TARTALOM KÖZÉRTHETŐ ŐSSZEGZÉS 2

KÖZÉRTHETŐ ŐSSZEGZÉS

2

TARTALOM 1. ÁLTALÁNOS ADATOK A DÉLI ÁRAMLAT PROJEKTUMRÓL ................................................................ 4 2. HELYSZÍN BEMUTATÁSA A SZERBIA KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ................................................ 5 2.1. A nyomvonal és az objektumok helyzete .................................................................................. 5 3. A PROJEKTUM BEMUTATÁSA ................................................................................................................ 8 3.1. A csővezeték lineáris része ....................................................... Error! Bookmark not defined. 3.2. Kompresszorállomások .......................................................................................................... 12 4. FIGYELEMBE VETT LEHETŐSÉGEK .................................................................................................... 16 5. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA A HELYSZÍNEN ÉS KÖRNYÉKÉN (MIKRO ÉS MAKRO HELYMEGHATÁROZÁS) .......................................................................................................... 18 5.1. Éghajlati feltételek ..................................................................... Error! Bookmark not defined. 5.2. Mérnöki-geológiai feltételek .................................................................................................... 18 5.3. Talajvizek .................................................................................. Error! Bookmark not defined. 5.4. Felszíni vizek ............................................................................. Error! Bookmark not defined. 5.5. Föld területek............................................................................. Error! Bookmark not defined. 5.6. Fizikai tényezők ......................................................................... Error! Bookmark not defined. 5.7. A vidék sokfélesége................................................................... Error! Bookmark not defined. 5.8. A természeti adottságok állapota ............................................... Error! Bookmark not defined. 5.9. Kulturális javak .......................................................................... Error! Bookmark not defined. 6. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ......................................................................................................... 29 6.1. Hatásvizsgálati módszerek ..................................................................................................... 29 6.2. A levegő minősége .................................................................... Error! Bookmark not defined. 6.3. Éghajlati jellemzők .................................................................................................................. 32 6.4. Földtani viszonyok .................................................................................................................. 33 6.5. Vízföldtani viszonyok ................................................................. Error! Bookmark not defined. 6.6. Zajhelyzet .................................................................................. Error! Bookmark not defined. 6.7. Ionizáló sugárzás.................................................................................................................... 38 6.8. A nem ionizáló sugárzás......................................................................................................... 38 6.9. Földterületek és természeti kincsek ........................................... Error! Bookmark not defined. 6.10. Növény és állatvilág ................................................................. Error! Bookmark not defined. 6.11. Hulladékok kezelése és ártalmatlanítása .............................................................................. 42 6.12. Társadalmi hatások .............................................................................................................. 44 6.13. A leszerelés .......................................................................................................................... 46 6.14. Oszághatáron túli hatások kérdése.......................................... Error! Bookmark not defined. 7. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT MEGHIBÁSODÁS ESETÉNERROR! BOOKMARK NOT DEFINED. 8. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK.................................. ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.

A Déli Áramlat magisztrális gázvezeték Projektum Környezetvédelmi Hatástanulmánya Szerbia Köztársaság területén


3

9. TERMELÉSI-ÖKOLÓGIAI MEGFIGYELÉS ............................... ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED. 9.1. A környezet megfigyelése az építkezés tartama alatt ................ Error! Bookmark not defined. 9.2. A környezet megfigyelése az üzemeltetés tartama alatt ......................................................... 53 9.3. Társadalmi monitoring ............................................................................................................ 54

10. A „SOUTH STREAM” KFT ÖKOLÓGIAI ÉS SZOCIÁLIS VEZETÉSI RENDSZERE.ERROR! BOOKMARK NOT ÖSSZEGEZŐ ................................................................................... ERROR! BOOKMARK NOT DEFINED.



4

1. ÁLTALÁNOS ADATOK A „DÉLI ÁRAMLAT” PROJEKTUMRÓL A Déli Áramlat gázvezeték magasnyomású gázszállítási rendszer (STG) az orosz földgáz szolgáltatására közép és dél Európa államaiba évi 63,0 mlrd м3 mennyiségig (beleértve a gázt mint üzemanyagot is). A Déli Áramlat Európa energetikai biztonságának növelésére irányúl. Európa gázszálítási nyomvonalának megváltoztatása keretén belül a Déli Áramlat egyenesben össze fogja kötni a gázszállítókat a fogyasztókkal ezáltal jelentősen megnövelve az egész európai kontinens gázellátás biztonságát. A Projektum melyet a „Гаспром“ visz végbe eggyütt az európai nemzeti energetikai vállalatokkal, előlátja a STG kiépitését amely magába foglalja a tenger alatti szakaszt a Fekete-tenger akvatóriumján át az Orosz partvidékkel mint kezdőpontal és gázvezeték szakaszokkal Európa központi és déli államaiban, Bolgáriában, Szerbiában, Magyarországon, Szlovéniában és Olaszországan. A Projektum megvalósításának céljából 2011.november 28-án megalakúlt Szerbia területén Újvidéki székhellyel a Déli áramlat Kft mint a South Stream Serbia AG leányvállalata. A gázrendszer kiépítésének kezdete 2013-2014 telére van tervezve. Előre van látva, hogy az építkezés első fázisa 2016-ban ér véget, viszont az előrelátások szerint az egész munka befejezése 2018-ban várható. 2016-tól 2025-ig fokozatosan növekedni fog a gázszolgáltatás, elérve a 63,0 mlrd.m3/év-es mennyiséget amit az új magisztrális gázvezeték fog lehetővé tenni eggyüttműködve a meglevő európai gázszállítási rendszerekkel. A gázvezeték tervezett üzemeltetési ideje 50 év.



5

2. HELYSZÍN BEMUTATÁSA A SZERBIA KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN 2.1. A NYOMVONAL ÉS AZ OBJEKTUMOK HELYZETE A Déli Áramlat magisztrális gázrendszert a Szerbia Köztársaság területén a következő összetevők képezik: 



 

magisztrális gázvezeték nyomvonala Szerbia Köztárasaságba belépéskor Bulgária irányából Vrška Ĉuka közelében van, kilépési pontja viszont Baĉкi Breg közelében Magyarország irányában. A tervezett hossza 422,4km. Horvát Köztársaság felé vezető gázvezeték ágazás mely Baĉko Dobro Polje-ban kapcsolódik a Déli Áramlat gázvezetékre, 52,8km hosszban terjed Baĉko Novo Selo közelébe ahol átlépi a határt Horvátország felé. elágazás a boszniai Szerb Köztársaság felé 105,8km hosszú. A magisztrális gázvezetékre Ĉenta közelében csatlakozik és Szerbia területét Prnjavor és Novo Selo közelében hagyja el. objektumok (mérőállomások, blokk-állomások, stb) és kettő kompresszorállomás (KS-1 Porodin közelében és KS-2 Baĉko Dobro Polje közelében).

Miután Szerbia Küztársaság területére ér a gázvezeték nyomvonal a Vrška Ĉuka hágon halad át, letérve a Beli Timok folyó völgyébe. Útját folytatja a Stara Planina hegyein Tupiţnica és Rtanj-on át Boljevac településig. Boljevac-tól a nyomvonal párhuzamos az M5/E761-es Paraćin-Zajeĉar magisztrális közúttal, mellyel háromszor kereszteződik. Ĉestobrodica hágón át Paraćin környékére érkezik ahol valójában a Velika Morava folyó völgyébe megy be. Az alapvető terjedési irány ezen a szakaszon kelet-nyugat. Keresztezési pontok más objektumokkal ezen a részen: Zajeĉar-Knjazevac vasnyomvonal, M5-ös magisztrális út és a Beli Timok folyó. A gázvezeték nyomvonala Zajeĉar és Boljevac településeken kívül marad, megkerülve mindkettőt déli oldalról. Grljan, Vrbovac, Jablanica, Krivi Vir és Izvor falvakat a gázvezeték délről kerüli meg a lakott részen kívül. Paraćin-tól a Dunáig a gázvezeték nyomvonala túlnyomóan a Velika Morava völgyében terjed. Északra Jagodina-tól a gázvezeték Crno Brdo hegységen át a Resava völgybe érkezik. Svilajnac településtől ismét a Velika Morava folyó völgyében van. A terjedési irány dél-észak és párhuzamos a Velika Morava folyóval amelyet háromszor keresztez, továbbá a Beograd-Nis autópályával (Paraćintól Smederevo-ig) és a Beograd-Nis vasnyomvonallal. Paraćin, Ćuprija, Velika Plana es Smederevo helységeket a gázvezeték nyomvonala megkerüli a keleti oldalról míg Svilajnac és Ţabare helységeket nyugatról. A gázvezeték a lakott részeken kívül marad úgyszintén a falvakon kívül is melyek a Velika Morava völgyében helyezkednek el. A Duna keresztezésétől a magyar határig (Backi Breg határátkelő) a gázvezeték a Pannón alföldön halad át. Általános irányzata délkelet-északnyugat. Pancsova, Opáva, Temerin és Zombor településeket a gázvezeték nyomvonala keletről kerüli meg, míg Kevevára, Nagybecskerek, Titel, Zsablya, Szenttamás, Verbász és Kúla helységeket nyugatról. A boszniai Szerb Köztársaság felé vezető elágazás Csenta helység közelében van. Az elágazás kezdetén mérőállomaás elhelyezése van előlátva. A gázvezeték tovább délkelet felé halad a Duna keresztezése felé Surduk helység közelében. A Duna és a Száva folyók között a gázvezeték délnyugati irányban halad Szerémségben túlnyomóan síkságon és a termőfőldeken át. Jarak helység mellet van a Száva folyo kersztezése. Tovább a Száva és a Drína folyók között a gázvezeték délknyugati irányban halad Mácsva régió területén túlnyomóan síkságon és a termőfőldeken át. Ezen



6

terület jellegzetessége a gyakoribb vízen való átkelés, kb. 5m-es szélességben, és kisebb mennyiségű erdős terület. A régió sürün lakott és a települések túlnyomórészt az utak mentén jöttek létre. A Drina folyó átkelése elött a Novo Selo mérőállomás tervezett, mely a Drína folyó árterületén kívül foglal helyet. A Horvát Köztársaság felé nyúló elágazás a magisztrális gázvezetékről a KS-2 közelében azaz Baĉko Dobro Polje-nál van. Rögtön az elágazás után a tervek alapján elő van látva a mérőállomás elhelyezése. A gázvezeték tovább délnyugatra halad síkságon és termőföldeken át. Újvidék környékén a gázvezeték több számú távvezetékkel kereszteződik, majd közös folyosóban halad az olajvezetékkel, síkságon és a termőföldeken át a horvát határig. A terjeszkedési irány kelet-nyugat. A magisztrális gázvezeték nyomvonalán és az elágazások nyomvonalán a következő városok/községek területei helyezkednek el (1. ábra): Elágazás a boszniai Köztársaság felé:

Alap nyomvonal:

Szerb

ZAJEĈAR

KOVAĈICA

PALILULA

BOLJEVAC

OPOVO

STARA PAZOVA

PARAĆIN

PALILULA

INĐIJA

ĆUPRIJA

ZRENJANIN

RUMA

JAGODINA

TITEL

SREMSKA MITROVICA

DESPOTOVAC

NOVI SAD

ŠABAC

SVILAJNAC ŢABARI

ŢABALJ TEMERIN

BOGATIĆ LOZNICA

VELIKA PLANA

SRBOBRAN

Elágazás a Horvát Köztársaság felé:

SMEDEREVO

VRBAS

VRBAS

KOVIN

KULA

BAĈKA PALANKA

PANĈEVO

SOMBOR

BAĈ



1.ábra: A magisztrális gázvezeték és az elágazások nyomvonala


7


8

3. A PROJEKTUM BEMUTATÁSA 3.1. A CSŐVEZETÉK LINEÁRIS SZAKASZA Csővezeték lefektetése A lehető legnagyob biztonság elérése céljából föld alatti csőelhelyezés van előlátva. A csővezeték lineáris szakaszának kiépítéséhez antikorrozív bevonatú acélcsövek használatosak 1.400mm-es méretben (a Horvát és boszniai Szerb Köztársaság felé vezető elágazások-400 illetve 300mm). 12m-es csövek összeheggesztésével képzett csővezeték le lesz fektetve az előzőleg kiásott árokba, földel való visszatöltéssel . A föld felszínén csak a tehnikai objektumok mint pl. a blokkállomások, mérőállomások, stb. lesznek. A magisztrális gáznyomvonal teljes hosszában, túlnyomórészt föld alatti csőlefektetés van előlátva. A következő minimális csőlefektetési mélységek vannak elfogadva, összhangban az „Akadálytalan és biztonságos földgázszállítás csőrendszerrel 16 bár felett”-i szabályzattal:    

0,6 m – köves talajban, melyet csak robbantással lehet elérni, úgyszintén áthaladva a tehnológiai rendszerek területén; 1,0 m – szabályozott vízfolyás keresztezésével (ha a műszaki feltételek nem követelik másképp); 1,5 m – nem szabályozott vízfolyás keresztezésével (ha a műszaki feltételek nem követelik másképp); 1,0 m – az összes átmérőjű gázvezeték többi szakaszán.

Az árok szélessége az alsó részben ha a gázvezeték átmérője DN300-DN400 – DN + 300 mm, ha a gázvezeték átmérője DN1400 – DN + 500 mm. Az építés szigorúan meghatározott helyszínen folyik 45m-es szélességig (erdőkben 35m-ig). Ez a minimális lehető szélesség. Tilos munkálatokat végezni a kijelölt területen kívül. Építőipari gépek munkája Az építkezési munkálatokat, feltételesen, fel lehet osztani az előkészítési munkálatokra (útszakasz tervezése, hozzáférő utak építése, stb.) és az alapmunkálatokra (földmunkák, heggesztés, csőlefektetés). Az előkészítési munkálatok tartama alatt a természet alapmegterhelése a domborzat megváltoztatásával, a vegetáció kivágásával, a por felverésével ki- és berakodáskor van előidézve. A heggesztés és szerelő munkálatok tartama alatt várható alapszintű környezetszennyezés, mely a daruktól, heggesztőaggregátoktól, csőlefektető gépektől és mobil villanytelepektől ered. A munkálatok dinamikai terve a lineáris csővezetékrészen, figyelembe veszi az állatvilág életciklusát (főleg madarak és halak). Az alapmunkálatok természetvédett területeken augusztus és február között lesznek véghezvíve, amikor az állatok aktivitása a legkisebb. Ezennel az állatvilágra mért kár minimális lesz. A gépek állomáshelyei nem lehetnek védett területeken, lakóhelyekben sem ökológiai korridorokon. Vízobjektumok keresztezése Csőlefektetés vízakadályokon át két módon van előlátva: A Déli Áramlat magisztrális gázvezeték Projektum Környezetvédelmi Hatástanulmánya Szerbia Köztársaság területén


 

9

Njitott árkok ásásával, használva a víz alatti-műszaki eszközöket; Árok nélkül – irányított ferde fúrás módszerrel (HDD); mikroalagút kiépitése a sziklás, sóderos talajban és az élő homokban.

Az árok nélküli csőlefektetés véghez lesz víve a folyómeder megsértése nélkül, minimális kártevéssel a partmenti ökorendszerekre. A különleges védettségű folyamokat (mint pl. a Jegricska) a Tartományi természetvédelmi intézmény szakembereinek felmérése szerint a keresztezés árokkal kedvezöbb. A kis szélesség végett és a vízalatti munkálatok elvégzésére szánt rövid határidő végett minimális lesz az ökorendszer károsodása. A csővezeték nyomvonala 13 közepes és nagy vízfolyamot keresztez. Egyeseket többször is. A keresztezési hely és módja meg van adva az 1-es táblázatban.



