Szervíztechnika és üzemfenntartás Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet
GÉPJÁRMŰVEK JAVÍTÓFÉNYEZÉSE II. FÉNYEZÉS TECHNOLÓGIA
A ma használatos alapozóknak és fedőlakkoknak javításban való alkalmazáskor alkalmazkodniuk kell a mai futószalag rendszer fényezéseihez, ami lehet mind mártogatásos-, mind robotfújásos módszer. Nagy sorozatban készülő modelleket túlnyomórészt hagyományos szerves oldószeres, kemencében száradó, műgyantafestékekkel fényezik, viszont az új fényezőrendszerekben növekvő mértékben használnak már olyan egyrétegű fedőlakkokat és bázisfestékeket, amelyek vízalapú oldószert tartalmaznak. Az ilyen típusú rendszernek nagy előnye a fényesség és időállóság, valamint a legtöbb oldószerrel - mint például: benzinnel és a hígítóval - szembeni ellenállás. Hogy az eredeti gyári fényezés tulajdonságait a javítófényezés is biztosítani tudja, szükség van speciális festékanyagokra, a különböző gyári fényezési rendszerek miatt. Ha elmerülünk az anyagok tanulmányozásában, gyorsan felismerjük, hogy a javító fényezést nem lehet szabályozott recept szerint elvégezni, hanem anyagok és módszerek sokaságát kell összeegyeztetni a gazdaságos, minőségileg kifogástalan és gyors javító fényezés elérése érdekében.
A javítófényezés szükségessége • A javítófényezés a korrózióállóság és az esztétikai megjelenés érdekében történik. Több szituáció vezethet a javítófényezés elvégzéséhez. • Lehetséges, hogy az ügyfél régi autóját szeretné új fényben látni, vagy már esztétikailag sérült - kicsit pontokban elrozsdásodott- autóját kijavíttatni, • vagy esetleg karambolos gépjárművét helyreállíttatni. A több szituációból kifolyólag többféle javítási technológiát kell alkalmazni akár egy gépjármű sérülését követően is. Lehet ez foltjavítás, lehet régi elem újrafényezése, lehet ez új elem, vagy műanyag elem fényezése is.
A festék alkotórészei
KORSZERŰ JAVÍTÓFÉNYEZÉSI ANYAGOK • Minden fényezőanyag legfontosabb alapanyaga szerves kötőanyag • A kötőanyag fajtája szerint a festék folyékonnyá tételéhez szerves oldószert, vagy vizet használnak • A festék színét a különféle pigmentek és színezőanyagok adják • E három alkotórészen kívül az egyes festékek különleges tulajdonságainak beállításához adalékanyagokat alkalmaznak. Erre a négy fő anyagcsoportra épül a javítófényezés.
KÖTŐANYAGOK • A kötőanyag összetartja a festék különféle alkotórészeit és lehetővé teszi a festék megfelelő tapadását • A kötőanyag fajtája szerint lehetnek vizes alapú, olajalapú, vagy lakkok, ez utóbbiak az autófestésben a leggyakrabban alkalmazott kötőanyagok • Az alábbi táblázat a kötőanyagokat foglalja össze
SZÍNEZÉKEK • Természetes pigmentek – Szerves pigmentek (állati, vagy növényi eredetű színezékek) színek: sárga, piros, kék, barna – Szervetlen pigmentek (földfestékek, fémsók, fémoxidok, szilikátok, szén)
• Mesterséges pigmentek – Szerves pigmentek (kátrányok) – Szervetlen pigmentek (ásványi színezékek, fémvegyületek)
ADALÉKANYAGOK
FESTÉKANYAGOK
Javító ! Fényezési technológia műveletei: 1. Mosás 2. Zsírtalanítás 3. Csiszolás 4. Alapozás 5. Tapaszolás (kittelés) 6. Töltő anyagok felhordása 7. Finomcsiszolás 8. Festékkeverés 9. Fedőfesték, lakk, egyéb színezőanyag szórása 10. Szárítás szárító kamrában
Fényezési technológia műveletei: Mosás: Mindig a legelső munkafázis a teljes gépjármű, vagy alkatrész megtisztítása. Akkor is célszerű az egész gépjárművet megtisztítani, ha csak egy elemét, részét fényezzük, mert a szennyeződések miatt fényezési hibák keletkeznek. 2. Zsírtalanítás: a cél az optimális tapadási viszonyok elérésére, a zsír, szilikon, olaj (tapadáscsökkentő anyagok) szennyeződések eltávolítása. Zsírtalanítást nem csak a munkafolyamat elején, hanem a munkafázisok közben is be kell iktatni. A zsírtalanítás fontos és elengedhetetlen különösen csiszolás előtt, ugyanis a felületen maradt szennyeződések a csiszolás során beleragadhatnak a karcolási nyomokba és onnan utólag szinte lehetetlen eltávolítani. Zsírtalanításhoz mindig a festékgyártók által ajánlott zsírtalanító szerek alkalmazandók! 3. Csiszolás: a soron következő réteg felfújása előtt mindig szükség van a felület átcsiszolására, azért, hogy a felületi egyenetlenségeket eltávolítsuk és a felületet érdesítsük. Az érdesítés szerepe, hogy a soron következő réteg tapadását elősegítse. A csiszolást száraz és nedves csiszolásra oszthatjuk. Azt, hogy melyiket választjuk sok tényezőtől függ, de a túl finom nem segíti elő a következő réteg optimális tapadását, ha viszont túlságosan durva papírminőséggel dolgozunk, olyan karcnyomok marad-hatnak a felületen, amelyeket a következő réteg nem képes eltakarni. 1.
