Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet
A MIHŐ MISKOLCI HŐSZOLGÁLTATÓ KFT. GAZDÁLKODÁSI SAJÁTOSSÁGAINAK JELLEMZÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÁLLALAT KÖLTSÉGSZERKEZETÉRE
DIPLOMAMUNKA/SZAKDOLGOZAT
Készítette: Vadász Szabina .
Miskolc, 2015 1
Tartalom Bevezetés ............................................................................................................................... 3 1. A közszolgáltató vállalatok működésének általános jellemzői ......................................... 5 1.1 A természetes monopóliumok árszabályozása ............................................................ 7 1.2 Demonopolizáció, egyetemes szolgáltatás .................................................................. 9 2. A magyar távhőszolgáltatás ............................................................................................. 11 2.1 A távhőszolgáltatás kialakulása és fejődése Magyarországon .................................. 11 2.2 A távhőszolgáltatás jelenlegi helyzete ....................................................................... 12 2.3 Nemzeti Energiastratégia 2030 .................................................................................. 14 3. Szabályozás a magyar távhőszolgáltatásban ................................................................... 17 4. A miskolci távhőszolgáltatás ........................................................................................... 23 4.1 A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. gazdálkodási tevékenysége .......................... 23 4.2 A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. költségeinek vizsgálata ................................. 25 4.3.1 Az anyagjellegű ráfordítások vizsgálata ............................................................. 28 4.2.2 A személyi jellegű ráfordítások vizsgálata ......................................................... 31 4.2.3 Értékcsökkenési leírás, egyéb szolgáltatások költségei és egyéb ráfordítások .. 35 4.2.4 A vállalat tevékenységenkénti költségstruktúrájának áttekintése ...................... 38 4.3 A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. bevételeinek elemzése .................................. 42 4.3.1 A MIHŐ 2012. és 2013 évi alaptevékenységének bevételei .............................. 44 4.4 A bevételek és ráfordítások tevékenységenkénti összehasonlító elemzése ............... 51 4.5 Következtetések, javaslattétel .................................................................................... 52 Összegzés ............................................................................................................................ 55 Summary.............................................................................................................................. 59 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 61 Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 65 Mellékletek ...................................................................................................................... 67
2
Bevezetés Szakdolgozatom távhőszolgáltató
témája
vállalat,
a
egy
MIHŐ
közszolgáltató Miskolci
szektorban
Hőszolgáltató
Kft.
tevékenykedő gazdálkodási
sajátosságainak jellemzése, különös tekintettel a vállalat költségszerkezetének többoldalú elemzésére.
A
téma
megalapozásához
célszerű
röviden
áttekinteni
a
hazai
távhőszolgáltatás múltbeli és jelenlegi helyzetét Magyarországon – mely a fejlett nyugati társadalmakhoz képest – meglehetősen negatív megítélés alá esik 1 , legtöbben a mára korszerűtlenné vált, elavult lakótelepi fűtéssel azonosítják, pedig jelenleg ez a legkörnyezetkímélőbb, legfenntarthatóbb fűtési forma, mely a társadalom meglehetősen széles körét érinti. Magyarországon napjainkban közel 650 ezer, zömében lakótelepi ún. „házgyári” panellakást érint a távhőszolgáltatás kérdése, mely kb. 1,3 millió embert jelent, vagyis a magyar lakosság nagyjából 13%-át2. Az érintett fogyasztói kör részéről a távhőszolgáltatás megítélése kimondottan negatív. Főként a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztói réteg alacsony jövedelemszintje miatt kifejezetten drágának hat, illetve az évtizedekkel ezelőtt kiépített, mára elavulttá vált távhőrendszer hiányosságaiból adódóan további problémák merülnek fel, melyek közvetlenül érintik a lakosságot. Ezek alapján érdemes tehát részletesebben foglalkozni a magyar távhőszolgáltatás kérdésével, illetve feltárni annak tényleges hátrányait, illetve előnyeit is. Jelenleg hazánkban a távhőszolgáltatás előnyeiről elsősorban nemzetgazdasági szinten beszélhetünk. A távhő Európában – így Magyarországon is – ez energia- és környezetpolitika része, jelentős szerepe van a környezet- és klímavédelemben, ugyanis széleskörű elterjedése csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Lehetővé teszi a fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentését, valamint kiváltását alternatív, megújuló
energiaforrásokkal,
emellett
fontos
eszköz
a
fenntartható
fejlődés
3
célkitűzéseinek elérésében. A távhőszolgáltatás optimalizálásának, versenyképesebbé tételének kérdése a 2030-ig előirányzott Nemzeti Energiastratégia szerves részét képezi.
1
Távhő: a finnek ezért kedvelik - A hazai távhőszolgáltatás jelene és jövője; http://www.168ora.hu/tudas/energetikai-szakkollegium-tavhoszolgaltatas-88318.html?full-version 2 A KSH adatai szerint 2013-ban a távfűtésbe bekapcsolt lakások száma 648 302, míg a melegvíz-szolgáltatás 598 241 lakást érint. 3 „A fenntartható fejlődés a társadalmi haladás - méltányos életkörülmények, szociális jólét - elérése, megtartása érdekében a gazdasági fejlődés biztosítását és a környezeti feltételek megőrzését jelenti.” (Forrás: A fenntartható fejlődés fogalma, célkitűzése; www.unesco.hu)
3
A szolgáltatás előnyeinek és hátrányainak elemzése mellett felvetődik a szabályozás kérdése is, mivel közszolgáltató jellegéből adódóan atávhőszolgáltató vállalat a természetes és jogi monopóliumként működik, így tevékenysége államilag szabályozott keretek között történik, ami jelenleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetőleg a Nemzetgazdasági Miniszter jogkörébe tartozik. A fentiek alapján tehát szakdolgozatomban először áttekintem a távhőszolgáltatás általános kérdéseit, melyek feldolgozása elengedhetetlen a választott bázisvállalat gazdálkodási sajátosságainak feltárásához, elemzéséhez. Ezt követően a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. által a rendelkezésemre bocsátott információk, illetve adatok alapján kívánom elemezni a vállalat gazdálkodási színvonalát, különös hangsúlyt fektetve a költségstruktúra többoldalú elemzésére, ugyanis a vállalat költséggazdálkodása közvetlenül kihat az érvényesített fogyasztói árakra, amijelentősen befolyásolja a szolgáltatás megítélését a fogyasztók körében. A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft esetében tehát vizsgálatom tárgyát képezi a vállalat gazdálkodási adatainak elemzése, illetve költségeinek költségkategóriánkénti vizsgálata, továbbá a felmerült költségek – a számviteli szétválasztás előírásainak megfelelően - tevékenységenkénti bontása és ennek elemzése, mely a díjmegállapítás alapját képezi.Továbbádolgozatomban a költségstruktúra melletta vállalat bevételeit is áttekintem, egyrészt vállalati szinten, másrészt tevékenységenkénti bontásban, ezáltal az egyes tevékenységek bevételei és ráfordításai összevethetőek.További elemzéseim tárgyát képezi az elmúlt években zajló, többlépcsős rezsicsökkentések hatása egyrészt vállalati, másrészt fogyasztói oldalról.
4
1. A közszolgáltató vállalatok működésének általános jellemzői A közszolgáltató vállalatokat a versenypiacon működő vállalatokkal ellentétben sajátos működési környezet és szabályozási rendszer jellemzi, ezért dolgozatomban elsőként a közszolgáltatásokkal kapcsolatos fogalmi rendszert és szakirodalmi hátteret tekintem át. A közszolgáltatás „közcélú, illetőleg közérdekű szolgáltatást jelent, mely egy nagyobb közösség minden tagjára nézve azonos feltételek mellett vehető igénybe”(ILLÉS M. 2000 P. 9.). A közszolgáltatások általános jellemezője, hogy közszükségletet elégítenek ki, közösségi érdeket látnak el.A társadalmi fejlődés, az életszínvonal és egyéni életminőség szempontjából alapvető fontosságúak. Az 1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről megállapította, hogy „közszolgáltató tevékenység az olyan tevékenység, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közszolgáltatásnak, közcélú szolgáltatásnak, közüzemi tevékenységnek, közmű- vagy kommunális szolgáltatásnak minősít” 4 .A törvény szerint tehát a közszolgáltatásokra vonatkozóan nincs konkrétan meghatározott definíció, különböző irodalmi források meglehetősen változatosan értelmezik és határozzák meg a közszolgáltatások fogalmát. A témával kapcsolatos kérdéseket vitató európai uniós dokumentumok hangsúlyozzák, hogy a tagországok joga annak meghatározása, hogy mit tekintenek közszolgáltatásnak (VALENTINY P. 2013).Ezek a szolgáltatások legjellemzőbben a villamosenergia-szolgáltatás, a távhőellátás, a gázszolgáltatás, az ivóvízellátás, a szennyvízelvezetés, a vasúti-, közúti-, és légi közlekedés, szállítás, egyéb tömegközlekedés, valamint a postai és távközlési szolgáltatások (LAPSÁNSZKYA. 2009), de lehet bármely egyéb szolgáltatás „amelyet valamelyik tagállam vagy a Közösség közszolgáltatási kötelezettségnek vet alá tekintettel arra, hogy az általános érdekű” (KOPÁNYI ET AL. 2007, P. 16IN: KÁDÁRNÉ HORVÁTH Á. 2010).A tevékenység ellátását az ún. „közüzem” (közszolgáltató vállalat) végzi. Ez a vállalati típusú szerveződés, ahol a közszolgáltatást nyújtó vállalat önálló jogi személyként kiadásait bevételeiből fedezi, gazdálkodása, szervezeti felépítése, illetve tulajdoni háttere (beszélhetünk
állami
vagy
önkormányzati
köztulajdonú,
illetve
vegyes-
vagy
magántulajdonú közszolgáltató vállalatról) lényegében megegyezik a versenypiacon működő vállalatokéval.
4
Jelenleg a 2011. évi CVIII. törvény van hatályban a közbeszerzésekről, melyben a közszolgáltató tevékenység, mint fogalom nem kerül definiálásra
5
A vállalati típusú szerveződés mellett beszélhetünk intézmények által nyújtott közszolgáltatásokról (pl. közoktatás, egészségügy), melyek finanszírozása közösségi forrásból történik (ILLÉS M. 2000.), működésük és szolgáltatási tevékenységük jelentősen különbözik a vállalati formában működő közszolgáltatóktól, ezért dolgozatomban ennek részletes leírásától eltekintek és a továbbiakban a vállalati formában működő közüzemek általános jellemzőit tekintem át. A vállalati keretek között történő közszolgáltatási tevékenység Magyarországon jelentős részben természetes monopóliumként működik, melynek létalapját a kiépített infrastruktúra adja, vagyis a terjedelmes hálózatrendszer, melyen keresztül az adott szolgáltatás eljut a fogyasztókhoz, pl. a távhőszolgáltatás esetében a kiépített távhővezetékhálózat.Természetes monopolhelyzetben van a vállalat, ha az „egyedüli kibocsátónak a teljes keresleti tartományban kisebb az átlagköltsége, mint két vagy több vállalat bármiféle output kombinációjának”5(ILLÉS M. 2000 16 P.). EBBEN az esetben nem csak a ténylegesen felmerülő költségeket kell figyelembe venni, hanem a több szolgáltató esetén megtöbbszöröződő
társadalmi
hátrányt
is
(pl.
új
hálózat
kiépítése
esetén
a
megtöbbszöröződő helyigény, építési munkálatok, zaj és egyéb kellemetlenségek). A természetes monopólium léte tehát több ágazatban is optimálisnak tekinthető, amennyiben
az
adott
piaci
kereslet
ellátását
minimális
költséggel
biztosítja
(LAPSÁNSZKYA. 2009). A természetes monopolhelyzetből következik, hogy a szolgáltatást nyújtó vállalatot ellátási, illetve a szolgáltatás nyújtását biztosító szerződéskötési kötelezettség terheli a 5
A természetes monopólium fogalmának definiálásával a szakirodalomban többféleképpen – azonban tartalmilag hasonlóképpen - találkozhatunk: „A természetes monopólium olyan monopólium, amelyben átütő volumengazdaságosság és tevékenységi kör gazdaságosság van jelen, olyan mértékben, hogy a termelés megszervezése egy iparágban egyetlen cég révén történhet a leghatékonyabban” (Samuelson, P. A. –Nordhaus, W. D.: Közgazdaságtan, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest, 2009, 764 p.) „A monopólium akkor természetes, amikor „gazdaságos”, vagyis valamely adott piacot a leggazdaságosabban – azaz a legalacsonyabb költséggel – egyetlen kínáló képes ellátni. A monopólium lehet helyileg (a piacnagyság valamely sávjában) és globálisan (bármely piacnagyság esetében) természetes.” (Kiss Ferenc László: Bevezetés a szabályozás gazdaságtanba, p. 27.) „Természetes monopóliumról (natural monopoly) a költségek szubadditivitása esetén beszélünk, azaz, ha C(Q)<ΣCi(qi) bármely Q=Σqi esetén. Másképpen, ha a keresletet kielégítő jószágmennyiséget (vagy jószágkombinációt) egyetlen vállalat kisebb összköltséggel képes biztosítani, mint kettő vagy több, bárhogyan osszák is fel az utóbbiak egymás között a kínálati mennyiséget.” (Mozsár Ferenc: A közszolgáltató szervezetek monopol-helyzete – In: A közszolgáltatások marketingje és menedzsmentje, SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei, p. 34.)
6
szolgáltatás igénybe vevőkkel szemben. Minden egyes fogyasztója számára folyamatosan, azonos feltételek mellett és azonos áron biztosítania kell a szolgáltatást. A természetes monopóliumok az esetek többségében egyúttal jogi monopóliumként is működnek, akizárólagos szolgáltatásnyújtási jog alapján6.A nagy kiterjedésű hálózati rendszerek útján nyújtott szolgáltatások – pl. távhőszolgáltatás, víz- és csatornaszolgáltatás -
sajátos
jellemzőik alapján teljes mértékben a gazdasági közszolgáltatások keretébe tartoznak, ezért monopol helyzetük általában a jogi szabályozás útján is megerősítésre került (LAPSÁNSZKY A. 2009).
1.1 A természetes monopóliumok árszabályozása A közüzemek monopolhelyzetéből adódóan felvetődik a monopolprofit szerzésének lehetősége, melynek elkerülése érdekében a fogyasztói árakat hatósági árszabályozás útján állapítják meg, a szükséges költség és - magántőke megjelenése esetén - a méltányos nyereség elvét figyelembe véve (ILLÉS M. 2000)(1. ábra), az állam az érintett szolgáltatásokra előírja a legkisebb költség elvének alkalmazását7.
A természetes monopóliumok árszabályozási elve ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI TULAJDON
nonprofit elven mûködtetve
MAGÁN- ÉS VEGYES TULAJDON
üzleti alapon mûködtetve
ÁR=SZÜKSÉGES KÖLTSÉG +MÉLTÁNYOS NYERESÉG
ÁR=SZÜKSÉGES KÖLTSÉG
+ esetleg a fejlesztés forrásigénye
1. ábra A természetes monopóliumok árszabályozási elve (Forrás: Illés Mária: A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása, p 126..) 6
Közüzemi szolgáltatás – közszolgáltatás – egyetemes szolgáltatás; http://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/kozuzem.html#smalltitle_11 7 A díjképzésre vonatkozó előírások a távhőszolgáltatás esetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény ármegállapítással kapcsolatos, 57. – 57/A. – 57/B. és 57/D §-ban kerültek meghatározásra.
7
Az árszabályozást illetően vitatott kérdés, hogy milyen konkrét tartalmat és milyen módszerrel
szükséges
szabályozni.
Tartalmilag
a
természetes
monopóliumok
árszabályozási elve szerint a köztulajdonú közüzemek által alkalmazott árba a vállalatnál felmerülő szükséges költségeket, esetleg a fejlesztés vagy rendszerbővítés forrásigényét lehet beépíteni. Magán- vagy vegyes tulajdonú vállalat esetében a megtérülés elve szerint magántőke bevonása vagy egyéb haszonelvű működés esetén egy meghatározott tőkearányos nyereségráta is megtéríthető a szabályozott árban (ILLÉS M. 2000).Ez az ún. méltányos
nyereség
(fair
rate
of
return),
melyet
már
az
1960-as
évektől
szabályoznak(KÁDÁRNÉ 2010), azzal a céllal, hogy korlátozzák a monopolhelyzetben lévő vállalat
monopolprofit-szerzési
lehetőségeit
és
védjék
a
fogyasztókat
a
kiszolgáltatottságtól. A természetes monopóliumok árszabályozásának tekintetében a szakirodalom két módszert különböztet meg: az évenkénti díjkalkuláció módszerét, illetve az ársapkás árszabályozást. Évenkénti díjkalkuláció esetében évente felülvizsgálják a felmerülő költségeket és a bevitt tőke szükségességét, majd ez alapján hagyják jóvá a vállalat által alkalmazandó árakat (ILLÉS M. 2000). Azon vállalatoknál, ahol megjelenik a magántőke és a haszonelvűséga módszer vitatható, ugyanis felmerül az indokolatlan tőkebefektetések általi többlethaszon szerzésének lehetősége, mely alapján a tőketulajdonos a bevitt többlettőkére értelmezett méltányos nyereségre is szert tesz8 (HEGEDŰS M. 2005). Az említett folyamatmegfékezésének érdekében bevezették az ún. ársapkás árszabályozást a közszolgáltatások terén,amely esetben a szabályozás a meghatározott időközönkénti áremelés mértékét maximálja (SUGÁR A. 2004).Az ársapkás árszabályozás során a felek – a vállalat és a szabályozó hatóság - megállapodnak egy bázisdíjban a szükséges költség, illetve a szükséges tőkeösszeg alapján, majd ennek növelési lehetőségét egy
ársapkával
korlátozzák,
amelyet
dominánsan
az
inflációs
hatások,
a
termelékenységnövelési elvárások és a volumenváltozás hatása alapján határoznak meg (ILLÉS M. 2000).
8
A szakirodalomban a ’tőke bearanyozásaként” is ismert többlethaszon-szerzési lehetőség felesleges és drága eszközökkel való vállalati tőkefelduzzasztást jelent. Fogyasztói oldalon jelentkező hátrányai a többlettőkére értelmezett méltányos nyereség, illetve a felesleges tőkejavak amortizációjának megjelenése a szükséges költségek, így a fogyasztói díjak között.
