SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

SZLOVÁK TANÍTÁSI NYELV ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DIÁKOTTHON OM: 035278

SZERVEZETI ÉS M KÖDÉSI SZABÁLYZAT 2013

1139. Budapest, Lomb u. 1-7.

Tartalom

1. A Szervezeti és M ködési Szabályzat célja, tartalma ...................................................6

2. Általános rendelkezések ..............................................................................................6 2. 1. A Szervezeti és M ködési Szabályzat jogszabályi háttere .......................................6 2. 2. A SZMSZ hatálya ....................................................................................................9 3. Intézményi alapadatok .................................................................................................9 3. 1. Intézményi azonosítók .............................................................................................9 Az intézmény hivatalos neve magyar nyelven: ..........................................................9 Az intézmény hivatalos neve szlovák nyelven: ..........................................................9 Az intézmény fenntartója: .......................................................................................... 10 Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XIII. Tankerülete ...................................... 10 3. 2. Az intézmény tevékenységei.................................................................................. 10 3. 2. 1. Az intézmény alaptevékenységei ....................................................................... 10 Az intézmény szakágazati besorolása: .................................................................... 10 Az intézmény alap szakfeladata: ............................................................................ 10 3. 2. 2. A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek ............ 12 559099-2 Egyéb m.n. s. szálláshely-szolgáltatás .................................................... 12 856099-2 Egyéb oktatást kiegészít tevékenység ................................................... 12 856000-2 Oktatást kiegészít tevékenységek komplex támogatása......................... 12 680002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése ........................................... 12 562917-2 Munkahelyi étkeztetés ........................................................................... 12 3. 3. Az intézmény sajátosságai ..................................................................................... 12 Legfels nemzetiségi szakigazgatási és szakmai képviselete: ...................................... 13 Az intézményi bélyegz k használatára jogosultak ...................................................... 13 Az intézmény bélyegz inek felirata és lenyomata ....................................................... 13 4.A közoktatási intézmény szervezeti felépítése, a vezet k közötti feladatmegosztás rendje és formája, a vezet k és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ............. 14 4. 1. Vezet k, vezet ség ................................................................................................ 14 4. 1. 1. Az intézmény vezet je ....................................................................................... 14 4. 1. 2. A vezet k közötti feladatmegosztás ................................................................... 15 4. 1. 3. Iskolai igazgatóhelyettes .................................................................................... 16 4. 1. 4. Diákotthoni igazgatóhelyettes ........................................................................... 17 4. 2. A vezet k akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ......................................... 18 5. Egyéb munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottak köre, és feladatai ............... 18 5. 1. Iskolatitkár ............................................................................................................ 18 2

5. 2. Informatikai rendszergazda .................................................................................... 19 5. 3. Pedagógiai asszisztens ........................................................................................... 19 6. A bels ellen rzés rendje .......................................................................................... 20 7. Az intézményvezetés munkáját segít közösségek ..................................................... 21 7. 1. A pedagógusok közössége .................................................................................... 21 7. 2. A szakmai munkaközösségek ................................................................................ 22 8. A pedagógiai szakfeladatok ellátása .......................................................................... 24 8. 1. Az óvodapedagógusi munkakörben ellátandó feladatok ......................................... 24 8. 2. A tanítói munkakör keretében ellátandó feladatok.................................................. 25 8. 3. A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok............................................ 25 8. 4. Az osztályf nök feladatai ...................................................................................... 26 8. 5. A diákmozgalmat segít pedagógus feladatai......................................................... 27 8. 6. A nevel tanár feladatai .......................................................................................... 27 8. 7. A nevel -oktató munkát segít közalkalmazottak feladatai .................................... 28 8. 7. 1. Dajka ................................................................................................................. 28 9. A tanulók közösségei: osztályközösségek, diákotthoni csoportok, diákönkormányzat. ............................................................................................................................................. 29 10. A szül i szervezet.................................................................................................... 30 11. A vezet k és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája .............. 32 11. 1. Az intézményvezetés: igazgató, helyettesek .........................................................32 11. 2. Kapcsolattartás az intézményvezetés és a szül i szervezet között......................... 32 A felmerül panaszok kezelése ............................................................................... 32 11. 3. A diákönkormányzat és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás ................... 34 12. A pedagógusok és a szül i szervezet közötti kapcsolattartás .................................... 34 13. A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás ............................... 35 14. Küls kapcsolatok rendszere, formája és módja ....................................................... 35 14. 1. Küls kapcsolataink ............................................................................................. 36 14. 2. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgáltatással ............................................................ 38 14. 3. Kapcsolat az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval ....................................................................................................................... 38 14. 4. Kommunikáció .................................................................................................... 39 15. Az intézmény m ködési rendje ................................................................................ 39 15. 1. A tanítási év rendje .............................................................................................. 39 15. 2. A tanítási nap rendje – órák, szünetek id tartama................................................. 39 15. 3. Diákotthon munkarendje..................................................................................... 41 15. 4. Óvoda m ködési rendje ....................................................................................... 45 3

16. Belépés és bent tartózkodás rendje a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók esetében ............................................................................................................... 46 17. Tanórán kívüli foglalkozások.................................................................................. 46 17. 1. A napközis és tanulószobai foglalkozások ........................................................... 47 17. 2. Szakkörök ........................................................................................................... 47 17. 3. Id szakos tanórán kívüli foglalkozások................................................................ 47 17. 4. A mindennapi testedzés ....................................................................................... 48 17. 5. A fakultatív hit- és vallásoktatás .......................................................................... 48 17. 6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás ............................... 48 17. 7. Az intézmény hagyományos ünnepei, kulturális rendezvényei ............................. 49 17. 8. Tanulmányi és egyéb versenyek, rendezvények, kiállítások ................................. 50 18. A pedagógiai munka bels ellen rzése ...................................................................51 A nevel -oktató munka bels ellen rzésére jogosultak: ......................................... 51 Az ellen rzés módszerei: ....................................................................................... 52 19. A könyvtár m ködése .............................................................................................. 52 19. 1. A könyvtár alapfeladata ....................................................................................... 53 19. 2. Az iskolai könyvtár használati rendje és nyitva tartása ......................................... 53 20. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás ...................................... 54 20. 1. Tankönyvrendelés................................................................................................ 55 20. 2. A tankönyvellátás megszervezése ........................................................................ 56 20. 3. A tanulói tankönyvtámogatás megállapításának rendje ....................................... 56 21. Intézményi véd , óvó el írások ............................................................................... 58 21. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje......................................... 58 21. 2. A tanuló- és gyermekbalesetek megel zésében és baleset esetén szükséges teend k ............................................................................................................................................. 58 21. 3. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége ........................................ 60 21. 4. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teend k ....................... 61 21 .5. Katasztrófa, t z- és polgári védelmi tevékenység rendje ...................................... 64 21. 6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje ..................... 65 21. 7. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása, esetenkénti használatbavétele .................................................................................................................. 65 21. 8. Az intézményi infrastruktúra magáncélú igénybevétele........................................ 66 22. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség ...................................................................... 66 23. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tanítási id kerete ............................... 66 24. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága ......................................................... 67 25.. Záró rendelkezések ................................................................................................. 68 4

25. 1. Az SzMSz hatálybalépése .................................................................................... 68 25. 2. Az SZMSZ módosítása ........................................................................................ 68 26. Jóváhagyó rendelkezések ......................................................................................... 68 1. sz. Melléklet .............................................................................................................. 70 2. sz. Melléklet .............................................................................................................. 82 3. sz. Melléklet ............................................................................................................ 108

5

1. A Szervezeti és M ködési Szabályzat célja, tartalma A Szervezeti és M ködési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, jogszer m ködését, a m ködés zavartalan biztosítását, a szül k, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat er sítését, az intézményi m ködés demokratikus rendjét, továbbá a közoktatási intézmény m ködésére, bels és küls kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket. A Szervezeti és M ködési Szabályzat feladata, hogy a jogszabályok által biztosított keretek között megállapítsa a Szlovák Tanítási Nyelv Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon m ködésének szabályait, s hogy a jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. Az

intézmény

m ködési

rendjét

meghatározó

alapdokumentumok

és

egyéb

dokumentumok: 

az alapító okirat



a szervezeti és m ködési szabályzat



a pedagógiai program



a házirend

Az intézmény tervezhet és elszámoltatható m ködésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: -

a tanév munkaterve

-

egyéb bels szabályzatok

2. Általános rendelkezések 2. 1. A Szervezeti és M ködési Szabályzat jogszabályi háttere A Szervezeti és M ködési Szabályzat megalkotása a Nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és m ködési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a m ködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 6

A szervezeti és m ködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek illetve ezek módosításai. 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésr l



2012. évi CXXIV. Tv. a nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. Tv. módosításáról



229/2012. (VIII.28.) Korm. rend. a nemzeti köznevelésr l szóló törvény végrehajtásáról



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l és a köznevelési intézmények névhasználatáról



1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról



20/1997. (II. 13) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról



2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól



110/2012. (VI.4.) Korm. Rend. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról



51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjér l



17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról



137/1996. (VIII. 28.) az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról



1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról



138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben



16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjér l



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjér l 7



23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjér l



2001. évi C. Tv. a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésér l



100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról



362/2011.(XII.30.) Korm. rendelet az oktatási igazolványokról



17/2005.(II. 8.) Korm. rendelet a diákigazolványról



1997. évi XXXI. Tv. a gyermekek védelmér l és gyámügyi igazgatásáról



149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásokról



328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról



14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségr l és a pedagógiai szakszolgálatokról



4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról



277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésr l, a pedagógusszakvizsgáról,

valamint

a

továbbképzésben

résztvev k

juttatásairól

és

kedvezményeir l 

44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól



1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemr l



2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról 

1995. évi LXVI. Tv. a köziratokról, a közlevéltárakról, és a magánlevéltári anyag



335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeir l



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmér l 8



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról



33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésér l



az oktatásért felel s miniszter/államtitkár mindenkori rendelete a tanév rendjér l

2. 2. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére. A Szervezeti és M ködési Szabályzatban és mellékleteiben foglaltak megismerése, betartása és betartatása, feladata és kötelessége az óvoda, általános iskola, gimnázium, és diákotthon minden vezet jének, pedagógusának és egyéb alkalmazottjának.  A Szervezeti és M ködési Szabályzatban foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, általános iskolával, gimnáziummal, és diákotthonnal, részt vesznek a feladatok megvalósításában, illet leg igénybe veszik, használják az intézmény helyiségeit, létesítményeit.  Az SZMSZ el írásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által küls

helyszínen szervezett rendezvényeken a

rendezvények ideje alatt.

3. Intézményi alapadatok 3. 1. Intézményi azonosítók Az intézmény hivatalos neve magyar nyelven: Szlovák Tanítási Nyelv

Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és

Diákotthon Az intézmény hivatalos neve szlovák nyelven: Materská škola, všeobecná škola, gymnázium, a žiacky domov s vyučovacím jazykom slovenským Feladatellátás helye 9

Székhely:

Budapest, XIII. Lomb u. 1-7.

Alapító okirat száma:

FPH038 /211 - 201 /2012

Alapító okirat kelte:

2012. július 21.

OM azonosító:

035278

Címkód:

3305

Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XIII. Tankerülete 1055 Budapest, Szalay utca 10-14.

3. 2. Az intézmény tevékenységei Az intézmény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény értelmében a magyarországi szlovák kisebbség óvodai nevelésével, alap- és középfokú oktatásával és nevelésével kapcsolatos feladatokat látja el. Az intézményben a jóváhagyott pedagógiai program alapján a kisebbségi oktatás szlovák nyelven folyik. Az intézmény feladata továbbá a sajátos nevelési igény

(a megismer

funkciók vagy a

viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd ) tanulók integrált nevelése, oktatása.

3. 2. 1. Az intézmény alaptevékenységei Az intézmény szakágazati besorolása: 853100 Általános középfokú oktatás Az intézmény alap szakfeladata: 852013-1

Nemzetiségi tanulók nappali rendszer általános iskolai nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852023-1

Nemzetiségi tanulók nappali rendszer általános iskolai nevelése, oktatása 10

(5-8. évfolyam) További szakfeladatai 559011-1

Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára

562912-1

Óvodai intézményi étkeztetés

562913-1

Iskolai intézményi étkeztetés

562914-1

Tanulók kollégiumi étkeztetése

562917-1

Munkahelyi étkeztetés

851000-1

Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása

851011-1

Óvodai nevelés, ellátás

851012-1

Sajátos nevelési igény gyermekek óvodai nevelése, ellátása

851013-1

Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás

852000-1

Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

852011-1

Általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852012-1

Sajátos nevelési igény általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

852021-1

Általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (1-5. évfolyam)

852022-1

Sajátos nevelési igény általános iskolai tanulók nappali rendszer nevelése, oktatása (5-8. évfolyam)

853111-1

Nappali rendszer gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam)

853112-1

Sajátos nevelési igény tanulók nappali rendszer

gimnáziumi oktatása

(9-12/13. évfolyam) 853113-1

Nemzetiségi tanulók nappali rendszer gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam)

855911-1

Általános iskolai napközi otthoni nevelés

855912-1

Sajátos nevelési igény tanulók napközi otthoni nevelése

855913-1

Nemzetiségi tanulók napközi otthoni nevelése

855914-1

Általános iskolai tanulószobai nevelés

855915-1

Sajátos nevelési igény tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

855916-1

Nemzetiségi tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

855917-1

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

855918-1

Sajátos nevelési igény középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai 11

nevelése 855919-1

Nemzetiségi tanulók középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelése

855921-1

Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

855922-1

Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev sajátos nevelési igény tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

855923-1

Nappali rendszer iskolai oktatásban részt vev nemzetiségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése

910121-1

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

3. 2. 2. A szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett alaptevékenységek 559099-2 Egyéb m.n. s. szálláshely-szolgáltatás 856099-2 Egyéb oktatást kiegészít tevékenység 856000-2 Oktatást kiegészít tevékenységek komplex támogatása 680002-2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 562917-2 Munkahelyi étkeztetés

3. 3. Az intézmény sajátosságai A Szlovák Tanítási Nyelv Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon a hazai szlovákság egyik legfrekventáltabb intézménye. Az intézményen belüli többirányú képzés kínálatával egy egységes struktúrájú általános képzési modell – óvoda, általános iskola, gimnázium és Diákotthon – formájában biztosítja a szlovák nyelv magas szint oktatását. F feladatának tekinti a szlovák nemzetiségi öntudat ápolását, megszilárdítását, a nemzetiségi kultúra értékeinek meg rzését, közvetítését, továbbá a szlovák értelmiség kinevelését és a szakemberképzést. Az intézmény országos feladat ellátású. Tanítási és kommunikációs nyelve a szlovák nyelv. A nyelvhasználat mértékér l az egyes tantárgyak tanításkor az érvényben lév

tantervek

rendelkeznek. Az intézmény arculatában is tükröz dik a szlovák nemzetiségi jelleg: nemzetiségi hagyományok ápolása, ünnepélyek, faliújságok, dekoráció... 12

Legfels nemzetiségi szakigazgatási és szakmai képviselete: Emberi Er források Minisztériuma Országos Szlovák Önkormányzat Az intézményi bélyegz k használatára jogosultak -

igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezet , könyvtáros, iskolatitkár, gondnok

-

Az intézményi kiadványozás joga megilleti az igazgatót, annak tartós akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettest.

Az intézmény bélyegz inek felirata és lenyomata  Hosszú bélyegz : 8 X 3 cm alakú négyszögben az els , második, harmadik, negyedik, sorban az intézmény neve: Materská škola, všeobecná škola, gymnázium, a žiacky domov s vyučovacim jazykom slovenským Szlovák Tanítási Nyelv Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon XIII. Tankerület ötödik sorában:

1139 Budapest, Lomb u. 1-7.

hatodik sorban:

Levélcím: 1554. Budapest, 135. Pf. 60.

hetedik sorban:

OM azonosító: 035278 Intézmény azonosító: 198012

 Körbélyegz : 5 cm átmér j Materská škola, všeobecná škola, gymnázium, a žiacky domov s vyučovacim jazykom slovenským Befelé haladva: Szlovák Tanítási Nyelv Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, és Diákotthon XIII. Tankerülete Alatta félkörben: Levélcím 1554. Budapest, 135. Pf. 60. 1139. Budapest, Lomb u. 1-7. 13

Intézmény azonosító: 198012 OM azonosító: 035278 Kör közepén:

Magyarország címere

4.A közoktatási intézmény szervezeti felépítése, a vezet k közötti feladatmegosztás rendje és formája, a vezet k és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Az intézmény szervezeti felépítését és a vezetés szerkezetét az 1. sz. szervezeti séma tartalmazza. Az Intézmény engedélyezett létszáma: 93 f

4. 1. Vezet k, vezet ség 4. 1. 1. Az intézmény vezet je Az intézmény élén az igazgató áll, aki vezet i tevékenységét igazgatóhelyettesek (iskolai, és diákotthoni), valamint a gazdasági vezet közrem ködésével látja el. Az

igazgató

jogállását

a

magasabb

vezet

beosztás

ellátásával

megbízott

közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja a jogszabályok által vezet hatáskörbe utalt és át nem ruházott feladatokat. A közoktatási intézmény vezet je felel s az intézmény szakszer

és törvényes

m ködéséért, gyakorolja a leosztott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény m ködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Feladata az intézmény képviselete, menedzselése, presztízsének emelése, megóvása, kapcsolatainak kiépítése, ápolása, az intézmény nemzetiségi arculatának, jellegének érvényesítése. Kapcsolattartás az anyaországgal, a hazai fels fokú intézményekkel, szlovák nemzetiség lakta községek intézményeivel. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet - és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban el írt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja A közoktatási intézmény vezet je képviseli az intézményt. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 14

Az Intézmény képviseletét egy személyben látja el. Az Intézmény képviseletét a helyettesítés szabályai alapján, esetenként átruházhatja. Az intézmény vezet je a törvényben meghatározottakon kívül: -

Kidolgozza az intézmény oktató-nevel munkájának munkatervét, gondoskodik a tanári munkaközösségek megalakításáról.

-

Kidolgozza az iskolai munka ellen rzésének tervét, irányítja és szervezi az ellen rzési terv végrehajtását, min síti, jutalmazza, kitüntetésre javasolja az iskola dolgozóit, és szükség esetén felel sségre vonást alkalmaz.

-

Megbízza és felmenti az osztályf nököket, a munkaközösségek és szakkörök vezet it, egyéb, a tanulói tevékenységgel összefügg

és egy-egy tanítási évben jelentkez

különleges feladatkör elvégzéséért felel s személyt. Kapcsolatot tart a Szül i Munkaközösség tagjaival.

4. 1. 2. A vezet k közötti feladatmegosztás Az intézményvezet -igazgató közvetlen munkatársai -

igazgatóhelyettesek

-

gazdasági vezet

-

iskolatitkár

Az igazgató egyes hatásköröket átruház a szervezeti egységek vezet ire, akik a munkaköri leírásban foglaltak alapján önállóan és személyes felel sséggel végzik munkájukat. A döntések el tt szükség szerint konzultálnak az igazgatóval, a tett intézkedésekr l és a szerzett információkról beszámolnak. Az igazgatóhelyettesek vezet i tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttm ködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Vezet k intézményben tartózkodásának rendje Az intézmény jellegéb l adódóan a vezet ség és a helyettesek munkaid ben folyamatosan felváltva látják el feladataikat.

15

4. 1. 3. Iskolai igazgatóhelyettes Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgató helyettesítését, átruházott hatáskörben intézkedik és képviseli az intézményt. Szervezi, irányítja és segíti: -

az 1. osztályosok beíratásának el készítését, lebonyolítását

-

A 8. osztályosok továbbtanulásával, pályaválasztásával kapcsolatos teend ket

-

a tehetséggondozást, felzárkóztatást

-

a tanórán kívüli foglalkozásokat

-

az általános iskola ügyviteli munkáját

-

a diákönkormányzat patronálását

-

a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet

-

a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok ellátását

-

az iskolai órarend karbantartása, szervezése,

-

osztálynapló és bizonyítvány ellen rzése,

-

helyettesítés és túlóra szervezése, nyilvántartása és elszámolása,

-

a tanulói nyilvántartás - beiratkozás, kilépés, áthelyezés év közben,

-

fegyelmi ügyek szervezése, irányítása,

-

rendezvények, intézményi hagyományok, intézményi programok szervezése

-

felel sséggel tartozik tanulói nyilvántartás, beiskolázás, tantárgyfelosztás, az órarend és a statisztika elkészültéért

-

A 9. évfolyamos, a szlovák nyelvi el készít évfolyam tanulóinak beiratkozását, felmérését (Nyílt nap szervezése)

-

osztálynaplók, szakköri naplók és bizonyítványok ellen rzése

-

helyettesítés és túlóra szervezése, nyilvántartása és elszámolása

-

tanulói nyilvántartás - beiratkozás, kilépés, áthelyezés év közben

-

a 12. évfolyamos tanulók pályaorientációját, fels fokú intézményekbe történ jelentkezését

16

-

az emelt szint tanítási órákra való jelentkezést

-

11-12. osztály kétszint érettségivel kapcsolatosan a tanulók csoportbeosztását

-

kezeli az Adafor programot

-

a kétszint érettségi vizsga írásbeli- szóbeli lebonyolítását

-

a felzárkóztatás, illetve csoportbontás akadálymentes megvalósítását

-

a gimnáziumi tanulók tankönyvellátását

-

felel sséggel tartozik a fent felsorolt tevékenységek teljesítésért

Akadályoztatása esetén a diákotthoni igazgatóhelyettes helyettesíti.

