TELI CSÓK KAN
Szerkesztőség és kiadóhivatal i ' IMII
nwi.l. P_M ' i
.
E in
TARLAT.
ISTVÁN
GYULA
JENDRASIK FERENCZY
GRÜNWALD
BÉLA
JENŐ MÁRK
KÁROLY THEIN
MIKSA
LAJOS
pénzkölcsön
mindennemű
kisebb,
nagyobb sorsjegyekre mint bárhol.
olcsóbban
Vidéki m e g b í z á s o k n a g y p o n t o s s á g g a l t e l j e s í t t e t n e k . levő sorsjegyeket saját pénzünkkel váltjuk ki é s azokra nagyobb és olcsóbb kölcsönt adunk, vagy megvesszük
Zálogban
gyekeuí teljes napi áron TaftT ugyanazokat
MŰVIRÁG-, NÖVENYDISZEK «««« ÉS ÚJDONSÁGOK **** Karácsonyi
és újévi
ajándékul
a legjutányosabb árak mellett kaphatók
csekély havi részletfizetésre, a különbözetet pedig készpénzben kifizetjük. • Kérjük a zálogjegy beküldését.
S Z E K U L E S Z R. művirág és dísztollgyárában
FLE1SS1C SÁNDOR BANKHÁZA
BUDAPEST, IV., KÁROLY-U. 4—5.
Budapest,
VII., Erzsébet-körut
2. sz.
Gyermekeknek!
Virág-kazetták, virággal
levelezőlapok, kis virágüzletek alj melyek
u g y az apró
diszithető
berendezve, stb.
világnak,
mint
serdülő
leányoknak mindenkor kellemes szórakozást nyújtanak.
IIT K a t h r e i n e r - f é l e y J = = Kneipp-< [' m a l á t a Kávé. = , = Egy háziasszony se késlekedjék,tovább ezt az egészséges és Izle-' tes kávéitalt bevezetni.
Magyar királyi államvasutak. Egészségügyi intézkedés a bolgár államvasutakon. A bolgár egészségügyi tanács intézkedése folytán a Konstantinápolyból j ö v ő és Bulgáriában kiszálló utasok f. hó 26-tól kezdve Hebitschevóban szigorú orvosi vizsgálatnak, podgyászaik pedig fertőtlenítésnek vétetnek alá, mely eljárás 24 óráig é s esetleg azon tul is eltarthat. A Konstantinápolyból jövő, de Bulgárián átmenő utasokat ellenben — a podgyász fertőtlenítés mellőzésével — Hebitschevóban csak egyszerű orvosi vizsgálatnak vetik alá. Ezek az utasok tehát Bulgárián akadály nélkül átmehetnek. Budapest, 1902. október hó 25-én.
Magyar királyi államvasutak igazgatósága.
AZ ORSZÁGOS NŐI GYORSÍRÓ-EGYESÜLET gyorsirási jutányos
és gépirási szakiskolájának áron
irásmunka-osztálya
(COPYING OFFICE) készit bármely Írógépen mindennemű írásmunkát és sokszorosítást.
Magyar és német gyorsírásban és az összes használatban levő Írógépeken : Remington-Standard (Rem),Fay-Sho, Underwood, ost. Ncw-Century Caligraph, Smith-Premier, Crandall, Frister et Sossman, Ideál Hammond, Empire alapos oktatás. — Bővebb felvilágosítást ad :
AHET
MEBJEIEH HIHDEH VASÁRNAP.; Előfizetési feltételek: Egész évre
kor. 20.—
Félévre
»
10—
Negyedévre ...
>
5—
49/675 szám.
1902.
XIII. évfolyam.
POLITIKAI
ÉS
IRODALMI
SZERKESZTI K T S S
Egyes szám á r a 40 fillér.
Szerkesztőség és .kladéklyatal: BUDAPEST. VIII., Röck Szilárd-utcza 18. sz. Hirdetések
SZEMLE.
felvétele
JÓZSFF.
ugyanott.
Kéziraiok nem adatnak vissza.
Budapest, deczember hó 7.
Előfizetési
felhívás
Krónika.
A HÉT uj, XI V-ik évfolyamára. 'Megjelenik minden Előfizetési
vasárnap.
dij egész évre 20. korona.
A HÉT pályafutása sokkal ismertebb, irodalmi szereplése sokkal jelentősebb, semhogy most, amidőn egy tizenhárom éves, sikerekben és sensatiokban gazdag múltra hivatkozhatunk, recapitulálnunk kellene A HÉT programmját, mely azóta sem" változott és ismertetni irányát, mely a jövőben is ugyanaz marad. A művelt Nyugat eszméit hirdetjük; modernek akarunk lenni, a modernség kinövései , —, nemzetiek sallangosság nélkül. Munkásait A HÉT az irodalom szine-javából válogatja és súlyt fektet arra, hogy a kritikát, melyet gyakorol, az \ igazságokat, melyeket hirdet, a szépség zománczával aranyozza be. A muló, váltakozó események áramlatából kiragadjuk az értékesebb J anyagot és megrögzítjük a jigyelemre méltó jelenségeket — irodalomban, társas életben, politikábani és művészetben egyaránt. ' Az uj évfolyam első felében sensátiója lesz A HÉTnek, egy megragadó szépségű, nagystílű regény AMBRUS lapunk
oszlopos
tagjának
ZOL
T Á N ,
tollából:
Solus eris, egy psycho-pathologiai' regény, egy kételkedő, habozó művész-lélek története, mélységesen igaz és mélységesen szomorú. Ez a regény már karácsonyi számunkban indul. Régi, hűséges nagy olvasóközönségünk oltalmába ajánljuk A HET-et.. . Budapest,
1902. deczember
havában.
Kiss A HÉT
József
szerkesztője
és
kiadója.
A jövő.
2.
— decz. 4. A Negyvennyolcz megalapított egy más hagyományt is, mely a mi egészen különös körülményeink közt különösen fontos — pedig abszolúte is legfontosabb e militáris világon mindenütt. Állandó közhely, melyet éppen igaz volta tett közhelylyé, hogy ma, a gyorstüzelő ágyuk s a Mannlicherek idejében kilátástalanok a népmozgalmak, azon az egyszerű okon, mert a gyorstüzelők s a Mannlicherek a hatalom birtokában vannak s szolgálatára állanak. Mentül igazabb ez a tétel, annál biztatóbb a mi körülményeink közt. Mert mig a régi szabadságharczok jó, ha zsoldos seregekre támaszkodhattak, a Negyvennyolcz már megtanított bennünket arra, mily nagy nemzeti erő rejlik a nép-hadseregben, még ha ez a nép nem is a mi hatalmunkat szolgálja. Ami akkor, a legitimizmus és a vak fegyelem nevelte hadseregek, a szerteszét fekvő regimentek idejében minden . egyes magyar származású tisztnek s magyar legénységű ezrednek önálló leleményébe, ébredő lelkiismeretének s hazafias hevületének a megszokással, a fegyelemmel, a merőben ellenkező hagyományokkal szakító" irtózatos idegmunkájába került, hogy tudniillik magyar tisztek s magyar ezredek, akár rend ez,, akár lázadás, magyar zászló alá siessenek: azt most a Negyvennyolcz közel példája, a Lenkey századának, Klapkának, Görgeynek, Damjanichnak dicsőség övezte példája magától értetődő mintának állítja minden magyar katona, s különösen a már külön szervezett honvédség elé. Egészen bizonyos, hogy minden elképzelhető merénylet a magyar nemzet, a magyar alkotmány s a magyar király ellen nemcsak az „ügyvédeket, hírlapírókat s egyéb fecsegőket* találná magával szemben, hanem, bármily kényelmetlenné válnék számára e helyzete: az egész magyar arisztokrácziát, s nemcsak a honvédséget, de a közös hadsereg magyar elemeit is. Hogy ki lesz ez a magyar király, arról felesleges gondolkozni, mikor a törvény gondoskodott róla. Ha Németországban a sörházi, sőt az előszobai beszélgetés politikai tervszerűséget lát abban, hogy a német császár második fia magyarul tanul, nekünk magyaroknak, kiket végre is ez a téma elég közelről érdekel, semmi tekintet nem tilthatja, hogy egészen akadémikusán, mint képzeletben konstruálható lehetőségnek, ne nézzünk szemébe e
1
774' kombinácziónak, anélkül, hogy akár eljövetelét óhajtanok, akár az előzményeket, melyek nélkül el nem következhetnék. Egyfelől a franczia-szláv, másfelől a német olasz térképcsinálgatás ezerféle kombinácziója közzül állapodjunk meg annál, a ránk nézve legkedvezőbbnél, mely Laibachtól Szalonikiig egy nagy délszláv katholikus habsburgi császárságot képzel, a német s az orosz birodalom között pufferal egy csomó független és önálló állammal, melyek azonban, dinasztiáik révén, hozzátartoznának a három-négy szomszédos hatalom valamelyikének érdekköréhez, s például a helyreállított Lengyelországnak valamely másodszülött Romanov, Csehországnak Habsburg volna az ura, és igy tovább. Igy képzelnek a független magyar királyság trónján egy protestáns Hohenzollernt, magyarrá vált olyan nemzeti királyul, mint amilyen Romániában Hohenzollern Károly — s nem nézve e perczben, lehetségesek-e ilyen kombinácziók, Hohenzollernek s Habsburgok tudnának-e ily békésen megosztozni egymással, s talán Magyarországnak is nincs-e hozzászólása ahhoz, maradjon-e meg, vagy sem az ő régi dinasztiája: ha ezt a képet egy perezre valóságnak fogadjuk el, ez sem olyan perspektíva, amitől remegnünk kellene. Sőt a Hohenzollernek protestantizmusa kitűnő ellensúly volna nálunk a katholiko-konzervativ hagyományok ellen, melyek, történetünk sajátosságánál fogva, mindig nemzetellenesek is, mint ahogy például ma is magyarellenes a Szentszék politikája; a Hohenzollernek chauvinsége kitűnő segítője volna a magyarnak a nemzetiségek közt való vezérletének megtartásában ; s az ő militarizmusuk, Magyarországon magyar bélyeget öltvén, ugyancsak e faji politikát szolgálná. Ám ugyané ponton van a bökkenő is; a német chauvinség, mely, ha magyarrá vedlene át, segítőnk lehetne, az ő mai pangermán törekvéseivel, melyekkel, ha u g y folytatja, ahogy megkezdte, egy évtizeden belül a németet teszi legveszedelmesebb nemzetiségünkké, s a mai német birodalomban és 'porosz királyságban átitta az egész közvéleményt s a kormányt esztelen és gonosz lengyelellenes politikába hajtotta: ez a chauvinség, mely a német befolyást csak mint német uralmat tudja elképzelni s nem tud leszokni azokról a végzetes germanizáló velleitásokról, melyek annak idején a német Ausztriát is gyűlöletessé tették előttünk s a vele való szövetséget értéktelenné, a Hohenzollern-kombinácziót is értéktelenné teszik. Végigkóstolni újra az elmúlt három-négyszáz esztendő históriáját, csak osztrák variáns helyett porosz variánsban: ments isten ! Nem, a történet mindenkit arra tanít, hogy ahol már egyszer bent van, onnan ne kilépjen, hanem ott igyekezzék első és uralkodó lenni. Magyarországnak helye és hivatása a habsburgi monarkián belül v a n ; annál nagyobb hivatása, mentül bomlottabb ez a monarkia. Csak két dolog kell hozzá. Az egyik, hogy doktrinairségből vagy kishitüségből ne álljunk útjába semmiféle olyan természetes és jogos szabadsági törekvésnek, mint amilyen Ausztriában a cseheké, annál kevésbbé, mert odaát a német uralmat mi ugy sem tudjuk fenntartani, ha a németek maguk nem tudják, s külömben is az osztrák németet sohasem fogjuk leszoktatni arról, hogy centralista le-
gyen, vagyis barátunk helyett ellenségünk és megrontónk. S ezzel f ü g g össze a másik dolog: nem szabad félnünk se a csehektől, se általában a szláv áradattól, s efféle félelemből nem szabad visszariadnunk a mi monarkiánk természetes nagyhatalmi politikájától, bármennyi szlávot csődít is az a nyakunkra. Vagy, vagy. Vagy azt tartjuk, hogy jobb nekünk kis népnek meghúzódnunk a kuczkóban, azzal a reménységgel tengetvén életünket, hogy kicsinységünkben talán elkerüljük a nagy ragadozók figyelmét — s akkor nincs értelme a nagyhatalmiságért vállalt irtózatos áldozatainknak. Vagy igenis ebben a nagyhatalmiságban látjuk fennmaradásunknak egyetlen biztositékát: s akkor u g y is kell cselekednünk, dolgoznunk és vállalkoznunk, ahogy manapság a nagyhatalmasságok szokták, de nemcsak ezek, hanem még a kis Belgium is. Viselni a nagyhatalmiság minden terhét, anélkül, hogy valami hasznát is látnók, azonban a koczkázatoktól sem lenni mentesnek, csakhogy nem a magunk, hanem a mások, a németek s az olaszok érdeke szolgálatában: ez a leggyászosabb balekság, ez annak az embernek a logikája, aki főbelövi magát, mert egyszer úgyis meg kell halnia. Az életnek első föltétele az életben való föltétlen hit, mint ahogy az erőnek is leghatalmasabb fokozója az a hit, hogy erősek vagyunk. Magyarországnak s a magyar fajnak azt kell hinnie magáról, hogy örök életre rendeltetett s a körülötte levő többi népek természetes vezérletére; e hitről letenni ráér akkor, ha próba bizonyltja majd, hogy e hite káprázat — annál is inkább, mert a legnagyobb koczkázat sem járhat a számára több - kisebbséggel, kárral és veszteséggel, mint jár a mai félénk mozdulatlanság. Amig a magyarság állandóan csak mint a monarchia katonai és nagyhatalmi szükségeinek s vállalkozásainak megakasztója jő számba, addig nem csoda, ha igyekeznek a befolyását visszaszorítani, — s ha magának semmi egyéb ideája nincs, mint ne cselekedni semmit, ne venni részt semmiben, ne kezdeni semmit s ne felelni semmire: addig nem csoda, ha olyan ideák kerülnek a monarkiában felszínre, melyek nem a mi czéljainknak kedveznek. A magyarságnak e monarkiában csak mint vezérlő elemnek van helye és rendeltetése, ám a vezérnek tele kell .lennie ötletekkel, tervekkel, bátorsággal s vállalkozással. Rettenetes, hogy négyszáz esztendő keserves iskolájában az osztráktól semmi egyebet nem tudtunk eltanulni, mint a Rückwartsconcentrirungot. Censor.
A buta és okos emberek egyaránt ártalmatlanok. bolondok és félbölcsek a legveszélyesebbek.
Csak a félGoethe.
*
Szerencsétlen állapota az embereknek! Alig érett meg a szellem, mar a test kezd gyengülni. Montesquieu. *
Szomorú, hogy vannak fiatalok, akik nem érnek öreg k o r t ; de szomorúbb, hogy vannak öregek is, akik nem voltak fiatalok. Greguss Ágost.
775 Túl a ködön . . . Semmi sincs a régi fényből, Kiveszett a régi dal, Sima arczczal, húsz tavaszszal, Nem vagyok már fiatal. A világ is olyan vedlett, Az égbolt is oly szegény, Fakó égben kopott isten — Mit is érnék vele én ? Túl a Túl a Túl a Szilaj,
ködön ködön ködön erős,
új a zászló, áj a dal, új islen kél fiatal! Teleki Blanka.
A Minotauros. I r t a : GARAS.
í g y e n beszélt: — Vegyen alaposan s z e m ü g y r e . Mi föltünőt lát r a j t a m ? U g y e b á r semmit? Nem v a g y o k se n a g y , se kicsiny. Rút nem v a g y o k , a z igaz, de soha — értsen m e g jól, soha, pedig k ö n n y e n ebbe a csalódásba eshettem volna — egy perezre sem hittem m a g a m szép embernek. Piperkőcz sem voltam. H á t mi tette ? . . . S o k a n azt hiszik, h o g y a z atléták imponálnak a nőknek. Hódoltam a sportnak, mint minden valamirevaló uri ember, de sokra nem vittem. E b b e n tehát hiába k u t a t n á m sikereim titkát. Ázt is m o n d j á k , h o g y a zene csavarja el a legtöbb a s s z o n y fejét. Valami keveset értek a muzsikáláshoz, — egy dalt tűrhetően el t u d o k kisérni, de ennyi a z egész. Igy a zenével se h a t o t t a m soha. A n a g y n é v is olyan, ami n a g y o n v o n z z a őket, — a k á r a fény a z ü m m ö g ő esti bogarat. A nevemet ösmeri. Tisztes, polgári családból szárm a z o m ; ennek köszönhetem, h o g y a t á r s a s á g b a befogadtak. De h o g y előkelő lettem volna, arról szó sincs! Soha nem is próbáltam adni a z előkelőt. Minek is ? . . . Rang, n a g y v a g y o n , v a g y dicsőség, amelyért épp a szerelem miatt oly sokan törik m a g u k a t , engem sohasem b á n t o t t ! N e m is törekedtem egyikre sem. Jövedelmem csupán nekem volt e l é g ; virágra igen, m á r d r á g á b b a j á n d é k o k r a nem tellett. De ezekre nem is volt szükségem. Pedig faltam a nőstényt, soha m e g nem s z ű n ő étv á g y g y a l , irgalmatlanul letiporva. É s soha egynek nem kegyelmeztem. Áldozatom lett valamennyi, akit kiszemeltem. É s e g y sem, egyetlen e g y sem tudott h a t a l m a m n a k ellentállani. T u d j a miért ?! Mert én v a g y o k a Minotauros. — H a t a l m a m n a k ? — Rosszul mondom, hisz hatalm a m nem volt soha. A véremnek, ez tette. N a g y ősapám, a Minotauros vére. Ön mosolyog, v a g y tán szánakozik rajtam, h o g y ilyeneket beszélek ?!
Bizoriyitékaim v a n n a k uram, megdönthetíen bizonyítékaim ! írott nemesi oklevelem erről u g y a n nincs, ne higyje, h o g y ilyen v a d a k a t beszélek, azért, mert — m e r t . . . N a de h a g y j u k ezt. Látom, h o g y izgatottabb h a n g o n is beszélek a kelleténél és igy nem fog sikerülni önt m e g g y ő z n ö m . T á r gyilagos leszek tehát. A Minotauros élt, ugy-e, ebben nem kételkedik? Vájjon Minős nejének Pasipbaenak és e g y bikának szülötte-e: a z nem l é n y e g e s ; de h o g y élt, a z kétségtelen. A kulturhistórikusok m a g u k elösmerik, h o g y minden kilenczedik évben vitték neki azt a bizonyos s z á m ú emberáldozatot Athénéből. M o n d j a uram, látott-e ön valaha bikát v a g y m á s kérődző állatot, aki húsból táplálkozott volna? A Minotauros egyik fele bika volt. De ha a másik fele emberevő férfi, miért kívánta éppen Athéné hét legszebb h a j a d o n lányát ? ! . . - . É s kilencz évig beérte volna ennyi táplálékkal?! . . . Mesebeszéd! Másodosztálybeli diáknak elmondhatja a tanár, a negyedikben m á r u g y sem hiszik el. Szeretők kellettek neki! T h e s e u s a Minotaurost megölte. N a g y s o k á r a ; a z évek s z á m á r a nem emlékezem — egy idő óta kezdek e g y kissé feledékeny lenni, — de ez a m ú g y is lényegtelen. E g y s z ó v a l idők multán, amikor a z athéni szépségek és a Minotauros gyermekei alaposan elszaporodhattak. Vájjon hová lettek? T h e s e u s ném ölte m e g őket, alkalmasint emberi form á j u k volt. Kiszabadultak tehát a labyrinthusból. Elszéledtek a világban. Lehet, h o g y sokan v a n n a k m é g m a utódok, valószínűbb, h o g y lassankint kipusztultak, de h o g y egy létezik m é g és h o g y a z a z egy én v a g y o k , amint m á r önnek a z imént jelezni szerencsém v o l t : a z kétségtelen. H o g y őseim miként kerültek ide Görögországból? E z t igen e g y s z e r ű e n m e g m a g y a r á z h a t o m . V e g y ü k csak okosan a dolgot . . . Igen . . . H o g y is a k a r t a m mondani ? . . . T e g y ü k fel . . . H m . . . Különös . . . Elveszítettem a f o n a l a t . . . Sokszor megesik ez rajt a m a z . utóbbi időben . . . Dé mindegy, m a j d eszembe j u t később. Majd rátérek u t ó b b . . . H a n e m ami a bizonyitékot illeti arra, h o g y minotaurosi vér v a n bennem, ime elmondom önnek a következő tör'ténetet. E g y esős napon, délután épp a hivatalomból jövet, lassan sétálgattam a városban. Eddigelé' én is u g y udvaroltam, mint m á s halandó. Szerelmet h a z u d t a m , v a g y néha m a g a m b a s z u g g e r á l t a m ezt a z érzést. T e t t e m a szépet, szellemeskedtem, lovagiaskodtam, s o p á n k o d t a m és h o g y egész valómat, teljes lelkemet vittem vállalkozásaimba, ennek tulajdonítottam sikereimet. Azon a bizonyos napon e g y fiatal asszony jött velem szemben, — futólag ösmertem leánykorából. A legtökéletesebb szépség volt akkor is, de mi legények g o n d o s a n távol tartottuk m a g u n k a t tőle. N a g y o n , de n a g y o n szegény volt. Azt beszélték, h o g y valahol k ü n n lakik a külvárosban, ott egyszobás lakást tart szüleivel. A leány kézimunkájából élt és hímzéseit m a g a Vitte eladni a boltba. Ilyenkor mindig a z apja kisérte. K e m é n y e m b e r ; valami végzetes p á r b a j a miatt bajba keveredett és pályavesztett, egykori katonatiszt. A leány föltétlenül tisztességes és m á r körülményeinél fogva is megközelíthetetlen. N a g y szerencséje akadt. . . 2*
776' Még megesik egy-egy csoda m a n a p s á g i s ; e g y fiatal, g a z d a g uri ember belészeretett és h a m a r o s a n elvette. E g y kis fiuk született és a h á z a s s á g u k a lehető legbold o g a b b volt. Mondom, f u t ó l a g ösmertem. Egyszer-kétszer beszéltem vele csupán, leánykorában, mert a z apja néha megfordult hivatalunkban. Az emiitettem esős délután, megsajnáltam a z a s s z o n y kalapját s fölajánlottam neki esernyőmet. — Köszönöm, — m o n d j a — de ú g y i s a villamosig megyek, h u s z lépés m á r csak a z egész utam. — H a megengedi, odáig elkísérem. Beleegyezett. A villamos kocsi késett. E g y p á r perczet diskurálgattam vele. — H o v á m e g y ebben a s z o m o r ú időben? — H a z a m e g y e k a kis fiamhoz, egyedül m a r a d t a dadával. A z u r a m n á l voltam a hivatalában. Csöndesen nézegettem. Nem volt semmi k ö z ö s dolg u n k , amiről beszélhettem volna. — S z o m o r ú idő. Az ember lelkére fekszik. Ilyenkor c s a k u g y a n legjobb otthon. A kályhánál melegedni, e g y nagy, n a g y karosszékben. — Igen, — h a g y t a rá. — Ketten, — folytattam — m e r t hirtelen megkívántam ezt a g y ö n y ö r ű asszonyt. Rám nézett, t á g r a nyilt szemekkel. Láttam, éreztem, megértett. — Ketten, ismételtem és m e g n y o m t a m a szót. Ismét r e á m nézett, de megriadtan, u g y mintha kegyelemért esdett volna. M a g a m sem t u d t a m , h o g y h o n n a n vettem ezt a vakmerőséget: — Jöjjön velem. É s elindultunk mind a ketten. E g y i k ü n k se szólott semmit. .De minden ízében u g y remegni senkit sem láttam még, mint ezt a z asszonyt. Utóbb, a mikor távozott, m e g n e m állhattam, h o g y m e g ne k é r d e z z e m : —. U g y a n , , h o g y jöhetett el velem, amikor tudom, h o g y e s z e á g á b a n sincs, h o g y engem s z e r e s s e n ? . . . — Igaz, n e m szeretem. — É s megesküdött, h o g y a z u r á n kivül senkit nem szeretett és soha el n e m botlott. — H á t a k k o r miért? N e m felelt. Amikor a z u t c z á n voltunk ismét, folytattam, mert a história s e h o g y s e m ment a fejembe : — H a a z u r a rájönnne, kidobná a z u t c z á r a v a g y ágyonütné. — Igen. É s a p á m sem kegyelmezne. — H a élve s z a b a d u l is, tönkre v a n téve, boldogsága összezúzva, a jólétből visszaesik a n y o m o r ú s á g b a . Érettem, aki senkije m a g á n a k . H á t miért is tette? . . . — Valami megigézett. Amint a szemeit r á m szögezte, nem t u d t a m többé ellentállani. A z hívott, a z p a r a n csolt: a n n a k engedelmeskednem kellett. K ö n y ö r g ö m , e s e d e z e m : ne tegyen tönkre, ne hivjon többé! Nem is hivtam többé. De e pillanattól f o g v a éreztem, h o g y emberfölötti erő lakozik b e n n e m : a Minotauros hatalma, a mely áldozatokat kiván . . . Ettől f o g v a m e g s z ű n t e m a rendes mód szerint csábítani. E g y s z e r ű e n akartam : és ez elég volt. Végesvégig soha senkivel m á s k é n t n e m b á n t a m el. A z a z igen n a g y dáma, aki miatt b a j b a keveredtem, — hisz ösmeri a z esetet — bejárta E u r ó p a összes lapjait, ós aki miatt idekerültem: csak u g y nem tudott a z a k a r a tomnak ellentállani, mint akármelyik kis pesztonka, akire a sétatéren rátaláltam vetni . a s z e m e m e t . . .
