OTDK dolgozat
Nagy Tibor 2007
A bioetanol magyarországi jövıje The Future of Bioethanol in Hungary
A kézirat lezárva: 2006. október
Tartalomjegyzék 1.
BEVEZETÉS........................................................................................................................................ 1
2.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ALTERNATÍV ÜZEMANYAGOKRA? ......................................... 2 2.1 2.2 2.3
ELVÁRÁSOK AZ ÜZEMANYAGOKKAL SZEMBEN ............................................................................. 2 A SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS HATÁSA ........................................................................................... 3 ELLENÉRDEKELTSÉGEK AZ ALTERNATÍV ÜZEMANYAGOKKAL SZEMBEN ....................................... 4
3.
AZ OLAJÁRAK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI ............................................................................. 5
4.
ALTERNATÍV ÜZEMANYAGOK ................................................................................................... 8 4.1 4.1.1 4.1.2 4.2 4.2.1 4.2.2 4.3 4.3.1 4.3.2 4.3.3 4.4 4.5 4.6 4.7
5.
FÖLDGÁZ....................................................................................................................................... 9 Metán ....................................................................................................................................... 9 Propán-bután gáz (LPG) ....................................................................................................... 10 ALKOHOLOK ............................................................................................................................... 11 Metanol.................................................................................................................................. 12 Etanol .................................................................................................................................... 12 ÉTEREK ....................................................................................................................................... 14 Dimetil-éter............................................................................................................................ 14 Metil-tercier-butil-éter........................................................................................................... 15 Etil-tercier-butil-éter ............................................................................................................. 16 NÖVÉNYOLAJOK ......................................................................................................................... 16 SZINTETIKUS FOLYÉKONY SZÉNHIDROGÉNEK ............................................................................. 17 ELEKTROMOS ÁRAM, HIBRID HAJTÁSOK ...................................................................................... 17 HIDROGÉN ................................................................................................................................... 19
MIÉRT AZ ETANOL?...................................................................................................................... 20 5.1 A BIOÜZEMANYAGOK FELHASZNÁLÁSA ...................................................................................... 21 5.2 EURÓPAI BIZOTTSÁG BIOMASSZA AKCIÓ TERVE ........................................................................ 22 5.3 BIOETANOL-ELİÁLLÍTÁS A VILÁGBAN ........................................................................................ 24 5.3.1 Amerikai Egyesült Államok.................................................................................................... 25 5.3.2 Brazília .................................................................................................................................. 26 5.3.3 Svédország ............................................................................................................................. 26
6.
BIOETANOL-GYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON....................................................................... 27 6.1 6.1.1 6.2 6.2.1 6.2.2 6.3 6.3.1 6.4 6.4.1 6.5 6.5.1 6.5.2 6.5.3
7.
MAGYARORSZÁG ÜZEMANYAG-HELYZETE ................................................................................. 27 A bioüzemanyagok Magyarországon..................................................................................... 28 MAKROGAZDASÁGI HATÁSOK ..................................................................................................... 28 Államháztartás....................................................................................................................... 28 Mezıgazdaság ....................................................................................................................... 32 VÁRHATÓ KERESLET ................................................................................................................... 32 Jármővek................................................................................................................................ 33 ALAPANYAGOK ........................................................................................................................... 34 Felhasználható készletek ....................................................................................................... 36 A BIOETANOL ELİÁLLÍTÁSI KÖLTSÉGEI....................................................................................... 36 Támogatások.......................................................................................................................... 37 Az Európai Unió cukorreformjának hatása az árakra........................................................... 37 Egy konkrét bioetanol üzem létesítésének gazdaságossága................................................... 39
PIACI SZEREPLİK......................................................................................................................... 40 7.1 EDDIGI TERMELİK ...................................................................................................................... 40 7.1.1 Gyıri Szeszgyár és Finomító Rt............................................................................................. 40 7.1.2 Hungrana Keményítı és Izocukor Gyártó és Forgalmazó Kft............................................... 40 7.2 TERVEZETT ÚJ BELÉPİK .............................................................................................................. 40 7.2.1 Battonyai Etanolelıállító és Feldolgozó Kft.......................................................................... 41 7.2.2 Biotech Energy ...................................................................................................................... 41 7.2.3 Dunaetanol Rt........................................................................................................................ 41 7.2.4 Magyar Bioenergetikai (Mabio) Zrt. ..................................................................................... 42
7.2.5 SEKAB ................................................................................................................................... 43 7.2.6 United Biofuels ...................................................................................................................... 43 7.3 TÚLZOTT OPTIMIZMUS?............................................................................................................... 45 8.
LEHETSÉGESES FORGATÓKÖNYVEK .................................................................................... 46
9.
ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................................................... 49
10.
IRODALOMJEGYZÉK ............................................................................................................... 51
Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................... 6 2. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 20 3. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 23 4. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 25 5. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 27 6. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 30 7. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 33 8. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 34 9. TÁBLÁZAT .................................................................................................................................................. 34 10. TÁBLÁZAT ................................................................................................................................................ 35 11. TÁBLÁZAT ................................................................................................................................................ 36 12. TÁBLÁZAT ................................................................................................................................................ 37 13. TÁBLÁZAT ................................................................................................................................................ 38 14. TÁBLÁZAT ................................................................................................................................................ 44
Ábrajegyzék 1. ÁBRA: AZ OTTO-MOTOROK EMISSZIÓS HATÁRÉRTÉKÉNEK VÁLTOZÁSA ....................................................... 4 2. ÁBRA: ZÁRT SZÉN-DIOXID CIKLUS: A CO2 MENNYISÉGE ÁLLANDÓ A KÖRFORGÁS SORÁN .......................... 13 3. ÁBRA: ZÁRT ÉS NYÍLT CO2-CIKLUS ............................................................................................................ 24 4. ÁBRA: MEGLÉVİ ÉS TERVEZETT BIOETANOL ÜZEMEK MAGYARORSZÁGON ............................................... 42
1. BEVEZETÉS 2005-ben az „Égbeszökı kıolajárak: eljött az alternatív üzemanyagok ideje?” címő dolgozatomban a kıolaj gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, a kıolajalapú energiagazdálkodás hátrányait és az alternatív üzemanyagok tulajdonságait elemeztem, különös tekintettel a bioetanolra, amelynek magyarországi bevezetését különösen indokoltnak tartottam az eredmények tükrében. Azóta eltelt egy év és a helyzet kezdett megváltozni: a biokomponenst nem tartalmazó benzinekre 2007 júniusától magasabb jövedéki adót kell fizetni, csökkentek az EU-s mezıgazdasági támogatások és egymás után jelentették be kisebb-nagyobb cégek, hogy bioetanol üzemet szeretnének Magyarországon létesíteni. Dolgozatomban a bioetanol bemutatását követıen azt vizsgálom, hogy hazánkban milyen gazdasági feltételekkel lehet bioetanolt elıállítani és ez milyen hatással lehet az államháztartásra, illetve a költségvetésre.
A mai világ modern gazdaságainak mőködése nagyban függ az energiától. Nem mindegy, hogy mennyi áll rendelkezésre belıle, mint ahogyan az sem, hogy mekkora költségek árán juthatunk hozzá. Az energiafelhasználás folyamatosan növekszik, hiszen amíg a népesség növekszik, a termelésnek bıvülnie kell. A Föld lakosságának éves energiafogyasztása több mint 1014 kWhth, egy fıre tehát 17-18 ezer kWhth energiafogyasztás jut. Ennek eloszlása természetesen nem egyenletes, nagyban függ az országok gazdaságának fejlettségétıl. Az energiafelhasználás több mint 40%-át világszinten a kıolaj adja, ehhez évente közel 4 milliárd tonnát termelnek ki. Ennek a hatalmas mennyiségnek jelenleg 58%-át a közlekedés használja fel, tehát többségében üzemanyagként hasznosítják. A közlekedés az összes energiafelhasználás közel 30%-át teszi ki. A közlekedés energiaigénye folyamatosan növekszik a világ gépjármőállományának gyarapodásával párhuzamosan. A motor-hajtóanyagok 98%-át a hagyományos, kıolaj eredető benzinek és gázolajok adják. Az alternatív üzemanyagok között 60% a földgáz részesedése, ezt követi a bioetanol, a növényolaj-zsírsav-metilészterek és az etil-tercier-butil-éter (ETBE).
1
Az
üzemanyagok
vizsgálatánál
nagyon
fontos
tényezı
a
környezetszennyezés, hiszen az üvegházhatás, a savas esık, a füstköd és az ózonproblémák legfıbb forrásai a fosszilis tüzelıanyagok elégetése során kibocsátott káros anyagok. A fenntartható fejlıdés érdekében a negatív externáliák csökkentésére kell törekednünk a gazdaság minden terén, így az energia felhasználása során is.
2. MIÉRT VAN SZÜKSÉG AZ ALTERNATÍV ÜZEMANYAGOKRA? Már a belsıégéső motorok kifejlesztésének idején felmerült, hogy a kıolaj helyett esetleg más hajtóanyagokat használjanak. A 19. században már több különbözı üzemanyagot kipróbáltak, mivel akkor még nem volt nyilvánvaló, hogy a Föld mélye olajat rejt.
2.1 Elvárások az üzemanyagokkal szemben Az
üzemanyagokkal
Megkülönböztethetünk logisztikával,
a
az
kapcsolatos
alapanyaggal,
jármőtechnikával,
a
az
elvárások üzemanyag
felhasználói
széleskörőek. elıállításával,
igényekkel
és
a a
környezetszennyezéssel kapcsolatos követelményeket. Jelenlegi ismereteink szerint nem létezik minden követelménynek tökéletesen megfelelı motor-hajtóanyag. Éppen ezért mindig van néhány kitüntetett osztályozási szempont, ezek közül az utóbbi idıkben egyre fontosabbá vált a kipufogógáz károsanyag-tartalmának és a teljes motor-hajtóanyag-életciklus szén-dioxid kibocsátásának csökkentése. A kıolajszármazékok 2 fontos követelményt nem teljesítenek: nem állnak megfelelı mennyiségben rendelkezésre, hiszen a készleteik korlátozottak és legfeljebb 100 évre elegendıek; valamint károsanyag-kibocsátásuk is túlzott mértékő, hiába csökkentették a megengedett határértékeket a töredékükre. A kıolaj árának emelkedése miatt került elıtérbe az elfogadhatatlan mértékőre növekedett ár.
2
2.2 A szén-dioxid kibocsátás hatása Az üvegházhatás a földi légkör hı-visszatartó tulajdonságát jelenti, ami egyik fontos tényezıje annak, hogy bolygónk nem hideg pusztaság. A Nap által sugárzott energia egy része a Földön elnyelıdve hıenergiává alakul át. A Föld felszíne ezt a hıt visszasugározza a légkörbe, ezáltal melegítve annak alsó rétegeit. A felszín hosszú hullámú sugarakat is kibocsát, amelynek legnagyobb részét a levegı vízgız- és széndioxid-tartalma elnyeli, hıvé alakítja és visszasugározza a Föld felé. Ez a rendszer tartja melegen a bolygónkat. A fosszilis eredető (szén, kıolaj, földgáz) energiahordozók elégetésével drasztikusan növekszik a levegı szén-dioxid tartalma. Az üvegházhatásért 4060%-ban a szén-dioxid a felelıs, melynek koncentrációja a levegıben évrıl-évre nı, fokozva ezzel a földi légkör üvegházhatását, ami globális felmelegedéshez, éghajlatváltozáshoz vezethet. Ennek mértékérıl és hatásairól nincs egyetértés az éghajlatkutatók körében, de tény, hogy az utóbbi 200 évben a légkör szén-dioxid koncentrációja
280-ról
360
mg/Nm3-re
növekedett,
miközben
a
Föld
átlaghımérséklete 14,2-rıl 15,4ºC -ra emelkedett. A 2006. január 1-jétıl kötelezıvé vált EURO 4 szabályozás értelmében a benzinmotoros gépjármővek szennyezıanyag kibocsátásának határértékei a következık: - szén-monoxid 1,0 g/km, - szénhidrogének 0,1 g/km, - nitrogén-oxidok 0,08 g/km, - a részecske és a szén-dioxid kibocsátásra nincs elıírás. A szabályozott szennyezıanyagok a tüzelıanyag nem megfelelı égésének termékei. Az 1. ábrán látható, hogyan csökkent a megengedett maximális szennyezıanyag-kibocsátás a 70-es évektıl napjainkig.
3
100% 80% 60% 40% 20%
szén-monoxid
szénhidrogének
2005
2000
1996
1992
1988
1984
1979
1975
1971
0%
nitrogén-oxidok
1. ábra: Az Otto-motorok emissziós határértékének változása Saját készítéső grafikon Hancsók [2004] alapján
2.3 Ellenérdekeltségek az alternatív üzemanyagokkal szemben Az alternatív üzemanyagok bevezetése nem áll mindenkinek érdekében, nagyon komoly érdekeltségek állnak velük szemben is. A kıolaj kitermelésében érdekelt cégek és országok erıteljesen lobbiznak az ásványolajok mellett, hiszen bevételi forrásukról van szó. İk általában egyetlen alternatív motor-hajtóanyagot találhatnak elfogadhatónak, a földgázt. Ezt is csak azért, mert a nagy földgázmezık általában a kıolajban gazdag területek közelében találhatóak és a kıolaj kísérıgáza, valamint a kıolaj-stabilizálás kísérıterméke. Az üzemanyag-forgalmazók sem szeretnének jól bevált üzletükön változtatni, ezért csak olyan alternatívákat nem támadnak, amihez továbbra is megfelelı infrastrukturális háttérrel rendelkeznek, hiszen a mai olajgazdasághoz kiépített berendezések – olajkutak, finomítók, vezetékek, tartályhajók, erımővek – értékét több billió dollárra becsülik.[6] A kitermelıket és a feldolgozókat alaposabban szemügyre véve érdekes kép tárul elénk: a Forbes magazin legnagyobb vállalatokat tartalmazó listáján az élmezınyben több olajcéget is találhattunk 2005-ben is. A legnagyobb profitú cégek közül az olajiparban tevékenykedik az ExxonMobil (1.), a Royal Dutch/Shell csoport (2.), a BP (4.), a Total (7.) és a Chevron (8.). Az ExxonMobil 36,13 4
milliárd dollárral, 40 százalékos növekménnyel amerikai profitrekordot állított fel, a Royal Dutch Shell pedig minden idık legnagyobb brit vállalati nyereségével, az elızı évi eredményhez képest 30 százalékos növekedést jelentı 25,31 milliárd dollárral zárta 2005-öt.
