DIÓSGYŐR (2) ÉS A MISKOLCI AVAS (3)

„ÉN

L

ELKI” ÉPÍTÉSZET

„ÉDNLELKIA” IÓSGYŐR ÉS A MISKOLCI

VAS

MAGTERÜLETÉNEK KÉPZELT MÚLTJA ÉS JÖVŐJE

ÉPÍTÉSZET(1)

DIÓSGYŐR (2) ÉS A MISKOLCI AVAS (3) MAGTERÜLETÉNEK KÉPZELT MÚLTJA ÉS JÖVŐJE

(VÁZLAT DLA ÉRTEKEZÉSHEZ)

„ÉN

D

L


IÓSGYŐR ÉS A MISKOLCI

A

VAS


‹-

DIÓSGYŐR TÖRTÉNELMI MAGTERÜLETE MISKOLC MAGJA, A TÖRTÉNELMI AVAS

-›

„ÉN

D

L



A

VAS


1. ELŐVÁGÁS „-…kívül és belül: poklosan örvényült, háborult világ, de a remény sohasem meghaló, ha minden utolsó szalmaszál ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!” Nagy Gáspár

Nemrég a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) „Városképváltozások” címmel szimpóziumot szervezett Budapesten. Több külföldi és hazai művészettörténész és építész különböző tárgyú előadása után e sorok írójának is vetített képes beszámolót kellett tartania Miskolc és Diósgyőr régi magjának változásairól. (4) Keresve a képeket az előadáshoz, egy fura perspektíván (1. ábra) akadt

meg a szemem. Fiatal építész kollégám – Bereczki Zoltán – irodánk (5) szokott ábrái mellé készített egy szokatlant, ami teljesen új megvilágításba helyezte munkánk tárgyát. Moholy Nagy óta tudjuk, hogy a fotómontázsnak sok funkciója lehet. Most újraéltem egy 25 évvel ezelőtti történetet.

„ÉN

D

L



A

VAS


1. Az avasi templom és Schola hátterében az Alpok

Negyed százada a Lektorátus, Városunk vezetői és a Miskolci Galéria rangos pályázatot hirdetett Miskolc belvárosának megújítására – a fiatal művészeket megszólítva. Több helyi és budapesti művész ragadott meg egy-egy kisebb részproblémát – jól, mások a még el nem adott, s műteremben ácsorgó – várakozó munkákat porolták le, s helyet kerestek nekik a miskolci főutcán. Volt azonban egy kis rajzocska, firka egy megvalósíthatatlan álomról. Kiss Zoltán László festőművész – az akkor még

járműforgalommal terhes főutcáról nemcsak az autókat és a villamost űzte el, de – javaslata szerint 1-2-3 szint magasságba változó módon földet kellett volna tölteni a házak közé. Földet és sziklákat fákkal, bozóttal; hegyi kecskék az ormokon…Nem sorolom, gyönyörű munka volt, első díjat nyert a koncept. A (szirten büszkén álló) zergét megjelenítő művész nem kevesebbet állított 25 éve mint, hogy: nagy a baj! Vigyázz, ne sminkelj, a dolgok lényegét szemléld, s ha kell változtasd!

„ÉN

D

L



A

VAS


2. BEVEZETÉS AZ „ÉNLELKI” ÉPÍTÉSZETBE Miskolcra 28 évvel ezelőtt fiatal építészként érkeztem. Vonzott az építészek „Kollektív Háza” (ahol sok fiatal szakember együtt élt, lakott), s Plesz Antal hátrahagyott műhelye: Bodonyi Csaba és Ferencz István irodája. Miskolc nehéz hely. Félévente elvágyódtam, s hogy még mindig itt dolgozom annak nyomós oka a Diósgyőri Várkörnyék s az Avas vonzereje. Jelen vázlatban szereplő rajzok, tervek a két magterület irodánk által elképzelt fejlesztését mutatják.

3. DIÓSGYŐR ÉS MISKOLC „BELVÁROSA” Városunk magjáról ha gondolkodunk először definiálni kell a szót: belváros. Mit jelentett az Miskolc esetében a középkorban, majd 1947-ig, s mit jelent azóta. (És az is érdekes mit jelent a „Miskolc” szó a 2004 év végi - Pusztai-féle Tapolca-ásatás óta? (6) „Nagy-Miskolc” 1947ben sok település összevonásával alakult ki. A Trianon óta vízfejjé duzzadt Miskolc (7) újabb koloncokat vett nyakára. A csatolt települések közül Hejőcsaba és Diósgyőr rendelkezett városi maggal.

