SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskola OM-azonosító: 028972
Miskolc, 2005. március 11.
Készítette: Dr. Pásztorné Bakó Márta igazgató
1
Tartalom 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja................................................................................................... 5 1.1. Az intézmény jogállása .............................................................................................................................. 6 1.2. A szervezeti egységek ................................................................................................................................ 6 2. A Munkaközösségek kapcsolattartásának rendje ........................................................................................ 12 2.1. A nevelőtestület és működési rendje ........................................................................................................ 12 2.1.1. A nevelőtestület ................................................................................................................................... 12 2.1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai ....................................................................................................... 12 2.1.3. A nevelőtestület értekezletei ................................................................................................................ 12 2.1.4. A nevelőtestület döntései és határozatai .............................................................................................. 13 2.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ............................................................................................ 13 2.2.1. A munkaközösségek célja ................................................................................................................... 13 2.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai ............................................................................................... 14 2.2.3. A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai ...................................................................................... 14 2.2.4. Az intézmény szakmai munkaközösségei: .......................................................................................... 15 2.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása (15.§) ....................................................................................... 15 2.3.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása ................................................................................................. 15 2.3.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok ...................................................................................... 15 2.3.3. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése ................................................................................ 16 2.3.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: ............................................................ 16 2.3.5. Dolgozói érdekképviseletek................................................................................................................. 19 2.3.6. A pedagógusok teljesítmény-értékelésének eljárásrendje.................................................................... 26 3. Az intézmény vezetője ................................................................................................................................ 28 3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ..................... 30 3.2. A vezetőknek a nevelési intézményben való tartózkodásának rendje ..................................................... 31 3.3. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ....................................................................... 32 4. Alkalmazotti jogok ...................................................................................................................................... 32 4.1. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje................................................................................... 33 4.2. A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje........................................................................................... 34 4.3. Az intézmény munkarendje ..................................................................................................................... 35 4.4. A diákönkormányzat ................................................................................................................................ 37 4.5. A diákönkormányzati szerv,a diákképviselők közötti kapcsolattartás formája és rendje......................... 38 4.6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ............................................................................................................................................ 39 4.7. Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek ......................................................................... 39 5. A szülői munkaközösség ............................................................................................................................. 40 5.1. A vezetők, nevelőtestület és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái ........................................ 40 5.1.1. A szülők szóbeli tájékoztatása ............................................................................................................. 40 5.1.2. A szülők írásbeli tájékoztatása............................................................................................................. 41 5.2. Külső kapcsolatok rendszere, formái ....................................................................................................... 41 6. Az iskolaszék ............................................................................................................................................... 43 6.1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái....................................................................... 44 6.2. Az iskolai alkalmazottak / közalkalmazottak / közössége ....................................................................... 44 6.3. A szülők közösségei................................................................................................................................. 44 7. A nevelőtestület és működési rendje ........................................................................................................... 45 7.1. A nevelőtestület feladatai és jogai............................................................................................................ 46 7.2. A vezetők és nevelőtestület kapcsolattartásának rendje ........................................................................... 47 7.2.1. A nevelőtestület értekezletei ................................................................................................................ 47 7.2.2. A nevelőtestület döntései ..................................................................................................................... 48 7.2.3. A nevelőtestület munkaközösségei ...................................................................................................... 48 7.3. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje...................................... 49 7.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ........................................................................ 50 7.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai ................................................................. 50 8. A tanév rendje ............................................................................................................................................. 51 9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ....................................................................................... 52
2
10. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés.................................................................................... 54 10.1. Az értékelés mechanizmusa, szempontjai ........................................................................................... 54 10.2. Értékelési tényezők a minőségi bérezéshez ......................................................................................... 54 10.3. A kereset-kiegészítésben való részesülés: ........................................................................................... 56 11. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ...................................................................................... 56 11.1. Napközis foglalkozások ...................................................................................................................... 56 11.2. Szakköri foglalkozások........................................................................................................................ 57 11.3. Énekkar ................................................................................................................................................ 57 11.4. Sportkörök ........................................................................................................................................... 58 11.5. Az iskolai könyvtár működési rendje .................................................................................................. 58 11.6. Felzárkóztató foglalkozások ................................................................................................................ 59 11.7. Versenyek és bajnokságok................................................................................................................... 59 11.8. Tanulmányi kirándulások .................................................................................................................... 59 11.9. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok ........................................................................................ 60 11.10. Egyéb programok, rendezvények szervezése ...................................................................................... 60 11.11. Alapítványi bálok – DISCO-k: ............................................................................................................ 61 11.12. Tanfolyamok........................................................................................................................................ 61 12. A tanulók jogállása .................................................................................................................................. 61 12.1. A magántanulók kötelességének teljesítésérõl..................................................................................... 62 12.2. A tanuló távolmaradásának igazolása .................................................................................................. 63 12.3. A tanulók elismerése ........................................................................................................................... 63 12.4. A tanulók fegyelmezése....................................................................................................................... 65 12.4.1. Fegyelmi büntetések........................................................................................................................ 65 12.4.2. A tanulók kártérítési felelőssége ..................................................................................................... 66 13. Az intézményre vonatkozó szabályok ...................................................................................................... 66 13.1. Ingatlan bérbeadása, működtetése ....................................................................................................... 67 13.2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel ... 67 13.3. Az intézmény vállalkozási tevékenysége ............................................................................................ 67 13.4. A helyiségek és berendezésük használati rendje ................................................................................. 68 13.5. A szaktermek használati rendje ........................................................................................................... 68 14. Karbantartás és kártérítés ......................................................................................................................... 69 15. Intézményi védő,óvó előírások ................................................................................................................ 73 15.1. Rendkívül esemény esetén szükséges teendők .................................................................................... 75 16. Az intézmény jogszabálysértő döntésének orvoslására vonatkozó eljárás rendje .................................... 78 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................................................................. 79
3
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és más jogszabályok alapján a II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar Német Két Tanítási Nyelvű Iskola és Győri Kapui Tagiskolájának, szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg.
Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok.
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.)
a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.)
az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ámr.)
a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.)
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.)
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet
a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet
az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet
a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:
(Ámr. 10. § (4) bek. b) pont)
a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények
az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
4
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel
a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
a diákigazolványról szóló 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet
a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet
a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 26/2001. (VII. 27.) OM rendelet
az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára.
5
1.1. Az intézmény jogállása
Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg, amely
a
Nemzeti Alaptantervre és a kerettantervre épül. a) A pedagógiai program tartalmazza: – a nevelés és az oktatás célját és feladatait, – a helyi tantervet és óratervet, – az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, – a minősítés szempontjait és módját, b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. (4) Az intézmény jogosultságai: 1-8 évfolyamig végzett tanulók .bizonyítványának kiállítása. Az intézményi Alapító Okiratban foglaltak 1/melléklet
1.2. A szervezeti egységek
3. § (1) Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: (lsd. Az intézmény szervezeti felépítéséről készített táblázatot. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése Vezetők, vezetőség A fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően a II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar- Német Két Tanítási Nyelvű Iskolában az igazgató munkáját két igazgatóhelyettes és egy gazdasági vezető segíti. Az igazgató feladatait a mindenkori fenntartó által kiadott munkaköri leírás szabályozza. A közoktatási intézmény nevelő-oktató munkájának tartalmi, szakmai alapjait a pedagógiai program tartalmazza. Vezetők közötti feladatmegosztás (R. 4. § (1) bek. e) pont)
6
A vezetők és a szervezeti egységek közti kapcsolattartás rendje, formája a vezetők közti feladatmegosztás. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, a szakmai munkaközösségvezetők és az iskolatitkárok. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményezési jogának megtartásával az igazgató adja. Az igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphatja. Az igazgatóhelyettesek és munkaközösség-vezetők feladata és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. A gazdasági vezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra. Az igazgató munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk valamint az intézményvezető közvetlen irányításával
végzik
és
az
igazgatónak
tartoznak
felelősséggel
és
beszámolási
kötelezettséggel. Az intézmény vezetőségének tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a szakmai munkaközösség-vezetők, a gazdasági vezető, a diákönkormányzat vezetője, a közalkalmazotti tanács választott képviselői, az iskolaszék tantestületi képviselői, a szakszervezeti vezetőség. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége rendszeresen (ált. havonta egyszer) megbeszélést tart, munkájukról beszámolnak a tanévnyitó és a tanévzáró értekezleten. Az intézményvezetőség tagjai
ellenőrzési
feladatokat
is
ellátnak.
Az intézményvezetőség együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel. A költségvezetési szerv vezetőjeként járhat el a mindenkori igazgató és a gazdasági vezető, akadályoztatásuk esetén az igazgatóhelyettesek és a gazdasági ügyintéző. Helyettesítés rendje (R. 4. § (1) bek. f) pont) Az intézményvezetőt tartós távollétében az írásban kijelölt igazgatóhelyettes helyettesíti. Felelőssége, intézkedési jogköre megegyezik az igazgatóéval. Az intézményvezetőt távollétében - azonnali döntés esetén - a mindenkori ügyeletes igazgatóhelyettes helyettesíti. Felelőssége, intézkedési jogköre az adott döntés meghozatalára terjed ki. Az intézményvezetőt távollétében - helyetteseinek együttes akadályoztatása esetén - az igazgató által megbízott közalkalmazott helyettesíti. Felelőssége, intézkedési jogköre az írásban rögzített megbízásra terjed ki.
7
(ezen
belül
a
helyettesítő
közalkalmazott
felelősségének,
intézkedési
jogkörének
meghatározása) (Korm. r. 7. § (2) bek. b) pont) Gazdasági szervezet felépítése és feladata (Ámr. 17. § (4) bek.) A gazdasági csoport biztosítja az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet, melyet a fenntartó által biztosított normatív támogatásból és egyéb bevételekből fedez. A mindenkori jogszabályi előírásoknak, a fenntartó utasításainak megfelelően végzi tevékenységét, szervezi az intézmény gazdasági, pénzügyi munkáját. Kialakítja és folyamatosan ellátja az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási rendszerét. A gazdasági csoportnak kell ellátnia a költségvetési tervezéssel, a pénzellátással, a költségvetési gazdálkodással, a vagyon kezelésével, a munkaerő-gazdálkodással, a beszámolással, a számvitellel, az előírt adatszolgáltatással és a gazdasági folyamatba beépített belső ellenőrzéssel, valamint a az élelmezéssel és az intézményüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat. A gazdasági vezető közvetlen felettese az intézmény vezetője. Az intézmény gazdasági vezetője figyelemmel kíséri az intézmény vagyonát és részt vesz a tevékenységének hatékony működtetésében. Gondoskodik a tevékenységgel kapcsolatos tárgyi és dologi kiadások folyósításáról, a számviteli és adó elszámolásáról, a munkaügyi és munkajogi feladatok helyes gyakorlásáról, az ellenőrzés és a kifizetések szabályszerűségéről és helyességéről. A intézmény számviteli, pénzgazdálkodási rendjének szakmai megszervezője és vezetője, ilyen ügyekben az intézményvezető helyettese. Gondoskodik
az
intézmény
vagyonának
védelméről
és
gyarapításáról.
