NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010

Nagyközségi Óvoda 2344 Dömsöd, Dózsa Gy. út 27/A

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Elfogadta: a nevelőtestület a 3/2010 . (I. 12.) Nt. sz. határozatával. Jóváhagyta: Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő - testülete a 17/2010. (II.15.) Kt. sz. határozatával. Jóváhagyta: Apaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a 25/2010. (III.4.) Kt.sz. határozatával. Érvényes: 2010. 03.05. Készítette:

……………………………… Orosz Lajosné óvodavezető

Hatályos: 2010. 03.05. Hatályba léptette: Dömsöd, 2010. 03.05..

……………………………… Orosz Lajosné óvodavezető

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja hogy meghatározza a Nagyközségi Óvoda, mint közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézmény demokratikus rendjének garantálása A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységek csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ-t az intézmény vezetője készíti el és a nevelőtestület fogadja el. Elfogadásakor a Szülői Szervezet jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorol. Jelen SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi vezetőjére, közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, ill. igénybe veszik szolgáltatásait, használják helyiségeit, létesítményeit. 3. Az SZMSZ jogszabályi alapja Jelen SZMSZ-ben nem szabályozott esetekre a hatályos jogszabályok az irányadók, melyek nem kerültek tételes felsorolásra. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok: A gyermekek védelméről szóló többszörösen módosított 1997. évi XXXI. Törvény

149/1997.(IX. 10.) kormányrendelet a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról. 11/1994.(VI. 8.) többszörösen módosított MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

14/1994.(VI.24) többszörösen módosított MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 137/1996.(VIII.26) többszörösen módosított kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról 2003. évi CXXV. tv. Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről 15/1998.(IV.30.) NM rendeletek a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézkedések működéséről és feladatköréről.

1

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A működésre vonatkozó egyéb jogszabályok: A közoktatásról szóló törvény végrehajtására kiadott, többszörösen módosított 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló többszörösen módosított 1992. évi XXXIII. törvény A közoktatásról szóló, többszörösen módosított 1993. évi LXXIX. törvény Az 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtására kiadott többszörösen módosított 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet 3/2002. (II.15.) OM. rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről A Munka törvénykönyve 1992. évi XXII. tv (Mt.) és annak módosításai Dömsöd Nagyközség és Apaj Község Önkormányzatának rendeletei 26/1997. (IX. 3.) NM. rendelet az iskola-egészségügyi ellátásáról 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet 37/2001. (X.12.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem 30/1996.(XII.6) BM rendelet a tűzvédelmi szabály kiegészítéséről. 132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről, valamint a 308/2004. (XI. 13.) Kormányrendelet Az európai zászló és az európai lobogó használatának részletes szabályairól 33/1998.(VI. 24) NM rendelet A munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatról. 24/2000. OM. rendelet A kiemelt munkavégzésről 20/1997.(II.13.) többszörösen módosított Kormányrendelet A pedagógus igazolványról, szakkönyvvásárlásról 85/2007 (IV.25.) utazási kedvezmények igénybevételével kapcsolatos általános rendelkezésekről 277/1997. (XII.22.) többszörösen módosított Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről. A költségvetési szervek jogállásáról szóló és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. Törvény Az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. Törvény 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről 19/2009. (VI.18.) EüM rendelet A tizenhat éveseknek szervezett ingyenes orvosi vizsgálat megvalósításával és az új Egészségügyi Könyvc bevezetésével összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról 4. Az SZMSZ hatálybalépése A fenntartói jóváhagyással válik érvényessé. (A szervezeti és működési szabályzatot illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselőtestület hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi ülésen nem nyilatkozik.) Hatályba a kihirdetésekor lép és visszavonásig hatályos. Kihirdetéséről az óvodavezető/tagóvodavezető kifüggesztéssel gondoskodik. Új SZMSZ-t kell kiadni, ha a módosítások, kiegészítések a szabályzat egyharmadát érintik.

2

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Ellenkező esetben csatolni kell a módosítást, kiegészítést elfogadó hitelesített jegyzőkönyvi kivonatot, mely tartalmazza a véleményezésre jogosultak nyilatkozatát is, valamint a fenntartó jóváhagyó határozatát. Automatikus szabályzatmódosítást eredményez az olyan fenntartói döntés, amely az intézmény működésében változtatásokat eredményez, vagy arra hatással van, mint újabb fenntartói igények megfogalmazása a költségvetési szemben az intézményi Alapító okirat módosítása a költségvetési szerv működésének átalakítása, átszervezése. A szabályzat módosítását kérheti, kezdeményezheti a Nevelőtestület, amennyiben a nevelőtestület 40%-a azzal egyetért Szülők, amennyiben a szülők 20%-a azzal egyetért. Eljárásrendje: 1. A módosítást kezdeményezők csoportja írásbeli programmódosítási javaslatot terjeszt elő az óvodavezetőnek 2. Az óvodavezető a nevelőtestület elé terjeszti a javaslatot, 3. A nevelőtestület, szülők közössége véleményezi a javaslatot, 4. A nevelőtestület döntést hoz a szabályzat módosításával kapcsolatban 5. A szabályzatot az óvodavezető módosítja, egységes szerkezetbe foglalja. E szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályon kívül helyeződnek a társulás előtti, korábbi szervezeti és működési szabályzatok. A jóváhagyott SZMSZ iktatott példányát az irattárban kell elhelyezni. Épületenkénti 1 példányban a hitelesített másolatát az irodákban kell elhelyezni s arról az első szülői értekezleteken a szülőknek tájékoztatást kell adni. 5. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása Az óvoda szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. Érvényességéhez a költségvetési szerv fenntartójának jóváhagyása szükséges. 6. A költségvetési szerv működési rendjét meghatározó alapdokumentumok: A költségvetési szerv törvényes működését az alábbi - hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: a) alapító okirat (az SZMSZ függelékeként): mely tartalmazza az óvoda legfontosabb jellemzőit, biztosítja az költségvetési szerv nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. b) társulási megállapodás(az SZMSZ függelékeként):: mely tartalmazza a közös fenntartású költségvetési szervre vonatkozó működési szabályokat. c) pedagógiai (foglalkozási) program, (HOP): mely tartalmazza a Ktv. 47.§-ában leírtakat

3

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. d) az óvoda éves munkaterve: az óvoda hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. Az óvodapedagógusok, általános óvodavezető-helyettes, óvodavezető helyettes és a tagóvoda-vezető javaslatai alapján az általános vezetőhelyettes készíti el és az óvodavezető terjeszti elő. A nevelőtestület véleményezi, megvitatja, kiegészíti és a nevelési-oktatási évet nyitó nevelőtestületi értekezleten fogad el. Az óvoda vezetője és a vezető helyettesek a kialakított munkarend szerint a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzik és értékelik.

Tartalmazza: a kiinduló helyzetképet: a pedagógiai munka hangsúlyos területeit, az adott nevelési-oktatási évben. Stratégiai tervet, mely az alábbi pontokra terjed ki: szakmai programok rendezvények kapcsolattartási formák, programok feladatelosztás a nevelőtestületben. Gazdálkodást, fejlesztést: az ellenőrző, értékelő tevékenységek ütemezését is. II. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Kivonat az Intézményi Alapító Okirat szövegezéséből: „Dömsöd Nagyközségi Önkormányzatának Képviselő-testülete, a Nagyközségi Óvoda (székhelye: 2344 Dömsöd, Dózsa György út 27./A) felügyeleti szerve - az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 88. §-ban, valamint az Áht. végrehajtására megalkotott, az államháztartás működési rendjéről szóló rendjéről szóló 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 20. §-ban, továbbá a költségvetési szervek jogállásáról szóló és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (l) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján, - az intézmény részére az alábbi Alapító Okiratot adja ki: 1./ A költségvetési szerv neve: Nagyközségi Óvoda (a továbbiakban: költségvetési szerv) 2.1./ A költségvetési szerv székhelye: 2344 Dömsöd, Dózsa György út 27./A 2.2./ A költségvetési szerv OM azonosítója: 037286 2.3/ A költségvetési szerv törzskönyvi azonosítója: 653310 2.4. /A költségvetési szerv KSH statisztikai szám jele: 16935365-8010-322-13 3./ A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályok: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.; a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41.§. Dömsöd Nagyközségi Önkormányzatának Képviselő-testületének 54/1995.(IV.25.) Kt.számú határozata.

4

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. 3.1./ A költségvetési szerv alapító okiratának kelte és száma: 1995.április 25.; 54/1995.(IV.25.) Kt.számú határozat. 6.1.1/ A költségvetési szerv alap tevékenysége (a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere által kiadott, jelenleg és 2009. december 31. napjáig érvényes szakágazati rend szerint): TEÁOR szerint KSH szakfeladat rend szerint Száma Neve Száma Neve 80111-5 Óvodai nevelés 8010 Alapfokú oktatás 80112-6 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatása Óvodai intézményi 55231-2 5629 Egyéb vendéglátás közétkeztetés Pedagógiai szakszolgálat 80521-2 8052 Oktatást kiegészítő (logopédiai ellátás) tevékenység 6.1.2/ A költségvetési szerv kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 6.2/3 A költségvetési szerv alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenysége a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere által kiadott, jelenleg és 2010. január 01. napjától érvényes szakágazati rend szerint: 6.2.1/ A költségvetési szerv alaptevékenysége a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere által kiadott 2010. január 01. napjától érvényes szakágazati rend szerint: a./ Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat. Szakágazat Száma 8510 5629

Neve Iskolai előkészítő oktatás Egyéb vendéglátás

Szakfeladat Száma Neve 851011 Óvodai nevelés 562912

Óvodai intézményi étkeztetés

b./ Az óvoda a gyermekek hároméves korától ellátja a területileg illetékes Rehabilitációs Szakértői Bizottság véleménye, állásfoglalása alapján az ún. sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését, nevelését, akik a többi - óvodás korú - gyermekekkel együtt nevelhetők. Ide tartozik az intézmény által nyújtott logopédiai szolgáltatás biztosítása is.

5

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Szakágazat Száma 8510

Szakfeladat Száma Neve 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek fejlesztő foglalkoztatása. 856011 Pedagógiai szakszolgáltató 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység (logopédiai ellátás) tevékenység 6.2.2/ A költségvetési szerv kiegészítő tevékenysége a Magyar Köztársaság Pénzügyminisztere által kiadott 2010. január 01. napjától érvényes szakágazati rend szerint: Szakágazat Száma 5629

Neve Iskolai előkészítő oktatás

Neve Egyéb vendéglátás

Szakfeladat Száma Neve 562917 Munkahelyi étkeztetés

6.3./ A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem folytat. 7./ 5A költségvetési szerv által ellátott tevékenységek forrásai: a fenntartót megillető normatív állami támogatás, a fenntartót megillető normatív, kötött felhasználású támogatás, pályázati úton elnyert támogatás, a fenntartó önkormányzat költségvetéséből biztosított saját forrás, az intézmény saját bevétele egyéb támogatás. 13.1./ A költségvetési szerv képviselete: A költségvetési szervet az óvodavezető képviseli. A vezetésben fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és a Munka Törvénykönyve, valamint annak végrehajtási rendeletei, a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzata, továbbá munkaköri leírása határozza meg. Az óvodavezető vezetői részfeladatok ellátásával írásban helyetteseket bízhat meg. Apaj Község Képviselő-testülete a tagóvoda vezetőjének (intézményvezető helyettes) megbízásával kapcsolatban javaslattételi joggal rendelkezik. 13.2./ A költségvetési szerv vezetőjének gazdálkodással kapcsolatos jogköre: A költségvetési szerv vezetője jogosult a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra. A költségvetési szerv vezetője a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására és utalványozásra írásban más személyt kijelölhet.

6

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. 19./ A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: A költségvetési szerv önálló pénzforgalmi számlával nem rendelkezik. 19.1./ Elszámolási számla: Dömsöd Nagyközség Polgármesteri Hivatala költségvetési elszámolási számla: 11742070-15393159-00000000 ” A költségvetési szerv bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszú bélyegző:

Körbélyegző:

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA 2344 Dömsöd, Dózsa Gy. út 27/A NAGYKÖZSÉGI ÓVODA 2344 Dömsöd, Dózsa Gy. út 27/A

Körbélyegző:

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA 2. 2344 Dömsöd

Tagóvoda hosszú bélyegzője:

Nagyközségi Óvoda Tagóvodája Pitypang Óvoda 2345 Apaj, Óvoda utca 12

Tagóvoda körbélyegzője:

Nagyközségi Óvoda Tagóvodája Pitypang Óvoda 2345 Apaj, Óvoda utca 12

A bélyegzők használatára az alábbi dolgozók jogosultak: óvodavezető általános óvodavezető-helyettes óvodavezető - helyettes tagóvoda-vezető óvodatitkár és a helyettesítési rend szerinti megbízott óvodapedagógus . A 2. számú körbélyegző mindenkori használója az óvodavezető - helyettes. A tagóvoda bélyegzőinek mindenkori használója: a tagóvoda-vezető. A bélyegzőket az irodákban elzárva kell tartani. Hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni és érvényteleníttetni kell. Az érvénytelenítést meg kell jelentetni az Oktatási és Kulturális Közlönyben. Hivatalos bélyegző készítésére, használatára az óvodavezető adhat engedélyt.

7

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. III.

AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI, MUNKARENDJE

1. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő- a nevelőtestület által elfogadott és a fenntartók által jóváhagyott- helyi óvodai nevelési program alapján folyik. A települési önkormányzatok képviselő-testületei a kötelező óvodai nevelés közszolgáltatási alapfeladataikat közösen, társulási megállapodásban rögzítetten látják el, a szakmai munka magasabb szinten történő végzése érdekében.

2. Az intézményben foglalkoztatottak köre: Vezetők Óvodapedagógusok Logopédus A nevelő-oktató munkát közvetlen segítő alkalmazottak: dajkák. Egyéb munkakörben alkalmazottak: óvodatitkár, fűtő- kertész-karbantartó, konyhai kisegítő. 3. Engedélyezett létszám: Dömsöd: 17 fő óvodapedagógus 1 fő logopédus 10 fő dajka 1 fő óvodatitkár 1 fő fűtő-kertész-karbantartó Pitypang Óvoda: 2 fő óvodapedagógus 2 fő dajka 1 fő konyhai kisegítő Mindösszesen: 35 fő. 4. A dolgozók munkaidejének, csoportokhoz való elosztásának elve: Dömsödön változhat a munkavégzés helye a székhely és a telephely között. Az álláshelyek átcsoportosítása munkáltatói jogkör, az intézmény szakmai feladatainak figyelembe vételével a személyi ellátottság alapján változhat. Az átcsoportosításnál figyelembe kell venni: - a szakmai színvonal alakulását - végzettséget - irányultságot (egyéni kérés) A tagóvodában a munkavégzés helye állandó. Közalkalmazotti jogviszonyt a munkavállaló a Nagyközségi Óvoda intézményével köt, függetlenül attól, hogy mely épületben kell ténylegesen munkát végeznie. Az óvodapedagógusok délelőttös, ill. délutános műszakban, a lehetőségekhez mérten felmenő rendszerben dolgoznak. A konkrét, személy szerinti munkaidő beosztást, a mindenkori éves munkaterv mellékletében határozzuk meg. A csoporthoz való beosztását pedig mindenkori éves munkaterv tartalmazza. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével határozzuk meg a munkarend összehangolt kialakítását, változtatását és a szabadságok kiadását.