4. 1. 4. Diákotthoni igazgatóhelyettes

Szervezi, irányítja és segíti: -

irányítja a diákotthonban folyó munkát, a nevel tanárok, ügyeletes tanárok munkaidejének és rendjének meghatározását

-

az iskola el készít óvoda, általános iskola munkaterv szerinti m ködését

-

az óvodás korú kisgyermekek beíratásának el készítését (Nyílt Nap szervezése)

-

helyettesítés és túlóra szervezése, nyilvántartása és elszámolása

-

a

diákotthoni

tanulók

beiratkozását,

kilépés,

áthelyezés

év

közbeni

nyilvántartásának vezetése -

fegyelmi ügyek szervezését, irányítását

-

kollégiumi programok szervezését

-

felel a diákotthon m ködéséért, rendjéért, az étkezési és lakhatási feltételek biztosításáért

-

egyetértési jogot gyakorol a kollégiumban dolgozó pedagógusok, a nevel -oktató munkát

segít

alkalmazottak

kinevezésével,

felmentésével

kapcsolatos

döntésekben a kollégiumi tagsági viszony keletkezésével és megszüntetésével -

felel sséggel tartozik a fent felsorolt tevékenységek teljesítéséért. 17

Akadályoztatása esetén a munkaközösség vezet , megbízott nevel tanár helyettesíti.

4. 2. A vezet k akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén – az azonnali döntést nem igényl , kizárólagos hatáskörében (szóbeli megbízás alapján) – teljes felel sséggel – az iskolai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte – 14 napon túl – esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezet látja el. A gazdasági vezet ügyintéz ” munkakör

a helyettesítésére az ezen szabályzatban felsorolt „gazdasági

személyek közül jelöli ki azt a munkatársat, aki távolléte alatt

helyettesíti, beleértve az ellenjegyzésre1 vonatkozó helyettesítést is. A helyettesítésre kijelölt személynek meg kell felelnie az Ámr. el írásainak. A helyettes kijelölése ezen szabályzat mellékletét képezi.” Az igazgató és az iskolai igazgatóhelyettes egyidej akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a diákotthoni igazgatóhelyettes feladata. Mindhárom vezet

akadályoztatása

esetén az igazgatót a gimnáziumi humán és nyelvi munkaközösség vezet je helyettesíti.

5. Egyéb munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottak köre, és feladatai 5. 1. Iskolatitkár -

az intézményi ügyiratok elkészítése,

-

határid s feladatok számontartása,

-

jegyz könyvek, emlékeztet k, igazgatói utasítások elkészítése, irattároztatása, eljuttatása az elosztási listák szerint,

1

A 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás m ködési rendjér l (Ámr. ) 17. § (9)

18

-

közrem ködés az igazgatói id beosztás szervezésében,

-

érkez posta kezelése

-

a felvételi, és más oktatási statisztikák, jelentések elkészítése, ill. a Fenntartó utasításának megfelel en számítógépes adatfeladás elkészítése

-

a tanulók osztálynévsorainak elkészítése,

-

vizsgaadminisztráció el készítése,

-

okmányok

és

egyéb

irattározást

igényl

dokumentumok

nyilvántartása,

összegy jtése, rendezése, irattározása, -

bizonyítvány másodlatok kiadása,

-

fegyelmi ügyek adminisztrációja,

-

tanulók különféle napi ügyeinek intézése.

5. 2. Informatikai rendszergazda -

Gondoskodik az iskolai bels adatforgalom zavartalan üzemeltetésér l

-

Felügyeli az intézmény küls adatkapcsolatait, elektronikus levelezését, Internet forgalmát, stb.

-

Tervezi, kiépíti, karbantartja és üzemelteti az iskola hálózatát, a számítógépeket nyilvántartja, vezeti a gépkönyvet

-

Részt vesz az informatikai eszközök beszerzésében

-

Kezeli a jogtiszta szoftvereket

-

Közrem ködik az intézményi dolgozók informatikai ismereteinek b vítésében

-

Gondoskodik a számítógépes nyomtatók, a fénymásolók, a faxkészülékek karbantartásáról, üzem– és segédanyaggal való ellátásáról.

5. 3. Pedagógiai asszisztens -

Gondoskodik az iskolai audió–, és videó eszközök folyamatos ellen rzésér l, karbantartásáról és javításáról ill. javíttatásáról.

19

-

Szaktanári igény szerint tanítási órákra el készíti a szemléltet

anyagokat,

eszközöket, szükség szerint személyesen is közrem ködik. -

Végzi a stúdió berendezéseinek folyamatos fejlesztését.

-

Gondoskodik

az

ünnepélyek

és

diákrendezvények

technikai

hátterének

biztosításáról: hangosítás, zenei anyagok, érintésvédelmi biztonság. -

Videó filmeket és fényképeket készít az intézmény rendezvényein, ünnepélyein.

-

A szakmai munkaközösségeket folyamatosan tájékoztatja a szemléltetés, a számonkérés új lehet ségeir l

-

Segítséget nyújt a pedagógusoknak az audió–, és videó eszközök használatában.

-

Igény szerint segíti a pedagógusok napi oktató-nevel munkáját: fénymásolatokat készít, gyermekfelügyeletet lát el, részt vesz a tanulócsoportok kísérésében ...

-

Tanév

végén

segít

a

leltárilag

átadott

oktatástechnikai

eszközök

visszavételezésében, és a raktárban történ elhelyezésében.

6. A bels ellen rzés rendje A vezet i- és a munkafolyamatba épített ellen rzés folyamatosan ellátandó feladat. Az intézményi vezet i ellen rzés kialakítása a vezetési hierarchiának megfelel en történt. A vezet k az irányításuk alá tartozó terület ellen rzési rendszerének m ködését folyamatosan figyelemmel kísérik. A vezet az ellen rzés során megállapított – vagy más módon a tudomására jutott – hibák megszüntetése érdekében azonnal köteles az intézkedéseket megtenni. A vezet i ellen rzés eszközei: -

óralátogatás, osztálynaplók, csoportnaplók, tanügyi dokumentumok ellen rzése a beosztott vezet k és munkatársak rendszeres vagy eseti beszámoltatása a feladatok meghatározásáról, teljesítésér l, az intézkedések megtételér l

-

közvetlenül a munkavégzés helyszínén tartott ellen rzés. 20

A munkafolyamatokba épített ellen rzés az ismétl d

folyamatok szabályozott

ellen rzési rendszere, melynek célja a hibák megel zése, a hibák halmozódásának megakadályozása, a hibák megsz ntetése. A munkafolyamatokba épített ellen rzés m ködtetéséhez gondoskodni kell: -

az adott munkafolyamatban az ellen rzési pontok kijelölésér l

-

az ellen rzés módjának meghatározásáról

-

a feltárt hiányosságok esetén a szükséges intézkedések megtételér l

-

biztosítani kell, hogy a következ

munkafázis az ellen rzés teljesítése nélkül ne

legyen megkezdhet . Az ellen rzést az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettesek, illetve a munkaközösségvezet k végzik. Az ellen rzést során feltárt hiányosságok, hibák javítására vonatkozó lehet ségekr l a vezetést tájékoztatni kell, és a rendszerek javítása érdekében javaslatot kell tenni.

7. Az intézményvezetés munkáját segít közösségek -

a pedagógusok közössége

-

nevel -oktatómunkát segít közalkalmazottak közössége

-

tanulók közössége

-

szül i szervezetek, közösségek

7. 1. A pedagógusok közössége A nevel testület: A nevel testület: a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevel testület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betölt alkalmazottja, valamint a nevel -oktató munkát közvetlenül segít

fels fokú iskolai

végzettség alkalmazottja. Pedagógus munkakörben az alkalmazható, aki fels fokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint az óvodai, iskolai és kollégiumi nevelés-oktatás nyelvének tanítására

jogosító

óvodapedagógusi,

tanítói, 21

tanári,

nyelvtanári

végzettséggel

és

szakképzettséggel, továbbá az, aki rendelkezik nemzetiségi óvodapedagógus, nemzetiségi tanító, ill. tanári végzettséggel, ill. a Magyarországon honosított, pedagógus-munkakör betöltésére jogosító, a tanítás nyelvének megfelel oklevéllel. A nevelési-oktatási intézmény nevel testülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény m ködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményez

és

javaslattev jogkörrel rendelkezik. A nevel testület értekezletei: A nevel testület a tanév folyamán tartott állandó értekezletei: -

tanévnyitó, félévi értékel , tanévzáró értekezlet

-

félévi és év végi osztályozó értekezlet

-

szi és tavaszi nevelési értekezlet alakuló és tanévnyitó (augusztus) értekezlet A nevel testület értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és

id ponttal az igazgató hívja össze. Rendkívüli nevel testületi értekezlet összehívását a nevel testület is kezdeményezheti, amennyiben a nevel testület tagjainak 51 %- a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezet sége szükségesnek tartja. A nevel testület értekezletein az elhangzottakról emlékeztet

feljegyzés vagy

jegyz könyv készül. A nevel testület döntései, határozatai: A nevel testület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszer szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenl sége esetén az igazgató szavazata dönt.

A döntések és határozatok az intézmény iktatott

iratanyagába kerülnek.

7. 2. A szakmai munkaközösségek Az intézmény szakmai, a nevel testület által átruházott munkaközösségek jogkörei. A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség vezet t választanak évenként, vagy az el z 22

vezet t meger sítik tisztégében. Feladatuk a munkaközösség vezetésére, szervezésére, tapasztalatcseréjére, koordinálására irányul. A nevel testület feladatainak átruházása alapján a Pedagógiai Programmal, és az éves munkatervvel összhangban végzik el a következ feladatokat: -

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevel -oktató munka szakmai színvonalát, min ségét

-

Fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, továbbá az új módszertani eljárás bevezetését

-

Kidolgozzák a szaktárgyak egységes tanmeneteit (alsó-, fels tagozat, gimnázium)

-

Elvégzik a tanulmányi versenyek lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos teend ket

-

Kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét

-

Segítséget nyújtanak a sajátos nevelési igény és a halmozottan hátrányos helyzet tanulók integrációját szolgáló feladatok ellátásához

-

Kiválasztják

az

oktató

munkához

szükséges

tankönyveket,

módszertani

segédeszközöket, szemléltet anyagokat -

Támogatják a pályakezd

pedagógusok, gyakornokok munkáját, el segítik a

munkatársi közösség kialakulását -

A

fentiekben

meghatározott

feladatok

ellátására,

a

pedagógusok

kezdeményezésére más, nemzetiségi és nem nemzetiségi oktatási intézmények közötti munkaközösség is létrehozható (módszertani tapasztalatok, a szakrendszer nem szakrendszer oktatás, érettségi vizsgával kapcsolatosan szerzett tapasztalatok átadására, átvételére) A szakmai munkaközösség-vezet jogai és feladatai: -

Összeállítja a munkaközösség évi programját, összhangban az intézmény pedagógiai programjával

-

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felel s a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktantárgyi oktatásért 23

-

Összefoglaló

elemzést,

értékelést,

beszámolót

készít

a

munkaközösség

tevékenységér l a tantestület és igény szerint az intézményvezet számára -

Ellen rzi a

munkaközösségi

tagok

szakmai

munkáját,

munkafegyelmét,

intézkedést kezdeményez az igazgató felé -

Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat szervez

-

Javaslatot tesz a munkaközösségi tagok szakmai továbbképzésére, jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolására

Az intézményben m köd szakmai munkaközösségek megalakításának elvei: -

Az azonos,

illetve rokon tantárgyakat

tanító pedagógusok

alakíthatnak

munkaközösséget -

Szakmai munkaközösség minimum 5 f esetén alakítható

8. A pedagógiai szakfeladatok ellátása 8. 1. Az óvodapedagógusi munkakörben ellátandó feladatok -

Az óvodás gyermekek részére egészséges napirendet állít össze

-

Betartatja a közösségi élet magatartási szabályait és az egészségügyi el írásokat

-

Gondoskodik a gyermekek testi épségér l, erkölcsi védelmükr l,

-

A pedagógiai program alapján a gyermekek személyiségét, képességeit eltér foglalkozások megtartásával fejleszti

-

A gyermekeket neveli, tárgyilagos ismereteket nyújt játékos, de eredményes módszerekkel

-

Figyelembe veszi az egyéni fejl dési ütemet

-

Közrem ködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában

-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítja

-

Tájékoztatja a szül ket gyermekükr l, együttm ködik a családokkal

24

8. 2. A tanítói munkakör keretében ellátandó feladatok -

A pedagógiai program alapján tárgyilagos ismeretekkel növeli a tanulók tudását, differenciáltan fejleszti egyéni képességeiket

-

Objektíven és indokolással értékeli a tanulókat

-

Rendszeresen ellen rzi, és motiváló hatással értékeli a gyerekek teljesítményét

-

Az írásbeli feladatokat naponta ellen rzi a tanulókkal együtt

-

Feladata a tanulás megszerettetése, az együttm ködési készség, önállóság, öntevékenység kialakítása

-

Osztályát felkészíti az iskolai ünnepségek méltó megünneplésére, a gyermekekkel együtt részt vesz a rá osztott feladatokban

-

Gondoskodik a hátrányos helyzet és veszélyeztetett gyerekekr l, együttm ködik a gyermek- és ifjúságvédelmi felel ssel

-

Szül i értekezletet tart, tájékoztatja a szül ket a pedagógiai programról, a házirendr l, az értékelési rendszerr l

-

Vezeti az osztálynaplót, tájékoztató- és ellen rz füzetet.

-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítja

8. 3. A szaktanári munkakör keretében ellátandó feladatok -

A tanítási tevékenység megszervezése tantárgyanként, évfolyamonként, egész tanévre.

-

A tanórán kívüli, órarend szerint folytatott egyéb foglalkozások (szakkör, felzárkóztatás, verseny-el készítés, stb.) megtervezése foglalkozásonként, egész tanévre ill. a foglalkozás tartamára.

-

A helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményével egyeztetve megválasztja az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket, segédleteket.

-

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen gyarapítja

-

Felkészülés a tanítási órákra.

25

-

Gondoskodás a tanításhoz felhasznált AV eszközökr l, médiákról, kísérletez , illetve mér eszközökr l, szakmai szertárak gondozása, leltározásnál történ közrem ködés.

-

A tanulók otthoni munkafeladatainak kit zése.

-

Írásbeli dolgozatok, feladatlapok és egyéb, a tanulók tudását, el rehaladását mér és értékel anyagok készítése.

-

A tanulói teljesítmények folyamatos nyomon követése, értékelése, osztályzatok megállapítása.

-

Ügyeleti, illetve készenléti szolgálat ellátása a tanítási id kereten belül, beosztás szerint, felügyelet az írásbeli vizsgákon.

-

Szükség szerinti helyettesítés jogszabályban meghatározott külön díjazás ellenében, beosztás szerint.

-

Közrem ködés

a

szakterületnek

megfelel

szakmai

munkaközösség,

tevékenyégében. -

A haladási és az osztályozási napló vezetése.

-

A szül k tájékoztatása a tanulók el menetelér l a fogadó órákon, illetve a szül i értekezleteken, bukásra álló tanulók szüleinek értesítése írásban.

-

Részvétel a nevel testületi értekezleteken, konferenciákon, illetve az egyéb, az oktatással-neveléssel összefügg konkrét probléma megoldása érdekében rendezett összejöveteleken,

közrem ködés

az

iskolai

kirándulások

és

ünnepélyek

el készítésében és lebonyolításában. -

Szükség esetén közrem ködés tanulói fegyelmi eljárásban.

-

A tanári szaknak megfelel pedagógiai

módszerek

szaktudomány el rehaladásának követése, a

fejlesztése,

részvétel

a

továbbképz ,

felkészít ,

szakmódszertani rendezvényeken, bemutató tanításokon.

8. 4. Az osztályf nök feladatai -

A tanév nevelési feladatainak megtervezése.

-

Az osztály tanulóinak megismerése, személyiségük, képességeik alakulásának figyelemmel kísérése. 26

-

Tapasztalatszerzés óralátogatáson. Az osztályban tanító pedagógusok munkájának nevelésszempontú koordinálása.

-

Kapcsolattartás a szül kkel, tájékoztatásuk gyermekük tanulmányi el menetelével, illetve magtartásával kapcsolatosan

-

A haladási és osztályozási naplóval, bizonyítványokkal, törzskönyvekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása.

-

A tanulók egyéni problémáinak kezelése.

-

A késések és a mulasztások igazolásával kapcsolatos teend k ellátása.

-

Fegyelmez intézkedések, fegyelmi eljárás kezdeményezése, ill. az arra érdemes tanulók dicsérete.

-

Osztályszint megemlékezések, ünnepségek szervezése.

-

Tanulmányi kirándulás el készítése, szervezése, vezetése.

-

Továbbtanulás segítése.

-

Közösségi szolgálat szervezése

-

Szül i értekezletek szervezése és megtartása.

8. 5. A diákmozgalmat segít pedagógus feladatai -

A diákönkormányzat megalakulásának és m ködésének segítése és folyamatos figyelemmel kísérése.

-

Kapcsolattartás az osztályf nöki munkaközösséggel.

-

Az iskola igazgatója és helyettesei, valamint a diákönkormányzat és a diákképvisel k közötti kapcsolattartás koordinálása és segítése.

-

Az iskola igazgatójának tájékoztatása a felmerül problémákról, javaslattétel azok megoldására.

-

Az iskola hagyományrendszeréhez kapcsolódó rendezvények (szalagavató bál, iskolanap, stb.) megrendezésével kapcsolatos szervezési feladatok ellátása.

8. 6. A nevel tanár feladatai -

Alaposan és sokoldalúan ismerje meg csoportja tanulóit 27

-

A pedagógiai programra alapozva állítsa össze nevel i tervét, a kollégiumi nevelési feladatok figyelembevételével vezeti a diákok tevékenységét

-

Önállóságra és öntevékenységre nevel, felel sök megbízásával és számonkérésével biztosítja a csoport által használt helyiségek és berendezések meg rzését, megköveteli a rendet, tisztaságot

-

A gyermekek egyéni, személyes problémáival külön is foglalkozik

-

Gondoskodik a beteg gyermek ellátásáról

-

Gyakorlatias tanácsokat ad a hatékony tanulási módszerek elsajátításához

-

Együttm ködik a csoport gyermekeit tanító kollégákkal, órát látogat, tapasztalatait megbeszéli

-

Törekszik a család és a kollégium nevelésének összehangolására, rendszeresen tájékoztatja a szül ket

-

Figyelemmel kíséri a különórák id beosztását

-

Engedélyezi és ellen rzi a tanulók eltávozását

-

Részt vesz a szakmai munkaközösség munkájában

-

Szakmailag folyamatosan képezi magát

8. 7. A nevel -oktató munkát segít közalkalmazottak feladatai 8. 7. 1. Dajka -

Ellátja a gyermekek gondozását, szükség szerint segíti az öltözködést, vetk zést, a tisztálkodást, az étkezést, a lefekvést, felkelést,

-

Segíti a szokások kialakulását

-

Részt vesz a gyerekek felügyeletében,

-

Gondoskodik a gyermekek testi épségér l, a balesetek megel zésér l

-

Naponta végez fert tlenít takarítást, portalanító lemosást

-

El készíti az óvodai napirend eszközeit, a pihen

id re megágyaz, étkezéskor

tálal, használat után helyre rakja a felszerelést -

Elvégzi a nagytakarítást, tisztítja és fert tleníti a játékokat 28

9. A tanulók közösségei: osztályközösségek, diákotthoni csoportok, diákönkormányzat. A diákönkormányzat Az iskola, a diákotthon tanulói érdekeik képviseletére, közös tevékenységük megszervezésére - a házirendben meghatározottak szerint - diákönkormányzatot hozhatnak létre, melyek a tanulók érdekeit képviselik (iskolai, diákotthoni diákönkormányzat). A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érint valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai és a diákotthoni diákélet f szervez je a Diákönkormányzat (továbbiakban DÖK). Az intézmény feladatellátásából adódóan három diákönkormányzat m ködik: általános iskolai, gimnáziumi és diákotthoni, közülük a gimnáziumi DÖK látja el a reprezentatív funkciót. A DÖK vezet ségét a tanulóifjúság választja meg ülésein (osztályközösségek javaslatai), illetve a diákotthoni gy lés keretén belül (diákotthon tanulócsoportok). A DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógusok segítik. A DÖK éves munkatervben rögzíti feladatait. A diákönkormányzat élén választott diákbizottsági elnök áll (iskolai, diákotthon diákbizottság), aki képviseli a tanulóifjúság érdekeit az intézmény vezet sége és a nevel testület el tt. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény m ködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A Diákközgy lés A diákközgy lés (iskolagy lés, diákotthon otthongy lés) az intézmény tanulóinak legmagasabb tájékoztató-tájékozódó fóruma. A diákközgy lés nyilvános, azon bármely tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait. A diákközgy lés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat m ködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. A DÖK m ködéséhez az intézmény -

helyiséget, 29

-

számítógép, Internet és másolási lehet séget biztosít.

