Szervezeti és Működési Szabályzat. Zsámbék, 2010

Napközi Otthonos Óvoda 2072 Zsámbék, Magyar u. 5. Tel: 06/23-342-321

Szervezeti és Működési Szabályzat

Zsámbék, 2010.

Tartalomjegyzék

I. Az intézmény általános adatai, jellemzői II. Működésének rendje

3 6

III. Az óvodavezetés és szerkezete, feladatmegosztás, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elvei, teljesítményértékelés szabályozásának elvei és helyettesítés rendje

9

IV. Óvodai közösségek kapcsolattartásának rendje

15

V. A külső kapcsolattartó és koordináló tevékenység rendszere VI. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje, és teljesítményértékelés VII. Az óvodai ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása VIII. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje IX. Gyermekvédelmi munka X. Intézményi védő, óvó előírások XI. Rendkívüli esemény esetén történő rendelkezés

22 24 25 26 26 28 31

XII. Záró rendelkezések

32

Záradék

33

Mellékletek

35

Munkaköri leírások

36

Iratkezelési szabályzat

57

Adatkezelési szabályzat

58

A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

2

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 39. §.-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

hogy meghatározza a Napközi Otthonos Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. 2.

Az SZMSZ hatálya

Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik szolgáltatásait. 3.

Az SZMSZ jogszabályi alapja ¾ A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Tv. (Ktv.), ¾ 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről, ¾ A Munka Törvénykönyve 1992. évi XXII. tv. (Mt.) és annak módosításai, ¾ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXII. tv. (Kjt.) és annak módosításai, ¾ 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet (R) és módosításai, ¾ 11/1994. évi (VI.8.) MKM. Rendelet és annak módosításai a nevelési-oktatási intézmények működéséről, ¾ 1997.évi XXXI Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, ¾ 23/1997. (VI.4.) MKM r. a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve módosítva a 2/2005. (III.1.) OM rendelettel, ¾ 132/2000. évi Kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről, ¾ 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról,


3

¾ 24/2000.évi OM rendelet a Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről, ¾ 37/2001. évi OM rendelet a katasztrófa elleni védekezésről, ¾ 3/2002. évi OM rendelet A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről. I.

Az intézmény általános adatai, jellemzői

1.1. A költségvetési szerv neve: Napközi Otthonos Óvoda A költségvetési szerv székhelye: 2072 Zsámbék, Magyar u.5 Tel: 06/23-342-321 A költségvetési szerv telephelye: 2072, Zsámbék, Petőfi Sándor u.18. Tel: 06/23-342-109 OM azonosító: 032962 PIR szám: 650573 Jogszabályban meghatározott közfeladata: óvodai nevelés 1.2. Az alapító okirat: A létrehozásáról szóló határozatok száma: Zsámbék Város Önkormányzat Képviselő Testülete az intézmény alapító okiratát a 1226229.(VII.20.) számú határozattal módosította és hagyta jóvá. Az alapító okirat kelte: 2009. július 14. 1.3. A költségvetési szerv szakfeladat rend szerint ( szakfeladat számmal besorolt alaptevékenységei: 2010. január 1.-től érvényes szabályozás a. TEÁOR száma, megnevezése: 8510 Iskolai előkészítő oktatás szakágazat száma, megnevezése: 85101 Óvodai nevelés b.Ellátandó alaptevékenysége, szakfeladat számok: 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés,ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátás 562912 Óvodai intézményi étkeztetés 1.4. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző: Napközi Otthonos Óvoda 2072 Zsámbék, Magyar u.5. Körbélyegző : Napközi Otthonos Óvoda Zsámbék


4

1.5. A költségvetési szerv ellátható vállalkozási tevékenysége és mértéke: A költségvetési szerv vállalkozási és kisegítő tevékenységet nem folytat. 1.6. Szervezeti egységei: Önálló szervezeti egységgel nem rendelkezik. 1.7. A feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezés joga: 2072 Zsámbék, Magyar u. 5.sz. alatt 899 hrsz.-u, 12816m2 alapterületű ingatlan. 2072 Zsámbék, Petőfi S. u. 18 sz. alatt 1065 hrsz-u, 1341m2 alapterületű ingatlan. A vagyon feletti rendelkezés a mindenkori hatályos helyi önkormányzati rendelet alapján történik. 1.8. Az intézmény önálló számlaszáma: önálló számlája nincs a) a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: OTP Bank NyRt. Budapesti Fiókjánál vezetett 11742001-15390187-00000000 számlaszám b) az intézmény az általános forgalmi adónak: nem alanya, az önálló költségvetési szerv az áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak. Az óvoda önálló jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint részben önálló, bérgazdálkodási joggal rendelkező költségvetési intézmény. Az intézmény működéséhez költségvetési terv készül, melynek elkészítése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető felméri az igényeket, megvizsgálja a biztonságos működés feltételeit, a karbantartási, javítási igényeket, s ennek ismeretében készíti el az éves költségvetés tervezetét. A költségvetési terv a képviselőtestület jóváhagyása után lép érvénybe, s az elfogadott költségvetés előirányzatainak betartása valamint a kereteken belüli racionális és takarékos gazdálkodás az intézményvezető feladata. 1.9. Az óvoda szakmai önállósága: Az óvoda szakmai tekintetben: önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet a jogszabály sem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, szülők ill. a képviselők- a jogszabályokban meghatározottak szerint. /Ktv. 39 § (1), (2)/ 1.10. Az óvoda alapdokumentumai: Az óvodában a nevelőmunka az alapító okirat, a helyi Nevelési Program, valamint az ezt segítő Szervezeti és Működési Szabályzat, Intézményi Minőségirányítási Program, Éves munkaterv, valamint a Házirend alapján folyik. 1.11. Tájékoztatás az óvoda alapdokumentumairól:


5

A nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatást kapnak, illetve értesülnek a szülők arról, hol, milyen időpontban kérhetnek tájékoztatást a nevelési programról illetve az intézmény többi, az előzőekben felsorolt szabályozóiról, mely dokumentumokról az óvodavezető vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülő részére tájékoztatást adni fogadó óra keretén belül. Az óvoda hirdetőtábláján is közöljük, hol találhatóak a dokumentumok . Az óvodai beiratkozások előtt a szülők szervezett keretek között is választ kaphatnak a kérdéseikre. Az intézmény minőségirányítási programjáról és annak értékeléséről a vezető ad tájékoztatást az értékelést követő szülői értekezleten. A felvételt nyert gyermekek szülei a Házirend 1 példányát a tényleges kapcsolatfelvétel alkalmával kapják meg. II.

Az óvoda működésének rendje

2.1. A nyitva tartás rendje: A nevelési év szeptember 01-től a következő év augusztus 31-ig tart. Nyitvatartási idő : 6 – 17 óráig. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező óvodapedagógus és dajka nyitja. A zárás a délutáni munkarend szerint 17 óráig dolgozó óvodapedagógus és dajkák feladata. Ügyelet: reggel 6 - 730, ill. délután 1630 - 17 óra között. Az óvoda öt napos hétfőtől péntekig kétműszakos munkarenddel üzemel. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt Zsámbék Város Jegyzője ad, és az óvoda vezetője rendeli el a változtatást. A jegyző meghatározott feltételek esetén – járvány, természeti csapás – rendkívüli szünetet rendelhet el. Az ünnepekhez kapcsolódó munka és pihenőnapok a törvényi rendelkezések alapján kerülnek meghatározásra. 2.2. Nyári zárás: Az óvoda nyáron a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva, ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás melyről a szülők legkésőbb február 15ig értesítést kapnak. 2.3. Nevelés nélküli nap Az óvoda a 11/1994. (VI.8.) MKM r. értelmében egy nevelési évben 5 nevelés nélküli munkanapot vehet igénybe. Az ebből igénybe kívánt venni nevelésnélküli munkanapok számát, az igénybevétel időpontját és tartalmát az óvodai éves munkatervben a nevelési év rendjénél határozzuk meg. 2.4. A gyermekek napirendjét, óvodában tartózkodását, és az étkezési nyilvántartót a csoportvezető óvodapedagógusok adminisztrálják.


6

2.5. A vezetők benntartózkodásának rendje A vezetői feladatok ellátását az intézmény nyitva tartása alatt mindenkor biztosítjuk. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben határozzuk meg. A vezető bent tartózkodása: 8-16 óra. A vezető helyettes bent tartózkodása: 8-16 óra között a vezető akadályoztatása esetén lép életbe. Változás esetén előre egyeztetni kell a vezetővel. Az egyeztetésért a változtató a felelős. A vezető és vezető-helyettes heti munkaideje: 40 óra. A vezető csoportban töltendő heti óraszáma: 6 óra, a vezető-helyettes csoportban töltendő heti óraszáma: 24 óra. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes óvodapedagógus, délután a vezető távozása után a munkarend szerint beosztott ügyeletes óvodapedagógus felelős az óvoda működésének rendjéért és köteles az azonnali vezetői intézkedést/döntést igénylő feladatot ellátni. Amennyiben mindkét vezető akadályoztatva van, rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikőjük sem tud benntartózkodni, az esetleg szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egy tagját (minőségbiztosítási team vezető, munkaközösség vezető, vagy a legtöbb munkaviszonnyal rendelkező) kell megbízni. A megbízást a dolgozó tudomására kell hozni. 2.6. A helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését a munkáltatói jogkör kivételével az óvodavezető-helyettes látja el teljes hatáskörben és teljes felelősséggel. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek az egy hónap, illetve az ennél hosszabb időtartam minősül. Az óvodavezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető vagy az önkormányzat által adott megbízás alapján az abban foglalt hatáskörben történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetőt a szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 2.7. Az óvoda alkalmazottainak munkarendje A nevelési-oktatási intézmény a 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet 7. §.(1) bekezdése alapján Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozni köteles a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. A nevelőtestület tagjai a vezető által biztosított „Munkaidőkeret kimutatása” című dokumentumon vezetik a kötelező óráikat, illetve az azon kívüli munkavégzést. A pedagógus köteles a két hónap végén a teljesített óráit összegezni és az óvoda vezetőségének átnyújtani. Az óvoda alkalmazottainak munkarendjét az éves munkaterv tartalmazza. A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) mely a kötelező órákból (32 óra/hét), valamint a A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

7

nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel való foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munkarendjét az óvodavezető, a helyettesítések rendjét az óvodavezető helyettes állapítja meg az óvodavezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. Konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles a munkahelyén munkakezdés előtt 10 perccel korábban megjelenni, munkáját pontosan megkezdeni és pontosan befejezni. A pedagógus köteles jelenteni munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap váltótársának, de legkésőbb az adott munkanapon 8 óráig az intézményvezetőnek, akadályoztatása esetén helyettesének. 2.8. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje A technikai alkalmazottak munkaideje napi nyolc óra, melyet az intézmény területén dolgoznak le és jelenléti íven regisztrálnak. Munkaidő beosztásuk többműszakos munkaidő esetében: ¾ 600-1400 óráig ¾ 900 – 1700 óráig 2.9.Hivatalos ügyek intézése Szeptembertől az óvoda zárásáig az óvodapedagógusi és a szülők hivatalos ügyeinek intézése az óvodavezető irodájában történik 8-16 h között. 2.10.Az épületbe való belépés és benntartózkodás rendje 2.10.1. A dolgozók ¾ munkarend szerint tartózkodhatnak az intézményben,- ettől eltérő esetben az óvodavezetővel egyeztetnek. 2.10.2. Szülők, családtagok ¾ a gyermekek óvodába hozatalát és elvitelét, valamint a szülők által használható helyiségek felsorolását a Házirend szabályozza 2.10.3. Az óvodával jogviszonyban nem álló személyek köre: ¾ fenntartó képviselője, vagy általa megbízott személy ¾ orvos, védőnő ¾ gyermekjóléti szolgálat munkatársa ¾ nevelési tanácsadó munkatársa ¾ szolgáltatást nyújtók képviselői 2.10.4. Információ az intézménybe érkezők számára Az óvodával jogviszonyban nem állókat az intézménybe lépésükkor a fogadó személy köszönti, s felajánlja segítségét. Az érkező személyek kérésre tájékoztatják látogatásuk indokáról, és igazolják személyi azonosságukat. Ezt követően az érkezőt a keresett személyhez kíséri.


