Dr. Zinner Tibor bővített szakmai önéletrajza és fontosabb publikációinak jegyzéke

Dr. Zinner Tibor bővített szakmai önéletrajza és fontosabb publikációinak jegyzéke a./ Bővített szakmai önéletrajz b./ Fontosabb publikációk 1./ Megjelentek 1979–2013 között 2./ Megjelenés alatt 2014-től a./ Bővített szakmai önéletrajz 1948. december 15-én születtem Sátoraljaújhelyben. Általános- és középiskolai tanulmányaimat szülővárosomban végeztem. 1967-ben sikeres előfelvételt nyertem a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára. Előbb Sátoraljaújhelyben a Hegyalja Ruházati KTSZ-ben segédmunkásként, majd Fűzér községben képesítés nélküli pedagógusként dolgoztam egyetemi tanulmányaim megkezdése előtt 1967. szeptembertől. Debrecenben nappali tagozaton, történelem– földrajz szakos hallgató voltam 1968. szeptember–1973. június között, államvizsgáztam 1973 júniusában. Egyetemi tanársegéd lettem az Egyetemes Történeti Tanszéken 1973. július 1-jétől, majd közel egy évtizeden át, december 1-jétől Budapest Főváros Levéltárában a fővárosi királyi ügyészségi/büntetőtörvényszéki, illetve népügyészségi/népbírósági iratok tudományos kutatója voltam. Ezekre a kutatásokra alapozva készítettem el és védtem meg summa cum laude disszertációmat 1979 tavaszán az Ébredő Magyarok Egyesületének korai (1918–1923 közötti) történetéről, az ÉME fénykoráról írott monográfiával. A későbbiekben a Csepel Vasés Fémművek Társadalomtudományi Intézetében történészként 1981–1983, az intézmény megszűnése után a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségében a Történelmi Bizottság osztályvezetőjeként 1983 nyara–1987 ősze, a Reflektor Kiadó szerkesztőség-vezető főszerkesztőjeként 1987 ősze–1989 tavasza között tevékenykedtem. Tényfeltáró kutatásaim és visszaemlékezés gyűjtésem – és ezekre alapozott több mint száz publikációm – a XX. század politikai bíráskodásának a hatalommal való összefüggéseire és társadalmi kihatásaira irányul. Ezeket ismerte el a Németh Miklós és a dr. Antall József vezette kabinet akkor, amikor az 1945–1989 közötti törvénysértő

2

perek feltárását végző, s a három ún. semmisségi törvényt megalapozó tényfeltáró bizottság történész társelnökévé, illetve tagjává kinevezett. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságán 1989. márciusa 31. óta dolgoztam, főosztályvezető, 2009 nyarától igazságügyi főtanácsos is voltam, 2002-től előbb az Elnöki Kabinetiroda, majd a Tudományos Kabinetiroda vezetőjeként 2009-ig (az új elnök megszüntette a kabinetirodákat). Nyugállományba vonultam 2011. június 15-ével. Dr. Polt Péter legfőbb ügyész kinevezett tudományos főmunkatársnak az Országos Kriminológia Intézetbe 2011. június 17-ével. Többletállásban 2014. március 1-jétől a Veritas Történetkutató Intézet 1944/1945-től kezdődő időszakot kutató csoportjának témavezetője vagyok. A jogszolgáltatás legmagasabb fórumánál feladatom volt – többek között – a magyar igazságszolgáltatás történetének, ezen belül a felsőbíráskodás elmúlt évtizedeinek feltárása, különös tekintettel az igazságszolgáltatási szervezet és főként a büntetőperes eljárások alakulására. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész felkérésére, dr. Solt Pál legfelsőbb bírósági elnök írásos engedélyével – még a Zétényi-Takács-féle törvény beterjesztését megelőzően – közreműködtem az utóbb az ún. igazságtételről beterjesztett felsőszintű jogszabállyal érintett, vélhető bűnügyekkel összefüggő előzetes legfőbb ügyészségi tényfeltáró kutatásokban, jogtörténeti jellegű vizsgálatokban. Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter a meghurcolt jogászok és munkatársaik sorsát feltáró tényfeltáró bizottság elnökévé nevezett ki 2003. március 20-án. Isten Szolgája, Mindszenty József boldoggá avatási eljárásában összegző tanulmányt készítettem a XVI. Benedek pápa által kinevezett vatikáni relátor felkérésére 2005-ben. A korábbiakban folyt, és napjainkban a háborús és emberiség elleni bűntettek miatt indított büntetőperekben felkért szaktanácsadó vagyok, korábban a bíróság, napjainkban az ügyészség részéről. Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012. október 10-i hatállyal „a bírósági szervezet 1944 és 1989 közötti történetét feldolgozó munkacsoportot” állított fel, és ennek tagja lettem október 26ától. Tagja voltam a Boross Péter kormányfő által felállított történészbizottságnak, amelynek feladata a rákoskeresztúri temetőben nyugvó kivégzettekkel összefüggő anomáliákat volt hivatva feltárni.