Jogköre: Az intézmény vezető kötelezettségvállalása és utalványozása mellett ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik, amennyiben nem ért egyet a kötelezettségvállalással, utalványozással, abban az esetben a bizonylatra az " utasításra történt" záradékot felvezeti és erről a felügyeleti szervet 8 napon belül értesíti. Felelős: Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért. Közvetlen
hatáskörébe
beosztott
dolgozók:
gazdasági
ügyintéző,
könyvelő
A gazdasági ügyintéző feladata az intézmény pénzügyi és üzemeltetési feladatainak megszervezése és ellenőrzése.
8
Felelős:a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáért,
a
statisztikai
és
utókalkulációs
adatszolgáltatás
pontosságáért,
illetve
mérlegadataival történő egyezőség biztosításáért. Közvetlen hatáskörbe tartozik pénztáros, élelmezési vezető, gondnok Mint pénzügyi vezető a gazdasági vezető helyettese, annak távollétében helyettesíti. A könyvelő feladata az intézmény számviteli feladatainak ellátása Felelős:a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáért, a statisztikai adatszolgáltatás pontosságáért, illetve mérlegadataival történő egyezőség biztosításáért. A pénztáros feladata az intézmény pénzforgalmával kapcsolatos feladatok ellátása. Felelős:a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok maradéktalan ellátásáért, illetve mérlegadataival történő egyezőség biztosításáért. Pedagógusok közösségei A nevelőtestület, egy diákot tanítok közössége, egy osztályt tanítók közössége és a munkaközösségek feladatkörébe tartozó ügyeket az igazgató átruházza. A nevelőtestület által ellátott feladatkörök: a fegyelmi eljárások, szabályzatok ellenőrzése, elfogadása, a munkaközösség-vezetők választása, adott tantárgy, műveltségi terület szakmai munkájának tervezése, ellenőrzése. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljárt. A szakmai munkaközösségek tevékenységének leírását a Pedagógiai programban találjuk. Az intézmény nevelőtestülete a közoktatási törvényben foglaltak alapján végzi munkáját. A nevelőtestület értekezletei: -
tanévnyitó és tanévzáró értekezlet
-
félévi és év végi osztálykonferenciák
-
őszi és tavaszi nevelési értekezlet
Mikro értekezletek: -
munkaközösségi értekezlet
-
vezetőségi értekezlet
-
kibővített vezetőségi értekezlet
9
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze lényeges problémák megoldására, ha a vezetőség szükségesnek látja, az értekezletről feljegyzés készül. A nevelőtestület által megbízottak beszámoltatására vonatkozó rendelkezések: A munkaközösség-vezetők év végén számolnak be a munkaközösségnek, a közalkalmazotti tanács, az iskolaszék és a szakszervezeti vezetőség évente egyszer számol be a tantestületnek, illetve a szakszervezeti tagoknak. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: a szabadidőszervező, a rendszergazda, a gyermekvédelmi felelős és az iskola pszichológus. A szabadidő-szervező feladata a délutáni programok, a kulturális megmozdulások, a hétvégi kulturális és sportprogramok, illetve a kirándulások szervezése. Munkájához az anyagi fedezet biztosítása érdekében a pályázatok figyelemmel kísérése, azok naprakész eljuttatása a pedagógusokhoz, a pályázat beküldésének segítése. Felelős: Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért. A rendszergazda feladata az iskola szerverének megfelelő szervezése. Az iskolai hálózat működésének karbantartása, fejlesztése. A számítástechnikai eszközök működőképességének figyelemmel kísérése, javaslattétel javíttatásra, illetve új eszközök beszerzésére, a javíttatás és a beszerzés lebonyolítása. Felelős: Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért. A gyermekvédelmi felelős állandó kapcsolatot tartva az osztályfőnökökkel figyelemmel kíséri a tanulók szociális, családi és anyagi helyzetében bekövetkezett változásokat. A problémákra felhívja az iskolavezetés figyelmét. Anyagi rászorultság esetén támogatási lehetőségeket jelez a család számára. A bűnmegelőzés illetve a drog prevenció érdekében az osztályfőnöki munkaközösséggel együtt felvilágosító előadásokat szervez pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak. Felelős: Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért. Az iskolapszichológus lehetőséget biztosít az iskola diákjainak, a szülőknek illetve a tanároknak, hogy névvel, vagy anonim megkeressék, meghallgatja őket, tanácsokat ad.
10
Szükség esetén órát látogat, tájékoztató előadásokat tart tanároknak, diákoknak, szülőknek, pszichológus diákkört működtet, pszichológia fakultációt tart. Felelős: Kötelezettség terheli e Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok területén bekövetkezett mulasztásokért. Tanulók közösségei A tanulók, a tanulói közösségek, osztályok, fakultációs csoportok, valamint a diákkörök érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el, jogszabályban meghatározott jogokkal rendelkezik. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint látja el. Munkáját a Diákönkormányzatot segítő tanár támogatásával végzi. A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik az iskola munkarendjének kialakításában, a a házirendet érintő kérdésekben, a diákokat érintő fegyelmi eljárások lebonyolításában. Szülői szervezetek (közösségek) A szülői szervezetet az iskolával jogviszonyban álló tanulók szülei alkotják. A szülői szervezet tagjai évente osztályonként elnököt és gazdasági felelőst választanak tagjaik közül. A szülői szervezet iskolai elnökét az osztályok szülői szervezetének elnökei választják minden év szeptemberében. A szülői szervezet jogszabályban meghatározott jogokkal rendelkezik. Tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint látja el. Munkáját a szülői szervezetet segítő tanár támogatásával végzi. Az iskola helyiségeit, berendezéseit szükség szerint igénybe veheti. Az iskolai munkarendet, a házirendet érintő kérdésekben véleményezési joga van. Iskolaszék Az iskolaszéket az intézmény nevelőtestülete, a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen hozza létre, mindhárom fórum 3-3 tagot delegál a vezetőségébe. Az iskolaszék legfontosabb feladata, hogy munkája során egyeztesse, képviselje, illetve ütköztesse a felek elképzeléseit. A közösen kialakított véleményüket az iskolavezetésben ismertetik. Az iskolai munkarendet, a házirendet érintő kérdésekben véleményezési joga van. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája (R. 4. § (1) bek. e) pont) A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás formái és rendje Vezetők és a közalkalmazotti testület félévente, vezetők és a nevelőtestület hetente, vezetők és munkaközösség-vezetők évente, vezetők és a technikai, alkalmazotti közösség képviselői évente, illetve szükség szerint. A rendszeres, konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.
11
2. A Munkaközösségek kapcsolattartásának rendje 2.1. A nevelőtestület és működési rendje 2.1.1. A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. 2.1.2. A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: -
a pedagógiai program elfogadása,
-
az SZMSZ és a házirend elfogadása,
-
a tanév munkatervének jóváhagyása,
-
átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,
-
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,
-
a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,
-
az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,
-
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
-
a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,
-
saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.
2.1.3. A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.
12
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók szülői szervezet, szülői szervezet, diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.
A tanév rendes értekezletei az alábbiak: -
tanévnyitó értekezlet,
-
félévi és év végi osztályozó értekezlet,
-
őszi nevelési értekezlet,
-
tavaszi nevelési értekezlet,
-
félévi értekezlet,
-
tanévzáró értekezlet.
Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. 2.1.4. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában- a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a szavazást meg kell ismételni. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.
2.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 2.2.1. A munkaközösségek célja Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre.
13
A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. 2.2.2. A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: -
fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát,
-
javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,
-
szervezi a pedagógusok továbbképzését,
-
támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,
-
összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,
-
felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,
-
összeállítja a vizsgák (osztályozó, javító, stb.) feladatait,
-
kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket,
-
végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat,
-
kiválasztja az iskolában használható tankönyveket.
2.2.3. A munkaközösség-vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban.
A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: -
irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez,
-
elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,
-
figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást
és
annak
eredményességét,
hiányosságok
esetén
intézkedést
kezdeményez az intézményvezető felé, -
összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,
14
-
beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,
-
javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.
2.2.4. Az intézmény szakmai munkaközösségei: Rákóczi iskola
Győri Kapui Iskola
Felsős Mk 5-8 osztályban
Alsó tagozat
Alsós Mk 1-4 osztályban
napközi- iskolaotthon
Testnevelés Mk testnevelést tanítók
Felső tagozat osztályfőnöki
Nyelvi Mk idegen nyelvet tanítók
Humán munkaközösség
Rendezvényszervezés Mk
Reál munkaközösség
2.3. A nevelőtestület feladatainak átruházása (15.§) 2.3.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. 2.3.2. A nevelőtestület által létrehozott bizottságok A nevelőtestület - feladat és jogkörének részleges átadásával szükség esetén a következő bizottságokat hozza létre tagjaiból: A Fegyelmi Bizottság feladata: -
a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata,
-
az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.
Tagjai: -
az intézmény vezetője vagy egyik helyettese,
-
az érintett tanuló osztályfőnöke,
-
egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus,
15
-
egy, a tanuló által felkért pedagógus,
-
a diákönkormányzat képviselője.
A Nevelési Bizottság feladata: -
a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata,
-
a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése,
-
konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében.
Tagjai: -
az osztályfőnöki munkaközösség vezetője,
-
négy különböző évfolyamú közösség osztályfőnöke.
Oktatási Bizottság feladata: -
a pedagógiai program alapján a tantárgyakban a követelmények megvalósításának vizsgálata,
-
a tanulók tudásszintjének korrekt mérése és értékelése.
Tagjai: -
szakmai munkaközösség vezetők
2.3.3. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév negyedévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén - a felelős vezető-helyettes tudtával - úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. Nevelői osztályértekezletet az intézményvezető is összehívhat. 2.3.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai: A
nevelőtestület
a
közoktatási
törvényben
meghatározott
jogköréből
a
szakmai
munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: -
a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,
16
-
a taneszközök, tankönyvek kiválasztásának koordinálása,
-
továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel,
-
jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel,
-
a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,
-
a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.
