SZERKESZTŐI GONDOLATOK HAZAI - Segíti a helyi tejipari céget a miskolci önkormányzat Tejmanufaktúra Kft.: Egy csapásra nagydíjas Együttműködési megállapodás Közleménye az alapár prognózisról STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK EU - Az Arla ez év első félévében megduplázta nyereségét A Friesland Campina növeli export célú termelési kapacitását A német tejtermékexport alakulása Észtországi génsebészeti kísérlet Az ír Kerrygold és a Dairygold cég tervei Lengyelország tejtermelésének legfrissebb hírei Románia tejimportja egy év alatt 56,7 százalékkal nőtt Bepillantás a litván tejgazdaságba A „hatékony tehén” akció Az osztrák tejtermelés aktuális helyzete Skócia tejkibocsátása 2025-ig Az észt tejipar új beruházása Dánia tejtermelése A spanyol tejfeldolgozás szerkezete Az EU tejszektor 2015 utáni fejlődése A Dairy Ireland az A + B – C árképzési rendszer A tejtermelés a Kiel-i Táplálkozástudományi Intézet A belgrádi Imlek vállalat első félévi eredménye VILÁG - EMMI: nagyobb forgalom, kisebb haszon A Gruyére sajt elismerése az USA-ban és Dél-Afrikában A kínai élelmiszeripar izraeli kapcsolatot keres Kínai tejfeldolgozó vállalatok növekvő jövedelmei A Fonterra új tejporgyártó üzeme és új tervei A Fonterra vezetőség kínai látogatása Indiai tejfeldolgozó vállalkozás piacbővítési tervei A világ 20 legnagyobb tejipari vállalatának új rangsora Súlyos gondok az argentin tejtermelésben Algéria, mint a világ egyik legnagyobb tejimportőre A tejárak a világtermelés növekedése ellenére is Az USA tejtermelésének 2014. évi várható alakulása A vietnami tejipar látványos fejlődése A sajtárak emelkedése Oroszországban Ukrajna: a gyermekek táplálására szánt tejtermékek Albánia tejgazdasága Brazília: Emelkedő tejimport és emelkedő tejárak Az uruguay tejtermelés stabilizálódása A tevetej valóban a sivatag csodaszere? ELEMZÉSEK - Európai élelmiszer-kiskereskedelmi trendek SZUBJEKTÍV - Közraktárban a búza
1 2 2 4 4 6 10 10 11 11 11 12 12 13 13 14 14 15 15 15 16 17 17 17 19 19 19 20 20 21 22 22 22 23 23 24 24 24 25 25 26 26 26 28 30
SZERKESZTŐI VÉLEMÉNY
II. évfolyam - szeptember
Szerkesztői gondolatok I. Azért csak vigyázzunk! Szeptember 24.-én tejkonferenciát tartottak Brüsszelben. Ezen a Bizottság nevében elhangzott előadásból idézek egy következtetést: No shocks expected in terms of production at the end of quotas in 2015. Vagyis a kvóta megszűnése nem jár megrázkódtatással a tejtermelésben. Én is régóta szajkózom ezen véleményemet, ezért örülök a megerősítésnek. A németekre és a lengyelekre figyelnünk kell, de ők is inkább a tömegcikkekben próbálják a többletet levezetni, erre fejlesztenek. Magyarországon is van jó példa olyan beruházásra, amely világpiaci tömegcikk előállítására (pl. sótalanított savóporra) irányult, és – úgy hallom – igen jól teljesít. Szerkesztői gondolatok II. Nemzetközi híreink csaknem mindegyike a tejszektor globalizálódásáról, a hatékonyság-növelő beruházásokról szól. Aki lemarad, az kimarad. Figyeljünk például a még az idén várható géptámogatási lehetőségre. Esetleg már most készüljünk fel rá, még a megjelenés előtt.
[email protected]
1
[email protected]
HAZAI HÍREK
II. évfolyam - szeptember
Polgármester: segíti a helyi tejipari céget a miskolci önkormányzat
ezzel együtt a munkavállalókat - tette hozzá a polgármester. (MTI/AgroLine)
Miskolc vezetése úgy döntött, hogy gazdasági koncepciót dolgoz ki a felszámolással fenyegetett városi tejipari cég, a Minna megmentésére, a társaság önkormányzati tulajdonba vételére - jelentette be a város polgármestere egy sajtótájékoztatón. Miskolc célja a tejiparban dolgozók megélhetésének biztosítása, a termelés folytatása - mondta a polgármester. Hozzátette, hogy a Minna a felszámolás szélére került, és emiatt csaknem száz dolgozónak és családjuknak a létbiztonsága veszélybe került. Utalt arra, hogy a cég az elmúlt hónapokban olyan magas köz- és közmű tartozást halmozott fel, hogy a Miskolci Vízmű (Mivíz) Kft. a napokban kizárta a közszolgáltatásból. Mint mondta, a Minna vagyona messze nem fedezi adósságait. Felszámolás esetén a Mivíz követeléseinek megtérülése is minimális lenne. Közölte azt is, hogy a tejipari társaság folyamatosan késett a víz- és szennyvízszolgáltatás díjának kifizetésével az elmúlt öt évben, márciustól pedig egyáltalán nem törlesztett. A cég fizetésképtelenségre hivatkozva megszüntette tevékenységét, egy „hirtelen előkerült” másik cég végzi helyette bértermelésben a munkát és foglalkoztatja a dolgozókat. „Egy újabb üzleti manőverrel, a cégnyilvántartás szerint egyiptomi tulajdonosi körrel rendelkező Milknet Kft.-vel kötöttek szerződést” - mondta. Ez a társaság azonban nem vállalja az eredeti cég közüzemi díjhátralékának megfizetését sem - tette hozzá, megjegyezve, hogy a tejipari cég megmentéséért az önkormányzat szakmai koncepciót dolgoz ki a Miskolci Agrokultúra Kft. bevonásával. A városvezetés úgy döntött, kezdeményezi, hogy az önkormányzat lehetőség szerint átvegye a vállalat tejipari tevékenységét és
[email protected]
2
Tejmanufaktúra Kft.: Egy csapásra nagydíjas Ritka sikertörténet. 2012-ben összeállt a tíz termékből álló joghurt és kefir portfolió, amelynek tagjai 2013 derekán elnyerték a Magyar Termék Nagydíjat és megjelentek a Tesco és az Auchan áruházak polcain valamint hamarosan elindulnak a határon túlra is. A Tejmanufaktúra indulásáról kérdeztük Gombos Lászlót, a cég ügyvezetőjét. Hogyan kezdődött a Tejmanufaktúra Kft. története, miként állt össze a napokban Magyar Termék Nagydíjjal elismert termékportfolió? A Tejmanufaktúra Kft. 2009-ben jött létre, eredetileg alapanyag felvásárlásával, tejipari mintavétel és tejipari szaktanácsadással kezdte meg működését. A kezdetektől célunk volt egy kis tejipari üzem kialakítása, ehhez 2010-ben a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER Fejezetének Térségi Mezőgazdasági Tevékenység támogatása keretében sikerrel pályáztunk. A megvalósítást sajnos csak 2012. év elején sikerült megkezdenünk, mivel menetközben a hazai bankszektorban a beruházási hitelek kihelyezése gyakorlatilag nullára redukálódott. Szerencsénkre 2012. év elején a térség egyik meghatározó agrárvállalkozását, az Agro-Cow Kft.-t sikerült meggyőznünk arról, hogy a beruházás számukra is pozitív hatással lesz, hiszen a 2014-es tejtermelői kvóták megszűnésével nemcsak alapanyag értékesítőként fognak jelen lenni a piacon, hanem tejtermék gyártóként is. Egy tulajdonrész adásvétellel rövid időn belül a társaság tagjai között tudhattuk őket. Ezzel sikerült közösen megteremtenünk a beruházáshoz szükséges anyagi hátteret. Alapkoncepciónk az volt, hogy nem akarunk „sokat markolni, és keveset fogni”, és – bár más tejtermék kategóriákban is képesek lennénk gyártani
[email protected]
HAZAI HÍREK
II. évfolyam - szeptember
– mi inkább egy szegmensre, a savanyított tejtermékek (joghurtok és kefirek) gyártására koncentrálunk, ebben a kategóriában gyártunk kiváló minőséget. Azért választottuk ezt az utat, mert úgy láttuk, hogy a kis üzemek, akik nem szakosodnak, hanem megpróbálják felvállalni és gyártani a teljes termékpalettát sokkal több munkát vesznek a nyakukba, hiszen az értékesítésnél, a logisztikánál, a finanszírozásnál szétforgácsolódnak, majd ebből adódóan kénytelenek hiteleket felvenni és bekerülnek egy ördögi körforgásba, amiből végül képtelenek kivergődni. Fontosnak tartottuk, hogy vadonatúj berendezésekkel, korszerű technológiával szereljük fel az üzemet, amellyel biztosítani tudjuk a költséghatékony gyártást. Úgy döntöttünk, hogy az értékesítést, a logisztikát külső, professzionális partnerekkel oldjuk meg, mivel nem akartuk erőforrásainkat több – kereskedelmi, logisztikai – vállalkozás között szétforgácsolni. A kereskedelem, a logisztika egészen más szakma, ezért azt tartottuk jó megoldásnak, ha profi disztribútorra, fuvarozóra bízzuk ezeket a feladatokat, hiszen ahhoz a munkához, amit ők végeznek, náluk vannak a tudás és a kapcsolatrendszer. Disztribútorként választásunk a Foodnet Kft.-re esett, akivel rövid időn belül sikerült megtalálni a közös hangot, nekik és két kereskedelmi áruházlánc termékeinkhez való pozitív hozzáállásának köszönhetően rövid időn belül megjelentünk a Tesco és az Auchan üzleteiben. Termékeink elérhetőek a vonzáskörzetünkben található számos kisebb üzletben is. Hogyan alakították ki a jelenlegi termékportfoliót? A termék-kínálat kialakításánál egy gondolat köré építettük termékeinket, miszerint „csak olyan terméket gyártunk, amit saját magunk is elfogyasztunk”. 2012-ben az üzem befejezéséhez közeledve kezdtük meg a végleges termékportfolió kialakítását. A folyadék tej, mint alapanyag adott volt számunkra az Agro-Cow Kft.-nek köszönhetően, ezen kívül sok hazai és külföldi beszállí-
[email protected]
3
tó gyümölcs-sűrítményeit próbáltuk ki a joghurtokhoz és kefirekhez. Megvizsgáltuk őket hogyan viselkednek a termékekben, mely ízek lehetnek a legnépszerűbbek. Kézenfekvő volt, hogy a Magyarországon standardnak számító ízekre építsük fel az alap termékeinket, így az eper, a kajszibarack, a meggy és az erdei gyümölcs is bekerült a palettára. Komoly potenciált láttunk az ízesített kefirek piacán, itt jelenleg citrom és a meggy ízesítésekkel szerepelünk. Fontos kiemelnem a magyar piacon jelenleg egyedüliként szereplő prémiumkategóriás natúr juh joghurtunkat és natúr juh kefirünket. Tervezik a termékportfólió bővítését, és ha igen, milyen irányban? Több elgondolásunk is van. Mivel kis cég vagyunk, rugalmasabban tudunk a vásárlók és a kereskedők igényeire reagálni. Tervezzük a meglévő termékek új ízekkel való kibővítését, emellett szeretnénk különböző szezonális ízekkel és limitált szériás termékekkel megjelenni a forgalmazó partnereinknél. Szívünkön viseljük a gyermekek egészséges táplálkozását, ezért szeretnénk a számukra kialakítani egy termékcsaládot. Emellett tervezzük a funkcionális élelmiszeripari termékek piacán való megjelenést a termékcsoportba beilleszthető termékek gyártásával. Milyen terveik vannak az értékesítés növelésére? Régiónk kisebb boltjai mellett a napokban kerültek fel termékeink országosan a Tesco és az Auchan áruházak polcaira, ezekkel a cégekkel kiválóan együtt tudunk működni. Célunk, hogy termékeink hosszú távon, stabilan nemcsak az említett áruházláncok polcain, hanem minden országos lefedettséggel bíró hazai és külföldi tulajdonú kereskedelmi láncnál elérhetőek legyenek a vásárlók számára. Tárgyalunk több külföldi kereskedővel, akik hazájuk piacain is „üdítőnek” találnák termékeinket. Általánosságban elmondható, hogy itthon a tehéntejes
[email protected]
HAZAI HÍREK
II. évfolyam - szeptember
termékeink húzzák be a kereskedőkhöz a juhtejből készülteket, míg külföldön fordítva működik ez a folyamat. Jelenleg hetente több tízezer terméket gyártunk, de kapacitásunkban még vannak tartalékok. A bevezetést milyen marketingtevékenységgel támogatják? Elsősorban termékeink minőségével kívánjuk megnyerni a vásárlókat, de természetesen ebben a nagy nyüzsgésben marketing nélkül semmi sem megy. A bevezetés időszakában egyedi kihelyezésekkel, kóstoltatásokkal vagyunk jelen az üzletekben. Ott vagyunk az akciós újságokban, a nyomtatott sajtóban – szakmai, napi és hetilapokban. Sajnos nem tudjuk minden egyes termékünknek megfogni a kezét, ezért a magyar motívumokat is felhasználó hagyományőrző, nívós csomagolásba tettük a termékeinket, ezzel csábítva a vevőket, hogy vegyék le azokat a polcról. Mi tudjuk, hogy termékeink kiváló minőséget képviselnek és bízunk a vásárlók ízlésében és abban, hogy számukra sem csak az ár, hanem a minőség is fontos szerepet játszik. Itthon és külföldön is komoly értékmérő a Magyar Termék Nagydíj, amelyet idén nyert el a teljes termékcsaládunk. Óriási öröm számunkra, hogy ezzel a rangos díjjal ismerték el munkánkat, amely inspiráló lehet más hazai kisvállalkozások számára is. (Forrás: Élelmiszer)
Együttműködési megállapodás a Lidl Magyarország és a Tej Terméktanács között Szoros együttműködésben kívánja elősegíteni a hazai tejtermelő gazdák termékeinek szélesebb körű megismertetését a Tej Terméktanács és a Lidl Magyarország. Céljuk, hogy a hazai és a nemzetközi piacon is ismertté és elismertté váljanak a magyar beszállítók termékei. Tovább erősíti a Lidl Magyarország a magyar beszállítói programját, ezúttal a Tej Terméktanáccsal együttműködve a tejtermékekre helyezik a hangsúlyt.