3

Az IFOE (Igazságügyi Fogalmazók Országos Egyesülete), majd az IFTOE (Igazságügyi Fogalmazók és Titkárok Országos Egyesülete) társadalmi elnöke vagyok a kezdetektől. 1982-től, előbb, mint ún. „szamizdat” témát ismertető kutató az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara különböző tanszékeinek (veszélyt vállaló) egyes oktatói előtt, majd 1987től meghívott előadóként folyamatosan oktatok a dr. Samu Mihály, a dr. Révész Tamás, jelenleg pedig a dr. Mezey Barna rektor irányítása alatt álló tanszékeken. 2000. február 25-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kari Tanácsa a Kar tiszteletbeli egyetemi tanárává fogadott, egyhangú határozattal. 1994/1995-ben Miskolcon, 1995/1996-ban Győrött vettem részt a jogászképzésben. Párhuzamosan, 1996/1997-től (akkoriban még címzetes egyetemi docensként) tanítottam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékén. 1987-ben Jeruzsálemben (a Yad Vashemben és a Cionista Levéltárban), 1993-ban Münchenben (a Free Europe Archives-ban), 1995ben Bernben (az Osteuropäische Bibliothekben), 2007-ben és 2011-ben Rómában kutattam. 1997/1998-ban az ELTE ÁJTK másoddiplomás jogászképzés keretében kitűnő tanulmányi eredménnyel zártam tanulmányait. A harmadik félév vizsgáit szembetegségem miatt nem tehettem le, tanulmányaimat abbahagyni kényszerültem. Családi állapotom házas. Feleségem, az 1950. július 20-án Győrött született Bodó Judit. Általános- és középiskolai tanulmányait a szülővárosában fejezte be, majd KLTE nappali tagozatán angol–történelem szakot végzett Debrecenben 1973-ban. Budapesten kötöttünk házasságot 1972. augusztus 12-én. Rövid ideig középiskolai tanár a fővárosi Berzsenyi Gimnáziumban, majd az MTA Régészeti, majd Történettudományi Intézetében könyvtáros volt. Magánfordító 1988-tól, majd 2000-től a Zinner Fotó- és Fordító Bt. tulajdonosa, ügyvezetője, történész szakfordító, időnként hasznosítva német-nyelvből szerzett felsőfokú szakképesítését is. Szakterülete a történelem, kultúr- és jogtörténet, irodalmi műfordítás.

4

Egyetlen gyermekünk, dr. Zinner Balázs Sándor Budapesten született 1980. május 31-én. A debreceni KLTE nappali tagozatán kezdte földrajz szakos tanulmányait 1998-ban, amit az ELTE Tanárképző Főiskoláján fejezett be 2002-ben. Második diplomáját a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán szerezte summa cum laude minősítéssel 2008-ban. Jelenleg szakorvosjelölt a Budapesti Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. 2000-től a Zinner Fotó- és Fordító Bt. kültagja. 2009-től önállóan él. 1. Megjelent publikációk 1979–2014 1. Zinner Tibor: Adatok a szélsőjobboldali egyesületek megalakulásának történetéhez. Történelmi Szemle, 1979. 3–4. szám, 562–576. 2. Zinner Tibor: Háborús bűnösök, népbíróságok. História, 1982. 2. szám, 22–25. 3. Zinner Tibor: Népbírósági perek Magyarországon 1945–1948 között. Jogtudományi Közlöny, 1983. 478–481. 4. Zinner Tibor: Adalékok az antifasiszta számonkéréséhez és a népi demokrácia védelméhez különös tekintettel a Budapesti Népbíróságra. In: Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84, Budapest, 1985. Budapest Főváros Levéltára kiadása, 137–169. 5. Zinner Tibor: Háborús bűnösök perei. Internálások, kitelepítések és igazoló eljárások 1945–1949. Történelmi Szemle, 1985. 1. szám, 118–140. 6–7. Zinner Tibor – Róna Péter: Szálasiék bilincsben I–II. Budapest, 1986. Lapkiadó Vállalat kiadása. I. A Hűség Házától az Andrássy út 60-ig. 1–344. II. A magyar nép nevében. 1–312. 8. Zinner Tibor: Az 1962. évi párthatározatról. Interjú Glatz Ferenc főszerkesztővel. História, 1986. 5–6. szám, 40–42. 9. Zinner Tibor: 1951-ben történt. Filmvilág, 1986. 12. szám, 11–13. 10. Zinner Tibor: Raoul Wallenberg. Emlékmű, 1987. História, 1987. 4. szám, 31–32.

5

11–12. Zinner Tibor: Az egyesületek, pártok feloszlatása Budapesten 1945 és 1948 között, I – II. Politikatudomány, 1987. 4. szám, I. 60–77. és 1988. 2. szám, II. 76–88. 13. Major Ákos: Népbíráskodás – forradalmi törvényesség. Egy népbíró visszaemlékezései. Budapest, 1988. Minerva, 1–448. Sajtó alá rendezte és az előszót írta: Zinner Tibor. 14. Zinner Tibor et. al. [Botos János, Gyarmati György és Korom Mihály] Magyar hétköznapok Rákosi Mátyás két emigrációja között, 1945–1956. Budapest, 1988. Minerva, 1–449. 15. Zinner Tibor: Adalékok a magyarországi sztálinista perek történetéhez, különös tekintettel a koncepciók keletkezésének politikai és államvédelmi indítékaira. Előtanulmány a készülő Magyarország története X. kötet szerkesztőbizottsága részére. Budapest, 1988. Kézirat, 1–211. 16. Zinner Tibor: Az ébredők fénykora 1919–1923. Budapest, 1989. Akadémiai Kiadó, 1–192. 17. Zinner Tibor: Adalékok a magyarországi koncepciós perekhez. Székesfehérvár, 1989. Videoton, História klub füzetek, 1–56. 18. Rajk László és társai a népbíróság előtt. 40 év távlatából. Az ún. „Kék Könyv” hasonmás kiadása. Budapest, 1989. Magyar Eszperantó Szövetség kiadása, 1–273. A bevezető tanulmányt írta Zinner Tibor. 19. Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Egy műper története. Budapest, 1989. Európa Könyvkiadó és História kiadása, 1–430. A kötet utószavát és a jegyzeteket írta Zinner Tibor. 20. Antal László: Szász Béláról. Szász Béla: Minden kényszer nélkül. Egy műper kórtörténete. Mozgó Világ, 1989. 3. szám, 61–86. Jegyzetekkel ellátta: Zinner Tibor. 21. Zinner Tibor: Az 1946-os Demény-ügyről, Mozgó Világ, 1989. 3. szám, 103–114.

