tartalom Ujhelyi Géza: A hazai erőműépítésről 2

M

A

G

Y

A

R

ENERGETIKA Főszerkesztő: dr. Veresegyházi Mária Mobil: 06-20-537-7416 E-mail: [email protected]

Szerkesztőbizottság: dr. Büki Gergely, dr. Czibolya László, Civin Vilmos, dr. Emhő László, dr. Farkas István, dr. Garbai László, dr. Gács Iván, Újhelyi Géza, Zarándy Pál Szerkesztőség: Kiadó: Mérnök Média Kft. 1134 Budapest, Róbert Károly krt. 90. Telefon: 1-450-0868 Fax: 1-236-0899 Laptulajdonos: Magyar Energetikai Társaság 1094 Budapest, Ferenc krt. 23. II. em. 2. Telefon/fax: 1-201-7937 Tervezőszerkesztő: Büki Bt. Borítóterv: Metzker Gábor Nyomda: Prospektus Kft. Felelős vezető: Szentendrei Zoltán ügyvezető igazgató ISSN: 1216-8599

XXI. évfolyam, 6. szám 2014. november Alapította a Magyar Energetikai Társaság www.e-met.hu Együttműködő szervezetek:

Magyar Atomfórum Egyesület, Magyar Kapcsolt Energia Társaság, Magyar Napenergia Társaság, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége

A megújuló energiák megítélésének kérdése mindig markánsan különbözött az energetikai szakma, illetve az úgymond civil olvasók körében, mind rentabilitását, mind az áramtermelésre való alkalmazhatóságát tekintve. Különösen hangsúlyos e különbség a víz tekintetében, és kisebb a melegvíz-termelésre, fűtésre való hasznosítás (biomassza, napkollektor, hőszivattyú) kérdéskörében. Ez utóbbi témákban remek tájékozódási lehetőség nyílik a 2015-ös Hungarothermen. 2015-ben ismét sor kerül az épületgépészeti szakma legnagyobb hazai seregszemléjére. A Hungarotherm április 15-19. között a Construmával és a megújuló energia hazai szakkiállításával, a RENEO-val együtt várja majd a szakma képviselőit. A felvonultatott újdonságok, korszerű megoldások mellett a kiállítás segíti a szakemberek szakmai fejlődését, a továbblépés új irányainak feltérképezését azzal, hogy gazdag konferenciaprogramot kínálnak a látogatóknak. 2015-ben a településenergetika, az épületenergetika és a még mindig oly népszerű megújuló energia témái kerülnek a középpontba.

tartalom Ujhelyi Géza: A hazai erőműépítésről

2

Láng Sándor: A hazai villamosenergia-rendszerbe integrálható nap, szél és víz energiaforrásokról röviden

8

Kádárné Horváth Ágnes: Az energiagazdálkodás növekvő jelentősége a vállalati erőforrás-gazdálkodásban, különös tekintettel az energiaintenzív 12 ágazatokra

LEKTORÁLT LAP

Hírek

20

Buzea Klaudia, Dombi Szilárd: Technológiai hőigény kielégítése koncentrátoros napenergiahasznosítással

22

Mészáros Csaba: Svájc vízerő-hasznosítása egy vízépítő-mérnök szemével

25

Nagy-Bege Zoltán: A megújuló energiák ösztönzése Romániában

30

Stróbl Alajos: Gondolatok a vízerőművekről

35

Tóth Péter, Bíróné Kircsi Andrea: A szélenergia-hasznosítás 2013. évi 38 eredményei Ligetvári Ferenc, Tóth József: Nagy nedvességtartalmú, az elhelyezésben kockázatot jelentő szerves hulladékok termikus ártalmatlanítása energiakinyeréssel

MAGYAR ENERGETIKA 2014/6

42

1

ÁRAMTERMELÉS

E-NERGIA.HU

Ujhelyi Géza

A hazai erőműépítésről

A hazai erőműépítés az elmúlt néhány évben gyakorlatilag le-

importból kell pótolni, mellyel kapcsolatban a szakértők abban egyet-

állt. Az import viszont rekordmagasságúra emelkedett, s így

értenek, hogy a szokatlanul magas importarány már egészségtelen,

jogos a kérdés, hogyan tovább? Mit kellene tennünk a már el-

nem szabadna hosszú távon erre alapozni a hazai villamosenergia-

határozott Paks II. belépése előtt? Vajon nekünk is a német

ellátást. Abban már azonban már nincs egységes álláspont, hogy az

példa alapján csak a megújulókkal (a széllel, nappal) kellene

atomerőmű mellett mikor és milyen erőműveket kellene építeni.

foglakoznunk? Erre próbál választ adni az írás.

Jelen írás megpróbálja bemutatni a különböző lehetőségeket, s fel szeretné hívni a figyelmet az erőltetett megújulós fejlesztések ta-

A hazai erőműrendszer helyzete és fejlesztése

nulságaira, valamint a hazai adottságokat is figyelembevevő egyéb lényeges szempontokra.

A hazai erőművek beépített teljesítőképessége (BT) 9100 MW-ra

Nagy erőműveink 2013. évi működésének néhány jellemzőjét az

csökkent, és még ebből is mintegy 1800 MW teljesítményt állandó

1. ábra mutatja. A hazai villamosenergia-termelés legfrissebb ada-

hiányként tartanak nyilván. A különféle egyéb hiányokat is figyelem-

tai alapján az is látható, hogy hogyan romlott saját legkorszerűbbnek

be véve, mindösszesen 5200 MW (ÜIT) áll rendelkezésre a kb. 6200

számító menetrendtartó erőműveink kihasználása (2. ábra). Ennek

MW körüli csúcsigény fedezetére. A teljesítményhiányt rendszeresen

oka elsősorban az importból beszerezhető energia jelentős áresése, amit jól mutat a 3. ábra. Itt megtalálhatók a HUPX áramtőzsde, va-

1. ábra. Nagy erőműveink kihasználása 2014 I. félévében Paks Paks

86,50% 86,50% 71,47% 71,47%

Mátra Mátra Újpest Újpest

41,02% 41,02%

Bakonyi gőz Bakonyi gőz

19,31%

ISD Power Power ISD

17,71%

Kelenföld Kelenföld

4,06% 4,06%

Dunamenti Dunamenti

0,93% 0,93%

Bakonyi GT GT Bakonyi

0,75% 0,75%

így már ezek kihasználása is elfogadhatatlanul alacsony értékre csök2014. I. félév Nagyerőművek 36,9% Kiserőművek 31,3% Összes erőmű 35,9% Állandó hiányban • • •

Litér 0,25% Litér 0,25% Lőrinci 0,24% Lőrinci 0,24% Sajószöged Sajószöged

rűbb egységeink (Gönyű, Dunamenti G3) sem tudnak versenyezni,

17,71%

11,63% 11,63%

Gönyű Gönyű

Tisza II. Erőmű Borsodi Erőmű DKCE Debrecen

0,22% 0,22%

2011

70%

kent. Ezen hatások együttesen az import további növekedését hozták magukkal, mely ma már esetenként a 40%-ot is meghaladja. Ilyen magas érték még soha sem volt a hazai VER-ben (4. ábra). Az olcsó nagykereskedelmi áramár jó dolog, de kérdés, meddig lehet rá számítani? A probléma gyökerét abban látom, hogy a döntéshozókat a jelen helyzet arra készteti, hogy ne foglalkozzanak a hazai erőművek megújításával, új egységek létesítésével, s így úgy vélik, jelentős beruházási összegeket lehet megtakarítani. Csakhogy azt is

2. ábra. Menetrendtartó nagyerőművek kihasználásának alakulása 80%

Ma a HUPX tőzsdén a normál áramár 45 euró, a csúcs ára 56 euró euróval számítva (3. ábra). Ezekkel az árakkal sajnos még legkorsze-

19,31%

14,26% 14,26%

kedelmi árai is. körül mozog MWh-nként, vagyis 14,4, illetve 17,94 Ft/kWh, 312 Ft/

35,05% 35,05% 33,76% 33,76%

Kispest Kispest Oroszlány Oroszlány

Csepel Csepel

lamint az EEX német áramtőzsde basisload, alapterhelési nagykeres-

2012

2013

3. ábra. A német (EEX) és a hazai (HUPX) tőzsdei alapterhelésű nagykereskedelmi árak alakulása

2014

60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

2

I.I.

IV. VII. VII. X. X. IV. VII. VII. I.I. IV. IV. Dunamenti DunamentiG3 G3(408 (408MW) MW)

X. IV. VII. VII. X. I.I. IV. Gönyű Gönyű(433 (433MW) MW)

X. X.

I. IV. VII. VII. X. X. I. IV. Csepel MW) Csepel(410 (410 MW)


E-NERGIA.HU

ÁRAMTERMELÉS GEOTERMIA

800

45%

részarány = importszaldó / összes felhasználás

40%

Mrd euro

700

35%

574

600

30%

500

25%

454

400

20% 15%

300

10%

200

5%

335 347

X.

VII.

I.

2013

IV.

X.

VII.

I.

2012

IV.

X.

VII.

I.

IV.

X.

VII.

I.

2011

2014

32

52

72

90

116

158

508

371 400

264

0

00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07 20 08 20 09 20 10 20 11 20 12 20 13 20 14 20 15 20 16 20 17 20 18 20 19 20 20

2010

IV.

X.

VII.

I.

2009

IV.

X.

VII.

I.

IV.

X.

2008

18

45

216

669

20

-5%

VII.

I.

0%

IV.

100

180

474

621

6. ábra. Az energiafordulat eddigi és tervezett összesített költségei

4. ábra. A hazai import szaldó alakulása

nyos erőműveknél 4-5 év, az atomerőműnél viszont már 10 év, ezért

A német energiafordulat („Energiewende”) néhány tapasztalata

nagyon kockázatos továbbra is az olcsó importra hagyatkozni, mert

Mint az ismeretes, Németországban a globális klímavédelmi intézke-

nem valószínű, hogy ez a kedvező helyzet még sokáig fenntartható

dések jegyében 2000-ben elhatározták az ún. Energiewende (ener-

lenne. Figyelembe kell venni azt is, hogy a jelenleg még 70% feletti

giafordulat) néven elhíresült programot, amely a megújuló források

kihasználással üzemelő Mátrai Erőmű már 40 év feletti életkort ért el,

(elsősorban a szél, nap) erőltetett kiépítését irányozta elő. Ennek fi-

így ideje lenne megújítását újra napirendre tűzni. Nagyerőműveink, a

nanszírozására bevezették az ún. ökojárulékot a fogyasztott villamos

Dunamenti 6 db 215 MW-s, a Tisza 4 db 215 MW-s egysége már régen

energia árában. Ez, mint az 5. ábrából is látható, kezdetben csak je-

áll, így ezekre nem lehet számítani. A jelenleg ismert jövőkép szerint

lentéktelen, alacsony összeg volt, de 2014-ben már 6,24 cent/kWh-ra

új egység (Paks II., 1200 MW) belépésére legkorábban 2025-ben ke-

emelkedett – csak tájékoztatásul ez magyar pénzben körülbelül 20 Ft/

rülne sor, s az addigi időszakra nem ismerünk hivatalos elképzelést.

kWh-t jelentene.

látni kell, az erőműépítések megvalósítási, átfutási üteme hagyomá-

Vagyis addig maradna a jelenlegi állapot, vagy esetleg még tovább

Az Energiewende-re fordított összegek, mint ábránkból is látható, összességében már eddig is horribilis összeget tettek ki. A 2014. évre

kell növelni a behozatalt? Nézzük meg, hogy az atomerőművön kívül milyen lehetőségek kö-

számított 400 milliárd euró magyar pénzben 124 800 milliárd Ft-t jelentene (mely összegből 36 db Paks II. építését lehetne finanszírozni).

zött kellene választanunk! A közvélekedés alapján csak megújuló forrásra, elsősorban szélre

S mint az a 6. ábrából is látható, még nincs vége a folyamatnak.

és napra szabadna erőművet építeni, ahogy az ma Európában a legin-

Egy biztos: ilyen költséges programot is csak a gazdag Németország

kább elfogadott gyakorlat. Valóban, e két megújuló forrás viszonylag

engedhet meg magának, még akkor is, ha a pénz döntő részét visz-

gyorsan kiépíthető, és nincs káros kibocsátása. De sajnos van néhány

szaforgatják a gazdaságba, és végső soron ez növeli a foglalkoztatást

rendkívül problematikus tulajdonságuk. Az egyik a drágaságuk, a má-

és a GDP-t.

sik a szél, nap rapszodikus rendelkezésre állása. Ezek ugyan nem új

A német villamosenergia-árak a tőzsdei árak alakulásával szinte

felismerések, de nem árt, ha a tömeges alkalmazásukkal kapcsola-

fordított arányban megemelkedtek. Mint az a 7. ábrából is látható, a

tos tapasztalatokat a németországi folyamatokból kiindulva vizsgáljuk

különféle adók, pótlékok (vagyis az átállás költségei) 263%-kal ha-

meg.

ladták meg a korábbiakban szokásos értékeket. Jelenleg Európában

5. ábra. A német háztartási fogyasztók megújuló energia hozzájárulása (cent/kWh)

7. ábra. A németországi háztartási egyhavi villany árának összetevői és alakulása Így tevődik össze az áram ára.

7

Változások 1998-hoz képest

6,24

Kosten in Cent pro kWh

6

Átlag háztartás évi 3500 kWh fogyasztással

80

5 4

3,53

3,58

2,15

2

0

60

44,51

49,90

42,06

40

3

1

84,12 84,96

5,28

0,41

0,54

0,63

2003 2004 2005

0,78

0,96

2006 2007


1,15

20

1,3

2008 2009

0

2010 2011

2012 2013 2014

37,65 12,25 1998

42,06

+70% +263%

40,45 +7%

'00

'02

'04

Előállítás, Szállítás, Értékesítés

'06

'08

'10

'12

2014

Ökoadó, Különféle járulékok, Rendszerhasználati díj

3

ÁRAMTERMELÉS

E-NERGIA.HU

Juli 2010=100 140 130 120 110 100 90 80 70 60 50 40

10

11 Export szénárak

12

13 Belföldi gáztermelés

Quellen: Bureau of Labor Statistics, Federal Reserve Bank

8. ábra. Az amerikai gáztermelés alakulása és hatása az export szénárakra

10. ábra. A német szél és naperőművek tartamdiagramjai (Forrás: EEXVattenfall)

Németországban kell a legmagasabb árat fizetni az áramért, utána kö-

tes az egész folyamat alapvető célkitűzésével, a kibocsátás csökken-

vetkezik Dánia, ahol hasonló megújulós programot valósítottak meg.

tésével (8. ábra).

A rendkívül magas költségek mellett azonban legalább akkora

A németországi folyamatot tovább bonyolítja a fukushimai erőmű

problémát jelent a rendszer szabályozása. Sikerült erőltetett mérték-

katasztrófája miatt elhatározott atomerőmű-leállítási program, mely

ben kiépíteni kereken 70 000 MW szél- és naperőművi teljesítményt,

az összes, még üzemelő atomerőmű teljes leállítását irányozza elő

kb. fele-fele arányban. Ez nagyjából a teljes német fogyasztást fedez-

2022-ig. A német VER 2014 áprilisi terhelési viszonyait a 9. ábra mu-

né, ha mindig lenne szél és nap. A valóságban azonban sem egyik,

tatja. Jól látható, hogy milyen alacsony mértékben lehetett számítani

sem másik nem áll az igényeknek megfelelően rendelkezésre, mint

a két fő komponensre (szél, nap), s milyen változó terhelést kellett

ahogy azt 9. ábránk is mutatja. Ilyenkor a hagyományos erőművek-

pótolni a hagyományos forrásokkal. Érdekes megfigyelni, hogy ezzel

nek kell a hiányzó teljesítményt pótolni. Ennek a fluktuáló és nem

szemben mennyire stabil volt a víz- és biomassza-erőművek betáp-

mindig kiszámítható betáplálásnak a kiszabályozása egyre nagyobb

lálása.

gondot jelent a Német VER irányítása számára, s csak idő kérdése,

Talán még jellemzőbb a német szélerőművek 2013. évi tartam-

hogy mikor lehet komolyabb rendszerösszeomlásra számítani. Meg

diagramján megítélni ezek alacsony rendelkezésre állását, amelynél

kell azt is jegyezni, hogy ez nem csak a német rendszert zavarja,

talán még a teljesítmény előre tervezhetetlensége is rosszabb. Ennek

hanem közvetlen szomszédjait is, amiről időnként svájci, lengyel vé-

ellenére erőltetett ütemben folytatódott ezek kiépítése, különösen az

lemények tanúskodnak.

északi és a keleti tengerparton. Ezek az egységek már 5 MW teljesít-

A német fosszilis tüzelésű erőműparkban ugyancsak komoly zava-

ményűek, átlagban 126 m átmérőjű rotorokkal és 90 m-es agymagas-

rokról szól a fáma. Egyesek működése oly mértékben vált gazdaságta-

sággal. 2013-ban Németországban összesen 22 907 egység üzemelt

lanná, hogy már 7900 MW leállításának engedélyezését kérelmezték.

mintegy 33,7 GW teljesítménnyel, és 53,4 TWh-t állított elő. Ez meg-

A korszerűbb szénerőműveknek ugyan sikerült az időközben leállított

felel a németországi villamosenergia fogyasztás 8,9%-ának. Csúcs-

atomerőművek helyére belépni, s élvezni az alacsony hazai és nem-

kihasználási óraszámuk elérte az 1585 órát. Az off-shore szélparkok

zetközi szénárakból adódó előnyöket. Ennek hatására az energia-

egyelőre még csak 520 MW-ot képviselnek, de 394,6 MW már várja a

mixben a német szénerőművi termelés aránya 43%-ról 45%-ra nőtt

csatlakoztatást a hálózathoz (10. ábra).

2013-ban. Igaz, ez azzal is járt, hogy a környezetvédők panaszkodnak

A német naperőművek 2013-ban 35,6 GWp kiépítés mellett 29,7

a CO2-kibocsátás jelentős megemelkedése miatt, ami teljesen ellenté-

TWh villamos energiát termeltek. Ez viszont csak 834 órás, igen alacsony csúcskihasználási óraszámot jelent. Jellemző még az is, hogy

9. ábra. A német villamos energia rendszer 2013. áprilisi fogyasztási és forrásoldali viszonyai

a naperőművek támogatását 2013-ban lényegesen csökkentették, s ennek hatására az újonnan installált teljesítmény az előző évi 57%ára esett vissza. A naperőművek mellett szól viszont az, hogy ha süt a nap, legalább követik az éjszakai, nappali terhelésigényt. A németországi folyamatok és az ezekből adódó problémák már ott is komoly fejtörést okoznak, mindamellett még kitartanak az eredeti elképzelések mellett, de már nagy erőkkel keresik a problémák megoldását. A megújuló források rendelkezésre állási hiányosságának kompenzálására mintegy 10 000 MW szivattyús-tározós erőművet, az északi off-shore erőművek energiájának délre szállítására 4-5 új energiaszállító autósztrádát terveznek építeni. Növelni szeretnék az ún. fogyasztói befolyásolást (Demand Side Management), nagy vita bontakozott ki az ún. kapacitáspiac létrehozása és ún. energyonly piac hívei között. A kapacitáspiac hívei a hagyományos erőművek gazdaságos működtetését szeretnék elérni. Summa summarum, ez mind tovább növeli a költségeket.

4


E-NERGIA.HU


Németország 2035 Bruttó villamosenergia termelési arányok 1% 6% Megújuló 33%

60%

Szén Ásványolaj Földgáz

11. ábra. A német villamosenergia-mix várható összetétele 2035-ben

12. ábra. Az IPCC számítógépes előjelzései és a Föld valóságos felmelegedése

Az újonnan választott német kormány felismerte az Energiewende

mavédelem miatti többletköltségek vállalásának elfogadása is nehéz-

1 árakra gyakorolt negatív következményeit, s a kissé módosított

ségeket okozna. A szkeptikusok hangja egyre erősebb, s a globális

Energiewende 2 (EEG 2) törvényben próbálja a költségek robbanását

felmelegedéssel riogatók nemigen tudják megmagyarázni, hogy miért

megelőzni, de azt már legfeljebb csak fékezni tudja. A célkitűzéseket

nem melegszik a Föld már 17 év óta, annak ellenére, hogy a légköri

valamelyest csökkentették, 2030-ra csak 55-60%-os megújuló része-

CO2 értéke az elmúlt időszakban monoton ütemben növekedett, és

sedést terveznek, a támogatásokat szigorítják. Évente az alábbi új

elérte a 400 ppm értéket (12. ábra).

kapacitásokat tervezik megépíteni:

A hazai megújulók létesítését ezért inkább gazdaságossági, füg-

• offshore szélpark 2,5 GW/év,

getlenedési kérdésként kell kezelnünk. Véleményem szerint akkor s

• naperőmű 2,5 GW/év,

ott építsünk szél-, nap- és vízerőművet, ahol azt gazdaságosan meg-

• biomassza 100 MW/év.

tehetjük. Ne riadjunk vissza a hagyományos tüzelőanyagoktól, például a széntől, ha ezek alkalmazása gazdaságos.

15 év alatt meg kellene duplázni az eddig beépített szél-nap telje-

Az importárakról már korábban szót ejtettünk. Nagyon nehéz elő-

sítményt, vagyis a beépített megújuló teljesítmény mintegy kétszere-

re látni azt az időhorizontot, amíg nagyjából a jelenlegi alacsony ár-

se lesz a valóságos fogyasztásigénynek. Egyelőre az még nem világos,

szintekre számíthatunk. Biztosnak látszik viszont, hogy német atom-

hogyan képzelik el a hagyományos erőműpark összetételét az időköz-

erőművek tervezett leállítása a 2020-as évektől a merritorder hatás

ben (2022-ig) leállított atomerőművek után (11. ábra).

következtében emelkedést fog hozni a nagykereskedelmi árakban.

A német forrás legvalószínűbbnek tartott szcenáriója szerint a

Elképzelhető, hogy ha még néhány évig hasonlóan alacsony árakkal

megújulós részarány jelentős emelkedése mellett még ekkor is dön-

számolhatunk, időt nyernénk arra, hogy a kiöregedő mátrai egységek

tő szerepet fognak játszani a szénerőművek a hazai termelésben. A

helyett építendő új, korszerű ligniterőművel (kb. 500 MW) biztosít-

földgáz részaránya alig változik. Ez azért érdekes, mert korábban a

suk a hazai szén felhasználásának lehetőségét. Mint a német példa

kibocsátások csökkentése érdekében a szénerőművek visszaszorítását

bizonyítja, még ők is komoly, sőt meghatározó szerepet szánnak a

tervezték.

széntüzelésnek, mint azt 11. ábrán is láthattuk.

A hazai erőműfejlesztés szempontjai Az előbbiekben igyekeztem a német energiafordulat folyamataiból azokat kiemelni, melyek a hazai cselekvések irányára adhatnak támpontot. Mint azt az elmondottakból láthatjuk, a német Energiewende sok pozitívumai mellett komoly gondokat is hozott magával, amire talán még megalkotói sem számítottak. Igaz, ezeket már próbálják enyhíteni, de kérdés, mennyire szabadna nekünk követni ezt az irányzatot. Az első negatívum a költségrobbanásból adódik, a másik, hogy ezeket a többletköltségeket elsősorban a lakosságra terhelték. Hazai viszonyainkat ismerve, nem tudom elképzelni, hogy nálunk ezt meg lehetne tenni, a rezsicsökkentéshez szoktatott fogyasztó részére minden bizonnyal elfogadhatatlan lenne. A klí-


5

ÁRAMTERMELÉS

Év

E-NERGIA.HU

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2029

2030

2031

2032

2033

2034

2035

2036

42

42,21

42,42

42,63

42,85

43,06

43,28

43,49

43,71

43,93

44,15

44,37

44,59

44,81

45,04

45,26

45,49

45,72

45,95

46,17

46,41

46,64

Hagyományos+import, TWh

20,92

21,13

21,34

21,55

21,77

16,98

17,20

17,41

17,63

16,95

13,35

13,57

4,79

5,01

5,24

5,46

5,69

5,92

9,90

13,87

17,86

21,84

Import, TWh

11,76

11,82

11,88

11,94

12,00

9,00

7

7

7

6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

?

?

Egyéb hagyományos, TWh

9,16

9,31

9,46

9,62

9,77

7,98

10,20

10,41

10,63

10,95

13,35

13,57

4,79

5,01

5,24

5,46

5,69

5,92

9,90

13,87

?

?

1,8

1,8

1,8

2,7

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

3,6

Belföldi fogyasztás, TWh

víz, TWh szén, TWh atom

6,08

6,08

6,08

6,08

6,08

9,28

9,28

9,28

9,28

9,28

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

3,2

15

15

15

15

15

15

15

15

15

15

24

24

33

33

33

33

33

33

29,25

25,5

21,75

18

2029

2030

2031

2032

2034

2035

2036

1. táblázat. A belföldi fogyasztások megoszlása a különböző forrásokból

Paks

I/1 I/2 I/3 I/4

Paks II

II/1 II/2

Mátra I Mátra II BNV Prédikálószék Fajsz Adony 2015

Év

2016

2017

2018

2019

2020

2021

2022

2023

2024

2025

2026

2027

2028

2033

13. ábra. Az új egységek belépésének illetve a régiek leállításának időrendje

TWh

vagy nap helyett a vizet preferáljuk a megújuló források közül. Jelen

50

számunk egy másik cikke részletesen is igyekszik rávilágítani a szél,

45

nap és a víz közötti különbségekre, s az ott leírtak is alátámasztják a

40

javaslat elfogadását.

35 30

Az atomerőmű VER-be beillesztését szolgálhatná a már régóta

25

nyilvánvalóan szükséges szivattyús tározós erőmű megvalósítása. Ezt

20

legcélszerűbben a Prédikálószéken lehetne megépíteni. Ehhez szoro-

15

san kapcsolódik a Nagymarosi Vízlépcső, melynek megépítése több-

10

szörös haszonnal járna a nemzetgazdaság számára:

5 0

2016

2018

2020

2022

2024

2026

2028

víz (TWh)

szén (TWh)

belföldi fogyasztás (TWh)

import (TWh)

2030

2032

2034

2036

atom (TWh)

14. ábra. A belföldi fogyasztás és a forrásoldal alakulása

• Lehetőséget adna a szlovák-magyar vita lezárására, a Bősön termelt energia hazánkat megillető részének biztosítására. Mint azt már korábbi cikkeinkben említettük, a régi szerződés még érvényben van, s Nagymaros megépítésével újra érvénybe léptethető lenne. Ez mintegy 300 MW (átfolyós üzem) teljesítményt, évente kb. 1,5-1,8 TWh villamosenergia-mennyiséget jelenthetne (a BNV objektum ter-

A beruházás indításának elhatározására viszont nem áll rendelke-

melésének, teljesítményének 50%-át, átfolyós üzem feltételezésével.

zésre sok idő, mert a megvalósítására is legalább 4-5 évre lenne szük-

• A Prédikálószékre tervezett kb. 600 MW-os SZT (szivattyús tá-

ség. A Mátra II. új erőművének üzembevételét követően fokozatosan

rozó) elsősorban az újonnan belépő atomerőművi egységek éjszakai

leállhat majd a Mátra I. erőműrész, melynek élettartam-hosszabbítása

áramának hasznosításával járulhatna hozzá Paks II. kihasználtságá-

1996-ban fejeződött be, így addigra el fogja érni a fél évszázados

nak növeléséhez, a mennél alacsonyabb önköltség eléréséhez. Erre

életkort.

feltétlenül szükség lesz ahhoz, hogy a felvett hitel törlesztésének for-

Új gázerőmű létesítésére mindaddig nincs szükség, ameddig a

rása mindig biztosítva legyen. Ha az éjszakai áram tárolásán felül még

meglevők (Gönyű, Dunamenti G3, Csepel) újra nem kapnak terhe-

maradna kapacitás, ezzel a tárolóval az is megoldható lenne, hogy

lést. A későbbiekben, a nagykereskedelmi árak emelkedése esetén is

felvegye a rendszerben esetleg megjelenő, áron alul elérhető fölös

jó szolgálatot tesznek majd a rendszerszabályozásban és az import

energiát.

csökkentésében.

• Ugyancsak az elhatározott Paks II. üzembiztonságát, mindenko-

A közeljövő erőműépítésének egy másik, nem kevésbé fontos

ri teljes kiterhelhetőségét (minimális vízhozam mellett is) szolgálná,

szempontja az, hogy olyan erőművet kellene építeni, mely a tervek

ha megépítésre kerülne a korábban már kiválasztott helyen a fajszi

szerint 2025-ben induló Paks II. rendszerbe illeszkedését segítené

vízlépcső.

elő. Ezt is figyelembe véve a legjobb variációnak az látszik, ha a szél

6

• Az adonyi vízlépcső illeszkedne az előbb említett fokozatokhoz.


E-NERGIA.HU


cikk terjedelmi korlátai miatt azonban ezen kérdésekre csak vázlatos javaslatokat tudnak megfogalmazni, de talán ezek is késztetnek a kérdések alaposabb megvizsgálására. Előjáróban talán abból kellene kiindulni, hogy a kormányzat meghirdette a non profit közszolgáltatás elvét. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szükséges fejlesztésekhez külföldi befektetőkre nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben számíthatunk! Ez viszont azt is jelenti, hogy új közhasznú erőművet központi forrásokból kell majd finanszírozni és a létesítésekre kormányzati döntésekre lesz szükség! Úgy gondolom a majdani döntések helyességéért a mindenkori döntéshozók, míg a döntések előkészítettségének megalapozásáért maga az energetikai szakma is felelős lesz. Ma az ezzel összefüggő egyik legnagyobb gondot az erőművek távlati fejlesztésével foglalkozó szervezet, tervező iroda (korábban: Erőterv) visszafejlődése okozza. A központi döntések megalapozásához ezért, szükség van ezen tevékenység sürgős megerősítésére! Szükséges továbbá a ma tabunak tekintett kérdések felszabadítása, s ezen ügyek (vízlépcső, vízerőmű) vizsgálatokba bevonása. Újra kell gondolni azt a korábban bevált gyakorlatot, miszerint a tervezői javaslatok végleges döntés előtt egy zsűri rendszerben kerültek megFajsz és Adony együttesen mintegy 300 MW teljesítménynövekedést

szűrésre. Ennek meg kellene előznie a döntéshozó politikai szint (vagy

jelentene, s évente mintegy 1,6-1,8 TWh-val járulna hozzá a hazai

a parlament) elé kerülését. Vissza kell adni a szakmai munka súlyát!

megújulós termeléshez.

A magánerő bevonására – főleg a megosztott termelést biztosító

• A vízerőművek termelése a szél- és naperőművekhez képest lé-

– kisebb teljesítményű nap s egyéb egységek létesítésére továbbra is

nyegesen stabilabb, s még kb. +/-10%-ban a rendszer szabályozásá-

szükség lenne. Ezeknél helye van a megfelelő előrelátással (!) kiala-

hoz is hozzájárulna.

kított támogatási politikának. Ezen területeken az állami támogatást döntő mértékben, a hazai hozzáadott érték növelő hazai kapacitások

Az eddig említett fejlesztések belépési időpontja egy az általam elképzelt szcenárióban:

megteremtésére, jobb kihasználására kell koncentrálni.

• Mátra II., 500 MW: 2020-2021,

Összefoglalás

• Nagymaros (BNV), 160 MW, de BNV 50% 300 MW: 2021-2022,

Elhatározták az atomerőmű megújítását, az első új atomerőmű-egy-

• Prédikálószék, 600 MW: 2023,

ség üzembe helyezéséig viszont még legalább 10 év áll előttünk, addig

• Fajsz, 150 MW: 2024,

is kezdeni kellene valamit a kiöregedő hagyományos erőműparkunk-

• Adony, 150 MW: 2025.

kal. Ezt a törekvést aláhúzza az időközben rendkívül megnövekedett

Az atom- és szénerőművi blokkok be- és kilépésének alakulását a

import, amely esetenként már a 40%-ot is elérte. Megnehezíti a hely-

13. ábra és az 1. táblázat mutatja.

zetet a régi és új atomerőmű mintegy 7 évre tervezett párhuzamos

Az adott szcenárióra végigszámoltam a várható termelés-eloszlá-

üzeme. Ezen kérdésekre kereste a választ jelen írás, mely kiindulás-

sokat a különböző források között (14. ábra). Ebből az adódna, hogy

ként a németországi erőltetett megújulós programot elemezte. Az

az import várhatóan az új mátrai széntüzelésű egység belépését kö-

Enenergiewende tapasztalataiból leszűrhető tanulságokat érdemes

vetően kezdene el csökkenni, majd az első Paks II-es egység belé-

figyelembe venni a hazai fejlesztések, tervezések, elképzelések során.

pésékor már zérus értéket venne fel. Kritikusnak látszik a 2027-től

A szerző felhívta a figyelmet a lignittüzelés megújítására, és a

2032-ig terjedő időszak, amikor mindkét atomerőmű párhuzamosan

legjobb hazai megújuló energiaforrás, a folyami vízenergia mielőbbi

üzemel majd, s így szinte alig jut terhelés az egyéb, hagyományos

számításba vételére, egyben javaslatot tesz ezek egységeire és belé-

erőművekre. Ezen segít majd Paks I. leállása, s 2033-tól újra nőhet a

pésük időpontjára.

hagyományos és az importrész. Úgy vélem, ettől az időszaktól lehetne számolni az import helyett a legfontosabb megújulókkal, a szél- és

Források

a naperőművek kiépítésével. Addig biztosan mindkét megoldás lé-

[1] Stróbl A.: A magyarországi erőműépítés útjai és nehézségei. Magyar Energetika. 2013/6. szám [2] Büki G.: Atomerőmű a magyar energetika múltjában és jövőjében. Magyar Energetika. 2014/4. szám [3] Petz E.: Az energetika aktuális kérdései III–IV. előadás. Előadás Herrmann Ottó Társaság. 2013. febr. és 2014. máj. www.energiaakademia.lapunk.hu [4] Nagy Z.: A hazai villamos áram versenyképessége … Magyar Energetika 2014/2. szám [5] Deutsche Bank Research: Energiemix in Deutschland im Wandel. 2014.05.23 [6] Deutsche Wind Guard. Status des Windenergie Ausbaus in Deutschland. BWE. 2014. I. Halbjahr.

nyeges fejlődésen megy át, várható, hogy a beruházási költségek is csökkennek. Ha még a villamos energia tárolásában is jelentős előrehaladás mutatkozik, akkor nem lesz nehéz a számunkra is legjobb megoldást kiválasztani. A szerző tudatában van annak, hogy ez a számítás csak az elképzelt viszonyokra és a becsült csúcskihasználási óraszámok mellett igaz. A valóság többé-kevésbé biztosan más értékeket produkál. Arra viszont alkalmas, hogy a folyamatokat s az egymásra gyakorolt hatásokat bemutassa, és gondolkodásra késztessen. Az eddigiekben azt igyekeztem körüljárni mit és mikor kellene építeni. Legalább ennyire érdekes viszont, a miből és hogyan kérdése. A


7

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Láng Sándor

A hazai villamosenergia-rendszerbe integrálható nap, szél és víz energiaforrásokról röviden Az elmúlt időszakban – elsősorban Paks II. tervezett beruházá-

költsége hogyan viszonyul az ugyanott üzemelő szén-, gáz-, szél- és

sához kapcsolódóan – a médiában, szakfolyóiratokban, de még

naperőművekben termelt energia önköltségéhez [2].

a Magyar Tudományos Akadémia falai között is számos olyan

• Hogyan alakulna a termelt villamos energia önköltsége, ha a ko-

álláspont, vélemény fogalmazódott meg, amely túlértékelte

rábban tervezett nagymarosi és adonyi vízerőművek helyett újonnan

egyes megújulónak nevezett energiaforrásoknak (elsősorban

létesítendő szél-, nap-, lignit- vagy gázerőművekben kellene a szük-

a napnak és a szélnek) a hazai villamosenergia-rendszerben

séges energiát megtermelni [6].

betölthető szerepét. Ugyanakkor az EU szorgalmazza a megújuló energiaforrások felhasználását. Különböző időhatárokig (2020, 2030) különböző (ágazatonként változó és idővel növekvő) felhasználási arányokig szükséges Magyarországnak eljutnia – beleérve az ezekből termelhető villamos energiát is.