A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje (R. 4. § (2) bek. d) pont) A diákönkormányzat vezetői, illetve az iskolavezetés évente egyszer, a munkarendben egyeztetve, illetve szükség szerint találkoznak. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit szükség szerint igénybe veheti. A költségvetésben biztosított támogatás felett szabadon rendelkezik. Az iskolai munkarendet, a házirendet érintő kérdésekben véleményezési joga van. Az intézményi sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje: a testnevelés munkaközösség vezetője egyúttal betölti az iskolai sportkör vezetője szerepet is. A vezetőséggel a munkaközösség-vezetőkhöz hasonlóan tartja a kapcsolatot. Az iskolai sportkör az iskola helyiségeit, berendezéseit szükség szerint igénybe veheti. A költségvetésben biztosított támogatás felett szabadon rendelkezik. A sportköri foglalkozásokat vezetőket az iskola igazgatója bízza meg. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. Az iskola részt vesz a szülői szervezet évente legalább kétszer összehívott ülésén, a munkatervben rögzítettek szerint. A szülői szervezet iskola helyiségeit, berendezéseit szükség szerint igénybe veheti. Alkalmanként az iskola igazgatója interneten keresztül informálja a szülőket, illetve a szülők hetente tartott fogadóóráján kereshetik meg. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formája Az iskolaszék évente kétszer, a munkatervben rögzítettek szerint, tartja megbeszéléseit, melyre az iskola igazgatóját meghívja. Az iskolaszék az iskola helyiségeit, berendezéseit szükség szerint igénybe veheti. A havonta tartott tanácsadó testületi ülésen van lehetősége kérdéseket felvetni, a nevelési elképzelésekről tájékozódni.
17
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje (R. 4. § (1) bek. e) pont) Pedagógusok közösségei - tanulók közösségei Az osztályok és a nevelőtestület között az osztályfőnök, illetve az osztályfőnök helyettesen keresztül valósul meg a kapcsolat. A kapcsolattartásra minden héten az osztályfőnöki óra áll rendelkezésre, szükség esetén óraközi szünetben is megvalósulhat. Pedagógusok közösségei - szülő szervezetek (közösségek) A tantestület tagjai a tanév során két-két alkalommal szóbeli tájékoztatást adnak a szülőknek szülői értekezlet és szülői fogadás keretében. A munkaterv rögzíti mind a szülői értekezletek, mind a szülői fogadás időpontját. Amennyiben a szülő ezen az időponton túl is tájékozódni szeretne telefonon vagy írásban (pl. e-mail) időpontot egyeztethet. Iskolaszék- egyéb intézményi közösségek Az iskolaszéknek mind a tanárok, mind a diákok, mind a szülők részéről vannak képviselői, rajtuk keresztül tudnak kapcsolatot felvenni az iskolaszék vezetőivel. Az iskolaszék 1-1 tagja rendszeresen részt vesz a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az iskolavezetés ülésein. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja (R. 4. § (1) bek. i) pont) A gyermekjóléti szolgálattal a gyermekvédelmi felelősön keresztül valósul meg a kapcsolat, részt veszünk rendezvényeiken, élünk az általuk ajánlott lehetőségekkel, felkérjük munkatársaikat diákjaink, pedagógusaink, a szülői szervezet tájékoztatására. Az iskolaorvosi szolgálattal és az ifjúsági fogorvosi szolgálattal az igazgató által megbízott igazgatóhelyettesen keresztül tartjuk a kapcsolatot, minden év elején megbeszélést tartunk az új tanév munkájáról. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást az intézmény külső szolgáltatótól rendeli meg. A pedagógiai szolgáltatók közül a Városi Pedagógiai Intézettel, a BAZ. Megyei Szakmai Szakszolgálattal tartunk kapcsolatot, foglalkozásaik közül választunk, szaktanácsadóikat fogadjuk. Az intézményünket támogató „Jövőnk a Gyermek” Alapítványának kuratóriuma évente kétszer tart ülést iskolánkban. A kuratórium tagjai között mindig van 1 tagja a nevelőtestületnek, és üléseire mindig meghívja az SZM elnököket.
18
2.3.5. Dolgozói érdekképviseletek
Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével,
amelynek
célja
a
dolgozók
érdekképviselete
és
érdekvédelme.
Az intézményben két pedagógus szakszervezet működik, mely érdekképviselet ellátja a dolgozók érdekvédelmét. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell
készíteni,
megőrzéséről
az
intézmény
vezetője
gondoskodik.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket. Működés rendje (Ámr. 10. § (4) bek. f) pont) Az intézmény működési rendje (R. 4. § (1) bek. a) pont) Az iskola nyitvatartása: Szorgalmi időben reggel 1/2 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 17 óráig. Szorgalmi időben az igazgató vagy helyettese 1/2 8 órától az intézményben tartózkodik a szervezett foglalkozások befejezéséig. Az órák 45 percesek, a szünetek 10-15 percesek. Az órákat csak indokolt esetben igazgatói engedéllyel- lehet zavarni. Az intézmény a nyári szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, az
alábbi
időpontokban:
minden
második
szerda
8.00-12.00-ig
Az iskolát szombaton és vasárnap és munkaszüneti napokon -rendezvények hiányában- zárva kell tartani. A szokásos nyitva tartás rendjétől való eltérésre az igazgató ad engedélyt eseti kérelmek alapján. A belépés és benttartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R. 4. § (1) bek. c) pont) A közoktatási intézményben munka- és tanulói jogviszonyban nem állók részére vagyonbiztonsági okok miatt- az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A látogatók és a hivatalos célból érkezők a portás segítségével tájékozódnak a keresett személyt illetően, ügyeik elintézése után távoznak az iskolából.
19
A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái (R. 4. § (2) bek. b) pont) (Ezen belül a mindennapi testedzés formái is) (R. 4. § (2) bek. e) pont) Tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, énekkar, tanulmányi és egyéb kirándulások, diáksportkör,
tömegsport,
tehetségfejlesztő
foglalkozás,
felzárkóztató
foglalkozás,
továbbtanulásra felkészítő foglalkozás. Ezeken való részvétel az iskola tanulói számára ingyenes, a tantúrán az esetleges közlekedési eszközök igénybevétele, a belépők önköltségesek. Az iskola volt tanulói, testvérek, egyéb igénylők az iskolaigazgató engedélyével részt vehetnek ezeken a foglalkozásokon, de fizetniük kell érte, a mindenkori árat az 1 főre jutó - világítási-, fűtési-, takarítási-, fénymásolási költség, víz és csatornadíj és tanári munkadíj Tb-vel történő számítása- alapján történik. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok (R. 4. § (1) bek. j) pont) Ünnepélyeink: tanévnyitó, október 23-a, március15-e, tanévzáró. Ezeket a megemlékezéseket a Himnusszal kezdjük, és a Szózattal fejezzük be. Ezeken a rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. Hagyományos módon megemlékezünk alapítónk születési és halálévfordulójáról aulai gyertyagyújtással; szomorú történelmi eseményekről (október 6-a, június 4-e) rádión keresztül, a holokauszt és a szocializmus áldozatairól magyar órák keretében. Az intézmény hagyományainak külső megnyilvánulásai: egyen nyakkendő; névadónk emlékének ápolása. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje (R. 4. § (1) bek. b) pont) Adminisztratív ellenőrzés: Naplók ellenőrzése negyedévenként végzi: igazgatóhelyettes, osztályfőnök és helyettese szeptember: naplók kitöltése + statisztika november: hiányzások igazolása, órák és osztályzatok beírása január: félév lezárása március: hiányzások igazolása, órák és osztályzatok beírása év vége: a naplók teljes kitöltése, az év lezárása Anyakönyv: az időközi változások azonnali beírása dátummal ellátva (ellenőrzése folyamatosan) F.:ofők, mk-vez. Egyéb naplók kitöltése lista alapján ellenőrzés negyedévenként (először októberben)
20
Az iskolatitkári munka ellenőrzése folyamatosan (igazgatóhelyettes) A gazdasági vezető ellenőrzése folyamatosan (igazgató) Tanórai tevékenység ellenőrzése: óralátogatási terv - előzetes megbeszélés alapján végzik: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők pályakezdők, iskolánkban kezdők látogatása: folyamatosan Tanórán kívüli elfoglaltságok folyamatos figyelemmel kísérése: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők A könyvtár működése (R. 4. § (2) bek. j) pont) A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai A könyvtár jellege: korlátozottan nyilvános. A könyvtárba a beiratkozás az iskolába történő felvétellel történik, és az iskola elhagyásával zárul. A könyvtár használata: ingyenes (alapszolgáltatások igénybevétele esetén. A tankönyvkölcsönzés szabályozása (Tpr. 8. § (8) bek.) Tankönyv arra a tanévre kölcsönözhető, amelyikben a tanuló a tankönyv tananyagát tanulja. Az elvesztett, megrongált tankönyv esetén a kár megtérítendő, vagy a tankönyv pótlásával, vagy a kár keletkezése idején a beszerzési ár megtérítésével. Indokolt esetben, ha nincs szándékos károkozás, akkor a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnök javaslatára a kártérítés összege csökkenthető, illetve elengedhető. A határozatot írásban kell meghozni, az igazgatónak egyetértési joga van. (Ezen belül a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések is) Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei (Tpr. 8/E. §) Az iskolai könyvtárból akkor vásárolható meg egy használt tankönyv, ha elegendő darab áll rendelkezésre a tartóstankönyvi ellátáshoz. Az eladási ár a tankönyv használtsága függvényében a bolti ár 80, 50, vagy 25%-a. Az árat a könyvtáros tanár állapítja meg, a gazdasági vezető hagyja jóvá. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás (Tpr. 29. § (3) bek.) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje
21
A munkaközösségek megbeszélése és a tankönyvkiállításán történő tájékozódás alapján a tankönyvet a szaktanár jelöli meg. Az osztály számára megállapított lista alapján a szülők jelzik az iskola felé a megvásárolni szándékolt tankönyveket. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje A tankönyv árusításával foglalkozó személyt az intézmény igazgatója bízza meg. A tankönyvárusító január-februárban megkapja a szülők tankönyvigényét, és lebonyolítja a megrendelést, szállításkor átveszi, és az iskola által kijelölt helyiségben tárolja. Az igazgatóval egyeztetett, az iskolában és interneten is közzétett osztályonként megadott időpontban árulja. Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje Az iskola tanulóinak szülei február folyamán, az újonnan felvettek a beiratkozáskor igényelhetnek ingyen tankönyvet, amennyiben igazolják rászorultságukat. Ugyanekkor igényelhetnek rászorultság alapján tankönyvtámogatást a szülők. Az ő kérelmük elbírálására az osztályfőnök segítségével a gyermekvédelmi felelős tesz javaslatot. A fenntartó által biztosított tankönyvtámogatást azonos mértékben osztjuk szét a teljes árat fizetők között. Intézményi védő, óvó előírások (R. 4. § (1) bek. n) pont) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje (R. 4. § (1) bek. m) pont) Rendszeres egészségügyi felügyelet, alkalmassági vizsga, orvosi ellátást az ifjúsági orvosi szolgálat biztosít a tanulók részére. Intézményeinkben védőnői szolgálat működik. A tanulók fogászati ellátása fogorvosi rendelőben történik. A tanulók pszichológiai ellátásban - igény szerint- az iskolában részesülnek. A dolgozók feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében és a baleset esetén (R. 6/A. § (3) bek.) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
22
A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglakozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, ismertetni kell: az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, a házirend balesetvédelmi előírásait, a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. Tanulmányi kirándulások, túrák előtt, a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, ill. tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba kell bejegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie. A tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni.
