SZENTESI T
4. SZÁM 1969. ÁPR. HÓ ARA: 1,50 Ft
S Z E N T E S
V Á R O S I
T A N Á C S
L A P J A
A felszabadulási kulturális hetek p r o g r a m j á b ó l :
Megnyílik a színház — Koszta-emléktábla avatás — fotopályázat — ipari és mezőgazdasági kiállítás — sportjátékok Az utóbbi időben az ipar és a mezőgazdaság mutatkozott a fejlődés legdinamikusabb ágának a városban. Az új főutcái áruházak építésével a kereskedelem is hamarosan felzárkózik a mai követelményekhez. Még mindig mostoha létesítményekkel rendelkezik azonban a művelődés, továbbá a kulturális élet nem éri el még általában a városi színvonalat és ezen sokat kell javítani. Nos a kulturális ismeretlenségből akarja kiemelni a várost a tanács vb művelődésügyi osztályának és más kulturális szervezeteknek az idei évre szóló gazdag és célkitűzéseiben újszerű pogramja. A Tanácsköztársasággal kapcsolatos ünnepségek lezárása után, az év második felében az úgynevezett Szentesi Felszabadulási Kulturális Hetek köré csoportosulnak a kiemelkedő rendezvények. Ezek közül külsőre jó néhány más városban is megtalálható, de jelentős részük csak Szentesre vonatkozik és nem szakíthatok el, sem időben, sem tartalomban a várostól. Milyen eseményekre kerül sor még a felszabadulási hetek előtti hónapokban? Április első felében lesz irodalmi est a Költészet Napja alkalmából. Az állami zeneiskola kamarazenei előadást rendez, szintén április közepén. Május elsejét megelőző esten a KISZ városi bizottsága megszervezi az immár hagyományos lampionos felvonulást. Május vége felé rendezett gyermeknapon ünnepélyes úttörőavatás lesz. Június derekán ünnepli fennállásának 20 éves évfordulóját a gépjavító állomás. Júliusban a „zenélő udvar" elnevezésű rendezvényét tartja az állami zeneiskola, a múzeum József At-
tila utcai részében. A művelődési ház feladatához tartozik a felújított szabadtéri színpad megnyitó műsorának a megszervezése. Mint ismeretes, a szabadtéri színpad a járási tanács udvarán kap helyet. Augusztusban munkás-paraszt-találkozók lesznek az Alkotmány ünnepe alkalmából.
A szellemi értékek feltárása Szentes az elsőnek felszabadított magyar városok közé sorolható. A Szovjet Hadsereg 1944. október 8-án indította el az új életet a városban, ennek lesz 25. évfordulója ebben az évben. A felszabadulási kulturális hetek célja a negyedszázados fejlődés bemutatása, a város anyagi és szellemi értékeinek feltárása és közkinccsé tétele. Az eseménysorozat megismétlődik majd az elkövetkezendő években és ez módot nyújt a város jó hírnevének öregbítésére. A tervek szerint szeptember 20-án nyílik meg a rekonstruált Tóth József színházterem, a Budapesti Nemzeti Színház művészeinek felléptével. Másnap avatják fel a Koszta-emléktáblát, és nyitják meg a Koszta-emlékkiállítást. Egyébként szeptember 20-tól, október 8-ig minden napra esik valamilyen rendezvény. így lesz gyümölcs és zöldség kiállítás a termelőszövetkezetek részéről. Szeptember 23-án nyitják meg a vendéglátó napokat és a könnyűzenei hangversenyt. A következő napokon lesz az ipari üzemek és a KIOSZ közös kiállítása, a virágkiállítás, a város fejlődését bemutató foto-kiállítás. Ennek anyagát, az előzetes fotopályá-
zat legjobb képei alkotják. Az úttörő elnökség rendezi a sportjátékokat. Tudományos tanácskozás lesz szeptember végén a zöldségtermesztésről, a város műszaki értelmisége a BOV kultúrtermében tart konferenciát. Szerepel még a programban magyarnóta-est, országos amatőr-filmes találkozó, egészségügyi tudományos tanácskozás, komolyzenei hangverseny. Október 4—5-én találkoznak a helybeli születésű, de a városból elkerült szentesiek. Október 5-én nyitják meg a Drahos-termet. Ezen a napon lesz az autós. találkozó és este az ifjúsági karnevál. A pedagógusok tanácskozása október 6-ra esik. Másnap este rendezik meg a díszünnepséget a város felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából. Október 8-án ,,Ki mit tud Szentesről" elnevezéssel vetélkedőt tartanak. Október 12-én a helybeli festőművészek kiállítása nyílik meg. A felszabadulási hetek propagálására tájékoztató füzet és részletes program jelenik meg, a különböző városismertetőkkel és plakátokkal együtt. Az eddigi felsorolásból is kitűnik, hogy hatalmas és a város életében egyedülálló kulturális program megvalósításáról van szó. Természetes, hogy a rendező fórumok a legmeszszebbmenőkig számítanak a lakosság, a vállalatok, az ipari és mezőgazdasági üzemek, az intézmények sokoldalú támogatására. Szentes kulturális felemelkedésének legyen gazdája a város minden jószándékú polgára és tekintsék társadalmi ügynek a nemes célok sikerét.
Április 4-i ünnepségek Hazánk felszabadulásának 24. évfordulója alkalmából Szentesen is megemlékezések és ünnepségek lesznek. Április 4. előtt az üzemekben és az intézményekben tartanak ünnepi gyűléseket a pártalapszervezetek. A városi ünnepség április 3-án lesz a Kontakta új gyáregységében. A délután 14.30 órakor kezdődő ünnepségen Dóczi Gábor elvtárs a városi párt végrehajtó bizottság tagja mond beszédet. Másnap Április 4-én kerül sor a Kossuth téren, a járási tanácsház előtt a KISZ-tagok avatására. Mintegy 300 új KISZ-tag tesz fogadalmat a délelőtt 10 órakor kezdődő ünnepségen. A felszabadulás 24. évfordulójára emlékezik dr. Kocsis Ferenc a tanács vb-elnökhelyettese. Ezután kerül sor a szovjet hősök emlékművének ünnepélyes megkoszorúzására. A nagy ünnepségek sorozatához tartozik Május 1. Ezt megelőző este a városban lampionos felvonulást tart az ifjúság. Másnap pedig a dolgozók ünneplik Május elsejét, gazdag program keretében.
Részlet a nagyarányú építkezésről, az Iskola utca közelében
Szentes város földgáz ellátásának 1969 évre tervezett beruházása A Szentesi Tanács VB., az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, valamint vállalatunk, a DÉGÁZ tárgyalásainak ered-
a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat részére a gázfelhasználást.
ményeként az idén megkezdődik a város földgázellátásának — több évig tartó — beruházása. A városi tanács vb
Továbbá vállaltuk, hogy a város központjában — a Kossuth utcán végig, a Marx téren, a Beloiannisz utcában és az
kötelezettséget vállalt, hogy a gáz-
ellátás megindításához az érdekelt vállalatok és intézmények
Ady Endre utcában (a 20 számig) — ez év szeptember 31-ig a lakosság részére lehetővé tesszük a gáz felhasználását.
— hozzájárulásként — folyó évben közel 7 millió forintot adA város gázellátásának beruházója a DÉGÁZ
nak. A vállalt hozzájárulások a mai napig jórészt befutottak a DÉGÁZ Vállalat BS számlájára, átutalás formájában. Ezen kívül a DÉGÁZ Vállalat a saját beruházási keretének a terhére erre az évre két millió forintot irányzott elő a földgáz-
Vállalat.
A tervezett munkák folyó évi ütemének kivitelezője előre láthatóan — vállalatunk építőipari kapacitásának hiányában — a szentesi Alkotmány Tsz lesz. A DÉGÁZ megbízásából a kiviteli terveket a M É L Y É P -
ellátási munkákhoz. Vállaltuk, hogy ez év augusztus végéig Szentes ipari kör-
TERV készíti. A tervszállítási határidő: 1969. március 30-án volt.
zetében biztosítjuk a
Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat
Téglagyár
Szeged, Pulcz utca 44.
a MÉK
A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat tájékoztatója 1. a gázvezeték szerelési munkák
2. Az egyes felszerelt
költségeiről.
A z utcai közmű gázvezetékről való leágazás költsége — 1—2 szobás lakások
gázellátására
—
körülbelül
700—1000
tató árak a
gázkészülékek
árairól:
Fali fűtőkályha (konyha és fürdőszoba fűtésre alkalmas)
jed.
