EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010

TARTALOMJEGYZÉK

P R E A M B U L U M .........................................................................................4 I. FEJEZET .....................................................................................................4 Általános rendelkezések.............................................................................. 4 II. FEJEZET ....................................................................................................6 Az önkormányzat feladata és hatásköre ........................................................ 6 III. FEJEZET ...................................................................................................7 A képviselő-testület szervezete, működése ................................................... 7 Az ülés összehívása.................................................................................... 8 Előterjesztések .......................................................................................... 9 A tanácskozás rendje ................................................................................10 Az ülés vezetése .......................................................................................10 A tanácskozás rendjének fenntartása ..........................................................12 Határozathozatal.......................................................................................12 Szavazás módja........................................................................................13 Kérdések, interpellációk.............................................................................13 Jegyzőkönyv ............................................................................................14 Önkormányzati rendeletalkotás...................................................................15 IV. FEJEZET ................................................................................................. 15 Lakossági fórumok, nyilvánosság ................................................................15 V. FEJEZET .................................................................................................. 16 A települési képviselő ................................................................................16 A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási szabályok ...................................17 A vagyonnyilatkozati nyomtatvány átadása, kitöltése, leadása........................17 Vagyonnyilatkozatok kezelése, adatvédelem ................................................17 A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igénylő iratok ..........................................................................................................18 Vagyonnyilatkozatok ellenőrzése.................................................................18 Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárási szabályok ...............................19 VI. FEJEZET ................................................................................................. 20 Az önkormányzat bizottságai ......................................................................20

1

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 A bizottságok feladatai ..............................................................................21 VII. FEJEZET ................................................................................................ 22 Településrészi önkormányzat......................................................................22 VIII. FEJEZET ...............................................................................................22 Az önkormányzat és a nem önkormányzati szervek együttműködése...............22 IX. FEJEZET ................................................................................................. 23 Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző ............................................23 Polgármester ............................................................................................23 Alpolgármester .........................................................................................24 Jegyző .....................................................................................................24 Aljegyző ..................................................................................................24 X. FEJEZET .................................................................................................. 24 A polgármesteri hivatal..............................................................................24 XI. FEJEZET ................................................................................................. 26 Az önkormányzat gazdasági alapjai .............................................................26 XII. FEJEZET ................................................................................................ 26 Társulások ...............................................................................................26 XIII. FEJEZET ...............................................................................................27 Záró rendelkezések ...................................................................................27 MELLÉKLETEK .............................................................................................. 28 1. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 28 Az önkormányzat címere, zászlója leírása ....................................................28 2. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 29 Az önkormányzat hatáskörének átruházása..................................................29 4. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 30 Képviselő-testület névjegyzéke...................................................................30 5. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 31 Képviselő-testület bizottságai és tagjai ........................................................31 6. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 33 A bizottságok feladatai ..............................................................................33 7. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 40 A testületi beszámolók, tájékoztatók és előterjesztések követelményei, rendje .40 8. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 42

2

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Telekháza Településrészi Önkormányzat tagjai .............................................42 9. SZ. MELLÉKLET ......................................................................................... 43 Településrészi önkormányzat feladatai.........................................................43 10. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................... 44 Egyek Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje .........44 11. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................... 52 Önkormányzati intézmények ......................................................................52 12. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................... 53 Polgármesteri hivatal költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala ...................53 12/A. SZ. MELLÉKLET .................................................................................... 58 SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE .................................58 13. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................... 70 Jegyzék a társulási megállapodásokról.........................................................70 FÜGGELÉKEK ............................................................................................... 71 1. SZ. FÜGGELÉK .......................................................................................... 71 Egyek Nagyközség bemutatása...................................................................71 2. SZ. FÜGGELÉK .......................................................................................... 77 Gazdálkodó, szolgáltató, társadalmi és civil szervezetek jegyzéke ...................77 3. SZ. FÜGGELÉK .......................................................................................... 78 Személyiségi jogok és az üzleti titok ...........................................................78 4. SZ. FÜGGELÉK .......................................................................................... 79 EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK................................................79 GAZDASÁGI PROGRAMJA ...........................................................................79 5. SZ. FÜGGELÉK ........................................................................................ 100 Helyi Önkormányzati képviselők fogadóórájának rendje ............................... 100 6. SZ. FÜGGELÉK ............................................................................................1 A település közigazgatási területének térképe................................................ 1 7. SZ. FÜGGELÉK ........................................................................................ 102 Bizottsági Ülések Időpontjai ..................................................................... 102

3

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 PREAMBULUM Egyek nagyközség bemutatása Egyek Hajdú- Bihar megye legnyugatibb települése, a Hortobágy nyugati szélén, JászNagykun-Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék határán fekszik. Külterületi határvonala egyúttal a Hortobágyi Tiszamente délnyugati pereme. A 33-as főútról - a Patkós Csárdánál - a 3315-ös útra térve lehet elérni. Debrecentől 78 km távolságra van. Vasúton a MÁV Füzesabony-Debrecen, 108. számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonalán közelíthető meg. A település területe 10 077 ha. Központi belterületéről (402 ha) különálló külterületi (10.077 ha) lakott részei: Félhalom (203 fő), Ohat (110 fő), Telekháza (524 fő). A község 1970. július 1.-től viseli a nagyközségi címet. Már a bronzkorban is lakott hely volt, melyről tanúskodik a bronzkor egyik időszakának „Egyeki kultúra” elnevezése is. Árpádkori település és jelentős révátkelő a középkorban. Meghatározó szerepét a Tisza folyó szabályozása után veszítette el, mivel a kanyarulatok levágásával távol került a főmedertől, és a levágott holt medrek is akadályozták a folyó megközelítését. Az egri káptalan birtokaként 1780 óta katolikus hívők lakják. Jelen adatok szerint több mint 3800 fő vallja magát katolikusnak. Az 1878 évi közigazgatási reformig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásának legdelibb települése. A reform után került Hajdú vármegyéhez, s lett annak legnyugatibb települése. Az 1950 évi közigazgatási rendezéskor hozzácsatolták a Debrecen város közigazgatási területéhez tartozó, Egyek és Tiszacsege között elterülő birtokokat, melyet Telekháza és Ohat néven ismerünk. Lakónépessége 1850 után rohamosan emelkedett, s a túlnépesedést elkerülve lakói részt vettek a káptalani pusztákon kialakuló községek alapításában. (Újszentmargita, Görbeháza, Újtikos, Tiszagyulaháza,) Népességének csúcspontját 1961-ben érte el 8850 fő. Azóta népessége folyamatosan csökken. Lakóinak száma jelenleg: 5619 A település részletes leírását az 1. sz. függelék tartalmazza.

Törvényi felhatalmazás. Egyek Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 18.§. (1) bekezdés felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések 1. §. 1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Egyek Nagyközség Önkormányzata 2. Az önkormányzat székhelye: Egyek, Fő út 3. sz. 2. §. 1. Az önkormányzat jelképei: a. A település címere b. A település zászlója. A címer és zászló leírását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

4

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 2. Az önkormányzat pecsétje, és annak használata 3. Helyi ünnepek: Egyeki Vigasságok június utolsó hétvégéje, Pünkösdölő, Tiszaparti randevú. 4. Az önkormányzat kitüntetéseit külön rendeletben határozza meg. 5. Testvértelepülése: Radzyn Podlaski (Lengyelország Kispereg (Románia) 3. §. 1. A települési önkormányzat jogi személy. 2. Feladat- és hatáskörét a képviselő-testület látja el. A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. Nem kötelező feladatok: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése. idősek bentlakásos intézménye fogyatékkal élők nappali és bentlakásos intézménye, A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel. a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. 3. Az önkormányzatot a polgármester képviseli. 4. Az önkormányzati jogokat a település lakossága a megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján gyakorolja. 5. A képviselő-testületnek a képviselők választására vonatkozó törvények szerint 14 tagja van. 6. A képviselő-testület szervei: a. a polgármester, b. a képviselő-testület bizottságai, c. részönkormányzat testülete d. a képviselő-testület hivatala.

5

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 7. A képviselő-testület jelen rendeletben szabályozza saját szervezeti és működési szabályait (továbbiakban: SZMSZ) II. FEJEZET

Az önkormányzat feladata és hatásköre 4. §. 1. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben a polgármesterre, bizottságokra, részönkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör átruházásához utasítást adhat-e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. 2. Az átruházott hatásköröket a 2. sz. melléklet tartalmazza. 3. Az átruházott hatáskör gyakorlója évente egyszer számot ad a képviselő testületnek. 4. Az önkormányzat képviselő-testülete kötelező feladatain túl önként is vállalhatja közfeladat ellátását az Ötv-ben foglaltak szerint, ha annak személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei rendelkezésre állnak. 5. Az önként vállalt helyi közfeladat megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. 6. Önként vállalt feladatok a 3. sz. melléklet tartalmazza 5. §. 1. Az önkormányzat képviselő-testületének kizárólagos hatáskörébe tartozik a. a rendeletalkotás; b. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; c. a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; d. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, hitel felvétele, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása; e. önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; f. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás; g. intézmény alapítása; h. közterület, közintézmény elnevezése, emlékműállítás, emléktábla elhelyezése, i. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; j. a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása; k. állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; l. véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő; m. a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; n. a 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; o. a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés; p. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

6

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 q. A települési önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, erről való lemondás r. Önkormányzati delegáció külföldi utazás költségének, fedezetének meghatározása. s. Vagyonával való mindennemű rendelkezés (elidegenítés, megterhelés, honosítás stb..) III. FEJEZET

A képviselő-testület szervezete, működése 6. §. 1. A helyi képviselők névjegyzékét a 4. sz.melléklet tartalmazza. A polgármester tagja a képviselő-testületnek. 2. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülést tart. 3. A képviselő – testület a. alakuló, b. rendes, c. rendkívüli és d. ünnepi ülést tart. 4. A képviselő-testület alakuló ülésének a rendje: a. A választási bizottság tájékoztatója. b. Eskütétel. c. A polgármesteri program ismertetése. d. SZMSZ módosítás, bizottságok megválasztása. e. A polgármester illetményének meghatározása. f. Alpolgármester (ek) választása, eskütétele. g. Az alpolgármester (ek) díjazásának megállapítása. h. Megbízás adás az SZMSZ felülvizsgálatára. i. Egyebek. 5. A képviselő-testület üléseit minden hónap utolsó csütörtöki napján 14 órai kezdettel 20-óráig tartja az önkormányzat nagytermében. Az ülés közben 2 óránként szünetet kell tartani. A képviselő testület július hónapban nem tart ülést. 6. Az „éves munkaterv”-ben meghatározott számú ülést tekintjük „rendes” ülésnek. 7. Az Ötv-ben meghatározott eseteken túl a képviselő testület halaszthatatlannak tűnő, előre nem látható esetekben rendkívüli ülést tart. A rendkívüli ülésen csak fő napirendi pontok szerepelnek. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. 8. A rendkívüli ülés összehívás kezdeményezésnek tartalmazni kell a kezdeményezés időpontját, az előterjesztés tartalmi elemeit, a napirendeket, a csatolandó anyagokat, az összehívás indokait. 9. A polgármester, akadályoztatása esetén az e rendeletben meghatározott személy az alábbi esetekben is köteles összehívni a testületi ülést: a. A képviselők ¼-nek kezdeményezésére b. A bizottságának kezdeményezésére 10. Köteles összehívni a képviselő-testületi ülést a településrész önkormányzat kezdeményezésére. 11. A képviselő-testület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet készít, a bizottságok munkatervet készítenek. 12. A munkatervet a polgármester terjeszti elő. 13. Polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kér: a. a Képviselő Testület tagjaitól; b. a bizottságoktól, c. az önkormányzatok területén működő érdekelt gazdasági érdekképviseleti szervezetektől,

7

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 d. a társadalmi szervezetek vezetőitől, e. az ETKIKI Többcélú Intézmény vezetőjétől, f. a Polgármesteri Hivatal vezetőjétől. g. A Szöghatár Kft. vezetőjétől h. településrészi önkormányzattól 14. A munkaterv tartalmazza: a. az ülések tervezett időpontját, napirendjét b. a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, felelősét c. a tervezett napirendi pontot véleményező bizottság megnevezését, d. az előterjesztések elkészítésének határidejét; e. az ülésre, a napirendre külön meghívott szerveket, személyeket. 15. A munkatervet, a tárgyévet megelőző év december hó végéig állapítja meg az önkormányzat képviselő- testülete. A választás évében következő év január 31. 16. A munkatervet meg kell küldeni, illetve meg kell jelentetni: a. az képviselő testület tagjainak, b. nem képviselő bizottsági tagoknak, c. településrészi önkormányzat tagjainak d. a képviselő testületi ülés állandó meghívottainak; e. a munkatervben érintett előterjesztőknek; rá vonatkozó kivonatos részt f. a helyi sajtófelelős kiadójának g. helyi társadalmi szervezetek vezetőinek

Az ülés összehívása 7. §. 1. A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti, együttes akadályoztatása esetén az ülés összehívására jogosultak sorrendje: a. ügyrendi bizottság elnöke, b. legidősebb képviselő, mint korelnök. 2. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal a képviselők kézhez kapják. 3. A meghívót a polgármester írja alá, és tartalmazza: a. az ülés helyét, időpontját b. javasolt napirendi pontokat és előterjesztőik nevét c. írásbeli előterjesztéseket. 4. A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról a polgármesteri hivatal a lakosságot a hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett meghívó útján értesíti. A kiküldéssel egy időben a meghívót és a testületi anyagokat honlapján közzéteszi. 5. Az Ötv-ben meghatározott eseteken túl igen sürgős, halasztást nem tűrő esetben rendkívüli ülés hívható össze. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell. 6. A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, ugyanazon a napon újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik. 8. §. A képviselő-testület ülései nyilvánosak 1. A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni: a. a települési képviselőket 2. Az ülésen kötelesek jelen lenni tanácskozási joggal: a. a polgármesteri hivatal jegyzője, irodavezetők,

8

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 b. a napirendek tárgya szerint illetékes előadó c. intézmények képviseletére jogosult személy 3. Az ülésekre - zárt ülés kivételével - tanácskozási joggal kell meghívni: a. a bizottságok nem képviselő tagjait, b. településrészi önkormányzat tagjait c. az Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét d. a településen működő társadalmi és civil szervezetek vezetőit interneten keresztül e. a Szöghatár KFT. Vezetőjét, önkormányzati intézmények vezetőit (lásd 2/c. ) f. azt a személyt, szervezetet, vagy gazdálkodó egységet, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges. 4. A településen működő gazdálkodó, szolgáltató, civil szervezetek jegyzékét a 2. sz. függelék tartalmazza.

9. §.

Előterjesztések 1. A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a.) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely önkormányzati szerv, intézmény tevékenységéről, és a „c” pont alá nem tartozó önálló döntést igénylő javaslat b.) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek c.) önkormányzati hatósági ügyben tett előterjesztés, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges. 2. A képviselő testülethez címzett beadvány nem jelenti az automatikus testületi tárgyalást! Erről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembe vételével a polgármester dönt. 3. A beszámolónak, a tájékoztatónak és az előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) a tárgyalandó témakör tárgyilagos, tényszerű bemutatását b.) előzményeket, korábban hozott testületi döntéseket c.) jogszabályi kereteket d.) a döntések várható következményeit e.) határozati javaslatot 4. Az előterjesztések részletes követelményeit a 7. sz. melléklet tartalmazza. 5. Előterjesztés a képviselő-testület elé írásban - kivételesen szóban tehető. 6. Amennyiben valamely napirend rendkívüli módon – a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt – nem terjeszthető elő és az csak ülésen adható át a képviselő-testület tagjainak – a polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően -, a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felvehető a napirendek közé.

10. §.

1. Az előterjesztés alaki és tartalmi színvonaláért, határidőben történő előkészítéséért az előterjesztő felel. 2. Az írásos előterjesztés leadásának határideje: az ülés előtt 10 nappal. 3. A jegyző vizsgálja a döntés tervezetek jogszerűségét és gondoskodik a testületi anyag postázásáról.

9

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 11. §.

A tanácskozás rendje 1. A képviselő-testület ülése nyilvános, amelyről hang- és videofelvétel készül. Az ülés írásos összefoglalója a helyi lapban megjelenik, igény esetén DVD melléklettel kerül kiadásra. 2. Az önkormányzat Képviselő Testülete a. zárt ülést tart: választás, kinevezés felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. b. zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. c. A személyiségi jogok és az üzleti titok a 10. sz. függelékben nevesítve. 3. Az ülés nyilvánossága az állampolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti. Arról, hogy az ülésen megjelent állampolgár hozzászólási jogot kapjon, esetenként a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. 4. A zárt ülésen a képviselő testület tagjai, a tanácskozási joggal jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

12. §. 1. A képviselő–testület ülését a polgármester vezeti, távollététben az alpolgármester. Együttes akadályoztatásuk esetén az ügyrendi bizottság elnöke. 2. A polgármester az ülés vezetése során a. megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ. szerint hívták össze. b. megállapítja az ülés határozatképességét c. felkéri a jegyzőkönyv hitelesítőket d. előterjeszti az ülés napirendjét. 3. A képviselő-testület a napirendről vita nélkül dönt. 4. A napirendről való levételhez alapos indokolásra és minősített többségre van szükség.

13. §. 1. A polgármester tájékoztatást ad az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről. 14. §.

Az ülés vezetése 2. A képviselő testület a polgármester előterjesztése alapján dönt: a. a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló jelentés, b. az előző képviselő testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról szóló beszámoló, c. az előző ülést követő fontosabb intézkedésekről, eseményekről adott tájékoztatók elfogadásáról.

10

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 3. Az ülés vezetése során: a. A polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. b. Az előterjesztő a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat. Az előterjesztő a határozathozatal előtt a beérkezett módosító indítványokról véleményt mond. c. A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik tag bármikor szót kérhet. d. Hozzászóláskor megadja, meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót; figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; 4. Ügyrendi kérdés: a. napirendi pont tárgyalásának elhalasztására, elnapolására vonatkozó javaslat, b. javaslat a hozzászólók listájának lezárására, c. vita lezárására vonatkozó javaslat, d. szavazás módjára vonatkozó javaslat. 5. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő Testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt. 15. §.

1. A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit. 2. A napirend előadója az írásos anyaghoz az előterjesztés lényegére kiterjedő szóbeli összefoglalót ismertet, maximum 5 percben, majd az illetékes bizottság ismerteti állásfoglalását. 3. A napirend előadójához a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak rövid, világos, lényegre törő kérdéseket intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni. 4. A kérdésekre adott válasz után a polgármester megnyitja a vitát. 5. A vita megnyitása után a polgármester először a képviselőknek, majd a tanácskozási joggal meghívottaknak ad szót a hozzászólásokra, melynek időtartama maximum 2 perc lehet. 6. A napirendhez az érintettek lehetőleg egy alkalommal szóljanak hozzá! 7. A fő napirend tárgyalása 60 percre korlátozódjon, az egyebek 30 percre 8. A vita 60. perce után a képviselőtestület szavazással dönt arról, hogy folytatódjon-e tovább a vita. A vita egyszer max. 30 perccel meghosszabbítható, majd berekesztjük. A vita hosszabbításáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. 9. Amennyiben a képviselő-testület a vita folytatása mellett dönt, a hozzászólásokat és az egyes hozzászólásokra adott válaszadásokat is 1-1 percben korlátozza. A sorozatos hozzászólásoktól tartózkodni kell! 10. A vita lezárását követően az előadó válaszol a hozzászólásokra. 11. A hozzászólásokat követően a polgármester a vitát lezárja, összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi módosításra. Intézkedik a tanácskozás során elhangzott egyéb javaslatok, észrevételek érdemi megválaszolásáról. 12. A polgármesteri összefoglaló maximum 10 perc lehet. 13. A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, kivéve a személyes érintettség bejelentését. 14. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni. 15. A szavazás rendje: a. a polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként megszavaztatja; b. előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatok felett kell dönteni;

11

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 c. kézfelemeléssel történő szavazásnál szavazni először igent, majd nemet végül tartózkodást tartalmazó elnöki kérdésre adandóan kell; d. a szavazás eredményének megállapítása után az elnök kihirdeti a határozatot.

16. §. 1. "Személyes megjegyzést" tehet a vita lezárása után az, aki a vitában ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani, vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés ideje maximum 2 perc! 17. §.

A tanácskozás rendjének fenntartása 1. A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, ha nem a polgármester vezeti az ülést, akkor a levezető elnök feladata. 2. Az ülés hallgatósága a részére kijelölt helyen tartózkodhat, az ülésen véleményét semmilyen formában nem nyilváníthatja ki. 3. Az polgármester a képviselő testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell tennie: a. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása; b. rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít; c. rendreutasítja azt a felszólalót, aki a felszólalás során a Képviselő Testület tekintélyét, vagy valamely tagot sértő kifejezést használ; d. figyelmezteti azt az ülésen jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja; e. ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására kötelezi a nem képviselő rendzavarót. 4. Ha a Képviselő testületi ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az elnök ismét elfoglalja a helyét, vagy az ülést újból összehívja. 5. Az elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet. 18. §.

Határozathozatal 1. A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. 2. Az Ötv. 12. §. /4/ bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást lehet elrendelni. Nyilvános ülésen csak azokban az ügytípusokban lehet titkos szavazást tartani, amelyekben zárt ülést is tarthat. A titkosságról eseti jelleggel határoz. 3. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Ötv. 110.§ 4. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. 5. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 6. Minősített többségű szavazat szükséges az Ötv. 10. §. a,b,e,f,g. pontjában meghatározott ügyek eldöntéséhez, valamint a. zárt ülés elrendeléséhez / Ötv. 12. §. (4) bek. /

12

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 b. titkos szavazás elrendeléséhez, c. önkormányzati testületi hatáskör átruházásához, d. képviselő döntéshozatalból kizárásához, / Ötv. 14. §. (2) bek. b. pont / e. hitelfelvételhez, f. önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékesítéséhez, g. kitüntető díj adományozásához, h. közfeladat önkéntes felvállalásához, lemondásához. i. Ötv.18.§ (3) bek. j. Ötv. 33/C.§ (1) bek. k. Napirend levétele 7. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges. 19. §.

Szavazás módja 1. A képviselő-testület döntéseit – főszabályként – nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik. 2. Lehetőség van névszerinti szavazásra, melyre a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatot tehet. Erről a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. 3. A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik nevük olvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névszerinti szavazás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 4. A képviselő-testület által elrendelt titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. 5. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni. 6. Bármilyen módon történik a határozathozatal, a szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti a képviselő-testület döntését. 20. §. 1. A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás során több jelölt esetén, ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges szavazatot illetve szavazategyenlőség esetén újabb szavazási fordulót kell tartani, amelyben a két legtöbb szavazatot elért jelölt indulhat. 2. Ha ez a szavazási forduló is eredménytelen,a jelöltek között a névsorban elfoglalt helye szerint kerüljön eldöntésre a megbízás odaítélése bizottsági tagságnál. 3. Vezetői pályázat elbírálása során az (1) bekezdésben foglaltak bekövetkezte esetén amennyiben az újabb szavazási forduló is eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

21. §.

Kérdések, interpellációk 1. A települési képviselők kérdéseiket, interpellációikat, bejelentéseiket - ebben a sorrendben - a fő napirendek megtárgyalását követően – az egyebek napirendek megkezdése előtt - tehetik meg 2. Az ülésen a képviselő felvilágosítást kérhet, kérdést tehet fel. Erre egyszerűbb esetben az ülésen válaszolni kell, elfogadásáról csak a kérdező nyilatkozik. A válasz a kérdező általi el nem fogadása esetén a továbbiakról a képviselőtestület dönt. 3. Bonyolultabb esetben, - amely felkészülést igényel – a következő rendes testületi ülésen kell választ adni. 4. Interpellációnak minősül, ha a felvető önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben nemcsak felvilágosítást kér, hanem intézkedést is kezdeményez.

