Írta Vidékiné Reményi Judit. Szakmai lektor Dr. Sediviné Balassa Ildikó

Írta Vidékiné Reményi Judit Szakmai lektor Dr. Sediviné Balassa Ildikó Készült a SZÁMALK Rt. OKK Tananyagfejlesztői Csoportja közreműködésével: Bánszki András Gál Orsolya Gáti Éva Szép Ágnes

Copyright  2001 Vidékiné Reményi Judit Minden jog fenntartva. A jelen szerzői jogvédelem alatt álló anyag egyetlen részét sem lehet semmilyen formában reprodukálni vagy felhasználni a szerzői és a felhasználói jog tulajdonosának együttes írásbeli engedélye nélkül. Ez a korlátozás vonatkozik minden mechanikus (ideértve a fénymásolást is), vagy elektronikus eszközön való rögzítésre és bármilyen információtároló és -lehívó rendszerre vagy hangfelvételre is. A munka bármely részének másolásához szükséges engedélykéréseket a következő címre kell küldeni: SZÁMALK Szakközépiskola – 1139 Budapest, Frangepán u. 56. FELELŐS KIADÓ DR. SEDIVINÉ BALASSA ILDIKÓ A SZÁMALK SZAKKÖZÉPISKOLA IGAZGATÓJA

BEVEZETŐ Bár az útmutató elsősorban azoknak szól, akik távoktatási tananyagfejlesztésére vállalkoznak, elolvasása és az olvasottak megfontolása hasznos lehet a tutorok és az oktatásszervezők számára is. A tapasztalatok szerint ugyanis még a távoktatási módszertani előírásokat maximálisan betartó tananyagokat biztosító kurzusokat is “agyonütheti” a távoktatásban képzetlen oktatásszervező, vagy az olyan tutor, aki elsősorban tanári szerepet kíván betölteni, mert nem látja tisztán a tutori és tanári szerepek, azaz a távoktatás és a hagyományos oktatás közti jelentős különbségeket. A távoktatásban a tanár szerepét a tananyagíró és a tutor töltik be. A tananyagíró elsődleges feladata: • a tananyagon keresztül történő tanítás, • gyakoroltatás, • teljesítménymérés, • ellenőrzés, • motiválás, • a tanulási folyamat ütemezése, • a tanuló és a tananyag közti interakció biztosítása, • tanulási nehézségek áthidalása, • a tanuló tanulási tanácsokkal történő ellátása. A tutor feladata tehát nem a tanítás, hanem az önálló tanulás akadályainak elhárítása, azaz segítségnyújtás: • a tanulás ütemezésében, • a tanuláshoz szükséges erőforrások meghatározásában és használatában, • a megfelelő tanulási stratégiák kialakításában, • a munka- és élettapasztalatok, valamint a tananyag közti kapcsolatok feltárásában, • a tananyag értelmezésében, • a teljesítmény értékelésében, • a tanulás, a munka és a családi élet összeegyeztetésében, • a tanulótársakkal való kapcsolat kialakításában és fenntartásában, • a tanuláshoz szükséges információ biztosításában, • a motiváció fenntartásában. A tutor egy adott képzésben betöltött szerepei, feladatai attól függnek, hogy a képző intézmény milyen erőforrásokkal rendelkezik, illetve, hogy mennyire tartja fontosnak a tutor munkáját. A tutor többnyire nem az oktatási intézmény főfoglalkozású alkalmazottja. Feladatai attól függnek, hogy szaktutori feladatokat lát el, azaz szaktárgyi

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek segítséget is nyújt-e egy adott képzésben, vagy ún. támogató tutor, aki az egyéb feladatokat látja el. Támogató tutort általában komplex képzéseknél alkalmaznak, ahol szükség van arra, hogy egy személy kísérje figyelemmel a tanulók több tantárgyban nyújtott teljesítményét, illetve nem csak az egyes tantárgyakkal, hanem az egész képzéssel összefüggő problémáit. A jó tananyag, illetve a jól végzett tananyagfejlesztői munka csak részben garantálhatja a sikert, hiszen a tananyag a tanítási-tanulási folyamatnak csak az egyik alappillére. A másik az oktatásszervezés, az oktatás elengedhetetlen feltételeinek megteremtése, biztosítása és összehangolása. A harmadik pedig a tanulási folyamat támogatása, azaz a támogatási rendszer és ezen belül elsősorban a tutori munka. Számos képző intézmény kínál olyan távoktatási tanfolyamokat, amelyek minimális tanulói támogatást biztosítanak. A támogatási rendszer kialakítása és fenntartása igen erőforrás-igényes és sok szakértelmet igénylő feladat. A támogatási rendszer a képzés során is kiküszöbölheti, illetve tompíthatja a képzés, illetve a tananyag hiányosságait, hibáit. Mindezek alapján egyértelmű, hogy egy új képzés bevezetése előtt nem elegendő tananyagot fejleszteni, az egész képzést kell megtervezni. A képzés megtervezése nem a tananyagfejlesztők feladata, hanem a képző intézmény vezetőié, akiknek a képzés legfontosabb jellemzőit a tananyagfejlesztőkkel ismertetniük kell még a tananyagfejlesztés megkezdése előtt. Melyek a képzés azon legfontosabb jellemzői, amelyeket a tananyagfejlesztőknek munkájuk során figyelembe kell venniük? • A képzés tartalma, célja. • A képzés szintje. • A képzés hossza. • A képzés előfeltételei. • A képzés kimenetének jellemzői. • Alapozó és ráépülő képzések. • A fejlesztésre rendelkezésre álló erőforrások. • A fejlesztésre rendelkezésre álló idő. Az Útmutató legnagyobb része a médiafüggetlen tananyagfejlesztésről szól, azaz a módszertani előírások és javaslatok függetlenek a tananyag médiumától, azaz az ismeretátadás eszközétől. Természetesen minden médiumnak megvannak a maga sajátosságai, amelyeket a fejlesztés során külön figyelembe kell venni. Ezekről bővebben a Médiafüggő tananyagfejlesztés c. részben lesz szó. Bár az Útmutató elsősorban hagyományos képzési elemekkel megerősített, de alapvetően távoktató képzésekre vonatkozik és nem ún. vegyes típusú képzésekre, a leírtak az olyan képzésekre is vonatkoztathatóak, amelyekben csak egy vagy két tantárgyat tanulnak a tanulók távoktatással, a többi tárgyat hagyományos módszerekkel sajátítják el. Az ilyen vegyes típusú képzéseknek lehetnek előnyeik és hátrányaik is, amelyeket érdemes előre átgondolni. –3–

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek Előnyök: • A tanulók ismerik egymást, és könnyen alkothatnak tanulócsoportokat, illetve megoszthatják a tananyaggal, a tanulással kapcsolatos tapasztalataikat, gondjaikat. • Mivel rendszeresen iskolába járnak, a tanulási folyamat ütemezése megoldott, és a folyamatba könnyebben beilleszthető a “kakukktojás”-tantárgy is. • Az oktatási intézmény biztosította szolgáltatásokat (pl. könyv- és médiatár stb.) könnyebben igénybe tudják venni. Hátrányok: • Nehéz egy tantárgy esetében alapvetően (!) eltérő tanulási készségeket alkalmazni, mint amelyek a többi tantárgy esetében beváltak. • A tanuló egyéni felelősségére esetleg ismételten fel kell hívni a figyelmet. • Könnyebben előfordul, hogy a beküldött feladat nem a tanuló önálló munkája, hanem egy tanulótárs megoldása. Megoldások: • Több, rövidebb nyíltvégű beküldendő feladat betervezése, amely nem teszi lehetővé a “másolást”, illetve gyakori önálló munkára kényszeríti a tanulót. • Önálló tanulási tréningek betervezése. • Az önálló tanulási folyamat nyomon követése és állandó tutori segítség biztosítása. • Az elvárások (felelősség, önálló munka, más jellegű tanulás) hangsúlyozása és elfogadtatása a tanulóval. • Ha a tanulónak kérdése van a tananyaggal kapcsolatban, a válasz helyett a tanulót rá kell vezetni a megoldás, a válasz megtalálására, azaz a felfedező tanulásra!

–4–

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek

I. FEJEZET MÉDIAFÜGGETLEN TANANYAGFEJLESZTÉS A tananyagfejlesztést a legcélszerűbb teamben végezni. Igaz ugyan, hogy a teammunka is járhat bizonyos nehézségekkel, de a távoktató tananyagfejlesztés olyan komplex feladat, amire egy ember ritkán vállalkozhat. Kikből álljon a fejlesztő team? • teamvezető, • tananyag/tantárgy szakértői, tanárai és a tananyag tartalmi részéért felelős szakmai lektor, • médiaszakértő, • oktatástechnológus, • távoktatási módszertani szakértő (= módszertani lektor), • szerkesztő, • grafikus, • adminisztrátor. Természetesen nincs mindig lehetőség ilyen összetételű és ilyen nagy fejlesztő teamek összeállítására, a team feltétlenül álljon azonban két tantárgyi szakértőből és egy távoktatási módszertani szakértőből. A tananyagfejlesztő munka során érdemes magunk elé képzelni egy átlagos tanulót, a célcsoport egy konkrét tulajdonságokkal felruházott tagját és “neki írni”. Így könnyebb elképzelni reakcióit, kérdéseit, a tanulással kapcsolatos nehézségeit. A módszertani előírások és javaslatok megértése és elfogadása érdekében érdemes először a hagyományos oktatás és a távoktatás sajátosságait összevetni, hiszen a távoktatásnak mindazokat a feladatokat, amelyeket a hagyományos oktatás ellát, megváltozott feltételrendszer mellett kell el látnia. A hagyományos oktatási folyamat főbb részei: 1. Ismeretátadás, közlés. 2. Feldolgozás, alkalmazás, megerősítés. 3. Teljesítménymérés, értékelés és visszacsatolás. A hagyományos oktatási folyamat főbb részei Ismeretátadás, közlés Feldolgozás, alkalmazás, megerősítés

Teljesítménymérés, visszacsatolás

–5–

értékelés

A távoktatásban

Tananyagcsomag Tananyagcsomag (egyszerűbb alkalmazási lehetőségek). Beküldendő feladatok (magasabb szintű alkalmazás, komplex feladatok). Csoportos tutori foglalkozás (párokban vagy csoportokban történő gyakorlás, alkalmazás) és Tananyagcsomag (önellenőrző feladatok: zárt kérdések, belső visszacsatolás). Beküldendő feladatok (nyitott kérdések, külső és belső visszacsatolás). Csoportos tutori foglalkozás (külső és belső visszacsatolás)

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek

II. FEJEZET A TÁVOKTATÓ TANANYAGFEJLESZTÉS FŐBB SZAKASZAI 1. A képzési szükséglet felmérése, a képzési rés elemzése A képzési szükséglet – azaz annak a felmérése, hogy milyen ismeretekkel, készségekkel, milyen kompetenciákkal rendelkező munkavállalók iránt van kereslet a munkaerő-piacon – rendkívül fontos, hiszen ez biztosítja a képzés eladhatóságát. Előfordul, hogy a képző intézmények megvásárolnak (lemásolnak) külföldön sikeres távoktató képzéseket és azokat adaptálják, illetve, hogy más hazai képző intézmények sikeres távoktató tanfolyamaihoz hasonló vagy azzal megegyező tanfolyamokat indítanak. A másik lehetőség a hagyományos képzések, tananyagok távoktatás-módszertani szempontjai alapján történő átdolgozása. Mindkét esetben már korábban megtörtént a képzési szükséglet felmérése és a képzési rés elemzése, az átdolgozás során adaptációra, rövidítésre lehet szükség. A képzési rést, azaz azt, hogy mit akarunk a tanulóknak megtanítani a képzés során, legcélszerűbb az elvégzendő feladatokban, illetve teljesítményben meghatározni és kifejezni, amelyek elvégzésére a tanulók a képzés végén lesznek képesek. Az egyéni képzési rés és a célcsoport képzési rése közti eltérések betervezése, illetve az ezekre való felkészülés is a tananyagfejlesztő feladata. 2. A célcsoport elemzése A célcsoportot azok a személyek alkotják, akik számára a képzést tervezzük, és a tananyagot fejlesztjük. Mivel a célcsoport jellemzőinek az elemzése akár évekkel megelőzheti a képzés indítását, a feladat nem könnyű és nagy oktatási tapasztalatot igényel. A célcsoport elemzésére elsősorban nem a tartalom kiválasztásához, hanem a követelmények meghatározásához és az alkalmazott módszerek, példák, feladatok stb. megtervezéséhez van szükség. Természetesen a célcsoport elemzése a hagyományos tananyagfejlesztés során sem mellőzhető.

