SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS Dr. Szabó József Zoltán Egyetemi docens Óbudai Egyetem BDGBMK Mechatronika és Autótechnika Intézet
ALKATRÉSZFELÚJÍTÁS I. Termikus szórások
Termikus szórás
A termikus szórásokról A termikus szórások mind az alkatrészgyártásban, mind a javítástechnológiában gyakran alkalmazott eljárások. Általános ismérvük, hogy a bevonó anyagot nagyhőmérsékletű gázközegben részben, vagy teljesen megolvasztják, majd ezzel egyidejűleg nagy sebességgel az előkészített felületre repítik. Nagyértékű, vagy nehezen pótolható alakatrészek jellegzetes javítási módja, mellyel fémek, fémötvözetek, oxidok, kerámiák, műanyagok is felhordhatók. A bevonat lehet tömör, öntött szerkezetű vagy porózus. Az alapfelülethez a réteg egybeolvasztása esetén diffúziósan, a többi esetben mechanikusan köt.
Vezérműtengely csapágyhelyének felszórása
Alkatrész felújítás termikus szórással
A ,,termikus szórás” egy gyűjtőfogalom, amely magába foglalja mindazokat a felületbevonó eljárásokat, melyek a bevonatot úgy hozzák létre, hogy a bevonó anyagot nagyhőmérsékletű gázközegben részben vagy teljesen megolvasztják, majd ezzel egyidejűleg nagy sebességgel az előkészített felületre repítik. Az eljárás jellégétől függően a kialakított bevonat tömör, öntött szerkezetű vagy porózus. Az alapfelülethez a réteg egybeolvasztása esetén diffúziósan, a többi esetben mechanikusan, adhéziósan köt. A kifejlesztett szórási eljárásokkal a fémek, fémötvözetek, oxidok, kerámiák, sőt akár műanyagok is felhordhatók Ezek az eljárások mind az új alkatrészek, illetve berendezések gyártásában, mind a kopott, elhasználódott felületek felújításában jól alkalmazhatók
Termikus szórás
Hő hatására a megolvadt anyagok szemcséi sűrített levegő illetve láng hatására a kiválasztott felületre csapódnak és ott réteget alkotnak. Termikus szórás során adhéziós kötésű bevonat keletkezik.
A felületre felvitt különböző rétegek anyagai lehetnek: fémek, fémötvözetek karbidok, cermetek, kerámiák szerves műanyagok A felszórandó anyag lehet huzal vagy por. A szórandó anyag megolvasztható (olvasztási energia): gázlánggal, villamos ívvel, plazmaívvel, indukciós olvasztással.
Egy kis történelem
A legkorábbi alkalmazás Schoop svájci mérnök nevéhez fűződik, aki 1910 körül olyan eszközt fejlesztett ki, amellyel ónt vagy cinket megolvasztva sűrített levegővel elporlasztva a munkadarab felületére fúvatott. Az 1920-as évek közepén ezt az eljárást számos országban eredményesen alkalmazták. Mivel kezdetben csak fémes anyagokat szórtak, az eljárást fémszórásnak nevezték el. Később az űrkutatás, a repülőgépipar és más csúcstechnológiákat alkalmazó iparágak speciális igényei intenzív fejlesztő-kutató munkát gerjesztettek
A fémszórás előnyei
Kis beruházást igényel Gyorsan üzembe helyezhető, gyors eljárás A berendezés nem helyhez kötött, terepen is működik Egyedi és sorozatgyártásban egyaránt alkalmazható Különleges bevonatok is előállíthatók, pl. üvegre, kerámiára, műanyagra, stb. A gyors hevítés és a nagy áramlási sebesség révén csökkennek a szórt anyagban lejátszódó káros kémiai reakciók. A bevonatokban kevesebb az oxid, a szórás közben kevesebb ötvöző ég ki. A fémszórt alkatrész ellenáll a környezeti hatásoknak Nincs vetemedés, hő hatására bekövetkező deformáció
Termikus szórások Folyékony fém szórása
Lángszórás
Huzalszórás
Szórás éghető gázkeverékkel
Robbantásos szórás
Porszórás
Nagysebességű lángszórás
Porszórás
Ömledékszórás
Termikus szórások csoportosítása
Szórás elektromos ív felhasználásával
Elektromos ívszórás
Plazmaszórás
Huzalszórás
Porszórás
Szórási eljárások jellegzetességei
A termikus szórás jellemzői
Az eljárás egyszerű, kis beruházást igényel. Nem helyhez kötött. Az igénybevételnek megfelelő bevonat készíthető Egyedi és sorozatjavítás - esetleg gyártás - esetén is alkalmas. Bármilyen anyag - fém, kerámia, műanyag - szórható. Nagy felületi nyomásra alkalmas. A szórás irányára merőleges húzásnak kevésbé áll ellen. A munkadarabot nagyobb hőhatás nem éri, nem húzódik el, szövetszerkezete nem változik. A réteg szerkezete mikroporózusos, kenés szempontjából előnyös.