Most pedig ide z á r t a k a bolondok házába. Na, na, ne tiltakozzék . . . H á t h a önnek u g y tetszik, a d j u k m e g a hivatalos és helyes c z i m e t : „Elmebetegek g y ó g y í t ó kolóniája.« Mert s z a b a d o n j á r h a t u n k a faluban és nem v a g y u n k czellába zárva. Azt hiszi, b á n o m ? Nekem m á r ú g y i s olyan mindegy minden. Alaposan kivettem a részemet a z életből és ezért kineveztek bolondnak — Elhallgatott. Érdekelt ez a z ember, akire a z igazgató és a z orvosok külön figyelmeztettek. E g y hét alatt tökéletesen m e g n y e r tem bizalmát. — Nos és a Minotauros a lelkében? S o h a s e vicsorg a t j a a f o g á t ? kérdeztem mosolyogva. E perezben a park-ut hajlásán e g y s u g á r női alak jött felénk; e g y s á r g a k ö t é s ü franczia r e g é n y volt a kezében. Az igazgató felesége; h u s z o n ö t - h u s z o n h a t ' e s z t e n d ő s bájos a s s z o n y . N y á j a s a n m o s o l y o g v a állott m e g a p a d u n k előtt. Fölkeltünk és mély bókkal üdvözöltük. É s mi t a g a dás, a patiens föllépése tökéletesebb világfira vallott, mint m a g a m valék. — Nos doktor u r — szólt h o z z á m a z asszony — — hallom ön befejezte n á l u n k a tanulmányait és holnap m á r elutazik. A z u r a m elmondta, h o g y m é g m a bejárják e g y ü t t utoljára a kolónia távolabbi részeit. H á t siettesse a z u r a m a t , h o g y megint el ne késsenek és itt legyenek az estebédnél. — Minden bizonynyal. — É s önt — fordult komoly szeretetreméltósággal a s z o m s z é d o m h o z — lefoglalom m a délutánra. U j kottáim jöttek, a v á r o s b ó l : Chaminard p o m p á s dalai. Kész m ű v é s z a kíséretben — toldotta meg, felém fordulva, mintegy m a g y a r á z ó l a g , miközben férje keresésére indultunk. Minotauros u r mélyen meghajolt,' de mintha valami finom mosoly incselkedett volna a s z á j a szögletén. — T a l á n m é g s e m olyan n a g y o n bolond ez a bolond ? . . .
Az ákácz. — Jean Rameau. —
A szép, sugár ákácz ing, ieng fehér virággal, Májustól ittasan, a regg szellőiben, Illalkaczajt lehel az égre édesen, S az embernek köszön zöld lombbal ékes ággal. Az ember meg siet, a fejszéjét ragadja, Súlgossan, biztosan, ütemben rája csap ; A seb körül röpül a sok forgácsdarab, S ugg hullik, mint a hús vértől csorgó czafatja. Az illatos fa néz a hálátlanra rezgve, És törpe bodzaként sóhajt, remeg, busán, Aztán nagglelküen és méltóságosan. . Minden csapásra halk virágesőt ereszt le. Ekként hullott e dal le rezgő homlokomrul Egg végtelen borús, fájdalmas reggelen, Az Édesnek, ki olg áldott s könyörtelen, Kinek csapásitól szivemnek vére csordul. Gábor Andor.
'777
SAISON. Levél, színészekről. — decz.
S.
Kedves Kiss, nem mondom, hogy nem bánt, hogy vénülök, de néha nem bánnám, ha vénebb is volnék. Van bennem valami a kis lyányom felmenő, ágbeli honvágyából, mikor sóhajtva könyököl a térdemre: istenem, anyikám, mért nem ismertelek téged, mikor akkora voltál, •mint én! Azon túl vagyok, hogy ezer esztendő előtt szerettem volna születni; a renaissance-idők után sem vágyódom, mióta egyszer egy éjszakán át beleszőttem magamat ebbe a képbe, s nagy meglepődéssel arra a fáczitra bukkantam, hogy én azok közt a tigrisemberek és párduczasszonyok közt még olyan konyhaszolgálóságig sem jutoti tam volna el, akinek van némi halovány sejtelme arról, micsoda n a g y dolgok történnek körülötte. De az furcsa nekem, hogy nálamnál nem sokkal' idősebb emberek u g y járnak-kelnek mellettem, mintha őstörténeti idők masztodonjai volnának, s egyéniségükből megcsap olykor a hetvenes évek illata, mint a nagyanyám leveleiből a levendulaszag. Ezt a szép időt sajnálom, hogy elmulasztottam, s utolsó szárnycsapásait csak gyerekfővel éreztem . . . Pálmay Ilka bocsássa meg nekem, hogy ebben a kellemetlen összefüggésben emlegetem, de éppen most vasárnap, hogy őt a Nőemanczipáczióban elnéztem, éppen az ő láttára sajdult föl bennem ez a nosztalgia — s nem ok nélkül; ő is ez utolsó szárnycsapások levegőjét szítta magába, s ennek hatásai élnek benne tovább, mikor, m á r más fuvalmak járják. Az az ötven éves köz, ameddig egypár okos ember megfigyelései szerint a párisi hatások Budapesten még tovább rezegnek, néha kísérteties pontossággal látszik m e g ; tegnap volt ötven esztendeje, hogy III. Napoleon császár lett, s most ujul meg nálunk a hetvenes évek stílusának • emléke, mely nem egyéb, rrjint a bas-empire stílusa, a III. Napoleoné s a szép Eugéniáé, a megnemesedett polgárság stilusa. Tóth Bélát kérem, hogy, ha majd egyszer elfogulatlanabb lesz Bécs iránt, irja meg az ő utolérhetetlen biztosságával, hogy került ez a stilus a hetvenes évekbeli Bécsbe, éppen akkor, mikor maga a császárság megbukott s a császár elpusztult, nyomorultul, mint a beteg macska; Offenbach hogy élt tovább Straussban, III. Napoleon Beustban meg Andrássyban, hogy itta át ez a stílus a bécsi mágnásvilágot, hogy szivárgott át a mi kaszinónkba, s ebből kisugározva hogy töltötte be minálunk a nyolczvanas éveket. Pálmay Ilka ennek a stílusnak a neveltje, mint ahogy az ő métierje, az operette is együtt született s együtt pusztult el ezzel a világgal — ezzel a könnyelmű, egy iczipiczit parvenü, de mégis finom világgal, amely tele volt édes hunczutsággal, ennivaló szeretetreméltósággal, tudatos elegancziával, amit még most is megtalálni - a bécsi Ringeken, meg a színpadon is, igézően, megtestesülve két nagy szinészben, ' akiknek csak meg kéne halniok,. hogy soha többé el ne felejtsük őket: Coquelinben és Sonnenthalban. Igen, barátom, tartsanak b á r . világtól elmaradt
.libának,' "akinek: semmi érzéke nincs: olasz verizmus, belga szeczesszió és norvég szimbolizmus iránt:' éri"!imádom •az öreg.'Sonnenthalt, s ' h a ő meghal, vele hal meg az egyetlen férfi, akiért bolondságot tudnék elkövetni. (Nem igaz, van még egy, s ez is az ő idejebeli: Fejérváry Géza.) A mai művészet tudhat tombolni és suttogni,' sziszegni vagy hörögni, — de csevegni vagy elmosolyodni serikisem tud ugy, mint ők, Coquelin és Sonnenthal; csevegni és elmosolyodni, előkelően leülni és kellemesen fölállni, állakat szeretetreméltóan megcsípni, vállakat biztatóan megveregetni, a dolgokhoz finom szemöldökemeléssel csak az -ujjuk hegyével érni, ami lehet, hogy fölszinesség, de lehet .uri tartózkodás is. Az, a z ; uri világ volt, barátom, ez a •parvenü-világ.; ezek a - szabólegényből lett tekintélyek arisztokraták voltak, belülről talán egy kicsit üresek, mint a -legtöbb arisztokrata, de kivülről perfekten előkelőek, mint ma már mind kevesebb arisztokrata. Pálmay Ilka az ő világukból való; későszülött gyermekük, aki az ő Gounod-valczerre járó mozdulataival (a Faust is bas-empire 1)' nem találja helyét ebben a Sidney Jonesos világban; termete, szava, mozdulata mind csupa nyugatiság, s ha az" ő Pillangó kisasszonyára ráfoghatták, hogy Sada-Yacco-kópia, most, mikor a régi jó Szigeti Józsefnek egy r é g i . rossz darabjában a saját szerepében lép fel, nem vehetik tőle rossz néven, ha inkább saját magát kopizálja, mint másokat. Pedig ez az ambicziózus asszony azért haladt, mióta minkét' itt hagyott, de a biztos izlés ösztönével mind csupa olyat, ami őnéki való, őhozzá illik s csak véletlenség és informálatlanság, ha nem volt meg benne; az ő pomás sports-lady' termetéhez még jobban hozzátanult öltözködni, mint mikor a stefánia-uti fenyvest forgatta föl a juponja fodrával, s a mozdulatai is niind csupa gracziózus határozottság, mint a mágnásasszonyoké, akik egyformán ülik meg a lovat, az automobilt s a zongoraszéket. Filozófiai gondolatokat talán nem ébreszt az emberben, de igen-igen jól esik látni, •hallani, s megfiatalodni az ő friss egészségétől. Igy vagyok, barátom, Nádayval is, aki most üli az ő negyvenéves örökifjuságá jubileumát. Ugyan éppen azt nem találok benne, amiről nevezetes: párisiasságot; az ő finomsága nem eléggé Versáilles, a brutalitása pedig nem eléggé Montmartre. Náday — tessék felháborodni ezen a sottiseon — Náday tisztára Bécs, csakhogy az a magyar Bécs, mely a Freudenautól az Imperiálig gummirádleren tengeti örömtelen életét; az elpusztíthatatlan Knaakok, Blaselek és Thallerek közzül való, aki a szalónvigjátékba viszi bele azt a kedves resch-eséget, amitől ugyan XIV. Lajos megfordulna a sírjában, de ami jól esik nekünk a császárnékban, akik maguk szoptatnak, a császárokban, akik virslit uzsonnáznak sörrel, s a fiakkeresben, aki fütyörészve köszön a gawlirnak. Egészség, nagyszerű egészség, kitűnő alvás és semmi idegesség; állandó hajlandóság a hecczre, a mókára, a kifigurázásra, különösen annak a kifigurázására, hogy vannak a világon emberek, akik egészen komolyan beszélnek hochdeutschul sőt francziául is. Fordítsd mindezt magyarraj és mégvan Náday, csak még egy note-tal, amit a bécsiből kipusztított a policzáj, a pestiben . m e g . éppen a bécsi .policzáj fejlesztett, ki: a
778' politikai és koronaherczeg-utczai szatírával; legjobb szerepe nem a Párisi, hanem a svihák Poprádi, amint sans peur et sans reproche* ad be a földszinten ülő svihák poprádiaknak. Megvagyok — mit szól, micsoda szini kritikus lett belőlem! T u d j a , ez darwini fejlődés; vannak' állatok, ahol, ha a n a g y s á g a nem ér rá, a papa költi ki a tojásokat, és vice-versa, a hölgyek mennek el vadászni. Magukat férfiakat annyira korrumpálta a jó szó meg a szép szem, hogy nekünk asszonyoknak kell eljönnünk megmondani az igazat. Lehet, hogy tévedünk, de az a külömbség köztünk, hogy maguk még az igazat sem hiszik, amit leírnak, mi meg arról is meg v a g y u n k győződve, amit hazudunk. Ezzel a finom megfigyeléssel maradván a m a g a bluestocking barátnéje Emma.
A kyméi énekes. Irta : ANATOLE FRANCÉ.
Azon az ösvényen ment, mely a dombok alján kan y a r g ó folyót kisérte. Mély ránczoktól barázdált födetlen homlokát vörös gyapjúszalag fogta át. Halántékainak fehér fürtéivel a tengeri szellő játszott, s álláról havas szakái omlott alá. Tunikája és lába olyan szinü volt, mint az ut pora, melyet évek óta rótt. Válláról durván tákolt lant csüngött. Közönségesen u g y hivták hogy Öreg, v a g y az Énekes. Volt azonban más neve is, azok a gyermekek, kiket a költészet és zene titkaiba beavatott, Vaknak hivták, mert szemeire, melyeket az öregség meghomályositott, ránezos és vörös szemhéjak borultak a tűzhelyek melegétől, melyek mellé rendesen telepedni szokott, hogy énekeljen. Nem élt azonban örök sötétségben, mert azt mondták, hogy sok oly dolgot lát, amelyek mások előtt rejtve maradnak. Három emberöltőn keresztül bolyongott m á r a városokban. Most, hogy Aegea egyik királyánál énekelt, visszaigyekezett a házába, melynek kéményét már messziről látta füstölögni. Attól való félelmében, h o g y ellankad a nap hevében, egész éjszaka gyalogolt, s ime, a hajnal föltetsző pirosságában föltűnt előtte szülőföldje, a fehér Kymé. Vele volt a k u t y á j a is, ahogy görbe botjára támaszkodva haladt lefelé a völgyi uton, kiegyenesedve, föltartott fejjel, h o g y ellensúlyozza az útnak meredekségét. Az ázsiai hegyek pereme mögül fölbukkanó nap rózsás fényt hintett szét az égen s a tengeren elszórt szigeteken. A folyó csillogott, de a kelet felé vonuló halmok, melyek tetején masztiksz- és terpentin-fák virultak, még hűvös éjszakai párázatba voltak borulva. Az Öreg a meredek uton tizenkétszer tizenkét lándzsányit számolt, s azután balra ráakadt arra a keskeny útra, mely két sziklafal közt vezetett a szent ligetbe, ahol egy forrás partján faragatlan kövekből összerótt oltár emelkedett. Az oltárra virágzó babérfa borult, előtte az áldozatok csontjai fehérlettek, a közeli olajfák ágai pedig tele voltak aggatva fogadalmi ajándékokkal. Még előbb, a barlang borzalmas félhomályában két ősrégi láncz volt, melynek tuskójához kiaszott 'bikafejek voltak szögezve. Mivel tudta, hogy ez az oltár Phoebusnak van szentelve, az öreg átment a ligeten, leoldotta övéről agyagszilkéjét, lehajolt a patakba, mely bürkök, páfrányok és vadzsályák • közt igyekezett, a mezőre s megtöltötte. Jámbor ember
létére néhány csöppet az oltárra öntött, mielőtt ivott volna. Imádta a halhatatlan isteneket, akik nem ismerik sem a szenvedést, sem a halált, mig az ember fiainak csupa nyomorúság az élete. Akkoriban rettegés fogta el s félt Letho fiának a nyilaitól. Öreg ember létére, akire annyi baj szakadt, áhítozott a napnak fényessége után s félt a haláltól. Ezért jött neki ez a jó gondolata. Lehúzta egy 'fiatal szilfának a hajlós ágát, a végére kötötte agyagszilkéjét s mikor eleresztette, az ág fölfelé vitte az égnek az öreg áldozati adományát. A fallal körülvett fehér Kymé ott terült el a ténger partján. A város kapujához lapos, kövekkel boritott hepehupás ut vezetett. A kapu eredete az idők szürkeségébe veszett s közhit szerint m a g u k az istenek építették. Abakuszára mindenféle érthetetlen jelek voltak róva s azt tartották róluk, hogy szerencset hoznak. Nem messze tőle terült el a köztér, melyen még megvoltak a régi nemzedékek által használt fehér kőpadok, a terebélyes fák alatt. Az Öreg megállapodott ezen a téren, mely éppen szemközt feküdt a tengerrel. Itt volt ugyanis a háza, egy alacsony s igénytelen házikó, mely szerényen húzódott meg a pompás szomszédház tövében, melyben egy hires jós lakott a gyermekeivel. A bejáratát félig betemette egy szemétdomb, melynek ojdalát éppen egy emse túrta föl. Hátúi a ház mögött azonban gyümölcsös volt s egy istálló, melyet az öreg m a g a rótt össze iromba kövekből. A nap az ég teteje felé igyekezett s a tengeri szellő elült. Az emberek és az állatok fújni kezdtek a nagy melegtől. Az öreg megállt egy pillanatra házának küszöbén, h o g y kezével letörölje homlokáról az izzadságot. Kutyája a nyelvét kilógatta, okos szemeivel figyelt és lihegett. Az öreg Melantho előkászolódott a lakásból, s ajkain üdvözlő szókkal jelent meg a küszöbön. Nem csoda, ha várakozni kellett rá, mert az istenek gonosz szellemet küldtek a lábaiba, mely elkinozta, s oly nehézkessé tette, akár egy bortömlőt. Melantho káriai rabnő volt, akit fiatal korában adott egy király az énekesnek, mikor még ez is fiatal volt és duzzadt az erőtől, s akitől u j gazdájának ágyában számos gyermek fogantaték. Egyetlenegy nem maradt meg a házban. Néhányan elhaltak, mások elvándoroltak messzire, hogy az achivok városaiban megtanulják az ének művészetét, v a g y a kocsigyártó mesterséget, mert mind valahányan n a g y képességekkel valának megáldva. É s Melantho egyedül maradt a házban Aretével, az ő menyével, és Aretének két gyermekével. Melantho ' bekísérte az Öreget a füstös gerendáju n a g y szobába, melynek közepén a házi oltár előtt a tűzhely állt, rajta izzó szénparázszsal és olvasztott zsirral. A terem körül apró szűk szobák sorakoztak, melyekből falépcső vezetett föl a- némberek szobájába. A tetőt tartó pillérekre azok a bronz fegyverek voltak fölaggatva, melyeket az öreg ifju korában forgatott, mikor a királyokat bekísérte a városokba, h o g y szekertiken visszahozzák azokat a szüzeket, akiket a héroszok elraboltak Kyméből. Az egyik gerendáról ökörezomb lógott. A város vénei küldték előttevaló estén az énekesnek, tiszteletük jeléül. Az öreg nagyon megörült neki. Azután nagyot sóhajtva elővette tunikája zsebéből néhány fokhagymagerezddel együtt azt az ajándékot, mit Aegea királyától kapott. Égből .hullott értékes kő volt ez, mert vasból volt. Csak az volt a kár, hogy kicsinysége miatt még egy lándzsavégre való sem telt volna ki belőle. Azután előkeresett a - r e d ő k közül még egy kavicsot is, mely egyik oldaláról tekintve szakasztott olyan volt, mint egy emberfej. Az Öreg megmutatta Melanthonak. — Nézd csak asszony, mennyire hasonlít ez a kő . Pakoroshoz, a kovácshoz.' E k k o r a hasonlatosság nincs az istenek akarata nélkül.
