Dr. Nagy László Tibor: A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények vizsgálata című kutatás általános ismertetése és annak főbb következtetései
Magyar Bíróképző Akadémia, 2011. április 8.
A kutatás résztvevői: D
Dr. Kármán Gabriella Dr. Mészáros Ádám Dr. Nagy László Tibor Dr. Szabó Imre Dr. Windt Szandra
HENT= Hamisítás Elleni Nemzeti Testület
A szellemi tulajdonjogok megsértése elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében hozták létre 2008-ban Újjáalakította: 287/2010. (XII. 16.) Korm. rendelet
Elnöke: Dr. Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár Elnökhelyettese: Dr. Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke A testület titkársági feladatait a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el
Mit jelent a hamisítás? Hamisításon a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját értjük – függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem, illetve az iparjogvédelmi oltalom melyik formájáról van szó, valamint attól, hogy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről beszélünk-e. (Részlet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület stratégiájából)
A kutatás célja a szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények: áru hamis megjelölése (Btk. 296. ); bitorlás (Btk. 329. ); szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó megsértése (Btk. 329/A. ); szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. ); jogkezelési adat meghamisítása (Btk. 329/C. ); iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. ) kriminálstatisztikai, jogdogmatikai és bűnügyi ténykutatásán alapuló empirikus elemzése volt.
jogok jogok
iratok
A kutatás menete
Kriminálstatisztikai elemzés elkészítése Szakmai Kerekasztal-beszélgetés 2010. március 29. Aktafeldolgozás Empirikus elemzés elkészítése 2010. szeptember 30. „Utánzás, hamisítás, hungarikumok” c. konferencia 2010. november 18. Sajtóbeszélgetés 2010. december 7.
Szakmai
rendezvény a Bíróképző Akadémián 2011. április 8.
Sajtótájékoztató
április 14.
az OKRI-ban 2011.
Összesen 303 bűnügy részletes elemzése Elsődleges adatbázis: 200 bűnügy (2008-ban regisztrált, jogerősen befejezett)
Régió neve
Kiválasztott megye
Észak-Magyarország
Borsod-Abaúj-Zemplén
Észak-Alföld
Szabolcs-Szatmár Bereg
Dél-Alföld
Bács-Kiskun
Közép-Dunántúl
Komárom-Esztergom
Nyugat-Dunántúl
Zala
Dél-Dunántúl
Somogy
Közép-Magyarország
Budapest
A konkrét elkövetési hely kereskedelmi/ vendéglátó hely 12%
egyéb 7%
üzlet, bolt 7%
piac 22% lakóház 8%
otthon 44%
Az elkövetők 21 %-a nő, 12 %-a külföldi volt.
Az áru hamis megjelölése bűncselekménynél 48 % nő, 87 % külföldi.
Az elkövetők életkor szerinti megoszlása (N=241)
40-49 éves 13%
50-59 éves 6%
60-69 éves 0%
14-17 éves 4%
18-29 éves 40%
30-39 éves 37%
A kiszabott büntetések, alkalmazott intézkedések megoszlása
megszüntetés, ügyészi megrovás 2% önállóan alk. mellékbüntetés, intézkedés 26%
közérdekű munka 1%
végrehajtandó szabadságvesztés 1%
felfüggesztett szabadságvesztés 15%
pénzbüntetés 55%
12
12
A szabadságvesztés tartama (N=37)
10
8 6
6
6 3
4 2 2
1
2 1
1
1
1
1
0 3 hónap 4 hónap 5 hónap 6 hónap 7 hónap 8 hónap 10 12 18 24 34 36 hónap hónap hónap hónap hónap hónap
A kiszabott pénzbüntetések napi tételeinek száma a pénzbüntetésre ítéltek száma alapján (N= 126) 19
20
17
18 16 14 14 12
11 10
10 8 8 5
6
5
4 4 2 2
3
5
5
3
3
3
2
2 1
1
1
1 1
0 90
150
180
220
250
280
320
340
360
380
420
540
A kiszabott pénzbüntetések egynapi tételeinek összege (N=126)
29
30
25 19 20
17
18
15
15
10 6 5 2
4
3 1
1
1
1
2
2 1
1
300 320 Ft Ft
330 Ft
1
1
1
0 100 120 Ft Ft
140 150 Ft Ft
175 Ft
200 220 Ft Ft
230 240 Ft Ft
250 280 Ft Ft
350 400 Ft Ft
500 600 Ft Ft
650 1 500 Ft Ft
Egy ügyben szereplő sértettek száma 1000 sértett felett 2% 101-1000 sértett 4% 51-100 sértett 8%
11-50 sértett 41%
n.a. 2 ügyben 1%
1 sértett 22%
2-10 sértett 22%
Középtávú hamisítás elleni stratégia készül a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület közleménye
Felmérés a magyar középiskolákban a szerzői jogról és a hamisításról A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága támogatásával – országos felmérést indított, amelyben a középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálja.