–6–

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek Mit kell tudnunk potenciális tanulóinkról, azaz a célcsoportról a fejlesztő munka megkezdése előtt? 1. Demográfiai adatok: életkor, nem, foglalkozás, alkalmazás stb. 2. Tanulmányi háttér: elvégzett iskolák, képzések, munka- és élettapasztalatok, meglévő ismeretek és készségek, tanulási készségek, távoktatási tapasztalatok stb. 3. Motivációs tényezők: a jelentkezés oka, a képzés elvégzése hogyan befolyásolhatja az életét és a munkáját, fenntartások a tanulással szemben stb. 4. Erőforrások: a tanulásra fordítható idő, anyagi háttér, a tanuláshoz szükséges eszközök (pl. Internet) elérhetősége stb. Segítségnek álljon itt néhány kérdés, amelyekre választ kell kapnunk a célcsoport elemzése során: • A tanuló maga jelentkezik a képzésre vagy a munkáltató iskolázza be? • Ki fizeti a tandíjat? • Amennyiben a tanuló fizeti a tandíjat, elérhető-e számára a képzés? • Tudnak-e a tanuló munkahelyén tanulási szándékáról? Támogatják-e? • Tud-e a tanuló családja tanulási szándékáról? Támogatják-e? • A tanuló lakóhelye és a képző intézmény ugyanabban a városban van-e? • Amennyiben a képző intézmény más városban van, várhatóan mennyi időt tölt a tanuló utazással? • Minek a rovására biztosítja a tanuló a tanulásra fordított időt? • Milyen gyakran és mennyi ideje van a tanulásra? • Milyen gyakran és mikor tud a képző intézménybe jönni (pl. csoportos tutori foglalkozásra)? • Melyek a legvalószínűbb potenciális okai a tanulás abbahagyásának, a lemorzsolódásnak? • Mi érdekli a tanulót, mi a hobbija? • Mi akadályozhatja, nehezítheti a tanulást? • Milyen segítséget vár a tanuló a képző intézménytől? • Mi motiválhatja a tanulót? • Mit tart a tanuló elismerésnek, sikernek? A célcsoport elemzése után határozhatunk csak a képzés főbb jellemzőit illetően (természetesen a képző intézmény erőforrásait és lehetőségeit is figyelembe véve): • az ismeretátadás főbb médiumai, a tananyagcsomag részei, • az átadandó ismeretek, készségek köre, mélysége, • a belépés és a kimenet feltételei (pl. felvételi vizsga, záróvizsga stb.), • a képzés hossza, • a tanulói támogatás rendszere (csoportos tutori foglalkozások száma, egyéni tutorálás, beküldendő feladatok száma stb.).

–7–

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek 3. Tervezés A távoktató tananyag tervezésének egyik lehetséges sorrendje: 1. A teljes képzés céljainak és követelményeinek megtervezése és fejezetekbe, illetve tanulási egységekbe történő csoportosítása. Mint minden tananyag a távoktató tananyag is egységekre van felosztva. Ezeket az egységeket nevezhetjük leckének, tanulási egységnek is. Hosszukat az elsajátításhoz szükséges idő mennyisége szabhatja meg (pl. a tárgyra fordítandó heti tanulási idő). Az egységek hosszát úgy célszerű megtervezni, azaz a tananyagot olyan hosszúságú részekre osztani, hogy azt a tanuló “egy ültő helyében” nagyjából 1,5-2 óra alatt elsajátíthassa. A képzés célját az jelenti, amit el akarunk végezni, illetve amit el akarunk végeztetni a tanulóval, azaz amit meg akarunk tanítani a tanulóknak. A képzés céljának alapját a képzési szükséglet, illetve a képzési rés jelenti, amit fejezetekre, illetve tanulási egységekre bontunk le. A cél még nem kell, hogy meghatározza a tanulói tevékenységet. A célokat elegendő a fejlesztő team számára meghatározni, nem szükséges a tananyagban feltüntetni (pl. egy alapfokú angol nyelvi kurzus célja, hogy felkészítse a tanulót az alapfokú nyelvvizsga írásbeli és szóbeli részére, azaz a tanuló elsajátítsa azokat az írás-, olvasási, hallás utáni szövegértési és beszédkészségeket, amelyek képessé teszik a vizsga letételére). A képzés, a fejezet vagy a tanulási egység követelményeinek a lehető legvilágosabban kell meghatározniuk és megfogalmazniuk, hogy a tanulónak mit kell tennie, mire kell képesnek lennie a tanulás eredményességének biztosítása érdekében. A követelmények meghatározása segít a tananyag tartalmának megtervezésében. Hogyan tudjuk a tanítási, illetve a tanulási folyamat eredményességét ellenőrizni, ha nem támasztunk követelményeket? A követelmények a tanuló számára is egyértelműek kell legyenek, ezért célszerű minden tanulási egység elején feltüntetni őket. Hogyan tudjuk a tanuló teljesítményét ellenőrizni és mérni, ha a követelmények nem reális, megfigyelhető és mérhető teljesítményre vonatkoznak? A követelmények megfogalmazása során tehát ügyelnünk kell arra, hogy az alábbi szempontokat figyelembe vegyük: • Reálisak-e a feltételek? (Pl. az alapfokú angol vizsgára felkészítő tanfolyam záróvizsgáján szótárral vagy szótár nélkül kell fordítani?) • Megfigyelhető-e a teljesítmény? (Pl. írásban készítse el a tanuló a fordítást, vagy csak “magában” fordítsa le a szöveget?) • Mérhető-e a teljesítmény színvonala? (Pl. a meghatározott terjedelmű szöveg hány százalékát kell a kettesért, a hármasért, a négyesért, illetve az ötösért lefordítani?)

–8–

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek Mindez azt jelenti, hogy a követelmények megfogalmazásánál csak meghatározott igéket használhatunk, amelyek megfigyelhető és mérhető cselekvést határoznak meg. A követelmények megfogalmazásában elkerülendő igék (Nem megfigyelhető cselekvést fejeznek ki!)

• • • • • • • • • • • • •

Ismer Megért Jól tud Megismerkedik Átlát Belát Értékel Érdeklődik Tudatában van Elhisz Tudomása van Felismeri a jelentőségét Tisztában van

A követelmények megfogalmazásában alkalmazandó igék

• • • • • • • • • • • • • •

Megállapít Leír Megmagyaráz Felsorol Kiválaszt Megkülönböztet Elemez Összefoglal Összevet Alkalmaz Kiemel Példákkal támaszt alá Elvégez Szemléltet

Rowntree alapján

A követelmények vonatkozhatnak ismeretekre, készségekre és attitűdökre. A követelmények megfogalmazásakor feltétlenül figyelembe kell tehát venni, hogy a tanulónak ismeretet kell elsajátítania, készséget, illetve attitűdöt kialakítania és fejlesztenie. 2. A tanulási egységek szerkezetének megtervezése. A tanulási egység tartalmát és szerkezetét meghatározza, hogy ismeretet akarunk átadni, készséget elsajátíttatni vagy attitűdöt bemutatni, elfogadtatni, továbbá hogy új anyagrészről vagy ismétlésről, megerősítésről van-e szó. 3. Az alkalmazott módszerek és média megtervezése (lásd Médiafüggő tananyagfejlesztés c. részt). A megfelelő média, a hozzájuk kapcsolódó tananyagtartalmak és a média funkciói kiválasztása, meghatározása során feltétlenül figyelembe kell venni a célcsoport és a képző intézmény erőforrásait is. (Pl. egy munkanélküliek továbbképzésére tervezett képzésbe nem célszerű videó- és számítógépes anyagot betervezni. Vagy ha a képző intézmény nem tud számítógéphasználati lehetőséget biztosítani a tanulóknak, nem feltétlenül célszerű alapfokú számítógép-ismereti kurzust terveznie.) A média kiválasztásakor azt is át kell gondolni, hogy mibe kerül az adott médiára tervezett anyag elkészítése, illetve hogy nem érhetünk-e el hasonló hatékonyságot kevésbé költséges médiával. Amennyiben lehetséges, célszerű több médiumra tervezni a tananyagot, így az alkalmazandó tanulási stílusok változatosabbak és jobban motiválják a tanulót.

–9–

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek Célszerű elkerülni az öncélú médiahasználatot, vagyis azt az esetet, amikor a média csak szemléltető anyagot tartalmaz, és nincs pedagógiai funkciója. (Pl. nem illeszkedik a tananyag szerves egészébe, vagy nem épül rá feladat.) 4. A tananyaghoz tartozó összes megállapítása/kiválasztása, megírása.

ismerethalmaz

(szabály)

5. Az ismeretek logikus sorrendjének megállapítása és szerkezeti egységekbe (fejezetek, tanulási egységek) történő felosztása. 6. Az önellenőrző feladatok és kérdések, illetve a beküldendő feladatok megtervezése. A tanulónak a tanulási folyamat során történő aktivizálását a gyakran beiktatott feladatok révén érhetjük el. Ezek egyben a tanuló és a tananyag (közvetve a tanár, illetve a tananyagíró) közti interakciót is biztosítják. Céljuk a tanuló előre megtervezett, tudatos, a tananyagra irányuló foglalkoztatása. A feladatok – amelyek lehetnek kérdések, gyakorlatok egyaránt – nélkül a tanulás csupán memorizálás lenne. A távoktató tananyagokban két nagy feladattípust különböztetünk meg: az önellenőrző és a beküldendő feladatokat. Az önellenőrző feladatok olyan zárt kérdések, amelyekre csak egy helyes válasz létezik, így az előre megadható – általában a tananyag végén a Megoldások c. részben –, és a tanuló maga ellenőrizheti, hogy helyesen válaszolta-e meg vagy hogy helyesen oldotta-e meg. A beküldendő feladatok általában olyan nyitott kérdések, amelyeknek számos jó megoldása létezik, így ezeket a tutor javítja és értékeli. A beküldendő feladatoknak nem feltétlenül kell írásbeli feladatoknak lenniük, lehet hanganyag, munkadarab, konkrét munkafeladat vagy nagyobb szabású projekt. Számos távoktató kurzuson alkalmaznak zártvégű beküldendő feladatokat, feladatválasztós tesztkérdésekkel. Ezek elsődleges pedagógiai célja a tanuló rendszeres tanulásra történő késztetése lehet. Javításuk nem igényel igen költséges tutori időt: az oktatásszervező vagy akár számítógépes program is értékelheti a teszteket. Akármilyen, illetve akárhány beküldendő feladatot is tervezünk, elsődleges céljuk a tanuló haladásának megerősítése kell legyen, és nem a nem megfelelő haladás büntetése!

