2 TARTALOM

86/2

Philatelica 86/2

TARTALOM Surányi László; Tizenöt év Sípos Józsefné: Űj adatok posta- és helytörténeti gyűjtem ények összeállításához Balzsay Ágoston: Felülnyom ás m agyar postai anyagon Székelyudvarhelyen 1944/45-ben Voloncs Gábor: A „D” típuscsoporthoz tartozó bélyegzők késői használata V isnyovszki Gábor: Bélyeggyűjtés, érték, érdek A P hilatelica 15 éve (Repertórium) Figyelm ébe aján lju k Idegen nyelvű tartalom

A MAGYAR BÉLYEGGYŰJTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE TUDOMÁNYOS KÖZLÖNYE BUDAPEST VI., VÖRÖSMARTY U. 65. FELELŐS SZERKESZTŐ: SURÁNYI LÁSZLÓ SZERKESZTŐK: HRABÁL LÁSZLÓ ÉS VISNYOVSZKI GÁBOR FELELŐS KIADÓ: KISS ERNŐ XVI. ÉVFOLYAM

Tizenöt év SURÁNYI LÁSZLÓ

Tudományos közlönyünk létrejöttének 15. születés­ napját ünnepeljük. Megállapíthatjuk, hogy híven tel­ jesíti azt a feladatát, amellyel a MABÉOSZ elnöksége a létrehozó határozattal megbízta. Nevezetesen: foly­ tassa és egészítse ki azt a kutató tevékenységet, ame­ lyet a Magyar Bélyegek Monográfiája évekkel előbb elkezdett. A szerkesztők fő célja az volt, hogy a gyűjtést klasszikus módszerekkel népszerűsítsék és fejleszszék, ugyanakkor szorgalmazzák azoknak a fehér fol­ toknak a feltérképezését, amelyek feldolgozására nem kerülhetett sor a Monográfia köteteiben. Ami­ kor a klasszikus (hagyományos) gyűjtői módszereket követve első éveinkben közreadta a lap a legújabb, de egynemű kutatási eredményeket, elkövette azt a hi­ bát, hogy egymást követő számaiban csak szűk körö­ ket érdeklő ívrekonstrukciós feldolgozásokat közölt. Ez a gyakorlat leszűkítette az olvasótábort. Amikor 1981-ben számot adtunk tízéves tevékeny­ ségünkről, akkor a 19 számban 19 szerzőtől 49 tanul­ mányról tudtunk beszámolni. Meg kell jegyeznünk, hogy e tanulmányok kétharmad része az 1900 előtti kiadásokkal, illetve postatörténettel foglalkozott. Nagy eredményként ismerhetjük el ma is ezt a tevé­ kenységet, mivel hazánkban nem volt és ma sincs más fórum, amely helyt adhatna hosszabb lélegzetű és tudományos apparátussal feldolgozott tanulmá­

nyoknak. Mégis figyelembe kellett vennünk azt, hogy a fentiek mellett sok egyéb gyűjtési területtel és módszerrel kell megismertetnünk a gyűjtőket, ame­ lyekhez ma még könnyebben férhetnek hozzá, más­ részt azoknak a helyes módszereknek alkalmazását, melyekkel megmenthetők az elhanyagolt vagy eddig fel sem ismert fontos filatéliai és postatörténeti ob­ jektumok. A tartalmi arányokat az utóbbi 5 évben sikerült megfordítanunk az 1900 utáni és a legmodernebb postatörténet javára. Szinte a gyűjtés margórája ki­ szorult helyzetből eredményesen népszerűsítettünk olyan „új gyűjtési területeket” mint a díjjegyesek, a tábori posták és az úgynevezett megszállási helyi ki­ adások. Eredményeink ellenére nem tudtuk elég ha­ tásfokkal népszerűsíteni a legtöbb kutatási lehetősé­ get kínáló és ma még elég nagy tömegben fellelhető levélborítékrajzú és a turulos bélyegkiadásainkat. E téren az irodalom közreadásán kívül sok tenniva­ lója van az egész magyar gyűjtői társadalomnak, de elsősorban a körök tapasztalt vezetőinek. Kezdeti lépéseket tettünk a bélyegnek, mint a pos­ tai forgalmat segítő eszköznek, a bérmentesítések gyűjtésének népszerűsítésére. Célunk annak bizonyí­ tása, hogy a használatlan bélyegek, a tükörsima gu­ mizás (ezek árainak és nem értékének) hajszolása mellett, ha nem fordítunk gondot a tényleges forga­

1

lomban előforduló és rendkívül változatos bérmente­ sítési érdekességek megbecsülésére, nagy értékeink mehetnek veszendőbe. Az „új területek”, a fehér foltok feltérképezésében és az eredmények közreadásánál talán a legnagyobb eredményt ott értük el, hogy az évente mindössze kétszer megjelenő közlönyünk köré tömöríteni tud­ tunk egy olyan magot, amelyre támaszkodva hozzá­ láthattunk a magyar bélyegek speciálkatalógusához, „A magyar bélyegek kézikönyve” megírásához és ki­ adatásához. Az első 10 évvel szemben már 40 szerzőről számol­ hatunk be (köztük 7 külföldi). Közöltünk 102 tanul­ mányt mintegy 1200 oldalon. Ugyanakkor éppen eb­ ben az utóbbi időben kellett búcsút vennünk olyan

KÉSZPÉNZÉRT

VÁSÁROLOK LUXUS

elismert és nagytekintélyű kutatóktól, mint Mada­ rász Gyula, Pákozdi László és dr. Rend Ferenc. El­ vesztésük, nagy tudásuk szinte pótolhatatlan. Mégis biztató, hogy mind több, a fiatalabb korosztályból ki­ emelkedő kutató filatelistát sikerült szerzőink között' üdvözölnünk. A Philatelica létrejöttének 15. évfordulója egybe­ esik a MABÉOSZ közgyűlésével. Közlönyünk szer­ kesztői, szerzői, amikor sikeres munkát kívánnak a közgyűlés minden küldöttének, támogatást kérnek a lap szélesebb körű megismertetéséhez. Bélyeggyűjté­ sünk csak akkor fejlődhet tovább, ha a tagság meg­ ismerkedik a gyűjtési témákat feldolgozó irodalom­ mal. A Philatelica az ismeretterjesztésnek ezt a fel­ adatát vállalja magára továbbra is.

MINŐSÉGŰ

KLASSZIKUS

BÉLYEGET

minden változatban, a világ bármely országából!

LEVELEK, LEVÉLDARABO K különösen érdekelnek „ K A L O C S A ” teljes bélyegzésért 50% felárat fizetek! L A C Z A LÁ SZLÓ bélyegkereskedő 1056 Budapest, Váci u. 63.

2

Űj adatok posta- és helytörténeti gyűjtemények összeállításához s íp o s jó z s e f n é

A postatörténeti gyűjtemények feldolgozásánál, helytörténeti anyagoknál és bélyegzéseknél fontos adatok lehetnek a feldolgozott terület postahivatalai­ nak működésével — nyitásával, zárásával, szünetel­ tetésével — kapcsolatos időpontok. Az első napi, vagy legkorábbi, valamint utolsó napi, vagy későbbi dá­ tummal ismert küldemények gyakran ritkaságként számontartott filatéliai darabok. Napjainkban a gyűjtő, ha postahivatalokkal kap­ csolatos adatokat keres, leggyakrabban a postai ren­ deletek gyűjteményét, vagy a helységnévtárakat használja. A postahivatali kezelési bélyegzőkkel fog­ lalkozó katalógusok szerzői is ezekre a forrásmun­ kákra támaszkodtak, segítségül vették a küldemé­ nyekről ismert adatokat, valamint a posta- és államigazgatási térképeket. Dr. Edwin Müller osztrák filatelista kutató mun­ káiban az osztrák levéltárakban talált dokumentumo­ kat is felhasználta. Bélyegzéskatalógusaiban az oszt­ rák igazgatás területén felállított, valamint a katonai határőrvidéken életre hívott postahivatalok megnyi­ tásának időpontjaként nagyrészben a dokumentumok­ ból ismert tényleges időpontot közli. A magyar pos­ taigazgatás területén 1867. május 1. után nyitott pos­ tahivataloknál a postai rendeletek megjelenése napját hozza, mint a postahivatal működésének kezdetét. (Pl. Moslavina E. Müller szerint 1867. XI. 30-án nyi­

tott, postarendeletben 1868. I. 7-i számban közölték nyitását. Ugyanígy Cadjavica postahivatal esetében). A fenti adatok az o:sztrák postaigazgatás értesítése után kerültek a magyar postaigazgatás megfelelő rendeletébe. A később megjelent, postahivatali bélyegzésekkel foglalkozó katalógusok és a Magyar Bélyegek Monog­ ráfiája VI. kötete is a fent említett forrásmunkákat használta, így legtöbbször, mint nyitó adat, ezekben is a postai rendelet megjelenésének dátuma szerepel. 1867 előtt, az osztrák postaigazgatás által kiadott rendelvény lapokban egy-egy postahivatal működé­ sében beállott változást külön rendeletként adták közre. (1. ábra) Ugyanígy történt a kiegyezést köve­ tően kiadott magyar rendelet lapban, ahol az első hó­ napokban egy-egy rendelet értesített a postahivatalok létesítéséről, megszüntetéséről. Itt pontos dátummal találjuk meg a postahivatalok tényleges nyitását, zá­ rását. (2. ábra). Későbbiekben az újonnan létesült hivatalok adatait összegyűjtötték, majd táblázatba foglalva adták ki. Első időszakban a magyar és osztrák postaigazgatás területén felállítottakat egy közös táblázatban (3. áb­ ra), majd külön a cs. kir. és külön a m. kir. címszó alatt (4. ábra). A táblázatok alatt, a hivatalok „forgalomkörei” mellett, a megszűnt és az újranyitott postahivatalokat

3

l j postaintézetek.

Neue Postanstalten.

A következő helyeken uj poatahivatnlok léptek életbe.

In den nachatchenden Orion aind ncuc l’oelunalaltcii in W irkaamkeit getreten.

Crrufetmig rmrr k k JMfrprtittiim jn 9lud)t in Vngam. 3a$í 365-26. 3n bcr főnigl. freiftaM 9tu*)t im JWntgrei$e Ungarn, ©fbenburger Somitat, írat an 1. 3űnner b. % tint f. f. f ofejpebitíim Ín ©irffamfrit, roddjr fid) mit bem ®ricfnnb $a$rpoflbien|tf jii befaffeu $at unb mit bem ^oftamte Oebenburg burcí) tine taglidje Sotenfű^rpojt bie Serbtnbung tr$áít. 3n ben inlútibifáen Stalnttodfrr iff 9Íue^C mit bem tújfelöe 9ir. 495 unb mit bet fntfemung, wie fúr 9íeupebl am flufjune^men; in bem öeneral^eríei^niffe bér bfiitfa* íftenei^if^en ^oftanfíaíten ifi bagegen biefem Orte ba« tajqimbrat 3*r. 983 bei^ufeben. t*n »efteffung«bejitf bér neuen ^oftairftaít bűben bie Orte: SJiórbifdj ÜKebgqeb), Cggau, Cíjlip, 8ul)t, St. SRűrgarrt&en. Bitit, ben 11. február 1867.

1. ábra

3. ábra

■agyar kir. postahivatal felállí­ (frrídjfung öcs ftőnigf. ungar. pofi tása Csik-Saeat-Hártoa kázségbea amtes (ju Csi6 *S$ent =JTtárton in Eráélyarsaágban. Ste6enGurgen. 4413/1146. 1867.

1867. 4 4 1 2 / 1 1 4 6 .

Folyó évi jnlius 1-én Erdélyorssági Caik-Szent-Uárton községben fenállott volt postahivatal újra léptetett életbe, mely levél és kocsiposta szolgálatát teljesít, összeköttetését az ottan átvonuló Brassó, Gyergyo-Sz.-Miklósi málha (Mailé) és kocsikllldöncz, kocsi és postajáratok ál­ tal nyeri. Ezen uj postahivatal dijterUlcte és távolsága és kézbesítési kerület jegvzéke az 1863-iki rendclvényi lap 443 és a tol­ dalék 505 megjelölve van.

m

1. 3 u li b. 3 ifi bad ju63if-€jentQRácton in Siebcnbűrgcn beftanbene qjoffcamt roiebcr

inj SBitffamfett gefr&t mer-

beu, n)dd)cö fid) mit bem 23rtef- unb ftaíjt* poflbienft befapt, unb feineS3erbinbung mit* telft bér bort burdjpaffitenben ÜDtalle unb 8obenfa!)iten juufciiín ffronftabt unb ©tjei-

gpo*Si.-3Rif(ó6 erbáir.

£ ie Slummcr bee íarfdbeé unb $ a r* quabratcő, bann bér Cntfernung unb bad 93etjeid)nip béé 'Üi’ítcUungőbqnfeá biejer SJoftanftalt in bem ^erorbnungőbíatte oom 3. 1 863€e;te 4 4 3 unb ttnbang ©ette 505 cntfyalten.

Kelt Pesten 1867. augustus 2-én.

lföl, megyeIlc Közlekedik ldi Apostahivatal neveOvrsagiig i dij- Küélfö ykerület d KrhaltdieYerbindungmittclet gyazög Távolaágmint tcrülct dijnA E o t f e r n u n g w ic L a n d . C o r a ít a t a p o s t a j á r a t n eme honnan hova N'atnGdcsI’ostamtes oder Krci* Inl. Taxquuaal.drat fúr nach Gattuogdérl’oat Taxfcl. Ujkigyós Caaha küldöncz l'jkígyói llékéamegyc 750 1162 Caorvás K . .811)0 I. ö c a e 3 5 1 Kroinpach Saepcamcgyc Gólnitz 808 C'aökmő Szeghalom tVókmö Hihanncgyc 553 1078 Füzcagynrm&t Torontálm. 056 1298 Nagykikinda TiazaliegycaNagykikimla Tisialiogyea . Horvátoreaág 890 1330 Krasica Jaaka K.aaic Netvatic . 899 1329 Vivodina Kraaic Vivodina j „ Netratic , I’iamovina J:uk;i Piaarovin* | . 900 1331 Stupnik Möltling Netrnlig Kibnik 899 1329 Netratic Galícia 217 küldőnél Przcmysl Snnok Olsznn 627 Dnbiccko Cacborazig 32 Dnbrawitz SIC Jungbunzlau Lautschin Jungbunzlau u 7 f > Kbcr(‘di"'ang ' Folaöaustria 031 Ried Ebcrschwang llied I.ícbonau [ „ 282 840 Grosagerung WaiilerafcldnLang-chl.ig y, |Langachlag Alaúauatria 282 840 Groaagcrung Groaacerung Licbenau 1 Cacborat&g 34 558 |J.ih-chitz Roatok n Libachitz Vaspályau.o. |Ruttonthal 1 ■ „ 32 559 1Jungbunzlau KutU'Dtbal 9

íiefl, am 1. Síuguft 1867.

2. ábra

A m. ktr. potUtorflleton. Küs t a ke dl k Külföldi Orváig, megye Uelfól'Apoatahivatal neve vagy kerület. di diji díjnégyea6*. Távolság mint ErhUt die Verbindang mittelet ' terület Átül. Land, Comitat hODDftQ hova | a poatajirat neme EatfmoBg vii Inl. Namo dea Poatamtea od«r KvtU Taxqvadnt ▼ 0 0 nach fa* Gattnng dér Tost Taifl. 4810 Kottori küldónes Ludbreg Mali BukoUali-Bukovec KörŐa ! 705 vecz Zlatár 697 4882 Budioscina Novimarov Vftrud Budinscinn Fiumo 890 5253 Fiume C&riol éa lovosp. Károlyvár- Fiume Cavlo Pozsega Velika ,Velika 926 6217 küldöncz Pozsega Posaega Buda Kcszlhcly Kiakomárom vasút Pregerhof Somogy 703 4582 1 (pályaudvar) Gyügy *) Terény Nógrád küldöucz-postn Ipolyság Ó-Zólyom 336 3745 Mcrkopolj Merkopelj Lökve Fiumo Lokva 891 5255 . Duleo Duleo Furlog KraMÓ U72 5185 Lugoa Peat Udvard Érsekújvár vasnt Bécs Komárom 508 3800 Podaueed Steinbrück Sissek Zágráb Zágrág . 897 6029 |UolQári Bocs N.-Eanizaa Vas Rábabidvég . 504 4334 Buttyin Bokszeg malié Arad Arad Boroejenö 4606 765 jOffenbánya OfTenbánya Abr.-bánya küldöncz Alsó-Fehér Topánfalva 4G91 778 A es. kír. ; lOBtaterflleten KarUtetton Amadorf SLabotz 8woiaita 'Kraaiczyn

A!.-Auatr. Caeboraz. 1

1| Oácaoraz.

290 .5 23 36 : 217

3661 2644 2848 2849 2938

StaUendorf Tetahan Rakooitz Planian Olasony

gvalogküldöncz KarUtottnn St. Pftltea Arnedorf Tetehen . Rakonits Slabetz « KauHm Swoisitz Kraeiesyn Praemyel

4. ábra

is közölték. (1. Postahivatalokat összefoglaló táblázat adatait) Az Országos Levéltárban folytatott kutatások so­ rán számos olyan dokumentumot találtam, amely le-

hetővé tette egyes postahivatalok tényleges működé­ sének meghatározását, ezen kívül találtam csekély postai forgalma miatt ismeretlen postahivatalt is.

Az Országos Levéltárban talált új forrásmunkák

/ f*

Változási Kimutatások

UDVARI, tényleges nyitás 1867. VIII. 1 -én, a rendelet m egjelenése X. 30. BÁCSFÖLDVÁR, tényleges nyitás IX. 20-án, a rendelet m egjelenése X. 1-én BARCS, tényleges nyitás VIII. 21-én, a rendelet m egjelenése V III. 31-én NAGY-KÖVERES, tényleges nyitás VII. 22-én, a rendelet m egjelenése X, 13-án

A PRT és a „Változási kimutatás” adatait ponto­ síthatjuk még a Földmívelés Ipar- és Kereskedelem­ ügyi Minisztérium 1870 évi költségvetése és zárszám­ adása mellett talált, újonnan nyitott postahivatalo­ kat összefoglaló 1867, 1868 és 1869. évi „Jegyzékei­ vel.

