2015.04.15.
Az új Ptk. szabályozási rendszere Kódex jellegű szabályozás
Szerződések jogáról pénzügyi ágazati szakemberek számára
„E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.” [Ptk. 1:1. §]
Könyvekbe rendezett szabálytömeg: 1. Bevezető rendelkezések
Dr. Nagy Krisztina
2. Az ember mint jogalany 3. A jogi személy 4. Családjog
személyi viszonyok
5. Dologi jog 6. Kötelmi jog 7. Öröklés
vagyoni viszonyok
8. Záró rendelkezések
I. Kötelmek közös szabályai II. Szerződések általános szabályai III. Egyes szerződések
Hatályba lépés: 2014. március 15.
Budapest, 2015. április 20.
Alkalmazás: a hatályba lépés előtt kötött szerződésekre: a régi Ptk., opcionális lehetőség az új Ptk-ra történő áttérésre a hatályba lépést követően kötött szerződésekre kötelezően az új Ptk. alkalmazandó
Fókuszban a diszpozitivitás
Kötelem: Kötelezettség: a szolgáltatás teljesítésére Jogosultság: a szolgáltatás teljesítésének követelésére
A kötelmi jogban továbbra is érvényesül a szerződéses szabadság elve. „A kötelmeknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályaitól a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.” [Ptk. 6:1.§ (3)]
Tárgya: szolgáltatás • • • •
2
Dolog, jog vagy követelés adása Tevékenység kifejtése Készenléti, rendelkezésre állási kötelezettség Valamely magatartástól való tartózkodás
„A felek szabadon köthetnek szerződést, és szabadon választhatják meg a másik szerződő felet. A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.” [Ptk. 6:59. §]
Kiterjed: Szerződéskötési elhatározás szabadsága Szerződéses partner választás szabadsága A szerződési tartalom alakításának szabadsága
Forrása: ún. kötelem keletkeztető tények szerződésből, károkozásból, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséből, egyoldalú jognyilatkozatból, értékpapírból, jogalap nélküli gazdagodásból, megbízás nélküli ügyvitelből és utaló magatartásból.
Feltétele:
a jogszabály ne tiltsa az eltérést (semmisség)
VÁLTOZÁS! A jogi személy könyvben is diszpozitivitás a főszabály [Ptk. 3:4. §] „A tagok/alapítók a jogi személy létrehozásáról a létesítő okiratban szabadon rendelkezhetnek, egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a Ptk. jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Nem térhetnek el azonban az új Ptk-tól, ha az eltérést az új Ptk. tiltja; vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza.” 3
4
2015.04.15.
A szerződés létrejötte
Ajánlat
A szerződést a felek jognyilatkozata hozza létre: a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése.
A szerződéskötés praktikusan egy ajánlattétel és annak elfogadása.
Formája: a jognyilatkozat tehető
Ajánlat: a szerződéskötésre irányuló szándékot egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozat, mely meghatározott ideig köti az ajánlattevőt: ezen időszak alatt az elfogadó nyilatkozat átvételének megtagadása jogellenes.
– szóban – írásban – ráutaló magatartással
Hallgatás belegyezés?
Tartalma: Miben kell megállapodni? A lényeges kérdésekben, melyeket meghatározhat a jogszabály, mint tartalmi minimumot, illetve maguk a felek. Általában ezek: – szerződő felek személye – szerződés célja, tárgya – ellenérték – bármelyik fél által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges Nem kell megállapodni abban, amit jogszabály rendez.
Ajánlat hatályosulása
Az ajánlattételi kötöttség tartama Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.
jelenlevők között: nyomban (az ajánlat tartalmáról a címzett megtételével egyidejűleg tudomást szerez) távollevők között tett: a másik félhez való megérkezéssel ráutaló magatartással tett: a címzett tudomásszerzésével
Új! Szokások, üzleti gyakorlat: a szerződés tartalmává válik • minden, a felek korábbi üzleti kapcsolatában alkalmazott szokás, egymás között kialakítottak gyakorlat, • az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokások, Kivéve: annak alkalmazása a felek között - korábbi kapcsolatukra is figyelemmel - indokolatlan volna vagy annak alkalmazását a felek kizárják.
a nem címzett ajánlat: jognyilatkozat megtételével
Mi a helyzet az elkésett elfogadó nyilatkozattal?
Teljességi záradék: Az írásbeli szerződés kikötése, mely szerint az a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. [Ptk. 6:87. §]
Az elfogadó nyilatkozat eltérhet az ajánlattól?
Ennek hiányában köti az ajánlat: jelenlevők között: míg a másik fél az ajánlatot késedelem nélkül el nem fogadja; távollevők között tett: amíg az ajánlattevő a választ rendes körülmények között várhatta; Megszűnik, ha a másik fél az ajánlatot visszautasítja vagy az ajánlattevő az elfogadó nyilatkozat elküldése előtt visszavonja (Nem vonható vissza: a hatályossá vált ajánlat, ha az tartalmazza hogy visszavonhatatlan, ill. az ajánlat az elfogadásra határidőt állapít meg.)
5
Szerződés kötési kötelezettség [Ptk. 6:71-73. §]
Mikor jön létre a szerződés? Amikor az elfogadó nyilatkozat hatályossá válik. A szerződéskötés helye:
6
Fakadhat a felek megállapodásából: a szerződés későbbi megkötésére vállalnak kötelezettséget (előszerződés)
– az ajánlattétel és elfogadás helye , ha ugyanazon a helyen történik – egyebekben az ajánlattevő székhelye, lakóhelye, tartózkodási helye
• A megkötendő szerződésre irányadó forma alkalmazandó. • Megtagadható: a körülmények előszerződés megkötését követően bekövetkező megváltozása esetén, ha
Írásba kell foglalni a szerződést?
az előszerződés teljesítése a kötelezett lényeges jogi érdekét sértené; a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
• Csak akkor kötelező, ha a jogszabály írja elő (pl. Ptk.: ingatlan adásvétel, haszonbérlet, biztosítéki szerződések) vagy a felek ebben állapodnak meg.
a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.