[email protected]
4
„A magyar tejtermelők termékei rendkívül jó minőségűek. Szeretnénk, ha még nagyobb ismertségük lenne” – mondta Lukács János, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója. „Ennek érdekében nagyon fontosnak tartjuk a kereskedelmi szereplőkkel való együttműködést. A Lidllel ráadásul nem csak itthon kapnak nagy hangsúlyt a magyar beszállítók termékei, hanem nemzetközi piacra is eljuthatnak” – tette hozzá. A Lidl Magyarország idén márciusban jelentette be a „Lidl a magyar beszállítókért” programját, mellyel a magyar termelők előtérbe helyezését, a magyar termékek arányának növelését tűzte ki célul. Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke elmondta, hogy a Lidl számára fontos, hogy együttműködjön releváns szakmai szervezetekkel, hiszen az ilyen – mindkét irányból pozitív – kapcsolatok közelebb viszik mind a Lidlt, mint a Terméktanácsot céljaihoz, a magyar termelők támogatásához. A Lidl-ben jelenleg több mint 50 féle magyar tejtermék érhető el, melyek egy része (például sajtok, kefír vagy a tejszín) rendszeres exporttermék is.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közleménye az alapár prognózisról A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége 2013. szeptember 12-i ülésén úgy döntött, hogy a 2013. április 1. napjától 2014. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára – a 2013. június 13-i Közleményében nyilvánosságra hozott – 94 Ft/kg-os prognózisát 99 Ft/kg-ra módosítja. Tekintve, hogy az alapárra, s nem az átlagárra vonatkozik az előrejelzés, kissé optimistának tartom. Egyúttal gratulálok a szervezet szakmaközi szervezetté való
[email protected]
HAZAI HÍREK
II. évfolyam - szeptember
nyilvánításához, amelynek ünnepélyes aktusára az OMÉK keretében került sor.
[email protected]
5
[email protected]
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK
II. évfolyam - szeptember
Statisztikák, előrejelzések
350,00
Az euró/forint és a dollár/forint devizaárfolyam alakulása havi átlag, 2010 január - 2013 augusztus
299,36
300,00
A forint árfolyama szeptemberben is folytatja euróval szembeni gyengülését. Az árfolyam „elszabadulására”, vagyis 320 vagy a körüli szintre történő ugrására csekély az esély, a 300 körüli szinttől azonban nehezen szakad el az erősödés irányába is.
250,00
200,00
224,9
Euró/ECU
150,00
US dollár
2013.
2012.
2011.
2010.
2009.
2008.
2007.
2006.
Az alapkamat folytatta csökkenését, már csak 3,6 százalék. Tavaly augusztusban még 7 százalékok volt az alapkamat. A cél pedig 3,0 és 3,5 százalék között van, tehát közel. Talán nem mindenki tudja, hogy például az amerikai jegybank szerepét betöltő FED eszközvásárlásának fenntartásával közelebb kerülhet a fenti cél.
200 5.
200 4.
100,00
30,00%
25,00%
A jegybanki alapkamat alakulása 1990-2013, %
20,00%
15,00%
10,00%
5,00%
3,6% 2012.10.15
2011.10.15
2010.10.15
2009.10.15
2008.10.15
2007.10.15
2006.10.15
2005.10.15
2004.10.15
2003.10.15
2002.10.15
2001.10.15
2000.10.15
1999.10.15
1998.10.15
1997.10.15
1996.10.15
1995.10.15
1994.10.15
1993.10.15
1992.10.15
1990.10.15
A másik tényező, amit figyelni kell a további kamatvágással kapcsolatban, az inflációs cél teljesülése. Ha az rendben van, további óvatos csökkentés jöhet, folytatódhat az immár 14 hónapja tartó kamat-mérséklés. Vegyük át röviden miért is jó nekünk az alacsony alapkamat. Az alapkamat a bankrendszeren keresztül kihat a teljes gazdaságra. Olcsóbban adnak egymásnak hitelt a bankok, olcsóbb a forrás, tehát a betét is kevésbé értékes, kisebb kamatot kaphatunk megtakarításainkra. A hiteleseknek ez jó hír, hiszen aki forintban adósodott el annak valószínűleg csökken a törlesztő részlete. Olcsóbb hitelt szívesebben vesznek fel a vállalkozások, beruháznak, alacsonyabb költséggel finanszírozhatók. Ezzel együtt csak akkor pöröghet fel a gazdaság, ha más tényezők nem hátráltatják. Ilyenek a fizetőképes kereslet, a stabil jogi háttér és minden egyéb, a gazdálkodást kiszámíthatóbbá tévő tényező.
1991.10.15
0,00%
Forrás: MNB
Az országkockázati felár ismét csökken. Szeptember utolsó hetében 300 pont alatt van. A nemzetközi piacok javuló kilátásai enyhítik a nyomást a magyar alapkamaton, ezért - ahogy azt legutóbb is jeleztem - a mérséklődés tartós tendencia. 700
630 Magyar CDS felár 2012. április 27-től 2013. szeptember 23-ig
600 500 400 300
295
200 100
Forrás: dbresearch.com
A NAV által közzétett üzemanyagárak szerint októberben 439 forinton számolható el a gázolaj litere. E hónaptól az ábra kiegészül a KSH
[email protected]
6
[email protected]
12.09.2013
21.08.2013
30.07.2013
08.07.2013
14.06.2013
23.05.2013
01.05.2013
09.04.2013
13.03.2013
19.02.2013
28.01.2013
04.01.2013
13.12.2012
21.11.2012
30.10.2012
05.10.2012
12.09.2012
20.08.2012
26.07.2012
04.07.2012
12.06.2012
21.05.2012
27.04.2012
0
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK
II. évfolyam - szeptember
fogyasztó gázolajár adatsorával. Ennek célja, hogy az esetleges különbségekre felhívjuk a figyelmet. Augusztusban például a NAV által elszámolásra engedélyezett árak 8 forinttal elmaradtak a piaciaktól. De mivel éppen az egymást érő árcsökkenések jellemzik a piacot, az októberi pesszimista NAVjóslat elgondolkodtató. Talán tudnak valamit a forint árfolyamának várható alakulásáról, amit mi nem?
vezetékes gázról is elmondható. Az augusztusi árak ugyanezen szintet mutatják, s ez várhatóan a következő hónapokban sem lesz másképp, egészen az októberben várható újabb csökkenésig. 500 480 460 440
437
420 400
500
380
A gázolajár alakulása, Ft/l 2006 január - 2013 október NAV - KSH
450
Villamos energia ár, 10kWh 2007 január - 2013 augusztus
360 340
300 350
jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug
320
400
2007
2008
2009
2010
2011
2012
300
140 135
250
130 125 szept
máj
jan
szept
máj
jan
szept
máj
jan
szept
máj
jan
szept
máj
122
120 115
Forrás: NAV, KSH
110
Vezetékes gáz ár, 1 m3 2007 január - 2013 augusztus
105
A világpiaci olajár 103 dollár körül van szeptember 24-én. Ez azt jelenti, hogy a szíriai feszültséggel összefüggésben emlegetett kapu nem nyílt meg felfelé. Az amerikaiak altatják az ügyet. Emiatt az olajár lefelé fordult, de nem esik.
100 95 90
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Forrás: KSH
Az alábbi grafikon az új-zélandi, amerikai és a brazil árak alakulását mutatja euróban számolva. Augusztusban Új-Zélandon folytatódott a nyerstej árának gyors emelkedése, miután enyhül a szennyezett termékek miatti nyomás rajtuk. Júliusban az előző havi 16 százalék után 9 százalékkal emelkedett. Az USA-ban nem folytatódott az előző hónapban kezdődött csökkenés, stagnáltak az árak. Ezek közül a világpiacot sokkal inkább az előbbi határozza meg. Továbbra is emelkedésre számítunk a második félévben. Az argentin adatokat brazilra cseréltük, mert az argentin árak elérthetősége folyamatosan romlik. A brazil árak magasabbak az
A világpiaci olajár alakulása az elmúlt egy évben, USD/hordó
Forrás: plusz500.hu
Egy egyéves periódust megtörve, az áramár 2013 februárjában 10 százalékkal csökkent. Ugyanez a
[email protected]
jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug sze okt no dec jan feb má ápr má jún júl aug
jan
200
7
[email protected]
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK
II. évfolyam - szeptember
argentinoknál, de erősödő világpiaci jelenlétük miatt jól jelzést adnak ezek is. most például az exportlehetőségeik szűküléséről az erőre kapó új-zélandiak miatt.
Ami a termékoldalt illeti, a vaj, a soványtejpor és a teljes tejpor európai uniós ára az év eleji szintet 22-26 százalékkal haladja meg. Szeptember közepén még inkább stagnált, mint emelkedett.
41
Termelői tejárak, euró/100kg 2011 január - 2013 augusztus
NZ 39
USA
450
37,25
Bra
400
37
31,97
350
35
300 33
250
vaj
34,84 31
soványtejpor
200
teljes tejpor
150
29
Tejtermékek átlagárai az EU-ban, euró/100kg 2013-ban
100
27
Az EU világpiaci részesedései saját előrejelzései szerint csak kis mértékben fognak ebben az évtizedben csökkenni. Brüsszeli vélemények szerint a térvesztés nehezén már túl van a közösség. Véleményünk szerint, napjainkban kissé erősödik az EU tejtermék-világpiaci jelenléte. A harmadik országokba irányuló kivitel várható aránya stabilan 11 százaléka lesz a termelésnek, folyadéktej egyenértékben. Az EU világpiaci részesedései a főbb tömegcikkekből
Tejárak térségünkben, euró/100kg 2008 január - 2013 július
35,00
cz 30,00
de hu pl ro
25,00
sk 20,00
2013m07
2013m04
2013m01
2012m10
2012m07
2012m04
2012m01
2011m10
2011m07
2011m04
2011m01
2010m10
2010m07
2010m04
2010m01
2009m10
2009m07
2009m04
2009m01
2008m10
2008m07
2008m04
2008m01
15,00
Forrás: Eurostat Forrás: DG Agri
[email protected]
8
[email protected]
2013.09.15
2013.09.01
2013.08.18
2013.08.04
2013.07.21
2013.07.07
2013.06.23
2013.06.09
2013.05.26
2013.05.12
2013.04.28
2013.04.14
2013.03.31
2013.03.17
2013.03.03
2013.02.17
Forrás: Eurostat
Azért euróban mutatjuk a trendeket, mert így egyszerű összevetni a környező országok áraival. A térségi árakról júliusig vannak elérhető adatok. Németországban már akkor 38 cent közelében voltak az árak. Információink szerint azóta elérték a 40 centet is. A legalacsonyabb árak Romániában vannak, júliusban is alig 28 cent volt kilogrammonként, de ott is emelkedik. Olaszországi nyerstej árak tovább emelkednek. Augusztusban a magyar kiviteli ár 120,89 Ft/kg volt. 40,00
2013.02.03
2012
Forrás: clal.it
2013.01.20
július
augusztus
június
május
április
március
január
február
október
december
november
szeptember
július
augusztus
június
május
április
március
január
február
október
december
november
szeptember
július
augusztus
június
május
április
március
január
február
2011
0
2013.01.06
50
25
STATISZTIKÁK, ELŐREJELZÉSEK
II. évfolyam - szeptember
Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 94,5 forint/kg volt 2013 augusztusában, egy hónap alatt 2 százalékot emelkedett. A felvásárlás a júliusinál 1 százalékkal, míg az egy évvel korábbi mennyiségnél 9 százalékkal volt kevesebb. A KSH továbbra is ennél magasabb, 97 forintos kilogrammonkénti árról számolt be júliusra. A fentebb már említett (120,89 Ft/kg) exportár 28 százalékkal haladja meg a belföldi árat. Nem csoda, hogy a termelők és kereskedők nyerstej kivitele 3, a feldolgozóké 5 százalékkal haladta meg augusztusban az előző havit. 100,0 95,0 A tehéntej termelői átlagára, Ft/kg 90,0
80 70
52,0
50
44,0
40
kukorica
30 20
A búza és a kukorica termelői ára, Ft/kg 2008 január - 2013 július
10
J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl
0 2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
Forrás: KSH
A két meghatározó termény árának együtt mozgásában változást hozott a nyár, az áraik közötti különbség negatívba fordult, vagyis a kukorica drágább, mint a búza.
97,0 július
96,5 94,2
búza
60
2004 január - 2013 augusztus KSH - AKI
25
A búza és a kukorica árának különbsége, Ft/kg
85,0
20
80,0 15
94,5 augusztus
75,0 70,0
10
65,0
5
60,0 0 J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl Au Sz O N D J F M Á Mj Jú Jl
55,0 50,0 FJ M MÁj Jú Jl Au Sz O N D FJ M MÁj Jú Jl Au Sz O N D FJ M MÁj Jú Jl Au Sz O N D FJ M MÁj Jú Jl Au Sz O N D FJ M MÁj Jú Jl Au Sz O N D FJ M MÁj Jú Jl Au Sz O N D FJ M Áj M Jú Jl Au Sz O N D FJ M Áj M Jú Jl Au Sz O N D FJ M Áj M Jú Jl Au Sz O N D FJ M Áj M Jú Jl Au
-5
2004.