– 10 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek a.) Zárt kérdés A helyes választ vagy a tanulónak kell felismernie és kiválasztania, vagy a válasz egy szó, egy évszám, egy név, meghatározott számú elem felsorolása stb. vagy csak egyféleképpen megfogalmazható rövid mondat: • feleletválasztós, • hamis-igaz (pl. definíció, szabály), • párosító (pl. fogalom és definíció), • kiegészítendő szöveg (pl. szabály kiegészítése), • a kiegészítendő és a feleletválasztós feladat kombinációja, • megadott listán szereplő fogalmak, tárgyak stb. meghatározott szempontok szerint történő csoportosítása, • tollbamondás, • hallás utáni szöveg felismerése, • ábra, táblázat kiegészítése, • egyszerűbb fordítás, • mondatátalakítás. A lehetőségeknek szinte csak a tanár/tananyagíró fantáziája és a tantárgy jellege szab határt. Az új típusú feladatnál mindig célszerű egy példán bemutatni, hogy mit várunk el a tanulótól. Itt kell még megemlíteni a szövegbe iktatott kérdéseket, amelyek annyiban térnek el az önellenőrző feladatoktól, hogy ezek elsődleges célja nem az aktivizálás, hanem a tanuló adott kérdéssel, témakörrel kapcsolatos meglévő ismereteinek felidézése, vagy elgondolkodtatás és természetesen a tanuló és a tananyag írója közti interakció biztosítása. A tanulási egységek elején feltétlenül célszerű a “bemelegítő kérdésekkel” a tanuló ismereteit felidézni, ezáltal azt is elérhetjük, hogy az új ismeretek a témához kapcsolódó már meglévő ismeretekhez kapcsolódjanak. A bemelegítő kérdésekre, a szövegbe iktatott kérdésekre nem feltétlenül kell a helyes választ a megoldásoknál megadnunk, hiszen a kérdésekre a választ a tanuló a következő oldalakon megtalálhatja. b.) Nyitott – vagy esszétípusú – kérdés • • • • • • • •

– 11 –

fordítás; összehasonlítás; elemzés; összefoglalás; fogalmazás, esszé írása megadott témáról, megadott szempontok szerint; ábra, rajz elkészítése; munkadarab elkészítése; konkrét munkafeladat elvégzése.

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek Mind az önellenőrző, mind a beküldendő feladatoknál ügyelnünk kell arra, hogy a feladat azt ellenőrizze, amit elvárunk a tanulótól. Ehhez nyújt segítséget a tanulás típusainak Bloom- és Mager-féle osztályozása: A tanulás típusai (Bloom és Mager alapján) Típus Ismeret Megértés Analízis Emlékezés Alkalmazás Problémamegoldás Leírás Értékelés Szintézis

Értelmezése Megállapítani, hogy mit kell csinálni Tudni, hogy miért kell csinálni Felismerni, hogy mit kell csinálni Tudni, hogy mit kell csinálni Elvégezni a tevékenységet Eldönteni, hogy mit kell csinálni

A feladat megfogalmazása Megállapít, felsorol, megnevez Megmagyaráz, igazol, megállapít Azonosít, kiválaszt, összevet, véleményt alkot Kiválaszt, megmutat, értékel Bemutat, elvégez, kiszámol Kiválaszt, összevet

Tudni, hogy mikor kell csinálni Meghatároz, azonosít, kiválaszt Tudni, hogy mikor van Megítél, felismer, véleményt alkot “megcsinálva” Elképzeléseket ötvözni Összegez, összevet, ötvöz

Minél bonyolultabb a feladat, annál magasabb szintű tanulás ellenőrzésére alkalmas. A beküldendő feladatokban csak a tanulás magasabb szintjeit célszerű számon kérni, azaz a tanulóval komolyabb erőfeszítést igénylő feladatot elvégeztetni. Akár önellenőrző, akár beküldendő feladatot tervezünk, feltétlenül meg kell adnunk a feladat megoldásának körülményeit: • Mennyi időt fordítson a tanuló a feladat megoldására? Az önellenőrző feladatoknál a feladat megoldására betervezett időt is be kell számítani az adott tanulási egység elvégzésére tervezett és a tanulási egység elején feltüntetett időmennyiségbe. • Milyen segédeszközöket használhat (pl. szótár, függvénytáblázat, a tankönyv, szöveggyűjtemény stb.)? • Milyen terjedelemben kell a feladatot elkészíteni? Az önellenőrző feladatoknál a feladat megoldására kihagyott üres hely jelzi a tanuló számára a terjedelmet. A beküldendő feladatoknál azonban ezt világosan meg kell adni (pl. két oldal, tíz sor stb.). • Milyen szinten kell a feladatot megoldania (pl. a lehetséges összes szempontot sorolja fel, a definíciót szó szerint írja le stb.)? 7. A tananyagba kerülő szemléltető anyagok (képek, ábrák, stb.) megtervezése; példák, illusztrációk, szemelvények, egyéb kiegészítő anyagok kiválasztása, elkészítése. Célszerű az öncélú ábrák, rajzok, grafikák alkalmazását kerülni, továbbá ügyelni kell arra is, hogy semmilyen faji, vallási, etnikai csoport érdekeit, érzéseit ne sértsék a szemléltető anyagok (pl. a skótok fukarságát kikarikírozó viccek).

– 12 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek Nagyon jó megoldás egy nehezebb rész diagramon, folyamatábrán, táblázatban stb. történő feldolgozása a szöveges magyarázat kiegészítéseképpen. Az ilyen megoldások lehetőséget adnak a tanulónak arra, hogy kiválassza a maga számára kedvezőbb tanulási formát. Természetesen az is elképzelhető, hogy a szöveges magyarázat alapján a tanuló feladata az ábra, diagram stb. elkészítése és ismereteinek ilyen formában történő rendezése. A példáknál törekedjünk arra, hogy a célcsoport ismereteinek, tapasztalatainak, érdeklődésének, korának stb. megfelelő példákat válasszunk (pl. a matematikafeladatokban ne 3 Ft-os burgonyaárral kelljen a tanulónak feladatokat elvégeznie). Minél érdekesebb, “találóbb” példát választunk, annál biztosabb, hogy a tanuló érdeklődését felkeltjük, és biztosítjuk, hogy elvégzi a feladatot. 8. Az értékelés formáinak megtervezése. Az értékelés célja kettős lehet: • A tanuló kapjon képet tudásáról, haladásáról, esetleges hiányosságairól. Ehhez arra is szükség van, hogy egy feladatsor megoldása után a tanuló tisztában legyen azzal, hogy teljesítményére milyen osztályzatot vagy minősítést érdemel. Célszerű tehát a megoldásoknál ismertetni azt is a tanulóval, hogy hány százalékos teljesítmény felel meg az egyes osztályzatoknak vagy a felnőttoktatásban gyakran alkalmazott minősítésnek. A teljesítmény százalékban megadva <60% 60-70% 70-80% 80-90% >90%

Osztályzat 1 (elégtelen) 2 (elégséges) 3 (közepes) 4 (jó) 5 (jeles)

Minősítés Nem felelt meg Megfelelt Kiválóan megfelelt

Az értékelés, illetve a minősítés intézményi megállapodás függvénye, de célszerű az oktatási intézményben minden képzésnél azonos értékelést alkalmazni, továbbá ugyancsak célszerű a kurzus közben ugyanolyan értékelést alkalmazni, mint a kimenetnél (vizsgán). •

– 13 –

A tanár/a tutor/a képző intézmény kapjon képet a tanuló tudásáról, haladásáról, esetleges hiányosságairól. Ezen ismeret birtokában lehet eldönteni azt, hogy szükséges-e a tanulási folyamatba beavatkozni. A beavatkozás történhet oly módon, hogy a tanulónak további feladatokat, tanulási tanácsokat vagy további gyakorlási lehetőségeket ajánlunk, illetve végső soron az egyéni tutori konzultáció lehetőségét. Ezen ismeret birtokában lehet azt is eldönteni, hogy kell-e a kurzus egészére vonatkozó, minden tanulót érintő változtatásokat, kiegészítéseket tenni. Ilyen változtatás lehet például egy rosszul megfogalmazott beküldendő feladat újra- vagy átfogalmazása.

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek Az értékelés lehet formális és informális: • •

formális az értékelés, amennyiben osztályzattal vagy minősítéssel zárul. Ilyen a vizsga, a beküldendő feladat; informális az értékelés, amennyiben osztályzatot, minősítést nem kap a tanuló, csak visszacsatolást vagy megerősítést akár a tanártól/tutortól, akár tanulótársaitól. Az informális visszacsatolás lehet egy bólintás, egy-két elismerő szó, vagy csupán a helyes válasz megismétlése is. Informális értékelésre sor kerülhet a tanulók közti beszélgetések, közös munka (pl. közös feladat megoldása) során, a tanuló és a tutor kapcsolattartása során vagy a csoportos tutori foglalkozáson.

A feladat visszacsatolás nélkül öncélú és felesleges, továbbá valószínűleg arra ösztönzi a tanulót, hogy a feladatokat ugorja át. A megerősítésre, a visszacsatolásra a tanulónak annál gyakrabban van szüksége, minél fiatalabb, minél fejletlenebbek önálló tanulási készségei, minél kevésbé önálló, minél kevesebb sikerélményt jelent(ett) számára a tanulás, minél kevésbé motivált. 9. A csoportos tutori foglalkozások megtervezése, funkciójuk meghatározása. A csoportos tutori foglalkozás – a hazai szakirodalomban gyakran konzultáció – a távoktatás hagyományos oktatási eleme. A távoktatásba történő beépítése mind a külföldi, mind a hazai gyakorlatban azon a felismerésen alapszik, hogy alkalmazásával hatékonyabb tanulás, eredményesebb munka és kisebb lemorzsolódás érhető el. A hagyományos oktatási elem leggyakrabban a gyakorlati foglalkozás, a szakmai gyakorlat, de lehet ez csoportos tutori foglalkozás és intenzív képzési szakasz is. Ezek többnyire kötelezőek, amennyiben nem, a képző intézmény akkor is törekszik arra, hogy “rávegye” a tanulót a foglalkozáson való részvételre. Az intenzív képzési szakaszok elsődleges célja általában készségek elsajátítása, begyakorlása és nem annyira az ismeretátadás. A hazai gyakorlatban az intenzív képzési szakaszok betervezése igen ritka, hiszen egyrészt kevesen tudnak egy-két hétre munkahelyi kötelezettségeiktől elszakadni, másrészt ezek igen költségesek, és a képző intézménytől is komoly erőforrásokat igényelnek. A csoportos tutori foglalkozások számának meghatározása, a foglalkozás funkciója, az ott elvégzendő munka megtervezése mind elsődlegesen a tananyagfejlesztő feladata. A csoportos tutori foglalkozás lehetséges funkciói: a.) Pedagógiai • Új ismeretet átadása. Csak nagyon indokolt esetben! Pl. nagyon nehéz anyagrésznél, amely megmagyarázásához bonyolult taneszközök, szemléltető eszközök szükségesek. • Felzárkóztatás, ismétlés. • A kurzus elvégzéséhez szükséges – de várhatóan több tanulónál hiányzó vagy hiányos – ismeretek pótlása. – 14 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek •

Az önálló tanulás révén elsajátított ismeretek, készségek elmélyítése és gyakorlati alkalmazása. • A tanulási teljesítmény mérése és értékelése. Csak az informális mérés és értékelés javasolható! • Tanulástechnikai tréning végzése. Önálló tanulási készségek vagy a tananyagcsomagban alkalmazott média használatához szükséges készségek bemutatása, gyakoroltatása, alkalmazása. b.) Pszichológiai • Motiválás, ösztönzés, támogatás. • Tudatosság, magabiztosság fokozása, bizonytalanság enyhítése, megerősítés. • Személyiség fejlesztése. • Elszigeteltség oldása. • Megismerkedés a tutorral és a tanulótársakkal, tanulótársi kapcsolatok kialakítása. • Egyéb (pl. tapasztalat- és véleménycsere). A hagyományos képzési elemek mind a tanuló, mind a képző intézmény részéről jelentős erőfeszítéseket és áldozatokat igényelnek. Nem lehet tehát a hagyományos képzési elem, a csoportos tutori foglalkozás célja olyan tevékenység, ami más módon is lebonyolítható (pl. a tananyagcsomag kiosztása, az adatlapok kitöltése stb.). A csoportos tutori foglalkozásokat általában előre meg- és betervezik a képzésbe, azonban előfordulhat, hogy a képzés során váratlan indokok alapján előre be nem tervezett csoportos tutori foglalkozást iktatnak be. A csoportos tutori foglalkozás időpontjáról, témájáról, céljáról a tanulót időben, de leginkább a képzés legelején értesíteni kell. A csoportos tutori foglalkozások, illetve a hagyományos képzési elemek beiktatása a távoktatásba számos előnnyel járhat: • lehetőség új ismeretszerzésére, meglévő ismeretek elmélyítésére, összegzésére, • lehetőség gyakorlása, • lehetőség az eszköz- és médiahasználatra, • lehetőség a teljesítmény értékelésére és visszacsatolásra, • lehetőség próbavizsgára, • lehetőség az egyénre szabott segítségre, • lehetőség tanulástechnikai segítségre, • megszakítás nélküli (intenzív) tanulási szakasz biztosítása, • új tanulási módok megismerése, • verbális kommunikáció gyakorlása, • megismerkedés, illetve a kapcsolat elmélyítése a tutorral és a tanulótársakkal, • motiválás, • elszigeteltség oldása. Azonban bizonyos veszélyeket is rejthet magában: – 15 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek • •

•

•

Veszélyeztetheti a távoktatás kötetlenségét, rugalmasságát, mert a tanulás ütemezését bizonyos fokig megszabja. Amennyiben hagyományos előadásokra, illetve tanítási órákra kerül sor a foglalkozások keretén belül, fokozhatja a tanuló passzivitását, és ily módon jelentős mértékben ronthatja az önálló tanulási folyamat eredményességét. Amennyiben a tanuló még nem jutott el a tananyagban addig a részig, ahová a hagyományos képzési elemet betervezték, azaz nem rendelkezik még a szükséges ismeretekkel, készségekkel, agressziót válthat ki. (Csoportos tutori foglalkozásokon gyakran találkozunk ezzel a megnyilvánulással.) Más irányú elfoglaltság és távolmaradás esetén lelkiismeret-furdalást okozhat.

10. A záróvizsga, azaz a kurzust/tárgyat lezáró szummatív értékelés formájának és tartalmának megtervezése. A vizsgának több formája is létezik és képzésenként változhat: szakképesítő vizsga, szemeszteri záróvizsga, írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsga stb. 4. Tananyagfejlesztő munka Ebben a fázisban kerül sor a képzés tartalmának meghatározására és megírására. A tartalom meghatározása az oktatás tartalmi szabályozása miatt elsődleges fontosságú. A tartalom kiválasztása és feldolgozása során az alábbi szempontok figyelembevétele célszerű: • A tárgyalás mélysége, a példák, az illusztrációk, a feladatok feleljenek meg a célcsoport, azaz a leendő felhasználók meglévő ismereteinek, életkorának, érettségének. • A tárgyalás mélysége, a példák, az illusztrációk, a feladatok feleljenek meg az alkalmazás céljának. • Az új ismeretek kapcsolódjanak a célcsoport feltételezhetően már meglévő – nemcsak formális, hanem informális úton szerzett – ismereteihez a tanulási folyamat megkönnyítése érdekében. • Ne műveljen, csak tanítson, azaz csak a meghatározott követelményeknek megfelelő minimális ismeretet adja. • A tartalom meghatározásakor figyelembe kell venni a kapcsolódó tantárgyak tartalmát is, illetve a kapcsolódási pontokat, átfedéseket ki kell emelni.

– 16 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek A fejlesztői munka megkezdése előtt érdemes a tananyag tartalmát felvázolni. Történhet ez akár diagramban, akár mátrixban, de mindenképpen vázlatos formában. A tartalom körülhatárolásakor nagyon fontos a bemeneti szint meghatározása. Amennyiben a tanulók bemeneti ismeretei közt jelentős különbségek lehetnek informális úton történő ismeretszerzés vagy munkavégzés során elsajátított ismeretek miatt, célszerű az egyes fejezetekhez olyan teszteket készíteni, amelyek meghatározott szintű teljesítése esetében a tanuló felmentést kaphat a fejezet elvégzése alól. Nehezebb tantárgyak esetében célszerű ismétlő rész(eke)t készíteni a tananyag elejére, amivel biztosíthatjuk a tanulók egy szintre kerülését. A tananyag írásakor nem szabad megfeledkeznünk arról a tényről, hogy a távoktató tananyagok – a köz- és felsőoktatásban megszokott tananyagoktól eltérően – plusz ismereteket nem tartalmazhatnak. Csak azt az anyagot vegyük tehát bele, amit a tanulónak a kurzus követelményei eléréséhez feltétlenül el kell sajátítania. Minden leírt szónak, minden ábrának fontos szerepe van a tananyagban, és minden felesleges szó és kép megnöveli az elsajátításhoz szükséges időt, azt a tanulási időt, amit a tananyagunk elején feltüntetünk, és amire az átlagos tanulónak lesz szüksége a tananyag elsajátításához. A nyomtatott távoktató tananyagok esetében általában úgy számolunk, hogy 3 távoktató oldal megtanulásához egy órára van szüksége az átlagos tanulónak. A tananyagot fejezetekre és ezen belül tanulási egységekre osztjuk. Amennyiben nem egymásra épülő fejezetekből, illetve tanulási egységekből áll a tananyag, feltétlenül meg kell adnunk a tanulónak a lehetséges feldolgozási sorrendet. A haladási sorrendet a tananyag, illetve a fejezetek elején tanulási térképen tüntetjük fel. Ez különösen akkor hasznos, amikor az egyes fejezetek, illetve az egyes tanulási egységek nem azonos terjedelműek, nem azonos a feldolgozásukhoz szükséges időigény, vagy nem azonos a feldolgozásukhoz szükséges eszközigény (pl. bizonyos tanulási egység feldolgozása során a tanulónak kísérletet kell elvégeznie, vagy hang-, illetve videóanyagot feldolgoznia, akkor ez megszabja a feldolgozás helyét is. Ezzel szemben, ha csak a tankönyvére van szüksége a következő tanulási egység feldolgozásakor, akkor ezt akár utazás vagy várakozás közben is megteheti. Így két nem egymásra épülő tanulási egység feldolgozásakor a tanulásra fordítható idejét optimálisan használhatja ki.) Célszerű akár a tananyag, akár az egyes fejezetek végén feltüntetni azokat a könyveket, kiegészítő anyagokat, amiket az érdeklődő tanulóknak ajánlhatunk elolvasásra, vagy éppenséggel azoknak, akiknek ismereteik hiányosak, ismétlésre, felzárkóztatásra van szükségük. (Ha meglévő jegyzetet, tananyagot dolgozunk át távoktatásra, önálló tanulásra, ezt jelentősen le kell rövidíteni, önellenőrző és beküldendő feladatokat kell hozzá készíteni, utólag a célokat és követelményeket megfogalmazni stb. Azaz az átdolgozás gyakran nehezebb és időigényesebb munka, mint az új tananyag fejlesztése.) A tartalom megírásakor törekedjünk arra, hogy a tananyag olyan legyen, mint egy jó tanítási óra. Azaz – 17 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek • • • • • • •

aktivizálja a tanulót, vagyis tanítson tevékenységeken keresztül, biztosítson változatos és a tanuló szintjének megfelelő tevékenységeket, alakítson ki párbeszédet a tanulóval, legyen érdekes és változatos, motiváljon, válaszolja meg a tanuló tanulás során felmerülő kérdéseit, építsen a tanuló meglévő ismereteire és aktivizálja azokat.

A tananyag formájának megválasztása során az alábbi szempontok figyelembevétele célszerű: • Ergonómiai szempontok Írott tananyag esetében, munkatankönyvről lévén szó, mérete, formája, kötése tegye alkalmassá arra, hogy a tanuló írjon bele. A papír minősége tegye lehetővé a gyakori – változatos körülmények között történő – használatot. Az önellenőrző kérdések, feladatok megoldásához, a tanuló feljegyzéseihez legyen elegendő hely. A feladatok megoldásához, a kérdések megválaszolásához kihagyott hely jelezze a válasz, a megoldás kívánatos terjedelmét. A válasznak kipontozott sorokat célszerű másfeles sortávolsággal készíteni. • Esztétikai szempontok A képzés minden tankönyve (munkafüzete stb.) legyen azonos méretű A borítólap jellegzetességei (pl. színe, mintázata, a betűméret, a logó mérete stb.) legyenek azonosak. A tananyag szerkezetének kialakítása során az alábbi szempontok figyelembevétele célszerű: • A médium sajátosságainak megfelelő szerkezetet (lineáris, nem lineáris) választása. • A célcsoport életkorának, a tantárgy jellegének és a médium jellemzőinek megfelelő hosszúságú tanulási egységeket tervezése. • A tartalomban könnyű eligazodást biztosítása (pl. tartalomjegyzék, index stb.). Javasolt szerkezet: I.) Címoldal II.) Tartalomjegyzék III.) Tanulási térkép (amennyiben a tananyag egyes leckéi eltérő sorrendben is feldolgozhatóak) IV.) Bemeneti teszt/feladatsor (ha van ilyen), az elvégzéshez és az értékeléshez szükséges instrukciókkal V.) Bevezetés, a tananyag céljai, követelményei, tanulási tanácsok, a tananyagban használt jelzések, ikonok magyarázata VI.) Tanulási egységek (leckék), a megfelelő helyen összefoglalás, önellenőrző kérdések és feladatok, beküldendő feladatok VII.) Záró teszt/feladatsor VIII.) Önellenőrző kérdések megoldása IX.) Terminológia X.) Index XI.) Bibliográfia a felhasznált irodalommal és további feldolgozásra javasolt irodalommal