13

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 5. Az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban beadott interpellációra az ülésen szóban, vagy írásban, érdemben válaszolni kell. Más esetben ennek írásban a következő ülésen, de legfeljebb az azt követő 15 napon belül kell megtörténnie. 6. A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik. Ha a kapott választ nem fogadja el, akkor a képviselőtestület határoz. 7. A válasz képviselőtestület általi el nem fogadása esetén a képviselőtestület az interpelláció alapján részletes vizsgálatot - határidejét megjelölve - is elrendelhet, amelybe az interpelláló képviselőt be kell vonni, vagy az ügyet bizottság elé utalja, amely határidőben a testületnek jelentést ad. 22. §.

Jegyzőkönyv 1. A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a. az ülés helyét, idejét, kezdési időpontjának megjelölését, b. a megjelent képviselők, meghívottak nevét, c. a távolmaradt képviselők nevét, d. a tárgyalt napirendi pontokat, e. a tanácskozás lényegét, f. a szavazás számszerű eredményét, g. a hozott döntéseket. 2. A jegyzőkönyv elkészítését hangfelvétel segítheti. 3. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. 4. A jegyzőkönyvben az egyes napirendeknél fel kell tüntetni a. az ülésen megjelent képviselők nevét; b. az ülésen végig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét; c. annak tárgyát, előadóját, d. a szóbeli kiegészítés tényét, e. a kérdést intézők nevét, f. a válaszadás tényét, g. a vitában felszólalók nevét és hozzászólásuk lényegét. h. a szavazás eredményét, i. a hozott határozatok szószerinti szövegét, j. a végrehajtás felelősét, határidejét, k. a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételeit. l. a Képviselő Testület tagja írásos különvéleményét, vagy az általa elmondottak szó szerinti rögzítését; 5. A jegyzőkönyvet a polgármester, a jegyző és a képviselő-testület jelenlévő két jegyzőkönyv hitelesítője írja alá. A jegyzőkönyvet annak elkészülte után a hitelesítők kötelesek késlekedés nélkül aláírni. 6. A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülésre szóló meghívót, jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a képviselő írásban benyújtott hozzászólását. 7. A jegyzőkönyv eredeti példányát a polgármesteri hivatal őrzi, melyet évente be kell köttetni. 8. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. 9. A jegyzőkönyv másodpéldányát a jegyző az ülést követően 15 napon belül megküldi a Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatalnak törvényességi vizsgálat céljából. 10. A nyilvános ülések jegyzőkönyvei a helyi könyvtárban megtekinthetők. 11. A képviselő-testület határozatait külön - külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. 12. A határozatokat, a testületi ülést követően legkésőbb 20 napon belül kell megküldeni végrehajtásért felelősnek, és az érintettnek. 13. Sürgős indokolt esetben a jegyző a jegyzőkönyv elkészültét megelőzően a határozat kiadását engedélyezheti.

14


Önkormányzati rendeletalkotás 1. A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkothat. 2. Rendelet alkotását kezdeményezhetik: a. települési képviselő b. a képviselő-testület bizottsága c. polgármester d. jegyző 3. A képviselő-testület - különösen a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - irányelveket állapíthat meg. 4. A rendelet-tervezetet a képviselő-testület hivatala készíti el, de az előkészítéssel az önkormányzat megbízhatja valamelyik bizottságát, vagy előkészítésére külön bizottságot hozhat létre. 5. A tervezet előkészítéséhez az önkormányzat más szakértőt is felkérhet. 6. A szakmai előkészítés minden esetben a jegyző feladata. 7. Az állampolgárok széles körét érintő rendeletek tervezetét a Polgármesteri Hivatal hirdető táblájára ki kell függeszteni. 8. A rendeletalkotást megelőző közmeghallgatásról a képviselő-testület esetenként dönt. 9. A tervezet képviselő-testület elé terjesztése: a. A rendelettervezetet és annak indoklását a polgármester, vagy a jegyző, vagy pedig az előkészítésével közvetlenül megbízott személy terjeszti elő. b. A képviselő-testületet tájékoztatni kell az előkészítésnél felvetett, de a tervezetben nem szereplő bizottsági javaslatokról is. 10. A rendelet elfogadását követően, annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti. 11. Az önkormányzat rendeleteit a polgármester és a jegyző írja alá. 12. A rendeleteket naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni, feltüntetve a kihirdetés időpontját is. Az évszám után zárójelben szereplő dátum a kihirdetés időpontját jelöli. 13. Az önkormányzati rendeletekről a jegyző irányításával nyilvántartást kell vezetni. 14. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történ

IV. FEJEZET

Lakossági fórumok, nyilvánosság 24. §. 1. A lakosság közvetlen tájékoztatása, fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából az önkormányzat lakossági fórumot - falugyűlést - tart. 2. Falugyűlést szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal kell tartani. 3. A képviselő-testület a falugyűlésen tájékoztatja a lakosságot a végzett munkájáról, célkitűzéseiről, a lakosságot érintő fontosabb kérelmekről. 4. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább kétszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart. 5. A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot úgy kell értesíteni, hogy lehetősége nyíljon a kérdések, javaslatok megtételére.

15

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 6. A közmeghallgatásról szóló értesítést a helyben szokásos módon, - a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, az Egyek.hu honlapon, és az Egyeki Hírmondóban – kell közzétenni. 7. A lakosságra vonatkozó döntések, információk, hirdetés útján kerülnek nyilvánosságra /hirdetőtáblák, újság/,

V. FEJEZET

A települési képviselő 25. §. 1. A települési képviselőt az Ötv. 19. §. (2) bekezdésében meghatározott jogok illetik meg. A települési képviselő: a. a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni; b. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; c. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. d. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését; e. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet; f. a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. g. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni; 2. A települési képviselő önkormányzati képviselői munkája során - előzetes bejelentés alapján - jogosult a községháza kijelölt helyiségeinek igénybevételére. 3. A képviselő testületi tag kötelezettsége: a. köteles részt venni a képviselő testület munkájában, b. írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő testületi ülésén való részvételben, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van; c. felkérés alapján részt venni a Képviselő Testület döntéseinek előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban d. a vele szemben felmerült kizárási okot a vita előtt, azt megelőzően bejelenteni; e. a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti titkot megőrizni, valamint az Alkotmányban és más jogszabályban a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályokat betartani. f. tevékenyen részt venni az önkormányzati testületek munkájában g. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választók bizalmára 4. Képviselő-testület a képviselők és bizottságok tagjai számára a tiszteletdíjra és költségtérítésre vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

16


A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárási szabályok 1. A képviselő-testület a vagyonnyilatkozat átvételét nyilvántartását, vizsgálatát és ellenőrzését az Ügyrendi Bizottság feladatkörébe utalja. 2. A vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot a helyi önkormányzat képviselője (polgármester, alpolgármester,nem képviselő bizottsági tag), valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa és gyermeke számára kell elkészíteni. A vagyonnyilatkozatot mindig a kitöltés időpontjában meglévő teljes vagyonról kell megtenni. 3. A vagyonnyilatkozat célja: a képviselők és a polgármester vagyoni állapotának követhetősége.

27.§.

A vagyonnyilatkozati nyomtatvány átadása, kitöltése, leadása 1. A "Tájékoztatás vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről" c. nyomtatványt és az igénylő nyilatkozatot az önkormányzati képviselő a megbízólevél átvételétől, majd ezt követően – a választásokat követő év kivételével – minden év január 1-jétől számított 15 napon belül átveszi az Ügyrendi Bizottság elnökétől és kitöltve visszajuttatja azt az Ügyrendi Bizottságnak. 2. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozat átvételéről igazolást állít ki. A bizottság elnöke a választási év kivételével értesíti a képviselőt a soron következő vagyonnyilatkozattétel dátumáról, minden év november 30. és december 20. napja közt. 3. A nyomtatvány 1-4. pontja az érintett személyi adatainak dokumentálásra szolgál. Ezt követően a nyilatkozat három részből áll: a. vagyonnyilatkozat, b. jövedelemnyilatkozat, c. gazdasági érdekeltségi nyilatkozat. 4. A nyomtatványokat a (a nyomtatványok mellé) mellékelt kitöltési útmutató alapján 2 példányban kell kitölteni. Az átvétel igazolása után a nyilatkozattevő a másolati példányt visszakapja. 5. A nyilatkozattevő a vagyonnyilatkozatokat legkésőbb a képviselői megbízólevél átvétele után, illetve azt követően január 1-jétől számított 30 napon belül a bizottságnak köteles leadni.

28.§.

Vagyonnyilatkozatok kezelése, adatvédelem A bizottság iktatószámmal látja el és nyilvántartja a vagyonnyilatkozatokat. 1. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatban minden iratot elkülönítve kell kezelni. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos további iratokat ezekkel együttesen kell kezelni. 2. Az iratokat nyilatkozókként – keletkezésük sorrendjében – külön dossziéban kell tárolni. 3. Ezekről nyilvántartást kell vezetni. 4. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratokat iktatókönyvben iktatni kell. 5. Az iktatást külön kell végezni, a Polgármesteri Hivatal rendszerétől elkülönülten. 6. A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság elnöke veszi át az érintettől. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot lezárt és a bizottság által lepecsételt, az elnök és egy bizottsági tag által aláírt vignettával ellátott borítékban tárolják.

17

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 7. A vagyonnyilatkozatokat lemezszekrényben kell őrizni. 8. A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok nyilvánosak, kivéve az azonosító adatokat. 9. Az azonosító adatokba, valamint a hozzátartozói nyilatkozatokba csak az Ügyrendi Bizottság tekinthet bele ellenőrzés céljából, melyről köteles írásban jegyzőkönyvet készíteni és ezt az iratok között elhelyezni. 10. A bizottság elnöke felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrizzék. 11. Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatokkal kapcsolatos tevékenységéről minden év február 28-ignapjáig napjáig beszámolót készít a képviselő testület számára. 12. Az Ügyrendi Bizottság elnöke köteles gondoskodni a vagyonnyilatkozat tételhez szükséges nyomtatványoknak a polgármester, a képviselők nem képviselő bizottsági tagok valamint a hozzátartozók részére a leadási határidőt megelőző 15 napon belül történő átadásáról, az érintettek írásban igazolják a nyomtatványok átvételét. A bizottság elnöke közli a nyomtatványok leadásának határidejét. 13. A vagyonnyilatkozatok átvételére az Ügyrendi Bizottság Elnöke - akadályoztatása esetén tagja - jogosult. A vagyonnyilatkozatok elhelyezése a Polgármesteri Hivatal hivatalos helyiségében lévő lemezszekrényben a helyi adatvédelmi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően kell gondoskodni. 14. A nyilatkozattételre nyitva álló határidő eredménytelen eltelte után - a vagyonnyilatkozat benyújtásáig - a nyilatkozattételre kötelezett jogait nem gyakorolhatja, Ötv. 20.§-ában foglalt juttatásokban nem részesülhet 15. A nyilvános vagyonnyilatkozatokhoz való betekintést bárki kezdeményezheti írásban az Ügyrendi Bizottság Elnökénél. 16. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatok nem nyilvánosak, így azokba csak az Ügyrendi Bizottság tekinthet be ellenőrzés céljából. 17. A betekintési jog a bizottság elnökének jelenlétében gyakorolható. 18. A nyilatkozatról másolat nem készíthető.

29.§.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igénylő iratok 1. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatban adatvédelmet igényel valamennyi, a nyilatkozattételi kötelezettséggel összefüggésben keletkezett irat, így többek között a következők: a. b. c. d. e. f.

a hozzátartozó vagyonnyilatkozat, igazolás a vagyonnyilatkozat személyi és vagyoni részének átvételéről, jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozat összevetéséről, értesítés a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról, jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos meghallgatásról, jegyzőkönyv a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás kezdeményezéséről, g. írásbeli hozzájárulás a vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek adható tájékoztatáshoz.

30.§.

Vagyonnyilatkozatok ellenőrzése 1. A vagyonnyilatkozatokat az Ügyrendi Bizottság ellenőrzi. Az eljárást az Ügyrendi Bizottságnál írásban bárki kezdeményezheti, melyre az Ügyrendi Bizottság 30 napon

18

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 belül írásban köteles válaszolni. A bizottság eljárására a Képviselő-testület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 2. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatását a név, lakcím és a vagyonnyilatkozat kifogásolt tartalmának megjelölésével lehet kérni az Ügyrendi Bizottságtól. 3. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos bejelentést az Ügyrendi Bizottság érdemi vizsgálat nélkül terjeszti a képviselő-testület elé. 4. A bizottság valamennyi vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás iránti kezdeményezést iktatószámmal ellátva nyilvántartásba vesz. 5. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet a bizottság elnöke haladéktalanul - 3 napon belül - a bizottság elé terjeszti, a bizottság dönt arról, hogy a kezdeményezést érdemben vizsgálja-e. 6. Az eljárást a bizottság zárt ülés keretében folytatja le, amelyről külön jegyzőkönyvet készít. 7. Az eljárás során a nyilatkozattételre kötelezett a bizottság felhívására a saját illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat a felhívástól számított 3 napon belül írásban köteles benyújtani. 8. Az azonosító adatok csak a bizottság tagjai számára hozzáférhetőek, az eljárás befejezését követően meg kell semmisíteni. 9. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelmet – az (2.) pontban fennálló feltételek megléte esetén - az Ügyrendi Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja. 10. A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatban az Ügyrendi Bizottságnak a vizsgálat eredményét és a döntési javaslatát tartalmazó tájékoztatója alapján. 11. A döntés előkészítést végző Ügyrendi Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselőtestület tagjai a képviselőtestületi döntést megelőzően betekinthetnek. 12. Az eljárást a bizottság zárt ülés keretében folytatja le, amelyről külön jegyzőkönyvet készít. 13. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban a képviselők betekintési jogára is a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000.évi XCVI.TV. 10/A .§. (3)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. képviselőtestületi tagok A képviselő-testületi tagok részére az irat betekintési lehetőséget az Ügyrendi Bizottság elnöke köteles biztosítani. 14. A nyilvános vagyonnyilatkozatokhoz való betekintést bárki kezdeményezheti írásban az Ügyrendi Bizottság Elnökénél. 15. A betekintési jog a bizottság elnökének jelenlétében gyakorolható. A nyilatkozatról másolat nem készíthető. 16. A bizottság valamennyi vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás iránti kezdeményezést iktatószámmal ellátva nyilvántartásba vesz. 17. A képviselő-testületi tagok részére az irat betekintési lehetőséget az Ügyrendi Bizottság elnöke köteles biztosítani. 31. §.

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárási szabályok 1. Képviselő-testület az összeférhetetlenségi nyilatkozat átvételét, vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság feladatkörébe utalja. 2. Összeférhetetlenségi bejelentést a név, lakcím és az ok megjelölésével a polgármesterhez kell írásban benyújtani, aki a beadványt, az iktatást követően haladéktalanul - 3 napon belül - átadja kivizsgálásra az Ügyrendi Bizottságnak. 3. Az összeférhetetlenségi beadványt az Ügyrendi Bizottság a benyújtástól számított 20 napon belül kivizsgálja.

19

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 4. A képviselő-testület a soron következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül dönt az Ügyrendi Bizottságnak a vizsgálat eredményét és a döntési javaslatát tartalmazó előterjesztése alapján. 5. A döntés előkészítést végző Ügyrendi Bizottság határozati javaslatának meghozatala után az eljárás során keletkezett iratokba a képviselő-testület tagjai a képviselőtestületi döntést megelőzően betekinthetnek. 6. A képviselő-testületi tagok részére az iratokba való betekintési lehetőséget az Ügyrendi Bizottság elnöke biztosítja.

VI. FEJEZET

Az önkormányzat bizottságai 32. §. A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre a bizottságok saját munkaterv alapján a képviselő-testület tevékenységéhez igazodóan működnek. Működésük feltételeit, tevékenységük adminisztrálását a polgármesteri hivatal biztosítja. Tevékenységük segíti a képviselő-testület meghatározó szerepének érvényesülését -a stratégiai kérdések megalapozásában, -az önkormányzati gazdálkodás alapelveinek meghatározásában, -az ellenőrzési folyamatokban. 1. A képviselő-testület a létrehozott bizottságok létszámát a következők szerint állapítja meg: a. Ügyrendi Bizottság 5 fő b. Pénzügyi Bizottság 7 fő c. Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Bizottság 9 fő d. Oktatási, Közművelődési, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság 7 fő e. Fenntartható településfejlesztési és közbiztonsági bizottság 9 fő 2. A bizottságok tagjainak névsorát a 5. sz. melléklet tartalmazza. 3. A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. 4. A bizottság a belső működési szabályait - az Ötv. és az SZMSZ. keretei között - maga állapítja meg. 5. Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására, ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatainak elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. 6. A bizottságok feladatkörüknek megfelelően végzik tevékenységüket.

33. §. 1. A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, szervező és ellenőrzési feladatokat ellátó, a képviselő-testület által döntési jogkörrel felruházható, egymással mellérendeltségi viszonyban álló önkormányzati szervek. 2. A bizottságot össze kell hívni, a polgármester kezdeményezése alapján is. 3. A bizottság üléseinek összehívásáról az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes gondoskodik és vezeti az ülést. 4. A bizottság határozatképes, ha tagjainak több, mint a fele jelen van. 5. A bizottság döntését a jelenlévő tagok több, mint a felének egybehangzó szavazatával hozza.

20

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 6. A bizottságok munkájukba - annak eredményes ellátása érdekében - nem bizottsági tagot, szakértőt is bevonhatnak. 7. Szükség esetén a bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

34. §. 1. A bizottság feladatkörébe, hatáskörébe tartozó kérdésekben a. a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor állásfoglalást alakít ki, b. a bizottságra átruházott hatáskör gyakorlásánál döntést hoz. 2. A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A Képviselőtestület fog dönteni a felfüggesztett döntésről, a következő ülésen. 3. A bizottságok határozatainak jelölése megegyezik a képviselő-testületi határozatok jelölésével, annyi különbséggel, hogy a bizottság rövidített nevét is fel kell tüntetni. 4. A bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető ír alá, elkészítésére, kezelésére, felterjesztésére a képviselőtestületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 5. A bizottság a tevékenységéről ciklusonként legalább egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek. 6. A bizottság működésére, bizottsági tagok jogaira, kötelességeire vonatkozóan az Ötv. szabályait is alkalmazni kell. 35. §. 1. A képviselő-testület az alábbi témakörökben készült előterjesztéseket csak bizottsági állásfoglalás benyújtásával tűzi napirendre a. költségvetési koncepció, költségvetés, költségvetési beszámoló b. településfejlesztési koncepció, általános rendezési terv c. tevékenységi körüket érintő önkormányzati rendelet d. közszolgáltatások fejlesztése 2. A bizottság állásfoglalását benyújthatja írásban, de szóban a bizottság elnöke, elnökhelyettese vagy a bizottság által megbízott tag előterjesztheti. 3. A bizottság állásfoglalását minden esetben írásban terjeszti a Képviselőtestület elé, melyet tárgyalás előtt a bizottság elnöke terjeszt elő és azt még szóban kiegészítheti. 4. A bizottság ellenőrizheti a képviselő-testület hivatalának a képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét, s amennyiben érdeksérelmet, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, kezdeményezheti a polgármester intézkedését.

A bizottságok feladatai 36. §. A bizottságok részletes feladatait az 6. sz. melléklet tartalmazza

21

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 VII. FEJEZET

Településrészi önkormányzat 37. §. (1) (2)

(3) (4) (5)

(6)

(7) (8)

A Képviselő-testület Telekháza elnevezéssel településrészi önkormányzatot hoz létre, amely évente legalább 6 ülést tart. Telekháza településrészi önkormányzata 5 főből áll, melyből 1 tag települési képviselő, 4 tag nem települési képviselő. A településrészi önkormányzat tagjait a Képviselő-testület választja meg a településrész lakossága által javasolt személyek közül. A településrészi önkormányzat nem települési képviselő tagjára a településrészi lakossági fórumon lehet javaslatot tenni. A településrészi önkormányzat tagjai a bizottságokra vonatkozó szabályok szerint részesülnek tiszteletdíjban. A polgármester felfüggesztheti a részönkormányzat döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselő-testület a következő ülésén határoz. A településrészi önkormányzat tagjai tisztségének megszűnésére a települési képviselők megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A településrészi önkormányzat minősített többségű döntésével elhatározhatja feloszlását. A településrészi önkormányzat feloszlatásáról a települési önkormányzat minősített többségű döntésével határoz. A településrészi önkormányzat tagjainak felsorolását a 8. sz. melléklet tartalmazza. A településrészi önkormányzat részletes feladat és hatáskörét az 9. sz. melléklet tartalmazza. VIII. FEJEZET

Az önkormányzat és a nem önkormányzati szervek együttműködése 38. §. 1. Az önkormányzat és szervei feladataik ellátásában, a döntések előkészítésében, a hozott határozatok végrehajtásában együttműködnek a nem önkormányzati szervekkel. 2. Együttműködési megállapodást a képviselő-testület jóváhagyásával lehet kötni, az önkormányzat nevében a polgármester írja alá. 3. Együttműködési megállapodás vonatkozhat: a. közös beruházás megvalósítására, fenntartására, működtetésére b. meglévő intézmény közös fenntartására c. külföldi önkormányzattal történő kapcsolattartásra 4. Az önkormányzat külön együttműködési megállapodásban együttműködik a gazdasági kamarákkal

22

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 IX. FEJEZET

Polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző Polgármester 39. §. 1. A polgármester a tisztségét főállásban látja el. 2. A polgármester a képviselő-testület vezetője, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért. 3. A polgármester hivatallal kapcsolatos kötelezettségeit a hivatal ügyrendjében határozzuk meg. (10.sz. melléklet) 4. A polgármester: a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, b) előterjesztést nyújthat be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására, 5. A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. 6. A kezdeményezést, az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselőtestület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt. A polgármester indítványának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. 7. Ha a polgármester indítványát nem tárgyalja meg érdemben a testület a döntés nem hajtható végre. 8. Ha a polgármester nem kezdeményezi időben az újratárgyalást, a Képviselő-testület határozatát végre kell hajtani. 9. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. 10. A polgármester feladata továbbá: a) az önkormányzat vagyonának megőrzése, gyarapítása b) az önkormányzati gazdálkodás biztonságának a megteremtése c) az önkormányzat demokratikus működésének, a helyi közakarat érvényesítésének biztosítása d) a képviselő-testület működési feltételeinek biztosítása, munkájának ellenőrzése, összehangolása e) képviselők, bizottságok munkájának segítése f) együttműködik a társadalmi, civil szervezetekkel az önszerveződő közösségek támogatása, együttműködés kialakítása g) Biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát. h) nyilvánosság biztosítása, helyi fórumok szervezése i) nyilatkozik - az önkormányzatot illetve a települést érintő ügyekben - a sajtónak, hírközlő szerveknek j) gyakorolja a közalkalmazottak és köztisztviselők jogállásáról szóló törvényi szabályozásból eredő munkáltatói, egyéb munkáltatói és egyetértési jogot. 11. A polgármester törvényi felhatalmazás alapján: k) pénzügyi kötelezettséget vállalhat, l) elrendelheti a költségvetési kiadás teljesítésének elszámolását 12. A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, gyakorolja az átruházott hatásköröket, ellátja a törvényből eredő honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi feladatokat. 13. A polgármester köteles elsősorban hétfőn 4 óra időtartamú ügyfélfogadást tartani.

23

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Alpolgármester 40. §. 1. A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. 2. Az alpolgármester ellátja az Ötv. 34. §. (1) bekezdésében foglaltakat.

Jegyző 41. §. 1. A jegyző a Polgármesteri Hivatal vezetője, aki szakmailag felelős a hivatal működéséért, az ügyek operatív, konkrét megoldásáért. 2. Tevékenysége során felelős a közérdeknek és a jogszabályoknak megfelelő szakszerű, pártatlan és igazságos, a színvonalas ügyintézés megfelelő ellátásáért. 3. A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. 4. A polgármesteri hivatal működését érintő kötelezettségek a 11.sz. mellékletben lettek felsorolva. 5. A jegyző gondoskodik 6. az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; a. döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket; b. tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén; c. a polgármester irányításával előkészíti a képviselőtestület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, melyeket ellenjegyzésével ellát d. tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról és az ügyintézésről e. tájékoztatást ad az önkormányzatot érintő fontosabb jogszabályokról f. tájékoztatást ad a képviselő-testületnek az önkormányzat hatáskörét érintő új jogszabályokról 7. A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. 8. A fentieken túl a. gondoskodik az önkormányzat és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról b. gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről 9. A gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri Hivatal köztisztviselői esetében

Aljegyző Az aljegyző ellátja az Ötv.36.§ (1) bekezdésében foglaltakat X. FEJEZET

A polgármesteri hivatal 42. §. 1. A Polgármesteri Hivatal tevékenysége a Képviselőtestület, annak bizottságai, tisztségviselői munkája eredményességére irányul. 2. Ellátja a törvényben, jogszabályban meghatározott feladatokat; előkészítő, szervező, végrehajtó, ellenőrző, szolgáltató tevékenységet folytat. 3. Az önkormányzat hivatala a Polgármesteri Hivatal, amelynek vezetője a jegyző.