Az autógyártók érdeke kettıs: egyrészt nem akarnak óriási pénzeket beleölni a mindig kockázatos, esetlegesen eredménytelen kutatásokba, másrészt az új típusú jármővekkel növelhetik eladásaikat és piaci részesedésüket. Valamikor megéri kockáztatni: például a Toyota a többi gyártót évekkel megelızve dobta piacra az elsı hibrid (elektromos és benzines) meghajtású személygépkocsiját, ezzel behozhatatlannak tőnı elınyre tett szert ezen a piacszegmensen. A világ szinte minden kormányának óriási bevételt jelent az üzemanyagok adója, amirıl természetesen nem szívesen mondanának le. A hagyományos üzemanyagok után magas összegő jövedéki adót kell fizetni szerte a világban, és még ehhez jön hozzá a forgalmi adó is. Hazánkban az állami adóbevétel az üzemanyagok után évente több mint 540 milliárd forint, a költségvetés teljes bevételi oldalának 8-10%-a, ekkora összegtıl senki sem válna meg szívesen. A mérleg másik serpenyıjében ott vannak a környezetvédelemi megfontolások, az élhetıbb környezet utáni vágy. Az adott országok anyagi helyzetétıl is függ tehát a választás, például a gazdag Svédország megtehette, hogy hatalmas állami támogatással bevezesse a bioetanolt motor-hajtóanyagként, így ma már Stockholmot a legtisztább levegıjő európai fıvárosként emlegetik.
3. AZ OLAJÁRAK VÁLTOZÁSÁNAK HATÁSAI Milyen összefüggés lehet az olajárak és gazdaság egésze között? Mint láttuk, a kıolaj jelentıs szeletét adja a gazdaság energia-ellátásának, ezáltal tehát lehet valamilyen befolyása a gazdaság egészére. A 10 legnagyobb kıolaj kitermelı ország adatait tartalmazza az 1. táblázat. A két legnagyobb exportır Szaúd-Arábia és Oroszország, a legnagyobb importır az Amerikai Egyesült Államok, de magas Japán és Dél-Korea behozatala is. Az utóbbi években nagy mértékben megnıtt Kína fogyasztása, a gazdasági
5
elemzık a magas olajárakat döntıen ennek tulajdonítják más tényezık mellett (hurrikánok, sztrájkok, karbantartás miatti kitermelési szünetek).
A világ legnagyobb kıolaj kitermelı országai 2005-ben
Szaúd-Arábia
Termelés, millió tonna 519
1. Táblázat Részesedés a világtermelésbıl 13,2%
Oroszország
470
12,0%
USA
307
7,8%
Irán
205
5,2%
Mexikó
188
4,8%
Kína
183
4,7%
Venezuela
162
4,1%
Kanada
143
3,6%
Norvégia
139
3,5%
Nigéria
133
3,4%
Ország
Forrás: International Energy Agency [2006] A termelés szintje az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag megegyezett a fogyasztással, csak kisebb mértékő eltérések voltak megfigyelhetıek. A kıolajfogyasztás a 2000-es naponkénti 75,5 millió hordóról 2005-ben 83,6 millióra nıtt, ami öt év alatt 12%, éves átlagban pedig 2,3%-os növekedést jelent. A kereslet növekedését nem követte a kínálat hasonló szintő bıvülése, az utóbbi 23 évben kitermelt mennyiség már gyakorlatilag megegyezett a fogyasztással, sıt 2005 elsı negyedévében a készletek csökkentek, mivel a fogyasztás meghaladta a kitermelést. A megnövekedett kereslet 20 éve nem tapasztalt magasságba emelte és ott is tartotta az árakat. A kıolaj-exportáló országok hatalmas profithoz jutottak, az importırök egyre többet fizettek, fizetnek, így növekednek az olajat alapanyagként felhasználó ágazatok termelési költségei. Az Európai Unió és benne Magyarország is kıolaj-importra szorul, így számunkra egyáltalán nem mellékes, hogy milyen áron tud kıolajhoz jutni.
6
Egy olyan országban, ahol a világátlagnak megfelelıen 40% az olaj részesedése az energiatermelésben és szinte kizárólag kıolaj-származékokat használnak üzemanyagként, amikor emelkednek az olajárak, akkor növekszik az energiafelhasználás költsége, drágul a közlekedés, a fuvarozás. A növekvı termelési költségeket a vállalatoknak az árakban is érvényesíteniük kell, ami költséginflációhoz vezet. A növekvı árak következtében emelkedik az állami költségvetés adókból származó bevétele, ám az importırök által kifizetett nagyobb összegek növelik a külkereskedelmi hiányt, ami végsı soron a külfölddel szembeni eladósodáshoz is vezethet. A magas árak csökkentik a keresletet, ami a kibocsátás csökkenéséhez vezethet. Tehát a magas olajárak akár gazdasági recessziót is okozhatnak. A termelés csökkenésével az olaj iránti kereslet is csökken, ez csökkenti az árát, így a folyamat ellentéte játszódik le, majd kezdıdik elölrıl a körforgás. Természetesen a kıolajexportáló országok számára tiszta profitként jelentkezik a magasabb kıolajár. Közgazdaságtanban, elméleti modellben igaz lehet ez a felvetés, de vajon mi történik a valóságban? Így játszódik le ott is ez a folyamat? A „fekete arany” drágulása általában magával hozhatja a gazdasági növekedés csökkenését a következı évben és ez fordítva is igaz: az olajár csökkenése élénkítheti a gazdaságot. 1970-tıl napjainkig három mélypontja volt a világgazdaságnak, amikor 2 százalék alatti volt a GDP növekedése, ezek mindegyike
a
kıolaj
drágulását
követte:
1974-75,
1981-82,
1991-92.
Természetesen a gazdaságot sok más tényezı is befolyásolja, de ez igazolni látszik feltevésünk helyességét, miszerint a magas olajárak fékezı hatással vannak a gazdaságra. Megvizsgálhatjuk az olajár magyar gazdaságra gyakorolt hatását is. Az üzleti szféra teljes költségeinek átlagosan 3–4%-át teszi ki az energiaköltség. A lakossági fogyasztásban 5% az üzemanyag súlya, a továbbgyőrőzı hatásokkal együtt 6–8%. Tehát a benzin árának 10%-os magyarországi növekedése az inflációt 0,6–0,8 százalékkal emeli meg. 2005 elsı félévében az egy évvel
7
korábbihoz képest 20%-kal volt drágább a benzin és ez a keresletet 5%-kal csökkentette.
4. ALTERNATÍV ÜZEMANYAGOK Az alternatív üzemanyagok vizsgálatakor a legfontosabb szempont, hogy a meglevı motorokban alkalmazhatóak legyenek. Ha mégis át kell alakítani a motort, akkor ez viszonylag egyszerő, könnyő mővelet legyen, kis költséggel és szükség esetén hagyományos üzemanyaggal is mőködtethetı maradjon a jármő. Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a károsanyag-kibocsátása, biológiai lebonthatósága, üzemi zajszintje legalább olyan alacsony legyen, mint a hagyományos motor-hajtóanyagoké. A felhasználókat, a jármővek üzemeltetıit ne terheljék magasabb költségek, ezért ne legyen nagyobb az üzemanyag-fogyasztás, és ne legyen drágább, mint a benzin, az üzembiztonság és a karbantarthatóság ne legyen rosszabb, ne növekedjenek a karbantartási és javítási költségek. Végezetül megfelelı mennyiségben álljon rendelkezésre egy adott ország vagy régió igényeinek kielégítésére. Egyelıre
nem
mindegyik
alternatív
motor-hajtóanyag
tesz
eleget
valamennyi követelménynek, de ez várhatóan a technológiai fejlıdéssel változni fog. Tökéletesedni fognak a most még kiforratlan gyártási technológiák, kiépülhet a ma még hiányzó infrastruktúra. Középtávon (10-20
év) a földgáz-használat elterjedését tartják a
legvalószínőbb lehetıségnek. A tartalékok viszonylag nagyok, közvetlenül vagy szintetikus benzin alapanyagaként egyaránt alkalmas motorhajtásra. Ma a hidrogén elıállításának is elsıdleges nyersanyaga a földgáz. Hosszú távon kizárólag a megújuló és megújítható energiaforrásokkal számolhatunk. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy az általános tüzelıanyag feladatát a vízbıl napenergia segítségével elıállított hidrogén fogja betölteni. Hidrogén lehet a hajtóanyaga a napjainkban nagy ráfordításokkal fejlesztett tüzelıanyag-cellának is. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a megfelelı hidrogén-infrastruktúra hogyan és mikorra alakulhat ki, akár évszázado(ka)t is várhatunk rá. Amíg nincs tökéletes, kipufogógáz nélküli 8
technológia, addig azonban kell valamilyen üzemanyag a kıolaj és földgáz helyettesítésére.
4.1 Földgáz1 A földgáz legfıbb összetevıje általában a metán, ezen kívül nagyobb szénatomszámú szénhidrogéneket (etán, propán, bután, gazolin) is tartalmaz. A földgázban találhatók még kisebb arányban szennyezı gázok is, például széndioxid, kén-hidrogén, nitrogén, hélium stb. Megkülönböztethetünk szabad, önálló telepet alkotó és kıolajjal együtt elıforduló, kísérı gázt. Magyarországon az energiafelhasználás közel felét adja a földgáz, de ennek nagy része főtésre és villamosenergia-termelésére fordítódik.
4.1.1 Metán A metán (CH4) fı elıfordulásai a hagyományos földgázon kívül a földgázhidrátok, a kıszéntelepek metángáza és a biogáz. A metánt jelenleg sőrített formában
hasznosítják
üzemanyagként,
és
ezért
komprimált
földgáznak
(Compressed Natural Gas, CNG) nevezik. Használatához a hagyományos benzintartályénál háromszor-négyszer nagyobb térfogatú és nagyon drága gáztartályra van szükség. Még fejlesztés alatt áll a cseppfolyósított formában történı alkalmazás (Liquefied Natural Gas, LNG), amelyhez feleekkora tartály is elegendı lenne, ehhez azonban -170ºC-ra kell lehőteni. Elınyei: -
nagy mennyiségben áll rendelkezésre, viszonylag olcsó
-
nagy oktánszám,
-
tömegegységre vetítve benzinnél nagyobb hıtartalom,
-
csendesebb hajtás, mint a dízel esetén,
-
hosszabb motorélettartam,
-
kénmentes, kicsi részecskeemisszió, kevesebb CO2 keletkezik, mint benzin esetén,
1
Az alternatív üzemanyagok jellemzésénél nagymértékben támaszkodtam Hancsók [2004] és az International Energy Agency [1999] könyvére
9
-
nyári szmogot nem növeli,
-
mérgezı összetevıket nem tartalmaz,
-
könnyebb, mint a levegı, ezért biztonságos,
-
meglévı földgázhálózatok miatt a kiépítés kevésbé költséges
Hátrányai: -
kıolajfüggıség helyett földgázfüggıség (az ismert készletek 70 évre elegendıek),
-
a nagy tartályok miatt nehézkes tárolás, és még nagyobb fogyasztást is okoz,
-
10%-kal kisebb teljesítmény,
-
speciális katalizátort és injektorokat igényel,
-
speciális töltıállomásokra van szükség,
-
hosszú tankolási idı, és ez a legkevésbé biztonságos részfolyamat (robbanásveszély),
-
alacsony hatótávolság,
-
vízgızt adszorbeál, amely megfagyhat
4.1.2 Propán-bután gáz (LPG) A propán-bután gáz (PB) a kıolajat és a földgázt kísérı gázelegy, több szénhidrogén keveréke. Fı alkotója a propán (C3H8) és a bután (C4H10), egyéb összetevıi a pentán, az etán, a propén és butének. A propán és a bután aránya az egyes országokban nagyon eltérı, a rendelkezésre állás, az elıállítás, és az ár is befolyásolja. Cseppfolyósított formája az LPG (Liquefied Petroleum Gas). Sokak szerint a következı 1-2 évtized motor-hajtóanyaga lesz, de széles körő elterjedését akadályozza, hogy a kıolajhoz hasonlóan korlátozott készletekkel rendelkezik, és hogy nagyon nagy az egyéb irányú felhasználásának mértéke (főtés, petrolkémiai alapanyag). Elınyei: -
nagy oktánszám,
-
zajcsökkentés, hosszabb motorélettartam,
10
-
tömegegységre esı főtıértéke meghaladja a benzinét,
-
kis kéntartalom, elhanyagolható mennyiségő mérgezı komponenst tartalmaz,
kisebb
részecske-kibocsátás,
kisebb
mértékben
okoz
üvegházhatást, -
szmogképzı hajlama kisebb a hagyományos üzemanyagokénál,
-
könnyen szállítható,
-
viszonylag gyors tankolás,
-
hatótávolsága hasonló a benzinéhez
Hátrányai: -
térfogatra jutó energiatartalma kicsi,
-
hagyományos gépjármőtípusoknál 10-15%-os teljesítménycsökkenést okoz,
-
az üzemanyagtartályok helyigénye és tömege nagyobb, mint a benzinüzemnél,
-
a beömlınyílásnál visszaégés alakulhat ki többpontos befecskendezı használata esetén,
-
nehezebb a levegınél, ez biztonsági kockázatot jelent,
-
nagy a hıtágulási együtthatója,
-
az LPG bırre kerülve fagyást okozhat,
-
a tartályok töltırendszere nem egységes Európában
4.2 Alkoholok Az 1-4 szénatomszámú egyértékő alkoholok alkalmazhatóak belsıégéső motorok hajtóanyagaként, ezek közül a metil-alkoholnak és az etil-alkoholnak lehet jelentıs szerepe. A szerkezetükben található oxigénatom anélkül segíti az égést, hogy nagy mennyiségő inert anyagot (pl. N2) tartalmaznának, amely hozzájárul a károsanyag-kibocsátás növeléséhez (NO, NO2). Az oxigéntartalomnak köszönhetıen a benzinnél sokkal magasabb az alkoholok oktánszáma.