Osztályközösség és diákotthoni csoport Osztályközösséget és diákotthoni csoportot alkotnak az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók. Az osztályközösség vezet je az osztályf nök. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezet

az osztályf nök áll. Az osztályf nököt az

igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezet javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályközösség tanulói a tanórákat órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség

az

intézmény

diákönkormányzatának

legkisebb

egységét

Megválasztja az osztály titkárát és a többi tisztségvisel t, akik a különböz

képezi. feladatok

szervezésében, elvégzésében tevékeny részt vállalnak, és segítik az osztályf nök munkáját. Az osztályközösség küldöttet delegálhat a diákönkormányzatba. A diákotthoni csoport tanulói a délutáni szilenciumon közösen készülnek fel a másnapi tanórákra. A diákotthoni csoport vezet je a csoportvezet

nevel . A diákotthon legkisebb egységét

képezik, küldöttet delegálhatnak a diákotthoni diákönkormányzatba.

10. A szül i szervezet A szül k jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szül i szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szül i szervezet dönt saját m ködési rendjér l, munkatervének elfogadásáról, tisztségvisel inek megválasztásáról. A szül k közössége osztályonként vezet t és helyettest választ. A tanév eleji szül i értekezleten a Szül i Szervezet vezet je az osztály szüleinek képviseletében juttatja el az osztályf nökhöz és az iskola vezet ségéhez a szül k kérését, véleményét, javaslatát, állásfoglalását. Szükség szerint állandó kapcsolatot tartanak az osztályf nökökkel. Az intézmény szül i választmánya - az osztályonként megválasztott - vezet k közül - 3 f

képvisel t választ, akik közül az elnök és elnökhelyettes kerül megválasztásra. Az

intézmény igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja (de szükség szerint többször is) a szül i választmányt, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. 30

A szül i választmány a választmány elnökét l - aki el z leg egyeztetett az igazgatóval értesül az intézményben tartandó értekezlet id pontjáról, annak napirendi pontjairól. Az elnök állandó és közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval. A szül i szervezettel való együttm ködés tartalmát és formáját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szül i szervezet képvisel jét a nevel testületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. Az intézmény igazgatója a szül i szervezetne részére évi két alkalommal tájékoztatást ad az intézmény életér l, munkájáról, aktuális

feladatairól.

Azokban az ügyekben,

melyekben a szül i közösségeknek

véleményezési jogot biztosít a jogszabály vagy SZMSZ, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az óvodapedagógusok, az osztályf nökök és csoportvezet k a szül i szervezet tagjaival rendszeres kapcsolatot tartanak. (szül i értekezletek, fogadóórák, Nyílt nap, iskolai rendezvények) tájékoztató füzetben, intézményi faliújságon, WEB-lapon keresztül. A szül i szervezet (közösség) részére biztosított jogok: Véleményezési joga van -

az SZMSZ szül ket is érint rendelkezéseiben

-

a Pedagógiai program elfogadásával

-

a Házirend megállapításaiban

-

az intézmény profilváltozásával kapcsolatos kérdésekben

-

a szül ket anyagilag is érint ügyekben

-

a szül i értekezletek napirendjének meghatározásában

-

az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában

-

az intézményvezet pályázatával kapcsolatosan

31

11. A vezet k és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája 11. 1. Az intézményvezetés: igazgató, helyettesek Vezetési ügyekben rendszeresen (hetente egyszer) megbeszélést tartanak. Rendkívüli esetekben haladéktalanul konzultálnak. A döntések el tt szükségszer en konzultálnak, tájékoztatják egymást. A vezet k és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája A kapcsolattartás formái: -

értekezlet,

-

megbeszélés (elemzés, értékelés)

-

e-mail

A kapcsolattartás rendje: -

heti egy alkalommal rendszeresen vezet ségi értekezlet

-

napi ügyek megbeszélése folyamatosan

-

szükség szerint írásos tájékoztatás

11. 2. Kapcsolattartás az intézményvezetés és a szül i szervezet között Az intézmény igazgatója tanévenként legalább két alkalommal összehívja (de szükség szerint többször is) a szül i választmányt, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. A felmerül panaszok kezelése Az intézmény munkatársainak minden panaszt, amely a szül kt l/Szül i Szervezett l ered, elemezni kell, és meg kell oldaniuk. Amennyiben szükséges, a panaszt, valamint a hozott intézkedéseket dokumentálni kell. Az elemzés célja, hogy a panasz minél gyorsabban megsz njön. A panaszok megoldása a követez szinteken történhet: 32

-

óvodapedagógus,

-

tanár,

-

osztályf nök,

-

munkatársak,

-

kollégiumi nevel tanárok

-

igazgató,

-

fenntartó

A tanuló joga, hogy egyénileg vagy szervezett formában - senki emberi méltóságát meg nem sértve - véleményt mondjon a pedagógus munkájáról. Tájékoztatást kapjon a személyét és tanulmányait érint

kérdésekr l, valamint e körben javaslatot tegyen személyét, és

tanulmányait érint ügyekben az iskola vezet inek, pedagógusainak. Az érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelmet – a fenntartó hatáskörébe tartozó kérelmek kivételével, a szül i közösség és nevel testület tagjaiból álló, legalább három tagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen a bizottság a) a kérelmet elutasítja, b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. A tanuló, a szül a fenntartónak a jogszabálysértésre hivatkozva is benyújthat kérelmet, és kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát(megrovás és a szigorú megrovás büntetést kiszabó fegyelmi határozat ellen benyújtott kérelem kivételével ) a közlést l számított harminc napon belül, jogszabálysértésre hivatkozással. A nevelési-oktatási intézmény döntése joger s, ha a 37. § (2) bekezdésben meghatározott határid n belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik joger ssé. A közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A joger s döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt a nevelési-oktatási intézménybe járó többi tanuló nyomós érdeke indokolja. 33

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a m vel déshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, A gyermeknek, a tanulónak joga továbbá, hogy személyes adottságának megfelel megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, az oktatási jogok biztosához forduljon.

11. 3. A diákönkormányzat és az intézményvezetés közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat képviseletét a nevel testület és a vezetés felé a segít nevel k látják el. Az iskola igazgatója tanévenként legalább egy alkalommal diákközgy lést hív össze.

12. A pedagógusok és a szül i szervezet közötti kapcsolattartás Az óvodapedagógusok, az osztályf nökök és a diákotthoni csoportvezet k a szül i szervezet tagjaival rendszeres kapcsolatot tartanak. A kapcsolattartás formái: -

szül i értekezletek fogadóórák,

-

nyílt nap, iskolai rendezvények,

melyekr l tájékoztató füzetben, illetve az intézményi faliújságokon,a Web oldalon keresztül tájékozódhatnak a szül k, a szül i közösség. A szül k tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének el írásai szerint történik. A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehet séget az intézményi tanács megalakítására és m ködtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig 34

szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint iskolánkban jól m ködik az iskolaszék a szül i szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását.

13. A pedagógusok és a tanulók közösségei közötti kapcsolattartás A tanulók rendszeres tájékoztatását szolgálják a DÖK ülések és egyéb tanulókat érint tájékoztatások. (megbeszélés, beszámoltatás stb.) Többször is sor kerül diákközgy lésre, melyen tájékoztatást kapnak a tanulók az iskola, kollégium életér l, eseményeir l, programjáról, ugyanakkor kinyilváníthatják véleményüket, feltehetik kérdéseiket. A tagozatonkénti nevel i beszélgetések, osztálygy lések, osztályértekezletek egy-egy osztály, illetve csoportközösség megnyilvánulási formái. A felvetett kérdéseket az intézményvezetés felé továbbítani kell, hogy az illet

vezet t l, pedagógustól választ

kaphassanak, problémájukat orvosolni lehessen.

14. Küls kapcsolatok rendszere, formája és módja A küls -bels kapcsolatok során az intézményt az igazgató képviseli. Az igazgató tart kapcsolatot a közvetlen felügyeleti szervekkel, szaktanácsadókkal. A kapcsolattartás napi szinten történik elektronikus levél, postai levél, körlevelek és faxok illetve személyes kapcsolatfelvétel útján. A külföldi, belföldi vendégek esetén szintén az intézmény igazgatója képviseli az iskolát. Az intézmény küls

szervezetek, intézmények felé történ

hivatalos képviseletét az

intézmény vezet je átruházhatja más intézményi alkalmazottra is. Az átruházás történhet szóban és írásban egyaránt, egyedi alkalomra vagy tartósan. Az átruházott képviseleti jog tartalmazhat mind írásbeli, mind személyes képviseleti jogot, azzal a kikötéssel, hogy a megbízott tevékenységér l köteles beszámolni az intézmény vezet jének.

35

14. 1. Küls kapcsolataink Az intézmény az eredményes oktató-nevel munka érdekében folyamatos munkakapcsolatot tart fenn a következ intézményekkel, szervezetekkel: Intézményünk

fenntartója

és

m ködtet je

2013.

január

1.-.t l

a KIK,

azon

belül Budapest XIII.. Tankerülete. Kapcsolatot tartunk az Emberi Er források Minisztériumával és háttérintézményeivel (pl. OFI), a Kormányhivatallal, az Oktatási Hivatallal, a Mérei Ferenc F városi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel, a szakmai egyesületekkel. Ezen kívül az Oktatási Minisztérium Nemzetiségi és Etnikai Oktatási F osztályával, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatallal, továbbá az Országos Szlovák Önkormányzattal, a budapesti szlovák önkormányzatokkal is jó kapcsolat alakult ki. Ezt a kapcsolatrendszert a kölcsönös eszmecsere, segítségnyújtás, támogatás (diákösztöndíj, pályázati, intervenciós keretb l való támogatás, könyv- és ifjúsági programok támogatása), pedagógus továbbképzés megszervezése jellemzi.

Belföldi kapcsolatok: 

Szlovák Köztársaság Nagykövetsége,



Szlovák Kulturális Intézet,



Országos Szlovák Önkormányzat,



F városi Szlovák Önkormányzat



Magyarországi Szlovákok Szövetsége,



Magyarországi Szlovák Írók és M vészek Egyesülete,



Az OSZÖ mellett m köd Vertigo Szlovák Színház,



Budapesti Szlovák Nyugdíjas Klub,



magyarországi szlovák civil szervezetek,



budapesti és vidéki szlovák önkormányzatok,

Fels oktatási intézmények: 

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv Filológiai Tanszék



Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Pedagógiai Tanszék



Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Kar Esztergom 36



Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképz Kar



Juhász Gyula Szegedi Tudományegyetem Pedagógusképz Kar-Nemzetiségi Intézet

Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék Szlovák Általános Iskolák és Kollégiumok: 

Békéscsaba - Szlovák Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon



Szarvas - Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon



Sátoraljaújhely - Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelv

Nemzetiségi Általános

Iskola és Kollégium 

Tótkomlós, Szarvas, kéttannyelv általános iskolák

F városi oktatási és szakmai intézmények: 

Német Gimnázium és Diákotthon,



Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon,



Szerb Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon



Kós Károly Kollégium,



Mérei Ferenc F városi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

Nemzetközi kapcsolataink 

Szlovák Köztársaság Oktatási, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma



Határon Túli Szlovákok Hivatala (ÚSŽZ)



Centrum alšieho vzdelávania (C V)



Bratislava – Komensky Egyetem



Banská Bystrica – Bél Mátyás Tudományegyetem



Komárno – Gymnázium



Bratislava – Magyar Tannyelv Alapiskola és Gimnázium



Nagylak J. G. Tajovsky Lyceum

. J. Šuleka

Kapcsolattartás a médiával: Intézményünk gyakran szerepel a MTV Szegedi Körzeti Stúdió szlovák TV Domovina és az MR4 Rádió adásaiban. A

udové noviny szlovák hetilap hasábjain ill a www.luno.hu

weboldalon is megjelennek tanulóink, pedagógusaink munkái (versek, elbeszélések, 37

élménybeszámolók a táborokról és egyéb programokról), így a hazai szlovákság a médián keresztül is információt szerez intézményünk életér l és tevékenységér l.

14. 2. Kapcsolat a gyermekjóléti szolgáltatással A XIII. kerületi gyermekjóléti szolgáltatások közül a következ ket veszi igénybe intézményünk:  Az óvodában logopédiai fejleszt

szolgáltatást vehetnek igénybe a gyermekek az

óvodapedagógusok ajánlata alapján heti kett alkalommal  Gyógytestnevelési foglalkozásokat a gyermekek a Budapest, XIII. ker. Ady Endre Gimnáziumban vehetik igénybe  Az osztályf nök szükség szerint közrem ködik a veszélyeztetett tanulók részére szociális

segítségnyújtásban,

a

konfliktusok

kezelésében,

illetve

segíti

a

kapcsolatfelvételt a területileg illetékes gyermekjóléti szolgáltatással.

14. 3. Kapcsolat az intézmény-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval Az óvodai és diákotthoni gyermekek intézmény egészségügyi ellátását a területileg illetékes önkormányzati gyermek-egészségügyi szolgáltató látja el. A tanév elején meghatározott napokon véd n illetve gyermekorvos rendszeres ellen rzést végez a tanulók egészségi állapotára vonatkozóan, az intézmény orvosi rendel jében. A szolgáltatót rendkívüli esetben is igénybe veheti az intézmény. A kapcsolatot közvetlenül a vezet , az iskolatitkár, az

óvodapedagógusok, az

osztályf nökök, a csoportvezet nevel k, ügyeletes nevel k tartják. Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest F város XIII. kerület tiszti f orvosa irányítja és ellen rzi, akinek munkáltatója a Polgármester. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segít munkát az iskolai igazgatóhelyettes végzi. 38

Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megel zésével és megszüntetésével kapcsolatos dolgozójának alapvet

feladatokat.

Az

ifjúságvédelem

az

intézmény

feladata. Az osztályf nök/diákotthoni csoportvezet

összes

kapcsolatot tart

fenn a fenntartó által m ködtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója

indítson

eljárást

rendszeres

vagy

rendkívüli

gyermekvédelmi

támogatás

megállapítása érdekében.

14. 4. Kommunikáció Az intézménnyel jogviszonyban nem álló küls személy csak el zetes, az igazgató által engedélyezett indokkal és id pontban tartózkodhat az intézményben. Küls látogatót el zetesen be kell jelenteni az igazgatónak. Az intézményt érint személyi kérdésekben újságírónak, TV-nek (médiának) vagy küls személyeknek az igazgató engedélye nélkül senki nem nyilatkozhat, nem engedélyezhet betekintést az iskola életébe. A tanulókkal, pedagógusokkal, technikai dolgozókkal kapcsolatos bármely eseményt szigorúan bizalmasan, kell diszkrécióval kell kezelni. A hivatali titoktartás mindenkire kötelez érvény .

15. Az intézmény m ködési rendje 15. 1. A tanítási év rendje A tanév rendjét a miniszteri rendelet határozza meg. A szorgalmi id ünnepélyes tanévnyitóval kezd dik és tanévzáró ünnepéllyel zárul. Az iskola szorgalmi id ben hétf t l péntekig reggel 730-1500 óráig tart nyitva.

15. 2. A tanítási nap rendje – órák, szünetek id tartama Az intézményben tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel 730 órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. A tanulóknak a tanítási óra el tt legalább 10 perccel – azaz 7 óra 50 percig – kell beérkezniük az iskolába. -

A tanítás kezdete 8 óra. A tanítási órák id tartama 45 perc, kivéve a 7. és 8. órát, mely 40 perces. A szünetek idejét, valamint a tanulói ügyelet rendjét a Házirend tartalmazza. 39

-

A folyosókon 730-tól a tanítás kezdetéig, valamint az óraközi szünetekben, továbbá az ebédeltetés alatt – az ebédl ben tanári ügyelet m ködik.

-

Rendkívüli indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. Az órarend megváltoztatása, órák csökkentése csak az igazgató engedélyével történhet.

-

A tanítási órákat megkezdésük után zavarni nem szabad. Indokolt esetben az igazgató kivételt tehet. A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Az órák látogatását egyéb esetben csak az igazgató engedélyezheti, el zetes bejelentés alapján.

-

A tanuló az órát rendkívüli esetben (rosszullét) hagyhatja el, ha kollégista jelentkeznie kell a diákotthonban az ügyeletes gyermekfelügyel nél.

-

A tanulók az utolsó óra elhagyására semmilyen engedélyt nem kaphatnak (kivéve rendkívüli esemény, szül kikérése).

-

A tanuló a tanítási id alatt az iskola épületét csak a szül személyes vagy írásbeli kérésére az osztályf nöki (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) írásos engedélyével hagyhatja el.

-

Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 és 16 óra között.

-

Az iskola a tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet az iskola igazgatója határoz meg, és azt a szünet megkezdése el tt a szül k, a tanulók és a pedagógusok tudomására hozza.

-

A tanítás befejezése után a tanulókat a diákotthoni nevel k veszik át. Az ebédeltetést lépcs zetes rend szerint végzik el, majd a tanulócsoportok heti rendje szerint foglalkoztatást biztosítanak a tanulók számára. A délutáni tanórákra felkészít

(szilencium) munka védett, nem lehet zavarni a tanulókat munkájuk

közben. -

Az intézmény épületében az itt dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intéz k tartózkodhatnak, illetve, csak akik az intézmény igazgatójától engedélyt kaptak.

-

A szül k gyermeküket a portáig kísérhetik. Az intézménybe érkez illetve idegeneket a porta szolgálat nyilvántartja. 40

szül ket,

-

Az épületben,

az udvaron a tanulók

csak

nevel i felügyelet

mellett

tartózkodhatnak a balesetek elkerülése és a vagyonvédelem céljából.

15. 3. Diákotthon munkarendje -

A diákotthon a tanulókat a szorgalmi id els napját megel z nap délutánján 1300 órától fogadja.

-

A hétvégi hazautazáskor – általában pénteki napon – a diákoknak az otthont 1630 óráig kell elhagyniuk.

-

Annak a tanulónak, aki iskolai rendezvény vagy egyéb indok következtében nem tud hazautazni, itt maradási szándékát szerdai napon 2000 óráig csoportvezet tanárának jelenti.

-

Hétvégeken az intézmény nyitva tartása a tanulók igényeihez és a szervezett programokhoz igazodik.

-

Ha a tanulók betegség vagy más egyéb körülmény miatt (hóakadály, természeti katasztrófa) nem tudnak hazautazni, felügyeletükr l az intézmény gondoskodik.

-

A diákotthon a tanév ideje alatt folyamatosan m ködik. Az ügyeletet ellátó pedagógus jogosult és köteles megtenni minden olyan halaszthatatlan intézkedést, mely az intézmény, illetve a tanulók biztonságának érdekében szükséges.

-

Az általános iskola tanulói csak szül i kísérettel utazhatnak haza. A szül

a

nevel tanárral történt el zetes megbeszélés alapján írásban más személyt (id sebb testvér, más családtag) is megbízhat. -

Az általános iskola fels tagozatos diákjai egyénileg utazhatnak haza a szül és a nevel tanár el zetes írásos megállapodása alapján.

-

A tanulóknak kimen idején és távozáskor a kimen könyvet a portán le kell adni, visszaérkezéskor pedig fel kell venni.

-

Általános szabad kimen a tanítás befejezése után a szilencium megkezdése el tt 15 perccel, valamint este 1800-1900 óráig.

-

Az általános kimen nap szerda: 1700-2100

41

-

A 4,3 feletti tanulmányi átlaggal rendelkez

középiskolai évfolyamok diákjai.

valamint a szakképz évfolyamok tanulói szabad kimen vel rendelkeznek minden nap 1800-órától 2100-óráig. -

Ezen felül kimen adható a csoportvezet nevel tanár engedélyével 2200-óráig. Kimen t

2200

órán túl csak

az

intézményvezet ,

vagy a diákotthon

igazgatóhelyettese adhat a szül írásos kérésére (e-mail, távirat, levél, fax). -

A szakképz

évfolyamok tanulói heti egy alkalommal éjszakai kimen vel is

élhetnek, amennyiben a szül ezt írásban kéri. -

A szül írásbeli kérésére a nevel tanár hétf i visszaérkezést is engedélyezhet. Ebben az esetben a tanulónak hétf

reggel 730-óráig kell a diákotthonba

megérkeznie. -

A tanulók a látogatókat a tanítási, ill. szilenciumi id n kívül 2045 óráig fogadhatják. A látogatók fogadása az aulában történik, ill. indokolt esetben a csoportvezet kivételt tehet.

-

Telefont a tanítás után, szilenciumi id n kívül lehet felkapcsolni az emeletekre. Az I. emeletet este 2000 óráig, a II. és III. emeletet este 2100 óráig lehet a telefont használni.

-

A mobiltelefonokat a tanulók szilencium alatt nem használhatják. Ez alól kivételt képeznek azok a hívások, amelyeket a szül k kezdeményeznek. A szilencium ideje alatt informatikai eszközök használata csak indokolt esetben a csoportvezet engedélyével lehetséges.

-

A tanítási hét során a rendkívüli eltávozást szül i kérésre nevel tanár és az intézményvezet

engedélyezi. A tanuló diákotthonból való eltávozása után a

felel sség a szül t terheli. -

A vasárnapi visszaérkezés 1600 órától 2100 óráig történik.