8
Az ársapkás árszabályozás bizonyos tekintetben előnyösebb az évenkénti díjkalkulációval szemben, ugyanis a költség és tőkeszükséglet megállapítása alaposabb lehet, illetve a rejtett tartalékok – pl. kihasználatlan kapacitások – felhasználásában a szolgáltató érdekeltebb lehet (HEGEDŰS M. 2005). Ugyanakkor statisztikai-módszertani szempontból több probléma is felvetődik, többek között a használandó árindex – globális vagy strukturált – és az árban elismerhető infláció nagysága, a hatékonyságjavulás korrekciós tényezőjének meghatározása, a szabályozás betartásának ellenőrizhetősége és egyéb lehetséges problémák (SUGÁR A. 2004). A fent ismertetett árszabályozási módszerekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy azok csupán a gyakorlatban használt módszerek elméleti alapját jelentik, ugyanis az érvényben lévő törvények és jogszabályok jelentős befolyással vannak a gyakorlatban ténylegesen érvényesíthető árakra9.
1.2 Demonopolizáció, egyetemes szolgáltatás A szabályozási reform – vagyis a demonopolizáció- a fejlett országokban a hetvenes évek végén kezdődött, abból a felismerésből fakadóan, hogy a szabályozás már nem volt képes eléggé ösztönözni a költségek és ez által az árak csökkentését, a minőség emelését, a szolgáltatások sokszínűségét, a kereslet, valamint a technológia változásaira való gyors reagálást, így felvetődött a versenyhelyzet megteremtésének lehetősége (VALENTINY P. 2013). A közüzemi szolgáltatások méretgazdaságossági, vagy politikai-gazdaságpolitikai okok következtében a kezdetektől fogva a versenyszférán kívüli, állami szabályozás hatálya alá eső monopol szervezetekben valósultak meg (MOZSÁR F. 2002).A természetes monopólium léte azonban korlátozza vagy teljes mértékben lehetetlenné teszi a versenyt, a fogyasztó kiszolgáltatott helyzetbe kerül, hiszen nincs választási lehetősége, a szolgáltatást az adott árakon, az adott feltételekkel kénytelen igénybe venni(KÁDÁRNÉ 2010).A versenyhelyzet kialakításának lehetőségei: a privatizáció, a demonopolizáció és a dereguláció, melyeket együttesen liberalizációnak nevezünk (MOZSÁR F. 2002). Természetes monopóliumok esetében a verseny megteremtésének lehetősége a versenyeztethető gazdasági tevékenységnek az alaphálózatról való teljes leválasztásában rejlik. Így hálózatok tevékenysége továbbra is az árellenőrzés hatálya alá tartozik, de a 9
A távhőszolgáltatás területén a gyakorlatban alkalmazott módszer és az aktuális jogi szabályozás a későbbiekben kerül bemutatásra
9
versenyző tevékenységek felszabadulnak a közvetlen gazdasági szabályozás alól – amivel a fogyasztók jól járnak(ILLÉS M. 2000).Ez azt jelenti, hogy a monopólium magját képező hálózatot egy külön vállalat látja el, biztosítva a hálózathoz való hozzáférési jogot a szolgáltatást versenypiaci körülmények között ellátó vállalatok számára. Bizonyos
szolgáltatások
esetén
–
távközlés,
villamosenergia-szolgáltatás,
gázszolgáltatás, légiközlekedés, vasúti áruszállítás, postai szolgáltatás – aleválás már megvalósult, így nem közszolgáltatásként, hanem egyetemes (univerzális) szolgáltatásként vehetőek igénybe 10 .Az egyetemes szolgáltatás lényege, hogy földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül, megfizethető áron és meghatározott minőségben biztosítani kell a közszolgáltatások
meghatározott
minimumához
való
hozzáférést.
Az
egyetemes
szolgáltatásra jogosult felhasználó eldöntheti, hogy a szabadpiacra lép, vagy marad az egyetemes szolgáltatónál. A helyi jellegű természetes monopóliumok esetében – pl. a víz- és csatornaszolgáltatás vagy a távhőszolgáltatás - a vertikális bontás célszerűsége még kérdéses,
természetes
monopol
helyzetük
fennmaradása
jelenleg
hosszútávra
prognosztizálható (ILLÉS M. 2000).
10
A villamos energia és a földgázpiac fokozatos átalakulása (libelarizáció-piacnyitás) miatt szükséges új szabályozás 2008-ban a villamos energia, 2009-ben a földgáz közüzemi szolgáltatás helyett az egyetemes szolgáltatást vezette be. Az egyetemes szolgáltatás jogszabályban meghatározott ellátás-biztonsági szintet nyújtó szolgáltatási csomag és nem egy piaci viszonyoktól „eltérített” szolgáltatás (Közüzemi szolgáltatás – közszolgáltatás – egyetemes szolgáltatás; http://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/kozuzem.html)
10
2. A magyar távhőszolgáltatás A magyarországi távhőszolgáltatás napjainkban több mint fél évszázados múltra tekint vissza, megjelenése a második világháború utáni újjáépítésekkel vette kezdetét (BEREZNAYNÉ 2009). A fejezetben a magyar távhőszolgáltatás kialakulását és fejlődésén túl a hazai távhőszolgáltatás jelenlegi helyzetét és problémáit, valamint ezek lehetséges megoldásait tekintem át, kiegészítve a távhőszolgáltatásban jelenleg érvényes hazai szabályozással.
2.1 A távhőszolgáltatás kialakulása és fejődése Magyarországon Az iparban már az 1950-es években elkezdődött a távhő alkalmazása, a lakosságikommunális távhőellátás pedig az 1960-as években az állami lakásépítési programmal indult (BEREZNAYNÉ 2009). AZ 1960 és 1990 közötti időszakban az I. és II. lakásépítési program keretében összesen 1,2 millió lakás megépítését tűztik ki célul az ún. házgyári technológia alkalmazásával (HEGEDŰS M. 2005). A távhőszolgáltatás jelenbeli problémái főként innen eredeztethetőek.Az akkoriban épített házgyári panelépületeknél gyorsan kivitelezhető, hővédelem-mentes épületeket és - hatékonyság szempontjából kedvezőtlen egycsöves, átkötő szakaszok nélküli belső fűtési rendszereket építettek, a fűtés szabályozhatóságának lehetőségét kizárva11. A tömeges lakásépítés szükségessé tette a kis élőmunka ráfordítással kivitelezhető, előre legyártott elemekből kialakítható konstrukció alkalmazását (EGEDY T. 2003). Emellett pedig a szakemberek nem tartották kivitelezhetőnek a lakások eltérő fűtöttségi szintre történő szabályozását, így ez a technológia tökéletesen illeszkedett a minél több és minél olcsóbb lakások megépítését megcélzó törekvésekbe (BEREZNAYNÉ 2009). A rendszer hiányosságai ekkor még nem kerültek felszínre, ugyanis 1991-ig a távhőszolgáltatást igénybevevő fogyasztók normatív állami támogatásban részesültek, mely a távhőköltségek kétharmadát fedezte (HEGEDŰS M. 2005).Ebben az időszakban tehát a távfűtés igen kedvelt és kényelmes fűtési módnak számított a fogyasztók körében, a városok számára státuszszimbólummá vált az ilyen jellegű lakótelepek építése12.
11
Távhő: a finnek ezért kedvelik - A hazai távhőszolgáltatás jelene és jövője; http://www.168ora.hu/tudas/energetikai-szakkollegium-tavhoszolgaltatas-88318.html?full-version 12 Magyarországon kb. 600 ún. szocialista típusú lakótelep épült, melyek többségében átlagosan 53 m2-es távfűtött lakásokból állnak. Hét 10 ezernél is több lakásból álló óriástelep található Budapesten, illetve egyegy Miskolcon és Pécsett. (Panelpiac - túl a mélyponton? - http://www.oc.hu/ingatlanpiac/269)
11
Az 1,2 millió lakás megépítésére irányuló lakásépítési program az 1990-es rendszerváltással véget ért, összesen 890 ezer házgyári technológiával épült – túlnyomó részt távfűtéses - lakást hagyva maga után (HEGEDŰS M. 2005). Ezt követően az ország energiagazdálkodása átalakult, megszűnt az olcsó energiahordozók beszerzésének lehetősége, jelentősen növekedtek az árak és az üzemeltetési költségek, átalakultak a tulajdonviszonyok – közcélú erőművek kerültek külföldi tulajdonba, a távhőszolgáltatók önkormányzati, a lakások pedig magántulajdonba (HEGEDŰS M. 2005).
2.2 A távhőszolgáltatás jelenlegi helyzete A távhő a fejlettebb nyugat-európai országokban sokkal pozitívabb megítélés alá esik a felhasználók részéről, mint Magyarországon, ahol a távhőt legtöbben a lakótelepfűtéssel azonosítják
13
.A fejezetben a jelenlegi hazai távhőszolgáltatással
kapcsolatosan felmerülő problémákat tekintem át. Magyarországon jelenleg a távhőszolgáltatás kb. 650 ezer lakást (több mint 2 millió lakossági fogyasztót) és számos közületi, valamint ipari fogyasztót érint (HEGEDŰS M. 2005). A szolgáltatást érintő legsúlyosabb probléma, hogy a távhőszolgáltatás más fűtési módokhoz képest drága. Az állítás valójában relatív. Mihez képest drága? A magyar távhőszolgáltatás ugyanis európai viszonylatban kifejezetten olcsónak számít, viszont az érintett magyar fogyasztói kör jövedelmi viszonyait tekintve a téli fűtési szezon valóban nagy anyagi terhet ró az érintett – zömében alacsony jövedelmi szintű – lakótelepeken élők számára. Az energiaköltségek ezen fogyasztók jövedelmének akár 10-20%-át is kiteszik (HEGEDŰS M. 2005), szélsőséges esetekben – pl. rendkívüli időjárási körülmények – pedig akár nagyobb részét is. Jelenleg a kormány rezsicsökkentések által próbálja enyhíteni a lakosság terheit, azonban a jövőben mindenképpen szükséges a probléma gyökeres felszámolása, ami elsősorban az érintett épületek felújításával, a fűtési technológia korszerűsítésével, és a távhőszolgáltatók működési költségeinek – pl. energiaköltségeinek csökkentésével lehetséges. Felvetődik a kérdés, hogy a távhőszolgáltatás helyett érdemes-e a fogyasztónak más fűtési módra – pl. egyedi gázfűtésre –áttérnie? A távfűtés problémáinak megoldására, vagy inkább megkerülésére azonban nem alternatíva a távhőről való leválás annak rendkívül 13
Távhő: a finnek ezért kedvelik http://www.168ora.hu/tudas/energetikai-szakkollegium-tavhoszolgaltatas88318.html?full-version
12
magas költségei és egy másik fűtési mód kiépítésének korlátai miatt. A rendszer sajátosságainak és a jogi szabályozásnak köszönhetően jelenleg a versenyhelyzet megteremtése sem oldja meg a távhő problémáit. A távhőellátás energia- és költséghatékonyságának javítása javíthatja a szolgáltatás megítélését, és megoldást jelenthet a jelenlegi problémákra. Ennek kiemelt területei a következők:
Költségcsökkentés lehetőségei a távhőtermelésben és –szolgáltatásban a szolgáltató részéről: o hőtermelés energetikai hatékonyságnövelése; o hő árának csökkentése; o biomassza és megújuló energiaforrások alkalmazása; o kapcsolt villamosenergia-termelés arányának növelése; o a távhővezeték-rendszerekhőveszteségének optimalizálása; o hőközpontok szabályozásának javítása.
Költségcsökkentési lehetőségek a fogyasztónál: o épületek hőszigetelésének javítása, nyílászárók cseréje; o fűtési rendszerek korszerűsítése; o költségosztók alkalmazása; o szociális támogatási programok, kedvezmények, hitelek.
Az állam költségcsökkentési eszközei: o árszabályozás, fogyasztói terhek jogszabályban rögzített mérséklése; o megújuló
energiaforrások
és
biomassza
felhasználásának
ösztönzése; o állami támogatás, korszerűsítési programok, hitelek. A fent említett problémák megoldása már évek óta folyamatban van. A távhőszolgáltatás kérdése a Nemzeti Energiastratégia 14 szerves részét képezi, melynek érdekében kidolgozásra került egy Távhő-fejlesztési Cselekvési Terv is. A fogyasztóknál való közvetlen költségcsökkentési lehetőségeket illetően megemlítendő a 2015. április 30-tól pályázható Otthon Melege Program, mely a társasházak energetikai korszerűsítésére nyújt támogatást 5-60 lakásos társasházak
14
A Nemzeti Energiastratégia távhőszolgáltatást érintő kérdéseit a következő alfejezetben vizsgálom.
13
számára. A korszerűsítésre 120 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, ‒ ami az 50 százalékos saját erővel vagy hitel jellegű forrással kiegészülve 240 milliárd forint, ‒ amely lehetővé teszi a magyarországi lakásállomány nagy részének energetikai megújulását 15.A lakásállomány teljes
energetikai
korszerűsítése
jelentős
előrelépést
jelentene
a
távőszolgáltatás problémáinak felszámolásában és versenyképességének javításában.
2.3 Nemzeti Energiastratégia 2030 A XXI. század legjelentősebb stratégiai kihívásai közé tartozik az egészséges élelmiszer, a tiszta ivóvíz és a fenntartható energiaellátás biztosítása. A tervek szerint az energetikában az elkövetkező időszak a struktúra- és paradigmaváltás korszaka lesz16.A megfizethető és biztonságosan hozzáférhető energia rendkívül fontos a társadalom jóléte és a gazdaság teljesítőképessége szempontjából, ezért az energetikai kérdések megválaszolása és problémáinak megoldása a - 2011. július 13-án elfogadott - 2030-ig előirányzott Nemzeti Energiastratégia szerves részét képezi. A stratégia az elsődleges nemzeti érdekeket szolgálja, garantálja az ellátásbiztonságot, valamint figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti az elsődleges környezeti szempontokat, továbbá biztosítja, hogy általa Magyarország is hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához 17. Mivel a távhőszolgáltatás az energia- és környezetpolitika fontos eszköze, az Energiastratégia célkitűzései között szerepel a távhőszolgáltatás problémáinak megoldása. A stratégia részét képezi a közösségi távfűtés és egyéni hőenergia-előállítás korszerűsítésének kérdése, melynek érdekében kidolgozásra került egy önálló Távhőfejlesztési Cselekvési Terva távhőszolgáltatás versenyképességének biztosítása érdekében a szolgáltatás színvonalának fejlesztése révén, melynek lehetőségei a – stratégia szerint következők: •
decentralizált, fokozatosan összekapcsolható távhőszigetek létrehozása;
•
alacsony hőfokú távfűtésre való áttérés;
•
a távhűtés lehetőségének vizsgálata;
15
Április végétől lehet pályázni a társasházak energetikai korszerűsítésérehttp://miho.hu/hirek/aprilis-vegetollehet-palyazni-tarsashazak-energetikai-korszerusitesere 16 Nemzeti Energiastratégia 2030, Magyar Közlöny, 2011. évi 119. szám http://doc.hjegy.mhk.hu/20114130000077A7AF_1.PDF 17 Elfogadta a kormány a Nemzeti Energiastratégiáthttp://hvg.hu/itthon/20110713_kormany_nemzeti_energiastrategia
14
•
szolgáltatási minőségellenőrzési rendszer és hatékonysági kritériumrendszer felállítása;
•
egyedi szabályozhatóság és mérés;
•
falusi távfűtőművek fejlesztése;
•
a megújuló energiaforrások bevonása és a szigorú feltételek melletti hulladékégetés távhőtermeléssel való összekapcsolása18.
A korszerűsítéstől a távhőszolgáltatás jelenlegi 15%-os lefedettségének növekedését várják, továbbá a megújuló hőenergia előállítás – beleértve a biomassza, a nap- és geotermális energiát is - jelenlegi 10%-ról 25%-ra való növekedését a teljes hőfelhasználáson belül 2030-ig. A teljes hőfelhasználáson belül a távhő aránya az 1990-es 12%-ról 2007-re 8%-ra csökkent. Napjainkban az ország lakásállományának kb. 15%-át érinti a távhőszolgáltatás, amelynek döntő többsége ipari technológiával épült. A lakossági felhasználás mellett a szolgáltatott távhő körülbelül 12%-át közületek, 25%-át ipari fogyasztók hasznosítják. Jelenleg Magyarország energia- és hőfelhasználása az Európai Unió tíz legmagasabbika között van. Ezen a helyzeten javíthatna egy hatékony, sok háztartásra kiterjedő energiatakarékosságot célzó épület-szigetelési és hatékonyság javítási program, kiegészítve a megújuló energiaforrásokra való áttérés ösztönzésével. A fenti célkitűzés megvalósítására az Energiastratégia a távhő hálózat fejlesztéssel és megújuló energiaforrások bevonásával épületenergetikai programok megvalósítását irányozta elő, melynek főbb pontjai a következők: •
az energia-felhasználás racionalizálása,
•
a települések levegőminőségének javítása,
•
az importfüggőség - azon belül, földgáz- és kőolajfüggőség- csökkentése,
•
innovációk, korszerű technológiák megvalósítása,
•
a lakosság szemléletformálása (energia – környezettudatosság), illetve a szellemi potenciál kihasználása,
•
hazai
és
nemzetközi
vállalkozások
betelepítése,
ezáltal
jelentős
Nemzeti
Fejlesztési
19
munkahelyteremtés és az építőipar fellendítése .
18
13. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Minisztérium, Budapest, 133 p.