10

1-es táblázat: Általános útmutatók és adatok a közepes és nagy vízkeresztezésekről Folyam neve

Hosszúság, km

Keresztezési hely

Szélesség, m

Mélység, m

Átmenet módszere

35

Н/А

Vízalatti-müszaki munkál. (VMM)100 m

112

мање од 3 m

VMM 300 m

100

мање од 3 m

VMM 300 m

100

VMM 300 m alagút 2000 m VMM 1500 m irányított vízszintes furás (HDD) 800 m VMM 150 m HDD 1000 m

Alap nyomvonal Beli Timok folyó

10,8

Velika Morava folyó

134,3


139,7


159,1

Duna

195,9

Tamis folyó

259,4

Baranda és Opovo között

Karas csatorna

264,4

Csenta mellett

62/620

Н/А мање од 10 m мање од 4 m мање од 5 m

5000 m-re a a Tisza torkolata felett a Dunába (Knicanin falu mellett)

180/730

мање од 5 m

Tisza

276

Jegricska csatorna Duna-Tisza-Duna csatorna Nagy Csatorna Horvát elágazás

2000 m-re Vratarnica falu alatt 2000 m-re a Resava torkolata után a Morava-ba 4600 m-re a Resava torkolata elött a Morava-ba Trnovce mellett 1500 m-re a Kovin-Smederevo hídtól lefelé

1100 50

325,6 347,1 383

30 35/200 20/150

VMM 300 m HDD 400 m HDD 350 m

13,1

50/200

HDD 300 m

45/220

HDD 300 m

670

HDD 1500 m

45/85 10/45

HDD 150 m HDD 150 m

B.Petrovac-Karavukovo 33,8 csatorna Duna 52,8 Elágazás boszniai Szerb Köztársaság felé Dunavac 2,7 Jarĉina csatorna 53,8



Folyam neve Duna Száva folyó Drína folyó

Hosszúság, km 4,6 58,3 105,8

Keresztezési hely

11

Szélesség, m 720 210 250

Mélység, m

Átmenet módszere HDD 1000 m HDD 950 m VMM 450 m



12

A keresztezési munkálatok elvégzése után folyamok medreit és partjait az elsődleges állapotukba kell visszahozni. A folyamok medrének és partjának megvédése csuszamlástól partmegerősítéssel oldandó meg. Építkezés a nehéz mérnöki-geológiai feltételekben A hegyvidékben és a magas szeizmikus aktivitású területeken különleges tehnológiai intézkedések vannak előlátva. Csőlefektetés meredek szakaszokon előlátja a platformok, bevágások kiépítését a humusz eltávolitását, terepcsuszamlás megelőzés céljából. Az árokban való földcsuszamlás meggátolása érdekében, magába az árokba, eróziót meggátoló zsákokat fektetnek, melyek homok-cement keverékkel vannak töltve. Továbbá tervezett a talaj megerősítése háló segítségével amely meggátolja a betemetett árok felső rétegének errózióját. A háló úgyszintén biztosítja a lejtő stabilitását az árok feltöltése után és hozzájárul a növények ottmaradásához. Azokon a szakaszokon ahol csuszamlásra hajlamos területeken át halad a csővezeték a csőlefektetés a talajcsuszamlás szint határa alatt történik. Földcsuszamlás meggátolása érdekében rögzitési konstrukció is használandó. A magas szeizmikus aktivitású területeken úgyszintén az aktív tektónikus hasadások átszelésénél figyelembe kell venni az aksziális feszültségek növekedését, mint a leendő szeizmikus aktivitás eredményét.

3.2. KOMPRESSZORÁLLOMÁSOK A kompresszorállomások elhelyezése A kompresszor állomások kiépitése bizonyos terület határain belűl történik (terület nagysága kb. 50ha). Elhelyezésük általában mezőgazdasági területeken van amely biztosítja a településektől és természeti adottságoktól való előírt távolságok betartását (2-es és 3-as kép).



13

2-es kép: KS-1 elhelyezése és a település peremétől mért távolsága

3-as kép: KS-2 elhelyezése és a település peremétől mért távolsága



14

Kompresszorállomás alap objektumai A KS tehnológiai shémája előlátja:     

a kompresszorállomás csatlakozását a magisztrális csővezetékre a gáz el- és bevezetését a magisztrális csővezetékbe a szállitott gáz szűrését, mehanikai részecskék és folyadékok elválasztását a gáz süritését a gáz hűtését.

A termelési zónában helyezkedik el az alapvető tehnológiai felszerelés: 25 MW-os gázsűrítő egység, gázhűtésre szolgáló egység, gáztisztító helyek, levegő előkészítő egység. A segédzónában találhatóak a kísérő objektumok mint pl.: irodaépület, műhelyek, raktárak, garázsok, a karbantartás épületei és objektumai, más fluidok előállitására szolgáló objektumok (kazánház, szivattyútelep, szennyvíztisztító, trafóállomás) és a villamos energia szolgáltatás objektumai (trafóállomás és villamos energiát előállító dízel aggregát). A termelési zóna előterében van a parkoló és a járművek ellenőrző pontja. Előlátott a bekötőutak kiépítése a KS-1 és KS-2 felé melyek lehetővé teszik a tervezett kompresszorállomások kapcsolatát az úthálózattal. Vízellátás és szennyvíz elvlezetés A vízellátás kutak fúrásával lesz biztosítva a kompresszor állomás helyszínén belűl. Az egész mennyiségű kúti vizet a szivattyútelepen klórozzák. A klórozott víz, nyomását növelve az elosztó tárolóba jut ahonnan tovább eloszlik a következő rendszerek felé:  

tehnikai és vizesblokk szükségletek (ivó és tehnikai víz); tűzoltás céljára (tűzcsap hálózat).

A 4-es képen be van mutatva a víztisztítás shémája a KS-2-őn: Kapacitás = 4 l/s KMnO4 adagolás

FeCl3 adagolás

Fertőtlenités

A viz iránya Nyers viz szivattyútelep

Levegőztetés

Szűrés

Viztartály mosásra

Viztarály tiszta vizzel Tiszta viz

Szennyviz Szennyvizcsatornába

4-es kép: víztisztító telep a kompresszor állomáson



15

A víz melyet higiéniai, ivó és tehnikai szükségletekre használnak csak a segédzónában található ahol az irodaépületek és műhelyek vannak. A termelési-tehnikai szükségletek kielégítésére szolgáló vizet a karbantartási műhely hűtőrendszerében a termelési-energetikai részben a kazánházban hasznosítják. A tartályból a szivattyútelep közvetitésével az ivóvíz minden fogyasztóhoz el van juttatva a kompresszor állomás komplexumában. A komplexum másik vízellátó rendszere az elosztó tárolótól terjed ahol eloszlik két ágra: vizesblokk-tehnikai vízre és a tűzoltásra szolgáló vízre. A tűzcsap hálózatban nyers víz van (nem iható). A tűzoltás céljára szükséges víztározó zsilipkamrával van ellátva és tűzoltási szivattyútelep is van telepítve. A tartályrészleg kettő kamrából áll, mindegyik 250m3. A kompresszor állomás területének öntözésére szükséges vizet a víztisztító szolgálja (akkumulált esővíz, vizesblokk szennyvíz). A kompresszor állomás keretén belűl három elválasztott szennyvízelvezető rendszer van előlátva:   

vizesblokk szennyvíz gyűjtő és víztisztító rendszer, tehnológiai hulladékvíz gyűjtő és víztisztító rendszer, légköri víz gyűjtő és víztisztító rendszer.

A vizesblokkból eredő szennyvíz feldolgozásánál mehanikai és biológiai tisztítás történik a foszfor és a nitrogén eltávolításával, majd későbbi fertőtlenitéssel. Mehanikai szennyvíz tisztítás finom szita segítségével történik, míg a biológiai tisztítás aktív iszap közvetítésével mely az elmerítet membránokon válik ki. Mindez a vízminőség magas követelményeinek az eredménye. A vizesblokk szennyvíz külön csatornán lesz elvezetve és külön lesz kezelve. A tehnológiai szennyvíz padlófelmosástól ered és a szellőztető kamrákból. Bizonyos szennyvíz mennyiség található az objektumok mellett is: olajraktár, garázs, autómosó és építőipari gépek parkolója. Ez a fajta szennyvíz külön csatornarendszeren át eljut a gravitációs elválasztókig és kezelés után be lesz eresztve a legközelebbi légköri szennyvíz elvezetőbe. A légköri szennyvízet a kompresszor állomás területén lefolyócsatornarendszerrel a föld alatti gyüjtőkkel a főgyüjtőbe vezetik. A légköri vizek a kezelt tehnológiai szennyvízzel lesznek tisztítva. Az összes külömböző eredetű kezelt szennyvíz egy tartályba jut (vizesblokk, tehnológiai és légköri vizek) ahonnan szivattyuzzák a további használatra (tűzcsap hálózat) vagyis kieresztik a környéken levő csatornába. Bulinjak folyam a javasolt végleges hely ahová beöntik a kezelt szennyvizet a KS-1-ről. A maximális kifolyó mennyiség esős időszakban 20lit/sec-ra van becsülve. A KS-2-ről eredő kezelt szennyvíz fogadására javasolt Kucura-Vrbas csatorna amely része a Nagy Bácskai Csatorna-nak. A felbecsült maximális kifolyó mennyiség esős időszakban 22lit/sec. A folyamokba eresztett hulladékvíz minősége, miután kezelve lett a helyi víztisztító rendszerben, összhangban lesz a szerb és más nemzetközi normákkal.



16

4. FIGYELEMBE VETT ALTERNATÍVÁK Választott alternatíva Néhány nyomvonal változata volt a Déli Áramlat-nak Szerbia területén. A kezdetben hét variáns volt elemezve figyelembe véve a javasolt, Szerbia területére be és kilépési helyek alapján, továbbá a kimutatott gázszükségletek alapján Szerbia, Bosznia-Hercegovina, boszniai Szerb Köztársaság és Horvátország részére valamint a lehetséges gázszállitási nyomvonalat a Horvát Köztársaságba Szerbia területéről vagy Magyarországról valamint variálva a szállítási mennyiségeket a magisztrális gázvezetékben. Az nyomvonal nagyobb részén eggyezett a változatok többsége. Boljevac-tól Szerbia keleti részén, Temerinig észak-keleten az összes alternatív nyomvonal megeggyezett. Attól a ténytől indúlva, hogy nemzetközi gázvezetékről van szó a szerb szakasz változatának értékelésében részt vettek nemzetközi alanyok is akik részt vesznek ennek a gázvezetéknek a kiépítésében és akik az ökológiai vonatkozás mellett értékelték a nyomvonal kedvező tényezőit is: a korridor mérnöki-geológiai, tehnológiai, biztonsági és közgadasági szempontjait. Alapos kutatás után a nyomvonal végleges változata ki lett választva a nemzetközi tervező csoport mérlegelése után, a következő kritériumok alapján:    

 

a gázvezeték a lehető legrövidebb kell hogy legyen; teljes mértékben ki lettek használva a meglevő infrastruktúra folyosói; a gázvezeték távol kell, hogy essen a helységektől és a sűrűn lakta területektől; a gázvezeték nem szelheti át az ökológiailag érzékeny területeket (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, ökológiai korridorok, erdők). A keresztezések száma minimális kell hogy legyen, míg a keresztezések nem veszélyeztethetik a kultúrális hgyományok objektumait; folyamokkal való kereszteződések számát minimalizálni; a gázvezeték nyomvonalának kerülnie kell a területeket melyek kedvezőtlenek az építkezés szempontjából és veszélyesek a konstrukcióra tekintve (karszt vidék, csuszamlások).

A felsorolt tényezők alapján el lett fogadva a változat amely a következőket tartalmazza: a belépés Bulgáriából Vrška Ĉuka-nál míg a kilépés Magyarország felé Baĉki Breg mellett, továbbá két kompresszor állomás (KS-1 és KS-2) és két elágazás: Horvátország és a boszniai Szerb Köztársaság felé. A Déli Áramlat folyosó területén alapos talajkutatás lett véghezvíve robbanó eszközök felfedése céljából. Ennek keretén belül aknamentesítési munkálatok is voltak végbevíve. A kompresszorállomások és az elágazások helyének ütemezése a Déli Áramlat szerbiai szakaszán meg lett határozva a gázvezeték belépő pontjától Bulgáriából azaz Romania irányából összhangban az Előzetes hidraulikus analízisekkel-2010 szeptembere. A kompresszorállomások tehnológiájának összehangolását a nagy égetőműveket illető legújabb szabványok követelményeinek kielégítése céljából olyan technológiák alkalmazása szükséges ahol a gáz-halmazállapotú üzemanyagok elégetésből származó kibocsátások alacsonyak, a termikus hatásfok magas szintű és a rendelkezésre álló legjobb BAT technológiák használata. A technológiai összehangolás véghezvihető néhány módon és a konkrét megoldás a meglevő helyzet függvénye. Figyelembe véve, hogy új gázüzemről van szó a legoptimálissabb megoldás a



17

BAT használatát értelmezi a tervezés legelején vagyis a „dry low NOX premix burners (DLN)” az új gázturbinák szelektív katalitikus csökkenés technológia használatát. Csőlefektetés vízakadályokon át két módon van előlátva:  

Njitott árokkal, használva a víz alatti-műszaki eszközöket; Árok nélkül – irányított ferde fúrás módszerrel (HDD); mikrotunell kiépitése a sziklás, sóderos talajra és az élő homokba.

A csőlefektetés módja a folyam geológiai és hidrológiai feltételeitől függ figyelembe véve a hajózási forgalmat és a korlátolt szabad területet a gázvezeték környékén.



18

5. A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK BEMUTATÁSA A HELYSZÍNEN ÉS KÖRNYÉKÉN (MIKRO ÉS MAKRO HELYMEGHATÁROZÁS) 5.1. ÉGHAJLATI JELLEMZŐK Általános éghajlati jellemzők A folyóvölgyek túlnyomórészt merridián irányú elhelyezkedése és az északi országrészen elterjedő síkság lehetővé teszi a poláris légtömegek behatását délirányban. Északon a síkságban és kelet Szerbiában amerre vezet a gázvezeték nyomvonala az éghajlat kontinentális, meleg nyarakkal (a középhőmérséklet júliusban 23–25С, maximális 50С) és hideg telekkel (a középhőmérséklet januárban -1–2 С, minimális -25С). Az év melegebb hónapjaiban a szelek túlnyomóan északnyugati és nyugati irányuak. Az év hidegebb hónapjaiban a keleti és a délkeleti szél a Kosava a dominánsak. Általában a szelek sebessége alacsony (1 m/s-ig) és a szélcsend gyakori 40-50%-os. A legerősebb szelek (>15 m/s) általában a tél és a tavasz elején jelennek meg. Az évi csapadékmennyiség Vajdaságban 500–600 mm, dél Szerbiában 600–700 mm. A maximális csapadékmennyiségek az ország északi részén tavasz végén - nyár elején vannak. Délre a Duna alatt a csapadékok egyenletesebben vannak elosztva az év folyamán. Néha az év melegebb hónapjai erősen csapadékmentesek, szárazak. A levegő minősége A vizsgálatok kimutatják, hogy a szén-dioxid, illékony szerves vegyületek, kén-dioxid és a nitrogénoxid koncentrációk jelentősen alacsonyabbak a megengedett határértékektől. Meg lett állapítva, hogy a mért indikátorok koncentrációja kisebb a megengedet határértékektől a PM10 értéken kívül (részecskékkel való környezetszennyeződés, 10 mikron átmérőig) és PM2,5 (részecskékkel való környezetszennyeződés, 2,5 mikron átmérőig) Verbász és Baĉko Dobro Polje területén, ahol a mért mennyiségeket inkább az intenzív földmunkáknak lehetne tulajdonítani, melyek a mérés idejében zajlottak mint a szél sebességének.

5.2. MÉRNÖKI-GEOLÓGIAI FELTÉTELEK A domborzat és külső eredetű folyamatok A Déli Áramlat nyomvonala a Szerb Köztársaság területén áthalad néhány fajta geomorfológiai alakzaton és feltételesen három szakaszra osztható: az első - a belépéstől Szerbia területére Ĉestobrodica területének elhagyásáig; a második – a Velika Morava folyó völgye (Paraćin-tól a Duna keresztezéséig); harmadik – Dunával való keresztezéstől Magyarország területéig. Az első szakaszon 130km-es hosszban (Bulgáriából való belépés után Paraćin helységig) a nyomvonalnak kelet-nyugat iránya van. Bujlgáriából való belépéskor az nyomvonal a tengerszint feletti magasság 361 méterétől halad, tovább Vrška Ĉuka es Mala Ĉuka hegységben a tengerszint feletti magasság 500 méter, majd a Beli Timok völgyébe ereszkedve 150 m-ig csökken. A Beli Timok folyótól az nyomvonal délre a hegyek felé vezet, Grliste, Lenovac és Vrbovac faluk felé 210-550m –es tengerszint feletti magassággal.