8

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A munkaidő védelem érdekében a szakmai és munkatársi értekezleteket, továbbképzéseket úgy szervezzük, hogy a gyermekek óvodai elhelyezése, felügyelete biztosított legyen. Konkrét időpontjaikat a mindenkori éves munkatervben rögzítjük, melyről a szülőket az év eleji szülői értekezleteken tájékoztatjuk. Az üzenő füzetben a nevelésnélküli munkanapokra vonatkozóan írásbeli felmérést készítünk az ügyelet igényléséről. Az ügyeletről a csoportok faliújságán elhelyezett plakátokon csatoljuk vissza a szülők felé a tudnivalókat. Igénylés hiányában mindhárom épület zárva tart a fenntartó engedélye alapján. A munkavégzés szabályai a pedagógus munkakörben Az óvodában a pedagógus munkakörben dolgozók heti teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő és oktató munkával, vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel való közvetlen foglalkozás keretében való nevelésre-, oktatásra köteles fordítani. A munkaköri leírását minden pedagógus munkába álláskor kézhez kapja, mely szükség szerint felülvizsgálatra kerül. Amennyiben nincs módosítási javaslat, visszavonásig érvényes. A munkaköri leírásokat az általános vezető-helyettes, vezetőhelyettes és a tagóvoda- vezető készíti el. A vezető helyettesek munkaköri leírásának elkészítése az óvodavezető feladata. A munkaköri leírást a személyi anyag tartalmazza. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott a logopédus. A logopédiai ellátást intézményünk főállású logopédusa végzi Dömsödön. Feladata a logopédiai ellátásra szoruló gyermekekkel foglalkozás, dyslexia szűrés. Feladata: - A szülői engedélyek megléte mellett az óvodába járó gyermekek szűrése, a logopédiai foglalkozások órarendjének kialakítása; - Együttműködés az ellátandó gyermekek óvodapedagógusaival; - Kapcsolattartás az óvoda vezetőjével; - Szülők tájékoztatása a gyermek fejlődéséről, - Pedagógiai vélemény készítése a Nevelési Tanácsadóba utalt gyermekekről, - Fogadóra tartása, - A gyermekekről a tv.-nek megfelelően fejlesztési napló és egyéni fejlesztési terv vezetése, - A nevelési-oktatási év végén összegző értékelés készítése, melyről tájékoztatást ad az óvoda vezetőjének, a nevelőtestületnek, képviselő-testületnek. Az óvoda vezetője ellenőrzi az órarend szerinti feladatellátást, konzultáció révén a foglalkozásokon résztvevő gyermekek fejlődését. A munkavégzés egyes szabályai a nevelő-oktató munkát segítő munkakörökben Munkába álláskor munkaköri leírásban minden munkavállaló kézhez kapja, mely szükség szerint felülvizsgálatra kerül. Amennyiben nincs módosítási javaslat, visszavonásig érvényes. A munkaköri leírásokat az általános vezető-helyettes, vezetőhelyettes és a tagóvoda- vezető készíti el.

9

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével határozzák meg a munkarend összehangolt kialakítását, változtatását és a szabadságok kiadását. A munkaköri leírást a személyi anyag tartalmazza. Az óvodában dolgozó közalkalmazottak munkarendje az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található. A napi munkavégzés igazolására a kötelezően előírt jelenléti ív szolgál. Legfontosabb pontjai: A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. Munkarendjük változhat: szorgalmi időben nyári szabadságolás ideje alatt tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor. Befolyásolja szülői igények hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) egyéni kérések figyelembe vétele továbbképzéseken való részvétel továbbtanulás. Az óvodában a nevelő-oktató munka a Helyi Óvodai Nevelési Program (HOP) alapján folyik. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján az óvoda nevelőtestülete helyi nevelési programot készített, mely 1999. szeptemberétől felmenő rendszerben került bevezetésre. A társulás miatt 2008-ban a nevelőtestület átdolgozta a helyi nevelési programot. Az egységes HOP 2009. szeptember 01-jén lépett hatályba. Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az óvodai nevelés feladata a 3 éves kortól (átmeneti szabályozás alapján 2010. szeptembertől 2 és fél éves kortól) a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az Óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A nevelési-oktatási intézményben a nevelő-oktató munka az érvényben lévő Helyi Óvodai Nevelési Program szerint az éves munkatervben lévő feladatok alapján folyik, folytatója a családi nevelésnek, kiegészíti és bizonyos esetekben korrigálja azt. Az óvoda feladata továbbá, hogy gondoskodjon a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés-oktatás egészséges, biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a balesetek megelőzéséről és a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, továbbá véleményt ad a tankötelezettség kezdetének megállapításához. Az intézmény munkarendje 1. A közalkalmazottak munkarendje: A közoktatásban alkalmazottak körét és az alkalmazási feltételeket a jogszabályban meghatározottak figyelembe vételével határozzuk meg a zavartalan működése érdekében.

10

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A nevelő- oktató munkát segítő és a kisegítő munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkarendje: A munkarendet az intézmény nyitva tartásával összhangban az óvoda vezetője állapítja meg a helyettesek javaslatára, biztosítva ezáltal, hogy az intézmény működése és tisztasága zavartalan legyen. A konkrét, személy szerinti munkaidő beosztást a mindenkori éves munkaterv mellékletében határozzuk meg. 2. A pedagógusok munkarendje a) A pedagógusok napi munkarendjét, az ügyeleti és helyettesítési rendet az általános vezető-helyettes, vezető-helyettes és tagóvoda-vezető állapítják meg a foglalkozási rend függvényében, az óvoda napi nyitásától zárásig, lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel. A konkrét napi munka beosztások összeállításánál a feladatellátás, zavartalan működés biztosítását kell figyelembe venni. A vezetőség tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére. b) A pedagógus köteles átöltözve munkakezdéskor a csoportjában megkezdeni a gyerekkel való foglalkozást. c) A foglalkozási anyagban való lemaradás érdekében hiányzás esetén - lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a foglalkozás megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a heti rend szerint előrehaladni. d) A pedagógus számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az óvodavezető adja a helyettesek javaslatainak meghallgatása után, valamint a pedagógusok önkéntes feladatvállalása alapján, melyeket a mindenkori éves munkatervben rögzítenek. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az egyenletes terhelés. 3. Az óvodás gyermekek munkarendje Házirend szabályozza a jogokat és kötelességeket, melyeket a szülőkön keresztül gyakorolhatnak. A házirend betartása minden óvodahasználóra egyaránt kötelező. A házirendet az óvodavezető előterjesztése során a nevelőtestület fogadja el a törvényben meghatározott személyek, testületek egyetértésével, véleményezésével, a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Szervezeti felépítés Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény a feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak megfelelően az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg: székhely, telephely, tagóvoda. Magasabb vezetői beosztások: a) óvodavezető (székhelyen (Dömsöd, Dózsa Gy. út 27/A.) b) általános óvodavezető-helyettes, aki ellátja az általános intézményvezető helyettesi feladatokat (székhelyen (Dömsöd, Dózsa Gy. út 27/A.) c) óvodavezető- helyettes telephelyen (Dömsöd, Szabadság út 92.) d) tagóvoda-vezető (Apaj, Óvoda utca 12) Pitypang Óvoda)

11

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az óvoda alkalmazotti közösségét az intézményekben foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott alkotja. Az óvoda nevelőtestületét az óvodapedagógusok és a logopédus alkotják. Szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre az óvodapedagógusok. Az óvoda minőségfejlesztési csoportjának tevékenysége egységesen fogja át az intézmény tevékenységét. Az óvodatitkár, az óvodavezetőhöz közvetlenül beosztott ügyintéző, feladatait munkaköri leírása határozza meg. Műszaki alkalmazott a fűtő - kertész - karbantartó, aki a tagóvoda kivételével látja el feladatait a munkaköri leírása alapján. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről alapján intézményünkben a vagyonnyilatkozat tételére kötelezettekkel való szabályozást az SZMSZ függelékében a Nagyközségi Óvoda közalkalmazotti vagyonnyilatkozatai kezelésének szabályzata tartalmazza.

12

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010.

SZERVEZETI ÁBRA Óvodavezető

óvodavezető-helyettes

Telephelyen dolgozók és Szülői Közösségeik

általános óvodavezető- helyettes

tagóvoda-vezető

Székhelyen dolgozók és Szülői Közösségeik

minőségügyi vezető

Pitypang Óvodában dolgozók és Szülői közösségeik

óvodatitkár

fűtő-kertész-karbantartó (Három épületből delegált tagok) Szülői közösségek képviselői

13

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. IV. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE 1. Általános tudnivalók: A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart.. Június 1. és augusztus 31. között a nyári időszakban, csoportösszevonásokkal működik az óvoda a karbantartási munkálatok, a nyári szabadságolás és a lecsökkent gyermeklétszám miatt. Bizonyos helyzetekben, alkalmanként, a vezető engedélyével, az év során bármikor történhet csoportösszevonás. A nevelési-oktatási év rendjét a különös közzétételi lista bevezetését követően a faliújságokon is közzé tesszük minden nevelési-oktatási év kezdetekor, illetve amennyiben változás következik be. a) Az óvoda nyitvatartási rendje: Székhely: Heti 50 óra, napi 10 óra. Naponta 630-1630, lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel. Az ügyelet reggel 630 órától 8 óráig, délután 16 órától 1630 óráig tart, ekkor a gyerekek nem a saját csoportjukban, hanem egy gyülekezőhelyen, összevontan más óvodapedagógus felügyelete alatt vannak. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6 órára érkező dajka nyitja, délután a munkarend szerint távozó dajka zárja. A munkarendtől eltérő időpontban jogosult az épület nyitására és zárása a fűtő és az intézményvezető vagy a feladattal megbízott dolgozó. Távozáskor a záró közalkalmazott felel az óvoda működési rendjéért. Nyári zárva tartás: Az óvoda nyári zárva tartása a mindenkori tanév rendjéhez igazodva, a tanévkezdést megelőző két hét. Telephely: Heti 50 óra, napi 10 óra. Naponta 630-1630 lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel. Az ügyelet reggel 630 órától 730 óráig, délután 16 órától 1630 óráig tart, ekkor a gyerekek nem a saját csoportjukban, hanem egy gyülekezőhelyen, összevontan más óvodapedagógus felügyelete alatt vannak. Az óvodát reggel a munkarend szerint 6, 30 órára érkező dajka nyitja, délután a munkarend szerint távozó dajka zárja. A munkarendtől eltérő időpontban jogosult az épület nyitására és zárása a fűtő és az óvodavezető-helyettes vagy a feladattal megbízott dolgozó. Távozáskor a záró közalkalmazott felel az óvoda működési rendjéért. Az óvodavezető helyettes benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Nyári zárva tartás: Az óvoda nyári zárva tartása a mindenkori tanév rendjéhez igazodva, a tanévkezdést megelőző két hét. Tagóvoda: Heti 50 óra, napi 10 óra. Naponta 630 -1630 lépcsőzetes munkakezdéssel és befejezéssel. Az ügyelet reggel 630 órától 8 óráig, délután 16 órától 1630 óráig tart, ekkor a gyerekek nem a saját csoportjukban, hanem egy gyülekezőhelyen, összevontan más óvodapedagógus felügyelete alatt vannak. Az óvodát reggel a munkarend szerint 630 órára érkező dajka nyitja, délután a munkarend szerint távozó dajka zárja. Távozáskor a megbízott közalkalmazott felel az óvoda működési rendjéért.

14

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A munkarendtől eltérő időpontban jogosult az épület nyitására és zárása a falugondnok és a tagóvoda-vezető vagy a feladattal megbízott dolgozó. Távozáskor a záró közalkalmazott felel az óvoda működési rendjéért. A tagóvoda-vezető benntartózkodása munkarendjéhez igazodik. Nyári zárva tartás: az eddigi hagyományokat megtartva 4 hét, mely július második felére augusztus elejére esik, melyből 2 hét a takarítási szünet. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szabadságukat töltik. b) Ügyeletek és a fenntartó engedélyéhez kötött zárva tartás rendje: Az óvoda nyári zárva tartásáról, illetve az összevont ügyeletek rendjéről a szülőket az év eleji szülői értekezleteken szóban tájékoztatjuk. A nyári zárva tartás időpontjairól írásban is tudomásukra hozzuk a csoportok faliújságjain állandóan kifüggesztett házirendben, valamint a különös közzétételi listán. A székhely és telephely tekintetében az óvodai évzáró ünnepséget követően, (mely általában május utolsó csütörtöki illetve pénteki napjára esik) a nevelőtestület az éves munkatervében meghatározott épület-karbantartási, felújítási, higiéniai munkáinak figyelembe vételével dönti el, hogy mely időszakban, melyik épületben tart összevont csoportokban ügyeletet. Nem tart ügyeletet az iskolai tanévkezdést megelőző két hét alatt, mikor Dömsödön mindkét épület zárva tart, mely időszak alatt a központi étkeztetés is szünetel. Ezen időszak alatt történnek az éves nagytakarítási feladatok. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szabadságukat töltik. A zárva tartás idején az óvodatitkár vagy a feladattal megbízott vezető a szülők halaszthatatlan ügyeinek elintézésére heti 1-1 napon ügyeletet tart, melyről a kihelyezett plakátokon értesítjük a szülőket. Az intézmény téli és nyári zárva tartásának engedélyeztetése az SZMSZ fenntartói jóváhagyásával, hatálybalépésével következően külön eljárást nem igényel. A nyári hónapokban Dömsödön az összevonás ideje alatt a munkatervben kijelölt épület/ek ügyeletet tart/anak. Ugyancsak a kijelölt épület/ek látja/ják el az intézmény egészére tekintettel az ügyeleti feladatokat, iskolai őszi, és tavaszi szünetek, illetve a munkanap áthelyezések esetén a szülői igényeknek és a gazdaságosságnak a figyelembe vételével csökkentett, összevont csoportokban. Az iskolai téli szünetben az intézmény zárva tart, amikor a központi étkeztetés is szünetel. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az öt napot nem haladhatja meg, felhasználásuk időpontjai és a felhasználás módja a mindenkori éves munkatervben kerülnek meghatározásra. Hivatalos ügyintézés a szünetek, nevelésnélküli munkanapok alatt irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti, ügyfélfogadási rendjét az óvodavezető állapítja meg. A nyitva tartás és az ügyelet rendjét az épületek ajtajára kifüggesztett hirdetményben kell nyilvánosságra hozni. A szülők igényének figyelembe vételével (tapasztalat alapján) kerül meghatározásra a napi nyitvatartási rend. Amennyiben a felvételt nyert gyermekek szüleinek legalább 10%-a jelzi az óvodavezetőnek, hogy korábban nyisson, vagy később zárjon az intézmény, az óvodavezető kötelessége a fenntartóval egyeztetni. Apajon a tagóvoda-vezetőnek jelzik, aki tájékoztatja az óvodavezetőt.

15

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az óvoda a gyermeket munkanapokon, hétfőtől-péntekig tartó időszakban fogadja. Eltérő az óvodai munkarend, ha az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is megváltozik és rendelettel történő kihirdetésre kerül. Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvoda zárva tart. A nyitva tartás teljes ideje alatt óvodapedagógusoknak kell foglalkoznia a gyermekekkel. Nevelés nélküli munkanapokon szervezett ügyelet rendje Nevelési értekezletek, minőségfejlesztési feladatok, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása céljából a közoktatási törvényben meghatározottak alapján, 5 nevelés nélküli munkanapot veszünk igénybe. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokat minimum 7 nappal előre jelezzük a szülőknek. A nevelés nélküli munkanapok időpontjait az éveleji szülői értekezleten ismertetjük a szülőkkel, valamint a nevelési-oktatási év rendjét tartalmazza a különös közzétételi lista is, az esetleges változásokról tájékoztatást adunk. A szülők aláírásukkal is igazolják, hogy tudnak-e gyermekük elhelyezéséről gondoskodni. A szülői igények alapján, a nevelés nélküli munkanapokon ügyeletet biztosítunk. Igénylés hiányában a fenntartó jóváhagyása alapján a zárva tartás engedélyeztetése az óvodavezető/tagóvodavezető feladata. c) A gyermekek napirendjét a csoportnaplókban rögzítik a csoportvezető óvodapedagógusok. d) A vezetők benntartózkodása: Az óvodavezető és helyettesei közösen felelősek azért, hogy intézkedéseiket összehangolják, egymás tekintélyét elvszerűen megóvják, minden lényeges ügyről, eseményről kölcsönösen tájékoztassák egymást, törekedjenek ésszerű takarékosság, gazdaságosság biztosítása mellett a hatékony, eredményes szakmai működésre. Az óvoda nyitvatartási idején belül reggel 8 és délután 16 óra között az óvodavezetőnek vagy helyettesének az óvodában kell tartózkodni. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint történik a vezetői feladatok ellátása. A vezetők benntartózkodásának időbeosztását a mindenkori munkaidő beosztás tartalmazza. Egyéb esetekben, amennyiben az SZMSZ-ben, belső szabályzatokban, munkaköri leírásban, óvodavezetői utasításokban meghatározott vezetői/helyettesi feladatok nem teljesíthetők, ill. a vezetői feladatok elintézése szempontjából a benntartózkodási idő alatt nem végezhetők el, a heti munkaidőn belül további benntartózkodást igényelnek (csak az óvodában elláthatóak), kötelesek a vezetők benntartózkodni, vezetői feladataikat ellátni. A vezetői feladatok ellátása jogszabályban meghatározott órakedvezmény és vezetői pótlékban való részesülés alapján történik. A vezetők egyidejű akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus látja el.