3+1 T—4 típusú gáztűzhely (3 főző lánggal
körülbelül
és 1 sütővel) A lakáson belüli gázvezeték szerelési költsége a követ-
gázégő beszerelése
körülbelül
900,— forint
2 szoba összkomfortos lakásban Héra cserépkályha gázégő beszerelése
beszerelése
körülbelül 1 000,— forint
2 szoba összkomfortos lakásban gázkonvektor beszerelése
M 103 típusú gáztűzhely 3 főzőlánggal és 1 sütővel
körülbelül 1 300,— forint
Az egyes lakásokba a megrendelő olyan készüléket szereltethet be. amelyik részére megfelelő.
körülbelül 2 100,— forint
FKV6 12 literes vízmelegítő (fürdőszobai melegvízellátásra szolgál)
körülbelül 2 450,— forint
Hére cserépkályha gázégő (a lakószobában meglevő vegyes tüzelésű cserépkályhába szerelhető be)
körülbelül 1 100,— forint
1 szoba összkomfortos lakásban gázkonvektor
710,— forint
körülbelül 1 420,— forint
fehér zománcos, burkolt kivit,
1 szoba összkomfortos lakásban Héra cserépkályha
tájékoz-
következők:)
forint. A bekötő vezeték a gázfővezetéktől a telekhatárig ver-
kező:
(A
körülbelül 1 350,— forint F—8-as típusú gázkonvektor (lakószoba fűtésére alkalmas, ablak alatt helyezhető el)
kb. 3 350,— forint
A z egy-egy lakásra vonatkozó szerelési költségeket úgy kapjuk meg, ha a bekötő vezeték, valamint a lakáson belüli gázvezeték
szerelési
költségéhez
hozzáadjuk
a
kiválasztott
gázkészülék költségét. —
Húsvét í és áprilisi borvásár
Közöljük kedves vásárlóinkkal, hogy
Éttermeinkben, cukrászdáinkban kommersz, és minőségi borok nagy választékban. 100 Ft feletti vásárlást házhoz szállítunk.
városrendezés miatt áthelyeztük a BAROSS U. 3. sz. alá volt MÁV-kultúrotthon, ahol továbbra is a megszokott nagy választékkal állunk rendelkezésükre.
pecsenye
Várjuk kedves vendégeinket!
Bútorüzletünket CS. M. VEGYESIPARCIKK KISKER. V A L L .
Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat Szentesi Kirendeltsége
Jön a husuetí
Szerezze be a kerékpár és motorkerékpár köpenyt és tömlőt a Szentesi ÁFÉSZ Mátyás király utcai
J o r m l í s z a k ü z l et é b i 311, vagy a város összes területén működő vegyes boltjaiban.
áprilisi uasar! KÖLNIVÍZ, PARFÜM KOZMETIKAI
Gyakorlattal rendelkező
kouőcs szakmunkásokat
KÉSZÍTMÉNYEK
ÉS A PRAKTIKUS
AJÁNDÉKOZÁSI u t a l v á n y V Á S Á R L Á S A I T NE H A L A S S Z A
és általános
UTOLSÖ
NAPRA
lakatosokat
AZ
felveszünk. KOSSUTH U. 8. MAR VARJA ÖNT Mezőgazdasági Ktsz. Szentes, Kossuth u. 19.
Húsvéti és áprilisi vásár a Csongrádi Á F É S Z készruha
áruházában! Olasz import tavaszi kabátok Nadrág-kosztüm (3 részes) Grabolux, bőr félkabátok Bakfis és felnőtt orkán jaki, minden színben és méretben Terliszter kiskosztümök minden színben és méretben Férfi és kamasz méretben balonkabát Laminált férfi tavaszi kabátok Lányka, női és férfi orkánkabátok
700— 1680 Ft-ig 620— 630 Ft-ig 690— 1500 Ft-ig 585— 680 Ft-ig 350— 650 Ft-ig 195— 215 Ft-ig 650 Ft-ig 450— 550 Ft-ig
Import férfiöltönyök, laminált férfizakók, mongol bőrkabát, bőrzakó, sertés-velúr zakók minden méretben kaphatók.
Á r u h á z u n k b a n kényelmesen, olcsón és jól vásárolhat.
IIegyen reszt
• BUSZ társasutazásainkon ! 2 napos társasutazás a Novi Sad-i Nemzetközi Vásárra 565,— Ft május 9—19. között 3 napos társasutazás a Novi Sad-i Mezőgazdasági Vásárra 760,— Ft május 9—19. között 11 napos Kiev—Leningrád—Moszkva júniustól—szeptemberig 3 590,— Ft 6 napos Leningrád repülővel áprilistól—szeptemberig 2 700,— Ft 6 napos Moszkva repülővel máj ustól—szeptemberig 2 280,— Ft 6 napos jugoszláv—osztrák körút áprilisban 2 650,— Ft 7 napos Várna—Istambul májusban 4 000,— Ft 8 napos üdülés Mamaiában 2 600,— Ft áprilistól—szeptemberig 9 napos utazás az Erfurti virágkiállításra 2 450,— Ft augusztus—szeptember 7 napos Ószi Lipcsei Vásár 1 300,— Ft szeptemberben Utazásainkra jelentkezni lehet: IBUSZ U T A Z Á S I IRODA Szentes, Szeged, Hódmezővásárhely, Makó
Fejezetek a múltból
Megtiltották a magyar zenét és éneket A szabadságharc a cári csapatok behívása nélkül nyilván más eredményt hozott volna. A z elbukás az orosz hadsereg közbelépésének volt az eredménye. A z elkeserítő az volt. hogy nem a győzők, hanem az idegenek, addig is a magyarok zsírján élők diadalmaskodtak és tiporták a magyarságot és álllak kegyetlen bosszút. A szabadságharc legjobbjait kivégezték, vagy súlyos börtönbüntetéssel sújtották az osztrákok. Erre a sorsra jutott Boross Sámuel, a város polgármestere és Hajdú Lajos, a ref. iskola tudós professzora. Mindkettőjük ellen az volt a vád, hogy a forradalomban részt vettek. Mindketten a jozefstadti várban töltötték le büntetésüket. A Kossuth-téri iskola melletti kis utca az említett Hajdú Lajosról kapta a nevét. Hajdú Lajos 1857-ben kiszabadult és utána Kisújszállásra költözött. Horváth Ferenc ügyvéd, a forradalomban való részvételé-
ért a legsúlyosabb büntetést kapta. Kötéláltali halálra ítélték. Később kegyelmet kapott. Szentes közéletében — ugyanúgy, mint Boross Sámuel —• továbbra is részt vett. A kiegyezés után az ő javaslatára választották meg Kossuth Lajost a város országgyűlési képviselőjévé. A város lakosairól 1850-ben készített hangulat jelentésből idézem: ,.A nép hangulata csendes, hallgatag, levert. Ezen sajnálatos hangulat oka a Kossuth jegyek kármentesítetlen megszüntetésében áll, s e feletti keserűségben annyira inegy, hogy a legvalószínűtlenebb híreken is kapva kap." A jelentés elferdíti a valóságot. Nem a Kossuth-bankók bevonása lehetett a levertségnek az oka, hanem az elnyomás, amit a főszolgabíró bölcsen elhallgat. Ugyanis az országos viszonylatban ismert túlkapások jelentkeztek városunkban is. Ide telepítették a zsandárokat, majd a közigazgatást töl-
tötték fel gyanús, idegen elemekkel, akiknek legfőbb feladatuk volt, a magyarság megtörése, elnyomása. Tilos volt a magyar zene és ének, a korszakán és Kossuth-kalap viselése. Tisztességes magyar ember nem vállalt hivatalt. Sajnos azonban igen nagy számban voltak „nem tisztességes" magvarok. Ezek jelentkeztek a hivatalok betöltésére. Előzőleg azonban kérték az igazolásukat a cs. kir. kormánybiztos igazoló bizottmányától. A bizottmányhoz több mint másfél száz kérelem érkezett, akik mind távoltartották magukat a szabadságharctól. Ez volt az első igazolási eljárás. A jelenléti ív vezetése sem volt új dolog. A z abszolutizmus korában azzal a szigorítással vezették, hogy az ebédre eltávozás és onnan visszatérés is fel volt tüntetve. Adóterheket róttak ki a lakosságra, amit kifizetni szinte képtelenség volt. Amikor annak behajtása nem sikerült,
katonasággal árasztották el a várost, akik addig élősködtek a lakosság nyakán, amíg az adó be nem folyt. És mindezt tűrni kellett! Tetézte a bajt még az is, hogy a már kifizetett örökváltsági összeget nem kapta vissza a lakosság. A hibát a város akkori képviselője követte el, aki elmulasztotta a megadott határidőig bejelenteni, hogy a város az urbáriális terhek alól magát már megváltotta előbb. Emiatt úgy kezelték a várost, mint amelyik az 1848-as törvények alapján szabadult meg a földesurától. Ezért így a földtehermentesítést is fizetni kellett a városnak. Tehát tulajdonképpen kétszer váltotta meg magát. Ez azt is eredményezte, hogy a város 1910-ig mindig ellenzéki képviselőt küldött az országgyűlésbe. Ez viszont a város fejlődésére volt hátrányos. DR. P A H I FERENC Levéltár igazgató