779' Melantho megmosta az öreg kezeit és lábait a portól, mire az énekes leemelte az ökörczombot, az oltárra tette s nyúzni kezdte. Bölcs és okos ember volt, a vacsora elkészítését nem bizta sem asszonyokra, sem gyermekekre, azonkívül a királyok példáját is akarta követni, maga Sütvén meg az állatok húsát. Azalatt Melantho a tüzet szította. Addig fútta a zsarátnokot, mig egyik isten lángot nem támasztott belőle. E z is szent cselekedet volt ugyan, de az Öreg tűrte, hogy egy asszony végezze, mivelhogy ő m a g a fáradt és erőtlen volt hozzá. A megnyúzott húsdarabot a tűzre tette s bronz villával forgatta, azután pedig sarkára kuporodva élesztette a tüzet, mely maró füsttel árasztotta el a szobát, s megríkatta az öreget. Különben pedig nem törődött vele, mert megszokta, s a tűz a bőség jele volt. Ahogy egyegy rész megsült, nyomban falatokat kanyarított ie belőle, s csöndesen majszolta fogatlan szájában. Az öreg Melantho mellette állt s vörös bort töltött egy a g y a g szilkébe, mely hasonlatos volt ahhoz, amelyet az imént áldozott az isteneknek az énekes. • Mikor az Öreg éhségét és szomjúságát lecsillapította, mindenféléről kérdezősködött, h o g y rendben van-e a ház tája, s nincs-e valami hiány az istállóban és a gyümölcsösben. Melantho azalatt sok lent szőtt meg, sok sajtot tett a száritó polczra és sok olajbogyó áll készen a sajtolásra. — A héroszok n y á j számra legeltetik az üszőket és tinókat a mezőkön, mondá az Öreg elgondolkodva azon, h o g y mily kevés vagyona van. Vannak számos rabszolgáik, mindvalahány szép és erős ember. Házaik kapuja elefántcsonttal és rézzel van kirakva, asztaluk pedig roskadozik az arány billikomoktól. Szivük bátorsága biztosítja nekik a gazdagságot, ami néha el nem h a g y j a őket életük végéig. Nem volt nálam különb hős, mikor fiatal voltam, de nekem nem voltak lovaim, nem volt szekerem, nem voltak szolgáim, sem ofy erős vértem, hogy ezeket pótolhatta volna, h o g y arany tripost és szép asszonyt szerzett volna nekem. Aki csak gyönge fegyverekkel, gj^alogszerrel; harczol, az nem ölhet meg sok ellenséget, mert maga is fél a haláltól. Igy mikor a városok falai alatt harczoltam elvegyülve a szolgák tömegébén, nem gyűjthettem magamnak gazdag zsákmányt. — A háború ad u g y a n az embernek vagyont, de el is veszi, — mondá Melantho. Kyphosnak, az én apámnak Mylatában palotája volt és számtalan nyája. De fegyveres .emberek rajta ütöttek, mindenét elvették s megölték. E n g e m rabnőnek vittek el, de nem bántak' velem rosszul, mivelhogy fiatal voltam. Uraim befogadtak a z ágyukba s mindennel elláttak. T e voltál a legutolsó u r a m s a legszegényebb. Szavaiban nem volt semmi öröm, semmi szomorúság. :— Nem panaszkodhatol rám Melantho, — mondá az Öreg, — mert mindig szelíden bántam veled. Ne vesd a szememre, hogy nem tudtam sok vagyont összeharácsolni. A fegyverkészitők és a kovácsok gazdagok. Akik szekeret tudnak csinálni, azok hasznát látják a munkájuknak. A jósoknak mindenki n a g y ajándékokat hord. De az énekes élete nagyon sanyarú. — Sok embernek az élete sanyarú, — mondá Melantho. S vejével együtt nehézkes lépésekkel távozott, hogy fát hozzon az éléskamrából. A nap heve egészen eltikkasztotta az embereket és az' állatokat, s még a madarakat is elhallgattatta a mozdulatlan lombok közt. Az Öreg végignyúlt egy gyékényen, betakarta a z arczát s elaludt. Álmodott. De álmai nem voltak különösebbek, mint máskor. Emberi és állati ábrázolatok zajlottak előtte, köztük olyan emberek képei, kiket még jól ismert ezen a földön s kiknek lelkei most a légben bolyonganak, mint
gyönge árnyékok. Az álom arra is megtanította, hogy a-Z állatoknak és növényeknek. is vannak árnyai s ezek megturbálják az ember éjjeli nyugalmát. Az is bizonyos volt, h o g y a Hádeszben bolyongó holtak maguk formálják a m a g u k alakját, mert erre más n e m ' képes, hacsak valamelyik intennek nem telik kedve abban, hogy megcsalja az emberek gyönge értelmét. Mivel pedig nem értett a jósláshoz, nem tudott különbséget tenni a h a z u g és a jó álom közt, nem keresett ártalmat az éjszakának zavaros képei közt s közönynyel nézte őket lezárt szempillái mögül. Mikor- fölocsudott, maga előtt látta tiszteletteljesen várakozni kymének ifjait, kiket költészetre és zenére tanított. Köztük volt a menyének két fia is, és többen közülök vakok valának, mert főkép azokat rendelé az állam énekeseknek, akik meg lévén fosztva látásuktól, nem dolgozhattak a mezőn s nem követhették hadba a héroszokat. Mindeniknek kezében ajándék volt, melylyel az énekleczkét megfizessék. Az egyik gyümölcsöt kozott, a másik sajtot, lépesmézet, gyapjút, s tiszteletteljesen várakoztak, hogy a mester szemlélje meg ajándékaikat, hogy azútán a házioltárra rakhassák. Az Öreg fölegyenesedett, leakasztotta a lantot az egyik gerendáról, s jóságosan m o n d á : — Gyermekeim az a z igazság, hogy a nagyok n a g y ajándékot adjanak, a szegények pedig szerényebbet. Zeüsz atyánk nagyon egyenlőtlenül osztotta el az emberi javakat. De megbünteti azt a gyermeket, aki megrövidíti az isteni énekesnek szánt ajándékot. (Folytatjuk.)
Krónika II. A halálbüntetés körül. — Kivégzés és kegyelemdöfés. — -r, ,
.
— decz. 4.
Brrr! Kellemetlen, ronda deczemberi idő. Az utczákon utálatos csatak. A levegőben vörhenyes köd. Az égen egyhangú, fakó felhőtakaró. Az emberek köhécselnek és a villamos kávéházak laptengerén sötéten, szennyesen húzódik végig a legújabb akasztás hire. Kellemetlen igy egymagában is. Még olyanabb ilyen hozzávaló időben. É s amikor az ember tudja, h o g y még más rablógyilkosok is vannak készletben, akiknek a nyaka körül már fonódik lassan a kötél, a diszes tárgyaló termekben. Sőt meglehet, hogy néhány hét múlva a vármegyeház hátulsó udvarában is össze fog gyülekezni egy olyanforma kis társaság, mely az elmúlt csütörtökön hajnalban Kolozsvártt adott egymásnak találkozót Friedrich Ferencz bitófája körül. Igen; a nagykátai gyilkosok! A jogász urak azt mondják, h o g y a „kriminalitási hajlam« megint erősödik. Nagy és gonosz rablógyilkosságok fordultak elő; több mint, annak előtte. Van, aki az esküdteket okolja. A valóság csakugyan az, h o g y az esküdt urak több esetben, hol túlsók szánalomból, hol túlkevés figyelemből czímeres gonosztevőket mentettek föl. Legutóbb Aradon is egy gyilkost, aki alvó bátyját ölte meg. Az esküdt urak itt sem figyeltek oda jól az elnök kitanitására s a testvérgyilkost fölmentették, mivel „jogos
780' önvédelemből« cselekedett..Önvédelemből, alvó bátyja ellen! Kisült, hogy az esküdt-polgárok megtévedtek és verdiktjükkel csak a halálbüntetést akarták kikerülni. De a sok közt bölcsen belehibáztak az egyik felmentő-paragrafusba. *
Egyébiránt jó Magyarországon a halálbüntetés nem tradiczió. Mi sokat emlegetjük az akasztófát (akasztófára való, akasztófa virágja), de régi törvényeinkben is valósággal kevés a halálbüntetés. Ami van, többnyire azt is váltságra lehetett fordítani, v a g y — ami nagy tisztessége ma 'is a magyar bírónak — föltételes ítéletté változtatták. Az itélőtanács kimondta ugyan a törvényes büntetést, de csak akkorra, ha a gonosztevő még egyszer bűnben találtatnék, amikor is szentül lógni fog. Addig is megelégedett a nemes vármegye néhány esztendei tömlöczczel, vagy pedig kiüldözte, száműzte a gonosztevőt. Már aszerint, amint a bűne volt. A kegyetlenség nincs benne a magyar vérben, noha különben meglehetősen siirü. A ma élő kódex is csak két esetre tartotta fenn (királygyilkosság és közönséges gyilkosság) a halált, de azt is csak »szükségből«, egyelőre. É s annyi mindenféle hanemhez kötve, hogy igazán nagyon meg kell érdemelnie annak a kötelet, akin Bali Mihály megkeresi a maga és családja keserű kenyerét. A magam megfigyelését mondom azzal is, hogy a magyar történetben, még a kegyetlenkedésre annyira hajló politikai pártküzdelmek közt sem volt meg a törvényes öldöklésre való hajlandóság. Erdélyről és a pallosnak ott viselt dolgairól nem szólok, mivel Erdély nagyon hosszú ideig Kelet volt és sokban az, még ma is. De innen a Királyhágón magyar és magyar közt vérpadot ritkán lehetett látni. Az egy Dózsa György rettenetes kivégzésén kivül szörnyűséges, v a g y éppen tömeges kivégzésről nem is tudok. Ónodon is szemtől szemben, kard kard ellen történt az a bizonyos eset. Ellenben az idegen jog és az idegen uralom erősen dolgozott a vérpaddal. Csak példa gyanánt említem Zách Feliczián és családja esetét. Továbbá Kont esetét a 30 nemessel. Azután Hunyadi László kivégzését, később pedig Caraffa munkáját, Martinovicsék kivégzését és a »többit«. A legújabb kor nagy statáriumai is az idegen joggal művelték a tömeges akasztást az 50-es és 60-as években. A jogászok azt is jól tudják, hogy a német eredetű Carolina-törvény a halálosztogatásban messze túlhaladta a sokkal szelídebb régi magyar jogot. Ellenben pl. a Ráday-korszak a hetvenes években már magyar joggal dolgozott. É s bár kemény volt, az akasztófát, messze elkerülte. Hiába; nincs a vérünkben a kegyetlen büntetés. Az idősebb birák még ma is büszkeséggel emlegetik azt a birótársukat, aki a hatvanas években birói állását dobta oda Somogyban, hogy egy legényt az akasztófától megmentsen.
odakerült mint rabló a pokol előtornáczába. Az akasztófáját már ácsolták. Csakhogy a statáriumnak volt egy ugró-paragrafusa is. Akire 3 nap alatt nem lehetett rábizonyítani a tettet, azt átadták a szelídebb rendes bíróságnak. Dugja a tömlöczbe az. A rögtönitélő bíróság elnöke ebbe kapaszkodott bele. Noha a tett már az első nap be volt bizonyítva, három nap és három éjjel gyötörte jelentéktelen dolgokkal a bíróságot. Mikor pedig már kitellett a háromszor 24 óra, akkor összekötötte az aktacsomót és odavágta az asztalhoz: — Vége a három napnak. Az ü g y áttétetik a cs. kir. törvényszékhez, én pedig lemondok. Ugy is cselekedett, isten éltesse, ha még él valahol. *
M
Most már nincs többé statárium és nagy dolog kell ahhoz, hogy valakit felkössenek. Az igaz, hogy pályázó is kevesebb akad, bár u g y nézem, hogy az utolsó esztendőben ezen a borzasztó téren tört ki a már-már megcsappant vállalkozási kedv. Hogy Friedrich Ferenczet, a magyar Francesconit érte utói a példaadás rettentő sorsa, tisztán az ő bűne, senki másé. Szomorú eset; de ha van halálbüntetés, akkor egy bizonyos ponton tul azt már látni is kell a tömegnek, mert különben nem hiszi. A kolozsvári kivégzés mindenesetre eloszlatta azt a terjedező balhitet, hogy amióta esküdtszékünk van, vége az akasztófának, hacsak a gonosztevő tagadni tud. Mindössze csak az nem tetszett, hogy Bali Mihály vérbiró ur Tolnáról, ahol tisztes lakása yan, egy nappal megkésett. Bizonyosan nem tehetett róla. De bizonyosnak tartom azt is, hogy ezzel a szerencsétlen delinquens halálos aggodalmai a törvényes 24 óráról 48 órára hosszabbodtak meg. Pedig a 24 óra is sok és már ezt is a halálbüntetés sulyositásának, a régi siralomház maradványának tartják a humanista jogászok. Hát még a kétszer anyi idő 1 Mert az bizonyos, hogy a halálra-itélt az ő börtönében azonnal megérti szörnyű sorsát, mihelyest az Ítélet leérkezett a törvényszékhez. Ha másból nem, hát a baljóslatú arczokból, amelyek körülveszik. A lelki halál pedig még a fizikai halálnál is szörnyűségesebb. A sok mindenféle hírlapi közlemény be is számolt róla. Tehát ha már van kivégzés, gyakoroljuk magunkra való tekintettel is gyorsan, kíméletesen.. E z a humanizmus utolsó szolgálata. A kegyelemdöfés. *
Itt pedig, mivel már benne vagyok, erről is egy rettenetes dolgot mondok el, mely egyúttal egy letűnt kegyetlen háborúra vet nem érdektelen világosságot. . Volt nekem pár esztendő előtt egy öreg barátom. Nagy multu ember, aki 1848-ban, amikor mi szabadStatárium volt és ezzel az járt, hogy aki .ölt, rabolt,, ságunkért küzdöttünk, mint felső Olaszországba még'jókor vagy a rablóknak segített, halál fia volt.. Egy legény erő- leparancsolt hadnagy, magyar bakái élén az olaszországi szakkal elvette egy asszonytól a. téli bundáját. Emiatt . szabadságharczot segített eltiporni. Kénytelenségből.
781 Beszélje el most Ő helyettem, h o g y mi a z & lemdöfés ....
kegye-
. . . Nem hiszed öcsém, de Olaszországban mindenki azt mondta, h o g y jobban szeretne inkább M a g y a r o r s z á g o n harczolni. Itt legalább szembe találta volna a z ellenséget; de az olaszoknál minden utcza-sarkon, elől is, hátul is, fönt is, lent is ellenség volt. A z egyik p a j t á s o m a t e g y fáról lőtték agyon, a másikat a pinczében késelték le. Még a z á g y b a n is ott volt a z ellenség. E g y s z e r este, amint lefeküdtem, éles szúrást éreztem az oldalamban. E g y olasz a z á g y alá bujt és o n n a n a k a r t alulról megölni. Szerencsére nem talált mélyen. Másnap fejbelőtték. E g y á l t a l á n csak nappal lőhettük a g y o n foglyainkat; a m i g a T r e n t i n o b a n és a velenczei t a r t o m á n y b a n portyázt u n k a fölkelés ellen. Estefelé m á r rendesen sok f o g l y u n k volt. De ezeket este nem volt s z a b a d agyonlőni, mivel ha sortüzet hallottak este a szomszéd községek, éjjel, loppal m e g r o h a n t á k kis csapatunkat s akit birtak, lelőttek, v a g y leszúrtak. Reggelre kellett halasztani mindig a kivégzéseket, indulás előtt. E g y s z e r egy ilyen fogoly-csapatban e g y müveit ember is volt. Fekete b á r s o n y r u h á b a volt öltözve s a m ú g y is rendes u r n á k látszott. ' Ü g y v é d , orvos, v a g y ilyesmi lehetett. A szomszéd-faluban, ütközet közben fogtuk el u g y , h o g y az egyik katona s z u r o n y á v a l a g y o m r a tájékát fölhasította és nem birt menekülni. A többivel e g y ü t t halálra Ítélték s velük e g y ü t t v á r t a a reggelt. De nem t u d t u n k tőle aludni. Barzasztó kínokat szenvedhetett és sebét u g y fogta be a kezével. Iszonyú jajgat á s á r a a s z á z a d o s oda küldött, kérdezném m e g mit a k a r ? O r v o s u n k n e m volt. O d a m e n t e m és olaszul szólítottam m e g : — Miért j a j g a t ! ? — I s z o n y ú fájdalmaim v a n n a k . . . kérem, ne v á r j a be a reggelt, lövessen a g y o n azonnal. Az istenre kérem, tegye m e g nekem ezt a z utolsó szívességet! M e g s z á n t a m a szerencsétlent. A k a p i t á n y o m a z o n b a n n e m tágított. Parancs, p a r a n c s ! Megvittem neki a rossz hirt. Ú j r a elkezdett kérni, könyörögni, h o g y csak lövessem a g y o n és váltsam m e g s z ö r n y ű szenvedéseitől. M e g m a g y a r á z t a m neki, h o g y miért nem lehet. A lövés este tiltva van. Igy s z ó l t : — Akkor mindenre kérem, ami ön előtt szent, h o g y .szuronynyal döfessen körösztül. Nézze, nem fogok mozdulni. Arczczal a földre fekszem. Hiszen önöknek ez mindegy. A szánalom harczolt bennem a z iszonyattal. Ilyen szívességet m é g nem is képzeltem eddig. A kapitányomn a k szóltam. Az némi gondolkozás u t á n szó nélkül igent intett a fejével és azzal bosszúsan otthagyott. Kiválasztottam e g y m a r k o s erős legényt és m e g m a g y a r á z t a m neki, mit kell tennie. Elsápadt, de engedelmeskedett. Nem hiszed öcsém, milyen ö r ö m csillant m e g a szemében, amikor velem látta jönni a s z u r o n y o s katonát. Messziről intettem neki, h o g y lépjen félre, a szabad g y ö p r e . •Azonnal megtette. Nem is kérdezett semmit, csak arczra borult és csak azt m o n d o t t a : — Grazié s i g n o r ! A d d i o !
A legény odalépett. É n elfordultam és n e m s o k á r a egy s z ú r á s z a j á t hallottam, minden j a j s z ó nélkül. Olyanformát, mint amikor valakit a földhöz szögeznek. Amikor visszafordultam, a legényem m á r t á n t o r o g v a ment vissza a fekvőhelyéhez és a z olasz nem mozdult többé. Az öreg k a t o n a igy v é g e z t e : — É s ezt nevezitek, ti czivilek, kegyelemdöfésnek. Kenedi
Géza.
A parlament tájékáról. (T. L.) Pangermanizmus. A német birodalmi gyűlésre becsületes kárörömmel néz mindenki, aki rettegve érzi harmincz esztendő óta egyre fokozódó erővel terjedni Berlin felől a betyárság s a kanászság levegőjét, melylyel a bűneiben is óriás Bismarck töltötte el az uj birodalmat. Ha a németben egy csöpp Ítéletet még hagyott a felfuvalkodottság: most megitélheti, mit jelent és mit teremt ez a neobismarckizmus. Délmagyarországi német barátaink, akik a mi minapi Pangermanizmus krónikánkkal telelármázták a birodalmi sajtót: mit szólnak most ehhez az illusztrácziójához a mi abbeli állításunknak, hogy Bismarck, az ő assessorjai, s rezerv lajtinántjai révén betyárizmussal szőtte be a birodalmat, s ennek szálai szövődnek a közéletekbe, melyekre a mai németség befoly ? Most beszéljenek magyar Reclitsbeugwigról, Privilegienparlamenlről és igy tovább! Tisztességes és művelt magyar embernek nem jut eszébe azt állítani, hogy a magyar parlament mintaszerű, vagy a magyar választó jog liberális. De a mi szegény kis pásztorországunkban elképzelhetetlen olyasmi, ami a dicső és hatalmas német birodalomban történik; akár a politikájában, akár a parlamentjében. A Tísza-lexet, mely csak halovány árnyéka volt a Kardorffék merényletének, elsöpörte az obstrukczió, s egyben azt a miniszterelnököt is, ki nem is tettel és szóval, csak ábrándjaiban és titkos terveiben mert minálunk olyas nemzetiségi politikára gondolni, mint a milyen most Porosz-Lengyelországban folyik sub auspiciis imperatoris. Wir Wilden sind doch bessere Leute! Bolondság azt hinni, és gonoszság ugy tenni, mintha azt hinnék, hogy magyar ember, akinek van annyi Ítélete, hogy belelát valamely közélet mozgató erőibe, ne látná és letagadná a nagy és dicső dolgokat, amiket a németségnek köszönhet a világ, ha nem is éppen azokat a dolgaikat itéli nagyoknak és dicsőknek, amiket maguk a németek. De éppen géniuszának szuggesztivitásával, példájának sarkalásával veszedelme a németség Európának, mikor egyre erőszakra, egyre jogtalanságra, egyre privilégiumos és eltipró osztálypolitikára mutat példát, egyre olyan közhangulatra, melynél nincs pusztitóbb és végzetesebb ellensége éppen azoknak a nagy lelki és erkölcsi javaknak, melyeknek dicsősége a német névhez fűződik. Megadom magam, ha csak egy példát mutatnak, hogy, mikor a német géniusz vezette az európai politikát, a szabadság s a törvényesség levegője töltötte volna ' azt el. Nekünk magyaroknak a rabságunk akkor kezdődött, mikor, Mohács után, a római német impérium vonzókörébe kerültünk; e politikai rabságunkon nem változtatott, hogy a török fensőség alól német fegyver segített kiszabadulnunk; nemzeti életünk s állami függetlenségünk első mozzanatai összeesnek dinasztiánknak a német császárságról való lemondásával, teljes szabadságunk pedig Ausztriának a német birodalomból való kirekesztésével. Ez valóság, amit nem lehet letagadni, s nem a történetíró abbeli jogát, hogy a valóságokból törvényszerűségre következtessen; törvényszerűségre abban is, hogy, mint olyan a XIX. század elején az akkori német következésből a XX. század elején a mostaniból indul ki minden fajtájú reakczió. A német azért lehet nagy és
2
782' dicső nép,-' nagy hivatottságu is, ha ennyi rabságot igy tudott túlélni — de nem csodálhatja, ha kis nemzetek, melyeknek egyszerűen életkérdése, hogy szabadság uralkodjék a világon, nincsenek elragadtatva az ő terjeszkedő szándékaitól. *
*
*
*** Smólen Tóni. Smólen Tóni; lájblakáj, országgyűlési képviselők támogatása révén megtette azt a nehéz lépést, mely a szintelenséget a népszerűségtől elválasztja. Immár bizonyos, hogy a lájblakáj úgynevezett tipikus budapesti alakká lett s mint ilyen kifejezője a nyilvánosságra törő érzéseknek s a közhangulatnak. Mikor fogalmakból alakok válnak, érdemes az indító motívumokat kutatni, mert becsesebb tanulságot lelünk bennök, mint egyéb karrierek darvinizmusának megfejtésében. Bizonyos, hogy sok érzésnek kell egymásra akadni, hogy valaki bármily értelemben véve is, népszerű legyen, valamint kétségtelen, hogy az igy kijegeczesedett alak bizonyos mértékben képviselője lesz megbizói életfelfogásának, gondolkodásának, és, műveltségének. Mikor a francziák megteremtették Chauvint vagy az irek Boycottot, kifejezték hazaszeretetöket, erejöket s könyörtelenségöket, kemény, férfias vonásaikat. A budapesti népről azonban konstatálni kell, hogy alakjai egytől egyig a hülyeség és szegénység prototípusai s mentől kedveltebbek, annál szomorúbb fényt vetnek küldőik érzéseire s lelki világára. Fővárosi tipusok például: a félujju Smilézer, a dünnyögő Cserebogár Jóska, az agyabontott Sári néni vagy a kótyagos Hazafi Verái János, csupa együgyű és igen szerencsétlen ember, akiket kegyetlenség a nyilvánosság elé hurczolni. Földhöz ragadt koldus Smólen Tóni, akin azért mulat a város népe, mert a lájblakáj nem tudja adósságait kifizetni, s aki védekezéseiben elárulja, hogy szánakozni, nem nevetni kell rajta. Ám a barbár tömeg, amely részvéttel verődik össze, ha konflis ló esik el s kaczag, ha a czilindercs ember orra bukik, nem egykönnyen hagyja el áldozatát és bizonyos, hogy Smólen Tóninak addig nem. hágy nyugtot, mig az udvarmesteri hivatal ki nem löki s az éhség a kórházba nem hajtja. A tömeg fantáziájának szomorú bizonysága ez, majdnem oly szomorú, mint a populáris álak körvonalai. Milyen lehet a nép gondolkodása, ha ezen a ponton tud csak százezerszeres visszhangban összeérni ? Milyen lehet a lélek, melynek kedves témája a bárgyúság és ügyefogyottság ? Smólen Tóni azért termett, hogy a bécsi udvari körökre vessen világot, de nekünk ugy rémlik hogy a metropolis helyett Budapestnek kell miatta szégyenkeznie. i * *
*
+ A Jójizü Gabányi. Gabányi Miklós, a jóizü vagyis inkább jójizü diósadi követ a héten megint működésbe hozta a Mundiverk-jét és a tisztelt Ház magánkívül volt a jókedvtől. A Deák Ferencz adomái nem fakasztottak olyan rengő vidámságot, mint a Gabányi uram ragyogó elmésségü mondásai. Kurucz pártfelei egyszerre elfelejtettek minden bajt, sérelmet és aggodalmat: ime ekkora a szó hatalma, amely megértésre talál. Csak mintha a szegény Steindl gótikus palotájának gótikus ivei szorultak volna össze még szigorúbban, de hát ki az ördög törődnék ezzel, mikor erre az alkotásra már ugy is kimondották, hogy nem megfelelő; ami, nemcsak a Gabányi uram czollstokja a bizonyság rá, csakugyan igaz. De hát az ördög vigye a palotát, mikor a Gabányi uram Mundwerkjét láthatja működésben az ember. A Steindl Imre alkotásáról én mást, mint gáncsot még nem olvastam, ellenben •a diósadi követ szónoki alkotásáról azt mondja még az ellenfele is, hogy »tősgyökeres*. Ami azt jelenti, hogy gyökerét, törzsét a nemzeti Géniusz erői táplálták: lombja, virágja színében, illatában ezé. Őszintén megvallva engem meghökkent ez a vallomás. Hát csakugyan ez legyen az, ami »tősgyökeres« ? Ez legyen nemzeti gondolkodásunk, érzésünk, fölfogásunk legőszintébb, legigazabb, legtalálóbb megnyilatkozása ? Apponyiról,
aki számára a dicséret skálája nem szegény, nem emlékszem, hogy ezt a nagy jelzőt olvastam volna. Gabányinak mindig kijár, ha a Mundwerkje nekilendül. Hát valóban Gabányi uram volna az, -aki legközelebb áll a magyarság egyéniségéhez ? Szeretnék gondolkodni rajta, de nem merek, mert rám mered a faktum, hogy Gabányi Miklósnak sok pénzű ellenjelöltjével szemben egy színmagyar kerület adott olyan ragyogóan tiszta mandátumot, hogy nyeregbe és buzogányhoz kapott az egész parlamenti kuruczság, mikor Kubinyi Géza foltosnak merte nézni ezt a megbízó levelet.
