OTDK dolgozat. Varga Márton

OTDK dolgozat

Varga Márton - 2009 -

The Local Food System

The Local Food System A lokális élelmiszerellátási rendszer közgazdasági elemzése

A kézirat lezárásának id!pontja: 2008. Április 1.


TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK! TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE ABSZTRAKT BEVEZETÉS ELS! RÉSZ – ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZEREK! 1.1! A GLOBÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER KRITIKÁJA – MI A JELEN HELYZET?!! 1.1.1! Élelmiszerbizonytalanság redukálása! 1.1.2! Élelmiszerfügg!ség csökkentése! 1.1.3! Méltányosság, igazságosság! 1.1.4! Fenntarthatóság! 1.1.5! Hatékonyság! 1.2! ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZEREK – MI LEHETNE MÁS?!! 1.3! A SZERVES TERÜLETI EGYSÉG FOGALMA – MIT ÉRTÜNK A „LOKÁLIS” CÍMSZÓ ALATT?!! 1.4! GAZGASZUBVENCIÓK! 1.4.1! Miért billen a támogatási mérleg a termel!k oldalára?!! 1.4.2! Empíria – a bizonyíték! 1.4.3! Támogatási típusok! 1.5! ÉRDEKCSOPORTOK – KIK ÉS MIT AKARNAK VÁLTOZTATNI, ILLETVE KONZERVÁLNI?!! 1.5.1! A globális élelmiszerellátási rendszer támogatói! 1.5.2! A lokális élelmiszerellátási rendszer támogatói! MÁSODIK RÉSZ – A LOKÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER! 2.1! CÉLOK ÉS HASZNOK! 2.2! FINANSZÍROZÁSI LEHET"SÉGEK – MIB"L VALÓSULHAT MEG?!!


2.3 A LOKÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER MEGJELENÉSI FORMÁI! 2.3.1 Állami programok alacsony jövedelm#ek számára! 2.3.2! Közösségileg támogatott agrárium – a háztáji élelmiszercsomagok intézménye! 2.3.3! Farmerpiacok! 2.3.4! Laboratóriumi területek! 2.4! A LÉR SZERVEZETEI! 2.5! A TERVEZÉS FOLYAMATA! 2.6! ÁTMENET A LOKÁLIS ÉS A GLOBÁLIS RENDSZER KÖZÖTT – A SZÖVETKEZÉS! 2.7! A LOKÁLIS CSAPDA! HARMADIK RÉSZ - ELMÉLETI KERETEK! 3.1! A TÁMOGATÁSBÁZISÚ ÉS A PIACBÁZISÚ LOKÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER! 3.1.1! Támogatásbázisú LÉR! 3.1.2! Piacbázisú LÉR! 3.2! AZ ÉLELMISZERELLÁTÁS DECENTRALIZÁCIÓJÁNAK HATÁSAI! 3.2.1! Érvek a decentralizáció mellett! 3.2.2! Érvek a decentralizáció ellen! 3.3! ÖSSZESÍTÉS! 3.4! A LÉR FEJL"DÉSE – A MEZ"GAZDASÁG KONCENTRÁCIÓJÁNAK MODELLJE! 3.4.1! Az egyensúlyi állapot! 3.4.2! A koncentráció! 3.4.3! Komparatív statika – sokkok a rendszerben! 3.5! EGY GLOBÁLIS VÁLLALAT LOKALIZÁLÓDÁSA! 3.6! MAGYARORSZÁGI RELEVANCIA! ÖSSZEFOGLALÁS! IRODALOMJEGYZÉK!


TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

1. táblázat: A lokális élelmiszerellátási rendszer tulajdonságai 1. ábra: Politikai határhaszon- és határköltséggörbék 2. ábra: A termel!k és a fogyasztók játékelméleti kifizetései, stabil egyensúly 3. ábra: A termel!k és a fogyasztók játékelméleti kifizetései a bizalmi t!ke alapján 4. ábra: Jószágtipológia 5. ábra: A társadalmi költséggörbe 6. ábra: Társadalmi költség és haszon 7. ábra: Optimális felvásárlás 8. ábra: Káros felvásárlás 9. ábra: Társadalmi haszon és költség felvásárlási feltételek megszabása esetén


ABSZTRAKT

A

tanulmány a

lokális

élelmiszerellátási

rendszer

bemutatásával

és

közgazdasági elemzésével foglalkozik. Feltevésem, hogy a struktúra els!dleges el!nyei

nem

a

zsurnalizmus

által

kiemelt

egészséges

táplálkozás

intézményéb!l, hanem a közösség megtartó erejéb!l fakadnak. A rendszer szerepl!inek

és

megjelenési

formáinak

ismertetése

után

a

közgazdaságtudomány eszköztárával elemzem annak társadalmi hasznosságra gyakorolt hatásait. Tárgyalom az élelmiszerellátás decentralizációjának el!nyeit és hátrányait, majd egy absztrakt modell segítségével alátámasztom, hogy létezhet olyan lokális élelmiszeripari koncentráció, amely maximalizálja a közösség tagjainak jólétét. Kulcsszavak: local food system, community supported agriculture, társadalmi hasznosság,

lokalizáció,

decentralizáció

BEVEZETÉS

Az

élelmiszerellátási

rendszer

fogalma

alatt

mindazon

folyamatokat,

intézményeket, mechanizmusokat és interakciókat értjük, amelyek az élelmezési láncban - termelés, feldolgozás, értékesítés, fogyasztás és hulladékelhelyezés meghatározott funkciót töltenek be, valamint az élelmiszeripar szerepl!i és sz"kebb értelemben vett érintettjei – döntéshozók, alapítványok, non-profit szervezetek és kormányzat - között fellépnek. A local food system - magyar fordításban lokális élelmiszerellátási rendszer – a globalizált élelmiszer-iparág ellenpólusaként t!nik fel napjainkban. A struktúrával foglalkozó legtöbb irodalommal az újságok, magazinok hasábjain találkozhatunk.

Ritka

azonban

az

olyan

m!,

amely

a

témáról

a

közgazdaságtudomány eszköztárának felhasználásával értekezne. Jelen tanulmányom célja a lokális élelmiszerellátási rendszer bemutatása, szerepl"inek, folyamatainak és formáinak ismertetése a közgazdaságtan, azon belül is a kollektív társadalmi haszon perspektívájából nézve. El"ször definiálom a mindenkori élelmiszerellátási rendszert"l elvárt szociális igényeket választ keresvén arra, hogy a két különböz" struktúra miképpen képes azokat kielégíteni. Elméletekkel és empíriával támasztom alá, hogy a fejlett országok kormányzatai nagymértékben támogatják mez"gazdaságukat, így – elegend" lobbier" és gazdaságpolitikai akarat megléte esetén – esélyt adva a lokális szisztéma magalapozódásának. A második részben többek között a Farm to School program és a kanadai Niagara régió farmerpiacainak bemutatása során ismertetem a lokális élelmezési rendszer megjelenési formáit és szervezeteit. A

tanulmány harmadik

részében

a

megjelenési

formákat

alaposabb

közgazdaságtani elemzésnek vetem alá, különös tekintettel azok jószágtípusi kategorizálására és pozitív externális hatásaira. A lokális élelmiszerellátási rendszert, illetve annak szolgáltatásait – bizonyos kivételekt"l eltekintve közjószágként definiálom, és megvizsgálom decentralizációjának el"nyeit és hátrányait. Majd egy formalizált modellel hívom fel a figyelmet arra, hogy 1


létezhet a helyi közösségi hasznot maximalizáló lokális koncentráció az élelmiszeriparban. Kitérek a téma magyarországi relevanciáira is. Dolgozatomban végig objektíven igyekszem értékelni a lokalizáció hatásait, elutasítom az irracionális sztereotípiákat és a logikátlan emocionális berögz"déseket.

ELS! RÉSZ – ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZEREK

1.1 A GLOBÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER KRITIKÁJA – MI A JELEN HELYZET? Az évszázadok óta tartó globalizáció folyamata során a tárgyi fogyasztás világpiacosítása után az élelmiszerek piaca is nemzetközi méreteket öltött. A táplálkozási szokások elszakadtak a helyi táj és kultúra szabta határoktól. A tradicionális gazdálkodók elvesztették hagyományos piacaikat, azonban mindez nem jelenthet önmagában létbizonytalanságot, hiszen a modern korban új piacok nyíltak meg, átformálódott struktúrával, megváltozott lehet"ségekkel. Kialakultak a márkázható min"ség garanciái, kiterebélyesedett a hatékonysági verseny, a méretgazdaságosság szerepe. Az ellátási lánc többszerepl"ssé vált, a termel" és a fogyasztó közé beékel"dött szintek miatt azok nemcsak fizikailag, de gazdasági értelemben is eltávolodtak egymástól, ami megnehezítette az értékelések, visszacsatolások létjogosultságát. A fogyasztói individuumot a mez"gazdasági termel" számára immáron a kereskedelmi szervezetek jelentik. (Juhász – Mohácsi [1999]) A mindenkori élelmiszerellátási rendszert"l a társadalom megkövetel bizonyos általános er"feszítéseket néhány kiemelt fontosságú cél elérése érdekében. Ezen célok pedig évszázadokon keresztül sem változnak jelent"sen. Újragondolásuk ma, a hagyományos élelmiszerbázisok zsugorodásának korában, határozottan releváns. Kaufman [2004] valamint Feenstra és Garrett [1999] tanulmányai alapján a rendszerekkel kapcsolatos elvárások a következ"k: 2


Élelmiszerbizonytalanság redukálása: az egészséges, elérhet", kulturálisan elfogadott, nem kizárólagosan vészhelyzetben beszerezhet" élelmiszer megléte. Élelmiszerfügg!ség

csökkentése:

az

egyének

ne

legyenek

korlátlanul

kiszolgáltatva az élelmiszer-hozzáférés esetében. Rendelkezzenek kell" joggal a rendszer kontrollálásához. Ehhez szükséges, hogy bírjanak érdekérvényesít" képességgel: alternatív javaslataik a mindenkori rezsim ellenpólusaiként szolgálhassanak. Méltányosság, igazságosság: az élelmiszeripar szerepl"inek társadalmi és politikai megbecsülése. Az élelem, mint létszükségleti cikk presztízsének meg"rzése, a résztvev" felek egyenrangúként történ" kezelése. Fenntarthatóság: az er"források oly módon történ" allokációja és használata, amely hosszú távon biztosítja valamennyi él"lény alapvet" jogát: az élethez való jogot. Hatékonyság: az optimális t"keallokáció el"segítése a produktív termelés érdekében. A mai globális élelmiszerellátási rendszert (Global food system, a továbbiakban GÉR) számtalan kritika éri, megalapozottak és racionálisan kritizálhatóak egyaránt. A következ"kben bemutatom a legelterjedtebb aggályokat a GÉR-rel kapcsolatban, és szembeállítom ezeket a jogos társadalmi alapkövetelésekkel. 1.1.1 Élelmiszerbizonytalanság redukálása Élelmiszerhiány: tömegek nem jutnak elegend" mennyiség! élelemhez, kalóriához- hangzik a vád. Ezen aggasztó szociális problémáért azonban a GÉR egymagában semmiképp nem tehet" felel"ssé, ugyanis ezen állapot mérséklésének lehet"sége a nemzeti (közösségi) jövedelem és szociális háló függvénye. A fejlettebb országok többségében a GÉR alkalmazása ellenére ezen két tényez" magas szinten áll, míg a fejl"d" országokban alacsony. 3


Valószín!bb, hogy a demokratikus berendezkedés mértéke meghatározóbb tényez"je az élelmiszerhiánynak, mint az élelmiszerellátási rendszer. Egészségügyi problémák: számos betegség okozójaként tartják számon az egészségtelen táplálkozást. A gyorséttermi kalóriában és ízfokozóban dús táplálék növeked" fogyasztása az életmódváltozás következménye. A GÉR valóban hat a testületi koncentrációra és a lakóhelyt"l távolodó munkahelyre, kérdés azonban, hogy ezen jelenségek ellen kell-e küzdeni, károsak-e.

1.1.2 Élelmiszerfügg"ség csökkentése Visszacsatolás hiánya: a fogyasztók gyakran nem elég jól informáltak a vásárolt élelmiszer összetev"ir"l, gyártási és szállítási módjáról. Nem képesek reflektálni a termék min"ségére, valamint a szabad választáshoz való joguk csorbul. Sokan úgy gondolják, nem áll módukban ezen helyzeten változtatni. Tény, hogy az érdekérvényesítéshez jól szervezett fogyasztói csoportra van szükség,

hatékony fogyasztóvédelemre.

Azonban

a

piaci

versenyben

amennyiben igény van olyan intézményekre, amelyek min"sítenek, címkéznek, azok könnyen kialakulhatnak egy fejlett demokráciában. Er!koncentráció, monopolisztikus verseny: a méretgazdaságosság indítékából ered" felvásárlások és konszern-alakulások közel monopolhelyzetbe hoznak bizonyos nagy- és multinacionális vállalatokat. Ezen piaci kudarc elleni küzdelem a mindenkori kormányzat feladata. Azonban a multinacionális cégek t"kemobilitásuk segítségével könnyen válogathatnak a potenciális fogadó országok ajánlatai közül, így a regulációk fenntartása eltántoríthatja azokat a betelepülést"l. Azzal, hogy a multik betelepítésének pozitív (túlcsordulás, munkahelyteremtés, know-how, stb.), avagy negatív (kiszolgáltatottság, kkv-k megsz!nése, stb.) hatása-e a mérvadóbb, tanulmányom jelen keretek között a téma méretéb"l adódóan nem foglalkozik.

4


1.1.3 Méltányosság, igazságosság Atomisztikus fogyasztószemlélet: minél nagyobb egy szervezet, annál távolabb kerül a fogyasztótól, így m!ködése során nem az egyént tekinti célegységnek, hanem bizonyos társadalmi csoportokat.1 A társadalmi interakciók személyes jellegének elt!nése mindenképp negatív hatásokat generálhat egy közösségben. (frusztráció, elbizonytalanodás, önbizalomhiány, stb.) Egyenl!tlen munka- és életfeltételek: az életút min"sége minden bizonnyal részben el"re determinált bizonyos tényez"k függvényeként. (er"forrásellátottság, kapcsolati t"ke, humánt"ke, emberrel született képességek, stb.) Elterjedt vélekedés, hogy csak a gazdagabb fogyasztók engedhetik meg maguknak a választást mind min"ségben, mind mennyiségben. A kés"bbiekben megállapítom, hogy ez bármely élelmiszerellátási rendszerben hasonló. Annak biztosítása, hogy a rajtvonalhoz mindenki egyenl"en oda tudjon állni, állami feladat. Ha az e kötelességét nem végzi kielégít"en, akkor annak oka máshol keresend", nem a GÉR-ben. Ökológiai

lábnyom:

a

fejlett

ipari

országok

jellemz"en

több

–

világviszonylatban is korlátozottan rendelkezésre álló – környezeti er"forrást igényelnek és használnak fel, mint a fejl"d" országok. Míg a Föld átlagában egy ember „lábnyoma” 1,8 hektár kiterjedés! ,addig egy amerikaié 9,2, amely adat jól szemlélteti a nemzetközi viszonylatban értelmezett egyenl"tlenséget és igazságtalanságot. (Seyfang [2006]) 1.1.4 Fenntarthatóság Terjeszked! metropolisz: tény, hogy a GÉR-ben a nagyobb szervezeti egységek hatékonysági okokból jobban képesek érvényesülni. Az Egyesült Államokban egy 1999-es felmérés szerint percenként 2 hektár föld kerül beépítésre. [American Farmland Trust, USA, farmland.org] Ez számos alkalommal a hagyományos farmergazdaságok felszámolásával, elvándorló termel"kkel, egyes települések „szellemfaluvá” válásával jár, ami csorbítja a vidék 1

Léteznek újfajta marketingszemléletek, mint pl. a tömeges személyreszabás ötlete, melyeknek célja, hogy a fogyasztó úgy érezze, a vállalat felel"s az " személyes jóllétéért. Azonban tény, hogy távolodva a személyes interakcióktól, minden ilyen kezdeményezés mesterségesen hat.