24

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 4. A Polgármesteri Hivatal Egyek Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületével kapcsolatban: a. a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati döntéseket hajtja végre, és ellátja a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat. b. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, melyek során a képviselő-testület nem adhat konkrét utasítást a hivatalt irányító polgármesternek és a hivatalt vezető jegyzőnek. c. szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket, a testületi, előterjesztéseket, a határozati javaslatokat, vizsgálja a törvényességet, d. nyilvántartja a Képviselő-testület döntéseit, e. szervezi a Képviselő-testület rendelkezéseinek végrehajtását, a végrehajtás ellenőrzését, f. ellátja a Képviselő-testület munkájával kapcsolatos egyéb nyilvántartási, ügyviteli, adminisztrációs feladatokat. 5. A Képviselőtestület bizottságai működésével kapcsolatban: a. biztosítja a feladat jellegének megfelelően a bizottságok működéséhez szükséges ügyviteli feltételeket, b. a bizottsági előterjesztések, beszámolók, egyéb anyagok szakmai előkészítését végzi. c. a bizottságok kezdeményezéseinek megvalósítási lehetőségeiről tájékoztatást nyújt, a bizottsághoz érkező kérelmeket, javaslatokat szakmailag véleményezi. d. végzi a bizottsági döntések végrehajtását. 6. A helyi képviselők munkájának segítése érdekében: a. elősegíti a képviselők önkormányzat működésével kapcsolatos jogainak gyakorlását, b. köteles a képviselőt a teljes hivatali munkaidőben soron kívül fogadni, meghallgatni és a szükséges intézkedést megtenni. c. közreműködik a képviselők tájékoztatásának megszervezésében. 7. A tisztségviselők munkájával kapcsolatban: a. a döntéseket előkészíti, szervezi azok végrehajtását. b. a képviselőtestületi munkával kapcsolatos tisztségviselői tevékenységet segíti. 8. Az önkormányzat intézményeivel kapcsolatos irányítási, ellenőrzési feladatok ellátásában részt vesz, szakmai segítő tevékenységet folytat. 9. Pénzügyi, gazdálkodási, vagyonkezelési, intézményi gazdálkodás ellenőrzési feladatok körében ellátandó: a. intézményi tervezés, beszámoltatás, intézményi gazdálkodás irányítása b. beruházás, felújítás előkészítése, bonyolítása, c. belső gazdálkodás szervezése, belső létszám - és bérgazdálkodás, intézményi pénzellátás d. költségvetési intézmények ellenőrzése, intézmények számviteli munkájának irányítása, e. a települési önkormányzat ingatlanvagyonával, vagyoni érdekeltségeivel és egyéb vagyonával kapcsolatos közgazdasági, pénzügyi, jogi feladatok. 10. A Képviselőtestület által különböző szervekbe, szervezetekbe, a települési önkormányzat képviseletére delegáltak munkáját segíti, tájékoztatásukat megszervezi, technikai, adminisztrációs feladatokat végez. 11. Közreműködik az igazgatás szakmai kérdéseinek korszerűsítésében, más államigazgatási önkormányzati hivatali szervekkel kapcsolattartás. 12. A Képviselőtestület és a tisztségviselők kapcsolatrendszerének működését segítő feladatköröket lát el. 13. A működés technikai feltételeit biztosító tevékenységi kört lát el: a. Szervezi az iktatást, az irattározást.

25

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 14. A hivatal belső szervezeti felépítését, munkaidejét, ügyfélfogadás rendjét a polgármester és a jegyző által jóváhagyott ügyrend és önkormányzati rendelet tartalmazza. / 11. sz. melléklet / 43. §. 1. Az önkormányzat az elektronikus tájékoztató szolgáltatás működtetését és a közigazgatási hatósági ügyek intézését – technikai feltételek hiányában – fokozatosan vezeti be, kivéve, ha azt törvény kötelezővé teszi. 2. Az önkormányzat a (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatások bevezetéséig köteles biztosítani az elektronikus ügyintézéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. 44. §. A közigazgatási szerv jogszabályban meghatározott esetekben, közigazgatási hatósági ügyben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról szóló értesítést a helyben szokásos módon – a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján – kell közzétenni.

XI. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapjai 45. §. 1. Az önkormányzat gazdasági alapja az éves költségvetés. 2. A képviselő-testület éves költségvetését, annak évközi utómódosításait, valamint a költségvetési zárszámadást rendelettel állapítja meg, hagyja jóvá. 3. A költségvetés tárgyalására illetve az ezzel kapcsolatos rendelet megalkotására - az előzetes egyeztetések, tárgyalások eredményességének függvényében - egyfordulós vagy kétfordulós tárgyalási módszerrel kerül sor. 4. Az önkormányzat vagyonát és a vagyonnal való gazdálkodás szabályait külön rendelet szabályozza. 5. A Képviselő-testület az Ötv. 91. §. (7) bekezdése alapján gazdasági programot készít. (4. sz. függelék) 6. Az önkormányzati intézmények felsorolását a 11. sz. melléklet tartalmazza. 46. §. 1. Az önkormányzat saját intézményeinek ellenőrzését a Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulása útján látja el. 2. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzését a Balmazújvárosi Kistárság Többcélú társulása útján látja el.” 3. Az önkormányzat ellenőrzési nyomvonalát a 12. sz. melléklet, a szabálytalanságok

kezelésének eljárásrendjét a 12/A. sz. melléklet tartalmazza. XII. FEJEZET

Társulások 47. §. 1. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb megoldására társulásokban vehet részt. 2. A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait. 3. A társulások jegyzékét a 13. sz. melléklet tartalmazza.

26

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 XIII. FEJEZET

Záró rendelkezések 48. §. 1. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. 2. Egyidejűleg hatályát veszti a 24/2009.(V.28.)önk. sz. rendelet. , 30/2009.(IX.14.)önk. sz. rendelet. 36/2009.(XI.26.)önk. sz. rendelet. 38/2009.(XI.26.)önk. sz. rendelet., 39/2009.(XI.30.) önk. sz. rendelete 3. Az SZMSZ. elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, s a megváltozott jogszabályokhoz való igazításról a jegyző gondoskodik. 4. Az SZMSZ. megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban a jegyzőnél. 5. Az SZMSZ mellékletei: 1. sz. melléklet: Címer, zászló leírása 2. sz. melléklet: Átruházott hatáskörök jegyzéke 3. sz. melléklet: Kötelező és nem kötelező feladatok 4. sz. melléklet: Képviselők névjegyzéke 5. sz. melléklet: Bizottságok felsorolása, tagjai 6. sz. melléklet: Bizottságok feladatai 7. sz. melléklet: Előterjesztések tartalmi követelményei 8. sz. melléklet: Településrészi önkormányzat tagjainak névjegyzéke 9. sz. melléklet: Településrészi önkormányzat feladat - és hatásköre 10. sz. melléklet: Ügyrend 11. sz. melléklet: Önkormányzati intézmények 12. sz. melléklet: Ellenőrzési nyomvonal 12./A sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 13. sz. melléklet: Társulások jegyzéke Az SZMSZ függelékei: 1. sz. függelék: 2. sz. függelék: 3. sz. függelék: 4. sz. függelék: 5. sz. függelék: 6. sz. függelék:

Egyek Nagyközség bemutatása Civil és gazdálkodó szervezetek jegyzéke Egyek Nagyközség Önkormányzatának Gazdasági Programja Személyiségi jogok, üzleti titok fogalma Helyi Önkormányzati képviselők fogadóórájának rendje A település közigazgatási területének térképe

E g y e k, 2010. január 28.

/ : Szincsák Ferenc: / polgármester

/ : Csepreginé Kocsis Nóra : / jegyző

A rendelet kihirdetve: 2010. január hó 28. nap

/ : Csepreginé Kocsis Nóra : / jegyző

27

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET

Az önkormányzat címere, zászlója leírása A zöld szín a tavaszi táj és a megújulás, a remény szimbóluma. A zöld a természet színe. Ez szimbolizálja fejlődést, harmóniát, a biztonságot. Az ezüstfehér szín a fényre, a jóságra, az áratlanságra, az egyszerűségre utal. Ez fejezi ki számunkra a munka tiszteletét és becsületét. A sárga szín a napsütést és az érett búzakalász szimbóluma. A címerünkben a sárga a díszességet és hűséget, az örömet, a boldogságot, az energiát jelenti. A kék szín az ég kékje és a Tisza folyó szimbóluma. Ez jelenti számunkra a bölcsességet, a bizalmat, a becsületet és az igazságot. A béke és a nyugalom, az áhítat és a nyíltság valamint az egység kifejezője.

A címer leírása: A zöld színű pajzsban, élével címertanilag balra fordított ezüstszínű ekevas látható, két oldalán alul szárával összeérő arany búzakalásszal körülvéve. Az egész címerpajzson arany szegély fut körbe. Arányai: M/Sz = 1,179

A zászló leírása: A község címeréhez igazodva, zöld – sárga – kék színű vízszintes sávozásban. Méretarány: M/SZ = 1/2 A zászló mértani középpontjába kerül a címer, mely a kék sáv alsó egyharmadába és a zöldsáv felső egyharmadába nyúlik túl a sárga sávon

28

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 2. SZ. MELLÉKLET

Az önkormányzat hatáskörének átruházása A Képviselő-testület hatáskörének gyakorlását a következő ügyekben átruházza: 1. Ügyrendi bizottságra: a. A képviselő-testület átruházott jogkörében gyakorolja a polgármester tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat: i. külföldi kiküldetés engedélyezése (max 5 nap) ii. belföldi kiküldetés engedélyezése (max: 3 nap) iii. szabadságolás, 2. Szociális, egészségügyi és Gyermekvédelmi Bizottságra: a. Dönt az átmeneti segély odaítéléséről b. Dönt a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás odaítéléséről és annak formájáról c. Dönt a helyi lakásfenntartási támogatás odaítéléséről d. Dönt a Bursa Hungarica ösztöndíj kérelmekben e. Dönt a helyi lakásrendeletben foglalt lakástámogatásról f. Elrendeli a jogtalanul felvett segély visszafizetését 3. Polgármesterre: a. Dönt a normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelmekben b. Elrendeli a köztemetést c. Engedélyezi a közterület használatot d. Dönt a krízis támogatás oda ítéléséről, e. Gyakorolja a közcélú és közhasznú közfoglalkoztatás keretében a munkáltatói jogokat. f. Dönt az önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásáról g. 500 ezer Ft értékhatárig a szerződések megkötéséről, amennyiben van a feladatra elkülönített összeg, 4. Pénzügyi Bizottságra: a. 1 000 ezer Ft értékhatárig a szerződések megkötéséről, amennyiben van a feladatra elkülönített összeg 5.

A Tisza-tavi Régió Hulladéklerakóit Rekultiváló Egycélú Önkormányzati Társulásra: 1./ A betelt hulladéklerakók felülvizsgálatot követő lezárása, területének újrahasznosítására alkalmassá tétele, természeti környezetbe illesztése (rekultivációja), utógondozása, és monitoring rendszer üzemeltetési feladatainak ellátása. 2./ A Társulás tagjai a Társulás, mint helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének kinevezési jogkörét a társulási tanácsra ruházzák át.

29


Képviselő-testület névjegyzéke

1.) Szincsák Ferenc István

polgármester

Táncsics út 19.

2.) Galbács György

alpolgármester

Tópart út 24.

3.) Antal László

képviselő

Béke út 12.

4.) Dudits Pál

képviselő

Nefelejcs út 11.

5.) Ecsedi János

képviselő

Csalogány út 12.

6.) Hajduné Holló Katalin

képviselő

Béke út 19.

7.) Dr. Hegedüsné Jámbor Valéria

képviselő

Béke út 34.

8.) Hegyi Mihály

képviselő

Rákóczi u. 2.

9.) Kovács Sándorné Simon Mária Anna

képviselő

Tisza út 24.

10.) Soltész Gábor

képviselő

Tisza út 45.

11.) Szalai Erika

képviselő

Vörösmarty út 2/a.

12.) Szekeres Ákos

képviselő

Damjanich u. 12.

13.) Tóth Gábor

képviselő

Fő út 15.

14.) Vitéz Zsolt

képviselő

Széchenyi út 8.

30


Képviselő-testület bizottságai és tagjai

a./ ÜGYRENDI BIZOTTSÁG: 3 fő Elnöke:

Soltész Gábor, Tisza út 45.

Tagjai:

Ecsedi János, Csalogány út 12. Szekeres Ákos, Damjanich út 12.

b./ PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG: 7 fő Elnöke:

Hegyi Mihály, Rákóczi út 2.

Tagjai:

Dudits Pál, Nefelejcs út 11. Ecsedi János, Csalogány út 12. Hajduné Holló Katalin, Béke út 19. Galbács Györgyné, Tópart út 24. Nagy Andrásné, Ságvári E. út. 4. Visztra Csaba, Bartók B. út 26.

c./ SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYERMEKVÉDELMI BIZOTTSÁG: Elnöke:

Kovács Sándorné, Tisza út 24.

Tagjai:

Dr. Hegedüsné Jámbor Valéria, Béke út 34. Soltész Gábor, Tisza út 45. Szekeres Ákos, Damjanich út 12. Vitéz Zsolt, Széchenyi út 8. Ádám István, Kuruc út 22. Holló János, Gólya út 17 Seres Anita, Eötvös út 19. Tóth Antalné, Dózsa Gy. út 36.

31

9 fő


d./ OKTATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI, KULTURÁLIS, IFJUSÁGI, ÉS SPORT BIZOTTSÁG: 7 fő

Elnöke:

Dr. Hegedüsné Jámbor Valéria, Béke u. 34.

Tagjai:

Hegyi Mihály, Rákóczi u. 2. Hajduné Holló Katalin, Béke u. 19. Vitéz Zsolt, Széchenyi u. 8. Fazekas Sándorné, Csalogány u. 14. Kiss Ferencné, Damjanich u. 11. Pente Gyula, Somogyi B u. 41.

e./ FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG: 9 fő

Elnöke:

Antal László, Béke út 12.

Tagjai:

Dudits Pál, Nefelejcs út 11. Kovács Sándorné, Tisza út 24. Szalai Erika, Vörösmarty út 2/a. Tóth Gábor, Fő út 15. Czinege Zoltán, Táncsics út 33. Farkas Beatrix, Deák F út 105. Szekeres Imre, Tisza út 15. Zsibók Józsefné, Tisza út 50.

32


A bizottságok feladatai 1. Tevékenységi körükben (saját, meghatározott munkaterv alapján)az önkormányzat koncepcióinak, terveinek, programjainak előkészítése és képviselőtestület elé terjesztése, a végrehajtás szervezése, ellenőrzése, valamint a végrehajtásról történő jelentésadás. 2. Közreműködés az éves költségvetések előkészítésében, a teljesítés szervezése, ellenőrzése, az időszakos, valamint az éves zárszámadás véleményezése, javaslattétel a pénzmaradvány felosztására, pótelőirányzatra vonatkozóan. 3. Önkormányzati rendelet alkotásának, módosításának, kezdeményezése, rendelet tervezetének véleményezése, a hatályosulás ellenőrzése a bizottság tevékenységi körében. 4. A képviselőtestület által reájuk bízott, illetve átruházott hatáskörben érdemi döntéshozatal, a képviselőtestület megbízásainak teljesítése, mindezekről beszámolás. 5. Saját feladatkörükben képviselőtestületi előterjesztések elkészítése, benyújtása, a polgármesteri, valamint a hivatali előterjesztések véleményezése, a határozatok végrehajtása, illetve a végrehajtás ellenőrzése. 6. Tevékenységi körükben a jogszabályok érvényesülésének, a polgármesteri hivatal munkájának, a hatósági ügyek kultúrált intézésének figyelemmel kísérése, ellenőrzése, szükség szerint a jegyző intézkedésének kezdeményezése. 7. A polgármester intézkedésének kezdeményezése önkormányzati érdeksérelem észlelése esetén. 8. Együttműködés az önkormányzat más bizottságaival, szükség szerint együttes ülések tartása. 9. Kapcsolattartás a tevékenységi körbe tartozó nem önkormányzati szervekkel, szükség szerint eseti szakértők bevonása a bizottsági munkába. 10. A bizottság munkájáról a polgárok tájékoztatása. 11. Tevékenységi körükben a munkaviszony illetve közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó vezetői pályázatok véleményezése. 12. A bizottság alelnökének megválasztása, ügyrendjének (működési szabályainak) meghatározása, annak alapján, a feladatok teljesítése érdekében történő, szükség szerinti működés. 13. Tevékenységi körükben önkormányzati elismerésekre, kitüntetésekre javaslattétel, illetve az ilyen, mások által tett javaslatok előzetes véleményezése. II. Az egyes bizottságok konkrét feladatai Ügyrendi bizottság: 1. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére, jutalmazására. 2. Elkészíti és előterjeszti a szervezeti, működési szabályzat tervezetét, folyamatosan vizsgálja hatályosulását, ciklusonként legalább egyszer felülvizsgálja, javaslatot tesz módosítására, kiegészítésére, értelmezi az egyes rendelkezéseket vita esetén. 3. Véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezetét, kezdeményezi hatályos rendelet jogszabálysértő rendelkezésének módosítását, hatályon kívül helyezését. 4. Figyelemmel kíséri a képviselőtestület, a bizottságok, valamint a polgármesteri hivatal jogszerű működését, javaslatot tesz a jogsértő tevékenység (vagy mulasztás) megszüntetésére.

33

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 5. Az önkormányzati beruházás, felújítás, építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió esetén a közbeszerzési eljárás előkészítője és lefolytatója. 6. Javaslatot tesz a képviselőtestület bizottságai létrehozására, megszüntetésére, működési feltételeinek kialakítására. 7. Állást foglal a bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén. 8. Ellátja a képviselőtestület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket. Feladat az önkormányzat hatáskörébe tartozó választások, kinevezések előkészítése; a titkos szavazások lebonyolítása; 9. Előkészíti a tisztségviselők illetményére, ill. a tanácsnokok és a képviselők, valamint a bizottságok nem képviselő tagjainak tiszteletdíjára vonatkozó előterjesztéseket. 10. Ellátja a képviselők, bizottsági tagok vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket. 11. Kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, előterjesztést tesz a képviselőtestületnek. 12. Vizsgálja – az érdekelt bizottságok bevonásával – a hatályos rendeletek végrehajtását, és arról választási ciklusonként beszámol a testületnek. Szükség szerint javasolja a rendeletek módosítását. 13. Folyamatosan figyelemmel kíséri az önkormányzat működését érintő jogszabályokat, önkormányzati ügyekben jogi véleményt nyilvánít. 14. A polgármesteri hivatal hatósági, igazgatási tevékenységéről beszámoltatja a jegyzőt, illetve a szervezeti egységek vezetőit. 15. Véleményezi a polgármesteri hivatalfejlesztési, korszerűsítési tervét, ellenőrzi megvalósítását, valamint az ügyvitel korszerűsítésének menetét. 16. Véleményezi az önkormányzat által működtetett tömegkommunikációs eszközök működését. 17. Önkormányzati delegáció külföldi utazásáról való döntés, utazás céljának, delegáció számának, résztvevő személyek, meghatározása. Pénzügyi bizottság 1. Összehangolja az éves költségvetés előkészítését. 2. Véleményezi és ellenőrzi: a. az éves költségvetés és a zárszámadás, valamint a pénzmaradvány felosztásának tervezetét; b. a jövőre vonatkozó tervek költségvetési előirányzatait; c. az intézmények részére biztosított keretszámok elosztását és felhasználását; d. az önkormányzat pénzalapjához a bevételi források körével, a részesedés mértékével kapcsolatos előterjesztéseket; e. az önkormányzatot érintő adókkal kapcsolatos tevékenységeket; f. a költségvetést érintő beszámolókat; g. önkormányzati intézmény alapítását, megszüntetését. 3. Rendszeresen ellenőrzi a költségvetési előirányzatok várható teljesítését. 4. Véleményezi önkormányzati közalapítvány létesítését, megszűnését. 5. Javaslatot tesz hitel felvételére, illetve véleményezi az erre irányuló javaslatokat. 6. Előkészíti az önkormányzat gazdasági programját, figyelemmel kíséri és ellenőrzi teljesítését. 7. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi az önkormányzati vagyon nyilvántartását, a vagyonnal való gazdálkodást. 8. Javaslatot tesz a vagyon kezelésének módjára, a vagyon hasznosításának, a tulajdonosi jogok gyakorlásának formájára és eszközeire. 9. Javaslatot tesz a vagyongazdálkodással kapcsolatos érdekeltségi szabályok kialakítására. 10. Véleményt nyilvánít vállalkozás indításáról, illetőleg az abban való önkormányzati részvételről, a megállapodás (társasági szerződés, alapító okirat) tervezetéről.

34

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 11. Közreműködik a befektetési és vállalkozási tevékenység összefogásában, koordinálásában. 12. Közreműködik a vállalkozásbarát környezet kialakításában, javaslatot tesz az ezt elősegítő és szükséges intézkedések megtételére. 13. Kezdeményezi, szervezi, koordinálja a pénzügyi ellenőrzéseket az önkormányzatnál és intézményeinél. 14. Ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat, bizonylati fegyelem érvényesülését. 15. A bizottság megállapításairól tájékoztatja a képviselő-testületet. 16. Közgazdasági, pénzügyi, szempontból történő minősítés után véleményezi, rangsorolja az önkormányzat által beadandó pályázatokat. 17. A feladatkörébe tartozó források felkutatása érdekében figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, a támogatási formák alakulását, javaslatokat tesz igénybevételükre. 18. Figyelemmel kíséri az önkormányzat saját bevételét képező különböző díjak alakulását, szükség esetén véleményezi, javaslatot tesz azok felülvizsgálatára. 19. Figyelemmel kíséri a községben a foglalkoztatáspolitikai feladatokat, és pályázati kiírásokat. 20. Vizsgálja a vállalkozások foglalkoztatási gondok enyhítését elősegítő módozatait, javaslatot tesz ezek létrehozására. 21. Javaslatot tesz önkormányzati érdekű vállalkozások támogatására. 22. Javaslatot tesz tenderek kiírására, illetve véleményt nyilvánít ezekről. 23. Véleményezi az önkormányzati vagyont érintően más gazdálkodó szervezetek, vállalkozók által benyújtott kérelmeket, ajánlatokat. 24. Önkormányzati tulajdon hasznosítása esetén javaslatot tesz az ár (díj) megállapítására, a képviselőtestület megbízása esetén meghatározza az árat (díjat). 25. Véleményezi az önkormányzati tulajdon elidegenítését, cseréjét, megterhelését, bérletét, vállalkozásba való bevitelét, koncesszióba adását, illetve más célú hasznosítását. 26. Dönt pótelőirányzat biztosítása iránti kérelemről. 27. Elősegíti a községfejlesztés, rendezés - tervnek megfelelő - fő irányai érvényesülését, előkészíti, véleményezi a rendezési programot, terveket. 28. Véleményt nyilvánít közműfejlesztési kérdésekben, valamint a beruházások területrendezési és építészeti kérdéseiben. 29. Véleményt nyilvánít önkormányzati tulajdonú telkek elidegenítésével kapcsolatos rendezési tervi és környezetvédelmi kérdésekben. 30. Véleményezi az önkormányzati terület-felhasználásokat, beruházásokat. 31. Rendelkezik az önkormányzati felújítási alappal és dönt felhasználásáról. 32. Segíti az önkormányzati építőipari tevékenység (szociális célú lakásépítés és felújítás, önkormányzati költségvetési intézmények építése, felújítása, karbantartása, építési vállalkozás) elvégzését. Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi bizottság 1. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a község egészségügyi ellátottságát, közegészségügyi helyzetét, az egészségügyi és szociális intézmények tevékenységét, szükség esetén jelzéssel él, vagy javaslatot tesz a jogkörök gyakorlójának. 2. Ellenőrzi az egészségügyi és szociális intézmények működését, véleményezi szervezeti és működési rendjüket, javaslatot tesz fejlesztésükre, átszervezésükre. 3. Javaslatot tesz az egészségügyi és szociális ágazat költségvetési előirányzatára, ellenőrzi felhasználását. 4. Kapcsolatot tart és együttműködik a népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálattal. 5. Figyelemmel kíséri a munkanélküliség helyzetét, javaslatot tesz a munkanélküliek szociális helyzetének javítására.