8

A fogadó személy feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az óvoda épületében/udvarán az óvodai dolgozókon és gyermekeken/szüleiken kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az óvodavezetőtől engedélyt kaptak. Kivételt képeznek ez alól nyílt rendezvényeink. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet csak az óvoda által szervezett vásár, ill. előzetes vezetői megbeszélés alapján folytathatnak. 2.10.5. Reklámtevékenység Az óvoda területén reklámtevékenységet a jogszabályok betartásával, csak a gyermekek fejlődésének elősegítése érdekében lehet folytatni. Bármilyen reklám elhelyezése az intézményvezető engedélyével lehetséges. A nevelési intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet.

III. Az óvodavezetés és szerkezete, irányítása, feladatmegosztás, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elvei, és helyettesítés rendje 3.1. Az intézmény vezetése Az óvoda felelős vezetője az óvodavezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az óvoda vezetőségének tagjai: ¾ óvodavezető, ¾ a vezető helyettes ¾ minőségügyi team vezetője ¾ szakmai munkaközösség vezetője ¾ szülői szervezet képviselője a gyermekek nagyobb csoportját illető kérdésekben Az óvoda vezetősége az óvodai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. A vezetőség rendszeresen (minden hónap első hétfőjén délután 13 órától) tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A vezetőség megbeszéléseit az óvodavezető vezeti, melyről feljegyzés készül. Tartalmát a rögzített ill. a mindenkori aktuális feladatok határozzák meg. Rendkívüli vezetőségi A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

9

megbeszélést kezdeményezhet a vezető, illetve a vezetőségi tagok 50+1%-ának személye. A vezetőségi tagok felelőssége kiterjed a közvetlen vezetésük alá tartozó személyek oda-vissza történő információ továbbítására, illetve saját területükön ellenőrzésre is. 3.2. Az intézmény képviselete Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Az intézmény vezetőjét helyettesíthetik a munkamegosztás rendje szerint a vezető helyettes, valamint a vezető által írásban meghatalmazott közalkalmazott. 3.3. Feladatmegosztás Az óvodavezető felel: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

az intézmény szakszerű és törvényes működésért, az eredményes gazdálkodásért, a munkáltatói jog gyakorlásáéért, a nevelőmunka irányításáéért és ellenőrzéséért, az óvoda ellenőrzési, mérési, minőségirányítási rendszerének működtetéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzésért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, a pedagógusi középtávú továbbképzési program és éves beiskolázási terv elkészítésért, ¾ a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, ¾ jogszabályok által meghatározott – és át nem adható – feladatok ellátásáért, ¾ kockázatkezelésért.

Az óvodavezető feladatai: ¾ az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, ¾ a nevelőtestületi értekezlete és alkalmazotti közösség értekezletének előkészítése, vezetése, ¾ a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, ¾ a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése, minőségbiztosítási rendszer működtetése, ¾ a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, ¾ a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a szülői szervezettel való együttműködés, ¾ a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása, ¾ az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály, vagy egyéb szabályzat nem utal más hatáskörébe, ¾ a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet -és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben, A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

10

¾ a gazdálkodási feladatokba közreműködő óvodatitkár, valamint a fűtő-kertész munkájának közvetett irányítása, ¾ az Áht. alapján a költségvetéssel kapcsolatos pénzügyi-gazdasági feladatok végzése (költségvetés tervezése, végrehajtása, ellenőrzése, beszámolás), eredményes gazdálkodás, ¾ szülői szervezettel való együttműködés. Kizárólagos jogkörébe tartozik: ¾ az intézmény képviselete, ¾ jogszabály által a vezető hatáskörébe utalt, át nem ruházható feladatok ellátása, ¾ munkáltatói jogkör gyakorlása, ¾ a nevelőtestület vezetése, ¾ a gazdálkodási feladatokban közreműködő óvodatitkár közvetlen irányítása. Az óvodavezető megbízatása az óvoda alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra szól. Az óvodavezető-helyettes A vezető munkáját vezető helyettes segíti, megbízását az alkalmazotti közösség véleményének kikérésével az óvodavezető adja. A vezető helyettesi megbízás határozatlan időre szól. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe utaltak kivételével az óvodavezető közvetlen munkatársaként részt vesz az óvoda irányításában, működtetésében. Munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok alkotják, melyeket közös megbeszélés és egyeztetés után az óvodavezető írásban meghatároz . Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető akadályoztatása esetén ellátja helyettesítését. A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Az óvodavezető-helyettes felelős ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítéséért, a házi továbbképzések megszervezéséért, a szakmai munkaközösség, minőségügy team működési feltételeinek biztosításáért, a helyettesítési tervezet és nyilvántartás elkészítésért, a szabadságok tervezéséért, nyilvántartásáért, gazdasági leltár lebonyolításáért (leltározásra és selejtezésre vonatkozó aktuális szabályok ismerete, leltározási ütemterv készítése, tényleges leltározás, selejtezés kezdeményezése, tényleges leltározási és selejtezési tevékenység tényleges végrehajtása).

Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza az óvodavezető helyettesre: ¾ az éves munkatervben szereplő nevelőmunka ellenőrzését, A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

11

¾ az egyeztetési kötelezettséget, az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében, ¾ a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését, ¾ a minőségfejlesztő csoport ellenőrzését, ¾ a felelősök-megbízottak feladatainak ellenőrzését. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Beszámolási kötelezettségének minden nevelési évzáró értekezleten írásban tesz eleget. a minőségirányítási programvezetőre ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

IMIP működtetését, az óvodai intézkedési tervek végrehajtását, a minőségfejlesztési ülések előkészítését, igény és elégedettség vizsgálatok végzését, a minőségfejlesztéssel összefüggő értékelések, elemzések készítését.

A programvezető feladata, felelőssége ¾ az intézmény minőségpolitikájának érvényesülése, ¾ a minőségfejlesztési feladatok teljesülése, ¾ IMIP-al kapcsolatban a fenntartó felé az éves értékelés elkészítése. Részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Beszámolási kötelezettségének minden nevelési évzáró értekezleten írásban tesz eleget. Az intézményi tűz- és munkavédelmi felelősre ¾ tűzrendészeti teendők elvégzését, ¾ munkavédelmi teendők elvégzését. Feladatát munkaköri leírása tartalmazza Óvodapedagógusok Munkaköri kötelessége, hogy a jogszabályban meghatározott, az oktatási törvényben előírt, valamint a munkaköri leírásban részletezett feladatait ellássa. Pedagógiai munkájuk végzésére irányt ad az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a helyi nevelési programunk, az IMIP, valamint a testület által legitimált mindenkori éves munkaterv. Emberi magatartására vonatkozóan a helyi pedagógus etikai kódex az irányadó. A nevelőtestület tagjai a nevelési év végén írásos önértékelést készítenek. A Közalkalmazotti Tanács vezetőjének és az óvoda vezetőjének munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a Közalkalmazotti Tanács elnöke és az óvodavezető feladata.


12

Dajkák Segíti az óvodapedagógus munkáját, és rendben tartja az óvoda épületét, munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően. A csoportban dolgozó dajkák kapcsolattartását az óvodavezető helyettes és a dajkák képviselője segíti. Havonta egy alkalommal szervezik munka értekezleteiket, melyről feljegyzés készül. A csoportban dolgozó két óvodapedagógus, egy dajka az egyes tervezési időszakok feladatait rendszeresen megbeszéli. A csoport óvónője folyamatosan tájékozatja a dajkát a gyermekek nevelését elősegítő, részére átadható információról. Konyhai kisegítő Ellátja az étkezéssel kapcsolatos feladatokat a munkaköri leírásban foglaltaknak megfelelően. 3.4. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló óvodán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést ( a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítés megállapításánál figyelembe kell venni a vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének eredményeit. A gyakornokhoz kirendelt szakmai segítőt- kiemelt munkavégzésért járó kereset -kiegészítésként – negyedévenként legalább egy alkalommal kötelező csoportlátogatásra óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésnek szempontjait a nevelőtestület állította össze. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés lehet: ¾ meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel adott kereset-kiegészítés, ¾ egy alkalommal adható kereset-kiegészítés. A meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel adott kereset-kiegészítés odaítélésnek elvei: ¾ folyamatosan kiemelkedő színvonalú, eredményes, fegyelmezett, megbízható munka, ¾ folyamatosan kiemelkedő eredmény a gyermekek egyéni képességfejlesztése során, ¾ problémás, nehezen nevelhető gyermekkel való példaértékű bánásmód tanúsítása, ¾ sajátos és speciális feladatok eredményes megvalósítása (felzárkóztatás, tehetséggondozás), A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

13

¾ gyermeki jogok tiszteletben tartása, gyermekvédelmi feladatok: a halmozottan hátrányos, veszélyeztetett gyermekekkel, családokkal való kapcsolattartás, ¾ meghatározott teljesítmény elérése, ¾ csoportünnepélyek, óvodai rendezvények színvonalas megoldása, ¾ példaértékű adminisztrációs munka, ¾ Hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, ¾ A szülői elégedettség mérése alapján a szülők pozitívan értékelik munkáját, ¾ átmeneti többletmunka- kivéve helyettesítés, ¾ gyermekvédelmi feladat ellátása, ¾ gyakornokhoz kirendelt szakmai segítés (negyedévente legalább egy alkalommal kötelező óradíjának megfelelő díjazása). Az egyszeri alkalommal adott kereset-kiegészítés odaítélésnek elvei: ¾ szakmai tartalmi munka megújulásában történő szerepvállalás (HOP, IMIP, szakvizsga, továbbképzés, stb.), ¾ erdei óvodáztatás, ¾ heti kötelező óraszámon kívüli kirándulás, múzeum látogatás, egyéb tevékenység, ¾ egyéb, a gyermekekért, kollégákért, óvodáért végzett (egyszeri, nem folyamatos) tevékenységek (rendezvények, kirándulások, stb.), ¾ értekezletek, bemutatók tartása, ¾ publikációk, ¾ eredményes pályázatok írása, ¾ kötelező munkaidején felül végezett eredményes munka (óvodáért, csoportjáért). A fenti elvek alapján (a keretösszeg figyelembevételével) az intézmény vezetője (a helyettes, munkaközösség vezető, minőségügyi team vezető javaslatait mérlegelve) dönt a kiemelt keresetkiegészítés mértékéről, és a kereset-kiegészítést kapó személyéről. Kifizetése: ¾ havi rendszerességgel, ¾ alkalom szerint, ¾ a munkabérrel együtt, folyószámlára történő utalással.