– 18 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek A tananyag stílusának kialakítása során célszerű az alábbi szempontokat figyelembe venni: • Nyelv A tananyag nyelvezete (megszólítás, szakkifejezések használata stb.) feleljen meg a célcsoport jellemzőinek (pl. életkor, végzettség stb.). A mondatok legyenek rövidek és érthetőek. Ha szakkifejezéseket használunk, azokat feltétlenül meg kell magyarázni. Barátságos és informális stílust használjunk. Szólítsuk meg a tanulót: az “Olvasó” vagy “Tanuló” kitétel helyett használjuk az “Ön” szót. Magunkra egyes szám első személyben utaljunk, és ne a “Szerző” szóval. A költői kérdések gyakori közbeiktatása egyrészt biztosítja az informálisabb (de nem lekezelő!) stílust, másrészt biztosítja az interaktivitást is, azaz a párbeszédet a tanuló és a tananyagfejlesztő között. Kerüljük a személytelen mondatokat. Úgy írjunk, mintha beszélnénk a tanulóhoz. • Hatékonyság A hazai preferált tanulási környezetet, tanulási szokásokat, illetve a célcsoport tanulási készségeinek fejlettségét figyelembe kell venni. Több (rejtett, beépített) irányítást kell alkalmazni, hiszen várhatóan önálló tanuláshoz nem szokott tanulóknak készül a tananyag. Egyértelmű, könnyen értelmezhető alkalmazási utasításokat kell használni. A tananyagfejlesztés során célszerű az alábbi didaktikai szempontokat figyelembe venni: • Az alkalmazott módszerek, eljárások feleljenek meg a tantárgy/tananyag sajátosságainak, követelményeinek, az elsajátítandó ismeretek mélységének. • Az alkalmazott módszerek, eljárások feleljenek meg a célcsoport jellemzőinek. • Az alkalmazott módszerek, eljárások feleljenek meg a médium sajátosságainak. • Különböző tanulási stílusok alkalmazását tegye lehetővé az anyag. • A motivált ismeretszerzés érdekében a tanulás pszichológiai hátterét is biztosítsa. • A tanulót a lehetőségekhez képes maximálisan vonja be a tanulási folyamatba, azaz legyen interaktív (pl. közvetlen hangon szólítsa meg a tanulót, tegyen fel elgondolkodtató kérdéseket, bátorítsa a tanulót a “kérdezésre”). • A fejlesztés és az alkalmazási utasítások kialakítása során figyelembe kell venni, hogy a tanuló számára – várhatóan – rendelkezésére áll-e tanári/tutori segítség (a támogatási rendszer). 1. Ellenőrzés (próbakurzus) és szerkesztés A próbakurzust gyakran a kurzus leendő tutoraival végeztetik el, de bármilyen – a célcsoport leírásának megfelelő – tanulócsoport alkalmas rá. A próbakurzus célja annak eldöntése, hogy “működik-e” a kurzus, azaz a tanuló el tudja-e sajátítani a követelményekben megfogalmazottakat. Mint azt Derek Rowntree, a távoktató tananyagírás egyik legismertebb szakértője írja: “Távoktató tanárnak lenni azt jelenti, hogy sohasem tudjuk azt mondani: Sajnálom. Hadd magyarázzam el másképpen.” Szigorúan véve a tananyag ellenőrzésének és kipróbálásának négy fázisa van: – 19 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek • • • •

szakértői vélemény, egy tipikus tanuló által történő “kipróbálás”, kis csoportos (10 fős) próbakurzus, valós körülmények között, nagy számú tanulón való tesztelés.

Néhány kérdés, amire választ kell kapjunk a tananyag tesztelése során: • Megfelelő-e a tananyag a kitűzött követelmények eléréséhez? • Megfelelő-e a tananyag didaktikai felépítése? • Tanulható-e a tananyag a meghatározott sorrendben? • Érthetők-e, követhetők-e a magyarázatok? • Mely feladatok, gyakorlatok a leghatékonyabbak? • Mely feladatok, gyakorlatok a legkevésbé hatékonyak? • Mely feladatok, gyakorlatok unalmasak? • Elegendő és érthető a feladatok megfogalmazása? • Megfelelőek-e a beküldendő feladatok? • Reális-e a tananyag elsajátítására javasolt idő? 6. A képzés meghirdetése, bevezetése A meghirdetés előtt kell kiképezni a képzés tutorait, az oktatásszervezőket, illetve tisztázni, hogy kinek mi a feladata. (Nem tartozik a tananyagfejlesztők feladataihoz.) 7. A képzés és ezen belül a tananyag szummatív értékelése A képzés értékelése kérdőívekkel, interjúkkal történik. De jelentős információhoz juthatunk a tutorok, oktatásszervezők feljegyzéseiből is. Fontos a lemorzsolódott tanulók véleményének a megkérdezése és kiértékelése is, hiszen ez meghatározó lehet. A képzés és a tananyag szummatív értékelése a képző intézmény feladata. 8. Módosítás, kiegészítés, felfrissítés Az ismeretanyag, a képzési cél- és követelményrendszer stb. változásainak nyomon követése.

– 20 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek

III. FEJEZET MÉDIAFÜGGŐ TANANYAGFEJLESZTÉS A tanulási módszer, az értékelési módszer és a média megválasztása függ a tanulás típusától. A legalapvetőbb típusok az ismeret, illetve a készség elsajátítása. Készségeket csak gyakorláson és visszacsatoláson keresztül lehet elsajátítani, így a tananyagba gyakorlati részeket is be kell tervezni. A választáskor célszerű mérlegelni az előnyöket és hátrányokat, valamint hogy a módszer, illetve a média biztosít-e lehetőséget a hagyományos oktatási folyamat főbb fázisainak – az ismeretátadásnak, a feldolgozásnak és alkalmazásnak, illetve a teljesítménymérésnek, értékelésnek és visszacsatolásnak – betervezésére. A tananyagcsomagba változatos módszereket és különböző médiumokat tervezhetünk be: ezek alkalmazásával kihasználhatjuk előnyeiket és ellensúlyozhatjuk hátrányaikat. Ugyanaz az anyag többféle módon, többféle médium alkalmazásával is elsajátítható sikeresen. A legfejlettebb oktatástechnológiai eszközök használata önmagában nem biztosítja a jó minőségű tanítást. A legfontosabb szempontok, amit a választás során célszerű szem előtt tartani: • hatékonyság, • az eszköz elérhetősége a tanulók számára, • az eszközhasználathoz szükséges készségek megléte, • a célcsoportnak legjobban megfelelő tanulási stílus, tanulási szokások, • fejlesztési költségek. Az alábbi felsorolás a távoktatásban alkalmazható lehetséges médiumok közül a legfontosabbakat tartalmazza csupán: a) Papíralapú • tankönyv, munkafüzet, feladatsor, esettanulmány stb., • tankönyv és az önálló tanulást megkönnyítő tanulási útmutató, • programozott tananyag, • távoktató tananyagcsomag. b) Audiovizuális • hanganyag, • film, • videó, • interaktív videó, • rádióadás, • televízióadás, • számítógépes tananyag. c) Gyakorlati tárgyak és projektfeladatok • kísérleti eszközök, munkaeszközök, játékok, • projekt. – 21 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek d) Emberi interakció Kontakt kapcsolat: • előadások, • hagyományos órák, • tutori foglalkozások, • konzultációk, • intenzív képzési szakaszok, • tanulócsoportok. Távkapcsolat: • telefonbeszélgetés a tanuló és a tutor között, • telefonbeszélgetés két vagy több tanuló között, • telefonkonferencia, • videókonferencia, • számítógépes konferencia, • chatroom. (Hodgson, B. alapján, 1993.) A távoktató tananyagcsomagok gyakran tartalmaznak hanganyagot, illetve videóanyagot is. Akár hanganyagról, akár videóanyagról legyen szó, az alábbi szempontok betartása célszerű: • Csak akkor tervezzünk hang- vagy videóanyagot, ha biztosak vagyunk abban, hogy a célcsoport rendelkezik a szükséges eszközökkel. Célszerű az oktatási intézményben – a tanulási központban vagy a könyv- és médiatárban – is lehetőséget biztosítani a tanulóknak a szükséges eszközök használatához, amire a tanulók figyelmét fel is kell hívni. • Ne legyen öncélú, vagyis az anyag szervesen illeszkedjen be a tananyag egészébe. Kapcsolódjon új ismerethez, készséghez vagy attitűdhöz; kapcsolódjon hozzá feladat, akár önértékelő, akár beküldendő, és ily módon a visszacsatolás is megoldott. • Amennyiben nyomtatott tananyaghoz készítünk kiegészítő anyagot, feltétlenül fel kell tüntetni a tanulási térképen, hogy mely fejezetekben, tanulási egységekben kell a hang- vagy videóanyagot használni. Azt is célszerű továbbá feltüntetni, hogy mennyi időt vesz igénybe a hanganyag meghallgatása, illetve a videóanyag megtekintése. • A tanulási útmutató tartalmazza a hanganyag meghallgatására és/vagy a videóanyag megtekintésére, illetve feldolgozására vonatkozó tanulási tanácsokat, tanulási stratégiákat is. • Több felvétel esetén ugyancsak célszerű feltüntetni az egyes felvételek számlálóállását a könnyebb kiigazodás érdekében. • Amennyiben a tananyagcsomag nem tartalmaz nyomtatott tananyagot, akkor feltétlenül kell a hang- vagy videóanyaghoz nyomtatott tanulási útmutatót adni, amely tartalmazza a fent felsoroltakat. A számítógépes oktatás/tananyag fogalmába sok minden beletartozhat, mindazon tanulási folyamatok esetében használják, amelyek során e-mailt, internetet, intranetet és CD-ROM-ot alkalmaznak. – 22 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek

A számítógépnek a tanulásban, illetve a tanításban történő felhasználása számos alkalmazási lehetőséget kínál: • Új ismeret közvetítése Kezdve a tananyag részét képező ismeretektől egészen a tanuló érdeklődését kielégítő kiegészítő ismeretekig, illetve a felzárkózást biztosító alapozó ismeretekig (pl. számítógépes könyvtárazás, böngészés az Interneten stb.) • Interakció, azaz tanulási célzatú párbeszéd a tutorral és a tanulótársakkal (pl. számítógépes konferencia, chatroom stb.) Az interakciót, amely az oktatási folyamatba betervezhető, különböző oktatási tevékenységek révén lehetséges biztosítani: - probléma felvetése, - problémára irányított eszmecsere kezdeményezése, elősegítése, - ötletbörze szervezése stb. • Gyakorlás, feladatmegoldás Számos gyakorlási lehetőséget biztosít a számítógép, kezdve a drillezéstől egészen a visszacsatolást is biztosító feladatmegoldásig, a szimulációs programokig vagy az oktató játékprogramokig. • Teljesítménymérés, értékelés, visszacsatolás Akár önértékelési formában, akár tutori értékelés formájában, a képzés közben vagy végén, a képzés lezárásaképpen (vizsga). A tutoráló programok beépítése, illetve alkalmazása révén hibás feladatmegoldás esetén a program “közbeavatkozik” és tanácsot ad a tanulónak. • Kapcsolattartás, azaz nem tanulási célzatú egyéni vagy csoportos kommunikáció a tutorral (pl. e-mail, számítógépes konferencia, chatroom stb.). A kapcsolat nem feltétlenül tanítási célzatú, így a tanulási folyamatba nem tervezhető be. A kommunikáció lehet szinkron vagy aszinkron is. • Kommunikáció a tanulótársakkal A kapcsolatnak ez a formája sem feltétlenül tanítási célzatú, így a tanulási folyamatba nem tervezhető be. • Motiváció • Komplex, azaz az oktatási folyamat főbb fázisait lefedő on-line és off-line számítógépes képzés 1. On-line és off-line számítógépes tanulás, illetve képzés Idekapcsolódik az információs társadalom két új “találmánya”: az e-tanulás (e-learning) vagy e-könyv (e-book), melyek elnevezése utal a tanulás, tanítás alapvető eszközére (e=eletronic). A szakirodalomban nincs egységes álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen kritériumoknak kell az e-tanulásnak és az e-könyvnek megfelelnie, mint ahogy ugyanúgy eltérő módon határozzák meg a nyitott és távoktatás vagy távtanulás fogalmát is. Ilyen képzés tervezésekor feltétlenül a hazai, illetve a célcsoport lehetőségeit, számítógépes ismereteit és tanulási szokásait kell figyelembe venni. Mivel nem számolhatunk azzal, hogy a tanulók ismerik és készségszinten alkalmazni tudják a számítógépet mint taneszközt, célszerű a képzés elején – akár több alkalomból – 23 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek álló – tréninget betervezni, ahol a tanulók elsajátíthatják és begyakorolhatják, hogy hogyan tanuljanak a számítógéptől, a számítógéppel. A nyitott képzéssel, távoktatással foglalkozó szerzők egyetértenek abban, hogy a korszerű oktatás elképzelhetetlen a korszerű információés kommunikációtechnológiai eszközök használata nélkül. Az IKT-eszközök használatát az a feltételezés motiválja, hogy használatuk magasabb rendű tanulást eredményez. Használatuk során ugyanis a tanuló a számára legszükségesebb információ megkeresésére és tevékeny feldolgozására kényszerül, azaz nem kész ismeretet kap. Az IKT-eszközök használatának célja kettős lehet: 1. A tanulók, illetve tanulócsoportok közti kapcsolatok megszervezése, keretek közé szorítása, fenntartása, azaz a kommunikáció biztosítása – on-line megközelítés. 2. A tanulók tananyaggal történő ellátása, azaz ismeretátadás – off-line v. webalapú megközelítés. Az on-line megközelítés alkalmazására olyan képzések esetében kerül sor, ahol a pedagógiai követelmények a virtuális közösség kialakítását teszik szükségessé. A virtuális közösség kialakításának célja a közös tanulás lehetőségének biztosítása. Az ilyen képzésekben a szakképzett tutor szerepe igen nagy! A tapasztalatok szerint átlagosan 12-15 tanulóval tud egy tutor foglalkozni. A közös tanulás egyik nehézsége, hogy a tanulási folyamat ütemezésében a tanulóknak egyezségre kell jutniuk. Ezért ezt a tanulást elsősorban azok esetében tartják megfelelőnek, akik rendszeresen sok időt tudnak a tanulásra fordítani (nem felnőtt korú tanulók vagy nem munka mellett tanuló felnőttek). A tanulásnak ez a fajtája hatékonyabb és motiválóbb, mint az önálló tanulás, ugyanakkor a tanulási folyamat sokkal szabályozottabb keretek között folyik, de sokkal kevésbé rugalmas. A web-alapú megközelítést olyan esetekben célszerű alkalmazni, amikor a tanulók integrált (szöveget, képeket, hang- és filmanyagot tartalmazó) tananyagból egyedül, önálló tanulás révén készülnek fel. Az ilyen képzésekben általában nagy mennyiségű tényanyagot és számos különböző információs forrást tesznek a tanulók számára elérhetővé. Valószínűnek látszik, hogy semmilyen oktatási feladat ellátása sem oldható meg csak az egyik, vagy csak a másik megközelítés alkalmazásával. Olyan integrált megközelítések látszanak szükségesnek, amelyekben a fent említett megközelítéseket ötvözik és kiegészítik jelenléti csoportos tutori foglalkozásokkal is.

– 24 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek A két megközelítés jellemzőit jól szemlélteti az alábbi táblázat: On-line tutorálás Kis létszámú, jól körülhatárolt csoport számára

Off-line v. web-alapú tanulási környezet Nagy létszámú, esetleg ismeretlen csoport számára

Időben korlátozott, a tanulóknak egyszerre Időben nincs megkötés, a tanulók az általuk kell a képzést elkezdeni, és az előírt tanulási meghatározott időpontban kezdhetik el a tervet kell követniük kurzust Nagyobb ráfordítás a tutorálásra

Nagyobb ráfordítás a tananyagfejlesztésre

A tananyag kis mértékben használható fel A tananyag újra felhasználható újra Motiválóbb, a tanulási folyamatot nagy Érett, belső motivációval rendelkező tanulók részben a tutor irányítja esetében alkalmazható A tevékenység elvégzése révén történő Tényanyag elsajátítását teszi lehetővé tanulás (learning-by-doing) elve alapján működik

A számítógépes tananyag alkalmazása igen költség- és eszközigényes. Alkalmazása csak olyan célcsoport esetében célszerű, ahol az eszközhasználat, illetve az ehhez szükséges ismeretek és készségek is biztosítottak. Ebben az esetben is célszerű az oktatási intézményben – a tanulási központban vagy a könyv- és médiatárban – is lehetőséget biztosítani a tanulóknak a szükséges eszközök használatához, amire a tanulók figyelmét fel is kell hívni. Esetleg ugyancsak célszerű a képzés kezdetén egy eszközhasználati tréninget, gyakorlati foglalkozást betervezni. Bármilyen számítógépes tananyagot is tervezünk, vagy bármilyen célra is használjuk a számítógépet, a tananyagcsomagon feltétlenül fel kell tüntetni az eszközigényt (hardver és szoftver), de célszerű erre már a jelentkezéskor felhívni a tanulók figyelmét. Bár a számítógépes képzés alapelve, hogy az elsajátítandó ismeretanyag a számítógép közvetítésével jut el a tanulóhoz, a következő érvek szólhatnak amellett, hogy a tananyag bizonyos részei más módon jussanak el a tanulóhoz: • Nem mindenki szeret nagy mennyiségű szöveget a képernyőn olvasni. • Látásproblémák léphetnek fel. • Korlátozott a számítógépekhez való hozzáférés. • Az elsajátítandó anyagrész és a média nem felel meg egymásnak. • A jegyzetelés, kiemelés nem megoldható. A számítógépes képzés nem feltétlenül igényli a kontakt órák, illetve csoportos jelenléti tutori foglalkozások betervezését. A csoportos tutori foglalkozások betervezése mellett szólhatnak az alábbi feladatok: • tanulók bemutatása, • tanulócsoportok kialakítása, szocializáció, • speciális témakörökre összpontosítás, • tanulói prezentációk (kiselőadások). – 25 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek 2. Képernyőtervezés Jóllehet ez már elsősorban a fejlesztő team számítógépes szakértője feladata, mégis van néhány olyan szempont, amit a fejlesztő team minden tagjának érdemes lehet tudni: • A képernyő megtervezésekor is a célcsoportelemzésből és a képzés követelményeiből kell kiindulni (kiknek szól a tananyag, és mit kell vele “csinálniuk”?). • A képernyő tartalmának és az interakció formájának (“bemelegítő kérdés”, önellenőrző kérdés stb.) a meghatározása következik. • A grafika, az animáció stb. ne legyen öncélú. • A linkek legyenek egyértelműek és tüntessék azt is fel, hogy a képzéshez szükséges alapismeretek ismétléséhez, átnézéséhez ajánlottak, vagy az adott témáról, kérdésről adnak további információt, ismeretet, vagy további gyakorlási lehetőséget biztosítanak. • A színek alkalmazásához fontos tisztában lenni a meleg (sárga, narancssárga, piros, barna) és a hideg (liláskék, kék, zöldeskék) színekkel. A képernyőn nem célszerű együtt alkalmazni a pirosat és sárgát, illetve a zöldet és a kéket. A kontrasztok alkalmazásakor célszerű “kísérletezni” a különböző színekkel. A fekete háttér a fehéret és az egyéb színeket fényessé teszi, a fehér háttérben a színek és a fekete mélyebbnek tűnnek, míg a szürke háttér semlegességével kiemeli a színeket. Az is függ a háttér színétől, hogy az alkalmazott színek mennyire élénkek. Célszerű fokozatos kontrasztot használni, azaz pl. fekete keretben, szürke háttérben fehér betűk. A színek alkalmazásánál kerülni kell • a színek öncélú használatát, • ugyanazon a képernyőn négynél több szín használatát, • a túl sok szín használatát, • a túl élénk színek (pl. bíborvörös) használatát. Célszerű viszont: • egy meghatározott színt mindig ugyanarra a célra használni, • pasztellszíneket használni, • a kisebb kontrasztot adó háttérszínek (pl. szürke) használata, • a szöveget kontraszt színnel kiemelni (pl. fehér betűk szürke háttérben), • a túl élénk színeket (pl. bíborvörös) figyelemfelkeltésre, kiemelésre (pl. diagram) használni. Harrison alapján A színek, kontrasztok összhatását célszerű már a fejlesztő munka elején ellenőrizni.

– 26 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek A fejlesztés elején célszerű elkészíteni az alap képernyőtípusokat és a munka során gondosan ügyelni következetes használatukra. Az alaptípusok: • Címoldal • Menü • “Új lecke” • Ábra/diagram • Szimuláció • Önellenőrző feladat/kérdéssor • Megoldás és visszacsatolás • Beküldendő feladat/kérdéssor Ugyancsak célszerű megállapodni és következetesen betartani, hogy mely oldalakra, hová és milyen formában kerüljön, mit tartalmazzon az ún. referenciainformáció, azaz a tanulási egység száma/címe, a képernyőszám stb. Ezek ne világítsanak a képernyőn, hiszen csak háttérinformációt biztosítanak. A képernyőn legyen elkülönített rész az ábráknak és a szövegnek, azaz ábra, diagram ne ékelődjön bele a szövegbe. Az egyes funkciók a képernyőnek mindig ugyanarra a részére kerüljenek, pl. bal oldalra az ábra, jobb oldalra a szöveg, a képernyő tetejére a referenciainformáció, aljára a visszacsatolás, a legaljára pedig a navigálást biztosító ikonok. A képernyőn nem célszerű túl sok szöveget megjeleníteni, azt inkább nyomtatott formában adjuk a tanuló kezébe. Semmiképpen nem célszerű a nem odavágó, kulcsfontosságú információt a képernyőn megjeleníteni. A fejlesztő munka során célszerű betartani az alábbi szempontokat: • A számítógépes tananyag ne legyen könyvszerű, azaz lineáris felépítésű, hanem hierarchikus. • Ne a számítógép irányítsa a tanulási folyamatot, hanem a tanulóközpontú tanulás alapeszméjének megfelelően a tanuló. • Ne legyenek kényszerszünetek, amikor a tanulónak ki kell várnia pl. a bevezető zene végét minden belépésnél. • Legyen a képernyőn rész fenntartva a tanuló kérdéseinek, jegyzeteinek. Ez részint aktív tanulói részvételre ösztönöz, másrészt on-line képzések esetében rendkívül hasznos információt, közvetlen visszacsatolást jelent a tutornak. • A számítógépes tananyagnál a szöveg, a képek, hanganyag stb. önmagukban külön-külön is alkossanak koherens egészet, de együtt is.