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
Dr. Windt Szandra: Kriminálstatisztikai elemzés A kutatás háttere, felépítése Az adatokról Következtetések Javaslatok
460 000
37 989
450 000
40 000
36 776 447 186
34 247 31 939
30 495
436 522
440 000
35 000 30 000
430 000
420 782
24 688
23 644
420 000
418 883
425 941
25 000
426 914 408 407
410 000
20 000
413 343 19 449
400 000 18 410
15 000
390 000
394 034
10 000 380 000 5 000
370 000 360 000
0 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Ismertté vált bűncselekmények összesen Szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények összesen
Elkövetők? és 2009 között átlagosan évente 1 200 fő valósított meg szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekményt. (2003-ban 983 fő) 26 és 35 év közöttiek A fiatalkorú elkövetők száma egyik évben sem érte el a 100-at sem 2002
Vagyoni hátrány 2 500 000 000 Ft
400 000 000 Ft 2 242 652 300 Ft 353 072 600 Ft 350 000 000 Ft 1 949 402 500 Ft
1 944 485 900 Ft
2 000 000 000 Ft
300 000 000 Ft 1 467 371 600 Ft
250 000 000 Ft
1 500 000 000 Ft
1 632 767 300 Ft 200 000 000 Ft
1 000 000 000 Ft 846 122 600 Ft 129 410 100 Ft
1 139 230 500 Ft
150 000 000 Ft
91 634 700 Ft 98 700 800 Ft
137 849 600 Ft 100 000 000 Ft
500 000 000 Ft 50 000 000 Ft
65 725 100 Ft
62 883 600 Ft 0 Ft
0 Ft 2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
okozott kár megtérült kár
Következtetések Számos
adatvételi pontatlanság, jobb gyakorlat kialakítása (pl. vagyoni hátrány meghatározásakor) Sértettek Cél: dekriminalizálás – az üzletszerűség büntetése
Javaslatok Látencia
Statisztikai
adatgyűjtés (ENYÜBS, OITH,
VPOP) A kárértékre, vagyoni hátrányra vonatkozóan Nemzetközi ajánlásoknak megfelelően HENT vezetésével készüljön egy „katalógus” (jogtulajdonosokról, elkövetési tárgyakról stb.)
Köszönöm a figyelmet!
Dr. Mészáros Ádám: A büntetőjog lehetőségei és korlátai a hamisítás elleni harcban
Dr. Kármán Gabriella: JOGÉRTELMEZÉSI ÉS BIZONYÍTÁSI KÉRDÉSEK, különös tekintettel a szakértő szerepére
A KUTATÁS FELÉPÍTÉSE, KONCEPCIÓ Következtetések a hatékonyságra
A bizonyítás jellemzőinek vizsgálata
A büntetőjogi tényállások alkalmazásának elemzése
Jogdogmatikai elemzés
A VIZSGÁLAT KERETEI A vizsgált tényállások:
Btk. 296. Áru hamis megjelölése
Btk. 329. Bitorlás
Btk. 329/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
Btk. 329/B. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása
Btk. 329/C.
