Szerző: Bodnár Lajosné Szakmai lektor: Pásztor Tibor

Szerző: Bodnár Lajosné Szakmai lektor: Pásztor Tibor

Felnőttképzési szakértők továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése 2014

Az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzése, jogkövetkezmények Tananyag

Felnőttképzési Szakértők Országos Egyesülete 1054 Budapest, Báthori u. 16.

Az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzése, jogkövetkezmények

A hatósági ellenőrzés célja a felnőttképzési intézmények szakmai kontrollja és segítése az esetleges problémák, nem megfelelő gyakorlatok azonosítása, megoldása/javítása és kiküszöbölése érdekében. Az ellenőrzés során azt vizsgálják, hogy az intézmény folyamatosan teljesíti-e a jogszabályokban meghatározott követelményeket. Jogszabálysértések, nem megfelelően végzett tevékenységek esetén cél a hibák haladéktalan (határidőhöz kötött) megszüntetése. A jogszabálysértő tevékenységek súlyosságuk arányában szankcionálandók.

2


Feladatok az ellenőrzés során: Az ellenőrzést végzőknek meg kell győződniük a felnőttképzési intézmény jogszerű működéséről. Tájékoztatást kell adniuk az eljárással kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről. A szakértők szakmai megerősítést adnak az intézménynek. Javaslatot tesznek a szabályszerű működés helyreállítására. Jelzik a már erre vonatkozó intézkedések meghiúsulását és/vagy a szükséges intézkedések elmulasztását, illetve a szakcionálandó súlyos jogszabálysértéseket.

3


A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. Törvény A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzési intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI.12) Kormányrendelet

4


Jogszabályi előírások megismerése és értelmezése Törvények 2013. évi LXXVII. törvény a Felnőttképzésről V. FEJEZET AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, JOGKÖVETKEZMÉNYEK 20. § (1) A hatóság ellenőrzi, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a) felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő adatai, b) felnőttképzési tevékenysége – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – megfelel-e a törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.

5


Ftv. 20. § (4)-(10) (4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal – az 1. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti képzések esetén felnőttképzési programszakértő bevonásával – köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek (5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál. Ha a felnőttképzést folytató intézmény engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki azzal, hogy ha az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a képzésben résztvevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese. (6) Ha az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést a hatóság határozata alapján nem szünteti meg, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, engedélyét a hatóság egy évre részben vagy teljesen

6


visszavonja és ezzel egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. A (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő esetekben engedélyét két évre részben vagy teljesen visszavonja, és ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. (7) Az engedély részbeni visszavonása esetén az intézmény az engedély visszavonását tartalmazó határozatban megjelölt képzéseit nem folytathatja, az engedély teljes visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. (8) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a képzését engedély nélkül jogellenesen, az (5) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a hatóság két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Ha a felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységét a megtiltást elrendelő határozat ellenére tovább folytatja, a hatóság öt évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.

Ftv. 20. § (9)-(10) folyt.

7


(9) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét engedély nélkül folytatja, a hatóság bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. (10) A hatóság a (6) és (8) bekezdés szerinti, engedély visszavonását és a felnőttképzési tevékenység megtiltását elrendelő határozatait honlapján közzéteszi. Ftv. 20. § (11)-(13) (11) A felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény: a) nem köti meg a 13. §-ban meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak, b) nem rendelkezik a 12. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal, c) felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, d) a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget, e) a 15. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, f) a képzést – a hatóság tájékoztatásának elmulasztása mellett – nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 15. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat, g) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról, h) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot, i) nem biztosít a felnőttképzési szerződésben meghatározott elállási jog érvényesítésére a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben részt vevő számára a képzési program megismerésére, vagy a szerződésben a képzés megkezdését követően biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a képzés teljes összegének havi időarányos részét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát. (12) A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján – értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.

8


(13) A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések gyakorlati képzési részére vonatkozó ellenőrzési tevékenységét – amennyiben a gyakorlati képzés nem a felnőttképzést folytató intézményben valósul meg – a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése esetén a szakmai kamara, a vidékfejlesztési miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara bevonásával látja el.

Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Az eljárás megindítása 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. (1a) A hivatalból folytatott eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadók. (4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, (5) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást,

9


c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét.

Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés 39. § (1) c) A hatóság jegyzőkönyvet készít a tárgyalásról. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és – ha azt a hatóság tudomására hozta – egyéb elérési lehetőségét, c) az alkalmazott hatósági tanú nevét, d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az ... eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is, f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint

10


g) az eljárási cselekményben érintett személy, ..., a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. (4) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.

Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Képviselet 40.- 40/A. § 40. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni.40/A. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. 40/A. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását

11


vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, ... (4) A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat.

(5) A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre...

Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Szemle 56-57/B § 56. § (2) Szemlét a hatóság ügyintézője, a hatóság által kirendelt szakértő, illetve jogszabály alapján erre felhatalmazott más személy végezhet, aki jogosultságát a szemle során ... köteles igazolni. Jogszabály a szemle lefolytatásához a szemlét végző személy részére megbízólevél kötelező használatát rendelheti el. 57. § (1) A szemletárgy birtokosát és az 56. § (1) bekezdésében meghatározott személyt (a továbbiakban együtt: szemletárgy birtokosa)... a szemléről előzetesen értesíteni kell. Ha a szemle eredményessége érdekében indokolt, az értesítésnek tartalmaznia kell a

12


szemletárgy birtokosának személyes jelenlétére, a szükséges iratok előkészítésére irányuló felhívást. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt a szemletárgy birtokosa legalább öt nappal korábban megkapja. (2) Ha az előzetes értesítés a szemle eredményességét veszélyeztetné, a szemletárgy birtokosát a szemléről annak megkezdésekor szóban kell tájékoztatni. 57/A. § (4) A szemle során a szemlét végző személy a hatásköre gyakorlásának keretei között a megfigyelni kívánt területre, építménybe és egyéb létesítménybe beléphet, ott a szemle tárgyával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemletárgy birtokosától és a szemle helyszínén tartózkodó bármely más személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fényképet vagy kép-

és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le. 57/B. § (3) A szemle megtartását vagy eredményes lefolytatását akadályozó személy eljárási bírsággal sújtható.

Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

13


Szakértő 58-59.§ 58. § (1) Szakértőt kell meghallgatni vagy szakértői véleményt kell kérni, ha az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel, és a) az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, vagy b) jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. (2) Nincs helye szakértő kirendelésének, ha törvény vagy kormányrendelet ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalásának beszerzését írja elő. (3) Ha jogszabály meghatározott szakértő igénybevételét írja elő, úgy ezt a szervezetet, intézményt, testületet vagy személyt kell szakértőként kirendelni. (4) A kirendelt szakértő a hatóság kirendelése alapján köteles eljárni. A kirendelt szakértő eljárási bírsággal sújtható és díja a határidő lejártát követő naptól kezdődően naponta egy százalékkal csökkenthető, ha anélkül, hogy a határidő meghosszabbítása iránti igényét vagy akadályoztatását előzetesen bejelentette volna, feladatait határidőre nem teljesíti. (6) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az ügyintézőre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.

Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)

14


Szakértő 58-59.§ 59. § (1) A hatóság a szakértővel közli mindazokat az adatokat, amelyekre feladatának teljesítéséhez szüksége van. A szakértő az ügy iratait az eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben megtekintheti, az ügyfél és a tanú meghallgatásánál, a tárgyaláson és a szemlén jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz, a szemletárgy birtokosához kérdéseket intézhet. (2) Törvény rendelkezése esetén az ügyfél a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezhető; a szakértő a vizsgálat megállapítását közli a hatósággal. (3) A szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményére. (4) Ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, önmagával vagy más szakértő véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a hatóság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. (5) Ha ugyanazon bizonyítandó tényre készített szakvélemények között az ügy eldöntése szempontjából lényeges szakkérdésben olyan eltérés van, amely a szakértőktől kért felvilágosítással vagy más módon nem tisztázható, a hatóság másik szakértőt rendel ki, aki abban a kérdésben foglal állást, hogy a szakvélemények közötti eltérés mire vezethető vissza, szükséges-e bármelyik szakvélemény kiegészítése.

15


Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) Az eljárás irataiba való betekintés 68. § 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be.

Törvények A Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) A hatósági ellenőrzés általános szabályai: 88-92.§ 91. § (1) A hatóság ellenőrzési tervet készít, amely tartalmazza legalább az előre ütemezett ellenőrzések tárgyát, az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzések ütemezését, eszközét, az ellenőrzések szempontrendszerét, ezen kívül olyan adatokat, tényeket, amelyeket a hatóság vezetője elrendel. (2) A hatóság az ellenőrzési tervben foglaltak, valamint az ellenőrzési tervben nem szereplő, de az ellenőrzési időszakban lefolytatott hatósági ellenőrzések végrehajtásáról,

16


a levont következtetésekről a következő ellenőrzési időszak lezárása előtt ellenőrzési jelentést készít, amely tartalmazza legalább az ellenőrzések számát, az ellenőrzések eredményét, a megállapított jogsértések típusait, továbbá a hatóság vezetője által meghatározott egyéb statisztikai adatokat. 92. § A helyszíni ellenőrzésre e törvénynek a szemlére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A hatósági ellenőrzés lezárása: 93.§ 93. § (1) A hatóság a hatósági ellenőrzésről készített jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

A kormányrendelet A Kormány 393/2013. (XI. 12.) Korm. Rendelete a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról A felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésének részletes szabályai IV. Fejezet 25.-30 §: A hatóság (NMH) mint az ellenőrzési tevékenység felelős szervének jogköre, feladatai /25.§ (1)-(6)/ • Ellenőrzési terv készítése