23
A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok A magasabb jogszabályok előírásai alapján a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló, sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek
megelőzésére
vonatkozó
részletes
helyi
szabályokat
az
iskola
munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők (R. 4. § (1) bek. o) pont) Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. Az intézményvezető-helyettes közreműködik az intézmény elhagyásának lebonyolításában. Az intézményvezető utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról
24
Katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje (a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet 3. § (2) bek.) Az iskola vezetője tűzvédelmi tevékenységét a tűzvédelmi szabályzatban foglaltak szerint végzi. Egyéb katasztrófa- és polgári védelmi tevékenység esetén kapcsolatba lép a fenntartóval és a helyi önkormányzattal, és az ő irányításuk alapján tervezi meg tevékenységét. Ha nem sikerül felvennie a kapcsolatot, akkor az általános életet és vagyont óvó rendelkezéseket alkalmazza. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat (a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 3/A. és 4. §) A II. Rákóczi Ferenc Általános és Magyar-Német Két Tanítási Nyelvű Iskolában pedagógiai szakszolgálat nem működik. Egyéb kérdések A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai (Kt. 122. § (12) bek.) Az intézményben reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. A keresetkiegészítés feltételei (kollektív szerződés hiányában, Kt. 118. § (10) bek.) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételei: Legalább egy éve tartó eredményes pedagógiai fejlesztő tevékenység az olvasásértés, a tanulás módszereinek megtanulása terén. Legalább egy éve tartó eredményes fejlesztő tevékenység SNI tanulók esetén (hallássérült, diszlexiás, stb) Legalább egy éve tartó eredményes fejlesztő tevékenység roma kisebbséghez tartozó, nem kiemelkedően tehetséges tanulók esetén Legalább 1 éve tartó, a nevelés céljait szolgáló, tanórán kívüli foglalkozás területén nyújtott minőségi munkavégzés különös tekintettel a drogprevenció, illetve a kisebbségi tanulók közösségbe emelésének érdekében
25
2.3.6. A pedagógusok teljesítmény-értékelésének eljárásrendje
A vezetői értékelés minden pedagógusra kiterjedő személy szerinti értékelés. Az igazgató az adott szempont érvényesülését vagy érvényesülés hiányát regisztrálja az értékelő lapon. A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik:
az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, helyi és, ha szükséges, személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) elemeket tartalmazó munkaköri leírásán;
a munkaköri leírás követelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes norma- vagy kritériumrendszeren;
az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, melyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket.
A teljesítmény-értékelés ciklusai: -
A teljesítmény-értékelés teljes ciklusa két tanév
-
A két tanév al ciklusokra tagolódik
Bevezetéskor:
-
I.
alciklus: 2007/2008. tanév – 2007. 08. 25 – 2008. 06. 30.
II.
alciklus: 2008/2009. tanév - 2008. 08. 25 – 2009. 04. 30.
Az I. és II. alciklusban értékelésre kijelölt pedagógusok névsorát az intézményvezető jelenti be a tanévnyitó tantestületi értekezleten. A bejelentett névsor a tanév éves munkatervének melléklete.
-
Az egyenletes terhelés miatt a tantestület értékelését 50-50 %-ban osztja meg alciklusonként.
-
Az alkalmazás első évében az újonnan érkező pedagógust nem jelöli. A teljesítményértékelést ilyen esetben a munkavállalás második évében teszi meg.
26
A vizsgálandó területek A fenti összetevők – a tanári munka komplexitásából adódóan – egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak. Ezért szükséges a szelekció, a prioritások kijelölése. Az értékelési rendszerünk a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek: -
Adminisztráció
-
Szakmai tevékenység
-
Nevelés
-
Többlet tevékenység
-
Kapcsolattartás, aktivitás
-
Munkához való viszony
-
Célok, feladatok megvalósítása
-
Tanulásirányítás
-
Motiválás
-
Ellenőrzés, értékelés
-
A pedagógus munkaköri leírásában foglaltak értékelése
-
A pedagógus tanórán kívüli tevékenységének értékelése
-
Tanulói kompetenciák fejlesztése
-
Személyes ambíciók, tervek, lehetőségek (vélemények)
Az értékelés lebonyolítói Megnevezés
Tagok
Érintett tanár
Értékelő Team
Vezetők
Feladatkör -
önértékelés,
-
(véleménynyilvánítás, vita)
-
Team vezető,
-
TEAM értékelés
-
munkaközösség-vezetők,
-
óralátogatás
-
minőségirányítási felelős
-
Igazgató
-
Vezetői értékelés
-
igazgató helyettesek
-
óralátogatás
27
Az eljárásrend részletesen a teljesítmény motivációs pályázat munkaanyagában. Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai (Kt. 12. § (2)-(5) bek.) Amennyiben az iskolai tevékenység közben a tanuló által alkalomszerűen, egyedileg elkészített dolog értékesítéséből, hasznosításából származik az iskolának bevétele, az iskola ráfordításai után fennmaradó rész a tanulót illeti meg. Kéthavi tanítási időkeret (1993. évi LXXIX. Tv. 1. sz. melléklet Harmadik rész II. 6. pont és 138/1992. (X. 8.) 7.§ 1. bekezdés) A kéthavi tanítási időkeretet csökkenteni kell a tanulmányi kirándulás, erdei iskola, a mérés, értékelés, vizsgáztatás, szalagavató, ballagás, projektnapi tevékenység, továbbképzésen való részvétel, orvosi, fogorvosi vizsgálatra kisérés, továbbá a tanítás nélküli munkanapok esetén az adott napok, illetve az adott napokon az órarend szerint eredetileg tervezett órák számával. A tanulás nélküli munkanapokra akkor számolható el túlóra, ha ezeken a tanulókkal való foglalkozás, kisérés meghaladja a 8 órai munkát. A 8 órát meghaladó időszakra 50%-os óradíj jár. A tanulmányi kirándulás, az erdei iskola, a mérés, értékelés, gólyaavató, szalagavató, vizsgáztatás, projektnapi tevékenység, továbbképzésen való részvétel, orvosi, fogorvosi vizsgálatra kisérés, továbbá a tanítás nélküli munkanapok időpontjait az éves munkaterv
3. Az intézmény vezetője 4. § (1) Az intézményvezető kiemelt feladatai: – a nevelőtestület vezetése; – a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése; – a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; – a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; –
az
iskolaszékkel,
diákönkormányzatokkal,
a
munkavállalói
illetve
szülői
érdekképviseleti szervezetekkel
szervekkel
(közösségekkel)
és
a
való
együttműködés; – a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;
28
– a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; – a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása. (2) Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: – gyakorolja a munkáltatói jogokat, – dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, – egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében felelős: – a pedagógiai munkáért, – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, – a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, –
a
gyermekek,
tanulók
rendszeres
egészségügyi
vizsgálatának
megszervezéséért. – rendkívüli szünet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, – képviseli az intézményt. (3) Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős: – a szakszerű és törvényes működésért, – az észszerű és takarékos gazdálkodásért, – a pedagógiai munkáért, – a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, – a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, – a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, –
a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,
29
3.1. A vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 5. § (1) Az intézményvezető feladatait a pedagógiai helyettesek és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. Az igazgató-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. (2) A pedagógiai vezető-helyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. A pedagógiai vezető-helyettesek főbb feladatai: Feladataikat az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírásuk határozzák meg. (3) A gazdasági vezető
( szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy
lehet.) A gazdasági vezető főbb feladatai: – irányítja az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátását, – biztosítja a szakmai tevékenység tárgyi feltételeit, – vezeti az adminisztratív és fizikai állomány munkáját, Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. (4) A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 6. § (1) Az intézmény vezetősége konzultatív testület véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. (2) Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, igazgató-helyettesek, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, a diákönkormányzat felnőtt vezetői,
30
szakszervezeti vezető(k), gyermek és ifjúságvédelmi felelős az igazgató közvetlen munkatársai: általános igazgatóhelyettesek gazdasági vezető iskolatitkár. (3) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. (4) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat.
3.2. A
vezetőknek a nevelési intézményben való tartózkodásának
rendje
(1) Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és délután 17 óra között az intézmény igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni.
(2) A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig (6.30-7.30) az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az ügyeletet ellátó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint õ jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.
(3) Amennyiben
az
igazgató
vagy
helyettesei
közül
rendkívüli
és
halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az
31
esetleges szükséges intézkedés megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A nevelőtestület tagjának felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. (4) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.
3.3. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje (1) Az intézményvezető a munkaidő beosztásnak megfelelően tartózkodik a tagiskolában (2) A tagiskola igazgató helyettese napi kapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatójával/telefonon, faxon, e-mailen keresztül./ (3) Az írásos anyagok kézbesítő segítségével jutnak el az egyik épületből a másikba (4) Az értekezleteket egyben és külön is tartunk. Külön rendezett értekezletek esetén más-más időpontok vannak meghatározva, így az igazgató mindkét esetben jelen lehet. (5) Több pedagógus tanít mindkét épületben, mely a tantestületi kapcsolatokat erősíti.
4. Alkalmazotti jogok 7. § (1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.
32
(2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (3) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (6) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
4.1. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje
8. § (1)Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2)
Az
osztályközösség
tanulólétszáma
rendeletben
meghatározott,
az
osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Az osztályfőnököt az iskola vezetősége és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására és az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. (4) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelvórák, technika, számítástechnika órák stb.
