A kiadvány megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI-rendelet 2. sz. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5–8. évfolyama számára 2.2.01.1. „A” változat és 2.2.01.2. „B” változat továbbá az 5. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 5–12. évfolyama számára 5.2.01. előírásainak. Tananyagfejlesztő: Baloghné Biró Mária, Valaczka András Alkotószerkesztő: Vitéz Annamária Tudományos szakmai lektor: dr. Sliz Marianna Ilona Pedagógiai lektor: Tóth Ágnes Fedélterv: Slezák Ilona Látvány- és tipográfiai terv: Slezák Ilona Illusztrációk, szakábrák: Baróthy Andrea Fotók: © 123RF, Pixabay A tankönyv szerkesztői ezúton köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják. ISBN 978-963-682-751-9 © Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet A kiadásért felel: dr. Kaposi József, főigazgató Raktári szám: FI-501010502 Műszaki szerkesztő: Szalay Ildikó Grafikai szerkesztő: Téglásy György Nyomdai előkészítés: Baróthy Andrea Terjedelem: 7,15 (A/5 ív), tömeg: 143 gramm 1. kiadás, 2014 Nyomta és kötötte az Alföldi Nyomda Zrt., Debrecen Felelős vezető: György Géza vezérigazgató A nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Kedves Diák! Köszöntünk Téged a felső tagozatban! A magyar nyelv tantárgy tankönyvéhez készült munkafüzetet tartod a kezedben. E tanévben ebben fogsz dolgozni, ezért ismerj meg néhány hasznos tanácsot a használatával kapcsolatban! • A munkafüzet a tankönyv leckéihez igazodik. Mindegyik leckéhez kapcsolódik 1-2 oldalnyi feladatsor. • A feladatokat jórészt önállóan kell megoldanod, ebben kövesd tanárod utasításait! • A feladatok alkalmasak arra, hogy a tankönyvből elsajátított ismeretek megértését ellenőrizd, a szabályokat alkalmazd és gyakorold. • Néhány lecke végén találsz egy @ Jegyzetek: feliratot és vonalakat, ide az internetes vagy könyvtári kutatást igénylő feladatokhoz kapcsolódó jegyzeteidet írhatod. • A tankönyvi összefoglalásokhoz kapcsolódva a munkafüzetben is találsz összefoglaló feladatsort. Sok sikert kívánunk a feladatok megoldásához! Segítség a hatékony tanuláshoz. Próbáld ki, érdemes! Tudtad, hogy többféleképpen is olvashatunk? • A figyelmes olvasás során minden részletre oda tudsz figyelni. • A gyorsolvasást olyankor alkalmazhatod, amikor már olvastad a szöveget, most csak átismétled. • Az áttekintő olvasás során előzetesen tájékozódhatsz, hogy miről fog szólni a szöveg. • A kereső olvasáskor csak bizonyos információkat keresel a szövegben. Hogyan láthatod át, miről szól egy könyv? • Olvasd át a tartalomjegyzéket! • Lapozz hátra, van-e fogalomtár, kislexikon vagy más mutató a könyv végén! • Nézd át, és gondold át, hogyan és miért következnek egymás után a fejezetek! • Keresd meg, milyen segítséget ad még a könyv a tanuláshoz! Ne add fel, ha valamit nem értesz rögtön! • Ha nem értesz egy szót olvasás közben, ne menj tovább, hanem keresd meg a jelentését a fogalomtárban vagy az interneten! • Fogalmazd meg kérdések formájában, amit nem értesz! • Tanulmányozd az ábrákat, hátha érthetőbbé válik a hozzá tartozó szöveg!
• Ha még mindig nehezen érthető, nézz utána más magyarázatnak az interneten, lexikonokban! • Végső esetben gondold át, kitől kérhetnél segítséget, személyes magyarázatot! Ha szeretnél valamit pontosan, tartósan megjegyezni, akkor foglalkozz vele külön is! • Készíts magadnak jegyzetet olvasás közben! • Készíts kérdéskártyákat a legfontosabb ismeretekről! • Írj vázlatot először a könyv alapján, majd fejből is! Ha egy lecke vagy egy fejezet végére érsz, ös�szegezz, értékelj! • Gyűjtsd össze, mik voltak a legérdekesebb információk számodra! • Gondold át, miért fontos számodra az új tudás, mikor és hogyan tudnád hasznosítani! • Szedd össze, milyen korábbi ismeretek, tapasztalatok jutottak eszedbe a tananyagrész tanulása közben! • Gondold tovább, mit lenne jó még megtudni az anyaggal kapcsolatban!
Eredményes tanulást kívánnak a könyv szerzői és szerkesztői!
Hányféle hang vesz körül minket? És hányféle beszédhang? 1. Sorold fel, milyen hangok jutnak eszedbe a képről! Csak az állatok lehetnek a
hangok forrásai?
2. Rakd sorba a hangképző szerveket a kiáramló levegő útja alapján! gégefő, hangszalagok
légcső
szájüreg
tüdő
garat, ínyvitorla
orrüreg
a) b) c) d) e)
f)
3. Írd a táblázatba a magyar nyelv magánhangzóit és mássalhangzóit! Magánhangzók
Mássalhangzók
4. Tedd a gégédre a kezed! Mondd végig az ábécét hangosan!
Mit figyeltél meg? Zöngés vagy zöngétlen hangból van több? Mi az oka?
5. Hányféleképp tudod rendezni az alábbi betűket? Alkosd meg az összes lehetséges
változatot! Karikázd be azokat, amelyek értelmes szavak! a
4
i
l
g
Miért könnyebb kimondanunk a magánhangzókat? Miért nehéz mégis? 1. Töltsd ki az alábbi táblázatot! Magas magánhangzók Ajakkerekítéses Rövid
Hosszú
Ajakréses Rövid
Hosszú
Mély magánhangzók Ajakkerekítéses Rövid
Hosszú
Ajakréses Rövid
Hosszú
Felső nyelvállású Középső nyelvállású Alsó nyelvállású Legalsó nyelvállású
2. Mely magánhangzókra igazak az alábbi állítások!
Alsó nyelvállású magánhangzó: Rövid magánhangzó: Ajakkerekítéses magánhangzó: Legalsó nyelvállású magánhangzó: Mély magánhangzó:
3. Keress olyan magánhangzókat, amelyek önálló szóként is megállják a helyüket! Írd
le őket! Válassz ki kettőt közülük, és írj egy-egy mondatot velük! 4. Ejtsd ki egymás után a magas és a mély magánhangzókat! Fogalmazd meg, hogyan mozognak közben az ajkaid! e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
a, á, o, ó, u, ú
5. Írj három rövid mondatot a kedvenc ételedről úgy, hogy csak mély vagy csak magas
magánhangzók legyenek a szavakban!
5
Igaz, hogy a mássalhangzókat nehezebb megtanulni? 1. Idézd fel a hangképző szerveket! Mi állhat a mássalhangzók képzésekor a levegő
útjában? Gyűjtsd össze, hogy mik képezhetnek akadályt a szájüregben!
2. Keress legalább öt olyan mássalhangzópárt, amelynek tagjai csak zöngésség
szempontjából különböznek egymástól!
3. Fogalmazd meg, milyen tulajdonságok alapján csoportosíthatjuk a mássalhangzókat!
4. Csoportosítsd az alábbi mássalhangzókat zöngésség szerint! n
m
z
k
l
v
g
s
r
p
d
h
Zöngés Zöngétlen
5. Fogalmazd meg, mi a különbség a magánhangzók és a mássalhangzók képzése
között!
6
Valóban törvények szabályozzák a magánhangzók használatát? 1. Töltsd ki az alábbi táblázatot! Gyűjts minél több toldalékot a megadott szempontok
szerint!
Egyalakú toldalék
Kétalakú toldalék
Háromalakú toldalék
2. Karikázd be azokat a szavakat, amelyek kiejtésekor érvényesül a hiátustörvény! dió
asztal
fiú
cékla
hiány
székláb
tea
labda
asztal
indián
3. Gyűjts 4-4 szót az alábbi szempontok szerint!
Magas hangrendű szavak (sport témakörben): Mély hangrendű szavak (ruházat témakörben):
Vegyes hangrendű szavak (zene témakörben): 4. Írd le a saját szavaiddal, hogy mit jelent az illeszkedés törvénye!
5. Lásd el az alábbi szavakat a megadott toldalékokkal, és írd le őket! Húzd alá azokat
a szóalakokat, amelyekben érvényesül az illeszkedés törvénye! asztal, fésű, nyuszi + -ra/-re; -ként; -hoz/-hez/-höz
7
Milyen törvények vonatkoznak a mássalhangzókra? 1. Karikázd be azokat a szavakat, amelyekben teljes hasonulás történik! anyja, átcsap, bátyjuk, beszéljük, egészség, fagyjon, fogyjon, fuss, füzetlap, gátja, gonoszság, hagyjátok, hányja, házsor, higgyétek, homokzsák, kapálja, kedveztek, község, lábhoz, lágyszívű, nagyja, szabadság, telefonnal, üljön
2. Válogasd ki az előző feladat megoldásai közül azokat, amelyekben írásban jelölt
teljes hasonulás fordul elő!
