A SZENTESI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A SZENTESI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

A SZENTESI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A 2001-2012 közötti időtávra

Készítette: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület 6600 Szentes, Kossuth tér 5. Tel/Fax: 63/318-361, e-mail: [email protected]

Programfelelős: Sülyös Edit Programkoordinátor: Czene Zsolt Technikai szerkesztés: Sipos Ibolya

Összeállította: Czene Zsolt

A Koncepciót véleményezték: a Szentesi Kistérség önkormányzatai, jelentősebb gazdálkodó és civil szervezetei, valamint a 184/1996. (XII. 11.) Kormányrendeletben előírt intézmények

A Koncepciót elfogadta: Az Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület Eperjesen, 2001. szeptember 11-én. (3/2001.(IX.11) számú határozat)

Adatok forrása: KSH, FVM Csongrád Megyei Hivatala, Csongrád Megyei Agrárkamara, Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, önkormányzatok

Térképek forrása: Eötvös Lóránt Tudományegyetem, VÁTI Kht., Gödöllői Agrártudományi Egyetem

Szentes, 2001. A Koncepció az Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület szellemi alkotása. Az 1969 évi III. tv. 51. § értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. Teljes egészének, vagy részleteinek bármilyen felhasználása a készítő hozzájárulása nélkül tilos. A jogosulatlan felhasználót kártérítési kötelezettség terheli.

TARTALOM Bevezetés Helyzetelemzés A múlt öröksége Településtörténet

Szentes város A Szentes környéki falvak Kulturális örökség

A természeti táj öröksége Gazdálkodási hagyományok Népi kultúra Kastélyok Vallási gyökerek Konfliktusokkal terhelt társadalom Identitás A jövő kapujában A Szentesi Kistérség fejlődését is meghatározó külső tényezők

Globális folyamatok Országos tendenciák Kistérségi sajátosságok

Természeti adottságok Társadalmi jellemzők Gazdasági jellemzők A Szentesi Kistérség összefoglaló helyzete Kistérségi jövőkép

A sikeres fejlődés feltételei Sikeres fejlődés a múltban A sikeres fejlődés jelenlegi feltételei és gátjai A jövő forgatókönyvei A kistérségi fejlesztés kapcsolódásai

A kistérségi fejlesztést meghatározó felső szintű programok Kapcsolódás a települési politikákkal és a térségi programokkal Fejlesztési Koncepció Utak a jövőbe Alapértékek és küldetés

Alapértékek Küldetés Visszaigazolás Előretekintés

1 3 3 3 3 5 5 5 5 5 5 6 6 6 8 8 8 10 15 15 17 20 25 26 26 27 27 29 33 33 35 35 37 37 37 38 38 39

Stratégiai alapok Prioritások Fejlesztési célok Fejlesztési programok A fejlesztés jövőképe Időtáv

A Kistérségi Koncepció időtávja A Koncepció alapján szerveződő programok időtávja Időtáv és változások Módszertan

Monitoring Szerepek Intézményrendszer

A jelenlegi intézményrendszer Az intézményrendszer jövőképe Eszközrendszer Elvárt hatások

Közvetlen hatás Közvetett hatások

40 41 43 46 50 50 50 51 51 52 53 53 55 55 56 57 58 58 58

Bevezetés A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció legfontosabb célja, hogy integrálja és generálja a térségi szereplők: önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek és lakosok helyi kezdeményezéseit. Ennek érdekében a Területfejlesztési Koncepció olyan fejlesztési célokat és programokat fogalmaz meg, amelyek képesek az egyedi fejlesztési projekteket összekapcsolni, kistérségi keretbe illeszteni, ezáltal a központi és decentralizált, illetve az Európai Uniós támogatások elérését és felhasználását célzó forrásszerzésüket segíteni és alátámasztani. Ennek megfelelően a kistérségi fejlesztés és az annak keretet adó Kistérségi Területfejlesztési Koncepció kettős meghatározottságú:  Igazodás a támogatási rendszerekhez A kistérségi szint ugyanis jelenleg sem önálló forrásteremtési, sem forráselosztási szereppel nem rendelkezik, maga a kistérségi szervezetrendszer is folyamatos, önfenntartó jellegű forrásszerzésre kényszerül. E tevékenysége azonban arra irányul, hogy információval, tanácsadással, szakértői tevékenységgel, operatív menedzsment feladatokkal helyzetbe hozza a térség szereplőit, az önkormányzatokat, a vállalkozásokat és az itt élő embereket, illetve civil szervezeteiket, ezáltal hozzásegítse őket a különböző támogatási rendszerekből történő sikeres forrásszerzéshez, így a térségben megvalósuló fejlesztési projekteket indítson el.

 Helyi kezdeményezések felkarolása és generálása A kistérség így elsősorban egy olyan koordinatív, szervezési szint, amely méreténél és vállalt feladatainál fogva a mai magyarországi közigazgatási és területi struktúrában jelenleg leginkább alkalmas arra, hogy a térségi szereplőktől kiinduló helyi kezdeményezéseket összefogva, valamint a regionális, országos és nemzetközi programokat kistérségi szinten közvetítve találkozási pont legyen a helyi projektek és a kistérségi szintnél magasabb szintű fejlesztési programok, támogatások viszonyrendszerében.

A kistérségi szervezetek viszonyrendszere

Regionális, országos és nemzetközi programok, támogatási rendszerek Kistérségi szervezetek

Helyi kezdeményezések, projektek

1

„Aki a jelent vígan éli, boldog, de korlátolt ember, mert a korláttalan ember a Múltat s a Jövendőt szereti. És mert egyformán nem tudunk biztosat egyikről sem, az az igazi ember, aki a Múltat és a Jövendőt egyformán szereti.” (Ady Endre)

E kettőt, a múltat és a jövendőt kapcsolja össze a Koncepció, azaz a múltból, a múltban gyökerező eseményekből, tényekből, folyamatokból és irányokból indul ki, és a jelen problémái és értékei alapján egy jövőképet vázol fel, egy jövőt, amit szeretnénk, ami a kistérség és minden települése, valamint minden itt élő ember javát szolgálja, amely mégis reális és elérhető jövő. A múltat és a jövőt kapcsolja össze a Koncepció, azzal, hogy a feladat: a jelen. A feladat a jelen problémáinak megoldása a jelen értékei alapján. Mert vannak a jelenben problémák, térségi és egyéni szinten is, amit bizonyít a statisztika, bizonyít a mindennapi élet, de vannak értékek is, amit ugyancsak bizonyítanak a települések és az emberek is: a házak, a munka, a fóliasátrak, sok egyéb dolog. A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció egy keretdokumentum, amely 10 évre előre próbál tekinteni. Mert ha változik is közben a világ, és nyilvánvalóan változni fog, az alapcélok, amelyek fontosak a térségben élők számára, alapvetően nem változnak meg, mert ezek a célok leegyszerűsítve a következők: munka, jövedelem, biztonságos és boldog élet, lakás, család, nyugalom. A Koncepció feladata, hogy térségi programokat indítson el és a közös munkának kerete és ösztönzője legyen. Egy kiindulási pont, amire azt mondjuk: közös, és aki felelősséget vállal és visel önmagáért, a településéért, közvetve így a térségért, megtalálja, megtalálja az igazodást és a partnereket is, hogy tegyen és előre jusson. Nem cél, hogy minden kistérségi szintű legyen. Nem cél, hogy minden települési szintű legyen. A cél, hogy projektek valósuljanak meg, projektek, amik valamit megoldanak. Ez lehet egy család megélhetése, lehet több család megélhetése, lehet egy jövedelmező vállalkozás, lehet egy új gazdasági tevékenység, lehet új tudás és szakértelem, lehet egy civil összefogás, lehet egy útépítés, lehet bármi, ami a közvetve és közvetlenül a kistérség helyzetén javít, de legalábbis kísérletet tesz erre. A cél, hogy a Koncepció és a mögötte álló közös kistérségi felelősség segítse és ösztönözze ezeket a kezdeményezéseket és értékeljen minden eredményt, ami így keletkezik. A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció azonban egy dolgot feltételez: a közös felelősséget, amiben benne van még egy dolog: a célirányos együttműködés. Nem szükséges ugyanis mindenben és minden téren együttműködni, még úgy sem szükséges mindenben egyet érteni. Ami azonban közös érték, és a kistérség, a település, az emberek jövője közös érték, abban nemcsak célszerű, de szükséges is az együttműködés. Ezért jött létre a kistérség önkormányzatai kezdeményezésére az Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület és ezért született a Szentesi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója is. „Most, a harmadik évezred küszöbén is illő számot vetnünk jelenünkkel és még inkább jövőnkkel. Mi vár ránk kettőezer után? Mit tehetünk önmagunkért, utódainkért? Miként készüljünk fel egy nehezen kiszámítható új korszakra?” (Nemeskürty István, 1994)

2

A múlt öröksége Szentes és térsége az egészen korai századok óta lakott hely, a honfoglalás óta mindig is magyar népességű táj. Korai települései az évszázadok folyamán a legtöbb esetben többször is elpusztultak, a településszerkezet máig őrzi ennek nyomait. A lakosság számára megélhetést itt korábban is elsősorban a mezőgazdaság jelentett; és éppen ezért a kistérség fejlődése szempontjából jelenleg a legfontosabb kérdés, hogy a mezőgazdaság meg tudja-e őrizni ezt a szerepét, ha pedig veszít ebből a szerepéből, lesz-e és miből lesz új megélhetése az embereknek?

Településtörténet „Ami igazán lényeges és fontos egy településszövetségen belül, az a kulturális, néprajzi, történelmi gyökerek. Tehát ha a néprajzi, történelmi gyökerek homogének, akkor azok minden valószínűség szerint megjelennek egy kistérségi szövetség formájában is manapság… és a kultúra az, ami elsősorban összetartja azt.” (Szörényiné Kukorelli Irén, 1996)

Szentes város Szentes az Alföld közepén, Magyarország déli, Csongrád megye északi részén helyezkedik el, közel a Kárpát-medence földrajzi középpontjához. A város a Tisza bal partján, a Körösből eredő Kurca két oldalán terül el. Alföldi mezőváros nagy külterülettel és egykor kiterjedt tanyavilággal. A környező térség történelmi központja. Egy időben, 1878 – 1950 között Csongrád vármegye közigazgatási székhelye volt, 1984-ig járási, ezt követően városkörnyéki székhely. Városi rangot és önállóságot 1836-ban kapott. Ezt megelőzően a XVIII. században emelkedett ki a környékbeli hanyatló települések sorából és vált mezővárossá, amelynek lakossága 1780-ban megközelítette a 10000 főt, 1848-ban meghaladta a 22000 főt, a századfordulón pedig elérte a 30000 főt is. Ekkor a történelmi Magyarország 8-ik legnépesebb városa volt. Ebből a fontos térségszervező erejéből azonban a XX. században folyamatosan veszített. Népességgyarapodása megállt, jelenleg 31498 lakosa van, amely a magyarországi tendenciának megfelelően folyamatosan csökken. Az infrastruktúra látványos fejlődése a XIX. században kezdődött meg: távirda, telefon, rádió, TV adótorony, villanyvilágítás, artézi kutak, folyószabályozás, gátak, hajózás, utak, vasút, később gáz- és csatornahálózat létesült. A város ma is jelentős oktatási (alap- és középfokú oktatás, kihelyezett felsőfokú tagozat, zeneiskola), művelődési és kulturális központ. Sportéletének színvonalát jellemzi, hogy 1996-ban megkapta a „Magyarország Nemzeti Sportvárosa” címet. A város lakóinak megélhetési forrását a korai időktől kezdve a mezőgazdaság biztosította; mára ez a szerepe lecsökkent, de ma is jelentős. A mezőgazdaság a városban és környékén hagyományosan jó színvonalú, országosan ismert termékei a hajtatott és szántóföldi zöldség és a baromfi termékek. Fejlett a város ipara is, a korábbi kézműves és kisipari alapokon az 1960-as évek ipartelepítési politikája következtében a városban korszerű ipar fejlődött ki az élelmiszeripar, mezőgazdasági termékfeldolgozás és könnyűipar ágazataiban. A város a térség kereskedelmi és pénzintézeti központja is.

3

A Szentes környéki falvak Szentes térsége is a középkor századaiban viszonylagosan sűrű településű, sok kis faluból álló térség volt. E falvak többsége elpusztult, ma határrészek és külterületi lakott helyek őrzik nevüket, mint Szentlászló vagy Ecser és néhány templomrom. A mai települések részben tudatos telepítéssel, részben folyamatos újratelepüléssel jöttek létre, nagyrészt a XIX-XX. században virágzott tanyavilág lakosságának faluba településével. Szentes térségében, szinte egyenletes körben a város körül jelenleg 7 falu helyezkedik el, részben eltérő múlttal, de közel azonos adottságokkal, problémákkal és jövővel.

Árpádhalom 1956-ban Nagymágocs határából önállósult kis falu 676 lakossal, ahol a lakosság a mezőgazdaságból él. Neve a honfoglalás és Árpád vezér emlékét őrzi, mert a hagyomány szerint a község határában lévő természetes földhalom csoportból a legnagyobb Árpád fejedelemé volt, aki vezéreivel itt ütött tábort Pusztaszerre menet. Ezen a halmon életfa áll, jelképe a múltnak, a jövőnek és a magyarságnak.

Derekegyház 1949 lakosú falu, amely többszöri újrabenépesüléssel jött létre. Kezdetben a Károlyicsalád, majd a Weis-család uradalmi központja. Ebben az időszakban rendkívül korszerű mintagazdaság épült ki az uradalomban, ahol a szántóföldeket öntözőcsatornákon közlekedő hajókról öntözték.

Eperjes Az 1950-es években települt tanyaközség, korábbi neve a meseszerű Kiskirályság. 840 lakosának közel fele ma is tanyán él.

Fábiánsebestyén 2422 lakosú falu, korábbi kun település, majd Hunyadi-birtok, végül a század folyamán újratelepült község. 1941-43 között mintaközségként építették ki 200 családi házzal, iskolával, óvodával, utcai díszfákkal és cserjékkel.

Nagymágocs Uradalmi község, melynek lakói korábban a Károlyi-uradalomban dolgoztak. Jelenleg a falunak 3719 lakosa van, az országosan is kiemelkedő műemlék Károlyi-kastélyban pedig öregek otthona működik.

Nagytőke A térség legkisebb faluja 587 lakossal, amely Szentes határából 1952-ben önállósult tanyaközség. Lakosainak közel fele ma is tanyán él, megélhetésük ma is főként a mezőgazdasághoz kapcsolódik.

Szegvár A kistérség legnagyobb faluja 5260 lakossal, nagy történelmi múlttal, a Tisza partján. A megye egyik legrégibb települése, területéről került elő Európa legrégibb, két hatalmi jelvénnyel ábrázolt istenszobra, az ún. „Sarlós Isten”. A településen korábban kastélyerőd állt, majd a Károlyi grófok kastélyt emeltek, amely később Csongrád vármegye üléseinek helyszíne is lett. A falu értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik.

4

Kulturális örökség „Népünk monumentális erejű, anélkül, hogy tudna vagy tehetne róla. Azzal tartja meg magyarságát, hogy szívósan dolgozik, s közben beszél, énekel, dolga után lát, s egy kicsit iskolás kérdésnek érezném pl. a „hazaszeretet” után való érdeklődést.” (László Gyula, 1999)

A természeti táj öröksége A Szentes környéki táj síkvidék, amely a Tisza és a Körös mentén keletkezett. A folyószabályozással a vízborítás mértéke jelentősen csökkent és megváltozott a felszíni vízfolyások szerepe is. A táj legfontosabb adottsága a kiváló mezőgazdálkodási alkalmasság, amely máig hatóan megszabja a kistérség fejlődési irányait.

Gazdálkodási hagyományok A mezőgazdaság a korábbi évszázadokban az akkori piaci viszonyoknak megfelelően az extenzív állattenyésztésre, ahhoz kapcsolódó gyepgazdálkodásra, valamint szántóföldi termelésre alapozódott. Emellett folyamatosan nyert teret a kertészet, annak keretében a zöldség- és gyümölcstermesztés, amely napjainkra Szentest és környékét országos jelentőségű zöldségtermesztő tájjá alakította át. Mellette megmaradt a szántóföldi gazdálkodás és az állat-, elsősorban a baromfitenyésztés szerepe is. A térségben komoly hagyománya van a legkorszerűbb nagyüzemi gazdálkodásnak; a század első felében a derekegyházi és a nagymágocsi uradalmakban, a század második felében pedig néhány szentesi szövetkezetben (Árpád TSZ, Termál TSZ) és a Pankotai Állami Gazdaságban magas színvonalú termelés folyt. Emellett a háztáji gazdaságok megalapozták az önálló kistermelői gazdaságok létrejöttét is. A térségben a mezőgazdasági szaktudás oktatási bázissal is rendelkezik és nélkülözhetetlen az emberek többségének megélhetésében. A kistérség falvaiban ma is a mezőgazdaság jelenti a megélhetés alapját. Szentesen emellett az ipar is nagy hagyományokkal rendelkezik. A századfordulón élénk kézműves kisipar volt a városban, és a kézműves hagyományok (pl. csipkeverés, szövés, hímzés, kerámiakészítés, kosárfonás, gyékényfonás, fafaragás) máig élnek.

Népi kultúra A térségben élők megélhetése egészen a folyószabályozásig szorosan kapcsolódott a Tiszához, maga Szentes város századokig halászfalu volt. A halászat mestersége, a vízi élet és eszközei mára a múzeumba szorultak. Hasonlóan visszaszorult a kézművesség is, felélesztésére azonban jelenleg is történnek kezdeményezések. Ilyen értékes kincs a fábiánsebestyéni fából faragott szoborpark. A térség népi kultúrája szorosan összefonódott az alföldi népélettel, a mezőváros, a tanyaközségek, az uradalmi községek és a szétszórt tanyavilág népe a jellegzetes paraszti kultúrát őrizte. Mára ez eltűnt, legfontosabb emlékei azonban, a parasztházak és a tanyák a legtöbb településen megmaradtak. Ugyanígy értékes építészeti kincs az árpádhalmi favázas kápolna, a fábiánsebestyéni és a szegvári szélmalom és a templomromok Fábiánsebestynénen és Szentesen.

Kastélyok A népi kultúra ellenpárja, az európai arisztokrata, főúri élet is jelen volt a térségben, ennek emlékei a derekegyházi, a nagymágocsi, az árpádhalmi és a szegvári kastély. Közülük a nagymágocsi kastély az ország egyik legszebb kastélya, amelynek egykori berendezéséről, parkjáról fényképek is maradtak fent, és a kastély minden magyarországi kastélyokról szóló szakkönyvben helyet kap. 5

Mára eltűnt az egykori mágnások világa és a kastélyok is más, általában szociális funkciót kaptak. A kastélyok mégis e falvak egyik legfontosabb emlékei, mert egykor az európai kultúra színhelyei is voltak, és erre a szerepre ma is rendkívül nagy az igény a szentesi térség egészében.

Vallási gyökerek Mára az egyházak és a vallás szerepe a szocializmus természetes hitéletet visszaszorító évtizedei előtti időszakhoz képest jelentősen csökkent, illetve méginkább a magánéletbe szorult vissza. Szentes és térsége azonban a magyarság egészéhez hasonlóan korábban komoly vallási igénnyel rendelkezett, amit példáznak a ma már romos korai templomok és a ma is minden faluban álló templomok. A térségben élők a keresztény, főként a római katolikus és a református vallást követték és követik. Egykor Szentes városban jelentős zsidó közösség élt, amely impozáns zsinagógát emelt, ma ez városi könyvtárként hasznosul. Napjainkban mindemellett sokan már nem követik a vallást, és az egyházak közösségformáló és összetartó ereje már csak rendkívül korlátozottan érvényesül.

Konfliktusokkal terhelt társadalom A magyar társadalom természetes fejlődését a XX. században rendkívül súlyos külső hatások zavarták meg, amelyek máig ható következményeket okoztak. Ilyen volt az 1920-ban bekövetkezett terület- és népességvesztés; az ennek nyomán felerősödött identitás problémák; a két világháború közötti torz társadalmi fejlődés a fényűző arisztokrácia és a szegény paraszti és munkás réteg szélsőséges helyzetével; a fasizmus társadalom rombolása, a szocializmus társadalom rombolása, végül a rendszerváltást követő csalódás és növekvő társadalmi leszakadás. Mindezek a hatások a szentesi kistérség társadalmára is hatottak, amely kifejezésre jut az emberek csalódottságában, reményvesztésében, emberi konfliktusaiban és különösen a gyenge partnerségben, a közösségi élet megrendülésében, a generációk közötti konfliktusokban. Ez az örökség elsődlegesen az, amelynek következtében gyenge a helyi identitás, gyenge a társadalmi párbeszéd és együttműködés, részekre és egyénekre szabdalt a kistérségi társadalom. Ez az örökség a szentesi kistérségben is az, amely a fejlődés legnagyobb gátja és amelyet leküzdeni talán csak évtizedek alatt és többszörös generációváltással lehet.

Identitás A térségben élő emberek identitása egyre inkább személyes identitás, amely a közvetlen lakóhelyhez, a megélt társadalmi térhez kötődik. Így a kistérségben leginkább a településhez és a még annál is szűkebb személyes lakótérhez kötődő identitás érvényesül. Térségi viszonylatban is erőteljes Szentes város identitásban betöltött szerepe, részben a falvak, tanyák is szentesi gyökerekkel rendelkeznek, és Szentes térszervező szerepe máig érvényesül. Egységes, a mai értelemben vett kistérséghez kötődő térségi identitás még nem alakult ki. Ezt csak a partnerségben is érvényesülő kistérségi együttműködés teremtheti meg, fokozatosan, természetes folyamat részeként.

