OTDK-DOLGOZAT 2015
Dobi Réka
A 3D NYOMTATÁS TERJEDÉSÉNEK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA, AVAGY MIKOR FOGUNK 3D-BEN NYOMTATNI OTTHON?
A COMPREHENSIVE STUDY ON THE SPREAD OF 3D PRINTING IN HUNGARY
Kézirat lezárva: 2014. november 17.
TARTALOMJEGYZÉK 1.
Bevezetés ............................................................................................................................ 1
2.
A 3D nyomtatás bemutatása ............................................................................................ 2 2.1.
Hogyan működik a 3D nyomtató? ............................................................................... 2
2.2.
3D nyomtatás az élet minden területén ........................................................................ 3
2.2.1.
Étel nyomtatás 3D-ben ................................................................................................... 3
2.2.2.
3D nyomtatott ruhák ...................................................................................................... 4
2.2.3.
3D nyomtatott járművek ................................................................................................ 4
2.2.4.
3D nyomtatott ház .......................................................................................................... 6
2.2.5.
3D nyomtatás az egészségügyben .................................................................................. 6
2.2.6.
Önmagunk kinyomtatása ................................................................................................ 8
2.2.7.
3D nyomtatás az űrben ................................................................................................... 9
2.2.8.
RepRap ............................................................................................................................ 9
2.3.
2.3.1.
Lejárt az FDM szabadalma .............................................................................................. 9
2.3.2.
100 dolláros 3D nyomtató ............................................................................................ 10
2.3.3.
Nemsokára jönnek a nagyok is ..................................................................................... 10
2.4.
3.
Gartner kutatása a 3D nyomtatás terjedéséről ........................................................... 11
2.4.1.
Lakossági 3D nyomtatás................................................................................................ 11
2.4.2.
Professzionális 3D nyomtatás ....................................................................................... 12
Interjúk az iparág szakértőivel ...................................................................................... 13 3.1.
3D nyomtató forgalmazók és gyártók ....................................................................... 13
3.1.1.
Freedee ......................................................................................................................... 13
3.1.2.
Gadget Bar .................................................................................................................... 14
3.1.3.
Varinex .......................................................................................................................... 15
3.2.
4.
A lakossági 3D nyomtatás úttörői ............................................................................... 9
3D nyomtatással kapcsolatos blogok ......................................................................... 16
3.2.1.
Freedee ......................................................................................................................... 16
3.2.2.
3D Kívánság ................................................................................................................... 17
Kérdőíves felmérés a 3D nyomtatásról ......................................................................... 18 4.1.
A kutatás célja, hipotézisek ....................................................................................... 18
4.2.
Kérdőív felépítése ...................................................................................................... 18
4.3.
A kérdőív terjesztése ................................................................................................. 19
4.4.
Eredmények ............................................................................................................... 19
4.4.1.
A kitöltők legfőbb jellemzői .......................................................................................... 19
4.4.1.1.
Nem, kor és végzettség szerinti eloszlás ..................................................... 19
4.4.1.2.
Földrajzi terület szerinti eloszlás ................................................................ 21
4.4.1.3.
Tevékenységi terület szerinti eloszlás ......................................................... 22
4.4.2.
Rogers-modell ............................................................................................................... 22
4.4.2.1.
A Rogers modell elmélete ........................................................................... 22
4.4.2.2.
A Rogers modell alkalmazása ..................................................................... 23
4.4.2.3.
A Rogers féle kategóriák ellenőrzése.......................................................... 26
4.4.2.4.
Adatok elemzése a Rogers kategóriák szerint............................................. 27
4.4.3.
Hipotéziseim vizsgálata ................................................................................................. 31
4.4.3.1. A 3D nyomtatók technológiailag már ma is alkalmasak a széleskörű elterjedésre, a terjedés fő korlátja, hogy nem vagyunk tudatában a lehetőségnek ....... 31 4.4.3.2. Az emberek alapvetően fogyasztói beállítottságúak, tehát a 3D nyomtatóval kapcsolatban is jobban érdekli őket a kész tartalmak nyomtatása, mint saját objektumok tervezése ................................................................................................... 36 4.4.3.3.
A férfiak innovatívabbak, nyitottabbak a 3D nyomtatásra ......................... 38
4.4.3.4.
A fiatalabbak nyitottabbak a 3D nyomtatásra ............................................. 41
Összefoglalás ........................................................................................................................... 44 Irodalomjegyzék ..................................................................................................................... 46 Mellékletek ................................................................................................................................ I I. melléklet: A kérdőívhez használt variancia analízisek és asszociációk ............................. II II. melléklet: A kérdőív ...................................................................................................... VII
TÁBLÁZAT- ÉS ÁBRAJEGYZÉK 1. kép: 3D nyomtató ................................................................................................................... 1 2. kép: Az első 3D nyomtatott ruha............................................................................................ 4 3. kép: 3D nyomtatott autó ......................................................................................................... 5 4. kép: 3D nyomtatott repülő belső látványterve ....................................................................... 5 5. kép: 3D nyomtatóval készült ház ........................................................................................... 6 6. kép: 3D nyomtatóval készült kastély ..................................................................................... 6 7. kép: 3D nyomtatott művégtag ................................................................................................ 7 8. kép: 3D nyomtatott vérerek .................................................................................................... 8 9. kép: MiniMe ........................................................................................................................... 8 10. kép: Rep-rap ......................................................................................................................... 9 11. kép: Kérdőívben szereplő telefontok .................................................................................. 32 1. ábra: A 3D nyomtatás hype görbéje ..................................................................................... 11 2. ábra: A kitöltők kor és nem szerinti eloszlása (fő) ............................................................... 20 3. ábra: Kitöltők végzettség szerinti eloszlása ......................................................................... 20 4. ábra: Kitöltők Európában ..................................................................................................... 21 5. ábra: Kitöltők Magyarországon ............................................................................................ 21 6. ábra: A kitöltők tevékenység területenkénti eloszlása (%) .................................................. 22 7. ábra: Rogers féle diffúziós modell ....................................................................................... 23 8. ábra: Kitöltők megoszlása a Rogers-féle modell szerint (fő) ............................................... 25 9. ábra: Különböző digitális eszközökkel rendelkezés a Rogers kategóriák szerint (%) ......... 26 10. ábra: Rogers modell kategóriák és a mozik népszerűségének eloszlása (%) ..................... 27 11. ábra: A válaszadók preferenciái a 3D nyomtatókkal szemben Rogers szerinti kategóriák eloszlásában (%) ....................................................................................................................... 27 12. ábra: Rogers modell kategóriák eloszlása, aszerint, hogy volt-e már kontextusuk a 3D nyomtatóval (%) ....................................................................................................................... 28 13. ábra: 3D nyomtatás ismeretségének eloszlása a Rogers modell kategóriák szerint (%) .... 28 14. ábra: 3D nyomtatás felhasználhatóságának eloszlása a Rogers modell kategóriái szerinti (%) ............................................................................................................................................ 29 15. ábra: 3D nyomtatással foglalkozó cégek ismeretsége a Rogers féle kategóriák szerint (%) .................................................................................................................................................. 29 16. ábra: 3D nyomtatók birtoklási aránya az egyes Rogers kategóriákban (%) ...................... 30 17. ábra: 3D nyomtatás ismeretsége a kitöltők körében ........................................................... 31 18. ábra: Kitöltők visszajelzése, hogy láttak-e 3D nyomtót működés közben ......................... 31 19. ábra: A kitöltők által feltételezett nyomtatási idő eloszlása ............................................... 33 20. ábra: 3D nyomtatás felhasználhatósága területenként, a kitöltők eloszlása szerint (%) .... 34 21. ábra: Preferenciák változása aszerint, hogy láttak-e 3D nyomtatót vagy sem (%) ............ 35
22. ábra: A 3D nyomtatóval kapcsolatba került és kapcsolatba nem került válaszadók önbevallás szerinti készülékvásárlásra szánt összegeinek eloszlása ........................................ 35 23. ábra: 3D-s nyomtatandó tartalom eloszlása a kitöltők között (%) ..................................... 37 24. ábra: 3D-s nyomtatandó tartalom eloszlása a Rogers kategóriák között (%)..................... 37 25. ábra: Digitális eszközök használata férfiak és nők körében (%) ........................................ 38 26. ábra: Férfiak és nők eloszlása Rogers kategóriánként (%)................................................. 39 27. ábra: Férfiak és nők eloszlása a szerint, hogy hallottak-e a 3D nyomtatásról.................... 39 28. ábra: Férfiak és nők eloszlása a szerint, hogy láttak-e a 3D nyomtatót működés közben . 40 29. ábra: Férfiak és nők eloszlása a szerint, hogy nyomtatott/nyomtattatott 3D nyomtatóval. 40 30. ábra: Férfiak és nők hány százalékának van otthon 3D nyomtatója, illetve fér hozzá ...... 41 31. ábra: Az adott korosztályok mekkora hányada látott már 3D nyomtatót működés közben (%) ............................................................................................................................................ 42 32. ábra: 3D nyomtatás ismertsége az egyes korosztályokban (%) ......................................... 42 33. ábra: A Rogers kategóriák kor szerinti eloszlása (%) ........................................................ 43 1. táblázat: Besorolási kategóriák a Rogers modell szerint ...................................................... 24
1.
BEVEZETÉS
Kutatási témám kiválasztásakor egy izgalmas, érdekfeszítő témát kerestem, amin végig lehet követni egy iparág fejlődését, és a 3D nyomtatás ilyennek ígérkezett. Ahogy egyre mélyebben dolgoztam fel a területet, fokozatosan kiderült, hogy a 3D nyomtatás sokkal több, mint egyszerű technológiai kuriózum.
1. kép: 3D nyomtató Forrás: edition.cnn.com A 3D nyomtatók (1. kép) - az eddigi nyomtatókkal ellentétben - nem csak egy papír felszínére képesek nyomtatni tintával, hanem ténylegesen térbeli tárgyakat alkotnak. Ezzel a technológiával sokáig csak egy nagyon szűk réteg került kapcsolatba. Azonban az utóbbi években robbanásszerű változások történtek az iparágban. Ma már az egyszerű műanyag kis tárgyakon túl egyre többféle anyagot használhatunk és képesek vagyunk részben vagy egészben olyan dolgok kinyomtatására is, mint például egy autó, egy ház, egy fegyver vagy akár orvosi implantátum, sőt már szervnyomtatással is kísérleteznek. Ráadásul a különböző gyártók az utóbbi években egyre olcsóbb 3D nyomtatókkal jelennek meg a piacon. Ma már tízmillió forintok helyett akár 100 ezer forintért is vásárolhatunk magunknak 3D nyomtatót, ami képes megalkotni az otthoni használati tárgyaink egy jelentős részét. Egy 2012-es cikkben az Economist azt állította, hogy a 3D nyomtatás fogja elhozni a harmadik ipari forradalmat, amikor már használati tárgyaink, szerszámok, alkatrészek nem a futószalagról kerülnek le, hanem otthon nyomtatjuk őket 3D nyomtatóval.
Egy évre rá pedig Barack Obama amerikai elnök évértékelő beszédében a kongresszus előtt stratégiai fontosságú területként beszélt a 3D nyomtatásról és bejelentette, hogy több gyártástechnológiával foglalkozó központot szeretne létrehozni Amerika területén, ami a 3D nyomtatással foglalkozik és ehhez kérte a kongresszus támogatását is, akik éles tapssal fejezték ki támogatásukat (Gross, D., 2013). Hiszen ha a 3D nyomtatók olyan általánosan elterjedtté válnak, mint a kezdetben kuriózumnak számító fénymásolás vagy nyomtatás, a gyártási folyamatok egyre jelentősebb része tevődhet át az otthonainkba, ami egy teljesen új tárgykultúra megjelenésén túl magával hozhatja a teljes beszállítói lánc, az ipari jogvédelmi struktúra átalakulását, valamint jelentős etikai kérdéseket is felvet. Ezek után nagyon kíváncsi voltam, hogy mi magyarok mennyire vagyunk felkészülve erre az új korszakra, elérkezik-e egyáltalán a 3D nyomtatók kora, ha igen, mikor, és melyek jelenleg a legfőbb gátjai a terjedésének, amelyeket ha sikerül áttörni, hasonlóak lehetnek a hétköznapjaink ahhoz, amit ma még leginkább csak sci-fi filmeken látunk. Kutatásom során az előbbi kérdésekre kerestem a választ primer és szekunder kutatás keretein belül. Megpróbáltam a lehető legszélesebb körben áttanulmányozni a kapcsolódó irodalmat. Interjúkat készítettem az iparág több magyarországi szereplőjével, valamint internetes kérdőívben mértem fel a magyar társadalom álláspontját a nyomtatással kapcsolatos alapvető kérdésekben. Célom az volt, hogy átfogó képet kapjak arról, hogy vajon mennyire ismerjük itthon a 3D nyomtatást, mennyire találkozik a lakossági 3D nyomtatók jelenlegi technológiai szintje a potenciális vásárlók elvárásaival, illetve mennyire vagyunk nyitottak egy ilyen új technológia befogadására. A TDK dolgozatomban kitérek magára a 3D nyomtatásra. Röviden bemutatom a működését és megemlítem a jelenleg leggyakrabban használt területeit is kiemelve a legérdekesebb részleteket is. 2.