• A VGB és más szervezetek (pl. [9]) megújulókat összehasonlító adatai. A fentiekből összefoglalható eredmények röviden az alábbiak: • A naperőművekben termelt villamos energia önköltsége jelenleg duplája a szélerőművekből származóénak. • A szélerőművekben előállított villamos energia önköltsége 1540%-kal magasabb a vízerőművekben termelhetőnél.

Közös jellemzője e három (nap, szél, víz) erőforrást használó műveknek, hogy

• A vízerőművekből származó energia önköltsége alacsonyabb, mint a korszerű gázerőművekben termelhetőké.

• működésük nem jár CO2-kibocsátással (támogatva az EU-s vállalásokat),

Rövid összehasonlító vizsgálat

• működésüknek nincs (közvetlen) üzemanyagköltsége.

Igazolásul – a hivatkozott anyagok felhasználásával is – egy egysze-

Jelen cikk a címbeli erőforrások rendszerbeli értékét kívánja rö-

rű excel táblázat segítségével végeztük el a három megújuló lénye-

viden összefoglalni. Felhasználtam többek között dr. Aszódi Attila [1]

ges energetikai-gazdasági jellemzőinek összehasonlító vizsgálatát. A

és dr. Büki Gergely [2] februári akadémiai előadásait, dr. Gács Iván

számítás feltételezi, hogy mindhárom típusú erőműből rendszerünkbe

szélerőművek rendszerbeli értékéről írt tanulmányát [3], a dr. Jászay

integrálunk 100 MWe kapacitást. (Tehát nem konkrét projektekről, ha-

Tamás által az előadásából megküldött diákat, dr. Korényi Zoltán pre-

nem elvi összehasonlításról van szó!)

zentációit, anyagait (többek között a hazai hozzáadott érték növelésé-

A gazdaságossági számítás az ún. egyszerűsített annuitásos eljá-

nek létfontosságáról) [4], dr. Szeredi István, Kerényi A. Ödön [7], dr.

ráson alapul, amely a figyelembe vett élettartam minden évében azo-

Mészáros Csaba [5], Ujhelyi Géza [6] és mások prezentációit, tanul-

nos költségekkel számol. Két költségkategóriát vesz figyelembe: az

mányait a hazai vízerő-potenciál energetikai hasznosításának szüksé-

éves tőkeköltséget és az egyesített éves üzemeltetési és karbantartási

gességéről, egyéb járulékos előnyeiről.

(O&M) költségeket – a beruházási költség százalékában. A modell a

A különböző prezentációk, összehasonlító számítások eltérő céllal

természeti világ igénybevételével összefüggő, továbbá a származékos előnyöket-hátrányokat nem számszerűsíti (pl. öntözés, hajózás) (1.

készültek: • Milyen vállalhatatlan többletterhet jelentene, ha a tervezett Paks

táblázat).

II. (2400 MWe) termelését szél- és naperőművekkel (>11 000 MWe) váltanánk ki, s ehhez milyen kapacitású energiatárolókat (>6000 MWe) kellene létesíteni [1], és ez milyen beruházási többletterhet jelentene (2400-4000 milliárd Ft).

Megjegyzések: • A naperőművekre vonatkozó szakirodalmi/kereskedelmi adatok mind a nemzetközi, mind a hazai irodalomban erősen szóródnak. E

• Fejlett államok atomerőműveiben a termelt villamos energia ön-

tartományokból itt olyan kiinduló értékek szerepelnek, amelyek a nap-

1. táblázat. A számítás kiinduló adatai és a végeredmény KIINDULÓ ADATOK Projekt teljesítőképessége

Csúcskihasználási óraszám

Villamos ön-fogyasztás

Kalkulált élettartam

Fő technológia fajlagos beruházási költsége

EREDMÉNY Fajlagos kiegészítő létesítési költségek

O&M költségek

Diszkont ráta

Értékesített villamos energia önköltsége

MW

h/a

%

a

mFt/kW

%

%

%

Ft/kWh

NaperőműPhV

100

1100

0,2

25

0,4

25

0,7%

6,00%

39

Szélerőmű

100

2000

0,3

35

0,35

20

2,5%

6,00%

20

Vízerőmű

100

6000

0,6

60

1

16

1,0%

6,00%

14

8


E-NERGIA.HU

MEGÚJULÓK GEOTERMIA

KÖZBENSŐ EREDMÉNYEK Annuitás

NaperőműPhV

Létesítési költség

Létesítési költségek éves terhe

Létesítési költségek éves terhe

Termelt villamos energia

Kiadott villamos energia

-

mFt

mFt/a

mFt/a

MWh/a

MWh/a

0,0782

50 000

3 911

350

110 000

109 780

Szélerőmű

0,0690

42 000

2 897

1 050

200 000

199 400

Vízerőmű

0,0619

116 000

7 178

1 160

600 000

596 400

2. táblázat. A számítás lényegesebb közbenső eredményei KIEGÉSZÍTŐ TULAJDONSÁGOK Projektek becsült reális száma 100 MW-hoz

Termelés tervezhetősége 1 hétre

20-60

1

3

4

1

Szélerőmű

3-8

1

3

4

2

Vízerőmű

0,6-4

2

4

5

4

db NaperőműPhV

1 napra

Szabályozásra való igénybe-vehetőség jósága

1 hónapra

osztályzatok (1-5)

3. táblázat. A három „megújuló” erőmű kiegészítő rendszerbeli tulajdonságai elemes művek kedvezőbb megítélése irányába hatnak, vagyis alacso-

tulajdonságokat tekintve is lényegesen előnyösebbek a vízerőművek a

nyabb önköltséget eredményeznek.

nap- és szélerőműveknél.

• A szélerőművek kiinduló adatait elsősorban a hazai helyzetet

Megjegyezhető, hogy az alkalmazott módszer meglehetősen egy-

elemző Price Waterhouse Coopers tanulmány vezetői összefoglalójá-

szerűsítő, és nem foglalkozik a rendszer szabályozási problémáival

ban [8] szereplő információk adják. A számításban szerepeltetett faj-

– összehasonlításra azonban alkalmas. Korrektebb vizsgálat lenne:

lagos O&M költség az élettartam első harmadának hazai tapasztalatai

milyen beépítendő megújuló teljesítmény, és hozzá mekkora kiegé-

alapján a [8]-ban közölt O&M tartomány alsó értéke. A 35 éves élet-

szítő és esetleg energiatároló-kisütő kapacitás (pl. SZET, szivattyús

tartam is meglehetősen derűlátó feltételezés.

energiatározó) létesítése lenne szükséges ahhoz, hogy mindegyikkel

• A vízerőműveket illetően a dunai vízerőművek létesítését vizs-

ugyanolyan napi (pl. tipikus munkanapi) villamosenergia-termelési

gáló [7] tanulmány tekinthető aránylag teljesnek és mértékadónak. E

menetrend legyen vihető (az [1]-ben hasonló vizsgálati részeredmé-

rövid vizsgálatban mindazonáltal a tanulmányban közölt értékekhez

nyek megtalálhatók). Egy ilyen tanulmányszintű számítás bizonyosan

képest alacsonyabb csúcskihasználási óraszám és magasabb fajlagos

nagyobb különbségeket eredményezne az egyes megújulók önköltsé-

beruházási költség szerepel.

gei között, mint a fenti, egyszerűsített annuitásos számítással meg-

A vizsgálati adatokból megállapítható, hogy • Az eredmények értékei és arányai jól egyeznek a nemzetközi szakirodalomban találhatókkal.

határozottak. A három megújulóból tehát a vízerőmű termel a legalacsonyabb önköltséggel. Az EU-s kötelezettségeket is figyelembe véve: mégis

• Az önköltséget lényegében két jellemző határozza meg: az élet-

mekkora az a nap- és szélerő-kapacitás, amekkora a hazai villamos-

tartam és a Magyarországon elérhető csúcskihasználási óraszám. A

energia-rendszerbe integrálható lenne? Nehéz erre ma választ adni.

fajlagos beruházási költségekben mutatkozó különbségek hatása har-

Vizsgálni kellene, vagy ha elkészült, nyilvánosságra hozni:

madlagos. A számítás közbenső eredményei a 2. táblázatban láthatók. A fajlagos kiegészítő létesítési költségek közötti különbségeket magyarázza a 3. táblázat első oszlopa: a 100 MWe-nyi kapacitás létesítéséhez becsülhető projektek száma. A szükséges projektek számával kvázi arányosan nőnek ugyanis • az engedélyezés költségei, • az (adaptációs) tervezés költségei, • a területvásárlás/kisajátítás/szolgalmi jogok, továbbá az előkészítés költségei, • a hálózati csatlakozás költségei, • a banki költségek. A 3. táblázat további (szubjektív) oszlopai a villamosenergia-rendszerben való hasznosságuk (termelés-tervezhetőségi és szabályozhatósági képességük) alapján hasonlítja össze a három megújulót. A villamosenergia-rendszer szempontjából a kiegészítő


9

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Köszönetnyilvánítás

rekapacitásokat kellene még építeni. A szakirodalom szerint ennek mértéke elérheti a többletként beépített nap- és szélerőműpark telje-

„Köszönöm Dr. Korényi Zoltán és Ujhelyi Géza segítő észre-

sítőképességének 70-80%-át. Ez gazdaságilag vállalhatatlan. Ezek évi

vételeit, javaslatait.”

100-200 indulásra/leállításra alkalmas, nagyon drágán üzemeltethető (főleg fosszilis tüzelőanyaggal működő) berendezések. A SZET-ek jellemzően nem a többnapos üzemszünetek áthidalására épülnek, mind-

• Milyen teljesítőképességet takarhatnak azon fogyasztói szándékok, amelyek a villamosenergia-igényeik támogatására vagy fede-

azonáltal képesek lennének a cserekapacitások üzemének kímélésére.

zésére saját napelemes vagy szélkerekes berendezéseket terveznek

Összefoglalás

beépíteni?

Jelen cikk a három címbeli megújulót a belőlük termelhető villamos

• A fentiek figyelembevételével milyen és mekkora teljesítményű

energia önköltsége szerint értékeli. Nem vesz figyelembe semmiféle

fogyasztói körök, berendezések villamosenergia-igénye korrelál a

– fogyasztót terhelő – kompenzálási, támogatási lehetőséget, külső

nap- és a szélerőművek azonos időbeni rendelkezésre állásával a négy

vagy belső megfelelési kényszert. Így a fentiek alapján:

évszak tipikusnak tekinthető munkanapjain (triviális példa: ha nyáron

• A megújulók közül hazánkban a vízerőművek létesítését javasol-

süt a nap, magasabb pl. a klíma-, hűtő- és szellőző-berendezések fo-

ható szorgalmazni. Itt lehet a hazai hozzáadott érték a legmagasabb

gyasztása – de mi van télen)? Egy ilyen típusú vizsgálatból kiderülhet,

(a tervezés, építés, gyártás, szerelés, hálózatépítés; mindez elérheti a

mekkora közcélú nap-, illetve szélerőművi beépített teljesítőképesség

80%-ot [7]). Teljesítménye gyorsan és jól szabályozható.

támogathatja a villamosenergia-rendszer működését anélkül, hogy a többi erőművet mozgatni kellene.

• A meglévő vízerőmű-kapacitásunk mindössze 60 MW, alig ötöde a hazánkban telepített szélerőművek teljesítőképességének.

• Az ezen felül beépített (beépítésre tervezett) kapacitásokat a

• A reálisan hadra fogható hazai vízerő-potenciált a szakembe-

rendszernek ki kell szabályoznia; vagy az együttműködő erőművek,

rek ma 600-700 MW körülire becsülik (a dunaiak közül Nagymaros,

vagy import segítségével – esetleg a fogyasztók vezérlésével. Vizs-

Adony, Fajsz – 450-500 MW –, illetve Bősből még 1 TWh/év-nyi ter-

gálat tárgya lehet, mekkora hazai és importszabályozó, illetve gyors-

melés, a Tiszán 1-3 mű és a megépíthető további törpék).

indítású tartalék kapacitás állítható, illetve állítandó a nap és a szél

• Számos közismert előny kapcsolódhat a művekhez, például ár-

megújulók mellé – és milyen áron? Ebből kiadódna a rendszerbe in-

vízvédelem, hajózás (beleértve Budapest közcélú hajójáratainak za-

tegrálható szél- és naperőművi teljesítőképesség. Ezt tekinthetnénk

vartalanabb üzemét a szabályozott nagymarosi alvízszint miatt), víz-

a felső határnak. A szabályozó kapacitások (főleg az import) drágák.

visszatartás, (hűtő)víz-kivételek, öntözés, közúti/vasúti átkelőhely,

Feltételezhető, hogy a meglévő kereken, 300 MWe szél- és naperőmű-

Duna-Tisza csatorna stb. (Nagymarosnál például a teljes beruházási

kapacitás 0 és 100% között ingadozó termelésének kiszabályozása

költség 40%-át tekintették egyéb szektorokat szolgálónak [7], míg

ma is komoly importhányaddal történik. Nyilván ma ezért vesztegel-

Bősnél a szlovákok ennél lényegesen nagyobbat).

nek parkolópályán a beruházásra előkészített szélerőmű-parkok. • Amennyiben a meglévő szabályozási lehetőségeinkkel kezelhető

• A vízerőművek megépülésével egyúttal létrejönne mintegy 60-100 MWe szabályozó kapacitás, utat nyitva további nap- és

szél- és naperőmű-kapacitás fölötti teljesítőképességet létesítenénk,

szélerőműparkok létesítéséhez. Ez tervezési kérdés.

azok üzemszünetének áthidalására gyorsan igénybe vehető extra cse-

Sajnálatos, hogy nincsenek előkészített, azonnal indítható vízerőműprojektjeink. Emiatt a villamos energiára vonatkozó 2020-as megújuló arány vízerőművek létesítésével csak komoly tőke- és szakemberkoncentrációval lenne teljesíthető. Kérdés, a határidő miatt szabad-e gazdaságtalanabb megoldások felé menekülni, vagy inkább tárgyalásokat kezdeményezni az EU-val a vállalás módosítása érdekében; ugyanis nem csak a villamosenergia-termelés területén vannak megújulós kötelezettségeink. Az EU a megújulóknak tekintett energiaforrások forszírozott alkalmazását írta elő. A villamosenergia-rendszer szempontjából elsősorban a nap, a szél és a vízerő kihasználása jelenthet megoldást. A cikk ezek rövid, egyszerűsített összehasonlító vizsgálatát és annak eredményét mutatta be egyrészt a villamosenergia-rendszer, másrészt közvetve a villamos energia fogyasztójának szemszögéből.

Források: [1] Dr. Aszódi Attila: Nukleáris alapú villamosenergia-termelés jelene és jövője, MTA, 2014. 02. 18. [2] Büki Gergely: A nem nukleáris alapú villamosenergia-termelés lehetőségei, MTA, 2014. 02. 18. [3] Gács Iván: A szélenergia-termelés támogatása (2011) [4] Dr. Korényi Zoltán: Hazai hozzáadott érték az energetikában, HUNGAROTHERM, 2013. 04. 11-12. [5] Dr. Mészáros Csaba: A vízerő-hasznosítás helyzete Magyarországon, BME-ESZK Fórum, 2014. 04. 09.

10


E-NERGIA.HU

GEOTERMIA

Magyar Épületgépészek Napja 2014. november 27-28.

Egyedülálló szakmai rendezvény – hogy találkozzunk!

november 27.

„Épületgépészeti Oktatás Napja” Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „R” épület

10:00 – 12:45 „A” szekció Diplomadíj pályázat

14:30 – 17:30 Tudományos eredmények az épületgépészetben PhD előadások

„B” szekció Tervezői pályázat

Szakmai/cégbemutató előadások

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „D” épület Nyitott kapukkal várja Önt a Macskásy Komfort- és Klímatechnikai-, a Stokes Hidraulikai-, a Légtechnikai laboratórium és az Épületgépész Múzeum

12:45 – 14:00

20:00 –

Tanszék-buli – fellép az Épületgépész All Stars zenekar

november 28. 9:00 – 16:40

„Épületgépészet Napja” Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „K” épület Díszterem Oktatói klub Ipari épületek Épületgépészete Kemence Szakmai továbbképzés – MMK Kerekasztal – MÉgKSZ Aula Kiállítás – egy okkal több, hogy találkozzunk

16:40 – 17:00

„Az épületgépészet képzőművészei”

19:00 –

„Épületgépész Bál” Hotel Intercontinental Budapest A báli műsorról információkat a honlapunkon talál és a Facebookon, az Épületgépész Bál bejegyzés alatt.

Önt is elvárjuk!

Egy kiváló lehetőség arra, hogy - miközben szakmailag is képezheti magát - évfolyamtársaival, barátaival, szakmai ismerőseivel találkozzon. További részleteket a megújult www.talalkozzunk.hu honlapunkon és a Facebookon talál! Főtámogató

Kiemelt támogatók

Kapcsolat: IMS Budapest Kft. 1036 Budapest, Lajos u. 120. Telefon: (06-1) 250-0100 Fax: (06-1) 250-0957 E-mail: [email protected]

ENERGIA

E-NERGIA.HU

Kádárné Horváth Ágnes

Az energiagazdálkodás növekvő jelentősége a vállalati erőforrás-gazdálkodásban, különös tekintettel az energiaintenzív ágazatokra Az energiaárakról szóló releváns források szerint az elmúlt évek-

zi versenyképességét, az energiapiacon zajló folyamatok számos kihívást

ben lezajlott trendek, tendenciák kedvezőtlenül alakultak az EU

támasztanak a vállalatokkal szemben, melyek megkövetelik a vállalatok-

energiaintenzív ágazatai szempontjából. Ez a tanulmány az ener-

tól az energiafelhasználás racionalizálására, valamint az energiaköltsé-

giaárakkal kapcsolatban felmerülő két legfontosabb problémára

gek csökkentésére való törekvést. A tudatos energiagazdálkodás jelen-

világít rá. Egyrészt az elmúlt években megfigyelhető folyamatos

tősége egyre inkább felértékelődik a vállalati erőforrás-gazdálkodásban.

áremelkedési tendenciára, és az ennek következtében kialaku-

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a téma

ló vállalati költségszint emelkedésre, másrészt az EU tagállamok

prioritási foka nem egyforma az egyes vállalatoknál. A vállalatok mérete,

között, illetve az EU és fő gazdasági partnerei között kialakuló

ágazati besorolása, tevékenységük energiaintenzitása, valamint az ener-

jelentős energiaár-különbségekre.

giaköltségek működési költségekhez viszonyított aránya alapján eltérő az energiaracionalizálás érdekében tett erőfeszítések jelentősége.

Amennyiben az energiaárak, illetve az energiaárakban megfigyelhe-

Az energiagazdálkodás jelentősége az energiaintenzív ágazatokban

tő különbségek további emelkedést mutatnak, az EU energiaintenzív-

a legnagyobb. Az energiaintenzív ágazatokra vonatkozóan nincsen egy

ágazataiban működő vállalatok termelési és szállítási költségei tovább

egységes definíció. Az energiafelhasználásban képviselt részarány, az

emelkednek a versenytársakhoz képest, ami kedvezőtlenül befolyásolja

energiaintenzitási mutató, valamint az energiaköltségek termelési költ-

a termékek hazai és nemzetközi versenyképességét. Az energiaárak mel-

ségeken belüli aránya alapján 4 ágazatot tekintek energiaintenzívnek,

lett a felhasznált energia mennyisége határozza meg az energiaköltségek

ezek: a fém alapanyag gyártása (azon belül a vas- és acélgyártás, va-

alakulását. Amennyiben az energiaárakat adottként fogjuk fel az egyes

lamint a nem vas fém alapanyag gyártása), a vegyi anyag termékek

országok számára, melyeket az egyes vállalatok nem, vagy csak kis mér-

gyártása, a nemfém ásványi termékek gyártása (ezen belül például az

tékben tudnak befolyásolni, a hatékony és tudatos energiagazdálkodás

üveg, üvegtermékek, kerámia gyártása, a cementgyártás), és a papír,

szerepe felértékelődik a vállalati erőforrás-gazdálkodásban, különösen

papírtermék gyártása.

az energiaintenzív ágazatokban. Ennek a tanulmánynak a célja gazdaenergiagazdálkodás feladatait, ami alapul szolgál a vállalati energiagaz-

A költségtényező szerepe a vállalatok versenyképességében

dálkodás komplex értékelési modelljének megalkotásához.

A versenyképesség és a versenyelőnyt jelentő tényezők értelmezési lehe-

sági-gazdálkodási szempontból összegyűjteni és rendszerezni a vállati

Bevezetés

tősége meglehetősen széleskörű. Az egyes szakirodalmi források különbözőképpen azonosítják és rangsorolják a versenyelőnyt jelentő ténye-

Egy vállalat működése szempontjából alapvető fontosságú, hogy bizto-

zőket, melyek relatív sorrendje átalakult az idő folyamán. Ami korábban

sítsa a működés zavartalanságához szükséges erőforrásokat, a lehető

versenyelőny forrása volt, az ma már gyakran a versenyben maradás

legalacsonyabb költségkihatás mellett. A vállalati erőforrás-gazdálkodás

feltételét jelenti egy vállalat számára. Az, hogy egy iparág vállalatai

hatékony megszervezése a versenyképesség egyik kulcseleme.

szempontjából mit tekinthetünk a versenyképesség elsődleges forrásá-

Az anyagok, a munkaerő, a gépek, berendezések és egyéb erőfor-

nak, iparáganként különböző.

rások mellett az energia is a vállalati működés fontos inputtényezője.

Porter (1990) gyémántmodellje szerint az iparági versenyképességet

Általánosan elmondható, hogy a vállalat tevékenységi körétől függetlenül

meghatározó tényezők egyik eleme az inputtényezőkkel való ellátottság,

minden vállalattípusnak szüksége van energiára. Mind a termelő, szol-

melyekhez minden olyan input hozzátartozik, amely szükséges ahhoz,

gáltató, mind a kereskedelmi vállalatok működésének szinte valameny-

hogy egy vállalat az adott iparágban versenyezhessen. Az inputtényezők

nyi területén jellemző valamilyen energiafelhasználás, igaz, különböző

elemzésekor kiemelendő szempont a hozzáférhetőségük, a mennyisé-

mértékben és formában. A vállalati főfolyamatok (termelés, szolgáltatás,

gük, valamint a hozzáférésük és használatuk költsége (Czakó-Reszegi,

vállalaton belüli logisztika), valamint a kisegítő és támogató folyamatok

2010 193. oldal).

(IT, javítás, karbantartás, takarítás, biztonságtechnika) energiafelhasz-

A globalizáció terjedésével, a vállalati tevékenységek nemzetközivé

nálása mellett a rezsicélú energiafelhasználás (épületenergetika: fűtés,

válásával a vállalatok számára új beszerzési és értékesítési piacok nyíltak

világítás, szellőzés és klíma) is kiemelkedő szerepet játszik a vállala-

meg. A pénztőke, majd a termelő tőke globális áramlása lehetővé tette

ti energiafelhasználásban. Ezeken túlmenően meg kell említeni a köz-

a termelőtevékenység áttelepítését az olcsó munkaerővel, alapanyaggal

lekedési és szállítási célú energiafelhasználást, azaz az alapanyagok és

vagy kedvezőbb adózási lehetőségekkel rendelkező országokba. A globa-

késztermékek be- és kiszállításának energiafelhasználását (a járművek

lizáció nemzetközi kontextusba helyezte a versenyképesség értelmezé-

üzemanyag-felhasználását).

sét. Grant (2008) szerint a nemzetközi versenyelőnyt 3 fő tényező hatá-

Az energiaárak emelkedése, valamint a szigorodó környezeti és klímavédelmi előírások befolyásolják az egyes iparágak hazai és nemzetkö-

12

rozza meg. Egyrészt a vállalati erőforrások és képességek, az anyaország és a befogadó ország tényezői, valamint az iparági környezet.


E-NERGIA.HU

GEOTERMIA ENERGIA

Némethné Gál (2010), Somogyi (2009), Tóth & Tóth (2003), Hoványi

a különböző energiaintenzív iparágakban. Látható, hogy szinte minden

(2001) szerint a globális színtéren az intellektuális eredmények szerepe nő

iparág esetében az USA-ban a legkisebb az energiaköltségek aránya (ki-

az anyagi javak előállítása helyett. A gazdasági siker az innovativitásban

véve a cementgyártásban.)

rejlik, az eszközök és a tőke birtoklása másodlagos. „A termékek és szol-

Az energiaköltségek alakulását két fő tényező befolyásolja. Az egyik

gáltatások egyre élesebb minőségi és árversenyében (ami egyre homo-

az energia ára, a másik az energiafelhasználás volumene. A következő

génebb minőségre, egyre feszesebb költséggazdálkodásra kényszeríti a

rész az energiaárak alakulását mutatja be nemzetközi kitekintéssel.

vállalatokat) mind nagyobb lesz az immateriális erőforrások jelentősége a feszes költséggazdálkodást inkább a versenyben maradás feltételének

Az energiaárak alakulása, mint a nemzetközi versenyképességet befolyásoló tényező

tekinthetjük, és nem a versenyelőny-szerzés lehetőségének.

Az energiaárakra vonatkozóan sokféle forrásból tájékozódhatunk. A re-

a versenyelőny megszerzésében” (Hoványi 1999, 1024. o.). Ez alapján

Még ha nem is a költségeket tekintik az elsődleges tényezőnek, azt

leváns információforrások (IEA, 2013; OECD, 2013; Buchan, 2014; EC,

egyik forrásmunka sem vitatja, hogy a költségek alakulásának jelentős

2014) szerint az energiaárak alakulásában megfigyelhető trendek ked-

versenyképességet befolyásoló hatása van. A versenyképes árak alkal-

vezőtlenek voltak az EU energiaintenzív ágazatai számára. Az ábrák és

mazása ugyanis elengedhetetlen a nemzetközi piacokon, a versenytársa-

tendenciák, valamint a konkrét áradatok ismertetése helyett jelen tanul-

kénál alacsonyabb ár azonban csak akkor lehet versenyképes, ha meg-

mány az energiaárakkal kapcsolatban felmerülő két legfontosabb problé-

téríti a vállalat költségeit és profitkövetelményét (Némethné Gál, 2010).

mára világít rá. Egyrészt az energiaárak az elmúlt években folyamatosan

Az energiaköltségek aránya a termelési költségekben az EU energiaintenzív ágazataiban

emelkedtek, mind a gáz, a villamos energia, a szén és az olaj esetén megfigyelhető volt a növekvő tendencia. Az energiaárak emelkedése növekvő költségszintet eredményezett a vállalatok számára, ami kedvezőt-

Az energiaintenzív ágazatok esetében a termelési főfolyamatok ener-

len hatással bír a vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességére.

giaigénye magas1, ennél fogva az energiaköltségek alakulása nagymér-

Másrészt jelentős különbségek alakultak ki az energiaárakban az egyes

tékben befolyásolja a vállalatok versenyképességét mind a hazai, mind

országok között, különösképpen a villamos energia és a földgáz eseté-

a nemzetközi piacokon. A növekvő energiaárak, valamint a szigorodó

ben. A szén és az olaj esetében az árak kisebb eltéréseket mutatnak, ám

környezet- és klímavédelmi szabályok jelentős kihívást jelentenek az

a villamos energia és a földgáz árát számos szerződés befolyásolja, ahol

energiaintenzív ágazatok vállalatai számára. Az 1. ábra az energiakölt-

az energia árán túlmenően további szerződési feltételek képezik a meg-

ségek arányát mutatja a termelési költségekben néhány energiaintenzív

állapodások tárgyát. Tekintve, hogy az energiaintenzív ágazatok többsé-

ágazatban (alágazatonként).

gében a villamos energia és a földgáz felhasználása együttesen domináns

Az EC 2014 tanulmány szerint az EU tagállamaiban az energiaköltségek aránya az összes termelési költségben 4-10% között alakul

arányt képvisel az összes energiafelhasználásban, a továbbiakban ezen energiahordozók áralakulására térek ki.

az energiaintenzív ágazatokban (EC 2014, 133 és 135. oldal). Egyes alágazatokban ez az arány akár a 30-40%-ot is elérheti, míg más

Villamos energia

alágazatokban 5% alatti részaránnyal találkozunk.

Az EC 2014 adatai szerint az EU-ban a villamos energia nagykereske-

A fentieken túlmenően az 1. ábrán jelölve van az energiaköltségek

delmi referenciaárak 2008 és 2012 között 35-45%-kal csökkentek. Az

részarányának EU tagállamaiban előforduló minimum és maximum érté-

energiakereskedési helyszínek közül továbbra is az OTC piac maradt a

ke, valamint az EU átlag. Látható, hogy az egyes alágazatokon belül is

domináns (2/3-os arány), azonban volumene jelentősen csökkent. Ez-

rendkívül nagy szóródás tapasztalható az energiaköltségek részarányát

zel egyidőben a tőzsdei spot kereskedés folyamatosan növekedett. Az

tekintve. Ez adódhat a tagállamonkénti különböző termékszerkezetekből,

összes kereskedett mennyiség 14%-a tőzsdén cserélődött. Nemzetközi

az energiaár-különbségekből, valamint az egyes alágazatok energiahaté-

összehasonlításban a 2013. szeptemberi adatok szerint a villamos ener-

konyságában, technológiai eljárásában meglévő különbségekből.

gia nagykereskedelmi árak 30-50 euró/MWh körül szóródtak. Az árak

A 2. ábra az energiaköltségek 2011. évi részarányát mutatja a ter-

alakulásában megfigyelhető, hogy az USA árai lényegesen alacsonyab-

melési költségekben, Németország, az USA, valamint Japán esetében,

bak, mint az európai árak (maximum 1,7-szeres az eltérés az USA ára-

1. ábra. Az energiaköltségek aránya a termelési költségekben az EU energiaintenzív ágazataiban (alágazatonként)2

2. ábra. Az energiaköltségek aránya a termelési költségekben néhány energiaintenzív iparágban, 2011

45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10%

Paper and printing

Chemical products

Maximum

Minimum

EU average

Iron and steel

C244

C2454

C2453

C243

C242

C2452

C241

C2451

C237

C236

C239

Glass, potery and building materials

* a legalacsonyabb, a legmagasabb tagállami érték és az EU átlag, 2010 Forrás: Eurostat, Structural Business Statistics in EC 2014, 137. oldal.