• Az ajánlattétel, az elfogadás, illetve az előszerződés is írásban kell történjen! • Írásba foglalt = tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, és a nyilatkozattevő aláírta
A jogszabály is előírhatja, mely alapján csak akkor tagadható meg a szerződés megkötése, ha
• A formai hibás szerződés érvénytelen, de a teljesítés elfogadásával orvosolható, kivéve, ingatlan adásvétel, és ha közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő a Ptk.
a kötelezett a teljesítésre nem lenne képes, a szerződéstől való elállásnak vagy
• A szóban kötött szerződés egyik fél általi, egyoldalú írásba foglalása nem lényeges kérdésben eltérhet, s ami ellen a másik fél nem tiltakozik, a szerződés részévé válik. [6:67.§ (3)]
felmondásnak lenne helye. 7
8
2015.04.15.
A szerződéskötés különös formái I.
Versenyeztetési eljárás
A szerződéskötés különös formái II.
[Ptk. 6:74-76. §, 2011. évi CVIII. tv. a közbeszerzésekről]
• Ha a fél olyan ajánlati felhívást tesz, amelyben több személytől kéri ajánlat benyújtását, azzal, hogy a beérkezett ajánlatok közül a felhívásban foglaltaknak megfelelő, legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel köti meg a szerződést, a felhívást tevő felet szerződéskötési kötelezettség terheli.
Az ÁSZF csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerje ÉS azt a másik fél elfogadta. Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az ÁSZF-ről, amely lényegesen eltér a jogszabálytól, szokásos szerződési gyakorlattól, kiv: ha megfelel a felek között kialakult gyakorlatnak eltér a felek között korábban alkalmazott feltételtől E feltétel akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél a külön tájékoztatást követően kifejezetten elfogadta.
• Ajánlati kötöttség: a szerződésben rögzített határidőtől az eredményhirdetést követő 30 napig.
9
Az elektronikus
Szerződési feltételek ütközése Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.
Blanketták csatája: ÁSZF-ek ütközése Ha az ÁSZF-ek nem lényeges kérdésben eltérnek egymástól, a szerződés létrejön, és az egymással ellent nem mondó ÁSZF-ek válnak a szerződés részévé. Ha az ÁSZF-ek között a szerződés lényeges kérdésében van eltérés, a szerződés nem jön létre.
A szerződés megerősítése
A szerződéskötés különös formái Elektronikus úton történő szerződéskötés
[Ptk. 6:77-81. §]
ÁSZF: ÁSZF: szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.
• A felhívást csak akkor vonhatja vissza, illetve a szerződéskötést akkor tagadhatja meg, ha a felhívásban ezt kikötötte.
III.
Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel
Hiányzik a kétoldalú alkufolyamat:
10
[Ptk. 6:185-190. §]
cél: a szerződéses szándék megerősítése, a szerződésszegés esetére vállalt többlet szankció nem hoznak létre önálló jogviszonyt (ellentétben a kezességgel vagy a garancia szerződéssel)
[Ptk. 6:82-85. §]
utat biztosító felet fokozott tájékoztatási kötelezettség terheli:
1. Foglaló tárgya: csak pénz a szerződésből rendeltetésének egyértelműen ki kell tűnnie teljesítéskor a tartozás összegébe beszámítják, meghiúsulás esetén – ha egyik fél sem felelős vagy mindkét fél felelős: az adott foglaló visszajár – ha valamelyik félnek felróható : adott foglalót elveszíti, ill. a kapott foglaló kétszeresét fizeti vissza a szerződésszegés következményei alól nem mentesít, de a kötbér és kamat összegébe beszámít,
A szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozatának megtételét megelőzően köteles a másik felet tájékoztatni a szerződéskötés technikai lépéseiről; a megkötendő szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül-e, rögzíti-e a szerződést,a szerződés utóbb hozzáférhető-e; eszközökről, amelyek az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibák azonosítását/javítását biztosítják; a szerződés nyelvéről;
2. Kötbér Csak írásban köthető ki Minimálkárátalány-jelleg: a jogosultat szerződésszegéskor akkor is megilleti, ha tényleges kára nem keletkezett Mentesül, ha szerződésszegését kimenti Típusai: meghiúsulási kötbér (teljesítés nem követelhető), késedelmi kötbér (kamat helyett, de nem mentesít a teljesítés alól), teljesítési kötbér (hibás teljesítés esetére szavatosság helyett) A kötbér összegét meghaladó kár érvényesíthető
a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó magatartási kódexről és annak elektronikus hozzáférhetőségéről. köteles az általános szerződési feltételeit a másik fél számára tárolható és előhívható módon hozzáférhetővé tenni. Köteles biztosítani, hogy a másik fél az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának megtételét megelőzően kijavíthassa. Ellenkező esetben a szerződési jognyilatkozat megtámadható. Az elektronikus úton tett jognyilatkozat akkor válik hatályossá, amikor az a másik fél számára hozzáférhetővé válik.
túlzott mértékű foglalót, kötbért a bíróság mérsékelheti
Köteles a másik fél szerződési jognyilatkozatának megérkezését elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolni. A fél mentesül az ajánlati kötöttség alól és a szerződés teljesítésére nem kötelezhető, ha a visszaigazolás a másik félhez nem érkezik meg késedelem nélkül. 11
3. Jogvesztés kikötése Írásban köthető ki A szerződés szegésért felelős fél elveszíti a szerződés alapján őt megillető jogot, pl. részletfizetési kedvezmény megvonása
12
2015.04.15.
A szerződés teljesítése
A pénztartozás teljesítése
[kötelmek ált. szabályai, szerződések ált. szabályai, speciális típusok]
[Ptk. 6:42-46.§ és 6:130.§]
A szerződésben meghatározott módon, időben, helyen, mennyiségben és minőségben + szokások, felek közötti gyakorlat ennek hiányában jogszabály kisegítő szabályai adhatnak támpontot.
Készpénzben
átvételének időpontjában
A teljesítés ideje:
Jogosult számlájára való befizetés/átutalás
mikor a jogosult fizetési számláján a számlavezető bank jóváírta / kellett volna írnia
Módja
– a felek által rögzített véghatáridő, határidő (tól-ig), határnap (0-24), fix időpont – a szolgáltatás rendeltetéséből megállapítható teljesítési időpontban – a teljesítés előkészítéséhez szükséges idő elteltével haladéktalanul köteles teljesíteni.
Pénztartozás idő előtti teljesítését a jogosult köteles elfogadni. (Fogyasztói szerződésben ezt kizárni v. díjhoz kötni semmis)
Idő előtti teljesítés: a jogosult köteles elfogadni, ha az lényeges jogi érdekét nem sérti, és a kötelezett az ezzel járó többletköltséget viseli. Mindez nem érinti a másik fél szolgáltatása teljesítésének esedékességét.