33
4.2. A tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje (1) A tanulókat a székhelyen 6.30-tól a tagiskolában 7.00-tól fogadjuk. Az ügyeletet az erre a feladatra kijelölt pedagógus végzi. A reggeli ügyelet 7.30-ig tart, ezután a napi ügyeletes nevelő látja el a feladatot becsengetésig
Az elméleti oktatás csengetési rendje: 1. óra
8–
8:45
2. óra
8:55 – 9:40
3. óra
9:55 - 10:40
4. óra
10:55 – 11:40
5. óra
11:50– 12:35
6. óra
12:45– 13:30
7. óra
13:40 –14:25
8. óra
14:30 – 15.15
9.óra
15.25- 16.10
A délutáni ügyelet 16.10-től 17.00-ig tart. (2) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint a folyosón és az aulában töltsék, az általános iskolások - a főügyeletes nevelő döntése alapján – a 3. szünetben az udvaron tartózkodhatnak, vigyázva saját- és társaik testi épségére. (3) Az étkezés ideje 11.30-14.30 óra között van. A dupla órákat az igazgatóhelyettes engedélyével, az óraközi szünet eltolásával, tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 27. § (1) Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. (2) Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott általános igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az
34
ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. (3) Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel
7 órától az utolsó tanítási óra szünetéig tart, a kijelölt pedagógus vagy egyéb
közalkalmazott látja el a tanulók felügyeletét. (4) A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.
4.3. Az intézmény munkarendje 28. § (1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. a) Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje: Hétfőtől csütörtökig: 7,30 órától 16 óráig Pénteken 7,30 órától 13,30.óráig tart. b) A technikai dolgozók munkaideje a munkaköri leírásokban egyénenként szabályozott. (2) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény által megbízott munkatársa tartja. (3) A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. 29. § (1) A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje
35
– a kötelező órákból, – a nevelő-oktató munkából, – a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. (2) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az intézményeket vezető igazgatóhelyettesek engedélyezik – melyről az igazgatót minden esetben tájékoztatják. (3) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. (4) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. (5) A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt jelezni kell az intézmény vezetésének, az óra anyagát köteles eljuttatni a helyettesítő tanárhoz. (6) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, – az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 30. § (1) A nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményeket iránytó igazgatóhelyettes állapítja meg és az intézményvezető
hagyja
jóvá.
Az
egyes
részlegek
alkalmazottainak
napi
munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. (2) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a gazdasági vezetőt értesíteniük .
36
4.4. A diákönkormányzat Iskoláinkban 2 diákönkormányzat működik. 9. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért tanuló segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért tanulót az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. (2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: – saját működéséről, – a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, – hatáskörei gyakorlásáról, – egy tanítás nélküli munkanap programjáról, – az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, – a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
37
(6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. 10. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: – jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; – a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; – az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (3) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.
4.5. A diákönkormányzati szerv,a diákképviselők közötti kapcsolattartás formája és rendje (1)A DÖK vezetői számára az igazgató havonta egy külön fogadóórát köteles meghatározni, amelyen előzetes bejelentés esetén áttekintik az iskola diákság aktuális kérdéseit. A diákönkormányzat jogai 11. § (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához, f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, i) iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, j) diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be,
38
k) A diákönkormányzatnak joga, hogy a vitás kérdések rendezése esetén diákpanasz bizottságot állítson fel. (lsd, Házirend IV. Vitás kérdések rendezése) (2) A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének.
4.6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A hagyományos ünnepségeket, megemlékezéseket intézményrészenként külön kell megrendezni. Ezen felül az intézmény hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatai különösképpen:
Tisztelgés az iskola kerek évfordulói kapcsán.
Kiállítások, versenyek szervezése; ezek számára hely biztosítása. Rákóczi napok, sport napok,
Alapítványi bál rendezése.
Új igényeknek megfelelő szokások kialakítása.
Jutalmazások, a kialakult rendnek megfelelően.
Kapcsolattartás a volt tanulókkal, a nyugdíjba vonult dolgozókkal.
A külső képviseletet, tájékoztatást döntően az iskola igazgatója végzi. Az iskola hírnevének öregbítése, melynek két fontos tényezője a szakmai munka igényessége és a tevékenység során megmutatkozó humánum. Az ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontjait a jogszabályokban (elsősorban a tanév rendjében) meghatározott előírásokat is figyelembe véve, illetve a felelősök nevét az éves munkaterv rögzíti.
4.7. Vallásgyakorlással összefüggő jogok és kötelezettségek A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számara önkéntes. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Megfelelő létszámú foglalkozáshoz tantermet biztosít az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A fiatalok hit- és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.
39
5. A szülői munkaközösség 12. § (1) A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. A szülő szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. (2) Az intézményben működik a Szülői Testület, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A Szülői Testületet a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben.
5.1. A vezetők, nevelőtestület és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái 5.1.1. A szülők szóbeli tájékoztatása 13. § (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 alkalommal, a munkatervben rögzített időpontú,
rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök
(csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a
szülői
szervezet
képviselője
a
gyermekközösségben
felmerülő
problémák
megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként az éves munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a
40
munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.
5.1.2. A szülők írásbeli tájékoztatása 14. § (1) Közoktatási intézményeink a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit
gyermekük
magatartásáról,
szorgalmáról,
tanulmányi
előmeneteléről.
Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat
kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási
kötelezettsége miatt a tájékoztató füzetet a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. (3) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. (4) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során.
5.2. Külső kapcsolatok rendszere, formái 15. § (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az nevelő oktató- munka különböző szakterületeinek
képviselői
rendszeres
személyes
kapcsolatot
tartanak
a
társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján.
41
(2) A kapcsolattartás formái és módjai: –
közös értekezletek tartása,
–
szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,
–
módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,
–
közös ünnepélyek rendezése,
–
intézményi rendezvények látogatása,
–
napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon,
(3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: – a fenntartóval, –
a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, (az iskola körzetéhez tartozó óvodákkal, középiskolákkal)
–
a helyi és országgyűlési képviselővel,
–
a médiákkal
–
a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,
–
a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,
–
nevelési tanácsadó szolgálattal,
–
a családsegítő szolgálattal,
–
a történelmi egyházak szervezeteivel,
–
az intézményt támogató alábbi alapítványokkal,
–
az iskolát támogató ”Jövőnk a gyermek” Alapítvány Kuratóriumával,
–
egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel,
–
az iskolát patronáló cégekkel,
–
a városi sportiskolával,
–
külföldi kapcsolatok (Németország)
42
6. Az iskolaszék Az iskolaszék tagjai Az iskolában a magasabb jogszabályokban előírtak szerint, az intézmény működésében érdelelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletéért iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Létszáma legalább 7 fő. Részletezve: Szülők 2 fő, a nevelőtestületet 2 fő, az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli. A Közoktatási törvény 60.§ (3) pontja szerint egy - egy képviselőt delegálhat az iskolaszékbe a fenntartó. Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői munkaközösség iskolai választmánya nyílt szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják meg egyszerű többséggel. A tantestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a tantestület nyílt szavazással választja meg. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért 30 napon belül az iskola igazgatója felelős. Az iskolaszék saját ügyrendje alapján működik, melyet az SZMSZ mellékletként tartalmaz. Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
43
6.1. A vezetők és az iskolaszék közötti kapcsolattartás formái Az iskola vezetői az Iskolaszék SZMSZ- ében meghatározottak szerint tartja a kapcsolatot az Iskolaszék tagjaival. Az iskolaszék SZMSZ- e az iskola első évének első félévében megírandó, és az intézmény SZMSZ- éhez melléklendő . Ez a dokumentum szabályozza az Iskolaszék jogkörét is.
6.2. Az iskolai alkalmazottak / közalkalmazottak / közössége Az iskolai alkalmazottak közössége az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok /Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek / valamint az iskolai SZMSZ mellékleteként található Közalkalmazotti Szabályzat és a Kollektív Szerződés rögzítik.
6.3. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösségek (SZMK) működnek. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségeit a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: –
elnök
–
elnökhelyettes
Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket , véleményeiket, javaslataikat a választott SZMK- elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez.. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vesznek részt. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet.
44
Az iskolai SZMK választmánya vagy szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai SZMK alábbi tisztségviselőit: –
elnök
–
elnökhelyettes
–
pénztáros
Az iskolai SZMK elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya vagy szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van: döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai SZMK választmányát vagy szülői munkaközösségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: –
megválasztja saját tisztségviselőit
–
megválasztja szülők képviselőit az iskolaszékbe
–
kialakítja saját működési rendjét
–
az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét
–
képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében
–
véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak
–
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tankönyvrendelés elkészítésében, a választható
órák
kínálatát
7. A nevelőtestület és működési rendje
16. § (1) A nevelőtestület az intézmények pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, a gazdasági igazgatóhelyettes, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak, igazgatóhelyettesek
45
7.1. A nevelőtestület feladatai és jogai 17. § (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. (2) A nevelőtestület döntési jogköre: – a pedagógiai program elfogadása, – az SZMSZ és a házirend elfogadása, – a tanév munkatervének jóváhagyása, – átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, – a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, – a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, – az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, – a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, – a diákönkormányzat működésének jóváhagyása, – saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, (3) A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. – a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, – az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, – az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. (4) A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, ( két tanítási nyelvű osztályok) d) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
46
(5) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: – előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, – egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
7.2. A vezetők és nevelőtestület kapcsolattartásának rendje 7.2.1. A nevelőtestület értekezletei 18. § (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az iskolaigazgatójának, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai
diákönkormányzat
kezdeményezi
a
nevelőtestület
összehívását,
a
kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. (3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: – tanévnyitó értekezlet, – félévi és év végi osztályozó értekezlet, – őszi nevelési értekezlet – tavaszi nevelési értekezlet, – tanévzáró értekezlet, (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács, szakszervezet és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja.
47
7.2.2. A nevelőtestület döntései 19. § (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben: – a munkaértekezleten felmerülő – iskolát és tanulókat érintő – kérdésekben. (3) A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésekben: – igazgatóválasztás, – közalkalmazotti tanács elnökének választásában. (4) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. (5) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.
7.2.3. A nevelőtestület munkaközösségei 20. § (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: alsós munkaközösség osztályfőnöki munkaközösség, (1-8. évf.) testnevelés munkaközösség (1-8.évf.) idegennyelvi munkaközösség 1-8. évf.) rendezvényszervezésért felelős munkaközösség 1-8.évf. (3)
A
szakmai
munkaközösség
tagjai
közül
a
munkaközösség
saját
tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával.
48
7.3. A szakmai munkaközösségek együttműködésének, kapcsolattartásának rendje –
fejlesztik a szakterület módszertanát és az oktató munkát.
–
javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,
–
szervezik a pedagógusok továbbképzését,
–
támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját,
–
összehangolják az egységes intézményi követelményrendszert,
–
felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, a szaktanárok tantárgyi felméréseit összegzi
–
összeállítják a fél évi és év végi vizsgák ( osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait
–
kiírják és lebonyolítják a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket.