C234

C232

C231

C235

C233

C212

C204

C203

C202

C211

C205

C201

C206

C182

C181

C172

0%

C171

5%

Non-ferrous metals

Forrás: IEA WEO 2013 and sourcesthereinin EC 2014, 191. oldal

13

ENERGIA

E-NERGIA.HU

ihoz képest) (részletesen lásd EC 2014, 176. oldal, 113. ábra). Az ipari

Fontosnak tartom azonban kiemelni az energiatermékek megadóztatá-

villamos energia kiskereskedelmi árak (áfa és visszaigényelhető adók

sának kérdését. Az energia végfelhasználói ára az energia árelemen kí-

nélkül) 2008 és 2012 között évi átlagos 3,5%-os emelkedést mutattak

vül tartalmazza a hálózati költségeket, valamint az állam által kivetett

az EU-ban. Néhány országban (Magyarország, Szlovákia, Csehország)

adókat, illetékeket. Ha megfigyeljük az adók, illetékek arányát az ener-

csökkentek az árak, míg máshol (Észtország, Lettország, Litvánia) akár

giaárakban, azt tapasztaljuk, hogy az EU tagállamai lényegesen maga-

8%-ot meghaladó éves növekedési ütem volt megfigyelhető. A kiske-

sabb adóteherrel sújtják az energiatermékeket, mint például Japán, vagy

reskedelmi árakban a domináns árelem az energia és energiaellátás,

még inkább az USA (lásd IEA, 2013; OECD, 2013). Ezek az adóbevételek

azonban az utóbbi években az adók és illetékek aránya megnőtt az árak-

egyrészt az általános költségvetésbe kerülnek, másik részük pedig az

ban, különösen a villamosenergia-árak esetében. Lényegében a kiske-

energia- és klímapolitikai intézkedések finanszírozására szolgál. Az EU lé-

reskedelmi villamosenergia-árak nagyobb mértékű növekedését kevés-

nyegesen elkötelezettebb az energia- és klímavédelem iránt, lényegesen

bé okozta magának az energiának az áremelkedése, sokkal inkább a

nagyobb fokú kötelezettséget vállal, mint teszi azt az USA, Japán vagy a

végfelhasználói árakba beépített adók hoztak jelentősebb emelkedést

feltörekvő országok.

(EC 2014 alapján). Nemzetközi összehasonlításban a kiskereskedelmi árak az ipari fel-

Az energiaintenzív ágazatok exportjának adatai

használók részére a 2012. évben a következőképpen alakultak. Az EU

Az 1. táblázat az EU, USA, Japán és a BRICS országok (Brazília, Oroszor-

átlag mintegy 2,25-szerese, az EU maximum mintegy 4,4-szerese, de

szág, India, Kína és Dél-afrikai Köztársaság) 2012. évi részarányát („A”),

még az EU minimum is mintegy 1,4-szerese az USA kiskereskedelmi árá-

részarányának 2000 és 2012 közötti változását százalékpontban („B”),

nak. A japán kiskereskedelmi ár mintegy 2,7-szerese, a kínai ár pedig

valamint százalékban („C”) kifejezve mutatja az egyes energiaintenzív

mintegy 1,8-szorosa az USA-beli árnak (részletesen lásd EC 2014, 178.

ágazatok összes világexportjában. A táblázat adataiból látható, hogy az

oldal, 114. ábra).

energiaintenzív ágazatok termékeinek exportjában az EU jelentős szerepet játszik („A”). A vizsgált ágazatok mindegyikében az EU export-

Földgáz

részesedése meghaladja a 30%-ot, sőt a vegyipari (47%), valamint a

A földgáz nagykereskedelmi ára még mindig erősen függ az olaj-indexált,

papíripari termékek esetében (55%) még jelentősebb a szerepe a világ-

hosszú távú gázimport-szerződésektől (a kereskedett gázmennyiség

exportban. Az EU tehát ezen iparágak domináns exportálója. Figyelem-

51%-a olaj-indexált az EU országaiban 2012. évi adatok alapján). Igaz,

reméltó az a tendencia, hogy 2000 és 2012 között az EU részesedése a

2005-ben ez az arány még 80% volt. A gázértékesítés 44%-a gas-on-gas

világexportból mindegyik ágazatban visszaesést mutatott, igaz, az USA

bázison árazódott 2012-ben, ennek részaránya 2005-ben még mindösz-

és Japán exportrészesedése szintén csökkent („B” és „C”). A nemfém

sze 15% volt. Itt azonban ki kell emelni a regionális különbségeket, míg

ásványi termékek gyártása, valamint a vas- és acélgyártás esetében az

Északnyugat-Európában már 70% ez az arány, Közép-Európában csak 40. A különböző nagykereskedelmi referenciaárak (a tőzsdei árak és az olaj-indexált árak) az idő múlásával hasonló tendenciát mutatnak, de az

1. táblázat. Az energiaintenzív ágazatok termékeinek exportadatai Forrás: Az UNCTAD adatbázis alapján saját gyűjtés és saját számítás

olaj-indexált árak magasabbak. A földgáz referenciaárak 2009-től folyamatos és nagymértékű emelkedést mutattak 2012-ig, majd ezt követően némi csökkenés következett

Részarány a világexportban 2012-ben (%) "A"

BRICS

Japán

USA

EU27

Ezek együttesen

be. Az EU-ban még mindig jelentősek a gáz nagykereskedelmi árak kö-

Vegyi anyag, termékek gyártása

9,92

4,06

10,64

46,85

71,46

zötti különbségek.A földgáz nagykereskedelmi árak 2009-ig hasonló ten-

Papír, papírtermék gyártása

11,23

1,74

9,32

55,31

77,61

Nemfém ásványi termékek gyártása

23,29

3,39

9,11

30,10

65,89

Vas- és acélgyártás

21,45

8,98

4,27

36,86

71,56

Nem vas fém alapanyag gyártása

14,89

4,06

5,19

30,18

54,32

denciát írtak le a különböző országokban, és a különbségek mérsékeltebb képet mutattak. 2010-től azonban az árak közötti rés szélesedni kezdett. A különbség 2012 áprilisában érte el a csúcsát. Ekkor az Egyesült Királyság tőzsdei ára 4,2-szerese volt az USA tőzsdei árnak. Ugyanekkor a német határár 5,8, a japán gázár pedig a 8,6-szorosa volt az USA tőzsdei árának. 2013 áprilisára lényegesen csökkentek a különbségek, de még

"B"

BRICS

Japán

USA

EU27

Ezek együttesen


4,97

-2,08

-3,33

-5,22

-5,66


7,40

-0,78

-1,84

-0,24

4,53

mindig jelentősek. Az UK gázár mintegy 2,3-szorosa, a német határár mintegy 2,6-szorosa, a japán gázár pedig mintegy 4,1-szerese volt az USA gázárának. Ebben nagy szerepe van az USA palagáz-készletei feltárásának (részletesen lásd EC 2014, 170. oldal, 108. ábra). Az ipari fogyasztók kiskereskedelmi földgázárai EU szinten viszonylag stabilak maradtak 2008 és 2012 között. A kiskereskedelmi árakban a domináns árelem az energia és energiaellátás, azonban az utóbbi években az adók és illetékek aránya megnőtt az árakban (EC 2014 alapján). Nemzetközi összehasonlításban a kiskereskedelmi földgázárak az ipari


10,58

-1,06

0,63

-15,68

-5,53


8,59

-1,47

-0,19

-8,99

-2,06


0,13

-0,06

-1,83

-2,34

-4,09

"C"

is mintegy 2,6-szorosa az USA kiskereskedelmi árának. A japán kiskereskedelmi ár mintegy 4,8-szorosa, a kínai 3,6-szorosa az USA-beli árnak (részletesen lásd EC 2014, 180. oldal, 116. ábra). Az árakban észlelhető nagyon magas különbségeknek több oka is lehetséges (például a már említett palagáz-felhasználás az USA-ban).

14

Változás a világexport részesedésben 2000 és 2012 között (százalék) BRICS

Japán

USA

EU27

Ezek együttesen


100,53

-33,85

-23,86

-10,03

-7,34


193,20

-31,05

-16,49

-0,43

6,21


83,20

-23,77

7,47

-34,26

-7,74


66,85

-14,10

-4,15

-19,62

-2,80


0,90

-1,38

-26,11

-7,19

-7,01

fogyasztók számára a következőképpen alakultak: az EU átlag mintegy 4-szerese, az EU maximum mintegy 7-szerese, de még az EU minimum

Változás a világexport részesedésben 2000 és 2012 között (százalék)


E-NERGIA.HU

GEOTERMIA ENERGIA

EU részaránya nagyobb mértékben csökkent, mint a fő versenytársaié

1. SZINT

(miközben az export értékben növekedett). Amennyiben az energia-

Mérés – Nyomon követés – Célkijelölés

árakban tapasztalt nagy különbséget nem sikerül az elkövetkezőkben csökkenteni, ez ronthatja az energiaintenzív termékek exportképességét és az EU nemzetközi versenyképességét ezekben az ágazatokban.

FELADATOK

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK

Mérés

Mérési feltételek megléte Mérési szintek, gyakoriságok

Ekkor az EU részesedése az energiaintenzív termékek exportjából tovább csökkenhet.

Nyomon követés

A nyomon követés gyakorisága

Napjainkra az EU is felismerte, hogy versenyhátrányba kerül fő gazdasági partnereivel, elsősorban az USA-val szemben, a magas ener-

Az elemzések alapossága, részletessége Energiaveszteség-feltárás

giaárak következtében. Az EU-ban számos lépést kezdeményeztek a klímavédelem érdekében. Az EU energiapolitikai intézkedéseinek megvalósítása érdekében új környezetvédelmi intézkedések és szabályozó esz-

Az energiaveszteségek forrásainak azonosítása Az energiaveszteségek számszerűsítése

Célok, normák meghatározása

közök kerültek bevezetésre. Az EU-szintű szabályozás mellett az egyes

A célok megfelelősége A célok kidolgozottsága - akciótervek

2. táblázat. Az 1. szinten megjelenő feladatok

tagállamok energiapolitikája is nagymértékben meghatározza az ener-

Forrás: saját szerkesztés

giaárakat (lásd kivetett adók, illetékek stb). Azonban a globális környezeti problémák megoldása elsősorban nem(csak) az EU feladata. Addig, amíg a fő klímaszennyező országok csak csekély mértékben veszik ki a

1. szint: Mérés – Nyomon követés – Célkijelölés

részüket a klímavédelemből, az EU versenyhátránya tovább növekedhet.

Az első szinthez 4 feladat tartozik, a mérés, a nyomon követés, az ener-

Az energiagazdálkodás jelentőségének növekedése a vállalati erőforrás-gazdálkodásban

gia-veszteségfeltárás, valamint a célok, normák meghatározása (2. táblázat). Ezeket az energiagazdálkodási feladatok első szintjének tekinthetjük, melynek során még nem történik sem energia-, sem költség-

Az energiaköltségek alakulásában az energiaárak mellett a másik ténye-

megtakarítás. Ezek a feladatok azonban elengedhetetlen feltételei a ha-

ző az energiafelhasználás mértéke. Ha az energiaárakat adottságnak

tékony energiagazdálkodásnak. Az energiamegtakarításokat nem lehet

vesszük az iparágak szempontjából, akkor az energiahatékonyság nö-

fenntarthatóvá tenni anélkül, hogy tudnánk, hol és milyen célból történik

velésére tett erőfeszítések elengedhetetlen feltételei az energiaköltségek

az energiafelhasználás, mekkora a mértéke, milyen tényezők befolyásol-

csökkentésének. Az energiahatékonyság növelése vállalati szinten is el-

ják. Nem tudjuk, hol, milyen pontokon és milyen mértékben szükséges

engedhetetlen, a vállalati erőforrás-gazdálkodásban egyre nagyobb sze-

beavatkozni, milyen típusú intézkedéseket kell foganatosítani az energia-

repet tölt be a tudatos energiagazdálkodás, különösen az energiaintenzív

racionalizálás érdekében, ha nem azonosítjuk be a fő energiafogyasztó-

ágazatokban. Az energiagazdálkodás hatékony működésének alapvető

kat, az energiaveszteségek forrásait és mértékét.

feltétele az energiagazdálkodás fő feladatainak beazonosítása, azok végrehajtása, és nyomon követése.

Az energiafelhasználás mérése, nyomon követése, ellenőrzése nélkül nem valósulhatnak meg az energiaracionalizálási intézkedések.

A tanulmány ezen alfejezetének célja, hogy gazdasági-gazdálkodá-

A veszteségforrások feltárása, valamint a célok kijelölése szintén alap-

si szempontból tárja fel és rendszerezze a vállalati energiagazdálkodás

vető fontosságú feladat. Az egyes feladatok ellátásának értékelését az

feladatait. Az egyes szinteket jelentő feladatcsoportok kialakítása során

alábbi szempontok alapján célszerű elvégezni:

egyfajta fokozatossági elv érvényesült, az egyes szinteken az energiagazdálkodási tevékenység egyre magasabb szintű, egyre nagyobb vál-

Az energiafelhasználás mérése

lalati erőfeszítést igénylő és egyre kifinomultabb energiatudatosságot

Az energiafelhasználás mértékéről több módon is tájékozódhat a vállalat.

jelző feladatai jelennek meg. A feladatcsoportokon belül jelennek meg az

Az egyik módja az információk begyűjtésének a közüzemi és szállítói

energiagazdálkodás fő feladatai, valamint az egyes feladatok értékelésé-

számlák alapján való adatgyűjtés. A másik lehetőség a mérőberendezé-

nek legfontosabb szempontjai (3. ábra).

sek közvetlen leolvasása. Ez utóbbi pontosabb tájékozódást tesz lehető-

A továbbiakban az egyes feladatcsoportok bemutatása következik, az odatartozó feladatok értékelési szempontjainak felvázolásával.

vé. A méréssel kapcsolatban az első értékelési szempont a mérési feltételek meglétének elemzése, azaz annak feltérképezése, hogy a vállalat

3. ábra. A vállalati energiagazdálkodás feladatai gazdasági-gazdálkodási megközelítésben (Forrás: saját szerkesztés) A VállAlATI ENErgIAgAzdálkodás FElAdAT CsoPorTjAI

1. SZINT

2. SZINT

3. SZINT

4. SZINT

5. SZINT

Mérés - nyomon követés célkijelölés

Jelentősebb beruházásigénnyel nem járó intézkedések

Energiahatékonysági beruházások

Az energiagazdálkodás formalizálása, intézményesítése

Az energiatudatosság kommunikálása, fenntarthatóság

FELADATOK

FELADATOK

FELADATOK

FELADATOK

FELADATOK

Energiabeszerzés

Döntés-előkészítés

Az energiagazdálkodás helyének formalizálása a szervezeten belül

Az energiatudatosság kommunikálása

Energiafelhasználást csökkentő, beruházással nem járó intézkedések végrehajtása

Energiahatékonysági beruházások tervezése és megvalósítása

Az energiagazdálkodás megjelenítése stratégiai szinten

Társadalmi felelősség iránti elkötelezettség

Az energiagazdálkodási gyakorlat értékelése

Fenntarthatóság iránti elkötelezettség

Mérés Nyomonkövetés Veszteségfeltárás Célok, normák meghatározása


15

ENERGIA

E-NERGIA.HU

rendelkezik-e megfelelő számú és állapotú mérővel, almérővel, van-e a

lentősebb járulékos költségek nem merülnek fel. Az energiabeszerzés

vállalatnak energiafelügyeleti, illetve -információs rendszere, mely alkal-

révén az energiafelhasználásban nem keletkezik ugyan megtakarítás,

mas a begyűjtött adatok elemzésére, értékelésére. A másik fontos szem-

de a megfelelő energiabeszerzési stratégiák megválasztásával jelentős

pont annak vizsgálata, hogy milyen szinteken és milyen gyakorisággal

energiaköltség-megtakarítást lehet elérni. A beszerzési feladatok ellá-

valósul meg az energiafelhasználás pontos mérése.

tása mellett az energiafelhasználást csökkentő, beruházással nem járó intézkedések jelennek meg a második szinten.

Nyomon követés

Az értékelés szempontjai a következők:

Az energiafelhasználás (valamint az energiaköltségek) alakulásának figyelése, elemzése kardinális kérdés a hatékony energiagazdálkodás

Energiabeszerzés

szempontjából. A tevékenység értékelésének szempontjai többek között,

Az energiabeszerzés szerepe a vállalati energiaköltségek megtaka-

hogy milyen szinteken és milyen gyakorisággal követi nyomon a válla-

rításában az utóbbi években, a liberalizációs folyamatok lezajlásával

lat az energiafelhasználás alakulását. A vállalati szintű nyomon követés

nőtt meg jelentősen. A szabadpiacon számos szerződéstípus jött létre,

mellett hasznos információkkal szolgálhat a telephely-, osztály-, üzem-

amelyek között a választás nagy felkészültséget igényel az energiagaz-

, épület-, folyamat-, berendezés-, termék- és műszakszintű elemzés.

dálkodóktól. Az egymással versenyző kereskedőktől bekért ajánlatok

Az elemzések információbázisául szolgálhatnak pontos mérési adatok,

összehasonlítása szintén meglehetősen bonyolult, mivel az energia ki-

a közüzemi számlák adatai, de alkalmazhatnak különböző kalkulációs

alkudott ára és a rendszerhasználati díjak mellett számos egyéb szer-

módszereket, illetve nagyvonalú becsléseket is. Az energiaköltségek ala-

ződési feltételt (például a toleranciasávok, a pótdíjak és kötbérek, a

kulásának elemzése szintén fontos. Az elemzések alapossága és rész-

pénznem, a valutaárfolyam, a fizetési határidő és az időtáv kezelése)

letessége szintén alapot szolgáltat a tevékenység értékeléséhez. Az

kell áttekinteni. Korántsem biztos, hogy a legalacsonyabb energiaárú

energiafelhasználás és az energiaköltségek alakulásának elemzése során

szerződés ténylegesen a legolcsóbb. Az energiát többféle helyről és

ugyanis nem elegendő csak a trendeket vizsgálni, a trendek mögött meg-

módon lehet beszerezni (OTC piac, energiatőzsde, tenderszervezés,

húzódó okokat is célszerű lenne feltárni. Az energiafelhasználást, illetve

csoportos beszerzés). Az energiabeszerzés területén több lehetőség is

az energiaköltségek alakulását ugyanis több tényező is befolyásolja, eb-

adódik az energiaköltségek racionalizálására. Az energiabeszerzésben

ből adódóan célszerű a befolyásoló tényezők feltárása, és azok hatása-

rejlő lehetőségek kihasználásának értékelésekor érdemes vizsgálni a

inak külön-külön történő elemzése is. Ennek fontosságát az adja, hogy

vállalat alkupozícióját, az olyan alapfeladatok elvégzését, mint például

el kell tudni különíteni, hogy melyek azok a megtakarítások, amelyek

az energiaszámlák ellenőrzése, illetve a hatékony beszerzési stratégiák

valóban az energiaracionalizálási intézkedések eredményei, és melyek

kialakításához szükséges szakmai kompetenciák meglétét.

azok, amelyeket például az időjárásváltozás vagy a termelési struktúra-, lás, munkarendváltozás, valamely tevékenység kiszervezése, vagy be-

Energiafelhasználást csökkentő, beruházással nem járó intézkedések

vonása), illetve a költségek terén a beszerzési stratégiák, energiaárak

Az energiafelhasználás csökkentése alapvetően kétféle módon történ-

változása idéznek elő.

het, energiatakarékossági és energiahatékonysági intézkedések révén.

a termelési volumen- vagy a szervezeti változások (szervezeti átalaku-

Az alapvető különbség a két eset között az, hogy míg az első esetben

Veszteségfeltárás

a megtakarítást úgy érjük el, hogy közben a fogyasztó rosszabb hely-

Az energiaveszteségek több szinten keletkezhetnek. A szállítási, el-

zetbe kerül (pl. alacsonyabb fűtési hőmérséklet), addig az utóbbinál

osztási és átalakítási veszteségek mellett technológiai és rezsi jellegű

az eredeti komfortérzet fenntartása mellett csökkenthető az energia-

veszteségek fordulhatnak elő. Lényeges kérdés, vajon a vállalat beazo-

felhasználás. Vizsgálni kell, hogy a vállalatnál kihasználják-e az ebből

nosítja-e a fő veszteségforrásokat, illetve számszerűsíti-e valamilyen

adódó lehetőségeket. Itt olyan, alapvetően egyszerű intézkedésekre

módon a veszteségeket. A veszteségek pénzbeli kifejezése nagyban

kell gondolni, mint például a gépek áramtalanítása, a készenléti állapot

segítheti a megszüntetésükre való érzékenységet.

megszüntetése, a dolgozók energiatudatos viselkedésének ösztönzése, a megfelelő világítási szint beállítása, a természetes megvilágítás lehe-

Célok, normák meghatározása

tőségeinek feltárása stb.

Az elemzések alapján a vállalat energia-megtakarítási célokat fogalmazhat meg. Értékelési szempont lehet a célok megfelelőségének és

3. szint: Energiahatékonysági beruházások

kidolgozottságának vizsgálata. A célnak reálisnak, egyértelműnek, az

A harmadik szint egy jelentős ugrás a vállalati energiagazdálkodás

adott terület sajátosságaihoz igazítottnak, valamint mérhetőnek kell

szempontjából. Az ezen a szinten megjelenő feladatoknak ugyanis

lenni. Emellett lényeges vizsgálati szempont, hogy a célok megfogal-

pénzügyi vonatkozásai vannak, megjelenik a döntések financiális olda-

mazása mellett megjelennek-e konkrét akciótervek, az erőforrás-,

la. A beruházások megvalósításához meg kell teremteni a finanszíro-

költség- és időigény felmérésével, a felelősök és határidők kijelölésé-

zási bázist. Az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatban két

vel, valamint ellenőrzik-e a célok teljesülését, történik-e visszacsato-

feladatot érdemes kiemelten kezelni (4. táblázat). Elsőként érdemes

lás, illetve rendszeres felülvizsgálat.

vizsgálni, hogy mennyire körültekintően járnak el az energetikai beruházások döntés-előkészítése során. Másrészt vizsgálni kell, történ-

2. szint: Jelentősebb beruházásigénnyel nem járó intézkedések

tek-e, illetve terveznek-e energiahatékonysági beruházásokat a vállalatnál. Értékelési szempontok:

Az energiagazdálkodási feladatok második szintjét azok az intézkedések alkotják, melyek egyáltalán nem járnak, vagy jelentősebb beru-

Döntés-előkészítés

házási igénnyel nem járnak (3. táblázat). Ezen intézkedések közül az

A különböző beruházások megvalósítása szempontjából lényeges

első feladatként az energiabeszerzést említhetjük, melynek során je-

kérdés az energetikai beruházások prioritásának, illetve támoga-

16


E-NERGIA.HU

GEOTERMIA ENERGIA

tottságának elemzése a vállalatnál. Ennek feltérképezése azért is

2. SZINT

fontos, mivel nem minden vállalat számára van meg a komoly in-

Jelentősebb beruházásigénnyel nem járó intézkedések

dokoltsága, illetve feltétele az energetikai beruházások megvalósításának. További értékelési szempont lehet az alkalmazott döntéselőkészítési módszertan feltérképezése, annak értékelésére, vajon

FELADATOK

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Alkupozíció az energiapiacon

Energiabeszerzés

operatív feladatok ellátása

megalapozott számítások alapján döntenek-e a vállalatnál egy-egy beruházás megvalósítása mellett vagy ellenében. Érdekes lehet annak vizsgálata, alkalmaznak-e minimum kritériumokat (például a megtérülési időre), illetve egységesen kezelik-e az összes ener-

Energiabeszerzési stratégiák kialakítása Energiafelhasználást csökkentő, beruházással nem járó intézkedések

Energiatakarékossági intézkedések Energiahatékonysági intézkedések

getikai beruházást, vagy mindegyik esetében egyedi kritériumokat

3. táblázat. A 2. szinten megjelenő feladatok

fogalmaznak meg. Szintén vizsgálandó az energetikai beruházások


finanszírozásának módja. 3. SZINT

Megvalósult és tervezett energiahatékonysági beruházások A megvalósult és a közeljövőben tervezett beruházások feltérképezése fontos értékelési szempont. Érdemes vizsgálni, hogy az energiahatékonysági beruházások mely területeken valósulnak meg, a vállalati fő- és támogató folyamatokban, az épületenergetikában, vagy a vesz-

Energiahatékonysági beruházások FELADATOK Az energiahatékonysági beruházások döntéselőkészítése

folyamataiban (például irodagépek beszerzése kapcsán).

Az energetikai beruházások támogatottsága A döntés-előkészítés módszertana

teségek csökkentése érdekében. Szintén fontos elem, hogy megjelennek-e az energiahatékonysági szempontok a vállalat egyéb beruházási

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Az energetikai beruházások prioritása

A forrásteremtés módja Energiahatékonysági beruházások tervezése és megvalósítása

4. szint: Az energiagazdálkodás formalizálása, intézményesítése

A vállalati folyamatokban Az épületenergetikában A veszteségek csökkentésére Energiahatékonysági szempontok megjelenése az egyéb beruházási folyamatokban

A negyedik feladatcsoport az energiagazdálkodás formalizáltságának,

4. táblázat. A 3. szinten megjelenő feladatok

intézményesítésének szintjét jelenti (5. táblázat). Ezek alatt lénye-


gében azt értem, miként jelenik meg a szervezetben, megvannak-e a formális keretei a tevékenység ellátásának, szerepel-e a funkcióterület jelentősége a vállalat stratégiai elképzeléseiben. Ezen a szinten az energiagazdálkodás szervezeti elhelyezkedését, a stratégiai szintű megjelenését, valamint az energiagazdálkodási tevékenység értékelését tekinthetjük alapvető feladatnak. Értékelési szempontok:

4. SZINT Az energiagazdálkodás formalizálása, intézményesítése FELADATOK Az energiagazdálkodás helyének formalizálása a szervezetben

Az energiagazdálkodás helye a szervezetben Az energiagazdálkodási feladatok ellátása többféle módon helyez-

hovatartozása nem egyértelműen meghatározott. Célszerű tehát elemezni az energiagazdálkodási funkcióterület megjelenését a szervezeti

Az energiagazdálkodás megjelenítése stratégiai szinten

feladata. Hány fő felelős a feladatok ellátásáért? Megvan-e a hatáskördöntési jogkör-felelősségi kör összhangja? Van-e energiagazdálkodási osztály a vállalatnál? Megjelenik-e a tevékenység ellátása közép-, il-

Az energiagazdálkodás megjelenése a vállalati stratégiában Energiastratégia, energiapolitika Energiamenedzsment-irányítási rendszer

struktúrában. Vizsgálni szükséges, alkalmaznak-e a vállalatnál olyan személyt, akinek kizárólag az energiagazdálkodási feladatok ellátása a

A feladatok ellátásáért felelős munkavállalók létszáma, munkaköri besorolása, szervezeti hovatartozása Hatáskör-döntési jogkör-felelősség összhangja

kedhet el a vállalati hierarchiában. Jellegénél fogva határterületként fogható fel a műszaki és a gazdasági területek között, így szervezeti

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Az energiagazdálkodás, mint funkcióterület megjelenése a szervezeti struktúrában

Az energiagazdálkodási tevékenység értékelése

Az energiahatékonysági intézkedések eredményeinek elemzése Az energiagazdálkodás előtt álló feladatok feltárása

5. táblázat. A 4. szinten megjelenő feladatok Forrás: saját szerkesztés

letve felsővezetői szinten, illetve a vezetők és dolgozók bérezésében, teljesítményértékelésében megjelenik-e az energiahatékonyság, mint szempont?

Az energiagazdálkodási tevékenység értékelése Érdemes megvizsgálni, vajon elvégzi-e a vállalat az energiagazdál-

Az energiagazdálkodás megjelenése stratégiai szinten

kodása hatékonyságának rendszeres értékelését. Törekednek-e az

Fontos értékelési szempont lehet, hogy az energiagazdálkodási kérdé-

energiahatékonysági intézkedések eredményeinek számszerűsítésére,

sek megjelennek-e formalizált keretek között a vállalat stratégiájában,

feltárják-e az energiagazdálkodási gyakorlatuk fejlesztendő területeit,

van-e önálló energiastratégia, illetve energiapolitika a vállalatnál, illet-

rendelkeznek-e a feladatok ellátásához szükséges szakmai kompeten-

ve ezek összhangban vannak-e egymással és a vállalat stratégiájával.

ciákkal, valamint milyen módszerekkel végzik az értékelést?

Rendelkezik-e a vállalat valamilyen nemzetközi szabvány által tanúszeresen energiaauditokat? Ezek a kérdések már egy szofisztikáltabb

5. szint: Az energiatudatosság kommunikálása, fenntarthatóság

szintjét jelentik az energiagazdálkodás vállalatnál betöltött szerepé-

Az ötödik szint jelenti a legkifinomultabb szintjét az energiagazdálkodási

nek.

feladatoknak (6. táblázat). Értékelési szempontok:

sított energiamenedzsment-irányítási rendszerrel? Végeznek-e rend-


17

ENERGIA

E-NERGIA.HU

5. SZINT Az energiatudatosság kommunikálása, fenntarthatóság FELADATOK Az energiatudatosság kommunikálása

ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK Az energiatudatosság kommunikálása

Köszönetnyilvánítás „A kutatómunka a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ keretében valósult meg.”

részvétel az energiahatékonysági kezdeményezésekben Az energiatudatos beszerzés kiterjesztése az anyagokra, a berendezésekre és az épületekre

felismerte, hogy a magas energiaárak következtében elveszítheti versenyelőnyét a fő gazdasági partnereivel, különösen az USA-val szemben.

Társadalmi felelősségvállalás iránti elkötelezettség

Az energiatudatos beszerzés kiterjesztése a teljes ellátási láncra

Fenntarthatóság iránti elkötelezettség

Társadalmi és környezeti felelősségvállalás

lalatoknak nincs vagy kevés a ráhatása, az energiatudatosság, valamint

Fenntartható energiagazdálkodás megjelenése

a hatékony energiagazdálkodás lehet az energiaköltségek csökkentésének

Az energiahatékonysági szempontok megjelenése a termékfejlesztésben

Az energiaárak mellett a felhasznált energia mennyisége a másik tényező, ami meghatározza az energiaköltségek alakulását. Amennyiben az energiaárakat a vállalatok szempontjából adottként tekintjük, melyre a vál-

6. táblázat. Az 5. szinten megjelenő feladatok

elsődleges eszköze. Az energiagazdálkodás fő feladatainak beazonosításá-


val és az energiagazdálkodási gyakorlat bemutatott értékelési szempontok mentén történő értékelésével lehetővé válik, hogy mérhetővé tegyük a vál-

Az energiatudatosság kommunikálása, a fenntarthatósági szempontok megjelenése

lalatok energiagazdálkodásának színvonalát, feltárjuk az egyes vállalatok

Ezen a szinten az alábbiakra vonatkozóan kell információkat gyűjteni.

si szempontok révén megteremtődik a vállalatok egyedi értékelésének le-

Kommunikálja-e a vállalat az energiatudatosságát a vállalaton belül és

hetősége.Ez a rendszerezés képezi az alapját a vállalati energiagazdálkodás

kívül? Részt vesz-e, illetve aktív kezdeményezője-e a vállalaton kívü-

komplex értékelési modelljének, melyben az egyes területek teljesítményét

li energiahatékonysági kezdeményezéseknek (például Virtuális Erőmű

százalékos formában is kifejezhetjük (lásd Kádárné 2014).

energiagazdálkodásának fejlesztendő területeit. Az itt bemutatott értékelé-

Program)? Kiterjeszti-e az energiahatékonysági szempontokat a vállalat

Az egyedi értékelés mellett gyakran felmerül a vállalatok közötti ösz-

összes beszerzési folyamatára (beleértve az anyagok, a berendezések

szehasonlítás igénye. Az olyan esetekben, mikor az összehasonlítás nem

és épületek beszerzését is)? Kiterjeszti-e az energiatudatos beszerzés

történhet egyetlen dimenzió mentén, felvetődhet egy összetett indikátor

koncepcióját a teljes ellátási láncra? Megjelennek-e az energiahatékony-

megszerkesztésének ötlete, amely a számos, egymást is befolyásoló ténye-

sági szempontok a vállalat saját termékfejlesztésében? Megjelenik-e a

ző hatásait egy komplex mutatószámba vonja össze. Az értékelési modell

társadalmi és környezeti felelősségvállalás mozgatórugója a vállalat te-

alapul szolgálhat egy komplex indikátor kialakításához, melynek kulcsfon-

vékenységében? Megjelenik-e a fenntarthatóság, illetve a fenntartható

tosságú kritériuma a megfelelő súlyozási rendszer kialakítása. A súlyozást

energiagazdálkodás a vállalat stratégiájában?

az teszi szükségessé, hogy a korrekt összehasonlíthatóság érdekében ki kell szűrni az eltérő ágazati és vállalati sajátosságokból eredő torzításokat.

A fent említett energiagazdálkodási feladatok beazonosítása, valamint

Az összetett indikátorok alkalmazásának fogadtatása eltérő a szakmai

a feladatoknak az említett értékelési szempontok szerinti értékelése révén

körökben. Az alkalmazásukkal szembeni kritikák elsősorban az alkalmaz-

feltárhatók a vállalat energiagazdálkodási gyakorlatának azon területei,

hatósági korlátaik, a megszerkesztésük szubjektivitása, valamint az infor-

amelyek esetében fejlődnie szükséges a vállalatnak. Fontos azonban ki-

mációveszteségük miatt fogalmazódnak meg. A mikroszintű indikátorok

emelni, hogy az értékelés alapján kedvezőtlenebb képet mutató terüle-

alkalmazása további problémákat vethet fel, nevezetesen, hogy nem állnak

tek feltárása önmagában még nem tekinthető gyengébb teljesítménynek.

rendelkezésre ún. „hard” információk, statisztikai adatok, mérhető infor-

Egyrészt végig kell gondolni, hogy az adott ágazati és vállalati sajátossá-

mációk, tényadatok összegyűjtve, ennél fogva túlsúlyba kerülnek az ún.

gok mellett mely teljesítmény tekinthető alacsonynak, illetve magasnak.