Nemzeti
15
Energiastratégia
2030,
A
távhőrendszerek
kiemelten
fontos
szereplői
lesznek
a
hőszolgáltatás
megújulásának azáltal, hogy bármilyen hőforrásból termelt hőt hasznosítani tudnak és továbbítani afogyasztókhoz. Az energiahatékonyság növelésével mérsékelhető a távfűtés rendkívül magas hőigénye. A hazai lakásállomány közel 70%-a hőtechnikai szempontból korszerűtlen. A probléma megoldása érdekében elengedhetetlen a távhő-vezetékek és a hőközponti hálózat modernizálása, felújítása, valamint megújuló energiaforrások elsősorban a biomassza, geotermikus energia, valamint települési hulladékok - energetikai hasznosítása. Ezáltal csökkenthető az energiafüggőség is. Amennyibenmegtörténik a távhőrendszerek műszaki színvonalának emelkedése, valamint épületenergetikai beruházások megvalósítása, a csökkenő hőigény a hőtermelés csökkenéséhez is vezet. Atávhőszolgáltatóknagyarányú fix költségei miatt az egy fogyasztóra jutó költségek növekedésén keresztülezáltal akár versenyképtelenné is válhat a távhőszolgáltatás egyes településeken. Továbbá felmerül a probléma, hogy a földgáz világpiaci árának növekedése elsősorban a távhőszolgáltatás fogyasztói körét, különösen a lakossági fogyasztókat fogja negatívan érinteni. Mindenképpen szükséges olcsó, vagy támogatott – megújuló - hőforrás bevonása a távhőszolgáltatásba 20 .További megoldást nyújthat a fenti problémákra egy földgázkiváltó alternatíva. Szigorú környezetvédelmi előírásokkal szabályozott termikus hulladékhasznosítás - hulladékégetés - távhőellátásban való növekvő felhasználása megoldást
jelenthet
a
csökkenő
hőigény
problematikájára.
A
technológiák
összekapcsolása pedig a távhőszolgáltatás költséghatékonyságát is jelentősen növeli, amelyet számos európai nagyváros pozitív tapasztalatai is alátámasztanak21.
19
Nemzeti Energiastratégia 2030, Magyar Közlöny, 2011. évi 119. szám http://doc.hjegy.mhk.hu/20114130000077A7AF_1.PDF 20 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 133 p. 21
Nemzeti Energiastratégia 2030, Magyar http://doc.hjegy.mhk.hu/20114130000077A7AF_1.PDF
16
Közlöny,
2011.
évi
119.
szám
3. Szabályozás a magyar távhőszolgáltatásban A távhőszolgáltatást egységesített jogi környezet és törvényi szabályozás által Magyarországon elsőként az 1998. évi XVIII. törvényben szabályozták, melyet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi – jelenleg is hatályos - XVIII. törvény és annak végrehajtási rendeletei helyeztek hatályon kívül. A fejezetben a távhőszolgáltatást érintő, jelenleg hatályos jogi szabályozást tekintem át. A távhőszolgáltatást a törvényi szabályozás helyi jellegű közüzemi szolgáltatásként kezeli, mely az 1991. évi XVI. törvény szerint helyi közműként az állam, vagy az önkormányzat hatáskörébe utalt tevékenység. A gazdálkodó szervezetben állami vagy önkormányzati többségi tulajdon megléte szükséges, vagy a tevékenység végzésének koncessziós szerződésben történő átengedése 22 . A kialakult jogi környezet által a távhőszolgáltatás piaci szereplőinek – távhőtermelő, szolgáltató, fogyasztó – valamint a közreműködő és szabályozó hatóságoknak a jogai, kötelezettségei, illetve együttműködési szabályaik áttekinthetőek, egyértelműek (HEGEDŰS M. 2005). A távhőtörvény alapján a „távhő az a hőenergia, amelyet a hőtermelő létesítményből (geotermikus energiát termelő létesítményből) hőhordozó közeg (gőz, melegített víz, felszín alatti víz) alkalmazásával, távhővezetéken a fogyasztási helyre eljuttatnak”23. Amennyiben a fogyasztó a termelt és részére eljuttatott hőt az engedélyes jogi személyiségű szolgáltatótól (társaságtól) közüzemi szerződéses formában, a jogszabály (távhőtörvény) által szabályozottan veszi igénybe, távhőszolgáltatásról beszélünk. Magyarországon a távhőellátás jellemzően távhőszolgáltatás formájában, vagyis az engedélyes közüzemi szolgáltatón – távhőszolgáltatón 24 - keresztül történik, melynek tevékenységére vonatkozóan számos jogszabály és rendelet van érvényben. A
távhőszolgáltatásról
távhőszolgáltatót
a
lakossági
szóló
2005.
felhasználóval
évi
XVIII.
szemben
törvény általános
értelmében
a
közszolgáltatási
szerződéskötési kötelezettség terheli. A távhőszolgáltatási tevékenység engedélyköteles tevékenység (Engedélyes: a távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre,
22
1991. évi XVI. törvény a koncesszióról 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 24 Távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott (Forrás: 2005. évi XVIII. törvény) 23
17
valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező25). A határozott, vagy sok esetben határozatlan időre szóló engedély eleve eldönti, hogy az adott területen mely szolgáltató fog szolgáltatási tevékenységet végezni (HEGEDŰS M. 2005), így több szolgáltató jelenléte és a piaci verseny kialakulása eleve nem lehetséges. Az
egyedüli
szolgáltató
gazdasági
erőfölényével
való
visszaélésének
megakadályozása érdekében a távhőszolgáltatás szabályozott, hatósági áras tevékenység. A távhőtörvény kimondja, hogy a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját - mint legmagasabb hatósági árat, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg. 26 Az árszabályozó tevékenységet illetően fontos megemlíteni a50/2011. (IX. 30.) NFM rendeleteta távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról, mely a távhőszolgáltató esetében nyereségkorlátot állapít meg. A távhőszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplő, a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységéből származó adózás előtti eredménye nem haladhatja meg az ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényező szorzatának mértékét, melyet a rendelet 2%-ban határoz meg27. 2008-ban a távhő lakossági felhasználóit sújtó versenyhátrány csökkentésének érdekében bevezették a 2008. évi LXVII. törvényt a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről, melynek célja az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, a távhő-felhasználás költségeinek csökkentése, támogatás nyújtása a lakóépületek, lakások felújításához – különösen a távhőfogyasztás szabályozását és mérhetővé tételét lehetővé tevő egyedi fűtésszabályozás kialakítása érdekében. A törvény kimondja, hogy „A központi költségvetés a lakossági távhőfogyasztók számára a távhőszolgáltatás igénybevételéhez - a távhőfogyasztás szabályozhatóságának és mérhetőségének általánossá válásáig fennálló versenyhátrány csökkentése érdekében -, valamint a lakossági vezetékes gázfogyasztók számára a gázszolgáltatás igénybevételéhez külön jogszabályban meghatározottak szerint,
25
2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 27 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet 26
18
a fogyasztó jövedelmi helyzetére figyelemmel differenciált összegű támogatást nyújt.”28 A törvény negatív hatása az energiaellátó- és kereskedő cégekre egy 8%-os különadó, az ún. Robin Hood-adó kivetése volt az új távhő-támogatási rendszer finanszírozásának érdekében, melyet a kormány távhőkompenzációra és a fűtési rendszer korszerűsítésére költhet29. A 2013-as adócsomagban lényeges változást vezettek be a Robin Hood-adót illetően. A kormány a költségvetés stabilizálása érdekében 31%-ra növelte az energiaellátók jövedelemadóját, valamint kibővítette azoknak a körét, akik ennek fizetésére kötelezettek. Korábban kizárólag az energiaellátók fizették a különadót,ezt követően azonban a közszolgáltatók – víziközmű-szolgáltatók, települési hulladékkezelők - is az adófizetés alanyaivá váltak. A törvénymódosítás bővíti az energiaellátók körét is: a villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató és elosztói engedélyes is energiaellátónak minősül 2013-tól30. 2013-ban további változások történtek a közszolgáltatók szabályozását illetően. Az adott
év
tavaszáig
a
távhőszolgáltatók
tevékenységének
szabályozásáért
a
kormányhivatalként működő Magyar Energia Hivatal volt felelős 31 . A 2013. évi XXII. törvény, mely 2013. április 4-én lépett hatályba a Magyar Energia Hivatal általános jogutódjaként kinevezi a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt, amely az állam villamosenergia-, földgáz- és távhőellátással, víziközmű-szolgáltatással, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, és amely csak jogszabálynak van alárendelve32. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal feladatai: •
kiadja, módosítja vagy visszavonja a távhőtermelő létesítmény létesítésére vonatkozó engedélyt és a távhőtermelői működési engedélyt, ha a létesítményben a hőenergiát - részben vagy egészben - távhőszolgáltatási célra termelik, valamint a távhőszolgáltatói működési engedélyt;
28
2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről Elfogadták a Robin Hood-adóthttp://index.hu/gazdasag/magyar/rhado081110/ 30 Vesztesek, nyertesek, és akiknek mindegy - Mit rejteget a jövő évi adócsomag? http://www.pwc.com/hu/hu/sajtoszoba/2012/vesztesek-nyertesek-es-akiknek-mindegy.jhtml 31 Létrejön a teljhatalmú energiahivatalhttp://www.origo.hu/gazdasag/20130314-rendeletalkotasi-joggalruhazta-fel-az-energiahivatalt-a-parlament.html 32 2013. évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról 29
19
•
ellenőrzi a távhőtermelő és távhőszolgáltató működési engedélyében előírt követelmények, feltételek betartását, együttműködik a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználói érdekképviseletekkel;
•
jóváhagyja az engedélyezési hatáskörébe tartozó engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke mértékének változását;
•
ellátja az ármegállapítással összefüggő, törvényben meghatározott feladatokat;
•
ellátja a távhőszolgáltatási támogatással összefüggő, a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feladatokat;
•
negyedévenként
rendszeresen
vagy
eseti
felhívásra
tájékoztatja
az
energiapolitikáért felelős minisztert az ellenőrzés során tudomására jutott és a törvény 57/D. § (5) bekezdése szerinti kötelező adatszolgáltatás révén rendelkezésére álló adatokról33. Szintén 2013-ban fogadták el a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló – 2013. május 10-től hatályos - 2013. évi LIV. törvényt, melynek célja lakossági terhek csökkentése, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése, továbbá a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak34. A rezsicsökkentések által a lakosság költségei a következő léptékben és mértékben csökkentek: 2013-ban három lépcsőben történt a rezsicsökkentés: o első lépésben január 1-től 10%-kal csökkent a lakossági földgáz, villamos energia és távhőszolgáltatás ára a 2012 decemberében érvényes árhoz képest; o júliusban 2013 januárjához képest 10%-kal csökkentek a víz- és csatorna-, valamint a szemétszállítási díjak, a szennyvízszippantás, a PB-gáz és a kéményseprés (utóbbiérta 2012 áprilisában alkalmazott ár legfeljebb 4,2%-kal megemelt összegének 90%-át kérhetik el a szolgáltatók)
33 34
2013. évi XXII. törvény a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról
20
o 2013 novemberében következett a rezsicsökkentés harmadik lépcsője, amikor további 11,1%-kalmérséklődött a lakossági gáz-, áram- és távhőszolgáltatás díja35. A rezsitörvény által a lakosságifogyasztók gáz-, áram- és távhőköltségei a 2012. decemberi árakhoz képest 2013 novemberéig összesen 20%-kal csökkentek 36 , melyet 2014. október 1-től további 3,3%-os csökkenés követett. A távhőszolgáltatók szabályozását illetően fontos tisztában lenni a szolgáltatók tevékenységének számviteli szétválasztásával kapcsolatban. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CLXXXII. törvény alapján a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény kiegészült a 18/A., 18/B és 18/C. - 2012. január 1-től hatályos - § –okkal, amelyek már a 2012. évi tevékenységet is érintették. A törvény legfontosabb rendelkezései a következők:
„Az engedélyes beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
Az engedélyes köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkriminációmentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
Az engedélyes köteles kapcsolt villamosenergia-termelést és a távhőtermelést telephelyenkénti bontásban, atávhőszolgáltató tevékenységet településenként szétválasztva, az egyéb tevékenységeit a számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon bemutatni, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység elkülönült bemutatása, mely telephelyenként, illetve településenként önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.
A több tevékenységre engedéllyel rendelkező engedélyes számviteli éves beszámolójakiegészítő
mellékletében
köteles
különböző
engedélyes
tevékenységeitoly módon bemutatni, mintha azokat önálló vállalkozások keretében 35
Újabb rezsicsökkentés: gyanús, hogy van-e laufhttp://hvg.hu/gazdasag/20140109_Ujabb_rezsicsokkentes_gyanus_hogy_van_enn 36 November 1-jétől 11,1 százalékkal csökken a gáz, az áram és árahttp://hvg.hu/gazdasag/20131101_rezsicsokkentes_november_1_gaz_aram_tavho
21
ennyi a
távhő
végezték volna, amelynekesetében az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása
legalább
az
eszközök,kötelezettségek,
időbeli
elhatárolások
szétválasztott bemutatását és önálló eredménykimutatástjelent.
Ha az engedélyes a számvitelről szóló törvény szerinti összevont (konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) számviteli éves beszámolójakiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Azengedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló mérleget és halmozott eredmény-kimutatást jelent.
Az
engedélyes
könyvvizsgálója
az
éves
beszámolóhoz,
illetve
az
összevont(konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni,hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamintaz egyes tevékenységek közötti tranzakciók
árazása
biztosítják
a
vállalkozás
tevékenységeiközötti
keresztfinanszírozás-mentességet”37. A távhőszolgáltatásban jelenleg hatályban lévő jogi szabályozás, valamint a korábban ismertetett Nemzeti Energiastratégia célkitűzései alapján megállapítható, hogy a kormány intézkedései összhangban vannak a kidolgozott stratégiával, illetve a távhőszolgáltatás problémáinak megoldása érdekében – elsősorban a fogyasztók terheinek csökkentését illetően - történtek előrelépések, azonban a távhő sorskérdéseinek technológiai szempontú megoldása még a jövő feladata.
37
2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról (Beiktatta: 2011. évi CLXXXII. törvény)
22
4. A miskolci távhőszolgáltatás A távhőszolgáltatás tömeges megjelenéseés felhasználása Magyarországon a II. világháborút követő iparosítással és lakótelep-építésekkel vette kezdetét, jelenleg több mint 650 ezer háztartást, közel kétmillió embert érint országosan. Napjainkra a miskolci távhőszolgáltatás is több mint 40 éves múltra tekint vissza. Jelenleg Miskolcon 31.528 lakás és 925 egyéb felhasználó veszi igénybe a távhőszolgáltatást, melynek ellátását a városban egyedüli távőszolgáltatóként működő MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. látja el. Dolgozatom ezen fejezetében a vállalat tevékenységét, gazdálkodásának főbb jellemzőit vizsgálom a vállalat bevételein és költségstruktúráján keresztül.
4.1 A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. gazdálkodási tevékenysége Magyarország második legnagyobb távfűtő rendszere Miskolcon található, melynek üzemeltetését a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. (továbbiakban MIHŐ Kft.) látja el (KOÓS T. – KÓKAI P. 2012).Miskolc város közigazgatási területén hőtermelési és hőszolgáltatási tevékenységet folytat lakossági és egyéb – főként közintézményi felhasználók számára közüzemi formában38. A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. jogelődje, a Miskolci Hőszolgáltató Vállalat 1992. október 1-vel alakult, az állami távhőszolgáltató vagyon önkormányzati tulajdonba adásával.A társaság alapításkori törzstőkéje 1992. október 1-én 1.406.552 ezer Ft volt, melyből a pénzbeli betét 80.000 ezer Ft. A Miskolci Hőszolgáltató Vállalat 1996. január 1én korlátolt felelősségű gazdasági társasággá alakult, a vagyon egyidejű átértékelése mellett 89.777 ezer Ft apportálást hajtott végre a tulajdonos Önkormányzat. Így 1996. január 1-vel a jegyzett tőke 2.500.000 ezer Ft lett, melyből a pénzbeli hozzájárulás mindössze 19.475 ezer Ft. Tulajdonosi döntés alapján, 1999 decemberében a Miskolci Fűtőmű Kft. általános jogutódlással beolvadt a Miskolci Hőszolgáltató Kft.-be. A beolvadó társaság vagyona egyidejűleg összességében felértékelésre került. Ennek ellenére az egyesített társaság jegyzett tőkéjét 2.200.000 ezer Ft-ra kellett leszállítani39(1. táblázat).
38
A MIHŐ Kft. a város 31.528 db lakása és a hozzá tartozó 925 db egyéb felhasználója fűtése céljából 136/76 C0-os forróvizet keringtet a 118,079 km primer, valamint 90/70 C0-os melegvizet keringtet a 47,20 km szekunder, és 37,058 km HMV csőhosszúságú távfűtési vezetékhálózaton. 39 Forrás: A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. 2010. évi éves beszámolójának kiegészítő melléklete
23
1. táblázat A MIHŐ Kft. (és jogelődje) jegyzett tőkéjének alakulása (ezer Ft) Időpont 1992. okt. 1. 1996. jan. 1. 1999. dec. 20.
Jogcím Vállalatalapítás Kft-vé átalakulás Beolvadás
Pénzbeli betét 80.000 19.475 -
Apport 1.326.552 2.480.525 -
Jegyzett tőke 1.406.552 2.500.000 2.200.000
2006. szeptember 1-ig a MIHŐ Kft. teljes egészében a miskolci önkormányzat tulajdonát képező közüzemi szolgáltatást végző vállalatként működött, majd jegyzett tőkéjét a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt-be apportálták, így a tulajdonosi jogokat jelenleg a Miskolc Holding gyakorolja. A MIHŐ Kft. fő tevékenységei:
távhőszolgáltatói működési engedély alapján: gőzellátás, légkondícionálás;
távhőtermelői működési engedély alapján: gőz-, melegvíz-ellátás;
villamosenergia-termelés. A távhőszolgátatás alatt a vállalat távhőelosztó tevékenységét értjük, melybe
beletartozik a vásárolt hő továbbítása is. Távhőtermelési tevékenysége során a saját – jelenleg 8 db – kazánházában túlnyomó részt gázfelhasználással állít elő hőt, illetve a futó utcai HCM kazánházban gázmotorral, biogáz felhasználásával kapcsoltan villamosenergiát is. A hőenergia termelése 70 %-ban az MVM MIFŰ Kft. erőmű egységeiben, 14 %ban a geotermikus hőforrásból, 3%-ban a Bioenergy-Miskolc Kft. faaprítéktüzelésű kazánjában, 13 %-ban pedig MIHŐ Kft. kazánházaiban történik(2. ábra).A geotermikus energiatermelésből hasznosított hőenergia az Avasi hőkörzetben felhasznált energia közel 36 %-át teszi ki. A nyári használati melegvíz felmelegítéshez szükséges hőenergiát szinte teljes egészében a geotermikus rendszer biztosítja ezen a területen.