A tanulók napirendje Általános iskola alsó tagozat: 700

ébreszt

700 - 0730

készül dés, reggeli

730 - 0745

szobarend ellen rzése 42

800 - 1230

tanítás

1230 – 1630

ebéd, napközi

1630 – 1730

irányított szabadfoglalkozás

1730 – 1800

vacsora

1800 – 1900

szabadfoglalkozás, csoport-, egyéni foglalkozás

1900 – 2000

Készül dés a lefekvéshez

2000 –

Villanyoltás

Általános iskola fels tagozat:

700

ébreszt

700 - 0730

készül dés,reggeli

730 - 0745

szobarend ellen rzése

800 - 1330

tanítás

1330 – 1630

ebéd, napközi

1730 – 1800

vacsora

1800 – 2000

egyéni-, csoport-, szabadfoglalkozások

2000 – 2100

készül dés a lefekvéshez

2100 –

villanyoltás

Gimnázium és szakképzés:

600 – 700

ébreszt

615 – 745

reggeli

900 - 1000

szobarend ellen rzése

800 –1500

tanítás 43

1315 – 1530

ebéd (pénteken: 1400 óráig)

1330 – 1500

egyéni-, csoport-, kollégiumi foglalkozások

1330 – 1445

délutáni kimen

1500 – 1800

szilencium (hétf , kedd, csütörtök)

1500 – 1700

szilencium (szerda)

1700 – 2100

általános kimen (szerda)

1700 – 1800

vacsora (szerda)

1800 – 1830

vacsora (hétf , kedd, csütörtök)

1800 – 1900

esti kimen

1800 – 2100

esti kimen (gimnázium – szabad szilenciumosok, szakképzés – hétf , csütörtök)

1900 – 2000

felzárkóztató szilencium

1900 – 2030

egyéni foglalkozások, sportkörök (hétf , kedd, csütörtök)

2030 – 2130

készül dés a lefekvéshez

2200

villanyoltás – középiskolások

2300

villanyoltás – OKJ, egyetemisták

Felkészülés, tanulás

Szilenciumi kötelezettség: általános iskola alsó tagozat Hétf t l péntekig a napközi m ködési rendje szerint. általános iskola fels tagozat Hétf t l péntekig a napközi m ködési rendje szerint.

gimnázium és szakképzés 44



Hétf :

1500 – 1800

Kedd:

1500 – 1800

Szerda:

1500 – 1700

Csütörtök:

1500 – 1800

Az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a nevel tanárok jelölik ki. A felzárkóztató szilencium hétf n, kedden és csütörtökön, 1400 órától 1500-óráig, valamint 1900 órától 2000 óráig történik. Ezen a szilenciumon kötelez részt venniük az els félév folyamán az els éves középiskolás diákoknak, valamint azoknak a diákoknak, akiknek tanulmányi eredménye nem kielégít .



A 4,3 feletti tanulmányi átlaggal rendelkez

diákok, valamint a szakközépiskolai

képzésben résztvev k a közös szilencium alól mentesülnek,

k szobájukban

készülhetnek fel a következ tanítási napra. 

A szilencium ideje alatt a tanulók tanári felügyelet mellett igénybe vehetik a számítástechnika termet.



A szilenciumról való késés, indokolatlan távolmaradás, valamint a szilencium rendjének zavarása, nem megfelel magatartás tanúsítása nevel tanári figyelmeztetést von maga után.

Egyéb 

A diákotthonban a fiúk emeletén (II. emelet) a lányok, a lányok emeletein (I., III.) a fiúk csak a nevel tanár beleegyezésével tartózkodhatnak 2100 óráig.



2100 órától mindenki csak a saját emeletén tartózkodhat.



2200 órától a diákotthon valamennyi tanulója már csak a saját szobájában tartózkodhat.

15. 4. Óvoda m ködési rendje

45

-

Az óvoda a Szlovák Tanítási Nyelv

Óvoda, Általános iskola, Gimnázium, és

Diákotthon igazgatása alatt m ködik. -

Az óvodai nevelési év megegyezik az intézmény nevelési évével.

-

Az óvoda

szi, téli, tavaszi és nyári nyitva és zárva tartása megegyezik az

intézmény által megjelölt id pontokkal, melyekr l a szül ket a nevelési év kezdetén tájékoztatjuk. -

Az óvoda nyitva tartása: reggel 600-1800 óráig. Reggeli gyülekezés a nyitva tartástól folyamatosan 900 óráig tart.

-

Az óvón k benntartózkodása: reggel 700-1730 óráig.

16. Belépés és bent tartózkodás rendje a nevelési-oktatási intézménnyel jogviszonyban nem állók esetében Az intézménybe idegen személy csak hivatalos id

alatt, 800-1600 h-ig engedhet

be

kivéve a rendkívüli eseményeket. A belépést követ en a keresett személyt a portás a házi telefonon értesíti. Idegeneket az épületbe tovább engedni csak belép kártyával és a keresett személy kíséretében, és a porta könyvben történt névszerinti bejegyzéssel és id pont (bekilépés) feltüntetésével lehet. Diákotthoni tanulók látogatót a házirendben szabályozott formában fogadhatnak. Az intézményben tartózkodó küls

látogatóknak, bérl knek, munkavégz knek a

t zvédelmi, munkavédelmi utasításokat, továbbá a házirendben foglaltakat kötelez en be kell tartani.

17. Tanórán kívüli foglalkozások A közoktatási törvény értelmében az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdekl dése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: Állandó foglalkozások: -

napközis, tanulószobai foglakozások

-

szakkörök

-

felzárkóztatás 46

-

tehetséggondozás

17. 1. A napközis és tanulószobai foglalkozások A tanórára való felkészülést, a szabadid hasznos eltöltését hivatott biztosítani. M ködési rendjét rögzíti a házirend. A napközis és tanulószobai foglalkozásról eltávozást szül i kérelemre a délutános nevel engedélyez.

17. 2. Szakkörök Az iskola és diákotthon a felmért igényeknek megfelel en szaktárgyi és a nemzetiségi hagyományokat ápoló jelleg

szakköröket hirdet meg. A szakköri foglalkozásra a tanév

kezdetén lehet jelentkezni. A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehet , a szakmai munkaközösségek, és a szül i munkaközösség véleményének meghallgatásával, a fenntartóval egyeztetve, az igazgató dönt. A szakkörök vezet it az igazgató bízza meg, a foglalkozások meghatározott tematika szerint történnek, szakköri naplóba kerülnek bevezetésre. A szakköri foglalkozásokon a szaktanárok segítséget nyújtanak a tanulóknak kiegészít ismeretekre, ugyancsak itt kapnak lehet séget tehetségük, képességük kibontakoztatására is. A tantárgyfelosztás és az éves munkaterv tartalmazza a különböz

szakköröket. A m ködés feltételeit az intézményben

biztosítani kell. A szakkörök vezet je felel s a szakkör m ködéséért.

17. 3. Id szakos tanórán kívüli foglalkozások A szakmai munkaközösségek éves munkatervében meghatározott és az intézmény éves munkatervében rögzített foglalkozások pl :  kommunikációs verseny  szavalóverseny  helyesírási verseny  tanulmányi kirándulások,  esetlegesen erdei iskola, sítábor szervezése  diákkörök  házibajnokságok 47

 kulturális rendezvények (házi koncert, kulturális fellépések)  Szlovák Kulturális Központ rendezvényei  szabadid s foglalkozások: túrák, színház és múzeum látogatások ...

17. 4. A mindennapi testedzés A tanulók mindennapi mozgását, testedzését biztosítják az óratervek testnevelés órái, a tagozatonként bevezetett néptánc oktatása és a különböz sportkörök, szakkörök. Az igazgató a versenyeken gy ztes, helyezést elért tanulók nevét, a tánccsoport eredményes szereplését az egész iskolaközösséggel megismerteti, teljesítményüket elismeri. A tanulók iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában részt vehetnek (rendezvényen

való

fellépés,

rendezvények

látogatása),

azonban

a

részvételt

az

osztályf nöknek, csoportvezet pedagógusnak be kell jelenteni.

17. 5. A fakultatív hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak (az iskolai nevel és oktató tevékenységt l függetlenül) hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A szül k kérésére a tanulók hit- és vallásoktatásban részesülhetnek. A 2013/2014-es tanév els és ötödik osztályában, felmen rendszerben kötelez választani az erkölcstan és hitoktatás tantárgyak közül.

17. 6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás Az intézmény keretén belül a hagyományok ápolása a közösségformálás, az intézményhez való köt dés egyik fontos eszköze. Az intézmény hagyományai fontos szerepet töltenek be a tanulók nemzetiségi tudatának fejlesztésében, nyelvtudásuk gyarapításában, a nemzetiségi kultúra értékeinek közvetítésében, megtartásában. Az intézményi hagyományok célja:  az egészséges versenyszellem kialakítása  a kiemelked teljesítmények bemutatása  teret nyújt a tanulói kezdeményezésnek  az intézmény jó hírének öregbítéséhez járul hozzá 48

 különböz

pozitív

magatartásformák,

tulajdonságok

kialakítását

segítik

(együttérzés, emberi tartás, közösség er sít ereje, segít készség) Az intézményi hagyományok ápolásával, megszervezésével kapcsolatos feladatokat az éves munkaterv tartalmazza az id pont és a felel s pedagógus megjelölésével. Az ünnepélyek, megemlékezések, versenyek el készítésében, lebonyolításában, színvonalának, tartalmának értékelésében aktivizálja a pedagógustestületet és a tanulókat.

17. 7. Az intézmény hagyományos ünnepei, kulturális rendezvényei Családi kirándulás

(alsó tagozat, kollégium)

Gólyabál

(gimnázium, kollégium)

Luca-nap

(fels tagozat)

Mikulás nap

(óvoda, fels tagozat, gimnázium)

Karácsonyi ünnepély

(óvoda, alsó, fels

tag., gimnázium.

Kollégium) Szalagavató

(gimnázium, kollégium)

Farsangi szokások

(alsó, fels tagozat, gimnázium)

Koménius ünnepség

(fels tagozat, gimnázium

Anyák napja – Nyílt nap

(alsó tagozat, óvoda)

Ballagások

(fels tag., gimnázium, kollégium.)

Diák önkormányzati nap

(alsó, fels tagozat, gimnázium)

Gyermeknap

(óvoda, alsó tagozat)

Év végi gálam sor

(iskolai szint )

Tanévzáró ünnepély

(iskolai szint )

Megemlékezések, ünnepélyek Október 6.

Aradi vértanúk (osztályszint )

Október 23.

1956.

évi

Köztársaság

forradalom,

a

Magyar

kikiáltásának

napja

(osztályszint ) Február 25.

Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól

49

Március 15.

az1848-49-es

forradalom

és

szabadságharc (iskolai szint ) Március 28.

Koménius

születésnapja

(fels

tag.,

gimn.) Április 16.

Megemlékezés a

magyar

holokauszt

áldozatairól Június 4.

Nemzeti Összetartozás Napja

A nemzeti ünnepek el tti napon az intézmény épületét a Magyar Köztársaság lobogójával kell feldíszíteni.

17. 8. Tanulmányi és egyéb versenyek, rendezvények, kiállítások -

Szlovák, magyar vers- és prózamondó verseny (alsó, fels tagozat, gimnázium)

-

Szlovák, német, magyar, angol helyesírási verseny (fels tagozat, gimnázium)

-

Szlovák, német, magyar, angol kommunikációs verseny (fels tagozat, gimnázium)

-

Matematika verseny (házi) (fels tag., gimn.)

-

Országos, f városi, kerületi versenyek, vetélked k matematika, sport, képz m vészet (alsó t., fels t., gimn.)

-

OKTV – szlovák nyelv (gimnázium)

-

„Tiszta, rendes osztály” – verseny (alsó, fels tag., gimn.)

-

Képz m vészeti verseny – ünnepélyhez, évszakokhoz köt d en (óvoda, alsó, fels tagozat)

-

Képz m vészeti verseny – falevelek, termések kiállítása (óvoda, alsó tagozat) Képz m vészeti kiállítás – hazai szlovák m vészek m veib l

-

fafaragás, népi hímzés, kerámia, festészet

-

Nemzetiségi Ifjúsági Sporttalálkozó – szlovák iskolák, kollégiumok között

-

B. Bystrica – Komárom külföldi kapcsolat, testvérintézmény

50

18. A pedagógiai munka bels ellen rzése A nevelési-oktatási intézmények szakmai tekintetben önállóak, szervezetükkel és m ködésükkel kapcsolatosan minden olyan ügyben döntenek, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. E széleskör jogosítvány mellett a pedagógiai munka hatékonysága, színvonala bels ellen rzéssel biztosítható. .A bels ellen rzés legfontosabb feladata a pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, annak feltárása, hogy milyen területeken szükséges er síteni a pedagógusok munkáját. A nevel -oktató munka bels ellen rzése kiterjed az iskola, az óvoda m ködésére, a tanítási órákra, a tanórán kívüli foglalkozásokra. Ezen belül:  pedagógusok oktató-nevel és adminisztrációs munkájára  közösségek nevelési szintjére  osztály és csoportközösségek szintjére A nevel -oktató munka bels ellen rzésének megszervezéséért és hatékony m ködéséért az igazgató a felel s. A bels ellen rzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését a munkaterv tartalmazza, melyet az igazgató készít el a szakmai munkaközösségek ajánlása alapján. Az ellen rzési tervben nem szerepl

eseti ellen rzések lefolytatását kérheti a szakmai

munkaközösség, a szül i munkaközösség is, melyet az igazgató rendel el. A nevel -oktató munka bels ellen rzésére jogosultak:  igazgató  igazgatóhelyettesek  munkaközösség vezet k  osztályf nökök  a munkaközösségi tagok külön megbízás alapján Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellen rizheti. Közvetlenül ellen rzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. 51

Az

igazgatóhelyettesek

ellen rzési

tevékenységüket

els sorban

a

vezet i

feladatmegosztásból következ saját területükön végzik. A nevel testület tagjaival végzend ellen rzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezd kre, az intézményhez újonnan érkezett pedagógusokra. A munkaközösség vezet k az ellen rzési feladatokat a munkaközösség tagjainál látják el. Tapasztalataikról tájékoztatják az intézményvezetést. Az ellen rzés módszerei:  Tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények látogatása (óvoda, általános iskola, gimnázium, diákotthon)  Írásos dokumentumok vizsgálata  Tanulói munkák ellen rzése  Beszámoltatás szóban, írásban A bels ellen rzést oly módon kell fejleszteni, hogy a tanév során valamennyi pedagógus munkáját értékeljék. A pedagógus kérésére, munkájának segítése érdekében óralátogatás során lehet felmérni a nevel -oktató munkájának hatékonyságát, értékelni pedagógiai módszereit. Az

ellen rzés

tapasztalatait

a

pedagógusokkal

egyénileg,

szükség

esetén

a

munkaközösség tagjaival is meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a hiányosságok feltüntetésével, a feladatok egyidej meghatározásával – tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

19. A könyvtár m ködése A Könyvtár iskolai és diákotthoni könyvtár, alapfunkciója az iskolai nevel - és oktató tevékenységhez szükséges információk, információhordozók, dokumentumok biztosítása, továbbá a diákotthoni gyermekek, tanulók szabadid s tevékenységéhez eszközök biztosítása. A könyvtára Gy jt köri Szabályzatban foglaltak figyelembevételével gy jti az iskolában oktatott tantárgyak irodalmát és a pedagógiai munkához szükséges irodalmat; a nem oktatott ismeretek irodalmát és a szépirodalmat válogatva, szlovák és magyar nyelven. Az egyes dokumentumok beszerzési példányszámánál a helyi tanterv ill. az egyes tantárgyak tantervei alapján várható igényeket kell figyelembe vennie. 52

19. 1. A könyvtár alapfeladata  gy jteményének folyamatos fejlesztése, gondozása, nyilvántartása,

rzése és

rendelkezésre bocsátása  könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tankönyv-támogatási keretb l biztosított tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését is,  helyet biztosít a könyvtári órák számára,  az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása. Az

iskolai

könyvtár

gy jteményét

a

tanulók,

és

pedagógusok

igényeinek

figyelembevételével kell fejleszteni, a vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtár nyitvatartási rendjét az igazgató, a könyvtáros és a DÖK az érvényes rendeletek figyelembevételével közösen alakítja ki. Az iskolai könyvtár raktári és szabadpolcos résszel rendelkezik. A szabadpolcos részben elkülönül a kézikönyv állomány és a szak - ill. szépirodalom.

19. 2. Az iskolai könyvtár használati rendje és nyitva tartása  Az intézmény könyvtárának m ködését az intézmény könyvtárosa irányítja.  A könyvtárat az iskola tanulóközössége és az iskola dolgozói egyaránt használhatják.  A szolgáltatások térítésmentesek.  A beiratkozás az olvasó (diák, pedagógus) adatainak felvételével történik.  Az adatokban bekövetkez

változásokról a legközelebbi kölcsönzéskor az olvasó

köteles tájékoztatni a könyvtárost.  A beiratkozott hallgatók a könyvtár minden dokumentumát használhatják, kölcsönözni lehet minden dokumentumot, kivéve: o kézikönyvtári állományt o muzeális ill. régi dokumentumot.  A kölcsönzési id 21 nap de ett l a használat sajátosságai alapján el lehet térni: pl. tartós használatra kiadott tankönyvek esetén.

53

 Az iskola tulajdonában lév tartós használatú tankönyvek kiadási ideje a tanév els napja, leadásának határideje a tanév rendje szerinti utolsó tanítási nap, ill. a tanulói jogviszony megsz nése.  A tanuló egyszerre 4 db dokumentumot kölcsönözhet,  A

könyvtár

használója

anyagi

felel sséggel

tartozik

az

általa

használt

dokumentumokért, berendezési tárgyakért,  Köteles a könyvtár rendjét meg rizni,  A könyvtár állományának, berendezési tárgyainak rongálása esetén a tanuló a kölcsönzésb l kizárható, a kár mértékét l függ en kártérítésre kötelezhet ,  A nyitva tartás idejét a tanév kezdésekor a tantestület egyetértésével kell meghatározni,  Az egyes tanóra látogatása alól felmentett tanuló a nyitvatartási id ben a könyvtárat látogathatja,  A könyvtáros munkaidejét és munkaköri feladatát munkaköri leírása tartalmazza. Az iskolai könyvtár gy jt köri szabályzata az SZMSZ mellékletét képezi. A könyvtár nyitvatartási ideje: A könyvtár nyitvatartási ideje: heti 22 óra. A könyvtár nyitvatartási ideje minden évben, a tanév elején kerül meghatározásra. A nyitva tartás id pontját a könyvtárban, a könyvtár ajtaján ki kell függeszteni.

20. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Jogszabályi háttér: 

a Nemzeti köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény,



a Tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. törvény,



a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjér l.

54

A tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) el írásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója határozza meg. Ugyanezen törvény 29.

§

(3)

rendelkezik

arról,

hogy az

iskolai tanulók

tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés

elkészítésének

helyi

rendjét

az

iskola

szervezeti és

m ködési

szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szül i szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

20. 1. Tankönyvrendelés A tankönyvfelel s (könyvtáros) az engedélyezett tankönyvjegyzék alapján a megadott határid re összeállítja a szaktanárok által kiválasztott tankönyveket tartalmazó tankönyvlistát. A tankönyvrendelést az igazgatóval történt egyeztetés után bonyolítja. Azoknak – a sajátos nemzetiségi oktatáshoz szükséges – tankönyveknek a megrendelését, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, csak a szül i szervezet véleményezése után lehet megrendelni. A tankönyvek kiválasztásánál a következ szempontokat vesszük figyelembe:  hagyomány és korszer ség együtt  folytonosság, tanulhatóság  jól érthet ség  tetszet s, jó formai jellemz k  több évig használható, tartós tankönyv legyen  az árak mértéke  továbbképzési ajánlat figyelembe vétele A kiválasztott tankönyvek listájáról az iskola a szül ket írásban értesíti. A szül k a megrendel lapok kitöltésével a meghatározott id pontig visszajeleznek az intézménynek. A megrendel lapokat az osztályf nökök összesítik, az ingyen tankönyvre jogosult tanulók jelzésével, s a listát leadják a tankönyvfelel s részére. 55

A tankönyvek pótrendelésének leadási határidejér l az intézmény az osztályf nökök útján tájékoztatja a szül ket. A tankönyvek forgalmazása intézményen belül történik. A tanulók által befizetett összeget a tankönyvfelel s számolja el. Jutalékát a kiadó szerz désben szabályozza

20. 2. A tankönyvellátás megszervezése A tankönyvfelel s (könyvtáros) a tankönyvek beérkezését az iskolába augusztus hónapra rendeli meg a kiadóknál. A beérkezett tankönyveket a megrendelésekkel egyezteti, majd osztályonként összeállítja a tankönyvcsomagokat. A tartós tanulói tankönyveket az iskolai könyvtárba bevételezi. A diákok a tankönyveket a tanítási év els munkanapján kapják meg, annak ellenértékének megfizetésével egyidej leg.