6

A kulturális örökség és hatásai a jelenben Kulturális örökség kiemelt tényezői



Hatások a jelenben

Szentes város térségi fejlődést generáló szerepe Hátrányos helyzetű falvak Nagy külterület máig fennálló tanyavilággal Rendkívül jó természeti feltételek a magas színvonalú mezőgazdálkodáshoz A természeti táj öröksége Fejlett kertészet (zöldség- és virágtermesztés) Gazdálkodási hagyományok Nagyüzemi gazdálkodás megmaradása Emberek mezőgazdasági szaktudása Tanyai gazdálkodás, tanyavilág Mezőgazdaság kiemelkedő szerepe a gazdaságban és a megélhetésben Ipari múltra épülő korszerű ipar Szentesen Népi építészeti örökség a városban és a falvakban Népi kultúra Feléleszthető kézműves mesterségek Az alföldi népéletben gyökerező átalakuló paraszti, földműves társadalom Idegenforgalomban nem hasznosuló építészeti kincs Kastélyok Elvesztett kultúrateremtő és megőrző szerep Vallási hagyományok Vallási gyökerek Konfliktusokkal terhelt társadalom Érdekek mentén felszabdalt helyi társadalom Gyenge partnerség Személyes sérelmek és konfliktusok az emberek egyéni sorsában Szentes város meghatározó hatása az identitásban is Identitás Hiányzó kistérségi identitás Összegezve Egységes magyar népi gyökerekkel rendelkező, de máig ható konfliktusokkal terhelt helyi társadalom, szorgalmas, mégis nemegyszer csalódott emberek, akiknek élete és megélhetése alapvetően a mezőgazdaság és Szentes város jövőbeli fejlődési irányaitól függ.

 Települési múlt  

    

7

A jövő kapujában A Szentesi Kistérség fejlődése a jelenkori tendenciának megfelelően fokozott mértékben függ a világgazdaság, benne Magyarország fejlődési folyamataitól. Mindez nem kisebbíti, de behatárolja a helyi fejlesztés lehetőségeit. Ugyanakkor éppen ez a társadalmi és gazdasági viszonyrendszer emeli ki a helyi fejlesztés, a települési és térségi önerős kezdeményezések fontosságát és szerepét. Azt a közös felelősséget, amelyet a kistérség vezetői, vállalkozói, civil szervezetei, intézményei és lakosai viselnek a térség egészének jövője szempontjából.

A Szentesi Kistérség fejlődését is meghatározó külső tényezők Globális folyamatok „Napjainkban az üzleti élet, a munka, a politika világa mind fenyegetőbbé válik, s a család igyekszik megteremteni a maga biztonságos szigetét, hogy megmeneküljön a környező zűrzavartól. Belső feszültségeit letagadja, és elkeseredetten ragaszkodik a kiegyensúlyozottság ábrándképéhez… mindez felkészíti a fiatalokat arra, hogy a fogyasztás gyönyörei köré szerveződő, engedékeny társadalomban éljenek. Az eredmény: nyugtalanság, elégedetlenség, depressziós hangulatok, pótkielégülések utáni sóvárgás… a társadalom nemcsak a „kényeztető neveléssel” és az általános engedékenységgel erősíti meg ezeket a mintákat, hanem a reklám, az igénykeltés és a hedonizmus tömegkultúrájával is.” (Christopher Lasch, 1978)

 Gazdasági globalizáció A világban jelenleg minden eddiginél nagyobb mértékű és gyorsaságú globalizációs folyamat zajlik, amelynek alapja és háttere az egyre nagyobb gazdasági és pénzpiaci befolyásra törekvő gazdasági terjeszkedés. A globalizáció jellemző folyamata a világgazdaság hálózatának kiteljesedése és megszerveződése, amelyben valamennyi gazdasági szervezet, a kisvállalkozó és a nagyvállalat is növekvő mértékben függ a világpiaci folyamatoktól, illetve kapcsolódik be a világgazdaság multinacionális hálózatába. A globalizáció egyértelműen gazdasági meghatározottságú, amely elsősorban a nyugati társadalomból indult ki, mára azonban világméretű folyamattá vált. Magyarországon is érzékelhető hatásai a multinacionális vállalatok megjelenése, a nemzetközi tőke domináns gazdaságfejlesztő szerepe, a fogyasztói szemlélet és magatartás elterjedése, az áruk, szolgáltatások, igények globális szintű azonossága.

 Társadalmi globalizáció A gazdasági globalizáció együtt jár a társadalmi globalizációval is, amely a kultúra, az emberi magatartás és szemlélet bizonyos mértékű egységesülését, közeledését jelenti. Ez azonban rendkívül ellentmondásos és konfliktusokkal terhelt. Az anyagi kultúrát tekintve ugyanis a korszerű gazdaság és a világméretű munkamegosztás révén leomlóban vannak az egyes kultúrköröket elválasztó falak. A kultúrák közötti közeledés azonban az életmódban kevésbé problémamentes. A szellemi kultúrák (világviszonylatban elsősorban a nagy világvallások kultúrkörei, Magyarország viszonylatában pedig a Kárpát-medence népi és kulturális sokszínűsége, valamint a cigányság) közeledése jelenleg ugyanis nem érvényesül.

8

Különösen azok a közösségek, amelyek nem részesülnek az anyagi kultúra áldásaiból, erősebben kötődnek őseik szellemi hagyományaihoz (cigányság). Ehhez kapcsolódik az a jelenség, hogy az anyagi fejlődés legtöbb esetben közösségbomlasztó hatású, ami a globalizáció legnagyobb társadalmi veszélye is. A gazdasági globalizációval együtt járó fogyasztói kultúra a tömegkultúrát teremti meg, amelynek legfőbb sajátossága az individualizmus, az egyéni igény, érdek és cselekvés, valamint az ennek ellenére kialakuló, reklámokkal és egyéb módon befolyásolható, egységesen fellépni képtelen társadalmi tömeg jelensége.

 Fokozódó verseny A globalizáció folyamata egyre erősebb versenyhelyzetet teremt gazdasági, társadalmi és politikai szinten is. Ez a verseny érvényesül a vállalatok között a piacon, az országok között a nemzetközi politikában, a gazdasági növekedésben és a nemzetközi tőke befogadásában, és érvényesül a társadalomban a munkaerőpiac és jóléti viszonyok területén. A versenyhelyzet folyamatos fejlődési, előrelépési és megújulási kényszert teremt az országok, régiók, vállalatok és egyének számára is. Egyrészt jellemző a gazdaság és az élet szinte minden területén a közvetlen haszon elérésére törekvés és a mindent, még a magánéletet is átható racionalitás, amely pozitív hatásai mellett negatív hatásokkal is jár.

 Európai integrációs folyamat Részben az erősödő nemzetközi verseny tette kényszerítő erejűvé az európai államok számára az európai integrációs folyamatot, amely Franciaország kezdeményezésére az 1950-es években indult meg. Így jött létre a mára 15 tagállamból álló Európai Unió, amely jelenleg a nyugat-, észak- és dél-európai országok közössége; a keleti bővítést közel 10 éve állandó viták kísérik. Az Európai Unió a globalizációs folyamatnak megfelelően elsősorban gazdasági érdekek mentén szerveződött és szerveződik, a megnövekedett világpiaci versenyben az európai államok többsége csak így, együttesen képes lépést tartani a XX. század második felében kialakult új gazdasági erőközpontokkal, az Amerikai Egyesült Államokkal és a távol-keleti Japánnal. Az európai társadalom számára meghatározó folyamat a korábbi világpolitikai vezető szerep elvesztése és folyamatos csökkenése. Ennek érdekében az Európai Unió jelenlegi tagállamai számára a gazdasági versenyelőny megőrzése a cél, amely magával hozza a történelmi okokból jelenleg a nyugat-európai fejlődéstől elmaradt közép- és kelet-európai országok, így Magyarország csatlakozásának késleltetését is.

 Európai regionalizmus Az Európai Unió által megtestesített európai egységesülés mellett az Unió egyre erősödő eszméje a regionalizmus, amely a korábbi nemzetállami keretek helyett a régiók természetes, akár határokon átívelő szerveződésére épül. Szerepet kap ebben a társadalmi és gazdasági globalizáció negatív hatásainak kivédésére irányuló helyi jelleg (helyi gazdaság, helyi társadalom, közösség és identitás) megőrzése, erősítése és az európai társadalomra jellemző rendkívüli sokszínűség. Európa ugyanis földrajzilag, és abból is adódóan társadalmilag is rendkívül sokszínű, népek, népcsoportok, kultúrák együttélési helye, és e különbségek mára sem tűntek el. Az a természetes indíttatású európai regionalizmus, amely erre épít, rendkívül pozitív folyamat, és különösen az Magyarország számára, mert lehetővé teszi a természetes társadalmi és gazdasági kapcsolatok Kárpát-medencei újjászerveződését. Másrészt azonban a regionalizmus összekapcsolódik a globalizációs verseny folyamatával, és országrészek, régiók, megyék, kistérségek és települések tőkéért, beruházásokért, munkaerőért és forrásokért való versenyét is jelenti. Ez negatív jelenség, mert a térségek közötti természetes különbségeket gyakran tovább növeli, ugyanis egy térség részesülése ezekből a tényezőkből a legtöbb esetben az érdekérvényesítés hatékonyságától, vagy éppen a különbségeket tovább konzerváló, meglévő infrastrukturális fejlettségtől függ.

 Jóléti társadalom iránti igény Az európai országok többségében a XX. század második felében viszonylagos jólét épült ki, amely a korábbinál magasabb életszínvonalat, foglalkoztatást, jövedelmet, egyre bővülő anyagi javakat tett lehetővé az emberek számára. A jóléti társadalom megteremtette a foglalkoztatás, az oktatás és a szociális ellátás kiteljesítését, és az infrastruktúra kiépítésével rendkívül fejlett anyagi kultúrát (összkomfortos háztartások, fejlett kommunális infrastruktúra, fejlett közlekedési infrastruktúra, személygépkocsik, háztartási készülékek, ruházkodás) teremtett. 9

A jelenleg érvényesülő világgazdasági folyamatok a legtöbb ország esetében a jóléti társadalom lezárulását jelzik. Ez is hozzájárul az Európai Unió keleti bővítési folyamatának lelassulásához, mert a jelenlegi tagállamok saját jelenlegi jóléti színvonalukat féltik. Ugyanakkor éppen a globalizáció erősíti fel a kevésbé fejlett (pl. Magyarország) és a fejlődő országokban (pl. Afrika, Ázsia, Közép- és Dél-Amerika) élő emberek jóléti igényeit is, amely az egyre erősödő bevándorlásban ölt testet. Ez a bevándorlás cél vagy tranzit jelleggel Magyarországot is érinti, jellemző esetei a külhoni magyarok bevándorlása, a cigányság kivándorlási törekvései és a harmadik országokból érkező bevándorlók.

 Változó munkakultúra A modern gazdaság megváltozott munkaerőpiaci igényei rendkívül éles helyzetet idéznek elő a munkaerőpiacon. A foglalkoztatási lehetőségek egyre inkább szűkülnek, amely felerősíti a társadalmi rétegek és korosztályok közötti munkaerőpiaci és jövedelmi feszültségeket. Ebben kettős tendencia érvényesül. Egyrészt rendkívül felértékelődik a tudás és a minőségi, elsősorban szellemi, vezetői munkavégzés követelménye, amely maga után vonja az oktatás, a felsőoktatás kiszélesítését és az élethosszig tartó tanulás elvét. Másrészt a társadalom azon rétegei számára, amelyek nem tudnak ezzel lépést tartani, a tudást, szakképesítést alig igénylő tevékenységek kerülnek előtérbe, rendkívül kiszolgáltatott helyzettel és alacsony bérezéssel párosulva. Emellett a társadalom egy széles rétege véglegesen kikerül a munkaerőpiacról, és munkába vonásuk rendkívül nehéz.

 Globális problémák A jelenkorban a társadalom egyre több olyan problémával találja szembe magát, amely korábban nem létezett, és amely éppen a gloabalizációs folyamat révén került előtérbe. Ezek közé tartoznak a földi bioszféra egészét, így az emberi életteret is veszélyeztető környezeti problémák (felmelegedés, környezetszennyezés, fajok kipusztulása, természetes életterek beszűkülése, talajleromlás, árvizek) – Magyarország esetében leglátványosabb jele a tiszai szennyezés és az alföldi vízháztartási problémák. Ilyen a modern kori népvándorlás, amely az elmaradott térségekből a fejlett országokba irányul, amelyek azonban nem fogadják be a bevándorlókat. Ilyen az etnikai konfliktusok állandó veszélye (balkáni háború, kelet-európai országok felbomlása, bevándorlás, cigányság, közel-kelet, afrikai törzsi háborúk), és ilyen a világméretű szegénység (amely egy társadalom rendkívüli mértékű egészségügyi, testi, lelki nyomorát idézi elő), valamint ahhoz kapcsolódóan az egyre növekvő életszínvonalbeli és gazdasági különbség a világ országai között.

Országos tendenciák „A kérdés tehát nem az, hogy meg tudjuk-e őrizni korábbi önmagunkat, hanem hogy a teljes önfeladástól meg tudunk-e menekülni; az ország földrajzi fekvéséből adódó sajátosságokat történelmi tapasztalataink birtokában előnyökké tudjuk-e változtatni. Más szóval, tudunk-e a mindenkori Birodalom felértékelt régiója, a perifériák sorában stratégiailag fontos hely lenni. Hiába fekszik Közép-Európában, a Kárpátok védő ölelésében, Magyarország mindig határterület volt, peremvidék, birodalmak, Kelet-Nyugat, katolicizmus-ortodoxia, pápisták és protestánsok közti ütközőpont. A köztes határfolyó az országot középen átszelő Duna. Ezt a földrajzi, történelmi helyzetet szenvedi ez a nép, de ebből, erre épül – mások szemében – marginális műveltsége, s ennek előnyeit megtalálva juthat jobb sorsra.” (Jankovics Marcell, 1998)

 Európában egyedülálló kulturális örökség A magyarság a honfoglaláskor a korabeli európai műveltségtől eltérő, a keleti kultúrkörben gyökerező, a kor színvonalához képest rendkívül kifinomult és magas színvonalú műveltséggel érkezett a Kárpát-medencébe, ahol sikeresen illeszkedett be az európai népek közé. Rendkívül lényeges, hogy az Európába érkező pusztai nomád népek közül a magyarság az egyetlen, amely nyelvét, kultúráját és államiságát megőrizve máig fennmaradt. 10

Kulturális örökségében így a keleti hagyományok rendkívül mélyen gyökereznek, az ország mégis a nyugati kultúrkörhöz tartozik az államalapítás óta. A magyar kultúrát folyamatosan érték és érik hatások, egyedisége mégis érvényesül a népzenében, a népmesekincsben, a gazdálkodási és települési hagyományokban. Mindez a terület- és vidékfejlesztés egyik legfontosabb alapja lehet.

 Szellemi potenciál Magyarország egyik legnagyobb kincse az a magas szellemi potenciál, amely számos kutatási eredményt, tudóst, kiváló elmét, találmányt adott az országnak, és amely az oktatás színvonalában is érvényesül. Különösen nagy érték mindez a modern korban, amelyben a humán erőforrás, a tudás, a képzettség, az intelligencia, a probléma megoldó készség szerepe rendkívüli mértékben megnőtt, és a társadalmi fejlődés egyik alappillére. Európai összehasonlításban és világviszonylatban is a magyar munkaerő rendkívül jól képzett, a tudományos élet ugyancsak magas színvonalú. Mindennek azonban nem kedveznek az alacsony munkabérek, az alacsony társadalmi megbecsülés, valamint az oktatás kiteljesítésével (érettségizők és felsőoktatásban résztvevők számarányának folyamatos növelése), amellyel együtt jár az oktatási színvonal általános romlása, a magyar oktatás e téren szerzett előnyeinek folyamatos elvesztése.

 A XX. században megbontott természetes fejlődés Magyarország természetes fejlődését a XX. században több esemény és külső behatás is erősen korlátozta. Kiemelkedik közülük az első világháborút lezáró békeszerződés, amely az ország kétharmadának elcsatolásával a természetes fejlődést torzító térszerkezetet, társadalmi és gazdasági mozgásokat eredményezett. További események hatásának eredményeképpen kialakult az ország Budapest központúsága, megbomlott a természetes Kárpát-medencei és közép-európai gazdasági és társadalmi együttműködés, felgyorsult az ország NyugatEurópától való gazdasági lemaradása, Magyarország kívül került az európai fejlődés fő áramlatán. Az 1990-es évtizedben nyílt meg a lehetőség a mindebből eredő hátrányok felszámolására. Ez nyitotta meg a lehetőséget az önerős kezdeményezéseknek (vállalkozások, civil szféra, önkormányzatiság, eurorégiós törekvések).

 Identitás válsága Az ország történelmét végigkíséri a nemzeti identitás tudat válsága, amely pedig döntő jelentőséggel bír a fejlődési folyamatban és dinamizmusban. Azokban az időszakokban, amikor az ország vezetői és lakossága tudatában volt saját nemzeti értékeinek és érdekeinek, ezeket vállalta és megélte, az ország dinamikus fejlődést ért el (honfoglalás kora, XIX. század vége), míg amikor ez az identitás zavart szenvedett (XX. század), a fejlődés is zavarokat hordozott. Jelenleg ennek tünetei a helyi közösségek felbomlása, a helyi identitás gyengesége, a regionális identitás hiánya, a külországokból származó minták rendkívüli mértékű elterjedése a társadalom és a gazdaság minden területén, a gyenge együttműködési és együtt cselekvési készség.

 Közösségek felbomlása A XX. század második felében irányított politikai és természetes szocializációs okokból eltűntek, visszaszorultak a helyi közösségek, a természetes civil kezdeményezések és tevékenységek. Mire mindez az 1990-es évtizedben részben újjászerveződött, új problémával találta szembe magát: a nyugati fogyasztói kultúra családokat és emberi kapcsolatokat romboló erejével. „Magyarországon a legnagyobb hiány emberi közösségekben van 1” – és különösen fontos a közösségi élet, élmény, élettér megteremtése, megőrzése a vidéki településeken, a csökkenő népességű falvakban, fontos nemcsak társadalmi, de gazdasági szempontból is – mert ez az alapja az együttműködésnek, a programszerű fejlesztésnek, a civil életnek, a családi életnek is.

1

Jávor Károly (VÁTI OVO) előadása, Csongrád, 2000. október. 11

 Átmenetiség A mai Magyarország egyik legjellemzőbb tulajdonsága, hogy minden, a politikai irányítási rendszer, a társadalmi együttműködési rendszer, a gazdasági átalakulás, a tőkekoncentráció, a foglalkoztatási szerkezet, a gazdasági ágazatok szerkezete, az állami támogatási és finanszírozási politika, a közigazgatás, a térségi fejlesztés, mindezek intézményei átmeneti állapotban van, jelenleg is folyamatosan változik. Mindez jelzi azt a rendkívüli dinamikus fejlődési folyamatot, amely az országot fokozatosan közelíti a nyugat-európai gazdasági és társadalmi struktúrához. Egyben azonban kiszámíthatatlan és bizonytalan jövőképet tud csak adni a fiatalok, az emberek, a családok, a munkavállalók, a vállalkozások számára. Ez fokozott alkalmazkodást követel meg Magyarországon mindenkitől, és az életsorsokban rendkívüli szélsőségeket eredményez.

 Eltérő kulturális és gazdasági fejlettség A közép-európai országok többségére az jellemző, hogy a kulturális fejlődés, a kulturális élet, általában a kultúra színvonala és a műveltség előrébb tart az adott ország gazdasági fejlettségénél. Kulturális tekintetben tehát sokkal kisebb e régió, így Magyarország lemaradása a fejlett nyugat-európai országoktól, mint gazdasági téren. Részben ez az adottság alapozza meg a jelenleg is tapasztalható dinamikus felzárkózási folyamatot, ezért ezen országok egyik legfontosabb fejlesztési potenciálja. Magyarország esetében ez az országon belüli fejlődési különbségek esetében is igaz: felmérések szerint kulturális téren nincs meg az a fejlettségbeli különbség az ország keleti és nyugati fele között, amely a gazdaságban érvényesül. Mivel a gazdasági fejlődésnek a megfelelő kulturális szint alapvető tényezője, ez a keletmagyarországi térség felemelkedésének egyik fontos potenciálja is.

 Társadalmi elszegényedés Történelmi okokból Magyarország és a magyarság többszörösen elszegényített ország, a nemzeti szorgalom mégis újra és újra megteremtette a fejlődés alapjait. Az 1990-es évtizedben megkezdődött gazdasági átalakulás fokozott teherviselést követelt és követel a társadalom egészétől. Nyomában újra, sok esetben szélsőségesen megnövekedtek a társadalmi különbségek a vagyoni, a foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzet tekintetében, és a társadalom döntő hányada elszegényedett, korábbi életszínvonalának tartása egyre több munkát és energiát követel. Mára a lakosság legnagyobb hányada már felélte korábban képződött tartalékait, jelenleg pedig nincs módja további tartalék képzésére. A privatizáció folyamatában az állami vagyon magántulajdonba került, amely nemzeti szinten jelentős értékvesztéssel járt.

 Forráshiányos gazdaság A magyar gazdaság a gazdasági átalakítás küszöbére szervezeti és finanszírozási gondokkal érkezett. Az 1990-es évtized fejlődési folyamatának gazdasági szempontból legdöntőbb momentuma a hazai vállalkozási szektor piacgazdasági típusú kiépülése, e szektor szereplői ugyanakkor néhány kivételtől eltekintve folyamatos és rendkívül nagy forráshiánnyal küzdenek. Mindez korábbi évtizedekre is visszanyúlik és összefügg a magyar gazdaság technológiai és szerkezeti lemaradásával. A kiépülő kereskedelmi bankrendszer a vállalkozások teljes körű tőkésítését nem oldotta meg, különösen a fejlődésben döntő kis- és középvállalkozások forráshiánya szembeötlő. Ezen az állami támogatási politika is csak enyhíteni képes. Ez a forráshiány, illetve ennek kezelése azonban meghatározó a magyar vállalkozások versenyképessége szempontjából, különösen az Európai Unió és a globális gazdaság, a multinacionális tőke viszonyrendszerében.

 Alulfinanszírozottság A forráshiány nemcsak a gazdaság, hanem a társadalmi szervezetek, intézmények, de az állami és önkormányzati intézmények működésére is jellemző. Jelenleg Magyarországon szinte minden szervezet, intézmény, illetve feladatellátás alulfinanszírozott. Ez fokozott pályázati kényszert és bizonytalan jövőképet eredményez ezen szervezetek döntő többségénél. Ez igaz az önkormányzatokra és intézményeikre, valamint a kistérségi szervezetekre is.