Teljesítésének helye: kötelem keletkezésének időpontja szerint
A teljesítés helye: – a kötelezettnek a kötelem keletkezésének időpontja szerinti telephelye, ennek hiányában székhelye, – természetes személy esetén lakóhelye, ennek hiányában szokásos tartózkodási helye. – több telephely közül az, amely a kötelemmel a legszorosabb kapcsolatban áll.
A pénztartozás teljesítési időpontjának meghatározás
– készpénzfizetés esetén a jogosult telephelye, hiányában székhelye, (lakóhely, tartózkodási hely). – nem készpénzfizetés esetén jogosult fizetési számláját vezető bank telephelye, székhelye. – ha a jogosultnak több fizetési számlája van, a kötelezettet választási jog illeti meg.
Pénzneme: – a teljesítés helyén és idején érvényben lévő pénznemben – a más pénznemben meghatározott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyamon – ha ilyen nincs, pénzpiaci árfolyamon – kell átszámítani (kirovó – lerovó pénznem)
Teljesítésigazolás: nem kötelező, de célszerű, megkönnyíti a teljesítés tényének, körülményeinek bizonyítását. Elszámolás több egynemű tartozás esetén, ha a felajánlott teljesítés nem fedezi valamennyi tartozását: a kötelezett rendelkezése irányadó ennek hiányában a másik fél döntheti el, hogy az esedékes, nem vitás tartozások közül melyik tartozásra számolja el. ha egyik fél sem rendelkezett, a teljesítést a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a kevésbé biztosított, egyenlő mértékben biztosított követelések közül a kötelezettre terhesebb tartozásra kell elszámolni. ha a teljesítés még ez alapján sem számolható el, azt valamennyi tartozásra arányosan kell elszámolni.
A teljesítés időpontja (érkezési elv)
Elszámolás több tartozás esetén, ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég: a jogosult rendelkezése szerinti rendben kell elszámolni
13
[Ptk. 6:130.§]
ha a jogosult egyértelmű szándéka nem ismerhető fel - elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.
14
Kamat
Szerződéses szabadság elve: a felek határozzák meg a szerződésben
I. Ügyleti / teljesítési / egyenértéki kamat (a tartozás keletkezésétől az esedékességig jár) [Ptk. 6:47.§] felek által a szerződésben meghatározott kamat törvényes kamat: pénztartozás után - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - kamat jár. kamat = jegybanki alapkamat, az érintett naptári félév 1. napján érvényes kamat irányadó a teljes naptári félévre idegen pénznemben való pénztartozás esetén a kamat = a kibocsátó jegybanki alapkamat/ a pénzpiaci kamat.
2011/7/EU Irányelv Szerződéses rendelkezés hiányában 30 napon belül kell teljesíteni: a jogosult fizetési felszólításának vagy számlájának kézhezvételétől számítottan. a jogosult teljesítésétől számolva, ha • a felszólítás vagy számla kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte; • a felszólítás vagy számla kézhezvételének időpontja nem állapítható meg egyértelműen vagy • a megállapodás szerint a kötelezettnek a felszólítás/számla bevárása nélkül teljesítenie kell fizetési kötelezettségét. Vállalkozások közötti szerződés esetén max. 60 nap: • a fenti rendelkezésektől a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. • az ellenkező bizonyításáig tisztességtelen kikötésnek kell tekinteni a feltételt, mely 60 napnál hosszabb határidőt határoz meg. Szerződő hatóság vállalkozással kötött szerződése esetén: • a teljesítési idő a 30 napot csak akkor haladhatja meg, ha a felek a pénztartozás halasztott teljesítésében állapodtak meg, feltéve hogy a szerződés jellege miatt ez tényszerűen indokolt, de max. 60 nap. (Az ezt meghaladó rész semmis) • a jogosult a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul hátrányára eltérő feltételként a 60 napot meg nem haladó teljesítési határidő kikötését is megtámadhatja. 15
II. Késedelmi kamat (késedelem esetén a tartozás esedékességétől a tényleges teljesítésig jár, kimentés esetén is) [6:48.§] diszpozitív szabály: a felek a szerződésben meghatározhatják a késedelmi kamat mértékét törvényes késedelmi kamat akkor is jár, ha a pénztartozás eredetileg kamatmentes volt: késedelmi kamat = jegybanki alapkamat, az érintett naptári félév 1. napján érvényes irányadó a naptári félévre idegen pénznemben való pénztartozás esetén a kamat = a kibocsátó jegybanki alapkamat/ a pénzpiaci kamat ha a pénztartozásra eredetileg is kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától az ügyleti kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév 1. napján érvényes jegybanki alapkamat 1/3-ával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatot köteles fizetni. Vállalkozások közötti késedelmi kamat [Ptk. 6:155.§ (1) bek.] 2011/7/EU Irányelv késedelmi kamat = jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbért fizet. Szerződő hatóság vállalkozással kötött szerződése esetén megszorítások (kizárás mellett az alacsonyabb mértékű késedelmi kamata kikötés is semmis, a kezdő nap pedig a Ptk. szerinti fizetési határidőt követő nap lehet)
16
2015.04.15.
Behajtási költségátalány
[Ptk. 6:155. § (2) bek.]
2011/7/EU Irányelv
Behajtási költségátalány
„Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos devizaközépárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.” NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3158844034, (http://www.nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/A_behajtasi_koltsegat20140807.html)
[Ptk. 6:155. § ]
A behajtási költségátalány a kötelezetti oldalon • A mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó behajtási költségátalányt egyéb ráfordításként számolja el. [Szt. 81. § (2) bek. b)] Akkor is, ha a jogosult azt – önként történő teljesítés hiányában – ténylegesen nem követelte az adóstól, tekintettel arra, hogy a fizetési kötelezettség a törvény alapján a késedelembe esés tényével beáll. A behajtási költségátalány a jogosulti oldalon
A behajtási költségátalány jellemzői: összege a késedelembe esés napjától külön erre vonatkozó fizetési felszólítás hiányában is megilleti a hitelezőt; összege független a késedelmes pénztartozás mértékétől, a késedelem időtartamától; késedelmenként követelhető az adóstól, és nem számlánként; ha a szerződésben a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor a költségátalány annyi részlet után érvényesíthető, amennyi részlet megfizetésével az adós késedelembe esett; abban az esetben is követelhető, ha a jogosultnak tételesen kimutatható behajtási költsége nem keletkezett; attól függetlenül érvényesíthető, hogy a kötelezett felróhatóan esett-e késedelembe, késedelmét kimentette-e, vagy sem; a szerződésben a késedelmes fizetést megelőzően elengedni, kizárni nem lehet, e rendelkezés semmis; 40 eurónál magasabb összegben is érvényesen meghatározható; a késedelmi kamat összegén felül érvényesíthető.