19

Boljevac és Paraćin között a nyomvonal 350-650 m-es tengerszint feletti magasságban halad (Ĉestobrodica hágó), majd Ĉestobrodica hágó után a gázvezeték nyomvonala a Velika Morava völgyébe ereszkedik (Paraćin környéke) 170 m-es tengerszint feletti magassági pontig. A terület geomorfológiai felépítését a koluviális, deluviális-proluviális, a karszt és fluviális folyamatok befolyásolták. A karszt jelenléte hozzájárúl a domborzat specifikus alakzatainak kialakítására (karrmező, víznyelő) a folyamok között. Az építkezést megnehezítő sőt korlátozó tény a széleskörű kisebb eróziós objektumok jelenléte mint pl. a vízvágások és patakok melyek terjeszkedőek. A mély patakok meredek oldalain elterjedtek a csuszamlási jelenségek. A második szakasz alapirányzata dél – észak. Paraćin-tól a Dunáig a gázvezeték nyomvonala a Velika Morava völgyében halad tengerszint feletti magassági pontok nem nagy váltakozásával amelyek 70-170m között vannak. Kivételt képez a Crno Brdo domb áthaladása 240m-es tengerfeletti magasságon. A terület felszínére karakterisztikusak a fluviális alkzatok domborzata. Morava völgye kanyargós aktívan formálódó meanderekkel, morotvákkal a folyónak erős a folyása. Holt-gazások képződése nem jellemző mint a Dunán. A magas talajvíz miatt a Morava vőlgy északi részében gyakoriak az áradások. A harmadik szakaszon a Dunától a Magyar határig az nyomvonal délkelet-északnyugat irányzatú és áthalad a Pannón alfőld területén. Az abszolút tengerszinti magasság 70-90m. A terület egyenes felületű, mely körűl van határolva a Duna, Száva és Tisza folyókkal. A legelterjedtebb a fluviális folyamat. Jellegzetes az állandó folyómeder átszervezés és az áradási helyek változása. Folyami szigetek alakúlnak és átalakúlnak, folyami kanyarok megjelennek és eltünnek, a partvonal állandó váltakozásban van. Úgyszintén változik a meder feneke nagyobb folyóknál. Sűrű a mocsarak képződése, általában a folyamok árterületén. Az alapvető építkezési korlátozás a meder deformációjára vonatkozik, csuszamlási jelenségekre a partvonalban és a talajvíz magas szintje. A Horvát Köztársaság felé vezető elágazásra jellemző a sík talajfelület 75-86m-es tengerszinti magassággal. A boszniai Szerb Köztársaság felé vezető gázvezeték elágazás a Pancsovai rét nevezetű mocsaras alföldröl indúl (Csenta-Dunavac körzet). Kicsit alacsonyabbak a tengerszinti magasságok 70-73m a Dunáig. A Duna keresztezésétől a szerémségi térségben a tengerszinti magasságok elérik a 110m-t. Novi Karlovac-nál és tovább nyugat felé az nyomvonal magassága ismét csökken 82-90mre. A Száva folyó átkelésénél a gázvezeték tengerszin feletti magassága 75-80m-re csökken majd a Drína folyó felé haladva megnövekszik 95m-re. Földtani szerkezet A legösszetettebb földtani szerkezet az nyomvonal keleti szakaszán nyilvánúl meg amely a a hegyvidéki területen halad át a Ĉestobrodica-i völgy kijáratán. A hegyvidék jellegzetessége az autohtón sziklás talaj, túlnyomórészt üledékes mészkőből keletkezett, kevésbé magmatikus és metamorf eredetű. Az autohtón sziklák felső rétege ki van repedezve az eluviális folyamatok végett. Az üledékkel keletkezett karbonát sziklák végett és a hidrogeológiai szerkezet végett az említett területen karsztvidéki folyamatok mennek végbe. Az autohtón sziklák kvartár üledék réteggel vannak fedve eluviális-deluviális, deluviális, koluviális és proluviális formában. A sík terület terjedése Paraćin helységtől a Velika Morava vőlgyén át a Duna keresztezéséig és tovább a Magyar határig monotón földtani szerkezetű, neogén rétegek alakulásával melyek fedve vannak a kvartár üledék eredetű sziklákkal. Квартарна земљишта су у облику алувијалних наслага



20

плавних подручја i тераса река Велика Морава, Дунав и Тиса, као и њихових притока.A kvartár földterületek alakzata az árterületek alluviális hordaléktalaj alkotta lapos domborzati forma és a Duna a Velika Morava a Tisza és mellékfolyóik teraszának formája. A Duna völgyében jelentős mennyiségű a homok-kavics réteg. A Bánát és Bácska síkságában a völgyekben az eol eredetű üllepedett talaj van képviselve mint pl. az agyag. A löszterület vastagsága eléri a 30m-t is. A ritánn előforduó alföldi területeken a biogén elemekkel teli talaj jellemzője a tőzeg. A Horvát Köztársaság felé vezető elágazás a bácskai lösztérség déli peremén helyezkedik. Lösz eredetű agyag és gyurma az összetevője alacsony mennyiségű karbonát jelenlétével. A boszniai Szerb Köztársaság felé vezető elágazás geológiai szerkezete nagyon változatos. A dunai aluviális síkság szerkezete „kétrétegű”-poros agyagos réteg a felszínen (néhány méter vastagságban) és a vastagabb homok alapzat (30m-ig). A szerémségi lösz fennsík melyen áthalad az nyomvonal a Duna átlépése után, összetétele eoli származású porózus lösztalaj, magas fokú leüllepedéssel. InĊija területétől nyugat felé, az nyomvonal lösz eredetű agyag zónán halad át. A Száva folyó aluviális síksága jellegzetesen „kétréteges” szerkezetű. A felszíni réteg áteresztőképessége alacsony, vastagsága 3-5m poros-agyagos szerkezetű. Az alapzat homokoskavicsos réteg 15-től 40m-ig. Szeizmicitás A Szerbia területén áthalafó Déli Áramlat nyomvonal szeizmicitása meg lett határozva összhanban a szeizmikus térképekkel az MSC skálával összhangban, 200-éves visszahatással. Az nyomvonal keleti szakaszán (0km-50km) Polavac helységig a terület szeizmicitása 7 fokos. Továbbá Polavac-Svetozarevo (50km-150km) a szeizmicitás 8 fokos, Svetozarevo-Smederevska Palanka szakaszon (150km-180km) a szeizmicitás 9 fokos, Smederevska Palanka-Pancsova szakaszon (180km-240km) 8 fokos és a nyomvonal végéig 7 fokos. Az elágazások Horvátország és a boszniai Szerb Köztársaság felé 7 fokos szeizmicitású területen haladnak át. A KS-1 területén 9 fokos míg a KS-2 területén 7 fokos a szeizmicitás.

5.3. TALAJVIZEK Alap vízforrás rétegek Ki vannak emelve a következő hidrogeológiai egységek:    

Kelet Szerbia területe (keleti nyomvonal szakasz a Morava völgyéig), Szerbia központi területe (a nyomvonal szakaszának központi része a Morava folyó völgyében) Bácska és Bánát területe (a nyomvonal alap része Vajdaság területén és az elágazás Horvátország felé) Szerémség, Mácsva és Posavo-Tamnava területei (elágazás a boszniai Szerb Köztársaság felé).

Kelet Szerbiában a legjelentősebb kvartár rétegek aluviális hordalékok alakjában jelennek meg. Ezeknek a rétegeknek jó az áteresztőképességük azonban vastagságuk kicsi úgy hogy nem képesek nagyob mennyiségű talajvíz befogadására. Neogén rétegek megjelennek néhány neogén medence keretein belűl, melyre jellegzetes a gyenge áteresztő képesség és alacsony kiadóság. Kelet Szerbia területének fő hidrogeológiai jellegzetessége a jelentős mennyiségű kirepedezett és karsztifikált mészkő tömeg a felső jura és alsó kréta időszakból melynek vastagsága 50 től 500 m-ig is elmegy.



21

Ezeknek a tömegeknek a keretein belűl jelentős víz akkumulációk keletkeztek melyek a számos karsztvidéki forráson át apadnak. Szerbia központi területén a legjelentősebb kvartár vízadó réteg a Duna a Velika Morava a Zapadna Morava egy része és a Juzna Morava aluviális rétegeihez kötődik. A talajvizek akkumulációja amely a Velika Morava aluviális lerakódások között képződött e terület alapvető vízvorrását képezi ebben a térségben. A Velika Morava kavicsos homok lerakódásai elérik a 4-8 méter vastagságot Stalać területén, míg a Godomin réten eléri a 60m-t is. A dunai aluvion KostolacVeliko Gradiste térségben átlagban 15-30m vastag mig a délmoravai 5-10m helyenként 40m. A legjelentősebb földalatti víztárolók kötődnek a homok eredetű lerakódásokhoz a neogén rétegek keretén belűl. Bácska és Bánát területén a talajvízfelfogás szempontjából jelentős a kavicsos homok réteg az idősebb kvartár-eopleisztocén és közép pleisztocén idöszakból. Ezek az üledékek kontinuálisan vannak elterjedve jóformán az egész Pannon medence területén. Elmondható, hogy a policiklikus folyami és a folyam-tavi üledékek képezik a fő vízadó komplexumot Vajdaság területén. A fő vízadó komplexum felett kicsapódnak a korai kvartáris üledékek, a homokok, helyenként homokos sóder a Duna aluviális síksága területén a Tisza alsó szakaszában és nyugat Bácska nagyobb részén melyeknek keretén belűl jelen vannak az úgynevezett „első” víztározók, míg a többi részben alevritek és alevrit agyag válik ki. A fő vízadó komplexum üledék mélysége a Duna partvidékén 10m, vastagsága 25m körüli, míg északkelet Bánát térségében eléri a 125m-t. Dél-Szerémség de főképp délnyugat-Szerémség területén föld alatti víztárolók létesűltek a kvartár üledék kavicsos homok keretein belül. A korai kvarter vízadó környezetében létesült az úgynevezett „első” szabad víztározó mely hidraulikus kapcsolatban van a Száva folyóval. Mácsva alapterülete jelképezve van a korai és későbbi kvarter kavicsos homok üledékkel mely a térségben teljesen kapcsolatban van és az üledék keretein belűl mint egységes víztároló egzisztál. Posavo-Tamnava vízadó körzetek egynlőtlenek terjedés és vastagság szempontjából. A legjelentősebb terjedésű a Podgoriĉke ade-nál és Ostruţnica-tól lefelé a Száva torkolatáig a Dunaába. A pliocen időből származó vízadó réteg kontinuálisan terjeszkedik Szerémség, Mácsva és Posavo-Tamnava területén. A pliocen időből származó vízadó réteg 2-3 réteg aprószemű-középszemű homok rétegből áll. A rétegek egymás közt el vannak választva félig áteresztőtől nem áteresztőképességű alevrittel és agyaggal. Ezen üledékekben keletkeztek a szubártézi-ártézi víz akkumulációi. A talajvíz minősége A Projektum megvalósitásának egyik legjelentősebb adatai a talajvíz minősége a kompresszorállomásokon ahol a talajvizet vízellátásra használják fel. A kutatások a következőket mutatták ki: A KS- 1-en:    

A víz minerális tartalma 450-650mg/l, ami határértékű az ivóviz használatára (MDK) a vonatkozó Szabványnak megfelelően; Az ammónium ion jelenléte nem lett bizonyítva; Egy mintában (Ţabari) ki lett mutatva a nitritek megnövelt mennyiségű jelenléte (0,068 N mg/l) a megengedett érték pedig 0,03 N mg/l. A nitrátok mennyisége 3,5-től egészen 15,6 N mg/l, a megengedett érték 10. A terepen nem várhatóak a nitrátok megnövelt mennyisége sem pedig a nitriteké, mivel a települések, mint potenciális szennyezési források, távol esnek. Mégis, a nitrátok jelenléte lehetséges a termőfőldekre szórt műtrágya végett.





22

A vas mennyisége a környező kutakban nem haladta meg az előírt határértékeket (MDK), míg a mangán szintje növelt volt egyben a három közűl, 0,200 mg/l míg a megengedett érték 0,050 mg/l. Figyelembe véve a körzet szélesebb jellegzetességeit a KS-1 kompresszorállomás talajvizében várható a vas és a mangán, mint a természeti szennyezés jellemzője, de nitrátok is mint az ember hatásának eredménye képpen;

A KS- 2-őn:  A összes minták kimutatták a minerális eredetű ammónium ion jelenlétét. A mért koncentráció 0,20-0,50 N mg/l míg a megengedett érték 0,10;  Egy mintában bizonyított a nitritek magasabb tartalma (0,044 N mg/l) míg a megengedett érték 0,03. Az összes többi mintában a mennyiség bizonyítottan 1 N mg/l alatti;  A hloridok mennyisége 64-88 mg/l, a sulfátok mennyisége <2, egészen 18 mg/l keretein belül mozgott. A bikarbonátok mennyisége 600-700mg/l;  A feloldott foszfátok mennyisége 0,020, összesítésben 0,146 N mg/l;  A magnézium koncentrációja relatíve kieggyensúlyozott 18-25 mg/l viszont a kálium koncentrációja változékony 3-tól 6 mg/l-ig;  A kálcium mennyisége a mélyen elhelyezett piezométer kimutatásán 80 míg a legsekélyebben elhelyezettben 140 mg/l körüli;  A nátrium nem kíséri a kálcium mennyiségét és az első piezométerben 130 míg a másodikban a koncentráció 80 mg/l-re esik. 20-30m-es mélységben a nátrium koncentrációja ismét növekedik és eléri a 148 mg/l-t;  Az összes kivizsgált minták vasat tartalmaztak a megengedett határérték felett ami 0,300 mg/l. A mért értékek 0,310-1,950 mg/l-ig terjedtek;  Mangánból szintén a megengedett határérték feletti mennyiségben volt (0,050 mg/l).  Két minta ólom jelenlétére mutatott. Mennyisége a megengedett határérték határán 0,01 mg/l, míg egyidejűleg egy mintában bizonyítva lett a cink is 2,1 mg/l-ig;  Az arzén mennyisége a környező kutakban emelkedett, néhány tizedtől egészen 200 µg/l-ig. Ha figyelembe veszzük, hogy a megengedett határérték 10 µg/l felismerhetjük e paraméter ellenőrzésének nagy fontosságát. A három piezompméterből származó mintákból egyben lett mérve 95 µg/l míg a többi kettő < 20 µg/l arzént tartalmazott.

5.4. FELSZÍNI VIZEK Keresztezett vízobjektumok hidrológiai rendszere A folyamok hidrológiai hálozata melyeket a gázvezeték nyomvonala keresztez, túlnyomóan a Duna vízgyűjtő területhez tartozik. A Duna és mellékfolyói összetett hidrológiai rendszert képeznek melyben kifejezésre jut a következő három fázis: tavaszi áradások, nyári és őszi áradások, őszi és téli alalcsony vízállás. A tavaszi áradások február-április időszakában kezdődnek és májusig tartanak. A nyár másik felében a víz szintje csökken. Októberben és novemberben az esők előidézik az őszi áradásokat. Melegebb telek tartama alatt, amikor olvad a hó megnövekszik a víz szintje és torlaszok képzése okából a vízfolyás fennakad és ez rákészteti a vizet, hogy kiömöljön medréből és ezáltal el lesznek árasztva a környező síkságok. Hideg telek esetén a víz szintje a legalacsonnyabbak közé tartozik. Felszíni vizek minősége



23

Az érvényes Szerb szabványok vízminőség határértékei sok területen túl vannak lépve a mért vízminőség paraméterei alapján amelyek a helységek szennyvizeinek köszönhető. (organikus anyagok jelenléte, nutrijensek jelenléte és a vízminőség bakteriológiai indikátorai). Ezek a túllépések fel lettek ismerve elsősorban kisebb vízrendszerekben, csatornákban. A fő ok a víztisztító rendszer hiánya a környező helységekben, részben pedig az erős szárazság és alacsony vízszint a kutatási tevékenységek időtartama alatt. A „Jaroszlav Cserni” Vízügyi Intézet szakemberinek véleménye szerint a felszíni vizek minősége semmilyen módon nem veszélyezteti a „Déli Áramlat” Projektum megvalósítását sem kiépítését, főképp figyelembe véve a tervezett védelmi intézkedéseket az építkezés és üzemeltetés ideje alatt.

5.5. TALAJ Talajtípusok Mivel a csővezeték szakaszai különböző tájakhoz kötődnek a nyomvonalon jelen vannak a különböző talajtípusok is. A keleti szakasz (a Morava völgyéig) jellegzetes talajtípusai: barna erdei talaj, vertisol talaj, sötét erdei talaj (rendzina) mészkő vidéken, barna talaj; Morava völgyében – vertisol talaj, barna erdei talaj, alluviális talaj; Vajdaság területén – csernozjóm, réti feketeföld, alluviális talaj, szolonyec; a boszniai Szerb Köztársaság felé vezető ágazás - csernozjóm, alluviális talaj, barna erdei talaj, mocsaras glej talaj, míg Horvátország elágazása irányában - réti feketeföld, alluviális talaj. Talajminőség A lehető legtöbb határérték megszegés a nehézfémek jelenléte végett van. Elsősorban a kobalt, nikkel réz és cink jelenléte miatt. Az ilyen fajta megszegések megfelelnek a természetes rádioaktivitás hatásának ilyen fajta talajon és ez nem korlátozza a Projektum véghezvitelét. Kivételesen a szmederevói fémkohó hulladékvizeit befogadó csatorna üledékében és a partvidéken (csatorna tisztítás okából, mivel az anyagot a partvidéken raktározták) lett megállapítva a szabvány által adott határérték túllépése és a remediációs standardok megszegése, amelyek közvetlenül összeköthetőek az antropogén aktivitásokkal. Az organikus vegyületek által előidézett szennyezés nem észlelt egy talajmintában sem a kutatás ideje alatt a Déli Áramlat nyomvonalán. Rádioaktivitás mérései (К-40, Ra-226, Th-232 и Cs-137) kimutatták, hogy a mért értékek nem haladják meg a megszokott értékeket amelyek jellegzetesek Szerbia területén és a normál határokon belűl vannak.