3. Írj párbeszédet az alábbi képhez! Ügyelj arra, hogy minden mondatban le-
gyen olyan szó, amelyben teljes hasonulás történik!
4. Mely ábrák mutatják a teljes hasonulást? Választásodat indokold meg!
+ + +
8
= = =
+ + +
Vajon a második mássalhangzótörvény egyszerűbb, mint az első? 1. Fogalmazd meg, miben különbözik egymástól a teljes hasonulás és a részleges
hasonulás! Írj 2-2 példát mindkettőre!
2. Töltsd ki az alábbi táblázatot! Írj mindenhova legalább hét példát! A szó belseji n hasonul
A szó belseji z hasonul
A szó belseji s hasonul
például: színpad
például: aztán
például: mosdó
3. Keresd meg az alábbi szövegben azokat a szavakat, amelyekben kiejtéskor érvé-
nyesül a hasonulás törvénye! Húzd alá őket!
Van, amikor szeretek iskolába járni, és van, amikor nem. Amikor a tanító néni olyat kérdez, amire senki sem tud felelni, csak én, akkor szeretek iskolába járni. Ha én hajítom a legmesszebbre a kislabdát, és a Magda néni azt mondja, ejha, akkor szeretek iskolába járni. És akkor is szeretek iskolába járni, mikor a tanító néni felemeli a füzetemet, és megmutatja a többieknek, hogy nézzétek, így kell ezt ügyesen megcsinálni! Szóval, sokszor szeretek iskolába járni, de van, amikor nem szeretek. Amikor olyan sokáig kell egy helyben ülni, hogy a lábam már nem bírja, és elkezd magától dobogni a pad alatt, és rám szólnak, hogy ejnye, Dani, akkor nem szeretek iskolába járni. Amikor sehogy se akar vége lenni az órának, és muszáj egy picit harapnom az uzsonnámból, és a mögöttem ülő árulkodós rákezdi, hogy tanító néni kérem, a Dani megint eszik, akkor nem szeretek iskolába járni. És ha a többiek nevetnek ezen, akkor pedig annyira nem szeretek, hogy majdnem sírok. Hát ezért nem tudok én mit válaszolni arra, hogy szeretek-e iskolába járni. (Janikovszky Éva: Már iskolás vagyok – részlet)
9
4. Írd le az előző feladatban gyűjtött szavakat, és jelöld, hogy melyik hang hasonul!
Add meg, hogy milyen hangot ejtünk helyette! Írd le, hogy melyik mássalhangzótörvény érvényesült! (Például azt – z – sz – zöngésség szerinti részleges hasonulás.)
5. Karikázd be azokat a szavakat, amelyekben nem történik hasonulás! mosdó
színpad
asztal
ablak
pékség
fodrász
aztán
lenből
6. Gyűjts tíz olyan szót, amelyben képzés helye szerinti részleges hasonulás
történik (tehát az n hang kiejtéskor az m-hez vagy ny-hez lesz hasonló)! Írd le a szavak után a betűkapcsolatot külön is! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
10
Hányféle mássalhangzótörvény van még? 1. Fogalmazd meg, mit jelent az összeolvadás törvénye!
Írj tíz szót, amelyben összeolvadás történik! Írd le a szó után külön is azokat a betűket, amelyek összeolvadtak a kiejtés során! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 2. Karikázd be azokat a szavakat, amelyek kiejtésekor érvényesül a mással-
hangzó-rövidülés törvénye! rövidebbre
asztal
szoknya
robban
visszhang
sisteregve
krákog
polc
küldd
párkány
kanapé
inggomb
pálmafa
hallgat
terítő
párna
mondd meg
sokkol
többre
táncrend
arccal
feljebb
többször
bükkfa
bátyja
11
3. Húzd alá a szövegben azokat a szavakat, amelyek kiejtésekor érvényesül a mással-
hangzó-rövidülés törvénye!
Bab Berci rögtön sejtette, hogy ebből semmi jó nem sülhet ki. Mert egy jóravaló repülőgép nem zörög ilyen harciasan. Például Pálinkó Gyurka repülője! Az igaz, hogy még mindig nem érkezett meg, de ha megjön, fogadjunk, hogy legföljebb finomkásan zümmög, kedves cérnahangon, az ember szívesen elhallgatná akár egy álló napig is. (Lázár Ervin: Bab Berci kalandjai – részlet)
4. Írd be a táblázat megfelelő oszlopába az alábbi szavakat! azonban, szánból, színpad, adjátok, homokdűne, hagyja, ehhez, hozzák, látják, kapdos, anyja, barátja, dobta, hányja, rontja, városban, fogyjon, kardja, hívta, atyja, bánja, foghat, nagyja, szánjuk
Összeolvadás történik
Hasonulás történik (részleges/teljes)
5. Nevezd meg, milyen mássalhangzótörvény érvényesül az alábbi szavakban! telefonnal: anyja: otthon: mindnyájan: színpad: rajzszög: aztán:
12
Mi volt előbb: a beszédhang vagy a betű? 1. Írd le minél többféleképpen az alábbi betűket! Használhatsz kis- és nagybetűket,
írott és nyomtatott betűket, próbálhatsz új betűformákat is! a ly m q
2. Írd be a táblázatba, hogy az alábbi szavakat hogyan írják az általad tanult idegen
nyelven! Figyeld meg, hogy ott hogyan viszonyul a kiejtés az írásképhez! Magyar
Általad tanult idegen nyelv
anya asztal egy ház piros kutya fut
3. Gondold végig, hogy az általad tanult idegen nyelvben van-e olyan hang vagy betű, amelyet a magyar nyelvben nem használunk! Találtál ilyeneket? Írd le őket!
4. Melyik az a hang, amelyet két betű is jelöl a magyarban? Írd le a két betűt!
:
Írj 5-5 szót, amelyben az egyik illetve a másik betű előfordul!
13
5. Milyen hangok jutnak eszedbe az alábbi képekről? Próbáld meg leírni őket! a
b
c
d
6. Írj két-két mondatot az előző feladat képeihez! Szerepeljenek bennük azok a hangok, amelyeket leírtál alájuk!
14
Hogyan alakulhatott ki az írás? 1. Gondold végig, miért volt szükség az írás „feltalálására”! Keress legalább
négy okot, amely alátámasztja az írás szükségességét!
2. Kösd össze az írásfajta nevét a megfelelő írásképpel! kínai írás hieroglif írás arab írás ékírás
Neked melyik tetszik a legjobban? Miért?
3. Magyarázd meg, melyek az előnyei a betűírásnak! Gondolj arra, hányféle jelet
használnak a betűírások!
4. Gyűjts olyan eseteket, amikor a képíráshoz hasonló képeket, rajzokat, jeleket
használunk a mindennapi kommunikációban! (Például: ☹ ☺ ☯ )
5. Nézz utána, melyik az alábbi ábécék első betűje! Próbáld meg leírni, lemásolni őket!
Arab ábécé:
Föníciai ábécé:
Görög ábécé:
Cirill ábécé:
15
Mi mindent tudunk a mai magyar ábécéről? 1. Nézd végig az alábbi ábécét! Észreveszed, mely betűk hiányoznak? Pótold
őket! A J SZ
Á K T
C L
CS N TY
D NY U
Ü
DZS E É F O Ö Ő P Ű V W
G Q
I R
Y
Z
Í S ZS
2. Állítsd betűrendbe az alábbi szavakat és kifejezéseket! mákos tészta, rádióállomás, mindnyájan, szüleimtől, osztja, segítsék, különböző, színpad, felderítés, fessük ki, eddzük, költségtérítés
1. 4. 7. 10.
2. 5. 8. 11.
3. 6. 9. 12.