11
4.2.1 Metanol A metanol (metil-alkohol, CH3OH) a legolcsóbb alkohol. Üzemanyagként felhasználható magában, vagy benzinnel, dízellel, dimetil-éterrel (DME) keverve. Motorbenzinben korlátozottan oldódik, ezért más, magasabb szénatomszámú alkoholokkal együtt használják. Önálló felhasználása nem valószínő az etanol elıtérbe kerülése miatt, de felhasználják dimetil-éter gyártásához. Fontos alapanyaga motor-hajtóanyag adalékoknak, például a metil-tercier-butil-éternek (MTBE) és a tercier-amil-metil-éternek (TAME). Hátránya, hogy nagyon mérgezı és emellett illékony és vízben nagy mértékben oldható, így veszélyezteti a természetes ivóvízbázisokat. Alacsony a főtıértéke, növeli az aldehid emissziót, csak 3 tf%-ig keverhetı benzinbe, hidegindítási problémákat okoz.
4.2.2 Etanol Az etanol (etil-alkohol, CH3-CH2-OH) nagy tisztaságú víztelenített finomszesz, az egyik legrégebben alkalmazott motor-hajtóanyag. 1907-ben írta le Duncan az alábbi mondatokat: „A múlt évtized egyik legérdekesebb fejlesztése a belsı égéső motor. … Annak a kérdése, hogy elınyös-e az alkohol helyettesítése motorbenzinnel, ezekben a motorokban erısen vitatott; az egymásnak feszülı vélemények között azonban vannak megkérdıjelezhetetlen tények. … Az alkohol évente újratermelhetı, teljesen kifogyhatatlan, „napfénybıl és levegıbıl” készül, képzıdése nem csökkenti a talaj értékét vagy a Föld energiakészletét. Ezzel szemben a benzin a Föld energiakészletének egy része, a kıolajban kb. 2%-ban található, és tartalékai a jövıben elkerülhetetlenül zuhanni fognak.”2 Az etanol használható önmagában, hagyományos üzemanyagokhoz keverve, adalékok molekulaalkotójaként (ETBE), vagy akár energiatelepek hidrogéntárolójaként is. Elıállítható szintetikus (etilén hidratálás, metanol homologizálás, etán oxidáció, szintézisgázból) és biokémiai úton egyaránt. A
2
R. K. Duncan: The Chemistry of Commerce (Harper & Brothers Publishers, New York, 1907), idézi: Hancsók[2]
12
biokémiai eljárással cukrokból közvetlenül, keményítıbıl hidrolízist követıen, cellulózból speciális elıkészítést és hidrolízist követıen erjeszthetı. A bioetanol elınye az összes többi bioüzemanyaghoz hasonlóan, hogy az elégetése során csak annyi szén-dioxid szabadul fel, amennyit növény a növekedése során megkötött. A szén-dioxid zárt ciklust alkot, nem kerül újabb mennyiség a természetbe, csak meglévı körforgásával kell számolni. A bioüzemanyagok elıállítása társadalompolitikai haszonnal is jár: új munkahelyeket teremt a mezıgazdaságban, ahol a viszonylag képzetlen munkaerıt is foglalkoztatni lehet, ezáltal csökkenti a gazdaságilag fejletlenebb területek lemaradását és elısegíti a társadalmi jólét növelését. Fontos, nem lebecsülendı járulékos elem, hogy csökkenti az ország külsı energetikai függıséget és decentralizálja az energiatermelést.
2. ábra: Zárt szén-dioxid ciklus: a CO2 mennyisége állandó a körforgás során
Elınyei: -
15-20%-ig benzinbe keverve a motoron semmilyen átalakítást nem szükséges végezni,
-
megújítható energiahordozó,
-
nagy oktánszám,
-
kénmentes, alacsony aromástartalmú,
13
-
teljesebb az égése, így csökken a szénvegyületek, a formaldehid és a szilárd részecskék kibocsátása,
-
ózonképzı hajlama a benzinnél kisebb,
-
nagyobb hatásfok, összteljesítmény és nyomaték (150 lóerı helyett 185),
-
nı a motorélettartam,
-
biológiailag lebontható,
-
kevésbé mérgezı, mint a metanol, termıtalaj megóvása, vízvédelem,
-
új munkahelyeket teremt a gazdaságban
Hátrányai önmagában alkalmazva: -
tömegegységre jutó főtıértéke kicsi,
-
önmagában alkalmazva nagyobb a fogyasztás, hidegindítási problémákat okoz,
-
nagyobb etilén és acetaldehid emisszió,
-
kis kenıképesség,
-
megtámadja az elasztomer tömítéseket,
-
speciális anyagú hajtóanyag-tartály szükséges
4.3 Éterek Az éterek közül a legfontosabbak az alkoholokhoz hasonlóan önmagában alkalmazott dimetil-éter (DME) és keverıkomponensként alkalmazható etiltercier-butil-éter (ETBE), a metil-tercier-butil-éter (MTBE) és a tercier-amil-metiléter (TAME).
4.3.1 Dimetil-éter A
metanolból
elıállítható
dimetil-étert
önálló
üzemanyagként
is
alkalmazhatjuk, de nagyon jól elegyedik a gázolajjal. Elınyei: -
fosszilis és megújítható energiaforrásokból is elıállítható,
-
nagy cetánszám,
14
-
égése során kicsi a koromképzıdés, a részecske-kibocsátás,
-
alacsony nitrogénoxid emisszió,
-
nem tartalmaz mérgezı vegyületeket szennyezésként,
-
a hengerfejbe fecskendezve szinte azonnal elpárolog,
-
adalékként javítja a biohajtóanyagok égési jellemzıit,
-
jó hidegindítási tulajdonságok,
-
energiacellákban hidrogénforrásként is használható,
-
halk motor
Hátrányai: -
speciális befecskendezı rendszert igényel,
-
befecskendezés elıtt szőrni kell,
-
nagy gıznyomás
-
nagy a sőrítés energiaigénye befecskendezéskor,
-
a dízelgázolajnál 1,8-szer nagyobb térfogatot kell befecskendezni az égéstérbe,
-
kémiailag megtámadja a hagyományos tömítéseket és a mőanyag alkatrészeket,
-
különleges tömítırendszert követel,
-
a tárolótartályba elzárószelepet kell építeni,
-
kis kenıképesség,
-
elıállításához nagy energiafelhasználás szükséges
4.3.2 Metil-tercier-butil-éter A motorbenzinek oktánszámának növelésére került elıtérbe az MTBE az ólmozott adalékok betiltását követıen. A MOL 1982-tıl az utóbbi idıkig ezt az anyagot alkalmazta, de tavaly áttért az ETBE használatára, mivel az MTBE alacsony energiatartalmú, növeli a formaldehid és nitrogén-oxid kibocsátást, mérgezı és jó vízoldhatósága miatt a természetes vizeket szennyezheti.
15
4.3.3 Etil-tercier-butil-éter Az ETBE oktánszámnövelı adalék, az MTBE-t ezzel helyettesítik, mellyel szemben nagy elınye, hogy az elıállításához szükséges etanolt biológiai úton is elı lehet állítani, így is csökkentve a szén-dioxid kibocsátást, az elégetése kevesebb károsanyag emisszióval jár, és kevésbé oldódik vízben. A MOL 2005ben alakította át a Dunai Finomítóban, Százhalombattán található üzemét bioETBE üzemmé, melynek kapacitása 55000 tonna évente.
4.4 Növényolajok A növényolajok Diesel-motorokban való alkalmazhatóságát már Rudolf Diesel is felismerte. Ezek az anyagok a biomasszából nyerhetı megújítható energiaforrások
közé
tartoznak,
hétköznapi
elnevezésük
a
biodízel.
A
legelterjedtebb a repce- és napraforgóolaj, de használnak szója-, pálma-, gyapot-, kókusz-, len- és olívaolajat is. Elınyei: -
megújítható energiaforrás,
-
hagyományos Diesel-motorban kis módosítással, vagy közvetlenül alkalmazható,
-
a repceolaj-metilészter önmagában és
dízelgázolajjal keverve is
felhasználható, -
biológiailag teljesen lebontható, nem mérgezı
-
nem
képez
robbanóelegyet,
nem
igényel
különleges
biztonsági
intézkedéseket, -
benzinnel azonos motorhatásfok, teljesítmény,
-
kénvegyületek alacsony koncentrációja a kipufogógázban,
-
kicsi motorzaj, javítja a kenést
Hátrányai: -
korrózió a motorban és üzemanyag-vezetékben,
-
metanoltartalom,
16
-
a repcetermesztés nagy mennyiségő mőtrágyát, gyomirtót, rovarirtót igényel, ezért a talajt jelentısen terheli nitrátokkal és a légkört NO2-dal, ez fokozza az üvegházhatást és a savas esık kialakulásának veszélyét
-
nagyobb üzemanyag felhasználás,
-
hidegindítási, porlasztási problémák,
-
nagyobb nitrogén-oxid kibocsátás,
-
gyakori olajcsere,
-
speciális üzemanyagvezeték és tömítés szükséges,
-
nagyobb nyomást kell alkalmazni a hajtóanyag-ellátó rendszerben,
-
legfeljebb fél évig tárolható,
-
a kipufogógáz kellemetlen szaga miatt oxidáló katalizátor vagy illatosító adalék szükséges,
-
adalékolása elkerülhetetlen,
-
magas elıállítási költség
4.5 Szintetikus folyékony szénhidrogének A szintetikus folyékony szénhidrogének fıleg szénbıl és hidrogénbıl álló vegyületek elegyei, amelyeket mesterségesen állítanak elı az elsıdleges energiahordozókból és megfelelıen feldolgozva a hagyományos benzinhez és dízelgázolajhoz hasonló minıségő terméket nyernek. Elıállításukra a FischerTropsch szintézis szolgál, aminek speciális esete a szintézisgázból történı elıállítás (GTL, Gas to Liquid Technology). Hátránya, hogy kis mennyiségben áll rendelkezésre,
térfogategységre
esı
energiatartalma
kicsi,
a
dízelgázolaj
szabványnak nem felel meg kis sőrősége miatt, nem megfelelı a kenıképessége, a gyártásához nagyon sok energiát kell felhasználni, így magas az elıállítási költsége, csak tartósan 65$ feletti kıolajáraknál éri meg elıállítani.