CSISZOLÓPAPÍROK ALKALMAZÁSI TERÜLETEI Szemcsefinomság
Felhasználási cél
Csiszolóeszközök
-Rozsdátlanítás -Régi fedőfesték eltávolítása -Egyengetett részek lecsiszolása -Poliészter töltőkittek eltávolítása durva csiszolása
sarokcsiszoló körcsiszoló excentercsiszoló
P120-P180
-Régi fedőfestékek átcsiszolása -Durva csiszolás széleinek átcsiszolása -Szórókittek és töltők átcsiszolása
excentercsiszoló rezgőcsiszoló
P280-P360
excentercsiszoló -Régi fedőfestékek finomra csiszolása rezgőcsiszoló -P120-P180 csiszolópapír nyomainak eltávolítása kézi csiszolás -Új elemek gyári alapozásának átcsiszolása -Finomra csiszoláshoz 2K töltők és töltőalapozók csiszolóblokkal felhordása előtt pontjavításoknál
P360-P400 (száraz) P800-P1000 (nedves)
-Alapozók, töltők és töltőalapozók finom csiszolása -Régi fedőfestékek átcsiszolása
P1500-2000
-Pontbeágyazódások kicsiszolása a fedőfestékből
P80
excentercsiszoló körcsiszoló kézi csiszolás csiszolóblokkal kézi csiszolás
CSISZOLÁS FONTOSABB SZABÁLYAI • Először mindig a felületi hibákat, például karcokat, csiszoljuk ki • Kezdődő korróziós helyeket homokfúvás segítségével fémtisztára fúvatjuk, vagy durva papírral lecsiszoljuk a felületi hibák kijavítása előtt • A hibás helyeket nagy felülettel csiszoljuk meg, hogy a későbbiekben a csiszolt helyről a maradék fényezett felületig lehetőleg átmenetet tudjunk kialakítani • Ha fényezett régi elemmel van dolgunk akkor a rétegmaradványokat először lekaparjuk, vagy lecsiszoljuk • Ha az új elemeket hegesztéssel kötötték a karosszériához, természetesen a varratokat is le kell csiszolni • teljes fényezésénél lehetséges, hogy vannak olyan elemek amelyek sérülésmentesek, ezeket is ilyenkor csiszoljuk, de az ilyen elemeknél kielégítő, ha P600P800-as szemcseminőségű nedves csiszolószerrel körbe-körbe felérdesítjük
Fényezési technológia műveletei: Alapozás: – A javított elem korrózió elleni védelme érdekében végzik az alapozást. – Tapadásközvetítőként is szolgálnak, biztosítják a lemezfelülethez, illetve gyári új elemek esetén az átcsiszolt gyári alapozáshoz a szórókittek erős tapadását – Csiszolás után, nagyon vékony rétegben, hígfolyós állapotban kerülnek a felületre. – Különböző anyagból készült felületekhez (acél-, alumínium-, horgany-, műanyag-felületekhez) minden festékgyártó cég speciális alapozókat készít. 5. Tapaszolás (kittelés): – A késkittek, mélységtapaszok a fényezendő lemezfelület kisebbnagyobb egyenetlenségeinek kiegyenlítéseire szolgálnak, megtakarítva a pontos és költséges egyengetési munkákat. – Léteznek átvonó tapaszok, finom szerkezetű késkittek, áthidaló tapaszok és szórókittek. Általában ezek 1 komponensű, nitrocellulóz keverékek, illetve 2 komponensű, poliészter gyanták, de léteznek 2 komponensű poliészter gyanták üvegszállal erősített kivitelben is – Mindegyik tapaszfajta stabil alapot nyújt a felületek tovább 4.