A 3D NYOMTATÁS BEMUTATÁSA
2.1. Hogyan működik a 3D nyomtató? 3D nyomtatóból sokféle létezik, melyek különböző eljárásokat alkalmaznak. Ami közös bennük, hogy a tárgyakat rétegről rétegre építik fel. Ezen túlmenően viszont az egyes technológiák jelentősen eltérhetnek egymástól.
2
Az egyik legelterjedtebb technológia, amit már az 1980-as években szabadalmaztatott Chuck Hull, az a SLA (Stereolithography). Ebben a technológiában a tárgy egy folyadékkal teli kádban épül fel, mely valamilyen fényre szilárduló polimerrel van töltve. A folyadékréteg felett egy lézer a beprogramozott modell szeleteit rétegről rétegre bepásztázza, és így egyre mélyebbre süllyed a modell és felette újabb folyadékréteg jelenik meg mindaddig, míg el nem készül a kívánt tárgy. A szelektív lézer szinterezés (SLS, selective laser sintering) lényege, hogy az előmelegített műanyag port összeolvasztja a gépben működő lézer a beprogramozott területeken, ezzel építve rétegről rétegre fel a terméket. Az FDM (fused deposition modeling), szálovasztásos módszer esetében a megolvasztott anyag egy filamentumra van feltekerve és a 3D nyomtatófej megolvasztva az anyagot, vékonyan helyezi le a tárgyasztalra a vezérelt nyomtatófejjel. Minden egyes réteg után a tárgyasztal lejjebb ereszkedik, mindaddig még el nem készül a kész modellünk. Ezek a rétegvastagságok általában 100 μm (0,1 mm), de találhatunk olyan nyomtatókat is a piacon, melyek 16 μm vagy még kisebb vékonyságú rétegeket képeznek. A nyomtatás időtartama a tárgy méretétől és bonyolultságától függően pár perctől a néhány óra tartományban esik, ezt jelentősen befolyásolja még a 3D nyomtató tulajdonságai is. Ezeken az eljárásokon túl még számos különböző 3D nyomtatási eljárás létezik, és természetesen nem csak műanyagból nyomtathatunk, hanem például porból, gipszből, fémből, de akár ételt készíthetünk, betonból házat és még rengeteg mindent, rengeteg mindenből (Ambrus A., 2013). 2.2. 3D nyomtatás az élet minden területén 2.2.1. Étel nyomtatás 3D-ben Már napjainkban is lehet csokiból, tésztából, cukorból térben nyomtatni, azonban a technológia teljeskörű kifejlesztésével, hatékonyan lehetne küzdeni az éhezés ellen is, hiszen kevés hulladékkal, sztenderdizált alapanyagból lehetne pillanatok alatt ételt nyomtatni. Ehhez segítséget nyújtanak azok a 3D nyomtatók, melyek önmagukat is tudják replikálni, így egy készülék vásárlásával elláthatnánk akár egy falvat is (Molitch-Hou, M., 2014). A Nestlé is dolgozik 3D nyomtatókkal, céljuk az, hogy személyre szabott ételeket állítsanak elő. 1 1
http://3dprintingindustry.com/2014/06/24/nestle-wants-meet-dietary-needs-3d-food-printing/ (letöltve: 2014. 11. 17.)
3
Az amerikai hadsereg számára pedig a Natick katonai kutatási, fejlesztési és mérnöki központ tudósai olyan eljáráson dolgoznak, amellyel tápelemekből (keményítő, fehérje, zsír) egyéni táplálkozási igényekre szabott ételeket lehet előállítani (Webster, A., 2014). 2.2.2. 3D nyomtatott ruhák Tavaly Michael Schmidt a Shapeways bérnyomtató céggel együttműködve létrehozta az első teljesen 3D nyomtatóval készült öltözetét (2. kép). A ruha SLS technológiával készült műanyagból. A tervező olyan hálóstruktúrát tervezett, amely hajlékonnyá tette az így keletkező anyagot, és nem korlátozza a viselőjét a mozgásban (Hurst, N., 2013).
2. kép: Az első 3D nyomtatott ruha Forrás: dezeen.com Szintén tavaly a Nike is bemutatta az első futballcipőjét, melynek a talpa 3D nyomtatóval készült.2
A
Continuum
pedig
piacra
lépett
az
első
3D
nyomtatóval
készült
fehérneműkollekcióval.3 2.2.3. 3D nyomtatott járművek A Local Motors több ezer látogató előtt nyomtatta ki mindössze 44 óra alatt egy komplett autó főbb alkotóelemeit egy kiállításon (3. kép). James Earle elmondta a Business Insidernek, hogy egy 3D nyomtatóval készített autó csupán néhány tucat alkatrészből áll. Elképzelhető, hogy nemsokára csupán 7 ezer dollárból egy komplett autót tudnak majd elkészíteni, ami hatalmas áttörést jelentene (Wei, W., 2014).
2
http://news.nike.com/news/nike-debuts-first-ever-football-cleat-built-using-3d-printing-technology (letöltve: 2014. 11. 17.) 3 http://www.continuumfashion.com/N12.php (letöltve: 2014. 11. 17.)
4
3. kép: 3D nyomtatott autó Forrás: 3dprint.com Sőt, már az első versenyt is létrehozták a 3D nyomtatás segítségével készülő autóknak, melyen 30 ország 200 jelentkezője vett részt (Jeffrey, C.,2014). Bastian Schaefer 2013-as TED Global-on a jövő olyan csontváz szerkezetű repülőgépeinek elméleti tervezéséről számol be, melyeket erős, ugyanakkor rugalmas, természetes formák, valamint a világ szükségletei, azaz az egyre növekvő népesség inspirált. Képzeljünk el egy repülőgépet, ami tele van fénnyel és hellyel, amit 3D nyomtatóban készített alkotórészekből építenek fel (4. kép).
4. kép: 3D nyomtatott repülő belső látványterve Forrás: ted.com
5
2.2.4. 3D nyomtatott ház Kínában a 3D nyomtatás technikát alkalmazva 24 óra alatt 10 egyszintes házat építettek építési törmelékből és üvegszállal dúsított betonnal, amellyel így környezetbarát, hiszen újrahasznosított alapanyagból készültek (5. kép). A házak egyenként mindössze 5 ezer dollárba kerülnek.4
5. kép: 3D nyomtatóval készült ház Forrás: alternativenergia.hu Egy minnesotai építési vállalkozó, Andrey Rudenko a sajátkészítésű 3D nyomtatójával nyomtatott ki betonból egy kis kastélyt a saját kertjében (Krassenstein, E., 2014) (6. kép).
6. kép: 3D nyomtatóval készült kastély Forrás: 3dprint.com 2.2.5. 3D nyomtatás az egészségügyben Talán a legfontosabb felhasználási területe az orvostudomány a 3D nyomtatóknak. 2013-ban egy 6 hetes kisbaba kapott 3D nyomtatott műanyag biológiailag lebomló légcsövet, mert egy
4
http://www.alternativenergia.hu/24-ora-alatt-10-hazat-epit-meg-a-robot/69230 (letöltve: 2014. 11. 17.)
6
rendellenesség következtében nem fejlődött ki helyesen a légcsöve, ezzel megmentve életét. három éves korára mire kifejlődök a rendes légcsöve, a beültetett műanyag szerv elbomlik.5 2014 novemberében egy ausztrál férfit a lába amputálásától mentett meg egy 3D bioprinterrel nyomtatott sarokcsont. A daganatos sejtek olyan mértékben elterjedtek a sarokcsontban, hogy ezt csak egy boka alatti amputálással lehetett volna orvosolni, a 3D nyomtatásnak köszönhetően ezt elkerülte (Molitch-Hou M., 2014). A BBC beszámolója szerint egy skót lány Nagy-Britanniában az első gyermek, akinek 3D nyomtatóval készítettek művégtagot (O'Brien, J., 2014) (7. kép).
7. kép: 3D nyomtatott művégtag Forrás: bbc.com A 3D bioprinting is hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, előreláthatólag lassan komplett szerveket fognak tudni kinyomtatni a tudósok. A transzplantációban is nagy áttörést jelenthet a bionyomtatás. Egy 2013-as cikk arról számolt be, hogy 2014 végére ígérik az első nyomtatott emberi májszövetet is (Mearian, L., 2013). Lee Cronin kémikus egy olyan 3D nyomtatón dolgozik, ami tárgyak helyett molekulákat képes nyomtatni. Egy izgalmas, várhatóan hosszú távú alkalmazás: saját gyógyszerünk kémiai tintával történő nyomtatása. 2012 júniusában a TED Global-on tartott előadást erről.
5
http://www.3ders.org/articles/20130523-baby-life-saved-with-groundbreaking-bioresorbable-splint-made-by3d-printer.html (letöltve: 2014. 11. 17.)
7
8. kép: 3D nyomtatott vérerek Forrás: ibitimes.com Bostoni kutatók idén létrehozták az első szintetikus vérereket 3D bionyomtatási technológiával (8. kép). A mesterséges vérerek egy mikrokapilláris hálózatot alkotnak, amik többféle gélbe is beágyazhatóak, amelyekből a jövőben akár nagyobb szervek is megalkothatóak (Ross, P., 2014). 2.2.6. Önmagunk kinyomtatása A mai színes 3D nyomtatók már alkalmasak arra, hogy egy 3D szkennerrel megfelelően digitalizált 3D képből, akár önmagunk kicsinyített mását is előállíthassuk (9. kép). Egyre több bérnyomtató cég szolgáltatásai közé kerül be itthon is a kis hasonmások elkészítése (Collis, H., 2013).
9. kép: MiniMe Forrás: dailymail.co.uk 8
2.2.7. 3D nyomtatás az űrben Az űrkutatásban a 3D nyomtatással legyártott alkatrésszel hatalmas szállítási költség takarítható meg. Így nem meglepő, hogy a NASA is fantáziát lát az eljárásban, hiszen tetemes logisztikai költségtől szabadulhat meg a cég, ha egyes meghibásodott alkatrészeket nem a Földről kell az adott űrállomásra leszállítani, hanem ott helyben ki lehet nyomtatni. Az első nyomtató űrbe juttatását még ebben az évben tervezik (HVG, 2014). 2.2.8. RepRap A 3D nyomtatási mozgalom egyik nagy projektje a RepRap (10. kép). Ennek az a lényege, hogy olyan nyomtatót próbálnak meg előállítani, ami képes önmagát kinyomtatni. Jelenleg még ezt nem sikerült száz százalékban megoldani, de évről évre önmagát egyre nagyobb mértékben előállítani képes 3D printereket hoznak létre. Ha sikerülne elérni, hogy száz százalékban kinyomtassa magát a printer, gyakorlatilag bárkinek lehetne pillanatok alatt 3D nyomtatója, hiszen csak az egyik ismerősünket kéne megkérnünk, hogy nyomtasson nekünk egyet, amivel utána magunk is további nyomtatókat nyomtathatunk a többi ismerősünknek. A projekten egy nyílt forráskódú közösség dolgozik. A reprap.org oldalon érhetőek el.