5.6. FIZIKAI TÉNYEZŐK Zajhelyzet A kompresszorállomás helyszínén elvégzett mérések le lettek bonyolítva összhangban a szerb normákkal és szabványokkal valamint a nemzetközi szervezetek szabványaival. Az elvégzett mérések alapján mindkét kompresszorállomás hatásterületén a reggeli, nappali és éjszakai időszakban, az üzemeltetés zajszintje nem haladja meg a vonatkozó határértékeket. Radiáció és nem-ionizált sugárzás



24

A csővezeték nyomvonalának térségében véghezvitt öko-mérnöki kutatómunka alapján következtethető, ahogy a természetes rádiónuklidok úgy a mesterségesen létrehozott hosszantartó rádiónuklidok is a különböző jellegű mintákban (föld, üledék és folyami víz) alapszintű volt az aktivitásuk. A rádiónuklidok lemért aktivitása mindegyik mintában nem tér el a megszokott nagyságoktól malyek kísérve vannak évek folyamán Szerbia területén és megfelenek a vonatkozó előírások követelményeinek. A lemért ambientális ekvivalens gama sugárzás mennyisége a légkörben a természetes sugárzás keretein belül van a Szerb területre vonatkoztatva. Figyelembe véve a mért flukszus értékeit és környezeti hatásukat a kompresszorállomás területén, következtethető, hogy a radon megjelenése és akkumulálása a kompresszorállomás objektumaiban ahol a akoncentráció nagyobb lenne 150Bq/m3 (a remediáció javasolt értéke) kevésbé várható. A kompresszorállomások területén mért elektromos mező erőssége (E), a mágneses mező erőssége (H) a mágneses flukszus (B) és mágneses erő sürüsége (S), kisebbek a vonatkozó normativumok értékeitől.

5.7. A TÁJ SOKFÉLESÉGE A meglevő adatok alapján és a felismert jellegzetességek alapján a szemlélt területen ki van választva 19 tájegység amelyek be vannak mutatva a 2.-es táblázatban és az 5-ös képen: 2-es táblázat: Tájegységek a Déli Áramlat gázvezeték nyomvonala mentén tájegység

s.sz.

észlelhetőség

érzékenysége

magas

magas

01.

Timok folyó hegyvidéki-dombos hátországa

02.

Rtanj hegység lejtői

közepes

magas

03.

Crnica folyó völgye

közepes

magas

04.

felső-Morava-i katlan

magas

magas

05.

Resava folyó völgye

közepes

magas

06.

alsó-Velika Morava-i katlan

magas

magas

07.

Kovin-i rét

alacsony

közepes

08.

Bánáti löszhátság

alacsony

alacsony

09.

Tamis folyó régi deltája

alacsony

közepes

10.

Tisza deltája

alacsony

közepes

11.

Titel-i domb

alacsony

közepes

12.

Titel-i löszhátság

alacsony

alacsony

13.

Lösz depresszió Vrbas és gajdobra között

alacsony

alacsony

14.

Telecskai löszhátság

alacsony

közepes

15.

Szerémségi lösz fennsík

alacsony

alacsony

16.

Szerémségi löszhátság

közepes

közepes

17.

Mácsvai aluviális fennsík

alacsony

magas

18.

Lösz terasz Bács helységnél

alacsony

közepes

19.

Alluviális lapály Backo Novo Selo-nál

magas

magas



25

5-ös kép: Tájegység érzékenysége a Déli Áramlat nyomvonalán

5.8. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK ÁLLAPOTA A Szerbia Természetvédelmi Intézmény véleménye szerint a Déli Áramlat nyomvonala nagyon jól van eltervezve környezetvédelmi szempontból. A legnagyobb része mezőgazdasági területeken van vezetve (95-97%), elhagyatott művelhető területeken (parlag) és elhagyatott legelőkön és mezőkön, melyek fokozatosan benölnek. A gázvezeték nyomvonala csak 3-5%-ban halad át természetes erdei vagy mezei-erdei élőhelyeken. Természeti objektumok védettség alatt A gázvezeték nyomvonala kereszteződik egyes természeti objektumokkal melyek védett területek. Különös intézkedési lépések vannak előlátva, hogy a behatás a minimumra csökkenjen. Ide tartozik a vonatkozó törvények és előírások betartása is.



26

Védett természeti objektumok Vajdaság területén A Tartományi Természetvédelmi Intézmény adatai szerint, a következő védeett területek kerülnek a gázvezeték hatáskörébe:  

Jegricska természeti park (áthalad a nyomvonal), Csarnok természeti emlékmű (160 m-re van a nyomvonaltól),

Ezen kívűl a gázvezeték nyomvonala kereszteződik a Mostonga csatorna hálózattal, mely a „Karadjordjevo” természet rezervátum része kellene hogy legyen a közeljövőben. A védett és szigorúan védett fajták élőhelyeivel való keresztezések melyek a csővezeték hatáskörében vannak:              

„Baranda környéki láp“ (OPO 02), élőhely kategória: mocsarak és vízes-iszapos terület, a vízrendszer parti növényzete, állandó nedves területek és tavak, higrofil erdők és bokrok; „Velika Slatina“ (OPO 05), élőhely kategória: mezők, mocsarak és vízes-iszapos terület, árkok és kisebb kanálisok, szoloncsák talaj, állandó lápok и језера; „Szoloncsák talaj Csonoplya közelében“ (SOM 03b), élőhely kategória árkok és kisebb kanálisok, szoloncsák talaj; „Szoloncsák talaj Kljajicevo körnjékén“ (SOM 04g), élőhely kategória: eKSztenzív mezőgazdasági kulturák, szoloncsák talaj; „Szoloncsák talaj Kljajicevo környékén“ (SOM 04f), élőhely kategória: árkok és kisebb kanálisok, szoloncsák talaj; „Szoloncsák talaj Kljajicevo környékén“ (SOM 04c), élőhely kategória: eKSztenzív mezőgazdasági kulturák, szoloncsák talaj; „Kigyos (Plazovity folyócska)“ (SOM 011e), élőhely kategória: eksztenzív mezőgazdasági kulturák, árkok és kisebb kanáliso, mezőgazdasági növényi közösségek, szoloncsák talaj; „Rimski sancevi-jug“ (TEM 01), élőhely kategória: árkok és kisebb kanálisok, lösz styeppek; „Kis láp Temerin környékén“ (ТЕМ 02), élőhely kategória: szoloncsák talaj; „Jobb part a Tisza torkolatánál“ (ТIТ 01), élőhely kategória: mocsarak és vízes-iszapos terület, higrofil erdők és bokrok; „Surducka ada“ (ZRE 02), élőhely kategória: mocsarak és vízes-iszapos terület, ültetvények, higrofil erdők és bokrok, Dunai löszhátság (STP 01а), élőhely kategória: lösz styepp; Budovar patak (STP 03), élőhely kategória: folyók és patakok, mezőgazdasági növényi közösségek, higrofil erdők és bokrok, Ljukovo völgy vízgyűjtő rendszere Golubinac-nál (STP 07), élőhely kategória: lombhullató erdő, folyók és patakok, mezőgazdasági növényi közösségek.

Keresztülszelt ökológiai folyosók:   

Duna, Tisza Tamis, Bega – nemzetközi ökológiai folyosó, európai jelentőségű; DTD Bácska csatorna, Nagy Bácskai Csatorna, Plazovity folyó (Kígyós), Mali kanal, Karavukovo-Backi Petrovac csatorna és Mostonga csatorna – régió jellegű korridorok; Helyi ökológiai folyosók sokasága: kanálisok, partok, bokrok, erdőterületek, mezőgazdasági védett korridorok melyek összekötik az izolált erdei élőheyeket és katlanokat.



27

Védett természeti objektumok Szerbia központi területén A természetvédelmi nyilvántartás adatai alapján és a Köztársasági Természetvédelmi Iintézmény dokumentumjai alapján a csővezeték nem kereszteződik egy védett területtel sem. A szélesebb hatáskörbe tarozik:        

„Stara Planina” természati park, „Karadjordjev dud“ természeti emlék, „Salinaĉki lug“ természeti emlék, „Platnara“ természeti emlék, „Mira“ hársfa természeti emlék, „Porodinski zapis“ tölgyfa természeti emlék, „Rajkovićev hrast“ természeti emlék, természeti rezervétum bejegyzési folyamatban: „Rtanj“ és „Brzansko Moravište“.

A nyomvonal keresztez olyan objektumokat is melyek be vannak jegyezve a nemzetközi adatbázisban mint területek jelentősek a madarak (IBA) és lepkék (PBA) életlétére : Stara Planina, Rtanj és Donje Podrinje. A nemzetközi fontosságú ökológiai korridorok melyek kereszteződnek a gázvezetékkel a Duna a Száva a Drína és a Velika Morava folyamok. Vadászterületek A Déli Áramlat áthalad 64 vadászterületen a 94 községben, amennyin be van jegyezve a csővezeték áthaladása. Hidro-ökológiai rendszerek halfajtái A hidro-ökológiai rendszerek melyeken áthalad a gázvezeték nyomvonala heterogének és magukba foglalják a kis patakokat és folyókat melyek nem állandó jellegűek, nagyobb és nagy folyókat és csatornákat. Az összes hidro-ökológiai rendszer amelyeknek állandó a folyásuk (beleértve a kiszáradást is a nyári időszakban) és áthalad rajtuk a gázvezeték, különböznek a morfológiai és biotikus tulajdonságaikban. Különleges és különböző az állatvilág, különleges és különböző a halak diverzitása továbbá a gerinctelenek és más vízi élőlényeké is. Hidro-ökológiai rendszerek, amelyeken áthalad a gázvezeték:     

A Dunat, nagy síksági folyó, halakkal túlnyomóan a cyprinidae és percidae családokból; Nyugodt síksági folyók cyprinid tipusú (1-es tipus) ahhová a Velika Morava-t lehet sorolni; Hegyi folyók túlnyomóan cyprinid tipusú (2-es tipus) a Crni i Beli Timok, dombvidéki folyók cyprinid-salmonid tipus ahová a Grza, Crnica, Ravanica, Raca és Jezava tartozik. Patakok, melyek kiszáradnak a nyári időszakban, ellenben amikor van vizük cyprinidae halak lakják; Csatornák a Morava és Duna mentén. Itt is cyprinidae családból származó halak élnek.

Természeti kincsek Az helyszineken elvégzett értékelés alapján nincsen jelentős természeti lelőhely, szóval nincsen ok a védelemre, azonban a munka kivitelezésekor figyelni kell az intergranuláris térben való víz szennyezési lehetőségére és a fosszil maradványok megjelenésére.



28

5.9. KULTURÁLIS JAVAK A Déli Áramlat nyomvonalán a már említett kutatómunkálatok kimutatták, hogy összesen 82 arheológiai lelőhely van. Ezek a helyek korlátozhassák és lassíthatják a gázvezeték kiépítését. A Déli Áramlat nyomvonala áthalad a következő védett területeken és arheológiai lelőhelyek részein:  

arheológiai lelőhely „Basijana”, Donji Petrovci kataszteri község, arheológiai lelőhely „Solnok-Grad”, Dobrinci kataszteri község,

ahol elő vannak látva a különleges intézkedések és korlátozások betartása az építkezés folyama alatt. Régészeti védelem a következő arhológiai lelőhelyeken folyik:         

Rudina, Osenje (ZZSK Niš) Kljuĉ, Batinaĉki potok, Njive ZZSK Kragujevac) Bistriĉina, Selenište, Virka (RZZSK Smederevo) Grmušina kosa, Verovac 1, Verovac 2, Poljoprivredni kombinat Stari Tamiš, Male Livade, Vodice (ZZSK Pancsova) Zlatni rit( ZZSK Belgrád) Kovilj-Šajkaš 1, potes Dţanak, Kovilj-Šajkaš 2, potes Dţanak, Kovilj-Šajkaš 3, потес Скакавци (ZZSK Újvidék) Lelőhelyek 1-43 (PZZSK Pétervárad) Šiljak, Babin, Crkvina, Lipa na Kućistu, Selište Prosje, Kutovi 2, Kutovi 3, Velika gradina 1, Velika gradina 2, Gaj, Šancine, Rataĉa 1, Ćeramide-Madjarevac, Gornje polje (ZZSK Valjevo) Jarkovci, Zabrana, Medjice, Simate - istoĉni deo, Simate - zapadni deo (ZZSK Sremska Mitrovica)

A befektető kötelessége, hogy biztosítsa az eszközöket a régészeti védelem és kutatómunka megvalósítása céljából a Déli Áramlat nyomvonalán.



29

6. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT 6.1. HATÁSVIZSGÁLATI MÓDSZEREK A hatásvizsgálat a tervezett nyomvonalon a hagyományos kapcsolatok elemzésére támaszkodott mint pl. a „hatás-következmény-hatáscsökkentő intézkedések-ellenőrzés és állapot kísérés”. Ennek alapján a kutatás melynek célja a környezeti hatások értékelése a következő lépéseket látja elő: 1. A legjelentősebb hatások felismerése, hatáskörük, terjedelmük és gyakoriságuk felmérése (3as táblázat); 2. Projektum hatásköre; 3. Környezeti elemek meghatározása; 4. A környezet állapotának változása miatt várható társadalmi következmények becslése; 5. Lehetséges igénybevettség a szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, illetve elhárító intézkedések meghatározása; 6. Az ökológiai ellenőrzés és monitoring Projektumának kidolgozása beleértve a hasznosítás ideje alatti esetleges hatásterület-kiterjedésének az elemzését. 3-as táblázat: Kritériumok a Projektum negatív környezethatásának a felmérésére nagyon alacsony alacsony közepes magas helyi jellegű régionális

valószinű egyszeri állandó rövidtávú

Környezet változásának mértéke a hatások nem felismerhetőek a megfigyelt környezet változása alapján a hatások észlelhetőek a környezet változása alapján amelyek inkább reverzibilis folyamatok (különös intézkedések véghezvivése nélkül) a hatások észlelhetőek a környezet változása alapján amelyek inkább reverzibilis folyamatok (különös intézkedések véghezvivése szükséges) a hatások megbontják a természet eggyensúlyi állapotát Hatások területi kiterjedése a hatásterület megeggyezik a tevékenységgel érintett területtel (néhány kilométeres körzet) a hatásterület messze felűlmúlja a tevékenységgel érintett területet (több mint néhány kilométeres körzet) Gyakoriság az építkezési feltételek betartásakor ritka, de keletkezhet a feltétetlek megszegésekor vagy a környezet hirtelen változása következtében (pl. árvíz vagy zivatar esetén) megeggyeznek az egyszeri tehnológiai folyamattal (pl. gázvezeték szakasz kiépítése, vízobjektum keresztezése, stb) megfelelnek a tartós tehnológiai folyamatokkal (pl. gáz-halmazállapotú üzemanyagok elégetésből származó kibocsátások-kompresszorállomás) Hatási idő tartama megegyezik az egyszeri tehnológiai folyamat tartamával amely a



középtávú

hosszútávú

30

hatás okozója (1 hónapig) leggyakrabban a hatás túllépi az egyszeri tehnológiai folyamatot amely a hatás okozója (1 hónaptól több évig) hatás tartama jelentősen túllépi az egyszeri tehnológiai folyamatot amely a hatás okozója vagy - a hasznosítás időtartama alatt – megfelel a hosszantartó tehnológiai folyamatoknak (néhány év - a tervezett üzemeltetési idő)

Kiindulópontok a környezetvédelmi hatások felmérésére:  



Tehnikai megoldások a gázvezeték és a kompresszorállomások építkezésére, üzemeltetésére melyek az előzetes tanúlmányból erednek; Területek környezet állapotának ismertetése a mérnöki-geológiai kutatások alapján melyek a 2012-ben és 2013-ban lettek megvalósítva, továbbá az állami hatósági szervezetek adatainak felhasználásával, a tudományos irodalom felhasználásával; Tapasztalatok hasonló Projektumok megvalósításáról, főképp az Orosz magisztrális gázvezetékek építési és üzemeltetési projektumai.

A gázvezeték lineáris szakaszán a környezeti hatások az építkezés ideje alatt várhatóak. A gázvezeték meghibásodás nélküli üzemeltetése alatt a környezeti hatás minimális. A fő hatások az építkezés ideje alatt várhatóak: az építkezési sáv tisztitításakor; a felszini föld ideiglenes mozdítása következtében a domborzat morfológiájára; a folyók hidrológiai rendszerére, keresztezéskor és a nehéz építkezési gépek használatákor. A kompresszor állomások építésekor a hatások korlátozottak a természeti és társadalmi jelentőségű objektumok messzesége végett és az állomás elenyésző területnagyságával. Legjelentősebb környezeti hatások az üzemeltetés ideje alatt az égő gázok elégetéséből származó szennyeződés a tehnológiai felszerelés általi szennyeződés és a kezelt szennyvíz telelphely elhagyása.