A szentesi újságok történetéből o A múlt havi számban említett „Alföldi Ellenzék", majd „Alföldi Üjság" szerkesztői voltak: Vajda Ernő, dr. Vajda Antal, Vajda Ernőné sz. Kovács Erzsébet, Erdélyi Imre és Bleier Pál. A lap szerkesztősége Kossuth u. 2. sz., később Kiss Bálint u. 10. sz. alatt volt. 1919-ben a román megszállás idején is megjelenő „Alföldi Üjság" Dimitrieviciu román cenzor felügyelete alatt állott. A cenzor által közlésre nem engedélyezett cikkek helye üresen tátong a lap hasábjain. Az 1905ben Pásztor János szerkesztésében megjelenő „Munkásszövetség" az „Alföldi Ellenzék" melléklapja volt. A megjelenés évében meg is szűnt. 1906-ban a „Csongrád megyei Hírlap" Sima László kezébe került. Sima Ferenc csődválasztmánya engedélyével a lap nevét „Szentesi Lap"-ra változtatta. (Ez a negyedik ilyen címen.) A lapot szerkesztették: Sima László, Kálmán Sándor, dr. Herczegh József, Sima Lászlóné sz. Dónáth Eszter és Gyulai Mihály. 1909-ig napilap, ezt követően hetilap volt. Jellegét tekintve: társadalmi, közgazdasági és vegyes tartalmú lap volt. 1919 márciusában szűnt meg. AZ „Alföldi Hírlap" 1910-től, 1911-ig jelent meg mint független politikai hetilap. Dimant Manó szerkesztésében Mindszenten és Szentesen is volt kiadóhivatala. A Vajda nyomdában Szentesen állították elő. Az újságok kiadásával kapcsolatban meg kell említeni az 1910 május 30-án Szentesen kitört nyomdász-sztrájkot. A városban
16 nyomdaipari munkás bérkövetelés és munkaidő-csökkentés címén abbahagyta a munkát. Ez a sztrájk az újságok megjelenésére is befolyással volt. A „Szentes" című hetilap csak 1911-ben jelent meg. Ezt a vegyes tartalmú hetilapot dr. Herczegh József szerkesztette. Ez is a Vajda nyomdában készült. A „Szentesi Ellenőr" először 1914-ben, másodszor 1918-tól, 1919-ig jelent meg. A baloldali Károlyi párt helyi újságja volt. Az 1919 január 5-i számban közlik a Köztársasági Függetlenségi Párt 40 pontban foglalt programját. Leleplező cikket közölnek az olyan vezető tisztviselőről, aki pártállását úgy váltogatja, mint az ingét, füleit sérti a bírálat aki csak az elismerő hangot tűri meg. Ez az újság hetenként háromszor jelent meg, a román megszállás alatt Almásán cenzor felügyelete alatt állott. A Tanácsköztársaság bukása után előző forradalmi állásfoglalását megta«¡»VTItS. HU
M, h.M
gadta és a munkáshatalmat gyalázta. (1919 szeptember 18-i szám.) A lap szerkesztői voltak: dr. Lánczi Simon Pál és Ibolya Antal. Szentesen a Munkások Könyvnyomdája állította elő. A Tanácsköztársaság idején jelent meg a „Népakarat". 1919 április 30-ig Szentesen, ezt követő időben a román megszállás miatt Csongrádon nyomták, Székely Lajos szerkesztésében. A „Szentesi Hírlap-' 1919. augusztus 17-én került ki a nyomdából. Jellegét tekintve politikai napilap volt. Ezen az újságon már meglátszik a Horthy-rendszer hatása. 1920-ban, már keresztény politikai napilappá szerveződött át. Szerkesztői voltak: dr. Vecseri Sándor, ifj. Gálfy Sándor, Herczegh Jenő, Schupiter Elemér, Gálfy István, Rónai Ernő és Szathmári István. A lap élvezte a Miniszterelnökség Sajtóirodája támogatását.-1953-ig állott fenn. Példányszáma napi 500 db volt. *** *******
H.
tl. mim.
MAGYAR ALFÖLD h
r- a
V..Í.--U
Konycv és Znakov arcvonalán borzalma» erejű tüzérség! támadással törik meg a németek i utolsó ellenállását ;
Az ország felszabadításának harcairól tudósít első oldalán az 1955. február 20-án megjelent demokratikus szentesi lap, a Magyar Alföld.
„Szentesi Kisgazda" 1920-tól 1926-ig jelent meg mint politikai, gazdasági, kereskedelmi és ipari napilap. A Kisgazda Párt szentesi újságja volt. Szerkesztette: Czirbus Sándor, Rónai Ernő, Béla, dr. Szitner Imre, Kurucz Gyula, Dörei Ferenc és Szathmári István. A Miniszterelnökség Sajtóirodája állott mögötte. Napi példányszáma 500 db volt. Ügy szűnt meg, hogy 1927 január 1-én összeolvadt a „Szentesi Hírlap"pal. Az „Alföldi Sportélet" 1920-tól 1927-ig jelent meg. Ez volt a város első önálló sportlapja. Szerkesztették: Kovács Sándor, Szán thai László és Bleier Pál. A „Pletyka" című szatirikus lapot a „Szentesi Kisgazda" szerkesztője Czirbus Sándor adta ki 1920-ban és 1922-ig virágzott. A „Szentesi Üjság" 1921-től 1922-ig élt. Polgári társadalmi irányú újság, a Szentesi Ipartestület hivatalos lapja volt. Szerkesztette: Budai Bálint és i f j . Gálfy Sándor. A „Csongrád megyei Hírlap" 1922-ben ismét életre kelt. Jellegét tekintve ez az újság keresztény, magyar, nemzeti, politikai napilap volt. Az Ébredő Magyarok Egyesülete adta ki. Szerkesztői voltak: dr. Joó Károly, Király László és Schupiter Elemér. A kormány részéről 250 000 korona szubvenciót élvezett. Ezen kívül támogatta Bugyi Antal és Gyulavári Géza is. Napi pélydányszáma 500 db volt. 1923-ban szűnt meg. Molnár László s. levéltáros
Hírek Építő üzemként dolgozik a korábbi tanácsi házilagos brigád. A fejlesztéssel együtt a létszám és a technikai felszereltség bővülésére is lehet számítani. Közel 400 ezer forint értékű fa és virágültetés fűződik a lakosság szorgalmához, a tavalyi társadalmi munkák keretében. Ennek körülbelül a felét a Jókai utcai lakosok végezték el. R a j tuk kívül a Damjanich, a Gál Tstván, a Mátyás király, az A d y Endre, Arany János utcában és az Attila úton alakítottak ki virágágyakat. A z idén remélhetőleg még több lesz a virágos és fásított utcák száma a városban. A javítási munka után sem vált ihatóvá a külső-dónáti iskola kútjának a vize. A z ellátás érdekében előreláthatólag új kutat kell fúrni. Megrendelték a berekháti vízszolgáltató központ kiviteli terveit. A z előirányzott kiadásokra a tanács megfelelő összegű pénzt, tartalékolt. A kiviteli tervek szállítási halárideje május hónapra esik. Félmillió forinttal segíti a város az új ipari tanuló intézet építését. Kisebb összegű, de hasonló támogatással készültek el az ipari szakközépiskola 4 műhelytermének kivitelezési tervei. Minden városi tanácstaghoz jár a Szentesi Élet, a tanács lapja. A tanácsnál sajtófigyelő szolgálatot szerveztek a lap és a lakosság közötti kapcsolat további elmélyítésére.
Eredmények és gondok a vasútállomásnál Senki se gondolná, hogy miiven nagy aa utasforgalom a vasútállomásnál: tavaly 860 ezer utast szállított a MÁV, helyi viszonylatban. Éves átlagot figyelembe véve a személyvonatok menetrend szerinti közlekedése S8 százalékos. Javulás van a tehervonatok közlekedésénél. A szállító üzemekkel és tsz-ekkel j ó a kapcsolata a vasútállomásnak. Szabó László főintéző, helyettes állomásfőnök azt is elmondta» hogy akadnak jócskán problémák: egyik, másik személyszállító kocsi a 80 évet is eléirte, az állomás dolgozóinak nincs megfelelő szociális létesítménye. Több mint 300 főre két tusoló jut. Létszámhiánnyal is küszködik az állomás. Nincs vonatfékező, kocsirendező, lámpakezelő, pedig a vonatfékezők és kocsirendezők a prémiummal együtt kétezer forint körül keresnek. A munkaidő mindenütt havi 210 órás. Nagyon hiányzik az aluljáró az új iparnegyed torlódás nélküli megközelítésére. Gyakran a mentő is várakozik a sorompó előtt. Három 12 lakásos épület készül a vasutas dolgozók számára, szövetkezeti, illetve szogálati alapon. Másik jó hír, hogy kultúrház építését tervezik és ezzel a vasutasok régi kívánságát teljesítik. A vasútállomási munkában a 14 szocialista brigád jár elöl. Külön említésre méltó a Dózsa nevű szocialista brigád, amelynek a vezetője Majzik László. A brigád a korábbi eredmények alapján ezüst-jelvényre jogosult. D. L.