–
végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,
21. § (1) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. (2) A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: –
irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez
–
elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,
–
ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,
–
összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,
–
beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,
–
javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására
49
–
órákat látogat és elemez,
–
rendszeresen beszámol az iskolavezetésnek a végzett munkáról,
–
javaslatot tesz a kitüntetések felterjesztésére, vezetőtársaival dönt a jutalmak odaítéléséről,
–
munkaközösség-vezetői pótlékban/ hó és heti egy órakedvezményben részesül
7.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása 22. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve
egyes
jogköreinek
gyakorlását
átruházhatja
másra,
így
a
szakmai
munkaközösségre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői
beszámolási
kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített időpontban. (2) A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: megítélése. a) A Fegyelmi Bizottság Feladata: –
a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása,
–
tárgyilagos döntés meghozása,
Tagjai: –
az intézmény vezetője vagy egyik helyettese,
–
az érintett tanuló osztályfőnöke,
–
a fegyelmi ügyben független pedagógus,
–
a tanuló által felkért pedagógus,
–
a diákönkormányzat képviselője.
7.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 23. § (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:
50
–
a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,
–
a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,
–
továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel,
–
jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel,
–
a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,
–
-a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése,
8. A tanév rendje 24. § (1) A tanév időtartama az oktatási miniszter évenkénti rendelettel meghatározza. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: –
a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,
–
az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,
–
a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,
–
a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül,
–
a bemutató órák és foglalkozások rendjét,
–
a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét
(3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmények házirendjének szabályait, a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirend, a nyitvatartás és a felügyelet időpontja az aulában és minden osztályteremben megtalálható. (4) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6,30 órától 21.óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8-órától 17óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. (5) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az
51
intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. 25. § (1) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: – a napi tanítási idő 8 órától 13. 45 –ig tart – indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, – a tanítási órák időtartama: 45 perc, – az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, . (2) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 31. § (1) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, kiadott „házirend” határozza meg.
9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: –
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
–
segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
–
az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
–
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
52
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: –
igazgató,
–
igazgatóhelyettesek,
–
munkaközösség-vezetők.
Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: –
a pedagógusok munkafegyelme.
–
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
–
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
–
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
–
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
–
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon:
–
az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,
–
a tanítási óra felépítése és szervezése,
–
a tanítási órán alkalmazott módszerek,
–
a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,
–
az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
–
a
tanítási
gyakorlatok
tervezése,
előkészítése,
szervezése,
lebonyolítása,
az
óramegbeszélések szakmaisága, a tanulói teljesítmény értékelése, –
a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók és/vagy területek kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.
53
10. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 10.1. Az értékelés mechanizmusa, szempontjai Az értékelés nem lehet tökéletesen objektív, de maximálisan arra kell törekedni. Az értékelési szempontok szerint a munkaközösségek vezetői személyenként értékelik írásban a pedagógust. Figyelembe vehetik a dolgozó önértékelését is. Az értékelést a területvezető áttekinti és/vagy a saját véleményével kiegészíti és továbbítja az igazgatóhoz. Az iskola igazgatója az így elkészült értékelés és a személyes információ alapján dönt az odaítélésről a jogszabályban meghatározott határidőig. Az értékelés személyenként egy pontszámként jelenik meg, mely a következőképpen adódik: Átlag fölötti teljesítmény esetén; +1, átlag alatti teljesítmény esetén;-l, átlagos teljesítmény esetén; 0.
10.2. Értékelési tényezők a minőségi bérezéshez 1. Tanítás- tanulás folyamata A. szakmai biztonság B. tervezettség, szervezettség C. módszerek (optimális a tananyaghoz, tanulókhoz, motiváció D. követelményszint E. kommunikáció (logikus, világos, érthető) F. szemléltetés G. vázlat (táblai, tanári füzet) H. munkafegyelem 2. Oktatás eredményessége –
követelmény támasztás realitása
–
év végi eredmények
–
bukások indokoltsága, meggondoltsága
–
viszony a csoportszinthez és az iskolai átlaghoz
3. Nevelőmunka –
nevelői stílus
–
osztályfőnöki nevelőmunka
–
tanulók ügyeivel való foglalkozás
54
–
gyermeki és diáki jogok betartása
–
közösségteremtés
4. Tehetség fejlesztés –
verseny (országos, megyei, városi)- helyezett tanulók
–
versenyre való felkészítés munkája
–
nyelvvizsgára, óraterven kívül való felkészítés
5.. Tanórán kívüli munkavégzés –
megbízások vállalása (osztályfőnöki, munkaközösség vezető)
–
szakkörök, foglalkozások tartása
–
felügyelet (szünet, verseny, …..)
–
az iskola szervezeteiben történő munkavégzés
–
az iskola életét alakító munkában való részvétel (órarend, rendezvény, felvételi)
–
tanulmányi kirándulások, táborok, túrák vezetése
6. Fejlesztés, innováció –
szakmai, pedagógiai önfejlesztés
–
tartalmi fejlesztés, (tanterv,
–
tárgyi fejlesztő munka
–
új módszerek, eljárások bevezetése
–
pályázatok
–
új értékek, események meghonosítása
7. Munkafegyelem, adminisztráció –
oktatási dokumentáció vezetése
–
dolgozatok kezelése, megőrzése
–
oktatási tematika megléte, minősége, tartása
–
munkarend betartása
–
állagmegóvás
–
határidők betartása
–
közreműködés az iskolai rend megtartásában
8. Együttműködés –
a nevelőtestület tagjaival
–
a tanulókkal
–
a szülőkkel
–
véleménynyilvánítások objektivitása
55
10.3. A kereset-kiegészítésben való részesülés: Kereset-kiegészítésben részesülhet minden, az intézményben közalkalmazotti jogviszonyban amennyiben a kereset kiegészítésre megszerzett jogot a pedagógus gyes vagy hosszabb betegség miatt nem gyakorolhatja, a következő elbírálási időszakban külön elbírálásban részesülhet. Alanyi jogon történő részesülések: A versenyt követő tanévre megilleti a kereset kiegészítés azt a pedagógust, aki által felkészített tanuló(k) országos versenyre jutott be A fejlesztést követő tanévre megilleti a kereset kiegészítés azt a pedagógust, aki a nevelő-oktató munkával kapcsolatos jelentős fejlesztést végzett (pl. tantervet, tankönyvet írt)- ez csak abban az esetben, ha a pedagógus munkájával kapcsolatosan súlyos kifogás nem volt.
11. Tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 32. § (1) Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását –
a tanulók közössége,
–
a szülői szervezetek,
–
a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél.
(2) A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15.-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően minden tanévet megelőzően május 15-ig választhatnak, illetve pótjelentkezéseket még szeptember15-ig tehet a tanuló. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. (3) A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. (4) A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.
11.1. Napközis foglalkozások
56
33. § (1)Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülő aláírásával írásban kell jelezni az iskola hivatalos tájékoztató füzetében. (2) A napközis foglalkozások rendje: A napközis ellátást 1-8.évfolyamig mindenki igénybe veheti, étkezési-térítési díj kötelezettsége nélkül is. A napközis foglalkozások az osztályok utolsó órája után kezdődnek, a tanulók és szüleik igénye szerint és 16-17 órakor fejeződnek be. A napközis tanórák 14,30-15,30-ig tartanak az alsó tagozatban, a felső tagozaton igény szerint ez meghosszabbítható. Ettől indokolt esetben el lehet térni az ügyelet igazgatóhelyettes engedélyével. A napközis nevelők felelnek a színvonalas tanórán kívüli programokért, szervezik, vagy segítik a szabadidős programokat. A napközis tanulót ebéd után csak a szülő írásos kérésére engedjük el. 16 óra előtt csak szülői kérésre engedünk el napköziből tanulót. A napközis tanórákat senki sem zavarhatja. A napközis térítési díj szedést idõben ki kell hirdetni, az adott díjbeszedési napon a felelõsnek rögzített időpontban órakor meg kell jelennie.
11.2. Szakköri foglalkozások 34. § (1) A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. (2) A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. (3) A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. A szakkörök száma és vezetői évente a költségvetés függvényében változhatnak .
11.3. Énekkar
57
36. § (1) Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. (2)Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének minden költségét az iskola viseli.
11.4. Sportkörök 37. § (1) A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozásokat és edzéseket tartására van lehetőség. (2) Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. (3) Az intézményben a következő sportfoglalkozások működnek: –
játékos sportfoglalkozás
–
röplabda,
–
kosárlabda,
–
labdarúgás,
(4) Külön szervezés szerint alsó tagozatosaink úszásoktatásban vesznek részt.
11.5. Az iskolai könyvtár működési rendje 38. § (1) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (2) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. (3) Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. (4) Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: a) A könyvtárat használhatja: –
az iskola tanulója, pedagógusa,
58
–
adminisztratív és technikai dolgozója.
b) A szolgáltatások igénybevételének feltételei: – a beiratkozás és szolgáltatások igénybevétele díjtalan. c) A könyvtár használatának feltételei: – A mellékletben megtalálható a könyvtár működése és használati rendje.
11.6. Felzárkóztató foglalkozások 39. § (1) Az intézmény biztosítja a
korrepetálási lehetőséget, az igazgató által
megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. (2) Az alkalmi korrepetálásokat (időpont, hely, évfolyam) köteles a pedagógus a korrepetálás megkezdése előtt az igazgatóhelyettesekkel közölni, majd adminisztrálni. (3) Az iskola köteles felzárkóztatási programot szervezni (Oktatási Törvény szerint) a felmentett tanulóknak. (4) A Győri Kapui Általános Iskolában a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján közgyűlési engedéllyel kis létszámú osztályok működnek.
11.7. Versenyek és bajnokságok 40. § (1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. (2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken
vehetnek
részt.
Az
iskolai
versenyek
tartalmát
a
szakmai
munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkakösségvezető irányítja.
11.8. Tanulmányi kirándulások 41. § (1) Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése.
59
(2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon (alsó tagozaton 1 napos, 5-8 évf. kétnapos kirándulás szervezhető), vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás időpontját és helyét a kísérők nevét (pedagógusszülő) a tanári szobában, a hirdető táblán elhelyezett kirándulási terven rögzíteni kell. (3) A tanulmányi kirándulásokat előre meg kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai:
a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit
költségkímélő megoldást kell választani,
a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról,
kirándulás előtt a tanulókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni.
(4) A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez a ”Jövőnk a gyermek” Alapítvány Kuratóriuma – a beadott kérelem – alapján dönt. (5) A kiránduláshoz osztályonként legalább 1 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani.
11.9. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 42. § A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: a) tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sportrendezvény – az igazgató engedélye szükséges. b) kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. c) csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
11.10. Egyéb programok, rendezvények szervezése
60
43. § (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató vagy bármelyik vezető engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb
rendezvényeket
is
szervezhetnek.