16

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. 2. Az óvodai felvétel rendje Az óvoda a mindenkori jogszabályban meghatározott kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdőnapjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető/tagóvoda-vezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. A szülők és a csoportvezetők körében döntés-előkészítő munkájához az óvodavezető májusban véleménykutatást végez. A gyermekek épületek közötti elosztásánál a következő szempontokat kell érvényesíteni: - megüresedett helyek száma - óvodába járó testvérek hol vannak - amennyiben a férőhely engedi munkahelyhez, lakcímhez közeli épület /lakóhely, tartózkodási helyhez/ A gyermek elsősorban abba az épületbe kerül felvételre, átvételre, amelyhez közelebb lakik, ill. amelynek közelében szülője dolgozik. Az óvodai felvételéről, átvételéről az óvoda vezetője/tagóvoda-vezetője dönt. Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, akinek kötelező a részvétele az óvodai nevelésben, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. Az óvodai felvételről hozott döntésről június 15-ig a szülőt írásban értesíti az óvodavezető/tagóvoda-vezető. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető/tagóvoda-vezető felvételi bizottságot hoz létre. A felvételi bizottság javaslatot tesz a felvételre. A felvételi bizottság ülésére véleményezési joggal meg kell hívni a DömsödApaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás Vezetőjét. A felvételről az óvodavezető/tagóvoda-vezető dönt, aki a gyermek felvételét csak a helyhiány miatt tagadhatja meg. Az óvoda vezetője/tagóvoda-vezető - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét- nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló tv. alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. Az elutasításról az óvodavezető/tagóvoda-vezető határozatot hoz, melyet köteles megindokolni és a jogorvoslatra a szülő, gondviselő figyelmét felhívni. Jogszabály alapján az óvodai csoportok átlag létszáma: 20 fő, maximális létszáma: 25 fő. Intézményünk esetében a fenntartó a maximális létszám 20%-ának átlépését átmeneti szabályozás értelmében engedélyezheti. Az óvodavezető kötelessége a fenntartó felé kellő időben információt szolgáltatni, amennyiben szükséges az Oktatási Hivatal engedélyét is megkérni. Az óvodai jelentkezés ideje és módja: a felvételre jelentkezés minden év április harmadik hetében történik, három napon keresztül naponta 8-16 óráig a központi épületben, valamint a tagóvodában. A felvételi jelentkezések idejéről a nyilvánosságot plakátokon tájékoztatjuk 30 nappal a megjelölt időpont előtt, ill. a helyi Dömsödi Hírnök, valamint az Apaji Hírmondó c. újság márciusban és áprilisban megjelenő számaiban közzé tesszük.

17

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az óvodavezető/tagóvoda-vezető a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a március 31-ig kiállított óvodai szakvéleményében javasolja: felvételét az általános iskola 1. évfolyamára részvételét további egy évig az óvodai nevelésben szakértői bizottság vizsgálatát részvételét a nevelési tanácsadó vizsgálatán. 3. Az óvodai felmentés A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességeinek kibontakozása, sajátos helyzete indokolja - az óvodai nevelésben való kötelező részvétel alól az óvoda vezetője/tagóvoda-vezető felmentheti. A döntéséhez kéri a Dömsöd- Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulás vezetője véleményét. A felmentett gyermeket az óvodai nyilvántartásban továbbra is szerepeltetni kell. A csoportvezető óvodapedagógus a felvételi és mulasztási napló megjegyzés rovatába bejegyzi a felmentő határozat számát, dátumát. Az óvodavezető/tagóvoda-vezető a határozatát köteles megindokolni és a szülő figyelmét felhívni, hogy a felmentést követően a szülő köteles gyermekével a Nevelési Tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatán részt venni az iskolai beíratásokat megelőzően. 4. Az óvodai jogviszony megszűnése Megszűnik az óvodai elhelyezés - az óvodai nevelésben való kötelező részvétel és a hátrányos helyzetű kivételével, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. a) Ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján. Az átvételről szóló határozat számát, időpontját a csoportvezető óvodapedagógus a felvételi és mulasztási napló megjegyzés rovatába bejegyzi, törli a nyilvántartásból. b) Ha a szülő írásban bejelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon, kivéve az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett és a gyámhatóság intézkedésére felvett gyermek esetében. A csoportvezető óvodapedagógus feladata az írásbeliség betartatása a bejelentővel szemben. A feltétel megléte esetén a felvételi és mulasztási napló megjegyzés rovatában bejegyzi a kimaradás indokát és dátumát, törli a gyermeket a nyilvántartásból. c) Ha az óvodai elhelyezést fizetési hátralék miatt az óvodavezető/tagóvoda-vezető - a szülő eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének, vizsgálata után megszüntette,- az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett és a gyámhatóság intézkedésére felvett gyermek esetében, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek kivételével- a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. A döntést az óvodavezető/tagóvoda-vezető határozatba foglalja. A határozat számát és a kimaradás okát, dátumát a felvételi és mulasztási napló megjegyzés rovatába a csoportvezető óvodapedagógus bejegyzi, törli a gyermeket a nyilvántartásból. d) Lakóhely változtatás esetén az óvodavezetőnek/tagóvoda-vezetőnek kell bejelenteni a kimaradást az 5. életévét betöltött gyermek esetében, aki óvodaváltoztatási nyomtatványt ad ki a szülőnek a távozásról. Egyéb esetekben a szülő írásban köteles bejelenteni a csoportvezető óvodapedagógus által hitelesített kérelem bejelentő lapon. e) Ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. Általános iskolai tanulmányait megkezdte év, hó, nap bejegyzéssel a csoportvezető óvodapedagógus feladata a gyermek nyilvántartásból való törlése a felvételi és mulasztási napló megjegyzés rovatában.

18

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. f) Ha a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a 8. életévét betölti. (A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31 után született, és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.)

Belépés és benntartózkodás rendje Az óvoda helyiségeinek - csoportszobáinak, mosdójának, udvarának - a szülők által használhatóságának rendje (ÁNTSZ- előírások, helyi szabályozások figyelembevétele alapján): A szobába utcai cipővel bemenni tilos, kivéve szülői értekezlet, ünnep. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a szülők figyelemmel kísérhessék a gyermekek óvodai életét, ennek érdekében előzetes megbeszélés alapján, egyénileg is bejöhetnek a csoportokba, ezért tarjuk szervezett nyílt napjainkat is (ekkor hozzanak váltócipőt). A szülők gyermekükkel kapcsolatban, vagy egyéb magánjellegű beszélgetésekre az óvodapedagógust az óvodásokkal való foglalkozása közben nem vonhatják el a csoportból, mert ez előidézheti baleset kialakulását és zavarja a nevelőmunka folyamatát. Egyeztessenek halaszthatatlan ügyeik megbeszélésére időpontot. A gyermeket kísérő szülők, családtagok kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek/ helyettesének jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel/tagóvoda - vezetővel való egyeztetés alapján történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi indokolt esetben. Telephelyen és a tagóvodában a vezető helyettesek fogadják a jogviszonyban nem álló külső látogatókat. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési-oktatási célra átengedni csak a gyermek távollétében, a fenntartó engedélyével lehet. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszerzők vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Kivétel a gyermekkönyveket, foglalkoztatókat, gyermekjátékokat forgalmazók bizományba átadott készletei, a vezető beosztású munkatársak tudtával és belegyezésével. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: az óvodai nevelésben való részvétel, valamint szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, a gyermekek egészségügyi felügyelete, az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybe vételéhez, tagóvodában az óvodapedagógus által vezetett zene-ovi foglalkozások. Az a nem magyar állampolgár, aki nem igazolja, illetőleg nem rendelkezik tartózkodási engedéllyel, az óvodai ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet. A díj nem haladhatja meg a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy gyermekre jutó hányadát. Az óvoda vezetője a díjat a fenntartó által meghatározott szabályok alapján csökkentheti, illetve elengedheti.

19

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010.

V. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető helyettesek és a tagóvoda vezető javaslatai alapján az óvodavezető készíti el. A vezető valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az óvodavezető helyettesek és munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre, és az intézményekhez újonnan érkező pedagógusokra, gyakornokokra. Az általános vezető helyettes az óvodavezető helyettes és a tagóvoda-vezető ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatelosztásból következő saját területükön végzik. Az óvodavezető- az általa a szükségesnek tartott esetekben- jogosult az óvoda pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az óvoda belső ellenőrzési rendszere átfogja az óvodai nevelőmunka egészét. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az óvoda vezetője a felelős. 1. A pedagógiai (nevelő) munka belső ellenőrzésének feladatai biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint az óvoda pedagógiai programja szerint előírt) működését, segítse elő a nevelő munka eredményességét, hatékonyságát, az óvoda vezetősége számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az óvoda nevelő munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. Óvodánkban a nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak az óvodavezető az általános óvodavezető- helyettes óvodavezető-helyettes a tagóvoda-vezető 3. Kiemelt szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során a pedagógusok munkafegyelme, a nevelő-oktató munka tartalma, színvonala, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a csoportszoba rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a HOP és az éves munkaterv koherenciája, csoporttervekben való megjelenítése és végrehajtása, az óvodapedagógus-gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, gyermekvédelmi feladatok,

20

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. a nevelő-oktató munka színvonala:  tervezés,  szervezése,  az alkalmazott módszerek a nap folyamán,  a gyermekek munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a foglalkozáson, (A tevékenységek elemzésének szempontjai az általános óvodavezetőhelyettes, óvodavezető- helyettes és a tagóvoda-vezető javaslatai alapján kerülnek meghatározásra a mindenkori éves munkatervben.) a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége. 4. Az ellenőrzés fajtái Tervszerű, előre megbeszélt szempont szerinti ellenőrzés. Spontán, alkalomszerű szúrópróba szerű ellenőrzés.  a problémák feltárása, megoldása érdekében  a napi felkészültség felmérésének érdekében Az óvodán belüli általános ellenőrzési feladatokat, a mindenkori éves munkatervben határozzuk meg. Az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók jogait és kötelességeit a munkaköri leírás tartalmazza. Az egyes nevelési-oktatási évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését a mindenkori éves óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az óvodavezető, általános óvodavezető- helyettes, az óvodavezető-helyettes, valamint a tagóvoda-vezető a mindenkori éves munkaterv, illetőleg az írásban rögzített munkamegosztás és munkaterv alapján a pedagógiai munka eredményessége és a zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli a közalkalmazottak munkáját. Az éves munkaterv a nevelési-oktatási évet nyitó nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestület jóváhagyásával készül. Az adott évre tervezett ellenőrzésekről már ekkor tudomást szereznek a pedagógusok. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, és ütemezését. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az általános óvodavezető- helyettes, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető, a szülői közösség. A szakmai vezető minden óvodapedagógus munkáját egy alkalommal értékeli a nevelésioktatási év során. Nevelési-oktatási évenként egy alkalommal, minden óvodapedagógus ellenőrzésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a feljegyzés készül, amelyet ismertetni kell az óvodapedagógussal. A nevelési-oktatási év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

21

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. VI. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁI, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A társulás létrejöttével az irányítás terén a következő célokat tűztük ki, melynek függvényében osztottuk el az átruházott jogköröket a vezetők és óvodapedagógusok között. A korábbinál magasabb színvonalú óvodai ellátás biztosítása az óvodás gyermekek számára. Az intézményirányításban a tervezés, a szervezés, ellenőrzés és a döntés összehangolása a jogszerűség és törvényesség betartásával. A szakmai kompetenciák növelése. A hatékonyabb működés biztosítása a párhuzamosságok megszüntetésével, az adminisztrációs munkák ésszerűsítésével. A tagóvoda számára a szakmai, módszertani szabadság maximális biztosítása a helyi nevelési program keretein belül. Az óvodavezető Az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Az óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. a) Az óvodavezető felelős az óvoda szakszerű és törvényes működéséért; a takarékos gazdálkodásért; a pedagógiai munkáért; Az óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért; a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért; a nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; a középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért; a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokért, az óvoda ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának szabályosságáért, a munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások betartásáért; az óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok felhasználásának szükségességéért, az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható takarékosság mellett; a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért. b) Gyakorolja a munkáltatói jogkört. c) Dönt az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe; d) Munkamegosztás alapján képviseli az intézményt; e) Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt egyeztetéseket lefolytatja;

22

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése; a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése; a nevelőtestület jogkörébe tatozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése; minőségfejlesztési rendszer működtetése; munka irányítása az óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a pénzügyi-gazdasági feladatokban való megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti közreműködés; szülői szervezetekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése; a gyermekvédelmi munka irányítása, a szülők tájékoztatása a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg; a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése, az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartók által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal; az igazgatási feladatok ellátása, így különösen: - az óvodába felvett gyermekek nyilvántartása, az illetékes jegyző értesítése, ha olyan gyermeket vett fel, vett át, akinek lakóhelye nem az óvoda székhelyén, a gyámhatóság értesítése, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, - a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatos igazolások kiadása, jogszabály szerinti javaslatok megtétele, - a szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli napokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja, a kötelezettségvállalás, a kiadmányozás (aláírás) közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyetteseket, a tagóvoda - vezetőt, az óvodatitkárt, a műszaki kisegítő alkalmazottat. A minősítésükhöz beszerzi a minőségügyi vezető szakmai véleményét. Az általános óvodavezető - helyettes a) Az óvodavezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézésével- ellátja az óvodavezető helyettesítését. Az óvodavezető tartós távollétében és/vagy az óvodavezető vagy fenntartó utasítása alapján teljes jogkörrel helyettesíti az óvodavezetőt. Tartós távollétnek minősül a két hetet meghaladó távollét. b) Közreműködik: a nevelőtestületi és alkalmazotti értekezletek előkészítésében; a telephelyekkel való együttműködésben; az óvodai hagyományok őrzésével, az ünnepélyek szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában; 23

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. c) Közvetlenül felelősséggel végzi: a nevelő-oktató munka irányítását, ellenőrzését a székhelyen; a dajkák munkájának irányítását a székhelyen; a helyettesítés kijelölést a székhelyen; javaslatot, illetve véleményt ad az irányítása alá tartozó közalkalmazottakat érintő munkáltatói intézkedésekhez, engedélyezi a szabadságolási ütemterv szerint a szabadságot, továbbá a 3 napot meg nem haladó rendkívüli szabadságot, a munkaidőben történő eltávozást; engedélyezi a 3 napot meghaladó, szabadságolási ütemtervtől eltérő szabadságok igénybevételét, véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó kérelmeket, a minőségügyi vezetővel együtt minősíti az intézmény létszámába tartozó valamennyi közalkalmazottat, a minősítést bemutatják az óvodavezetőnek, javaslatot tesz a dolgozókat érintő személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésére, jutalmazására, valamint a fegyelmi felelősségre-vonásra, véleményezi a dolgozói kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket, véleményez minden munkáltatói intézkedést, amely a vezetése alatt álló szervezeti egységet, illetve az intézményt érint; gondoskodik a munkavállalók arányos foglalkoztatásáról, ellenőrzi a munkavégzést az irányítása alá tartozó szervezeti egységben, ellenőrzi a felelősöket, megbízottakat, a kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására, utalványozásra és kiadmányozásra jogosult,

mindazokat az itt fel nem sorolt feladatokat, melyeket a munkaköri leírása tartalmaz. Az óvodavezető- helyettes Közvetlenül felelősséggel végzi: a) az óvodavezető irányítása mellett szervezi a telephely munkáját; b) munkaköri leírása alapján ellátja mindazon tevékenységeket a telephely tekintetében, amelyek a székhely óvodában az általános óvodavezető- helyettes feladatai; c) szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a telephelyen; d) az átruházott jogköre alapján ellátja a munka-és tűzvédelemmel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési és végrehajtási feladatokat; e) átruházott jogköre alapján ellenőrzi a tagóvoda-vezető csoportbeli szakmai munkáját; f) javaslatot, illetve véleményt ad az irányítása alá tartozó közalkalmazottakat érintő munkáltatói intézkedésekhez; g) engedélyezi a szabadságolási ütemterv szerint a szabadságot, továbbá a 3 napot meg nem haladó rendkívüli szabadságot, a munkaidőben történő eltávozást; h) engedélyezi a 3 napot meghaladó, szabadságolási ütemtervtől eltérő szabadságok igénybevételét, i) véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó kérelmeket,