2005.
2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012. 2013.
2008.
2009.
2010.
2011.
2012.
-10 -15
Forrás: KSH adatok alapján Agrár Európa Kft. számítása
A búza és a kukorica termelői ára nálunk 2013. márciusában kezdett csökkeni, s ez azóta is tart. A KSH adatai szerint a kukorica ára 52 Ft/kg, a búzáé 44 Ft/kg volt júliusban. Ez azt jelenti, hogy a hónapok óta tartó világpiaci árcsökkenés nálunk is elindult, és az elkövetkező hónapokban bizonyosan folytatódni is fog.
[email protected]
9
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember
Az Arla ez év első félévében megduplázta nyereségét A Farmers Guardian angol hírportál elemzése szerint az Arla svéd-dán tejipari óriáscég ez év első félévében 35,75 milliárd dán korona árbevételt ért el, ami 4,08 milliárd angol fontnak felel meg, és 19 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. A mintegy 12 ezer tejtermelő közös tulajdonában lévő szövetkezet által realizált tiszta nyereség 1,04 milliárd korona volt (1 dán korona ~ 41,83 Ft), ez kereken a duplája az egy évvel korábbinak. Egy belső pénzügyi jelentésben az Arla leszögezte, hogy a beszállítóknak fizetett tejár a vizsgált időszakban háromszor emelkedett, és egy hónapon belül újabb emelkedés várható. A jelenlegi ár kilónként 2,80 korona (fontban számítva 32 penny), ami 2,4 pennyvel magasabb az egy évvel ezelőtt fizetettnél. A forgalomnövekedést – a termelési hatékonyság javulása és a termékskála bővülése mellett – a cég külföldi érdekeltségei és azok fúziói is nagyban elősegítették, amelyek révén az Arla a világ hetedik legnagyobb tejfeldolgozó vállalatává lépett elő. A múlt év őszén az Arla Foods angliai leányvállalata fúzióra lépett a Milk Link céggel, és ennek eredményeként az Egyesült Királyság legnagyobb tejfeldolgozó vállalkozása jött létre, évi 2 milliárd font fölötti árbevétellel. Az Arla Németország – ugyancsak a múlt évi fúziói révén – a harmadik legnagyobb vállalkozássá lépett elő az országban. Számottevően bővíteni sikerült az Arla piacait a Közel-Keleten, Afrikában, Oroszországban és Kínában. A 2013. év egészére Frederik Lotz, az Arla pénzügyi igazgatója – az erősen ingadozó piaci árak mellett is) 73 milliárd korona (8,3 milliárd font) árbevételt és 251 millió font nyereséget vár, miközben a tejfelvásárlási árak 2,87 korona (33 penny) fölé emelkednek.
[email protected]
10
A cég ez év őszén „Unika sorozat” néven az amerikai piacon is bevezeti a skandináv típusú, művészi formájú sajtokat, amelyeket Svédországban és Dániában évtizedek óta sikerrel forgalmaz.
A Friesland Campina növeli export célú termelési kapacitását A Food ingredients hírportál szeptember első napjaiban arról számolt be, hogy a Friesland Campina holland tejfeldolgozó és forgalmazó vállalat több mint 200 millió eurós beruházással egy új feldolgozó üzem építését kezdte el. Az építkezést a cég ez évi kedvező eredménye tette lehetővé, és annak célja a feltörekvő országok növekvő importigények kielégítése. A Friesland Campina ez év első félévében 5,524 milliárd euró árbevételt realizált, ami 8,5 százalékos bővülést jelent az előző év hasonló időszakához képest, miközben a nyeresége 17,1 százalékkal növekedett (164 millió euróra). Ezen belül a működési nyereség 25,0 százalékkal nőtt, miközben a működési költségek csupán 7,7 százalékkal emelkedtek. A tekintélyes nyereségnövekedés a magasabb eladási átlagárak, a nagyobb forgalom és azon belül a magasabb hozzáadott értékű termékek részarány növekedésének együttes eredménye. Különösen jelentős volt a forgalom bővülése a bébiételek és bébiételalapanyagok kategóriájában. Emellett a cég Workum-i sajtüzemének éves kibocsátását a duplájára (120 ezer tonnára) emelték. Az új üzletszerzések (Alaska Milk Corporation, Yoko Cheese, Zijerveld és Den Hollander Food) ugyancsak hozzájárultak a nyereség fenti arányú növekedéséhez. A Friesland Campina szeptember 24-én bejelentette, hogy a fogyasztók jobb kiszolgálása érdekében üzleti tevékenységét és termékeit ez év október 1-től két új csoportba sorolja: az európai, közel-keleti és afrikai térséget egy egység fogja kiszolgálni, a másik csoport pedig az ázsiai országokra összpontosít.
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember kiemelkedő sikert ért el. Ez év június 22-én, ötéves kutatómunka eredményeként, a Tartui Egyetemen megszületett Juuni, a génkezelt üszőborjú, amelynek szervezetébe észt tudósoknak a humán növekedési hormon génjét sikerült beépíteniük. A génkezeléstől az egyetem kutatócsoportja azt várja, hogy amennyiben a borjú megéri a felnőtt kort, akkor a tejében is megtalálható lesz a humán növekedési hormon. A hormon a tejből kiválasztva különböző betegségek kezelésére lehet alkalmas, és lehetővé teszi bizonyos gyógyszereknek az eddiginél alacsonyabb áron történő előállítását. Ülle Jaakma, a Tartui Egyetem tudományos rektor-helyettese szerint a Juuni sikeres teljesítménye esetén, a kísérletek bővítéséről és több hasonló egyed előállításáról is dönthetnek.
A német tejtermékexport alakulása A Dairy Industries és a Top Agrar hírportál tudósítása alapján Németország ez év első félévében összesen 580.123 tonna sajtot exportált, ami csaknem 5 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakában kivitt mennyiséget. Ezen belül az EU tagországok vásárlásai növekedtek, a harmadik országokba irányuló export viszont igen jelentős (22,2 százalékos) visszaesést mutatott. Az utóbbi arra vezethető vissza, hogy az Oroszországba irányuló szállítások – az ottani hatóságok korlátozó intézkedései miatt – csaknem a felére csökkentek. Oroszország ez év februárjában 56 német vállalattól származó sajtok importját tiltotta be, mivel azok nem feleltek meg az orosz hatóságok által megkövetelt nyomon-követési előírásoknak. Ez a tilalom az Oroszországba irányuló német export több mint 40 százalékos csökkenését vonta maga után, és havonta mintegy 15 millió euró bevételkiesést okozott a német cégeknek. Ugyancsak kevesebb német sajtot sikerült értékesíteni az észak-afrikai országokba is. Az ország vajexportja viszont a sajtnál jóval nagyobb mértékben (22,8 százalékkal, összesen 63.743 tonnára) szökött feljebb. Ez utóbbi tény egy nagyon lényeges változást jelez, mivel az elmúlt években Németország vajból még nettó importőr volt.
A humán hormonoknak a tehéntejbe való beépítése még kísérleti stádiumban van. A világon ez volt a második ilyen kísérlet, 2006-ban az argentin Carlos Melo építette be a szóban forgó hormont egy borjú szervezetébe.
Az ír Kerrygold és a Dairygold cég tervei Az Irish Independent hírportál tudósítása szerint a Kerrygold tejfeldolgozó és forgalmazó vállalat szeptember 5-én ünnepelte a német piacra való belépésének 40 éves évfordulóját. Az utóbbi 40 év alatt a Kerrygold 17 százalékra növelte részesedését a németországi vajforgalmazásban. Az ír cég teljes németországi forgalma (többek között 200 millió csomag vaj értékesítése révén) ebben az évben várhatóan meghaladja a 280 millió eurót, ami 27 százalékkal több az előző évinél, és azt egy közelmúltban bejelentett 10,5 millió eurós beruházással tovább kívánják bővíteni. Jelenlegi tervei között szerepel továbbá, hogy évi 300 millió literes mennyiséggel belép a német friss-tej piacra. A kvótarendszer 2015. évi felszámolása után a Kerrygold az éves forgalmát jelentős mértékben növelni szándékozik Németországban és más piacokon egyaránt.
Ez a valódi veszély, nem a kvóta-eltörlés. Ha az oroszok a lengyeleket és a németeket sajtfronton folyamatosan vegzálják, kénytelenek az EU belső piacán megszabadulni ezektől a tételektől, ami a magyar piacon is megjelenik. Így értjük meg, miért volt annyi eszement sajtakció például a német diszkontokban, ebben az évben.
Észtországi génsebészeti kísérlet A The Baltic Course angol nyelvű hírportál szeptemer 4-i tudósítása szerint az észt génsebészet egyelőre még nagyon kezdeti stádiumban tart, a közelmúltban azonban
[email protected]
11
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember
Ennek keretében már megkezdte a tárgyalásokat egy szaúdi-arábiai nagyobb beruházásról, mivel Kevin Lane, a cég egyik vezetője ezt az országot a tejtermékek egyik leggyorsabban bővülő piacának tartja.
Románia tejimportja egy év alatt 56,7 százalékkal nőtt A Business Review angol nyelvű, valamint a Ziare román nyelvű hírportál szeptember eleji tudósítása szerint Románia ez év első hét hónapjában – a Nemzeti Statisztikai Intézet (INS) adatai alapján – 523.304 tonna tehéntejet állított elő. Ez 4,1 százalékkal elmaradt az előző év hasonló időszakának mennyiségétől, miközben a romániai tejfogyasztás enyhén növekvő tendenciát mutatott. Ugyanakkor az ország tejtermékekből 56,7 százalékkal többet hozott be külföldről, mint egy évvel korábban (53.087 tonnát). Ha ez év júliusát külön vizsgáljuk, akkor a termelés 2013 júniusához viszonyítva 0,4, az egy évvel korábbi állapothoz képest 4,4 százalékkal növekedett, az import viszont egy év alatt kereken 150 százalékkal szökött feljebb. Ugyanakkor – amint az Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter és Dacian Ciolos vitájából kiderült – Románia még 50 százalékban sem használja ki a számára megállapított tejkvótát.
A másik nagy ír tejfeldolgozó cég, a Dairygold ugyancsak növelni kívánja kapacitásait, ezért még ebben az évben – 130 millió eurós beruházással – egy új tejporgyártó építését kezdi meg az írországi Mallow-ban, miközben egy másik 33 millió eurós beruházása (Castlefarm) félig kész állapotban van.
Lengyelország tejtermelésének legfrissebb hírei A tejiparral foglalkozó Mleczna Ferma lengyel nyelvű hírportál szeptember 8-án közölt tudósítása szerint a lengyel termelők ez év első félévében 4,746 millió tonna tejet adtak le feldolgozásra. Ez kereken 2 százalékkal alatta marad az előző év hasonló időszakában leadott mennyiségnek. Ezen belül az egyes tejtermékek termelése különböző mértékben változott, így sajtokból és túrókból valamivel többet, tejporból azonban 10 százalékkal kevesebbet állítottak elő mint egy évvel korábban. Június hónapban viszont a termelés már emelkedő tendenciát mutatott, és 3,5 százalékkal meghaladta a májusi mennyiséget. A Lengyel Élelmiszergazdasági Bank (BGZ) véleménye szerint a termelés visszaesése nagyrészt a közgazdasági környezet kedvezőtlen alakulásával hozható összefüggésbe. A gazdák maguk is valamelyest visszafogták a termelést, hogy ebben a szezonban ne ismétlődjék meg az egy évvel korábbi kvótatúllépés. Ezt figyelembe véve, ez év hátralévő részében legfeljebb mérsékelt növekedésre lehet számítani a lengyel tejtermelésben.
Ezeket az adatokat a romániai tejtermelők és a tejtermelés irányítói rendkívül aggasztónak tartják, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy 2014. január elsejétől csak az EU normáknak megfelelően előállított tej hozható forgalomba az országban. A múlt év végén 780 ezer tejtermelő gazdát tartottak nyilván Romániában, akiknek a 85 százaléka 1-3 tehenet tartott (a saját udvarán). Ezeknek a túlnyomó többsége nem lesz képes annyi pénzt befektetni, hogy az uniós minőségű tej előállításához szükséges berendezéseket megvásárolhassa. A fentiek alapján a romániai kistermelők jelentős részének kiválására és a tejtermék import további növekedésére lehet számítani. Erről gyakorlatilag minden lapszámban írunk. Tessék folyamatosan szem előtt tartani!
Ez év júliusában a tejfelvásárlási árak Lengyelországban, átlagosan 1,298 zlotyt tettek ki kilónként (1 lengyel zloty ~ 70,82 Ft), ami 14,8 százalékkal meghaladta az előző év júliusának átlagát.
[email protected]
12
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember tott ki, fele részben uniós támogatásból, fele részben pedig bankkölcsönből finanszírozva. Teheneinek átlagos tejhozama 6.000 liter körül mozog, 3,3 százalék fehérje és 4,3 százalék zsírtartalom mellett. Naponta 1.800 liter tejet ad le a Pienas szövetkezetnek, amely 220 tagot számlál, és az ország hét nagy tejbegyűjtő és feldolgozó szövetkezetének egyike. A szövetkezet jelenleg 29,8 centnek megfelelő összeget fizet egy liter tejért.