12

 Budapest központúság A XX. században kialakult torz térszerkezeti fejlődés eredményezte Budapest domináns szerepének kialakulását, amely kihat az ország egészének fejlődésére. Ennek kedvezőtlen eleme, hogy a közlekedési infrastruktúra, amely a gazdasági fejlődésnek egyik alapvető feltétele (autópálya, autóutak, vasút, repülőterek) egyoldalúan Budapest központi szerepét erősíti, illetve az ország nyugati kapcsolatait részesíti előnyben. Mindez tovább hátráltatja a keleti, északi, déli országrészek, illetve a belső periféria fejlődését, mert elérhetőségüket jelentősen megnehezíti. Részben Budapest felé is töredékesek a kapcsolatok, a keresztirányú kapcsolatok pedig kifejezetten hiányosak. Ugyanakkor maga a főváros is tehermentesítésre szorul, és a növekvő szuburbanizáció, a városkörnyéki falvakba való kiköltözés, de az egyenletes tőkeáramlás, a területi kiegyenlítés is az ország egyenletes térstruktúra szerinti fejlesztését kívánja meg.

 Társadalmi veszélyforrások Az ország népességének folyamatos csökkenése jelzi leginkább, hogy a magyar társadalom igen nagy válságban van, amely összefügg a nemzeti identitás zavarával, a társadalmi elszegényedéssel, a XX. század nemzetromboló eseményeivel. A népesség folyamatosan és egyenletesen csökken, ezzel párhuzamosan a magyar társadalom elöregszik. Ezt a helyzetet tovább rontja a lakosság egészségügyi állapotának leromlása is. Mindez kihat az ország gazdasági teljesítményére és a lakosság közteherviselési képességére is. Az 1990-es évtizedben kiépülő új társadalmi és gazdasági struktúra tovább növelte a társadalmi problémákat, erősítette a szociális feszültségeket. A mai és a jövőbeli társadalmi veszélyforrások így a népességcsökkenés és az elöregedés mellett a stressz, a depresszió, az öngyilkosságok magas száma, a válások magas száma, az egyszemélyes háztartások növekvő száma, az alkoholizmus, a kábítószer fogyasztás, az erőszak, a bűnözés, az elidegenedés, a szélsőséges politikai nézetek erősödése, a korrupció, a fogyasztói tömegkultúra negatív hatásai és a cigányság beilleszkedési zavarai.

 Európai integrációs folyamat Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltással megnyílt a lehetőség, hogy Magyarország a közép-európai térség egészével együtt újra integrálódjon az európai gazdasági és társadalmi fejlődés közös folyamatába és felzárkózzon a fejlett nyugat-európai államokhoz. Ennek megfelelően a magyar kormányzati politika központi eleme az euroatlanti integráció. A NATO-hoz való csatlakozás 1999-ben megvalósult, az Európai Unióhoz való csatlakozásról jelenleg is tárgyalások folynak. Ez a folyamat határozza meg a magyarországi gazdaságpolitikát, a regionális politikát és a jogalkotási munkát is. E folyamat keretében az ország előkészítő jelleggel Európai Uniós forrásokból (Phare, Ispa, Sapard, Leader, stb. programok) részesül. Ebbe a folyamatba illeszkednek az önszerveződésre és társadalmi részvételre épülő regionális politika kezdeményezései is, elsősorban a kistérségi szervezetrendszer megjelenése. Az európai integráció legfontosabb hatása a közvetlen gazdasági és társadalmi előnyökön túl az a szemléletváltás, amelyet mindez megkövetel (partnerség, alulról építkezés, helyi demokrácia). Mindemellett az Európai Uniós tagság jelentős hátrányokkal is jár majd a magyar társadalom egy része, elsősorban a mezőgazdaságból élők körében, ennek kivédése az országos politika általános feltételrendszere mellett a helyi politika felelőssége is.

13

A globális folyamatok és kistérségi hatásaik Globális folyamatok

 Gazdasági globalizáció  Társadalmi globalizáció  Fokozódó verseny    

Európai integrációs folyamat Európai regionalizmus Jóléti társadalom iránti igény Változó munkakultúra

 Globális problémák Összegezve



Kistérségi hatások

 Fokozott verseny a gazdaságban Fogyasztói tömegkultúra terjedése Társadalmi-gazdasági lecsúszás veszélye Felzárkózás Ny-Európához Erős versenyhelyzet Kistérségi szerep felértékelődése Régiók közti verseny Életminőség javulása Állandó fejlesztési kényszer Új foglalkoztatási esélyek Erőteljes munkanélküliség és munkavállalói kiszolgáltatottság Veszély tudat megjelenése a mindennapokban Fokozott függés és alkalmazkodás a világgazdasági és világpolitikai folyamatokhoz  Külföldi tőke megjelenése Kulturális közeledés, szemléletváltás A pozitív változások kényszere

A legfontosabb országos folyamatok és kistérségi hatásaik Országos tendenciák

 Európában egyedülálló kulturális örökség  Szellemi potenciál  A XX. században megbontott természetes fejlődés  Identitás válsága  Közösségek felbomlása  Átmenetiség  Eltérő kulturális és gazdasági fejlettség  Társadalmi elszegényedés  Forráshiányos gazdaság    

Alulfinanszírozottság Budapest központúság Társadalmi veszélyforrások Európai integrációs folyamat Összegezve



Kistérségi hatások

 Kistérségi sajátosságok felértékelődése Képzett munkaerő, munkakultúra -

 Folyamatos újrakezdés, változás

-

Helyi identitás gyengesége Helyi közösségi élet gyengesége, elvándorlás Új foglalkoztatási, gazdasági, társadalmi Állandó alkalmazkodás és verseny esélyek Jó kulturális alapok a fejlődéshez -

Alacsony jövedelmek, nehéz megélhetés Vállalkozások önerő hiánya, kisvállalkozások túlsúlya Állandó működési bizonytalanság Közlekedési vákuumhelyzet Társadalmi konfliktusok kiéleződése Rendkívül éles versenyhelyzet

Felzárkózási esély a nyugat-európai fejlődési folyamathoz Függés az országosan érvényesülő tendenciáktól és politikától, amely azonban esélyt ad a helyi és térségi fejlesztéssel az önerős, belső erőforrásokra támaszkodó megújulásnak.

14

Kistérségi sajátosságok Természeti adottságok „Ez itt a magyar föld, az első foglalóké, magyar, tehát véres, szomorú, fáradt sivár, de harcos, de szép, de elpusztíthatatlan.” (Ady Endre, 1909)

 Síkvidéki táj A Szentes környéki táj teljes egészében síkvidék, a Tisza, a Körös és a Maros által meghatározott hordalékos síkság. Karakterét két jellegzetes középtáj határozza meg: az AlsóTiszavidék Dél-Tiszavölgyi része és a Körös-Maros köze. Ennek megfelelően a térség két területi egységre osztható: a Tisza völgye mélyártéri, ártéri terület, a tiszántúli térség pedig infúziós lösszel borított terület. Domborzat a terep a kistérség keleti szélétől a Tisza felé egyenletesen lejt. A folyószabályozás előtt a térség jelentős része vízjárta hely volt sűrű érhálózattal. A folyószabályozás nyomán mára a táj árvízmentesített síkság, amelyet a folyóktól gátak védenek. Az egykori vízfolyások ma elsősorban belvízlevezető csatornaként szolgálnak (Mágocsér, Kórógy-ér, Veker-ér, Tőkei-ér, Kurca). A folyószabályozás pozitív hatásai mellett új problémákat is teremtett: az állandó árvíz- és belvízveszélyt. A térség állóvizei sekély vízmélységűek és többségük mesterséges. Néhány településen, elsősorban Eperjesen és Fábiánsebestyénen gond az ivóvíz természetes szennyeződése (arzén).

 Mezőgazdálkodáshoz kedvező talaj- és éghajlati adottságok A kistérség kiváló talaj- és éghajlati adottságai magas színvonalú és termelékeny mezőgazdaságot alapoznak meg. Az éghajlat kontinentális. A hőmérséklet évi középértéke 10,2 –10,6 °C, a fagymentes napok száma 90, a tenyészidőszak hosszú, a napsütéses órák évi középértéke 2050 óra, az évi csapadékösszeg 590 mm, a vegetációs időszak csapadéka 310 mm, az átlagos szélsebesség 3,2 m/s, az uralkodó szélirány észak-északkeleti. Az utóbbi években az a tendencia érvényesült, hogy egyes időszakok bizonyos esetben aszályosak, máskor pedig igen bőséges csapadékkal rendelkeznek. Általában kevés a hó. Az uralkodó talajtípus a karbonátos (35 %) és a szolonyeces réti csernozjom talaj (25 %), mely mellett kiterjedt foltokban réti talajok, a Tisza mentén pedig öntéstalajok találhatók. A csernozjom talajok morzsás szerkezetű, jó víz- és tápanyag-gazdálkodású termékeny talajok, értékes mezőgazdasági területek, amelyen szántóföldi kultúrában a legtöbb gazdasági növény eredményesen termeszthető. A réti talajokon elsősorban gyepek, a kérges réti szolonyecen ősgyep, a karbonátos öntés réti talajon leginkább erdők találhatók. A talajok termőképessége összességében nagyon jó, aranykorona értékük kistérségi átlagban 28, de Nagymágocson a 37-et is eléri. Az öntözés lehetősége adott; a területen 948 km csatorna biztosítja a felesleges víz elvezetését és az öntözővíz (Tisza, Körös, Kurca) odajuttatását. 1988 és 1994 között 9450 ha-on (13 %) hajtottak végre meliorációt.

 Termálvízkincs Szentes és vidéke Európa legsűrűbb geotermikus mezője, a város közigazgatási területén 32 termálkút üzemel. Ez a hévízkészlet jelenleg is hasznosul az egészségügyi ellátásban (gyógyfürdő) és nagy szerepe van az országos hírű szentesi zöldséghajtatásban és virágkertészetben is. A termálvízkincs így a kistérség egyik legfontosabb természeti kincse, amely további kiaknázható fejlesztési lehetőségeket rejt magában. Kitermelése és a hasznosítás utáni elhelyezése azonban környezeti károkat okoz, amelyeket megelőzni és orvosolni szükséges.

 Természeti értékek A táj arculatát a domináns mezőgazdasági művelés és az emberi jelenlét határozza meg, azonban mozaikosan a táj még ma is őrzi az Alföldre általánosan jellemző táji és természeti értékeket. Növényföldrajzilag a térség a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) tartozik, jellegzetes növénytársulásai az erdőtársulások (ártéri erdők, bokorfüzesek, fűz-nyár-égerligetek, tölgykőris-szil ligeterdők), a löszpusztarétek, a sztyepprétek, kis foltokban szikes rétek. 15

Az eredeti természetes növényzet mára átalakult, rá a mai gyomnövények (pipacs, búzavirág, szarkaláb, vadrepce, tarlóvirág, aranka, folyondár, lándzsás útifű) utalnak. Az állatvilág ugyancsak visszaszorult, jelenleg leggyakoribb emlősök a sün, vakond, erdei cickány, denevér, róka, vidra, nyest, menyét, görény, mezei nyúl, mezei pocok, egérfélék, ürge, vaddisznó, őz. A madárvilág igen gazdag; jellemző fajok a széncinege, kékcinege, mezei veréb, seregély, kerti rozsdafarkú, pinty, feketerigó, gerle, sárgarigó, fácán, bíbic, tövisszúró gébics, veréb, fogoly, egerésző ölyv, vércse, varjú, csóka, pacsirta, szarka, a tavaszi madárvonulás idején a víziszárnyasok (bíbic, cankó, goda, bakcsó, gém, kócsag, dankasirály, csér). Ezen értékek védelmére a kistérségben 2 országos jelentőségű természetvédelmi terület található: a Cserebökényi Tájvédelmi Körzet (Körös-Maros Nemzeti Park), amely a mocsári növénytársulások, szikes gyepek és a madárvilág védelmére jött létre, és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó Tisza hullámtér – Zsupsziget (Kiskunsági Nemzeti Park), amely a vízi madárvilágot védi. Mellettük Szentes város területén 2 helyi jelentőségű természetvédelmi terület található: a Magyartés-Zalotai Természetvédelmi Terület, amely a Hármas-Körös hullámtere a magyartési határban jellegzetes növény- és állatvilággal, és a Széchenyi-liget, amely a város parkja. Mellettük további értékes természeti értékek még a Lapistó-Fertő, a Kurca, a Kórógyér, Veker-ér, Tőkei-ér, Mágocs-ér, a szentesi termál tavak, a Zalota-Magyartési és Tőkei puszták, valamint a Tisza hullámtere. 

Átlagos környezeti állapot A környezet állapota a kistérségben a legtöbb környezeti elem és hatás tekintetében a délalföldi átlagnak megfelelő, a térség így összességében közepesen szennyezett. A levegőminőség így ülepedő por tekintetében megfelelő; ugyancsak megfelelő a gazdasági tevékenységek és a háztartási tüzelés által szennyező tényezői tekintetében. A kistérség területe levegőtisztaság-védelem szempontjából így védett I. kategóriába tartozik, csak Szentes város É-i, K-i és DNY-i részén van védett II. ipari övezet, amelynek szennyezőanyagai a kéndioxid, a szénmonoxid, a korom és a szilárd nem toxikus porok – összességében a környezetterhelés itt is a megengedett határértékek alatt marad. Probléma emellett az állattartó és feldolgozó telepek negatív szaghatása, amely lakossági konfliktusok forrása is. Levegőszennyezést és zajt is okoz a közlekedés, amely a térség legsúlyosabb zajvédelmi problémája. Az üzemi zajkibocsátás (ipari üzemek, homokbányák, takarmánykeverők, malmok, terményszárítók, fóliaházak fűtése, hűtőberendezések) fokozatosan csökken, a hangsúly részben áttevődött a lakókörnyezetben működő kisvállalkozások zajkibocsátási konfliktusaira. Zajkibocsátást szabályozó helyi rendelettel csak Szentes város rendelkezik. A hulladékgazdálkodás Szentes város korszerű regionális hulladéklerakója révén minőségileg javult. Ez a hulladéklerakó fogadja Szentes, Derekegyház, Nagymágocs, Fábiánsebestyén, Árpádhalom, Eperjes és Nagytőke kommunális hulladékát is. A hulladékgazdálkodás hiánya, hogy nincs szelektív hulladékgyűjtés. A térségben 123 veszélyes hulladékot termelő telephely van; a keletkezett veszélyes hulladékok 0,95 %-a I. veszélyességi osztályba, 99 %-a pedig II. veszélyességi osztályba tartozik, a III. veszélyességi kategóriába csak 0,05 %-uk sorolható.



Megoldásra váró szennyvízkezelés A felszíni vizek minőségét befolyásoló tevékenységek és hatások tekintetében (termálcsurgalékvíz elvezetés, hígtrágya elhelyezés, kommunális szennyvizek elhelyezése és kezelése) jelentős elmaradás van. A Tisza folyó oxigén háztartás, tápanyag háztartás, szerves- és szervetlen mikroszennyezők tekintetében tűrhető III. osztályú, bakteriológiai szempontból szennyezett IV. osztályú, egyéb paraméterek tekintetében a vízminőség jó, II. osztályú. A térség másik felszíni vízfolyása, a Kurca szennyezett IV. osztályú, illetve erősen szenynyezett V. osztályú. Ezt a szennyezettséget a tisztítatlan vagy nem kellően tisztított szennyvizek bevezetése okozza. A térség települései közül csak Szentes rendelkezik közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal és városi szennyvíztisztító teleppel, ahonnan a tisztított szennyvíz a Tiszába kerül. A csatornázatlan településeken, illetve településrészeken csatornapótló művek üzemelnek, melyek az összegyűjtött szennyvizet legális vagy illegális szennyvízleürítő helyekre szállítják. A szennyvízelvezetés és kezelés korszerű megoldása így a kistérség településeinek legégetőbb infrastrukturális problémája.

16

Társadalmi jellemzők „Tapasztalatom és meggyőződésem, hogy vidéken is lehet nagyon boldogan, kiegyensúlyozottan élni. Talán jobban is ma már, mint a nagyvárosokban.” (Illyés Gyula, 1977)

 Ritka településszerkezet A kistérség központi települése Szentes város, amelyet karéjban vesznek körbe a falvak. A települések közti távolságok az Alföld legtöbb tájához hasonlóan nagyok. Közöttük a közút biztosít elsősorban kapcsolatot, vasúti kapcsolattal Nagytőke, Fábiánsebestyén és Szegvár rendelkezik. A falvak mellett Szentes város nagy kiterjedésű határában további külterületi lakott helyek vannak, melyek száma meghaladja a harmincat: Zalota, Magyartés, Kajánújfalu, Belsőecser, Veresegyház, Külsőecser, Mucsihát, Vekerhát, Alsórét, Fertő, Dónát, Lapistó, Bökény, Hékéd, Pankota, Szentlászló; több közülük egykor maga is önálló falu volt. A tanyavilág mára már visszaszorult, pedig a kistérség hagyományosan tanyás térség. A legnagyobb tanyavilág Árpádhalmon, Eperjesen és Nagytőkén maradt fenn.

 Szentes város domináns jelenléte Szentes város évszázadokra visszamenően a térség egyértelmű központja közigazgatási, társadalmi, kulturális és gazdasági téren egyaránt. A városban lakik a térség lakosságának 68 %-a. A városi egészségügyi, oktatási, kulturális, rendvédelmi intézmények, szakhatóságok térségi igényeket is ellátnak. A városban működnek a térség meghatározó gazdasági társaságai: a Hungerit Rt., a Kontavill Rt., az Árpád Agrár Rt. és a Pankota Rt. A városban talál munkát a környező falvak lakosságának ma is jelentős része. Szentes város fejlődése így a kistérség egészének fejlődésére is visszahat, pozitív esetben arra generáló hatást fejt ki.

 Tanyavilág A kistérség egykori tanyavilága mára a szocializmus évtizedeiben történt felszámolási törekvések hatására megritkult. Jelenleg a népesség 6-8 %-a él tanyán, a falvakban több, 7-45 %. Eperjesen és Nagytőkén a lakosság közel fele tanyai lakos. A tanyák még ma is jelentős infrastrukturális hátrányban vannak a belterületi házakkal szemben, sok esetben, a külső határrészeken elhelyezkedő tanyák esetében teljesen az önálló ellátásra rendezkedtek be. Kedvezőbb ellátás főként a szilárd burkolatú utak mellett elhelyezkedő tanyákra jellemző, de ez sem jelent teljes körű infrastrukturális ellátást. A tanyák máig megőrizték korábbi funkciójukat, így a családok többsége számára termelő és lakóhelyek is egyben. A tanyai lakosság helyzete rendkívül eltérő, van, aki jó színvonalon gazdálkodik, más önfenntartó jelleggel műveli a földet és tart állatot, mások a faluba vagy a városba járnak el dolgozni, és nagy számban vannak a szociális rászorultak is. A tanyák elzártsága, a gyerekek, fiatalok hátrányosabb életesélyei ma is a tanyavilág legnagyobb problémái.

 Sugárirányú közlekedési kapcsolatok Szentes város fekvése közlekedési szempontból a térség többi településéhez képest előnyös, és a város közlekedési kapcsolatai is kedvezőbbek. A város így közlekedési csomópont, ahol közutak és vasút, valamint a vízi és a légi közlekedés lehetősége találkozik. A városon és a térség nyugati részén áthalad a 45-ös főút (Szeged-Hódmezővásárhely-KunszentmártonSzolnok); a Szarvas felé Békés megyével a 451. sz. út biztosít közúti kapcsolatot. A térséget és a várost közúti híd köti össze Csongrád várossal, így érhető el a Budapest-Szeged nemzetközi főútvonal (E75) is. A jelenlegi gazdasági térfejlődés szempontjából hátrányos, hogy ettől Szentes 60 km-re helyezkedik el, a város és a kistérség megközelítése így ebben a viszonylatban nehézkes. Nagyon hiányzik egy, a Budapest központú országos főútvonalakat összekötő út, amely a jelenleginél jobban elérhetővé tenné a kistérség településeit. A kistérség falvai ugyanis sugárirányban futó utakkal kapcsolódnak Szentes városhoz. A legkisebb falvak (Nagytőke, Eperjes, Árpádhalom) megközelítése nehézkes, áttételes, és az útburkolat is több helyen javításra szorul. Szentesen korszerű vasúti pályaudvar van, vasúti kapcsolat biztosított Szolnok-Budapest, Hódmezővásárhely-Makó, Csongrád-Kiskunfélegyháza és Orosháza felé. Szentesről naponta 3 közvetlen vonat indul Budapestre. 17

Vasútvonal a falvak közül Szegváron (Hódmezővásárhely felé), Fábiánsebestyénen (Orosháza felé) és Nagytőkén (Szolnok felé) halad át. Ahol vasútvonal érinti a községet, ott a közlekedésben fontos szerep jut ennek a tömegközlekedési formának. A közúthoz hasonlóan a vasútvonalak többsége is műszaki felújításra szorul. Szentesen emellett helikopter leszállóval kapcsolt repülőtér található, amely mezőgazdasági és sportcélokat szolgál és kisebb személyszállító gépek fogadására is alkalmas. Nyári időszakban a Tiszán mód van a személyhajózásra szentesi kikötési lehetőséggel. Összességében a kistérség közlekedési kapcsolatai elsősorban a megyeszékhely Szeged (50 km), a főváros, Budapest (137 km) és a közeli városok, így Hódmezővásárhely, Szarvas, Orosháza, Kunszentmárton és Szolnok felé, elsősorban közúti és vasúti viszonylatban meghatározók.