20. 3. A tanulói tankönyvtámogatás megállapításának rendje Az iskola a tanulói tankönyv normatív támogatás összegéb l 25 %-ot tartós tankönyv beszerzésére fordít. Ingyenes tanulói tankönyvet a vonatkozó rendelkezéseknek megfelel tanuló kap. Az ingyenesség megállapításához az iskola a rendeletben meghatározott dokumentumokon, és szül i, gondvisel i nyilatkozaton kívül nem kéri más irat bemutatását. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanuló az igazolások bemutatása mellett, térítés nélkül kapja meg a tankönyveket. A tankönyvek átvételét az iskolai könyvtár nyilvántartásában aláírásával igazolja. Az iskolai tankönyvrendelésben a következ tanulók részére biztosítjuk ingyenesen (normatív kedvezmény) a tankönyveket: 

tartósan beteg,



testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes el fordulása esetén halmozottan fogyatékos,



pszichés fejl dés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),



három- vagy többgyermekes családban él, 56



nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,



rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.  A normatív kedvezményre és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó igényt jogszabályban meghatározott igényl lapon kell bejelenteni. Az igényl

a bekövetkez

változásokról 15 napon belül köteles

értesíteni az intézményt. Az igényl a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel.  A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése el tt, tárgy év november 15-ig „Igényl lap a tanulói tankönyvtámogatáshoz” nev nyomtatványon kell bejelenteni.  Az igénybejelentés id pontjáról az iskola az igénybejelentési határid

el tt

legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szül t. A határid jogveszt , ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szül

az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem

alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott id pont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követ

id pont

után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt, a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével.  A tartós használatra készült tankönyvet az iskola tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult birtokába. A használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az id pontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni.  A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szül je köteles a tankönyv elvesztéséb l, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszer

használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a

tanuló részére értékesíthet .  A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár esetén a tanulót kártérítési kötelezettség terheli. A kártérítés mértékét a tanuló tanulmányi eredménye, szociális helyzete befolyásolja. A kártérítés összege legalább a tankönyv értékének 50%-a. 57

21. Intézményi véd , óvó el írások 21. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézmény tanulóinak iskola egészségügyi ellátását a 26/1997.(IX.3.) NM rendelet, illetve az ezt módosító 11/1999. (V.14.) EÜM rendelet módosítását figyelembe véve szerveztük meg. Az egészségügyi szolgálat ellátja a tanulók, kollégiumi jogviszonnyal rendelkez k, és az óvodások  id szakos orvosi vizsgálatát  szakrendelésekre történ utalásoát  a véd oltások beadását  a testnevelési órák látogatása alóli felmentésekkel kapcsolatos teend ket Szükség szerint az intézmény óvódásait és diákjait a Madarász utcai Gyermekkórházban is fogadja Az intézményen belül rendelési id pont meghatározására a tanév elején kerül sor.

21. 2. A tanuló- és gyermekbalesetek megel zésében és baleset esetén szükséges teend k Minden tanulót a tanév megkezdése el tt, illetve tanulmányi kirándulást megel z en munka-, és balesetvédelmi oktatásban, t zvédelmi, és t zmegel zési oktatásban kell részesíteni. Az oktatást az osztályf nök, csoportvezet

nevel tanár vagy megbízott pedagógus,

óvodapedagógus tartja. Az oktatás megtörténtét a haladási naplóba be kell jegyezni. F bb témák: Tanítási év elején:  az iskola területén a baleset megel zésére, a t zesetek elkerülésére vonatkozó magatartási elvárások  baleset, t z észlelése esetén követend eljárások, az észlelések jelzésének rendje az iskolavezetés felé, els segélynyújtás, a tanulókra vonatkozó kötelezettségek 58

Tanulmányi/iskolai kirándulás el tt:  élelmezés, az étkezések rendje  ruházat, tisztálkodás  kötött és szabad programok magatartási rendje  viselkedés járm vön, sétán, túrán  az ébreszt , a takarodó rendje (több napos kirándulás esetén) Szaktantermekben - kémia, biológia, fizika, számítástechnika, rajz terem, tornaterem, az edz teremben, továbbá a stúdióban - csak tanár jelenlétében lehet tartózkodni, az eszközöket használni. Diákotthonban a diákok csak pedagógus felügyelet mellett használhatják a következ eszközöket, gépeket:  Mosókonyha:

mosógép, vasaló

 Teakonyha:

elektromos t zhely

 Klubszoba:

TV készülék, videó-magnó, magnetofon

 Számítógép terem

számítógépek

Az intézményben tartózkodó tanuló kötelessége, hogy: 

óvja saját és társai testi épségét, egészségét, jelentse, ha bármilyen agresszióval kapcsolatos jelenséget észlel, el zze meg annak létrejöttét



sajátítsa el és alkalmazza az egészségét és a biztonságát véd ismereteket



betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni a pedagógusoktól hallott, a balesetek megel zését szolgáló szabályokat



azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztet

helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen

rendkívüli eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történ fenyegetést) vagy balesetet észlel 

azonnal jelentse az iskola valamelyik pedagógusának – amennyiben ezt állapota lehet vé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült, súlyos

59

sérülés vagy baleset esetén a pedagógus el ször az orvost értesíti, majd a szül ket, intézmény vezetését megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti



gyakorlatában rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, t z, robbantással történ



fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola feln tt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szerepl el írásokat.

21. 3. A tanuló- és gyermekbalesetek jelentési kötelezettsége 1. A tanulóbalesetet az el írásoknak megfelel en nyilván kell tartani. 2. A jegyz könyvezett (ellátást igényl ) tanulóbalesetet ki kell vizsgálni. Balesetr l jegyz könyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás befejezésekor, de legkés bb a tárgyhót követ hónap 8. napjáig be kell jelenteni a KIR rendszeren keresztül, s meg kell küldeni a fenntartónak. A jegyz könyv egy példányát át kell adni a tanulónak. 3. Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a határid t módosítani kell, azt a jegyz könyvben meg kell indokolni. 4. Súlyos balesetet telefonon vagy faxon azonnal jelenteni kell a fenntartónak. Súlyos baleset körülmények kivizsgálása legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkez

személyt kell bevonni. Intézményünknél a munka- és t zvédelmi felel s,

távollétében a gondnok. 5. Súlyos a baleset, amely  a sérült halálát vagy a baleset bekövetkezését l számított 90 napon belül életét veszti,  valamely érzékszerv elvesztése vagy jelent s mérték károsodását,  életveszélyes sérülést vagy egészségkárosodást,  súlyos csonkolást, 60

 a beszél képesség elvesztése vagy felt n eltorzulás, bénulás illetve elmezavart okozott

21. 4. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teend k A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § alapján járunk el. Ezek részletes leírását az intézmény alábbi dokumentumai tartalmazzák: - Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megel zésében, illetve baleset esetén intézményi véd , óvó el írások - Rendkívüli esemény esetén szükséges teend k - Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére Rendkívüli esemény észlelésekor 1. A bejelentést észlel személy haladéktalanul köteles értesíteni az intézkedésre jogosult személyeket. 2. Intézkedésre jogosult személyek (sorrendnek megfelel en) 1. az iskola igazgatója 2. iskolai igazgatóhelyettes 3. diákotthoni igazgatóhelyettes 4. gondnok

3. Az intézked személy feladatai 1. Gondoskodik a rend rség és a fenntartó értesítésér l. 2. Értesíti a gondnokot a riadóról, hogy megtehesse a feladatköréhez tartozó intézkedéseket. 3. Gondoskodik a riasztójelzés leadásáról. 61

4. Szükség esetén gondoskodik az épület azonnali kiüríttetésér l. Amennyiben lehetséges, ezt az iskolarádión keresztül az érintettek tudomására hozza. 5. Amennyiben a riasztás téves, értesíti az érintetteket. 4. A riasztójelzés utáni teend k: 1. Az órát tartó tanárok feladata, hogy gondoskodjanak az oktatási helyiségek legrövidebb id n belüli elhagyásáról a kijelölt menekülési útvonalakon. Az osztálynaplókat a tanárok magukkal viszik, a tantermeket nyitva hagyják. 2. A helyzet ismeretében a tanulók a pedagógus vezetésével, személyes holmijukkal vagy a nélkül hagyják el a veszélyeztetett területet. 3. A gondnok intézkedik a munkaterületéhez tartozó dolgozók teend ir l. 4. A bombariadó lefújásáig az érintettek csak a kijelölt helyen tartózkodhatnak. 5. Az épület átvizsgálása után a tanulók kötelesek az iskolába visszatérni. A továbbiakról (a tanítás folytatása, hazamenetel, az elmaradt órák pótlása) az igazgató, távollétében az ügyeletes igazgató helyettes dönt. 5. A gondnok feladatai bombariadó esetén: (távollétében a karbantartó helyettesíti) 1. a porta értesítése (szükség esetén) 2. a kapuk kinyittatása, (f kapu, hátsó- és konyhai kijárat) 3. az egyéb személyzet értesítése 4. a teremkulcsok biztosítása és a t zszerészek vezetése az iskola épületében 6. Menekülési útvonalak bombariadó esetén (ruhatár használata nélkül)  Az iskola tanulói - tanári kísérettel - egyrészt a f bejáraton keresztül hagyják el az épületet, vagy a tornateremnél lév hátsó vészkijáratnál.  A kollégiumban lakó tanulók - nevel tanári, vagy ügyeletes tanári kísérettel - a középs lépcs ház vészkijáratán keresztül.  A konyhai dolgozók a gazdasági kijáratnál, a technikai dolgozók a kollégiumi vészkijáratnál, egyéb alkalmazottak a f bejáratnál.

62

A Tanulók kivonulási sorrendje: Földszint: óvoda

028 terem

tanulószoba

04005

ált. isk.

005 terem.

F bejáraton keresztül

007 terem 009 terem 023 terem I. emelet ált. isk.

107 terem 109 terem 111 terem

II. emelet gimnázium

204 terem 206 terem 203 terem

I. emelet ált. isk. 126 terem gimnázium

Hátsó bejáraton

210 terem 216 terem 124 terem

A torlódás elkerülése érdekében az intézmény kiürítését (amennyiben a helyzet lehet vé teszi) az iskolarádión keresztül irányítja az intézkedéssel megbízott személy. Menekülési útvonal ruhatár használata esetén: A f bejáraton keresztül egyirányú közlekedéssel az utcára. Szembeforgalom tilos!  Óvoda, 63

 iskolai tanulók,  pedagógusok, adminisztratív és egyéb dolgozók, levonulási sorrendben.

Hátsó kijáraton a kollégiumi tanulók, nevel tanárok, gyermekfelügyel k, egyéb dolgozók. A konyhai dolgozók a konyha kijáratát veszik igénybe. A torlódás elkerülése érdekében az intézmény kiürítését iskolarádión keresztül irányítja az intézked személy (amennyiben a helyzet lehet vé teszi). Az elmaradt tanítási órákat minden esetben pótolni kell. A tanítási órák pótlásának id pontjáról az igazgató dönt. Az elmaradt órák pótlásának id pontjáról az osztályf nök a szül ket az ellen rz könyvben értesíti.

21 .5. Katasztrófa, t z- és polgári védelmi tevékenység rendje Az intézmény a közalkalmazottak és tanulók katasztrófa-elhárítással és t zvédelemmel kapcsolatos ismeretek megszerzéséhez küls szakember bevonásával nyújt segítséget. A szakember közrem ködik a t zmegel zéssel, a t zvédelemmel kapcsolatos szabályok elkészítésében, az oktatásban, továbbá az évenként egy alkalommal megtartott t zriadó lebonyolításában és értékelésében is. Az intézmény épületét illetéktelen behatolóktól személyzettel és tárgyi eszközökkel védjük. Személyi feltételek: A feladatot 4 f portás látja el 24 órai szolgálattal, váltott m szakban (reggel 7 h-tól másnap reggel 7 h-ig). Tárgyi eszközök alkalmazásával:  a kijáratok biztonsági zárrendszerrel vannak ellátva,  frekventált helyeken érzékel k vannak elhelyezve  a nagyobb érték eszközökkel felszerelt helyiségek biztonsági zárral vannak ellátva,  pénztár, konyha, tornaterem riasztóval van ellátva, 64

 az épület villám elleni védelmét villámhárítók biztosítják,

21. 6. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskola épülete címtáblával, az osztálytermek Magyarország címerével vannak ellátva. Ünnepeken az épület lobogózása a gondnok feladata. Az iskola minden dolgozója és tanulója felel s:  a közösségi tulajdon védelméért, állagának meg rzéséért  az iskola rendjének, tisztaságának meg rzéséért  az energiafelhasználással való takarékoskodásáért  a t z és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért Az iskola különböz helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjér l, az iskolai rendszabályok intézkednek részletesen (lásd Házirend: az osztálytermek, könyvtár, szaktantermek, ebédl , tornatermek, szertárak, udvar és folyosó használati rendjét). A vagyonvédelmi okok miatt az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az iskola dolgozóinak joga az iskola valamennyi helyiségének és létesítményének a rendeltetésszer használata. A használatkor a helyiség felel sének engedélye szükséges. Nem iskolai célra csak az igazgató vagy a fenntartó engedélyével vehet k igénybe a helyiségek és létesítmények. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseinek, felszereléseinek épségéért, rendjéért a használatba vev - a használatbavétel ideje alatt - anyagilag felel s. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével és a helyiség felel s tudtával, átvételi elismervény ellenében szabad.

21. 7. Az iskola helyiségeinek, létesítményeinek bérbeadása, esetenkénti használatbavétele Amennyiben az iskola rendeltetés szerinti m ködését nem zavarja, a fenntartóval kötött érvényes bérleti szerz dés birtokában - esetenkénti igénybevételnél - a megadott feltételek mellett lehetséges. 65

A diákotthon átmenetileg szabad fér helyeit, a f z konyha szabad kapacitását az alapító okiratban meghatározottak figyelembevételével lehet szállóvendégek elhelyezésére és étkeztetésére fordítani, illetve hasznosítani.

21. 8. Az intézményi infrastruktúra magáncélú igénybevétele Az iskola alkalmazottai az intézményi infrastruktúrát magáncélra igénybe vehetik, amiért térítési díjat kell fizetni.

22. Vagyonnyilatkozattételi kötelezettség Az intézményben vagyonnyilatkozattételi kötelezettségük a mindenkor hatályos jogszabályokban megjelölt személyeknek van.

23. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak tanítási id kerete

A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók a) rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétével, b) szabadságának kiadásával, c) egyéb munkaid -kedvezményével kapcsolatos adatokat. A rendes munkaid n belül a heti kötelez

óraszám felett végzett többlettanításért a

pedagógust óradíj illeti meg. A Kjt. vrh. 16. § rendelkezései alapján: Óradíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelez

óraszámot állapít meg, ha a munkakörre el írt kötelez

óraszámánál, a rendes

munkaid n belül, a munkáltató elrendelése alapján többet tanít. Az óradíj megilleti a magasabb vezet

és a vezet

beosztású közalkalmazottat is. Azt, hogy a pedagógus a

munkakörre el írt kötelez óraszámánál többet tanított, a Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont alapján meghatározott, a tanítási id keret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma alapján kell meghatározni. Óradíj abban az esetben állapítható meg, ha a

66

tanítási id keret teljesítésébe beszámítható órák együttes száma meghaladja a tanítási id keret óraszámát. A tanítási munkanapok megállapítása A tanítási munkanapok számának megállapítása az intézmény vezet jének feladatát képezi. A tanítási munkanapok számának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni  A munkaszüneti napokat  A tanítási szüneteket ( szi, téli, tavasz szünet)  A szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. A tanítási id keret teljesítése A tanítási id keret teljesítését az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell vezetnie a pedagógusoknak, amelyet hetente ellen rzésre és igazolásra az igazgatóhelyettesek részére át kell adni. Ezt a személyenként megállapított tanítási id keretet csökkenteni kell az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelel en minden olyan esetben, amikor a pedagógus kies tanítási napja a távollét napjaira esik, vagyis amikor a pedagógus távolléti díjra jogosult, és hasonlóképpen

csökkenteni

kell

akkor,

ha

a

kies

tanítási

nap

a

pedagógus

keres képtelensége idejére esik, amikor is általában táppénzben részesül. A fentieken kívül a tanítási id keretet csökkenteni lehet az adott id pontban érvényes, fenntartó által meghatározott esetekben is. A munkaid keret befejez id pontjában, a munkáltatónak minden pedagógus esetében meg kell állapítani a tanítási id keret teljesítését. Óradíj a tanítási id keretet meghaladó többlettanításért jár. A tanítási id keret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelez órájának teljesítésébe beszámítható órák vehet k figyelembe.

24. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény Szervezeti és M ködési Szabályzata nyilvános, hozzáférhet az intézmény honlapján. Megtekinthet az intézmény könyvtárában, ezen kívül igazgatónál, helyetteseknél és az iskolatitkárnál is kérhet

róla felvilágosítás. A dokumentumokba történ betekintés

id pontját el re jeleznie kell az érdekl d nek.

67

1. SZ. MELLÉKLET

A Szlovák Tanítási Nyelv Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Könyvtárának Szervezeti és M ködési Szabályzata és Gy jt köri Szabályzata

Készítette:

Havrán Katalin könyvtáros

Jóváhagyta:

A Szlovák Tanítási Nyelv Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tantestülete

Budapest,

1998. november 2013. március

70

I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1. A könyvtár elnevezése, címe: A Szlovák Tanítási Nyelv

Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Könyvtára Knižnica Materskej školy, všeobecnej školy, gymnázia a žiackeho domova s vyučovacím jazykom slovenským 1139 Budapest, Lomb utca 1-7. Telefonszáma: 237-1900/32. 2. A könyvtár létesítésének id pontja: 1948. 3. A könyvtár bélyegz je: Körbélyegz : 5 cm átmér j Befelé haladva: - Knižnica Materskej školy, všeobecnej školy, gymnázia a žiackeho domova s

vyučovacím jazykom slovenským - A Szlovák Tanítási Nyelv

Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon

Könyvtára - XIII. Tankerülete

Alatta félkörben: - OM azonosító: 035278 - Intézmény azonosító: 198012 - 1139 Budapest, Lomb u. 1-7.

II. Fenntartás, irányítás, elhelyezés: Az iskolai könyvtár az iskola szervezetében m ködik.

Fenntartásáról a Klebelsberg

Intézményfenntartó Központ XIII. Tankerülete gondoskodik. A könyvtár m ködését az intézmény igazgatója irányítja és ellen rzi a nevel testület és a diákközösségek javaslatainak figyelembevételével. A m ködéséhez szükséges anyagi feltételeket az intézmény el re

71

megtervezetten biztosítja. A könyvtáros hozzájárulása nélkül a gy jteménybe dokumentum nem vásárolható. A könyvtár gy jteménye szabadpolcos tárolási rendszerben helyezkedik el egy különálló (202 sz.), egyben átnyitható termekben. A terem felügyeletér l a könyvtáros, illetve megbízott kollégiumi nevel tanár gondoskodik. A könyvtár ezen /jobb oldali/ helyisége olvasóteremként használható csak.

III. A könyvtár állományával kapcsolatos feladatok 1.

Az állomány gondozásával kapcsolatos feladatok - a használók tájékoztatása és/vagy kérése alapján a gy jt körbe ill

dokumentumok

beszerzése - a szépirodalom és a szakirodalom el írt arányainak megtartása - a dokumentumok épségének megóvása - az elavult dokumentumok törlése

2.

Az állomány elhelyezésével kapcsolatos feladatok -

a raktári rend megóvása

-

a letétek kihelyezése, ellen rzése, nyilvántartásuk vezetése

3.

Az állomány nyilvántartásával és ellen rzésével kapcsolatos feladatok -

a beszerzett dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele (leltárkönyv)

- (számítógépes nyilvántartása tervbe véve)

4.

-

raktári katalógusban elhelyezend cédula elkészítése, a katalógus gondozása

-

a selejtezett dokumentumokról törlési jegyzék készítése

-

Az 5 évenkénti teljes leltározás elvégzése

-

leltárkönyv készítése az éves gyarapodásról

-

10 évenként a leltárkönyv újranyomtatása

Az állomány feltárásával kapcsolatos feladatok -

az alapkatalógusok biztosítása (a gépi visszakeresés biztosítása tervbe véve) 72

IV. A könyvtár szolgáltatásai 1.

A könyvtár használói - az iskola és a kollégium tanulói - az iskola és a kollégium nevel testülete és dolgozói

A szo lgált at ások t érít ésment esek. 2.

Szolgáltatások - dokumentumok kölcsönzése - helyben olvasás -

anyaggy jtés, irodalomjegyzék készítése

- könyv

és könyvtárhasználati órák megtartása 1-12.évfolyamokon az iskola

tantervében leírtak alapján - szakórák megtartásának el segítése - más könyvtárak szolgáltatásainak megismertetése - letétek telepítése (esti szilencium, szaktanári kabinetek)

V. A használat rendje A dokumentumok használata: A beiratkozás az olvasó adatainak felvételével történik. Az adatokban bekövetkezett változásokról a legközelebbi kölcsönzéskor az olvasó köteles a könyvtárost tájékoztatni. A beiratkozott olvasók a könyvtár minden dokumentumát használhatják. Kölcsönözni a kézikönyvtár állomány kivételével minden dokumentumot lehet. A kölcsönzési id általában 1 hónap, de ett l a használat sajátosságai alapján el lehet térni. Egyszerre 2 könyv és 3 folyóirat kölcsönözhet . A könyvtár használója anyagi felel sséggel tartozik az általa használt dokumentumokért, berendezési tárgyakért. Köteles a könyvtár rendjét meg rizni. Ha a tanuló a kölcsönzött dokumentumokat 2 hónapon túl indokolatlanul késve hozza vissza, az fegyelmi vétségnek min sül, mellyel szemben az osztályf nök intézkedik. Többszöri ilyen jelleg fegyelmi vétség esetén a tanuló kölcsönzésb l kizárható. A könyvtárból csak a könyvtáros tudtával vihet el bármilyen dokumentum. 73

Nyitvatartás: A könyvtár nyitva tartását a bejárati ajtón kell kifüggeszteni. A nyitvatartási id évenként változhat. Az órák alól felmentett tanulók a nyitvatartási id ben a könyvtárban tartózkodhatnak. A könyvtáros munkaköre: - gondoskodik a könyvtár heti 22 órás nyitvatartásáról - munkaidejének a nyitvatartási id n túli részét iskolán belüli illetve iskolán kívüli

munkára fordítja - figyelemmel kíséri a kerületi könyvtáros munkaközösség tevékenységét - részt vesz az iskolai munkaközösség foglalkozásain - segíti az iskola tankönyvellátását

Munkakörének részletes szabályozása munkaköri leírásában található.