4.6 Elektromos áram, hibrid hajtások Az elektromos áram üzemanyagként történı felhasználása során fontos kérdés, hogy milyen forrásból nyerjük a villamos energiát. Az életciklus során mért
károsanyag-kibocsátást
az
áram
elıállítása
okozza,
így
megújuló
17
energiaforrásokból való elıállítás esetén a környezetszennyezés gyakorlatilag nulla, míg szénhidrogénekbıl óriási. Az önálló elektromos hajtásnak csak a speciális kismérető jármővek, például a golfkocsik és a targoncák terén jósolnak bíztató jövıt, inkább a már most is piacon lévı hibrid (vegyes) meghajtású jármővek elterjedése valószínőbb. Hibridmeghajtás
esetén
a
hagyományos
benzinmotor
mellett
egy
elektromotor is található, amely 20-25%-os üzemanyag megtakarítást tesz lehetıvé. Városi forgalomban a jármő hatásfoka akár 80%-kal is növekedhet. Az
elsı
kereskedelmi
forgalomban
is
kapható
hibrid
meghajtású
személygépkocsi az 1997-ben bemutatott Toyota Prius volt. Tavaly már összesen 235 ezer darabot adott el a hét hibrid meghajtású modelljébıl a Toyota. Jövıre a brazil piacon egy etanollal és árammal hajtott hibriddel próbálkoznak. 2010-re már évente 1 millió hibridhajtású gépkocsi eladásával számolnak az addigra 14 tagúra bıvülı választékkal. A Honda 1999-ben mutatta be az elsı hibrid kocsiját, idén 50 ezres eladást remélnek világszerte. A többi gyártó próbálja követni az újítást: a Ford, a General Motors és a DaimlerChrysler is lépett már, de a BMW, a Hyundai, a PeugeotCitroën és a Renault-Nissan sem akar lemaradni, hamarosan ık is be akarnak lépni erre a piacra. Elınyei: -
a jármőnek nincs károsanyag-kibocsátása,
-
üresjáratban nincs hajtóanyag felhasználás,
-
fékezéskor a meghajtómotor generátorként mőködik és az akkumulátort tölti,
-
csendes,
-
kisebb fenntartási- és hajtóanyagköltség,
-
otthoni utántöltés is lehetséges,
-
az elektromos infrastruktúra már ki van építve
Hátrányai: -
alacsony hatótávolság,
-
hosszú feltöltési idı,
18
-
az akkumulátorok nagy térfogatúak és kis kapacitásúak,
-
drága és rövid élettartamú akkumulátorok,
-
hidegben rossz teljesítmény,
-
alacsonyabb végsebesség, magasabb sebességeknél alacsony teljesítmény,
-
a gyorsulás csökken az akkumulátor merülésével,
-
az esetleges légkondicionáló mőködtetéséhez külön akkumulátor szükséges
4.7 Hidrogén Kevésbé közismert tény, hogy már az 1820-as években megindultak a kísérletek hidrogénnel hajtott motorok kifejlesztésére. Az 1860-as és 70-es években Nikolaus August Otto többek között 50% hidrogént tartalmazó gázt használt a belsıégéső motor kidolgozása közben. Tömegre vonatkoztatott energiatartalma a benzin többszöröse, de óriási problémát okoz, hogy szobahımérsékleten gáz halmazállapotú és nagyon alacsony a sőrősége. Nagyon nagy térfogatú tartályra van szükség a tárolásához és cseppfolyósítása szükséges a felhasználáshoz. Még megoldandó probléma az alacsony teljesítmény, a hosszú töltési idı és az alacsony hatótávolság. Jelenleg Európában egyedül a müncheni repülıtéren mőködik egy kísérleti hidrogénkút. A Mercedes NECAR jármőveinek fejlıdése jól mutatja a lehetıségeket: 1994-ben a NECAR 1 még egy mikrobusz volt a 800 kilós motor miatt, de 2000-ben a NECAR 5 már egy közönséges A osztályú Mercedes volt 150 km/h-s sebességgel és egy 2002-es teszten keresztülszelte Amerikát. A szakértık egybecsengı véleménye szerint néhány évtizeden belül sikerül ezekre a nehézségekre megoldást találni és a jövı jármőveit a napenergia segítségével vízbıl termelt hidrogén fogja hajtani. A BMW 2006 októberében bemutatta a világ elsı, sorozatgyártásra alkalmas hidrogénhajtású autóját, a Hydrogen 7-et, amely hagyományos benzinnel is üzemképes.
19
5. MIÉRT AZ ETANOL? A 2. táblázatban foglaltam össze az alternatív üzemanyagok tulajdonságait. A viszonyítási alap a benzin volt, mivel napjainkban ez a legelterjedtebb motorhajtóanyag és ezt szükséges helyettesítenünk. Az alternatív üzemanyagok tulajdonságai a benzinhez hasonlítva 2. Táblázat PropánNövényi Elektromos CNG bután Metanol Etanol Hidrogén olajok hajtás (LPG) Kezelés, szállítás -0 Veszélyesség --0 + Újratöltési idı 0 0 0 0 ----Hatótáv -0 0 0 ---Emisszió + + + + + +++ +++ Teljesítmény 0 --Energiahatékonyság 0 0 --0 0 0 0 Energiafüggıség ++ +++ ++ +++ +++ +++ + Meglévı ----infrastruktúra Menetviselkedés 0 0 0 0 -0 -Összesen 526+ + 78Jelmagyarázat: 0: benzinnel megegyezı; ---: legkedvezıtlenebb; +++: legkedvezıbb
Forrás: Hancsók [2004] alapján saját összegzés A táblázat alapján a legmegfelelıbb üzemanyagnak jelenleg a bioetanol és a biodízel ígérkezik. Feltételeznünk kell azonban, hogy a jövıben a technológia fejlıdésével a táblázat értékei várhatóan változni fognak, a kevésbé kiforrott módszereknél nıhet a teljesítmény és csökkenhet az újratöltési idı (hidrogén, elektromos áram). A meglévı infrastruktúra hiánya pedig csupán rövid távon okoz gondokat, hosszú távon a profit motiválta tıkebefektetések növekedhetnek világszerte. Az összesítésbıl hiányzik még két fontos tényezı, az üzemanyagok és az alkalmazásukhoz megfelelı gépkocsik ára. Ezeket azért nem szerepeltettem, mert a rendelkezésemre álló források merıben eltérı értékeket közölnek, és így összehasonlíthatatlanok. Ennek okozója a különbözı országok eltérı gazdasági
20
helyzete és éghajlati-mezıgazdasági adottsága, az alkalmazott mőszaki eljárások, fejlesztések eredményei, a változó valutaárfolyamok, és a sokszor hivatkozási alapként szerepeltetett kıolaj árváltozásai. Összegezve, a technika mai fejlettségi szintjén az energetikai-környezeti elınyt adó alternatív üzemanyagok nagy része még nem versenyképes a benzinnel, a hátrányok fı forrása a jármőtechnika és az infrastruktúra hiánya. Az LPG alacsony adótartalma segíti az elterjedését, de adók nélkül a benzin és a gázolaj 20%-kal olcsóbb. Az etanol és a növényi olajok a versenyképességét az árak nagysága döntıen befolyásolja.
A bioetanol elıállítása mellett szól, hogy Magyarországon évek óta jelentıs túltermelés van bizonyos mezıgazdasági terményekbıl, évrıl-évre gondot okoz a búza és a kukorica tárolása. Bioetanol elıállításával megszőnnének a felesleg elhelyezési gondjai, és nem kéne külföldre szállítás és értékesítés költségeit állnia a gazdáknak. Megfelelı gyártási kapacitással Európa nagy részét el lehetne látni 2010-re.
5.1 A bioüzemanyagok felhasználása Több szempontból is felmerült a bioüzemanyagok szükségessége, ezek közül az egyik a környezetvédelem. A 1 kg kıolaj elégetésekor 3 kg szén-dioxid gáz keletkezik, és a kiotói egyezmény betartásához csökkentenünk kell a CO2kibocsátást. A következı indok a kıolaj készletek végessége. A gazdaságosan kitermelhetı kıolaj készletek fokozatosan kimerülnek, a ma ismert készletek 40 évre tartanak ki, a potenciális mennyiség optimista becslések alapján is legfeljebb 100 évig elegendı. Az Európai Unión belül nagyon alacsony a kitermelhetı kıolaj mennyisége a fogyasztáshoz viszonyítva, ezért állandó importra szorul. Az Európai Unió kıolajszükségletének 75%-át importból fedezi, és ez 2020-ra várhatóan 90 % fölé emelkedik. Az Unión belül elıállítható alternatív üzemanyagokkal javítani lehet a külkereskedelmi mérleget az import csökkentésével (és az esetleges exporttal). A Föld ásványolajkészletének háromnegyedét birtokló közel-keleti országok 10 éven 21
belül a jelenlegi 40-rıl várhatóan 50%-ra növelik világpiaci részesedésüket. Ez a folyamat az ipari országok növekvı függıségével járhat. Biztonsági szempontból fontos,
hogy
az
alternatív
hajtóanyagokkal
csökkenteni
lehet
nemcsak
Magyarország, hanem az EU importfüggıségét is.
5.2 Európai Bizottság Biomassza Akció Terve Az EU a nemzetközi vállalásai miatt is szorgalmazza az alternatív üzemanyagok használatát: - 1992 – Rio de Janeiro: 2000-ig a légköri CO2 koncentrációjának stabilizálása az 1990-es szinten - 1997 – Kiotó: 2012-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának átlagosan 8%-os csökkentése az 1990-es szintre vonatkoztatva - Magyarország 6%-os csökkentést vállalt 2012-ig az 1985-1987-es szinthez képest - 1999 – Göteborg: kén-dioxid-emisszió 63%-os, a nitrogén-oxid-kibocsátás 41%os, az ammónia emisszió 17%-os és az illékony szerves vegyületek (VOC) kibocsátásának 40%-os csökkentése 2010-ig
Az Európai Unió célkitőzése, hogy 2010-re a megújuló energia részarányának a teljes energia felhasználásban átlagosan 12%-ra emelése a jelenlegi 5,3%-ról (Fehér Könyv). Magyarország csupán a 3,6%-os szint elérését vállalta, mivel 2003-ban még nagyon alacsony, mindössze 0,7%-os volt az országban a megújuló forrású energiatermelés aránya, de 2005 végére elérte a 4,5%-ot. Másik cél 2010-re a villamos-energia felhasználásban a megújuló energia részarányának 22%-ra emelése, ezt a Skandináv államok már most is bıven túlteljesítették. (2001/77/EK irányelv) Az Európai Unió nagy hangsúlyt kíván fektetni az alternatív üzemanyagok bevezetésére, és ezen belül kiemelten foglalkozik a biohajtóanyagokkal. Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve szerint a biohajtóanyagok energiatartalmának 2005 végére az összes értékesített motor-hajtóanyag legalább 22
2%-ával kellett egyenlınek lennie és ezt átlagosan évi 0,75%-kal növelve, 2010-re már 5,75%-os arányt kellene elérni. Magyarországon ez nem teljesíthetı az infrastruktúra kiépítetlensége miatt, ezért a magyar kormány vállalása 2005-re csak 0,4% volt (végül 0,6%-ot teljesítettünk), és 2010-re is csupán 2 százalék a cél. Ennek elérése érdekében a tagállamok külön engedélyezés nélkül csökkenthetik a bioüzemanyagok adóját. A csökkentésnek kompenzálnia kell a hagyományos és az alternatív üzamanyagok elıállítása közötti különbséget. Tiszta bioüzemanyagok esetében az adócsökkentés meghaladhatja az 50 %-ot, sıt akár teljesen adómentes is lehet.
Az EU elırejelzése alapján 2020-ra az alternatív motor-hajtóanyagok aránya elérheti a 23%-ot, ezen belül várhatóan egyharmad lesz a bioüzemanyagok aránya. A kıolajat növekvı mértékben a földgáz helyettesítheti szerintük. Az alternatív üzemanyagok tervezett felhasználása az Európai Unióban 3. Táblázat 2005 2010 2015 2020
Biohajtóanyag 2% 6% 7% 8%
Földgáz – 2% 5% 10%
Hidrogén – – 2% 5%
Összesen 2% 8% 14% 23%
Forrás: BME Gépjármővek tanszéke [2003] Bioüzemanyagnak nevezzük a megújuló, biológiai eredető üzemanyagokat, melyekkel a jelenlegi üzemanyagok helyettesíthetıek. Az üvegházhatásért felelıs gázok közül a szén-dioxid termelıdéséért fıként a közlekedés felelıs, a fosszilis eredető hagyományos üzemanyagok elégetése során hatalmas CO2 mennyiség keletkezik és jut a légkörbe. A biohajtóanyagok elınye, hogy az alapanyagaik termelésük során szén-dioxidot kötnek meg, és a felhasználás során csak ez a megkötött mennyiség jut vissza a természetbe, zárt CO2-ciklust alkotva. Tehát a bioüzemanyagok életciklusa során az összes CO2-kibocsátás elméletileg zérus. Másik elınyük, hogy a mezıgazdaságot vonják be a termelésbe, így munkahelyeket teremtenek. Ez fıként az elmaradottabb régiókban fontos tényezı, ahol így a képzetlen munkaerı leszakadása nem nı tovább.
23
3. ábra: Zárt és nyílt CO2-ciklus Forrás: Réczey
5.3 Bioetanol-elıállítás a világban Már a 19. századtól használnak alkoholokat belsıégéső motorok hajtására. Az USA-ban 1906-ban adómentessé tették az alkohol ipari célú felhasználását, hogy az etanolnak újabb piacot nyerjenek, azonban a benzin akkor még így is feleannyiba került. Az I. világháború idején a benzinhiány vezetett el az alkoholok benzinbe keveréséhez, Európában pedig szinte minden országban törvény írta elı az üzemanyagok etanoltartalmát. A felhasználás során bebizonyosodott, hogy a benzinüzemő gépjármőveket legfeljebb 22 százalékos etanoltartalmú benzinkeverékekkel a motor átalakítása nélkül lehet mőködtetni. A tisztán etanol-meghajtásra való átállítás során körülbelül 300 kisebb alkatrészt kell cserélni a motorban, de ez is olcsóbb, mint a földgáz üzemre való áttérés. Észak- és Dél-Amerikában kezdenek elterjedni az úgynevezett FFV-k (flexible fuel vehicle – rugalmas üzemanyagú jármő), amelyek a legfeljebb 85% etanoltartalmú üzemanyagoktól a tiszta benzinig bármilyen arányú keverékkel mőködtethetık. Ezekben számítógéppel vezérelt érzékelık vizsgálják a hajtóanyag alkoholtartalmát, és ennek megfelelıen állítják be az üzemanyag mennyiségét és a motor jellemzıit. A Volvo átalakított V70-es
24
modelljét már 5 különbözı üzemanyaggal lehet meghajtani, a benzin mellett többek között etanollal és földgázzal is. 2005-ben a világon összesen közel 30 milliárd liter bioetanolt gyártottak és használtak fel. A legnagyobb felhasználókat mutatja a 4. táblázat. A világ legnagyobb bioetanol felhasználói Ország
Milliárd liter
4. Táblázat Alapanyag
15
cukornád
USA
10,6
kukorica, búza
Kanada
0,3
kukorica, búza
Franciaország
0,23
búza, bor, fa
Spanyolország
0,12
búza
Svédország
0,07
búza, bor
Brazília
Forrás: Hancsók [2004], Réczey
5.3.1 Amerikai Egyesült Államok A korábbi sikertelen próbálkozások után 1979-ben az iráni forradalom következtében megnövekvı kıolajárak idején bevezették a „gasohol”-t, a 10% etanol tartalmú benzint és 16 cent adókedvezményt adtak minden literjére. Az 1992-es „Clean Air Act” kötelezıvé tette a szén-monoxiddal szennyezett területeken a legalább 2,7% oxigéntartalmú, és az ózonnal leginkább szennyezett országrészekben a legalább 2% oxigéntartalmú motorbenzinek árusítását. Az 1992-es „Energy Policy Act” kötelezıvé tette minden nagyobb városban az alternatív hajtóanyaggal mőködı gépkocsik értékesítését. A bioetanol elıállítás fı alapanyaga a kukorica, melynek 7%-át használják erre a célra, a termelés évente 11 milliárd liter. Jelenleg az adókedvezmény 14 cent literenként. Az alternatív üzemő gépkocsik vásárlása esetén 3-8 ezer dollár adókedvezmény jár, de csak abban az esetben, ha az adott évben a kérdéses jármőbıl legfeljebb 60 ezret adtak el. Alternatív üzemanyagkutak létesítésekor 50%-nyi, legfeljebb 30000$ adókedvezmény jár.