 Fejlődő infrastruktúra A kistérség valamennyi településének önkormányzata kiemelt figyelmet fordít az infrastruktúra fejlesztésére, így az az önkormányzati beruházások következtében évről évre javul. A belterületi infrastruktúra, így a szilárd burkolatú utak, a villamos energia-, ivóvíz-, gáz- és telefonhálózat kiépítettsége ennek megfelelően a legtöbb településen az 1990-es évtized folyamán jelentősen növekedett. Ennek ellenére összességében a megyei átlagtól elmarad. A belterületi úthálózat kiépítettsége 85 %-os, a külterületi burkolattal ellátott utak aránya és áteresztő képességük azonban alacsony. A villamos energia - szolgáltatásban a tanyai villamosítás jelent problémát. Néhány településen a vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya alatta marad a megyei és regionális átlagnak. Ugyancsak alacsonyabb a megyei átlagnál a vezetékes gázhálózat kiépítettsége is. A telefonhálózatba kapcsolt lakások aránya 60 %. Az informatika elterjedése rendkívül korlátozott. Térségi szintű probléma a szennyvízelvezetés és kezelés megoldása, a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya elenyésző. A különbség a város és a falvak ellátásában máig megmaradt, Szentes infrastrukturális mutatói a térségi átlagnál kedvezőbbek: a hálózatba kapcsolt lakások aránya a villamos energia esetében 96 %, az ivóvíz esetén 92 %, a vezetékes gáz esetén 69 %, a csatorna esetén 43 %, a telefon esetén 60 %, a belterületi szilárd burkolatú utak aránya 92 %. A kistelepülések infrastruktúrája a legkevésbé fejlett, a tanyák infrastrukturális ellátása pedig még Szentes város külterületén is csak esetleges és korlátozott. Az infrastruktúra fejlesztése az önkormányzatok számára központi feladat, amely jelenleg rendkívüli terhet jelent az egyre szűkösebb forrásokból gazdálkodó önkormányzatok számára.

 Magyar népesség és kisszámú cigányság A kistérségben a honfoglalás óta egyöntetű magyar népesség él, a magyar lakosság a falvak többszöri elpusztulása, majd újratelepülése után is megmaradt. A térség egyetlen kisebbsége az elmúlt évszázadokban fokozatosan beszivárgó cigányság. Arányuk a kistérség állandó népességéhez viszonyítva 5,6 %. Legnagyobb számban Szentesen élnek, ahol Cigány Kisebbségi Önkormányzat is alakult 1998-ban. A cigányság ma is alapvető társadalmi és közösségi beilleszkedési zavarokkal küzd, az ebből adódó konfliktusok csak nagyon hosszú időtávban oldódhatnak fel.

 Szellemi potenciál A kistérség falvaiban az alapfokú oktatás biztosított, Szentes városban magas színvonalú középfokú oktatás folyik. A városban 5 középfokú iskola működik: az 1859-ben alapított gimnázium, az 1937-ben létesült közgazdasági és egészségügyi szakközépiskola, az 1940-ben alapított kertészeti szakközépiskola és szakmunkásképző iskola, az 1963-ban létesült műszaki szakközépiskola és az 1872-ig visszatekintő műszaki szakközépiskola és szakmunkásképző intézet. A városban így biztosított a korszerű szakképzés közgazdasági, számviteli, egészségügyi, általános és dísznövénykertész, számítástechnikai, ipari elektronikai, villamosenergiaipari, autószerelő, géplakatos, könnyűszerkezet-lakatos, dieselmozdony-szerelő, villanyszerelő, cipőfelsőrész-készítő, fodrász, kőműves, nőiruha-készítő, szobafestő, vegyesbolti eladó, esztergályos, szerszámkészítő szakmákban. Mindez több évszázados-évtizedes munkakultúrával párosul, és a térség fejlődésének egyik legfontosabb alapja.

18

 Kulturális alapok A kistérség jelenlegi kulturális központja Szentes, ahol zeneiskola, galéria, múzeum, levéltár, színházterem, helyi újság és rádió működik. A falvakban a kulturális életet elsősorban a helyi iskolák és művelődési házak szervezik. Egykor a földbirtokosi kastélyok is jelentős, bár csak szűk és nem elsősorban a térség lakói körében érvényesülő kultúrát képviseltek, zenekultúrával, könyvkultúrával, műkincsekkel, képzőművészeti alkotásokkal, kertkultúrával – mára ez a szerepük megszűnt. Eltűnőben van ugyanakkor a népi kultúra is, a népművészet, a népi mesterségek, a népi építészet és gazdálkodás, mert a falvakban és tanyákon is a modern városi minták szerint szerveződik az élet.

 Kedvezőtlen demográfiai folyamatok A kistérség népessége az országos tendenciáénak megfelelően folyamatosan csökken. Ez leginkább a természetes fogyásból, másodsorban az elvándorlásból adódik. A kistelepüléseken (Árpádhalom, Eperjes, Nagytőke) mindez olyan arányú, hogy az elnéptelenedés fenyegeti ezeket a falvakat. 1990-1997 viszonylatában a népességcsökkenés térségi szinten 0,3 – 2,7 % volt. Jellemző folyamatai a születések számának csökkenése, ezzel párhuzamosan a lassú elöregedés, a falvakból való elvándorlás Szentesre vagy a külső településre, de jellemző a szentesiek elvándorlása is a más településekre, kis mértékben a környező falvakba is. A népesség mozgása természetes folyamat, ami probléma, az a folyamatos természetes fogyás, a fiatalok elvándorlása és a kis falvak elnéptelenedési veszélye. Jelenleg e falvak ugyanis egyre kevésbé képesek megfelelő munkahelyet és életszínvonalat biztosítani a fiatalok és általában a lakosok számára.

 Egyoldalú foglalkoztatás A lakónépesség 60 %-a gazdaságilag aktív. Az országos tendenciának megfelelően azonban a foglalkoztatási lehetőségek mára rendkívül beszűkültek. A falvak esetében az emberek számára munkát és jövedelmet döntő mértékben a mezőgazdaság kínál, és szerepe Szentes városban is meghatározó. Szentesen az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások, jelentős részben a külföldi tőke megjelenésével lényegesebb több és sokszínűbb a munkalehetőség, a korábban a falvakból a városba történő ingázás mára azonban visszaszorult. A főfoglalkozású termelők mellett sokan kiegészítő tevékenységként foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A mezőgazdaság azonban jelenleg is folyamatosan veszít foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepéből, és az európai integráció ezt méginkább kiélezi. A kistérségben élők jelene és jövője szempontjából ezért a legalapvetőbb kérdés a munka lehetősége.

 Munkanélküliség A munkanélküliségi ráta kistérségi átlagban 7,9, 1994-hez viszonyítva enyhén csökkenő tendenciát mutat. Ez a mutató azonban nem pontos, mert a regisztrált munkanélkülieknél lényegesen több a ténylegesen munkanélküli ember. A megfelelő minőségű és mennyiségű munkahely így már ma is probléma a térségben, a megszűnt állami és szövetkezeti munkahelyeket a vállalkozások máig sem tudták pótolni. Ezt jelzi a tartós munkanélküliek magas aránya (50 %), de a képzett fiatalok gyakori elvándorlása is.

 Falvak bizonytalan jövőképe Az infrastrukturális és a foglalkoztatási, jövedelemszerzési hátrányok miatt a kistérség falvai jelenleg rendkívül bizonytalan helyzetben vannak. Mindezt jelzik a negatív társadalmi jelenségek: elvándorlás, elöregedés, természetes fogyás, munkanélküliség, szociális rászorultak magas aránya. Különösen bizonytalan a kis falvak, Árpádhalom, Eperjes és Nagytőke jövője. A fejlettebb térségekben tapasztalható fejlődés és a kistérségben tapasztalható viszonylagos elmaradás, több esetben további leszakadás az itt élő emberek pesszimizmusát, passzivitását, lemondó magatartását váltja ki. Mindezek ellenére az emberek többsége továbbra is dolgozik, aktív, bízik a jövőben – rendkívül fontos, hogy mindez megmaradjon és erősödjön.

 Gyenge partnerség A jelenkori európai és hazai támogatási politika a térség- és településfejlesztést olyan fejlesztési programok formájában támogatja, amelyek pozitív társadalmi és gazdasági hatást eredményeznek, amit részben a helyi szervezetek, intézmények, vállalkozások és lakosok aktív részvételével érnek el. 19

Ennek folyamata, módszere és szemlélete a magyar társadalomban általában és a szentesi térség társadalmi és gazdasági szereplői esetében is jelenleg egyáltalán nem kiforrott, így nem is alkalmas a hatékonyabb forrásszerzésre. Mind a támogatások megszerzésének esélye, mind a harmonikus belső fejlődés alapja és feltétele a társadalmi párbeszéd és együttműködés a kistérség önkormányzatai, gazdasági szereplői és civil szervezeti között, ami rendkívül sürgető feladat.

Gazdasági jellemzők „A kert és a kertészet gondolata magától Istentől származik. Elég a Bibliában egyet lapozni és ott ez olvasható: „Az Úr Isten egy kertet ültetett Édenben… és nevelt a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót… És fogta az Úr Isten az embert, az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze azt.” (Imre Ernő, 2000)

 Mezőgazdaság kiemelkedő szerepe Szentes térségében a mezőgazdálkodás évszázados hagyományokkal rendelkezik és egészen napjainkig a lakosság elsődleges megélhetési forrása volt. A térség talaj- és éghajlati adottságai ugyanis mennyiségben és minőségben is magas színvonalú gazdálkodást tesznek lehetővé, amelyen az emberek szorgalmával, a mezőgazdasági munkakultúrával és a versenyképes piaci lehetőségek felismerésével korszerű mezőgazdaság fejlődött ki. Mára a mezőgazdaság szervezeti rendszere az 1990-t megelőző évtizedekhez képest jelentősen átalakult, ennek következtében korábbi versenyképességéből is veszített. Ezt erősíti, hogy a mezőgazdaság szerepe a modern gazdasági szerkezetben folyamatosan csökken. Szentes térségében, különösen a falvakban azonban jóformán az egyetlen megélhetési mód, amelyhez az adottságok jelenleg is kedveznek, megvannak, és nem külső feltételektől függenek, hanem a térség belső erőforrásai. A működő jogi vállalkozások 22 %-a a mezőgazdaságban működik, ami nagyon magas arány. A kistérségben a mezőgazdaság szerepe így megmarad, a termelők helyzete azonban várhatóan tovább differenciálódik, amely az ágazat jövőbeli fejlődési irányait is kijelöli.

 Versenyképes mezőgazdasági termékek A térség mezőgazdasága fejlődését elsősorban a versenyképes piaci termékeknek köszönhette és köszönheti, amelyek a jelenlegi globalizálódó és európai szinten egységesülő gazdasági versenyben is piacképes termékeknek számítanak. Elsődlegesen ilyen a szentesi kertészet, a korszerű, üvegházakban és fóliasátrak alatt folyó zöldséghajtatás (paprika, paradicsom, retek, karfiol, stb.), valamint kisebb mértékben a vágott virág-termesztés (szegfű, gerbera) – mindezt nagyüzemi és kistermelői keretekben is folyik, részben a térség termálvíz kapacitására alapozva. Minőségi zöldségtermesztés folyik a szántóföldön is (káposztafélék, karalábé, karfiol, paprika), nagyrészt öntözött körülmények között. A szántóföldi növénytermesztés fő növényei emellett a gabonafélék, a cukorrépa és a napraforgó. Az állattenyésztésben a tejés húshasznú szarvasmarhatartás, a sertéshízlalás és a baromfi- (tyúk, pulyka, kacsa, liba) tenyésztés jellemző, ez utóbbira igen korszerű feldolgozóipar települt.

 Mezőgazdaság szerkezeti problémái A korszerű mezőgazdasági termelést a kistérségben elsősorban a nagyüzemi gazdálkodás és az integráció alapozta meg. A század első felében rendkívül korszerű nagyüzemi gazdálkodás folyt Derekegyházon és Nagymágocson uradalmi keretben, az 1990 előtti évtizedekben pedig a térségi szövetkezetekben (Árpád Tsz, Termál Tsz) és állami gazdaságban (Pankotai ÁG). Az 1990-es években megkezdett mezőgazdasági szerkezetváltás következtében a nagyüzemi szervezett gazdálkodás visszaszorult, a szervezetek több önálló egységre tagozódva gazdasági társaságokká alakultak át, az általuk megművelt terület közel a felére csökkent. A mezőgazdasági földterületek döntő többsége a kistermelők kezébe jutott. Jelenleg a kistérségben 122 társas vállalkozás, 298 egyéni vállalkozás és 8242 őstermelő végez mezőgazdasági tevékenységet. Tevékenységük versenyképessége és színvonala rendkívül differenciált. Kevés a korszerű módon és technológiával termelő gazdaság, a termelők többsége alapvető problémákkal küzd. 20

A mezőgazdaságra általánosan a jövedelmezőség és finanszírozás bizonytalansága jellemző. Emellett a birtokstruktúra és nyilvántartási rendszere ma is átláthatatlan. A termelés – feldolgozás – értékesítés vertikális lánca megbomlott, átalakult, a kistermelők piaci kiszolgáltatottsága rendkívüli mértékben felerősödött. Az európai típusú, valóban önszerveződésre épülő beszerzési – értékesítési szövetkezetek megalakulását általános bizalmatlanság övezi. A mezőgazdaságban fokozottan érvényesül a társadalomban általánosan jellemző együttműködési hiány.

 Termelői integrációk és termékpályák Mindez felértékeli a meglévő termelői integrációkat, amelyek egyben példaértékű kezdeményezések is. Ilyen az Árpád Agrár Rt. termelői integrációja, a 20 éve működő Korai Zöldségtermesztési Rendszer (KZR), amely a szövetkezeti tagokon túl további 2000 család zöldségtermesztését és értékesítését segíti, és ilyen az árpádhalmi székhelyű Dánkesz Gombaszövetkezet, amely termékeivel szintén az európai piacot célozza meg. Mindkét szervezet kereskedelmi tevékenységet folytat, és ilyen minőségben lát el integrációs szerepet a Hungarofrucht és a Mikla-Ker cég is. Az Árpád Agrár Rt. beruházásában Szentesen korszerű nagybani piac is létesült. A baromfitenyésztésben integrátorként működik a Hungerit Rt. A sertésfelvásárlás és a tejfelvásárlás megoldott a kistérség településein, e termékek azonban ezzel ki is kerülnek a kistérségből. A zöldségtermesztés és a baromfitenyésztés tehát szervezett termékpálya kapcsolatokra épül, a többi mezőgazdasági termék esetében ez esetleges.

 Korszerű szentesi ipar Szentesen évtizedes hagyományokra építkező korszerű ipar van jelen. A magyar, német és olasz érdekeltségű Hungerit Rt. évi 40.000 t baromfi feldolgozásával Csongrád megye második legnagyobb élelmiszeripari vállalata és Szentes város egyik legnagyobb foglalkoztatója. A Kontavill Rt. a francia tulajdonú, multinacionális hálózatú Legrand vállalatcsoport tagja, villanyszerelési cikkeket gyárt. A két európai viszonylatban is korszerű és versenyképes vállalat mellett angol tőkével működik a Ganz Acélszerkezet Gyártó Kft., az Árpád Agrár Rt. pedig erőtakarmánygyárat üzemeltet, mellettük mintegy 1500 kisebb ipari vállalkozás működik a városban. Az ipari és a kapcsolódó innovációs és technológiai fejlődés elősegítése érdekében a városban ipari park létesült, itt működik a szentesi ipari vállalkozások 90 %-a. Az ipar azonban csak Szentes városra koncentrálódik, a környező falvakban alig vagy egyáltalán nem folyik ipari tevékenység.

 Működő tőke beáramlás A szentesi ipar színvonalát jelzi, hogy valamennyi nagy ipari üzem privatizációja sikeres volt, így e vállalatok megőrizték gazdaságfejlesztő és foglalkoztatási szerepüket, és jelentős szerepük lehet további működő tőke városba és térségbe vonásában. A külföldi tőke a világpiaci trendeknek megfelelően az iparba és a kereskedelembe ruházott be. Az ipari üzemek közül külföldi tulajdonban van a Hungerit Rt. (magyar, német, olasz), a Kontavill Rt. (francia) és a Ganz Acélszerkezet Gyártó Kft. (angol), a kereskedelemben pedig megjelent a német érdekeltségű Penny Market élelmiszer áruház.

 Átalakuló gazdaság Az 1990-es években a gazdaság szerkezete Szentes térségében is átrendeződött. Legjellemzőbb elemei az állami tulajdon megszűnése, a vállalkozások megjelenése és számbeli növekedése, a külföldi tőke megjelenése, a piaci kapcsolatok európai átrendeződése – mindez a helyi gazdasági szférát tekintve rendkívül forráshiányos környezetben és fokozott versenyhelyzetben. A gazdasági átalakulás pozitív hatásai a helyi vállalkozói réteg megjelenése, a helyi kis- és középvállalkozások térhódítása, a városi nagyvállalatok külföldi tőke segítségével történő továbbfejlődése, a korszerű gazdaság szemléletének terjedése. Negatív következmények viszont a munkanélküliség megjelenése és állandósulása, a foglalkoztatási lehetőségek beszűkülése, a szakmaválasztás és megélhetés bizonytalansága, a multinacionális verseny által támasztott rendkívül komoly gazdasági versenyfeltételek, a mezőgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése, a szövetkezetek felbomlásával együtt járó termelői bizonytalanság megnövekedése.

21

 Domináns kis- és középvállalkozások A kistérségben 2637 vállalkozás működik, ebből 2096 Szentesen (79 %). Térségi szinten a vállalkozói aktivitás így magas, a vállalkozások azonban leginkább Szentesre, illetve Szegvárra koncentrálódnak. A működő vállalkozások 78 %-a egyéni vállalkozás, a kisvállalkozások száma így rendkívül magas. E vállalkozások között vannak jól prosperáló vállalkozások, jelentős részük azonban önfoglalkoztató jellegű mikrovállalkozás és kényszervállalkozás. Ez a vállalkozási megoszlás jellemző a térség valamennyi településére, Fábiánsebestyénen, Eperjesen és Nagytőkén még a térségi átlagnál is magasabb az egyéni vállalkozók aránya. A jogi személyiségű vállalkozásokat tekintve 76 %-uk 11 főnél kevesebbet foglalkoztat, 11-20 főt 4,5, 21-50 főt pedig 7,7 %-uk foglalkoztat, így a kisvállalkozások aránya 88 %. A 21-50 és az 50300 főt foglalkoztató vállalkozások aránya térségi szinten 17,5 %, ami kedvező; e vállalkozások döntő hányada Szentes városban és Szegvár községben működik. A 300 fő felett foglalkoztató vállalatok Szentesen működnek (Hungerit Rt., Kontavill Rt., Pankotai Agrár Rt., Árpád Agrár Rt.).

 Tőkeszegény kis- és középvállalkozások A kis- és középvállalkozások legnagyobb problémája ma is a tőkeszegénység, a forráshiány, amely rendkívül megnehezíti e vállalkozások fejlődését, a lépéstartást a globalizálódó gazdaság követelményeivel. Hosszú távon a kis- és középvállalkozások számára alapvetően két fejlődési út van: egyik a helyi jelleg, a helyi igények speciális kielégítése, másrészt a beszállítóként való bekapcsolódás a globalizált gazdaság rendszerébe. A kis- és vállalkozásokra fokozott teher hárul a helyi gazdaság működésében és a foglalkoztatásban, fennmaradásuk és megerősödésük így valamennyi település legalapvetőbb érdeke.

 Felértékelődő idegenforgalmi potenciál Szentes térsége nem rendelkezik olyan kiemelkedő idegenforgalmi értékkel, amely nagy arányú turizmust alapozna meg. A táj és a települések értékei azonban egy kisebb léptékű, mégis minőségi turizmust megalapozhatnak, amely a jelenleginél lényegesen nagyobb vendégforgalmat tesz lehetővé. A kistérség turisztikai adottságai jelenleg ugyanis szinte teljesen kihasználatlanok: a vendégéjszakák száma rendkívül alacsony, és az is elsősorban Szentesre koncentrálódik. A kistérség adottságai pedig bírnak idegenforgalmi értékkel, melyek a következők: környezeti károktól mentes táj, érintetlen, természetes vidék; tanyavilág mint a környezetbarát fenntartható fejlődés mintái; a puszta élménye, melyben a tanyák ligetes menedékként fogadják az idelátogatót; a kedvező árak; a termálvíz jelenléte (gyógyfürdő); ízletes tájjellegű ételek és italok; az európai hírnévvel bíró magyar lovasturizmus egyik bázisaként tekinthető nóniusz tenyészet Fábiánsebestyénen; az alföldi Kék Túra kiépített útvonala; a felszíni vizek (Tisza, Kurca, tavak); a kézműves hagyományok és az épített környezeti örökség (népi építészet, kastélyok, templomromok). A kistérség valamennyi települése rendelkezik olyan értékkel, amely térségi kínálat keretében kihasználható, így Árpádhalmon az Árpád történeti emlékek, Derekegyházon a vadászturizmus, Fábiánsebestyénen a lovasturizmus, Eperjesen a szikes puszta, Nagymágocson a Károlyi-kastély, Nagytőkén a Körös, Szegváron a Tisza és a népi építészet, Szentesen a gyógy-, sport- és gasztronómiai turizmus kínál látnivalót, és közös kincs a tanyavilág és az alföldi táj. Az idegenforgalom fejlesztése azért fontos, mert új tevékenységet és jövedelemforrást jelent a lakosságnak, marketing szerepe van és összekapcsolódik a településkép szebbítésére irányuló szemléleti váltással.

22

Kistérségi adottságok: értékek és hiányok a környezetben Kistérségi adottságok

Értékelés Értékek 

Természeti adottságok  Síkvidéki táj  Mezőgazdálkodásra alkalmas éghajlat- és talajadottságok  Termálvízkincs

Hiányok 

Kiváló mezőgazdasági adottságok Kiváló mezőgazdasági adottságok

-

Kiváló alap a gyógyászathoz, turizmushoz és a mezőgazdasághoz Biodiverzitás, környezetgazdálkodás  Természeti értékek Nincs veszélyes környezetterhelés  Átlagos környezeti állapot Környezetterhelés  Megoldásra váró szennyvízkezelés Összegezve A folyószabályozással árvízmentesített egyenletes síkvidéki táj domináns mezőgazdasági műveléssel, a mezőgazdaságra épülő területhasználattal, értékes termálvízkinccsel, nemzeti park részét képező természeti értékekkel.