6

22. „… hogy megkönnyítsék a Nagy-kormány likvidálását…” Három dokumentum Nagy Imre és köre 1956. november 4-e utáni történetéhez. Közzéteszi: Zinner Tibor. Társadalmi Szemle, 1989. 12. szám, 72–98. 23. Zinner Tibor: Amiért az 1962-es határozatra szükség volt. (1945 – 1949 – 1953 – 1956) In: A szocializmus koncepció és gyakorlata az 1950es években. Tudományos vita, 1987. június 24. Budapest, 1989. Politikai Főiskola kiadása, 144–213. 24. Dr. Sipos Péter – dr. Zinner Tibor: A szovjet koncepciós perek hátteréhez, 1. rész, Belügyi Szemle, 1990. július, 76–84. 25. Zinner Tibor: The Rajk Affair (Its Roots in Politics and State Security. In: The Stalinist Model in Hungary. Etudes Historiques Hongroises 1990. 6. Budapest, 1990. Akadémiai Kiadó, ed. Glatz Ferenc, 13–32. 26. Zinner Tibor: A szociáldemokrata és a katonai vezetők elleni koholt perek közötti kapcsolatról. Ügyészségi Értesítő, 1990. 1. szám, 14–20. 27–28. Zinner Tibor: Igazságszolgáltatók a pártállam őrlőkövei között I– II. Bírák Lapja, 1991. 2–3. szám, 2: 11–20, 3: 3–30. 29. Zinner Tibor et al. [Balogh Margit, Habuda Miklós, Markó György, Svéd László, Szakács Sándor és Szomszéd Imre]: Törvénytelen szocializmus. A (Németh-kormány által kinevezett Történész) Tényfeltáró Bizottság jelentése. Budapest, 1991. Zrínyi Kiadó és Új Magyarország kiadása, 1–339. 30. Zinner Tibor – Zanathy János: Az 1963. április 4. és 1989. október 23. között tárgyalt „politikai” perek vizsgálatáról. Jelentés (dr. Solt Pál, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke és dr. Balsai István, igazságügy-miniszter által létrehozott) Tanácsadó Bizottság kutatási eredményéről. Budapest, 1991. Kézirat, 1–49. 31. Zinner Tibor: A Mindszenty-per ismeretlen dokumentumai. Kommentár, 1992. 6. szám, 32–39. 32. Zinner Tibor: Rákosi Mátyás, Rajk-per, Péter Gábor, Rajk szembesítése. História, 1992. 5–6. szám, 53–58.

7

33. Szakács Sándor – Zinner Tibor: Összeesküvés és „polgárháború” a magyar demokrácia ellen 1945–1948 között. Ügyészségi Értesítő, 1992. 2– 3. szám, 49–59. 34. Zinner Tibor: Árpád-sávos kommunisták. Az osztálypolitika védőhálójában. Rubicon, 1992. 10. szám, 17–18. 35. Zinner Tibor: „A politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma”. Bírósági Határozatok, 1992. 9. szám, 717–720. 36. Zinner Tibor: Egy részleges kegyelem hátteréhez (1960). História, 1992. 1. szám, 22–24. 37–41. Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez 1–5. k. Budapest, 1992– 1996. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Szerkesztette: Zinner Tibor et al. [dr. Horváth Ibolya, dr. Solt Pál, dr. Szabó Győző és dr. Zanathy János] 1. kötet: 1–753, 2. kötet: 1–896, 3. kötet: 1–916, 4. kötet: 1–1071, 5. kötet: 1–995. 42–45. Zinner Tibor – Zanathy János: Törvénysértő perek anatómiája. Az 1956. november 4-ét követő bíráskodásról négyrészes sorozat. Köztársaság, 1993. január 8, 15, 22 és 29. 46. Zinner Tibor: „A Szovjetunió törvényhozásának befolyása alatt...” A. G. Mozohina: Az államellenes bűncselekmények ellen irányuló harc az európai népi demokratikus országokban. Forrásközlés. Ügyészségi Értesítő, 1993. 1. szám, 24–28. 47. Zinner Tibor: „Nem lehet az ávósokkal kikukoricázni”. Bírósági Határozatok. 1993. 11. szám, 871–874. 48. Zinner Tibor: Az igazságszolgáltatók megítélése. A Horthy-korszak Magyar Királyi Kúriájának személyzeti politikája és a magyar „felsőbírák” sztálinista megmérettetése 1945 után. Budapest, 1994. Az I. M. ún. Kahler Frigyes vezette bizottsága számára készült kézirat, 1–38.