VI. A könyvtár gy jt köre A Gy jt köri Szabályzatot a Szervezeti és M ködési Szabályzat melléklete tartalmazza. Az iskolai könyvtár kiegészít feladata: a tartós tankönyvek beszerzése. Az iskolai oktatásban felhasználható tartós tankönyvek és segédkönyvek hivatalos jegyzéke alapján a szaktanárok javaslatot tesznek a tartós tankönyvek beszerzésére. Az igazgató a munkaközösségek javaslatai alapján felülbírálási joggal hagyja jóvá és bízza meg a könyvtárost a beszerzéssel.

Gy jt köri szabályzat A könyvtár állománya vétel, ajándék és csere alapján gyarapodik. A gy jtött dokumentumok formája lehet: -

könyv

-

periodika

-

brosúra

-

tankönyv

-

segédkönyv 74

-

videokazetta, CD, DVD

-

hangkazetta

-

hanglemez

-

oktatócsomag, számítógéppel olvasható dokumentumok

A könyvtár gy jt körét a nevelés és oktatás céljai határozzák meg. Az intézményben folyó oktató-nevel munka cél- és feladatrendszerét az intézmény nemzetiségi arculata, jellege és a Nemzeti Alaptanterv alapelvei határozzák meg. Legf bb célunk és feladatunk biztosítani a folyamatos, összehangolt oktatónevel munkát, egységes pedagógiai ráhatást, egységes követelményrendszer kialakítását kisgyermekkortól a - feln tté érésig (óvoda, általános iskola, gimnázium, és diákotthon). A tanulók korszer ismereteinek megalapozása, b vítése, megszilárdítása, gondozása, fejleszt nevelése, az anyanyelv tisztelete, megbecsülése, a nemzetiségi hagyományok ápolása, s ennek tevékenységi formái központi helyet foglalnak el pedagógiai munkánkban. Kiemelt oktatási-nevelési céljaink, feladataink megvalósítási módjai - a nemzetiségi identitástudat meg rzése, megszilárdítása - az anyanyelvhez - szlovák nyelv - való pozitív köt déskialakítása - az anyanyelv magasabb szint

m velése, elsajátítása, kötelez érvény alkalmazása a

mindennapi kommunikációban és a tanórán kívüli tevékenységi formákban - a nemzetiségi értelmiség kinevelése (pályaorientáció), - közép és fels szint képzett tanulók kibocsátása - a NAT nemzetiségi követelményeinek a Pedagógiai programban való megjelenítése,

integrált beépítése az egyes m veltségi területekbe - a népismeret integrálása az egyes m veltségi területekbe, i11. a tanórán kívüli

tevékenységekbe - a pedagógiai munka színvonalának emelése, a nevel testület pedagógiai kultúrájának

folyamatos fejlesztése, az önképzés és továbbképzés feltételeinek biztosítása (Szlovákia)

75

- a

gyengébb képesség ,

nyelvi

szint

tanulók

felzárkóztatása (differenciált

foglalkoztatás) különös tekintettel a hátrányos helyzet tanulókra (szociális helyzet, családi háttér) - együttm ködés az Országos Szlovák Önkormányzattal, a szlovák szervezetekkel, a

Szlovák

Kulturális

Intézettel

(író-olvasó

találkozók,

kiállítások,

rendezvények, hangversenyek, filmvetítések) Az intézmény felépítése, tagozata, képzési profilja (jelenlegi képzési forma) Óvodai csoport

2

Általános Iskola

8

Gimnázium

4

Diákotthon

5

76

kulturális

A Szlovák Tanítási Nyelv Óvoda, Általános Iskola Gimnázium, és Diákotthon Könyvtárának Gy jt köri Szabályzata 1. A könyvtár feladata, gy jt körét meghatározó tényez k Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjér l: - a tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. XXXVII. törvény - 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjér l - A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás

rendjét a Tankönyvpiac rendjér l szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezel Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen. Az iskolai könyvtár a dokumentumok sokféleségét gy jti. Intézményünk országos beiskolázású, nemzetiségi intézmény. Az intézményben folyó oktató-nevel munka cél- és feladatrendszerét az intézmény nemzetiségi arculata, jellege, a Pedagógiai Program és a Nemzeti Alaptanterv alapelvei határozzák meg. Az intézmény legf bb célja és feladata, hogy biztosítsa a folyamatos, összehangolt oktató-nevel munkát,

egységes

pedagógiai

ráhatást,

egységes

követelményrendszer

kialakítását kisgyermekkortól a feln tté érésig. Vidéki tanulóink többsége diákotthonunkban nyert elhelyezést, így az iskolai könyvtár központi szerepet játszik m vel désükben. A könyvtár típusából fakadó funkció alapján a gy jt körbe tartoznak az oktató-nevel munkát el segít információhordozók és a tanulók önm vel dését és szórakozási igényeit szolgáló dokumentumok. A könyvtári dokumentumok legnagyobb részét könyvek alkotják, de emellett auditív (CD lemez, kazetta) és audiovizuális dokumentumok (video) és egyéb információhordozók alkotják a gy jteményt. 77

Az állomány összetétele: Magyar nyelv könyvek

70%

Szlovák nyelv , ill. nemzetiségi kiadványok

30%

Ismeretterjeszt könyvek

60%

Szépirodalom

40%

ezen belül

Az

ismeretterjeszt

gyermekirodalom

40%,

ifjúsági, kötelez és ajánlott irodalom

50%

versek és drámák

10%

könyvek

kb.

40%-át

kézikönyvek:

szótárak,

lexikonok,

enciklopédiák alkotják. 2. Az állománygyarapítás módja, elvei A dokumentumok kiválasztásának elvei: - tematikus: tanuláshoz, tanításhoz kapcsolódó irodalom, pedagógiai, pszichológiai

irodalom, tehetséggondozás figyelembevételével - nyelvi szempontok: anyanyelv

(szlovák) dokumentumok, magyar nyelv , és az

oktatáshoz kapcsolódó angol ismerethordozók - formai szempontok: gy jt k számára készült könyveket nem gy jt a könyvtár

A fejlesztés formái: - folyamatosan és tervszer en történik a fejlesztés az - iskolavezetés, szakmai munkaközösségek és könyvtáros együttm ködésével az

intézményi költségvetés adta lehet ségeknek megfelel en. Az állomány gyarapodhat - megrendelés vagy készpénzes vásárlás útján, vagy - ajándék formájában.

78

3. Gy jt kör Tartalom

Mélység

Szépirodalom - A tananyagban szerepl szerz k m vei

a teljesség igényével

- A tananyagban nem szerepl szerz k m vei

válogatással

- az iskolában oktatott célnyelv, szlovák nyelv

kiemelten

- az iskolában oktatott nyelvek, idegen nyelv

er s válogatással

Kézikönyvek - Nem alapfokú általános lexikonok és enciklopédiák

a teljesség igényével

- A tudományok középszint elméleti és történeti

összefoglalói

a teljesség igényével

- A tantárgyakhoz kapcsolódó fels fokú ismereteket

tartalmazó összefoglaló jelleg m vek, lexikonok, enciklopédiák

tematikus teljességgel

- Az anyanyelvi formában tanított tartárgyakhoz

kapcsolódó fels fokú ismereteket tartalmazó összefoglaló jelleg m vek, lexikonok, enciklopédiák Tartalom

teljességre törekedve Mélység

Szakirodalom - Az anyanyelvi formában tanított

tantárgyakhoz közvetlenül kapcsolódó szakkönyvek

teljességre törekedve

- A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó

tematikus jelleggel

- A tananyaghoz közvetve kapcsolódó szakkönyvek

válogatva

- A tanulókat érint pályaválasztási

és felvételi kiadványok

teljességre törekedve

- Helytörténeti vonatkozású m vek

teljességre törekedve

- Az iskolára vonatkozó m vek

teljességre törekedve

79

Kéziratok - Az iskola tanárainak és tanulóinak az

iskolával vagy az iskolai élettel kapcsolatos dokumentumai

teljességre törekedve

Pedagógiai gy jtemény - Pedagógiai kézikönyvek

teljességgel

- Pedagógiai szakkönyvek

válogatva

- Tantárgyi módszertani segédkönyvek

teljességre törekedve

Hivatali segédkönyvtár - Az iskola m ködtetéséhez nélkülözhetetlen

igazgatási, gazdasági, jogi, ügyviteli dokumentumok

tematikus teljességgel

- Az iskola speciális feladatainak ellátásához

és intézményeinek m ködtetéséhez szükséges jogi és módszertani kiadványok, segédletek, szabályzatok

tematikus teljességgel

A könyvtáros segédkönyvtára - Az iskolában használatos könyvek

kis példányszámban, teljességgel

- Az iskolában használt tartós tanulói

tartós használatú tankönyvek

nagy példányszámban, teljességgel

- Munkáltató eszközként használatos m vek

Tartalom

kiemelten Mélység

Periodikák - Az oktatáshoz közvetlenül felhasználható,

ill. pedagógiai és a tantárgyakkal megfeleltethet szakmai folyóiratok

válogatva

A gy jt körbe még tartozó m vek - A kollégium szabadid s tevékenységhez

80

2. SZ. MELLÉKLET SZLOVÁK TANÍTÁSI NYELV ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ÉS DIÁKOTTHON IRATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az intézmény iratkezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbi igazgatói utasítással szabályozom az intézmény Szervezeti és M ködési Szabályzatának mellékleteként.

I. ÁLTALÁNOS FOGALMAK 1.

Iratkezelési szabályzat Az iratkezelési szabályzat az iratok, a bármely technikai eljárással készült (kép-és

hangfelvételek), valamint a gépi adatfeldolgozás során keletkezett adathordozók biztonságos rzésének módját, rendszerezését, nyilvántartását, segédletekkel ellátást, irattározást, selejtezését és levéltárba történ átadását szabályozza. 2.

Iratkezelés Az iratkezelés fogalmi köréhez tartozik az intézménybe érkez beadványok és egyéb

küldemények, vagy ott keletkez

iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása,

nyilvántartása, segédletekkel ellátása, az intézményen belüli irányítása, az ügyintézés során készült kiadványok és azzal kapcsolatos egyéb küldemények postára adása, kézbesítése, valamint az elintézett iratok irattári kezelése, meg rzése, selejtezése és levéltárnak való átadása. 3.

Irat Irat minden írott szöveg, számadatsor, térkép, terv-rajz, stb., amelyek bármilyen anyagon,

alakban és bármely eszköz-felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjelleg kéziratokat. Iratnak min sülnek a gépi feldolgozás útján rögzített adatok is.

82

4.

Irattári anyag Irattári anyagnak kell tekinteni az intézmény és jogel dei m ködése során keletkezett

iratokat, valamint az iratokhoz kapcsolódó mellékleteket, amelyekre még ügyviteli szempontból szükség van. 5.

Levéltári anyag Levéltári anyagnak kell tekinteni a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, tudományos,

m szaki, kulturális, oktatási, nevelési vagy egyéb szempontból jelent s történeti érték iratokat, amelyekre az ügyvitelnek már nincs szüksége. 6.

Irattári terv Az iratok rendszerezésének alapja az irattári terv, amely rendszerbe foglalja az ellátott

ügyköröket, és az iratokat ezeknek megfelel en tagolja. Az ellátott ügykörök (ügycsoportok) tagolása az irattári tervben - sorszámmal jelölt tételek (tárgyi csoportok) szerint történik. Az irattári tételt úgy kell kialakítani és meghatározni, hogy az ahhoz tartozó iratok egyfel l azonos tárgykör ek legyenek, másfel l a tételhez tartozó iratok a selejtezés - illetve a levéltárnak történ átadása - határideje szempontjából egységes kategóriát alkossanak. Valamennyi tételnél jelölni kell a selejtezési határid t, illetve a tételek iratai nem selejtezhet k, ügyviteli érdekb l meddig kell azokat meg rizni, valamint azt is, hogy nem selejtezhet tételeket mikor kell a levéltárnak átadni. Az irattári tervbe fel kell venni olyan iratféleségeket is, amelyek nem kerülnek az általános szabályok szerinti iktatásra, illetve amelyeket nem helyeznek irattárba, hanem attól elkülönítve kezelnek (pl. illetmény-számfejtéssel, gazdálkodási m veletek könyvelésével kapcsolatos kartonok, listák, stb.). Az irattári tervben az ilyen iratok helyét fel kell tüntetni. Ezekre az iratokra az irattári terv megfelel tételszámát legkés bb akkor kell feljegyezni, amikor az irat a végleges rzési helyére kerül. Az irattári tételek számát - az ügyvitel igényeinek megfelel en, illetve az iratforgalom nagyságától függ en - növelni vagy csökkenteni lehet. Az egyes nagyobb ügyfélforgalmú tételeket szükség szerinti szempontok (név, hely, intézmény stb.) alapján altételekre lehet bontani.

83

Az intézmény ügykörében vagy szervezetében bekövetkez

jelent s változás esetén,

annak megfelel en az irattári tervet a következ év elejét l módosítani kell.

II. AZ IRAT ÉS ÜGYKEZELÉSI FELADATOK Az intézmény titkárságán az iratkezeléssel kapcsolatos feladatokat az oda beosztott adminisztrátori feladatokat ellátó dolgozó végzi. A munka irányítása és ellen rzése az intézmény vezet jének, vagy az általa megbízott helyettesének a feladata. A titkárság dolgozója az intézménybe érkez küldeményekkel kapcsolatban az alábbi feladatokat látja el: -

- a küldemények átvétele,

-

- a küldemények felbontása,

-

- az iktatás,

-

- az esetleges el íratok (el zmények) csatolása, mutatózás,

-

- az irodában iktatott iratok els továbbítása, és az ezzel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

-

- az irodában iktatott iratokhoz kapcsolódó mellékletek csatolása,

-

- az expediálás el készítése, a kiadványok továbbítása, postai feladás,

-

- a továbbítandó küldemények bérmentesítésére szolgáló ellátmány kezelése,

-

- a határid s iratok kezelése és nyilvántartása,

-

- az irodában iktatott iratok kiadványainak küls kézbesítése,

-

- az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése,

-

- az irattár kezelése, rendezése,

-

- az irattári jegyzék készítése,

-

- közrem ködik az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

Az irattár rzi és kezeli a három évnél régebbi irattári anyagot. Lebonyolítja az iratok selejtezését és levéltárba adását, valamint gy jti, rendszerezi az intézményi munkával kapcsolatos dokumentációs anyagot.

84

III. A KÜLDEMÉNYEK (BEADVÁNYOK) ÁTVÉTELE ÉS IKTATÁSA 1.

A küldemények átvétele Az intézmény titkárságán történik a kézbesít k útján érkez iratok, vagy ügyfelek által

közvetlenül benyújtott beadványok, kérelmek átvétele. A kézbesítés útján érkezett küldeményeket kézbesít könyvvel kell átvenni. A postán keresztül érkez

küldemények átvétele a posta szabályainak megfelel en

történik. Ha a küldemény címzéséb l megállapítható, hogy ez nem az intézményt illeti, felbontatlanul kell az illetékes szervhez továbbítani. 2.

Küldemények felbontása Az intézményhez továbbított küldeményeket a titkárn bontja fel. Felbontja az olyan

küldeményeket is, amelyeken az intézmény neve címzés el tt, vagy után névre szóló címzés is szerepel, ha a küldemény hivatalos szervt l, iktatószámmal ellátva érkezik, vagyis a boríték külzete??? alapján hivatalos küldeményt tartalmaz. Ha a névre szóló levelek címzettjei az átvett küldeményr l megállapítják, hogy annak tartalma nem magánjelleg , kötelesek azt iktatás céljából még az átvétel napján az iratkezel nek átadni. Azt a küldeményt, amelyr l csak felbontás után állapítható meg, hogy a kérdéses ügy nem tartozik az intézményre, ajánlottan kell továbbítani az illetékes szervhez. Ha a küldeményb l az intézkedésre jogosult szerv nem állapítható meg, az iratot értesítés kíséretében - vissza kell küldeni a feladónak. A titkársági dolgozónak a küldemény felbontásakor egyeztetni kell a borítékon és a benne lév iraton lév iktatószámot, továbbá az iraton feltüntetett, és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Vizsgálni kell azt is, ha a küldemény sérült borítékban érkezett, vagy azon a felbontás jelei állapíthatók meg. Ha a küldeményhez illetékbélyeg, pénz vagy nemzetközi válasz-bélyegszelvény van mellékelve, ezt az iraton külön fel kell tüntetni. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg, továbbá ha a küldemény névtelen levél, végül ha a feladás id pontjához feltehet en jogkövetkezmény f z dik (pl.

85

fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, stb.), a borítékot az irathoz kell csatolni, és azt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett (+ boríték) jelezni szükséges. 3.

Az iktatás Az intézmény iktatási rendszere évente újrakezd

sorszámos rendszer, melyet iktató

könyvbe kell rögzíteni. Az iktatás - a hivatali okból szükséges soron kívüli iktatástól eltekintve - az iratok beérkezési sorrendjében történik. Iktatáskor az iratot el kell látni az iktatási bélyegz lenyomatával, és ki kell tölteni annak egyes rovatait. Az iktatószámot és az irat egyéb lényeges nyilvántartási adatait be kell jegyezni az iktatókönyv megfelel rovataiba. Mind az irat alsó részén, mind az iktatókönyv megfelel rovatában fel kell jegyezni az irattári tervben meghatározott tételszámot. Iktatni csak irat alapján szabad. Ha az intézmény nem iktatott irat alapján, hanem hivatalos kezdeményezésb l intézkedik, az iktatást "Hivatalból" tett intézkedés-t tartalmazó el adóív alapján kell végezni. Iktatószámot irat nélkül (él szó, vagy telefonon történt kérésre) kiadni nem szabad. 4.

A táviratok és telefaxok iktatása Az értesítés szövegét a vonatkozó irathoz kell csatolni. Ha azonban az ügynek még nincs el zménye, a távirati, vagy fax-szöveget el adóívhez

kapcsoltan kell beiktatni. 5.

Iktatásra nem kerül iratfajták Nem kell iktatni az olyan iratokat, amelyekr l a vonatkozó rendelkezések értelmében

külön nyilvántartást kell vezetni (pl. személyzeti nyilvántartások, gazdasági jelleg nyilvántartások, könyvelési bizonylatok, stb.), valamint a jogkövetkezménnyel nem járó tömeges értesítéseket, meghívókat, prospektusokat, közlönyöket, szaklapokat, folyóiratokat. 6.

Gy jt számos iktatás Az id szakos jelentések, adatszolgáltatások - különösen, ha elintézésük együttesen

történik - közös iktatószám alatt is gy jthet k. Gy jt szám alatt iktathatók az egy személyt l származó, vagy pályázati kiírásra beérkez jelentkezések, az azonos ügyre vonatkozó panasziratok is.

86

7.

Az iktatási bélyegz A bélyegz t lehet leg az irat küls (a címzést nem tartalmazó) oldalának jobb fels

részére kell rányomni úgy, hogy az irat felzetén történ intézkedésre elég hely maradjon. Ha az iraton nincs elegend hely a bélyegz lenyomat részére, az iktatáskor kitöltend rovatok adatait az irathoz f zött el adóíven kell feltüntetni. - Az iktatás alkalmával a bélyegz lenyomaton: - a mellékletek számát, - az iktatószámot és - az "Érkezett" rovatba az iktatás keltét kell beírni, - az ügyintéz nevét.

A "Mellékletek" rovatba a mellékletek mennyiséget 10 darabig szám szerint, ezen felül "csomag" jelzéssel kell feltüntetni. Minden mellékletre rá kell írni az irat iktatószámát. Az ügyfél tulajdonában maradó - neki visszaküldend - okmányokra (pl. oklevél, anyakönyvi kivonat, bizonyítvány) iktatószámot csak grafit ceruzával szabad felírni. A visszaküldend

mellékleteket célszer

már az iktatáskor borítékba tenni, és az

iktatószámot, évszámot, tételszámot azon feltüntetni. Az "Érkezett" rovatba az iktatás dátumát (év,hó,nap) kell bejegyezni. A hónap nevét bet kkel, a hónap nevének rövidített változatával kell beírni (pl. ápr.). A dátum jelölésére keletbélyegz is használható. 8.

Az iktatókönyv Iktatás céljára Vsz. 1.-9801. iktatókönyvet kell használni. Az iktatás els iktatószámától

megszakítás nélkül folyamatosan halad. A dátumot naponta csak az els nek iktatott iratnál kell feltüntetni. Az irat tárgyát úgy kell megjelölni, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhet legyen. Ha az irat idegen nyelv , vagy a tárgy nem állapítható meg egyértelm en, az irodai dolgozó igénybe veheti az illetékes ügyintéz segítségét. Az iktatókönyvben iktatószámot üresen hagyni nem szabad, a tévedésb l bejegyzés nélkül hagyott iktatószám helyét át kell húzni, és meg kell jelölni az áthúzás okát, az így megsemmisített szám alatt újabb iratot iktatni nem szabad. 87

A téves bejegyzéseket semmiféle technikai eszközzel megszüntetni, vagy más módon eltüntetni (pl. kiradírozni, kivakarni, lefesteni, leragasztani) nem szabad. A tévesen bejegyzett adatokat vékony vonallal át kell húzni úgy, hogy az eredeti (téves) bejegyzés is olvasható maradjon, és fölé kell a helyes adatot írni. Minden évben új iktatókönyvet kell nyitni, és azt a naptári év végén (az utolsó iktatás alatt) keltezéssel és névaláírással le kell zárni. 9.

