniszterek reformjai fejlesztették tovább, illetve egységesítették a középfokú oktatást, részben a leányok tanulásának kiterjesztése, részben a reálgimnáziumok megszüntetése által. 1945-tĘl az egységes általános iskola bevezetése, a négyosztályos gimnáziumok mĦködtetése után igen sok változás követte egymást a középfokú oktatásban. Például 1950-tĘl az ipari és mezĘgazdasági technikumok, 1951tĘl a gimnáziumok humánus és reális tagozatú osztályai, a felnĘttek esti és levelezĘ formájú képzése, 1965-tĘl a koedukált oktatás általánossá tétele és a gyakorlati oktatás bevezetése jelentett ilyen változást. Az 1993. évi LXXIX. törvény a tankötelezettséget 18. évig terjeszti ki, az osztályok elnevezéstét 112-ig egységesíti. Dr.Kiss Kálmánné Nyugdíjas középiskolai tanár Jász- Nagykun Szolnok megye Prima díjasa 6


Az alsófokú oktatás rövid története

Magyarországon az iskoláztatás kezdetei Szent István koráig nyúlnak vissza, amikor az iskolák a római katolikus egyház keretében mĦködtek. Az iskola az egyház rendjébe tagozódó intézmény volt. A protestantizmus elterjedésével szĦnt meg az addig egységes jellegĦ iskoláztatás. A magyar oktatásügyet elĘször Mária Terézia 1777-ben kiadott rendelete a „Ratio Educationis „foglalta szervezeti egységbe. A rendelet hatálya kiterjedt az alsófokú oktatásra, az elemi (nemzeti) iskolákra is. Ez az iskolatípus egy-két vagy háromtanítós iskola volt 3-3 évfolyammal. A rendelet célkitĦzései között szerepelt az elemi szintĦ oktatás színvonalának fejlesztése, a falusi iskolák számának növelése. Azt is elĘírta, hogy minden 6-12 év közötti gyermeknek kötelezĘ iskolába járnia. 1776. aug. 5-én kiadott tanügyi-igazgatási rendelet 9 tankerületre osztotta Magyarországot, amelynek élén a tankerületi királyi fĘigazgató állt, akinek a munkáját a népiskolai tanfelügyelĘ segítette. A tankerületek székhelye Buda, Pozsony, GyĘr, Pécs, Besztercebánya, Kassa, Ungvár, Nagyvárad és Zágráb voltak. Az 1777-es Ratio Educationis megszövegezĘi a tanítóképzés új intézménytípusát, a normaiskolát (kiemelt anyanyelvi iskolák) vezették be. A Ratio Educationis az elsĘ hivatalos tanügyi dokumentum, amelyben feladatként szerepel a tanulók minĘsítése, rangsorolása. 1778-ban nyílt meg Budán az elsĘ magyarországi rajziskola /Schola Graphidis/. 1781-ban jelent meg az elsĘ állami népiskolai rendtartás. 1782-ben a korábbi kilencrĘl hatra csökkentették a magyarországi tankerületek számát, ez a rendszer 1850-ig maradt változatlan. 1783-ban elĘírták a céhekben tanuló inasoknak a vasárnapi rajziskola látogatását. Az 1802. január 15-én kelt 327. számú királyi rendelet iskola állítására kötelezte azokat a községeket, amelyekben a népiskolás korú gyermekek száma meghaladta az ötvenet. Az 1806. nov. 4.-én kihirdetett második Ratio Educationis fontos elemei közé tartozott, hogy a lányok iskoláztatására is különös gondot fordítottak. 7


Lefektették a polgári iskolák alapjait, nemzetiségi és vallási türelmet hirdettek az oktatásban. A korábban kötelezĘ német nyelv most válaszhatóvá vált, a gimnáziumokban az oktatás nyelve továbbra is a latin maradt. Az 1806. évi Ratio Educationis teret nyitott a magyar nyelv ill. az anyanyelv iskolai használatának. EgyszerĦsítette és ésszerĦsítette a tantárgyi rendszert. Részletesen tárgyalta a tanulók elbírálását, amelynek alapja az emlékezĘtehetség. A rendelet 6 tankerületre osztotta be az országot. Ez az új rendelet 1848-ig meghatározta a magyar közoktatás - és nevelésügy irányvonalát. Az 1844. évi II. törvénycikk a magyar nyelv és nemzetiségrĘl az alábbiakban rendelkezik: 9. § ė Felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már az iránt is, hogy az ország határain belöli iskolákban közoktatás nyelve a magyar legyen. Magyarország elemi tanodáinak szabályai 1845 1845. július l6-án jelent meg a Helytartótanács elsĘ magyar nyelvĦ népiskolai rendelkezése, „Magyarország elemi tanodáinak szabályai” címmel. A szabályzat 10 fejezetbĘl és 88 paragrafusból áll. EbbĘl kiemelésre érdemes az I. fejezet 1. §-a: „Valamint átaljában a Tanodák célja s rendeltetése az, hogy azokban a honi ifjúság, külön sorsa s állásához képest, józan s erkölcsös nevelést, a magány és közszükségekhez mért tudományos oktatást nyerjen, s így az élet mĦködéseire, és jövĘ pályájára szív és értelmileg kimiveltessék, úgy különösen az elemi Tanodák feladata az, hogy azokban az említett nevelésnek s különféle további folytonos oktatásnak biztos alapja aránylag megvettessék.” III. fejezet: Oktatás tárgyai, vagyis tanulmányok az elemi Tanodákban. 21. § Az alsó elemi Tanodák elsĘ osztályában taníttatik: a) A' keresztény hitvallás az alsó tanodák számára kitĦzött kis katechismusból, az evangelium könnyĦ magyarázatával. b) Sz. Irás, ó szövetség, érdekes kivonatban. c) Erkölcstan rövid példákban: e' három tárgy az egyházi tanító által külön órákban elĘadva. d) Olvasás elemei, azaz: betĦ ismertetés, egybefoglalás, szóejtés magyar és anyanyelven, hol amaz nem anyai. A' falusi Tanodákban egyedül anyai nyelven. e) Írás: betĦképzés, és szóba foglalás. f) Számtan elsĘ elemei. 8


g) Ez osztály számára készített olvasó könyvbĘli kérdezgetĘ magyarázat olvasás közben. 22-ik § A' II-ik elemi osztály tanulmányai ezek: a) A' keresztény hitvallás valamivel bĘvebben, a' kitĦzött könyv szerint. b) Sz, Irás, új szövetség alkalmas kivonatban. c) Erkölcstan, buzdító példákban 's az evangeliom könnyĦ magyarázatával. Mind ez a' lelkitanítótól elĘadva. d) Folytonos olvasás nyomtatványokból és kéziratokból anya- és magyar nyelven. A' falusi Tanodákban egyedül anyanyelven. e) Szintúgy az irás is. f) Számtan, az egész, elvont, és megnevezett számok elsĘ négy számvetés nemei. A' forgásban lévĘ pénz nemeinek 's mértékeknek fölbontása 's átváltása, emlékezetbĘli gyakorlás; jövedelem 's kiadások jegyzékének módja, tört számok, és arany szabály. g) Olvasás, az olvasó könyv közbevetĘleges magyarázgatása, taglalása. h) Áhitatos éneklet' szerény, illĘ, kellemes és buzgó hangoni gyakorlata. 23-ik § Minden alsó elemi tanodákban, tehát a' fölsĘkkel kapcsolatban lévĘkben is ugyanazon, minden osztály számára külön szerkesztett, tanodai könyvek használandók. Ugy a' tanmád is (methodus) mind ezekben egy forma. Mindazáltal az olvasó könyv tárgyaiból, a' tanítványok rendeltetésére Egyelve, hasonszellemüek választathatnak, 's a' jövĘ élet szükségeire tekintve bĘvebb magyarázgatással olvastathatnak. 24-ik § A' harmadik elemi osztályban taníttatik: a) A' keresztény hitvallás bĘvebben elĘadva, erkölcsi tan minden kötelességekre és erényekre fĘbb vonalokban kiterjesztve. A' sz. Írás mind a' két szövetsége és az evangeliom könnyebb magyarázata a' tanodai lelki Tanító által. b) Olvasás anya- és magyar nyelven. c) Irás, szinte anya- és magyar nyelven a' szép és helyes irás szabályai szerint. d) Latin szavak olvasása és irása azoknak, kik a' közép, tudományos tanodákba (gymnasia) lépendnek. e) Anya nyelvtan. f) Magyar-nyelvtan, hol ez nem anyai. A' kapcsolt részekben e' helyett igazi és tiszta horvát nyelvtan. g) A' közéletben elĘforduló szükségekre nézve eszme és gondolat fogalmazás gyakorlatilag. h) Számtan: az arany és társasági számfejtés (szabály) példákkal; mértékek ismerése és alkalmazása a' különféle honi mértékek és pénznemek egymáshozi arányuk, 's fölváltásuk; az emlékezetbĦli gyakorlás folytatása. 9


i) Olvasó és egyéb tanodai könyvekkel ez osztály is el lesz látva. 25-ik § A' IV-ik elemi osztály elsĘ évi folyamában a' tanulmányok ezek: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan, az ezen osztály számára szerkesztett könyv szerint. b) Számtan: az arányokról és viszonyokról, az úgy nevezett arány és társasági összített számfejtés, a' vegyítés és csere számszabályai. c) Szép és helyes irás, elĘmondás, vagyis hallás után. d) Magyar és német nyelvtan, azaz: e' két nyelv szabályai. (Horváth országban a' tiszta horvát és német nyelvtan, és a' magyar nyelv elemei.) e) Fogalmazás példákkal 's hon kidolgozandó föladatokkal. f) Polgári építészet g) Rajzolás, kivált a' mesterségek 's mĦvészetekben többnyire olly igen szükséges körvonal- 's vázlatrajzolás. h) NépszerĦ földmértan i) Magyarország 's Ausztriai birodalom földleirása. j) A' szépolvasás gyakorlására, taglaló magyarázatra, és a' gondolatok' utánzássali fogalmazására egy a' legjelesb magyar és német irókból kiszemelt levelek, leiratok, beszélyek 's történetek példaként használandók. 26-ik § A' IV-ik osztály második évi folyamában taníttatnak: a) A' keresztény hitvallás és erkölcstan. b) A' számtan' minden egyszerĦ és összitett megfejtés' szabályai, a' kereskedés, üzérkedés 's nagyobb gyárokban elĘforduló esetekre alkalmazva; az egyszerĦ és összített kamat számvetés; az elĘzĘlegi és láncz számfejtés, c) Szépirás d) Magyar és német nyelvtanból: a' szókötés szabályai, levélszerkesztés 's bĘvebb fogalmazástan példákkal és hon kidolgozandó föladatokkal. (Horvátországban a' tiszta horvát és német nyelvkötés szabályai 's magyar nyelv elemei.) e) Rajzolás f) Polgári épitészet g) Tömény (Stereometria) mértan, vagy is a' zömök testek származása, köbmérése és viszonyai. h) ErĘmĦtan: azaz egyszerĦ és néhány összített erĘmĦvek ismerete; ez erĘ- és súlyarány, 's ennek alkalmazása és használata. (Magyarország elemi tanodáinak szabályainak III. fejezete eredeti formában megtalálható az 1. mellékletben.)

A szabályzat lényeges intézkedéseket hozott. Az elemi iskolát két tagozatra bontotta, melynek tanítási nyelve a tanulók anyanyelve lett. A nemzeti10


ségek lakta területek iskoláiban a magyart is tanítani kellett, de a latint csak a felsĘ elemi 3. osztályában, a gimnáziumba készülĘknek kellett elsajátítania. Az alsó elemi tananyaga mindenki számára azonos volt. A szabályzat a népiskolai struktúra alapjának az alsó elemi iskolát deklarálta, melyet falun, városon egyaránt meg kellett szervezni. Ennek két évfolyama volt. A felsĘ elemi két évfolyamát azoknak kellett elvégezni, akik mesterséget akartak tanulni vagy felsĘbb iskolát végezni. A negyedik évfolyamot két év alatt végezhették el azok, akik nem kívántak bĘvebb oktatást nyerni. A felsĘ osztályokban a tananyag mechanikával, építészeti ismeretekkel, természettannal, földrajzzal egészült ki. ElĘírta a nĘi tanodákat, ahol a tananyag a nĘi pozícióhoz, szerepkörhöz kapcsolódott. Ez az iskolatípus már valóban megfelelt a polgári igényeknek is. Az alsó elemi elvégzését minden 6-l2 éves korú gyermek számára kötelezĘvé tették, az iskolába járás mulasztásáért pénzbüntetéssel sújtották a szülĘket. A népiskolai közoktatás tárgyában kiadott 1868. évi XXXVIII. törvénycikk az elsĘ olyan törvény, amely a magyar oktatásüggyel átfogóan foglalkozik. 1868. évi XXXVIII. törvénycikk A tanítás kötelezettsége és szabadsága szerint 1. § Minden szülĘ vagy gyám, ide értve azokat is, kiknek a házában gyermekek, mint mestertanítványok vagy házi szolgák tartatnak, kötelesek gyermekeiket (ha nevelésükrĘl a háznál vagy magán tanintézetben nem gondoskodnak) nyilvános iskolába járatni, életidejük 6-ik évének betöltésétĘl egészen 12-ik, illetĘleg 15-ik év betöltéséig. 4. § Ha a szülĘ nem tesz eleget, elsĘ ízben 50 koronára, második ízben 1 forintra harmadik ízben 2 forintra, negyedik ízben 4 forintra büntetik meg. 6. § Tanszabadság elve: a szülĘknek joga a gyermekeit háznál vagy bármely más vallású magán, vagy nyilvános intézetben neveltetni. ErrĘl azonban bizonyítványt kell felmutatni, hogy legalább olyan oktatásban részesülnek, mint a nyilvános elemi népiskolában részesülnének. A háznál tanulóknak évente vizsgát kell tennie. 8. § Népoktatási tanintézetek: az elemi és felsĘbb népiskolák, polgári iskolák és tanítóképezdék. 9. § A népoktatási tanintézetek vagy nyilvános vagy magán iskolák. 10. § Népoktatási nyilvános tanintézeteket a törvény által megszabott módon állíthatnak és fenntarthatnak a hazában létezĘ hitfelekezetek, társulatok és egyesek, községek, és az állam.

11


A III. fejezet az alábbi alapvetĘ, fontos kitételeket tartalmazza: A népiskolákban a tantárgyak legalább is a következĘk legyenek: hit-és erkölcstan olvasás és írás fejbeli és jegyekkel való számolás, és a hazai mértékek ismerete nyelvtan természettan és természetrajz elemei, figyelemmel az életmódra és vidékére, ahol a tanulók élnek hazai földleírás és története gyakorlati útmutatások a mezĘgazdaság és különösen a kertészet körébĘl polgári jogok és kötelességek ismertetése ének testgyakorlás, tekintettel a katonai gyakorlatra hogy az iskola táblákkal, a mennyire lehet földgömbökkel, térképekkel, természetrajzi ábrákkal s általában a legszükségesebb taneszközökkel fel legyen szerelve hogy az iskolákban a szorgalomidĘ faluhelyen éven át legalább nyolc, városban legalább kilenc hónap legyen Az V. fejezet a községi népoktatási tanintézetekkel szembeni követelményeket fogalmazza meg: Olyan községekben, ahol a hitfelekezetek nem tartanak fenn népiskolát, a község köteles a tanintézetet felállítani – felekezetei különbség nélkül. egy tanteremben 60 gyermek, 1 gyermekre 8-12 négyszögölnyi helyet számítva, tágas, világos és könnyen szellĘztethetĘ tantermet kell építeni fiú és leánygyermekek külön teremben tanítandók szegénységüket kimutató gyermekek ingyen kapnak tankönyvet egy tanító 80 növendéknél többet nem taníthat minden község köteles iskolai alapot létesíteni az iskolaépület és a tanítólak építése és fenntartása a községet illeti ha önerĘbĘl nem képes mindenre, állami segítségért folyamodhat A) Elemi népiskolák 44. § Oly községekben, melyekben megfelelĘ tanintézettel bíró egyház vagy egyházak hívein kívül, legalább 30 tanköteles gyermek is van, a község köteles közös népiskolát állítani.

12


47. § A tanyai lakosok gyermekeinek oktatásáról azon községek kötelesek gondoskodni, melyekhez a tanyák tartoznak, vagy tanyai iskolák állításával vagy járó-kelĘ (ambuláns) tanítók alkalmazásával. 48. § Az elemi népiskolai oktatás két tanfolyamot foglal magában, úgymint a hat évig tartó mindennapi és a 3 évre terjedĘ ismétlĘ iskolai tanítást. A mindennapi iskolába kötelesek járni 6-12 éves korig, kivétel, akik 4 év elemi oktatás után felsĘbb tanintézetbe (polgári, középiskola) lépnek, s ott legalább 2 évig tanulnak. 50. § A 12. évĦket betöltött gyermekek, akik a mindennapi iskolában a tanfolyamot befejezték, ismétlĘ iskolába kötelesek járni. 51. § Szegénységüket kimutatni tudó gyermekek tandíjat nem fizetnek. 52. § Tanórák száma hetenként: mindennapi iskolában 20, legfeljebb 25 lehet. Az ismétlĘ iskolában hetenként télen 5, nyáron 2 óra. 53. § 10 éves korig télen-nyáron kötelesek iskolába járni, a 10 évesnél idĘsebb gyermekek nyáron a legnagyobb dologidĘben csak vasárnapi iskolába járjanak 54. § A szorgalmi idĘ: faluban legalább 8, városban 9 hónap legyen. 55. § A községi elemi népiskolákban köteles tárgyak: hit- és erkölcstan írás és olvasás fejbeli és jegyekkel számolás és a hazai mértékek és pénznemek ismerete nyelvtan beszéd- és értelem gyakorlat hazai földleírás és történet némi általános földleírás és történet természettan és természettan elemei (életmód, vidék) gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet körébĘl polgári jogok és kötelezettség tanítása ének testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra 58. § Minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást, amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike, ahol több ajkú a lakosság és a község megengedi, különbözĘ ajkú segédtanítók is választhatók. B) FelsĘbb népiskola 59. § Oly falvak és városok, melyek legalább ötezer lakost számlálnak, kötelesek felsĘbb népiskolát, vagy polgári iskolát állítani. Egymástól legfeljebb egy fél mérföldre lévĘ községek együtt is állíthatnak iskolát. 13


61. § A tanfolyam a fiúk számára három, a lányok számára két év. Az iskolához be kell mutatni a hatosztályú népiskolai bizonyítványt, vagy felvételi vizsgát kell tenni a felsĘ népiskola alapjául szolgáló tantárgyakból. Fiúk és lánygyermekek elkülönítve tanítandók. Tantárgyak a fiúk számára: hit és erkölcstan szépírás és rajz anyanyelv ahol a tanítási nyelv nem a magyar, ott magyar nyelv számtan és mértan, alkalmazási gyakorlatokkal természettan és természetrajz, különös tekintettel a földmĦvelésre és iparra földrajz és történet (általános és hazai) mezei gazdaságtan alapvonalai hazai alkotmánytan egyszerĦ könyvvitel testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra ének Lányoknak: hit- és erkölcstan szépírás és rajz számtan anyanyelv amely iskolában a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv földrajz és történet természettan, természetrajz (különös tekintettel a kertészetre és a nĘi foglalkozásra) ének nĘi kézimunkák Egy felsĘbb népiskolában legfeljebb két rendes és egy segédtanító mĦködik. Tanóra egy-egy osztálynak hetenként legalább 18, és legföljebb 24 óra lehet a hittani órákkal együtt. Egy tanító hetenként 30 óránál többet nem köteles tanítani. A felsĘbb népiskola nem bizonyult életképesnek, száma jelentéktelen maradt, az elsĘ világháború után meg is szĦnt. A magyar nyelv kötelezĘ tantárgyként való tanítását az 1879. évi XVIII. törvény vezette be. 14


Az alábbi részlet a HódmezĘvásárhelyi felsĘbb népiskolák, 1881-82. évi értesítĘjébĘl származik: „”…a gazdasági és ipari szakosztállyal megtoldott felsĘbb népiskola 1881-82-ik évi életébĘl: A FelsĘbb népiskolába a tanév elején a beiratkozások és a felvételi vizsgák augusztus hó 29-ikétĘl - szeptember hó 4-ig tarttattak meg, az elĘadások pedig szeptember hó 5-én kezdettek meg s fennakadás nélkül folytattattak az egész iskolaévben, mert habár városunkban a ragályos vörheny és roncsoló toroklob uralkodtak, e járványos betegségek nem lepték meg tömegesebben tanítványainkat. Gond fordíttatott arra, hogy az ezen betegségekbe esett tanulók a tanórákat felgyógyulásukig ne látogassák, valamint olyanok se jöjjenek fel az iskolába, akiknek lakásukon e betegségek uralkodtak. A tantárgyak tanításánál, mint eddigelé mindig a lefolyt tanévben is gyakorlati tanmódot követtünk, mely - bár a tanítónak sokkal inkább nehezére esik, mint a másféle módszer – de fokozza a tanulók elĘadó és erĘsbíti értelmi tehetségét. Az I. II. III. osztályban a törvény szabta tárgyakon és közórákon kívül a szĘlészet, kertészet, méhészet és fatenyésztés mintagazdasági intézĘ által 16 órán át gyakoroltattatott. Intézetünkben a tanulók évi szorgalma átlag középszerĦnek mondható, magaviseletük tekintetében azonban sok kívánnivaló van mindig. Ennek okát abban véljük, hogy különbözĘ helybeli és vidéki iskolákból jött tanulóink nem eléggé fegyelmezettek. Ez az, amivel tanítótestületnek éppúgy, mint az egyes tanítóknak évközben még mindig küzdeni kellett. Legrosszabb magaviseletĦ volt a gazdasági (IV-ik). szakosztály, melyeknek sokszor volt szüksége a komolyabb megintésre. Szorgalmuk is a leglazább volt. Az ismétlĘ iskolák. Ilyen iskola a városban 12, s a tanyák között 4 van felállítva, az egyes hitfelekezetek iskolai helyiségeiben, s tanítói vezetés mellett, kik a tanítást vasárnak délelĘtt 10-12 óráig, és szerda délután 4-6 óráig teljesítik. Tanulóit legnagyobb részben a mesterségen lévĘ inasok képezik, s éppen ezen körülmény egyik legfĘbb oka annak, hogy dacára a népoktatási törvény ide vonatkozó részének, az ismétlĘ iskolák nagyon gyéren látogattatnak, mert az iparosok még mindig vonakodnak eleget tenni a törvény, s kor követelésének, ahelyett, hogy maguk szorgalmaznák a náluk lévĘ iparos tanulókat az iskolába járásba való pontos feljárásra, inkább elvonják attól. Hogy e bajon segítve legyen, az iskolaszék 13-15 éves tankötelesek névjegyzékének egy példányát az iskolába járatás ellenĘrizhetĘsége végett tegye közhírré, hogy a szülĘk iskolaköteles gyermekeiket rendes idĘben iskolába adják.

15


A felsĘbb leányiskola 1881-82. tanévének rövid története. FelsĘbb leányiskolánk hetedik évét végezte be ezen elmúlt iskolai évvel. Mi tanítók örömmel tapasztaltuk, hogy munkánk lépésrĘl lépésre könnyebbül az által, hogy az ezen intézetet fenntartó hatóság minden tĘle telhetĘ módot és alkalmat elkövet arra nézve, hogy nehéz feladatunknak mindinkább megfelelhessünk. Tanító testületünk, mint eddigelé mindig, a múlt tanévben is azon törekedett, hogy a kitĦzött cél felé vezesse a növendékeket, s magát az intézetet keresetté és jóhírĦvé tegye a nagyközönség elĘtt. Intézetünket ezen elmúlt tanévben azon kitüntetés is érte, hogy a Budapesten tartott országos nĘipar-kiállításon az intézeti növendékek által készített kézimunkák ügyes készítéséért bronzéremmel és díszokmánnyal tüntettetett ki. A növendékek iskolalátogatásban tanúsított szorgalma a múlt évekéhez képest nagymértékben csökkent, ez azonban nem a hanyagságban találja okát, hanem azon kedvezĘtlen körülményben, hogy számosan estek közülük betegségbe, s némelyeket a betegség nagyon hosszú ideig otthon tartott. Ilyen betegségek valának: a toroklob, vörheny és himlĘ, melyek szerencsére nem kívántak áldozatot. Tanulásbeli szorgalmukat illetĘleg néhány növendéket kivéve jól nyilatkozhatunk. Szükségesnek véljük még azt is megemlíteni, hogy ezen tanévben a rajz az elĘkészítĘ osztályban is taníttatott, továbbá, hogy a konyhakertészet rendszeres tanítását is ezen évben kezdtük meg, gyakorló helyül szolgálván az iskolai helyiségnél lévĘ kert.” C) Polgári iskolák A polgári társadalom megerĘsödése hívta életre azt az iskolatípust, amely a legfontosabb alapismereteket nyújtó népiskola és a nagyobb tanulmányokra elĘkészítĘ klasszikus, latin középiskola között helyezkedett el, és gyakorlati képzést nyújtott elsĘsorban a polgárság alsóbb rétegei számára. Az új iskolafajta születése Európában a 18. századra esett. Ilyennek indult a reáliskola, amely a következĘ században középiskolává fejlĘdött. Ide sorolható a francia felsĘbb népiskola, a német bürgerschule, stadtschule, mittelschule. A polgári iskolában szinte kezdettĘl fogva bevezették az anyanyelvi oktatást. Nagyobb teret kapott a természettudomány, a szemléltetés elve, és az élettel való kapcsolatában egy praktikus szemléletet alakított ki. A polgári iskola négyosztályos változata terjedt el. Oka az iskolarendszer szerkezeti felépítésében (4+4+4), illetve a minĘsítĘ jog szegénységében keresendĘ, mivel a hatosztályos polgári iskola nem jogosított egyéves katonai szolgálatra. Hazánkban a polgári iskola története visszanyúlik az 1868. évi XXXVIII. törvényt megelĘzĘ évtizedig. 16


A polgári nemzetté válás folyamata az egész kultúra polgári korszerĦsítésének kérdését is napirendre tĦzte. Nagyobb szerephez jutottak a gyakorlati ismeretek. Nagyobb figyelem fordult a természettudományos ismeretek felé, fellazították az antik mĦveltség és a latin nyelv egyeduralmát. A polgári törekvések a latin nyelv mellett az anyanyelvi oktatást szorgalmazták. Az alsóbb fokú iskolát meghaladó oktatás egyre inkább differenciálódott - polgári iskola, reáliskola, majd a különféle szakiskolák. Magyarországon az elsĘ polgári iskolát (Bürgerschule) a német ajkú evangélikus városi polgárság létesítette a 18. század végén. Az evangélikus egyházközösség 1785-ben Pozsonyban, 1738-ban Sopronban állítottak fel ilyen típusú iskolát. Kezdetben a református és katolikus egyház nem tanúsít érdeklĘdést eziránt az iskolatípus iránt ,ami adódott abból is, hogy a városi polgárság inkább német ajkú és evangélikus vallású volt. A polgári iskolában a nevelés célja, hogy a kikerülĘ diákok a mesterségüket kellĘ észszerĦséggel tudják Ħzni. A polgári iskolában nagyobb hangsúly esett a gyakorlati ismeretekre, számolásra, fogalmazásra, fizikára, természetrajzra, földrajzra, egészségtanra és modern nyelvre. A polgári iskolával foglalkozó elsĘ hazai mĦ szerzĘje Liedermann Márton lĘcsei rektor volt. A polgári iskola a három osztályos és a hat évfolyamú elemi iskolára épült. Schwartz Gyula 1861-tĘl a polgári iskola törvénybe foglalt megszervezése mellett foglalt állást „nékünk minden megyében kell egy reáliskola és 3-4 polgári iskola, mint ahány gimnázium van. A polgári iskola ne magánvállalkozás legyen, ne is a felekezetek ügye, hanem a törvényhozás útján rendezett „merĘben világi fogalom”. Az 1868. évi XXXVIII. törvény 5. fejezetében öltött testet a polgári iskolai gondolat. Az intézménytípus hazai története1945-ig tart, az utolsó polgári iskolai bizonyítványt 1948-ban adták ki. „Nagyobb községek, melyeknek anyagi ereje megengedi, kötelesek felsĘ népiskola helyett polgári iskolákat állítani és tartani fenn, a község lakosai számára felekezeti különbség nélkül. 68. § A polgári iskolákban a tanfolyam fiúk számára hat év, lányok számára négy év. Felvételt az nyerhet, aki a népiskola elsĘ négy osztályát elvégezte, vagy felvételi vizsgát tesz a megfelelĘ ismeretekbĘl. Egy tanító 50 növendéknél többet nem taníthat. A fiú és a lány növendékek külön tanítandók. A polgári iskola egy-egy osztály növendékeinek tanórája legalább 24, legfeljebb 26 lehet, beleértve a hit- és erkölcstant is. 74. § A polgári iskola tantárgyai: hit- és erkölcstan 17


anyanyelvi nyelvtan és irodalom ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv ahol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamtól kezdve a német nyelv számvetés, kiterjesztve a polgári politikai számvetésig mértan, hazai és egyetemes földrajz, hazai és egyetemes történelem, hazai és egyetemes természetrajz, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra természettan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra vegytan, tekintettel az iparra, kereskedésre és gazdaságra mezei gazdaság és ipartan, tekintettel a község és vidéke szükségére statisztika, köz-, magán- és váltójog alapvonalai könyvvitel rajz, mértannal összhangba véve és szépírás ének, test- és fegyvergyakorlat. Rendkívüli tantárgyak, amit a község ereje enged, és rendkívüli órákban a latin, francia, zene, ipargyakorlat. A mezĘgazdasági ismeretek gyakorlókertekben, ipartant az iskola mellett felállított iparos tanmĦhelyekben kell tanítani.” Fontos dokumentum a „Tanterv a polgári fiúiskolák számára”- kiadta a Vallás és Közoktatási miniszter 1879. év szeptember 12-én 25.409. számú rendeletével. Az 1879-es tanterv szerint a polgári iskola célja a közéletre tartozó olyan általános mĦveltség nyújtása, amelyre a tudományos pályára nem törekvĘ, minden jobb módú magyar állampolgárnak szüksége van. A hat évfolyamos reáliskola és az 1883. évi XXX. törvény rendelkezései a hatosztályos polgári iskola elĘtt minden magasabban kvalifikált pálya útját elzárták, az alsófokú tisztviselĘi állásokra (állami szolgálatú kezelĘszemélyzet, vasúti, postai altiszti) pedig a négy polgári osztály elvégzése is elegendĘ volt. Az 1883-as törvény kiváltságos helyzetet biztosított a gimnáziumoknak és az ekkor 8 osztályra emelkedett reáliskoláknak. Rendezni kellett a polgári iskolából a gimnáziumba, ill. a gimnáziumból a polgáriba átlépĘk helyzetét is. Ha egy polgári iskolai tanuló gimnáziumba akart átmenni latin nyelvbĘl, ha reáliskolába, francia nyelvbĘl kellett vizsgát tennie.(VKM 21.056/1876. rendelete) Gimnáziumból és reáliskolából az léphetett át polgáriba, akinek elsĘrendĦ bizonyítványa volt, vagy másodrendĦ bizonyítvány esetén nem volt elégtelen osztályzata, kivéve görög és latin nyelvet, illetve a franciát. Apponyi Albert második kultuszminisztersége idején 1918-ban, új tanterv kiadására került sor. Eszerint: „A polgári iskola célja, hogy növendékeit 18


gyakorlati irányú általános mĦveltséghez juttassa, és ezzel egyrészt közvetlenül a gyakorlati életre, másrészt a középfokú reáliskolákra elĘkészítse.” A tanterv olyan mĦvelĘdési anyagot állított össze, amely a IV. osztály végéig is befejezett egészet alkotott. Az 1918-as tanév órarendje a VMK 70.002 rendeletében jelent meg. A Tanácsköztársaság a nyolcosztályos, általános népiskola bevezetésével a polgári iskola megszüntetése mellett foglalt állást. Az 1868-as törvényben megfogalmazott polgári iskola jelentĘségét, fontosságát mutatja az is, hogy 1927-ben ismét az országgyĦlés hozott törvényt a mĦködésérĘl. Az 1927. évi XII. törvénycikk a polgári iskolák feladatát a következĘkben határozta meg: „A polgári iskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben gyakorlati irányú általános mĦveltséghez juttassa és ezzel közvetlenül a gyakorlati életre vagy pedig a középfokú szakiskolákra elĘkészítse. A polgári leányiskola feladata azon felül mĦvelt, magyar polgári háziasszony nevelése. A polgári fiúiskola rendes tárgyai: hit-és erkölcstan

leányiskola rendes tárgyai : – hit és erkölcstan

magyar nyelv

–

magyar nyelv

történelem

–

német nyelv

földrajz

–

történelem

számtan és mértan, könyvvitel

–

földrajz

növénytan és állattan

–

számtan és mértan

ásványtan és vegytan

–

növénytan és állattan

természettan

–

ásványtan és vegytan

élet- és egészségtani ismeretek

–

élet- és egészségtani ismeretek

19


közgazdasági és jogi ismeretek

–

háztartási nevelési ismeretek

mezĘgazdasági és ipari ismeretek

–

rajz

ének

–

szépírás

rajz, szépírás

–

nĘi kézimunka

testgyakorlás

–

ének

kézimunka

–

testgyakorlás

A rendes tárgyakon kívül a polgári iskolákban rendkívüli tárgyak (valamely élĘnyelv, gyors-és gépírás, zene stb.) is taníthatók. 3. § A polgári iskola évfolyamai: mind a fiú- mind a leány-polgári iskolának négy osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 4. § A polgári iskolába való felvétel: A polgári iskola elsĘ osztályába csak olyan tanuló vehetĘ fel, aki nyilvános népiskolától bizonyítványt kapott arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezte. 5. § A tanítási órák heti száma a tanulókra nézve a rendes tárgyakból, a testgyakorláson kívül, a polgári iskola I. és II. osztályában legfeljebb 26. III. és IV. osztályban 28. 7. § A fiuk és leányok együttes oktatása kivételesen, átmenetileg megengedett az iskola kellĘ benépesítéséig. Polgári iskolát állíthat: állam, törvényhatóság, község, felekezet, társulat és magános. A tanterv kimondja, hogy a polgári iskola egy sajátos iskolatípus, nem szakiskola, hanem az általános képzĘ iskolák közé tartozik. Fokozott szellemi tevékenységre, önálló kezdeményezĘképességre kívánja nevelni tanulóit. „A megértést, ügyességet és öntevékenységet kell bennük fejleszteni” Fontos szerepe van a kísérleteknek, kirándulásoknak, szemléltetésnek, mindig keresik a gyakorlati élettel való kapcsolatot. A nevelés feladatait részletesen fejtette ki a polgári iskoláról szóló törvény 1930-ban megjelent végrehajtási utasítása (VKM 640.037/1930.) A nevelés fĘ pillérei: erkölcsi tulajdonságok, felelĘsségérzet, kötelességtudás, egyszerĦség nemzeti szellemĦ nevelés: a nemzeti múlt tisztelete A végrehajtási utasítás az országot 4 polgári iskolai tankerületre osztotta: Budapest, Debrecen, Pécs és Szeged székhellyel. Az 1935. VI. törvény, a tanügyigazgatás átszervezésével 8 kerületet szervezett az országban, élén a tankerületi fĘigazgatóval. 20


Az 1940-ben életbe lépett polgári iskolai új Rendtartás már erre a törvényre hivatkozik, amikor a vezetés, ügyvitel és igazgatás egyszerĦsítésérĘl beszélt. Az iskolai munka fĘ célja továbbra is a nevelés. A népiskolából a polgári iskolába való átmenetet könnyítette meg egy rendelet 1942-ben (VKM 107. 478/1942). A jórendĦ bizonyítvánnyal rendelkezĘ és sikeres felvételi vizsgát tett népiskolai tanuló, az V. osztály elvégzése után a polgári iskola II. osztályában, a VI. osztály elvégzése után pedig a polgári iskola III. osztályában, a népiskola VII-VIII. osztály vagy a népiskola I. és II. osztályának elvégzése után a polgári iskola IV. osztályában tanulhatott tovább. A VKM 58701/1941. rendelete engedélyezte a polgári iskolákban a szlovák, rutén, román, szerb és horvát nyelvek rendkívüli tárgyként való oktatását. 1945-ben a polgári iskola már nem indíthatott elsĘ osztályt. A polgári iskola jó hagyományait igazolja az is, hogy az általános iskolában a polgári iskolai rendtartást kellett átmenetileg bevezetni. Az 1940. évi XX. törvénycikk Az iskolai kötelezettségrĘl és a nyolcosztályos népiskoláról. 1. § A népiskola feladata, hogy a gyermeket vallásos és erkölcsös állampolgárrá nevelje, általános és gyakorlati irányú alapmĦveltséghez juttassa és ezáltal az életben való helytállásra, és további tanulmányokra is képessé tegye. 2. § A népiskolának nyolc osztálya van. A népiskola két tagozatra oszlik. Az alsó tagozat az elsĘ, második, harmadik és a negyedik, a felsĘ tagozat pedig- falusi és városi népiskolák számára külön-külön tanítási tervvel- az ötödik, hatodik hetedik és nyolcadik osztályokat foglalja magában. 3. § A népiskola elsĘ osztályába csak azt a gyermeket lehet felvenni, aki hatodik életévét az iskolai év kezdetét közvetlenül megelĘzĘ június 30. napjáig már betöltötte. 4. § A gyermek 8 tanéven át mindennapi népiskolai oktatásban és nevelésben, avagy hat tanéven át mindennapi népiskolai és két tanéven át mindennapi mezĘgazdasági népiskolai oktatásban és nevelésben, a 9. évben pedig gyakorlati gazdasági oktatásban részesül. 6. § Az iskolai év a népiskolában szeptember hó elsĘ napjával kezdĘdik és augusztus hó 31. napján fejezĘdik be. 7. § A népiskola alsó tagozatában a szorgalmi idĘ szeptember hó elsejétĘl június hó végéig tart. Ezt a szorgalmi idĘt megrövidíteni nem lehet. A népiskola felsĘ tagozatában, valamint a mezĘgazdasági népiskola elsĘ és második évfolyamában a szorgalmi idĘ legalább hat hónap 21


rendszerint október hó 15. napjától április hó 15. napjáig tart. A kilencedik évben a szorgalmi idĘ összesen legfeljebb 40 gyakorlati tanítási napra terjedhet. 8. § Az a gyermek, akit a királyi tanfelügyelĘ a nyilvános iskolába járás alól felmentett, köteles évenként valamelyik nyilvános népiskolában vizsgát tenni. 10. § A népiskola felsĘ tagozatának tantervét úgy kell megállapítani, hogy a közismereti tárgyakon felül városi, népiskolákban általános irányú gazdasági, ipari és kereskedelmi ismereteket, falusi népiskolákban mezĘgazdasági irányú gyakorlati gazdasági ismereteket, a lányiskolákban pedig nevelési, háztartási és kertészeti ismereteket tanítsanak. 11. § Az a tanuló, aki a népiskola felsĘ tagozatát, az átlagot meghaladó eredménnyel végezte el, felvételi vizsga sikeres kiállása esetén tanulmányait az 1938. XIII. törvénycikk 3. részében szabályozott gazdasági középiskolákban folytathatja. A honvédelmi ismeretek címĦ tantárgy iskolai tanítása a M. Kir. Vallásés Közoktatásügyi miniszter 106.396/1942. VKM rendeletével került bevezetésre. 1. § (1)A népiskola felsĘ tagozatában, a mezĘgazdasági népiskolákban, a gazdasági és általános irányú továbbképzĘ népiskolákban, az iparosés kereskedĘtanonciskolákban, a polgári iskolákban, a gimnáziumokban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképzĘ intézetekben, a felsĘ ipariskolában, az ipariszakiskolában a fiútanulók tanítására irányadó tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1942/43. iskolai évtĘl kezdve a „honvédelmi ismeretek” címĦ tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe vevĘ tantárgyat- tanítani kell. Ugyanezen iskolákban az 1942/43. iskolai évtĘl kezdve be kell vezetni a naponkénti testgyakorlást is. Ezt módosította a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi miniszter 8100/1943. VKM. számú rendelete: 1. § (1) A 106.396/1942. VKM. számú rendelettel (a vallás-és közoktatásügyi minisztérium Hivatalos Közlöny, 406.oldal) bevezetett honvédelmi ismeretek címĦ tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenntartott iskolákban és minden más jellegĦ iskolának olyan osztályában, amelynek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. (2) A honvédelmi ismeretek címĦ tantárgyból nem kap érdemjegyet az a tanuló, aki ezt a tárgyat az (1) bekezdés értelmében nem tanulta. Az ilyen tanuló bizonyítványában vagy félévi értesítĘjében az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. 22


A 8777/1943. VKM. számú rendelet értelmében: 1. § (1) A népiskola felsĘ tagozatában, a mezĘgazdasági népiskolában, a gazdasági és általános irányú továbbképzĘ népiskolákban, az iparosés kereskedĘtanonciskolában, a polgári iskolában, a gimnáziumban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképzĘintézetekben, az ipari szakiskolában a leánytanulók tanítására irányuló tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1943/44 iskolai évtĘl kezdve a „honvédelmi ismeretek” címĦ tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe jövĘ tantárgyat- tanítani kell. (3) Azokban az iskolákban, amelyekben fiúk és a leányok együttes nevelésben részesülnek, a honvédelmi ismereteket a fiúk és a leányok számára külön kell tanítani a külön megállapított tanterv szerint. (4) A honvédelmi ismeretek címĦ tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenn tartott leányiskolákban, és minden más jellegĦ leányiskolákban, olyan osztályokban, amelyeknek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. Az ilyen iskola, illetĘleg osztály tanulójának félévi értesítĘjében és évvégi bizonyítványában az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni. A Honvédelmi ismeretek tanítása az együttes oktatású iskolákban, és az iparos- és kereskedĘ tanonciskolák leányosztályaiban a rendelet értelmében következĘképpen történt: „Ha a honvédelmi ismeretek külön tanítását az együttes oktatású iskolákban a tanárok foglalkoztatásának mértéke egyáltalán nem teszi lehetĘvé, vagy pedig a leánytanulók csekély száma nem indokolja, a fiú – és leánytanulókat a fiútanulók számára megállapított tanterv szerint együttesen lehet honvédelmi ismeretére tanítani. Az együttes tanításra az engedélyt a tankerületi Kir. FĘigazgató- egyházi hatóság alatt álló iskolákban az egyházi hatóság- adja meg. Engedély adható arra is, hogy a külön oktatást a leány osztályok összevonásával végezzék.” Megvizsgálva az 1945 elĘtti Magyarország iskolarendszerét azt látjuk, hogy többféle lehetĘség közül választhattak a tanulók, ha tovább akartak tanulni a négy elemi osztály elvégzése után. Tízéves koruktól kezdve a gyermekek háromfajta iskolában folytathatták tanulmányaikat. A népiskola negyedik osztályának elvégzése után a hat - illetve nyolcosztályos népiskolákban, a négyosztályos polgári iskolában vagy a nyolcosztályos gimnáziumban tanulhattak tovább. E három iskolafajta abban különbözött egymástól, hogy mire képesített. A népiskolai bizonyítvánnyal rendelkezĘ gyermek semmiféle felsĘbb iskolába nem iratkozhatott be, ennek az iskolának nem volt képesítĘ jellege. A polgári iskola is zsákutcás iskola volt a továbbtanu23


lás szempontjából: ennek az iskolának a négy osztályát elvégzĘ 14 éves gyermek beiratkozhatott olyan középfokú iskolába, amelyekben korlátozott érvényességĦ érettségi bizonyítványt kapott, ezzel azonban egyetemre nem lehetett jelentkezni. Csak a nyolcosztályos gimnázium elsĘ osztályába beiratkozott 10 éves gyermek remélhetett olyan érettségi bizonyítványt, amely minden pályára és minden irányba történĘ továbbtanulásra jogosította. A köznevelés reformtervét a VKM. 1945 nyarára készítette el. A tervezet a tankötelezettséget 14 éves korig terjesztette ki. Az egységes nyolcosztályos iskolát ez a tervezet eredeti formájában még nem tartalmazta, négyéves alapfokú és négyéves középiskola kötelezĘvé tételét javasolta. A terv nem a nyolcosztályos népiskola általánossá tételét javasolta, hanem új, magasabb mĦveltséget nyújtó iskoláét, amellyel egyidejĦleg a polgári iskola és a gimnázium I-IV. osztályai megszĦntek volna. Az általános iskola létrehozását, az iskolarendszer reformjának megkezdését a 6650/1945. ME. számú rendelet írta elĘ. A minisztertanács 1945. augusztus 15-i ülésén kimondta, hogy „a népiskola I-VIII. és a gimnázium, illetĘleg a polgári iskola I-IV. osztálya helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni.” Az általános iskola fokozatos kiépülésével elĘször vált lehetĘvé a magyar iskolarendszerben, hogy minden tanköteles gyermek 6-l4. éves korig azonos tanterv szerint ugyanolyan továbbtanulási lehetĘséggel végezze alaptanulmányait. Az 1945-ös tanévben az általános iskola l-5. osztályának megnyitását, az 1946/47-es tanévben az 1-7. osztály megszervezését írták elĘ. Az iskolák államosítását 1948. június 16-án iktatta törvénybe az országgyĦlés, az 1948. XXXIII. törvénycikkel. Az 1945 és 1949 közötti idĘben a régi iskolarendszer fokozatos átalakítása történt meg. A népiskolák, amelyek az új iskolarendszer létrehozása idején is mĦködtek, a 6- 12 éves tanulók oktatását látták el. Ezek kezdetben négy osztállyal, majd az 1940. évi XX. törvény alapján nyolcosztályos formában mĦködtek tovább. A nyolcosztályos általános iskola- a nyolcosztályos népiskola, a négyosztályos polgári iskola és a gimnázium I-IV. osztályának beolvasztásával- a 6- 14 éves korú iskolakötelesek számára létrehozott új iskolatípus. Az iskola feladata, hogy a tanulót egységes, alapvetĘ mĦveltséghez juttassa, minden irányú továbbnevelésre és önnevelésre képessé tegye.

24


A 6650/1945 ME. rendelet értelmében a polgári iskola I-IV. osztálya helyébe az általános iskola lépett. A fokozatosan leépülĘ polgári iskolának az 1947/48-as iskolai évben már csak az utolsó osztályai mĦködtek. Az 1951. évi 15. törvényerejĦ rendelet a tankötelezettségrĘl és az általános iskolákról az alábbi fontosabb rendelkezéseket hozta: 1. § (1) Minden gyermek köteles hatodik életévének betöltése után nyolc tanéven át megszakítás nélkül tanulmányokat folytatni. 2. § (1) A tankötelezettség a gyermek hatodik életévének betöltését közvetlenül követĘ szeptember hó l. napjával kezdĘdik és megszakítás nélkül annak a tanévnek a végéig tart , amelyben a gyermek tizennegyedik életévét betölti. 10. § (1) Az általános iskola szervezése és fenntartása kizárólag állami feladat. 12. § (1) Az általános iskolának nyolc osztálya (évfolyama) van. (2) A nyolc osztályos általános iskola alsó és felsĘ tagozatra oszlik. 13. § (1) Az általános iskolában az oktatás nyelve a magyar nyelv. 19. § Az általános iskola nyolc osztályának sikeres elvégzése valamennyi középiskolában továbbtanulásra jogosít. A mĦvelĘdésügyi miniszter 146/1958. M.M. számú utasítása értelmében, az általános iskolákban és a gimnáziumokban bevezetésre került a mĦszaki gyakorlati nevelés. „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1014/1958.sz. határozata értelmében általánosan képzĘ iskolákban a mĦszaki-gyakorlati (politechnikai) nevelés fokozottabb fejlesztésérĘl kell gondoskodnunk. A cél az, hogy a tanulókat megismertessük- életkoruknak megfelelĘ szinten- azokkal a természeti törvényekkel és jelenségekkel, amelyek a termelés alapjait alkotják, valamint azoknak a gyakorlati alkalmazásával. A mĦszaki-gyakorlati nevelési cél megvalósítása segítséget nyújt a világnézeti és az erkölcsi-politikai neveléshez, elĘkészíti a tanulókat képességeinek megfelelĘ pályaválasztásra, alapot ad a továbbtanuláshoz, a termelĘmunkához szükséges szakismeretek és készségek megszerzéséhez, elmélyíti az iskola és az élet kapcsolatát. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbiakban intézkedem: Az általános iskolákban 1958. szeptember l-tĘl „gyakorlati foglalkozás” címén heti 2 órában új tantárgyat kell bevezetni

25


Általános iskola. A minisztérium a gyakorlati foglalkozások tantervét két változatban adja ki: az ipari és a mezĘgazdasági területen mĦködĘ általános iskolák részére. A tanterv tartalmazza a gyakorlati foglalkozások tanításának célját, valamint tananyagát és az osztályonkénti követelményeket. A helyi viszonyok lehetĘségek és igények alapján a helyi tanmenetben rögzítik a gyakorlati foglalkozásokat tanító iskolák és a náluk tanítandó tananyagot. A mezĘgazdasági területek tanterve alapján készített helyi tanmenetben a tájjellegnek megfelelĘ helyi mezĘgazdasági ágazatokkal lehet nagyobb mértékben foglalkozni. Lányiskolákban vagy leány osztályokban nĘi kézimunkát és háztartási munkát lehet tanítani. Az 1961. évi III. törvény rendelkezik a tankötelezettség felemelésérĘl: 3. § (1) A tankötelezettség a gyermek 6. életévének betöltését követĘ szeptember hó 1. napjával kezdĘdik. Tankötelezettségének kezdetekor minden gyermeket általános iskolába kell beíratni (2) Az általános iskolába a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésĘbb azonban annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti. 9. § (1) Az alsó fokú oktatás-nevelés általános iskolákban, illetve továbbképzĘ iskolákban folyik. (3) Az általános iskolának nyolc, a továbbképzĘ iskolának két évfolyama van. Az 1962. évi 13. törvényerejĦ rendelet szerint a 14. életévét betöltött gyermeket az általános iskola nyolcadik osztályának elvégzése elĘtt az iskolai szorgalmi idĘ alatt mind alkalmi, mind pedig rendszeres munkára alkalmazni csak abban az esetben szabad, ha az oktatási intézmény rendszeres látogatása alól az iskola igazgatója felmentette. A mĦvelĘdésügyi miniszter 164/1968. MM számú utasítása a honvédelmi ismeretek oktatásáról rendelkezik. 1. Az általános iskolák 7. és 8. osztályában, továbbá a középfokú oktatási intézményekben az elĘirt tantárgyak rendszerébe beépítve honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával nem növelhetĘ a tanulók, illetve a hallgatók eddigi óraterhelése.