35

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 6. Figyelemmel kíséri az egészségkárosodottak helyzetét, javaslatot tesz helyzetük javítására. 7. Közreműködik az egészségvédelmi tanácsadás és propaganda szervezésében. 8. Figyelemmel kíséri a község szociális helyzetét, véleményezi, illetőleg javaslatot tesz a nem bizottsági döntési hatáskörbe tartozó egészségügyi és szociális ügyekben. 9. Közreműködik és segíti az állategészségügyi szabályok teljes körű érvényesítését (zárlat, járvány). 10. Ellátja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az önkormányzat e tárgykörben a bizottságra átruházott. 11. Közreműködik a szociális információs szolgáltatás kiépítésében. Hatékonyan segíti és ellenőrzi a szolgáltatás eredményességét. 12. Figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal egészségügyi, szociálpolitikai tevékenységét, segítséget nyújt azok ellátásához. Kezdeményezi azok fejlesztését. 13. Figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű családok körülményeit, a problémák megoldására javaslatot, programokat dolgoz ki. 14. Véleményezi az önkormányzat éves költségvetésének szociális jellegű előirányzatait, figyelemmel kíséri az előirányzatokkal való gazdálkodás hatékonyságát. 15. Ellenőrzi és véleményezi az egészségügyi és szociális létesítmények működését és azok előterjesztéseit. Javaslatokat dolgoz ki az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztésére. 16. Közreműködik az egészségügyi és szociális pályázatok elbírálásának előkészítésében. 17. Figyelemmel kíséri a polgármesteri hivatal gyermekvédelmi igazgatási tevékenységét, ellátja a gyermekvédelemmel kapcsolatos bizottsági feladatokat. 18. A feladatkörébe tartozó források felkutatása érdekében figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, a támogatási formák alakulását, javaslatokat tesz igénybevételükre. 19. Kisebbségi önkormányzat hiányában vállalja a településen élő kisebbség társadalmi helyzetének és jogainak érdekérvényesítő szerepét. 20. Foglalkoztatás politikai programot dolgoz ki, a megvalósíthatóság szempontjait alapul véve, s rendszeresen beszámol a Képviselő-testület előtt eredményeiről. 21. Véleményezi az önkormányzat által beadandó, a bizottság feladatköréhez tartozó pályázatokat Oktatási, Közművelődési, Kulturális, Ifjúsági és Sport bizottság 1. Figyelemmel kíséri az oktatási intézmények szakmai munkáját, kezdeményezi az esetleges intézményi felülvizsgálatot. 2. Közreműködik az oktatási intézmények éves költségvetésének elkészítésében. 3. Szakmai ellenőrzést, - szakértő bevonásával - folytat az intézményekben. 4. Az oktatási területre vonatkozóan javaslatot tesz költségvetési előirányzatra, ellenőrzi és véleményezi felhasználását. 5. Állást foglal az oktatási intézmények névadásával kapcsolatban, javaslatot tesz hasznosításukra, fejlesztésükre. 6. Az önkormányzat által biztosított keretből nyújtja a céltámogatásokat, ellenőrzi felhasználását. 7. Az oktatási bizottság képviselője útján véleményezi az önkormányzat által az oktatási intézményeknek szánt felújítási keret felhasználását. 8. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi a művelődési intézmények szakmai munkáját, gazdálkodást, szükség esetén jelzéssel él, vagy javaslatot tesz a jogkörök gyakorlójának.

36

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 9. Véleményezi a művelődési intézmények, illetve a kulturális és sportegyesületek működését, javaslatot tesz korszerűsítésükre, fejlesztésükre, támogatásukra, állást foglal névváltoztatásukkal kapcsolatban. 10. A művelődési és sport területre vonatkozóan javaslatot tesz költségvetési előirányzatra, ellenőrzi és véleményezi felhasználását. 11. Javaslatot tehet közterület elnevezésére, emléktáblák, műalkotások elhelyezésére. 12. Javaslatot tesz országos és városi ünnepek, évfordulók megünneplésére, kulturális és sport rendezvényekre, meghatározza ezek programjait, figyelemmel kíséri lebonyolításukat. 13. Pályázatok alapján dönt a kulturális és sport alap évenkénti felosztásáról, ellenőrzi a támogatások felhasználását. 14. Közreműködik a kulturális programok, szabadidő-sport szervezésében, segíti és támogatja a diák-, illetve versenysportot. 15. Elősegíti az idegenforgalmi vállalkozásokkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását. 16. Az idegenforgalomban működő szervekkel együttműködve elkészíti a községi idegenforgalmi fejlesztési javaslatot, szervezi, koordinálja és segíti megvalósítását. 17. Rendszeresen értékeli és elemzi a községi idegenforgalom helyzetét, javaslatot tesz az illetékes szerveknek. 18. Kapcsolatot tart és együttműködik az idegenforgalmi szervekkel, elősegíti tevékenységüket. 19. Szervezi és koordinálja a község idegenforgalmi propagandáját, a bel- és külföldi piacokon, fórumokon, rendezvényeken való megjelenést. 20. Idegenforgalmi megközelítéssel is véleményezi a képviselőtestületi előterjesztéseket, elemzi és jelzi a döntések hatását. 21. Közreműködik a község nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatainak szervezésében, fejlesztésében. 22. Idegenforgalmi rendezvényeket szervez és bonyolít le a rendelkezésére álló eszközök célszerű és takarékos felhasználásával. 23. Segíti az épített (mesterséges környezettel) kapcsolatos műemlékvédelem (műemlék, műemlék jellegű, településképi jelentőségű épületek, építmények és köztéri tárgyak védelme, fenntartása); tevékenységek végzését: 24. Közreműködik az önkormányzati fenntartású nevelési, oktatási intézmények munkájának értékelésében, fejlesztésében, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok intézményi érvényesülésében. 25. Javaslatokat dolgoz ki az eljáró tanulók visszaszerzése ügyében. 26. Közreműködik a községi testnevelési és sport koncepció kialakításában, végrehajtásában, ellenőrzésében. 27. Vizsgálja, figyelemmel kíséri az oktatási, közművelődési és sport feladatok gazdálkodásának hatékonyságát, a következtetések alapján javaslatokat dolgoz ki. 28. Közreműködik az oktatási, közművelődési intézmények vezetői állására kiírt pályázatok elbírálásának előkészítésében. 29. Ellátja az ifjúságvédelemmel kapcsolatos bizottsági feladatokat. 30. Kisebbségi önkormányzat hiányában vállalja a településen élő kisebbség oktatási helyzetének és jogainak érdekérvényesítő szerepét. 31. Együttműködik a kisebbségek szervezeteivel. 32. Oktatás politikai programot dolgoz ki a roma gyermekek fejlesztésére, a megvalósíthatóság szempontjait alapul véve, s rendszeresen beszámol a Képviselőtestület előtt eredményeiről. 33. A feladatkörébe tartozó források felkutatása érdekében figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, a támogatási formák alakulását, javaslatokat tesz igénybe vételükre.

37

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 34. Véleményezi az önkormányzat által beadandó, a bizottság feladatköréhez tartozó pályázatokat Fenntartható Településfejlesztési és Közbiztonsági bizottság 1. Figyelemmel kíséri az önkormányzat településfejlesztési feladatainak megvalósulását. 2. Figyelemmel kíséri a településőrség működését! 3. Ellátja a községi közrend és közbiztonsággal összefüggő bizottsági feladatokat, kapcsolatot tart az érintett szervezetekkel, szervekkel. 4. Kezdeményezi a községi környezetvédelmi, köztisztasági feladatok megvalósítását, közreműködik a végrehajtás megszervezésében, ellenőrzésében. 5. Ellátja a fogyasztói érdekvédelemmel és minőségvédelemmel, valamint a piacszervezéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat. 6. Segíti az iparral, kereskedelemmel, vendéglátással, a nem kommunális szolgáltatásokkal, piacfenntartással kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását. 7. Szakmai szempontból történő minősítés után véleményezi, rangsorolja az önkormányzat által beadandó pályázatokat. 8. A feladatkörébe tartozó források felkutatása érdekében figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, a támogatási formák alakulását, javaslatokat tesz igénybevételükre. 9. Segíti és koordinálja a közbiztonsággal (a tűzvédelmet is beleértve) kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását, együttműködik: a. a rendőrkapitánysággal; b. a katasztrófavédelemmel; c. a polgárőrséggel; d. más e területen működő szervekkel; e. ellenőrzi a közterület-védelmi tevékenységet. 10. A tulajdon védelme érdekében megvizsgálja a község területének védelmét és ellenőrzését. 11. Segíti a természeti környezettel (mezőgazdálkodás, állategészségügy, növényegészségügy, természetvédelem) kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátását. 12. Ellátja a környezetvédelmi feladatokat, együttműködve a pénzügyi bizottsággal. 13. Javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti értékek kijelölésére. 14. Javaslatot tesz, és véleményt nyilvánít az állattartás vitatott kérdéseiben. 15. Figyelemmel kíséri és ellenőrzi és javaslatokat tesz a következő kommunális szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban: a. köztisztasági (szemétszállítás, szeméttelep fenntartás, hulladékártalmatlanítás, lomtalanítás, közterület tisztántartás, hó eltakarítás, csúszásmentesítés); b. közterület-fenntartás (út-, híd-, járdakarbantartás és építés, parkfenntartás és építés, közterületi tárgyak karbantartása, közvilágítás, közhasznú munkavégzés szervezése); c. temetőfenntartás, temetkezési szolgáltatások; d. ingatlankezelés (szociális lakások kezelése, fenntartása, nem lakás célú ingatlanok kezelése, fenntartása, egyéb közcélú ingatlanok kezelése); e. vízgazdálkodás (vízszolgáltatás, szennyvízelvezetés, szennyvíztelep fenntartása, folyékony hulladékok gyűjtése, vízkárelhárítás, belvízmentesítés, f. helyi tömegközlekedés. 16. Segíti az épített (mesterséges környezettel) kapcsolatos alábbi önkormányzati tevékenységek végzését: a. műemlékvédelem (műemlék, műemlék jellegű, településképi jelentőségű épületek, építmények és köztéri tárgyak védelme, fenntartása);

38

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 b. településrendezés (településfejlesztés, infrastrukturális fejlesztések, koncessziók, szervezése és felügyelete, településkép kialakítása, védelme, középületek tervezése); c. környezetvédelem (zaj, rezgés, levegő- és víztisztaság védelme, veszélyes hulladékok kezelése, ártalmatlanítása, egyéb környezeti károk figyelése és elhárítása); d. közterületi rend kialakítása, fenntartása (közlekedési rend, parkolás, közterület használata, közterület felügyelete); 17. Javaslatot tesz az önkormányzati tulajdonba került külterületi szilárdburkolatú és földutak, vízelvezető csatornák kialakítására, karbantartására, ellenőrzi azok állapotát. 18. Figyelemmel kíséri a termőföldek rendeltetésszerű hasznosítását, elősegíti az önkormányzati tulajdonban lévő termőföldek hasznosítását. 19. Az állattartó lakosok érdekében figyelemmel kíséri és ellenőrzi a legeltetési lehetőségeket, és a legeltetés rendjét, az állatvásárok megtartását és rendjét, az állati termékek értékesítésének lehetőségét és rendjét. 20. Véleményezi az önkormányzat által beadandó, a bizottság feladatköréhez tartozó pályázatokat 21. Figyelemmel kíséri az önkormányzat településfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását. 22. Közreműködik az önkormányzati vagyongazdálkodás szabályainak kidolgozásában, megvalósításában, ellenőrzésében. 23. Közreműködik a vagyon gyarapításával, hasznosításával kapcsolatos pályázatok elkészítésében, értékelésében, véleményezésében. 24. Véleményezi az önkormányzati ingatlanok eladásra, bérbeadására, beadott pályázatokat. 25. Figyelemmel kíséri a községben a foglalkoztatáspolitikai feladatokat, pályázati kiírásokat, együttműködik az érintett szervekkel, döntésre előkészíti a pályázatokat. 26. Figyelemmel kíséri a vállalkozásfejlesztéssel összefüggő feladatokat, pályázati kiírásokat, együttműködik az érintett szervekkel, döntésre előkészíti a pályázatokat.

39


A testületi beszámolók, tájékoztatók és előterjesztések követelményei, rendje I. Általános előírások 1. Előterjesztések írásban, vagy kivételesen (kisebb jelentőségű kérdésekben, illetve tájékoztatásként) szóban kerülhetnek a képviselőtestület, vagy bizottságai elé. 2. Előterjesztések tájékoztatásra, információnyújtásra, illetve községpolitikai súlyú kérdésekben történő állásfoglalásra, vagy feladatkörben, hatáskörben, hatósági jogkörben történő határozathozatalra, avagy önkormányzati rendeletalkotásra irányulhatnak. 3. Az állásfoglalásra irányuló előterjesztések tartalmazzák annak ajánlott szövegét, a meghozatalát indokoló körülményeket. 4. Az önkormányzati rendelet alkotására irányuló előterjesztés az első tárgyalási fordulóban a rendelet megalkotásának indokait, a tervezet főbb elveit, szabályozási módjait tartalmazó koncepció lehet. A rendelet tervezetét a jogszabályoknak megfelelő szövegezési móddal és indokolással ellátva kell előterjeszteni a második tárgyalási fordulóban. 5. A határozathozatalra irányuló előterjesztések a. jelentések; - a jelentés: jogszabály, vagy testület által megszabott feladat teljesítéséről történő számot adás. b. beszámolók; a beszámoló: egy terület, vagy szerv(ezet) helyzetéről, tevékenységéről történő számot adás. c. egyedi ügyben történő döntésre vonatkozók lehetnek, amelyeket már a címben így kell megjelölni. - az egyedi ügyben történő döntésre irányuló előterjesztés: testületi hatáskörben, hatósági, vagy tulajdonosi jogkörben történő rendelkezésre vonatkozik. II. A határozathozatalra irányuló előterjesztések tartalma 1. Az előterjesztés címből és két részből áll. 2. Az első részben (bevezetés, helyzetfeltárás): a. pontosan meg kell határozni a tárgyát; b. meg kell jelölni, hogy testület foglalkozott-e korábban (ha igen, mikor) c. az előterjesztés tárgykörével, milyen határozatot hozott, azt hogyan hajtották végre; d. az előterjesztésből ki kell tűnnie a megelőző előkészítő, összehangoló munkának, az esetleges eltérő véleményeknek; e. fel kell tüntetni mindazokat a körülményeket és összefüggéseket, amelyek indokolják a meghozandó döntést; a téma rövid elemzése során fel kell tüntetni azokat az adatokat, és tényeket, amelyek a testület tagjai számára a helyzet mérlegeléséhez szükségesek, az eredmények elérésének és az elkövetett hibáknak az okait, a hibákért felelősök megjelölését; f. az előterjesztésben javasoltak községpolitikai hatásait is ki kell mutatni; g. meg kell jelölni a fontosabb vonatkozó jogszabályi előírásokat. 3. Az előterjesztés második része a határozati javaslat: a. csak egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből állhat, valamennyi gond megoldására tegyen javaslatot; b. csak a testület hatáskörébe tartozó javaslatokat tartalmazza; c. az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni;

40

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 d. utaljon a végrehajtás módszereire, a nyilvánosságra hozatal esetleges különleges módjára; e. tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését és a végrehajtás határidejét; f. a végrehajtás határidejére tett javaslat – azonnal-, folyamatos-, vagy naptári idő szerinti megjelölést , használhat: folyamatos határidő esetén minden esetben meg kell jelölni az időközönkénti jelentésadás időpontját is. 4. Indokolt esetben alternatív határozati javaslatot kell kidolgozni, előnyeinek és hátrányainak - az előterjesztés első részében történő - elemzésével és indoklásával. 5. E követelmények nem vonatkoznak a tájékoztatásra, illetve községpolitikai súlyú kérdésekben való állásfoglalásra, irányuló előterjesztésekre. III. Eljárási szabályok 1. Az előterjesztés elkészítéséért annak előadója felelős. 2. A napirend előadója az előkészítés időszakában a tervezetet egyezteti a munkatervben megjelölt, vagy a jogszabályok által meghatározott szervekkel és személyekkel. 3. A véleményekről, javaslatokról a testület tájékoztatást kap, szóbeli kiegészítésben, vagy írásban. 4. Nem önkormányzati szerv, vagy települési képviselő előterjesztése esetén a jegyző felelős azért, hogy az előterjesztés megfeleljen a követelményeknek. 5. Az előterjesztéseket - a tájékoztatásra szolgálók kivételével - általában írásban kell megtenni, az ülést megelőző 10 nappal a jegyzőnek leadva, aki továbbításáról is gondoskodik. 6. Szóbeli, vagy a képviselők által az ülést megelőzően legalább 5 nappal kézhez nem kapott írásos előterjesztés - kivéve a tájékoztatókat - csak sürgősségi eljárással tűzhető napirendre. 7. Egyszerűbb ügyekben az előterjesztés írásbeli megfogalmazása mellőzhető, de a határozati javaslatot ebben az esetben is írásban kell elkészíteni és meghívóval együtt kiküldeni. IV. Záró rendelkezés E szabályozás a képviselői önálló előterjesztésekre is vonatkozik.

41


Telekháza Településrészi Önkormányzat tagjai 5 fő

Elnöke:

Szekeres Ákos képviselő

Egyek, Damjanich út 12.

Tagjai:

Erdei Ferenc Tinku Józsefné Vona Tamásné Zeke Hajas Lajosné

Egyek-Telekháza, Egyek-Telekháza, Egyek-Telekháza, Egyek-Telekháza,

42

Április 4 u. 24. Lenin u. 41. Lenin u. 1. Kun B u. 27.


Településrészi önkormányzat feladatai 1.) A Képviselő-testület az éves költségvetésében határozza meg a településrészi önkormányzatnak átengedett célfeladat anyagi lehetőségeinek nagyságát. 2.) A településrészi önkormányzat vezetője évente – az előző évi költségvetési terv végrehajtása részeként – beszámol a gazdálkodásról. 3.) Javaslatokat dolgoz ki a településrészt érintő kérdések megoldására. 4.) Együttműködik az önkormányzat bizottságaival. Véleményt nyilvánít a bizottságok településrészt érintő kérdéseinek megoldásában. 5.) A településrészi önkormányzatot véleményezési jog illeti meg a következő – településrészt érintő – helyi ügyekben: a.) településfejlesztés, településrendezés, gazdasági program b.) környezetvédelem c.) kommunális és köztisztasági feladatok d.) helyi sportügyek e.) településrészt is érintő önkormányzati rendeletek f.) településrészen lévő intézmények alapítása, átszervezése, megszüntetése g.) helyi közrend, közbiztonság, tűzvédelmi ügyek h.) óvodai, oktatási, közművelődési ügyek i.) egészségügyi, szociális ügyek j.) kisebbségi ügyek k.) véleményezi a településrészt érintő közterület-használat engedélyezését, figyelemmel kíséri az engedélyben foglaltak betartását. l.) a településrészt érintő beruházások helyét, megvalósítás sorrendjét Javaslatot tehet: a.) településrészt érintő kitüntetések, és elismerő címek adományozására településrészt érintő közterület, közintézmény elnevezése, emlékmű állítás, emléktábla elhelyezésére

43


Egyek Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje

Az Ügyrend a Polgármesteri Hivatal feladat és hatáskörét, szervezeti tagozódását illetve az alapvető működési szabályait foglalja magába. I. Általános rendelkezések 1. A költségvetési szerv neve: Egyek Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2. Székhelye: 4069 Egyek, Fő u. 3. 3. Hivatalos weblapja: www.egyek.hu 4. Létrehozásának éve: 1990. 5. Törzskönyvi nyilvántartási száma: PIR 373193 6. Működési területe: Egyek Nagyközség közigazgatási területe 7. Alapítói és felügyeleti szerve: Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 8. Jogállása: Önálló jogi személyként működő helyi önkormányzati szerv 9. Alapító okirat száma, kelte: 33/2008. (I.31.) sz. önkormányzati határozat 10. A hivatal általános feladata: 1. a képviselő-testület, bizottságai, településrészi önkormányzat, polgármester működési feltételeinek biztosítása, döntéseinek előkészítése, végrehajtása. A képviselő-testület és szervei működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátása. 2. a jogszabályban meghatározott közigazgatási-hatósági feladatok ellátása, közreműködik a polgármester közigazgatási feladatai ellátásában. 11. A hivatal a képviselő-testület által jóváhagyott költségvetési rendeletben megállapított költségvetésből a hatályos jogszabályoknak megfelelően önállóan gazdálkodik. 12. A hivatalt a polgármester a képviselő-testület döntései szerint – saját önkormányzati jogkörében – irányítja. 13. A hivatal vezetője a jegyző. 14. Az egységes hivatal nem önálló belső szervezeti egységekre tagolódik. 15. A hivatal képviselete: A hivatalt a jegyző képviseli, a szervezeti egységek vezetői csak eseti megbízás alapján jogosultak a hivatal képviseletére. 16. A hivatal dolgozóinak létszáma: 22 fő. II. A hivatal belső tagozódása Az egységes hivatal a szükséges munkamegosztás érdekében az alábbiak szerint tagolódik: 1./ Jegyző 2./ Aljegyző 3./ Közgazdasági Iroda 4./ Hatósági Iroda

44

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 5./ Önkormányzati Iroda 6./ Közvetlen jegyzői irányítás alatt áll: titkársági ügykezelő 7./ A szervezeti egységek mellérendeltségi viszonyban

vannak egymással. A Közgazdasági Iroda, a Hatósági Iroda és az Önkormányzati Iroda élén irodavezető áll. Az irodavezetői megbízás a köztisztviselői törvény szerint osztályvezetői megbízásnak felel meg.