8

49. Zinner Tibor: A megtorlás vége – a konszolidáció kezdete? Egy bírósági statisztika margójára. História, 1995. 9–10. szám, 23–25. 50. Zinner Tibor: A Kádár-korszak történetéből. Az ÁVH-sok sorsa. Farkasok legendája. História, 1996. 3. szám, 22–25. 51. Zinner Tibor: Az igazságszolgáltatás irányítása és az 1956 – 1963 közötti büntető igazságszolgáltatás. In: Sortüzek – 1956. III. jelentés. Lakitelek, 1996. Antológia Kiadó. 63–111. 52. Zinner Tibor: Adalékok a magyar felsőbíráskodás ezer esztendejéhez. Bírák Lapja, 1997. 1–2. szám, 32–91. 53. Szakács Sándor – Zinner Tibor: A háború „megváltozott természete” – Adatok és adalékok, tények és összefüggések – 1944–1948. Budapest, 1997. Génius Gold kiadása, 1–445. 54. Zinner Tibor: Vázlat az 1944/1945–1963 közötti magyarországi börtönügyhöz (és forrásaihoz). Budapest, 1997. ELTE ÁJTK kiadása, 141– 162. In: Jogtörténeti értekezések 20. A magyar börtönügy kutatásának alapjai. 55. Kúriai jegyzőkönyvek 1882–1946 (1949). Zinner Tibor: Utak és tévutak. Adalékok a magyar felsőbíráskodás 1000 esztendejéhez. Bevezető tanulmány. Budapest, 1998. Génius Gold kiadása. Szerkesztette: Zinner Tibor et al. [dr. Solt Pál és dr. Zanathy János]. 1–348. 56. Zinner Tibor et al. [dr. Solt Pál, dr. Herbert Steininger és dr. Zanathy János]: Der österreichische Oberste Gerichtshof. Ausgewählte Judikate (1848) 1873–1937 (1938). Budapest, 1998. Génius Gold kiadása, 1–255. 57. Zinner Tibor: Büntetőjog és hatalom. Múltunk, 1998. 2. szám, 183– 2o5. 58. Solt Pál – Zinner Tibor: A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága. In: Magyarország politikai évkönyve 1998. Budapest, 1998. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány kiadása, 543–553.

9

59. Zinner Tibor: Thousand Years of Supreme Jurisdiction in Hungary. In: The Supreme Court the Republic of Hungary. Budapest, 1999. Legfelsőbb Bíróság kiadása, 1–48. 60. Tibor Zinner: 1000 Years of Supreme Jurisdiction in Hungary. In: The History of the Supreme Courts of Europe and the Development of Human Rights. Budapest, 1999. Legfelsőbb Bíróság kiadása, Ed.: Zinner Tibor et al. [dr. Solt Pál és dr. Zanathy János]. 1–503. 61. Zinner Tibor: XX. századi politikai perek. A magyarországi eljárások vázlata. 1944/1945 – 1992. Budapest, 1999. Rejtjel Kiadó, 1–60. 62. Zinner Tibor: Unus testis nullus testis, avagy egy tábla nem tábla – történeti áttekintés. Előadás a Magyar igazságszolgáltatás 2010 konferencián, 1999. április 16. Collega, 1999. 6–20. 63. Zinner Tibor: Adalékok a háborús és népellenes bűncselekményeket „elkövetők” felelősségre vonásához (avagy miért kell a negyedik semmisségi törvény). In: Büntetőjogi tanulmányok II. Veszprém, 2000. MTA Veszprémi Területi Bizottsága [a továbbiakban: VEAB] kiadása, 41– 60. 64. Stéphane Courtois et al.: A kommunizmus fekete könyve. Bűntény, terror, megtorlás, Budapest, 2000. Nagyvilág kiadása, 1–855. Szakmailag ellenőrizte és a magyar kiadást jegyzeteivel kiegészítette Kun Miklós és Zinner Tibor. 65. Zinner Tibor: Színes könyvek In: Tudományos konferencia A kommunizmus fekete könyvéről, Budapest, 2000. május 4–5. Budapest, 2000. XX. Század Intézet kiadása, 79–85. 66. Magyarország bíróságai és ügyészségei az ezredfordulón, Debrecen, 2001, Blende Bt. kiadása, 1–245. Szerkesztette: Zinner Tibor. 67. Zinner Tibor: Az egyik gyújtózsinór a Rajk–Brankov-ügyhöz (is). In: Katonai perek a kommunista diktatúra időszakában 1945–1958. Budapest, 2001. Történeti Hivatal kiadása, 241–350.