10. kép: Rep-rap Forrás: twitter.com
2.3. A lakossági 3D nyomtatás úttörői 2.3.1. Lejárt az FDM szabadalma A jelenleg ismert legolcsóbb 3D nyomtató technológiáját, az FDM-et védő szabadalom 2009-ben lejárt. Kísérteties módon éppen ekkor megalakult több lakossági nyomtatást megcélzó cég is, mely FDM alapú 3D nyomtatókat kezdett gyártani (Banwatt, P., 2013). Talán a legnevesebb szereplő ezen a téren a Makerbot, akik egy Kickstarter kampánynak köszönhetően tudtak elindulni. A hatalmas feltűnést annak köszönhették, hogy míg korábban a legolcsóbb 3D 9
nyomtatók is sokmillió forintba kerültek, addig ők alig néhány százezer forintért kínálták a nyomtatójukat. Hamarosan megjelent csaknem 200 különböző gyártó, akik zöme szintén FDMre alapozta a termékét, és beindult az árverseny. A kínai XYZprinting da Vinci 3D printere például már alig 500 dollárért megvásárolható.6 2.3.2. 100 dolláros 3D nyomtató Az FDM technológia terjedésével azonban az egész 3D nyomtatási iparág is fokozott figyelmet kapott. Igény keletkezett a hasonlóan olcsó mégis jó minőségű 3D nyomtatókra. Az áttörést szintén egy Kickstarter projekttel a Formlabs hozta el, akik egy olcsó, 3 ezer dollár körüli SLS nyomtatóval rukkoltak elő.7 Az egyik nagy ígéret pedig a Peachy Printer, akik egy forradalmi megközelítéssel alig 100 dolláros 3D nyomtató előállítását tűzték ki célul, nagyságrendileg tízszer nagyobb felbontás mellett, mint amire az FDM-es nyomtatók képesek. Ők szintén túl vannak egy sikeres Kickstarter projekten. A weboldalukon folyamatosan nyomon követhető a fejlesztés állása.8 2.3.3. Nemsokára jönnek a nagyok is Nagy lökést adhat a 3D nyomtatók terjedésének, hogy az eddig távolmaradó, a 2D nyomtatásban nagyágyúnak számító cégek is bejelentették, hogy beszállnak a 3D nyomtatás területére. A HP a hagyományos nyomtatók piacának 40%-át birtokolja jelenleg. Meg Whitman a HP ügyvezető igazgatója a CNBC-nek azt nyilatkozta, hogy hamarosan a HP is beszáll a 3D nyomtatók piacára egy saját termékkel. Bár elsőre az ipari nyomtatók piacát fogják megcélozni.9 Néhány hete a HP újabb bejelentést tett: A nyomtatójuk 30 ezer fúvókával fog rendelkezni, és 350 millió csepp per másodperc sebességgel fog nyomtatni, ami elképesztő fejlődést jelent. Mindeközben térbeli interfészen is dolgoznak a digitális tartalmak előállításához (Ulanoff, L., 2014). Közben a Canon – a másik nagy nyomtató cég – a 3D Systems-szel, azaz az egyik legnagyobb 3D nyomtató céggel fűzi egyre szorosabbra az együttműködését (Taylor, 2014).
http://www.amazon.com/XYZprinting-Da-Vinci-1-0-Printer/dp/B00H7VEU0G (letöltve: 2014. 11. 17.) https://www.kickstarter.com/projects/formlabs/form-1-an-affordable-professional-3d-printer (letöltve: 2014. 11. 17.) 8 https://www.kickstarter.com/projects/117421627/the-peachy-printer-the-first-100-3d-printer-and-sc (letöltve: 2014. 11. 17.) 9 http://www.3ders.org/articles/20140822-hp-whitman-planning-to-enter-the-3d-printing-market-this-fall.html (letöltve: 2014. 11. 17.) 6 7
10
„De a tervek szerint pár év múlva a Xerox is belépne a 3D-s piacra, méghozzá egy forradalmi fejlesztéssel. A cég Palo Altó-i kutató központjában egy a chipek homokszem méretű utódjaira, a chipletekre épülő technológián dolgoznak, amivel egyedi elektronikai eszközöket (!) lehet akár otthoni körülmények között is gyártani.”(Devecsai J., 2013) 2.4. Gartner kutatása a 3D nyomtatás terjedéséről A Gartner, Inc. a világ vezető IT kutató és tanácsadó cége elemzést készített a háromdimenziós nyomtatás különböző vetületeinek elterjedéséről. A teljes kutatás sajnos csak jelentős összegekért érhető el, azonban a Gartner oldalán közzétettek egy kivonatot róla. A kutatást számos helyen idézik, és úgy tűnik, az iparág mérvadónak tartja az elemzést. Az alábbiakban röviden összefoglalom a kutatásuk megállapításait (Gartner, 2014). 2.4.1. Lakossági 3D nyomtatás Megállapításuk szerint legalább öt, de inkább tíz évet kell várni arra, hogy a technológia széles körben elterjedt fogyasztói termék legyen. A Gartner által készített, úgynevezett Hype-görbén jól látszik, hogy jelenleg kapja a technológia a legfelfokozottabb figyelmet, a tényleges elterjedése azonban öt-tíz év múlva várható (1. ábra).
1. ábra: A 3D nyomtatás hype görbéje Forrás: Gartner (2014)
11
Jelenleg nagyságrendileg 40 cég gyárt professzionális 3D-s nyomtatókat. Míg lakossági nyomtatókat körülbelül 200 cég gyárt, melyek túlnyomó része még start-up fázisban van. A lakossági 3D nyomtatók már néhány száz dollárért is beszerezhetőek, de a Gartner szerint még így is túl magas az áruk ahhoz, hogy valódi hétköznapi termékké váljanak. 2.4.2. Professzionális 3D nyomtatás A professzionális 3D nyomtatóknál viszont már most folyamatos fejlődést jósolnak. Ezeket leginkább a fejlesztéssel, tervezéssel foglalkozó cégek használják, és nagyban megkönnyíti és olcsóbbá teszi számukra a prototípusgyártást. Továbbá egyre több olyan cég van a piacon, akik bérnyomtatást vállalnak. Továbbá az egészségügyi területen is gyors elterjedés várható. Az egyik legizgalmasabb terület az emberi szervek nyomtatása, amire vannak kezdetleges kísérletek, de csak a következő évtizedben várható, hogy ténylegesen alkalmazható módszereket dolgoznak ki.
12
3.
INTERJÚK AZ IPARÁG SZAKÉRTŐIVEL
Ahhoz, hogy minél részletesebb képet kapjak a hazai 3D nyomtatásról, megkerestem több 3D nyomtatással foglalkozó céget, illetve interjút készítettem két blog íróval, akik a 3D nyomtatásról vezetnek blogot. A dolgozatomban az interjúkat kivonatolva mutatom be. 3.1. 3D nyomtató forgalmazók és gyártók 3.1.1. Freedee A FREEDEE Printing Solutions az egyik leginnovatívabb 3D nyomtatásra specializálódott hazai vállalat. A FreeDee, otthoni és kisszériás tárgyalkotás, profi és hobbi-designerek igényeit igyekszik kiszolgálni, ezért 3D nyomtató palettájukon 400 ezer forinttól 2 millió forintig találhatók gépek. A drágább modellek egyéb extra felszereltséggel rendelkeznek, ilyen pl. a fedélzeti kamera. Megtudtam, hogy a FreeDee már adott el nyomtatókat iskoláknak, fémmegmunkáló cégeknek vasprofilok prototípusnyomtatáshoz. Filmstúdiónak, egy konkrét filmhez, a kellékeik, vagy a filmben, űrhajóban szereplő berendezés elemeinek legyártásához értékesítettek nyomtatót, de vett már elektronikai cég is, a nyomtatott áramkörök lefedésére szolgáló dobozok gyártására. Elmondták, hogy az emberekben nincs kialakulva, hogy mire is lehet használni a 3D nyomtatást, viszont akik ismerik, azok előszeretettel nyomtatják náluk a tárgyaikat. Azt vették észre, hogy kitelepüléskor szeretik az érdeklődök, ha elmesélik nekik, hogyan működik a 3D nyomtató és mire is használható, de amikor megtudják az árát, akkor azt még sokallják. Kiemelték azt is, hogy nyáron sok cég hívja őket, hogy dobják fel a rendezvényüket, de télen inkább a bérnyomtatás dominál, amikor sokan otthon ülnek és modelleznek. Aktívan használják az online lehetőségeket, a tevékenységük reklámozására és így próbálják a 3D nyomtatást egyre szélesebb körben elterjeszteni. Építik a hírlevél adatbázist, szakmai blogot írnak, fent vannak közösségi honlapokon és egyre aktívabban használják a Youtubeot. A Leonar3Do-val közösen létrehozták a 3D GyurmaLab-ot is, ami Magyarország első 3D nyomtatásra specializálódott Edutainment Központja. Szerintük az emberek tudják, hogy van 3D nyomtatás, de még a többségük nem használta, mert nincs mit nyomtasson. Úgy gondolják, elválaszthatatlan a nyomtatók szétterjedése azzal, hogy mindenki alapvető tárgyakat tudjon létrehozni. Ehhez talán az iskolai tanterv megváltoztatása lenne a legjobb: az excel és a word tanítása mellett tárgyalkotást is kellene az iskolákban tanítani, hogy beépüljön a kultúránkba.
13
Használati tárgyak esetében, szoktak kérni mobiltokot, belső autóalkatrészt pl. telefontartót. Előfordult, hogy motorba készítettek üzemanyagcsőpipát. Van olyan cég, aki egy vektoros rajz alapján lemodellezteti és kinyomtatja a cége logóját, de az ajándék célú nyomtatás nagyon kevés. „Nem tartunk még ott, hogy ennyire egyedi és formabontó legyen az ember.” mondják a FreeDee-sek. Kihívásaik, hogy néha szinte nyomtathatatlan formájú tárgyakat szeretnének az érdeklődök, hiszen vannak, akik a nyomtatást választják a tárgyuk elkészítésére, holott rengeteg egyéb technológia lenne ami alkalmasabb lenne a célra. Az sem egyszerű számukra, hogy ha eladnak egy gépet egy teljesen amatőr felhasználónak, megtanítsák neki a nyomtatási alapokat, ugyanis a laikus vásárlóknak fogalmuk sincsen, mennyi tapasztalat kell egy-egy jó nyomtatáshoz. Sokan azt hiszik, úgy megy, mint a papír nyomtató: megveszi és jönnek ki a tárgyak. - mesélik. A másik nehézségük, hogy sok amatőr küld egy fényképet, hogy ő egy ilyen tárgyat szeretne vagy küld, egy műszaki rajzot esetleg csak elmeséli, mi kell neki. Nekik mindig elmondják, hogy 3D modell szükséges a 3D nyomtatáshoz. Természetesen, ha segítség kell nekik, akkor megosztanak részletes információkat is, ami segít felkészíteni a megrendelők modelljeit a 3D nyomtatáshoz, hiszen a FreeDeenek is fontos, hogy minél kevesebb kísérleti nyomtatást csináljanak, ugyanis azzal mind idő megy el, ami az amúgy is lassú gépeiknél nagyon sokat jelent. Nem sok ember van, aki otthonra vett nyomtatót. Egy konkrét esetet meséltek el, amikor egy fiatal férfi vásárolt nyomtatót, aki dedikált mobiltokokat készít vele, és online piactereken árulja. Viszont még tőle is érkeznek hozzájuk alapvető kérdések a nyomtatással kapcsolatban Beszámoltak arról, hogy sajnos nincs olyan hely, ahol 3D nyomtatást oktatnák. Úgy gondolják, hogy mire egy kilogramm anyagot elnyomtat az ember, összegyűjt elég tapasztalatot és felfedezi azokat a trükköket, amivel megkönnyítheti magának a 3D nyomtatást. Ekkor már mindenkinek sok hasznos tanácsa van ahhoz, hogy leküzdjenek egy-egy problémát a 3D nyomtatással kapcsolatban és ez nagyot dobhat az emberek lelkesedésen. 3.1.2. Gadget Bar Látogatást tettem a fél éve működő Gadget Barban. Az első bár, ami egyben 3D nyomtatószalon is. A betévedők sokszor laikusok, akik nem ismerik a 3D nyomtatást és itt találkoznak a technológiával. Érzékeltető példa, hogy volt, aki annyira nem tudta elképzelni a 3D nyomtatás működését, hogy megkérdezte, A4-es méretben lehet-e nyomtatni, és van, aki egy 3D-s origa-
14