Huzalszórás lángolvasztással
Minden olyan fém felszórható, amelyből huzal húzható és olvadáspontja a gázkeverékkel elérhető legmagasabb hőmérséklet alatt van. A huzalt huzalvezető görgők továbbítják a fémszóró pisztoly fúvókájába, ahol az oxigén és égőgáz keverékének lángjától folyamatosan olvad. Az olvadt fémet sűrített levegő porlasztja el és továbbítja az előkészített felületre.
Lángolvasztásos huzalszórás
Az egyenletes méretű, közel gömb alakú fémporok előállítása költséges, ezért olyan anyagok, melyek huzal formában is előállíthatók, huzalolvasztásos szórópisztollyal gazdaságosabban szórhatók. Ezek a készülékek a huzal megolvasztásához acetilén oxigén, ritkábban metán, illetve hidrogén-oxigén gázkeveréket használnak. Az általában 3 - 5 mm átmérőjű huzalt a körgyűrű alakú fúvóka tengelyvonalában vezetik a láng belsejébe, ahol a vége olvadási hőmérséklete fölé hevül. A megolvadt anyagot 5 - 6 bar nyomás1 sűrített levegő elporlasztja és 100 - 150 m/sec sebességgel a 60 - 200 mm távolságra elhelyezett munkadarab felületére röpíti. A szórópisztolyt kézben tartva vagy gépi mozgatással lehet használni. A gépi mozgatás (előtoló berendezés, robot) az egyenletesebb rétegvastagság miatt előnyösebb
Lángolvasztásos huzalszórás
Fémszórás villamos ívvel
A villamosív-szórás anyaga huzal. A fémszóró pisztolyon keresztül két elektromosan töltött huzal továbbítódik, amelynek végei a pisztoly fejrészében találkoznak. A huzalok között villamos ív képződik, amely a két huzalt több mint 4000 ºC-on megolvasztja. Az olvadt fémet sűrített levegő porlasztja el és lövi fel a megfelelően előkészített felületre.
Elektromos ívszórás jellemzői
A szórópisztolyba két fémhuzalt vezetnek és a huzalvégek között elektromos ívet hoznak létre. Az ív hőmérséklete eléri az 50000 ºC-t, amely elegendő a huzalvégek gyors megolvasztásához. A megolvadt huzalvégeket nagynyomású gázzal, rendszerint levegővel elporlasztják és a munkadarab felületére repítik. A huzalokat vezérelt egyenáramú motorok adagolják egyenletes ívhosszüságot tartva. Segédfúvókákkal a szórási kúp a festékszórókhoz hasonlóan a felűlet alakjának és méretének megfelelően szabályozható. Mivel az ívet a huzalvégek között tartják fenn, a szórt munkadarab kevésbé melegszik fel mint a lángszórásoknál. Ez alkalmassá teszi kis olvadási hőmérsékletű vagy gyúlékony anyagok, pl. műanyag, fa bevonására. A réteg tapadóképessége általában nagyobb, mint a lángszórásnál, két különböző anyagi huzallal lehetőség van pszeudo ötvözetek, keverék-rétegek előállítására. Az alkalmazott szóróanyagok közel azonosak a lángszórásnál felsoroltakkal.