Bepillantás a litván tejgazdaságba A Farm Week angol nyelvű hírportál cikkírója Mc Cullough látogatást tett Litvániában, és szeptember 19-én hosszabb elemzést közölt az ottani tejgazdaságról. Megállapítja, hogy az országban szinte léptennyomon tapasztalhatók az EU csatlakozás eredményei, amelyet követően Litvánia nagy utat tett meg, míg egy szovjet tagköztársaságból EU tagországgá fejlődött. Az EU tagság tette lehetővé többek között a gépesítés számottevő fejlesztését és ennek révén a termelési hatékonyság javítását. A litván mezőgazdasági üzemek nagy része családi tulajdonban van, ezek jelentős része viszont – a tulajdonosok kiöregedése miatt – munkaerő-hiánnyal küzd. A mezőgazdaság egyik legfontosabb szektora – a növénytermesztés mellett – a tejtermelés, amely egyben a litván gazdák legfontosabb jövedelemforrása, és egyre nagyobb mennyiségben exportra is termel. Az ország tejtermelése fokozatosan felfejlődött, és ma már – évi 1,36 millió tonnás termeléssel – csaknem teljes egészében sikerül kitöltenie a számára megállapított kvótát. A Litvániában előállított tej több mint 50 százaléka exportra kerül, elsősorban Oroszországba és a szomszédos országokba. A tej külkereskedelmi forgalmának érdekessége, hogy Litvánia importál is tejet, amelynek nagy részét, feldolgozott formában, magasabb áron tudja exportálni.
Albertas Jusas a növénytermesztésének szerkezetét is a tejtermelés igényeihez igazítja. A földbérletért mindössze 145 eurót kell fizetnie hektáronként (57 euró/acre). 40 hektáron kukoricát, további 30 hektáron egyéb növényeket termeszt, a fennmaradó terület pedig legelő, amelyről fű-szilázs alapanyagot is be lehet takarítani. Különböző szezonmunkákra a gazda általában két külső munkaerőt alkalmaz, az egyéb munkálatokat a családtagjaival együtt el tudja végezni.
A „hatékony tehén” akció az osztrák tejtermelés optimalizálására A Bauern Zeitung osztrák hírportál szeptember 20-i beszámolója alapján az Osztrák Szarvasmarha-tenyészők Szövetsége „efficient cow”, azaz „hatékony tehén” címmel egy új kampányt indított az osztrák tejtermelés hatékonyságának javítása érdekében. A Szövetség megfogalmazása szerint „ideálisnak az a tehén tekinthető, amely üzemi takarmányozás mellett, huzamosabb időn keresztül viszonylag sok tejet képes termelni, és évenként egy egészséges borjúnak ad életet”. A kampány arra igyekszik választ adni, hogy hogyan lehet megtalálni egy adott üzem számára a „hatékony tehenet”. A kampány különösen fontosnak tartja a zavartalan anyagcserét és a megfelelő takarmány-hasznosítást. A jövő évtől kezdve 200 tenyésztő üzemből mintegy 4.500 tehénről részletes adatokat gyűjtenek (naponta leadott tejmennyiség, testsúly-változás, feletetett takarmánymennyiség, kondíció és
Az angol újságíró egy litván gazda működésén keresztül világítja meg az ország mezőgazdaságának helyzetét. Albertas Jusas 1975-ben kezdte el a mezőgazdasági tevékenységet az Alytaus-i körzet egyik akkori kolhozában. A rendszerváltás után visszakapta szüleinek 30 hektáros birtokát, és most 185 hektáron gazdálkodik, amelyből 65 hektár a sajátja. Már a kilencvenes évektől a szarvasmarha-tartásra, pontosabban a tejtermelésre szakosodott, jelenleg 140 fős fejőstehén-állománnyal rendelkezik, litván, illetve svéd fekete-tarka fajtából. Több mint 10 évvel ezelőtt – 700 ezer eurós költséggel – egy teljesen új tejtermelő egységet alakí-
[email protected]
13
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember kent (2.047.285 tonnáról 1.999.730 tonnára).
esetleges egészségügyi problémák). Ezeket az adatokat 2016-ban egy központi számítógépen kiértékelik, majd az eredmények alapján a hatékonysági paramétereket – az egyes üzemekre lebontva – kidolgozzák. Ezen túlmenően meghatározzák az optimális testsúlyt és a leghatékonyabb takarmányozást.
Az ország szarvasmarha állománya és fejőstehén létszáma csaknem azonos volt az egy évvel korábbival (1.939.406, illetve 524.050 fő). A tejtermelő üzemek száma ismét 1,6 százalékkal csökkent (66.596-ra), miközben az egy telepre jutó fejőstehenek száma 29 volt. Július hónapban a teljes kibocsátáson belül a bio-tej előállítása 14,6, a szénatejé pedig további 12,7 százalékot tett ki.
A kapott eredményeket az Osztrák Agrárkamara a szarvasmarha-tartók rendelkezésére bocsátja, akik aztán részletes konzultációkat folytathatnak a Kamara speciálisan kiképzett szakembereivel. A program keretében egyes üzemek vezetői egy teljes éven keresztül részletes feljegyzéseket vezetnek, és az adatokat más üzemek adataival rendszeresen összehasonlítják. Emellett az Agrárkamara – igény szerint – ingyenes takarmányelemzést, és genotípus bemérést is végez.
Az egyes termékcsoportokat tekintve, az év első felében, Ausztriában hagyományos ivótejből az egy évvel korábbihoz 12,9 százalékkal kevesebbet, ultrapasztőrözött tejből viszont 2,4, tejalapú italokból pedig 14,8 százalékkal többet állítottak elő. Ugyanakkor a vajtermelés 8,5, a sajtgyártás 6,4 százalékkal visszaesett, miközben az utóbbi csoportból a lágy sajtokból 16,5 százalékkal többet állítottak elő.
A kampányt előkészítő körkérdések alapján megállapították, hogy az osztrák gazdák általában tisztában vannak a teljesítményt és a hatékonyságot befolyásoló tényezőkkel, bizonyos körülményeknek viszont (energiahatékonyság, környezeti hatások, körömápolás, stb.) a szükségesnél kisebb jelentőséget tulajdonítanak. Ennek megfelelően, tartományokra lebontva, több alprogramot is kidolgoztak, amelyek hasznos segítséget nyújthatnak a gazdák és a Szövetség közös céljainak eléréséhez.
A termelőknek fizetett felvásárlási átlagár (beltartalmi korrekció nélkül) januárban 35,16, júliusban 36,58 centet tett ki kilónként, az utóbbi 17,8 százalékkal magasabb volt a 2012 júliusinál, és Hollandia, Olaszország, Németország, illetve Írország után az EU-ban fizetett ötödik legmagasabb árat jelentette.
Skócia tejkibocsátása 2025-ig akár 50 százalékkal is növekedhet
Az osztrák tejtermelés aktuális helyzete
A Farmers Weekly hírportál szeptember 17i számában James Withers, a skót kormány megbízottja bejelentette, hogy kidolgozták a „Scottish Dairy Review Ambition 2025” programot, amely 10 év alatt az országrész tejtermelésének 50 százalékos bővítését irányozza elő. Skócia – Írországhoz hasonlíthatóan a legelőterületekre alapozva – különösen kedvező adottságokkal rendelkezik a tejtermelés szempontjából, csak ki kell használnia a meglévő óriási potenciált. A tej jelenleg mintegy 13 százalékkal részesedik Skócia mezőgazdasági termelés értékéből,
Az Agrarmarkt Austria (AMA) piacelemző cég szeptember 20-i közleménye szerint ez év első hét hónapjában az osztrák termelők által feldolgozásra havonta leadott tej mennyisége rendre alacsonyabb volt mint az előző év azonos hónapjában. Ez a tendencia augusztus harmadik dekádjában egy rövid időre megtört, a teljes augusztus havi leadás azonban ismét kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A január elsejétől augusztus 31-ig leadott mennyiség szintén csök-
[email protected]
14
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember
és kereken 100 millió fonttal járul hozzá az élelmiszertermelés értékéhez. A skót kormány 2017-ig az élelmiszerek és italok gyártásából származó jövedelmét 16,5 milliárd fontra (ezen belül az exportértéket 7,0 milliárd fontra) szándékozik emelni, és ennek megvalósításában a tejtermelés kiemelt szerepet kap.
Dánia tejtermelése A EU hírportáljain kevés információ található Dánia tejszektoráról, holott az egy lakosra jutó tejtermelést és a tejfeldolgozás színvonalát tekintve a skandináv ország az elsők között van Európában. Szeptember közepén jelent meg a „Dánia élelmiszeripara és tejipara” című anyag, amely szerint Dániában jelenleg összesen 4.100 farmon 537 ezer fejőstehenet tartanak, amelyek évente 4,7 millió tonna tejet termelnek. Egy tejtermelő telepre – amelyeknek felszereltsége a legmodernebbek közé tartozik az EU-ban – 127 fejőstehén jut. Ennek a mennyiségnek közel 90 százalékát az Arla Foods óriáscég, a fennmaradó 10 százalékát pedig 30 kisebb tejfeldolgozó vállalat dolgozza fel az ország 61 üzemében. Az országban megtermelt tej tekintélyes része – feldolgozott formában – exportra kerül, évente 1,8 milliárd euró értékben (az a teljes dán mezőgazdasági export 20 százaléka). Az utóbbi években a tejtermék exporton belül számottevően megemelkedett a tejpor részaránya, amely korábban a sajtok és a vaj mellett jelentéktelen volt.
Az ambiciózus cél elérése érdekében egy új, országos hatáskörű szervezetet szándékoznak létrehozni „Scottish Dairy Growth Board” néven, amelynek a termelés hatékonyságának javítása mellett az egyik fő feladata az új exportlehetőségek felkutatása lesz. A tervvel kapcsolatban Richard Lochhead mezőgazdasági miniszter a következőket mondta: „A skót márkák új kapukat nyitnak a világra: a skót whiskey és a skót lazac kezdte meg kitaposni az utat. Miért ne érhetnénk el hasonló sikereket a skót tejtermékekkel?” Pénz kérdés.
Az észt tejipar új beruházása A The Baltic Course angol nyelvű hírportál szeptember 16-i tudósítása szerint a Väätsa Agro, észt tejtermelő és feldolgozó és forgalmazó vállalat a közeli jövőben egy új tejtermelő komplexum építését kezdi meg a közép-észtországi Lööla településen. Az építés kivitelezését végző Nordecon vállalat szerint ez az egész Európai Unió legnagyobb ilyen típusú létesítménye lesz. Az egy hónapon belül megkezdendő és a tervek szerint egy éven belül befejeződő építkezésről szóló szerződést a felek a finanszírozást vállaló Észt Union Bankkal (SEB) együtt aláírták. A szerződés értéke (ÁFA nélkül) mintegy 9 millió euró, amely néhány meglévő gazdasági épület teljes felújítását is magában foglalja. A telepen legalább 2.200 fejőstehenet szándékoznak elhelyezni, megfelelő kiszolgáló épületekkel és technológiai berendezésekkel.
[email protected]
A nagy tömegű tejtermelés mellett Dánia élen jár a fejőgépek és tejfeldolgozó berendezések gyártásában és exportjában is. A The Copenhagen Post szeptember 13-i becslése szerint az ország mezőgazdasági exportjának értéke ebben az évben – a mezőgazdasági gépekkel együtt – elérheti a 160 milliárd koronás rekordot (1 dán korona ~ 41,83 Ft). A közelmúltban a Tetra Pak megvásárolta a DSS Silkeborg céget, amely membránszűrők tervezésére és gyártására szakosodott.
A spanyol tejfeldolgozás szerkezete A tejtermeléssel foglalkozó Lechería spanyol nyelvű hírportál szeptember 20-i tudósítása érdekes adatokat közöl a spanyol tejbegyűjtés és feldolgozás szerkezetéről. A lap szerint Spanyolországban jelenleg 636 tejbegyűjtő vállalat működik. A spanyol mező-
15
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember
gazdasági minisztérium adatai szerint ezek 85 százaléka évente legfeljebb 500 tonnát vásárol fel, és az általuk együttesen begyűjtött tej a Spanyolországban 2012-ben előállított 6,82 millió tonna tejnek mindössze 6 százalékát tette ki. Ugyanakkor, az évi 300 ezer tonna fölötti mennyiséget begyűjtő 6 vállalat 46 százalékkal részesedik a teljes felvásárlásból. Az országban 227 tejbegyűjtő és feldolgozó helyet tartanak nyilván, ezek között vannak olyanok is, amelyek csupán tovább értékesítik a másoktól begyűjtött tejet. Nincsenek viszont benne azok a vállalkozások, amelyek egyszerűen társvállalatok felé értékesítik a tejet. 131 vállalat (az összes 58 %-a) évente ezer tonnánál kevesebbet vásárol fel. Csak 11 vállalat gyűjt be évi 50 ezer tonnánál többet, ezekre jut a felvásárolt teljes mennyiség 70 százaléka. A nyers fogyasztásra szánt tej feldolgozásával és kiszerelésével Spanyolországban 93 vállalat foglalkozik, de a feldolgozás 65 százaléka 7 vállalat kezében van. Hasonló a helyzet a frissen feldolgozott termékek esetében is, a feldolgozásban részt vevő 189 vállalat 20 százalékára jut a teljes mennyiség 98 százaléka.