minak képzeli el az egészet. Vannak azonban olyanok is, akik már kész digitális modellel állítanak be a Gadget Barba, hiszen lehetőségük van 3D-ben kinyomtatni a tárgyat hat Operior i4 3D nyomtató egyikén. Az Operior i4 az első magyar FDM technológiás nyomtató. Legtöbbször alkatrészeket, kisebb tárgyakat kérnek az emberek. Többféle színből és műanyagból (ABS, PLA) és már fa hatású anyagból is tudnak választani az érdeklődök. Természetesen, az exkluzív fahatású anyag magasabb árkategóriákba tartozik. Akik nem érdeklődnek a 3D nyomtatás iránt, azok pedig megkóstolhatják a bár szendvics különlegességeit. Megtudtam, hogy már ez alatt a fél év alatt is folyamatosan növekedett az érdeklődők és megrendelők száma a Gadget Barban. Jelenleg körülbelül havonta egy nyomtatót értékesítenek olyanoknak, akik már korábban elsajátították valamilyen 3D modellező szoftver használatát. 3.1.3. Varinex Interjút készítettem Falk Györggyel, aki a 3D nyomtatással legrégebben foglalkozó szakemberek egyike Magyarországon, a Varinex Zrt. alapítója és a 3D nyomtatás üzletág igazgatója. A Varinex 1998 óta nyújt 3D nyomtatással kapcsolatos szolgáltatásokat, illetve forgalmaz 3D nyomtatókat a különböző szakterületek számára, nemcsak Magyarországon, hanem Európa szerte. Falk György immár 16 éve folyamatosan nyomon követi a 3D nyomtatás piacának változásait. Készséggel állt rendelkezésemre és rengeteg információt, tapasztalatot osztott meg velem. Falk György szerint a legkomolyabb kihívások a 3D nyomtatás terjedése szempontjából a hiányzó tartalom, ehhez társul még, hogy a jelenlegi forgalomban lévő lakossági 3D nyomtatók, lassúak és alacsony felbontásúak. Elmondta, hogy a jelenlegi ugrásszerű növekedés lényegében annak köszönhető, hogy egy nagyon olcsó 3D nyomtatási technológiának, az FDM nyomtatásnak lejártak a szabadalmai, és így a gyártókat nem korlátozza senki a szabad versenyben, mivel nem kell licencia díjat fizetniük. Véleménye szerint 2-3 év múlva várható nagyobb ugrás a lakossági 3D nyomtatók piacán, amikor lejárnak azok a szabadalmak is, amelyek lehetővé teszik az FDM technológia nagyságrendi továbbfejlesztését, és így sokkal gyorsabb és pontosabb nyomtatókat készíthetnek a gyártók. Ekkor a jelenleg világszerte havonta 4-5 ezer eladott 3D nyomtatószám akár meg is tízszereződhet. Nagy löketet jelenthet a 3D nyomtató terjedésének, ha trendé, státusszimbólummá válik - említette még Falk György és hozzátette - Kevés olyan alkalmazási területet tud felhozni, ahol nem alkalmazható a 3D nyomtatás. 15
Kitért a főbb tévhitekre is a 3D nyomtatással kapcsolatban. Az egyik nagy tévhit az, hogy pár év múlva képesek lesznek a tudósok szervnyomtatásra. Véleménye szerint ez majd csak 15-20 év múlva következhet be, hiszen a technológia még csak ott tart, hogy egy 5x5 mm, 1mm vastag májszövetet “nyomtattak”, amely egyelőre csak a gyógyszeriparnak jelent nagy előrelépést a kísérletezéshez. Ugyanakkor már ez is hatalmas tudományos eredmény. Érdekességként megtudtam, hogy ez az eljárás magyar névhez köthető, hiszen Forgács Gábor és csapata dolgozta ki az eljárás alapjait az USA-ban. Szerinte nem várható rövidtávon a harmadik ipari forradalom a 3D nyomtatástól, bár sok területet ténylegesen alapvetően más megvilágításba helyezhet. 3.2. 3D nyomtatással kapcsolatos blogok 3.2.1. Freedee Kömlődi Ferenc a FreeDee blogot indulása, 2013. február eleje óta írja. Elmesélte, hogy az olvasói szám növekedése hektikus, mert akkor tapasztalható a legnagyobb látogatottság, ha egy-egy cikk megjelenik az indexen vagy valamelyik hírportálon. Ferenc beszámolt arról is, hogy több szempont alapján írja a cikkeit a blogon. Igyekszik a lehető legszélesebb körképet adni a 3D nyomtatásról és a lehető legtöbb aspektusával megismertetni az olvasóközösséget. Másrészt figyel arra, hogy száraz technológiai leírásokkal ne fárassza a blog olvasóit, mert úgy vette észre, hogy nem érdeklik az őket termékleírások. Természetesen, ha megjelenik egy új 3D nyomtató a piacon, arról mindenképp beszámol. Fontos számára az, hogy a blogon megjelenő anyagokat valamilyen trendhez kösse, illetve hogy időnként legyen egyfajta jövőbenézés is, hogy mi várható. Kiemelte ő is, hogy az olvasók főleg a szenzáció-szerű és a friss naprakész blogbejegyzéseket szeretik. Véleménye szerint a 3D nyomtatást minél több olyan magas szintű nyilvános szakmai rendezvénnyel, mint pl. Design Terminál által szervezett 3D Printing Days című rendezvénnyel lehetne népszerűsíteni. Ezen kívül úgy gondolja, hogy érdemes lenne bevezetni az általános és középiskolai szintű oktatásba, amely a közép- és hosszútávú elterjedést segítené. Ezenkívül ha könyvek és dokumentumfilmek készülnének a technológiáról, az is előbbre vinné a 3D nyomtatás megértését és elterjedését. - mondja Kömlődi Ferenc. A 3D nyomtatók árai sokakat viszszatántorítanak szerinte a vásárlástól, de talán még ennél is fontosabbnak gondolja, hogy akkor vár tömeges elterjedést, ha a nyomtatók nagy része nemcsak két műanyagot nyomtat, hanem
16
megjelennek a valóban multi-material, azaz több féle anyagból nyomtatni képes gépek, melyeknek az ára is megfizethető lesz. Véleménye szerint az is fontos hogy gyorsabban nyomtassanak a berendezések. Addig elsősorban szolgáltatásként funkcionál jól a 3D nyomtatás (bérnyomtatás), és ezen a téren évről évre komolyabb növekedést vár, de úgy véli a nyomtatók bérbeadásával szintén közelebb kerül a felhasználókhoz a technológia. 3.2.2. 3D Kívánság A 3D Kívánság blogra egy véletlen során bukkantam és annyira megtetszett a felépítése illetve a tartalma, hogy egy percig se hezitáltam, hogy felkeressem Erősné Bíró Imolát, aki március óta írja a bejegyzéseket. Imola személyében egy nagyon lelkes és pozitív személyt ismertem meg. A blog olyan információkkal szolgál, hogy a teljesen laikus olvasók és a tapasztaltabbak is találnak maguknak megfelelő blogbejegyzést a 3D nyomtatás világáról. A blogbejegyzései nem külföldi bejegyzések fordításai, minden blogbejegyzését saját maga írja és kutat utána a témának. Nagy figyelmet fordít arra, hogy olyan tartalmat osszon meg, amit szívesen olvasnak. Kifejtette, hogy az olvasók azokat a cikkeket szeretik, amelyekhez van kép illetve bravúros feltűnő cím, amelyet egy érdekes bevezető követ. Kiemelte, hogy különösen érdekli az olvasóit az ár. Véleménye szerint leginkább az ár csökkenése és a nyomtató kezelésének egyszerűsödése segítené a 3D nyomtatás elterjedését itthon. Nem gondolja problémának, hogy nincs tartalom a 3D nyomtatóhoz, mert az emberek kitalálják maguknak, hogy mit szeretnének nyomtatni. A nyomtatók lassúságát sem érzi problémának, hiszen egy este alatt elkészül a 3D-s tárgy. Úgy gondolja, leginkább ipari környezetben van szükség gyorsabb nyomtatókra. Személyesen is tart otthon 3D nyomtatót, így saját tapasztalatiról is folyamatosan beszámol a blogon. Neki sem volt modellezési gyakorlata, de olyan sok modell fent van az interneten, hogy nem is érzi hiányát, sőt vannak olyan szoftverek, amivel már ő is tud egyszerű modelleket készíteni. Elmesélte, hogy rendeztek egy előadást a 3D nyomtatással kapcsolatban és annyira népszerű a téma, hogy pillanatok alatt beteltek a helyek. Kiemelte, hogy vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy fényképet lehet nyomtatni a 3D nyomtatóval, de akadnak olyanak is, akik már nagyobb háttértudással rendelkeznek.
17
4.
KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A 3D NYOMTATÁSRÓL
4.1. A kutatás célja, hipotézisek Kutatásom egy primer kutatás, ahol először egy saját összeállítású kérdőívet töltettem ki szélesebb körben. A kutatással arra kerestem választ, hogy magyar társadalom hogyan viszonyul a 3D nyomtatáshoz. Kíváncsi voltam, hogy jelenleg mennyire ismerik itthon a technológiát. Illetve megpróbáltam olyan kérdésekre választ találni, amelyekből következtetni lehet a 3D nyomtatás terjedésének sebességére és folyamatára. A kutatás kezdetén az alábbi hipotéziseket fogalmaztam meg:
A 3D nyomtatók technológiailag már ma is alkalmasak a széleskörű elterjedésre, a terjedés fő korlátja, hogy nem vagyunk tudatában a lehetőségnek
Az emberek alapvetően fogyasztói beállítottságúak, tehát a 3D nyomtatóval kapcsolatban is jobban érdekli őket a kész tartalmak nyomtatása, mint saját objektumok tervezése
A férfiak innovatívabbak, nyitottabbak a 3D nyomtatásra
A fiatalabbak nyitottabbak a 3D nyomtatásra
Ahhoz, hogy olyan kérdéseket tudjak feltenni, amelyek releváns eredményekkel szolgálnak, a hazai szakértőkkel folytatott interjúimat használtam fel. Ezek a szakemberek már rendkívül sokszor tapasztalták, hogyan reagálnak az emberek a 3D nyomtatásra, milyen kérdések foglalkoztatják őket, mit értenek meg a technológiából, és hol merülnek fel a buktatók. Úgy gondoltam, hogy így kaphatom a legátfogóbb előzetes kvalitatív képet a kutatásom kvantitatív részének kidolgozásához. 4.2. Kérdőív felépítése A kérdőívet úgy építettem fel, hogy először felmértem a kitöltő nyitottságát a 3D-vel kapcsolatban, illetve kíváncsi voltam arra, milyen számítástechnikai eszközzel rendelkezik. A következő részben egy rövid ismertető videót tekinthetett meg a kitöltő a 3D nyomtatással kapcsolatban. A CNN szabadon elérhető kisfilmjét használtam fel erre a célra. A filmhez készítettem egy magyar feliratot, hogy az angolul nem beszélőknek se okozzon gondot a videó megértése. A felirat hozzárendelésével egy új URL címet kapott a videó, így azok, akik már a kérdőíven keresztül tekintették meg a videót egyéni számláló számlálta a megtekintések számát. Következő lépésben, az mértem fel, hogy a válaszadóknak milyen előismereteik vannak a 3D nyomtatással kapcsolatban, majd végül arra voltam kíváncsi, milyen tulajdonságokkal
18
kell, hogy rendelkezzen egy 3D nyomtató az átlag felhasználó számára, hogy szívesen megvegye és használja. A kérdőívet általános, statisztikát segítő rész zárta (kor, nem, végzettség, stb.). A lelkes kitöltőknek pedig lehetősége nyílt megjegyzést írni a témával vagy a kérdőívvel kapcsolatban, illetve a kíváncsiak megadhatták e-mail címüket, ahol további tájékoztatást ígértem nekik a kérdőív elemzése után. A kérdőívben összesen 19 zárt kérdést és 4 nyílt kérdést tettem fel. A teljes kérdőív megtekinthető a II. számú mellékletben. 4.3. A kérdőív terjesztése A válaszadókat különösen nehéz volt összegyűjtenem, hiszen nem kérhettem szakmai blogok, weboldalak segítségét, mivel az itt megforduló válogatott olvasók válaszai torzították volna a kutatás eredményét. Ezért személyesen kerestem fel rengeteg embert, illetve ismerőseimet kértem meg, hogy segítsenek a kérdőív terjesztésében. Itt szeretném megragadni az alkalmat és köszönetet mondani azoknak, akik segítettek minél szélesebb körben terjeszteni a kérdőívet. Szeptember 9 és október 26 között beérkezett válaszokat elemeztem. Összesen 1043-an töltötték ki a kérdőívet. A TDK dolgozat kéziratának zárásakor a kérdőívbe illesztett tájékoztató videót 568-an tekintették meg, azaz kicsivel több, mint a kitöltők fele nézte meg a kérdőív kitöltése közben. 4.4. Eredmények Az eredmények értelmezéséhez a variancia analízisek, illetve az asszociációs számolások az I. számú mellékletben találhatóak. 4.4.1. A kitöltők legfőbb jellemzői 4.4.1.1. Nem, kor és végzettség szerinti eloszlás A kérdőív kitöltőinek 54%-a nő és 46%-a férfi. A kérdőív terjesztéséből adódóan főleg a 19 és 25 év közötti kitöltők voltak többségben, hiszen a kitöltők 49,5%-a ebbe a korosztályba tartozik. Az átlag életkor 26,4 év 42%-os relatív szórással. A korcsoportbontást a következőképpen alakítottam ki: 14 év alatt az általános iskolások, 15 és 18 év között a középiskolások, 19 év felett a BSc/BA tanuló hallgatók, 22-től MSc/MA hallgatók, utána pedig 10 évenként. 25 év után volt egy fordulópont, amikor megnőtt a férfi
19
kitöltők száma a nőkkel szemben. Ez annak köszönhető, hogy az én korosztályom a 19-25 közötti korosztályban a lányok többségét a baráti köröm testesíti meg, akik főleg lányokból állnak, még a 26 év feletti korosztályokban a magas férfi arányt édesapámnak köszönhetem, aki szintén rengeteg ismerősének, munkatársának elküldte a kérdőívet, akik főleg férfiak (2. ábra).