10

68. Zinner Tibor: Az 1953-as „cionista” per. In: 1100 éves együttélés. A magyar és a magyarországi zsidóság a haza és a fejlődés szolgálatában. Budapest, 2001. Magyarországi Holocaust Emlékalapítvány kiadása, 216– 251. 69. Zinner Tibor: A kádári megtorlás rendszere. Budapest, 2001. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet kiadása, 1–442. 70. Zinner Tibor: A magyar igazságszolgáltatás reform mai helyzete. Előadás a Magyar jogalkotás és jogszolgáltatás az Európai Unió küszöbén címmel tartott konferencián, 2001. április 20. Collega, 2001. október. 3–9. 71–76. Új Magyar Életrajzi Lexikon A–CS, D–G, H–K, L–Ő, P–S kötetei, Budapest, 2001–2004, Magyar Könyvklub, főszerkesztő: Markó László, munkatársak Zinner Tibor et al. SZ–Z kötet, Budapest, 2007. Helikon Kiadó Kft, főszerkesztő: Markó László, munkatársak Zinner Tibor et al. 77. Zinner Tibor: Ügynökkeringő. Interjú Pelle Jánossal. Heti Válasz, 2002. szeptember 13. 11–12. 78. Zinner Tibor: The history of the institution of public prosecution between 1945–1989, with particular regard to the Chief Prosecutor’s Office (Az ügyészség története 1945–1989, különös tekintettel a Legfőbb Ügyészségre). In: Fejezetek az ügyészség 130 éves történelméből. Budapest, 2002. Legfőbb Ügyészség kiadása, 129–147. 79. Zinner Tibor: Személyes adalékok (is) az első két semmisségi törvény hátteréhez. In: A semmisségi törvények. Büntetőjogi tanulmányok III. Budapest, 2002. Kairosz Kiadó, 15–106. 80. Zinner Tibor: Csemegi Károly és kortársai. In: A praxistól a kodifikációig. Csemegi Károly emlékére (1826–1899). Budapest, 2002. Osiris, 63–72. 81. Zinner Tibor: The Supreme Court of the Republic of Hungary. Debrecen, 2003. Blende Bt. kiadása, 1–48. 82. Zinner Tibor: Adalékok a magyarországi németek 1945 utáni kitelepítéséről 1. Jogtörténeti Szemle, 2003. 3. szám, 11–20.

11

83. Zinner Tibor: Adalékok a magyarországi németek 1945 utáni kitelepítéséről 2. Jogtörténeti Szemle, 2004. 1. szám, 16–25. 84–87. Zinner Tibor: Internált szabadság. Adminisztratív és igazságügyi eljárások 1945–1956 között; Gazságügyi ítéletek. A kádári megtorlás; A múltamat végképp eltörölni. Konszolidáció iratmegsemmisítéssel; Megbocsátás ártatlanoknak. Közkegyelmek, rehabilitációk, 1945–2000. In: Száz rejtély a magyar kommunizmus történetéből. Budapest, 2004. Gesta Könyvkiadó Bt. kiadás, 20–21, 134–135, 136–137 és 206–207. 88. Zinner Tibor: Adalékok a magyar felsőbíráskodás ezer esztendejéhez. A kúriai osztályok 1882-es egyesítésétől az 1956-ot követő megtorlásig. In: Eckhart Ferenc emlékkönyv. Budapest, 2004. Gondolat, 636–658. 89. Zinner Tibor: A magyarországi németek kitelepítése. Budapest, 2004, Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadása, 1–283 (magyarul és németül, angol nyelvű összefoglalóval, a magyar és a német igazságügy-miniszter előszavával) 90. Zinner Tibor: „Ki velük!” Az embertelen kollektivitás diadala: a magyarországi németek 1945 utáni kitelepítése. In: Büntetőjogi tanulmányok VI. Veszprém, 2005. MTA VEAB kiadás, 7–24. 91. Zinner Tibor: A németek kitelepítése 1946–1949. Jogtörténeti Szemle, 2005. 3. szám, 39–54. 92. Zinner Tibor et al. [Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla]: Megfogyva és megtörve. Évtizedek és tizedelések a jogászvilágban 1918–1962. Budapest, 2005. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 1–680. 93. Zinner Tibor: Az 1948. évi XXII. tc. és a végelbánások. In: Büntetőjogi tanulmányok VII. Veszprém, 2006. MTA VEAB kiadás, 31– 86. 94. Zinner Tibor: A törvénysértő perek [Emlékezés Lindenberger Lajosra, a sátoraljaújhelyi börtön és VKF fegyház egykori, törvénytelenül kivégzett

12

parancsnokára. Ünnepi előadás a Sátoraljaújhelyi Büntetés-végrehajtási Intézet 100. évfordulóján tartott megemlékezésen.] In: Börtönügyi Szemle, 2006. 1. szám, 43–46. 95. Zinner Tibor: Dohogás helyett, margószéli megjegyzések. Adalékok és dokumentumok a Magyarországi Református Egyházban az 1956–1957 esztendőben történetekhez (könyvismertetés), Confessio, 2006. 2. szám, 118–121. 96. Zinner Tibor: Ítéletekbe zárt rebellió. Rendészeti Szemle, 2006. 10. szám, 34–54. 97. Zinner Tibor: Minden bírósági ügy az osztályharc egyik epizódja. Jogtörténeti Szemle, 2006. 3. szám, 8–14. 98. Zinner Tibor: A legjelentősebb „bűnper”-ek 1956 ősze előtt, Jogtörténeti Szemle, 2006. 3. szám, 66–69. 99. Zinner Tibor: Ünnepi előadás a Magyar Ügyvédi Kamara ’56-os ünnepi teljes ülésén, 2006. október 13. Ügyvédek Lapja, 2006. 4. szám, 3– 13. 100–101. Zinner Tibor: Ünnepi előadás a Magyar Ügyvédi Kamara ’56-os ünnepi teljes ülésén, 2006. október 13. I. rész. Pesti Ügyvéd, 2007. 3. szám, II. rész. Pesti Ügyvéd, 2007. 4. szám, 7–11. 102. Az ’56-os forradalom és szabadságharc félévszázados jubileuma előtt tisztelgő Szabadság, szerelem film történészszakértője és forgatókönyvének lektora Zinner Tibor. 103. Zinner Tibor: Nagy Imre és társai ügye, Iustum Aequum Salutare, Budapest, 2007. 1. szám, 45–64. 104. Zinner Tibor: Tépelődés a szaletliben, in: „A Köztársaság nevében!” Pálinkás György emlékkönyv, Budapest, 2007. Rejtjel Kiadó, 73–74. 105. Zinner Tibor: Halálos évtized a „Népköztársaság nevében!”. A Legfelsőbb Bíróság halálos ítéletei 1957. január 14. és 1966. október 13.