Az
egyéb
jellegű
rendezvények
lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Külön kérésre mindenkinek joga az általános nyitvatartási időn kívül is igénybe venni az iskolát, ám ezt előzetesen egyeztetni kell az iskolavezetés valamelyik tagjával, valamint a szükséges emberekkel (takarítónő, vagy a biztonsági rendszerért felelős személlyel). Ebben az esetben a kérelmező felelősséggel tartozik, minden biztonsági feltétele betartásáért. Az általános iskola a tanulóké, a tanároké és a szülőké. Közös feladat az értékek megóvása, gyarapítása.
11.11. Alapítványi bálok – DISCO-k: Minden
esetben
fővédnökségi
rendszerbren
működhetnek,
szervezheti
az
Önkormányzat, egy-egy közösség és a tantestület is. A szervezők ilyenkor teljes anyagi felelősséget vállalnak az iskola értékeiért. Vállalják az ügyelet megszervezését, az iskola nyitását és zárását is. A rendezvényt minden esetben bejelentik a rendőrségnek, szükség esetén segítséget is kérnek tőlük.
11.12. Tanfolyamok 44. § Igény esetén az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért előre térítési díjat kell fizetni.
12.
A tanulók jogállása
61
45. § (1) A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt, a pedagógusok véleményének meghallgatásával. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. (2) Az iskola – a körzeti feladatok ellátásán túlmenően – a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvételi vizsgák követelményeit és időpontját a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. (3) A felvételi elbeszélgetéseket az iskola pedagógusaiból álló, az igazgató által kijelölt bizottság előtt kell tenni. A felvételi elbeszélgetések időpontját az éves munkaterv rögzíti.
12.1. A magántanulók kötelességének teljesítésérõl 46. § Az Oktatási Törvény 69. §-a (1) A magántanulót az iskola valamennyi kötelezõ tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (2) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Iskolánk
nevelőtestülete
a
magántanulók
kötelességének
teljesítését
a
következőképpen szabályozza: –
Ha a magántanuló a szorgalmi időben szerzett osztályzatai alapján félév és év végén lezárható, akkor az adott tantárgyból ez alapján kapja érdemjegyét.
–
Amennyiben az év során nem szerez megfelelő számú osztályzatot, ebben az esetben félévenként (január 31. Ill. május 31.) köteles osztályozó vizsgán számot adni tudásáról.
–
Szülői kérésre a magántanulót a szakatanár – előzetes egyeztetés után – negyedévenként is levizsgáztathatja.
–
A szóbeli vizsga három fős bizottság előtt történik, a vizsgán jelen van a szaktanár és még két pedagógus.
62
12.2. A tanuló távolmaradásának igazolása 47. § (1) A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. (2) Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői igazolást lehet a tájékoztató füzetbe bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. (3) A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként 2 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. (4) Az iskola területét a tanuló tanítási idő alatt nem hagyhatja el, kivéve iskolavezetői, osztályfőnöki, vagy a következő órát tartó pedagógus engedélyével. (5)A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A hiányzások, mulasztások igazolását egy héten belül el kell végezni. (6) A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. (7) Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában – nem fogadja el. Az első igazolatlan hiányzást az osztályfőnök azonnal írásban jelzi a szülőnek. Ha több alkalommal előfordul a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel együtt meglátogatja a családot. 10 igazolatlan óra hiányzás esetén az iskola köteles az önkormányzat jegyzőjének ezt írásban jelenteni. (8) Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. Többszöri igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezhetik.
12.3. A tanulók elismerése
63
48. § (1) Az iskola dicséretben részesíti illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve: – tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, – kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, – eredményes kulturális tevékenységet folytat, – kimagasló sportteljesítményt ér el, – jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, – egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez, (2) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. (3) Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. A dicséretben és elismerésben részesített tanulók nevét közzé kell tenni az intézmény faliújságján, az iskolarádióban és az iskolaújságban is. Az írásos dicséretek formái: – tanítói, szaktanári, napközi vezetői dicséret, – osztályfőnöki dicséret, – igazgatói dicséret, – nevelőtestületi dicséret. (4) Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A jutalmazás szempontjai: Rákóczi emlékplakettet kap az a tanuló, aki 1-8 osztályokban iskolánk tanulója volt és 8 éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Kiváló sportteljesítmény esetén arany medál. /Az inézményi Házirend tartalmazza/ A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. 49. § (1) A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni.
64
(2) A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi.
12.4. A tanulók fegyelmezése 50. § (1) Azt a tanulót, aki – kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, – igazolatlanul mulaszt, – tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, megelőző jelleggel fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. (2) Az írásos fegyelmi intézkedések – a szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek: – tanítói, szaktanári, napközis nevelői intés, – osztályfőnöki intés, – igazgatóhelyettesi intés, – igazgatói intés. (3) A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésnek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. (4) A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül osztálynaplóba is be kell írni Az igazgatóhelyettesi és az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi.
12.4.1. Fegyelmi büntetések 51. § (1) Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. (2) A fegyelmi eljárás lefolytatására és a fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület megbízásából a Fegyelmi Bizottság jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. (3) A közoktatási törvény alapján a következő fegyelmi büntetés szabható ki: – megrovás,
65
– szigorú megrovás, – kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, – áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába,
12.4.2. A tanulók kártérítési felelőssége 52. § (1) Az a tanuló az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. (2) A kártérítés mértékének megállapítása az iskolavezetés hatásköre.
13. Az intézményre vonatkozó szabályok 53. § (1) Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. (2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: – a közösségi tulajdont védeni, – a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, (2) Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket (számítástehcnika, technika, rajz, kémiai előadó, és kistornaterem, továbbá minden szertár). A zárak használhatóságáról való gondoskodás a karbantartó feladata. (4) A szaktantermeket, napközis termeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló vagy a takarító személyzet nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, a takarítók ellenőrzik.
66
13.1. Ingatlan bérbeadása, működtetése
55.51 Munkahelyi étkeztetés
Melegítőkonyha üzemeltetése Az intézményi vagyon működtetése a teljes kapacitás kihasználása érdekében Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, vagyontárgyak feletti tulajdonjog gyakorlásáról szóló mindenkori hatályos rendelet alapján, szabályozott módon és feltételekkel rendelkezhet a közoktatási intézmény feladatellátásra szolgáló vagyonáról. Forrás: a fenntartói támogatás, az átvett pénzeszközök (pl. befizetések, pályázat) Vállalkozási tevékenység (Ámr. 10. § (4) bek. c) pont) Az intézmény az Alapító Okiratban meghatározottak szerint vállalkozási tevékenységet nem folytat. Szervezeti felépítés (Ámr. 10. § (4) bek. f) pont)
13.2. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel
54. § Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás személyesen értesíti a vendéglátót.
13.3. Az intézmény vállalkozási tevékenysége 55. § (1) A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytat, kihasználatlan kapacitása bérbeadás útján való hasznosítására.(2) Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását – a gazdasági vezető-helyettes javaslatára, az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. (3) Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni, hogy az évente felülvizsgálható, az intézmény változó feladatainak végrehajthatósága érdekében.
67
13.4. A helyiségek és berendezésük használati rendje 56. § (1) Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben
rendeltetésszerűen
használhatják.
Ha
intézményi
alkalmazottak
nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. (2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel asználhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában.
13.5. A szaktermek használati rendje 57.
§
(1)
A
speciálisan
felszerelt
szaktantermekben,
a
könyvtárban,
a
tanműhelyekben, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. (2) A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: – a szaktanterem típusa, neve, – a terem felelősének neve és beosztása, – a helyiségben tartózkodás rendje, – a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, – a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. (3) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmaz 58. § (1) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési
68
tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. (2) Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad.
14. Karbantartás és kártérítés 59. § (1) A tantermek, szaktantermek,tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a karbantartó felel. (2) A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gazdaság vezető tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági irodába le kell adni a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről
a gazdaságvezetőt tájékoztatni
szükséges. (3) Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.
A hagyományápolás 60. § (1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. (2) Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: az intézményünk hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: –
tanévnyitó és tanévzáró ünnepély,
–
megemlékezés az Aradi vértanúkról,
–
Rákóczi ünnepi műsor
–
Nemzeti ünnepünk (október 23.)
–
Mikulásünnepség,
–
Karácsony,
69
–
Megyei német verseny
–
Farsang,
–
Rákóczi ünnepi műsor
–
Gyermek-nap
–
Március 15.
–
Ballagás,
–
Kiállítások – éves terv szerint
–
Tanulmányi kirándulások
–
Zenei világnap
–
Hulladékgyűjtés
–
Angol és német verseny
–
Számítástechnikai találkozó /országos/
(3) Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések az osztályfőnökök éves munkatervében szerepelnek. (4) Tanulmányi versenyek és vetélkedők a szakmai munkaközösségek szervezésében, éves munkaterv alapján történik. –
.
(6) Az intézmény sí és nyelvtanulással egybekötött tábora. (3) Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók igényeik figyelembevételével a tanulók állítják össze.
Jelképek 62. § (1) Az intézmény címerének szimbólumai és a címer leírása: szivárvány színei kör alakban. (2) Az intézmény jelvényének szimbólumai és a jelvény leírása: /nyakkendő/ 63. § (1) Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni. (2) A pedagógusok ünnepi öltözete: fekete-fehér (3) Ünnepi egyenruha lányok részére:
70
fehér blúz – sötét szoknya Rákóczi nyakkendő (4) Ünnepi egyenruha fiúk részére: fehér ing- sötét nadrág Rákóczi nyakkendő (5)Az iskola hagyományos sportfelszerelése: a) lányok részére: piros tornaruha b) fiúk részére:fehérpóló – piros alsó,
Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 64. § (1) Az intézmény orvosi ellátást megbízási szerződés alapján biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére. Ugyancsak védőnő látja el a kötelező szűréseket (2) Az iskola-egészségügyi ellátása az alábbi területekre terjed ki: –
a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata és ortopéd szűrése,
–
a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,
–
a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,
–
színlátás és látásélesség vizsgálat,
–
a konyha,
az étterem,
a tornaterem
és a mosdó helyiségek közegészségügyi
ellenőrzése, –
tüdőszűrés megszervezése,
–
fogászati kezelés,
(3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. (4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfőnökök feladata osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon való megjelenjenek megszervezése.
A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje 65. § (1) A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. (2) Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógy-testnevelési foglalkozást is előírhat.
71
(3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. (4) Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. A tanulók körzeti gyógytestnevelés foglalkozásokon vesznek részt. (5) Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart.
A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje 66. § (1) Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. (2) Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: –
étkezés igénybevétele,
–
DSE éves tagdíja.
(3) A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik.