6.2. A LEVEGŐ MINŐSÉGE Építkezés időszaka Fő folyamatok melyek levegőszennyeződést idéznek elő a csőrendszer kiépítésénél:      

Nehéz építkezési gépek, teherautók és speciális felszerelés üzemeltetése; Heggesztési munkálatok; Ömlesztett anyagok kezelése (kiásott föld, sóder és homok keverése stb) a terepi bázisok területén; A földgáz kibocsájtása a térbe a felszerés szabályozásakor és próbaindításkor; Hidroizolációs munkálatok; Festékek és lakkok használata.

A negytív hatások ideiglenesek. A teljes kivitilezési idő Szerbia területén 3 év (beszámolva a gócpontok és elágazások kiépítését). A munkálatok befejeztével a Déli Áramalat építkezésen Szerbia területén az ideiglenesen emelt objektumok el lesznek távolítva és az összes építkezési gépek és felszerelés is el lessz víve a színhelyről.



31

Folyamatok melyek levegőszennyeződéshez vezetnek a kompresszorállomások építése alatt a következőek:        

Az építészeti tehnika üzemeltetése és a járművektől származó kipufogógázok; Mobil dízel meghajtásu telepek üzemeltetése; Heggesztési munkálatok; Ömlesztett anyagok kezelése (sóder, sóder és homok keveréke stb) a be és kirakodó területén; Lakkozás és festés; Izolációs munkálatok; Az építészeti tehnika és járművek üzemanyaggal való töltése; A földgáz kibocsájtása a térbe a vizsgálatok lebonyolitásakor és üzembe állításkor.

A szennyező anyagok szétszóródásának a számítása azt mutatja, hogy a települések peremén a szennyeződés koncentrációja nem fogja meghaladni vonatkozó szanitár-higiéniai normatívumok maximális határértékeit. Az építkezési folyamat alap tulajdonsága, hogy a levegőszennyezés tartama ideiglenes. Az egész építkezési folyamat 2,5 évet kell hogy tartson. A fentiekből következtethető, hogy a KS-1 és KS-2 építése nem befolyásolja jelentősebben a környező települések környezetét. Üzemeltetés A csővezeték lineáris szakasza acélcsővekből áll, minden összekötés heggesztéssel történik, beleértve a szelepeket is. Ez a módszer jelentősen megnöveli a gázvezeték hermetikusságát, biztonságát és kizárja annak lehetőségét, hogy a földgáz szivárogjon a vezetékből. A nyomvonal teljes hosszában föld alatti csőlefektetés van előlátva ami lényegesen csökkenti a környezet hőmérsékletváltozásának hatását magára a vezetékre. Gyakorlatilag, a gázszállítási tehológia betartásával és a csővezeték állandó megfigyelése mellett a csővezeték lineáris szakaszán nem lehetséges semmilyen földgáz kibocsátás. A kompresszorállomás helyszínén a következő aktivitások mennek végbe:    

Magisztrális gázvezeték gázzal való feltöltése; Földgáz előkészítése a szállításra; Sürités a kompresszor aggregátban; Gázhűtés léghűtéses rendszerekkel.

A tervezett rendszerek üzemeltetése idejében a légkörbe 23 fajta szennyezőanyag lesz kibocsájtva. A szennyeződések koncentráció számítása azt mutatja (a nitrogén-dioxid kivételével), hogy a települések peremén a szennyeződés koncentrációja nem fogja meghaladni a vonatkozó szabályzatok maximális határértékeit. Meghibásodás esetén a nitrogén-dioxid koncentrációja megnövekedik a légkör földfelszini részében. Ki kell hangsúlyozni, hogy ezek a nitrogén-dioxid emissziók rövid tartamúak és csak meghibásodás esetén jelennek meg. Számítások azt mutatják, hogy a települések peremén a nitrogén-dioxid koncentrációja nem fogja meghaladni a 0,08 mg/m3 értéket és ezzel nem fogja befolyásolni az egészségügyi normák szinvonalát.



32

Ilyen módon a meghibásodás által kiváltott állandó és ideiglenes emissziók környezethatása megengedettnek tekinhető. A műszaki és tehnológiai megoldások a Projektumból biztosítják az egészségügyi normák teljesedését a kompresszorállomás környékén élő lakosság számára. A környezet változásának mértéke a Projektum különböző fázisaiban be van mutatva a 4-es táblázatban 4-es táblázat: Légköri hatások környezetváltozás mértéke

hatáskör

gyakoriság

időtartam

lineáris szakasz építése

alacsony

helyi

egyszeri

rövid

KS építése

alacsony

helyi

egyszeri

rövid

lineáris szakasz üzemeltetése

-

-

nincs

-

KS üzemeltetése

alacsony

helyi

állandó

hosszú

építési fázis/hely

A behatások jellege rövidtartamú, helyi hatású.

6.3. ÉGHAJLATI JELLEMZŐK Az üzemeltetés ideje alatt hőenergia szabadúl fel a kompresszoraggregát és más felszerelés működése közben. A környező levegő hőmérséklete (néhány tized méter kerületben) megnövekszik 0,5-0,7 оС-t. A sűrített földgáz elhagyva a kompresszort magasabb hőmérsékletű lehet a környező levegőnél ami 1-1,5 оС-os talajmelegedést idéz elő 1,5-2m-es gázvezeték körzetben. Az ilyen hősugárzásnak alacsony a behatása a helyi jellegű mikroklímára (általában a téli időszakban). A fő környezeti kockázatot a metán levegőterhelése jelenti, a csővezeték és más felszerelés lineáris szakaszán a kompresszorállomás és mérőéllomások üzemeltetésének ideje alatt. Figyelembe véve a számításokat az évi metán emisszió a csővezeték lineáris szakaszán 0,09 ezer tonna (CО2 ekvivalens 1,9 ezer tonna). A metántól a kompresszorállomáson szervezetten a fáklyán engedik a légkörbe. Szervezetlen metán emisszió a tehnológiai gázvesztességtől ered beleértve a gázfolyást is. Az évi metán emisszió egy kompresszorállomás üzemeltetése alatt eléri a 0,26 ezer tonnát (CО2 ekvivalens 5,4 ezer tonna). Az összesített metán emisszió az egész gázszállító rendszer üzemeltetése alatt Szerbia területén kiteszi a 12,61 ezer tonnát CО2 ekvivalens által kifejezve. Ez az összeg 0,15%-ka az összes metán emissziós forrásoknak Szerbia területén. Tehát a Projektum nem fog jelentősen kihatni a globális éghajlatra, sem Szerbia kötelességeire a Kjotoi szerződés alapján. A környezet változásának mértéke a Projektum különböző fázisaiban be van mutatva az 5-ös táblázatban.



33

5-ös táblázat: Éghajlati hatások (üvegházhatású gázok emissziója beleértve a metánt is) környezetváltozás mértéke

hatáskör

gyakoriság

időtartam


-

-

nincs

-

KS építése

-

-

nincs

-


nagyon alacsony

helyi

állandó

hosszú

KS üzemeltetése

nagyon alacsony

helyi

állandó

hosszú


Minden fázisban a hatások jelentéktelenek a környezet változtatására.

6.4. FÖLDTANI VISZONYOK A legjelentősebb hatások a domborzatra és a földtani környezetre a Déli Áramlat gázszállító rendszer kiépítése és üzemeltetése okából három csoportra oszthatóak: 1. A domborzat morfógiájára gyakorolt hatások:  lejtők alakváltozása (beleértve az egyengetést, vágást, lépcsők alakítása stb.),  domborzat egyengetése a felszini objektumok részére,  mesterséges mikrodomborzat létrehozása – falak, töltések, árkok, kutak, alagutak stb.,  az átszelt folyók medrének és fenekének megváltoztatása,  kőbányák használata építőanyag termelése céljából; 2. Hatások a litogén alapzatra:  a talaj fizikai-mehanikai és keménységi tulajdonságainak felbontása (talaj lazítás, talaj tömörítés, üregek képzése, természetes rétegek felbontása, nedvességtartalom változás stb.),  talaj összetételének megváltoztatásán más anyagok kiszállításával,  föld anyagnyerőből 3. Hatások a geomorfológiai folyamatokra (a domborzat kialakulás feltételeinek változtatásával):  denudációs folyamat beindítása (errózió, földcsuszamlás, stb.),  litológiai patakok szerkezetének változtatása a mesterséges akadályok létrehozásával és a lejtő morfológiának változtatásával (ennek alapján - földcsuszamlás, hordás és a parti errózió növekedése, új akkumulációk létesülése más helyen, stb.). A csővezeték lineáris részétől eredő legjelentősebb hatás a lejtős szakaszokra vonatkozik továbbá a vízügyi területek és kisebb eróziós objektumok áthaladása. Az eltervezett tehnológiai megoldások és a megbontott talaj rekultivációja csökkenteni fogja a hatást a lehetö legalacsonyabb szintre és fizikailag jelen lesz csak a munkálatok ideje alatt. Az üzemeltetési időben a csővezeték lineáris részének fő környezeti hatása levezetődik a földfelszin alatti vízrendszer lefolyásának lehető változtatására. Ha a csővet merőlegesen fektetik a lejtővel szemben talajsüllyedés következhet be. A meredek lejtőkön a lejtővel hosszanti csőlerakás talajsüllyedést okozhat a csővezeték hosszán. A Projektumban definiált lépések az errózió elkerülése szempontjából csökkentik a kockázatot az említett jelenségek megjelenésétől.



34

A kompresszorállomások építésekor vannak hatások amelyek a domborzat morfológia változtatásával kapcsolatosak és a talaj ideiglenes áthelyezésével, de mindezek tartama korlátozott a munkálatok kivitelezésével és helyi hatásnak tekinthető. A kompresszorállomások elhelyezése a talaj kedvező geomorfológiai feltételei miatt (egyenesített felület 2-nál kisebb lejtéssel, 6-os kép) a hatások a minimumra csőkkennek, természetesen a Projektumban tervezett műszaki megoldások megvalósításával.

6-os kép: KS-2 helye A Projektum hatása a környezet változásának mértékére, különböző fázisokban: 6-os táblázat. 6-os táblázat: Hatások a domborzatra és a földtani környezetre építési fázis/hely

környezetváltozás mértéke

hatáskör

gyakoriság

időtartam


közepes

regionális

egyszeri

rövid és hosszú taratamú

KS építése

közepes és nagy

helyi

egyszeri



alacsony

helyi

lehetséges


KS üzemeltetése

alacsony

helyi

lehetséges


Mindegyik fázisban a hatások gyakoriságuk szerint egyszeriek és rövid tartamúak azzal a feltétellel, hogy meg legyen valósítva a termelési-ökológiai monitoring és a részletesen kidolgozott környezetvédelmi intézkedések. Visszaváltozhatatlan csak a helyi domborzat változtatás a felszini épületek építése végett. (túlnyomórészt a KS-on).



35

6.5. VÍZFÖLDTANI VISZONYOK Az építkezés tartama alatt a következő hatások befolyásolhatják a természetben található vizeket:     

zavaros üledék, vízek átszelése árok ásással; ideiglenes változások a felszíni vizek folyásánál és a vízobjektumok hidrológiai rendszerénél; vízfelvétel tehnológiai szüségletekre felszíni forrásokból; vízelvezetés hidraulikus próba után vízobjektumokba; vízfolyamok lehetséges szennyezettsége az építkezési terepről származó esővíz szennyezettsége végett.

A vízalatti munkálatok kivitelezésekor a víz zavaros lesz az üledéktől és az árok fala omlani kezd. A számítások szerint a zavaros víz hossza nagyobb folyamokban el fogja érni a 250 m-t (a Dunán) de az 1300 m-t is (Morava és a DTD csatornában). Emellett is a felkavart részecskék leüllepedése nem fogja meghaladni a 6-9 órát. A zavaros víz környezethatása függ a folyami fenék szennyezettségétől, mivel a víz alatti munkák kivitelezésekor felkavarodnak a szennyeződések is. A nagy és közepes nagyságú folyamok üledékében az elvégzett hidrokémiai vizsgálatok alapján amelyek mérnökiökológiai kutatás részeként tekinthető a szennyezési anyagok koncentrációja a megengedett mennyiség keretein belűl van ezért nem várható a vizek ismételt szennyezése. A tervezés ezen fázisában nincsennek kijelölve a gázvezeték szakaszai melyek hidraulikus módszerrel lesznek kikérdezve. Ezzel kapcsolatban meg lett határozva a lehető legnagyobb víztérfogat amely szükséges a hidraulikus próba kivitelezésére: 668.000 m3. Az elvégzett hiraulikus próbák után a vízmennyiség el lesz vezetve földbe vájt ülepedésre. Ez a víz vissza lesz eresztve a folyamba, miután meg lesz állapítva a fizikai-kémiai tulajdonságai, amelyek meg kell hogy feleljenek a vonatkozó normáknak. Az ülepedés után a víz fokozatosan be lesz ereszve a vízrendszerbe. Tehnológiai intézkedések meggátolják a folyamok partjának és medrének omlását. Tehát a vízelvezetés a hidraulikus próba után nem fogja befolyásolni a folyamot és a víz minőségét. Az építési határidő Szerbia területén 2,5 év az összes szennyvíz elvezetés mennyisége erre a periódusra 24.000 m3. A legveszélyesebb esetleges szennyezők az elvezető vizekben a kőolajszármazékok és szerves anyagok. A Projektum szervezkedési intézkedéseket lát elő, melyek a kőolajszármazékok felszíni vizekbe való kerülését gátolják:   

talaj cementelése az ideiglenes üzemanyag és olaj raktárak kialakításakor; építkezési helyek tartalék konténerrel való ellátása motorolaj és üzemanyag gyűjtés céljából; gépjárművek tankolása kijelölt helyeken és más intézkedések.

A csapadékvíz elvezetők szerves anyaggal való szennyeződésének elkerülése érdekében, minden építkezés szerelve van konténerekkel, melyekbe a folyékony vizesblokk szennyvizet gyűjtik, majd a szennyvíztisztitó telepre szállítják. A természetes felszini vízlefolyás megőrzése érdekében a Projektum megoldásai elólátják a vízelvezetést és a lecsapolást. Vízfelvevést tehnológiai szükségletekre a lineáris szakaszokon általában a folyók átkelésén teszik lehetővé ahol az irányított ferde fúrás módszert használják. A víz fel lesz használva a fúrási folyadék előkészítésére ami lehetővé teszi a lényegesen kisebb vízvfelvevést a folyam mennyiségéhez mérten.



36

A kompresszorállomások építésekor a felszíni vizek a beton, cement és más építési anyag előkészítésére szolgál továbbá a talaj nedvesítésére. A fokozatos vízfelvevés végett (7 m3/nap) nem lesznek megzavarva a folyamok természetes hidrológiai feltételei. A csővezeték lineáris szakaszán a normális üzemeltetés alatt nem lesz vízügyi behatás. A kompresszorállomás üzemeltetése idején a fő környezethatás a tehnológiai és vizesblokk részére szánt föld alatti víz felvevésen és a kezelt víz elvezetésen nyilvánul meg. A víz nem használandó a kompresszorállomás fő tehnológiai folyamataiban. Számítások szerint a vizesblokk és a felszíni hulladékvizek mennyisége 45 m3/nap, mely mennyiség el lesz vezetve biológiai vízkezelésre. Tekintettel arra, hogy a vízkezelés többfokozatú és a tehnológiai eredetű víz a vizesblokkból származó szennyvíz és felszíni vizek külön vannak kezelve a környezethatás a kompresszorállomás üzelése alatt minimális. A Projektum hatása a környezet változásának mértékére, különböző fázisokban: 7-es és 8-as táblázat. 7-es táblázat: felszíni vizek építési fázis/hely


hatáskör

gyakoriság

időtartam


alacsony és közepes

helyi

egyszeri

rövid és közepes tartamú

KS építése

alacsony

helyi

egyszeri

rövid


-

-

nincs

-

KS üzemeltetése

alacsony

helyi

lehetséges

közepes tartamú

8-as táblázat: föld alatti vizek építési fázis/hely


hatáskör

gyakoriság

időtartam



helyi

egyszeri


KS építése


helyi

egyszeri



alacsony

helyi

lehetséges

közepes és hosszú tartamú (hidrológiai rendszer megbontása)

helyi

lehetséges (süllyesztés), tartós (vízfelvevés)

közepes és hosszú tartamú

KS üzemeltetése

alacsony

Mindegyik fázisban a hatások gyakoriságuk szerint egyszeriek és reverzibilisek, azzal a feltétellel, hogy meg legyen valósítva a termelési-ökológiai monitoring és a részletesen kidolgozott környezetvédelmi intézkedések. A legnagyobb környezethatás a folyamok átszelésekor várható. Ezek a behatások helyi jellegűek és rövid tartamúak. A Déli Áramlat magisztrális gázvezeték Projektum Környezetvédelmi Hatástanulmánya Szerbia Köztársaság területén


37

6.6. ZAJHELJZET Mint mérvadó követelmény a zaj környezetre való hatásának meghatározására a World Health Organization szabványa „A zaj hatása a lakott területeken” használatosak, amelyek az Európai Unió és a Szerb nemzeti szabványoknak is az alapja. A zaj fö forrása az építőipari gépek, mehanizmusok, belső égésű motorok és kipufogó gázok rendszere. A zaj hatása ezekből a forrásokból ideiglenes és rövid időtartamú. A zaj szintje csökken az épitkezéstől való távolság növekedésével. A csővezeték lineáris részének kiépítésekor a zajszint szabványosított értékei:  

nappal (55 db) – az építkezés határán; éjszaka (45 db) – 100 m-re az építkezéstől.