Kistérségi adottságok: értékek és hiányok a társadalomban Kistérségi adottságok

Értékelés Értékek 

Társadalmi adottságok  Ritka településszerkezet  Szentes város domináns jelenléte           

Hiányok 

Fejlődést generáló szerep

Kiterjedt külterület Város-falu ellátási és életszínvonalbeli különbség Környezetgazdálkodás feltételei Ellátási hiányosságok, szociális rászoTanyavilág rultság Sugárirányú közlekedési kapcsola- Szentes város kedvező földrajzi kapcso- Falvak megközelítési hátrányai latai tok Kiépülő infrastruktúra, csökkenő város- Szennyvízelvezetés és kezelés probléFejlődő infrastruktúra falu különbség mája Folyamatos magyar kultúra Cigányság közösségi konfliktusai Magyar népesség és kisszámú cigányság Szentes város oktatási bázisa Falvak képzési hátrányai, felsőoktatás Szellemi potenciál csak a térségen kívül elérhető Szentes város kulturális kisugárzása, Kultúra tiszteletének csökkenése, forKulturális alapok kulturális intézmények és kezdeménye- ráshiányos intézmények zések Elvándorlás, elöregedés Kedvezőtlen demográfiai folyamatok Problémás gazdasági szerkezetváltás Egyoldalú foglalkoztatás Munkanélküliség, szociális rászorultság Munkanélküliség Demográfiai és foglalkoztatási probléFalvak bizonytalan jövőképe mák, önkormányzatok forráshiánya Esetleges együttműködés, közösségi Gyenge partnerség széttagolódás Összegezve Jellegzetes vidéki térség egy mezővárosi múltú, a térségben meghatározó központi szerepű várossal, hagyományosan agrárnépességgel, domináns mezőgazdasági foglalkoztatottsággal és szaktudással. A népesség fogy, a fiatalok elvándorolnak, a jövedelmek alacsonyak, az emberek megélhetési és foglalkoztatási gondokkal küzdenek, a közösségi élet lassan éled csak fel.

23

Kistérségi adottságok: értékek és hiányok a gazdaságban Kistérségi adottságok

Értékelés Értékek 

Gazdasági adottságok  Mezőgazdaság kiemelkedő szerepe  Versenyképes mezőgazdasági termékek  Mezőgazdaság szerkezeti problémái       

Korszerű mezőgazdaság Európai szinten is versenyképes mezőgazdasági termékek Termelési struktúra sokszínűsége

Hiányok  Egyoldalú gazdasági szerkezet -

Leszakadó kistermelői gazdaságok, elaprózott birtokszerkezet, egyéni boldogulás követése Termelői integrációk és termékpá- Nagy múltú működő termelési integrációk és termékpályák lyák Korszerű ipar jelenléte Falvakban ipari tevékenység alig van Korszerű szentesi ipar Megmaradó és korszerűsödő szentesi Működő tőke beáramlása ipar, foglalkoztatás Korszerűsödő gazdasági szerkezet Növekvő megélhetési bizonytalanság és Átalakuló gazdaság járulékos negatív hatások Domináns kis- és középvállalkozá- Megerősödő helyi vállalkozások sok Tőkehiány, gyenge versenyképesség Tőkeszegény kis- és középvállalkozások Idegenforgalomban is hasznosítható Alig kihasznált értékek Felértékelődő idegenforgalmi adottságok potenciál Összegezve A gazdaságban a mezőgazdaságnak jut domináns szerep, amely a szerkezeti problémák ellenére verseny- és piacképes termékeket állít elő, részben integrációkra épül, de sok a küzdelmes sorsú kisgazdaság is. Szentesen a nyugati tőke megjelenése megőrizte és fejlesztette a városi ipart, óriási szerepet vállal a foglalkoztatásban. A tőkeerős nemzetközi nagyvállalatok mellett sok kis- és középvállalkozás működik, megmaradásuk alapvető a térség jövője szempontjából.

24

A Szentesi Kistérség összefoglaló helyzete SWOT analízis

             

Erősségek

Gyengeségek

A kistérség olyan belső kedvező adottságai, erőforrásai, amelyek a fejlődést a jelenben és/vagy a jövőben megalapozzák.

A kistérség olyan belső problémái, hiányai, amelyek a fejlődést a jelenben és/vagy a jövőben hátráltatják.

Kiváló mezőgazdasági adottságok. Termálvízkincs. Természetes és természet közeli területek. Szorgalmas emberek. Mezőgazdasági gyakorlati szaktudás és tradíciók. Meglévő közművelődési, oktatási, egészségügyi és szociális intézmények és feladatellátás. Oktatási és szakképzési bázis Szentesen. Meglévő kulturális alapok és hagyományok. Meglévő infrastrukturális alapok. Nagy hagyományokkal bíró sokszínű mezőgazdaság. Nagy múltú mg.-i termelési integrációk és termékpályák. Korszerű ipar Szentesen. Kézműves hagyományok. Idegenforgalmi adottságok.

             

Lehetőségek

Környezetterhelés és környezeti problémák (árvíz, belvíz, felszíni és felszínalatti vizek szennyezettsége, alacsony erdősültség). Falvak megközelítési hátrányai. Negatív demográfiai tendenciák: elöregedés, elvándorlás. Egyoldalú foglalkoztatás (mezőgazdaság). Munkanélküliség, korlátozott helyi munkalehetőség. Gyenge partnerség. Tanyák és kistelepülések ellátási hiányosságai. Falusi lakosság alacsony iskolázottsági szintje. Elhanyagolt kulturális örökség (épületek, helyi értékek). Egyoldalú gazdasági szerkezet (domináns mezőgazdaság). Strukturális problémákkal küzdő mezőgazdaság. Domináns, de tőkeszegény kis- és középvállalkozások. Növekvő megélhetési bizonytalanság. Alacsony jövedelmek.

Veszélyek

Olyan külső, országos vagy nemzetközi folyamatok, tényeOlyan külső, országos vagy nemzetközi folyamatok, tényezők, amelyek elősegíthetik, erősíthetik a kistérség fejlődését. zők, amelyek hátráltathatják, megakadályozhatják a kistérség fejlődését.           

A fenntartható fejlődés elvére alapozott természeti erőforrás használat (geotermikus energia, alternatív energiaforrások, gazdasági hasznosítás). Az európai integrációs folyamat felzárkózási esélyt teremt a nyugat-európai fejlődési folyamathoz. Az európai regionalizmus a kistérségi cselekvési teret kiszélesíti, az identitást erősíti, a helyi jelleget felértékeli. Az uniós csatlakozás pozitív hatásai az emberek szemléletére, együttműködési készségére, a civil életre. Az EU fejlesztési programok együttműködést és élő kapcsolatokat indukálnak a partnerek között. A gazdasági fejlődéssel, az uniós csatlakozással javul az életminőség. A kistérség mezőgazdasági termékei az európai piacon is versenyképesek, ez a térségi mezőgazdaságot erősíti Az integrációk növekvő szerepe a térségi mezőgazdasági integrációkra is indukálóan hat. A gazdasági globalizációval, az uniós csatlakozással további tőke érkezik a térségbe, és munkahelyet teremt. Az európai integráció új gazdasági tevékenységeket indukál (foglalkoztatás, munkahely, jövedelem): ilyen a kézművesség és az idegenforgalom. Az idegenforgalom növekvő szerepe a térségi idegenforgalom fejlődésére is ösztönzően hat.

       

Globális környezeti konfliktusok behatásai (árvíz, alföldi vízháztartási problémák, szárazság). A globalizáció negatív hatásai: fogyasztói tömegkultúra, közösségek felbomlása, helyi jelleg eltűnése. Társadalmi elszegényedés. Kiéleződő társadalmi, emberi konfliktusok. Erősödő elvándorlás és azzal együtt járó elöregedés. A mezőgazdaság szerepvesztésével állandósuló munkanélküliség, növekvő szociális rászorultság. A mezőgazdaság szerepvesztésével járó hiányokat (munkahelyek, jövedelem) az új vállalkozások és gazdasági tevékenységek nem tudják megfelelően pótolni. A fokozódó globális gazdasági versenyben a térségi vállalkozások hátránya erősödik.

25

Kistérségi jövőkép „Rajtunk senki nem fog segíteni, de nem is segíthet, mint mi magunk.” (Széchenyi István)

A sikeres fejlődés feltételei

A szentesi kistérség jövőbeli fejlődését, ennek ütemét, irányát, eredményeit és következményeit is – más térségekhez hasonlóan - alapvetően az dönti el, hogy mennyiben követi, mennyiben kapcsolódik be a világban zajló, a modern társadalmat és gazdaságot létrehozó, irányító, alakító folyamatokba. Amennyiben ez a bekapcsolódás azonnali, rugalmas, amennyiben a térség része az innovatív, dinamikusan fejlődő gazdasági és társadalmi térnek, a térség fejlődése sikeres, helyzete javul, élénk gazdasági élet, munkalehetőség, kiváló infrastruktúra, megfelelő jövedelmek jellemzik. Amennyiben a térség kívül marad ezen a fejlődési zónán, helyzete fokozatosan lemarad a fejlett térségektől és egy vagy több szempontból perifériának minősül. Európában jelenleg ez a dinamikusan fejlődő zóna az Észak-Nyugat-Európától (Hollandia, Dánia) Közép-Európán (Németország, Ausztria, Nyugat-Magyarország) át Dél-Európáig (Észak-Olaszország) húzódó térség – amelynek Szentes és térsége jelenleg nem része, és ahhoz csak áttételesen tud kapcsolódni. A globális gazdasági folyamatokban való részvétele így korlátozott, amelyet korlátoznak külső tényezők (fejlődési pólustól való távolság, autópálya hiánya, tőkeáramlás iránya) és belső tényezők is: domináns mezőgazdaság, domináns mezőgazdasági szaktudás, hiányos infrastruktúra, tőkeszegénység, technológiai elmaradás. A legtöbb tényező tekintetében így a kistérség nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, amelyek a modern globális gazdasági térben a fejlett és sikeres térségek közé emelnék. Ez nemcsak kistérségi adottság, hanem részben szintén következik a környező térségek általános adottságaiból és helyzetéből: Magyarországon az Alföld egészében versenyhátrányban van a Dunántúllal szemben, Európában Közép- és Kelet-Európa egészében versenyhátrányban van Nyugat-Európával szemben, a világban pedig Európa egészében versenyhátrányba kerül az Amerikai Egyesült Államokkal vagy Japánnal szemben. Ez a versenyhátrány ugyanakkor relatív, mert vannak a kistérségnek olyan erőforrásai és adottságai, amelyek a fejlődéséhez alapot biztosítanak. Ilyen a korszerű, intenzív mezőgazdaság, a versenyképes mezőgazdasági termékek, a szentesi ipar, a termálvízkincs. E tényezők lehetnek azok a pontok, amelyek fejlesztési programokba integráltan térségi kihatású fejlődést eredményezhetnek, a kistérség versenyhelyzetét így megőrzik vagy javítják.

A kistérség kapcsolódása a globális folyamatokhoz Globális folyamatok  Multinacionális tőke által irányított gazdaság  Globális gazdasági tér  Rendkívül kiélezett globális gazdasági verseny    

A szolgáltatások és az innovatív ipar felértékelődése Modern technológia Rendkívül fejlett infrastruktúra Szellemi munka felértékelődése

 Mobilis társadalom  Egyéni preferenciák megjelenése: jóléti igény

Kistérségi adottságok és fejlődés  Multinacionális tőke megjelenése Szentesen  Beszállítói kapcsolatrendszerben érdekelt kis- és középvállalkozások  Néhány versenyképes nagyvállalat, tőkeszegény kis- és középvállalkozások  Domináns mezőgazdaság, korszerű ipar Szentesen  A modern technológia kevés vállalatra jellemző  Infrastrukturális lemaradás, nehézkes megközelítés  Alacsonyabb képzettséget igénylő foglalkozások dominálnak  Értékekhez, munkahelyhez, földhöz ragaszkodó emberek  Jóléti igény alacsony jövedelmekkel

26

Sikeres fejlődés a múltban A kistérség a fejlett európai térségekhez képest versenyhátrányba elsősorban az utóbbi két évszázad során került. Korábban és részben még ebben az időszakban is nem volt lényeges gazdasági és társadalmi elmaradása országos és nemzetközi viszonylatban sem. Ez elsősorban a mezőgazdaság korábbi meghatározó gazdasági és foglalkoztatási szerepéből adódott. A kistérség mezőgazdasági adottságai kiválóak, a folyószabályozást követően pedig a művelésbe vonható földterület is jelentősen megnőtt, majd kialakult a korszerű nagyüzemi gazdálkodás és a ma is versenyképes termelési szerkezet. A modern gazdaság és társadalom kialakulásával azonban a fejlett országokban a fejlődési potenciál a mezőgazdaságról egyre inkább az iparra, mára pedig a legkorszerűbb technológiájú iparra és a szolgáltató szektorra tevődött át. A mezőgazdasági termelés versenyképessége is átrendeződött, mert nemzetközi viszonylatban csak az intenzív, gépesített és korszerű technológiával működő nagyüzemi gazdaságok versenyképesek. Az a mezőgazdasági szerkezet tehát, amely a térségben jelenleg van, csak részben felel meg ennek a követelménynek és versenyképessége is csak erre korlátozódik: a korszerű nagyüzemekre, a termelési – értékesítési integrációkra és a versenyképes termékekre. A modern gazdasági fejlődés következtében bekövetkező mezőgazdasági szerepvesztés, amely érvényesül a foglalkoztatásban, a jövedelemben, a földhasználatban, a kistérséget így fokozott mértékben érinti és versenyhátrányát erősíti. Az így keletkező gazdasági és társadalmi konfliktus helyzetben fokozott szerep hárul így azokra az ágazatokra és tevékenységekre, amelyek a modern gazdasági fejlődést hordozzák és elősegítik. A kistérségben jelenleg ez csak részben van meg: ilyen a korszerű szentesi ipar. A rendkívül dinamikusan bővülő idegenforgalmi szektor a térségben még kezdeti lépéseknél tart, hasonlóan a szolgáltatások és a kereskedelem is korlátozott szerepű és hatású. Az így előálló versenyhátrányt erősíti az elmúlt évtizedek során bekövetkező infrastrukturális elmaradás, a versenyképesség szempontjából elsősorban az autópálya kapcsolat hiánya. E tényezők és hatások összességében eredményezték a kistérség mai versenyhátrányát.

A kistérség versenyhelyzetének megváltozása Sikeres fejlődés a múltban  A kor színvonalának megfelelő mezőgazdálkodás    

Mezőgazdaság általános foglalkoztatási szerepe Meghatározó helyi gazdaság és társadalom Helyben való munka és élettér Kor színvonalának megfelelő infrastruktúra

Jelenlegi tényezők  Differenciált mezőgazdaság korszerű nagyüzemekkel, innovatív gazdaságokkal, kiszolgáltatott kistermelőkkel  Csökkenő foglalkoztatási szerep  Megjelenő globális gazdasági és társadalmi tér  Részleges foglalkoztatás, munkanélküliség  Infrastrukturális elmaradás

A sikeres fejlődés jelenlegi feltételei és gátjai A kistérség fejlődési esélyeit így alapvetően eldönti az, hogy mindazok a feltételek, adottságok, amelyek a modern gazdaságban és társadalomban a fejlettséget megalapozzák és jelentik, megvannak-e, most, ebben a pillanatban, illetve rövid időtávban megteremthetők-e. Amennyiben ugyanis a feltételek vagy akár egy nagyon fontos feltétel is hiányzik a térségből, a fejlődésben való elmaradás, a fejlett térségektől való leszakadás erősödni és nőni fog. Szentes és térségében a sikeres fejlődéshez megvannak az alapok, azonban ez döntő mértékben Szentes városra korlátozódik, a kistérségi jellemzőben Szentes kisugárzó hatása érvényesül. 27

A kistérség falvai, nemcsak a kicsi, de még a nagyobb lélekszámú falvak is önállóan alig rendelkeznek a sikeres fejlődés alapfeltételeivel. A kistérség sikeres fejlődésében így fokozott szerep hárul Szentes városra és a Szentesen végbemenő fejlesztési folyamatra. A sikertényezők megléte és hiánya mellett alapvetően befolyásolja a térségi fejlődést a várható konfliktusok veszélye, illetve az, hogy mennyiben képes kivédeni a kistérség ezeket. Közülük térségi probléma a világszerte is óriási gondot jelentő munkanélküliség, az emberi sorsok és jövőkép bizonytalansága, valamint a szegénység veszélye. Ebből adódik a jelenleg is tapasztalható elvándorlás, különösen a falvak esetében, mert a falu egyre kevésbé képes megfelelő színvonalú megélhetést nyújtani az embereknek. Rendkívül kiélezi a jövőt a mezőgazdaság hanyatló szerepe, amely a kistérségi fejlődés gazdasági alapjait veszélyezteti. A kistérség és valamennyi településének érdeke, hogy ezeket a konfliktushelyzeteket elkerüljék, csökkentsék, ami csak fokozott térségi együttműködésben lehetséges. A kistérség jövőbeli fejlődése így azon múlik, hogy mennyiben sikerül kihasználni, növelni és megteremteni a sikeres fejlődés alapfeltételeit, illetve mennyiben sikerül elkerülni, tompítani a várható és már jelenleg is érzékelhető társadalmi veszélyhelyzeteket.

Sikertényezők a szentesi kistérségben Sikertényezők

Kistérségi adottságok Szentes város

Felértékelt földrajzi elhelyezkedés Rendkívül fejlett infrastruktúra Rugalmas gazdasági szerkezet Dinamikus növekedést produkáló gazdasági ágazatok jelenléte Nemzetközileg is versenyképes nagyvállalatok A globális gazdaság hálózatába szerveződő innovatív kis- és középvállalkozások Oktatási, szakképzési bázis Kutatói bázis, innovációs potenciál Munkahelyek Növekvő jövedelmek Aktív, öntudatos, önszerveződő társadalom Belső és külső kapcsolatok Jelölés: x = jelen van, xx = jó adottságok, xxx = minden feltétel adott.

x x xx xx x xx x x

Falvak

x

x

xx

x

Konfliktusforrások a szentesi kistérségben Konfliktusforrások Mezőgazdaság népességeltartó ereje csökken Munkanélküliség Szegénység Társadalmi konfliktusok Etnikai konfliktusok Elvándorlás Bevándorlás Környezeti veszélyek Jelölés: x = jelen van, xx = veszély, xxx = rendkívül nagy veszély.

Kistérségi adottságok xxx xxx xxx x x xxx x

28

A jövő forgatókönyvei A kistérség jövőbeli fejlődését két körülmény határolja be:

 Térségen kívüli döntések A gazdasági globalizáció jellemző vonása, hogy a gazdasági fejlődés irányítása és a döntési helyzet nagyon sok esetben az térségen kívül van, illetve hogy egy térség fokozott mértékben függ olyan döntésektől és helyzetektől, amelyekre a térség vagy település vezetői és lakosai nem tudnak ráhatással lenni. Mind az infrastruktúra ellátás, mind a gazdaság, mind az intézményrendszer ugyanis olyan hálózatokba szerveződik, amelyek túlmutatnak a települési és térségi téren, nagyobb és nagyobb térségi viszonylatban és többszintű viszonyrendszerben működnek. Leglátványosabb ilyen jelenség a külföldi tőke megjelenései: ahol megjelent a tőke, munkahelyet teremtett, beruházást végzett, beszállítói rendszert alakított ki, és ez minden esetben az adott vállalat gazdasági döntése volt, amelyet nem a térség érdekében, hanem saját érdeke érdekében, és nem a térségben, hanem sok esetben több 1000 km távolságban tőle hozott meg. Ilyen külső feltétel az autópálya és egyéb közlekedési folyosók építése is. Ezekért a feltételekért és tényezőkért, illetve az egyes térségek számára kedvező külső döntésekért rendkívül éles verseny folyik a világban mindenhol. Ez a kistérségtől és településeitől széles és állandó kapcsolatrendszert, lobbit, marketing tevékenységet kíván meg.

 Térségi önerős kezdeményezések Mindez az jelenti, hogy Szentes és térsége is mint minden térség olyan versenyhelyzetben van, ahol a döntések nem elsősorban a rászorultság elvén, hanem a gazdasági érdekek mentén születnek. Ezen az országos és az európai regionális politika területi kiegyenlítő törekvései próbálnak enyhíteni, ez azonban sokszor elégtelen. Felértékelődnek tehát azok a tényezők és adottságok, amelyekkel egy térség önmaga lehetőségeiből kiindulva belső, önerős fejlődést tud megvalósítani. Ennek volumene leggyakrabban a globális versenyben mérhetetlenül kicsi, térségi és települési viszonylatban, mert itt közvetlenül emberi sorsokról van szó, azonban minden önerős kezdeményezés, fakadjon az az önkormányzati, a civil vagy a gazdasági szereplők részéről, rendkívül fontos! Minden negatív folyamat és jelenség ellenére ugyanos minden térségnek, így a szentesi kistérségnek és településeinek is vannak olyan értékei, amelyek fejlesztési programmá szervezhetők, így tevékenységet, örömet, munkát és jövedelmet adhatnak az embereknek. Mert az itt lakó embereknek ez az érdeke, és mert a külső feltételektől függetlenül ez az érdeke. Bármilyen fejlődés akkor lehet tartós, ha valódi belső erőforrásokra alapozódik, nem kihasználva, de használva azokat – a térségi önerős kezdeményezések ezt valósítják meg. Mindez közös munkát és együttműködést kíván meg valamennyi térségi szereplőtől és lakostól.

Mivel Szentes és térsége jelenleg is versenyhátrányban van a világ fejlett térségeihez képest mind az infrastruktúra, mind a gazdaság, mind a humán erőforrás tekintetében, így a térség sikeres fejlődése nem támaszkodhat önmagában csak a külső fejlesztő tényezőkre (kormányzati politika, tőkevonzás), hanem fokozott mértékben kell belső kezdeményezésekre építenie. A jövőbeli fejlődés mikéntjét ugyanis alapvetően eldönti az, hogy a jelenleg hiányos fejlődési feltételek (pl. munkahelymegőrző és teremtő beruházások) mikor és milyen formában épülnek ki. Mivel a külső döntésektől függő fejlesztések ilyen szempontból kiszámíthatatlanok, ez a kistérség egészének jövőjét bizonytalanná teszi. Különösen azokon a területeken, ahol a térségben élő emberek leginkább segítségre szorulnak, így a munkahely és a jövedelem vonatkozásában, így nem elegendő e feltételek majdani esetleges megvalósulására várva végezni a helyi fejlesztést. A kistérség felemelkedésében, az itt élő emberek sorsának jobbra fordulásában a legfontosabb szerep maguknak az itt élőknek jut, a települési vezetőknek, intézményvezetőknek, vállalkozóknak, civil szervezeteknek és a helyi lakosoknak. A hatékony és a harmonikus fejlődés csakis az itt élők partneri együttműködésére alapozódó aktív szerepvállalásával lehetséges. 29

Mindezek alapján így a kistérség jövőjét alapvetően 5 stratégiai terület alakulása határozza majd meg:

A kistérség jövőjét eldöntő stratégiai területek Stratégiai területek  Mezőgazdaság és agrárvertikum  Alternatív foglalkoztatási lehetőségek  Munkahelyek és jövedelem  Aktív civil társadalom  Környezeti minőség

Kérdések  Milyen irányban fejlődik és differenciálódik a mezőgazdaság?  Lesz-e más munkalehetőségük az embereknek?  Lesz-e helyben munkájuk az embereknek? Lesz-e a megélhetéshez elegendő jövedelmük?  Tesznek-e az emberek a sorsukért valamit?  Megmaradnak-e a természeti környezet értékei?