26


2. A honvédelmi ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulóifjúságot helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére nevelje, a honvédelmi feladatokra elĘkészítse. 3. A honvédelmi ismeretek oktatását fokozatosan kell bevezetni akként, hogy az 1968/69. tanévben az általános iskolák 7. osztályában, valamint a többi érintett oktatási intézmény elsĘ osztályában, illetĘleg évfolyamán kezdjék meg. 4. A honvédelmi ismeretek foglalkozásain való részvétel valamennyi tanuló és hallgató részére kötelezĘ. 5. A honvédelmi ismeretek oktatása keretében az elméleti és gyakorlati foglalkozásokra: az általános iskolákban és osztályonként 6 órát a szakmunkás képzĘiskolákban (intézetekben) a képzés idĘtartalma alatt kétéves képzés esetén 40 órát, hároméves képzés esetén pedig 60 órát a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és középfokú technikumokban a képzési idĘ alatt 80 órát. 6. A honvédelmi ismeretekbĘl külön érdemjegyet megállapítani, illetĘleg abból vizsgát tenni nem kell, a más tárgyak anyagába beépítve oktatott honvédelmi ismereteket az illetĘ tantárgy ismeretanyagaként kell számon kérni és elsajátításukat a vonatkozó szabályok szerint minĘsíteni. Tanterv és utasítás az általános iskolák számára. 7. osztály (évi 6 óra) A honvédelmi ismeretek feladata, hogy megalapozza az ifjúság felkészítését a szocialista haza védelmére, hozzájáruljon az általános iskolai tanulók azon személyiségi jegyeinek kialakításához, amelyek a honvédelemhez elengedhetetlenek. Ennek érdekében a más tárgyak óráin már elsajátított ismeretekkel és kialakuló meggyĘzĘdéssel együtthatásban fokozza a tanulók szeretetét szocialista hazánk és hadserege iránt, keltse fel a tanulók érdeklĘdését a honvédelem iránt, nyújtson elemi bevezetést a polgári védelmi és lövészeti ismeretekbe Kiegészítés a tanítás anyagához. 1. A haza védelme /l óra/ A magyar néphadsereg fegyvernemei és szakcsapatai rendfokozatok. 2. Polgári védelmi ismeretek /l óra/ A polgári védelem célja, szervei és ezek feladata. A lakosság feladata a hátország védelmében. 3. Honvédelmi rajverseny /2 óra/ 27


Honvédelmi rajverseny különbözĘ akadályelemekkel. Akadályelemek: árokugrás, függeszkedés vízszintes kötélen, kislabda /kézigránát/, egyensúlyozás gerendán, sebesültszállítás kézen. 4. Lövészet /2 óra/ A lövészet biztonsági szabályai. Testhelyzet, célzás, billentyĦ elhúzás. LĘgyakorlat légpuskával. 8. osztály (évi 6 óra) 1. A haza védelme /l óra/ A varsói szerzĘdés: együttmĦködés a szocialista országok hadseregei között. A Szovjetunió hadserege a Varsói SzerzĘdés fĘ ereje. 2. Polgári védelmi ismeretek /1 óra/ Egyéni szükség és védĘeszközök, készítésük és használatuk. 3. Honvédelmi rajverseny /2 óra/ Honvédelmi rajverseny különbözĘ akadályelemekkel. 4. Lövészet /2 óra/ Célzási hibák, helyesbítések. LĘgyakorlat légpuskával. Az 1978/79. tanévtĘl a honvédelmi ismeretek oktatásáról szóló utasítások hatályukat vesztették. Ezzel megszĦnt a honvédelmi ismeretek oktatása az alapfokú és a középfokú oktatási intézetekben. Az 1973. évi 24. törvényerejĦ rendelet értelmében: „Az általános iskolába a gyermeknek a nyolcadik osztály sikeres elvégzéséig, legkésĘbb annak a tanévnek a végéig kell járni, amelyben 16. életévét betölti. A gyermek 14. életévének betöltése után külön engedéllyel a dolgozók általános iskoláját is látogathatja.” 1985. évi I. törvény az Oktatásról Ennek III. fejezete foglalkozik az alapfokú iskolai nevelés-oktatás intézményeivel. 69. § Az alapfokú iskolai nevelés-oktatás az általános iskolákban folyik 70. § (1) Az általános iskola kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önmĦvelĘdéshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlĘdéshez alapvetĘ képességeket és igényeket, megalapozza az általános mĦveltséget és a tudományos világnézetet. Gondoskodik a különbözĘ képességĦ, illetĘleg az eltérĘ ütemben fejlĘdĘ tanulók egyéni fejlesztésérĘl (2) Az általános iskolának nyolc évfolyama van.

28


72. § A nyolcadik évfolyam elvégzésérĘl szóló bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít, és a középfokú iskolába való jelentkezésre jogosít. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 6. § (1) A Magyar Köztársaságban – az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles. (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban, abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésĘbb, amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényĦ tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. 7. § (3) A tankötelezettség az általános iskolában, és az ötödik évfolyamtól kezdĘdĘen a gimnáziumban teljesíthetĘ. A tankötelezettség – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a kilencedik évfolyamtól kezdĘdĘen a szakközépiskolában és szakiskolákban is teljesíthetĘ.

29


Függelék

Az oktatási rendszer átalakításával kapcsolatos példaként álljon itt a földmĦvelésügyi miniszter, valamint a vallás-és közoktatásügyi miniszter 53.800/1945. F.M. számú rendeletével létrehozott Magyar GazdaképzĘ Iskola szabályzata. I. rész. Szervezeti szabályok. Az iskola címe: A Magyar GazdaképzĘ Iskola. A GazdaképzĘ Iskolának két tagozata van. a. mezĘgazdasági tagozat két évfolyammal. b. háztartási tagozat egy évfolyammal. 5. § A gazdaképzĘnek csak rendes tanulói lehetnek. A gazdaképzĘ magánúton nem végezhetĘ el. Felvételhez betöltött 18 éves életkor, a népiskola VIII. osztályának vagy középiskola négy alsó osztályának elvégzése (ott, ahol a 8 osztályos népiskola nem rendszeresíttetett, átmenetileg a VI. népiskolai osztály elvégzése után is felvehetĘ a tanuló a 14. életév elérése után). A gazdaképzĘ mezĘgazdasági tagozatára fiú és lánytanulók, a háztartási tagozatra csak lánytanulók vehetĘk fel. II. Rész. Ima. Minden nap az elsĘ tanítási óra megkezdése elĘtt, és az aznapi utolsó tanítási óra befejezése után rövid imát kell tartani. A tanítás elĘtti imádság szövege a következĘ: „Kérünk Téged jóságos Istenünk, segíts bennünket és add ránk áldásodat, hogy buzgók és figyelmesek legyünk a tanulásban és mindenben kövessük szent akaratodat. Légy velünk, hogy hĦ gyermekeidhez méltóan éljünk, fele barátaink javára, lelkünk üdvösségére és a Te szent Neved dicsĘségére. Ámen.” A tanítás utáni imádság szövege a következĘ: „Hálát adunk neked mennyei Atyánk, hogy kegyelmedbĘl ma is elĘbbre jutottunk magunknak és világodnak megismerésében. Vezess, kérünk tovább az igaz élet útján a jóság és boldogság felé. Áldd meg jó Atyánk édes hazánkat, szüleinket és nevelĘinket, áldd meg mindannyiunkat és add, hogy mi is áldjunk téged mindörökre. Ámen.”

30


30. § A tanulók mérése. A tanulókat bevonulásuktól kezdve minden hónap 15-én - lehetĘleg étkezés elĘtt és felsĘkabát nélkül - meg kell mérni. A megállapított testsúlyukat külön, ezt a célt szolgáló táblázaton kell számon tartani úgy, hogy abból a tanulók súlyváltozása, testi fejlĘdése egyenként megállapítható legyen. A tanulók átlagos testsúlyát és annak változását a tantestületi ülésen jelenti a tanulóotthon felügyelĘje. 53. § A tanuló kötelessége tanárai iránt. A tanuló a tudomásul vett fegyelmi szabályokat, a tanári kar minden tagjának, minden rendeletét köteles betartani, minden tanára iránt tiszteletet és engedelmességet tanúsítani. Az engedelmesség megtagadása vagy a tiszteletlenség súlyos fegyelmi vétség. 55. § A nemzeti zászló tisztelete. Valahányszor a tanuló a nemzeti lobogó alatt felvonuló csoporttal /honvédség/ találkozik, az elĘirt módon tisztelegni köteles. A tanuló nemcsak feljebbvalóit és elöljáróit, hanem a polgári és társadalmi vezetĘi és ismerĘseit is az elĘirt módon köteles köszönteni. 57. § Formasapka. A fiú tanulók részére a gazdaképzĘnél magyaros formasapka kötelezĘ. A formasapkát az igazgató a tanuló költségén szerzi be, formasapkában a köszönés tisztelgéssel történik. 61. § FelelĘsségre vonás és kiszabható büntetések. Az igazgató vonja felelĘsségre azt a tanulót, aki: a gazdaképzĘ hírnevét veszélyezteti, társaira káros hatást vagy rossz befolyást gyakorol, elöljáróját, feljebbvalóját megsérti. A vétséget elkövetĘ hallgató kilenc féle különbözĘ elmarasztalásban részesül. 65. § A tanuló értékének elbírálása az összefoglalásokon. Az osztályozó összefoglalásokon a tantervbe felvett összes közismereti és szaktárgyakban, valamint a gyakorlati foglalkoztatásokban tanúsított elĘmenetelt és szorgalmat, továbbá a rendszeretetet és magaviseletet is el kell bírálni. Az elbírálás osztályozással történik és annak feljegyzésére a következĘ érdemjegyek szolgálnak: ElĘmenetel: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat, elégtelen 4-es osztályzat Szorgalom: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat Rendszeretet: jeles 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat, elégtelen 4-es osztályzat

31


Magaviselet: kitĦnĘ 1-es osztályzat, jó 2-es osztályzat, elégséges 3-as osztályzat IV. rész. Ima. Felkeléskor és lefekvéskor minden tanuló a vallása által elĘírt imát magában, mondja. Étkezés elĘtt és után közös imát kell mondani a tanulóknak, mégpedig állva, fennhangon, a legidĘsebb szobaparancsnok felhívására. Az imák szövege országosan egyöntetĦ: Étkezés elĘtt: ”Jó Istenünk légy vendégünk áldd meg amit adtál nékünk, Ámen.”

32


Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok Az alapfokú iskolai oktatásban résztvevĘ tanulók tanulmányi munkájának értékelésre szolgáló dokumentumok lehetnek egyoldalas nyomdai úton készült nyomtatványok, illetve többoldalas nyomtatványok. Ezen nyomtatványokat nevezték: ÉrtesítĘnek, Tanulmányi ÉrtesítĘnek, ÉrtesítĘ Könyvecskének, Népiskolai bizonyítványnak, Bizonyítványnak. Az alapfokú iskolai oktatással kapcsolatos az 1868. évi XXXVIII. törvény, amit az elsĘ önálló magyar népoktatás tárgyában adtak ki. Az 1927. évi XII. törvény a polgári iskolák egységes négy évfolyamos átalakítását szolgálta. Az 1940. évi XX. törvény az iskolai kötelezettségrĘl és a nyolcosztályos népiskola létrehozásáról, a 6650/1945. ME rendelet a nyolcosztályos általános iskolák szervezésérĘl rendelkezett. Az 1951. évi 15. tvr. rendelet a tankötelezettségrĘl és az általános iskolákról, az 1961. évi III. törvény az alapfokú oktatásról, az 1985. évi I. törvény III. fejezete az alapfokú iskolai nevelésrĘl intézkedett. Az egyoldalas nyomdai úton készült nyomtatványok Az 1822-ben, Jászberényben kiadott Danner Jakab 8 esztendĘs tanuló OSKOLAI BIZONYSÁGA, hogy a II. osztályt sikeresen elvégezte.

33

Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

Az 1836-37. iskolai évben Papp Mór 12 éves tanuló vallástanból, latin nyelvbĘl, szófejtésbĘl német és magyar nyelvbĘl az ország természeti és növényzeti történetébĘl, szépírásból és helyes írásból, aritmetikából és Magyarország földrajzából iskoláztatott classis primaként.

Kálmán András 19 éves tanuló. Legmagasabb tudományokat hallgatott a debreceni Református Iskolában 1809. szeptembertĘl 1813. szeptemberig. Elvégezte mind a filozófia, mind az elméleti és gyakorlati oktatást, tiszta és alkalmazott fizikát, történelmet, hittant és erkölcstant. Eminens volt az elsĘ osztály mindegyik tárgyából. Az erkölcsök dolgában jámbor és sérthetetlen. Kiadta Tóth Mihály a Kollégium seniora, 1813. szeptember 21-én.

34


Spitzer Géza az elemi népiskola elsĘ osztályának anyagából, az 1892/93as tanévben tanított tárgyakból jeles szintĦ osztályzatot nyert, mint magántanuló. Magántanulóknak egy bizottság elĘtt kellett számot adni tudásukról. A bizottság tagjai az iskolaszék elnöke, az igazgatótanító, az osztálytanító és a hitoktató.

35


Római katolikus elemi népiskolai bizonyítvány az 1898/99-es iskolai évbĘl. A tanuló magaviselete jó, szorgalma kellĘ. Látható, hogy a tantárgyak értékelésénél a kitĦnĘ eredményt az egyes osztályzat jelölte.

36


Papp Imre II. osztályos tanuló részére kiállított református elemi iskolai ÉRTESÍTė az 1908/09-es tanévrĘl.

37


Papp Imre III. osztályos tanuló részére kiállított ÉRTESITė az 1909/10. tanévrĘl. Ezek az ÉRTESITėK bizonyítványul nem használhatók.

38


Elemi népiskolai bizonyítvány az 1913/14-ik iskolai évrĘl. A tanuló általánosan jeles osztályzatot nyert, erkölcsi magaviselete példás, szorgalma változó értékeléssel.

39


Elemi népiskolai bizonyítvány, amelyet 1923. június 20-án állítottak ki egy második osztályos magántanuló részére. A bizonyítványt aláírta az iskolaszéki elnök, a hitoktató. A magaviselet és a szorgalom értékelésére nem került sor, csak tantárgyakban tanúsított elĘmenetelt osztályoztak.

40


Polgári Fiú-iskolai bizonyítvány a debreceni KereskedĘ Társulat által fenntartott polgári fiúiskolából. Nagy Gábor a tanított tantárgyakból az 1917. évi december hó 19-22-ik napján tartott magánvizsgálaton a vallás és a közoktatási miniszter úr 1917. év november hó 26-ik napján, 179243/1917 sz. alatt kelt engedélye alapján magán vizsgálatot tett, s ez alkalommal a következĘ osztályzatot nyerte: Erkölcsi magaviselete: a debreceni rendĘr-fĘkapitányság által kiállított hatósági bizonyítvány szerint: kifogástalan. Hit- és erkölcstan, saját lelkésze bizonyítványa szerint: jó A következĘ érdemjegyeket használták: 1, 2, 3, 4. ElĘmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen. Magaviselet: jó, szabályszerĦ, kevésbé szabályszerĦ, rossz. Szorgalom: dicséretes, kellĘ, változó, csekély. Írásbeli dolgozatok külsĘ alakja: csinos, rendes, tĦrhetĘ, rendetlen. A bizonyítványt aláírta a kir. tanfelügyelĘ, az igazgató, az osztályfĘnök.

41


Polgári Leányiskolai bizonyítvány, a poprádi állami községi polgári leányiskola elsĘ osztályában az 1918/19-es tanévbĘl. A bizonyítványt aláírta a vizsgáló-bizottság elnöke, az igazgató és az osztályfĘnök.

42


Polgári fiú-iskolai bizonyítvány az 1919/20. tanévrĘl, a debreceni KereskedĘ- Társulat által fenntartott polgári fiú-iskola negyedik osztályában tanított tárgyakból. A tantestület évzáró tanácskozásának határozata szerint felsĘbb osztályba léphet. (Majd csak az 1927. évi törvény intézkedik arról, hogy a polgári iskola négy évfolyamossá válik.)

43


ÉrtesítĘ az 1931/32. tanév elsĘ félévében elért tanulmányi elĘmenetelrĘl (az érdemjegyek számokban vannak megadva).

44


Az 1933/34-es polgári leányiskolai bizonyítvány, amelynek a formája és tartalmi része nem változott a korábbiakhoz képest.

45


Többoldalas nyomdai úton készült nyomtatványok Az 1868. évi XXXVIII. törvény alapján készült Pestvárosi elemi népiskolai Rendszabályzat és ÉrtesítĘ az 1872/73-as tanévbĘl, amelyet a Czukor utczai leányiskola IV. osztályú tanulója számára adtak ki. A dokumentum szerkezeti felépítése hasonlóságot mutat a késĘbb kiadott Elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecskékkel. Az Iskolai ÉrtesitĘ havonta értékeli a tanulók magaviseletét, szorgalmát és elĘmenetelét. Az értesítĘ I. pontja felhívás a szülĘkhöz, a II. pont a tanulókra vonatkozó rendtartási és fegyelmi szabályokat tartalmazza.

46


Elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecske 1904 Az utasítás szerint a nyomdai úton készült az alapfokú oktatásban használt dokumentumokat az iskolák államosításáig, 1945-ig használták. Az egyes dokumentumok logója jelzi azt is, hogy állami illetve egyházi iskolák tanulóinak adták alkalmazásra. A dokumentumok beosztásában kisebb változások voltak az idĘk folyamán. Érdemes kiemelni még azt is, hogy a könyvecskék tartalmazták a kitöltésre vonatkozó utasításokat, az osztályozásokra vonatkozó kifejezéseket is. Ezenkívül található benne „Jó tanácsok a könyvecske gazdájának” címet viselĘ rész is. Ilyen jellegĦ írások az 1945 után kiadott bizonyítványokban egyáltalán nem szerepelnek. Az értesítĘ könyvecske elsĘ példánya az Országos Pedagógia Múzeumban látható. Az értesítĘ könyvecske a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 32.055/901. számú rendelete alapján 1901-ben került forgalomba.

47


A könyvecskében használt osztályzatok a következĘek: Erkölcsi magaviselet jelzésére: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tĦrhetĘ Szorgalom jelzésére: 1=dicséretes, 2=változó, 3=hanyag Tanulásbeli elĘmenetel jelzésére: 1=kitĦnĘ, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges 5=elégtelen

A belív elsĘ oldalán az általános adatok találhatók. Az ÉrtesítĘ Könyvecske negyedik oldala: ISKOLAI ÉRTESÍTė Karácsonykor és húsvétkor csak a magaviseletet, szorgalmat és elĘmenetelt osztályozták. Tanév végén külön érdemjegyet kaptak minden tantárgyból a tanulók.

48


Állami Elemi Népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecske 1910/11. tanévbĘl.

49


Izraelita népiskolai értesítĘ könyvecske az 1919/20-as tanévbĘl.

50


51


Az izraelita elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecske szerkezetében azonos az állami népiskolai értesítĘ könyvecskékkel, eltérés csak abban van, hogy a Hit – és erkölcstan az alábbi részletezéssel szerepel:

52

Héber olvasás

Biblia történet

Biblia fordítás


Elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecske 1921-1925. tanévbĘl Az érdemjegyeket nem számokkal, hanem betĦkkel kell beírni, s a fokozatok jelzésére a következĘ kifejezéseket kell használni: Erkölcsi magaviselet: példás, jó, szabályszerĦ, nem szabályszerĦ Szorgalom: dicséretes, változó, hanyag ElĘmenetel: kitĦnĘ, jeles, jó, elégséges, elégtelen

Az érdemjegyeket az értesítĘbe nem számokkal, hanem betĦkkel kell feltüntetni, a fokozatok részére a következĘ szavak használandók: erkölcsi magaviseletnél: dicséretes, jó, tĦrhetĘ szorgalomnál: dicséretes, változó, hanyag elĘmenetelnél: kitĦnĘ, jeles, jó, elégséges, elégtelen

53


Református elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecske 1928-1934

Osztályozás: Magaviseletre: l=példás, 2=jó, 3=szabályszerĦ, 4= kevésbé szabályszerĦ, 5=rossz Szorgalomra: 1=kitartó, 2=kellĘ, 3=változó, 4=hanyag, 5=csekély Tantárgyakra: 1=kitĦnĘ, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Írásbeli dolgozatokra: 1=tiszta, 2=rendes, 3=tĦrhetĘ, 4=rendetlen A félévi értesítĘt januárban adták ki. Ebben értékelték a magaviseletet, szorgalmat, elĘmenetelt és az írásbeli dolgozatok külalakját. Az évközi értesítĘt karácsonykor és húsvétkor kapták a tanulók. Szükséges tudnivalók az ÉrtesítĘ belsĘ lapjain, elĘl és hátul találhatóak.

54


Református elemi népiskolai ÉrtesítĘ könyvecske 1937-42. években

Az elemi népiskola 6 osztálya, és a tiszafüredi Gazdasági Továbbképző Iskola 1-3 osztálya

55


Elemi népiskolai értesítĘ könyvecske 1933-1934. és 1934-35. évekbĘl, az elemi népiskola 1-6. osztálya számára.

56


Az 1927. évi XII. törvény a polgári iskolát, mint már errĘl említés történt, egységesen négy évfolyamos iskolává alakította át. ValószínĦ, hogy a polgári iskolai bizonyítvány az 1934-es évben vagy az azt követĘ évben, keményfedelĦ, 13 számozott oldalú TANULMÁNYI ÉRTESITė került forgalomba, amit a polgári iskola megszĦnéséig használtak. Félévkor: Félévi ÉrtesítĘ, évvégén Bizonyítvány elnevezéssel adják ki a dokumentumokat.

Lázár Gyula bizonyítványa a püspökladányi m. kir. állami polgári fiúiskola elsĘ osztályában, az 1935/36-os iskolai évben tanúsított elĘmenetelérĘl. Bizonyítványt minden évvégén kaptak a tanulók. Aki a négy osztályt sikeresen elvégezte, az a „polgári iskolai tanulmányait befejezte” záradékkal ellátott bizonyítványt kapott. A bizonyítványban használt érdemjegyek: Érdemjegyek: 1, 2, 3, 4. Magaviselet: példás, jó, tĦrhetĘ, rossz ElĘmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatának külsĘ alakja: csinos, rendes, tĦrhetĘ, rendetlen. Az l944/45-ös tanév elsĘ félévében az iskola félévi értesítĘt nem állított ki. 57


Írásbeli dolgozatának külsĘ alakja: csinos, rendes, tĦrhetĘ, rendetlen.

58


1938/39. tanévtĘl 20 oldalas zsidó népiskolai értesítĘ Bölcs, aki uralkodik indulatain. Gazdag, aki megelégszik osztályrészével. Tiszteletnek örvend az , aki tiszteletben tartja megbecsüli társait. Akit az emberek szeretnek, Isten is szereti. - szólnak az intelmek az értesítĘ elsĘ oldalán.

59


1938/39. tanév

60


Beregszászi Lajos, a derecskei református elemi népiskola VI. osztályát az 1921/22. tanévben befejezte. A vallás és közoktatásügyi miniszter 107.478/1942 sz. rendelete alapján lehetĘsége volt arra, hogy a polgári iskolába beiratkozzon, és az 1942/43. és az 1943/44-es tanévben magántanulóként a polgári iskola elsĘ három évének anyagából vizsgát tegyen.

61


Római Katolikus Polgári Leányiskola Tanulmányi ÉrtesítĘje Polgári iskolai tanulmányait befejezte. (1940-1944)

Jegyzetben: Felvettem a líceum elsĘ osztályába Jászberény, 1945. júl. 23. (TanítóképzĘ Intézet).

62


Református elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecske 1939-1943. tanév

Osztályzatok: Magaviselet: dicséretes, jó, tĦrhetĘ Szorgalom: dicséretes, változó, hanyag ElĘmenetel: kitĦnĘ, jeles, jó, elégséges, elégtelen Évközi értesítĘt karácsonykor, húsvétkor kaptak a tanulók, amelyben csak a magaviseletet, szorgalmat és az elĘmenetelt értékelték. Az 1942/43-as tanévtĘl az évközi értesítĘ már részletes osztályzással készült.

63


Református népiskolai ÉRTESITėKÖNYV 1943-44-es tanév Kalóz Lajost az 1936/37-es tanévben beíratták a tiszafüredi református elemi népiskolába, a hatosztályos iskolát 1941/42-es évben befejezte. Az 1940. évi XX. törvény bevezette a nyolcosztályos népiskolai rendszert. Ez adta a lehetĘséget, hogy Kalóz Lajos továbbtanulván a VII. és VIII. osztályt is elvégezze, mai szóhasználattal, az általános iskolai tanulmányait befejezze. Ez a bizonyítvány már ennek szellemében került kiállításra.

Részlet az ÚTMUTATÁS-ból:” Mind a magaviseletbĘl és szorgalomból, mind az egyes tárgyakból elért eredmények kifejezésére kitĦnĘ (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5), érdemjegyet kell használni.”

64


ÉRTESÍTėKÖNYV 1942/43-as tanév (VII. osztály)

ÉRTESÍTėKÖNYV 1943/44-as tanév (VIII. osztály)

65


Katolikus népiskolai Tanulmányi ÉrtesítĘ 1940-46 tanévekbĘl, az elemi iskola 1-6. osztálya számára

A tanulmányi értesítĘ az 1937-es Tanterv és Utasítás alapján készült nyomtatvány. Az érdemjegyeket az ÉrtesítĘben az évvégén nem számokkal, hanem betĦkkel írták, és az értékelésnél a következĘ szavakat használták: Magatartásnál: dicséret, jó, tĦrhetĘ, Szorgalomból: ernyedetlen, dicséretes, változó, hanyag ElĘmenetelnél: kitĦnĘ, jeles, jó, elégséges, elégtelen Írásbeli dolgozatának külsĘ alakja csinos, tiszta, rendes, kevésbé rendes, rendetlen.

66


Katolikus általános iskolai Tanulmányi ÉrtesítĘ az 1946-49-es tanévekbĘl, a 6-7-8. osztály. Az 1948/49-es tanévben a magaviselet és szorgalom helyett a MAGATARTÁS elnevezés szerepel. Az osztályzás az 1948/49-es tanévben hét érdemjeggyel történt. A korábbi osztályozási rendszer megváltozott, ennek értelmében a kitĦnĘ osztályzatot ezután az 5-ös jelezte, a legrosszabb tanulmányi eredményt, az elégtelent, az 1-es jelölte. A tanulók általános tanulmányi eredménye: kitĦnĘ: ha legfeljebb egy érdemjegye jeles, a többi kitĦnĘ; jeles: ha legalább egy érdemjegye jó, a többi kitĦnĘ vagy jeles; jó: ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, s többi kitĦnĘ, jeles, vagy jó; elégséges: ha két vagy több érdemjegye elégséges, de elégtelen érdemjegye nincs; elégtelen: ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van.

67


Általános iskolai/népiskolai Tanulmányi ÉrtesítĘ az 1949-54. tanévekbĘl, az általános iskola 1-5. osztálya számára. A Tanulmányi ÉrtesítĘ az 1949-es címerrel került kiadásra. Az 1949-es tanévben az osztályzás hét érdemjeggyel történt. Magatartás: példás (3), jó (2), tĦrhetĘ (1) Tanulmányi elĘmenetele: kitĦnĘ (7), jeles (6), jó (5), közepes (4), elégséges (3) gyenge (2), elégtelen (1). Általános tanulmányi eredménye: kitĦnĘ (7), jeles (6), jó (5) közepes (4), elégséges (3), gyenge (2), elégtelen (1).

68


Tanulmányi ÉrtesítĘ a református általános iskolai /népiskolai tanuló részére, 1947-1955. tanévekbĘl

Keménykötésű 24 számozott oldalból áll. Debrecen város és a Tiszántúli Református Egyházkerület nyomdájában készült 1947-ben.

69


Az értesítőben az iskola pecsétje: „Református Általános Iskola Poroszló” még Kossuth címeres pecsét. 1949-től a magaviselet helyett a magatartás szerepel, a szorgalom, rendszeretet nem kerül osztályozásra. Az iskola pecsétjében már az 1949-es címer szerepel. Az 1953/54-es tanévben az 5. osztályban már bevezetett orosz nyelv osztályzása is megjelenik. Érdemjegyek az általános iskolákban: jeles (1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4 ). Általános tanulmányi eredmény értékelése: Kitűnő, ha minden jegye jeles, jó, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles, elégséges, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, de elégtelen érdemjegye nincs, elégtelen, ha egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegye van.

70


Tanulmányi ÉrtesítĘ általános iskolásoknak 1953-1961. tanévekben, az általános iskola 1-8. osztálya számára

A Tanulmányi ÉrtesítĘn az 1949-es címer látható.

A Tanulmányi ÉrtesítĘben használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), megfelelĘ (3), tĦrhetĘ (2), rossz (1). Tanulmányi elĘmenetele: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Általános tanulmányi eredménye: kitĦnĘ (5), jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az általános tanulmányi eredményt egy tizedes pontossággal adják meg. A tanulók félévi értesítĘt is kaptak. 71


Bizonyítvány általános iskolás tanuló részére, 1965-1973. tanévekben az általános iskola 1-8. osztálya.

Bizonyítványt évvégén állítanak ki. Ötödik osztálytól kötelezĘ tantárgy az orosz nyelv. A bizonyítványon az 1957-es címer látható. A Bizonyítványban használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tanulmányi elĘmenetele: példás (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). „A tanulmányi átlag az egyes tantárgyakból nyert osztályzatok egy tizedes jegyre kerekítés nélkül megállapított számtani közepe. Ha a tanuló vala72


mely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a tanulmányi átlagot nem kell kiszámítani, hanem a megfelelĘ rovatba” 1” számjegy kerül. A tanulmányi átlagba a magatartás és a szorgalmi osztályzat, továbbá a rendkívüli tárgyak tanfolyamain nyert osztályzatok nem számítanak bele” (Rendtartás 20.§). Az érdemjegyeket számmal és betĦkkel kell bejegyezni.

Bizonyítvány általános iskolai tanulók részére az 1971-1978-as tanévekbĘl, 1-8. osztály. Az 1973/74-es tanévtĘl tanulmányi átlagot már nem kell feltüntetni.

73


Bizonyítvány általános iskolai tanuló részére az 1976-1984-es tanévekbĘl, 1-8. osztály

A tanuló értékelésének fokozatai: Magatartás: példás, jó, változó, rossz Szorgalom: példás, jó, változó, hanyag Tanulmány eredménye: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen Bizonyítványt csak évvégén adnak, félévkor az értesítĘkönyvben jelzik a tanuló tanulmányi elĘmenetelét. 74


Bizonyítvány általános iskolai tanuló részére az 1978-1986-os tanévekbĘl, általános iskola 1-8. osztály.

Az 1978/79-es tanévtĘl az elsĘ osztályos tanulók évvégén tantárgyakként osztályozás helyett „jól megfelelt”, „megfelelt” értékelést kaptak. Az évvégi bizonyítványok általános tanulmányi eredményt nem tartalmaznak. 75


Bizonyítvány általános iskolai tanuló részére az 1992-2000-es tanévekbĘl, általános iskola 1-8. osztálya. A Bizonyítvány fedĘlapján az 1990. évi a pecsét a koronás címert mutatja.

A bizonyítványba a korábbi „az általános tanulmányait befejezte” bejegyzés helyett a „kilencedik évfolyamba lép” kifejezés került.

76


Jó tanácsok tanulóknak, szülĘknek!

Az alapfokú iskolai oktatás 1-6. osztályában több oldalas Elemi Népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecskék voltak forgalomban az 1870-as évektĘl az iskolák államosításig, 1948-ig. A bizonyítványok fedĘlapjának belsĘ oldalán tanácsok, útmutatások taa szülők részére. lálhatók aa tanulók, tanuló, a és szülĘk részére. A tanácsok, útmutatások híven tükrözik, hogy a bizonyítványok állami vagy egyházi (római katolikus, református, izraelita) elemi népiskolában voltak használatosak.

77


A tanulókat illetĘ rendtartás és fegyelmi szabályok 1870. 1. Köteles minden tanuló a tanulásra meghatározott órákra és az iskolában tankönyveivel és szereivel elkészülve pontosan és tisztán megjelenni. 2. Tartozik az iskolai épület környékének, a tanteremnek, az iskolai bútoroknak tisztán és épségben maradására ügyelni. A piszkoló vagy romboló gyermek nemcsak a kár megtérítésére szoríttatik, hanem kihágása fokához képest meg is fenyíttetik. 3. Köteles a tanuló tanítói iránt tisztelettel és engedelmességgel, tanulótársai iránt pedig kímélettel és szeretettel viseltetni. 4. Minden tanuló leckéjére és feladatára elkészülve köteles iskolába menni, tanítás alatt figyelmesen hallgatni és magát illedelmesen viselni. A helytelenkedĘ és fegyelmezetlen tanuló érdeme szerint rendre utasíttatik. 5. A tanulók az iskolai órák bevégzése után csendesen és rendben kötelesek hazamenni. Az utcán vagy közhelyeken pajkoskodó vagy kihágást elkövetĘ tanulók iskolailag is megfenyíttetnek. 6. Általában köteles a tanuló minden cselekedetét a jó erkölcs és az illedelem szabályai szerint intézni. A szorosabb értelemben vett erkölcsi kihágásokért – ha a tanulón az osztálytanítónak atyai intései nem fognak – a néptanítói tanulók számára szinte ez idĘben kiadott rendtartási gyakorlat és fegyelmi szabályok 14.§-a alapján komoly és szigorú fenyítés alá esik.

78


Elemi népiskolai könyvecske 1904-bĘl A mi jó királyunk Magyarország királya I. Ferenc József.

Boldog nemzet, melynek ilyen nemes lelkĦ királyt ajándékozott a gondviselés! Boldog király, kinek trónját oly dicsĘ és hĦ nemzet Ęrzi, mint a magyar. 1867. évi június 8-án koronázta a magyar nemzet királlyá I. Ferenc Józsefet, és királynéjává Erzsébetet, a dicsĘt és a megdicsĘültet. A nemzet erĘsítĘ békés munka, boldog évei virradtak ekkor hazánkra. Király és nemzet csodálatos erĘvel látott a bölcs törvények egész sorozatának megalkotásához. Az általános népoktatás áldásain kívül a földmĦvelés, ipar, kereskedelem és a honvédelem megjavításával lendítettek az országon. És a Duna, Tisza, Dráva, Száva öntözte drága magyar haza népei, gyarapodtak, mĦvelĘdtek, mert a király és a nemzet egyetértése országokat tesz virágzókká, trónokat tesz szilárdabbakká! A sors csapásai nem kímélik meg a legnagyobbakat, a leghatalmasabbakat sem, nem a nemzeteket sem. A gondviselés ezt a jó királyt is meglátogatta. ElĘbb egyetlen fiát, trónjának örökösét, népeinek reményét: Rudolf királyi herceget látta sírba dĘlni, majd angyali jóságú hitvesének, Erzsébetnek áldott életét oltotta ki orrgyilkos kéz. 79


Nagy volt a jó király szívének szomorúsága, nagy volt a magyar nemzet gyásza, de bele kellett nyugodni a megváltoztathatatlanba. A jó királyunk folyton azon fáradozik, hogy népei számára megtartsa a békét, szent koronájának népei meg szerényen munkálkodjanak, hogy a jó Atya virágzó országokba lelje örömét. Áldd meg Isten Magyarország szeretett királyát, I. Ferenc Józsefet! Áldd meg Isten imádott hazánkat, Árpád apánk örökét: a szép Magyarországot. A debreceni református elemi iskola ÉrtesítĘ Könyvecskéje

80


Az ÉrtesítĘ Könyvecske belsĘ oldalán olvasható „Szükséges tudnivalók az állami népiskolákban tanulóknak”.

81


Csak abból a gyermekbĘl lesz életerĘs ember, aki kerüli mindazt, ami az egészségnek árt. Különösen kerülnie kell a gyermeknek a dohányzást és a szeszes italokat: bort, sört és pálinkát. A dohány és a szeszes ital, kivált a pálinka, olyan erĘs méreg, hogy a felnĘtt embernek is árt, a gyermeket pedig idĘ elĘtt sírba viszi. Amelyik gyermek dohányzik, vagy szeszes italt iszik, az nem halad a tanulásban és testileg is elcsenevészesedik, erĘtlen, munkára képtelen lesz. 82


Ez a két méreg oltja be leggyakrabban az emberekbe a tüdĘvész csíráját is, ami igen sok embernek ássa meg a sírját. Mert a tüdĘvész nagyon ragadós betegség és mindenki megkaphatja. Hazánkban 70 ezer embert visz el ez a rettenetes betegség évenként. Legjobb ellenszere a tisztaság és a jó levegĘ. De nemcsak az arcot kell tisztán tartani, hanem egész testünket, ruhánkat és lakásunkat is. Nem szabad a lakásban köpködni, mert a köpés undorító és terjeszti a betegségeket is. Minden romlott, bĦzös dolgot a lakásból és környékérĘl el kell távolítani. Gyakran és jó ideig kell a lakást télen-nyáron szellĘztetni. TüdĘnket úgy felfrissíti a tiszta levegĘ, mint szomjúságtól tikkadt testünket a tiszta víz. Aki szereti a tisztaságot, az igen sok betegségtĘl menekül meg. Különösen arra kell ügyelni, hogy sem a ragadós betegségben lévĘ, sem az ilyen betegek holmija egészséges emberrel érintkezésbe ne jussanak. Ilyen gyakran elĘforduló ragadós betegségek a tüdĘvészen kívül a kanyaró /vörös himlĘ/ a Vörheny /skarlat/, a szamárköhögés /kehe/ és a roncsoló toroklob /difteritis/. Ha valamely gyermek ilyen betegségbe esik, azonnal orvost kell hozzá hivatni és mindaddig nem szabad a többi gyermekhez ereszteni, amíg az orvos meg nem engedi. Különben minden betegségben legjobb orvoshoz fordulni. Mert ha szántani, vetni, aratni, házat építeni csak az tud jól, aki megtanult, a beteg embert is csak az tudja meggyógyítani, aki azt tanulta. Száz meg száz ember pusztul el csak azért, mert bajában nem orvoshoz, hanem kuruzslóhoz fordul. Igen fontos kelléke még az egészség fenntartásának a jó táplálkozás is. Még a legszegényebb ember is táplálkozhatik jól. Mert nem az a jó táplálkozás, ha valaki finom ételt eszik, ami legtöbbnyire nem is tápláló, vagy nagyon sokat eszik, amitĘl beteggé lesz, hanem az, ha valaki rendesen él, azaz egyszerĦ eledelét rendes idĘben, rendesen elkészítve fogyasztja el. Ezért tanuljanak meg a lányok jól fĘzni. Az ember egészségének azért is nagy ellensége a szeszes ital, különösen a pálinka, mert aki szeszes italra költi pénzét, annak nem telik jó táplálékra. A szeszes ital drága még annak is, aki nem mértéktelenül issza, mert nem pótolja a mindennapi kenyeret annál sem, akinek bĘven jut rá. Hát a szegény ember fazekából hány jó falatot húz ki. Miatta sok család szĦkös napokat lát. A szeszes italban nincs semmi tápláló erĘ. Aki pedig mértéktelenül iszsza, annak az eszét veszi el. Pedig mindenkire ez a sors vár, aki nem ura akaratának, és rákap az ivásra. Mert úgy van azzal az ember, mint a tolvaj a lopással. Az is elĘször csak tĦt lop, késĘbb elviszi az ökrét is. Akit a szeszes ital egészen rabjává tett, az átok nemcsak a családra, hanem a közösségre is. Elissza minden keresetét, házát, földjét, tehát nemcsak 83


magának, de családjának jólétét és boldogságát is. Ráadásul elvész a becsülete, mert izgága, kötekedĘ emberré lesz, azon kívül, mert soha sincs eszénél, minden rosszra könnyen hajlik. Még a koldusbotra sem támaszkodhatik, mert mindenki megveti, mint akinek saját hibája akasztotta nyakába a koldustarisznyát. Csak józan és erkölcsös élet teszi boldoggá az embert! A magyarországi református egyház egyetemes konventje által elfogadott egységes népiskolai kiadvány, a református elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecske volt forgalomban. BelsĘ oldalán, a Jó tanács e könyv gazdájának, azonos volt az alábbiakban közöltekkel:

„Ti Isten temploma vagytok és az Isten lelke lakozik bennetek. Ha valaki az Isten templomát megrontja, azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent. Ezek vagytok ti.” Így szól hozzánk: kedves gyermekem, a mindenható Isten Pál apostol által a korintusbeliekhez írott elsĘ levél harmadik részének 16-17. verseiben. Lelkünket és testünket egyaránt gondozni kell. Kerülni kell a hazugságot, esküdést, káromkodást, illetlen beszédet, amely szívünketlelkünket beszennyezĘ bĦnök, amelyekért az Isten elĘbb-utóbb megbüntet bennünket. De éppen úgy vigyáznunk kell testünk tisztaságára és egészségére is. Ehhez legfontosabb a tiszta levegĘ, a tiszta víz és a mérsékletes életmód. E végbĘl sem a lakásban, sem annak környékén olyan dolgokat megtĦrni nem szabad, amelyek rossz szagot gerjesztenek, tehát a levegĘt rontják. 84


Gyakran kell a lakószobát szellĘztetni, hogy a külsĘ levegĘ felfrissítse, megtisztítsa. A testet, ruhát pedig tiszta vízzel, szappannal kell megtisztítani a rátapadt piszoktól. A szeszes italtól, a dohányzástól a gyermekeknek tartózkodni kell, mert megmérgezi gyenge szervezetés és elbutítja elméjét. Ahol ragadó betegségben szenvedĘ gyermek vagy felnĘtt van, oda gyermeknek menni nem szabad, mert nem tud kellĘen vigyázni magára és Ę is beleesik a súlyos betegségbe. Isten ezért adta az ép elmét, hogy az Ę drága adományait, testünket-lelkünket megóvjuk minden veszedelemtĘl. Ilyen ragadós betegségek a tüdĘvész, a vörheny, a veres himlĘ, a roncsoló toroklob, a szamárköhögés. Az ilyen betegeknek a köhögése, a köpése is beszennyezi a levegĘt. Egészségesek köpködése is undorító és betegségeket okoz. Rendes, illemtudó gyermek, úgyszintén felnĘtt is, ha köhög, zsebkendĘjével befedi a száját, s különösen a szobában nem köpköd. El ne feledd, hogy mind e jó tanács Isten rendelése. Isten mindenütt jelen van és látja, miként engedelmeskedik szavának. Hálás szívvel kérjed minden nap munkáidhoz Isten segedelmét, s hálás szívvel légy drága szüleid iránt, szeretettel testvéreid iránt életed utolsó leheletéig. Szeresd szülĘföldedet, ahol bölcsĘd ringott, édes hazádat, amelynek földje testi eledelt ad számodra. Szeresd anyaszentegyházadat, amely lelked táplálását munkálja, s az örök üdvösséget szerzi meg számodra az Úr Jézus Krisztus által. Katolikus Népiskolai Tanulmányi ÉrtesítĘ (1937) A katolikus gyermek életrendje (1937) Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában 1. A katolikus iskolás gyermek minden reggel tisztán megmosakszik, haját, ruházatát gondosan rendbe hozza és imádkozik éppúgy, mint déli harangszókor meg este lefekvés elĘtt. 2. Az iskolába indulása elĘtt illedelmesen elköszön szüleitĘl és hozzátartozóitól. Hazulról oly idĘben indul, hogy el ne késsen. 3. A tanterembe lépés elĘtt megtisztogatja lábbelijét, leveszi kalapját és Dicsértessék a Jézus Krisztus, köszönéssel lép be. 85


4. A helyére ülve csendesen olvasgatja leckéjét. Várja a tanítás megkezdését vagy a templomba menetel idejét, elĘtte nem jár ki és be. 5. Vasárnap és ünnepnapokon s más megszokott alkalommal, társaival együtt templomba megy, imakönyvébĘl ájtatosan imádkozik vagy buzgón énekel, példásan viselkedik egyéb egyházi szertartásokon is. 6. A tanteremben, az iskola udvarán, az iskolaépület környékén, mint másutt is – ügyel a tisztaságra, kivált az illemhelyekére. Papírt vagy más hulladékot csak a kijelölt helyre tesz. Az iskola bútorzatát és felszerelését, falait és kerítését kíméli, folyosón és lépcsĘn zajtalanul jár. 7. A tanítás alatt figyel, s mindenben engedelmeskedik tanítóinak. 8. Tanulótársai iránt szeretettel és jóindulattal viselkedik. Nem sérteget másokat, nem csúfolódik, nem gúnyolódik. Ha nagyobb már, a kicsinyeknek jó példát mutat, munkájukban és a rend megtartásában testvériesen támogatja Ęket. 9. Más holmijához nem nyúl. A talált tárgyat nem tartja meg, hanem átadja tanítójának, hogy azt tulajdonosának visszaadhassa. 10. Az iskolából mindig sorban, párosával és zajtalanul távozik Nem áll ki a sorból, nem dulakodik, nem ácsorog. Szekerek, kocsik után nem szalad, nem kapaszkodik fel rájuk. Az utcán mindig illedelmesen viselkedik. 11. Egyházi és világi elöljáróit tiszteli, nekik s általában mindenkinek illedelmesen köszön a katolikus köszöntéssel. Vallását mindenkor bátran vállalja. 12. ErdĘn-mezĘn eszébe jut a jó Isten, aki mindent teremtett, ezért a hasznos madarakat ne fogdossa, fészküket nem fosztogatja ki, az állatokat nem kínozza, a fákat nem rongálja. 13. Szeszes ital nem iszik, nem is dohányzik. Mind a kettĘ méreg, mely nemcsak testét, hanem lelkét is megöli. 14. Iskolaköteles gyermek nem járhat kocsmába, táncmulatságokra. E helyett inkább tornászik, és játszik. Ez válik testi-lelki javára.

86


Izraelita elemi népiskolai tanulóknak szóló jó tanácsok 1919-20

Ima a tanítás elĘtt. Mindenható Isten! Mély tisztelettĘl áthatva állunk itt e szent helyen, hogy jó tanító urunk üdvös oktatásában részesüljünk. Kérünk téged óh Isten, erĘsítsd akaratunkat és világosítsd meg elménket, hogy a tanítást figyelemmel hallgassuk és azt tökéletesen felfogjuk. Add, hogy gondoljunk mindig arra, hogy az idĘ gyorsan múlik, s azért azt üdvös és hasznos ismeretek megszerzésére kell használni. Dicsértessék szent neved, egyetlen egy Isten, Ámen. Ima a tanítás után Jóságos Isten! ėszinte hálát mondunk neked atyai jóságodért, hogy az elmúlt tanórákban üdvös és hasznos tanításban részesültünk. Légy segítségünkre, hogy e tanításunkat szívünkbe véssük, és így teljesüljön rajtunk ez ígéreted: mindazok, akik látják, megismerik, hogy Ęk IstentĘl megáldott gyermekek. Ámen. Gyermekekhez. Kedves gyermekek! Jó szüleitek azon célból küldenek benneteket iskolába, hogy ottan vallást, jó erkölcsöket, s azon ismereteket sajátítsátok el, melyek késĘbb hasznotokra válnak. De azon gyermek, ki az iskolában nem szerez hasznos ismereteket, nem is tud abból hasznot húzni és hasonló azon földmíveshez, aki nem vetett és így nem is arathat. Hogy a jó erkölcsöt és 87


ismereteket megszerezhessétek, ismernetek kell az iskolás gyermekek kötelességeit és azon rendszabályokat, melyek ezen könyvecskében fel vannak sorolva. Gyermekek kötelességei. I. Minden gyermeknek reggel 8 órakor iskolában kell lennie, azért keljen fel korán. Öltözködjék fel, mosakodjék, fésülködjék, imádkozzék, reggelizzék, vegye magához a délelĘttre szükséges könyveket és íróeszközöket, melyeknek az órarenddel együtt, mindig meghatározott helyen rendben kell lenniük. S így ellátva a szükséges könyv és írószerekkel menjen iskolába, hogy kellĘ idĘben ott lehessen. Elmenés elĘtt csókolja meg szülei kezét, köszöntse a jelenlévĘket, ne menjen az utca közepén, hanem a járdán avagy a gyalogúton a háza mentében, a vele találkozó ismerĘsöket köszöntse illedelmesen, ne álljon meg sehol, és tartózkodjék minden csoportosulástól és zenebonától. II. A gyermekek ne tartózkodjanak sem az iskolaépület elĘtt, sem az iskolaudvarban, hanem menjenek be saját tantermükbe, tegyék be csendesen az ajtót, köszöntsék barátságosan ott lévĘ iskolatársaikat, tegyék rendes helyére felöltĘiket és foglalja el mindenki saját helyét. Másnak helyére ülni tilos. Megdermedt kezekkel nem menjen senki a kályhához. A tanító úr megérkezéséig vegyék elĘ a gyermekek a könyvüket, ismételjék leckéjüket, de csendesen, nehogy egymást zavarják. Lármázni, veszekedni, szaladgálni tilos. III. Ha a tanító úr vagy egy más felnĘtt egyén belép az osztályba, csendesen felállva köszöntsétek, és csak akkor szabad leülnötök, ha újból megengedik. A tanító úr engedelme nélkül senki se távozzék helyérĘl. Az iskolában beszélgetni nem szabad. MielĘtt a tanító úr leül, ne forduljatok hozzá sem kérdéssel, sem panasszal, szintúgy az utcán sem. Az imához illedelmesen, összetett kezekkel álljatok fel, elvégzése után üljetek le csendesen. Azon gyermek, aki önhibáján kívül az iskolát nem látogathatta, feladatait nem készíthette és leckéit nem tanulhatta meg, hozzon szüleitĘl igazolványt és mutassa azt a tanító úrnak az elĘadás megkezdése elĘtt. Igen fontos ok nélkül egy gyermeknek sem szabad az iskola látogatását elmulasztani. KésĘn ne járjatok az elĘadásra, de ha már elkéstetek, akkor is menjetek inkább késĘn az iskolába, semhogy egészen otthon maradjatok: elkésés esetében is igazolványt kell hozni. 88


IV. Az egész elĘadás alatt jól figyeljetek, ha a tanító úr magyaráz, nézzetek rá, ha olvastok, nézzetek az olvasó könyvbe és kísérjétek figyelemmel a tanító által feltett kérdéseket és tanulótársaitok feleleteit. Amit meg nem értettetek, azt kérdezzétek meg még egyszer illedelmesen a tanító úrtól. Csak a tanító úr által felhívott gyermekeknek szabad felelni, s a többiek nyugodtan üljenek és senki se súgjon a másiknak. Ha a tanító úr általában kérdi: ki tudja? Akkor azok, akik igazán hiszik, hogy tudják, emeljék fel illedelmesen jobb kezüket, de a kart kinyújtani, s ide-oda mozgatni nem szabad. Ha egy gyermek kérdést intéz a tanító úrhoz, arra egy tanulónak sem szabad válaszolni a tanító úr engedelme nélkül. Az olvasásra felhívott gyermek álljon fel, a könyvet ne tartsa közel a szeméhez, és olvasson lassan és hangosan. A többi gyermek nézzen a könyvbe és hallgasson oly figyelmesen, hogyha valaki közülük felhívatik, azonnal tudja az olvasást folytatni. Ne ásítozzatok az iskolában, fĘleg akkor, ha a tanító úr elĘad, mert ez azt mutatja, hogy álmosak vagytok. De ha mégis bárki elĘtt ásítoznotok kell, forduljatok kissé félre, s tegyétek kezeteket szájatok elé. Ezt akkor is tegyétek, ha köhögtök vagy tüsszentetek. A köröm hegyét harapdálni, ujjheggyel az orrban piszkálni nemcsak illetlenség, de utálatos is. Orrotokat csak zsebkendĘvel szabad kitisztítani, s ha valaki jelen van, illĘ, hogy tĘle kissé félre forduljatok. A kiköpésnél is tartsátok kezeteket szájatok elé. Ha hazamenetre csengetnek, maradjatok csak helyeteken addig, míg a tanító úr imádkozásra hív fel benneteket és engedélyt ad a távozásra. Csendben és rendben tegyétek össze könyveiteket és íróeszközeiteket, menjetek olyan rendben ki, mint a padban ültök, s illedelmesen köszönve csendesen távozzatok el. A lépcsĘkön rendesen menjetek együtt, nehogy a szembe jövĘket akadályozzátok. Ne idĘzzetek sehol, hanem menjetek egyenesen haza. Ha keskeny úton öreg, vagy más tisztelt személlyel találkoztok, akkor térjetek ki az útból. Minden tanulóhoz, aki kötelességét teljesíti, így szól az isteni szózat: menj, élvezd örömmel kenyeredet, mert régen tetszik Istennek a te munkád ! Ha haza érkeztetek az iskolából, köszöntsétek a jelenlévĘket, csókoljátok meg szüleitek kezét és tegyétek rendes helyükre a most nem használandó könyveket. Ismételgessétek a délutáni vagy a holnapi leckéket, azután játszhattok, de ne távozzatok el otthonról szüleitek engedelme nélkül, nehogy keresni kelljen benneteket.