5


önmegtartó erejét. A társadalom sokszín!sége, a kiegyensúlyozott városi-falusi lakószám minden ember számára kulturálisan kiemelten, de gazdaságilag is fontos. Negatív externáliák: számos alkalommal el"fordulnak káros küls" gazdasági hatások, melyek rombolólag hatnak a környezetre. Ez esetben se szabadna egyoldalúan állást foglalni úgy, hogy a nagyvállalatok felel"tlenségéb"l adódik mindez. Externáliák kisebb szinteken is léteznek. Ezek kontrollálása a modern jóléti államokban szintén kormányzati feladat. Koncentráltabb szervezeteket kis számuk miatt - pedig hatékonyabban lehet ellen"rizni. Azonban igaz az is, hogy feltehet"en a nagyvállalatoknak méretükb"l és egyéb okokból adódóan nagyobb a politikai befolyásoló szerepük, érdekérvényesít" képességük, így könnyebben kibújhatnak a regulációk alól. Meglehet, hogy ha a globális rendszer internalizálná az externáliákat (minden káros emisszió nyomon követhet" és adóztatható / büntethet" volna), adott élelmiszer el"állításának költsége meghaladná ugyanannak lokális rendszerben történ" el"állításának költségét. (Seyfang [2006]) Energiapazarlás: a GÉR a kirívó térbeli eltérések végett nagy fosszilis energiaigénnyel jár együtt. Van olyan transzkontinentális eper, amelynek elfogyasztásával 5 kalória nyerhet", ám egységére es" fosszilis energiaigénye, míg a termel"t"l az asztalra kerül, 135 kalória. (Kaufman [2004]) Az ötödik – élelmiszerellátási rendszerekkel szembeni – elvárás inkább szakpolitikai, mintsem civil jelleg!: a hatékonyság biztosítása.

1.1.5 Hatékonyság Fert" így értekezik az agrárpolitika céljairól: „A termelési tényez"k mobilitásának a növelésével el" kell segíteni az ágazatok közötti optimális tényez"allokációt. (…) Az ágazaton belüli tényez"allokáció javítása növelheti a mez"gazdasági termelés hatékonyságát. Ez egyrészt igényli 6


a

gazdálkodók

mez"gazdasági

menedzseri képzés

képességeinek

színvonalának

javítását,

emelésével,

mindenekel"tt

valamint

a

széleskör!

tanácsadási tevékenységek nyújtásával. (…) Másrészt (…) tudatos birtok-, illetve struktúrapolitika kialakítását követeli meg. (…) Alapvet" követelmény a mez"gazdaságnak bekapcsolódása,

a

nemzetközi

mindenekel"tt

munkamegosztásba az

ország

való

komparatív

megfelel" el"nyeinek

figyelembevételével (…) A termelési er"források megfelel" intertemporális allokációja érdekében szükséges a technikai haladás el"segítése.” (Fert" [1999] 35. o.) A magas szubvenciókat alkalmazó fejlett országokra kívülr"l nehezed" nyomás is átfogó agrárpiaci reformokat sürget.

1.2 ALTERNATÍV ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZEREK – MI LEHETNE MÁS? A mai domináns piac-orientált mellett még 3 élelmiszerellátási rendszert különböztethetünk meg, melyek a következ"k: segélyezési rendszer, állami élelmiszerhálózat és lokális élelmiszerellátási rendszer (Local food system, a továbbiakban LÉR). (Pothukuchi [2004]) A

segélyezési

rendszer

fogalma

alatt

mindazon

állami

és

magán

szolgáltatásokat értjük, amelyek keretében az arra rászorultak konkrét fizikai helyen és id"ben jogot kapnak bizonyos élelmiszerek elfogyasztására. A segélyezés általános jelleg!, tehát az ételosztás általában nincs feltételhez kötve. A támogatás jól célzott, hiszen csak a ténylegesen rászorultak veszik jószerivel igénybe, túlnyomórészt feln"ttek. A hálózat fenntartásában résztvev"k ételtárakat, leveskonyhákat üzemeltetnek, f"leg nagyvárosokban, ahol az alultápláltak magas koncentrációban vannak jelen. Az állami élelmiszerhálózat nagyban hasonlít a segélyezési rendszerhez, azonban csak közpénzb"l finanszírozott, illetve kiegészül olyan specializált, 7


célzott programokkal, mint a veszélyeztetett gyermekek, a terhes anyák megfelel" élelmezése. Ezáltal nemcsak a konkrét éhezés megszüntetése a célja, hanem egy komplettebb szociális juttatási rendszer m!ködtetése is. Ezen rendszerek nevezhet"ek a szociális háló elemeinek is. Fejlett országokban, ahol a társadalmi jólét megengedi olyan igényeknek a megfogalmazódását is, mint például szociális biztonság nyújtása minden állampolgár számára2, vagy a marginalizált rétegek társadalmi integrálása, kiépült rendszerekkel találkozhatunk. Azonban a segélyezés nem megoldás. A célok eléréséhez a rosszul felhasznált er"források és lehet"ségek hatékonyabb alkalmazása szükséges, a meglév", kihasználatlan t"kére való támaszkodás. A segélyezés pedig kisegítés, nem beruházás, mint az oktatás, a piac-, és a munkahelyteremtés. A kisközösségi termelésben rejl" potenciál köztudatba kerüléséért számos társadalmi, politikai mozgalom indult az elmúlt évtizedekben. A téma nem új kelet!, az alapgondolat az 1970-es évekb"l származik Nyugat-Európából, illetve Japánból. (Neenan [1997]) Ilyen a fenntartható környezetért mozgalom és a slow-food, ami a családiasabb, nyugodtabb táplálkozási szokásokra hívja fel a figyelmet. Az élelmiszerellátási láncot helyi szintre koncentráló ideológiához olyan asszociációk csatlakoztak, mint a fenntarthatóság, emberlépték!ség megtestesülése. „A fenntartható mez!gazdaság olyan élelmiszer- és agrárrendszer, ami gazdaságilag életképes, környezetileg egészséges, társadalmilag igazságos, valamint emberlépték", humánus.” [National Campaign for Sustainable Agriculture, USA, sustainableagriculture.net] A gondolat könnyen elterjedt az amerikai társadalomban. Népszer!ségének magyarázata lehet, - amellett, hogy szociális vágyat fogalmaz meg – hogy kommunikációjában decentralizált, hierarchikus vezet" nélküli megvalósítás szerepel, ezért a mozgalmak szószólóit gyakran a populizmus vádjával is 2

1999-ben az Egyesült Államokban a háztartások 10%-a élt úgy, hogy bizonytalan volt abban, hozzájut-e aznap elegend" élelmiszerhez, köztük 12 millió gyermek. [Pothukuchi, 2004:357]

8


illetik. Magát a rendszert azonban objektíven kell kezelnünk ahhoz, hogy elemzés tárgyává tehessük. A LÉR a lokális kapcsolati t!kére alapoz, a termel!, a feldolgozó, az elosztó és a fogyasztó térbeli, gazdasági közelségére. Bázisai az er!s családi gazdaságok, a helyi oktatás és a progresszív, decentralizált tervezés. Az er!források els!sorban fizikai közelségük kapcsán kerülnek egymással kapcsolatba és felhasználásra, ezért a LÉR-ben nélkülözhetetlenek a humánkapcsolatok és interakciók a kapcsolati t!ke hatékony alkalmazása során.

1.3 A SZERVES TERÜLETI EGYSÉG FOGALMA – MIT ÉRTÜNK A „LOKÁLIS” CÍMSZÓ ALATT? A területi egységek földrajzi határai korántsem nevezhet"k állandónak: egy konkrét id"pontban fixek ugyan, de id"tartamban mérve folyamatosan változnak. Léteznek politikai határok, kulturális határok, közigazgatási határok és szerves területi egység-határok. A szerves területi egység fogalmát közérthet!en úgy lehet meghatározni, hogy az azon terület, amit a közösség egybetartozónak vél, közgazdaságilag pedig úgy, hogy kulturális, szociális és fizikai er!források halmazának olyan kiterjedése, amely a tranzakciós költségek3 minimalizálásával maximalizálja a fizikai folyamatokon túlmutató absztrakt outputot: a közösség tagjainak jólétét. Megállapítható, hogy a fentebb említett határok nem egybevágóak, gondoljunk csak a nemzetállamok problematikájára pl. Vesztfália területén, vagy akár a Kárpát-medencében. A területi egység a pár kilométeres átmér"t"l a fél bolygót átfogó nagyságig terjedhet. Léteznek apró önkormányzatok4, de vannak világméret! testületek is kormányzati szerepben. (pl. WTO, EU, USA, stb.) Látván a területi

3

A tranzakciós költség három összetev"je: 1. az információhoz jutás költsége 2. a szerz"dés megkötésének költsége 3. a szerz"dés betartásának és betartatásának költsége. 4 A magyarországi rendszerváltozást követ" decentralizációval elaprózott önkormány keletkeztek, melyek területileg nem, vagy csak elenyészve alkotnak szerves területi egységeket.

9


kiterjedések hatalmas különbségeit, a továbbiakban a szerves területi egység kifejezést olyan értelemben használom, mint ahogyan a gazdaságpolitika a ’90es évek elejét"l a mikro- és a makroszintek közé beemelte a mezoszintet, a régiós tervezést. A LÉR szempontjából releváns használat továbbá azt követeli meg, hogy a lokális terület kisebb legyen az EU-s régióknál. Szinonimaként álljon itt Lengyel Imre homogén régió definíciója: „Részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemz!kkel bírnak (…) A homogén régiók közül legfontosabbak a lokális térségek, az olyan munkaer!-vonzáskörzetek, amelyben a munkavállalók és menedzserek többsége anélkül tudja munkahelyét megváltoztatni, hogy lakásából el kellene költöznie. A lokális térségen belül az oktatási, kereskedelmi, egészségügyi stb. intézmények szolgáltatásai is gyorsan elérhet!k (…) Területfejlesztési célokból több országban munkaer!-piaci körzeteket, másképpen ingázási övezeteket alakítanak

ki,

Németországban

például 167

Nagy-Britanniában

munkaer!-piaci

körzetet

123

ingázási

határoztak

övezetet. meg.

(…)

Magyarországon hasonló szerepet töltenek be a foglalkoztatási (munkaügyi) körzetek, amelyekb!l jelenleg 187 van, sajnos ez a területi beosztás eltér a 1505 statisztikai kistérségt!l…” (Lengyel [2000] 967. o.) A döntéshozók is tudják, hogy az adminisztrációs határok természetesen nem fedhetik le mérnöki pontossággal a valós – több dimenzióban értelmezett – területi egység határait. Ezért szem el"tt kell tartaniuk, hogy „a közigazgatás szervezetének a valóságos gazdasági, társadalmi és közlekedési gócok körül kialakult valóságos egységekhez kell idomulnia.” [otm.gov.hu] Az Európai Unió területi beosztásának jegyzékének, a NUTS-nak (Nomenclature des Unites Territoriales Ststistiques) a 4-es szintje alapja lehet a társadalmigazdasági elemzéseknek, statisztikai adatgy!jtéseknek, de a beosztás homogén régiók fogalmát nem tökéletesen fedi le, mint ahogy a KSH kistérségi definíciója sem: „Egy-egy kistérség olyan, földrajzilag is összefügg" települések együttese, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb.

5

Ma 168. (a szerz")

10


kapcsolatokon alapul.” (Baranyi, [2004] 6. o.) Azonban ahhoz, hogy egy földrajzilag körülhatárolt területet a mezoszint alatt szerves egységként tudjunk értelmezni, kell, hogy a területnek közös gazdasági, kulturális, turisztikai, infrastrukturális, stb. adottságai legyenek. Ezek viszont az adminisztratív határok által körbezárt területekr"l nem feltétlenül mondhatóak el. A LÉR viszont nem okvetlenül csak közigazgatási határok között jöhet létre. Léteznek olyan önkormányzati szövetségekb"l alakult kistérségi társulások, amelyek célja a közös terület- és településfejlesztés és kommunális szolgáltatások terén való együttm!ködés. Például Hajdú-Bihar megyében a rendszerváltás óta 11 alulról szervez"d" önkormányzati kistérség, szövetség, illetve társulás jött létre. (Baranyi [2004]) Egy területi egység fogalmának vizsgálatakor fontos el"re tisztázni, milyen elvek és ismérvek szerint végezték el a felosztást. Más a közigazgatástudomány, a szociológia vagy az agrártudomány régiófelfogása. A besorolás szempontjából dönt" fontosságú lehet, hogy az adott kistérség határait az adminisztratív megfontolások, a közös identitástudat

avagy a homogén

természeti adottságok - növénykultúra (borvidék), állatvilág – alapján húzták-e meg.

1.4 GAZGASZUBVENCIÓK

1.4.1 Miért billen a támogatási mérleg a termel"k oldalára? A tapasztalatok úgy mutatják, hogy pozitív kapcsolat mutatható ki egy ország fejlettsége és agrártámogatásainak aránya között. Miért támogatják, óvják általában a fejlett országok mez"gazdaságukat relatíve jobban, mint a többi szektort, holott a mez"gazdaságból él"k aránya csökken, így a szavazói bázis elvileg szintén csökken, s"t, a primer szektor GDP-hez való hozzájárulása százalékban kifejezve gyakran egyszámjegy!? Az alábbiakban a Fert" Imre által összegy!jtött magyarázó elméletekb"l és gondolatokból ismertetek néhányat. (Fert" [1998a])

11


Olson úgy véli, minél kisebb egy csoport, adott szint! támogatásért jobban motiváltan fog küzdeni, lobbizni, mert így az egy f"re es" nyeresége is nagyobb. A csoportméretb"l ered" potenciális haszon tehát ösztönz"leg hat a cselekvésre. S"t, minél kisebb egy csoport, annál kisebbek a csoporton belüli tranzakciós költségek, annál jobb az információáramlás is. A csökken" számú gazdák érdekérvényesít" erejéhez még a modernizáció is hozzájárul: a specializáció során még kisebb csoportok alakulnak, akik több helyen lobbizhatnak támogatásért. Bates-Rogerson elmélete szerint a koalícióknak megéri növekedniük, hiszen így

hatásosabban

lobbizhatnak

érdekeikért.