Fémporszórás lángolvasztással Fémporszórással kialakíthatók különböző fém-, fémötvözet, karbid, fémoxid és cermet rétegek. A fémpor a fémszóró pisztoly fúvókájába vagy gravitációs úton, vagy hordozógáz segítségével jut. Megolvadva a gáz nyomása továbbítja a megfelelően előkészített felületre.
Fémporszórás lángolvasztással Fémporszórással kialakíthatók különböző fém-, fémötvözet, karbid, fémoxid és cermetrétegek. A fémpor a fémszórópisztoly fúvókájába gravitációs úton, vagy hordozógáz segítségével jut, ahol megolvadva a gáz nyomása továbbítja a megfelelően előkészített felületre. (1) Acetilén/Oxigén gáz (2) Fémpor tartály (3) Égőfej (4) Keverőfej (5) Gázkeverék láng hozaganyaggal (6) Munkadarab
3. ábra_Tengelyvég fémporszórása Fémporszórás lángolvasztással lángolvasztással
Lángolvasztásos porszórás
A forgalomban lévő eszközök választéka igen nagy. A kis teljesítményű szórópisztolyoknál csak az égő gáz, rendszerint acetilén-oxigén gázkeverék áramlása röpíti a felhevített porszemcséket a felületre, a nagyobb teljesítményűeknél további gyorsítás céljából sűrített levegőt is alkalmaznak. A szórópisztolyok egy része csak porózus rétegek szórására (,,hideg” eljárás), másrészük csak egybeolvasztott réteg (,,meleg” eljárás), míg egy harmadik csoportjuk mind a két rétegtípus előállítására alkalmas. Por formájában olyan szóróanyagok is előállíthatók, mint a cementek, oxidok, karbidok, kerámiák, melyek huzal formában, hagyományos módszerekkel nem, ezért a szóróanyag választékuk nagyobb, mint a huzalolvasztásos eljárásoké.
Lángolvasztásos porszórás
Fémszórás plazmalánggal Plazmaszórás Az eljárás plazma állapotú gáz segítségével történik (általában argon vagy nitrogén), amely egyben a hő (10000…15000 ºC) forrása és továbbító közeg is. A pisztolyban nagyfeszültségű ív jön létre az anód és katód között, amely a gázt plazmaállapotba hozza (ionizálja). Az ionizált gáz azután egy szűkülő, majd bővülő fúvókán keresztül halad át. Ahogy a gáz elhagyja a fúvókát, visszaáll eredeti állapotába, miközben rendkívül magas hőt fejleszt. Ebbe a magas hőmérsékletű plazmagáz sugárba fecskendezik be a por alakú fémet, amely megolvadva nagy sebességgel lövődik fel a megfelelően előkészített felületre. A kialakult rétegnek rendkívül erős a kötése az alapanyaghoz és kivételesen nagy
Plazmaszórás
Plazmaszórás
A plazmák nagy energiasűrűsége a termikus szórás területén is jól hasznosítható. A plazma ívet egy wolfram elektród és a munkadarab, vagy a wolfram elektród és fúvóka között tartják fenn. Az első esetben a felvitt réteg tömör, kohéziós kötésű, az alapfémmel diffúziós kötést létesít. Lényegében ,,meleg” szórásnak tekinthető. A gyakorlatban szélesebb körben alkalmazzák az utóbbi, belsőíves megoldást, melynek elvi vázlata a következő ábrán látható. Az elektromos ív a negatív pólusra kötött wolfram elektród és a pozi-tív pólusra kötött wolfram fúvóka között ég. A plazmaképző gázt átpréselve az íven ionizálódik és egy nagy áramsűrűségű plazmaív jön létre. A munkadarabot mar csak a fúvókán kiáramló plazma láng melegíti, melynek max. hőmérséklete 15000 - 20000° C. Plazmaképző gázként általában nitrogént, argont vagy héliumot alkalmaznak, gyakran kevés hidrogént hozzájuk keverve.