25
5.3.2 Brazília Brazíliában 1920-tól alkalmaznak etanolt motorhajtásra. Az 1973-74-es arab olajembargót követıen 1975 októberében indult Proalcool program elrendelte a gasohol alkalmazását, amely kezdetben 10% etanolt tartalmazott. Az arány késıbb 20%, végül 1993-tól 22% lett. Ezzel egyidejőleg bevezették a tiszta etanolüzemő jármőveket is. Eleinte államilag garantálták, hogy a bioüzemanyag ára ne haladja meg a benzin árának 65%-át, késıbb kötelezıvé tették tiszta benzin helyett a gasohol árusítását. Napjainkban a brazil jármővek felét tisztán etanol hajtja, tehát az bioetanol részesedése 60% felett van. Becslések alapján ezzel a világ CO2 kibocsátását 1 százalékkal sikerült csökkenteni. Éves szinten 15 milliárd liter bioetanolt használnak fel, a cukornádtermés közel felét erre a célra hasznosítják, ennek ellenére Brazília továbbra is tartja vezetı helyét a világ legnagyobb cukor exportırei között. A program 1,2 millió új munkahelyet teremtett, fıként vidéken, és ahol beindult az alkoholgyártás, sokkal jobbak lettek az életkörülmények. A brazil tapasztalatok szerint 11 ezer dollár beruházás teremtett egy új munkahelyet, miközben a petrolkémiai iparban ugyanehhez 200 ezer dollárt kellett beruházni.
5.3.3 Svédország Európában Svédország a legtapasztaltabb bioetanol-elıállítás terén. Az 1985-ben elkezdett bioetanol program során már 400 kútból álló hálózatot építettek ki, de a kutak számát 2010-ig szeretnék megduplázni. Az éves felhasználás 70 millió liter, amit fıként fahulladékból, búzából és Dél-Európából vásárolt rossz minıségő borból állítanak elı. Svédországban 5000 koronával (átszámítva 130000 forinttal) olcsóbbak az etanollal hajtott gépkocsik a hagyományos üzemőeknél és az adókedvezmények által a benzinnél olcsóbbá tették a bioetanolt. Örnsklödsvikben és Stockholm belvárosában 400 tiszta etanollal hajtott busz szállítja az utasokat. A svédek három változatban tankolhatnak etanolt: tiszta etanol, 5 és 85 százalék etanoltartalmú benzinkeverék.
26
6. BIOETANOL-GYÁRTÁS MAGYARORSZÁGON 6.1 Magyarország üzemanyag-helyzete Magyarország alacsony kıolaj és földgáz készletei miatt importra szorul, ennek mértéke évente 5,6 millió tonna kıolaj és 9 milliárd m3 földgáz, ami a felhasználás 80, illetve 75%-a. A Magyar Ásványolaj Szövetség éves jelentése szerint 1,9 milliárd liter benzint és 2,66 milliárd liter dízelgázolajat hoztak forgalomba Magyarországon 2004-ben. A benzin döntı többsége 95-ös oktánszámú volt. Jelenleg a hagyományos üzemanyagok piaci részesedése 99,4%-os. 2005 végére az uniós irányelvnél (2%) alacsonyabb, csupán 0,4%-os biohajtóanyag részesedést volt a kormány terve, ami a MOL Rt. bio-ETBE elıállításával megvalósult. Még 2010-re is csak a 4%-os részesedés elérését tervezi a kormány. A magyarországi kıolajkészletek alacsony volta miatt a fogyasztás 80%-át importból kell fedeznünk. Ez növeli az ország külkereskedelmi hiányát és a külföldtıl való függését, ami stabilitási és biztonsági kockázat. Az államháztartás bevétele a jövedéki adóból 103,5 és 85 forint literenként benzinbıl, illetve dízelgázolajból, valamint ezen felül még a 20%-os ÁFA, aminek azonban a 40%át visszaigénylik a felhasználók. A magyarországi üzemanyagok árszerkezete 2006. október 12-én Árösszetevı Termelıi ár + értékesítés költsége + haszon Összes adótartalom Jövedéki adó ÁFA (20%) Kıolaj és Kıolajtermék Készletezı Szövetség Értékesítési ár
95-ös benzin 114,7 Ft 150,2 Ft (56,7%) 103,5 Ft 43,64 Ft 3,06 Ft 264,9 Ft
5. Táblázat Dízelolaj 136,24 Ft 131,66 Ft (49,7%) 85 Ft 43,65 Ft 3,01 Ft 264,9 Ft
Forrás: saját számítás a MOL székház elıtt levı kút árai és adótörvények alapján
27
A mai árakon, a 2004-es forgalmat alapul véve: (197+226) Ft jövedéki adó + 0,6·(83+116) Ft ÁFA = 542 milliárd forint. Összehasonlításképpen az idei évre a teljes áfa és jövedéki adó bevételi elıirányzat 1791 illetve 687 milliárd forint volt.
6.1.1 A bioüzemanyagok Magyarországon A két világháború között a kıolajembargó és a kıolajmezık nagy részének elcsatolása miatt a 20% bioetanolt tartalmazó Motalco tette ki a hazai üzemanyagfogyasztás felét, jelenleg a MOL kever bioetanolból készült ETBE-t a benzinbe, ami mindössze a felhasználás 6 ezreléke. Magyarországon megépült már két kísérleti biodízel gyár (Kunhegyesen és Mátészalkán), de egyelıre nem mőködnek. A biodízel széleskörő elterjedését akadályozza, hogy a két megépített, ám pár hónap mőködés után bezárt üzem kapacitása csupán a dízel felhasználás 2-3 ezreléke. A bioetanol és a biodízel gyártását párhuzamosan is fel lehet futtatni, mivel a bioetanol inkább a benzin helyettesítésére alkalmas, Diesel-motorokban alkalmazva cetánszám-növelı adalékokat igényel. A jövedéki adó érvényes szabályozása alapján a felhasználni tervezett biológiai eredető üzemanyagokra (az ETBE-be kevert bioetanol és a biodízel) a jövedéki adó mértéke 0 forint.
6.2 Makrogazdasági hatások A bioetanol bevezetésének lehetnek – fıleg az adóbevételek vonatkozásában – kedvezıtlen hatásai, a fizetési mérleget érintıen viszont kedvezı hatású. Különös fontos tényezı a bruttó hazai termék növekedése.
6.2.1 Államháztartás A bioetanol egy olyan energiaforrás, amelyet hazánkban is elı tudunk állítani, sıt, még exportra is van kapacitásunk. A megtermelt haszon az országban marad, növeli a GDP-t. Az 5,6 millió tonnás olajimport egy részét meg lehetne takarítani a bioüzemanyagok használatával.
28
A kıolaj importálása az idei elsı 8 hónapban 571 milliárd forintba kerül3, ennek 230 milliárd forintnyi részébıl lesz üzemanyag. Ha az üzemanyagok csak négy százalékát ki tudjuk váltani (ehhez 291 millió liter bioetanol kell évente), már akkor is éves szinten mintegy 14 milliárd forinttal csökkenne a behozatal. Ez azt jelenti, hogy egy liter bioetanol elıállítása és felhasználása 47,1 forinttal javítja a külkereskedelmi mérleget. Az esetleges export ezt az összeget még tovább növelheti. A behozatal csökkentésével kisebb lesz az ország energetikai szektorának importfüggısége, már ilyen apró változásnál is 80%-ról 75%-ra csökkenne, ami fontos nemzetbiztonsági tényezı. A bioetanol termelés egyik nem elhanyagolható kérdése az állami bevételek változása. Mint láthattuk, éves szinten 540 milliárd forint feletti összeg folyik be az államkasszába az üzemanyagok jövedéki adójából és áfájából. A bioetanol a benzin helyettesítése során csökkenti a bevételeket, de ennek mértéke a mindenkori költségvetési bevételeket megteremtı adószabályozáson múlik. Az ETBE-be kevert bioetanol és a biodízel felhasználása Magyarországon 2005 januárjától 6 éven át mentesül a jövedéki adóktól, de a bioetanol önálló használatának támogatásáról felsıbb szinteken még szó sem volt. Megvizsgáltam néhány lehetséges árat és a különbözı mértékő adók alapján a fogyasztói árakat, az adótartalmukat és az állami bevételek változását a 6. táblázatban összegeztem. Az elsı lehetıség a teljes adómentesség, aminek a jelenlegi államháztartási helyzet miatt elenyészı esélye van. Ezt követıen jövedékiadó-mentességet feltételeztem, majd 40 illetve 60 forintos kedvezményes jövedéki adót tartalmazó üzemanyagárakat vizsgáltam 3 forintos készletezési hozzájárulás mellett. Végül, mintegy összehasonlításképpen kiszámoltam a jelenleg hatályos adószabályok szerinti árakat. A viszonylag nagy átlagéletkorú és korszerőtlen magyar gépjármőparkból kiindulva 1 liter benzin kiváltásához 1,4 liter bioetanol szükségességét és az ÁFA 40 százalékának visszaigénylését feltételeztem. Mint látszik, a teljes adómentességnél évente 37,8 milliárd forint állami bevétel esik ki. 3
Külkereskedelmi termékforgalom (KSH gyorstájékoztató, 2006. október 31. Sorszám:186.)
29
Az állami bevételek változásának mértéke az üzemanyagok 5 százalékának bioetanollal való helyettesítése esetén, különbözı adótartalom és elıállítási költség esetén 6. Táblázat 1 liter Termelıi
benzin
ár (Ft/l)
kiváltása (Ft/l)
Teljes
Jövedéki adó változása (milliárd forint)
ÁFA változás (milliárd forint)
Összesen
Adótar-
(milliárd
talom
forint)
(%)
100-120
140-168
-26,6
-11,2
-37,8
0%
Nincs jövedéki
100
168
-26,6
-4,0
-30,6
16,6%
adó, 20%
110
185
-26,6
-3,3
-29,9
16,6%
ÁFA
120
202
-26,6
-2,6
-29,2
16,6%
40 Ft jövedéki
100
239
-12,2
-1,1
-13,3
41,4%
adó, 20%
110
256
-12,2
-0,4
-12,6
39,8%
120
273
-12,2
+0,3
-11,9
38,5%
60 Ft jövedéki
100
273
-5,0
+0,3
-4,7
45,3%
adó, 20%
110
290
-5,0
+1,1
-3,9
43,6%
120
307
-5,0
+1,8
-3,2
42,1%
85 Ft jövedéki
100
315
+4,0
+2,1
+6,1
55,6%
adó, 20%
110
332
+4,0
+2,8
+6,8
53,6%
120
349
+4,0
+3,5
+7,5
51,9%
103,5 Ft
100
346
+10,6
+3,4
+14,0
59,5%
jövedéki adó,
110
363
+10,6
+4,1
+14,7
57,6%
120
380
+10,6
+4,9
+15,5
55,8%
adómentesség
ÁFA, 3 Ft készletezés
ÁFA, 3 Ft készletezés
ÁFA, 3 Ft készletezés
20% ÁFA, 3 Ft készletezés
Forrás: saját számítás
30
Jövedéki adó nélkül, de áfával terhelve a bioetanol még mindig olcsóbban elıállítható, mint a benzin fogyasztói ára, ehhez évente 29-31 milliárd forint bevételrıl kell az államnak lemondania 5 százalékos alternatív üzemanyag részesedés mellett. A 2010-re tervezett 4%-nyi biohajtóanyag így évente 24 milliárdjába kerülne az államkasszának. A 20%-os áfa-kulcs melletti 40 forintos jövedelemadó esetén a bioetanol ára a mai benzinárak szintjén lenne. Az állami bevétel ekkor 12-13 milliárddal csökkenne, a 4 százalék elérése 10 milliárdba kerülne. A 20%-os áfa-kulcs melletti 60 forintos jövedelemadó esetén a bioetanol ára a mai benzinárak szintje fölött lenne kicsivel. Az állami bevétel ekkor 3-5 milliárddal csökkenne, a 4 százalék elérése 2,5-4 milliárdba kerülne. A mai adóztatás alapján kialakuló 340-380 forintos árakon egyáltalán nem vásárolná senki sem néhány elkötelezett környezetvédın kívül a bioetanolt, így hiába növekednének az állami bevételek elméletileg 6-16 milliárddal. Hosszabb távon azonban, a kıolajkészletek kimerülésekor már lehet ezzel is számolni, hiszen könnyen elképzelhetı ilyen magas benzinár a következı évtizedekben. 40-50 forintos jövedéki adó-kulccsal a bioetanol versenyezhet a benzinnel. A kiesı állami bevételt a hagyományos üzemanyagok jövedéki adójának 2 forintos emelésével pótolni lehetne, ami igazán nem nagy összeg, elenyészı az árakhoz viszonyítva. Az Országgyőlés 2005-ös határozata alapján 2007. július 1-jétıl literenként nyolc forinttal több jövedéki adót kell fizetnie azoknak a gyártóknak, amelyek benzinében a biorész aránya nem éri el a 4,4 százalékot, míg a gázolaj esetén ugyanezek a feltételek 2008. január 1-jén lépnek életbe.