A teljesítményértékelés szabályozásának célja: ¾ Biztosítva legyen valamennyi alkalmazott értékelésében az egységes alapelvek, szempontok szerinti értékelés, és a résztvevőé számára követhető folyamat. ¾ A teljesítményértékelés a Kjt. 40.§. előírása alapján történik. A

teljesítményértékelés

hatálya

kiterjed:

az

óvoda

valamennyi

alkalmazottjára,

kivétel a pályakezdő 3 évig. Az értékelés felelőse: óvodavezető Az értékelés megosztott, a vezetőn kívül részt vesz benne a vezető-helyettes, minőségügyi team vezetője, beszámolási kötelezettséggel. A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

14

Az értékelés gyakorisága: két évente A felsorolt kötelező eseteken kívül a munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat

IV. Óvodai közösségek kapcsolattartásának rendje Alkalmazotti közösségek: ¾ nevelőtestület, szakmai munkaközösség, minőségügyi team, ¾ nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége. Közalkalmazottak érdekképviseleti közössége: Közalkalmazotti Tanács Szülői közösségek: szülői szervezet Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: a különböző megbeszélések, értekezletek, fórumok, fogadó órák, munkaközösségi ülések, nyílt napok. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás helyszínét az óvoda biztosítja. A belső kapcsolattartás szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi – alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőket meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

4.1. Alkalmazotti közösségek Az alkalmazotti közösség az intézmény nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló nem óvodapedagógusokból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét valamint az óvoda valamennyi közalkalmazottját érintő ügyekben min. félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoport óvónője rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. Jogai: részvételi, véleményezési, és javaslattevő. Döntési jog illeti meg az IMIP elfogadásánál. (nyilvános szavazással, egyszerű szótöbbséggel) A vezetőnek írásban leadott véleményezési/javaslattevő kezdeményezésre 30 napon belül válaszolási kötelezettsége van. Az alkalmazotti közösséget érintő, határozatot hozó értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A


15

jegyzőkönyv formai és tartalmi szempontból meg kell, hogy feleljen a magasabb szabályokban foglaltaknak. 4.2. A nevelőtestület A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségét, minőségügyi munkacsoportját a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Egy nevelési év során a nevelőtestület az alábbi rendes értekezleteket tartja: ¾ nevelési évnyitó értekezlet, ¾ nevelési évzáró értekezlet, ¾ őszi és tavaszi nevelési értekezlet (szakmai napok), ¾ a munkatervben meghatározott számú és témájú nevelési értekezlet. A

nevelőtestületi

értekezletről

a

magasabb

jogszabályokban

meghatározott

tartalmú

jegyzőkönyvet kell vezetni, illetve vezetői döntés alapján emlékeztetőt írhatnak. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül, ha a nevelőtestület tagjainak 2/3 - a írásban kéri, illetve ha az óvoda vezetője vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: ¾ a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, ¾ a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, ¾ szavazategyenlőség esetén a vezető dönt, ¾ titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület; a döntések és határozatok az intézmény irattárába kerülnek határozat formájában, A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program létrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a gyerekek magas színvonalú nevelése. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.


16

A nevelőtestület döntési jogköre ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a nevelési program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, a nevelési év munkatervének elfogadása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, jogszabályban meghatározott más ügyek.

A nevelőtestület és feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. Ktv.57§(1) A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI.08.) MKM rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy döntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alakalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai közösségre. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57.§ (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az óvoda nevelőtestülete feladatkörének részleges ellátására az alábbi munkacsoportokat hozza létre: ¾

minőségügyi munkacsoport,

¾

szakmai munkaközösség.

Minőségfejlesztés az intézményben Az óvodában folyó minőségfejlesztés célja annak garantálása, hogy az intézmény a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson. Az óvoda ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet folytat. A minőségfejlesztési feladatok végrehatásához munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásérét felelős személyek neveit. Minőségügyi munkacsoportra átruházott feladatok ¾ éves munkaterv készítése a partnercsoportok igény, elégedettség és elégedetlenség méréseinek eredménye alapján a csoport tagjainak javaslatára, a nevelőtestület


17

egyetértésével és annak megfelelő működés, ¾ éves intézkedési tervek kidolgozása a folyamatos fejlesztés figyelembe vételével a partnercsoportok igényei alapján, ¾ a pedagógiai, szakmai, és módszertani tevékenység ellenőrzése, ¾ a munkatervben foglaltak figyelemmel kísérése, ¾ minőségfejlesztési feladatok összehangolása, ¾ minőségfejlesztési folyamat és feladatainak szervezése és végrehajtása, ¾ a gyermekek folyamatos mérése és értékelése, ¾ szervezetkultúra fejlesztésének segítése, ¾ értékelések, elemzések készítésével a vezető munkájának segítése, ¾ továbbképzéshez,

kitüntetéshez,

kiemelt

munkavégzésért

járó

kereset-

kiegészítéshez javaslattétel, ¾ intézkedések kezdeményezése az óvodavezető felé. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit ¾ ¾ ¾ ¾

Nevelési program elfogadása, A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, Éves munkaterv és beszámoló elfogadása, Házirend elfogadása.

A munkaközösségre átruházott feladatok: ¾ éves munkaterv készítése, ¾ javítja, koordinálja az intézményben folyó nevelőmunka szakmai színvonalát, minőségét, ¾ a munkaközösség vezetője és tagjai a munkatervben rögzítettek alapján részt vesznek a pedagógiai, szakmai, és módszertani tevékenység irányításában és ellenőrzésében, ¾ a pedagógusok munkáját segíti továbbképzések lehetőségének feltárásával, igény szerint szakmai konzultációt tart, részt vesz csoportlátogatáson, tanáccsal látja el kollégáit, ¾ a mérések alkalmával segítséget nyújt a szakmai értékelésben, intézkedési tervek készítésében, ¾ a nevelőmunka belső fejlesztése és egységes követelményrendszer kialakítása, javaslattevés speciális irányok megválasztására, ¾ pályakezdő munkájának/gyakornoki követelmények teljesítésében való segítése érdekében min. negyedévente egy alkalommal konzultálnak, látogatást végez a munkaközösség vezetője a gyakornok csoportjában, ¾ helyi szakmai, módszertani programok összeállítása, ¾ pedagógiai kísérlet végzése az intézmény fejlődése érdekében, ¾ a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazott munkájának véleményezése, ¾ továbbképzésekre, szakirányú továbbképzésekre javaslattevés, A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

18

¾ a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai irányzatok fejlesztésére, beszerzésére javaslattevés, eszközök beszerzése, fejlesztések tervezése, ¾ pályázatok készítése, ¾ udvari élet szervezése. 4.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 4.3.1. Munkaközösségek A munkaközösségek célja: Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Szakmai munkaközösség ¾ szakmai munkaközösség hozható létre 3 fő kezdeményezésére ¾ a szakmai munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség vezetőt, akik szakmai programot dolgoznak ki. Cél: szakmai, módszertani kérdések kidolgozása, amivel segítik az intézményben folyó nevelőmunkát. A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az óvodavezető felé. Szakmai munkaközösséget létrehozhatnak szakma közti szinten is. A munkaközösség vezető kötelező óraszámából heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: ¾ fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. ¾ javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, ¾ szervezi a pedagógusok továbbképzését, ¾ támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, ¾ összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, ¾ felméri és értékeli a gyermekek fejlettségi szintjét A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az óvodán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: ¾ irányítja a munkaközösség tevékenységét, ¾ felelős a szakmai munkáért, ¾ részt vesz a szakmai munka ellenőrzésében és értékelésében ¾ értekezleteket hív össze, ¾ bemutató foglalkozásokat szervez.


19

Az intézmény szakmai munkaközösségeit az éves munkaterv tartalmazza. A szakmai munkaközösség vezető megbízásának elvei az óvodában ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység, a nevelőtestület által elismert tekintély, továbbképzéseken való aktív részvétel, jó szervező, irányító és kiváló pedagógiai érzékkel rendelkezzen, az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen.