2. ábra: A kitöltők kor és nem szerinti eloszlása (fő) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Végzettségüket tekintve a kérdőívben alulreprezentáltak voltak a doktori fokozattal rendelkezők, akik az 1%-os részvételt se érték el, ugyanúgy ahogy a végzettség nélküliek. A legnagyobb arányban 43,72%-ban az érettségizett kitöltők voltak (3. ábra).
3. ábra: Kitöltők végzettség szerinti eloszlása Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés.
20
4.4.1.2. Földrajzi terület szerinti eloszlás Összesen 186 különböző településről érkeztek válaszok. Magyarországon kívül 25-en, ebből 22-en Európában és 3-an Európán kívül töltötték ki a kérdőívet (4. ábra).
4. ábra: Kitöltők Európában Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Mivel egri származású vagyok, és a szüleim is Egerben élnek, ugyanakkor Budapesten tanulok, ennek köszönhető a két város körüli magas kitöltés szám, így a minta természetesen nem tekinthető az ország egészére reprezentatívnak (5. ábra).
5. ábra: Kitöltők Magyarországon Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. 21
4.4.1.3. Tevékenységi terület szerinti eloszlás A válaszadók több lehetőséget is bejelölhettek ennél a kérdésnél egyszerre. A hallgatókat, illetve a tanulókat a „Képzés, oktatás” kategóriába soroltam. A 6. ábrán látszik, hogy a legtöbb kitöltő a mérnöki, műszaki, gazdasági, pénzügyi és a képzés, oktatás területéről érkezett. Ennek oka, hogy a kitöltők nagy része a közvetett ismeretségi körömből származott, akik hallgatók, illetve gazdasági, pénzügyi területen dolgoznak. A mérnöki, műszaki terület megemelkedése pedig valószínűleg szüleimnek köszönhető (6. ábra).
6. ábra: A kitöltők tevékenység területenkénti eloszlása (%) Forrás: A kérdőív alapján saját szerkesztés 4.4.2. Rogers-modell 4.4.2.1. A Rogers modell elmélete A 3D nyomtatás a lakossági piacon teljes mértékben egy új technológiának számít, ezért a kérdőív elemzéséhez felhasználtam a Rogers féle diffúziós modellt, ami megmagyarázza azt, hogy hogyan, miért és milyen mértékben terjed el egy innovatív ötlet vagy technológia a társadalomban. Rogers az innovációt egy olyan gondolatként, gyakorlatként vagy tárgyként definiálja, amelyet az egyén vagy más egységnyi alkalmazó újnak értékel, ezért hiába tűnik gazdasági vagy műszaki szempontból úgy, hogy egy adott termék vagy eljárás használata jóval egyszerűbb és hatékonyabb az előző formáknál, ha ez a potenciális adaptálók szubjektív nézőpontjából csöppet sem ilyen egyértelmű. Ebből következik az, hogy innovációk diffúziója Rogers
22
szerint valójában egyéni döntéshozások folyamataként vizsgálható. Ezen túl az adaptálás ütemét jelentősen megszabják az adott innováció jellegzetességei (relatív előny, kompatibilitás, komplexitás, kipróbálhatóság, megfigyelhetőség).10 Rogers 5 kategóriát sorol fel: újítók, korai adaptálók, korai többség, kései többség és a lemaradók. Ahogy a 7. ábrán is látszik, elméleti steril körülmények között ideálisan egy szabályos haranggörbén lehet ábrázolni az innováció térhódítását a felhasználók között, ahol a görbe alatti terület a felhasználók számát jelenti (Orr, G., 2013). (A valóság ettől azért természetesen jelentősen eltérhet.)
7. ábra: Rogers féle diffúziós modell Forrás: artefaktum.hu 4.4.2.2. A Rogers modell alkalmazása Mivel direkt módon nem kérdezhettem meg a kitöltőket, hogy melyik Rogers féle kategóriába esnek, egy indirekt módszert kellett kitalálnom. Ezért tettem fel a kérdőívben a következő kérdést: „Ha venne 3D nyomtatót, miért venne, ha nem, miért nem?”, és reménykedtem, hogy a válaszok alapján a többségről valószínűsíthető lesz, hogy melyik kategóriába tartozik. Itt az igazat megvallva tulajdonképpen a szerencsére bíztam magam, de utólag a válaszok elemzése és a többi válaszra adott ellenőrző kiértékelés alapján kiderült, hogy sikerrel működött a módszer. Kvalitatív módon elemeztem tehát a szöveges válaszokat, melyet erre a kérdésre válaszoltak. A válaszok elemzésénél feltűnt, hogy alapvetően öt jellegzetes válaszfajta különböztethető meg, amelyek alapján maguk a kitöltők is öt csoportba sorolhatóak. A középső csoport nem tudott egyértelmű választ adni a vásárlási szándékára, többnyire valamilyen feltételtől tette függővé, hogy venne-e 3D nyomtatót. A skála két oldalán voltak azok, akik állításuk szerint
10
http://www.artefaktum.hu/oktatashoz/internet06osz/oravazlat6_digiszak.htm
23
vásárolnának 3D nyomtatót, illetve elutasították a vásárlást. A vásárlási szándékban –függetlenül attól, hogy pozitív, vagy negatív irányú – alapvetően kétféle jellegzetes típus rajzolódott ki: az érzelmi alapon döntők, és a racionális szempontok szerint döntők. Az így keletkező öt kategória tulajdonképpen megfelelt a Rogers féle modell öt csoportja jellegzetes viselkedésmodelljének, így ezt a párhuzamot a későbbiekben felhasználtam (1. táblázat). 1. táblázat: Besorolási kategóriák a Rogers modell szerint Vásárlási szándék Döntési szempont Pozitív Hezitál (venne, ha…) Negatív
Érzelmi
Rogers kategória Újítók Korai adaptálók
Racionális
Korai többség Késői többség
Érzelmi
Lemaradók
Forrás: saját szerkesztés Akik érzelmi alapon, racionális indokok mérlegelése nélkül döntenének a vásárlás mellett, azokat az „újítok” csoportba soroltam. Akik már érveket hoztak fel, tehát meghatározták, hogy mire használnák a 3D nyomtatót, azokat a „korai adaptálókhoz” soroltam, a hezitálókat a korai többségbe. Nálunk tipikus válasz volt, a venne, ha valamilyen változás következne be. Pl. többen használnák, divat lenne, valamilyen más technológiai tulajdonsága lenne a 3D nyomtatónak, olcsóbb lenne stb. Azokat, akik racionális szempontokkal indokolva a nem vásárlás mellett voksoltak a „késői többség” csoportba raktam, hiszen Ők a kétségeikre adott pozitív válasz alapján még meggyőzhetőek. És végül a vásárlást zsigerileg, érzelmi alapon elutasítókat besoroltam a „lemaradók” közé. Ők valószínűleg csak akkor vennének 3D nyomtatót, ha a technológia annyira elterjed, és bizonyos élethelyzetekben annyira alapvető fontosságúvá válik, hogy kvázi kikényszeríti a vásárlást azokból is, akik amúgy teljesen elzárkóznának. A megadott szempontok szerint a kitöltők mindössze 3%-át nem tudtam bekategorizálni válaszaik alapján. Az újítók és a korai adaptálók összesen 446-an vannak, kicsit kevesebben, mint a másik 3 kategóriába sorolt kitöltők, akik 563-an.
24
8. ábra: Kitöltők megoszlása a Rogers-féle modell szerint (fő) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Az értelmezés után Rogers modellt ideális elméleti eloszlásától nagymértékben különböző eredmények jöttek ki, ami valószínűleg számos tényezőnek köszönhető (8. ábra). Internetes kérdőívet töltettem ki, ami eleve egyfajta szűrést jelent, másrészt a kitöltők nagy része középiskolás és egyetemista korosztályba esik, akik jelen vannak különböző internetes fórumokon, tehát nem homogén társadalmilag a válaszadók csoportja. Ez a korosztály sokszor nem a saját keresetüket költik, hanem amit szüleiktől kaptak. Másik különbség, hogy a Rogers féle modell értelemszerűen a teljes megvalósulást kategorizálja, a kérdőívem pedig csak az első szándékot mutatja, hiszen nem árultam ténylegesen 3D nyomtatót és így nem tudtam mérni a vásárlás megvalósulását. Nyilvánvalóan teljesen más egy kérdőívben megjelölni valakinek, hogy venne-e vagy sem nyomtatót és teljesen más a tényleges vásárlás, hiszen teljesen más döntési folyamat egy kérdésre azt válaszolni, hogy vennénk és teljesen más folyamat, amikor valaki ténylegesen a zsebébe nyúl és kifizet egy terméket. Ugyanakkor a felhasználói mentalitást nézve ez az öt csoport kísértetiesen nagymértékben elkülönül és szignifikánsan különböző adatokat mutatnak a különböző kérdésekre. A Rogers féle elmélet szerint ahhoz, hogy a 3D nyomtatás robbanhasson, arra van szükség, hogy a 3D nyomtatók megfeleljenek azoknak az elvárásoknak, amelyeket az újítók és korai adaptálók támasztanak azaz, amikor a jelenleg is vásárlási szándékot mutató első két csoport megvásárolja őket, akkor elégedett felhasználó legyen belőlük és így magukkal vonzzák a többi potenciális felhasználói csoportot. Éppen ezért
25
különösen fontos, hogy ennek a két csoportnak milyen igényeik vannak a többi csoporthoz képest. 4.4.2.3. A Rogers féle kategóriák ellenőrzése A Rogers kategóriák megfelelőségét ellenőrzésképpen megvizsgáltam a kapott kategóriákat a 3D nyomtatástól független területeken. Azaz megnéztem, hogy a kevésbé innovatív besorolású válaszadók vajon más eszközökkel kapcsolatban is kevésbé innovatívak-e.
9. ábra: Különböző digitális eszközökkel rendelkezés a Rogers kategóriák szerint (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 9. ábrán látható, hogy az egyre kevésbé innovatív kategóriák a többi eszközzel is kevésbé rendelkeznek. Az egyik kivétel ez alól a laptopok birtoklása, amik már annyira elterjedtek, hogy azonos mértékig jellemző az összes csoportra. Majdnem ide esnek az okostelefonok is, azonban itt látszik, hogy a konzervatívoknak még jelentősen nagyobb arányban hiányzik ez az eszközük. Az asztali számítógépeknél pedig anomália is tapasztalható, ami annak köszönhető, hogy az asztali számítógépek manapság vagy nagyon nagy teljesítményű játék-, szervervagy grafikus számítógépek, vagy elöregedett berendezések. A lemaradók esetében valószínűleg az utóbbiak birtoklása látszik. Egyértelműen a játékkonzoloknál látszik a kitöltők mentalitásbeli különbsége. Az újítók és a korai adaptálók nyitottabbak a 3D és a 4D mozikra is, még a hagyományos 2D mozit kevésbé preferálják. Az összehasonlítás tehát ebben az esetben is megerősíti az öt Rogers kategória besorolását (10. ábra). 26
10. ábra: Rogers modell kategóriák és a mozik népszerűségének eloszlása (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés.
4.4.2.4. Adatok elemzése a Rogers kategóriák szerint
11. ábra: A válaszadók preferenciái a 3D nyomtatókkal szemben Rogers szerinti kategóriák eloszlásában (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 11. ábrából kitűnik, hogy a legnagyobb különbség a könnyű kezelhetőség megítélésében mutatkozik. Az látszik, hogy a lemaradók kétszer jobban félnek, hogy nem tudnának kezelni egy 3D nyomtatót, mint az újítók. Érdekes, hogy az ár szinte azonos jelentőséggel bír az összes 27
csoport számára. A nyomtatási felbontás és a nyomtatott anyag minőségére adott válaszok pedig azért érdekesek, mert itt a középső csoportok emelkednek ki, tehát ezek azok a szempontok, amiket a racionálisan mérlegelők a leginkább megfontolnak.
12. ábra: Rogers modell kategóriák eloszlása, aszerint, hogy volt-e már kontextusuk a 3D nyomtatóval (%) Forrás: A kérdőív adati alapján saját szerkesztés. Azok körében, akik élőben már láttak 3D nyomtatót, nem mutatkozott jelentősebb eltérés a Rogers kategóriák között (12. ábra).