24
A MIHŐ hőenergia termelésének megoszlása (%)
3%
13% MVM MIFŰ Kft.-től átvett hőenergia Geotermia Zrt.-től átvett hőenergia
14%
BIOMI faapríték tüzelésből átvett hőenergia
70%
Saját kazánházakból kiadott hőenergia
2. ábra A hőenergia termelés megoszlása (saját szerk. a vállalattól kapott adatok alapján) A vállalat összesen 242 db hőközpontot illetve 8 db kazánházat (fűtőművet) üzemeltet, valamint egyedi gázkazánházak üzemeltetési feladatait látja el a MIK Zrt., a MIVÍZ Kft., a „Csilla Bárónő” Szeretetotthon, aPetneházi Bölcsőde, a Miskolci Kulturális Központ Nonprofit Kft., a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium és 6 db volt EMEF-es intézmény esetén.Az elmúlt évek fejlesztései következtében mind a 242 db hőközpont változó tömegáramú működtetésre történő átalakítása, illetve a teljes távműködtetés és felügyelet megvalósult a MIHŐ-nél. A jelenlegi jogi szabályozás megköveteli a vállalat tevékenységének számviteli szétválasztását tevékenységenként, illetve telephelyenként is 40 . A továbbiakban tehát a szétválasztás szabályainak megfelelően, illetve vállalati szinten is vizsgálom a vállalat költségstruktúráját, és bevételeinek alakulását.
4.2 A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. költségeinek vizsgálata A MIHŐ költségadatainak vizsgálatakor először a vállalat működésével kapcsolatban 2012. és 2013. évben felmerült összes költséget vizsgálom, majd ezt követően költségkategóriákra lebontva elemzem az a vállalat költségstruktúráját.
40
A telephelyenkénti vizsgálat bonyolultsága, illetve terjedelmi korlátok miatt a telephelyenkénti bontás vizsgálatától eltekintek a dolgozatban, az elemzés során a tevékenységenkénti összesített adatokat vizsgálom.
25
2012-ben a vállalatnálközvetlenül a tevékenységre vonatkozóan 10.595.568 ezer Ft költség elszámolása történt, 2013-ban 7,96%-al kevesebb, összesen 9.751.897 ezer Ft közvetlenül tevékenységre felmerült költséget mutattak ki. A vizsgált években az egyes költségkategóriák hasonló megoszlást mutatnak az összköltségen belül. Legnagyobb arányban anyagköltségek merülnek fel, melynek túlnyomó részét a távhőszolgáltatás energiaköltségei teszik ki, emellett a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás, illetve az egyéb ráfordítások összesen is csak alig 20%-át adják az összköltségnek(2. táblázat). 2. táblázat A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft-nél 2012. és 2013. évben felmerült költségek (saját szerk. a vállalattól kapott adatok alapján) Adatok ezer Ft-ban Megnevezés
2012
Költségek aránya az összköltségen belül
2013
Költségek aránya az összköltségen belül
Anyagjellegű ráfordítás
8.494.215
80,17%
7.738.691
79,36%
Személyi jellegű ráfordítás
894.889
8,45%
901.590
9,25%
Értékcsökkenési leírás
554.645
5,23%
527.648
5,41%
Egyéb ráfordítás
651.819
6,15%
583.968
5,99%
Működési költségek 10.595.568 összesen
100,00%
9.751.897
100,00%
Ha a felmerülő költségeket összevetjük a nettó árbevétellel látható, hogy a MIHŐ főtevékenységéből
befolyó
árbevételei
nem
fedezik
a
vállalat
működési
költségeit(3.ábra).Ennek oka főleg az energiaköltségek magas részarányában keresendő, illetve abban, hogy az értékesített hő ára hatóságilag szabályozott, a távhőszolgáltató vállalat pedig köteles ezen a szabályozott áron továbbítani a hőt a fogyasztó felé, melynek ellentételezésére támogatást kap. A kapott támogatás összege a tevékenység nettó árbevételében nem jelentkezik – az az egyéb bevételek között van elkönyvelve – ezzel magyarázható a vállalat- első ránézésre – veszteséges működése. Ez a valóságban
26
természetesen nem így van, bár meg kell jegyezni, hogy a távhőszolgáltató tevékenység önmagában véve nem tekinthető nyereségesnek41.
10.595.568 9.751.897 7.146.547 6.353.152
2012 2013 Értékesítés nettó árbevétele (ezer Ft)
Ráfordítás összesen (ezer Ft)
3. ábra A MIHŐ működési költségei és főtevékenységéből származó bevételei (saját szerk. a vállalat eredménykimutatása alapján)
A 78/2012. (XII.22.) NFM rendelet alapján megszűnt a kapcsoltan termelt hő után a támogatás csak a lakossági hőértékesítés után kapnak a társaságok a távhőszolgáltatási támogatást, melynek értékei a következőképpen alakultak:
2012.jan. 1-től 2.161 Ft/GJ;
2012. nov.1-től 2.274 Ft/GJ;
2013.jan.1-től 2.915 Ft/GJ;
2013. november 1-től 3.889 Ft/GJ42 2013. november 1-től jelentősen, 33,8%-al megnőtt a lakossági távhőszolgáltatás
után igénybe vehető távhőszolgáltatási támogatás, mely kompenzálja az értékesítés nettó árbevételének és a működési költségeknek az eltérését. A következő táblázat a 41
A MIHŐ bevételeit, illetve nyereségét A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. bevételeinek elemzésec.alfejezetben vizsgálom részletesen. 42 64/2013.(X.30.) NFM rendelet alapján
27
lakossságiértékesítés GJ-ra jutó egységárát, illetve az 1 GJ-ra igénybe vehető távhőszolgáltatási támogatás mértékét fogalja össze (3. táblázat): 3. táblázatA lakossági hőértékesítés és a távhőszolgáltatási támogatás értékeinek összefoglaló táblázata (saját szerk. a MIHŐ adatai alapján) Adatok Ft-ban Lakossági hőértékesítés GJ
2013.november 2013.december
133 532 173 932
2013.november 2013.december Összesen
133 532 173 932
Lakossági hő egységára 2013.jan.12013.okt.31
2013.nov.12013.dec.31.
2 880
2 560
Rezsicsökkentés és távhőszolgáltatási támogatás hatása - 42.730.240 - 55.658.240
Távhőszolgáltatás támogatása 2 915
3 889
130.060.168 169.409.768 201.081.456
A távhőszolgáltatási támogatás a vállalat egyéb bevételeinél van számon tartva, így a támogatásból befolyó bevételek hatását a későbbiekben vizsgálom.
4.3.1 Az anyagjellegű ráfordítások vizsgálata Ebben az alfejezetben a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. anyagjellegű ráfordításait elemzem a felmerülő költségek szerinti részletes bontásban. Ahogyan az már a fentiekben megállapításra került a vállalat költségeinek nagy részét, egészen pontosan 80%-át az anyagjellegű ráfordítások teszik ki, melynek nagy részét a MIHŐ távhőszolgáltató tevékenységéből adódóan az energiaköltségek jelentik. Az összes anyagjellegű ráfordításon belül az anyagfelhasználás a vizsgált években megközelítően 87%-ot tesz ki, az igénybe vett szolgáltatások, az ELÁBÉ, valamint a MIFŰ felé közvetített szolgáltatás önköltségének csekély – nagyjából 13%-os - mértéke mellett.
28
4. táblázat A vállalat anyagjellegű ráfordításai a 2012. és 2013. évben (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatásai alapján) Adatok ezer Ft-ban
Megnevezés
2012
2013
Anyagjellegű ráfordítás összesen 8.457.605 7.649.898 Anyagfelhsználás 7.363.290 6.638.143 Igénybe vett szolgáltatások költsége 501.267 530.579 ELÁBÉ 0 96 MIFŰ felé közvetített szolgáltatás önköltsége 593.048 481.080
Összes anyagjellegű ráfordítás %-ában 2012 2013 100,00% 100,00% 87,06% 86,77% 5,93% 6,94% 0,00% 0,00% 7,01% 6,29%
2013. május 01-től az MVM MIFŰ Miskolci Fűtőerőmű Kft.-től vásárolt hő ára 2 tarifás díjszerkezetűvé alakult át a 17/2013.(IV.30) NFM rendelet szerint. A vásárolt hő ára 3100 Ft/GJ, emellett pedig 2.018 ezer Ft/MW/év teljesítménydíjat köteles a távhőszolgáltató a MIFŰ-nek fizetni. Az intézkedést elsősorban a csökkenő hőigény indokolja, ez részben az időjárási viszonyok és külső átlaghőmérséklet függvénye, másrészt azé, hogy a hőszolgáltató kitől milyen mennyiségű hőt vásárol továbbításra. A Miskolci GeotermiaZrt. 2013. évben elkezdte a geotermikus rendszer üzemét. A vállalat – melyben a MIHŐ 10%-os részesedéssel bír - 2011. évben kezdte meg a geotermikus energia kiaknázását lehetővé tevő termelői és visszasajtoló kutak fúrását a Miskolc mellett lévő Mályi közelében. Az eredmények igazolták az elvárásokat, melyek szerint kb. 30 MW geotermális potenciál áll rendelkezésre a miskolci távfűtési rendszerben való hasznosításra, mellyel ugyanilyen mértékű, földgázzal termelt hőenergia váltható ki. A geotermikus energia hasznosítása környezetkímélő, megfelel az európai uniós elvárásoknak, és semmilyen káros anyag kibocsátással nem jár, továbbá a MIHŐ Kft.. számításai szerint ezzel is csökkenhetne Miskolc városában a távhőszolgáltatás díjtétele ennek megállapítása azonban a Nemzeti és Fejlesztési Minisztérium hatáskörébe tartozik, a távhőszolgáltatónak közvetlenül nincs ráhatása. Részben a csökkenő hőigény, illetve az említett energetikai fejlesztések hatására a vállalat energiaköltsége 2012-ről 2013-ra 744.059 ezer Ft-tal csökkent, illetve az energiaköltségek összetétele is nagymértékben megváltozott(5. táblázat). 29
5. táblázatA MIHŐ energiaköltségeinek részletes bontása és ezek %-os megoszlása az összes anyagjellegű ráfordításon belül (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatása alapján) Adatok ezer Ft-ban Megnevezés
2012
Anyagjellegű ráfordítás összesen Ebből anyagfelhasználás Energiaköltség összesen E.ON gázfelhasználás MIFŰ energia Saját helyiség fűtéséhez felhasznált energia ÉMÁSZ villamosenergia elszámolási számla Vízfelhasználás Egyéb vásárolt energia Geotermiahőfelhasználás GDF Suez gázfelhasználás TIGÁZ gázfelhasználás Bionergy-Miskolc Szolg. Kft. hőfelhasználás E.ONEnergiaszolg Kft. villamos energia elszámoló számla
2013
Összes anyagjellegű ráfordítás %-ában
8.457.605 7.363.290 7.258.243 224.926 6.156.885
7.649.898 6.638.143 6.514.184 336.446 4.917.017
2012 100,00% 87,06% 85,82% 2,66% 72,80%
2013 100,00% 86,77% 85,15% 4,40% 64,28%
17.140
11.980
0,20%
0,16%
114.872 23.018 3.747
-4.340 30.911 3.736 599.490
-0,06% 0,40% 0,05% 7,84% 0,00% 2,63%
632 403.426
201.481
1,36% 0,27% 0,04% 0,00% 0,01% 4,77%
89.569
147.666
1,06%
1,93%
224.027
269.797
2,65%
3,53%
A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a bevezetett indokolatlanul magas teljesítménydíj
ellenére
csökkent
a
MIFŰ-től
vásárolt
hőenergia
költsége.
A
villamosenergia felhasználás az ÉMÁSZ felé fizetett villamosenergia elszámolási számla adatainak összevetése alapján szintén csökkent. Emellett csökkenő tendenciát mutat a gázfelhasználás is, összességében 628.985 ezer Ft-ról 537.928 ezer Ft-ra csökkent a gázfelhasználásból eredő energiaköltség az E.ON-tól való gázvásárlás növekvő, és a TIGÁZ-tól való gázvétel csökkenő mértéke mellett. A 2013-as költségadatok között megjelenik a GeotermiaZrt.-től vásárolt energia költsége is, viszonylag magas arányban, a teljes anyagjellegű ráfordítás 7,84%-át jelenti, továbbá közel kétszeresére nőtt a Bioenergy-Miskolc Kft. faapríték tüzelésű kazánjából vásárolt energia költsége. A Miskolci Hőszolgáltató Kft. 2013. évi energiagazdálkodására vonatkozó, a vásárolt, termelt és értékesített energia típusát és mennyiségét az alábbi táblázat foglalja össze (6. táblázat): 30
6. táblázat A MIHŐ energiagazdálkodását jellemző adatok (saját szerk. a MIHŐ Üzleti jelentése alapján, 2013)
2013. év során vételezett és értékesített energiahordozók Megnevezés Vásárolt földgáz mennyisége Saját felhasználásra MVM MIFŰ Kft.-nek átadásra
Mennyiség 10.512 6.448 4.064
Mértékegység ezer m3 ezer m3 ezer m3
Vásárolt villamos energia mennyisége
9.703
MWh
Saját felhasználásra
8.436
MWh
MIFŰ Kft.-nek és egyéb felhasználóknak átadásra
1.267
MWh
Kitermelt depóniagáz
831,2
ezer m3
Biogáz kazánban elégetett depóniagáz
73,6
ezer m3
Gázmotorban felhasznált depóniagáz
757,6
ezer m3
Saját villamosenergia-termelés biogázmotorral
954
MWh
Előzőből villamosenergia eladás MAVIRnak és E.ON-nak
909
MWh
MVM MIFŰ Kft.-től átvett hőenergia
999.550
GJ
GeotermiaZrt.-től átvett hőenergia
197.348
GJ
BIOMI faapríték tüzelésből átvett hőenergia
40.803
GJ
Saját kazánházakból kiadott hőenergia
193.423
GJ
MIHŐ Kft. Által értékesített hőenergia
1.228.569
GJ
4.2.2 A személyi jellegű ráfordítások vizsgálata A MIHŐ dolgozóinak 2013. évi átlagos létszáma 189 fő - 5 fővel több, az előző évinél - melyből 112 fő fizikai és 75 fő szellemi foglalkozású, 2 fő részmunkaidős(7. táblázat).Az utóbbi években zajló műszaki fejlesztésekkel együtt járó létszám racionalizálások kapcsán az élőmunka felhasználás hatékonysága javuló tendenciát mutat. A dolgozók szükség és lehetőség szerint részt vesznek különböző szakmai fórumokon,
31
továbbképzéseken. A munkavállalói magas átlag életkor kapcsán mindenképpen szükséges tovább folytatni a megkezdett szakmai utánpótlás kinevelését43. 7. táblázat A MIHŐ foglalkoztatási és kereseti adatai (saját szerk. a vállalat 2013. évi éves beszámolójának kieg. melléklete alapján) Átlagos állományi létszám (fő) 2012 2013
Megnevezés
Főállásban (teljes munkaidőben) Főállásban (nem teljes munkaidőben)
Munkaviszonyból származó összes kereset (ezer Ft) 2012 2013
fizikai
111,6
112,1
319.707
325.784
szellemi
71,3
74,6
271.394
261.874
fizikai
1
1
2.921
2.545
szellemi
0
1,2
-
2.369
9.237
6.077
603.259
598.649
Egyéb állományba nem tartozó munkavállalók Foglalkoztatottak összesen
183,9
188,9
A személyi jellegű ráfordítások ugyan a teljes müködési költséget tekintve elenyészőek,
azonban
arányaiban
a
második
legnagyobb
arányt
képviselő
költségkategória44, mely a következőkből tevődik össze:
bérköltség kategóriába tartoznak a teljes és nem teljes munkaidőben dolgozó fizikai dolgozók, technikusok, szellemi dolgozók, vezetők, ügyintézők, előadók stb. bérei, valamint megbízási díjak, tiszteletdíjak, egyéb bérköltségek;
személyi jellegű egyéb kifizetések közé a végkielégítések, 1-15 napig terjedő betegszabadságok, nyugdíj- és egészségpénztári befizetések, biztosítások, saját gépkocsi használat költségei, étkezési hozzájárulás, napidíjak valamint egyéb, a dolgozókhoz kapcsolódó költségek tartoznak;
bérjárulékok és adók között a nyugdíj és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaerő-piaci járulék, a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás, valamint egyéb járulékok költségei jelennek meg. A személyi jellegű ráfordítások összetételét a következő táblázat szemlélteti (8.
táblázat):
43 44
A 2013. évi éves beszámoló kiegészítő melléklete alapján lásd. 2. táblázat A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft-nél 2012. és 2013. évben felmerült költségek
32
8. táblázat A MIHŐ személyi jellegű ráfordításainak összetétele (saját szerk. a vállalat eredménykimutatásai alapján) Adatok ezer Ft-ban
Megnevezés
2012
Összes anyagjellegű ráfordítás %-ában
2013
2012
2013
Személyi jellegű ráfordítások összesen 894.886 893.318
100,00%
100,00%
Bérköltség
67,41%
69,07%
78.758
9,50%
8,82%
206.576 197.506
23,08%
22,11%
603.260 617.053
Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok és adók
85.050
A bérköltségeken belül a teljes munkaidős, illetve a nem teljes munkaidős dolgozók összes bérköltsége 2013-ban 611.078 ezer Ft, melynek 99,5%-a, azaz 608.294 ezer Ft a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérköltsége. Ebből 327.915 ezer Ft a fizikai és 280.380 ezer Ft a szellemi dolgozók bére, melynek arányait a következő diagram mutatja (4. ábra).
A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai és szellemi dolgozók bérköltségeinek aránya (2013)
46% 54%
Fizikai dolgozó
Szellemi dolgozó
4. ábra A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai és szellemi dolgozók bérköltségeinek aránya (2013) (saját szerk. a vállalattól kapott adatok alapján) 2013-ban a fizikai dolgozók havi átlagbére a fenti adatok alapján 242 ezer Ft, a szellemi dolgozóké 292 ezer Ft. Ha tevékenységenként vizsgáljuk a személyi jellegű 33
ráfordításokat, legnagyobb arányban a távhőszolgáltató, illetve azt követően a távhőtermelő tevékenységet érintik45. A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.- 2012 és 2014 között a munkavállalói létszám és bértömeg racionalizálása érdekében szervezeti átalakításokat hajtott végre, melyek során bizonyos munkakörök megszűntetésre kerültek, illetve kialakításra kerültek új pozíciók a működés – különösen a kintlevőségkezelés – hatékonysága érdekében. A 2012. év során az ügyvezető igazgatói hatáskörbe tartozó törzskari szervezet megszűnt, melynek feladatát az asszisztensi, belső ellenőri, projekt menedzseri szervezetek látták el. A műszaki igazgatói szervezet megnevezése szolgáltatási igazgató szervezeti egységre
módosult.