2. A várkörnyék fejlesztése vizesárokkal, halastóval, városi parkkal, lovagi kerttel, lovagi tornák terével

„ÉN

D

L



A

VAS


4. DIÓSGYŐR ŐSI MAGJA A diósgyőri vár „elődvára” bronzkori (8). Csakúgy, mint tőle délre a Nagysánc, majd tovább Kisgyőr 5 várából három. A Bükk ezen keleti nyúlványán 12 ősi erődítményt ismerünk. A mai nap is látható négysaroktornyos királyi/ királynéi vár közvetlen elődje: Ernye bánnak és fiának, Istvánnak – 5 király nádorának (9) – nemzetségi vára (10). A Győr szó gyűrűt jelent. A várudvar-középhez képest 7 gyűrűt, 7 koncentrikus „kört” számolhatunk. Ezek területsűrűsödést jelenthetnek.

A vár romos-romantikus a török időktől. Rekonstrukciója Esztergom óta nem eretnek gondolat. Minket a legkülső gyűrű, a „városi szövet” és annak határa (kőkert) érdekel. A diósgyőri várkörnyék jelenlegi helyzete siralmas. Korunk nem kezeli ezt a királyi helyszínt rangján, pedig már az őstörténet komoly fejezetei játszódhattak itt le. A nemzetségi vár, majd az Anjou négysaroktornyos rang már jobban szemlélhető, kutatható (11).

3. A tervezett fotográfiai múzeum (a volt intézői istálló)

„ÉN

D

L



A

VAS


4. Lovagi kert, Múzeum I. ütem- volt óvoda

Építészként megállapíthatjuk, hogy a négy égtáj felé nyitott kapu (amiből csak a nyugati volt használatos) nem kevesebbet jelent, minthogy az uralkodó egyenrangú a földi világgal. A belső várudvar zárt, onnan csak felfelé lehet kilátni. A király az égiekkel tartott kapcsolatot. A történészek szerint Nagy Lajos a torinói békekötés után itt fogadta Velence (az akkori világ kereskedelmi nagyhatalma) követeit. A hadisarcot hozó követek Diósgyőr fényűző gazdagságáról számoltak be (12).

5. Lovagi kert az új múzeumszárnnyal

6. A tervezett lovagi tornák tere lelátókkal

„ÉN

D

L



A

VAS


7. Az ősi királyi malom rekonstrukciója és környezetének új beépítése

A várkörnyék tanulmányterv (13) szerinti szükséges munkálatai úthálózati-, vízrajzi-, terület- és tömbfejlesztéseket jelentenek. A völgyfekvésű település úthálózata (erő-vonalai) a terület morfológiájának logikáját követi. Az utak egy része elépítődött, megszűnt az idők folyamán. Rekonstrukciós kísérletünk szerint az úthálózat jelentősen átalakul. (14) A vízrajzi fejlesztések legalább ilyen léptékűek. (15) A tömb-fejlesztések alapján létrejöhet a múzeumokkal és kőtárral kerített lovagi kert. Ettől délre megépíthető a lovagi tornák tere. (16)

8. A Királymalom tér rekonstrukciója

„ÉN

D

L



A

VAS


5. MISKOLC ŐSI KÖZEPE A történelmi Avas (17) – a Bükk-hegység legkeletibb nyúlványa – 70.000 éve lakott terület. (18) Kedves-kedvező helye a kultúrák megtelepedésének. A történészek egy része a budai Gellért-hegyhez, a brassói Cenkhez (19), a csíki Somolyóhoz hasonlítja. A keresztyénség megjelenése előtt 4.000 éve kultikus hely. A hegy 234 méterre magasodik ki az Adria szintjétől, így 100 méter magas „homlokával néz” az újkori Miskolcra.

9.

Szigeti Mihály 1816-os metszete – a mai napig minden ház beazonosítható rajta 10. Az Avasi Padka rendezése, a Szinva kibontása – beépítési terv 2004.

„ÉN

D

L



A

VAS


Ez az erdős hegyoldal lyuggatott: 1000 pince tornyosul a belvárosra, attól 5-10 perc járásra. A terület ősi helymeghatározásai: Mindszent, Papszer, Toronyalja, Angyal-völgy, Szent György hegy/kápolna – szakralitásról árulkodnak. 11.

Kőtár és Avas-gondnokság épülete a Palóczy-síremlék fölött – tanulmányterv 2005.

12. Az Erzsébet térre néző padka cerveteri minősége – kilátóterasz eng. és kt. 2005.

„ÉN

D

L



A

VAS


13. Új stigmák – Kóstól tanulva Utcabútorok kivitelezése 2006.