3. Gyűjts öt olyan szituációt, amelyben szükséged lehet a betűrendbe sorolásra!
a) b) c) d) e) 4. J vagy ly? Írd be a hiányzó betűt az alábbi szavakba! gó__a,
ha__lik,
fo__ó,
ha__ó,
tala__, sompo__gó,
ibo__a, laká__,
tava__,
bó__a,
hömpö__gő,
gomo__og, muszá__,
für__, harká__,
gömbö__ű, ba__os,
y w x
16
var__ú, __ukas,
bá__os,
5. Gyűjts 2-2 szót, amelyben szerepel a megadott betű!
q
furu__a,
hé__a, ha__, fá__ó,
fá__dalmas
Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás 1. Írd be az alábbi szavakat a táblázatba! Figyelj, mert lehet olyan szó, amely több
helyre is sorolható! asztal
fűzfa
vasgyár
tea
alma
Petivel
egymással
különbség
mindnyájan
otthon
fordítsa
eper
sofőrrel
autóban
kenyérrel
hiány
telefonnal
add
jobbra
betűhöz
Illeszkedés törvénye Hiátustörvény Részleges hasonulás Írásban jelöletlen teljes hasonulás Írásban jelölt teljes hasonulás Összeolvadás Mássalhangzó-kiesés Mássalhangzó-rövidülés
2. Állítsd betűrendbe az előbbi feladat szavait! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
17
3. Sorolj fel 4-5 európai nyelvet! Nevezd meg, milyen ábécét használnak!
4. Kösd össze az íráskép nevét a megfelelő betűképpel! Írd le, hogy milyen sorrendben jelentek meg a különböző írások! betűírás képírás szótagírás ékírás
@ Jegyzetek:
18
Ó – ió – ció – kommunikáció? 1. Fogalmazd meg az alábbi hírt a megadott szempontoknak megfelelően! 2014. március 24-én átadták Budapesten a 4-es metrót, amely Kelenföldtől a Keleti pályaudvarig közlekedik. Barátodnak meséled:
Nagymamádnak meséled:
Az igazgatónak meséled:
2. Milyen kommunikációs formákat ismersz a beszélgetésen kívül? Sorolj fel leg-
alább ötöt!
3. Fogalmazd meg, mit értünk kommunikáció alatt!
4. Írd le, milyen hátrányai lehetnek a modern kommunikációs eszközöknek?
5. Milyen eszközöket használsz kommunikációs célra? Sorold fel őket!
19
Hogyan működik az emberi kommunikáció? Melyek a jellemzői? 1. Mit árul el testtartásunk? Írd a közvetített érzelmeket a megfelelő rajz alá! megsemmisült
elgondolkodó
félénk
magabiztos
védekező
fenyegető
beképzelt
undorodó
meglepődött
unatkozó
aggódó
vicces
2. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Fogalmazd meg, milyen megszólítást
használnál az alábbi szituációkban!
Szüleidet szeretnéd megkérni, hogy engedjenek el barátaiddal a hétvégén:
Tanárodat szeretnéd megkérni, hogy segítsen a tanulásban:
Valaki eléd áll a sorban a büfénél:
Betelefonálsz egy rádióműsorba, és adásba kerülsz:
20
3. Írd be az ábrába a kommunikációs folyamat tényezőit!
4. Mi minden zavarhatja a kommunikációt? Gyűjts legalább öt zavaró tényezőt, „zajt”!
5. Konkrét példán keresztül magyarázd meg, miért fontos eleme a kommunikáció-
nak a résztvevők közös előismerete!
21
Hogyan kezdjük, hogyan zárjuk a kommunikációt? 1. Keress régi köszönési formákat! Használhatsz könyveket, kutathatsz az inter-
neten, megkérdezheted szüleidet!
2. Helyezd el az alábbi köszönési formákat az ábrán! Viszlát!; Viszontlátásra!; Napot!; Kívánok!; Üdv!; Csókolom!; Csók!; Hello!; Szia!; Hali!; Cső!; Csá!; Visszhall!; Kezét csókolom!; Hellobello! Közvetlen köszönések
Udvarias, hivatalos köszönések
3. Gyűjts legalább húsz szlengbeli köszönést! Használhatod a Szlengszótárt, és ku-
tathatsz az interneten is! Karikázd be azokat, amelyeket te is használsz!
4. Összekevertük a betűket. Találd ki, mely köszönéseket rejtik az alábbi szó-
rejtvények (anagrammák)! altiszt rovásán
az is kívánó ok pontja
5. Milyen nem nyelvi köszönési formákat ismersz?
22
6. Keress legalább 5-5 szinonimát az alábbiak megszólításához! Használhatsz online vagy hagyományos szinonimaszótárat! haver: apu: szerelmem: tanárnő: tesó:
7. Milyen köszönés és megszólítás illik az alábbi szituációkhoz? Írd a képek alá!
8. Fogalmazd meg, miért fontos, hogy a szituációnak megfelelő köszönést és megszólítást használj!
9. Idézz fel egy esetet, amikor te vagy valaki a társaságodból nem köszönt a többieknek! Milyen volt a társak reakciója?
10. Milyen hivatalos és baráti megszólításokat ismersz? Töltsd ki az alábbi táblázatot! Kit szólítunk meg?
Baráti, informális megszólítás
Hivatalos, formális megszólítás
Tanár úr / tanárnő Edző Eladó Szülő
23
Mikor kell bemutatkozni? Hogyan illik telefonálni? 1. Gyűjts minél több olyan szituációt, amelyekben be szoktál mutatkozni!
2. Kösd össze a szituációkat a hozzájuk illő bemutatkozási formával!
24
Hello, Joci vagyok.
Először találkozol az új osztálytársaiddal.
Kezét csókolom, én vagyok Kovács Józsi.
Először találkozol az új tanárnővel.
Jó napot kívánok, Kovács József vagyok.
Osztálytársad öccsével találkozol a játszótéren.
Sziasztok, Józsi vagyok.
Nagymamád barátnőjével találkozol.
Csá kishaver, Joci vagyok.
Gyerekkori barátod osztálytársaival találkozol.
3. Te hogyan használod a telefont, mobiltelefont? Olvasd el az alábbi illemsza-
bályokat! Melyiket tartod be, és melyiket nem?
4. Mit intézünk telefonon, és mit személyesen? Tegyél x-et a megfelelő helyre!
(Lehet olyan szituáció, amely mindkét módon intézhető.) Írj le te is két példát! Telefonon
Személyesen
Lecke elkérése Nézeteltérés rendezése Legjobb barátod szüleinek való bemutatkozás Csevegés a barátoddal Pizzarendelés Komoly beszélgetés folytatása Érdeklődés a barátod egészségi állapota felől
25
Hogyan tudunk szépen, hatékonyan kérni, információt szerezni? 1. Egészítsd ki az ábrát udvarias kérési formákkal! kérlek KÉRÉS
2. Hogyan kérnél segítséget? Írj legalább három segítségkérő mondatot a kép alapján!
3. Hogyan próbálnál információt szerezni az alábbi szituációkban? Eltévedsz a nagymamádhoz menet:
Kíváncsi vagy, milyen filmek mennek a mozikban a hétvégén:
Kiselőadást kell tartanod az iskolában történelemből:
Kíváncsi vagy, mennyibe kerül a belépő a jégpályára:
Egy könyvet keresel a könyvesboltban:
4. Írd le, mikor, milyen szituációban kellett legutóbb információt kérned!
26
Milyen célból kommunikálunk? 1. Nevezd meg, mi a kommunikációs céljuk az alábbi mondatoknak! Szia, hogy vagy, mi újság veled?
Rendben, köszönöm, viszontlátásra!
Van nálad papír? Lediktálom a leckét!
Ja, csak azt akartam mondani, hogy …
Oké, akkor holnap beszélünk, na csá!
Jó reggelt!
2. Írj rövid hírt! A téma: az osztályotok csapata nyert az iskolai focibajnokságon.
3. Készíts plakátot az előző hírhez! Ügyelj arra, hogy egy plakáton másképp kell
fogalmaznod, mint egy hírben!
27
4. Írj legalább öt különbséget egy élőszóbeli és egy facebookon történő beszélgetés
között!
5. Mik a kommunikációs célok jellemzői? Töltsd ki az alábbi táblázatot! Kapcsolatteremtés
@ Jegyzetek:
28
Kapcsolat lezárása
Információátadás
Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás 1. Írd le a kommunikációs folyamat összetevőit, tényezőit!
2. Írd a képek fölé és alá, hogy ki mit üzen a testtartásával! Írj öt szituációt a rajz
1-1 szereplőjének testtartása alapján!
a)
b)
c)
d)
e)
a) b) c) d) e)
29
3. Töltsd ki a táblázatot kapcsolatteremtő és -lezáró formulákkal! Keress olyan
kifejezéseket is, amelyeket te nem használsz! Kapcsolatteremtés
Kapcsolat lezárása
Szia!
Visszhall!
4. Fogalmazd meg, mi alapján választunk megszólítást egyes szituációkban!
5. Foglald össze a bemutatkozás és a bemutatás illemszabályait! Mire kell különösen
figyelned?
30
Honnan ered a szavak jelentése? 1. Böngéssz az interneten! Keresd meg, hány betűs a világ három leghosszabb szava! 3.
2. 1.
Magyarázd meg, miért lehet nehézkes a(z ilyen) hosszú szavak használata!