 Mezőgazdaság és agrárvertikum A mezőgazdaság a kistérség elsődleges gazdasági ágazata, amely a falvak többségében gyakorlatilag az egyetlen foglalkoztató ágazat is. Helyzete így alapvetően befolyásolja a térségben élők jövőjét. Mindez függ az országos gazdaságpolitika döntéseitől, az Európai Unióhoz való csatlakozás következményeitől és a helyben élők lehetőségeitől, döntéseitől is. Várható azonban – mivel ez világtendencia - a mezőgazdaság foglalkoztató szerepének további jelentős csökkenése. A jelenleg mezőgazdaságból élők egy része vagy más munkát talál és végez, vagy alkalmazottként dolgozik valamely nagy mezőgazdasági vállalkozásnál, vagy szövetkezetbe tömörülve keres új lehetőségeket, vagy egyéni termelő marad. A mezőgazdaság a gazdasági verseny következtében így várhatóan differenciálódni fog: egyrészt lesznek a jelenlegi és esetleges jövőbeli magas minőséget és bevételt produkáló intenzív gazdaságok, amelyek elsősorban az európai piacra termelnek, másrészt megmarad nagyon sok kistermelői gazdaság is, amely azonban az európai piacon nem versenyképes. Mivel azonban speciális helyzetüknél fogva más módon megélhetés számukra nem adható, így e termelői kör mezőgazdaságban tartása is szükségszerű – elsősorban a helyi piac és az önellátás keretein belül.

 Alternatív foglalkoztatási lehetőségek A mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő új munkalehetőséget keres, hasonlóan a jól képzett réteg, különösen a fiatalok is. Részben megoldás erre az önfoglalkoztató jelleggel történő vállalkozóvá válás, azonban ez is feltételez egy bizonyos induló tőkét, amely a legtöbbször hiányzik. Alapvető, hogy a meglévő munkahelyek megmaradjanak, lehetőség szerint pedig új munkahelyek is teremtődjenek a településeken. Ellenkező esetben a szociálisan rászorult réteg jelentősen megnő, az emberek elvándorolnak, máshol keresnek megélhetést, a fiatalok pedig nem jönnek vissza a falvakba, de sok esetben Szentes városba sem. A térség jövőjének központi kérdése így a munkahelyteremtés, benne a vállalkozások munkahelyteremtése és azoknak az önerős kezdeményezéseknek a helyzetbe hozása, segítése, felkarolása, amelyek új tevékenységet jelentenek: ilyen a kézművesség, a kihaló mesterségek, a régi iparos mesterségek, a turizmus.

 Munkahelyek és jövedelem A térségben a jelenben és a jövőben is minden vállalkozás és intézmény fontos, amely munkát ad az embereknek, munkahelyet teremt és őriz meg. Jelenleg is meghatározóak a helyi vállalkozások és vállalatok, tevékenységüket erősíteni és térségi programokba kapcsolni szükséges, hogy fejlesztéseikkel munkakapcsolatokat is teremtsenek. A munkahelyteremtésben rendkívül nagy szerep juthat a tőkebeáramlásnak, a térségbe települő vállalkozások beruházásainak; alapvető szempont így a hazai és a külföldi tőke ilyen célú térségbe vonzása. Mellettük rendkívül fontos az önfoglalkoztató mikrovállalkozások támogatása is. A térség jövője szempontjából szinte valamennyi térségi fejlesztési programnak a munkahelyteremtésre kell irányulnia. 30

A munkanélküliség ugyanis amellett, hogy az emberek életét kiszolgáltatottá, megélhetését pedig lehetetlenné teszi, az emberek lelkére, hozzáállására, önértékelésére is rendkívül negatívan hat, és ezt feltétlenül el kell kerülni. Összefügg a munkalehetőségekkel a jövedelem: tudnak-e, képesek-e pénzt keresni az emberek, illetve jövedelmük mire elég? Elég-e arra, hogy fedezze a megélhetésüket, elég-e arra, hogy vállalkozást indítsanak el és működtessenek, elég-e arra, hogy fenntartsák a családjukat, felneveljék és iskoláztassák a gyerekeket, elég-e arra, hogy a fiatalok otthont teremtsenek, az idősebbek pedig a boldog öregkor feltételeit? A térségben jelenleg rendkívül alacsonyak a jövedelmek, sokan élnek segélyből is, amennyiben ez hosszú távon így marad, a munkanélküliség mellett véglegesen kialakul a szegénység is. A szegénység pedig a munkanélküliség mellett az emberi lelket és életet leginkább megnyomorító tényező. Minden formában küzdeni kell ellene munkával és munkahelyekkel is.

 Aktív civil társadalom Alapvető, hogy minden jelenlegi és várható nehézség ellenére az itt élő emberek szeressék a települést, ahol élnek, és higgyenek benne és magukban is. A térség fejlődésének elemi érdeke, hogy a konfliktusok feloldódjanak, a helyi párbeszéd meginduljon, a civil élet aktív legyen, a fiatalok és öregek egyaránt bekapcsolódjanak ebbe, működjön a helyi demokrácia, senki ne érezze magát kirekesztve a település életéből, ne legyen feszítő érdekellentét. Csak így lehet tartós fejlődést elérni, csak így lehet az emberek bizalmát és hitét visszaadni: bizalmukat és hitüket önmagukban, az életben, egymásban, a faluban, a városban, a kistérségben és az országban.

 Környezeti minőség Az ép és sértetlen természeti környezet a Szentesi Kistérségben a mezőgazdasági termelés domináns tájalakító szerepe miatt már csak nyomokban létezik és folyamatos a környezeti terhelés is a társadalom és a gazdaság részéről egyaránt. Ez természetes jelenség, a terhelés visszaszorítására irányuló törekvések mégsem csak természet- és környezetvédelmi szempontból fontosak. A környezet minősége ugyanis egyre növekvő társadalmi és gazdasági érték is, mert az emberi életfeltételek között legalapvetőbb az egészséges környezet és élettér: az ivóvíz, a jó levegő, a tápanyagban gazdag talaj, a biológiai sokszínűség, a körülöttünk élő növények és állatok sokasága és a táj szépsége is. Fontos ez társadalmi szempontból (emberi egészség), fontos gazdasági szempontból (mezőgazdaság, idegenforgalom) és természetesen fontos maga a környezet szempontjából is. A környezet értékeinek megőrzése azonban nem jelenti az emberi tevékenység tudatos visszaszorítását, hanem a harmonikus, a környezeti adottságokhoz és lehetőségekhez igazodó emberi környezet kialakítását jelenti. Ez magában foglalja a természet oldaláról jelentkező problémák újszerű, a természet adottságaiból kiinduló megoldását is, ilyen az árvíz- és a belvízvédekezés is.

31

A jövő forgatókönyvei Magyarországon és a szentesi kistérségben Enyedi György megközelítése és az 5 stratégiai terület szerint.

Polarizált regionális fejlődés

Közepesen koncentrált regionális fejlődés

A gazdaság stagnálása elhúzódik, 2001-től indul meg a dinamikusabb növekedés. A regionális különbségek (nyugat-kelet, Budapest-vidék) tovább fokozódnak. A mezőgazdaság stagnál, az ipar, a tercier szektor koncentrált marad. A társadalmi elszegényedés a periférikus alföldi térségekben tovább folyik. Az aprófalvak népességfogyása felgyorsul, a periférikus falvak hanyatlanak.

A gazdasági növekedés az egész országot érintően felgyorsul. Mérséklődnek a regionális különbségek. Az ipar korszerűsödik, a mezőgazdaság fellendül a termelési rendszerek és az integrációk megújulásával, a szolgáltatások szerepe nő. Az infrastruktúra javul. Magyarország az EK tagja lesz. A társadalmi különbségek nőnek, a munkanélküliség magas marad. A specializált agárközpontok dinamikus központtá válhatnak.

Dekoncentrált regionális fejlődés

Magyarország Gyors gazdasági növekedés valósul meg exportbővüléssel és külföldi tőkebevonással. Sokágú ipar, európai piacra termelő minőségi mezőgazdaság, megújult közszolgáltatások alakulnak ki. A Budapest centrikusság csökken. A népességmozgás a kistérségeken belül marad. Társadalmi különbségek lesznek, de kezelhető mértékben. Megindul az Alföld felzárkózása.

Szentesi kistérség 1. A mezőgazdaság jelenlegi széttagoltsága és szerkezeti problémái megmaradnak. A minőségi specializált termelés követelményeit csak kevés gazdaság teljesíti. A piaci kapcsolatok beszűkültek.

1. A szentesi kertészet mint speciális termőtáj és mezőgazdasági kultúra fellendül és továbbra is döntő szerepet játszik a térség gazdaságában. Valamennyi ágazatban a minőségi termelésre helyeződik a hangsúly. A vállalati szerkezetben életképes kombináció alakul ki a nagyüzem, a családi gazdaság és a részidős gazdaságok között. 2. Kevés és tőkeszegény kis- és közép- 2. Szentes város gazdasága dinamikuvállalkozások dominálnak. Szentes san fejlődik, ami pozitív hatást gyakorol város ipart és tőkét vonz. a kistérség egészére. A falvakban kevés új munkahely teremtődik, ezek várhatóan önfoglalkoztató jelleggel jönnek létre, helyi kisvállalkozásokként. 3. A munkanélküliség tartósan kialakul, a falvakban állandó probléma a korlátozott munkalehetőség. Differenciált jövedelmek. A mezőgazdaság és a fizikai munka alacsony jövedelmezősége megmarad. A társadalmi elszegényedés nő. Sok a szociálisan rászorult ember. 4. A társadalmi konfliktushelyzetek kiéleződnek, érdekellentétek és egyéni próbálkozások dominálnak, nem alakul ki igazi partnerség. 5. A környezet minősége látványosan nem javul, a környezetterhelés a jelenlegi szinten marad. A környezeti szemlélet és környezettudatos életmód nem alakul ki, csak nagyon szűk körben érvényesül.

3. A munkanélküliség probléma marad, de kezelhető mértékben. Szentes városban stabilizálódik a foglalkoztatás, a falvakban azonban továbbra is probléma a munkalehetőség. Differenciált jövedelmek és társadalom alakul ki. Bővül és stabilizálódik a középosztály helyzete, az elszegényedés kezelhető mértékű. 4. A stabilizálódó középosztály megújult civil öntudatot és aktivitást eredményez, erősödik a partnerség, ugyanakkor megmarad az egyéni megoldáskeresés, a szegényebb társadalmi rétegekben pedig a lemondás és az inaktivitás is. 5. A környezet minősége néhány újszerű környezetvédelmi célú beruházás révén javul, a vállalkozások környezeti terhelése is csökken, a környezetvédelmi követelmények szigorodnak. A környezet szemlélet lassan terjed, elsősorban a fiatal generációban.

1. Fejlett mezőgazdaság alakul ki európai exporttal és minőségi termeléssel, ebben az intenzív kultúrák és integrálódó gazdaságok vesznek hatékonyan részt. A mezőgazdaságból élők helyzete stabilizálódik és javul.

2. Új munkahelyeket teremt a szentesi ipari és szolgáltató szektorbeli fejlődés. Szentes gazdasága megújul és a térségre is jelentős húzóerőt gyakorol. A mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar és a bővülő szolgáltatások a falvakban is munkahelyeket hoz létre. 3. A munkanélküliség probléma marad. Szentes városban bővül és stabilizálódik a foglalkoztatás, a kis falvak munkaerőpiaci helyzete azonban kedvezőtlen marad. Javul a megélhetés, nőnek a jövedelmek. A társadalmi szegénység probléma marad, de helyi szinten kezelhető mértékben. A kistérség felzárkózása megindul. 4. A térségi szereplők között a fejlesztési programok mentén érdemi együttműködés alakul ki, amely a lakosok, vállalkozók integrálására is épít. A civil aktivitás helyi és térségi szinten is javul. Az identitás megerősödik. 5. A gazdasági és társadalmi fejlődés a környezet minőségében is javulást eredményez: a vállalkozások környezeti terhelésüket csökkentik, a kommunális szennyezés ugyancsak csökken, a mezőgazdálkodásban az ökológiai szemlélet terjed el. Társadalmi szinten egyre erősebb a környezeti szemlélet.

32

A kistérségi fejlesztés kapcsolódásai A kistérségi fejlesztést meghatározó felső szintű programok A kistérségi fejlesztés akkor lehet sikeres, ha illeszkedik és beágyazódik a tágabb térségi fejlesztési folyamatba, így a megyei, a regionális és az országos programokba. Jelenleg Magyarországon ezek tervi előkészítése, egymáshoz való kapcsolódása, horizontális és vertikális szintű kapcsolatrendszere és végrehajtása esetleges, nem kiforrott, az aktuális politikai tényezőktől, behatásoktól függ. Az országos szintű fejlesztési politika így a mindenkori kormányzati politika függvénye, és ez határozza meg a regionális, megyei, kistérségi és helyi fejlesztési politika lehetőségeit is. Ennek sikere a tényleges forrásteremtés és finanszírozás mellett azon is múlik, mennyire épül ki az érdemi decentralizáció, azaz a régiós, megyei és kistérségi szint milyen jogosítványokat kap a fejlesztési folyamatban, milyen döntési és forráselosztási jogkörrel és önállósággal bír. Magyarországon a térségfejlesztés intézményrendszere máig kialakulatlan, ennek megfelelően az országos és térségi fejlesztési programok végrehajtási módja és eszközei is esetlegesek, egymáshoz nem vagy alig kapcsolódó forrásokból kerülnek megvalósításra, a programozás elve pedig alig érvényesül. Ezért az elfogadott fejlesztési koncepciók, programok, tervek elsősorban irányadó jellegűek, a kistérségi és helyi fejlesztést orientálják vagy alátámasztják.

A kistérségi fejlesztést meghatározó felső szintű programok Megnevezésük

Országos Területfejlesztési Koncepció 1998 35/1998. (III.20.) OGY határozat Időtávja: hosszú táv

Széchenyi Terv 2000 Időtávja: 2001-2002

Magyarország Sapard Terve 1999-2000 2349/1999. (XII.21.) Korm. határozat Időtávja: 2000-2006

Prioritásaik Országos szintű programok Prioritások definiált térségtípusok (pl. mezőgazdasági vidékfejlesztés térségei) és ágazatok szerint, összességében a területi egyenlőtlenségek mérséklése, a harmonikus fejlődés elősegítése országos viszonylatban. Végrehajtása a megyei területfejlesztési tanácsok pályázati rendszerében történik. 6 fejlesztési program az ország egészét érintően: Vállalkozáserősítő program; Kutatási, fejlesztési és innovációs program; Információs társadalom- és gazdaságfejlesztési program; Turizmusfejlesztési program; Regionális gazdaságépítési program; Autópálya-fejlesztési program; Lakásprogram. Végrehajtása a Széchenyi Terv országos pályázati rendszerében történik. 5 mezőgazdaság-fejlesztési és 3 vidékfejlesztési célú intézkedés: mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása; mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozása és marketingje; szakképzés; agrárkörnyezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek; termelői csoportok; falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének

Kistérségi kapcsolódás

A kistérség több szempontból is hivatkozási alapot és támogatást talál a fejlesztési elképzeléseihez (társadalmigazdasági szempontból elmaradott térség, vidékfejlesztési térség, ágazati fejlesztési irányok (agrárgazdaság), területi kiegyenlítés szempontja). A koncepció prioritásai megfelelnek a térségi szempontoknak – érvényesülésük azonban korlátozott. Közvetlen pályázati lehetőség a térségi szereplők, elsősorban vállalkozások számára. Rendkívül behatárolt feltételek, korlátozottan érvényesülő térségi szemlélet.

Kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programba illeszkedő közvetlen pályázati lehetőség a térségi szereplők számára az országos intézkedések szerint. A prioritások a térségi igényekkel egybeesnek.

33

megőrzése; a tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése; vidéki infrastruktúra fejlesztése. Végrehajtása a SAPARD program keretében, regionális szinten működtetett pályázati rendszerben történik. Regionális szintű programok Alföld Program Az Alföld egészére vonatkozó, komoly 1994 kutatási programmal megalapozott 2042/1994. (V.9.) Korm. Határozat területfejlesztési, tájvédelmi és tájhaszIdőtávja: hosszú táv nosítási koncepció, amelyhez többször felülvizsgált és módosított intézkedési program kapcsolódik. Végrehajtása ennek mentén történik elsősorban kormányzati hatáskörben – jelenleg ez esetleges. A Dél-alföldi régió Területfejlesztési A régió egészét érintő fejlesztési prioriKoncepciója tások: régiószervezés; a régió nemzet1999 közi közvetítő szerepének erősítése; a Időtávja: hosszú távú gazdaság versenyképességének javítása; a lakosság életminőségének javítása prioritásonként lebontott fejlesztési irányokkal. Végrehajtása a régiós programok keretében történik. A Dél-alföldi régió Stratégiai Programja 5 stratégiai programelem: Az Európai 1999 Unió délkeleti gazdasági központja Időtávja: hosszú távú szerep elérése; ehhez kötődő gazdasághoz kapcsolódó programok; gazdasági versenyképesség javítása; gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó lakossági életminőség javítása; életminőséget meghatározó humán környezet javítása – ezek mentén definiált fejlesztési programok. Végrehajtása a régiós programok keretében történik. A Dél-alföldi régió Operatív Programja 14 kidolgozott operatív program: Regio2000 nális közlekedési rendszer fejlesztése; Időtávja: középtáv Határmenti fejlesztés; Szilárd hulladékkezelés; Szennyvíz-elhelyezés és kezelés; Kis- és középvállalkozás fejlesztés; Helyi közösségi élet, civil szerveződések támogatása; Lakosság felkészítése az EU csatlakozásra; Egészségügy; Intelligens régió; Agrárszerkezet átalakítása; agáripari vertikumépítés; Szociális ellátás javítása; Regionális idegenforgalmi termékfejlesztés; Oktatásfejlesztés. Végrehajtása a Phare program keretében, a régiós programcentrumok szervezésében történik. A Dél-alföldi régió Agrárstruktúra- és Régiós szintű stratégiai program az Vidékfejlesztési Stratégiai Programja országos Sapard Terv intézkedéseinek 1999 megfelelő programokkal és alprogIdőtávja: 2000-2006 ramokkal. Közvetlen végrehajtásra nem kerül.

A prioritások a kistérségi fejlesztési igényekkel összhangban vannak, hivatkozási és indoklási alapot jelentenek a térségi fejlesztéshez. A kistérségi problémákat nagytérségi keretbe helyezik.

Régiószintű fejlesztési keret a kistérségi és helyi fejlesztésekhez, céljai és elvei megfelelnek a térségi igényeknek.

Régiószintű fejlesztési keretprogramok a kistérségi és helyi fejlesztésekhez, tartalma megfelel a térségi igényeknek.

A térségi szereplők projektjeikkel régiószinten integrált programokba kapcsolódhatnak be a felsorolt területeken.

Orientáló jellegű keretprogram a kistérségben végrehajtott vidékfejlesztési projektekhez. Tartalma a térségi szempontoknak megfelel.

34

Megyei szintű programok Területfejlesztési A megye átfogó fejlesztési prioritásai: a gazdasági szerkezet megújítása; gazdasági kapcsolatok, tőke-, áru-, személy- és információáramlás javítása; differenciált és összehangolt emberi erőforrás-gazdálkodás; térségi kapcsolatok erősítése; egészséges emberi környezet biztosítása – mindezekhez fejlesztési programokat rendel. Végrehajtása a megyei területfejlesztési tanács és a megyei önkormányzat fejlesztési politikája keretében történik. Csongrád megye Agrárstruktúra- és Megyei szintű stratégiai program az Vidékfejlesztési Stratégiai Programja országos Sapard Terv intézkedéseinek 1999 megfelelő programokkal és alprogIdőtávja: középtáv ramokkal. Közvetlen végrehajtásra nem kerül. Csongrád megye Koncepciója 1998 Időtávja: hosszú táv.

A kistérségi fejlesztési célokat és programokat orientáló keretstratégia, céljai a kistérségi szempontoknak megfelelnek.

Orientáló jellegű keretprogram a kistérségben végrehajtott vidékfejlesztési projektekhez. Tartalma a térségi szempontoknak megfelel.

Kapcsolódás a települési politikákkal és a térségi programokkal Valamennyi területi szintű programnak más a feladat- és hatásköre, fontos azonban, hogy ezek mentén a közöttük lévő funkcionális kapcsolat meglegyen. A kistérségi programok így egészen sajátos helyzetben vannak, mert a kistérség olyan területi szint Magyarországon, amelyhez nem rendelődik közigazgatási vagy egyéb hatósági jogkör és konkrét forráselosztás sem. A kistérség így a települések közötti elsődleges együttműködés színtere, amely önszerveződő módon vállalja fel és látja el a feladatait, mindenkor a kistérséget alkotó települések igényeinek megfelelően. A kistérségi program így a települési fejlesztési igényekből indul ki, feladata azonban nem a települési önkormányzat fejlesztési feladatainak átvállalása vagy finanszírozása és az egyedi települési problémák megoldása, hanem a kistérségi közös problémák megoldására irányuló törekvések és kezdeményezések térségi programokká szervezése, ebben a formában pedig az ehhez kapcsolódó forrásszerzés és menedzselés – és ennek kedvezményezett projektjei az egyes településeken megvalósuló projektek, illetve a mögöttük álló kistérségi szereplők.