– 27 –

Útmutató távoktatási tananyagfejlesztőknek, tutoroknak és oktatásszervezőknek Jegyzetek

IRODALOMJEGYZÉK 1. Collis, B. (1996): Tele-learning in a Digital World – The Future of Distance Learning. International Thompson Computer Press 2. Haughey, M. – Anderson, T. (1998): Networked Learning – The Pedagogy of the Internet. Cheneliere/McGraw-Hill 3. Harrison, N. (1990): How to Design Effective Computer Based Training. McGraw-Hill Book Company 4. Harrison, N. (1990): How to Design Effective Text-Based Open Learning. McGraw-Hill Book Company 5. Hodgson, B. (ed.) (1993): Key Terms and Issues in Open and Distance Learning. Kogan Page 6. Rowntree, D. (1986): Teaching through Self-instruction (How to Develop Open Learning Materials). Kogan Page, London 7. Shifting Perspectives – Proceedings of the Third Open Classroom Conference, 1999. 8. Research and Innovation in Open and Distance Learning – The First Research Workshop of EDEN , Book of Essays, 2000. 9. Vidékiné Reményi J. (1998): A klasszikus távoktató kurzusok és a rendszerszemléletű távoktató kurzusok (vagy nyitott képzés) összehasonlítása, avagy megvalósítható-e a klasszikus távoktatás Magyarországon? In: Szakképzési Szemle, XV. évfolyam, 1999. 2. szám

– 28 –

FÜGGELÉK Egységesen alkalmazandó tananyagfejlesztési követelmények és ajánlások 1. A tananyagfejlesztés tartalmi követelményei Ajánlások

Követelmények Tartalomjegyzék A teljes szöveg struktúráját lefedő címek, alcímek. Bevezetés

Tanulási egységek/leckék

Tanulási térkép az eltérő haladási útvonalakkal. Bemeneti/belépő teszt a szükséges alapismeretek, készségek ellenőrzésére, a teszt megoldása, értékelése.

A tanulási egység elsajátításához javasolt idő, és az elsajátításhoz szükséges eszközök.

A tanulási egység követelményei.

A tananyag céljai és követelményei, a tananyag és más tantárgyak közti kapcsolódási pontok.

A tanulási egységek hármas tagolásúak: • Új anyag v. kifejtő rész Bemelegítő kérdések A tanulási egység világosan tagolt teljes ismeretanyaga definíciókkal, kiegészítő ábrákkal, képekkel, példákkal stb. • Tanulói aktivitás biztosítása az új ismeretek, készségek változatos gyakorlati alkalmazása révén Önellenőrző feladatok a megoldás feltételeivel: idő, segédeszközök, körülmények, terjedelem • Teljesítménymérés, visszacsatolás Önellenőrző feladatok a megoldás feltételeivel: idő, segédeszközök, körülmények, terjedelem Beküldendő feladat a megoldás feltételeivel: idő, segédeszközök, körülmények, terjedelem Összefoglalás Az egy anyagrészt jelentő tanulási egységek végén a hangsúlyos részek kiemelése.

Önellenőrző feladat is lehet.

– 29 –

Terminológiai szótár Szakkifejezések, magyarázata.

idegen

szavak

Az önellenőrző feladatok értékelése és visszacsatolása.

megoldása,

Kiejtéssel, ha szükséges.

Megoldókulcs

Bibliográfia A felhasznált irodalom, ajánlott irodalom.

– 30 –

2. A tananyagfejlesztés formai követelményei •

Egységes jelölések, ikonok használata az alábbiak jelölésére: - definíció, - bemelegítő, gondolkodtató kérdés, - önellenőrző feladat, - beküldendő feladat.

•

A fontos részek kiemelése: - definíció dőlt betűvel, - a terminológiai szótárban szereplő szakkifejezések aláhúzással.

•

Az önellenőrző feladatok után annyi üres hely kihagyása, amennyi a feladat megoldásához elegendő.

•

Könnyű használhatóság (munkatankönyvek!)

3. A formai követelmények mintája

FEJEZETCÍM TIMES NEW ROMAN, 14-ES BETŰMÉRET, FÉLKÖVÉR FORMÁTUMBAN Alcím: Times New Roman, 12-es betűméret, félkövér formátumban Harmadrendű alcím: Times New Roman, 12-es betűméret, dőlt formátumban • • • • • • • •

A szöveg formátuma Word 6.0 v. 7.0, a betű típusa New Times Roman, a betű mérete 12-es normál. A margók 2,5 centiméteresek mindkét oldalon, fent és alul, de a kötésben 0,5 centiméteresek. Számozás nincs. A felsorolásokat a Word Formátum menüjében a Felsorolás és Számozás menüpontokból lehet kiválasztani, de következetesen ugyanazokat a jelöléseket kell alkalmazni az egész szövegben. Hivatkozások, idézetek hivatkozásai a lábjegyzetben legyenek jelölve. Ábrák, táblázatok a szövegben folyamatosan (fejezetenként) legyenek beszámozva. Az ábrákat és táblázatokat aláírásokkal kell ellátni. A képanyag aránya ívenként 4/10, azaz egy ívben 5 oldal kép, illusztráció, ábra, diagram lehet. A szövegben a fontos részeket, definíciókat dőlt betűvel, a terminológiai szótárban megadott fogalmakat, szakkifejezéseket aláhúzással kell jelölni. Alapfogalmak, fontos definíciók, kulcsszavak kerülhetnek a margóra.

– 31 –

•

A tananyagban alkalmazandó ikonok: Ajánlott irodalom Ellenőrző kérdések

Feladatok

Fontos anyagrész

Egy oldalon ne legyen együttvéve ötnél több ábra, kiemelés, ikon. 4. A tananyagfejlesztés szerkezettel kapcsolatos követelményei • • •

A médium sajátosságainak megfelelő szerkezetet (lineáris, nem lineáris, koncentrikus, ciklikus stb.) A célcsoport életkorának, a tantárgy jellegének és a médium jellemzőinek megfelelő hosszúságú tanulási egységek A tartalomban könnyű eligazodás

5. A tananyagfejlesztés stiláris követelményei • • • • • •

Közvetlen stílus A tanuló megszólítása és bevonása a párbeszédbe Rövid, érthető mondatok Cselekvő szerkezet A célcsoportnak megfelelő példák A szerző egyes szám első személyben írjon

6. A tananyagfejlesztés hatékonysági követelményei • • •

Többféle taneszközt tartalmazó tananyagcsomag (pl. könyv, kazetta, CD-ROM stb.) esetében a taneszközök egymás mellett történő használatának külön tanulási útmutatóban történő ismertetése Az eszközigény feltüntetése a tananyagcsomagon, illetve az érintett taneszközön (pl. CD-ROM) Egyértelmű alkalmazási utasítások, szükség esetén példákkal

– 32 –

7. Az elektronikus tananyagok tartalmi és formai követelményei Az elektronikus tananyagok tartalmi követelményei: A tananyag konkrét képzés meghatározott tantárgyának, eredményes és hatékony tanításához, tanulásához, ezért a meghatározott cél- és követelményrendszer figyelembe vétele mellett kell a tartalmat megtervezni az előzetesen jóváhagyott curriculum alapján. A tananyag tervezésével kapcsolatos koncepciók, tartalmi elvárások: A tananyag minimum egy (külön részben definiált struktúrájú törzsanyag), vagy több jól elhatárolható részből (törzsanyag + kiegészítő anyagok) áll. A szerző feladata a törzsanyag és a minimálisan meghatározott kiegészítő anyag, illetve a tananyag szerves részét képező feladatok (önellenőrző és beküldendő), valamint a bemeneti és a kimeneti feladatsorok (tesztek) elkészítése. Továbbá, a tananyag elsajátítása során alkalmazott ellenőrzési módok (zárthelyi, gyakorlati feladat stb.) megtervezése. A tananyag megtervezésekor kategorikusan el kell különíteni a tananyagrészeket. Ez azt jelenti, hogy a törzsanyag a tantárgy kimeneti követelményeivel azonos ismeretszintre, előre meghatározott készségek kialakítására és alkalmazási cél elérésére kell, hogy felkészítse a tanulókat. A kiegészítő anyag(ok) az ismeretek, készségek elmélyítésére, kiszélesítésére szolgál(nak), azaz lehetőséget biztosítanak a tanulóknak hiányos ismereteik, készségeik pótlására, illetve érdeklődésüknek megfelelően ismereteik kiszélesítésére, elmélyítésére. A kiegészítő anyag ugyanakkor a gyorsabban tanulók, az érdeklődők számára is biztosít lehetőséget kiegészítő ismeretszerzésre; azaz az adott tárgykörön belül több tudás és gyakorlati ismeret átadására törekszik. További tartalmi követelmény a bementi és kimeneti tudás és készségszint meghatározása, illetve felmérése, valamint a kimeneti tudásszint mérése módjának meghatározása (pl. elméleti / gyakorlati vizsga stb.). A kimeneti tudásszint egybe kell, hogy essen a tantárgy követelményeivel. A Leonardo-projekt keretében fejlesztett és készítendő tananyagok esetében a curriculumban kell meghatározni a bemeneti követelményeket és kidolgozni a kimeneti értékelési rendszert, ugyanakkor más képzésekben is alkalmazandó tananyagoknál ezen túlmenően még szükséges egy bemeneti feladatsor kidolgozása is, mely méri a tanítási-tanulási folyamat adott pontján (kezdetén) meghatározott tárgykörben a tanuló tudását. Ezzel lehetővé teszi, hogy a tanuló, a feladatsor megoldó kulcsa segítségével, megállapítsa, hogy az adott tantárgy (tananyag) elsajátításához rendelkezik-e a szükséges előismeretekkel. A kimeneti feladatsor pedig lehetővé teszi, hogy a tanuló felmérje saját tudását és összevesse a tantárgy követelményeivel. A kimeneti feladatsor „próbavizsgának” (minta vizsga feladatsornak) is tekinthető.

– 33 –

A tananyag kötelező struktúrája: Címoldalak: Külön a fejlesztés céljától és támogatójától függően lehet más és más a grafika, és a szöveg, de mindenképpen tartalmaznia kell a következőket: szerző(k), lektorok (szakmai, módszertani), szerkesztő(k), felelős szerkesztő, grafikus, copyright, a fejlesztés támogatója. (A kiadó feladata az összeállítás.) Tartalmi rész: (A szerző feladata az alkotás és összeállítás az alábbiak szerint.) Bevezetés: A bevezetés bemutatja a tantárgyat, el helyezi a képzés egészében, és be mutatja más tantárgyakkal való kapcsolatát. Egyúttal az új ismereteket a tanuló korábbi tanulmányai során elsajátított ismereteivel összekapcsolja és felkelti a tanuló érdeklődését. A bevezető résznek tartalmaznia kell a tananyag céljait és követelményeit is, azaz hogy mire lesz képes a tanuló a tananyag elsajátítása után. Fontos bemutatni, ƒ A tantárgy helyét a képzés rendszerén belül (ráépülő tárgyak, kapcsolódási pontok stb.) ƒ Hogy milyen a taneszköz (elektronikus tankönyv) felépítése. Ennek legjobb módja a tanulási térkép, amelyen az eltérő tanulási útvonalak és a törzsanyag és a kiegészítő anyagok is fel vannak tüntetve. Továbbá fel van tüntetve az egyes anyagrészek átadásának módja, azaz a médium (pl. szöveges anyag, hanganyag, kép, film stb.) ƒ Hogyan tanulhat, hogyan tanuljon a tanuló az új médiumból leghatékonyabban. Fontos, hogy a tanuló a taneszközön keresztül érezze a TANÁR segítő szándékát és megértse, hogyan kell tanulnia ezt a tárgyat és miért. ƒ Hogyan ismételhet, és hogyan ellenőrizheti, mérheti saját tudását a tanuló – akár az önellenőrző feladatok segítségével, akár egyéb módon. ƒ A tantárgy elsajátítása során a tanulási folyamatba betervezett tanári értékelés formái, módszerei, időpontjai. ƒ Hogyan kérhet, illetve kaphat, kitől és milyen jellegű segítséget kaphat a tanuló. ƒ A javasolt tanulási ütemet, az egyes egységek elsajátításához javasolt időt. ƒ A szükséges segédeszközöket (ha vannak ilyenek). ƒ A tananyagban használt jelöléseket (külső és belső hivatkozások jelölését), hogy a tanuló megismerje, és használni tudja azokat. A tananyagban egységesen alkalmazott értékelési rendszert (azaz az osztályzatokhoz rendelt százalékos teljesítményt), ami alapján az önellenőrző feladatok megoldása során a tanuló objektív képet kaphatnak tudásukról, illetve ezt összevethetik a vizsgakövetelményekkel. Tananyag (Törzsanyag) A tananyagot a törzsanyagon és a kiegészítő anyagokon kívül további részekre szükséges bontani. A lineáris struktúrán kívül az elektronikus tananyag fejlesztése estén további lehetőségeink vannak. Először nézzük a lineáris szerkezetet! A tananyag jól elkülöníthető részekből kell, hogy álljon (tagolás a szerző megítélése alapján). Egy-egy ilyen részt fejezetként kell definiálni.

