Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István

A változó  Egy memóriában elhelyezkedő „rekesz”  Egy értéket tárol

 Van azonosítója (vagyis neve)  Van típusa (milyen értéket tárolhat)  Az értéke értékadással módosítható  Az értéke egy kifejezésben lekérdezhető

Típus  A változó típusa meghatározza:  A változóban elhelyezhető érték „jellegét” (logikai, egész szám, valós szám, …)  Az értékhalmazt, melyből a változó felveheti értékét (pl.: [0; 255], [igaz; hamis], [A; Z])  Az ábrázolás módját:  

mekkora helyet foglal a változó a memóriában (8, 16, 32, 64, 128 bit) hogyan tárolódnak benne az értékek (pl.: egy valós számnál a mantissza kettes komplemens kódban, rejtett bit használatával, a karakterisztika pedig többletes formában tárolódhat)

Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban  Deklaráció

A változó nevének és típusának megadása  Értékadás Érték elhelyezése a változóban  Érték lekérdezése A változó tartalmának kiolvasása. Az érték a kiolvasás után is megmarad a változóban

Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban  Deklaráció

int szam; típus

azonos típusú változók nevei vesszőkkel elválasztva

változónév

 Értékadás

szam = 25;

vagy

érték

szam = 6 * 2 – 29; kifejezés

 Érték lekérdezése

5 * 10 – szam + 2 a név helyettesítődik a változó értékével

Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban  A tevékenységek sorrendje: 1. Deklaráció 2. Értékadás 3. Érték lekérdezése  A fentiek közül akármelyik tevékenységet

szeretnénk is végrehajtani, előbb a sorrendben őt megelőző tevékenységet kell elvégezni!  A deklaráció és a kezdeti értékadás összevonható egy utasításba

Változókkal végezhető tevékenységek C#-ban (melyik kód helyes?) int i; Console.WriteLine(i);

int j = i * 5 – 2; int i;

i = 8; int i;

int i; int j = i * 2 – 8;

Console.WriteLine(i); i = 8; int i;

int i; i = 8; Console.WriteLine(i);

Típusok C#-ban byte, short, int, long, sbyte, ushort, uint, ulong

Egész szám Logikai

Valós szám

Alaptípusok

bool

Karakter char

float, double, decimal

Sztring string

Típusok a C#-ban Név

Értékhalmaz

bool

[true; false]

char

U

16

string

U*

0 - 232 db karakter

byte, sbyte

[0; 255], [-128; 127]

8

short, ushort

[-32708; 32767], [0; 65535]

16

int, uint

[-2,1*109; 2,1*109], [0; 4,2*109]

32

long, ulong

[-9*1018; 9*1018], [0; 18*1018]

64

float

[-3,4*1038; 3,4*1038] (7 tizedes)

32

double

[±5*10-324; ±1,7*10308] (15-16 tizedes)

64

decimal

[-7,9*1028; 7,9*1028] (28-29 tizedes)

128

U = a Unicode karakterek halmaza

Helyfoglalás (bit)

Értékadás  Baloldalon csak változó (vagy tulajdonság, vagy

indexelő) szerepelhet  A baloldal és jobboldal típusa meg kell, hogy egyezzen (vagy léteznie kell a jobboldalt baloldali típusúvá alakító implicit konverziónak)  Ha a két oldal típusa nem egyezik, akkor konverzióval a jobb oldalt át kell alakítani a baloldal típusára

Típuskonverzió (beépített típus) (Sztring  Adott típus)  Általános formátum:

celtipus.Parse(sztring_kifejezes);  Példa: string s = "986"; int i = int.Parse(s); float f = float.Parse("986"); bool b = bool.Parse("false");

Típuskonverzió (beépített típus) (Adott típus  Sztring)  Általános formátum:

adott_tipusu_kifejezes.ToString()  Példa: int i = 986; string s = i.ToString(); string s2 = 986.ToString(); string s3 = (986 * 2 / 124).ToString(); string s4 = i.ToString(); string s5 = i.ToString();

Típuskonverzió (beépített típus) (Típus1  Típus2)  Sem az átalakítandó kifejezés, sem a céltípus nem

sztring  Általános formátum: (tipus2)tipus1_tipusu_kifejezes  Példa: double d = 456.78; int i = (int)d; int j = (int)456.78; int k = (int)(34,56 + 78 * 2);