Nagysebességű lángszórás
A nagysebességű lángszórás során folyamatos nagynyomású gázégetés megy végbe az égéskamra belsejében, amelynek középtengelyébe vezetik be a szórandó fémport. Az égéskamra belsejében az égőgáz-oxigén keverék nagy nyomása és a legtöbbször hozzárendelt expanziós fúvóka segítségével előállítják a kívánt nagy sebességet a gázsugárban. Ezáltal a szórandó részecskék felgyorsulnak, amelyek a felületen jól tapadó, tömör réteget képeznek
Robbantásos szórás
A robbantásos szórás egy megszakításos szórási folyamat. Az ún. detonációs fegyver, a szórópisztoly kilépőcső végén van az égetőkamra, amelyben az acetilén-oxigén-fémpor keverék egy gyújtószikra hatására berobban. A csőben keletkező lökéshullámok a szórt szemcséket felgyorsítják. A szemcsék a lángban felhevülnek és nagy sebességgel az előkészített felületre csapódnak. Minden robbanás után az égetőkamra és a cső nitrogénnel való átöblítése következik.
Fémszórás technológiája A termikus szórások a gyártásban és a javításban egyaránt felhasználhatók. Mivel nem hegesztésről van szó, repedés javítására nem alkalmasak. A szórás előtt, ha a repedés lehetősége fennáll, repedésvizsgálatot kell végezni. Erre megfelelőek a penetrációs, jelzőfolyadékos, hengeres daraboknál a mágneses vizsgálati módszerek
Kopott felületet előkészítése
A felújításra szoruló munkadarabot általában esztergagépen készítjük elő és szórjuk fel. A kopott alkatrész méretétől függően válasszuk meg az alkalmazott szerszámgépet. Ügyeljünk a munkadarab pontos, ütésmentes befogására. Előkészítéskor a minimális rétegvastagság figyelembevételével szabályozzuk a felületet, majd beszúró mozdulatokkal érdesítsük. Az alapozóréteg tapadásához nélkülözhetetlen a zsírmentes felület, a szennyezett részekről a felszórás le fog válni. A megóvandó felületek előkészítésére használhatunk védőszert (R103).
Légkompresszor főtengelyének felújítása fémszórással
Fémporszórt felületek előkészítése A szóráshoz fémtiszta, nyers felületre van szükség, a kopott réteget forgácsolással eltávolítjuk. A lemunkált méretet úgy kell meghatározni, hogy készre munkálás után, számításba véve a megengedett kopást, a szórt anyagra előírt minimális rétegvastagság biztosítva legyen. A minimális rétegvastagság ajánlott értéke Smin= 0,25 + 0,13x d/25 mm, illetve d=ø150 mm fölött Smin=1 mm.