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak javaslatára az óvodavezető bízza meg. A munkaközösség vezető munkáját munkaköri leírás alapján végzik. A munkacsoportok tagjait a nevelőtestület évente egy alkalommal, a nevelési évnyitó értekezleten megerősíti. A munkacsoport tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak, ennek hiányában javaslatot tesznek az óvodavezető felé a munkacsoport vezetőjének megválasztására. Évente egy alkalommal- a nevelési évzáró értekezleten – írásban beszámolnak éves munkájukról. 4.4. Közalkalmazotti Tanács A Közalkalmazotti Tanács és az óvodavezető munkakapcsolatát a Közalkalmazotti megállapodás rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a KT. módosításának előkészítése a KT elnöke és az óvodavezető feladata. A Közalkalmazotti Tanács egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban választott képviselőjük aláírásával igazolja. Az intézményben működő KT. jogosultságait a magasabb jogszabályokban, illetve az intézményi közalkalmazotti szabályzatban foglaltak szerint gyakorolja. 4.5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái A szülői szervezettel való együttműködés szervezése az óvodavezető feladata. A szülők az óvodában a Ktv.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében közösséget hozhatnak létre. Minden nevelési év kezdetén egyszerű többséggel megválasztják a csoportok szülői képviselőit szeptember 30-ig. Működési rendjéről saját maga dönt. Az óvodai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét. A csoportok kérdéseit, véleményeit, javaslatait a tisztségviselők által választott elnök segítségével juttatják el az óvoda vezetőségéhez, így képviselve az oktatási törvényben megfogalmazott szülői és gyermeki jogokat. A megválasztott szülői képviselők egy-egy tagot küldenek a szülői választmányba, akik szükség esetén intézményi szinten képviselik a szülői közösséget. A szülői közösség vagy választmány írásban, a vezetőnek nyújtja be véleményét, javaslatát, melyről 30 napon belül a vezető tájékoztatást nyújt. A szülői közösség tagjaival a csoportvezető két óvodapedagógus, szülői szervezet elnökével közvetlen az óvoda vezetőjével tart kapcsolatot. Az óvodavezető nevelési évenként legalább két alkalommal összehívja és tájékoztatja a szülői választmányt az óvoda feladatairól és


20

tevékenységéről, továbbá valamennyi olyan ügyben tájékoztatást kapnak, mely a gyermekek nagyobb csoportját érint. A választmány határozatképes, ha a minősített többség (50+1%) jelen van. A szülői választmány működési feltételeit az óvodavezető biztosítja. A szülői választmány képviselőit meg kell hívni a nevelőtestületi értekezletek azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek egyeztetési, véleményezési, és tanácskozási joga van. A meghívás és a napirendi pont írásos anyagának átadása az értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban történik. A Ktv.59. § értelmében a szülők döntési jogaik mellett egyetértési jogot gyakorolnak: Döntési jog illeti meg: ¾ saját működési szabályzatának elkészítésében, ¾ munkatervének elkészítésében ¾ tisztségviselők megválasztásában, ¾ a nevelőmunkát segítő programok szervezésére beszedhető legmagasabb összegről. Egyetértési joga van: ¾ az SZMSZ, HOP, IMIP, Házirend nyilvánosságra hozásának módjáról, az arról való tájékoztatás formájáról, ¾ a gyermekek személyes adatainak kezelésével kapcsolatban. Véleményt nyilváníthat: ¾ az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. ¾ esetleges vállalkozás alapján folyó nevelés-oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor, ¾ a nevelőtestület és fenntartó felé. Kötelező véleményt kérni: ¾ az óvodai munkatervben foglalt nevelési év rendjének megállapításával kapcsolatban, ¾ HOP, IMIP, SzMSz, Házirend elfogadásakor, és módosításakor, ¾ megállapodás megkötésekor, ¾ fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladat ellátásról. Javaslattevő jogkörrel rendelkezik: ¾ az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel az óvoda irányítását, a vezető személyét az intézmény egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben, ¾ a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvételkor, ¾ az intézmény szabályozó dokumentumainak nyilvánosságáról, az abban foglaltak tájékoztatásával kapcsolatban. A szülők, és az óvodapedagógusok közötti nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség: ¾ napi kapcsolattartás során, ¾ nyílt napok, játszónapok, ¾ nyilvános ünnepeink,


21

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

családlátogatás, szülői értekezletek, fogadóórák, hirdetőtáblán keresztül, szülői képviselet nevelési értekezleteinken, gyermekvédelmi intézkedésen való részvétel, rendezvények szervezése során.

Ezek időpontját és témáját az éves munkaterv tartalmazza, melyről a szülők előzetes értesítést kapnak. A szülői értekezleteken történő megjelenést a szülő aláírásával jelzi. A fogadóórára az óvodapedagógusok a gyermekek értékeléséről írásos feljegyzést készítenek, melyet a szülő is aláír. Az óvodapedagógusnak évente kétszer kötelező a szülőnek értékelni a rábízott gyermekek fejlődését. A fogadóórán hallott tájékoztatással kapcsolatban a szülő írásban megjegyzést tehet.

V. A külső kapcsolattartó és koordináló tevékenység rendszere Az alá, - fölé,- és mellérendelt munkakapcsolatok segítik az óvoda működését. E munkakapcsolatok tartalmát valamint a kapcsolattartásért felelős nevét az óvoda éves munkaterve tartalmazza. 5.1. Önkormányzat Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed ¾ az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására, ¾ az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, jóváhagyására, ¾ az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére, ¾ az intézmény gazdálkodási, tanügy-igazgatási, törvényességi ellenőrzésére, ¾ az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, ¾ az intézmény értékelésének nyilvánosságra hozására. A kapcsolattartás formái ¾ szóbeli tájékoztatás, ¾ beszámolók jelentések, ¾ egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, ¾ a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása, ¾ speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan, ¾ színtere: a fenntartással kapcsolatos ügyek folyamatos intézése, ¾ ÖMIP és intézkedési terv óvodára vonatkozó elvárásai, ¾ A kapcsolattartásért a munkaköri leírásoknak megfelelően a vezető felel.


22

5.2 Nevelési Tanácsadó és Szakértői Bizottság A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed ¾ a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére, ¾ az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására, ¾ színtere: iskolára való alkalmasság/tartozás vizsgálata, a N.T. ill. szakértői bizottság által megjelölt időpontban, ¾ problémás gyermekkel való fejlesztőfoglalkozás, folyamatosan, ¾ kapcsolattartás a vezetők feladata, 5.3 Bölcsőde, iskolák A kapcsolattartás célja a gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása ¾ óvodások iskolával való ismerkedésére, ¾ ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvételre, ¾ volt óvodásokkal kapcsolatos után-követés ¾ kapcsolattartás elsősorban a vezető helyettes és a nagycsoportos óvónők feladata. 5.4. Gyermekjóléti Szolgálat Az óvoda gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, amelyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gyakorolja, gondozza A kapcsolattartás kiterjed a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó más ¾ személyekkel, ¾ intézményekkel, ¾ hatóságokkal. A kapcsolattartás lehetséges módja ¾ értesítés, ¾ esetmegbeszélés, ¾ konzultálás, ¾ előadásra, rendezvényre meghívás. ¾ színtere: tájékoztatásnyújtás, környezettanulmány felvételekor, esetleges egyeztető tárgyalás, adatok egyeztetése, nyilvántartása, ¾ az intézmény gyermekvédelmi megbízottja folyamatos kapcsolatot tart, arról a vezetőnek beszámol. 5.6. Művelődési intézmények Az intézményekkel az óvodába beérkező programajánlatok alapján az évente megbízott óvodapedagógus, a csoportban dolgozók tartanak kapcsolatot ¾ színtere: rendezvények igénybevétele, tapasztalatcsere, ¾ kapcsolattartó: a megbízott óvodapedagógus.


23

5.7. Orvos és védőnő A kapcsolat kiterjed a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét biztosító szolgáltatásra, az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra ¾ munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése ¾ időszakos orvosi vizsgálatok színtere: önkormányzati megállapodás szerinti időpontok alapján gyermekek vizsgálata, ¾ kapcsolattartó: vezető helyettes vagy a megbízott óvodapedagógus. 5.8. Egyház ¾ Az óvodás gyermekek részére az egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet írásos véleményét. ¾ Szülői írásos igénye alapján lehetővé tesszük a fakultatív hit-és vallásoktatást ¾ A hit és vallásoktatás ideje a hitoktató és az óvodavezető megegyezése alapján a hét munkanapján, délutáni órákban történik ¾ Megszervezéséért a hitoktató a felelős ¾ Kapcsolattartó: óvodavezető helyettes

VI. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés biztosítja a pedagógiai munka jogszerű működését, segíti az intézményben folyó nevelőmunka eredményességét és hatékonyságát, megfelelő mennyiségű információt nyújt a vezetőségnek a dolgozók munkavégzéséről, és megalapozott adatot szolgáltat az intézmény munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Belső ellenőrzésre jogosult dolgozók: az óvodavezető és helyettes - alkalmanként a munkaközösség-vezető, és a minőségügyi team vezetője. Az ellenőrzést végző az éves munkatervben rögzített munkamegosztás, ütemezés, terület, módszerek alapján, a HOP-ban megfogalmazott pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében látogat és közös megbeszélés során értékeli az óvodapedagógus munkáját. 6.1 A látogatás, értékelés kiterjed ¾ a tanügy-igazgatási feladatok jogszerű működésére és betartására, ¾ a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére (adminisztráció, foglalkoztatók rendezettsége, tisztasága, dekoráció, gyermekóvodapedagógus/dajka kapcsolat, óvodapedagógus/dajka – szülő kapcsolat, gyermeki személyiség tiszteletben tartása, az óvodapedagógus felkészültsége, magatartása és egyénisége, a foglalkozás felépítése és szervezése, a foglalkozás eredményessége, a HOP, IMIP, SzMSz, Házirend követelményeinek teljesítése, mérési eredmények,


24

közösségformálás, udvari élet szervezése, óvodán kívüli tevékenység szervezése stb. ¾ munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. 6.2. Az ellenőrzés fajtái 6.2.1. Tervszerű, előre megjelölt szempontok szerint / éves munkaterv tartalmazza /. 6.2.3. Spontán, alkalomszerűen: ¾ a problémák megelőzése, feltárása, megoldása érdekében, ¾ a napi felkészültség felmérése érdekében. A látogatás mindenkor a jobbítás, a segítés érdekében történik, a tapasztaltakat megbeszéljük, értékeljük, kijelöljük a gyermek, gyermekcsoport, óvodapedagógus, és az óvoda számára legoptimálisabb fejlesztési alternatívát. Írásos feljegyzés csak az éves munkatervben megjelölt ellenőrzésekről készül, ill. az egyéb, halasztást nem tűrő észrevételről, haladéktalanul intézkedést igénylő utasításról. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett dolgozóval ismertetni kell, aki írásban észrevételt tehet, és aláírásával is igazolja azt. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel is ismertetjük. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető-helyettes és a szakmai munkaközösségek javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési tervet - a munkaterv részeként - az óvodában nyilvánosságra kell hozni. Az éves munkaterv a nevelési évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a nevelők. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezetését. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: ¾ az óvodavezető, ¾ a szakmai munkaközösség, Az óvodavezető minden óvodapedagógus munkáját legalább évente egy alkalommal értékeli, aki írásban észrevételt tehet. A vezető saját hatáskörben dönt külső szakértő igénybevételéről. A nevelési év záró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. VII. Az óvodai ünnepek, megemlékezések rendje, hagyományok ápolása Állami fenntartású intézmény lévén az épületre állandó jelleggel nemzetiszínű, megfelelő méretű zászlót kell kitűzni. A lobogó tisztántartásáról és cseréjéről az elhasználódás mértékétől függően az intézmény vezetője gondoskodik.