Igen vagy nem? Jelenleg két gyermekgyógyászati körzeti szakorvosi állás betöltetlen. Az újabb két státust, csak a mostani problémák rendezése után adják meg a felsőbb fórumok. Más megyei városokban, már sokkal előbbre tartanak a gyermekszakrendelési hálózat kialakításában. Egészen röviden így lehetne összefoglalni a Szentesen meglevő helyzetet. Kérdés, hogy a tárgyi vagy esetleg szemléletbeli okok mennyire befolyásolják a szóbanforgó körzetek megteremtését a városban? Dr. Gyenes József városi főorvossal folytatott beszélgetés alapján elmondhatjuk, hogy a gyermekgyógyászati körzeti szakrendelések nem kerültek le a napirendről! A több alkalommal meghirdetett pályázatra sajnos nem ajánlkozott egyetlen szakorvos sem. Ez főleg a lakáshiánnyal függ össze. A lakáskérdés viszont örvendetes módon elmozdult a holtpontról és az illetékesek már fontolóra vették a szükséges intézkedések meghozatalát. A probléma másik oldala a szakorvos ellátás. Elvileg a szentesi gyermekkórházban kellene a szakgárdát kialakítani és kiképezni. Ez a törekvés még nem nyilvánul meg hiánytalanul, másrészt az a látszat, mintha a gyermekkórház nem szimpatizálna a körzeti szakrendelésekre vonatkozó elképzelésekkel. Pedig a gyermekkórháznak a kórház területére való telepítésével például a távolság és több más körülmény megváltozik az orvosi rendelések szempontjából. Az is igaz, hogy kicsit alacsony ma még a gyermekgyógyász szakorvos fizetése. A jelenlegi központi gyermekrendelő nem korszerű és ez is növeli a gondokat. Igen vagy nem? A gyermekegészségügy kérdései választ igényelnek. És a közvélemény, már a válaszadás előkészületének is örülne... C— bert —)
Közkedvelt az új kenyérszaküzlet Ki tudná elsorolni, hogy milyen sok panasz hangzott el az elmúlt években a kenyér minőségére? Nos a kérések nem találtak süket fülekre. A sütőipari vállalat Szentesen korszerűsítette berendezéseit: nyolc gőz és két automata kemence segíti az üzem 16 dolgozóját. A raktározás fejlesztésére másfél millió forintot irányoztak elő. S a legfrisebb újdonság — bátran mondhatjuk — az egész lakosság örömére: modern szaküzlet nyílt a kenyérgyár épületében. A nyitás óta eltelt néhány hét az egyre növekvő népszerűség és forgalom jegyében telt el. Naponta 20 mázsa kenyeret adnak el a boltban és ez a szám folyamatosan emelkedik. A bolt pillanatnyilag a város kenyérszükségletének 15 százalékát fedezi, de ez a szám 40—50 százalékra is nőhet. Miben rejlik a bolt közkedveltsége? Hosszú nyitvatartási idő, bő választék és kiváló mi-
nőség. Nagy a sikere az itt árusított egy kilós vágott kenyérnek. A rozskenyér szintén keresett cikk lett. Kapható ezenkívül zsúrvekni, túróslepény, tojásos főtt perec, mákos és lekváros kifli, túrós-mazsolás ökörszem, reggel forró lángos, délután friss meleg kalács, stb. A vevők a helyben készült cukrászsütemények között is válogathatnak és a tervek között szerepel a palackozott tej és tejtermékek árusítása is. A háziasszonyokat érdekli: az ünnepi sütés gondjain enyhít a bolt azzal, hogy előrendelést felvesz negyed, fél és egy kilós ünnepi kalácsra, tortalapra, tojásos perecre. A boltban naponta négyszer kerül a polcokra közvetlenül a kemencéből gőzölgő, meleg kenyér. Az itt árusított készítmények megmenekülnek a szállítás viszontagságaitól, ami egészségügyi, de vállalati szempontból is előnyös. — tcs —
A M Á V szereti a várost? —
Levél
Sokféleképpen lehet bizonyítani ki, hogyan szereti a várost. Nos a vasút jóvoltából évek óta olajos víz folyik a környékünkön levő csatornában, ami tűzveszélyes és káros az egészségre. Például a Bercsényi utca 10. számú háznál meggyulladt az olajtól a kerítés, az élő fa és a tűzoltók fékezték meg a tüzet. A termő fákban a Jókai utca 8. számú háznál is kárt tett az égő olaj. Az ott lakók próbálták elejét venni a tűznelk — a háztulajdonos arca meg is égett.
A csatorna, mentén lakóknak kevés az erejük és a pénzük, hogy csinosítsák és virággal ültessék a házuk táját. Miért? A csatorna tisztítók körültekintés nélkül a termő fák alá és a termőföldre dobálják a sarat és ezzel hosszú időre tönkreteszik az eddig rendben tartott területet. A Jókai utca elején lakók kétszeresen szenvednek, mert az ittlevő zsákutcát folyton ellepi a sár, a szemét, az olajos víz. Kérjük az illetékeseket, hogy minél előbb orvosolják panaszukat. A csatorna menti lakók
Lantos Balázst, a Vas- és Fémipari Ktsz órajavító műhelyének vezetőjét mutatja képünk, ö t szakmunkás és több ipari tanuló dolgozik, az egyébként szűk helyiségben. Havonta átlagosan ezer órát javítanak meg — garanciálisan is — és egyes szakipari munkákat a megyében, csak itt végeznek el, Szegedet nem számítva. A közönség Szolnok megye déli részéből is szívesen felkeresi a szentesi órájav '37-JTfiiV!' <{ItÉl műhelyt.
Szentesről indult...
Kovács Tivadar, színházi szakember negyven éve. Ez év júniusában lesz a húsz éves érettségi találkozónk. Húsz év emlékei kötnek a városhoz. — Milyen emlékek ezek?
Kovács Tivadar családja nem tősgyökeres Szentesi. Kiskunságról kerültek ide. Kiskunfelegyháza és Kunszentmiklós táján élnek ma is rokonaik. — Szüleim 1924-ben költöztek Szentesre. Kelmefestő és vegytisztító üzletet nyitottak a Kossuth utcán, saját boldogulásukat összekapcsolták a város lakosságának szolgálatával. Édesanyám — 62 éves korára, friss özvegységben — nem akarja elhagyni a várost, hozzászokott, megszerette, műhelyével, üzletével ma is azt szolgálja. Én maiSzentesen születtem, több mint
— Húsz legszebb évemet köszönhetem Szentesnek. Mi minden belefér ennyi időben! Rablópandúr játék a Piti-malom melletti kiserdőben, tilos fürdőzés a Koncz-örvényben, zenélés a gimnázium fúvószenekarában, vidám kapálások a Tisza-szigeten, aratás, cséplés, elkeseredett vízilabdacsaták, legjobb barátom temetése, egy sor első szerelem, és a napfény. Leginkább erre emlékezem: süt a nap és ragyogó kék az ég. Hogy nem mindig így volt? Természetesen. Mégis ez maradt, el nem rontható emléknek. — Mikor került el Szentesről? — 1950-ben, tanulmányaim miatt. Az ELTE és a JATE bölcsészkarán tanári diplomát szereztem. Egyetemi tanulmányaim után a Színháztörténeti Múzeum-
hoz kerültem, mely később Színháztudományi Intézetre változtatta nevét és funkcióját. Három éve a Művelődésügyi Minisztérium Színházi Főosztályán dolgozom, mint főelőadó. — Maradt-e kapcsolata a szülővárosával? — Némi bánatot az okoz éppen, hogy munkámat semmiképpen nem kapcsolhatom össze Szentessel. A színházterem már évek óta épül. Azóta nincs színházi előadás a Tóth Józsefről (hazánk egyik legnagyobb színészéről) elnevezett színházban. A közönség így elszokik az előadásoktól. Fontosnak tartanám, hogy minél hamarabb újra tapsolhassanak a város lélekszámához képest piciny nézőtéren a szentesiek. Véleményem szerint meg kellene szervezni a környező városok színtársulatainak vendégszereplését Szentesen. A kecskeméti, a békéscsabai, a szolnoki, a szegedi, vagy a Déryné Színház társulatai rendszeresen tarthatnának — akár bérlettel biztosított
— előadásokat, össze kellene állítani a szentesi színészet történetének adatait, amelyből kilehetne számítani azokat az időpontokat, amikor siker reményében lennének előadások Szentesen. — Jár haza? — Szeretem a várost, évente többször hazajárok, és akkor is szívesen tenném ezt, ha édesanyám és feleségem szülei (apósom Bulecza Jenő, a hékédi általános iskola igazgatója, anyósom is az iskola pedagógusa) történetesen nem élnének ott. Ha hazamegyek örömmel nézem az új házakat, a fürdőt, az üzemeket, a bővülő gyárakat. Reméljük, hogy ez a nagyarányú fejlődés egyszer oda is vezet, hogy újra fellendül a vízilabdasport, s talán az egyik futballcsapat magasabb osztályba l é p . . . KÁDÁR
MÁRTA
A házasságkötés előzményei a századfordulón A századfordulón, amikor a család szemefényét, a 21 éves ifjút, ha besorozták katonának és Október hó elején", ha be kellett „rukkolni", bizony azután három esztendeig kevés alkalma volt az édesanya készítette ételeiket kóstolgatni. Nemigen jöhetett haza elpanaszolgatni, hogy bizony egy kissé keminy a „prófunt" és bizony csak jobb lenne az idesanyám sütötte kenyir. Mert évente csak nyolc napi szabadság járt, ha ugyan azt is megkapta és ezt a nyolc napot is jól megrövidítette a haza és a visszaubazási idő. Mert bizony idő kellett annak, amíg azok az akkori „vicinális" vonatok hazadöcögtek vele B.-Csabáról, Gyuláról, Nagyváradról, Fehértemplomról, Nagyszebenből, sőt nem ritka esetben Zágráb, Cattaró, Budweiz, vagy akár Bécs irányából. És bizony ugyanannyi idő kellett a visszafelé döcögésinek is. Legtöbbször a katonaságtól szabaduló fiú részére, már egy j ö vendőbeli is volt kiszemelve. Az istállóban pedig már hizlalóba volt fogva a lakodalmi vacsorához néhány darab birka, vagy nem ritka esetben egy növendék marha is. Ki volt szemelve a szabó, aki az esküvői ruhát megvarrja és a csizmadia is, akitől az esküvői csizmát majd megveszik. A várva-várt fiú megérkezésekor aztán mégegyszer jó meg hányták-vetették, esetleg a sógor.