– 34 –

A fejezetek szerkezete azonos, a következők szerint: A fejezet bevezetője, melyben be kell mutatni, hogy mik a fejezet követelményei, milyen feladatok várnak a tanulóra, és tanácsokkal kell ellátni e konkrét rész tanulásával kapcsolatban. Nagyon hatékony, ha olyan tapasztalatokat írunk le a tanulóknak, amelyet e tananyagrész tanulási nehézségeivel kapcsolatban ismerünk. Tartalmi rész: A konkrét fejezet tananyaga megfelelően tagolva, pedagógiai tapasztalat alapján egymásra építve. Amennyiben szükséges, itt kell meghatározni az egyes fejezetek közötti integrációt, az útvonal bejelölésével (BELSŐ LINK: dokumentumon belüli hivatkozás vissza, illetve előre). Ez akkor nagyon fontos, ha adott tananyag korábbi részére szeretnénk hivatkozni, vagy előre szólunk arról, hogy az adott témát később részletesen tárgyaljuk. Minta: levélküldés a Tananyag szerkesztőinek Fontos, hogy egyes részeket kiemeljünk, képekkel, táblázatokkal támasszuk alá mondanivalónkat. Addig, amíg ez a törzsanyag része, addig az adott állomány része is kell, hogy maradjon. Eltérő módon kell ettől tervezni a WEB-en található anyagokat, melyek megoldási módjukat tekintve külső linkek, ugyanakkor a törzsanyag elsajátítását szolgálják. Fontos, hogy nem a törzsanyaghoz tartozó részeket, azaz a „kiegészítő anyagrészeket”, jelezze a szerző a megfelelő jelölés és hivatkozás használatával is. Az eredményes tanítás-tanulási folyamat miatt elengedhetetlen, hogy folyamatosan vezessük végig a tanulót az ismereteken és kíséreljük meg a készségszint elérését is ezzel az eszközzel. A tananyag legyen személyhez szóló, tanító, tanácsadó, de semmiképp sem kioktató. Mindig hívjuk fel a tanuló figyelmét arra, hogy mit kell feltétlenül tudnia, és mi az, amit még MEGTANULHAT. A fejezetben arányosan váltakozzanak az ismeretátadó, gyakoroltató, illetve a teljesítmény ellenőrzését, mérését szolgáló részek. A gyakorlást és a teljesítménymérést szolgáló részek legyenek változatosak és feleljenek meg az adott fejezet céljainak és követelményeinek (elméleti ismeretek, gyakorlati készségek stb.) Összefoglalás: Ismételjünk bátran, ez a rész azért van. Ismételjük meg a definíciókat, mindazokat a tudnivalókat, melyek nagyon lényegesek, amire újabbak épülnek majd a következőkben. Emeljünk ki olyan feladatokat, melyekre vissza fogunk kérdezni (mert fontosak, mert a megértést szolgálják, mert tényleg tudni kell). Egyszóval ez az összefoglaló a tanulóért legyen, és még egyszer emeljük ki az anyagrész legfontosabb pontjait. Önellenőrző feladatok, kérdések (és megoldások): Az önellenőrző feladatok csak akkor tekinthetők jónak, ha a válasz mindegyikre megtalálható a fejezet végén (megoldások). Az önellenőrző kérdések lehetnek például: • hamis / igaz állítás (Igen/Nem) • feleletválasztós (egy/több jó válasz) • definíció • példa

– 35 –

• • • •

összehasonlítás megadott szempontok szerint lényeg kiemelése, tömörítés kiegészítés összefoglalás táblázatos formában stb.

A kérdésekhez a válaszok megadása is szükséges, külön oldalon LINK-ként feltüntetve. Figyelem! A tanári ellenőrzés feladatai és kérdései csak az önellenőrző kérdésekből állíthatók össze! Gyakorlatnál csak a feladattípus a fontos, a probléma megfogalmazás lehet más is, sőt célszerű a gondolkodás fejlesztése érdekében eltérő feladatokat, kérdéseket adni. Ezért is nagyon fontos, hogy a tananyag nagyon sok feladatot és kérdést tartalmazzon! Egyéb: A szerző feladata a tanári ellenőrzés során felhasználandó (típus) feladatok megírása, megtervezése is. Továbbá, tanári tapasztalatai alapján a tananyag elsajátítása során gyakran elhangzó kérdések és válaszok összeállítása. Ezeket az egyes fejezetek vagy a tananyag végén érdemes megadni, ezzel a hallgatók jelentős segítséget kapnak a tanuláshoz. (A listát tanévenként célszerű bővíteni, kiegészíteni.) Összefoglalás: Ez az összefoglaló a teljes tananyag befejező fejezete. Ennek megfelelően két részből álljon: ƒ Foglaljuk össze, summázzuk az elmondottakat, az elsajátítandó ismereteket és a következő, esetleg erre ráépülő vagy ezzel kapcsolatban lévő tananyagra hivatkozzunk. Mutassunk be a továbblépéshez, további tanuláshoz kapcsolódó linkeket, tananyagokat, egyszóval zárjuk le ezt a tantárgyat és készítsük fel a tanulót a záró tanári értékelésre például egy minta vizsga feladatsor ismertetésével. ƒ Adjunk tanácsokat arra vonatkozóan, hogy ha nagyon rosszul sikerült a dolgozata, hogyan tanulhatna hatékonyabban, eredményesebben. Próbáljuk rávezetni a kudarc okainak felderítésére és kiküszöbölésére. Biztassuk a további tanulásra és tudatosítsuk saját felelősségének fontosságát. Ajánljuk fel segítségünket! Terminológiai szótár A szövegben legyen utalás arra, hogy a kifejezés a Terminológiai szótárban bővebben kifejtve szerepel (link, hivatkozva a szótárban a szó definíciójára). Minta: Terminológiai szótár Irodalomjegyzék Felhasznált irodalom megjelölése: sorszám, szerző, cím, kiadó, kiadási hely, kiadási év. Az elemek közé ne kerüljön enter. Minta: 1. A.S. Tannenbaum – A.S. Woodhull: Operációs rendszerek. Panem Kft., Budapest, 1999. 2. Csépai János: A számítástechnika alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985. Amennyiben a szövegen belül pontos idézetmegjelölés szükséges, ott az alábbi formátumot tartjuk alkalmasnak (meghivatkozva az irodalomjegyzék vonatkozó helyét): „szöveg” (Koetler: Marketingmenedzsment, 56. o.)

– 36 –

Ajánlott weboldalak A felhasznált és ajánlott weboldalak – amennyiben vannak – a szöveg vonatkozó helyén legyenek megjelölve, pontos elérési útvonallal. Minta: 1. RAID rendszerek http://www.dat.hu/raid/raid.html (Amennyiben külön megad ajánlott és kötelező irodalmat (weboldalakat), feltétlenül különítse el.)

ezeket

8. Az elektronikus tananyagfejlesztés formai követelményei Az elektronikus tananyagot szerkesztő program legfontosabb utasításrendszere a stílusok helyes beállítása. Ezért rendkívül fontos, hogy csak az általunk megadott stílusokat használja. A címsorok és szövegrészek színezését ellenben bátran alkalmazza! Kérjük, hogy ne a Word alapbeállított stílusait használja, hanem definiálja a stílusszinteket az alábbiak szerint: Stílusok Címsor: Címsor1:

Arial 16, (ha 2 soros a cím, egyébként lehet nagyobb) félkövér, középre igazított, sötétkék, előtte 0 p., utána 0 p. (ilyen a dokumentum címe) Arial 16, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 6p., sötétkék

Címsor2:

Arial 15, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 6 p., sötétkék

Címsor3: Arial 14, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 6 p., sötétkék Címsor4: Arial 13, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 6 p., sötétkék Címsor5: Arial 12, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 6 p., sötétkék Címsor6: Arial 12, normál, balra igazított, előtte 0 p., utána 6 p., sötétkék Ábraaláírás: Arial 9, normál, középre zárt, szimpla sortávolság. Az ábra első sora után Shift+Entert ütve lehet a feliratot megkezdeni. Minta: 1. ábra Lézeres adatátvitel A kiemelések (fontos fogalmak, definíciók, nevek stb.) formátuma: normál, Arial 12 félkövér. Normál szöveg: Arial 12, szimpla sortáv Kérjük, hogy ezeken kívül lehetőség szerint semmilyen egyéb stílust ne alkalmazzon a dokumentumban! Kérjük, a kurzív (dőlt) betűtípust lehetőség szerint kerülje! A szövegblokkok a képernyőről történő olvasás könnyítésére kb. 8-12 soros egységekre tagolódjanak. Ezeket a blokkokat egy üres sorral kell egymástól elválasztani. Ezen belül ajánlatos félkövérrel kiemelni. Az olvasás könnyítését szolgálhatja a (printhez képest) több címsorszint alkalmazása is. Így elkerülhető a túl sok „scrollozás” is. Sortávolság: szimpla

– 37 –

Ábrák, táblázatok: Megoldási lehetőségek: 1. Képként, kizárólag jpg formátumban beillesztve (a bmp nem alkalmazható!). Amennyiben nagyon sok a kép, ügyelni kell arra, hogy jelenleg a dokumentum mérete nem haladhatja meg a 80 MB-ot. Hosszabb dokumentum vagy egyéb képformátum esetén kérjük, hogy egyeztessen a tananyagfejlesztővel. 2. Wordban szerkesztett képek kizárólag szövegdobozban elhelyezve használhatók! Ügyelni kell arra, hogy a szövegdoboz szélessége a 12 cm-t semmi esetre sem haladhatja meg! Más lehetőségeket sajnos, nem tudunk elfogadni, ezért kérjük, hogy amennyiben az ábrát/táblázatot/folyamatábrát/grafikont stb. nem képként illeszti be, feltétlenül használja a szövegdobozt! Az ábrák/táblázatok elé egy üres sor kerüljön. Mindegyik képet kérjük a dokumentumba beillesztve, valamint külön is (esetleg egy zipelt könyvtárban) mellékelni. Lábjegyzet: kérjük, ne a Word lábjegyzetkészítőjét használja, hanem lehetőség szerint írja bele a szövegbe. (Az elektronikus szerkesztő a lábjegyzetet eltünteti.)

– 38 –