24

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. j) a minőségügyi vezetővel együtt minősíti az minősíti az intézmény létszámába tartozó valamennyi közalkalmazottat, különös tekintettel az általa vezetett szervezeti egység létszámába tartozó valamennyi közalkalmazottat, a minősítést bemutatják az óvodavezetőnek, k) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó dolgozókat érintő személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésére, jutalmazására, valamint a fegyelmi felelősségrevonásra, l) véleményezi a dolgozói kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket, m) véleményez minden munkáltatói intézkedést, amely a vezetése alatt álló szervezeti egységet érinti n) gondoskodik a munkavállalók arányos foglalkoztatásáról, ellenőrzi a munkavégzést az irányítása alá tartozó szervezeti egységben, o) felelősök, megbízottak ellenőrzését, p) a szakmai teljesítés igazolására jogosult; q) ellátja mindazokat az itt fel nem sorolt feladatokat, melyeket a munkaköri leírása tartalmaz. A tagóvoda - vezető Közvetlenül felelősséggel végzi: a) az óvodavezető irányítása mellett szervezi a tagóvoda munkáját; b) munkaköri leírása alapján ellátja mindazon tevékenységeket a tagóvoda tekintetében, amelyek a székhely óvodában az általános óvodavezető-helyettes feladatai és mindazokat az itt külön fel nem sorolt feladatokat; c) szoros kapcsolatot tart a székhelyóvodával, biztosítja az információk továbbítását a tagóvodában; d) az átruházott jogkörök szerint működteti a tagóvodát; gyakorolja a munkáltatói jogkört a beosztottak tekintetében a kinevezés, megszüntetés kivételével; e) javaslatot, illetve véleményt ad az irányítása alá tartozó közalkalmazottakat érintő munkáltatói intézkedésekhez, valamint a kinevezéshez és megszüntetéshez; f) engedélyezi a szabadságolási ütemterv szerint a szabadságot, továbbá a 3 napot meg nem haladó rendkívüli szabadságot, a munkaidőben történő eltávozást; i) engedélyezi a 3 napot meghaladó, szabadságolási ütemtervtől eltérő szabadságok igénybevételét, g) véleményezi a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó kérelmeket, h) a minőségügyi vezetővel együtt minősíti az általa vezetett szervezeti egység létszámába tartozó valamennyi közalkalmazottat, a minősítést bemutatják az óvodavezetőnek, i) javaslatot tesz az irányítása alá tartozó dolgozókat érintő személyzeti és munkajogi intézkedésekre, kitüntetésére, jutalmazására, j) a fegyelmi felelősségre-vonás az általa irányított szervezeti egységben önálló jogköre; k) véleményezi a dolgozói kedvezmények, juttatások igénybevétele tárgyában előterjesztett kérelmeket, l) véleményez minden munkáltatói intézkedést, amely a vezetése alatt álló szervezeti egységet érinti; m) gondoskodik a munkavállalók arányos foglalkoztatásáról, ellenőrzi a munkavégzést a saját szervezeti egységében, n) felelősök, megbízottak ellenőrzését, m) a fenntartók előtt képviseli a tagóvodát; 25

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. n) a szakmai teljesítés igazolására jogosult. o) A tagóvodát érintő dologi kiadások/szakmai anyagok tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult. Az óvodavezető a hatásköréből átruházza az óvodapedagógusokra: o nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezését o a HOP szerinti élményszerző séták megszervezését, o közintézmények látogatását, o kirándulások szervezését, o

a szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzését minden olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul,

o a gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezését. Az óvodavezető a hatásköréből átruházza: - Az Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság munkájában részt vevő óvodapedagógusra az intézmény képviseletét a bizottsági üléseken. - A Népjóléti Bizottság munkájában részt vevő óvodapedagógusra az intézmény képviseletét a bizottsági üléseken. - A HACCP dokumentációjának vezetését és ellenőrzését az éves munkatervben meghatározottak alapján. - A minőségirányítási csoport vezetőjére az óvodában folyó minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának összehangolását; a minőségirányítási rendszer működtetését; folyamatos ellenőrzését, az óvoda minőségpolitikájának érvényesítését, a minőségfejlesztési feladatok teljesítésének biztosítását, a minőségirányítási rendszer működtetését; folyamatos ellenőrzését; éves munkaterv készítését melynek összhangban kell állnia az óvoda helyi nevelési programjával és tartalmazza: a minőségfejlesztési folyamat szakaszait, az elvégzendő feladatokat, azok időbeni ütemezését és a végrehajtásért felelős személyek neveit. az éves munkatervben meghatározott minőségfejlesztési feladatok elvégzését; az intézkedési tervek elkészítését és végrehajtásának irányítását, megvalósulásának értékelését és azok felhasználására javaslat tételét az óvoda működésének továbbfejlesztéséhez; a folyamatos partneri igény és elégedettség felmérés elvégzését, minőségfejlesztéssel összefüggő értékelések, elemzések készítését, a nevelőtestület és a fenntartó felé beszámoló készítését a hatáskörébe átruházott területről; IMIP értékelésének elkészítését a fenntartó számára. a minőségfejlesztési rendszer bemeneti adatainak folyamatosan gyűjtését, a szükséges beavatkozások tervezését; az éves munkaterv reszortfeladatok fejezetének összeállítását a vezető helyettesekkel együttműködve. -

Tagóvodában a gyermekvédelmi megbízottra: a gyermekvédelmi munka irányítását.

26

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. -

Az óvodatitkárra: a közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, a szülők tájékoztatását a nevelési év kezdetekor, hogy gyermekvédelmi ügyekben kit, mikor és hol kereshetnek meg; az óvodai jelentkezés idejének és módjának nyilvánosságra hozatala a fenntartók által meghatározottak szerint, a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal; az igazgatási feladatok ellátását, így különösen: - az óvodába felvett gyermekek nyilvántartását, az illetékes jegyző értesítését, ha olyan gyermeket vett fel, vett át az intézmény, akinek lakóhelye nem az óvoda körzetében van, a gyámhatóság értesítését, ha a felvételt a gyámhatóság kezdeményezte, - igazolások kiadását; - pedagógiai jellemzések továbbítását, - a szülők értesítését az óvoda nyári zárva tartásáról, a nevelés nélküli napokról, a felvétellel, átvétellel, az óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire az értesítést jogszabály előírja, továbbá ellátja mindazokat az itt fel nem sorolt feladatokat amelyeket a munkaköri leírása tartalmaz.

-

A fűtő-kertész-karbantartóra: a karbantartási- felújítási feladatok egyeztetését a polgármesteri hivatal munkatársával, kisebb beszerzéseket, továbbá ellátja mindazokat az itt fel nem sorolt feladatokat, amelyeket a munkaköri leírása tartalmaz.

A helyettesítés rendje Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén az általános vezető- helyettes helyettesíti. Az óvodavezető és az általános helyettese kivételes egyidejű távolléte esetén a helyettesítés a telephelyen működő vezető-helyettes feladata. Az óvodavezető a székhelyóvodában szükségessé váló vezetői helyettesítési feladatokra a székhelyóvodában működő óvodapedagógusnak is adhat megbízást. A telephelyen az óvodavezető -helyettest, a tagóvodában a tagóvoda- vezetőt akadályoztatása esetén az általa megbízott óvodapedagógus helyettesíti. A reggel 630 órától 8 óráig, illetve a 1530-1630 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködőknek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

27

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. AZ ÓVODA KÖZÖSSÉGEI, KAPCSOLATAIK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL 1. Az óvodaközösség Az óvodaközösséget az óvoda dolgozói, a szülők és a gyermekek alkotják. 2. Az óvodai alkalmazottak (közalkalmazottak közössége) Az alkalmazotti közösséget az óvoda nevelőtestülete és az óvodánál közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók alkotják. A teljes alkalmazotti közösséget az óvodavezető hívja össze minden olyan esetben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az óvoda egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. 3. A nevelőtestület A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a közoktatási törvény határozza meg. A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. A nevelőtestületi értekezleteken az intézményvezető a vezetőhelyettesekkel kialakított munkarend szerint beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkáról; értékeli a helyi programjának, munkatervének teljesülését, értékeli a dolgozók élet-és munkakörülményeinek alakulását; ismerteti a következő időszak feladatait. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések:

A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető készíti elő. Az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi ülés előtt legalább három nappal átadja a vezető helyetteseknek, tagóvoda vezetőnek, valamint gondoskodik annak minden óvodai számítógépen való megjelentetéséről. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség képviselőjét. A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető vagy az általános óvodavezető-helyettes, akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes, és a tagóvoda vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni. 28

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvével kapcsolatos teendők: A jegyzőkönyvet a munkatervben meghatározott óvodapedagógus vezeti, számítógépen feldolgozza az óvodatitkár. Az értekezletet követő három munkanapon belül kell elkészíteni. Az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő írja alá. Csatolni kell mellé a jelenléti ívet. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Az óvodavezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek a közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben meghívás ellenére nem jelenik meg. Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással hozza.

A nevelőtestület és feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület, tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - szakmai munkaközösséget hozhat létre. Egyes jogköreinek gyakorlását - a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítését vagy eldöntését - átruházhatja e munkaközösségre. A szakmai munkaközösség a feladat elvégzése után, vagy a legközelebbi nevelőtestületi értekezleten a nevelőtestületet írásban és szóban tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület nem ruházhatja át döntési jogkörét a nevelési program, az SZMSZ, a házirend, és a IMIP, valamint ezek módosításának elfogadása során. A nevelőtestületnek véleményezési joga van: • Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. • Külön megbízások elosztásában. • Óvodavezető helyettes megbízásában. A nevelőtestületnek döntési joga van: • A Helyi Nevelési Program és módosításának elfogadásában. • Az SZMSZ és módosításának elfogadásában. • Éves munkaterv elkészítésében. • Elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásában. • A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus elfogadásában. • A Házirend és módosításainak elfogadásában.

29

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az óvoda minőségirányítási csoportjának tevékenysége A minőségirányítási csoport megbízását a nevelőtestület határozata alapján az óvodavezető adja. A nevelőtestület feladat átruházása alapján a csoport az alábbi tevékenységeket folytatja: Partnerkapcsolat működtetése. A partnerek igényeinek, elégedettségeinek megismerése, mérése, elemzése. Az információk alapján intézkedési terv készítése, az intézkedési terv végrehajtásának ellenőrzése. A folyamatos (PDCA-SDCA ciklus) működtetése. Irányított önértékelés végzése a törvényi előírások figyelembe vételével, mely az egész alkalmazotti közösségre kiterjed. A minőségi elvárások megfogalmazása, s azok betartatása. Az óvodavezetés tájékoztatását a vezetői értekezleteken, a tervezett beavatkozásokhoz kapcsolódó javaslatairól. Tevékenysége egységesen fogja át az óvoda tevékenységét. A minőségirányítási csoport az elfogadott IMIP, valamint a nevelési program alapján végzi munkáját. A csoport vezetője résztvevője a vezetői megbeszéléseknek, valamint intézkedési tervük és éves munkatervük alapján koordinálja a csoport munkáját. A szülői szervezet (közösség) A szülők az óvodában jogszabályban meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet (közösséget) működtethetnek. Amennyiben nem hoznak létre szervezetet, épületenként legalább 1 fő szülői képviselő útján gyakorolják a jogaikat. A szülői vélemények, javaslatok figyelembevétele az óvodai nevelőmunka kialakítása során hozzájárulhat a kiegyensúlyozott óvodai légkör kialakulásához. A szülői érdekek érvényesítése, a szülői kötelezettségek teljesítése minden szülő joga és kötelessége. A szülők képviselőik, szervezeteik útján is felléphetnek érdekeik, gyermekük érdekei érvényesítése érdekében. E célból az óvodában szülői szervezetet, közösséget hozhatnak létre. A szülői szervezet, közösség létrehozása teljes egészében a szülőkön múlik, annak működtetése nem kötelező. A szülők döntik el, hogy milyen szervezeti felépítésű, milyen formájú és hány szülői szervezetet, közösséget alakítanak ki. Az óvoda vezetőjének nem tartozik feladatai közé a szülői szervezet, közösség létrehozásának kezdeményezése, esetleg kierőszakolása. Amennyiben azonban a szülők szükségesnek tartják ennek létrehozását, az óvoda vezetőjének már kötelessége minden segítség megadása az előkészítő feladatokhoz, illetőleg, ha a szülői szervezet, közösség létrejött, azzal együtt kell működnie, tevékenységét segítenie kell. A szülői szervezet nem különül el az óvodától, annak részeként működik. Önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik. Működésére és tevékenységére a közoktatásról szóló törvény előírásait kell alkalmazni, és nem vonatkoznak rá az egyesülési jogra vonatkozó törvény előírásai. A jelen SZMSZ a szülői szervezetet (közösséget) jogszabályon túli jogokkal nem ruházza fel.

30

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A vezetők és a szülői szervezet (közösség) közti kapcsolattartás formája: A szülők legalább 50%-ának szavazatával megválasztott szülői képviselőkkel az óvodavezető által kijelölt vezető tartja a közvetlen kapcsolatot, rendszeresen tájékozódik a szülők véleményéről. A csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus területét meghaladó ügyekben a vezetőhelyettes tart kapcsolatot. A tagóvoda- vezető a tagóvoda szülői képviselőjével közvetlen kapcsolatot tart. Minden megválasztott szülői képviselőt meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői közösség részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább három nappal korábbi átadásával történhet. A szülők véleményét ki kell kérni: Az intézmény nevelési éve rendjének és munkatervének elfogadásakor; a szervezeti és működési szabályzat elfogadása előtt, a vezetők és a szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás módját szabályozó részében, a csoportszülői értekezlet napirendjének meghatározásához; az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához. Ha a szülői képviselő a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban. A szülői képviselő tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg. Ha a tájékozódás a telephelyre vagy tagóvodában járó gyermekek összességére vagy nagyobb csoportjára vonatkozik, a szülők tájékoztatásába a vezető helyettest/ tagóvoda-vezetőt be kell vonni. Ha a szülői képviselők bármelyike a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői képviselő részvételével megtárgyalja. Az Apaji Pitypang Óvoda Gyermekeiért Egyesülettel való kapcsolattartás Az egyesület székhelye a tagóvoda. Tagjai a szülők és a dolgozók. Közvetlen kapcsolattartás a tagóvoda-vezető jogköre. Az egyesület létrehozásának és működésének célja: az óvodapedagógusok munkájának segítése, gyermekprogramok szervezése és finanszírozása.

ÓVODA-CSALÁD KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI Részletesen tartalmazza a Harmóniában a természettel Helyi Nevelési Programunk, így csak a főbb csomópontokat emeltük ki. A nevelő-oktatómunka feladatainak összehangolása, a szülők és óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: beiratkozás: az első személyes kapcsolat felvétele, családlátogatások: a gyermekek környezetének, a család nevelési szokásainak megismerése,

31

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. nyílt napok: betekintés az óvoda mindennapi életébe éves munkatervben meghatározott időpontban, nyilvános ünnepek és rendezvények: az éves munkatervben meghatározott időpontokban, szülői értekezletek: az egész csoportot érintő nevelési, szervezési feladatok megbeszélése, oldott beszélgetések, gyermekvédelmi intézkedések, kirándulások, fogadóórák: komolyabb négyszemközti találkozást igénylő problémák megbeszélésére alkalmas, melyek lehetőséget adnak olyan információk cseréjére is, amelyek bizalmas jellegűek, községi rendezvények, üzenő füzetek: nyilvántartási adatok egyeztetése, szülők írásbeli nyilatkozatai, napi kapcsolatok: rövid kétoldalú tájékozódás és tájékoztatás, faliújságon kifüggesztett információk; Dömsödi Hírnök, illetve az Apaji Hírmondó c. helyi újságokban az óvoda életéről folyamatos információ, szakmai cikkek megjelentetése. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az óvoda nevelési egységei közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken valósul meg. Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: a nevelési program és módosítása elfogadására, a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, az óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztására, a házirend elfogadására, az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, az óvodavezetői pályázatokhoz készített vezetési programokkal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, a nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető-helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön megbízása előtt, nevelési tanácsadó vagy tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresésére a hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására, illetve egyéb jogszabályban meghatározott esetekben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha: az óvodavezető összehívja a nevelőtestület egyharmada kéri, szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta.

32

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző pedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dajkák, az ügyintéző és a műszaki dolgozó együttműködését. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének megállapításával és módosításával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá az óvoda minőségirányítási program elfogadására. A dajkák munkaértekezleteit a székhelyen az általános óvodavezető-helyettes, telephelyen a óvodavezető-helyettes, tagóvodában a tagóvoda- vezető hívja össze az éves munkaterv szerint. A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. A tagóvoda-vezető és a telephelyen működő óvodavezető-helyettes részt vesznek a vezetői értekezleteken, ez alkalommal beszámolnak az irányításuk alá tartozó épületben folyó munkáról, illetve átveszik a szükséges információkat. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben és telephelyen folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az óvodavezető soron kívül, közvetlenül is megadhatja. Az óvodavezető-helyettes és tagóvoda-vezető a rendkívüli eseményeket azonnal jelenti telefonon. Az óvodavezető ellenőrzési terve alapján vagy szükség szerint esetenként meglátogatja a telephelyet, tagóvodát. Az óvodavezető, az általános óvodavezető-helyettes, az óvodavezető-helyettes és a tagóvodavezető együttesen felelnek azért, hogy a telephely és tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak és azokat az érintettek megismerjék. Az óvodavezető a vezető helyettesek és a tagóvoda vezető kapcsolattartási fórumai: a rendszeresített vezetői megbeszéléseken,vezetői konzultációkon kívül közvetlen telefon- és e-mail kapcsolatban állnak egymással. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az óvodavezető, az általános óvodavezető-helyettes, az óvodavezető- helyettes, tagóvodavezető, rendszerességgel, általában havonta egy alkalommal, szükség szerint egyeztetik az aktuális feladatokat. A vezetőség tagjai a megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezeti egységek működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezeti egységnek, továbbá a szervezeti egységektől a vezető felé. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetői, vagy a kibővített vezetői testület megbeszélésein – a téma függvényébenalkalmanként, az óvodavezető meghívása alapján a minőségirányítási csoport vezetője illetve az alkalmazotti kör más tagja is részt vesz a közvetlen kommunikáció érdekében.