A tejgazdaság kérdése a KAP reformja során is az egyik központi vitatéma volt. A „tejcsomag” elfogadása jelentős lépés volt a vitás kérdések rendezésében, és várhatóan elősegíti a tejtermelés és feldolgozás folyamatában képződő nyereség igazságosabb elosztását. Ugyanakkor, Mansel Raymond, a Brit Farmerszövetség Tej Tanácsának elnöke a konferencián azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak mindenképpen el kell érnie a „tejcsomag” kötelező érvényű alkalmazását valamennyi tagországban. „Az elosztó kereskedelemnek nagyobb felelősséget kell tanúsítania a tejtermelők irányában” – mondta Raymond. Emellett, a Bizottság a korábban alkalmazottaknál hatékonyabb eszközöket dolgozott ki a válsághelyzetek kezelésére. A legfontosabb azonban a termelés hatékonyságának javítása és nemzetközi versenyképességének biztosítása. Nagyrészt a közös intézkedések hatására a tejválságnak vége van, a termelőknek fizetett felvásárlási ár a tagországok többségében az önköltség mellett egy tisztességes nyereséget is biztosít. A konferencia legfontosabb kezdeményezése egy Monitoring Ügynökség létrehozása volt, amelynek négy havonként egy piaci elemzést kell kidolgoznia a tagországok tejgazdaságának aktuális helyzetéről, egyben javaslatot téve az előállítandó termékmennyiségekre. A tagországok tapasztalatainak kicserélése kétségtelenül hozzájárulhat a válsághelyzetek elkerüléséhez. A termelésnek a válsághelyzetekben történő önkéntes visszafogása és az intervenciós tárolás alkalmazása nélkül azonban nehezen lehet a 28 ország termelésének és értékesítésének zökkenőmentes összehangolását elképzelni.
Az EU tejszektor 2015 utáni fejlődése Az EU Dacian Ciolos mezőgazdasági biztos kezdeményezésére szeptember 24-én, Brüsszelben konferenciát rendezett a közösségi tejszektornak a kötelező kvótarendszer kifutása utáni helyzetéről és lehetőségeiről. A konferencia összehívását – a tejnek, mint alapvető élelmiszernek és a parasztok alapvető jövedelmi forrásának a jelentőségén túl – az tette szükségessé, hogy a tejszektor az utóbbi évtizedekben több megrázkódtatást élt át (ilyen volt, pl. a 209. évi tejválság), és az új rendszerre való áttérés is zökkenőkkel járhat. Az Európai Tej Tanács (Andrea Fink-Kessler és Romuald Schaber) által a Konferenciára készített öszszefoglaló anyag jó áttekintést ad a Közösség tejtermelésének helyzetéről, és hasznos javaslatokat fogalmaz meg a problémák megoldására.
[email protected]
A konferencia alkalmat adott a tagországok tejágazatai képviselőinek arra, hogy kifejthessék véleményüket, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályozások megfelelnek-e a 28 tagország tejgazdaságának vezénylésére, illetve szükség van-e a szabályozások
16
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember
kiegészítésére vagy módosítására. A jelenlegi konferencia hasznosságát vagy esetlege hiányosságait a tejgazdaság szereplői a jövőben fogják megtapasztalni.
jutó tejfogyasztásának a növekedése képezi. A világ népességének gyarapodása évi 0,85 százalékra becsülhető, vagyis minden évben egymilliárd fővel többen leszünk.
A Dairy Ireland az A + B – C árképzési rendszer alkalmazására hívja fel a tagvállalatait
A tejtermékek iránti világkereslet – elsősorban a feltörekvő országok fogyasztásának gyors felfutása révén – 2022-ig a jelenlegi 609 millió tonnáról várhatóan 741 millió tonnára, azaz mintegy 22 százalékkal növekszik. Ezen belül a feltörekvő országok részesedése a globális importban a jelenlegi 379 millióról 499 millió tonnára szökik fel. Ezzel szemben az európai kereslet gyakorlatilag stagnálni fog, mivel a fejlett nyugati országokban a fogyasztás olyan magas szintet ért el, hogy több országban annak enyhe csökkenésére kell számítani, miközben az új tagországok fogyasztása – különösen sajtokból és egyéb nagy-értékű termékekből – folyamatosan növekszik. Ezeket az elemzéseket egyértelműen alátámasztja az egyes tejtermékek világforgalmának és átlagárainak 2000 óta tartó alakulása is. A globális kereslet bővülése és a világpiaci árak emelkedése nélkül azonban az európai tejtermelők jövedelme számottevően visszaesne.
A Farming News Daily hírportál szeptember 25-i tudósítása szerint a Dairy Ireland az A + B – C árképzési rendszer alkalmazására szólította fel az ír tejtermelő vállalatokat. David Murphy, a Dairy Ireland elnöke ezt a rendszert – amelyben az A és a B a tejfehérje és a tejzsír ellenértékét, a C pedig a feldolgozásért járó levonást jelöli – elfogadhatónak, értékkövetének és áttekinthetőnek tartja, ezért ajánlja annak alkalmazását. A szervezet ugyanakkor kéri a tagvállalatokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a tej minőségi összetételére. Korábban ugyanis mindössze 7 százalék különbség volt az egyes ír termelőknek fizetett legalacsonyabb és legmagasabb ár között, a fehérjeés zsírtartalomért fizetett árban viszont akár 15, illetve 30 százalékos különbség is lehet.
A belgrádi Imlek vállalat első félévi eredménye
A tejtermelés a Kiel-i Táplálkozástudományi Intézet szemszögéből
A Wise Broker szerb nyelvű hírportál szeptember 11-én közölte, hogy a belgrádi Imlek tejfeldolgozó és forgalmazó vállalat ez év első félévi tiszta nyeresége 1,81 milliárd dinárt tett ki (1 szerb dinár ~ 2,52 Ft), ami 56 százalékkal magasabb volt az előző év hasonló időszakának eredményénél. Szerbia legnagyobb tejfeldolgozó cégének árbevétele ugyanezen idő alatt 39 százalékkal, az üzemi eredménye 58 százalékkal ment feljebb. A működési költségek viszont 11,9 milliárd dinárról 16,4 milliárd dinárra emelkedtek. Az impozáns eredmény szerbiai elemzők szerint elsősorban az Imlek Bambi részlegének konszolidációjára vezethető vissza. A vállalat egyben bejelentette, hogy visszavásárolja a saját részvényeit, egyenként 2.900 dináros áron, miután a
Az Agrarheute hírportál szeptember 20-án közölte a Kiel-ben működő Táplálkozástudományi Intézet és a Kiel-i Főiskola közös vizsgálatainak eredményeit az európai tejtermelés 2015 után várható alakulásáról. Az anyag megállapítja, hogy mivel a tejtermékek iránti nemzetközi kereslet továbbra is felfelé ível, egyelőre az európai termelők jövedelme az export révén – hosszabb távon is – biztosítva van, ehhez azonban a versenyképesség fenntartására, illetve lehetőség szerinti fokozására van szükség. Sőt az export részaránya a teljes kibocsátáson belül 2022-ig várhatóan 18 százalékkal növekszik (a jelenlegi 13,7 %-ról 15,4 %-ra). Ennek alapját a világ népességének, valamint az Európán kívüli lakosság egy főre
[email protected]
17
[email protected]
EU TEJPIACI KITEKINTÉS
II. évfolyam - szeptember
többségi tulajdonos Danube Foods cég tavaly nyáron befagyasztotta a részvények forgalmát.
[email protected]
18
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember
EMMI: nagyobb forgalom, kisebb haszon
A Gruyére sajt elismerése az USA-ban és Dél-Afrikában
A Schweizer Bauer hírportál augusztus 28-i híradása szerint az EMMI sváci óriáscég ez év első félévében 1,56 milliárd frank árbevételt realizált (1 svájci frank ~ 238,60 Ft), ami 17 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakának forgalmát. Ugyanakkor a vállalat tiszta nyeresége 39 millió frankot tett ki, ez viszont 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az EMMI forgalma külföldön számottevően (676,1 millió frankra) növekedett, Svájcon belül azonban 0,8 százalékkal (890,5 millió frankra) csökkent. A legfontosabb külföldi piacokon és termékcsoportokban az értékesítés és az árbevétel a terveknek megfelelően alakult. A külföldi árbevétel növekedését mégis csak az EMMI-nek a Kaiku spanyol vállalatban való megnövelt részesedése eredményezte, mivel ezt az üzletszerzést és az árfolyamváltozás hatását leszámítva a vállalat külföldi forgalma is enyhe csökkenést mutatott.
Az Alimentaonline híportál szeptember 19i tudósítása szerint a svájci Gruyére cég többéves tárgyalások révén elérte, hogy az USA és a Dél-Afrikai Köztársaság illetékes hatóságai elfogadták a Gruyére sajt védett földrajzi megjelölését, azaz ilyen néven csak az eredeti gyártótól származó sajt hozható forgalomba e két országban is. Ez a védelem egy nagyon fontos ütőkártyát jelent az eladók kezében, akiknek így illegális forgalommal gyakorlatilag nem kell számolniuk. Ebből a sajtból ebben az évben az USA-ban 2.500 tonnát, Dél-Afrikában pedig mintegy 40 tonnát értékesítettek. A Szövetségi Mezőgazdasági Hivatal ezt az eredményt egy fontos szakaszgyőzelemnek tartja, és bízik abban, hogy a Földrajzi Megjelölések Nemzetközi Védelmi Szövetsége (GUB és GGA) a nemzetközi elismertetést kétoldalú tárgyalások alapján tovább folytatja, sőt a közeli jövőben jelentős áttörést érhet el a földrajzi megjelölések nemzetközi elismertetésében.
A vállalat vezetése szerint az első félévi eredmény az emelkedő tejárak által a forgalomra gyakorolt, világszerte érződő és erősödő nyomást tükrözi vissza. Ugyancsak érződik rajta a svájci tejtermelésnek az utóbbi években tapasztalt enyhe visszaesése is. Az EMMI a 2013. év egészére az első félévihez hasonló közgazdasági környezettel, ezen belül növekvő importnyomással számol. Ennek ellenére a cég vezetése – a termékárak növekedésére alapozva – bízik abban, hogy a teljes forgalmát az előző évihez képest 8-10 százalékkal sikerül növelnie.
A kínai élelmiszeripar izraeli kapcsolatot keres Az Angol nyelvű China Daily hírportál szeptember 4-én arról számolt be, hogy Kína második legnagyobb élelmiszeripari (a tejiparban a harmadik helyen álló) vállalata, a Bright Foods Co. tárgyalásokat kezdett a Tnuva Food Industries izraeli cég részvényeinek megvásárlásáról. A tárgyalásokról a Tel Aviv News hírmagazin is beszámolt, bár egyelőre a részleteket nem kívánják nyilvánosságra hozni. Izraeli források szerint a tranzakció értéke elérheti az 1,29 milliárd USA dollárt, ami a két ország között eddig megkötött legnagyobb üzlet lehet. A Tnuva cég 80 évvel ezelőtt jött létre 620 mezőgazdasági közösség szövetkezeti vállalkozásaként, és mára Izrael egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalkozásává nőtte ki magát.
A világpiaci húzóerőt mindenütt megérzik. Az emelkedő árak azonban az exportálók tudják jobban kiaknázni. A hazai példa is mutatja, hogy belföldi tejtermék áremelési lehetőségek elmaradnak a költségemelkedésektől, pláne az útdíjakat is figyelembe véve.
[email protected]
19
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember évvel korábbit. A Mengniu esetében a tiszta nyereség 750 millió jüan volt, ez „csak” 16,3 százalékos növekedést jelent a 2012. első félévihez képest. A két nagyvállalat jelentős forgalomnövekedése mellett a Yili egyre inkább az ország elsőszámú tejfeldolgozó cégévé vált.
Qu Yongxiang kínai elemző szerint a Bright Foods az általa Kínában előállítandó tejtermékek minőségének jelentős javulását, valamint kutatási kapacitásának bővülését várja az izraeli üzlettől, amelynek legelső hírére a Bright Dairy részvényeinek árfolyama 3 százalékkal feljebb szökött (18,24 jüanra, azaz mintegy 690 Ft-ra). Az elemző azt is hozzátette, hogy a Bright Dairy cégnek már az eddigi beszerzések révén is minden lehetősége megvan arra, hogy kiváló minőségű tejtermékeket állítson elő, és azokat a nagy konkurenseknél jóval alacsonyabb áron forgalmazza. A kínai vállalat elsősorban az ázsiai és a közel keleti országokba szándékozik különböző tejtermékeket exportálni, és emellett azt a célt tűzte ki maga elé, hogy az export értékesítések részarányát a jelenlegi 15 százalékról 25 százalékra tervezi felemelni.
Kína harmadik legnagyobb vállalata, a Bright Dairy Food Co. árbevétele a vizsgált időszakban 7,44 milliárd jüanra rúgott. Kedvező üzleti kilátásokkal zárja a harmadik megyedévet a Hong-Kong-i székhelyű China Huishan Dairy, amely az észak-kelet kínai termék legnagyobb tejtermék ellátója, és éves forgalma megközelíti az 1,3 milliárd USA dollárt.
Az izraeli együttműködési kezdeményezés nyilvánvaló célja (akárcsak a francia kapcsolatok keresése esetében), hogy megtörje, illetve ellensúlyozza az új-zélandi tejipar túlsúlyát a tejtermékek kínai piacán. Egyúttal, érzékelve a kínaiak igényét a külföldi tejtermékek iránt, azok egy részét is próbálják saját külföldi cégeiktől bevinni.
A kínai vállalkozások fent vázolt eredményei egyértelműen az országnak a tejimporttól való lehető legnagyobb mértékű függetlenedésre irányuló törekvéseit tükrözik vissza. Ugyanezt támasztja alá az a kínai sajtóból származó híradás, miszerint Kína Ipari, Információs és Technológiai Minisztériuma a következő években – különböző intézkedések révén – 30 milliárd jüannal kívánja támogatni az ország öt legnagyobb tejfeldolgozó vállalatát.