„soft” változók. Ezen kritikák létjogosultsága nem vitatható, azonban az

Az alacsony értékek esetén a vállalat sajátosságait figyelembe véve fel

indikátorok körültekintő megszerkesztésével csökkenthető a torzító hatás.

kell tárni, hogy az egy-egy területen elért alacsony teljesítményszintnek

Az összetett indikátorok szerkesztésének szigorú alapkritériumai van-

mi lehet az oka. Fontos hangsúlyozni, hogy nem kell minden vállalatnak

nak (tisztázandó többek között az elméleti keret, az adatok kiválasztá-

minden területen magas értéket elérni. Lehet, hogy bizonyos vállalatcso-

sa, a hiányzó adatok kezelése, a többváltozós elemzés, a normalizálás, a

portoknál egy alacsonyabb érték jobb teljesítményt mutat, mint egy másik

súlyozás és az aggregálás, a robusztusság és érzékenység kérdésköre),

vállalatcsoportnál a kicsit magasabb érték. Ez attól függ, mit tekinthetünk

melyek betartásával jelentősen javítható az indikátorok érvényessége és

elvárható szintnek az egyes esetekben. Egy kisvállalat esetében például,

megbízhatósága (OECD 2008). Az összetett indikátorok alkalmazásának

a stratégiai és formalizálás kérdéskörnek, valamint az energiatudatosság

nagyarányú terjedése arra utal, hogy a gyakorlatban van létjogosultsága

kommunikálásának és a fenntarthatóságnak várhatóan nem lesz akkora

olyan komplex mutatószámok megalkotásának, amelyek segítséget nyúj-

jelentősége. Ezen szempontok végiggondolása után, az okok feltárásával

tanak a sok tényező által befolyásolt valóság értékelésében azáltal, hogy a

meghatározhatók az energiagazdálkodás fejlesztendő területei.

multidimenzionális összefüggéseket egyetlen mérőszámba egyszerűsítik le.

A feladatok bemutatott szempontok szerinti értékelése lehetővé teszi

A vállalati energiagazdálkodás komplex értékelési modellje (lásd Ká-

a vállalatok energiagazdálkodásának egyedi elemzését, a vállalatok közötti

dárné 2014) alkalmas annak a kettős célnak a betöltésére, miszerint egy-

összehasonlításra azonban önmagában még nem tekinthető alkalmasnak.

részt informatív értékelést nyújt a vállalatok energiagazdálkodásáról és a

Következtetések, folyamatban lévő kutatási irányok

fejlesztendő területekről, másrészt pedig lehetővé teszi a vállalatok közötti összehasonlítást. Ezen túlmenően egy összetett indikátor összeállításához

Jelen tanulmány megmutatta, hogy az energiaárak jelentős mértékben be-

is alapul szolgálhat. A koncepció felhívja a figyelmet a háttérinformációk

folyásolhatják a vállalatok hazai és nemzetközi versenyképességét. Az EU

fontosságára, az egyes területek önálló elemzésére, a vállalati sajátos-

18


E-NERGIA.HU

GEOTERMIA ENERGIA

ságok figyelembevételére, valamint az értékelési eszközök párhuzamos alkalmazására a minél kisebb mértékű információvesztés érdekében.

6.

Jegyzetek:

7.

1.

2.

Az energiaigénybe nem számítjuk bele az energiahordozók nem energiacélú felhasználását, tehát például azt a mennyiséget, amit a termelés nyersanyagaként vagy alapanyagaként használnak fel. Az egyes kódok tartalmát lásd EC 2014, 137. oldal. Itt csak néhány kód tartalmát ismertetem. C171 - Pulp, paper; C201 - Basic chemicals, fertilisers, plastics and synthetic rubber; C211 - Basic pharmaceutical products; C231 - Glass and glass products; C235 - Cement, lime and plaster; C241 - Basic iron, steel and ferro-alloys; C2451 - C2454 Casting

Felhasznált irodalom 1.

2. 3.

4. 5.

8.

9.

10.

BUCHAN, D. (2014): Cost, Competitiveness and Climate Policy: Distortions Across Europe. The Oxford Institute for Energy Studies, University of Oxford. http://www.oxfordenergy.org/wpcms/wp-content/uploads/2014/04/CostsCompetitiveness-and-Climate-Policy.pdf (Letöltve: 2014. június) CZAKÓ E., RESZEGI L. (2010): Nemzetközi vállalatgazdaságtan. Alinea Kiadó, 2010 EC (2014): European Commission: Energy prices and costs in Europe. {COM(2014) 21 final}, {SWD(2014) 19 final}, Commission Staff Working Document, Energy prices and costs report. Brussels, 17.3.2014, SWD (2014) 20 final/2 http://ec.europa.eu/energy/doc/2030/20140122_swd_prices.pdf(Letöltve: 2014. június) GRANT R. M. (2008): Contemporary Strategy Analysis. Blackwell Publishing HOVÁNYI G. (1999): A vállalati versenyképesség makrogazdasági és globális háttere - Michael Porter két modelljének továbbfejlesztése. Közgazdasági

11. 12. 13.

14.

15.

Szemle, XLVI. évf., 1999. november (1013–1029. o.) HOVÁNYI G. (2001): Globális kihívások – menedzsmentválaszok. KJKKERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001. IEA (2013): International Energy Agency: Energy Prices And Taxes. Quarterly statistics, first quarter 2013. http://www.cne.es/cgi-bin/BRSCGI.exe?CMD=VEROBJ&MLK OB=728018434242 (Letöltve: 2014. június) KÁDÁR HORVÁTH Á. (2014): Complex Evaluation Model of Corporate Energy Management. Theory Methodology Practice: Club of Economics in Miskolc 10:(1) pp. 33-44. NÉMETHNÉ GÁL A. (2010): A kis- és középvállalatok versenyképessége – egy lehetséges elemzési keretrendszer. Közgazdasági Szemle, LVII. évf., 2010. február (181–193. o.) OECD (2008): Handbook on Constructing Composite Indicators. Methodology and User Guide. OECD publishing. http://www.oecd.org/std/42495745.pdf (Letöltve: 2014.01.12.) OECD (2013): Environment at a Glance 2013: OECD Indicators, OECD Publishing. http://dx.doi.org/10.1787/9789264185715-en (Letöltve: 2014. június) PORTER, M.E. (1990): Competitive Advantage of Nations, The Free Press, New York SOMOGYI M. (2009): A Vállalati Versenyképesség Modellje (VVM) mint a vállalati versenyképesség mérésének új módszere. PhD értekezés. Miskolci Egyetem Vállalkozáselmélet és Gyakorlat Doktori Iskola, Miskolc, 2009 TÓTH I.J. – TÓTH Á. (2004): Versenyképességet meghatározó tényezők a feldolgozóiparban. MKIK GVI Kutatási Füzetek – 2004/1 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet, Budapest, 2004. UNCTADSTAT: http://unctadstat.unctad.org/ReportFolders/reportFolders. aspx

VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSTECHNIKA MEGÚJULÓ ENERGIA

www.merkapt.hu

Teljes T lj kö körû û megújuló új ló energia i megoldások ldá k a pályázati ál á ti llehetôség h tô é ffelkutatásától, lk t tá ától a szakmai tanácsadáson át, a komplex rendszer beszerzéséig! További információk a Merkapt Zrt. megújuló energia termékeirôl és megoldásairól:

Kis István, +36 20 362 4181 • [email protected]

MAGYAR ENERGETIKA 2014/5 www.merkapt.hu

19

HÍREK

E-NERGIA.HU

Hírek XVIII. Magyar Energia Szimpózium

keretében évente megismételtük. Idén először

kek elsődleges figyelembevétele volt a főszem-

A XVIII. Magyar Energia Szimpóziumot, a Kár-

külön meghívtuk a műszaki pályára készülő ha-

pont. Az előadások az európai és a hazai energe-

pát-medencei magyar energetikusok találkozó-

táron túli fiatalokat is, hogy megismerkedjenek

tika általános helyzetképének ismertetése után

ját 2014. szeptember 25-én a MET Műhely soro-

a hazai fiatal energetikusjelöltekkel, akár ké-

a különböző ágazatok kérdéseivel foglalkoztak.

zat 13. programja alkalmából rendeztük.

sőbbi kapcsolattartás céljából is. A rendezvény

A Magyar Energetikai Társaság (MET) 18 éve tar-

társszervezői

totta először a Kárpát-medencei magyar ener-

Tudományos Egyesület (ETE), a Magyar Elekt-

koztatták a hallgatóságot. Érdekes előadások

getikusok találkozóját, hogy alapszabályának

rotechnikai Egyesület (MEE), a Magyar Mérnöki

voltak konkrét, megvalósított létesítményekkel

megfelelően építsen kapcsolatot a szomszédos

Kamara (MMK), a Rákóczi Szövetség és az Erdé-

kapcsolatban is, melyek minden esetben a jól

országokban élő magyar műszaki értelmiséggel

lyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT).

átgondolt, jól szervezett munka eredményét

a tudományos tapasztalatcsere és anyanyel-

A szimpóziumot a Budapest-Pesthidegkúton

igazolták. A vendég energetikusok a Felvidék-

vi műszaki kultúrájuk megőrzése érdekében.

levő Klebelsberg Kultúrkúriában tartották, ahol

ről, Erdélyből, a Vajdaságból, Szlovéniából és

Ezt a találkozót a Magyar Energia Szimpózium

a hely szellemének megfelelően a nemzeti érde-

Eszékről érkeztek.

Elhunyt Prof. Dr. Jászay Tamás 2014. október 20-án este, életének 86. évében elhunyt Prof. Dr. Jászay Tamás, a megosztott Nobel Béke-díjas tudóstársaság (IPCC) tagja, a BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék professzor emeritusa, a Műszaki Hőtan és a Hőenergetika előadójaként évtizedeken át munkatársa, majd letéteményese a Heller iskolának. Alapító elnöke a Magyar Energetikai Társaságnak, társelnöke a WEC Magyar Nemzeti Bizottságnak, több nemzetközi testületben viselt fontos tisztségeket, és képviselte a magyar energetikai szakmát. Gazdag életpályája az Energiagazdálkodási Tanszéken kezdődött 1951-ben. Már 1953-ban részt vett Heller László „Fejezetek a gyakorlati termodinamika tárgyköréből” című jegyzetének kidolgozásában. Heller profeszszor munkatársaként a tanszék legfontosabb alaptárgyainak gyakorlatvezetője, majd évtizedekig előadója, az általa írt jegyzetekből tanultak mérnökgenerációk. Az alapvető témakörök mellett az Ipari energetika, energiapolitika voltak azok a tantárgyak, melyeket szintén több évtizedig adott elő, professzor emeritusként az Energia, történelem, társadalom tantárgy társelőadója volt. Fontos feladatokat vállalt a BME idegen nyelvű képzésében kitűnő angol és német nyelvtudásának köszönhetően. Szakmai előrehaladásának fontos dátumai: 1956-tól adjunktus, 1969-ben lett a

20

voltak

az

Energiagazdálkodási

műszaki tudományok kandidátusa, 1964-től egyetemi docens, 1980-tól igazgatóhelyettes a Hő- és rendszertechnikai Intézetben, 1994től egyetemi tanár az Energetika Tanszéken, 1999-től professzor emeritus. Az alkalmazott termodinamika, ipari energiahatékonyság, hűtőtornyok, energia és klíma és energiapolitika voltak kutatói munkásságának legfontosabb területei. A világban zajló folyamatok lényegét korán felismerte, azokkal igyekezett megismertetni az energetikus társadalom mellett a szélesebb közvéleményt is. Évekkel korábban foglalkozott olyan területekkel, amelyek később a legfontosabb kérdései lettek az energetikának, mint a környezeti hatás, a klímaváltozás, a hatékonyság kérdései. Számos tudományos közlemény, tanulmány, könyvfejezet és önálló könyv őrzi e területeken kifejtett munkásságát.

A szomszédos országok szakértői a megújuló

energiaforrások

alkalmazásairól

tájé-

Évtizedekig tagja volt az MTA Energetikai Bizottságának. Az egyetemi oktató-kutató tevékenysége mellett a professzor úr fontos nemzetközi projektben vitt jelentős szerepet, mint az Energia Charta Egyezmény Energiahatékonysági Jegyzőkönyv kidolgozása. Alelnöke volt az Energia Charta Egyezmény Állandó Bizottságának, szakértője az EU Közlekedési és Energia Főbizottságának, az OECD Nemzetközi Energia Ügynökségnek, a Klímaváltozási Kormányközi Testületnek. Dolgozott a WEC londoni központjában, vendégprofesszor volt a Karlsruhei Műszaki Egyetemen. A hazai energetikai közélet elismert szakértőjeként, számos hazai nagyvállalat felügyelőbizottsági tagjaként dolgozott a magyar energetika fejlődéséért és eredményességéért, továbbá a haladó nemzetközi trendek itthoni érvényesüléséért. Rendszeres résztvevője, előadója volt a hazai és nemzetközi konferenciáknak, ahol elismerés és megbecsülés kísérte tevékenységét. Jászay Tamás professzor urat generációkon át szerették diákjai, elsősorban kitűnő előadásai és a lényeges ismeretekre való rávilágítást segítő, legendás mondásai miatt. Sokat tett azért, hogy a hallgatók megszeressék az energetikához kötődő szakmákat. A magyar mérnöktársadalom és a magyar energetikus közösség generációk tanítómesterét, kollégát és barátot veszített el benne. Tisztelt és szeretett professzor úr emlékét megőrizzük, nyugodjék békében.


E-NERGIA.HU

GEOTERMIA HÍREK

A megjelenteket dr. Garbai László, a MET el-

TELEPÜLÉSENERGETIKA * Távhőellátás, távhűtés

nöke üdvözölte, majd a Magyar Energetikáért kitüntetést adta át dr. Penninger Antal, Ujhelyi

A Magyar Mérnöki Kamara ENERGETIKAI SZAKKÖNYVEK könyvsorozata 3. köteteként 2014 decemberében megjelenik

Géza és Váncza József MET tagoknak. Az önkormányzat részéről dr. Csabai Péter, Pesthidegkút

Büki Gergely, Metzing József, Orbán Tibor

Városrészi Önkormányzat elöljárója köszöntötte

TELEPÜLÉSENERGETIKA * TÁVHŐELLÁTÁS, TÁVHŰTÉS

a Klebelsberg Kultúrkúria vendégeit. A szimpózi-

című szakkönyv 370 színes B5 oldalon.

umot üdvözölte Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutató Intézet elnöke, prof. dr. Czigány Tibor, a

A szakkönyv témakörei, fejezetei:

nika Szakosztály elnöke,A tartalomból: és üzenetével Béres JóBüki Gergely

Az energiahatékonyság-növelés céljai és eszközei Az energiahatékonyság növelését segítik az energiaminősítések: a háztartási berendezések energiacímkézése már bizonyított, az épületek energetikai tanúsítása nemrég került bevezetésre, és mielőbb szabályozni kell az energiarendszerek energetikai auditálását is.

Az energetikai fejlesztésekhez rendszerszemléletet kell használni, amely egy-egy berendezés energiaellátását nem elszigetelten vizsgálja, hanem számol az energiaellátás rendszerének minden hatásával.

Az energiaellátás hatékonyságában meghatározó szerepe van az energetikai tervezésnek mind az új és fejlesztendő energiarendszerek esetén, mind a nemzeti energiafejlesztési koncepciók kialakítása során.

Az energiaellátás akkor hatékony, ha figyelembe veszi az energiaellátás időtartamában felmerülő összes költségnek a kamatokkal számolt jelenértékét, és annak minimumára törekszik.

Az energetikai fejlesztés, innováció és munkahelyteremtés feltétele az energetikai tervezés, az energiahatékonysági szolgáltatás (ESCO-rendszer) és az energiaauditálás harmonikus, szakszerű csapatmunkája.

ENERGIARENDSZEREK jellemzői és auditálása

Az energiaellátás Az energiatermelés mutatói Az energiamutatók terhelésfüggése, átlagértéke

Büki Gergely

●

A plenáris ülés elsőGazdaságielőadását dr. Molnár mutatók Az energiarendszerek mutatói

Energetikai minősítés, energiaaudit László, az ETE főtitkára tartotta, és egyben

Az ENERGETIKAI SZAKKÖNYVEK sorozatban eddig megjelent:

A tartalomból: Büki Gergely

Az energiahatékonyság-növelés céljai és eszközei

Geotermikus energia - Hőszivattyúzás

egyesülete nevében köszöntötte a résztvevőket. A tartalomból:

Ádám Béla, Büki Gergely, Maiyaleh Tarek

Geotermikus energia - áttekintés

Az energiaellátás három főcélkitűzése: a fogyasztói takarékosság, a hatékonyságnövelés és az optimális energiastruktúra. Az energetikai célok eléréséhez szükséges az energetika szakmakultúrájának fejlesztése, egységes energetikai fogalmak és mutatók elfogadása és használata.

Az energiahatékonyság növelését segítik az energiaminősítések: a háztartási berendezések energiacímkézése már bizonyított, az épületek energetikai tanúsítása nemrég került bevezetésre, és mielőbb szabályozni kell az energiarendszerek energetikai auditálását is.

Az energiaellátás hatékonyságában meghatározó szerepe van az energetikai tervezésnek mind az új és fejlesztendő energiarendszerek esetén, mind a nemzeti energiafejlesztési koncepciók kialakítása során. Az energetikai fejlesztés, innováció és munkahelyteremtés feltétele az energetikai tervezés, az energiahatékonysági szolgáltatás (ESCO-rendszer) és az energiaauditálás harmonikus, szakszerű csapatmunkája.

ENERGIARENDSZEREK jellemzői és auditálása

Az energiaellátás

Az energiatermelés mutatói

Az energiamutatók terhelésfüggése, átlagértéke

Büki Gergely

●

Az energetikai fejlesztésekhez rendszerszemléletet kell használni, amely egy-egy berendezés energiaellátását nem elszigetelten vizsgálja, hanem számol az energiaellátás rendszerének minden hatásával.

Energiarendszerek jellemzői és auditálása

A hőszivattyúzás energetikája Előadásában a 2014. évre frissített adatokkal Az energiaellátás akkor hatékony, ha figyelembe veszi az energiaellátás időtartamában felmerülő összes költségnek a kamatokkal számolt jelenértékét, és annak minimumára törekszik.

Az energiarendszerek mutatói

ENERGETIKAI SZAKKÖNYVEK

Gazdasági mutatók

GEOTERMIKUS ENERGIA *

HŐSZIVATTYÚZÁS

Ádám Béla, Büki Gergely, Maiyaleh Tarek

●

Energetikai minősítés, energiaaudit

Kompresszoros hőszivattyúk

Hőszivattyús rendszerek fajtái körképet adott az EU, majd Magyarország áltaHőszivattyúzás gazdaságossága, iparfejlesztés Energiatakarékosság

●

Energiahatékonyság

●

TELEPÜLÉSENERGETIKA * TÁVHŐELLÁTÁS, TÁVHŰTÉS


Energiatakarékosság ● Energiahatékonyság ● Energiastruktúra

Energiatakarékosság ● Energiahatékonyság ● Energiastruktúra



Energiastruktúra

Hőszivattyús statisztikák, példák

lános gazdasági helyzetéről, problémáiról, fejlődési lehetőségekről. Európában az észak és dél


Az energiaellátás három főcélkitűzése: a fogyasztói takarékosság, a hatékonyságnövelés és az optimális energiastruktúra. Az energetikai célok eléréséhez szükséges az energetika szakmakultúrájának fejlesztése, egységes energetikai fogalmak és mutatók elfogadása és használata.

Energiarendszerek jellemzői és auditálása

zsef, a MEE elnöke.

TELEPÜLÉSENERGETIKA

ENERGETIKAI SZAKKÖNYVEK Károly Ágoston, Az az EMT Energetika-elektrotechsorozatban eddig megjelent:

* TÁVHŐELLÁTÁS, TÁVHŰTÉS

BME Gépészmérnöki Karának dékánja, dr. Bíró

egyik okát elemezte. Ezután az EU energiapo●

Energiahatékonyság

●

Energiastruktúra


dasági válság hatásainak figyelembevételével. port és az ukrán válság hatásaival foglalkozott.

Települések primerenergia-ellátása. Energiastruktúra, földgáz, biomasszák és hulladékok eltüzelése és elgázosítása, geotermikus és napenergia.

Távhőszolgáltatás. Távhőrendszerek felépítése, üzemvitele, veszteségei, költségei, környezeto hatásai, minősítése. Hűtés, távhűtés. Kompresszoros és abszorpciós egyedi hűtés, távhűtés, együttes fűtés és hűtés, trigeneráció.

litika változó célkitűzéseit ismertette a világgazHazai vonatkozásban a nagymértékű energiaim-

Települések hőellátása: Áttekintés, fűtés és hűtés megoldásai, energiahatékonysága, lakótelepek hőellátása, hőellátási terv.

Kapcsolt és hőszivattyús hőtermelés. A két hőtermelés jellemzői, alkalmazásuk versenye, a hasznos hőigény és a villamosenergia-rendszer hatásai.

közötti helyzetkülönbséget, mint a problémák Energiatakarékosság

Településenergetika: Rendszere, önkormányzatok feladatai, auditálás, tervezés, megvalósítás és üzemeltetés.

A könyvet kiadja és forgalmazza a Mérnöki Kamara Nonprofit Kft., 1094 Budapest Angyal u. 1-3.

Nagy-Bege Zoltán (Országos Energia Hatóság) A megújuló energiatermelés ösztönzése Romániában c. előadásában a bevezetett Zöld

Szlovénia általános energetikai helyzetéről, a

A Jedlik-szekcióban elhangzott előadások:

Bizonylat rendszert ismertette, az eddig elért

megújulók szerepéről és előirányzott fejleszté-

dr. Emhő László (c. egyetemi docens, BME): Az

eredményeket és a fejlődés irányát mutatta be.

séről, különös tekintettel a villamos energiára.

energiahatékonyság nemzetközi szabványrend-

Egyúttal összehasonlítást kaptunk a romániai megújuló energetika helyzetéről.

Tóth Csilla, az MVM Paks II. Atomerőmű Fej-

szere, Makai Zoltán (mérnök, Nagyvárad): Péch

lesztő Zrt. műszaki igazgatója Paks II. helye és

Antal kiváló mérnök a 19. században, dr. Nagy

Gyarmati Tamás, az MEKH Nemzetközi Kap-

szerepe a nemzetközi folyamatok tükrében c.

József (Bükk-térségi LEADER Egyesület), Kádár-

csolatok Főosztályának vezetője előadásában az

előadásában a hazai villamosenergia-termelés

né dr. Horváth Ágnes (Miskolci Egyetem, Gaz-

uniós belső villamosenergia-piaci üzemi és ke-

helyzetét és jövőjét ismertetve bemutatta a nuk-

dálkodástani Intézet): A Bükk-térségi LEADER

reskedelmi szabályzatokról adott összefoglalást.

leáris energia felhasználásnak jelenlegi és távlati

Egyesület „1 Falu – 1 MW programja”, Vallasek

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályzatok

szükségességét. Nemzetközi képet is kaptunk a

István (mérnök-fizikus, közgazdász, Csíkszere-

minden uniós államban kötelezők lesznek. A vár-

nukleáris energia helyzetéről, majd ismertetést

da): A megújuló energiaforrások hasznosításá-

ható teljes körű hatálybalépés ideje 2016-ban

a belépő Paks II. rendszerkapcsolatáról. Hallot-

nak helyzete a Székelyföldön, prof. dr. Kontra

lesz, és kb. 500 oldal terjedelemben jelenik meg

tunk a tervezés szervezéséről, és betekintést

Jenő (egyetemi tanár, BME, tanszékvezető-h.):

a dokumentum.

kaptunk a biztonsági követelményekről.

Geotermikus energia hasznosítása, Komlós Fe-

Prof. dr. Vajda István, az Óbudai Egyetem

Ebédszünet után a Bolyai szekcióban a kö-

Villamosmérnöki Kar dékánja) Kárpát-medencei

vetkező előadások hangzottak el: Prof. dr. Nyers

magyar műszaki felsőoktatás c. előadásában is-

József (Szabadkai Műszaki Szakfőiskola): Épü-

A szimpózium végén dr. Korényi Zoltán hely-

mertette az egyetem felépítését, céljait, felada-

letek hőszigetelés-vastagságának optimálása,

beli lakos Pesthidegkút-Máriaremetéről tartott ve-

tát, ami elsősorban a Kárpát-medencei magyar

Terbe Zoltán (ügyvezető igazgató, Öko-Therm

tített képes ismertetést, majd dr. Garbai László, a

nyelvű szakemberek képzése. Hallottunk többek

’94 Kft.): Energetikai együttműködési lehe-

MET elnöke zárta a rendezvényt. Ezután a részt-

között a sokrétű határon túli kapcsolatokról.

tőségek Erdélyben, dr. Takács János (Szlovák

vevők a máriaremetei Kisboldogasszony templom

Műszaki Egyetem): Geotermia a mezőgazdaság-

kertjében polgári kezdeményezésre létesült Szent

A

ban, Farkas Rita – Andrássy Zoltán (a BME Msc

Korona dombnál a nemzeti összetartozást kifeje-

HUPX piacait érintő újdonságok és piacfejleszté-

hallgatói): Fázisváltó anyagok az energetikában,

ző ünnepséget tartottak. Fáklyafénynél a határon

si tapasztalatok az uniós piacintegrációk árnyé-

dr. Perneczky László (okl. villamosmérnök, okl.

túlról hozott egy-egy marék föld elhelyezésével

kában c. előadásában a HUPX piac fejlődéséről,

gépészmérnök): Egy németországi atomerőmű

a vendégek hozzájárultak a Szent Korona domb

nemzetközi kapcsolatairól adott ismertetést.

lebontása zöld mezőre, Kurcova Mária (PhD. okl.

földjéhez. A fehér asztalnál töltött vacsora új sze-

Prof. dr. Goricanec Darko (University of Ma-

építőmérnök, Szlovák Műszaki Egyetem): Lakó-

mélyes kapcsolatok létrejöttéhez és a régi kap-

ribor) Megújuló energiák hasznosítása Szlo-

házak utólagos hőszigetelésének hatása a fűtő-

csolatok mélyítéséhez szolgált háttérül.

véniában c. előadásában ismertetést kaptunk

rendszerre és a fűtőtestekre.

Bertalan

Zsolt, a HUPX Magyar Szervezett

Villamosenergia-piac

Zrt.

vezérigazgatója


renc (okl. gépészmérnök): Miért ajánlom a magyar hőszivattyút?

A beszámolót összeállította Váncza József

21

HÍREK

E-NERGIA.HU

Buzea Klaudia, Dombi Szilárd

Technológiai hőigény kielégítése koncentrátoros napenergia-hasznosítással A megújuló energiaforrások alkalmazásában a lakossági és

elérhető hőmérsékletszintek és így a célszerű alkalmazási területek,

erőművi szektoron kívül kiemelkedő terület lehet az ipari fo-

melyeket az 1. ábra szemléltet. Az elérhető hőmérsékletszintek alap-

gyasztók villamosenergia- vagy hőigényeinek kielégítése is.

ján látszik, hogy az egydimenziós koncentrálás kisebb méretekben

Németországi tanulmányutunk során több olyan ipari fogyasz-

alkalmas lehet magas és közepes hőmérsékletű technológiai hőigény

tót és gyártót ismertünk meg, akik a koncentrátoros napener-

kielégítésére is. Az ennél alacsonyabb hőmérsékletű igényeket napkol-

gia-hasznosítást technológiai hőtermelésre alkalmazták, ezért

lektoros rendszerek beépítésével lehet megtámogatni.

jelen cikk áttekinti ennek az energiatermelésnek a lehetőségeit, majd néhány mintaértékű rendszert is bemutat.

Koncentrátoros napenergia-hasznosítás

Technológiai hőigény mennyisége és minősége Európában Teljes statisztikai adatsor az EU-28 iparának végső energiafogyasztásáról a 2011-es évből áll rendelkezésre, ebben az évben a teljes bruttó

A napsugárzást koncentráló naphőerőművek, más néven CSP

végső energiafogyasztás közel 1110 Mtoe volt, melyből az ipar ener-

(Concentrated Solar Power) erőművek három technológiai alrend-

giafogyasztása 290 Mtoe körül alakult. A bruttó végső energiafogyasz-

szerre oszthatók: napenergia-koncentráló, hőtároló és hőhasznosító

tás szektoronkénti bontását a 2011-es évre a 2. ábra szemlélteti, ezen

alrendszerre. A napsugárzás koncentrálását tükrök alkalmazásával

belül az ipar ágazatainak energiafogyasztását a 3. ábra mutatja.

valósítják meg, melyekkel a sugarakat egy pontba vagy egy vonalra

Az ipari fogyasztók teljes végső energiafogyasztásán belül a tech-

fókuszálják. Egydimenziós koncentrálást valósít meg a parabola ke-

nológiai hő mennyiségéről és minőségéről információt találni már sok-

resztmetszetű vályús koncentrátor és a Fresnel-tükrös kollektor. Ezek

kal nehezebb. Korábbi években számos tanulmány készült a techno-

a lineáris rendszerek a hosszuk mentén állandó keresztmetszetűek, a koncentrálás hatásfokát alapjában véve ennek a keresztmetszetnek az optikai tulajdonságai határozzák meg. Kétdimenziós koncentrálást

2. ábra. Végső energiafogyasztás szektoronként, 2011 (forrás: Eurostat) 1%

valósít meg a parabolatányéros koncentrátor és a naptorony. A napsugárzás koncentrálásával nagy egységnyi felületre eső energiasűrűség érhető el, ezzel a munkaközegek magasabb hőmérsékletre melegíthetők, így válnak alkalmassá akár villamosenergia-termelés-

2%

13% 26%

re is. A koncentrátortípusok és -méretek függvényében változnak az

Szállítás Háztartások

1. ábra. Koncentrátortípusok és alkalmazási területek > 450 °C

Ipar

25%

Mezőgazdaság/erdészet

villamosenergiatermelés

33%

Szolgáltatások Egyéb

250-450 °C

150-250 °C

80-150 °C

22

villamosenergiatermelés, technológiai hőtermelés

technológiai hőtermelés, szoláris hűtés, decentralizált energiaellátás szoláris hűtés, alacsony hőmérsékletű hőtermelés

3. ábra. Ipari ágazatok végső energiafogyasztása, 2011 (forrás: Eurostat) 1% 2%

13% 26%

Ipar Szállítás Háztartások

25%

Mezőgazdaság/erdészet 33%

Szolgáltatások Egyéb


E-NERGIA.HU


Becsült ipari-technológiai hőigények minőség szerint az EU25 + ACC4 + EFTA3-ra 2003-ban

PJ 2500

Magas, felett 400 °C

2000 1500

Közepes, 100-400 °C

1000 500

Alacsony, alatt 100 °C

b

ar

yé Eg

rip

s -é

el lu ló z

-é

pa

há do s C

er is z Él el m

Sz

pí

ny

ás

ip a

za

r

t

r

ny Bá

G ép

ip a

za

t

r

iá

ga

gi pa

és ed

zl ek Kö

ilik á

t-

és

ép

ítő

an

ya

yi pa Ve g

Fé m

ip a

r

r

0

4. ábra. Ipari hőigények és hőmérsékletszintek (forrás: ECoHEATCool)

5. ábra. A Carl Meiser GmbH&Co.KG textilipari gyár parabolavályús kollektorai (forrás: saját kép)

lógiai hőigény megújuló energiaforrásokkal való kielégítéséről (IEA,

hőfogyasztók részére fejlesztett parabolavályús kollektoraival. A cég

ECOHEATCOOL), de ezek is csak elvétve tartalmaznak információt a

parabolavályús koncentrátorainak geometriai paramétereit az 1. táb-

releváns számokról. Talán az egyik legszemléletesebb ábra a 2006-os

lázat foglalja össze.

ECOHEATCOOL projekt összefoglaló tanulmányában található, mely a

A parabolavályúk koncentrálási foka 30, mely bőven a nagyobb

különböző iparágak energiaigényét és hőmérsékletszintjeit mutatja 32

méretű villamosenergia-termelésben alkalmazott vályúk 70-80 körüli

európai országra összefoglalva (4. ábra). Az adatok alapján a tech-

értéke alatt marad. Az alkalmazott tükrök reflektivitása 90%, a felfo-

nológiai hőigény 43%-a magas hőmérsékletű (400 °C feletti), 27%-a

gó felület abszorpciós tényezője 87%. A koncentrátoros rendszer víz

közepes hőmérsékletű (100-400 °C között) és 30%-a alacsony hő-

vagy termoolaj munkaközeggel is működtethető, az elérhető hőmér-

mérsékletű (100 °C alatt).

séklet 90-250 °C közötti.

A technológiai hőigény megújuló energiaforrásokkal való kielégíté-

A textilgyár épületének tetején egy 100 m2 területű parabola-

sében Németország Európa zászlóshajója, így iparához kapcsolódóan

vályús kollektorrendszert telepítettek, mely egy 10 és 70 m3 között

már többet mondó tanulmányokat és adatsorokat találhatunk. A né-

változtatható, víz munkaközegű hőtárolóhoz csatlakozik (5. ábra).

met Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium 2009-es adatsora alapján

A rendszer primer körében, vagyis a parabolavályúk abszorber csö-

a német hőigények 37%-a technológiai hőigény, a teljes ipari végső

veiben termoolajat melegítenek fel, mely egy hőcserélőn keresztül a

energiafogyasztásnak pedig 74%-a technológiai hő-, illetve fűtési és

hőtároló tartály víz munkaközegét melegíti fel. A tárolóban előmelegí-

melegvíz-igény. A német ipar magas hőmérsékletű (500 °C feletti)

tett vizet egy gőzkazánba vezetik, ahol technológiai gőzt állítanak elő

technológiai hőigénye a nehézipar miatt közel 65%-a a teljes hőigény-

11-13 baron és 190 °C hőmérsékleten. Ez a hőtároló tartály már az

nek. A közepes hőmérsékletű (100 és 500 °C közötti) igények közel

eredeti, csak fosszilis alapon működő rendszernek is része volt.