koma, jó szomszéd erre vonatkozó véleményét is kikérve arra nézve, hogy a kiszemelt lány elég csinos-e? Tiszta erkölcsű-e? Kissé nem öreg-e már? Abban az időben ugyanis, ha elmúlt a lány 18 éves, már öregnek számított. De legfőképpen pedig, hogy mennyi vagyonnal rendelkeznek a szülei? Azaz, hogy hány hold földjük és milyen házuk van? És hányan lesznek majd hozzá és kb. menynyi idő után jutnak hozzá ehhez az örökösök? Az idősebb szülők lányai természetesen előnyösebb helyzetben voltak, mint a fiatalabb szülőké. A teljesen árva lány néhány hold földje pedig többre volt ez alkalommal becsülve, mint a később esedékes egy, vagy két fertály föld. Természetesen megbeszélve még azt is, hogy az esetleges „kosár" esetén kik és milyen sorrendben jöhetnek még számításba. Amikor aztán így szóbelileg mindent elintézettnek véltek, elérkezett a cselekvés ideje. Amikor egy idősebb nő ismerőst, esetleg a legény keresztanyját felkérték a „követasszony"-tisztségre, aki el is ment a lányos házhoz megkérdezni, hogy tiszteletét teheti-e becses házuknál és mikor? A válasz csaknem kivétel nélkül mindig az volt, hogy: „Bármikor szívesen látjuk!" A fiatal ember, akit a „Követasszony" minden szépségével, jóságával, gazdagságával a követségben járás alkalmával a leg-
szebben lefestett, a szívesen látás reményével magát bátorítva elindult „lánynézőbe", amiből azután a legtöbbször, ha ugyan a lány így az első meglátásra meg is tetszett, „lánykérés" is lett. Ha pedig nem tetszett meg a lány, úgy akkor megköszönve a szíves vendéglátást és elköszönt azon ígérettel, hogy legközelebb majd ismét el fog látogatni. A lány pedig várhatott rá, míg meg nem unta várni, vagy leginkább is addig, míg másik nézője, vagy kérője nem ment. A legénynek a leánykérés alkalmával a lány szülei nem igen adtak választ. Arra leginkább is néhány napi haladékot kértek. Ezalatt a néhány nap alatt aztán a szülők szépen kivallatták a lányukat, hogy tetszik-e neki a leginy és, hogy meg van-e elégedve, stb. Bár itt a lányos háznál is, épp úgy, mint a legényes háznál a szülők véleménye volt a döntő az élettárs kiválasztásánál. És döntésöket a gyermekeik a legtöbbször megértő gyermeki szeretettel el is fogadták. De leginkább is arra használták fel ezt az időt, hogy a sógor, koma, jó szomszéd megkérdezése itt is megtörtént arra vonatkozóan, hogy a kérő legény nem-e korhely, kocsmás, kártyás-e? És hányan vannak testvérek? Hány hold föld néz rá? És kb. mennyi idő múltán? És milyen kinézésű az a ház, ahová az új asszonyt vinni fogják majd? De néha napján szokás volt megnézni még a „Telekkönyv"-et is.
A válaszért a bátrabb legények elmentek maguk személyesen, de a legtöbbször a válasz kikérése is a követasszonyra, hárult. Ha akár a legény személyesen, akár pedig a követasszony a válaszért menve és szorongó érzéseik között benyitott a lányosház kapuján, (ajtaján), és ha a lány elébük menve fogadta őket, a követasszonynak esetleg kezet is csókolva, akkor már itt nem volt „kosár"-ra kilátás. De ha a lány csak húzódozott a kemence melletti szegletben, vagy pedig hirtelen valami fontos dolga akadt, éppen az udvar valamelyik hátsó részében, akkor már a „kosár" eldöntött tény volt és a válasz kikérése ilyen esetben már szinte felesleges is volt. A választ akár „széna", akár „szalma" volt, azaz akár „igen", akár pedig „nem", a legtöbb esetben az édesanya adta meg. A kapott kosár a legényt nem igen keserítette el, ment minél elébb egy másik lányt megkérni. Inkább a lány volt vele egy kissé „nagyra", ha egy szezonban, azaz egy télen minél több kosarat osztogatott szét. Megemlítem az egyik nagynéném esetit, aki annak idejin egy télen tizennyolc kosarat osztogatott szét. PAPP IMRE tsz.-tag, néprajzi gyűjtő
H a nem intézkednek idejében
A kicsiből lesznek a nagy bírósági ügyek Kompó Sándorné dr. szabálysértési főelőadóval beszélgettünk a városi tanácsnál, időszerű problémákról. íme a kérdések és a válaszok: — Az új szabálysértési kódex nagyobb feladatot hárít a szabálysértési hatóságokra. Emelkedett-e a szabálysértési cselekmények száma és milyen módszert alkamaznak ezek megelőzésére? — A z elmúlt f é l év alatt igen gyakori volt a társadalmi tulajdont károsító gondatlan rongálás és hűtlen kezelés szabálysértése miatt indított feljelentés. A z ügyészség például a Gépjavító Állomásnál végzett vizsgálat alapján több személy ellen indított szabálysértési eljárást, társadalmi tulajdont károsító hűtlen kezelés miatt. A vállalat egyes vezetői, — akik már részben elkerültek más munkahelyekre — az elmúlt év folyamán több magánszemély részére végeztettek személygépkocsi tisztítást, karbantartást és kisebb javítást. A szolgáltatásokért semmiféle munkadíjat nem számoltak fel, s ezzel a társadalmi tulajdont károsították. A cselekmény elkövetéséért a szabálysértési hatóság 1200— 1200 forint pénzbírságot szabott ki, melyet nem fizetés esetén 24 napi elzárásra változta-
tott át. A z elkövetőket kötelezte az okozott kár megtérítésére. Ezek a cselekmények nem mindig nagy összegűek, de „sok kicsi sokra megy". Igen komolyan kell foglalkozni a felszámolásukkal. A vállalatoknak, tsz-eknek nagyobb .gondot kell fordítani a közös vagyon megvédésére. — még
Milyen esetekre felfigyelni?
kellett
— Nőtt a döghús lopások száma. A cselekmény társadalomra való veszélyességét f o kozta az a tény, állatbetegségek elterjedését is elősegítette. Berekháton lakó egyes cigánycsaládok munkaviszonyt nem létesítenek, a felelősségrevö'náskor arra hivatkoznak, hogy „valamiből élniök kell, hiszen ez a cselekmény nem lehet olyan súlyos, mintha máshonnan lopnának". A hatóság felfigyelve ezekre a jelenségekre, a megelőzés érdekében a munkaügyi csoport segítségével munkába állította ezeket a személyeket. Ez azonban nem vezetett eredményre, mert a szabálysértők nagyrésze 1—2 napig dolgozott csak. A végleges megoldás hosszú-hosszú felvilágosító munka után érhető el. A közegészségügyi szabálysértőket 300—700 forintig terjedő pénzbírsággal sújtottuk, figyelembe véve a sze-
Szabálysértők a városban
mélyi és a tárgyi körülményeket. — Igaz, hogy sok szülő nem törődik a gyermek iskolábajárásával? — Igen. Államunk és társadalmunk nagy gondot fordít az ifjúság taníttatására. A z alsófokú oktatás ingyenes, a napközi otthonok minimális összegekért, magas állami támogatással biztosítják az ellátást. Ennek ellenére igen sok szülő nem törődik kellőképpen gyermeke iskolába járásával. Napokat, heteket csavarog a gyermek, úgy, hogy a szülőnek nincs tudomása róla. Nem egy esetben előfordult, hogy a gyermekek rossz társaságba kerülve, lopásokat, betöréseket követnek el. A z ilyen gyerme-
kek szüleit az iskola feljelentése alapján a szabálysértési hatóság felelősségre vonja. Ismétlődés esetén súlyos bírságot szab ki. Ha ez nem látszik célravezetőnek, a gyámhatósághoz fordul a gyermek intézeti elhelyezése végett. — Általában mire törekszik a szabálysértési hatóság? — A szabálysértési hatóság az új kódex révén az egyénekre szabott elbírálással, a bírság kiszabásával, az ügyek gyors intézésével és azonnali határozathirdetéssel azt kívánja elérni, hogy a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben a küzdelem minél jobb és eredményesebb legyen! (Komjáti)
Egy mondatban Amint a Tisza vízállása n/gengedi, fásítási munka kezdődik a parti fürdő kijelölt területén. Tavaly a hatodik lett Szentes a megyében a városok és a járások között folyó társadalmi munkák versenyében. . A küllem és a rend alapján pontozzák a lakóházakat a Vöröskeresztes aktivisták a tisztasági mozgalom keretében. Még nem született végleges in-
tézkedés az új uszoda építésére a ligetben. A leltár és anyagszámadásiba vétel egyes korábbi hiányosságait állapította meg az általános iskolák gondnokságánál a pénzügyi revíziós vizsgálat. Csontozott csirkét szállít exportra a BOV helyi gyáregysége. Megkezdődtek az előkészületek a Sáfrán Mihály utca átépítésire, pontosabban az úttest korszerűsítésére.
Baloldali képünkön Szentes új üzemének, a fémhordógyárnak egy része: Soős László szakmunkás, a hordók gurító abroncsait méretezi és alakítja a kívánt formára, a présgép segítségével. Lenti felvételünk a félkész és teljes termékekből álló „hordódombot" ábrázolja. A főleg üzemanyag tárolását szolgáló hordók festett és felülkezelt kivitelben készülnek. Legkisebb közöttük 50 literes, a legnagyobb 600, de az utóbbi fajtát a szeszipar használja.