Az
üzemvezető
helyettes
megnevezések
Üzem
szervezeti
megnevezésre változtak. A gazdasági igazgatói megnevezés megszűnt, a gazdasági igazgatói és a stratégiai igazgatói szervezetek összevonásra kerültek. Ezen szakterületek irányítását a Stratégiai Igazgató látja el. A Stratégiai Igazgató közvetlen szakmai irányítási és ellenőrzési alárendeltségében gazdaság vezetői és értékesítési vezetői szervezet került kialakításra. Emellett a 2012-es évben a következő létszámcsökkentő intézkedések következtek be a vállalatnál:
a humánpolitikai tevékenység Miskolc Holdinghoz való átkerülésével ezen a terülten 2 fős, az informatikai tevékenységek tekintetében 3 fős létszámleépítés történt;
a Szolgáltatási Igazgató területén a titkárnői, az Üzemviteli Műszaki Csoportban a tervezői munkakör munkakör megszűnt, ez összesen 2 fő leépítést jelent;
a Stratégiai Igazgató területén a Pénzügyi és Számviteli csoportban 1 fő pénzügyi előadói, illetve 1 fő könyvelői munkakör megszűnt
a Stratégiai Igazgató területén az Általános Ügykezelési Csoportban az általános ügyintéző, valamint 2 fő adminisztrátor munkakör megszűnt. A fent megnevezett munkakörök megszűntetése éves szinten 35.098 ezer Ft bér és
járulékteher megtakarítást eredményezett 2013-ban a követeléskezelési tevékenységének fokozása érdekében 3 fő körzetgazda és 6 fő ügyfélkapcsolati munkatárs felvétele történt meg, melynek
45
A költségek tevékenységenkénti bontását A vállalat tevékenységenkénti költségstruktúrájának áttekintése c. alfejezetben vizsgálom
34
következtében a behajtási tevékenység hatékonysága jelentősen javult, számszerűsítve 836.626 ezer Ft bevételt realizáltak behajtási tevékenységből, melyből 752.782 ezer Ft a tőke részét képező bevétel, 83.844 ezer Ft pedig eljárási költségekből befolyt bevételként jelenik meg (5.ábra).
A behajtási tevékenységből befolyt bevételek megoszlása (2013)
10%
6% 9%
0% Fizetési meghagyás Végrehajtás Per
29%
Fizetési felszólító Személyes felkeresés Eljárási költségek 46%
5. ábra A behajtási tevékenységből befolyt bevételek megoszlása 2013-ban (saját szerk a MIHŐ-től kapott adatok alapján) A követeléskezelési tevékenységgel kapcsolatban a 836.626 ezer Ft bevétellel szemben összesen 153.794 ezer Ft kiadás merült fel. A fent említett munkakörök megszűnésével, illetve kialakításával a MIHŐ Kft. szakmailag felkészültebben, szervezettebben, a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően látja el a feladatait. 4.2.3 Értékcsökkenési leírás, egyéb szolgáltatások költségei és egyéb ráfordítások Az összköltségen belül viszonylag alacsony részarányt képvisel az értékcsökkenési leírás, az egyéb szolgáltatások költségei, illetve az egyéb ráfordítások. Az egyéb szolgáltatások költségei az összköltség 1%-át sem érik el. A vállalat itt tartja számon a bankköltségeket, hatósági díjakat, biztosítási díjakat, valamint az egyéb, nem részletezett hatósági szolgáltatások költségét, melyek értékei a vizsgált években(9. táblázat):
35
9. táblázat Egyéb szolgáltatások költségeiként elszámolt tételek (saját szerk. a vállalat adatai alapján) Adatok ezer Ft-ban Megnevezés
2012
2013
36.611
88.404
9.563
12.266
12.504
52.141
Biztosítási díjak
7.416
7.311
Egyéb nem részletezett hatósági szolgáltatás költsége
7.128
16.686
Egyéb szolgáltatások költségei Bankköltségek Hatósági díjak, illetékek
Az értékcsökkenési leírás szintén alacsony, alig több mint 5%-os részarányt képvisel a teljes működési költségeken belül. Ennek oka, hogy bár a távhővezeték-hálózat, és a termelőberendezések nagy értéket képviselnek, azonban hosszú élettartamúak, leírási kulcsuk alacsony. Az értékcsökkenési leírás adatait a 10. táblázat tartalmazza (10. táblázat). 10. táblázat Az értékcsökkenési leírás, azon belül a terv szerinti écs. és az egy összegben elszámolt értékcsökkenés költségadatai (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján) Adatok ezer Ft-ban Megnevezés Értékcsökkenési leírás Terv szerinti értékcsökkenési leírás
Az értékcsökkenés %-ában 2012 2013 554.645 527.278 100,00% 100,00% 550.165 522.716 99,19% 99,13% 2012
Használatba vételkor egyösszegben elszámolt értékcsökkenés ( 100eFt alatti)
4.480
2013
4.562
0,81%
0,87%
Az értékcsökkenési leírás túlnyomó része terv szerinti értékcsökkenési leírás, a használatba vételkor egy összegben elszámolt amortizáció a teljes összeg 1%-át sem éri el. Az egyéb ráfordítások az alfejezetben harmadikként vizsgált költségkategória, mely az előzőekhez hasonlóan az összes működési költség igencsak kis részét képezi. A vizsgált években jelentősnek mondható az egyéb ráfordítások csökkenése, ugyanis 2012-ről 201336
ra ez a költségkategória 19,22%-os csökkenést mutat(11. táblázat). Kizárólag az állandó jellegű tételek (adók, illetékek MEKH felügyeleti díj) növekedtek, az egyéb ráfordítások között számon tartott további költségeket csökkenteni tudta a vállalat. 11. táblázat A Miskolci Hőszogáltató Kft. egyéb ráfordításai, 2012-2013 (saját szerk. a MIHŐ adatai alapján) Adatok ezer Ft-ban Megnevezés
2012
Egyéb ráfordítások Ebből állandó jellegű tételek (adók, illetékek, MEKH felügyeleti díj stb.) Ebből vevőkövetelés vagy egyéb értékvesztés Ebből a nyereségkorlát feletti eredmény miatti céltartalék képzés Ebből egyéb célból történő céltartalék képzés Ebből széndioxid kvóta visszaadásához kapcsolódó egyéb ráfordítás Ebből további, esetlegesen felmerülő egyéb ráfordítás
37
Változás %-ban
2013
651.819 526.520 15.720
-19,22%
28.549
+81,61%
435.230 400.881
-7,89%
0
0
0,00%
32.694
10.000
-69,41%
8.580
0
-100,00%
159.595
87.090
-45,43%
4.2.4Avállalat tevékenységenkéntiköltségstruktúrájának áttekintése A
korábbiaktól
tevékenységenkénti
eltérően
bontásban
a
következőkben
vizsgálom,
így
a
vállalat
látható,
hogy
költségszerkezetét a
fent
elemzett
költségkategóriák az egyes tevékenységek között milyen arányban oszlanak meg, illetve ebben a bontásban a költségek és bevételek a későbbiekben egymással összevethetőek. A működési költségek nagy része a távhőszolgáltató tevékenység kapcsán merül fel, a távhőtermelés, a villamosenergia-termelés, illetve az egyéb tevékenység költségei együttesen a 20%-ot sem érik el (6. ábra).
A MIHŐ működési költségeinek tevékenységenkénti megoszlása (2012) 0,3% 7,0%
Távhőszolgáltatás működési költségei összesen
10,6%
Távhőtermelés működési költségei összesen
Villamosenergia-termelés működési költségei összesen 82,2%
Egyéb tevékenység működési költségei összesen
6. ábra AMIHŐ működési költségeinek tevékenységenkénti megoszlása 2012-ben (saját szerk.) A
távhőszolgáltató
energiaigényéből,
így
tevékenység
kiemelkedően
magas
magas
költségei
a
energiaköltségeiből
szolgáltatás
óriási
következnek.
A
költségkategóriánkénti bontásnál – vállalati szinten – már vizsgált energiaköltségek nagy része a távhőszolgáltató tevékenységet terheli, ugyanis a tevékenységre elszámolt 7.059.769 ezer Ft anyagjellegű ráfordítás 100%-ban a vásárolt hő teljesítménydíjjal együtt elszámolt költsége. A távhőtermelés az anyagjellegű ráfordítások tekintetében a második „legköltségesebb” tevékenység, ennek ellenére az előzőnek alig több mint 10%-át teszi ki. A vállalat tevékenységenkénti költségszerkezetét a következő táblázat foglalja össze (12. táblázat): 38
12. táblázatA vállalat tevékenységenkénti költségszerkezetének összefoglaló táblázata, 2012-2013 (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatásai alapján) Adatok ezer Ft-ban Év
Tevékenység 2012
Távhőszolgáltatás Anyagjellegű ráfordítás 7.059.769 Személyi jellegű ráfordítás 696.250 Értékcsökkenési leírás 411.913 Egyéb ráfordítás 540.238 Távhőszolgáltatás működési költségei összesen 8.708.170 Távhőtermelés Anyagjellegű ráfordítás 793.238 Személyi jellegű ráfordítás 120.095 Értékcsökkenési leírás 94.209 Egyéb ráfordítás 111.581 Távhőtermelés működési költségei összesen 1.119.123 Villamosenergia-termelés Anyagjellegű ráfordítás 5.880 Személyi jellegű ráfordítás 4.401 Értékcsökkenési leírás 20.472 Egyéb ráfordítás 0 Villamosenergia-termelés működési költségei összesen 30.753 Egyéb tevékenység Anyagjellegű ráfordítások 635.328 Személyi jellegű ráfordítások 74.143 Értékcsökkenési leírás 28.051 Egyéb ráfordítások 0 Egyéb tevékenység működési költségei összesen 737.522 A MIHŐ működési költségei összesen 10.595.568
2013 6.052.615 595.468 410.441 436.897 7.495.421 1.089.320 93.879 84.733 87.648 1.355.580 5.677 3.492 19.446 1.975 30.590 591.079 208.751 13.028 57.448 870.306 9.751.897
A távhőszolgáltatási tevékenység anyagjellegű ráfordításai 2012-ről 2013-ra jelentős mértékű – több mint 1 milliárdos - csökkenést mutatnak. 2012-ben az anyagjellegű ráfordítások egésze vásárolt hő, illetve annak teljesítménydíja volt, még 2013-ban a szolgáltatás anyagjellegű ráfordításainak összetétele némi változást mutat, bár továbbra is a vásárolt hő és annak teljesítménydíja jelenti a költségkategóriában szereplő költségek 87%át, de emellett megjelennek a vásárolt tüzelőanyag, a villamos-energia, technológiai víz és vegyszerek költségei, illetve karbantartási költségek és egyéb ráfordítások is (7. ábra).
39
A távhőszolgáltatás anyagjellegű ráfordításai (2013) 1% 1%
vásárolt hő költsége a teljesítménydíjjal
8%
0% 3%
vásárolt tüzelőanyag költsége a rendszerhasználati díjakkal villamos energia beszerzés költségei technológiai víz és vegyszer költsége a távhőszolgáltatás nyújtására szolgáló eszköz - csatlakozási pontig történő - karbantartása
87%
további anyagjellegű ráfordítások
7. ábra A távhőszolgáltatás anyagjellegű ráfordításai 2013-ban (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján) A távhőtermelő tevékenység anyagjellegű ráfordításaiban jelentős növekedést figyelhetünk meg, a teljes működési költséget tekintve ugyan a távhőtermelő tevékenység összességében is csak 3%-os költségnövekedést mutat(8. ábra), azonban részletesebb áttekintés után látható, hogy ezt a növekedést kizárólag az anyagjellegű ráfordítások növekedése okozza, a további költségek csökkenő tendenciája mellett. A távhőtermelés anyagjellegű ráfordításai a következőképpen alakultak:
vásárolt hő költsége a teljesítménydíjjal együtt 393.125 ezer Ft;
vásárolt tüzelőanyag költsége a rendszerhasználati díjakkal 538.181 ezer Ft;
a távhőtermelési eszközök és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanok után fizetett bérleti díj 8.836 ezer Ft;
villamos energia beszerzés költségei 50.379 ezer Ft;
technológiai víz és vegyszer költsége 5.278 ezer Ft;
ebből karbantartás anyagjellegű ráfordításai 63.130 ezer Ft;
további anyagjellegű ráfordítások 30.391 ezer Ft;
összes anyagjellegű ráfordítás a távhőtermelő tevékenységre: 1.089.320 ezer Ft. 40
A MIHŐ működési költségeinek tevékenységenkénti megoszlása (2013) Távhőszolgáltatás működési költségei összesen
8,9% 0,3%
Távhőtermelés működési költségei összesen
13,9%
Villamosenergia-termelés működési költségei összesen Egyéb tevékenység működési költségei összesen 76,9%
8. ábra A MIHŐ működési költségeinek 2013. évi tevékenységenkénti megoszlása (saját szerk. a vállalat adatai alapján) A személyi jellegű ráfordítások tekintetében a távhőszolgáltatás, a távhőtermelés, illetve a villamosenergia-termelés személyi jellegű ráfordításai is csökkenő tendenciát mutatnak, mindemellett az egyéb tevékenység személyi jellegű ráfordításai jelentősen megnőttek.Az értékcsökkenési leírások minden tevékenységet tekintve minimálisan csökkennek, mely csökkenés a jövőben is várható, amennyiben nem történik nagyobb értékű beruházás, fejlesztés a vállalatnál, ami az amortizációs költségek növekedéséhez vezethetne. Összességében megállapítható a vállalat teljes egészét tekintve, hogy a működési költségek csökkenő tendenciája nagyrészt a távhőszolgáltató tevékenység anyagjellegű ráfordításai jelentős csökkenésének köszönhető, melynek oka elsősorban a megváltozott energiafelhasználás, a gázfelhasználással kapcsoltan-termelt hő arányának csökkenése, a villamosenergia-felhasználás redukálása, illetve a geotermikus energia növekvő mértékű felhasználása, melynek a jövőben egyre fokozottabb kihasználására kell törekedni az energiaköltségek további csökkentése érdekében.
41
4.3 A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. bevételeinek elemzése A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 57/D. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal „az ármegállapítással, árváltozással kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év augusztus 31-ig küldi meg”. Az vállalat az adatokat a távhőszolgáltatásról szóló törvény 18/A. § és 18/B. §-aiban előírt számviteli szétválasztási kötelezettség előírásainak megfelelő bontásban közölte, tehát a távhőszolgáltatást településenként, a távhőtermelést és a villamosenergia-termelésttelephelyenkénti bontásban. A Hivatal atávhőszolgáltatói díjra vonatkozó javaslatát részben a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatások alapján dolgozza ki.A vállalat által rendelkezésemre bocsátott – a számviteli szétválasztásnak megfelelően lebontott – 2012. évi mérlege és eredménykimutatása a 2013-as év díjszabásának alapjául szolgál(13. táblázat).A fejezetben elsőként a vállalat bevételeit vizsgálom, mely elsősorban a 2012., illetve a 2013. évet érinti. 13. táblázat A MIHŐ 2012. és 2013. évi eredménykimutatása (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatása szerint) Adatok ezer Ft-ban Eredménykimutatás
2012
2013
I. Értékesítés nettó árbevétele
7.146.547 6.353.152
II. Aktivált saját teljesítmények értéke III. Egyéb bevételek IV. Anyagjellegű ráfordítások V. Személyi jellegű ráfordítások
28.762 17.146 3.739.126 3.772.369 8.494.215 7738.691 894.889 901.590
VI. Értékcsökkenési leírás
554.645
527.648
VII. Egyéb ráfordítások
651.819
583.968
A. ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-IV-V-VIVII)
318.867
390.770
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
10.543 57.026
9.405 5.963
B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX)
-46.483
3.442
C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B)
272.384
394.212
0
0
X. Rendkívüli bevételek
42
XI. Rendkívüli ráfordítások
38.540
58.791
D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI)
-38.540
-58.791
E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D)
233.844
335.421
Az értékesítés nettó árbevétele a vállalat főtevékenységeinek (távhőszolgáltatás, távhőtermelés,
villamosenergia-termelés),
valamint
egyéb
tevékenységeinek
összegzetteredményét mutatja. A bevételek és ráfordítások különbségéből adódik a MIHŐ üzemi (üzleti) tevékenységének eredménye, mely a 2012-es évben 318.867 ezer Ft, 2013ban pedig 335.421 ezer Ft volt. A vállalat gazdálkodási színvonalának átláthatósága érdekében célszerű összevetni az elmúlt évek során a saját tőke, az árbevételek és az üzemi eredmény alakulását, valamint az ezekből levezethető mutatószámokat, melyet a 3. táblázat szemléltet (14. táblázat). 14. táblázat A MIHŐ gazdálkodási színvonalát jellemző fontosabb adatok, 2009-2013 (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján) Adatok ezer Ft-ban Év
Saját tőke
Árbevétel
Üzemi eredmény
2009 2010 2011 2012 2013
2.604.831 2.673.011 2.816.078 2.477.823 2.805.894
6.999.300 7.131.302 7.115.443 7.146.547 6.353.152
195.087 266.236 344.282 318.869 390.770
Adózás előtti eredmény 84.893 88.853 151.567 233.846 335.421
Nyereség Nyereség Árbevétel Saját tőke 2,79% 3,73% 4,84% 4,46% 6,15%
7,49% 9,96% 12,23% 12,87% 13,93%
A MIHŐ üzemi (üzleti) tevékenysége alapján 2012-ben elért 318.869 ezer Ft-os nyeresége a 2011-es évhez képest 7,38%-os csökkenést mutat. Ezzel egyidejűleg a saját tőke összege is csökkent, így a saját tőkére vetített üzemi tevékenység alapján elért eredmény a 2011-évi 12,23%-ról 12,87%-ra növekedett, az árbevétel arányos nyereség kismértékű csökkenése mellett. A 2013-as évre a vállalat árbevétel arányos nyeresége, illetve saját tőke arányos nyeresége is– kis mértékben ugyan – de növekedést mutatott. A Miskolci Hőszolgáltató Kft.2012. évi 233.846 ezer Ft, illetve 2013. évi 335.421 ezer Ft pozitív adózás előtti eredményt ért el, amellett, hogy az üzemi tevékenység eredményére a pénzügyi műveletek eredményei csökkentőleg hatottak. Ne felejtsük el, 43
hogy a fenti adatelemzés a vállalat egészére vonatkozik. A távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységek – hővásárlás, távhőelosztás- tekintetében a vállalat lehetőségei korlátozottak a nyereségességet illetően. Ezen tevékenységekre a50/2011.(IX.30.) NFM rendelet nyereségkorlátot állapít meg. Atávhőszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplő - a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó - adózás előtti eredménye nem haladhatja meg az ármegállapítás során figyelembe vett könyvszerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényező (2%) szorzatának mértékét. A MIHŐ esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Távhő Árszabályozási Főosztálya - a 2012. és 2013. évre vonatkozóan is – 6.091.676 ezer Ft-ban határozta meg a bruttó eszközértéket, melynek nyereségkorlátja a 2%-os nyereségtényező figyelembevételével az adott évekre vonatkozóan, összesen 121.833 ezer Ft. Amennyiben ezt az összeghatárt meghaladja a társaság adózás előtti eredménye a különbözetet kötelesek a MAVIR felé visszafizetni.A költségosztós felhasználók idényvégi elszámolása után, 2013 nyarán a MAVIR felé 182 millió Ft távhőszolgáltatási támogatás került visszafizetésre.