KITTELÉS FONTOSABB SZABÁLYAI • •
• •
•
•
A kittkéssel egyszerre felvihető tapasz mennyiségét a kés mérete szabja meg. A kittkésnek húzás irányban való rugalmassága, hajlásszöge, valamint a kenéskor alkalmazott nyomás igen lényeges, mert ezektől függ a réteg vastagsága. Egyenletes nyomás és szög esetében a réteg vastagsága is egyenletes lesz. A tapasz egyenletes rétegben való felhordása igen nagy érzéket kíván Ha vízszintes felületen a testünk irányába haladó húzásokat végezzünk, a függőleges felületre a lehullás megakadályozása céljából alulról felfelé vigyük fel a tapasz réteget. Fontos hogy egy rétegben csak annyi anyag kerüljön a felületre, hogy az optimális tapadás biztosított legyen. Ez azért is fontos, mert kisebb a felületben maradó, majd a csiszolás során lyukacsosságot okozó légzárványok kialakulásának esélye csökken. Több réteg felhordása között, gyors száraz csiszolást iktatunk be a tapadásnövelés érdekében
Fényezési technológia műveletei: Töltő anyagok felhordása: – eljutottunk a folyamatokban addig, hogy a lakatosmunkák során megmaradt egyenetlenségek ki vannak töltve és a tapasszal bekent felületeket lecsiszoltuk, ekkor a töltőanyagokkal kell továbbdolgozni. – A töltőanyagok nagy szárazanyag-tartalmú felületképző anyagok. – A csiszolási nyomok illetve mikroegyenletlenségek eltüntetése egy tömör, összefüggő, jól tapadó, valamint ütésálló réteg képzése a fedőfesték alatt. – A töltőanyagokhoz különböző szilárdanyag-tartalmat adnak, így száradás urán felületi rétegvastagságuk nagyobb is lehet mint más szórással felhordott anyagoké. – A feltöltő anyagok festékpigmentekkel dúsíthatók olyan esetben ha a fedőfesték rossz fedési tulajdonsággal rendelkezik. 7. Finomcsiszolás: a töltőréteg csiszolása mindig nedves csiszolás. 8. Festékkeverés: – A keverőtégely (kívánt szín kikeverésére alkalmas mennyiségű és minőségű edény) felhelyezése a digitális mérlegre.A mérleg lenullázása a megfelelő gombbal. – A receptura által meghatározott kódszámú keverőszínek előkészítése. – A receptura által adott sorban és mennyiségben - vigyázva a pontos adagolásra - a keverőszíneket a keverőtégelybe kell önteni. – Egy alapos kevergetés után megkapjuk az előre kiválasztott színt 6.
Fényezési technológia műveletei: 9. Festék szórás (néhány fontosabb szabály) : – az egyik festéksáv szikkadási idején belül kell a következő sávot felszórni ( a fényezést célszerű elemenként végezni) – először a legmagasabban fekvő vízszintes felületeket, majd a hátsó, oldalsó és első függőleges, illetve döntött felületeket kell fényezni (ez a sorrend a légáramlással magyarázható) – először mindig a lemez szegélyét kell fényezni, hogy a nehezen fényezhető éleken is elegendően vastag legyen a festékanyag – függőleges elemek fényezésekor a pisztolyt vízszintesen kell vezetni az elem egyik szélétől a másikig, a sávokat felülről-lefelé kell felszórni – mozgatás közben a pisztoly, a felületre mindig közel merőleges legyen – a felülettől a távolság a szórópisztolytól függően mindig azonos legyen
ESETTANULMÁNYOK 1.
FÉNYEZÉSI HIBÁK • Emberi tévedésre visszavezethető hibák : – Pl. rétegleválás, felhólyagosodás, színárnyalat eltérések, átporzás, kráterképződés, festékmegfolyás, hajszálrepedések
• Külső okokra visszavezethető hibák : – Pl. foltosodás, lepattogzás, feldudorosodás, matulás, karcosodás, krétásodás, vízfoltok
• Fényezőanyagokkal összefüggő hibák : – Pigment lerakódás (túl hosszú tárolási idő miatt, védekezés rendszeres átkeveréssel) – Kocsonyásodás (elpárolog az oldószer, védekezés nincs ki kell dobni az ilyen festéket)