Btk. 329/D. Iparjogvédelmi jogok megsértése
Jogkezelési adat meghamisítása
A VIZSGÁLAT KERETEI Vizsgált tényállások
Btk. 296. Áru hamis megjelölése
Btk. 329. Bitorlás
Btk. 329/A. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
Btk. 329/B. Szerzői jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása
Btk. 329/C. Jogkezelési adat meghamisítása
Btk. 329/D. Iparjogvédelmi jogok megsértése
Ügytípusok 1.
Áru hamisítása típusú ügyek (Btk. 296. , 329/D. )
2.
A szerzői jogok megsértésének típusai (Btk. 329/A. )
3.
A szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B )
TAPASZTALT ELKÖVETÉSI MAGATARTÁSOK Áru hamisítása típusú ügyek (Btk. 296. , 329/D. )
Áru előállítása Áru megszerzése, forgalomba hozatala
A szerzői jogok megsértésének típusai (Btk. 329/A. )
Nyilvános előadáshoz kapcsolódó jogdíjfizetési kötelezettség elmulasztása Szellemi alkotások (elsősorban szoftver, zenemű, filmalkotás stb.) használása Szellemi alkotások terjesztése Szellemi alkotások hozzáférhetővé tétele (fájlcsere)
A szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása (Btk. 329/B. )
Szoftverek védelmének kijátszása, Átalakított játékkonzolokhoz kapcsolódó jogértelmezési kérdések Kábelszolgáltatók kódolt adásának vétele a védelmi berendezés megkerülésével.
A BIZONYÍTÁSI ELJÁRÁS JELLEMZŐI A szellemi tulajdonjogok védelme a művet egyéni - eredeti jellege alapján illeti meg.
Szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények: 1.
2.
hamisítás-jellegű cselekmények
szellemi tulajdonjogokat sértő felhasználások
azonosítási feladatok
digitális környezet, informatikai kérdések
A BIZONYÍTÁS KULCSA: A SZAKVÉLEMÉNY 200 ügyből 180 esetben rendeltek ki szakértőt. A szakértő közreműködése meghatározó: - az ügyek érdemi kimenetele - időtartama - költségigénye szempontjából.
Indokolt-e ez a domináns szerep?
A különleges szakértelem változó szerepe „Ha a bizonyítandó tény megállapításhoz vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni”. [Be. 99. (1) bekezdés]
Mihez képest különleges? Kiindulópont: A kriminalisztikai szakismerettel rendelkező hatóság mindenkori szakértelme Folyamatosan változó, fejlődő kriminalisztikai tudásanyag
AZ „ÁRU HAMISÍTÁSA” TÍPUSÚ ÜGYEK Minősítési lehetőségek:
áru hamis megjelölése (Btk. 296. ), iparjogvédelmi jogok megsértése (Btk. 329/D. ) szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 329/A. ).
Szempontok:
védett jogi tárgy szellemi tulajdonjog sérelmének állomásai egyéb
AZ „ÁRU HAMISÍTÁSA” TÍPUSÚ ÜGYEK Tipikus elkövetési magatartások: Áru előállítása (hamisítás)
Btk. 296. „Aki árut - a versenytárs hozzájárulása nélkül - olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő…”
Btk. 329/D. (1) „Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból stb. eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti…”
Meglévő áru megszerzése, tartása, forgalomba hozatala
Btk. 296. „… ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz …”
ÁRU HAMISÍTÁSA Elhatárolások
Áru hamisítása nem iparjogvédelmi jog sérelmével
Iparjogvédelmi jog megsértése nem áru utánzásával
IPARJOGVÉDELMI JOG MEGSÉRTÉSE ÁRU UTÁNZÁSÁVAL
ÁRU HAMISÍTÁSA iparjogvédelmi jog megsértése
szerzői jogok megsértése
áru hamis megjelölése
Szerzői jogok megsértése: jellegzetességet megtestesítő karakterhez mint művészeti alkotáshoz fűződő szerzői jog megsértése
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 16. Berni Uniós Egyezmény
(3) bek., 16.