• a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódó és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett behajtási költségátalány összegét az egyéb bevételek között számolja el. [Szt. 77. § (2) bek. b)] Az óvatosság elvét szem előtt tartva – a jogosult csak akkor köteles a behajtási költségátalány összegét a könyveiben feltüntetni, ha az hozzá ténylegesen befolyt. Tao. tv. szerinti adóalapot csak a ténylegesen befolyt behajtási költségátalány képez. Lemondás a behajtási költségátalány összegéről • A szerződésben a behajtási költségátalány kizárása, ill. 40 eurónál alacsonyabb összegben történő meghatározása semmis, a jogosult azonban a költségátalány iránti igényéről utólag lemondhat, illetve elengedheti, valamint a Ptk-ában rögzített elszámolási sorrendet is megváltoztathatja meg. a kötelezett a behajtási költségátalány összegét kivezeti a kötelezettségek közül, és annak összegét rendkívüli bevételként mutatja ki. [Szt. 86. § (3) bek. h)] a jogosultnak a lemondást nem kell könyvelnie (azaz az elengedéskor nem számol el rendkívüli ráfordítást), nem merül fel a Tao. adóalap-korrekciós tételt. A lemondásnak, elengedésnek nincs ajándékozási, illetve egyéb illetékvonzata. 17
18
[
Beszámítás
Elévülés [kötelmek általános szabályai, Ptk. 6:21-25.§] Az időmúlás joghatása: jogvesztés, ha ezt jogszabály kifejezetten így rendeli, a jog illetve követelés megszűnik elévülés: bírói úton nem érvényesíthető, hivatalból nem veszik figyelembe, csak elévülési kifogás alapján, az önkéntes teljesítés azonban nem követelhető vissza
[kötelmek általános szabályai, Ptk. 6:49-52. §]
Kölcsönös tartozások esetén alkalmazható, egynemű és lejárt követeléseknél. A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett egyoldalú jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek. Az elévült pénzkövetelést is be lehet számítani, ha a beszámítani kívánt pénzkövetelés elévülése a pénztartozás esedékessé válásának időpontjában még nem következett be.
Az elévülési idő a követelés esedékességétől kezdődik
Végrehajtható okirattal vagy egyezséggel meghatározott, továbbá közokiratba foglalt pénzkövetelésbe ugyanilyen pénztartozást lehet beszámítani.
törvényi: 5 év alatt évülnek el, kiv: ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik: pl. kellékszavatosság: 1 év, ingatlan 5 év, fogyasztói kellékszavatosság: 2 év, fuvarozási, szállítmányozási szerződés : 1 év, veszélyes üzemi felelősség: 3 év, bűncselekménnyel okozott kár a büntethetőség elévülésén belül érvényesíthető, a tulajdonjogi igény nem évül el.
Végrehajtás alól mentes pénzköveteléssel szemben olyan pénztartozást lehet beszámítani, mely azonos jogalapból ered.
a felek írásban eltérhetnek: rövidebb/ hosszabb időben is, de elévülést kizáró megállapodás semmis.
Peren kívül és perben egyaránt helye van. Számla kibocsátására nem kerül sor, a kötelezett egyoldalú jognyilatkozata a bizonylat.
Az elévülés nyugvása: Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik: nem telik Az akadály megszűnésétől számított 1 éves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 1 évnél - 3 hónapnál - kevesebb van hátra.
Beszámításnak nincs helye tartásdíj- és járadékköveteléssel szemben, a túlfizetés esetét kivéve a szándékosan okozott kár megtérítésére irányuló pénzköveteléssel szemben a bírósági eljárásban nem érvényesíthető pénzkövetelés beszámításának nincs helye. 19
Az elévülés megszakad, és az elévülési idő újrakezdődik: Nem elegendő a kötelezett írásbeli felszólítása, • a kötelezett tartozás elismerő nyilatkozata; pert, fizetési meghagyási eljárást kell indítani! • a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség; • a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha az eljárást befejező jogerős érdemi határozat született, illetve ezt követően a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények is megszakítják az elévülést • ÚJ! a követelés csődeljárásban történő bejelentése. 20
2015.04.15.
Érvénytelenség [Ptk. 6: 88-115.§]
Érvénytelenség
A magán autonómia korlátja: érvénytelen jognyilatkozat joghatás kiváltására alkalmatlan, nincs kötelem keletkeztető hatása érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani, teljesítést követelni nem lehet.
Érvénytelenségi ok Akarati hiba
Semmiség •
Oka: a szerződés megkötésénél felmerülő hiba Szempontok
Semmiség
Megtámadhatóság
Joghatás
megkötésének időpontjától érvénytelen (Ha más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel, ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.)
eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik
Eljárás
külön eljárásra nincs szükség a bíróság hivatalból észleli
másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül bíróság előtt
Ki jogosult hivatkozni rá, illetve pert indítani
akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít, közérdekben okozott sérelem és uzsorás szerződés esetén az ügyész
a sérelmet szenvedett fél és az, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.
Határidő
nincs
• a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül • a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás útján akkor is érvényesíthető, ha az 1 év már eltelt. • megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási ok ismeretében, a szerződési akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond.