25

Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Helyi Nevelési Programja tartalmazza. Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának feladata, mely tagjai közreműködésük révén gondoskodnak arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése. VIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató orvos és védőnő látja el. Az egészségügyi ellátás célja: védő, óvó intézkedések. Az óvoda biztosítja az egészségügyi munka feltételeit, gondoskodik óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermek vizsgálatra történő előkészítéséről A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal rendszeres gyermekorvosi-fogorvosi és szemészeti szűrés történik. Ha szükséges, javaslatot tesz szakorvosi kezelésre, gondoskodik a szülővel történő folyamatos visszarendelésről. Betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermekeket el kell különíteni és le kell fektetni, szükség esetén orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről. Óvodába kerülő gyermekek fogadása többek között csak általános gyermekorvosi igazolással történik. A vizsgálat elvégzését nem engedélyező szülőktől mindenkor írásos nyilatkozat szükséges. IX. Gyermekvédelmi munka Valamennyi óvodapedagógus feladata - az intézmény gyermekvédelmi feladatokkal megbízott személy és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítségével - a védő, óvó intézkedések megtétele. A gyermekvédelmi feladatokkal megbízott, valamint a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat elérhetőségéről a szülők a központi hirdető táblán kapnak tájékoztatást. Módjai: ¾ prevenció a) a vezető szülői értekezlet során, az óvodapedagógusok a szülővel való napi kapcsolattartás során tájékoztatást nyújtanak a Családsegítő helyéről, telefonszámáról, munkájáról /családi konfliktusok kezelése, pszichikai-nevelési-egészségügyi, mentálhigiénés problémák, káros szenvedélyek megelőzése, a gyermek fejlődését


26

biztosító támogatások, a támogatáshoz való hozzájutás, stb./ b) az óvodapedagógusok az óvodába kerülő gyermekeknél – szülővel történő egyeztetés és igény alapján családlátogatáson vesznek részt, környezettanulmányt és a gyermekekről anamnézist készítenek, figyelemmel kísérik testi- érzelmi-értelmi stb. fejlődését amennyiben szükséges, a vezető jelzést tesz a szakszolgálat felé ¾ rászorultság a) egészségügyi - mentális rászorultság esetén: az óvodapedagógus bármilyen testi, érzékszervi és értelmi, beszéd vagy más fogyatékosságot észlelve az óvoda gyermekvédelmi feladat ellátását végző személlyel felveszi a kapcsolatot, aki a hivatalos bejelentőlapon megteszi a bejelentést a Gyermekjóléti Szolgálat felé. ¾ veszélyeztetettség a) amennyiben az óvodapedagógus olyan szülői/eltartói magatartást, körülmény következtében kialakult állapotot tapasztal, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza - pl. a törvényes képviselő szociális válsághelyzete, szenvedélybetegsége, a gyermek alkotmányos jogaival való visszaélése: verés, láthatási korlátozás, létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet -, úgy azt haladéktalanul jelenti az intézmény gyermekvédelmi felelősének, aki írásban értesíti a Gyermekjóléti Szakszolgálatot. b) feltárják és megállapítják a veszélyeztetettség okát, és megoldási módját, szükség esetén megteszik a védő-óvó intézkedést c) a gyermekvédelmi felelős a gyermekről írásos feljegyzést készít, sorsát nyomon követi, s állandó kapcsolatot tart az illetékesekkel Az óvodavezető feladata ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyerekek óvodai felvételének biztosítása a problémák, tünetek felismerése szakember, szakszolgálati segítség igénylése a rendszeres óvodába járás figyelemmel kísérése a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszer szakembereivel való kapcsolattartás, együttműködés ¾ a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése, átadása ¾ óvodáztatási támogatással kapcsolatos teendők (nyomon-követés, jegyző felé tájékoztatás, stb.) Gyermekvédelmi megbízott feladata ¾ a pedagógusok, szülők jelzése alapján megismert veszélyeztetett gyermeknél – az okok feltárása érdekében – családlátogatások kezdeményezése, ¾ gyermekbántalmazás, vagy egyéb veszélyeztető tényező megléte esetén a gyermekjóléti szolgálat értesítése, ¾ szükség esetén intézkedés kezdeményezése, tájékoztatás nyújtása a szülők és pedagógusok részére, ¾ kapcsolattartás a gyermekjóléti intézményekkel, családgondozó központtal A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

27

¾ a csoportban dolgozó óvónők gyermekvédelmi tevékenységének segítése, ¾ negyedévente az óvodavezető felé tájékoztatás nyújtása, ¾ éves beszámoló készítése. X. Intézményi védő, óvó előírások Az óvoda működtetése során a gyermekek, pedagógusok valamint egyéb alkalmazottak egészségvédelmük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat mindenkor be kell tartani, az ennek megfelelő és elvárható magatartásformát gyermekek esetében is - fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell, melynek tényét a nevelési év kezdésétől a csoportnaplóban dokumentálni kötelező. 10.1. Az intézmény felnőtt dolgozóira vonatkozó védő, óvó előírások ¾ a takarítás, fertőtlenítés, mosogatás az ANTSZ által meghatározott szabályai szerint történhet, ¾ az óvoda területén szeszesital fogyasztása nem megengedett dohányozni az intézmény egész területén tilos. ¾ súlyos baleset, tűz és bombariadó esetén a szükséges intézkedés mellett azonnal értesíteni kell telefonon, telefaxon az intézmény vezetőjét - amennyiben nem tartózkodik az intézményben -, és az intézmény fenntartóját. 10.2. gyermekbalesetek megelőzését illetően: ¾ az intézmény területén bármilyen balesetveszélyes eszköz, játék /udvari, tornatermi, csoportszobai stb./ megjavíttatásáról, esetleges eltávolíttatásáról haladéktalanul gondoskodni kell, ¾ ha az észlelő alkalmazott nem tudja megszüntetni, a vezetőnek bejelentést tesz, ¾ a munkavédelmi felelős gyermekbaleset esetén a rendeletnek megfelelő nyomtatványon nyilvántartást vezet; a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleset haladéktalan kivizsgálásáról gondoskodik, feltárja a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat; lehetővé teszi a szülői közösség számára a gyermekbaleset kivizsgálásában való részvételt, ¾ a baleset(ek)ről jegyzőkönyvet vesz fel, és a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhó 8. napjáig egy-egy példányt megküld a fenntartónak, valamint egy példányt átad a szülőnek, egy példányt pedig irattárba helyez, ¾ minden nevelési évben legalább egy alkalommal - az alkalmazottakkal egyeztetve elrendeli az épületből való azonnali kivonulást /tűz-ill. bombariadó próba! a tűzriadó tervben rögzített útvonalon és módon, ¾ A csoportnaplókban legyen regisztrálva mik az óvónők feladatai, és a gyermekeknél kialakítandó helyes szokásrend, a balesetmentes élet megszervezése érdekében (udvar, folyosó, lépcső, csoportszoba, mosdó, óvodán kívül- séták, kirándulások, erdei óvoda), 10.3. A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: ¾ Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja; ¾ Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:


28

- intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. ¾ Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. ¾ Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában. ¾ Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógusok feladata: ¾ Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése. ¾ Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, - jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, ¾ Súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, - közreműködik a baleset kivizsgálásában. ¾ Közreműködik az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. ¾ Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. Nem pedagógus alkalmazott: Az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. 10.4. Óvodapedagógusok védő, óvó előírásai ¾ lázas, napközben megbetegedett gyermek szüleit, gondviselőjét haladéktalanul értesíti, ¾ a Házirendben, gyermekekre vonatkozó védő, óvó előírások betartatására nagy gondot fordít, annak megfelelően jár el, ¾ séták, kirándulások, úszás, erdei óvoda esetén megfelelő számú felnőtt kíséretről


29

¾ ¾ ¾ ¾ ¾

¾ ¾

gondoskodik, gondoskodik a gyermekek egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírások, veszélyforrások, életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelő tájékoztatásáról az orvos, védőnő munkáját segíti, segédkezik a gyermek vizsgálatra történő előkészítésében, évente egy alkalommal fogorvosi szakrendelésre elkíséri a csoportot, ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus/dajka kötelessége az elsősegélynyújtás, majd a szülő, vezető haladéktalan értesítése és egyidejűleg mentő hívása (ha szükséges), a gyermekek fejlődéséről a szülőt folyamatosan, ill. félévente legalább egy alkalommal tájékoztatja, tűz, vagy bombariadó esetén azonnal gondoskodik arról, hogy a rábízott gyermekek az eljárási rend szerint elhagyják az intézmény épületét, majd értesíti tűzoltókat/rendőrséget, az intézményvezetőjét, és a hozott intézkedésről a fenntartót, az intézmény területén bármilyen jellegű balesetveszélyt észlel, haladéktalanul megszünteti, ill. ha nem tudja, értesíti a vezetőt, az udvaron tartózkodás, kirándulások esetén az óvodapedagógus egy személyben felelős a gyermek épségéért, állandó felügyeletéről gondoskodni köteles, illetve baleset esetén a szükséges intézkedések megtételére.

10.5. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése Nevelési időben szervezett óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok: A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. A szülő aláírásával adja beleegyezését a részvételbe. 10.5.1. Nevelési időben szervezhető foglalkozások ¾ kirándulás, séta, ¾ színház, múzeum, kiállítás, mozi látogatás, ¾ kulturális programok, ¾ iskola látogatás. A pedagógusok kötelessége A foglalkozásokhoz annyi kísérő pedagógust, dajkát, vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gyereklétszámnak megfelelően 10 gyerekenként minimum 1-1 fő. A gyerekekkel - életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó szabályokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről. Az ismertetés tényét a fent szabályozottak alapján dokumentálni kell.


30

10.5.2. Nevelési időn túli, óvodán kívüli foglalkozásokkal kapcsolatos szabályok A gyerekek, szülők, pedagógusok igényei, szükségletei szerint szervezhetők a nevelési időn túli foglalkozások. Részvétel A nevelési időn túli foglalkozások hirdetmény formájában jelennek meg. A jelentkezés, a szolgáltatás igénybevétele önkéntes. Jelentkezni írásban kell, a szülő aláírásával. Lehetséges formái ¾ Hétvégi közös családi kirándulás, ¾ egyéb program pedagógus vezetésével, 10.6. Tájékoztatási kötelezettség az intézményvezetője felé A programfelelős pedagógus köteles indulás előtt tájékoztatni az intézményvezetőt a szervezett program: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

helyszínéről, időpontjáról, az utazás, étkezés körülményeiről, a résztvevők létszámáról, nevéről, a felügyelő pedagógusok nevéről, számáról, elérhetőségről (cím, telefon).

Vezetők feladata: a védő, óvó előírásokat tartalmazó dokumentumok elkészítése ill. elkészíttetése, az érintettek számára azok tartalmának megismertetése és betartatása, és elérhető helyen való kifüggesztése.