A British Sugar becslése szerint, ha Nagy-Britanniában 5% bioetanolt kevernek az üzemanyagokba, akkor a szén-dioxid kibocsátás csökkentése egyenértékő 1 millió gépjármő légszennyezésével és a szükséges bioetanol mennyiség termelése 10000 új munkahelyet teremt. Magyarországon 5 ezer új munkavállaló esetén csak a minimálbérrel számolva az adókból és a járulékokból évente közel 2 milliárd forintnyi állami bevétel keletkezik (fejenként havonta
31
10000 Ft munkavállalói és 22888 Ft munkáltatói befizetés, ez évente 394656 Ft), ezenkívül kevesebbet kell segélyekre kifizetni.
6.2.2 Mezıgazdaság A bioetanol gyártása megnöveli a keresletet az alapanyagként használt növényekre, stabil piac alakulhat ki a régióban gabonákra, csökken a túltermelés veszélye. De ami igen fontos, csökkenne az állam intervenciós kiadása. Eleinte a raktárakban álló, eladhatatlan több millió tonnányi felesleges búzát és kukoricát lehetne felhasználni, miközben felfuthat a kifejezetten alkoholgyártás céljára való termelés. Ez bizonyos mértékben növelné a piaci árakat, így a gazdák többletbevételhez juthatnának, a mezıgazdasági alapanyagoknál versenyképesebb termékeket elıállítva. Amerikai tapasztalatok szerint minden liter bioetanol elıállítása egy dollár extra bevételt eredményezett a farmokon és 2,33 dollár növekedést a GDP-ben, az etanol keresletbıvítı hatásának köszönhetıen [Bai 2004]. A régióban Magyarországon legkisebb a GDP növekedési rátája és az elırejelzések szerint ez a következı években még tovább mérséklıdik, ezért is fontos minden lehetıséget megragadni a gazdaság bıvítésére. Végsı soron ezekben a régiókban növekszik a jólét, a keletkezı új munkahelyek csökkentik a munkanélküliséget, az alacsonyabb képzettségő munkaerı elhelyezkedési esélyeit növeli, ezáltal csökkenti a fejletlenebb vidékek lemaradását.
6.3 Várható kereslet 2010-re az uniós vállalás alapján a magyar üzemanyagokban 2 százaléknyi biohajtóanyag-tartalmat kell elérni, viszont az Országgyőlés 63/2005. (VI. 28.) határozata alapján 4%-ra módosította a célkitőzést, valamint közbensı célként a 2007-es évre 2%-ra. A 7. táblázatban összegeztem, hogy a 2004-es fogyasztás alapján évente mekkora mennyiségő bioetanol termeléssel lehetne ezt a szintet elérni. Mivel az
32
etanol energiatartalma 21,2 MJ/liter, éves szinten 291 millió liter bioetanol termelésére van szükség.
A 2004. évi magyar üzemanyag-felhasználás 4%-os helyettesítéséhez szükséges etanol
Millió liter Főtıérték (MJ/l) Energiatartalom (MJ) EU 2003/30 irányelv szerinti 4% (MJ) Egyenértékő etanol (millió liter)
Benzin 1900 31,2 5,93·1010
Dízel 2660 35,7 9,50·1010
7. Táblázat Összesen 4560 – 1,54·1011
2,38·109
3,80·109
6,18·109
111,84
179,18
291,02
Forrás: saját számítás a Magyar Ásványolaj Szövetség forgalmi adatai alapján
6.3.1 Jármővek Mint a nemzetközi kitekintésnél írtam, a bioetanol keverékként történı alkalmazása 22 térfogatszázalékig a hagyományos benzinüzemő gépjármővekben sem okoz gondot. Elsı lépésként nemzetközi példák alapján célszerő lenne a 10 tf% etanoltartalmú keverékek bevezetése, mely a jelenlegi jármőparkkal is használható. A késıbbiek folyamán be lehetne vezetni Magyarországon is a vegyes üzemő és E85-tel mőködı jármőveket. A Saab már megkezdte az E85-tel is mőködı gépkocsijai magyarországi forgalmazását, amelyek 3-5 százalékkal drágábbak a hagyományos üzemő típusoknál. Augusztusig öt ilyen autót adtak el, a cég reményei szerint év végéig több tucat is elkelhet. Kaposváron 2006 szeptemberében próbaüzemben járt egy svéd Scania busz, amelyet bioetanol hajt. Tervezik, hogy a város teljes buszparkját lecserélik és az üzemanyagot egy helyben felépítendı gyárból szerzik be, hiszen ez a dízel üzemő buszoknál csupán 2-4%-kal drágább.
33
6.4 Alapanyagok A bioetanol elıállítása cukortartalmú anyagokból a legegyszerőbb. A célra leginkább megfelelı növény, a cukornád hazánkban sajnos nem terem, így csak a cukorrépára hagyatkozhatunk. Ezen felül még keményítıtartalmú növények közül a búza, a kukorica és a burgonya jöhet szóba. Az utóbbinak 20% alatti a keményítıtartalma, míg az elızı kettınek megközelíti a 60%-ot. Az említett négy növény termıterületét és az átlagos etanol-hozamát összegzi a 8. táblázat.
Magyarországon termı növények bioetanol hozama a 1996-2005-ös termésátlagok alapján Termıterület
Termésátlag
Etanol-hozam
8. Táblázat Etanol-hozam
(ezer ha)
(t/ha)
(l/t)
(l/ha)
Burgonya
22,3
19,2
110
2110
Búza
1116
3,8
356
1350
Cukorrépa
48,9
41,5
95
3940
Kukorica
1221
5,7
387
2200
Forrás: A hozamok Réczey, a termésátlag a KSH honlapja
Az etanol elıállításhoz szükséges földterület
Termıterület (ezer ha)
9. Táblázat Szükséges
Szükséges
Szükséges
mennyiség
termıterület
termıterület
(ezer t)
(ezer ha)
(jelenlegi %-a)
Burgonya
22,3
2645
138
618,8
Búza
1116
818
216
19,4
Cukorrépa
48,9
3064
74
151,4
Kukorica
1221
752
132
10,8
Forrás: saját számítások
34
A 291 millió liter alkohol elıállításához a különbözı növények hasznosításával eltérı földterület szükséges, hiszen mások a termıterületek és a kinyerhetı etanol mennyisége. Ezt foglalja össze a 9. táblázat.
A gazdaságosság számításához fel kell írnunk a termesztés és a feldolgozás energiamérlegét (10. táblázat). A számok alapján a burgonya energetikai célú termesztését azonnal kizárhatjuk, mivel a jelenlegi termıterületének több mint hatszorosát igényelné, csupán 4% a folyamat energianyeresége. Nagyobb energetikai hatásfokot ígér a másik három növény termesztése, különösen, ha a feldolgozása során a keletkezı szalmát hasznosítani tudjuk tüzelıanyagként. A vizsgált növények közül a cukorrépa esetében nyerhetjük ki a legtöbb energiát a melléktermékek nélkül folyamat során, de a termesztése nagyon megviseli a talajt, 4-5 évente lehet csak ugyanarra a területre elültetni.
A bioetanol elıállítás energiamérlege Németországi tapasztalatok alapján 10. Táblázat Energia egyenérték, GJ/ha Nyersanyag
Burgonya
Búza
Cukorrépa
Kukorica
Termesztés
40,6
26,2
33,7
28,0
Feldolgozás
43,5
29,9
64,1
25,7
Összes bevitel
84,1
56,1
97,8
53,7
Etanol
64,1
44,5
101,8
46,7
Híg cefrepép
12,2
10,1
32,3
12,0
Biogáz
11,2
9,6
14,7
10,2
Levelek trágyaként
(11,0)
Szalma
(88,1)
Kivétel összesen
87,5
64,2 (152,3)
148,8 (159,8)
68,9
Etanol/bevitel
0,76
0,79
1,04
0,87
Kivétel/bevitel
1,04
1,14 (2,71)
1,52 (1,63)
1,28
Forrás: Hancsók [2004]
35
6.4.1 Felhasználható készletek A kukorica termésének 10%-át, 750 ezer tonnát könnyedén nélkülözni tudna a mezıgazdaság az óriási túltermelés miatt. Ha mégis rossz terméső évek jönnének, lehetne a termıterületet növelni vagy más gabonával pótolni a kiesı alapanyagot. A 2005/2006-os gazdasági évben 4,218 millió tonna gabona került intervenciós felvásárlásra, a teljes Európai Uniós felvásárlás 46%-a. 2006. szeptember 28-án a magyarországi intervenciós gabonakészlet 5,616 millió tonna volt, ebbıl 4,797 millió tonna kukorica és 744 ezer tonna búza. 4
6.5 A bioetanol elıállítási költségei Az etanolból a benzinnél alacsonyabb energiatartalma miatt a mai modern motorokban 34%-kal többet kell felhasználnunk a gépjármővek hajtásához. Tehát ahhoz, hogy a hagyományos üzemanyagokkal versenyre kelhessen, a benzin árához mérhetı nagyságúnak kell lennie 1,34 liter etanol árának. Ez azt jelenti, hogy a mai árakat figyelembe véve, legfeljebb 180-200 forintot lehet elkérni egy liter etanolért a töltıállomásokon. Az Európai Unió több országa élt már a lehetıséggel és csökkentette a bioüzemanyagok adóját (11. táblázat). Adókedvezmény a bioetanol üzemanyagként való felhasználására
Ország
Kedvezmény
11. Táblázat Kedvezmény,
%
€/l
Svédország
100
0,52
Spanyolország
100
0,42
Franciaország
60
0,38
Finnország
51
0,30
Nagy-Britannia
44
0,30
Forrás: Hancsók [2004]
4
Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=2008
36
A 12. táblázatban összegyőjtöttem a felvásárlási árakat és kiszámítottam a bioetanol-elıállítás növényi alapanyagainak költségét. Sokadszorra állapíthatjuk meg, hogy a burgonya nem alkalmas bioetanol-gyártásra.
A bioetanol-elıállítás alapanyagköltsége 12. Táblázat Átlagos etanolhozam (l/t)
Felvásárlási ár 2006-ban (ezer Ft/t)
Az alapanyag költsége (Ft/l)
Burgonya
110
37
336,4
Búza
356
33
92,7
Cukorrépa
95
9
94,7
Kukorica
387
27
69,8
Forrás: saját számítás Ezekhez hozzáadva a 20-30 forintos feldolgozási költséget kukoricából 90100 forintért lehet bioetanolt készíteni, a búza és a cukorrépa nem ennyire gazdaságos, 110-130 forintos árral számolhatunk. A cukorrépa piaci árát nagymértékben csökkentette és csökkenteni fogja az Európai Unió cukorpiaci reformja.
6.5.1 Támogatások Az energetikai célra történı repce és napraforgó termelés kiegészítı területalapú támogatása évente 7600 Ft/hektár. A bioetanol-gyártás céljára termesztett cukorrépára hektáronként 45 euró támogatást ad az Európai Unió, de egyelıre csak a 15 régi tagállamnak.
6.5.2 Az Európai Unió cukorreformjának hatása az árakra Az Európai Unió a közös agrárpolitika keretén belül rögzített felvásárlási árat biztosít egyes mezıgazdasági termények termelıinek. A cukor esetében ez a világpiaci árnál sokkal magasabb, annak közel háromszorosa, ami fıleg a magas
37
termelési költségeknek tudható be. A drága cukorból óriási túltermelés van, tavaly 1,7 milliárd eurót költött az EU a cukorpiacra, aminek háromnegyede exporttámogatás volt. A cukor intervenciós árát 36, a cukorrépáét 42,5 százalékkal tervezi csökkenteni 2010-ig az Európai Unió. A cukorrépa felvásárlási ára 28 euró/tonna lesz (7900 forint). A gazdákat a kiesı bevételük 64,2%-áig kompenzálják 4 éven keresztül. Ezzel egyidejőleg a bioetanol-gyártás céljára termesztett cukorrépára hektáronként 45 euró támogatást adnak, ami tonnánként 300 forintot jelent. A reform 2006. július 1-jén lépett hatályba. A magyar gazdák 20%-a áttért más növény termesztésére, a cukorrépa termıterülete 50 ezer hektár alá csökkent, a kabai cukorgyár bezárását 2006 október elején jelentették be. A kabai cukorgyártás megszőnése 400-500 termelıt, és 15 ezer hektár cukorrépa termıterületet érint.
A bioetanol alapanyagköltségének változása a cukorreformmal Felvásárlási ár
13. Táblázat Az alapanyag
(Ft/t)
költsége (Ft/l)
2005-ben
13000
136,8
2006-ban
8900
93,7
2010-ben
7500
78,9
Forrás: saját számítás Mivel olcsóbb a cukorrépát feldolgozni, mint a gabonát, a cukorrépa a 80 forintos árral már versenyezhet a búzával és a kukoricával, hogy a bioetanol alapanyaga lehessen. Valószínőleg sikerül a gazdákkal megegyezni, hiszen a hektáronkénti összesen közel 20 ezer forintos támogatás már elég vonzó alternatíva.
A legmagasabb költséggel dolgozóknak semmiképpen sem fogja megérni, 45 tonna/hektár körüli termésátlagra becsülik a költségek megtérülését. Az
38
alacsony jövedelmezıség miatt esetleg más után nézı gazdák a váltás idejére még eladhatják alkoholkészítéshez terményüket, így megkapva az uniós támogatást, ez azért is fontos, mert valószínőleg lassan fog beindulni a bioetanol célú növénytermesztés az országban.