Joghatása: eredeti állapot természetben történő helyreállítása vagy a pénzbeli ellenérték megtérítése hasznok, károk, kamatok rendezése
I. Késedelem: 1. A kötelezett késedelme:
2. A jogosult átvételi késedelme
•
• • A jognyilatkozat hibája
•
Alaki hiba: írásba foglalás elmaradását a teljesítés orvosolja, kiv: ingatlan adásvétel, közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat
A célzott joghatás hibája
• • • •
Tilos szerződés: jsz-ba ütközik, jsz elkerülő Jó erkölcsbe ütköző Uzsorás szerződés Fiduciárius hitelbiztosíték: pénzkövetelés biztosítására tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására, vételi jog alapítása Fogyasztói jogot csorbító, joglemondó nyilatkozat Fogyasztói szerződésben tisztességtelen kikötés vagy ÁSZF
• •
Tévedés :Szerződéskötéskor,lényeges körülményben, ha a másik fél okozta/felismerte, vagy mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt, kiv: aki saját tévedését felismerte, kockázatát vállalta Megtévesztés: másik fél szándékosan tévedésbe ejt/tart Jogellenes fenyegetés: másik fél vagy 3. személy részéről és erről a másik fél tudott
Feltűnő értékaránytalanság (szerződéskötéskor) anélkül, hogy az ingyenes juttatás szándéka vezetné Az erre alapított megtámadási jog kizárható, kiv. a fogyasztói szerződést • Tisztességtelen ÁSZF •
21
Szerződésszegés [Ptk. 6:137-184.§] A szerződésszegés nevesített típusai
Megtámadhatóság
Színlelt szerződés: ha más szerződést leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.
22
Az új Ptk. szakít a korábbi egységes kártérítési rendszerrel Szerződésszegéssel okozott kár A felek között már létező szerződés, a felek köre behatárolt Károkozó magatartás: a szerződésszegés
A szerződésszegés jogkövetkezményei 1. Követelheti a teljesítést 2. Elállhat a szerződéstől: • Ha a teljesítéshez fűződő érdeke megszűnt • Nincs szükség az érdekmúlás igazolására, ha a teljesítés fix határidőhöz kötött volt, vagy a teljesítésre a jogosult póthatáridőt tűzött, és az is eredménytelenül telt el. 3. Késedelmi kamat 4. Behajtási költségátalány 5. A fentieket meghaladó kár megtérítése
„Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” [6:142. §]
A kárveszély átszáll a jogosultra, a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint
II. Hibás teljesítés 1. Kellékszavatosság (objektív, nincs kimentési lehetőség, 2 lépcsős rendszer) A szerződő féltől kérhető kijavítás, kicserélés Rendeltetés szerinti célra alkalmas-e Arányos árleszállítás, a kötelezett költségére maga javítja/javíttatja vagy elállhat • A teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben, termékleírásban, A hibát haladéktalanul jelezni kell a kötelezettnek jogszabályban meghatározott minőségi Elévülési idő: teljesítéstől 1 év, fogyasztói szerződéseknél 2 év, ingatlan esetén 5 év követelményeknek 2. Termékszavatosság (A termék forgalomba hozatalkori hibájának természetbeni orvoslása, • Fogyasztói szerződésnél a teljesítéstől gyártó = előállító és forgalmazó, kimenthető 3 eset. Elévülés forgalomba hozataltól 2 év.) 6 hónapon belül felismert hiba esetén A fogyasztó az ingó dolog gyártójától a hiba javítását, a termék cseréjét vélelmezni kell, hogy az a teljesítéskor 3. Jótállás (szigorú, a kötelezettnek kell bizonyítania: a hiba a teljesítést követően keletkezett) már megvolt Akit a szerződés vagy jogszabály alapján jótállás terhel, köteles hibáért helytállni. Meg kell határozni a jótállási időt és a jótállási jogokat (ált. = szavatossági jogok),
Kimentési ok: szigorú együttes feltételek • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Cél: a kockázatok felek közötti helyes elosztása Kártérítés mértéke: az előrelátható károkra korlátozódik 23
Szerződésen kívül okozott kár Abszolút szerkezetű jogviszony, a károkozás teremt kapcsolatot a károkozó és a károsult között Károkozó magatartás: általános tilalom megszegése: „A törvény tiltja a jogellenes károkozást.” „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” [6:519. §] Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt • a károsult beleegyezésével okozta; • a jogtalan támadás vagy arra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, és az elhárítással a szükséges mértéket nem lépte túl; • szükséghelyzetben okozta, azzal arányban; vagy • jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi. [6:518-520. §] Kimentési ok: felróhatóság hiánya (úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható) Kártérítés mértéke: főszabály a teljes kártérítés 24
2015.04.15.
A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség (deliktuális felelősség)
A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség felelőssé (kontraktuális felelősség)
6:519. § Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
6:142. § [Felelősség szerződésszegéssel okozott károkért] Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja: a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. 6:143. § [A kártérítés mértéke] (1) Kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. (teljes kár) (2) A szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat és az elmaradt vagyoni előnyt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár mint a szerződésszegés lehetséges következménye a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt. (3) Szándékos szerződésszegés esetén a jogosult teljes kárát meg kell téríteni.
1:4. § (1) [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság] Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó bizonyít
A károkozó bizonyít
6:521. § [Előreláthatóság] Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
A károsult bizonyít
6:522. § [A kártérítési kötelezettség terjedelme] (1) A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. (2) A teljes kártérítés körében a károkozó köteles megtéríteni: a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; az elmaradt vagyoni előnyt; és a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
A károsult bizonyít
A kártérítés mértékét csökkenti: • A káron szerzés tilalma: a károsult károkozásból származó vagyoni előnyével [6:522. § (3)] • Különös méltánylást érdemlő körülmények esetén bíróság a kártérítés mértékét csökkentheti [6:522. § (4)] • A károsulti közrehatás: kármegelőzés, kárelhárítás és kárenyhítés felróható elmulasztása. [6:525. §] 25
A szerződés megszűnése
26
Egyes szerződések
a szolgáltatás teljesítésével; abban az esetben, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett, ha e törvény eltérően nem rendelkezik; a kötelezett halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha kötelezettsége személyesen teljesíthető szolgáltatás nyújtására irányult; a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, ha a szolgáltatást - annak jellegénél fogva - kifejezetten részére kellett nyújtani; jogszabályban vagy bírósági vagy hatósági határozatban meghatározott egyéb okból.
1. Tulajdonátruházó szerződések: adás-vétel, csere, ajándékozás 2. Használati szerződések:
bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön
3. Letéti szerződés
A szerződés megszüntetése
4. Biztosítéki szerződések:
kezesség, garanciaszerződés
5. Megbízási típusú szerződések:
bizomány, közvetítői szerződés, szállítmányozás, bizalmi vagyonkezelés
6. Vállalkozási típusú szerződések: tervezési, kivitelezési, kutatási, utazási, mezőgazdasági vállalkozási, fuvarozási szerződés
a feleknek megszüntetésre irányuló megállapodásával; felmondással - a jövőre nézve (azonnali hatályú vagy „rendes”) elállással - visszamenőleges hatállyal (eredeti állapot helyreállítása
7. Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződés 8. Hitel- és számlaszerződések:
hitel, kölcsön- és betétszerződés, folyószámla szerződés, faktoring, pénzügyi lízing
9. Biztosítási szerződések:
kárbiztosítás, élet-, baleset-, egészségbiztosítás, felelősségbiztosítás, összegbiztosítás,
10. Tartási és életjáradéki szerződés 27
28
2015.04.15.