XI. Rendkívüli esemény esetén teendők rendje Rendkívüli esemény esetén: tűz, bombariadó, vagy egyéb veszély esetére megfogalmazottak szerint kell eljárni. Legelső teendő a gyermekek biztonságos helyen történő elhelyezése /az épület elhagyása /, a veszély esetén illetékesek /mentők, tűzoltók, rendőrség/ értesítése, majd az óvoda és önkormányzat illetékeseinek értesítése. A váratlan eseményekre való szakszerű intézkedés és viselkedés érdekében a menekülést az intézmény minden épületében évente legalább egyszer el kell gyakorolni. Az intézménybe érkező gyanúsnak látszó csomag, levél, küldemény érkezése esetén az iratkezelési szabályzatnak megfelelően kell eljárni. Gyanús küldemény esetén értesítendő: Rendőrség központi ügyelete: 107. A bombariadót, katasztrófa helyzetet az intézmény vezetőjének és a fenntartó tudomására kell hozni. A rendőrség utasításait mindenki köteles végrehajtani. Csak a rendőrség engedélye után lehet ismét az óvoda területére lépni.


31

XIII. Záró rendelkezések A Zsámbéki Napközi Otthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának Időbeli hatálya: Jelen módosított Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel az ezt megelőző Szervezeti és Működési Szabályzat érvénytelenné válik. Személyi hatálya: A Szervezeti és Működési Szabályzat és az egyéb belső szabályzatok előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Hatálya kiterjed: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

az intézmény minden alkalmazottjára, az intézményvezetőre és helyettesre, az óvodába járó gyermekek közösségére, a gyermekek szüleire, törvényes képviselőire, az óvodával kapcsolatban álló partnerekre.

Területi hatálya: Az óvoda területe és az óvoda által szervezett külső foglalkozások helyszínei

Az SzMSz módosítását kezdeményezheti: ¾ ¾ ¾ ¾

a fenntartó, az óvodavezetősége, a nevelőtestület, szülői szervezet vezetősége.

A nevelőtestületi és szülői közösség esetében a módosítás feltétele a minősített többség (50+1%). Ezen kívül módosításra kerül sor: ¾ jogszabályváltozás és ¾ szervezeti működés megváltozása esetén.


32

Záradék

A szabályzatot készítette: …………….……………………………….. Szabóné Mayer Valéria óvodavezető

Az óvodában működő Közalkalmazotti Tanács az intézmény SZMSZ-t megismerte és arról elfogadás előtt véleményt formálhatott.

Kelt: Zsámbék, ………………………………..

…………………………………………… Közalkalmazotti Tanács elnöke

A Szülői Szervezet (közösség) az óvodai SZMSZ-ben a dokumentumok nyilvánosságra hozásának és megismertetésének módjával, továbbá a gyermekek személyes adatainak kezelésével kapcsolatban egyetértését fejezte ki. Az óvodai szülői szervezet (közösség) az óvodai SZMSZ-ben

szabályozott

működési

rendelkezéseket

megismerhette,

arról

véleményt

formálhatott.

Kelt: Zsámbék, ………………………………

…………………………………………… Szülői Szervezet elnöke


33

Az óvoda nevelőtestülete közoktatási intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó

módosításokkal

egybeszerkesztett

szabályzatát

az

intézmény

vezetőjének

előterjesztése alapján a nevelőtestület 2010. március 2-án tartott határozatképes ülésén 100 %-os igenlő szavazattal elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. …………………………………………

……………………………………………

nevelőtestület képviselője

nevelőtestület képviselője

Kelt: Zsámbék,………………………… …………………………………………… óvodavezető

Az elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat felterjesztésének napja a fenntartó felé Kelt: Zsámbék, ……………………… …………………………………………… óvodavezető

A

………………

Szervezeti

és

Működési

Szabályzatát

a

fenntartó

Önkormányzat

……………………számú, 2010.………....................kelt határozatával jóváhagyta. Kelt: Zsámbék, ……………………… …………………………………………… fenntartó aláírása


34

Mellékletek


35

Az intézmény neve/címe:

Óvodavezető munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodavezető FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. Kötelező óraszáma: …………. A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény óvodavezetői feladatainak ellátása. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányítási program, Házirend, - Nevelési program. A munkavégzés helye: ……………………………………………………….. Az óvodavezető a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen látja el.

A munkakör tartalma Általános vezetési feladatok Működési feltételek - Megteremti a szakszerű és törvényes működés belső szabályozási feltételeit. Ennek érdekében gondoskodik arról, hogy rendelkezésre álljanak a jogszabályokban előírt szabályozások. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, ha szükséges, módosítást kezdeményez. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Elkészíti – az alapító okiratban foglaltak részletezéseként – az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát. - Gondoskodik az SZMSZ elfogadtatásáról, rendszeres felülvizsgálatáról, kiegészítéséről, valamint a fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Gondoskodik a házirend elkészítéséről, aktualizálásáról. - A házirendet a nevelőtestület számára elfogadás céljából átadja.

36

- Gondoskodik a házirend - fenntartónak történő továbbításáról, annak jóváhagyása céljából, valamint - nyilvánosságáról, és - ellátottak részére történő átadásáról. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Meghatározza az intézmény minőségpolitikájának főbb irányait. - Elkészíti az intézményi minőségirányítási programot, gondoskodik annak elfogadásáról, valamint a fenntartó általi jóváhagyásáról. - Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. - A minőségirányítási programhoz illeszkedve elkészíti az intézmény hosszú- és rövidtávú stratégiai programját. Adat nyilvántartás, kezelés és iratkezelés - Gondoskodik az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításáról, ennek érdekében elkészítteti és betartatja - a közalkalmazottak személyi adatai, - az óvodai ellátottak személyi adatai, valamint - a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatokat. - Gondoskodik a helyi iratkezelési szabályzat elkészíttetéséről, és felügyeli az iratkezelést. - Ellátatja a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatokat. A meghatározó intézményi dokumentumok nyilvánossága - Biztosítja az SZMSZ, a házirend, a minőségirányítási program nyilvánosságra hozatalát. - Gondoskodik a közérdekű adatok nyilvánosságra-hozataláról. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben, a foglalkoztatottak szociális, jóléti, egészségügyi és kulturális juttatásairól. Továbbképzés, képzés - Felügyeli, ellenőrzi a 7 évenkénti pedagógus továbbképzést. - Gondoskodik arról, hogy elkészüljön a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv. - Vezetteti a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartásokat. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az illetékes hatóságnak, gyermekvédelmi intézménynek, ha a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja. Tagintézmény vezetésével kapcsolatos feladatok Legfelsőbb irányítás - Gondoskodik arról, hogy a tagintézménnyel egy intézményként működjenek. - Irányítja az intézmények tevékenységét, szakmai munkáját.

37

Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Nevelési programmal kapcsolatos feladatok - Irányítja a nevelési program elkészítésének feladatait, gondoskodik a nevelési program összeállításáról. - A nevelési programot elfogadás céljából átadja a nevelőtestület számára. - Gondoskodik a nevelési program fenntartó általi jóváhagyásáról. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Irányítja az óvodai munkaterv elkészítését, a munkaterv keretében meghatározza a nevelési év rendjét. Nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel, szakmai munkaközösséggel kapcsolatos feladatok - Vezeti a nevelőtestületet. - Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. - Irányítja és ellenőrzi a nevelő munkát. - Ellátja az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos irányítási feladatokat. - Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. Döntési, együttműködési feladatok - Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe. - Dönt a gyermekek intézményi jogviszonya keletkezése és megszűnése tárgyában - Együttműködik a - szülői szervezetekkel. Szakmai ellenőrzés - Megszervezi a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzését. Az óvodai foglalkozások megszervezése - Megszervezi az óvodai foglalkozásokat oly módon, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel kapcsolatos, valamint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. - Biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a gyermek a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. - Biztosítja, hogy a gyermeket ne érje hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. Egyéb feladatok - Gondoskodik a nemzeti és az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről. - Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. - Irányítja a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet. - Gondoskodik a gyermek felvételével, az óvodai elhelyezéssel, a gyermek fejlődésével, a működés rendjével kapcsolatos értesítési feladatok elvégzéséről. - Irányítja a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői és rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. - Gondoskodik arról, hogy a tanügyi nyilvántartások vezetésre kerüljenek. Speciális nevelési feladatok - Megszervezi a speciális gondoskodást igénylő gyermekek óvodai ellátásának feltételeit, biztosítja az ellátáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételeket.

38

Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Az intézmény működtetése - Az óvodavezető az intézmény költségvetése alapján biztosítja az intézmény működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. - Az óvodavezető felelős a takarékos gazdálkodásért. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok ellátása - Irányítja a költségvetési tervezési feladatokat. - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. - Közreműködik a beszámolási tevékenységben, megadja a szakmai beszámolóval kapcsolatos iránymutatást. A költségvetési szervként való működéssel kapcsolatos információ-szolgáltatási feladatok ellátása - Irányítja, illetve felügyeli az intézmény költségvetésével, beszámolásával kapcsolatos információk szolgáltatását. - Gondoskodik a fenntartó által kért információk biztosításáról a költségvetési gazdálkodása során. Költségvetési ellenőrzési feladatok - Gondoskodik az intézmény FEUVE fejlesztéséről.

rendszerének

kialakításáról,

működtetéséről,

- Intézkedéseket tesz az éves ellenőrzési terv elkészítésére és végrehajtására. Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok Óvodában a pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítani. - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében:

39

- gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A nevelési programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, részt vesz a hétévenkénti kötelező továbbképzéseken. Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért, a kezelt értékekért anyagi felelősséggel tartozom. Munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Kelt: ................................................................ ..................................................... átadó

...................................................... átvevő

Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.

40


Óvodavezető-helyettes munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodavezető-helyettes FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. Kötelező óraszáma: …………. Az utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény óvodavezetője vezetői feladatai ellátásában való aktív közreműködés. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányítási program, Házirend, - Nevelési program. A munkavégzés helye:……………………………………………………….. Az óvodavezető-helyettes a munkaköri leírásában foglaltakat az óvodavezető utasítása, rendelkezései szerint látja el.

A munkakör tartalma Általános vezetési feladatok Működési feltételek: - Közreműködik a szakszerű és törvényes belső szabályozás feltételeinek megteremtésében, a jogszabályban előírt szabályozások elkészítésében. Alapító okirattal kapcsolatos feladatok - Az intézmény alapító okiratában foglaltakat figyelemmel kíséri, észrevételt tesz az óvodavezetőnél. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatos feladatok - Közreműködik az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata elkészítésében. - Részt vesz az SZMSZ rendszeres felülvizsgálatában, kiegészítésében. Házirenddel kapcsolatos feladatok - Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. - Javaslatokat tesz a házirend módosítására. - Közreműködik a házirend - nyilvánosságában, és - ellátottak részére történő átadásában.