13. ábra: 3D nyomtatás ismeretségének eloszlása a Rogers modell kategóriák szerint (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 3D nyomtatás ismertsége szintén független a Rogers kategóriáktól, ahogy az a 13. ábrán is látszik.
28
14. ábra: 3D nyomtatás felhasználhatóságának eloszlása a Rogers modell kategóriái szerinti (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 14. ábrán megfigyelhető, hogy az egyes Rogers kategóriák milyen mértékben találták alkalmazhatónak a 3D nyomtatást az egyes területeken. Látható, hogy jellemzően az összes oszlopnál balról jobbra csökkennek a kategóriák eredményei, illetve jellemzően az első, tehát a kevésbé innovatív felhasználók kevésbé tudják elképzelni a 3D nyomtatás alkalmazását az egyes területeknél. Érdekes anomália látható a „Divat- és ruhaiparnál”, ahol a „korai többség jelentősen kiemelkedik”. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a „korai többségbe” soroltak között 21 százalékponttal több nő található, mint férfi.
15. ábra: 3D nyomtatással foglalkozó cégek ismeretsége a Rogers féle kategóriák szerint (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. 29
A 15. ábra azt mutatja, hogy az egyes Rogers kategóriákban a kitöltők hány százaléka jelölte meg, hogy ismeri az említett cégeket. Az eredmény igazán meglepett. Az amerikai 3D Systems a legismertebb 3D nyomtatással foglakozó cég, és már a válaszadók száma is mérvadónak tekinthető. Az ábrán látszik, hogy a „korai többség” emelkedik ki, tehát azok, akik hezitálnak a döntéssel. Ez inverz módon azt jelenti, hogy azok, akik már ismernek legalább egy speciálisan 3D nyomtatással kapcsolatos céget, tehát valamennyire képben vannak a 3D nyomtatással, vagy legalábbis a 3D Systems termékeivel, a hezitálók táborát növelik. Azaz a 3D nyomtatás jelenlegi technológiai állapota az esetek többségében jelenleg még nem győzi meg azokat, akik megismerik, de nyitottá teszi. Tehát a koncepció már most is meggyőző, de a technológia még kérdéseket vet fel.
16. ábra: 3D nyomtatók birtoklási aránya az egyes Rogers kategóriákban (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Meglepő, hogy az újítóknak csak nagyon kis hányada rendelkezik a munkahelyén 3D nyomtatóval, otthonra viszont annál többen vettek maguknak, ahogy ez a 16. ábrán is megmutatkozik. Mintha a munkahelyi 3D nyomtatók csökkentenék az otthoni birtoklás iránti vágyat és kíváncsiságot. Ugyanakkor ténylegesen látszik, hogy messze az újítók azok, akik idáig is a legbátrabban belevágtak egy 3D nyomtató megvásárlásába. Közben a lemaradóknál látszik, hogy senkinek sem volt otthon 3D nyomtatója, sőt ráadásul kevesen vannak azok is, akik munkahelyen, vagy iskolában láthattak.
30
4.4.3. Hipotéziseim vizsgálata 4.4.3.1. A 3D nyomtatók technológiailag már ma is alkalmasak a széleskörű elterjedésre, a terjedés fő korlátja, hogy nem vagyunk tudatában a lehetőségnek Arra a kérdésre, hogy ismerik-e a 3D nyomtatást, a 17. ábrán látható eloszlásban kaptam válaszokat.
17. ábra: 3D nyomtatás ismeretsége a kitöltők körében Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A válaszadók magas százalékban ismerik a 3D nyomtatást, mégis mindössze 16%-a látott élőben 3D nyomtatót működés közben, ahogy az a 18. ábrán is látszik. Ebből arra következtetek, hogy noha a 3D nyomtatás, mint téma már kezd egyre szélesebb körben terjedni, de egyelőre egy távoli technológiai kuriózumként gondolnak rá a legtöbben.
18. ábra: Kitöltők visszajelzése, hogy láttak-e 3D nyomtót működés közben Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés.
31
A kitöltők közül 54 nyomtatatott vagy nyomtatot 3D nyomtatóval. Legtöbben valamilyen alkatrészt, kisebb tárgyakat, mint kutyabiléta, kis figurák, de érkezett olyan válasz is, hogy fogszabályzót készített a nyomtató segítségével. A kérdőívben rákérdeztem arra, hogy mit gondolnak mennyi időbe telik a 11. képen látható telefontok kinyomtatása. Ma a forgalomban lévő átlag felhasználóknak készített 3D nyomtatók jellemzően egy-másfél óra alatt nyomtatnak ki egy hasonló nagyságú tárgyat. Természetesen a nyomtatási idő függ a tárgy méretétől, bonyolultságától is.
11. kép: Kérdőívben szereplő telefontok Forrás: cdn1.tnwcdn.com A 19. ábra szemlélteti, hogy 34%-a a válaszadóknak pár percre saccolta a nyomtatási időt, ami talán annak köszönhető, hogy a sima tintasugaras nyomtatóból indulnak ki, ami már másodperc alatt kinyomtat nekünk több oldalt is. Összesen kitöltők 30%- a tudta vagy tippelte reálisan a nyomtatási időt, és a válaszadók 67%-a sokkal gyorsabbnak hitte a 3D nyomtatókat, mint amilyenek valójában.
32
19. ábra: A kitöltők által feltételezett nyomtatási idő eloszlása Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Rákérdeztem a kérdőívben arra is, hogy milyen területeken tudják elképzelni a 3D nyomtatót. Ettől azt vártam, hogy pontosabb képet kapok arról, hogy a kitöltők mennyire vannak tisztában a területtel. A válaszadók több válaszlehetőséget is bejelölhettek illetve még plusz egyéb cellába is írhattak saját megjegyzéseket. Az általam felsorolt területek közül az irodalom az ahol legkevésbé használják a 3D nyomtatást, de a kitöltők nagytöbbsége is így gondolta, mert összesen 99-en jelölték be, hogy ők az irodalom területén is látnak fantáziát a 3D nyomtató használatában. A gazdasági területen szintén kevésbé használják a technológiát, de a 3D nyomtatás kezd beszivárogni az életünk összes területére, így egy idő után, lehet, hogy a gazdasági vonalon is elterjed. Kevés százalékot kapott a zeneművészet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. A zeneiparban olyan hangszereket alkottak, ami eddig nem létezett, amelynek teljesen új hangzása van.11 Az élelmiszeripar igaz, még gyerekcipőben jár, de hatalmas összeget fordítanak a fejlesztésére, ahogy azt a bevezetésben is említettem. Építészetben, oktatásban, orvostudományban, gépészetben és a divat és ruhaiparban látnak lehetőséget a kitöltők, hogy a legnagyobb mértékben alkalmazzák a 3D nyomtatót. Napjainkban ezek azok a területek, ahol leggyakrabban használják a technológiát, tehát a kitöltők összességében meglepően tájékozottak voltak, vagy jó érzékkel tippelték meg a válaszokat (20. ábra).
11
http://createdigitalmusic.com/2012/10/six-3d-printed-musical-instruments-and-what-3d-printing-could-do-formusicians/
33
20. ábra: 3D nyomtatás felhasználhatósága területenként, a kitöltők eloszlása szerint (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 21. ábrán az látszik, hogy akik már láttak 3D nyomtatást hogyan változnak az igényeik. Nagyon jól elkülönül, hogy akik még nem láttak 3D nyomtatást, azoknak nagyon fontos az ár és a könnyű kezelhetőség, illetve az, hogy színesben lehessen nyomtatni, míg azoknál, akik már láttak 3D nyomtatót jelentősen megnő a nyomtatási sebesség, a nyomtatási felbontás, és a nyomtatott anyag minőségének fontossága. Tehát akik ténylegesen kapcsolatba kerülnek a 3D nyomtatással valószínűleg leginkább a 3D nyomtatók ezen paramétereivel kevésbé elégedettek.
34
21. ábra: Preferenciák változása aszerint, hogy láttak-e 3D nyomtatót vagy sem (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Egy következő érdekes eredményt mutatott a válaszadók válasza, amikor azt kérdeztem, hogy mennyit fizetne egy 3D nyomtatóért. Érdekes módon azoknál, akik láttak már 3D nyomtatót minimálisan, mintegy 2 százalékponttal nőtt a vásárlást elutasítók száma, ugyanakkor azok, akik hajlandóak volnának vásárolni, jóval többet is megfizetnének érte, miután már látják hogyan működik, és mire is képes (22. ábra). Nem látott még
Látott már
22. ábra: A 3D nyomtatóval kapcsolatba került és kapcsolatba nem került válaszadók önbevallás szerinti készülékvásárlásra szánt összegeinek eloszlása Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. 35
Összességében megállapítható, hogy a 3D nyomtatás a széleskörű jelenleg még jelentős technológiai akadályok előtt áll. Noha már most is megvásárolhatóak 3D nyomtatók akkora összegért, amiért már a válaszadók csaknem fele venne magának 3D nyomtatót, a sebesség, a pontosság és a minőség terén a lakossági 3D nyomtatók jelenleg még úgy tűnik elmaradnak a kívánalmaktól. Mindezek mellett a technológiáról a válaszadók jelentős többsége már eddig is hallott, tehát a koncepció, hogy otthon nyomtassunk megmozgatja az emberek fantáziáját, és várakozás övezi a 3D nyomtatók terjedését. A kapott eredmények alapján, az előzetes hipotézisemnek pont az ellentéte rajzolódik ki. Nem az a fő korlátja a 3D nyomtatók terjedésének, hogy a lakosság nem tud róla, hanem inkább technológiailag kell fejlődnie még az iparágnak, és fejlődnie kell a 3D nyomtatókat övező ökoszisztémának. 4.4.3.2. Az emberek alapvetően fogyasztói beállítottságúak, tehát a 3D nyomtatóval kapcsolatban is jobban érdekli őket a kész tartalmak nyomtatása, mint saját objektumok tervezése A hipotézis vizsgálatához feltettem egy kérdést, hogy milyen eszközzel, technikával hoznának létre tartalmat a 3D nyomtató számára és meglepő választ kaptam. Arra számítottam, hogy a mai kényelmes társadalom a könnyebb megoldást fogja választani, ami a felajánlott lehetőségek közül az internetes letöltés, illetve a webhelyen összeállítás illetve a tervezőnek való fizetés jelképezte, mégis az ezekre adott válaszok voltak az alul reprezentáltak. Igaz, a tervező megfizetése anyagi kiadást vonz maga után, aminek használatát lehet többször meggondolják. A 23. ábra azt mutatja, hogy a kitöltők többsége 72,39% speciális szoftverrel tervezné meg a kinyomtatandó tárgyat. Véleményem szerint ez annak tudható be, hogy az emberek, ha már valamilyen kreatív eszközt vásárolnak, amivel alkothatnak, azt ki is szeretnék használni és egyedi dolgokat készíteni. Napjainkban több millió objektum található meg különböző internetes portálokon, mégis ez a válasz lehetőség csak 24%-ot ért el. A második legnagyobb arányt elért 3D scanner, amely a 3D nyomtatóval ellentétben nem a digitális modellt alakítja át fizikailag létezővé, hanem a fizikailag létező tárgyakat digitalizálja.
36
23. ábra: 3D-s nyomtatandó tartalom eloszlása a kitöltők között (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Nagyon érdekes, hogy akkor sincs jelentősebb eltérés, ha Rogers kategóriák szerint vizsgáljuk a tartalom előállítási szándékot, amint ez a 24. ábrán is megfigyelhető.
24. ábra: 3D-s nyomtatandó tartalom eloszlása a Rogers kategóriák között (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés 37
Tehát megállapítható, hogy a kiinduló hipotézisem téves volt, hiszen függetlenül attól, hogy mennyire innovatív személyről van szó, a tartalom előállítása a 3D nyomtatók esetében elsőbbséget élvez az egyszerű fogyasztással szemben. Innentől már csak az a kérdés, hogy az a 72%, aki modellező szoftverekkel hozna létre tartalmat 3D nyomtatóhoz képes-e arra, hogy elsajátítsa egy ilyen szoftver használatát, illetve, hogy a szoftverpiac mennyire tud alkalmazkodni a felhasználók igényeihez, és egyre egyszerűbben kezelhető alkalmazásokat létrehozni. 4.4.3.3. A férfiak innovatívabbak, nyitottabbak a 3D nyomtatásra Egy új technológia terjesztésénél fontos, hogy be tudjuk szűkíteni az első körben megcélzottak körét. Az egyik alapvető szempont természetesen, hogy a potenciális vevőkör réteg inkább férfi, vagy inkább női vásárlókból áll. Előzetes hipotézisem szerint inkább a férfiak állnak közelebb a 3D nyomtatáshoz. Köztudott, hogy a férfiaknak általában jelentősen jobb a térlátása a nők térlátásánál, illetve a lakossági 3D nyomtatók jelenleg még inkább olyan technológia közeli berendezések, mint például egy barkácsgép, sem mint olyan kifinomult elektronikai eszközök, mint egy okostelefon.