Krónika III. A regény befejezése. —dccz.
5.
K o b u r g Lujza és Mattasics-Keglevich viszonya m é g mindig alkalmas rá, hogy, a füzetes regények mintájára, mindegyik héten u j a b b érdeklődést öntsön a házmesterkisasszonyokba és konfortáblis-kocsisokba, akik nálunk ez idő szerint a legélénkebb olvasóközönséget reprezentálják. Sőt a hasonlatot t o v á b b lehet s z ő n i : valamint a füzetes rablóhistóriáknak nem akar végök szakadni, s h a a hős m á r k i a d j a lelkét, a k a d egy jóbarát, aki konstatálja, h o g y csak tetszhalálról van szó, u g y a főherczegasszony s a f ő h a d n a g y idillje is tovább folyik a végtelenségig, a z örökkévalóságig s ' m é g azontúl is e g y lépéssel. Fiainkból m á r hosszú szakállú, derék t u d ó s o k lesznsk, mikor a főherczegnő m é g mindég rajongani fog a n a g y jellemű tisztekért s lányaink m á r u j a b b generáczióknak a d n a k életet, mikor a deli f ő h a d n a g y m é g e g y r e a rehabilitáczióját keresi. Meg kell j e g y e z n ü n k , h o g y ezt a revanche-ot nem jó helyen fürkészi. A f ő h a d n a g y D r e z d á b a n jár s bicziklijével a főherczegnő kocsiját követi. Alig valószínű, h o g y a z igazság a lindenhofi szanatóriumból induljon útjára. Amit K o b u r g L u j z a vallhat, a nyilvánosság elé u g y sem kerül, s h a e találkozásokra néha mégis fény esik, e g y csomó bukétát és levelet világit meg. A hős u g y látszik inkább pihenni, mint csatázni akar. E z végre a z ő privát dolga és senkinek nincs beleszólása. De a közvéleményt e m a g á n érintkezésekre ráterelni nem helyes, h a mindjárt pikáns is. A n a g y .publikum nem azt mérlegeli ez ü g y b e n , . h o g y milyen a résztvevők lelke, h a n e m történt-e jogtalanság v a g y sem. E z emeli ki a z esetet a liaisonok chablonjából s adott neki o r s z á g o s jelentőséget. Amint a z o n b a n látjuk, h o g y a rehabilitáczó elvész a z interviewok szellemes párbeszédeiben és a l y r a Justitiá elé áll, n e k ü n k kommentát o r o k n a k el kell n é m u l n u n k s be kell látnunk, h o g y itt is csak emberekkel v a n dolgunk, nem félistenekkel. Mattasics Géza itt elvétette a dolgot. Neki addjg, mig ü g y e nem tisztázódott, nem lett volna s z a b a d a főherczegnővel találkozni. K e m é n y dolog, de igaz erőt revelált volna. A szerelem meghajlott volna a becsület keresése előtt s a r a b o t igy m á r mindenki, m é g auditorai is fölmentették volna. H a a z u t á n , a színigazság cserfakoszorujával" ékesítve állt volna a z a s s z o n y elé, egész E u r ó p a énekelte volna el neki
783 a diadalmi indulót. Ám az ü g y ma még homályos s csak érzések révén lehet fölötte ítélkezni. Bizonyítékok nincseMűvészet. nek se contra, se p r o ; vajon Koburg Lujza egészséges-e ? szintén nem áliapitható meg. De ha szabad — a minthogy a pör minden proczedurájában igy történt — hanTéli tárlat. gulatok után ítélni, u g y nekünk az a meggyőződésünk, II. hogy a főherczegasszony tényleg a lelki betegek és szerencsétlenek közé tartozik. A nyilvánossághoz vezető ut, bárAnnak a depressziónak, mely most az egész magyar mennyire tiltakozzanak hivei e kijélentés ellen, nyitva állott közéletre ránehezedett, a tárlat is egyik bizonyítéka. előtte. A hogy tudott találkozni Mattasics-csal, u g y talál- 'Azonképpen nincsenek nagy államférfiatok, amiképpen nem veszszük be a regényt, de sőt már a tárczát sem, kozhatott volna Ellbogennel vagy bármely más fiskálissal, hanem érdeklődésünk csak egy rövidke croquisig terjed, akivel ügyét megbeszélhette volna s bizonyítékait a világ- azonképpen a képzőművészetben sem szurkálják a szenak átadhatta volna. Német területen él, ahol a szoczialis- münket nagy alkotások. Művészeink kifáradtak, a tárlat ták révén az igazságnak szinte kinos force-irozását látjuk összes figurális része vagy arczkép^ vagy modellfestés, nap-nap után. Alig hihető, hogy akik saját császárjukkal vagy szegényes zsáner, vagy tájkép. 0 , tájkép az nagyon sok van, még formátumban is egyformák, mint a sajtolt veszik föl a keztyüt, idegen uralkodó családokkal szemben téglák. Egész nagy gyűjtemények, mint a gyári' czikkek lettek volna megalkuvók, É s végre a tudós Pierson sem kirakata. Sokat irtak és irtunk már arról, hogy mi az oka az a zsarnok, aki képes rá, hogy pénzért fogva tartson ennek a jelenségnek, s hogy mennyire meg kell alkudnia &z egy ártatlant. Ha a kóburgi családnak' nem volt kedve a anyagi viszonyokkal a művésznek. Most csak azt teszszük botrány elkerülése végett az apró adósságokat rendezni, hozzá, hogy kétféle tájképfestészet van. Az egyik • belső lelki szüksége a művésznek, a másik a kis szellemek alig hihető, hogy, mikor már úgyis „minden mindegy«, flegmatikus foglalkozása, mely a viszonyok kényszerítő aranyrudakat áldozzon azért, hogj' az elvált hitvest lakat hatalma folytán gyári termeléssé fajul s a művészet hanyatalatt tartsa. Mégis soha egy szó ki nem szivárgott a lásának a jele. szanatóriumból, a mely pedig, épen a Mattasics látogatása Grünwald és Ferenczy nem ezek közül való. Sokat kell sétálniok a szabadban, mig valami az ihletüket megmutatja, liberális, sőt fidélis intézmény. kapja s nem tartják megfestésre érdemesnek mindazt, Mégis, soha egy felderítő szó nem hangzott el Koburg amit látnak. Viszont meglátnak sok olyat, mely mellett Lujza ajakáról. Amit róla megtudtunk igen kevés, az is hályogos szemmel bandukolnak el mások s megválogatják, elszomorító volt. Olvastuk, hogy a toillettekben s virágok- hogy a földnek mely része érdemes arra, hogy érzésüket rápazarolják. Vagyis művészek és nem fotográfusok. ban való tobzódást elvitte magával az ispotályba, hogy Különben pedig nagyon rokon lelkek, technikájuk fölötte anyja halálát megrázkódtatás nélkül viselte el, s mikor a pasztózus, de szinben Grünwald jóval melegebb, még napokban, jutalmul azért, hogy lemondott a Mattasicscsal akkor is, ha egyugyanazon napsütötte „hangulatot* fes• való találkozásról, egy uj zubbonyt kapott, sirni kezdett tik. Ferenczynek nyári reggelei (17. 18.) a legérdekesebörömében.- Az ilyet ki lehet eszelni, de mellette szól az a bek s talán az egész tárlatnak legegyénibb alkotásai, mi'g Grünwaldnak kora délelőttjei a földszakadékkal egyike a tény, hogy a főherczegasszony egész életében rajongott legszebbeknek, amit e finom érzésű művész valaha alkoruháért, kalapért, s ruháért, kalapért áldozta fel tulajdon- tott. E z idő szerint nem küldött egy figurálist sem, mig képp a főhadnagyot is. Mert a váltók lehettek hamisak, Ferenczytől két portrait van, az egyik festmény kettős ' de mégis csak váltók voltak, toillette-czikkekért adott ellen- arczkép, a másik pedig elnéző, humoros kezelése egy ifjú párázatos Őszi értékek. A szertelen költekezés, a sajátos mesalliance, a egyéniségnek. A tulfinom Mednyáviszky reggelével, karácsonyesti hangulatot keltő Téli alkonyáherczegasszony kora, viselkedése mind.ellene szóltak annak, val és Hegyi tavával teljesen az ellentétük s más irányhogy itt Ámor renaissance-áról van szó s nem erőszak, ban szintén kiforrt nagy egyéniség. hanem a szánalom késztette a Koburg-családot arra, hogy Csók István két véglet egy személyben. T u d nagy Lujzát szanatóriumba vigye. kompozicziót, ha akar, s tud belemélyedni egy öcsényi parasztasszonynak a karakterébe. T u d nagy fölfogással, É s itt befejeződik a felemás regény. Kívánatos, hogy rendkívül szélesen festeni, annyira elhagyván minden résza sokat szenvedett léleknek végre nyugtot adjunk s egy letet, hogy ' szinte már az impresszionizmusba csap át, s beteg, élte delén túl lévő asszony immár ne legyen Venus tud oly-linóm miniatűrt alkotni, hogy akár Gerard Dow szerepére kárhoztatva,' hanem tarthassa meg magának azt is aláírhatná. Öcsényi menyecskéi érdekes u j kísérletek, u j . a jogot, amely mindnyájunkat megillet, hogy betegek modorban,. Sárközi keresztelője (55) pedig visszatérése a művésznek önmagához, s reminiszczencziája a pompás Urs öregek legyünk. Eddig regény volt, ha tovább forcevacsorának, melylyel föltűnt. Jelesek az arczképei, jelesék irozzuk, vivisectiót fogunk látni. Szomorú sors senilisnak paraszt tanulmányai, de legnagyobb lenne ő a kálvinista és szenvedőnek lenni, de valamennyiünk végzete s tiszte- színtiszta magyar nép életének az ábrázolásában, ha akarná. letlenséget követ el, aki az ősz hajszálakat nem becsüli: Jendrássik Jenő négy arczképével és meglepő különösségü az Isten a fehér szinnel uj ártatlanságot ajándékoz. keleti zsánerével (Útfélen, 224) nagy élvezetet szerzett azoknak, kik szeretik a Chaplinre emlékeztető kecses .műA Mattasics-ügynek ez a kötete véget ért s a volt fővészetet s érdekes összehasonlításul kínálkozik a szomhadnagy akkor tiszteli meg legnemesebben az emlékeket, szédságában lévő Balló-féle igen pontos rajzú s kérlelheha távol a drezdai kórháztól mondja el verseit, amelyek- tetlen elvű arczképekkel. Kann Gyula már egészen más nek lüktető anakreoni sorai az elégiák strófáiba olvadnak át. művészlélek.-Nem megrovás, sőt dicséretképpen mondjuk, hogy szinte beteges izgalommal hajszolja a természetnek lényégét, szinte filozófiáját. Megvet, minden aprólékos részleDélibáb. 2*
7.84 tet, szereti a n a g y zöld masszákat, a h a t a l m a s foltokat s ezeket ritka biztonsággal r a k j a föl. Amiket hozott ( 3 3 7 — 342), csupa éles megfigyelés Dömösről és tájékáról, a z e n y á r o n ott töltött boldog napokból. Márk L a j o s arczképei a n n y i r a egyéniek, a n n y i r a jellemzik a művésznek elegáns beállítását, francziás k ö n n y e d ségét, diszkrét rajzát, h o g y messziről fölismerhetők. H a a k a r j a , teljesen visszaadja a z illetőknek karakterét és hasonlatosságát, s h a a k a r j a , n a g y művészettel megvesztegető kecsességü zsánerképet tud belőlük formálni. E z utóbbiak közé tartozik a 146. s z á m ú , valamint a szoms z é d s á g á b a n f ü g g ő Nő kaméliákkal, mely csupa előkelő művészet, mig Kernstock Károiy arczképe m á r teljesen pleinair kompoziczió, a hasonlóságnak teljes, bár késza k a r v a való mellőzésével. Katona N á n d o r n a g y o n el lehet foglalva másfelé, mert csak két, de rendkivül b á j o s kis tájképet küldött. Kis képek, de n a g y művészet. Ellenben Bosznay, Háry, Knopp, Nádler, Szlányi, Bihari, tehát h a t a n mintegy száznyolczvan a p r ó b b tájképet küldtek, tehát a z egész tárlatnak negyedrészét ők látták el. Nádiért és H á r y t m á r n a g y o n jól ismeri a közönség, Knopp és Bihari a z o n b a n möst lépnek föl először ily rengeteg tömeggel. Annyi j ó dolog v a n köztük, annyi tudás, finom rajz, hangulat, s a k ö z ö n s é g mégsem méltányolja eléggé, mert éppen a n a g y tömegnél fogva hajlandó s o m m á s a n nézni, ami csak fölületes átnézetet n y ú j t . N a g y o n szépek és üdék Poll H u g ó n a k pasztell-tájképei is, melyeket közelről kell nézni, h o g y a z ember össze ne z a v a r j a a z olajképekkel. László F ü l ö p a rendes falat foglalta el n y u g o d t , előkelő dolgaival, melyekről általában nem lehet u j a t mondani, de lehetetlen nem konstatálnunk azt, h o g y éppen a z egy-két ülésre készült dolgai a i e g g y ö n y ö r ü e b b e k ; ahol a m a g a ihletét követhette, s nem kellett esetleg a z eredetinek ízlésével s z á m o t vetni. Legszebb képe a saját nejének arczképe, t o v á b b á Izabella főherczegnő és Barbi Alice arczképei, melyek egytől-egyig ihlet-munkák. Ezeknél sokkal gyöngébbek azok, melyeken túlsókat dolgozott. Igy H a j ó s J á n o s n é arczképe (mely m á r szinte barabásos) és a 314., mely kissé rezes. lelepytől, ettől a z örök-ifju művésztől, ki szorgalom dolgában senkinek sem enged s ki tántorithatlan hűséggel esküszik a Markó-LigetiClaude Lorrain szentháromságra, ismét látható több n a g y v e d u t a Olaszország s M a g y a r o r s z á g különféle erdős-sziklás vidékeiről. Nyilasy, Endrey, Keményffy igyekeztek megtartani a z eddig elért szinvonalat s E n d r e y körülbelül m e g is haladta ifj. L ó n y a y S á n d o r n é arczképével. .Ligeti Miklós méltó t á r s a Telesnek a plasztikában s ketten e g y ü t t n a g y becsületet szereztek a m a g y a r szobrászatnak. Teles finomabb, gyermekfejei oly bájosak, h o g y nem lehet mosoly nélkül elmenni mellettük, Ligeti pedig mélyebb. Nem sok j ó z s á n e r ű n k van plasztikában, de a z ő Szerelem márv á n y s z o b r a egyike e nemben a legkiválóbbóknak, mit a m á g y a r s z o b r á s z a t eddig alkotott, néhai Orczy István bárónéja pedig komoly előkelőségével bilincsel le. Mendlik Oszkár ki n e m f o g y a tengeri képekből, melyeket legjobb lenne alakok nélkül festenie. Az Adriában f ü r d ő gyermekei például rettenetesen elrajzoltak. Paczka Ferencz Jászai Marija n a g y igyekezet műve, de e h a ' a l m a s a s s z o n y különbb ecsetre méltó. Skuteczky Döme, aki valamikor oly hirre vergődött p o m p á s velenczei életképeivel, ezen a tárlaton r o m j a ö n m a g á n a k . Glatz. Oszkárról minden p á l y a t á r s a tudja, h o g y kitűnően rajzol. Manuális ügyességet tekintve, kevés m ű v é s z ü n k van hozzáfogható, csak éppen a művészete nem elég nagy. Amit a z o n b a n megfest, a b b a n nincs hiba. S * épp ez a hiba. Hegedűs László, aki egyike legtartalmasabb s legelfoglaltabb m ű vészeinknek, nem küldött olyat és annyit, amennyi a z ő ' kiváló képességeiről tükröt n y ú j t h a t n a . Munka közben czimü képe (240.), melylyel a z . egyik dijra ' pályázik is,
t u l n a g y alakú, de sok tudással megfestett modell. Kacziány Ödön misztikus, kékes dolgai közt talán nincs egy sem, melyet m á r m á s alkalommal ne méltányoltuk volna. Végre nem állhatunk m e g megilletődés nélkül Ipoly S á n d o r két képe (Ellenőrizetlen pillanat. — Férfi-arczkép) előtt, melyek, alkotóját a n a p o k b a n vitték ki e n y o m o r ú s á g g a l teljes életből a z örök nirvánába, hol nincsenek n a g y r a t ö r ő ambicziók, de nincsenek m ű v é s z t r a g é d i á k sem.
X. *
*
*
*% Művésztragédia. Ipoly Sándor ugy halt meg, mint a művészregényekben szokás: hideg kórházi ágyon, elfelejtve, barátság, szeretet nélkül. A világ már régen nem hisz ebben a szentimentalizmusban s azért, ha hallotta is, hogy a dologkórházban sinylik egy piktor, nem szakította miatta félbe az utjat. Nem is lehet jó festő az, aki ma még a Piloty modorában dolgozik, valamint nem művészember, aki a kórházi tónusokkal akar hatni. Az e fajta dolgokat a sok romantizálás tönkrezuzta, Murger lejárta magát, az ispotályi lyra meghalt. És mégis: az Ipoly Sándor tragédiája igaz, s lelkén szárad a társadalomnak, amely éhen hagyta veszni ezt a lelkes talentumot s szomorú bizonyságát adta művészi életünk nyomorúságának. A képzőművészet magas ars, mert karöltve jár a lélekbeli s anyagi gazdagsággal. A képek megértése distinguált értelmet kiván meg, a festészet okozta gyönyörűség drága mulatság — a mely e tárgyban messze fölötte áll muzsikának, szinháznak és irodalomnak — s a jó piktorban egyesülnie kell a költő szinpompájának, a zenész egybehangoztató talentumának, a színjátszó alakitó képességének s a kulturember kijegeczesedett ízlésének. E magas fokú értelmi élet szomorú ellentéte a magyar festő tengődése, e szomorú pályának a kávéház és kórház közti ballagása. Szegény Lázárnak kell Krőzust adnia, a földönfutónak kell megcselekednie, hogy a föld körülte forogjon. Mi sem természetesebb, hogy e két ellentét megokolása nem fog sikerülni, s a festő, aki a legmagasabb izlési igényeknek akar megfelelni, nem lesz szerencsésebb a délszaki növényeknél, a melyeket vendéglősök portájukba állítanak, hogy a külföld előkelőségét mímeljék. Szegény népnek nem való a piktúra, kalyibára nem illenek a dekorativ hatások. Tökéletes művészi élet nippe-jei a festők, a koldus éhen hal a cadeauk mellett. Ezt a szomorú tanulságot évről-évre egyegy piktor fizeti meg az életével; ha csak ugy nem tesz, mint a bölcs képcsinálók, akik megfordított sikkasztókként kimenekülnek az országból, amely ellopja talentumuk termékeit. Valahányszor rikitóan szökik szemünkbe a tétel, megcsapkodjuk mellünket, mondván: Mea culpa! mea culpa!, aztán tovább folyik az áldatlan küzdelem pálmákat ültetni a futóhomokba, amely ákáczokat kiván meg.
Szánalmat érdemel . . . — Paul Bourget. —
Szánalmat érdemel, kinek nincs édes anyja, Öröme keserű és bánatos reménye. Még akkor is, midőn barát keblére vonja, Megreszket, mintha csak a boldogságtól félne. És lelke kora vén és nem pezsdül a vére, S fogékony nem lehel az élet gyöayörére. Eként, ha a madár lépvesszön megragad Vonaglik. .. kis szive rémülettől dagad, S mig a gyöngéd gyerek, beczézi, simogatja Félelmében szegény fájó lelkét kiadja. G.—A.
7.85
INNEN-ONNAN.
sabb emberkinzást regényiró fantáziája nem eszelt ki, de még Néróé vagy Caliguláé sem. Szabadulás helyett, akasztófa, élet helyett halál; két óriási véglet közt vesszőtfutni, a menekülés extázisából a megsemmisülés paroxizmusába hullni, az emberi élet oly szörnyű csatája, amelyet az apagyilkos sem érdemel meg. A fatális szavak természetesen nem magyarok, szolgai forditása.a német kijelentésnek, mert az igazságszolgáltatásban semmi cseppfolyós anyag nincs, a szabad szót pedig tradiczióink minden czikkel összefűzték, csak éppen az akasztófával nem. Hiszen maga az alelnök is jó magyar embernek látszik, mikor a borzalmas tévedést e szavakkal helyesbbitette: »A kúria nem változtatta meg a halálos Ítéletet s a-király nem kegyelmezett meg.« De hát mért akkor a stilus curialison nyargalni? Mért van, hogy derék fiskálisok, jászkunok és hajdúk, mihelyst a törvény elé kerülnek, mindjárt tatnak, tetnek, származtatnak, mlszerinteznek s körmondatok skatulyáiban vesznek el? Nem volna magyar ez az intézmény, holott jogász nemzedék vagyunk ab ovo usque ad mala? Világos lehet minden más, csak éppen az - igazságszolgáltatásunk nem ? Ugy tetszik Justitiának nemcsak a szeme, de a füle is be van kötve, mert sajtónak, szatírának e téren folytatott küzdelme- hiábavaló- s annyit nem mozdit a stilus szekerén, mint parittyakő a sziklaormon. Csak néha riad fel a - közvélemény, mikor a Friedrichéhez hasonló esetről van szó, csak néha jár büntetés a magyartalanságért s elmaradottságért. De ezt a pönálét a vádlott fizeti.