Literálok  A programkódba közvetlenül beírt értékek  A literáloknak is van típusuk  A literálokkal műveletek végezhetők  Példa:

int k = 28;

egész literál

double d = 5.67;

valós literál

string s = "Hello!";

sztring literál

char c = 'L';

karakter literál

bool b = true;

logikai literál

Egész literálok  Formátumuk:  decimális: 255;  hexadecimális: 0xFF;  Típusuk:

int, uint, long, vagy ulong (ebben a sorrendben) attól függően, hogy melyik típusban fér el a megadott érték  A literál típusa módosítható a literál mögé írt betűkkel  U : uint, vagy ulong (pl.: 255U)  L : long vagy ulong (pl.: -356L)  UL : ulong (pl.: 222UL)

Egész literálok (milyen típusúak a következő literálok?)  345

 2 300 000 000U

 -2 000

 2 300 000 000UL

 2 300 000 000  -2 300 000 000  -2 000L  2 000L

 2 000U  2 000UL  2 300 000 000L

Valós literálok  Formátumuk:  hagyományos: 0.0123456  tudományos: 1.23456E-2  Típusuk:

alapértelmezésben double  A típusuk módosítható a literál mögé írt betűkkel:  F : float (pl.: 3.45F)  D : double (pl.: 3.45D)

 M : decimal (pl.: 3.45M)

Karakterliterálok  Típusuk char  Formátumuk:  Karakter konkrét megadása: 'A'  Megadás hexa unicode-dal: ' \x1234 ' vagy ' \u1234 '  Speciális karakter megadása: Karakter

Megadása

Karakter

Megadása

'

\'

form feed

\f

"

\"

új sor

\n

\

\\

kocsi vissza

\r

null

\0

horiz. tabulátor

\t

alert

\a

vertik. tabulátor

\v

backspace

\b

Sztringliterálok  Formátumuk:  Normál megadás: "karakterek sorozata"  "Szó szerinti" megadás: @"karakterek sorozata"  Típusuk string

Sztringliterálok (mi jelenik meg a képernyőn?)  Console.Write("Szia\nHello\nViszlát");  Console.Write(@"Szia\nHello\nViszlát");

 Console.Write("Szia, \"Jenő\"!");  Console.Write("\\\\server\\share\\file.txt");  Console.Write(@"\\\\server\\share\\file.txt");

A tömb  Több, memóriában

 

 

 

elhelyezkedő „rekesz” együttese Több, azonos típusú értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (az elemek típusa) Elemei a tömbön belüli sorszámukkal (index) érhetők el Egy elem értéke értékadással módosítható Egy elem értéke egy kifejezésben lekérdezhető

Tömbbel végezhető tevékenységek  Deklaráció

A tömb nevének és elemei típusának megadása  Tömblétrehozás A tömb méretének meghatározása  Értékadás Érték elhelyezése egy tömbelemben  Érték lekérdezése Egy tömbelem tartalmának kiolvasása. Az érték a kiolvasás után is megmarad a tömbelemben

Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban 1. Deklaráció

2. Tömblétrehozás

int[] tomb;

tomb = new int[10];

3. Értékadás

tomb[5] = 25; vagy tomb[5] = 6 * 2 – 29; 4. Érték lekérdezése

5 * 10 – tomb[5] + 2 A deklaráció és a tömblétrehozás összevonható: int[] tomb = new int[10];

Tömbelem elérése (indexelés)  A tömb egy adott eleméhez a tömb neve után szögletes

   

zárójelek között megadott sorszámmal (index) férhetünk hozzá: tömbnév[index] Az index csak egész szám lehet A tömb első elemének indexe: 0 A tömb utolsó elemének indexe: elemszám – 1 Kisebb, vagy nagyobb index megadása futási hibát okoz. tomb

0.

1.

2.

3.

4.

28

3

17

11

50

tomb[3]

tomb = new int[5];

Tömb hosszának (elemei számának) lekérdezése  Általános formátum:

tömbnév.Length  A tömbben lévő elemek számát adja meg

tomb

0.

1.

2.

3.

4.