Ugyanakkor

egy

új

tag

csatlakozásának költsége is van, különösen akkor, ha ezen új tag által el"állított javaknak magas a részesedése a fogyasztási javak összességében. Mivel azonban a fejlett országokban a mez"gazdasági termel"k magas szinten specializálódtak, így határköltségük alacsony, tehát bevonhatók a koalíciókba. A támogatások politikai haszonnal is bírnak Anderson és Hayani szerint, ezért a mindenkori kormány egy addicionális támogatási egységt"l valamekkora szavazati támogatást vár. Egy újabb egység támogatás egyre kevesebb szavazatra váltható, míg költsége a forrásátcsoportosítás miatt egyre nagyobb. (MC0 és MB0) A gazdasági fejl"déssel a mez"gazdaság alkuereje relatíve megn",

így

könnyebben

lehet

adóztatni

a

nem

mez"gazdasági

foglalkoztatottakat, ezért MC0 eltolódik MC1-be. Ugyanakkor a gazdák er"sebb politikai befolyása során javulnak a szállítási és kommunikációs feltételek, így a támogatás jobban észrevehet", tehát a kormány várható haszna magasabb lesz. (MB0 eltolódik MB1-be). A támogatás új optimális mértéke magasabb szinten alakul ki ott, ahol az új határhaszon egyenl" az új határköltséggel.

12


10. ábra: Politikai határhaszon- és határköltséggörbék Forrás: Fert" [1998a] Tegyük fel, hogy két szektor létezik a gazdaságban: mez"gazdaság és ipar, melyek közül a mez"gazdaságban kisebb a foglalkoztatottság és kisebb a hozzáadott érték! Így a mez"gazdaság kiszolgáltatottságából ered"en egységnyi támogatás marginálisjövedelemváltoztatása nagyobb, mint az iparé, tehát politikai szempontból itt hatékonyabb elkölteni a támogatást. A fejlett országok túlnyomó része demokratikus berendezkedés", míg a fejl"d"knél gyakori a nem demokratikus rendszer. A politikai berendezkedés és az agrártámogatások vizsgálata azonban még kiforratlan tudományterület. A fejlett társadalmak annyira heterogének, hogy minden csoport kisebbség bennük, így az nem lehet érv az agrártámogatások visszaszorítása mellett, hogy a gazdálkodók csak a szavazatok töredékét adják. 1.4.2 Empíria – a bizonyíték

Társadalmi csoportok közti jövedelemátcsoportosítás Rendelkezzen

a

kormányzat

a

következ"

hasznossági

függvénnyel:

U=WpxTT+WcxFT+WtLt , ahol Wi rendre a termel"i, fogyasztói ill. adófizet"i csoport súlya6, TT a termel"i többlet, FT a fogyasztói többlet és Lt az adófizet"i veszteség! Empirikus vizsgálatok úgy találták, hogy a fejlett ipari országokban 6

Wt általában negatív

13


a

súlyok

nagy

mértékben

függenek

a

csoport

nagyságától,

illetve

heterogenitásától, valamint tendenciaszer!en Wp>1 és Wt<0, amennyiben önkényesen

Wc–t

1-nek

vesszük,

ami

jól

mutatja

el"bb

kifejtett

feltételezésünket, mely szerint a fejlett országok mindenkori kormányzata számára a támogatások esetében a mez"gazdasági termel"k nagyobb súllyal esnek latba, mint a fogyasztók. Példának okáért az Európai Közösség tejpiacán Burton által végzett 1985-ös elemzés alapján Wp=1,9, Wc=1,5 és Wt=1. Oehmke és Yao 1977-es kutatása az USA búzapiacáról pedig a következ" eredménnyel járt: Wp=1,43 és Wc=0,46, ami még drámaibb különbséget jelez a fogyasztók és a termel"k támogatása között. (Fert" [1998b]) Iparágon belüli támogatások Azon termékek esetében, ahol a kereslet árrugalmassága és az áruk helyettesíthet"sége alacsony (tej, rizs, búza, cukor), átlagosan nagyobb arányú szubvenció figyelhet" meg, mind a magasabb árrugalmasságú, jobban helyettesíthet" élelmiszerek körében (marhahús, baromfihús). (Fert" [1998b]) Az organikus élelmiszert el"állító gazdák hektáronkénti támogatása az Egyesült Királyságban pedig 1998 és 2003 között 30 #-ról 60 #-ra emelkedett. (Seyfang [2006]) 1.4.3 Támogatási típusok Jellegét tekintve két fajta állami támogatást különböztethetünk meg, amely a mez"gazdaságot érinti: ragadozó politikát és termel" jelleg! politikát. (Fert" [1998a]) Ragadozó jelleg", egyes érdekcsoportoknak kedvez! politika fogalma alatt azt értjük,

amikor

ártámogatás,

csoportok

közötti

veszteségtérítés,

jövedelemátcsoportosítás

kereskedelmi

korlátok

történik:

módosítása,

szubvencionális hitelek, stb.

14


Termel! jelleg" politikáról beszélünk, ha annak célja között szerepel a piaci kudarcok

korrigálása,

közjószágok

el!állítása,

tranzakciós

költségek

csökkentése, a transzparencia el!segítése, K+F m"ködtetése, szállítási költségek csökkentése, valamint a tanácsadás. A

decentralizált

kormányzati

szerveknek

juttatott

támogatások

feltételrendszerét tekintve három típus kerülhet megkülönböztetésre, melyek a következ"k: (Szalai [2002]) Feltétel nélküli támogatás esetén csak jövedelemátcsoportosítás történik, amely nincsen hatással az árarányokra. Horizontális egyenl!tlenségek kiegyenlítése céljából ajánlott gazdaságpolitikai eszköz. Feltételhez kötött egy támogatás, ha a kormányzat kiköti, hogy a támogatást élvez! közjószág el!állítására fordított költsége nem lehet kisebb, mint a támogatás mértéke. Az alapszolgáltatások területén gyakran alkalmazott eszköz. Illesztett egy támogatás, ha a szolgáltatás helyi egységköltsége csökken (vagy segít elindítani a szolgáltatást magát – a szerz!). Ezen támogatás már hat az árarányokra. Pozitív externáliák megléte esetén, a túlcsordulás végett ajánlott alkalmazni. A támogatási típusok ismertetését azért tartottam fontosnak, mert úgy vélem, az állami szubvenció LÉR esetében úgy optimális, ha az illesztett és termel" jelleg!.

1.5 ÉRDEKCSOPORTOK – KIK ÉS MIT AKARNAK VÁLTOZTATNI, ILLETVE KONZERVÁLNI? Habár, mint láttuk, a fejlett gazdaságokban a társadalom meglehet"sen heterogén színezetet ölt, az egyes egyének magatartását könnyebb megérteni, ha valamilyen ismérv mentén csoportosítjuk "ket. Erre pedig a legalkalmasabb 15


ismérv az, hogy milyen értékrenddel bírnak, milyen preferenciákat, célokat tudnak magukénak. A társadalmat több érdekcsoportra lehet bontani, ahol a f" törésvonal a GÉR, illetve a LÉR támogatása.7 1.5.1 A globális élelmiszerellátási rendszer támogatói A konvencionális élelmiszerellátási rendszer haszonélvez!i közt tudhatjuk a modern farmgazdaságokat, az élelmiszerbrókereket, ipari feldolgozókat, és el"állítókat, a kiskeresked"i hálózatokat, a vegyszer- és m!trágyagyártókat valamint a szakszervezeteket. $k a transznacionális kereskedelem és a piacgazdaság hívei. Rövid távú profitban és hosszú távú piaci dominancia elérésében érdekeltek, amelyekhez a hatékony termelést, a fogyasztók tömeges megnyerését és a folyamatos innovációt tartják elengedhetetlennek. Kiváló érdekérvényesít" képességük felhasználásával igyekeznek a komplex vertikális integrációs láncot fenntartani és kézben tartani. A sürg!sségi élelmiszer mozgalom tagjai – leveskonyhák, élelmiszerraktárak, az éhezés ellen felszólalók – az azonnali segítségnyújtásban érdekeltek, hogy a táplálékot, mint szociális jószágok az arra rászolulóhoz eljuttassák. Ehhez állami támogatást igényelnek, amelyért esetleges koalíciós partnereikkel – táplálékszakért"k, dietetikusok, populista szónokok – lobbiznak. Ezért a központi kormányzat programjaitól függenek, így köt"dnek a domináns rendszerhez. A fogyasztók jelent"s része nem engedheti meg magának a drága élelmiszert, valamint ellene van bármiféle drasztikus változásnak. Az önérdekeiket rövid távon nézik, els"dleges szempontjaik a választék, az olcsóság, a gyors és kényelmes

hozzáférés.

Érdekük

a

rendszer

fenntartása,

hiszen

a

fogyasztóvédelmi szervek szorosan köt"dnek a kormányzathoz, valamint hatékony önszervez"déssel befolyással bírhatnak a kereskedelem menetére is – pl. faire trade mozgalom.

7 A rendszerezést Maria Campbell tanulmánya alapján végeztem el. [Campbell, 2004]

16


1.5.2 A lokális élelmiszerellátási rendszer támogatói A közösségi élelmiszerbiztonságot támogató csoportba tartoznak a közösségi kertészkedés és a városi mez"gazdaság hívei, a közösségi szervezetek valamint a közegészségügyi szervezetek. F" értékként tartják számon a környezeti fenntarthatóságot,

a

társadalmi

igazságosságot,

így

hosszú

távban

gondolkodnak az élelmiszerellátásban, mint közösségi jogban. Alulról szervez"d" csoport, amely az er"s szociális hálózatára támaszkodva lobbizik a decentralizált kormányzati szerveknél. Céljuk az öngondoskodás növelése, a fogyasztó-termel" kapcsolat szorosabbá f!zése, a strukturális változtatás, a családi gazdaságok meg"rzése, valamint az élelmiszertudatosságra nevelés. Potencionális szövetségeseik lehetnek az éhezés ellen felszólalók és a környezetvéd"k. A fenntartható agrárium mozgalom szerepl!inek (kisterület! farmerüzemek, organikus élelmiszert termel"k, biotermék forgalmazók) els"dleges célja a gazdaság olyan pályára állítása, amely a hosszú távú biodiverzitást megvalósítani képes. A környezeti kockázatok mérséklésében érdekeltek, amihez úgy vélik a legmegfelel"bb út a kisközösségi termelés és fogyasztás, az ellátási lánc lerövidítése. Lobbierejükkel állami szinten élhetnek, a Farm Bill ide vonatkozó paragrafusai szerint. A környezetvéd! mozgalmak a jól ismert értékeket tekintik magukénak: fenntartható fejl"dés, civil jogok, méltányosság, egyenl"ség. A hagyományos témáikon túl manapság olyan célokat is maguk elé t!znek, mint az alacsony jövedelm!ek és színes b"r!ek védelme. Álláspontjuk ideológiai bázisát az újhumanista valamint a zöld ökonómia elmélet jelenti. (Seyfang [2006]) Az egykoron alulról szervez"d" mozgalom mára már meglehet"sen nagy érdekérvényesít" képességgel bír. Támogató polgárok is akadnak a LÉR mellett, akik részvételi demokráciát kívánnak megvalósítani az élelempolitika területén. Aktívan közrem!ködnek a helyhez kötött, szezonális élelmiszer elosztásában és fogyasztásában. Többségük a jobb módú polgárok közül való, akik megtehetik, hogy 17


szabadidejüket az általuk elképzelt közösségi célok elérése fordítják: gazdaságilag stabil, környezetileg fenntartható regionális élelmiszerellátási rendszer kiépítésére. Nem szabad megfeledkeznünk azokról sem, akik a LÉR kidolgozásában aktív szerephez jutnának: tervez!k, elemz!k, regionális döntéshozók és non-profit szervezetek. $k a munkalehet"ségek, az el"re lépési opciók, valamint a szervezeti célok megvalósítása miatt állnak a LÉR mellett.

MÁSODIK RÉSZ – A LOKÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER

Közösségelv! gondolkodók – ellentétben a liberális individualizmussal - úgy vélik, hogy léteznek bizonyos kétségbevonhatatlan közösségi javak – mit például az élelmiszerellátás biztonsága – melyek elérésének sikertelensége hibás társadalmi rendet eredményezhet. MacIntyre szerint a mai politikai közösség ideális terepe a „helyi arénákban” keresend", vagyis valahol a már korábban értelmezett mezoszint alatt, a kistérségekben. A nemzetállam mérete túl nagy, a családé pedig túl kicsi, hogy egy olyan közösségi társulásról gondoskodjék, melynek keretei között a „közös jó” elérhet". (MacIntyre [2003a]) Természetesem nem tisztem, valamint szándékomban sem áll politikai filozófiailag állást foglalni e téren. Azonban nem hagyhatom figyelmen kívül a kölcsönös adáson és fogadáson alapuló hálózatok tagjainak integritásból származó el"nyeit. Egy tradícióban és kultúrában közösen osztozó emberek azonos területen él" csoportjában er"s a lokális hovatartozás, a lokalitás érzése, mely jó esetben együtt jár a másokra való odafigyeléssel, segít"készséggel, tisztelettel, a közös környezet védelmével, közösségtudattal és a biztonság érzésével. Ezen helyi társadalomba mélyen beágyazott intézmények olyan közgazdasági tartalommal bíró fogalmakban öltenek testet, mint bizalmi t"ke, humánt"ke, internalizált externáliák vagy alacsonyabb tranzakciós költségek.

18


Egy kooperációval kialakított és fenntartott élelmiszerellátási struktúra er"síteni

hivatott

a

kistérségi

lokalitás

érzését.

A

közösségi

tudat

megteremtéséhez azonban önmagában feltehet"leg nem elegend". Egy, már er"s kohézióval rendelkez" kistérségben – szerves egységben – az élelmiszerellátás módjának összehangolása, azaz a lokális élelmiszerellátási rendszer bevezetése (LÉR) további pozitív kilátásokkal kecsegtet, azonban egy kulturálisan vagy gazdaságilag atomizált területen, más intézmények gyökeres változtatása híján, nem vezethet tökéletes kohézióhoz.

2.1 CÉLOK ÉS HASZNOK Gyakran olyan érvek hangzanak el a LÉR bevezetése mellett, hogy az fenntartható mez"gazdaságot, stabil ellátórendszert, egészségesebb táplálkozást biztosít, így emeli az élelmiszerbiztonság és a társadalmi jólét szintjét. A gazdasági elemz"knek fontos azonban élesen elválasztani a célokat a valós (potenciális) közgazdasági hasznoktól. Ha nem így tennének, munkájukat inkább a zsurnalizmus kategóriájába sorolnák. A LÉR-nek az els"dleges közgazdasági hasznait nem az élelmiszerek min"ségében vagy a környezet kímélésében kell keresnünk. Ezek a hasznok csak potenciális ered"i lehetnek az er"s lokális hovatartozás érzésének, illetve a csoporton belüli bizalmi t"kének. Ugyanis, ha egy olyan rendszer alakul ki, amelyben az egymástól való függés mértéke meglehet"sen nagy, és ez a függés együtt jár a visszacsatolás és az elszámoltathatóság feler"södésével, akkor a rendszer szerepl"i nagyobb hátrányt szenvednek egy dezert"r magatartás elsajátításával (szennyeznek, romlott élelmiszert szállítanak, elhanyagolják az oktatást, nagy mennyiség! külföldi élelmiszert fogyasztanak, stb.), mert így a közösség bizalmi t"kéje ,mint kollektív er"forrás jobban amortizálódik, mint amekkora költséggel a kooperációjuk járna.