Kínai tejfeldolgozó vállalatok növekvő jövedelmei
A Fonterra új tejporgyártó üzeme és új tervei
A Chinadaily angol nyelvű hírportál szeptember 9-i tudósítása szerint az egyik legnagyobb kínai tejfeldolgozó vállalkozás, a Yili Industrial Group ez év első félévében 24,02 milliárd jüan (3,9 milliárd dollár) árbevételt realizált, ami 13,41 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakának értékét. A fenti összegből a Yili tiszta nyeresége 1,75 milliárd jüant tett ki, ami viszont 125,06 százalékkal magasabb az előző évinél. A másik kínai tejfeldolgozó óriáscég, a Mengniu ez év első hat hónapjában 20,67 milliárd jüan árbevételt ért el, ami 13,3 százalékkal túlszárnyalta az egy
A The Dairy Site hírmagazin szeptember 5én arról számolt be, hogy a Fonterra Darfield-i telepén (közvetlenül a cég korábbi hasonló üzemének szomszédságában) megkezdte működését – egyelőre próbaüzemelésben – a világ legnagyobb tejporgyártó üzeme. Robert Spurway, a Fonterra logisztikai igazgatója újságíróknak elmondta, hogy a mintegy 500 millió dolláros beruházással felépült új üzemet, mint az új-zélandi óriáscég hároméves beruházási tervének befejező akcióját fontos mérföldkőnek tekinti. Az új létesítmény naponta (három műszakban) 6,5 millió
[email protected]
20
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember kereskedelmi háború eme fegyverének bevetésére kontinensünkön is fel kell készülni. E hírek másik fontos üzenete, hogy a hatékonysági verseny rendkívül felgyorsult. Egyre nagyobb telepek, kapacitású üzemek épülnek világszerte. A hatékonyság-növelést mindannyiunknak folyamatosan szem előtt kell tartania. Itt van például a hír, mi szerint még ebben az évben várható egy ÁTK géptámogatási pályázat, akár 70 milliárd forintos nagyságrendben.
liter tejből 700 tonna tejport képes előállítani. Ehhez az alapanyagot 1.500 termelő szállítja, mintegy 65 kilométeres körzetből. A kapacitás lényeges bővítésével a Fonterra vezetése bízik abban, hogy ki tudja elégíteni a feltörekvő országok gyorsan növekvő keresletét. A 25 kg-os zsákokba csomagolt tejpor csaknem teljes egészében exportra kerül, több mint 20 országba. Közben a Global Post amerikai hírportál arról számolt be, hogy az új-zélandi gazdasági miniszter szeptemberi tokiói látogatása során elvi megállapodás született arról, hogy a Fonterra beruházásokat fog eszközölni a japán tejiparba.
A Fonterra vezetőség kínai látogatása Az FW Plus új-zélandi hírportál szeptember 20-i beszámolója szerint a Fonterra vezetősége szeptember közepén tíznapos látogatást tett Kínában, hogy az augusztusban szállított savótermék Clostridia botulinummal való fertőzöttségét a kínai hatóságokkal megvitassák. Kínai részről az új-zélandi delegációt mindenütt a legmagasabb szinten fogadták. Bár az igényes, kínai nagyvárosi fogyasztók köréből még felvetődtek provokatív kérdések és kételyek, a nemzetközi és új-zélandi vizsgálatok alapján a kínai fél bizonyítottnak és lezártnak tekinti, hogy a kifogásolt szállítmány nem tartalmazta a szóban forgó kórokozót, és ezt a fogyasztók többsége is elismerte. A látogatás befejeztével a Fonterra részéről Theo Spierings nagyon bizakodóan nyilatkozott a kínai kereskedelmi kapcsolatok folytatásáról. „Nagy figyelemmel hallgattuk a kínai fogyasztók észrevételeit, és ezek figyelembevételével készülünk a második kínai tejtermelő telepünk berendezésére” – mondta. A Fonterrának a kínai féllel egyeztetett terveiben öt nagy tejtermelő üzem felállítása szerepel, egyenként 3 ezer tehénnel. Ez azt jelenti, hogy 2020-ban a Fonterra nyerstej kibocsátásának mintegy 6 százalékát Kínában fogják előállítani.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy a Fonterra egyelőre nagyon szilárd termelési bázissal rendelkezik, ezért – a presztízsveszteségek, kifogások és botrányok ellenére – túl korai lenne még a cég nagyobb arányú piacvesztését vagy esetleges csődjét előre vetíteni. Sőt – mivel az országban uralkodó szárazság gyakorlatilag befejeződött – a Fonterra és az ország tejtermék forgalmának egy újabb fellendülésével lehet számolni. Ezt erősíti, hogy a nagyvállalat ez év első félévi nyeresége – a szeptember 25-i jelentés szerint – 18 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A Gazeta orosz nyelvű hírportál pedig szeptember 6-án azt közölte, hogy az orosz és fehérorosz hatóságok megszüntették a behozatali tilalmat a Fonterra termékeire. A döntést azt követően hozták, hogy újzélandi és nemzetközi vizsgálatok alapján egyértelműen bebizonyosodott, miszerint a cég Kínába szállított termékének botulizmust okozó baktériummal való fertőzöttsége nem felelt meg a valóságnak. A fentieken túlmenően a The Dairy Dite hírportál arról számolt be, hogy a Fonterra hamarosan megkezdi második termelő üzemének építését Kínában. Hoppá! Egy álhírrel okoztak hatalmas veszteséget a Fonterrának. A
[email protected]
21
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember vétellel – főleg az új üzletszerzések révén megerősítette vezető helyét, illetve növelte a többiekkel szembeni előnyét. A hatodik helyen a Dairy Farmers of America, a hetediken pedig az Arla Foods co. áll. A „kedvezőtlen közgazdasági környezet szele” a Nestlén kívül mind a húsz vezető nagyvállalatot megérintette, közülük a legutóbbi évben legalább hatan árbevétel csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni.
Indiai tejfeldolgozó vállalkozás piacbővítési tervei Az indiai tejtermelés méreteiről és a világszínvonalhoz történő gyors felzárkózásáról korábban már több alkalommal is beszámoltunk. Az Indian Cooperative hírportál augusztus végén arról tudósított, hogy a Gujarat Cooperative Milk Marketing Federation (GCMMF) tejipari óriáscég néhány éven belül 30 milliárd rúpiát, azaz mintegy 470 millió US dollárt szándékozik beruházni a tejfeldolgozás korszerűsítésébe. Ez év első félévében a vállalat forgalmát 20 százalékkal sikerült növelni. A 2012-13. évi szezont pedig – főleg a technológiai újításoknak és az értékesítési hálózat korszerűsítésének köszönhetően – 137,35 milliárd rúpia (2,11 milliárd dollár) árbevétellel zárták, ami kereken 18 százalékkal túlszárnyalta az egy évvel korábban elért szintet. S Sodhi, ügyvezető igazgató kifejtette, hogy a növekvő belső kereslet kielégítése céljából a cég tevékenységét India több államára is szeretnék kiterjeszteni, és termékeik értékesítésével, illetve új feldolgozó üzemek létesítésével főleg a nagyvárosokat megcélozni. A GCMMF tevékenységének bővítésébe félmillió indiai kistermelőt terveznek bevonni.
Viszonylag nagyobb mozgások voltak a rangsorban a hatodik és a huszadik hely között, amit röviden a kínai cégeknek az amerikaiak rovására történő gyors előretörésével lehet jellemezni. Így a két legnagyobb kínai tejfeldolgozó vállalat, Yili és a Mengniu – a kínai kormány hathatós támogatásával a több helyet előrelépve – a 15 legnagyobb cég közé került, miközben az amerikai Kraft Foods hét, a Mondelez pedig hat hellyel csúszott lejjebb a listán. Ugyanakkor a Rabobank hangsúlyozza, hogy egy vállalat mérete nem a legfontosabb meghatározója a sikeres működésnek, az export tevékenység bővítését azonban célszerűbb és gazdaságosabb saját vállalaton keresztül szervezni, mint közvetítőkön vagy helyi ügynökökön keresztül szervezni.
Súlyos gondok az argentin tejtermelésben
Az indiai tejszektor helyzetének alakulását folyamatosan figyelemmel kísérjük. Az ambiciózus tervek persze nem szokatlanok, hiszen világszerte ilyeneket látunk, de számukra kézzel fogható közelségben vannak a bővülő piacok.
A tejtermeléssel foglalkozó Lechería Latina spanyol nyelvű hírportál szeptember 12-i tudósítása szerint Argentína tejtermelése az utóbbi években súlyos gondokkal küzd, annak ellenére, hogy az ország a szarvasmarhatartás és a tejtermelés szempontjából közismerten kedvező adottságokkal rendelkezik. A világ egyik legnagyobb tejtermelő és tejexportőr országának tejkibocsátása ez év első felében 4,1 százalékkal visszaesett az előző év hasonló időszakához képest. Az argentin tejtermelők a nehéz helyzetért egyre hangosabban a kormány politikáját okolják, amely a magas adók és az exportjogok korlátozása révén gyakorla-
A világ 20 legnagyobb tejipari vállalatának új rangsora A CNBC hírmagazin szeptember 10-én közölte, hogy a Rabobank felállította a világ 20 vezető tejipari vállalatának új rangsorát. Az öt legnagyobb vállalat (Nestlé, Danone, Lactalis, Fonterra, Friesland Campina) sorrendjében csak annyi változás történt, hogy a Nestlé – 30,1 milliárd dolláros éves árbe-
[email protected]
22
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember és jelenleg évi 100 liter körül mozog, ami jóval magasabb mint a szomszédos országoké (Tunézia 65, Marokkó 85 liter). Mivel maga a lakosság száma is gyorsan növekszik, az algériai tejtermelésnek gyakorlatilag kevés esélye van a belső fogyasztás teljes mértékben történő kielégítésére, bár az állam ehhez minden támogatást megad.
tilag a nullára csökkenti a tejtermelés jövedelmezőségét az országban. Az utóbbi három évben a termelők 1,9-2,0 pesó körüli összeget kaptak egy liter tejért, ami éppen csak eléri a termelés átlagos önköltségét (1 argentin pesó ~ 38,21 Ft), és ugyanezért a tejért a fogyasztónak a szupermarketekben (kiszerelve) több mint 8 pesót kell fizetnie. Ez azt jelenti, hogy a tejen realizált nyereség túlnyomó részét a kereskedelem teszi zsebre, az érték előállítói pedig csak minimális részesedést kapnak. Ennek következtében az utóbbi 15 évben a tejtermelő gazdaságok száma (a termelés koncentrációját is beleszámítva) hatezerrel apadt az országban, ami tovább növelte az amúgy is magas munkanélküliséget. Ugyanakkor Argentína tejtermék exportja egy év alatt 12,9 százalékkal csökkent, éppen egy olyan időszakban, amikor az emelkedő világpiaci árakat jól ki lehetett volna használni.
Az utóbbi 13 évben a kormányzat összesen 12 milliárd dinárt fordított erre a célra (1 algériai dinár ~ 2,73 Ft). Ez év végéig a kormány a garantált felvásárlási áron kívül a termelőknek 7 dinár, a begyűjtőknek pedig 4 dinár felárat fizet. A legutóbbi három évben – a meglévő mintegy 2 millió fős állomány mellé – 60 ezer nagy-hozamú fejőstehenet vásároltak külföldről, ezeknek azonban egy jelentős hányada, a nem megfelelő takarmányozás miatt elhullott. További vásárlásokkal és az átlagos tejhozam növelésével remélik, hogy az importfüggőséget jelentősen mérsékelni sikerül. Az import legnagyobb része tejpor formájában érkezik az országba, éspedig elsősorban Franciaországból.
Az elégedetlen tejtermelők szeptember 11én tüntetést szerveztek a mezőgazdasági minisztérium Buenos Aires-i épülete előtt, követelve az adózási feltételek enyhítését és egy minimum 200 millió pesó értékű hitelkeret elkülönítését a gazdák anyagi helyzetének javítására.
Az állathoz szaktudás is kell. Ezt gyakran elfelejtik azok a fejlődő országok, ahol ambiciózus fejlesztési terveket melengetnek. „Egy forma egyes autót nem vezethet úrvezető.”
Ezzel függ össze, hogy statisztikai rovatunkban helyettük inkább a brazil árakat követjük figyelemmel.
A tejárak a világtermelés növekedése ellenére is magas szinten maradnak
Algéria, mint a világ egyik legnagyobb tejimportőre
A Dairy Today Magazine hírportál szeptember 18-i híradása megállapítja, hogy a tejtermékek világpiaci áraira – a globális termelés növekedése ellenére is – a kínálat szűkössége nyomja rá a bélyegét. Ez különösen kedvező az új-zélandi termelők és exportőrök számára, akiknek a jó hírnevét az utóbbi idők – nem mindig megalapozott – botrányai meglehetősen megtépázták. A Fonterra legutóbbi három aukciója közül kettő esetében az árak emelkedtek, és a teljes tejporra tonnánként 5.100 dollár fölött maradtak. A legutóbbi – augusztus végi
A Médaf co. francia nyelvű hírportál tudósítása szerint Algéria a lakosság tejfogyasztásának csak egyharmadát tudja belföldön előállítani, így évente mintegy 2 millió tonna friss tejnek megfelelő tejterméket külföldről kénytelen behozni. Ezzel Algéria a világ második legnagyobb tejimportőr országává lépett elő. Ennek egyik fő oka az, hogy az algériai lakosság egy főre jutó tejfogyasztása rendkívül gyorsan növekszik,
[email protected]
23
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember
– aukción egyébként a Fonterra forgalma rekordértéket ért el, miután bebizonyosodott, hogy a Kínába szállított savótermékének fertőzöttsége nem felelt meg a valóságnak. Ezen túlmenően, augusztusban a cégnek két alkalommal sikerült emelnie a teljes tejpor árát. A Fonterra szeptember 6án kiadott előrejelzése szerint Új-Zéland tejkibocsátása a 2013-14. évi szezonban várhatóan 5 százalékkal növekszik az egy évvel korábbi mennyiséghez képest, ami egyben az exportforgalom növekedését is jelenti.