89


Aranymondások gyermekek számára 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

90

Tisztelt atyádat és anyádat, hogy hosszú életĦ légy. Mindenki félje atyját, anyját. Figyelj fiam atyád oktatására, és anyád tanítását el ne hanyagold. Az okos fiú örvendezteti atyját! A balga fiú anyjának bánata. Nyáron gyĦjt a gondos fiú, de aratáskor alszik a hanyag gyermek. Menj a hangyákhoz! Te rest figyeld meg utjait és okulj. Ez nyárban megkeresi a kenyeret, s aratáskor összegyĦjti eledelét. Fiam! Oktatásaimra figyelj fiatal korodban, hogy okos légy késĘ vénségedben is. Maradj tanulásnál, mint aki vet és arat: és sok gyümölcsöt fogsz összegyĦjteni. Figyeljetek gyermekeim tanításaimra, mert aki szívén viseli tanításaimat, az nem fog megszégyenülni. Fiam! Maradj folyamatosan jó viseletĦ és légy kitartó az üdvösség útjain. Ha fiatal korodban nem gyĦjtesz ismereteket, mit fogsz majd tenni vénségedben? GyĦjtsetek ismereteket, nehogy koldusbotra jussatok. Tanítóid iránti tiszteleted hasonlítson Isten iránti tisztelethez. Amit ifjú korodban jól megtanulhatsz, azt nem felejted a vénségedben sem. Aki nem ismétli a tanultakat, az hasonlít ahhoz, aki vet, de nem arat. Tartsd vissza szádat a hazugság és esküvéstĘl, csak az igazat mond, mert ez örökké fennáll. Az ifjúság dísze: a vallás és az erény.


Az iparos oktatás rövid története a kezdetektĘl napjainkig Tóth Ágnes Magyarországon az iparoktatás irányítása, szervezése, vezetése és felügyelete nem volt állami feladat. Eredetileg a céheken belül folytattak eredményes – nevelĘ - oktató munkát. A céhek átalakulása Magyarországon a XIX. század második felében kezdĘdött, és mĦködésüket az 1872. évi VIII. törvény szüntette meg. Feladataikat a szakmánként szervezĘdött ipartársulatok vették át. Ezek tevékenysége nem volt hosszú életĦ, mivel az 1884.évi XVII. törvény, az un. „Ipartörvény” megszüntette és létrehozta helyette az ipartestületeket. Hazánkban a tanoncok oktatása kezdetben az un. rajziskolákban történt, ahol az inasként dolgozó gyermekek tanulhattak. A „Schola graphidis” 1770-ben nyílt meg. A rajziskoláknak többféle tanfolyama mĦködött. Ezekben az iskolákban megszervezték a rajzoktatást az iparostanoncok számára, az egyes szakmák elsajátításához szükséges rajzkészség megtanulása céljából. Az oktatás vasárnaponként délelĘtt vagy délután folyt, kezdetben csak két órát tartottak. II. József 1783-ban kiadott rendelete kötelezĘvé tette a tanoncok számára a vasárnapi rajziskola látogatását.

91

Az iparos oktatás rövid története a kezdetektĘl napjainkig

Az 1786-án kelt helytartótanácsi rendelet szerint a mester csak azt a tanulót szabadíthatta fel, aki bizonyítvánnyal igazolni tudta, hogy a rajziskolát egy éven keresztül látogatta. A rendelet elĘírja:”Senki az inasok közül, a nevezett parantsolatban fel lévén vétetve, Mester Emberek mellé legény társaságában bé ne fogattassék, aki az oskola helyes bizonyságtétel levél által meg nem tugya mutatni, hogy Ę a Rajzoló Oskolát Vasár Napokon és Ünnep Napokon egy egész esztendĘ alat szorgalmatosan nem járta volna.”

92


Ez volt az elsĘ intézkedés hazánkban az iparostanoncok tankötelezettségére vonatkozóan. Mivel azonban a rendeletnek a gyakorlatban nem tudtak érvényt szerezni, ezért az 1795.február 25-én kiadott rendelet még jobban megszigorította az elĘírásokat: „… egyes iparágakban csak az lehet inas, aki bizonyság levéllel igazolja, hogy normaiskolai népiskola negyedik osztályát és ezzel párhuzamosan a rajziskolát eredményesen elvégezte„ Az elemi tanoda elvégzése adta a jogot az ipartanodába történĘ beiratkozáshoz, ill. a negyedik elemi osztállyal párhuzamosan be lehetett iratkozni a rajziskolába. Akik nem jártak elemibe, azok a tanulók ezt késĘbb a vasárnapi iskolában pótolhatták. A fent említett, 1795-ös helytartótanácsi rendelkezés alapján az írni - olvasni nem tudó inasoknak kötelezĘ volt a vasárnapi iskola látogatása. Ezt a határozatot 1846ban újból megerĘsítette a helytartótanács. (A vasárnapi iskolának ez a típusa nem tévesztendĘ össze a vallásoktatást nyújtó vasárnapi iskolákkal.) A vasárnapi tanodák alatt olyan közoktatási „pótló” intézeteket értettek, amelyekben a 12. életévüket betöltött ifjak, legények és napszámosok tanulhattak, azok tehát, akik korábban elmulasztották az elemi iskolai tanulmányokat. A vasárnapi iskolába csak a 12. évüket meghaladottakat vehették fel, mert 12 éves kor alatt az elemi iskolába járás kötelezĘ volt. Itt csak a legszükségesebb elĘismereteket tanították (vallás- és erkölcstan, az írás kivonata, írás és olvasás anyanyelven, számvetés fĘ szabályai és munkálatai, természetrajz és természettan elemei.) A tanítás reggel 9 órától 12 óráig tartott, 1 óra hit és erkölcstan volt, további 2 órát - valláskülönbségek nélkül – egyéb tanulmányokra fordítottak. Vasárnapi iskolákat a nagyobb városokban és népesebb mezĘvárosokban alapítottak. Ezen iskolák a kézmĦves-inasok részére kötelezĘk voltak, és Ęk csak akkor szabadulhattak fel legényként, ha szorgalmasan és eléggé sikeresen látogatták az órákat.

93


Csurka István debreceni tanonciskoláról írott könyvében olvasható a következĘ:”Volt idĘ mikor minden tanterem vagy iskolahelység ajtajában, sĘt néha a tanteremben is rendĘri Ęrszemet kellett állítani, hogy a… tanítás feltĦnĘen ne zavartassék, s a tanító személyzet épségben maradása biztosítassék, és különösen az esti tanórák után iskolai bicskázások és más épületes dolgok ne történhessenek.”

1858

94


Az 1872. évi VIII. törvény, az un. Ipartörvény rendelkezik a tanonciskolák felállításáról is. - Tanonczot tartani minden önálló iparosnak szabad. - Gyermekek, kik életük 12-ik évét még be nem töltötték, tanoncznak fel nem vehetĘk. 42. § Az iparos köteles tanonczát, ha írni, olvasni és számolni nem tud, ezeknek megtanulására, különben pedig az ismétlési, esti, vasárnapi, illetĘleg ipariskolába járásra szorítani. 43. § Az iparos tanonczát csak az iparüzlethez tartozó munkáknál alkalmazhatja, cseléd-szolgálatokra nem kötelezheti és tartozik felügyelni, hogy a tanoncz a háziak vagy a segédeik által ne bántalmaztassék. 47. § Az iparos a tanviszony befejeztével köteles a tanoncznak igazságos bizonyítványt adni. TanoncszerzĘdés szövege 1874-bĘl Mely köttetett szab. kir. Debrecen város kapitányi hivatala, mint iparhatóság elĘtt Nagy János helybeli Csizmadia mester mint felfogadó, s hozzá tanonczul beállani szándékozó Pongor Ambrus (15 éves ,reform. vallású Szováti születésĦ) ,Anyja Pongor Istvánné sz.: Gál Margit Debreczeni lakos közt következĘkép: Én Nagy János helybeli csizmadiamester tanonczul felfogadom Pongor Ambrust, a tanidĘt három évre határozván meg. Kötelezem magamat, hogy Ęt mesterségíre szorgalmasan tanítom, erkölcsi magaviseletére szigorúan felügyelek, ipariskolába bejáratom, erejét meghaladó munkával nem terhelem, szóval mindent elkövetek, hogy belĘle becsületes, értelmes mesterembert képezzek. Miután pedig nálam, a következĘ ellátásban részesül u.m. szállás, élelmezés és lábbeli, azon esetben, ha tĘlem hĦtlenül megszöknék vagy tĘlem minden igaz ok nélkül eltávoznék: az ipartörvény 53. §-sa értelmében, a nálam eltöltött idĘn át nálam élvezett ellátásáért, s reá fordított tanítási gondjaimért, az iparhatóság által meghatározandó illĘ kárpótlást követelek. Viszont, ha a tanviszony felbontását én okoznám, tanonczomnak más iparoshoz való beszegĘdtetése költségeit viselendem. Én, özv. Pongor Istvánné fiam nevében elfogadom Nagy János úr ajánlatát minden részében, s kötelezem magamat szintén, hogy Ętet mestersége megtanulásában minden további beavatkozásom nélkül egészen Nagy János úr felügyelete alá helyezem… Mely ekként kelt szerzĘdés a felek elĘtt felolvastatott, általuk helybenhagyatott, s részünkre egy-egy eredeti példányban kiállítván aláíratott. Kelt Debreczenben, 1874. évi január 4-én 95


96


97


Az iskolában oktatott tárgyak a következĘek voltak: beszéd és értelemgyakorlat, írás-olvasás, nyelvtan, számtan, rajz, földrajz, történelem és természettan.

98


Az 1884.évi XVII. törvénycikk, a második Ipartörvény, amely intézkedik a tanoncok oktatásának intézményes megszervezésrĘl, a tankötelezettség bevezetésérĘl. Ez az új ipartörvény kiemelkedĘ fontosságú volt Ez szabályozta az ipartestületek mĦködését, a gyári felügyeletet és a tanoncok oktatását. Ez a törvény vezette be a munkakönyv alkalmazását. 80. § Olyan községekben, ahol legalább 50 tanocz van és, e tanonczok számára külön iskola nincs, köteles a község a tanonczok tanításáról külön tanfolyam berendezése által gondoskodni. 81. § A tanonczok oktatására a polgári és elemi iskolák helyiségei, taneszközei és tanítószemélyzete használható fel. 82. § A tanoncz mindaddig, míg tanideje az iparosnál tart, köteles ily iskolába járni. 83. § Az évi szorgalmi idĘ 10 hónapig tart, mely alatt a tanításnak folyamatosnak kell lenni. A tanítás hetenként két munkanapon legalább 4 óra, az általános ismeretek tantárgyaira, ezen felül vasárnaponként 3 órai idĘ a rajztanítására szabatik ki. Az iparhatóság állapítja meg, hogy az oktatás a munkanapokon és vasárnaponként a nappali vagy az esti órákban tartassék-é. A kéthavi szünidĘ a nyári hónapokban tartatik.” Az 1895-96-os tanévben országosan 366 tanonciskola mĦködött. 1897-ben a tanonciskolákat szakirányosították. A magyar iparoktatás országos tervezete báró Szterenyi József nevéhez fĦzĘdik. Az iparoktatásban legfontosabb szerepet a tanonciskolák játszották. Ezt követte fontosságban az ipari szakiskola. Az iparoktatás harmadik csoportjául az ipari mĦhelyeket jelölte meg, s végül a negyedik csoportot alkották a szaktanfolyamok. Az elsĘfokú ipariskolák az 1884-évi ipartörvény alapján alakultak. Ilyenek voltak a Fa-és fémipari szakiskolák, Faipari szakiskolák, Faipari oktatással foglalkozó felsĘ ipariskola. Az 1884. XVII. Ipartörvény végrehajtását a földmĦvelés-ipar és kereskedelemügyi miniszter az 1884. évi 39.266.sz. rendeletében szabályozta. A szabályzás szerint a törvény a szakma megszerzését egyfelĘl tanonciskola sikeres elvégzéséhez, illetve három éves - mester mellett letöltendĘ – gyakorlathoz kötötte. Az elméleti oktatás, valamint a mesternél végzett gyakorlat együttes minĘsítésére három osztályzatot lehetett adni: 1-es osztályzat: jó, 2-es osztályzat: kielégítĘ, 3-as osztályzat: nem kielégítĘ. A tanonciskolába azok voltak felvehetĘk, akik betöltötték a 12. életévüket, és az elemi népiskola 6 osztályát elvégezték. A képzés befejezését bizonyítvány igazolta, amelyre a minisztérium az alábbi mintát adta közre. 99


Bizonyítvány Arról, hogy 1871. július 5-én KĘbányán született Nagy István . Kovács István asztalos mesternél Budapesten 1883. évi július 1-tĘl 1886. augusztus 5-ig mint tanonc az asztalos mesterséget tanulta. Nevezett iskolai minĘsítvénye szolgálatának elsĘ éve alatt jó, második éve alatt kielégítĘ, harmadik éve alatt jó. Az asztalos mesterségben tanúsított elĘrehaladása kielégítĘ. Kelt Budapesten. 1886.évi augusztus 10-én (az iparhatóság címe és aláírás) 1895-tĘl az iskolák megnevezése ”iparos tanonciskola”,” kereskedĘ tanonciskola”. Három évig tartó képzést és 10 hónapos szorgalmi idĘt határoztak meg. Bizonyítvány az 1892-93-as évekbĘl

A tanonciskolába azok vehetĘk fel, akik betöltötték a 12. életévüket, és az elemi népiskola 6 osztályát elvégezték. Ha csak néhány népiskolai osztályt fejeztek be sikeresen, úgy felzárkóztatásuk érdekében un. „elĘkészítĘ osztályokat” szerveztek, melyeknek rendszeres látogatása kötelezĘ volt.

100


A tanulók évközi elĘmenetelét jeles, jó, elégséges, elégtelen osztályzatokkal értékelték. Magatartásuk, magaviseletük jelzésére jó, szabályszerĦ, kevésbé szabályszerĦ, nem szabályszerĦ érdemjegyek szolgáltak. A tanoncok elĘmenetelérĘl, az 1893. évi 33.564. számú rendelettel kiadott Szervezeti Szabályzat 31.§ (2) bekezdése értelmében, az ellenĘrzĘ könyvbe évharmadonként kimutatást kellett közölni a szülĘkkel és a mesterekkel. Tekintettel arra, hogy a kereskedĘ tanonciskolában ettĘl eltérĘen csak félévenként közölték a tanulók minĘsítését, ezért szükségessé vált a két iskolatípusban az egységes eljárás bevezetése. Tanuló-bizonyítvány 1884

101


Oklevél országos segéd- és tanoncmunka kiállítás 1891-bĘl

Iparostanonciskolai bizonyítvány 1919-bĘl

102


Iparos tanonciskolai bizonyítvány 1922-bĘl

103

$]LSDURVRNWDWiVU|YLGW|UWpQHWHDNH]GHWHNWĘOQDSMDLQNLJ Az iparos oktatás rövid története a kezdetektĘl napjainkig

6HJpGOHYpOEyO Segédlevél 1926-ból

A 41.803/1912 számú rendeletben írják elĘ, hogy a tanulóknak az osztályzatát félévente, és elĘször az 1912/13 tanévtĘl, az ellenĘrzĘ könyv felhasználásával kell a szülĘkkel, illetve a mesterrel közölni.

104


Az ellenĘrzĘ könyvet a mestereknek láttamoznia kellett. UgyanettĘl a tanévtĘl kezdve rendezték az építĘipari tanoncok tandíját, mely évi 12 korona, a beiratkozási díj ezen felül évi 2 korona. Az értékelésre a következĘ osztályzatokat használták: Érdemjegy 1, 2, 3, 4. Magaviselet: példás, jó, megfelelĘ, kevésbé megfelelĘ Szorgalom: dicséretes, változó, hanyatló, hanyag ElĘmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Technológiai gyakorlat: igen szorgalmas, szorgalmas, elég szorgalmas, hanyag Az írásbeli dolgozatok külsĘ alakja: szép, rendes, tĦrhetĘ, rendetlen Az iparoktatási törvény egységes fegyelmi szabályzatot adott ki. A szabályzat szerint fegyelmi vétségnek számított: a. rendetlen megjelenés a tanítási órákon b. az iskolában, az iskola elĘtt, vagy az utcán elkövetett pajkosság, lármázás vagy rakoncátlanság c. a tanítók és más feljebbvalók iránt tanúsított tiszteletlenség, avagy sértés. Fenyítés nemei: (néhány példa) d. megintés magánosan az osztály elĘtt, a tanító testület elĘtt. e. az ipariskolai bizottság elé idézés. f. a tanuló meg nem javulása esetén fegyelmezetlenségét az iparhatóság a tanonc bizonyítványában megemlíti.

105


A következĘ törvényi szabályozások születtek az iparoktatás ügyében: 1949. évi IV. törvény az iparostanulókról és a kereskedĘtanulókról 1. § Iparostanuló vagy kereskedĘtanuló az, aki ipari, illetĘleg kereskedelmi üzemhez (üzlethez) abból a célból szerzĘdik, hogy elsajátítsa azt a készséget és azokat a szakmai ismereteket, amelyeket az illetĘ ipari vagy kereskedelmi szakmában a kezdĘ segédtĘl (szakmunkástól) meg lehet kívánni 7. § Tanulóul csak azt lehet szerzĘdtetni, aki a tizennegyedik életévét betöltötte, az általános iskola vagy a népiskola nyolc osztályát, illetĘleg a középiskola vagy polgári iskola négy osztályát elvégezte és a választott foglalkozásra alkalmas. 19. § A tanulóidĘ a könnyebben elsajátítható iparban és a kereskedelemben két esztendĘ, a nehezebben elsajátítható iparokban három esztendĘ. 24. § A munkáltató köteles az iskolalátogatásra kötelezett tanulót iskolába járatni, Ęt az iskola pontos látogatására serkenteni és ebben ellenĘrizni. 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérĘl Szakmunkás-tanulók képzése 1. § (2) E törvény az oktató –nevelĘ munka minden fokán biztosítja a szorosabb kapcsolatot az élettel, a gyakorlattal, a termelĘ munkával; felemeli a tankötelezettség korhatárát, és elĘmozdítja az oktatásba bevontak körének bĘvítését. 9. § (1) Az ipari, mezĘgazdasági, erdĘgazdasági, kereskedelmi, közlekedési tanulók (a továbbiakban szakmunkás-tanulók) képzésének célja, hogy szakmunkás képesítést nyújtson az általános iskolában szerzett alapmĦveltség, világnézeti és erkölcsi felfogás elmélyítése mellett. (2)A szakmunkás-tanulók gyakorlati képzése a munkahelyeken és tanmĦhelyekben, elméleti képzése pedig szakmunkás-tanuló intézetében (iskolában) történik (3)A tanulmányi idĘ a szakmai követelményektĘl függĘen általában 3 év.

106


1969. évi VI. törvény a szakmunkásképzésrĘl 1. § A szakmunkásképzés célja korszerĦ szakmai és általános mĦveltséggel rendelkezĘ szocialista világnézetĦ és erkölcsĦ szakmunkások nevelése. 6. § (2)A szakmunkásképzĘ iskola középfokú oktatási intézmény, amely szakmunkásképesítést és nem befejezett középiskolai képzést nyújt. 7. § A szakmunkásképzĘ iskolában az elĘképzettségnek és a szakmák képzési követelményeinek megfelelĘ tagozatokat lehet szervezni. A képzési idĘ az egyes tagozatokon 1- 3 évig tart. 9. § A szakmunkásképzés elméleti és gyakorlati oktatás keretében folyik. Az elméleti és gyakorlati foglalkozásokon a rendszeres részvétel kötelezĘ. 10. § A gyakorlati oktatás iskolai tanmĦhelyben (tangazdaságban, tanudvarban stb.) vagy az iskolával történt megállapodás alapján állami vállalatnál, szövetkezetnél és egyéb munkáltatónál a képzés céljának megfelelĘ – a tantervi követelményeket megvalósító- termelĘmunkában való részvétellel történik. 13. § (1)A szakmunkásképzĘ iskola elsĘ évfolyamára azt lehet felvenni, aki az általános iskolai tanulmányait sikeresen elvégezte és a 18. életévét a felvétel naptári évében még nem töltötte be, tovább a választott szakmára elírt életkor és egészségügyi követelményeknek megfelel. (2) A szakmunkásképzĘ iskolába a középiskolát végzettek is felvehetĘk, ha a szakma egészségügyi követelményeinek megfelelnek és a 20. életévüket a felvétel naptári évében még nem töltötték be. 29. § Szakmunkásképesítést a szakmunkásvizsga sikeres letételével lehet szerezni. Vizsgára lehet bocsátani azt, aki a szakmunkásképzĘ utolsó évfolyamát elvégezte a szakmunkásképzĘ iskola tananyagából elĘírt vizsgát sikerrel letette. 30. § Szakmunkásvizsgát csak állami szakmunkásvizsga bizottság elĘtt lehet tenni. (2) Vizsgabizottságot csak szakmunkásképzĘ iskola mellett lehet szervezni. 31. § Az eredményes vizsga alapján a jelölt szakmunkásbizonyítványt kap. A szakmunkásbizonyítvány országos érvényĦ és a megjelölt szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesít. 33. § Az aki a szakmunkásképzĘ iskolai tanulmányait eredményesen befejezte, elsĘsorban a dolgozók középiskoláiban - közvetlenül vagy különbözeti vizsga letétele után – tanulmányi idĘbeszámítással tanulhat tovább.

107


Nagy Ferenc marós-gyalus szakmunkás bizonyítványa 1969-bĘl.

108


109


A bizonyítványban használt érdemjegyek: Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Tantárgyak: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)

110


SZAKMUNKÁS BIZONYITVÁNY Kalóz Sándor részére kiállítva 1974-ben.

„Ez a szakmunkás bizonyítvány az 1969. évi VI. törvény 31.§-a alapján molnár szakmában szakmunkás munkakör betöltésére képesít. Középiskolai továbbtanulás esetén tanulmányi idĘbeszámításra nem jogosít. 111


Az 1982-ben kiállított BIZONYITVÁNY

112


1985. évi I. törvény Az Oktatásról A szakmunkásképzĘ iskola 82. § A szakmunkásképzĘ iskola szakmunkásképesítést nyújt. (2) A szakmunkásképzĘ iskolának három évfolyama van. (3)A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése és az elĘirt szakmai gyakorlat teljesítése után szakmunkásvizsgát tehet. (4)A szakmunkásvizsga sikeres letételével szerzett szakmunkásbizonyítvány a tanult szakmában szakmunkás-munkakör betöltésére képesít. 83. § Aki a gimnázium, illetĘleg valamely eltérĘ szakirányú szakközépiskola negyedik évfolyamát elvégezte, szakmunkásképzĘ iskolában - külön jogszabályban megállapított ideig tartó kiegészítĘ képzés és az elĘírt szakmai gyakorlat teljesítése után - szakmunkásvizsgát tehet. 113


A középfokú oktatásról

A magyarországi oktatáspolitika alakulására döntĘ hatással volt az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák számára kidolgozott szabályzat és tanterv, az Entwurf. Hazánkban 1849 novemberében került bevezetésre. Az Entwurf alapján állították fel a 10-18 éves fiúk számára a nyolcosztályos gimnáziumot, amelybĘl az I-IV. osztály algimnáziumként, a másik négy pedig fĘgimnáziumként mĦködött. A gimnáziumok feladata - ókori klasszikus nyelvek és irodalom tanításával nagyobb általános mĦveltség megszerzése, továbbá az egyetemi tanulmányokra történĘ elĘkészítés volt. A hazai középfokú oktatás másik típusú intézménye a reáliskola volt. Ez az iskolatípus 1849 és 1934 között mĦködött. Ezt az intézmény is az Entwurf hatására terjedt el. A reáliskolák a népiskolák és a technikai tanintézetek között álltak. Az általános mĦveltségen kívül - amelyet az ókori nyelvek és irodalom tanításának mellĘzésével kívántak elérni - ezen iskolatípus célja az ipari foglalkozásokhoz szükséges elĘképzettség elsajátítása, illetve a technikai tanintézetekben történĘ továbbtanulásra való elĘkészítés volt. A reáliskolák alreáliskolákra (vagy polgári iskolákra) és fĘreáliskolákra tagolódtak. Az alreáliskola (vagy polgári iskola) a fĘreáliskolán való további tanulmányok folytatására készítette fel a tanulókat. Ezen kívül célja volt az alacsonyabb városi és vidéki iparos körök számára önálló képzést biztosítani. A hivatalos megfogalmazás szerint: „A fĘreáliskola folytatja a polgári iskolában megkezdett tanítást tudományosabb formában. Teljessé teszi a modern mĦveltség alapján adandó humánképzés mértékét és sajátos elĘkészítĘ iskolája a technikai tanulmányoknak.” A 2-4 évfolyamos alreáliskola ipari, kereskedelmi és földmĦves pályákra, a hatosztályos (3+3) fĘreáliskola pedig felsĘfokú technikai-mĦszaki továbbtanulásra készített elĘ. A tanulmányok ún. záróvizsgával fejezĘdtek be. A hatosztályos reáliskola helyett a nyolcosztályos reáliskolát Trefort Ágoston hívta életre 1875-ben. Ez az iskolatípus 1934-ben, az egységes középiskola megteremtésével szĦnt meg. 1851. június 3-án, rendeleti úton bevezették Magyarországon az érettségi vizsgát. Kijelölték azt a hét várost, ahol minden év szeptemberében érettségi 115


vizsgát lehetett tenni. A vizsgát a tanulók magyar vagy német nyelven tehették le, mégpedig katolikus-protestáns vegyes bizottság elĘtt. 1875-ben az idĘközben nyolcosztályúvá fejlesztett reáliskolákban is bevezetésre került az érettségi vizsga. 1777 és 1868 között kettĘs formában történt a tanulók osztályozása, minĘsítése. Egyrészt félévkor, illetve a tanév végén az összes tárgyban felmutatott eredmény alapján egyetlen összetett érdemjegyet kaptak. Másrészt a tanulókat a tanulmányi eredményük alapján sorrendbe, classisokba rendezték. 1844-tĘl az osztályzat megnevezése latin helyett magyar nyelven történt. Az 1863-tól (Helytartótanács 1863. február 17-i rendelete) a népiskolában és középiskolákban egyaránt, a korábbi gyakorlattól eltérĘen, minden tantárgyat külön-külön osztályzattal értékeltek. Osztályozták a tanulók erkölcsi viseletét, magatartását, szolgalmát és figyelmét is a hat érdemjegy egyikével. 1876-tól négy érdemjegyĦ volt az osztályozás. 1876-ban megjelent az Állami Középiskolai Rendtartás. 1884-ben kiadták az elsĘ magyarországi önálló Érettségi Vizsgálati Utasítást, amely szabályozta a gimnáziumok és reáliskolák érettségi rendjét. 1905-ben, 1931-ben, és 1933-ban újabb érettségi utasításokat adtak ki. (Az 1933-es rendelet egészen 1951-ig volt érvényben). 1883. XXX. törvény a középiskolákról és azok tanárainak képesítésérĘl rendelkezett. A törvény kiemelésre érdemes, fontosabb szakaszai, paragrafusai a következĘek: 1.§ Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnasiumok és reáliskolák értendĘk. 2.§ Mind a gymnasium, mind a reáliskola nyolcz osztályú, ugyanannyi évfolyammal. 3.§ A gymnásiumi oktatás rendes tárgyai: hit és erkölcstan magyar nyelv és irodalmának történelme latinnyelv és irodalom német nyelv és irodalom görög nyelv és irodalom földrajz Magyarország történelme egyetemes történelem bölcsészeti elĘtan (lélektan és logika) mennyiségtan természetrajz 116


4.§

természettan és vegytan mértani rajz szépírás testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra A reáliskolák rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv és irodalmának történelme német nyelv és irodalom francia nyelv bölcsészeti elĘtan /lélektan és logika/ földrajz Magyarország történelme egyetemes történelem mennyiségtan természetrajz és geológia természettan vegytan ábrázoló mértan és mértani rajz szabadkézi rajz szépírás testgyakorlat, tekintettel a katonai gyakorlatokra

Az 1883-as törvény alapvetĘ változás elé állította a középiskolákat tartalmi és szervezeti szempontból egyaránt. Nyolc gimnáziumi vagy nyolc reáliskolai osztály elvégzését írta elĘ, pontosan körülhatárolta a tantárgyakat, a követelményeket. Az iskolába való felvétel kritériuma volt a betöltött kilencedik életév és négy alsó osztály sikeres elvégzése. Az évi szorgalomidĘ tíz hónap. A nagy szünidĘ július és augusztus hónapokban volt. A középiskolákban minden tanév végén nyilvános osztályvizsgálatot tartottak. A nyolcadik osztályt végzett növendékek az osztályvizsgákon kívül érettségi vizsgálatot is tettek. A törvény 22.-26. paragrafusai az érettségi vizsgákra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazták. A középiskoláról szóló 1883. évi XXX. törvény a leányok középfokú tanulási lehetĘségeirĘl nem rendelkezett. Az elemi népiskolán kívül a leányok számára csakis a felsĘbb népiskola, a polgári iskola valamint a tanítóképezde jöhetett továbbtanulásként számításba. Társadalmi igény mutatkozott a leányok számára is középiskolák létrehozására. Ennek köszönhetĘen 1875-ben állami felsĘbb leányiskola megnyitására került sor Budapesten, miután a 117


vallás és közoktatási miniszter rendeletileg jóváhagyta az iskolatípus ideiglenes szervezetét és tantervét. 1879-ben a felsĘbb leányiskolákat egységesen hat évfolyamos tanintézetekké nyilvánították. Az 1887. július 7-én kelt 28.999 sz. miniszteri rendelet intézkedett az állami felsĘbb leányiskolák szervezésérĘl, megfogalmazta ezen iskolák feladatát, megszabta tanulmányi rendjét. A felsĘbb leányiskola elsĘ évfolyamába az elemi népiskola negyedik osztályát sikeresen elvégzĘ leányok voltak felvehetĘek. A felsĘbb leányiskola tanulmányi ideje hat év volt. Az iskolában kötelezĘen tanítandó tárgyak a következĘk voltak: hit- és erkölcstan, magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom, francia nyelv és irodalom, történelem, földrajz, számtan és mértan, természetrajz, vegytan, természettan, gazdaságtan, egészségtan, neveléstan, ének, írás és rajz, kézimunka és testgyakorlás. A felsĘbb leányiskolában szerzett végbizonyítvány azonban semmilyen felsĘfokú tanintézetbe való beiratkozásra nem jogosított. 1895 novemberében a király „legfelsĘbb elhatározásával „megnyitotta a leányok elĘtt az egyetemi képzés lehetĘségét. Engedélyezte, hogy az egyetemekre nĘk is felvehetĘk legyenek, de csakis a bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti szakokra. 1896-tól a felsĘbb leányiskolák mellett létrehoztak kisegítĘ gimnáziumi tanfolyamokat, amelyek azután helyenként fokozatosan átalakultak önálló leánygimnáziumokká. Az 1916. június 16-án kelt 86. 100 sz. rendelet a leány középiskoláknak általánosan kötelezĘ szervezeti szabályzatot, rendtartást és tantervet adott. E szervezet szerint a leány középiskolák alsó tagozata egységes volt, ezt az IIV. évfolyamok alkották. Erre az egységes alapra három különbözĘ iskolatípus épült: 1/ három évfolyamos felsĘ lányiskola, 2/ három évfolyamos felsĘ kereskedelmi iskola, 3/ négy évfolyamos leánygimnázium. Egyetemi tanulmányok folytatására azonban csak a gimnáziumi tagozaton szerzett érettségi bizonyítvány jogosította fel a leány középiskolák növendékeit. A kultúrpolitikában fontos szerepet játszott gr. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter idĘszaka. 1924-ben megreformálta a középiskolákat, 1926-ban a leányközépiskolát, 1927-ben a polgári iskolát. Napirendre tĦzte a népoktatás reformját. Az 1924. évi XI. törvénycikk a középiskolákról rendelkezik. 1.§

118

A középiskola fogalma és feladata: A középiskolának három faja van: a gimnázium, a reálgimnázium és a reáliskola. A középiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, hazafias szellemben magasabb általános mĦveltséghez juttassa és a felsĘbb tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye. A közös nemzeti tárgyakon kívül a gimnázium e feladatot a minden


irányú humanisztikus, elsĘsorban latin- és görög nyelvi és irodalmi tanulmányokkal, a reálgimnázium fĘleg a latin-és modern nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a reáliskola különösen a modern nyelvek és irodalmak, úgyszintén a mennyiségtan és természettudományi tárgyak tüzetesebb tanításával oldja meg. A gimnáziumi oktatás rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv- és irodalom latin nyelv és irodalom görög nyelv és irodalom német nyelv és irodalom Magyarország történelme világtörténelem földrajz természetrajz természettan mennyiségtan filozófia rajz testgyakorlás A reálgimnáziumban oktatott tantárgyak, a görög nyelv és irodalom kivételével, azonosak voltak a gimnáziumban oktatott tantárgyakkal. A reáliskolai oktatás rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv és irodalom német nyelv és irodalom angol, francia vagy olasz nyelv és irodalom Magyarország történelme világtörténelem földrajz természetrajz kémia természettan mennyiségtan rajzoló és ábrázoló mértan filozófia rajz testgyakorlás

119


7.§

A középiskolák évfolyamai, mind a gimnáziumnak, mind a reálgimnáziumnak, mind a reáliskolának nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 14.§ A középiskolák minden iskolai év végén osztályonként tartandó nyilvános összefoglalásokkal számot adnak az oktatás eredményérĘl. 15.§ A középiskola nyolcadik osztályának sikeres elvégzésérĘl tanúskodó bizonyítvány arra jogosítja a tanulókat, hogy érettségi vizsgálatra bocsáttassanak. 16.§ A középiskolai érettségi vizsgálatok sikeres letétele valamennyi fĘiskolába rendes hallgatóként való belépés feltétele. Az 1926. évi XXIV. törvénycikk a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról intézkedett. A törvény értelmében a lányok oktatása a következĘ iskolatípusokban történt: a leánygimnázium és a leánylíceum. 1.§ A leányközépiskolának két faja van: leánygimnázium és leánylíceum. A leányközépiskolának az a feladata, hogy a tanulót vallásos, erkölcsös és nemzeti szellemben magasabb általános mĦveltséghez juttassa, és ekként az egyetemi és általában fĘiskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára képessé tegye. A közös nemzeti tárgyakon kívül e feladatot a leánygimnázium elsĘsorban a latin és modern nyelvi és irodalmi tanulmányok segítségével, a leánylíceum elsĘsorban a modern nyelvek, és irodalmak tüzetesebb tanításával oldja meg. 2.§ A leánygimnázium rendes tárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv- és irodalom latin nyelv és irodalom német nyelv és irodalom francia nyelv és irodalom Magyarország történelme és világtörténelem földrajz természetrajz, kémia és egészségtan természettan mennyiségtan filozófia rajz ének testgyakorlás 120


A leánylíceum rendes tárgyai a leánygimnázium tárgyaitól abban térnek el, hogy a líceumban mĦvészettörténetet tanítanak a latin nyelv és irodalom helyett. 4.§ A rendes tárgyakon kívül tanítandó rendkívüli tárgyakat a tanterv állapítja meg, de alkalmat kell adni a gimnáziumi tanulóknak, hogy a görög nyelvet és irodalmat, a líceumi tanulóknak pedig, hogy a latin nyelvet és irodalmat rendkívüli tárgyként tanulhassák. 5.§ A tanítási órák száma az I-IV. osztályban legfeljebb 28, a többi osztályokban 30 óra. 7.§ Leánygimnázium lehetĘleg csak olyan községekben (városban) maradhat meg vagy állítható fel, ahol leánylíceum is van. 9.§ Mind a leánygimnáziumnak, mind a leánylíceumnak nyolc osztálya és ugyanennyi évfolyama van. 10.§ Mind a leánygimnázium, mind a leánylíceum különálló intézet és ennél fogva sem egymással, sem más középfokú leányintézettel vagy tanfolyammal kapcsolatba nem hozható. 11.§ A leányközépiskolák egy-egy osztályába 40 rendes tanulónál több nem vehetĘ fel. 12.§ A leányközépiskolák elsĘ osztályába csak olyan tanulók vehetĘk fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolából bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 15.§ A leányközépiskola érettségi bizonyítványa úgy az egyetemre, illetĘleg fĘiskolákra való felvétel, mint pedig a minĘsítés tekintetében a fiúközépiskola érettségi bizonyítványával egyenlĘ értékĦ. A vallás és közoktatásügyi miniszter azonban felhatalmazást nyer arra, hogy a leányoknak egyes egyetemi karokra, illetĘleg fĘiskolákra való felvételét rendeleti úton korlátozza. A leánykollégiumról 17.§ A leánykollégium olyan vallásos és nemzeti szellemĦ magasabb általános mĦveltséget nyújt tanulóinak, amely különösen a nĘk sajátos hivatására, családi és társadalmi szerepére van tekintettel. E szerint a leánykollégium, mint középfokú tanintézet, olyan tanulók iskolája, akik a magasabb mĦveltségre, esetleg fĘiskolai tanulmányokra törekednek ugyan, de egyetemi tanulmányokat folytatni nem kívánnak. 18.§ A leánykollégium rendes tárgyai azonosak a leánygimnázium tárgyaival kivéve a filozófiát, és céljából adódóan bĘvül lélektan és neveléstan rajz és mĦvészettörténet 121


háztartástan és gazdaságtan tantárgyakkal. 20.§ A tanítási órák száma az I. és II. osztályban legfeljebb 24, a többi osztályban 28 óra. 24.§ A leánykollégiumnak nyolc osztálya és ugyanannyi évfolyama van. 27.§ A leánykollégium elsĘ osztályába csak olyan tanulók vehetĘk fel, akik életük tizedik évét már betöltötték és nyilvános népiskolától bizonyítványt kaptak arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát sikerrel végezték. 30.§ A lánykollégium nyolcadik osztályát végzett tanulók „leánykollégiumi vizsgálatot tehetnek.” 34.§ Akik a leánykollégiumi érettségi vizsgálatot letették, a tudományegyetem és mĦegyetem kivételével, felvehetĘk mindazokba a fĘiskolákba és tanfolyamokra, amelyre a leányközépiskolai érettségi vizsgálat jogosít. Hóman Bálint 1934-ben az egységes középiskoláról rendelkezett. Ennek neve egységesen gimnázium, megszĦnt a reálgimnázium és a reáliskola elnevezés. Az 1934. évi XI. törvénycikk a középiskoláról 1.§

„A magyar középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, általános mĦveltséghez juttassa s az egyetemi és más fĘiskolai tanulmányokra képessé tegye. A törvény a reálgimnáziumot és a reáliskolát megszüntette. 4.§ A magyar középiskola neve gimnázium. 5.§ A középiskolának nyolc osztálya (évfolyama) van. 21.§ A középiskola rendes tantárgyai: hit- és erkölcstan magyar nyelv és irodalom történelem államtani ismeretekkel gazdasági és társadalmi ismeretek föld- és néprajz latin nyelv görög nyelv német nyelv egy második élĘ idegen nyelv bölcsészet természetrajz vegytan természettan 122


mennyiségtan és mértan rajz a mĦalkotások ismertetésével testnevelés egészségtan szépírás gyorsírás ének továbbá a lányok számára fenntartott középiskolákban kézimunka. A középiskola ötödik osztályába lépĘ tanuló hajlama szerint választhat, hogy további tanulmányai folyamán felsorolt görög nyelv, német nyelv vagy egy második élĘ idegen nyelv közül a görög nyelvet, vagy a második élĘ idegen nyelvet kívánja-e tanulni. 26.§ A középiskola elsĘ osztályába csak az vehetĘ fel, aki valamely nyilvános jogú elemi népiskola negyedik osztályát sikerrel végezte és életének tizedik évét betöltötte, de tizenkettedik évét még nem töltötte be. 31.§ A középiskolák minden év végén, osztályonként összefoglalásokkal adnak számot az oktatás eredményérĘl. 32.§ A tanulóknak az egyes tantárgyakban elért, valamint általános tanulmányi eredményét, továbbá erkölcsi magaviseletét és egyéniségét a VKM által rendelettel szabályozott eljárás szerint kell elbírálni és osztályozni. 36.§ A középiskola nyolc osztályának sikeres elvégzése után a tanuló abban a középiskolában, amelyben a nyolcadik osztályt végezte, illetĘleg amelyben a nyolcadik osztály tananyagából magánvizsgálatot tett, érettségi vizsgálatot tehet. 37.§ Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. 38.§ Az érettségi vizsgálat letételérĘl a tanuló gimnáziumi érettségi bizonyítványt kap. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány képesít mindazokra az állásokra és tisztségekre, amelyek elnyeréséhez az 1883: I. törvénycikk értelmében fĘgimnáziumi vagy fĘreáltanodai érettségi vizsgálat szükséges. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más fĘiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítĘ hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította.

123


Az 1938. évi XIII. törvénycikk már a középiskolák három típusáról beszél. Az elméleti irányú gimnázium (az 1934. XI. törvény hozta létre) mellett a gyakorlati irányú líceumot középiskolai rangra emelte. A gyakorlati irányú gazdasági középiskolát, úgymint a mezĘgazdasági középiskolát, ipari középiskolát és kereskedelmi középiskolát szintén érettségivel záruló középiskolává minĘsítette át. 3.§ A líceum feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú mĦveltséghez, a fiútanulót ezen felül gazdasági, a leánytanulót pedig háztartási ismeretekhez juttassa, továbbá a családi és iskolai gyermekneveléshez szükséges alapismeretek tanításával magasabb nevelési szaktanulmányokra elĘkészítse, s végül fĘiskolai szaktanulmányokra képessé tegye. 4.§ Fiúk és leányok együttes tanítására nem lehet engedélyt adni. 5.§ A líceumnak négy osztálya (évfolyama) van. 15.§ Líceumban hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élĘ idegen nyelvet, mennyiségtant, rajzot, éneket, zenét, testnevelést, egészségtant, kézimunkát, gyakorlati gazdasági ismereteket, valamint alapvetĘ nevelési ismereteket, leánylíceumban ezeken felül egészségvédelmi és családi nevelési ismereteket, az erre önként jelentkezĘ tanulóknak egy második élĘ idegen nyelvet, s végül gyakorlati gazdasági ismeretek helyett gyakorlati háztartási ismereteket kell tanítani. 19.§ A líceum elsĘ évfolyamára csak az vehetĘ fel, aki valamely gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizenhetedik életévét még nem töltötte be. 27.§ A líceum négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a líceumban, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére líceumi érettségi vizsgálatra kell bocsátani. 28.§ Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. 29.§ A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló líceumi érettségi bizonyítványt kap. A líceumi érettségi képesített tanítóképzĘ-akadémiákon- egyetem, jogakadémia és hittudományi fĘiskola kivételével- fĘiskolákon, végül a M. Kir. József Nádor MĦszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképzĘ intézetben folytatandó tanulmányokra.

124


A törvény harmadik része a gazdasági középiskolákkal foglalkozik. 32.§ A gazdasági középiskola feladata, hogy a tanulót vallásos alapon és nemzeti szellemben erkölcsös polgárrá nevelje, gyakorlati irányú és gazdasági szellemĦ mĦveltséghez és az iskola különleges szakirányának megfelelĘ szaktudáshoz juttassa és ezzel felsĘbb szaktudományokra is képessé tegye. 33.§ Fiuk és leányok számára külön- külön épületben elhelyezett és külön igazgatás alatt álló gazdasági középiskolát kell fenntartani. 34.§ A gazdasági középiskolának négy osztálya (évfolyama) van. Ipari középiskola csak az iskola címében is meghatározott ipari szakirányban (szakirányokban) létesíthetĘ. Gazdasági középiskola csak gyakorlati ismeretek tanítására alkalmas kellĘen felszerelt gyakorlóhellyel együtt létesíthetĘ. Ez mezĘgazdasági középiskolánál gyakorló gazdaságból, ipari középiskolánál tanmĦhelybĘl, laboratóriumból vagy ipartelepbĘl, kereskedelmi középiskolánál gyakorló irodákból áll. 38.§ A gazdasági középiskolákban az iskola irányának megfelelĘen gazdasági és gyakorlati szakismereteken felül hit- és erkölcstant, magyar nyelvet és irodalmat, nemzetismereti és természetismereti tantárgyakat, egy élĘ idegen nyelvet, mennyiségtant, testnevelést és egészségtant, kereskedelmi középiskolában ezeken felül az arra jelentkezĘ tanulóknak egy második idegen nyelvet kell tanítani. 42.§ A gazdasági középiskola elsĘ osztályába csak az vehetĘ fel, aki a gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikerrel elvégezte és tizennyolcadik évét még nem töltötte be. 46.§ A gazdasági középiskola négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a gazdasági középiskolában, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére, érettségi vizsgálatra kell bocsátani. Az érettségi vizsgálat írásbeli, szóbeli és az iskola irányának megfelelĘ gyakorlati vizsgálatból áll. 47.§ A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló gazdasági középiskolai (mezĘgazdasági vagy ipari vagy kereskedelmi középiskolai) érettségi bizonyítványt kap. A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883: I. törvénycikk vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a gazdasági akadémiákon, szakfĘiskolákon, végül a M. Kir. József Nádor MĦszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezĘgazdasági és állatorvosi karának mezĘgazdasági osztályán, közgazdaságtudományi kará125


nak közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképzĘ intézetében folytatandó tanulmányokra. Megváltozott bizonyos tantárgyak elnevezése, többek között természettan helyett fizika, mennyiségtan és mértan helyett matematika használatos. A tanulók értékelése továbbra is négy érdemjeggyel történt, ezek a jeles, jó, elégséges és elégtelen. A gazdasági középiskola jelentĘségét mutatja, hogy 1945-ben a megváltozott társadalmi és politikai körülmények között, továbbra is fontos iskolatípusnak tekintették. A földmĦvelésügyi miniszter, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter 53.700/1945.F.M. számú rendelete a MezĘgazdasági középiskolák rendtartásának megállapításáról rendelkezett. A Rendtartás 9 fejezetbĘl áll. Az egyes fejezetekbĘl az alábbiakat emeljük ki: 1.Fejezet: A tanulók felvétele A mezĘgazdasági középiskola I. osztályába csak az vehetĘ fel, aki valamely hazai népiskola 8 osztályát, vagy a polgári iskola, illetĘleg gimnázium 4 osztályát elvégezte, és életének 14. évét már betöltötte és tizennyolc évét még nem töltötte be. III. fejezet: Az iskola belsĘ rendje A tanulók viselkedésének ellenĘrzése (1) Az igazgatónak, az osztályfĘnöknek és minden tanárnak kötelessége a tanulókat a templomban, az iskolában és az iskolán kívül megfelelĘ magatartásra nevelni és viselkedésüket ellenĘrizni. Szabályozták az iskolán kívüli elfoglaltságot, a belépést iskolán kívüli egyesületekbe, a tánciskolát, színház- és vendéglĘlátogatást is. IV. fejezet. Fegyelmi intézkedések 44.§ Fegyelmi büntetések Az iskolai fegyelmezés általában megelĘzést és javítást céloz: megtorlást csak akkor alkalmaz, ha erkölcsi romlottság esete vagy az iskolai közszellem súlyos megzavarásának veszedelme forog fenn . A büntetés célja elsĘsorban a tanuló erkölcsi javítása és társai erkölcsének megóvása és az iskolai rend helyreállítása. VI. fejezet. Nevelési és tanulmányi ügyek 64.§ Imádság Az elsĘ tanítási óra imádsággal kezdĘdik és az utolsó óra imádsággal végzĘdik. A különbözĘ felekezetĦ tanulók imádkozása közt csak az lehet különbség, hogy az imádságok elĘtt és után a katolikus tanulók keresztet vetnek. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és fennhangon mondja. VIII. fejezet. A tanulók elbírálása

126


97.§ Érdemjegyek A tanuló elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletbĘl, mind a rendszeretetbĘl mind pedig az elĘmenetelbĘl a jeles, jó, elégséges, elégtelen érdemjegyek szolgálnak. 98.§ Magaviselet A magaviselet elbírálása és a magaviseleti érdemjegyek megállapításában a tanuló egyéniségének felsorolt vonásai alapján történik: a) valláserkölcsi meggyĘzĘdése b) nemzeti érzés (hazafias magatartás) c) jellembeli tulajdonságok (egyeneslelkĦség, jóindulat, akarati fegyelmezettség, tisztelettudás stb.) d) kötelességtudás és szorgalom e) magatartás az iskolában és az iskolán kívül f) a tanulótársakra gyakorolt hatás Jeles eredményt kap az a tanuló, ha valláserkölcsi meggyĘzĘdése és nemzeti érzése nyilvánvalóan erĘs, jellembeli tulajdonságaival, különösen egyeneslelkĦségével, akarati fegyelmezettségével és tisztelettudásával társai közül kiválik, kötelességtudása és szorgalma mindig állandó, magatartása az iskolában és az iskolán kívül korának minden tekintetben megfelelĘ és társaira nemesítĘleg hat. Jó érdemjegyet kap az a tanuló, ha valláserkölcsi meggyĘzĘdése és nemzeti érzése kifogástalan, jellembeli tulajdonságai egyeneslelkĦségét, akarati fegyelmezettségét, tisztelettudását megmutatja, kötelességtudása és szorgalma kielégítĘ, magatartása az iskolában és az iskolán kívül csak kisebb kifogásokra ad okot, s a tanév folyamán legfeljebb egyszer részesül elsĘ fokúnál nem súlyosabb fegyelmi büntetésben. Elégséges érdemjegyet kap az a tanuló, ha a valláserkölcsi és hazafiúi kötelességeit nem elég buzgalommal teljesíti, jellembeli tulajdonságai közül különösen egyeneslelkĦsége és fegyelmezettsége javításra szorul, s a tanév folyamán legfeljebb két alkalommal részesült harmadfokúnál nem súlyosabb büntetésben. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, ha valláserkölcsi és hazafiúi kötelessége ellen súlyosabban vagy gyakrabban vét, egyeneslelkĦségében, tisztelettudásában feltĦnĘ a hiány, s az év folyamán e tekintetben fejlĘdést nem mutat, tanulótársaira káros hatással van, az év folyamán háromszor vagy többször másodfokúnál súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült. A magaviseleti érdemjegy a tanuló továbbhaladására nincs befolyással, de az általános tanulmányi eredmény megállapításakor számításba kell venni.