(6) bek.
A SZAKÉRTŐ KOMPETENCIÁJA AZ „ÁRU HAMISÍTÁSA” TÍPUSÚ ÜGYEKBEN
Jellemző kérdések: „A védett márkajellel ellátott ruházati termék eredeti vagy hamisított? Amennyiben nem eredeti, úgy alkalmas-e a fogyasztók megtévesztésére?”
„Amennyiben hamisított, akkor azt milyen jegyekből, jellemzőkből lehet megállapítani?” „Az áruról a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető-e fel?” „A ruházati terméken lévő feliratok, jelzések mely sértettnek védjegy, illetve szerzői jogát sértették?”
SZAKÉRTŐ A „SZERZŐI JOGOK MEGSÉRTÉSÉNEK” BIZONYÍTÁSÁBAN
170 ügyből 151 ügyben rendeltek ki szakértőt.
Informatikus szakértő Film- és videószakértő
114
Távközlő hálózatépítési és szerelési szakértő Vagyontárgyszakértő Márkavédők Egyesülete Szerzői Jogvédő Alapítvány
19 6 111
Óra, ékszer és tárgyszakértő 6 2
11
1
8
Magyar művelődési és képzőművészeti szakértő ProArt Egyéb Nem rendeltek ki szakértőt
Az informatikus szakértő kompetenciája a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben I. A lefoglalt adathordozók tartalmának megállapítása mint szakkérdés? Jellemző kérdések:
A lefoglalt adathordozón milyen jogvédett szoftverek találhatóak? A szoftvereknek ki a jogtulajdonosa? Mekkora az okozott vagyoni hátrány művenként?
Az informatikus szakértő kompetenciája a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos ügyekben II. A lefoglalt adathordozó tartalmának megítélése mint jogkérdés… Jellemzően: „A lefoglalt adathordozón található szoftverek jogszerűen kerültek-e telepítésre?”
Esetleg: „A merevlemezeken van-e olyan állomány (dokumentum, email, feljegyzés), amely összefügghet a gyanúsított(ak) videoanyagokat forgalmazó magatartásával (megrendelés, feljegyzés megrendelésről, árlista) stb.?”
MEGÁLLAPÍTÁSOK, JAVASLATOK
A szakértő a szakvéleményben jogi kérdések megválaszolására nem vállalkozhat.
A szakterület kompetencia-határainak kijelölése és a szakértői módszertan egységesítése során szakértői testületi állásfoglalások jelentenének hathatós segítséget.
A jogalkalmazók kriminalisztikai – ezen belül informatikai – ismereteinek fejlesztése elengedhetetlen a joggyakorlat egységesítéséhez.
Bizonyítási kérdések a digitális környezetben és a szankciók alkalmazásának dilemmái Dr. Szabó Imre
Szellemi alkotások terjesztése
A szerzői jogról szóló törvény hatálya 2. Olyan műre, amely először külföldön került nyilvánosságra, az e törvényben meghatározott védelem csak akkor terjed ki, ha a szerző magyar állampolgár, vagy ha a szerzőt nemzetközi egyezmény, illetőleg viszonosság alapján a védelem megilleti.
Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 166/2009. számú döntése Fontos tisztázni, hogy - mi a mű származási országa - milyen honosságú a szerzői jogok alanya
Mikor beszélhetünk üzletszerű terjesztésről? Btk. 137. . 9. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.