41

Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Javaslatokat fogalmaz meg az intézmény minőségpolitikájának főbb irányaira, javaslatit továbbítja az óvodavezető felé. - Közreműködik az intézmény minőségirányítási programjának elkészítésében. - Tevékenységét a minőségirányítási programban meghatározott minőségpolitika és minőségcélok szerint végzi. - Közreműködik a minőségirányítási programhoz illeszkedő hosszú- és rövidtávú stratégiai program elkészítésében. Adat nyilvántartás, kezelés - Részt vesz az intézményi működéshez szükséges adatvédelmi szabályok kialakításában, ennek érdekében közreműködik - a közalkalmazottak személyi adatai, - az óvodai ellátottak személyi adatai, valamint - a közérdekű adatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok elkészítésében. Munkáltatói jogkörök gyakorlása - Az óvodavezető helyettesítése során, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. Továbbképzés, képzés - Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében. - Részt vesz a továbbképzési kötelezettségek és a kötelezettség teljesítésének nyomon követésére alkalmas nyilvántartások vezetésében. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Közreműködik a gyermekvédelmi hatóságok által működtetett veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszerben, indokolt esetben jelzi az óvodavezetőnek, ha a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja. Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Nevelési programmal kapcsolatos feladatok - Szaktudásával támogatja a nevelési program elkészítését. - Részt vesz a nevelési program összeállításában. Munkatervvel kapcsolatos feladatok - Feladatokat lát el az óvodai munkaterv elkészítése során, a munkaterv keretében részt vesz a nevelési év rendjének meghatározásában. Nevelőtestülettel, alkalmazotti közösséggel, szakmai munkaközösséggel kapcsolatos feladatok - Segíti a nevelőtestület vezetését. - Támogatja a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenőrzésében. - Támogatja az óvodavezető nevelő munkát irányító és ellenőrző tevékenységét. - Segíti az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos feladatok ellátását. - Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. - Közreműködik a pedagógusok szakmai tevékenységének ellenőrzésében - Elkészíti a nyári szabadságolási tervet. - Összegzi a túlórát, műszakpótlékot.

42

Az óvodai foglalkozások megszervezése - Közreműködik az óvodai foglalkozások oly módon történő megszervezésében, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel kapcsolatos, valamint a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. - Támogatja az óvodavezető azon tevékenységét, melynek során biztosítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a gyermek a lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződése megvallására, illetve megtagadására ne kényszerüljön. Egyéb feladatok - Közreműködik a nemzeti és az óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésében. - Segíti az óvodavezető a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát irányító tevékenységét. - Segíti a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos irányítási tevékenységet. - Közreműködik a gyermek felvételével, az óvodai elhelyezéssel, a gyermek fejlődésével, a működés rendjével kapcsolatos értesítési feladatok ellátásában. - Segíti a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői rehabilitációs bizottsággal való kapcsolattartást. - Közreműködik a tanügyi nyilvántartások vezetésében. Speciális nevelési feladatok - Közreműködik a speciális gondoskodást igénylő gyermekek óvodai ellátása feltételeinek megszervezésében, az ellátáshoz szükséges személyes és tárgyi feltételek biztosításában. Az intézmény költségvetési szervként való működéséből fakadó vezetési feladatok Az intézmény működtetése - Segíti az óvodavezetőt az intézmény költségvetési gazdálkodása során, hogy a működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítottak legyenek. - Támogatja az óvodavezetőt az intézmény takarékos gazdálkodása érdekében. Költségvetési tervezéssel, beszámolással kapcsolatos feladatok ellátása - Részt vesz a költségvetési tervezési feladatok ellátásában. - Részt vesz az intézmény költségvetési koncepciójának összeállításában. Költségvetési ellenőrzési feladatok - Segíti az óvodavezető az intézmény FEUVE rendszerének kialakítási, működtetési, fejlesztési feladatait. - Közreműködik az éves ellenőrzési terv elkészítésében és végrehajtásában.

Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

43

Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok Óvodában a pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítani. - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - Gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. A nevelési programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Munkához szükséges ismeret megszerzése - munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja, részt vesz a hétévenkénti kötelező továbbképzéseken.

44

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért, a kezelt értékekért anyagi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Kelt: ................................................................ ..................................................... átadó

...................................................... átvevő


45


Óvodapedagógus munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus FEOR száma: …………………… A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. Kötelező óraszáma: …………. Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, ( óvodavezető-helyettes, óvoda tagintézményvezető-helyettes,

A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányítási program, Házirend, - Nevelési program. A munkavégzés helye:……………………………………………………….. Az óvodapedagógus a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok Általános szakmai feladatok Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.

46

- Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Minőségirányítással kapcsolatos feladatok - Figyelemmel kíséri az intézmény minőségirányítási programját, különösen a megfogalmazott minőségpolitikát és minőségcélokat. - Fogadja a szülők óvodai működéssel, tevékenységgel kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Részletes szakmai feladatok A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - Óvodában a pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozásra kell fordítani. - Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - Gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik; ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, - a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban - az óvodai nevelés országos alapprogramjában megfogalmazott elveket érvényesíti - nevelőmunkáját a helyi óvodai nevelési program hatja át. - Segíti a speciális ellátást igénylő gyermek csoportba történő beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki, s rendszeresen tájékoztatja az intézményvezetőt és a szülőt a gyermek speciális nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól. - A gyermekek napirendjét úgy szervezi, hogy a fejlesztőpedagógus, logopédus, illetve más óvodai foglalkozás megtartása biztosított legyen.

47

A nevelési programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Eszköz, felszerelés, játék beszerzést javasol, ha úgy látja, hogy azok szükségesek a megfelelő működéshez, a helyi nevelési terv végrehajtásához. Ünnepek megszervezése - Gondoskodik az óvodai ünnepek lebonyolításáról. Kiválasztja a megemlékezések módját, formáját. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok Az óvoda dolgozójaként betartja az intézmény működését meghatározó szabályzatokat /SZMSZ Tűz és munkavédelem, leltárfelelősség, kártérítési kötelezettség, Házirend, egyéb belső szabályzatok. / - Vezeti a csoportnaplót, mulasztási naplót, a gyermekek fejlődésével kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési feladatokat. - Aktívan részt vesz a nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken. - Tájékoztatja az intézményvezetőt - ha a gyermek az óvodából több alkalommal igazolatlanul távol marad, - ha indokoltnak tartja valamely gyermek nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha a csoportjában lévő gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval a csoportjába tartozó gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok - Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az intézményvezető felé, és ellátogat a csoportjába tartozó gyermekek családjához. - Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a gyermek és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátását az illetékes önkormányzatnál. Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Elkéri a gyógyult gyermeket hozó szülőtől az orvosi igazolást. - A napközben a betegség tüneteit mutató gyermeket elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a gyermek szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. Végzi a gyermek ápolását, lázcsillapítását, illetve erre felkéri a dajkát. - Közreműködik a gyermekek egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja,részt vesz a hétévenkénti kötelező továbbképzéseken

48

Záradék A munkaköri leírásban megfogalmazottakat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért, a kezelt értékekért anyagi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Kelt: ................................................................ ............................................. átadó

........................................................ átvevő


49


Dajka munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Dajka FEOR száma: Munkaideje: 40 óra/hét A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. Utasítást adó felettes munkakörök: - óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvoda tagintézményvezető-helyettes

A munkakör célja: A dajka az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében az intézmény tisztántartásában. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, - 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, - 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet, - Alapító okirat, SZMSZ, Minőségirányító program, Házirend, - Nevelési program. A munkavégzés helye: A dajka a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Általános szakmai feladatok A dajka tevékenység - Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával pozitívan hat az óvodás gyermekek fejlődésére. - A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. - Kapcsolatait a tapintat, az elfogadás jellemzi. Együttműködés a szülőkkel - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját. - Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

50

Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok Reggel hat órakor nyitja az óvodát, ellenőrzi az épület biztonságát, szükség szerint levegőztet. Fogadja az érkező gyerekeket a gyülekező teremben, biztosítja a játéktevékenységhez szükséges feltételeket. Bekapcsolódik a napirendi feladatokba: - étkezési előkészületek - segítségnyújtás sétához, levegőztetéshez - délutáni pihenés lebonyolítása Elvégzi azokat az egyéb feladatokat, amelyeket az óvodavezető feladatkörébe utal. A gyermek nevelésével kapcsolatos általános feladatok - Segíti az adott óvodai csoport óvodapedagógusainak a munkáját, ennek során - közreműködik a gyermek testi épségének megóvásában, erkölcsi védelmében, személyiségének fejlődésében, - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadását segíti, ha észleli, hogy a gyermek, balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. - magatartásával a gyermekek részére az etikus viselkedéshez példát ad. - Segíti a gyermek óvodába szoktatását. - A gyermek fejlettsége, személyisége ismeretében segítséget nyújt számára: - az öltözködésben, - a higiéniás tevékenységében, - a csoportba való beilleszkedésben. - Szükség szerint bekapcsolódik a gyermekkel való foglalkozásba, az ünnepek megszervezésébe és lebonyolításába. - Kísérőként részt vesz a gyermekek óvodán kívüli programjain. Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok - Gondoskodik az intézményi munkarend, valamint a gyermekek napirendjének betartatásáról. - Ügyel a balesetvédelemi előírások betartatására, a speciális biztonsági előírások alkalmazására. - Ellátja az elsősegélynyújtással, egészségüggyel kapcsolatos feladatokat. - Gondoskodik az eszközök és berendezési tárgyak folyamatos ellenőrzéséről. - Gondoskodik a tisztítószerek biztonságos tárolásáról. - Részt vesz az intézmény környezete alakításában, szépítésében. - Munkaideje végén eleget tesz a tűzvédelmi, biztonsági előírásoknak, lekapcsolja a villanyt minden helyiségben, bezárja az óvodát.