14%-át, a 100 °C alatti igények pedig közel 21%-át teszik ki a teljes

A parabolavályús rendszer szabályozását egy PLC-vel valósítják meg, mely különböző kritériumok alapján működteti, illetve állítja

hőigénynek. A koncentrátoros napenergia-hasznosítással elérhető hőmérsék-

le az egyes köröket. A primer kör aktiválásának kritériuma, hogy a

letszintek főként a közepes hőmérsékleteket érintik, ilyen folyamatok

szélsebesség 50 km/h alatt legyen, a besugárzás legalább 10 per-

döntően az élelmiszer-, textil-, papír- és vegyiparban jelentkezhetnek.

cig meghaladja a 380 W/m2 értéket, és az abszorbercső kimenetén a

Példák Németországból

munkaközeg hőmérséklete 120 °C alatt legyen. A primer kör leáll, ha a szélsebesség fél percig meghaladja az 50 km/h határértéket, illetve

Németországi tanulmányutunk elsősorban a napenergia-alapú hőter-

ha a besugárzás értéke lecsökken 340 W/m2 alá több mint 10 per-

melés gyakorlati példáiról szólt, így több céget meglátogattunk, ame-

cig, és abban az esetben is, ha a munkaközeg kimeneti hőmérséklete

lyek vagy a gyártó-tervezői, vagy az ipari felhasználói oldalon álltak.

meghaladja a 120 °C-ot.

Albstadt Tailfingen városában a Carl Meiser GmbH&Co. KG textil-

A szekunder kör indulásának feltétele, hogy a kollektormező ki-

ipari gyár hibrid, fosszilis-szoláris hőtermelő rendszerét nézhettük

meneti hőmérséklete meghaladja a 65 °C-ot. A túlmelegedés elleni

meg. A rendszer fejlesztésében a Smirro cég vett részt saját, ipari

védelmet az abszorber kimeneti hőmérsékletével szabályozzák, 130 °C felett a parabolavályúk defókuszálnak. Hasonlóképp a vályúk a tük-

1. táblázat. A smirroTM parabolavályúk geometriai paraméterei (forrás: smirro.de, saját kép)

rök védelmének érdekében teljesen kifordulnak magas szélsebesség, illetve jégeső esetén is.

kollektor hossza

3000 mm

kollektor szélessége

1140 mm

A másik hőtermeléshez kapcsolódó rendszer, melyet meglátogattunk,

Tükör felülete

3,4 m2

Eco Solutions abszorpcióshűtő-gyártó új telephelye volt Achern város-

Abszorbercső átmérője

35 m

ában. Itt az Industrial Solar cég tervezésében szoláris fűtő- és hűtő-


a Fischer Roohrtechnik rozsdamentes acélcső-gyártó, illetve a Fischer

rendszert alakítottak ki a cég új irodaépületének ellátására. A tetőn

23

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Köszönetnyilvánítás A tanulmányút a Danube Universities projekt keretein belül került megszervezésre, amit a Ministerium für Wissenschaft, Forschung und Kunst Baden-Württemberg támogat.

a felfogó felület 484 m2. A kollektor geometriai paramétereit a 2. táblázat foglalja össze. Az alkalmazott tükrök reflektivitása 95%, a felfogó felület abszorpciós tényezője 95%. A rendszer 7 bar nyomáson, víz munkaközeggel üzemel, csúcsteljesítménye 270 kW. A rendszer egyszerűsített sémáját a 7. ábra mutatja be. Nyáron a Fresnel-kollektorokkal megtermelt 90 °C-os hő az abszorpciós hűtőt működteti, télen a megtermelt hő a fűtési igényeket látja el. Ezen kívül találtható a rendszerben három, egyenként 14 m3-es hőtároló is, a forró tartály 150 °C-os, a meleg tartály 90 °C-os, a hűtőrendszerhez csatlakozó hideg tartály pedig 6 °C-os víz munkaközeget tárol.

6. ábra. Direkt és diffúz sugárzáskomponensek

A teljes egészében rozsdamentes acélból készült hűtőberendezésben az abszorber lítium-bromid, a hűtőközeg ioncserélt víz, tervezési

Modulszélesség

7,5 m

állapotban a berendezés COP-értéke 0,75, maximális hűtőteljesítmé-

Modulhossz

4,06 m

nye 100 kW.

Tükrök apertúra-felülete

22 m2

Abszorbercső–tükör távolság

4m

2. táblázat. LF-11 típusú Fresnel-kollektorok geometriai paraméterei

Összegzés A bemutatott példákon kívül a német cégek tervezésében számos hasonló rendszer épült már világszerte. Míg Európában (Olaszország, Spanyolország) a tervezett rendszerek nagyrészt az élelmiszeripar,

elhelyezett közel 500 m2 felfogó felületű Fresnel-kollektoros rendszer

vegyipar, autógyártás technológiai hőigényének kielégítésében vesz-

jelenleg a legnagyobb fűtési és hűtési célokat is kiszolgáló ilyen léte-

nek részt, addig más kontinenseken (Dél-Afrika, Katar) a koncentráto-

sítmény Németországban (6. ábra).

ros hőtermelés a hűtési igények kielégítésben kap szerepet.

Az itt alkalmazott LF-11 típusú Fresnel-kollektorok szintén spe-

A koncentrátoros technológiai hőtermelés ugyan még nem terjedt

ciálisan ipari hőigények kielégítésére lettek tervezve. Az alkalmazott

el széles körben, de a német befolyás szerepe ebben is meghatározó

Schott Solar PTR 70 típusú abszorbercső eredetileg parabolavályús

lehet, mint a napelemek, napkollektorok terén. A fosszilis energiafor-

CSP erőművek kollektora, üzemeltethető víz vagy termoolaj munka-

rások részleges kiváltására a legtöbb ipari folyamatban csatlakoztat-

közeggel is, illetve alkalmas direkt gőztermelésre is. Az irodaépület

ható egy-egy ilyen rendszer, főleg abban az esetben, ha a hőtároló

tetején a hőtermelő rendszer 22 modulból áll, teljes hossza 90 m,

oldalon további fejlesztésekre kerül sor. Természetesen gazdasági és ellátásbiztonsági kérdések itt is jogosan felmerülhetnek,

4. ábra. A Fischer cég telephelyének szoláris fűtő- és hűtőrendszere (forrás: www.fischer-group.com)

mint bármely más hektikusan rendelkezésre álló megújuló energiaforrás esetén, amire szintén a hőtárolás (köztük új hőtároló anyagok) fejlesztése adhat választ.

Források Christian Behrle, Daniel Hennig, Christian Zahler (2013): A solar cooling and heating system powered by a linear Fresnel collector for an office building in Germany, 5th International Conference Solar Air-Conditioning C. Lauterbach, B.Schmitt, U.Jordan, K.Vajen (2012): The potential of solar heat for industrial processes in Germany, Renewable and Sustainable Energy Reviews 16 (2012) pp.5121–5130 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/ ECOHEATCOOL (2006): Work Package 1- The European Heat Market http://www.euroheat.org/Files/Filer/ecoheatcool/ documents/Ecoheatcool_WP1_Web.pdf http://smirro.de/ https://www.iea-shc.org/ http://www.industrial-solar.de/ www.fischer-group.com

24


E-NERGIA.HU


Mészáros Csaba

Svájc vízerő-hasznosítása egy vízépítő-mérnök szemével

Miközben hazánkban a vízenergia szó használata a társadalom egy részében negatív érzelmeket vált ki, addig Európa szeren-

Mottó: „Ha lát egy svájci bankárt kiugrani egy ablakon, nyugod-

csésebb vidékein a legtisztább energiatermelési módnak tartják

tan ugorjon utána, mert biztosan lesz valami haszna!” Voltaire-től

és fogadják el. Nálunk két véglet van: vannak, akik minden esz-

eredeztetik ezt a mondást, amely azonban nem csak a bankárokra

közt megragadnak, hogy káros hatásait ecseteljék, a másik oldal

vonatkozik, ugyanis ha Svájcról van szó, akkor általában pozitív

viszont csak a pozitívumokat mondja el erről a villamosener-

példaként állítják más nemzetek polgárai elé a svájci ésszerűséget,

gia-termelési módról. Az elmúlt években több fórumon, írott és

precizitást és szorgalmat.

elektronikus sajtóban, valamint különböző előadásokon fejtettem ki véleményemet a hazai vízenergia-hasznosítás helyzetéről. Az erről alkotott véleményem továbbra sem változott. Jelen

Svájcban jelenleg 579 olyan vízerőmű található, amelyek egyenkén-

írásomban egy olyan ország vízenergiával kapcsolatos helyzeté-

ti teljesítménye nagyobb, mint 0,3 MW, összteljesítményük 13 774 MW.

ről szeretnék szemelvényeket bemutatni, amelyik nincs túl távol

Gyakorlatilag ezek az erőművek termelik meg az összes vízzel előállított

tőlünk, ugyanakkor földrajzi és hidrometeorológiai adottságai

villamos energiát. A 10 MW-nál nagyobb teljesítményű vízerőművekben

jelentősen különböznek hazánkétól. Az eltérő adottságok elle-

termelik meg a vízenergia 90%-át [7].

nére hasonlóságok is vannak, így nem tartom haszontalan do-

A svájci vízerőművekben megtermelt villamos energia közel fele – 17

lognak, hogy a svájci vízenergia-hasznosításról írjak, különösen

TWh/év – két kantonhoz, Grison (Graubünden) és Valais (Wallis) kötő-

azért, mert családi kötődéseimnek köszönhetően több évtizede

dik, ami érthető, hiszen itt vannak a legkedvezőbb feltételek a vízenergia

volt és van lehetőségem bepillantani az alpesi ország vízgazdál-

hasznosításához (1. ábra).

kodásába.

A vízerőművekben megtermelt villamos energia 49%-át a tározós vízerőművek, 46%-át a vízfolyásokra épített átfolyásos erőművek adják,

Néhány szó Svájcról

míg a maradék 5%-ot a szivattyús energiatározók segítségével termelik meg [3].

Svájc területe 41 284,6 km2, amely majdnem megegyezik Hollandiáéval.

Új beruházások létesítésével 2030-ig 2 TWh-val tervezik növelni a víz-

Az ország 26 kanton konföderációja. Területének 68,7%-a gazdaságilag

zel termelt villamos energia mennyiségét. Megjegyzem, hogy ez a 2 TWh

hasznosítható (mező- és erdőgazdálkodás, valamint ipari célú hasznosí-

megfelel két nagymarosi méretű vízerőmű termelésének, valamint Bern

tás), míg 31,3%-a improduktív terület (sziklás, nem művelhető, valamint

éves villamosenergia-fogyasztásának. Az így előállítható villamos energia

lakó- és közlekedési célú terület) [1]. Ez a nyersanyagokban és mezőgaz-

– a svájciak számítása szerint – 5 centime/kWh-ba kerül (12-13 Ft/kWh).

dasági területekben mostoha adottságú ország a világon az elsők között hasznosította a víz helyzeti energiáját áramtermelési célra.

Nem szabad elhallgatni azt sem, hogy némely vízerőművek működésével kapcsolatban kritikai észrevételek is vannak környezetvédelmi

Az ország területére hulló csapadék mennyisége sokévi átlagban

szervezetek részéről. A halakkal foglalkozó szakemberek több helyen til-

1200-1300 mm. Vannak egészen száraz területek is – pl. a Rhone völgye

takoznak egyes vízerőművek csúcsra járatása miatt, ami a halfauna egy

–, ahol alig haladja meg az 500 millimétert, de több helyen a 2000 milli-

jelentős részét zavarja.

métert is meghaladja az évi csapadékmennyiség. A csapadékból lefolyó

Svájcban jelenleg négy atomerőműben 5 reaktor működik. Az

víz nagy részét a Rajna (67,7%) és a Rhone (18%) szállítja a tengerek

atomerőművek az Aare folyó mellé, illetve közelébe települtek, amely

felé, de az Inn (4,4%) révén a Dunába is jut víz, valamint Tessin (Ticino)

a hűtővizet biztosítja számukra [5]. Az Aare Svájc legnagyobb „hazai”

és kis részben Grison kantonból (9,9%) a Pó felé folyik el a víz az ország-

folyója, amely a Finsteraarhorn gleccserénél ered, s a Rajnába torkollik

ból. Ez a kedvező hidrometeorológiai és földrajzi adottság az alapja a

288,2 km-es út megtétele után. A folyó felső szakaszán tározós vízerő-

vízenergia hasznosításának.

művek találhatók, az alsó szakaszon folyami vízerőművek sorakoznak. Az Aare közepes vízhozama 557 m3/s, amely egy ilyen hosszúságú és

Svájc és az energia

mindössze 17 779 km2 vízgyűjtőterülettel rendelkező folyónál jelentős-

Az ország energiamérlegében az olaj 43,8, a villamos energia 37,4, a gáz

nek számít [6].

9,9, a megújuló energia 5,2, a fa: 3,2, a szén 0,5% arányban részese-

A fukushimai nukleáris katasztrófa hatására úgy döntött a konföde-

dik. [2] Az évi villamosenergia-termelés kerekítve 65,5 TWh, amelynek

ráció parlamentje, hogy 2034-ig leállítják az atomerőműveket, ezért már

mintegy 55%-át – 36 TWh-t – a vízenergia adja, az atomenergia 40,6%-

most egyre erőteljesebben foglalkoznak a szél- és napenergia-hasznosítás

ot tesz ki, míg a maradékon a többi (a hő-, a biomassza-, a nap- és a

nagyarányú növelésével. A kedvező szélviszonyok ellenére komoly akadá-

szélenergia) osztozik. Svájc a negyedik helyen áll Európában a vízenergia

lyokba ütköznek a beruházók, mert a szélturbinák telepítésével szemben

arányát tekintve Norvégia, Ausztria és Izland után [7].

meglehetősen nagy a társadalmi ellenállás, ugyanis féltik a természe


25

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

1. ábra. A Valais (balról) és Grison (jobbról) kantonokban található gátak [4] ti értékeiket. Ugyanakkor az is közismert – csak nálunk nem –, hogy a szélerőműpark gazdaságos működtetéséhez szükség van szivattyús energiatározókra, amelyekből Svájc jelentős kapacitással rendelkezik. Mint látjuk, a villamosenergia-termelés az ország energiaellátásában döntő jelentőségű, s a primer energiatermelési lehetőségek kihasználtsága magas százalékot ért el – nem úgy, mint nálunk –, s ez a svájciaknál természetes és elfogadott. A magas hegyvidéki részeken nagy völgyzárógátakat építettek az elmúlt több mint száz évben, s a technikai fejlődésnek köszönhetően az elmúlt ötven-hatvan évben ezek mérete csak nőtt. Jelenleg Svájcban 224 db gát van [4], ezeknek a zöme vízenergia-termelés céljából épült (186 db), 21 db szolgálja az árvizek visszatartását, illetve csökkentését, 9 db öntözővizet, 1 db ivóvizet szolgáltat, míg 7 db ökológiai célokat szolgál. A gátak anyaga és típusa változatos, a betonépítmények mellett nagyszámú földből és kőből épített műtárgy szolgálja a különböző igények kielégítését. Ezek a létesítmények az ország területén aránylag egyenletesen oszlanak meg. A nagyobb – gigantikus – méretűek a magasabb hegyvidéki részeken épültek, ahol a klasszikus értelemben vett tájesztétikát sem zavarják, sőt műszaki kialakításuknak jellege még

2. ábra. A bemutatott vízépítési létesítmények elhelyezkedése Svájcban: 1- Lavey, 2 – Seujet (Genf), 3 – Grande Dixence, 4 – Ruppolding, 5 - Rheinfelden

külön látványosságként is szolgál, s lehetővé teszi a hétköznapi emberek

Néhány érdekes létesítmény

számára is, hogy – a létesítmény funkciójának megismerésén túl – a kilá-

Az előzőkben említett nagyszámú, energiatermelést szolgáló létesítmény

tás révén a tájban gyönyörködhessenek. A társadalom szakszerű és hite-

részletes bemutatása több kötetet tölthetne meg, így csak arra vállalko-

les tájékoztatására is sokat adnak a létesítmények építői-üzemeltetői, így

zom, hogy néhány olyan műtárgyat mutassak be röviden, ahol szemé-

a létesítmények kiemelkedő jelentőségű turisztikai célpontok. Az internet

lyesen is megfordultam, s a magyarországi lehetőségekhez hasonlíthatók

lehetőségeit is kihasználják, s mindenről pontos és érdeklődésre számot

lehetnek. Ez természetesen nem vonatkozik a Grande Dixence gátra és

tartó tájékoztatást adnak.

rendszerére, mert Magyarország domborzati adottságai nem teszik lehe-

A világ legmagasabb gátjai között is előkelő helyet foglalnak el, hiszen a 22 legmagasabb gát között 4 svájci található. Közülük kiemelkedik a Grande Dixence, amely 285 méteres magasságával és 6 millió köbmé-

tővé egy ilyen létesítmény felépítését. A Rhone folyón épített vízlépcsők közül kettőt ismertetek, egyet-egyet az Aare és a Rajna folyókon épültekből.

teres beton térfogatával jelenleg is a világ legnagyobb súlygátja. A gát mögötti tározótérben 400 millió m3 víz tározható. Magasságilag csak két tadzsikisztáni gát előzi meg.

Lavey-i vízerőmű a Rhone folyón (L'aménagement hydroélectrique de Lavey)

A völgyzárógátas vízerőművek mellett jelentős számú, folyókon épí-

A vízerőművet 1950-ben adták át a lausanne-i közművek (Les Services

tett vízerőművel is rendelkeznek a svájciak, s ezek között a Rajnán több

Industriels de Lausanne) beruházásaként. Három, 13 m széles szegmens-

olyan vízlépcső is van, amelyik a németekkel közös beruházásként való-

gáttal 8 m-rel duzzasztják fel a Rhone vizét, amely így négy, egyenként

sult meg. Közülük a Rheinfeldennél található létesítményt is bemutatom,

6 m magas és 14 m széles beömlő nyíláson jut a jobb partnál kialakí-

amelynél 2003-ban jártam, s akkor még az 1898-ban átadott létesítmény

tott, 7,75 m átmérőjű alagútba. Az alagút vízszállító kapacitása 220 m3/s,

működött, amelyet azóta a 2012-ben elkészült új, négyszeres kapacitású

hossza 4 km. Az alagút végén található a vízerőtelep, ahol 3 db Kaplan-

váltott fel (11. ábra).

turbinát helyeztek el, melyeknek összteljesítménye 31 MW. A szerkezeti

A 2. ábrán azoknak a létesítményeknek földrajzi elhelyezkedése látható, amelyeket személyesen is alkalmam volt megtekinteni.

26

esés 34-42 m között változik, majd a víz visszajut egy 600 m hosszú alvízcsatornán keresztül a Rhone-ba (3., 4. és 5. ábra).


E-NERGIA.HU


3. ábra. A Lavey-i létesítmény elrendezési vázlata (Google Maps és bemutató tabló a helyszínen)

4. ábra. A Lavey-i duzzasztómű alvízi oldala (saját felvétel) A megtermelt villamos energia mennyisége 400 GWh/év, amelyből a

5. ábra. A Lavey-i duzzasztómű felvízi oldala (saját felvétel)

Grande Dixence

téli hét hónapban 180, a nyári öt hónapban 220 GWh-t termelnek. Ez az

A Grande Dixence völgyzárógát a Rhone völgyének legjelentősebb létesít-

árammennyiség a lausanne-i körzet fogyasztásának 30%-át fedezi. Ebben

ménye. A gátat 1950-1961 között építették, az 1930-ban átadott régi gát

az évben 75 GWh-val megnövelték a vízerőmű energiatermelését úgy,

elé (8. ábra) [11]. Főbb adatai az 1. táblázatban láthatók.

hogy a régi alagút mellett építettek egy újat, s ezt egy negyedik turbina meghajtására használják [3].

6. ábra. A Seujet vízlépcső az alvíz felől nézve [8]

Seujet vízlépcső Genfnél, a Rhone folyón (Barrage du Seujet) A vízlépcsőt 1995-ben adták át Genf szívében. Feladata elsősorban a Genfi-tó (lac Leman) vízszintjének és a Rhone folyó vízhozamának szabályozása. A duzzasztómű háromnyílású, melyek közül az egyik hajózsilipként is szolgál, a másik kettő szegmensgát. Járulékos beruházásként egy három turbinát magába foglaló, a felszín alá helyezett vízerőművet is építettek. A szerkezeti esés rendkívül kicsi (1,5 m), de a teljesítmény ennek ellenére 5,6 MW, mivel a folyó vízhozama jelentős – 550 m3/s –, s az előállított villamos energia mennyisége évi 25 GWh. A műtárgyhoz tartozik egy hallépcső, valamint egy gyalogoshíd is (6. és 7. ábra). A régi vízerőművet 1880-ban adták át, s egészen az új átadásáig üzemelt. Jelenleg Genf kulturális létesítményeként működik, mivel műemlékké nyilvánították.


27

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Magassága

285 m

gátkorona szélessége

15 m

Gátkorona hosszúsága

700 m

A gát szélessége a talpazatnál

193 m

A tározótó térfogata

400 millió m3

A tározótó felülete

4,04 km2

A tározótó hossza

5,3 km

A saját vízgyűjtőterület nagysága

46,3 km2

1. táblázat. A Grande Dixence főbb geometriai adatai

A gáttestben 32 km hosszúságú alagútrendszert alakítottak ki a gát állapotának megfigyelé-

7. ábra. A Seujet vízlépcső a régi erőműépülettel madártávlatból (Google Maps)

sére. Közel 100 km hosszúságú alagútrendszeren keresztül egy 380 km2 nagyságú területről gyűjtik össze a vizet, és vezetik a tározóba egy vízgyűjtő galériarendszeren keresztül. Helyenként 470 méteres vízemeléssel juttatják magasabb szintre, hogy onnan több mint 1800 métert „ejtve” termeljenek vele áramot (9. ábra). A rendszer működésének lényege, hogy ősz elejére feltöltik a tározót, s a téli időszakban termelik az árammennyiség nagyobbik részét. Május és szeptember között töltődik fel a tározó a hóolvadás, illetve a vízgyűjtőterület többi

Vízgyűjtők Hozzávezető alagutak 2400 méteren Hozzávezető alagutak 2000 méteren Alagutak és nyomóvezetékek Szivattyútelepek (Villamos) központok eos tulajdonú berendezések Cleuson-Dixence

9. ábra. A Grande Dixence vízenergia-rendszerének sémája [13]

tározójában összegyűlt víz odavezetésének eredményeként [10]. A tározóból három galérián, illetve csövön keresztül négy vízerőtelepre vezetik a vizet, amelyek kiépített teljesítménye 120 (Chandoline), 290 (Fionnay), 390 (Nendaz) és 1200 MW (Bieudron). A Bieudron vízerőműnél van a világ legnagyobb esésmagassága (1883 m), és itt található a világ legnagyobb teljesítményű Pelton-turbinája (3×423 MW), valamint a legnagyobb teljesítményű generátora (pólusonként 35,7 MVA) is. Ezt a felszín alatti vízerőtelepet 1993 és 1998 között építették, de egy 2000 decemberében bekövetkezett tragikus üzemi baleset miatt kilenc évig nem működött, s csak 2010-ben helyezték újra üzembe [12].

10. ábra. A Ruppoldingen-i vízlépcső és környezete (Google Maps)

8. ábra. A Grande Dixence gát téli időszakban a régi gáttal együtt (a), ill. nyár végén, telt állapotban (b)[11]

28


E-NERGIA.HU


11. ábra. A régi és új rheinfeldeni vízlépcső a Rajnán Németország és Svájc között [9]

A Ruppoldingen-i vízlépcső az Aare folyón

Régi erőmű

Új erőmű

kiépítési vízhozam

600 m³/s

1500 m³/s

tek be, amelyek összteljesítménye 21,1 MW, 5,9 m-es szerkezeti esés és

Esésmagasság

4,2-6,0 m

6,0-9,1 m

275 m3/s kiépítési vízhozam esetén. Az éves villamosenergia-termelés

Teljesítmény

25,7 MW

100 MW

8 db kaplan-, 6 db szárnylapátos és 6 db Francis-turbina

4 db kettős szabályozású csőturbina

185 gWh

600 gWh

A vízlépcsőt 2000-ben adták át. A duzzasztómű által létrehozott magasságkülönbség az alvíz- és a felvízszint között 4-6,5 m. Két csőturbinát építet-

115 GWh. Ez egy tipikusan kisesésű vízerőtelep. Az űrfelvételen is jól látható

Turbinatípusok

az autópálya és az Aare folyó között kanyargó halút (hallépcső), amely bizonyítja a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembevételét (10. ábra).

Évi átlagos energiatermelés

2. táblázat. A rheinfeldeni vízlépcső paraméterei

A Rheinfelden-i vízlépcső a Rajnán A Rajnán, Rheinfeldennél adták át 1898-ban azt a 25,7 MW teljesítményre kiépített közös – német és svájci vízerőművet, amely a világon egyike volt

szándék és bátorság kell hozzá. A bátorság a magasan képzett szakem-

az első kisesésű létesítményeknek. A régi vízerőmű több mint száztíz évig

berek részéről hiányzik a legjobban, mert nem szívesen vállalják azokat

üzemelt, s a közelmúltban átadták az új, immár 100 MW teljesítményű

a konfliktusokat, amelyek egy ilyen harc megvívásával járnak. „Merjetek

létesítményt (2. táblázat és 11. ábra). A régi üzemvízcsatornából alakítot-

nagyok lenni!”, mondta gróf Széchenyi István annak idején, s ez a mondás

ták ki a halutat (hallépcsőt).

ma is érvényes.

Záró gondolatok

Irodalom

Mint említettem, a svájci és a magyarországi vízenergia-termelési lehe-

[1] Atlas Suisse (Federation suisse des aveugle et malvoyants, 1998)

tőségek között nem könnyű párhuzamot vonni, de mégis megpróbálom.

[2] Énergie en Suisse (http://fr.wikipedia.org/wiki/%C3%89nergie_en_Suisse)

A Svájc villamosenergia-termelésének több mint felét adó vízenergia ter-

[3] http://www.aqueduc.info/Lavey-amenagement-hydroelectrique

melt mennyisége évente mintegy 36 TWh, amit az elkövetkezendő években

[4] http://www.jcr-photos.ch/388301.html

még növelni szeretnének. A jelenlegi alacsony energiaárak miatt a fejlesz-

[5] h t t p : / / c o m m o n s . w i k i m e d i a . o r g / w i k i / F i l e : S w i s s _ N u c l e a r _

téseket egy kicsit lassították, de tisztában vannak azzal, hogy ez csak egy átmeneti állapot, s várhatóan újra emelkedni fognak a villamosenergia-árak. Nálunk a gazdaságosan hasznosítható vízenergia-potenciált mintegy 5 TWh-ra becsülik, ezzel szemben jelenleg 0,2 TWh áramot termelnek

powerplant_2010.svg?uselang=fr [6] http://fr.wikipedia.org/wiki/Liste_des_cours_d'eau_de_la_Suisse [7] http://www.bfe.admin.ch/themen/00490/00491/00492/index. html?lang=fr

vízerőműveink. Az a téves állítás, hogy a hazai domborzati viszonyok mi-

[8] http://www.schenk-photos.ch/GENEVA_1/Geneve_barrage_seujet.

att a Dunán és a Tiszán nem gazdaságos vízerőműveket építeni, eddig

html Vue générale. Service Industriels de Geneve (SIG), Au premier

is félrevezette a laikus döntéshozókat. Ez az állapot nem tartható fenn,

plan l’usine hydroélectrique des SIG et au second plan le bâtiment des

mert értelmetlenül mondunk le egy olyan megújuló energia-potenciálról,

Forces Motrices.

amely így folyamatosan veszteséget termel, és ami elmúlt, az már nem

[9] http://www.raonline.ch/pages/edu/nw/power01b01.html

pótolható. Egy ki nem termelt gáz-, olaj- vagy szénvagyon a későbbiek-

[10] http://www.grande-dixence.ch/energie/hydraulique/valais/

ben is rendelkezésre áll, de az elmúlt évtizedekben haszontalanul elfolyt

amenagements.html

vízmennyiség energiatartalma már nem nyerhető vissza. Ezt kéne belátni,

[11] http://ds-lands.com/places/barrage-de-la-grande-dixence.html

illetve beláttatni a döntéshozókkal.

[12] http://www.powervision-eng.ch/Profile/Publications/pdf/HPD_2011_

A félrevezető környezeti problémák emlegetése is csúsztatásokat tartalmaz, s ezeket tudományos vizsgálatokkal bizonyítani is lehet, csak


Bieudron.pdf [13] Nagy Máté, Szivattyús energiatározók, Diplomamunka, BME, 2010

29

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Nagy-Bege Zoltán

A megújuló energiák ösztönzése Romániában

Románia nagyon jó példa lehet arra, hogy miként lehet viszony-

Tekintettel arra, hogy a 24%-os célkitűzés a megújuló villamos ener-

lag rövid idő alatt nagyon látványos eredményeket elérni az új

gia mellett a megújuló hőenergiát, valamint a szállításban használt,

termelőkapacitások létesítése és a megújuló energiatermelés

megújuló energiaforrásból nyert üzemanyagokat is magában foglalja,

terén. Tüzetesen elemezve a támogatási rendszert és annak

szükséges volt ezen kategóriákon belül is meghatározni a célkitűzé-

sorozatos változtatásait, arra is jó példa lehet, hogy milyen

seket.

hibákat ajánlott elkerülni ahhoz, hogy egy ilyen támogatási

A továbbiakban ez a tanulmány csak a villamos energiára vonat-

rendszer hosszú távon is fenntartható legyen. A továbbiakban

kozó elemzéseket tartalmazza, ugyanis a Zöld Bizonylatos támogatási

ezt a támogatási rendszert szeretném bemutatni, szemléltetve

rendszer is csak a megújuló villamosenergia-termelést hivatott ösz-

az elért eredményeket, rávilágítva annak előnyeire, hátránya-

tönözni, így mérhető eredményeket is csak ezen a téren produkált.

ira és hiányosságaira.

Kötelező kvóta és nemzeti célkitűzés A MENCsT meghatározza a célkitűzést, ami a megújuló villamos ener-

Előzmények

gia részarányát illeti az össz bruttó villamosenergia-fogyasztásból,

Romániában figyelemreméltó hagyománya van a megújuló energia-

valamint a támogatásban részesülő megújuló villamos energia rész-

termelésnek, elsősorban a vízerőműveknek köszönhetően. Az 1960-

arányát az össz bruttó villamosenergia-fogyasztásból. Erre azért volt

as években kezdődött az első nagy vízerőművek építése a Dunán

szükség, mert Romániának nem volt szándékában a már létező és

(Vaskapu I, Vaskapu II), az Olton (Valcea), az Argeșen (Vidraru) stb.,

viszonylag hatékonyan, alacsony költségekkel működő vízerőműve-

amelyek nagy része a napjainkban is működőképes, és az ország vil-

ket támogatni a Zöld Bizonylatos támogatási rendszerrel. A 2008-ban

lamosenergia-fogyasztásának több mint egynegyedét fedezik. Ezekre

megjelenő, erre vonatkozó, 220. számú törvény le is szögezi, hogy

a termelőkapacitásokra alapozva, de figyelembe véve az ország többi

csak a 10 MW alatti termelőkapacitással rendelező vízerőművek része-

megújuló energiaforrásban is rejlő potenciálját, szabta meg az Eu-

sülnek a támogatási rendszerben. A vízenergia az egyetlen megújuló

rópai Bizottság az Európa 2020 Stratégia egyéni célkitűzései között

erőforrástípus, amelynél ilyen korlátozás van a törvényben, az összes

Romániának a 24%-os megújuló energiaszintet a 2020-as évi össz

többi erőforrástípus esetében nincs semmiféle korlátozás, ami a tel-

bruttó energiafogyasztásból.

jesítményt illeti.

Európa 2020 Stratégia

újabb kifejezést, amelyek a megújuló energia vállalásokat, célkitűzé-

Az Európa 2020 Stratégiában az Energia és Éghajlatváltozás fejezet-

seket illeti:

Amint említettem, a MENCsT és a 2008/220. törvény bevezet két

ben Románia megújuló energiatermelésre vonatkozó célkitűzését az

1.1. Megújuló villamos energia nemzeti célkitűzés, ami nem más,

EU27 20%-os átlagértékénél magasabb értékben határozta meg. Ezt

mint a megújuló villamos energia részaránya az össz bruttó villa-

a vállalást elsősorban a már létező vízerőművek termelésére alapozta,

mosenergia-fogyasztásból. Ez magában foglalja az összes megújuló

de már akkor (2007) életben volt egy (nem túl ösztönző) támoga-

energiatermelő kapacitás termelését, függetlenül attól, hogy részesül

tási rendszer a megújuló energiatermelésre, és előkészületben volt

támogatásban vagy nem.

a jelenlegi Zöld Bizonylatos támogatási rendszer is, ami kiegészíteni

1.2. A Megújuló villamos energia kötelező kvóta a támogatásban

hivatott a létező nagy vízierőművek termelését, ezzel járulva hozzá a

részesülő megújuló villamos energia részarányát jelenti az össz bruttó

célkitűzések eléréséhez (1. táblázat).

villamosenergia-fogyasztásból. A különbséget a támogatásban nem

A 2010-ben véglegesített, megújuló energiára vonatkozó Nemzeti Cselekvési Terv (MENCsT) már konkrétabb számokat fogalmaz meg.

A Megújuló villamos energia nemzeti célkitűzés a villamosenergia-termelés hozzájárulását mutatja az ország 2020-as kötelező vál-

1. táblázat. Európa 2020 célkitűzések EU27 célkitűzés

részesülő nagy vízerőművek termelése adja (2. táblázat).

lalásához, a 24%-os célkitűzés eléréséhez, amely, amint említettem, Vállalt értékek EU27

Magyarország

nem csak a villamos energiát foglalja magában, hanem a megújuló Románia

hőenergiát és a megújuló üzemanyagokat is.