Tulajdonátruházó szerződések : adásvétel, csere, ajándékozás
Használati szerződések: bérlet, bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön
[Ptk. 6:215 -237. §]
Bérbeadó: meghatározott dolog időleges használatának átengedésére
Az adásvételi szerződés különös szabályai Eladó: dolog tulajdonjogának átruházása
Tárgya: dolog vagy jog
Vevő: a vételár megfizetése és a dolog átvétele
Időtartama: határozatlan vagy határozott (haszonbérletnél az ágazati jogszabályok időbeli korlátokat szabnak) Határozott idő lejártát követő továbbhasználat esetén, ha bérbeadó 15 napon belül nem tiltakozik, határozatlan idejűvé alakul
Tárgya: dolog, jog, kötelezettség (engedményezés, jogátruházást, kötelezettségátvállalás, szerződésátruházás [193-211. §])
Felmondási jog: határozott idejű bérlet rendes felmondással felmondható (t.hó 15-ig a hónap végére), kivéve a lakásbérletet A bérlő örökösei 30 napon belül a határozott idejű bérletet is felmondhatják, a kezdő napot a Ptk., rögzíti. (Határozatlan idejű mg-i haszonbérlet 6 hónapos felmondással gazdasági év végére mondható fel.)
Adásvétel kellékei: szerződés (ingatlanról írásban, ellenjegyzett) + dolog birtokbaátadás, ingatlannál nyilvántartási bejegyzés A szerződés minimális tartalma: felek, adásvétel tárgya, vételár, végleges tulajdonátruházára vonatkozó szándék Különös nemei
Elővásárlási jog Visszavásárlási jog Vételi jog Eladási jog Részelvétel Megtekintésre vétel Próbára vétel Minta szerinti vétel
Albérletbe adáshoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges (mezőgazdasági haszonbérlet tárgya alhaszonbérletbe adható)
Adásvételi szerződés altípusai
A bérlet nem akadálya a dolog átruházásának, az új tulajdonos a korábbival egyetemlegesen felel (fel is mondhatja a szerződést ha a korábbi tulajdonos a bérlet lényeges feltételei tekintetében megtévesztette őt).
Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
Biztosítéki szerződések: kezesség, kezesség, garanciaszerződés Kezes vagy garantőr: Ha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni
Lakások és helyiségek bérletéről 1993:LXXVIII. tv. Pl. kaució: max. 3 havi díj, felmondás szabályai, bérlő felróható magatartás
29
Haszonbérletnél ágazati törvények: termőföld (2013: CXXII), erdő (2009:XXXVII), vadászat (1996:LV), halászati jog (2013:CII.) Pl. időbeli korlátok: termőföld 1-20 év, erdő vágásérettség +15 év, halászat 5-15 év Ptk. alapján kötelező az írásbeliség! Haszonkölcsön: dolog használatának időleges átengedése ingyenesen Letét: letéteményes a letett dolog őrzésére majd visszaadására szerződik, elkülönítve kezeli, kiv: gyűjtő letét helyettesíthető dologra, rendhagyó letétnél a használat és rendelkezés joga is megilleti, a szálloda felelőssége speciális [6:360-371.§]
Megbízási típusú szerződések [Ptk. 6:272-330.§]
[Ptk. 6:416-438.§] Kötelezett
[Ptk. 6:331-359.§]
Bérlő: a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles
– Jogosult alapjogviszony
Kötelező a szerződés írásba foglalása. Kezesség: egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. • járulékos jellegű személyi biztosíték (fő-, mellékköt.), a jogosult tájékoztatni köteles a kezest a kötelezettség körülményeiről • keretbiztosítéki jellegű kezesség egy vagy több jogviszonyból eredő valamennyi kötelezettségre kiterjed (20% változás) • főszabály: minden kezesség sortartó (felek megállapodhatnak kézfizető kezességben) • esedékesség: mikor a jogosult felhívja teljesítésre, igazolja, hogy a kezestől sikertelenül kísérelte meg behajtani • kártalanító kezesség csak sikertelen végrehajtást követően fordulhat a jogosult a kezeshez • határozatlan idejű kezességnél a felmondási idő 3 hónap Garanciaszerződés: • bárki lehet garantőr, származhat szerződésből és egyoldalú nyilatkozatból is; a szerződés általában visszterhes • önálló : a garantőr nem hivatkozhat a jogosulttal szemben a kötelezettet megillető kifogásokra, beszámításra (csak sajátára) • a nyilatkozatban foglaltaknak megfelelő felszólítás esetén a garantőr köteles a kötelezettet értesíteni és teljesíteni, • csak nyilvánvalóan csalárd lehívás esetén tagadhatja meg a teljesítés (pl. hamis okirat, érvénytelen alapjogviszony,) • határozatlan időre is szólhat, mely csak 3 év elteltével mondható fel 3 hónapos felmondási idővel
Megbízott: a rábízott feladat, „ügy” GONDOS, SZAKSZERŰ ELLÁTÁSA • • • • •
Megbízó: átvétel és díjfizetés
Az ügy ura a megbízó: a megbízott a megbízó utasításai szerint köteles eljárni eltérés csak a megbízó érdekében (értesítés) Szakszerűtlen/célszerűtelen utasítás esetén a megbízott választhat: eláll/felmond vagy a megbízó kockázatása végrehajtja Megbízási díj akkor is jár, ha a megbízás nem valósítja meg az elvárt eredményt (gondossági kötelem, pl. ügyvédi megbízás) Kiköthető sikerdíj, mely csak eredményes feladatellátás esetén jár – ettől még nem minősül vállalkozási szerződésnek! Tartós megbízás esetén (több, előre meg nem határozott mennyiségű, rendszeresen vagy rendszertelenül jelentkező, előre meghatározott típusú feladata ellátására köteles) a felmondás joga korlátozható: meghatározott idő elteltéhez köthető
A megbízási szerződés altípusai: bizomány, szállítmányozás, + 2 új típus: közvetítői szerződés, bizalmi vagyonkezelés Bizományi szerződés: a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó a díjfizetésére köteles (más szerződésre is vonatkozhat, kiv. ingatlan tulajdonjog megszerzés: semmis); lehet vételi v. eladási bizomány; a bizományos maga is megkötheti az adásvételt a megbízóra legkedvezőbb feltételekkel (belépés), Közvetítői szerződés: a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység folytatására (ügyfél felkutatása, feltételek kitárgyalása), a megbízó a szerződéskötések után díjfizetésre köteles. A közvetítő szerződés megkötésére ill. teljesítés elfogadásra nem jogosult, kivéve az ún. „tartós közvetítői szerződést” amikor a közvetítő a megbízó nevében szerződéskötésre is jogosult. [2000:CXVII. A kereskedelmi ügynöki tevékenységről +86/653/EGK irányelv felmondás részletei), szerződés felmondásakor kártalanításra jogosult. Versenykorlátozó záradék (2 év)
2015.04.15.