33

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszere, formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, tanácskozások. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza, melyeket az óvoda faliújságán ki kell függeszteni. Az előre nem meghatározható tanácskozások időpontjainak kihirdetéséről a vezetőség, vagy a munkacsoport vezetők kötelesek gondoskodni. A nevelőtestülettel való kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, fórumok, munkacsoportok ülései. Az épületek egymás közötti kapcsolattartásának módjai: nevelőtestületi értekezletek: az éves munkatervben meghatározott és rendkívüli, szükség szerinti megbeszélések, szakmai tapasztalatcserék, bemutató foglalkozások, nyílt napok, közös ünnepségek. A telephellyel való kapcsolattartás rendje A telephelyen a nevelőtestületi döntéseket, határozatokat és az óvodavezető utasításait betartva az óvodavezető- helyettes irányítja és gondoskodik arról, hogy a gyermekeket, szülőket, alkalmazottakat érintő intézkedések a telephelyen kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kapcsolattartás rendjét az óvodavezető- helyettes munkaköri leírása tartalmazza, valamint a vezetőségi üléseken kívül szükség szerint egyeztetik az aktuális feladatokat. Nevelésioktatási évenként a kapcsolattartás bővebben az éves munkatervben kerül meghatározásra (feladat, cél, felelősök megjelölésével). A tagóvodával való kapcsolattartás rendje A tagóvodában a nevelőtestületi döntéseket, határozatokat és az óvodavezető utasításait betartva a tagóvoda-vezető irányítja és gondoskodik arról, hogy a gyermekeket, szülőket, alkalmazottakat érintő intézkedések a tagóvodában kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. A kapcsolattartás rendjét a tagóvoda-vezető munkaköri leírása tartalmazza, valamint a vezetőségi üléseken kívül szükség szerint egyeztetik az aktuális feladatokat. Nevelési-oktatási évenként a kapcsolattartás bővebben az éves munkatervben kerül meghatározásra (feladat, cél, felelősök megjelölésével). VII. A NEVELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSÉRE, VALAMINT A SZAKMAI MUNKA-KÖZÖSSÉGEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A nevelőtestület óvodánkban a pedagógus munkakört betöltők közössége, a nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület a nevelési-oktatási év folyamán az éves munkatervben meghatározottak szerinti rendes és jogszabályi előírás alapján szükség szerint rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: évnyitó- és záró, valamint nevelési értekezletek.

34

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az évnyitó értekezleten dönt a nevelőtestület az éves munkaterv összeállításáról, ill. elfogadásáról. Az évzáró értekezleten dönt a nevelőtestület az óvoda éves munkáját átfogó elemzésének, értékelésének, beszámolóknak elfogadásáról. A nevelőtestületi értekezleteket az óvodavezető hívja össze. A meghívók elektronikus úton minden óvodai számítógépen, a megadott magán email-címeken és kifüggesztve a vezetői irodák faliújságain kerülnek kihirdetésre. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet esetei: Ha a szülői szervezet, közösség kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A napirendet javasló írásbeli indítványt az óvodavezetőnél kell előterjeszteni. A nevelőtestületet össze kell hívni a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül, foglalkozási időn kívül, amennyiben a nevelőtestület az értekezlet összehívása mellett dönt. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni, foglalkozási időn kívül. A fent említett esetekben az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli ülés meghívója az ülés előtt 48 órán belül is kiküldhető. Erre bármely értesítési mód-telefon, személyes megkeresés-igénybe vehető. A sürgősség okát azonban indokolni kell. A rendkívüli ülés írásos anyagát a nevelőtestületi tag legkésőbb az ülésen megkapja. A (rendes) nevelőtestületi értekezletet az óvodavezetője készíti elő. A nevelőtestület tárgyalja a HOP, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Határozathozatal, szavazati eljárás szabályai: Az intézmény vezetésére vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról (vagy elutasításáról) a nevelőtestület titkos szavazással határoz, egyébként döntéseit nyílt szavazással , kézfeltartással hozza. A nevelőtestület határozatait egyszerű többséggel hozza. Az egyszerű többséghez a jelenlévők több mint felének igen szavazata szükséges. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az óvodavezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A szavazás előtt kell megállapodni, hogy mely esetekben érvényes, érvénytelen a szavazat, hogyan számít a tartózkodás a számlálásnál. A nevelőtestület, alkalmazotti közösség akkor határozatképes, ha a nevelőtestület, alkalmazotti közösség tagjainak legalább 2/3-a jelen van. A mindenkori határozatképesség meghatározásakor figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel.

35

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Minősített többség szükséges: zárt ülés elrendeléséhez. A döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A nevelőtestületi tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett nevelőtestületi tag bejelentése alapján , vagy bármely nevelőtestületi tag javaslatára a nevelőtestület minősített többségű határozattal dönt. A kizárt nevelőtestületi tagot (kat) a határozat képesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. Titkos szavazást tarthat a nevelőtestület minősített többségű döntése szerint mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az óvodavezető nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre. A titkos szavazás szavazólapon történik, melynek elkészítése az óvodatitkár feladata. A titkos szavazás szavazatainak összeszámlálásához az általános óvodavezető helyettes, vagy a tagóvoda-vezető által javasolt személyek alapján szavazatszámláló bizottsági tagokat választ a nevelőtestület. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, szavazó urna és szavazó helyiség igénybevételével. A szavazólapot el kell látni az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét, munkakörét, beosztását, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A szavazás lebonyolítása a vezető helyettesek feladata. Ha a szavazás eredmény e felől kétség merül fel, vagy nem született döntés, a nevelőtestület a szavazást köteles megismételni. Titkos szavazással határoz a nevelőtestület a vezetői pályázat esetében: az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról. Zárt ülésen való tárgyalást kérhet bármely nevelőtestületi tag, amennyiben személyes érintettségéről esik szó. Zárt ülés szabályai: a pályázó nem vehet részt az alkalmazotti közösség, illetőleg a nevelőtestület döntésének meghozatalában akkor, amikor személyéről, illetőleg az általa benyújtott vezetési programról szavaznak. Zárt ülést kell tartani, választás, kinevezés, felmentés, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele. Az érintett nyilatkozatát a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell. Abban az esetben, ha az érintett nincs jelen, a napirendet zárt ülésen kell tárgyalni. A zárt ülésről készített jegyzőkönyveket a nyilvános ülések jegyzőkönyveitől elkülönítve kell kezelni, oly módon, hogy kizárólag csak az érintettek korlátozott betekintési joga legyen biztosított. Névszerinti szavazást kell tartani, ha azt az óvodavezető vagy a nevelőtestület ¼-de indítványozza. A név szerinti szavazás úgy történik, hogy az ülést vezető abc sorrendben felolvassa a nevelőtestületi tagok nevét, s a jelenlévők nevük felolvasásakor „igen” „nem” vagy „tartózkodom” szavakkal szavaznak. A szavazás tényét és eredményét az ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelésioktatási intézmény vezetője elrendelte. (Egyéb esetekben emlékeztető feljegyzést kell készíteni az elhangzottakról.) 36

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, a szavazatok eredményét (elfogadás, nemleges és tartózkodók számát) továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelenlévő két nevelőtestületi tag aláírásával hitelesíti. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A határozatokról az óvodatitkár évente sorszámos nyilvántartást vezet. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, melyhez csatolni kell a jelenléti ívet. A jegyzőkönyvről másolat készítését és jegyzőkönyvi kivonat készítésére, hitelesítésre vonatkozó további szabályokat az iratkezelési szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása: Jelenleg óvodánkban szakmai munkaközösség nem működik, így a hatáskör átruházására nincs mód. VIII. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA ÉS MÓDJA Az óvodát a külső kapcsolatokban általában az óvodavezető képviseli. Az óvodavezető megbízása alapján az óvoda más dolgozója is képviselheti az óvoda érdekeit. A tagóvoda-vezető, általános óvodavezető helyettes, gyermekvédelmi megbízott és az Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság munkájában részt vevő óvodapedagógusra, illetve a Népjóléti Bizottság tagjára átruházott hatáskör alapján megosztott óvodánkban a kapcsolattartás. A mindenkori éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestületi tagok egyénileg is kapcsolatot tartanak a különböző társintézményekkel. Az óvoda rendszeres kapcsolattartási formái: -

A fenntartó önkormányzattal, Polgármesteri Hivatallal: az óvodavezető állandó meghívottja tanácskozási joggal a képviselő-testületi üléseknek, valamint évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületek előtt a munkájáról. Egyeztet a munkaerő gazdálkodási létszámmal és költségvetés tervezésével kapcsolatban.

-

Az Oktatási, Közművelődési és Sport Bizottság valamint a Népjóléti Bizottság munkájában külsős tagként részt vesz egy-egy óvodapedagógus, aki képviseli óvodánkat, szociális segélyezési ügyekben javaslattal él. Jelentések, beszámolók, különböző tanácskozásokon keresztül kölcsönös az informálás.

-

Az óvoda felvételi körzetéhez tartozó általános iskolával (Gróf Széchenyi István Általános Iskola és tagiskolája az Arany János Általános Iskola): a mindenkori éves munkatervben rögzítetteken kívül, szükség szerinti látogatások, közös és egymás rendezvényein való részvétel útján és a beiskolázási feladatokon keresztül tarják a kapcsolatot. Meghatározzák az óvodából iskolába kerülő gyermekek iskolai beilleszkedésének megkönnyítése érdekében szervezendő kölcsönös látogatásokat.

37

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010.

-

-

-

-

-

-

-

Nevelési Tanácsadóval: Az óvoda vezetője és pedagógusai a jegyzőn keresztül a gyermekek iskolaérettségének és a sajátos nevelési igény megállapításához szükség esetén a Nevelési Tanácsadó segítségét veszik igénybe. A gyermeket - a Nevelési Tanácsadóval történt előzetes szóbeli vagy írásbeli egyeztetés után - szükség szerint a szülőnek el kell vinnie a Nevelési Tanácsadóba. A Nevelési Tanácsadó szolgáltatást végző szakemberei részt vesznek az iskolaérettség megállapításában, javaslatot tesznek a tankötelezettség megkezdésére, további vizsgálatokra, ill. az óvodai nevelésben való további egy nevelési évig való részvételre a szülő kérése, a pedagógusok és/vagy az óvodavezető javaslata és a vizsgálati eredmények alapján. Szükség szerint a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz irányítják az érintett gyermeket. Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztályával az óvodavezető és a tagóvoda gyermekvédelmi megbízottja tartja a kapcsolatot. Kérésére adatokat, információkat nyújt a hatósági ügyek elintézésének megkönnyítése érdekében. Kölcsönösen tájékoztatást nyújtanak a gyermekvédelmi ellátás, védelembe vétel eseteiben. Dömsöd-Apaj Gyermekjóléti és Családsegítő Intézményi Társulással az óvodavezető/tagóvoda-vezető tartja a kapcsolatot. Meghívásukra részt vesz esetmegbeszéléseken. Magatartási problémák, szocializációs problémák, családlátogatás, környezettanulmányok tekintetében a csoportvezetők is tartják a kapcsolatot. Ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattól vagy közvetlenül a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztályától kérünk segítséget. Az észlelt problémát írásban az észlelő és jelzőrendszer működtetésével koordináljuk. Nevelőtestületi tagok feladatai: az észlelő és jelzőrendszer működtetése, jellemzések készítése, felkérésre esetmegbeszéléseken való részvétel. Kisebbségi képviselővel a gyermekvédelmi felelős tartja a kapcsolatot az etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek nevelése, családok segítése érdekében. Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal az óvodavezető/tagóvoda-vezető és a csoportvezetők az ellátás rendjében közöltek alapján vesznek részt. Nevelési-oktatási évenként az éves munkatervben rögzítetteken kívül szükség szerinti látogatások. Egyházi jogi személlyel: a kapcsolatot az óvodavezető/tagóvoda-vezető tartja a hitoktatás megszervezését, segíti. Év elején megegyeznek az épületenkénti foglalkozások napjainak meghatározásában. A Petőfi Sándor Oktatási és Művelődési Központtal való rendszeres kapcsolattartás, a gyermekek részére szervezendő programajánlatok alapján az általános óvodavezetőhelyettes feladata. A leegyeztetett programokon való gyermekcsoportok havonkénti részvételének biztosítása a csoportvezető óvodapedagógusok feladata. Dezső Lajos Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel az óvodavezető tartja a kapcsolatot a programok egyeztetésében. A Nagyközségi Könyvtárral a csoportvezető óvodapedagógusok óvodán kívüli nevelést szerveznek.

38

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010.

IX.

AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az ünnepeink, hagyományaink a helyi nevelési programunkban rögzített, a nevelésben kitűzött céljainkat, az értékrendet, erkölcsi, érzelmi, esztétikai megvalósítását szolgálják. Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az óvoda jó hírnevének megőrzése, öregbítése az óvodaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepek, hagyományok lehetnek csoport és óvodai szinten, minden óvodapedagógus saját dokumentációjában tervezi meg az ünnepekre való ráhangolódást. 1. Óvodapedagógusok feladatai 

koruknak megfelelően megismertetni a gyermekeket a népszokásokkal, megszerettetni a népi kultúrát, hogy szépséget és örömet találjanak benne;  elsajátíttatni a megfelelő magatartásai és viselkedési formákat;  ünnepek előkészítésekor, megszervezésekor a Közoktatási törvény 4. § értelmében a világnézeti semlegességet képviselni;  irodalmi, zenei művek kiválasztásánál a tartalom, terjedelem, hangkészlet tekintetében mindenkor a gyermekek életkori sajátosságainak és a semlegességnek megfelelően eljárni. Az óvoda ünnepeit, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda nevelési programja tartalmazza. Az óvodai szinten szervezett ünnepélyek rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint felelősen szervezik meg az ünnepségeket. A hagyományápolás ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, az óvoda egész közösségére nézve kötelező. A helyi hagyományok közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik Az ünnepi hangulat megteremtése történhet jelkép használatával, a gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével, a dekorációval. Az ünnepélyek és a hagyományos rendezvények az arculatunkat erősítik. Állami ünnepek: Március 15.-e megünneplése a dömsödi gyermekcsoportokkal az emlékhelyekre való látogatás keretében történik. Március 15-én Apajon a községi ünnepélyen az óvodások műsorral szerepelnek. A gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományok: Ajándékkészítés családlátogatásra, anyáknapjára, kicsik fogadására, a gyermekek születés- és névnapjára, iskolába menőknek, első osztályosoknak.

39

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Csoporton belül: közös ünneplés történik. A gyermeki élet hagyományos óvodai ünnepeinek, rendezvényeinek megtartása: Mikulás, Karácsony, Húsvét, zártkörű, a szülők nem vesznek részt sem a megszervezésben, sem a lebonyolításában. A tagóvodában a Mikulás és a Karácsonyi ünnepség nyitott. Farsang: megszervezésében a szülők részt vesznek, lebonyolítása zártkörű. A tagóvodában a szülők részt vesznek a mulatságban is. Gyermeknap vagy épületenként, vagy közös szervezésben zajlik. A rendezvény nyilvános, a szülőkön kívül más vendégek is meghívhatók. A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: Mikulás Karácsony Farsang Anyák napja minden korcsoportban zártkörű, csak a hozzátartozók hívhatók meg. Évzáró műsor, iskolába lépő gyermekek búcsúztatása: nyilvános, a szülőkön kívül más vendégek is meghívhatók. Helyi hagyományok ápolása: Tagóvoda és az Apaji Pitypang Óvoda Gyermekeiért Egyesület közös szervezésében Valentin bál Május-Dömsödi Napokon való részvétel Július- Apaji Falunapon való részvétel Óvodások Pest Megyei Néptánc találkozóján való részvétel Természettel kapcsolatos ünnepek: Takarítás világnapja - szeptember 23. Víz napja – március 22. Föld napja – április 22. Részletesen az éves munkaterv ill. a csoportok éves munkaterve tartalmazza: Helyi programhoz kapcsolódó szokások ápolása: Népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása. Napi életünkkel kapcsolatos intézmények, üzemek, szűkebb és tágabb környezetünk megfigyelési lehetőségeink megszervezése. Őszi-tavaszi tanulmányi kirándulások (szüretek, terménygyűjtés, külső helyszínek a szülőkkel egyeztetve mint pl: Tropicarium, Fővárosi Nagycirkusz, Mikulás Háza, Állatkertek, Skanzen, Bábszínház, stb.) Séták, színházlátogatás, kiállítás látogatás. A dolgozókkal kapcsolatos hagyományok: Pályakezdő, ill. az újonnan belépő dolgozók köszöntése, felkarolása, segítése Közös ünnepélyek szervezése: pl. kitüntetett dolgozók, jubileumi jutalmazottak köszöntése, távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása, felnőttek karácsonya. Közös kirándulások aktív, gyeses és nyugdíjas kollégákkal együtt.