A vietnami tejipar látványos fejlődése Az Afimilk angol nyelvű hírportál szeptember 22 tudósítása szerint Vietnam a tejipar szempontjából a délkelet-ázsiai térség legfejlettebb országává nőtte ki magát. Ezt a látványos fejlődést elsősorban a Friesland Campina Vietnam (FCV) 16 éves jelenléte és fejlesztő munkája révén érte el. Az FCV 15 millió dollárt fektetett a Dutch Lady márka bevezetésére, amely átütő sikernek bizonyult. A napi tejhozam országos átlagban 2005 óta napi 11,4 kg-ról 13,2 kg-ra emelkedett. Ugyanakkor a szomatikus sejtszámot milliliterenként 300 ezerre sikerült leszorítani. A Vinamilk központi nagyüzeme mellett több kisebb (40-50 fejőstehénnel működő) egységet is kialakítottak, amelyek segítségével a lakosság tejellátását nagymértékben javították, sőt – amint arról korábban beszámoltunk – még USA-ba irányuló vietnami tejexportra is lehetőség nyílhat. Egyelőre Vietnam ez év első nyolc honapjában 661,9 millió dollár értékben hozott be tejtermékeket külföldről, az ország import igénye azonban fokozatosan csökken, annál is inkább, mivel a belső piacon a Vietnamban előállított tej ára a külföldről származónak csak mintegy 50-70 százalékát teszi ki. A termelési színvonal javításához az is hozzájárult, hogy a Tetra Pak ez év szeptemberében – 100 millió dolláros beruházással – egy új üzemet nyitott Vietnamban, amelynek éves kapacitása eléri a 400 millió litert, és a közeli jövőben tovább bővíthető.
Irány felfelé! Meddig? Addig, amíg a kereslet növekedése nem torpan meg, vagy amíg a kínálat növekedése nem éri utol a keresletét. Hogy ez túl általános! Igen, az, de nem napokról beszélünk, hanem hónapok egész soráról, vagy évekről. E konjunktúra nem gyertyaláng.
Az USA tejtermelésének 2014. évi várható alakulása A Dairy Herd hírmagazin szeptember 18-i híradása szerint az USDA enyhén (mintegy 300 millió fonttal, azaz mintegy 13 ezer tonnával) csökkentette az ország ez évi tejtermelésére vonatkozó előrejelzését, mivel a harmadik negyedévben a nyugati államokban uralkodó, rendkívül meleg időjárás erősen visszavetette a termelést. A kibocsátásnak a keleti és középső államokban történt növekedése ezt csak részben tudta kompenzálni. A 2014. évre azonban továbbra is a 204,5 milliárd font (kb. 89 millió tonna) előrejelzés marad érvényben, mivel az USDA nem lát okot annak megváltoztatására. Az ország ez évi kukoricatermése ugyanis csaknem biztosan rekordmagasságba szökik, ami a kukorica árakat bushelenként 4,40-5,20 dollárra nyomja le. Ugyancsak csökkent a lucernaszéna átlagára (tonnánként 200,- dollárra), bár a szójaárak ugyanakkor valamelyest emelkedtek (tonnánként 360-400 dollárra).
[email protected]
A sajtárak emelkedése Oroszországban A Milknet orosz nyelvű hírportál szeptember 20-i tudósítása szerint Oroszországban a legnépszerűbb sajtok (Rosszijszkij, Gollandszkij) ára az utóbbi hónapokban folyamatosan emelkedik, és az év végéig meghaladhatja a kilónkénti 300 rubelt (1 orosz rubel mintegy 7 Ft). Szakértők szerint ez elsősorban az orosz piacon tapasz24
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember
talható tejhiányra vezethető vissza. A 3 ezer termelőt tömörítő Szojuzmoloko 512.500 tonnára becsüli a saját tagvállalatai által ez év első hét hónapjában előállított tejmennyiséget, amely 5,7 százalékkal alatta marad az előző év hasonló időszakában termelt mennyiségnek.
termékek tették ki. A szóban forgó termékek esetében a kibocsátás alacsony szintje a gyermektáplálkozás szigorú higiéniai és egészségügyi követelményeire vezethető vissza, amit az ukrajnai gyártók általában nem szívesen vállaltak, illetve nem mindenütt voltak meg hozzá a technológiai feltételek. Ezért az UKAB pozitív fejleménynek tartja a termelés felfuttatását, mivel azzal számottevő és nagy értékű importot lehetett kiváltani.
Ezért a friss tejet gyorsan felvásárolják azok a feldolgozók, akik rövidebb időn belül értékesíteni tudják késztermékeiket. A lassú megtérülési idejű sajtgyártás és értékesítés számára így kevesebb elérhető nyersanyag marad. Emellett, egy kg sajt előállításához 10-12 kg tejre van szükség, ami azt jelenti, hogy a kilónkénti tejár 1 rubellel történő emelése a sajt önköltségét egyből 10-12 rubellel viszi feljebb. Ennek következtében az orosz sajtkibocsátás az említett 7 hónap alatt 10 százalékkal esett vissza.
Albánia tejgazdasága Szeptember 23-án az internetre felkerült Albánia tejgazdaságáról egy albán szerzőktől származó, angol nyelvű elemzés, amely ugyan 2011. évi adatokkal operál, de viszonylag ritkán hozzáférhető, értékes információkat tartalmaz. Az anyag megállapítja, hogy Albánia továbbra is agrárországnak tekinthető, ahol a lakosság mintegy 50 százaléka falusi körzetekben él (többnyire önellátásra berendezkedve), és a mezőgazdaság 20,4 százalékkal részesedik a GDP termelésből. A mezőgazdaság termelési értékének 52 százaléka az állattenyésztésből származik. A tejtermelés évszázados hagyományokkal rendelkezik az országban, jelenleg 210 ezer családi gazdaság foglalkozik tejtermeléssel, túlnyomó többségük 5 tehénnél kevesebbet tart, bár a legutóbbi évtizedben az ország nyugati részén megjelentek a 10-50 tehenes gazdaságok is.
A Szojuzmoloko speciális intézkedéseket vár a kormánytól, mivel ezek hiányában a tej és a tejtermékek ára „teljesen elszabadul”, amit az ilyen nagy fontosságú élelmiszerek esetében nem lehet megengedni. A stratégia erőltetése, amely a hazai termelés felfuttatását helyezi a középpontba, nem mindig szerencsés. A hatóságok lelkesen tiltják ki az importot az országból, miközben ez hiányt okoz a piacon.
Ukrajna: a gyermekek táplálására szánt tejtermékek gyártásának gyors bővülése
Albánia évente 1,1 millió tonna tejet állít elő (ami az ország alig 3 milliós lakosságához viszonyítva igen jelentős mennyiség), ennek 86,8 százaléka tehéntej, viszont csak mintegy 46 százalékát adják le feldolgozásra, nagyobbik része családi fogyasztásra kerül, vagy állati takarmányként hasznosul. Az egy tehénre jutó tejhozam nagyon alacsony, évente 2.700 liter, ami elsősorban a gyenge takarmányozásra vezethető vissza (abraktakarmányt alig használnak). Közrejátszik ebben a (többnyire Jersey és Holstein fajtájú tehénállomány alacsony gene-
Ugyancsak a Milknet hírportáltól (szeptember 9.) származik az a beszámoló, miszerint Ukrajna ez év első hét hónapjában 11.100 tonna tejből állított elő gyermekek táplálására szánt tejtermékeket, ami tej egyenértékre átszámítva 43 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakának mennyiségét. Az Ukrán Agribusiness Klub (UKAB) adatai szerint ennek mintegy 63 százalékát az úgynevezett savanyú tej-
[email protected]
25
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember
tikai teljesítménye is. Ugyanakkor viszont az ország tejtermékekből gyakorlatilag önellátó (99 %-ban). Egyelőre kezdetleges stádiumban van a tejminőség ellenőrzése, mivel azt az út szélén vagy a szomszédoknak értékesített tej esetében nagyon nehéz megszervezni.
Ezt grafikonnal is alátámasztottuk a statisztikai rovatban.
Az uruguay tejtermelés stabilizálódása A Portal Lechero spanyol nyelvű hírportál szeptember 23-án arról számolt be, hogy megállt az uruguayi tejtermelés pangása, és a kibocsátás történelmi rekordok közelébe emelkedett. Szeptember elejétől egyedül a Központi Tejszövetkezet (CONAPROLE) üzemeibe napi 4,4 millió liter tejet adnak le feldolgozásra. A fellendülés a kedvező időjárásra, de elsősorban a feldolgozók által fizetett magasabb árra vezethető vissza. Az uruguayi tejtermelés több mint 50 százaléka rendszeresen exportra kerül, ezért az export már az év elejétől növekedést mutatott. Nevezetesen ez év első félévében sovány tejporból 14.422 tonnát, teljes tejporból pedig 28.433 tonnát tett ki, ami, 88, illetve 12 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Vajból 11.021 tonnát értékesítettek külföldre, ez 24 százalékkal haladta meg a 2012 első félévében exportált mennyiséget. A vizsgált időszakban a tejtermék export 354,1 millió dollár árbevételt jelentett az országnak, annak ellenére, hogy a sajtexport az első negyedévben 18 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az albán kormány azonban komoly erőfeszítések és anyagi támogatások révén igyekszik a fenti hiányosságokat fokozatosan kiküszöbölni, és az ország tejtermelésének színvonalát az európai átlaghoz közelíteni.
Brazília: Emelkedő emelkedő tejárak
tejimport
és
Az Economia Agronegócios portugál nyelvű hírportál szeptember 19-én arról számolt be, hogy Brazília az ország területének jelentős részén uralkodó szárazság miatt egyre nagyobb mennyiségű tejterméket kénytelen külföldről behozni. Ez év júliusában a brazil import értéke megközelítette a 18 ezer tonnát, amelyből 9.400 tonnát a tejpor tett ki, több mint 40 millió USD értékben. A legfontosabb beszállító országokat Argentína (47,4 %, Uruguay (33,6 %) és Chile (8,9 %) képezte. Ezen belül az utóbbi hónapok az Uruguayból származó import olyan mértékű előretörését hozták, hogy a két ország illetékes minisztériumai fontolóra vették az Uruguayból Brazíliába behozható tejpor mennyiségének havi 3.600 tonnára történő korlátozását.
A tevetej valóban a sivatag csodaszere?
Fentiek alapján nemigen lehet csodálkozni azon, hogy Brazíliában a tejfelvásárlási árak hónapok óta folyamatosan emelkednek. A kilónkénti ár ez év harmadik negyedévében az egyes államokban 1,04 és 1,15 reál között ingadozik, amelynek már az alsó határa is történelmi rekordot jelent (1 brazil reál 101,05 Ft). A brazil mezőgazdasági minisztérium reméli, hogy a magas árak növelik a termelési kedvet, és az időjárás normalizálódásával az ország ismét jelentős tejtermék exportőrré válhat.
A Spiegel-online Gesundheit német nyelvű hírportál szeptember 20-i elemzése szerint az EU piacának a közeljövőben történő megnyitása a tevetej előtt érdekes változásokat hozhat a tejtermékek forgalmazásában. Az EU táplálkozástudományi szakértők egyelőre csak a szigorú egészségügyi és járványügyi követelményeknek való megfelelést vizsgálták. Az arab eladók ugyanakkor, 3 ezer éves tapasztalatokra hivatkozva a tevetej számos előnyét hangsúlyozzák a tehéntejjel szemben. A tevetej a tehéntej-
[email protected]
26
[email protected]
NAGYVILÁG TEJPIACI HÍREI
II. évfolyam - szeptember
hez viszonyítja ötször több C vitamint, és feleannyi zsírt tartalmaz, cukrot pedig alig. Ugyanakkor hiányoznak belőle a BétaLaktoglobulin és a Béta-Kazein fehérjék, amelyek tejfehérje-allergiát válthatnak ki, így a tevetejet a laktóz-intoleranciában szenvedők is fogyaszthatják. Ezen túlmenően a tevetej –az arabok állítása szerint – erősíti az immunrendszert, és fogyasztása megfelelő kezelés mellett elősegítheti több-
[email protected]
féle betegség (hepatitis, tuberkolózis, bélbetegségek, stb.) leküzdését. Mindemellett, az arab forgalmazó tevetejből készült gyógyászati és kozmetikai cikkekkel is be akar törni az európai piacra. Német szakértők szerint a tevetej jótékony hatásai csak tartós fogyasztás esetén mutathatók ki, egyelőre azonban az átfogó hatásvizsgálatok hiányoznak.
27
[email protected]
ELEMZÉSEK
II. évfolyam - szeptember
Európai élelmiszerkiskereskedelmi trendek a II. negyedévben
A mennyiségi eladás trendjeiről hangsúlyozza:
Magyarországon az élelmiszerkiskereskedelem forgalma értékben nem változott a második negyedév során, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva. Ennek fő oka, hogy az áremelkedés üteme lelassult. Ezzel egyidőben hazánkban az eladások mennyiséget tekintve 2,8 százalékkal csökkentek, míg huszonegy vizsgált európai ország átlaga mínusz 1,5 százalék. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat „Growthreporter” című, negyedévenkénti nemzetközi elemzése.
- Legjobban a mennyiségi eladást befolyásolta az élelmiszer-kiskereskedelemben, hogy tavaly húsvét a második negyedévre esett, idén viszont az elsőre. Ennek következtében a múlt évi magasabb bázis-számok 1-1,5 százalékkal torzítják az összehasonlító adatokat. Ez a naptári hatás is okozza, hogy a huszonegy vizsgált ország közül az élelmiszerboltok tizennyolcban kevesebb árut adtak el idén a második negyedév során, mint tavaly április-június között.