127


99.§ Rendszeretet A rendszeretet elbírálás a következĘ szempontok figyelembevételével történik. a) A tanuló testi gondozottsága. b) Ruhájának gondozottsága c) Könyveinek, író- és rajzeszközeinek gondozottsága d) Dolgozatainak és írásbeli munkáinak kiállítása /külalakja/ e) Iskolába járásának pontossága f) A reá bízott /pl. naposi, hetesi/ teendĘk elvégzése Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt minĘsítési szempontokból teljesen kifogástalan. Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha a felsorolt szempontok közül háromnál nem többĘl kisebb, vagy egybĘl súlyosabb kifogás alá esik. A rendszeretetbĘl nyert érdemjegy sem a továbbhaladásra, sem az általános tanulmányi eredmény megállapítására nincs hatással. 100.§ ElĘmenetel. a) Az elĘmenetel elbírálása és az egyes tantárgyak érdemjegyének megállapítása a következĘ szempontok figyelembevételével történik. b) tanuló tárgyismerete c) felfogó és ítélĘképessége d) érdeklĘdés és figyelme e) kifejezĘképessége f) önállósága g) kötelesség teljesítése E szempontok - elsĘsorban a tárgyismeret – figyelembevételével az elĘmeneteli érdemjegyek megállapítása a következĘ elvek szerint történik: Jeles érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában nagy figyelmet és érdeklĘdést mutat, otthoni feladatát állandóan és legnagyobbrészt segítség nélkül végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban bármikor kiválóan és jó magyarsággal számot tud adni, a feldolgozott anyag írásbeli vagy szóbeli önálló helyes alkalmazásában nehézsége nincs, kötelességtudása tanulótársaira jótékony hatású. Jó érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában figyelemmel és érdeklĘdéssel vesz részt, ha az otthoni feladatát jól végzi, az osztályban már feldolgozott anyagról szóban és írásban számot tud adni és azt némi segítséggel helyesen alkalmazni is tudja, kifejezĘ készségében csak kisebb hiányosság mutatkozik, a tanulmányai folyamán kötelességtudásról bizonyságot tesz.

128


Elégséges érdemjegyet kap a tanuló, ha az iskolai közös munkában részt vesz, otthoni munkáját lényeges részében elvégzi, a már feldolgozott anyag lényeges részeirĘl szóban és írásban számot tud adni, de ismereteit csak segítséggel tudja alkalmazni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye legalább fele részben elégséges. Elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, ha a feldolgozott anyag lényeges részeibĘl szóban vagy írásban nem tud, vagy csak nagy segítséggel tud számot adni, írásbeli dolgozatainak érdemjegye pedig túlnyomó részben elégtelen. 101.§ Általános tanulmányi eredmény. A tanuló általános tanulmányi eredménye: kitĦnĘ, ha minden érdemjegye jeles jeles, ha legfeljebb egy érdemjegye jó, a többi jeles. jó, ha legfeljebb egy érdemjegye elégséges, a többi ennél jobb. elégséges, ha két vagy több elégséges érdemjegye van, de elégtelen érdemjegye nincs - elégtelen, ha egy vagy több tárgyból elégtelen érdemjegye van. IX. fejezet. Év végi összefoglalások. Vizsgálatok 109.§ Az osztályvizsgálatok rendje. Az osztályvizsgálatok kéttagú bizottság elĘtt folynak. A bizottság egyik tagja az a tanár, aki az illetĘ tárgyat a szóban lévĘ osztályban tanította, másik tagja, aki egyben a bizottság elnöke is, az igazgató a tanári tagjai közül jelöli ki. 110.§ Érettségi vizsgálat Az a tanuló, aki a mezĘgazdasági középiskola IV. osztályát sikeresen elvégezte, érettségi vizsgálatot tehet. Ennek szabályait a mezĘgazdasági középiskolai érettségi vizsgálati utasítás tartalmazza. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter 106.396/1942. V.K.M számú rendelete a honvédelmi ismeretek címĦ tantárgy iskolai tanításának bevezetését rendelte el 1942 májusában. 1.§

(1) A népiskola felsĘ tagozatában, a mezĘgazdasági népiskolákban, a gazdasági és általános irányú továbbképzĘ népiskolákban, az iparosés kereskedĘ tanonciskolákban, a polgári iskolákban, a gimnáziumokban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképzĘ intézetekben, a felsĘ ipari iskolában, az ipari szakiskolában a fiútanulók tanítására irányadó tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1942-43. iskolai évtĘl kezdve a „honvédelmi ismeretek” címĦ tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe vevĘ tantárgyat- tanítani 129


kell. Ugyanezen iskolákban az 1942/43. iskolai évtĘl kezdve be kell vezetni a naponkénti testgyakorlást is. Az 1943-ban megjelent 8100/1943. V.K. M. rendelet a honvédelmi ismeretek címĦ tantárgy tanítását az alábbiakban módosította: 1.§

(1) A 106.396/1942.V.K.M. számú rendelettel bevezetett honvédelmi ismeretek címĦ tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenntartott iskolákban és minden más jellegĦ iskolának olyan osztályában, amelynek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. (2) A honvédelmi ismeretek címĦ tantárgyból nem kap érdemjegyet az a tanuló, aki ezt a tárgyat az (1) bekezdés értelmében nem tanulta. Az ilyen tanuló bizonyítványában vagy félévi értesítĘjében az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni.

1943-ban, a 8777/1943. VKM rendelettel a honvédelmi ismeretek címĦ tantárgy tanítását kötelezĘvé tették a leányok számára is. 1.§

(1)A népiskola felsĘ tagozatában, a mezĘgazdasági népiskolában, a gazdasági és általános irányú továbbképzĘ népiskolákban, az iparosés kereskedĘ tanonciskolában, a polgári iskolában, a gimnáziumban, a gyakorlati irányú középiskolákban, a tanítóképzĘ intézetekben, az ipari szakiskolában a leánytanulók tanítására irányuló tantervekben megállapított tantárgyakon felül az 1943/44 iskolai évtĘl kezdve a „honvédelmi ismeretek” címĦ tantárgyat is – mint a továbbhaladás szempontjából tekintetbe jövĘ tantárgyat- tanítani kell. (3) Azokban az iskolákban, amelyekben fiúk és a leányok együttes nevelésben részesülnek, a honvédelmi ismereteket a fiúk és a leányok számára külön kell tanítani a külön megállapított tanterv szerint. (4) A honvédelmi ismeretek címĦ tantárgyat nem kell tanítani az izraelita vallásfelekezet által fenn tartott leányiskolákban és minden más jellegĦ leányiskolákban, olyan osztályokban, amelyeknek valamennyi tanulóját zsidónak kell tekinteni. Az ilyen iskola, illetĘleg osztály tanulójának félévi értesítĘjében és évvégi bizonyítványában az érdemjegy helyét vízszintes vonallal át kell húzni.

Gyökeres változások indultak el a magyarországi oktatáspolitikában 1945 után, amelyek megváltoztatták az addig elfogadott intézményi kereteket. A 6650/1945. ME. számú rendelet alapján új iskolatípus került bevezetésre, ez az általános iskola. A polgári iskola jó hagyományait igazolja, hogy

130


az általános iskolában a polgári iskolai rendtartást kellett átmenetileg bevezetni. (37. 000/1945.VKM rendelet). A középfokú ipari szakoktatás jelentĘs reform alkotása a 1390/1947. Korm. rendelettel életre hívott 4 évfolyamos mĦszaki középiskola volt. A mĦszaki középiskola képesített a mĦszaki egyetemen, az agrártudományi egyetemen és a szakirányú fĘiskolákon történĘ továbbtanulásra is. Az 1950. évi 40. számú törvényerejĦ rendelet a mĦködĘ ipari gimnáziumokat az 1950/51. iskolai évtĘl ipari technikumokká szervezte át. A 246/1950.(IX.1) MT sz. rendelet a mĦködĘ mezĘgazdasági gimnáziumokat mezĘgazdasági technikumokká szervezte át. A 4156/1949. Korm. rendelet a kereskedelmi középiskolákat közgazdasági gimnáziumokká szervezte át, majd az 1950. évi 41. törvényerejĦ rendelet alapján közgazdasági középiskolákká minĘsítette át. A felnĘttoktatás megszervezését a 11. 130/1945. ME. rendelet mondta ki. Megnyíltak a dolgozók iskolái. A dolgozók továbbtanulásának lehetĘségét a szakérettségis tanfolyamok is biztosították. Az 516. 000/1948. VKM rendelet értelmében a szakérettségis tanfolyamok egy évesek voltak, az itt szerzett érettségi vizsga a megfelelĘ szakirányú felsĘoktatási intézményekben történĘ tovább tanulásra jogosított. 1011/1952. (V. 4) MT határozat a szakérettségire elĘkészítĘ tanfolyam tanulmányi idejének felemelésérĘl intézkedett. A szakérettségire elĘkészítĘ tanfolyam tanulmányi idejét az 1952-53. tanévtĘl két évre emelték fel. Az 1951. évi 14. törvényerejĦ rendelet az általános gimnáziumokról rendelkezett. Ennek értelmében az általános gimnáziumot a tantervi anyag iránya szerint két tagozattal, a természettudományos (reális) és nyelvitörténeti (humánus) tagozattal kell megszervezni. Az általános gimnázium négy évfolyamos középiskola lett. Az általános gimnáziumokban a fiúk és a leányok részére külön osztályokat kellett szervezni. A vallás - és közoktatásügyi miniszter a szükséghez képest átmenetileg a fiúk és leányok együttes oktatását is engedélyezhette. Az általános gimnázium I. osztályába nyilvános tanulóként azt lehetett felvenni, aki az általános iskola (népiskola) nyolcadik osztályát, illetve- átmenetileg- a volt gimnázium vagy polgári iskola negyedik osztályát sikeresen elvégezte és 17. életévét a felvétel évének augusztus hó 31. napjáig nem töltötte be. Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tett. Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az ország összes egyetemén és fĘiskoláján továbbtanulásra jogosított.

131


Még ebben az évben felemelték a tankötelezettség korhatárát 14 éves korra. 1955. évi 37. törvényerejĦ rendelet az ipari technikumokról. Az ipari technikum I. osztályába azt a személyt lehetett felvenni, aki az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezte, 18. életévét a felvétel évének augusztus 31. napjáig még nem töltötte be és a felvételi vizsgát sikeresen letette. Az ipari technikumokban közismereti tárgyakat, szakmai tantárgyakat, szakmai elĘkészítĘ tárgyakat és a technikum szakirányának megfelelĘ különleges mĦszaki elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítottak. Az ipari technikum IV. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítĘ vizsgát tett, amelynek sikeres letétele esetén ipari technikusi oklevelet kapott. Az ipari technikusi oklevél lehetĘséget adott a mĦszaki egyetemek és fĘiskolák megfelelĘ karán, illetve tagozatán, a közgazdaságtudományi egyetem ipari szakán, testnevelési fĘiskolán, a katonai mĦszaki akadémiákon, valamint az IparmĦvészeti fĘiskolán folytatandó tanulmányokra. Az 1955. évi 38. törvényerejĦ rendelet a közgazdasági technikumokról. A közgazdasági technikum négy évfolyamos tanintézet, amelynek negyedik évfolyamát elvégezve, illetve a képesítĘ vizsgát sikeresen letéve a tanuló közgazdasági technikusi oklevelet kap. A közgazdasági technikusi oklevél, az elĘirt kötelezĘ szakmai gyakorlat letöltése után, mindazokra az állásokra képesített, amelynek betöltéséhez közgazdasági technikusi oklevelet, vagy középiskolai bizonyítványt írtak elĘ. Az oklevél képesített könyvelĘi, vállalati tervezĘi, statisztikusi képesítést nyújtott. Az 1956. évi 10. törvényerejĦ rendelet a mezĘgazdasági technikumokról A mezĘgazdasági technikum négy évfolyamos tanintézet. A mezĘgazdasági technikum I. osztályába azt a személyt lehet felvenni, aki az általános iskola nyolc osztályát elvégezte és 18. életévét a felvétel évének augusztus 31. napjáig nem töltötte be. A mezĘgazdasági technikumokban közismereti tantárgyakat, szakmai elĘkészítĘ tárgyakat és a technikum szakágainak megfelelĘ szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítottak.

132


A gyakorlati oktatás biztosítása érdekében az iskolák mellett korszerĦ nagyüzemi gazdálkodást folytató tangazdaságról (laboratórium, tanmĦhely stb.) kellett gondoskodni. A mezĘgazdasági technikum utolsó évfolyamának elvégzése után a tanuló képesítĘ vizsgát tett, amelynek sikeres letétele esetén a tanuló szakágának megfelelĘ mezĘgazdasági technikusi oklevelet kapott. A képesítĘ vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részbĘl állt. A mĦvelĘdésügyi miniszter 146/1958. M. M. számú utasítása a mĦszaki gyakorlati nevelés bevezetésrĘl intézkedett az általános iskolákban és a gimnáziumokban. „A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1014/1958.sz. határozata értelmében általánosan képzĘ iskolákban a mĦszaki-gyakorlati (politechnikai) nevelés fokozottabb fejlesztésérĘl kell gondoskodnunk. A cél az, hogy a tanulókat megismertessük- életkoruknak megfelelĘ szinten- azokkal a természeti törvényekkel és jelenségekkel, amelyek a termelés alapjait alkotják, valamint azoknak a gyakorlati alkalmazásával. A mĦszaki-gyakorlati nevelési cél megvalósítása segítséget nyújt a világnézeti és az erkölcsi-politikai neveléshez, elĘkészíti a tanulókat képességeinek megfelelĘ pályaválasztásra, alapot ad a továbbtanuláshoz, a termelĘmunkához szükséges szakismeretek és készségek megszerzéséhez, elmélyíti az iskola és az élet kapcsolatát. A fentiek megvalósítása érdekében az alábbiakban intézkedem: Az általános iskolákban 1958. szeptember l-tĘl „gyakorlati foglalkozás” címén heti 2 órában új tantárgyat kell bevezetni. Az általános gimnáziumban tovább kell fejleszteni a kísérleti jelleggel már megkezdett gyakorlati oktatást. Általános gimnázium. Az általános gimnáziumok közül a jelenlegi kísérleti gimnáziumokat is beleértve kell bevezetni a gyakorlati foglalkozásokat. A kijelölt gimnáziumokban a párhuzamos osztályok közül csak egy osztályba kell a gyakorlati foglalkozásokat bevezetni. Az 1958-59-es tanévben általában csak az egyik osztályban kezdjék el a bevezetést. Ahol a feltételek biztosítottak, illetve a már mĦködĘ kísérleti iskolákban a II-IV. osztályba is be lehet vezetni a gyakorlati foglalkozásokat. A heti 2 órás gyakorlati foglalkozás keretében a tanulók vagy az iskolamĦhelyében, vagy valamely technikus, ipari tanulóképzĘ intézet, üzem, tanés kísérleti gazdaság, állami gazdaság, stb. mĦhelyeiben, illetve földjén vé-

133


gezhetnek fa, fém munkát, motorszerelési, elektrotechnikai vagy mezĘgazdasági gyakorlatot. Lányiskolákban megengedett a szabás-varrás vagy egyéb háztartási munka gyakorlati oktatása is, de még ezekben az esetekben is célszerĦ, ha mĦhelymunkára az elektrotechnikai ismeretek gyakorlati szélesítésére és mezĘgazdasági gyakorlatokra is biztosítunk lehetĘségeket. A gyakorlati foglalkozásokat hozzáértĘ tantestületi tag, illetve ilyen hiányában pedagógiai érdeklĘdésĦ külsĘ szakember vezesse.” KövetkezĘ fontos törvényi szabályozás az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérĘl. Ami lényeges változás a korábbi rendelkezésekkel szemben, hogy az érettségi a továbbiakban már csak a felsĘoktatási intézménybe történĘ jelentkezésre jogosít. Bevezeti a nappali képzés mellett az esti és levelezĘ oktatási formát. A törvény 16 éves korra emeli a tankötelezettséget. 10.§ (1)A középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban történik (2)A gimnáziumoknak, szakközépiskoláknak és technikumoknak négy évfolyama van. 13.§ (1)A gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai minĘsítĘ vizsgát tesz. (2)A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsĘfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 15.§ (1)A szakközépiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai képesítĘ vizsgát tesz. (2)A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez között munkakörök betöltésére, valamint bármely felsĘfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 17.§ A technikumokra 1955. évi 37. törvényerejĦ rendelet, az 1955.évi 38. törvényerejĦ rendelet, az 1956.évi 10. törvényerejĦ rendelet, valamint e törvényerejĦ rendeletek végrehajtására kibocsátott jogszabályok rendelkezései irányadók. 24.§ (1) A tanköteles koron túl lévĘ dolgozók munkájuk mellett a felnĘttek oktatásának sajátos követelményeihez igazodó esti vagy levelezĘ oktatás keretében végezhetik el az általános iskolát, továbbá középfokú, illetĘleg felsĘfokú képesítést szerezhetnek.

134


(3) Az esti és levelezĘ oktatás résztvevĘi az elĘirt vizsgák sikeres letétele után az intézmények nappali tagozatán szerzett képesítéssel azonos értékĦ képesítést, szereznek. Az 1965. évi 24. törvényerejĦ rendelet a középfokú oktatási intézményekrĘl „A gimnázium és szakközépiskola négy évfolyamos intézmény. A gimnáziumokban a munkára nevelés elveinek megvalósítására gyakorlati foglalkozás tantárgyat kell oktatni. Ez megvalósulhat iskolai mĦhelyekben, laboratóriumban, központi mĦhelyekben, illetĘleg üzemi tanmĦhelyben is. A negyedik évfolyam végén a tanuló érettségi vizsgát tesz, ami jogosítja valamennyi felsĘoktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre. A gimnáziumban és a szakközépiskolában a fiúk és a leányok együttesen részesülnek oktatásban. Indokolt esetekben külön fiú- és külön leány osztály is szervezhetĘ. Szakközépiskolai képzés ipari, építĘipari, mezĘgazdasági, kereskedelmi, közlekedési, hírközlési, közgazdasági, egészségügyi ágazatokban folyhat. A szakközépiskolákban a tanulók szakmai, elméleti és gyakorlati képzést kapnak. A negyedik évfolyam elvégzése után a tanuló a képzési szaknak megfelelĘ érettségi vizsgát tehet. A sikeres érettségi vizsga középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, továbbá a szakmai ágazatnak megfelelĘ területen középfokú végzettséget igénylĘ munkák, közgazdasági végzettség esetén képesített könyvelĘi, vállalati tervezĘi, vállalati statisztikusi és egyéb ügyviteli munkák végzésére képesít, továbbá valamennyi felsĘfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. „ A mĦvelĘdésügyi miniszter 164/1968. (M. K. 15.) MM számú utasítása a honvédelmi ismeretek oktatásáról rendelkezett. A lent felsorolt intézkedéseket az 1968/69-es tanévtĘl vezették be. „ Az általános iskolák 7. és 8. osztályában, továbbá a középfokú oktatási intézményekben az elĘirt tantárgyak rendszerébe beépítve, honvédelmi ismereteket kell oktatni. A honvédelmi ismeretek oktatásával nem növelhetĘ a tanulók, illetve a hallgatók eddigi óraterhelése. A honvédelmi ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulóifjúságot helytállásra, áldozatkészségre, a haza iránti kötelesség teljesítésére nevelje, a honvédelmi feladatokra elĘkészítse. A honvédelmi ismeretek foglalkozásain való részvétel valamennyi tanuló és hallgató részére kötelezĘ. 135


A honvédelmi ismeretek oktatása keretében az elméleti és gyakorlati foglakozásokra: az általános iskolákban, osztályonként 6 órát, a szakmunkásképzĘ iskolákban (intézetekben), kétéves képzés esetén 40, hároméves képzés esetén pedig 60 órát, a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és középfokú technikumokban a képzési idĘ alatt 80 órát kell fordítani. A honvédelmi ismeretekbĘl külön érdemjegyet megállapítani, illetĘleg abból vizsgát tenni nem kell. A más tárgyak anyagába beépítve oktatott honvédelmi ismereteket, az illetĘ tantárgy ismeretanyagaként kell számon kérni és elsajátításukat a vonatkozó szabályok szerint minĘsíteni.” 1973. évi 24. törvényerejĦ rendelet a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztésérĘl … A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegĦ középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök, betöltésére képesíti a tanulókat. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsĘfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. Az 1985. évi I. törvény az Oktatásról „A Magyar Népköztársaságban az oktatás az általános mĦveltség és a szakmai ismeretek megszerzését és bĘvítését, az ifjúságnak, valamint a tanuló felnĘtteknek, szocialista, humanista szellemĦ, az igaz hazafiság és a nemzetköziség eszméit érvényesítĘ nevelését szolgálja.”- fogalmazza meg a közoktatás feladatait a törvény. 76.§ (1) A középfokú iskolai nevelés-oktatás a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban (a továbbiakban együtt középiskolákban), a szakmunkásképzĘ iskolákban, valamint a szakiskolákban folyik. A gimnázium 77.§ A gimnázium általános mĦveltséget nyújt, felkészít felsĘfokú továbbtanulásra, valamint elĘkészít a gimnáziumi tanulmányok befejezése utáni munkába állásra. A gimnáziumnak négy évfolyama van. 78.§ (1) A tanuló a gimnázium negyedik évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tantárgyakból záróvizsgát tehet. (2)A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsĘoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 136


A szakközépiskola: 79.§ (1) A szakközépiskola általános mĦveltséget, technikusképesítést, szakmunkásképesítést, illetĘleg egyéb szakképesítést nyújt, valamint felkészít- elsĘsorban a szakirányú - felsĘfokú továbbtanulásra. (2) A szakközépiskolának négy, illetĘleg öt évfolyama van. 80.§ (1) A tanuló a szakközépiskola negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után a képzési szaknak megfelelĘ érettségi-képesítĘ vizsgát, illetĘleg érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítĘ vagy más szakmai képesítĘ vizsgát tehet. (2) Ha a szakközépiskola tanulója a negyedik évfolyam elvégzése után nem tesz érettségi- képesítĘ vizsgát, szakmai vizsgát tehet. (4) A szakközépiskolában szerzett érettségi- képesítĘ bizonyítvány, illetĘleg érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsĘoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. A szakiskolák 84. § (1) Az egészségügyi szakiskola egészségügyi szakképesítést nyújt. (2) Az egészségügyi szakiskolának három évfolyama van. (3) A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése után képesítĘ vizsgát tehet. (4) Az egészségügyi szakiskolában szerzett bizonyítvány jogszabályban meghatározott egészségügyi munkakörök betöltésére képesít. 85.§ (1) A gépíró és gyorsíró szakiskola általános gépírói és gyorsírói szakképesítést nyújt. (2) A gépíró és gyorsíró szakiskolának két évfolyama van. (3) A tanuló a második évfolyam sikeres elvégzése után alapfokú szakmai minĘsítĘ vizsgát tehet. (4) A gépíró és gyorsíró szakiskolában szerzett bizonyítvány gépíró és gyorsíró munkakör betöltésére képesít. 86.§ (1) A speciális szakiskola a többi középfokú iskolában tanulókkal fogyatékosságuk miatt együtthaladásra képtelen fiatalok számára a képességeiknek megfelelĘ szakmákban, illetĘleg betanított munkakörökben való elhelyezkedést elĘsegítĘ szakképesítést nyújt. (2) A speciális szakiskolának két évfolyama van. (3) A tanuló a második évfolyam sikeres elvégzése után a tanulmányoknak megfelelĘ szakmai vizsgát tehet. (4) A speciális szakiskolában szerzett bizonyítvány szakmunkás-, illetĘleg betanított munkás munkakör betöltésére képesít.

137


A dolgozók gimnáziuma 134.§(1) A dolgozók gimnáziuma általános mĦveltséget nyújt, valamint felkészít felsĘfokú továbbtanulásra. (2) A tanuló a negyedik évfolyam elvégzése után érettségi vizsgát tehet. 135.§A dolgozók gimnáziumának elsĘ évfolyamára az vehetĘ fel, aki alapfokú végzettséggel rendelkezik. A dolgozók szakközépiskolája 136.§A dolgozók négy évfolyamos szakközépiskolája középiskolai végzettséget és meghatározott területeken szakképesítés nyújt. 137.§ (1) A dolgozók három évfolyamos szakközépiskolája a szakmunkásbizonyítvánnyal, illetĘleg a szakiskolai bizonyítvánnyal rendelkezĘk számára kiegészítĘ képzés keretében általános mĦveltséget nyújt. (2) A tanuló a harmadik évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizsgát tehet. (3) A szakközépiskola az érettségi vizsga és a szakmai képesítést tartalmazó bizonyítvány alapján szakközépiskolai érettségi- képesítĘ bizonyítványt ad ki. Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról. A szabályozás az 1990 után megváltozott közjogi állapotnak megfelelĘ oktatási törvény. A gyermek tankötelessé hatéves, de legkésĘbb nyolcadik életévének betöltése után válik, és tankötelezettsége 18. életévének betöltéséig tart. Az új oktatási törvény az iskolákban a tanulók számára újra lehetĘvé teszi a hit - és vallásoktatásban való részvételt, továbbá megfogalmazza az egyenlĘ bánásmód elvét. A törvény középiskola alatt a gimnáziumot és szakközépiskolát érti. Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsĘoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésekbe való bekapcsolódásba, valamint munkakör betöltésére jogosít. A gimnáziumnak négy évfolyama van, de hat vagy nyolc évfolyammal is mĦködhet. A szakközépiskolának érettségire felkészítĘ, általános mĦveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van. Az iskolákban elméleti, gyakorlati és szakmai oktatás folyik. A szakközépiskolában a tanuló dönt arról, hogy érettségi vizsgát vagy az érettségi vizsgát követĘen szakmai vizsgát, illetve csak szakmai vizsgát tesz. Fontos változás következett be az iskolai évfolyamok számozásában. A törvény kimondja, hogy az évfolyamok számozása az általános iskola elsĘ évfolyamától kezdĘdĘen a középiskolai tanulmányok utolsó évfolyamáig folyamatos. 138


A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok

A magyarországi középiskoláknak az 1883. XXX. törvénycikk volt az alaptörvénye. „Középiskolák alatt ezen törvényben a gymnáziumok és reáliskolák értendĘk.” A törvény szabályozta a középiskolák szervezetét, igazgatását, felügyeletét, a tanítás rendjét, köztük az érettségi vizsgákét is. Egylapos nyomdai úton készült nyomtatványok A budapesti m. kir. állami felsĘbb leányiskolai bizonyítványa

139


Dapsy Gizella az 1897-8-ik iskolai évben az ötödik gimnáziumi osztályt, mint rendes tanuló végezvén a következĘ bizonyítványt érdemelte: Magaviselet jó. Szorgalma: nagy. Az egyes tantárgyakban tanúsított elĘmenetele: kitĦnĘ

140


A nyíregyházi fĘgimnázium által 1906-ban kiállított gymnáziumi bizonyítvány. A tanuló a VIII. osztályt jeles eredménnyel végezte el.

141


Imre Lajos gimnáziumi bizonyítványa a losonczi M. Kir. Állami FĘgimnázium nyolcadik osztályában az 1917/18-as tanévbĘl. A tanári testület záróértekezleti ítélete: érettségi vizsgálatot tehet.

142


Böszörményi Emil gimnáziumi bizonyítványa az 1915/16 iskolai évben a Debreceni Református FĘgimnázium negyedik osztályában. A tanári értekezlet határozata: felsĘbb osztályba léphet.

143


Többoldalas nyomdai úton készült ÉrtesítĘk, Bizonyítványok

Tanulmányi ÉrtesítĘ Reálgimnáziumi tanulók részére. 22 oldalas keményfedelĦ dokumentum.

144


Nyakas László 1938-1942 években a nyolcosztályos gimnázium elsĘ négy osztályát elvégezte. Értékelték a szaktárgyakon kívül a magaviseletet, rendszeretet és az írásbeli dolgozatok külsĘ alakját.

145


Az 1938. évi XIII. törvény alapján kiállított bizonyítványok Furkó Emma bizonyítványa a Debreceni Református Dóczi LeánynevelĘintézet Leánygimnáziumában 1945. elsĘ félévében a vallás és közoktatási miniszter rendelete és az egyházi fĘhatóságok hozzájárulása értelmében, a félév rövidsége miatt nem volt osztályozás. Az 1947/48. tanévben, a gimnázium nyolcadik osztályában a bejegyzés szerint érettségi vizsgát tehet.

146


Ötvös László Tanulmányi ÉrtesítĘje Jó példa az iskolai rendszerben bekövetkezett változásokra. 1943 szeptemberében beiratkozott a Hajdúnánási Református Gimnáziumba.

147


1947/48-as tanévben a gimnázium ötödik osztályát elvégezte és a tanári testület általános ítélete alapján a hatodik osztály reális tagozatába léphetett. 1948/49. tanévben már a Hajdúnánási Állami Gimnázium hatodik osztályának tanulója volt, mert közben államosították az iskolát.

1949/50. tanévben már a Debreceni Református Gimnázium harmadik osztályának tanulója. A tanulmányi eredményt hét érdemjeggyel osztályozták.

148


1950/51-ben a Debreceni Református Gimnázium negyedik osztályát elvégezve, itt tett érettségi vizsgát.

A magaviselet elnevezése magatartásra változott, az értékelésnél az 5-1 osztályzatot vezették be.

149


Somorjai László Tanulmányi ÉrtesítĘje azt mutatja, hogy a Debreceni Református Kollégium nyolcosztályos gimnáziumának elsĘ négy osztályát 1941- 45 között sikeresen elvégezte. 1948/49-ben a Magyar Állami MezĘgazdasági Középiskola négy évfolyamát elvégezve érettségi vizsgát tehetett. A Tanulmányi ÉrtesítĘben a magaviselet helyett a magatartás, a szorgalom helyett a rendszeretet értékelését vezették be. A hit és erkölcstant is osztályozzák még. Az érdemjegyek osztályozása hét számjeggyel történt.

Both Tibor Imre Tanulmányi ÉrtesítĘje jól szemlélteti azt, hogy l945 utáni középfokú szakoktatás jelentĘs reformalkotása a 4 évfolyamos mĦszaki középiskola bevezetése volt. A tanulmányi értesítĘt a debreceni ÉpítĘipari Technikum állította ki. A tanulmányait 1949/50-ben kezdte és 1952/53-as tanévben fejezte be. KépesítĘ vizsgálatot tehetett.

150


Nagy Gábor Tanulmányi ÉrtesítĘje, (21 oldalas, keményfedelĦ) amelyet a Debreceni Társulati Kereskedelmi Középiskola Igazgatósága állított ki 1947-ben. Az iskola elsĘ két osztályát, mint Állami Kereskedelmi Középiskola, a harmadik osztályát, mint Állami Közgazdasági Gimnázium, a negyedik osztályát, mint Állami Közgazdasági Középiskola tanulója végezte. Az 1950/51. tanévtĘl a magaviselet helyett magatartás szerepel. Az 1949/50-es tanévtĘl a Hit és erkölcstan oktatása megszĦnt.

151


Kiss Mária közgazdasági középiskolai tanuló, 15 számozott lapból álló Tanulmányi ÉrtesítĘje, 1949-es címerrel a fedĘlapján.

A magatartást és az általános tanulmányi eredményt is értékelik. Az 1948/49. iskolai évtĘl kezdve a gimnáziumnak csak a négy felsĘ osztálya mĦködött, tantervét a 37.000/1945 VKM sz. rendelet írta elĘ. 1949-tĘl állami általános gimnázium a középiskola elnevezése . Négy évfolyamos, aminek van humán, illetve reál tagozata. Ennek sikeres elvégzése esetén érettségi vizsgát lehetett tenni.

152


Az 1949/50-es tanévben bevezetésre került az orosz nyelv oktatása. A tanuló munkáját a félévi értesítĘben és évvégén a bizonyítványban értékelték. Az általános tanulmányi eredményeket az 1957/58-as tanévtĘl kezdve tizedes jegyekben kellett megadni. A Tanulmányi ÉrtesítĘ 13 számozott lapból áll. KeményfedelĦ, fedĘlapján az 1957-es címer látható. Az 1961 szeptemberében kiállított Tanulmányi ÉrtesítĘ tanúsága szerint Kalóz József a gimnázium reáltagozatának tanulója volt. Mivel Ę már részt vett az 5+l-es oktatási rendszerben, így az évvégi bizonyítványában a következĘ bejegyzés szerepel: mezĘgazdasági gépszerelĘ szakirányú elĘképzésben részt vett. Érettségi vizsgát tehetett, valamint a mezĘgazdasági gépszerelĘ szakmából a minĘsítĘ vizsgát megkezdhette. Az 1964/65-ös tanévben a magatartás mellett szerepel a szorgalom értékelése.

16 számozott oldalból álló BIZONYITVÁNY gimnáziumi tanuló részére. Az 1973/74. és az 1974/75-ös tanévben hetente kertészeti gyakorlati foglakozás volt. Csak évvégén adtak ki bizonyítványt, tanulmányi átlag kimutatása nélkül. A Bizonyítvány utolsó oldalán található a Gimnáziumi végbizonyítvány.

153


Ez a végbizonyítvány az 1965. évi 24. számú törvényerejĦ rendelet 13.§a szerint általános jellegĦ, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít. Az 1984/85. tanévben kiállított Bizonyítvány 16 számozott oldalból áll. A bizonyítvány jegyzet rovatában a beírás: a honvédelmi oktatás követelményeinek eleget tett.

BIZONYITVÁNY szakközépiskolai tanuló részére. Az 1996/97-es tanévben kezdte középiskolai tanulmányait, 1998/99-ben a tizenkettedik osztályba léphetett. Az 1999/2000. tanévbenben érettségi vizsgát, 2000/2001-ben képesítĘ vizsgát tett. (Ebben az évben már csak szakmai tárgyakat oktattak).

154


A bizonyítvány fedĘlapján a koronás kis címer látható.

Bizonyítvány négy évfolyamos gimnáziumi tanulók számára. A bejegyzések szerint a 2004/2005. tanévben fejezte be a tizenkettedik évfolyamot. Érettségi vizsgát tehetett. A tantárgyak évi óraszáma a tantárgyak mellett külön fel van tüntetve.

155


Az érettségi vizsgák történeti áttekintése (1850-2000)

Az érettségi, mint a középiskolai tanulmányok zárása illetve a továbbtanulás feltétele, a XVI. század elejére vezethetĘ vissza. Friedrich Paulsen, valamint Erasmus egyik tanítványa, Oeculumpadius megreformálta az iskolák rendjét. Ennek eredményeként született az az iskolai szabályzat, amelyben már az érettségi csírája megtalálható: „Ha azután Ęk (ti a tanulók) kellĘ gyakorlatra tettek szert mindkét nyelv (a latin és a görög) grammatikában, s elég jártaságot az auktorokban ahhoz, hogy immár haszonnal vizsgázhatnak és beiratkozhatnak az egyetemre.” Gyakoribbá válnak az egyetemi felvételt megelĘzĘ vizsgák a reformáció elterjedésével. Nem elsĘsorban a tudás szempontjából, mivel a hallgatók tanulmányi elĘrehaladásáért a régi egyetem semmiféle felelĘsséget nem vállalt, hanem azért, hogy alapul szolgáljanak a különbözĘ kedvezmények, jótétemények odaítélésénél. Az egyetemi felvételek szabályozása egyre fontosabbá vált, mert az egyetemi felvétel védelmet jelenthetett a fiataloknak a hadsereg toborzó és katonafogdosó altisztjeivel szemben. Ezek az elĘzménynek is szerepet játszottak abban, hogy megszületett II. Frigyes Vilmos király iskolai fĘtanácsosának 1788. december 23-án kelt adiktuma az érettségi vizsgálat bevezetésérĘl. „A nyilvános iskolából távozó minden ifjút elĘzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában, és részletes bizonyítványt kell kapniuk ekként megállapított érettségükrĘl vagy éretlenségükrĘl.” Azok az iskolák ahol az érettségik folytak középiskolák lettek. A jelölt éretlenségét tanúsító bizonyítvány egyáltalán nem zárt el senkit az egyetemi felvételtĘl, csupán az ottani kedvezmények élvezetétĘl. Az iskolai eljárás egységesebbé tétele miatt, Humbolt kezdeményezésére, szabályozzák a szóbeli és az írásbeli érettségi anyagát. 1834-ben lényegesen megnehezítik a vizsgákat. Az írásbeli tárgya: német és latin fogalmazás, görög és francia fordítás és matematika. A szóbeli vizsga tárgyainak számát tízre illetve tizenegyre emelik. A franciák híres érettségije a bakkalaureátus, amit Napóleon vezetett be 1808-ban. Írásbeli feladatok 1830 óta szerepnek a vizsgán. A francia érettségi történetében fontos az 1864-es esztendĘ, mert ekkortól lépett életbe, hogy az érettségi kizárólag a felsĘ négy osztály anyagára épülhetett. 157

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése

Magyarországon az érettségi vizsgálatot az 1850-ben rendeleti úton életbeléptetett Organisationsentwurf, az osztrák császárság közoktatásügyének megreformálásra készített tervezet tette kötelezĘvé. Az Entwurf két paragrafusát érdemes kiemelni. 78.§ A vizsga célja és helye 1. Érettségi vizsgálatot kell tennie annak, aki rendes hallgatóként valamely egyetemet kíván látogatni, teológiai, jogi, orvosi vagy filozófiai tanulmányokat akar folytatni, akár nyilvánosan, akár magántanulóként végezte a gimnáziumot. 2. Minden nyilvános gimnázium köteles minden tanév végén az illetékes iskola tanácsos vezetése alatt érettségi vizsgálatot tartani. 3. Magángimnáziumoknak nincs joguk érettségi vizsgák tartására: tanítványaikat valamely, a vizsga lefolytatására jogosított gimnáziumban kell elĘállítaniok. Hogy azonban a magán gimnázium teljesítményeit helyesen lehessen megítélni, valamennyi érettségizĘnek ugyanabba a gimnáziumba kell vizsgára jelentkeznie. Kivételekhez a tartományi iskolatanács engedélyezésére van szükség. 79.§

A vizsgára bocsátás feltételei 1. Érettségi vizsgára bocsátható minden gimnazista a gimnáziumi tanfolyam utolsó évének végén. E célból két hónappal a tanítás befejezése elĘtt az osztálytanítónál /osztályfĘnöknél/ írásban kell érettségi vizsgára bocsátását kérnie, és mellékelnie kell szüleinek vagy helyettesüknek írásbeli nyilatkozatát arról, hogy kívánják fiúknak az iskolából való távozását. 2. A tantestület ekkor konferencián mérlegeli, olyan-e a jelentkezettek mĦveltségi színvonala, hogy valószínĦleg meg lehet majd adni nekik az érettségi bizonyítványt. Akiknél e tekintetben alapos kétségek mutatkoznak, azoknak a legfelsĘbb osztály tanítójának tanácsolnia kell, hogy álljanak el a vizsgától, és közölni kell ezt a megokolt tanácsot szüleikkel is. A tantestületnek azonban nincs joga ezeket a tanulókat a vizsgáról kizárni. 3. Magántanulóknak, hogy jogot nyerhessenek egyetemi tanulmányok folytatására, valamely gimnáziumban érettségi vizsgának kell magukat alávetniük és ugyanabban az idĘben és ugyanolyan módon kell jelentkezniük, mint a gimnáziumi tanulóknak. A vizsgára bocsátás az Ę esetükben attól függ, hogy az életévüket betöltötték-e. 158


Az Entwurf további szakaszaiban meghatározzák az érettségi tárgyait, az írásbeli és a szóbeli rendjét, a követelményeket, a bizonyítvány kiállításának módját. A legtöbb eljárási szabály egy évszázadon át nem változott lényegesen, sok ma is fennáll. A FüggelékbĘl érdemes egy mai is aktuális kérdést kiemelni: „nem az egyetemnek kellene-e a bebocsátást kérĘ hallgatókat megvizsgálnia”. Akik ezzel nem értettek egyet, azok álláspontjukat azzal támasztották alá:” a gimnáziumok - mind hogy évek során át megismerték a tanulók eddigi teljesítményeit valamennyi tárgyakban - már bizonyos elĘzetes ítéletet visznek a vizsgákra.” Az érettségi, a „matura” a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követĘ záróvizsga. Az „Entwurf” szellemiségében 1851. június 3-án jelent meg az a rendelet, amely bevezeti a gimnáziumi érettségit és kijelölte azt a hét várost, ahol érettségi vizsgát tehettek a végzĘsök. Az 1851-es rendelet így fogalmaz: „Azon tanulók kik jelen 1851-iki iskolaévben valamely középtanodának nyolczadik osztályát vagy az eddig bölcsészeti tanulmányok második évfolyamát Magyarországban, Szerbvajdaságban és Temesi Bánságban bevégzik, rendes hallgatókul se valamely ausztriai korona országbeli egyetemnél vagy nyilvános szakintézetnél (Fakulttatstudium) be nem jegyeztethetnek, se valamely külegyetemet oly foganattal, hogy az ott töltött idĘ törvényszabta tanidejükbe tudassék nem járhatnak, ha eleve magukat érettségi vizsgálat alá nem vetettek, s érettségükrĘl a szakintézetbe átlépésre bizonyítványt nem nyertek.” Az érettségi az egyetemi felvétel alapvetĘ feltétele lett, ráadásul az ösztöndíjakat, szociális juttatásokat is ehhez kötötték. A rendelet azt is meghatározta, hogy a szóbeli és írásbeli vizsgát is kell tenni. Az írásbeli „anyai vagy oktatási nyelvbĘl” és latinból állt. A szóbelin ugyanezen tárgyak mellett hittanból, egy másik nyelvbĘl, görögbĘl, földrajzból és történelembĘl valamint természettanból kellett vizsgázni. Az 1851-es rendeletbĘl az alábbi két gondolatot érdemes megemlíteni: A vizsgálatnak be kell bizonyítani, hogy „az ismeret nem csupán betanult, hanem valóban szellemi tulajdonná is vált” „JövĘ évben az érettségi vizsgálat tárgyai közé a mennyiségtan és természetrajz is fog számítani, s a többi vizsgálati tárgyaknál is aránylag magasabb követeléseknek leend helye, mert ezek jelenleg ily alacsonyra csak azon nagy zavarok tekintetébĘl lettek, melyeket az oktatás 1848 és 1849 években szenvedett”

159


(Az érettségi színvonaláról, az elsajátított tudás milyenségérĘl és menynyiségérĘl folytatott polémia még napjainkban is aktuális. ) Az érettségi vizsgálati utasítás, vizsgaszabályzat általános rendelkezései lényegében 1884-tĘl változatlannak tekinthetĘk (a vizsgálatra jelentkezés módja, lebonyolítás rendje, vizsgabizottságok joga és felelĘssége, az írásbeli vizsgák felügyeletének biztosítása, az érettségi dokumentációkkal kapcsolatos elĘírások). A fentiekre nem térve ki, az alábbi fontosabb dolgokat, eseményeket feltétlenül érdemes mintegy összegzésként kiemelni az alábbi rendeletekbĘl, utasításokból. A magyarországi középiskoláknak az 1883. évi XXX. törvénycikk volt az alaptörvénye. ”Középiskolák alatt ezen törvényben a gimnáziumok és reáliskolák értendĘk.” A törvény rendezte a középiskolák szervezetét, igazgatását, felügyeletét, tanítási rendjét , köztük a érettségi vizsgákét is. A törvény 21.§-26.§- ai az érettségivel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák. 21. § A középiskolákban minden tanév végén nyilvános osztályvizsgálatok tartatnak. A nyolczadik osztályt végzett növendékek az osztályvizsgálaton kívül érettségi vizsgálatot is tesznek. 22. § Az érettségi vizsgálat írásbeli és szóbeli. A vizsgálat utasítását a vallás és közoktatásügyi miniszter az illetĘ felekezeti fĘhatóságnak, továbbá az egyetemek, illetĘleg mĦegyetem tanári karának meghallgatásával állapítja meg. Ezen vizsgálatok nyilvánosan tartandók és róluk a bizonyítványok magyar nyelven adandók ki, de kívánatra fordításban is, akár az illetĘ iskola tannyelvén, akár latin nyelven melléklendĘk. 23. § Az érettségi vizsgálatok a tankerületi fĘigazgató, vagy annak a vallásés közoktatásügyi miniszter által kirendelt helyettese, a felekezeti tanintézetekben pedig az illetékes fĘhatóság által kirendelt férfiak elnöklete alatt, esetleg más bizottsági tagok hozzájárulásával, mindenik nyolczosztályu középiskola tanári testülete által tartatnak. A felekezeti intézet érettségi vizsgálatához a vallás- és közoktatásügyi miniszter kormányképviselĘt rendel ki, mely okból köteles az illetĘ iskolai fĘhatóság az érettségi vizsgálat idejét legalább egy hóval elĘbb a miniszternek bejelenteni. A miniszter által kiküldött kormányképviselĘt semmiféle rendelkezési jog nem illeti; ellenben tartozik felügyelni, hogy a jelen törvény intézkedései és a miniszter által megállapított vizsgálati utasítások megtartassanak. E végbĘl: a) megtekinti az érettségi vizsgálathoz szerkesztett írásbeli dolgozatokat; 160


b) jelen van a szóbeli vizsgálaton, s joga van minden tárgyból minden tanulóhoz kérdéseket intézni; c) részt vesz a vizsgáló testületnek mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgálat eredménye felett tartandó tanácskozásában d) eljárásáról és tapasztalatairól kimerítĘ jelentést tesz a miniszternek. 24. § Ha a kormány képviselĘje a vizsgálat folyama alatt azon meggyĘzĘdésre jutna, hogy a törvény és a kiadott vizsgálati utasítás valamely esetben meg nem tartatott, ez iránti észrevételét a vizsgálat eredménye fölött tartott zártanácskozmány jegyzĘkönyvébe véteti és a miniszternek jelentést tesz. Ez esetben a bizonyítvány kiadása az eset végleges eldöntéséig függĘben tartandó. A miniszter az illetékes iskolai fĘhatóságot az ügy megvizsgálására felhívja. A fĘhatóság a vizsgálatot azonnal teljesíti, és ha azt találja, hogy törvénytelenség vagy szabályellenesség csakugyan történt, az érettségi bizonyítvány kiadását betiltani köteles; ellenkezĘ esetben a bizonyítványt kiadatja, de eljárásáról minden esetben jelentést tesz a miniszternek. 25. § A tanuló rendesen csak azon intézetben teheti le az érettségi vizsgálatot, melyben a nyolczadik osztályt végezte. Más intézetben leteendĘ érettségi vizsgálatra rendkívüli esetekben a vallás- és közoktatásügyi miniszter adhat engedélyt. 26. § A gymnasiumi érettségi vizsgálat általában a fĘiskolákba való felvételre, a reáliskolai érettségi vizsgálat azonban csak a mĦegyetemre és a tudományegyetemek mathematika-természettudományi karára (illetĘleg bölcsészeti karának ezen szakosztályára), s a tanárképzĘ intézet ugyanezen szakosztályára, nemkülönben a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákra való felvételre jogosít. Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, valamely nyilvános fĘgymnasiumban a latin nyelvbĘl, illetĘleg a latin és görög nyelvbĘl vizsgálatra bocsáthatók; akik ekkor a latin nyelvbĘl a vizsgálatot sikerrel kiállják, az egyetemnek orvosi és jogi karába; azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög nyelvbĘl sikerrel kiállják, az egyetemnek bármely karába fölvehetĘk.