A mutatókönyv A mutatókönyv bet soros nyilvántartás, amely az iratokat név és tárgy szerint - esetleg

hely, intézmény vagy ország szerint - tartja nyílván. Az általános természet ügyeket a lényegüket kifejez egy vagy több címszó (vezérszó) alapján is nyilván kell tartani. Ha az irat több tárgyra, személyre, intézményre vagy helyiségre vonatkozik, azt az irat valamennyi címszavával mutatózni kell. A mutatókönyvet az iktatással egyidej leg, naprakészen kell vezetni, az év kezdetén újonnan nyitott könyvben. 10. Iratcsatolás Az iktatáskor figyelni kell, hogy a beadványon van-e hivatkozási szám, vagy a szövegb l kit nik-e, hogy a tárgyban már keletkezett el z leg irat. Ha a beadványban el zményre (el iratra) hivatkoznak, azt az ügy gyorsítása érdekében csatolni kell az újonnan iktatott irathoz. Az összecsatolt azonos ügyre vonatkozó egyedi iratokat az ügy intézése után is együtt kell tartani és az irattárban az ügyben utolsónak iktatott irat iktatószáma alatt kell elhelyezni.

IV. AZ ÜGYINTÉZÉSSEL ÖSSZEFÜGG 1.

IRATKEZELÉS

Az ügyintéz i munkakönyv Az intézmény vezet je által szignált és a nyilvántartókönyvbe bevezetett iratokat még a

szignálás napján át kell adni az ügyintéz knek. Az ügyintéz k az elintézés céljából kapott iratokat iktatószám, tárgy és az átvétel id pontjának feltüntetésével az ügyintéz i munkakönyvükben tartják nyilván. Az iratok az ügyintéz k részére történ átadását és visszavételét jelezni kell az iroda nyilvántartókönyvében. 88

2.

Intézkedéstervezet Az ügyintéz az ügyeket érkezési sorrendben és sürg sségük figyelembevételével köteles

elintézni. Az intézkedéstervezetet el adóíven kell elkészíteni, és az intézmény vezet je részére bemutatásra el terjeszteni. 3.

Kiadványozás Az ügyintéz

az intézkedéstervezetet felülvizsgálatra, illetve kiadványozásra a

kiadványozási joggal rendelkez felettesének mutatja be, aki azt a "K" (kiadható) jelzés, névaláírás (vagy annak rövidített változata), valamint a keltezés feltüntetésével adja ki. A kiadványozási jogkör szabályait az intézmény szervezeti és m ködési szabályzata tartalmazza. A kiadványozott intézkedés szövegén - elküldés el tt - csak az módosíthat, aki azt kiadványozta. Elküldés után a kiadványozott intézkedés szövege nem módosítható. 4.

A kiadványok leírása, dátuma A kiadványozott iratok tisztázatának elkészítése a beosztott ügyviteli alkalmazottak

feladata. A gépíró csak kiadványozott ("K" bet vel, kelettel és aláírással ellátott) iratot tisztázhat le kivéve, ha a kiadványozás el tti tisztázásra külön utasítást kapott. A leírást az anyagtakarékosság szem el tt tartásával kell elvégezni. A leírásnál gondot kell fordítani a tisztázat külalakjára. Tintával javított, átütött szöveg , vagy hiányos tisztázat nem küldhet el. A tartós meg rzést igényl (történeti érték ) iratokat jó min ség papírra kell írni. A leírásnál a kiadvány szövegét l eltér rövidítések alkalmazása tilos. A kiadvány (tisztázat) dátuma mindig legyen azonos a kiadványozás dátumával. A

leírás

után

a

tisztázatot

egyeztetni

(összeolvasni)

kell

a

kiadványozott

intézkedéstervezettel. A vezet által jóváhagyott iratok tisztázatának elkészítése az ügyviteli dolgozó feladata. A tisztázaton minden esetben fel kell tüntetni az irat iktatószámát, dátumát, valamint az ügyintéz nevét. 89

Fel kell tüntetni továbbá az irathoz csatolandó mellékletek mennyiségét. A tisztázatot eredeti aláírással lehet elküldeni. Bélyegz

lenyomat csak az elküldött

eredeti iratanyagon szerepel (körbélyegz ). 5.

A tisztázat alaki kellékei A tisztázat bal fels részén (a küld intézmény nevét, címét, irányítószámát, postafiókját

és távbeszél számát tartalmazó el nyomott szöveg alatt) az irat iktatószámát, évszámát, az ügyintéz nevét kell feltüntetni. Ügyintéz ként a kiadványtervezet elkészít jét kell megjelölni. A tisztázat jobb fels részén - kiadványtervezettel azonos - az irat tárgyát, az esetleges hivatkozási számot és a mellékletek mennyiségét kell feltüntetni. A kiadvány szövegét a címzés el zi meg. Erre nincs szükség "Határozat", "Emlékeztet ", "Tájékoztató", stb. esetében. 6.

A kiadvány aláírása A tisztázatot eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a

keltezés alatt, a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójelbe, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. Ha a kiadványt nem eredeti aláírással kell elküldeni, a keltezés alatt a levélpapír jobb oldalán a kiadványozó nevét zárójel nélkül "s.k." toldattal, valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. A keltezés alatt bal oldalon "A kiadvány hiteles" záradékot kell rágépelni. A hitelesítést végz irodai dolgozó a záradékot aláírásával és körbélyegz vel hitelesíti. A leíró a tisztázat elkészítését az iraton (az iktatási bélyegz lenyomat, vagy az el adóív megfelel rovatában) saját névaláírásával és keltezéssel köteles jelezni. Egyeztetés (összeolvasás) Ezt két dolgozó végzi, az egyik a kiadványozott szöveget olvassa, a másik pedig a tisztázat szövegét ellen rzi. Ha a tisztázatban javítást kell végezni, a javított részt újból egyeztetni szükséges.

90

7.

A boríték címzése A kiadványokhoz a borítékokat a kiadványon ("Határozat" esetében annak befejez

részében) feltüntetett címzettek részére a leíró készíti el. A borítékon fel kell tüntetni a kiadvány iktatószámát, a postai irányítószámot és a továbbítás módjára vonatkozó különleges utasítást "expressz, ajánlott, kézbesítve, stb.) is. A boríték címzését a postai el írásoknak megfelel en kell végezni.

V. A KIADVÁNYOK (KÜLDEMÉNYEK) TOVÁBBÍTÁSA A CÍMZETTEKHEZ 1.

A kiadványok (küldemények) továbbítása a címzettekhez A küldeményeket közönséges, ajánlott, expressz, ajánlott-expressz, térti-vevényes,

ajánlott-tértívevényes levélként és csomagban (illetve táviraton, vagy telefaxon) lehet elküldeni, továbbítani. 2.

Az elküldés módjára - ha az nem közönséges levélként történik - az ügyintéz köteles az iraton utasítást adni! Expressz levélként, táviratként - indokolt esetben - csak a soronkívüli postai kézbesítést

igényl küldeményeket, illetve értesítéseket szabad továbbítani. A távirat szövege általában a 30-40 szót nem haladhatja meg. Ajánlott levélben csak fontos, vagy nehezen pótolható iratokat (okmányokat, bizonyítványokat, stb.) szabad küldeni. Ha az irat átvételének id pontjáról az intézménynek tudomást kell szereznie, az iratot tértivevénnyel kell elküldeni. Gépírással írt szöveget tartalmazó iratot nyomtatványként postán feladni nem szabad! 3.

Kézbesítéssel csak sürg s, kivételes esetekben szabad küldeményeket továbbítani. Ekkor a küldeményeket kézbesít könyvben hivatalosan át kell vetetni a címzettel.

4.

A határid s iratok nyilvántartása Ha a kimen iraton határid t jelöltek meg, azt az iktatókönyv megfelel rovatába a hónap

és a nap feltüntetésével kell bejegyezni. A határid s iratokat a kit zött határnapok szerint csoportosítva kell kezelni. Határid nként csak a hónap 1. vagy 15. napja jelölhet meg.

91

Ha az iratra a határid lejárta el tt válasz érkezett, az iratot a határid nyilvántartásból törölni kell, és az iktatott válaszlevéllel együtt a szervezeti egységhez kell továbbítani. A határid lejártakor - ha addig válasz nem érkezett - az iratot az ügyintéz höz kell irányítani, aki ilyen esetben - a határid t meghosszabbíthatja, - a határid t törölheti - feltéve, ha az irat további határid ként kezelése már nem

szükséges, vagy gondoskodik a válasz sürgetésér l. A határid törlését, meghosszabbítását és a sürgetést az ügyintéz az iraton (el adóíven) névaláírásával és keltezéssel köteles feljegyezni. A beérkez határid s iratoknál is fel kell jegyezni az iktatókönyvbe a megjelölt határid t. Az ügyiratkezel a határid lejárta el tt kett nappal köteles a határid betartásáért felel s ügyintéz figyelmét felhívni annak teljesítésére. A határid törlését, meghosszabbítását, és a sürgetést az ügyintéz az iraton (el adóíven) névaláírásával és keltezéssel köteles feljegyezni.

VI. IRATTÁRI FELADATOK 1.

Az irat irattárba helyezése Az iratot az elküldés napján, de legkés bb az azt követ munkanapon irattárba kell tenni.

Csak olyan iratot szabad az irattárba elhelyezni, amelynek kiadványai továbbításra kerültek a címzettekhez, és határid s kezelést már nem igényel. Ezek hiányában is irattárba kell tenni az olyan iratot, amelynek érdemi intézkedés nélküli irattárba helyezését rendelték el. Irattárba helyezés el tt az ügyviteli dolgozó köteles az iratot átvizsgálni, hogy nincs e benne idegen irat, továbbá, hogy minden kezelési utasításnak eleget tettek-e. Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelel rovatában aláírással, a hónap és nap feltüntetésével kell feljegyezni. 2.

A kézi irattár kezelése Az intézmény három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni és rizni.

92

A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében, jól zárható szekrényben kell elhelyezni. Minden egyes tételt külön dossziéban, a dossziékat pedig dobozokban, vagy fed lemezek között kell tárolni úgy, hogy egy-egy iratköteg 15 cm-nél nagyobb ne legyen. Amennyiben használat közben az iratok rendje felbomlik, gondoskodni kell azok rendezésér l. A kézi irattár kezelése, folyamatos rendezése az ezzel megbízott ügyviteli dolgozó feladata. 3.

Másolatok (másodlatok) kiadása Az irattárban kezelt iratról (kiadványról) másodlat kiadását az ügyben kiadványozási

joggal felruházott illetékes ügyintéz és felettese engedélyezheti. A másolat kiadásának engedélyezését az iratra az engedélyez köteles rávezetni. A másolatot "A másolat hiteles" záradékkal, keltezéssel és névaláírásával a titkársági alkalmazott hitelesíti. Az intézmény által kiállított bizonyítványról csak másodlatot lehet kiadni akkor, ha az eredeti okmányt a tulajdonosa elvesztette, vagy az megsemmisült. 4.

Az irattári anyagok selejtezése Az irattári anyagnak azt a részét, amely nem történeti érték , és amelyre az ügyvitelben

már nincs szükség, a vonatkozó jogszabályok szerint ki kell selejtezni. A selejtezés az irattári terv alapján történik. Ennek megfelel en az irattár anyagot ötévenként legalább egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek rzési ideje az irattári terv szerint lejárt, tehát kiselejtezhet k. A meg rzési id t az utolsó érdemi intézkedés lezárásának keltét l kell számítani. A selejtezéssel járó szervezési és ellen rzési feladatok ellátására selejtezési bizottságot kell létrehozni. A selejtezés lebonyolításáért az intézményi titkársági ügyviteli dolgozó a felel s. Az iratselejtezés id pontját a selejtezés megkezdése el tt 30 nappal az illetékes ÚJ MAGYAR KÖZPONTI LEVÉLTÁRNAK be kell jelenteni. A levéltár az irat-selejtezést kiküldötte útján felülvizsgálja.

93

5.

Az iratselejtezési jegyz könyv Az iratselejtezés alkalmával három példányban selejtezési jegyz könyvet kell felvenni,

amelynek tartalmazni kell, hogy - mely intézmény, szervezeti egység selejtezésér l és mikor készült, - mely évfolyam iratanyagát érinti, - mely tételek kerültek (felsorolva) selejtezésre, illetve a tételekb l melyiratokat

tartottak esetleg vissza, - milyen mennyiség (kg) iratot selejteztek ki, - a selejtezést kik végezték, és kik ellen rizték.

A selejtezési jegyz könyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok értékesítésére csak a jegyz könyvre vezetett leltári hozzájárulási záradék megérkezése után kerülhet sor. A selejtezés tényét az irattári jegyzéken fel kell tüntetni. Az intézménynél keletkezett, nem iktatott iratokat az intézmény vezet je által megállapított

rzési id

után, szabályos selejtezési eljárással - az iratok egyenkénti

elbírálásával - kell selejtezni. 6.

Az iratok átadása a levéltárnak A ki nem selejtezhet iratokat az irattári tervben megjelölt átadási id ben - legalább 15

évi rzési id után, öt évenként egyszer - az Új Magyar Központi Levéltárnak kell átadni. Az átadás, illetve átvétel közelebbi id pontját esetr l-esetre a levéltárral egyetértésében kell megállapítani. A levéltárnak csak teljes, lezárt évfolyamú, rendezett irattári tételeket ehet átadni. Az átadásra kerül tételekb l, az ügyvitelhez szükséges iratok visszatarthatók. Az iratokat jegyzékkel, az intézmény költségén, az iratok nyilvántartási és tárolási eszközeivel együtt kell a levéltárnak átadni.

94

SZLOVÁK TANÍTÁSI NYELV ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ÉS DIÁKOTTHON

ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA I. ADATVÉDELMI FELADATOK A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. Törvény, a személyes adatok védelmér l és a közérdek

adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény

(továbbiakban „Avtv”) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (továbbiakban „Ktv.”) valamint a nevelési-oktatási intézmények m ködésér l szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban „MKM rendelet”) alapján a Szlovák Tanítási Nyelv

Óvoda,

Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Adatvédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint szabályozza az adatok védelmével és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos eljárásokat. 1.

Általános szabályok A szabályzat célja A cél egyrészt biztosítani az alkotmányos jogok érvényesülését az intézményben folyó

munkavégzés során, másrészt biztosítani az el írt feladatok ellátása keretében az adatvédelem szabályainak, valamint a tanulók, szül k, és az intézményi alkalmazottak tájékoztatására vonatkozó el írások betartását, továbbá eleget tenni a Ktv-ben foglalt kötelezettségnek, illetve biztosítani az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesülését. 2.

A szabályzat hatálya A szabályzat szervezeti, személyi hatálya kiterjed az intézmény minden bels egységére,

illet leg minden dolgozójára, amely vagy, aki személyes, valamint közérdek

adatok

kezelésével, tárolásával, szolgáltatásával, stb. kapcsolatos tevékenységet lát el, illet leg ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat (tájékoztatókat, jelentéseket stb.) készít. Bármely azonosított vagy azonosítatlan személyre vonatkozó információra. Annak eldöntésére, hogy egy személy azonosíthat-e vagy sem, figyelembe kell venni minden lehetséges eszközt, amely valószín síthet en felhasználható az adott személy azonosítására.

96

A szabályzat tárgyi hatálya A szabályzat el írásait alkalmazni kell az intézmény szervezeti egységei által vezetett nyilvántartások, adatbázisok és valamennyi egyedileg kezelt adat, illet leg dokumentum esetében. 3.

Értelmez rendelkezések Az egyes fogalmak meghatározására a jogszabályi megfogalmazás, vagy annak részbeni

átvételével kerül sor. Személyes adat: bármely meghatározott természetes személlyel kapcsolatban hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személy különösen akkor tekinthet azonosíthatónak, ha t – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illet leg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemz fegyelemi kártérítési, büntet jogi felel sségre való tényez alapján azonosítani lehet. Közérdek adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatok, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lév , valamint a tevékenységére vonatkozó a személyes adat fogalma alá nem es adat. Különleges adat: faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggy z désre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó, valamint a b nügyi személyes adat. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhet vé teszik. Közérdekb l nyilvános adat: minden olyan, természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet kezelésében lév vagy rá vonatkozó, a közérdek adat fogalma alá nem tartozó adat, melynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhet vé tételét törvény közérdekb l elrendeli. Kötelez en közzéteend közérdek adat: a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló, 1992. évi LXIII. törvény 19. § (2) bekezdésében meghatározott körbe tartozó szervezet által kezelt és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint és végrehajtási rendeletében szabályozott módon nyilvánosságra hozandó adat.

97

Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelel

tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá

vonatkozó személyes adatok- teljes kör vagy egyes m veletekre kiterjed – kezeléséhez. Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri. Adatkezel : az intézmény, illetve a bels szervezeti egység, amely a személyes, illet leg a közérdek adatok körébe tartozó adatok, dokumentumok kezelését, szolgáltatását ellátja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül adatokon végzett bármely m velet vagy m veletek összessége, így például az adatok gy jtése, felvétele, rögzítése, tárolása, felhasználása, összekapcsolása, szolgáltatása, megjelenítése, stb. Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhet vé teszik. Adatmegsemmisítés:

az

adatok,

az

adathordozók

fizikai

megsemmisítése,

felismerhetetlenné tétele olyan módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges. Adatbázis: számítógépes adatállomány, amelyet megfelel fejleszt szoftverrel hoztak létre, el re meghatározott struktúrában, és a benne tárolt információk adatbázis kezel szoftverrel kezelhet k, illet leg érhet k el. Adat: a természetes vagy mesterséges objektumok, folyamatok, állapotok jellemz i illet leg azok részleteinek érzékelhet

formában történ

megjelenítése. Adat tágabb

értelemben jelenthet szöveget, számot, rajzot, térképi részleteket vagy bármely más információt a megjelenésre való tekintet nélkül. Adatvédelem: az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, a meghibásodás megsemmisülés, stb. megakadályozása, a személyes adatok esetében kiegészül az adott személy személyes adatai jogellenes gy jtése, kezelése, tárolása, felhasználása elleni védelemmel. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkez szervezet, amely vagy, aki nem azonos az érintettel, az adatkezel vel vagy az adatfeldolgozóval. Intézmény: adott intézmény neve Tanulói viszony: a személyes adatok védelmér l és a közérdek adatok nyilvánosságáról szóló törvény alkalmazásában, az óvodai nevelésben való részvétel, a tanulói jogviszony és a tanulószerz déses jogviszony, továbbá a kollégiumi tagsági viszony.

98

4.

Nyilvántartható és kezelhet adatok köre Ktv. alapján a közoktatási intézményben a Ktv. 2. számú mellékletben meghatározott

adatokat kell nyilvántartani és kezelni, melyek a következ k: Alkalmazottak adatai: - név, születési hely és id , állampolgárság, - lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, azonosító szám, - munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok:

-

iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása,

-

munkában töltött id , közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható id , besorolással kapcsolatos adatok,

-

az alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- a munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történ

megbízás, munkavégzésre

irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhel

tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történ kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával

A felsorolt adatokat a magasabb vezet

tekintetében a munkáltatói jog gyakorlója

(Budapest F város Önkormányzata) kezeli. A felsorolt adatok továbbíthatók: a fenntartónak, kifizet helynek, bíróságnak, rend rségnek,

ügyészségnek,

helyi

önkormányzatnak,

államigazgatási

szervnek,

a

munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellen rzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

99

A gyermekek, tanulók adatai: - gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének,

tartózkodási helyének címe, telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodási jogosító okirat megnevezése, száma: - szül neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, - a gyerek óvodai fejl désével kapcsolatos adatok, - a tanuló jogviszonnyal kapcsolatos adatok: - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és min sítése,

vizsgaadatok, - a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, - beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

nehézséggel

küzd

gyermek,

tanuló

rendellenességére vonatkozó adatok, - a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, - a tanuló diákigazolványának sorszáma, - a tanuló azonosító szám, - a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, - a többi adat az érintett hozzájárulásával,

A felsorolt adatok a Ktv. által meghatározott célból továbbíthatók: - fenntartó, bíróság, rend rség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv,

nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási

rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeit l a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza, - az óvodai fejl déssel, iskolába lépéshez szükséges fejlettséggel kapcsolatos adatok a

szül nek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek az iskolának

- a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon

belül, a nevel testületen belül, a szül nek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervez jének, a tanulószerz dés köt jének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellen rzés végz jének, - a diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezel je részére a diákigazolvány

kiállításához szükséges valamennyi adat, - a gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett óvodához, iskolai

felvételével,

átvételével

kapcsolatosan

az

érintett

iskolához,

fels oktatási

intézménybe történ felvétellel kapcsolatosan az érintett fels oktatási intézményhez és vissza, - a

családvédelemmel

foglalkozó

intézmények,

szervezetnek,

gyermek-

és

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, - az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a

bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezett l a fels fokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez, - a tankönyvforgalmazókhoz, a külön torvényben meghatározott körben és célból.