»% A szegény Herczeg Ferencz története. Franczia regényekből ösmeretes az alábbi kép.' A földhöz ragadt szerző darabot ir s azt el akarja helyezni valamelyik szinházban. Elviszi művét a Porté St. Martinbe vagy az Antoine-be s aztán dobogó szívvel lesi az eredményt. Elmúlik egy hét, egy hónap, egy év s mégse jő válasz. A Szajnán azonban még több. viz folyik le, immár év az év nyomába lépett s még sincs döntés. A szegény iró éhezik, nyomorog, előszobázik, könyörög, - de a rideg igazgató mégse olvassa el müvét. "Végre aztán üt a szabadulás órája s egy nap levél érkezik a direktortól, jelentve, hogy a négyfelvonásos tragédiát elfogadta előadásra. Öröm, boldogság, hálaadó mise, kézcsók, tomboló hála . . . Ma olvasom, hogy a Vígszínház ugyanazt cselekedte Herczeg Ferencz két darabjával, »elfogadta« őket előadásra, ahogy a király elfogadja a debreczeni csikós kifaragott kulacsát. Azonnal elküldtünk Herczeg Ferenczhez, mert a hir, hogy a Vigszinház csakugyan arra méltatta, hogy' darabjával a szinházi kasszának ezreket keressen, szinte hihetetlennek látszott. De mégis ugy volt, Herczeg Ferencz megerősítette a kommünikét s közben oly boldog volt, hogy az orvosnak idegei csillapítására, brómot kellett irnia. Nem is csoda, nagy ez a kitüntetés, amely ha be nem következik, a jeles akadémikus éhen halhatott volna, * * * hiszen más színháznak nem kellene a második Ocskay, egyik sincs berendezve Wertheim-szekrényre, amelybe annyi jövedelem Az első személy. Abból az alkalomból, hogy az olasz elférne. Herczeg Ferencz tehát sirt örömében s ezt a napot . király második leánya, az újszülött Mafalda kisasszony számára nevezte élete legszebb órájának. A koszorús szerző igy szólt: dajkát hozattak Veroliból, húszezer lira évi fizetés ellenében: »Nincs az a jóság és kegy, mely a Vigszinházéval vetekedjék. Mi lenne belőlem, ha ők nem nyúlnának a hónom alá? Senki a kontinens hirlapjai megemlékeznek arról, hogy a római családoknál a dajka milyen különleges bánásmódban részesül. se olvas, senki se törődik -velem, a Gyurkovics lányokat két Külön lakosztályt kap, az asztalnál együtt eszik a családdal, ember nézte végig (az egyik én voltam), a Dolovai nábob koldusbotra juttatta a Nemzetit, a Mutamur Singer és Wolfneré- s úrnőjét tegezi, annak jeléül, hogy most ő az első személy a ket. A »Budapesti Hirlap« azóta szegény, hogy az én novellái- háznál, a háziasszony .csak másod rangú egyén. Mafalda dajkája ugyan nem fogja tegezni a királynét, de hisz éppen ezért mat közölte, mert ahányszor tárczát irtam, annyiszor tizezer prenumeráns küldötte vissza az újságot. Hogyne lennék hát bol- kapja a húszezer lírát. Hát biz ez nem olyan kivételes dolog, hogy mint specziálisan római szokásról érdemes volna róla dog, hogy végre odáig jutottam, hogy egy müvemet elfogadkülön megemlékezni. Igy van ez minden országban, igy van ják ! Nehezen ment, az bizonyos: hónapokig kilincseltem, járnálunk is. Nálunk is húszezer lirát kell fizetni azért, hogy a tam audiencziára, imádkoztam, de végre meg van s én úszom dajka ne tegezze a háziasszonyt, s ha a dajka dühbe jön, a kéjben!« Ezután intim jellegű apróságokat mesélt, a szerző, tegezi biz ő, ugy a háziasszonyt mint a háziurat, akkor is, majd igy folytatta: »Csak egy baj volt, a darab czime: Kéz amikor már zsebre tette a húszezer lirát. A különbség a római kezet mos.« A szinház — ha már vizről van szó — jobb szokások és — példának okáért — a budapesti szokások szerette volna, ha inkább a lábmosásról tárgyaltam volna. között egyesegyedül az, hogy a budapesti háziasszony is szíveMert önnek tudnia kell, hogy a jövő zöld csütörtökön az sen megengedné, hogy. a dajka tegezze, ha cserében egyébként igazgatóság szobájában ezt az aktust fogja megtartani. Ez is békében hagyná, de a budapesti dajka inkább lemond a tegebizonyltja, mennyire humánus e direktórium, amely jóakaratát zés jogáról, csakhogy annál inkább szabad folyást engedhessen különben azzal is dokumentálta, hogy a Márton ludak elfozsarnoki hajlandóságainak. Első személy ő a világon mindenütt, gyasztására vendégéül hivott meg.« és ha nem követeli meg, hogy a háziasszony a csillagot is lehozza neki az égről, akkor a dajkára nem is szokás panasz* kodni. Mert az, hogy a dajka szeszélyes, ideges, kényelemszerető, » * türelmetlen, igények dolgában találékony, követelő, makacs és zsarnoki: ez önként értetődik, ez annak a fontos hivatásnak, A stilus kurialls soha ugy meg nem boszulta magát, amelyet teljesit, jogos járuléka. Bizony első személy ő, a dolgok mint a kolozsvári rablógyilkosnál, Friedrich Ferencznél, aki hátborzongató jelenettel dokumentálta, mennyire kivánatos, hogy örök rendjénél fogva, s bizony ránczba szedi ő a másodrangú egyénné sülyedt háziasszonyt, akinek a gyatrasága ő rá oly Magyarországon magyarul beszéljünk. Az eset az, hogy a halálra itélt Friedrich kegyelemért folyamodott a királyhoz, a . terhes kellemetlen kötelmeket ró, Kamcsatkától Gibraltárig, de alighanem messzebb is! Ki tudná feljegyezni, hány keserves kérvényt azonban elutasították. A' bűnös előtt a törvényszéki perczet szerez a háziasszonynak s hány bosszúságot az úgyalelnök igy hirdette ki a döntő . Ítéletet: — Ö császári és királyi - felsége szabad folyást engedett nevezett urnák! ki tudná elszámlálni, hányszor tánczoltatja meg a papát, s hányszor ad leczkét a hallgatásból a mamának, az igazságszolgáltatásnak. aki, ha tudta volna, dehogy szülte volna Ingeborgot! . . . Csak Ami azt jelenti, hogy Friedrichet felakasztják, amit azona jóisten tartja számon a dajkakéz adta titkolt pofonokat, s ban a szegény bűnös természetesen nem értett meg, sőt éppen ha a dajka csak hirtelen, de nem rosszakaratú, s csak a keze ellenkezőleg magyarázott ki. Szabad folyásnak azt vélte, hogy szabadon eresztik, örömében tánczolni kezdett, s mikor aztán jár el, de nem töri azon a fejét, "hogy minél több lelki izgalmat okozhasson a nagyságának: Rómában is, másutt is, hálát az alelnök polgári szóval magyarázta meg neki, mit jelent az ibis kell adni a gondviselésnek. Azért, ó költő, aki hiába epedtél redibis, őrjöngeni kezdett. s hanyatt vágódott. Ennél borzalma-
786' a Lipótváros szépe és az ő háromemeletes háza után, aki felpanaszlod, hogy ideálod, miután mosolyával felkavarta érzelmeidet, játékot űzött sziveddel, s a szomszéd czégnek nyújtotta a kezét: ne félj, lesz aki megtorolja szenvedéseidet; a dajka majd bosszút áll érted! *
*
*
O Széchényi Ferencz szobra már egy hét óta unatkozik ott a Muzeum kertjében. Istók József mintázta, a Stróbl tanítványa, sok szerencsével. Az aranygyapjas-rend diszöltözetét adták rá, de legalább nincsen csizma a lábán, a miben eddig •a magyar szobrászat jeleskedett. Az uj szobornak- az a ritka jó tulajdonsága van, hogy a földszinti publikum számára készült, nem az emeleti lakóknak, mint a többi szobraink, akik kaján irigységgel néznek a szerencsés Gábor arkangyalra, aki magasság dolgában világrecordot ért el, s teljességgel fölül áll a halandók Játkörén. Széchenyi Ferencz szobrán csak egy anthropologiai különösség ötlik szembe : rettentő nagy a keze. De Istóknak igaza van: aki egy muzeumot ajándékozott a nemzetnek, az csakugyan nem lehetett szűkmarkú. *
*
*
+ Ballada a Pinkertonokról. • A jelen hét nagy függő kérdése: a kormányozható léghajó föltalálása és Kecskeméthy Győző elfogása a fejlődésében is bámulatos hasonlóságot mutat. Azt is föltalálják'' minden héten legalább egyszer, azt is elfogják minden héten legalább egyszer, de azért a félmilliós brigadéros is csak olyan kormányozhatatlanul bolyong a föld .hátán, mint a kormányozható léghajó a levegőben. Az e heti elfogatás azonban kiválóan érdekes fejezete' a nagy éposznak. A karaktere: merkantilistico-romantikus. A romantikus elemet a Pinkertonok képviselik. Huj! H u j ! A Pinkertonok! A lépésük a macskáé, a szakálluk a kecskéé, az eszük a rókáé, a tekintetük az ördögé: ilyenek a Pinkerton legényei. Értik a madarak nyelvét, szél zúgását, viz locsogását, láthatatlanná tévő köpönyeget viselnek, olyan a karikásuk, hogy ha kieresztik, menten a bujdosó nyakára csavarodik huroknak. Elég a nevüket olvasni és az ember már nemcsak tudja, de ami ennél több, érzi, hogy Kecskeméthy meg van fogva. Nyakán van körmös ujja a kecskeszakállú Pinkertonnak. De hajh, kábel jő s pihegve szól: a Pinkertonok még csak tárgyalnak. Az üzlet még nem kész. Pinkerton azt mondja: business és business, — és rezegteti szakállát, a mely a kecskéé, és le nem oldja a válláról ördögi karikását. Es itt kezdődik a merkantilis elem. A nyomozás, mint üzlet, 'a sikkasztó, mint pályadíj és — oh bocsánat — Juszticia, mint tudós Akadémia, a mint görcsösen szorongatja a markában a kitűzött aranyakat. Kecskeméthy brigadéros bizonyára nem kis deliciával olvassa a szeparéban, mig milliomos fürtéit szelíden simogatja a kékszemű leány, hogyan alkudoztak az üzletre. Enyim legyen ő : mondta a rókaeszü Pinkerton és szőrös kezével gondosan elsimította a brigadéros lépte nyomát. Vagy ha enyim nem lehet, ne legyen senkié. Es a brigadéros valóban senkié: de a félmillió, az az övé marad. Hiszen végre is, van sikkasztó, a kinek még ennyije sincs. 1
*
*
*
„*„ Rákóczy kiállítás. Esztendőre érjük meg a kuruez szabadsághareznak kétszázéves fordulónapját. Ez a fontos dátum szinte észrevétlenül közeledett felénk s ha nincsenek a történelemben visszapillantó hazafiaink, talán az virradt volna ránk, hogy készületlenül talál. Két férfiú: Bubics Zsigmond, kassai püspök és Zichy Jenő gróf érdeme, hogy a napi küzdelmekben fáradó és elfáradt közönség' figyelme ráterelődött nemzeti harczaínk e fontos és fényes korszakára. Vasárnap délután az akadémia termében értekezlet volt, a melynek czélja Rákóczy emlékének megtisztelésében jegeczesedett ki. Két pillért építettek
annak a baldachinnak, mely alatt a kétszázesztendős fordulón a fejedelem alakja meg fog~jelenni. Egyik lovasszobor, Kassa városának leendő disze, a másik a felvidéki kulturvárosban rendezendő ereklyekiállitás. Természetes, hogy ennyinél megállani nem szabad s a nevezetes ünnepen egyesülnie kell az egész ország nemzeti érzésének, tudásának, szellemének, akaratának, a melyek nagygyá s emlékezetessé teendik e napot. Addig is köszönet illeti az értekezlet minden tagját, elsősorban Bubics püspököt és Zichy Jenőt, a kiknek buzgalma és áldozatkészsége zálogot ad, hogy ez a jubileum méltó lesz a kétszáz év előtti harezok tisztaságához és dicsőségéhez.
SZÍNHÁZ. Kírály-idillek. (Három magyar színjáték. I r t a : Bródy Sándor. péntek esti bemutatója.)
A Nemzeti Szinház
B r ó d y Sándor, kit bírálatában éppoly (ha s z a b a d e paradoxont, leírnom) t u d a t o s ösztön vezet, mint írásában, elirta előlünk a megfigyelést, h o g y e kis történeti h á r m a s képét lelkének titkos u r a iratta- vele: a festészet. Mióta T a i n e oly n y u g o d t a n nevezte éposznak a Faustot, mintha nem tanulta volna a liczeumon, h o g y ami párbeszédben van irva, a z d r á m a ; mióta W a g n e r a zenébe bevitte a d r á m á t s a színjátékba a festészetet; mióta A r a n y J á n o s a B u d a Halálában nemcsak ' a m a g y a r eposzt irta meg, h a n e m a leghatalmasabb m a g y a r d r á m á t i s : a z esztetizálás kezd türelmesebb lenni a komplikáltabb lelkek iránt, kik egyéniségüknek egymással nemcsak vetélkedő, de g y a k r a n veszekedő hajlandóságait u j művészi egységekben igyekeznek e g y m á s s a l megbékíteni, B r ó d y S á n d o r o n a szeme uralkodik, p o n t o s a b b a n : a szemei u r a l k o d n a k ; a z a szem, mely meglátja a dolgokat, s a z a másik, mely a z elébbinek tapasztalataival belelát a múltba, ellát a jöven' dőbe s belenéz a szivekbe s a vesékbe. L á t á s a a figurális festőé, kinek s z á m á r a a világon csak foltok, szinek és á r n y é k o k vannak, de' olyanok, melyekből egy egyéniség, v a g y ' foglalkozás karaktere adódik, amelyek a múltról beszélnek, v a g y jövendőt sejtetnek. Ennél a f a j t a m ű vészetnél éppoly értetlen b e t ü r á g á s rábizonyítani a költőre, h o g y nincs tisztában a kronológiával s h o g y a z emberei lehetetlen p r ó z á b a n beszélnek, mint rábizonyítani Munkácsyra, h o g y a z ő Miltonje nem stílszerű, Böcklinre, h o g y a r a j z a hibás és Lenbachra, h o g y nem tud anatórhiát. E z mind lehet i g a z ; komoly kifogásul, kerülhet számításba történetirónál, dekorátornál, anatómusnál és konstruktív rajzolónál — de művész-embertől egyetlenegy t u d á s t szabad csak s z á m o n k é r n i : azt, h o g y megtudja-e csinálni, amit akart. H a igen s ha ez sikerült n e k i : ez a fajta siker szentesíti a z eszközöket. B r ó d y n a k l e g g y a k r a b b a n sikerül; néha a naivetás geniális könnyenömlésével, néha a kieszelés verejtékes steeple chase-ével, de többnyire sikerül. E n n e k a félbem a r a d t festőnek a z ő konczepcziói s z a v a k b a n szinte elmondhatatlanok; h o m á l y o s a n k ó v á l y g a n a k őbenne mag á b a n is, — nem mintha valóban homályosak volnának, dé m e r t a szó s a nyelv éppen nem m i n d e n t u d ó ; valójában a dolgok egy s z ü k körének tolmácsolására való csak — h a nem igy Volna, fölöslegessé tenné a zenét, a tánezot, a képet, a szobrot, a mimikát, — s a próza fölöslegessé tenné a verset. V a n n a k mozdulatokkal, tekintettel s arczkifejezéssel, színekkel s elhelyezésekkel egészen pontoson kifejezhető témák, melyeket s z a v a k b a szerezni -lehetetlenség. A B r ó d y s a j á t o s művészete abban, áll,, h o g y
787' e lehetetlenséget megközelíti, amiből a bírálója s z á m á r a is lehetetlenség k ö v e t k e z i k : annak lehetetlensége, jhogy, h a n e m olyanfajta s nem a k k o r a tehetség, mint ő, az ő témáit m á s szavakkal t u d j a elmondani, mint ő. A történelem, a h o g y e darabjai mutatják, kétféleképp izgatja Bródyt. Egyfelől azzal a z átlátással, h o g y múltban v a g y jelenben, trónon v a g y k u n y h ó b a n , katholikusul v a g y protestánsul a z ember mindig csak e m b e r ; a z aszs z o n y : a s s z o n y ; férfi sorsa a nő, nő sorsa a férfi, — egyszóval azzal, amit a német klassziczizmus napjai óta örök emberinek nevezünk. Másfelől, megfordítva, a z ember ismerője s z á m á r a élvezetes játék, beleállitani ezt a z ő a d a t á t múltba és jelenbe, palotába v a g y k u n y h ó b a , pápistas á g b a v a g y kálvinistaságba, olaszságba v a g y m a g y a r s á g b a , hősi, petyhüdt v a g y r a v a s z k o d ó időkbe, s megmutatni, mint válik m á s m e g m á s hatások alatt m a g a is mássá. H á r o m kis d a r a b b a n viszszaszállani N a g y Lajoshoz, Hollós Mátyáshoz, Bethlen G á b o r h o z ; m e g m u t a t n i az elsőt, amint, királyi szokás szerint válnék a feleségétől, ki fiút nem szült neki, de nem tud válni, mert szereti; a másodikat, aki, királyok m ó d j á r a h á z a s s á g o t szeretne a j o b b á g y lyány s a nemes ur között, de fölébred benne a szomjas férfi; a harmadikat, aki fejedelmi birája volna hűtlen feleségének, de nem tud másképp ítélni, minthogy igazat ad a z asszony fiatalságának a m a g a öregségével s z e m b e n ; mindezt megcsinálni ugy, h o g y tableau következzék tableaura, melyek g y o r s a n perdülve egymásra, egy mozgóképpé elevenednek, s mindezt fűszerezve azzal, h o g y visszaemeljük, a h o n n a n a népbe alásülyedt, a hajdani fejedelmiségbe a mai p a r a s z t i s á g o t : igy képzelhette Bródy az ő mai témáját. Sikerülni a z o n b a n é p p ú g y nem sikerült ez neki teljesen, mint nem sikerült Herczeg Ferencznek sem a Balatoni Regében. A Lajos király darabja u g y a n valós á g o s kis remek, színpadon is megálló, — de intimus színpadon, a m a t ő r közönség előtt, mely élvezni t u d j a a selyemszálakból szőtt s a z irónia ararnyszálaival átszőtt göbelin-munkát. A Bethlen-darabnak a gondolata g y ö n y ö r ű és ösztönszerüségében m a g a s r e n d ű ; a Bethlen kalvinistasága ebben a d a r a b b a n nem véletlenség, hanem korolláriuma a férfi-nehézkességnek, az asszony titkos pápistasága pedig beillik szimbólumnak; a lelke mélyén minden asszony katholikus. Itt azonban a színpadi perspektívát vétette el B r ó d y ; túlságos gondosan, valóságos pointilista módon részletez, holott a színpad n a g y v o n á s u s erős szinfoltu plakátstilust követel. A M á t y á s - d a r a b leggyengébb, mert ebben legink á b b m e g t a g a d t a m a g á t B r ó d y ; egy kicsit rosszhiszemű a k a r t lenni, konvenczionális, h o g y a n a g y k ö z ö n s é g n e k is tessék — de nem volna a z a minden izében egyéni egyéniség, ha csak e g y cseppet is sikerülne megtagadnia önmagát. Ily módon történt, h o g y bár a Lajos-darab csupa .intimus bájosság, a Bethlen-darab kitűnően fejlesztett s drámai m ó d fordulatos, sőt a M á t y á s - d a r a b n a k is j u t irodalmi érték a módból, a h o g y B r ó d y hol lazzaróni módj á r a komázik a királyisággal, hol mint m ű v é s z t a r t j a a rokonságot ez u g y a n c s a k a p r o f a n u m v u l g u s fölé való emelkedéssel: a közönség figyelme ellankadt a mesék fonalának követésében. Pedig a z előadás, leszámítva a beszédnek alkalmasint a fejedelmi stilus kedvéért való vontatottságát, igen jó v o l t ; M á r k u s E m m a különösen mint Bosnyák Örzse volt bájos és pikáns, a Gyenes férfiassága talált a m é g romjaiban is férfias Bethlen alakjához. A rendezés és kiállítás nem éppen pazarul ötletes, szinte kábitóan kiszámított; például a Bethlen-darab skót hangulatát szinte a hátborzongásig fokozza, h o g y a termet, melyet a színpad ábrázol, oldalt s alulról világítja meg a másik szobából beható g y e r t y a f é n y . Az A n j o u - d a r a b dekorálása raffinált elegye a középkori g a z d a g s á g n a k s a m a g y a r népiességnek. Mindazonáltal a m a esti első előadásban, szöveg, színpad és
megjátszás nem' olvadt eléggé ö s s z e ; g y o r s a b b tempóval és kíméletlen rövidítéssel közelebb lehetne férkőzni a közönséghez, mely minálunk azt szokta meg, h o g y ő követeljen sokat a m a g a izlése szerint, nem h o g y a z ő alkalmazkodásától követeljenek sokat. Ignotus. A* Nádai. Negyven év alatt nemcsak a proletárok, de a gavallérok is megváltoztak, amazok követelőbbek lettek, ezek tartózkodóbbak, a nép gőgös arisztokratává fejlődött, amelynek, hogy a firtli-kor fél mult szavával éljünk: bliktri minden egyéb, ami rajta kivül létezik, mig az urak demokraták lettek nemcsak vagyonban, hanem gondolkodásban is olykor tettben is. A svihák-korszak, amely egy időben hihetetlen népszerűségre vergődött, eltűnt az életben, az irodalomban, a szinpadon, a fortanczerek és Bizayk alakjaira egyre kevesebb ember emlék- ^ szik. Hova lettek ? Ki tudná megmondani; elkallódtak, mint a Karneol gombos, kabátok vagy a Margittay-képek. Ennek a stádiumnak klasszikus megalkotója volt Nádai Ferencz, művész a művészek közül s mint beszélő talán a legelső, akit mi magyarok ismertünk. Ez a színpadi tipus freskója volt a Nemzeti Szinháznak, egy időben mintha a lelke is lett volna s hatalma csak az ujabb deczenniumokban tört meg. Nádai alkotásaiból lassan kortörténelmi motívumok lettek, ábrázoltjai megkaczagtattak, de egyúttal a letűnt idők bánatos lehével csaptak meg. Minden művész pályájának legszebb stádiuma, mikor az élet apró körvonalaiból kilépve a történelem széles látókörébe s könyörtelen igazságszolgáltatásába illeszkedik bele. A történelmi regény és kép a legnehezebb műfajok közé tartozik, a muzsika, mint az idő heroldja még ez ideig nem is talált mesterére. A szinész se szeret a múlttal bibelődni, sőt ' menekül tőle, mert öregséget jelent. Nádai hű maradt a maga genre-jához s nem törődve az uj idők változó hangulatával, a félmúlt szineivel rajzolja meg a maga alakjait, amelyek ha egyszer letűnnek, egy korszak élő emlékét sodorják magukkal. Akik a változatosság barátai, talán nem fogják észrevenni, mit visz el megint a jeles szinész, de akik megbecsülik s megértik az idő hatalmát, akik az esztendők lelkét keresik s akik tudják, hogy az idő fátyla saisi fátyol, mely évtizedek igazságait rejti el, azok fájdalmasan gondolnak arra a korra, mikor majd ezt a kitűnő művészt nélkülöznünk kell. Hannele. L. Somló Emmát viszontláttuk a szinpadon. Mult szombaton lépett fel a Nemzeti színházban, Hapnele szerepében, mely az ő legsajátabb alkotása. (Hát csakugyan igaz, hogy aki egy pár czipőt elviselt Thalia szolgálatában, az annak mindörökre rabja marad !) Annál az ominosus egy pár czipőnél bizony nem sokkal többet fogyasztott el ott L. Somló Emma, de szinte csodaszámba megy,' hogy milyen nagy utat tett meg benne! Még mindnyájunk élénk emlékezetében van az a magyar színházi este, mikor először láttuk a Gésák keretében; temperamentumának szinte eruptiv ereje magával ragadott és a sajtó nyomban kész is volt Ítéletével és elismerésével halmozta el; de talentumának igazi megismeréséhez csak a Halbe »Ifjuságában« és a »Hannelében« jutottunk. E szerepekben L. Somló Emma már kész művésznőnek mutatkozott és különösen a Gerhard Hauptmann naiv mesedrámájában inditott meg bennünket nagy természetességével, üde, fiatal hangjával és játékának egyszerűségével. Most, hogy a Nemzeti szinházban — nyilván szerződtetési szándékkal — felléptették, örömmel konstatáljuk, hogy L. Somló Emmának a hosszú pihenés meg nem ártott, hogy hangja ma is az az édesen csengő gyermekhang, amilyet azóta se hallottunk és hogy egyszeri fellépése elég volt arra, hogy a közönséget újra teljesen meghóditsa. Gratulálunk a Nemzeti szinháznak az uj aquisitióhoz. Ysa.ye. Dallamosabb hegedű, mint az övé, nem járja be mostanában a világot. Hangjának édessége zavarba ejt. "Majdnem ellentmond a hegedű mechanikájának, a vonó és a hurok .megszokott érintkezésének, amelyben mindig van egy kis nyi-
788' szálas. A legjobbaknál is. Ysaye azonban végleg kiselejtezte a E r d ő s Renée ú t j á r a a z veti a z egyik árnyékot, h o g y ehhez hegcdüszóból azokat a karezoló zörejeket, amelyek a hurok a r ü g y e z ő , u j stílushoz vonzódik, de nem töri h o z z á tiszta zengése ellen intrikálnak. Az ő művészete tehát belenyúl egyéniségéhez, csak él vele, amint készen találja. Közben a hegedű természetrajzába; játékától u j képeket kapunk ennek a réseken betolakodnak a z avult s z a v a k és köznapi szóa hangszernek a lelki életéről. A g-hurnak elveszi a keménységét; csak Wagner álmodhatott a »Lohengrin«-ben arról, lások, s a z igy hevenyészett m o n d a t ritkán k a p s z á r n y r a . Aki sokat és k ö n n y e n ir, a h a m a r s á g kedvéért készséggel hogy ezt a hurt. ennyire meg lehet törni és el lehet érzékenyíteni, mikor egy helyütt kötelezővé tette a játékot éppen a odacsapja a legelőször kínálkozó szót, ötletet, átmenetet, g-huron. A szomszédos két magasabb hur Ysayenál oly lágy- .amiket kerülni pedig annyi, mint kikerülni a chablont. ságot ér el, hogy hegedü-épitők besorozhatják ezt a fejlődést Elég egy lapos s z ó b a botlani, s már elesik a z eszme is. is történeti okmányaik közé. Végül enyhébb fényt ad a tulA szó olyan a z érzésen m e g eszmén, mint a testen a világos e-hurnak is, a legmagasabbnak, és igy mindent együttvéve olyan finom, egymásba olvadó valeurökhöz jut el, ame- khiton : vonalaiban g a z d a g a b b á teheti, de idomtalanná is. Mennyi szine és redője van a z A d a Negri h a n g j á n a k a lyek alig érthetők meg, ha elgondoljuk, hogy a vonó és a bal kéz csupán a négy hurrá és egy tuczat úgynevezett »fekvés«-re szerelmi olvadástól a n y o m o r ő r j ö n g é s é i g ! Versein hol a van szorítva. Érdekes a futama is. Egy szín az egész, mintha templom áhítatos csöndje reszket, hol m e g a g y á r a k nem is cserélné sem a húrokat, sem a vonóhuzás irányát. zakatolása d ü b ö r ö g át. Tiz-tizenkét arczképet fest m e g Ami az előadott műhöz való viszonyát illeti, a témát inkább egy-egy k ö t e t é b e n : beteg a n y j á t , a z éhes munkást, a z apró érzéki hatásokra bontja, mint nagy vonalakra. De azért őgyelgő utczai s u h a n e z o t E r d ő s Renée több csoportra ritka eset, ha elhomályosul a költői gondolat, mert játékából osztja u g y a n verseit, de valamennyinek egy t á r g y a van, nemcsak fény, hanem világosság is szüremlik. a z ő zaklatott szive, mely v á g y b a n sajog, m e g panaszkodik. De Nuovina. Csütörtökön láttuk a Carmenben. HangA leánysziv tartózkodó remegése, félénk ( nyiltsága, amit jának külső ereje lecsillapodott, de annyi a közlő ereje, hogy Annié Vivanti verseiben csodálunk, nála férfias szerelmi Bizethez, a zenészhez, is közelebb áll a teli tüdős Carmenekv á g y g y á duzzadt, a szerelemnek h a n g o s és nyilt kövenél. Éneke soha sem vivődik, bizalmasan követi a zenét legfinomabb utjain oly könnyűséggel, mintha technika nélkül telésévé. Pedig a halk tartózkodás, a leányi titkolódzás dalolna, pedig tul van minden technikán. Játéka elragadóan bájos, u j h a n g lett volna nálunk. Az imént emiitett leányszép. Egy Carmen, akit nem vesz körül a megszokott fülledt poétáknak, de m é g a s z o m o r ú Amb'rosius J o h a n n á n a k levegő,"aki nem zihál és nem hörög, akinek nincs démonikus sem jutott eszébe soha férfiassá edzeni v á g y u k a t , v a g y fénye, amely végre is olcsón előállítható. Az ő Carmenje nem a sötét lelkű, rontó-bontó szervezet; érezzük, hogy az ő szivé- k e m é n y r e fagyasztani a l á g y bánatot. Hirtelen feltűnésüknek is vannak nyilallásai. Édes, léha, kissé álmodozó teremtés, nek és n a g y h a t á s u k n a k épen a z a m a g y a r á z a t a , h o g y nem a szedte-vette czigány, akit az évek során meguntunk. szelid és tiszta h a n g j u k üdén, jólesőn vált ki a d'AnnunMozdulata gyönyörű, szépségvonala egyszer sem szakad meg, ziók érzéki képei, ' lázas érzései, túlhajtott és kimerült az egész alakitás kultur-lehelletében nem áll be egy félperczes stilje, a színekkel űzött orgiái, s a Stecchettik csinált szünet. Egy csomó Carmen hangjának csengése alighanem ki b á n a t a és költött n y o m o r a mellett, amely a z előszóban fog veszni a fülünkből, mert a halló szerv nem őrzi meg gondosan az emlékeit, és De Nuovina kisasszony pasztelljéhez, a z érdekesség kedvéért a költőnek holt hirét is költötte. melynek nincs zsirja és csillogása, egy hosszas, kedves kapocs Olyanok voltak ezek mellett, mint egy virágzó f a á g valami fog fűzni. b a r o k k palota előtt.