ínyencük a tubifex
A „mini-tenger" lakóiról tozatosságával. A z 1—1,5 cm hosszú formózáktól a 18—20 cm-es amazonasi vitorláshalig (Fterophyllum scalare) igen sok fajtát különböztethetünk meg. A darabszám ezer körül mozog. A melegégövi életmódhoz szokott halaknak megfelelő környezetet kell kialakítani. Legfontosabb a víz hőmérséklete. Ez fajtánként változó. A legmegfelelőbb hőfokot melegítő berendezések biztosítják. Tehát, a szobahőmérséklettől függetlenül tartható akvárium. A mindenkori vízhőmérsékletet egy vízbe merülő hőmérő mutatja.
A szobában mintegy 20 kisebb-nagyobb üvegedény, akvárium található. A z 5 literestől, a 250 literesig. Mindegyikben halak — a színek, a formák, a méretek meglepő vál-
A z akvárium kellékei közé tartozik még az úgynevezeti filtráló berendezés is. Feladata: szűrni, tisztítani a vizet. A porlasztóké pedig oxigéndúsan tartja az akváriumot. Szerepe van a fénynek is. A sok feny nem jó, mert algásodnak
a medence falai és a növények. A különböző díszítőelemek a kagylók, kavicsok, szikladarabok, fagyökerek, levelek a gondosan tisztított marosi homokra helyezve a titokzatos tengerfenékre emlékeztetnek. Gazdag úszónövényzet (ricsia) és kriptó, varisméria, stb. teszi érdekesebbé a szobai „minitengert". A díszhalakat az életmód, az életforma tette egymástól esetenként teljesen különbözővé.. Születés szempontjából vannak elevenszülők és ikrából kikelek. A z egyedek korlátlan változatossága függvénye a párzásnak. Ennek eredménye a fajtán belüli megszámlálhatatlanul sokszínű halacska. Táplálékkal való ellátásuk viszonylag egyszerű. Napi egyszeri etetés elég. Szárított vízibolha (Daphnia), vitaminok por alakban (állati szív, máj, nyelv
Sok a koraszülés
Hol kezdjünk a gyermekről gondoskodni? Elszomorító statisztikai adat volt 1962-ben, hogy sehol a világon olyan alacsonyra nem süllyedt még a természetes szaporodás, mint hazánkban 2,1 ezrelékkel és 12,8 ezrelékes éiveszülési aránnyal. Ezen országosan és helyileg is lehet és kell segíteni! Míg világszerte Földünk túlnépesedése aggasztja a közgazdászokat és az egészségügyi szakembereket, hazánkban a lélekszám csökkenése a veszélyes. Szentesen, dr. Bacskay Jenő megyei gyermekgyógyász f ő orvost kértem meg, hogy beszéljen az anya és csecsemővédelmünk legégetőbb problémáiról. A téma aktualitását többek között az adta, és adja, hogy éppen Csongrád megyében alakult ki a legroszszabb átlag, az országoshoz képest. A megyén kívül a f ő város „dicsekedhet" hasonló rossz adatokkal. — Javult ugyan a helyzet 1962 óta, de Csongrád megye még mindig az utolsó helyen áll — mondta dr. Bacskay Jenő, majd így folytatta: — Nagyon aggasztó a koraszülések nagymértékű emelkedése. Ez országosan is gond, de Csongrád megye itt is a legrosszabbak között szerepel. (10 % felett.) Országszerte korszerűen felszerelt koraszülött osztályok működnek. Szentesen, a koraszülött osztály vezetője dr. K o valovszky Lajos gyermekgyógyász. Itt az egészségügyi szakemberek áldozatkészsége nem
ismer határt, modern felszerelésekkel rendelkezik az osztály a kis életek megmentésére. Óriási küzdelem folyik minden egyes kis koraszülöttért. Igen sajnálatos, hogy a koraszülötteknél is rosszabbodik a helyzet: nagy az eltolódás az egyre kisebb súllyal születettek felé!
kívül minden okos, felvilágosult nőnek tisztában kell lenni saját fiziológiai tulajdonságával. Ismét statisztikai felmérésekre utalva: a nőknek mindössze 32,5 % - a részesült megfelelő orvosi útmutatásokban, vagyis csak azok, akik ezt igényelték. Nem szabad álszemérmesnek lenni, hiszen miért vannak az orvosok, védőnők, ha a nők nem hozzájuk fordulnak problémáikkal?! Számtalan felvilágosító könyv és füzet jelent meg, különböző szakemberek tollából. Ha szívesebben választják a könyvet, vegyék meg és olvassák ezeket; szinte valamennyi felmerülő és ki nem mondott kérdésükre megtalálják a kimerítő választ.
— Bár az orvosok és az egészségügyi személyzet tőlük telhetően mindent megtesznek — jegyezte meg dr. Bacskay Jenő főorvos — mégsem ezek a „korszerű javítóműhelyek" adják a probléma végső megoldását. A csecsemőhalálozások nagyrészt a koraszülötteknél adódnak, ezen belül a csecsemők 75 százaléka hal meg az első hónapban. A koraszüléssel függ össze a helytelen családtervezés, a meggondolatlan művi abortuszok sokasága. Mi a teendő az egészséges, kiegyensúlyozott jövő nemzedék kialakítása érdekében? Szellemesen így fogalmazta . . . , hogy a Kontakta KISZmeg dr. Bacskay Jenő a fel- alapszervezete védnökséget vállalt egy ezévben gyártandó teradatot: mék felett. A fiatalok fokozott — A későbbi nevelés szemfigyelemmel kísérik, és külön sepontjából leglényegesebb a gítik az egyes munkafolyamatokat. A szereidében erre a célra start! A start pedig nem a szüifjúsági szalag alakult. lésnél, hanem az egészséges, . . . , hogy az „ötórai teát" megfelvilágosult nevelésben részerendezik a 14—18 éves fiataloksült lányoknál kezdődik. énak, mert így legalább ez a szóNépesedéspolitikai célkitűzérakozási lehetőségük is megvan vasárnaponként. seink megkívánják, hogy a fiatalokban és felnőttekben egy. . . , hogy a ruhagyár helyi vezetői anyagilag is segítik a KISZaránt kialakuljon az utódok szervezetet, hogy mielőbb és vállalásának a felelőssége. A rendszeresen igénybe vegye ifjúlegfontosabb a tudatos családsági klub céljára a hékédi párttervezés megvalósítása. Ezen ház nagytermét.
Tetszik
megőrölve). A halak igazi „csem e g é j e " a tubifex. Ez parányi vöröses színű giliszta kollekció, pocsolyás helyen található. A k i már hobbv-szerűen foglalkozik a díszhalakkal, nagyon megszereti őket. Elengedhetetlen az akváriumok szakszerű kezelése. Jó segítség a szakirodalom. Ilyenek a „ B ú v á r " című szaklap, Lányi György munkái, a külföldiek közül pedig A . E. Brehm: „ A z állatok világa". Szentesen megközelítőleg százan vannak, akik több-kevesebb időt töltenek az akváriumok mellett. Időszerű lenne egy klubot alakítani, ahol kiállítás keretében a nagyközönség is gyönyörködhetne az akváriumi halakban. A fentieket elmondta Vígh István, aki nyolc éve foglalkozik akvarisztikával. Leírta: DIENES LÁSZLÓ
N e m kevesebbről, mint a gyermekekről, a jövő nemzedék sorsáról van szó! A helyes családtervezés komoly megfontolást igényel és az utódvállalás nagy, de szép és nemes felelősség. Erre már az i f j ú kortól kezdve kell készülni. — Öröm az, hogy ma már az anya és csecsemővédelem fogalma kibővült, meggazdagodott a nővédelem, a gyermek és ifjúságvédelem, valamint a családvédelem tevékenységének elveivel és gyakorlatával. — fejezte be szavait dr. Bacskay Jenő, megyei gyermekgyógyász főorvos. A gyermekgyógyászok és szülészek minden tőlük telhetőt megtesznek továbbra is a most még igen komolyan jelentkező problémák felszámolására. Viszont szükséges az egész társadalom helyes szemlélete és aktív segítsége is. BARTA
JÓZSEFNÉ
Nem tetszik . . . , hogy sok ház előtt nem takarítanak rendszeresen és szinte bokáig érő porban, vagy sárban járnak a gyalogosok; . . . , hogy a Marx téri Béke cukrászdában minden nap a „nagyhajúak" loboncos serege vecsernyézik édes semmittevésben, a presszó belső részének kitulaj donításával. Lehetnek, vagy húszan. Javasoljuk kiírni: Lobonc-bár... ! . . . , hogy az „ötórai teán" a pincérek a 14—18 éveseknek is felszolgálnak szeszesitalt! Ha nem nyíltan, akkor a limonádéban. Még drága mulatság lehet... !