A Történelmi Avassal foglalkozó rendezési terv (20) öt fő részre osztja a térséget: 1. Műemlék templom – temető és környéke; 2 Kis-Avas – Mindszent; 3. Mélyvölgy/Angyalvölgy; 4. Avas tető (régi és új kilátótornyok térsége); 5. NagyAvas. Ezek közül nagyjából az első három területegység alkotja a középkori Miskolcot, illetve ez a három térség kapcsolódik az újkori városhoz (21).

Miskolc középkori térképén is észrevehető a felvidéki városok belső magjának (de a diósgyőri koronauradalmi területnek is) „mandorla-alakú” útvonalvezetése. A Mélyvölgy – Csáti sor – Toronyalja dél, hegy felőli utcafüzére és a Papszer – Toronyalja észak patak felé eső vonulata egy kelet-nyugati irányú nyújtott „szilvamag”-ot formáz. Ennek középpontja a templom.

„ÉN

D

L



A

VAS


Az egész szilvamag, a műemlék templom, temető és térsége is fejlesztésre szorul. Az Erzsébet térről való látvány is ezt követeli. Az első háború előtt egy szobrászművész meghirdette az Avas domb „Halászbástyásítását” (22). A mai fejlesztési terv ezt a gondolatot viszi tovább és a sárga sörháztól, majd a Kühne-padtól kezdődően épített kő lépcsőkkel, kőfalakkal, kilátó-terasszal, részletgazdag kertészeti kiala-kítással városiasítja a parkrészt keleti irányba. A

legjelentősebb kilátó terasz az Erzsébet térre néz. Ennek alépítménye Árpádházi Szent királyaink rotondáját (23) tartalmazza – mögötte a műemlék templom, aminek egyhajós elődtemploma Szent István királyunk tiszteletére emeltetett.

14. Miskolc-történelmi Avas, református műemlék templom előtti padka rendezése

„ÉN

D

L



A

VAS


15. Miskolc térképe 1885-ből

ÖSSZEGZÉS Az igazi városi belsőségek (magterületek) komoly múlttal, kultúrtörténeti emlékekkel rendelkeznek. A városiasság nem terület vagy lakosszám-függő. (Vajon ki merné összehasonlítani Tiszaújváros és Sárospatak belvárosát?) Építészeti örökségünk értékei az egymásra rétegződő korok megkövült vetületeit jelentik. Miskolc és Diósgyőr magjánál is a csak sejthető, lappangó, részleteiben

megtapasztalható, egészében empátiával kezelendő értékek jelenthetik a mindenkori fejlesztés kiindulópontját. Nagy a baj, ne sminkelj, a dolgok lényegét értsd meg, s azok alapján változtass, ha kell. Ez az utolsó szalmaszál. Rudolf Mihály Ybl-díjas építész

„ÉN

D

L



A

VAS


JEGYZETEK 1. A tákolt szóról eszünkbe juthat Énlaka vagy éppen feLugosi Laca ’80-as évek eleji „sajátkínainyelven” frazeológiája. Míg ott magával ragadó, avantgard és cinikus, itt személyes. 2. Diósgyőr 1947-től már csak része „nagy Miskolc”-nak. 3. A Történelmi Avas a hegy északi padkája. 4. A KÖH vezérelőadónak hívta Dieter Klain művészettörténészt, aki Bécs régi városképeit siratta.

Építészként nem kívántunk idomulni a (mégoly szép kiállítással illusztrált) műtörténészi gondolatokhoz. Álláspontunk szerint a világ ezen szelete sem kétpólusú: nem osztható csúnya, gonosz, rossz beruházókra, s kimunkált agyú művészet-, építészettörténész városvédőkre. Jókra! (?) Többszereplős ez a játéktér. Itt vannak pl.: az építészek, akiknek egy része saját igazságot görget, empátiával kezel tériséget stb. Az ilyen építész a városvédővel, a hivatalokkal, s a beruházókkal is dacolharcol! Nem érdekli a közeli múlt őrülete. Nem áll be keresgetni az utolsó néhány évtized városképváltozásán. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a veszély most – a tudományos-fantasztikus (Sci-Fi) urbanista szabályozások

világában – amihez a KÖH is asszisztál –, s a jogi-építészet éveiben – különösképp óriási!” 5. Hadas Műterem Kft. (Elődje: Hadas Építész Iroda 1990-96) www.hadas.hu 6. Városunk névadó nemzetségének apátsági templomát Pusztai Tamás régész 2004. decemberében végére kiásta ott, ahol az Avasról Görömbölyre vezető ősi út (Bencések útja – Görömbölyi utca átkötő vonala) metszi a Hejő patakot. Ott, azon a ponton, amit Szőke László építész, urbanista már tíz éve megjelölt.