Térségi programok és feladataik

Területi szint Országos programok Regionális programok Megyei programok Kistérségi programok

Települési programok

Feladataik Átfogó fejlesztési irányok Területi kiegyenlítést célzó fejlesztési politika Forrásteremtés és biztosítás a térségi programokhoz Nagytérségi fejlesztési irányvonalak Kapcsolatteremtés az európai, országos és a régión belüli programok között Régiós szintű forrásszerzés és biztosítás Megyei szintű fejlesztési feladatok Kistérségek közötti összehangolás Megyei szintű forrásteremtés és elosztás Kistérségi szintű fejlesztési feladatok Településközi együttműködés szervezeti rendje Települési projektek térségi programmá szervezése Kistérségi szintű forrásszerzés Településekre vonatkozó fejlesztések Települési szintű forráselosztás.

35

A kistérségi szintű programozás elsődleges feladata eszerint az, hogy megteremtse a kistérség településein megvalósuló projektek közötti kapcsolatot, megvalósításukat szervezze és segítse. Mindennek alapja a kistérségi fejlesztési program mentén megvalósuló kistérségi együttműködés a települések között, illetve a kistérségi együttműködés a kistérségi szereplők között. A sikeres kistérségi együttműködés így mindezek mentén megvalósuló, egymáshoz kapcsolódó és a térségi fejlesztés keretébe ágyazódó fejlesztési programokat, azok keretében pedig konkrét fejlesztéseket eredményez. A kistérségi fejlesztési programok így elsősorban előkészítő és közvetítő jellegűek, amelyek kapcsolatot teremtenek a települési projektek és a felső szintű területi programok és források között.

A kistérségi programok helye a térségi fejlesztésben Finanszírozás lehetőségei szerinti elvárások Fejlesztési programok irányai Pályázati keretben történő konkrét lehetőségek

Kistérségi programok

Települési önkormányzatok, vállalkozások, lakosok igényei Egyedi projektek

A kistérségi fejlesztés lehetőségei Települési fejlesztési igények Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Kommunális infrastruktúra fejlesztése Egészségügyi intézményhálózat fejlesztése Szociális intézményhálózat fejlesztése Oktatási intézményhálózat fejlesztése Kulturális intézményhálózat fejlesztése Közbiztonság javítása Környezetvédelmi fejlesztések Településrendezés Gazdaságfejlesztés



Kistérségi programok lehetőségei KOORDINÁCIÓ Előkészítés, tervezés és szervezés térségi szintű összehangolással a kiemelt területeken: Gazdaság Humán szféra Környezet, a települési fejlesztési igények és kezdeményezések térségi szintű összehangolásával és összekapcsolásával.

36

Utak a jövőbe A Szentesi Kistérség és települései előtt is több fejlődési út áll, amely ugyan behatárolt a világban, Európában és Magyarországon játszódó gazdasági és társadalmi folyamatoktól, mégis rendkívüli mértékben függ a kistérségben élők: a települési vezetők, a vállalkozók és a lakosok döntéseitől. Mert a világ ma behatárolja az egyén, a család, a vállalkozás, a település sorsát, mégis teret ad az önálló döntésnek. Azaz alapvetően minden ember személyes felelőssége, hogy mit tesz önmagáért, a családjáért, a társadalomért, a településért, a térségért, az országért. Legnagyobb részben ezekből a személyes döntésekből épül fel a Szentesi Kistérség jövőképe is: úgy döntenek-e az emberek, hogy elmennek innen, vagy úgy, hogy maradnak? Úgy döntenek-e, hogy vállalkozásba fognak, vagy úgy, hogy munkavállalóként dolgoznak, vagy éppen a szociális támogatásra rendezkednek be? Úgy döntenek-e, hogy együttműködnek, vagy úgy, hogy csak magukkal törődnek? Úgy döntenek-e, hogy gazdagítják, segítik a települést, a térséget, vagy úgy, hogy csak a gazdasági hasznot követik? E kérdésekből kiindulva ezért a Kistérségi Területfejlesztési Koncepció egy dolgot jelent: közös felelősségvállalást a Szentesi Kistérség lakói, értékei és jövője iránt.

Alapértékek és küldetés Alapértékek A személyes döntések és felelősség, azaz a területi fejlődés igen erős szubjektivitása okán a Kistérségi Területfejlesztési Koncepció kiindulási alapjául azok az alapértékek szolgálnak, amelyek az itt élő emberek számára, akár mint gyerekek, mint fiatalok, mint vezetők, mint vállalkozók, mint munkavállalók, mint nyugdíjasok számára a legfontosabbak lehetnek:

 Stabilitás Amely szerint ahhoz, hogy az ember bármit is tervezzen, bármibe is belefogjon, egyéni életében és a fejlesztési projektek keretében is, kiszámítható feltételek, tiszta viszonyok, stabil jövőkép szükséges. Jelenleg ez teljesen hiányzik nemcsak a Szentesi Kistérség, nemcsak Magyarország, hanem a világ legnagyobb részén. A mai világ legfőbb jellemzője, hogy minden állandóan változik és mindez hihetetlenül gyors és rendkívüli következményekkel jár egyéni, társadalmi, gazdasági és települési szinten is. A Kistérségi Koncepció célja, hogy térségi szinten jövőképet adjon az embereknek, valamint a kistérségi koncepcióra épülő programok mentén segítse és ösztönözze a térség szereplőit új utak keresésére és saját helyzetük, ezáltal a kistérség helyzetének javítására, stabilitásának megteremtésére.

 Biztonság Mindez felveti és magával hozza azt az igényt és törekvést, amely a jövőbe vetett hit alapja is, hogy az emberek mint magánember és mint a társadalom adott szerepkörében lévő térségi szereplő biztonságban érezzék magukat a jelenben, az ezredforduló átmenetiségének és állandó változásainak közepette is. 37

Mindez jelenti a jelen biztonságát és a jövőbe vetett hitet is; mindkettő alapvető az emberi élet, az emberi boldogság és a térségi gyarapodás (gazdasági, anyagi és kulturális értelemben is) szempontjából. A biztonságba így beletartozik az anyagi biztonság, vállalkozás esetében a biztos anyagi bázis, önkormányzat esetében a stabil költségvetés, magánemberek esetében a megélhetés biztonsága; beletartozik a közbiztonság, azaz az anyagi és személyi élettér biztonsága; beletartozik a személyes biztonság, azaz a munkavállalói biztonság, a munkahely biztonsága és a családi, egyéni biztonság is, de jelenti ez a társadalomban érvényesülő biztonságot: a közös felelősséget, a szociális biztonságot, az állami irányítást és szerepvállalást is. A Kistérségi Koncepció célja, hogy a közös felelősség és jövőkép deklarálásával ezt a biztonságérzetet javítsa.

 Hasznosság A térségi fejlődéshez és a mögötte álló stabil jövőhöz szükséges, hogy a térségben élő emberek, illetve a térségi szereplők, így önkormányzatok, vállalkozások, intézmények, szervezetek, de mert azok mögött is emberek állnak, így a térségben élő emberek tudják és érezzék a saját szerepüket: a családban, a munkában, a településen, a vállalkozásban, a társadalomban. A modern világ ugyanis több olyan veszélyt is hordoz, amely negatívan hat a személyiségre, közvetetten így a helyi társadalomra. Legnagyobb ilyen veszély a munkanélküliség, amely azt erősíti az emberben, hogy őrá, a munkájára nincs szükség, és ilyen veszély a szegénység is, amely pedig bizonyos társadalmi javakból kirekeszti az embert. A Kistérségi Koncepció célja, hogy a helyi kezdeményezések felkarolásával erősítse az emberek hitét, megerősítse és nyilvánvalóvá tegye, hogy a kistérség jövője szempontjából mindenki fontos és minden tett hasznos, ami erre irányul. Ha az emberek hisznek magukban, a jövőben és a helyben, ahol élnek, a térség fejlődési esélyei rendkívüli mértékben kinyílnak.

Küldetés Mindezek alapján a Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és az annak nyomán elinduló fejlesztési programok középpontjában a kistérség jövőjének egészét szem előtt tartó küldetés áll:

„Célunk az itt élő emberek életesélyeinek tartós javítása.” E küldetés vállalása és teljesítése mögött egyetlen nagyon fontos módszer áll:

a helyi kezdeményezések felkarolása. A kistérségi fejlesztésért így jelenleg elsősorban felelős Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület e küldetést eszerint nem úgy kívánja megvalósítani, hogy egymaga saját tevékenységében és forrásaiból minden térségi és települési problémát megoldjon, hanem úgy, hogy minden feltételt és segítséget biztosítson, hogy ezek a problémákat a helyi érintett szereplők megoldják.

Visszaigazolás Hogy a küldetésben vállalt feladat az elkövetkező évek során teljesül-e, azt a szigorúan vett anyagi és statisztikai jellegű mutatók mellett (pl. csökken az elvándorlás és a munkanélküliség, több a vállalkozás, magasabb a jövedelem) egy dolog igazolhatja igazán vissza, amely azonban nem mérhető:

38

Ez az emberek boldogsága. Azaz a kistérség jövőképe leginkább és legegyszerűbben az lehet, hogy itt, a kistérség 8 településén, a városban, a falvakban és a tanyákon is boldog emberek éljenek. Mert az anyagi javak kiépítése és elérése nem biztos, hogy önmagában a tartós és harmonikus térségi fejlődést jelenti. Ezért fontos a helyi kezdeményezések felkarolása, sőt ösztönzése, mert a kistérség fejlődését mindenki és minden térségi szereplő a saját szemszögéből fogja megítélni: javult-e a saját helyzete? Minél több helyi kezdeményezésből lesz projekt, annál több lesz az eredmény, annál több térségi szereplő és ember fog pozitívan ítélni a kistérségi munkáról, és annál több ember fog bekapcsolódni a felkarolt kezdeményezésen, projektjein, pályázatain keresztül bekapcsolódni a kistérségi fejlesztési munkába. Hogy a kistérségi fejlesztés sikeres, azt így az emberek nehezen mérhető boldogságán túl még jobban jelzi, ha

Minél többen kapcsolódnak be saját projekjeiken keresztül a kistérségi fejlesztésbe.

Előretekintés A Kistérségi Koncepció megfogalmazásakor és a küldetés felvállalásakor ugyanakkor hangsúlyozni kell azt, hogy a jövő nem feltétlenül lesz jobb, mint a jelen, vagy a múlt, és ez nem önmagában a kistérségi fejlesztést és eredményeit minősíti, hanem egyáltalán az emberi társadalom jelenlegi fejlődési irányaiból, jellemzőiből következik. A jövő lehet, hogy választ ad bizonyos problémákra, így feltehetően megoldja a korszerű infrastruktúra kiépítését, teremt új munkahelyet, megold más problémákat, de a jövő egyben új problémákat, konfliktusokat is teremthet, és ez természetes dolog. A jövő így nem elsősorban jobb, a jövő más lesz! Mi ez a más jövő? Például folyamatosan keletkező és megtanulandó új szavak, fogalmak és feladatok. Ilyen a kistérség is, korábban ilyenformán nem volt, most pedig nagyrészt a térség szereplőin múlik, milyen is lesz. Ilyen a változó társadalmi szerepek: a helyi demokrácia, az egyéni felelősség, a képviselői felelősség, a vállalkozás és letelepedés szabadsága, az egyéni sorskeresés, az önálló munka, a mobilitás, a folyamatos tanulás és alkalmazkodás. A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció és az annak nyomán megfogalmazódó programok elsődleges célja így, hogy az erre a más jövőre való felkészülést segítse minden olyan eszközzel, amellyel ezt megteheti.

39

Stratégiai alapok A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció feladata, hogy rögzítse és meghatározza a kistérségi fejlesztés hosszú távú prioritásait és céljait, egyben kiindulópontja legyen a térségi fejlesztési programoknak. A Kistérségi Koncepció így egy olyan fejlesztési stratégia, amely keretet és orientációt ad a térségben megvalósuló valamennyi fejlesztésnek. E stratégia alapját azok a stratégiai területek képezik, amelyek a Szentesi Kistérség fejlődését a jövőben leginkább eldöntik, meghatározzák. Ezek a helyzetelemzésben vizsgáltak szerint a következők:

Stratégiai területek     

Mezőgazdaság és agrárvertikum Alternatív foglalkoztatási lehetőségek Munkahelyek és jövedelem Aktív civil társadalom Környezeti minőség

Ezek a stratégiai területek szolgálnak kiinduló pontként a kistérségi fejlesztési stratégia, azaz a fejlesztési prioritások, célok és programok meghatározásában. A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció célja, hogy olyan fejlesztéseket generáljon, amelyek e stratégiai területek viszonylatában idéznek elő pozitív változást a kistérség egészében, vagy egyes településein, vagy egyes térségi szereplői (pl. egy civil szervezet által összefogott közösség vagy egy családi vállalkozás) esetében. Ezek az elvárt pozitív változások jelentik azokat a megoldandó feladatokat, amelyekre a Koncepció prioritásainak és céljainak irányulniuk kell. Ezek összefoglalóan a következők:

Stratégiai területek és feladatok Stratégiai területek  Mezőgazdaság és agrárvertikum

 Alternatív foglalkoztatási lehetőségek  Munkahelyek és jövedelem  Aktív civil társadalom  Környezeti minőség

Megoldandó feladatok              

Piacképes termékszerkezet kialakítása Minőségi termékek előállítása Technológiai fejlesztés megoldása Termelési és szervezeti integráció megvalósítása Új gazdasági tevékenységek elterjesztése Alternatív jövedelemforrásokhoz jutás segítése Új munkahelyek teremtése Meglévő munkahelyek megőrzése Munkavállalói jövedelmek növelése Helyi kezdeményezések ösztönzése Erőteljes helyi demokrácia kialakítása Civil szervezeti tevékenység erősítése Környezet terhelés csökkentése Táji sokszínűség növelése

40

Prioritások A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció prioritásai olyan térségi prioritások, amelyek a stratégiai területeket érintő pozitív változások elindítását, minél hatékonyabb és minél szélesebb körben történő érvényesülését célozzák. A prioritások szintje így egy olyan találkozási pont, amely a stratégiai területeken elérendő változásokra irányul, ugyanakkor kiindulópontot jelent a térségfejlesztési célok, azaz a megoldandó feladatok megfogalmazásához és rendszerezéséhez, azokon keresztül pedig meghatározza a fejlesztési programokat is. A prioritások jelentik így a kistérségi fejlesztési stratégia és folyamat legfőbb igazodási pontját, így a Kistérségi Koncepció középpontját is. A stratégiai területek viszonyrendszerében a Szentesi Kistérség hosszú távú fejlesztési prioritásai a következők:

Stratégiai területek és prioritások Stratégiai területek

Prioritások

Mezőgazdaság és agrárvertikum 1. Versenyképes mezőgazdaság megteremtése Alternatív foglalkoztatási lehetőségek 2. Munkahelyteremtés és foglalkoztatás Munkahelyek és jövedelem 3. Humán tényezők fejlesztése Aktív civil társadalom 4. Környezeti értékmegőrzés Környezeti minőség

Ahogyan a stratégiai területek, úgy a fejlesztési prioritások is egyenrangúak, egyenlő szinten állnak és egyenlő mértékben fontosak, egyenlő mértékben jelentik a Szentesi Kistérség legfőbb fejlesztési céljait. A számozásuk így nem fontossági sorrendet jelöl, hanem a könnyebb rendszerezhetőséget teszi lehetővé. A prioritások ugyanis azok a kiemelt szempontok, amelyek lehetővé teszik a stratégiai területeken történő pozitív eredmények elérését, egyben további, konkrétabb fejlesztési feladatokra bomlanak. A prioritások száma ennek érdekében nem sok, mert csak a legfőbb, átfogó fejlesztési feladatok jelennek meg bennük. A prioritások különböző irányban kapcsolódnak a kistérség fejlődését meghatározó stratégiai területekhez, a fenti ábra és az alábbiak szerint:    

Legátfogóbb kapcsolatokkal a „Humán tényezők fejlesztése” prioritás rendelkezik, mert a humán feltételek, a tudás, a szemlélet, az emberek mint résztvevők és kedvezményezettek valamennyi stratégiai terület szempontjából alapvetők. A „Versenyképes mezőgazdaság megteremtése” prioritás a „Mezőgazdaság és agrárvertikum” és a „Munkahelyek és jövedelem” stratégiai területéhez kapcsolódik gazdasági, foglalkoztatási és jövedelmezőségi okokból. A „Munkahelyteremtés és foglalkoztatás” az „Alternatív foglalkoztatási lehetőségek” és ugyancsak a „Munkahelyteremtés és jövedelem” stratégiai területekre irányul szintén gazdasági, foglalkoztatási és jövedelmezőségi szempontok alapján. A „Környezeti értékmegőrzés” prioritás a „Környezeti minőség” stratégiai területéhez kapcsolódik.

41

A prioritások indoklása és tartalma eszerint a következő:  Versenyképes mezőgazdaság megteremtése A mezőgazdaság az, amelyhez a térségben a legtöbb ember megélhetése, gazdasági értelemben így a gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás, társadalmi értelemben a megélhetés elsődlegesen kötődik, különösen a falvakban. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó területek (feldolgozás, értékesítés, marketing, termékpályák, integráció, területhasználat) fejlesztése ezért önálló prioritás. A kistérségi fejlesztés mindezzel együtt csak azokra a területekre kíván szorítkozni, amelyek az adott gazdaság vagy a térség keretein belül megoldhatók, mert nagyon sok olyan tényező van, ilyen a tőkeszegénység, a birtokviszonyok rendezetlensége, a szövetkezeti feszültségek, az értékesítés bizonytalansága, amelyek országos problémák és országos, ágazati szintű beavatkozást kívánnak. A Kistérségi Koncepció a Versenyképes mezőgazdaság prioritáshoz önálló fejlesztési célt és feladatokat rendel, amelyek végrehajtására 1 fejlesztési program megvalósítását tervezi.

 Munkahelyteremtés és foglalkoztatás Az itt élő emberek szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy lesz-e munkájuk és az a munka mennyit ér, azaz mennyire jövedelmez. A munkavállalók valamennyi rétege számára ez a legfontosabb kérdés, amely élesen jelentkezik a gazdasági szektorban is. A munkahelyteremtés és a foglalkoztatás ezért önálló prioritás, amelynek megvalósítása több fejlesztési cél megvalósítását is feltételezi. Elsődlegesen és közvetlenül e prioritáshoz 1 fejlesztési célt rendeltünk, a Gazdaság- és vállalkozásfejlesztést, amely konkrétan a gazdasági szereplők, a vállalkozások foglalkoztatási szerepének növelésére irányul, de kapcsolódó fejlesztési cél az Infrastruktúra fejlesztése is, amely a gazdasági fejlődés számára biztosított korszerű infrastruktúra ellátás révén próbál ösztönzően hatni a gazdasági fejlődésre, így a foglalkoztatásra. E prioritás fontosságát jelzi, hogy megvalósítására 3 fejlesztési program elindításával tervez a Koncepció.

 Humán tényezők fejlesztése Minden fejlődés feltétele az emberek hozzáállása, tudása, szemlélete, amely alapvetően eldönti egy térség fejlődésének sikerét. A sikeres térség ugyanis azt is feltételezi, hogy az ott élők tudatában vannak értékeiknek és vállalják azokat, ebben az értelemben vállalják a felelősséget is önmagukért, a véleményükért, a település életében különböző szinteken és szerepekkel részt vesznek, ebbe beleszólnak, esetenként tevékenyen közreműködnek. E prioritás keretében ezért nagyon fontos a szemléletalakítás, a közösségfejlesztés, a civil szervezetek keretében folyó tevékenység erősítése. Emellett nagyon fontos a tudás, szaktudás, amely az elhelyezkedés és a jövedelem feltétele a mai korban, így az oktatás és a szakképzés fejlesztése, kiterjesztése alapvető. Mind e mögött pedig a kultúra áll, a helyi társadalom kulturális igénye, a helyi kulturális élet színvonala, maga az emberi kultúra, ezért a kulturális tevékenységek színesítése, az emberek bekapcsolása a kultúrába, a jó értelemben vett kulturális felzárkózás rendkívül fontos, hogy e téren is csökkenjenek a kistérség hátrányai. E prioritáshoz a Koncepció önálló fejlesztési célt rendel, amely áthatja a többi fejlesztési célt is, elsősorban az Infrastruktúra fejlesztését az intézményfejlesztés révén és a Környezeti értékmegőrzést a környezeti szemlélet révén. A központi Humán erőforrás fejlesztése célhoz 2 fejlesztési programot is rendel a Koncepció.

 Környezeti értékmegőrzés A környezet minősége értékmérője egy térség fejlettségének, mert nem az a követendő példa, amely Nyugat-Európa fejlett térségeiben megmutatkozik, hogy az emberi élettér és tevékenység a természetes környezetet teljesen visszaszorította, elszegényítette, hanem egy olyan élettér megőrzése és kialakítása, amelyben a természetes és mesterséges, emberi elemek, tevékenységek, életterek és funkciók harmonikusan kapcsolódnak egymáshoz és nem jelentenek kizárólagosságot. A környezeti értékmegőrzés ezért önálló prioritás, mert a gazdasági és társadalmi fejlődés negatív hatásait csökkenteni szükséges tényleges konkrét környezet-, természet- és tájvédelmi beavatkozásokkal és az emögött álló szemléletalakítással is. E prioritáshoz önálló fejlesztési cél és program kapcsolódik. 42

Fejlesztési célok A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció fejlesztési céljai jelölik azokat a feladatokat, amelyeket a fejlesztési prioritások érvényesítése érdekében tenni és támogatni szükséges. E feladatok még nem a konkrét projekteket jelentik, mert azokat a célok alapján meghatározásra kerülő fejlesztési programok keretében lehet megfogalmazni, hanem olyan általános feladatok megfogalmazását, körvonalazását célozzák, amelyek végrehajtására indulnak majd el az egyes térségi projektek. A fejlesztési célok így a Koncepció és a fejlesztési folyamat olyan közvetítő elemei, amelyek a prioritásokban meghatározott átfogó fejlesztési irányok konkrét tennivalóit közvetítik a Koncepció által képviselt általános szint felől a gyakorlati végrehajtás: a programok keretében megjelenő projektek felé. A prioritások szerint a Szentesi Kistérség fejlődésének elősegítése érdekében a Kistérségi Koncepció 5 keretjellegű fejlesztési célt fogalmaz meg:

Prioritások és fejlesztési célok Prioritások 1. Versenyképes mezőgazdaság megteremtése 2. Munkahelyteremtés és foglalkoztatás

Fejlesztési célok 1. Mezőgazdaság szerkezeti megújítása 2. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés 3. Infrastruktúra fejlesztése

3. Humán tényezők fejlesztése 4. Humán erőforrás fejlesztése 4. Környezeti értékmegőrzés

5. Környezeti értékmegőrzés

A fejlesztési célok egyértelműen a fejlesztési prioritásokhoz rendelődnek, azok szempontja szerint megfogalmazott végrehajtást előkészítő keretfeladatok. További pontosításukat jelentik a fejlesztési célok szerint lebontott fejlesztési feladatok, amelyek a végrehajtás érdekében megfogalmazott cselekvési területek. Ezek a következők:

 Mezőgazdasági szerkezet megújítása Amely a mezőgazdaság szerkezeti megújítására irányul, így elsősorban fejlesztési feladatként a strukturális változások elősegítését fogalmazza meg: az integrációt, az új típusú szövetkezés támogatását, ezáltal a termékpályák hatékonyabb kiépítését, de e célterülethez tartozó feladat az optimális, a természeti adottságokhoz igazodó területhasználat, valamint a termelési hatékonyságot szem előtt tartó birtokszerkezet kialakítása és a minőségi termelés ösztönzése a technológiai korszerűsítés támogatásával. Erre a területre a SAPARD program felhasználását célozva már elkészült a Kistérségi Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program, amely a tervezésben egészen a projektszintig eljutott. Mindamellett hangsúlyozni szükséges, hogy a mezőgazdaság teljes problémakörét a kistérségi programok keretében megoldani nem lehetséges, ezen a területen a legmeghatározóbb az országos, illetve a jövőt illetően az európai agrárpolitika felelőssége.