Energia és éghajlatváltozás (20/20/20) Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

20%

10%

20%

Az energiahatékonyság növelése

20%

10%

19%

Év

2010

2015

2020

A megújuló energia részaránya az össz energiafogyasztásból

20%

13%

24%

Megújuló villamos energia részaránya az éves bruttó összfogyasztásból

33%

35%

38%

30

2. táblázat. Megújuló villamos energia nemzeti célkitűzés


E-NERGIA.HU


Évek

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Támogatott megújuló villamos részaránya az éves bruttó összfogyasztásból

A Zöld Bizonylatos támogatási rendszer bemutatása

8,3%

10%

12%

14%

15%

16%

17%

18%

19%

19,5%

20%

Minden

villamosenergia-termelő,

aki

megújuló erőforrásból termel villamos

3. táblázat. Megújuló villamos energia kötelező kvóta

energiát, a megtermelt villamosenergia-mennyiség függvényében jogosult

A megújuló villamos energia kötelező kvóta bevezetésére azért

egy bizonyos számú Zöld Bizonylatra. A Zöld Bizonylatok folyósítá-

volt szükség, mert nyilvánvalóan a nagy vízerőművek termelése nem

sának feltétele a megtermelt villamos energia értékesítése a szabad

elegendő a 38%-os, illetve a 24%-os célkitűzések teljesítésére, ezért

villamosenergia-piacon. Az állam nem biztosít kötelező átvételt a

mindenképpen szükség volt új termelőegységekre, amelyek csakis

megtermelt villamos energiára, azt szabadpiaci, versenykörülmények

egy támogatási rendszer hatására jelenhettek meg. A kötelező kvóta

között kötelesek értékesíteni a termelők.

által szándékozik az állam jelezni, hogy mi az a villamosenergia-meny-

A termelők által megszerezhető Zöld Bizonylatok száma az erőfor-

nyiség (vagy részarány az összfogyasztásból), amire számít ezektől

rás típusától és a biomassza, biogáz esetében a használt technológi-

az új termelőegységektől, és amire hajlandó támogatást adni, azért,

ától is függ (4. táblázat). A támogatási rendszer, a feljavított vízerő-

hogy a 2020-as vállalásokat teljesíteni tudja (3. táblázat).

művek kivételével, 15 évig jár a termelés beindításának pillanatától.

A 3. táblázatból és ezekből a kötelező kvótákból egyértelmű-

A Zöld Bizonylatok értékét a törvény szabályozza, megszabva azok

en kitűnik, hogy Románia évről évre növelni szeretné a támogatott

minimális (27 euró) és maximális (55 euró) értékét. Ezeket az ér-

megújuló villamosenergia-mennyiséget, vagy annak részarányát az

tékeket az Országos Energia Hatóság évente korrigálja az eurózóna

összfogyasztásból. Ez nagyon fontos jelzés a befektetőknek. Felmér-

inflációjával. Jelenleg a Zöld Bizonylatok korrigált értéke a következő:

ve, hogy egy adott pillanatban hol áll az ország ennek a kvótának a

minimális érték: 29,280 euró/ZB, maximális érték: 59,647 euró/ZB.

teljesítésében, rögtön kikövetkeztethető, hogy mi az a termelőkapa-

A Zöld Bizonylatokat a megújuló villamosenergia-termelők a vil-

citás, ami még szükséges ahhoz, hogy ezt a kötelező kvótát teljesítse

lamosenergia-szolgáltatóknak adhatják el, akiknek kötelességük az

Románia.

általuk a fogyasztóknak szolgáltatott villamosenergia-mennyiség

Felhívnám a figyelmet a kötelező szóra. Gyakorlatilag azért kö-

függvényében egy bizonyos számú Zöld Bizonylatot vásárolniuk. Ezt a

telező ez a kvóta, mert míg a nagy vízerőművek termelése adott,

mennyiséget a Kötelező Zöld Bizonylat kvóta határozza meg. Itt zárul

viszonylag állandó és korlátolt érték, addig a támogatott erőművek

be a kör a fogyasztók, a termelők és a szolgáltatók között. A támoga-

termelése kötelező ahhoz, hogy a 38 és a 24% elérhető legyen. Eze-

tási rendszer finanszírozói gyakorlatilag a villamosenergia-fogyasztók.

ket a vállalásokat, mint kötelező teljesítendő éves szinteket, Románia leközölte, és vállalta az Európai Bizottság előtt is.

A Kötelező Zöld Bizonylat kvóta az a Zöld Bizonylat mennyiség, amit egy bizonyos évben a villamosenergia-szolgáltatók minden MWh,

A Zöld Bizonylatos támogatási rendszer A támogatási rendszer célja, hogy 2020-ra Románia elérje a 20%-os

a végső fogyasztóknak szolgáltatott villamos energia után kötelesek megvásárolni. A kötelező Zöld Bizonylat kvótát a következő képlet segítségével lehet kiszámítani:

kötelező kvótát, ezáltal a teljesítse a 38%-os nemzeti célkitűzést, ami hozzájárul a 24%-os vállalás teljesítéséhez. A támogatási rendszert, amit Románia a vállalások teljesítéséhez vállalt, a 2008/220. törvény hagyta jóvá. Hivatalos megnevezése: „Zöld Bizonylatos kereskedéssel

K ZB =

QZB , QVE

ahol KZB a Kötelező Zöld Bizonylat kvóta (ZB/MWh)

kombinált kötelező kvótarendszer”. Romániának, mint EU-tagállamnak, ahhoz, hogy egy támogatási rendszert alkalmazhasson, az Európai Bizottság engedélyére van

QZB az egy naptári év alatt kibocsátott Zöld Bizonylatok száma (ZB) QVE az éves nettó villamosenergia-fogyasztás (MWh)

szüksége. Ennek az engedélynek a megszerzése három évet vett igénybe. Az Európai Bizottság 4938/2011. határozata engedélyezte

A fenti képlet mindaddig alkalmazható, amíg a megújuló villamos

a Zöld Bizonylatos támogatási rendszert, amely 2011 novemberétől

energia kötelező kvótát el nem éri az ország. Azokban az években,

lépett érvénybe, pontosan három évvel a törvény megjelenése után.

amikor a kötelező kvótát eléri vagy túlteljesíti az ország, a Zöld Bizonyítvány kvóta kiszámításához csak a kötelező kvóta eléréséhez szük-

4. táblázat. Zöld Bizonylatok száma erőforrástól és technológiától függően Megújuló erőforrástípus

ZB szám/MWh

Megjegyzés Régi, feljavított vízierőművek esetében 2 zB/MWh 10 évig

1

Víz (max. 10 MW)

3

2

Nap

6

3

szél

2 (2017-ig)

séges megújuló villamos energia után kiadott Zöld Bizonylatot használjuk, a kötelező kvóta fölött termelt megújuló villamos energiának megfelelő Zöld Bizonylatokat nem számoljuk bele. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azokban az években, amikor Románia túlteljesíti a megújuló villamos energia kötelező kvótát, minden termelő megkapja ugyan a termelése után jogosan járó Zöld Bizonylat számot, de a villamosenergia-forgalmazók nem kötelesek a teljes mennyiséget

1 (2018-tól)

felvásárolni, csak az éves megújuló villamos energia kötelező kvóta

Biomassza 1: fa-, növényi, állati, erdészeti hulladék stb.

2

5

Biomassza 2: termesztett energianövények

3

villamosenergia-piacon, hanem a Zöld Bizonylatok piacán is. A Zöld

6

depónia, szennyvíztisztítók iszapjából képződő gáz

1

zelében alakul, ami egyértelműen a fogyasztóknak jelent előnyt, mert


kapcsolt termelés (CHP) estén +1 zB minden MWh magas hatásfokú villamos energia után

szintjének megfelelő számú Zöld Bizonylatot. Így alakul ki egy reá-

4

lis verseny a megújuló villamosenergia-termelők között nemcsak a Bizonylat-túlkínálatnak köszönhetően azok piaci ára a minimumár köcsökken a hozzájárulásuk a támogatási rendszerhez.

31

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Évek zB szám

2011

2012

2013

2014*

1 752 794

5 547 302

9 228 000

10 890 889

0,03746

0,1188

0,224

0,237

zB kvóta (zB/MWh) Árhatás (euró/MWh) – a fogyasztók ennyit fizetnek minden MWh után, hogy fenntartsák a támogatási rendszert

2

6

10

7

* becslés

5. táblázat. A támogatási rendszer hatása az villamosenergia-árra Abban az esetben, ha egy villamosenergia-szolgáltató nem telje-

Megújuló erőforrástípus

ZB szám/MWh 2013. december 31-ig

ZB szám/MWh 2014. január 1-től

1

Víz (max. 10 MW)

3

2,3

2

Nap

6

3

3

szél

2 (2017-ig)

1,5 (2017-ig)

1 (2018-tól)

0,75 (2018-tól)

4

Biomassza 1: fa-, növényi, állati, erdészeti hulladék stb.

2

2

5

Biomassza 2: termesztett energianövények

3

3

6

depónia, szennyvíztisztítók iszapjából képződő gáz

1

1

síti a kiszabott éves kötelező Zöld Bizonylat kvótát, minden meg nem

7. táblázat. Zöld Bizonylatok száma 2014. január 1. előtt és után

vásárolt Zöld Bizonylat után 110 euró büntetést kell fizetnie (időközben ez a 110 euró, ami ugyancsak évente korrigálható az eurózóna inflációjával, 119,293 euróra nőtt).

Megújuló erőforrástípus

Az 5. táblázatban látható, hogyan alakult 2011 és 2014 között a

Halasztott ZB szám/MWh

Halasztás határideje

kibocsátott Zöld Bizonylatok száma, az éves kötelező Zöld Bizony-

1

Víz (max. 10 MW)

1

2017. április 1.

lat kvóta, és milyen hatása volt a támogatási rendszernek a villamos

2

Nap

2

2017. április 1.

3

szél

1

2018. január 1.

energia végső fogyasztói árára. 2011 és 2013 között a teljes kibocsátott Zöld Bizonylat-mennyiség

8. táblázat. Halasztott Zöld Bizonylatok száma és a halasztás határideje

felvásárlásra került, mert Románia nem érte el a megújuló villamos energia kötelező kvótát. Ebben az időszakban minden kibocsátott Zöld

és a következő év elejétől csökkentse a Zöld Bizonylat-számot azoknál

Bizonylatot beleszámoltak az éves kötelező Zöld Bizonylat kvótába,

az erőforrás- vagy technológiatípusoknál, ahol a túltámogatottságot

így gyakorlatilag minden egyes Zöld Bizonylatnak piacot teremtett az

észleli. Az így eszközölt csökkentések csak azokat a projekteket érint-

Országos Energia Hatóság.

hetik, amelyek a csökkentés életbe lépése után készülnek el és kez-

2014 az első év, amikor várhatóan a megújuló villamos energia

denek termelni, a már létező és a támogatási rendszerre akkreditációt

kötelező kvótát túlteljesítik, ezért csak az éves megújuló villamos

szerzett erőművek maradnak az eredeti Zöld Bizonylat számmal. Ezt a

energia kötelező kvóta (11,1%) szintjének megfelelő Zöld Bizonylat

kötelezettséget az EB 4938/2011. határozata is tartalmazza, és utólag

szám (10 890 889 ZB) alapján számolják ki az éves kötelező Zöld Bi-

a 2008/220. törvénybe is belefoglalták.

zonylat kvótát. Ez azt jelenti, hogy 2014 az első év, amikor felvásárló

Túltámogatottság akkor lép fel, amikor egy erőforrás- vagy technológiatípusnál az átlag megtérülési ráta az EB által jóváhagyott refe-

piac hiányában számos Zöld Bizonylat eladatlan marad. A Zöld Bizonylatok érvényessége a kezdetekben 16 hónap volt, ezt utólag lecsökkentették 12 hónapra, ami újabb nyomást helyezett a termelőkre, akik kénytelenek a csökkenő kereslet mellett rövidebb

rencia megtérülési rátákhoz (IRR) képest több mint 10%-kal növekszik (6. táblázat). Az Országos Energia Hatóság első piaci elemzését a 2012. évi adatok alapján 2013-ban végezte, amelynek során arra a következtetésre

idő alatt értékesíteni a Zöld Bizonylatokat.

jutott, hogy a nap, a víz és a szél esetében túltámogatottság van,

A támogatási rendszer módosításai

és javasolta a Zöld Bizonylatok számának olyan mértékű csökkentését 2014. január 1-től, hogy az átlag megtérülési ráták visszaálljanak

Az Európai Bizottság által követelt módosítások

az EB által jóváhagyott referencia megtérülési ráták szintjére. Így a

Az évek során a 2008/220. törvény és ezáltal a Zöld Bizonylatos támo-

támogatási rendszer a Zöld Bizonylat számok tükrében a 7. táblá-

gatási rendszer is több módosításon esett át, amelyek között voltak

zat szerint módosult. Ez az a módosítás, ami nem lepte meg a piaci

olyanok, amelyekre számított a piac, de többnyire meglepetésszerű

szereplőket, számítottak rá, tudván, hogy ez előírás mind az EB ha-

és a termelők érdekeinek ellentmondó módosítások születtek. Vegyük

tározatában, mind a 2008/220. törvényben. A csökkentési javaslatot

sorra a legfontosabbakat!

az OEH 2013. március 30. előtt már közzétette, tehát a befektetők,

Az Európai Bizottsággal folytatott, a támogatási rendszer engedélyezésére irányuló tárgyalások folyamán az EB egyik legfontosabb kö-

az érdekeltek kilenc hónappal a csökkentés életbe lépese előtt tudták, hogy mire számíthatnak 2014-től.

vetelménye az volt, hogy az Országos Energia Hatóság folyamatosan

A második piaci elemzésre 2014-ben került sor a 2013. évi adatok

kövesse a piac alakulásást, az átlag beruházási költségeket minden

alapján. Ennek eredménye azt mutatta, hogy egyetlen erőforrástípus

egyes erőforrás- és technológiatípusra, és amennyiben túltámogatott-

vagy technológia esetében sincs túltámogatottság, ezért az OEH ja-

ságot (overcompensation) észlel valamelyiknél, azonnal lépjen közbe,

vaslata az volt a kormány felé, hogy 2015-től ne eszközöljön semmilyen csökkentést a támogatási rendszerben.

6. táblázat. AZ EB által jóváhagyott referencia megtérülési ráták (IRR) Erőforrás- vagy technológiatípus

Szél

Víz

Biomassza kapcsolt termelés (CHP)

Biomasszahulladékok, csak villamosenergiatermelés

Biomassza termesztett energianövények, csak villamosenergia-termelés

Depónia, szennyvíztisztítók iszapjából képződő gáz

Nap

Irr (%)

10,9

10,2

10,5

10,6

11,3

11,8

11,6

32

Zöld Bizonylat-értékesítés halasztás 2013-ban a Kormány, hogy enyhítsen a támogatási rendszer által


E-NERGIA.HU


Évek

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Megújuló villamos energia kötelező kvóta

8,3%

10%

12%

14%

15%

16%

17%

18%

19%

19,5%

20%

Megújuló villamos energia kötelező kvóta a 2014/23 sz. törvény után

8,3%

10%

12%

11,1%

?

?

?

?

?

?

?

jes (29,280 euró), a törvény által előírt minimum árra, és azóta is ott stagnál (9. táblázat).

A támogatási rendszer eredményei


A Zöld Bizonylatos támogatási rendszernek köszönhetően 2010 és 2013

előidézett, a befektetések gyarapodásával létrejövő egyre nagyobb

között a támogatásban részesülő erőművek teljesítménye minden

terheken, amelyek a villamosenergia-fogyasztók számláin tükröződ-

évben megkétszereződött (10. táblázat). Ha ezt a 4500 MW teljesít-

tek (5. táblázat), a 2013/57. sürgősségi kormányrendelettel módo-

ményt hozzáadjuk a nagy vízerőműveket működtető Hidroelectrica

sította a 2008/220. törvényt, és a biomassza- és biogáz-erőműveket

6500 MW-os összteljesítményéhez, ami ugyancsak megújuló ter-

leszámítva az összes többi erőforrástípus esetében elrendelte, hogy

melőkapacitásnak minősül, a kapott szám Románia össz termelőka-

azok egy bizonyos darabszámot a 2013. július 1. és 2017. március

pacitásának (22 000 MW) több mint a felét jelenti. Ezzel Románia

31. között kibocsátott Zöld Bizonylatokból meghatározott időig nem

nemcsak Európában, de világszinten is az egyik legzöldebb országnak

értékesíthetnek. Ez a 8. táblázatban összefogalva látható. A halasz-

minősül.

tás csak azokra az erőművekre vonatkozik, amelyek 2013. december 31-ig kaptak akkreditációt a támogatási rendszerre, tehát a csökken-

A megújuló energiatermelők számának alakulásában a fejlődés még ennél is látványosabb (11. táblázat).

tés előtti Zöld Bizonylat számra jogosultak. Ezek számára, viszony-

Azt, hogy a támogatási rendszer csökkentése megalapozott és

lag hosszú időre, nagyon komoly bevételkiesést jelent a halasztás; a

logikus lépés volt, és azt, hogy az új termelőkapacitások létesíté-

nap- és vízerőművek számára 45 hónapig, a szélerőművek számára

sének ütemét csökkenteni kellett, a 12. és a 13. táblázat adatai tá-

54 hónapig. A halasztás a fogyasztók és a villamosenergia-szolgálta-

masztják alá.

tók szempontjából azt jelentette, hogy ezekben az években kiesik a

Függetlenül attól, hogy milyen módszerrel számítjuk ki az elért

kötelező Zöld Bizonylat kvóta számításából egy bizonyos mennyiségű

szinteket, megfigyelhető, hogy a 2015-ig kitűzött szintet már 2013-

Zöld Bizonylat, ami magától érthető módon a támogatási rendszerhez

ban teljesítette Románia, sőt, ha a normalizált értékeket nézzük

való hozzájárulást és a számlák csökkenését jelenti.

(ahogy az irányelvek értelmében számolni kell), akkor már 2013-ban túlteljesítette Románia a 2020-ra kitűzött 38%-os vállalást. Ami a

Megújuló villamos energia kötelező kvóta módosítása

24%-os vállalást illeti, nem ennyire egyértelmű a helyzet. A Gazdasá-

A következő kellemetlen meglepetést a parlament tartogatta a ter-

gi Minisztérium Energetikai Osztálya szerint az Európai Bizottságnak

melők számára. A 2013/57. Sürgősségi Kormányrendelet törvény-

készített, 2011-2012 időszakra vonatkozó jelentésben az áll, hogy a

erejűre emelésekor a parlament beiktattott egy-két módosítást a

2011-2012 időszakra előirányzott 19,66% helyett 2011-ben 21,20%-

2014/23. törvénybe (ezzel a törvénnyel hagyta jóvá az 57-es Sürgős-

ot, 2012-ben 22,90%-ot ért el Románia. A következő jelentés, ami a

ségi Kormányrendeletet). A legfontosabb módosítás a 2020-ig kitűzött éves megújuló villamos energia kvóták eltörlése volt. A 2014/23.

11. táblázat. Megújuló energiatermelők száma

törvény értelmében a kötelező megújuló villamos energia kvótákat ezután a kormány fogja évente meghatározni. Hamarosan meg is jelent az a kormányhatározat, ami a 2014. évi kötelező kvótát az

Év

Szél

Víz

2005

2

1

3

eredeti 15% helyett, 11,1%-ra csökkentette. Ennek hatása Románia

2006

3

3

6 20

megújulóenergia-piacára közvetetten és a Zöld Bizonyítványok piacá-

Biomassza

Nap

Összesen

2007

11

9

2008

12

11

a kötelező Zöld Bizonylat kvóta számításakor, először a támogatási

2009

15

14

1

1

31

rendszer életbe lépésétől, nem az összes kibocsátott Zöld Bizonylattal

2010

26

18

3

1

48

ra közvetlenül drasztikus volt. Az Országos Energia Hatóság becslései azt mutatták, hogy ezt a 11,1%-os szintet jócskán túlteljesítik, ezért

23

számolt, hanem csak a 11,1%-nak megfelelő ZB számmal. Így gya-

2011

42

32

4

4

82

korlatilag kevesebb Zöld Bizonylatot vásároltat fel a villamosenergia-

2012

56

47

7

41

151

szolgáltatókkal, mint amennyi a piacra kerül 2014-ben. A keresletnél

2013

73

77

14

395

559

jóval nagyobb kínálat rögtön meg is látszott a Zöld Bizonylatok piacán. 2014 márciusától a Zöld Bizonylatok átlag piaci ára beállt a 130,69 le-

10. táblázat. Megújuló energiatermelő kapacitások [MW]

Megújuló energiatermelő kapacitások 2010

2011

2012

2013

2014Szept

szél

670

1696

2594

2655

Víz (< 10 W)

438

491

531

538

Biomassza

25

43

66

99

Nap

1

98

1158

1220

1134

2328

4349

4512

Összesen

520


12. táblázat. Megújuló villamos energia nemzeti célkitűzés Megújuló villamos energia (beleértve a nagy vízierőművek termelését is)

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Megújuló villamos energia részaránya az éves bruttó összfogyasztásból

33%

33%

33%

33%

33%

35%

Teljesített szintek (nem normalizált értékek)

35,24%

27,19%

25,07%

35,59%

Teljesített szintek (normalizált értékek a 2009/28/CE Irányelvek értelmében)

30,82%

31,72%

33,86%

40,00%

33

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Évek

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Megújuló villamos energia kötelező kvóta

8,3%

10%

12%

14%

15%

16%

17%

18%

19%

19,5%

20%

Megújuló villamos energia kötelező kvóta a 2014/23 sz. törvény után

8,3%

10%

12%

14%

11,1%

?

?

?

?

?

?

Elért szintek

1,6%

2,5%

7,2%

11,1%

16%*

szükséges üzemanyag- és a működési költségek jóval magasabb szintje. Míg a víz, szél és nap esetében a támogatási rendszer elsősorban a magas beruházási költségek gyorsabb megtérítésére szükséges, a biomassza esetében a magas beruházási költségek mellett az ugyancsak magas működési költsége-

* becslés


ket is fedeznie kell. Úgy tűnik, hogy a Zöld Bizonylatos támogatási rendszer

2013-2014 időszakra vonatkozik, 2015-ben készül el. Mindez azt mu-

erre nem alkalmas. Pontosan ezért szükséges kiemelten kezelni a bio-

tatja, hogy ez a vállalás is túlteljesíttetett, legalábbis ami az időszakos

masszát az energetikai stratégiában, és egy új támogatási rendszert

előirányzott szinteket illeti, de a 2020-ra kitűzött 24%-os szint sincs

kidolgozni az ilyen típusú erőművek számára.

már túl messze.

Kidolgozás alatt van egy új támogatási rendszer, amely az 500 kW

Végül pár szót a kötelező kvótáról, amelyet 2014-ben érhet el

alatti teljesítménnyel rendelkező erőművek számára lesz igényelhető.

először Románia, és ezt nem csak azért, mert a kormány lecsökken-

Egy fix tarifás, kötelező átvételi rendszerű támogatási rendszerről van

tette 15%-ról 11,1%-ra. Becsléseim szerint 2014-ben az éves össz

szó, amely várhatóan 2015-től lép érvénybe. Szó van a Zöld Bizonyla-

villamosenergia-fogyasztás több mint 15%-át a támogatott megújuló

tos rendszer lecseréléséről is egy feed-in-tariff vagy feed-in-premium

villamos energia fogja adni.

típusú támogatásra, de ez legalább kétéves folyamat.

A 2008/220. törvény és a Zöld Bizonylatos támogatási rendszer egyik erőssége és kapaszkodója a beruházók számára az éves megújuló villamos energia kötelező kvóták voltak. Ezek jelezték, hogy Ro-

Összefoglalás

mánia milyen szintre szeretne eljutni ezen a téren, fontos mércéje

A Románia által a megújuló energia termelés ösztönzésére implemen-

volt annak, hogy mi az a villamosenergia-mennyiség, ami részesül-

tált támogatási rendszer viszonylag rövid idő alatt nagyon látványos

het a támogatási rendszerben. Innen már egyszerű volt következetni,

eredményeket hozott az ország villamosenergia-piacán. Alig négy

hogy mi az a termelőkapacitás és beruházás-szükséglet, amivel ez a

év alatt több mint 6 milliárd euró értékű beruházást eredményezett,

villamosenergia-mennyiség megtermelhető. Ezt törölte el a 23/2014.

amelynek nagyrésze külföldi tőke. A 2008-ban kezdődött gazdasági

törvény egyik napról a másikra.

válság után az energetika, pontosabban a megújuló energiatermelés

A kormány döntése logikus. Egyértelmű, hogy a hiba ott csúszott

az egyetlen olyan szakterület, amely ilyen mennyiségű beruházást tud

a gépezetbe, amikor ezt a három vállalást nem hangolták össze. A

felmutatni, és ez kizárólag a támogatási rendszernek tudható be. A

három vállalás közül kettőt már 2012-ben túlteljesített Románia, ami-

masszív beruházásoknak köszönhetően 2010 és 2013 között Románia

kor a megújuló villamos energia kvóta még messze volt a kötelező

megújuló villamosenergia-termelőkapacitása évről évre megkétsze-

szinttől. Figyelembe véve a támogatási rendszer hatásait a villamos-

reződött, de ezt a ritmust lehetetlen volt tovább tartani. 2014-ben

energia-fogyasztókra, főképp az ipari fogyasztókra, akiknek verseny-

már látványosan csökkent a befektetők rajongása a megújuló energia

képességét minden ilyen típusú támogatási rendszer negatívan befo-

iránt. Ebben szerepet játszott a támogatási rendszer többszöri mó-

lyásolja, valamilyen módon mérsékelni kellett a beruházók rajongását

dosítása is. Ezekkel a kormánynak és a parlamentnek az volt a célja,

a megújulók iránt.

hogy megfékezze ezt a lavinát, egyrészt azért, mert Románia egyes

Hogyan tovább?

vállalásait már túlteljesítette, más vállalásaihoz már nagyon közel jutott, másrészt azért, mert a Zöld Bizonylatos támogatási rendszer

A kidolgozás alatt álló, 2014-2035 időszakra vonatkozó új energeti-

ilyen ritmusú fejlődés mellett hosszú távon nem fenntartható. Szem

kai stratégia már napvilágot látott, alapelvei mutatják azt az irányt,

előtt kell tartani azt a tagadhatatlan tényt, hogy minden olyan támo-

amelyet a kormány megcélzott a megújuló energiát illetően. A továb-

gatási rendszer, amelyet a villamosenergia-fogyasztók tartanak fenn,

biakban nem szándékszik támogatni semmilyen más típusú megújuló

csökkenti az ipar és a gazdaság versenyképességét. Annak tudatá-

energiát, csak a biomassza- és biogáz-erőműveket. Ez az egyetlen

ban, hogy a 2020-as vállalások teljesítése nincs veszélyben, Románia

erőforrás- és technológiatípus, amely hosszú távon munkahelyeket

döntése, hogy csökkentse a Zöld Bizonylatos támogatási rendszert,

képes teremteni, környezetvédelmi szempontból kényes problémákat

értelmet nyer.

megoldani, és megoldás lehet a távfűtésre, növelni tudja a foglalkoz-

Románia az Európa 2020 Stratégia keretein belül, az Energia és

tatottságot és a megművelt területek arányát a mezőgazdaságban, és

Éghajlatváltozások fejezetben vállalt célkitűzések teljesítése érdeké-

stabil villamos energiát képes teremteni, amely nem okoz gondokat a

ben elfogadott, engedélyeztetett az Európai Bizottságnál és alkalmazni

villamos hálózatban.

kezdett egy támogatási rendszert a megújuló villamosenergia-terme-

Több érv szól a biomassza- és biogáz-erőművek mellett, mint az

lés ösztönzésére. A támogatási rendszer alkalmazásának eredményei

összes más típusú erőforrás vagy technológia mellett együttvéve,

nagyon látványosak, több mint 4000 MW megújuló villamosenergia-

és mégsem fejlődtek az ország biomassza potenciáljával arányosan.

termelőkapacitás épült igen rövid idő alatt. Ennek a látványos fejlő-

Ennek az lehet a magyarázata, hogy a Zöld Bizonylatos támogatási

désnek tulajdonítható a hatóságok döntése, amivel csökkentik a tá-

rendszer túl bonyolult és nehézkes az ilyen típusú beruházásoknak,

mogatási rendszert, annak érdekében, hogy az a támogatásban már

szinte lehetetlen erre a támogatási rendszerre olyan üzleti tervet ala-

részesülő termelők számára fenntartható legyen hosszú távon is, va-

pozni, amit bankok vagy más finanszírozók elfogadnának. A legszá-

lamint azért is, mert a támogatási rendszer negatívan befolyásolta az

mottevőbb különbség a többi technológiához képest a termeléshez

ipar versenyképességét.

34


E-NERGIA.HU


Stróbl Alajos

Gondolatok a vízerőművekről

Bős-Nagymaros kérdése több mint negyed évszázad elteltével

A hagyományos vízerőműves termelési arány (1. ábra) jelleg-

még mindig napirenden van, bár nem sok sikerrel. Sokan van-

zetes képet mutat földrészünk nyugati felének villamosenergia-

nak azonban a kitartó drukkerek, a vizet nagyon szeretők, a

termeléséről. Az ENTSO-E 35 tagországa1 közül 30-ban van mérték-

lobbizók, annak ellenére, hogy a helyzetet formálók és a fej-

adó vízerőműves termelés. Ötben nincs, vagy csak elhanyagolható

lesztők nem igyekeznek e lelkesítőket tovább biztatni. A kö-

részarányban: Cipruson, Dániában (csak 9 MW a teljesítőképesség),

zömbösség „szívükön üt sebet”, ezért nem árt, ha mi mindig

Észtországban (7 MW), Észak-Írországban (12 MW) és Hollandiában

elővesszük a vizes témát. Ma nem tekintik az új megújulók

(38 MW) nem éri el a vizes részarány a 0,1%-ot sem. Az átlagos ter-

táborába tartozónak a vízenergiát, nem is nagyon támogatják

melési arány alig több 18%-nál.

fejlesztését. A helyzet azonban változhat.

A legnagyobb a vízerőműves arány köztudottan Norvégiában és Izlandon, de 60% körüli vagy nagyobb Montenegróban, Horvátországban, Ausztriában és Svájcban is. A többi államban már nem éri

A vízerőmű az egyik legrégebbi erőműtípus a világon, de nem nálunk.

el az 50%-ot sem. Jelentős vízerőműves energiatermelő még 40%

Trianon óra különösen lapos ország lettünk, bár vannak nagy folyóink.

feletti aránnyal Svédország, Bosznia-Hercegovina és Luxemburg. Az

Vízhozamuk tekintélyes ugyan, átlagos esésük azonban kicsiny, ezért

egyharmados arány Szlovéniában és Portugáliában jellemző. Az egy-

gondot okozhat a Duna, a Tisza, a Dráva hazai folyásának és többi

negyedes részarányt még a két szomszédunk, Románia és Szerbia is

mellékfolyójának itthoni értékesítése a villamos energia termelésére.

eléri. Nagyon kis vízerőműves termeléssel (2-5% között részaránnyal) büszkélkedhet a cseh, a német, az ír, a belga és a brit villamosener-

Nemzetközi kitekintés

gia-ellátás.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) évente kiadott könyveiben

Magyarország az utolsó ebben a rangsorban 0,7%-os nettó adat-

(WEO: World Energy Outlook) rendszeresen beszámol a közelmúlt té-

tal, mert az utóbbi években 56 MW nettó kapacitásúra emelt vízerő-

nyeiről és a negyed évszázados távlat lehetőségeiről a szakértői becs-

műparkunk csak átlagosan, a vízjárástól függően 0,2 TWh éves ter-

lések segítségével. A 2013. évi kiadásból egyszerű adatok emelhetők

melésre képes. Nagyon hiányozhat Bős-Nagymaros.

ki, amelyek jelzik, hogy hány százalékot jelentenek a vízerőművek a

A vízerőművek nettó villamos teljesítőképességét nézve (2. ábra)

villamosenergia-termelésben (1. táblázat). Bizony nem sokat, és bár

természetesen Norvégia vezet 30 GW feletti értékkel. Érdekes vi-

vannak persze kivételek, ez a megújulós részarány várhatóan nem

szont, hogy a második helyen Franciaország áll 25 GW feletti víz-

nagyon növekedik meg 2035-ig.

erőmű-teljesítőképességgel. Olaszország és Spanyolország messze

A fejlődő országokban az egyötödös, majd a csökkenő részarány

megelőzi a 16 GW-os Svédországot. Svájc és Ausztria szinte azo-

persze jobb, mint a fejlett országokban az egynyolcad. Ez főleg azt

nos nagyságú vízerőmű-parkkal rendelkezik (13,5 GW körülivel).

jelzi, hogy először a vízenergia adottságait használják ki az adott helyen, mielőtt bonyolultabb erőművek építésébe fognának. Ahol nagyon

1. ábra. Vízerőműves termelési arányok, % [2]

kedvezők az adottságok, mint például Brazíliában, ott természetes, hogy a fosszilis vagy hasadóanyagos megoldások háttérbe szorulnak, és még az új megújulókkal is várnak.