25. ábra: Digitális eszközök használata férfiak és nők körében (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. Először, mintegy ellenőrzésképpen megnéztem, hogy a jelenleg is általánosan elterjedt elektronikai berendezések birtoklásánál mi a férfiak és a nők aránya. Az eredmények várakozás szerint alakultak. A 25. ábrán látható, hogy szinte minden elektronikai eszköznél jelentősen 38
nagyobb a férfiak aránya. Kivételt képeznek ez alól az okostelefonok és a laptopok, amik ma már annyira elterjedt eszközök, hogy lényegében szinte mindannyian használjuk őket.
26. ábra: Férfiak és nők eloszlása Rogers kategóriánként (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 26. ábrán az látszik, hogy a férfiak és a nők hány százalékban esnek az egyes Rogers kategóriákba. Látható, hogy a férfiak nagyobb arányban esnek az első két kategóriába, azaz ahol egyértelműen vásárlási szándékot jeleztek vissza, míg a nők a hezitálók és a vásárlást visszautasítók között vannak nagyobb számban. Tehát a férfiak egyértelműen nyitottabbak a 3D nyomtatók iránt. Köztudott az is, hogy általánosságban a férfiak kockázatvállalási hajlandósága nagyobb a nőkénél, így ez az eloszlás valószínűleg ennek is köszönhető. Férfi
Nő
27. ábra: Férfiak és nők eloszlása a szerint, hogy hallottak-e a 3D nyomtatásról Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. 39
A 27. ábra még nagyobb eltérést mutat. A férfiak körében kevesebb, mint negyed anynyian vannak azok, akik egyáltalán nem hallottak a 3D nyomtatásról, és azok is kevesebb, mint fele annyian, akiknek csak rémlik, hogy hallottak róla. Férfi
Nő
28. ábra: Férfiak és nők eloszlása a szerint, hogy láttak-e a 3D nyomtatót működés közben Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 28. ábra szintén magáért beszél. A férfiak majdnem háromszor akkora arányban találkoztak már 3D nyomtatóval, mint a nők. Férfi
Nő
29. ábra: Férfiak és nők eloszlása a szerint, hogy nyomtatott/nyomtattatott 3D nyomtatóval Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés Hasonló arány mutatkozik a 29. ábrán is, ahol azt elemeztem, hogy melyik nem képviselői mekkora arányban nyomtattak már 3D nyomtatóval, vagy vették igénybe valamely bérnyomtatási szolgáltatást.
40
30. ábra: Férfiak és nők hány százalékának van otthon 3D nyomtatója, illetve fér hozzá Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A legnagyobb különbség a nyomtatók birtoklásában mutatkozik. A 30. ábrán látható, hogy a férfiak több mint hétszer nagyobb eséllyel tartanak jelenleg otthon 3D nyomtatót, mint a nők, és a munkahelyükön is több mint háromszor nagyobb eséllyel férnek hozzá a berendezéshez. A hipotézisem tehát helyesnek bizonyult. A férfiak jelen állapotában sokkal fogékonyabbak a 3D nyomtatás iránt. 4.4.3.4. A fiatalabbak nyitottabbak a 3D nyomtatásra Általában a fiatalabb korosztályokra szoktuk azt mondani, hogy nyitottabbak a technológiai újításokra. Olykor a legfiatalabb generációkat már digitális bennszülötteknek is szoktuk hívni, hiszen már szinte születésüktől fogva használják a különböző számítástechnikai eszközöket. Előzetes hipotézisem szerint pont ezért a fiatalabb generációk nyitottabbak a 3D nyomtatásra is.
41
31. ábra: Az adott korosztályok mekkora hányada látott már 3D nyomtatót működés közben (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 31. ábrán azt vizsgáltam, hogy az egyes korosztályokban a kitöltők mekkora hányada látott már személyesen 3D nyomtatót. Ahogy az ábrán látszik, minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel találkozott már 3D nyomtatóval, tehát ismertség szempontjából pont fordított az eloszlás a hipotézisben megfogalmazottakkal.
32. ábra: 3D nyomtatás ismertsége az egyes korosztályokban (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 32. ábrán azt néztem meg, hogy az egyes korosztályokban mennyire ismerik a 3D nyomtatást. (A 15 év alatti és a 60 év feletti korosztályokat elhagytam, mert itt már túl kicsi lett 42
volna a minta a releváns számolásokhoz.) Ezen az ábrán szintén meglepő módon az látszik, hogy pont a fiatalabb generációk hallottak kevesebbet erről a technológiáról. Mindezek azonban csak a 3D nyomtatás ismertségére utalnak az egyes korosztályokban, azonban azt nem mutatják, hogy a kor függvényében mennyire nyitottak a kitöltők erre az új technológiára. Éppen ezért megvizsgáltam a különböző korkategóriák Rogers féle eloszlását is.
33. ábra: A Rogers kategóriák kor szerinti eloszlása (%) Forrás: A kérdőív adatai alapján saját szerkesztés. A 33. ábrán az látható, hogy az egyes Rogers kategóriákba az egyes korosztályokban az adott korosztály hány százaléka esik bele. Noha az eredmények ennél a szűrési szintnél már kissé zajosak, jól kivehető, hogy az érzelmi alapon döntő két szélső Rogers kategóriánál független az eloszlás a kortól. Viszont a racionálisan mérlegelő középső Rogers kategóriáknál a pozitív vásárlási szándékúaknál nagyobb arányban vannak a fiatalok, míg a hezitálóknál, illetve a negatív vásárlási szándékúaknál, tehát a korai és a késői többségnél inkább az idősebbek vannak többségben. Összességében tehát megállapítható, hogy noha a fiatalabb korosztályok kevésbé ismerik a 3D nyomtatást, mégis nyitottabbak rá. Azaz némileg meglepőek az eredmények, de a hipotézis alapját igazolják.
43
ÖSSZEFOGLALÁS A 3D nyomtatás robbanásának idejére és körülményeire vonatkozóan, több forrásból is érkeznek információk. A Gartner megállapítása szerint még 5-10 év. Sokat mond, hogy az idáig távol maradó mainstream cégek már nyilvánosan is kommunikálják, hogy érkeznek a 3D nyomtatás piacára (Milkert, H., 2014). A HP várhatóan 1-2 éven belül megérkezik (Ulanoff, L., 2014), a Canon pedig partneri együttműködést jelentett be az egyik legnagyobb, a tőzsdén levő 3D nyomtatókat gyártó céggel a 3D Systems-szel (Dignan, L., 2014). Az interjúim során az interjúalanyok nagyjából hasonló képet festettek a 3D nyomtatás helyzetéről. Elmondásuk szerint jelenleg még nem tart ott, a terület, hogy robbanjon, de folyamatosan várhatóak a fejlemények. Nagyon várják az igazán nagy vállaltok (HP, Canon, Epson, Xerox, stb.) megjelenését, és kiderült, hogy az elkövetkezendő években több kulcsfontosságú szabadalom is lejárhat, ami nagymértékben előrelendítheti a lakossági 3D nyomtatókat. A publikusan elérhető információkon és az interjúkon túl kíváncsi voltam, hogy egy saját kérdőívvel milyen következtetéseket lehet levonni a magyar társadalom és a 3D nyomtatás kapcsolatáról. A mintát különösen nehéz volt összegyűjtenem, hiszen nem jöhettek szóba szakmai blogok, weboldalak, mivel az itt megforduló válogatott olvasók válaszai torzították volna a kutatás eredményét. Ennek ellenére személyes megkeresésekkel és a családom, barátaim, ismerőseim támogatásával sikerült 1043 embert megszólítanom a kérdőívvel. A saját kutatásom a 3D nyomtatás terjedésének kérdését két irányból közelítette meg. Egyfelől a Rogers féle modell szerinti prognosztizálhatóan az áttörési pont előtti felhasználók válaszait vizsgáltam összehasonlítva az áttörési pont utániakkal. Az áttörési pont előtti felhasználók válaszai rávilágítottak arra, hogy technológiailag mit kell tudnia ahhoz a 3D nyomtatásnak, hogy az első vásárlók elégedett felhasználók legyenek, és magukkal vonzhassák a többi felhasználói réteget. Az elemzés azt mutatta ki, hogy a válaszadók túlnyomó többsége már idáig is hallott a 3D nyomtatásról, bár az ismereteik egyelőre elég felszínesek. A válaszadók a legnagyobb hangsúlyt a nyomtatók árára és a nyomtatott anyag minőségére teszik, ugyanakkor a nyomtatók ára már most is egy jelentős réteg számára elfogadható. Szerencsére, a minta nagysága miatt, lehetőségem nyílt fordított irányú elemzésre is, ahol azt vizsgáltam meg, hogy a 3D nyomtatókkal már kapcsolatba került szűk réteg mennyire áll
44
másként a 3D nyomtatáshoz. Az eredmények alapján megállapítható, hogy azok, akik már valóban ismerik a 3D nyomtatókat, a sebességet, a felbontást, és a minőséget nézik fokozott figyelemmel. Összességében tehát sikerült egy nagyságrendi becslést adni, hogy technológiailag menynyire van közel az iparág ahhoz, ami az áttöréshez kell. Összevetve ezt az iparág bejelentéseivel látszik, hogy ezeken a gyártók már most is gőzerővel dolgoznak, sőt bejelentették a megoldásaikat is. A kérdőívemben nem csak a technológiai paramétereket vizsgáltam, hanem a válaszadók befogadási képességét a technológia iránt, és úgy tűnik a lakosság meglepő módon érdeklődő a téma iránt. További tervem, hogy kiterjesztem a kutatást nemzetközi szinten, hogy össze tudjam hasonlítani a magyar és a nemzetközi befogadóképességet a 3D nyomtatás iránt. A kutatásaim eredményét a kérdőívemmel összegyűjtött adatokat, és a kutatás során készült interjúk teljes tartalmát
egy
weboldalon
tervezem
publikálni.
Erre
a
célra
létrehoztam
a
http://3dnyomtato.atw.hu/ oldalt, ahol hamarosan bővebb információk lesznek elérhetőek a kutatással és a 3D nyomtatással kapcsolatban. Tehát mikor is fogunk 3D-ben nyomtatni otthon? Nos, erre természetesen lehetetlen percre pontos időpontot adni. De az iparág tempóját, és a lakosság nyitottságát elnézve a Gartner 5-10 éves jóslása egy reális, konzervatív becslésnek tűnik. Közben pedig sorra bukkannak fel olyan projektek, mint az önmagukat gyártó 3D RepRap-ok, vagy a 100 dolláros Peachy Printer, amiből az látszik, hogy ez egy olyan forró terület, hogy akár még garázscégek is néhány tehetséges lelkes amatőrrel képesek lehetnek fenekestül felforgatni ezt az alakulófélben lévő, forrongó iparágat.
45
IRODALOMJEGYZÉK Szakirodalom Ambrus A. (2013): Mire jó a 3D-nyomtatás? Haszon, 2013., 11. évf., 5. sz., pp. 59-61. Banwatt, P. (2013): Post One, Part One: Patents and 3D Printing. Law in the Making Blog, 2013. 02. 20. http://lawitm.com/post-one-part-one-patents-and-3d-printing/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Collis, H. (2013): The ultimate selfie: 3d printing service creates photo real replicas. Daily Mail Online, 2013. 08. 13. http://www.dailymail.co.uk/news/article-2391216/Captured-Dimensions-Texasoffers-ultimate-3d-printing-service-creates-lifelike-photo-replicas.html (letöltve: 2014. 11. 17.) Cronin, L. (2012): Print your own medicine. TED Global, 2012. 06. https://www.ted.com/talks/lee_cronin_print_your_own_medicine (letöltve: 2014. 11. 17.) Devecsai J. (2013): Nyomuló 3D-s nyomtatók - Térbeli nyomtatás otthon. Figyelő, 2013. 57. évf. 49. sz., pp.28-29. Dignan, L. (2014): 3D Systems expands reseller pact with Canon. ZDnet.com, 2014. 04. 11. http://www.zdnet.com/3d-systems-expands-reseller-pact-with-canon-7000028344/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Economist (2012): A Third Industrial Revelotion. The Economist, 2012. 04. 21. http://www.economist.com/node/21552901 (letöltve: 2014. 11. 17.) Gartner (2014): Gartner Says Consumer 3D Printing Is More Than Five Years Away. Gartner, 2014. 08. 14. http://www.gartner.com/newsroom/id/2825417 (letöltve: 2014. 11. 17.) Gross, D. (2013): Obama's speech highlights rise of 3-D printing. CNN.com, http://edition.cnn.com/2013/02/13/tech/innovation/obama-3d-printing (letöltve: 2014. 11. 17.) Howarth, D. (2013): 3D-printed dress for Dita Von Teese by Michael Schmidt and Francis Bitonti. Dezeen Magazine, 2013. 03. 07. http://www.dezeen.com/2013/03/07/3d-printed-dress-dita-von-teese-michaelschmidt-francis-bitonti/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Hurst, N. (2013): Dita Von Teese Flaunts Fibonacci-Inspired, 3-D Printed Gown. Wired Magazine, 2013. 05. 03. http://www.wired.com/2013/03/dita-von-teese-3-d-printed-gown/ (letöltve: 2014. 11. 17.)