161


Az 1883. évi XXX. törvény 22. §-a alapján adta ki a vallás- és közoktatásügyi miniszter 1884-ben az „Érettségi Vizsgálati Utasítás”-t. „Azon tanulók, akik valamely középiskola egész évfolyamát elvégezték és a nyolcadik osztályról valamely nyilvános középiskolától legalább elégséges bizonyítványt mutatnak fel, érettségi vizsgálatot tehetnek. Az érettségi vizsgálat célja, kipuhatolni, vajon a vizsgára jelentkezĘ tanuló bír-e az általános mĦveltség és tárgyismeret azon mértékével, mely tĘle a középiskolai tanterv szerint megkövetelhetĘ, s így az értelmi fejlettség olyan fokán áll-é, minĘ a fĘiskolai tanulmányokra szükséges. A rendes érettségi vizsgálatra való jelentkezés minden tanévben az intézeti igazgatónál április hó 15-ig történik” A vizsgálatra jelentkezés után az igazgató a nyolcadik osztály tanáraival értekezletet tart azon célból, hogy a kétes elĘmenetelĦ tanulóknak az érettségi vizsgálattól való visszalépést javasolja. Az ilyen javaslatot az illetĘ tanulók szüleivel az igazgató mindenkor közölni tartozik. Az értekezlet azonban a vizsgálattól senkit el nem tilthat. Az érettségi vizsgálat két részbĘl áll, úgymint a /írásbeli/, b /szóbeli/ vizsgálatból. Sem az írásbeli, sem a szóbeli vizsgálatok egy tárgyából sem menthetĘ fel senki. Az írásbeli vizsgálatokon a gimnáziumoknál öt, a reáliskoláknál négy dolgozat készítendĘ, úgymint a gimnáziumoknál: a) értekezés magyar nyelven a középiskolai tananyag körébĘl vett valamely tárgyról oly célból, hogy a tanulóknak alapos nyelvtani ismeretei, helyes gondolkodása és gondolatainak írásban való szabatos kifejezése megítélhetĘk legyenek. b) fordítás magyarból németre, c) fordítás magyarból latinra, d) valamely, az iskolában tárgyalt görög íróból egy nem olvasott részlet fordítása görögbĘl magyarra, e) olyan algebrai és geometriai feladatok megfejtése, melyekbĘl a tanulóknak a számolásban való biztonsága is kiderüljön. A reáliskolásoknál: a) magyar nyelvĦ dolgozat, mint a gimnáziumoknál, b) német nyelv és irodalom tananyagának körébĘl vett szabad német dolgozat vagy fordítás magyarból németre, c) fordítás magyarból franciára, d) algebrai és geometriai feladatok megfejtése, mint a gimnáziumoknál, tekintettel a reáliskolai tantervre. 162


Az írásbeli dolgozatokat az illetĘ vizsgáló szaktanár nézi át és javítja ki, az egész dolgozatról rövid, de indokolt ítéletet és megfelelĘ érdemjegyeket ír a dolgozat alá. Az érdemjegyek jelzésére csak jeles, jó, elégséges és elégtelen kifejezések használhatók. Azon tanuló, kinek minden írásbeli dolgozata legalábbis elégséges érdemjegyĦ, szóbelire bocsáttatik. A szóbeli vizsgálat az alábbi tantárgyakból történik a gimnáziumoknál: a) magyar nyelv és irodalom, b) latin nyelv és irodalom, c) Magyarország története, d) matematika /algebra és geometriai, e) fizika. Reáliskoláknál: a) magyar nyelv és irodalom, b) német nyelv és irodalom, c) Magyarország története, d) matematika /algebra és geometria/ e) fizika. A szóbeli érettségi vizsgálatok a középiskolai ifjúság kizárásával nyilvánosan tartatnak. Az érettségi vizsgálatok általános végeredménye következĘleg fejezendĘ ki: a követelményeknek jelesen /vagy jól/ megfelelvén: érett; vagy a követelményeknek megfelelvén: érett vagy a követelményeknek nem felelvén meg: nem érett, és két illetĘleg három hónap múlva javító, vagy egy év múlva ismétlĘ vizsgálatra utasíttatott. Jeles jelzést csak azon tanuló kaphat, kinek végeredményül szolgáló minden érdemjegye jeles, legfeljebb egy jó. Jó jelzést csak azon tanuló, kinek minden tanjegye legalább jó, legföljebb egy elégséges. Az érettségi bizonyítványba felveendĘk az erkölcsi magaviselet az osztálybizonyítványból, továbbá a gimnáziumoknál a vallástan, földrajz, természetrajz, rajzoló geometriai, filozófiai propaedeutika, a reáliskoláknál pedig a vallástan, földrajz, természetrajz, vegytan, mértan és szabadkézi rajz és a filozófiai propaedeutika érdemjegyei is az illetĘ legutóbbi osztálybizonyítványból, de ezen tantárgyak érdemjegyei a jeles vagy jó fokozat megállapítására befolyást nem gyakorolnak.

163


Az elĘbbi érettségi utasítást a vallás- és közoktatási miniszter 1905.december 18-án, a 105.500.sz. alatt kelt rendeletével módosította. „Az algebra és geometria körébĘl vett két feladat megfejtése, amelyekbĘl a tanulónak a számolásban való biztonsága is kiderüljön. Akinek egy dolgozata elégtelen, szóbeli vizsgálatra bocsátandó ugyan, de ebbĘl a tárgyból a szóbeli vizsgálaton behatóbban vizsgálandó. Akinek két dolgozata elégtelen, az bukottnak tekintendĘ. A nyolcadik osztályról nyert bizonyítvány érdemjegyei az érettségi vizsgálat érdemjegyeinek megállapításakor számításba nem vehetĘk. Az érettségi vizsgálat színvonala lehetĘleg emeltessék. A célok érdekében fel kell szabadítani a jelölteket a vizsgálati tárgyak sokaságában rejlĘ felesleges tehertĘl. Az írásbeli dolgozatok száma mindenütt 3-ra csökkenjen. A vizsgálat súlyponti része a szóbeli legyen. „Szóbelin is elégendĘ öt tárgyból vizsgázni. Az 1931. január 10-én kiadott 540-05/22. sz. rendelet, és az 1931. május hó 1-én 540-05/84.sz.kelt rendelet az alábbi kiegészítéseket tartalmazta: A magántanulók állandó lakhelyük illetékes hatósága által kiállított arcképes személyazonossági bizonyítványt tartoztak beadni a vizsgára való jelentkezéskor. Minden iskolatípusnál 3-ra csökkent az írásbeli dolgozatok száma: x Gimnáziumnál és reálgimnáziumnál: magyar- latin- német x Reáliskolánál: magyar-német- francia x Leánygimnáziumnál: magyar – latin - német x Leánylíceumnál: magyar – német - francia (angol vagy olasz) x Leánykollégiumnál: magyar – német - francia (angol vagy olasz) Kerülni kell az olyan tételek kitĦzését, amely a tanulót tárgyi szempontból szokatlan feladat elé állíthatja, vagy amelynek kidolgozása más körülmények között segéd- és forrásmunkák igénybevételét tenné szükségessé. A tanulókat figyelmeztetni kell, hogy a fogalmazványukban vázlatot készítsenek, és hogy a dolgozatuk egy írott ívnél (teljes 4 oldal) többre lehetĘleg ne terjedjen. Magyar nyelvi dolgozat számára két magyar irodalmi tételen kívül még két más tudományágból (történelem, természettudomány stb.) két tételt (tehát összesen négyet) kell javaslatként felterjeszteni. E két tétel közül a tanuló egyet szabadon választhat. 164


Szóbeli érettségi tárgyak a gimnázium, reálgimnázium, leánygimnázium esetében: magyar – latin – történelem – mennyiségtan – fizika. Reáliskoláknál, leánylíceumnál, leánykollégiumnál: magyar – német – történelem – mennyiségtan – fizika. A szóbeli érettségi vizsgálat nyilvános, az összes érettségizĘ tanulók jelen lehetnek, de a középiskolai tanulóifjúság nem. A szóbeli utáni bizottsági értekezleten állapítják meg a magaviseleti osztályzatot, ha azt nem a VIII. osztályos bizonyítványból veszik át. Magaviselet jegyei: példás, jó, szabályszerĦ, kevésbé szabályszerĦ. Tantárgyakból: jeles, jó, elégséges, elégtelen érdemjegyek adhatóak. Általános fokozatok: a követelményeknek kitüntetéssel (vagy jeles, vagy jól) megfelelt; érett; a követelményeknek nem felelt meg. Kitüntetéssel megfelelt lehet az érettségi bizonyítvány, ha a magatartás példás, a középiskolai bizonyítványból az érettségi bizonyítványba felvett minden osztályzat jeles, az érettségin minden tantárgyból jeles érdemjegyet szerzett. Az 1934. évi XI. törvénycikk a középiskolákról III. fejezet, 37.§ „A gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más fĘiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítĘ hatályt a vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményének, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az egyetem és más fĘiskolai tanulmányokra képesítĘ hatály megállapításának részletes szabályait a minisztérium az államfĘ által jóváhagyott rendeletben szabályozza”

Az 1938. évi XIII. törvénycikk a gyakorlati irányú középiskoláról 46.§ és 47. § A gazdasági középiskola négy osztályának sikeres elvégzése után a tanulót abban a gazdasági középiskolában, amelyben a negyedik osztályt elvégezte, kérelmére érettségi vizsgálatra kell bocsátani. Az érettségi vizsgálat írásbeli, szóbeli és az iskola irányának megfelelĘ gyakorlati vizsgából áll. A sikeres érettségi vizsgálatról a tanuló gazdasági középiskolai (mezĘgazdasági vagy ipari vagy, kereskedelmi középiskolai) érettségi bizonyítványt kap. 165


A gazdasági középiskolai érettségi bizonyítvány, mindazokra az állásokra és tisztségekre képesít, amelyek elnyeréséhez az 1883. évi I. törvénycikk vagy más jogszabály értelmében középiskolai érettségi vizsgálat szükséges. Képesít továbbá a gazdasági akadémiákon, úgyszintén más szakfĘiskolákon való továbbtanulásra. Végül a m. kir. József Nádor MĦszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezĘgazdasági és állatorvosi karának mezĘgazdasági osztályán, közgazdaságtudományi karának közgazdasági és kereskedelmi osztályán, valamint gazdasági szaktanárképzĘ intézetében folytatandó tanulmányokra. 65400/1949. (IV. 7.) VKM rendelet a gimnáziumra vonatkozó Érettségi Vizsgálati Utasítás egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában: 1. § A gimnáziumi szóbeli érettségi vizsgálat tételeit az illetékes szaktanár állítja össze, a tanterv lényeges részeinek tekintetbevételével. A tételeket tartalmazó jegyzéket az igazgató az Érettségi Vizsgálati Utasítás 15. §-ában elĘírt többi irattal egy idĘben a vizsgálóbizottság elnökéhez felterjeszti. 2. § (1) A szóbeli érettségi vizsgálat egyes tárgyaiból a kérdéseket az 1.§ban foglaltak szerint összeállított jegyzék tételei közül a vizsgálóbizottság elnöke jelöli ki és adja fel a jelöltnek, az elnök azonban a jegyzékbe foglalt tételeken kívül a tantervi anyagba tartozó más kérdést is adhat. (2) A szaktanár a feleletet irányító, közbevetett kérdések feladásában továbbra is az Érettségi Vizsgálati Utasítás rendelkezései szerint tartozik eljárni. 3. § A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; hatálybalépésével a 28601/1933. VKM rendelettel kiadott Érettségi Vizsgálati Utasítás ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik. 1200-M-15/1949. (XII. 29.) VKM rendelet a gimnáziumi Érettségi Vizsgálati Utasítás írásbeli vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítése tárgyában 1. § A matematika az általános gimnázium mindkét (reális és humánus) tagozatában az írásbeli érettségi vizsgálat tárgya. 2. § A matematika írásbeli vizsgálat az általános gimnázium mindkét tagozatában két feladat kidolgozásából áll. A feladatokat: a) az algebra vagy geometria és 166


b) a fizika tárgykörébĘl kell venni. 3. § (1) Az írásbeli vizsgálat elĘtt a tankerületi fĘigazgatóhoz az algebra vagy a geometria és külön a fizika tárgykörébĘl három-három javaslatba hozott feladatot kell - a többi tárgyak javasolt írásbeli feladataival egy idĘben - felterjeszteni. (2) A javaslatba hozott feladatokat olymódon kell kiválasztani, hogy a két feladat együttesen öt óra idĘ alatt megoldható legyen, körzĘn és két háromszögvonalzón kívül egyéb segédeszköz nem használható. 1015/1952. (V. 18.) MT határozat az egyetemeken és fĘiskolákon felvételi vizsga bevezetésérĘl FelsĘfokú oktatásunk színvonalának emelése egyre növekvĘ követelményeket támaszt a felvételre kerülĘ hallgatókkal szemben. E követelményeknek csak azok a hallgatók felelhetnek meg, akiknek határozott készségük és megfelelĘ elĘkészültségük van az általuk választott egyetemi (fĘiskolai) szaktanulmányok elsajátítására. Biztosítani kell, hogy egyetemeinkre és fĘiskoláinkra a magasabb fokú szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapos ismeretekkel rendelkezĘ hallgatók kerüljenek. Ezért a minisztertanács a következĘket határozza: 1. az 1952/53. tanévtĘl kezdĘdĘen egyetemeinken és fĘiskoláinkon felvételi vizsgát kell bevezetni. 2. Felvételi vizsgát nem kell tenni a középiskolákban kitĦnĘ és jeles érettségi eredményt elért, továbbá a „Rákosi Mátyás” tanulmányi verseny megyei nyerteseiként az országos döntĘfordulóban részt vett tanulóknak, végül azoknak a jelentkezĘknek, akiket a szakérettségire, illetĘleg az esti és levelezĘ tagozatokra elĘkészítĘ tanfolyamok vizsgabizottsága egyetemi (fĘiskolai) tanulmányok folytatására alkalmasaknak talált. 3. A felvételi vizsga követelményeit és módját a közoktatásügyi miniszter, illetĘleg az egyetem vagy fĘiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. Az 1951. évi 14. törvényerejĦ rendelet az általános gimnáziumról IV. fejezet 11. § Az általános gimnázium negyedik osztályának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tesz. 12. § Az érettségi vizsga sikeres letétele után a tanuló érettségi bizonyítványt kap. 167


Az általános gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány az összes egyetemen és fĘiskolán tanulmányok folytatására jogosít. Az 1955. évi 37. törvényerejĦ rendelet az ipari technikumokról IV. fejezet 12. § Az ipari technikum IV. osztályának sikeres elvégzése után a tanuló képesítĘ vizsgát tesz. A képesítĘ vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati részekbĘl áll. 13. § A képesítĘ vizsga sikeres letétele után a tanuló ipari technikusi oklevelet kap. (3 ) Az ipari technikusi oklevél az egyes tagozatok szerint képesít a mĦszaki egyetemek és fĘiskolák megfelelĘ karán illetve tagozatán, a közgazdaságtudományi egyetem ipari szakán, testnevelési fĘiskolán, a katonai mĦszaki akadémiákon, valamint az IparmĦvészeti FĘiskolán folytatandó tanulmányokra. A (3) bekezdésben nem említett egyetemeken illetve egyetemi karokon és fĘiskolákon való továbbtanulás feltételeit az oktatási miniszter, amennyiben az egyetem és fĘiskola más miniszter felügyelete alá tartozik, a felügyeletet gyakorló miniszter az oktatási miniszterrel egyetértésben, külön rendeletben szabályozza. Az 1955. évi 38. törvényerejĦ rendelet a közgazdasági technikumokról 11. § A közgazdasági technikum IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló képesítĘ vizsgát tesz és a képesítĘ vizsga sikeres letétele után közgazdasági technikusi oklevelet kap. A közgazdasági technikumban végzett hallgatók egyetemekre, fĘiskolákra felvételét a technikum felett felügyeletet gyakorló szerv az oktatásügyi miniszterrel, illetĘleg az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszterrel egyetértésben szabályozza. Az 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérĘl 10. § A középfokú oktatás gimnáziumokban, szakközépiskolákban és technikumokban történik. (2) A gimnáziumoknak, szakközépiskoláknak, és technikumoknak négy évfolyama van. 168


13. § A gimnázium utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai minĘsítĘ vizsgát tesz. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsĘfokú intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 15. § A szakközépiskola utolsó évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát és szakmai képesítĘ vizsgát tesz. A szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsĘfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. A mĦvelĘdésügyi miniszter 117/1962. (M.K.6.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi vizsgaszabályzatról. Az érdemjegyek megállapítása: Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következĘk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érettségi bizonyítványba az érettségi vizsga tantárgyain kívül a jelöltnek a gimnáziumi tantervben szereplĘ valamennyi olyan tárgyakból szerzett érdemjegyei is bekerülnek, amely nem tantárgy az érettségi vizsgán. Ha az érettségi bizonyítványban a korábbi négyjegyĦ vagy hétjegyĦ osztályzási rendszerek hatályba lépte idején szerzett érdemjegyeket kell átvenni, azt elĘbb az ötjegyĦ osztályzási rendszere érdemjegyeinek valamelyikére kell átértékelni olymódon, hogy a hétjegyĦ osztályzási rendszer szerint kitĦnĘ (7) és jeles (6) érdemjegynek a jeles (5), a jó (5) érdemjegynek jó (4), a közepes (4) érdemjegynek közepes (3), az elégséges (3) érdemjegynek pedig elégséges (2) érdemjegynek felel meg. Amíg a négyjegyĦ osztályzási rendszer szerint jeles (1) érdemjegy helyett jeles (5), a jó (2) érdemjegy helyett jó (4), az elégséges (3) érdemjegye helyett pedig közepes (3) érdemjegyet kell alkalmazni. A mĦvelĘdésügyi miniszter 186/1963. (M.K.24.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról. A gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat az alábbi változásokat írja elĘ: A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése után a tanulót kérelmére érettségi vizsgára kell bocsátani, ahol a negyedik évfolyamot elvégezte. Az érettségi vizsga tárgyai: 169


Az általános irányú tanterv alapján befejezett tanulmányok esetén: kötelezĘ tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem és matematika. Választhatóan kötelezĘ egy tantárgy az alábbiak közül: orosz nyelv, második idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Szabadon választható, de nem kötelezĘ: legfeljebb két tantárgy a gimnáziumban tanult rendes, vagy rendkívüli tárgyakból. A rendes tantárgyak közül azok választhatók, amelyeket a jelölt legalább két éven át tanult. A jelöltnek az alábbi tantárgyakból kell zárthelyi dolgozatot készítenie: magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, ábrázoló geometria és rajz. Az osztályzatok megállapítása: az egyes tantárgyak osztályzatai a következĘk. Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A jelöltek végleges osztályzatát a szóbeli és gyakorlati vizsgán kapott részosztályzatok, valamint a dolgozatok eredményének egybevetésével tantárgyanként egy jegyben kell megállapítani. A gimnáziumi tanulmányok során tanúsított elĘmenetel az érettségi vizsga osztályzatainak megállapításakor tájékoztatásul szolgálhat. Az érettségi fokozatai: az érettségi általános fokának megállapításakor valamennyi, tehát a kötelezĘ, a választhatóan kötelezĘ és a szabadon választott tantárgyakat kell figyelembe venni. Az érettség általános foka lehet: jelesen megfelelt, jól megfelelt, közepesen megfelelt és megfelelt. Az 1965. évi 24. törvényerejĦ rendelet a középfokú oktatási intézményekrĘl 13. § A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít, és bármely felsĘfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 18. § A szakközépiskola IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló a képzési szaknak megfelelĘ érettségi vizsgát tehet. A sikeresen letett érettségi vizsga általános irányú középiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, továbbá a bizonyítványban feltüntetett szakmai ágazatnak megfelelĘ területen középfokú végzettséget igénylĘ munkák, közgazdasági szakközépiskolai végzettség esetén képesített könyvelĘi, vállalati tervezĘ, vállalati statisztikusi és egyéb ügyviteli munkák végzésére képesít, továbbá valamennyi felsĘfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosít. 170


A mĦvelĘdésügyi miniszter 119/1965. (M.K.7.) M.M. számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról Az érettségi vizsga általános fokának megállapításakor a kötelezĘ és választhatóan kötelezĘ tantárgyakat kell figyelembe venni. Az érettség általános foka lehet jelesen megfelelt, jól megfelelt, közepesen megfelelt, megfelelt. Az érettségi általános fokát a kötelezĘ és válaszhatóan kötelezĘ tantárgyak osztályzatainak átlaga (számtani középarányosa) alapján kell megállapítani: A négy és az öt tantárgyakból álló vizsga esetén egyaránt jelesen megfelelt fokozat 4,7-5 átlagosztályzat jól megfelelt fokozat 3,7-4,6 átlagosztályzat közepesen megfelelt fokozat 2,7-3,6 átlagosztályzat megfelelt fokozat 2–2,6 átlagosztályzat A gimnázium négy évfolyamának sikeres elvégzése általános jellegĦ, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésre képesít. A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnáziumi érettségi bizonyítvány felsĘfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. Az 1973. évi 25. törvényerejĦ rendelet az 1965. évi 24. törvényerejĦ rendelet módosításáról 13. § A gimnázium IV. évfolyamának sikeres elvégzése után a tanuló érettségi vizsgát tehet. A gimnázium IV. osztályának sikeres elvégzésérĘl szóló bizonyítvány általános jellegĦ, középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére képesít. A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány bármely felsĘfokú oktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 14. § A szakközépiskola korszerĦ általános mĦveltséget és szakmai képesítést nyújt, amelynek birtokában alkalmasak a képesítésüknek megfelelĘ munkakör betöltésre, munkakörök betöltésére, továbbá elĘkészíti Ęket- elsĘsorban a szakközépiskola jellegének megfelelĘ- felsĘfokú továbbtanulásra és a technikusi minĘsítés megszerzésre.

171


A mĦvelĘdésügyi miniszter a 180/1973. OM számú valamint a 105/1975. (M.K.2.) OM számú utasítása a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatot módosította Az érettségi vizsga évében felsĘoktatási intézménybe felvételüket kérĘ érettségizĘk az oktatási miniszter által meghatározott tárgyakból - kötelezĘen közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát tesznek. Közös érettségi – felvételi írásbeli vizsgának minĘsül a külföldi ösztöndíjra pályázó gimnáziumi tanulók felvételi vizsgájának írásbeli része is. A közös felvételi- érettségi írásbeli vizsga szabályzásáról külön utasítás intézkedik. Azok az érettségizĘk, akik a gimnázium III. vagy IV. osztályában az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen 1–10. helyezést értek el, az érettségi vizsgán az adott tárgyakból vizsgamentességet élveznek, és jeles minĘsítést kapnak. Az írásbeli dolgozatokat a szaktanár kijavítja, majd a következĘ minĘsítések egyikével látja el: jeles, jó, közepes, elégséges. Az érettségizĘknek az érettségi vizsga egy-egy tantárgyában elért eredményét a jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen fokozatok valamelyikével lehet minĘsíteni. Az 1985. évi I. törvény az oktatásról IV. fejezet 78. § (1) A tanuló a gimnázium utolsó évfolyamának elvégzése után érettségi vizsgát, a gyakorlati tantárgyakból záróvizsgát tehet. (2) A gimnáziumban szerzett érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsĘoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít. 80. § A tanuló a szakközépiskola negyedik évfolyamának sikeres elvégzése után a képzési szaknak megfelelĘ érettségi-képesítĘ vizsgát, illetĘleg érettségi vizsgát, az ötödik évfolyam elvégzése után pedig technikusképesítĘ vagy más szakmai képesítĘ vizsgát tehet. (3) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítĘ bizonyítvány szakmunkás-munkakör, illetĘleg egyéb szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére, a képesítĘ bizonyítvány pedig technikusi, illetĘleg jogszabályban meghatározott más munkakör betöltésére képesít. (4) A szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítĘ bizonyítvány, illetĘleg érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsĘoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosít.

172


Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról Az 1993. szeptember 1-én életbe lépett új közoktatási törvény alapján az érettségi vizsga egyben felvételi vizsgának is minĘsül. 9. § (1) Az alapmĦveltségi vizsga és az érettségi vizsga állami vizsga, melyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat követelményei alapján kell meghatározni. Az alapmĦveltségi vizsga és az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam feladata. A vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - az iskola szervezi. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen nyelven - folyik. A vizsgázó - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - megtekintheti írásbeli dolgozatát, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét. (2) Az alapmĦveltségi vizsga és az érettségi vizsga megszervezésére, lebonyolítására, a vizsgatantárgyak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket az alapmĦveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. (3) A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a vizsgára történĘ jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte - a tizedik évfolyam követelményeinek teljesítése után alapmĦveltségi vizsgát - ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet. (4) A tanulói jogviszony megszĦnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskolában tehetĘ alapmĦveltségi vizsga, illetve az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint érettségi vizsga. Érettségi vizsga tehetĘ a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony megszĦnését követĘen az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott vizsgaközpontban is. Az alapmĦvelt173


ségi vizsgát és az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga idĘpontjában érvényes vizsgakövetelmények szerint kell letenni. (5) Az érettségi vizsgán a tanuló kötelezĘ és választható tantárgyakból ad számot tudásáról. KötelezĘ tantárgyak a következĘk: magyar nyelv és irodalom, történelem, emellett a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevĘk számára anyanyelv és irodalom, továbbá - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - matematika, valamint - a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevĘk kivételével - idegen nyelv. Az érettségi vizsga egyes tantárgyaiból eltérĘ szintĦ követelmények alapján tehetĘ vizsga. (6) Ha a tanuló a vizsgát megkezdte, de nem fejezte be, és a vizsgakövetelmények nem változtak - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -azokból az ismeretekbĘl, amelyekbĘl már számot adott a tudásáról, nem kell újból vizsgáznia. (7) Az alapmĦveltségi vizsga alapján kiállított bizonyítvány az általános mĦveltséget megalapozó ismeretek, készségek, képességek elsajátítását tanúsítja. Az alapmĦveltségi vizsga letételérĘl kiállított bizonyítvány jogszabályban meghatározottak szerint szakmai vizsga letételére, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. (8) Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsĘoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A felsĘoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból milyen szintĦ követelményekre épülĘ vizsgát és vizsgaeredményeket kell teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhetĘ. A felsĘoktatási intézmény a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi. Az érettségi, a „matura” a középiskolai tanulmányok sikeres elvégzését követĘ záróvizsga. Magyarországon 1851. június 3-án vezették be. Az érettségi vizsgák hosszú ideig változatlan formában zajlottak. Az érettségi bizonyítványt, mint a középiskolai tanulmányokat lezáró, továbbtanulásra jogosító dokumentumot az 1015/1952 sz. minisztertanácsi határozat változtatta meg. Az 1952-ben bevezetésre kerülĘ vizsga már nem a felsĘoktatási intézménybe való továbbtanulásra, hanem a felvételi vizsgára történĘ jelentkezés174


re jogosított, vagyis csak sikeres egyetemi felvételi vizsga után kezdhette meg egyetemi tanulmányait a diák. 1993. szeptember 1-jén életbe lépett új közoktatási törvény már jogosított továbbtanulásra, de maguk az intézmények további követelményeket is állíthattak. ÉRETSÉGI BIZONYITVÁNY 1868 Debrecen „Mely alkalommal az egyes tantárgyakban a következĘ elĘmenetelt tanúsított” Vallástanban elegendĘ, Latinnyelvben elegendĘ, Görögnyelvben elegendĘ, Magyarnyelvben elegendĘ, Németnyelvben elegendĘ, Földrajz és történelemben elegendĘ, Természettanban kitĦnĘ, Bölcseleti elĘtanban kitĦnĘ.

Ennél fogva elég érettnek s felsĘbb szaktudományok hallgatására bocsáthatónak ítéltük. Minek hiteléül kiadtuk ezen reformált fĘiskola pecsétjével megerĘsített bizonyítványt. 175


GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1888 „szabályszerĦ erkölcsi magaviseletet tanúsított, az alulirt bizottság elĘtt érettségi vizsgálatot tett, következĘ eredménnyel: A fentiek szerint a szabályszerĦ követelményeknek m e g f e l e l v é n Ęt a fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.”

176


GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1896 BedĘ Miklós Záradék: A fentebbiek szerint a szabályszerĦ követelményeknek jól megfelelvén Ęt a fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. MirĘl neki a székelyudvarhelyi ev. ref. fĘgymnázium pecsétjével és saját aláírásunkkal ellátván a jelen bizonyítványt kiadjuk.

177


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1903 Szájbel Ferenc Az elsĘ érettségi vizsgálatok a beregszászi fĘgimnáziumban 1903-ban voltak.

178


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1916 Jármy István Az 1916. június 10-én, Jármy István nevére kiállított Gimnáziumi érettségi bizonyítvány szerint, a tanuló a nyolcosztályos fĘgimnáziumot jó erkölcsi magaviselettel, jeles eredménnyel elvégezte és ennek értelmében Ęt a tudományegyetemek jogi és orvosi karára és matematika - természettudományi tanulmányaira, valamint a mĦegyetemre, az állatorvosi, a bányászati, erdészeti fĘiskolákra s a gazdasági akadémiára érettnek nyilvánítjuk.

179


FELSė KERESKEDELMI ISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1916 Kiállíttatott a brassói m. kir. állami fĘreáliskolában l916. június 19-én. A jelölt a szabályszerĦ követelményeknek jól megfelelt.

180


GYMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1918 Imre Lajos Záradék: A fentiek szerint a szabályszerĦ követelményeknek jelesen megfelelvén, Ęt a fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. ErrĘl neki a losonczi m. kir. állami fĘgimnázium pecsétjével és saját aláírásainkkal ellátott jelen bizonyítványt kiadjuk.

181


KIEGÉSZÍTė ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1918 Imre Lajos „… kiegészítĘ érettségi vizsgát tett, következĘ eredménnyel: Görög nyelvbĘl és irodalomból jeles. Ezek szerint Ęt a tudományegyetem bármely karának tanulmányaira érettnek nyilvánítjuk. Görög nyelvbĘl azért kellett érettségiznie, mert orvosi fakultásra csak akkor nyerhetett felvételt.

182


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1920 BedĘ Tibor Záradék: A fentiek szerint a szabályszerĦ követelményeknek megfelelvén Ęt a tudományegyetemek jogi és orvosi karára és matematika- természettudományi tanulmányaira, valamint a mĦegyetemre, a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiára érettnek nyilvánítjuk.

183


REÁLGIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1936 A tanuló 1935-ben sikertelen érettségi vizsgát tett Nagyenyeden, ezért 1936-ban a kisvárdai m. kir. állami Bessenyei György Reálgimnáziumban megismételte a vizsgát. Itt megfelelt, és Ęt az 1924. évi XI.tc.16.§-a értelmében az egyetemi és fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánították.

184


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1942 mezĘtúri református gimnázium

185


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1944 sárospataki református gimnázium

186


LEÁNYGIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1948 Furkó Emma „… középiskolai tanulmányait elvégezte s jeles magaviseletet tanúsított. Záradék: A szabályszerĦ követelményeknek jelesen megfelelt, ezért Ęt az 1934.évi XI.tc.38.§-nak (3) bekezdése alapján az egyetemi és fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.”

187


MEZėGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1949 Somorjai László Középiskolai tanulmányait elvégezte s példás magatartást tanúsított. Záradék: A fentiek szerint a szabályszerĦ követelményeknek jól megfelelt, Ęt az 1938.évi XIII.tc.47.§-a értelmében az ott megjelölt felsĘbb tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.

188


ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI (HUMÁNUS TAGOZAT) 1950 Nagy Pál Záradék: A szabályszerĦ követelményeknek közepesen megfelelt,ezért Ęt az 1934.évi XI. tc. 38.§-ának (3) bekezdése alapján az egyetemi és fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. Az érdemjegyeket 7 érdemjeggyel osztályozták.

189


SZAKÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1951 Kovács Imre Záradék: Az fentiek szerint a követelményeknek jelesen megfelelt, a 169.000/1949. V.K.M. számú rendelet értelmében Ęt a tudományegyetem TTK karának biológia–kémia (tanári) karra (szakra) való felvételre jogosultnak nyilvánítjuk.

190


Az 1951 utáni idĘszakból, a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsgákról néhány fontosabb dokumentumot a következĘkben szeretnénk bemutatni

KÖZÉPISKOLAI KÖZGAZDASÁGI OKLEVÉL 1951 Nagy Gábor Középiskolai tanulmányait elvégezte. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium által kiadott (1951. III. 20) dokumentum az állami közgazdasági középiskolában tanult és képesítĘ vizsgát tett tanuló Középiskolai közgazdasági oklevele volt. „A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950. évi 41. sz. törvényerejĦ rendeletének 1.§-a értelmében középiskolai végzettségĦ könyvelĘnek, statisztikusnak és vállalati tervezĘnek, 14.§-a értelmében pedig az ott megjelölt állások betöltésére, illetĘleg felsĘbb tanulmányok folytatására képesítettnek nyilvánítjuk.”- áll az oklevél záradékában.

191


KÖZÉPISKOLAI KÖZGAZDASÁGI OKLEVÉL 1951 Nagy Gábor

192


ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1953 Lázár Mária Záradék: A szabályszerĦ követelményeknek jól megfelelt, ezért Ęt az 1951.évi 14. tvr.12.§- a értelmében az egyetemi és fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk.

193


ÁLTALÁNOS GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1956 Kalóz Piroska Mária A záradék 1961-ig azonos volt, vagyis az 1951. évi 14. tvr.12.§-a értelmében a bizonyítvány felsĘbb tanulmányok folytatására képesített.

194


IPARI TECHNIKUSI OKLEVÉL 1956 Nagy Ilona Záradék: A fentiek szerint a szabályszerĦ követelményeknek megfelelt. Ez a technikusi oklevél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 37. számú törvényerejĦ rendelet 13.§-a szerint építĘipari technikusi munkakör ellátására, illetĘleg a rendeletben külön meghatározott felsĘbb tanulmányok folytatására képesít.

195


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1961 Birkás József

Ezt a bizonyítvány fejlécet 1961-tĘl használták. 196


Az 1965-ben kiállított Gimnáziumi érettségi bizonyítványban két változás is megjelenik: az átlagosztályzatot tizedesjeggyel fejezték ki a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérĘl szóló 1961.évi III.törvény 13.§ (2) bekezdése értelmében általános irányú középfokú iskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére, valamint bármely felsĘfokú oktatási intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosított. (Kalóz József érettségi bizonyítványa.)

197


IPARI TECHNIKUSI OKLEVÉL 1967 Lázár Gyula A szabályszerĦ követelményeknek jól megfelelt. Záradék: Ez a technikusi oklevél a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1955. évi 37. számú törvényerejĦ rendeletének értelmében a vendéglátóipari technikusi munkakör betöltésére és a törvényerejĦ rendeletben, illetĘleg az annak alapján külön meghatározott felsĘbb tanulmányok folytatására képesít.

198


SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 1974 Bari Katalin Záradék: Ez a közgazdasági szakközépiskolai érettségi bizonyítvány az 1965.évi 24. számú törvényerejĦ rendelet 18.§-ának (2) bekezdése szerint középfokú jegyzĘkönyvvezetĘ, gyorsírói, gépírói és külön képesítéshez nem kötött egyéb ügyviteli feladatok ellátására képesít, továbbá felsĘfokú oktatási intézményekbe jelentkezésre jogosít.

199

Az érettségi vizsgák történeti áttekintése $]pUHWWVpJLYL]VJiNW|UWpQHWLiWWHNLQWpVH

SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 6=$..g=e3,6.2/$,e5(776e*,%,=21<Ë79È1< 1974 Kalóz József .DOy]-y]VHI

200


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1975 Bari Sándor Érettségi vizsgát tett magyarból, matematikából, történelembĘl, fizikából. Záradék: Ennek alapján az 1965. évi 24. számú törvényerejĦ rendelet 13-§-ának (2) bekezdése értelmében bármely felsĘfokú oktatási intézménybe jelentkezésre jogosult.

201


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 1977 Nagy Hajnalka Magyar nyelv és irodalom, matematika kötelezĘ érettségi tárgyak mellett a két választható tárgy fizika és biológia.

GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY dolgozók gimnáziuma 1978 Nagy Lajosné

202


SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI- KÉPESÍTė BIZONYÍTVÁNY 1988 Horváth Éva Záradék: Ez a szakközépiskolai érettségi - képesítĘ bizonyítvány az 1985. évi I. törvény 80.§-ának (3) bekezdése szerint bĘrkonfekcióipari szakképesítéshez kötött munkakör betöltésére képesít, továbbá felsĘoktatási intézményekbe való jelentkezésre jogosít.

203


SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉRETTSÉGI BIZONYITVÁNY 2000 Nagy Noémi A bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít és felsĘoktatási intézménybe való továbbtanulásra jogosít. A kötelezĘ érettségi tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika.

204


GIMNÁZIUMI ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 2004 Kövér Lili Záradék: …az 1985. évi I. törvény 78.§-ának (2) bekezdése értelmében, mint középiskolás végzettségĦ felsĘfokú oktatási intézménybe jelentkezésre jogosult. A kötelezĘ érettségi tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és egy választott idegen nyelv.

205


ÉRETTSÉGI BIZONYÍTVÁNY 2005 Kövér Bence Záradék: Az oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 9.§ (8) bekezdése szerint ez az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít és felsĘoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

206


Adalékok az érettségi utáni egyetemi, fĘiskolai felvételi vizsgák történetéhez

Az érettségi vizsga, amely a középiskolai tanulmányok befejezését követi, nem általánosan kötelezĘ, mert csak a felsĘoktatásban továbbtanulók számára fontos jogosítvány. Ez a bizonyítvány a felsĘfokú oktatási intézményeknek ad tájékoztatást a jelölt alkalmasságáról. Az 1868-ban kiadott érettségi bizonyítvány tanúsága szerint, az 1851ben Magyarországon bevezetett érettségi szabályzatnak megfelelĘen, a diák a nyolcadik osztály elvégzése után a tanult tárgyak mindegyikébĘl, szóban és írásban adott számot a tudásáról a jelenlévĘ bizottsági tagok elĘtt. A sikeres szereplés után egyetemi továbbtanulásra alkalmasnak nyilvánították anélkül, hogy külön felvételi vizsgát tett volna. Az 1883-ban kiadott Érettségi Vizsgaszabályzat változást annyiban hozott, hogy akik valamely középiskola egész tanfolyamát elvégezték, és a nyolcadik osztályról valamely nyilvános középiskolától legalább elégséges eredményĦ bizonyítványt mutattak fel, érettségi vizsgálatot tehettek. A rendes érettségi vizsgálatra való jelentkezés minden tanévben a középiskola igazgatójánál történt. Az érettségi vizsgára való jelentkezésnek ez a formája a mai napig is érvényes. Az érettségi bizonyítványban szerepelt egyrészt, hogy a tanuló gimnáziumi tanulmányai során az egyes tantárgyakból milyen elĘmenetelt tanúsított, másrészt az érettségi szabályzatban meghatározott tárgyak írásbeli és szóbeli vizsgáinak értékelése is. Az elsĘ önálló érettségi utasítás szerint 5 szóbeli érettségi tárgy (latin, matematika, fizika, magyar nyelv és történelem) volt. A reáliskolában a latin helyett német nyelv az érettségi tárgy. Az értékelés négyfokozatú rendszerben történt: jeles, jó, elégséges, elégtelen érdemjegyekkel. Az érettségi bizonyítványok az 1970-es évekig egylapos, A/4-es formátumú dokumentumok voltak. Magyarországon az 1851 és 1952 közötti idĘszakban a felsĘoktatási intézményekbe való felvétel feltétele a középiskolai érettségi volt. Az érettségi bizonyítványokat az alábbi záradékkal látták el: „A szabályszerĦ követelményeknek… megfelelt, ezért Ęt az… alapján az egyetemi és fĘiskolai tanulmányokra érettnek nyilvánítjuk. ErrĘl kiadjuk neki a …általános gimnázium pecsétjével és aláírásunkkal ellátott bizonyítványt.” 207

Adalékok az érettségi utáni…

Az 1920 és 1945 közötti idĘkben az egyes törvények szĦkítették, illetve bĘvítették a sikeres érettségi vizsgát tett diákok felvételi vizsga nélküli egyetemre bejutását. SzĦkítésre jó példa az 1920. évi XXV. tc. 1.§-a , amely a zsidó tanulók bejutását korlátozta bizonyos egyetemekre. 1928. évi XIV. tc. az elĘbbi törvényt módosította és szigorította tovább. Az 1926. évi XXIV. tc. 15.§-a szerint a leányközépiskolai érettségi bizonyítvány minden tekintetben egyenértékĦ a fiúközépiskolai érettségivel. Ezzel a lányok számára nyíltak meg egyes tudományegyetemek és fĘiskolák kapui. A középiskoláról szóló 1934. évi XI. tc értelmében a gimnáziumi érettségi bizonyítvány egyetemi és más fĘiskolai tanulmányokra is képesít, ha ezt a képesítĘ hatályt vizsgáló bizottság az érettségi vizsgálaton tanúsított, valamint a tanuló középiskolai tanulmányai folyamán elért tanulmányi eredményeinek, erkölcsi magaviseletének és egyéniségének gondos mérlegelése alapján külön megállapította. Az 1946. évi XXII. törvény a nĘknek valamennyi felsĘoktatási intézménybe való felvételét lehetĘvé tette. Az 1946/47. tanévre felvehetĘ hallgatók létszámát az egyetemek és a fĘiskolák állapíthatták meg, s azt a minisztérium hagyta jóvá. Karonként felvételi bizottságok alakultak, amelyek szóbeli vagy írásbeli vizsgát is tarthattak. A hallgatói létszám alakulását ezekben az években lényegében a továbbtanulni akarók száma befolyásolta, határozta meg. Az 1948. július 16-án hozott kormányrendelet az egyetemi-fĘiskolai hallgatók társadalmi összetételének módosítását, a „káderképzést” szolgálta. E rendelet értelmében a felvehetĘ hallgatók létszámát a VKM állapította meg, a hallgatókat a jelentkezĘk közül az erre a célra alakított vizsgabizottság választotta ki: „a szükséghez képest felvételi vizsga tartható, amelyen a felvételre jelentkezĘk általános mĦveltségi fokáról, demokratikus magatartásáról és a folytatni kívánt tanulmányokra való alkalmasságáról kell meggyĘzĘdni.” Szakmai jellegĦ felvételi vizsga nem volt. A felvételiknél bevezették a hallgatók származás szerinti kategorizálását. Radikális lépés volt a szakérettségi rendszerének 1948-ban történt bevezetése, amely hét év alatt közel 20.000 munkás - és parasztszármazású fiatalt juttatott be a felsĘoktatásba. Ezek a tanfolyamok kezdetben egyévesek voltak, majd 1952-tĘl két évre emelkedett a képzés ideje. Ez a rendszer 1955ben megszĦnt, mivel az így bejutott hallgatók nehezen vagy egyáltalán nem tudtak megfelelni a felsĘoktatás követelményeinek.

208


Egyetemi „Felvételi lap” 1950

Az egyetemeken és fĘiskolákon a felvételi vizsga bevezetése a 1015/1952.(V. 18) MT határozata alapján történt. 209


A határozat indoklása szerint: „a felsĘfokú oktatás színvonalának emelése egyre növekvĘ követelményeket támaszt a felvételre kerülĘ hallgatókkal szemben. E követelményeknek csak azok a hallgatók felelhetnek meg, akiknek határozott készségük és megfelelĘ elĘképzettségük van az általuk választott egyetemi (fĘiskolai) szaktudományok elsajátításához. Ezen célok érdekében az 1952/53. tanévtĘl kezdĘdĘen az egyetemeken és fĘiskolákon felvételi vizsgát kell bevezetni.” A felvételi vizsga követelményeit és módját a közoktatási miniszter, illetĘleg az egyetem vagy fĘiskola felett felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg. Az érettségi ettĘl kezdve csak a felsĘoktatási intézménybe való jelentkezésre jogosított, egyre inkább a középiskolai tanulmányok záróvizsgája lett. Az egyetemi és fĘiskolai felvételeket a 1/1954.(V. 5) oktatásügyi miniszteri rendelet szabályozta. A rendelet szerint a jelentkezĘknek az egyetem, illetĘleg a fĘiskola által megjelölt idĘpontban felvételi vizsgán kell megjelenniük. A felvételi vizsga alól felmentés kaptak azok a jelentkezĘk, akik a középiskola utolsó két osztályában legalább jeles tanulmányi eredményt értek el és az érettségi bizonyítványuk kitĦnĘ lett. A felvételi vizsgatárgyak száma kettĘ, egyes szakokon kivételesen legfeljebb három lehetett. A felvételi vizsga tárgyait és azok anyagát, az egyetemek és fĘiskolák felett felügyeletet gyakorló miniszterek az oktatásügyi miniszterrel egyetértésben határozták meg. A felvételi vizsga anyaga a középiskolai tananyagon nem terjedhetett túl. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részbĘl állt. A felvételi vizsgák vizsgabizottság elĘtt folytak. A vizsgán azt kellett megállapítani, hogy a jelentkezĘk rendelkeznek-e a továbbtanuláshoz szükséges képességgel, megfelelĘ tárgyi ismeretekkel. A vizsga alapján a vizsgabizottság javaslatot tett a felvételre. Ezt a rendeletet az 1/1955.(II. 26.) OM rendelet akképpen módosította, hogy az egyetemi, fĘiskolai jelentkezést csak akkor fogadják el, ha a jelentkezĘt az iskoláztatási bizottság, illetĘleg az üzem vagy a hivatal vezetĘje továbbtanulásra javasolta. EttĘl kezdve tehát a jelentkezĘ rendszerhez való lojalitását, erkölcsi magatartását is figyelembe vették. A 3/1963.(V. 19.) MM azt mondta ki, hogy felsĘoktatási intézmény hallgatójául származására való tekintet nélkül – a népgazdaság szakember szükségletéhez igazodó felvételi létszámkereten belül- az a jelentkezĘ vehetĘ fel, akinek rátermettsége, tehetsége, felkészültsége és magatartása a felvételi követelményeknek megfelel. A felvételi kérelmet az iskola, illetĘleg a munkáltató köteles volt véleményezni, az illetékes felsĘoktatási intézményhez továbbítani és a felsĘoktatási intézménnyel közölt véleményérĘl a jelentkezĘt írásban értesíteni. 210


A felvételi vizsga szóbeli és írásbeli vagy gyakorlati részbĘl állt. A felvételi vizsgán a jelentkezĘ felkészültségét a képzés szempontjából alapvetĘen fontos két vagy három tantárgyból vizsgálták. A felvételi tárgyakat karonként, illetĘleg szakonként utasítás állapította meg. A felvételi vizsgán az egyes tárgyakból támasztott követelmények a gimnáziumban oktatott tananyagon túl nem terjedhettek. A jelentkezĘk összes pontszámának megállapításnál a felvételi vizsga tárgyaiból a középiskolai tanulmányok során elért eredményt, és az érettségi (képesítĘ) eredményét is figyelembe vették. Két felvételi tárgy esetén az összes pontszám 20 volt. Az iskolából maximum l0 pont hozható, a felvételi vizsgán szintén maximum 10 pont szerezhetĘ. Ez volt az un. 20 pontos rendszer, amely 1982-ig volt érvényben. A felvételi bizottság- a vizsgabizottságok javaslata alapján- a jelentkezĘket- a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével- a felvételi vizsgán elért összpontszámuk sorrendjében köteles felvenni. Amennyiben a felvételi vizsgán megfeleltek, sorrendre tekintet nélkül, fel kellett venni: a munkásmozgalom mártírjainak gyermekeit, elsĘbbségben kell részesíteni a termelésben dolgozó fizikai munkások és parasztok gyermekeit. Azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet gyakorlati munkában töltenek, sorkatonai szolgálatot teljesített fiatalokat, a leszerelésüket követĘ két éven belül. A felsĘoltatási intézmények férfi hallgatóira is vonatkozott a Honvédelmi Törvény 38.§-a, amelynek értelmében 18 hónapos sorkatonai szolgálatra kötelezettek. A négyéves és annál hosszabb képzési idejĦ felsĘoktatási intézmények hallgatói- az Orvostudományi- és Állatorvostudományi egyetemek kivételével - megosztva tölthetik le sorkatonai szolgálatukat. Az oktatásügy és a honvédelem érdekeinek figyelembevételével, az egyes egyetemekre és fĘiskolákra jelentkezĘ pályázók dönthetnek, hogy a sorkatonai szolgálatukat két lehetĘség közül hogyan kívánják letölteni: a) a katonai szolgálatot az egyetemre és fĘiskolára felvett hallgatók a tanulmányok befejezése után kezdik, és folyamatosan töltik le, b) katonai szolgálatot megosztva – egy évet a tanulmányok megkezdése elĘtt, hat hónapot a tanulmányaik befejezése után töltenek le. A tanulmányok befejezésétĘl függetlenül a katonai szolgálatot 28 éves koron belül kell megkezdeni. Azon hallgatók, akik bármilyen ok miatt tanulmányaikat 28 éves korukban nem fejezték be, katonai szolgálatra alkalmasak, de azt még nem teljesítették, a tanulmányokat 28 éves korban félbeszakítva- a végzett orvosokhoz hasonlóan – egy év sorkatonai szolgálatra vonulnak be.