40

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Ünnepek, hagyományok, rendezvények, előadások pontos idejét, tartalmát, témáját, szervezési feladatait az éves munkaterv alapján a felelősök dolgozzák ki, és dokumentálják. A hagyományápolás érvényesülhet jelkép használatával (óvodai embléma, csoport embléma), gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével, illetve dekorációval. A logo megjelenítése történhet a leveleken, meghívókon, öltözeten, zászlón, jelvényen, dísztárgyakon, stb. A nevelőtestület által szervezett rendezvényeken a nevelőtestület részvétele kötelező, az egyéb alkalmazottak bevonásáról az óvodavezető dönt. Az éves munkatervben elfogadott programokon való részvétel minden dolgozó számára kötelező. Az intézmény fellobogózásának rendje Óvodánk épületeinél az alábbiak szerint biztosítjuk - a zászlók kihelyezését, tisztán tartását, szükség szerinti cseréjét. Dömsödön a fűtő-kertész-karbantartó munkaköri kötelessége a csere, a megbízott dajka kötelessége a tisztántartás. A tagóvodában a tagóvoda- vezető utasítása szerint köteles ellátni a kijelölt óvodai dolgozó/falugondnok.

X.

ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1) A székhelyen és a telephelyen: a gyermekek intézményben igénybe vett étkeztetését az Önkormányzat által üzemeltetett konyha biztosítja. Az étkezési térítési díj számlázása is ott történik. A tagóvodában beszállító cég által történik az étkeztetés, az étkezési térítési díjat készpénzes befizetéssel a Gróf Széchenyi István Általános Iskola Arany János tagiskola titkárságán teljesíthetik. 2) A gyermekétkeztetés térítési díjának összegét a képviselő-testületek szabályozzák a mindenkori helyi rendeletükben. 3) Az óvodapedagógusok feladata a szülői nyilatkozatok és csatolmányaik továbbítása a számlázó részére. Továbbá feladatuk a csekkek kiosztása, begyűjtése és továbbítása, a befizetésról szóló számlák ill. nyugták kiosztása, az étkezési íven a jelenlét és bejelentett hiányzás alapján a hiányzás dokumentálása. 4) Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 1/2 9-ig a faliújságokon közzétett hirdetményben szereplő intézményi telefonszámon vagy személyesen. A bejelentést vevő dolgozó kötelessége a bejelentést az óvoda által készített bejelentőlapon dokumentálni és a csoportvezetőket értesíteni. A naponkénti étkezőket az étkezési íven a csoportvezetők dokumentálják, az étkezési ívek továbbításáról minden hónap utolsó munkanapján gondoskodnak. 5) Minden nevelési-oktatási év kezdetén, valamint az évközbeni új belépők szülei/gondviselői az üzenőfüzetben kapnak részletes ismertetést az étkezésről tudnivalókról, melynek tudomásul vételét a szülő aláírásával igazolja.

41

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. XI. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. /fertőtlenítés, takarítás, mosogatás stb./ A védőnők évi három alkalommal, -de fejtetvesség előfordulásakor soron kívül is szűrővizsgálatot végeznek és ha tetves gyermeket találnak, - bár ez elsősorban a szülők feladata (!)- szükség esetén azok kezelését is elvégzik A fogorvossal a csoportvezetők tarják a kapcsolatot. A területi védőnő írásban értesíti a körzetébe tartozó gyermek törvényes képviselőjét az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok esedékességéről, jelentőségéről, helyszínéről és időpontjáról, a vizsgálat elmulasztásának a gyermek egészségi állapotára vonatkozó lehetséges következményeiről.

XII. AZ ÓVODA DOLGOZÓINAK FELADATAI A GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ-, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) A gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a csoportok szokásrendszerének kialakítását és betartását oly módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják.

A költségvetési szervnél folyó munkavédelmi-tűzvédelmi feladatok összefogását, szervezését a fenntartó által megbízott üzembiztonsági vezető látja el. Végrehajtja, illetve végrehajtatja a munkavédelmi-tűzvédelmi jogszabályokban, szabályzatokban, szabványokban, utasításokban meghatározott feladatokat. Figyelemmel kíséri, értékeli a költségvetési szerv munkavédelmi helyzetét. Megtartja a dolgozók előzetes munkavédelmi- tűzvédelmi oktatását. Az óvoda vezetője felelős az óvodában a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek a megteremtéséért, és a gyermekbalesetek megelőzéséért. A feltétel rendszer vizsgálata a vezető helyettesek feladata, a feltételek javítása állandó óvodavezetői/tagóvodavezetői feladat. Az óvodavezető-helyettesek az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzik, s ha kell a szükséges intézkedéseket megteszik. Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi és, tűzvédelmi szabályokat, ezért évente munka és tűzvédelmi oktatásban részesülnek. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét. (Védő-, óvóelőírások figyelembe vételével.) A dolgozók kötelesek a rábízott gyermekek testi egészségét védeni, testi épségét megóvni. Minden pedagógus a közoktatási törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja (erről feljegyzések történjenek a csoportnaplóban), és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.

42

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Munkáját szakmai képességeinek és erkölcsi tartásának megfelelően végzi, napi feladatként jelentkezik a gyermekek védése, óvása. A pedagógus nevelésére, felügyeletére bízott gyermekeket - mind az óvoda épületén belül, mind az óvoda épületén kívül - felelősséggel látja el a gyermekek biztonságos testi és lelki épségének megőrzése érdekében. Az óvoda részére a pedagógus csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó pedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni. A pedagógusoknak minden nevelési-oktatási év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban - a gyermekek életkorának megfelelően - ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát. A gyermekekkel kapcsolatos elvárások: bármilyen veszélyhelyzet, sérülés és baleset észlelése esetén az óvodapedagógusához vagy a hozzá legközelebb álló felnőtthöz forduljon segítségért. Fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha: az udvaron tartózkodnak; ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt, úszás tanfolyamra közlekedéskor, stb); ha az utcán közlekednek; ha valamilyen rendezvényen vesznek részt; ha a közeli építkezést, munkahelyet stb. látogatják meg; és egyéb esetekben. Óvoda épületén belül: csoportszobák, mosdók, közös helyiségek, közlekedők. Óvoda épületén kívül: Szűkebb környezet: udvar, kisebb séták, középületek látogatása. Tágabb környezet: kirándulások. - Óvodások folyamatos felügyeletét ellátja, a gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén kiránduláson gyermekcsoportonként legalább 3 felnőtt kísérőt kell biztosítani. - Kötelessége figyelemmel kísérni, az óvoda összes helyiségében lévő, a szervezetre veszélyes anyagok megfelelően, lehetőleg zárt helyen (a gyermekektől távol) történő tárolását: tisztítószer, vegyszer, gyógyszer, stb. Azonnali jelentési kötelezettség terheli a közvetlen felettese felé, ha ettől eltérő tárolási módot tapasztal. Figyelemmel kíséri az óvoda összes szociális helyiségeiben, hogy a mérgek, vegyszerek, tisztítószerek megfelelően el legyenek zárva. - A veszélyes helyeket, feltételeket megszünteti, vagy a helyszínt biztosítja és azonnali jelentési kötelezettséggel bír az óvodavezető felé, amennyiben az alábbiakat tapasztalja:csúszás, botlás,éles tárgyak szúrása, vágása,törött berendezések eltávolítása, villamos áram ütés,égés, forrázás,játékok hibái,félre nyelés, fulladás (étkezési felügyelet),mérgezés,fulladás - vánkos, takaró, idegen tárgy, anyag stb.,közlekedési baleset,sport baleset,öltözködési hiányosságok pl.: cipőfűző, stb

-

A megelőzés érdekében: a gyermekeknél koruknak megfelelő higiéné,- étkezési közlekedési, szokásokat, alakít ki; a gyermekek figyelmét - nap mint nap - tudatosan felhívja a és az életkori sajátosságoknak megfelelő szintű baleset-megelőzési feladatokra; valamint szülői értekezleten ismerteti a szülőkkel házirendben foglaltakat. 43

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Dajkák feladatai: -

-

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottként felelősek az óvodapedagógussal együtt a gyermekek testi - lelki védettségéért és óvásáért. Bármilyen rendellenességet, balesetveszélyes helyzetet tapasztalva feladatuk a veszélyhelyzet megszüntetése, azonnali jelzése. Ha a veszélyhelyzetet, a veszélyforrást nem tudja megszüntetni, akkor is biztosítani kell a helyszínt. Az óvodapedagógus közvetlen munkatársaként dolgozik, ezért a csoporttal töltött időben mindazok a baleset-megelőzési feladatok, védő-óvó intézkedések vonatkoznak rá, mint az óvodapedagógusokra. (balesetet szenvedett gyermek szállítása, a szükséges intézkedések megtétele, az óvodavezető és a szülők felé történő információadás az óvodapedagógus felelőssége.) Ha a baleset vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig az általános óvoda-vezető helyettes, óvodavezető-helyettes, tagóvoda-vezető figyelmét haladéktalanul felhívni.

Egyéb baleset megelőzési feladatai: - Az étel a csoportba történő biztonságos szállítása, az edényzet állapotának ellenőrzése és az étel szállíthatósága, hőfoka. - A takarítás és felmosás időpontjának és a szabályainak pontos betartása. - A tisztítószerek tárolására és használatára kiadott utasítás betartása. - Az elkülönített gyermek felügyelete. Egyéb alkalmazottak esetében is bármely balesetveszélyt előidéző ok észlelésekor azonnal jelentési, hiba elhárítási vagy ennek megtörténtéig felügyelet biztosítási kötelezettsége van. Általános magatartási szabályok Az óvoda dolgozói kötelesek munkahelyükön a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjeleni és így munkát végezni. Minden dolgozó csak olyan veszélyes munkát végezhet, amelyre kioktatták és amely a munkakörébe tarozik. Minden dolgozó köteles a munkavédelmi oktatáson, orvosi vizsgálaton részt venni. A munkaeszközt munkakezdés előtt meg kell vizsgálni. A munkavégzés akkor kezdhető meg, ha az eszköz, berendezés kifogástalan állapotban van és az életet és testi épséget nem veszélyezteti. A balesetet, sérülést, rosszullétet, üzemzavart a dolgozó köteles azonnal jelenteni közvetlen felettesének. Az óvodában alkoholos állapotban megjelenni, munkaidő alatt szeszes italt fogyasztani tilos! Öltözete a munka jellegének és baleseti veszélyhelyzetének megfelelő legyen.

Tűz és robbanásveszélyt okozó helyiségekben nyílt lángot használni és dohányozni tilos! Az óvoda egész területén a dohányzás TILOS! A kazánházban és a konyhában állandóan ott tartózkodókon, valamint az oda beosztott dolgozókon kívül más személy csak külön engedéllyel léphet be, illetve végezhet munkát. 44

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A gyermekbalesetek esetén szükséges intézkedések: A pedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén a szükséges intézkedéseket megtenni: a sérültet azonnal elsősegélyben kell részesíteni, a gyermekcsoport felügyeletéről gondoskodni; szükség esetén azonnal orvost kell hívni, amennyiben szállítható orvoshoz kell kísérni; súlyos esetben gondoskodni kell a mentők hívásáról; a sérülés tényéről és körülményéről az óvodavezetőt, tagóvoda esetén a tagóvodavezetőt és a szülőket értesíteni kell; a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni; a tagóvoda vezetőnek kötelessége az óvodavezetőt értesíteni. Balesetet szenvedett gyermek orvoshoz kísérése, a szükséges intézkedések megtétele, az óvodavezető és a szülők felé történő információadás a balesetnél a gyermek felügyeletét ellátó pedagógus felelőssége. Elsősegély-nyújtás rendje Sérülés esetén a sérült közelében lévő dolgozó köteles elsősegélyt nyújtani. Súlyosabb orvosi esetben azonnal értesíteni kell a mentőket, megérkezésükig gondoskodni kell a helyi orvos kihívásáról. Enyhébb sérülés esetén elsősegély-nyújtásra kiképzett dolgozót vagy orvost kell segítségül hívni, illetve amennyiben szállítható, gondoskodni kell az orvoshoz szállításról. Ezzel egyidőben vagy ezt követően értesíteni kell a sérült közvetlen munkahelyi vezetőjét. Áramütés, mérgezés, vagy feltehetően belső sérüléssel járó balesetet követően a sérültet annak esetleges tiltakozását figyelmen kívül hagyva - mindenképpen orvossal kell megvizsgáltatni. Munkabaleset esetén az esetleges mentést illetve elsősegély-nyújtást úgy kell végezni, hogy a helyszín a baleset kivizsgálásának kezdetéig lehetőleg változatlanul maradjon. Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti a dolgozó, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az óvodában történt balesetet, sérülést az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó és a közreható személyi és szervezési okokat. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, mit kell tenni a baleset elkerülése érdekében és a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. A gyermekbalesettel kapcsolatos kivizsgálási, nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető végzi. A gyermekbalesettel kapcsolatos kivizsgálási, nyilvántartási és jelentési kötelezettséget mindenkori hatályos jogszabályi előírások szerint kell teljesíteni.

45

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. XII.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), a tűz, a robbantással történő fenyegetés. Cél: 1. Az óvoda használói biztonságának megőrzése veszély esetén. 2. A veszélyhelyzetet és a stresszt a tudatos, egyértelmű, határozott intézkedésekkel a minimálisra csökkenteni. Bombariadó esetén fő szempont: a) az óvodások testi és lelki épségének megóvása, b) nyugodtság és nyugalomra intés, c) az utasítások következetes végrehajtása, d) pánikhangulat megakadályozása (minden áron), e) az információadással megbízott korrekt tájékoztatása, f) az óvoda személyzetének megóvása. Az éves tűzvédelmi kiürítési próbákon a fentieket is gyakorolni szükséges. 1. Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A bomba tényéről való bármilyen - telefon, fax stb. - értesülés esetén a hívást azonnal rögzíteni és az óvodavezetőt azonnal értesíteni kell. 2. Az óvodavezető/tagóvodavezető távolléte esetén a helyettesítésében részt vevő dolgozót automatikusan kell értesíteni. 3. Az óvodavezető/tagóvodavezető vagy megbízottjai kötelesek értesíteni: a) A robbantással történő fenyegetés esetén a Rendőr Kapitányságot: 107-es hívószámon. b) tűz esetén a tűzoltóságot, c) Az óvoda fenntartóját: 435-220-as hívószámon. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről a székhelyen és a telephelyen. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Tagóvoda esetén a tagóvoda-vezető jogköre és feladata. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell d) személyi sérülés esetén a mentőket, e) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvoda vezetője szükségesnek tartja. Az értesítés tartalmazza: a) honnan van az értesülés, b) hol látta, találta a bombát, c) milyen fenyegetettség áll fenn, d) mivel zsarolják az óvodát, e) minden információt amit tud. 46

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Bejelentés értékelése: - mennyire tekinthető komolynak a bejelentés, - mennyi idő áll rendelkezésre a jelzett esemény bekövetkeztére, - indokolt-e az épület kiürítése, - végrehajtandó feladatok meghatározása. 4. Az óvodavezető/tagóvodavezető kiadja az utasítást az óvoda elhagyására személyesen, vagy megbízottjai révén. Az utasítás tartalmazza: a) az óvoda elhagyásának idejét, b) a csoportok távozásának helyét, c) milyen felszerelést vigyenek magukkal, d) a kiürítési útvonalat, e) az óvoda gáz főcsapját ki zárja el, f) az óvoda bejáratának őrzése, g) az eseményekről ki adhat tájékoztatást. Riasztás végrehajtása: - a jelzés, értesítés legyen rövid, határozott, egyértelmű, ne keltsen pánikot. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre: Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a munkaidő beosztás rendje szerinti óvodapedagógusnak a csoportszobán kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet a munkaidő beosztás rendje szerinti óvodapedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradte esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a csoportszoba elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvodapedagógusnak meg kell számolnia! Az elhagyást a helyzethez képest higgadtan és szervezetten kell végrehajtani, a pánikhangulatot kerülni kell! Kiürítéskor szokásos lépésben, zárt csoportokban kell távozni. Futni TILOS! A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A gyermekek elhelyezése szóbeli megállapodás alapján a központi óvodából a Gróf Széchenyi István Általános Iskola Béke téri alsó tagozatos épületében történik, a telephelyről a Dabi Református Gyülekezeti Házban. A tagóvodából pedig a Gróf Széchenyi István Általános Iskola tagiskolájában.