6.5.3 Egy konkrét bioetanol üzem létesítésének gazdaságossága A Battonyai Etanolelıállító és Feldolgozó Kft. által tervezett üzemben az elképzelések szerint naponta 140 ezer liter etanolt fognak elıállítani folyamatos üzemeltetés mellett. A beruházás 7,6 milliárd forintba kerül. A mőködési költségek közül a kukorica árát tonnánként 25 ezer forintnak vettem. Az etanolt a modell szerint literenként fél euróért, körülbelül 125 forintért lehet értékesíteni.
Kiadások: − kukorica (420 tonna): 420·25 ezer = 10,5 millió forint − segédanyagok, közmődíjak, bérek, adók, járulékok: 4,7 millió forint − általános költségek: 1,9 millió forint Összesen: 17,1 millió forint naponta
Bevételek: − etanol értékesítés (140 ezer liter/nap): 140000·125 = 17,5 millió forint − takarmány értékesítés (130 tonna/nap): 130·25 = 3,25 millió forint Összesen: 20,75 millió forint naponta
Literenként 125 forintért értékesítve a bioetanolt, az üzem nyeresége 3,65 millió forint naponta, folyamatos üzemelés során 1,33 milliárd forint évente. Ezzel a profitrátával 8%-os kamatlábat feltételezve jelenérték-számítással kapjuk, hogy: 1,33 1,33 1,33 1,33 1,33 1,33 1,33 1,33 + + + + + + + = 7,64 milliárd forint, 2 3 4 5 6 7 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,088
vagyis 8 év alatt térülhet meg a beruházás. 120 forintért eladva naponta 2,95 millió a profit, évente 1,07 milliárd. Ekkor:
39
1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 1,07 + + + + + + + + + = 7,64 2 3 4 5 6 7 8 9 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,08 1,0810
milliárd forint, vagyis 10 év kell a megtérüléshez. Mivel mint a késıbbiekben látni fogjuk,
ennél
sokkal
nagyobb
gyárakat
terveznek
Magyarországra,
a
méretgazdaságosságot kihasználva mások akár 110 forintért is adhatják a bioetanolt és még így is elegendı nyereségre tehetnek szert a befektetések megtérüléséhez és megfelelı mennyiségi profit eléréshez.
7. PIACI SZEREPLİK 7.1 Eddigi termelık 7.1.1 Gyıri Szeszgyár és Finomító Rt. A Gyıri Szeszgyár és Finomító Rt. 2006-ra 16 millió liter bioetanol értékesítését irányozta elı, miközben 2005-ben még csak ötmillió litert gyártott. A hírek szerint a bioetanol energiatakarékos elıállításának érdekében egymilliárd forintos fejlesztést hajtanak végre a gyıri szeszgyárban. Ez azért fontos, mert az energia a gyártási költségekben jelentıs hányadot képvisel, így a gyártási költségek csökkentésével javítani tudják a kötséghatékonyságot. A cég további fejlesztési programjában egy új üzem létesítése is szerepel 2007-ben Gyöngyös térségében.
7.1.2 Hungrana Keményítı és Izocukor Gyártó és Forgalmazó Kft. Az osztrák Agrana és az angol Tate & Lyle tulajdonában lévı Hungrana Keményítı és Izocukor Gyártó és Forgalmazó Kft. 2005 júniusától szolgálja ki bioetanollal a MOL-t egy 2 éves szerzıdés keretében. 2005 végén bejelentették, hogy 2008-ra a jelenlegi napi 1200 helyett több mint 3 ezer tonna kukorica feldolgozására lesz képes a szabadegyházi üzem.
7.2 Tervezett új belépık A
Földmővelésügyi
és
Vidékfejlesztési
Minisztérium
szerint
a
bioetanolgyártás kapacitásai öt régióban építhetık ki: Dél-Dunántúlon 300, Észak40
Alföldön 300, Dél-Alföldön 400, Közép-Dunántúlon 200, Nyugat-Duntántúlon 100 ezer tonnát állíthatnak elı évente. Ez összesen 1,3 millió tonna bioetanol (1,65 milliárd liter) lenne, ami a hazai fogyasztás 22,6%-át fedezi. A feleslegek felhasználására és termıterület növelésére alapozzák a becslést.
7.2.1 Battonyai Etanolelıállító és Feldolgozó Kft. A Battonyai Etanolelıállító és Feldolgozó Kft. tervezett üzemében a tervek szerint évente 50 millió liter etanolt állítanak elı, 150 ezer tonna gabonát felhasználva. A 7,6 milliárdos beruházás közvetve 1000-1500 fıt foglalkoztat.
7.2.2 Biotech Energy A többségi svájci tulajdonban, illetve magyar vállalkozói tulajdonban lévı Biotech Energy Kft. az amerikai CSLM Group finanszírozással, német technológiával az ország legnagyobb búza alapú bioetanol üzemét 64 milliárd forintból Hajdúsámsonban kívánja felépíteni. Az évente feldogozott 1 millió tonna búzából 370 ezer tonna bioetanolt és ugyanennyi állati biotakarmányt, illetve trágyát állítanak majd elı a 150 foglalkoztatottnak munkát adó gyárban. Az üzem 50
kilométeres
körzetében
hosszú
távú
szerzıdéseket
kötnek
majd
a
gabonatermesztıkkel az alapanyag beszállítására. A cég a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtótájékoztatóján 2006 márciusában jelentette be, hogy a Somogy megyei Marcaliban is bioetanol üzemet építene, ahol évente félmillió tonna kukorica feldolgozásával számolnak a megyében termı 700-800 ezer tonnából. A 18 milliárd forintos beruházás már jövıre elkezdıdhet, és várhatóan 2007 végére - 2008 elején felépül az 50 fıt foglalkoztató üzem.
7.2.3 Dunaetanol Rt. Dunaalmáson 27 hektáros területet vásárolt a Dunaetanol Rt. A területen intervenciós gabonaraktár és egy évi 350 ezer tonna gabonát feldolgozó bioetanol
41
üzem épül. A 18 milliárd forintos beruházásból épülı gyár a tervek szerint 60 fıt fog foglalkoztatni.
4. ábra: Meglévı és tervezett bioetanol üzemek Magyarországon Saját munka
7.2.4 Magyar Bioenergetikai (Mabio) Zrt. Egy augusztusi sajtótájékoztató szerint a Magyar Bioenergetikai (Mabio) Zrt. 92 milliárd forint beruházással öt üzem építését kezdi meg jövıre Bácsalmáson, Csabacsődön, Dunaalmáson és két, egyelıre nem megnevezett településen. Közben Dunaalmáson a Dunaetanol vásárolt telket egy hasonló üzemhez, így a projekt ezen része kérdéses. A Mabio 2010-re legalább 600 millió liter környezetbarát üzemanyag termelését tervezi. Az évente összesen 1,75 millió tonna kukoricát igényelnek alapanyagként, amelynek beszerzésére már megszülettek a beszállítói szerzıdések. A teljes projekt megtérülését a cég vezetıi 8 év alatt várják. A Mabio Zrt. üzleti
42
terve alapján 2008-ban üzemenként 75 millió euró forgalommal számol az aktuális tızsdei árakat figyelembe véve.
7.2.5 SEKAB A svéd Svensk Etanolkemi AB tulajdonában levı SEKAB Bioenergia Magyarország Zrt. 377 millió eurós befektetéssel 4 üzemet létesít, melyek összesen 600 millió liter bioetanolt állítanak elı 1,5 millió tonna gabonából. A várhatóan 2008 második felére elkészülı üzemek összesen 300 fıt foglalkoztatnak majd Gönyün, Kabán, Marcalin és még egy másik településen (eredetileg Mohácson szerették volna, de a United Biofuels megelızte ıket).
7.2.6 United Biofuels Az amerikai, de svájci székhellyel rendelkezı United Biofuels Holdings Europe AG és az osztrák-magyar Duna Fejlesztési Kft. Csurgón 55 millió euróból egy 80 ezer tonna kapacitású bioetanol üzemet épít. A vállalkozásnak évi 300 ezer tonna kukoricára lesz szüksége, amelyet a térség mezıgazdasági üzemeitıl kívánnak beszerezni. Közvetve 500-600 embert tud az üzem foglalkoztatni. Martfő térségében egy évi százezer tonna bioetanolt elıállító üzemet építenek fel 2008-ra. A fejlesztés értéke 40 millió euró (11 milliárd forint) lesz, a tervezett üzemben kukoricából, valamint édes cirokból és csicsókából állítják majd elı a benzin gyártásánál felhasználható évi százezer tonna bioetanolt. A United Biofuels tulajdonába lévı Mohácsi Bioüzemanyag Termelı Kft. mintegy 20 milliárd forintból épít bioetanol gyárat, melynek alapkövét 2006 szeptemberében tették le. Évente 300 ezer tonna kukoricából 100 millió liter etanol elıállítását tervezik a 80 fıt foglalkoztató üzemben. A melléktermékként keletkezı biogázból fedezik a szükséges energiát és évente 10 megawatt áramot értékesítenének is. Peter Stepany, a cég képviselıje azt reméli, hogy a beruházás 20 év alatt megtérül. Az elızıeken kívül még Almásfüzitın, Orosházán és Szeghalomon szándékozik a United Biofuels bioetanol üzemeket létesíteni 2009-ig.
43
A Magyarországon tervezett bioetanol üzemek és kapacitásaik 14. Táblázat Kapacitás,
Alapanyag,
ezer tonna
ezer tonna
kukorica
110
350
Szabadegyháza
kukorica
350
1000
Battonya
gabona
40
150
Hajdúsámson
búza
370
1000
Marcali
kukorica
150
500
Dunaalmás
gabona
100
350
kukorica
480
1750
gabona
480
1500
kukorica
80
300
100
300
kukorica
100
300
kukorica
280-300
800-900
kukorica
100
300-350
Összes kukorica
1700
5400-5600
Egyéb vagy nem megnevezett gabona
1000-1100
3200
Mindösszesen
2700-2800
8600-8800
Cég
Település
Alapanyag
Gyıri Szeszgyár és Finomító Rt.
Gyır, Gyöngyös
Hungrana Keményítı és Izocukor Gyártó és Forgalmazó Kft. Battonyai Etanolelıállító és Feldolgozó Kft. Biotech Energy Kft. Dunaetanol Rt.
Bácsalmás, Magyar Bioenergetikai Zrt.
Csabacsőd + 3 helyen
SEKAB Bioenergia Magyarország
Gönyü, Marcali,
Zrt.
Kaba + 1 helyen Csurgó
kukorica, Martfő United Biofuels Holdings Europe AG
cirok, csicsóka
Mohács Almásfüzitı, Orosháza, Szeghalom
egyelıre ismeretlen beruházó
Vásárosnamény
Forrás: saját győjtés sajtótájékoztatók alapján A fentieken kívül évi 300-350 ezer tonna kukorica feldolgozásra alkalmas bioetanol üzemet terveznek Vásárosnaménybe zöldmezıs beruházás keretében. Mezıhegyesen az 1997-ben bezárt, Kabán pedig a 2007-ben bezáró cukorgyár helyére terveznek kukoricával mőködı bioetanol gyárat a helyi cukorrépatermesztık, akik átállnának gabonára.
44
A táblázatból jól látszik, hogy a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium becslésének duplájára elengedı kapacitással számolnak a beruházók. 2,6 millió tonna (3,3 milliárd liter) etanollal a magyar jármővek 45,3%-át lehetne mőködtetni.
7.3 Túlzott optimizmus? Az alapanyagok beszerzésébıl komoly problémák keletkezhetnek. Mint láttuk, a tervezett üzemek több mint 8 millió tonna gabonát, ebbıl 5 millió tonna feletti mennyiségő kukoricát igényelnek. Jelenleg Magyarországon évente körülbelül 7 millió tonna kukorica és 4 millió tonna búza terem, ennek jelentıs hányadát használnák fel az üzemek.
3 olyan település is van, amelyet 2 cég is kiszemelt magának: Dunaalmás, Marcali és Mohács. Az utóbbin az egyik cég már visszalépett, Dunaalmáson is jelentıs elınybe került az egyik, viszont Marcaliban még semmi sem dılt el: az egyik cég márciusban, a másik szeptemberben jelentette be, hogy ott épít üzemet, de még egyik sem kezdte el. Ha a táblázatban szereplı 4 bizonytalan, nem megnevezett helyszínt és Marcalit összeszámoljuk, 1800 ezer tonna gabonát és 670 millió liter bioetanolt kapunk. Amennyiben a többi beruházás megvalósul, akkor azokhoz 6,5 millió tonna gabonára lesz szükség és ez az üzemanyagok 36,6%-át helyettesítheti. Honnan lesz ennyi alapanyag? Mint láttuk, hiába van 4 millió tonna felesleges kukorica, ennél sokkal többre lesz szüksége az üzemeknek. Hiányzik még 2,5 millió tonna! A termıterületet nem lehet bármeddig növelni, ekkora mennyiségő kukoricához 4386 négyzetkilométernyi termıterület szükséges, ami az ország teljes területének 4,7%a, a gabonafélék jelenlegi termıterületének több mint hetede. Ez túl sok ahhoz, belföldön meg tudják termelni a környezet károsítása nélkül.