1

/

7

/j/t «4 r'suSS.'tfm " A" r /K/riS f< t Á

// / ^

/ f

Arr /ir rs^ /js*s7s/ts s/7 ?/1o7 rs s/ <■*r7 ’

i

A magyar postaigazgatóságok időszakonként öszszesítő kimutatásba foglalták a területükön működő postahivatalok létszámában, kezelésében, forgalmi körében beálló változásokat. Ebben a postahivatalok létesítését és arra vonatkozó pontos adatokat is meg­ találjuk. Ezt a Földmívelés Ipar- és Kereskedelem­ ügyi Minisztériumhoz terjesztették fel. Az ábrán bemutatott részletben pl. láthatjuk, hogy UDVARI postahivatal 2236. sz. hivatalként, 5055/ 331. sz. rendelettel, 1867. VIII. 1-én kezdte meg tény­ leges működését, kinevezett postamester Holczer Mi­ hály volt, havi 120 Ft fizetéssel. A „x 10” jelölés utal arra, hogy a rendelvénylap 10. számában tervezik a változások közlését (5. ábra). Mint az előzményben már említettem az egy idő­ szakban nyitott postahivatalok adatai havonta, vagy még később kerültek be a Postai Rendeletek Tárába {továbbiakban PRT). A megtalált változási kimutatá­ sokból ismert adatokat összehasonlítva a később kö­ zölt rendeletekkel ez igazoltnak látszik.

A ""

tv/■-*7s*i-r-Ás7f7- t. 7 / / , /s<■T'srf/'/T* 7'+-** 7/7/ fr/tsVr'*7f<>s7 •7 7 / s/s,"rs// 7^ / a ,, ,'*r/7 i S7st<7y/ r/7 y / X X’/y^*fr, S/u7.7 ,r ,' 7 ^*^7 *^p**-^**- 7?//'/*7er7y *

v /jj

í

,

r/ASyTv/Arssrsi

é/uyyT'tf

77.j , c/T+UsJ/r/ f / y , TxnA v ***/*>f {t ff - — 7 ?/4r< ,y//'r, , , ^ , - * r ^ 4‘s-rr+V-rry* ■f/'irff f f . ycfttjéé. fi* rt v/t? f/JV eJ/ z

.^4 ,* ^ A //

c>- 7 . *■' /•'•'*/* r*sr **/*>**•rvV' ss* -***tyr-rSTp., 7 y

A helynevek írásmódjának, a jelölt megye államigazgatási hovatartozásának pontosításánál haszno­ sítható, hogy a jegyzékben szerepel a PRT-ben nem közölt postahivatal is: Alvinczi p. u. (Alsófehér) Gödöllő-udvari posta Nem szerepelnek a „Jegyzék”-en a Horvát-Szlavón területek postahivatalai, valamint természetesen a Határőrvidéken felállítottak, amelyek később kerül­ tek a magyar postaigazgatás irányítása alá. Az 1868. évi jegyzék adatait véve alapul, általánosan megálla-

5

í tft-oiirifiib*«bra«fiik ' U&iaztjií j.'

l*>7 1 " im Í U 'C 140 j . Oefeewjsftg "137 * íkáíf. "m m ' ............ 1Ü6 ;? I KornSi • ■m? i gfcwníírilwi! xm ; ~ 'W ', _ . Y’Tál ✓ ! Si.-li'fütíií'fítliíkl A r 'ii V I ’ 'ír n i' ~ r ~ j|r ‘I m x : OW~W*ííw»ilwf :v:***t 4*4 \

|

Möh-r

i i : Kxiífiviií ; RBa£*cit : ftodWRÍ. j Trawiwwni ”!' IW w * XUxtájívdf

» í T

"Mailé „

r ..........

: Krs-'ííiwfíf

■ií, í>U, r t'U.irí-

k ;> j 'J’tiiaa Sí-, ti. ; I . IWiríS ^ [JScSa-MUlttíS*. í ; ÍSVtoii H*í".<

pítható, hogy a jegyzéken jelölt megyei, illetve széki hovatartozás gyakran nem egyezik a PRT-ben közölt adatokkal. 7. ábra

Jegyzék

PRT

G rénicz (Szepes) T árnok (Pest) Gesztély (Zemplén) Németságh (Arad)

G ránicz (Gömör) Tárnok (Székesfehérvár) Gesztely (Abaúj) Németságh (Temes)

Vannak PRT-ben közölt, de a jegyzékre fel nem vettek: Sellye (Somogy) Less (Bihar)

Az 1867. és 1869. évi jegyzék adatai is összehason­ líthatók a PRT-ben közöltekkel (1. postahivatalokat összefoglaló jegyzék). A PRT és a jegyzék adatainak ismeretében — a tényleges időpont hiánya ellenére — a két adat öszszevetésével tisztázni lehet az év végén nyitott hiva­ talok működését. A PRT 1869. II. 14. számában közölt, de az 1868. évi jegyzéken szereplő postahivatalok természetesen már év végével kinyitottak (felsorolás a jegyzék sor­ száma szerint).

6

92 101 112 116 116 128 132 157 164

Alsózsolca Bikity Bogáros Csonoplya D arány Feled Fericanci Kápolnás Konop

167 176 183 222 232 238 254 276 286

K őröstarján M adaras M artonyos Pápateszér Rácz M ilitics Rum Szerbóka V adkert Verbó

Öbéba és Stefanföld postahivatalok a PRT szerint 1867. XII. 28. számban, mint új hivatal szerepelnek, de az Országos Levéltárban talált 1868. évi jegyzéken vették fel a hivatalokat. Ober Waltersdorf (Alsó-Ausztria) nincs a postahi­ vatalok jegyzékén, a PRT táblázata igazolja, hogy az osztrák igazgatás hivatala (6. ábra). Ilyen összehasonlításos alapon határozhatók meg az 1870. III. 7-i rendelettárban közölt postahivatalok, amelyek nagyrésze szintén 1869 végén nyitott.

Mindezek az adatok azt igazolják, hogy a postahi­ vatalok tényleges vagy esetleges legközelebbi meg­ nyitási időpontját sajnos még ma is csak több adat egyeztetésével lehet pontosítani.

^

S

S

?

jé.yfasáfs&á/rA?/'

es

Beutazási naplók

Az 1867-ben függetlenné vált Magyar Postaigazga­ tás felügyeletét ellátó Földmívelés Ipar- és Kereske­ delmi Minisztérium postaigazgatókat bízott meg azzal a feladattal, hogy az 1864 óta nem ellenőrzött igaz­ gatási kerületeket beutazzák és tapasztalataikról szá­ moljanak be. Az ellenőrzés eredményét „Beutazási napló”-ban foglalták össze, ezek között szereepel a hivatal műkö­ dési rendje, esetleges szüneteltetés, a postahivatal jellege. Az ellenőrzött hivatalok között találtam a katalógusokban ismeretlen postahivatalt is. Például: Bükk (Sopron) postahivatal 1867. VII. 12. helyett csak VII. 21-én nyitott ki, mert a mérföldmutatókat nem kapta meg időben. Csíkszentmárton (Csík) postahivatal a z/4413/1146. sz. ügyirat alapján kinyitott. Korábban már működő postahivatal volt, de a beutazási napló megadta a vá­ laszt, 1864. IX. 14—1867. VII. 1. között ideiglenesen szünetelt. Gyala (Torontál) postahivatal újranyitásáról is ta­ láltam iratot, 1867. VIII. 21-én nyitott, de az idősza­ ki szüneteltetését nem említi a beutazási napló. Sibót (Szászvárosszék) hivatal 1869. VII. 8-án meg­ szűnt, Alkenyérhez csatolták (7. ábra). Monostor (Temes) hivatal 1868. VI. 10-én ORCZIFALVA nevet vette fel. Bányabük (Torda) postahivatalt a katalógusok nem ismerik (15. ábra). Koritnyicza (Liptó) postahivatal területén állandó lakos nem volt, fürdőidényben heti négy alkalommal vitték el a postát, 1867. V. 15. és IX. 15. között (adat a beutazási naplóból, 7/a ábra). Összefoglalva: a postahivatalok működésével kap­ csolatos adatokat a postarendeletekből, a hivatali lis-

//%f/ssássuss2, ssssysSrrs//ssrs S&rt# STlSÜ>/é/f-

tstfsrArÁs/ ésjsM ssss&tfát/ss&é'. aSssstsseas /j

8. ábra

tárói, a „Beutazási napló’-ból, valamint a korábbi kutatási eredményekből pontosítani lehet. Ebben se­ gítettek még a postahivatali bélyegzők elkészítésével, számlázásával kapcsolatban megtalált dokumentumok is. A postakezelési bélyegzőkkel kapcsolatban talált új adatok

A postakezelési bélyegzők használatba vételének meghatározásához az új postahivatalok kinyitásának ideje, valamint a gyűjtői kézben levő levelek és bé­ lyegzett bélyegek adtak segítséget. Ez utóbbiaknál, ha évszámos bélyegzőt alkalmaztak; a leveleknél a le­ vél keltezése is. Az Országos Levéltár „Posta” jelzetű anyagában megtalált iratok, az új bélyegzők számlái segítségé­ vel a bélyegzők gyártásának időpontját meg lehetett határozni. Ö Kanizsa postahivatal 1867. V. 31-i leve­ lében megrendel egy nap és hónap betéttel ellátott „hely- és kelti” bélyegzőt, valamint egy vésett pecsét­ nyomót, mindkettőt „Ó Kanizsa” felirattal. Megren-

7

•s

f 7*' sJ *“

t t STr'/% Vsr{s r á S y ^ ^ S S S /v A A /T - ^ - é***AZ?'' S f f r97- * Á

. /r

/

^//V7í^' V// í r ? et/ ' Á s / / r á

rá

/ * & ? * + % ? *.Á á **r0 ,/*% ee*9 aá/

r s í / 7 , / s T t / f - 4 'J fr r 6

r s s/*> ' T s r r ^ r r ? < y / t s r e

^rrtJ*rfr*z/' /? ^ í / S*t^s>fS¥*S Jyr/tyrffYr? /Ír /Z r á

i ^ r / s s A 'J ', j f t f , % /rsr+rr# - , < S 3 ? f-r fr r + m - - ,

*

**y

’t/ Z K -

■ r*f/rr'*-' ^ j!!L ~ S S í/fl,y ^ A -

^ / / t / ' í ' / v / ^ 1 ^ r £ f * t e e s - c z j^ A * * # *

/./* ’ s „ , r x g #tj€- A?r*-JJsYys-r*Sr'/7*S2LSy/t',ArsSSZJ n á //te f

' * 7'/ '/ ‘/ r ^ ^ 7 f" ^ s

r ftz /f.r /f? r x jü é k f£ & s

S & A rfnr**mJ(

f ^r~/a s*'//ís/r?/yJ<4/y'S ^sv/ársv/ 0 -/j f//* /r -jfitA C?,/,>,j /A.rf#,ypa-f+-rt rSr/r/AA' *r f c r f r á 1^?* SS C '

^971

, - S ^ r 9 9 / / / ^ -r 7 r * 9 s c f> , e z * * '? ? ? s r //% ? /'■ ' r á

/> * f * r s / - J

ív r/^ ry /M V A - t s r 'A

/ f r r S ' r^ r ? t y / r r r 7 s r ^ y ' * ' £ ^ f ^ Z f '/ ^ r e ^ s ^ ^ ^ 'r r ^ S V ^ r y f í U ^ -

■?Sy/ VrAvy^1* ^ ^ JK/t&.^r.~yAs*7frA+A*ÁA/VÍT í?/f^mukn tfrtii* t«Z*t*

9. ábra

delése igazolja, hogy 1867-ben új, magyar feliratú bélyegzőt kapott. (8. ábra) Luger Károly, miniszteri titkár, a Pesti Postaigaz­ gatóság vezetője jelentésében beszámol az alábbiak­ ról: „Minthogy pedig a kerületben fekvő egyéb állam és állomással össze nem kötött postahivataloknál ön­ ként értetőleg a kincstár rovására a német-keltes és egyéb betűzök eltávolítandó és magyarokkal felvál­ tandó valának, ez is megtörtént.” Levelében közli az átalakított bélyegzők darabszá­ mát és féleségét, valamint azt, hogy „Július 7-ről kelt, 7733 rendelettel büntetés terhe alatt megparan­ csolhatott, minden nemű német betűzőt, vagy kézi nyomót, úgy címtáblát és levélgyűjtő szekrényt ma­ gyarral felváltani, illetőleg átidomítani.” (9. ábra)

8

10. ábra

Az 5076/1331/1867. sz. ügyirat — 246. benyújtott — „Kimutatása” a pesti vésnökök által az egyes pos­ taigazgatások részére készített munkákat részletezi. A jegyzéken levő adatok alapján megállapítható az, hogy hely- és kelet, vagy vésett pecsétnyomó átvéséséről van-e szó. Látható az is, hogy az eddig általá­ nosan ismert Klassohn cég mellett még három vés-

nők vett részt a bélyegzők átalakításában. A jegyzé­ ken szerepel a korábban említett Ó Kanizsa postahi­ vatal bélyegzője is, ami tehát 1867. augusztus 2-án elkészült (10. ábra). A számlák adatait táblázatba foglaltam: 88 847 1198 556 585 660 638 637 1187 96 156 200 609 635 654 918 941 956 977 1043 1169 1529 1311 1545 1692 32/b 129/b 668 971 1025 1024 1266 1308 1375 1534 1537 1580 1705

BARCS MEZÖPETERD RAKASDIA IZSÉP KADARKÜT KALOCSA K IS KOMÁROM KISKÉR NEUZINA BÁTORKESZ BOJT BUDAKESZ KATYMÁR KISHEGYES K IS ZOMBOR NAGYFALU NAGYKÖVÉRES NAGYRÁBÉ NAGYVÁRAD Ö KANIZSA POZSONY TÖRÖKKANIZSA TÖRTÉL UDVARI ZNYOVÁRALJA ALSÓKUBIN BESZTERCEBÁNYA KOMÁROM NAGYSZOMBAT NYITRAZSÁMBOKRÉT NYITRA SELMECBÁNYA STOMFA SZEMPCZ TRENCSÉNY TURÁNY VÁG BESZTERCZE ZSELÉZ

1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867 1867

VIII. VIII. VIII. VIII. VIII. X. X. X. X. X. X. X. X. X. X. X. X. X. VI. VI. VI. VI. VI. VI. VI. VI. VI. VIII. VIII. VIII. VIII. VIII. VIII. VIII. V III. VIII. VIII. VIII.

30. 30. 30. 30. 30. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 2. 6. 2. 2. 6. 6. 6. 6. 12. 12. 30. 30. 30. 30. 30. 30. 30. 30. 30. 30. 30.

E E ____ — —

E E E D E E E D E E D E D — — ____ ____ — — — — ____ — — — — —

E — — —

E E

F F F F F F F F F F F F F F F F F F F E E F F F F F F F F F F F F F F F F F

Az egyes számlák alapján kicserélt bélyegzőket -vizsgálva megállapítható, hogy a VI. 2-án számlázot-

11. ábra

tak még „E” típusban készültek. A VI. 6-i számlán hozott bélyegzők mind új hivatalok részére készül­ tek, de már évszámos típusban. Ugyanígy a VIII. 30-án leszámlázottak. Ezek között Kis Zombor, Nagy­ várad, Ö Kanizsa, Pozsony, Törökkanizsa postahiva­ talainak új évszámos bélyegző készült a régi „E” tí­ pus helyett. A X. 2-án leszámlázott bélyegzők „E” típusról év­ számosra, valamint ,,D” típusról évszámosra átalakí­ tottak voltak. A fentiek alapján következtethetünk, hogy az 1867. év végén már csak évszámos bélyegzők készültek. Turány és Nyitra, valamint Nyitrazsámbokrét az 1867. X. 2-i számla alapján új bélyegzőt kapott. Ezt igazolja az is, hogy a hivatali ellenőrzés idején vésett pecsétnyomót használtak a hivatalok, hely- és ke­ letbélyegzőjük valószínű átalakítás alatt volt (11. áb­ ra). Vésett pecsétnyomók

Dr. Müller 1867. évi bélyegzőkatalógusában „Tu­ rány” feliratú bélyegzőt nem ismer (6472 sz.), Zlatev katalógus használatát 1870-ben jelöli. Müller katalógus és dr. Zlatev I. is 1867-ből ismer Nyitra feliratú bélyegzőt. Nyitrazsámbokrét-et E. Müller 1686-tól, dr. Zlatev 1870-ből ismeri. A különböző időpontok arra utalnak,

9

12. ábra

hogy a szerzők az általuk bélyegen vagy küldemé­ nyen ismert legkorábbi időpontot jelölték. A megta­ lált számla az 1867. évi készítést igazolja, keresni kell tehát a legkorábbi felhasználást. Beutazási naplóban talált bélyegzőlenyomatok

A postahivatalok 1867. évi ellenőrzésének befeje­ zésekor, igazolásul a helyszínen használatban levő keletbélyegzőt ütötték be a naplóba. Ezek a lenyoma­ tok is segítségemre voltak. Lehetőség nyílt: a) a bélyegzők használati idejének meghatározásá­ ra b) ismeretlen bélyegzők megismerésére c) átvésések idejének meghatározására d) a bélyegző feliratának pontosítására. A SELMECZBÁNYA/Hontm feliratú bélyegzőt VIII. 22. dátummal ütötték be a naplóba. A vésnöki számla X. 2-i. Ez az adat is támpont ahhoz, hogy mennyivel előbb készülhettek a bélyegzők. GIRELSAU (Fenyőfalva) feliratú bélyegzőt a Müller és Zlatev katalógus (1867—68) nem ismeri. A naplóban még használták, ritka lehet küldemé­ nyen ebből az évből (12. ábra). ALSÓ JÁRA postahivatal bélyegzőjén a szöveg kötőjel nélküli (13. ábra).