Rosszul meghatározott alámunkáláslángolvasztással asztali fúrógép főorsójának felújításakor 3. ábra_Tengelyvég fémporszórása
A szórandó felület előkészítése
kopott
fémtiszta előesztergált
fémszórt alapozott
6. meghatározott alámunkálás asztali fúrógép felújításakor 3. ábra_Rosszul ábra_Tengelyvég fémporszórása lángolvasztással
polírozott köszörült
A szórandó felület érdesítése forgácsolással
A felület előkészítése forgácsolással
A felület érdesítése szemcseszórással
Munkadarab zsírtalanítása
A termikus szórások legnagyobb ellensége a zsíros, olajos szennyezés. A szemcsék jó tapadása megköveteli a fémes, tiszta felületet. A hiba-felvételezés, repedésvizsgálat előtt végzett, rendszerint durva zsírtalanítás itt nem elegendő. Alkatrészek javításánál figyelemmel kell lenni furatokban, éles sarkokban és az illesztett felületek között megtapadó zsír és olaj maradványokra, melyek többnyire nem távolíthatók el teljesen. Szórás közben gőzük lecsapódva a szórt felületre tönkreteheti a réteg tapadását. Ilyen esetekben a munkadarabot fel kell melegíteni a szórás közben várható hőmérséklet fölé 280 – 350 ° C-ra és ezen kell tartani. Sima felületeknél elegendő a szerves oldószeres lemosás. Nem maradhat a szórandó felületek környezetében semmilyen szennyeződés vagy bevonat, amely elégve vagy elgázosodva szennyezheti a megtisztított felületet.
A fémszórás folyamatai 1.
2.
3.
A fémszóró pisztolyban: - itt történik a fém adagolása (por, huzal) és megolvasztása (gázláng, elektromos ív, plazma) A szórási kúpban : - itt alakul ki az olvadt fémszemcse végleges mérete és szerkezete. Meg kell akadályozni az oxidációt (acetilénoxigén arány). A rétegképződési folyamat: - az ütközés során végbemenő folyamatok.
A szórási kúpban végbemenő folyamatok
A szemcsék szerkezetétől nagyban függ a sebességük, ezért meghatározóak a rétegképződés szempontjából. A sebesség függ még a szemcse anyagminőségétől is.
A rétegképződés folyamata
A gáz által átadott kinetikus energia ütközéskor hőenergiává alakul, így a szemcse képlékeny alakváltozása hozza létre a tapadást. Fontos a szemcse : hőmérséklete, sebessége, halmazállapota A szemcsék méret szerint három csoportra oszthatók: Legkisebb szemcse 10-50 µm. A röppálya alatt oxidálódik, rugalmas alakváltozásra képtelen, lepattan a felületről Közepes szemcsék 50 -150 µm. Térfogatuk nagy része képlékeny fém, a rideg oxidburok az ütközéskor felreped Nagy szemcsék 150-250 µm. Csak méretükben különböznek a közepesektől szerkezetükben nem, de becsapódáskor szétfröccsenthetik a fémet.
A fémszórt réteg tapadását befolyásoló tényezők :
A szemcse hőmérséklete A szemcse kémiai összetétele A szemcse geometriai mérete A szemcse becsapódási sebessége A becsapódás szöge Egységnyi felületre időegység alatt becsapódó szemcsék száma A felszórt fémrétegben keletkező feszültségek A szórt fém korróziója A környezetből a szórt fémbe jutó szennyeződések
Jellegzetes fémszóró anyagok Rozsdamentes acélok, króm-nikkel önkeményedő ötvözetek, molibdén, króm-nikkel ötvözetek, alumíniumbronz, alumínium és réz. Wolframkarbid-kobalt, wolframkarbid keverék és krómkarbid keverék. Molibdén, wolfram és tantál. Alumínium-oxid, alumínium-oxidtitánium-oxid, cirkónium-oxid és magnézium-cirkonát. Bórnitridek és alumíniumbronz-bórnitrid. Nikkel és alumínium grafit keverék, valamint nikkelaluminid és kerámia keverék. Önkötős acélok. A por alakú fémszóróanyagba Ni-Al alapozó port adagolnak, így egy lépésben megoldható az alapozás és a fedőréteg szórása. Poliészterek, szilíciumalumínium és alumíniumbronz-poliészter keverék, speciális kötőréteg műanyagra való szóráshoz. Ni-Al alapozópor (kötésszilárdság növelésére)
A fémszórt szórt réteg minősége A szórt réteg minőségét meghatározza: szórási eljárás felújítandó alkatrész anyaga felület-előkészítés szórandó anyag kémiai összetétele a szemcse nagysága a szemcse hőmérséklete a becsapódási sebessége becsapódási szöge a szórási kúp áramlási körülményei környezetből bejutó szennyeződések a szórt fémben keletkező feszültségek a szórt fém korróziója.