13

között, in: „A Köztársaság nevében!”. Pálinkás György emlékkönyv, Budapest, 2007. Rejtjel Kiadó, 203–314. 106. Zinner Tibor: Halálos évtized a „Népköztársaság nevében!”. A Legfelsőbb Bíróság halálos ítéletei 1957. január 14. és 1966. október 13. között, in: Büntetőjogi tanulmányok, IX. Veszprém, 2008. VEAB kiadás, 31–139. 107. Horváth Miklós – Zinner Tibor: Koronatanúk jeltelen sírgödrökben. Dokumentumok Nagy Imre és társai pertörténeteihez (CD-melléklettel), Budapest, 2008. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1–1008. 108. Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Majd’ halálra ítélve. Dokumentumok Mindszenty József és társai élettörténetéhez (CDmelléklettel), Budapest, 2008. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1– 1389. 109. Muszatics Péter: Kádár, 2009. Zinner Tibor közreműködésével. 110. Zinner Tibor: Qui prodest? Miért menthette fel a Legfelsőbb Bíróság csak Nagy Imrét és társait, és miért nem Mindszenty Józsefet és társait is a rendszerváltás idején? in: Büntetőjogi tanulmányok X, Budapest, 2009. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 23–40. 111. in: A katonai rehabilitáció kérdéséhez. Farkas Ildikó összeállítása. Zinner Tibor: A népbíróságok helye, szerepe és tevékenysége, előadás 2006. december 16-án a Hadtörténelmi Intézetben, História, 2009. 4. szám, 24–26. 112. Bartal Csaba: Fedák. Száműzetésben, Budapest, 2009. Magyar Televízió, Zinner Tibor közreműködésével 113. Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Washingtonból jelentjük. A budapesti Amerikai Nagykövetség levéltárának jelentősége Mindszenty bíboros személyére vonatkozóan, az 1971. év történéseinek rekonstrukciójában, Budapest, 2010. Századok, 2010. 1. szám, 143–196. 114. Zinner Tibor: Miért volt szükség a négy semmisségi törvényre? Előadás az első semmisségi törvény elfogadásának 20. évfordulója

14

tiszteletére rendezett tudományos konferencián Veszprémben, 2009. október 20-án. In: Büntetőjogi tanulmányok XI, Veszprém, 2010. VEAB kiadás, 9–21. 115. Zinner Tibor: Források – A birodalmi politika és a perek expanziója – Csak a sztálini „vonal létezik. Fejezetek „A „nagy affér” – a Rajk– Brankov-ügy 1. kötetéből. In: Büntetőjogi tanulmányok XI, Veszprém, 2010. VEAB kiadás, 55–85. 116. Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Szeizmográf a Szabadság téren. Mindszenty bíboros levelezése az USA elnökeivel és külügyminisztereivel 1956–1971 Budapest, 2010. Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet, 1–344. 117. Zinner Tibor: Miért volt szükség a négy semmisségi törvényre? Ünnepi tanulmányok Révész T. Mihály 65. születésnapja tiszteletére, Budapest, 2010. Gondolat Kiadó, 482–496. 118. Koltay Gábor: A fehér vértanú, Budapest, 2010. Zinner Tibor közreműködésével. 119. Zinner Tibor et al. [dr. Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor]: Biszku és a többiek. DVD 1–7. rész, Budapest, 2010. MTV–1 120. Völler Viktória: Múltfeldolgozás és megismerés. Zsidai Ágnes, Hack Péter és Zinner Tibor kerekasztal-beszélgetése, Jogtörténeti Közlemények, 2010. 2. szám, 32–34. 121. Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Mindszenty bíboros hercegprímás levelei Kennedy elnökhöz, 1960–1963. Regnum Portal, 2011. február 7. 122. Zinner Tibor: Ávósokkal beszélgettem. Amikor a lemondást nem be, hanem kinyújtják. A börtönből. Múlt kor, 2011. tavasz, 76–79. 123. Zinner Tibor: Bukarest–1948. – Rajk és a politikai rendőrség fókuszba kerülése. Fejezetek „A „nagy affér” – a Rajk–Brankov-ügy 1. kötetéből. In: Büntetőjogi tanulmányok XII, Veszprém, 2011. VEAB kiadás, 31–55.