47

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Az óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy a helyettesítésében részt vevőnek tájékoztatnia kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! A szakértőkön kívül a kiürítés után TILOS mást beengedni! A szakértői vizsgálat után rendezett formában az óvodavezető irányításával történik a visszaköltözés. A tűzriadó terv évenkénti felülvizsgálatáért az átruházott jogköre alapján a telephelyen munkát végző óvodavezető-helyettes a felelős. A dolgozókkal történő megismertetéséért, dokumentálásáért a központi épületben az általános óvodavezető-helyettes, a telephelyen a vezető helyettes, a tagóvodában a tagóvoda-vezető a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a központi épületben az általános óvodavezető- helyettes, a telephelyen a vezető helyettes a tagóvodában a tagóvoda-vezető a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet mindenki által hozzáférhető módon és tudomásával kell elhelyezni: az óvodavezetői, telephelyen a vezetőhelyettesi ill. tagóvodában a tagóvoda-vezetői irodában. A szakértői vizsgálat után rendezett formában az óvodavezető irányításával történik a visszaköltözés. A bombariadó megszűnéséről az óvodavezető, vagy helyettesítője értesíti: a) az óvodapedagógusokat, b) az intézmény fenntartóját, c) a szülőket (szükség szerint), d) a hírközlő szerveket (szükség szerint).

48

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. XIV. REKLÁM TEVÉKENYSÉG SZABÁLYAI A Nagyközség Óvoda Alapító okirata nem tartalmazza az alapfeladaton kívüli egyéb tevékenység folytatásának engedélyezését. A reklámtevékenység gazdasági tevékenységnek minősül, ezért az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alapfeladaton kívüli egyéb tevékenység folytatását. Mivel saját elhatározásunkkal nem járulhatunk hozzá, hogy területünkön helyiségeinket, udvarainkat igénybe véve gazdasági reklámtevékenységet folytassanak, az alapító okiratban a fenntartónak az engedélye szükséges, (hozzájárulása nem elégséges.) Az óvodában TILOS a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. XV. A MINŐSÉGI MUNKA ERKÖLCSI MEGÍTÉLÉSE,-ELISMERÉSEK, KITÜNTETÉSEK ADOMÁNYOZÁSA A kitüntetések adományozását egyének és szervezetek, így az óvoda vezetője és más munkakörben foglalkoztatott munkatársai egyaránt kezdeményezhetik. Felterjesztés menete: Mint a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásánál, így a kitüntetésre való felterjesztésnél is kiinduló pont lehet a nevelőtestület, szülői kezdeményezés, vezetői tanács vagy a vezető javaslata, azonban a döntést a beosztottak esetében az óvodavezető hozza meg.

Az állami kitüntetések:  Oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerések körét részletesen a 24/1999. (VI. 25. ) OM rendelet határozza meg.  Az állami kitüntetések a többszörösen módosított 1991. évi XXXI. tv szerint adhatóak. A felterjesztés helye: Oktatási Minisztérium Személyi és Közszolgálati Főosztály 1055. Budapest Szalay u. 10-14. A felterjesztésnek, javaslatnak tartalmaznia kell: - a kitüntetésre javasolt személyi adatait: név (leánykori is) születési adatok, anyja neve, lakáscíme, munkahelye, beosztása, foglalkozása, korábbi állami kitüntetései, valamint a díjra javasoltaknál az adóigazolási szám. - szakmai indoklás. Helyi szintű elismerések: A kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítésen kívül. 1) A Kjt. 65.§-a alapján: A közalkalmazott várakozási idejének csökkentése.

49

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. 2) Dömsödért Emlékérem Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a 4/2000.(II.1.) önk. számú rendelete a „Dömsödért Emlékérem” alapításáról és adományozásáról szerint. Rangsorolási sorrend helyi elismerésekre  Fizetési fokozatok közötti 3 évenkénti várakozási idő csökkentése,  Dömsödért Emlékérem, mellyel együtt adható a várakozási idő csökkentése is. Rangsorolási sorrend állami elismerésekre  Oktatási Miniszter Elismerő Oklevele  Aranykatedra emlékplakett  Brunszvik Teréz díj  Apáczai Csere János díj  Eötvös József díj  Pedagógus Szolgálati Emlékérem  Magyar Köztársasági Érdemkereszt Felterjesztésnél, rangsorolásnál nem kiindulópont, hogy valaki előzőleg kapott-e és hány alkalommal kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítést, illetve állami elismerést, kitüntetést, kivéve a Magyar Köztársasági Érdemkereszt adományozása tekintetében. A helyi és állami elismeréseket, kitüntetéseket külön-külön rangsoroljuk, egymástól függetlenül. Dajkák esetében: legalább 10 éves óvodában eltöltött folyamatosan kiemelkedő munkavégzésért adható helyi elismerés, a fizetési fokozatok közötti 3 évenkénti várakozási idő csökkentése. Legalább 15-20 éves óvodában eltöltött folyamatosan kiemelkedő munkavégzésért adható állami elismerés az Oktatási Miniszter Elismerő oklevele. Nyugdíjba vonuláskor adható a Magyar Köztársasági Érdemkereszt bronz fokozata. XVI. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESTKIEGÉSZÍTÉS ODAÍTÉLÉSÉNEK SZEMPONTJAI A Közokt. tv. 118. §-ának (10) bekezdésében meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés számítási alapját a mindenkori költségvetési tv. tartalmazza pedagógus/fő/forint//hónap. A kereset-kiegészítés mindazoknak a személyeknek jár, akik kiemelkedő munkateljesítményt, pedagógiai fejlesztő tevékenységet, illetve átmeneti többletfeladatok ellátását vállalták. Kiemelt

munkavégzésért járó keresetkiegészítés jár: Az oktatási miniszter 3/2002. (II. 15.) OM rendelete alapján, mely a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről rendelkezik annak, aki a minőségirányítási csoport munkájában részt vesz. A minőségirányítási csoport munkájában közreműködők a munkát önkéntes vállalás és/vagy az óvodavezető megbízása alapján végzik. A kifizetés módjáról a megbízáskor nyilatkoznak, hogy egy összegben, van havonkénti számfejtéssel kérik a juttatást. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv végrehajtásra kiadott 138/1992. (X.8.) korm. rendelet szabályozza a gyakornokokat irányító szakmai vezetőknek járó juttatás feltételeit.

50

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Célja a nevelési program és a minőségirányítási program tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatok magas színvonalú- adott esetben a pedagógusok és egyéb óvodai alkalmazottak szabadidejét is igénybevevő- végzésének elismerését erősítse, munkateljesítmény ösztönzése. Megállapítható az óvoda bármely alkalmazottja részére. A jutalmazottak körét minden óvodai dolgozóra kiterjesztjük, nem a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért. Az értékelés célja: - hogy ösztönző hatású legyen, - hogy az IMIP és a HOP tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatok magas színvonalú – adott esetben a pedagógusok, az óvodai alkalmazottak szabadidejét is igénybe vevő – végzésének elismerését erősítse. Az értékelés módszerei lehetnek: Beszélgetés Csoportlátogatás (betekintő, ill. tervezett) Megfigyelés, tapasztalatszerzés Kikérdezés (szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás) Dokumentációk vezetése Önértékelés A kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjait/feltételeit nevelőtestületünk az alábbiakban állapítja meg: Kiemelt munkavégzésért kereset-kiegészítést kaphat az a közalkalmazott, aki: legalább hét, az alábbiakban részletezett feltételnek maximálisan megfelel: A testület által meghatározott célok, feladatok megvalósításának készsége, minősége, ezek elérését szolgáló kommunikáció és együttműködés; Új technikai eszközök megismerése, megóvása, alkalmazása; Az óvoda vagyonának óvása. Az éves munkatervben meghatározott többletfeladatot az előre kijelölt határidőre teljesíti; A többletfeladatot megfelelő minőségben készíti, illetve végzi el; Többletfeladatát színvonalasan végzi az álláscsökkentés és/ vagy 30 napot meghaladó távollevő miatt a csoportját érintő feladatokban. A teljesítményértékelés alapján kiváló, átlagon felüli ill. kiemelkedő minősítést kap és a teljesítményértékelés eredménye kiválóan alkalmas. A HOP és IMIP által állított szakmai feladatok, követelmények kiemelkedő színvonalú teljesítését végzi a mindennapi nevelési gyakorlatban; Tevékenyen részt vesz a szakmai munka megújításában: Aktívan bekapcsolódik a különböző pályázatok készítésébe. Szakmai folyóiratokban való publikációkat jelentet meg, Bemutató foglalkozásokat, nyílt napokat, előadásokat tart. Az óvoda kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerepe van. Intézményünket képviseli a községi rendezvényeken, valamint a helyi médiákban magas színvonalú tanulmányok/cikkeket jelentet meg (honlap, helyi újság) Az óvoda bevételeinek gyarapításában való aktív részvétel (pályázatok felkutatása és megírása; más bevételi források felkutatása). Az óvodai innovációt elősegíti, szakmai, tárgyi feltételeinek javításáért értékelhető munkát végez.

51

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A kötelező továbbképzéseken túl részt vesz egyéb tanfolyamokon, továbbképzéseken, módszertani rendezvényeken, szakmai konzultációkon és az azokon való részvételek alkalmával szerzett szakmai tapasztalatokat magas színvonalúan és hatékonyan hasznosítja. Folyamatosan végez önképzést, tájékozott a szakirodalomban.(tükröződik az éves anyaggyűjtésében, tervezői és szervezői munkájában) A gyermekek szabadidős tevékenységének szervezése, lebonyolítása csoporton kívül: Délutáni külön foglalkozást tart (pl.: kézműves, torna). Élményszerző kirándulást szervez. Munkacsoport munkájában alkalmi felkérés vagy megbízás alapján értékelhető feladat végzése: a) munkacsoport megbeszélésein részt vett; b) a munkacsoport munkáját mint résztvevő szakmailag segítette; c) munkacsoport irányítási feladatait látta el. Az óvodai jeles napok, ünnepélyek, belső rendezvények megszervezésében, kivitelezésében alkotóan közreműködött. Az óvodai és a települések ünnepeinek előkészítésében, szervezésében, lebonyolításában, a gyermekek felkészítésében aktívan, igényes műsorokkal vesz részt. Közreműködik az óvoda jótékony célú rendezvényeinek szervezésében. Kiemelkedő közösségteremtő tevékenységet végzett (gyermekekkel, szülőkkel, nevelőtestülettel, alkalmazotti körrel). Szülőkkel kialakított partneri kapcsolata. Az óvoda arculatának minőségi kialakításában végzett tevékenységéért. Együttműködés az óvoda közösségein belül, az intézmény fejlesztése, értékeinek megőrzése érdekében: szerepvállalás a külső kapcsolatok ápolásában; együttműködés, kezdeményező szerep felvállalása a forrásbővítésben, pályázatok elkészítésében, szponzorok, támogatók felkutatásában, az intézmény fejlesztési célkitűzéseinek támogatása, feladatvállalás. A csoportszoba és a csoportszobán kívüli helyiségek esztétikus, színvonalas dekorálásának szervezéséért, kivitelezéséért. Példamutató munkafegyelem. Beosztásának megfelelő magas szintű szakmai felkészültség. Hajlandóság munkájának fejlesztésére. Aktív részvétel a helyettesítésekben, feladatvállalási készség, túlórák vállalása, pluszmunka felajánlása Egyéniségével, emberi magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, a harmonikus együttműködéshez. Magasfokú toleranciát és empátiát tanúsít az óvodahasználókkal szemben. Érzelmi alapokon nyugvó napi munkát, kényszertől, teljesítmény kierőszakolásától mentes egyéni fejlesztést végzett, a játék és a játékosság kiemelt szerepe elvét alkalmazta a nevelésben. Szakmai igényességről tett tanúságot.( Igényes, precíz a napi munkájában, adminisztrációjában, eszközkészítésében és környezetének kialakításában. Kreatív, alkotó, meri kipróbálni önmagát, gyermekcsoportját. Ötleteket, tanácsokat ad másoknak. Egyéni arculatot alakít ki a hozzá közel álló tevékenységekben, melyeket önkéntes alapon bemutat. Saját munkaterületéhez kapcsolódó innováció kidolgozása, megvalósítása; 52

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Nem pedagógusokra vonatkozó szempontok a fentieken kívül: Gyermekközpontú szemléletmóddal végzi munkáját; Az óvónő mellett a nevelési tervnek megfelelően végrehajtóként tevékenyen részt vesz a csoport életében. A gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem ad. Megbízhatósága minden területen az intézményi normáknak megfelelt. A gyermekek testi-lelki szükségleteit maximális figyelembe vette, érzelmi alapokon nyugvó nevelési módszereket alkalmazott. A másság elfogadásán alapuló nevelőmunkát végzett. Nevelőpartneri kapcsolatot alakít ki a szülőkkel, tájékozódva a gyermekek otthoni életéről, erősíti a szülők felelősségét, segíti a család nevelési problémáinak megoldását. Az iskolai életre tervszerű, három évre lebontott felkészítés során észreveszi a tehetséget és továbbfejleszti azt. A kereset-kiegészítés differenciált odaítéléséről, összegének mértékéről e szabályzat alapján az intézményvezető dönt. Döntésének előkészítésében részt vesznek megalapozott indokolási részt tartalmazó a fenti szempontokat figyelembe vevő írásbeli javaslatukkal: általános óvodavezető-helyettes óvodavezető-helyettes tagóvoda-vezető minőségirányítási csoport vezetője munkacsoportok vezetői. Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki az adott nevelési-oktatási évben: alapkötelességét hiányosan látja el; a vállalt feladatait nem, vagy nem megfelelő minőségben végzi el; fegyelmi eljárás van folyamatban vele szemben, vagy az adott nevelési-oktatási évben fegyelmi büntetésben részesült; igazolatlanul távol maradt, rendszeresen késett, munkakezdése pontatlan volt; pedagógushoz, óvodai alkalmazotthoz méltatlan, illetve kirívó magatartást tanúsított; magasabb vezető és vezető beosztásban lévők a vezetői tevékenységbe tartozó feladatok ellátásáért.

53

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. XVII. Vegyes rendelkezések Aláírási jog: hivatalos iratokon aláírási joggal/cégszerű aláírás az óvodavezető egy személyben jogosult. A tagóvoda tekintetében a tagóvoda-vezető az óvodavezető tájékoztatását követően írhat alá. Fénymásolás: Az intézményben a szakmai munkával kapcsolatos anyagok fénymásolása térítésmentes. Minden egyéb esetben a vezető engedélye szükséges, de a fénymásoláshoz szükséges megfelelő mennyiségű papírról, a fénymásolót igénybe vevőnek kell gondoskodni. Fénymásoló használatára az intézményvezető/helyettesek által kijelölt dolgozók jogosultak. Számítógépek használata: Az óvodatitkári, vezetői és vezetőhelyettesi számítógépeket – miután a dolgozókra vonatkozó adatokat is tartalmazza – csak a fent nevezettek használhatják. A logopédiai és nevelőtestületi szobában elhelyezett gépeket korlátozás nélkül minden óvodai dolgozó használhatja. Internet használata korlátozás nélkül engedélyezett kötelező órán kívül, az óvoda teljes nyitva tartási ideje alatt. Jelentések, beszámolók, jellemzések leadása: Elektronikus formában történik az óvodatitkár email címére, illetve adathordozóról való másolással az óvodatitkári számítógépre. Aki nem rendelkezik számítástechnikai ismeretekkel, az óvodatitkár segítségével köteles az írásbeliség formáját teljesíteni. A kirándulások, utazásokhoz a szülői nyilatkozatok, engedélyek beszerzése üzenőfüzet útján történik, a szülő beleegyező nyilatkozatának aláírásával a programokon való részvétel engedélyezéséről, költségek vállalásáról. Amennyiben a szülő nem engedélyezi, hogy gyermeke a programokon részt vegyen, úgy a programok ideje alatt a gyermek felügyeletéről az óvoda köteles gondoskodni. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az óvodavezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel, szülővel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az óvodavezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit, az ott dolgozók érdekeit sértené. 54

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Hivatali titoknak minősülnek a következők: - amit a jogszabály előír; - a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok; - a gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok; - a család magánéletéhez kapcsolódó tények és adatok, a szülők személyiségi fűződő adatok; - az óvoda belső életével, munkatársakkal kapcsolatos tények, adatok; - továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása; - illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban annak minősít. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére: A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén betartandó előírások: Az óvodát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az óvodavezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult; Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel; A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titok tartására vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire; Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézményt a tevékenységében zavarná, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekben, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik; A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse; Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az óvodavezető engedélyével adható. Az óvodával közalkalmazotti viszonyban álló dolgozók továbbképzése: Az óvoda a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akik kiegészítő képzettségükkel hozzájárulhatnak a színvonalasabb munkavégzéshez. A továbbképzés szabályai: - Mindenki köteles írásban benyújtani továbbtanulási kérelmét, akár diploma, szakvizsga megszerzéséről, akár 120 órás továbbképzésről van szó; - Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre; A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési/részvételi díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni, melyet az éves beiskolázási tervben kell rögzíteni.