„ÉN

D

L



A

VAS


7. Térségünkben – a középkor óta – Kassa volt a központ. 1920 után minden átrendeződött, Miskolcnak át kellett vennie egy sereg regionális funkciót.

alakú földvár lehetett, mint a borsodi vár is volt.” Leszih Andor: A diósgyőri királyi vár (Borsod vármegye – vármegyei szociográfiák 1939)

8. „A diósgyőri várról a legelső történeti adatot Béla király névtelen jegyzője írja: mikor Árpád vezér és főemberei - Szerencs megszállása után - átkeltek a Sajón, a Hejó vize mellett ütöttek tábort. Itt a vezér Bungernek, Bors apjának nagy földet adott a Tapolca vizétől a Sajó folyóig, amelyet Miskolcnak hívnak. Azonkívül odaadta neki azt a várat, melyet Győrnek mondanak. Ezt a várat Bunger fia Bors, a maga várával, Borsoddal együtt egy vármegyévé tette. Tehát itt egy már akkor meglevő várról volt szó, ami egy gyűrű

9. Dr. Lovász Emese ásató régész által adott titulus. 10. Megjegyezzük, hogy a bronzkori vár után a „második vár” a diósgyőri pálos kolostor déli oldali lakótornya volt. Czeglédi Ilona régész szerint ezt már Ernye bán építette, mint a későbbi nemzetségi várat – a négysaroktornyos Anjou vár elődjét. (A nemzetségi vár, az Anjou- és a Hunyadi-kori várak rekonstruált makettjei - építész: Ferenczi Carlo – jelenleg a KÖH vári palotájának előcsarnokában láthatók.

11. lásd: Leszich Andor két háború közti, Czeglédi Ilona és Lovász Emese ’70-es évek beli ásatásai, Ferenczi Carlo ’70-es évek beli rekonstrukciói és Szekér György 2002 és 2005-ös tanulmánya. 12. Borsod vármegye monográfia 1939 13. Meghívásos tervpályázat (2004. március hó) eredményessége után a Hadas Műterem készített beépítési tervet a várkörnyék fejlesztésére. 14. A tanulmányterv visszaállítja az alsó Tapolcarét utcát. Azt újra összeköti a mai Haller utcával, és a

„ÉN

D

L



A

VAS


Tópart utcába köti be, mint ahogy az a régiségben volt. Ezzel a szerkezettel párhuzamosan a felső-Tapolcarét utca – tervünk szerint – kiszalad a huszárvárig. Az e fölötti K-Ny-i Vár utcai szakasz városi utca funkciója megszűnik, ami visszaminősül tömbön (telken) belüli gazdasági utcává. Igazából kiteljesedik: a lovagi kert közege lesz. A János utca a középkori nyomvonalát kapja vissza, s így köt ki a mai Vár utcára. Felette új köz szolgál, a Bodrogi Zsigmond utca nyugati folytatásaként, ami egy parkolóba szalad, egész a Bartók közig. A malom árok egyik oldalán, s a Szinva mindkét oldalán utcát, sétányt javasol tervünk. Új híd épül a Szinván a Nagy Lajos király út keleti részénél

meglévő forgalmi bekötés folytatásaként a Tokaji Ferenc utca felé. 15. A terület hegy felőli (déli) oldalán 4+1 forrás élt évezredeken át. A Tavi forrás, a Szent György, s a Boldogasszony forrás, és a mellettük lévő leírt másik – részben összefúrt (?) – termál és karsztvíz források újraértékelése az egyik legkomolyabb hidrogeológiai feladat a térségben. A patak rajzolatok új tériséget, új minőséget is jelentenek – a turisztikai (fürdő-) fejlesztések előfeltételei ezek. A forrásokból eredő erecskék éltetik a külső vár körüli – visszaállítandó – vizes árkot. Ez csónakázható, s megjeleníti a régi védelmi funkciót. A halastónál magasabb vízszintű ez a

vizesárok, így az átcsónakázás kettős zsilippel történik. A halastó (a pálosok okán ez volt a művelése) 800 évig, s elődje, a tengerszem már időtlen idők óta itt volt. 1959-ben lecsapolták - majd sok ezer köbméter agyaggal feltöltötték. A tó a beépítési terv szerint most újra életre kel. Évi lehalászása a várnapokkor új rendezvényt jelenthet, leeresztése a malomnál lehetséges, aminek üzemeltetése a malomárok újrafogalmazásával történik. A malomárok a régi helyéről indul, a Szinván építendő duzzasztótól. 16. A várfürdő déli irányba "tolódik". Ez a benapozás szempontjából ugyan nem túl kedvező a strandra nézve, mégis a beépítési terv úgy ítéli meg, hogy a