1. táblázat. A vízerőmű-termelési részarány [1] 2010-ben

2035-ben

Világ

16%

15%

oECd országok

12%

12%

Nem oECd országok

20%

17%

UsA

6%

6%

Európai Unió

11%

11%

oroszország

16%

16%

kína

17%

14%

India

12%

11%

Brazília

78%

65%


Norvégia Izland Montenegró Horvátország Ausztria Svájc Bosznia-Hercegovina Svédország Luxemburg Szlovénia Portugália Macedónia Románia Szerbia Litvánia Olaszország Finnország Szlovákia Spanyolország Franciaország Bulgária Görögország Cseh Köztársaság Németország Írország Belgium Nagy-Britannia Lengyelország Magyarország

44,3% 40,9% 40,7% 32,4% 30,5% 28,1% 27,3% 25,7% 25,0% 19,1% 18,6% 18,5% 14,6% 13,7% 11,6% 10,9% 4,6% 4,3% 3,7% 2,2% 2,1% 2,0% 0,7%

72,3% 66,7% 63,0% 60,6% 58,0%

96,1%

Átlag 18,4%

35

MEGÚJULÓK

Norvégia Franciaország Olaszország Spanyolország Svédország Svájc Ausztria Németország Románia Portugália Nagy-Britannia Görögország Finnország Bulgária Szerbia Szlovákia Lengyelország Cseh Köztársaság Horvátország Bosznia-Hercegovina Izland Lettország Belgium Luxemburg Szlovénia Litvánia Montenegró Írország Macedónia Magyarország

6227 5652 3969 3237 3168 3161 2959 2531 2349 2230 2110 2031 1860 1553 1430 1128 1123 1026 660 511 503 56

E-NERGIA.HU

16203 13770 13350 10780

21880 19333

25404

30819

2. ábra. A vízerőművek teljesítőképessége, MW, 2013., ENTSO-E [2]

13350

Ausztria

6227

Románia

3161

Bulgária

2959

Szerbia

2531

Szlovákia

2349

Lengyelország

2230

Cseh Köztársaság Horvátország

2110

Bosznia-Hercegovina

2031 1123

Szlovénia Montenegró

660

Macedónia

503

Magyarország

56

3. ábra. A vízerőművek teljesítőképessége, MW, 2013., ENTSO-E [2]

A nyolcadik helyen vannak a németek még 10 GW feletti vízerőmű-

hu

mű-parkjához képest helyzetünket (3. ábra)! Így látszik csak igazán, hogy miért kell nekünk elsősorban hő- és atomerőművekre gondolni

hő

én

z

-10146

-12 000

sz

inkább hangsúlyos legyen, emeljük ki a környékünk – a régió – vízerő-

1

Leállítások 21 815 MW

-7723

p

Annak érdekében, hogy vízerőműves szerepünk a térségben még

-8 000 -10 000

él

élhetnénk jól vagy jobban.

10

-80 -2792

sz

nek együttes kapacitásával. Ettől azért ne keseredjünk el, ettől még

120

ng er

-6 000

180

ld

az utolsó a félszáz megawattot alig meghaladó több kis vízerőművé-

220

te

-4 000

-730

om

700 MW-os vízerőmű-parkkal. Magyarország ebben a „rangsorban” is

419

-19

fö

-2 000

-324

1216

at

kel), Szlovénia és Litvánia. Van még három kis ország mintegy 500-

1455

aj

Izland, Belgium, Luxemburg (főleg szivattyús tárolós vízerőművek-

0

1900

dé k

2 000

ol

vízerőművek sok szomszéd országunkban. 1000 MW felett van még

lla

4 000

z

ország, Bulgária és Szerbia). A 2-2,5 GW-os tartományban vannak a

C SP

6 000

ví

A 3 GW-os nagyságrendhez négy ország tartozik (Görögország, Finn-

Beépítések 35 181 MW

7491

o

8 000

bi

tartománnyal), de a briteknél már nem éri el a 4 GW-ot ez a jellemző.

11010

gá

Romániában és Portugáliában sok még a vízerőmű (6 GW körüli

12 000 1159 MW 10 000

na

ves kapacitással.

4. ábra. Erőműépítések és -leállítások az EU-ban, 2013-ban, [3]

– az új megújulók mellett – akkor, ha villamosenergia-termelésünk fejlődését kívánjuk. Jelezni kell, hogy mostanában a szomszédjainkban sem épül olyan sok vízerőmű, mint régebben, mert inkább az „új”

árait terhelik a megújulós illetékekkel, nem az ipari fogyasztókat, hi-

megújuló forrásokkal foglalkoznak.

szen a német ipar versenyképessége és ezzel a lakossági nettó jöve-

Nézzük meg ezért azt, hogy 2013-ban az Európai Unió tagorszá-

delem növelése az elsődleges cél.

gaiban milyen új erőműveket – köztük vízerőműveket – építettek és

A támogatási politikában előbb a KÁP rendszert, majd a KÁT mód-

állítottak le (4. ábra). Messze több szél- és naperőmű épül, mint víz-

szert alakították ki. A támogatási politika itt is változott azonban, és

erőmű. Sőt, még a biomasszára (fára, szalmára, biogázra) is több,

módosultak a kötelező átvételhez tartozó átvételi árak. Az 5 MW-nál

mint vízre. Figyelemreméltó azonban, hogy nagyon kevés vízerőmű-

nagyobb vagy használt berendezéseket tartalmazó vízerőmű nettó

vet állítottak le, hiszen ezeknek az élettartama nagyon hosszú, és

termelésének átvételi ára ma csúcsidőben 22,58 Ft/kWh, völgyben és

az adottságokat könnyebb fejújításokkal tovább hasznosítani. Nem

mélyvölgyben 14,45 Ft/kWh. Nem nagyon érthető, hogy egy átfolyós,

véletlen azonban, hogy az alig több mint 1200 MW-os vízerőműves

folyami vízerőmű termékének értékét miért módosítják, hiszen úgy-

növekmény messze elmarad a közel tízszeresét kitevő szél- és nap-

sem fog éjszaka visszaterhelni annak érdekében, hogy nappal többet

erőműves többlettől.

tudjon eladni. A kisebb vízerőművek már jóval többet kapnak: csúcs-

Támogatások és a hazai helyzet

időben 36,30 Ft/kWh-t, völgyidőben 32,49 Ft/kWh-t, mélyvölgyben 13,26 Ft/kWh. Itt sem egészen érthető, hogy a kis vízerőművek üze-

A megújulók fejlődését természetesen támogatnunk kell még akkor

meltetőit miért ösztönzik piaci feltételek alapján. Talán az sem megle-

is, amikor manapság Európában a nagy vízerőműveket nem sorolják a

pő, hogy sokan várják már az új támogatási árakat (a METÁR-t), vagy

támogatásra kijelölt erőművek közé, hanem csak a kicsiket. A támo-

valami korszerűbb eljárást a megújulók fejlesztésének ösztönzéséhez.

gatást ma nem a lakossági fogyasztók, hanem az ipariak finanszíroz-

A kötelező megújuló villamos energia nagysága is változott az el-

zák, ellentétben például a németekkel, ahol a háztartási fogyasztók

múlt években. Az átvétel 2010-ben még megközelítette a 2500 GWh-t,

36


E-NERGIA.HU


az országban, továbbá nem háztartási méretű, de 0,5 MW-nál kisebb, ún. törpe vízerőműből van 18 helyen termelőegység összesen 2637

megújulós kötelezően átvett villany, GWh

3000

1515

2264

2449

2500 222

500

1868

kW-tal. Ezek a kis és törpe vízerőművek megfelelő támogatás mellett szaporodhatnak. A vízerőműveink kihasználása 40-45% körül van, ami nem rossz

124

148 208 147

érték a szél- és naperőművek mellett. Jobban lehet tehát a vízre

504

300

201 1000

1867

183

2000

1500

1858

602 1569

1554

930

204

203

212

687

743

13

917

5

7

752

803

2012

2013

számítani. Szabályozni nem nagyon lehet velük, hiszen korlátozott a felvízszint megengedhető módosítása a tárolótérfogat szűkössége miatt. A 2013. esztendőben a nettóra számolt kihasználás 3570 h/a volt, míg az ENTSO-E átlagában a vízerőműves kihasználás csak 2950 h/a. Nagyon sok függ természetesen az adott év vízjárásától.

Tervek és álmok A vízerőműveket sokan szeretik, de a legaktívabb rajongók sajnos nemrégiben távoztak közülünk. Mindenki tudja, kikre gondolok nagy

0 2008 biomassza

2009

2010 biogáz

2011 hulladék

szél

víz

5. ábra. A hazai megújulós kötelező villamos átvétel nagysága, [4]

tisztelettel, és főleg azt sajnálom, hogy nemigen találom a követőiket. Folyóvizeink kihasználható villamos teljesítményét a tudósaink közel 1000 MW-ra teszik. Ebből több mint 700 MW-ot jelent a Duna, közel 100 MW-ot a Tisza és mintegy 90 MW-ot a Dráva. A többi a mellékfolyók (Rába, Sajó, Hernád stb.) kínálata. Eddig csak a Tiszát

azóta azonban 1900 GWh alatt van (5. ábra). A vízerőműves termelés

használtuk ki, a szőke folyónk adottságainak a 40%-át. Ez a kis esé-

láthatóan 200 GWh/a körül változott – függetlenül az üzemeltetés ösz-

sű, szélsőséges vízjárású magyar (az 596 km-es hazai szakasz miatt)

tönzési áraitól.

folyó hasznosítását is elsősorban öntözési célokkal indokolták.

A megújuló forrásoknál 2010-ig a biomassza dominált, aztán meg-

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Terve (2010-2020)

szűnt az „együttes” tüzelés támogatása, így manapság a szilárd bio-

szerint évtizedünk végére 66 MW vízerőmű-parkunk lenne 238 GWh/a

massza és a biogáz – egy kis „megújulós” hulladékkal kiegészítve –

(3610 h/a kihasználással), azaz nem sokkal több a jelenlegi 56 MW-

részaránya mintegy a felét teszi ki az összesnek. A víz- és szélenergia

nál. Már csak 5-6 év van hátra a jelzett időig, ezért nem látszik va-

nagysága az időjárástól függően változik, jelentős újabb erőműves

lószínűnek, hogy a jelenlegi támogatási rendszer mellett hazai vagy

építésekkel itt nem számolhattunk.

külföldi magánbefektető, esetleg állami tulajdonú cég összesen 10

Ezek a támogatások mégis segítettek a vízerőmű-parkunk fejlesztésében. A vízerőműveink együttes beépített névleges bruttó villamos

MW-tal megnöveli a még elég kicsinek tűnő vízerőmű-teljesítőképességet országunkban.

teljesítőképessége 2000. december 31-én még csak 47,9 MW volt az

Marad a Duna, az örök téma: Nagymaros, amelyet gyakran ki-

országban. A nettó is ennyi volt, mert az elenyészően kicsiny önfo-

egészítenek az Adony és Fajsz térségében építhető további 150-170

gyasztást még nem vették tekintetbe.

MW-os vízerőmű szükségességével, ésszerűségével és gazdaságossá-

Tizenhárom évvel később, tavaly, az év végén már a hivatalos

gával. A Duna több célból is gondozást igényel, nem csak az energe-

statisztika bruttó 54,8 MW-ot jelzett, amelyből 0,6 MW volt állandó

tika fejlesztése érdekében. Létezik, dolgozik a Duna Egyesület, erős a

hiányban, viszont jeleztek 2 MW névleges bejáratási próbát (Bé-

nemzetközi együttműködés. Minden adott, mégis várunk. Mire?

késszentandrás). Mintegy másfél évtized alatt tehát a vízerőműve-

Mihail Gorbacsov úr nem jól időzített. Ha csak egy évet késik, üze-

ink kapacitása ~8 MW-tal nagyobb lett – természetesen több kisebb

mel a Bős-Nagymaros Vízerőmű-rendszer. Aki elolvassa önéletrajzát2,

vízerőmű építésével és néhány régebbi teljesítőképességet növelő

azonnal tisztába jön a mozgató erőkkel. Szerintem sokkal jobb lett

rendbehozatalával, felújításával. Nem túl nagy ez a növekedés, de

volna, ha nem egy évet késik, hanem inkább kettőt siet. Talán előrébb

még ezt is igyekszünk bemutatni, hiszen 2013-ra a nemzetközi sta-

tartanánk. Nem a vízerőmű-építéssel, hanem a társadalmi kiegyezés-

tisztikában (ENTSO-E) már 56 MW nettó kapacitást hirdettünk.

sel. De ez már nem az energetikai szakfolyóiratba tartozik.

A legrégebbi vízerőművek a Rábára épültek, és az Ikervári Vízerőmű teljesítőképességét a felújítás után 2 MW-ról jelentősen meg-

Lábjegyzetek:

növelték. A háború után aztán „nagy” vízerőművek épültek. A 3x3,8

1

MW-os Tiszalöki Vízerőmű 1959-ben került üzembe, majd másfél évtized után, 1974-ben a 4x7 MW-os Kiskörei Vízerőmű. E kettő összesen közel 40 MW-ot jelentett. Újabb másfél évtized után aztán nem történt

Különválasztják Nagy-Britanniát (GB) és Észak-Írországot (NI), ezért van a statisztikákban 35 ország.

2 Mihail Gorbacsov: Szemtől szemben önmagammal (Visszaemlékezések és töprengések), 2013, Scolar Kiadó

semmi – a víz területén. A Csongrádi Vízerőmű már csak terv maradt, és tán még mindig az. A mellékfolyókon van még „nagyobb” vízerőműként a 4,4 MW-os

Irodalom:

Kesznyéteni Vízerőmű, és legutóbb a Békésszentandrási Duzzasztót

[1] IEA: World Energy Outlook, 2013

is vízerőművé avatták 2 MW-tal. A kisebb vízerőművek elsősorban a

[2] ENTSO-E Statistical Factsheet 2013 – Provisional values

Nyugat-Dunántúl vízfolyásaira épültek, de vannak és lehetnek ilyen áramtermelők Észak-Magyarország térségében is. Meg kell jegyeznünk, hogy a hivatali nyilvántartás szerint van három, összesen 90 kW-ot adó, háztartási méretű (BT<30 kW) vízerőmű


(2014.04.15.) [3] Wind in Power – 2013 European Statistics – 2014. February (www. ewea.org) [4] www.mavir.hu

37

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Tóth Péter, Bíróné Kircsi Andrea

A szélenergia-hasznosítás 2013. évi eredményei

Ebben a tanulmányban röviden összefoglaljuk, hogyan fejlő-

A szélenergia hasznosítása egyértelműen hozzájárul az energia-

dött a szélenergia-hasznosítás Európában és Magyarországon.

termelés diverzifikálásához, az energiaellátás biztonságának növeléséhez. Ezen túl számos ország tudatosan kamatoztatja a szélenergiaipar kedvező társadalmi-gazdasági hatásait a gazdasági válság idején.

Az Európai Szélenergia Társaság adatai szerint (1) 2013-ban az EU-

A világon már most több mint 500 000 embert foglalkoztatnak közvet-

ban 12,03 GW szélerőmű-teljesítményt építettek és kapcsoltak há-

len vagy közvetett módon a szélenergia hasznosításához kapcsolódó

lózatra, így 2013 végéig az EU-ban összesen 117,3 GW kapacitású

iparágakban. A szélerőművekre vonatkozó kapacitáskorlát ellenére,

szélerőmű termelt áramot. A világszerte üzemelő, 318,137 GW kapa-

az egyre növekvő energiaárak miatt Magyarországon is egyre többen

citású szélerőmű kb. 500 TWh villamos energia termelésére képes, és

érdeklődnek a szélerőművek és a háztartásokban alkalmazható kis

ezzel mintegy 300 millió tonna CO2 kibocsátását kerülhetjük el 1 év

teljesítményű szélgenerátorok iránt.

alatt. Az új kapacitások több mint a fele Ázsiában, elsősorban Kínában épült. Már 24 országban van 1000 MW-nál nagyobb beépített szélerőmű-teljesítmény. Az EU28 együttes szélerőmű-kapacitása 2013 végén 117,3 GW volt. Átlagos szélviszonyok között ez a beépített teljesítmény 257 TWh villamosenergia-termelésre alkalmas, és ezzel a szélerőművek Európa teljes villamosenergia-igényének mintegy 8%-át képesek fedezni. A világban 2009-ben a gazdasági válság ellenére 45 milliárd eurót

Tények 2012 elején: új EU célkitűzések 2020-ra (Klímacsomag) Az Európai Unió az alábbi célokat tűzte ki 2020-ra történő megvalósítással: • 20%-kal csökkenti az üvegházgázok kibocsátását (az 1991 évi szinthez képest), • 20%-ra növeli a megújuló energiák részarányát (az energiafogyasztásban),

fektettek be szélerőmű-projektekbe. A szélenergia megkerülhetetlen

• 20%-kal javítja az energiahatékonyságot,

és vitathatatlanul fontos szereplőjévé vált a világ energiapiacának. A

• 10%-os arányt kell elérniük a bio-üzemanyagoknak.

klímaváltozás elleni küzdelem miatt mára kulcsfontosságúvá váltak a szén-dioxid-mentes energiatermelési módok, amelyek között a leg-

Ezek a célok több kérdést is felvetnek. Hogyan valósíthatók meg ezek

gyorsabban és viszonylag a legkisebb befektetéssel megvalósítható

a célkitűzések? Miért mutatnak egészen más trendet a nemzetközi (OECD)

erőművek sorába tartoznak a szélerőművek. Ennek is köszönhető,

prognózisok? Mennyire reálisak ezek a célkitűzések? A korábbi, részben

hogy míg 2000-ben az EU energiaszerkezetében a szélenergia-hasz-

teljesült 2010-es célkitűzések után 2020-ra miért vannak még ambiciózu-

nosítás részaránya még csak 2% volt, addig 2013 végére elérte a

sabb célok? Az egészen bizonyosnak tűnik, hogy a fenti célok megvalósí-

13%-ot.

tásában a szélerőművek létesítése vezető szerepet fog játszani (1. ábra).

1. ábra. EU energiamix 2010 és 2013 /1/

38


E-NERGIA.HU


350000 MW 300000

318137 238126

250000 193007

200000 158975

150000 100000 50000 0

283048

6100

7600

10200 13600

17400

23900

1996

1997

1998

1999

2000

2001

31100

39431

47620

2002

2003

2004

59091

2005

73938

2006

93889

2007

120624

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2. ábra. Szélerőmű-teljesítmények a világban 1996-2013 /3/

A szélenergia helyzete az Európai Unióban

szárazföldi társaiknál, ami szintén számos technikai és beruházási

A villamosenergia-termelés szerkezetére vonatkozó előrejelzések

problémát vetett fel. Az EWEA szélerőmű beruházás-előrejelzési prog-

szerint a szélenergia lesz a legjelentősebb megújuló energiaforrás

ramjában (4) 2030-ra 150 000 MW offshore és ugyanannyi onshore

Európában. A szélerőművek nemcsak CO2-mentes energiatermelést

szélerőmű-teljesítménnyel számol.

biztosítanak, de teljes életciklusra nézve is igen kedvező a fajlagos

2020-ra Európa villamosenergia-felhasználásának akár 14%-a

CO2-kibocsátásuk. A Globális Szélenergia Társaság (Global Wind

származhat szélenergiából, míg az EWEA várakozásai szerint 2030-

Energy Council – GWEC) adatai alapján elmondható, hogy a szélener-

ra akár 400 GW szélerőmű-kapacitás üzemelhet, mely közel 30%-át

gia-hasznosítás teljesítménynövekedése az elmúlt másfél évtizedben

fedezheti Európa villamosenergia-igényének.

exponenciális (2. ábra). A 2003 végén üzemben lévő 40 000 MW teljesítményhez képest

A szélerőművek helyzete a hazai energiapolitikában

évente mintegy 25%-os növekedési rátával 2013-ben a világban

Az Országgyűlés 2011-ben elfogadta a 2010-2030 időszakra szóló új

üzemben lévő szélerőművek összes teljesítménye elérte a 238 GW-ot,

energiapolitikát (5). Az energiastratégia 2030-ig részletes javaslato-

ebből az Európai Unióé 117,3 GW (1). Az Európai Unió piacvezető po-

kat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számá-

zíciója 2013 végére a szélerőművek telepítésének tekintetében meg-

ra, valamint egy 2050-ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosz-

szűnt, a világ szélerőmű-teljesítményének több mint 60%-át Európán

szabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket.

kívül, Kínában és az USA-ban találjuk.

Az elfogadott energiastratégia szerint a szélenergia hasznosításánál az

Az Európai Unióban az újonnan beruházott energetikai létesítmé-

ár már versenyképes lehetne. Olyan ösztönző rendszer kialakítása a

nyek struktúráját tekintve az utóbbi években a leginkább szembetűnő

cél, amely elősegíti, hogy a szélenergiából előállított villamos energia

változást a földgázra épülő erőművek részarányának csökkenése je-

mennyisége is növekedjen, összhangban a villamosenergia-rendszer

lenti (3. ábra). Míg az utóbbi évtizedben a fejlesztések egyik fő ener-

szabályozhatóságának fejlesztésével.

giaforrása a földgáz volt, addig 2013-re az újonnan épített erőművek

Az energiapolitika mellett a hazai energetikai célok megvalósítá-

között egyre nagyobb hányadot képviselnek a megújulók, azon belül

sának útját Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési

látványos növekedést mutatnak a szélerőművek és a PV napelemek.

Terve fogalmazza meg (6). Célkitűzés, hogy a megújuló energiaforrá-

Az EU energiaszerkezetét tekintve 2000hez képest még így is növekedett a földgáz részaránya, azonban a megújuló energiák

3. ábra. Az EU-ban 2000-2013 között létesült új, megújuló energiaforrással üzemelő villamos erőművek teljesítménye /1

részesedése jelentősen nőtt, elsősorban az olaj-, a szén- és az atomerőművek rovására. A megújuló energiák között a szélenergia megjelenése és részarányának 32%-ra való növekedése szembetűnő. A szélerőművek technológiai szempontból is jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben. Mind a szélerőművek méretében, mind teljesítményében óriási a fejlődés. A következő évtizedre még ennél is intenzívebb növekedést jósolnak. Az onshore (szárazföldi) és offshore (tengeren telepített) szélerőművek, illetve -parkok között alapvető műszaki megoldásbeli különbségek vannak, elsősorban a szélerősség és a telepítési környezet különbözősége miatt. A tengeren telepített szélerőművek jóval robusztusabbak


39

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

5. ábra. Tervezett kiserőmű-teljesítőképességek 2010-2025 között /10/

4. ábra. Szélsebesség-eloszlás 75 m-en /8/ sokból előállított energiának a 2020. évi teljes bruttó energiafogyasz-

március 16-ig 1138 MW szélerőmű-teljesítményre érkezett igénybe-

tásban képviselt aránya érje el a 14,65%-ot. 2011-ben a megújuló

jelentés. A felállított feltételrendszernek megfelelő szélerőmű-parkok

energiák a teljes végső energiafogyasztás 7,4%-át tették ki. A villa-

esetében az igényelt teljesítmény 51%-át engedélyezte a MEH. A

mosenergia-termelés tekintetében a zöldáram tervezett aránya 2020-

jogszabályi környezet bizonytalanságát jól tükrözi az egyes években

ra 10,9%, ami a jelenlegi felhasználáshoz képest szerény növekedés.

újonnan beruházott szélerőmű-teljesítmény ingadozása is. 2008. ja-

A tervezett szélerőművi teljesítmény 2020-ra 750 MW. A 10,9% el-

nuár elsejétől a KÁT mérlegkör létrehozásával – 389/2007. (XII. 23.)

éréséhez jelentősen hozzájárulhat a szélenergia fokozottabb mértékű

Korm. rendelet; Kötelező átvétel alá eső energia – ismét módosult a

kihasználása, Magyarország ugyanis jelentős potenciállal rendelkezik

villamosenergia-ipari jogszabályi környezet, ami elsősorban a szélerő-

(4. ábra). A technikailag elérhető országos szélenergia-potenciál 75

művek menetrendtartási kérdéseinél jelentett problémákat. A nehéz-

méteren 204 PJ/év (7).

ségek ellenére 2011 elejére megvalósult az engedélyezett 330 MW

Magyarországon a megújuló energiák elméleti potenciálját ösz-

szélerőmű-teljesítmény.

szehasonlítva (1. táblázat) a szélenergia jelentős pozíciót foglal el

A szélenergiából termelt villamos energia mennyisége folyamato-

(szélenergia-potenciál H=75 m, D=75 m, E=56,85 TWh, 204,7 PJ/

san növekedett az elmúlt években, a növekedés exponenciális jellegű

év, Pévesátl.= 6489 MW). Magyarország teljes megújuló energetikai

a szélerőmű-parkok felépülésével. Az utóbbi években évenként meg-

potenciálja 2665,246-2790,406 PJ/év. E potenciál reálisan hasznosít-

kétszereződött a termelt villamos energia (2013-ban 693GWh). Mió-

ható mértéke 405-540 PJ/év (a teljes potenciál 15-20%-a), a hazai

ta új kapacitások nem épülnek, az évente termelt áram mennyiségét

energiaigény mintegy 30-40%-a (9). A hazai szélenergia-termelés

egyre inkább az éves szélviszonyok alakítják.

fejlődését a jó adottságok ellenére visszafogja a bonyolult és gyorsan

A hazai szélenergia-ipar fejlődésében az egyik legfontosabb kér-

változó jogszabályi környezet, illetve az ehhez kapcsolódó engedélye-

dés, hogy költséges-e a zöldenergia Magyarországon. Fontos a lakos-

zési eljárás.

ság megfelelő tájékoztatása és a szélenergia-hasznosítás előnyeinek

A 246/2005. (XI. 10.) Korm. rendelet villamos energiáról szóló

tudatosítása.

2001. évi CX. törvény végrehajtásáról szóló 180/2002. (VIII. 23.)

A másik igen fontos tényező a fejlődés érdekében a jogszabályi

Korm. rendelet módosításáról négylépcsőssé tette a szélerőművek

helyzet stabilizálása, a KÁT (kötelező átvétel alá eső energia támoga-

engedélyezési eljárását. Előírta a Magyar Energia Hivatalnál (MEH)

tása) rendszer újragondolása. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli

a kiserőművi összevont engedély megszerzését. Villamosenergia-

Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.)

rendszerirányítási okokra hivatkozva 2006-ban bevezették az ország

és a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) 2008 októberében készült

egészére vonatkozóan a 330 MW szélerőmű-létesítési korlátot. 2006.

tanulmánya (10), valamint az MSZET állásfoglalása szerint a szélenergiából történő villamosenergia-termelés növelése érdekében az alábbi

1. táblázat. Magyarország elméleti megújuló energiapotenciálja /9/ Energiaforrás Aktív szoláris termikus potenciál Passzív szoláris termikus potenciál Szoláris termikus potenciál a mezőgazdaságban

Elméleti potenciál (PJ/év) 48,815 37,8 15,911

szoláris fotovillamos potenciál

1749

Vízenergia-potenciál

14,3

szélenergia-potenciál

532,8

Biomassza-energetikai potenciál

~250

geotermális energetikai potenciál

63,5

40

megfontolások mértékadók: • a szélerőművi villamos termelés növelésének nem a hálózati keresztmetszetek szabnak korlátot, • szükséges, hogy a Magyar Energia Hivatal és a MAVIR tegye lehetővé, hogy a szélerőművek, szélerőmű-parkok a Virtuális Szabályozási Központ létrehozásával más technológiájú erőművekkel is együttműködhessenek; • a jelenleg ellenérdekelt KÁT-ból kikerült szabályozható termelőket be kell vonni a rendszerszintű szolgáltatások piacára; • a rendszerszinten nem szabályozható, zsinór-menetrend szerint termelő erőművek térnyerését vissza kell szorítani; • a rendszer szabályozása érdekében a fogyasztóoldali befolyáso-


E-NERGIA.HU


gátat szab 2006 óta a területre befektetni szándékozók számára. A MW

360

800

330

700

300 270 240 210 180 150

már 2008-ban bevezetett szigorítások szerint új szélerőmű-kapacitás GWh

szavont szélerőmű-tenderre 68 pályázat érkezett, mintegy 1117,75

500

MW létesítési igénnyel. Az eredménytelen tender következtében az

400

ipari méretű kategóriában a szélenergia-szektor fejlődése Magyaror-

200

90 60

ben meghirdetett, de 2010 júliusában eredményhirdetés nélkül visz-

600

300

120

létesítésére pályázat útján lehet csak jogosultságot szerezni. A 2009-

szágon egyértelműen megtorpant. Ugyanakkor a 2005-ben bevezetett befektetéseket ösztönző kötelező átvételi rendszer a jövőben az új prioritásoknak megfelelően kerül módosításra (METÁR).

100

30 0

0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összes telepített [MW]

Évente telepített [MW]

Évente termelt villamos energia [GWh]

6. ábra. Szélenergiából megtermelt villamos energia (GWh) /11/

A szélenergia jövőbeli fejlődésének elősegítése érdekében minél előbb szükség van egy szélerőmű-kapacitáslétesítésre irányuló pályázat kiírására. Az uralkodó bizonytalanság eloszlatása érdekében a kiírás várható időpontjának meghatározása mellett lényeges, hogy az új alapokon nyugvó, átgondolt szélerőmű-pályázati kiírás és a nemzeti stratégiához illeszkedő jogszabályi környezet hosszabb távon is kiszámíthatóvá tegye a szélenergia-ipar fejlődésének kereteit. A jelenleg üzemelő szélerőművek tapasztalatai azt mutatják, hogy hazánkban

lást központilag kell alkalmazni, • célszerű a szélerőművek területileg diverzifikáltabb telepítésének támogatása;

is építhetők jól működő rendszerek. A magyarországi szélviszonyok megfelelők, és a szélenergia hazánkban is széles körben alkalmazható.

• javítani kell a jelenlegi rendszerterhelés- és szélelőrejelző-becslő alkalmazások pontosságát (MAVIR-OMSZ); • meg kell valósítani egy központi online szélerőműves termelés-

Források: [1]

Wind in power. 2013 European statistics. http://www.ewea.org/ fileadmin/files/library/publications/statistics/EWEA_Annual_

előrejelző rendszert.

Statistics_2013.pdf Letöltve: 2014. március 5. Az előzőkben ismertetett feltételek következetes végrehajtá-

[2]

gwec.net/wp-content/uploads/2014/04/GWEC-Global-Wind-

sa 2020-ra lehetővé teheti a magyar villamosenergia-rendszerben a

Report_9-April-2014.pdf Letöltve: 2014. március 30.

szélerőműves teljesítmény további lépcsőkben történő növelését – az 1000 MW-os forgatókönyv megvalósítását – a rendszerállapot folya-

Global Wind Report 2013 - Annual market update. http://www.

[3]

Global

Wind

statistics

2013.

http://www.gwec.net/global-

figures/wind-energy-global-status/ Letöltve: 2014. március 30.

matos nyomon követése mellett (5. ábra). [4]

EWEA, 2011: Pure Power. Wind energy targets for 2020 and 2030.

A hazai energiapolitika egyik célkitűzése, összhangban az Európai

http://www.ewea.org/fileadmin/ewea_documents/documents/

Unióval, a zöldáram arányának növelése. E tervek szerint a villamos-

publications/reports/Pure_Power_III.pdf Letöltve: 2012. február 25.

energia-termelés tekintetében 2020-ra 20-21%-os hányad várható, amely a jelenlegi megújulós arány mintegy háromszorosa. Ennek el-

[5]

77/2011. (X. 14.) OGY határozat

éréséhez jelentősen hozzájárulhat a szélenergia nagyobb kihasználá-

[6]

1002/2011. (I. 14.) Korm. hat., Megújuló energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020.

sa. A szélenergiától a 2010-ben előállított 2,49 PJ energiamennyiség

http://2010-2014.kormany.hu/ Letöltve: 2014. március 5.

megduplázását, mintegy 5,56 PJ energia termelését várják 2020-ra. A 2020-as időtávban a 2011 első felére megépült közel 330 MW-nyi

[7]

Hunyár M., Veszprémi K., Szépszó G., 2006: Újdonságok Ma-

szélerőmű-kapacitás mintegy 410 MW-tal történő bővítésére lesz le-

gyarország szélenergia potenciáljáról. In: Magyarországi szél- és

hetőség. A szélből származó villamos energia aránya a hazai villa-

napenergia kutatás eredményei. Szerk.: Dobi, I. OMSZ, Budapest. pp94-109.

mosenergia-termeléshez képest 2011-ben mintegy 1,7% volt. Ennek az aránynak a további növelése 3-4%-ra az energiaszerkezetben a

[8]

G. (2005): Széltérképek Magyarországról. Szélenergia Magyar-

klímapolitikai célkitűzések megvalósítását, az alacsony szén-dioxid-ki-

országon. 2005. 01. 19., Gödöllő (11-1

bocsátású, ún. zöldgazdaság fejlődését is elősegítheti (6. ábra). A szigetüzemű és a háztartási méretű hálózatra csatlakozó szél-

Wantuchné Dobi I., Konkolyné Bihari Z., Szentimrey T., Szépszó

[9]

Magyarország megújuló energetikai potenciálja. szerk.: Imre L.

energia-hasznosító berendezéseket kivéve, a nagyobb szélerőművek

Magyar Tudományos Akadémia Energetikai Bizottság, Megújuló

számára továbbra is fenntartanak egy kapacitáskorlátot, mely hatásos

Energia Albizottság Szakmai Csoportja, Tanulmány, Budapest 2006.

Köszönetnyilvánítás

[10] MAVIR

(2008):

A

magyar

lehető-

A cikk elkészítését a „Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati

ben.

Magyar

együttműködés a zöld gazdaság fejlesztésére az energetika

nyító

Zrt.

területén” című TÁMOP-4.1.1C-12/1/KONV-2012-0017 számú

document_library/get_file?uuid=f660859e-4d72-4928-8a93-

az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

a

kapacitásbővítés

és

projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával,

feltételei

szélerőművi

ségei

villamosenergia-rendszer-

Villamosenergia-ipari 2008.

október

4d29daf211ef&groupId=10258

29.

Átviteli

Rendszerirá-

http://www.mavir.hu/c/

Letöltve: 2009. január 27.

[11] Bíróné Kircsi A., Szegedi S. és Tóth T. (2014): Légköri erőforrások. Egyetemi jegyzet (megjelenés alatt) 220p.