A zajszint határértékei nappal a kompresszor állomáson meg lettek állapítva hasonló értékekkel mint az építkezés határán. Ezek szerint a tehnikai megoldások amelyek a Projektumban vannak teljesen biztosítják a zavartalan életfeltételeket a lakosság számára a gázvezeték építésének környékén, ami a zajszintet illeti. Nem szükségesek semmilyen intézkedések a zajszint csökkentése érdekében. a kompresszorállomás üzemeltetése jelentős zajforrás, amelynek zaja nem csak a telephelyen terjed hanem a környező lakótelepülések területén is. A fö zajforrások a kompresszorállomáson az alap-tehnológiai felszerelésétől ered:  

kompresszoragregátok (GPA); gázhűtő rendszer (АВО).

A fő zajforrás amelyik nem állandó a gázégető fáklya. Zajcsökkentés céljából az említett felszerelést hangtompítóval látják el. A számítások megmutatták, hogy a kompresszorállomás üzemeltetése alatt a zajterhelés (dB) és a zajszint (dBA) a környező lakótelepüléseken nem fogja meghaladni a megengedet nappali és éjszakai zajszintet. Ezek szerin a tehnikai megoldások amelyek a Projektumban vannak biztosítják a normáknak megfelelő feltételeket a lakosság számára a kompresszor állomás építésének környékén, ami a zajszintet illeti. Nem szükségesek semmilyen intézkedések a zajszint csökkentése érdekében. A Projektum hatása a környezet változásának mértékére, különböző fázisokban: 9-es táblázat. 9-es táblázat: Zajhelyzet építési fázis/hely


hatáskör

gyakoriság

időtartam


alacsony

helyi

egyszeri

rövid

KS építése

alacsony

helyi

egyszeri

közepes



38


-

-

nincs

-

KS üzemeltetése

közepes

helyi

ismételhető

hosszú

Mindegyik fázisban a hatások gyakoriságuk szerint egyszeriek és reverzibilisek, azzal a feltétellel, hogy meg legyen valósítva a termelési-ökológiai monitoring és a részletesen kidolgozott környezetvédelmi intézkedések. A legnagyobb zajmegterhelés a kompresszor állomáson az alap tehnológiai felszereléstő származik. Mivel a kompresszorállomásokat a lehető legnagyobb távolságra helyezik a lakótelepülésektől és védett objektumoktól a negatív hatás lehetősége minimális.

6.7. IONIZÁLT SUGÁRZÁS A csővezeték lineáris szakaszának és a kompresszor állomás építésekor és üzemelése alatt nem lesznek használva semmilyen rádioaktív anyagok sem más források ionizáló tulajdonsággal. Ezért a Projektum kivitelezési fázisok eggyikében sem nincsen eltérés a természetes rédioaktivitás értékétől.

6.8. A NEM IONIZÁLT SUGÁRZÁS Az építkezési fázisban nincs előlátva olyan felszerelés használata mely a nem ionizált sugárzás forrása lehetne. Az üzemeltetés idejében mobil rádiókapcsolat használata tervezett, bázis állomások szerelésével a kompresszorállomások területén. Az elektromágneses hullámokat melyeket a parabolikus antennák és más telekommunikációs rendszer használata idéz, alacsony intenzitású – 140mkV/cm2. Ez lényegesen alacsonyabb a Welt Health Organization által deffiniált értékétől (1000 mkV/cm2). Szóval ezek a hatások elenyészőek. Még alacsonyabb a számítógépek sugárzása. Más elektromágneses tér forrása nincs.

6.9. FÖLDTERÜLETEK ÉS TERMÉSZETI KINCSEK A fő hatás a a föld kisajátitásához kötődik a nyomvonal hosszában és a földmunkák lefolyására az építkezési övezetben. Az üzemeltetés övezetében (25 m-ig a csővezeték tengelyétől mérten mindkét oldalon) korlátozva van a természeti adottságokokkal való rendelkezés az építkezés befejezte után is, összhangban a „Szabályzat a biztonságos és zavartalan gáz szállításáról földgázvezetékekben 16bar-nál nagyobb nyomás alatt”. Például tilos olyan fák ültetése melyeknek gyökere 1 m-nél mélyebben nyúl le. Akkor is tilos, ha a nyomvonal erdős területen vezet át. Tilos továbbá olyan vegetáció ültetése melyhez 0,5 mrel mélyebb főldmegmunkálás szükséges (Szabályzat 15-ik pontja).



39

Временное занятие – Ideiglenes területfoglalás Временная экспроприация – Ideiglenes kisajátítás Полоса строительства – Építkezési öv

7-es kép: Általános shéma: Üzemeltetési terület és a kisajátítást igénylő földetrület státusza Az építkezési övezet szélessége a mezőgazdasági földtterületek térségében 45 m, míg az erdős szakaszon 32 m. Az építkezés befejezte után véghez lesz víve a föld terület rekultivációja a felszíni réteg regenerálása az eróziót megelőző intézkedések alkalmazásával. A Projektum hatása a környezet változásának mértékére, különböző fázisokban: 10-es táblázat 10-es táblázat: A földterületekre és természeti kincsekre gyakorolt hatás építési fázis/hely



közepes

KS építése

hatáskör

időtartam

regionális

egyszeri

rövid és közepes

közepes és magas

helyi

egyszeri

közepes és hosszú (kisajátítás)

alacsony

helyi

alacsony

helyi


KS üzemeltetése

gyakoriság

lehetséges (talajszennyezés csőjavítás alkalmával, stb.) egyszeri (bürokrácia)

rövid (talajszennyezés stb.), hosszú (bürokrácia)

lehetséges (talajszennyezés veszélyes anyagok szivárgásakor)

rövid

Mindegyik fázisban a hatások gyakoriságuk szerint egyszeriek és reverzibilisek, azzal a feltétellel, hogy meg legyen valósítva a termelési-ökológiai monitoring és az alaposan kidolgozott rekultivációs



40

aktivitás valamint a szennyeződés megelőzése. Irreverzibilis csak a helyi talaj állapotának változtatása a kiépített felszini objektumok elhelyezése végett.

6.10. NÖVÉNY ÉS ÁLLATVILÁG Növényekre való hatás A legjelentősebb negatív efektusok a növények csoportjaira kialakúlnak a talaj előkészitésekor az építkezésre és maga az építkezés alatt. Az elökészítő munkálatok magukba foglalják a terep tisztítást, a növények teljes kiirtását az építkezési korridor területén. Azokon a szakaszokon, ahol a csővezeték áthalad a mezőgazdasági területeken ideiglenes jellegűek a hatások. El lesz távolítva a mezőgazdasági kultúrák egy része amely felújítható a munkálatok befejezése után. Tartós területvesztésnek számítanak az állomások területei, és az algázállomásoké is melyek kisebb területet foglalnak el.. A növénycsoportok ideiglenes eltünése a talaj előkészítéséhez kötődik amikor is szükséges a felszíni humusz réteg „levevése” és elkülönített tárolása. Az építkezési övben teljesen le lesz tisztítva és egyenesítve a talaj ami teljesen megbontja a növényi eredetű fedőréteget. A munkálatok befejezte után a mezők, termőföldek, cserjések talaja vissza lesz állítva az elsődleges állapotukba. Állatok A gázvezeték építése minden bizonnyal meg fogja zavarni az állatvilágot, ami a párosodás időszakában előidézheti a párosodási folyamat megszünését a területfoglalás, udvarlás, kopuláció, fiatalok felnevelése fázisában. Állatvilág zaklatása a vándorlás időszakában megzavarja a pihenést és a táplálkozást, csökkentve a kondíciót ezáltal növelve az állatok elhalását. A földmunkálatokkal tönkre lesznek téve a hüllők tojásai, megsérülnek vagy elpusztulnak egyedek, melyek a föld alatt bújnak meg. A munkálatok a gépektől, emberektől eredő zajjal vannak kísérve ami az állatvilág (gyakran ideiglenes) migrációjához vezet. Az építkezés tartós hatását az élőhely tipusára fel lehet ismerni a vegetáció struktúrájának változásával, ami jelentős a nagyobb erdei komplexumoknál. A gáznyomvonal vegetációjának nyitottsága előidézi az erdei élőhelyek széttagoltságát és a perem-effektus megjelenését az erőben. A perem hatása következtében csökken az érzékeny erdei fajták élettere. Úgyszintén megnövekszik az invazív fajok terjedésének lehetősége a gáznyomvonal mentén. Emlősök A fenyőerdők kivágása előidézheti a sztenobiták eltünését amelyek szükségesek a borzok és vidrág védelmére. Helyi jellegű erdővágás a dendrofilek élőhelyeinek és óvhelyeinek ideiglenes megsemmisüléséhez vezet. A kicsi és közepes nagyságú emlősöknek a legnagyobb veszélyt az árkok és gödrög fogják jelenteni. Ha beleesnek a meredekfalú árokba vagy gödörbe nem tudnak kijutni és ottpusztúlnak. Ez legjobban a bogárevőkre, rágcsálókra és az apró ragadozókra vonatkozik. Emberek sokasága mely az építkezésen dolgozik növelni fogja a rekreációs területek terjedelmét a természetben. A tisztások pedig növelni fogják az ide jövő emberek számát. Mindez meg fogja növelni az állatvilág nyugtalanságát, előidézve költözésüket új helyekre ami számuk csökkenéséhez vezet az építkezés területén. Sok patás és vadállat orvvadászok zsákmánya lesz.



41

Az építkezés környezetében és a környező természetben elvárható a szennyezés a munkaeszközöktől, üzemanyag és kenőanyagok kiömlés végett és mindez negatívan fog kihatni az állatvilágra. Mocsarak kiszáritása sok emlőst nem csak élelem nélkűl hagy hanem élőhely nélkűl is. Madarak A negatív hatás a faunára a következő képpen nyilvánúl meg: a természetes élőhelyek felbolygatásával; nyugtalanság előidézése – zajhatás és az emberek állandó jelenléte; madarak orvvadászata. A gázvezeték kiépítésekor várhatóak helyi jellegű rövid ideig tartó negatív következmények a madarak populációjára. Megsérülnek az élőhelyeik, zaklatva lesznek. A negatív következmények amelyek felléphetnek az összes feljegyzett madárfajra könnyen kompenzálhatók, figyelembe véve a táj hasonlóságát a gázvezeték egész szakaszán és közeli környékén. Nem lettek megfigyelve védettség alatt és szigorú védettség alatt álló madárfajok, amelyekre a csővezeték építése hosszantartó negatív hatást fejtene ki. A Déli Áramlat üzemeltetésének befejezése után nem lesz negatív hatás a fauna világára. Hidrobionták és ihtiofauna A fő hatás a hidrobiontákra és az ihtiofaunára a folyami objektumok átkelésének építésekor várható. Az árok környezetében teljesen ki lesz pusztítva az aljzaton lakó populáció (bentosz). Az ihtiofauna életfeltételei megbontódnak rövidebb időre. A bentoszok teljes populációjának újratelepítésének időszaka 3-5 év. Az ívóhelyek átlagos újratelepítésének ideje az árterületeken 5 év. Attól eltekintve, hogy a környezeti hatások meghaladják az építkezés idejét a hatások helyi jellegűek és nem fognak hatni a folyamok ökorendszer szerkezetére. A Projektum hatása a környezet változásának mértékére, különböző fázisokban: 11-13-as táblázat 11-es táblázat: hatások a vegetációra építési fázis/hely


hatáskör

gyakoriság

időtartam


közepes

regionális

egyszeri

rövid és közepes

KS építése

közepes és magas

helyi

egyszeri

közepes és hosszú


alacsony

helyi

могући

rövid

KS üzemeltetése

közepes

helyi

могући

rövid



42

12-es táblázat: hatások az állatokra környezetváltozás mértéke


hatáskör

gyakoriság

időtartam


közepes

KS építése

alacsony (specifikus helyzetének köszönve)

helyi


-

-

nincs

-

KS üzemeltetése

alacsony (specifikus helyzetének köszönve)

helyi

lehetséges

hosszú

helyi

egyszeri

rövid

egyszeri rövid és közepes

13-as táblázat: hatások a biótákra környezetváltozás mértéke


hatáskör

gyakoriság

időtartam


közepes és magas (a bentosz populációnak)

helyi

egyszeri

rövid és közepes (a bentosz populációnak)

KS építése

-

-

nincs

-


közepes és magas (a bentosz populációnak)

lehetséges (csővezeték javításakor stb.)

rövid és közepes (a bentosz populációnak)

KS üzemeltetése

-

nincs

-

-

Mindegyik fázisban a hatások gyakoriságuk szerint egyszeriek és reverzibilisek, azzal a feltétellel, hogy meg legyen valósítva a termelési-ökológiai monitoring és a részletesen kidolgozott környezetvédelmi intézkedések. Irreverzibilis csak a helyi ökorendszer állapotának változtatása a kiépített felszini objektumok elhelyezése végett. Mégis ezek az objektumok mezőgazdasági területeken vannak elhelyezve és jelentősen messze vannak az állatok élőhelyeitől.

6.11. HULLADÉKOK KEZELÉSE ÉS ÁRTLMATLANÍTÁSA A munkálatok elkezdése előtt a munkakivitelezők szerződéseket kötnek jogosított vállalatokkal a hulladékok semlegesítésére, tárolására és kezelésére az építkezés és üzemeltetés minden fázisára. Az előkészítő fázisban a következő hulladéktipusok keletkeznek:



 

43

favágás maradványok és tuskók (építkezési terep tisztítása után), föld, veszélyes anyagokkal nem szennyezett (ásatások elvégzése után a terület műszaki terepfelkészítése keretén belűl).

Az általános építkezés folyamán a következő hulladéktipusok keletkeznek:       

heggesztési maradványok (csőheggesztés közben, stb.), a felszerelés csomagolása a terepen, beton hulladék, fémhulladékok (a technológiai felszerlés szerelése, betonlapok letéte, elektrotechnikai munkák, heggesztés), festékek, lakkok és hidroizolációs anyagok csomagolása, föld, irányított ferde fúrás módszer alkalmazásával (HDD), szilárd hulladék, vizesblokk szennyvíz, pöcegödrök ürítése (az ideiglenes lakótelepekről), polietilén fólia és kátránypapír (földbe vájt üllepesztő szétszerelése).

Hulladékok melyek a motorjárművek és építőipari gépek használatakor keletkeznek:    

lerobbant akkumulátorok, használt motor-olaj, kikopott gumiabroncsok és zsíros hulladékok, műanyag fóliák maradványai, papír csomagolás, járművek levegő és olaj-szűrői, stb.