10

22—24. ábra

ALSÖ-KUBIN 67 feliratú bélyegzőt E. Müller 1868-tól ismer, a Zlatev katalógus pedig ALSÖKUBIN/ÁRVA felirattal hozza. (14. ábra.) BÁNYABÜK postahivatal kézzel írt dátumos bé­ lyegzőt alkalmazott. E. Müller és Zlatev katalógusa nem ismeri a postahivatalt (15. ábra). A naplóban „Nagyszeben-Kolozsvár málhaposta menettel, a postahivatalt megvizsgálván rendben ta­ láltam” megjegyzést írt a postai biztos. BROSS (Szászváros) a kiegyezés után a német ki­ egészítő szöveggel ellátott — Bross in Siebenbürgen — helyett ismét a korábbi egykörös, díszes bélyegzőt vette használatba — az 1867. évi napló tanúsága sze­ rint — amíg az új magyar feliratú bélyegzője elké­ szült. Biztos ritka 1867. évi bérmentesítésen (16. áb­ ra). DILLN (Bélabánya) 1864. április 4-én nyitott. E. Müller az ábrán bemutatott naplóban használt bé­ lyegzőjét katalógusa I. és II. kötetében nem szerepel­ teti. Nem találkozhatott postai forgalomban a lenyo­ mattal. Zlatev katalógusa az új magyarnyelvű bé­ lyegzőt 1871-ből ismeri. Dilln-t 1864-től vette fel. (17. ábra.) BESZTERCEBÁNYA/ZÓLYOM M. feliratú bélyeg­ ző helyett „BESZTERCZEBÁNYA 67”-tel készült el a VIII. 21-én alkalmazott, X. 2-án számlázott bélyeg­ ző. Müller ismerte a bélyegzőt (18. ábra). HONIGBERG (Szászhermány) E. Müller katalógu­ sában nincs felvéve, dr. Zlatev I. 1865-ből ismerte. Az új magyar feliratú „Hermány” bélyegző 1869-ben készült el. (19. ábra.)

11

28. ábra

STEINBACH (Kőpatak) feliratú bélyegzővel E. Müller 1867-ből nem ismert bérmentesítést, a Zlatev katalógus 1867. évi használatát megkérdőjelezi. A napló adatai szerint pedig 1867-ben használatban volt. Bérmentesítésen igen ritka lehet (20. ábra).

12

CSÁKTORNYA postahivatal, amíg az új magyarnyelvű bélyegzője elkészült, a korábbi magyar vonal­ bélyegzőjével együtt használta a németnyelvű bé-

lyegzőt a naplóban. Létezik-e vajon bérmentesítésen? {21. ábra.) BERETHALOM német nyelvű bélyegzője helyesen BIRTHALM, a katalógusok BIRTHAELM-nek hozzák {22. ábra). ALSÓ CSERNÁTON kötőjel nélkül ismert; a napló bélyegzőlenyomata igazolja (23. ábra). CSIK-SZENT-MÁRTON felirattal a katalógusok­ ban ismeretlen a hivatal bélyegzője (24. ábra). KŐHALOM (Reps) megye nélküli évszámos bélyeg­ zőjét már 1867. IX. 16-án használta a hivatal, a ka­ talógusok 1868-ban jelölik alkalmazását. (25. ábra.)

NAGYKANIZSA pályaudvari postahivatal a „Be­ utazási napló” tanúsága szerint már 1867 végén meg­ kapta évszámos bélyegzőjét. A Bélyegmúzeum ren­ delkezik egy „AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR POSTA ELSŐ BÉLYEGZŐLENYOMATAI 1867—1869.” c. gyűjte­ ménnyel. A bélyegzőlenyomatok között található egy 1869-ben, kisebb méretben készült pályaudvari bé­ lyegző is. A katalógusok csak egy „F” típust hoznak (26. ábra). Kérdés, használta-e a hivatal mindkét bé­ lyegzőt? A Magyar Bélyegek Monográfiája VI. kötetének szerzője, Kostyán Ákos az előszóban említi, hogy a

13

fent említett Bélyegmúzeum-i gyűjtemény mellett azonos, magánkézben levő próbanyomat gyűjtemé­ nyeket a munkája során feldolgozta s ez nagy segít­ ség volt számára. A Monográfiában közölt adatokat egyeztettem a Bélyegmúzeum gyűjteményében levőkkel és arra az érdekes megállapításra jutottam, hogy a szerző nem minden esetben vette át az ott talált adatokat.* A gyűjtemény és katalógusok adatait összehasonlít­ va számos eltérést lehett megállapítani; lehetőség nyílt: — azonos helységek több méretben készült bélyeg­ zőinek azonosítására (27. ábra) — megye megjelöléssel katalogizált, de valójában enélkül készült bélyegzők (28. ábra) más megye meg­ jelöléssel készült egyeztetésére (29. ábra) — a bélyegzőfeliratok helyesírásának, elhelyezésé­ nek ellenőrzésére (30. ábra) — a katalógusok által nem hozott bélyegzők elő­ jegyzésére (31. ábra) — utalványi pénztárak bélyegzőinek, kezelési bé­ lyegzők azonosítására (32—33. ábra). TRENCSÉN TEPLA, CSÁVOS, SZT. BENEDEK/ BARS bélyegzők a Monográfiában (161. 92. és 159. oldal) azonos elnevezésben, típusban és használati év­ vel, LICZE és CSIK-RÁKOS más típusban és más használati évvel szerepel, MIKEFALVA pedig nem került felvételre. Ténylegesen e hivatalok csak ké­ sőbbiekben nyitottak (1. Postahivatalok összefoglaló táblázata), csak a hely- és keletbélyegzőjük készült el 1868-ban. (34. ábra.) * A szerkesztő m egjegyzése: Az annak idején „m agánkézben levő gyűjtem ény” m ár a Bélyegm úzeum b irtokában van. Ez a gyűjtem ény a Klassohn bélyegzőgyár k o rrektori példányaiból állt össze. T artalm az­ za valam ennyi hibásan elkészített lenyom atát, m ajd a k ija ­ v íto ttak ét is. T ehát m inden esetben az utóbbi lenyom at a tényleges adatközlő. Ebből a gyűjtem ényből szárm azó lenyo­ m atok kelet adatai m inden esetben a bélyegző elkészítésé­ n ek és nem a használatba vételének adatait tartalm azzák.

14

A megye nélküli (28. ábra) bélyegzőket megyével hozza, de más katalógusokkal szemben TÁRNOK Fe­ jér megyével szerepel. (29. ábra.) Az utalványbélyeg­ zők már 1868—69-ben elkészültek, valamennyi „F” típusban. Gyakran a meglévő forrásmunkák adatait is újból kell vizsgálni. Legpontosabb forrás a tényleges anyag. Itt szeretném G. Ryan angliai filatelista segítségét megköszönni, aki gyűjteményével, az általa már gyűjtött adatokkal, a kérdéses időpontok, feliratok egyeztetésében segített. Felhasználtam még a PRT 1867—1873. évi köteteit, az 1873, 1869. évi Helységnévtárakat, a korábban megjelent szakkatalógusok adatait, valamint a Bé­ lyegmúzeum említett gyűjteményét. Magam gyűjte­ ménnyel nem rendelkezem, így köszönettel veszem az itt közölt adatok igazolására, vagy cáfolására kül­ dött, gyűjteményekben levő adatokat, amelyek csak a további pontosítást segítik.

K LA SSZIK U S ÉS MODERN B ÉLY EG G Y Ű JT EM ÉN Y EK ET , RÉGI LE V E LEK ET , JOBB D A RABO KA T állandóan vásárolok

SZEKERES BENEDEK JÓZSEF bélyegszaküzlet 1137 Budapest X III., Katona József u. 2/e Telefon: 129-350

Az 1867., 1868. és az 1869. evekben fe lá llíto tt p o sta h iv a talo k jegyzéke S o rs z á m é s a p o s ta h iv a ta l A jn á c s k ő A p cz A lsó S z o p o r B á c s fö ld v á r B á rá n d B a rc s B á to r k e s z B őőd B u d ak esz B u z in k a B ük B ü rk ö s C sesz te C sík S z e n tm á r to n 15. D o m b rá d 16. G a tta ja 17. H é th á r s 18. H id e g k ú t 19. Illy e 20. Iz sé p 21. K á p o ln o k M o n o s to r 22. K a ty m á r 23. K e n e s e 24. K is a lm á s 25. K is fa lu d 26. K is k é r 27. K is k o m á ro m 28. K is te re n n e 29. K o c s o ly a 30. K ö le se 31. K u n á g o ta 32. M e z ő p e te rd 33. M ih á ly i 34. M in d s z e n t 35. M o rv a s z e n tjá n o s 36. N a d r á g 37. N á d ű jf a lu 38. N a g y b o c s k ó 39. N a g y k ö v e re s 40. N a g y ló n y a 41. N a g y r á b é 42. N e u z in a 43. P a lo c s a

M egye

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

G öm ör H eves S zo ln o k B á cs B ih a r Som ogy E sz te rg o m Z e m p lé n P e s t P ilis A baúj S o p ro n F e ls ő fe h é r P o z so n C sík sz é k S z a b o lc s T em es S á ro s T em es B ih a r B a ra n y a K ővár

*

B á cs V e sz p ré m B e re g B e re g B ács Z a la N ó g rá d T o ln a S z a tm á r C sanád B ih a r S o p ro n C so n g rá d P o z so n K ra ss ó H ev es M á rm a ro s T em es B e reg B ih a r T o ro n tá l S á ro s

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50.

P a p f a lv a P éczel P encz P e r la k P le te v n ic a P ru sz k a u P est T e ré z v á ro s 51. P e s t F eren czv áro s 52. P e s t Jó z sefv áro s 53. K a k a s d ia 54. R a v n a g o ra 55. R é p c z e la k 56. R o m á n B o g sá n 57. R u s z t 58. S a lg ó ta r já n 59. S ib in j 60. S to o sz 61. S ü le lm e d 62. S z e n ta n d r á s 63. S z e n te le k 64. S z e n tjo b b 65. S z ila s b a lh á s 66. T a rc z a l 67. T a r p a 68. T ib o ld D aró cz 69. T in n y e 70. T ö rte i 71. T u s n á d 72. U d v a r i 73. Ü jk é c s k e 74. V a d k e r t 75. V a lk á n y 76. V á n c s o d 77. V a r s á n y 78. V a s k ú t 79. V e r e s m a rt 80. V e rp e lé t 81. V illá n y 82. W a g e n d rü s s e l 83. Z a la a p á ti 84. Z a la s z e n tg ró t 85. Z a la s z e n tm ih á ly 86. Z á n k a 87. Z n ió v á ra lly a

M eg y e

B ih a r P est N ó g rá d Z a la Pozega T re n c s é n P est P est P est K ra s s ó F iu m e V as K ra s s ó S o p ro n N ó g rá d G ra d is c a Szepes S z o ln o k T em es V as B ih a r V e s z p ré m Z e m p lé n B e re g B o rso d P est P est C sík sz é k B ih a r P est P est T o ro n tá l B ih a r V e sz p ré m B á cs U g o csa H eves B a ra n y a S zep es Z a la Z a la Z a la Z a la T u ró c z

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l

Megye

1868 88. A c sá d sz ilv á g y 89. Á k o s fa lv a 90. A lv in cz p .- u d v a r 91. A lg y ő 92. A lsó Z so lcza 93. A p á tfa lv a 94. A r a d S z e n t M á rto n 95. B a js a 96. B á z n a (F e lső B a jo m ) 97. B e llu s 98. B e rz e v ic z e 99. B e se n y ő 100. B ilk e 101. B ik ity 102. B o d ro g K e r e s z tú r 103. B o jt 104. B o g á ro s 105. B r a n y ic s k a 106. B u s ty a h á z a 107. B u tk a 108. B u z ita 109. C s a ro d a 110. C sáv o s 111. C s ík v á r (S z a b a d B a tty á n ) 112. C s o n o p ly a 113. C sö k m ő 114. C z ib a k h á z a 115. C z iffe r 116. D a r á n y 117. D é d a 118. D é d e s 119. D e n ta 120. D e v o n y 121. D ió sg y ő r 122. D isz n á jo 123. D o b ro n a 124. D o m b e g y h á z a 125. E c se d 126. É rd (H am zsab ég )

V as M a ro s sz é k A ls ó fe h é r C s o n g rá d B o rso d B o rso d A ra d B á cs M e g y e ssz é k T re n c s é n S á ro s H eves M á rm a ro s B á cs Z e m p lé n B ih a r T o ro n tá l H unyad M á rm a ro s Z e m p lé n A baúj B e re g T o ro n tá l Fehér B á cs B ih a r H ev es P o z so n Som ogy T h o rd a B o rso d T em es B á cs B o rso d T h o rd a Z ó ly o m C sanád S z a tm á r Fehér

S o rsz á m és a p o s ta h iv a ta l 127. E z e re s 128. F e le d

129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 240. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158, 159. 160. 161, 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172.

16

F e lső B á tk a F e lső S z v id n ik F e lső T e ré n y F e r ic a n c i F ö ld e s G aád G e s z té ly G nezda G ö d ö llő u d v a r i p o s ta G ö n cz G ré n ic z G y ő rv ár G y u la v á r s á n d H a jó s H a ra s z ti H ark án y H e lp a H e n c z id a H év íz H ib b e H om ok J a b lo n itz J á k ó h a lm a Jan k o v ácz Jászó J a s z tr a b je Is a s z e g h K ad ark ú t K á p o ln á s K em ecse K e r n y á ja K is Ősz K is O ro sz in K lo p o d ia K o lta K onop K onyár K ő r ö s ta r c s a K ő r ö s ta r já n K ő v á r re m e te K o ro m p ach K u r im a L a lity L e ib itz

M egye

K rassó G öm ör G öm ör S á ro s H ont V erő cze S zab o lcs T o ro n ta l Z e m p lé n S zep es P est A baúj S zep es V as A ra d P est P est B a ra n y a G öm ör B ih a r F e ls ő fe h é r L ip tó S z a tm á r N y itr a Jászság B ács A baúj T re n c s é n P est Som ogy K ra s s ó S z a b o lc s B á cs T o ro n tá l T o ro n tá l T em es K o m á ro m A ra d B ih a r B é k és B ih a r K ő v á rv id é k S zep es S á ro s B á cs S zep es

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 384. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 391. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216.

L elesz L ip p ik M á ád M a d a ra s M a g y a rc z e rn y a M a g y a r ítte b o M a rm a ro s P e tr o v a M a rm a ro s H o sszú m ező M a ro s Illy e M a rtin s k a v e s M a rto n y o s M e g y asszó M e n h a rd M ező L a b o rc z M onok M ossótz M u rá n y N ágasd N a g y A lm á s N a g y fa lu N agygaj N ag y g éc z N a g y k á ln a N a g y K a n iz s a p á ly a u d v a r N a g y K e re k i N a g y lé v á rd N a g y L o m n itz N agym agyar N a g y m a jté n y N a g y ő sz N a g y s a lló N a g y S u rá n y N a g y S z a lá n c z N a g y Z o rle n c z N á k ó fa lv a N é m e ti N é m e ts á g N y á r a d tő N yék N yék N y íra c s á d O b éb a O b ro v ácz Ó h aj

M egye

Z e m p lé n Poáega Z e m p lé n B á cs T o ro n tá l T o ro n tá l M á rm a ro s M á rm a ro s H unyad Z á g rá b B á cs Z e m p lé n S zep es Z e m p lé n Z e m p lé n T h u ro c z G öm ör B a ra n y a K olos H ont T em es S z a tm á r B a rs Z a la B ih a r P o z so n S zep es P o z so n S z a th m á r T o ro n tá l B a rs N y itra A baúj K ra ss ó T o ro n tá l H ont A ra d M a ro ssz é k S o p ro n Fehér S zab o lcs T o ro n tá l B á cs B a rs

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223. 224. 225.

O m o ra v ic z a O rc z y fa lv a O ro sz v á r O sg y á n O ttla k a P á p a te s z é r P árád P ázm ánd P e s t fió k p o s ta a dől. s z á m á ra 226. P o lg á rd i 227. P ilis C sa b a 228. P o lja n a 229. P o lo m k a 230. P o ltá r 231. P u s z ta P o ó 232. R ácz M ilitics 233. R a d o só cz 234. R a je tz 235. R ig y ic z a 236. R im a sz é c s 237. R o b o g á n y 238. R u m 239. S a jté n y 240. S á sd 241. S e p rő s 242. S z e v e rin 243. S ip e t 244. S o m o g y S e lly e 245. S te fa n s fö ld 246. S ükÖ sd 247. S v e d lé r 248. S z á já n 249. S z a p lo n c z a 250. S z á ra fa lv a (S a ra v o lla ) 251. S z é c s é n y 252. S z e n tm ih á ly te lk e 253. S z e p e s R e m e te 254. S z e rb b o k a 255. S zilv ás 256. S zin 257. S z in n a 258. S z u c s á n 259. T á p io B ic sk e 260. T a rd o s k e d

M eg y e

B ács T em es M o so n y G öm ör A ra d V e s z p ré m H ev es Fehér P est Fehér P est P o z se g a G öm ör N ó g rá d H ev es B á cs N y itr a T re n c s é n B á cs G öm ör B ih a r V as C sanád B a ra n y a A ra d Z á g rá b T em es Som ogy T o ro n tá l P est S zep es T o ro n tá l M á rm a r o s T o ro n tá l T o ro n tá l K o lo s Szepes T o ro n tá l B o rso d A baúj Z e m p lé n T h u ro c z P est N y itr a

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l 261. T á rn o k 262. T a ss 263. T is z a d a d a 264. T is z a E sz lá r -■265. T is z a h e g y e s 266. T is z a n á n a 267. T is z a H off 268. T o lc sv a .269. T ó tlip c s e 270. T o tm e g y e r 271. T rs z te n a .272. T ú r a 273. T u ro lu k a 274. Ú jk íg y ó s 275. V a d á s z 276. V a d k e r t 277. V a d n a 278. V a ja 279. V a is z k a 280. V a r a d ia 281. V á ri ,282. V a rso lc z 283. V á s á r á t 284. V e lk o p o lje 285. V e p ro v a c z ,286. V e rb ó 287. V e re sk ő 288. V e r n á r 289. V in ic a 290. V ise g rá d 291. V isk 292. Z a jz o n 293. Z a la s z e n t Iv á n 294. Z b o ró 295. Z s id ó v á r

M egye

F e st P e st S zab o lcs S zab o lcs T o ro n tá l H eves H ev es Z e m p lé n Z ó ly o m N y itr a Á rv a P est N y itr a B ékés A ra d N ó g rá d B o rso d S z a b o lc s B á cs T em es B e re g h K raszn a P o z so n B a rs B á cs N y itra G öm ör G öm ör V a ra sd P e st M á rm a ro s B rassó szék Z ala S á ro s K ra ssó

5. 6. 7. &.