4.3.1 A MIHŐ 2012. és 2013 évi alaptevékenységének bevételei A
következőkben
a
vállalat
főtevékenységéből
-
távhőszolgáltatás
(távhőtermeléssel együtt) és villamosenergia-termelés - származó bevételeinek összetételét vizsgálom. A 3. táblázatban szereplő adatok között látható, hogy a vállalat összes évi nettó árbevétele 7.146.547 ezer Ft volt, melyből a főtevékenység nettó árbevétele összesen 6.472.262 ezer Ft. A távhő végfelhasználóknak történő értékesítésből a MIHŐ 2012-ben összesen
6.385.215
ezer
Ft
árbevételt
realizált.
A
további
87.047
ezer
Ft,alaptevékenységéből származó bevétele továbbszámlázott ivóvíz és csatornadíjból, egyedi
karbantartási/üzemeltetési
megállapodásokból,
egyéb
értékesített
villamos
energiából, illetve villamosenergia-kapacitásból, továbbá az értékesítés nettó árbevételének részét képező egyéb árbevételből származott. A távhő végfelhasználóknak való értékesítésében a legnagyobb arányt a lakossági felhasználóknak való értékesítés teszi ki (9. ábra), számszerűsítve nettó4.829.966 ezer Ft-ot.
44
A távhő végfelhasználóknak történő értékesítés megoszlása 6,2% Lakossági végfelhasználóknak történő értékesítés nettó árbevétele
18,1%
KKI végfelhasználóknak történő értékesítés nettó árbevétele
75,6%
Egyéb végfelhasználóknak történő értékesítés nettó árbevétele
9. ábra Atávhő végfelhasználóknak való értékesítés megoszlása (saját szerk.)
A lakossági végfelhasználóknak történő értékesítés árbevétele fűtési célú hődíjból, a használati melegvízhődíjából, illetve a szolgáltatás alapdíjából tevődik össze, melynek összege a MIHŐ-nél 2012-ben 4.829.966 ezer Ft, melyből:
Fűtési célú hődíj összesen 2.520.127 ezer Ft;
HMV hődíj873.624 ezer Ft;
Alapdíj 1.436.215 ezer Ft.
A lakossági távhőértékesítésen belül tehát legnagyobb arányt a fűtési célú hődíjakteszik ki a szolgáltatás alapdíjának 30%-os részaránya mellett. A használati melegvízhődíja viszonylag alacsony részarányt képvisel a bevételekben (10. ábra).
45
A lakossági távhőfelhasználásból származó bevételek százalékos megoszlása az egyes díjtételek szerint (2012)
Alapdíj 30%
Fűtési célú hődíj 52%
HMV hődíj 18%
10. ábraA lakossági távhőfelhasználásból származó bevételek százalékosmegoszlása az egyes díjtételek szerint (2012) (saját szerk.)
A 78/2012. (XII.22.) NFM rendelet alapján 2013. január 1-től a lakossági felhasználók a távhőszolgáltatásért a 2012. november 1. napján alkalmazott szolgáltatási díjnál 10 százalékkal alacsonyabb összegű - legmagasabb hatósági árnak minősülőszolgáltatási díjat fizettek 2013. október 31-ig, tehát Miskolcon a lakossági távhőszolgáltatási alapdíj, hődíj és vízfelmelegítési díj 2013. január 1-jétől 10 százalékkal csökkent. A 2013. évi CLXVII. törvény – egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról – a lakossági távhőszolgáltatás díjtételeit 2013. november 1-tőltovábbi 11,1 %-kal csökkentette a 2013. október 31-én alkalmazott árakhoz képest46. A fenti szabályozások hatására az alaptevékenység – vagyis a távhőszolgáltatásról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenység - árbevétele 2012-ről 2013-ra678.528 ezer Ft-al, azaz 10,63%-al csökkent (15. táblázat). A vizsgált évek bevételeinek részletes bontását és változását a következő táblázat szemlélteti:
46
2013. évi CLXVII. törvény egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról
46
15. táblázat A MIHŐ 2012-ben és 2013-ban elért bevételeinek összehasonlító táblázata (saját szerk.) Adatok ezer Ft-ban Megnevezés
2012
2013
Változás ezer Ft-ban
%-ban
Alaptevékenység árbevétele
6.385.215 5.706.687
-678.528
-10,63%
Lakossági alapdíj
1.436.215 1.267.985
-168.230
-11,71%
690.073
-11.994
-1,71%
2.520.127 2.171.803
-348.324
-13,82%
Közületi alapdíj Lakossági hődíj
702.067
Közületi hődíj
828.399
793.706
-34.693
-4,19%
Lakossági használati melegvíz
873.624
757.247
-116.377
-13,32%
24.783
25.873
1.090
4,40%
761.333
646.466
-114.867
-15,09%
572
1.592
1.020
178,32%
4.474
1.229
-3.245
-72,53%
32.321
32.318
-3
-0,01%
812
1.176
364
44,83%
19.414
26.368
6.954
35,82%
593.077
480.379
-112.698
-19,00%
Biogáz villamos energia árbevétele
48.782
21.486
-27.296
-55,96%
Kiszámlázott bérmunka
58.897
75.748
16.851
28,61%
2.984
6.170
3.186
106,77%
-793.395
-11,10%
Közületi használati melegvíz Egyéb tevékenységek árbevétele Szállítás és földmunkagép szolgáltatás Anyageladás Bérleti díj Szolgáltatásból történő kikapcsolás bevétele Tovább számlázott vízdíj MIFŰ felé közvetített energia szoláltatás
Egyéb közvetített szolgáltatás Nettó árbevétel
7.146.548 6.353.153
A lakossági hődíjból befolyó bevételek csökkenésében a rezsicsökkentésen túl szerepet játszik a csökkenő hőigény, mely részben az időjárási körülményektől és a külső átlaghőmérséklettől, másrészt a fejlesztések és korszerűsítések pozitív hatásából következik.
47
Az
alaptevékenység
bevételeit
tekintve
változatlanul
a
lakossági
távhőszolgáltatásból származó bevételek dominálnak. A lakossági értékesítésből származóhődíj (38%), illetve a lakossági alapdíj (22%) teszi ki a bevételek összesen több mint 60%-át (11. ábra).
Az alaptevékenységből származó bevételek megoszlása 2013-ban 0,45% Lakossági alapdíj 13,27%
22,22%
Közületi alapdíj Lakossági hődíj
13,91% 12,09%
Közületi hődíj
Lakossági használati melegvíz 38,06%
Közületi használati melegvíz
11. ábra Az alaptevékenységből származó bevételek megoszlása 2013-ban (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján)
A lakossági végfelhasználóknak történő értékesítés árbevétele fűtési célú hődíjból, a használati melegvízhődíjából, illetve a szolgáltatás alapdíjából tevődik össze, melynek összege a MIHŐ-nél 2013-ban az összesített a 6.385.215 ezer Ft bevételből 4.197.035 ezer Ft, ebből:
Fűtési célú hődíj2.171.803 ezer Ft;
HMV hődíj757.247 ezer Ft;
Alapdíj 1.267.985 ezer Ft.
Az évek adatainak összevetése után megállapítható, hogy a főtevékenység bevételein belül továbbra is a lakossági távhőszolgáltatás árbevételei dominálnak, melynek
48
összetétele az előző évhez képest változatlan: 52%-át lakossági hődíj, 30%-át alapdíj és 18%-át a használati melegvízhődíja adja (12. ábra).
A lakossági távhőfelhasználásból származó bevételek százalékos megoszlása az egyes díjtételek szerint (2013)
Alapdíj 30% Fűtési célú hődíj 52% HMV hődíj 18%
12. ábra A lakossági távhőfelhasználásból származó bevételek százalékos megoszlása az egyes díjtételek szerint (2013) (saját szerk.)
Az alaptevékenység bevételein túl a vállalatnál egyéb bevételek is felmerülnek, – többek között késedelmi kamatok, perköltségek, illetékek bevételei, távhőszolgáltatási támogatás és fejlesztési támogatások,– melyek összege 2012-ben 3.739.126 ezer Ft, 2013ban pedig szinte változatlan értékű, összesen 3.772.369 ezer Ft (16. táblázat).A MIHŐ bevételeinek jelentős része –2012-ben 34,35%-a, 2013-ban pedig 37,25%-a – az egyéb bevételeiből származik.
49
16. táblázat A Miskolci Hőszolgáltató Kft. egyéb bevételeinek alakulása 2012-ben és 2013ban (saját szerk. a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft üzleti jelentése alapján, 2013.) Adatok ezer Ft-ban Megnevezés
Változás ezer Ft-ban %-ban
2012. év
2013. év
Jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználás
220.000
228.360
8.360
3,80%
Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök bevétele
44.734
9.317
-35.417
-79,17%
67
1
-66
-98,51%
2.141
622
-1.519
-70,95%
Késedelmi kamat és kártérítés
27.801
87.377
59.576
214,29%
Perköltség, illetékek bevétele
21.985
50.242
28.257
128,53%
301
113
-188
-62,46%
3.261.346 3.024.451
-236.895
-7,26%
Hitelezői veszteségre történő befizetés? Káresemény
MIK Zrt. költségtérítés Költségek ellentételezésére kapott támogatások CO2 bevétele Fejlesztési támogatások
6.133 43.966
8.580 0
2.447 -43.966
39,90% -100,00%
Követelések visszaírt értékvesztése
97.006
199.893
102.887
106,06%
Egyéb eredményt növelő tételek
13.647
163.413
149.766 1097,43%
Egyéb bevétel összesen
3.739.127 3.772.369
33.242
0,89%
A vállalat az egyéb bevételek között számolja el a lakossági távhőszolgáltatás után kapott távhőszolgáltatási támogatást, mely 2012-ben az egyéb bevételek 87%-át, 2013-ban pedig 80%-át, tehát jelentős részét teszi ki. Ezen értékek mellett az egyéb bevételek között számon tartott további bevételek elenyészőnek tekinthetők.
50
4.4 A bevételek és ráfordítások tevékenységenkénti összehasonlító elemzése A költségek és bevételek részletes elemzését követően a továbbiakban a Miskolci Hőszolgáltató
Kft.
bevételeinek
és
ráfordításainak
összehasonlítását
végzem
tevékenységenkénti bontásban47(17.táblázat). 17. táblázat A MIHŐ bevételeinek és ráfordításainak összehasonlító táblázata tevékenységenkénti bontásban, 2012-2013 (saját szerk. a MIHŐ adatai alapján) Adatok ezer Ft-ban Bevételek Bevételek Értékesítés Év Tevékenység Tevékenység ráfordítása Egyéb összesen nettó bevételek árbevétele Távhőszolgáltatás 8.708.170 5.330.436 3.198.085 8.528.521 Távhőtermelés 1.119.123 1.093.044 407.463 1.500.507 Villamosenergia30.753 48.782 28.265 77.047 2012 termelés Egyéb 737.522 674.285 105.313 779.598 tevékenység Összesen 10.595.568 7.146.547 3.739.126 10.885.673 Távhőszolgáltatás 7.495.421 4.753.122 2.585.722 7.338.844 Távhőtermelés 1.355.580 953.564 612.529 1.566.093 Villamosenergia30.590 21.486 18.112 39.598 2013 termelés Egyéb 870.306 624.980 556.006 1.180.986 tevékenység Összesen 9.751.897 6.353.152 3.772369 10.125.521
A ráfordítások és bevételek összevetésekor látható, – ahogyan az már korábban is megállapításra került – hogy a távhőszolgáltatás, ha csak az alaptevékenységet tekintjük nem tekinthető nyereséges tevékenységnek. 2012-ben közvetlenül a távhőszolgáltató tevékenységre 8.708.170 ezer Ft költség elszámolása történt, ezzel szemben az alaptevékenységből – vagyis magából a távhőszolgáltatásból – összesen 5.330.436 ezer Ft árbevétel folyt be, amely csupán a ráfordítás 61,21%-a. 2013-ban a távhőszolgáltatással kapcsolatosan felmerülő költségek – elsősorban a korábban már részletesen elemzés tárgyát képző energiaköltségek csökkenése miatt – 1.212.749 ezer Ft-tal, azaz 13,93%-kal redukálódtak az előző évihez képest, ezzel egyidejűleg azonban az értékesítés nettó árbevétele is jelentősen - habár a költségeknél kisebb mértékben, csupán 10,83%-kal – 47
A költségek és bevételek részletes elemzését a korábbi fejezetek tartalmazzák, e fejezet célja a ráfordítások és bevételek összegszerű, tevékenységenkénti összehasonlítása, ezért itt a részletesebb bontástól eltekintek.
51
csökkent. A ráfordítások, valamint az értékesítés nettó árbevételének negatív különbségét ellensúlyozza, hogy a vállalat költségeinek fedezetére távhőszolgáltatási támogatásban részesül a lakossági hőértékesítés után, ennek értéke 2013. január 1. és október 31. között 2915 Ft/GJ, 2013. november 1. és december 31. között - jelentős mértékű növekedést követően - 3889 Ft/GJ. A távhőszolgáltatási támogatás összege a Miskolci Hőszolgáltató Kft.-nél:
2012-ben: 3.261.346 ezer Ft;
2013-ban: 3.024.451 ezer Ft48. A támogatás távhőszolgáltatásra elszámolt értéke nem fedezi a hővásárlás, illetve
távhőelosztás költségeit, melynek eredménye 2012-ben -219.024 ezer Ft, 2013-ban190.419 ezer Ftvolt.A vállalat pozitív adózás előtti eredménye többi tevékenységének – távhőtermelés, villamosenergia-termelés és egyéb tevékenységek – nyereségességéből adódott, így a vállalat összes bevétele a vizsgált években meghaladta a ráfordításokat49.
4.5 Következtetések, javaslattétel A távhőszolgáltatás jelenlegi helyzetének vizsgálata, a hatályos jogi szabályozás, illetve a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. tevékenységének tanulmányozása, adatainak elemzése után megállapítható, hogy jelenleg a távhőszolgáltató tevékenységet folytató vállalat igen nehéz helyzetben van. Elsősorban az árszabályozás, illetve a nyereségkorlát jelent problémát. Az 50/2011. (IX.30) NFM rendelet kimondja, hogy a „távhőszolgáltató tárgyévi auditált éves beszámolójában szereplő, a Tszt. hatálya alá tartozó tevékenységéből származó adózás előtt eredménye nem haladhatja meg az ármegállapítás során figyelembe vett könyv szerinti bruttó eszközérték és a nyereségtényező szorzatának mértékét.” Mivel a MIHŐ nem üzemeltet a miniszteri rendeletnek megfelelő nagy hatásfokú, a kapcsolt energiatermelés követelményeinek megfelelő távhőtermelő létesítményt, így rá nem a 4,5%, hanem a 2%-os nyereségtényező vonatkozik, melynek nyereségkorlátja a Miskolci Hőszolgáltató Kft.-nél121.833 ezer Ft. A hőszolgáltató vállalat esetében tehát a cél a Tszt. törvény hatálya alá tartozó tevékenységekből származó adózás előtti eredményének maximalizálása lenne. Mivel a törvényi szabályozás miatt ez áremelés révén
nem
lehetséges,
a
jövőre
vonatkozóan
48
elsősorban
költségracionalizáló
Lsd. az Egyéb bevételek között számon tartva. (16. táblázat A Miskolci Hőszolgáltató Kft. egyéb bevételeinek alakulása 2012-ben és 2013-ban) 49 A MIHŐ tevékenységenkénti részletes eredménykimutatását a 2. sz. melléklet tartalmazza.