Bizalmi vagyonkezelés
[Ptk. 6:310 – 330. § ]
1/3.
Hárompólusú jogviszony: a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő díj fizetésére köteles. A szerződést írásba kell foglalni, de közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozattal is alapítható. Kedvezményezett: • A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet/kedvezményezettek körét (név, feltételek, utalás) • Feljogosíthatja a vagyonkezelőt a kedvezményezett személyének kijelölésére, részesedésének meghatározására • A vagyonkezelő is lehet kedvezményezett, kizárólagos kedvezményezetté nevezése azonban semmis • A vagyonrendelő rendelkezhet úgy, hogy meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre száll. Vagyonkezelő: • Egy vagy több természetes illetve jogi személy, • Üzletszerű folytatása hatósági engedély köteles (2014. évi XV. tv.), főtevékenysége a bizalmi vagyon kezelés • A vagyonrendelő és a vagyonkezelő ugyanaz a személy is lehet (közokiratba foglalás szükséges) • Díjazásra tarthat igényt Vagyonrendelő • Utasítási joga nincs, a vagyonkezelés korlátja: a kedvezményezett érdekeinek elsődlegessége • Tájékozódhat, ellenőrzési joga van • A jogviszony fokozott bizalmi jellege okán bármikor visszahívhatja a vagyonkezelőt, de köteles másikat jelölni (halála után a bíróság jelölhet másik vagyonkezelőt, ha a korábban kijelölt vagyonkezelő szerződést szeg.)
Bizalmi vagyonkezelés
Bizalmi vagyonkezelés
2/3.
A szerződés központi eleme a vagyonrendelés: Pontosan meg kell jelölni a vagyonkezelésbe kerülő dolgokat, jogokat, követeléseket. A kezelésbe adott vagyon a vagyonkezelő tulajdonába megy át: birtokolja/ használja, hasznosítja/ rendelkezhet vele A vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól el kell különíteni, külön nyilvántartani (vélelem). A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. A kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának. A kedvezményezett hitelezői sem tarthatnak igényt a kezelt vagyonra, csak a kedvezményezett részére való kiadás után. Ha a vagyonkezelő jogosulatlanul ruház át harmadik személyre a kezelt vagyonhoz tartozó vagyontárgyat, a vagyonrendelő és a kedvezményezett jogosult azt visszakövetelni, ha a harmadik személy nem volt jóhiszemű vagy nem visszterhesen szerzett.
33
A vagyonkezelő felelőssége A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a szerződésszegésért való kártérítési felelősség szabályai szerint felel. A vagyonkezelő a kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért. A vagyonkezelő saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett hogy tudja, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.
Vállalkozási típusú szerződések [Ptk. 6:238-271.§]
3/3 3/3.
Vállalkozó: Tevékenységgel elérhető EREDMÉNY létrehozása, rendeltetésszerű használatra megrendelő igényei szerint alkalmas mű
A bizalmi vagyonkezelés megszűnése • a kezelt vagyon elfogy; • a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, a felmondást követő 3 hónap elteltével; • a vagyonnak 3 hónapot meghaladóan nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában; • a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában • 50 év elteltével a határozatlan időtartamra vagy az 50 évnél hosszabb határozott időtartamra szóló is.
Írásba foglalás csak bizonyos típusoknál:
Megrendelő: a mű átvétele és díjfizetés
tervezési, kivitelezési, utazási szerződés
Szerződés tartalma: felek, Ptk., ágazati jogszabályok, felek közötti szokások/gyakorlat, üzletági gyakorlat, ÁSZF A vállalkozó feladata/felelőssége: • a munka biztonságos, szakszerű, gazdaságos, határidőre történő elvégzésének felmérése, megszervezése • megrendelő utasításainak megfelelően (cél-/szakszerűtlen: figyelmeztetés, jogszabályt sért/veszélyeztet: megtagadás) • a munkaterületet illetve az anyagot biztosíthatja a vállalkozó,vagy a megrendelő egyaránt (ellenőrzési jog) • közreműködőt vehet igénybe, akiért felelősséggel tartozik; több vállalkozó együttműködése: generál kivitelező, fővállalkozó • a munkálatokat saját költségén végzi, melyet a vállalkozói díj fedez (anyag, munka, rezsi, többletmunka) • átalány vagy tételes díjelszámolásban is megállapodhatnak (biztosítására a vállalkozót a megrendelő vállalkozási szerződés révén birtokába jutott dolgain – anyag, szerszám, gépek – a zálogjog illeti meg) • pótmunka: utóbb megrendelt munka díja tételes elszámolással történik • határidőben történik a teljesítés, ha az átadás-átvétel a teljesítési határidőn belül megkezdődik
Elszámolási kötelezettség a bizalmi vagyonkezelés megszűnésekor esetén a vagyonkezelőt elszámolási és tájékoztatási kötelezettség terheli. a vagyonkezelő az elszámolásig köteles megtenni a bizalmi vagyonkezelés tartalma szerint szükséges intézkedéseket. a kezelt vagyont a vagyonrendelő által kijelölt új vagyonkezelőnek, ilyen hiányában a vagyonrendelőnek köteles kiadni, kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségek a kezelt vagyon részeként háramlanak tovább.
Egyebekben a bizalmi vagyonkezelésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A megrendelő a munkálatok megkezdése előtt bármikor elállhat, utána felmondhatja a szerződés elszámolás mellett (díj, kár)
35
A vállalkozás altípusai: tervezési, kivitelezési, kutatási, utazási, mg-i vállalkozási, fuvarozási, közszolgáltatási szerződés [1997:LXXVIII. Étv., 191/2009. (IX.15.) Kr. Építőipari kivitelezésről, 213/196. (XII. 23.) Kr., 281/2008. (XI.28.) utazásszervezésről]
34
2015.04.15.
A forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződés [Ptk. 6:372- 381.§]
HitelHitel- és számlaszerződések
[Ptk. 6:382-415.§]
Cél: az áru/szolgáltatás fogyasztóhoz történő eljuttatása különböző értékesítési csatornákon keresztül.
A hitel- és számlaszerződések altípusai:
Forgalmazási szerződés:
Az egyik szerződés kötő fél MNB engedély kötles köteles tevékenységre feljogosított intézmény (Hpt. 2013:CCXXXVII. tv.) 1. betétszerződés: betétes a bank számára betétet (pénzösszeg) nyújt, melyet az köteles fogadni, majd kamattal visszafizetni 2. folyószámla szerződés: a felek meghatározott jogviszonyból származó, beszámítható követeléseik egységes számlán való nyilvántartására és elszámolására kötelesek 3. fizetési számla szerződés: a számlavezető a számlatulajdonos pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles. 4. fizetési megbízási szerződés: a megbízott meghatározott pénzösszegnek a megbízó utasítása szerint, a kedvezményezett részére történő fizetésére, a megbízó díj fizetésére köteles.
Szállító: meghatározott ingó dolog (termék) a forgalmazó részére történő eladása
Forgalmazó: a terméknek a szállítótól történő megvételére és annak saját nevében és saját javára történő eladására köteles
Jogbérleti (franchise) szerződés Jogbérletbe adó: szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére köteles
Jogbérletbe vevő: termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek (know how Ptk. 2:47.§) a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles
Főszabály szerint alanya bárki lehet, üzletszerű folytatás MNB köteles tevékenység 1. hitel szerződés: a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles. Az adós bármikor felmondhatja 2. kölcsön szerződés: a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére (kölcsön nyújtás), az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. 3. faktoring 4. pénzügyi lízing
• A forgalmazó, illetve a jogbérletbe vevő az értékesítés során a saját nevében és a saját kockázatára jár el. • A szállítót és a jogbérletbe adót utasítási és ellenőrzési jog illeti meg. • Közös érdek a termék/szolgáltatás jó hírnevének megőrzése, és minél eredményesebb forgalmazása, melynek érdekében együttműködnek (tájékoztatás, információ, reklám átadása) • Az új termékfelelősségi szabályok érvényesülésének jelentős terepe. • Jogbérleti szerződésnél speciális megszűnési szabályok, felmondási idő.
Faktoring [6:405 - 408. §]
1/2.
Faktoring
Joggyakorlat (a korábbi Ptk. nem nevesíti, atipikus szerződés) Adós
lejárt követelés (alapjogviszony)
értékesíti a követelést
Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.
Harmadik személy (kötelezett)
behajtja
A faktor köteles a faktorálás tényét és az adós személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Nyilvántartásba vétel hiányában a követelés az engedményezés ellenére nem száll át a faktorra, és a faktort a követelésen olyan jogok illetik meg, mint azt a zálogjogosultat, akinek a követelésen alapított zálogjogát nem jegyezték be a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.
Követeléskezelő cég (faktor) Az új Ptk. szerint a faktoring a kölcsönszerződés egyik altípusa, így annak finanszírozási jellegét hangsúlyozza.
Adós
még nem esedékes követelés (alapjogviszony)
értékesíti a követelést
2/2 2/2.
A faktor jogosult a szerződést felmondani, ha az adós a fizetőképességére és az átruházott követelés jogi helyzetére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; az adós vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti megtérítési kötelezettségének a teljesítését; az átruházott követelés kötelezettjének vagyoni helyzete oly mértékben romlik, hogy az veszélyezteti a teljesítését.
Harmadik személy (kötelezett) a faktor részére teljesít
ha a 3. személy esedékességkor nem teljesít, a faktort visszakereseti jog illeti meg az adóssal szemben, a faktor tehát (főszabályként) behajtási tevékenységet nem végez
Az adós köteles a faktortól kapott összeget+kamatot visszafizetni, a faktor a követelést visszaengedményezni az adósra. Több követelés átruházása esetén a faktor jogosult egyes követelések tekintetében felmondani a szerződést.
Követeléskezelő cég (faktor)
A szerződésre egyebekben a kölcsön szabályait kell megfelelően alkalmazni. 39
40
2015.04.15.
Pénzügyi lízingszerződés
[Ptk. 6:409 – 415. §]
Pénzügyi lízingszerződés
1/2.
Szavatossági jogok érvényesítése megoszlik a lízingbeadó és a lízingbevevő között:
Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint
A lízingbeadó terheli: jogszavatosság: szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a lízingtárgyon olyan joga, amely a lízingbevevőt a használatban korlátozza vagy a lízingtárgy használatát megakadályozza. kellékszavatosság a lízingtárgy hibája miatt csak akkor terheli, ha közreműködött a lízingtárgy kiválasztásában, vagy szavatossági jogairól a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott.
• a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve • ha a használat időtartama ennél rövidebb, a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.
A kellékszavatosság kötelezettjével szemben:
A lízingbevevő jogai: birtokátruházástól használja a lízingtárgyat, szedi hasznait, viseli terheit, költségeit és a kárveszélyt A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ha a lízingbevevő jogosult a lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni.
• a kijavításra és a kicserélésre irányuló igényt a lízingbevevő a lízingbeadó képviselőjeként köteles érvényesíteni; • az árleszállításra és az elállásra vonatkozó igényt a lízingbeadó köteles érvényesíteni. A lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; vagyoni helyzetének romlása, ill. fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű/szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot; szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget; az őt terhelő lízingdíj, költség/teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett.
Nyilvántartásba-vételi kötelezettség: a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét Ingatlan - az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg ill. a birtokátruházásig Ingó dolog vagy jog - a megfelelő lajstromba ill. a hitelbiztosítéki nyilvántartásba Nyilvántartásba vétel hiányában a lízingbevevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző harmadik személy • átruházással megszerzi az ingó dolog tulajdonjogát, illetve a jogot; és • a lízingbevevő megszerzi a lízingbevevő által az ingó dolgon, illetve a jogon javára alapított zálogjogot
Köszönöm a figyelmet!
2/2 2/2.
41
42