19


Vázoljuk ezt föl úgy, mint egy játékelméleti szituációt! A kiinduló egyensúly a GÉR-ben található, a jobb alsó sarokban. Ezen helyzetben mind a helyi termel"k, mind a helyi fogyasztók 8,8 hasznossággal bírnak. Innen egyiküknek se érdeke kooperációra váltani, hiszen így csökkenne hasznosságuk, 8-ról 5-re. Tehát ha a két fél között nincs koalíció, a GÉR stabilnak bizonyul. (2. ábra)

11. ábra: A termel"k és a fogyasztók játékelméleti kifizetései, stabil egyensúly8 Viszont, ha a koalíció létrejön - akár önkéntesen, akár központilag kikényszerített úton -, akkor együttes kooperálás esetén elérhet" mindkét fél számára magasabb hasznossággal járó állapot (10,10). Ezen állapot fenntartásához azonban mindkét félnek tudnia kell a másik kifizetéseit is, valamint kommunikálniuk kell egymással. A LÉR-ben képz"d" bizalmi t"ke alapját képezi az optimális állapot fenntartásának, megakadályozván a fogolydilemma domináns egyensúlyának bekövetkeztét. (3. ábra)

8

Azon ábrák és táblázatok, ahol nincs forrás megjelölve, egyéni munka eredményei

20


12. ábra: A termel"k és a fogyasztók játékelméleti kifizetései a bizalmi t"ke alapján Azon tényez"k ismertetésével még adós vagyok, amelyek a 8,8 kifizetésekkel járó GÉR állapot, valamint a 10,10 kifizetésekkel járó LÉR állapot közti haszonkülönbözetet magyarázhatják.9 A helyi er!forrásokra támaszkodás: az ellátási lánc lokális koncentrációja munkahelyeket teremthet, lehet"séget nyit a marginalizált társadalmi rétegek munkafeltételeinek javítására, egyáltalán a munkába való bevonásra. A

t!ke

közösségen

belüli

körforgása

olyan

túlcsorduló

hasznokat

eredményezhet a közösség számára, amelyek a nemzetközi t"keáramlás rendszerében kifolynak a területr"l. Ward és Lewis úgy találták, hogy minden helyi termel" által elköltött # két és félszer fordul meg a lokális gazdaságban, ellentétben a szupermarketben elköltött #-al, aminek multiplikátora csak 1,4. (Seyfang [2006]) A

LÉR

hatékony

kihasználását

igényl",

f"leg

öner"b"l

történ"

infrastruktúrafejlesztés (szállítási körülmények, vízellátás, közm!vek) el"nye megkérd"jelezhetetlen.

9

Megfontolásom kizárólag elméleti síkú, a gyakorlatban nem állíthatom normatívan azt, hogy a LÉR minden esetben magasabb kifizetéseket eredményez, mint a GÉR.

21


A termel!-fogyasztó távolság lecsökkenésének nem els"sorban a szállítási költségekre gyakorolt hatását látom hatásosnak, hanem a szociális funkcióját. A direkt marketing, az ellátást és hirdetést segít" non-profit alapítványok munkája társadalmi interakciókra alapozódik, ami a közösségi identitástudatot er"síti. A közösség tagjai jobban motiváltakká válnak a közösség bizalmi t"kéjének növekedésével párhuzamosan. Az oktatás, a tudatos fogyasztásra nevelés, a kiegyensúlyozott életmód elterjesztése, a tudásintenzív mez"gazdaság kialakítása (Sundkvist et al. [2005]) pozitív externáliákkal jár, nemcsak a közösség, de az ország polgárai számára is. (stresszes életmód visszaszorítása, orvosi költségek csökkenése, önbizalom, stb.) A bizalmi t"kéb"l ered"en csökken! tranzakciós költségek során nem csak a szerz"dések és interakciók többszöröz"dhetnek meg, hanem az olcsóbb és könnyebb együttm!ködés el"segíti az exogén sokkokra adandó gyors reakciók létrejöttét. (pl. közös fellépés környezeti sokkok - árvíz, szárazság – vagy politikai, gazdasági sokkok – megvont támogatás, gyárbetelepítés – ellenében) A közösség megtartó erejének jótékony szociálpszichológiai hatása számos területen konkrétan mérhet". A b!nözés mértékének csökkenése megfigyelhet" a kriminalisztikai mutatókban. Így nem csak a b!nelkövetés során elszenvedett költségek csökkennek, de a b!nözés visszaszorítására hivatott intézmények fenntartási költségei is. A mentálhigiéniás körülmények javulása az egészségügyben elköltött pénzmennyiség mérsékl"dését vonja maga után. A deviáns viselkedési formák visszaszorulása is költségcsökkent" tényez" az erre kiadott rehabilitációs ráfordítások terén. Az egymás iránti odafigyelésb"l és a csoporton

belüli

öngondoskodásból

adódhat

a

természeti

adottságok

környezetbarát kihasználása, a környezet fokozott védelme. (Sundkvist et al. [2005]) Ezen tényez"k haszna nem csak a közösségen belül, de nemzeti szinten is realizálódik.

22


2.2 FINANSZÍROZÁSI LEHET!SÉGEK – MIB!L VALÓSULHAT MEG? A LÉR bevezetése kizárólag elszigetelt szerepl"k cselekvése által nem valósulhat meg. Feltevésem szerint ehhez a közösségen erejét meghaladó, küls" támogatás szükséges. A küls" támogatás természetesen nem fizikailag jelenti azt, hogy közösség területi határain belülre es" egyének nem m!ködnek közre, hanem a jelz" arra utal, hogy az anyagi és/vagy munkahozzájárulási támogatások

országosan

kiterjedtebb,

fels"bb

szint!

szervekhez,

intézményekhez köthet"ek. Az alábbiakban felsorolás szinten ismertetem a potencionális finanszírozókat, szponzorokat.

• Regionális, nemzeti alapítványok, közalapítványok (amerikai példák: Jessie Smith Noyes, Share Our Strength, Allen, Bullitt - forrás: (Garrett [1999])) • Vállalati és testületi alapítványok (Kraft, Kellogy, Candl, UPS, Boeing forrás: [Garrett, 1999]) • Egyházak • Civil csoportok • Magánadományok • Médiatámogatás • Kormányzat (alapok, garanciák, fejlesztési programok) • Föderációs források, pályázatok (pl. EU) Érdemesnek tartom a források, primer finanszírozó, m!ködési profil és az els"dlegesen megcélzott, illetve közrem!köd" társadalmi csoportok alapján a továbbiakban 4 különböz" csoportra osztani a LÉR kialakítását tervez" intézményeket:

23


1. Állami projektek, melyek az alacsony jövedelm! rétegek életszínvonalának emelését segítik (Low-income projects) 2. Közösségileg támogatott agrárium (Community supported agriculture, a továbbiakban KTA) 3. Farmerpiacok (gazdapiacok) 4. Laboratóriumi terület. A következ" alpontokban esettanulmányok alapján mutatom be ezen intézmények sajátosságait.

2.3 A LOKÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER MEGJELENÉSI FORMÁI 2.3.1 Állami programok alacsony jövedelm#ek számára

Közösségi n!i konyha Tarasuk és Reynold bemutatták, hogyan m!ködtettek helyi vállalkozó kedv! kanadai asszonyok közösségi konyhát, melynek els"dleges célja a környékbeli éhezés leküzdése lett volna. Azonban tapasztalataik alapján a projekt inkább a n"k társadalmi kooperációs képességét fejlesztette, mintsem az éhínséget csökkentette. (McCullum et al. [2004]) Városi farm, Stockton A föderális segítséggel megvalósult projekt a helyi nehéz helyzetben lév" családok rendszeres élelmiszerhez jutását segíti. Apartmanokat építettek, ahol f"leg dél-ázsiai származású polgárokat szállásoltak el. A lakóhely megtartása azonban feltételhez van kötve: a szálláshely közelében kialakított farmon kell munkát

vállalniuk,

kisközösségi

rendszerben

kell

végezniük

az

élelmiszertermelést, területgondozást. A gyerekek oktatást kapnak, ahol megtanulják a különböz" gyümölcsök, zöldségek fajtáit, tulajdonságait, valamint elsajátítják a tenyészállatok kezelésével kapcsolatos praktikus 24


jártasságokat. (Park Village Farm Project, Stockton, USA – forrás: (Garrett [1999])) Fiatalok kertje, Seattle A Seattle Youth Garden Work keretében helyi hajléktalan és potenciálisan hajléktalan fiatalok gazdálkodnak az arra kialakított üvegházban és kertben. Cserébe élelmezést, ellátás és némi anyagi juttatást kapnak, valamint a szükséges oktatásban is részesülnek. A termékeket nyomott áron, vagy ingyen értékesítik f"leg a városban teng"d" fiatal társaiknak. (Seattle Youth Garden Work, Seattle, USA – forrás: (Garrett [1999])) Felmerül a kérdés, hogy ezen intézmények miért tartoznak a LÉR keretei közé, amikor sok hasonlóságot mutatnak a segélyezési rendszerrel, valamint az állami élelmiszerhálózattal. Mindemellett azért sorolom mégis a LÉR-be ezeket, mert az élelmezési problémát lokális szinten próbálják megoldani, valamint jóval komplexebb célrendszerrel rendelkeznek, mint egy hagyományos segélyezési program. A kanadai n"k megtanultak együttm!ködni, így er"síteni tudják a közösség összetartó erejét, ami által jelent"sen hatnak a tranzakciós költségek csökkenésére. A stocktoni családok méltó lakhelyet kaptak, valamint olyan munkát, ami nagyban hozzájárul társadalmi elfogadottságukhoz. A seattlei fiatalok oktatását beruházási jószágnak lehet tekinteni, hiszen egységnyi humánt"ke határhaszna a marginalizált társadalmi rétegeknél, f"leg fiatal korban magas. A program nem mellékesen pozitív extern hatásokkal bír: a fiatalok példáját a városban lézeng" társaik látják, így igen er"s motivációt kapnak a kooperációra. A tudásnak, a szakmai jártasságnak, valamint annak a következménynek, hogy programban részt vev" fiatalok a kés"bbiekben hatékonyabban kívánnak és tudnak együttm!ködni a társadalom többi tagjával az el"nye nem szorul sok magyarázatra.

25


2.3.2 Közösségileg támogatott agrárium – a háztáji élelmiszercsomagok intézménye A közösségileg támogatott agrárium olyan szerz!déses megállapodások rendszere,

amelyekben

gazdálkodónál

egy

az

állampolgár,

szolgáltatásra

fizet

mint

el!,

megrendel!

aminek

a

helyi

keretében

el!re

meghatározott rendszerességgel élelmiszercsomagot kap a termel!t!l, melybe kizárólag lokálisan, frissen termesztett és el!állított termék kerülhet. A csomagot a termel! maga is kiszállíthatja, de alkalmazhat erre a tevékenységre specializálódott szállítókat is, vagy a vev! is kötelezheti magát, hogy adott id!pontban és helyen az árut átveszi. (Kirby [2005]) Az intézmény alapötlete a ’70-es évekb"l ered Japánból és Nyugat-Európából. Mára az Egyesült Államokban is elterjedt, bár az élelmiszerforgalomban meghatározó szerepet finoman szólva egyáltalán nem tölt be. Államilag nem támogatott formája a gazdagabb kistérségekben m!ködhet, ugyanis a szolgáltatás igénybevételét csak egy bizonyos életmin"ség feletti személyek engedhetik meg maguknak, tekintve, hogy az árucsomag magas min"ség!, magas árkategóriájú – 250-800 $/év. (Neenan [1997]) A jószágkosár nem fedi le az alapvet" élelmiszereket, így azok mellett kiegészít" jószágként funkcionál. Államilag támogatott formájának figyelemre méltó gyöngyszeme a „Farmot az iskolába” program. (Farm to School – forrás: (Vallianatos-et al. [2004])) Farmot az iskolába Az alacsony jövedelm! családok gyermekeinek megfelel" táplálását, valamint a helyi farmerek támogatását együttesen megcélzó program az 1990-es években indult útjára az Egyesült Államokban. A gyermekek által iskolában elfogyasztott napi 25 millió ebéd hatalmas piacot jelent. Ez a lehet"ség kombinálva az alacsony jövedelm!ek segítésével - a politikai támogatások terepén sem elhanyagolandó szempont, így magyarázható a „Farm to School”

26


projektek kormányzati támogatása, például Gyermektámogatási Program formájában.10 A legnagyobb kiterjedés! ilyen program a „Santa Monica” nevet tudhatja magáénak. Ennek keretében a gyerekek hetente többször lehet"séget kapnak, hogy válasszanak a hagyományos melegétel, valamint a helyben el"állított, f"leg salátából, gyümölcsb"l, tejb"l és tonhalból álló menü közül. A program sikerességét jól mutatja, hogy 2003-ban 400 iskolában összesen fél millió gyerek részesült rendszeresen helyi jelleg! ebédben. Az állami támogatás jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a helyben el"állított ebéd versenyezni tudjon a konvencionális melegételekkel, amik alacsonyabb árakon kerülnek az iskolákba. Azt gondolhatnánk, hogy a helyi étel kisebb választékot

nyújt.

Ezen

el"feltevésre

azonban

alaposan

rácáfol

egy

Kentuckyban található iskola, amelynek tanulói 13 féle gyümölcsöt és 23 féle zöldséget fogyasztottak a program során. A bevezetés után megfigyelhet" volt, hogy csökkent az édességautomaták használata, és a feln"ttek is több zöldséget és gyümölcsöt vettek, holott nekik azok nem voltak támogatva. Egyfajta hatékonysági mutatóként m!ködhet a felszolgált ebéd és az abból elfogyasztott ebéd súlya közti arányszám (kg): 74:49-es arányt tapasztaltak a helyi jelleg! ebéd, illetve a konvencionális ebéd fogyasztásának mérésekor, az el"bbi javára. (Ventura Assessment, California, USA – forrás: Vallianatos et al. [2004]) Meglehet, hogy ez az újdonság erejének, illetve más nem ismert tényez"knek tudható be, de mindenesetre figyelemre méltó statisztika. Azoknak a hosszú távú hatásai, hogy a gyerekek közvetlen kapcsolatot létesítenek a termel"kkel, esetleg különórákon hasznos dolgokat tanulnak a helyi mez"gazdaságról, hasonlatosak a seattlei fiatalok esetében leírtakkal. Hátrányként tekinthet" azonban a tapasztalat, hogy számos esetben ott, ahol az iskola igazgatója volt jogosult dönteni a beszállító személyér"l, lényegében monopolhelyzetbe hozott egy gazdaságot és/vagy szállítót. Különösen fennáll ennek bekövetkezése ott, ahol a kistérség apró területi kiterjedés!, így már pusztán a szállítók számának alacsony volta miatt alakulhat ki monopolhelyzet. Fordított helyzet is el"állhat: kevés iskola, sok termel". Ekkor az er"fölényben 10

Kaliforniában néhány iskolába a Honvédelmi Minisztérium (Department of Defense) maga szállítja ki az élelmiszert.