15

124. Nagy Kata: A Nagy Imre film 1958. Budapest, Filmszemle 2011. május 4. (Duna TV–1. június 15., MTV–1. június 16.) EPS Produkciós Iroda, Zinner Tibor közreműködésével 125. Zinner Tibor et al. [dr. Völgyesi Miklós, dr. Horváth Attila stb.]: Kommunista vérbírák és a jog. Novák Tamás és Skrabski Fruzsina rövidfilmjei, Heti Válasz, 2011. június 16-ától folyamatos 126. A magyar népbíráskodás. MTV 1, 2011. szeptember 11. Zinner Tibor közreműködésével [dr. Kahler Frigyessel] 127. A hercegprímás árnyékában, az ÁVH börtönében. Zinner Tibor interjúja Kurcz Bélával Grősz József kalocsai érsek meghurcolásáról, 168 óra, 2011. szeptember 9. 128. A népköztársaság hóhérai. Zsuppán András összeállítása a „Kommunista vérbírák és a jog. Novák Tamás és Skrabski Fruzsina rövidfilmjei” alapján, többször hivatkozik Zinner Tibor filmbeli megnyilatkozására és kutatásaira, Heti Válasz, 2011. szeptember 11. 129. Zinner Tibor: Magától ment vagy száműzték? Negyven éve hagyta el hazánkat Mindszenty bíboros. Magyar Hírlap, 2011. szeptember 26. 130. Zinner Tibor: A Magyar Rádió bunkeréből, 1. rész, Kránitz Balázzsal, 2011. október 19. Kossuth Rádió és Kossuth Rádió on-line. 131. Zinner Tibor: A Magyar Rádió bunkeréből, 2. rész, Kránitz Balázzsal, 2011. október 20. Kossuth Rádió és Kossuth Rádió on-line. 132. Zinner Tibor: A Magyar Rádió bunkeréből, 3. rész, Kránitz Balázzsal, 2011. október 21. Kossuth Rádió és Kossuth Rádió on-line. 133. „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. I. rész. Megszállás és diktatúra. Duna TV 1. 2011. november 1. Zinner Tibor közreműködésével [Jelenczki István filmjében, Angelus Bt. 2004–2007]

16

134. „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. II. rész. „Mint az első szerelem…” Duna TV 1. 2011. november 2. Zinner Tibor közreműködésével [Jelenczki István filmjében, Angelus Bt. 2004–2007] 135. „Népek Krisztusa, Magyarország” 1956. III. rész. A kádári ellenforradalom. Duna TV 1. 2011. november 3. Zinner Tibor közreműködésével [Jelenczki István filmjében, Angelus Bt. 2004–2007] 136. RétságNet 2011. november 6. Az ünnepélyes emléknapot tartottak október 30-án Felsőpetényben és Rétságon Mindszenty József bíboros, hercegprímás esztergomi érsek kiszabadításának 55. évfordulója alkalmából. Az esztergomi érsekre ünnepi emlékezést tartott dr. Zinner Tibor a felsőpetényi Almásy kastélynál. 137. Zinner Tibor: 1956 és Mindszenty öröksége. Vác, 2011. Periodika 1. ’56-os emlékszám, 8–27. Az Apor Vilmos Főiskola 1956-ra emlékeztető 2010. októberi konferenciáján elhangzott előadás. 138. A XXI. század. A Rajk-per. RTL Klub, Zinner Tibor közreműködésével, 2011. november 29.

17

139. Múlt-kor MTV 1. A váci börtönsztrájk 1960-ban. Zinner Tibor közreműködésével, 2012. január 17. 140. Zinner Tibor: A magyarországi népbíráskodásról – a XXI. századból visszatekintve. Előadás „A pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás 1945–1950.” című népbíróság-történeti konferencián, Kecskeméten, 2011. május 23-án, Kecskemét, 2012. 136–160. 141. Zinner Tibor and Kintzly Péter: The Curia of Hungary. Debrecen, 2012. Blende SP. 1–48. Translated Zinner Judit, Kintzly Péter et al. 142. Zinner Tibor: Bibó István és két társának büntetőpere a kádári megtorlás rendszerében I. Belügyi Szemle, 2012. 6. szám. 5–23. 143. Zinner Tibor: Bibó István és két társának büntetőpere a kádári megtorlás rendszerében II. Belügyi Szemle, 2012. 7–8. szám. 111–127. 144. A XXI. század. Mindszenty József. RTL Klub, Zinner Tibor közreműködésével, 2012. október 30. 145. Zinner Tibor: A Kék könyv a Rajk–Brankov-ügyről. Hazugságok és elhallgatások. Kriminológiai Tanulmányok 49. Budapest, 2012. OKRI kiadás, 193–210. 146. Zinner Tibor: A Rajk–Brankov-per titkai. Hazugság 100 ezer példányban. Amiről nem tudósít a Kék könyv és mi történt a Rajk– Brankov-perben? 1–3. rész. Magyar Hírlap. 2012. december 7–9. 147. A XXI. század. Amikor a halálbüntetés természetes volt. RTL Klub, 2013. január 16. Zinner Tibor közreműködésével. 148. Zinner Tibor: Dr. Bibó István és társai bűnpere a kádári megtorlás rendszerében. In: Előadás a dr. Bibó István születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos tanácskozáson, 2011. november 25. http://Tollelege.elte.hu 2013. január 29. 149. Adam Somorjai Ádám OSB & Tibor Zinner: Do not Forget this Small Honest Nation, Cardinal Mindszenty to 4 US Presidents and State