Tíz perc Sztevanovity Zoránnal Tíz percet töltöttünk együtt a Metró-együttes vezetőjével, a szentesi hangverseny szünetében. A Kultúrház nagyterme zsúfolásig megtelt rajongókkal és az autógramgyűj tőket csak nagy nehézségek árán lehetett visszatartani. Szóval a hangulat ragyogó volt. íme az első kérdésünk Sztevanovity Zoránhoz: — Mi a véleményed Szentesről, a helyi közönségről? — Sajnos a városból nem sokat láttunk, de ahol megfordultunk, általában tetszett. A közönség nagyon jó. Ügy érzem, szeretnek bennünket, hiszen, nem régen voltunk itt és most megint telt házat látunk. Nagyon örülünk a népszerűségnek, de ennek hátrányos oldala is van. Hiába van például titkos telefonunk. egy félév múlva már igen-igen gyakran cseng, ilyen, vagy olyan kívánsággal.
— Milyen új számokat hallunk mostanában? — Hamarosan elkészül új nagylemezünk. Ezek a felvételek teljesen friss számok. Szeretnénk, ha ez a lemez nemcsak „Egy csepp méz'" lenne... Áprilisban már bizonyosan lehet kapni belőle. > — Milyen viszonyban vagytok más együttesekkel? — Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, teljesen jó, mondhatni baráti viszony alakult ki. Gyakran járunk moziba vagy színházba, Illésékkel, vagy más zenekarok tagjaival. Az tehát nem igaz, hogy ellenséges hangulat uralkodna közöttünk. — Terveitek? — Most, hogy megerősödött az együttes, — tudniillik külföldi turnéról két év után visszajött zenekarunk két tagja, — szeret-
nénk nagyon sok új és jó számot előadni. A nyár folyamán a Balaton körül turnézunk. — Még valamit? — Szeretnénk, ha bekerülnénk a táncdalfesztivál legjobb 60 száma közé. — És a külföld? — Erről nem nyilatkozom. Még sohasem sikerült ha előre „lelőttük" a témát. Pedig mi is szeretnénk valutát hozni az országnak! De ne haragudj, letelt a szünet, vár a közönség — Ezt természetes. Még csak annyit, mikor látjuk Szentesen újból az együttest, mivel most is sokan voltak akik. nem jutottak be a hangversenyre? — Amikor hívnak, és az időpont is megfelel, szívesen jövünk Szentesre. — Szervusz. Viszontlátásra. — Viszontlátásra. DIENES LÁSZLÓ
Nagy csalódást keltett az első magyar szuperfilm Több okunk is van rá, hogy az az országos felhajtás mellett szentesi eseményt is jelentő — 22 előadás alkalmával összesen 8300-an tekintették meg városunkban — „Egri csillagok" című filmről néhány nem túl lelkes szót szóljunk. A Népszabadság találó karikatúrája kritikánkat olyan nyílvesszőnek látja, melynek hegyére rongylabdát kötöttek, nehogy valakit megsebezzen. Az Egri csillagokról is szinte minden lapunk megemlékezett, a sztaniolba csomagolt recenziók szerzői azonban ősi szokás szerint kínosan vigyáztak, nehogy véletlenül megsértődhessék „szókimondásukon" a filmnek valamely illusztris alkotója. Egy átlagos magyar film 5 millió forintba kerül. Várkonyi Zoltán 40 millió forint fölött diszponált. Dicséretére legyen mondva, el is tudta költeni. Hogy mire, azt sajnos nagyon sokan láttuk. Mikor ezek a sorok napvilágot látnak, már több mint 3 millióan tekintették meg a filmet. Ráfizetésről tehát nem
beszélhetünk, sőt a várható külföldi siker még hozni is fog valamicskét a konyhára. Azon az áron, hogy a jámbor külföldi, aki eredményeink láttán mármár kezdett kételkedni a tschikosch-gulasch-puszta Magyarország létezésében, annak most újra megerősödik a gyanúja. Hol járt Sárközi extázisig fokozódó cigánytáncot Gárdonyi hallhatatlan regényében? Ezt hasztalan keresnénk. Akkor hogyan kerülhetett a filmbe? Egyszerűen úgy, mint a szultán fölösleges és unalmas öltöztetése, Gergely és Mekcsey párbaja, Izabella emlékkeresési jelenete a kifosztott palotában, a pápa és a krikettsapkás Ferdinánd „becsempészése", Éva szó szoros értelmében vértől csepegő menyasszonytánca, és így folytathatnánk tovább, ha nem volna ez a kis ízelítő is több a soknál. Tisztában vagyunk azzal, hogy a filmszerűség követelményei a klasszikus alkotások filmrevitelénél is megkívánnak némi módosítást, de nem a mű gyökeres megváltoztatását, cselekményé-
nek, szereplőinek, de egész mondanivalójának is olyan durva kézzel való átformálását, ahogyan azt Nemeskürty István tette. És itt eljutottunk a film „betegségének" okához, a mindenféle szempontból elhibázott forgatókönyvhöz. Amit még kifogásolhatunk, az jórészt „tünet", az elképesztően gyenge forgatókönyv egyenes következménye. E forgatókönyv tévedéseinek, hibáinak elemzésére lapunk egész terjedelme sem lenne elegendő. Mégis, hogy csak a legszembeszökőbbek közül említsünk néhányat: eltűnt a regény enyhén archaizáló nyelve, mely olyan kitűnően jellemezte a kort és a szereplőket. A dialógusok laposak, jellegtelenek, unalmasak. Az egész filmnek nincs egyetlen szerepe sem. Szinte rejtély, hogyan tudta Gárdonyi remekbemintázott, felejthetetlenül élő hőseit ennyire tönkresilányítani egy elnagyolt forgatókönyv. Hiányzik néhány, elsősorban a kor megértéséhez szükséges kulcsszereplő, mint Gábor pap, a
Segítséget várunk az új műhelyteremhez Keveset hallani a hékédi iskoláról Szentesen, mivel a város szélén van. Tanulói munkások és parasztok gyermekei. Az iskolában csendes, de kitartó oktató-nevelő munka folyik. Ezelőtt kilenc évvel még a megye leggyengébb iskolái közé tartozott, de jelenleg, már felzárkózott a város központjában levő iskolákhoz. Ez az eredmény nemcsak az iskola, hanem a városi tanács vb. művelődésügyi osztályának jó munkáját is dicséri, mivel az iskolát ellátták megfelelő szaktanárokkal. A fejlődést bizonyítja az is, hogy ebben a tanévben — mint városi első helyezett — résztvesz a megyei általános iskolai szaktárgyi versenyeken két tanuló, az egyik oroszból, a másik történelemből. A nevelők nemcsak oktató-nevelő munkájukat végzik lelkiismeretesen, hanem a város köz-
életében is munkát vállalnak. Alig pár éve társadalmi munka hozzájárulással felépítettek egy műhelytermet, melyben a gyakorlati foglalkozások folynak. A meglevő terem azonban kicsinek bizonyul, mivel a gyakorlati foglalkozás oktatása két csoportban folyik egyszerre. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az iskola körzeti iskola. A tantestület felvette a kapcsolatot a Szegedi Ruhagyár szentesi üzemével, hiszen dolgozóinak nagy része ebbe az iskolába járatja gyermekeit. Ez a jó kapcsolat az üzem és az iskola között már évek óta tart. Erősíti ezt a kapcsolatot, hogy az iskola tanulói közül a 8. osztály elvégzése után sokan kérik felvételüket az üzembe, s munkájukkal az üzem vezetői elégedettek. Fentiekre való tekintettel a Szentesi Ruhaüzem felajánlotta, hogy az iskolában berendez egy
gyakorló termet gépekkel, hogy az iskola tanulói már felső tagozatos korukban megszeressék ezt a pályát és bizonyos fokú gyakorlatra is szert tegyenek. Ezt a felajánlást az iskola nagy örömmel vette. Nemcsak az üzem, hanem az itt tanuló diákok szempontjából is igen előnyös lenne egy ilyen gyakorló terem kialakítása. Ehhez azonban a meglevő műhelyteremhez még három falat kellene húzni, s így létrejönne az új terem. Az iskola igazgatósága kéréssel fordult a városi tanács vb. művelődésügyi osztályához ebben az ügyben. Reméljük ez a kezdeményezés támogatásra talál az illetékeseknél. A tantestület tagjai, az iskola tanulói, a szülők és az üzem KISZ-istái társadalmi munka vállalásával hozzájárulnak a terem felépítéséhez. VAJDA JÓZSEFNÉ szülői munkaközösség elnöke