FÉMSZÓRÁS A GYAKORLATBAN
Fémszóró eszközök és a hozzájuk tartozó technológiák Hideg
szórási eljárások: - pl. ROTO-TEC Meleg szórási eljárások: - pl. RW
TERMIKUS SZÓRÁS általános technológiai sorrendje (hidegszórás)
Felület-előkészítés :
tisztítás zsírtalanítás érdesítés (menetes durvítás, szemcsefúvatás)
Hengeres munkadarab befogása, (kerületi sebesség!) Alapozó por szórása , Ni-Al por, 0,1...0,2 mm vastagságban, exoterm reakció, mikroszkopikus hegedés. Szórási távolság kb. 250 mm Fedőpor szórás az előírt technológiai jellemzőkkel Hűtés szabad levegőn Védett felületek tiszítása Megmunkálás – esztergálás, köszörülés
Fémszórás utólagos hevítéssel (melegszórás) Technológiai sorrend: Előmelegítés 150 - 300 ºC. Rredukáló láng ! Kb. 250 mm-ről Első réteg szórása. A felszórt réteg beolvasztása: 600 - 700 ºC. Kb. 50 mm-ről Ismételt fedőréteg szórás (a kívánt méretig). A fémszórás során adhéziós kötés alakul ki. A felszórt réteg ismételt beolvasztása
gázlánggal (acetilén - oxigén) plazmaívvel nagyfrekvenciás berendezéssel lézerrel.
Hűtés szabad levegőn - A védett felületek tiszítása Megmunkálás – esztergálás, köszörülés
A megolvasztás nagy - intenzív - hőbevezetéssel jön létre. Ezután következik a lassú lehűtés a maradó feszültségek csökkentése érdekében. Al-Mg ötvözetek, sárgarezek, bronzok nem alkalmasak beolvasztásra.
Tengelyvég fémporszórása hideg/melegszórással
Fémporszóró berendezések A kis teljesítményű fémporszóró pisztolyoknál csak az égőgáz áramlása röpíti a felhevített porszemcséket a felületre, a nagyobb teljesítményűeknél további gyorsítás céljából sűrített levegőt is alkalmaznak. A szórópisztolyok egy része csak porózus rétegek szórására (,,hideg”eljárás), másrészük csak egybeolvasztott réteg (,,meleg”eljárás), míg egy harmadik csoportjuk mindkét rétegtípus előállítására alkalmas.
Fémporszóró berendezések 3. ábra_Tengelyvég fémporszórása lángolvasztással
Fémszórás gyakorlati alkalmazása A fémszórást általában olyan alkatrészek felújításánál használják, ahol a munkadarab összetettsége, bonyolultsága – tehát magas ára - nem teszi lehetővé annak cseréjét. A fémszórás gazdaságos eljárás nagy értékű alkatrészek felújítása során.