27


lév" iskolák képesek lehetnek a termel"i árak alacsonyan tartására. Ezen piaci kudarcok kezelése a helyi önkormányzat feladata. A kiterjedtebb intézményesítés el"tt még akadályok állnak: a h!tési lehet"ségek javítása elengedhetetlen (infrastruktúra), több költség-haszon elemzésre van szükség, tekintve, hogy a legrégebben futó program is alig 10 éves, a részvételi rátára vonatkozó el"rejelzések még további vizsgálatokat követelnek meg. Mindezek ellenére a program teljesítménye úgy összegezhet", hogy elterjedése minden bizonnyal hosszú távon hozzá fog járulni a fogyasztói tudatosság társadalomba épüléséhez. Hasonló intézmény m!ködik Kanadában, ahol az Aramark and Chartwells Corporation 60,000 egyetemistának szolgáltat ebédet. A Torontói Egyetem 2006-os pályázatát elnyer" cégnek a szerz"dés értelmében az adag egy részét helyi alapanyagokból kell elkészítenie. A min"ség ellen"rzését a non-profit Local Flavour Plus szervezet végzi sajátos pontrendszer alapján. A pályázat során például többletpont járt azon pályázónak, aki garantálni tudta, hogy az általa felkínált ebéd hozzávalói nem utaztak többet 200 km-nél. (Friedmann [2006]) 2.3.3 Farmerpiacok A farmerpiacok fogalma alatt olyan helyi gazdálkodók által m"ködtetett, bizonyos rendszerességgel megtartott vásárok összességét értem, amely a helyi lakosság élelmiszerigényét hivatott kielégíteni, kizárólagosan lokálisan, tartósítás nélkül el!állított termékekkel. A Niagara régió farmerpiacai A Niagara régió Kanadában található, nem messze a határtól, az amerikai Buffalotól. Ezen kistérségben három farmerpiac alakult ki St. Catharines, Welland és Port Colborne településekben. A régió bármely pontjától 6-7 kilométeren belül helyezkedik el ezen három piac valamelyike. Feagen, Morris és Krug kutatásai alapján a következ"k mondhatók el a vásárlási szokásokról és indíttatásokról. (Feagen et al. [2004]) 28


A vásárlók életkorának módusza 60 és 69 év közé tehet", a medián életkor 50 és 59 év között helyezkedik el. Tehát a vásárlók zöme az id"sebb korosztályból kerül ki, aminek egyik f" magyarázó oka az inaktívak relatíve több szabadideje lehet. A vásárlók háztartási szintre kalkulált éves jövedelmeinek mediánja 20 és 40 ezer $/év, ami felette van a nemzeti átlagjövedelemnek. Ezen két eredmény alapján úgy sejthetjük, hogy egy reprezentatív vásárló a farmerpiacon egy tehet"sebb nyugdíjas, aki igényli a szociális környezetet. Feltételezésemet, miszerint a farmerpiacok látogatóinak többsége a társadalom középosztályából kerül ki, igazolja a jövedelem kis szórása. A szezonálisan vásárló háztartások 60 ezer $ feletti átlagjövedelme figyelemre méltó a turizmus szempontjából, hiszen "k többnyire nem a helyi lakosok közül valók. Nem meglep", hogy Port Colborne kiköt"jében ezen vásárlók aránya 12% volt, ugyanis e település igen vonzó a közelebb lakó – esetleg rendszeresen visszatér" - turisták számára. [city.portcolborne.on.ca] A felmérés szerint a 3 piacon vásárlók fele a farmerpiacok termékeit hasonló árúnak találta, mint a konvencionális termékeket, s"t kicsit többen voltak azok, akik valamivel olcsóbbnak vélték ezen piacokat, mint azok, akik valamivel drágábbnak (30%-11%). Ez rácáfolhatna azon feltevésemre, mely szerint a helyi

jelleg!

termékek

magasabb

árkategóriájúak,

azonban

a

kicsi

mintanagyságból (146 alany) és a gyakori emocionális véleménynyílvánításból fakadó torzítások jelenléte b"ven elegend" arra, hogy ne vessem el eredeti hipotézisemet. A piaclátogatás indokainak megoszlása ugyanakkor nem mond ellent azon véleményemnek, hogy a LÉR els"dleges el"nyei és szerepl"inek motivációi nem a költségeken, illetve az alacsony árakon alapulnak, hanem a társadalmi interakciók, a közösségi élet hasznain és örömein. Arra a kérdésre, hogy „Mi volt az oka, hogy Ön a piacra jött?” a válaszok többsége a frissesség volt (55%) (magasabb min"ség! élelmiszer), de a válaszadók negyede szociokulturális indokot említett: a helyi gazdák támogatását, valamint kulturális és szociális egyéb okokat (emberközelség, ismerkedés, véleménycsere, kommunikáció a termel"kkel, stb.). Azzal az állítással, hogy a „Termékek egészségesebbek, mint a konvencionálisak” a válaszadók többsége egyetértett, míg azzal, hogy „Támogatni akarom a helyi gazdákat” a válaszadók több, mint 70 %-a er"sen

29


egyetértett, ami jóval több, mint az el"z" állítás esetében. Hasonló arány volt tapasztalható a „Támogatni kívánom a helyi közösséget” állításnál is. A kelet-angliai Eostre Organics farmszövetség célja tagjainak együttm!ködése révén a friss, organikusan el"állított élelmiszer kínálatának biztosítása a régióban (Norfolk, Cambridgeshire és Suffolk megyék). [eostreorganics.org] A társulás 15 kisebb farmerpiacra, 13 háztáji élelmiszercsomaghoz, 9 kávézónak és étteremnek, valamint 12 boltnak szolgáltat élelmiszert. Seyfang vásárlói szokások

témakörében

végzett

közvéleménykutatásának

eredményei

hasonlatosak a kanadaiakéhoz. A felmérésben résztvev"k leggyakoribb vásárlási motivációja a vásárolható élelmiszer egészségesebbnek, táplálóbbnak vélése volt (75 %), de a környezetvédelem (70,5 %) és a helyi gazdaságok támogatása (62,5 %) is nyomós indokként szerepelt a kutatásban. (Seyfang [2006]) A megkérdezettek tömege természetesen se nem Seyfang, se nem Feagen, Morris és Krug munkájában nem tekinthet" az össztársadalom reprezentatív sokaságának, a mintavételi eljárás torzított mivoltából ered"en. (A megkérdezettek mindegyike helyi élelmiszer fogyasztó volt.) Összességében elmondható, hogy a vásárlókat els"sorban nem csak a min"ség iránti igény, az egészség motivációja viszi a piacokra, s"t inkább a termel" és a fogyasztó közti kapcsolat hasznosságának, a „szomszédok” támogatásának, a közösségi élet javításának indoka. A farmerpiacok intézménye nem a defenzív lokálpatriotizmus megtestesít"je, sokkal inkább egy biodiverzitásra törekv" lokalizáció el"bástyája. 2.3.4 Laboratóriumi területek A laboratóriumi terület fogalma inkább egy elméleti konstrukció, mintsem fizikai. A központi kormányzat kísérletezhet bizonyos programokkal, fejlesztésekkel, gazdaságpolitikai átalakításokkal. Ezen kísérletezések terepe jó esetben minden államnak saját határain belül marad, és nem sérti más nemzetek szuverenitását. A központi kormányzatnak az élelmiszerellátási rendszer gazdaságpolitikájának fejlesztése területén az el"bb felsorolt 3 intézményi típus bármelyikének vizsgálata hasznos lehet. Továbbá az államhatalomnak bizonyos 30


kereteken belül lehet"sége van saját szája íze szerint alakítani a kísérletezési körülményeket: felajánlhatja egyes kistérségeknek a lehet"séget, hogy élelmiszerellátási rendszerükbe vegyenek bele minél több elemet a LÉR-b"l, persze jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt. A kistérségnek – vagy szerves területi egységnek – juttatott támogatás és annak önköltségének függvényében d"l el, hogy a potyázás problematikájával szembesül-e a központi hatalom, avagy az egyes önkormányzati koalíciók versenyezni fognak-e a beruházási lehet"ségért. Ha az önköltség magas, a várható hozam bizonytalan mivolta miatt a vállalkozó kedv alacsony marad. Tet"zi mindezt, hogy a szellemi tulajdon védelme az állami szektorban még annyira sem védett, mint a magánszektorban. Tehát ha a struktúraátalakítás sikeres, akkor azt lemásolhatják más koalíciók is, így a befektetett energia komparatív hátrányt jelent majd a laborterületnek. Ha viszont a támogatás mértéke magas, az egységek versenyezni fognak a laborterület min"sítésért, ami azzal a kockázattal járhat, hogy ha a struktúraátalakítás, tehát a beruházás veszteséges, a központi kormányzat magasabb támogatása miatti többletköltség nem csak a szóba jöv" egység(ek)re hárul, hanem az egész társadalomra.

2.4 A LÉR SZERVEZETEI A LÉR kialakítását számos tényez" akadályozza. Ezek els"sorban az infrastruktúra területén (szállító eszközök hiánya, h!tés problémája, termelési, dobozolási technikák alacsony színvonala, közös használatú konyha, inkubátor és mobil termelési egységek hiánya) találhatóak, de megfigyelhet"ek máshol is: a humánt"kében (K+F hiánya, közösségi oktatás min"sége, know-howk, marketingismeretek szükségessége), a demográfiai helyzetben (öreged" népesség, városba költöz" fiatalok) és az aszimmetrikus informáltság területén (fogyasztói

ismerethiány,

kommunikációs

szakadékok,

nehézkes

információáramlás, promóció lehet"sége). Ezen akadályok leküzdésére nonprofit alapítványok és szervezetek formálódnak, amelyek az er"s közösségi támogatás és piaci kereslet, valamint a helyi gazdálkodók aktív érdekl"dése végett életképesek. A dél-appalachei régióban 22 ilyen célú alapítvány és

31


egyesület található, melyek az alábbi tevékenységükkel járulnak hozzá a LÉR megfelel" m!ködéséhez: (Kirby-Perrett [2007]) Infrastruktúrafejlesztés: farmerm!helyek építése, közös használatú mobil termelési

eszközök

üzemeltetése,

úthálózat-fejlesztés,

internetbekötés,

farmerbiztosítás. Humánt!kefejlesztés: egyetemekkel való együttm!ködés, kutatások, elemzések, oktatófarm

üzemeltetése,

farmereknek

nyújtott

szolgáltatások,

üzleti

tanácsadás, környezetbarát technikák oktatása, feln"ttképzés. Demográfia: n"i gazdálkodók képzése, munkahelyteremtés fiataloknak. Aszimmetrikus információk mérséklése: konferenciák, prezentációk (politikai döntéshozóknak is), fesztiválok, farmtúrák szervezése, „Gyerekek napja a farmon”, kapcsolatteremtés farmer és gyerek között, online katalógus szerkesztése, éttermi promóciók.

2.5 A TERVEZÉS FOLYAMATA A community food assessment (CFA) fogalma alatt azon tevékenységek összességét értjük, melyek során a közösségr!l szisztematikusan információkat gy"jtenek és terjesztenek a célból, hogy a helyi vezet!k és hivatalok megfelel! stratégiát dolgozhassanak ki az adott térség fejlesztésére. (Pothukuchi [2004]) A CFA alkalmas a konkrét gazdaságpolitikai célok és eszközök megállapítására és tisztázására, a felel"sök kijelölésére, valamint az értékelés során alkalmazott technikák és mutatók meghatározására. Célja az er"források hatékonyabb kihasználása és innovatív használata a közösség együttm!ködésével. Az elemezni kívánt területi egység méretét"l függ"en beszélhetünk makro- és mikroelemzésr"l, amelyek különböz"sége leginkább abban fogható meg, hogy míg a makroelemzések a stuktúraváltoztatás átfogó gazdasági és társadalmi kihatásait hivatottak vizsgálni, addig a mikorelemzések feladata olyan témakörök vizsgálata, mint az élelmiszer lakossági elérése, közösségi 32


ültetvények eloszlása, térségi munkapiaci hatások, a média szerepvállalása valamint a megm!veletlen földek kérdése. (Campbell [2004]) A CFA mindenkori

megrendel"je

feltételezhet"en

vagy

a

LÉR-hez

f!z"d"

érdekcsoportok tagja, vagy a központi kormányzat (vagy annak decentralizált szervének) területfejlesztésért felel"s megbízottja – legyen szó akár laboratóriumi területr"l, akár központosított kutatásról vagy adatgy!jtésr"l.

2.6 ÁTMENET A LOKÁLIS ÉS A GLOBÁLIS RENDSZER KÖZÖTT – A SZÖVETKEZÉS Feltételezem, hogy a LÉR és a GÉR között nem létezik szigorúan elválasztó határvonal. Az élelmiszerellátási rendszerek dinamikusan változnak. A LÉR rendszerének ötlete az antiglobalista szemléletek csoportjába sorolható. Amennyiben

kiindulópontnak

az

"si

termelési

szerkezetet

vesszük,

megállapíthatjuk, hogy pár évszázad leforgása alatt a domináns lokális hagyomány helyét folyamatos módosulások során átvette a globális struktúra. Logikusak tehát az a kérdések, hogy mi garantálja a LÉR fenntarthatóságát, vagyis azt, hogy a mesterségesen/önkéntes alapon megtörtén" struktúraváltás id" múltán nem fordul a visszájára, és nem indulnak el a reglobalizáció irányába terel" folyamatok. A közgazdaságtan, de a való élet logikájából is kit!nik, hogy a termel"k és az élelmiszeripar szerepl"i érdekeltek az együttm!ködésben, adott esetben az egyesülésben.

A

termel"k

els"

lépésben

úgy

maximalizálhatják

a

termelékenységüket, hogy azon tevékenységekre specializálódnak, amelyekben komparatív el"nnyel rendelkeznek a gazdaság többi szerepl"jéhez képest. Ez pedig maga a mez"gazdasági termelés. A szállítást, a fuvarozást, az értékesítést és a marketingfeladatokat érdekükben áll átruházni, kiszervezni az ezekre szakosodott gazdasági szerepl"khöz. S"t, ezt a hatékonyabb koordináció érdekében szervezetbe tömörülve is megtehetik. Ezen megfontolások alapján jött létre az értékesítési társulás intézménye. (Juhász, Mohácsi [1999]) Az értékesítési társulás az el"futára annak az intézménynek, amelyben a gazdálkodók már a termeléshez köthet" tevékenységeiket is összehangolják: a gazdálkodói szövetkezetnek. 33


A szövetkezetek horizontális integrációt hoznak létre, amely olyan el"nyökkel rendelkezik, mint kockázatközösség teremtése, t"kebiztosítás, termeltetési szerz"dések

megkötésének

lehet"sége,

gazdálkodói

kör

képzése

és

szelektálása. A szövetkezetnek pedig már méretgazdaságossági okokból érdekében állhat vertikális integráció létrehozása, a feldolgozás és értékesítés folyamatának kiterjesztése, szorosabb viszony kialakítása az iparág más szervezeteivel, vagy akár határokon átnyúló kapcsolatrendszer kiépítése is. A termel"k és értékesít"k koncentrációja pedig már a nagyvállalati termelési stuktúrához áll közelebb, közvetetten a globális élelmiszerellátási rendszerhez. (Sundkvist et al. [2005]) A piaci folyamat szervezeti koncentrációt kikényszerít" ereje megkérd"jelezi a LÉR stabilitását. A min"ségi elvárásoknak megfelelni meg nem tudó gazdálkodók bár elméleti értelemben a közösség tagjai, a gyakorlatban azonban kirekeszt"dnek. A gazdasági szervezetek méretének növekedése, piaci részesedéseinek koncentrációja a személytelen jelleg! termeléshez vezet, ami csorbítja a LÉR szociokulturális el"nyeit. A szövetkezési folyamat azonban nem feltétlen ütközik a LÉR egyes társadalmi céljaival, s"t akad példa lokálisan termel" farmszövetkezetek nemzetközi együttm!ködésére is. (Seyfang [2006]) A LÉR önmaga, mint struktúra tehát nem lehet társadalmi cél. A LÉR csak eszköz lehet olyan magasabb szociális igények eléréséhez, mint igazságosság, fenntarthatóság vagy társadalmi szolidaritás. El kell kerülni, hogy az eszközt és a célt összekeverjük, ne essünk bele a lokális csapdába. (Born-Purcell [2006])