Á csa A k a s z tó A lm á s B ánok szt. G y ö rg y B a ra c s k a B á r tf a fü rd ő B a tin a B e czk ó

9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34.

P e s t- P ilis P e s t-S o lt T o rn a Z ala B á cs S á ro s B a ra n y a T re n c s é n

B o c sá r B o rsa B o rk ú t B ö lc sk e B őős B re z o v a Buda c s á s z á rf ü rd ő B u k in C sap C sé p a C so k n y a C sö k ö ly C su rg ó D a n to v a D a rá n y D e ttv a D om bó D una szt. G y ö rg y D ra g o n ic F e k e te h e g y F e k e te v á r o s F e lső L övő F ilip o v a F o lv a F ü lö p s z á llá s F üzesabony

35. Gát 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43.

1869 1. 2. 3. 4.

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l

44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

G yönk H ám or H é d e rv á r H ím e s h á z a H o ssz ú p e re s z te g J á s z A lsó szt. G y ö rg y J á s z F é n y s z a ru K á r o ly fe h é rv á r vasp. K arácso n d K écsa K a p o lc s K eczel K e n d e re s K e r e s z tá r K is U n y o m K okova

M egye

T o ro n tá l M á rm a ro s M á rm a ro s T o ln a P o z so n N y itr a P e s t- P ilis B á cs U ng H ev es Som ogy L ip tó Som ogy B á cs Som ogy Z ó ly o m M á rm a ro s T o ln a Z á g rá b B á cs S o p ro n V as B á cs B á cs K is k u n s á g H ev es B e re g T o ln a A baáj M oso n y B a ra n y a V as Jászság Jászság A ls ó -F e h é r H ev es T o ro n tá l Z a la P e s t S olt H eves B á cs V as G öm ör

S o rsz á m és a p o s ta h iv a ta l 52. 53. 54. 55. 56.

K ö le sd K ö m lö d K ö v e s k á lla K ö v e slig e t L a jta sz t. M iklós 57. L a k o c sa 58. L e n ti 59. L ib e tb á n y a 60. L u k i 61. M á csa 62. M álcza 63. M elsicz 64. M e rk o p á ly 65. M ező N a g y C sán 66. M e z ő k e re sz te s 67. M o h a 68. M o n o sto rszeg 69. M o n y o ró k e ré k 70. N a g y b e r k i 71. N a g y b o ro s n y ó 72. N a g y jé c s a 73. N a g y J ó k a 74. N a g y k a p o r n o k 75. N a g y r ip p é n y 76. N a g y S á ro s 77. N é m e t P r o n a 78. N o v o sello 79. N y e rő d u g o se llo 80. N y a rló k é k e s 81. O stffy A s sz o n y fa 82. O zalj 83. P a c s é r 84. P á c z in 85. P á p a te s z é r 86. P la v n a 87. P in c z e h e ly 88. P o d g o ra c 89. R á c z a lm á s 90. R a tk ó 91. R e m e te m e z ő 92. R á k o s k e r e s z tá r 93. R e tte g 94. R o m h á n y 95. R o v n é

M egye

T o ln a K o m á ro m Z ala M á rm a ro s S o p ro n Som ogy Z a la Z ó ly o m T re n c s é n A ra d Z e m p lé n T re n c s é n F iu m e T h o rd a B o rso d Fehér B á cs V as Som ogy H á ro m s z é k T o ro n tá l P o z so n y Z a la N y itr a S á ro s N y itr a B á cs T o ro n tá l D oboka V as Z á g rá b B á cs Z e m p lé n V e sz p ré m B á cs T o ln a V erő cze Fehér G öm ör S z a th m á r P est K ö z é p s z o ln o k N ó g rá d T re n c s é n

t

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l 96. 97. 98. 99. KW. 101. 102. 103.

S án d o rh áza S ta r if a r k a s ic S z a ló n a k S v a ta J a n a p o d T u rn u m S z á n tó v á S zékesút S zent Já n o s (M osony) S z é p fa lu

M egye

T o ro n tá l Z á g rá b V as Z á g rá b B ács T em es M o so n y T em es

S o rs z á m és a p o s ta h iv a ta l 104. 105. 106. 107. 108. 109. 110.

S z e rb szt. P é te r T á p ió G y ö rg y e T á rn o k T e p la T evel T is z a v á r k o n y T isza szt. M iklós 111. T o rd a 112. T o ti

T o ro n tá l P e s t S olt Z a la L ip tó T o ln a H ev es T o ro n tá l B ih a r T o ro n tá l

S o rsz á m és a p o s ta h iv a ta l 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121.

T u ria T u rz o v k a V á m o s g y ö rk V á s á rh e ly V erb ó cz V itte n c z Z á m o ly Z vecovo Z sig á rd

M eg y e

B ács L ip tó H ev es Z e m p lé n N y itr a N y itr a Fehér V erő cze P o z so n y

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

FIGYELMÉBE AJÁNLJUK

K önyvism ertetés

Elm últ szám unkban közölt cikkünk kiegészítéseképpen a szerző, Voloncs G ábor egy díj jegyes levelezőlapot ju tta to tt el hozzánk, u talva arra, hogy a csehszlovák bélyegek felhasználását engedélyező rendelet a díjjegyesekre is érvé­ nyes volt.

Die G anzsachen dér Ungarischen V olksrepublik. (a M a­ gyar N épköztársaság díjjegyesei) K iadta a PHILATELISTENVERBAND im K ulturbund dér DDR, B ezirkvorstand Halle, ARBEITSKREIS GANZ­ SACHEN, A rbeitsm aterial 1984, 1—66, 73—96 oldal, összeál­ líto tta: Franz S transky [Halle(S)], m unkatársa P eter Girlich (Leipzig). A fűzetlen lapokból álló mű ném et nyelven tárgyalja a M agyar K irályi Posta, m ajd a M agyar Posta által kiadott díjjegyes nyom tatványokat 1869-től 1983 végéig. Az egyes kiadások felsorolása időrendbeli; számos áb ra segíti az azo­ nosíthatóságot. A m ű jó alapul szolgálhat ahhoz, hogy csak a ném et nyelvet ism erő gyűjtő m agyar alapgyűjtem ényt építsen fel, m elyre aztán ráépíthető egy részletesebb, specializált m a­ gyar gyűjtem ény is. Az értékelés azonban nem a mi ál­ ta lu n k ism ert és használt arányoknak felel meg. H rabál László

18

M egye

Felülnyomás magyar postai anyagon Székelyudvarhelyen 1944/45-ben BALZSAY ÁGOSTON

Az utóbbi két évtizedben a hazai és külföldi filatelista szakírók igen sokat tettek annak érdekében, hogy — értesüléseik és a rendelkezésükre álló doku­ mentációk felhasználásával — ismertessék az ÉszakErdély-i Székelyudvarhelyen felülnyomott magyar postai értékcikkek történetét. Ezt az ismeretanyagot, egy közelmúltban fellelt eredeti dokumentummal kiegészítve és az újabb ku­ tatási eredmények hozzáadásával kívánjuk e tanul­ mányban bővíteni. A felülnyomást követően elmúlt több mint negy­ ven év alatt alkalmam nyílt néhány székelyudvarhe­ lyi anyag megtekintésére: gyűjteményekben, cserére, eladásra kínálva, vagy kiállításon. Meglepő és elgon­ dolkodtató tény, hogy az eredetileg 2—20 példány­ ban felülnyomott igen ritka darabok mind gyakrab­ ban „előfordulnak”. Ezért feltétlenül szükséges a megtévesztően jól sikerült hamisítványok felismeré­ séhez az eredeti felülnyomás jellegzetességeinek és ívhelyeinek ismerete. Az újabb kutatásaink során kialakított ívrekonst­ rukció, majd az ívtanulmány minden érdeklődőnek lehetőséget nyújt, hogy elkülöníthesse eredeti anya­ gától a hamisítványokat. Ez alapvető gyakorlati se­ gítség, mivel a kiadás bélyegvizsgálata (prüfolása) az ívhely ismertetőjelek hiányában eddig nem lehetett megoldott.

Előzmények*

A második világháború folyamán, Udvarhely me­ gye területéről, már a szovjet és román alakulatok bevonulása előtt — 1944. október 12-ét megelőzően — a magyar posta értékcikkeit elszállították. Az ezt követően megjelent román postai szerveket pedig, visszarendelték. Ennek következtében — értékcik­ kek hiányában — még a működőképes posták is aka­ dályozva voltak. Ezen a helyi hatóságok úgy kíván­ tak segíteni, hogy előbb értékbélyegzőt, majd felül­ nyomott bélyegeket hoztak forgalomba. Az előbbieket, az l.,sz. ábrán bemutatott — eddig ismeretlen — okmányszerűen hitelesített leírásból követhetjük nyomon. (1. sz. ábra). Az értékbélyegzők mindössze 3—4 hétig voltak használatban, a felülnyomott bélyegek kiadása előtt. Bérmentesítésre és a felülnyomás nélküli bélyegek érvénytelenítésére alkalmazták. Az értékbélyegzők részletesebb ismertetésével — mivel az a készpénzbérmentesítés tárgyköréhez tar*A szorosan vett történeti előzmény ebben a tém ában is egyezik a szerző „Helyi bélyegkiadás Besztercén 1944—45ben” c. tanulm ányában Írottakkal (Philatelica 85/1. sz. 29. o.) Ezért ennek újbóli közlésétől eltekintünk. A szerkesztő

19

tozik — más alkalommal kívánunk foglalkozni. Elő­ zetesen azonban tudnunk kell, hogy az eredeti érték­ bélyegzők lenyomata kékes-fekete színű volt.

A J z - k » ;l y u I v a r r a ly i. /Odorh<.-lu/ p.* Il i in v Q-ií 503 B ó l y e a s o r o a a t . S z i l á g y i I g n á c megyefónök őa B.?nici I s t v á n p o s t a i fflö. ve b e l i m e g ha ta lm az ás a a l a p j á n Sip o3 Géza a z é k e l y u d v a r h e l y i r e f . k o l l é g i u m i t a n á r m e g b íz á s t k a p o t t 1 9 4 4 . december 1 9 - á n a r r a n é z v e , hogy - m e g f e l e l ő el-i e n ő r z é s m e l l e t t - a s z é k e l y u d v a r h e l y i d o h án y t ő z s d é k b e n mar adt magyar b é ­ l y e g k é s z l e t e t ö s s z e s z e d j e , s az o k b ó l m e g f e l e l ő á t n y o m ia m e l l e t t a p o s t a “ i t a l f e l h a s z n á l h a t ó b é l y e g e k e t á l l í t s o n e l ő . A román p o s t a e l t á v o z á s a u — t á a u g y a n i s a vármegye b é l y e g k é s z l e t n é l k ü l m a r a d t , m e r t a mag yar p o s t a z ő kk e l '/ -

tötta-feiüi’a-pÓata^^riíl T f í ^j^^'r^lleít^Lzta^ír-ezt^" a b e l ?e gzű kő n m m v o l t 3 !^ ííf.í? í* íí,í<,ífíili^-'/* iaíitőtff ;»Í2&s$ E t » í ;

k e lte z é s, a le v elek e t

A d o h á n y t ő z s d é k b é l y e g k é s z l e t é t 2 0 - a s ó v o d , k i s , l á b b a l h a j t o t t nyomd a g é p e n nyomták á t , - í g y á l l o t t e l ő a felülnyo.TU30s b é l y e g s o r o z a t . Az á tn y o más s z ö v e g e : _ • v ° Lrdely T ransilvania - . 5 0 P. / i l l e t v e : 1 . - } \ és' 2 . - ? . / Románia A tn yo m a tta k a k ö v e t k e z ő b é l y e g e k : 1. 4oo d r b , - . 5 0 ? . / 1 P i l l é r Ároád v e z é r 2 . 620 " - . 5 0 P. / 3 T o l d i Mikló s 3 . 1243 - . 5 0 ?. / 4 Hunyadi J án o s 4 . 9oo Hunyadi J án o s 5. 99 .- r . / b Z r í n y i Miklós 6 . 278 1 .- P. / l o G r óf H?.dik András 7 . 172o 1 .- ? . / 18 P a t r o n a Hu n gá riá é ® / a - 2o 1 .- ? . / 13 / f o r d í t o t t !/ 16o 1 .3 a o r n Corona 9. 8oo 1 .- ? . / 30 S:;ent itt*. 10. 400 2 .- P. / 30 J ‘
1 p- / 4

?. / 2o

: 14: 20 .

j:-- í : t r : fóüS1 _ 2;: ^ Be*1s»í“ o i ^ rt*"í,lom sz-unok a h i b á s á n s i k e r ü l t e k m é g s e , v a i s i t é s é b ő l

A cs o n k a száraz tak . Csorüca i v e k k i p ó t l á s á r a b e r a g a s z t v a át n y o m /. s r a k e r ü l t e k még a k ö v e t ­ kező é r té k e k : drb 15. - . 5 0 P. / 4 P i l l é r K o ss u th - / c s a k p e c s é t e l t v a n , s e r t le v e le z ő lc p o k r a r a g a s z t v a nyom atott á t ! / 16. 10 - . 5 0 P. / 5 Fi 11 í r K i n i z s i P á l . 2 17. 1 .3zení. L á s z l ó k i r á l y 2 18. 1.S a c r r Corona / r é g i / . -

// 120

ák. v„ ^ Seí mi^ i k e t a s z e k e l y u d v a r h e l y i p o s t a b o c s á t o t t a fo rg al of * d ? l i h ? í 4 / u d^ bdvarhe1/ vármegye t e r ü l e t é n , v a l a m i n t É a z S e r . f í f l y ^ 0 l0 2 3 V u r / 1 94 5 * á p r i l i s é n e k k ö ze p én i s forgen t u ‘i0ini9unk " « to v lb b íto tta ! T S a á k e l y u d v a r h e l y - O d o r h e i u , 1945.* J u l i u e 3 0 - á n ,

&U, k o ll é g iu m r t ,n ir.

v o l t mb. p'ost avez e t ő .

1. ábra: O km ányszerűen h itelesített leírás a kiadásról

20

A felülnyomás története A vizsgált időszakban Udvarhely megye vezetői Kolozsvárott értekeztek, ahol szóbakerült a bélyegek hiánya is. A helybeli trafikokban számottevő mennyiségű el­ adatlan bélyegkészlet és levelezőlap maradt és annak összegyűjtésére intézkedés történt. Még ebben az időszakban is fizetési eszköz volt a pengő, de annak értékromlása a postai díjszabás megváltoztatására kényszerítette a hatóságokat. A rendelkezésre álló ér­ tékcikkek alacsony névértéke csak rövid időre fedez­ hette volna a szükségletet. Szilágyi Ignác megyefőnök és Benki István mb. postavezető, 1944. december 19-én írásbeli megbízást adott Sípos Géza helybeli ref. kollégiumi vallástanár­ nak, „hogy a székelyudvarhelyi trafikok magyar pos­ tabélyeg készletét beváltásra átvegye, s azokkal is­ mét elszámoljon”, továbbá hogy a „bélyegek átvétele, azok felülnyomata és visszaszámolása rendőrhatósá­ gi ellenőrzés mellett kell, hogy megtörténjék.” A fenti idézetek az első legkorábbi írásos doku­ mentációból valók, amit 1944 december 31-i keltezés­ sel készített Sípos Géza a pénzügyi elszámoláshoz. (2. ábra.) Kordokumentáltan bizonyított tehát, hogy az érték­ cikk begyűjtési akció, majd az új névértékre való’ felülnyomás és a bérmentesítésre történt felhaszná­ lás a helyi hivatalos szervek kezdeményezésére, azok jóváhagyásával lett végrehajtva, ennek következté­ ben helyi szükségkiadás jött létre. A megbízás értelmében Sípos G. és a rendőrható­ ság részéről Orbán Imre detektív hat helybeli tra­ fikból a táblázat szerinti postai értékcikkeket szedte össze. (2. ábra.)

TÁBLÁZAT S or T ra flk o so k neve éB oime sz. S zékelyudvarhelyen 1

özv, Kovács P álné K ossuth u .

2

H o llő sy S ándor

743 1 f

A PÉLDÁNYSZÁMOKRÓL

H a d v e z é r e k s o r o z a t b ó l 744 745 746 748 750 747 752 2 f 3 f 4 f 6 f 10 f 18 f 5 f 1680

50

50

375

587

/ 1943 /

Ma,

753 722 20 f 1 P

778 30 f

Na.

Ko. T . I I I L ev .lap

789 783 30 f 4 f

739 40 f

18 f

1140

1000

1143

90

120

150

400

110

250

100

160

Orbán B .u. Bánosné S z. Emma

3

100

98

70

20

30

200

307

K ossuth u . 4

Orbán T e stv é re k

94

46

40

140

B atthyány t é r 5

6

7 a r g a B éla B e th le n u .