A tavalyi negyedik, majd utána az idei első negyedév során hazánkban az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum fogyasztói átlagára 6,6, illetve 5,1 százalékkal emelkedett, míg az idei második negyedévben 2,6 százalékkal. Mindig az előző évi hasonló negyedévhez viszonyítva. Európában, a vizsgált huszonegy fejlett országban átlag 2,7 százalékos áremelkedést regisztrált a Nielsen, szintén a második negyedév során. Amíg nálunk az átlagárak 2,6 százalékkal nőttek a második negyedévben, addig tizenegy országban ennél nagyobb mértékű drágulást regisztrált a Nielsen. Legmagasabb a mutató Törökországban (8,4 százalék), Finnországban (6,0) és Ausztriában (3,8). Az átlagárak a huszonegy vizsgált ország közül Lengyelországban nem változtak; Görögországban és Norvégiában csökkentek; tizennyolcban, köztük Magyarországon növekedtek. A drágulás üteme azonban több helyen lassult. - Az infláció legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent, negyedéves összehasonlításban, míg a növekedés üteme Finnországban emelkedik ki – mutat rá Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi tanácsadási igazgatója.
[email protected]
28
A magyarországi élelmiszerüzletek a tavalyi negyedik és az idei első negyedévben mért mínusz 4,6 majd mínusz 3,6 százalék után a második negyedév alatt 2,8 százalékkal adtak el kevesebb napi fogyasztási cikket, mint az előző évi hasonló periódusokban. Amíg érték szempontjából Magyarországon stabil, addig Európában átlag 1,2 százalékkal nőtt az élelmiszer-kiskereskedelem bevétele nominálisan, a tavalyi második negyedévhez viszonyítva. Az értékben mért nominális forgalom a második negyedévi adatok alapján a vizsgált huszonegy ország közül Magyarország mellett öt országban stagnál: Belgiumban, Dániában, Hollandiában, Németországban és Spanyolországban. Negatív a trend Csehországban, Görögországban, Írországban, Lengyelországban, Olaszországban és Szlovákiában. Nőtt a forgalom, nominálisan a következő országokban: Ausztria, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország és Törökország. Közülük kimagaslik Törökország 11,6 százalékos mutatója, amit azonban átlag 8,4 százalékos drágulás kísér. A sorrendben utána következő Finnországban a bevételek 4,2 százalékos növekedéséhez 6,0 százalékos infláció társul.
[email protected]
ELEMZÉSEK
II. évfolyam - szeptember
Néhány európai országban az élelmiszer, háztartási vegyiáru és kozmetikum áremelkedésének átlagos mértéke az idei második negyedévben. Az előző év második negyedévhez viszonyítva. % Ország Európai átlag Magyarország Ausztria Szlovákia Csehország Lengyelország Németország Görögország
[email protected]
% + 2,7 + 2,6 + 3,8 + 3,2 + 2,7 - 0,1 + 3,5 - 2,3
29
[email protected]
SZUBJEKTÍV
II. évfolyam - szeptember
Közraktárban a búza
nyilvántartási, a hatósági felügyeleti kérdések egyes szabályainak módosítására van szükség.
A közraktár, mint eszköz ugyan háttérbe szorult az elmúlt években, de elfelejteni nem szabad. Annál is inkább nem, mert az évek óta tartó leépülés után ismét optimista hangok hallatszanak a közraktározási piacról. A hangulat javulása több tényezőnek köszönhető. Egyrészt, életbe lépett az új közraktározási törvény; másrészt, a jó búzatermés a termelők túlnyomó többségét raktározásra sarkallta; harmadrészt, a jogszabályi környezet változása miatt a vevők háttrébb húzódtak a gabonapiacon.
Meg kell állapítani azt a tényt is, hogy a Lajtától nyugatra a mezőgazdasági finanszírozásban az úgynevezett közraktározási hitelezésnek nem jött létre az a viszonylag magas súlya, mint a hazai gyakorlatban. Ennek elsősorban strukturális okai vannak. A közraktárakat eseti jelleggel használják a mezőgazdasági termelők, illetve kereskedők és elsősorban a nagy kikötők szomszédságában. Alapvetően a szövetkezeti rendszerben működtetett finanszírozás és raktárhálózat oldja meg azt a feladatot.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Magyar Bankszövetség, a Magyar Közraktár Szövetség és az érintett bankok bevonásával dolgozta ki a közraktári törvény módosítását, amelyet a parlament májusban elfogadott és július elsejével hatályba az is lépett. A terület újraszabályozására azért volt szükség, mert az eltelt évek során tovább folytatódott a közraktári finanszírozás leépülése hazánkban, amelyet jól mutat a közraktárak számának csökkenése, valamint az általuk kibocsátott közraktári jegyérték alakulása. Az utóbbi hat évben a közraktárra letett áruk értéke harmadára esett vissza. Udvariasan mondva a visszaélések, valójában gátlástalan bűncselekmények miatt a közraktárak visszahúzódtak e tevékenyégtől. Pedig e konstrukciók hasznos kiegészítői a finanszírozási piacnak.
A közraktári finanszírozás a nyugat-európai tapasztalatok szerint drágának számít más finanszírozási lehetőségekkel összevetve. Ez pedig – ugyebár - nyomós érv. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közraktározás-felügyelete által készített összesítés szerint 2012-ben megtört a piac évek óta tartó zsugorodása: az éves szinten kibocsátott közraktári jegyek értéke 144 milliárd forint volt. Becslésük szerint a kapcsolódóan felvett hitelek összege elérte a 110 milliárd forintot. A közraktározó letevők száma évek óta változatlan, 410-420 között szóródik. Továbbra is meghatározó a búza, a kukorica és az olajos magvak közraktározása a többi termékcsoporthoz képest. Átlagosan 29 hétre szólnak a kibocsátott közraktári jegyek.
A kereskedelmi bankok jelentős része – a közraktári szabályozás hiányosságain alapuló korábbi veszteségek következtében – az ügyfeleik forgóeszköz finanszírozási igényét jelenleg az ügyfél összteherbíró képessége és az ügylet független biztosítékai alapján mérlegelik, a közraktárjegyet a biztosítékok között nem, vagy csak komfortfaktorként figyelembe véve. A módosítás célja az, hogy az adott fedezet mellett több hitel kihelyezésére nyíljon lehetőség, amihez a törvényben a tőke-megfelelési, az áruvédelmi, a felelősségi, a biztosítási, a büntetőjogi, a
[email protected]
A közraktározási piac alakulása
2007 2008 2009 2010 2011 2012
közraktárakszáma db 5 5 6 4 4 3
közraktárjegyekértéke milliárdFt 309 252 186 96 97 144
átlagos átlagoslejárat ügyfélszám hét 1899 39 1568 29 1105 31 410 31 418 36 419 29
Forrás: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
A közraktározott termékek összetétele továbbra is sokszínű. Meghatározó az étkezési
30
[email protected]
SZUBJEKTÍV
II. évfolyam - szeptember ilyen nagy kockázatú tárolást is korlátozták az új törvényben.
búza aránya, amely az előző évhez viszonyítva közel 8 százalékkal növekedett, valamint a kukorica, amelynek aránya viszont (a készletek általános csökkenésével párhuzamosan) 18,3 százalékkal elmaradt az elmúlt évhez képest. A 2012-es évhez viszonyítva jelentő mértékben, 16 százalékkal növekedett az olajos magvak közraktározása. Ha folyamatában nézzük a közraktározott áruk szerkezetét, akkor a kukorica jelentős visszaszorulását, és az olajos magvak előretörését látjuk.
Egy másik változás a felügyeleti díj mértékére és szerkezetére vonatkozik. Anélkül, hogy a díjfizetés kalkulációjával és módjaival terelném Önöket, csak a díj emelkedésére hívom fel a figyelmet. Ez persze nem tesz jót a termék versenyképességének. A felügyelet további pontokon is megerősödött az új szabályozás által. Ilyen például, hogy eltilthat közraktári vezetőket, döntései ellen nincs helye fellebbezésnek. 2017-ig minden közraktározónak kötelezővé válik elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazása. Az ilyenek bevetése - a minőségbiztosítási rendszerekkel együtt – alapvető érdeke a közraktáraknak, de ez is egy azon tényezők közül, amelyek gyengítik e finanszírozási típus versenyképességét.
Közraktározott termékek 2012
takarmánykukorica 21% olajos magvak 42% étkezési búza 20%
egyéb termék 0% élelmiszer 7%
ipari termék 4%
A törvény pontosítja a felelősségek kérdését is. Ebből is látszik, hogy a törvénymódosítás gyakorlatilag a magyarországi piaci viszonyokhoz való alkalmazkodásra lett kihegyezve. Célja lehetőleg minden viszszaélés kizárása. Úgy tűnik, a művi közraktározás a költségnövekedésnek leginkább kitett terület. Ez akár jelentősen háttérbe is szorulhat.
takarmánybúza egyéb 4% kalászos 2%
Forrás: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
Az új törvény fontosabb elemei Várható hatások Az új törvény bevezet egy új fogalmat, a közraktározási biztosíték intézményét. Ez egy olyan összeg, amit a közraktár csak akkor használhat fel, ha netán megszűnik, vagy felfüggeszti tevékenységét. Ennek öszszege a raktározott érték ezrede, amit negyedévente kell korrigálnia. Mivel a visszaélések a művi közraktározást érintették erősen, az új törvény maximalizálja az üzleti év során művi közraktározott árura kibocsátható közraktári jegyek értékét.
Ugyanakkor, tekintettel a 2017-ig kitolt végső határidőre, az új jogszabály hatásait is csak középtávon tudjuk majd értékelni. Az bizonyos, hogy biztonságosabb lesz a közraktározás. Az, hogy ára hogyan alakul még kétséges, hiszen a verseny nem fogja engedni az ügyfélre hárítani a megnövekedett költségeket. Hosszabb távon a törvény által bevezetett áru- és piacvédelmi intézkedések − elektronikus vagyonvédelem, közraktári biztosíték − egyik oldalról növelik majd a közraktározás költségeit, ám éppen ezek miatt a másik oldalon csökkennek a kockázatok, így ellensúlyozhatják azokat.
Egy másik új fogalom a nagy kockázató tárolás. Ez azokat az ügyleteket jelenti, amelyeknél az egy telephelyen művi tárolt áru közraktárjegyen feltüntetett értéke eléri a közraktár saját tőkéjének kétszeresét. Az
[email protected]
31
[email protected]
SZUBJEKTÍV
II. évfolyam - szeptember
Az élénkülés, amire most minden közraktározásban érdekelt számít, akár már napjainkban elkezdődhet, hiszen a piac továbbra is áll, így a legtöbben raktárba teszik búzájukat, és többségük finanszírozást keres hozzá. A piaci szereplők szerint nagy az érdeklődés a közraktározás iránt. Fenti állításomat, mi szerint nem kell a konstrukció jelentős drágulására számítani az is alátámasztja, hogy a gabonafinanszírozásban most leginkább a Magyar Nemzeti Bank kedvezményes hitele a versenytársa. Az élénkülő versenyt az is jelzi, hogy míg az elmúlt két-három évben a legtöbb pénzintézet csak a letett áru értékének 60-70 százalékát finanszírozta közraktári hitellel, addig idén a legtöbbjük már átlag 80 százalékos vagy afölötti finanszírozási arányt is elfogadhatónak tart.
tására. Az előbbi két intézkedéssel a búzapiac valóban tisztul is, de a terméklánc felsőbb régióiban ezzel ellentétes trend tapasztalható. A molnárok és a pékek például egyaránt a feketülő piactól szenvednek. n görbéi tovább közelíteni egymáshoz.
Ingadozó árak, növekvő gondok Ami viszont minden finanszírozónál kiemelt fontosságú, az a gabonapiac ingadozásának erősödése. Magam, aki ezzel két évtizede foglalkozom, ezt szomorúan hallom, mert csak jó helyen kellene informálódni, s a bankok is láthatnák, nem a kiszámíthatóság romlott, hanem az átláthatóság nehezült. Ha viszont megértjük a gabonapiacok „újkori” működésének hátterét, biztos kézzel nyúlhatunk a piachoz. És ez az a pont, amikor a búzapiac jelenlegi helyzetére kell hivatkoznom. A közraktári törvény és az azt időben jócskán megelőző fordított Áfa bevezetés kétségtelenül tisztított és tisztít a búzapiacon, de az éppen ezek miatt újabb vadászterületet kereső hiénák súlyos gondokat okoznak a lisztpiacon. Az érme másik oldala, hogy a közállapotokat nagyon jól jellemzi, hogy emelkedik azon közraktározó ügyfelek száma, akik nem a finanszírozást, hanem a biztonságot keresik a szolgáltatásban, és nem is vesznek fel hitelt az árura. Hová is lyukadtunk ki? Az állam egyre látványosabban törekszik a gabonapiac tisztí-
[email protected]
32
[email protected]
Holstein Monitor
A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének a tejszektorra specifikált hírlevele Megjelenik minden hónap végén Megjelenés módja elektronikus, pdf formátumban
Kiadja a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete 1134 Budapest, Lőportár utca Telefon: (1) 412 5050 Telefax: (1) 412 5052 E-mail:
[email protected] *** Szerkeszti az Agrár Európa Kft. 1024 Budapest, Fillér utca 10/b. Telefon: (1) 266 5622 Telefax: (1) 266 5629 E-mail:
[email protected] Kapcsolat: Fórián Zoltán
[email protected]
A cikkekre vonatkozó szerkesztői kommentárok a vonatkozó cikk után elkülönítve olvashatók. ***