28

3

17

11

50

tomb.Length

tomb = new int[5];

Tömb inicializálása  A tömb deklarációja, létrehozása és elemeinek

megadása egy utasításban is elvégezhető  Formátuma: típus tömbnév = {elem1, elem2, …, elemN};  Példa: double[] valosak = {2.0, -3, 5, 8.2, -1234.56}; bool[] logikai = {true, false, false, false, true, true}; int[,] egeszmatrix = {{1, 2, 3, 4}, {5, 6, 7, 8}, {9, 0, 1, 2} };

Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban  A tevékenységek sorrendje: 1. Deklaráció 2. Tömblétrehozás 3. Értékadás egy tömbelemnek, vagy egy tömbelem értékének lekérdezése  A fentiek közül akármelyik tevékenységet szeretnénk is

végrehajtani, előbb a sorrendben őt megelőző tevékenységet kell elvégezni!  A tömbelemeknek nem kötelező értéket adni az érték lekérdezése előtt  Értékadás hiányában a tömbelem a típus alapértékét veszi fel

Tömbbel végezhető tevékenységek C#-ban (melyik kód helyes?) int[] tomb; Console.WriteLine(tomb[2]);

int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[-1]);

int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[4]);

int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine(tomb[0]);

int[] tomb = new int[4]; Console.WriteLine( tomb[tomb.Length]);

int[] tomb = new int[4]; tomb[3] = 22; Console.WriteLine(tomb[3]);

Többdimenziós tömbök  2 dimenziós tömb  sorok és oszlopok  elem elérése 2 indexszel  3 dimenziós tömb  sorok, oszlopok, lapok  elem elérése 3 indexszel  N dimenziós tömb  0., 1., … N. dimenzió  elem elérése N indexszel

Többdimenziós tömbök – Deklaráció  Általános formátum:

típus[ vesszők ] tömbnév;  A szögletes zárójelbe dimenziószám-1 darab vesszőt kell tenni  Példák:  int[,] matrix;  bool[,,] haromdimenziostomb;  double[,,,,] otdimenziostomb;

Többdimenziós tömbök – Tömblétrehozás  Általános formátum:

tömbnév = new tipus [elemszám1, …, elemszámN]  Az egyes dimenziók elemszámait vesszőkkel elválasztva kell megadni  A deklaráció és a tömblétrehozás itt is összevonható  Példák  matrix = new int[3, 5];  haromdimenziostomb = new bool [4, 2, 5];

 otdimenziostomb = new double[3, 3, 4, 1, 7];  int t[,,] = new int[3, 3, 3];

Tömbelem elérése (indexelés)  A szögletes zárójelek közé a tömbelem minden

egyes dimenzióján belüli sorszámait kell vesszőkkel elválasztva megadni: tömbnév[index1, index2, …, indexN]  Az indexekre vonatkozó szabályok u.a., mint az egydimenziós tömbnél  pontosan annyi indexet kell megadni, ahány dimenziós a tömb tomb

0.

1.

2.

3.

4.

0.

28

3

17

11

50

1.

22

14

38

20

1

tomb = new int[2, 5]; tomb[1, 3]

Tömb hosszának (elemei számának) lekérdezése  Elemek számának lekérdezése:  Összes tömbben lévő elem darabszáma: tömbnév.Length  Egy adott dimenzió elemszáma (sorok száma, oszlopok száma, …): tömbnév.GetLength(dimenziósorszám); tomb = new int[ 2, 5 ]; tomb

0.

1.

2.

3.

4.

0.

28

3

17

11

50

1.

22

14

38

20

1

tomb.GetLength(1);

tomb.GetLength(0);

Változók hatóköre  Hatókör a programkód azon része, melyben a

változóra csupán a nevével (minősítés nélkül) hivatkozhatunk  Változók fajtái hatókör szerint  (blokkra) lokális változó

 tagváltozó

Blokkra lokális változó  Az őt deklaráló blokkon belül létezik  A deklaráció helyétől a blokkot záró kapcsos

zárójelig használható  A metódus-paraméterek is ide tartoznak  A metódus-paraméterek a metódus törzsén belül használhatóak  Két lokális változó csak egymástól elkülönülő blokkokban deklarálható azonos néven, egymásba ágyazott blokkokban ez nem lehetséges!

Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { Console.Write(i); int i = 6; }

void Met() { int i = 6; if(i % 6 == 0) { Console.Write(i); } }

Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { for(int i=0;i<2;++i) { int j = 20; } Console.Write(i+j); }

void Met() { int j; for(int i=0;i<2;++i) { Console.Write(i); } Console.Write(j); }

Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { int i = 9; if(i > 0) { int i = 12; } }

void Met() { for(int i=0;i<2;++i) { Console.Write(i); } int i = 6; Console.Write(i); }

Blokkra lokális változó (melyik kód helyes?) void Met() { for(int i=0; i<2;++i) { for(int i=0;i<4;++i) { } } }

void Met() { for(int i=0;i<2;++i) { Console.Write(i); } for(int i=0;i<8;++i) { Console.Write(i); } }