211


Az orvos- és állatorvostudományi egyetemre 22 éves vagy annál idĘsebb korban felvett, ill. más felsĘoktatási intézménybĘl ezekre átvett, katonai szolgálatra alkalmas, de azt még nem teljesített fiatalok, a tanulmányok megkezdése elĘtt- egyetemi elĘfelvételisként- egy év sorkatonai szolgálatot teljesítenek. A tanulmányaik sikeres befejezése esetén a honvédelmi minisztérium ezzel a sorkatonai szolgálatot letöltöttnek tekinti. A 3/1968 (V. 26) MM rendelet a pontozási rendszert a következĘképpen változtatta meg: a pontszámot a nappali tagozatra jelentkezĘknél a felvételi vizsga osztályzataiból, valamint a felvételi vizsgatárgyakból a középiskola II.-III.-IV. osztályában elért átlageredményébĘl alakították ki. (Ez azt jelentette, hogy a tanulmányi átlagok számítottak, az érettségi eredményét nem vették figyelembe a felvételi során). Az összpontszám kiszámítása a 20 pontos rendszer szerint történt. A felvételi bizottság a jelentkezĘket- a megadott felvételi keretszámok figyelembevételével – a megfelelĘ pontszámot elért jelentkezĘk közül vehette fel. A felvételi keretszámon belül továbbra is érvényes, hogy egyes felvételizĘk elĘnyt élveznek a többiekkel szemben, a fent ismertetett szempontok alapján. 1974-ben, a Gimnáziumi Érettségi Vizsgaszabályzat bevezetése eredményeként , a kötelezĘ érettségi vizsgatárgyak száma kettĘre csökkent (a magyar és a matematika kötelezĘ maradt, míg a többi tárgy szabadon választható). Megszüntették a kötelezĘ történelem érettségit. Bevezették a kötelezĘ érettségi írásbeli vizsgát matematikából, megszĦnt az érettségi minĘsítésének használata: kitĦnĘ, jeles stb. Ezzel párhuzamosan háromfokozatú lett az érettségi értékelése: dicséretesen megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. Egy év után ezen a rendszeren is változtattak és visszaállt az ötfokozatú értékelési skála használata. 1980-tól ismét szóbeli érettségi tárgy a történelem. Az 1982/83. tanévtĘl lépett életbe az új Gimnáziumi és Szakközépiskolai Vizsgaszabályzat. Az érettségi vizsga 1982-ben, a közös érettségi- felvételi vizsgák bevezetésével változott. Az írásbeli vizsga bizonyos tárgyakból egyszerre volt érettségi és felvételi a felsĘoktatásba jelentkezĘk számára. A javítókulcs ennek megfelelĘen kettĘs mércét alkalmazott, más pontszám, illetve osztályzat volt a felsĘoktatásba jelentkezĘk számára és más a középiskolában. A dolgozat másolatban visszakerült a középiskolába, ahol a szóbeli vizsgával együtt adta az érettségi érdemjegyét az adott tantárgyból. A közös érettségi felvételi írásbeli bevezetése fokozatosan történt meg. Kezdetben még a tanuló választhatott, hogy közös felvételit akar-e írni vagy sem. KésĘbb ezt a közös felvételi írásbeli rendszert kiterjesztették több tárgyra is, és kötelezĘ érvényĦvé vált.

212


Az új érettségi szabályzat értelmében a kötelezĘ érettségi vizsgatárgyak száma 5 lett. Bevezetésre került a közös érettségi- felvételi írásbeli rendszer, és ennek megfelelĘen új felvételi pontszámítás, a 120 pontos általános értékelési rendszer. Eszerint 60 pont szerezhetĘ a középiskolai tárgyakból, és 60 pont a felvételi vizsgán. A felvételi vizsgán- 15 fokozatú pontozási rendszert alkalmazva- az elégtelen minĘsítést 0-nak véve, tantárgyakként külön- külön pontozzák az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket., majd a négy vizsga pontszámait összeadják. Az így kapott eredményt nevezik a felvételi vizsga pontszámának. A felvételi vizsga pontszámaihoz hozzá kellett adni a középiskolai eredmények alapján számított, un. hozott pontokat. Mind a szerzett, mind a hozott pontok lehetséges legmagasabb értéke 60, az összpontszám maximális esetben 120 lehetett. Az összpontszám meghatározott esetekben úgy is képezhetĘ, hogy a középiskolai eredményeket nem veszik figyelembe, hanem a felvételi vizsgán kapott pontokat kétszeresen számítják. A legmagasabb pontszám ebben az esetben is 120 lehetett A középiskolai eredmények alapján elérhetĘ, ún. hozott pontszámot a következĘk szerint kell kiszámítani: A gimnáziumokból jelentkezĘk esetében a III. és a IV. osztályban szerzett, a felsorolt tantárgyak év végi érdemjegyeinek összege adja a középiskolából hozott pontokat valamennyi felsĘoktatási intézményben: 1. Magyar nyelv és irodalom (ez minden évben két-két jegyet jelent, ezért ezek átlagát kell számítani) 2. Matematika 3. Történelem 4. Idegen nyelv (a tanuló választása szerint) 5. Fizika, biológia, vagy kémia, vagy földrajz, vagy a másik idegen nyelv Az 1990. évi XXIII. törvényben már nem szerepel a megállapított keretszám, és a felvételek speciális feltételeinek megállapítása sem. Ez azt is jelenti, hogy azt a jelentkezĘt, aki a megállapított követelményszintet (felvételi ponthatárt) elérte az adott intézményben, azt a megjelölt karra és szakra fel kellett venni. A fenti felvételi pontszámítást 2004-ig alkalmazták. 2005-tĘl kezdve az egyetemi felvételi eljárás alapvetĘen megváltozott a középszintĦ és az emeltszintĦ érettségi vizsgák bevezetésével. A felvételre jelentkezĘk az érettségi vizsgákon elért pontszámokkal kérhetik felvételüket az egyes felsĘoktatási intézményekbe.

213


2005-tĘl a felsĘoktatási alapképzésben a felvételi vizsga szerepét a kétszintĦ érettségi vizsga vette át. A felvételi pontok a középiskolai eredményeken alapuló, maximum 60 hozott, a szakcsoportonként megjelölt érettségi vizsga/vizsgák százalékos eredményeibĘl átszámolt (max. 60 szerzett), valamint maximum 24 többletpontból állnak össze.

214


Tanulmányi értesítĘkben, bizonyítványokban használt érdemjegyek

Az osztályzás rövid története Az iskolai osztályzás hagyományai egészen a XVII. századig nyúlnak vissza. A tanulók értékelése szavakkal történt. Szorgalmuk lehetett ernyedetlen, kellĘ vagy hanyatló, erkölcsi magaviseletük dicséretes vagy példás, törvényes, illetve nem törvényes, figyelmük pedig feszült, kellĘ vagy változó. Az iskolában rendet és szigorú fegyelmet követeltek. A büntetés fokozatai a következĘk voltak: a. komoly hangon való megszólítás, b. négyszemközt való megszólítás, c. négyszemközt való megszégyenítés, d. az iskolában való megszégyenítés, e. beírás az osztálykönyvbe, f.

kiállítás a padban,

g. igazgatói megrovás, h. testi fenyítés a segéd által, i.

kizárás az iskolából

A társadalmi különbségek megnyilvánultak az iskolai rendszerben és osztályzatokban is, mivel jobbágyszármazású tanulók csak akkor léphettek magasabb osztályba, ha kitĦnĘ minĘsítést értek el. Polgári családból származó ifjak kitĦnĘ vagy I. rendĦség esetén folytathatták tanulmányaikat. Nemesi származású tanulóknál egy kikötés volt csupán, ha III. rendĦek lettek osztályt kellett ismételniük.

215

Tanulmányi értesítĘkben…

„Az I. Ratio Educationis az elsĘ hivatalos tanügyi dokumentum, amelyben feladatként szerepel a tanuló minĘsítése, rangsorolása.

A II. Ratio Educationis részletesen tárgyalja hogyan kell a tanulókat minĘsíteni, amelynek az alapját az emlékezĘtehetség jelenti. Az osztályozást csak az 1840-es évektĘl használják. Tantárgyakként a tanulókat 4 fokozatú osztályzati skála alapján értékelték: elégséges, jó, jeles, kitĦnĘ. Az összteljesítmény alapján pedig osztályokba sorolták a tanulókat, a kitĦnök, az I. II. III. rendĦek közé. A III. rendĦek felsĘbb osztályba nem léphettek, ismétlésre kötelezték Ęket. A tanulókat teljesítményük alapján, osztályon belül is rangsorolták, illetve iskolai teljesítményüket az is mutatta, hogy hányadik padsorban ültek. Aki a legelsĘ padban ült, az volt a jeles, az eminens tanuló, következĘ csoport neve elsĘ rend volt (prima classis). A náluk gyengébbek alkották a második rendet (secunda classis), a rossz tanulók pedig a harmadik rendbe (classis tertia) tartoztak. Az 1822-ben kiállított oskolai bizonyság szerint „Danner Jakab 8 esztendĘs német ajkú, apja budai, 1822-ben a II. osztályt egész esztendĘben szorgalmatosan járta és elsĘ fél esztendĘben: a többi tárgyakban 76 tanuló társa közül, 15 jeles után, 38 elsĘ rendĦek között a 19ik helyet érdemelt. 216


A második fél esztendĘben, a többi tárgyakban 60 tanuló társa közül, 13 jeles után, 32 elsĘ rendĦ között kilencedik helyet nyert, a magyar nyelv: kezdĘ, erkölcsben elsĘ rendĦ” Tudósítvány a gyĘri FĘ-Gymnáziumról 1859/60 tanévrĘl

217


Érdemszerinti sorozat 1859/60 második félében

Az osztályzások történetében alapvetĘ változást hozott a magyar királyi Helytartótanács 1863. évi február hó 17-én kelt 10097 sz. rendelete.

218


A rendelet meghatározta a tanjegyek fokozataira használt kifejezéseket és ezzel egységesítette azok alkalmazását:

Az általános sorozat (Az általános tanulmányi elĘmenetel jelzése) 1. KitĦnĘ, ha t.i. a tanuló minden kötelezĘ tantárgyban kitĦnĘ, vagy ha a tárgyak nagyobb részében kitĦnĘ, a többiekben jeles. 2. Jeles, ha a kötelezĘ tárgyak nagyobb részében jeles, a többiekben kitĦnĘ, vagy ha minden tárgyban jó és elégséges. 3. ElsĘrendĦ, ha a két kötelezĘ tantárgyban jó, a többiekben jeles és kitĦnĘ, vagy ha minden tárgyban jó és elégséges. 219


4. MásodrendĦ, ha csak egy tanulmányban is elégtelen, 5. HarmadrendĦ, ha csak egy tárgyban is rossz érdemjegyet nyert. „MegjegyzendĘ, miszerint az erkölcsi viselet az általános sorozatra külön, egyéb hatással nem bír, mint hogy olyan tanuló, ki az erkölcsi viseletbĘl kevésbé törvényszerĦ, vagy nem törvényszerĦ jelzést nyert, a kitĦnĘk vagy jelesek közé nem soroztathatik.” Az átlagosztályzat bonyolult mĦvelettel volt kiszámítható. Figyelembe kellett venni az egyes tantárgyakból való elĘmenetelt és az általános sorozatban megfogalmazott feltételeket is. A számszerinti sorozat alapjául a IV. pont alatt fokozatos rendben egymás után következĘ tanjegyek minĘsége és száma szolgált. A tanulók között, aki legjobb vagy aránylag jobb érdemjegyek közül a legtöbbet mutat föl, az szám szerint az elsĘ, aki kevesebbet szerzett magának az a második, aki még kevesebbet, az a harmadik és így tovább. Azon esetben, ha két vagy több tanuló a kötelezĘ egyes tanulmányokból nyert érdemjegyekre nézve egyenlĘnek mutatkoznék, az intézet – igazgató és az illetĘ osztálybéli tanárok fogják egyiknek a másik fölötti elsĘbbségét meghatározni, tekintettel a kérdéses tanulónak egyéb, jelesül erkölcsi viseletét, figyelmét, szorgalmát vagy a rendkívüli tanulmányokban tett elĘmenetelét jelzĘ érdemjegyére és más méltányolandó tulajdonaira” fogalmaz a rendelet.

220


A fentebbi rendeletben megfogalmazott elvekre példa az alábbi táblázat: 1

Erkölcsi viselet

2 3

Fegyelem Szorgalom

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Hittan Latin Görög Magyar Német Tóth Ruthén Szerb Román Földrajz Történelem Mennyiségtan Természetrajz Természettan Bölcselet Helyzetszám Ált. sorozat Erkölcsi viselet

A tanuló nem törvényszerĦ szórakozott csekély

B tanuló törvényszerĦ

C tanuló példás

D tanuló dicséretes

változó hanyatló

kellĘ kellĘ

elégséges elégtelen rossz jó elégséges

jó elégséges elégséges elégséges dto

feszült ernyedetlen kitĦnĘ kitĦnĘ kitĦnĘ kitĦnĘ jeles jeles

jó elégséges elégséges elégséges elégséges jeles

jó

elégtelen elégtelen elégtelen elégtelen rossz 34 III. r eminentia példás dicséretes

Fegyelem

feszült

Szorgalom

ernyedetlen

Ált. elĘmenetel tk:=tantárgyak

kitĦnĘ A tárgyak nagyobb részében kitünĘ, a többi jeles

elégséges elégséges elégséges elégséges elégtelen 30 II. r I. classis törvényszerĦ; kevésbé törvényszerĦ kellĘ változó kellĘ hanyatló jeles Csak 1 tárgyban jó, a többiben jobb, vagy a köt. tk nagyobb részében jeles, a többiben kitĦnĘ

kitĦnĘ kitĦnĘ kitĦnĘ jeles kitĦnĘ 1 kitĦnĘ II. classis nem törvényszerĦ szórakozott csekély elsĘrendĦ Csak 2 köt tárgyban jó, a többi jobb vagy mindben jó és 1 elégséges

elégséges elégséges jó elégséges jó 16 Ir III. classis

semmi másodrendĦ Ha van elégtelen jegye (de nincs rossz jegye)

Az 1876/77-es tanévtĘl négyre csökkent a középiskolákban az érdemjegyek száma. A polgári iskolákban önálló rendelkezés elsĘ ízben 1876-ban 221


szabályozta az osztályozás elvi követelményeit és gyakorlatát. A tantárgyaknál öt fokozat létezett: dicséretes, jeles, jó, elégséges, elégtelen. Erkölcsi magaviselet értékelésénél három fokozatot használtak: dicséretes, jó, tĦrhetĘ. Szorgalomnál négy fokozat: ernyedetlen dicséretes, változó, hanyag. Az 1895-ban kibocsátott Szabályzat egységesen öt fokozatot vezetett be a tanulmányi elĘmenetel, a magaviselet, a szorgalom, az írásbeli dolgozat alakjának osztályozásánál. A HódmezĘvásárhelyi községi felsĘbb népiskolák értesítĘje az 1881/82. tanévben az alábbi jegyekkel osztályozott: ElĘmenetel: 1=kitĦnĘ, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Magaviselet: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tĦrhetĘ Szorgalom: 1=ernyedetlen, 2=dicséretes, 3=változó, 4=hanyag I.r:= elsĘ rendĦ, II.r.=másodrendĦ

A budapesti M. Kir. Állami FelsĘbb Leányiskola Bizonyítványában az 1897/98-ik tanévben használt érdemjegyek fokozata: 222


A magaviselet jelzésére: 1=jó, 2=kielégítĘ, 3=nem szabályszerĦ A szorgalom jelzésére: 1=nagy, 2=kitartó, 3=kielégítĘ, 4=hanyatló, 5= csekély, 6=semmi. Az elĘmenetel jelzése: 1=kitĦnĘ, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen Az írásbeli dolgozatok külsĘ alakjának értékelése 1880-as évektĘl szerepelt. 223


A Homonnai Államilag Segélyezett Polgári és FelsĘ Kereskedelmi Iskola ÉrtesítĘjében, ami az 1898/99-es tanévrĘl ad tájékoztatást, a tanulók osztályzatairól a következĘket tudhatjuk meg:

A tanulmányi elĘmenetelre használt érdemjegyek, kifejezések nem változtak. A magaviselet értékelése változott: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tĦrhetĘ, 4=szabálytalan, 5=rossz A szorgalom értékelése: 1=kitartó, 2=kellĘ, 3=változó, 4=hanyatló, 5=csekély 224


Az írásbeli dolgozatok külsĘ alakja: 1=csinos, 2=tiszta, 3=rendes, 4=tĦrhetĘ, 5=rendetlen

Az egylapos bizonyítványoknál általában a hátoldalon voltak az osztályozással kapcsolatos tájékoztatók, az érdemjegyek fokozatai. ElĘmenetel: jeles (1), jó (2), elégséges (3), elégtelen (4) Magaviselet: jó, szabályszerĦ, kevésbé szabályszerĦ, rossz Szorgalom: dicséretes, kellĘ, változó, csekély, Írásbeli dolgozatok külsĘ alakja: csinos, rendes, tĦrhetĘ, rendetlen. 225


Gimnáziumi Tanulmányi ÉrtesítĘ 1922

226


Polgári iskolai tanulmányi értesítĘ 1936

Polgári iskolai tanulmányi értesítĘ 1943

227


Iparos tanonciskola ÉrtesítĘje az 1939/40-es tanévbĘl: Magaviselet: példás, jó, megfelelĘ, kevésbé megfelelĘ Szorgalom: dicséretes, változó, hanyatló, hanyag ElĘmenetel: jeles, jó, elégséges, elégtelen Technológiai gyakorlat: igen szorgalmas, szorgalmas, elég szorgalmas, hanyag

A többoldalas elemi népiskolai ÉrtesítĘ Könyvecskék 1901 - 1948-ig voltak forgalomban. A tanulók munkáját a közel negyven év alatt a következĘképpen értékelték: Erkölcsi magaviselet jelzésére szolgál: 1=dicséretes, 2=jó, 3=tĦrhetĘ Magaviseletre használták még: 1=példás, 2=jó, 3=szabályszerĦ, 4=kevésbé szabályszerĦ, 5=rossz. Szorgalomra használt kifejezések: 1=kitartó, 2=kellĘ, 3=változó 4=hanyatló, lehetett a szorgalom dicséretes, változó, hanyag, de értékelték: ernyedetlen, dicséretes, változó, hanyag bejegyzéssel is. Többször is elĘfordult, hogy a szorgalom értékelése a magaviseletre, a tantárgyakra adott osztályzattal történt: kitĦnĘ (1), jeles (2), jó (3), elégséges (4), elégtelen (5). A tantárgyakra, elĘmenetelre adott jegyek: 1=kitĦnĘ, 2=jeles, 3=jó, 4=elégséges, 5=elégtelen. 228


Az írásbeli dolgozatokra az alábbi jegyeket adták: 1=tiszta, 2=rendes, 3=tĦrhetĘ, 4=rendetlen. Az 1945/46. tanévtĘl az általános iskola 5. osztályába, a polgári iskola és a gimnázium elsĘ osztályába járó tanulók egységes osztályzását a VKM 82.893/1945. sz rendelete szabályozta. „Az általános iskola 5. osztályában, függetlenül attól, hogy ezek az osztályok a népiskola, polgári iskola vagy a gimnázium keretében mĦködtek, a tanulókat átmenetileg a polgári iskolai rendtartás 101.§ szerint négy érdemjeggyel kell osztályozni” Gimnáziumi tanuló tanulmányi értesítĘje 1946

229


Tanulmányi ÉrtesítĘ Református Általános Iskolai (népiskolai) tanuló részére 1947

Az osztályzások történetében feltétlenül utalni kell arra, hogy csak az 1948/49-es és az 1949/50-es tanévben alkalmazták a hétjegyĦ osztályzatot az alsófokú és a középfokú oktatásban.

230


Ipari gimnáziumi tanuló tanulmányi értesítĘ 1949

231


Általános iskolai (népiskolai) Tanulmányi ÉrtesítĘ 1949-50

232


Az1950/51-es tanévtĘl kezdve az osztályzásnál használt jegyek megváltoztak. A legjobb eredményt az 5-ös szám jelezte, a legrosszabbat az 1-es szám. A használt osztályzatok változásait az alábbiakban közreadott képekkel szemléltetjük.

1949-tĘl a magaviselet helyett a magatartás szerepel és az írásbeli dolgozatok külsĘ alakját nem osztályozzák.

233


Az általános iskola V-VIII. osztályába járt diák tanulmányi értesítĘje 1954/55. és 1956/57.

Tanulmányi értesítĘ általános iskolai tanuló részére az 1953/54–1956/57-es tanévekben

234


Az általános gimnázium bizonyítványa 1955

Tanulmányi ÉrtesítĘ Gimnáziumok számára 1961

235


Általános iskolai bizonyítvány 1964

Gimnáziumi bizonyítvány 1984

236


Általános iskolai BIZONYITVÁNY 1999

Gimnáziumi bizonyítvány 2000-2004

237


A 15/1986. (VIII.20.) MM rendelet értelmében a tanulók teljesítményének értékelése az alábbi paragrafusok szerint történik: 30.§ (1). A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján a tanítási órákon és a gyakorlati oktatásban végzett szóbeli és írásbeli munka, illetĘleg gyakorlati tevékenység figyelembe vételével tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és tanév végén pedig osztályzattal kell értékelni. (2). Az évközi érdemjegyek, a félévi és a tanév végi osztályzatok a következĘk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). (3). A tanuló osztályzatait, évközi teljesítménye és érdemjegyei, illetĘleg a rendeletben meghatározott esetekben osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, a szakmunkásképzĘ iskolákban ezek mellett beszámoltató vizsga, továbbá javító vizsga alapján kell megállapítani. (4). Ha a tantárgyra vonatkozó tantervi elĘírás másként nem rendelkezik, valamennyi tantárgyat osztályozni kell. (5). Ha a tantárgy oktatása félévkor fejezĘdik be, az osztályzatot az év végi bizonyítványban kell feltüntetni. (6). A magatartás minĘsítésének fokozatai a következĘk: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2). (7). A tanuló fegyelmi büntetését a magatartás értékelésénél csak abban a tanévben lehet figyelembe venni, amelyben a határozat jogerĘre emelkedett. (8). A szorgalom minĘsítésének fokozatai a következĘk: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). 31.§ (l). A tanuló tantárgyi értékelésérĘl, érdemjegyeirĘl, félévi és tanév végi osztályzatáról a tantárgyat tanító pedagógus, magatartása és szorgalma minĘsítésérĘl az osztályban nevelĘ-oktató munkát végzĘ pedagógusok javaslata alapján az osztályfĘnök dönt. Az l993. évi LXXIX. törvény a tanulók értékelésérĘl a következĘképpen rendelkezik: 70.§ (1) A pedagógus a tanulók tudását, elĘmenetelét, szorgalmát, magatartását tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minĘsíti. (2). Az érdemjegyek és osztályzatok a következĘk: a) a tanuló tudásának értékelésénél és minĘsítésénél jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (l). b) a tanuló magatartásának értékelésénél és minĘsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2).

238


c) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minĘsítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). (3.) Az iskola a tanuló tudásának, magatartásának és szorgalmának értékelésére az érdemjegy minĘsítésére az általános iskola elsĘ - harmadik évfolyamán az osztályzat helyett más megjelölést is alkalmazhat. 71.§ (l) A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az elĘírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minĘsítéssel teljesítette. Kossuth címeres Tanulmányi ÉrtesítĘ 1947

Tanulmányi ÉrtesítĘ 1949-es címerrel

Tanulmányi ÉrtesítĘ 1949-es címerrel

Tanulmányi ÉrtesítĘ 1957-es címerrel 1964-bĘl

239


Gimnáziumi Érettségi bizonyítvány 1977

Gimnáziumi Érettségi bizonyítvány 2004

240

Bizonyítvány a koronás Kiscímerrel 1995

Érettségi bizonyítvány 2005


Néhány házirend

Az oktatási intézmények mĦködését az egyes idĘszakokban kiadott törvények, törvényerejĦ rendeletek, kormányhatározatok, miniszteri rendeletek, utasítások, és az ezek alapján készült un. Iskolai Rendtartás szabályozta. Az iskolákban az egységes közösségi szemlélet kialakításának egyik alapja a pedagógiailag átgondolt és a helyi adottságokhoz rugalmasan alkalmazkodó követelményrendszer, amelyet a HÁZIREND foglal magában. MegfigyelhetĘ, hogy a Rendtartás és a Házirend szövegében mindig az adott idĘszakra jellemzĘ politikai és erkölcsi értékrend tükrözĘdik. Az 1781 és 1998 közötti idĘszakban készült Házirendekben közös az, hogy szabályozzák a tanulók kötelességeit és jogait a közösségi élet minden területén. Többek között: a) az iskolába érkezés idejét, óraközi szüneteket, igazolásokat, köszönést, külsĘ megjelenést, tisztaság, hetesi feladatok, kötelezĘ viselet stb. b) tilalmakat: dohányzás, szeszesital fogyasztás, drogok stb. c) Kitér az iskolán kívüli viselkedés szabályaira, normáira, szórakozóhelyek látogatásra, közlekedés, kirándulás, ünnepi alkalmak stb. d) Megfogalmazza a tanulók felelĘsségét az iskolával, a társadalmi tulajdonnal szemben. Kulturált magatartást várnak el az iskolai helyiségnek és felszerelésének használatával kapcsolatban. A HÁZIRENDEK elolvasásával nyomon követhetĘ, hogy a tanulókat az idĘ elĘrehaladtával a kötelességek mellett egyre több jog is megillette, amit választott képviselĘik útján gyakorolhattak. Látható az is, hogy a tanulók az iskolai élet szabályainak alakításakor egyre jobban tudták érvényesíteni akaratukat, az iskolai vezetés is egyre megengedĘbb lett.

1781 1781 1870 1870 1876 1876 1908 1908 1919 1919

„Az Hazának nemzeti oskoláit oskoláit gyakorló gyakorló nevendék „Az apostoli apostoliMagyar Magyar Hazának nemzeti kisdedeknek szabott rendszabott tartásai,rend vagytartásai, REGULÁI.” nevendék kisdedeknek vagy REGULÁI.” A és fegyelmi szabályok (Pestvárosi elemi A tanulókat tanulókatillető illetĘrendtartás rendtartás és fegyelmi szabályok (Pestvárosi népiskola). elemi népiskola). Fegyelmi főreáliskolába járó tanuFegyelmi szabályok szabályok(Budapest-józsefvárosi (Budapest-józsefvárosi fĘreáliskolába járó lók számára) tanulók számára) Iskolai református elemi iskolában) Iskolairendszabályok rendszabályok(szentesi (szentesi református elemi iskolában) Izraelita (Fehérgyarmat) Izraelitanépiskola népiskolaházirendje házirendje (Fehérgyarmat) 241

Néhány házirend

1928 1928 1938 1938 1943 1943 1943 1943 1952 1952 1955 1955 1966 1966 1973 1973 1987 1998 1987 1998

242

Iskolai rend - és illemszabályok. Házirend Iskolai rend - és illemszabályok. Házirend Rendtartás a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára. KiRendtartás a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára. Ki-adja M. adja M. Kir. Vallás – és Közoktatási Miniszter Kir. Vallás – és Közoktatási Miniszter Polgári Iskolai rendszabályok Polgári Iskolai rendszabályok Iskolai rendszabályok (Kolozsvári izr. Koedukációs Gimnázium) Iskolai rendszabályok (Kolozsvári izr. Koedukációs Gimnázium) Házirend(Tiszafüred, (Tiszafüred, Kossuth Lajos Gimnázium) Házirend Kossuth Lajos Gimnázium) Rendtartás a gimnáziumok számára (Oktatásügyi Rendtartás a gimnáziumok számára (Oktatásügyi miniszteriminiszteri rendelet) rendelet) Tanulói szabályzat és házirend (Tóth Árpád Gimnázium Debre-cen) Tanulói szabályzat házirend (Tóth Árpád Gimnázium DebreGimnáziumi Tanulói és Házirend (Budapest, Vörösmarty Mihály Gimcen) názium) Gimnáziumi Tanulói HázirendMihály (Budapest, Vörösmarty Mihály Házirend (Budapest, Vörösmarty Gimnázium) Gimnázium) Vörösmarty Mihály Gimnázium Házirendje (Budapest) Házirend (Budapest, Vörösmarty Mihály Gimnázium) Vörösmarty Mihály Gimnázium Házirendje (Budapest)


Az elsĘ írásos iskolai rendtartás 1781-bĘl Az első írásos iskolai RENDTARTÁS 1781. évból

243

Néhány házirend

244


245

Néhány házirend

246


247

Néhány házirend

248


249

Néhány házirend

250


A tanulókat illetĘ rendtartás és fegyelmi szabályok 1870.

1. Köteles minden tanuló a tanulásra meghatározott órákra és az iskolában tankönyveivel és szereivel elkészülve pontosan és tisztán megjelenni. 2. Tartozik az iskolai épület környékének, a tanteremnek, az iskolai bútoroknak tisztán és épségben maradására ügyelni. A piszkoló vagy romboló gyermek nemcsak a kár megtérítésére szoríttatik, hanem kihágása fokához képest meg is fenyíttetik. 3. Köteles a tanuló tanítói iránt tisztelettel és engedelmességgel, tanulótársai iránt pedig kímélettel és szeretettel viseltetni. 4. Minden tanuló leckéjére és feladatára elkészülve köteles az iskolába menni, tanítás alatt figyelmesen hallgatni és magát illedelmesen viselni. A helytelenkedĘ és fegyelmezetlen tanuló érdeme szerint rendre utasíttatik. 5. A tanulók az iskolai órák bevégzése után csendesen és rendben kötelesek hazamenni. Az utcán vagy közhelyeken pajkoskodó vagy kihágást elkövetĘ tanulók iskolailag is megfenyíttetnek. 6. Általában köteles a tanuló minden cselekedetét a jó erkölcs és az illedelem szabályai szerint intézni. A szorosabb értelemben vett erkölcsi kihágásokért – ha a tanulón az osztálytanítónak atyai intései nem fognak – a néptanítói tanulók számára szinte ez idĘben kiadott rendtartási gyakorlat és fegyelmi szabályok 14.§-a alapján komoly és szigorú fenyítés alá esik. Jelen kiadvány hitelesül Pesten 1870. évi december 1-én.

251

Néhány házirend

Fegyelmi szabályok 1876/77. A Budapest - Józsefvárosi (VIII.) községi FĘreáliskolába járó tanulók számára

1. A tanulók kötelesek a vallásukbeli istentiszteletekben és vallási gyakorlatokban részt venni. 2. Minden növendék köteles a szülĘk iránti háláját és szeretetét jó magaviselete és szorgalma által tanúsítani. 3. Tisztelje a tanári kart s annak minden egyes tagját, tisztelje pedig ne csak külsĘleg, hanem fĘképp az által, hogy figyelmeztetésükhöz alkalmazkodik, tanácsaikat követi és rendeleteiknek engedelmeskedik. 4. Tisztelettel viseltessék az érdemekben kitĦnĘ férfiak, s általában az öregebb korúak iránt, legyen udvarias mindenkivel. 5. Szeresse és becsülje tanulótársait, hogy azok viszont szeressék és becsüljék. 6. A tanintézetben minden illetlenség, minĘ a lárma, futkározás, fütyülés, mások faggatása, pörlekedés, veszekedés, folyosókon ácsorogni, lépcsökön ugrándozni, stb. szigorúan tiltatik. 7. A kiszabott idĘben mindenki saját osztály termében, a számára kijelölt helyen legyen, s ott feladatait ismételvén, illedelmes viselettel várja be az oktatás kezdetét. 8. Az iskolában tisztán öltözve jelenjen meg mindenki. 9. Megkívántatik, hogy minden tanuló a szükséges tanszerekkel és könyvekkel ellátva jöjjön az intézetbe. Iskolai kézi könyveken kívül minden más könyvet, vagy tárgyat, melyre ott szükség nincs, odahozni, elkobzás büntetése alatt tiltatik. 10. ElĘadások alatt a legnagyobb csend és figyelem követeltetik. 11. Szigorúan tilos a házi vagy iskolai feladványokat mástól leírni, vagyis átcsempészni. 12. Az elĘadásokra késĘn jönni, vagy azokat szükség nélkül kimenés, vagy akárminemĦ tett által háborgatni nem szabad. 13. A második, harmadik és következĘ elĘadási óra közt engedélyezett tízpercnyi szünet alatt a tanulók a tantermet elhagyják, hogy a szabad levegĘt élvezhessék. A szabad idĘt kedvezĘ idĘjárás alkalmával az udvaron töltik. 14. Hanyagságból a tanulóknak egyetlen tanórát sem szabad elmulasztani. 252


15. Ha az iskolamulasztás elĘre nem látott akadály miatt történt, a tanuló azt az iskolában való legelsĘ megjelenésekor az osztálytanárnál csak a szülĘktĘl, vagy azok helyetteseitĘl hozott hiteles irat, vagy ha az elmaradásnak oka betegség volt, orvosi bizonyítvány által tartozik igazolni. 16. ElĘrelátható akadályozás esetében a tanuló, ha mulasztás egy napnál továbbra nem fog terjedni, az osztálytanárnál, ezen túl pedig az igazgatónál tartozik elĘre engedélyt kieszközölni, de mindenkor szülĘinek, vagy azok helyetteseinek szó- vagy írásbeli kérelme alapján. Amint valaki megbetegszik, ha elĘre látható, hogy baja egy napnál tovább tart, kérje meg szülĘit vagy azok helyetteseit, hogy ezt azonnal jelentsék be. Ha a tanuló érdekében az osztálytanár a szülĘkhöz fordul, azonnal válaszolni kötelesek. 17. Azon tanuló, ki igazolatlanul, habár szakadozottan, is annyi órát mulaszt, amennyi a heti órák összege, kilépetnek tekintetik. 18. Az utcákon céltalanul idĘzni, csoportosulni, fütyülni szigorúan tiltatik. 19. Az iskolai padon való faragás, rajzolás és írás, a tanintézet, vagy bármely épület falain, azok bemocskolása tilos. A kárt az illetĘ megtéríteni köteles, s ha azt rosszakaratból szándékosan tette, fegyelmi büntetés terhe alá is vonatik. 20. Nem szabad más tulajdonát megsérteni, még kevésbé azt elsajátítani. 21. Ruhákat, könyveket, írószereket vagy más tárgyakat, melyeket a tanuló saját használatára kapott, elidegeníteni, cserébe adni nem szabad. Tilos továbbá a pénzkölcsönzés is. 22. A tanulók semminemĦ az intézeten kívül fennálló társulatnak vagy egyesületnek tagjai nem lehetnek, igazgatói engedély nélkül gyĦléseket tartani, vagy gyĦ1éseket rendezni sem az intézetben, sem azon kívül nem szabad. 23. Botokat hordani, s a hatóság által megengedett helyeken kívül csúszkálni, csónakázni és fürdeni tilos. 24. Az intézet összes tanulóinak szigorúan tiltatik: szülĘi kíséret nélkül korcsmákba, kávéházakba járni. Pénzre játszani. Nyilvános táncmulatságokon részt venni. Dohányozni és szivarozni. 25. Panaszos ügyben tanár vagy az igazgató elĘtt legfeljebb három tanulónak szabad megjelenni, de tömegesen soha. 26. Testi fogyatkozás miatt csupán a tornázás és rajzolás alól menthetĘ fel ideiglenesen a tanuló, de csak a törvényhatóság valamely kerületi orvosának bizonyítványa alapján. 27. Szállást fogadni vagy a fogadottat elhagyni a szülĘk vagy megbízottak engedélye nélkül nem szabad. E részben minden változás az osztályfĘnöknél bejelentendĘ.

253

Néhány házirend

28. Korcsmai s kávéházi helyiségekben lakást vagy étkezést fogadni nem szabad. 29. A szülĘk évközben kétszer értesíttetnek a tanulók elĘmenetelérĘl, és pedig az elsĘ értesítĘ dec. 23-án, a második virágvasárnap elĘtti szombaton fog a tanulóknak kiosztatni. Mindegyik tanulónak kötelessége az értesítĘt atyjának vagy helyettesének átadni, vele aláíratni, s mihelyt ismét iskolába jĘ, az osztályfĘnök kezébe visszaszolgáltatni. 30. Azon tanuló, kik ezen szabályzat pontjai ellen vétenek, a Rendtartás értelmében fognak büntettetni. A fokozatos megintés és feddés eredménytelenségének esetében a tanári szék elé idézett, s itt megdorgált tanuló, ha még sem javulna meg, az intézetbĘl kizáratik. Közbotrányt okozó, tanulótársai fegyelmiségére kártékony befolyású tanuló a vétség mérvéhez képest ezen intézetbĘl, vagy a fĘváros iskoláiból vagy végre az ország összes tanintézetébĘl ki fog tiltatni.

254


Iskolai rendszabályok 1908/1909. a szentesi református elemi iskolákban

1. Az iskolákban reggel fél 8, templomba járáskor fél 7, délután fél 2 óra elĘtt megjelenni nem szabad. 2. Minden tanuló a kiszabott idĘben tankönyvivel és tanszereivel tisztán és csinosan megjelenni köteles. 3. Reggel és délután a tanítás megkezdése elĘtt az udvaron játszani, az iskola épületét engedély nélkül elhagyni nem szabad. 4. A tanóra megkezdésig köteles a tanuló az iskolában helyén maradni, magát csendesen viselni, s a leckéjét tanulgatni. A soros felvigyázónak engedelmeskedni tartozik. 5. Az iskolai tárgyakat, bútorokat, taneszközöket rongálni nem szabad. A tett károkért a szülĘk felelĘsek és azt megtéríteni tartoznak. 6. Aki az iskolában más tanszereihez, ruháihoz, élelmiszereihez nyúl, illetĘleg ellopja, szigorú büntetésben részesül. 7. A folyosón (grádicson) szaladgálni, ugrálni, dulakodni nem szabad. 8. Fennmaradni csak a tanyaiaknak és a szomszédbelieknek lehet. Kellemetlen idĘben a tanító engedélyével a város távolabbi részében lakók is fennmaradhatnak. 9. A fennmaradottaknak az iskola udvarát elhagyni, az iskolában rendetlenkedni, lármázni, szaladgálni, verekedni, porolni nem szabad. 10. Mulasztani - betegség esetét kivéve - csak a tanító engedélyével lehet. 11. Az iskolából hazamenet kötelesek a tanulók párosával, csendben menni, a velük szemben jövĘket illedelmesen köszönteni, útjukból kitérni, s a felvigyázók figyelmeztetésének engedelmeskedni. 12. Iskolás gyermekeknek az utcán játszani, kiabálni, hajigálni, fütyülni, birkózni, veszekedni, karókat ugrálni, gombozni, kutyával ingerkedni nem szabad. 13. Nyerészkedni, csereberélni, veszéllyel járó játékot játszani nem szabad. 14. A káromkodás, szivarozás szigorúan büntettetik. 15. Templomban a tanulók tartoznak magukat csendesen viselni, énekelni, imát és egyházi beszédet figyelmesen hallgatni.

255

Néhány házirend

16. A központi fiúiskola 5. 6. osztályú növendékei közül csak azoknak engedtetik temetésre járni, és csak azok részesülnek temetési díjban, kik a templomba szorgalmasan eljárnak és ott kifogástalanul viselkednek. 17. Kik a templomból indokolatlanul elmaradnak, vagy ott, vagy a temetĘben rendetlenkednek, nem énekelnek, a temetésekrĘl eltiltatnak. 18. A temetni járó gyermekeknek a megállapított díjon felül kérni, vagy elfogadni nem szabad. 19. Általában mindenütt, iskolában, úton, odahaza minden tanuló jó magaviseletet tanúsítson. Az egyház lelkészei, tanítói, vénei és minden elöljárói iránt kellĘ tisztelettel viseltessen, Nekik illedelmesen köszönjön. 20. Ki ezen szabályok ellen vét, sem vizsgai jutalomban, sem ruhasegélyben nem részesül, ellenben e szabályok betartói nemcsak tanítóik, elöljáróik, szüleik szeretetét nyerik meg, hanem a jutalmak kiosztásánál is kellĘ figyelemben részesülnek.

256


Izraelita népiskola házirendje 1919 Izraelita népiskola házirendje 1919

257

Néhány házirend

258


259

Néhány házirend

Iskolai rend - és illemszabályok Iskolai házirend 1928

1. § Az utcán és az iskola udvarán, de különösen a templomban, valamint az iskolában viseld magad illedelmesen. 2. § Az iskolában Ęsszel és tavasszal de. ½ 8 elĘtt, télen ¾ 8 elĘtt, du. ¾ 2 órakor pontosan jelenj meg. 3. § Az iskola küszöbére érve, vedd le kalapodat, és mindenkor köszönj illedelmesen. 4. § Ott foglald el a neked kijelölt helyet és várd be csendesen a tanító urat. 5. § Lármát és port ne csapj az iskolában és annak környékén. 6. § Az iskolában a bútorokat és a tanszereket kíméld, és ne rongáld, mert a kárt meg kell téríteni. 7. § Ha a tanító úr vagy más felnĘtt személy az iskolába lép, állj fel egyenesen és köszönjél illedelmesen. 8. § Ha elöljáród vagy bárki más kérdést intéz hozzád, állj fel és felelj hangosan és érthetĘen. 9. § Az oktatás ideje alatt légy figyelmes, hogy tanulói kötelezettségednek eleget tehessél. 10. § A feladott leckét végezd el lelkiismeretesen, de ne felületesen. 11. § Ne csúfold tanulótársadat vagy felebarátodat, ne légy irigy vagy kevély, szólj mindig igazat, senkivel ne gorombáskodjál. 12. § KĘvel ne dobálj, és ne verekedjél. 13. § Fákat ne rongálj, és állatokat ne kínozz. 14. § A házak falait ne rongáld, és ne piszkítsd. 15. § Nyilvános helyen ne végezd szükségedet. 16. § Az utcán minden helyen és minden embernek illedelmesen köszönj. 17. § Ne dohányozz, a másét ne bántsd. 18. § Gyermek - és embertársaidat minden rossztól Ęrizd. 19. § Elöljáróid és szüleid parancsát zúgolódás nélkül teljesítsd. 20. § Ne káromkodj, tanítódat tiszteld, neki engedelmeskedjél és ne légy hálátlan. 21. § Közvetlenül felkelés után mosakodjál és fésülködjél. 22. § A körmök ujjaidon vágva és tiszták legyenek.

260


23. § Járásod egyenes és tetteid Ęszinték legyenek, ne légy indulatos, mert a harag rossz tanácsadó. 24. § Az utcán ne dalolj, és ne fütyülj. 25. § A kocsmába és táncmulatságra eljárni szigorúan tilos. 26. § Szeresd felebarátodat, az erényt s igazságot, szeresd hazádat és tiszteld ennek törvényeit. 27. § Féld az Istent, dolgozzál és imádkozzál.

261

Néhány házirend

Rendtartás a gimnáziumok és leánygimnáziumok számára Kiadta a M. Kir. Vallás - és Közoktatásügyi miniszter 1938

A gimnázium belsĘ rendje.

28. § Iskolai rendszabályok. (2) Minden gimnázium tanári testülete az iskola viszonyainak megfelelĘen iskolai rendszabályokba foglalja azokat a szabályokat, amelyeket az iskolai rend, a jó szokás és erkölcs ápolására alkalmasnak tart. Ezeket jóváhagyás végett felterjeszti a tankerületi kir. FĘigazgatóhoz. 29. § EllenĘrzĘ könyv. (1) A tanuló az iskolába lépés alkalmával önköltségi áron ellenĘrzĘ könyvet kap. Ez az ellenĘrzĘ könyv az iskolai rendszabályokon felül tartalmazza mindazokat a tudnivalókat, amelyek alkalmasak arra, hogy a szülĘi házat az iskola rendjérĘl és egész szervezetérĘl tájékoztassák (ifjúsági körök, rendkívüli tárgyak, kötelezĘ és ajánlott olvasmányok, tervezett kirándulások, órarend, napirendi minta stb.). Néhány lapja a szülĘi házzal való írásbeli érintkezés céljait szolgálja (óramulasztások igazolása, engedélyek, figyelmeztetések, ellenĘrzĘ értekezletek határozatai stb.). 30. § A tanuló viselkedésének ellenĘrzése. (1) Az igazgatónak, az osztályfĘnöknek és minden tanárnak kötelessége a tanulókat a templomban, az iskolában és az iskolán kívül megfelelĘ magatartásra nevelni és viselkedésüket állandóan ellenĘrizni. 31. § A tanuló kötelességei tanárai iránt. A tanuló tartozik tanárait, mint legközvetlenebb elöljáróit tisztelni és nekik engedelmeskedni. 32. § Tiszteletadás az országzászló elĘtt. Valahányszor a tanuló országzászló vagy hĘsök emlékmĦve elĘtt halad el, vagy nemzeti lobogó alatt ünnepi alkalomból felvonuló csoporttal, vagy

262


ezredzászló alatt felvonuló katonasággal találkozik, tartozik tiszteletének megfelelĘ módon kifejezést adni. 33. § Az iskolai felszerelés kímélése. (1) Az ifjúságnak kímélnie kell az iskolai épületet, az intézet minden tanítási eszközét és bútorát. Az osztályfĘnök az év elején erre a kötelességre is figyelmezteti az ifjúságot. Szükség szerint részletes útbaigazítást is ad a tanítási eszközök használatára, különösen az alsóbb osztályokban a könyvek, füzetek rendben és tisztán tartására. (2) A tanuló, illetĘleg szülĘje vagy gyámja köteles teljes mértékben megtéríteni minden kárt, amit a tanuló az iskola épületében vagy az iskolai felszerelésekben tett. Ha a kár okozóját nem lehet megállapítani, a kárt az illetĘ osztály tanulóinak egyetemlegesen kell megtéríteni. 34. § A tanuló felszerelése. (2) A szükséges felszerelésekhez tartoznak a könyveken és tanszereken kívül a ruházati cikkek is. Az együvétartozás érzésének ápolása végett a tanulók az iskolától megkívánt egyenruhában és sapkában (kalap) jelennek meg az iskolában. Ez az egyenruha magyaros legyen. Az új tanulóknak azonban meg kell engedni, hogy régi ruhájukat elviselhessék. A sapkán (kalapon) feltĦnĘen látható legyen az iskola jelvénye. A tiszteletadás módját a tanári testület az iskolai rendszabályokban állapítja meg. (6) Az iskolák, intézetek épületében sem belül, sem kívül semmiféle üzleti hirdetés, reklám ki nem függeszthetĘ. 35. § A tanuló felszerelésének stb. ellenĘrzése. (1) A tanárok, különösen az osztályfĘnökök ellenĘrzik a ruházat, könyvek, füzetek és tanszerek tisztaságát és rendben tartását; idĘnkint megvizsgálják a tanulók iskolai felszerelését, a tantermeket és mellékhelyiségeket. (3) Az igazgató jogosult a tanuló címére az iskolába érkezĘ leveleket az iskolai nevelés érdekében felbontani, szükség esetén a levélben foglaltak alapján a tanulóval szemben eljárni. Jogában áll az is, hogy az ilyen leveleket a tanuló szülĘjének vagy helyettesének átadja. 36. § Pontos megjelenés az iskolában. (1) A tanuló köteles a tanítási órákon, az istentiszteleteken, a vallásgyakorlatokon, kirándulásokon és az iskolai ünnepélyeken pontosan megjelenni, tennivalóit az elĘírt rend szerint végezni. Minden tanárnak, különösen az osztályfĘnöknek feladata a tanulók pontos megjelenését ellenĘrizni és a késĘn jövĘket rendetlenségük következményeire figyelmeztetni.

263

Néhány házirend

37. § VidékrĘl bejáró tanuló viselkedése. (1) A vasúton (helyiérdekĦ) bejáró tanulók csak az u. n. tanulókocsikban vagy tanulószakaszokban utazhatnak (nemek szerint elkülönítve); más kocsikban csak ilyenek hiányában és akkor, ha felnĘtt hozzátartozóik kísérik Ęket. (2) Az utazás alatt a rend fenntartásáról az igazgatótól vagy megbízottjától kijelölt felügyelĘ (tanár, tanuló stb.) gondoskodik. 40. § Iskolánkívüli elfoglaltság. A tanuló az iskolán kívül minden elfoglaltságát (magántanítás, zene stb.) köteles az osztályfĘnöknek bejelenteni, aki ügyeljen arra, hogy a tanulónak elég szabad ideje maradjon iskolai kötelezettségeinek teljesítésére. 41. § Nyilvános szereplés. (1) A tanuló iskolán kívül nyilvánosan általában nem szerepelhet. Kivételes esetekben azonban az igazgató engedélyt adhat a tanulónak olyan nyilvános szereplésre, amely önmagában is nevelĘ hatású. (2) Nyilvános színpadon és filmen való szereplést csak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezhet. 42. § Belépés iskolán kívüli egyesületbe. (1) Gimnáziumi tanuló az intézeten kívül álló társulatnak vagy egyesületnek tagja vagy növendéke nem lehet, és ilyen egyesületek mĦködésében sem az iskolai év folyamán, sem a nyári nagyszünetben részt nem vehet. Ez a tiltó rendelkezés nem vonatkozik az egyházi fĘhatóságok jóváhagyásával alakult olyan ifjúsági vallásos célú egyesületekre, amelyekbe az ifjúság számára a belépést a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyezte. Sportegyesületbe csak a KISOK kiadási engedélye alapján léphet a tanuló. (2) Iskolánkívüli cserkészcsapatban való mĦködésre az intézet igazgatója csak kifogástalan magaviseletĦ és legalább elégséges elĘmenetelĦ tanulónak adhat engedélyt. 43. § Tánciskola. (1) Nyilvános tánciskolába tanuló nem járhat, nyilvános táncmulatságokon részt nem vehet. Magán- vagy zártkörĦ tánciskolát és táncmulatságot is csak az látogathat, akinek erre az igazgató a szülĘk írásbeli kérésére és felelĘsségére engedélyt ad. (2) A tanulók tánciskolában, táncmulatságon csak a délutáni órákban jelenhetnek meg. Leány-tanulóknál a szülĘknek megfelelĘ felügyeletrĘl is kell gondoskodniuk.