Egyéb nyilvántartható adatok: Nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhet k, amelyekb l megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. 5.

Az adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatos szabályok Titoktartási kötelezettség Titoktartási kötelezettség terheli: - az intézmény valamennyi pedagógusát, - a nevel és oktató munkát közvetlenül segít alkalmazottakat, - azt aki közrem ködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában (továbbiakban

együttesen „pedagógus”) 101

A Ktv. 42. §-ának (5) bekezdése alapján az óvodák, iskolák és kollégiumok gondoskodnak a rájuk bízott gyermekek, tanulók felügyeletér l. A Ktv. 121. §-a (1) bekezdésének 11. pontja alapján felügyelet alatt a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelmér l történ

gondoskodást kell érteni a nevelési-oktatási

intézménybe történ belépést l annak jogszer elhagyásáig terjed id ben, továbbá a nevelési, illetve a pedagógiai program részeként tartott kötelez , a nevelési-oktatási intézményen kívüli foglalkozások, programok ideje alatt. A felügyelet megszervezése a nevelési-oktatási intézmény

feladata,

melynek

ellátásában

nemcsak

a

pedagógus

munkakörben

foglalkoztatottak vehetnek részt. Ezért a titoktartásra vonatkozó rendelkezések kiterjednek minden olyan személyre, aki részt vesz a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában. Megjegyzés: A titoktartásra vonatkozó rendelkezések arra épülnek, hogy a gyermeknek az óvodában, illetve a tanulónak az iskolába, kollégiumba történ beíratásával a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogviszony jön létre, amelynek az alanya a gyermek, a tanuló és a nevelési- oktatási intézmény, illetve a gyermekhez kapcsolódóan a kiskorú szül je. Minden más a jogviszonyon kívül álló harmadik személynek min sül, melyb l következ en velük szemben a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség azokra az adatokra vonatkozik, amelyekr l a felügyelet ellátásában való közrem ködés során szerez tudomást a pedagógus, vagy a nevelési-oktatási intézmény más alkalmazottja. Az, aki hivatásánál fogva titoktartásra kötelezett, megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben a vallomás megtételével megsértené a titoktartási kötelezettségét. Ez a jogosultság fennáll a büntet eljárásban [(Be. 82. § (1) bekezdés c) pont], a polgári peres eljárásban [Pp. 170. § (1) bekezdés c) pont], valamint az államigazgatási eljárásban [Áe. 29. § (3) bekezdés b) pont] Az intézmény a törvényben meghatározottakon túl a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban nem közölhet adatot. A Ktv. 2 számú mellékletében felsoroltak alapján nyilvántartott adatokat az iskola nem továbbíthatja oly módon, hogy kiegészíti a kezelt adatokat az adatokból levonható következtetésekkel. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki: - a nevel testületi értekezleten a nevel testület tagjainak egymásközti, - a

gyermek,

a

tanuló

fejl désével,

értékelésével,

megbeszélésre.

102

min sítésével

összefügg

A titoktartási kötelezettség kiterjed: - mindazokra, akik részt vettek a nevel testület ülésén

A titoktartási kötelezettség alól kiskorú esetén a szül , nagykorú esetén a tanuló írásban felmentést adhat. Intézményi adatkezelés: A pedagógust

hivatásánál fogva harmadik

személyekkel szemben titoktartási

kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illet en, amelyr l a gyermekkel, tanulóval, szül vel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megsz nése után, határid nélkül fennmarad. Kiskorú tanuló szül jével közölhet adat: A gyermek, illetve a kiskorú tanuló szül jével minden, a gyermekével összefügg adat közölhet , kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek, tanuló érdekét. Az adat közlése akkor sérti vagy veszélyezteti súlyosan a gyermek, tanuló érdekét, ha olyan körülményre (magatartásra, mulasztásra, állapotra) vonatkozik, amely a gyermek, tanuló testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejl dését gátolja vagy akadályozza, és amelynek bekövetkezése szül i magatartásra, közrehatásra vezethet vissza. Nagykorú tanuló szül jével közölhet adat: A Ktv. 11. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján, ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szül vel közös háztartásban él. - a tanulói jogviszony megsz nésével, - a kollégiumi tagsági viszony megsz nésével, - a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével, - és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekr l a szül t is értesíteni

kell.

103

Adattovábbítás, adatkezelés: A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak jelen szabályzat 4. pontjában, valamint a Ktv. 2. számú mellékletében meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Az intézmény a gyermekek, tanulók személyes adatait: - pedagógiai célból, - pedagógiai célú habitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, - gyermek- és ifjúságvédelmi célból, - iskola-egészségügyi célból, - a Ktv-ben meghatározott nyilvántartások céljából, a célnak megfelel

mértékben,

célhoz kötötten kezelheti. A Ktv-ben meghatározottakon túlmen en az intézmény a gyermekkel, tanulóval kapcsolatban adatokat nem közölhet. A pedagógus, illetve a nevel és oktató munkát segít alkalmazott az óvoda vezet je, az iskola, kollégium igazgatója útján – a gyermekek védelmér l és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára is tekintettel – köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanuk értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, illetve az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek

teljesítésével

kapcsolatosan,

nemzetbiztonsági

okokból,

meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelel

a

Ktv-ben

mértéken, célhoz

kötötten kezelhetik. Adattovábbításra a közoktatási intézmény vezet je és – a meghatalmazás keretei közöttaz általa meghatalmazott vezet vagy más alkalmazott jogosult. Önkéntes adatszolgáltatás esetén: - a tanulót, - kiskorú tanuló esetén a szül t

104

is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelez . Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásba történ bevonásához be kell szerezni a szül engedélyét. Az adatok statisztikai célú felhasználása Az adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Intézményi adatkezelés és szolgáltatás: Az intézmény jogszabályban el írt nyilvántartásokat köteles vezetni, és az Országos statisztikai adatgy jtési programban, illetve a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. Az intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja - a tanuló- és gyermekbaleseteket, - teljesíti az el írt bejelentési kötelezettséget - a balesetr l készített jegyz könyvet megküldi f jegyz jének

Az adatkezelés id tartama nem haladhatja meg az irattári rzési id t. Az iskolai nyomtatványok – az év végi bizonyítvány és az állami vizsga teljesítésér l kiállított bizonyítvány kivételével – az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott rendszer alkalmazásával,

a

személyiségi,

adatvédelmi

és

biztonságvédelmi

követelmények

megtartásával elektronikus úton is elkészíthet k és tárolhatók. A bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványt azonban nyomtatott formában is el kell állítani, és meg kell rizni. A kiadott érettségi bizonyítványokról és a szakképesítést tanúsító bizonyítványokról – vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – központi nyilvántartást kell vezetni. Pedagógus igazolvány A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A 105

pedagógusigazolvány elkészít je az adatokat az igazolvány érvényességének megsz nését követ öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását a és a Közoktatási Információs Irodával történ

egyeztetését foglalja

magában. A diákigazolvány Az iskola a tanuló részére – kérelemre – diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el, és küldi meg az iskolán keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza: - a tanuló nevét, - születési helyét és idejét, - lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát - a tanuló aláírását, - cselekv képtelen tanuló esetén a szül aláírását, - a tanuló fényképét, - azonosító számát, - az iskola nevét és címét.

A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethet k. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészít jéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészít je az adatokat kezelheti, az igazolvány érvényességének megsz nését követ öt évig. Az adatkezelés kizárólagosan a diákigazolvány elkészítését, az adatok tárolást és a Közoktatási Információs Irodával történ egyeztetését foglalja magában.

106

3.SZ. MELLÉKLET A GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE Az államháztartás m ködési rendjér l szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 145/A. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az intézményben el forduló gazdálkodási szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra. A szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakításának célja, hogy az ellen rzés során mulasztás vagy hiányosság, büntet -, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény (összefoglaló néven szabálytalanság) feltárása esetén az alkalmazandó eljárásokat meghatározza. 1.

A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja - járuljon hozzá a különböz

el írások

sérüléséinek,

jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott megszegésének,

szabálytalanság

kialakulásának

megakadályozásához - keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelel

állapot

helyreállításra kerüljön, a hibák, hiányosságok, tévedések kijavítása, a felel sség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok kezelése során az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a nyomon követés, az iratanyagok elkülönített nyilvántartása az intézmény vezet jének feladata. A feladatok egy részét a kialakított munkaköri, hatásköri, felel sségi és elszámoltathatósági rendnek megfelel en a gazdasági vezet re átruházhatja. 2.

A szabálytalanság fogalma A szabálytalanság valamely létez

szabálytól – jogszabály, intézményi bels

szabályzat, szabályzati el írás – való eltérést jelent. A szabálytalanságok lehetnek: - szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés,

szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.)

108

- nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenségb l, gondatlanságból,

hanyagság magatartásból, pontatlanságból származó szabálytalanság, stb.) Az eljárásrend a szabálytalanságokat azonos alapon kezeli, a szándékosság kérdése a megfelel szankciók kiszabásakor kerül értékelésre. 3.

A szabálytalanságok megel zésével kapcsolatos felel sség A szabálytalanságok megel zésével kapcsolatosan az intézmény vezet jének

felel ssége - biztosítani, hogy az intézmény a rá vonatkozó jogszabályoknak, szabályzatoknak

megfelel en m ködjön - folyamatosan figyelemmel kísérni a szabályozottságot, a szabályok betartását - szabálytalanság esetén hatékony intézkedéseket foganatosítani, a szabálytalanság

kijavítására 4.

A szabálytalanságok megel zésével kapcsolatos feladatok A szabálytalanságok megel zése céljából az intézmény vezet jének biztosítania kell - Az

intézmény m ködésének egészére kiterjed en a jogszabályokon alapuló

szabályzatok elkészítését. - A szabályzatok folyamatos korszer sítését. - A munkavállalók részére a meghatározott munkaköri feladatot, hatáskört, felel sséget,

beszámoltathatóságot,

illetve

munkaviszonyból

származó

kötelezettségeket

tartalmazó munkaköri leírás elkészítését. - Az intézményt érint

legfontosabb szabályzatokat jelent eljárásrend 1. sz. melléklete

tartalmazza. 5.

A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, el zetes és utólagos vezet i

ellen rzés rendszerében történhet a munkavállaló és a munkáltató részér l egyaránt. a. Eljárásrend az intézmény valamely munkatársa által észlelt szabálytalanság esetén

109

- Ha az intézmény valamely munkatársa észleli a szabálytalanságot, azonnal jelentenie

kell közvetlen munkahelyi vezet jének. - Amennyiben az adott ügyben a közvetlen munkahelyi vezet érintett, a munkatársnak

a vezet felettesét kell értesítenie. - A közvetlen munkahelyi vezet

felettesének érintettsége esetén az intézmény

igazgatóját kell értesíteni. - Az intézmény munkatársa. a szabálytalanság észlelésér l a tájékoztatást szóban és

írásban is megteheti. - A közvetlen munkahelyi vezet nek meg kell vizsgálnia, hogy megalapozott-e a

szabálytalanság. Valós szabálytalanság esetén a munkahelyi vezet értesíti felettesét, illetve az intézmény igazgatóját. - Az intézmény igazgatójának kötelessége gondoskodni a megfelel

intézkedések

meghozataláról, indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. - Abban az esetben, ha a szabálytalansággal kapcsolatos ügyben az intézmény vezet je

érintett, az intézmény munkatársának jelentést kell tennie írásban a felügyeleti szerv felé. b. Eljárásrend az intézmény igazgatója, illetve a szervezeti egység vezet je által észlelt szabálytalanság esetén - Az intézmény igazgatója illetve valamely szervezeti egység vezet je által észlelt

szabálytalanság esetén a feladat, hatáskör és felel sségi rendnek megfelel en kell az intézkedést meghozni a szabálytalanság helyesbítésére, megszüntetésére. c. Eljárásrend az intézmény bels ellen rzése által észlelt szabálytalanság esetén - Ha a bels ellen r ellen rzési tevékenysége során büntet -, szabálysértési, kártérítési,

illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni az intézmény igazgatóját. - A tájékoztatást írásban kell megtenni, amelyhez csatolni kell a szabálytalanság

elkövetésének tényét bizonyító eredeti okmányokat, dokumentumokat. - Az intézmény igazgatójának a bels

ellen rzés megállapításai alapján intézkedési

tervet kell készíteni a szabálytalanság helyesbítésére, megszüntetésére vonatkozóan.

110

d. Eljárásrend a küls ellen rzési szerv által észlelt szabálytalanság esetén - Büntet -, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó

cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellen rz

szervezet

m ködését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. - A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézmény igazgatójának

intézkedési tervet kell kidolgoznia a szabálytalanság megszüntetésére, illetve annak megel zésére vonatkozóan. 6.

A szabálytalanságok észlelését követ intézkedések, eljárások megindítása - A szabálytalanságok észlelését követ

intézkedések végrehajtása az intézmény

igazgatójának felel ssége. - Az intézmény vezet jének a szabálytalanság észlelése után, vagy a szabálytalanságról

kapott tájékoztatás után, haladéktalanul illetve a küls

ellen rzési szerv által

megjelölt id tartam alatt a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. - B ncselekmény, vagy gondatlanságból elkövetett olyan cselekmény gyanúja esetén,

amelyet a törvény büntet, a szabálytalanságot elkövet munkatársat a munkavégzés alól fel kell menteni, és egyidej leg feljelentést kell tenni, vagy eljárást kell kezdeményezni az illetékes ügyészségnél, nyomozati hatóságnál. A szabálytalanság elkövetését alátámasztó eredeti okmányokat, bizonylatokat az ügyben eljáró hatóságnak át kell adni. - Az ügyészségnél, vagy nyomozati hatóságnál tett feljelentésr l az intézmény

igazgatójának tájékoztatnia kell a felügyeleti szervet. - Olyan szabálytalanság elkövetése esetén, amelyet a törvény nem büntet (pl. fegyelmi

ügyekben) az intézmény igazgatójának vizsgálatot kell kezdeményezni a tényállás tisztázásár. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, szükség esetén küls szakért t is felkérhet. - Az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok f bb rendelkezéseit eljárásrend 2. sz.

melléklete tartalmazza. 7.

A szabálytalansággal kapcsolatos intézkedés nyomon követése - A szabálytalansággal kapcsolatos

intézkedés nyomon követése az intézmény

igazgatójának a felel ssége. 111

- Az intézmény igazgatója nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott

döntéseket, illetve a megindított eljárások helyzetét. - Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. - A feltárt

szabálytalanság típusa alapján a további el fordulási lehet ségeket

beazonosítja. - Információt szolgáltat a bels

ellen rzés részére, el segítve annak az ellen rzési

környezetre és a vezetési folyamatokat érint eseményekre való rálátását. 8.

A szabálytalansággal kapcsolatos eljárás, intézkedés nyilvántartása - Az intézmény vezet je a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett anyagok

nyilvántartását naprakészen, pontosan vezeti. - Elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatja a kapcsolódó

írásos dokumentumokat. - Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határid ket és

felel söket 9.

A nagyobb kockázatot rejt

feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok

megel zése és kezelése Az iskolánál nagyobb kockázatot rejt feladatok, folyamatok különösen a következ k: - Az

engedély nélküli, törvénytelen pénzügyi cselekmények viszonylag nagy

lehet ségét rejt folyamatok, tevékenységek, - Az intézmény bels eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejt feladatnak,

folyamatnak min sített területek, - A pénzügyi m veletek tesztelésekor nagy kockázatot rejt

feladatnak, folyamatnak

min sített területek. Az törvénytelen pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehet ségét rejt folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következ : a. Megel zés: - meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan bels

rendet, politikát, melyek a

törvénytelen pénzügyi cselekmények megel zését célozzák, 112

- gondoskodni kell arról, hogy az iskola dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra

az esetre, ha engedély nélküli pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel, - az iskola dolgozóinak tisztában kell lenniük a törvénytelen pénzügyi cselekmények

bejelentési, vizsgálati szabályaival, b. Észlelés: - a szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie

c. Intézkedések, eljárások meghatározása: - gondoskodni kell a szükséges felel sségre vonásról, indokolt esetben a feljelentések

megtételér l, - kisebb összeg

szándékosan

illegális pénzügyi cselekmények esetében, különösen ha az nem történt,

törekedni

kell

arra,

hogy

a

cselekmény

pénzügyi

következményei orvoslásra kerüljenek. (Kártérítés) d. Intézkedések, eljárások nyomon követése: - kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellen rzésére, hogy a hozott intézkedések

valóban végrehajtásra kerültek-e, - az intézmény hatáskörén kívül es ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a

történéseket. e. Nyilvántartás: - az általános szabályok szerint történik.

Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igényl területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület %-os aránya (terv- és tényadat tekintetében) az intézmény

költségvetési terv- és tényadat f számához viszonyítva, - az adott terület ellen rzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával,

azaz annak ellen rzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellen rzik-e, mikor történt utóellen rzés. Az a terület lesz figyelmet érdeml , amely az ellen rzés szempontjából a legkevésbé lefedett,

113

- a fenti szempontok együttes vizsgálata, értékelése határozza meg azokat a területeket,

melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. Az intézmény bels

eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejt

feladatnak, folyamatnak min sített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következ : a.

megel zés

- rendszeresen át kell tekinteni az iskola bels eljárásrendjét, különös tekintettel a bels

szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés

esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfelel en gondoskodni kell a szabályzatok módosításáról, illetve a betartás ellen rzésér l. b. a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi m veletek tesztelésekor nagy kockázatot rejt feladatnak, folyamatnak min sített

területek

esetében

a

szabálytalanságok

megel zésének,

kezelésének

eljárásrendje: (ilyen pénzügyi tranzakciók: a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások, dologi kiadások, beruházások pénzügyi lebonyolítása) a. Megel zés - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való

teljes végigkísérése -

beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumainak vizsgálata

-

megrendelés áttekintése abból a szempontból, hogy a megrendel

jogosult

volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, megtörtént-e a megrendelés ellenjegyzése, azt a jogosult személy végezte-e el, érvényesült-e a gazdaságosság szemlélete, -

a megrendelés beérkezésekor, teljesülésekor a teljesítés szakmai igazolása megtörtént-e, készletek bevételezése, nyilvántartásba vétele megtörtént-e,

-

a pénzügyi teljesítés el tt az érvényesít i feladatok ellátásának teljes ellen rzése, a feladat valamennyi mozzanatára kiterjed en: utalványozás, 114

utalványozás ellenjegyzésének ellen rzése, a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak ellen rzése. b. A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályokkal. 10. Értékelési feladatok a szabálytalanságok megakadályozása érdekében Az intézmény vezet je a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli az iskola m ködési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelésnek a következ kérdésekre kell a választ megadni: - a FEUVE

rendszer fejlesztése, javítása megfelel

ütemben történik-e, kell

rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére - az ellen rzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer

még nem került kialakításra, - a

FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelel ek-e a kialakított ellen rzési

nyomvonalak, - a FEUVE rendszer értékelése a függetlenített bels

ellen r, valamint a küls ellen ri

szervezet megállapításai alapján. 11. A szabálytalanságok kezelésének bels szervezeti rendje Az intézmény vezet je köteles bevonni más személyeket is a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megel zést is. Az iskolában a szabálytalanság kezelési feladatokba bevont személyek és felel sségi területük meghatározását a jelen eljárásrend 3.sz. melléklete tartalmazza. 12. Az eljárásrend jogszabályi háttere - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény - az államháztartás m ködési rendjér l szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet

(továbbiakban: Ámr.) - A költségvetési szervek bels ellen rzésér l szóló 193/2003. (XI.26.)Korm. rendelet - A Büntet Törvénykönyvr l szóló 1978. évi IV. törvény - A büntet eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

115

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 1.sz. melléklet Az intézményt érint szabályzatok köre: Szervezeti és M ködési Szabályzat Gazdasági szervezet ügyrendje Házirend Bels ellen rzési kézikönyv Kollektív szerz dés Bizonylati szabályzat T zvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat Élelmezési szabályzat Közbeszerzési szabályzat Számviteli politika és kapcsolódó szabályzatai Pénzkezelési szabályzat Leltározási és leltárkészítési szabályzat Eszközök, források értékelési szabályzata Tevékenységek önköltség számítási szabályzata Számlarend Felesleges készletek hasznosítási és selejtezési szabályzata Munkakör átadás-átvétel szabályzata Iratkezelési szabályzat Szakképzési támogatás felhasználásának szabályzata

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 2.sz. melléklet Egyes eljárások A Büntet Törvénykönyvr l szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint b ncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntet eljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntet eljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése el írja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott b ncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. A szabálysértésekr l szóló 1999. évi LXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövet it az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással. A 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illet leg a szabálysértési hatóság részér l eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A Polgári Törvénykönyvr l szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felel sség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (els sorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jelleg jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felel sség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvér l szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.). Fegyelmi eljárás, illetve felel sség tekintetében az Mt., a Kjv., megfelel rendelkezései az irányadók.

118

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 3.sz. melléklet Szervezeti egység

Közrem köd személy beosztása

1. Iskola

igazgatóhelyettes

2. Kollégium

kollégiumi igazgatóhelyettes

3. Óvoda

óvodavezet

4. Gazdasági csoport

gazdasági vezet

5. Gazdasági csoport: pénzügy-számvitel

csoportvezet

f z konyha

élelmezés vezet

karbantartás-raktározás

gondnok

Megbízás az ellenjegyzési.docx

119