2.7 A LOKÁLIS CSAPDA Born és Purcell 2006-ban megjelent tanulmánya a folyamatok objektív szemlélésére hívja fel a figyelmet. (Born-Purcell [2006]) Abból, hogy egy élelmiszerellátási struktúra lokális, még nem következik, hogy az hosszú távon fenntartható volna, amely cél eléréséért a jelen globális rendszer megváltoztatása szükséges. Tehát az alternatív élelmiszerellátási rendszer fogalma nem merül ki a LÉR-ben, nagyobb halmazt alkot. Csak azért, 34


mert úgy t!nik, a GÉR nem feleltethet" meg minden esetben a kiemelt fontosságú társadalmi célokkal (ld. A globális élelmiszerellátási rendszer kritikája – Mi a jelen helyzet? c. fejezet), még nem biztos, hogy a LÉR igen. Ezen rendszerben az egészséget nem biztos, hogy jól szolgálják a fejletlen h!tési, tárolási körülmények, míg a környezetvédelmet a csapadékmentes területeken – a lokális termesztéshez elengedhetetlen - intenzív öntözés. Nagyon fontos megjegyeznem, hogy az organikus jelz" nem azonos a lokális jelz"vel. Sajnos a véleményformálók ezt gyakran összekeverik. Az organikus és a lokális nem feltétlenül járnak együtt, és más-más tulajdonságokkal bírhatnak mind el"állításuk, mind környezeti terhelésük terén. Például az organikus úton el"állított élelmiszer lehet kett" közül a környezetterhel"bb - a szállítás fosszilis energiaigénye miatt -, ha Argentínából viszik Svédországba, míg a lokális lehet az, ha az el"állításához speciális vegyszereket használnak. Az irracionális asszociációkat el kell utasítani, mint például a következ" gondolatmenetet: „A helyi élelmiszer organikus úton történ" el"állítása végett egészségesebb, ízesebb. A lokális termelés megmenti a családi gazdaságokat, így a profitérdekelt nagyvállalatok fogyasztói árakban megnyilvánuló sarcait nem kell majd elt!rnie a társadalomnak. A multinacionális cégek szükségtelen országon belül tartásáért amúgy is súlyos adóforintjaink vesznek kárba.” (a szerz") A GÉR-ben is létrejöhetnek olyan intézmények, amelyek segítenek elérni az igazságosságot, méltányosságot – pl. „Faire trade” ill. kötelez" címkézés. A globalizáció pedig a bérek konvergenciáját idézheti el". (Krugman-Obstfeld [2000]) A LÉR nagy gazdasági hátránya, hogy a közösség elveszti a más régiók komparatív el!nyeiben rejl" lehet"ségét kiaknázását. Az egyéni gazdálkodó olyan tevékenységek végzésére is kényszerül, melyeket hatékonytalanabbul tud csak elvégezni (értékesítés, marketing, stb.) Ehhez társulnak hozzá a fizikai korlátok – a helyi termel"k a lakosság milyen arányát képesek ellátni élelemmel – és a szezonalitási korlátok – évszakfügg" termelés -, amelyek azon

35


túl, hogy a fogyasztók vásárlási spektrumát sz!kítik,

a termel"i

választékgazdaságosságot is negatívan érintik.11 (Carlton-Perloff [2000]) A K+F meglehet"sen nagy akadályokba ütközik a LÉR esetében, ami kihatással lehet az ország hosszú távú gazdasági teljesítményére. A LÉR-ben a döntéshozatal nem feltétlenül demokratikusabb, mint a GÉR-ben. Hasonlóképp

kialakulhatnak

oligarchikus

csoportok,

akik

uralják

a

döntéshozást. A monopolisztikus verseny, vagy akár a monopszónia ösztönözheti ezek létrejöttét. A nagyobb területi egységek stratégiái (min"ségjavítás, állami élelmezési hálózat, élelmiszerbiztonsági alapok) kompatibilisek lehetnek a lokális egységek célrendszerével (mindennapos élelmiszerhozzáférés, intézményi reform, piacösztönzés). A két világnézet tehát megfelel" keretek között szimbiózisban élhet egymással. 100%-ban helyi élelmiszerellátásra alapozni nem praktikus és nem kívánatos. Az ellátási rendszer nem funkcionálhat egy lokális, független vákuumként, hanem a globális gazdaságba beágyazottan kell m!ködnie. Nem bizonyos, hogy a LÉR fenntartható fejl"dést garantál. A túlzott lokális er"forrásokra alapozott függ"ség kiszolgáltatottá teszi a régiót pl. klímaingadozások, járványok esetén. A teljes importfügg"ség ugyanakkor globális er"forráshiány esetén okozhat problémákat, többek között az élelmiszerárak drasztikusan emelkedésének elkerülhetetlenségét. A mindenkori döntéshozóknak meg kell próbálniuk megtalálni az egyensúlyt, az arany középutat a két pólus között. (Sundkvist et al. [2005])

11

Egy nagyobb - több kistérséget - átfogó mez"gazdasági vállalat olcsóbban állíthat el" több terméket, mint ha a kisebb gazdaságok vagy vállalkozások eltér" kistérségi adottságaik alapján az egyes termékeket külön-külön specializálva állítják el".

36


Harmadik rész - Elméleti keretek

3.1 A TÁMOGATÁSBÁZISÚ ÉS A PIACBÁZISÚ LOKÁLIS ÉLELMISZERELLÁTÁSI RENDSZER A következ"kben a LÉR-t és annak szolgáltatásait közgazdaságtani értelemben vett jószágként vizsgálom, amelynek fogalma alatt azt az opciót értem, hogy a fogyasztóknak módjukban áll a lokális keretek közti élelmiszerhozzáférés. 3.1.1 Támogatásbázisú LÉR Támogatásbázisú

LÉR-nek

nevezem

a

túlnyomórészt

állam

(központi

kormányzat vagy önkormányzat) által finanszírozott kezdeményezések által kialakult vagy potenciálisan kialakuló LÉR-t. Ezek javarészt a low-income projektekb!l épülnek fel, de a Farm to School program is ide sorolható. F! célja az alacsony jövedelm" rétegek élelmiszerbiztonságának megteremtése. A támogatásbázisú

LÉR-ben

el!állított

élelmiszerek

létszükségleti

vagy

alsóbbrend" jószágok, jövedelemrugalmasságuk egynél kisebb. A jószág fogyasztói oldala A támogatásbázisú LÉR hasznait két nagy csoportba lehet sorolni: közvetett és közvetlen hasznok. Közvetlen hasznosságot jelent a fogyasztó12 számára a munkalehet"ség, a marginalizált rétegek integrációja, valamint az élelembiztonság szintjének emelkedése. A jószág közvetett haszna a felhasználás (minden LÉR-ben történ" élelmiszerigény-kielégítést megcélzó folyamat) minden pozitív externáliája: az általános kooperációs készség fejl"dése, a humánt"ke társadalmi túlcsordulása,

12

Fogyasztó alatt sz!kebb értelemben a lokális közösséget, tágabb értelemben az egész társadalmat értem.

37


az oktatás jöv"beli haszna, valamint a példamutatás és – követés. (ld. Állami programok alacsony jövedelm"ek számára c. alfejezet) A támogatásbázisú LÉR els"dleges haszonélvez"i az alacsony jövedelm! rétegek, de a jószág közvetett hasznossága mindenki számára kedvez", így a közösség tagjai közül senki sem zárható ki a fogyasztásból. Fogyasztók közti versengés nem folyik a jószágért, hiszen az, mint opció, korlátlanul sokszorosítható. Így a jól ismert besorolás alapján a támogatásbázisú LÉR jószágtípusa: közjószág.

13. ábra: Jószágtipológia A jószág termel!i oldala A támogatásalapú LÉR esetében a termel"ket valamint a munkaadókat is szubvenció éri. A termel"k alacsonyabb áron, megnövekv" kereslet mellett értékesíthetik termékeiket (Farm to School), míg a munkaadók használati jogot szereznek államilag biztosított infrastruktúrára és alacsonyabb munkabérekkel szembesülnek (Városi farm, Stockton)

38


3.1.2 Piacbázisú LÉR Piacbázisú LÉR-nek nevezem a túlnyomórészt magáner!b!l finanszírozott kezdeményezések (vállalkozások, civil szervezetek, alapítványok, stb.) által kialakult vagy potenciálisan kialakuló, adóból vagy tagdíjból finanszírozott LÉR-t.13 F! célja a magasabb ár- és min!ségi kategóriába sorolható lokális élelmiszerek keresletének emelése, valamint a közösség identitástudatának növelése. A piacbázisú LÉR-ben el!állított élelmiszerek luxusjószágok, jövedelemrugalmasságuk egynél nagyobb.14 A jószág fogyasztói oldala Közvetlen hasznosság nyerhet" a jószág fogyasztása során, amely a kib"vült lokális munkahelyekben realizálódik. A jószág közvetett hasznosságai között f"leg a kulturális, szociális el"nyöket, a társadalmi interakciók megtöbbszöröz"dést, a termel"-fogyasztó kapcsolat szorosabbá fonódását, az oktatás pozitív externáliáit, valamint az ezekb"l ered" összes hosszú távon bekövetkez" hasznot értem. Amennyiben a piacbázisú LÉR – megjelenési formáját tekintve KTA vagy farmerpiac – önkormányzati (esetleg központi) adóból (költségvetésb"l) finanszírozott, és így mindenki számára hozzáférhet", a jószág típusa ez esetben is közjószág. El"nyeit els"dlegesen a relatíve gazdagabb társadalmi rétegek élvezik, akik megengedhetik maguknak a termékben lév" felárat, mely a közösségépítést, mint extra szolgáltatást fedezi15. A közjószág besorolás alól kivételt képez azon piacbázisú KTA, amelynek finanszírozza és fenntartása a fogyasztóktól beszedett tagdíjból valósul meg. Ekkor a jószág fogyasztásából a közösség nem fizet" tagjait ki lehet zárni, így az átmin"sül klubjószággá.

13

A finanszírozás alatt els"dlegesen a LÉR-hez szükséges infrastruktúra megteremtése, fejlesztése értend". 14 Fogyasztóik már nem a létfenntartás motivációjával rendelkeznek, hanem magasabb szint! szükségleteiket elégítik ki: társadalmi, kulturális, önmegvalósítási, stb. szükségleteket. 15 Az, hogy a különböz" társadalmi csoportok relatíve eltér" hasznot húznak egy közjószágból, természetesen nem ütközik a közjószág fogalmával, hiszen arra a legtipikusabb példa a közvilágítás, melynek hasznait relatíve a szegényebb rétegek élvezik, hiszen a gazdagabbak személygépkocsival közlekednek.

39


Megjegyzend", hogy akkor, ha a tagok csak a KTA beindításához szükséges költségeket állják, és a m!ködtetés során bármely közösségi személy beléphet a jószágot fogyasztók körébe tagdíjmentesen, szintén közjószágról beszélhetünk. Utóbbi esetben az indításkor fennáll a potyautas magatartás, valamint a preferenciaeltitkolás veszélye: kevesebbet adnánk ki a jószágért, mint amilyen hasznosra azt valójában értékeljük, arra apellálván, hogy mások majd finanszírozni fogják. Tudván, hogy nem leszek kizárható a fogyasztásból, a hasznosságomat úgy tudom maximalizálni, hogy a jószág el"állításának költségeibe a lehet" legkevesebb fektetek. A jószág termel!i oldala A piacbázisú LÉR a relatíve kevés gazdálkodó és értékesít" egység miatt monopolisztikus versennyel jellemezhet", amely több piacon egyszerre folyik az élelmiszer-iparágban. A monopolisztikus verseny fikciója azonban akkor lesz teljes, ha olyan intézmények jelennek meg a piacon, amelyek kikényszerítik a termékdifferenciálást (min"sítések, díjak), avagy a termel"k maguk különböztetik meg áruikat a többi termel"ét"l – ami elég valószín!tlen az élelmiszerek homogén jellegét tekintve.

3.2 AZ ÉLELMISZERELLÁTÁS DECENTRALIZÁCIÓJÁNAK HATÁSAI A lokális élelmiszerellátási struktúra bevezetésével a központi kormányzat feladatokat és jogokat delegál alsóbb szint! szervekre. Ilyen feladat az élelmiszerbiztonság megteremtése, a szociális hálózat m!ködtetése, a szakképzés, melyekhez olyan jogok társulnak, mint az adóztatás illetve a központi támogatások lehívhatóságának joga. Természetesen a feladatok teljes kör! teljesítését a decentralizált szerv nem képes egyedül ellátni, így annak delegálása nem jelenti a központi kormányzat e területen végzett egyéb formában megnyilvánuló munkájának leállítását. Az állam hagyományos musgravei funkciói közül az allokációnak bizonyos szint! decentralizációja indokolt lehet. (Szalai [2002]) 40


3.2.1 Érvek a decentralizáció mellett A közjószág (LÉR)

szükséges mennyiségér!l16 a helyi közösségnek

közvetlenebb információk állnak rendelkezésre, mint a központnak, valamint az informálódás költsége is alacsonyabb lokális szinten. A helyi önkormányzat könnyebben fel tudja mérni a közösség táplálkozási szokásait, tagjai gyakorta szembesülnek az élelmiszerbiztonság szintjével. A keresletélénkítés eszköze lehet a szociális segélyek, támogatások feltételhez kötése is: a segélyezett vállaljon munkát a LÉR keretein belül, avagy a kapott juttatás egy részét csak helyben el"állított élelmiszerre költhesse. Azonban ezen feltételek esetében morális problémák fordulhatnak el": a munkavállalói szabadság csorbulása, illetve reáljólétcsökkentés, ha a helyben termelt élelmiszer és a hagyományos élelmiszer fogyasztói ára lényegesen eltér". A stabil kínálat fenntartása végett a keresletélénkítéshez hasonló módon – bizonyos támogatások feltételhez kötésével - ösztönözhet"ek a termel"k is, hogy áruikat a helyi piacon értékesítsék, ne a közösségen kívüli feldolgozónak vagy keresked"nek adják tovább. A szerves egység homogenitása miatt bizonyos gazdasági, mez"gazdasági sokkok (terméshozamot érint" változások, fogyasztási szokások módosulás, természeti csapások) azt eltér" módon érintik, mint a tágabb területi egység összességét. A sokkokra hatékonyabb válasz adható decentralizált szinten. 3.2.2 Érvek a decentralizáció ellen A helyi döntéshozók költség-haszon elemzéseikbe nem kalkulálják bele a területükön kívül fellép" extern hatásokat, legyen szó oktatásról, vagy akár a b!nözés mértékér"l. Ennek tükrében bekövetkezhet, hogy a helyileg megállapított mennyiség optimális mértéke nem egyezik meg az össztársadalmi hasznot maximalizáló mennyiséggel. A helyben kiképzett munkaer" könnyen 16

A mennyiséget olyan indikátorokkal lehet mérni, mint a farmerpiacok, a mintagazdaságok területének nagysága (hektár), az információs háló kiépítésére fordított összeg (ismeretterjeszt" füzetek, el"adások, honlap költsége), a szállítást segít" utak területe, az iskolai mez"gazdasággal kapcsolatos különórák száma, stb.