2. Van olyan szó, olyan jelentés, amely hiányzik számodra a magyar nyelvből? Találj ki két szót, és írd körül, mi lenne a jelentésük!
3. Milyen értelmes szavakat tudsz alkotni az alábbi betűkből? Minden betűt csak egyszer használhatsz fel, és minden betűt fel kell használnod! lvzióteeí
barúadásgl
ytéüsnem
4. Nézz utána, mit jelentenek az alábbi magyar szavak! Használd az Értelmező kéziszótárt, vagy böngéssz az interneten! csimborasszó: angyalbögyörő: mezgerelni: kóty:
31
Lehet egy szónak több jelentése? 1. Ismersz olyan állatokat, melyek elnevezése mást is jelenthet? Gyűjts minél
többet! Segít a lecke szövege is.
2. Karikázd be azokat a rajzokat a képen, amelyek többjelentésű szavak egy-egy
jelentésére utalnak!
3. Írd le az előző feladatban bekarikázott szavak másik (vagy többi) jelentését!
= = = =
32
= = = =
4. Fogalmazd meg, mire kell ügyelni a többjelentésű szavak használatakor!
5. Írd le, mi a kapcsolat az alábbi többjelentésű szavak jelentései között! zebra (állat – gyalogátkelő):
nyelv (testrész – idegen nyelv):
haza (otthon – ország):
@ Jegyzetek:
33
Lehet egy szónak több jelentése a jelentések közötti kapcsolat nélkül? 1. Írj az alábbi táblázatba 4-4 példát az azonosalakúság különböző fajtáira! Szótári alak Szótári alakok és toldalékos egyeznek alak egyezik
Toldalékos alakok egyeznek
csak Kiejtésbeli egyezés
2. Bizonyítsd be, hogy az alábbi szavak azonos alakúak! Írj 1-1 példamondatot mindkét jelentésükkel! szív
koromban
nyúl
szelet
3. Írd be a táblázatba azt a 2-2 szót, amelyeknek a jelentésük eltérő, de az alakjuk
megegyezik! Az elsőt jelöld így: szó1, a másodikat: szó2! 1. szó jelentése hangszer
34
Melyik 2 szóra gondoltunk? dob , dob 1
2
2. szó jelentése elhajít
főnök
kukorica tárolásra szolgáló építmény
ácsorog
erős építmény
amit kifestünk az ujjunkon
az én kerek geometriai alakzatom
származik
véredényed
(én) létezzek!
repülő rovarok
társaságomban (népiesen)
gondolom
Mit kell tudni azokról a szavakról, amelyeknek alakja nem azonos, csak hasonló? 1. Gyűjts legalább négy olyan szót, amelynek van alakváltozata! (Például: fel-föl)
2. Hasonló alak – eltérő jelentés. Foglald mondatba az alábbi szavakat! egyelőre – egyenlőre
helység – helyiség
tanúság – tanulság
fáradság – fáradtság
3. Döntsd el az alábbi szópárokról, hogy alakváltozatok vagy jelentéselkülönülések!
Írd be őket a táblázat megfelelő oszlopába!
család ~ cseléd; csoda ~ csuda; dobban ~ döbben; fel ~ föl; forgatag ~ fergeteg/ förgeteg; helység ~ helyiség; időtlen ~ idétlen; kamra ~ kamara; kever ~ kavar; setét ~ sötét; só ~ sav; szí ~ szív; teke ~ tőke; toboz ~ doboz; vacok ~ vacak; veres ~ vörös Alakváltozatok
Jelentéselkülönülések
4. Magyarázd meg, miért fontos, hogy fokozattan ügyeljünk a jelentéselkülönülés-
sel létrejött szavak helyesírására!
35
Hányféleképpen tudunk kifejezni egy jelentést? 1. Válogasd ki az alábbi felsorolásból a táblázatban szereplő szavak rokon értelmű
kifejezéseit!
andalog, baktat, ballag, bandukol, battyog, bifláz, burkol, cammog, caplat, cselleng, dézsmál, fal, falatozik, flamózik, gyalogol, habzsol, jár, járkál, kajál, kódorog, kolbászol, kullog, kutyagol, lakmározik, lépeget, lépked, magol, majszol, mászkál, memorizál, mendegél, okosodik, okul, poroszkál, sétál, slattyog, sulykol, táplálkozik, tipeg, totyog, tömi a hasát, tömi a majmot, zabál, zabbant Eszik
Tanul
Megy
2. Válogasd szét az előző feladat kifejezéseit a megadott szempontok alapján!
a) Bizalmas, baráti beszélgetésekben használatos forma:
b) Hivatalos, „komoly” kifejezés:
36
3. Helyettesítsd az alábbi szólások, közmondások oda nem illő kifejezéseit a meg-
felelő rokon értelmű szóval!
Az egyik kutya, a másik blöki.
Addig jár a krigli a kútra, amíg el nem törik.
Kerülgeti, mint cicus a forró kását.
Uhu mondja verébnek, hogy nagyfejű.
Addig nyújtózkodj, míg a pokrócod ér.
Ki szelet vet, égiháborút arat.
Nem zörög a haraszt, ha a szellő nem fújja.
4. Írj minél több rokon értelmű szót a képeken látható állatok nevéhez!
37
Ismerünk ellentétes jelentésű szavakat is? 1. Mely kifejezésekből tudsz értelmes szót képezni a -tlan/-tlen, -talan/-telen
képző segítségével? Foglald mondatba a képzett szavakat ellenőrzésképpen! szem
könyv
virág
foci
fog
ló
hely
2. Add meg az alábbi szavak ellentétpárját!
koszos
szerény
megbízható
megfontolt
szabályos
alapos
zajos
szokatlan
3. Melyik az ellentéte? Húzd alá a sorok elején megadott szavak ellentettjét! halk: hangos – hangtalan kedvetlen: kedves – jókedvű háború: békétlen – béke bűntelen: bűnös – ártatlan beteg: egészségtelen – egészséges
4. Találd ki, mit jelenthetnek a rajzok, majd írd le a szavakat az ellentétpárjukkal együtt!
38
Van még, amit nem tudunk a szavak jelentéséről? 1. Minek a hangját idézik fel az alábbi szavak? Magyarázd meg, miért hang-
utánzók ezek! cincog
csobban
durran
loccsan
prüszköl
röfög
sziszeg
zokog
2. Mit jelentenek az alábbi hangulatfestő szavak? piszmog: szöszmötöl: hebehurgya: bumfordi: tutyimutyi:
3. Húzd alá a hangutánzó szavakat az alábbi szövegben! Pufog pöfögve, dohog lihegve, Hasában hőség izzik sziszegve; ( … ) Indul a sínen a masina lassan, Nyikorog – csikorog – csetten és – csattan – Húzza a vonatot, robotol egyre, Zihálva zakatol, robog a hegyre, Száguldva vágtat át völgyeket, földeket, Gyorsulva, gyorsulva fut, mint a förgeteg ( … ) (Julian Tuwim: A mozdony – fordította Sebők Éva)
4. Írj rövid fogalmazást „Már megint én vittem ki a szemetet!” címmel! Használd
fel az alábbi hangulatfestő szavakat! gubbaszt
mormog
felcihelődik
kivánszorog
fintorog
kullog
lezöttyen
39
Mi jut eszedbe róla? 1. Készítsd el az alábbi szó jelentésmezejét! Írj alárendelt, mellérendelt és föléren-
delt fogalmakat, szavakat, kifejezéseket!
NYÁR
2. Játsszunk asszociációs játékot! Írj legalább kilenc elemet tartalmazó szóláncot
az alábbi szavakból kiindulva úgy, hogy a szólánc elemei az alapszó jelentésmezejébe tartozzanak! -
-
-
-
-
-
testvér
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
kenyér
barát
kutya
alma
szeretet
40
3. Magyarázd meg az alábbi szavak jelentését! Fogalmazz úgy, mintha értelmező
szótárba írnál szócikket! kedvesség: vidámság: szeretet: boldogság:
4. Írj legalább tízmondatos fogalmazást a kép alapján!
41
Miért használunk állandósult szókapcsolatokat? 1. Mit jelentenek az alábbi közhelyek? Add meg a jelentésüket minél egyszerűbben! Dióhéjban: Ereiben magyar vér csörgedezik: Féltve őrzött kincs: Tele van a hócipőm!: Nem most jöttem a falvédőről!:
2. Fejtsd meg az alábbi képrejtvényeket! Melyik szólásra vagy szóláshasonlatra is-
mersz a képek alapján? 1.
2.
3.
4.
1. 2. 3. 4.
3. Egészítsd ki az alábbi szólásokat és szóláshasonlatokat! Mindegyikből egy-egy
testrész neve hiányzik. Nem nőtt be a
az
lágya. Leesett az . A fél
sem elég. A
. Keserű, mint botját sem mozdítja.