Nagy értékű csavarkompresszor rotor csapágyhelyének felújítása
Kopott és melegen fémszórt féltengelyek tűgörgő alá (Keménység: 60 HRc)
Különféle főtengelyek felújítása
Gyakorlati példák Fémszórás műveleti sorrendje - Főtengely felújítása fémszórással Excenteres tengely felújítása fémszórással
Lézeres javítófelrakó hegesztés
TRUMPF Lézeres Technológiák
CO2 lézerek 700-tól 20.000
Wattig CO2 lézeres vágógépek Moduláris több tengelyű CO2 és
szilárdtest lézeres megmunkáló
rendszerek Szilárdtest lézerek 20-tól 8000
Wattig Szilárdtest lézeres
megmunkáló rendszerek Jelölő lézerek és
lézerrendszerek
A hőközléses hegesztés Felület felmelegítése alapja (1) A hőmérséklet megnő a
Fókuszált lézersugár
Nem visszaverődő teljesítmény: 100 %
Visszaverődési ráta: YAG (CO2): 68 (88) %
Sugárzási terület
Olvadék
Hőveszteség
Izotermák (=azonos hőmérséklethez tartozó vonalak)
felületen Energia > Visszavert + Hőveszteség Hő közlése mélységben és széltében Felszíni hőmérséklet eléri az olvadáspontot (TM,Steel = 1490°C) Elnyelődési ráta változik: - YAG: 35%-ról (20°C) egészen 32%-ig (1500°C) - CO2: 5%-ról (20°C) egészen 12%-ig (1500°C) Megindul az olvadás
A hőközléses hegesztés alapja(2)
Fókuszált lézersugár Nem visszavert teljesítmény: 100 %
Hegesztési sebesség vw m/min
Visszaverődési ráta: YAG (CO2): 68 (88) % Sugárzási terület
Hő által érintett zóna
Olvadék
Hegesztési kötés
Izotermák (=azonos hőmérséklethez Hőveszteség tartozó vonalak)
Hegesztési kötés: A ponthegesztések átlapolása varratot hoz létre Pontok átlapolása kb. 0.6 – 0.8 A hegesztési sebesség VW = Ø · fp·(1 - átlapolás) 200 W alatti átlegteljesítményű lézerek esetén minden impulzus után visszahűl a felület Mélység-szélesség arány < 1 A hegesztési sebességet az átlagteljesítmény határozza meg
Sugárzási periódusok különböző típusú lézereknél Impulzus üzemű Nd:YAG lézerek: Fúrás, pont és – vonalhegesztés, precíziós vágás
100 80 60 140 ns 40 20
10 8 6 8 ms
4 2 0
0 0,0
0,5
1,0
Idő (µs)
1,5
0
5
10
Folyamatos üzemű Nd:YAG lézerek: Hegesztés, vágás, forrasztás, felületmegmunkálás Teljesítmény (kW)
120
Teljesítmény (kW)
Teljesítmény (kW)
Q-kapcsolt lézer: Gravírozás, jelölés
15
Idő (ms)
20
8 Hegeszté s
6 4 2
lépcsők
0 0
1
2
3
4
Idő (s)
5
6
Lézeres felrakó hegesztés
Miért lézert használunk?
Több kW-os impulzusenergia
Effektív átmérő egészen 0.1 mm-ig!
Lézer impulzus: I 20 - 100 kW/mm²
Nap: I 1 W/mm²
Lencse Ø50mm
Gyertyafény I 0.5 W/mm²
A lézer hegesztés előnyei
nagy energiasűrűség
rövid, nagy energiájú hegesztési impulzusok
egyszerre kis térfogat olvad meg
minimális deformáció
minimális beégés
szupergyors lehűlés
kis hőszennyezés, csekély hőhatásövezet
nincs érdesség, salakképződés
nincs változás a keménységben
gyors folyamat
szinesfémek, és egyes műanyagok is hegeszthetők
Alkalmazások
Vékony huzalként
szállított hozaganyag
Kézi hozaganyag
pozícionálás
Munkadarab kézi
mozgatása (joystick)
A hozaganyagnak és a
hegesztési felületnek össze kell érnie
Sztereómikroszkópon
keresztül történő megfigyelés
Hegesztési impulzusok
indítása lábkapcsolóval
Alkalmazások Fröccsöntő szerszámok javítása Ékszerész alkalmazások Orvostechnikai eszközök
Példák éleken történő lézeres hegesztésre
Anyagminták Szerszámacélok
Mikrometszetek Alapanyag:
SKD 61 Hozaganyag:
Eutectic 45367 LA Alapanyag:
Boehler S690 Hozaganyag:
Eutectic 45303 LA Nincs
előmelegítés!
Nincs
hőkezelés!
Gyakorlati bemutató Lézeres porszóró technológia
VÉGE