55

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése: A munkáltató köteles a vidékről járó dolgozók munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni (80%). Saját gépkocsival történő munkába járást a munkáltató jogkörrel felruházott/átruházott vezető engedélyezi. A jogosultságot évente kell felül vizsgálni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az óvodavezető/tagóvoda-vezető részére azonnal be kell jelentenie. Étkezési hozzájárulás: Valamennyi dolgozó jogosult térítési díj ellenében az étkezést igénybe venni. Ha a fenntartó a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. Tv. 1.sz. melléklete 8.17. pontja alapján étkezési utalványt biztosít, ennek összegét az éves költségvetési rendeletében állapítja meg. Nem jár az étkezési hozzájárulás: - A GYED és GYES miatti fizetés nélküli szabadság időtartamára - 30 napon túli táppénz időtartamára - Egyéb fizetés nélküli szabadság tartalmára - A felmentési idő, lemondási idő azon időtartamára, amelyre a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesítették. A juttatás számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. Szabadság: Az éves rendes szabadság és a rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a vezetőhelyettesekkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és a fizetés nélküli szabadság engedélyezésére az óvodavezető jogosult. A dolgozók éves szabadságának mértékét a Kjt. A Mtv. és a 138/1992. (X.8.) korm. rendeletben foglalt előírások szerint kell megállapítani és kiadni. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni, melynek vezetéséért intézményi szinten az általános-vezető helyettes az óvodatitkárral közösen felelős. A szabadságot a munkáltató adja ki. A dolgozó kérése alapján kell kiadni az alapszabadság 1/4-ét. Tárgyévenként az általános óvodavezető helyettes írásban nyilatkoztat minden dolgozót a szabadság igényléséhez, melynek alapján elkészíti a szabadságolási tervet és az ügyeleti idő alatti a beosztást. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt az érvényben lévő jogszabályok alapján köteles megtéríteni.A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén egyenlő arányban felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Mt 172-173. §-a az irányadó.

56

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Anyagi felelősség: Az óvoda a dolgozó ruházatában, (formaruha és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be.A dolgozó a személyes használatú tárgyakat meghaladó mértékű és értékű dolgokat, csak az óvodavezető vagy helyettesek engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. ( számítógép, stb.) Valamennyi dolgozó felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek, stb. megóvásáért. Fegyelmi felelősségre vonás: A közalkalmazottakkal szemben felelősségre vonást kell alkalmazni a (közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 45-53. §-a. értelmében a fegyelmi vétség megvalósulásának feltétele: A közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség-szegés, a kötelezettség vétkes megszegése: Nem, vagy késve jelenik meg a munkahelyén, és nem tudja távollétét igazolni; Nem munkára képes állapotban jelenik meg; Megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat; Nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza a munkát; Indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt, Illetéktelenekkel közöl olyan információkat, amelyek munkája során tudomására jutottak, Megszegi az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit. Közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettség-szegés lehet, pl. a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, rendszeres késés a munkahelyről, a munkáltató utasításainak megtagadása (ha arra egyébként nincs joga a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.törvény (továbbiakban Mt.) 104. §-a szerint), A vétkesség formája lehet: -

-

Szándékos (amikor a közalkalmazott előre tudja cselekménye, mulasztása következményét, és azt kívánja is, vagy nem kívánja ugyan kifejezetten, de belenyugszik a következményekbe), valamint; Gondatlanságból eredő (amikor a közalkalmazott látja ugyan cselekménye következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta előre a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekintést).

A felelősségre vonás mértéke az elkövetett mulasztás nagyságától és az addigi munkavégzés minőségétől is függ.

57

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A panaszkezelés rendje: - Az óvoda munkájára, az alkalmazottak tevékenységére vonatkozó panaszok bejelentése történhet írásban, illetve lehetséges szóban elmondva. Ez utóbbi esetben jegyzőkönyvet kell az óvoda vezetőjének, vagy helyettesének felvennie, melyet a panasszal élő nagykorú felnőttnek kell ellenjegyeznie abban az esetben is, ha kiskorú gyermeke él a panasz lehetőségével. - A panasz kivizsgálását az óvoda vezetője, vagy az általa felkért személy, bizottság 7 munkanapon belül megkezdi, és 30 napon belül lezárja vizsgálatát, jelentését átadva megbízójának. - A panaszt tevő 30 napon belül, írásban kap választ a beadványára, szóbeli panaszára. - Név nélküli bejelentéseket, névtelen levelek által felvetett panaszokat az intézmény nem vizsgál ki. Alkalmazottak egészségügyi ellátásának rendje: A dolgozókkal szemben támasztott egészségügyi követelmény, hogy csak egészséges, fertőzésmentes állapotban állhatnak munkába. Minden dolgozónak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkeznie. Mindenki számára kötelező az évenkénti munka alkalmassági szűrővizsgálaton való részvétel. Az óvoda működtetése során az ÁNTSZ által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. A 2003-as évtől bevezetésre került Dömsödön a HACCP rendszer. Alkalmazása, előírásainak betartása az intézményben kötelező a 90/2003. (VII.30.) FVM-ESzCsM együttes rendelete alapján. Célja a közétkeztetésben felmerülő lehetséges veszélyek, kockázatok meghatározása, értékelése és kezelése. E rendszer keretében a dajkák elvégezték az „élelmezési minimum” tanfolyamot. A rendszer meglétét és helyes alkalmazását az illetékes ellenőrző hatóság, azaz az ÁNTSZ vizsgálja.

XVIII. A MUNKAIDŐ-NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSÉNEK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI A munkarend szerint hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel a közalkalmazott munkavállalóknak a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén heti 40 órát kell teljesíteni A munkahely munkarendjéhez kapcsolódóan meg kell állapítani az egyes személyeknek a napi munkaidő beosztását. A pedagógus munkakörben dolgozó óvodapedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órából, a nevelő- és oktatómunkával, vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkáltatónak pontos kimutatást kell készítenie a munkahelyen történő megjelenésről, jelenlétről, a munkahelyről történő távolmaradásról és azok indokáról, a szabadság kiadásáról, az egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokról. Csak ezek birtokában lehetséges az egyértelmű elszámolás minden második hónap végén a pedagógussal. A munkaidő-nyilvántartása intézményünkben a hitelesített épületenkénti munkaidőnaplókban történik.

58

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A pedagógiai munkát közvetlenül és közvetve segítők (dajkák, óvodatitkár, ) napi rendszerességgel folyamatosan sajátkezűleg vezetik a munkaidőnaplóban az érkezés és távozás pontos idejét. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezen kívül 2 havi munkaidő-nyilvántartást kötelesek vezetni, melynek összesítése számítógépes szoftverprogram alapján történik. Az összesítést és az elszámolást az általános vezető helyettes végzi az óvodatitkár segítségével. Az óvodapedagógusok kéthavi időkeretét a törvényben meghatározottak szerint az általános óvodavezető helyettes számolja ki, illetve állapítja meg. Az időkeretek kiszámításánál figyelembe veszi a távollét (nevelésnélküli munkanapok 5 nap, szabadság, táppénz) időkeret csökkentő tényezőit, valamint a munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat. Munkaidő kedvezményre jogosult: - általános óvodavezető-helyettes – heti 8 óra - vezetőhelyettes–heti 8 óra - tagóvoda-vezető –heti 8 óra A munkaidő-nyilvántartást személyre szóló adataival kitöltve az általános óvodavezető helyettes átadja a pedagógusnak. A táblázatos nyilvántartást a pedagógusok egyénileg vezetik. Az általános óvodavezető-helyettes az összesítő táblázatban a pedagógus neve mellett jelöli, hogy teljesítette-e az adott kéthavi munkaidőkeretét, vagy nem. Tanítással lekötött munkaidő: - kötelező óraszámban saját csoportjában elvégzett munka, valamint a helyettesítés saját csoportjában vagy másik csoportban. A nyilvántartás vezetésének eljárásrendje: Célja: az óvodában dolgozó munkavállalók munkaidejével és szabadság kiadásával kapcsolatos adatok nyilvántartása. Valamint a munkaidő tényleges kimutatása a hatékony, nyomon követhető és ellenőrizhető munkavégzés érdekében. Hatóköre: az óvoda pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozói Felelős: óvodavezető, általános óvodavezető helyettes, óvodatitkár Éves szinten a dolgozók szabadságát az általános vezető helyettes az óvodatitkár közreműködésével tartja nyilván a szabadságolási tervben. A munkaidő-nyilvántartás dokumentumait az óvoda egyéb dokumentumainak tárolási szabályai szerint kell kezelni.

59

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. A nyilvántartás kezelője: az általános óvodavezető- helyettes, aki a nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait ellátja, ennek érdekében: meghatározza az adat- és információáramlás rendjét, a nyilvántartás vezetésének szükségességéről és módjáról, valamint az információ szolgáltatási kötelezettségről, nevelőtestületi értekezleten, illetve egyéb formában tájékoztatja a pedagógusokat, kijelöli a nyilvántartás tartási helyét, mely szerint a nyilvántartásokat az intézményben kell tartani, - biztosítja a dolgozóknak a megfelelő nyomtatványt, - ellenőrzi a nyilvántartásokat, - ellenőrzi a havi összesítőket, - az ellenőrzés tényét aláírásával igazolja, - a pedagógusok által a részére leadott kéthavi időkeret tejesítésével kapcsolatos elszámolásokat ellenőrzi, az ellenőrzést igazolja, - amennyiben az ellenőrzés során eltérést tapasztal, megbeszéli a pedagógussal a nyilvántartás kétséges adatainak helyességét és a munkaidő-nyilvántartást kijavíttatja. - a kéthavi munkaidőkeret összesítőt a gazdasági irodára az ügyintézőnek eljuttatja. A nyilvántartásba történő bejegyzés alapja és az egyeztető ellenőrzés során felhasználható dokumentumok -

A pedagógus által ellátandó feladatok: A pedagógus feladata, hogy - nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa - a nyilvántartást az intézményben tartsa, és azt naponta ott töltse ki. - A havi összesítéseket elkészíti, a nyilvántartás kezelő kérésre együttműködik a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában - A kéthavi munkaidő elszámolást a 2. hónap utolsó munkanapján leadja az általános óvodavezető helyettesnek. A.) A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja: munkaidő beosztás; a kötelező órába beszámítható tevékenységek elrendelt többlettanítás munkaidőnapló B.) A tanítással le nem kötött munkaidő - az éves munkatervben meghatározottak szerint - leadott beszámolók, jelentések A pedagógusok feladatai a teljes munkaidőben A pedagógus munkakörébe tartozó feladatok:

Tanítással lekötött munkaidő (kötelező órába beszámítható-ellátandó feladatok) a) Beszoktatás, visszaszoktatás b) Gyermek fejlődésének nyomon követése. c) Gyermekek uszodába kísérése. d) HOP szerinti tanulmányi kirándulásokon való részvétel e) Óvodánk által szervezett foglalkozási időben megvalósuló programokon való részvétel: Mikulás, Karácsony, Farsang, Március 15, Fényképezés, Húsvét, Anyák-napja, Gyermeknap, évzáró ünnepségeken a csoporttal részvevők esetében. 60

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. Tanítással le nem kötött munkaidő: 1. Kizárólag az óvodában ellátandó munkakörbe tartozó feladatok, tevékenységek: a) Ügyviteli-, pedagógiai feladatok (étkezők nyilvántartása, csoportnapló-, mulasztási napló, fejlesztési napló/fejlesztési terv, személyiséglap folyamatos vezetése) b) Felelősi munkából adódó feladatok c) Szülői értekezlet d) Teremrendezés évkezdésre e) Dekorálás (évszakokra, ünnepekre, kiállításra, stb…..) f) Fogadó óra g) Munkatársi-, nevelőtestületi-alkalmazotti- munkacsoport megbeszélésein/értekezletein való részvétel 2. Kizárólag az óvodán kívül ellátandó munkakörbe tartozó feladatok, tevékenységek: a) Intézmény képviselete b) Családlátogatás c) Környezettanulmány d) Kulturális és egyéb rendezvényeken való részvétel e) Személyes közreműködést nem igénylő tevékenységek f) Elsősök látogatása. g) Játék- és eszközvásárlás h) Gyermekbalesetek megelőzésre tett intézkedések (óvodán kívüli programok esetén a helyszín bejárása) i) Gyermekvédelmi feladatok ellátása/esetmegbeszélés. 3. Óvodán belül és kívül egyaránt ellátandó munkakörbe tartozó feladatok, tevékenységek: a) Felkészülés a másnapi tevékenységre (írásbeli felkészülés, eszköz előkészítés, eszközkészítés) b) Szakmai megbeszélések, konzultációk c) Kapcsolattartás társ intézményekkel d) Dekoráció és ajándékkészítés e) Szakirodalom tanulmányozása f) Gyermekvédelem g) Pályázatírás h) Intézményi dokumentumok készítésével és felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok i) Részvétel a nevelőtestület munkájában j) Továbbképzés k) Szakmai napok A feladat ellátást minden esetben a rendes munkaidőben kell elvégezni.

61

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. XIX. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jogszabályokban előírt közösségek egyetértésével, véleményével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az óvoda eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. A hatályba lépett SZMSZ megismertetése az óvoda azon dolgozóival, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit, a központi épületben az általános óvodavezető-helyettes, telephelyen a vezetőhelyettes, a tagóvodában a tagóvoda-vezető a felelős. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező érvényű, megszegése esetén a munkáltatói jogkörű vezető köteles intézkedni. TÁJÉKOZTATÁS A HELYI ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMRÓL, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL, KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTÁRÓL ÉS A HÁZIRENDRŐL Az intézményi dokumentumok nyilvánossága: minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető a saját és önkormányzati honlapokon, valamint a KIR adatbázisban. A szülők szóbeli tájékoztatást kérhetnek a dokumentumokról az irodában elhelyezett hitelesített másolati példányok alapján az óvodavezetőtől. Erre minden hónap első keddjén 14-16 óra között van lehetőségük. A szülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges. (Az óvoda házirendjének hitelesített másolati példánya, valamint a különös közzétételi lista a bejáratok melletti faliújságokon személyesen bármikor megtekinthető, tanulmányozható.) A vezető helyettesektől tájékoztatást kérhetnek akkor, amikor a rábízott gyermekcsoport felügyelete megoldott. A dokumentumok elhelyezéséről, a tájékoztatás idejéről a szülők az óvoda hirdetőtábláin kifüggesztett értesítés alapján és az első szülői értekezleteken szereznek tudomást.

62

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010. XX. ZÁRADÉK A módosításokkal egybeszerkesztett egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület a 2010. január 12-én megtartott határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100 %-os szavazataránnyal elfogadta. 1. sz. melléklet: Az értekezletről készített jegyzőkönyvi kivonat és jelenléti ív. 2. sz. melléklet: A szülői képviselők nyilatkozata.

A nevelőtestület által elfogadott egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletek hitelesített másolata felterjesztésének napja a fenntartó felé: 2010. január 28. A nevelőtestület által elfogadott egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletek hitelesített másolata felterjesztésének napja Apaj Község Polgármestere felé: 2010. január 28.

Dömsöd, 2010. február 15. ………………………………. Orosz Lajosné óvodavezető

63

NAGYKÖZSÉGI ÓVODA EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010.

MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet: Az értekezletről készített jegyzőkönyvi kivonat és jelenléti ív. 2. sz. melléklet: A szülői képviselők nyilatkozata. 3. sz. melléklet: Képviselőtestületi határozatok jegyzőkönyvi kivonatai a jóváhagyásról FÜGGELÉK

1. 2. 3. 4. 5. 6.

Alapító Okirat Társulási Megállapodás Kötelezettségvállalásra, szakmai teljesítés igazolására szóló írásbeli kijelölés Nagyközségi Óvoda közalkalmazotti vagyonnyilatkozatai kezelésének szabályzata Adatvédelmi és Adattovábbítási, Ügyviteli és Iratkezelési Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat és Tűzriadó terv

XXII. HATÁLYBALÉPÉS Dömsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. február 15-én a Nagyközségi Óvoda egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyta. Csatolva a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének hitelesített másolata. Apaj Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2010. március 4-én a Nagyközségi Óvoda egységes szerkezetbe foglalt Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyta. Csatolva a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének hitelesített másolata. Hatályba léptette és kihirdetéséről gondoskodott: Dömsöd, 2010. március 5. …………………………………………… óvodavezető

64