52
beavatkozások szükségesek. A költségekben rendkívül magas arányt képviselnek az energiaköltségek, azon belül az energiahordozók – elsősorban földgáz – felhasználásával termelt
hő
költségei,
így
a
MIHŐ-nek
mindenképpen
alternatív,
megújuló
energiaforrásokat kell előnyben részesítenie, mint pl. a geotermikus energia felhasználása, biogáz hasznosítása. A Miskolci Geotermia Zrt. Mályi közelében lévő geotermikus kútjai kb. 30 MW potenciállal rendelkeznek, melynek maximális kiaknázásával a vállalat energiaköltségei további jelentős mértékű csökkenést produkálhatnak, ezzel együtt tovább csökkenhetnének a miskolci távhőszolgáltatás díjai is. A geotermikus energia a gázzal ellentétben import független – felhasználásával csökkenthető az energiafüggőség -, helyben van, így szállításmentes, felhasználása sem CO2, sem egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásával nem jár. A használt víz visszasajtolásával - mely törvényi kötelezettség is - teljes mértékben környezetkímélő, illetve megújuló energiaforrás. A geotermális energia utánpótlása nem függ egyéb tényezőktől – mint pl. a biomassza, a szél, vagy a napenergia. A költségcsökkentés szempontjából legfontosabb, hogy fajlagos ára, mely jelenleg 500-700 Ft/GJ között van lényegesen kedvezőbb, mint a fosszilis energiahordozókból előállított energiáké. Mindemellett a Miskolci Hőszolgáltató Kft.-nek törekednie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal való pozitív megállapodásra a MIFŰ-től vásárolt hőenergia kéttarifás díjszerkezetének tekintetében. A bevezetett 2.018 ezer Ft/MW/év teljesítménydíj, valamint a vásárolt energia 3100 Ft/GJ díja óriási - a geotermális energiafelhasználás költségeihez mérten - irreálisan magas energiaköltséget eredményez – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a MIHŐ 3100 Ft-ot fizet a vásárolt energia 1 GJ-áért, miközben 2560 Ft-ért értékesítheti azt a lakossági felhasználóknak. A veszteséget némileg kompenzálja a lakossági távhőértékesítés után járó támogatás, azonban a vállalat eredménykimutatásai igazolják, hogy a tevékenység önmagában véve még így is veszteséges, a hődíj mellett pedig nem szabad megfeledkezni az éves 2.018 ezer Ft/MW teljesítménydíjról sem, ami tovább növeli a költségeket. Az energiaköltségek mellett véleményem szerint a vállalat további költségeinek átvilágítása, és költségcsökkentési lehetőségeinek feltárása is alternatívát jelenthet a működési költségek csökkentésére, habár az egyéb költségfajták aránya miatt lényegesen kisebb mértékű csökkentési lehetőséget rejt magában.
53
A költségcsökkentésen túl további lehetőséget jelenthet a vállalat működésének optimalizálására a szolgáltatást igénybevevők körének kiterjesztése. A MIHŐ jelenleg Miskolc 31.528 lakása és 925 egyéb felhasználójaszámára nyújt távhőszolgáltatást, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint azonban a miskolci lakásállomány jelenleg 76.809 lakást jelent, tehát a távhőszolgáltatás versenyképességének javításával, technológiai fejlesztésekkel még lehetséges a további potenciál kiaknázása, mely a fix költségek fajlagos csökkenésével a lakossági távhődíjak további csökkenéséhez is jelentős mértékben hozzájárulhatna. A szolgáltatás kiterjesztésének további pozitív, pénzben nem mérhető hozadéka lehet – amennyiben egyéb fűtési módokról, pl. egyéni, gázkonvektoros fűtés –a felhasználók áttérnek a távhőre, hogy tovább csökkenhet a káros anyag emisszió, valamint az import gázfüggőség, növekvő mértékű lehet a megújuló energiaforrások kiaknázása a nem megújulókkal szemben, továbbá jelentősen javulhat a távhőszolgáltatás általános megítélése. Véleményem szerint tehát, ameddig a miskolci távhőrendszerben rendelkezésre álló kapacitások vannak, fel kell mérni kiaknázásának lehetőségeit és törekedni a távhőpiac bővítésére, már csak azért is, mert a vállalat költségcsökkentési lehetőségei jelen esetben korlátozottak. További költségcsökkentési lehetőségekre van ugyanakkor kilátás a fogyasztóknál az épületek hőszigetelésének javítása, a nyílászárók cseréje által, továbbá a fűtési rendszerek korszerűsítésével. Emellett az állam költségcsökkentési eszközeivel segítheti a fenti opciók megvalósíthatóságát a jelenlegi árszabályozás felülvizsgálatával, a fogyasztói terhek jogszabályban rögzített mérséklésével, miközben a távhőszolgáltatót – az egyébként költséghatékonyság szempontjából is előnyösebb - megújuló energiaforrások és biomassza felhasználására ösztönzi. Utóbbi kívül esik ugyan a távhőszolgáltató hatáskörén, azonban úgy vélem, összehangolt lobbitevékenység révén akár a szabályozás terén is pozitív eredmények érhetők el a problémák megoldását illetően.
54
Összegzés Szakdolgozatomban egy közszolgáltató szektorban, helyi jellegű természetes monopóliumként működő vállalat a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. gazdálkodási tevékenységét vizsgáltam. A vállalat gazdálkodásának elemzése során különös hangsúlyt fektettem a költségek, illetve a bevételek részletes vizsgálatára. A téma megalapozásaként a dolgozatban elsőként áttekintettem a közszolgáltató vállalatok működésének általános jellemzőit, elsősorban a vállalati szerveződésű, azon belül pedig a hálózatos rendszerű közszolgáltatók működésének általános érvényű jellegzetességeire koncentrálva, melyek a távhőszolgáltató vállalatot is érintik. A kapcsolódó elméleti szakirodalom alapjául – más szakirodalmak és források felhasználása mellett - elsősorban Dr. Illés Mária: A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása c. műve szolgált. A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. gazdálkodási sajátosságainak vizsgálata előtt a hazai távhőszolgáltatás kialakulását, múltját, jelenét és napjainkban fennálló problémáit tekintettem át. Magyarországon napjainkban közel 650 ezer, zömében lakótelepi, házgyári technológiával épült panellakást érint a távhőszolgáltatás kérdése. Ez a lakosságot tekintve kb. 1,3 millió embert jelent, vagyis Magyarország népességének nagyjából 13%-át. Miskolci viszonylatban is igen jelentős a távhőszolgáltatást igénybevevők száma, Magyarország második legnagyobb távhőszolgáltató vállalata a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. 31.528 lakás és 925 egyéb felhasználó távhőellátását biztosítja, így kiemelten fontos a távhőszolgáltatás problémáinak megoldása, mely elsősorban a rendszer technológiai elavultságából - a fűtés szabályozási lehetőségének hiánya, egycsöves rendszerek, rossz hőszigetelés –ered, továbbá a távhőszolgáltatást igénybevevő társadalmi réteg túlnyomó többségének rossz anyagi körülményeiből. Ez utóbbi probléma megoldásaként fogadta el a kormány a 2013. évi LIV. törvényt, melynek célja lakossági terhek csökkentése, a létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése, a lakosság életszínvonalának javítása. Napjainkban tehát a lakossági távhőszolgáltatás fogyasztói ára törvényileg szabályozottan, több lépcsőben csökkent. Ezzel részben kezelték a problémát, miszerint a távhőszolgáltatás más fűtési módokhoz képest drága, azonban a probléma gyökereit – vagyis a korszerűtlen technológiából eredő hátrányokat és a szabályozhatóság hiányából következő pazarló energiafelhasználást – ezzel nem oldották meg.
55
A távhőszolgáltatás nemzetgazdasági, energia- valamint környezetpolitikai jelentőségéből fakadóan a távhőszolgáltatás kérdése a 2030-ig előirányzott Nemzeti Energiastratégia szerves részévé vált, melynek részeként kidolgozásra került egy önálló Távhő-fejlesztési Cselekvési Terv is, mely a távhőszolgáltatás alapvető problémáira is megoldást kínál. A távhőszolgáltatás aktuális kérdései mellett mindenképpen szükséges áttekinteni a jelenleg hatályos jogi szabályozást, ugyanis természetes és egyben jogi monopólium jellegéből adódóan a távhőszolgáltató vállalat működése törvényileg szabályozott környezetben történik, tevékenységének szabályozásááért 2013-tól – a Magyar Energiahivatal jogutódjaként működő – Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal felelős. A jogi szabályozás a távhőszolgáltató vállalat tevékenységét átfogóan érinti, törvény mondja ki, hogy egyedüli szolgáltatóként ellátási kötelezettség terheli, lakossági fogyasztóinak rendeletben meghatározott, szabályozott áron kell szolgáltatást nyújtania, emellett a számviteli szétválasztás szabályinak megfelelően a Tszt. törvény 50 hatálya alá tartozó tevékenységeiről tevékenységenkénti, és telephelyenkénti bontásban kell eredménykimutatást benyújtania, ezentúl pedig nyereségességének lehetőségei is igencsak korlátozottak, ugyanis a vállalat bruttó eszközértékének 2%-áig terjedő nyereséget könyvelhet el. A távhőszolgáltatás helyzetének és jogi környezetének vizsgálata után kezdtem meg a vizsgált bázisvállalat, vagyis a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft. tevékenységének, gazdálkodási sajátosságainak elemzését. A MIHŐ jelenleg Miskolc város közigazgatási területén hőtermelési és – egyedüli engedélyesként - hőszolgáltatási tevékenységet folytat közüzemi formában. A hőenergia termelése 70 %-ban az MVM MIFŰ Kft. erőmű egységeiben, 14 %-ban a geotermikus hőforrásból, 3%-ban a Bioenergy-Miskolc Kft. faaprítéktüzelésű kazánjában, 13 %-ban pedig MIHŐ Kft. kazánházaiban történik. A vállalat távhőszolgáltató tevékenysége során a saját maga által termelt, illetve a vásárolt hőt továbbítja lakossági és egyéb – közületi – fogyasztói felé. A távhőszolgáltató gazdálkodásának vizsgálata során elsőként a 2012. és 2013. évben keletkezett költségeket vizsgáltam, költségnemenkénti, majd tevékenységenkénti bontásban.
A
vállalat
működési
költségei
rendkívül
magasnak
bizonyultak,
költségnemenkénti vizsgálatuk alapján anyagjellegű ráfordításai teszik ki a működési 50
2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról
56
költségeinek közel 80%-át, még a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások összesen is alig 20%-át jelentik a vállalat összköltségének. Az anyagjellegű ráfordítások összköltségen belüli magas arányát a vállalat tevékenységéből adódó, nagymértékű – az összes anyagjellegű ráfordítás 85%-a a vizsgált években - energiaköltségei okozzák. Az energiaköltségeken belül kiemelten nagy részarányt képvisel az MVM MIFŰ Kft-től vásárolt hőenergia, illetve emellett jóval kisebb mértékű, de nem elhanyagolható a gáz- és villamosenergia felhasználás költsége. A geotermikus energia távhőszolgáltatásban való alkalmazása a MIHŐ-nél 2013-ban kezdődött, ezáltal más – jóval költségesebb energiaforrások – felhasználása csökkent a geotermális energiafelhasználás javára. A geotermikus energia felhasználása – egyéb pozitív tulajdonságai mellett - költségszempontból kimondottan előnyös, mivel előállítási költsége jóval elmarad a kapcsoltan-termelt hőenergia árától, így fokozott felhasználásával csökkenthetőek a kiugróan magas energiaköltségek, különösen akkor, ha felhasználásával a MIFŰ-től vásárolt hőenergia aránya – s ezáltal költsége - csökkenthető. A személyi jellegű ráfordítások jelentik a vállalat működésének érdekében felmerülő költségek második legnagyobb csoportját, bár az összköltséget tekintve mértéke nem jelentős, ugyanis a személyi jellegű kiadások nem érik el az összköltség 10%-át. A vállalatnál az utóbbi években zajló műszaki fejlesztésekkel együtt járó létszám racionalizálások kapcsán az élőmunka felhasználás hatékonysága javuló tendenciát mutat. A
nemrégiben
véghezvitt
szervezeti
átalakításokkal
és
bizonyos
munkakörök
megszűntetésével jelentős bér és járulékteher megtakarítása történt, emellett új munkakörök kialakítása által a behajtási tevékenység hatékonysága jelentősen javult, ezáltal a MIHŐ Kft. szakmailag felkészültebben, szervezettebben, a tulajdonosi elvárásoknak megfelelően látja el a feladatait.Az utóbbi költségnemek mellett az értékcsökkenési leírások, illetve egyéb ráfordítások adják az összköltség maradék 11%-át. A költségeket tevékenységenkénti bontásban vizsgálva megállapítható, hogy a vállalat legköltségesebb tevékenysége a távhőszolgáltató, illetőleg ezt követően – bár összköltségét tekintve jóval kisebb mértékű – a távhőtermelő tevékenység, mely túlnyomó részét az anyagjellegű ráfordítások, azon belül az energiaköltségek adják. Működési költségeiket tekintve a villamosenergia-termelés, illetve az egyéb tevékenységek kapcsán felmerülő költségek nem érik el az összes költség 10%-át.
57
A
vállalat
alaptevékenységéből
bevételeinek származó
vizsgálata bevételeinek
során túlnyomó
megállapítottam, része
a
hogy
lakossági
távhőszolgáltatásból származik, melynek több mint felét fűtési célú hődíjból, illetve további jelentős részét – kb. 30%-át – alapdíjakból szedi be, a HMV hődíjak alacsony részaránya mellett. A vállalat alaptevékenységéből származó bevételeit összevetve az összes működési költséggel megállapítható, hogy a távhőszolgáltató tevékenység önmagában nem tekinthető nyereségesnek a hatóságilag szabályozott fogyasztói árak miatt. Ennek ellentételezésére ugyan távhőszolgáltatási támogatásban részesül a szolgáltató, de önmagában véve a távhőszolgáltatás még így is negatív eredményt mutat. A vállalati szintű pozitív adózás előtti eredmény a hőtermelő, villamosenergia-termelő, illetve az egyéb tevékenységek pozitív eredményének következménye. A MIHŐ költség- és bevételi struktúrájának vizsgálata után a vállalat működésének optimalizálása érdekében javaslataim a költségcsökkentésre, illetve a bevételek piacbővítés általi növelésére vonatkoznak. A vállalat nagyarányú energiaköltségei miatt a jövőben mindenképpen az olcsóbb, környezetkímélő és megújuló energiaforrások használatára – elsősorban geotermikus hő - kell törekedni, a drága, kapcsoltan, fosszilis energiahordozók elégetésével termelt hőfelhasználás helyett. Emellett a vállalatnak mindenképpen törekednie kell a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal történő megállapodásra a MIFŰ Kft-vel szembeni kéttarifás díjszerkezet pozitív irányba való megváltoztatására. A költségcsökkentési lehetőségek korlátozottsága miatt pedig a fajlagos költségek csökkentésének érdekében törekedni kell a távhőrendszer nyújtotta kapacitások növekvő kihasználására piacbővítés által. Továbbá a vállalat közvetlen hatáskörén kívül eső költségcsökkentési lehetőségek rejlenek a fogyasztóknál az épületek hőszigetelésének javítása, a nyílászárók cseréje, illetve további fejlesztések, korszerűsítések által. Utóbbit az állam eszközeivel támogathatja, valamint szabályozási tevékenysége során ösztönözheti a megújuló energiaforrások felhasználását.
58
Summary My thesis is about a hungarian district heating company, called MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft (MIHŐ Miskolc Heat Supply Ltd.) which is the only district heating company in the city, working as a natural and legal monopoly. During tha analysis I pay special attention to the company’s cost structure and incomes also. As the basis of the topic It was necessary to review the specialised literature about the regulation of the public service companies, at first in general, after that in reflect to the public services especially, which are working in a network system, like public heating systems. I summerised the releated theoretical literature based on Dr. Mária Illés: The economic regulation of public utility companiesand other works which are linked with the main topic. Afterwards I had to read through the legal regulation of the Hungarian disrict heating companies. Nowadays it’s really complicated and complex because there are several laws and orders which are controlling the operation of the companies. Following the theoretical review I started the analysis of the MIHŐ’s management.First, I reviewed the cost structure of the company to begin with the analysis of the type of costs, thenceforward broken down into tha main activities – which are: district heating, heat generation, production of electricity and other activities. Based on the study it was determined the highest amount of the costs releated to the energy costs within the material expenses. Energy costs are about 85% of the whole material costs. It’s typical of the district heating companies, due to their particular activities. The other types of costs are insignificants. Regarding to the incomes, it is concluded, that the proceeds of the main activities are don’t cover the expenses of the company.MIHŐ gets subsidy from the government, but it’s still doesn’t provide cover to the whole activity costs. So, the district heating activity wouldn’t be profitable without the other activities of the company, like heat and electricity generation, and other activities. Finally, I conceptualised some suggestions to the company. First and the most important thing that the expensive CHP pruduction must be replaced with geothermal energy. It’s not just cheaper than others, it’s the most environmental friendly energy resource. Morover, the company have to looking for other opportunities to cost reduction. 59
Besides they should expand their markets, if it is possible. Morover, there are other costreduction possibilities at the consumers, like heat-proof lagging, modernization of the heating system in their flats etc.
60
Irodalomjegyzék Bereznayné Péntek Zs. (szerk.) 2009: Távhőszolgáltatás 40 éve a Bükk kapujában, MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft., Miskolc, 118 p. Egedy T. 2003: A lakótelep rehabilitáció helyzete hazánkban – In: Földrajzi Értesítõ 2003. LII. évfolyam 1–2. füzet, pp. 107–121 Illés M. 2000: A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása, Aula Kiadó, Budapest, 235 p. Illés M. 2008: Vezetői gazdaságtan, Kossuth Kiadó, Budapest, 467 p. Hegedűs M. 2005 (szerk.): A magyar távhőszolgáltatás, GKI Magyar Energiakutató és Tanácsadó Kft., Budapest, 54 p. Kádárné Horváth Á. 2010: A távfűtés áralakító tényezőinek vizsgálata a magyarországi távhőszolgáltató vállalatok körében, Ph.D. értekezés, Miskolci Egyetem, Miskolc, 227 p. Koós T. – Kókai P. 2012: Távhőszolgáltatás kiterjesztésének és a földgázalapú hőtermelés biomassza tüzeléssel való kiváltási lehetőségeinek elemzése – In: Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám, pp. 229–236. KSH 2013: A települések infrastrukturális ellátottsága, 2012 - In: Statisztikai tükör, Központi Statisztikai Hivatal, VII. évfolyam, 87. szám, 5 p. MEKH 2014: Országgyűlési beszámoló 2013, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Budapest, 116 p. MIHŐ 2014: Üzletszabályzat, MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft., Miskolc Mozsár F. 2002: A közszolgáltató szervezetek monopol-helyzete - In: Hetesi E. (szerk.) (2002)
A
közszolgáltatások
marketingje
és
menedzsmentje,
SZTE
Gazdaságtudományi Kar Közleményei, JATEPress, Szeged, pp. 33-49. LapsánszkyA. 2009: A közszolgáltatás fogalmának, tartalmának, tagolásának általános alapjai a hírközlési szolgáltatási rendszer mintáján keresztül – In: Jog, állam, poltika, Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar, Győr, I. évfolyam, 3. szám, pp. 66-109. 61
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Nemzeti Energiastratégia 2030, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Budapest, 133 p. Samuelson, P. A. –Nordhaus, W. D. 2009: Közgazdaságtan, Akadémiai Kiadó Zrt, Budapest, 2009, 764 p. Sugár A. 2004: Az ársapka-szabályozás és az indexálás - In: Statisztikai szemle, 82. évfolyam,.