4. Magyarázd meg az alábbi közmondások jelentését! Ki mint vet, úgy arat: Ki korán kel, aranyat lel: Sok lúd disznót győz:
5. Nézz utána az interneten, hogy kiktől erednek az alábbi szállóigék! „Amely nemzet önmagát elhagyja, sorsát megérdemli.” „Ember küzdj, és bízva bízzál!” „Nyelvében él a nemzet.”
42
Milyen elemekből épülnek fel a szavak? 1. Alkoss szavakat, mondatokat az alábbi „építőelemekből”! boldog
a
-ság
leg-
jó
-bb dolog
föld
-ön minden
-re
gyógy szer
2. Alkoss minél több szót az alábbi betűk felhasználásával! á
e
é
g
k
l
n
ny
o
r
s
3. Kinek mi a neve? Az alábbi arcok 1-1 nevet rejtenek! Meg tudod fejteni őket?
4. Összekeveredtek a betűk! Találd ki, mely szavakat rejtik a betűkupacok!
baijklvnáog
pőifűzcő
teatmkmaia
cshrannaéj
szágétómíp
bogoáglds
5. Foglald össze, milyen kisebb egységekből épülnek fel a mondatok!
43
Mi rejtőzik a szavak mélyén? 1. Ragozott alak vagy tőszó? Írj 1-1 mondatot az alábbi hangalakokhoz tartozó
2-2 szóval! verem követ ered
2. Magyarázd meg, mi a különbség az alábbi szókapcsolatok és összetett szavak
jelentése között!
nagy kabát – nagykabát
takarító nő – takarítónő
3. Húzd alá az alábbi szavak szótövét! Magyarázd meg, mi a különbség a szó tövének
és toldalékos alakjának jelentése között! asztalon: Petinek: fogorvoshoz: házban: négykor:
4. Válogasd szét az alábbi szavakat a táblázat oszlopainak megfelelően! ablak, autóbeálló, jégkrém, sütőtök, pékáru, lámpa, asztalterítő, fogínyvédelem, állóképességteszt, telefon, olló, késhegy Egyszerű szó
44
Összetett szó
Többszörösen összetett szó
Melyek a képző legfontosabb jellemzői? 1. Hozz létre névszókat az alábbi igékből! fél:
; süt:
ír:
; keres:
; olvas:
;
; fotó:
2. Csoportosítsd az alábbi névszóképzős alakokat a táblázatnak megfelelően! halász, énekes, betegség, butaság, futás, olvasmány, zöldes, vizes, budapesti, félénk, huszadik, kereset, szeretet, félelem, szépség, látás Igéből képzett névszó
Névszóból képzett névszó
3. Mi a különbség az alábbi szópárok jelentése között? (Gondolj a szófajukra!)
Foglald őket mondatba! vádoló – vádló
kerepelő – kereplő
4. Lehet a képzőnek jelentése? Magyarázd meg, az alábbi szavakban milyen eltérő
jelentése van az -l/-ll igeképzőnek! hegedül zöldell
5. Folytasd a sort! Írj a példákhoz hasonlóan képzett szópárokat! szép – szépül
gyors – gyorsul
lassú – lassul
45
Milyen más toldalékok vannak még? 1. Jelöld, hogy az alábbi azonos alakú szavak jelentésüktől függően milyen toldalékot
tartalmaznak!
mentünk (mi mentünk valahova):
; mentünk (megmentünk valakit):
legyek (legyek valaki): vadászod (a te vadászod):
; legyek (több darab légy): ; vadászod (levadászod a vadat):
2. Húzd alá színessel a toldalékokat az alábbi szavakban! piros: képző, kék: jel, sárga: rag asztalban, asztaltól, asztalon, asztallal, tanulna, kérne, kutyád, kutyája, lépked, adogat, ökörködik, betegség, butaság, nyaralás, Pannié, tollak, legszebb
3. Alkoss szavakat a megadott „képleteknek” megfelelően! 1: szótő; 2: képző; 3: jel; 4: rag 12:
13:
134:
1234:
4. Írj legalább hat mondatot a kép alapján! Ügyelj arra, hogy minden mondatban
használj legalább egy jelet és egy ragot tartalmazó szót!
5. Foglald össze a képzők, jelek és ragok legfontosabb tulajdonságait! Képző
46
Jel
Rag
Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás 1. Mit tanultál a szavak jelentéséről? Egészítsd ki az alábbi szöveget! Az esetében a két azonos alakú szó jelentése között nincs kapcsolat. Ezzel szemben a
esetében van a jelentések között
kapcsolat, és ez az átlagos nyelvérzékkel rendelkezők számára érzékelhető. A
különböző hangalakú, ám jelentésükben
megegyező vagy hasonló szavak. Ez utóbbiak fokozatbeli, hangulatbeli különbséget fejeznek ki.
2. Sorolj fel 6-6 hangutánzó és hangulatfestő szót! Hangutánzó szavak:
Hangulatfestő szavak:
3. Írj az előző feladat szavainak felhasználásával egy-egy mondatot!
47
4. Mely közmondásokat vagy szólásokat rejtik az alábbi képek?
5. Bontsd elemeire az alábbi szavakat! Töltsd ki a táblázatot a szóelemek megfelelő
helyre írásával! Írd a szóelemeket a táblázat megfelelő oszlopába!
legeslegszebb, állandóan, Petivel, lakásban, kenyérrel, zöldell, olvasmány, focizgat, megírat, fagyit, autóim, rohanok Szótő
Képző
Jel
Rag
6. Írj három mondatot az előző feladat szavainak felhasználásával! Mindegyiket
fel kell használnod a megadott formában, de újakkal is kiegészítheted!
48
Milyen titkokat rejteget az internet világa? 1. Ismerkedj online adatbázisokkal! Egészítsd ki a táblázatot! Név
Honlapcím
Milyen információkat tartalmaz?
Magyar Elektronikus http://mek.oszk.hu Könyvtár MTA helyesírási tanácsadó portál
http://helyesiras.mta.hu
Digitális Irodalmi Akadémia
http://pim.hu/dia
Wikipedia
http://hu.wikipedia.org
2. Keress keresőket! Milyen internetes keresőprogramok léteznek? Gyűjts össze
minél többet!
3. Érdemes az internet segítségével bővíteni tudásodat? Nézd meg a Magyar
Nemzeti Múzeum Kölyökmúzeumát (www.kolyokmuzeum.hu)! Válaszd ki a számodra legérdekesebb tartalmat, és mutasd be legalább tíz mondatban!
49
4. Mit jelentenek az alábbi internetes rövidítések, kifejezések? Írd melléjük! www
cc
e-mail
honlap
chat
ftp
5. Gyűjtsd össze, milyen oldalakat látogatsz a leggyakrabban, milyen programokat
használsz a legtöbbet az interneten!
@ Jegyzetek:
50
Hogyan kezdjünk hozzá egy kiselőadás megírásához? 1. Sorolj fel (legalább) 5-5 történelmi illetve irodalmi témához használható segéd-
könyvet!
Irodalom
Történelem
2. Képzeld azt, hogy kiselőadást kell tartanod a kép alapján! Mi lehet a téma? Gyűjtsd
össze a főbb gondolataidat a képről!
51
3. Melyek a jó vázlat legfontosabb ismérvei? Sorold fel őket!
4. Készíts vázlatot az alábbi újságcikkhez! Egy tanulmány szerint az agy bizonyos részeinek növekedésére kihat a videojáték is. A PLOS One című újságban megjelent szöveg szerint erős pozitív kapcsolat áll fenn a játékkal töltött idő, illetve az agykéreg (DLPFC, FEF) megvastagodása között. Ez a két terület végzi az olyan agyi folyamatokat, mint a munkamemória vagy a tervezés, valamint ez dolgozza fel a vizuális információkat. Mindkét agyterületet erősen igénybe veszi a videojáték. Az agykéreg megvastagodása mással is összefügghet, például az agyterület komplex kapcsolatainak magas számával. A kutatók megfigyelték, hogy összefüggés van a videojátékkal töltött idő és az érintett agyterületek vastagsága között, de ez még nem ok-okozati összefüggés. Ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy más, viselkedéskutatással foglalkozó tanulmányok adatai arra utalnak, hogy mégiscsak a videojáték lehet a kiváltó ok. (index.hu)
52
Mi legyen a címe, és hogyan épüljön fel? 1. Írd az alábbi címek mellé, hogy miről szólhat az adott mű! Tanulj játszva, játssz tanulva! Megperzselt levelek Távoli tájak titkai
2. Adj címet az alábbi képnek a megadott szempontok alapján!
Gyerekeknek szóló KRESZ-ismertetés illusztrációja Filmhez készült plakát Mesekönyv illusztrációja
3. Gyűjts legalább öt vicces vagy megdöbbentő filmcímet!
4. Nézz meg egy napilapot vagy online újságot! Írd ide azt a két cikk címet, ami
számodra legfeltűnőbb! Magyarázd meg, miért tűntek ki ezek a többi közül!