III. Főbb feladatok 1. A polgármester: - ellátja a jogszabályban, valamint a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feladatokat - felel a gazdálkodás szabályszerűségéért - gyakorolja a munkáltató jogokat a közhasznú, közcélú és közmunka keretében foglalkoztatottak tekintetében - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők, a jegyző tekintetében - közigazgatási feladatait, hatásköreit a hivatal közreműködésével látja el. - önkormányzati ügyekben a hivatal dolgozóinak közvetlen utasításokat adhat 2. -

-

-

A jegyző: dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt közigazgatási – hatósági ügyekben vezeti és képviseli a hivatalt, megszervezi a munkáját a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe utalt közigazgatási – hatósági ügyeket az önkormányzat által meghatásozott célok érdekében szükséges konkrét feladatok megszervezését biztosítja biztosítja törvényes és kulturált ügyintézés feltételeit kinevezi a hivatal dolgozóit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat az Ötv-ben és a KTV-ben meghatározott korlátozással elkészíti az irodavezetők és a jegyző közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselők munkaköri leírását szabályozza a kiadmányozás rendjét a hatáskörébe tartozó ügyekben személyi és dologi feltételek biztosítása a feladatok végrehajtásának ellenőrzése, a tapasztalatok alapján a szükséges beavatkozások megtétele engedélyezi a hivatal dolgozóinak kiküldetését, szabadságát, távollétét. végzi, irányítja, szervezi és koordinálja az önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok, pályázati projektek, a képviselőtestületi és bizottsági előterjesztések, az ülések előkészítését; felelős a gazdálkodás rendjéért, szabályszerű működtetéséért, a költségvetés végrehajtásáért, a belső ellenőrzés működtetéséért, közvetlenül irányítja és ellenőrzi a belső ellenőr tevékenységét, irányítja, szervezi és összehangolja a lakossági kapcsolatot, illetve a nem önkormányzati szervekkel történő együttműködést; megszervezi és biztosítja a rendszeres önkormányzati és lakossági tájékoztatást a hivatali munkáról, jogszabályokról, a hivatal tevékenységéről és az ügyintézésről; saját feladatai ellátásáról, illetve a hivatal munkájáról beszámol a képviselőtestületnek, bizottságainak, valamint a polgármesternek;

45

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 3. Irodavezető: - részt vesz a testületi üléseken - részt vesz a jegyző által meghatározott munkaköréhez kapcsolódó önkormányzati bizottságok illetve a településrészi önkormányzati üléseken. - az irodavezető felelős a szervezeti egység munkájáért, annak szakirányú, jogszerű működéséért - felelős, a szervezeti egység feladatkörébe tartozó, illetve esetenként rá bízott feladatok ellátásáért - gyakorolja a jegyző által meghatározott körben a kiadmányozási jogot - előkészíti a feladatkörébe és az iroda feladatkörébe tartozó testületi előterjesztéseket, - közreműködik az intézmények irányításával kapcsolatos döntések, intézkedések előkészítésében, végrehajtás megszervezésében - szükség szerint beszámol a szervezeti egység munkájáról - felelős a szervezeti egységek közötti folyamatos tájékoztatásért, az egységes hivatal munkáját elősegítő, az egyes szervezeti egységek együttműködését biztosító kapcsolattartásért - figyelik az iroda tevékenységi körébe tartozó pályázatokat, előkészítik és lebonyolítják azokat; - együttműködnek a lakosság önszerveződő közösségeivel, érdekképviseleti szervekkel. - a jegyző megbízása alapján ellátja a hivatal jogi és egyéb képviseletét. 4. Közgazdasági iroda költségvetési ügyintézők adóügyi ügyintézők pénztáros munkaügyi, személyzeti ügyintéző - ellátja a költségvetési koncepció gazdasági program ellátásával kapcsolatos pénzügyi feladatokat - ellátja az önkormányzat és intézményei pénzügyi gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, így különösen a költségvetés, zárszámadás-tervezet elkészítése, beszámolók összeállítása, intézmények finanszírozása, költségvetéseik és beszámolóik összehasonlításának koordinálása - elkészíti a központilag kezelt támogatások ÖNHIKI-támogatás iránti pályázatok pénzügyi részét, egyéb gazdálkodási feladatokat lát el - ellátja a vagyonkezeléssel, hasznosítással kapcsolatos pénzügyi feladatokat - ellátja az adóigazgatási feladatokat, önkormányzati adóügyi feladatokat - ellátja a házipénztárral kapcsolatos feladatokat. - munkaügyi, személyzeti feladatok (köztisztviselők, képviselők, bizottsági tagok vonatkozásában) - vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel kapcsolatos feladatok - képzési, továbbképzési feladatok. - Tevékenységének ellátása során együttműködik a feladat elévégzéséhez kapcsolódó önkormányzati bizottságokkal, irodával, intézménnyel.

5. Hatósági iroda - hatósági igazgatási ügyintézők - anyakönyvi és népesség-nyilvántartási ügyintézők - szociális és gyámügyi ügyintézők - iktató - szabálysértési ügyintéző - ipar-kereskedelem, vállalkozási ügyintéző - ellátja az iktatás, irattározás, ügyiratkezelési feladatokat

46

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 gyámügyi és szociális feladatokat, - mozgáskorlátozottak támogatásával kapcsolatos feladatokat, - hadigondozottakkal kapcsolatos feladatokat - általános igazgatási, Ptk-ból eredő feladatokat - szabálysértési feladatokat - hagyatéki leltár felvételével kapcsolatos feladatokat - ipar, kereskedelem, vállalkozás, telepengedélyezési feladatokat - állategészségügyi, mezőgazdasági feladatokat - gyermekvédelmi törvényből eredő feladatokat - anyakönyvi, népesség-nyilvántartási feladatokat - csökkent munkaképességűek rehabilitációjával kapcsolatos faladatokat. Tevékenységének ellátása során együttműködik a feladat elvégzéséhez kapcsolódó önkormányzati bizottsággal, irodával, intézménnyel. -

6. Önkormányzati iroda - környezetvédelmi referens - informatikus - szociális munkaerőpiaci segítő -mentor- (támogatott munkakörben) -

ellátja a polgármester hatáskörébe utalt – de nem hatósági jogkörébe tartozó – feladatok előkészítését önkormányzati intézmények és a polgármester közötti koordináció, elsősorban szakmai kérdések vonatkozásában helyi kisebbségi és etnikai kérdések vonatkozásában egyeztető, programelőkészítő feladatok pályázati lehetőségek felderítése, elkészítése honlap, helyi újság működtetése, hirdetőtábla, kábel tv. illetve felügyelete településfejlesztéssel, településrendezéssel kapcsolatos feladatok kommunális közszolgáltatások szervezése, közműnyilvántartás önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása, állagmegóvásával, felújításával műszaki előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok építési beruházások pályáztatásával, pénzügyi és műszaki lebonyolításával kapcsolatos feladatok terület felhasználási, vízügyi, építésrendészeti feladatok környezetvédelmi, és útügyi helyi feladatok a polgármester honvédelmi, katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, közbiztonsági feladatainak ellátásában közreműködés informatikai feladatok ellátása közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos hivatali adminisztrációs feladatok ellátása KÖZADAT rendszer kezelése önkormányzati döntések végrehajtása foglalkoztatás szervezői feladatok településrészi önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok Információ-ellátási, a nemzetközi kapcsolatok és az idegenforgalom szervezésével valamint az ifjúságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos feladatok A társadalmi és civil szervezetekkel való kapcsolattartás.

Tevékenységének ellátása során együttműködik a feladat elvégzéséhez kapcsolódó önkormányzati bizottságokkal, irodával, intézménnyel. 7. Valamennyi iroda végzi a tevékenységi körébe tartozó pályázatok figyelését, projektek előkészítését, pályázatok benyújtását és a sikeres pályázatok lebonyolítását. Folyamatosan korszerűsítik működésüket, ügyvitelüket, javítják közigazgatási szolgáltatásaik minőségét.

47

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 8. Titkárság - ügyvitelt ellátó ügykezelő - ellátja a testületi ülések előkészítésével, szervezésével, előterjesztések előkészítésével, meghívó és testületi anyag készítésével kapcsolatos feladatokat - jegyzőkönyvek, határozatok megszövegezése, leírása, postázása - rendeletek kifüggesztése - határozat nyilvántartás, rendelet nyilvántartás naprakész vezetése, egyéb adminisztrációs feladatok - közreműködik a bizottságok, településrészi önkormányzat működésével kapcsolatos szervezeti, ügyvitelei feladatok ellátásában - tisztségviselők, jegyző munkájának segítése. - a polgármester munkájának közvetlen segítése,

IV. A hivatal működési rendje 1.) A hivatal dolgozói feladataikat munkaköri leírás szerint látják el. A munkaköri leírás összeállítása, folyamatos karbantartása az irodavezetők illetve a jegyző feladata. 2.) A munkáltatói jogok gyakorlása: a.) a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző esetében b.) a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges. 3.) A kiadmányozás és helyettesítés rendjét a jegyző külön szabályozza. 4.) A hivatalban egységes központi iktatási rendszer működik, melynek részletes szabályait az iratkezelési szabályzat tartalmazza. 5.) Az "Egyek Nagyközség Polgármestere” bélyegző használatára a polgármester, a "Polgármesteri Hivatal Jegyzője Egyek" bélyegző használatára a jegyző jogosult. A kiadmányozásra vonatkozó szabályok szerint a belső szervezeti egységek a "Polgármesteri Hivatal Egyek” bélyegzőt használják. A bélyegzőkről a pénztár bélyegző nyilvántartást vezet. 6.) A hivatal dolgozóinak munkarendje: - hétfőtől – csütörtökig: 7,30 - 16,30 óráig - pénteken: 7,30 - 13,30 óráig / Ebédidő: 12 - 13 óráig, péntek kivételével /

7.) A hivatal ügyfélfogadási rendje: a.) - Hétfő: 8 - 12 óráig - Kedd : nincs ügyfélfogadás - Szerda: 8 – 12 óráig 13 - 16 óráig - Csütörtök: 8 - 12 óráig - Péntek : nincs ügyfélfogadás

48

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 b.) A települési képviselőket soron kívül, munkaidőben bármikor fogadni kell. c.) Halaszhatatlan ügyekben / pl.: haláleset, stb. /, amely esetekben az azonnali ügyintézés elmaradása jelentős érdek- és jogsérelemmel járna, az ügyfélfogadás ideje egybeesik a munkaidővel. Ennek elbírálására a jegyző, szervezeti egység vezetője, ügyintéző jogosult. d.) Polgármester fogadónapja: hétfő 8-12 A polgármesteri Hivatal dolgozói ügyfélfogadási időben hivatalon kívüli hivatali ügyet csak kivételesen végezhetnek, ilyen esetben is biztosítani kell a távollévő dolgozó érdemi helyettesítését. Az anyakönyvvezető munkaidőn kívül - az ügyfelek kívánságára - köteles házasságkötésnél és névadó ünnepségnél közreműködni. 8.) A hivatal tekintetében a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés szabályait külön rendelkezés szabályozza. 9.) A hivatal munkájával kapcsolatos testületi előterjesztések előadója a polgármester, jegyző, irodavezető, ügyintéző is lehet. 10.) Igazgatási szünet: a Hivatal minden évben július első hetétől augusztus második hetével behatárolt időszakon belül 10 egymást követő munkanapon igazgatási szünetet tart, mely alatt a szabadságot ki kell adni, illetve ki kell venni. Az igazgatási szünet alatt a hivatal zárva tart, az előre nem látható halaszthatatlan ügyek /pld.: halálozások anyakönyvezése, katasztrófa- helyzet bekövetkezése stb./ bejelentésére jegyzői hatáskörben megállapított módon ügyeletet kell biztosítani. Felhatalmazást kap a jegyző, hogy az igazgatási szünet időszakára vonatkozóan a Magyar Posta illetékes szervével megállapodást kössön a postai küldemények kezelése tárgyában. Az igazgatási szünetnek a fent megjelölt időszakon belüli mindenkori kezdő és befejező időpontját a jegyző a Ktv. 41/A § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás szerint munkáltatói jogkörben határozza meg. Az igazgatási szünet részletes szabályait jegyzői utasítás tartalmazza. Az igazgatási szünet időtartamáról valamint a lakosságot ezzel kapcsolatban érintő információkról a lakosságot helyben szokásos módon tájékoztatni kell. Az igazgatási szünetről sajtó útján tájékoztatni kell a társhatóságokat is.

V. Vagyonnyilatkozat 1.) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a 1. sz. melléklet tartalmazza.

VI. Vegyes rendelkezések A képviselő-testület biztosítja a hivatal működésének dologi feltételeit. Az SZMSZ. e mellékletében jogszabályi rendelkezések alapján bekövetkező változások átvezetéséért a jegyző felelős. Tekintettel a hivatal egységére, a jegyző a hivatal dolgozóját megbízhatja a munkaköri leírásban nem szereplő, de a hivatal tevékenységi körébe tartozó egyéb feladattal is.

49

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 VII. Záró rendelkezések 1. A hivatallal tartalmazza.

kapcsolatos

további

szabályokat

a

közszolgáltatási

szabályzat

2. Az Ügyrendet a képviselő-testület 3/2010. (I.28.) sz. rendeletével (SZMSZ) hagyta jóvá, amely 2010. január 28-án lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 19/2009. (V.05.) sz. rendelettel jóváhagyott Ügyrend. Egyek, 2010. január 28.

_____________________ Szincsák Ferenc polgármester

_____________________ Csepreginé Kocsis Nóra jegyző

A rendelet kihirdetve: 2010. január hó 28. nap. _____________________ Csepreginé Kocsis Nóra jegyző

50

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Ügyrend 1. sz. melléklet

A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22./A §. (8) bekezdése alapján vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

Jegyző Irodavezetők Közgazdasági iroda valamennyi köztisztviselője Hatósági iroda valamennyi köztisztviselője Környezetvédelmi referens

51


Önkormányzati intézmények 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 10. §-ában foglaltak alapján működő költségvetési szerv

I. Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Polgármesteri Hivatal: Egyek, Fő u. 3. II. Önállóan működő költségvetési szerv Egyeki Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Művelődési Ház Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási, Közgyűjteményi és Közművelődési Intézmény /ETKIKI Többcélú Intézmény/ Intézményegységei: Móra Ferenc Általános Iskola: Egyek, Fő u. 1. Napköziotthonos Óvodák: Egyek, Óvoda u. 4-8. Tárkányi Béla Könyvtár és Művelődési Ház: Egyek, Hunyadi J. u. 48/f. III. Az önkormányzat bankszámláját vezető pénzintézet: Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Bankszámlaszám: 70100121-11072834

52


12. SZ. MELLÉKLET

Polgármesteri hivatal költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala

53

Ellenőrzési nyomvonal

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv, polgármesteri hivatal) (a továbbiakban: költségvetési szerv) ellenőrzési nyomvonalát az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 145/B. § (1) bekezdése, a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutató, s a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) helyi sajátosságainak figyelembevételével a következők szerint határozom meg.

I. AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL FOGALMA, ELKÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, JELENTŐSÉGE A Polgármesteri Hivatal (KÖLTSÉGVETÉSI SZERV) MŰKÖDÉSÉBEN 1.

Az ellenőrzési nyomvonal fogalma Az ellenőrzési nyomvonal a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) tervezési, pénzügyi lebonyolítási, beszámolási és ellenőrzési folyamatainak táblázatba foglalt leírása. Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapjait, felelőseit, azok ellenőrzését, nyomon követését és a kapcsolódó dokumentumok megnevezését foglalja magában.

2.

Az ellenőrzési nyomvonal célja, jelentősége Az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) teljes működését lefedi, a feladatellátás egészére kiterjed, a működtetés jobbításának fontos eszköze. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításával és felhasználásával feltérképezhető a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) szakmai és gazdasági folyamataiban rejlő összes működési kockázat. Az ellenőrzési nyomvonal célja és jelentősége abban áll, hogy: •

koordinálja, rendszerbe foglalja a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) működésének rendjét;

•

tartalmazza - teljes körűen - az egyes tevékenységek egymásra épülő eljárásrendjét, s az azokba beépített ellenőrzési pontokat;

•

a feladatok végrehajtásában résztvevők számára írott és átlátható formában tegye kötelezővé a követendő eljárások és módszerek betartását; s mindezeken keresztül

•

mutasson rá a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) folyamatba épített ellenőrzési rendszerének a hiányosságaira, elősegítve ezzel azok megszüntetését, s a működés színvonalának a jobbítását.

II. A Polgármesteri Hivatal (KÖLTSÉGVETÉSI SZERV) ELLENŐRZÉSI NYOMVONALÁNAK RENDSZERE 1.

Az ellenőrzési nyomvonal formátuma Az Ámr. szerint az ellenőrzési nyomvonal elkészíthető szöveges, vagy folyamatábrákkal szemléltetett, vagy táblázatba foglalt formában. A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) ellenőrzési nyomvonala – a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutató alapján – táblázatos formában készült. Az e formátumban összeállított nyomvonal ugyanis a legalkalmasabb a szakmai

54


és gazdasági feladatok ellátásának jobbítására, a kockázati tényezők minimalizálására. Az e formátumú ellenőrzési nyomvonal teljes körűen tartalmazza a jogszabályokra, a belső szabályzatokra, az adatbázisra való hivatkozást, vagyis egységes zárt rendszert alkot. 2.

Az ellenőrzési nyomvonal rendszerének felépítése A kialakított ellenőrzési nyomvonal-rendszer a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) szakmai és gazdasági tevékenységének egészét lefedi. A rendszer – a költségvetési gazdálkodás alapvető folyamataira és a számviteli elszámolás rendjére fókuszálva – az alábbi négy fő részből áll: •

a költségvetés tervezése, a költségvetési előirányzatok megállapítása és módosítása;

•

az operatív gazdálkodás;

•

a számviteli nyilvántartás és elszámolás;

•

a költségvetés végrehajtásáról történő beszámolás.

Az operatív gazdálkodás, a számviteli nyilvántartás és elszámolás, mint főfolyamatok ellenőrzési nyomvonalai – az áttekinthetőség biztosítása érdekében – tovább tagozódnak. Az operatív gazdálkodásról – mint az egyik meghatározó főfolyamatról – készült egy vázlatos ellenőrzési nyomvonal, amely a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) gazdálkodásának egymást követő folyamatait, s azok felelőseit mutatja be, melyek nevezetesen a következők: •

a kötelezettségvállalás;

•

a kötelezettségvállalás ellenjegyzése;

•

a teljesítések szakmai igazolása;

•

az eszközök nyilvántartásba vétele;

•

az érvényesítés;

•

az utalványozás;

•

az utalványozás ellenjegyzése;

•

a pénzügyi teljesítés.

A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) operatív gazdálkodásának egymás melletti folyamatairól pedig a következő részletes ellenőrzési nyomvonalak állnak rendelkezésre: •

a humánerőforrásokkal való gazdálkodás;

•

a készletgazdálkodás;

•

a szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos gazdálkodás

•

a befektetett eszközökkel való gazdálkodás;

•

a vagyontárgyakkal való egyéb gazdálkodási feladatok.

55


Az operatív gazdálkodás vertikális és horizontális folyamatairól készült ellenőrzési nyomvonalak együttesen, egymást kiegészítve biztosíthatják a kockázati tényezők lehető legteljesebb körű feltárásának a lehetőségét. A számviteli nyilvántartás és elszámolás – az operatív gazdálkodáshoz hasonlóan – kiemelten fontos főfolyamatot képvisel a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) gazdasági feladatellátásának rendszerében. A módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvitel sajátos elszámolása miatt a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások csak együttesen biztosíthatják a teljes körűséget, a számvitel zárt rendszerét. Mindezekre való tekintettel a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) főkönyvi könyvelését bemutató ellenőrzési nyomvonal a következőkkel egészül ki: • •

az analitikus nyilvántartások ellenőrzési nyomvonala; a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai egyeztetésének ellenőrzési nyomvonala.

A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) - előzőekben vázolt - ellenőrzési nyomvonal-rendszerét a csatolt ellenőrzési nyomvonal alkotja. III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Ez a szabályozás 2007 év január hó 1. napján lép hatályba, ami – az Ámr. 145/B. § (2) bekezdése szerint – az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatának mellékletét képezi. A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetője) köteles gondoskodni e szabályozás folyamatos aktualizálásáról, biztosítani azt, hogy előírásai összhangban legyenek az új központi szabályozásokkal, követelményekkel, módszertani útmutatókkal, valamint a helyi szabályzatok és a munkaköri leírások előírásaival. A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) felelőssége és feladata továbbá, hogy e szabályozás előírásai a gyakorlati munkavégzés során maradéktalanul betartásra kerüljenek. A szabályozás előírásai betartásának a számonkérése, ellenőrzése a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) felelősségi körébe tartozik.

Egyek, 2007. december 14. ……………………………………. költségvetési szerv vezetője (jegyző)

56


Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) ellenőrzési nyomvonalrendszerének a felépítése I. A költségvetés tervezése, a költségvetési előirányzatok megállapítása és módosítása 1.

Gazdasági Program készítése, jóváhagyása*

2.

Költségvetési koncepció készítése, jóváhagyása*

3.

Költségvetési rendelet tervezése, jóváhagyása*

4.

A költségvetési előirányzatok tervezése és az elemi költségvetés jóváhagyása

5.

A költségvetési előirányzatok módosítása

II. Az operatív gazdálkodás 1.

Az operatív gazdálkodás egymást követő folyamatai

2.

Az operatív gazdálkodás egymás melletti folyamatai A.

A humán erőforrásokkal való gazdálkodás a)

Rendszeres személyi juttatások

b)

Nem rendszeres személyi juttatások

c)

Külső személyi juttatások

B.

A készletgazdálkodás

C.

A szolgáltatások igénybevételével kapcsolatos gazdálkodás

D.

A befektetett eszközökkel való gazdálkodás

E.

a)

Felújítás

b)

Beruházás

c)

Befektetett eszközök beszerzése

A vagyontárgyakkal való egyéb gazdálkodási feladatok a)

Bérbeadás

b)

A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása, selejtezése

c)

A leltározás folyamata

III. A számviteli nyilvántartás és elszámolás 1.

A főkönyvi könyvelés (kincstári, pénztári és egyéb bizonylatok)

2.

Az analitikus nyilvántartások

3.

A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatainak egyeztetése

IV. A költségvetés végrehajtásáról beszámolás 1.

A költségvetés végrehajtásáról történő éves beszámolás

2.

Zárszámadási rendelet készítése, jóváhagyása*

*Csak az önkormányzatokra vonatkozik Jelölések: főfolyamatok = római számok, folyamatok = arab számok, alfolyamatok = nagybetűk, részfolyamatok = kisbetűk.

57

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 12/A. SZ. MELLÉKLET

SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

TARTALOMJEGYZÉK

I. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA .........................65 1. A szabálytalanságok kezelésének célja ..........................................................65 2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma .....................................................65 II. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, MEGELŐZÉSE ...............................................66 1. A szabálytalanságok fogalma .......................................................................66 2. A szabálytalanságok megelőzése ..................................................................67 III. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE.................................................................68 1. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben .......................................68 IV. AZ INTÉKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK MEGHATÁROZÁSA ...............................................69 1. A szabálytalanságok észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása ...............................................................................................69 V. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE............................................69 VI. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA ............................................................................................70 VII. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG ............................................................................70 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................70

58

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

A Polgármesteri Hivatal költségvetési szerv, polgármesteri hivatal (továbbiakban: költségvetési szerv) szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 145/A. § (5) bekezdésének megfelelően, a következők szerint határozom meg.

I. A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSI RENDJÉNEK CÉLJA, TARTALMA 1. A szabálytalanságok kezelésének célja Az eljárásrend célja, hogy rögzítse azokat a fogalmakat, intézkedéseket, eljárásokat, módszereket, amelyek biztosítják a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) sajátosságainak, adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő szabálytalanságok kezelésének rendjét, a szabálytalanságok újbóli előfordulásának megelőzését. A szabálytalanságok kezelésének eljárás rendje része a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésnek (FEUVE). A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. 2. A szabálytalanságok kezelésének tartalma A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő témákhoz kapcsolódóan tartalmaz előírásokat: − a szabálytalanságok fogalma, − a szabálytalanságok észlelése (útvonal), − az intézkedések, eljárások meghatározása, − az intézkedések, eljárások nyomon követése, − a szabálytalanság/intézkedés nyilvántartása, − jelentési kötelezettség.

59


II. A SZABÁLYTALANSÁGOK FOGALMA, MEGELŐZÉSE 1. A szabálytalanságok fogalma

A szabálytalanság valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat) való eltérést jelent, az államháztartás működési rendjében, a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben előfordulhat. Alapesetei:

• •

a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés.) nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság).

Csalás és hamisítás: A „csalás és hamisítás” olyan szándékos cselekményt jelent, amelyet egy vagy több személy követ el a vezetés, az alkalmazottak, vagy harmadik fél köréből, és amelyek következménye a kimutatások meghamisítása. A csalás vagy hamisítás az alábbiakat foglalhatja magában: •

adatok vagy dokumentumok megváltoztatása,

manipulálása,

meghamisítása

•

eszközök jogellenes eltulajdonítása,

•

a gazdasági események hatásának eltitkolása nyilvántartásokból vagy dokumentumokból,

•

valótlan ügyletek rögzítése,

•

az érvényben lévő szabályzatok, eljárás rendek tudatos helytelen alkalmazása.

vagy

vagy

kihagyása

a

Hiba A „hiba” a kimutatásokban előforduló nem szándékos tévedésre utal. A hiba az alábbiakat foglalhatja magában: •

számszaki vagy elírási hibák a pénzügyi nyilvántartásokban és számviteli adatokban,

•

tények figyelmen kívül hagyása vagy téves értelmezése,

60

kimutatásokat

alátámasztó

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezető) felelőssége, hogy: •

a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv),

•

a szabályozottságot, illetve a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetője),

•

szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessék, a szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: •

hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés)

•

keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen.