41

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Ligetvári Ferenc, Tóth József

Nagy nedvességtartalmú, az elhelyezésben kockázatot jelentő szerves hulladékok termikus ártalmatlanítása energiakinyeréssel Ma közép-európai átlagban egy személyre vetítve 400-420 kg szi-

Hazai sajátosságok

lárd hulladék és mintegy 80 kg szennyvíziszap képződik évente. A

Magyarországon is az EU-shoz hasonló tendencia tapasztalható. A jelenleg

szilárd hulladék egy része elkülöníthető, ez a kommunális hulladék.

működő 700 szennyvíztisztító telepre évente 800 millió m3 szennyvíz érkezik

A szennyvizet nem ilyen egyszerűen elkülöníteni, mivel a szenny-

be. Ebből tisztítás és sűrítés után – 20% szárazanyag-tartalommal – 1,4

víztisztító telep mindenféle eredetű anyagot (ipari tevékenységből

millió tonna szennyvíziszap keletkezik. A mintegy évi 4 millió tonna – doku-

származót is) a szennyvízzel együtt kezel.

mentált – települési szilárd hulladék átlagos összetételét a 2. ábra mutatja

Alapkoncepció A világ különböző országaiban igen nagyok az eltérések. Egyes területeken

be. A bemutatott hulladékarányok az engedéllyel működő hulladéklerakókra jellemzők, melyek az utóbbi időszakban ugyancsak megritkultak. Elhelyezkedésüket a 3. ábra mutatja be.

az ipari hulladékok (katasztrófák), illetve az egyéb hulladék kezeletlensége

A korábban elfogadott és 2013-ban megerősített hulladékgazdálkodási

miatt a talaj- és vízszennyezettség már olyan méreteket öltött, hogy az

koncepcióban arra is van rendelkezés, hogy milyen mértékben kell csök-

élhetőséget is veszélyezteti, ezért egyre inkább előtérbe kerülnek a környe-

kenteni az egyes hulladékok mennyiségét. A KSH adatai alapján ez többé-

zetvédelmi szempontok, ezen belül kiemelt szerepet kapnak a hulladékkeze-

kevésbé teljesül. Jó az irány (4. ábra), de a közép-magyarországi régióban

lési, -hasznosítási és -ártalmatlanítási törekvések. Ma a világon mindenütt,

végzett vizsgálat szerint meglepően sok az illegálisan lerakott hulladék (5.

így az EU területén is a hulladékok keletkezésével, hasznosításával, keze-

ábra). Ezek után jogos a kérdés: tudja-e valaki Magyarországon, hogy való-

lésével és ártalmatlanításával az ún. hulladékpiramissal jellemzett „törek-

jában mennyi és milyen hulladékot raknak le, pontosabban szórnak el, mivel

vés” van érvényben. Azért használtam idézőjelet a törekvés esetén, mert

a lerakás ma meglehetősen drága (9000 Ft/t) (1. táblázat).

bármennyire is a piramis csúcsára tették a megelőzés és minimalizálás célkitűzéseket, a hulladék mennyisége nem csökken, hanem nő. Nem is lehet

Mi a helyzet a hazai szennyvízzel?

másképpen. A globalizáció, a kereskedelem koncentrációja, egyáltalán a fo-

Itt talán az adatok valamivel megbízhatóbbak, mert a szennyvíztisztító

gyasztói társadalom azt hozta magával, hogy – egyes felmérések szerint – a

telepeken el kell számolni a mennyiségekkel. A szennyvíztelepek nagysá-

termelőmunkában dolgozók 30%-a közvetve szemetet gyárt. És ez a szemét

ga, a telep által befogadott szennyvíz mennyisége nagyon eltérő. A telep

bizony hosszú élettartamú.

nagyságát a naponta képződő szennyvíziszap mennyiségével jellemezzük.

1. ábra. Hulladékhasznosítási lehetőségek

A tisztított szennyvíz kevés kivételtől eltekintve élővízbe kerül (csak elvétve használják azt valamilyen kultúra öntözésére). A számokból látható, hogy olyan szennyvíztisztító telep, ahol érdemi mennyiségű – 10 t/nap-nál több – szennyvíziszap képződik, összesen 60 db található. Ez az összes telep 8,58%-a, de itt termelődik az összes szennyvíziszap 74,24%-a. A kis kapacitású szennyvíztisztító telepeken a tisztítás hatásfoka alacsonyabb, mint a nagyobbakban, hiszen ezeknél nincs mód a drága berendezések beépítésére, amelyek a teljes értékű tisztítást biztosítanák.

3. ábra. Engedélyezett hulladéklerakók

2. ábra. A települési szilárd hulladék átlagos összetétele

42


E-NERGIA.HU


4. ábra. Engedélyezett hulladéklerakóhelyek

5. ábra. Ténylegesen lerakott hulladékok légifelvételről

Noha a környezet szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mi-

Ezek a prioritások közelítően egybeesnek az EU által javasoltakkal. Je-

lyen tisztaságú vizet vezetünk az élővízbe, vagy használunk fel öntözésre,

lenleg – a rendelkezésre álló adatok szerint – 565 000 t szennyvíziszapot

a továbbiakban most mégsem a vízzel, hanem a tisztítás során keletke-

rothasztanak. A rothasztás után – számítás szerint – visszamaradhat 263

ző szennyvíziszap további sorsával, illetve annak hasznosításával kívánunk

000 t fermentációs maradvány 30-35% szárazanyag-tartalommal. Az ana-

foglalkozni. Tesszük ezt azért, mert ebben koncentrálódnak a tisztítás során

erob fermentáció alatt a patogén baktériumok jelentős hányada elpusztul,

leválasztott és még megmaradó patogén, illetve mérgező anyagok, valamint

azonban a spóraképzők spórái természetesen benne maradnak a fermen-

a környezetvédelemnek sok problémát okozó nehézfémek, ahol a megenge-

tációs maradványban, csakúgy, mint a nehézfémek, amelyek jelentős ré-

dettnél nagyobb mennyiségben előfordulnak. Előre kell bocsátanunk, hogy

sze ipari eredetű, vagy egyéb termékekből (pl. kozmetikumokból) kerül a

közel 400 000 t szennyvíziszap további sorsáról pontos adataink nincsenek.

szennyvízbe.

Azokon a telepeken, ahol a napi iszapmennyiség 10 t alatt van, ott legtöbbször mezőgazdasági hasznosítás címszó alatt az iszap valahogy elkopik.

A szennyvíziszap mezőgazdasági – talajerő-utánpótlásra való – felhasználásával általában egyetértenek a talajbiológusok is. Az erről szóló kutatások (többségben disszertációk) az N- és P-visszapótlás szerepét emelik ki. A

Preferenciák a hulladékgazdálkodásban

talajéletre gyakorolt hatást is kedvezőnek ítélik.

A szennyvíziszap hasznosítási módjára vonatkozóan a hulladékhasznosítási programban a következő preferenciák jelennek meg:

Minden vizsgálat megemlíti a nehézfémek felhalmozódásának lehetséges veszélyét. Az előírások szerint mezőgazdasági területen kezelt (biológi-

• rothasztás (biogáz-előállítás),

ai, kémiai, hőkezelt), minimum 6 hónapig tárolt olyan iszapok hasznosítha-

• komposztálás a komposzt talajerő-visszapótlásra, illetve rekultivációra

tók, amelyeknek nehézfém- és egyéb szennyezőanyag-tartalmuk megfelel a

való felhasználásával,

rendeletben előírtaknak.

• cementgyárakban való felhasználás (adalékanyag),

Ezeket a vizsgálatokkal olyan körülmények között végezték, amelyek

• kivételes esetben égetéssel energiafelhasználás,

mindenben megfeleltek az előírásoknak. A problémát abban látjuk, hogy a

• előkezelés után hulladéklerakókban való lerakás.

1. táblázat. Szennyvíziszap és fermentációs maradvány a jelenlegi szennyvíztisztító telepeken (2012) Napi iszapmennyiség, t

telep, db

összes iszap (20%), t/év

Felhasználható iszap, t/év

Fermentációs maradvány (35%), t/év

>100

6

537 192

159 280

167 593

50 -100

7

178 808

62 178

64 930

20-50

20

205 571

139 302

30 326

>10 - <20

27

141 948

141 948

>5 < 10

58

144 624

144 624

<5

581

224 359

219 648

Összes

699

1 432 502

866 979

Biogázhoz használnak, t/év

6. ábra. A keletkező szennyvíziszap mennyisége és telepek száma a "telepnagyság" függvényében

262 850

565 523

Forrás: szennyvíztisztító telepek egyedi adatainak összesítése


43

MEGÚJULÓK

Komponens

E-NERGIA.HU

Jele

Koncentrációja (mg/kg szárazanyag)

Ország

Hulladékmennyiség ezer t/év

Ólom

Pb

900

Kadmium

Cd

10

Ausztria

2800

Belgium

3500

svájc

3700

59

Németország

25000

36

46

2

16

dánia

2600

48

29

4

19

spanyolország

13300

6

65

17

12

2. táblázat. Szennyvíziszapok nehézfém koncentráció határértékei

Franciaország

20000

42

45

10

3

görögország

3150

0

100

0

0

jelenlegi ellenőrzési rendszer nem ad arra biztosítékot, hogy az a 200 000 t-t

olaszország

17500

16

74

7

3

1100

0

97

0

3

króm

Cr

900

réz

Cu

800

Nikkel

NI

200

Higany

Hg

8

Cink

zn

2500

meghaladó szennyvíziszap, amely az 500-nál több apró szennyvíztelepeken

Írország

Égetés %

Lerakás %

Komposztálás %

Anyagában történő hasznosítás,%

11

65

18

6

54

43

0

3

12

7

22

képződik, az előírásoknak megfelelő kezelés után kerül-e ki a mezőgazda-

Luxemburg

180

75

22

1

2

sági területekre.

Norvégia

2000

21

67

5

7

Hollandia

7700

35

45

5

15

Portugália

2650

0

85

15

0

A szennyvíziszapban megengedett nehézfém-koncentrációt Magyarországon is rendelet határozza meg. Ezeket az értékeket a 2. táblázat tartalmazza. (A rendelet azonban nem írja elő a mérés gyakoriságát.) Mind

svédország

3200

47

34

3

16

az EU ajánlása, mind a hazai rendelkezések a szennyvíziszapnál és már a

Finnország

2500

2

83

0

15

települési szilárd hulladékoknál is erőteljesen preferálják a komposztálást.

Egyesült királyság

30000

8

90

0

2

Összesen

140880

23

63

6

8

A komposztálásra vonatkozóan nagyon pontos leírások vannak. A komposzt már nem hulladék, hanem termék. A technológiai folyamatról a következőket írják:

3. táblázat. A keletkezett hulladék hasznosítása

• A komposztálás első mezofil időszakában, a mezofil baktériumok (élesztőgombák és egyéb gombák) a zsírokat, proteineket és szénhidrátokat

és 50 g higany juthat ki a szántóföldek minden hektárjára évente. Vajon

bontják le.

mi történhet ezekkel az anyagokkal? A talajvízbe kerülnek, vagy azokba

• Az ezt követő termofil időszakban a hőmérséklet 40-50 °C-ot is eléri,

a növényekbe, melyeket aztán elfogyasztunk, melyek végső soron újra a

és az első folyamatban, a mezofil szakaszban résztvevő baktériumok leg-

szennyvizeinkbe, majd újra a földekre kerülhetnek, egyre jobban dúsítva

többje ezen a hőmérsékleten elpusztul. Helyüket korlátozott számú termofil

annak nehézfém-tartalmát.

baktérium foglalja el, melyek 70 °C-ig életképesek. 60-70 °C körül azonban

Az egyes talajok a típustól, illetve a kémhatástól függően nagyon külön-

már minden patogén mikroorganizmus néhány spóraképző kivételével pár

böző módon viszonyulnak a nehézfémekhez, és arra sincsenek átfogó ada-

órán belül elpusztul.

taink, hogy az egyes növények milyen feltételek mellett, milyen mértékben

Itt csak a spóraképző baktériumok közül említünk néhányat, amelyek

veszik fel azokat. A talajok nehézfém-terheltségére vonatkozóan sincsenek

okoztak már jó néhány esetben megbetegedést (Bacillus anthracis, Bacil-

részletes adataink. A szórványosan – valamilyen konkrét ok miatt – elvég-

lus cereus és a Clostridium fajok). A komposztálás során természetesen az

zett vizsgálatok azonban Magyarországon is már több helyen találtak szá-

eredetileg ottlévő nehézfémek is benne maradnak a komposztban. Jelenleg

mottevő nehézfém-terheltséget.

a szennyvíziszap-komposzt alkalmazása esetén a megengedett kijuttatható

Többféle komposztálási technológia alakult ki, ezeknek különféle esz-

mennyiség 10 t/ha szárazanyag. Ha feltételezzük, hogy az induló szenny-

közei vannak. E technológiák mindegyike természetesen – amennyiben a

víziszapban a nehézfém-tartalom határértéken belül volt, akkor 10 t sza./

szennyvíziszaphoz a szükséges zöldhulladékot is hozzákeverik – tudja bizto-

ha mennyiségnél akár 4 kg ólom, 3,5 kg króm, 7,5 kg réz, 1 kg nikkel

sítani az előírt feltételeket. Vannak kifejezetten komposztálásra szakosodott cégek, melyek mindegyike garantálja, hogy az ő technológiájával készült

7. ábra. A katonai objektumok által okozott talajszennyeződések

komposzt a magyar előírásoknak megfelel. Ezt nem is vonjuk kétségbe, csakhogy – szerintünk – a magyar előírások betartása mellett is potenciális veszélyforrás marad a szennyvíziszap-komposzt. A probléma az, hogy komposztálás esetén sokszor csak egy vagy több, fóliával letakart prizmát találunk, amelyeket jó esetben időnként megforgatnak. A többféle, piacon kapható komposzttermék a telephelyek üzemeltetői szerint többségében csak akkor volt bevizsgálva, amikor annak termékké minősítése megtörtént. Nem szeretnénk, ha az a vád érne bennünket, hogy a szennyvíziszapnak talajerő-visszapótlásra való felhasználását elutasítjuk. Mindössze arra szeretnénk rávilágítani, hogy jelenleg ennek vannak kockázatai. Az alkalmazás előfeltételeit illetően nem látjuk biztosítottnak a megfelelő ellenőrzést. Emiatt aztán fennáll a veszélye annak, hogy olyan anyagot olyan talajokra vagy növénykultúrákra visznek ki, amivel talajkárosodást, esetleg a növényeket (vagy állati termékeket) elfogyasztva egészségkárosodást is okozhatunk. Ez sok esetben visszafordíthatatlan, vagy csak igen nagy áldozattal korrigálható folyamatokat indíthat el.

44


E-NERGIA.HU

Ország


Égetők száma

Égetési kapacitás ezer t/év

Hőhasznosítás aránya égetők számára vetítve, %

égetési kapacitásra vetítve, %

Település

Égető típusa Általános

Kommunális

Veszélyes

Megjegyzés (konkrétan mit éget)

Speciális

Kapacitás t/év

Ausztria

2

340

100

100

Belgium

24

2240

46

64

svájc

30

2840

80

90

Balatonfűzfő

Németország

49

12020

100

100

Beremend

dánia

30

2310

100

100

Budapest

spanyolország

15

740

27

73

Budapest, XIV.

3025

Franciaország

225

11330

42

70

Budapest, XIX.

7000

olaszország

28

1900

64

76

Budapest, XIX.

6400

Luxemburg

1

170

100

100

debrecen

Norvégia

18

500

28

83

dorog

Hollandia

10

3150

90

97

Győr

svédország

21

1860

100

100

kistarcsa

751

Finnország

1

70

100

100

lábatlan

8000

Összesen

94 456

420 000

82 680

56 650

(Összesen 660 963 t = 13%)

7200 30 000

cementgyár 420 000

1400 35 000 8000

cementgyár

Egyesült királyság

31

3670

16

32

Miskolc

12 000

gumiabroncs

Összesen

485

43140

56

82

oroszlány

700

olajos és festékes szilárd hulladék

Pétfürdő

3200

desztillációs maradékok égetése

40 000

gumi és műanyag hulladék

750

kórházi hulladék

4. táblázat. Hulladékégetők hőhasznosítása Európában A hulladékgazdálkodásban kívánatosnak tartott nemzetközi és hazai gyakorlat a hulladékok energetikai célra való hasznosítását majdnem a legrosszabb módszernek tartja (lásd a hulladékpiramist). Egyes dolgozatok a szennyvíziszap elégetését pazarlásnak, ördögtől valónak tartják. A fő ellenéveik az égetés emissziója (szerintük ez óriási), és a hamuban felhalmozódó

sajóbábony

17 600

sajóbábony II

nehézfémek jelenléte. Ezzel szemben áll néhány ország, ahol kategorikusan

százhalombatta

tiltják a szilárd hulladékból, illetve szennyvíziszapból készült komposzt me-

szeged

zőgazdasági felhasználását. A 3. táblázatban látható, hogy Nyugat-Európa

szombathely

országaiban a hulladékok égetéssel való ártalmatlanítása egyáltalán nem

Tiszaújváros

7200

ritkaság. Persze ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy igen magas (82%) az

Tiszavasvári

5080

égetésből származó energia hasznosítása (4. táblázat).

Vác

A tervek szerint 5-7 éven belül Európában a hőhasznosítás aránya el

26 000

1480

13 000

5. táblázat. Magyarországi hulladékégetők adatai 2013

fogja érni a 100%-ot, új létesítmények kizárólag hőhasznosítással kerülnek megvalósításra. Több európai nagyvárosban a hulladék teljes mennyisége

telepítése nem megfelelő, vagy a kibocsátási értékeket nem tudták tartani,

másodnyersanyagként vagy energiahordozóként kerül hasznosításra, a le-

vagy a beszállított hulladékok tárolása miatt jelentkeztek jogos lakossági

rakást csak a maradékok elhelyezésére alkalmazzák. Ezekben a városokban

panaszok. A hulladékégető művekkel kapcsolatban ma nagyon nagy a la-

több égetőmű üzemel, például Bécsben, Münchenben, Zürichben, Oslóban,

kosság ellenérzése. Szinte nem akad az országban olyan település, ahol a

Hamburgban 2-2 db, Párizsban 3 db.

hulladékégető mű puszta említése ne vetne fel azonnal számtalan kérdést,

Mi a helyzet Magyarországon? Valójában egyetlen igazán modern, nagy

illetve ne fogalmazódna meg aggodalom.

teljesítményű hulladékégető berendezésünk van, amely Budapesten működik (8. ábra). Az égetőmű kapacitása: évi 420 ezer tonna kommunális hulladék

Egy javasolható, a technológiába integrál-

8. ábra. Rákospalotai hulladékégetőmű látképe

ható, termikus ártalmatlanító és energiatermelő rendszer

termikus hasznosítását teszi lehetővé, és ezzel 13

Figyelembe véve a bezárt hulladéklerakók-

ezer lakás fűtéséhez szükséges gőzt és 45 ezer la-

ban lévő hulladékmennyiséget és a folyamato-

kás éves villamosenergia-mennyiségét állítja elő. A

san keletkező új hulladéktömeget, valamint a

Fővárosi Hulladékhasznosító mű valamennyi paramé-

szennyvíztisztító telepek helyzetét és lehetősé-

terében, emissziós értékeiben megfelel mind a hazai,

geit, Magyarországon feltétlenül szükség van –

mind az európai uniós környezetvédelmi előírások-

már középtávon – legalább évi egymillió tonna

nak, és jelentős szerepet tölt be a hulladék energeti-

kapacitású olyan égető (termikus ártalmatlanító

kai hasznosítása terén. Az égetőmű üzemeltetésével

és energiahasznosító) művekre amelyek:

kapcsolatban, a be- és kiszállítás, valamint az üzemeltetés jó szervezésének következtében panaszok sem merültek fel. Az 5. táblázatban felsorolt égetők kapacitása és korszerűsége messze elmarad a budapestiétől, és szinte mindegyik igen sok panaszra ad okot. Vagy a


• a hulladékgyűjtő és -hasznosító technológiába beépíthetők, • helyben – 25 km-nél nem nagyobb távolságról – tüzelőanyaggal elláthatók, • minden emissziós határértéknek megfelelnek (beleértve a zaj- és szaghatást is).

45

MEGÚJULÓK

E-NERGIA.HU

Műszaki fejlesztés a BIOMORV Kft.-nél

natkozó előírások (800 °C állandó és 2 másodpercig 950 °C utóégetés) mara-

Az általuk javasolt ártalmatlanítási rendszer tartalmazza a technológiai folya-

déktalanul teljesülnek, és a speciális füstgázmosó berendezés alkalmazásával

matba integrált „ártalmatlanító alrendszert” amely:

a legszigorúbb emisszióra vonatkozó határértékeket is tartani tudja.

• képes nagy nedvességtartalmú szerves anyagok magas hőmérsékleten való elégetésére,

A tüzelőanyag összetételét illetően a rendszer rugalmas. Alapvetően azzal számolnak, hogy tüzelőanyag a következő összetevők keverékéből állhat:

• ezzel biztonságosan ártalmatlanítja az anyagban lévő veszélyforrásokat,

• nyers szennyvíziszap 20% szárazanyag (21 MJ/kg),

• kiküszöböli a szállítást,

• szárított szennyvíziszap 95% szárazanyag (17 MJ/kg),

• nem energiát fogyaszt, hanem energiát termel kizárólag megújuló for-

• települési szilárd hulladékból (RDF) 70% szárazanyag (12 MJ/kg),

rásból, ezzel hozzájárul a CO2 és egyéb káros anyagok (ammónia, metán)

• RDF szárítva 95% szárazanyag (12 MJ/kg),

kibocsátásának csökkentéséhez,

• biogáz fermentációs maradványa 35% szárazanyag (10 MJ/kg),

• a technológia zárt, minden fertőzés- (károsodás-) veszélyt kiküszöböl.

• fermentációs maradvány szárítva 95% szárazanyag (10 MJ/kg).

Jelenleg előrehaladott kísérletek folynak a hamuból a foszfor kinyerésére

A felsorolásban a szóba jöhető tüzelőanyagok átlagos szárazanyag-tartal-

vonatkozóan, ami jelentős további hozadékokkal járhat. Itt tehát nem csak

mát és szárazanyagra vetített fűtőértékét közöltük. (Az adottságok függvé-

egy eszközről, hanem egy komplex rendszer bevezetéséről is szó van. Az

nyében lehetőség van a szárítás mértékét a megadottól eltérően is alakítani.

ártalmatlanító modul önmagában is egy összetett rendszer, amely egymásra

Lényeges azonban az, hogy a teljes fűtőanyag-keverék szárazanyag-tartalma

épülő, egymással közvetlen és szabályozott kapcsolatban álló elemekből áll,

érje el a 45%-ot.) A tényleges tüzelőanyag-összetételtől függően az adott idő

és több korábbi szabadalom felhasználásával valósult meg.

alatt az eltüzelendő összes tömeg a keverék víztartalmával arányosan válto-

A modul részegységei a következők:

zik. Forrásoldalról szóba jöhet a szennyvíziszap és a települési szilárd hulladék

• tüzelőanyag keverés-adagolás,

másképpen nem hasznosítható elégethető hányada, de a biogázüzem fermen-

• égetés (lépcsős kazán és utóégető),

tációs maradéka is.

• energia közvetítés-továbbítás (hőcserélők), • elektromosáram-előállítás (ORC vagy gőzfejlesztő és turbina), • füstgázok kezelése (füstgázmosó),

A rendelkezésre álló – illetve az ártalmatlanítandó – tüzelőanyag függvényében a rendszer alkalmas lehet: • nagyváros teljes szennyvíziszap-mennyiségének vagy rothasztás után

• folyamatos működésellenőrző és -vezérlő rendszer.

a keletkező fermentációs maradványának termikus ártalmatlanítására, illetve

Valamennyi részegység egyetlen blokkban épült össze. A részegységek

az abban lévő energia hasznosítására,

zavartalan együttműködését a központi vezérlés biztosítja. Az anyag- és energiafolyam zárt, és az anyag továbbítása is automatikusan történik. Az égetőberendezés speciális kialakításának köszönhetően képes elégetni már 45% szárazanyag-tartalmú és szárazanyagra vetítve 11 MJ/kg fűtőértékű anyagkeveréket, úgy, hogy közben a hulladékok égetési hőmérsékletére vo-

• kisvárosban a keletkező szennyvíziszap és a települési szilárd, illetve szerves égethető hulladék termikus ártalmatlanítására, • beszállítással kiskörzetből – 25 km-en belül – a szennyvíziszap és égethető települési szilárd hulladék elszállítására. A település nagyságától, jellegétől és a lakosság életvitelétől függően eltérő mennyiségű folyékony és szilárd hulladék keletkezik. Ezek egy részét

9. ábra. A javasolt termikus ártalmatlanító és energia termelő rendszer

valamilyen formában igyekeznek hasznosítani. A hasznosítás egyik formája az égetés, amely amellett, hogy a legtökéletesebb ártalmatlanítás, energiát is állít elő. Az adottságok függvényében a legjellemzőbb alaptípusai a hasznosításnak a következők: 1. Kizárólag szennyvíziszapot égetünk. Ebben az esetben a nyers és a szárított iszapot 60:40 arányba kell kevernünk annak érdekében, hogy a folyamatos égés feltételei biztosíthatók legyenek. A folyamatos üzemhez szükséges összes nyers iszapmennyiség 20 600 t/év. Ennyi szennyvíziszap egy kb. 170 000 fős városban képződik. 2. Nyers szennyvíziszapot és égethető települési szilárd hulladék (RDF) keverékét égetünk. Ez nyilván ott jöhet szóba, ahol az RDF technológiát alkalmazzák a hulladék válogatásában. Várhatóan duplaannyi RDF keletkezik, mint szennyvíziszap. Az égethetőség biztosítása érdekében 40:60 szennyvíziszap és RDF arányt kell alkalmazni. Ebből a keverékből a folyamatos üzemhez évente 12 192 t tömegre van szükség, ami közelítően egy 41 000 lakosú városban termelődik meg szennyvíziszapból és RDF-ből.

10. ábra. Az ártalmatlanító modul elemei és kapcsolatai

9. táblázat. Energiamérleg (1 üzemórára) Fűtőanyag

46

kg/h

MJ/kg

Összesen MJ

Fapellet

30

15,3

459

Apríték

20

10,5

210

Az input energia % 8,53%

Fűtőanyaggal bevitt nettó energia, MJ

7177

input energia összesen

7846

Kazán output energiaszolgáltatása, MJ

7200

91,76%

Elektromos áram, kWh

600

27,53%

Hasznosítható hő, MJ

4680

59,64%

91,47%


E-NERGIA.HU


11. ábra. 2 MW output teljesítményű 6% alapveszteségű kazán tüzelőanyag szükséglete a fűtőanyag fűtőértékének és víztartalmának függvényében

12. ábra. 2 MW output teljesítményű, 6% alapveszteségű kazán input energia igényének változása a fűtőanyag fűtőértékének és víztartalmának függvényében

3. Nyers és szárított fermentációs maradvány keverékét égetjük. Ennek

rakóba visszük). Ezen túl a zöldáram és a megújuló energiával előállított hő

ott van relevanciája, ahol a szennyvíziszapot biogázüzemben dolgozzák fel

CO2-kibocsátáscsökkenést jelent (az előbbi 0,93 t/MWh, az utóbbi 53 t/TJ). A

teljes egészében. Az égethetőség feltételei a nyers (dekantált) és a szárított

CO2-kvóta mai áron 6 euró/t.

fermentációs maradvány 60:40%-os aránya mellett már biztosíthatók. Ebben

Kiadást jelent a megvásárlandó pellet és az apríték, a karbantartás, a

az esetben évente 22 771 t/év össztömegre lenne szükség. Figyelembe véve,

munkabér, a helyi adó, az egyéb anyagok költsége, valamint az irányítás. Ezek

hogy a rothasztás során a szubsztrátumban lévő szárazanyag-tömeg mintegy

figyelembevételével a fedezeti összeg a 10. táblázat szerint alakul. Látható,

20-24%-kal csökken (attól függően, mennyire tökéletes a gázkihozatal), eh-

hogy a rendszer alkalmazása pénzügyi szempontból is rentábilis. Ezt az ösz-

hez minimálisan 30 000 t/év szennyvíziszapra van szükség. Ennyi iszap egy

szeget érdemes összevetni azzal a haszonnal, amivel e – ma pontosan nem

250 000 lakosú városban képződhet.

ismert kockázattal járó – hulladék talajerő-utánpótlásra való felhasználásából

A változatokból kitűnik, hogy az elégethető anyagmennyiséget annak öszszetétele határozza meg. A tervezést tehát az ártalmatlanítandó anyag menynyiségi felmérésével célszerű kezdeni. A rendszerrel szembeni elvárás, hogy képes legyen legalább évi 8000 órát folyamatosan üzemelni, 2 MW output hőteljesítmény mellett képes legyen biztonságosan 6-20 000 t kockázatot je-

származhat. A Biomorv által kifejlesztett, termikus kockázatot jelentő hulladékártalmatlanító rendszer alkalmazása a következő előnyökkel jár: • a hulladékban megtalálható valamennyi környezeti kockázatot jelentő káros anyagot biztonságosan megsemmisíti, • azzal, hogy a rendszer az egyébként is alkalmazott technológiába in-

lentő hulladékot ártalmatlanítani. A rendszer energiamérlege minden variációban kedvező, hiszen az elsőd-

tegrálható, kiküszöböli a kockázatot jelentő szerves anyag mozgatásával járó veszélyeket, illetve ráfordításokat és ártalmakat (fertőzésveszély, szállítás,

leges cél a kockázatot jelentő hulladék ártalmatlanítása. Az üzemeltetés során csak a tüzelőberendezés felfűtésére, illetve a

szag, zaj),

támasztékhő biztosításához kell többletenergiát bevinni. A támasztékhőt

• a rendszer jelentős mennyiségű (zöld)energiát állít elő,

fapellettel (30 kg/h) biztosítják, ezen túl 20 kg/h mennyiségben faaprítékot

• pénzügyi szempontból a rendszer alkalmazása rentábilis.

kevernek az ártalmatlanítandó hulladékhoz a leragadás megakadályozása ér-

A kifejlesztett rendszer már minden lehetséges ellenőrzésen átesett, mű-

dekében. Az üzemeltetés alatt az output/input energiaarány az anyagkeverék

ködési engedéllyel rendelkezik, üzemszerű működésre képes. Gyakorlatilag

tényleges víztartalma függvényében változik (a keverékben lévő vizet el kell

konténer-felépítésű, egyszerűen telepíthető. Helyigénye 1000 m2. Az alkalma-

párologtatni). Minél magasabb a víztartalom (és alacsonyabb annak fűtőérté-

zott technológiához való csatlakozási pontjai kiépítettek.

ke), annál több input energiát kell bevinni ahhoz, hogy a megfelelő (2 MW)

A lakosság fogyasztásának növekedésével nőni fog a hulladék mennyisége is. Azt gondoljuk, hogy a következő időszakban még az eddiginél is nagyobb

energia kinyerhető legyen a rendszerből (lásd 12. ábra). Ezt figyelembe véve például 40% nyers szennyvíziszap (20% száraz-

hangsúlyt fog kapni természeti környezetünk védelme. Ennek érdekében fel-

anyag) és 60% RDF (70% szárazanyag) keveréket feltételezve a rendszer

tétlenül szükség van olyan megbízható ártalmatlanító rendszerre, amelyik a

tényleges energiamérlege a 9. táblázat szerint alakul.

kockázatot jelentő hulladékokat gazdaságosan, környezeti károkozás nélkül

Nyilvánvalóan felmerül az a kérdés is, hogy pénzügyi szempontból hogyan alakul ez a tevékenység. Közvet-

10. táblázat. Árbevétel - költség - fedezet

len árbevételt jelent az értékesíthető

(vagy

felhasználható)

Megnevezés

Ft/év

áram árbevétele

146 880

Hő árbevétele

37440

lerakási díj-megtakarítás

105 489

Co2-kibocsátás csökkenésből

11808

díj 9000 Ft/t. Megtakarítás az el-

Összesen

301 617

égetett hulladékmennyiség és a

költségek

89 175

visszamaradó hamu mennyisége

Fedezeti összeg

212 443

(a hamut ugyanis a hulladékle-


elektromos áram. Ez esetünkben zöldáram, amelynek átvételi ára 30,6 Ft/kWh. Abból indulunk ki, hogy a jelenlegi hulladéklerakási

tudja hasznosítani.

Irodalom:

[1] http://webmap.viamap.hu/emla/ [2] Tamás János, Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási Tanszék [3] Szili Kovács Tibor, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete, Budapest 2010. [4] http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/160.html [5] http://hulladekonline.hu/files/37 [6] http://komposztalas.lap.hu/komposztalo_cegek/23553571 [7] Települési szilárdhulladék termikus kezelése. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály kiadványa (2009)

47

ELŐZETES

E-NERGIA.HU

E számunk szerzői: Bíróné dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus, Debreceni Egyetem, Meteorológiai Tanszék kircsi.andrea@science. unideb.hu Buzea Klaudia doktorandusz, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék [email protected] Dombi Szilárd doktorandusz, BME Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék [email protected]

48

Kádárné dr. Horváth Ágnes egyetemi docens, Miskolci Egyetem [email protected] Láng Sándor okl. gépészmérnök, hőerőgépész [email protected] Dr. Ligetvári Ferenc egyetemi tanár, az MTA doktora, Debreceni Egyetem [email protected] Dr. Mészáros Csaba címzetes egyetemi docens,

BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék [email protected]

Dr. Szilágyi Zsombor energetikai szakértő, c. egyetemi docens [email protected]

Nagy-Bege Zoltán a Román Országos Energia Hatóság (ANRE), Szabályzó Tanács tag [email protected]

Dr. Tóth József BITESZ koordinátor [email protected]

Dr. Stróbl Alajos PÖYRY-ERŐTERV ZRt. [email protected]

Dr. Tóth Péter egyetemi docens, Széchenyi István Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék [email protected]

e-met.hu

Ujhelyi Géza aranydiplomás gépészmérnök [email protected]


tartalom Ujhelyi Géza: A hazai erőműépítésről 2

Recommend Documents