53
Hogyan folytatjuk, és mi van, ha közben elrontottunk valamit? 1. Jelöld az alábbi mesében a bevezetést, a tárgyalást és a befejezést! Egyszer két festékpötty – egy kék meg egy sárga –, egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért. – Nem menne kicsit távolabb? – mondta ingerülten a Kék. – Menjen maga – válaszolta a Sárga –, s különben is, talán köszönne! Ezzel hátat is fordított volna, mert a Kéket parasztos színnek tartotta – csak hát ez a festékpöttyöknél nehéz ügy, mert sem odébb menni, sem hátat fordítani nemigen tudnak. – Még hogy én köszönjek?! Egy Sárgának! – morgott fitymállóan a Kék, és bizonyára lebiggyesztette volna a szája szélét, ha lett volna neki. – Talán csak nem azt akarja mondani, hogy nekem kellene előre köszönnöm? – De azt. Ha nem látná, én a Kék vagyok! – Engedje meg, hogy fölkacagjak – mondta gúnyosan a Sárga –, hiszen maga a legközönségesebb szín a világon, nem is lehet egy napon említeni velem … és legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba. – Először is maga könyököl az én oldalamba, másodszor pedig én színezem az eget, a tengert, a vizeket, a legszebb virágok kékek, és az emberi szemek közül is a kékek a legszebbek. Képzeljen el egy sárga szemű embert … brr … vagy sárga vizet! Egyáltalán, hogy mer megszólalni mellettem! – Mindig tudtam, hogy nagyon közönséges, de hogy ennyire! Mégiscsak túlzás! Még hogy a kék virágok a legszebbek! Látott már maga kankalint? Meg őszi erdőt? Maga túl mohó. Beszínezi az egész eget meg a tengert, csupa kék mindenütt. Unalmas. Én mértéktartó vagyok, sohasem válok unalmassá … Kérem, ez mégiscsak disznóság, most már egészen belém mászik … Árnyalatokban rejtőzöm, kis foltokban jelenek meg. S egyébként is, ha nem tudná, én az Okker családból származom. – Okker?! Erre vág fel! Az is egy család? Az én őseim sokkal előkelőbbek, például sohasem lenne közülük senki olyan tolakodó, mint maga! Tudja meg, hogy én Ultramarin vagyok. – Hah! – kezdte a replikát egy színészi felkiáltással a Sárga, akkor különben már rég összefolyt a két festékpötty, de nem volt ideje befejezni a mondatot, mert a kisfiú, akinek az ecsetjéről lehullottak, meglátta őket, és így szólt: – Nicsak, milyen szép zöld pötty! Lázár Ervin: A kék meg a sárga
2. Hogyan lehetne folytatni? Egészítsd ki az előző feladat meséjét tanulsággal!
54
3. Írj bevezetést és befejezést az alábbi képhez!
Bevezetés
Hajótörés után ...
Befejezés
4. Javítsd az alábbi mondatok hibáit! Írd le helyesen a szöveget! Elképzelésünk a lehetsges jövőről folyamatosanváltozik. Az 1900-as években még azt, hogy a kétezres években léghajókkal lesz tele az ég, és sokkezű robotok segítenek a mindennapokban. A hatvanas években azt gondoltuk, hogy a Marson fogunk piknikezni.
55
Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás 1. Fogalmazd meg, miért fontos és hasznos a megfelelő hibajavítás! Vedd figyelembe a
gépelt és a kézzel írt szöveg hibajavítása közötti különbséget is!
2. Rakd számozással megfelelő sorrendbe az alábbi szöveg összekeveredett részeit! Hogyan ajándékozott Mátyás király? Mert Mátyás király tudta, hogy gazdag ember, nincs rászorulva a pénzre. Azt a tököt adta néki, amelyiket a szegény embertől kapott. Ilyen igazságos volt. Elvitte Mátyás királynak, odaadta ajándékba. Mátyás meg pénzt adott a szegény embernek, annyi pénzt, hogy két ökröt vehetett rajta. Így aztán négy ökrön szánthatott, mert azelőtt is volt két ökre. A szomszédja gazdag ember volt, kérdezte, hogy hol vette azt a két ökröt. A szegény ember elmondta, hogy így meg így talált egy nagy tököt, aztán Mátyás királynak adta ajándékba. Na, jól van, majd viszek én is valamit. Volt neki egy szép csikója, odaadta Mátyás királynak ajándékba. Nézi Mátyás a szép csikót, egyszer azt mondja: – Ez már csakugyan szép csikó, ilyent még magam sem láttam! Odavezeti a gazdag embert a tökhöz, hogy hát ő látott-e már ilyen nagy tököt? Na, már ilyent még magam sem láttam! – Na, legyen a magáé azért a csikóért! Egy szegény ember talált egy nagyon nagy tököt.
3. Készíts folyamatábrát az anyaggyűjtés menetéről!
56
Hogyan írjunk helyesen? 1. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Magyarázd meg őket! Latin betűs írás: Értelemtükröző írás: Betűíró és hangjelölő írás:
2. Húzd alá a szavakat, amelyek nem támasztják alá, hogy helyesírásunk hangje-
lölő írásrendszerű!
péklapát, havasi, mondja, színpad, nyomtató, gerezd, fokhagyma, példa, lámpa, asztal, ember, sietve, folytonosan, mogorva, haladás, árvácska, kutyagol, roppan, kettő, földgömb, fussunk, Tamással, gomba
3. Gyűjts legalább öt helyesírási segédkönyvet! Sorold fel őket! Internetes segéd-
oldalakat is kereshetsz!
4. Idézd fel a magyar magánhangzó- és mássalhangzótörvényeket! Sorold fel őket!
Húzd alá azokat, amelyek esetében eltér a kiejtés és az íráskép!
5. Foglald össze, miért fontos, hogy törekedjünk a helyes írásra!
57
Hogyan választjuk el a szavakat? 1. Válaszd el az alábbi szöveg szavait az összes lehetséges helyen! Egyelőre csak kísérleti jelleggel, de már működik Hollandiában olyan út, amely világít, nem kell hozzá külső fényforrás: nappal tölt, éjszaka világít.
2. Gondold végig, mikor lehet szükséged szótagolásra, elválasztásra! Írj példát is!
3. Szótagold az alábbi szavakat! narancs, kancsó, parancsol, mancs, bakancs, rikkancs, fancsali, kancsal
58
4. Egészítsd ki egy-egy szóval az alábbi hiányos szöveget! A szavak
bonthatóak. Minden szó annyi szótagra
bontható, ahány
van benne. Az egy szótagú szavakat nem
lehet
. Egy szótagú szavak például
,
,
,
.
Két szótagú szavak például
,
,
,
. A két és több szótagú szavakat
el lehet választani. Elválasztáskor a magánhangzók közötti mássalhangzók közül csak
kerülhet az új szótag elejére.
5. Melyik szó kezdődhet így? Írj legalább 3-3 szót úgy, hogy a megadott betű-
kapcsolat legyen az első szótagjuk! al-
tavivása-
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
,
6. Írj öt mondatot az előző feladatban szereplő szavak felhasználásával! Próbálj
meg mondatonként két-két szót beépíteni!
59
Mikor születtél? 1. Oldd meg az alábbi „egyenleteket”! A végeredményként kapott dátumot írd le
minél többféleképpen!
év: 251,5 x 9; hónap: 42/6; nap: 12+5+4 év: 661 x 7; hónap: 21-13; nap: 3 x 10 év: 8000/4; hónap: 3 x 4; nap: 11+6
2. Sorold fel, milyen esetekben nem teszünk pontot az évszám után! Írj példákat!
3. Mikor történt? Add meg napra pontosan, mikor történtek az alábbi események!
Ha nem tudod valamelyiket fejből, nézz utána az interneten! Az aradi vértanúk kivégzése: Magyarország EU-csatlakozása: A forradalom és szabadságharc kirobbanása: Petőfi Sándor születése: Mohácsi csata:
4. Egészítsd ki példákkal az alábbi szöveget! Az évszámot mindig arab számmal írjuk, utána pontot teszünk, a hónap neve teljesen kiírható (pl.
), vagy rövidíthető (pl.
illetőleg jelölhető római számmal is (pl. mal is (pl.
), ), arab szám-
). A napot mindig arab számmal írjuk (pl. ), utána pontot teszünk. Ha az évszámot (évszámcsoportot)
névutó vagy névutóból képzett melléknév követi, vagy ha az évszám (évszámcsoport) birtokos jelzője egy másik szónak, vagy ha az évszám a mondat alanya nem teszünk utána pontot (pl.