IRODALOM. Erdős Renée. (Versek. — Márkus Géza rajzaival.)
Amióta g a z d a g , n a g y irodalmakból e g y r e szapor á b b a n röppen ide a hir költő-leányokról, nálunk sem s z o k a t l a n o k ' a z olyan kötetek, melyekben a z arczkép selyempapir-takarója női a r e z r a borul. Á m d e a külföldiek mintha teljesebb fegyverzetben szökkennének elő; mintha •a n a g y irodalmak megnövesztenék minden u j írójukat, ami épp olyan természetes, m i n t h o g y a z ormokon lakóknak t á g a b b a s z e m h a t á r u k . A d a Negri k ö n n y e n boldogul a Dante és Ariosto nyelvével, amelyen h a m v a t h a g y o t t az ő érzésük finomsága és lelkük melege. Minálunk eddig csali e g y m a g y a r nyelv v a n . készen, a z A r a n y Jánosé, s most csiszolódik a másik, e g y szinszóró, ideges m o d e r n nyelv,, a merészebb gondolatkapcsolással dolgozó, idegesen érzékeny, m o d e r n embernek való, s aki u j eszméket akar leirni, kénytelen tovább forgatni ennek a csiszolókövét.
E r d ő s Renée érzései meleg, v ö r ö s r ó z s á k b a nyílnak ki, s nem csak a z érzése, a h a n g j a is tüzelőbb amazokénál. V á g y ó d á s a itt-ott a g ö r ö g erotika erejével hullámzik; ez s u g a l m a z z a neki S a p p h o m á m o r o s a n szédelgő és fájdalm a s a n lüktető strófáit. V a n benne valami a Perikies korabeli g ö r ö g nőkből, akik csengő verseket énekeltek s philosophiáról m e g művészetről beszélgettek a férfiakkal. Elmélkedés, philosophálás különben nem sok v a n a verseiben; a z ő forró életbölcselete a b b a csattan ki, h o g y szeretni kell. Az a fájdalom, amely egy-két k o m o l y a b b versében sajog, megenyhül a jövendő csókok gondolatán. É r z é s e mélyről b u z o g s a rétegek, a miken áttör, m á s - m á s szinre festik. Eleven r h y t h m u s érzéke f ü r g e játékot ü z a rímekkel, de mindenütt átlüktet lelkének vergődése. H a tovább nem fejlődne is, érdekes és s z á m o t t e v ő jelenség a mi versirodalmunkban. H á t n e h o g y valaki a mi két ágba f u t ó megjegyzésünket ridegen ráolvassa E r d ő s Renéere. A kritikánk jobbik felét avval m o n d t u k ki, h o g y verseit e h a s á b o k o n odakináltuk olvasóinknak. Mindenesetre érdekes e g y leány, aki a z életben helyet keres m a g á n a k férfimódra, s vállalja a z élet gondját, baját és — a kritikát. E g y e t a legszigorúbb kritika sem tagadhat, azt, h o g y E r d ő s Renée tehetsége
n a g y o t t fejlődött most h á r o m éve megjelent Leányálmok czimü kötete óta a mostani versekig, kivált a S a p p h o cziklus l á g y a n ringatódzó, klasszikus r h i t m u s u strófáiig. Ami pedig egyszer fejlődik, a z tagadhatatlanul van, mert a fejlődés a z élet. A Versek kötetét M á r k u s Géza diszitette fel érdekes, eredeti czimlappal és g y ö n y ö r ű , finom fejléczekkel, amelyek u j irányt kezdenek művészi fejlődésében. v . g. Martos Ferencz verskötete. A mi nap-nap utáni kis lelkivilágunkon túl lehet a boldogság. Nem tudni bizonyosan, hogy merre és hol. Talán Leukyone sírjánál, talán kelet felé Titániánál. A költő hallgatódzik mindenütt, ahol forróbb a vágy és örökkévalóbb az álom, mint a mi hajlékainkban. Martos szomjas képzelnie áttöri az elmúlt századok homályát és megpihen a nagy szerelmi forrásoknál. Leukyone kriptája előtt, azon a mesés tájékon, ahol a sziv soha sem lesz egészen porrá. És vágyik a költő lelke "kimondhatatlan betegen« Titániához, az örökvidámhoz, aki mellett törpék mind a nők. Martos elsülyedt világokban keresi az ép szilánkokat és messze temetőkből' szívja föl a temethétetlen vágyakat. Érzéseit ilyen módon emeli ki a napközi hangulatok rendjéből és fölavatja szivós és elolthatatlan anyaggá. A dala nem evangéliumi egyszerü'ségii, ellenkezőleg mindig bizonyos apálya van benn a színeknek, de ezek a szinek soha sem lágyulnak el. Jelzői, metaforái és egyéb aláfestései mind önnálló gondolatszámba mennek.,Nem áll szóba apró ideg-izgalmakkal, nem panaszolja, hogy sebzik, de fölsziszszen, ha szivét gúzsba kötik. Ezt a sorsát mondja cl az »Omphale«-ban: Lábad előtt heverni, initse tenni, Zsibbatag agygj'al, álmodón, pihenni, Zöld szemed örvényében elstilyedni, Belesülyedni . . .
Ime a szomorúsága. Nem mozdíthatja meg karját, kénytelen tunyán és tehetetlenül feküdni, lefogva Omphalénak egy kicsi hajszálától. Mozdulatlan, mert egy régi érzelem emléke átfonja minden gondolatát és megbénítja szerelmes tetterejét. Egy elveszett ajkon kívánná még egyszer fölszítani a holt parazsat. Erről énekel a »Szerelem« cyklusban. És mert vágyai örökké vágyak maradnak, képzelnie benépesül csupa fantommal. Lát rejtelmes szemeket, amelyek hálót eregetnek, mint a pók, és keres egy Madonnát, aki halaványabb a többi lánynál. Keresi ma és keresi az ókorban, a téli éjszakában az utczán és szalonka-lesben az erdőn. Mintha az eleatika és a plátói' bölcsészet tanitványa lenne: hisz a szerelem eszméjének makacsságában'a tér és idő változatai között. Gyönyörű kötelék csatolja a természethez; »Vadászképei« a magyar szimbolikus költészet legfinomabb termékei közül valók. A kötet, amelyet Martos az első versről »Tí/ámá«-ra keresztelt, szokatlan módon ragadta meg figyelmünket, daczára annak, hogy szerzője már régen és ismételten feltűnt előkelő kvalitásaival. Nevezetes ez a könyv, mert nemcsak gazdag szinekkel befuttatott strófákra ak'adunk benne, hanem egy művész-lélekre, amely magasabb rendű életet él. m. g. Rákosi Viktor összegyűjtött munkái. A jó és biztos izlés minden jelével ékeskedő kiállítású kötetekben indul meg a Révai-testvérek vállalatában Rákosi Viktor összes munkái-nak gyűjteményes kiadása. Forma, papir, typographiai disz és választékosság ugyanolyan, mint amely két éve Eötvös Károly müveinek kiadásánál keltett kellemes szenzácziót a szép könyvek barátai között és fölteszszük, hogy a kiadó czég vállalkozása, mint akkor, ugy most is találkozik a közönség hajlandóságával. Rákosi Viktornak nagy az olvasóközönsége és a
hivek tábora bizonyára szivesen fogadja, hogy most egyforma és szolid előkelőségü formában kapja a népszerű iró minden munkáját, ugy a tréfás természetüeket, mint azokat, melyekben Rákosi Viktor komoly törekvései jutnak kifejezésre. Egyelőre négy kötet jelent még, köztük az Elnémult harangok czimü regény könyvalakban most először. Ezeket még tizenkét kötet fogja követni, ami együttvéve már külsejére is ugyancsak tekintélyes tanúsága lesz Rákosi Viktor irói pályájának. Az egész sorozat ára 96 korona; de az egyes 'kötetek külön is kaphatók kötetenként 6 koronáért. Rodiezky Jenő, kiváló közgazdasági irónk negyvenéves jubileumát ülte meg a napokban. Akadémiai igazgatói cziinet kapott ebből az alkalomból. Neki különben annyi rendjele, czime, kitüntetése van már amúgy is, hogy ez a legújabb meg se billenti a mérleget, d e ' érdeme még ' több, még nagyobb. Hogy egész bibliotékát irt össze, az hagyján, megcselekedte azt már más is; De hogy valaki a trágyáról, meg a disznóról, a szarvasmarháról, apró jószágról és a konyhakertről és zsilipekről olyan szines, érdekes, szinte mulattató előadásokat tudjon tartani; aki a kakas és a jércze viszonyát ugy pertraktálja, hogy az ember azt hiszi, hogy nem természettudományt, hanem regényt olvas: az már szokatlanabb, ritkább valami, ahhoz nemcsak tudomány, de • universalis műveltség is kell, a talentumról nem is beszélve. Örömmel csatlakozunk azokhoz, akik ' a kiváló tudósnak jubileuma alkalmából szerencsét kivántak.
Uj könyvek. Balatoni rege. Regényes vígjáték négy felvonásban. I r t a : Herczeg. Ferencz. Budapest 1902. Singer és Wolfner kiadása. Ára : 2 kor. 50 f. A dada. Erkölcsrajz három felvonásban. Irta : Bródy Sándor. Singer és Wolfner kiadása, Budapest. Ára : 2 kor. E g y e t e m e s r e g é n y t á r . Singer és Wolfner kiadása, Budapest. Ut a• szerelemhez. Regény három kötetben. Irta : Ohnet György. Fordította : Novelly R. Ára kötetenkint: 1 kor. A mi l e n g y e l ü n k . Regény. Irta : Jókai Mór. Révai testvérek kiadása. Budapest 1903. Ára : 6 kor. Mikszáth K á l m á n m u n k á i . Uj sorozat I. kötet. Galamb a kalitkában. Az eladó birlok. Páva a varjúval. II. kötet. A gavallérok. A demokraták. Ne okoskodj Pista. Budapest. Révai testvérek kiadása. Ára kötetenként: 4 kor. U r f i s á g o k . Elbeszélések. Irta : Pálffy Gyula. Légrády testvérek könyvnyomdája Budapesten 1903. L e á n y s z e m e k . Versek. Irta : Ámon Ottó. Salamon Ödön előszavával, Kollár Gusztáv rajzaival. Budapest, 1902. A szerző kiadása. Ára : 2 kor. 40 fill. K ö l t e m é n y e k . Irta : Halmy Gyula. Kner Izidor könyvnyomdája. Gyomán 1902. Ára : 2 kor. T ö v i s b o k o r . Elbeszélések. Irta : Jancsó Hona. Zilahon, nyomatott Seres Samu könyvnyomdájában. 1902. .' 4 M a g y a r o r s z á g a XX. évszáz elején. Föld- és néprajzi, nemzetgazdásági és társadalomtudományi szempontból. Irta: Czirbusz Géza dr. Temesvár. A Polatsek-féle. könyvkereskedés kiadása 1902. A m a g y a r á l l a m i s á g fejlődése, k ü z d e l m e i . Politikai tanulmány. Irta : Beöthy Ákos. II. rész. Az uj Magyarország. Az 1825-iki országgyűléstől az 1848-iki törvények szentesitéseig. Budapest. Az Athenaeum kiadása. Ára 7 kor.. M a g á n t a n u l á s r a a l k a l m a s n y e l v t a n o k . Lampel R. (Wodianer F. és- fiai) kiadása. Budapest, 1903. D a l l o s - P a t t e r s o n . Gyakorlati angol nyelvtan. Ára : 3 kor. 60 fill. Ahn-Palóczy. Gyakorlati olasz, nyelvtan. Ára : 2 kor. 20 fill. A h n - G l ó s z . Gyakorlati tót nyelvtan. Ára : 2 kor. 20 fill. Ahn-Dallos. Üngarische Sprachlehre Umgearb. von L. Torkos. Á r a : 2 kor. 20 fill. Ókori l e x i k o n . Szerkeszti Pecz Vilmos.. II. kötet 3. füzet. Ara : 1 kor. . Magyar t a n í t ó k n a p t á r a . Az Athenaeum kiadása. Ára : 80 fill. Közigazgatási k a l e n d á r i o m . A Pallas kiadása. Á r a : 2 kor.
A Szénásy Gyula czég országszerte ismert és szivesen méltányolt nagyarányú karácsonyi női ruhákelmevásárja e hó 20-án vette kezdetét.
HETI POSTA. E g y a s s z o n y . Ignotus nevében köszönjük a bizalmat, de a Heti postát nem ő intézi, amit mi fájlalunk legjobban. Ujabban beküldött kísérletei ugyanabban a fogyatkozásban szenvednek, mint a korábbiak. Elmés, szertelen érzésű asszony irja, aki nem ért a lantpengetéshez és mégis — „pengeti, pengeti sirván«. Talán okosabb volna, ha Nagysád élő szóval szapulná a z t az urat, lehetőleg prózában, mert a vers mégis csak luxus, még a rosz vers is. Az e m b r i ó . Kissé kényes tárgy, melynek sikamlós voltát az Ön iigycs és meglepően gördülékeny előadása sem teheti szalonképessé. Mert tetszik tudni, minálunk a disznóságokat a színházak mono-. polizálják, nekünk pedig a nagy, becsületes igazságok kimondásától is tartózkodnunk kell, m.helyt ez igazságok a konvenczióba ütköznek. Pedig uz olvasó kényelmesebben sütheti le a szemét, mint a néző. B u d a p e s t . Virgo. Bájos apróság. Annié Vivantit mindig érde-, mos fordítani. G y ő r . Z. V. köszönjük a megemlékezést. T e m e s v á r . Sem az eredetiek, sem a fordítások nem váltak be. E g y o r v o s t a p a s z t a l a t a i . Voltaképpen a novellista tapasztalatai, melyeket egy orvos irt meg. Fordítva jobb szerettük volna, mert akkor meg is'jelenhetne. B u d a p e s t . L. Károly. Köszönettel veszszük a helyreigazítását a Rohanok jelszaváról, mely igy hangzik : Roi ne puis, prince ne daigne, Rohan suis. Olyan világot élünk, hogy nemsokára a kisebb és kevésbbé önérzetes urak jeligécskéivel is meg kéli majd ismerkednünk. Bizony, bizony, ránk fér egy kis tudomány. A e g r o t u s . Mi nem szeretjük az allegóriát. E g y ' k i s csináUsag alig kerülhető ki ennél a formánál. A sorai azonban simák. Kár, hogy a névelőt sokszor felesleges institucziónak tartja, pedig nem az. Arra a kérdésére, hogy széna-e vagy szalma, habozva válaszolunk. Nem zeng. M a r i o n . A Hortobágy második részét talán kiadhatjuk egy-két szép sora miatt. Kár, hogy a harmadik strófa és a pointe között némi ellenmondás van. De hát hol nincs? T o l n a - T a m á s i . Még mindig. Censor nem Kenedi, Délibáb = Lövik. Az elnézés meg v a n adva. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : K I S S J Ó Z S E F .
A maga nemében egyedül álló gazdag választék, a készfizetés előnyeinek a gyárossal szemben való hatékony kihasználása, a szokatlanul nagy mennyiségeknek egyszerre való megvásárlása, — a czéget első sorban teszik hivatottá arra, hogy a t. hölgyközönségnek igazán olcsót és mindenek előtt kifogástalanul jót nyújthasson. Az előbbi évek karácsonyi vásárjainak tapasztalatain okulva, igen kéretnek a czég kegyes, jóindulatu, hűséges vevői és pártfogói, hogy bevásárlásaikra — lehetőleg — a délelőtti órákat vegyék igénybe, nehogy ez alkalommal nélkülözniük kelljen a megszokott, ismerős személyzet figyelmes kiszolgálását.
Szénásy Gyula Budapest, IV., KristófVtér 4.
KÖZGAZDASÁG. A M a g y a r i p a r - és k e r e s k e d e l m i b a n k r . t . nov. 29-ikén reggeli 9 órától délután 2 óráig rendkívüli közgyűlést tartott báró Roszncr Ervin elnöklete alatt. A közgyűlés heves vita után kimondotta a társaság felszámolását és felszámolókul megválasztattak dr, Adlcr Vilmos lovag, Enyedi Béni, dr. Hajcsi György és Szccsi Pál. A' felügyelő bizottság rendes tagjai lettek Kubinyi Géza, dr. Szirmai Rikárd és Weiner Sándor ; póttagok Reisz Zsigmond és Hercz József. A H c r n á d v c l g y i V a s i p a r R é s z v é n y t á r s a s á g , amely a Rimamurányi Társaság tulajdonába ment át, e hó 20-án tartja rendes évi közgyűlését. A napirend szerint az igazgatóság a közgyűlésnek javasolni fogja az alaptőke leszállítását, annak uj részvények kibocsátása által leendő felemelését és tízmillió korona névértékű 4 és fél százalékos kötvények kibocsátását.
SCHLICK-FÉLE VASÖNTÖDE és GÉPGYÁR Részvénytársaság .
BÜDAPESI, Gyár és irodák :
Vl„ Külső Váczi-ut 29-37.
Építési vasmunkák, istállóberendezési ' czikkek, v a s hidak. és tetőszerkezetek, vasöntvények, oszlopok, épület* bádogos munkák, fémdiszitmények, műemlékek, szobrok, gőzgépek és k a zánok, utihengerek, teljes k ö r s z i v a t t y u - t e l e p e k berendezése, zsilipek, átereszek, felvonó-gépek, tartányok; csövek, „ R e f o r m * víztisztító készülék. (Popelka szabadalma.)
Hengerelt s szögecselt vasgerendák. V a s úti kocsik : t e h e r - és s z e m é l y s z á l l í t á s r a .
Kóbor Tamás regénye: 30
ívnyi
tartalommal.