170

30

133

200

2

B a lá s i Ernő

100

20

53

300

90

tő k e ré sz t t é r Begjrü jtv e ö sszesen :

595

S e l e j t fn y , e l ő t t :

195

F elülnyom ásra k e r ü l t :

400

2

2

2207

17

7

620

2200

20

52

10

2148

10

S e l e j t fn y . u tá n : Forgalomba k e r ü l t és k a ta lo g iz á lv a db sz :

400

x 2

20

637

620

98

98

300

1800

20

40

280

1760

160

20

1233

*ÍY 8 1740 + 2

46

40

160

20

1200

200

46

40

20

1200

189 ^ 4 6

2586 6

11 160

2590 4

33

20 * 98

200

40

2580

Jegyzetek! K xx

A Hv, 6 m i , /7 4 8 / egyik 18 db-os o so n k a iv ét 2 db Hv. 2 f i l l . /7 4 4 / b é ly e g b e r a g a s z tá s á v a l e g é s z í t e t t é k k i . / 3 a z ,á b r a / A Hv, 10 f i l l . /7 5 0 / 18 db-oe c s o n k a iv é t, is m e r e tle n b e g y ű jté s i h e l y r ő l szárm ázd 2 db 1941# Templom 1 1 /6 9 8 /

x sx

A b e g y ű jtö tt 1944. K ossuth I /7 8 3 / 4 f i l l . - b ő i 6 d b -o t a le v e le z ő lap o k n ag y b etű s sz e d é s é v e l nyomták f e l ü l .

1 ° f i l l . b ély eg b e ra g a s z tá sá v a l, p ő t o l t á k .

/ R ö v id íté s e k :

/

4 u z .á b r a /

5 a z .á b r a /

Hv-1943. H advezérek,

T . I I I . -1 9 4 3 . Templom £ 1 1 ,

N a,*1944.N agyasszonyok,

f n y ,» felü ln y o m ás

K o.-1944 K ossuth I ,

Ma.-1 9 4 4 .S zen t M a rg it,

2. (ibTül T ablazat a példányszám okrol

Erdély Transilvania I .— P* Románia MLém

4 4

v<jM NNM ÍM ÉM át^á>'á

3—4. ábra: Hiányos ívek kiegészítésére beragasztott bélye­ gek

5. ábra: Kossuth 4 filléres érteken a díjjegyesekkel azonos felülnyom as

Az alapbélyegek és levelezőlapok, valamint az új értékre felülnyomott anyag példányszám adatai ab­ szolút pontosak, megegyeznek valamennyi eredeti do­ kumentáció vonatkozó számadataival. A begyűjtött anyag teljes vagy csonka ívekben, egy része pedig töredékekben került felülnyomásra, a helybeli Minerva (volt Becsek) nyomdában. A nyomdai előkészítés során a felülnyomásra al­ kalmatlan darabokat kiselejtezték. A felülnyomásra alkalmasnak talált készletet a nyomda műszaki kapacitásának megfelelően 20 db-os (10X2) vízszintes nyomdaívekre tépték. Erről a mű­ veletről bővebben az ívrekonstrukciónál tájékozódha­ tunk. A hiányos íveket — két esetben más értékkel — az enyvezett oldalon beragasztással kipótolták. A da­ rabszámúk a 2. sz. ábrán, a táblázaton részletesen megtalálhatók. (3—4 sz. ábra) Az írásbeli megbízást a posta az elszámoltatáskor bevonta. A későbbiekben készült „Bizonylat a Szé­ kelyudvarhelyi felülnyomatos bélyegekről” leírás­ ban utalást találunk arra, hogy a megbízás azt is tar­

talmazta, hogy a begyűjtött magyar bélyegekből „megfelelő felülnyomással” (Sipos) „a posta által fel­ használható magasabb értékű bélyegeket állíttasson elő, melyek a felemelt új postai díjszabásnak felelje­ nek meg”.3 Emlékeztetőül: ebben az időszakban (1944 decem­ ber első felében) már ismert Marosvásárhelyen a ro­ mán alapbélyegeken „ERDÉLY/TRANSILVANIA” felülnyomás. Feltethetően ezt a mintát követték, ki­ egészítve az alábbi szövegrészekkel:

22

§ ábra: Postán kezelt d íj­ jegyes levelezőlapon az eredeti felülnyom ás és ism ertetőjele

Erdély Transilvania v —. 50 P. (1.—P., 2.—P.) Románia A bélyegképre vízszintesen, három névértékfokozatban és sorrendben nyomták a szöveget. Az értékcikkek felülnyomása amerikai gyártmá­ nyú lábhajtású tégelysajtóval, egy menetben, magas­ nyomással, fénylő fekete festékkel történt.

7—8. ábra: H advezér sorozat és m éretazonos felülnyom ás a K ossuth (783) és Templom sor (739) nagyalakú bélyegein

9. ábra: Eltolódott felülnyom ás az összefüggés bélyegképein

Ugyanez a felülnyomás került 50 fillér értékszám­ mal, de egyenként és nagy betűkkel 6 db 1944. Kos­ suth (I) 4 filléres (783) bélyegre, melyeket előzőleg levelezőlap nagyságú kartonlapra ragasztottak, majd Székelyudvarhely hk. bélyegzővel — annak elkészül­ te után (1945. I. 31.) — kezeltek. Ezek csak használ­ tan fordulnak elő. (5. sz. ábra) Az első példányon a felülnyomás nem volt elég éles, újranyomták és azon kb. 1 mm-es duplanyomat keletkezett. Ugyancsak ezzel a szöveggel, egyenként, nagybe­ tűkkel nyomták felül a 18 filléres díj jegyes levelező­ lapokat. A 6 bélyegen és a forgalomba került 2580 db levelezőlapon a valódiság kritériuma a „TRANSILVANIA” szóban az „L” betű vízszintes szárának jellegzetes törése. (6. sz. ábra) Először az 1943. Hadvezérek sorozat kisebb alakú bélyegeit nyomták felül. A felülnyomás szövegénél a „Transilvania” utolsó „a” betűje és oldalirányban a térköz a „Transilvania” „T” betűjének talpáig mér­ ve 5 mm. Ezt a térközt, a nagyalakú bélyegeknél — a szedés szövegének bontása nélkül — 18 mm-re széthúzták. Begyűjtötték és felülnyomták ily módon az 1944. Kossuth (I) 4 filléres (783) és az 1943 Templomos sor

(III) nagyalakú 40 filléres (739) címleteit is. (7., 8. sz. ábra) Nyomási eltérések: szellemképek, gyűrődések, öszszetapadt példányok esetében, vagy a nyomólemezre felvitt egyenetlen — intenzív — festékezés miatt, szétfutó nyomatok is előfordulnak. Ismert eltolódott felülnyomás minden címletből, több bélyegen is. (9. sz. ábra) Előkerült olyan példány, ahol a szövegnél a „Ro­ mánia” szó lemaradt, vagy felülre került. Ritkán, az olajos-zsíros nyomás miatt, a még nem száraz bélyegívre ráhelyezett új íven, hátoldali hal­ vány nyomat is található. Fordított felülnyomás az 1.—P./18 filléresen (752) ismert, mivel ebből a címletből egy teljes (20 db-os) bélyegívet tévedésből fordítva rakták be a nyomda­ gépbe. (10. sz. ábra) A fordított felülnyomás mellett, még az egész ívre kiterjedően gépszínátnyomat is keletkezett. Az ív­ helyre történt azonosítás mellett a valódiság ismérve minden eddigi esetben a gépszínátnyomat (11. sz. áb­ ra). Ezek a bélyegek is forgalomba kerültek! Meg­ jegyzem, hogy a felülnyomás valamennyi folyamatát, a selejtezést is — megbízásuk alapján — Sípos és Or­ bán ellenőrizte és végezte.

23

!

yIáLn.3 . ainavIisnoiTi - .t

j

oinánioft ; dfcft*

10. ábra: F ordított felül­ nyom ás a H advezér sor 18 filléres (752) értékén

11. ábra: G épszínátnyom at a fordított felülnyom ású 18 fill. (752) értéken

13. ábra: Négyestömb jobboldali ívszegéllyel

ívrekonstrukció és ívtanulmány

Az alapbélyegek többmilliós példányban készültek. és kerültek forgalomba, amiből igen sok megmaradt. Ezek felhasználásával — a már létező hamisítvá­ nyokon felül — újabb változatok is készülhetnek. A „Szalay-módszert” követve, nem a hamisítvá­ nyok ismertetésére, hanem a valódi bélyegek ívhely­

24

re azonosítására törekedtünk; „melynek segítségével minden bélyeg eredeti helye, ívében kimutatható, il­ letve segítségével ívrekonstrukció készíthető.”4 Tudomásom szerint napjainkig összefüggő eredeti 20 db-os felülnyomott nyomdaív nem maradt meg. A gyűjteményemben levő 2—4—6 db-os összefüg­ géseket elemezve megállapítottam, hogy azokról már feltehetően a nyomdai előkészítés során az ívszegélyegeket — az alsók kivételével — letépték. Az íve­ ket így lehetett egyformán, ütközésig a nyomólapra berakni. (12. sz. ábra) A közelmúltban egy —.50./4 filléres (746) né­ gyes tömb jobboldali ívszegéllyel került elő (13. sz. ábra). Ennek létezése azzal magyarázható hogy a jobb oldali ívszegélyt aláhajthatták és az a bélyegek enyvezett hátoldalához tapadhatott, amit nyomás közben nem vettek észre. Ez a tömb csak a 9, 10. és 19, 20. ívhelyekre azo­ nosítható, átfedéssel pedig, ellenkező állásban a töb­ bi összefüggésekkel, az egymás mellett levő ívhelyek­ hez kapcsolódva alakítják ki a teljes ívet. A szerencsés véletlennek mondható előfordulás eredményeként sikerült a —.50 P./4 filléres (746) ér­ tékből egy 18 db-os csonka ívet, majd ugyanezen

R lK

- JtfcLl :^jQHri__

h : k

Im»♦♦**••#•**♦#»*■•»•»****»«*«»*»•* m m \a m ig j; .f tjf lz i ■

•:

:

ÉÉlo! m

m

m

V lj8 s , ^ h m m r n í^ m ^

\

í 2 6 i 4 5 Erdély Erdély Erdély Erdély Erdély Erdély Erdély Transilvania Transilvania Transilvania Transilvania Transilvania Transilvania Transilvania 1.— P. 1 .- P. 1 - P. 1 .- P. 1 .- P. 1.- P. 1 .- P. Románia Románia Románia Rom ánia Románia Románia Románia

ő Erdély Transilvania 1. - P. Románia

u Erdély Transilvania 1.— P. Románia

Erdély Erdély Erdély Erdély Erdély Erdély Transilvania Transilvania Transilvania Transilvania Transilvania Transilvania 1. P. 1.- P. 1.- P. I-~ P. 1.- P. 1.- P Románia Románia Románia Románia Románia Románia 11 11 l'í 14 16 Ili

Erdély Transilvonia 1 .- PRománia

Erdély Transilvania !.— P. Románia

7

A

b c á Ü.

b c

d

Erdély Transilvania 1 - P. Románia 17

13

19

■0

Erdély T ran silv an ia

1 .- P. Románia Erdély TranSilvemn 1.- P. Románia 2C

14. ábra: összefüggésekből ú jra a la k íto tt teljes nyom daív az 1.—P -s értékből és a felülnyom ás szedésének összefüggő le­ nyom ata

megoldással az 1.—P.-s (Hv. és Ma.) 2—4—6-os töm­ bök felhasználásával egy teljes 20 db-os ívet rekonst­ ruálni. A 2.—P./30 Ma. filléres értékből, egy 8 db-os tömböt ívhelyre kialakítani, egyedi darabjaimat és a futottakat pedig ívhelyre azonosítani. Így bizonyítot­ tá vált, hogy minden értékfokozatnál a felülnyomás szövegének szedése változatlan. Az új értékre való áttérésnél csak az értékeljző számokat cserélték — esetleg a kiesett pontokat, vagy a hosszú választóvo­ nalakat pótolták —, a szedés többi része állva ma­ radt (mutálás).

A nyomólemezen a betűk elhasználódása következ­ tében kopások, törések és betűcsorbulások találhatók. Előfordult még a pontatlan szedés mellett, hogy egy­ forma értékjelző szám hiányában más típust használ­ tak. Ezek mindegyike ívhelyére jellemző és jól fel­ ismerhető, más-más ismertetőjellel, vagy jelekkel rendelkezik. Ezek a változatok valamennyi eredeti Székelyudvarhelyen felülnyomott bélyegnél azonos ívhelyen, törvényszerűen mindig ugyanott ismétlőd­ nek.

25

l / b .

n s i

2 / c . X

Í

£

1 /c .

P

3 / c .

P

.

1 1 /c . 1 .

»

P.

A . . l l / d . a n i .

\ k

P.

-

—

2 /d .

R om

.

4 / b .

\ . n s i V

4 / c .

1

5 / b .

a n i

5 / c .

l

6 / a .

éíy

6 / c .

1

1 2 / a .

é í y

1 2 /b .

1 3 /b .

a n s

1 3 / c . 1 . —

P

1 4 / c . i

P

-

- P.

1 4 /b . ''T

-

■ '

1 5 /a .

m

.

-

\

7 / d .

~ P

8 / c . 1 .

9 /b .

s i j

. -

-

:

P

.

- P.

1 6 / c .M

á n i

1 7 / a .

/

P . 9 / o .1 1

1 0 / b . /P f r a n is i

1 0

. -

P

/ c . ! . —

*

1 5 /b .

•

P

.

P

.

P

.

l

.

nsi

1 5 / o . t

\ . nsi

1 7 / c . l

.

-

P v

é l V v \ *

1 8 /b .

nsi

1 9 /b .

V n s i

2 0 /b .

í v

.

P .

r e l é

a

c*1—l

7 / c . 1 .

/

1 2 / e . l

n s i

-

-

P

. l

3/d.R om

1 9 / c . I . —

P

.

9 / d .

2 0 /

P

1 8 / c . 1

1 .

.

-

R om

.

14/a ábra: Az ívhelyek ism ertetőjelei (a 3. ívhelyen a —.50 P u tán félpont, az 1 P u tán nincs, a 2 P. után van pont; a 11. ívhelyen az 1 értékjelző szám és a P betű között nincsvonal, a többi értéknél van)

Bemutatom az összes tényezők figyelembevételével kimunkált ívrekonstrukciót, a felülnyomásról egy ív­ tanulmányt és az ismertetőjeleket (14. és 14/a ábra). A vizsgálat példányánál minden esetben először az általános jellegzetességeket ellenőrizzük. Pl. a felül­ nyomásnak egységesen fénylő fekete színűnek kell

26

lenni! Valamennyi ívhelyen a pengő érték rövidítése, a „P” betű alakja antikva, ez mindhárom értéknél jel­ legzetes és jól megkülönböztethető összehasonlítási alap. Ezután keressük meg az előfordulás helyét a be­ tűk lenyomatai alapján, és ha azt megtaláljuk, akkor a bélyeg eredeti.

A kiadás forgalmazásának körülményei

A felülnyomás időpontjában eltérőek a megállapí­ tások. Mást rögzítenek a katalógusok és mást a kora­ beli, eredeti okmányszerű leírások. Az ellentmondá­ sok tisztázásához szükséges a szakirodalomból kiemelt adatok ismertetése: — Zumstein katalógus: 1947-ig a felülnyomás évét 1944-ben, majd napjainkig 1944. XII. 20-tól—1945. IV. 10-ig jelzi. — Az 1946. évi Catalog Filatelic (Konrád Kataló­ gus, Oradea) 1944. dec. 15-ét, a 47-es és 48-as kata­ lógusokban pedig már 1944. december 30.—1945. áp­ rilis 10-ét rögzítenek. — A hivatalos román „Catalogul Mercilor Postale Romanesti” (’74 Bukarest) 1944. december 30.—1945. április 10-ét közöl. — A Filatéliai Szemlében (72/10. sz.-ban) Kovács Gy. 1944. december hónapra utal, majd ugyancsak a Fii. Szemlében (74/5. sz.-ban) Kolláti Gy. a teljes terjedelmében lehozott „Bizonylatiban, 1944. de­ cember 30-tól kb. 1944. május hó végéig (kifogytukig) a felhasználás időpontját megjegyzés nélkül fogadja el.3 A hiteles Sipos-féle összeállítás szerint „a bélyegek 1944. december 23-án kerültek forgalomba, a pecsét­ nyomó 1944. december 30-án este.”2 A postahivatal, hogy az előírásoknak megfelelően kezelhesse a leveleket, egy „HOMORÓDFÜRDÖ” feliratú régi hk. bélyegzőt „SZÉKELYUDVARHELY/ ODORHEIU”, kétnyelvűre átvésetett, mely az előbbi időpontban készült el és a bélyegek érvényteleníté­ sére használták. Okmányszerűen tehát — hk. bélyeg­ ző hiányában — csak a fent jelzett időponttól érté­ kelhető és bizonyítható a forgalmazás kezdete. Első napi bélyegzésnél: 1944. XII. 30-val kezelt —.50 P/3 filléren (2-es ívhelyű) és 1.—P/10 filléren (1941 Templom II., 696 sz.) 14. ívhelyen felülnyomott bélyeget borítékkivágáson mutatunk be. (15. sz. áb­ ra).

15. ábra: Elsőnapi bélyegzés borítékkivágáson

A forgalomból történt kivonás időpontjában sem egységesek a megállapítások. Egyelőre levelezési anyagon, értékelhető hk. bélyegzés későbbi keltezés­ sel, mint 1945. április 9-e, nem került elő. A gyűjtőknél levő — eredetinek vélt — futott anyagon visszaállított szívességbélyegzések találha­ tók, mint pl.: 44. XII. 15. (16. sz. ábra) A katalógusok eltérő adatai keltik a bizonytalansá­ got, ezért kell rögzíteni az első nap dátumát. Az új értékre felülnyomott értékcikkek forgalma­ zásának megismerésére legalkalmasabb Sipos G. pénzügyi elszámolása.2 A trafikokból begyűjtött anyagért (1,400.20 P ér­ tékben) a régi névértéknek megfelelően, új értékre felülnyomott bélyegekkel és levelezőlapokkal (1,439.50 P értékben) a hat trafikost természetben kártalanították. A különbség (—.70 P) alapbélyegek­ ben került visszaszámolásra.