Szociális támogatások 67. § (1) A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős minden tanév elején értesíti a szülőket és a pedagógusokat a szociális juttatások lehetőségeiről. Minden alkalommal a módosításokat időben jelzi. (2) Az intézményt támogató ”Jövőnk a gyermek”alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként. (3) Iskolánk gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a szülői munkaközösség tagjaival, az iskolaorvossal, a védőnőkkel,
72
továbbá az önkormányzati hivatalok gyámügyi irodáival, a Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálatával. Gyermek és ifjúságvédelem feladatait iskolánk pedagógiai programja részletesen taglalja.
A tankönyvrendelés szabályai 68. § A tankönyvrendelés elkészítésével megbízott egyéni vállalkozó megbízási szerződés tartalmának megfelelően saját hatáskörben az iskolák igényeire építve gondoskodik arról, hogy az iskolai oktatásban felhasználható tankönyvek, valamint a segédkönyvek hivatalos jegyzéke az igazgató által engedélyezett példányszámban álljon rendelkezésére a szakmai munkaközösségeknek, illetve pedagógusoknak.
A diákigazolványok és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok kezelésének rendje Az iskola minden diákja a jogszabályokban meghatározott formájú és tartalmú diákigazolványra jogosult. A diákigazolványok kezelését, az igénylő nyomtatványok kiadását, a díjak beszedését, az érvényesítő bélyegek kiadását, a nyomdai megrendelők kiállítását intézményrészenként az iskolatitkárok végzik, az igazgató ellenőrzésével és jóváhagyásával. 16
A diákigazolvány-igénylőlapok kitöltésére a beiratkozásakor kerül sor. Az érvényesítő bélyegek kiadása az iskolatitkári fogadóórán történik. A diákigazolvány elvesztéséről, megsemmisüléséről a szülő írásban nyilatkozik. Ezt követően ad ki az iskola új igénylőlapot. Szükség esetén – az új, végleges igazolvány megérkezéséig –az iskola ideiglenes diákigazolványt ad ki. A 8. osztályt végzett tanuló az intézménnyel a tanév befejezése idejéig /augusztus 31-ig/ áll tanulói jogviszonyban.
15. Intézményi védő,óvó előírások 69. §. A Magyar Közlöny 1993/160. Szám 52. § (1), továbbá 54 § (b) pontjának megfelelően és a művelődési és oktatási miniszter 16/1998. (IV.8.) MK rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet módosításának 5. § 6/a bekezdései alapján továbbá:
73
Az iskolarendszerű oktatás a nevelés keretében a tanulókat meg kell ismertetni a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. Minden tanév első óráján meg kell tartani a balesetvédelmi oktatást, különös tekintettel a fokozottan balesetveszélyes tanítási órákon: kémia, fizika, technika, testnevelés. A szaktanárnak a naplóban ezt dokumentálnia kell. Az óra tananyagához kapcsolódva a tanév során ismételten vissza kell rá térni. A balesetvédelmi oktatásról készült jegyzőkönyv a tanulók aláírásával együtt az irattárban iktatásra kerül. Az iskola eszközeinek rendeltetésszerű használatára rendszeresen fel kell hívni a tanulók figyelmét, amely minden pedagógus felelőssége. Tanulmányi séták, kirándulások és táborozások előtt a tanulók figyelmét fel kell hívni az esetleges veszélyekre. Ez minden esetben a szaktanár és az osztályfőnök feladata. Megtörténtét írásban rögzíteni kell. A tanulókat meg kell ismertetni az iskola menekülési útvonalairól, hogy tűzriadó, bombariadó és természeti katasztrófa esetén biztonságosan tudják elhagyni az iskola épületét. Ez elsősorban a tűzvédelmi felelős, valamint a pedagógusok feladata. Az iskola épületében (tanterem, folyosó, szertár, tornaterem, öltöző, ebédlő… stb.) az iskolán kívüli területen (sportpályák, udvar), valamint az iskola környékén (iskolába jövet, zebra… stb.) a tanulóknak ismerniük kell a biztonságos és a veszélyeket rejtő helyeket. Az iskola dolgozóinak feladata tanuló balesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: –
A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia.
–
A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie.
–
Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.
E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlevő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgáltatnia. A munkavédelmi és tanuló baleseti teendők ellátásával munkavédelmi felelőst bíz meg.
74
A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok az előzőekben hivatkozott jogszabályok alapján:
Az iskolában az elsősegélynyújtó láda és egyéb felszerelések a tanáriban a testnevelő tanáriban és a gazdasági irodában találhatók.
A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A munkabaleseti és tanulói baleseti nyilvántartások vezetése a munkavédelmi meghízott kötelessége. Baleset bekövetkeztéről, a sérülttel együtt lévő tanár, illetve az osztályfőnök köteles tájékoztatni az igazgatót és a munkavédelmi felelőst.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell nyújtani a tanulónak (kiskorú esetén a szülőnek), a jegyzőkönyv egy példányát az iskola irattárában őrzi meg. Súlyos balesetet azonnal jelezni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskola igény szerint biztosítja a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulói balesetek kivizsgálásában.
15.1. Rendkívül esemény esetén szükséges teendők –
tűz esetén a tűzoltóságot
–
robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget
–
személyi sérülés esetén a mentőket
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi70. § Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: –
a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)
–
a tűz,
75
–
a robbantással történő fenyegetés.
Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató – ügyeletes igazgatóhelyettes. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: –
a fenntartót
–
, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.
A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadó jelzése alapján értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található ”Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: –
Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!
–
A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!
–
A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.
–
A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.
Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg, - felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: –
A kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,
–
A közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,
76
–
A vízszerzési helyek szabaddá tételéről
–
Az elsősegélynyújtás megszervezéséről,
–
A
rendvédelmi,
illetve
katasztrófaelhárító
szervek
(rendőrség,
tűzoltóság,
tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: –
A rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,
–
A veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,
–
Az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),
–
A közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,
–
Az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,
–
Az épület kiürítéséről.
A rendvédelmi, illetve katasztrófalehárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénybe szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelõtestület által meghatározott szombati napon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a ”Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. –
A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az ”Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére – bombariadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza.
–
A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatárét az intézmény igazgatója a felelős.
–
Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.
–
A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.
77
A tűzriadtó tervet és a bombariadó tervet zárt borítékban az intézmény iskolatitkári helyiségében kell elhelyezni.
16. Az intézmény jogszabálysértő döntésének orvoslására vonatkozó eljárás rendje Elutasító határozatokra vonatkozó előírások
Az intézmény döntéshozó szerveinek, testületeinek az oktatási törvényben rögzített és jogorvoslattal megtámadható elutasító, vagy részben elutasító döntéseit a törvényben meghatározott alakszerűségek szerint kell kiállítani. Amennyiben a kérelmet részben vagy egészben elutasítják, a határozatot indokolni kell, és a határozatban tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy mely szervhez és milyen határidőn belül fordulhat jogorvoslati kérelemmel. Ha jogszabály másként nem rendelkezi, az 1957. évi IV. törvényben rögzített határidőket és az ott megjelölt eljárási rendet kell alkalmazni. Amennyiben a jogosult szóban terjeszti elő jogorvoslati kérelmét, a kérelemről jegyzőkönyvet kell készíteni, és azt vele alá kell íratni. Ha a szóban előterjesztett kérelemről készült jegyzőkönyv aláírását az ügyfél megtagadja, azt úgy kell tekinteni, mintha kérelmét visszavonta volna. Erről a jogosultat tájékoztatni kell a jegyzőkönyv felvétele során. Az így elkészített és aláírt jegyzőkönyv felvételéről írásba foglalt igazolást, vagy a jegyzőkönyv másolatát kell kiadni. Az írásban benyújtott jogorvoslati kérelemnek átvételéről is írásba foglalt igazolást kell kiadni, vagy annak az ügyfél birtokában maradó másolatán az átvétel tényét rögzíteni kell. Valamennyi jogorvoslati kérelmet, a jogorvoslati kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező szervhez címezve, de az intézményvezetőhöz kell benyújtani. Az intézményvezető az iskola más szerve által hozott döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket haladéktalanul továbbítja az eredeti döntés meghozójának, és felkéri annak áttekintésére, illetve a saját döntést újra áttekinteni. A jogorvoslati kérelemmel megtámadott határozatról írásos módosító, illetve hatályon kívül helyező határozatot kell hozni, ha a kérelemben foglaltaknak részben vagy egészben az eredeti döntés meghozója helyt ad. A jogorvoslati kérelemnek helyt adó, vagy részben helyt adó határozatot az eredeti döntésre meghatározott formában kell készíteni, és azt írásban indokolni kell. Egyéb jogorvoslati kérdések
78
A fenntartóhoz benyújtott, az intézmény döntése ellen irányuló jogorvoslati kérelem másolatát tartalmazó
beadványt
a
fenntartó
az
intézmény
vezetője
részére
megküldi.
Az
intézményvezető az iskola más szerve által hozott döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmeket haladéktalanul továbbítja az eredeti döntés meghozójának, felkéri annak áttekintésére Amennyiben az eredeti döntés meghozója a jogorvoslati kérelmet megalapozatlannak találja, az ügyben keletkezett iratokat a jogorvoslati hatáskörrel rendelkezőnek – az intézményvezetőn keresztül –haladéktalanul megküldi. Másodfokú eljárásra vonatkozó szabályok A másodfokú döntést, a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv, az ügyféllel az intézményen keresztül közli. A jogorvoslatot elbíráló - a másodfokú döntést tartalmazó okiratokkal együtt az intézmény vezetőjének küldi meg az ügyben keletkezett iratokat, aki a másodfokú döntés ügyfél részére történő megküldése után azokat az irattárba helyezi el, és a selejtezési idő lejártáig megőrzi azokat. Az SZMSZ és az iskola más belső szabályzatainak összefüggései, kapcsolata Az 1993. évi LXXIX. Tv. (1993. augusztus 3.). A közoktatásról szóló törvény 40.§ alapján az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket az SZMSZ határozza meg, melyet az intézmény vezetője készít el. A Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény alapján az intézményben Közalkalmazotti Tanácsot /KT/ kell választani, melynek Szervezeti és Működési Szabályzatát a Közalkalmazotti Tanács Elnöke készíti el. A Közalkalmazotti Tanácsi választásokon elért eredmények alapján a reprezentatív szakszervezet köt kollektív szerződést. A kollektív szerződést az intézmény igazgatója készíti el. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, az iskolai szülői közösség és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti: –
a fenntartó,
79
–
a nevelőtestület,
–
az iskola igazgatója,
–
a szülői munkaközösség iskolai választmánya,
–
a diákönkormányzat iskolai vezetősége,
Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is módosíthatja.
80