17


• Szakértők munkáját irányítja, koordinálja (eljárásrendet készít) • Felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő kirendelése (megbízólevél) • Lefolytatott ellenőrzésekről összefoglaló jelentés készítése a miniszter részére Az ellenőrzési eljárás megindítása, lefolytatása során végzendő szakértői feladatok /2627.§/ • Ellenőrzésre kerülő intézmény köteles a megváltoztatott képzési programok benyújtására Helyszíni szemle lefolytatása során a szakértő feladatai: • Az intézmény képviselőinek tájékoztatása az eljárással kapcsolatos jogokról, kötelezettségekről

• Az intézmény alapadatainak alapdokumentumainak ellenőrzése • -Engedélyezett képzési programoknak a vizsgálata • A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelő működés vizsgálata a képzési programok megvalósítása során • Az adatszolgáltatási és információs kötelezettség teljesítésének vizsgálata • A képzések egységes dokumentumban történő dokumentálásának ellenőrzése • A vagyoni biztosíték megfelelőségének ellenőrzése • A minőségbiztosítási rendszer ellenőrzése Elméleti és gyakorlati órák látogatása ( a látogatott foglalkozás megbeszélése)

18


A helyszíni ellenőrzés lezárása (28.§) Jegyzőkönyv készítése, intézmény részéről észrevételek megtétele. Szakértői vélemény és jegyzőkönyv benyújtása az NMH-nak.

A szakértő feladatai és szakmai-etikai felelősségének megismerése és értelmezése

19


A szakértő az ellenőrzési tevékenységgel összefüggő feladat ellátása során a KET szabályait köteles megtartani. Feladata: • A jogszabályokban meghatározott feltételek fennállásának vagy azok hiányának objektív megállapítása • A tényállás feltárásában való közreműködés annak érdekében, hogy a jegyzőkönyvben foglalt tények és megállapítások alapján a hatóság a mindenkor hatályos, vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, szakmailag megalapozott döntést hozhasson. Felelőssége: • Lehető legmagasabb szintű szakmaiság érvényesítése • Eljárási határidők pontos betartása • Végzett feladatok dokumentálása, a kötelezően elkészítendő dokumentumok szabályok szerinti elkészítése • A megbízó informálása a vizsgálat helyzetéről. Kötelessége: • Figyelni, megismerni és naprakészen alkalmazni a szakmai anyagokat, hatósági közleményekben foglaltakat; • pontos, naprakész információval rendelkezni a kapcsolódó jogszabályokról és azok változásairól • ismerni a felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos szakmai anyagok, információk elérhetőségeit. •

20


A szakértő feladatai és szakmai-etikai felelősségének megismerése és értelmezése Általános követelmények a szakértővel és szakértői tevékenységgel kapcsolatban: Objektivitás: A szakértő szakvéleményének kialakításakor a szakmai érveken, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseken kívül más szempontot nem vehet figyelembe. A vonatkozó hatályos jogszabályokat következetesen betartja, véleményét kizárólag a rendelkezésre álló hivatalos információk, hitelt érdemlő adatok és tények birtokában alakítja ki. Az ellenőrzési jegyzőkönyvben a tényeket és bizonyítékokat tárgyszerűen és pontosan rögzíti. Szakszerűség: A szakértő a véleményét szakmai érvekkel és jogszabályhelyre történő hivatkozással támasztja alá. A szakértő csak olyan feladatra vállalkozik, amelynek szakszerű és magas szintű elvégzéséhez megfelelő felkészültsége van. Az eljárásban részt vevő szakértőknek közös szakmai véleményt kell kialakítaniuk, megállapításaik nem lehetnek egymásnak ellentmondóak. Ha a szakvélemény nem egyértelmű, hiányos, illetve önmagával vagy más szakértő véleményével és/vagy a bizonyított tényekkel ellentmondásban állónak látszik, vagy objektivitásához nyomatékos kétség fér, a szakértő a hatóság felhívására köteles a szükséges felvilágosítást megadni, a szükséges kiegészítéseket biztosítani.

Kompetencia: A szakértő hatáskörét nem lépheti túl. Tevékenysége során intézkedési jogköre nincs, tanácsot nem adhat, döntést nem hozhat.

21


Összeférhetetlenség és etika: A szakértő nem vállal közreműködést olyan esetben, amikor tárgyilagossága megkérdőjelezhető. Megbízását nem használhatja fel nem megengedett személyes vagy intézményes anyagi haszon, vagy egyéb előny szerzésére. Szakmai naprakészség: A szakértő szakmai fejlődéséről önállóan gondoskodik. Titoktartási kötelezettség: A szakértő a szakértői tevékenység közben tudomására jutott hivatali, üzleti titkot köteles megőrizni, azt illetéktelen személynek át nem adhatja. A tudomására jutott hivatali, üzleti titkot megőrzi.

- Előzetes adatlekérés: információs rendszer honlap, cégjegyzék, FINY - Dokumentumelemzés: képzési programok, központi dokumentumok, szerződések, naplók, igazolások, bizonylatok - Szóbeli információ kérés: tájékozódó kérdések - Interjú: vezetővel, oktatóval, résztvevővel - Megfigyelés: jegyzetelés, egyeztetés, tények tisztázása

22

Szerző: Bodnár Lajosné Szakmai lektor: Pásztor Tibor

Recommend Documents