51

Takarítási feladatok - Gondoskodik az óvoda helyiségeinek, valamint játszókertjének, udvarának tisztán tartásáról. - Gondoskodik a textíliák mosásáról, vasalásáról. - Gondoskodik a gyermekek által használt eszközök tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, különösen az étkezésre használt eszközök esetében. - Előre meghatározott ütemterv alapján elvégzi a mosható játékok tisztítását. - Elvégzi a porallergiás megbetegedések elkerülése érdekében szükséges takarítási feladatokat. Napi takarítási feladatok: - Feladata a munkaterületének felporszívózása, felmosása. (A felmosás tisztítószeres vízzel történik.) - a folyosók, mellékhelyiségek (öltözők, gyermek és alkalmazotti WC-k ) tisztántartásáról napközben folyamatosan gondoskodik, a takarítási feladatokat többször is elvégzi, ha a terület szennyezettsége indokolja. - gondoskodik a munkaterületén található bútorok, berendezések tisztántartásáról. - elvégzi a munkaterületén található szemetes-edények, illetve szeméttárolók kiürítését, valamint ezen eszközök tisztítását. - gondoskodik a lábtörlők, egyéb szőnyegek portalanításáról. - feladata a munkaterületén található növények ápolása, gondozása, locsolása, szükség szerint átültetése. Időszakonként jelentkező takarítási feladatok: - szükség szerint, de legalább hetente egyszer kitakarítja az irodát, nevelői szobát, szociális helyiségeket. - az ablakok, ajtók szennyezettségétől függően, de legalább havonta egy alkalommal elvégzi az ablak és ajtótisztítási feladatokat. - kéthavonta, de a fűtési szezon megkezdése előtt, valamint a téli szünet után mindenképpen gondoskodik a fűtőtestek tisztításáról. A radiátorok mögötti szennyeződést eltávolítja. - elvégzi az évi nagytakarítást. Étkeztetéssel kapcsolatos feladatok: - ellátja a konyhai feladatokat, illetve közreműködik e feladatok ellátásában ( poharak, evőeszközök mosogatása ). - a gyermekek étkezési feltételeit biztosítja, velük együtt étkezik. - a gyermekek önkiszolgálásában, tevékenységében aktívan közreműködik. - ügyel arra, hogy a speciális étrendű gyermek a számára megfelelő ételt kapja. Szervezési feladatok (a gyermek napirendjéhez kapcsolódóan) - közreműködik teremrendezési feladatok ellátásában. - biztosítja a játék- és a gyermekek munkatevékenységeihez kapcsolódó teendők csoportszobai és udvari feltételeit. - a beteg gyermeket ápolja, felügyeli, fertőző betegség esetén a fokozott egészségügyi előírások szerint jár el.

52

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért, a kezelt értékekért anyagi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Kelt: ................................................................ ..................................................... átadó

...................................................... átvevő


53


Konyhai kisegítő munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Konyhai kisegítő FEOR száma: …………….. A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: ………………………………………. Munkaidő: heti 40 óra Az utasítást adó felettes munkakörök: - intézményvezető - intézményvezető-helyettes A munkakör célja: A főzőkonyha által leadott heti étrend mellett a megfelelő adagszámban, alkalommal, a higiénés előírások betartásával az ételek előkészítése és kiadagolása. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - élelmiszerekről szóló jogszabályok, - közegészségügyi jogszabályok, - munkavédelemről szóló jogszabályok. - HAACP rendszer A munkavégzés helye: az intézmény székhelye: ……………………………………………………….. A konyhai kisegítő a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma Szakmai feladatok Az élelmezési anyagokkal kapcsolatos feladatok - A étkezéshez szükséges anyagokat szakszerűen előkészíti. Esetleges rossz minőség esetén azt jelzi az óvodavezetőnek. - Anyagi felelősséggel tartozik az átvett ételek gazdaságos felhasználásáért. - gondoskodik az ételhulladék összegyűjtéséről , annak szakszerű tárolásáról. Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok - Elkészíti, kiadagolja a reggelit, ebédet, uzsonnát, csoportokra szétosztja. - A rendelkezésére bocsátott eszközöket rendeltetésszerűen használja. 54

- Az étkeztetés megkezdése előtt a nem megfelelő hőfokú ételt előmelegíti,gondoskodik arról, hogy megfelelő hőfokon kerüljenek a csoportokba. - gondoskodik az ételminta szakszerű tárolásáról. A személyi higiénével, tisztasággal kapcsolatos feladatok - részt vesz a jogszabályban előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokon. - Munka közben viseli az előírt munka-, illetve védőruhát. - Szigorúan betartja a konyhai és személyi higiéniai előírásokat. A munka megkezdése előtt, és minden olyan esetben, amikor a kéz szennyeződhetett, köteles kezét tisztára mosni és fertőtleníteni. - étkeztetés után az edényeket a higiéniai előírásoknak megfelelően elmosogatja, az ételszállító edényeket előkészíti a következő napi szállításra. - Naponta, az étkeztetés után a konyhát kitakarítja, az asztalokat lemossa, fertőtleníti, a padlót felmossa. - Hetente egyszer nagytakarítást végez, melynek során lemossa a bútorokat, a csempéket, kitisztítja a hűtőszekrény(eke)t, mikrohullámú sütőket,átmossa a használaton kívüli edényeket. - gondoskodik a konyharuhák, abroszok, kötények tisztántartásáról. A szekrényeket rendbe teszi, hetente fertőtleníti. - a szemetes edényeket naponta kimossa, fertőtleníti.

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért, a kezelt értékekért anyagi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Kelt: ........................................................................... ................................................................. átadó

................................................................. átvevő


55

Iratkezelési szabályzat A beérkező iratok és küldemények kezelése Az intézménybe beérkező hivatalos iratot az óvodavezető irodájában kell leadni az óvoda vezetőjének, vagy helyettesének. Az irat átvételéről kérésre igazolást kell kiállítani. Az intézménybe beérkező posta átvételére az intézményvezető, akadályoztatása esetén a vezetőhelyettes jogosult. Minden névre szóló postai küldemény az illetékesnek kerül átadásra felbontás nélkül. A feladó nélkül érkezett küldeményeket felbontás nélkül vissza kell juttatni a postahivatalnak. Az intézmény hivatalos ügyiratait az intézmény felelős vezetője elolvassa, gondoskodik az iktatásról, rendelkezik az ügyintézés személyéről és határidejéről, melyet az ügyiraton minden esetben fel kell tüntetni. A folyóiratokat az intézmény vezetője nézi át elsőként, majd azokat az arra kijelölt polcon kell tárolni. Iktatás, az iratok nyilvántartásba vétele Minden kimenő iratot, mely az intézményt érinti, az intézmény felelős vezetője írja alá és látja el körbélyegzővel. Az óvodavezető által átnézett iratokat a jogszabályoknak megfelelően az intézményvezetőhelyettes az arra rendszeresített iktatókönyvben iktatószámmal látja el. Az iktatószám sorszámból és évszámból áll. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki. Az iktatókönyvet a tárgyév végén a felhasznált utolsó iktatószám után le kell zárni és a lezárás tényét az alábbi szöveggel hitelesíteni: „Lezárva a ……….. iktatószámmal.” Az iktatókönyvek nem selejtezhetők. A hivatalos iratok irattárazását és selejtezését a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell elvégezni. Az irattárban elhelyezett bármelyik iratot megsemmisítés céljából csak iratselejtezés után szabad kiemelni. Az irattárban elhelyezett iratanyagot –selejtezés szempontjából – évenként felül kell vizsgálni, és azokat az iratokat, amelyek nem minősülnek levéltári anyagnak és az irattári terv szerinti őrzési idejük lejárt, le kell selejtezni. A selejtezés megszervezéséért és lebonyolításáért az óvodavezető a felelős. A megsemmisítést két személy jelenlétében kell végrehajtani. A megsemmisítés módját és tényét rá kell vezetni a selejtezési jegyzőkönyvre, amelyet a megsemmisítők kötelesek aláírni. A szervezet ( intézmény ) megszűnése esetén , annak vezetője köteles gondoskodni az iratok további elhelyezéséről. Ha a megszűnő szerv más szervbe olvad be, vagy helyette új szervet létesít, iratait a feladatot átvevő szerv irattárába kell elhelyezni. Jogutód nélküli megszűnése esetén a nem selejtezhető iratokat az illetékes közlevéltárban kell elhelyezni

56

Adatkezelési szabályzat I. Az alkalmazottak adatai 1. Az intézményben az alkalmazottakról nyilvántartott adatok lehetnek: ¾ név, születési hely és idő, állampolgárság; ¾ lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosítószám; ¾ munkaviszonyra, közalkalmazotti viszonyra vonatkozó adatok. A munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok az alábbiak: ¾ iskolai végzettség, szakképesítés, erkölcsi bizonyítvány ¾ munkában eltöltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, ¾ alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, ¾ munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, ¾ munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, ¾ szabadság, kiadott szabadság, ¾ az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, ¾ az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, ¾ az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, ¾ a többi adat (az érintett hozzájárulásával). 2. Az adatok kezelésére jogosultak: ¾ az alkalmazottak tekintetében az óvodavezető, 3. Az alkalmazottak adatai továbbíthatók: a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, és a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

II. A szakértői és Nevelési Tanácsadói vizsgálatban részesült gyermekek adatai 1. A nyilvántartott adatok lehetnek: ¾ a gyermek neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének (tartózkodási helyének) címe; ¾ a szülő neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma; ¾ a gyermek csecsemőkori fejlődésével kapcsolatos adatok (anamnézis) ¾ a gyermek óvodai fejődésével kapcsolatos adatok; ¾ a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok. A többi adat (az érintett hozzájárulásával).

57

2. A gyermekek adatai továbbíthatók: a) A fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv és nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat. b) A sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek és vissza. c) Az óvodai fejlődéssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának. Óvodaváltás esetén az új óvodának. A szakmai ellenőrzés végzőjének. f) A gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához h) A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek.

III. Adatkezelés az intézményben 1. Titoktartási kötelezettség A pedagógust, a pszichológust, az orvost hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkozási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az értekezleteken a pedagógus közösség tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésekre. 2. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik Azokra az esetekre: a.) ha a gyermek adatait a II./2. pontban meghatározott célokból továbbítja az intézmény. b.) ha a gyermekek személyes adatait pedagógiai célú rehabilitációs feladatok ellátásához továbbítja az intézmény. c.) ha az intézmény az alkalmazottak személyes adatait a foglalkoztatással, juttatásokkal, kedvezményekkel, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével , nemzetbiztonsági okokból , a kötelező nyilvántartások vezetése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezeli. 3. Az adattovábbításra jogosult Az adattovábbításra az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más közalkalmazott jogosult.

58

4. Önkéntes adatszolgáltatás Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 5. Az adatok statisztikai célú felhasználása Az alkalmazottak, a gyermekek jelen szabályzatban felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, de statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon kell azokat átadni. IV. A közoktatás információs rendszere 1. Központi nyilvántartás A közoktatás információs rendszere a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszerébe az intézmény köteles adatot szolgáltatni. 2. Közalkalmazotti nyilvántartás A Közoktatási Információs Iroda annak, akit pedagógus munkakörben, illetve nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben foglalkoztat az intézmény, azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását (név, születési adat, azonosító szám, végzettség, munkahely címe, típusa, OM azonosítója), akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetteken kívül – csak az egyes, foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának az ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított 5 évig lehet kezelni (kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba).

59

Szervezeti és Működési Szabályzat. Zsámbék, 2010

Recommend Documents