reformációról nélküle mit sem tudunk, Bálint papnak nincs szerepe, pedig Ceceyvel együtt „evett Dózsa húsából", s ők ketten egyébként is a két király közt ingadozó magyarság megtestesítői, tragikus visszavonásunk megértésének elengedhetetlen eszközei. Akiket pedig regénybeli ismerőseink közül a filmben viszontláthatunk, azokban sincs sok köszönet. Dobó saját embereit löveti, és a legválságosabb pillanatokban issza tökrészegre magát, Cecey ellopja a kis jobbágyfiú pénzét, György barát hazaáruló, a török kezére játsza Budát, Éva szadista módon összeszúrkálja a fájdalmakat férfiasan tűrő és éppen ezért szimpatikus Fürjest. Aki pedig az állítólagos főszereplőről, a legtöbbször észrevehetetlen Bornemissza Gergelyről el tudja hinni, hogy ő a vár esze, annak hiszékenysége a naivitással határos. Ebből a forgatókönyvből. jó filmet, vagy ne legyünk nagyigényűek, csak elfogadhatót is, nagyon nehéz lett volna csinálni. Várkonyinak sem sikerült. Az viszont, hogy a többségükben kitűnő színészek helyenként megható igyekezetük ellenére sem tudtak lelket lehelni az élettelen alakokba, legalább is tanulságos. Talán érdemes lenne a jövőben körültekintőbben eljárni a forgatókönyvek megválasztásánál, különösen akkor, ha szuper-produkcióról van szó. A sok negatívum mellett vajon mit tekinthetünk a film erényének? A tömegjeleneteket, a látványos várostromot? Lehet, bár ekkora statisztériával és ennyi pézért azok is lehettek volna illúziót keltőbbek. Legalább a számos apró, de mégis bosszantó technikai balfogást el kellett volna kerülni. Soha filmet nem kísért még ekkora előzetes érdeklődés, mint az Egri csillagokat. A sajtó, a rádió, a tv hírt adott a forgatás szinte minden pillanatáról. Szerencséje a filmnek, mert ha nincs ez a meg nem érdemelt ingyen-reklám, attól tartunk, Várkonyiék még az anyagi sikerrel sem takaródzhatnának. TÓTH F.RNÖ
Beszédes adatok a határból
Melyik az elöregedett és melyik a legfiatalabb tsz? Az új mechanizmus megkövetelte gazdálkodás, eddig nem okozott különösebb gondot a város határában levő termelőszövetkezeteknek. Az elmúlt évben például jelentősen fejlődött a vegyes műtrágya felhasználás, egy katasztrális hold viszonylatában. Az öntözött területeken nőtt a felhasznált vízmennyiség. Búzából a tavalyi termésátlag egy holdra vetítve 13,9 mázsa amivel éppen nem lehet büszkélkedni. Jobb az eredmény cukorrépából — 204,7 mázsa — és lucernából — 40,3 mázsa. Egységnyi területről a kertészetek adják a legmagasabb bevételt. Jelenleg a közös gazdaságok 120 ezer négyzetméternyi üvegfelületet fűtenek termálvízzel. A tervek szerint ezt a területet 1970-re 267 ezer négyzetméterre növelik. Amíg máshol csökkent a szarvasmarha- és sertésállomány, Szentesen mindkét állatfaj létszáma emelkedett. A mennyiségi mellett a minőségi növekedést
jelzi, hogy az egy tehénre eső éves tejtermelés megközelíti a 3 ezer litert. Egy juhról átlagosan 4,32 kiló gyapjút nyírnak le a gazdaságokban és az éves tojástermelés tyúkonként — a korábbi 190 helyett — 223 darabra nőtt. A hízómarhával kapcsolatos abrakfelhasználás jónak mondható, viszont sok a tennivaló a sertéshizlalásnál. Itt magas az abrakfelhasználás mértéke. A Termál és a magyartési Lenin Tsz egyesülésével a közös gazdálkodási földterület több mint 3 ezer holddal nőtt a város határában. Érdemes megemlíteni, hogy a tagoknak a 37 százaléka nyugdíjas és járadékos a tsz-ekben. Éz a szám a következő években emelkedni fog, mert a tagok sorra elérik a nyugdíjjogosultságot jelentő 10 éves munkaviszonyt. Például az Árpád Tsz-ben 1970-ben a számítások szerint a tagok 48 százaléka nyugdíjas lesz. A nagyarányú öregedés sürgetővé teszi a foko-
DÉLELŐTT, A Sok ktsz-ben örülnének, ha olyan szép és rendezett helye akadna a műhelyeknek, a szerszámoknak, mint amilyen van itt a négylábú jószágoknak, a városszéli piacon. Betonút, járónak kijelölt szakasz, ól, meg egyéb férőhely, hídmérleg, világítás, új épület. Azután számos más alkalmatosság, ami szükséges efféle nagyon forgalmas ponton. Csomó f é r f i és nő a mérlegállásnál szorong, fedett helyiségben. Idekünn a naptár szerinti koratavaszhoz képest goromba az idő. A z ember, ha elácsorog a betonnal borított belső téren, akkor a cipőtalpon áthatol a hideg.
könnyű bottal hadonászó parasztember. Látszik, hogy a följebb való években sokat járt piacokra. A h o g y mondja magáról, meghaladta már az ötvenedik évet és azelőtt sok földje, meg jószágja volt. — Azelőtt a kupecek nyerészkedtek, most meg a vállalat apasztja itt a jószágokat. Tudja mennyit leadnak ezek a bikák így kikötve ebben a hidegben, majd egy egész nap alatt? . . . — A z állatforgalmi vállalatot szapulja a piacon megforduló állatorvos is: — . . . A múltkor iderendelték a parasztok szarvasmar-
zottabb gépesítést, az ifjú munkaerő beállítását. Legnagyobb az elöregedés a Petőfi Tsz-ben, ahol a tagok, 51,8 százaléka nyugdíjas és járadékos. Legkevesebb idős tagja van a Május 1 Tsz-nek. Itt az idősek aránya 23 százalélt az ossz. taglétszámhoz képest.
vekedése az Alkotmány Tsz-nél, legkisebb szintén a József Attila Tsz-nél. Úgymond anyagilag legjobban áll a Május 1 Tsz., mert itt a közös vagyonnak 81 százalélta tiszta vagyon. A Termál Tsz-ben a közös vagyonból a tiszta részesedése mindössze 37,9 százalék. Városi átlagban egy 10 órás Vagyoni helyzet munkanapra 112,41 forint jut, az alkalmazottaknál pedig 102,13 foAz állóeszközök bruttó értéltében elég alacsony ^színvonalon ^ rint. A tsz-ben levő nyugdíjasok egy főre eső segélye, illetve juszerepelnek a gépek. A teljes talma éves viszonylatban és átvolument tekintve nem kicsi az lagosan 604 forint. állami támogatás összege. A tszEgy munkanapra számított ek közös vagyona az elmúlt évalaptevékenységen belüli termeben több mint 64 millió forinttal lési érték mutatója legalacsoemelkedett. Az egy szántóegységnyabb az Alkotmány Tsz-ben, re jutó közös vagyon, valamint a legmagasabb az Árpád Tsz-ben. beruházott és a forgóvagyon eseMás szóval a mezőgazdasági tertében az Árpád és a Termál Tsz áll az élen. Legkisebb a beruhámelésből származó bevétele az zott vagyon a Május 1 Tsz-ben, Árpád Tsz-nek jóval nagyobb, az egy szántóegységre jutó forgómint az Alkotmány Tsz-nek. Az vagyon mutatója pedig a József egy szántóegységre jutó árbevéAttila Tsz-ben a legalacsonyabb. tel viszonylag a Május 1 TszLegnagyobb a tiszta vagyon nöben a legalacsonyabb.
JOSZÁGPIACON háit, mire kijelentették, hogy csak a növendéket veszik át. Hogy mit káromkodtak! Vihették vissza a messzi tanyákra a jószágot, f é l vagy egész napi járásra. Ha sokszor nem mondanám nekik, hogy követeljék a kötbért a vállalattól a szerződött átvételi határidő után, akkor még rosszabbul ütne ki a vásár. Persze a vállalat embereit is kötik az előírások, meg a lehetőségek. Ezt mondják a vállalat itteni jószágátvevő emberei. De jön is már két hatalmas gépkocsi. Viszi — a sertéseket. A szarvasmarhákra később kerül sor. Mert van itt falkányi hízott sertés is. A
— A d j a vagy nem adja? — Azért a pénzért nem! A n nál többet ér, ha elviszem haza . . . — Ahogy gondolja. Mi nem herdáljuk a tagság p é n z é t . . .
Közben zarándoklás folyik az alkudozó csoportok meg a tágas bódé között. A pálinkaszagú. leheletről nem nehéz megállapítani, miért olyan népszerű a bódé? A tsz megbízottja is újból előjön és újból megkérdezi: — A d j a vagy nem adja? Válasz helyett a házaspár eloldja a bika kötelét. Csonka István segítőleg magyaráz nekik: — A termete megvan, több húst is elbírna! M e g j a v í t j á k azután, mindjárt többet ér: az a kiló is magasabb áron kel el, amiért most tizennégy forint ötven fillért kínálnak . . . Szóval, ha nincs vagon, késik a jószágátvétel is. És a takarmánnyal bőven „útbaigazított" jószág lecsökken a napi átlagos súlyára. Ennyi esze van a vállalat embereinek is. Hogy mégis vannak cseles üzletek? A piac, az mindig piac és vannak ügyes eladók, ügyetlen vásárlók vagy éppen fordított a helyzet.
Hízott marhára folyik az alku, az egyéni jószágtartó meg a kitudja, honnan ideverődött tsz-megbízott között. A k i a mérlegállásnál dönti a hátát a falnak, az már nyugodt lehet: a jószágát lemérték, az árban is megegyeztek és csak a szállító gépkocsit kell megvárni. Reggel hét óra óta itt van a Berekből Csonka István. Most 11 óra az idő. Elhozta a Samu nevű bikát, a legszebb a többi idehozott jószág között. Meg is kapja a gazdája a kilónkénti 19,50 forintot. — Én olyan hét és fél, nyolc mázsára becsülöm. — jön a mustrálgató társasághoz egy
mérlegállásról kijönnek a tulajdonosok, nemsokára pénz nyomja a markukat.
Hanem a házaspár nem mozdul a jószággal. Meggondolták volna az alkut? Lehet. De a tsz megbízottja mos még másokkal tárgyal előbb. Csonka István, „Samu" nevű és jóküllemű jószágjával.
SZ.
R.