27

E iáéfe

Tramrilvafijp

f to O k ta t*

16. ábra: V isszaállított hely-keletbélyegző lenyom at képes­ lapon

17.

A készkiadások, mint a nyomda költsége (a Mi­ nerva nyomdának 160.—P), a hk. bélyegző átalakí­ tása, átvésése Knobloch nevű vésnöknek (75 P-t) készpénzben Sipos G. előlegezte. Ezt az összeget, va­ lamint a fáradozásaiért a felülnyomott bélyegek (6500 P bélyeg és 1290 P levelezőlap, új névértéke összesen: 7790 P) új értékének 3,3%-át (214.50 P-t) Sipos G. felülnyomott bélyegekben kérte és kapta meg. A posta emlékajándékként egy-egy különböző név­ értékű sorozatot térítésmentesen adott: Szilágyi Ig­ nác megyefőnöknek (aki ennek ellenére 15.50 P-t, a névértékét, a^postának befizette), Dobos Ferenc pol­ gármesternek, Sámuel Mihálynak a MADOSZ elnö­ kének, a rendőrkapitánynak, a rendőrségi ügyosztály, valamint a Minerva nyomda vezetőjének és végül Orbán Imre detektívnek. Az ajándéksorok összege (101 P), a készkiadások (449.50 P) és a trafikosoknak visszaadott értékcikkek összegének (1 439.50 P) levonásával a postának 5800 P-nek megfelelő értékcikk került a birtokába. Az új értékekre felülnyomott bélyegeket és levele-

19. ábra: Levelezőlap vegyes bérm entesítéssel, érkeztetés nélkül

28

ábra:

Alacsony

példányszám ban darabok

felülnyom ott

ritk a

székelyudvarhelyi reform átus kollégium .

zőlapokat a helybeli postán, s ugyancsak a helybeli hat trafikban árusították, de erre lehetősége volt a megajándékozottaknak is. A díjszabást a posta önállósága folytán — ami a címletek értékfokozataiból is látható — a változó ál­ talános árszínvonalhoz alakították. Bérmentesítés: levelezőlapra —.50 P (mint a felül­ nyomott díjjegyeseknél), levélre 1 P és ajánlott le­ vélre 2 P új értékre felülnyomott bélyeget kellett ra­ gasztani. Az új bélyegeket román bélyeggel vegyes bérmentesítésként is elfogadták. A kevés példány­ számban felülnyomott postai anyagból maradvány­ készlet — a két-három hónapot megért kiadásból — jelentős mennyiségben nem maradhatott meg. Állí­ tólag az is megsemmsiült, de nem hivatalos úton. A kiadás katalogizálása és filatéliai értékelése 18. ábra: K ét díjhelyes levelezőlap, indításkor és érkezéskor kezelve

A katalógusok 1—1 bélyegképen hozzák és 14 név­ értéken értékelik a sorozatot. Az okmányszerű ada­

29

tok szerint viszont a felülnyomást 15 különböző cím­ letű alapbélyegre, de 18 névértékre alkalmazták. A kiadásra kerülő „A magyar bélyegek kéziköny­ ve” már helyesen 18 új névértékre változtatott bélyegű sorozatot ismertet. Külön figyelmet érdemelnek az igen alacsony pél­ dányszámban felülnyomott ritka darabok, melyeket a 17. sz. ábrán mutatok be. Az általános postai helyzet azonos volt a szakirodalomból már ismert egyéb területeken tapasztaltakkal. Ez időben rendszeres postaforgalomról nem beszél­ hetünk. A levelek továbbítását, alkalomszerűen — ha akadozva is — de időnként biztosították. A hely­ beli szóhasználat szerint „sapka alatt, vagy zsebben” utazott a küldemény. A bélyegeket a lakosság jogos igényeinek kielégí­ tésére, bérmentesítésre használták, magán és hivata­ los leveleken, helyben és Udvarhely megye területén. Bemutatunk két levelezőlapot Székelyudvarhelyről — Felsősófalvára indítva, 45. I. 3-án és 45. I. 5-én. Mindkettő 45. I. 8-án lett érkeztetve (18. sz. ábra). Egy levelezőlapot Székelyudvarhelyről Kolozsvárra címezve vegyesen bérmentesítettek. Indítva: 45. II. 3-án (érkezési bélyegzés nélkül). (19. sz. ábra) A bemutatott küldemények általában filatelista le­ velek. A szakirodalom szerint a cenzúra Dél-Erdély felé nem továbbította az így bérmentesített leveleket, de ez a Székelyudvarhelyről — Sibiu-ra (Nagyszeben) címzett levél mégis átcsúszott. (20. sz. ábra) A további szempont, hogy megfelelő mennyiségű „futott anyaggal” lehessen még hitelesebben bizonyí­ tani a bélyegek rendeltetésszerű felhasználását. Re­

30

mélhetően ebben a gyűjtők tevőleges részvételére szá­ míthatunk. Tapasztalat szerint a használt egyedi darabok elő­ fordulása a gyakoribb! De ne tévesszen meg senkit, ezek nagyobb része ívhelyre nem azonosítható, tehát más szedésből és a hivatalos kiadáshoz nem tartozó egyéb értékek felülnyomásával készült hamisítvá­ nyok. A téma gyűjtői és a magam nevében is hálás kö­ szönetét mondok Sípos Géza filatelistának, aki a fe­ lülnyomás kivitelezésének szellemi irányítása mellett annak adminisztrációját is intézte. Ezzel a tevékeny­ ségével és a már korábbi írásaival hozzásegített ben­ nünket, hogy a mai gyűjtőknek és az utánunk jövő korosztálynak átadhassuk a kiadás hiteles postatörté­ netét. Külön köszönet mindazoknak, akikkel együttmű­ ködve sikerült a témát ilyen mélységben feldolgozni.

JEGYZET 1. Sípos—B enki: „A székelyudvarhelyi (Odorheiu) felülnyomásos bélyegsorozat”. Székelyudvarhely, 1945. július 30. (Kézirat, eddig egy példányban ismert.) 2. Sipos—B enki: „,A székelyudvarhelyi bélyegek elkészíté­ sének története”. Székelyudvarhely, 1944. dec. 31. (Kéz­ irat, összeállítás a hatóságok részére, 5 gépelt oldalon, 5 példányban.) 3. Sipos—B enki: „Bizonylat a székelyudvarhelyi felülnyomatos bélyegekről.” Székelyudvarhely, 1945. júli. 30. (Megjelent a Fii. Szemle Budapest, 1974/5. sz.) 4. Névi P ál: „M agyar Bélyegek M onográfiája” I. kötet, B u­ dapest, 1965. 78. old. 5. Filatéliai Szemle, Budapest, több évfolyama.

A „D” típuscsoporthoz tartozó bélyegzők használata VOLONCS GÁBOR

A D típuscsoporthoz tartozó kétkörös, B2 rendsze­ rű hely-kelet bélyegzők az osztrák postaigazgatás el­ ső és második hivatalos, központilag rendelt bélyegzői voltak. A pálmaleveles díszítésűek gyártási ideje 1840—57, a csillagdíszítésűeké 1840—50 közé tehető. Ehhez a típuscsoporthoz tartoznak még az eltérő dí­ szítőelemes postamesteri bélyegzők. A Monográfia II. kötetében feltüntetett időnél jóval későbbi kiadású bélyegeken is találhatunk D típusú bélyegzéseket. Ez késztetett arra, hogy a késői felhasználásra vonatkozó elérhető adatokat összegyűjtsem. Mivel a bélyegzők rendszerüknél fogva évszá­ mot nem tartalmaznak és a levelek, levelezőlapok, egyéb objektumok, amelyekről a használati idő meg­ állapítható volna, igen kevés számban fordulnak elő, ezért a különböző levélborítékrajzú bélyegkiadáso­ kon levő előfordulásokat foglaltam táblázatba. Egyes esetekben a Monográfiában feltüntetett év­ számnál még tíz évvel később is előfordulnak D típu­ sú bélyegzések. Ez talán azért lehetséges, mert a II. kötet megjelenésekor még nem volt ismert a Mentényi-féle gyűjtemény, amelynek előkerülése lehetővé tette a posta által használt bélyegzők 98%-os teljes­ séggel való közreadását. Ennek birtokában a szerző bizonyára az F típusú bélyegzők gyártási évével zár­ ta volna a D típusú bélyegzők használati idejét és nem használta volna az „U” (után) jelölést. Ez az elv

azonban csak általában igaz és nem minden esetben helytálló. A hivatalok több mint a fele valóban az F típusú bélyegzők használatbavételekor lecserélte a D típusúakat. Jónéhány hivatal, valószínűleg a meg­ növekedett forgalom miatt, továbbra is párhuzamo­ san használta a régi és az új bélyegzőt. Pl.: Felsőbá­ nya, Jászberény, Paks, Moór stb., holott a 70-es években már rendelkeztek az F típusú bélyegzőkkel is. Oravicza postahivatala kétféle, díszítmény nélküli kétkörös bélyegzőt is használt. A bemutatott annyi­ ban tér el az általánostól, hogy betűtípusa groteszk és a belső gyűrű ellipszis alakú. Feltételezem, hogy ez szintén postamesteri bélyegző. A levélborítékrajzú bélyegeken a D típusú bélyeg­ zések előfordulása általában ritkának mondható. Leg­ inkább találkozunk (gyakoriságuk sorrendjében) Moór, Paks és Felsőbánya bélyegzőivel. Ez utóbbit még az 1900-as években is használták érkezési bé­ lyegzőként.

31

ségek, főként kisebb horvátországi postahivatalok D típusú bélyegzéseinek a levélborítékrajzú bélyege­ ken. FIGYELMÉBE AJÁNLJUK K önyvism ertetés

P O ST A M E ST E R I BÉLYEG ZŐ K G ra d isk s K eszthe ly

—

—

Lucsivna

■-

i

N a g y B e c s kerek

1870-

t871-

Sa m ob o r S o ro k sá r Szathm ár

1872-

Felhívom a gyűjtők figyelmét a D-típusú díszítményes bélyegzők használati idejének további meg­ határozására és a még hiányzó adatok összegyűjté­ sére, különös tekintettel azokra a helységekre, ahol párhuzamosan használták mindkét bélyegzőt. Való­ színű a felbukkanása a felsoroltakon kívül más hely-

32

A filatelista kutatóm unka hasznos segédeszközei a ren d ­ szeresen kiadásra kerülő helységnévtárak, a régi kiadások — különösen a m últ századbeliek, am elyek többnyire ném et nyelvűek — azonban nehezen hozzáférhetők. A rep rin t (újnyomat) kiadásban 1984-ben m egjelent MAGYARORSZÁG GEOGRAPHIAI SZÓTÁRA MELLYBEN MINDEN VÁROS, FALU ÉS PUSZTA BETŰRENDBEN KÖRÜLMÉNYSEN LEÍRATIK KIADTA FÉNYES ELEK PESTEN 1851, NYOMATOTT KOZMA VAZULNÁL cím et viselő, 288+352 oldalas 2 kötet, m elynek á ra 220 Ft, mai fogalm azással szólva voltaképpen helységnévtárnak is nevezhető. A m űnek igen nagy előnye, hogy m agyar nyelven ny ú jt bepillantást a m últ század közepének helyelnevezési, föld­ rajzi, népességi, nemzetiségi, vallási, gazdasági, közlekedési, postai, helyesírási stb. közállapotára, ezért a kutatóknak nélkülözhetetlen forrásm unkául szolgálhat. H rabál László

Bélyeggyűjtés, érték, érdek VISNYOVSZKI GÁBOR

Ez az írás nem szerkesztőbizottsági állásfog­ lalás, hanem a szerző egyéni vélem ényét sum ­ mázó cikk, a Filatéliai Szem le „ ö n é a szó” ro­ vatához hasonlóan, ahhoz kapcsolódva, Eredeti­ leg oda is szántuk, de terjedelm e és tárgyalásm ódja m iatt célszerűbbnek lá ttu k a Philatelicában való közzétételt.

Az utóbbi évek gazdasági gondjai és a minden vo­ natkozásában felgyorsult életritmus a bélyeggyűjtés problematikus kérdéseit is felszínre hozták, egyéni, szervezeti és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. A Magyar Rádióban felvetett, de már korábban gaz­ dasági hetilapjainkban is megfogalmazott kérdések elsősorban modern bélyegeink értékére, azok külföl­ di és belföldi piaci helyzetére irányultak, jelezve, hogy a téma már túlnőtt a MABÉOSZ keretein, ám egyúttal azt is, hogy a közvéleményben a bélyeg­ gyűjtésről kialakult fogalom meglehetősen egysíkú. A Filatéliai Szemlében kibontakozott további vita so­ rán a hozzászólások ebből a közegből alig mozdultak ki. Elsősorban ez utóbbi késztetett arra, hogy — la­ punk célkitűzéseitől kissé eltérően — elvi kérdések­ kel foglalkozzam. Az is inspirált, hogy azok, akik éle­ tük alkonyán hozzásegítettek a magyar bélyegkincs szépségeinek megismeréséhez, már nem emelhetnek szót e vitában (gondolok itt Madarász Gyulára, Rend Ferencre, Pákozdi Lászlóra).

Tudomásul kell végre venni, hogy a bélyeggyűjté­ si tevékenység — ennek megfelelően a filatelisták tábora — nem uniformizálható, hanem sokrétű és szerteágazó. Megmutatkozik ez a Filatéliai Szemle tartalmában, a köri taggyűléseken, a szövetségi mun­ kában, és érzékelhető volt a vitákban is. Nagyon fon­ tos lenne végre tárgyilagos, tiszta képet kapni arról, hogy ma Magyarországon kik, hányán és hogyan (milyen fokon) gyűjtenek bélyeget, hiszen ennek alapján tűzheti ki céljait a bélyeggyűjtők szervezete, a Szövetség vezetősége. A választ megadni nem könnyű, hiszen a MA­ BÉOSZ területi rendszerben szervezett egyesület, amelynek kisebb szervezeti egységei, a körök elsősor­ ban az újdonság biztosításáról gondoskodnak. Egysé­ ges szervezetről tehát elsősorban ebben a vonatko­ zásban beszélhetünk. Nem célom a MABÉOSZ és a Magyar Posta kapcsolatának elemzése, azt azonban végre be kell látni, hogy e kapcsolat régebben ked­ vező oldalai ma már a kibontakozás gátjaivá váltak. A minden gyűjtőnek minden újdonság biztosítása a gyűjtők közötti cserét, az értékek differenciálódását gyakorlatilag megszünteti, másrészt azáltal, hogy a MABÉOSZ a gyűjtők számára — érthetően — csak valamennyi újdonság azonos mennyiségben való igénylését teszi lehetővé, megszűnik a Posta felé min­ den visszajelzés lehetősége a kiadott bélyegek elfoga­

33

dásáról vagy elutasításáról (közgazdasági, nem formá­ lis relációban). Ennek következtében a külföldi piac szerepe megnő, és jelentőségénél nagyobb mértékben hat a bélyegkibocsátásra. Ez az alaphelyzet nem ked­ vező a bélyegek értéke szempontjából. De lépjünk tovább, mielőtt elkövetnénk azt a hi­ bát, hogy a magyar bélyeggyűjtést összetévesztjük az újdonságvásárlással. A Filatéliai Szemlében megjelent vélemények job­ bító szándékuk ellenére sok vitatható megállapítást tartalmaznak. Az 1986/5. számban pl. Harmath János megfogalmazza a gyűjtés célját, miszerint a gyűjtő vagy minél több bélyeg megszerzésére, vagy vagyonképzésre törekszik, de „A gyűjtés lehet ugyanakkor olyan örömöt okozó szenvedély, ahol a bélyeg témá­ ja csigázza fel a gyűjtő érdeklődését, ami aztán meg­ ismerési tevékenységre, búvárkodásra, önművelésre ösztönöz.” Ez a kategorizálás elég elnagyolt, és tendenciája tükrözi a bélyeggyűjtő utánpótlás helyzetének kettős­ ségét. Az ifjúsági bélyeggyűjtők nevelésében a bélyeg elsődlegesen tantárgyi segédeszközként funkcionál. Ennek következtében bélyeggyűjtő utánpótlásunk szakmai ismeretei igen alacsony színvonalúak. A bé­ lyeg közművelődési, pedagógiai szerepének túlhang­ súlyozása (mondom ezt anélkül, hogy a bélyeg ilyen szerepét alábecsülném) nagyon sokszor éppen a szak­ mai ismeretek hiányának elkendőzésére szolgál. A bélyeg valóban felhasználható a közművelődési célok megvalósítására, de ha ez fő feladatává válik és ennek megfelelően a filatéliai alapismeretek rovására általános műveltségi elemek lépnek előtérbe, akkor számolnunk kell az utánpótlás elsorvadásával. Mint MABÉOSZ alkalmazottnak, öt évvel ezelőtt módom volt a legkiválóbb ifjú gyűjtőkkel egy tesztet csinál­ nom, amely egyértelműen bizonyította modern bélye­ geink alapvető ismereteinek hiányát. Példaként em­ líthetem az ifjúsági vetélkedőkön a fogazatmérést, amely öncélú elemmé vált, hiszen a gyerekek mecha­ nikusan végzik, anélkül, hogy értelméről, jelentősé­ géről fogalmuk lenne.