60
,
).
Mit jelent a kiejtés elve? 1. Pótold a szóvégi magánhangzót az alábbi szavakban! ad
, alk
, any
, ap
, ár
, báb
, baty
,
borj
, bür
, cip
, dar
, erd
, esk
, fal
,
forg
, fut
, gyal
, haj
, haj
, Ic
, kap
,
lap
, mász
, men
, mez
, rev
, sat
, szar
,
véd
, zsal
2. Gyűjts minél több olyan szót, amelynek végén í áll!
3. Pótold a hiányzó magánhangzókat az alábbi szavakban! szinon ir
ma; árb gykedik;
favág
; zsebkend
c; szer rás; h ; sz
z; abszol
sz; h lő; benz
szas; am
t; szol g; ár
dan; ló;
n
4. Sorold fel a magyar helyesírás négy alapelvét! Írj mindegyik érvényesülésére
3-3 példát!
61
5. Gyűjts minél több olyan -a/-e végű szót, amelyben a szóvégi magánhangzó a
toldalék előtt hosszúvá válik! Írd le a toldalékos alakokat is! (Például: fa – fát.)
6. Húzd alá az alábbi szövegben azokat a szavakat, amelyekben nem érvényesül a
kiejtés elve!
A Batthyány tér Budapest I. kerületében, a Vízivárosban, a Duna partján található. Fontos tömegközlekedési csomópont. A teret Batthyány Lajos miniszterelnökről nevezték el, az ő szobra is megtalálható a téren. A török uralom után újjáéledő budai Víziváros központjává az a szabad térség vált, amely az ott tartott országos vásárokról a Felsővásártér nevet kapta. Az országút, a vásár és a kikötő fontos hellyé tette, nem véletlenül került oda a Bécs és Buda közötti gyorskocsik állomása sem (ezek emlékét őrzi ma is a szomszédos Gyorskocsi utca neve). A tér közepén 1724-ben, a pestisjárvány után, fogadalomból Máriaoszlopot állítottak föl, amely Hörger Antal budai szobrász munkája volt. Miután a 19. században helyén klasszicista, oszlopos tornácos katonai őrház épült, 1834-ben szoboralakjai nélkül a mai Mária téren állították föl. A katonai őrházban felhalmozott ágyúgolyókról a tér új nevet is kapott: Bomba tér. (forrás: Wikipédia)
62
Mit jelent a szóelemzés elve? 1. Gyűjts 10-10 példát az írásban jelölt és az írásban jelöletlen teljes hasonulásra!
Jelöld aláhúzással mindegyik szóban a szótőt! Írásban jelölt teljes hasonulás
Írásban jelöletlen teljes hasonulás
2. Fogalmazd meg, hogyan mutatja a szóelemzés elve azt, hogy a magyar helyes-
írás értelemtükröző!
3. Alkoss szavakat az alábbi szórészletek felhasználásával! Írj olyan szavakat,
amelyek a megadott betűcsoporttal kezdődnek, és olyanokat is, amelyek azzal végződnek! Jelöld a szavak szótövét! Például: ban: banális, házban. ben:
,
hoz:
,
kor:
,
en:
,
val:
,
nek:
,
4. Írj a kép alapján legalább három mondatot a biztonságos biciklizésről! Használj
minden mondatban legalább egy szót, amelyben érvényesül a szóelemzés elve!
63
Mindent tudunk már a szóelemző írásmódról? 1. Gyűjts öt néma h-ra és öt ejtett h-ra végződő szót! Lásd el őket -val/-vel toldalékkal!
Foglald mondatba a toldalékos alakokat! Néma h-ra végződő példa
+ -val/-vel
Ejtett h-ra végződő példa
+ -val/-vel
2. Töltsd ki az alábbi táblázatot! Jelöld azokat a szóalakokat, amelyekben írásban
jelölt teljes hasonulás történik, és írj velük 1-1 mondatot! lát
látjátok
lássátok alkossátok
mossátok hozzátok fest eddzétek
64
3. Írj a kép alapján legalább tíz mondatból álló összefüggő szöveget! Használd az
ez, az mutató névmások toldalékolt alakjait mindegyik mondatban!
4. Egészítsd ki az alábbi szöveget! A szóelemzés elve látszólag ellentmond a
elvének, való-
jában azonban nem ellentmondásról van szó, hanem arról, hogy a szóelemzés elve kiegészíti a kiejtés elvét. A
elve kimondja, hogy a
szótövek és a toldalékok írásformáját a kiejtésnek megfelelően kell rögzíteni. A
elve pedig azt mondja ki, hogy a szókép állandósága
érdekében a kiejtés szerint írt szóelemek (szótövek, toldalékok) írásmódját akkor is meg kell őrizni, ha azok kiejtése valami miatt
.
@ Jegyzetek:
65
Melyik két elv maradt ki? 1. Döntsd el, hogy ly vagy j! Egészítsd ki a megfelelő mássalhangzóval a szavakat! gó
a, ma
papagá ú
, he
om, seregé
, ka
mán, sza
es, muszá
, bor
ú, mo
kó, karva , ha
, biva
nal, harká
, la
hár, bögö , kirá
, ma
, d, Toka
, uk, ,
sú
Az alábbi foglalkozásnévből vagy népnévből létrejött családneveket a hagyomány elve alapján másképp is írhatjuk. Hogyan? kovács:
, takács:
,
horvát:
, tót:
,
faragó:
, pap:
2. Gyűjts kilenc szót, amelyben nem érvényesül az egyszerűsítés elve két darab
kétjegyű mássalhangzó találkozásakor! , , ,
, , ,
, ,
3. Mikor nem érvényesül az egyszerűsítés elve?
4. Fel tudod sorolni a tizenhárom aradi vértanút? Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten, hogy kik voltak ők! Írd le a nevüket!
66
Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás 1. Foglald össze a tanultakat! Nézd át a tankönyved legutóbbi fejezetét, és írd le,
milyen szabályokat és törvényeket ismertél meg belőle!
2. Válaszd el az alábbi szavakat az összes lehetséges helyen! Válassz ki három szót,
és írj velük mondatot! fenyőfa:
, péklapát:
,
sütőtök:
, asztalos:
,
vigasság:
, ceruza:
,
táblázat:
, nyelvtankönyv:
,
forgács:
, madzag:
,
forgalomkorlátozás:
67
3. Helyezd el az alábbi szavakat a táblázat megfelelő oszlopában! annyiszor
kulcscsomó
hiedelem
Batthyány
harkály
kalapács
asztal
nyomtató
mondja
szeretet
barátság
méh
rakjunk
Sanyival
Márkkal
telefon
hosszan
kisebb
medve
muszáj
szőlő
lyukas
Herczegh
mennyi
jegygyűrű
kiálts
hozzuk
férfiak
barátok
Papp-pal
Kiejtés elve
Szóelemzés elve
Hagyomány elve
Egyszerűsítés elve
4. Egészítsd ki a táblázatot! Dátum 1990. 12. 24.
Dátum + -ig 1990. 12. 24-ig
Dátum + -én/-jén 1990. 12. 24-én
2008. 11. 10. 2000. január 1. 2014. III. 15.
5. Írd le számmal az alábbiakat! Válassz ki két alakot, és írj velük mondatot! elseje: elsején: elsejéig:
68
, elseji: , elsejei: , elsejét:
, ,
Milyen típusai vannak a szövegeknek? 1. Írj példákat a táblázatba irodalmi élményeid alapján! Nem muszáj teljes műve-
ket írnod, egy-egy kiragadott jelenet is megfelelő lehet! Elbeszélés
Leírás
Jellemzés
2. Írj jellemzést a képen látható fiatalemberről!
69
3. Melyik szövegtípusra ismersz rá? Írd a megfelelő elnevezést a vonalra! Események időbeli lefolyását érzékeltető szöveg, történet: Helyszínt, tájat, épületet vagy jelenséget bemutató szöveg: Szereplőt, karaktert bemutató, a tulajdonságait, megjelenését ismertető szöveg:
4. Milyen szövegtípusra ismersz az alábbi versrészletben? Válaszodat indokold! Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. (Petőfi Sándor: Az alföld – részlet)
@ Jegyzetek:
70
Milyen a jó leírás, helyszínbemutatás és jellemzés? 1. Mutasd be Kukorica Jancsit Iluskának! Ügyelj arra, hogy ne hagyj ki semmilyen fontos információt vagy részletet!