18

Secretaries 1956–1971. A documentary owerview, Bloomington, 2013. Xlibris kiadása, 1–344. 150. A XXI. század. Egy lehallgatás – döbbenetes felvétel a múltból. RTL Klub 2013. április 9. Zinner Tibor közreműködésével. 151. Zinner Tibor: A totális diktatúra kezdetének napja. In: Rendszerváltások kortársa és kutatója. Tanulmánykötet Izsák Lajos 70. születésnapjára, Budapest, 2013. ELTE Eötvös Kiadó, 295–299. 152. Zinner Tibor: Rajk és az „elvtársak” – Rajk belügyminiszter bukása. Fejezetek „A „nagy affér” – a Rajk–Brankov-ügy 1. kötetéből. In: Büntetőjogi tanulmányok XIII, Veszprém, 2013. VEAB kiadás, 9–38. 153. Zinner Tibor: Cionizmus a vádlottak padján 1945 és 1949 között. In: Jogtörténeti Parerga. Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 60. születésnapja tiszteletér, Budapest, 2013. ELTE Eötvös Kiadó, 397–404. 154. Zinner Tibor: 1956 és Mindszenty öröksége a Szeizmográf… alapján, Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 2012. 1–2. 209–217. 155. Zinner Tibor: Arról az októberi szombat délutánról. In: Utak és útkereszteződések. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére, Budapest, 2013. Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület, 293–301. 156. Zinner Tibor: „A nagy politikai affér” – a Rajk–Brankov-ügy, 1. kötet, Budapest, 2013. Saxum, 1–646. 157. Zinner Tibor: Debreceni bíróból kúriai elnök, adalékok dr. Kerekess István életútjához. In: Kúriai Döntések (61. évf.), 2013. évi Különszám, 102–128. 158. Zinner Tibor: A Kék könyv a Rajk–Brankov-ügyről. Hazugságok és elhallgatások. Kriminológiai Tanulmányok 49. Budapest, 2012. OKRI kiadás, 193–210. http://www.okri.hu/images/stories/KT/KT_49_2012/011_zinner.pdf 159. Zinner Tibor: Dr. Bibó István és társai bűnpere a kádári megtorlás rendszerében. Világosság, 2013. 109–134.

19

160. Zinner Tibor: Barátként emlékezve Szakács Sándorra. Agrártörténeti Szemle, 2012–2013. 295–297. 161–163. Jelenczki István Az igazság soha nem késő I–III. Zinner Tibor közreműködésével. DVD Angelus Bt. 2014. január 14. 164–165. Zinner Tibor: Az út, amely a vesztőhelyre vezetett. Mansfeld Péter. Magyar Hírlap, 2014. február 24–25. 166. Zinner Tibor: „Ki velük” Az embertelen kollektivitás diadala: a magyarországi németek 1945 utáni kitelepítése. In: Gellért-konferenciák, Előadások a kommunizmus bűneiről, Budapest, 2014. Kommunizmus Bűnei Alapítvány kiadása, 256–275. 167. Zinner Tibor: Emlékfoszlányok az első semmisségi törvényhez vezető útról és göröngyeiről. In: Rendszerváltás 1989. 15 tanulmány. Lakitelek, 2014. Antológia Kiadó, Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum támogatásával, 195–236. 168–177. Zinner Tibor et al: 12 részes sorozat a magyar történelemről Vámos Györggyel és meghívottakkal, ECHO tv, 2014. január 11, 18, 25, február 1, 8, 15, 22, március 1, 8, 15, 22 és 29. 178–181. Négyrészes sorozat Zinner Tibor et al: Nemzeti nagyvizit, Kossuth Rádió, 2014. február 16, 23, március 1 és 8. 182. Zinner Tibor: A „nagy affér” – a Rajk–Brankov-ügy. 2. kötet. Budapest, 2014. Saxum, 1–702. 183. Zinner Tibor: És elindult a vonat…Magyar Hírlap, 2014. május 16. 12. 184. Zinner Tibor: Amerika bűne… Magyar Hírlap, 2014. május 31. 11. 185. Zinner Tibor: Összekapcsolt kitelepítések, Magyar Hírlap, 2014. június 4. 7.

20

186. Kahler Frigyes – Zinner Tibor: Homo homini lupus – avagy a koncepciós ítélkezés jogállami álarcban. In: Büntetőjogi tanulmányok XIV, Veszprém, 2014. VEAB kiadás További megjelenés alatt, 2014 187. A nyilaskeresztesek kúriai elnöke, dr. Szemák Jenő, Budapest, 2014. Kúriai Döntések (62. évf.), 2014. évi különszám 188. in: …. Zinner Tibor: Debreceni bíróból kúriai elnök, adalékok dr. Kerekess István életútjához és Zinner Tibor: A nyilaskeresztesek kúriai elnöke, dr. Szemák Jenő, Budapest, 2014. HvgOrac, 189. Zinner Tibor: Cionizmus a vádlottak padján 1945–1953. In: Előadás az „Ember az embertelenségben” Wallenberg emlékére az MTA-n, 2013. december 6-án rendezett tanácskozáson, Budapest, 2013. Külügyminisztérium, 2014 190–197. Zinner Tibor et al. [dr. Kahler Frigyes és M. Kiss Sándor]: Biszku és a többiek. DVD 8–14. rész, Budapest, 2014. MTV–1. 198. Zinner Tibor: Ávósokkal beszélgettem. Amikor a lemondást nem be, hanem kinyújtják. A börtönből. II, rész, Múlt kor, 2014 191. Somorjai Ádám OSB – Zinner Tibor: Mindszenty bíboros hercegprímás levelei Johnson elnökhöz, 1963–1968. Regnum Portal, 2014 199. Zinner Tibor: Napjainkig tartó számháború: ki mártír és ki áldozat? – és akik a halált hirdették ki, Budapest, 2014. Országgyűlés Hivatala 200. Zinner Tibor: A kádári börtönvilág „fénykora” – a megtorlás időszaka 1956–1963, Hódmezővásárhely, Emlékpont konferencia előadás 2014. június 12. 201. Zinner Tibor: Kádár és a perek. Gellért konferenciák 2. Előadások a kommunizmus bűneiről, Budapest, 2014. Kommunizmus Bűnei Alapítvány kiadása

21

202. Zinner Tibor: Dr. Töreky Géza, a mindenkori hatalom őre, Kúriai Döntések (63. évf.), 2015. évi különszám