A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) a feladata, amely feladatot a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetője) a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szervnél) kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően a Közgazdasági Iroda Vezetőjére átruházhatja. 2. A szabálytalanságok megelőzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) a felelőssége. Az Államháztartási törvényben meghatározott kötelezettség, a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) a feladata, a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) struktúrájában meghatározott egységek vezetőinek hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán keresztül valósul meg. A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) munkavállalóinak konkrét feladatát, hatáskörét, felelősségét, beszámoltathatóságát a munkaköri leírások szabályozzák, a közszolgálati jogviszonyból, illetve munkaviszonyból származó kötelezettségeiket a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteniük. A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv) hatályos szabályzatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

61

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 III. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE 1. A szabálytalanságok észlelése a FEUVE rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a munkavállaló és munkáltató részéről egyaránt. •

A Polgármesteri Hivatal szabálytalanságot a)

•

(költségvetési

szerv)

valamely

munkatársa

észlel

Amennyiben a szabálytalanságot a Közgazdasági Iroda (szervezeti egység) valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni a Közgazdasági Iroda (szervezeti egység vezetőjét.

Amennyiben a Közgazdasági Iroda (szervezeti egység) vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjét) , annak érintettsége estén a felügyeleti szervet kell értesítenie. (Írásos értesítést a külön szabályzatokban lefektetett esetekben szükséges tenni.) b) Az a) pontban megfogalmazottaknak megfelelően értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy erről értesíti a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjét). c)

•

A Polgármesteri Hivatal vezetője (költségvetési szerv vezetője) kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.

A Polgármesteri szabálytalanságot:

Hivatal

(költségvetési

szerv

vezetője)

észleli

a

A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetője) illetve a Közgazdasági Iroda (szervezeti egységek vezetőinek) észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. •

A Polgármesteri Hivatal szabálytalanságot

(költségvetési

szerv)

belső

ellenőrzése

észleli

a

Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően jár el. A Polgármesteri Hivatal (vizsgált szervezeti egységnek) intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtania, és erről a Polgármesteri Hivatal vezetőjének (költségvetési szerv vezetőjének) kell beszámolni. •

Külső ellenőrzési szerv észleli a szabálytalanságot A külső ellenőrzési szerv szabálytalanságra vonatkozó megállapításait az ellenőrzési jelentés tartalmazza. A büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el (pl. ÁSZ, KEHI, PM, APEH). A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a Polgármesteri Hivatalnak (vizsgált szervezeti egységnek) intézkedési tervet kell kidolgozni.

62

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 IV. Az intézkedések, eljárások meghatározása 1. A szabálytalanság észlelését követő szükséges intézkedések, eljárások megindítása A Közgazdasági Iroda vezetője (szervezeti egység vezetője) felelős a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntető- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa. Más esetekben fegyelmi ügyekben a Polgármesteri Hivatal vezetője (költségvetési szerv vezetője) vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külső szakértőt is felkérhet. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követően a felelősség eldöntéséhez és/vagy a hasonló esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. A 2. számú melléklet mutatja be az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok főbb rendelkezéseit. V. AZ INTÉZKEDÉSEK, ELJÁRÁSOK NYOMON KÖVETÉSE

1. A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) a feladata a szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) során:

•

nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét;

•

figyelemmel kíséri végrehajtását;

•

a feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetőségeket” beazonosítja, (témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást.

•

Ha az eljárás nem az intézkedés szerint történik, akkor a Közgazdasági Iroda (szervezeti egység vezetője) javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére.

az

általa

és

a

63

vizsgálatok

során

készített

javaslatok

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 VI. A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA 1. A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) feladata szabálytalansággal kapcsolatos eljárás (intézkedés) nyilvántartása során:

a

•

a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának napra-kész és pontos vezetéséről gondoskodik;

•

egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat;

•

nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket;

A nyilvántartás mintáját a 4. sz. melléklet tartalmazza. VII. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 1. Jelentési kötelezettségek A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 29. §) A Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjének) az éves ellenőrzési jelentésben kell számot adnia a belső ellenőrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenőrzési megállapítások és ajánlások hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (Jogszabály: a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 31. § (3) b), ba), bb) pontok) A külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie és a Polgármesteri Hivatal (költségvetési szerv vezetőjét) tájékoztatni kell. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Közgazdasági Iroda vezetőjének (költségvetési szervnél az adott szervezeti egység vezetőjének) kell gondoskodni, hogy a Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglalt előírásokat az érintett munkatársai megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven (megismerési nyilatkozaton) aláírásukkal igazolják. Egyek, 2006. december 14.

………………………………………….. költségvetési szerv vezetője(jegyző)

64

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 1. számú melléklet A költségvetési szerveket érintő legáltalánosabb szabályzatok (nem teljes körű felsorolás, az egyes intézményeknél különböző elnevezéseket használhatnak, ezért a felsorolás átfedéseket is tartalmazhat):

Belső ellenőrzési kézikönyv Fejezeti kezelésű előirányzattal kapcsolatos eljárási rend Gépjármű használat szabályzat Házirend szabályzata Iratkezelési szabályzat Kiküldetési szabályzat Kollektív szerződés Kötelezettségvállalási, utalványozási és érvényesítési szabályzat Közszolgálati adatvédelem szabályzata Közszolgálati szabályzat Munkaidő nyilvántartási szabályzat Munkavállalói juttatások szabályzata Munkavédelmi szabályzat Nyelvpótlék szabályzata Portaszolgálat szabályzata Reprezentációs szabályzat Riasztási terv szabályzata Felesleges készletek hasznosítási és selejtezési szabályzata Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatok Pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Eszközök, források értékelési szabályzata Tevékenységek önköltség-számítási szabályzata Bizonylati szabályzat és bizonylati album Számlarend Szervezeti és működési szabályzat (ügyrendek) Szoftver szabályzat TÜK szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Informatikai rendszer biztonsági szabályzat Gazdasági szervezet ügyrendje Munkaidő nyilvántartás, -elszámolás és túlóra Közbeszerzési szabályzat

65

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 2. számú melléklet Egyes eljárások

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.), valamint a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény megfelelő rendelkezései. Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

66

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 3. számú melléklet Jogszabályi háttér

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet;

a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet;

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény;

a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény;

a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény;

a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény;

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény;

a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény;

a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény;

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a hivatalos állományúak jogviszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény

67

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 4. sz. melléklet

A SZABÁLYTALANSÁGOKKAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK NYILVÁNTARTÁSA Sorszám

Kapcsolódó írásos dokumentum

Megtett intézkedés

68

Határidő

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Megismerési nyilatkozat A Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjében foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

Beosztás

Kelt

69

Aláírás


Jegyzék a társulási megállapodásokról

1.)

Társulási megállapodás Központi Orvosi szervezésére Társult önkormányzatok: a.) Egyek Nagyközség Önkormányzata b.) Tiszacsege Város Önkormányzata c.) Újszentmargita Község Önkormányzata

Ügyeleti

Szolgálat

2.)

Balmazújvárosi Kistérség Többcélú Társulásának Társulási megállapodása Társulási Tanács tagjai: a.) Balmazújváros Város Önkormányzata b.) Egyek Nagyközség Önkormányzata c.) Hortobágy Község Önkormányzata d.) Tiszacsege Város Önkormányzata

3.)

Tisza-tavi Hulladékgazdálkodási Társulás

4.)

Hajdú-Bihar Megyei Tiszamente Társulás

5.) A Tisza-tavi Régió Hulladéklerakóit Rekultiváló Egycélú Önkormányzati Társulás

70

közös


FÜGGELÉKEK 1. SZ. FÜGGELÉK

Egyek nagyközség bemutatása FEKVÉSE Egyek Hajdú- Bihar megye legnyugatibb települése, a Hortobágy nyugati szélén, Jász Nagykun Szolnok, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék találkozási pontján fekszik. Külterületi határvonala egyúttal a Hortobágy délnyugati pereme. A 33-as főútról - a Patkós Csárdánál - a 3315-ös útra térve lehet elérni. Debrecentől 78 km távolságra van. Vasúton a MÁV Füzesabony-Debrecen, 108. számú, egyvágányú, nem villamosított, mellékvonalán közelíthető meg. A település közigazgatási területe 10077 ha. központi belterülete 402 ha, Külterületi lakott része: Ohat, valamint egyéb belterület: Félhalom, Telekháza A község 1970. július 1.-től viseli a nagyközségi címet. FÖLDRAJZ, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Egyek közigazgatási határa a Közép-Tiszavidék mindhárom szubrégiójának területéből magáénak mondhat egy kis részt. Délnyugati része a Nagykunsághoz tartozó Tiszafüred Kunhegyes síkhoz sorolható, kisebbik nyugati része a belterülettel együtt a Tisza völgye területére esik, keleten és délen pedig a Hortobágy található. Domborzatát tekintve a terület alacsony ártéri síkság, melynek egyhangú felszínéből csak a községtől keletre található, löszös homokkal fedett hosszanti buckák és kunhalmok emelkednek ki. Felszínén különböző pleisztocén és holocén üledékekkel találkozhatunk, melyek közül a felső-pleisztocén futóhomok a legidősebb. Ez a település környékének egyetlen említésre méltó hasznosítható nyersanyaga. A terület nagy részét pleisztocén iszapos lösz fedi, mely a korábban erre tartó, az Északiközéphegység felől délre futó Ős – Sajó - Hernád által épített hordalékkúpra települt. A homokos üledékek képződési ideje kb. 27000 - 20000 évvel ezelőttre tehető, az Ős – Sajó - Hernád hordalékkúpjából kifújt homokból keletkeztek. Korábban nagyobb területet is borítottak, de a kb. 20000 éve megjelenő Tisza formák nagy részét elpusztította. A Tisza felé eső részen fiatal, újholocén öntésképződmények (iszap és agyag) uralkodnak. A terület domborzatának jellegzetes színfoltja a rengeteg kunhalom (pl. Cseppentő-, Tökös-, Kis-szék-, Nagy-szék-, Görbeszék-, Gyenge-, Földvár-, Kétöklű halom), melyek egykori temetkezési helyek, vagy őrdombok maradványai. Talajai földtani képződményeihez hasonló változatosságot mutatnak. A Tisza közelében fiatal, nyers öntéstalajok, réti öntéstalajok, réti talajok és szolonyeces réti talajok találhatók, keletebbre nagy területet borítanak a szikes talajokhoz tartozó-, gyenge termőképességű sztyeppesedő réti szolonyecek, foltokban előfordulnak a szántóföldi művelésre alkalmatlan réti szolonyecek is. Legkedvezőbb tulajdonságúak, de kis területet borítanak a délkeleten előforduló, alföldi mészlepedékes csernozjomok. Északon a Tisza a község közigazgatási határán folyik, keleten a Nyugati-főcsatorna, középen az Árkus-ér szeli át a területet. Mesterséges halastavak a területen a

71

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Vidi-laposi-tó és a Derzsi - tavak. A talajvíz mélysége a külterületen 0 -4 m közötti, míg a belterületen 1 – 6 m. Területén egy 76 C hévizes kút található. A terület növényföldrajzilag az Alföld flóravidékének Tiszántúli flórajárásához tartozik. Potenciális növénytársulásai sokfélék voltak. A Tisza alacsony ártereit bokorfüzesek és puhafaligetek, a magas ártereket tölgy-kőris-szil ligetek borították. A homokterületeken homoki tölgyesek komplexe, a szikes területeken sziki tölgyesek, sziki erőspuszta-rétek és sziki gyepek voltak jellemzők. Egyek közigazgatási területén belül ma három országos jelentőségű természetvédelmű terület is található: a Pusztakócsi mocsarak Természetvédelmi Terület (TVT) északi része (Csattag), az Ohat-erdő TVT nagyobbik, és a Tiszadorogmai Göbe-erdő TVT kisebbik része. A pusztakócsi mocsarak annak az egykor egységes mocsárvilágnak a része, amelyet a Tisza áradásai után a mélyedésekben visszamaradt víz éltetett. A Tisza szabályozásával a mocsarak fenntartó áradások megszűntek, a terület kiszáradásnak indul, a mocsarak feldarabolódtak. A megmaradt ágak 1973 óta állnak védelem alatt. A mocsári növénytársulások mellett nedves rétek, szikes legelők, löszgyepek és tölgyes facsoportok is találhatók itt. Kedvező fészkelési lehetőséget nyújtva több ritka madárfajnak. A fészkelő madárfajok között megtalálható a bölömbika, nagy kócsag, vörös gém, fehér gólya, kanalas gém, cigányréce, a barna és a hamvas rétihéja, a kékvércse, kis vízicsibe, szerecsensirály, küszvágó csér, fülemülesitke. Ősszel előfordul batla is, télen réti-sasok telelnek át. Az átvágott Tisza-kanyar helyén keletkezett a Göbe-morotva, mely természetes állapotban megőrződött hullámtéri erdői miatt 1982 óta védett. Növénytársulásai nagyon változatosak. A morotva vizének felszínén található úszó hínártól, a part alacsonyabb részein előforduló bokorfüzeseken át, a magasabban fekvő fűz-nyár ligeterdőkig megtalálhatóak az ártéri növénytársulások, ezek mellett a változatos vízellátottság következtében mocsári, réti, lösz-háti és homoki társulások is vannak. Védett növény a debreceni torma, a tiszaparti margitvirág, a csomorika és a nyári tőzike. Több védett madárfaj is fészkel itt, pl. a szalakóta, a kis kócsag és a bakcsó. Téli kóborlásuk során elvetődik ide a rétisas, a darázsölyv, a békászó sas, a hamvas és a kékes rétihéja is. Az Ohati-erdő kisebb része 1950 óta, teljes egészében 1973 óta áll védelem alatt. Dr. Homoki-Nagy István filmje óta mint a "kékvércsék erdeje" ismert. A sziki tölgyesek egyik utolsó képviselője, mélyebb részein tölgy-kőris-szil liget maradványaival. Az erdő mellett nádas, mocsaras foltok, sziki magaskórós tisztások is megtalálhatók. Állatvilága is gazdag, számos ragadozó madár megtalálható: kékvércse, darázsölyv, barna kánya. Téli vendégként itt is előfordul a rétisas. Védett madara még a szalakóta és a szürke küllő is. Az emlősök közül gyakori a nyest és a borz. Kisemlősei között található a törpeegér és a mogyorós pele. Védett lepkefajai a sziki ürömbagoly és a nagy sziki bagolylepke. A terület fokozott védelem alatt áll, csak engedéllyel látogatható. INFRASTRUKTÚRA A községben működik egy napközi otthonos óvoda és egy általános iskola. A lakosság kulturális igényeit a Petőfi Művelődési Ház és a több mint 27000 kötetes Tárkányi Béla Könyvtár látja el, ahol számítógép-használatra és internetezésre is van lehetőség. A településen van orvosi és fogorvosi rendelő, védőnői szolgálat, gyermekjóléti szolgálat, idősek napközi otthona, gyógyszertár, mentőállomás és tűzoltóság. A lakások száma 2490 darab, melynek 99 %-a vezetékes ivóvízzel ellátott (a vezetékhálózat kiépítettsége 100 %-os), a szennyvízcsatorna-hálózat a lakások 75%-a előtt van kiépítve. A vezetékes gáz kiépítettsége 100 %-os. Telefonnal 1251 lakás rendelkezik, helyi kábeltelevíziós-hálózat is működik. Egyeken a burkolt utak aránya - az összes belterületi úthálózatban – 51,3 %-os. MÁV Vasútállomás

72

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 A közigazgatási területünkön 2 állomás (Egyek vasútállomás, vasútállomás) és 1 megállóhely (Gyökérkút) funkcionál.

Ohat-Pusztakócs

Egyek állomás: A Debrecen-Füzesabony (108-as) egyvágányú, normál nyomtávolságú egyéb fővonalon Ohat-Pusztakócs - Tiszafüred állomások között fekvő középállomás. Egyek állomás az 581-es és a 597-es számú szelvényekben van. A vágányok használható hossza: I. számú rakodóvágány II. számú átmenő fővágány III. számú fővágány

403,5 méter, 812,0 méter, 835,4 méter.

Ohat-Pusztakócs állomás: A Debrecen-Füzesabony (108-as) egyvágányú, normál nyomtávolságú egyéb fővonalon Hortobágy-Egyek állomások között fekvő elágazó állomás. Az Ohat-Pusztakócs-Görögszállás-Nyíregyháza egyvágányú normál nyomtávolságú mellékvonal kezdőponti állomása. A mellékvonalra vonatindító és rendelkező állomás. A szomszédos középállomás Tiszacsege állomás. Ohat-Pusztakócs állomás az 527-es és a 542-es számú szelvényekben van. Gyökérkút megállóhely: A Debrecen-Füzesabony (108-as) egyvágányú, normál nyomtávolságú egyéb fővonalon Hortobágy - Ohat-Puszatakócs állomások között fekvő megállóhely. Gyökérkút megállóhely a 494-es és a 495-ös számú szelvényekben van. A vasúti közlekedés igénybe vétele meghatározó a lakosság részéről, mely elsődlegesen munkába járás céljából, más településen dolgozóknak, illetve egészségügyi, oktatási, közigazgatás intézmények igénybe vétele végett történik. Így településünket a Debrecen-Füzesabony vasútvonalat tekintve, munkanapokon a két irányban összesen 23 személyvonat érinti, melyből a helyből induló vonatok száma 1-1 (Egyekről is és Ohatról is), illetve a 117-es számú Ohat-Pusztakócs - Nyíregyháza vasútvonalon személyszállítás jelenleg szünetel (itt az ütemes menetrend nem lett betervezve, maradt a bázis jellegű). GAZDASÁGI ÉLET A mezőgazdasági termelés változó minőségű talajon folyik, melyek művelési ágai az adott termőföld minőségéhez alkalmazkodnak. Viszonylag magas viszont a közigazgatási területen lévő halastavak és nádasok aránya. Egyek mezőgazdaságának fontos tényezője a baromfi-tenyésztés. A nádfeldolgozás termékei is állandó piacra számíthatnak, a stabil külföldi piac miatt a betakarítási időszakban az egyéni vállalkozóknak magas jövedelmet nyújt. A legjelentősebb munkalehetőségek a községben az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet / ÁFÉSZ /,valamint MEDICOR Kéziműszer RT. A Tiszató uszodatechnika Kft. a DEBMUT Rt. a Szigethát Kft. a REÁL élelmiszerüzlet. A foglalkoztatást tekintve kiemelkedő az Önkormányzat és az Egyeki Szöghatár Nonprofit Kft., valamint a nádfeldolgozásban történő foglalkoztatás . A Mozgáskorlátozottak PIREMON Kisvállalata révén a csökkent munkaképességűeknek van lehetősége munkát vállalni, jelenleg 36 főt foglalkoztat. NÉPESSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG

73

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Az állandó népesség 5619 fő.

A cigány kisebbség aránya kb. 10 %. A munkanélküliek száma 606 fő, a település munkanélküliségi mutatója 16.86 %. OKTATÁS Egyeki Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Művelődési Ház Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási, Közgyűjteményi és Közművelődési Intézmény-Móra Ferenc Általános Iskola mint intézményegység Iskolánk Egyek nagyközség egyetlen 8 évfolyamos általános iskolája. Az iskola beiskolázási körzete: Egyek, Ohat, Egyek -Telekháza, Egyek - Félhalom. Tanulólétszám: Alsó tagozat: 212 fő Felső tagozat: 192 fő Báthori István Középiskola és Szakiskola egyeki tagintézménye: 80 fő Tanulócsoportok száma:

16

Egyeki Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Művelődési Ház Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási, Közgyűjteményi és Közművelődési Intézmény- Napköziotthonos Óvodák mint intézményegység Óvodánk 3 különálló épületben üzemel. Ezek közül egy, a községtől 5km-re EgyekTelekházán található. A 210 kisgyermek nevelését 9 gyermekcsoportban, 17 óvodapedagógus, 9 dajka segítségével végzi. Helyi Nevelési Programjuk a Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program adaptációja kiegészítve a kompetenciaalapú óvodai programcsomaggal kiemelten kezeli a környezet megismerésére és védelmére nevelést. A település adottságai lehetővé teszik a program megvalósítását.

MŰEMLÉK, IDEGENFORGALOM, NEVEZETESSÉGEK A községnek egy regisztrált műemléke van, az 1825-ben épült körül épült, késő barokk stílusú római katolikus templom a Fő téren. Nevezetes látni való még a BARTÓK Béla úti katolikus „Kálváriás temető” a stációkkal és a kápolna, melynek műemlékké nyilvánítása folyamatban van. Egyek főterén áll az első világháborús emlékmű, amelyen Krisztus tart karjaiban egy elesett katonát (Horváth Béla alkotása) Közelében látható a Tiszán való átkelést segítendő, egy Nepomuki Szent János-szobor, majd attól nem messze, egy magaslaton az 1825-ben épített római katolikus templom, Szent Péter és Pál kőszobraival. Szent József tiszteletére szentelt templomot Benke László négy nagyméretű freskója díszíti: három a mennyezeten, egy az apszison. A diadalív előtt látható Szent Imre reliefje, amelyet 1931-ben, a Szent Imre emlékév tiszteletére helyeztek el. A hatalmas méretű főoltárkép a Szent családot ábrázolja. (Kováts Ferenc alkotása)

74

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Figyelmet érdemel az 1925-ben emelt újtelepi általános iskola székely stílusú épülete, amelynek homlokzatán a vérszerződés harmonikusan felépített jelenetét láthatjuk, tengelyében Árpáddal és a magyar címerrel. A település igazi idegenforgalmi értékét a Hortobágyi Nemzeti Park, annak különleges flórája és faunája, valamint a Tisza közelsége adja. Egyek a Tisza tó és a Hortobágy összekötő láncszeme. A természetvédelem alatt álló "Göbe-erdőt" határoló „Döglött Tisza” –tól délre a Holt Tisza-ág mellett Horgász Vadász Panzió várja a vendégeket. A község közigazgatási határán található a Patkós és a Meggyes csárda. Előbbi napjainkban is vendéglátó csárda, utóbbi csárda-múzeum. A csárda melletti Nyugati Fogadó-házban a Hortobágyi Nemzeti Park "Puszta Múzeum" kiállítóterme tekinthető meg. Nevezetességek

Római katolikus templom (Fő tér /Műemlék/ Kálváriás temető, kápolna a temetőben (Bartók B. u.) világháborús emlékmű Krisztus karjaiban elesett katona (Fő tér) Nepomuki Szent János szobor (Fő tér) Általános Iskola homlokzatán a vérszerződés című grafittója (Béke út 21. ) Meggyes csárda (Csárdamúzeum) HNP Nyugati fogadóház - Patkós Galéria Vértelkek Helyi védelem alá helyezendő lakóházak Faluház Emlékhelyek

Zsidótemető (Tópart u. - Hunyadi u. sarok ) Rk. templom előtt álló kőkereszt a hajdani egyeki reformátusok emléke Kálváriás temető. TERMÉSZETI LÁTVÁNYOSSÁGOK

Pusztakócsi mocsarak (nádi világ) Ohati erdő (kékvércsék erdeje) Göbe-erdő (madártelepek) Ohati halastavak és Feketerét (vízmadarak paradicsoma) Partifecske telep (Egyek-Félhalom út mellett) Horgászat/horgászhelyek: Élővizek: Tisza folyó a kubikgödrökkel, Nyugati-főcsatorna, Árkus-csatorna, Holtágak: Kis-Tisza, Szilágy-ér, Morotva, Herep, A Döglött Tisza Madárles: Ohati erdő, Feketerét

75


FONTOSABB KÖZINTÉZMÉNYEK Polgármesteri Hivatal Egyek, Fő u. 3. Gondozási Központ Egyek, Tisza u. 6. Egyeki Általános Iskola, Óvoda, Könyvtár és Művelődési Ház Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási, Közgyűjteményi és Közművelődési Intézmény: Egyek, Fő u. 1. Intézményegységei: - Tárkányi Béla Könyvtár és Művelődési Ház: Egyek Hunyadi u. 48/f. - Móra Ferenc Általános Iskola: Egyek, Fő u 1. - Napköziotthonos Óvodák: Egyek, Óvoda u. 4-8. Egyeki Szöghatár Nonprofit Kft. Egyek, Fő u. 3. Rendőrőrs Egyek, Óvoda u. 2. Köztestületi Tűzoltóság Egyek, Fő u. 3. Posta Egyek, Fő tér 27. Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Egyeki Kirendeltsége Egyek, Hunyadi u. 59. Orvosi Rendelő Egyek, Hunyadi u. 48/b. Reménység Patika Egyek, Hunyadi u. 48/a Egyeki Zöldkereszt Bt. Egyek, Fő tér 23. OMSZ mentőállomása Egyek, Fő u. 159.