A szerzői vagy szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása -Átalakított játékkonzolok -Szoftverek védelmének kijátszása -Kódolt tv-adás vétele
(1) a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést - haszonszerzés végett megkerüli, - vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést a) készít, előállít, b) átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik
A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények bizonyításának néhány kérdése I. • A szoftverek telepítési dátumának meghatározása és ennek jogkövetkezményei Megnevezés/Program neve
Windows XP Professional
Jogtulajdonos
Microsoft
Kiadás
Típus
Másolás / telepítés dátuma
2004
PC szoftver
2008.03.17
Utolsó használat dátuma 2008.05.01
Jogértelmezési kérdés: szoftver telepítése vagy utolsó használata az irányadó az elévülés számításánál? Az Szjt. 18. (2) bekezdése értelmében (…)a mű tárolása digitális formában elektronikus eszközön (…). Informatikai kérdés: „A megadott időpont akkor helyes, ha feltételezzük, hogy a telepítés időpillanatában a számítógép rendszerideje helyes volt”
2. A fájlcseréhez kapcsolódó szakértői kérdések I.
Többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés bizonyítása
A szellemi tulajdonjogokat sértő bűncselekmények bizonyításának néhány kérdése II. 2. A fájlcseréhez kapcsolódó szakértői kérdések II. Torrent technológiát alkalmazó honlapot üzemeltető közvetítő szolgáltatók büntetőjogi felelőssége 1.
Tettesi alapcselekmény
Van olyan bűncselekmény, amely az adott tracker által közvetített adatok alapján valósult meg
2.
Segítségnyújtás /tevékenység, mulasztás/
A torrent technológia alapvető célja a fájlcseréhez szükséges információk közvetítése
3.
Mulasztás
Kötelességellenes nem tevés: Ekertv. szerinti kötelesség: tudomásszerzést követően gondoskodjon a jogsértő tartalomhoz történő hozzáférés megakadályozásáról
4.
Szándékosság
a honlap fórumain írtak alapján
Vagyoni hátrány megítélése Szoftverek esetében:
Hangfelvételek esetén:
Bruttó kiskereskedelmi ár
MAHASZ jogdíja
Szoftverforgalmazó cégek árai
Nettó nagykereskedelmi ár
Szoftverforgalmazó cégek átlagárai Nettó kiskereskedelmi ár •gyakran előfordult, hogy a szakértők nem határozták meg a számítás módszerét • elkövetéskori árak vagy szakvélemény készítésének dátuma szerinti árak? •ismeretlen előadók esetében hány rendbeli bűncselekményt állapíthatunk meg? •Legfőbb Ügyészség Nyomozás Felügyeleti Főosztálya: Hatályos anyagi jogi és nyomozás felügyeleti eljárási iránymutatások gyűjteménye, 9. pont (1999. május 31.): „Vagyoni hátrány felderített: ha annak nagyságrendje a cselekmény minősítése, illetve a felelősségre Vonás módja és mértéke szempontjából kellő támpontot ad”
Fontos feladat: a büntetőeljárások során alkalmazott – a vagyoni hátrányra vonatkozó – számítási módszerek egységesítése, a büntetőeljárások gyorsabb befejezése érdekében
A vizsgált ügycsoportokhoz kapcsolódó büntetéskiszabási gyakorlat értelmezése A jogi személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésről 1. 2.
12.
18.
A hamis termékek árusítása A szórakozóhelyek üzemeltetése során nyújtott szórakozási lehetőségekhez kötődő (zenegép, televízió, dj. előadó) jogdíjfizetési kötelezettségek elmulasztása (1) Ha a nyomozás során adat merül fel arra, hogy a büntetőeljárás során jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, a nyomozó hatóság a nyomozást kiterjeszti az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának felderítésére. (1) Ha az ügyész a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében c) az intézkedés alkalmazását mellőzi, ha az a jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene.
Alkalmazható szankciók: 1. a jogi személy megszüntetése, 2. tevékenységének korlátozása, és 3. pénzbírság alkalmazása 4. foglalkozástól eltiltás büntetés?
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