41


elvándorolhat máshova, ahol tudását jobban kamatoztathatja. Ez különösen érinti a városi low-income projekteket, ahol ugyan a szegényebb rétegek koncentráltabb megjelenése miatt hatékonyabb lehetne a program futtatása mint a vidéken, ám a potencionálisan elvándorló munkaer" aránya is magasabb a munkavégzés helyének relatíve magas földigénye miatt, amilyen terület értelemszer!en a városon kívül található. A lokális területi egység végét jelz! „tábla” igen szembet!n" lehet. A LÉR-en belüli helyi döntéshozók nincsenek ösztönözve a határokon kívül es" területek fejlesztésére, így a területen belüli és kívüli infrastrukturális szint közti különbség - az utak állapota, a közm!vek megléte – társadalmi feszültséget kelthet. (Pl. faluvége tábláig aszfaltút, onnan kezdve földút.) A szakirodalom a lábbal szavazás fogalmával illeti azt a jelenséget, amikor azok, akik a közjószágok magasabb és min"ségibb szintjét preferálják, oda költöznek át, ahol ezt biztosítva vélik, még annak fejében is, hogy azért nagyobb hozzájárulást – magasabb adót – kell vállalniuk. A LÉR megteremtéséhez és fenntartásához pedig elengedhetetlen a közösségi finanszírozás. Ez a folyamat a társadalmat er"sen szegregálhatja: a gazdagabb, fejlettebb infrastruktúrájú és közjószágokat el"állító területekre a magasabb jövedelmi kategóriájú polgárok költöznek be, míg onnan azok, akik a többlethozzájárulást nem engedhetik meg maguknak, elköltöznek onnan, amennyiben a munkaer" kell"en mobil. A LÉR-t könnyebben finanszírozni tudó magasabb jövedelm! polgárokért a terület hatalmi szervei részér"l kialakulhat egyfajta káros versengés, ami az alacsonyabb jövedelm!ek „kinézésével” járhat együtt. A LÉR-ben el"állított luxustermékek keresletének magasan tartásáért gazdagoknak kedvez" lokális adórendszert vezetnek be, ezzel ösztönözve ezen rétegeket a betelepülésre. A LÉR m!ködtetését valószín!leg egy település nem képes ellátni, így szövetkeznie kell pár környékbeli helységgel. Az egyes települések azonban arra ösztönzöttek, hogy náluknál gazdagabb településsel kössenek koalíciót. Annak biztosítása, hogy ne legyenek lyukak a szerves területi egységben – 42


csatlakozni tudjanak a szegényebb falvak is – magasabb kormányzati szint! intézkedésekkel garantálható. Az

államháztartási

hiány

a

decentralizált

szerveknek

juttatott

többlettámogatásból adódóan n". A lokalizáció mind az exportot, mind az importot potenciálisan csökkenti, ennek megfelel"en csak ex post állapítható meg a kereskedelmi mérlegre gyakorolt hatása. Az ország gazdasága zártabbá válik, a következmények kezelésében a központi kormányzat kevesebb lehet"séget kap.

3.3 ÖSSZESÍTÉS A következ" táblázat s!rítve foglalja magában a LÉR tulajdonságait az el"z" fejezetekben bemutatott ismérvek alapján. (1. táblázat)

43

Piacbázisú

Támogatásbázisú

Laboratóriu mi terület

Piacbázisú

Farmerpiac

KTA

Támogatásbázisú

Low-income projekt

Támogatásbázisú

Bázis

Megjelenési forma

Vidék

Város

Vidék

Vidék

Vidék

Vidék

Város

Helyszín

Helyi adó

Önkormányzat

Központi kormányzat

Magánszféra

Központi költségvetés

Közjószág

Klubjószág

Közjószág

Különadó

Tagdíj

Klubjószág

Közjószág

Közjószág

Közjószág

Jószág típusa

Tagdíj

Különadó

Központi költségvetés, alapok


Magánszféra

Központi költségvetés, alapok

Bevétel forrása


Finanszírozó

Központi céloktól függ

Szociokulturális el"nyök, identitástudat, pozitív externáliák (mentálhigiénia, deviáns viselkedések csökkenése)

Marginalizált rétegek integrációja

F" pozitív hatások


El"nytelen szervezeti méret, hatékonyságveszteség

Alacsony jövedelm!ek kinézése

Káros versengés, lábbal szavazás, koalíciókötés következményei

Központi kormányzat kiadásnövekedése

Elvándorló szakképzett munkaer"

F" negatív hatások


Magasabb jövedelm!ek

Magasabb jövedelm!ek, gyermekek

Alacsony jövedelm!ek

Primer haszonélvez"k


A lokális élelmiszerellátási rendszer tulajdonságai 1. táblázat

44


3.4 A LÉR FEJL!DÉSE – A MEZ!GAZDASÁG KONCENTRÁCIÓJÁNAK MODELLJE

3.4.1 Az egyensúlyi állapot Az e fejezetben ismertetésre kerül" modellben a LÉR-t olyan közjószágnak tekintem, amelynek hasznaiból a közösség minden tagja azonos mértékben részesedik. 3.4.2 A koncentráció Tekintsük kiindulópontnak azt az állapotot, ahol az élelmiszerellátási rendszer globális jelleget ölt, a közösség tagjai ennek kapcsán nem kerülnek egymással gyakorta interakcióba, a LÉR kiépítettségének szintje 0. A LÉR kiépülésének megkezdésével együttm!ködés indul meg az élelmiszeripar helyi szerepl"i között: növekszik az ellátás szervezettsége, a m!ködési hatékonyság. A termel"i verseny elindul, melyben a siker záloga a horizontális és vertikális kooperáció, kifejlettebb formájában a szövetkezés. (ld. Átmenet a lokális és a globális rendszer között – a szövetkezés c. fejezet) A szerves egység határain belül szervezeti egyesülések, felvásárlások és összeolvadások következhetnek be, akár nemzetek közötti szinten is. Ez a folyamat vezet el a LÉR felbomlásához, a globális struktúra térnyeréséhez. Ezt a

folyamatot

koncentrációnak (Z) nevezem, és a koordináta rendszer vízszintes tengelyén ábrázolom. (5. ábra) A tengely egy Zi pontja egy statikus koncentrációs szintnek feleltethet" meg. Zi az id" (t) múltával feltehet"leg növekszik, – amint az az el"bbi gondolatmenetb"l logikusan következik - azonban Z és t között nincs függvényszer! kapcsolat: a statikus koncentráció szintje drasztikusan megváltozhat egy szerz"dés aláírásával is, de évtizedekig is állandó maradhat, ha nem következik be olyan sokk, amely azt egyensúlyi állapotából elmozdítja.

45


Társadalmi költséggörbe A társadalmi költség (C) fogalma alatt a lokális közösség egy tagja17 anyagi megterheléseinek összességét értem. Ez 2 tényez"b"l adódik össze: fix költségb"l (FC) és változó költségb"l (VC). (5. ábra) Fix költség alatt értem a LÉR kiépítéséhez szükséges ráfordításokat, els"sorban az infrastrukturális költségeket, jelenjen meg ez akár adó, támogatás vagy önkéntes finanszírozás formájában. A koncentráció nagyságától ezen költségek nem függenek. A változó költségek köre b"vebb: ide sorolom a tranzakciós költségeket, az informálódás költségeit, az infrastruktúra fenntartására fordított összeget, valamint a fogyasztói terheket, melyek els"sorban az élelmiszerre fordított közvetlen és közvetett (pl. útid" költség) kiadásokban öltenek testet. Ezen költségek a koncentráció el"rehaladtával csökken" tendenciát mutatnak.

14. ábra: A társadalmi költséggörbe Társadalmi haszongörbe A koncentráció szintjének kezdeti emelkedése során a gazdálkodók között hatékonyabb együttm!ködés tapasztalható, a lokális intézményrendszer fejl"dése megindul, munkahelyek teremt"dnek, a helyi oktatás fejl"dik, a közösség megtartó erejének pozitív hatásai érezhet"vé válnak, a bizalmi t"keindex megugrik. (ld. Célok és hasznok c. fejezet) Egy bizonyos szintet átlépvén azonban elszakadunk a lokális keretekt"l, a kulturális kapcsok 17

Fontos megjegyeznem, hogy modellemben nem szegmentálom a közösséget - pl. termel"kfogyasztók beosztás szerint. Ezt azért tehetem meg, mert feltételezem, hogy mind a LÉR költségeib"l, mind hasznaiból azonos mértékben részesednek, hisz az adóterhek mindenkit érintenek, a hasznok – a LÉR közjószág volta miatt – élvezetéb"l pedig senki sem zárható ki.

46


meggyengülnek, a szervezeti koncentráció hatására – a hatékonyság javítása érdekében – munkahelyek sz!nnek meg, valamint a nem helyi szerepl"k megjelenése miatt a bizalmi t"ke amortizálódik. Tehát a közösség egy tagjára es", a LÉR kiépítéséb"l és fenntartásából származó hasznosság (U) a koncentráció mértékének függvénye. (6. ábra) Ábrámon a hasznosság a nullából indul, azonban egy bizonyos szint alá a koncentráció emelkedésével nem csökken, mert feltételezem, hogy bizonyos hosszú távon realizálódó hasznok és pozitív externáliák (oktatás, mentálhigiénia) hatása pontosan azért, mert hosszú távon érezhet", rövid távon nem függ Z-t"l. Az alábbi grafikonon egy koordinátatengelyben vettem fel a két görbét.18

15. ábra: Társadalmi költség és haszon Az indulás problematikája és a stacionárius pont Z=0 esetén az egy f"re es" költség meghaladja az egy f"re es" hasznosságot. A kezdeti ZiZo. Ez akkor következik be, ha a szerepl"k tökéletesen informáltak, valamint nem lépnek fel t"kepiaci kudarcok. Ekkor ugyanis a közösség tagjai a jöv"beni nettó haszon reményében (Ui>Ci) ma hajlandóak öner"b"l vagy hitelb"l finanszírozott beruházást végrehajtani. Másik eset, ha a fejl"dést beindító Zo szint megteremtéséhez szükséges 18

Megjegyzend", hogy amennyiben Zi a végtelenhez tart, kérdéses U és C relációja. Mivel azonban ez a viszony modellem eredményét - mint azt a kés"bbiekben látható lesz- nem befolyásolja, ezért érvelésemben nem használom fel.

47


er"forrásokat egy küls" szerepl" adja, pl. a központi kormányzat. Ha a pillanatnyi koncentráció mértéke Zi>Zo de még Zi
• A felvásárlás során nyerhet" nettó társadalmi haszon magasabb, mint a stacionárius pontbeli. Ekkor NB’>NB0, a döntéshozók engedik a beavatkozást. (7. ábra)

19

Net Benefit – röv. angol A külföldi m!köd"t"ke olyan el"nyei, mint a túlcsordulás, a szervezeti kultúra meghonosítása, a know-howk els"sorban nemzetállami szinten realizálódnak, így a közösség egy tagjának hasznosságára mért hatását most elhanyagolhatónak tekintem. 20

48


16. ábra: Optimális felvásárlás • A felvásárlás nettó közösségi veszteséggel járna (NB’
17. ábra: Káros felvásárlás Tegyük fel, hogy a közösség képes bizonyos minimum feltételeket támasztani a vállalat elé a célból, hogy a már magas fokú társadalmi haszon nagymértékben ne csökkenjen! Igényelheti többek között a már meglév" helyi munkaer" további alkalmazását, új munkahelyek nyitását, vállalati bölcs"de, óvoda felépítését, vagy például azt, hogy a társaság nyereségének bizonyos hányadát lokális környezetvédelmi, területfejlesztési célokra fordítsa. Ekkor a társadalmi haszonfüggvény nem szakad meg, - vagy legalábbis nem olyan mértékben – U’ föltolódik U’’-be. (9.ábra) (Az egyszer!ség kedvéért feltételezem, hogy ezen követelések teljesítésének többletköltségét a vállalat nem terheli rá a fogyasztókra, így C’ görbe helyben marad.) 49


18. ábra: Társadalmi haszon és költség felvásárlási feltételek megszabása esetén A modell el"zetes egyszer!sít" feltevései – egyenl" részesedés a közjószág hasznaiból, tökéletes informáltság, társadalmi hasznot maximalizáló lokális döntéshozói hatalom, homogén közösségi érdekek -

a gyakorlatban jóval

torzítottabbak, ami az összetett valóság és a stilizált modell közti disszonancia következménye. A grafikonok felvázolásával az volt a célom, hogy bemutassam, létezhet olyan kiterjedés! LÉR, melynek koncentrációs szintje maximalizálja a lokális közösség összhasznát. Ennek az állapotnak az elérése els"dlegesen a regionális gazdaságpolitika feladata, de a központi stratégiának is része kell hogy legyen.

3.5 EGY GLOBÁLIS VÁLLALAT LOKALIZÁLÓDÁSA A brit Tesco los angelesi és las vegasi piacnyitásának f" indítéka az általuk felfedezni vélt piaci rés volt. Az áruházlánc a munka után hazafele menet vásárló középosztályt célozza meg f" célcsoportként, lakóhelyükhöz közeli, min"ségi termékeket értékesít", vásárlóbarát üzleteivel. A multinacionális vállalat – melynek 2006/07-es Nagy-Britannián kívüli éves árbevétele 11 milliárd fontra rúgott, ami az összbevétel 24 %-át tette ki – amerikai profiljának kialakításában el"kel" szerepet kap a formai újítás: a friss élelmiszerek kínálata, valamint a lokalizáció. [tesco.com]

50


Egy olyan régió, ahol kifejlett LÉR található, attraktív lehet egy terjeszked" transznacionális vállalat számára többek között a már kiépített infrastruktúra és a magas bizalmi t"keindex miatt. Amennyiben a megtelepedni kívánó vállalat üzemelési rendszerében lokális elemek is helyet kapnak – helybéliek foglalkoztatása, helyi, frissen termelt élelmiszerek forgalmazása - , a közösség potenciálisan jól is járhat, ha az üzemnyitás pozitív hatásai helyben is realizálódni

képesek

–

fejlett

vállalati

struktúra,

standerdek,

méretgazdaságosság, know-howk, szabadalmak formájában. Így a globális és a lokális élelmiszerellátási rendszer megfelel" gazdaságpolitikával kontrollálva szimbiózisban élhet egymás mellett.