76

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 2. SZ. FÜGGELÉK

Gazdálkodó, szolgáltató, társadalmi és civil szervezetek jegyzéke A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívottak: Önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai Önkormányzati intézmények vezetői Egyeki„Szöghatár” Nonprofit Kft. ügyvezetője, Egyeki Rendőrőrs vezetője, Gazdálkodó szervezetek: (www.egyek.hu honlapon keresztül) Tiszafüred és Vidéke Takarékszövetkezet Egyeki Kirendeltsége ÁFÉSZ Reménység Patika Zöldkereszt Bt. PIREMON Egyeki Üzeme MEDICOR Kéziműszer Egyeki Üzeme  Civil szervezetek: (www.egyek.hu honlapon keresztül) Egyek Fejlesztéséért Közalapítvány Egyek Nagyközség Sport Egyesülete Egyeki Nyugdíjas Szövetség Egyeki Köztestületi Tűzoltóság Egyeki Polgárőrség Egyek Termőföldjéért Egyesület EREFE Mozgáskorlátozottak HBM-i Egyesületének Egyeki Csoportja „ÖSSZEFOGÁS 2006” egyesület Vakok és Gyengén Látók Egyeki Szervezete Egyeki Bibliakör Kulturális Egyesület Magyar Nemzeti Etnikai Kisebbségek Egyesülete Egyeki Helyi Szervezete Egyekért Egyesület

77


Személyiségi jogok és az üzleti titok Személyhez fűződő azon alanyi jogokat értjük, melyeknél fogva személyiségét, egyéni integritását mindenki szabadon érvényesítheti, és igényelheti azt, hogy őt ebben senki se háborítsa. „Klasszikus” személyiségi jogok: a névviselés joga; a jó hírnévhez fűződő jog; a képmás és hangfelvétel védelme; a személyes titok védelme; a magánlakás védelme; a személyes adatok védelméhez való jog; a családi élethez és a magánélethez való jog, az önrendelkezéshez való jog, a cselekvési szabadsághoz való jog, üzleti titok. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az, az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, hogy ez nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

78


EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai szerint az önkormányzatoknak a választási ciklus végéig szóló gazdasági programot kell készíteni. Az önkormányzat gazdasági programjában úgy határoztuk meg a feladatokat, hogy a menedzselés rendszerében követhető legyen a vezetés munkája, a szabályozás összehangoltsága, az irányítás aktivitása, a fejlődés egyensúlyban tartása, a visszajelzések értékelése valamint a szükséges korrekciók elvégzése. Jogkövető magatartással ne lehessen feláldozni az önkormányzat hosszú távú érdekeit a napi politikai érdekek, a rövidtávú eredményekért. Az elkészítésénél felhasználtuk a fenntarthatóság forradalmának eszközeit, úgymint a rendszerben való gondolkodást, a jövőképalkotást, mely jövőkép a tettek nélkül teljesen haszontalan, de a cselekvés jövőkép nélkül viszont céltalan. Alkalmaztuk továbbá a sok szereplő bevonásának szabályát, a hálózat építés lehetőségét, az igazmondás privilégiumát a hazugság manipuláló és a hatalom megtartására irányuló törekvésével szemben. Bízunk a folyamatos tanulás jelentőségében és a szeretet, mint a rövidlátás és az individualizmus társadalmi problémáinak ellentétének érvényesülésében. Az önkormányzati bizottságok külön-külön megvitatták program-elképzeléseit, amelyeket a bizottsági tárgyalást követően összedolgoztunk. Az elmúlt évek eredményeire és az elfogadott település-fejlesztési koncepcióra építve, az elkezdődött folyamatokat és munkálatokat figyelembe véve készült e program. Érvényesíti azt a szándékot, hogy céltudatos, a község adottságaira és lehetőségeire épülő, versenyképes és a folyamatosságot biztosító önkormányzati munka valósuljon meg. A gazdasági program a választási ciklusra szól, de a magvalósítás egy része, illetve a folyamatok csak hosszabb távon fejeződnek be. A megfogalmazott célok tervszerű megvalósítása a pénzügyi források, a gazdasági lehetőségek függvényében történik. I. A tervezés során érvényesülő prioritások 1. A Gazdasági Program a választási ciklusra szól, de olyan stratégiai jellegű célokat is tartalmaz, amelyek hosszabb távon megszabják az önkormányzati döntések irányát, és összehangoltabbá teszik azokat. 2. Egyek nagyközség Gazdasági Programja nem takarékossági terv, hanem a település feladatcentrikus működtetésének és fejlesztésének stratégiai terve. Program, melynek célja, hogy Egyek fejlődésének üteme fenntartható, életének komfortja biztosítható, a községek versenyében elért pozíciója legalább megtartható, de inkább javítható legyen. 3. A lehetséges fejlesztési irányok és programok között elsőbbséget élveznek azok, amelyek forrásteremtő partneri együttműködésben valósulnak meg. Különösen értékesnek tekintjük azokat a programokat, amelyek a magán- és a közszféra érdekegyesítése által jönnek létre. 4. A Gazdasági Program a működésre és a fejlesztésre fordítható források arányának kiegyensúlyozott, fejlesztés-orientált alakítására törekszik. Előnyben részesíti azokat a programokat, amelyek a nagyközség fenntartható fejlődését segítik elő. 5. A Nagyközség fenntartható fejlődése, jövedelemtermelő kapacitása szempontjából meghatározó jelentősége van népességmegtartó képességének. A Gazdasági Program elsőséget ad a dinamikus, személyes boldogulásra is esélyt adó, az

79

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Egyeken élők komfortérzetét javító, identitásának, érzelmi azonosulásának kialakulását elősegítő programoknak. 6. A településszerkezet alakításában a fenntartható fejlődés és a népességmegtartóképesség szempontjai minden más megfontolást megelőznek. A beépíthető és be nem építhető területek aránya, a településrészek egyenlőtlen fejlődésének kiegyenlítése, a legfontosabb prioritásai. 7. A Gazdasági Program prioritásnak tekinti a kötelező önkormányzati feladatok teljesítését, a jogkövető magatartást, ezért elsőbbséget biztosít a törvény által előírt kötelezettségek teljesítését szolgáló programoknak. a. a választópolgárokkal, képviseleti és civil szervezetekkel, a nem önkormányzati gazdálkodó és más szervekkel együttműködve a település céljainak megfogalmazása és érvényesítése; b. kiegyensúlyozott, a község működését, fejlesztését szem előtt tartó testületi tevékenység, ügyfélbarát, szolgáltató polgármesteri hivatal; c. színvonalas közszolgáltatások nyújtása, igény és lehetőség szerinti fejlesztése, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, hatékony működtetése; d. az önkormányzati vagyon jó gazdaként kezelése, hasznosítása; e. szennyvízközmű fejlesztés, korszerűsítés, az út- és járdahálózat felújítása, a belvízelvezető csatornarendszer kiépítése; f. az idegenforgalom - kiemelten falusi turizmus - fejlesztésének támogatása, a marketing tevékenység javítása; g. a nagyközség területi és mezőgazdasági adottságainak jobb hasznosításával a foglalkoztatás bővítésének segítése – környezetbarát munkahelyteremtő befektetések vonzása, mindezekkel a munkanélküliség és a községből való elvándorlás csökkentése; h. a nehéz szociális helyzetben levők célirányos támogatása létfenntartásuk biztosítása érdekében; i. az Európai Unióhoz csatlakozás követelményeinek teljesítése, uniós források megszerzése. II. VAGYONGAZDÁLKODÁS 1. Önkormányzati vagyongazdálkodás a. Nem lakáscélú ingatlanok 1. A nagyközségnek a fenntartható fejlődés érdekében a racionális terület-felhasználásra, az ésszerű településüzemeltetés feltételeinek biztosítására kell törekednie. Mindezekkel összefüggésben kiemelt hangsúlyt kell adni az épített és a természetes környezet rehabilitációs folyamatainak. 2. A vagyonhasznosítás nem vagyonfelélést, hanem új értékek, fejlesztési célok, megvalósítását kell, hogy jelentse. Az ebből származó bevételt beruházásra kell fordítani 3. Feladat az ingatlan vagyon áttekintése mind a forgalomképes, mind a korlátozottan forgalomképes ingatlanok tekintetében. Az adott évi költségvetési forrásszükséglet biztosítása, az optimális hozamot adó ingatlanok önkormányzati tulajdonban tartása mellett a nagyobb költségráfordítást igénylő ingatlanokat el kell idegeníteni. 4. A Nagyközség Rendezési Tervének folyamatos áttekintésével kialakult forgalomképes ingatlanokat bérbe adjuk, egyedi döntésekkel értékesítjük. Az elidegenítést lehetőség szerint a funkció meghatározásával valósítjuk meg.

80

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 5. Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen törzsvagyon részének (pl. utak, közterületek, intézmények) funkciója a közszolgáltatások biztosítása, amelynek állagát javítani, értékét lehetőség szerint növelni kell (karbantartással, felújítással, beruházással). 6. Az önkormányzati tulajdonban lévő i, nem lakás céljára szolgáló ingatlanok bérleti jogviszonyát felülvizsgáljuk. A bérleti díjakat a piaci viszonyokhoz alakítjuk, a hosszú távon nem stabil bevételt termelő helyiségeket elidegenítjük. 7. Az Önkormányzat új vagyonrendeletében található ingatlanok hasznosítása csak pályázat útján történhet úgy, hogy a nagyközség számára hosszú távon bevételt eredményezzen. Ettől a Képviselő-testület település-politikai érdekből eltérhet. b. 1.2. Lakásgazdálkodás 1. Stratégiai célunk a lakóingatlan kínálat keresletnek megfelelő befolyásolása, figyelembe véve a nagyközség adottságait 2. A nagyközségnek a lakóingatlanok vonatkozásában egyrészt a minőségi igények kielégítésére, másrészt a szociális bérlakások bővítésére kell törekednie. c. 1.3. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok Egyek Nagyközség Önkormányzata 2006. december …… gazdasági társaságban …………Ft névértékű vagyon felett gyakorolt tulajdonosi jogokat. Az önkormányzati részvétellel működő társaságok tevékenységi köre, helyzete az alábbiak szerint alakul: 1. Hajdú Bihari Önkormányzatok Vízmű ZRt. Alapítás: ……….. év. 62 önkormányzat alapította a részvénytársaságot, a társaság tulajdonosi köre az önkormányzatok belépésével és kiválásával többször módosult. A társaság jegyzett tőkéje ………… eFt, saját tőkéje 2006. december 31-én várhatóan …………. eFt lesz. Az egyeki önkormányzat tulajdoni hányada 13,68%-os. A társaság a tulajdonos önkormányzatok részére és szerződéses formában vízi közmű szolgáltatást végez. A tevékenység mintegy 70 %-a az ivóvíz-szolgáltatás, 28 %-a szennyvízelvezetés és tisztítás, a többi egyéb feladatellátásból adódik. A társaság alapvető közszolgáltatást végez, mely önkormányzati kötelező feladat. Az Rt gazdálkodása a hasonló feladatokat ellátó társaságokénál eredményesebb. A mérleg szerinti eredményét a Közgyűlés döntése értelmében valamennyi évben visszaforgatja a gazdálkodásba az eszközök pótlására, megújítására. 2. Az Egyeki „Szöghatár” Kht. Alapítás: ……….. év A társaság nem kötelező önkormányzati feladatokat végez, de aktívan közreműködik az önkormányzati vagyon hasznosításban is. Az társaság gazdálkodása - az alapítást követő néhány évet kivéve - nyereséges volt. A mérleg szerinti eredményét az önkormányzat döntése értelmében projektek finanszírozására forgatja vissza.

81

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Feladata a közterületek tisztántartása. A társaság alapvetően önkormányzati közszolgáltatásokat lát el. Gazdálkodásának eredményét a közgyűlés döntése alapján tevékenység fejlesztésébe visszaforgatja. Kiadja az „Egyeki Hírmondó” havilapot, mely a lakosság tájékoztatását szolgálja. d. Az önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságok vizsgálata továbbra is szükséges a következő szempontok szerint: 1. képesek-e az általuk ellátott feladatok jövedelmező ellátására; 2. fejlesztésükhöz adottak-e a feltételek (árak, piac, fejlesztési forrás, egyéb feltételek); 3. társasági formájuk megfelelő-e; 4. tevékenységük megfelel-e az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek, tevékenységi körük kibővítése vagy szűkítése szükséges-e? Ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzését a társaságok 2006. évi beszámolóinak ismeretében szükséges megtenni 2007. év folyamán, és javaslatot kell tenni az érintett társaságok tevékenységi körének esetleges módosítására. III. AZ ÖNKORMÁNYZAT PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁSA Rövid, illetve hosszú távú gazdasági program készítésének egyik feltétele a kiszámítható, stabil pénzügyi háttér. Az önkormányzatok gazdálkodása elválaszthatatlan az államháztartástól, annak egyik alrendszerét jelenti. Az államháztartás reformja két szempontból is elengedhetetlen. Egyrészt az elmúlt közel másfél évtized tapasztalatai, az ágazati szabályok, a gazdasági folyamatok változásai, az állami és önkormányzati feladatok arányeltolódása miatt. Másrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás az önkormányzati struktúra, az ágazati szakmai előírások, az adórendszer átalakítását indokolják, amely az államháztartás alrendszereit is érinti, így az önkormányzatok pénzügyi szabályozását is. A fenti körülmények jelen pillanatban nem tesznek lehetővé hosszú távú pénzügyi prognózist, de a stratégiai célok meghatározását feltétlenül indokolják. 1. Az Önkormányzat egyik legfontosabb feladata a működőképesség biztosítása, a költségvetési egyensúly megtartása. Az elmúlt közel másfél évtized folyamán az önkormányzatok bevételi struktúrájának átrendeződése volt tapasztalható, ezen belül a saját bevételek felértékelődése, az állami támogatások leépülése volt jellemző. A saját bevételeken belül a helyi adóbevételek jelentősége megnőtt. Ez a tendencia várható a következő időszakban is, ezért az állami szabályozás átalakítása során fel kell készülni a helyi adórendszer átalakítására. 2. Az iparűzési adó mértékének árbevételhez kötődését valószínűleg felváltja a társasági adóhoz hasonló adózási módszer. Várhatóan – természetesen más adónemek változásával egyidejűleg – Magyarországon is bevezetésre kerül az ingatlan alapú adózás. 3. Az egyre szűkülő költségvetési források – különösképpen a felhalmozási és tőkejellegű bevételek -, valamint a növekvő társadalmi szükségletek miatt jelentkező beruházási, fejlesztési feladatok egyre nagyobb mértékben igénylik az önkormányzatoktól a hitel, mint külső forrás igénybevételét. A költségvetés főösszegére vetített hitel összege lehet, hogy nem éri el az európai uniós országok szerinti mértéket (10-40%), de az adósságszolgálathoz szükséges forrásképződés feltételei sem ugyanazok. Egyek Nagyközség Önkormányzatának 2006. december 31-re számított hitelállománya ………….. eFt, ami a költségvetési főösszeg ……….. %-a. A hitelállomány nagysága közgazdaságilag is elfogadható, és az önkormányzatok hitelfelvételét szabályozó törvény lehetőségeit kimeríti. Ugyanakkor, megítélésünk szerint (a pénzügyi szabályozás bizonytalansága miatt) a következő évben az Önkormányzatnak elsősorban olyan beruházásokhoz

82

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 4.

5.

6.

7.

8.

indokolt hitelt felvenni, amelyek a támogatás tartalma magas, vagy a hitel futamideje alatt megtérülnek. Az Önkormányzat saját forrásait egészítik ki a pályázati források. Sikeres pályázat feltétele, hogy ne a pályázati kiírásokhoz igazítsuk fejlesztési elképzeléseinket, hanem meg kell határozni a célokat, elő kell készíteni, és meg kell határozni a pályázatokhoz szükséges önrészt. Koncentráltan nagyobb hatékonysággal nyerhetünk külső forrásokat. A pályázati önrészül szolgáló általános tartalék mértékét lehetőség szerint a jelenleginél magasabb összegben szükséges meghatározni. A megalapozott gazdasági döntések legfontosabb feltétele a gyors és pontos információ. Ennek érdekében ki kell alakítani az Önkormányzat intézményei és a Polgármesteri Hivatal egységes pénzügyi adatrendszerét. Természetesen eddig sem volt tényleges eltérés, de nem egyforma számítógépes hálózattal, könyvelési programokkal dolgoztak az intézmények. A következő években ki kell építeni az intézményeket a Polgármesteri Hivatallal összekötő terminálrendszert, és össze kell hangolni az általános és speciális igényeket is kielégítő analitikus és főkönyvi könyvelési programokat. Ezek révén nemcsak a központi költségvetési szervek részére nyújtandó információ-szolgáltatás válik hatékonyabbá, hanem a helyi döntési mechanizmusokhoz kapcsolódó adatszolgáltatás is. Az önkormányzat bevételei körében továbbra sem számolhatunk a szabad felhasználású állami támogatás számottevő növekedésével. Az önkormányzati ingatlanvagyon erre szolgáló részét már értékesítettük. A saját bevételek növekedése teremthet forrást a nagyközség fejlesztéséhez, a közszolgáltatásokhoz. A saját bevételek körében meghatározóak a helyi adókból származók, különösen az iparűzési adóbevétel és a kommunális adó. Az igazságos közteherviselés elve alapján az önkormányzati feladatok finanszírozhatósága érdekében az adóviselési képességgel rendelkezők továbbra is hozzá kell járuljanak a közösségi kiadásokhoz, mások pedig gondos szabályozással mentesíthetők a teher alól. A tervezett adóbevételek megszerzése érdekében a hivatalnak hatékonyabbá kell tenni a behajtást és a végrehajtást. Az ésszerű, takarékos gazdálkodás, a fejlesztési tervek legalább pályázati saját részének biztosíthatósága érdekében a működést szolgáló költségvetési kiadások a legszükségesebb mértékűek, valós igényeket szolgálók legyenek. A költségvetési tervezésben továbbra is előre kiszámítható, célszerű, igazságos, feladatfinanszírozó módszereket kell alkalmazni. Az önkormányzati költségvetési szervek a tervezett saját bevételek teljesítésén túl, éljenek jobban a pályázatok útján, valamint az alapítványok révén megszerezhető nem önkormányzati források működésbe, fejlesztésbe integrálásával. E tevékenységüket segítse a hivatal által nyújtott megfelelő információ, a gazdálkodást, a szakmai és egyéb feladatellátást serkentse és honorálja a szakmai teljesítményt, kreativitást, innovációt értékelő érdekeltségi rendszer. IV. INFRASTRUKTÚRA-HÁLÓZAT FEJLESZTÉS

A lakható és vendégeket csábító nagyközség kialakítása mindannyiunk kincse, a településfejlesztés nem csupán önkormányzati feladat. Alapvető önkormányzati teendő viszont - jogszabályok által is kötelezően előírtan - a beruházások feltételeinek biztosítása, a befektetéseket vonzó környezet kialakítása és fenntartása. Halaszthatatlan az ezt segítő Helyi Építési Szabályzat képviselőtestület általi elfogadása. 1. Közúthálózat fejlesztés a. A nagyközség hosszú távú fejlődése nem nélkülözheti a népességmegtartó képesség javítását, és ezzel együtt a nagyközségben keletkező jövedelmek megtartását, bővítését. Ennek egyik eszköze a helyi gazdaság fejlesztése, a működésre és a fejlesztésre fordítható források helyes arányának megteremtése. Az infrastruktúra fejlesztés alapvető szempontja, hogy legyen tere a gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlődésének.

83

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 b. Az országos, regionális és megyei területrendezési tervekkel összhangban közreműködünk az országos közúthálózat településkörnyéki fejlesztésének előkészítésében. Továbbra is aktívan képviseljük Egyek érdekeit abban, hogy a nagyközség megközelíthetőségének feltételeit javítsuk. A nagyközség fejlődéséhez stratégiai fontosságú kérdésnek tekintjük a településünket megközelítő út fejlesztését és a távolabbi jövőben a belterület elkerülését, új nyomvonalra helyezését. c. Célunk a nagyközségben a zökkenőmentes közlekedés feltételeinek biztosítása. Ennek érdekében elsődleges feladatnak tekintjük a közúthálózat fejlesztését. A falu központi részének tehermentesítésére a mezőgazdasági forgalom külső körre való terelése új feladatként jelentkezik. d. A nagyközségi rehabilitációs folyamatok részeként tovább kívánjuk folytatni a megkezdett közúthálózati rekonstrukciós feladatokat. Ezen belül befejezzük a Béke utca rekonstrukcióját, megkezdjük a Bartók Béla út felújítását. Megkezdjük a két központi tér kiépítését. e. Meg kívánjuk építeni a Tisza és a Patkós Csárda közötti kerékpárutat. 2. Közműfejlesztések a. Az úthálózati fejlesztésekhez kapcsolódóan a szükséges közműkiváltásokat, közműépítéseket el kívánjuk végezni. b. Kiemelt feladat a csapadékvíz elvezető hálózat kiépítésének a megkezdése. c. Folytatjuk a csatornázatlan területek csatorna programját, az ivóvíz ellátás problémás területeinek fejlesztését. Önkormányzati rendeletet dolgozunk ki annak érdekében, hogy a meglévő szennyvízcsatorna-hálózatra történjenek meg a hiányzó rákötések. d. Be kívánjuk fejezni a szennyvíztisztító telep rekonstrukciós programját, melynek megvalósítása esetén jelentősen mérséklődnek a szennyvízkezelési technológiából eredő környezeti hatások. e. Az áramszolgáltató bevonásával tovább kívánjuk folytatni a közvilágítási hálózat rekonstrukcióját, a központi tér kiépítésénél lehetőség szerint felszámoljuk a légvezeték-hálózatot. f. Pályázati források igénybevételével folytatjuk az épületek díszkivilágításának kiépítését. g. Folytatni kell a közintézmények mozgáskorlátozottak részére történő akadálymentes megközelítésének megvalósítását

V. KULTURÁLIS-TURISZTIKAI FEJLESZTÉSEK Az egyeki kultúra jövőjével kapcsolatos elképzeléseink mércéje: viszonya a településfejlődés egészéhez. A Egyeknek is meg kell találnia a múltjához és jelenéhez leginkább illeszkedő fejlődési irányt. Kiemelkedő jelentőségűek azok a programok, amelyekben a kulturális és a turisztikai érdek egyszerre, érdekközösségben jelenik meg. 1. 2007 tavaszán megvalósul a könyvtár rekonstrukciós programja, melynek eredményeképpen megnyitja kapuit a kibővülő Tárkányi Béla könyvtár. A könyvtár működésénél az a cél, hogy minél optimálisabb szakmai beszerzési lehetősége legyen az intézménynek a teljes körű könyvállomány gyarapítására. 2. A következő években a kulturális szórakoztató és sport központ kialakításra törekszünk, megvalósíthatósága esetén meg kell találni a megfelelő funkciókat, üzemeltetési formákat. 3. Meg kívánjuk valósítani az elektronikus információs központ és TÚRINFORM iroda kialakítását. 4. Az évente elfogadásra kerülő nagyrendezvény-tervbe csak a hagyománnyal bíró, szélesebb réteget érintő rendezvényeket lehet beépíteni és a költségvetésből finanszírozni.