2. Párosítsd a tárgyat és a tárgyleírást! A számszeríj egy lőfegyverfajta, nyélre erősített íj, amelyet használója külön erőfeszítés nélkül is kifeszített állapotban tud tartani. A nyél lehetővé teszi a felhúzást és az elsütő mechanizmus megoldását is. A számszeríj olyan fegyver, amelyet a hagyományos íj használatához szükséges erővel és gyakorlottsággal nem rendelkező ember is könnyedén használhat.
Testhez simuló, csípőig érő zsinóros férfi felsőruha. Brandenburgi Katalinnak, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem második feleségének a virginálja egy kisméretű, rendkívül gazdagon díszített csembalóféle, azaz pengetős húrosbillentyűs hangszer, amelyet a hét szabad művészetnek és az évszakoknak az allegóriái, valamint zenélő alakok, virágok és gyümölcsök képei díszítenek.
3. Sorolj fel minél több olyan hétköznapi szituációt, amelyben szükséged lehet: jellemzésre: tájleírásra: tárgyleírásra:
71
4. Készíts ötmondatos leírást a kép alapján! Fogalmazz kétféleképpen: először haladj a leírásban a részektől az egészig, utána pedig az egésztől a részletek leírása felé!
a)
b)
@ Jegyzetek:
72
Hogyan írunk levelet? 1. Kit hogyan szólítanál meg? Írd le, milyen megszólítást használnál az alábbi
szituációkban!
Anyukádnak írott képeslapon, amelyet a nyári táborból küldesz:
Osztályfőnöködnek küldött karácsonyi üdvözlőlapon:
Túra szervezőjének írott levélben:
Barátodnak írt levélben:
2. Mi kerül a címzésbe? Készítsd el a címzést az otthonod címe alapján! A címzett neve: A település neve: Utca és házszám: Az irányítószám:
3. Fogalmazd meg, miért nem írunk trágár szavakat vagy sértő kifejezéseket
a leveleinkben!
73
4. Helyezd el a levél kötelező formai elemeit az alábbi levélpapíron! megszólítás
záróformula
keltezés
aláírás
5. Sorolj fel olyan szituációkat, amelyekben még ma is postai levelet használunk,
(vagy legalábbis célszerű lenne használnunk)!
74
Miben más az e-mail, mint a hagyományos levél? 1. Húzd alá azokat a tanácsokat, amelyeket érdemes betartanod e-mail írásakor! Ne légy lusta helyesen írni! Mindig válaszolj! Vigyázz a caps lockkal, a csupa nagybetű kiabálásnak számít! Írd tele rövidítésekkel és hangulatjelekkel az e-mailedet! Figyelj a csatolmányokra! Kerüld a káromkodást! Állíts be minél feltűnőbb, harsányabb levélpapírt, nem baj, ha nehezen olvasható rajta a szöveg! A megszólításban és elköszönésben a hagyományos levelezés szabályait kövesd! Mindig legyen tárgya az e-mailednek! Ne vessz össze sms-ben vagy e-mailben!
2. Gyűjtsd össze, milyen témákban szoktál posztolni a facebookon vagy más
közösségi oldalon!
3. Gyűjts össze legalább négy olyan témát, szituációt, amelyet semmi esetre
sem e-mailen vagy sms-ben intézünk!
4. Mit jelentenek az alábbi, e-mailben, sms-ben használt rövidítések?
vm: +: sztem: h:
, lol: , pls: , nmt: , vok:
, , ,
5. Írj sms-t anyukádnak, hogy otthon felejtetted a tornacuccod!
75
A felelésnek is vannak „illemszabályai”? 1. Egészítsd ki a felelésre való felkészülés folyamatábráját a főbb lépések meg-
nevezésével!
2. Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy miért fontos hangosan felmondani a ter-
vezett feleletet!
3. Miről árulkodik testtartásod? Sorold fel, mi mindenre kell ügyelned, ha maga-
biztosságot szeretnél sugározni!
4. Idézd fel a legutóbbi alkalmat, amikor feleltetés zajlott az osztályban! Írd le,
mit éreztél, hogyan viselkedtél, amikor meghallottad, hogy felelni fogtok!
5. Írj öt tanácsot, amely segíti a tanulást!
76
Hogyan tartsunk kiselőadást és beszámolót? 1. Idézd fel az anyaggyűjtésről tanultakat! Sorold fel az anyaggyűjtés legfontosabb
lépéseit és szempontjait!
2. Mi a különbség kiselőadás és beszámoló között? Töltsd ki jellemzőikkel
a táblázatot!
Kiselőadás
Beszámoló
3. Miből látod, hogy tetszett-e a kiselőadásod a hallgatóságnak? Gyűjts erre utaló
jeleket!
77
Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás 1. Sorold fel az alábbi szövegtípusok főbb jellemzőit! Elbeszélés: Leírás: Bemutatás: Levél: E-mail: Kiselőadás: Felelet: Beszámoló:
2. Írj hagyományos levelet és e-mailt a megadott témáról! Ügyelj a formai
követelményekre!
Moziba mentek a hétvégén, és meg szeretnéd hívni Dani nevű barátodat. Levél
78
E-mail
3. Foglald össze, miért kell ügyelned a testtartásodra, megjelenésedre, ha kiselőadást
tartasz vagy felelsz!
4. Írj egy e-mailt barátodnak, hogy mi mindent tervezel a nyári szünetben!
@ Jegyzetek:
79
Tartalom 1. HANGOK ÉS BETŰK Hányféle hang vesz körül minket? És hányféle beszédhang?………………… 4 Miért könnyebb kimondanunk a magánhangzókat? Miért nehéz mégis?………… 5 Igaz, hogy a mássalhangzókat nehezebb megtanulni?……………………………… 6 Valóban törvények szabályozzák a magánhangzók használatát?…………… 7 Milyen törvények vonatkoznak a mássalhangzókra?……………………… 8 Vajon a második mássalhangzótörvény egyszerűbb, mint az első?………………… 9 Hányféle mássalhangzótörvény van még?…… 11 Mi volt előbb: a beszédhang vagy a betű?…… 13 Hogyan alakulhatott ki az írás?…………… 15 Mi mindent tudunk a mai magyar ábécéről?……16 Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás……………………………… 17 2. KOMMUNIKÁCIÓ Ó – ió – ció – kommunikáció?…………… 19 Hogyan működik az emberi kommunikáció? Melyek a jellemzői?……………………… 20 Hogyan kezdjük, hogyan zárjuk a kommunikációt?………… 22 Mikor kell bemutatkozni? Hogyan illik telefonálni?………………… 24 Hogyan tudunk szépen, hatékonyan kérni, információt szerezni?…………………… 26 Milyen célból kommunikálunk?………… 27 Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás……………………………… 29 3. A SZAVAK ÉS JELENTÉSÜK Honnan ered a szavak jelentése?………… 31 Lehet egy szónak több jelentése?………… 32 Lehet egy szónak több jelentése a jelentések közötti kapcsolat nélkül?……… 34 Mit kell tudni azokról a szavakról, amelyeknek alakja nem azonos, csak hasonló?………… 35 Hányféleképpen tudunk kifejezni egy jelentést?……………………………… 36 Ismerünk ellentétes jelentésű szavakat is?…… 38 Van még, amit nem tudunk a szavak jelentéséről?……………………… 39
Mi jut eszedbe róla?……………………… 40 Miért használunk állandósult szókapcsolatokat?………………………… 42 Milyen elemekből épülnek fel a szavak?…… 43 Mi rejtőzik a szavak mélyén?……………… 44 Melyek a képző legfontosabb jellemzői?…… 45 Milyen más toldalékok vannak még?……… 46 Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás……………………………… 47 4. SZÖVEGSZERKESZTÉS Milyen titkokat rejteget az internet világa?………………………… 49 Hogyan kezdjünk hozzá egy kiselőadás megírásához?……………………………… 51 Mi legyen a címe, és hogyan épüljön fel?…… 53 Hogyan folytatjuk, és mi van, ha közben elrontottunk valamit?………… 54 Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás……………………………… 56 5. HELYESÍRÁSUNK Hogyan írjunk helyesen?………………… 57 Hogyan választjuk el a szavakat?………… 58 Mikor születtél?…………………………… 60 Mit jelent a kiejtés elve?………………… 61 Mit jelent a szóelemzés elve?……………… 63 Mindent tudunk már a szóelemző írásmódról?………………… 64 Melyik két elv maradt ki?………………… 66 Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás……………………………… 67 6. SZÖVEGTÍPUSOK Milyen típusai vannak a szövegeknek?…… 69 Milyen a jó leírás, helyszínbemutatás és jellemzés?……………………………… 71 Hogyan írunk levelet?…………………… 73 Miben más az e-mail, mint a hagyományos levél?……………… 75 A felelésnek is vannak „illemszabályai”?………………………… 76 Hogyan tartsunk kiselőadást és beszámolót?…………………………… 77 Mi mindent tanultunk eddig? Összefoglalás……………………………… 78