264


44. § Színház stb. látogatása. Színházakat, hangversenyeket, tanfolyamokat, felolvasásokat, mozgófényképes elĘadásokat a tanuló csak osztályfĘnöki engedéllyel látogathat. Ilyen engedély csak akkor adható, ha a rendezĘ intézmények, szereplĘ egyének és az elĘadott darabok elégséges biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy erkölcsi veszély nem fenyegeti az ifjúságot. 45. § VendéglĘ stb. látogatása. (1) VendéglĘbe, kávéházba, cukrászdába csak kivételesen, étkezés céljából s akkor is csak a szülĘk vagy helyettesük társaságában mehet a tanuló. (2) Mulatók és játékhelyek felkeresése a tanulónak még szülei társaságában is szigorúan tilos. 46. § Tilalmak. Fegyelmi büntetés terhe alatt tilos a tanulóknak a dohányzás, szeszesitalok élvezése, fegyverhordás, egymás közötti gyĦjtés, szerencsejáték. Fegyelmi intézkedések. 47. § Fegyelmi vétség. Ha a tanuló az iskola rendjébe ütközĘ magatartást tanúsít, ha a valláserkölcsi törvények vagy a nemzethĦség ellen vét, fegyelmi vétséget követ el. 48. § Fegyelmi büntetések. (1) Az iskolai fegyelmezés általában megelĘzést és javítást céloz; megtorlást csak akkor alkalmaz, ha erkölcsi romlottság esete, vagy az iskolai közszellem súlyos megzavarásának veszedelme forog fenn. A büntetés célja elsĘsorban a tanuló erkölcsi javítása, a társak erkölcsösségének megóvása és az iskolai rend helyreállítása. Ennek következtében a gyerekes megfontolatlanságból és pajkosságból származó csínyeknek vagy vétségeknek túlságosan szigorú elbírálásától tartózkodni kell. (2) Az iskola fegyelmi büntetései a tanár, illetĘleg az osztályfĘnök részérĘl négyszemközt történt megintésen vagy feddésen felül a következĘk: I. fokú fegyelmi büntetés: osztályfĘnöki megrovás az osztály elĘtt; II. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés és igazgatói megintés; III. fokú fegyelmi büntetés: igazgatói dorgálás az osztály elĘtt; IV. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés a szülĘ vagy helyettese jelenlétében, és igazgatói megrovás az osztály elĘtt, esetleg azzal a figyelmeztetéssel, hogy újabb fegyelmi kihágás esetén a tanulónak az intézetet el kell hagynia; V. fokú fegyelmi büntetés: a tanári testület elé idézés és szigorú megrovás, esetleg kedvezmények megvonása vagy eltávozás ajánlása az iskolából; 265

Néhány házirend

VI. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az intézetbĘl; VII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás a helybeli középiskolákból; VIII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes gimnáziumaiból; IX. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes középiskoláiból. 82. § Ifjúsági egyesületek (1) Az igazgató felügyelete és valamelyik tanár vezetése alatt ugyancsak a tankerületi kir. FĘigazgatótól jóváhagyott alapszabályok szerint alakulhatnak az intézet kebelében cserkész, ifjúsági vöröskereszt, továbbá ifjúsági segítĘ stb. egyesületek is. Ezek mĦködése egyedül és kizárólag csak az intézet körére szorítkozhat. Nyilvánosság elé az iskolán kívül ezek az egyesületek csak a tankerületi kir. FĘigazgató engedélyével léphetnek. (2) A sportkörök a KlSOK-ra vonatkozó szabályok és rendeletek szerint tartoznak mĦködni. 87. § Szünetnapok. (1) Szünetnapok általában a vasárnap és a naptárban piros betĦvel jelzett ünnepnapok, beleértve március hó 15-ét is. A karácsonyi szünet december hó 23-tól január 3-ig bezárólag, a húsvéti szünet virágvasárnaptól a húsvét utáni keddig bezárólag tart. 88. § Vallási szünetek. (1) A római katolikus vallású tanulókat a gyónás napján 11 óra után, lelkigyakorlatok alkalmával pedig (évenként egyszer) három napon keresztül fel kell menteni az iskolai elfoglaltság alól. Kívánatos, hogy ezek közül a harmadik nap vasárnapra vagy ünnepnapra essék. (7) Az izraelita vallású tanulókat az alább felsorolt ünnepek délelĘttjén és délutánján kell felmenteni az iskolában való megjelenés alól: újévük mindkét napján, a megtérés szombatján, kiengesztelĘdés ünnepén, sátoros ünnep elsĘ, második, nyolcadik és kilencedik napján, a húsvét elsĘ, második, hetedik és nyolcadik napján, továbbá a pünkösd két napján.

266


Polgári iskolai rendszabályok 1943

I. Általános kívánalmak 1. A polgári iskolába felvett tanuló az iskola végleges elhagyásáig - a szünidĘ folyamán is - az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. Az iskolai rendszabályokat tiszteletben tartani és azokhoz szigorúan alkalmazkodni köteles. E szabályok rendelkezései alól szülĘi vagy azok helyettesei sem menthetik fel. 2. Az iskola minden tanulójától megköveteli, hogy vallásos, hazafias, mĦvelt magyar ifjúsághoz illĘ magaviseletet tanúsítson. 3. Pontosan teljesítse kötelességeit. 4. Ápolja szívében és környezetében a hit- és hazaszeretet érzéseit. 5. Tisztelje az idĘsebbeket, gyámolítsa a segítségre szorulókat. 6. Hálával viseltessék szülei iránt, akiknek Isten után legtöbbet köszönhet. 7. Szeresse és tisztelje tanulótársait, s kerüljön mindent, amivel közöttük megbotránkoztatást vagy viszályt támaszthatna. 8. Becsületére féltĘ gonddal vigyázva, óvakodjék minden olyan cselekedettĘl, melyért utóbb szégyenkeznie kellene, s szorgalmas tanulással készüljön a magyar életben reá váró kemény feladatokra. II. Az iskolai élet rendje 9. A tanuló tartozik tanárait, mint legközvetlenebb elöljáróit tisztelni és nekik engedelmeskedni. 10. Köteles a tanítási órákon, istentiszteleteken, vallásgyakorlatokon, kirándulásokon, iskolai ünnepélyeken pontosan megjelenni, tennivalóit az elĘirt rend szerint végezni, s mindenben az iskola házirendjéhez alkalmazkodni. 13. Az elsĘ tanítási óra imádsággal kezdĘdik és az utolsó óra imádsággal végzĘdik. Az imádságok elĘtt és után a katolikus tanulók keresztet vetnek. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és fennhangon mondja. Az imádság befejezése után a tanulók vigyázzállásban elmondják a Magyar Hiszekegyet. 20. Könyveinek, füzeteinek, tanszereinek, ruházatának tisztaságára, épségére ügyelni a tanuló köteles. 267

Néhány házirend

24. A szokásos szellĘztetést csakis az ezzel megbízott tanulók végezhetik. 25. Az iskola épülete, bútorzata, felszerelése nemzeti vagyon. Megóvása, kímélése minden tanulónak hazafias kötelessége. Tudnia kell, hogy minden kárt, melyet akarva vagy akaratlanul okoz, szülĘjének /gyámjának/ meg kell térítenie. Ha a kár okozóját nem lehet megállapítani, a kárt az illetĘ osztály tanulói egyetemlegesen térítik meg. 26. Idegen osztályterembe csak igazgatói vagy tanári megbízással léphet a tanuló. A tanítás befejezése elĘtt pedig csak az igazgató engedélyével távozhat el az iskola területérĘl. 28. Az iskolai év ünnepélyes megnyitásán és befejezésén minden tanulónak meg kell jelennie. 29. A szülĘ vagy helyettese tartozik minden, elĘreláthatólag több napig tartó mulasztás okát lehetĘleg a mulasztás kezdetekor az osztályfĘnöknek bejelenteni. 30. Ragályos vagy fertĘzĘ betegség után a meggyógyult tanuló csak akkor látogathatja újból az iskolát, ha a hatósági orvos megengedi. A ragályos betegségbe esett családtagoknak, iskolába járó hozzátartozói és lakótársai is csak hatósági orvos engedélyével jelenhetnek meg újból a tanításon. 32. Az istentiszteletekrĘl és vallásgyakorlatokról való elmaradást az illetékes hittan tanárnál kell igazolni. Igazolatlan elmaradás esetében a hittan tanár az osztályfĘnöknek jelentést tesz. 37. A rendes tárgyak közül a rajz, a kézimunka, az ének, a testnevelés gyakorlati része és a gazdasági gyakorlatok alól felmentést nyerhet a tanuló. A gyakorlati rész a rajzban a rajzolás, az énekben az éneklés, a kézimunkában a kivitel, a testnevelésben a gyakorlat. 41. A tanítási órák lelki kincsek gyĦjtésének alkalmai. Figyelemmel és fegyelmezett magatartással fogadjon ott minden szót a tanuló, s teljes odaadással vegyen részt a közös munkában, mert csak így juthat sikerrel célhoz. 42. Az iskola ifjúsági egyesületei és ifjúsági könyvtára is a tanuló mĦveltségének gyarapítására szolgálnak. Legyen ezért munkás tagja az ifjúsági körnek, melybe tanárai beosztják. Az ifjúsági könyvtárból kölcsön vett könyveket figyelemmel olvassa végig, s a kéthetenként történĘ könyvosztás kijelölt idĘpontjában sértetlenül, tisztán szolgáltassa vissza. 44. Az év végi összefoglalásokon a tanulók számot adnak arról, hogy az egész év folyamán milyen eredménnyel sikerült az elĘírt ismereteket elsajátítaniuk és az egész anyagot áttekinteniük, tudják-e az egy-egy tárgy körében szerzett ismereteket egymással és a rokon tárgyakból tanultakkal összefüggésbe hozni, és van-e jártasságuk a tanult anyag esetleges gyakorlati alkalmazásában. 268


45. Az összefoglalások nem nyilvánosak, s azokon minden tanulónak meg kell jelenni. 46. A tanuló minden tanévben, január hó végén értesítĘt, és a tanév végén bizonyítványt kap. Köteles a tanulmányi értesítĘt szüleinek, vagy azok helyettesének aláírás végett bemutatni, s aláírás után legkésĘbb 8 nap múlva az osztályfĘnöknek visszaadni. A szállásadó /tanulóotthon vezetĘje/ a tanulmányi értesítĘt nem írhatja alá. 47. A tanuló elbírálásakor az elért eredmény kifejezésére mind a magaviseletbĘl, mind a rendszeretetbĘl, mind pedig az elĘmenetelbĘl a jeles, jó, elégséges és elégtelen érdemjegyek szolgálnak. 48. Az általános tanulmányi eredmény megállapítása a magaviselet és a továbbtanulás szempontjából döntĘ erejĦ rendes tantárgyak érdemjegyeinek figyelembevételével történik. III. A tanuló magatartása az iskolán kívül 52. A tanulónak az iskolaév alatt az intézet székhelyén kell laknia. Más községbĘl való bejárásra az igazgató a tanári testülettel egyetértve csak abban az esetben adhat engedélyt, ha a tanuló jó magaviseletĦ és az otthontól való távolléte tanulmányaiban nem gátolja. Ha a viszonyok változása, vagy a tanuló elĘmenetele megköveteli, a megadott engedély vissza is vonható. 53. A tanuló csak olyan szálláson helyezhetĘ el, amely egészségügyi szempontból megfelel, és ahol a tanuló hazafias és valláserkölcsi gondozása biztosítva van. 55. A vasúton bejáró tanulók - nemenként elkülönítve - csak az un. tanulókocsikban vagy tanuló-szakaszokban utazhatnak. Más vasúti kocsikban csak ilyenek hiányában vagy csak akkor tartózkodhatnak, ha felnĘtt hozzátartozóik kísérik Ęket. 56. Az utazás alatt a rend fenntartásáról az igazgatótól vagy megbízottjától kijelölt felügyelĘ gondoskodik. 57. A vasúton bejáró tanulókra a vonatkísérĘ személyzet a vasúti hatóságok utasításai szerint köteles felügyelni. A vonatkísérĘ a rendetlenkedĘ, kárt okozó tanulók igazolványát elvehetik. 58. A tanuló az iskolán kívül minden elfoglaltságát (magántanítás, zenetanulás, stb.) s esetleges lakásváltoztatását is köteles az osztályfĘnöknek bejelenteni. 59. A tanuló iskolán kívül nyilvánosan általában nem szerepelhet. Az intézeten kívül álló társulatnak vagy egyesületnek tagja vagy növendéke nem lehet. Ilyen egyesületek mĦködésében sem az iskolai év folyamán, sem a

269

Néhány házirend

60.

61.

62.

63.

64. 65.

66.

67.

68.

nyári szünetben részt nem vehet. Sportegyesületbe is csak a KISOK kiadási engedélye alapján léphet. Iskolán kívüli cserkészcsapatban való mĦködésre csak kifogástalan magaviseletĦ, és legalább elégséges elĘmenetelĦ tanulónak adhat engedélyt az igazgató. Nyilvános tánciskolába a tanuló nem járhat, nyilvános táncmulatságon részt nem vehet. Magán vagy zártkörĦ táncmulatságot is csak az látogathat, akinek erre az igazgató a szülĘ kérésére és felelĘsségére engedélyt ad. SzínielĘadásokat, hangversenyeket, tanfolyamokat, felolvasásokat, mozgófényképes elĘadásokat csak osztályfĘnöki engedéllyel látogathat a tanuló. Nyilvános étkezĘ helyiségekbe csak kivételesen, étkezés céljából, s akkor is csak a szülĘk vagy helyettesük társaságában mehet. Mulatók és játékhelyek felkeresése a tanulónak még szüleinek társaságában is szigorúan tilos. Hasonlóképp fegyelmi büntetés terhe alatt tilos a dohányzás, szeszesitalok élvezése, fegyverhordás, egymás közötti gyĦjtés, szerencsejáték. Az utcán, bárhol egyebütt is, ahol megjelenik, illedelmesen viselkedjék. Kerülje a csoportosulásban való részvételt. Az iskola kapuja elĘtt ne ácsorogjon, az utcákon céltalanul ne csatangoljon. FelnĘttek elĘtt térjen ki. A felvilágosítást kérĘ idegeneknek udvariasan, de bizalmaskodás nélkül válaszoljon. Az osztályfĘnöktĘl nyert kioktatás szerint mĦvelt ifjúhoz illĘen köszöntse tanárait, ismerĘseit, az iskola hivatalos látogatóit és mindazokat a felnĘtteket, akikkel az iskola területén találkozik. Hasonlóan adjon kifejezést tiszteletadásának akkor is, ha országzászló vagy hĘsök emlékmĦve elĘtt halad el, vagy nemzeti lobogó alatt ünnepi alkalomból felvonuló csoporttal vagy ezredzászló alatt felvonuló katonasággal találkozik. Zárt rendben történĘ kivonulásnál nincs egyéni köszöntés, a beszélgetés és az egymásba karolás is tilos. Tantermekben a belépĘ és távozó tanárokat, látogatókat néma felállással köszöntik a tanulók. Nemzeti imáink alatt vigyázzállásban tisztelegnek. IV. Fegyelmi intézkedések

69. Ha a tanuló az iskola rendjébe ütközĘ magatartást tanúsít, ha a valláserkölcsi törvények vagy a nemzethĦség ellen vét, fegyelmi vétséget követ el.

270


Iskolai rendszabályok 1943

l.§

2.§ 3.§

4.§

5.§ 6.§

7.§

8.§

A tanuló a gimnáziumba történĘ felvételétĘl az iskolába való kilépéséig, illetĘleg az érettségi bizonyítvány kézbevételéig - a szünidĘ folyamán is – az iskola fegyelmi hatósága alá tartozik. Ha a tanuló a nyári szünetben követ el fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a tanítás megkezdése után folytatjuk le. Az iskolába való felvétel után a tanuló szülĘje vagy ennek helyettese átveszi jelen rendszabályaink egy példányát, azt aláírja, és ezzel elismeri, hogy az iskolai rendszabály intézkedéseit tudomásul vette, kötelezi magát, hogy azokat maga is megtartja és a tanulóval is megtartatja. Szívesen vesszük, ha a szülĘk gyakrabban érdeklĘdnek gyermekük elĘmenetele, szorgalma és viselkedése iránt. Kérjük a szülĘket, hogy az egyes tanárokat az ellenĘrzĘ füzetben közölt fogadó órájukban keressék fel. Nyomatékosan felhívjuk a szülĘk figyelmét a koronként tartandó szülĘi értekezletekre. A vidéki tanuló csak olyan szálláson helyezhetĘ el, amely egészségügyi szempontból megfelel, és ahol a tanuló hazafias és valláserkölcsi gondozása biztosítva van. A szülĘ vagy helyettese már az iskolai év kezdetén tartozik a tanuló minden szükséges felszerelésének beszerzésérĘl gondoskodni, és az év folyamán is állandóan gondoskodik a szükséges beszerzésekrĘl. A szükséges felszerelésekhez hozzátartoznak a könyveken és tanszereken kívül a ruházati cikkek is: a tornaruha, az iskolától megkívánt egységes egyensapka és egyenruha. Az egyenruhát egyelĘre - anyagi okokból – csak fokozatosan tesszük kötelezĘvé, de már most kérjük a szülĘket, hogy ha gyermeküknek új ruhát vesznek, ez már kék színĦ ruha legyen. Leány tanulóknál a szépítĘszer, rizspor, festék használata mind az iskolába, mind az iskolán kívül szigorúan tilos. A lánytanuló ne aggassa tele ruháját, sapkáját haszontalan csecsebecsékkel. Ékszereket ne viseljen. Hajadon-fĘvel a lánytanulók a szorgalmi idĘ alatt nem járhatnak. Csakis az elĘirt hajviselet engedhetĘ meg. Az iskolafenntartó által megállapított díjakat az esedékesség idejében kell befizetni. Azt a tanulót, aki a kötelezĘ díjakat nem fizeti be, kény271

Néhány házirend

9.§

10.§ 11.§

12.§

13.§

14.§

15.§

16.§ 17.§

272

telenek leszünk az iskolából hazaküldeni, illetĘleg szükség esetén az iskolából kimaradottnak tekinteni. Minden tanuló felelĘs osztályának és iskolájának hírnevéért. Az iskolában és az iskolán kívül finom lelkĦ, mĦvelt ifjúhoz illĘ módon viselkedjék úgy, hogy intézetünknek becsületére váljék. KötelezĘ tehát a tanulóra mindaz, ami az illendĘség, tisztesség, becsület, erkölcs, haza és vallás tĘle megkövetel. Ha a tanulót társai részérĘl sértés vagy bántalom éri, sose ragadtassa magát önbíráskodásra, hanem forduljon panaszával az osztályfĘnökéhez. A tanuló tisztelettel és engedelmességgel tartozik az iskola minden tanárának. A köszöntés módja a katonai tisztelgés. Ha valamilyen okból a sapka nincs a tanuló fején, vagy a tanuló mindkét kezében visz valamit, a tisztelgés fĘvetéssel és feszes tartással történik. Zárt sorokban történĘ felvonulásoknál egyes tanulók külön nem tisztelegnek. A tanuló valahányszor országzászló, hĘsök emlékmĦve vagy nemzeti lobogó alatt ünnepi alkalomból elvonuló csoporttal vagy ezredzászló alatt felvonuló katonasággal találkozik, az elĘbbi pontban megállapított módon köteles tisztelegni. Leány tanuló pedig fĘintéssel köteles tisztelegni. A jelvényes intézeti sapka egyöntetĦen minden tanulóra az iskolában és az iskolával kapcsolatos minden megjelenésnél, kivonulásnál, az egész tanév folyamán kötelezĘ. HajadonfĘvel a tanulók a tanév folyamán, az utcán sem járhatnak. A vallás törvényeit minden tanuló a legszigorúbb módon tartozik tiszteletben tartani. Minden tanuló köteles részt venni az iskolai istentiszteleten. A tanuló köteles a tanítási órákon, iskolai ünnepélyeken és kirándulásokon pontosan megjelenni, tennivalóit az elĘirt rend szerint végezni. Háromnegyed nyolc elĘtt az iskolába belépni tilos. A tanuló az iskolába érkezése után bemegy az osztályterembe, beül a helyére, és csendben várja a tanár bejövetelét. A tanítási idĘ alatt nem játszik, nem beszélget, hanem állandóan figyelemmel kíséri a tanítást és fegyelmezetten maga is részt vesz a tanulásban. Mulasztani csak fontos okból (betegség miatt vagy kivételesen más különösen fontos ok miatt) szabad. MindennemĦ igazolatlan mulasztás miatt fegyelmi eljárás indul meg a tanuló ellen.


18.§ A tanuló köteles iskolán kívül való minden elfoglaltságát (magántanulás, zene stb.) az osztályfĘnöknek bejelenteni és tĘle erre engedélyt kérni. 19.§ Az intézeten kívül álló egyesületnek, társulatnak tagja a tanuló nem lehet. Sportegyesületbe csak a KISOK kiadási engedélye alapján léphet a tanuló. 20.§ Nyilvános tánciskolába tanuló nem járhat, nyilvános mulatságokon részt nem vehet. Színházat, hangversenyt, tanfolyamot, felolvasást, mozgófényképes elĘadást a tanuló csak osztályfĘnöki engedéllyel látogathat. A tanuló vendéglĘbe, kávéházba nem járhat. 21.§ ėsszel és télen este 8 óra után, tavasszal és nyáron este 9 óra után a tanuló felnĘtt kísérete nélkül nem járhat az utcán. 22.§ A dohányzás tilos. Tilos továbbá a szeszesitalok fogyasztása, az egymás közötti gyĦjtés és a szerencsejáték. 23.§ A tanuló az iskolán kívül nyilvánosan általában nem szerepelhet. 24.§ Minden tanuló köteles dolgait rendben, tisztán tartani, becsülje meg tankönyveit. De minden tanuló felelĘs egyúttal osztályának és az egész iskolánk rendjéért, tisztaságáért is. A teremben, folyosón, udvaron ne szemeteljen. Falra firkálni, bútort faragcsálni, bármit bepiszkolni tilos. 25.§ Minden kárt, amelyet a tanuló az iskola épületében vagy az iskolai felszerelésben tett, a tanuló illetĘleg a szüleje vagy gyámja teljes mértékben köteles megtéríteni. 26.§ Minden tanuló minden holmijára írja rá nevét, osztályát (könyveire, füzeteire, tanszereire, sapkájára, kabátjára). Az épületbĘl a tanítás tartama alatt csak a tanár külön írásbeli engedélyével távozhat a tanuló. 27.§ A tanárnak az osztályba való belépése alkalmával a hetes vagy helyettese „vigyázz”-t vezényel. A tanulók erre feszes, katonás tartásban felállnak, a hetes megteszi jelentését (Tanár úr N.N osztályos tanuló, alázatosan jelentem: Létszám…tanuló, a hiányzók száma…névszerint:…” leánytanulóknál (Tanár úrnĘ N.N osztályos tanuló alázatosan jelentem stb.) azután a tanár vezényszavára „Ülj le” a tanulók ismét leülnek. A tanítási óra végén a tanár „Vigyázz” vezényszava után az „Indulj” vezényszóra a tanulók rendben elhagyják az osztálytermet. A szünetben az osztálytermet szellĘztetni kell. Az utolsó tanítási óra után a távozó osztály zárt sorokban vonul egészen a kapuig.

273

Néhány házirend

Az iskola elĘtt vagy az iskolaépület közelében a távozó tanulók nem csoportosulhatnak. 28.§ Az elsĘ tanítási óra imádsággal kezdĘdik, és az utolsó óra imádsággal végzĘdik. Az imádság szövegét valamennyi tanuló közösen és hangosan mondja. Az imádság alatt a tanuló- ugyancsak vigyázzállásbanelmondja a Hiszekegyet. Imádság a tanítás elĘtt „Kérünk téged jóságos Istenünk – segíts bennünket és add ránk áldásodat, - hogy buzgók és figyelmesek legyünk a tanulásban – és mindenben kövessük szent akaratod – Légy velünk,- hogy hĦ gyermekeidhez méltóképpen éljünk – felebarátaink javára- lelkünk üdvösségére – és a Te szent neved dicsĘségére. Ámen „ Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen. Imádság a tanítás után „Hálát adunk Neked, mennyei Atyánk – hogy kegyelmedbĘl ma is elĘbbre jutottunk- magunknak és világodnak megismerésében – Vezess, kérünk tovább az igaz élet útján – a jóság és a boldogság felé- Áldd meg, jó Atyánk, édes hazánkat-, szüleinket és nevelĘinket- Áldj meg mindnyájunkat és add, hogy mi is áldjunk Téged mindörökké Ámen. Hiszek egy…” 29.§ „Szebb jövĘt” köszöntésre a tanuló, illetve az egész osztály „Adjon Isten” köszöntéssel felel. 33.§ Ha a tanuló az iskola rendjébe ütközĘ magatartást tanúsít, ha a valláserkölcsi törvények vagy nemzethĦség ellen vét, fegyelmi vétséget követ el. Az iskola fegyelmi büntetései a tanár, illetĘleg az osztályfĘnök részérĘl négyszemközt történt megintésen vagy feddésen felül a következĘ: I. fokú fegyelmi büntetés: osztályfĘnöki megrovás az osztály elĘtt I. fokú fegyelmi büntetés: az igazgató elé idézés és igazgatói megintés II. fokú fegyelmi büntetés: az igazgatói dorgálás az osztály elĘtt

274


III.

fokú fegyelmi büntetés: az igazgatói megrovás az osztály elĘtt, esetleg azzal a figyelmeztetéssel, hogy újabb fegyelmi kihágás esetén a tanulónak az intézetet el kell hagynia. IV. fokú fegyelmi büntetés:a tanári testület elé idézés és szigorú megrovás, esetleg a kedvezmények megvonása vagy eltávozás ajánlása az iskolából. V. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az iskolából VI. fokú fegyelmi büntetés: kizárás a helybeli középiskolából VII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes iskolájából (Kolozsvár, 1943)

275

Néhány házirend

Gimnáziumi Házirend (1952) Tiszafüred

1. Az iskolában reggel háromnegyed 8 és 8 között van a gyülekezĘ, ez elĘtt a helybelieknek az iskola épületébe belépni nem szabad. A vidéki tanulók vonatuk beérkezése után azonnal az iskolába kötelesek jönni. 2. A szünet végén az osztályok sorakoztatását az iskolaparancsnok, illetve az osztályparancsnokok végzik a testnevelĘ tanár útmutatása alapján, s a felügyelĘ tanár „indulj” vezényszavára csendben és párosával felvonulnak az osztályok az emeleten lévĘ termekbe. 3. Ha a nevelĘi szobába lépsz, elĘbb kopogj, és a sapkádat vedd le, és csak a „szabad” elhangzása után lépj be! 4. Ha nevelĘd elĘtt állsz, vigyázzba állj elĘtte, és úgy beszélj vele, ne feledd, hogy nevelĘd, nem pajtásod, iránta tisztelettel tartozol, s ezt külsĘ magatartásoddal is mutasd meg! 5. Ha valamelyik társaddal nézeteltérésed támad, ne magad végy elégtételt. 6. Vidéki, vonaton bejáró tanulók a vonatban olyan magatartást kötelesek tanúsítani, ami a jó magaviselet határát nem lépi túl. RendetlenkedĘkkel szemben az Igazgató már a MÁV elsĘ feljelentésére, legkevesebb két hétre bevonja a bejárási engedélyt, ismétlĘdés esetén egy hónapra, vagy végleg is bevonhatja azt. Az osztályfĘnök által kijelölt hetesek, folyosóĘrök, osztályvezetĘk az osztály által készített karszalagot viselik a hivatalos tanítási idĘ alatt.

276


Rendtartás a gimnáziumok számára Az oktatásügyi miniszter rendeletére 1955

Az iskolai rendtartás 88 paragrafust tartalmaz. Fontosabb paragrafusok tartalma röviden: 26.§ Az iskolai év tartama és beosztása 27.§ Iskolai szünetek és tanítási szünetnapok 31.§ Iskolai ünnepélyek, megemlékezések 9.) A történelmi fontosságú események évfordulójáról meg kell emlékezni. Ilyen megemlékezést kell tartani szeptember 29-én a Néphadsereg napja alkalmával, október 6-án a szabadság mártírjainak emlékére, december 21én Sztálin születés napján, március 21-én a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának emlékére, április 22-én Lenin születésnek évfordulóján, május 1. tiszteletére, június elsĘ hetében a nemzetközi ifjúsági nap alkalmából 32.§ Rendszabályok Az iskolai oktatás és nevelés rendjének alapja a Tanulói Szabályzat, illetĘleg az azt kiegészítĘ Házirend. Ezek tartalmazzák a tanulókkal szemben támasztott fegyelmi követelményeket is. 33. § Tanulói Szabályzat A gimnázium minden tanulójának szocializmust építĘ hazánk méltó ifjú tagjának kell lennie. Ezért: (1) Népköztársaságunk vezetĘit tisztelje, törvényeit tartsa meg, és ügyeljen arra, hogy a törvényeknek mások is eleget tegyenek. (2) A magyar Himnuszt, az Internacionálét és más népek nemzeti himnuszát vigyázzállásban hallgassa végig, népköztársaságunk címerének, a nemzetiszínĦ és a vörös zászlónak adja meg a tiszteletet. (3) Szüleit (gondozóit) szeresse és tisztelje, szavuknak engedelmeskedjék. A házi munkában segítsen nekik. Testvérei iránt legyen gyengéd és figyelmes. (4) Az idĘsebbekkel legyen udvarias és készséges. (5) Iskolájának vezetĘit és tanárait becsülje, rendelkezéseiket, tanácsaikat fogadja meg és pontosan teljesítse.

277

Néhány házirend

(6) Iskoláját szeresse és becsülje, berendezését, felszerelését, mint sajátját védje és gondozza. (7) Az iskolán kívül is legyen tudatában annak, hogy gimnáziumi tanuló; magatartásával óvja iskolája becsületét, növelje jó hírét, a szocialista tulajdont kímélje és védje. (8) Iskolai és iskolán kívüli feladatait lelkiismeretesen teljesítse; erejének megfeszítésével tanuljon; társait tanulmányaikban segítse; minden alkalmat használjon fel, hogy tudását, általános mĦveltségét gyarapítsa. (9) Az iskolai közösség szellemi és fizikai munkáiban szívesen vegyen részt. (10) Külsejében legyen tiszta és egyszerĦ; öltözködésében alkalmazkodjék a jó ízléshez és az iskola követelményeihez. Könyveit és tanszereit tartsa rendben. (1]) Az iskolában és az iskolai rendezvényeken pontosan jelenjék meg, soha könnyelmĦen ne mulasszon. (12) Az iskola Házirendjének szabályait tartsa meg. 34. § Házirend (1) A Házirendet a tantestület, a Tanulói Szabályzat általános követelményei alapján készíti el az iskola helyi adottságainak és jellegének megfelelĘen. (2) A Házirendben a következĘ kérdéseket kell szabályozni: a tanulók megjelenésének és távozásának idĘpontját; a tanítási idĘ és a tanítási óra megkezdésének és befejezésének, valamint az órán való viselkedésnek módját. A hetesi szolgálattal megbízott tanulók teendĘit; az egyes szünetek rendjét és felügyeletét; az órán kívüli és az iskolán kívüli viselkedés fĘbb szabályait nyilvános helyen, (vasúton, utcán stb.); a tanárok és általában a felnĘttek üdvözlésének módját; a tiszteletadás, valamint a tanulók egymás közötti érintkezésének módját; az öltözködés szabályait (egyensapka, egyöntetĦ ünnepi és hétköznapi viselet stb.); a tanári karral és az igazgatóval való érintkezés formáit (a tanári, igazgatói szobába való belépés, a jelentés módja, tanárok, felnĘttek megszólítása stb.). (3) Az igazgató és a tanárok megszólítása: igazgató elvtárs (nĘ), tanárelvtárs (nĘ). A tanulók köszönése a napszaknak megfelelĘen: jó reggelt - jó napot jó estét kívánok. A tanterembe lépĘ tanárt a tanulók néma felállással köszöntik. (4) A Házirend az itt felsorolt szempontokon kívül tartalmazza az iskola épületének és felszerelésének kímélésére, tisztaságának megĘrzésére vonatkozó szabályokat, a tanulók által okozott kár megtérítésének kötelezettségét, a tanulók felszerelésének, ruházatának tisztán tartására vonatkozó rendszabályokat, és tilalmakat a dohányzás, szeszesital fogyasztására, ékszerek viseletére, szépítĘszerek használatára, egymás között gyĦjtésre, szerencsejátékra stb.-re vonatkozóan. 278


(5) Szabályozni kell a Házirendben a tanulók szórakozóhelyeken, vendéglĘben, táncmulatságokon való megjelenésének, esti kimaradásának feltételeit. (6) A tanuló minden iskolán kívüli elfoglaltságát köteles az osztályfĘnöknek bejelenteni. Iskolán kívüli szervezetbe, sportegyesületbe belépés, nyilvános szereplés stb. csak az igazgató engedélyével történhet. Ezzel kapcsolatban ügyelni kell arra, hogy a tanulónak elég ideje maradjon iskolai kötelezettségeinek ellátására. (7) Tartalmazni kell a Házirendnek az iskola és az osztálytermek díszítésének módját. (8) A Magyar Népköztársaság címerét minden osztályteremben el kell helyezni. 45.§ Film, színház, múzeumok, kiállítások látogatása. (3) A tanulóifjúság csoportosan, tanárok, vezetésével csak olyan filmet, színielĘadást vagy kiállítást tekinthet meg, amelyet az oktatási osztály ajánlott, vagy az igazgató a tantestülettel egyetértésben arra alkalmasnak talált. Az igazgató hozzájárulásával a DISZ-szervezet is szervezhet film-, színház- és kiállítás látogatást, az iskolának ezeket támogatnia kell. 46.§ A tanulók jutalmazása, büntetése (1) A szocialista nevelés fontos módszere a jutalmazás és a büntetés. (2) A jutalmazás és büntetés különbözĘ fokozatainak eredményes alkalmazása érdekében arra kell törekedni, hogy az alkalmazott eljárást az osztály, illetĘleg az iskola a maga ügyének tekintse, és állásfoglalásával erĘsítse. Ez elsĘsorban az osztály és az iskola DISZ-szervezetére támaszkodva érhetĘ el. (3) A jutalmazásban és büntetésben érvényesíteni kell a következetesség és a fokozatosság elvét. A jutalmazás és büntetés mindenkor alkalmazkodjék a tanulók életkori sajátosságaihoz, és legyen arányban azzal a magatartással vagy cselekedettel, amelyet jutalmazunk vagy büntetünk. (4) A szocialista pedagógia a jutalmazás és büntetés Rendtartásban felsorolt formáin kívül is gazdag lehetĘségeket tár fel a nevelĘmunka eredményessé tételére. Szükséges tehát, hogy az osztályfĘnöki munkaközösség gyakorlati tapasztalatok alapján dolgozzék az itt fel nem sorolt formák kialakításán, mert ezek alkalmazása a Rendtartásban meghatározott jutalmazások és büntetések értékét, hatékonyságát is növeli. 47. § Jutalmazás (1) A szocialista pedagógia elvein alapuló jutalmazási formák lehetĘvé teszik mind az egyes tanulók, mind az osztály-, illetĘleg az egész iskolaközösség jobb munkára való ösztönzését. Fel kell figyelni a tanulók magatartásának és tanulmányi színvonalának fejlĘdésében mutatkozó eredményekre, a 279

Néhány házirend

tanulók tartós igyekezetére, valamint a huzamosabb ideig tartó példamutató kötelességteljesítésre. (2) A jutalmazásnak tükröznie kell a pedagógus bizalmát a tanuló iránt, és alkalmazkodnia kell a tanuló egyéniségéhez. (3) A jutalmazás fokozatai: a) tanári dicséret; b) osztályfĘnöki dicséret az osztály elĘtt; c) igazgatói dicséret az osztály elĘtt; d) igazgatói dicséret az iskolaközösség elĘtt; e) dicsérĘ oklevél vagy könyvjutalom (átadása az osztály elĘtt): f) „KitĦnĘ tanuló" érdemérem odaítélése kitĦnĘ eredménnye1 végzĘ IV. osztályos tanulóknak. (4) A b–f pont alatt szereplĘ dicséretrĘl az osztályfĘnök a tanuló szüleit az ellenĘrzĘ könyv útján írásban értesíti, s az osztályozó naplóba is bejegyzi. 48. § Büntetés (1) A nevelĘmunka során azzal a tanulóval szemben, aki az iskola rendjébe ütközĘ magatartást tanúsít, büntetést kell alkalmazni. (2) A szocialista pedagógia elvein alapuló büntetés nem megtorló jellegĦ, hanem olyan pedagógiai módszer, ame1ynek segítségével arra neveljük a tanulókat, hogy a szocialista erkölcs követelményeinek, szabályainak eleget tegyenek. (3) Testi fenyítést és más megalázó büntetést nem szabad alkalmazni. Felvilágosító munkával arra kell törekedni, hogy a szülĘk és a tanulók is belássák: az ilyen jellegĦ büntetés ellentmond a szocialista nevelés célkitĦzéseinek és eredménytelen is. (4) A büntetést nevelĘi tapintattal, a tanuló egyéniségének és körülményeinek mérlegelésével kell megállapítani, és ügyelni kell arra, hogy egyben a többi tanulóra is nevelĘ hatással legyen. (5) A büntetés a lehetĘ leggyorsabban kövesse a vétség elkövetését, de csak azután, hogy az összes elĘidézĘ körülmények tisztázódtak. (6) Alkalmazható büntetések: a) tanár, illetĘleg az osztályfĘnök négyszemközt, vagy az osztály elĘtt figyelmezteti a tanulót; I. fokú fegyelmi büntetés: osztályfĘnöki megrovás az osztály elĘtt, II. fokú fegyelmi büntetés: igazgató elé idézés és igazgatói intés négyszemközt; vagy súlyosabb esetben igazgatói intés az osztály elĘtt. III. fokú fegyelmi büntetés: igazgatói megrovás: igazgató elé idézés a szülĘ vagy helyettese jelenlétében és igazgatói megrovás az osztály elĘtt. Ha lehetĘség van rá, a megrovásban részesített tanulót párhuzamos osztályba kell áthelyezni. 280


IV. fokú fegyelmi büntetés: tantestületi megrovás: a tantestület elé idézés; és szigorú megrovás azzal a figyelmeztetéssel, hogy újabb fegyelmi vétség eseten a tanulónak az iskolát el kell hagynia. V. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az iskolából, más iskolába utalás. VI. fokú fegyelmi büntetés: kizárás a tanulók sorából a megkezdett tanévre. VII. fokú fegyelmi büntetés: kizárás az ország összes középiskoláiból. (7) Az I – IV. fokú fegyelmi büntetésre akkor kerül sor, ha a tanuló megsérti a Tanulói Szabályzatot vagy az iskola Házirendjét, illetĘleg viselkedése általában vagy egyes esetekben nem felel meg az iskola rendjének, fegyelmének, a közösségi magatartás követelményeinek. (8) Az V-VI. fokú fegyelmi büntetésre akkor kerül sor, ha a tanuló olyan vétséget követ el, amelybĘl az iskola közösségi életére kiható súlyosabb erkölcsi vagy anyagi kár származik, vagy a vétségek megismétlĘdnek, és nyilvánvaló, hogy a tanuló az iskolai közösségbe nem tud beilleszkedni. (9) A VII. fokú fegyelmi büntetésre akkor kerül sor, ha a tanuló tudatosan a népi demokráciával szemben álló magatartást tanúsít, súlyos erkölcsi vétséget követ el, a társadalmi vagy személyi tulajdont szándékosan megrongálja, vagy eltulajdonítja. 88. § EllenĘrzĘ Könyv (1) A szülĘi házzal való írásbeli érintkezés céljait szolgálja az EllenĘrzĘ Könyv, melyet minden nyilvános tanulónak be kell szereznie, és a gimnáziumba naponként magával kell vinnie. (2) Az EllenĘrzĘ Könyvben kell közölni mindazokat a tudnivalókat, amelyek a szülĘi házat a tanári testület nevelĘ-oktató munkájáról tájékoztatják. (3) Az EllenĘrzĘ Könyvvel elkövetett szabálytalanság fegyelmi vétség. (4) A szülĘnek (gondviselĘnek) a gimnázium minden értesítését tudomásul kell vennie, s azt aláírásával kell igazolnia.

281

Néhány házirend

Tanulói szabályzat és házirend 1966 Minden diák kötelessége szorgalmasan és kitartóan tanulni, ismereteit bĘvíteni, hogy tudásával önmagát gazdagítsa, a közösséget szolgálja, szüleinek örömet szerezzen, szocialista hazánknak hasznára lehessen. Iskolai közösségünk tagjainak magatartását- mind az iskolában, mind az iskolán kívül – a kommunista erkölcs követelményei szabályozzák. Egyetlen diák sem lehet közömbös saját feladataival és az iskola diákéletével szemben. Magatartás az iskolában Az iskola minden növendéke az idĘsebbeknek, szüleiknek, tanáraiknak, az iskola dolgozóinak adja meg a tiszteletet: magatartását egymás iránt is a megbecsülés és az udvariasság jellemezze. A fiúk mindenkor legyenek elĘzékenyek a leányok iránt. Mértéktartó és kulturált magatartás tükrözĘdjék minden más tevékenységén is. Rendes, tiszta ruhában és köpenyben jelenjenek meg az iskolában. Lányok számára a köpeny kötelezĘ az iskolai foglalkozásokon. Ízléstelen vagy gondozatlan hajviselet, festék, körömlakk és hasonló szépítĘszerek használata a fiatal korban nem illĘ, ezért az iskolában, utcán és nyilvános helyen egyaránt tilos. Az iskolához tartozás külsĘ jele: az iskolajelvény és az egyensapka viselete. Ünnepélyeke és ünnepélyes alkalomkor az iskola egyenruhájának viselete kötelezĘ. Lányok számára: fehér blúz, sötétkék rakott szoknya, a fiuk számára: fehér ing, sötét ruha. A rend és a tisztaság megóvását, a takarékoskodást minden tanuló tartsa lelkiismereti kötelességének. Minden diák óvja egészségét, fokozza edzettségét. A dohányzás, a szeszes italfogyasztása egészségre ártalmas, tehát tilos.

282


Az iskolai munkarend A tanuló köteles minden iskolai fogalakozás megkezdése elĘtt 10 perccel az iskolában megjelenni, jelzĘ csengetéskor a helyét elfoglalni és a tanárt csendben várni. A tanítás megkezdése után a tanterembe lépĘ tanárt (felnĘtteket) felállással kell üdvözölni, a hetes jelentését pedig vigyázz állásban kell végighallgatni. Óra végén, tanári jeladására a tanulók egyszerre felállnak és rendben a folyosóra, vagy az udvarra vonulnak. Az óraközi szünetek idején a tanteremben csak a hetesek maradhatnak. A le- és felvonulás, az ügyeletesek irányításával a menetirány szerinti jobb oldalon, fegyelmezetten, kettĘs sorokban, szaladgálás nélkül történjék. A tanítás befejezésével az osztályok kettĘs sorokban, rendezetten távoznak az iskola épületébĘl. Kerülni kell az iskola elĘtti tömörülést is. Tanítási idĘ alatt az iskolaépületét elhagyni csak írásbeli engedéllyel szabad. Az igazgatói hirdetĘkönyv közleményeit állva kell végighallgatni. 18 óráig minden iskolai foglalkozást be kell fejezni. Magatartás utcán és otthon Az utcán kívüli magatartásra is érvényesek a Házirend elĘírásai. Utcán, nyilvános helyeken ugyanúgy kötelezĘ a fegyelmezett, udvarias magatartás, mint az iskolában. A tanulók este 21 óra után az utcán, nyilvános helyen engedély és szülĘi kíséret nélkül nem tartózkodhatnak. Az utcán és nyilvános helyen viselkedjenek szerényen, udvariasan. TĦnjenek ki fegyelmezett és öntudatos magatartásukkal. Az utcai közlekedésben fegyelmezetten kell részt venni a KRESZ elĘírásainak megfelelĘen. Villamoson, autóbuszon udvariasan át kell engedni a helyet az idĘsebbeknek. Minden tanuló köszöntse az iskola nevelĘit, dolgozóit, de köszönni illik minden ismerĘsnek, felnĘttnek és diáktársnak egyaránt. Iskolán kívüli rendezvényekre (színház, utolsó mozielĘadás, tánc, klubdélután, zenés tv-s presszó) írásos osztályfĘnöki engedély szükséges az ellenĘrzĘ könyvben. Ezt mindenki vigye magával. A szakmai gyakorlati képzés az iskolai munka szerves része. TanmĦhelyben, laboratóriumban, gyakorló kertben és üzemben a tanulók csak az órarend szerinti idĘben tartózkodhatnak. 283

Néhány házirend

A házirend elĘírásainak megtartásáért minden diák egyénileg, az iskolaközösség egyetemlegesen felelĘs. Legyen minden diák tudatában annak, hogy nemcsak az követ el hibát, aki fegyelmezetlen, hanem az is, aki a vétség elkövetését lehetĘvé teszi vagy elnézi azt. A felelĘsségre vonás a rendtartás szellemében történik. Részletek a Tóth Árpád Gimnázium ÉvkönyvébĘl (1966)

284


Gimnáziumi tanulói házirend 1973/74. tanév

Az 1973. szeptember l-én életbe lépett új gimnáziumi Rendtartás szellemében állítottuk össze iskolánk tanulói Házirendjét. A Házirend akkor töltheti be hivatását, ha elĘsegíti a Rendtartás elĘírásainak megvalósítását, hozzájárul az iskolai élet demokratizmusának továbbfejlesztéséhez és segíti a szocialista tanár-diák viszony elmélyülését. A Házirend a tanulóifjúság és a SzülĘi Munkaközösség javaslatai alapján, az iskola KISZ szervezetének egyetértésével és a tantestület jóváhagyásával válik az iskolai élet dokumentumává. A Rendtartás 32. § (2.) bekezdése kimondja, hogy a Házirend elĘírásai a tanulóközösség minden tagjára kötelezĘ érvényĦek, s az abban foglaltak megva1ósulását az ifjúsági szervezettel és az SzülĘi Munkaközösséggel közösen kell elĘsegíteni és ellenĘrizni. Ennek érdekében iskolánk SzülĘi Munkaközössége két munkabizottságot alakított: KISZ patronáló munkabizottságot, Gyermekvédelmi ügyeket intézĘ munkabizottságot. Az iskolai élet különbözĘ területein mind nagyobb képviseletet kap az iskolai KISZ szervezet. Képviseltetheti magát a tantestületi ülések meghatározott napirendi pontjain, a Diák szociális bizottságban és a különbözĘ, a KISZ-re ruházott feladatok ellátásában /fegyelmi bizottság, Rendgárda/. I. A tanulók jogai Tanulóinknak joguk van arra, hogy részt vegyenek: 1. az iskola házirendjének összeállításában, 2. fegyelmi szabályainak kidolgozásában, 3. bizonyos pedagógiai terveinek kidolgozásában, /kirándulások, tanulmányi versenyek, szakkörök, stb./, 4. a tanulmányi munka segítésében, 5. a tanulmányi munkát elĘsegítĘ iskolai tevékenységek /korrepetálás, patronálás, szakkörök, tanulmányi versenyek/ népszerĦsítésében és megszervezésében. Tanulóinknak joguk van arra, hogy 6. az iskolai közösség életének bármely területére vonatkozó javaslatot tegyenek a KISZ-nek és a nevelĘtestületnek, 285

Néhány házirend

7. javaslataikkal hozzájáruljanak a magatartás és a szorgalom érdemjegyeinek megállapításához, 8. a jutalmazás és büntetés mértékének meghatározásához, 9. a tanulók igénybe vehetik az iskola könyvtárát, más kulturális jellegĦ szolgáltatásait, sportfelszerelését, létesítményeit, 1o. meghatározott módon és mértékben, szociális- és társadalmi juttatásban részesülhetnek, 11. kiemelkedĘ tanulmányi munkájukért, közösségi tevékenységükért dicséretben, jutalomban részesüljenek, l2. középiskolai tanulmányaik teljes tartamára katonai szolgálat alól felmentést kérhessenek, l3. a nyári szünetben igazgatói engedéllyel alkalmi munkát vállalhassanak /a javító vizsgások kivételével/, l4. önkéntes jelentkezés alapján a KISZ által szervezett építĘtáborok munkájában részt vehessenek, 15. a tanuló választhat, ill. választható a különbözĘ szintĦ és hatáskörĦ diákönkormányzati szervekbe /diákparlament, ODB, szakkör, sportkör, stb./, a KISZ szervezet tagjainak jogai a KISZ szervezeti szabályzatában vannak rögzítve. 16. A tanuló áttanulmányozhatja a róla készített jellemzést, s ahhoz megjegyzéseket fĦzhet. II. A tanulók kötelességei A/ Az érkezés, távozás, tanítási órák, és óraközi szünetekkel kapcsolatban. 1. A tanulóknak legkésĘbb 805-kor meg kell jelenniük az iskolában. 2. A korán érkezĘ tanulók 745-ig a földszinti elĘtérben tartózkodhatnak, de a belsĘ kapu nyitása után fel kell menniük tantermeikbe. 3. A 805 után, azaz késve érkezĘ tanulók ellenĘrzĘ könyvüket átadják a kapuügyeletes tanulónak. 4. A késés igazoltságát az osztályfĘnök bírálja el. Három igazolatlan késés egy igazolatlan órának számit. 5. Az elĘadótermekben (kémia, fizika, biológia, nyelvi labor, könyvtár, sportudvar, tornaterem/ a tanulók csak tanári engedéllyel, tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak. 6. A tanítási óra megkezdése elĘtt 5 perccel a tanulók a megállapított ülésrend szerint elfoglalják helyüket, s csendben várják az óra megkezdését. 7. A tantermekbe, vagy elĘadótermekbe belépĘ, vagy onnan távozó tanárt, látogatót a tanulók felállással köszöntik. 8. Ha a tanuló jelenteni akar, akkor azt az egész osztály elĘtt kell megtennie az óra megkezdése elĘtt. 286


9. Az igazgatói hirdetményt a tanulók állva hallgatják végig. 10. Az óraközi szünetekben a tanulók a folyosón vagy az osztálytermekben tartózkodnak. 11. A tanulók tanítás után fegyelmezetten vonulnak el, a kapu elĘtt nem csoportosulnak, nem hangoskodnak. 12. Az iskola épületében tanítás után csak indokolt elfoglaltság esetén tartózkodhatnak. B/ A hiányzások igazolásával, a távozással, a távozási engedéllyel kapcsolatos tennivalók. 1. A tanulók hiányzásukat három napig szülĘk által, s azon túl orvosi bizonyítvánnyal igazolhatják. Az igazolást a tanuló a mulasztást követĘ elsĘ napon köteles magával hozni, s felszólítás nélkül az osztályfĘnöknek átadni. A hiányzást a szülĘ a hiányzás elsĘ napján köteles jelenteni az iskolának. 21. Családi, vagy hivatalos ügyben távolmaradási engedélyt az ellenĘrzĘ könyvbe beírt szülĘi kérés alapján kell kérni az osztályfĘnöktĘl, amenynyiben a távolmaradás a három napot nem haladja meg. 31. Ha a tanuló igazolatlan óráinak száma eléri a heti óraszámot, a tanulót külön fegyelmi eljárás nélkül töröljük a tanulók névsorából. 41. A tanuló az iskola területét csak nagyon indokolt esetben, vagy az osztályfĘnök engedélyével hagyhatja el. C/ A tanulók iskolai és iskolán kívüli magatartásával kapcsolatos kötelességei. 1. Az órák megzavarásától a tanulók tartózkodjanak, mert ez fegyelmi vétség, s büntetést von maga után. 2. Az iskola felszerelésének megóvása és fejlesztése minden tanulónak kötelessége. Az iskola vagy társai tulajdonában kárt okozó tanuló ezt azonnal jelenti osztályfĘnökének. Az okozott kárt meg kell téríteni! 31. A tanulók kötelesek a tanuláshoz szükséges felszerelésüket magukkal hozni az iskolába, az ellenĘrzĘ könyvet felszólításra kötelesek átadni tanáraiknak. 4. Az ellenĘrzĘbe bekerülĘ tanári közléseket a tanulónak a szülĘkkel láttamoztatniuk kell, s az aláírásokat bemutatja annak a tanárnak, aki a bejegyzést tette. 5. Az ellenĘrzĘ könyv elvesztése fegyelmi vétség, elvesztését a tanuló azonnal jelenti az osztályfĘnökének. 61. Azok a tanulók, akik iskolán kívüli szervezet vagy sportegyesület tagjai kívánnak lenni, a belépéshez kötelesek az igazgatótól engedélyt kérni.