Ári 4 kor.
BUDAPEST.
Meg.rendelhntó
AHÉT
kiadóhivatalában.
Az o s z t r á k - m a g y a r k o n z u l o k a z i d e g e n f o r g a l o m é r t . Az „Idegenforgalmi és utazási vállalat« körlevelet intézett az osztrák-' magyar monarchia külföldi konzulátusaihoz, amelyben ismertetve a. vállalat szervezetét, közreműködésüket kéri az idegenforgalom érdekében külföldön tett intézkedéseihez és egyúttal azt a kérelmet intézi hozzájuk, hogy nem volnának-e hajlandók székhelyükön társadalmi' nton indítani mozgalmat a magyar turisztika érdekében. A konzulok nagy része — akiknek, mint tudjuk, rendszerint jelenteken}' szerepük van a társadalmi életben — igen kedvezően fogadta az idegenforgalmi és utazási vállalatnak e szerencsés lépését és válaszukban sok megszívlelhető tanácsot adtak. Ezenkiviil többen a z ottani orvosok névsorát is közölték, hogy a gyógyfürdők érintkezésbe léphessenek velük. Mások a jelentékenyebb klubok czimeit küldték meg. Sőt. néhányan a személyes propagandát is magukra vállalták, amiben a legérdekesebb az, hogy immár a közös konzulok is hajlandók specziálismagyar érdekeket támogatni. Mindég c s a k »valódi«. A vásárlásnál nem ritkán halljuk azt. a kívánságot hangoztatni, hogy csak „valódi* árut óhajt. Ámde mi a „valódi* ? Ezzel az „eredeti*, az „első* jeleztetik, amely ugy van készitve, amint a z t maga a feltaláló akarta. A mai kor irányában, fekszik azonban az uj, a j ó dolgot, amely sikeres elterjedést nyert,, azonnal „utánozni*, és az utánzatot mint „éppen olyan jót*, s ő t mint „jobbat* kinálni. Többnyire a tápszereknél fordul ez elő, noha. éppen ennél a legfontosabb az, hogy elkerüljük a „hamisítványt*. Több
789
RKNOKIV^
RÁKOSI VIKTOR
m u n k á i ^ Jtf ^
16 K Ö T E T B E N , D Í S Z E S
96 KORONA.
VÁSZONKÖTÉSBEN
HAVI RÉSZLET
3 KORONA.
K
i nem ösmeri Magyarországon Sipulusst, a vidám bolondozás nagymesterét ? Ki nem ösmeri Rákosi Viktort, a komoly nemzeti írót, akinek lelkét a történelem és az élet nagy dolgai ihletik meg? A z örökké bohó SipillusB és a komoly, nagy problémákat boncolgató Rákosi Viktor együtt jelentkezik a maga teljességében
RÁKOSI VIKTOR
(SIPULUSZ)
MUNKÁI
gyűjteményében.
R
Á K O S I V I K T O R írói egyénisége, munkáinak irodalmi becse és jelentősége csak itt, munkáinak gondosan válogatott gyűjteményében nyilvánul meg. Eddigi ismeretünk erről az íróról: olyan, mint a pillanati fénykép, halavány. A z intim vonások, a nagy kvalitások nem alakulhatnak ki az olvasó előtt, MunKÁI csak abból a harmonikus egészből, mely teljes munkásságának képét adja. RÁKOSI L/IKTOR
S
I P U L U S Z humoros ötletekben a leggazdagabb magyar író s a rövid és elmés tárcanovellának ez idő s z e r i n t legelevenebb művelője nálunk Minden gondolata humor, minden betűje eleven életöröm, ha ő akarja. Nincs irodalmunkban író, — Mark-Twaint kivéve,
(inffluu nnimwK
v
RfWIKFÁW WMIIT1K! emnsi
7-90
idegen irodalmakban sincs. — akinél a komikum oly önállóan kristályosodnék ki. A z ő írása nemcsak színt nyer ettől: a veleje, a magva, az egész tárgya maga a tiszta komikum, a jókedv erős esszenciája.
R
Á K O S I V I K T O R most összegyűjti eddig elszórtan megjelent írásainak javát, s külön is kiadott pár kötetét. így jelenik meg a legkedveltebb zslegbizarrabbvsx-Agyzx humorista egész kis könyvtára, tlze?zhat kötetben. SipuhiSB mellett ott lesz ebben a gyűjteményben
Rákosi Viktor is, a »Korhadt faker esztek« és »Elnémult harangoké mély érzelmű, komoly írója, aki ezekben is, valamint színes, meleg útirajzaiban, komoly tárcáiban és hazafias munkáiban .ragyogtatja komoly tehetségének gazdagságát. Két író gazdag munkásságával ér hát föl az övé. Hiszen ő ma legnagyobb humoristánk a maga
genre-jében s egyúttal a hazajias
magyar
művelője, a
regénynek
ki nemcsak kacagással tud könyre fakasztani. Rákosi Viktor munkái egyelőre 16 kötetre vannak tervezve, kötetenként átlag 20—25 ívvel. Megjelent az első 4 kötet és félévi időközökben jelenik meg 4 - 4 kötet. Már megjelent:
I. Elnémult harangok Regény. II. Galambos Pál naplója. Jobbadán Amerikában
III. Sipulusz humoros elbeszélései IV. Sipulusz humoreszkjei.
A további kötetei tartalmazni fogják: Sipulusz humoreszkjeit és humoros elbeszéléseit körülbelül öt kötetben, továbbá: bujtogatok«, »A polgárháborúi, a » Téli regei, y>Egy falusi Hamleti című regényeket, '^Korhadt fakereszteki, falu meg a városi című novella-köteteket; a »Kóborlás itthon és idegen földöm cím alatt úti rajzait, továbbá '
legjobb tárcáit és elbeszéléseit;.
;
,
-
A kötetek ára igen olcsó: fűzve 4 korona, díszkötésben 6 korona egy-egy kötet; 3 koronás havi részletfizetés mellett bárki megszerezheti a tizenhat kötetes gyűjteményt. . . . — -—.
• • Kérjük ezen rendelőlapot levágni s alanti cégnek beküldeni. •• •
A RÉ VAI TESTVÉREK
• -
Irodalmi Intézet Réssv.-társ.-nak Budapest,
Üllői-üt 18.
Ezennel megrendelem a t. Társaságtól R
Á
K
O
S
I
V I
K
T
O R
( S I P D L Ü S Z )
M
U
N
K
Á
I
T
16 kötetben, diszk.-ben 3 kor. havi részletfizetés kötelezettségével. Tudomásul veszem, hogy eddig a következő 4 kötet jelent meg: I. E l n é m u l t h a r a n g o k II. d a l a m b o s P á l n a p l ó j a
III. S i p u l u s z h u m o r o s e l b e s z é l é s e i IV S i p u l u s z h u m o r e s z k j e i
és hogy ezentúl félévenkint fog 4 — 4 kötet megjelenni. — Kötelezem magam az első 4 kötet szállításától kezdve minden hó 1-én a T á r s a s á g pénztárához havonkint 3 koronát mindaddig befizetni, mig a rendelt mű teljes 96 koronás vételára kiegyenlítve 'nincsen. A részletek be nem tartása esetén a folytatólagos kötetek a részletek pótlásáig visszatartatnak; a lejárt s le nem •fizetett .részleteket a társaságnak jogában áll a portóköltség hozzászámitasa mellett, postai megbízással beszedni." A rész.letek elmulasztása esetén a részletfizetési kedvezmény megszűnik és az egész mű vételára esedékessé válik. Az első részlet •az első szállításkor utánvétetik.
íakhely és kelet: Név-
A Hét '
Áll is:
'.
í
'791
MIKSZÁTH KÁLMÁN ÖSSZEGYŰJTÖTT MUNKÁI. A jeles humorista munkái a magyar olvasóközönség legkedvesebb olvasmányai közé tartoznak. Mikszáth Kálmán, akit joggal neveznek a magyar Dickensnek, a modern magyar irodalom egyik kimagasló alakja, akinek a magyar népéletből vett humoros elbeszélései majdnem az Összes európai nyelvekre le vannak fordítva. '• Elbeszélései, politikai karcolatai, csevegései megannyi kis műremek. Humorában az emberi félszegségek fölismerése csodálatos módon vegyül a legraffináltabb esprit vei. Minden sorát művészi öntudat jellemzi és innen van, hogy írásai — még áz aktuálitások is — bárhányszor és bármikor elolvasva, az újság" ingerével hatnak. A t. Házról 'írt karcolatai, Katánghy Menyhért levelei ma épp oly érdekesek, mint amikor kikerültek a tollából s .mindenkor klasszikus mintái maradnak e-genrenak.
Kincsesbányája a magyar szellemnek, a magyar költészetnek, a magyar Károly
munkáinak
vagyon
írásmüvészetnek:
gyűjteménye,
a magyar géniusz
Eötvös
melyben
minden
benne
drágasága:
a kedély mélysége, a szellem játszi könnyedsége, a törhetlert hazafiság, a' nyelv tisztán csengő édes melódiája; mindén, ami fölemeli, gyönyörködteti, szívében, lelkében éri a magyar olvasót. Benne,
a régi íróban
irodalom, tozott,
még pedig
akiben
magyar
olyanra,
magyar
szellem
új klasszikusra akire
lelt az
áhílva
ész és szív, tehát
megvan
áhí-
maga. a
a legteljesebb
gazdag-
ságában. Eötvös Károly munkái
tizenkét kötetben fognak
megjelenni, kötetenkint átlag 20 ívnyi terjedelemmel.
A gyűjtemény tartalma: i. A tekintetes v á r m e g y e . i i . Az a p r ó g e n t r y és a n é p . iii. N e m z e t e s u r a i m é k . ív. P i p a c s o k a b ú z á b a n . v. T a v a s z i r ü g y e k . ' V I . U r a k é s parasztok. V I I . A két k o l d u s d i á k stb. V I I I . Club és folyosó. IX. A beszélő köntös stb. , X. P e r n y e . XI. Lovagvárak. Kis p r i m á s . < XII. Katánghy Menyhért. X I I I . Beszterce o s t r o m a . X I V . Szent Péter esernyője.
EÖTVÖS KÁROLY MUNKÁI.
XV. . XVI. XVII.
Kísértet L u b l ó n é s e g y é b elbeszélések. Az Ú j Z r i n y i á s z . A tót atyafiak. A j ó palócok. : X V I I I . P r a k o v s z k y a siket kovács. E g y választás Magyarországon. X I X . A gavallérok. ' A demokraták. N e o k o s k o d j Pista. XX. G a l a m b a kalitkában. Áz eladó birtok. Páva a varjúval.
A tizenkét kötet tartalma: I — I I . U t a z á s a B a l a t o n körül. I I I . Aki ö r ö k k é b u j d o s o t t és e g y é b elbeszélések. I V . Két ö r d ö g v á r a és e g y é b elbeszélések. ' V . M a g y a r alakok. Kortörténeti r a j z o k . , VI. Emlékezések. • A n a g y év. Deák Perenc.
V I I — V I I I . Gróf Károlyi G á b o r följegyzései. IX. Nazarénusok. (Sajtó
alatt.)
X — X I I . A n a g y per, m e l y ezer é v e folyik s m a s i n c s vége. (Sajtó
alatt.)
A 20 kötetből álló gyűjtemény ára modern,
A 12 kötetből álló gyűjtemény ára modern, v
díszes vászonkötésben
120 korona é s meg-
díszes vászonkötésben 72 kor. é s megrendel-
szerezhető csekély havi részletfizetés mellett.
hető négy koronás havi részletfizetés mellett.
Itt k é r j ü k l e v á g n i .
Itt k é r j ü k l e v á g n i .
E L O F I Z E T E S I IV. H RÉVR1 TESTVÉREK Irodalmi Intézet Részv.-társ.-tól Budapest, ílllől-iit 18.
E L Ő F I Z E T É S I IV. fl -RÉVftl TESTVÉREK Irodalmi Intézet Részv.-társ.-tól Budapest, Ollői-út 18.
M I K S Z Á T H K Á L M Á N Összegyűjtött Munkáit .20 kötetben, díszes vászonkötésben 120 k o r o n á é r t m e g r e n d e l e m . f ö l t é t e l e k : 2 koronás liavi részletfizetés
Előfizetési .az
első
6, 4 koronás
liavi
részletfizetés
mellett
részletfizetés mellett a z összes 2 0 kötet A részletek vérek fizetendők le n e m tása
mellett
20
postai
megrendelesu
kötetben
120.—
részletekben
beszedni. A
megszűnik
föltételeket
korona
h ő I-en a R é v a i
vételárért,
kiegyenlítve
nincs.
kötetek
A lejárt é s
az elmaradt
elmulasztása
mű vételára
A részlétek
esetén
esedékessé
a
válik.
vérek
K á l m á n
4 koronás
föltételek:
kikötést
nem teszek
le nem
liavi
részletfizetés
részletek
Összegyűjtött
mely
M u n k á i t
fizetendő intézet
koronás Részvénytársaság
Uezdődőleg
mellett
az első S
minden h ó I-én a R é v a i
Részvénytársaság
visszatartatnak.
kedvezmény
72.—
korona
Révai
Testvérek
megszűnik
a szállításkor
előfizetési
alapfán
beszedni.
vételárért, Irodalmi-
nincs.
A lejárt és
áll a portóköltség
A folytatólagos
A részletfizetések és az egész
kötetek
hozzászamíaz elmaradt
elmulasztása
m ű vételára
Test-
Budapesten
esetén
esedékessé
a
válik.
utánvétetik.
föltételeket
megrendelem.
pénztáránál
kiegyenlítve
a társaságnak jogában
postai megbízással
részlet
A Jenti ezek
részleteket
pótlásáig
részletfizetési első
Intézet
mindaddig, míg a mű teljes vételára
fizetett
tása m e l l e t t
és
az első szállítástól
Irodalmi
'fizetendők
Az kölön
Irodalmi
Előfizetési
Test-
Budapesten
utánvétetik.
'testvérek
12 kötetben,' díszes vászonkötésb'en 72 k o r o n á é r t m e g r e n d e l e m .
havi
á l l a portóköltség hozzászámí-
részletfizetések
elfogadom,
MUNKÁIT
elsősorban koronás
pénztáránál
A folytatólagos
és az egész
M i k s z á t h
.a Révai
jogában
KÁROLY
k ö t e t s z á ' l í t t a t i k , a t o v á b b i a k a fizetések a r á n y á b a n , i l l e t v e a m e g j e l e n é s h e z k é p e s t
minden
vételára
a társaságnak
a szállításkor
előfizetési
alapján
havi
kezdőJóleg
visszatartania*.
mellett 12, 5
szállíttatik.
Részvénytársaság
megbízással
kedvezmény
részlet
A fenti ezek
részleteket
pótlásáig
részletfizetési első
Intézet
mindaddig, míg a m ű teljes fizetett
részletek
Az
a2 e l s ő s z á l l í t á s t ó l
Irodalmi
az első
EÖTVÖS
elfogadom, Eötvös
mely
fizetendő
intézet
külön K á r o l y
kikötést
4.— korona
Részvénytársaság
nem teszek
M u n k á i t
13
havi
cs
kötetben részletekben
pénztáránál.
pénztáránál.
Lakhely
Név
és kelet".
és állás
\.
..
.
'
Lakhely
..:....'....:
A Hét
Név
és kelet:
és
állás:
-
-•
'.. 'A H é t
792'
JÓKAI MOR ÖSSZES MÜVEI NEMZETI KIADÁSA. JÓKAIT ajánlani, munkáit dicsérni, jelentőségét kiemelni: oly feladat, melyhez szegény a nyelv. Nem is kíséreljük meg. A legnagyobb magyar regényíró oly elérhetlen magaslaton áll, melyre csuk néma csodálattal tekinthetünk fel Az irodalom minden barátin, a nagy költő géniuszának minden tisztelőié siessen megszerezni ezt a nemzeti kincset, hogy az minden magvar ház könyvespolcát diszílse és ereklye gyanánt szálljon nemzedékröl-nemzedékre.
A 100 kötet ára d í s z e s v á s z o n k ö t é s b e n 500 kor. A 100 kötetes nemzeti kiadás tartalomjegyzéke: I. E r c l ő l y a r a n y k o r a . 2ji. T ü r ö k v i l á g M a g y a r o r s z á g o n . I/II 4/5- E g y m a g y a r n á b o b . I / u . 6. K á r p á t h y Z o l t á n . 7. A j a n i c s á r o k v é g n n p j a i . — Fchőr rózsa. 8. H é t k ö z n a p o k . 9. A r é g i j ó t á b l a b í r á k . :o. C s a t a k é p e k n m a g y a r szabadságharcból. 11/13. . D e k a m e r o n l / H I . 14. Á r n y k é p e k . 15 S z e g é n y g a z d a g o k . 16. N é p v i l á g . 17. P o l i t i k a i d i v a t o k . tS. S z o m o r ú n a p o k . 19. V é r e s k ö n y v . 20. D é l v i r á g o k — Ó c e á n i a . 21. H a n g o k n v i h a r u t á n . • 22. V a d o n v i r á g a i . 23. E r d é l y i k é p e k . 24. C j f ö l d e s ú r . 25. M i i y e n e k a n ő k . — M i l y e nek a fértiak. 26/27. E g y a z I s t e n . I / i r . 28. M i r e m e g v é n ü l ü n k . 29/30. A k ő s z í v ű e m b e r f i a i l / I I . 31. A z e l á t k o z o t t c s i l l á d . .12/33- N é v t e l e n v á r . I/II. _ 34. F e l f o r d u l t v i l á g . — É s z a k Ilonából. — A debreceni lunátikus. 35. S z é t c s e n d n l a t t . A z é l e t hői ellesve. 36. A m a g y a r e l ő i d ő k b ö l . E g y asszonyi Iinjszál. 37. N o v e l l á k . 38/40. S z í n m ű v e k . I / I I I 41 S z e r e l e m b o l o n d j a i . 42. F e k e t e g y é m á n t o k . # 43/44. E p p o u r si n u i o v e . — É s m é g i s m o z o g a föld. I/II. 45/46. A z a r a n y e m b e r . I / I I . 47/48- E n y é m , t i e d . ö v é . I / I I . 49. V i r r a d ó r a . 50. F ö l d f e l e l t é s v f z a l a t t . 51. U n b R A b y . 52/53- A j ö v ő s z á z a d r e g é n y e . I / I I . S-l/55- Az é l e t k o m é d i á s a i . I / I I . 56. A D a i n o k o s o k . Itt
57. S z é p M i k l i á l . 58. T a r g a l l y a k . 59. E g é s z a z é s z a k i p ó l u s i g . — Aki a szívét a h o m l o k á n hordja. 60. B á l v á n y o s v á r . 6r. M e g t ö r t é n t r e g é k . 62/63. A k i k k é t s z e r h a l n a k meg. I/II. 64. G ö r ö g t ű z . 65. E g y h í r h e d e t t k a l a n d o r . 66. S z a b a d s á g a h ó a l a t t . 67/6S. S z e r e t v e m i n d a v é r padig. I/II. 69. M é g e g y c s o k r o t 70. E g y j á t é k o s , a k i n y e r . 71/72. A l ő c s e i f e h é r a s s z o n y . I / I I . 73. A h á r o m m á r v á n y f e j . 74/75. A k i s k i r á l y o k . I / I I . 76, A t e n g e r s z e m ű h ö l g y . 77/78. A l é l e k i d o m á r . I / I I . 79. A g a z d a g s z e g é n y e k . 80. R á k ó c z y f i a . Sí/82. F r á t e r G y ö r g y . I / I I . 83. P á t e r P é t e r . — A s s z o n y t kisér. S4. C i g á n y b á r ó . — M i n d e n poklokon keresztül. 85. N i n c s e n ö r d ö g . — A M a g l á y család — Aki holta után áll h o s s z a t . 86, A f e k e t e v é r . — E e u c z i fráter. S7, A k é t T r e n k . — . T r e n k Frigyes. 88. S á r g a r ó z s a . — A K r á o . — ' A hárotu királyok csiiiaga. 89. M n g n é t a . — T é g y j ó t . 90. D e k á r m e g v é n ü l n i . 91. N a p r a f o r g ó k é s ú j a b b beszélyek. 92. Ő s z i f é n y é s ú j a b b e i beszélések. 93. M e s é k é s r e g é k . 94. A b a r á t f a l v i l é v i l a . Ú j a b b elbeszélések. 95. I . e v e n t e . — U t a z á s e g y sírdomb körül. 96/97. É l e t e m h ő i . I / I I . 98199. K ö l t e m é n y e k . I / I I . 100. A J ó k a i - j u b i l e u u i t ö r t é n e t e
kérjük levágni.
E L Ő F I Z E T É S I
„
Báró EÖTVÖS JÓZSEF ÖSSZES MŰVEI. Alig van
név,
melylyel
a modern
Magyar-
ország jobban össze volna forrva, mint a báró Eötvös Józsefé. Az ő költészetének melege, az ö bölcsessége és az ő nagy gondolatvilága oly forrás, melyből az utódok vigaszt, erőt és lelki gyönyörűséget merítenek.
Minden
alkotás,
regénye
egy-egy
egy-egy
hatalmas
nagy igazai, a szabadság,
korszakot
szózat
jelző
az
emberiség
az egyenlőség
érdekében.
A nagy költő minden munkái, a magyar literatura e gyöngyei, most egyöntetű, teljes kiadásban kaphatók.
E kiadás báró
Eötvös
Jóssefnek
minden
úgy könyvalakban megjelent, valamint az időszaki sajtóban elszórva közzétett szépirodalmi és politikai munkáit
tartalmazza
az
első
kiadások
nyomán,
továbbá életrajzát -és működésének méltatását, mély a Magyar T u d o m á n y o s
Akadémia pályázatán két-
ezer koronás díjjal lett kitüntetve. Terjedelme körülbelül ötszáz ív, húsz kötetbe arányosan
felosztva.
Megjelent az első 15 kötet; a befejező 5 kötet pedig 1903 tavaszán jelenik meg. A
megjelent
15
kötet
A k a r t h a u s i . 1 köt. A falu j e g y z ő j e . 2 köt. M a g y a r o r s z á g 1514-ben. 2 köt. A n ő v é r e k . 1 köt. E l b e s z é l é s e k . 1 köt. E m l é k - és ü n n e p i beszédek. 1 köt. •
a
következő:
I r o d a l m i és politikai t a n u l m á n y o k , 2 köt. Kelet n é p e . Pesti Hírlap. R e f o r m . 1 köt. T a n u l m á n y o k r köt. A X I X . század uralkodó eszméi. 3 köt.
A 20 kötetes gyűjtemény ára díszes vászonkötésben 104 kor. é s 4 kor. havi részletre is kapható.
;—
Itt k é r j ü k l e v á g n i .
ÍV.
E L O P I Z E T E S 1
A RÉVAI TESTVÉREK irodalmi Intézet Részv.-társ.-től Budapest, Üllői-at 18.
IV.
A RÉVAI TESTVÉREK I r o d a l m i I n t é z e t R é s z v . - t é r s . - t ó l B u d a p e s t , Üllöl-út 18.
JÓKAI MÓR Összes Művei Nemzeti Kiadását ioo kötetben díszes vászonkötésben 500 koronáért megrendelem. Előfizetési f ö l t é t e l e k : 4 K. -Inivi részlet mellett az első 10 kötet, 6 h*. havi részlet mellett uz első 20 kötet, t o K. havi részlet mellett az első 40 kötet, 13 K. havi rés2lct mellett az első j o kötet, 20 k o r o n á s h a v i r é s z l e t m e l l e t t a 100 k ö t e t a z o n n a l e g y s z e r r e s z á l l í t t a t i k .