34

A bélyeggyűjtés kategóriáinak kialakulása évszá­ zados múltban gyökerezik az egész világon. A gyűjtés fontos eleme az egyéni megközelítés, hogy a gyűjtő saját akarata, elképzelése szerint gyűjtsön, kiváljon, eltérőt, többet, érdekesebbet „alkosson” a gyűjtés fo­ lyamatában. Ugyanakkor a bélyeggyűjtő közösség nélkül sem képzelhető el, hiszen gyűjteménye érde­ kességét, értékét csak viszonyítva konstatálhatja. A hagyományos filatélia értékeinek alapja ennek megfelelően a bélyegek ritkasága, amely egy termé­ szetes folyamat eredményeként alakult ki abban az időszakban, amelyben a bélyeggyűjtésben a rendelte­ tésszerű használat dominált. Ezeket az értékeket a világ minden országában őrzik, ápolják, hiszen min­ den nemzet kultúrájához éjs nemzeti vagyonához hozzátartoznak (a kulturális és a financiális érték szétválasztása nélkül). Mennyire tudjuk mi megőrizni hagyományainkat és értékeinket? A kép ezen a téren lehangoló. Fila­ téliai értékeink védelme többnyire arra redukálódik, hogy szemére vetjük a Magyar Filatélia Vállalatnak a külföldre való „elkótyavetyélést”. Arra már kevesen gondolnak, hogy ez a felvetés akkor jogos, ha érté­ kes és ritka darabok a belföldi piac megkerülésével kerülnek külföldre. De hol a belföldi piac? Komoly bélyegeink belföldi forgalma látszólag csak a MA­ BÉOSZ árverésére redukálódik, évi két alkalommal. Való igaz, hogy a Magyar Filatélia Vállalat is többet tehetne a belföldi piac fellendítéséért (sajnos a jú­ niusi Filatéliai Szemlében közölt helyreigazítás elle­ nére sem mondhatjuk, hogy komoly vagy akár kö­ zönségesebb régi magyar anyag közönség számára való értékesítési szándékáról értesülhettünk volna az utóbbi években), de erre kötelezni nem lehet. A magyar bélyeg értékének védelme, deklarálása elsősorban a gyűjtők, és így a MABÉOSZ feladata volna. Ha átlapozzuk a Filatéliai Szemle évfolyamait, számos tudósítást olvashatunk külföldi nagy árveré­ seken elkelt ritkaságokról. De találunk-e utalást arra, hogy itt, Magyarországon gazdát cserélt egy Nagymánya vagy egy fordított Madonna? Nem. Ennek okai

összetettek, de a levonható tanulság egy: sokkal töb­ bet kell tennünk a még fennálló ellentmondások fel­ oldására, mert csak így lehet eredménye még megle­ vő értékeink itthontartására, esetleg külföldön lévő érdekességek behozatalára irányuló elvárásainknak. Amíg a gyűjtők zöme megütközik azon, hogy egyegy alulárazott árverési darab — kemény csata után — 4—5-szörös áron jut új tulajdonosához, ahelyett, hogy elismerő tisztelettel adózna annak a gyűjtőnek, aki pénzét egy-egy értékes, egyedi darabra fordítja, igazán nem vethetjük az exportőrök szemére kiviteli tevékenységüket. Más kérdés, hogy elvi álláspon­ tunk természetesen a jelenlegi üzletpolitikát vitáto­ kétól nem esik távol. Az ellentmondások között említhetném a komoly magyar anyagok sorsát, a nagy gyűjtői hagyatékokat. Egyrészt kívánatos volna ezek egybentartása (pl. a Bélyegmúzeum tulajdonában), ám ez a bélyeganyag gyűjtői forgalomból való kivonásával járna. A bélye­ gek sorsa az, hogy összegyűjtsék őket, majd ismét szétszóródjanak, és más gyűjtőknél, egy másik gene­ rációnál más formában újra gyűjteménnyé alakulja­ nak. Ez utóbbi jobban élteti a gyűjtést, mint az előb­ bi megoldás. A fenti ellentmondást úgy lehetne fel­ oldani, hogy nem magukat a bélyegeket, objektumo­ kat kell konzerválni, hanem minél több publikáció­ ban kell azokat közismertté — közkinccsé — tenni. Esetleg rendszeres nyilvántartásuk, feltérképezésük végleges megoldásáról is gondoskodni kellene (amit' Madarász Gyula egyszemélyben látott el, haláláig), intézményesen. Ebben lenne szükséges a MABÉOSZ és a Bélyegmúzeum együttműködése, természetesen nem formálisan, hanem hatékonyan. A nagy gyűjte­ mények egyben tartása ma már egyre nehezebb, mert összértékük is mind nagyobb. Ilyen gyűjtemé­ nyek esetenkénti árverezése sokat lendíthetne a bel­ földi gyűjtésen. Tulajdonképpen az is elgondolkoztató, hogy pl. a Filatéliai Szemlében egyetlen riportot sem olvastam bélyegkereskedőkről, holott hetilapjainkban ilyen ri­ port már nem is egy alkalommal megjelent. Az ő sze­

repükkel kapcsolatos félreértések és tévhitek eloszla­ tásában vagy tisztázásában egy-egy cikk sokat segít­ hetne. Végülis a belföldi piac — a bélyeg első száz évét tekintve — az ő közreműködésükkel funkcionál (igazolják ezt a Szemlében megjelent hirdetésará­ nyok). De térjünk vissza a gyűjteményekhez, értékükhöz, értékesítési lehetőségeikhez. Helytelen egyoldalúan bírálni akár a Magyar Posta, a Magyar Filatélia Vál­ lalat vagy a kereskedők fel- vagy visszavásárlási készségét. A gond inkább az, hogy ha egy-egy idő­ sebb gyűjtőtársunk eltávozik körünkből, az örökösök nem azon tanakodnak, hogy ki folytassa a bélyeg­ gyűjtést, hanem azon, hogy hogy osszák el az érte kapható pénzt. A kínálat különösen a modern bélye­ gekre jellemző, mert olyanok is jelentkeznek eladási szándékkal, akik a bélyegek megvásárlását csak pénzbefektetésnek szánták. Ennek okairól felesleges pole­ mizálni (legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy az 1968. évi küldöttközgyűlésen a postavezérigazgató sem a közművelődési szerepet, hanem az érték emel­ kedését hangsúlyozta). Minden érintett szervnek és minden gyűjtőnek arra kellene törekedni, hogy a kí­ nálat csökkenjen, a kereslet, a felvevőképesség nő­ jön. A készletek mégiscsak végesek, és előbb-utóbb elfogy majd a felesleg. Ahhoz, hogy ez bekövetkez­ zen, tudatos és őszinte együttműködésre van szük­ ség. A világon kiadott bélyegek száma egyre nő, sokkal jobban, mint a potenciális felvevőképesség. A kínálat ennek megfelelően abszolút értelemben növekszik. De a bélyegek fogynak is, tönkremennek, megsem­ misülnek. A kereslet differenciálódik, rövid és hoszszú távú igények szerint. Az értékrendek törvény­ szerűen alakulnak: az irreális árak letisztulnak, a va­ lódi értékek megbecsülése előbb-utóbb érvényesül. Ám a spontán értékalakulás mellett a gyűjtőtársada­ lom fellépése is szükséges az értékek alakulásának irányításában, a meglevő értékek védelmében, gondo­ zásában. Itt van a legtöbb tennivalónk nekünk is. A meglevő bélyeganyag leginkább a publikációk-

35

kai és a kiállításokkal népszerűsíthető. A kiállítások azonban lassan — verseny jellegüknél fogva — erre már nem lesznek alkalmasak. A kiállításnak kétféle célja lehet: gyűjteményeket mutatni gyűjtőknek vagy még nem gyűjtőknek. Az előbbiek a versenykiállítá­ sok, az utóbbiak a bemutatók. Mivel a gyűjtés egyre inkább szakosodik (versenyben maradni csak így le­ het), a kiállítók egyre specializáltabb anyagokkal je­ lentkeznek, a kiállítás elszakad az általános gyűjtés­ től (jellemző erre az, hogy gyakran a zsűritagok sem járatosak az egyes területeken). Ez viszont azzal jár, hogy az érdeklődés csökken, a kiállítások valójában érdektelenné válnak. Hozzájárul ehhez viszonylag sű­ rű voltuk is. Az ifjúsági kiállítások más jellegűek: in­ dítékuk elsősorban kollektív, és a közösségből való kilépés után megszűnő ösztönzés miatt csak kisszá­ mú gyűjtemény marad meg hosszabb távon. Ezek az anyagok nem annyira gyűjteményekre épülőek, ha­ nem egy-egy témára irányulva állnak össze. Elgon­ dolkodtató — akár az 1986. évi ifjúsági anyagokat nézve is —, hogy milyen nagy a szakadék a hagyo­ mányos gyűjtés lehetőségei és a tényleges utánpótlás között. Ebben persze mi is ludasak vagyunk. A Szemle ha­ sábjain is megjelennek olyan írások, amelyek azt su­ gallják, hogy a régi bélyegek megszerzése ma már — főleg anyagi okok miatt — szinte nem is lehetséges, alátámasztva ezt az állítást százezer Ft-os nagyságrendű katalógusadatokkal. Ez rendkívül félrevezető gondolatmenet, részben azért, mert a teljességre hi­ vatkozik annak valóságos értelmezése nélkül. A tel­ jességre való törekvés a gyűjtés éltető eleme, ami egyúttal önmaga ellen hat, hiszen minél teljesebb a gyűjtemény, annál kevesebb a lehetőség a bővítésre. Minél jobban leszűkítem a gyűjtés határait, annál ke­ vesebb lehetőséget hagyok a gyűjtés örömeinek él­ vezésére. Vagyis a teljesség nem lehet cél, csak a teljességre törekvés — fogalmazhatnánk időszerűb­ ben úgy, hogy törekvés a minél több, minél szebb bé­ lyeg birtoklására, minél komolyabb és értékesebb gyűjtemény kialakítására.

36

A legjobb tehát annak, aki mindent gyűjt (és ez fő­ leg a gyerekek szintjén ideális!). Magasabb szinten a szűkítés természetesen anyagi és ráfordítható idő szempontjából is szükséges. A teljesség amúgy is fik­ tív. Ha fiatal gyűjtőinket lebeszéljük arról, hogy gyűjteményükben ott legyen egy-egy szép bélyegzésű Réznyomatos 5 kr-os, vagy az egyszerűbb Turulós címletek, nagyon nagy hibát követünk el. Ezért kell vitába szállnom dr. Mocsáry Lászlóval, aki a „soka­ ságra” hivatkozik, azokra a gyűjtőkre, akik nem sze­ retnének mást, csak egy emberöltőt felölelő gyűjte­ ményt megszerkeszteni. Ha ez így elfogadható lenne, akkor arra a következtetésre jutnánk, hogy az ember elkezd bélyeget gyűjteni, haláláig vásárolja az újdon­ ságot, majd az örökösökre hagyja a gyűjteményt, akik azt nem tudják semmire sem használni, mivel a tö­ megek csak saját koruk bélyegeit gyűjtik. Mindez úgy hangzik, mintha a zenekultúrát a popzenére, az aktuális könnyű- és komolyzenére redukálnánk és elfelejtenénk Bachot, Vivaldit és Bartókot, vagy ér­ tésüket egy szűk rétegre hagynánk kiváltságként. Persze ilyen sántikáló. hasonlat helyett azzal is ér­ velhetnénk, hogy ezer különféle régi magyar bélyeg ma néhányszáz Ft-ért könnyen hozzáférhető. Én egyébként nem szeretem a „tudományos” és a „kutató” szavakat a bélyeggyűjtésben. Ezek elburján­ zása ad lehetőséget arra, hogy az „eredményes szak­ írók” és a „tekintélyes tudományos kutatók” kifeje­ zések — kissé ironikusan is — a gyűjtők tömegeivel való szembenállást jelképezhessék. Valójában ugyanannak a dolognak a fokozatairól van szó, és a szakíró kifejezés tulajdonképpen azt fedi, hogy olyan illetőről van szó, aki ért a bélyegekhez (az átlagos tu­ dásszint felett) és tudását irodalmi szinten át is ké­ pes adni másoknak (továbbá írásaiban többnyire a bélyegről van szó). Ha jól végiggondoljuk, akkor a modern bélyegek értékgondjaiban szerepet játszik annak a gyűjtői te­ vékenységnek a hiánya is, ami a megelőző évszázad­ ban a filatelisták értékképző munkájaként jellemez­ hető. Ez a munka viszont nem nélkülözheti a hagyó-

mányos értékek ismeretét. Az a véleményem, hogy a hagyományos gyűjtési alapismeretek birtoklása nél­ kül semmiféle gyűjtői munka nem lehet eredményes. Való igaz, hogy az idők változnak, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy elsősorban a klasszikus típusú ele­ mek idő- és értékállóak, és az üzleti indíttatású ele­ mek hullanak ki az idő rostáján — az egész világon. Helytelen lenne tehát olyan szemléletet tudatosítani, hogy a bélyeg külalakja vagy témája fontosabb, mint filatéliai hagyományokon alapuló értéke, hiszen ez esetben egy autót ábrázoló színes, dimenziós bélyeg megelőzné a ranglistán a Kőnyomatos 3 kr-ost. A motívumanyagok jó része is csak a hagyományos közegben maradhat hosszú távon is értékálló. Az a differenciálódás, amely a kiállítási osztályok­ hoz igazodva a MABÉOSZ szakosztályi rendjének ki­ alakításával létrejött, valójában nem természetes. A postatörténet, a díjjegyesek különválása az ország­ gyűjtést (a hagyományos gyűjtést) gyengítette, pe­ dig önállóvá válásuk épp azért történt, hogy ellensú­ lyozzák a témára koncentráló gyűjtéssel szemben a funkció fontosságát. Valójában csak együtt, azonos szemléletben szintetizálva életképesek, és hatásuk is csak így érvényesülhet, egységesen, hiszen a jelenlegi helyzetben a Szövetség sem rendelkezik szakmai vé­ lemény formálására alkalmas egységes csúcsszervvel. Felmerülhet a kérdés; van-e egyáltalán lehetőség ma a hagyományos gyűjtés korábbi elvek szerinti folytatására, amikor a bélyegeket irányelveiben maga a Magyar Posta választja szét bérmentesítési célokat szolgáló és kereskedelmi jellegű kiadásokra? Termé­ szetesen van. Egyrészt a kereskedelmi célú kiadások is a gyűjtők érdekeit szolgálják, csak harmonikusan kell illeszteni kiadási szempontjaikat ez utóbbihoz. Az az érzésem, hogy a gyűjtők berzenkedése az aján­ dékkiadványokkal szemben valójában nem más, mint annak az igényüknek a kifejezése, hogy értékes gyűj­ teményi elemekhez juthassanak, ami a normál kiad­ ványoknál rövid távon nem várható. Ezt az elvárást igazolja, hogy a gyűjtők nagy része kitartóan keresi

a legkisebb, legapróbb nyomási eltéréseket modern bélyegeinken. Ezt az igényt a Magyar bélyegek kézi­ könyvében — más katalógusok gyakorlatától elté­ rően, a lehetőségekhez képest figyelembe is vették a szerkesztők. Elsősorban tehát a gyűjtői szemlélet megváltozta­ tásában kell előbbrelépnünk, megmutatva azokat az utakat, amiken járva modern kiadásaink csatlakoztat­ hatók a hagyományokhoz. Ilyen lehetőség a kilós­ anyagokban is rejlik, ám a kötegelés során ezek el­ sikkadnak. Pedig számos értékképzési lehetőség megy veszendőbe: szép bélyegzések, ritka bérmentesítésfor­ mák. Szükség van tehát a Posta és a gyűjtők együttmű­ ködésének fokozására, csak jobban oda kell figyelni az értékképzés félig tudatos, félig spontán lehetőségé­ nek biztosítására. A vízjeles papír ma már valóban nem teljesen időszerű igénye, vagy akár az Emberi jogok ív körüli vihar nem feltétlenül arra utal, hogy a gyűjtő valamiféle teljességre vágyik, sokkal inkább arra, hogy olyasmit találjon, ami eltérő, ritka és — nem utolsósorban — értékes! S ha erre lehetősége lesz, nem fog sietni gyűjteményétől minden áron megszabadulni. Mindehhez a gyűjtői tudatformálás is szükséges, amiből nem hiányozhat az önkritika sem. Hiszen kö­ zel százéves ellentmondás az is, hogy mint gyűjtők, tiltakozunk a spekulatív kiadások ellen, ugyanakkor igényeljük a különlegességekhez való hozzájutást (eb­ ben az ellentmondásban rejlik az ajándékkiadványok máig rendezetlen „státusza” is). Ez utóbbiért viszont keményen meg kell dolgozni, vállalni a gyűjtői tevé­ kenység apróbb örömeit és nehézségeit is. És első­ sorban szemléletünk megújítására van szükség, an­ nak tudomásul vételére, hogy a bélyeggyűjtés kultú­ rája egységes, és alapismeretei nélkül bélyeget gyűj­ teni eredményesen nem lehet. Végül pedig meg kell értenünk, hogy a bélyeggyűjtők érdekvédelme azo­ nos a bélyeg érdekének védelmével, s ebben maguk a gyűjtők tehetnek mindenkinél többet.

37

A Philatelica 15 éve Tartalomjegyzék

Balzsay Ágoston: Helyi bélyegkiadás Besztercén 1944—45ben 85/1. B ánfalvi Tam ás: Az első rányom ott bélyegű 5 krajcáros postautalványon. 75/1. — Az első m agyar értékcikkpótló előttes-. 75/2. — Az 1871. évi kőnyomásos levélborítékok díjjegyeinek típusai. 79/1. 9 Bér A ndor: A bélyegelőtti levelek posta jelzései és viteldíj rendszere. 71/2. Dr. Czencz S ándor: Az 1956. évi soproni felülnyom ás. 85/2. Dr. Danis László: Az 1867-es kiadású durvaszakállú 5 kr-os bélyeg altípus változatai. 83/2. Dr. Em ber Győző: A m agyarországi és az erdélyi posta­ igazgatás a X V I—XVII. században. 71/1. Dr. E ttre László: A hom okbálványosi portó provizórium . 80/1. F ehér Endre: H adgyakorlatok tábori postája. 80/1. — Az első világháborús és 1919-es, v alam int a második világháború alatti tábori postabélyegzők Összefüg­ gései. 84/1. Dr. Flóderer István: Levél- és illetékbélyegek rendellenes felhasználása. 80/2. Gazda István: Postai cenzúra M agyarországon. I. rész: Pos­ tai cenzúra az első világháború végéig. A) Polgári leve­ lezés. 85/1 — Postai cenzúra M agyarországon. I/B rész: K atonai és hadifogoly levelezés cenzúrája az I. vh. végéig. 86/1. G latz István: A K orona-fillér korszak első postai csomagszállító díjszabása és bérm entesítései. 84/1. H arkányi István: A levélboríték-rajzú krajcáros bélyegek bérm entesítései. 79/2. — A levélboríték-rajzú bélyegek szabálytalan bérm en­ tesítései. 81/1.