287

Néhány házirend

7. Minden tanuló köteles magát tisztán tartani, egyszerĦen és ízlésesen öltözködni. A munkaköpeny használata kötelezĘ! 8. Tilos a dohányzás az iskolában, és az iskolai rendezvényeken. 9. A tanuló szeszesitalt nem fogyaszthat, szerencsejátékot nem Ħzhet. 10. A tanulók iskolán belül és kívül köszöntsék tanáraikat, és az iskola valamennyi dolgozóját. 11. A tanulók iskolán belül és kívül tartsák be a szocialista együttélés szabályait, viselkedjenek a Vörösmarty Mihály Gimnáziumhoz méltóan mĦvelt, öntudatos, fegyelmezett, szocialista fiatal módjára. D/ A hetesek feladatai 1. A hetesek kötelesek 8-tóI az iskolában tartózkodni, s hetesi teendĘik ellátását azonnal megkezdeni. 2. A portán átveszik az osztályterem kulcsát, megnézik a terem és a felszerelések állapotát. Észrevételeiket és a hiányosságokat jelentik osztályfĘnöküknek. 3. A tanítási órák elĘtt, az óraközi szünetekben gondoskodjanak a szellĘztetésrĘl, a tábla letörlésérĘl, krétáról, törlĘruháról, a terem tisztaságáról és a fegyelemrĘl. 4. Ha a szaktanár 5 perccel a becsengetés után sem érkezne meg, úgy jelentsék az igazgatói irodában. 5. A tanítási óra megkezdésekor az egyik hetes jelentést tesz a tanárnak az osztály létszámáról és az esetleges rendkívüli eseményekrĘl. 6. Az utolsó óra után a hetesek vizsgálják meg, hogy tanulótársaik nem felejtettek-e valamit a padokban, fogasokon. 7. A tanulók távozása után a hetesek csukják be az ablakot és zárják be az osztálytermeket, a kulcsot és a talált tárgyakat adják át a portásnak. A terem állapotára vonatkozó észrevételeiket, az esetleges kárt és a kárt okozó tanulók nevét közöljék osztályfĘnökükkel. 8. A hét végén adják át az osztályt a soron következĘ hetesnek. 4. Az iskolatitkár a tanulók ügyeit a fogadó óra ideje alatt intézi. 5. Az osztályközösségek - a KISZ meghatározott programja szerint - elĘzetes engedély alapján, a KISZ VB javaslatára, az igazgató hozzájárulásával - igénybe vehetik osztálytermeiket és a Vörösmarty klubot. Ill. A tanulók joga és kötelessége 1. A szocialista társadalom hasznos tagjává váljék, megfelelĘ általános mĦveltséget szerezzen, olyan tulajdonságokat alakítson ki magában, melyek társadalmunk erkölcsi követelményeinek megfelelnek. 2. A legjobb tudása szerint tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek. 288


3. Aktív és kezdeményezĘ legyen az iskola és a tanulói közösség feladatainak teljesítésében. 4. Tevékenységével és magatartásával, iskolán kívül is szerezzen megbecsülést önmagának és iskolánknak. 5. Szolgálja a társadalmi haladás ügyét. 6. A tanuló jogait felelĘsséggel, kötelességeinek teljesítésével összhangban gyakorolja. A házirend elĘírásainak megtartása minden tanulóra kötelezĘ! Vörösmarty Mihály Gimnázium, Budapest

289

Néhány házirend

Házirend 1987

Mindennapos iskolai tevékenységünket - miként szocialista társadalmunkét is – jogok és kötelességek összhangja, együttes érvényre juttatása határozza meg. I. Munkánk a tanulás A becsületes, rendszeres tanulás komoly, teljes embert igénylĘ munka. Megkönnyítéséhez, eredményessé tételéhez nemcsak a tanórák, hanem a különbözĘ diákkörök, sportköri szertárak, laboratóriumi felszerelések állnak rendelkezésünkre. Mindezekben a tevékenységi formákban legjobb képességeink szerint vegyünk részt, fegyelmezett viselkedésünkkel segítsük az új ismeretek elsajátítása érdekében végzett közös tanár-diák munkát, tegyük lehetĘvé, hogy az értékelés során mindenki a saját teljesítménye alapján kerüljön elbírálásra. Gyenge tanulmányi eredménye, ill. hosszabb hiányzása miatt mindegyikünk kötelezhetĘ szaktanára és osztályfĘnöke véleménye alapján szakkorrepetáláson való részvételre. II. Iskolai önkormányzat. Az iskolaközösséget mindegyikünk ugyanazokkal az esélyekkel formálhatja, fejlesztheti. A vélemények és javaslatok elmondására az osztálygyĦlések, a diákközgyĦlések, a kétévenkénti diákparlamentek, a KISZ különbözĘ képviseleti formái adnak lehetĘséget. Mindegyikünk választhat, ill. válaszható a különbözĘ szintĦ és hatáskörĦ diák-önkormányzati szervekbe - az 1985-ös oktatási törvény és ennek alapján készült iskolai mĦködési szabályzat alapján. Választott tisztségviselĘként érezzük kötelességünknek társaink magasszintĦ érdekképviseletét, s a példamutatást a tanulmányi munkában, magatartásban. Szociális helyzetünk és tanulmányi eredményeink alapján, a diákképviseleti szervek javaslatára különbözĘ juttatásokban részesülhetünk /iskolai étkeztetés, ösztöndíj, kitüntetés, jutalom, szociális segély, stb./ 290


Ill. Az iskolai élet szabályai Az oktatás keretei 1. A tanórák idĘtartama 45 perc, a szünetek 15 percesek. Minden olyan iskolai rendezvényen /tanítás nélküli munkanapokon is, amely miatt tanítási óra marad el, /a tanu1ók részvétele kötelezĘ. 2. Tanítás közben csak az osztályfĘnök vagy az igazgató írásos engedélyével távozhatunk el az iskola épületébĘl. Hivatalos ügyeinket /pl. iskolalátogatási igazolás/ a harmadik szünetben intézhetjük az iskolatitkárnál. LegkésĘbb 8 óra 5 perckor kell az iskolába érkeznünk. KésĘbbi érkezés késésnek számit, öt késésenként az egymás után következĘ fegyelmi fokozatokat kapjuk /osztályfĘnöki figyelmeztetĘ, osztályfĘnöki intĘ, igazgatói figyelmeztetĘ, igazgatói intĘ, megbízatás visszavonása, fegyelmi eljárás./ Ha a tanórákról késünk, akkor három késés után kapjuk az elsĘ igazolatlan órát, utána minden egyes késés után újabbat. Magatartási érdemjegyünk ezek arányában romlik. Más elbírálásban részesülnek azok, akik 8 óra 15 perc után érkeznek. 3 késés egy igazolatlan óra, utána minden egyes alkalom igazolatlan óra. 8 óra I5 perc és 14 óra között a tanítási óráról való késést hasonlóan bíráljuk el. Ha a tanuló a tanár után megy be, és legalább 10 percet késik, az ezen az idĘtartamon belüli késést a tanár K betĦvel jelöli. A fakultációs foglalkozásokról történĘ hiányzás elbírálása az alapóratervi órákéhoz hasonló. 3. Felmentés testnevelési órák alól szülĘi igazolás alapján is adható egyegy alkalommal, egy hétnél hosszabb idĘre orvosi igazolás szükséges. Testnevelési órán kért indokolatlan felmentés 2 alkalommal büntetlen, a harmadik alkalomtól kezdve felmentési alkalmanként a fegyelmi fokozatok sorrendje érvényes. Az iskolaorvos javaslata alapján - ha egészségügyi probléma merül fel az igazgatótól részleges, vagy állandó felmentést kaphatunk az iskolai testnevelés alól. A testnevelési órákon azonban részt kell venni, az elsĘ és utolsó óra kivételével, ill. gyógy-testnevelésre kell járnunk. Külön igazgatósági engedéllyel a felmentettek a könyvtárban is tartózkodhatnak, tanulás céljából, tanári felügyelet mellett. 4. Betegség esetén 3 napig szülĘi, azon túl csak orvosi igazolás érvényes. A hiányzásról, ha ennek oka igazolatlan, 3 napon túl a szüleink értesítést kapnak. Az igazolásokat, a hiányzást követĘ három napon belül be kell mutatnunk.

291

Néhány házirend

ElĘre tudott távolmaradásunkhoz 3 napon belül az osztályfĘnök, nagyobb hiányzás esetén az igazgató adhat engedélyt elĘzetes írásbeli kérés alapján. Hiányzás esetén a szülĘk értesítsék az iskolát a hiányzás okáról. 5. Az osztálynévsor alapján mindannyian párosával - hetesi feladatokat látunk el. Gondoskodunk krétáról, a tábla letörlésérĘl, szünetekben a szellĘztetésrĘl, ill. télen a takarékossági intézkedések miatt csökkentett fĦtés ellensúlyozására, az ablakok rendszeres becsukásáról. Becsöngetés után 5 perccel, ha nem érkezett szaktanár, jelentjük a nevelĘtestületi szobában. Gondoskodunk az osztály tisztaságáról tanítás közben és tanítás befejezése után, s arról, hogy az osztály tanulóinak távollétében ne égjenek feleslegesen a világítótestek. Az osztályok meghatározott idĘközönként, külön beosztás szerint, ügyeletesi feladatokat látnak el mindhárom folyosón, a tanári szoba elĘtt és az iskola bejáratánál. Mindannyian kötelesek vagyunk segíteni munkájukat. Az ügyeletes tanulók karszalagot viselnek. Vigyáznak a folyosók, tantermek rendjére és tisztaságára, a balesetek elkerülésére. A kapuügyeletes figyel arra, hogy idegenek ne jöjjenek be az iskola épületébe, s eligazítja a vendégeket. 6. Az ellenĘrzĘ könyv az iskola és a szülĘk rendszeres jó kapcsolatának egyik feltétele, ezért mindannyian kötelesek vagyunk magunknál tartani, s a tanár kérésére - bejegyzés érdekében átadni. 7. TĦzriadó esetén - hat szaggatott csengetés - a tanulók fegyelmezetten, a kijelölt útvonalon hagyják el az iskola épületét. IV. Viselkedés, környezet 1. A dohányzás és szeszesital fogyasztása - mivel az a fiatal szervezetre különösen ártalmas - az iskolában, az iskola elĘtt és az iskolai rendezvényeken tilos. A tanítási napokon a köpeny viselete ajánlott. Az ünnepélyeken /tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek és évfordulók/ lányoknak sötét szoknya, fiuknak fehér ing és sötét nadrág a kötelezĘ viselet. Miután a gimnázium munkahely, ide egyszerĦ, tiszta ruhában és ápolt külsĘvel járjunk. FeltĦnést keltĘ vagy nagy értékĦ ékszereket, ruhákat, tárgyakat ne hozzunk be, mivel eltĦnésük esetén az iskola nem vállalhat felelĘsséget. Tanúsítsunk udvarias magatartást az iskola dolgozóival és egymással szemben. 292


2. Az iskola épülete, az egyes osztályok felszerelése, berendezése szocialista tulajdon, ezek megóvásáért mindannyian anyagilag felelĘsek vagyunk. Rongálás esetén, ha a felelĘs ismeretlen, az osztályok kollektívan térítik meg az anyagi kárt. Mindannyiunk kötelessége az osztályok és az iskola tisztántartása, a szemetelĘ társak figyelmeztetése. Az iskolába, lehetĘleg az oktatást szolgáló eszközöket hozhatjuk, ill. kötelesek vagyunk magunkkal hozni. Az iskola az elveszett holmikért nem vállal felelĘsséget. Az egyes osztálytermeket tanulóink képzĘmĦvészeti, irodalmi és más szakmai mĦveltségük bemutatásával díszíthetik. A díszítés azonban mindenkor egyszerĦ és ízléses legyen; tükrözze az egyes osztályok arculatát, kerülje a túlzsúfoltságot, a falak rongálását, álljon a nevelĘ-oktató munka szolgálatában. Hirdetéseket csak a hirdetĘtáblákon lehet elhelyezni az iskola igazgatóságának engedélye alapján. V. SzabadidĘs tevékenység A tanítás befejezése után is tartózkodhatunk az iskola épületében, meghatározott céllal és tanári felügyelettel /könyvtár, szakkör, sportkör, stb./. Biztosítanunk kell azonban fegyelmezett viselkedéssel a más osztályokban még folyó tanítás zavartalanságát. Vörösmarty Mihály Gimnázium, Budapest

293

Néhány házirend

Vörösmarty Mihály Gimnázium Házirendje 1998

A Házirend közösségünk belsĘ törvénye. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlását szabályozza, és a munkarenddel kapcsolatos elĘírásokat foglalja magában. A nevelĘtestület, a diákönkormányzat egyetértésével, az iskolaszék és a szülĘi szervezet véleményének figyelembevételével készült. Megtartása minden diák, tanár és alkalmazott számára kötelezĘ. A házirendet mindenkinek joga és kötelessége ismerni. Az iskola munkarendje Ɣ Ɣ Ɣ

Ɣ Ɣ Ɣ Ɣ Ɣ

294

Az iskola reggel 7 órától este 18 óráig tart nyitva, az iskola épületének további használatát az igazgató engedélyezheti. A nyitvatartási idĘ alatt az iskola diákjai abban az esetben is az épületben tartózkodhatnak, amennyiben nincs órájuk, feltéve, ha nem zavarják az iskolában folyó munkát (tanórán kívüli foglalkozások, takarítás). A tanítás legkorábban 7 óra 30 perckor kezdĘdik. A tanórák 45 percesek, az elsĘ négy szünet 10, a következĘ kettĘ 20 perces, az utolsó 10 perces. A 7. óra l405-kor fejezĘdik be. A fakultatív órák, szakkörök, korrepetálások általában 14 és 15-kor kezdĘdnek. Minden tanulónak a becsengetés elĘtt kell megérkeznie a tanterembe és köteles felkészülni a tanulásra. Késések kettesével egy igazolatlan órának minĘsülnek. A diáknak joga van a tanítási órán való részvételhez, a tanár nem küldheti ki az óráról. A diáknak joga van az óraközi szünethez, a tanórák becsengetéstĘl kicsengetésig tartanak. Tanítási idĘ alatt tanulónak az épületet vásárlás, ügyintézés vagy egyéb ok miatt elhagyni tilos (sem tanár, sem felnĘtt dogozó ilyen célból ki nem küldhet tanulót az épületbĘl). A szülĘnek (gondviselĘnek) a hiányzás kezdetekor értesítenie kell az osztályfĘnököt.


Az iskolai élet mindennapjai Ɣ Ɣ Ɣ Ɣ Ɣ Ɣ

Ɣ

Ɣ Ɣ Ɣ Ɣ Ɣ

Ɣ Ɣ

Iskolai ünnepélyeken, iskolai versenyeken, tanulmányi kiránduláson, stb. a részvétel kötelezĘ. (Felmentést ezek alól egyedi esetekben az osztályfĘnökök vagy az igazgató adhatnak.) A tanulóink az iskolai könyvtárt kölcsönzés, helyben olvasás céljából a könyvtár nyitvatartási rendjéhez igazodva használhatják. Az olvasóterembe ennivalót, táskát bevinni nem szabad. Az iskolában az oktató-nevelĘ munkát szolgáló eszközöket, taneszközöket az elĘírt helyen és idĘben lehet használni. Játékot, szórakoztató eszközt tanórára bevinni nem szabad! A diák köteles a tanórai felszerelését és az ellenĘrzĘ könyvét az iskolába magával hozni. Az egészségügyi ellátást heti egy alkalommal orvos és védĘnĘ biztosítja. Az iskolai tĦz- és bombariadót 6 szaggatott csengetés jelzi. Riadó esetén a diákok fegyelmezetten hagyják el az iskolát, az osztálytermekben kifüggesztett levonulási terv szerint, az ilyen alkalmakkor elmaradt órákat mindig pótoljuk. Közös tulajdonunkat védeni, épségben megĘrizni, gyarapítani, berendezéseit szakszerĦen, kulturáltan használni valamennyiünk közös felelĘssége. Iskolánknak kárt okozó diák (szülĘje) a jogszabályokban meghatározott mértékben kártérítési felelĘsséggel tartozik a károkozás gondatlan vagy szándékos jellegétĘl függĘen. A szaktantermekben (kémia elĘadó, számítógépterem, tornaterem, nyelvi terem, könyvtár) kizárólag tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak diákok. Minden tanuló köteles a tisztaságra fokozottan vigyázni, a padját, osztályát tisztán tartani. A hirdetések, plakátok az osztályfĘnökkel való egyeztetés után helyezhetĘk el a hirdetĘtáblákon, ill. a falak olajlábazatán. KülsĘ személy hirdetéseit csak iskolavezetĘi engedéllyel lehet kitenni a már említett helyekre. Az iskolánkban tilos a dohányzás: a tantermekben, az elĘadótermekben, az öltözĘkben, a folyosón, a lépcsĘfordulókban, az ebédlĘben, a díszteremben, a stúdióban, a könyvtárban, a Levi's klubban, a földszinti és az elsĘ emeleti WC-ben, az aulában és az iskola elĘtt, továbbá fegyelmi büntetés terhe mellett tilos- iskolánkban és az iskola által szervezett rendezvényeken - a szeszes ital és drogok fogyasztása. Tilos az ellenkezĘ nemĦek WC-jében tartózkodni. A diákoknak is joguk van ahhoz, hogy másnak szánt személyes küldeményeiket, üzeneteiket, leveleiket más ne olvassa el, azok tartalmát más 295

Néhány házirend

Ɣ

Ɣ Ɣ Ɣ

elĘtt senki ne tárja fel, így az órán levelezĘ diáktól a levelet el lehet venni (ha az zavarja az órát), de semmilyen körülmények között nem lehet elolvasni vagy felolvasni. Ha a diák valamilyen oda nem illĘ tárggyal zavarja az órát, akkor azt (kivéve a fokozottan balesetveszélyes tárgyakat) csak az óra végéig lehet tĘle elvenni, semmiképp sem lehet a tárgy hosszabb ideig való elkobzásával büntetni. A diák joga, hogy személyes kapcsolatait ameddig mások jogait vagy jogszabályt nem sért, ne korlátozzák. A diák joga, hogy számára munkavégzést csak a tanulmányokkal összefüggésben, a pedagógiai programban meghatározottak szerint lehet elĘírni. Az iskolaújság, iskolarádió mĦködését csak a felelĘs „lektor” befolyásolhatja. Balesetvédelmi elĘírások

1. Minden tanuló köteles óvni saját és társai épségét, egészségét, továbbá köteles elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védĘ ismereteket. 2. Minden tanuló köteles jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak saját magát vagy társait, az iskola alkalmazottjait vagy másokat veszélyeztetĘ állapotot, tevékenységet, illetĘleg ha balesetet vagy sérülést észlel. Kapcsolók, konnektorok meghibásodását, az észlelést követĘen azonnal jelenteni kell az iskola valamelyik tanárának vagy a gondnoknak. Repedt, betört ablak esetén a gondnoknak kell szólni. LépcsĘre, folyosóra került elcsúszás veszélyét jelentĘ anyagot fel kell takarítani vagy az ügyeletes takarító segítségét kell kémi. 3. Tilos az iskola emeleti ablakaiba állni, kihajolni, onnan tárgyakat ledobálni. folyosón, lépcsĘn rohanni, verekedni, lökdösĘdni, az iskolába, iskolai rendezvényekre tĦz- és robbanásveszélyes anyagokat, valamint szúró- vágóeszközt behozni. Egymás közötti érintkezés, öltözék Ɣ

296

A tanulók a nevelĘket és az iskola dolgozóit - az épületben és azon kívül napszaknak megfelelĘen hangosan és érthetĘen köszöntik. Az osztályba belépĘ tanárt felállással üdvözlik. A pedagógusok megszólítása: Tanár-


Ɣ Ɣ

nĘ! Tanár úr! Mindenkinek joga van a személyét megilletĘ tiszteletre, ezért egymás közötti érintkezésben megengedhetetlen a durva, alpári hangnem és a trágár beszéd. Az iskola munkahely, diáknak és tanárnak egyaránt. Tanítási napokon a tanulók öltözete a munkahelyen elvárható, a jó ízlést nem sértĘ hétköznapi öltözék. Iskolai ünnepélyeken (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepek és évfordulók, valamint a szalagavatás) a kötelezĘ öltözet lányoknak fehér ingblúz, sötét szoknya, fiúknak sötét nadrág, fehér ing, nyakkendĘ, egyéb rendezvényeken (bál, szalagavató stb.) az alkalomnak megfelelĘ öltözék. Tanulóink az iskolába értékes ékszert, értéktárgyakat kizárólag saját felelĘsségükre hozhatnak be (viselhetnek), elveszítésük, elkallódásuk az iskolának nem róható fel! Kapcsolat a szülĘi házzal

Ɣ

Ɣ

Ɣ Ɣ

Az iskola és a szülĘi ház közötti kapcsolat fenntartásának egyik eszköze az ellenĘrzĘ könyv. Minden érdemjegyet (feleletek, dolgozatok jegyeit stb.) a tanulónak felszólítás nélkül be kell írnia az ellenĘrzĘ könyvébe, melyet az osztályfĘnök legalább negyedévenként ellenĘriz. A tanári, szülĘi üzeneteket is az ellenĘrzĘ könyvbe kell beírni. A hiányzásokat az osztályfĘnök igazolja. Az igazolatlan hiányzásról a tanköteles tanuló szüleit az elsĘ, a nem tanköteles tanulóét , a tizedik igazolatlan óra után az iskola köteles értesíteni. A szülĘk számára évente két alkalommal szülĘi értekezletet tartunk. A szülĘk fórumán biztosítunk kötetlen találkozást az iskolavezetéssel, munkaközösség-vezetĘkkel. Az igazgató és a szaktanárok hetente egy alkalommal délelĘtt, a tanári órarendben és az ellenĘrzĘben rögzített idĘpontban, valamint évente két alkalommal délután fogadóórát tartanak. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelĘst az ellenĘrzĘbe beírt idĘpontban lehet felkeresni. 30 igazolatlan óra után, tanköteles tanuló esetén, a tanulmányok csak az évfolyam megismétlésével folytathatók. Nem tanköteles tanuló esetén a tanulói jogviszony automatikusan megszĦnik, ha a kiskorú tanuló szülĘje elĘzĘleg legalább kétszer írásban kapott értesítést. 16 éven aluliak esetében az iskolának értesítenie kell a lakóhely szerinti illetékes jegyzĘt, aki a szülĘvel szemben szabálysértési eljárást kezdeményez.

297

Néhány házirend

Értékelés, számonkérés, dolgozatok Ɣ

Ɣ Ɣ Ɣ

Az iskola pedagógiai programjának megfelelĘen: egy nap csak két, elĘre bejelentett nagydolgozat (témazáró) iratható, a dolgozatot két, (magyar és esszé jellegĦ történelem esetében) maximum 3 héten belül ki kell javítani, következésképpen: félév ill. évvége elĘtt két héttel már nem lehet nagy dolgozatot íratni. Két, maximum 3 hét után a diák nem köteles elfogadni az érdemjegyet. A nagydolgozatok száma: évente a heti óraszámnak megfelelĘen - de legkevesebb kettĘ, idĘarányosan megosztva és elosztva. Az érdemjegyeket a szaktanár legalább havonta köteles tintával az osztályozó naplóba átvezetni (bejegyezni). Félévenként minimum három érdemjegyet kell adni (kivétel a heti egy órás tantárgyakat, ahol félévenként minimum két érdemjegy adása kötelezĘ), egyenletes elosztásban, ha a tanuló huzamosabb hiányzása ezt nem akadályozza. Dicséret, jutalmazás

Dicséretben részesülnek tanulóink: Ɣ eredményes tanulmányi munka esetén (jó bizonyítvány, házi, területi, országos versenyen való részvétel), Ɣ kulturális munkáért (iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezése, azokon való részvétel, iskolai kulturális versenyeken történĘ sikeres szereplés stb.), Ɣ eredményes sporttevékenységért (házi versenyeken, országos és területi versenyeken, helyi és külsĘ sportrendezvényeken aratott sikerek). Az elismerés, dicséret, jutalmazás formái: Ɣ osztályfĘnöki ill. szaktanári dicséret (ellenĘrzĘben), igazgatói dicséret (ellenĘrzĘben), Ɣ egész éves, ill. négyéves munkáért tantestületi dicséret (bizonyítványban, anyakönyvben), oklevél, tárgyi jutalom, Ɣ VMG alapítvány ösztöndíj, Ɣ alapítványi támogatás (felkészítĘ tanfolyam, szakkör, tanszer, tábor stb. finanszírozása), FegyelmezĘ intézkedések, fegyelmi eljárás A tanórákról való késések, a szándékos távolmaradás, továbbá az igazolás határidejének túllépése igazolatlan mulasztásnak minĘsül. 298


A Közoktatásról kiadott 1996. évi LXII. törvény 76.§ alapján „ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthetĘ.” A büntetések súlyossági sorrendben: ¾ megrovás, - fegyelmi bizottság dönt ¾ szigorú megrovás, - fegyelmi bizottság dönt ¾ kedvezmények megvonása, - fegyelmi bizottság dönt ¾ áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába - a nevelĘtestület dönt ¾ eltiltás a tanév folytatásától az adott iskolában - a nevelĘtestület dönt ¾ kizárás az iskolából - nevelĘtestület dönt. A fegyelmezetlenség szaktanári érdemjeggyel nem büntethetĘ. Tanórai fegyelmezetlenség esetén szaktanári figyelmeztetés adható. Általában két szaktanári figyelmeztetés egy osztályfĘnöki fokozatot jelent. A magatartás minĘsítésekor a fegyelmezĘ intézkedések a következĘket vonják maguk után: osztályfĘnöki intĘ esetén a magatartás csak jó osztályfĘnöki megrovás esetén a magatartás csak változó igazgatói intĘ esetén a magatartás csak változó rovó esetén a magatartás csak rossz tantestületi figyelmeztetés esetén a magatartás csak rossz lehet. A tanulói érdekképviselet Ɣ Ɣ

Ɣ

Ɣ Ɣ

Az iskolai Diákönkormányzat a tanulók érdekeinek képviselĘje, az iskolai élet egyik szervezĘje. Szervezi a tanórákon kívüli diákprogramokat, illetve a közoktatási törvényben meghatározott különbözĘ területeken és ügyekben döntési-, egyetértési- (vétó-), véleményezési- és javaslattevĘ jogágának gyakorlásával védi a diákság érdekeit. Az iskolai diákönkormányzat legfelsĘbb fóruma az évenként összehívandó diákközgyĦlés, amely megválasztja az Iskolai Diákbizottságot - a diákönkormányzat operatív szervét , iskolai szinten egész évben gyakorolja a diák-önkormányzati jogokat. A diákok alanyi joga, hogy választó és választható a diákközgyĦlésen, ezért a jelöltetést és tisztségvállalást nem lehet a tanulmányi eredményekhez kötni. Minden tanulónak joga közös iskolai életünket jobbító szándékkal a Diákönkormányzat fórumain megfogalmazni észrevételeit, bírálatait, ja299

Néhány házirend

vaslatait. Joga van ellenvéleményének kulturált megfogalmazására, megfelelĘ helyen és idĘben, bármirĘl is legyen szó! Joga van sérelmei orvoslásához a Diákönkormányzat segítségét is igénybe venni.

300


Melléklet 1. melléklet

301

Melléklet

302


303

Melléklet

304


305

Melléklet

306


307

Melléklet

308


Törvények, törvényerejĦ rendeletek, miniszteri utasítások

1777 Ratio Educationis 1790/91. évi XVI. törvénycikk, hogy a nyilvános ügyek intézésére idegen nyelv ne használtassák, a magyar nyelv pedig megtartassék 1792. évi VII. törvénycikk: a magyar nyelv tanításáról és használatáról 1806. II. Ratio Educationis 1844. évi II. törvénycikk: a magyar nyelv és nemzetiségrĘl 1868. évi XXXVIII. törvénycikk a népiskolai közoktatás tárgyában 1872. évi VIII. törvénycikk az ipartörvény 1879. évi XVIII. törvény a magyar nyelv kötelezĘ tantárgyként való tanításáról rendelkezett 1883. évi XXX. törvénycikk: a középiskolákról és azok tanárainak képesítésérĘl 1884. évi XVII. törvénycikk az ipartörvény III. fejezet A segédszemélyzetrĘl 65719/1895.VKM rendelet engedélyezte a nĘk bölcsészeti, orvosi és gyógyszerészeti egyetemi tanulmányait 105.500/1905. VKM rendelet érettségi vizsgálati utasítás 1908. évi XLVI. törvénycikk az elemi népiskolai oktatás ingyenességérĘl 1921. évi XXX. törvénycikk az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról 1924. évi XI. törvénycikk a középiskoláról 1926. évi XXIV. törvénycikk a leányközépiskoláról és a leánykollégiumról 1927. évi XII. törvénycikk a polgári iskoláról 540-05/22 /1931 VKM és 540-05/84/1931. VKM rendelete az Érettségi vizsgálati utasítás a fiú és leányközépiskolák és leánykollégiumok számára. 1934. évi XI. törvénycikk a középiskoláról 1938. évi XIII. törvénycikk a gyakorlati irányú középiskoláról 1940. évi XX. törvénycikk az iskolai kötelezettségrĘl és a nyolcosztályos népiskoláról 55.000/1941.VKM számú rendelet a népiskolai tanterv életbeléptetése tárgyában 5520/1941. ME számú rendelet a honvédelmi nevelésnek és a testnevelésnek egységesítése tárgyában 106.396/1942.VKM számú rendelet a honvédelmi ismeretek címĦ tantárgy iskolai tanításának bevezetése tárgyában 309


31.000/1942.VKM számú rendelet a népiskolai rendtartás életbeléptetésének tárgyában 8777/1943. VKM számú rendelet a honvédelmi ismeretek címĦ tantárgynak a leányiskolákban történĘ bevezetése tárgyában. 8100/1943.VKM számú rendelet a honvédelmi ismeretek címĦ tantárgy tanításának újabb szabályozása tárgyában 6650/1945. ME rendelet az általános iskoláról 4290/1945. ME rendelet a gimnáziumi érettségi vizsgálat tárgyában 37.000/1945.VKM számú rendelet az 1945/46. iskolai év megnyitásának és tanulmányi rendjének szabályozása tárgyában 53.700/1945. FM számú rendelet a MezĘgazdasági középiskolák rendtartásának megállapításáról 53.888/1945. FM számú rendelet a magyar gazdaképzĘ iskolák szabályzatának megállapításáról 1946. évi XXII. törvénycikk a nĘknek az egyetemekre és fĘiskolákra való felvétele tárgyában 70.000/1946. VKM rendelet 516.000/1948. VKM rendelet a szakérettségi bevezetése tárgyában 1948. évi XXXIII. törvény az iskolák államosításáról 1949. évi 5. Tvr. a vallásoktatás tárgyában 65.400/1949. (IV. 7.) VKM rendelet a gimnáziumokra vonatkozó Érettségi Vizsgálati Utasítás egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában 1200-M-15/1949. (XII.29. ) VKM rendelet a gimnáziumi Érettségi Vizsgálati Utasítás írásbeli vizsgálatokra vonatkozó rendelkezéseinek kiegészítés tárgyában 1949. évi IV. törvény az iparostanulókról és kereskedĘtanulókról 169. 000/1949.(VI. 26) VKM rendelet a szakérettségi vizsgálatok rendjének szabályozása tárgyában 1950. évi 40. Tvr. ipari technikumokról 1950. évi 41. Tvr. a közgazdasági középiskoláról 1951. évi 14. Tvr. az általános gimnáziumról 1951. évi 15. Tvr. a tankötelezettségrĘl és az általános iskolákról 1951. évi 16. Tvr. az ipari technikumok felügyeletének újabb szabályozása tárgyában 1015/1952.(V. 18.) MT határozat az egyetemeken és fĘiskolákon felvételi vizsga bevezetésrĘl 1011/1952. (V. 4) MT határozat a szakérettségire elĘkészítĘ tanfolyam tanulmányi idejének felemelésérĘl 1/1954. (V. 5.) OM rendelet az egyetemi és fĘiskolai felvételek szabályozásáról

310


1/1955. (II. 26.) OM rendelet az egyetemi és fĘiskolai felvételek szabályozása tárgyában kiadott 1/1954.(V. 5.) OM rendelet módosításáról 1955. évi 37. Tvr. az ipari technikumokról 1955. évi 38. Tvr. a közgazdasági technikumokról 1956. évi 10. Tvr. a mezĘgazdasági technikumokról 1014/1958. (III. 29.) Korm. határozat a mĦszaki-gyakorlati nevelés fokozottabb fejlesztésérĘl az általánosan képzĘ iskolákban. 146/1958. (M. K. 10.) MM. számú utasítása a mĦszaki -gyakorlati nevelés bevezetésrĘl az általános iskolákban és gimnáziumokban 1961. évi III. törvény a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerérĘl 1962. évi 13. Tvr. a tankötelezettségrĘl 117/1962. (M. K. 6.) MM számú utasítás a gimnáziumi vizsgaszabályzatról 3/1963. (V.19.) MM rendelet a felsĘoktatási intézményekbe való felvétel szabályzásáról 186/1963. (M. K. 24) MM számú utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról 107/1964. (M. K. 3) MM számú utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatnak a gimnáziumok esti és levelezĘ tagozatán való alkalmazásáról 123/1964. (M. K. 11.) MM számú utasítás az általános iskolák és a gimnáziumok egységes rendtartásának hatályba léptetésérĘl 1965. évi 24. Tvr. a középfokú oktatási intézményekrĘl 119/1965. (M. K. 7.) MM utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról 164/1968. (M. K. 15.) MM számú utasítás a honvédelmi ismeretek oktatásáról 165/1968. (M. K. 15.) MM számú utasítás az általános iskolai honvédelmi ismeretek tantervének életbe léptetésrĘl 3/1968. (V. 26.) MM rendelet a felsĘoktatási intézménybe való felvétel szabályozásáról 1969. évi VI. törvény a szakmunkásképzésrĘl 112/1970. (M. K. 5.) MM számú utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat módosításáról 1973.évi 24. Tvr. a Magyar Népköztársaság oktatási rendszerének továbbfejlesztésérĘl 180/1973. (M. K. 23.) MM utasítás a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról 105/1975. (M.K.2) OM számú utasítás az 180/1973. (M. K. 23.) MM számú utasítás módosításáról 114/1977. (M. K. 11) OM számú utasítás az általános iskolai nevelés és oktatás tervének bevezetésérĘl (az 5. pontban a honvédelmi ismeretek az 311


általános iskolákra vonatkozó utasítás az 1978/79-es tanévtĘl hatályukat vesztik.) 1982. évi 8. Tvr. a középfokú oktatási intézményekre vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról 1985. évi I. törvény az oktatásról 1985. évi 17. Tvr. az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény hatálybalépésérĘl 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet a középfokú nevelési-oktatási intézmények mĦködésérĘl 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 269/2000. (XII.26.) Korm. Rendelet a felsĘoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól

312


Irodalomjegyzék

Balogh László: Az iskolai értékelés-osztályozás magyarországi történetébĘl (1800-1918) Pedagógiai Szemle 1970. 11. szám Balogh László:”Tiszteletteljes replika”-adatok az érettségi magyarországi történetébĘl (1851-1945) Pedagógiai Szemle 1968. 1. szám Dancs Istvánné: A koalíciós idĘszak közoktatási rendszerérĘl 1945-1948 Levéltári Szemle 1978. 28. évf. 3. szám Demeter Katalin: Az iskolai tanulás értékelési rendszerének fejlesztése In. Fejezetek a pedagógiai pszichológia körébĘl I-II. szerk. Balogh László és Tóth László, Budapest, 2005. Molnár János Dr.: Baja város oktatás- és iskolatörténete a XIX. sz. végéig III.rész A kereskedelmi és ipari tanoncképzés. Baja, 2005. Érettségi vizsgálati utasítás. Közoktatási Szemle 1883-84. XVII: évf. 9. szám Felkai László: Szervezeti és tartalmi jellegĦ változások az ezeréves magyar iskolában. Neveléstörténeti Füzetek 19. OPKM Budapest, 2002. Fényes Hajnalka- Verdes Emese: A döntés preferálása. Felvételi vizsgák a felsĘoktatásban 1967- 1989 között Magyarországon Szociológiai Szemle 9. 58-76. Fericsán Kálmán: ėsi fának ága-boga. A középszintĦ iparoktatási szervezet kialakulása és fejlĘdése Magyarországon. Mozaikok a nevelés történetébĘl IV. Pécs-Budapest, 1999. Kultúrpolitika és közoktatásügy 1945-1989 között. In. Magyarország a XX. században. V. kötet szerk. Kollega Tarsoly István Szekszárd, 1996-2000. Ladányi Andor: A felsĘoktatási felvételi rendszer történeti alakulása Educatio 1995. 3. szám. 485-499. Maár Tiborné: Az iskolai fegyelmezés történeti vizsgálata Képzés és Gyakorlat 2005. 3. évf. 2. szám Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon. 996-1777 között In. 1000 éves a magyar iskola, szerk. Balogh László, Budapest, 1996 Mészáros István: Az érettségi vizsga 140 éve. Köznevelés 1991. 47. évf. 4. szám Oktatásügy a századforduló körüli évektĘl a trianoni békeszerzĘdésig. In. Magyarország a XX. században. V. kötet szerk.. Kollega Tarsoly István Szekszárd, 1996-2000.

313

Irodalomjegyzék

Pukánszky-Németh: Neveléstörténet http://magyar-irodalom.elte.hu/nevelestortenet/07.07.html Popály Gyula: A Felvidék iskolaügye a dualizmus éveiben. Irodalmi Szemle 2003. 3. szám Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvĦ fordítása (Ford.Mészáros István)Budapest,1981. Sulinet: Az érettségi rövid története Magyarországon http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Khad/0/6857/erettsegi.htm Surányi István: A székesfehérvári Goldziher Ignác izraelita elemi népiskola története 1842-1943 Fejér Megyei levéltár Közleményei. 4. szám TANODAI LAPOK a kath.nevelési és közoktatási hetiközlöny I. félév. Május 14. 1863. 209-210. Töttössy Istvánné dr.: Az érettségi vizsgák szerepe a magyar közoktatásban http://www.magtudin.org/tottossyne.htm Töttössy Magdolna: A magyarországi érettségi vizsga útja a kezdetektĘl 2005-ig. Mester és Tanítvány. 2005. 8. szám Zibolen Endre: Az érettségi történetébĘl. Köznevelés 1962. 18. évf. 632-634. Polgár Sándor: Tóth Árpád Gimnázium Évkönyve 1966 Magyarország elemi tanodáinak szabályai. 1851 A H-M.Vásárhely községi felsĘbb népiskola ÉrtesítĘje. Németh László Városi Könyvtár, HódmezĘvásárhely Bizonyítvány a budapesti M. Kir. FelsĘbb Leányiskolában 1898. Sárospataki Nagykönyvtár Helyismereti gyĦjtemény iskolai értesítĘkbĘl. Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, GyĘr Az apostoli Magyar Hazának regulái 1781. Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) Pestvárosi elemi népiskolai Rendszabályzat. 1883/84. Kny. OSZK Kolozsvári Izraelita. Koodukációs Gimnázium Iskolai rendszabályok 1943. Kny. OSZK

314


Köszönetnyilvánítás

Köszönetemet fejezem ki az alábbi intézmények munkatársainak a segítségéért: Dr. Radics Kálmánnak, a Hajdú Bihar Megyei Levéltár igazgatójának, Tóth Ágnes fĘlevéltárosnak, Katona Péter rendszergazdának. Köszönöm az ajánlást Dr. Kiss Kálmánnénak, Kisújszállás Díszpolgárának Országos Széchenyi Könyvtár (Kozma Katalin, Mester Magdolna) Országos Pedagógiai Könyvtár És Múzeum (Bakó Anna, Tölgyesi József) Textil Múzeum Budapest (Vajk Éva) Kozma József Múzeum Szentes (Kovács Lajos) Debreceni Egyetem Egyetemi (Szojákné Kovács Marianna) A Debreceni Református Nagykönyvtár (Baloghné Vida Irén) Társadalomtudományi Könyvtár Debrecen (Orbán Anita) Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár (Tóth Erzsébet) Németh László Városi Könyvtár HódmezĘvásárhely (Borus Gábor) Vörösmarty Gimnázium Budapest (Juhász Csaba) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Nyíregyháza (Bánszki Hajnalka) Köszönetemet fejezem ki azon személyeknek és családoknak akik bizonyítványukat rendelkezésemre bocsájtották és azokat velük egyetértésben adhattam közre: Dr.Bakay Máriának, Bathó Istvánné Furkó Emmának, Bari Mihály családjának, BedĘ Évának, Dr.Birkás Józsefnek, Both Tibor és családjának, Bükkfalvi Zoltánnak, Csontos Jánosnénak, Ducker Tibornak, Herbály Lászlóné Kalóz Gizellának, Jordanov családnak, Kalóz Józsefnek és családjának, Kalóz Sándornak, Kalóz Lajosnak, Kovács Imrének, Körmöczy családnak, Kórizs Istvánnénak Dr.Kövér József és családjának, Méhész Sándor családjának, Németh Antalnénak, Nagy Ferenc családjának, Nagy Lajosné Szepesi Juliannának, Nagy Gábor és családjának, Nagy Gáborné Lázár Máriának, Dr. Nagy Hajnalkának, Dr. Ötvös Lászlónak, Papp Izabellának, Polgár Sándornak, Somorjai Lászlónak, Szikra Zoltánné Beregszászy Ágnesnek, Ujvárossy Gábornak, Varga Ferencnek.

315

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Ajánlás .................................................................................................... 5 Az alsó fokú oktatás rövid története .................................................... 7 Magyarország elemi tanodáinak Szabályai 1845 .............................. 8 Elemi népiskolák............................................................................... 12 Polgári iskolák................................................................................... 16 Az 1940. évi XX. Törvénycikk Az iskolai kötelezettségrĘl és a nyolcosztályos népiskoláról. ............................................................. 21 Az alapfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok........ 33 Egyoldalas nyomdai úton készült nyomtatványok............................ 33 Többoldalas nyomdai úton készült nyomtatványok.......................... 46 Jó tanácsok tanulóknak, szülĘknek!.................................................. 77 Az iparos oktatás rövid története a kezdetektĘl napjainkig - Tóth Ágnes......................................................................... 91 Középfokú oktatásról. ........................................................................... 115 A középfokú iskolai oktatásban használt egyes nyomtatványok....... 139 Egylapos nyomdai úton készült nyomtatványok............................... 139 Többoldalas nyomdai úton készült értesítĘk, bizonyítványok .......... 144 Az érettségik történeti áttekintése (1850-2000) ................................... 157 Adalékok az érettségi utáni egyetemi, fĘiskolai felvételi vizsgák történetéhez ............................................................................................ 207 Tanulmányi értesítĘkben, bizonyítványokban használt érdemjegyek ........................................................................................... 215 Néhány házirend .................................................................................... 241 Melléklet ................................................................................................. 301 Törvények, törvényerejĦ rendeletek, miniszteri utasítások............... 309 Irodalom jegyzék ................................................................................... 313 Köszönetnyilvánítás............................................................................... 315 Tartalomjegyzék .................................................................................... 316 Utószó...................................................................................................... 317

316


UTÓSZÓ

A középfokú oktatás nyomtatványainak ugyancsak gazdag skálája tárul elénk. Az elsĘ egy Budapesten 1897/98-as tanévbĘl származó bizonyítvány, az utolsó egy 2004/5-ös tanévi, 12. évfolyamon végzett leány bizonyítványa. A kettĘ között idĘben, helyszín és iskolatípus szerint is igen változatos a kép. Néhány érdekesség: Az 1944/45-ös elsĘ félévet nem értékelték, hiszen a szeptemberben megkezdett tanévet októberben a világháború harci cselekményei hónapokra megszakították – csoda, hogy a tanév egészét sikerült megmenteni. Egy 1949/50. tanévi bizonyítvány mutatja, hogy az orosz nyelv már a középiskolák kötelezĘ tantárgya volt. Az 1970-es évek közepén a bizonyítvány végén végbizonyítvány végén található, jelezve hogy a tovább nem tanulók elkerülhetik az érettségi vizsgákat. Az érettségi vizsgák történetét 1850-2000-ig ugyancsak precízen elénk tárja a tanulmány. Ez a vizsga is az osztrák Entwurf nyomán vált általánosság középiskoláinkban, az 1883. évi oktatási törvény után vidéki iskoláinkban is. Külön utasítások, szabályzatok szerint lehetett vizsgabizottságokat szervezni; azok elnökét a VKM jelölte ki, felekezeti vagy gazdasági jellegĦ intézményekben társelnök is mĦködött. Fontos tudnunk, hogy az érettségi vizsga 1951-ig a felsĘfokú továbbtanulásra jogosított, 1952-tĘl csak az egyetemi és fĘiskolai továbbtanulásra való jelentkezésre. A követelmények, a vizsgatárgyak száma, értékelése is folyamatosan változott. Az 1970-es évek közepén vezették be a közös érettségi-felvételi vizsgákat, késĘbb a 10. évfolyam utáni un. alapvizsgát, illetve a vizsga félbeszakításának, folytatásának, megismétlésének a lehetĘségét. A közép- és emelt szintĦ érettségi bevezetése után – ma is – a felsĘfokú intézmény szabhatja meg, milyen szintĦ érettségi vizsgát kér a jelentkezéshez. Az ide mellékelt másolatok között 1868-as és 2005-ös keltezésĦ, ill. Debrecenben, Székelyudvarhelyen, Losoncon, MezĘtúron, Egerben, Kisújszálláson, Tiszafüreden stb. kiállított gimnáziumi, technikumi, szakközépiskolai bizonyítványokat egyaránt láthatunk. A középiskola elvégzése a tanulók jelentĘs hányada esetében a felsĘfokú továbbtanulást alapozza meg. Természetes tehát, hogy a könyv szerzĘje az 1952-tĘl zajló felvételi vizsgákra is rápillant, azok változásait is felvázolja. Megemlíti az 1920-tól érvényes hírhedt „numerus clausus”, majd a káderképzést szolgáló származás szerinti kategorizálás érvényesülését (19481963). Szó esik az egy majd kétéves szakérettségi szerepérĘl, amely 1948-tól 317

Utószó

hét évben közel húszezer fiatalt juttatott a felsĘoktatásba. Bemutatja a 20, majd 120 pontos felvételi vizsgák rendszerét, sĘt 2005 után a 24 többletpontos eljárást is. Érdekes és tanulságos olvasnunk a szerzĘ által kapott „Kiértesítést”, Ęt a debreceni KLTE természettudományi karára 1950-ben vették fel; ez a dokumentum valóságos káderlap. A rendtartásokat és házirendeket bemutató fejezet elĘtt azt emeli – emelhetjük ki–, hogy azok természetesen az adott kor társadalmára jellemzĘ politikai és erkölcsi értékrendet tükrözik. Annak alapján szabályozták az iskolai életet, a tanulók kötelességeit. Tanulói jogokról külön fejezeteket csak az 1970-es évek közepétĘl találunk, ahogyan a házirendek összeállítását is ekkoriban kezdték egyeztetni a szülĘi és ifjúsági szervezetekkel. A mellékletek itt is idĘrendben követik egymást. Az elsĘ 1781-bĘl származó 7-8 oldalas szigorú szöveget Budán nyomatták, címe „Az apostoli magyar hazának nemzeti iskoláit gyakorló nevendék kisdedeknek szabott rend-tartásai vagy regulái”. Ezt a szerzĘ nagyon helyesen eredetiben (másolatban) adja közre. A késĘbbiek is érdekesek, terjedelemben, részletezésben nagyon eltérĘek, tartalmukban kevésbé. Az 1938-as miniszteri (VKM) Rendtartás például 88. §-ban mutat irányt, annak alapján kellett az intézményeknek saját rendszabályt készíteni, azt felterjeszteni a tankerületi fĘigazgatóhoz. JellemzĘ: 1943-ban Kolozsváron készült gimnáziumi szabályzat tartalmazza a tanítás elĘtt, majd a tanítás után kötelezĘen elmondandó imádság szövegét; egy 1966-os szabályzat és házirend pedig „a kommunista erkölcs követelményei”-re hivatkozik. Természetes, hogy a mai olvasó az 1998-ban készült házirendet érzi korszerĦnek. A tanulmány minden tanító- és tanárképzĘ intézmény minden hallgatója számára akár kötelezĘ olvasmány lehetne, de a jelenleg a pedagógus pályán dolgozók számára is hasznos lenne. Határozottan érdekes olvasmány még a nyugalmazott nevelĘk számára is. Ezt saját tapasztalataim alapján mondhatom, ugyanis általános- és középiskolás koromban, majd közel ötven éven át tanárként és részben igazgatóként a közoktatásügyben élve, ismernem és alkalmaznom kellett az aktuális törvényeket és rendeleteket, illetve egyetemi pedagógiai és történelmi tanulmányaim során is találkoztam (bár elég csekély mértékben) mindezekkel a kérdésekkel, mégis így, egységbe foglalva hasznosnak és érdekesnek tekintettem mindezt. Köszönet és elismerés tehát a szerzĘ által befektetett óriási munkáért. Dr.Kiss Kálmánné Nyugdijas középiskolai tanár Jász- Nagykun Szolnok megye Prima díjasa

318

Szüleim emlékére! MOTTÓ:

Recommend Documents