A hulladék nagyobb része, amely keletkezik az építkzés folyamán, nem sorolható a veszélyesek kategóriájába kivéve a higgany égőket, akkumulátorokat, motorolajat és olaj szűrőket. A hulladéktárolás a Szerb vonatkozó törvényeknek megfelelően lesz tárolva. A csővezeték üzemeltetése alatt az alap hulladék a csővezeték tisztításánál keleltkezik. A hulladékot a kondenzátum gyűjtő tartályba gyűjtik be. A tartály megtelítése után átöntik tartálykocsikba és elszállítják a specializált hulladékfeldolgozó vállalat helyszinére ahol tovább kezelik a hulladékot. A kondenzátum nagyobb része kőolajszármazék, melynek részesedése nagyobb az 50%-nál. Az alap hulladékmennyiség az üzemeltetés első két évében keletkezik. Utánna az azonos mennyiségű hulladék csak 5-10 év után keletkezik. A földgáztisztítás a kompresszorállomáson a gászűrőben történik, hat blokk ciklon tipusú szeparátorban. A szeparáció eredménye tartalmaz vizet, szénhidrohgén kondenzátumot, mechanikai részecskéket, stb. és ezek a porszeparátorból a lecsapolón át a gyűjtőbe kerülnek. A gáztisztítás által kapott anyagot és a kondenzvíz gyűjtő tartály tartalmát tartálykocsikba öntik át és elszállítják a specializált hulladékfeldolgozó vállalat helyszinére ahol tovább kezelik a hulladékot. Az összes kompresszor aggregátok olajszolgáltató rendszerrel vannak ellátva (GPA). Az üzemeltetési feltételek alapján minden 6000 munkaóra elteltével az olajat cserélni kell. A mechanikai részecskék és víz kisajátítására a használt olajból, mobil berendezést használnak. Tisztítás után a turbinákba való olajakat újrahasznosítják a GPA olajrendszereiben. Az olaj kezelésekor iszap képződik mely el lesz vezetve gyűjtő fémtartályba utánna pedig el lesz szállítva egy specializált vállalatba továbbkezelésre. A melléöntött és kicsurgott olaj begyűjtésére és a kondenzátum (megjelenik a meleg levegő hideg felülettel való érintkezésekor) begyűjtésére a kompresszoraggregát alá fémtálcákat tesznek amelyekből tovább a föld alatti tartályokba kerűl. Ezek a tartályok a GPA közvetlen közelében vannak elhelyezve. Az igy begyűjtött olajat mélyszivattyúkkal juttatják a tartálykocsikba és átadják a



44

specializált vállalatnak. Zsíros hulladékok melyek a GPA üzemeltetésével keletkeznek úgyszintén át lesznek adva. A karbantartás műhelyében ahol kisebb javító munkákat és tervezett javításokat végeznek a kompresszor állomás alap és segéd felszerelésén feketefém hulladék keletkezik (fémdarabok, reszelék, fémes-abrazív por, használt köszörükő) és zsíros hulladék. Begyűjtés után hulladék kezelésére szakosított vállalatnak lesz átadva. A kompresszor állomás területén ki lesz építve elválasztott szennyvízelvezető rendszer a tehnikai, légköri és vizesblokkból származó szennyvíz részére. Szennyvíz kezelés után a kezelt víz a gyűjtőn át a befogadó vízobjektumba kerűl. A vizesblokkból származó szennyvíz kezelésekor lebegőanyag, szerves és nem szerves vegyület üledéke keltkezik ami összegyűlemlik a tartály kónuszos részében ahonnan a mélyszivattyú segítségével dehidrációs berendezésbe kerűl. Ez után zsákokba rakják az üledéket. A helíszínről lecsapolt vizet gyűjtő tartályba vezetik üllepedésre. Időnként vízen úszó kőolajszármazékok összegyűjtése lesz véghezvíve a tartályon belűl melyeket elvezetnek a központi begyűjtő kamrába ahonnan szivattyúkkal homokos területre lesz áthelyezve kiszáritásra. Ezt követően a szennyet átveszi a hulladék kezelésére szakosított vállalat. A felszini hulladékvizek üllepedés után többszintű szűrésen mennek keresztűl. Az irodaépületben túlnyomóan szilárd hulladék keletkezik, ételmaradékok a konyháról vagy a helyszínre kiszállított ételtől. A kompresszor állomás területén kommunális hulladékgyűjtés céljából konténerek elhelyezése tervezett. A konténerek elszállítása a meleg időszakban mindennapi míg a hidegeb periódusban – legalább kétszer hetente.

6.12. TÁRSADALMI HATÁSOK A gázvezetéknek részben negatív hatása van a falusi helységek fejlődésére, rendezettségére és működésére. Ezt a mezőgazdasági területek részének elfoglalása okozza építkezés céljából és kizárása a termelés folyamatából. Közegészség A földgáz nem mérgező hatású gáz, így a megszokott műveletek betartása során nincs hatása az emberek egészségére és biztonságára. Gazdasági aktivitások és feltételek Elemezve a községeket melyeken áthalad a gázvezeték nyomvonala megfigyelhető a mezőgazdasági területek dominációja, a községek többségének alacsony népsűrűsége – sokukban a népsürüség 100lakos/km2 alatti; a kivételt a következő községek illetve városok képezik: Jagodina, Smederevo, Palilula, Pancsova és Újvidék. Gazdaságra irányuló hatás többféleképpen valósul meg: közvetlenűl a lakosság foglalkoztatásának növekedésével és hazai vállalatok résztvevésével az építkezésben. Közvetve – befolyásolva más érintett foglalkozásokat és az energia megtakarításának feltételeinek megteremtése. Figyelembe véve a nyomvonal hosszát Szerbia területén (422 km körűl) sok kivitelező vállalat lesz foglalkoztatva a Déli Áramlat kiépítésén, közvetve vagy közvetlenűl. Emellett, foglalkoztatva lesznek alvállalkozások is kisebb specializált munkák elvégzésére, logisztikai vállalatok is, stb.



45

A nagy vállalatok mellett, melyek közvetlen résztvevői az építkezés megvalósítására, az építkezésnek várhatóan pozitív hatása lesz a szolgáltatási ágazatra is: vendéglátás, kereskedelem, stb. Hosszútávra – a gázvezeték kiépítése és a további gázhálozat fejlesztésének lehetősége Szerbia területén lehetővé teszik, hogy az ipari és más fogyasztók gázt használjanak, gazdaságos energiát, ami pozitívan fog hatni a piaci fellépésükre. Foglalkoztatás A technikai dokumentáció alapján, következtethető, hogy a Déli Áramlat magisztrális gázvezeték megvalósítása modern, automatizált technológiára alapozódik, a lehető legkevesebb munkaerővel. Az építkezés folyamán minden bizonnyal, bizonyos számú ember foglalkoztatva lesz. Ezeknek száma és struktúrája a műszaki és technológiai megoldásoktól függ. A következő fázisban, a kapacitás további növekedésével, ideiglenesen megnövekedhet a munkaerő száma. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló munkanélküliek között nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező profil a projektcélok megvalósítására, lehetséges az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal együttműködve biztosítani őket. Ezen kívül lehetőség van a helyi emberi erőforrás alkalmazására a szerződéses vállalatok által a közép és nagy javítások elvégzésére. Szállítási nyomvonalak Létre lesz hozva a biztonsági távolság ami kitesz 350 m-t közvetlenűl a védelmi határövezet és a felsorolt területek és létesítmények között: települések és városok, vasúti és autóbusz-állomások, repülőterek, folyami kikötők és dokkok, hidak fesztávolsága több mint 20 m, gyúlékony folyadékok tároló kapacitása nagyobb mint 1000 m3 és több mint 100 ember gyülekezeti helye. Ez a biztonsági távolság alkalmazva van a meglevő területrendezési terv megvalósításában és kötelező érvényességű a meglévő és az új területi és városi tervek kidolgozásakor. A Déli Áramlat, fő gázvezeték kiépítésével, megteremtődnek az előfeltételek a másodlagos gázvezeték-hálózat építésére vagyis kialakúlnak a feltételek a továbi földgázhálózat fejlesztésére Szerbiában, különösen a déli és keleti részein. A jövőben jelentősen megnövekedhet az energiahatékonyság a Szerb Köztársaságban, mivel meg lesznek a feltételek a gázhőerőművek építésére és ezzel a villamosenergia-rendszer bővítésére. Helyi közgazdaság A pozitív közgazdasági hatások a nemzetközi gázvezeték kiépítésével meg fog mutatkozni az építkezés befejeztével, a hasznosítási fázisban, a gázszállítási díj megfizettetésével. Közvetetten befolyásolja az energiaellátás biztonságát és olyan gazdasági tevékenységek fejlesztését, amelyek mint energiaforrást a földgázt használják és ennek fényében megfigyelhető a gazdasági fejlődés és a környezetvédelem közötti kapcsolat. Makrökonómiai effektusok Az eddigi vizsgálatok kimutatták a Déli Áramlat csővezeték kiépítési Projektumnak a pozitív hatását a Szerb Köztársaság fenntartható fejlődésére. Ez a pozitív hatás a következöképp nyilvánul meg:   

egyenletes regionális fejlődést nyújt, új munkahelyek megnyitása és azok feltöltése, megjelennek a beruházási feltételek a gazdaság fejlődésére a helyi közösségekben,





 

46

beruházásokat vonzanóbbá tenni (különösen azokban közösségekben melyekben eddig nem volt fejlett az infrastruktúra-hálózat, mint a Kelet-Szerbiában) és így közvetve befolyásolja az új munkahelyek létrehozását, pozitív hatással van a negatív demográfiai tendenciónak - megállítani vagy lassítani a vidéki térségekből való migrációt a városi területekre, pozitív hatást gyakorol nagyobb számú populáció életminőségére, mivel a főgázvezeték megépítésével kialakulnak a feltételek a másodlagos gázhálózat fejlesztésére, ez biztosítja az energiaellátás biztonságát a térségben.

6.13. A LESZERELÉS Az eddigi gyakorlat szerint a fő csővezeték leállása megfigyelhető két változatban: a csővezeték ki lesz ásva vagy ki lesz tisztítva és a föld alatt lesz hagyva. Az uralkodó vélemény az, hogy a csővezeték földben hagyása kisebb környezeti kárt okoz, mert a csövek kiemelése a talajból további károkat okoz a csőnyomvonal környezetében. Abban az esetben, ha döntés születik a teljes gázszállító rendszer leszerelésére, a környezeti hatások az esetek többségében hasonlóak lesznek mint az építkezés során, habár ebben a pillanatban nem lehet következtetni, milyen technológiák és kivitelezési módszerek lesznek megvalósíthatóak 50 vagy több év múlva . különösen, számítani lehet a következő hatásokra:     

ideiglenes terület kisajátítás a szétszerelés helyszínén; zaj és vibráció; szennyező anyagok kibocsájtása a légkörbe a gépek és mechanizmusok munkája végett, továbbá por az objektumok és konstrukciók szétszerelésekor; szennyvizek keletkezése, jellegzetes lesz a nagy mennyisségű hulladék – szétszerelt objektumok és konstrukciók.

Függetlenűl a leállás módszerétől, kötelező a hatályos jogszabályok betartása a leállás időszakában.

6.14. ORSZÉGHATÁRON TÚLI HATÁSOK KÉRDÉSE A tervezési megoldások előzetes elemzése, valamint a hasonló gázvezetékek építési tapasztalatainak elemzése Európában és Oroszországban azt mutatja, hogy a Projektum nem fogja jelentős mértékben befolyásolni a környezeti vagy társadalmi körülményeket a Szerbiával szomszédos országokban. Ugyanakkor feltételezhető, hogy kisebb jelentőségű hatás valószínűsége lehetséges, éspedig: 

 

szennyezőanyag-kibocsátás, zaj, vizek szennyezése és más negatív tényezők amelyek fellépnek a csővezeték építése és működtetése folyamán az országhatár közelében és a határátlépő helyeken Szerbia és a szomszédos államok között: Bulgária, Magyarország, Horvátország, Szerb Köztársaság; vízminőségre való hatás, a Duna mint nemzetközi folyó; kompresszor állomásról eredő légköri szennyező anyagok határon túli áthaladása.

Hatások a határ menti területeken A fő befolyásoló tényezők az államhatár közelében a következők:



  

47

a légkörbe való szennyezőanyag kibocsátás a gépek és heggesztő berendezések működtetése végett; a gépek mozgásából eredő zaj; a határmenti vizek szennyezése.

A határmenti területen nincsennek fokozottan védett természeti területek, Szerbia területén sem, sem a szomszédos országok területén. Ebből kifolyólag nem lesz tájhatás és biológiai sokféleség megbontása. A kivitelezés technológiája nem látja elő az ionizált és nem ionizált források használatát ezért nem kell számítani semmilyen ilyen típusú hatásra. A szennyező anyagok sugárzásának egyidejű maximális koncentrációja már 100 m-re az építkezés középpontjától 3-tól egészen 5-ször is kisebb az Európai Únióban megengedett nagyságtól. Így a határon átnyúló szennyező anyagok hatása a légkörre elhanyagolható, vagy nem is létezik. Az építkezési övezet határán a zajszint nem fogja meghaladni a normákat, amelyek elfogadottak az Európai Unióban: a településekben a napi időszakban 55 dBA és az éjszakai periódusra 45 dBA. Ezek az értékek már 100 m-re az építkezési övezet szélétől kisebb értékűek. Ebből kifolyólag nincsen határon átnyúló zajhatás. Lehetséges hatások előfordulhatnak a határ menti folyamoknál a Duna átkelésekor a Horvátországi határon és a Drina folyó átkelése a boszniai Szerb Köztársaság határán. A Duna átkelése horvát határmentén irányított ferde fúrás módszerrel (HDD) lesz megvalósítva amely elveti a hatást a vízfolyás rendszerére és az aljzat ökoszisztémájára. A közvetlen hatások levezetődnek csupán a:  

szerelési terület szervezésére az árterületen (a horvát oldalon) föld alatti víz áramlásokra a Duna medre alatt és a föld alatti víz áramlásokra az árterületen (a horvát oldalon).

Az építőipari gépek elhelyezése és működtetése speciális helyeken történik, mely gyakorlatilag megszünteti a valószínűséget arra, hogy olajjal és üzemanyaggal szennyeződjenek a felszíni és föld alatti vizek. A földalatti áramlás lehetséges megsértése elhanyagolható a Duna méretéhez mérten. A földalatti áramlás víztartó rétegeinek alluviális üledékének megsértése szinte nem lehetséges, mert a csövek lefektetése az áramlás irányában van. A Drina folyó átkelésének módja a tervek szerint árokásással történik (PTR) a boszniai Szerb Köztársaság határán. A fő hatás a felszíni vizekre az építkezés időszakában a lebegő üledék és hordalék növekedésével nyilvánúl meg. Árokásás a legalacsonyabb vízszint és legalacsonyabb folyási sebesség időszakában történik (amivel csökken a partoldal beomlása a vízfolyásba). A hasonló Projektumok adatai szerint a zavaros víz terjedése a munkálatok befejezte után még 6-9 órát várható. Figyelembe véve a folyók sebességét, a maximális távolság melyre bővülhet a hordalékkal telítet víz eléri a 3 km-t is a folyás irányában. Az említett hatás helyi és rövid ideig tart. A fenéklakó közösség károsúlása csak az építkezés övezetében van. A csőlefektetés általános iránya megeggyezik a felszín alatti víz elfolyás irányával. Ezért nem várható, hogy befolyásolja az árterület felszín alatti vízrendszer áramlását. A hulladék amely a határ menti területen képződik építés során nem szállítják ki Szerbia területéről, kivéve olyan veszélyes hulladékokat amelyeket nem lehet feldolgozni Szerbiában a megfelelő hulldékfeldolgozó vállalatok hiánya miatt. Ilyen eset fellépésekor a hulladékot licenses hulladákkezelő cégnek kell átadni, amelyek a szerb jogszabályok és a nemzetközi egyezmények és kétoldalú megállapodások alapján átadják a veszélyes hulladékot más országok szakosított cégének az összes eljárások és intézkedések betartásával a hulladék áthelyezése alatt.



48

A hulladék a csővezeték hasznosításának időszakában a rendszeres csőtakarítástól ered. Összhangban az elfogadott projekt-megoldásokkal , csőtisztító fogadó és küldő helyen a tisztítás található az államhatár mindkét oldalán. A csővezeték tisztítása a gázáramlás irányában történik, úgy hogy a hulladék áthelyezkedik Szerbiából Magyarország, Horvátország , boszniai Szerb Köztársaság területére. A hulladék tárolása (hulladék, tisztítószerek a csőből ) kondenzátum gyűjtő tartályokban történik. Miután megtöltődött a tartály át lesz öntve közúti tartálykocsiba mellyel a csővezetéket üzemeltető vállalat kiszállítja a hulladékot specializált cég telephelyére hulladékártalmatlanítás céljából. Határon átnyúló hatás a Duna folyamára A Duna egyedülálló természeti objektum mely különleges nemzetközi védelem alatt áll. Ezért szükségszerüen el kell végezni a Projektum megvalósításának lehetséges hatását az egész Dunamedence hosszára. A közvetlen határokon átnyúló Projektum hatása nyilvánvalóvá válik a Duna és a Drina folyó átlépésének szervezése során (lásd fent). Azokat a hatásokat tekintjük közvetetteknek, amelyek a vízfolyásokra és a kapcsolódó Dunamedence régiókra közvetve hatva, hatással lehetnek a medence egységes ökológiai rendszer állapotára. A lehető hatások többsége közvetettnek tekinthető. A közvetett hatások értékelése során elemezve lett A határon átnyúló Duna-medence védelmének szempontjai alapján, amely említett a Duna-medence kezelésének tervében a szerves és veszélyes anyagok szennyezésének szempontjából (összhangban az Általános irányelv a vizekről), valamint a Duna-medence vízfolyásainak hidromorfológiai változásai. Miután a csővezeték nyomvonal és kompresszorállomások építése olyan területen történik, ahol amely nem szennyezett szerves és veszélyes anyagokkal, nincs határon átnyúló hatása a Dunamedence szempontjából tekintettel az első három kritériumra. Tekintettel a hidromorfológiai változásokra a folyami átkelések szervezésénél a fő hatások a következőek:   

az árterület hidrológiai rendszer változása fakivágás okából, a part és meder struktúrájának változása, az árterület domborzatának változása.

Az összes említet hatás rövid és helyi jellegű. A hidraulikus próba esetleges hatásai jóformán nem léteznek, azzal a feltétellel, hogy a kivitelezés technológiája be legyen tartva. A Projektum hatásai a földalatti vizekre a következőképpen nyílvánúlnak meg:   

az alluviális földalatti víz jelentéktelen nyomásenyhítése (gázvezeték építés közben az árterületen), lehetséges a meder alatti folyamok megbontása (átszelés helyén), vízfelvevés a vizesblokk szükségleteirre a KS üzemeltetése idején.