45
Valószínőleg importra fog szorulni a cégek egy része, azonban a kibontakozó verseny során az importáláskor jelentkezı szállítási költségek magasabbra fogják srófolni a a költségeiket, így lemaradnak. Másik megoldás, hogy az eddig egyébként más gazdasági ágazatban (fıként élelmiszeriparban és takarmányként) hasznosított kukoricát is bioetanolalapanyagként kezdik hasznosítani. Ekkor fel kell rá készülni, hogy hiány alakulhat ki a kukorica egyéb piacán, ez a kukorica árát feljebb fogja emelni. Az alapanyagok beszerzésének emelkedı költségei miatt a legkevésbé gazdaságoson (legnagyobb fajlagos költséggel) termelı üzemek könnyen tönkremehetnek, a többiek agresszív ártaktikával kiszoríthatják ıket a piacról. Ha sikerül az alapanyagot megszerezni, akkor is megmarad a kérdés: hol fogják az elıállított terméket felhasználni? Magyarország autóparkja viszonylag elavult, a gépjármővek átlagos életkora 10 év felett van. Minél régebbi a technológia, annál kevésbé bírja a motor a bioetanol benzinbe keverését. 15-20%kal még rendben mőködhetnek, de most 45%-nyi mennyiségrıl beszélünk, méghozzá a tervek szerint 2-3 éven belül! Egyértelmő, hogy külföldi piacra kell termelni, a magyar piac felvevıképessége ennél sokkal kisebb lesz legalábbis a következı évtizedben mindenképpen. Az Európai Uniónak 2010-ra a vállalások alapján 6 millió tonna bioetanolra lesz szüksége[28], ennek 40-45%-át tervezik Magyarországon termelni a felsorolt cégek.
Mindent összevetve, nagy jövı áll a bioetanol elıtt Magyarországon, azonban vigyázni kell és a lehetıségeket, korlátokat mérlegelni a tervezés során, nehogy a dotkom buborék sorsára jusson ez a gazdasági ág is, ami 2000 márciusában kipukkant…
8. LEHETSÉGES FORGATÓKÖNYVEK Legkésıbb 2007 végéig el fog dılni, hogy melyik gyártó honnan és milyen áron tudja az alapanyagokat beszerezni a bioetanol gyártásához. 2008-ra
46
megépülnek az elızı fejezetben említett üzemek és elindul a termelés, kezdetét veszi a verseny a hazai és európai piacért. A jelenlegi adószabályozás szerint a bioetanolra nincsen adókedvezmény, csak
a
benzinbe
kevert
ETBE-hez
felhasznált
bioetanolra.
Az
ETBE
oktánszámnövelı adalék, nem alkalmas önállóan Otto-motorok mőködtetésére, legfeljebb 9-10%-nyi részben lehet benzinhez keverni. Mivel az ETBE csak fele részben bioetanol, csupán az ETBE-t alkalmazva nehezen, de el lehet elérni a 4,4%-os arányt, ami alatt 2007 közepétıl 8 forinttal magasabb jövedéki adót kell fizetni. Az ETBE elıállítási költsége gyakorlatilag megegyezik a benzinével, így az árakra kedvezıen hat az ETBE jövedékiadó-mentessége. 2007-tól be lehetne vezetni a 10% bioetanolt tartalmazó benzinkeverékeket. Az ilyen, E10-es üzemanyag ára literenként pár forinttal a mai benzinár alatt lenne, de 3%-kal többet kellene belıle tankolni a kisebb energiatartalom miatt. Érdemes lenne kedvezményes 100 forintos jövedéki adót kivetni rá, ekkor az ára az elızı számításaim alapján, ha az etanol termelıi ára 120 forint/liter: (0,9 * 114,7 + 0,1 * 120 + 100) * 1,2 + 3 = 261,3
forint,
a
3%-os
többletfogyasztást is figyelembe véve 269,1 forintért lehet egy liter benzint kiváltani vele. Ez a benzinárakkal nagyjából egy szinten van és így versenyképes lehetne.
Az állami bevételek alakulása a következı kérdés. 10%-nyi ETBE bekeverése a benzinbe mindenféle kompenzáció nélkül a benzin jövedéki adójának 10%-nyi kiesését hozza magával, ami közel 20 milliárd forint és az ezt terhelı 4 milliárdos ÁFA is hiányozna a költségvetés bevételi oldaláról. Az E10 kötelezı bevezetése az állami bevételeket évente mindössze 1,14 milliárd forinttal csökkentené és az összes üzemanyag biorész tartalmát 4,17%-ra emelné. Az ETBE és a bioetanol 10%-os bekeverésével párhuzamosan fokozatosan megindulhatna az E85 és a tiszta etanol bevezetése a piacra, amik 2010-tıl kaphatnának nagyobb teret, amikorra a jövedéki adójukat 60 forintra lehetne csökkenteni, miközben a többi üzemanyagét 2 forinttal növelni.
47
Az eddig leírtak alapján véleményem szerint 2010-re Magyarországon 5% lesz a bioetanol piaci részesedése. A versenyben talpon marad a gyártók többsége 1-2 kivétellel, körülbelül 1,6-1,8 millió tonnányi bioetanol termelésére számítok, aminek 82-84%-a exportálásra kerülhet. Ez nagyjából 2-2,3 milliárd litert jelent, ami 120 forintos áron számolva 240-280 milliárd forintos exportbevételt jelent, ennyivel javulhat az ország külkereskedelmi pozíciója.
48
9. ÖSSZEGZÉS Fontos nemzetgazdasági cél az energia drágulásának elkerülése, ezzel együtt a minél kisebb energetikai importfüggıség elérése. A hagyományos, kıolaj-alapú motorhajtóanyagok magas környezetszennyezésük és korlátozott rendelkezésre állásuk, valamint az utóbbi években már egyre növekvı áruk miatt is szükségessé tették az
alternatív energiaforrások keresését. Az ezredfordulóra már több alternatív üzemanyagot kifejlesztettek, ezek egy része ma már a gyakorlatban is mőködik, míg mások bevezetésére még várnunk kell. Mai tudásunk szerint nem létezik tökéletes üzemanyag, mindegyiknek megvan a maga elınye és hátránya.
A belföldön is elıállítható bioüzemanyagok csökkentik az importfüggıséget, a megújítható
bioenergia
segítségével
pedig
nemcsak
a
környezetszennyezést
csökkenthetjük, hanem új munkahelyeket is teremthetünk a mezıgazdaságban. A bioetanol hazai termelése javítja a külkereskedelmi mérleget, literenként 47,1 forintnyi kıolajimportot tudunk megspórolni, ami éves szinten 2010-re a tervek szerint összesen 14 milliárd forintot fog kitenni. A legfıbb problémát az ellenérdekelt kıolaj-lobbi és az egyelıre még magas elıállítási költségek okozzák, azonban ez utóbbit célzott adókedvezményekkel orvosolni lehet.
Magyarország nemcsak termelésben, hanem szemléletben, hozzáállásban messze
elmarad a bioüzemanyagok felhasználásában. Sıt, míg Ausztriában évek óta támogatják, addig nálunk 2004-ig kifejezetten büntették a biohajtóanyagok felhasználását.
Állami támogatással már most versenyképes lehet a bioetanol, ezt külföldi példák tömege igazolja. Számításaim szerint egy kedvezményes, literenként 40-60 forint közötti jövedéki adóval a bioetanol hazánkban is versenyképessé tehetı a tiszta etanol. Ha 10%-ban keverjük a bioetanolt a benzinhez, a jövedéki adó literenként 100 forintra csökkentése miatt csupán 1,14 milliárd forintos bevételrıl kellene a magyar államnak lemondania.
49
A költségvetés bevételeinek szinten tartása érdekében a hagyományos üzemanyagok jövedéki adójának 2 forintos emelésével kompenzálható a 2010-re vállalt 4%-os bioetanol részesedés miatt kiesı állami bevétel.
A bioetanol piac most van kialakulóban Magyarországon, de a terveket látva 2-3 év múlva már körülbelül 20 üzem beindulása várható. Az idıben eszmélı és sikeres cégek befektetései számításaim szerint 8-10 év alatt térülhetnek meg. A hazai piac kicsi felvevıképessége miatt hamarosan túltermelésre kell
számítanunk, sıt arra, hogy egyes cégek nem tudnak elég nyersanyagot beszerezni a határait feszegetı magyar mezıgazdasági piacról. Kemény verseny bontakozhat ki, ahol a kisebb költséggel termelık nyernek, így megszerezhetik a magyar mellett az európai piac nagy részét is, hiszen számításaim szerint 2010-re már 200 milliárd forintot meghaladó
exportkapacitás épül ki hazánkban.
Egyértelmően körvonalazódni látszik, hogy a bioetanol piacon hatalmas csaták várhatóak a piacok felosztása kapcsán. Dolgozatomból kitőnik, hogy Magyarország mezıgazdasági adottságait kiaknázva egy ilyen csatából nyertesként kerülhet ki, ha megfelelıen odafigyelünk a piac új trendjeire. A mezıgazdaságban megtermelt, korábban
raktározott gabonát felhasználhatják, és új munkahelyeket teremthetnek a környék lakosságának. Egy ilyen helyzetben a bioetanolgyártást eleinte támogatni kell, de a megteremtett új munkahelyek adóiból és járulékaiból új forrásokhoz juthat az állami
költségvetés. A bioüzemanyag környezetkímélı volta miatt hosszútávon segítséget nyújt bolygónk megóvása érdekében is.
50
10. IRODALOMJEGYZÉK Könyvek [1] Hall, Robert E. – Taylor, John B. [2003]: Makroökonómia Elmélet, gyakorlat, gazdaságpolitika, KJK-KERSZÖV, Budapest [2] Hancsók Jenı – Varga Zoltán [2003. március]: „A biobenzin”, BME-OMIKK Környezetvédelmi Füzetek [3] Hancsók Jenı [2004]: Korszerő motor- és sugárhajtómő üzemanyagok, III. kötet: Alternatív motor-hajtóanyagok, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém [4] International Energy Agency [1999]: Automative Fuels for the Future, Párizs [5] Réczey Istvánné és Szijártó Nóra On-line Tankönyve (BME Mezıgazdasági Kémiai Technológia Tanszék „Non-food” Csoport) [6] Roberts, Paul [2004]: The End of Oil, Houghton Mifflin Company
Szakmai kiadványok [7] Bai Attila [2004]: A bioetanol-elıállítás gazdasági kérdései, Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények 2004/14, Debrecen [8] Berg, Cristoph [2004. április]: World Fuel Ethanol, F.O. Licht, Ratzeburg, Németország [9] Brown, C. Baird: Energy Policy Act will cause expanded ethanol production, Oil & Gas Journal, http://ogj.pennnet.com [10]
Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjármővek tanszéke
[2003]:
Mezıgazdasági
termékekbıl
és
hulladékokból
elıállítható
hajtóanyagok belsıégéső motorok tüzelıanyagaként történı alkalmazása, Budapest [11]
Gielen, Dolf – Unander, Fridtjof [2005. március]: Alternative Fuels: An
Energy Technology Perspective, International Energy Agency, Office of Energy Technology and R&D, Párizs [12]
Grassi, Giuliano [2003]: Microdistillery For Decentralised Bioethanol
Production, ETA-WIP-EUBA [13]
International Energy Agency [2005]: Energy Technologies at the Cutting
Edge, IEA Publications, Párizs
51
[14]
International Energy Agency [2006]: Key World Energy Statistics 2006,
Párizs [15]
International Energy Agency: Biofuels for Transport, IEA Bioenergy Task
39, http://www.task39.org [16]
International Energy Agency: The New Liquid Biofuel Age, IEA Bioenergy
Task 39, http://www.task39.org
Folyóiratok, internetes híroldalak [17]
Hajdú József: A bio motor-hajtóanyag-elıállítás és hasznosítás lehetıségei
Magyarországon
(Agro
Napló,
http://www.agronaplo.hu/?o=cikk&cikkID=2379) [18]
Poór Csaba [2005]: Alternatív autózás, HVG, 2005. augusztus 27.
[19]
Vida László [2005]: Édes-savanyú, HVG, 2005. augusztus 27.
[20]
Vida László – Kelemen Zoltán [2005]: A süveghegyen innen, HVG, 2005.
október 22. [21]
Weyer Béla [2005]: Élet az olaj után, HVG, 2005. január 8.
[22]
A hibrid autó mentheti meg a környezetet és az iparágat, hvg.hu, 2005.
április 06.) [23]
Megjelennek
jövıre
a
bioüzemanyagok
(http://www.mtv.hu,
2004.
szeptember 30.) [24]
Nagyszabású cukorpiaci reformra készül az EU, Népszabadság online,
2005. június 22. [25]
FigyelıNet (http://www.fn.hu)
[26]
MTI Eco gazdasági hírszolgálat (http://www.mtieco.hu)
[27]
The Forbes Global 2000 (http://www.forbes.com)
[28]
Zöldtech magazin (http://www.zoldtech.hu)
Egyéb irodalom [29]
A
Földmővelésügyi
és
Vidékfejlesztési
Minisztérium
honlapja
(http://www.fvm.hu)
52
[30]
Az Európai Parlament és a Tanács 2003/30/EK irányelve a közlekedési
ágazatban
a
bio-üzemanyagok,
illetve
más
megújuló
üzemanyagok
használatának elımozdításáról [31]
Bene
Lajos
ügyvezetı
igazgató
(Battonyai
Etanolelıállító
és
Gabonafeldolgozó Kft. Sajtótájékoztatója) elıadása 2006. május 9-én az „Alternatív energiák a mezıgazdaságban” címő tanácskozáson (az elıadások letölthetıek: http://www.baip.hu/meik/alten2.html) [32]
Központi Statisztikai Hivatal (http://www.ksh.hu)
[33]
Magyar Ásványolaj Szövetség éves jelentése [2004], Budapest
[34]
Zöldy Máté [2003]: Bioetanol autóbuszokban való alkalmazásának
költségvizsgálata, OTDK-dolgozat (2003), konzulens: dr. Tánczos Katalin
53