3.6 MAGYARORSZÁGI RELEVANCIA Felmerül a kérdés, vajon a magyar agrárium szerkezetének szüksége van-e a lokális er"források er"teljesebb kihasználására, a helyi gazdálkodói szervezetek összefogásának el"segítésére. Dr. Oláh János [2007] szerint a jöv" a lokális szervez"désben rejlik, a helyi gazdálkodók

együttm!ködésében

és

az

aktívabb

vidéki

részvételi

demokráciában. Bóday Ádám [2007] úgy véli, a helyben összekapcsolt energiahálózat

segíthet

a

vidéki

kistérségek

öngondoskodásának

meger"sítésében. Elképzelése szerint az olajos magvak és gabonák termelése során keletkezett melléktermékeket hatékonyan lehetne hasznosítani a közösségen belül üzem- és f!t"anyagok el"állítására biogáz üzem létesítésével, esetleg a pirolízis technológiájával. A gazdák intézményesített képzése és tájékoztatása el"kel" helyet kap az Országos Civil Fórum ajánlásában [2006]. Népf"iskolai

és

ingyenes

tanácsadói

rendszer

kialakítását

javasolják,

mintagazdaságok, nyitott porták teremtését. Nagykör!, egy kis magyarországi, virágzásnak indult falu polgármestere, dr. Veres Nándor saját tapasztalatai alapján állítja, egyes jószágok – pl. magyar szürkemarha, fecskehasú mangalica, parlagi kecske - tenyésztése hatékonyabban oldható meg a lokális rendszer keretei között, mint nagyüzemi struktúrában. [személyes konzultáció, 2008] Dr. Varga János akadémikus olyan környezetben tartja elképzelhet"nek a 51


lokális élelmiszerellátási rendszer meghonosítását, ahol a homogén természeti er"források mellé er"s helyi identitástudat társul: például Vasváron és környékén. [személyes konzultáció, 2007] A LÉR gazdasági szerepl"inek egymás iránti bizalmával, gyorsabb és közvetlenebb

információáramlásával

el"segítheti

regionális

klaszterek

kialakulását, a képzett munkaer" beköltözését, az országos kutatóintézmények, egyetemek megjelenését is. Ezek alapján az élelmiszerellátási rendszer – részleges - lokalizációja nem ütközik sem az egységes versenyképesség, sem a regionális versenyképesség fogalmával. A versenyképesség egységes fogalma: a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a nemzetközi (globális) versenynek ki vannak téve. (EU hatodik regionális jelentése – forrás: Lengyel [2000]) „Versenyképességen az olyan gazdasági növekedést értjük, amely magas foglalkoztatottság és ráadásul fenntartható környezeti fejl!dés mellett valósul meg.” (Lengyel [2000] 974. o.) Ugyanakkor nem szabad elrugaszkodni a valóságtól. Osztom azok véleményét, akik úgy gondolják, a magyar agrárium átfogó újrastrukturálásra szorul, és a beléfektetett költségvetési ráfordítás hatékonyabb allokációjára. A magyar átlagfogyasztó meglehet"sen árérzékeny – áll a PricewaterhouseCoopers 2005. évi kiskereskedelmi helyzetjelentésében. [pwc.com] A bemutatott külföldi példák viszont azt sugallják – természetesen pár példa alapján nem kívánok általánosítani -, hogy a lokális élelmiszerellátási rendszer formái akkor életképesek, ha az adott kistérségben az élelmiszerválasztást els"sorban nem az ár determinálja, hanem a döntés okai között prioritást kap a min"ség és a helyi gazdálkodók támogatása (ld. Farmerpiacok c. alfejezet), vagy jelent"s t"keinjekciót kapnak a szegényebb körzetekben (ld. Állami programok alacsony jövedelm"ek számára c. alfejezet). Dr. Bódi Ferenc Szociális gazdaság c. el"adásában kifejti [2007], hogy a vállalkozók nem tartják befektetéseikhez alkalmasnak feltételnek azt a mili"t, ami a magyar falvakban 52


sajnos gyakran tapasztalható: a fegyelmezetlenséget, a motiválatlanságot és a züllött munkakultúrát. Korántsem biztos, hogy minden magyar kistérségben fenntartható, avagy egyáltalán bevezethet" volna egy lokális bázisra alapozott élelmiszerellátási struktúra. Az atomizált, kohézióját vesztett közösségeket és azok gazdaságát minden bizonnyal nem lehet csak agrárpolitikai eszközök útján egyesíteni, felvirágoztatni.

A

LÉR

további

elemzése,

és

magyarországi

alkalmazhatóságának vizsgálata azonban mindenképpen további kutatásokra érdemes.

ÖSSZEFOGLALÁS

Tanulmányomban arra törekedtem, hogy objektív elemzés alá vonjam a globális élelmiszerellátási struktúra alternatívájaként számon tartott lokális élelmiszerellátási rendszert. A dolgozat bevezet" részében meghatároztam az élelmiszeripartól elvárt releváns társadalmi igényeket, megvizsgáltam, hogy a két rendszerben milyen eszközök, mely folyamatok képesek vagy képtelenek azok kielégítésére. Bemutattam a lokális területi beosztás relatív mivoltát, a rendszer szerepl"it és érdekeit. Felvázoltam néhány elméletet és empirikus adatot, miért támogatják a fejlett országok mez"gazdaságukat, mert úgy vélem, a LÉR – legalábbis kezdeti szakaszában – szubvenció és gazdaságpolitikai akarat nélkül nehezen alakulhat ki. A második részben kategorizáltam a LÉR megjelenési formáit és ismertettem szervezeteit, melyeket esettanulmányokkal tettem szemléletessé. Kitértem a két ellátási rendszer közti átfedésekre, azok objektív vizsgálatának fontosságára. A harmadik részben különbséget tettem az államilag és az önkéntes alapon finanszírozott LÉR között, melynek segítségével meghatároztam az egyes megjelenési formák mikroökonómiai jószágtípusait, els"dleges haszonélvez"it és társadalmi hatásait, különös tekintettel a pozitív externáliákra. Érveket sorakoztattam fel az élelmiszerellátás decentralizációja mellett és ellen, majd a tanulmány közgazdasági elemzéseinek eredményeit összefoglaló táblázatba s!rítettem. Bevezettem egy grafikus modellt annak szemléltetésére, hogy 53


létezhet olyan mérték! lokális élelmiszer-iparági koncentráció, amely a közösség társadalmi hasznosságát maximalizálja. Felvetettem, hogy egy külföldi felvásárlás akár el"nyös is lehet, amennyiben eleget tesz a lokális igényeknek. Kifejtettem, hogy a lokális termelési struktúra önmagában nem ellentétes a versenyképesség fogalmával, mint azt annak számos ellenz"je állítja. Annak hazai meghonosítása nem mentes az akadályoktól, de nem is elképzelhetetlen: a stratégia kidolgozásához alapos, átfogó elemzésekre és kutatásokra van szükség.

54


IRODALOMJEGYZÉK

• Born, B. - Purcell, M. [2006]: Avoiding the Local Trap: Scale and Food Systems in Planning

Research.

Journal of Planning Education

and Research, 195. old. • Buchanan, J. M.: A klubok közgazdasági elmélete. In: Piac, állam, alkotmányosság. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1992. 132-147. o. • Campbell, C. Marcia [2004]: Building a Common Table: The Role for Planning in Community Food Systems. Journal of Planning Education and Research, 341. o. • Carlton, D.W. - Perloff J.M. [2000]: A vállalat és a költségek. In: Modern piacelmélet. Panem Könyvkiadó, Budapest • Feagen, R. - Morris, D. - Krug, Karen [2004]: Niagara Region Farmers’ Markets: Local Food Systems and Sustainability Considerations, Local Environment, 235-254. old. • Feagen, Robert [2007]: The Place of Food: Mapping out the ’Local’. In: Local Food System , Program for Humán Geography, 2007. 23. old. • Fert" Imre [1998a]: Az agrárpolitika politikai gazdaságtana I. Közgazdasági Szemle, Budapest, 223-246. old. • Fert" Imre [1998b]: Az agrárpolitika politikai gazdaságtana II. Közgazdasági Szemle, Budapest, 297-316. old. • Fert" Imre [1998c]: Az agrárpolitika politikai gazdaságtana III. Közgazdasági Szemle, Budapest, 424-436. old. • Fert" Imre [1999]: Az agrárpolitika céljai. In: Az agrárpolitika modelljei, Budapest, Osiris, 1999.

55


• Friedmann, H. [2006]: Scaling up: Bringing public institutions and food service corporations into the project for a local, sustainable food system in Ontario, Agriculture and Human Values, 389-398. old. • Garrett, S. - Feenstra, G. [1999]: Growing a Community Food System” Community Ventures:

Partnership in Education and Research

Circular Series Topics. Community Ventures Manuscript Reviewers, A Wester Regional Extension Publication • Henderson, Elizabeth [1998]: Rebuilding Local Food Systems from the Grassroots up.

Monthly

Review:

An

Independent

Socialist

Magazine, 50. old. • Horváth M. Tamás [2003]: A regionális intézményrendszer kiépítése Magyarországon:

Szervezeti rend és m!ködés, Magyar Közigazgatás

• Juhász Pál, Mohácsi Kálmán [1999]: A mez"gazdaság m!ködését szolgáló f"bb intézmények. Közgazdasági Szemle, Budapest, 231-244. old. • Karsai, Gábor [2000]: Az élelmiszer-kereskedelem privatizációja. Közgazdasági Szemle, Budapest, 565-584. old. • Kaufman, Jerome L. [2004]: Introduction. Journal of Planning Education and Research, 24. old. • Krugman, P - Obstfeld, M [2000]: A nemzetközi kereskedelem elmélete. In: Nemzetközi gazdaságtan. Panem Könyvkiadó, Budapest • Lengyel Imre [2000]: A regionális versenyképességr"l. Közgazdasági Szemle, Budapest, 962-987. old. • MacIntyre, A. [2003a]: A közjó politikai és szociális struktúrái. In: Közösségelv! politikai filozófiák. Századvég, Budapest • MacIntyre, A. [2003b]: A politika, a filozófia és a közjó. In: Közösségelv! politikai filozófiák. Századvég, Budapest

56


• McCullum, Ch. - Pelletier, D. - Barr, D. - Wilkins, J. - Habicht, J.-P. [2004]: Mechanisms of

Power Within a Community-Based Food

Security Planning Process. Health Education Behaviour, 2004. 31-206. old. • Neenan, Pam [1997]: Let’s regionalize the food supply, Business Source Premier • Pothukuchi, Kameshwari [2004]: Community Food Assessment: A First Step in Planning for

Community

Food

Security.

Journal

of

Planning Education and Research, hely, 23–356. old. • Seyfang, G. [2006]: Ecological citizenship and sustainable consumption: Examining local organic food networks. Journal of Rural Studies • Sundkvist, A. - Milestad, R. - Jansson, A. M. [2005]: On the mportance of tightening feedback

loops for sustainable development of food

systems. Food Policy, 224-239. old. • Szabó G. Gábor [2002]: A szövetkezeti vertikális integráció fejl"dése az élelmiszer- gazdaságban. Közgazdasági Szemle, Budapest, 235-250. old. • Szabó Pál [2005]: A NUTS rendszer ki- és átalakulása. Comiatus, hely, 7-14. old. • Szalai, Ákos [2002]: Fiskális föderalizmus. Közgazdasági Szemle, Budapest 424-440. old. • Vallianotos,M. - Gottlieb,R. - Haase, M. A. [2004]: Farm-to School: Strategies for Urban Health, Combating Sprawl, and Establishing a Community Food Systems Approach. Journal of Planning Education and Research • Watts, D.C.H. - Ilbery,B. - and Maye, D. [2005]: Making Reconnections in Agro-food Geography: Alternative Systems of Food ProvisionProgram for Human Geography

57


FORRÁSOK A VILÁGHÁLÓRÓL http://city.portcolborne.on.ca/, letöltés ideje 2007-12-08 http://www.eostreorganics.org/index.html, letöltés ideje 2008-03-30 http://www.farmland.org/ letöltés ideje 2007-12-01 Feenstra, Gail, Garrett, Steven (1999) „Community Food Systems: Thinking Globally,

Suppoting Locally Grown”

http://d297579.u30.infinology.net/about18.html, letöltés ideje 2007-11-25 Ivancsics Imre(2000): A regionalizáció lehet!sége, hatása az önkormányzati struktúrára és m"ködésre, http://66.102.9.104/search?q=cache:nfA5VTuGV8J:www.bm.hu/web/euik.nsf/EA2F045F5EABBCF1C1256DCA004 82713/%24FILE/A%2520%2520regionaliz%C3%A1ci%C3%B3%2520l ehet%C5%91s%C3%A9ge %2520%2520Ivancsics%2520Imre.doc+A+REGIONALIZ%C3%81CI%C3%9 3+LEHET%C5%90S%C3%89GE,+HAT%C3%81SA+AZ+%C3%96NK ORM%C3%81NYZATI+STRUKT%C3%9AR%C3%81RA&hl=hu&ct=c lnk&cd=1 letöltés ideje: 2008-03-25 Kirby, D. Laura (2005) „Community Supported Agriculture in the French Broad River Basin of Western North Carolina” Prepared for the Appalachian Sustainable Agriculture

Project, November 2005

http://209.85.135.104/search?q=cache:-p6uXvtmvAJ:www.asapconnections.org/special/research/Reports/CSA%2520Repo rt.pdf+%E2%80%9ECommunity+Supported+Agriculture+in+the+Frenc 58


h+Broad+River+Basin+of+Western+North+Carolina%E2%80%9D&hl =hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu, letöltés ideje 2007-11-26 Kirby, Laura D., Perrett, Allison (2007) „A Survey of Local Food Activities in the Southern Appalachian Region”, Prepared for The Apalachian Sustainable Agriculture Project,

January 2007,

http://209.85.135.104/search?q=cache:mjG8Hrdk8WIJ:www.asapconne ctions.org/special/research/Individual%2520reports/A%2520Survey%25 20of%2520Local%2520Food%2520Activities%2520in%2520the%2520 Southern%2520Appalachian%2520Region.pdf+%E2%80%9EA+Survey +of+Local+Food+Activities+in+the+Southern+Appalachian+Region%E 2%80%9D&hl=hu&ct=clnk&cd=1&gl=hu, letöltés ideje 2007-11-26 http://www.otm.gov.hu/web/portal.nsf/index letöltés ideje 2008-03-30 http://www.pwc.com/extweb/ncpressrelease.nsf/docid/98463DD36831ED2680 2570F5004C9C34 letöltés ideje 2007-12-12 http://www.sustainableagriculture.net/ letöltés ideje 2007-12-12 Tahkapaa, S., Maijala, R., Hörman A., Poutiainen-Lindfors, U., Korkeala, H. (2006): Reasons

behind inadequate local food control resources, Food

Control 19 (2008) 403 411 Hoisington, A., Butkus, S., Garrett, S., Beerman, K. (2001): Field Gleaning as a Tool for Addressing Food Security at the Local Level: Case Study http://www.sciencedirect.com/science?_ob=ArticleURL&_udi=B82X54K5YBNH9&_user=1634558&_rdoc=1&_fmt=&_orig=search&_sort=d

59


&view=c&_acct=C000054034&_version=1&_urlVersion=0&_userid=1 634558&md5=b08ad556b1fc4f912b7

7b55d2fd2f5f2

letöltés ideje 2008-03-25 www.tesco.com, letöltés ideje 2007-12-02

KONFERENCIÁK, EL!ADÁSOK Baranyai Béla (2004): A magyarországi regionalizmus néhány kérdése európai uniós összefüggésekben, Az Európai Unió a „Régiók Európája”, A III. Miért Akadémián (Félixfürd", 2004) elhangzott el"adás szöveges kivonata Bóday Ádám: Kistérségi megújuló energetika – avagy mérethatékonyság az önellátásért, elhangzott: Konferencia a vidékgazdaságért, 2007. március, Nagykör! Dr. Bódi Ferenc: Szociális gazdaság, avagy lehet-e gazdaságot fejleszteni humáner" nélkül,

elhangzott:

Konferencia

a

vidékgazdaságért,

2007.

március, Nagykör! Kajner Péter: Az Országos Civil Fórum ajánlásai a vidékért, összeállítás az Országos Civil Fórum 2006. november 7-ei fórumán elhangzottak alapján Dr. Oláh János: Vidékgazdaság evolúció, elhangzott: Konferencia a vidékgazdaságért, 2007.

március, Nagykör!

60

OTDK dolgozat. Varga Márton

Recommend Documents