Mindezek a változások helyi jellegűek és nem befolyásolják a földalatti vizek elválasztórétegét. A Projektum hatása a nemzetközi jelentőségű élőheljekre, levezetődik a Duna menti ökológiai folyosó határain belűli építkezés kivitelezésére. A Duna-medence szerbiai terület vizeinek állapotának értékelésekor, arra a következtetésre jutottak, hogy a meglévő hatások forrásai (nem kezelt víz elvezetése az agglomeráción belül,



49

rendszeres munkálatok a folyófenék mélyítésén a folyami hajózás céljából, hidrotechnikai építés, stb.) nagyobbak, mint a Projektum lehetséges hatásai. Határokon átható légköri szennyező anyagok terjedése A modellszámitások után elvégzett elemzések az éves átlagos koncentráció és az éves összes szennyezőanyag-kibocsátása alapján a nyílt forráskódú Egységes EMEP modellek kimutatták, hogy a nitrogén emissziója a Szerb Köztársaság területén minden forrásból az EMEP régióban, beleértve a tervezett állomásokat , 260-380 mgN/m2 közötti értékű. A tervezett kompresszorállomásokról Szerbia területén, ki lesz bocsájtva mintegy 170 tonna nitrogén évente, amelynek összege mindössze 0,54% -a a teljes összegnek az összes EMEP régió forrásból. A részesedés a teljes összegben az összes Szerbia területén lévő forrásból és a szomszédos országokéból nem haladja meg a 0,2%-ot. Ahogy a számítás mutatja a tervezett kompresszorállomások gyakorlatilag nem befolyásolják az ózon koncentrációját a felszíni földközeli rétegben Szerbia területén és a környező országokban sem.



50

7. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT MEGHIBÁSODÁS ESETÉN Bizonyos meghibásodások elemzése Oroszország és Nyugat-Európa gázszállító rendszerében azt mutatják, hogy az ehhez hasonló objektumokon előfordulhatnak meghibásodások, amelyek gázkitöréssel és gázégéssel járnak, szennyezve a légkört (beleértve a gáz égéséből származó égéstermékeket is). A kárt okozó alaptényezők csőmeghibásodás esetén: a sugárzó hő, nyílt láng, és a berendezések törött darabjai. A földgáz és az égéstermékei (CO, NO, NO2, stb.) az üvegházhatást okozó gázok közé tartoznak. Az esetleges területek melyeken károk lépnek fel a gyűjtővezeték / függőleges fáklya égésekor a DN1420mm-es gázvezetéken:  feltétlenűl nagy kár 100 m-es körzetben,  biztonsági övezet – 190 m-től gyűjtővezeték égésekor és több mint 320 m a fáklya égésekor; A DN 300 mm-es gyűjtővezeték égésekor:  feltétlenűl nagy kár kevesebb mint 42m-es körzetben,  biztonsági övezet – 72 m-től. A lehetséges anyagi veszteségek a gázveszteséghez és a rendszer leállásához fűződnek, továbbá az esetleges mezőgazdasági és erdei területeken előidézett károkhoz. Az adatok elemzései azt mutatják, hogy a súlyos mekhibásodások és balesetek fő okai a csővezeték korróziója (csőlefektetés szélsőséges körülmények között), és a külső mechanikai hatások (a sűrűn lakott területeken). A tervezett objektum legkockázatosabb szakaszai, ahol a meghibásodás valószínűsége nagyobb a hegyvidéki területen van, vasút, utak és nagyobb vízfolyások keresztezése a kompresszorállomások bekötése helyein. A kockázati szint számítása alapján a személyzet baleseti lehetősége a tervezett objektumon nem haladja meg a statisztikai közép szintű szakmai kockázatot: az adott balesetek gyakorisága, beleértve a halálos kimenetelű eseteket Európa gázvezetékein 3,5 10-6 év-1km-1 míg a számított gyakoriság a Déli Áramlat-nál nem nagyobb, mint 1,1 • 10-8 év-1 km-1. A tervezett csővezeték kockázatelemzése kimutatja az elfogadhatóságot a tervezett Projektum megoldásainak végrehajtásán az ipari biztonság szemszögéből.



51

8. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK Annak érdekében, hogy a Déli Áramlat megvalósításakor a környezetre való káros hatások meg legyenek előzve vagy fel se lépjenek, környezetvédelmi intézkedések vannak tervezve a Projektum keretében. A környezetvédelmi intézkedéseket a következő csoportokra lehet osztani: 1. Intézkedések a negativ hatások csökkentésére és a környezet megfigyelése:  Törvények és szabályzatok továbbá környezetvédelmi rendeletek amelyek a Projektumra vonatkoznak  műszaki – technológiai intézkedések  légkört megóvó intézkedések  vízügyi intézkedések  talajóvó intézkedések  flóra és fauna megóvására tett intézkedések  Intézkedések a kulturális és természeti örökség védelmére  zajmegelőző intézkedések  szervezési intézkedések a környezet védelemére és a körnjezeti monitoring  munkások, járókelők, objektumok és a gázvezeték környékén való forgalom megóvásáért tett intézkedések  intézkedések a Projektum környezeti hatásának kompenzálása érdekében  talaj rekultiváció 2. Iintézkedések baleset esetén:  megelőzési intézkedések  készenléti intézkedések és a felelősség A beruházó köteles az objektum építése és üzemeltetése alatt teljes mértékben betartani a környezetvédelmi intézkedéseket melyek a "A Déli Áramlat Projektum környezetvédelmi hatásvizsgálat tanúlmánya" –ban vannak leírva. A Projektum tervei szerint folyamatosan kell kísérni a természeti és társadalmi környezet elemeit egyaránt és a környezetvédelmi intézkedések időben történő esetleges korrekcióját.



52

9. TERMELÉSI-ÖKOLÓGIAI MEGFIGYELÉS 9.1. A KÖRNYEZET ELLENŐRZÉSE AZ ÉPÍTKEZÉS TARTAMA ALATT A termelési-ökológiai monitoring a megbízható információ szerzése érdekében a környezet állapotáról, valamint a változások miatti következmények előrejelzése végett szükséges. A beruházó elkészítette a Környezetvédelmi tervet és a monitoring lépéseit. A monitoringot specializált jogosított szervezetek végzik, szakemberek és különleges felszerelés segítégével. Az építkezés közben a csővezeték környezetében ökológiai monitoring lesz szervezve a következő jelzők kimutatására:   

 



 

légkör (azon helyeken ahol az építőipari gépek száma a legnagyobb, a települések környékén a közvélemény vagy a természetvédelmi szervezetek indítványozására), zaj (azon helyeken ahol az építőipari gépek száma, a települések környékén a közvélemény vagy a természetvédelmi szervezetek indítványozására), felszíni vizek (a víz állapotának megfigyelése – vízfelvevő és vízelevezető helyeken, vízügyi objektumokkal való keresztezési helyeken; üledékek állapotának megfigyelése – vízelvezetőknél, hidraulikus próba után és a vízügyi objektumokkal való keresztezési helyeken), talajvizek (a hidrogeológiai ellenőrző furatokban a vízügyi objektumokkal való keresztezési helyeken az építkezés elején és végén), talaj felszine (a földfelszín vizuális ellenőrzése kőolajszennyezés felfedés céljából 30 m-es szélességben a csővezeték tengelyétől, egyszeri talajellenőrzés a rekultivációs folyamat után, csőtisztító fogadó és küldő helyeken,stb.), növény és állatvilág (a ritka és védettséget élvező növény és állatvilág élőhelyei az építkezés befejeztével tavaszi-nyári időszakban, rekultivációs területen a művelet befejeztével, a csőtisztító fogadó és küldő helyen, partmenti övezetben a vízátszelés helyén az építkezés kezdetén és befejeztével), vízélőhelyek (a nagyobb és közepes nagyságú gázvezeték átkelőhelyei az építkezés kezdetén és befejeztével) geológiai környezet (a folyosóban 50 m-es körzetben az építkezés kezdetén és befejeztével és kétszer évente a tavaszi és őszi időszakban, ha az építkezés 1 évnél tovább tart).

A levegő és a zaj ellenőrzése a csővezeték építése során nem szükséges az egész időszakban. A mérések csak az építkezés elején végzendőek. A kompresszorállomásokon a következő ellenőrzések lesznek megvalósítva:  

légkör (a környező települések ellenőrző helyein, 6 nap folyamán a beindítási periódusban) fizikai tényezők:  zaj (a környező települések ellenőrző helyein, 6 nap folyamán a beindítási periódusban),  rádióaktiv sugárzás (a föld deponálása helyén, egyszeri, a terület feltöltése előtt),





 

 



53

felszíni vizek (a víz állapotának ellenőrzése – egyszeri a felszíni vízfelvevés helyszínén vízellátásra és hidrulikus próba szükséletére, egyszeri a hulladékvíz elvezetése után az üllepítő tartályból a hidraulikus próba után, üledékek megfigyelése – egyszeri az építkezés befejeztével a vízelvezetés szinhelyén a hidraulikus próba után), föld alatti vizek (hidrogeológiai furatokban és piezométerekből a kompresszorállomások helyszinén és a vízfelvevés helyszinén az építkezés kezdetén és végén), felszini talaj (a földfelszín vizuális ellenőrzése kőolajszennyezés felfedés céljából 20 m-es szélességben a csővezeték tengelyétől, egyszeri talajellenőrzés a rekultivációs folyamat után, csőtisztító fogadó és küldő helyeken,stb), növényzettel borított terület (rekultivált területen az építkezési munkálatok hatáskörében, a KS határövezetében a csatlakozások színhelyén a rekultivációs munkálatok b éfejeztével), geológiai környezet (a kompresszorállomások helyszinén, a KS infrastruktúráján és környező területen 50 m-se szélességben az építkezés elején és végén továbbá 2-szer évente a tavaszi és őszi időszakban, ha az építkezés 1 évnél tovább tart), társadalmi megfigyelés

Az ellenőrzött paraméterek listája, a szennyező anyagok forrásának száma, az ellenőrző helyek és a monitoring üteme meg lesz határozva a végső projektmegoldások elfogadásával és a Monitoring terv-ben lesz.

9.2. KÖRNYEZET MEGFIGYELÉSE AZ ÜZEMELTETÉS TARTAMA ALATT Az üzemeltetés időszakában ökológiai monitoring lesz szervezve a csővezeték környezetében a következő jelzők kimutatására: 

 

  



 

levegő (kompresszoraggregátok környékén, állandóan, helyszinen szerelt automatizált ellenőrző rendszer használatával, más szervezett és szervezetlen emisszió források a KS-on – kétszer évente; hetente a legközelebbi lakott területeken), fizikai ténjezők - zaj (hetente, a legközelebbi lakott területeken), felszini vizek (szennyvizek, a vizesblokk és technológiai-légköri szennyvíz kezelés előtt és után, úgyszintén a vízobjektum állapota beleértve az üledéket a vízbeeresztés helyszínén havonta), föld alatti vizek (szivattyútelep a KS-on negyedévenként), talaj felszine (a kompresszorállomás peremén és a tisztítóberendezés fogadó részén, évente), növény és állatvilág (rendszeres megfigyelő pontok, minden 2-3 km-en – minden évben; rekultivációs területek a nyomvonal mentén és a felszini objektumokon – a biológiai rekultivációt követően egy év leteltével a produktivitás csúcsidénye alatt és továbbá az eredményektől függően), geológiai környezet (vizuális megfigyelések és ellenőrzések a geológiai szempontból veszélyes helyeken a csővezeték mentén és a kompresszorállomások helyszínén, 2-4-szer évente; a korrózio hatásának ellenőrzése – minden évben, a tavaszi árvizek után), termelési és fogyasztási hulladék (naponta, a termelési objektumokon és az ideiglenes hulladéktárolás helyszinén), társadalmi monitoring



54

A paraméterek listája, a szennyező anyagok forrásának száma, az ellenőrző helyek és a monitoring üteme meg lesz határozva a végső projektmegoldások elfogadásával és a Monitoring tervben lesz. A csővezeték rendszeres üzemeltetése alatt nem szükséges a kémiai anyagok ellenőrzése a vízügyi objektumokon. Ugyanúgy, nem szükséges a talaj ellenőrzése sem, mivel nem várható bármilyen káros hatás.

9.3. TÁRSADALMI MONITORING A társadalmi megfigyelést véghez kell vinni a Projektum minden fázisában, többek között az építkezés alatt és az üzemeltetés időszakában is. Ennek célja a Projektum megvalósításának a befolyása a környező területek társadalmi-gazdasági feltételeire és azon területeken élő lakossággal való kommunikáció támogatása és természetesen más érdekelt felekkel is: 





Időközönként (évente) a nemzeti statisztikák elemzése a demográfiai, gazdasági és egyéb önkormányzati paraméterek állásáról, az alapul szolgáló adatok összehasonlítása frissített adatokal az állami szervek forrásából (2011-es évre., és 2012-re.) panasz révén kapott információk elemzése (cég által szervezet eljárás a panaszok fogadására), valamint a rendszeresen szervezett tájékoztatókon a nyilvánossággal és más érdekelt felekkel; a médiákból eredő Projektummal kapcsolatos anyagok időközönkénti elemzése;

A speciális szociológiai kutatások eredményeinek elemzése (a lakosság véleményfelmérése) ha szükség van az ilyen információra.



55

10. A „SOUTH STREAM” KFT ÖKOLÓGIAI ÉS SZOCIÁLIS VEZETÉSI RENDSZERE Összhangban a legjobb irányítási gyakorlatok elvének felhasználásával a South Stream Kft. létre fogja hozni és támogatni fogja a ökológiai és szociális vezetési rendszert (SESM). A SESM magába foglalja:       

a politikát; a kockázatok és hatások meghatározását; az irányítási tervet; a szervezeti struktúrát és az alkalmazottak hatáskörét; meghibásodás esetére a készenlétet és a szükséges lépések megtevését; az érdekelt felekkel való kommunikációt; a felügyeletet és az ellenőrzést.

A South Stream Kft. alapvető tevékenységébe beletartozik a "Gazprom" Rt. ökológiai és szociális megfigyelés politikája, a feltételek alkalmazkodásával a Projektum megvalósíthatósága érdekében a Szerb Köztársaság területén. Az ökológiai és szociális vezetési rendszer az építési szakaszban megegyezik az általános Projektum-vezetési rendszerrel és három szintje van: az ügyfél, a fővállalkozó és az alvállalkozók A vezetési rendszer szervezeti felépítése a környezeti és társadalmi szempontokból az üzemeltetés szakaszában meg fog egyezni a nagy ipari vállalatokban kialakult üzemvezetési gyakorlattal. A Vállalat kötelezettségei alapján a környezetbiztonsági valamint a szociális területen amely meg van határozva a projekt-dokumentációban, a Vállalat és a Munkakivitelező meg fogja határozni a szükséges tevékenységeket, terveket és mechanizmusokat azok végrehajtására és ellenőrzésére valamint meghatározzák a felelősségi hatáskört.



56

ÖSSZEGEZÉS Az elvégzett környezetvédelmi hatásvizsgálat bizonyította a várható projekthatások elfogadhatóságát, amelyek főként helyi jellegűek és rövid hatásúak és nem lesznek jelentős befolyással a környezetre. Annak érdekében, hogy csökkentsék a Projektum lehetséges hatását a környezeti elemekre, különleges intézkedések valósulnak meg a környezet védelme érdekében - a tervezési fázistól a hasznosítási szakaszig. A Projektum minden fázisában megvalósúl a termelési és a környezeti monitoring, amely lehetővé teszi mind a természeti elemek mind a társadalmi környezet állapotának ellenőrzését amely kellő időben kiigazítja a tervezett intézkedéseket a természet védelmére. A Déli Áramlat Kft. környezeti menedzsment rendszere, mint része a Vállalat általános irányítási rendszerének a munka kivitelezésének szervezésére szolgál a Projektum megvalósításának minden szakaszában a nemzeti és a nemzetközi természetvédelmi követelményeknek megfelelően és az ökológiai és szociális elkötelezettségnek megfelelően. A Projektum megvalósitásának minden szakaszában tervezett az aktív együttműködés az érdekelt felekkel és a nyilvánosságal. Biztosítva lesz az információhoz való szabad hozzáférés a Projektumról és annak lehetséges hatásairól a környezetre és lakosságra a vonatkozó jogszabályzatban meghatározott időszakban. Az építési és üzemeltetési időszakban meg lesz szervezve a lakosság panaszainak átvétele, továbbá a folyamat, mely szerint a vállalat képviselői feleletet adnak környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban és szervezve lesznek más módszerek is a kölcsönös kommunikációra a nyilvánossággal.


TARTALOM KÖZÉRTHETŐ ŐSSZEGZÉS 2

Recommend Documents