46
HVG (2014): A szállítási költségen spórolna a NASA: az űrben nyomtat. hvg.hu, 2014. 02. 13. http://hvg.hu/kkv/20140213_A_szallitasi_koltsegen_sporolna_a_NASA_az (letöltve: 2014. 11. 17.) Jeffrey, C. (2014): Strati wins 3D printed car challenge, Gizmag. 2014. 06. 09. http://www.gizmag.com/2014-3d-printed-car-challenge-winners/32416/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Krassenstein, B.: Local Motors to 3D Print a Second Strati Car This Week, Two Days Faster Than the First. 3Dprint.com, 2014. 11. 30. http://3dprint.com/22534/strati-3d-print-car/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Krassenstein. E. (2014): World’s First 3D Printed Castle is Complete – Andrey Rudenko Now to Print a Full-size House. 3Dprint.com. 2014. 08. 25. http://3dprint.com/12933/3d-printed-castle-complete/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Mearian, L. (2013): The first 3D printed organ – a liver – is expected in 2014, Computerworld, 2013. 12. 26. http://www.computerworld.com/article/2486952/emerging-technology/the-first-3dprinted-organ----a-liver----is-expected-in-2014.html (letöltve: 2014. 11. 17.) Milkert, H. (2014): Predicts That 217,250 3D Printers Will be Shipped Next Year, 2.3 Million by 2018. 3Dprint.com, 2014. 10. 27. http://3dprint.com/21163/gartner-3d-printing-2018/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Molitch-Hou, M. (2014): Nestle Wants to Meet Dietary Needs with 3D Food Printing. 3D Printing Industry, 2014. 07. 24. http://3dprintingindustry.com/2014/06/24/nestle-wants-meet-dietary-needs-3d-foodprinting/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Molitch-Hou, M. (2014): 3D Printed Heel Bone Saves Man from Amputation. 3D Printing Industry, 2014. 10. 20. http://3dprintingindustry.com/2014/10/20/3d-printed-heel-bone-saves-manamputation/ (letöltve: 2014. 11. 17.) O'Brien, J. (2014): Inverness girl Hayley Fraser gets 3D-printed hand. BBC News, 2014. 10. 01. http://www.bbc.com/news/uk-scotland-highlands-islands-29441115 (letöltve: 2014. 11. 17.) ORIGO (2014): Nyomtatni fogjuk a jövő pizzáját. origo.hu, 2013. 05. 22. http://www.origo.hu/techbazis/20130522-nyomtatni-fogjuk-a-jovo-pizzajat.html (letöltve: 2014. 11. 17.) Orr, G.(szerk) (2013): Diffusion of Innovations, by Everett Rogers (1995). stanford.edu, 2013. 03. 18.
47
https://web.stanford.edu/class/symbsys205/Diffusion%20of%20Innovations.htm (letöltve: 2014. 11. 17.) Ross, P. (2014): First 3D-Printed Blood Vessels Bring Scientists A Step Closer To Bioprinting Human Organs. International Business Times,2014. 06. 12. http://www.ibtimes.com/first-3d-printed-blood-vessels-bring-scientists-step-closerbioprinting-human-organs-1593385 (letöltve: 2014. 11. 17.) Schaefer, B. (2013): A 3D-printed jumbo jet?. TED Global, 2013.június http://www.ted.com/talks/bastian_schaefer_a_3d_printed_jumbo_jet (letöltve: 2014. 11. 17.) Taylor, S. (2014): 3D Systems Expands 3D Printing Partnership With Canon. 3D Printing Industry,2014. 04. 17. http://3dprintingindustry.com/2014/04/17/3d-systems-3d-printing-canon/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Ulanoff, L. (2014): HP reinvents the PC with Sprout and leaps into 3D printing. Mashable, 2014. 10. 19. http://mashable.com/2014/10/29/hp-sprout-hp-multi-jet-fusion/ (letöltve: 2014. 11. 17.) Webster, A. (2014): The US Army wants to replace gross rations with 3D-printed food. The Verge, 2014. 08. 05. http://www.theverge.com/2014/8/5/5970875/us-army-3d-printed-food (letöltve: 2014. 11. 17) Wei, W. (2014): This Drivable Car Was Just 3D Printed In 44 Hours. Business Insider 2014. 09. 14 http://www.businessinsider.com/3d-printed-car-2014-9 (letöltve: 2014.11.17.)
Internetes források 24 óra alatt 10 házat épít meg a robot http://www.alternativenergia.hu/24-ora-alatt-10-hazat-epit-meg-a-robot/69230 (letöltve: 2014. 11. 17.) Baby's life saved with groundbreaking bioresorbable splint made by 3D printer http://www.3ders.org/articles/20130523-baby-life-saved-with-groundbreakingbioresorbable-splint-made-by-3d-printer.html (letöltve: 2014. 11. 17.) FORM 1: An affordable, professional 3D printer https://www.kickstarter.com/projects/formlabs/form-1-an-affordable-professional3d-printer (letöltve: 2014. 11. 17.) Gartner says 3D printer shipments to grow 49% in 2013, set to double year over year http://www.3ders.org/articles/20131002-gartner-says-3d-printer-shipments-to-grow49-percent-in-2013.html (letöltve: 2014. 11. 17.) 48
HP's Whitman: Planning to enter the 3D printing market this fall http://www.3ders.org/articles/20140822-hp-whitman-planning-to-enter-the-3d-printing-market-this-fall.html (letöltve: 2014. 11. 17.) Internet diffúziója és a digitális szakadék http://www.artefaktum.hu/oktatashoz/internet06osz/oravazlat6_digiszak.htm (letöltve: 2014. 11. 17.) N12 bikini is the world's first ready-to-wear, completely 3D-printed article of clothing http://www.continuumfashion.com/N12.php (letöltve: 2014. 11. 17.) Nike Debuts First-Ever Football Cleat Built Using 3D Printing Technology http://news.nike.com/news/nike-debuts-first-ever-football-cleat-built-using-3d-printing-technology (letöltve: 2014. 11. 17.) RepRap http://reprap.org/ (letöltve: 2014. 11. 17.) The Peachy Printer - The First $100 3D Printer & Scanner! https://www.kickstarter.com/projects/117421627/the-peachy-printer-the-first-1003d-printer-and-sc (letöltve: 2014. 11. 17.) XYZprinting Da Vinci 1.0 3D Printer http://www.amazon.com/XYZprinting-Da-Vinci-1-0-Printer/dp/B00H7VEU0G (letöltve: 2014. 11. 17.)
49
MELLÉKLETEK
I. melléklet: A kérdőívhez használt variancia analízisek és asszociációk Forrás: kérdőív alapján saját szerkesztés
Variancia analízisek Életkor Rogers kategóriák
1 2 3 4 5 Összesen
nj (darab) 114 332 140 181 242 1009
xj (átlagos) sj (szórás) súlyozás SK 26,67544 11,37339 3041 5,10493 24,93976 10,65963 8280 771,16256 26,90714 11,40358 3767 27,51423 28,51381 11,59052 5161 760,64254 26,66529 11,17197 6453 9,82220 26702 1574,24647 Összátlag 26,46383
SB 14616,99 37610,8 18075,79 24181,22 30079,89 124564,7
H0: a két ismérv (életkor és a Rogers kategóriák) függetlenek egymástól H1: a két ismérv nem független egymástól szignifikancia szint: 5% CF F1-;1(n-1)2(m-1) Cf = 19,5 SK/(m-1) SB/(n-1) F
F0,95; (1008;2)
787,123234 123,5760746 6,369543917
II
Életkor Mennyit fizetne a 3D nyomtatóért
-10 000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft 100 000 Ft 200 000 Ft 20 000 Ft 50 000 Ft 200 000 Ft 500 000 Ft 50 000 Ft 100 000 Ft
nj (da- xj (átl. életrab) kor) 23 25,13043478
sj (szórás)
súlyozás
SK
SB
36,83650952
2576,6087
10,82213367
578
22,4137931
8,513398092
1950
1379,624942 6233,10345
137 25,08759124
10,83870682
3437
234,5252627 15976,9489
215
26,0744186
10,96144673
5606
22,23042561 25712,8093
60
28,2
10,88740526
1692
195,2707716
238 25,76470588
10,5500262
6132
94,84261175 26378,8235
500 000 Ft -
18 29,22222222
14,23564522
526
143,7783083 3445,11111
Egyáltalán nem vásárolnék Összesen
265 28,71698113
12,03243306
7610
1427,575679 38221,7736
-
27531
3534,68451 125538,779
87
1043
Összátlag
6993,6
26,395973
H0: a két ismérv (Rogers kategóriák és az életkor) függetlenek egymástól H1: a két ismérv nem független egymástól CF F1-;1(n-1)2(m-1) Cf = 19,5
SK/(m-1) SB/(n-1) F
F0,95; (1042;2)
1767,34226 120,478674 14,6693368
III
Asszociáció Férfi/Nő Látott-e már 3D nyomtatót működés közben fij Igen Nem Férfi 122 353 Nő 50 518 Végösszeg 172 871 T
Végösszeg 475 568 1043
0,56336739
Férfi/Nő Nyomtatott/nyomtattatott-e már 3D nyomtatóval fij Igen Nem Végösszeg Férfi 37 438 475 Nő 17 551 568 Végösszeg 54 989 1043 T
0,464951676
3D nyomtatási ismeretsége Rogers kategóriák fij Igen, tudom Mintha már hallotmi az tam volna 1 79 19 2 252 35 3 100 25 4 128 32 5 162 47 Végösszeg 721 158
Végösszeg
Nem 16 45 15 21 33 130
114 332 140 181 242 1009
fij*
1 2 3 4 5 Végösszeg
Igen, tudom mi az 81,46085233 237,2368682 100,0396432 129,3369673 172,925669 721
Mintha már hallottam volna 17,85133796 51,98810704 21,92269574 28,34291378 37,89494549 158
Nem 14,91377602 43,43310208 18,31516353 23,67888999 31,65906838 132
Végösszeg 114 332 140 181 242 1009
IV
2
1 2 3 4 5 Végösszeg T Tmax C
Igen, tudom mi az 0,074339932 0,918702319 1,57096E-05 0,013820345 0,690297995
Mintha már hallottam volna 0,073911798 5,551188476 0,431963369 0,471873843 2,187680086
Nem
Végösszeg
0,079113602 0,056527602 0,600066126 0,303073817 0,056795657 11,50937068
0,004032881 0,125 0,032263049
Életkor Volt-e kontextus a 3D nyomtatóval fij Igen Nem Végösszeg 11 - 14 0 18 18 15 - 18 13 166 179 19 - 21 31 240 271 22 - 25 38 207 245 26 - 29 16 41 57 30 - 39 32 78 110 40 - 49 27 74 101 50 - 59 13 37 50 60 2 10 12 Végösszeg 172 871 1043 fij* 11 - 14 15 - 18 19 - 21 22 - 25 26 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 Végösszeg
Igen 2,968360499 29,51869607 44,6903164 40,40268456 9,399808245 18,13998082 16,65580058 8,245445829 1,978906999 172
Nem Végösszeg 15,0316395 18 149,4813039 179 226,3096836 271 204,5973154 245 47,60019175 57 91,86001918 110 84,34419942 101 41,75455417 50 10,021093 12 871 1043
V
2 11 - 14 15 - 18 19 - 21 22 - 25 26 - 29 30 - 39 40 - 49 50 - 59 60 Végösszeg T Tmax C
Igen Nem 2,968360499 0,59 9,243881206 1,83 4,193856256 0,83 0,142883899 0,03 4,634406369 0,92 10,58987512 2,09 6,42433615 1,27 2,74160862 0,54 0,000224828 0
Végösszeg
49,02391339 0,016617997 0,03125 0,531775902
VI
II. melléklet: A kérdőív Forrás: saját összeállított kérdőív
VII
VIII
IX
X
XI
XII