38

— Fogazatlan klasszikus bélyegeink ívszéles és sarok­ példányainak értékeléséről. 81/2. — L evélboríték-rajzú krajcáros bélyegeink fogazatkü­ lönlegességei. I. rész 83/1. II. rész 83/2. H rabál László: Tények és kérdőjelek a m eghatalm azási bélyegeknél. 80/2. — Ű jabb m egállapítások az első világháború tábori postájával kapcsolatban. 84/2. — A m ásodik világháború tábori postautalványai. 85/1. Dr. Jánossy Lajos: Beköszöntő. 71/1. Dr. Kam ódy Miklós: A bélyeges bérm entesítés kezdete M a­ gyarországon. 83/1. K eszy-H arm ath L oránd: M agyarország és a Zeppelin já ra ­ tok. 82/2. K irály Tibor: A soproni tábori küldöncjárat. 82/2. Dr. Lippai Pál: Jogi szempontból az 1867-es kiadásról. 83/2. L ipták István: Ideiglenes postaszolgálat Békés várm egyében 1944—45-ben. 85/1. M adarász Gyula: A usztria és M agyarország 1867-es bélyeg­ kiadásai, M agyarország első bélyegei. 73/2. Dr. Nagy Ferenc: Az 1867-es kiadás 50 krajcárosa. 74/2. — A balatoni m agánposta-bélyegek története. 79/1. Nagy Ferenc: Az első m agyar interkontinentális légiposta. 83/1. — W ien—B udapest—Wien első páros vontató repülés. 85/2. — Első világháborús tábori légiposta. 86/1. Néma P éter: A zilahi kisegítőbélyegekről. 84/2. — A zilahi kisegítőbélyegek példányszám ának szám ítógépes m eghatározása. 85/1. O rbán Ferenc: Az 1889-ben és 1898-ban készült, 25 bélyeg­ képes elektrotyp anyalemeztöm bök. 73/1; 74/1.

— Az 1890-ben készült, III. típusú 1 k rajcáros 100 bé­ lyegképes elektrotyp anyalem ezének ism ertetőjelei. 74/2. — Az 1874. évi I. típusú 5 krajcáros. 75/1; 75/2. — A dalékok az 1871. évi újságbélyeg kiadásához. 77/1. — 1876. évi 20 krajcáros. 77/2. — Az 1888-as I. típusú sztereotypia. 78/1. — A kubini felezések. 80/1. — Az O sztrák—M agyar M onarchia h atárátlépő posta­ já ra ta i. 85/2. O rbán F.—P etrovits T.: Űj kutatási m ódszerek alkalm azása a színes szám ú levélboríték-rajzú bélyegeink anyale­ mez rekonstrukcióinál. 71/1; 71/2. Dr. P alotás Z oltán: Tábori postánk m egindulása 1914-ben. 81/1. — K á rp átalja postabélyegzői 1939—1944. 81/2; 82/1; 82/2. Pákozdi László: Ideiglenes postaszolgálat M agyarországon 1944—45-ben. 72/1; 72/2. — M adarász Gyula: Bélyegkatalógus c. könyvének m él­ tatása. 73/1. — 100 éves a m agyar levélboríték-rajzú bélyeg. 74/1. — Az 1888-as II. típusú sztereotypia. 74/1. — A m agyar levélboríték-rajzú bélyeg centenárium a. 75/1. — N yíregyházi szükségbélyegek, levelezőlapok 1944—45ben. 78/1. — Az abonyi felülnyom ások 1945-ben. 78/2. — A z 1871-es bérm entesítési szabályzat. 79/2. — K észpénz-bérm entesítés 1945—1946-ban. 81/1. Dr. P etrovits T ivadar: 1881—90. évi II. típusú 3 krajcáros. 72/1; 72/2. — A II. típusú 5 krajcáros. (1875—1891). 73/2. — Az I. típusú 10 krajcáros. 74/1. — Az I. típusú 3 krajcáros. 76/1; 77/2. — Az I. típusú 2 krajcáros. 78/2. Scháffling, O. F: M agyar előértéktelenítések 1900—1914. 82/2. Dr. Sim ády Béla: Az 1874—92. évi, 111 alapvonalú 2 k ra j­ cáros rányom ott bélyeg. 73/1. — Az 1874—1897. évi levélboríték-rajzú, 85 alapvonalú rányom ott bélyegek. 76/1. — Díjjegyes nyom tatványok, h atárőrvidéki provizórium . 81/1.

— Tábori posta K árp átalján 1939. 82/1. — Az 1871-es első nyom ású 2 krajcáros rányom ott bé­ lyeg. 82/1. Sípos Józsefné: M egnyílt a Bélyegmúzeum. 73/1. — Térfi Béla k utatási eredm ényei. 79/1. — Az 1867-es provizórium . 80/1. — Az 1871. évi kőnyomatos 5 kr-os altípusai. 81/2. Dr. Scholtz Tam ás: Bélyegek állom ányvédelm e. 73/2Solt Hugó: H ivatalos bélyegek használata. 81/2. — Hasábos levelezőlapok. 82/2. Surányi László: Az 1924. évi, Jótékonysági kiadás 300 koro­ nás cím letének ism ertetőjelei. 76/1. — Az 1924. évi Jótékonysági kiadás 500 koronás cím ­ letének ism ertetőjelei. 78/1. — Az 1924. évi Jótékonysági kiadás 1000 koronás cím ­ letének ism ertetőjelei. 78/2. — H am isított bélyegzések klasszikus bélyegeken. 80/2. — G. S. Ryan: „A m agyar postahivatalok bélyegzései osztrák bélyegeken 1850—67.” M éltatás. 80/2 — Tíz év. 81/1. — Az 1919. szegedi bélyegkiadás. 82/1. — Á llásfoglalásunk az első m agyar bélyegről. 82/1. — A tem esvári helyi kiadások. 83/1. — Az első m agyar bélyegkiadás. 83/2. — Két leghíresebb hírlapilleték-bélyegünk. 84/2. — Levelekre válaszolva. 85/2. Szép E ndre: Jav aslat az új bélyegzőtípusok besorolására (1967—83). 84/1. Vas István: Ű jabbkori bélyegeink fogazatváltozatai. 85/1. Visnyovszki G ábor: A bérm entesítések gyűjtéséről. 79/2. — Bérm entesítések értékelési szem pontjai. — Példák az I. világháború u tán i inflációs időszakból. 82/2. — Kiegészítés a készpénz-bérm entesítés portóösszegjelző-bélyegzőihez. 84/2. — Természetes elem ek és gyűjtői szándék szerepe a küldem ényen levő bélyegek értékelésében. I. rész: A m agyar bélyegek kézikönyvének értékelési rendszere. 85/2; II. rész 86/1. Voloncs G ábor: Csehszlovák bélyegek m agyarországi hasz­ nálata. 86/1. Dr. W urth R üdiger: A Dunagőzhajózási T ársaság postaszol­ gálatai. 82/1.

39

Index 1

Mrs. Zs. Sípos: N ew data fór setting up posta- and local historical collections.

The author shows — based on her researches m ade in the State archives — th a t the files to be found in the archi­ ves can help even in such research w orks as the fixing of the utilisation of postai cancellers. The study is grouped according to the type of files: I. Statem ents of postai changes; II. Reports of postai supervisors. On the basis of cuch files one can follow e.g. the earliest usage of the new postai cancellers w ith H ungárián tex t introduced in 1867. O ^

Á. Balzsay: O verprints on Hungarian postai matériái at Szé­ kelyudvarhely in 1944—45.

The study shows and describes — b a­ sed on the hitherto m ost authentic sources and on original documents — the history of the overprints of Szé­ kelyudvarhely and th e usage of such stamps. The printing processes and sheet position m arks are communica-

40

Sommaire

L. Surányi: 15 years.

15 years have gone since th e first issue of Philatelica. The chief editor gives convincing evidence about the disclosing activity of the authors. It is regarded as a result, th a t besides elderly researchers one can find a num b er of younger ones too. The periodical pays special attention to the prom otion of the treatm en t of m ore recent philatelic m atériái by classical methods. The list of the studies during these 15 years is alsó com m unicated. O ^

ted, the basis of the cheet reconstruction as wel as the easier indentification of fakes are discussed. A “

G. Voloncs: Laté use of cancellers belonging to the „D” groptyps.

It is shown w ith the help of an interesting and easily followable graphiclike table plus explanations thereto up to w hich years and on which issues were the said cancellers used. C J

G. V isnyovszki: Collecting activity, value, interest.

The author deals — starting from his earlier studies — with the collecting activity and trends of same, w ith lessons to be draw n from exhibitions and gives an analysis of the practical aspects of the concept „value”, including th e value of H ungárián stamps as wel as the keeping of the interests of collectors. Pleas note Additions to previous articles.

László Surányi: 15 ans „Philatelica” féte són quinziém e anniversaire. Le rédacteur responsable com m unique certaines données im portantes et persuasives sur les domaines traités pár les rédacteurs de cette Revue. P arm i les buts attein ts il fait m ention, qu’á cöté des chercheurs ágés on peut au jo u rd ’hui constater, q u ’un grand nom bre de jeunes consacrent leurs efforts á ces recherches. Cette Revue préte une grande atten ­ tion á la popularisation des méthodes classiques á appliquer dans le traitem ent des tim bres modernes. II donne aussi un répertoire des sujets traités au cours de ces quinze années écoulées.

O "

M me József Sípos: Nouvelles données sur Vassemblage des collections d ’histoire postale et locale.

L’auteur, sur base des recherches entreprises auprés des Archives nationales donne apergu de tous les trésors que peuvent présenter les divers do­ cum ents púi s’y trouvent accum ules, pour les recherches effectuées sur l’utilisation du cachet postai, Ces re ­ cherches sont classées d’aprés le m atériel sur lequel elles se sont basées: I. présentation des modifications pos­ tales, II. d’aprés les données du Jour­ nal des inspections. (Dans cet écrit on peut suivre pár exem ple la trace des nouveaux cachets de texte hongrois de 1867 jusqu’á leur plus ancienne adoption.j

O

Á goston Balzsay: Surim pressions d 'u n m atériéi postai hongrois en 1944—45 á Székelyudvarhely.

Cette étude présente et décrit en se rap p o rtan t aux sources les plus authentiques, avec l ’appui de docum ents originalux, l’histoire des su r­ impressions de Székelyudvarhely e t la prise en possession de ces timbres. Les émissions contrőllées su r base des méthodes classiques et en connaissance des procédés d ’im pression utilisés perm ettent de constater de fagon sűre, les signes significatifs de la feuille, les bases pour la reconstruction de celleci, facilitant en mérne tem ps la reconnaissance des faux.

A ^

Gábor Voloncs: L ’utilisation postérieure des cachets du groupe typ e „D”.

L’a u te u r présente d ’une fagon intéressante sur un tableau en form e de diagram m é et á cőté d ’un tex te explicatif, la fagon, en quelles années et dans quelles émissions on peut suivre la trace des cachets dönt il est question.

C J

Gábor V isnyovszki: neurt valeur, intérét.

Collection-

L’a u te u r su r base de ses précédentes études professionnelles s’occuppe du collectionnem ent, de ses tendances, des expériences acquises dans les expositions et de la notion dans la pratique de la v aleur des tim bres hongrois, faisant aussi u ne analyse de la défence des in téréts du collectioneur. Nous attirons votre attention Com plém ents aux m ent parus.

articles précédem -

Inhaltsverzeichnis 1

L. Surányi: 15 Jahre

Die Philatelica erscheit seit 15 Jahre. Dér C hefredakteur teilt überzeugende A ngaben über die grosse Forschungstátigkeit dér A uthoren mit. Es w ird auch als Ergebnis anerkant, dass neben den alteren Forscher auch jüngere in schöner Anzahl zu finden sind. Die Zeitschrift legt grosse A ufm erksam keit auch auf die Frage dér Bearbeitung m oderner B riefm arken mit klassischen M ethoden. Das R epertó­ rium zeigt w áhrend dieser Periode erschienen Studien vor.

O "

Frau Zs. Sípos: Neue Angaben zűr Zusam m enstellung von posthischtorischeen und localhistorischen Sam m lungen.

Die A uthorin stellt ihre Forschungstátigkeit vor und sie erleutert* dass im Staatsarchiv zu findenden Dokum ente auch solche A rbeit wie z.B. die Feststellung des A nw endungbeginns dér Poststem pel unterstützen können. Mit dér Hilfe dieser Dokumente kann mán z.B. den Z eitpunkt dér bisher Frühesten Anw endung dér 1867-er neue ungarsprachige Stem peln gut folgen.

Á. Balzsay: Überdruck auf ungarischen postalischen Matériái in Székelyudvarhely im Jahre 1944—45. Die Studie m acht — basierend auf die bisher meist authentischen Quellén, sowie O riginaldokum ente — die Geschichte dér Székelyudvarhely-er

Überdrücke, sowie die Verwendung dieser B riefm arken bekannt. Die D ruckverfahren w erden m it klassi­ schen Methoden untersucht und die Bogenplatzkennzeichen w erden ebenfals bekanntgegeben.

A '

G. Voloncs: Spatverbrauch dér Stem pel dér G uppentype „D”

Dér Verfasser zeigt m it einer interesanten und leicht verfolgbaren graphischen Tabellen und m it Text, wie lán­ gé mán die Verwendung dér genanten Stem pel und an welchen Ausgaben folgen kann. C ^

G. V isnyovszki: Sam m eln, Wert, Interessé.

D ér A uthor bescháftigt sich — aus seinem früheren Studien ausgehend — m it dem Sammeln, dessen Richtlinien, m it Lehren dér Ausstellungen und m it praktischen Fragen des Begriffes W ert; dabei auch den W ert dér ung. M arken, sowie Interessenschutz dér Sammler. B itté beachten Sie Ergenzungen zu früheren A riikéin

Ára: 40,— Ft Coiep/Kamie JTücao lUypanu: 15 Jiem

npomjio 15 jieT co aha Bbixona acypHaJia <Í>h jiaTejiHKa. OTBeTCTBeHHbiií pe^aKTop npHBOAht yöeAHTeJibHtie <J)aKTbi njiOAOTBOpHOü aobTeJlbHOCTH aBTOpOB. CHHTaeT BaJKHbIM (J)aKt o m , hto HapBAy g H3biCKaTejiBMH cT apinero nOKOJieHHa TpyAHTca MHoro MOJiOAeacH. >KypHaji o ő p a m a e i őortbm oe BHHMaroie nonyjrapH3aAHH KAaCCHHeCKHX MeTOAOB B H3yHGHHH HOBbix MapOK. üpHBOAHT nepeneHb onyÖJiHKOBaHHbix paőoT 3 a 15 JieT.

^

M, IBunoiu: Hoewe danmie öah cocmaeAenun nomnoebix u KpaeeednecKux koaAeKlfUÜ

A b t o p , Ha ocHOBaHHH itohckob, npoBeACHHbix b rocyAapcTBeHHOM apxHBe, AeMOHCTpHpyioT, hto apxHBHbie MaTepHanbi npeACTaBJiaeT

ŐOJIbHiyiO UeHHOCTb AAB TaKHX TeM H3bICKah h h K ax on p eA ejreH H e npHMeHeHHB noHTO Bbix u jT aM n o B . C bohd p a ő o T y kjihc chí Jjh u m p y e T : I.

y cT aH O B JieH H e n o H T O B b ix H 3M eH eH H w ; f la H H b ie B b e 3 A H b ix >K ypH ajiO B . n o y n o M H H y T b lM A O K yM eH T aM B 03M 05K H 0 n p O C JieA H T b H an p H M e p npH M eH eH H e n u a M n o B H a B en -

II.

rep C K O M H 3 H K e

3

c 1867 r o A a .

AzoiumoH BaAOtcau: Hadneuamm Ha eenzepcKUX nonmoebix MamepuaAax, C3K3üydeapxeü 1944— 45 zodbi

C

J

raőop ButuHéecKu: KoAAeKifuompoeaHue, ijenHocmb, mrnepec

A b t o p , hcxoah H3 cbohx npe>KHbix nyŐJiHKauhh , 3aHHMaeTca BonpocaMH KOJiJieiamoHHpoBaHHB h e rő HanpaBJieHHBMH. ^ejiaeT bm boam n o BbicTaBKaM. 3aHHMaeTc« racTbiMH BonpocaMH onpeAeneHHB neHHocTH. AHajiH3HpyeT neHHOCTb BeHrepcKHX MapOK h 3amHTy m n e peCOB KOAAeKAHOHepOB.

üpeÖAazaeM BauieMy enuManufo ^onoAHeHHe

k

nonepeAHHM cTaTbBM

P aö o T a ccbuiaflcb Ha aBTOpHTeTHbie hctoh hhkh h n o noAAHHHbiM AOKyMeHTaM noxa3yeT HCTopHio HaAnenaTOK h BbinycK MapOK b CaK3HyABapxefie. A b to p 3HaKOMHT c H3AaHHeM THnorpa4>HHecKHít mctoa KOToporo npoBepeH KJiaCCHHeCKHM MeTOAOM. 3HaKOMHT c ocoöeHhoctbmh h peKOHCTpyKUHefi apKymoB h c ono3HaHneM <j)aJTbniHBOK.

4

raőop B oaohh: ílozdnee npuMeneuue lumaMrtoe muna « fl»

MHTepeCHOH H AeMOHCTpaTHBHOÖ Taöm m eft H noBCHHTeAbHbiM TeKCTOM aBTop n0Ka3yeT, HTO ynoMBHyTbie b 3amaBHH uiTaMnbi ao kbkhx toaob h b kbkhx H3AaHHBx m o >kho npocneA H T b.

ISSN 0 324—4806 Eng. szám: III/SZI2I3/1986.

Szedte és nyomta az Alföldi Nyomda. .. A nyomdai megrendelés törzsszáma: 1964.66-21 Készült Debrecenben az 1986. évben