Báró EÖTVÖS JÓZSEF Összes Művei díszkiadását 20 kötetben, díszes vászonkötésben, 104 k o r o n á é r t m e g r e n d e l e m . A részletek az első szállítástól kezdődőleg minden hó i - é n a R é v a i vérek
Irodalmi
Intézet
Részvénytársaság
pénztáránál
Test-
Budapesten
A részletek az ciső szállítástól kezdőűőlcg mimien hó i-én a R é v a i T e s t vérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság pénztáránál Budapesten fizetendők mindaddig, mig a mű teljes vételára kiegyenlítve nincs. A lejárt és le ncni fizetett reszlctekct a társaságnak jogában áll a portóköltség Iiozzászámí. tása mellett postai megbízással beszedni. A folytatólagos kötetek az elmaradt részletek pótlásáig visszatartatnalt. A részletfizetések elmulasztása esetén a részletfizetési kedvezmeny megszűnik és az egész mű vételára esedékessé válik. Az első r é s z l e t a s z á l l í t á s k o r u t á n v é t e t i k .
fizetendők mindaddig, míg a mű teljes vételára kiegyenlítve nincs. A lejárt és
A fc.ati ezek n/afán
cs ezek
100 kötetben
előfizetési feltételeket mogrondolrm fókái 500.—
havi részletekben pénztáránál. Lakhely Név
korona
a Révai
elfogadom, kii lón kikötést fiem Mór Ossacs Művri Ncntaeti vételárért,
Testvérek
mely Irodalmi
teszek és kiadását
fizetendő
koronás
Intézet-
Részvénytársaság
tása mellett postai megbízással részletek
A
Hét
pótlásáig
beszedni. A folytatólagos
vissza tar tatnak. A részletfizetések
kötetek az elmaradt
elmulasztása esetén
a
részletfizetési kedvezmény megszűnik és az egész mű vételára esedékessé válik. Az első részlet a szállításkor A fenti 20
előfizetési
alapján
kötetben
104.—
utánvétetik.
föltételeket
megrendelem
havi részletekben
korona
a Révai
Báró
elfogadom, Eötvös
vételárért,
Testvérek
mely
irodalmi
külön
kikötési
József fizetendő Intézet
nem
teszek
Összes 4.—
Műiéit koronás
Részvénytársaság
pénztáránál. Lakhely
és kelet:...
és állás-
le nem fizetett részleteket a társaságnak jogában áll a portókőltség hozzászámí-
Név
és keleti
és állás:—
BUOAPC6TI HÍRLAP NYOMDAJA.
A
Hét
mint egy évtizeddel ezelőtt, amidőn a Kathreiner-féle Kneipp-malátakávé páratlan előnyei révén a családokban oly gyorsan meghonosodott, az utánzók is csakhamar felmerültek, hogy közönséges pörkölt terményekkel, amelyek csak külsőleg hasonlítottak az eredeti áruhoz, mint • éppen olyan jót* jelezve, eláraszszak a piaezot. Igaz, hogy a csalódás sohu sem tartott s->káig, mert háziasszonyaink, ha egyszer-másszor »rávenni« is hagyták magukat a hamisítvány megpróhálásara, csakhamar észrevették az iz rendkívüli nagy különbségét. De ha az egyik felhagy vele, a másik uj a kezdi, s azért jól teszi minden háziasszony, ha a malátakávé vásárlásánál mindég ezt a megjegyzést is használja : »De csak a valódi Kathreinert* az ismert Kathreinerféle csomagokban, még az esetben is, ha a "humisúványnyal kísérletet még nem is tett volna. Mert csakis ez birja azt a kedvelt, kellemes, a babkávét megközelítő izt s csak egyedül ő javítja a naponta megszokott kávéitalt A »valódi Kathreiner*, mint a legjobb van elismerve a bahkávé pótlásául, ahol az orvosi rendeletre nélkülözendő. Éppen a "Kathreiner* az első, a valódi gyártmány, és még ma is eléretlen az ő előnyeiben. Reá legjobban alkalmazható e mondás: az igazán jó csak a valódi.
A MODERN MAGYAR KONYHA KÓDEXE:
A Hét Szakácskönyve. w
Kincsestlra minden gazdaasszonynak. Kiegészítője minden szakácskönyvnek. r
A .... 41 U o t r l l í l f n I V d p i l a l U
A
HET
diszes kötésben öt korona.
minden k ö n y v k e r e s k e d é s b e n . A HÉT kiadóhivatalában. VIII., Rökk Szilárd-u. 18.
előfizetési ára 20 korona egy évre.
HARIS, ZEILLINGER
É S T s a a „kék BUDAPEST, IV., VÁCZI-UTCZA 16.
Ajánlanak
karácsonyi ajándékoknak
alkalmas czikkeket:
1 vég 23 méter 82 cm. honi pamutvászon 11.— kor. 1 vég 23 méter 82 cm. szepes-iglói lenutánzat 14.— kor. 1 vég 20 méter 84 cm. finom honi silón 1 5 — kor. 1 vég 15 méter 88 cm. valódi lenvászon, 6 női ingre 15 50 kor. 1 vég 14 mtr 150 cm. erős pamutvászon, 6 lepedőre 16.— kor. 1 drb 1 5 0 X 1 5 0 cm. szines kávéabrosz 2 — kor. 1 drb kézi himzett női ing 3 50 kor. Legjobb minőségű barchct, kreton és zefir, méterenként —.60 kor.
Kiss József összes költeményei Első olcsó kiadás. Ára bérmentve küldve 3 K. 20 f. Megrendelhető A H É T kiadóhivatalában.
= Kivételes á r a k ! = Rendkívül nagy választék fehér és szines zsebkendőkben. Gyönyörű kávésteritékek, hímzett nyákkötények, selyem és Jiancll és gyermek-feli rneinű.
Borprések.
asatalfutók alsószoknyák,
és milieuk, kása női-,
J á r g á n y cséplókészletek.
C
2500 gőzcseplőkészlet és luu ÜUO kulönléle kisebb gazdasági gép üzemben.
B
ELSŐ MAGYAR
>>
G A Z D A S Á G I GÉPGYÁR
sc e4 s es 43 :3
•o
c
harisfárji-
RÉSZVÉNY-TÁRSULAT
BUDAPEST, VI., Váczi-ut 19. I.Ialomberendezésekre külön szakosztály.
dőlni Reszletes fal- i ágositassal W és ári nvzé1 k I s r i v s - n s*n'aá'iini< di'm'ntas n
»©
Szecskavágók.
Ekék.
N ©
o*X
- Photairkografiaí müinfcjcUsga készíti a leqiobb
50
Os 13 P < ps Os
% ÍICCK i
a
P
m i n b e n n e m ü * nyomtatványhoz
Vetőgépek.
ERCUR Bank és Váltóüzlet Részvény--Társaság.
tjubap{5tm5zenlkirályíutciat3
Értékpapírok rétele és eladása a árfolyam szerint.
Takarék betétek:
napi
4
Kölcsönök
BUDAPEST
U s » J L
| | | r
értékpapírokra
a legelőnyösebb
feltételek
mellett.
Kincstári vadászterületek bérbeadása.
100.440—I/l—a. szám.
A bustyaházai erdőhivatal alá tartozó bruszturai erdőgondnokságnak mintegy 22097 kat. hold, továbbá a kolozsvári erdőigazgatóság kerületéhez tartozó iszticsói, laposnyai és mocsári erdőgondnokságoknak összesen mintegy 72929 kat. hold, végül a beszterczebányai erdőigazgatóság kerületében fekvő jeczenyei erdőgondnokságnak mintegy 10236 kat. hold kiterjedésű területén gyakorolható vadászati jog a m. kir. földmivelésügyi ministerium II. emeleti tanácstermében (V., Országház-tér 11. szám) a f. évi deczember hó 20-dikán d. e. 11 órakor nyilvános szóbeli árverésen 5000 (ötezer), 1000 (egyezer), illetve 600 (hatszáz) kor. kikiáltási ár mellett 10 évre bérbe adatik. Külföldiek, társaságok, kiskorúak, kincstári és állami tisztviselők ajánlatai figyelembe nem vétetnek. — A 72929 kat. hold kiterjedésű vadászterületen bérlő 16 vadőrt tartani köteles s a bérlet első öt évében a lelőhető szarvasok számát évről-évre a m. kir. földmivelésügyi minister fogja megállapítani. Bővebb felvilágosítások az erdészeti főosztályban (V., Zoltán-utcza 16., IV. em. 16.) és az emiitett hivataloknál nyerhetők, a hol az árverési és szerződési feltételek is megtekinthetők. Budapest, 1902. évi deczember hó 2-án.
iM. kir. földmivelésügyi minister.
Jöaíódi fteíeíi s z ő n g e g e f i perzsa, indus és smirna minőség, rendkívül nagy választékban, legolcsóbb árakon. szőnyegek, futószőnyegek, c o c o s futók, c o c o s l á b t ö r l ő k , k e r e v e t - á t v e t ő k , a n g o r a - k e c s k e b ő r ö k és e r d é l y i p o k r ó c z o k . Továbbá
minden
egyébnemü
p T ^ BÚTORSZÖVETEK úgymint: s z a l o n - , uri-, e b é d l ő - és h á l ó s z o b á k n a k , legújabb stil szerint. Ágy-, asztal-, flanell-, kocsi- é s u t a z ó t a k a r ó k , függönyök é s porlierek minden minőségben és árban.
PAPIRKÁRPITOK a legelegánsabb, valamint a legegyszerűbb kivitelben jutányos árak mellett.
H
a
a
c
^
J i a a ^
i
i
l
m
t
p
c
f
i
i
l
i
y UlUfV g a I i a i gyárosok, m. kir. udvari szállitók.
F ő ü z l e t :
v
-
G i z e l l a - t é r
Miként lehet szép idomokhoz jutni? A szép mell egyike * női szépség legelőkelőbb kellékeinek s azzal a természet nem igen pazarkodik. — A hölgyek Srfimmel fognak tudomást venni arról, hogy létezik egy teljesen ártalmatlan szer, mely a termeszetet gyöngéd módon kényszeríti, hogv ebben a tekintetben ne fukarkodjék. Ezen, a párisi előkelő hölgyvilágban előnyösen ismert szer a R a t i e - f é l e PILULES ORIENTAL E S alkalmazása, mely a legelőkelőbb párisi orvosoktői ajánlva s tenvleg birják azon tulajdonságot, hogy a mellet fejlesztik, ruganyosságát elősegítik, a szöveteket erősbitik, a valicsontok kiszögelését eltüntetik az által, hogy a mell Idomainak általában teltséget kölcsönöznek. Hatása abban áll, hogy az ételek hizó alkatrészeit elősegítik s azok a mell környékén ülepednek le. Az egyszer elért eredmény minden külön kezelés nélkül megmarad A R a t i e - f é l e PILTTLES O R I Z S T A L E * eltelő hatása folytán szép, üde arczbört és fiatal
Budapest. 1902. Az A t h e n a e u m
1.
Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-utcza és Ujvilág-u. sarok. ( G e n t r y - K a s z i n ó palota.)
klnézést kölcsönöznek és az egész testet fiatalítják. - Minden természethez alkalmazkodnak, a fiatal, fejlődő leány épugy használhatja, mint a kifejlett asszony és semmi körülmény között nem ártalmas. Törvényileg védett védjegy. A körülbelül 2 hónapig tartó gyógymódhoz k ö n n y e n lehet alkalmazkodni a nélkül, hogy a megszokott életmódot a legcsekélyebben meg kellene v á l t o z t a t n i . Ara egy doboznak, használati utasítással, 6 kor. 45 fill. (Szétküldés bérmentve, titoktartás mellett.) Utánvétellel 6 kor. 75 fillér. Ne f o g a d j u n k el oly d o b o z t , a m e l y e n n i n c s e n az U N I O - v é d j e g y s a m e l y a c z i m k é n következő feliratot nem tartalmaz : J . P a r t i é Pharmacien, 6., P a u a g e V e r d e a u . P a r i s . F ő r a k t á r Magyarország és Ausztria r é s z é r e : T O R O K J . gryóg-ysz., B u d a p e s t , K l r é l y n t o z a 12.
irodalmi és nyomdai r.-társulat betűivel.
ZONGORÁK ÉS P I Á N I N Ó K TELEFON
TELEFON
- 2 4 - 9 8 -
- 2 4 - 9 8 -
W O L M K
a világ első gyáraiból, valamint a párizsi világkiállításon kitüntetett
saját készítmények
közöttük több jókarban lévő átjátszott is, ez időben legolcsóbban vásárolhatók és bérelhetők
ES TdRSfl
BUDAPEST VI. KER., YÖRÖSMARTT-UTCZA 47/B.
KERESZTÉLY hírnév, z o n g o r a t e r m é b e n
BUDAPESTEN Váczi-körut 21. 'pva»r;
A N G O L É S A M E R I K A I S O K S Z O R O S Í T Ó - KÉ S Z Ü L É K E K . í r ó g é p - k e l l é k e k az ö s s z e s r e n d s z e r ű s z a l a g o s vagy p á r n á s írógép e k h e z . K e l l é k e k az ö s s z e s r e n d s z e r ű kéz- és g é p i r á s u s o k s z o r o s í t ó - k é s z ü l é k e k h e z . R e c o r d l e v é l r e n d e z ő k ! Másolókönyvek! írógéppapírok! Iratkapc s o l ó k ! B é l y e g z ö - p á r n á k ! S z á m t a l a n különleges irodaczikkl Gépíró-, m á s o l ó - , f o r d í t ó - és sok^ szorositó-iroda! JBk.'
Több
száz
kiváló
orvos
ajánlja
K Rá sIv Sá nTy vÁí z L Y LEGYEN
MINDENNAPI
ITALODI
Vidékre pontosan szállít a Lukácsfürdő-kutvállalat igazgatósága.
sd E
r IDEGBÁWTALMAK, NÖI BAJOK ÉS VÉRKERINGÉSI ZAVAROK ELLEN
szénsavas fürdők
a legajánlatosabb. — Mesterséges szénsavfürdő berendezések Dr. WÁGNER ÉS TÁRSAI czégnél jutányosán kaphatók és magánlakásokban alkalmazhatók. használata
BUDAPEST, IX., TINÓDY-UTCZA 3. Tessék prospektusokat kérni! — Telefon 53—28.
Gmehling
Csodás hatása azonnal nyilvánul : szeplő, májfolt, börtisztátlanság nincs többé. Kisimítja a ránczokats a bőrt a legkésőbb korig simán és üdén tartja. 1 tégely K. 1.40. — Királynö-bölgypor, egész világon mint legjobb hölgypor használva, 3 színben. 1 doboz K. 1 40. — Királynő-szappan, 1 db 1 kor. — Főrakt.: Temesváry J. gyógysz. Zombor és Török J. Budapest. Király-utcza 12.
ver-es I Betegek figyelmébe! Ideg-, gyógyítására első
DR
helyen ajánlható
MITZGER
a k o n t i n e n s egyik l e g j o b b g y ó g y h a t á s ú é s legmodernebb berendezésű E l e k t r o - M e d i k a i intézete Budapest, VI. k., Teréz-körut 44. sz., I. em. Összes medikai villamos gyógyfürdők, tudományos vizgyógyeljárások, e l e c t r o t e r a p i a . Kataphorese! Uj gyógymód! Tapasztalt, biztos s gyors eredmények folytán honorárium teljes gyógyulás után fizethető. P r o s p e k t u s t é s levelekre é r t e s í t é s t díjmentesen küld a z intézet. =
Hermann
császári és királyi udvari szállító
bőr- és bőrbutor-gyára. s j ö r s z é k e k ,
p a p í r k o s a r a k ,
támlányok,
kályha
jök,
mappáig,
jje/fg^C
bőrrel
-ellen-
jjégi
nád-
bevonatnak-
BUDAPEST, VII., DAMJAN1CH-U. 6.
llást vagy mellékfoglalkozást
A
Karcsii
lesz é s e g é s z s é g é t ezáltal c s a k megerősíti, h a P I L U L E S A P O L L O - t h a s z n á l . Ennek h a t á s a a növényből nyert » V e s l c u í o s l n e « - b e n rejlik. E z e k , a z o r v o s o k által j ó n a k talált pilulák k a r c s ú v á t e s z i k a termetet é s nem h a t n a k kedvezőtlenül a z e g é s z s é g r e , mint s o k m á s készítmény. Nem h a j t a n a k , hanem közvetetlenül h a t n a k a t á p l á l k o z á s r a é s a z s i r a n y a g s e j t e k r e . A t u l n a g y elkőveredés g y ó g y í t á s á n k i v ü l e P I L U L E S A P O L L O - k s z a b á l y o z z á k a test funkczlóit, megtQitják a z a r c z v o u á s o k a t é s a t e s t n e k v i s s z a a d j á k a r u g é k o n y s á g o t é s a z erőt. Kz minden nö t i t k a , k i k a r c s ú é s fiatal t e s t a l k a t o t a k a r . A P I L U L E S A P O L L O - k m a g u k mindkét nem s z á m á r a , még a legkényesebb t e r m é s z e t ü e k n e k is, k e l l e m e s e k é s n e m á r t h a t n a k a z e g é s z s é g r e . A k ö r ü l b e l ü l k é t havi kezelést könnyen lehet követni é s a tényleges eredmény állandóan m e g m a r a d . ( T ö r vény védi.) Ü v e g j e u t a s í t á s s a l 6 korona 4 6 fillér, bérmentesen, utánvéttel 6 k o r o n a 7 6 fillér. J . K a t i é g y ö g y s z . 5 . P a s . W e r d e a u , P á r i s I X . — Egyedüli r a k t á r M a g y a r o r s z á g é s A u s z t r i a r é s z é r e : T Ö R Ö K J . gyógyszerésznél B u d a p e s t , K i r á l y - u t c z a 12.
Ktrlenek
dobozokat
11 ..UNION
DNS FABRICANTS"
De
csittével.
kereső művelt és megbízható egyének, ugy helyben, valamint a vidéken —
jövedelmező
tisztességes és jól
foglalkozást kaphatnak.
Ajánlkozások -151. Postafiók, Budapest* czimre kéretnek.
•»
#
ESKÜVŐI ERTESITOK
POSNE I A « áV p>
n
Fa
•
V
I
A
a
W
H
U
v
PVPV n
nöi felöltök közp. áruháza
külön osztályában,
Cl Mm Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 9,
m
p t karácsonyi vásár t e t e m e s e n leszállított s z a b o t t á r a k E l a d á s r a
^ e r ü l n e ^ :
p a l e t ó l c ,
^ a b á t o ^ ,
m ö l b l o u f o í t ,
=====
VIDÉKI MEGRENDELÉSEK
Asszonyok A női bajok n e h é z s é g e i
mellett.
g a l l é r o ^ ,
p o n g y o l á i g ,
PONTOSAN
s ^ ő r m e á r u h ^ ,
c o ; t ü -
j o u p o n o
FOGANATOSÍTTATNAK
és leányok!
( h á t f á j á s , t e s t f á j á s , g ö r c s ö k , f e j f á j á s , rosszullét stb.)
ellen
ajánlatos »AMASIRA« e g y határozottan ártalmatlanul ható é s kellemesen bevehető teakeverék (poralakban). Orvosilag melegen ajánlva. — D r . m e d . M. S t u t t g a r t b a n irja a többek k ö z t : »A belsőleg ajánlt gyógyteák közül, e g y sereg kedvező tapasztalat alapján, egy ujabb teavegyüléknek adtam előnyt, amely »AMASIRA« név alatt van bevezetve és h a t á s á b a n t é n y l e g m i n d e n m á s t e á t f e l ü l m ú l . * stb. — Dr. m e d . 0 . Berlinben jelentést tesz eredményeiről é s többek közt ezt mondja : »S. A. kisasszony Köpenick asszonynál : A gyenge alkotású, kissé halavény pécziens rosszullétről é s hátfájásról panaszkodott a P kezdeténél, valamint néhány nappal azután. A negyedik csésze t e á n á l e l m u l t a k ezen nehézségek. Más okból történt utolsó látogatásánál augusztus 3-én, f r i s s e b b n e k látszott, m i n t azelőtt. É l e t u n t s á g a e l m ú l t é s most kettő helyett dolgozik* stb. — J. asszony Stuttgartban közli : »Nem fogom elmulasztani minden felebarátnőmnek ezen kitűnően ható készítményt a legmelegebben ajánlani.* stb. — A fenti, valamint minden egyéb elismerő irat eredeti példányai a gyárosnál betekintésül le vannak téve. — »AMASIRA< á r a d o b o z o n k i n t 3 k o r . ( 3 — 4 h ó n a p i g e l t a r t ! ) — Csupán A. Locher névaláírással valódi I Egyedüli g y á r o s : A n d r . Locher, Pharmac. Laboratórium, S t u t t g a r t . — Raktárak: B u d a pesten : TÖRÖK J . , Király-utcza 12. — P o z s o n y b a n : D r . ADLER Salvator-gyógytárában, valamint az Osztrák-Magyar monarchia minden nagyobb gyógytárában.
THE MUTUAL NEW-YORKI ÉLETBIZTOSÍTÓTÁRSASÁG A világ
legnagyobb és leggazdagabb biztositó-társasága. Vagyon 1901. évi deczember hó 31-én:
1 , 8 2 8 . 1 8 1 , 2 0 0 - 3 6
HIRDETESEK Ezredéve;
országos
felvétetnek: A H É T kiadóhivatalában, VIII., Kökk Szilárd-utcza 18. kiállítási
díszoklevél.
a
fú
Biztosítási állomány 1901. decz. 31-én:
6,443.021,249-27
MAGYARORSZÁGI
frank
VEZÉRIGAZGATÓSAG :
Budapest. IV.. Károly-kőrut 26.
D e c k e r t
«
s
H o m o l k a
tíiiré-, távbeszélő-, villámhárító- és vlllamvilágításl berendezők
«
LÉGSZESZ- ÉS VILLAMOS CSILLÁROK SZESZLÁMPÁK AUER é g ő r e .
PETRÓLEUMLÁMPÁK a legegyszerűbb kiviteltől a lcgpazarabbig.
7cmd i f j
és műtárgya^.
VL, Izabella-uicza 88.
BUDAPEST—KŐBÁNYA.
BUDAPESTEN
V., Dorottya-utaza 8.
A magyar királyi államvasutak szállítói.
Valódi király-olaj a leg-
í t a H í á r a k : 9
VAAAAAA A A>
hangosan szóló ==
=
grafit-mikrofon
feltalálói és szabadalom tulajdonoaai. Készít: telefonberenilezésekat köz ponttal v . körkapcsolással, elvállalja régi berendezéseknek s egyes készülékeknek alapos átalakítását, továbbá: villámhárítók, házi sürgönyök, tüz- és vizjelzó berendezések készítését legjutányosabb árakon.
jobb biztonsági petróleum.
B u d a p e s t e n : II., Fazekastér 3. é s 4. szám. — V., Gizella-tér 1. — VI., Terézkörut é s Király-utcza sarkán, — VIII., ÜHői-ut 2., a Kálvin-tér sarkán. — X., Jászberényi-ut. — P o z s o n y : Lőrinczkapu-utcza. — K o l o z s v á r : Wesselényi-utcza. — Ec'orcczen : SimonfTy-u.
^
Telefon automatákkal kombinált váltóáramú önműködő berendezd! jelzésadásra vasutak számára. Árjegyzékek, költségvetélek ingyen ét bérmentve.
A RÉT
Ara 5 )(orona.
5ZAKÁCSKÖRVUE 2.-IL.VZ
L!-ZXl.!...i.l..-l.l