„ÉN

D

L



A

VAS


medence sávja elég nagy még így is, s a felszabaduló tapolcarét fogadni tudja a lovagi tornák rendezvényeit, (amik ma a várárokban zajlanak). A Déryné ház és a volt óvoda épülete a mögöttük lévő sávval együtt a vármúzeum és a lovagi kert tömbjét alkotja a jövőben. Az evangélikus templomkert városi térré válik. A vár utca északi kikötése a Nagy Lajos király utca másik oldalán gyalogosátjáró-szerűen új közt és terecskét irányoz elő. A köz nyugati oldalán a valamikori uradalmi épület „kvázi-visszaállításával” egy alápincézett, földszint + emeletes vendéglfogadó (borozó-vendéglő-panzió) épülne a diákok (ifjúsági turizmus) számára. A terecskétől északra és északkeletre húzódik a régi uradalmi istálló boltozatos térsora. Ide

fotográfiai múzeumot irányoz elő a fejlesztés. A „mandorla ház” nyugati oldalán újabb vegyesforgalmú út osztja a „szilvamag”-ot. A terület keleti oldalán a halastó gátjának vonalában áll a régi királyi malom. Előtte a Tokaji Ferenc tér bővülete újra kispiac és pihenőpark lesz. A teret Királymalom térnek nevezi a beépítési terv. A malom épületében újra őrölnek majd, a régi molnárlak helyén söröző, a padláson diákszállás épül. Tőle keletre pékség, a kis köz másik oldalán cukrászda lesz. A söröző terasza a tóra néz. Nyugati irányban étterem, felette elegáns panzió szolgál. A pálinkafőzde és kóstoló a malomárok másik oldalára kerül át.

17. „A miskolci Avas - bár mást jelent a városban élőknek és mást az idelátogatóknak -, a város jelképe. A hegy egykori szőlői és gyümölcsösei fontos szerepet játszottak a város gazdasági életében, munkát adtak a szőlőművelő borosgazdáknak, a faeszközöket és tárolóedényeket gyártó iparosoknak, de a teli hordókat távoli vidékekre elszekerező kereskedőknek is. Színhelye volt az Avas a társasági életnek, a szórakozásnak, vonzotta az írókat, költőket, művészeket, akik emlékeiket verssorokba szedték, vászonra festették, vagy fényképen örökítették meg maguk és az utókor számára. Az egyre terebélyesedő, lélekszámában gyarapodó város hitéletében a több évszázados avasi református és mindszenti római

„ÉN

D

L



A

VAS


katolikus templom is fontos szerepet töltött be. A hegy temetői pedig megszámlálhatatlan generáció egykor városépítő tagjainak szolgál végső nyughelyül.” – Dobrossy István: A miskolci Avas (HOM 1993) 18. „…kiemelt (országos) jelentőségű régészeti lelőhely a miskolci Avas hegyen található Tűzköves nevű területen részben feltárt őskori kovabánya és a hozzá kapcsolódó település” – Ringer Árpád - Nagy Levente: Középső paleolit kovabánya Miskolc, Tűzkövesen (KÖH 2005) 19. „…kétségtelenül egyike a legérdekesebb és leghíresebb magyar hegyeknek” – Marjalaki Kiss Lajos: Az Avas (dióhéjban) - Ludvig Nyomda, Miskolc 1938

20. Hadas Műhely (Hadas Műterem és Matrica irodák – Rudolf Mihály, Szőke László és munkatársaik) 2003.

rajzokkal, leírással, makettel. A terv az emlékmű kapcsán az egész avasi padkával foglalkozott.

21. A kapcsolat a hetvenes évek végétől sajnos nem nevezhető szervesnek. A Szinvát – az élő vízfolyást – lefedték, kanálissá züllesztették. Tetején 2x2 sávos forgalmas utat rendeztek be, s ezzel elvágták a középkor színhelyét az újkori mag (a mai belváros) területétől. A két közreműködő úttervező mérnököt nívódíjjal tüntették ki.

23. A felső terasz a Palóczy – Szemere – Horváth sírkertek cerveteri minőségét folytatja, az alsó tér a római Santo Stefano rotondo-t kívánja előképül.

22. Gárdos Aladár – a Szent Anna templom melletti árvizi emlékmű szobrásza – a huszas években a Város megbízására I. háborús emlékműtervezetet készített

DIÓSGYŐR (2) ÉS A MISKOLCI AVAS (3)

Recommend Documents