6-7.
szám
http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2004/2004_06-
07/2004_06-07_583.pdf Használat dátuma: 2015. április 10. Sztanó
I.
-
Veress
A.
2013:
Vezetői
számvitel,
Digitális
Tankönyvtár
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/0007_a2_1038_1039_1041_bav ezetoiszamvitel/borito_lIcgNwJCHaUh3J2z.html Használat dátuma: 2015. március 29. Vincze P. 2011: Árszabályozás és versenyhelyzet a magyarországi energiapiaci nyitás után in: Valentiny P. et al. (szerk.) Verseny és szabályozás, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, pp. 303-326. Valentiny
P.
Változások
2013:
a
hálózatos
közszolgáltatások
szabályozási
intézményrendszerében in: Valentiny P. et al. (szerk.) Verseny és szabályozás, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, pp. 281-318. Kiss F. L. 2007: Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába in: Valentiny P. et al. (szerk.) Verseny és szabályozás, MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, pp. 11-95. Közüzemi
szolgáltatás
–
közszolgáltatás
–
egyetemes
szolgáltatáshttp://tamop.ofe.hu/inet/osszefogas/hu/modul/hasznos/kozuzem.html Használat dátuma: 2015. április 13. Miért
Drága
a
Távfűtés?Hogyan
változhat
a
helyzet?
http://hvg.hu/ingatlan/20090107_tavfutes_versenykepes_arak_elerese
Használat
dátuma: 2015. április 13. Távhő: a finnek ezért kedvelik http://www.168ora.hu/tudas/energetikai-szakkollegiumtavhoszolgaltatas-88318.html?full-version Használat dátuma: 2015. március 22. Tovább fejlesztik a geotermikus projektet http://www.alternativenergia.hu/tovabbfejlesztik-a-geotermikus-projektet/64755 Használat dátuma: 2015. március 29. 62
Panelpiac - túl a mélyponton?http://www.oc.hu/ingatlanpiac/269 Használat dátuma: 2015. április 13. Január 15-étől jöhet az olcsóbb távhőhttp://www.origo.hu/gazdasag/hirek/20100105-pmjanuar-15etol-5-szazalek-afa-terheli-a-tavhot.html Használat dátuma: 201. április 17. Olcsóbb
távfűtést
ígérnek Használat
Miskolconhttp://hvg.hu/gazdasag/20120412_miskolc_olcsobb_tavfutes dátuma: 2015. április 15. Geotermikus
erőmű
épül
Miskolcon
az
-
egész
városnak
elég
lenne
Használat
http://hvg.hu/ingatlan/20090807_geotermikus_eromu_epul_Miskolcon dátuma: 2015. április 15. November
1-jétől
11,1
százalékkal
csökken
a
gáz,
az
áram
és
a
távhő
árahttp://hvg.hu/gazdasag/20131101_rezsicsokkentes_november_1_gaz_aram_tavho Használat dátuma: 2015. április 20. Újabb
rezsicsökkentés:
gyanús,
hogy
van-e
ennyi
laufhttp://hvg.hu/gazdasag/20140109_Ujabb_rezsicsokkentes_gyanus_hogy_van_en n Használat dátuma: 2015. április 18. Április
végétől
lehet
pályázni
a
társasházak
energetikai
korszerűsítésére
http://miho.hu/hirek/aprilis-vegetol-lehet-palyazni-tarsashazak-energetikaikorszerusitesere Használat dátuma: 2015. április 21.
Jogszabályok, rendeletek Távhővel kapcsolatos joszabályok 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 2008. évi LXVII. törvény a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 289/2007.
(X.
31.)
Korm.
rendelet
a
távhőfelhasználás szociális támogatásáról
63
lakossági
vezetékes
gázfogyasztás
és
36/2009. (VII. 22.) KHEM rendelet a távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának, valamint a hőenergia távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti szerződésben alkalmazott árának meghatározása során figyelembe veendő szempontokról, és a Magyar Energia Hivatal által lefolytatott eljárásban kötelezően benyújtandó adatok köréről 50/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról 51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet a távhőszolgáltatási támogatásról Egyéb jogszabályok 2000. évi C. törvény a számvitelről 2013. évi LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról 2013. évi CLXXXVIII. törvény az egységes közszolgáltatói számlaképről 2013. évi CLXVII. törvény egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról
64
Ábrajegyzék Ábrák 1. ábra A természetes monopóliumok árszabályozási elve (Forrás: Illés Mária: A közszolgáltató vállalatok gazdasági szabályozása, p 126..) .................................................. 7 2. ábra A hőenergia termelés megoszlása (saját szerk. a vállalattól kapott adatok alapján) 25 3. ábra A MIHŐ működési költségei és főtevékenységéből származó bevételei (saját szerk. a vállalat eredménykimutatása alapján) ............................................................................... 27 4. ábra A teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai és szellemi dolgozók bérköltségeinek aránya (2013) (saját szerk. a vállalattól kapott adatok alapján) .......................................... 33 5. ábra A behajtási tevékenységből befolyt bevételek megoszlása 2013-ban (saját szerk a MIHŐ-től kapott adatok alapján) ........................................................................................ 35 6. ábra AMIHŐ működési költségeinek tevékenységenkénti megoszlása 2012-ben (saját szerk.) .................................................................................................................................. 38 7. ábra A távhőszolgáltatás anyagjellegű ráfordításai 2013-ban (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján).......................................................................................................... 40 8. ábra A MIHŐ működési költségeinek 2013. évi tevékenységenkénti megoszlása (saját szerk. a vállalat adatai alapján) ............................................................................................ 41 9. ábra A távhő végfelhasználóknak való értékesítés megoszlása (saját szerk.) ................. 45 10. ábra A lakossági távhőfelhasználásból származó bevételek százalékos megoszlása az egyes díjtételek szerint (2012) (saját szerk.) ....................................................................... 46 11. ábra Az alaptevékenységből származó bevételek megoszlása 2013-ban (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján) ........................................................................................ 48 12. ábra A lakossági távhő felhasználásból származó bevételek százalékos megoszlása az egyes díjtételek szerint (2013) (saját szerk.) ....................................................................... 49 Táblázatok 1. táblázat A MIHŐ Kft. (és jogelődje) jegyzett tőkéjének alakulása (ezer Ft) .................. 24 2. táblázat A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft-nél 2012. és 2013. évben felmerült költségek (saját szerk. a vállalattól kapott adatok alapján) ................................................. 26 3. táblázat A lakossági hőértékesítés és a távhőszolgáltatási támogatás értékeinek összefoglaló táblázata (saját szerk. a MIHŐ adatai alapján) ............................................... 28 4. táblázat A vállalat anyagjellegű ráfordításai a 2012. és 2013. évben (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatásai alapján) ............................................................................................. 29
65
5. táblázat A MIHŐ energiaköltségeinek részletes bontása és ezek %-os megoszlása az összes anyagjellegű ráfordításon belül (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatása alapján) ............................................................................................................................................. 30 6. táblázat A MIHŐ energiagazdálkodását jellemző adatok (saját szerk. a MIHŐ Üzleti jelentése alapján, 2013) ....................................................................................................... 31 7. táblázat A MIHŐ foglalkoztatási és kereseti adatai (saját szerk. a vállalat 2013. évi éves beszámolójának kieg. melléklete alapján) ........................................................................... 32 8. táblázat A MIHŐ személyi jellegű ráfordításainak összetétele (saját szerk. a vállalat eredménykimutatásai alapján) ............................................................................................. 33 9. táblázat Egyéb szolgáltatások költségeiként elszámolt tételek (saját szerk. a vállalat adatai alapján) ...................................................................................................................... 36 10. táblázat Az értékcsökkenési leírás, azon belül a terv szerinti écs. és az egy összegben elszámolt értékcsökkenés költségadatai (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján) .. 36 11. táblázat A Miskolci Hőszogáltató Kft. egyéb ráfordításai, 2012-2013 (saját szerk. a MIHŐ adatai alapján) .......................................................................................................... 37 12. táblázat A vállalat tevékenységenkénti költségszerkezetének összefoglaló táblázata, 2012-2013 (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatásai alapján) ........................................ 39 13. táblázat A MIHŐ 2012. és 2013. évi eredménykimutatása (saját szerk. a MIHŐ eredménykimutatása szerint) ............................................................................................... 42 14. táblázat A MIHŐ gazdálkodási színvonalát jellemző fontosabb adatok, 2009-2013 (saját szerk. a MIHŐ-től kapott adatok alapján) ................................................................. 43 15. táblázat A MIHŐ 2012-ben és 2013-ban elért bevételeinek összehasonlító táblázata (saját szerk.) ......................................................................................................................... 47 16. táblázat A Miskolci Hőszolgáltató Kft. egyéb bevételeinek alakulása 2012-ben és 2013-ban (saját szerk. a MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft üzleti jelentése alapján, 2013.) ............................................................................................................................................. 50 17. táblázat A MIHŐ bevételeinek és ráfordításainak összehasonlító táblázata tevékenységenkénti bontásban, 2012-2013 (saját szerk. a MIHŐ adatai alapján) .............. 51
66
Mellékletek 1. sz. melléklet Adatok ezer Ft-ban Értékesítés nettó árbevétele Távhő végfelhasználóknak történő értékesítésből származó hődíj jellegű (forgalmi típusú) árbevételek Lakossági fűtési hődíj Lakossági HMV hődíj KKI hődíj Egyéb fogyasztóktól származó hődíj Távhő végfelhasználóknak történő értékesítésből származó alapdíj jellegű (fix típusú) árbevételek Lakossági alapdíj jellegű árbevétel KKI alapdíj jellegű árbevétel Egyéb távhő fogyasztóktól származó alapdíj jellegű árbevétel Lakossági végfelhasználóknak történő értékesítés nettó árbevétele KKI végfelhasználóknak történő értékesítés nettó árbevétele Egyéb végfelhasználóknak történő értékesítés nettó árbevétele Távhő végfelhasználóknak történő értékesítés mindösszesen Más távhőszolgáltatónak történő hőértékesítésből származó árbevétel (hődíj és teljesítménydíj) Távhőszolgáltatás nyújtása érdekében történő - eszköz vagy ingatlan bérbeadásból származó árbevétel Továbbszámlázott ivóvíz és csatornadíj Egyedi karbantartási/üzemeltetési megállapodásokból származó árbevétel Rendszerirányító részére értékesített szabályozói villamos energia és villamosenergia-kapacitás-, illetve szabályozási központ részére értékesített villamos energia és villamosenergia-kapacitás árbevétele Egyéb értékesített villamos energiából illetve villamosenergia-kapacitásból származó árbevétel Termelési és szolgáltatási tevékenységek közti esetleges "átszámlázás"-ból adódó korrekció Széndioxid kvóta eladásából származó árbevétel További - az Értékesítés nettó árbevételének részét képező - árbevétel Értékesítés további bevételei
67
6.472.262 4.246.933 2.520.127 873.624 634.771 218.411 2.138.282 1.436.215 522.341 179.726 4.829.966 1.157.112 398.137 6.385.215 0 0 19.414 14.469
0 48.782 0 0 4.382 87.047
2. sz. melléklet Adatok ezer Ft-ban
Mérleg A. Befektetett eszközök I. Immateriáis javak 3. Vagyoni Értékű jogok 4. szellemi termékek II. Tárgyi eszközök 1. ingatlanok 2. műszaki gépek berendezések, gépek, berendezések 3. egyéb gépek, berendezések 5. Beruházások, felújítások III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. egyéb tartós részesedés 5. egyéb tartósan adott kölcsön B. Forgó eszközök I. készletek 1. anyagok II. követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból 2. Követelések kapcsolt vállalkotással szemben 5. Egyéb követelések IV. Pénzeszközök 1. Pénztár, csekkek Bankbetétek C. Aktív időbeli elhatárolások 1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 2. költségek, ráfordítások időbeli elhatárolása Eszközök összesen D. Saját tőke I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. tőketartalék IV. eredménytartalék V. lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. Céltartalék 1. Céltartalék várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre F. Kötelezettségek 68
2012
2013
3.992.265 15.257 13.149 2.108 3.919.520 3.391.890 457.266 9.293 61.071 57.488 1.250 33.930 20.800 1.508 2.797.746 11.246 11.246 2.759.923 2.024.992 26.178 708.753 26.577 749 25.828 1.015.881 1.005.675 10.206 7.805.892 2.477.823 2.200.000 0 277.823 0 0 0 0 332.554 330.194 2.360 4.437.281
3.577.012 14.883 12.756 2.127 3.505.140 3.054.873 380.428 16.333 53.506 56.989 1.250 33.930 20.800 1.009 3.047.231 14.066 14.066 2.170.392 1.493.203 18.505 658.684 862.773 1.362 861.411 1.417.679 1.414.647 3.032 8.041.922 2.805.894 2.200.000 0 277.823 -115.000 115.000 0 328.071 11.494 114.194 0 4.151.828
I. Hátrasorolt Kötelezettségek 0 0 II. Hosszúlejáratú kötelezettségek 923.844 923.844 1. hosszú lejáratra kapott kölcsönök 500 500 8. egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 923.344 923.344 III. rövid lejáratú kötelezettségek 3.513.437 3.227.984 2. rövid lejáratú hitelek 51.178 0 4. kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 2.655.319 3.058.989 558.234 970.006 G. Passzív időbeli elhatárolások 1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 157.643 153.041 2. költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 185.725 313.143 Források összesen 7.805.892 8.041.922
69
3. sz. melléklet A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.tevékenységenkénti eredménykimutatása 2012. év Hő- és villamosenergiatermelés Összesen
Alaptevékenység árbevétele Egyéb tevékenység árbevétele Nettó árbevétel Aktivált saját teljesítmény értéke Egyéb bevétel Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítás Közvetlenül a tevékségekre felmerült költség Pénzügyi műveletek bevétele Pénzügyi műveletek ráfordítása Rendkívüli bevétel Rendkívüli ráfordítás Eredmény Tszt. tevékenység hatálya alá tartozó A.E.E
Hővásárlás, távhőelosztás
Diósgyőr
Bulgárföld
22. Iskola
10. Iskola
Csabai kapu
HCM biogáz
HCM gázmotor
Körösi
Dorottya
Komlóstető
Egyéb tevékenység
6.385.214
5.292.170
593.760
192.293
18.889
13.195
7.900
65.628
0
14.151
31.631
3.331
0
761.333
39.866
0
0
0
0
0
0
48.782
0
0
0
674.285
7.145.547
5.330.435
593.760
192.293
18.889
13.195
7.900
65.628
48.782
14.151
31.631
3.331
674.285
28.762
28.762
0
0
0
0
0
0
2
0
0
0
0
373.912
3.188.085
247.039
85.667
0
0
1.780
0
28.265
6.788
15.463
0
105.313
8.494.215
7.050.769
441.445
71.910
9.712
17.773
9.698
49.450
5.880
17.135
11.038
4.339
635.328
894.887
696.250
52.357
8.588
5.379
2.810
2.839
9.459
4.401
3.335
1.662
2.276
74.143
554.545
411.913
25.962
5.889
325
649
250
47.336
20.472
215
626
194
28.051
851.819
540.238
60.613
15.544
1.928
1.347
805
6.699
0
1.445
3.229
340
0
10.595.566
8.705.170
580.396
90.527
17.345
22.578
13.593
112.943
30.752
22.129
16.555
7.149
737.521
10.543
10.543
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
57.025
46.949
3.122
843
86
120
70
507
161
115
89
35
3.936
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
38.540
31.730
2.110
367
58
81
47
410
109
79
60
24
2.500
233.846
-219.024
255.170
108.097
1.400
9854
-4.030
-48.334
46.025
-1.387
30.390
-3.878
35.481
198.367
35.480
4. sz. melléklet A MIHŐ Miskolci Hőszolgáltató Kft.tevékenységenkénti eredménykimutatása 2013. év Hő- és villamosenergiatermelés Összesen
Hővásárlás, távhőelosztás
Diósgyőr
Bulgárföld
Kilián
10. iskola
Csabai kapu
Hcm biogáz
Hcm gázmotor
Körösi
Komlóstető
Egyéb tevékenység
Alaptevékenység árbevétele
5.706.686
4.753.122
517.019
169.482
167.393
15.202
7.497
60.648
0
13.057
3267
0
Egyéb tevékenység bevétele
546.466
0
0
0
0
0
0
0
21.486
0
0
624.880
6.353.152
4.753.122
517.019
164.482
167.393
15.202
7.497
60.648
21.486
13.057
3.627
624.880
Nettó árbevétel Aktivált saját teljesítmény értkéke Egyéb bevétel
17.146
7.567
908
146
101
0
0
0
0
0
0
8.424
3.772.369
2.585.615
344.834
112.465
103.848
0
2.495
39.015
18.112
9.872
0
556.008
Anyagjellegű ráfordítás
7.738.691
5.092.615
590.823
209.675
188.297
14.207
9.629
56.473
5.677
15.568
4.648
591.079
Személyi jellegű ráfordítás
901.590
595.468
49.502
24.499
7.400
1.555
1.351
6.687
3.492
1.442
1.443
208.750
Értékcsökkenési leírás
527.648
410.441
17.620
17.267
7.939
596
253
40.632
19.446
226
200
13.029
Egyéb ráfordítás
583.988
436.897
47.520
15.578
15.386
1.397
589
5575
1.975
1.200
300
57.447
9.751.897
7.495.421
705.468
267.019
219.023
17.756
11.922
109.367
30.590
18.436
6.591
870.305
9.405
7.036
765
251
248
23
11
90
32
19
5
925
5.963
4.461
485
158
157
14
7
57
20
12
3
587
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Rendkívüli ráfordítás
58.791
43.985
4.784
1.568
1.549
141
69
561
199
121
30
5.783
Közvetett költség összesen
55.349
41.409
4.504
1.477
1.458
132
65
528
187
114
28
5.445
335.421
-190.419
152.788
13.597
50.661
2.687
-1.995
-10.232
8.821
4.379
-3.352
313.661
Közvetlenül tevékenységre felmerült költség Pénzügyi művelet bevételei Pénzügyi művelet ráfordítása Rendkívüli bevétel
Eredmény Adó Tszt. tevékenység hatálya alá tartozó A.E.E
7.350 21.760
306.311