84

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Tovább kell erősíteni az Egyeki Napok és a „Szent István nap” rendezvénysorozat megvalósítását. 5. Felül kell vizsgálni a kötelező feladatellátásra megalkotott közművelődési rendeletet, a közművelődési intézményrendszert. 6. Szükséges és támogatandó, hogy a nagyközségben működjön önszerveződő művészeti, művelődő csoport - művelődés-szervező tevékenység 7. Biztosítjuk a helytörténeti gyűjtemény feldolgozó tevékenységét, az állandó kiállítás feltételeit. VI. OKTATÁSI INTÉZMÉNYHÁLÓZAT Az elektronikus összeköttetés megvalósítása érdekében fejleszteni kell a Polgármesteri Hivatal számítástechnikai eszközrendszerét Alapvető célkitűzés a közoktatási feladatok ellátása a színvonal csökkenése nélkül. Ennek érdekében: Feladatfinanszírozás alapján a tárgyi és személyi feltételek biztosítása A demográfiai változásokat követve, a szükséges csoportszámok és csoportlétszámokat racionalizálja. Végrehajtja az oktatási törvény módosításából eredő feladatokat. Erősíti az alapkészségek fejlesztését. Felkészül a kistérségi FELADATKÖRÖK növekedésére együttműködési megállapodások megkötésével. a. Óvodák Az aktuális korfa az óvodáskorú gyermekek számának további kismértékű csökkenését jelzi. Törvényszerű, hogy a rendelkezésre álló épületállományt, pedagógus létszámot az ellátandó feladathoz igazítsuk. A pedagógus létszám változására vonatkozó javaslatnál az a törekvés, hogy a szakmai munka feltételei ne romoljanak. Cél a nagyközségi óvodai csoportátlag szinten tartása, ugyanakkor az önkormányzati tulajdonban lévő épületállomány minőségének javítása. b. Általános iskolák a. Állami támogatások igénybevételével megkezdjük az iskola rekonstrukciós programot. b. Az aktuális korfa figyelembevételével az általános iskolás korú tanulók száma kismértékben tovább csökken, tovább romlik a rendelkezésre álló épületállomány kihasználtsága. Elkerülendő, hogy a részarányos önkormányzati terhek tovább növekedjenek. Az intézmény működési költségvetését az iránta mutatkozó szülői-társadalmi érdeklődés mértékéhez szükséges igazítani. c. Az indítható első osztályok számánál az iskola törvényes kapacitását és az iránta megnyilvánuló igényt vesszük figyelembe. A MINDEN KORCSOPORTBAN maximálisan ki kell használni a törvényben biztosított létszámot. d. Az Alapítványi Művészeti Iskola, és az Önkormányzat között létrejött együttműködést felül kell vizsgálni.

c. Középfokú oktatás Az Önkormányzat kitüntető díjjal ismeri el az oktatás területén kimagasló teljesítményt nyújtókat. A kitüntetés évente egy alkalommal, ünnepélyes keretek között kerül átadásra.

85

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 VII. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK Mielőtt részleteiben megnézzük az ellátások lehetséges és szükséges mértékét ismerkedjünk meg néhány alapvetéssel. 1. Szociálpolitika alapelvei és ellátási technikái: Szociálpolitikai rendszer kiindulópontja: szükségletek feltérképezése a. Hatásosság és hatékonyság: hatásosság: beavatkozásnak van pozitív eredménye (szociális támogatások segítik az emberek túlélését hatékonyság: egységnyi forrásból minél nagyobb eredményt tudunk elérni A szociálpolitikai rendszer csak akkor lehet jó, ha hatásos és hatékony. b. Támogatás odaítélésének módjai: 1.) normativitás, 1. normatív ellátások: amikor előre meghatározott szempontok alapján ítéljük oda az ellátását (jogszabályban rögzített) 2. normatív támogatás: feltételek teljesítése alapján jár (igénylő teljesíti). Ha a feltételeket nem teljesítheti, nem is adható (rendszeres gyermekvédelmi támogatás). 2.) diszkrecionalitás (Diszkrecionalitás = egyéni elbírálás) 3. Diszkrecionális ellátásnál: ellátást odaítélő dönti el az egyéni körülmények mérlegelése alapján, hogy ad-e támogatást vagy nem ad. (pl. átmeneti segély). c. Produktív szociálpolitika: ide soroljuk azokat a szociálpolitikai eszközöket, amelyek arra irányulnak, hogy a támogatott réteg a későbbiekben ezzel a segítéssel önellátásra legyen képes. d. Szegénypolitika: csak a szegényeket célozza meg, nem cél a szegénységből való kiemelés. Cél: a túlélés biztosítása, ne emelkedjenek ki. Fontos társadalmi funkciója: a társdalom többi tagjainak ez motiváció (dolgozzanak, mert így nem akarnak élni). 2. Szociális ellátások lehetséges típusai, típusok előnyei, hátrányai: a. Szociális transzferek: 1. Pénzbeli (szabad felhasználás – nem arra költi, amire kellene) 2. Természetbeni (szociális étkeztetés) 3. utalvány 1. bizonyos termékre beváltható 2. bizonyos üzletben beváltható, 3. csak bizonyos termékre nem lehet beváltani 4. intézményi szolgáltatások 5. szociális foglalkoztatás Az önkormányzat a szociális törvényben meghatározott feladatokat, (családsegítés, a gyermekjóléti alapellátási, házi gyermekfelügyelet, napközbeni ellátás) feladatait az önkormányzat kistérségi együttműködés keretében oldja meg. 3. Prioritások: a. Az önkormányzat kiemelt feladatot fordít az alapvető feladatnak számító szociális étkeztetés, a házi segítségnyújtás feladatainak ellátására. b. Arra törekszik, hogy megvalósuljon a külterületen lakó rászorultak ellátását javító tanyagondnoki szolgálat. c. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a támogató szolgálat feladatait térségi feladat ellátás keretében oldjuk meg. Szintén kistérségi együttműködés keretében kellene megoldania közösségi ellátások fogalomkörébe tartozó feladatot a pszichiátriai vagy a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozását, továbbá gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítését.

86

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 d. Kiemelt feladatként kezeljük az időskorúak és szenvedélybetegek, nappali intézményi ellátását. e. Az önmaguk ellátására nem képes, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek ellátást az átlagos szintű ápolást, gondozást nyújtó ellátás bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményekben f. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények ideiglenes jelleggel legfeljebb egyévi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak. g. Igény esetén gondoskodunk a lakóotthoni ellátásról is. h. A tervezett szolgáltatást integrált szervezeti formában kívánjuk megoldani több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával. i. Önkormányzatunk a településen élő szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. j. Az önkormányzatunk a lehetőségeihez képest vállalja föl a lakáshoz jutás támogatást. k. A szociális ellátási rendszer, a szociálpolitika újabb és újabb kihívásokkal találkozik. Az egyre több és bonyolultabb ügyet csak egységes szemlélettel, szorosan együttműködő szervezeti egységekkel lehet kezelni. l. A munkanélküliség legalább időszakos csökkentéséért folytatni szükséges a közhasznú, közcélú foglalkoztatást. 4. Az Ifjúsággal való törődés: a. Tekintettel arra, hogy Egyek nagyközség népessége az időskorúak irányába növekszik, kiemelt szerepet kell kapnia a jövő nemzedékével való foglalkozásnak. b. Az ifjúsággal való törődés intézményesített formája - az oktatási-nevelési intézmények mellett, azokkal szorosan együttműködve - a Családsegítő Központ. Ezen belül a Gyermekjóléti Szolgálat feladata a családgondozás. c. Segíteni kell az ifjúsági klubok, szervezetek létrejöttét, működését. d. Támogatjuk a meglévő ösztöndíj-rendszereinken keresztül a tehetséges fiatalok továbbtanulását e. Folyamatos ismeretterjesztő tevékenységgel meg kell előzni a fiatalok káros szenvedélyeinek kialakulását. f. Szervezett keretek között - évente Diákparlament - ki kell kérni a fiatalok véleményét, javaslatait a községpolitikai kérdéseiben. g. Lakásépítési és lakásvásárlási támogatás nyújtásával biztosítjuk mind a fiatalok, mind a családok lakásgondjának megoldását. h. Önkormányzati bérlakás építésével tervezzük megoldani a szociálisan hátrányos helyzetű családok lakásproblémáját. i. Előkészítés szintjén felvetődhet egy gyermekek átmeneti otthonának a létrehozása, működtetése. Az intézmény biztosítaná a családok átmeneti elhelyezését is. j. Önkormányzatunk arra törekszik, hogy minden rászoruló gyermek megkapja a kedvezményes étkeztetés lehetőségét is. 5. Időskorúakkal való törődés a. A nagyközség időskorú lakosságának növekedése fokozottabb megbecsülést, gondoskodást igényel. Ennek érdekében: b. A szociális központ bővítése szükséges. c. Az intézmény tevékenysége átfogja az idősellátás teljes vertikumát, továbbá a fogyatékosok nappali ellátását. A demográfiai előrejelzések szerint az időskorúak aránya folyamatosan nő (2010-re Magyarországon eléri a 32,5 %-ot, 2020-ban pedig már a 36 %-ot), ami súlyos feladatot

87

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 jelent az idősellátás rendszerében, hiszen a jelenlegi intézményi struktúrával a megnövekedett feladatokat nem lehet ellátni. d. A meglévő intézményrendszer felújításával, korszerűsítésével egyidejűleg fejleszteni kell a házi segítségnyújtás rendszerét, több dolgozó biztosításával növelni szükséges a gondozási időt és foglalkozni kell egy új idősek otthona létesítésével is. Új idősek otthona építésének előkészítése 150 férőhely. e. Létszámfejlesztés a házi segítségnyújtásban - 5 fő. 6. Egészségügyi Intézmény a. Önkormányzatunk három körzeti orvosi és két darab fogorvosi körzet státuszával rendelkezik. Az ügyeleti feladatokat kistérségi szinten Tiszacsege település látja el. b. Az 1988-ban épült orvosi rendelő teljes felújításra szorul. A felújítás során a lakosság igényeit kielégítendő olyan fejlesztéseket is meg kellene valósítani, mely az ügyelet helybeni szervezésének, nőgyógyászati és „mozgó” szakellátásokkal segíti az egészségügyi ellátást. VIII. KÖRNYEZETVÉDELEM, HULLADÉKGAZDÁLKODÁS 1. Hulladékgazdálkodás a. Az ISPA program keretén belül megvalósítottuk a regionális szintű, korszerű hulladékgyűjtés, hulladékkezelés, lerakás és szelektív hulladékgyűjtés rendszerét. b. A korszerű hulladékgyűjtés feltételeinek biztosítása érdekében szükség van a szelektív hulladékgyűjtés szélesebb körű bevezetésére, ami a gyűjtőhelyek kialakítását és egyes anyagok újrahasznosítási feltételeinek megteremtését is jelenti. c. Folytatjuk az illegális hulladéklerakók felszámolását. Erre a feladatra önálló programot dolgozunk ki. 2. Környezetvédelem a. Tekintettel arra, hogy Egyek nagyközség meglévő természeti értékei felbecsülhetetlenek, annak megóvása kiemelt jelentőséggel bír. Ennek biztosítására: 1. A természeti értékek megvédése érdekében felül kell vizsgálni a település környezetvédelmi programját. 2. Ennek figyelembe vételével felül kell vizsgálni a térség környezetállapot felmérését és a környezetállapot javítására szolgáló feladat-tervét. Törekedni kell a szükséges fejlesztések, rekonstrukciók megvalósítására. 3. A kistérség környezetvédelmi összhangjának megteremtése érdekében együtt kell működni az érdekelt önkormányzatokkal. 4. Kiemelt szempontként kell kezelni a hulladékgazdálkodást. 5. Hatékonyan közre kell működni, hogy hatékonyan üzemeljen az ISPA pályázatban kezdeményezett térségi hulladékgazdálkodási projekt. 6. Fel kell számolni (számoltatni) az illegális szemét-és törmelék lerakó helyeket. 3. Mezőgazdaság a. A nagyközség hosszú távú érdeke, hogy közigazgatási területén a mezőgazdaság tájalkotó és tájesztétikai szerepe felértékelődjön. Ennek érdekében: b. Hosszú távú koncepciót kell kialakítani a külterületek hasznosítására

88

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 c. A gazdák anyagi segítsége igénybevételével pályázati úton 1. gondoskodni kell a határi utak karbantartásáról, 2. a működésképtelen csatornahálózatot fel kell újítani. IX. SPORT, SZABADIDŐ, REKREÁCIÓ 1. Sportprogram: a. A II. világháború után nagyközség testkultúrája, ezen belül versenysportja megyei és országosan szinten is elismert fejlődést ért el. Egyes sportágak kézilabda, atlétika, röplabda, labdarúgás, nehézatlétika, eredményessége jelentős mértékű értéket jelentett. b. A jelenlegi helyzetben, - annak ellenére, hogy a tárgyi feltételek javultak, a helyzet jelentősen romlott. A nagyközség érdeke, hogy a meglévő sport szervezetek stabilizálódjanak, megalapozott, folyamatos szakmai munkát végezzenek, szolgálva a fialtatok, diákok nevelését, egészséges életvitelét. c. Ennek érdekében programot kell kidolgozni, s a szűkös anyagi feltételeket ésszerűen kell elosztani. Anyagilag támogatjuk: 1. az oktatási intézmények tanórán kívüli diáksport tevékenységét 2. a sportegyesület korosztályos sportági foglalkoztatását 3. a szabadidős tömegsport-események öntevékeny alapokon történő szervezését. 4. Folyamatos fejlesztéssel a sporttelep környékét sportcentrummá kell alakítani. 5. Meg kell keresni a lehetőségét egy tanuszoda építésének.

2. Turizmus, idegenforgalom a. A nagyközség hosszú távú érdeke, hogy - az ipari fejlesztési lehetőség hiányát pótolva, növelje a turizmus, az idegenforgalom szerepét a közösség gazdasági életében. b. Ennek érdekében: 1. A kereslet és a helyi adottságok összevetése alapján, a nagyközség számára az egészség-turizmus, jelenthet fejlesztési potenciált, de figyelembe kell venni a családi és szabadidős turizmus igényeit is. 2. A turizmus és az idegenforgalom további fejlesztése elsősorban a marketingmunka függvénye, ezért ki kell dolgozni a közép és hosszú távú községi marketing stratégiát. Ennek előkészítése során figyelembe kell venni megyei és regionális terveket, be kell vonni a nagyközség e területen tevékenykedő embereit. 3. Ki kell alakítani egy Tourinform Irodát, s annak szolgáltatói szerepkörét. 4. Folyamatosan biztosítani kell azokat a kiadványokat, amelyek nélkülözhetetlenek a nagyközség bemutatásához. Gondoskodni kell ezek tartalmi megújításáról. 5. A nagyközség közbiztonsága fokozása érdekében át kell dolgozni Egyek nagyközség Bűnmegelőzési Koncepcióját, és biztosítani kell az abban meghatározott célok megvalósításának feltételeit.

89

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 X. INFORMATIKA 1. Közigazgatás a. Elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztése érdekében a nagyközség kettős célt kíván megvalósítani. b. Az egyik a lakosság elektronikus úton történő tájékoztatása, bevonása a nagyközség életébe, ügyei intézésének biztosítása. c. A másik a nagyközség működésének (képviselői testület, polgármesteri hivatal) elektronikussá tétele, ami az első cél adatainak fogadására is képes. d. A projekt során kialakítandó Internet megjelenést biztosító portál felületen elérhetővé válik az összes hivatali ügyintézési folyamat dokumentációja, az ügyintézési folyamat bemenő és kimenő termékeinek, dokumentumainak listája, valamint az ügyintézés indításához szükséges formanyomtatványok. e. A rendszer úgy kerül megvalósításra, hogy az ügyintézésekhez szükséges formanyomtatványok, űrlapok a honlapon elektronikusan is kitölthetőek és feladhatóak legyenek. f. Az elektronikus aláírás használatának megjelenésekor az űrlapok maguk lesznek az ügyindító dokumentumok, addig azonban kinyomtatott és aláírt változatuk képezi a hivatalos ügyindító dokumentumot azokban az esetekben, amikor a polgár személyes jelenléte illetve személyazonosságának igazolása már az ügyintézés elindításához is szükséges. g. Azt tervezzük, hogy a portálon minden regisztrált lakos rendelkezik saját területtel, amelyen keresztül hozzáférhet a korábban általa indított ügyintézési folyamatokhoz, lekérdezheti azok állapotát, az esetleges hiányokat pótolhatja. h. A belső ügyintézési rendszer lehetővé teszi, hogy az egyes ügyintézési folyamatok egyszerűsödjenek, rövidüljenek, az egyes ügyintézők terhe csökkenjen. A rendszer, ahol lehetséges, magába integrálja a hivatalon belül használt egyéb rendszereket oly módon, hogy mindazon információkat, amelyekkel a hivatal rendelkezik, belső úton szerezzék be az ügyintézők, ne a lakosok feladata legyen azok benyújtása. 2. A Polgármesteri Hivatalnak folyamatosan szüksége van a különböző közműszolgáltatók információira. Jelenleg ezek hagyományos papír alapú megkeresések, levelezések, ami nehézkessé teszi, és nagyban növeli az ügyintézés idejét. Ezt kívánjuk kiküszöbölni a Községháza térinformatikai fejlesztésével, amely egy közös adatbázisba fogja össze a különböző közműszolgáltatók információit, és ezt térképi alapon jeleníti meg. 3. A program célja az, hogy az Internet által gerjesztett kommunikációs forradalom lehetőségeit kihasználva elősegítse a helyi demokrácia megerősödését és fejlődését, a lakosokat a jelenleginél jóval nagyobb arányban vonja be a demokratikus intézményrendszer működtetésébe, használatába, csökkentse a digitális megosztottságot. 4. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy minél több helyi lakos számára kívánjuk biztosítani az internetes szolgáltatások felhasználásának ingyenes, de legalábbis olcsó lehetőségét. A célunk annak elérése, hogy a lakosság a mainál nagyobb arányban igényelje az internetes szolgáltatások elérését, és képes is legyen azok kihasználására.

90

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 XI. CIVIL ÉS LAKOSSÁGI KAPCSOLATOK 1. Civil kapcsolatok a. Egyek nagyközség Önkormányzata kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a civil szervezetekkel kialakított partneri kapcsolatoknak. Elkötelezettségét azzal is kifejezi, hogy megalkotja a civil koncepcióját összegző rendeletet. b. Támogatjuk az egyházak tevékenységét. Velük érdemben együttműködünk, elismerve tevékenységük erkölcs és emberformáló szerepét, karitatív és közéleti szerepét. c. Támaszkodunk a civil szervezetek véleményformáló és informáló szerepére. Rajtuk keresztül is közelebb kívánunk jutni a helyi társadalom valóságos igényeihez, véleményéhez, hogy együttműködésükkel is segítsük a polgári értékrend kialakítását, megszilárdulását. d. Önkormányzati rendelettel kell rendelkezni a civil szféra önkormányzati finanszírozásának rendjéről és minden évben az érvényes mértékéről. 2.

Lakossági kapcsolatok a. Az Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a lakosság folyamatos tájékoztatását a közügyek alakulásáról. b. A Képviselő-testület évente közmeghallgatást tart Egyek és Telekháza részekben külön-külön. Itt a nagyközség polgárai tájékoztatást kapnak az elmúlt időszak gazdasági és községpolitikai témáiról, ugyanakkor kifejthetik véleményüket közérdekű kérdésekben c. A nagyközségben kiadjuk az Önkormányzati fenntartásában megjelenő Egyeki Hírmondó havi hírújságot. Ezen keresztül is tájékoztatjuk a lakosságot a közéletről. d. A televízión keresztül gyorsan, minél szélesebb körben tájékoztatást nyújtunk a nagyközségben történt eseményekről, folyamatokról.

3.

Nemzetközi kapcsolatok a. Az Önkormányzat hosszú távú érdeke, hogy biztosítsa a nemzetközi kitekintést, a kapcsolatrendszerek kialakítását más kultúrákkal, gazdasági szereplőkkel. Ennek érdekében: 1. Törekszünk e nemzetközi kapcsolatokat gazdasági kapcsolatokká bővíteni. 2. Tovább ápoljuk kapcsolatunkat Radzyn Podlaski, és Kispereg testvérvárosokkal.

91

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 ÖSSZEGZÉS: Egyek Nagyközség működésének és fejlődésének stratégiai elemei a gazdasági élet erősítése, az oktatásban az eredményes, korszerű és hatékony tevékenység továbbfejlesztése, a szükséges és lehetséges szociális biztonság megteremtése, valamint a nagyközség lakosságának közéleti aktivitására, tenni akarására építő önkormányzati munka. Az a célunk, hogy Egyek nagyközség biztos megélhetést, komfortos életteret, új lehetőségeket adjon lakóinak.

Egyek, 2007. 01. 25.

Polgármester

92

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 1. sz. melléklet








Helyi Önkormányzati képviselők fogadóórájának rendje

1.) A képviselők fogadóórájának megtartására az alábbi helyiségek rendelkezésre az intézmény hivatalos nyitvatartási idején belül: -

állnak

Polgármesteri Hivatal emeleti tanácsterme Tárkányi Béla Könyvtár emeleti irodahelyisége

2.) A képviselők fogadóórájának előjegyzését, nyilvántartását a Polgármesteri Hivatal végzi. Előjegyzést írásban vagy a 378-028, 378-680-as telefonszámon lehet bejelenteni a helyiség és időpont megjelölésével. Az előjegyzést legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap 10-ig lehet bejelenteni. (Rendkívüli, indokolt esetben ettől el lehet térni.) 3.) A képviselők fogadóórájának közzététele: -

helyben szokásos módon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján könyvtárban Egyeki Hírmondó helyi újságban

100


A település közigazgatási területének térképe


Bizottsági Ülések Időpontjai Bizottság Neve

Hétfő

Szociális Bizottság

14-16

Testületi ülés

Ügyrendi Bizottság

16-18

Testületi ülés

Pénzügyi Bizottság

Kedd

Szerda

14-16

Csütörtök

Testületi ülés

Oktatási Bizottság

14-16

Testületi ülés

Településfejlesztési Bizottság

16-18

Testületi ülés

Képviselők Bizottsági Ülésének Időpontjai Képviselő Neve

Hétfő

Kedd

Antal László Dudits Pál Ecsedi János

14-16 16-18

Hajduné Holló Katalin Dr Hegedüsné Jámbor Valéria

14-16 14-16

Kovács Sándorné Simon Mária Anna

14-16

Soltész Gábor

16-18

Csütörtök

16-18

Testületi ülés

16-18

Testületi ülés

14-16 14-16

Hegyi Mihály

Szerda

Testületi ülés 14-16

Testületi ülés

14-16

Testületi ülés

14-16

Testületi ülés

16-18

Testületi ülés Testületi ülés

14-16 Szalai Erika Szekeres Ákos

16-18 16-18


14-16 Tóth Gábor Vitéz Zsolt

14-16

102

16-18

Testületi ülés

14-16

Testületi ülés

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Bizottsági Ülések Időpontjai Bizottság Neve

Hétfő


13-16

Testületi ülés


16-18

Testületi ülés


Kedd

Szerda

13-16

Oktatási Bizottság Településfejlesztési Bizottság

16-18?

Csütörtök


Testületi ülés

16-18?

Testületi ülés


Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Antal László

16-18?

16-18?

Testületi ülés

Dudits Pál

13-16

16-18?

Testületi ülés

16-18? Ecsedi János

16-18


13-16 13-16

13-16

Testületi ülés

13-16

Testületi ülés

13-16

13-16

Testületi ülés

16-18

16-18

Testületi ülés

13-16

Hegyi Mihály Kovács Sándorné Simon Mária Anna

13-16

Soltész Gábor

16-18

Testületi ülés

Testületi ülés


16-18

16-18

16-18



16-18 13-16

103

16-18

Testületi ülés

13-16

Testületi ülés

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010 Bizottsági Ülések Időpontjai Telekháza Településrészi Önkormányzat kiegészítve Bizottság Neve

Hétfő


14-16

Testületi ülés


16-18

Testületi ülés


Kedd

Szerda

14-16

Csütörtök

Testületi ülés

Oktatási Bizottság

14-16

Testületi ülés

Településfejlesztési Bizottság

16-18

Testületi ülés

Telekháza Településrészi Önkormányzat

16-18


Hétfő

Kedd

Antal László Dudits Pál Ecsedi János

14-16 16-18


14-16 14-16

Kovács Sándorné Simon Mária Anna

14-16

Soltész Gábor

16-18

Csütörtök

16-18

Testületi ülés

16-18

Testületi ülés

14-16 14-16

Hegyi Mihály

Szerda


Testületi ülés

14-16

Testületi ülés

14-16

Testületi ülés

16-18



16-18 16-18

16-18



14-16

104

16-18

Testületi ülés

14-16

Testületi ülés

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2010

Recommend Documents