Érték- és referenciatípusú változók  Értéktípusú változók  Konkrét értéket tárolnak  Az "a = b" értékadáskor a b értéke átmásolódik a-ba  egész, valós, logikai, karakter, felsorolás típusok  Referenciatípusú változók  Csak egy hivatkozást tárolnak a konkrét értékre  Az "a = b" értékadáskor a b ugyanazon memóriacímen lévő értékre fog hivatkozni, mint a.  tömb, osztály, interfész, delegált, esemény típusok

Változók a memóriában (sematikus ábra) Memória

cím1 a

345

cím2 b

cím3 d

34.45

true

Érték típusú változók a memóriában 1. (sematikus ábra) Memória cím1 a

int a;


25

int a; a = 25;


25

int a; a = 25; Console.Write( a );

Érték típusú változók a memóriában 4. (sematikus ábra) Memória

int a; a = 25; Console.Write( a ); int b;

cím1 a

25 cím2 b


25 cím2 b

25

int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a;


10 cím2 b

25

int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10;


10 cím2 b

25

int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10; Console.Write( a );


10 cím2 b

25

int a; a = 25; Console.Write( a ); int b; b = a; a = 10; Console.Write( a ); Console.Write( b );

Referencia típusú változók a memóriában 1. (sematikus ábra) Memória cím1 a

null

int[] a;

Referencia típusú változók a memóriában 2. (sematikus ábra) Memória

int[] a; a = new int[1];

cím1 a

null

cím2

0


int[] a; a = new int[1];

cím1 a

cím2

cím2

0


cím2

cím2

25

int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25;


cím2

cím2

25

int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] );

Referencia típusú változók a memóriában 6. (sematikus ábra) Memória cím1

cím2

a

cím2

25 cím3 b

null

int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b;


cím2

a

cím2

25 cím3 b

cím4

cím4

0

int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b; b = new int[1];


cím2

a

cím2

25 cím3 b

cím4

cím4

25

int[] a; a = new int[1]; a[0] = 25; Console.Write( a[0] ); int[] b; b = new int[1]; b[0] = a[0];

Ez még érték típusú változók értékadása!


a[0] = 10;

cím1

cím2

a

cím2

10 cím3 b

cím4

cím4

25


a[0] = 10; Console.Write( a[0] );

cím1

cím2

a

cím2

10 cím3 b

cím4

cím4

25


cím2

a

cím2

10 cím3 b

cím4

cím4

25

a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] );


cím2

a

cím2

10

a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a;

cím3 b

cím2

cím4

25

Referencia típusú változók értékadása!


cím2

a

cím2

10 cím3 b

cím2

cím4

25

a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] );


cím2

a

cím2

10 cím3 b

cím2

cím4

25

a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] );


cím2

a

cím2

20 cím3 b

cím2

cím4

25

a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); a[0] = 20;


cím2

a

cím2

30 cím3 b

cím2

cím4

25

a[0] = 10; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); b = a; Console.Write( a[0] ); Console.Write( b[0] ); a[0] = 20; b[0] = 30;


cím2

a

cím2

10 cím3 b

cím2

cím4

25

Azt a memóriaterületet, amelyre egyetlen referenciaváltozó sem hivatkozik, a GC automatikusan felszabadítja

Referencia típusú változók a memóriában - Feladat  Rajzolja le lépésről-lépésre, mi történik a

memóriában a következő kód végrehajtásakor:

int[] t = new int[2]; t[0] = 5; t[1] = 10; int[] t2 = new int[2]; int i; for(i = 0; i<2; ++i) t2[i] = t[i] * t[i]; Console.WriteLine("Számok és négyzeteik"); for(i = 0; i<2; ++i) Console.WriteLine(t[i] + " négyzete = " + t2[i]);

Referencia típusú változók a memóriában - Feladat  Rajzolja le lépésről-lépésre, mi történik a

memóriában a következő kód végrehajtásakor:

int[] t = new int[2]; t[0] = 5; t[1] = 10; int[] t2 = new int[2]; int i; t2 = t; for(i = 0; i<2; ++i) t2[i] = t[i] * t[i]; Console.WriteLine("Számok és négyzeteik"); for(i = 0; i<2; ++i) Console.WriteLine(t[i] + " négyzete = " + t2[i]);

Készítette: Nagy Tibor István

Recommend Documents