43

 Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés Amely a térség gazdasági életét kívánja fellendíteni és erősíteni, beleértve ebbe a térségben működő nagyvállalatok tevékenységének segítését, a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatását, a kezdő vállalkozások támogatások, új vállalkozások ösztönzését, alternatív gazdasági tevékenységek ösztönzését, valamint új beruházások, gazdasági tevékenységek térségbe vonzását is. Mindez elsősorban a munkahelyteremtést és a jövedelembiztosítást célozza és hatékony térség- és településmarketinget, valamint minőségi vállalkozásfejlesztési szolgáltatásokat feltételez. A kistérségi fejlesztés ezen a területen a Szentesen az Árpád Egyesület irányításával működő Térségi Vállalkozói Központ tevékenységére kíván alapozni.

 Infrastruktúra fejlesztése Az infrastruktúra fejlesztése a területfejlesztés leginkább mérhető eleme, amely az önkormányzatok fejlesztési politikájának középpontjában, de a lakossági elvárások, az életminőség megítélésének középpontjában is áll. Az infrastruktúra fejlesztését a Kistérségi Koncepció igen szélesen értelmezi, amely így magába foglalja a tényleges lakossági és gazdasági infrastruktúra rendszerek fejlesztését, az információs csatornák, különösen az informatika fejlesztését, a vállalkozásokat segítő intézménystruktúra kialakítását, illetve a lakossági ellátást végző intézmények feladatellátásának támogatását. E feladatok leginkább a települési önkormányzatok kötelező vagy vállalt feladati között jelennek meg, a kistérségi fejlesztés ezeket előkészíteni, koordinálni, forrásszerzésüket segíteni kívánja.

 Humán erőforrás fejlesztése Amely magában foglalja minden olyan irányú, az állami vagy önkormányzati intézmények, vagy a civil szerveződések által kezdeményezett és végzett tevékenység támogatását, erősítését, amely az itt élő emberek életesélyeinek és életminőségének javítását célozza tudásuk és szemléletük javításával, identitásuk erősítésével, a közösségi fejlesztésbe vonásukkal. A gazdasági igények és a megélhetés szempontjából e terület középpontjában elsősorban a képzési és szakképzés támogatása áll, amely egyrészt a térségi iskolák, főleg a szentesi szakképző intézmények, másrészt a szakképző, oktatási cégek képzési tevékenységének segítését jelenti. Hasonlóan fontos a kulturális intézmények és események támogatása, és ugyanilyen fontos a lakossági szemléletformálás, elsősorban az aktivitás és az együttműködés erősítése, ezzel összefüggésben minden közösségfejlesztő tevékenység és civil szervezet támogatása. E területen kiválóan érvényesülhet a kistérségi fejlesztés koordináló és forrásszerző szerepe, mert ez a terület az Európai Unió politikájának egyik legfontosabb prioritása is.

 Környezeti értékmegőrzés A környezeti értékmegőrzés nem egy statikus környezeti értékmentést vagy környezetvédelmet jelent, hanem azoknak a környezeti minőség javítására irányuló környezettudatos tevékenységek támogatását, amelyek mögött a környezeti szemlélet áll. A kistérségi fejlesztés célja, hogy e szemlélet erősítésével a lakosság, az önkormányzatok, a vállalkozások környezeti felelősségét erősítse, amelynek eredményeként a környezeti terhelés csökken mind a lakossági, mind a gazdasági szféra részéről. E terület középpontjában tehát a környezeti szemlélet kialakítása és erősítése áll, amely szervező eleme a többi fejlesztési feladatnak is, így a környezetszennyezés csökkentésének, a környezet- és tájvédelemnek, a térségi vízgazdálkodás javításának és az alternatív energiaforrások felhasználásának is.

A fejlesztési célokat és feladatokat a következő táblázat rendszerezi:

44

A fejlesztési célok és fejlesztési feladatok rendszere Mezőgazdasági szerkezet megújítása   



Mezőgazdasági integráció fejlesztése Mezőgazdasági termékpályák kiépítése Optimális mezőgazdasági területhasználat és birtokszerkezet kialakítása Minőségi termék előállítást célzó technológiai fejlesztés segítése

Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztés  

 

 

Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások biztosítása Vállalkozások közötti partner- és üzleti kapcsolatok segítése Kis- és középvállalkozások kiemelt segítése Életképes új vállalkozások ösztönzése az alternatív jövedelem érdekében Tőkevonzás a munkahelyteremtés érdekében Térség- és településmarketing

Infrastruktúra fejlesztése  



 



Infrastruktúraellátás fejlesztése Vállalkozásokat vonzó infrastrukturális környezet kialakítása Kis- és középvállalkozásokat segítő intézményrendszer fejlesztése Informatika és információs csatornák fejlesztése Lakossági ellátó oktatási, szociális és egészségügyi intézményhálózat fejlesztése Épített környezet, építészeti értékek megújítása

Humán erőforrás fejlesztése   

   

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás Rugalmas szakképzés Lakossági szemléletformálás, együttműködési készség és civil aktivitás javítása Helyi identitás erősítése, hagyományápolás Közösségfejlesztés, helyi közösségek erősítése Civil szervezetek támogatása Kulturális élet és intézmények fejlesztése

Környezeti értékmegőrzés    

  

Táj- és természetvédelem Térségi vízgazdálkodás javítása Vállalatok környezetterhelésének csökkentése Kommunális környezetszenynyezés csökkentése Környezeti szemlélet erősítése Táj- és településkép szépítése Alternatív energiaforrások feltárása és alkalmazása

45

Fejlesztési programok A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció fejlesztési céljai megjelölve a fejlesztési feladatokat meghatározzák azokat a cselekvési kereteket, amelyek mentén a kistérségi fejlesztésnek haladnia szükséges. Ezek a cselekvési keretek a fejlesztési programok. E programok rendszerére azonban a Kistérségi Koncepció csak javaslatot tesz, illetve meghatározza a Kistérségi Fejlesztési Koncepció elfogadásával egyidejűleg elindítani szükséges fejlesztési programokat. Ezek a következők:

Fejlesztési célok és programok Fejlesztési célok

1. Mezőgazdaság szerkezeti megújítása 2. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztés

3. Infrastruktúra fejlesztése

Fejlesztési programok 1. Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program 2. Vállalkozásfejlesztési Program 3. Turisztikai Program 4. Kézműves Program 5. Településfejlesztési Program

4. Humán erőforrás fejlesztése

5. Környezeti értékmegőrzés

6. Humán Fejlesztési Program 7. Közösségfejlesztési Program 8. Természet- és Környezetvédelmi Program

A fejlesztési programok adott fejlesztési cél vagy célcsoport konkrét végrehajtására szerveződnek, és ez az a szint, amelynél kistérségi szereplők belépnek a fejlesztési folyamatba, mert a programok megvalósítása csakis széles térségi bázison, több érintett szereplő hatékony közreműködésével szükséges. A programok végrehajtásának két szakasza van, egyrészt a kidolgozás, illetve az arra épülő és azzal együtt járó szervezés, előkészítés, a térségi szereplők (önkormányzatok, önkormányzati és egyéb intézmények, vállalkozások, civil szervezetek, lakosok) programba vonása; másrészt a konkrét projektek kiválasztása, forrásszerzése és végrehajtása. Ezt a folyamat a kistérség fejlesztést felvállaló Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület tevékenységének keretében kerül végrehajtásra, a Koncepció alapján. Tekintettel arra, hogy a Kistérségi Területfejlesztési Koncepció időtávja 12 év, míg a fejlesztési programok időtartama változó, de elsősorban rövid távú programokról van szó, a Koncepcióban jelenleg felvázolt fejlesztési program rendszer a Koncepció végrehajtása során még változhat és bizonyosan változni is fog. Ez biztosítja a Koncepció rugalmasságát, ami alapvető a hatékony kistérségi fejlesztés szempontjából.

46

A javasolt fejlesztési programok így a Kistérségi Koncepció elfogadásakor a következők:  Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: kidolgozott stratégiai és operatív program, 1999-2000 Tervezett időtávja: 2000-2006 Tervezett forrásai: Sapard Program Tervezett tartalma: mezőgazdasági strukturális fejlesztési projektek, beruházások, technológiai fejlesztés támogatása

 Vállalkozásfejlesztési Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: új program Tervezett időtávja: 2001-2004 Tervezett forrásai: Széchenyi Terv, Területfejlesztési Célelőriányzat, Vidékfejlesztési Célelőirányzat, Phare 2000 Program Tervezett tartalma: vállalkozások számára nyújtott feltételek és szolgáltatások javítására irányuló projektek, vállalkozások beruházásainak, fejlesztéseinek támogatása.

 Turisztikai Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: új program Tervezett időtávja: 2001-2004 Tervezett forrásai: Széchenyi Terv, Területfejlesztési Célelőriányzat, Vidékfejlesztési Célelőirányzat, MT Rt. és DARIB támogatásai, Sapard Program Tervezett tartalma: turizmusfejlesztést előkészítő projektek, turisztikai célú beruházások támogatása.

 Kézműves Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: új program Tervezett időtávja: 2001-2004 Tervezett forrásai: Vidékfejlesztési Célelőirányzat, Széchenyi Terv, Területfejlesztési Célelőriányzat, Sapard Program Tervezett tartalma: kézművesség fejlesztésének előkészítése, képzés, tevékenység fejlesztés a Turisztikai Programhoz kapcsolódóan.

 Településfejlesztési Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: új program Tervezett időtávja: 2001-2004 Tervezett forrásai: Területfejlesztési Kiegyenlítő támogatás, egyéb önkormányzati támogatások, Területfejlesztés0i Célelőirányzat, Vidékfejlesztési Célelőirányzat, Sapard Program, Széchenyi Terv Tervezett tartalma: települések infrastruktúra- és intézményfejlesztésére irányuló projektek.

 Humán Fejlesztési Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: új program Tervezett időtávja: 2001-2004 Tervezett forrásai: Phare 2000 Program, Leader + Program, Leonardo Program, Kultúra 2000 Program, Sapard Program, Vidékfejlesztési Célelőirányzat Tervezett tartalma: Képzési, szakképzési projektek, kulturális események támogatása.

47

 Közösségfejlesztési Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: új program Tervezett időtávja: 2001-2004 Tervezett forrásai: Leader + Program, Sapard Program, Vidékfejlesztési Célelőirányzat Tervezett tartalma: Társadalmi együttműködést megvalósító projektek, közösség- és civil aktivitást célzó projektek támogatása.

 Természet- és Környezetvédelmi Program Felelős: Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület. Előkészítése: új program Tervezett időtávja: 2001-2004 Tervezett forrásai: Környezetvédelmi Célelőirényzat, ISPA Prgogram, Sapard Program, Vidékfejlesztési Célelőirányzat, Területfejlesztési Célelőirányzat, Területfejlesztési Kiegyenlítő támogatás. Tervezett tartalma: Környezeti személet alakító projektek, környezet-, természet- és tájvédelmi projektek támogatása.

A fejlesztési programok tartalmi viszonyrendszere 1. Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program 5. Településfejlesztési Program

2. Vállalkozásfejlesztési Program

6. Humán Fejlesztési Program

3. Turisztikai Program

7. Közösségfejlesztési Program

4. Kézműves Program

Gazdasági fejlődés

Humán feltételek

Környezeti alapok

8. Természet-és Környezetvédelmi Program

48

A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció célrendszere Küldetés „Célunk az itt élő emberek életesélyeinek tartós javítása.”

Stratégiai területek Mezőgazdaság és agrárvertikum

Alternatív foglalkoztatási lehetőségek

Munkahelyek és jövedelem

Aktív civil társadalom

Környezeti minőség

Prioritások 1. Versenyképes mezőgazdasági szerkezet megteremtése

2. Munkahelyteremtés és foglalkoztatás

3. Humán tényezők fejlesztése

4. Környezeti értékmegőrzés

Fejlesztési célok 1. Mezőgazdasági szerkezet megújítása  Mezőgazdasági integráció fejlesztése  Mezőgazdasági termékpályák kiépítése  Optimális mezőgazdasági területhasználat és birtokszerkezet kialakítása  Minőségi termék előállítást célzó technológiai fejlesztés segítése

2. Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztés  Vállalkozásfejlesztési szolgáltatások biztosítása  Vállalkozások közötti partner- és üzleti kapcsolatok segítése  Kis- és középvállalkozások kiemelt segítése  Életképes új vállalkozások ösztönzése az alternatív jövedelem érdekében  Tőkevonzás a munkahelyteremtés érdekében  Térség- és településmarketing

 



 



3. Infrastruktúra fejlesztése Infrastruktúraellátás fejlesztése Vállalkozásokat vonzó infrastrukturális környezet kialakítása Kis- és középvállalkozásokat segítő intézményrendszer fejlesztése Informatika és információs csatornák fejlesztése Lakossági ellátó oktatási, szociális és egészségügyi intézményhálózat fejlesztése Épített környezet, építészeti értékek megújítása

  

   

4. Humán erőforrás fejlesztése Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás Rugalmas szakképzés Lakossági szemléletformálás, együttműködési készség és civil aktivitás javítása Helyi identitás erősítése, hagyományápolás Közösségfejlesztés, helyi közösségek erősítése Civil szervezetek támogatása Kulturális élet és intézmények fejlesztése

 

    

5. Környezeti értékmegőrzés Vállalatok környezetterhelésének csökkentése Kommunális környezetszenynyezés csökkentése Környezeti szemlélet erősítése Táj- és településkép szépítése Táj- és természetvédelem Alternatív energiaforrások feltárása és alkalmazása Térségi vízgazdálkodás javítása

Fejlesztési programok 1. Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program

2. Vállalkozásfejlesztési Program

3. Turisztikai Program

4. Kézműves Program

5. Településfejlesztési Program

6. Humán Fejlesztési Program

7. Közösségfejlesztési Program

8. Környezetvédelmi Program

49

A fejlesztés jövőképe A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció egy térségi célokat megfogalmazó keretdokumentum, amelynek elsődlegesen két szerepe van: gondolatokat ébreszt és cselekvéseket indukál. Egy keretdokumentum, amely alkalmas arra, hogy a kistérségi szereplők elkülönült és egymáshoz nem vagy alig kapcsolódó fejlesztési törekvéseit kistérségi szinten integrálja és ezzel a közös cél érdekében vállalt közös, de a kedvezményezetteknek egyéni hasznot is hozó cselekvés kiindulópontja legyen. Egy keretdokumentum, amely mögé azok, akik a kistérség és önmaguk jövőjéért felelősséget éreznek, felsorakozhatnak és részt vállalhatnak a kistérségi fejlesztésből. Mert a kistérségi szervezet, az Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület nem fog minden térségi problémát megoldani és nem is képes erre. Egy dolgot azonban tehet: hozzásegítheti a térségi szereplőket ahhoz, hogy ezeket a problémákat megoldják, döntően a saját erejükből, a Kistérségi Koncepció révén azonban közös erővel is, amelynek legfontosabb eleme a szakmai segítségnyújtás és a forrásszerzés segítése. Így indulhatnak el azok a projektek, amelyek a térségi fejlesztési programokba integráltan már nemcsak egyedi, hanem térségfejlesztési szereppel bírnak – és mindez kiválóan alkalmas arra, hogy a kistérségi fejlesztés folyamatába, a közös jövő tervezésébe és alakításába a kistérség valamennyi szereplőjét: önkormányzatokat, vállalkozásokat, civil szervezeteket, a lakosságot, egyéb partnerszervezeteket bevonjunk. A Kistérségi Koncepció erre épít és ehhez kíván alapot nyújtani.

Időtáv A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció időtávja A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció egy hosszú távra szóló célmeghatározás, amely a rövid- és középtávú fejlesztési feladatok, tevékenységek orientálására nyújt alapot. A Kistérségi Fejlesztési Koncepció elfogadásával a Szentesi Kistérség közös érdekeit képviselő Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület így azokról a hosszú távú fejlesztési prioritásokról, célokról és feladatokról döntött, amelyek ebben a nagy időtávban a kistérségi fejlesztés alapjául és igazodási pontjául szolgálnak. Ez a hosszú táv a Kistérségi Koncepció esetében 12 év. Ennek megállapításában az Európai Unió tervezési időszakait vettük alapul, amely jelenleg a 6 éves ciklus. Az Európai Unió így a támogatási programok és struktúrák vonatkozásában 6 évre előre dönt a keretekről. Ezt a rendszert tükrözi vissza a SAPARD Program magyarországi tervezése és lebonyolítása, amely 2000-2006 közötti időszakra tervez. Ez a 6 év tehát egy középtávú fejlesztési program időtávja az Európai Unióban is – a koncepció ennél lényegesen hosszabb, általában 10-15 éves idősíkú. A rövid távú fejlesztési projektek pedig 3 évnél rövidebbek. A Kistérségi Koncepció időtávját azért választottuk 12 évesnek, mert így kereken 2 európai léptékű tervezési időszakot fog át, és azzal egyszerre változik majd meg. A magyar tervezési gyakorlat ezt az időtávot megengedi, mert a hosszú távú tervezés időtávlatát 7-15 évben határozza meg. 50

A Koncepció alapján szerveződő programok időtávja A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció hosszú távú, 12 évre előre tekintő keretdokumentum. 12 évig így a Koncepcióban megfogalmazott prioritások, célok, feladatok az irányadóak. A Koncepció ugyanakkor javaslatot tesz e célok végrehajtását célzó térségi fejlesztési programokra is. A Koncepció elfogadásakor 8 fejlesztési programot definiált, számuk azonban a Koncepció által összefogott 12 év alatt változhat, és nemcsak a számuk, hanem tartalmuk és jellegük is. A Koncepció céljai ugyanis úgy lettek meghatározva, hogy általános szinten jelöljék ki a fejlesztési feladatokat és azokat a területeket, hol fejlesztés, beavatkozás szükséges. E célok esetében elengedhetetlen, hogy azok stabilak legyenek, mégpedig hosszú távon. A végrehajtás azonban nem a Koncepció, hanem a fejlesztési programok keretében történik majd. E fejlesztési programok adott cél érdekében adott feladatcsoportra koncentrálnak és több térségi projektet fognak össze. Ezért e programok időtávja a középtáv. Ez a középtáv a Szentesi Kistérség tervezett fejlesztési programjai esetében 3 év. Ez alól egy kivétel van, a már operatív szintig kidolgozott Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program, amely a SAPARD Program térségi felhasználására irányul, ennek érdekében a SAPARD Program európai szinten egységes 6 éves végrehajtási szakaszához igazodik. A fejlesztési programok a Koncepció elfogadása után, a Koncepció irányvonalai mentén kerülnek kidolgozásra. Ennek módszertana kormányrendeletben rögzítetten 2 fázisú: stratégiai és operatív program kidolgozását jelenti. Az operatív program foglalja magába a program keretében végrehajtásra és támogatásra kerülő fejlesztési projekteket. E projektek időtávja változó, de jellemzően rövid távúak, azaz 1-3 éves megvalósítási időtartammal bírnak.

Időtáv és változtatások Tekintettel a mai kor kiszámíthatatlanságára és a folytonos változásra, amely nemcsak a Szentesi Kistérség helyzetének, hanem Magyarország Európa és a világ egészének alapjellemzője, rendkívül nehéz most 2001-ben olyan fejlesztési koncepciót felvázolni, amely időtálló és változtatásra a 12 év alatt és azt követően nem szorul. Ez a változtatási igény igaz lehet a Koncepció céljaira és a megfogalmazott feladatokra, de méginkább igaz a végrehajtás folyamatára, így a fejlesztési programokra. A fejlesztési programok időtávjának meghatározásakor ezért nem követtük az Európai Uniós gyakorlatot, azaz a 6 éves tervezési ciklust, mert még ez a 6 év is sok, hiszen 6 év alatt rendkívül sok meghatározó, a fejlődést eldöntő tényező változhat meg. Ilyen változás lehet Magyarország felvétele az Európai Unióba, amelynek dátumát jelenleg nem lehet megjósolni, amennyiben azonban bármikor is bekövetkezik, gyökeres változást idéz elő az intézményrendszerben, a forráselosztásban, a munkaerőpiacon, a jövedelmekben, a mezőgazdasági termelésben. Ilyen változás lehet a várható magyarországi közigazgatási reform, az önkormányzat, a régió, a megye, a kistérség területi szintjének, feladatainak, intézményi kereteinek, forrásainak változása, mert a jelenlegi rendszer nem kiforrott, változtatásra szorul. E szempontok miatt a Koncepcióra épülő fejlesztési programok időtávját 3 évben állapítottuk meg. A 3 év leteltével ez módot ad a program felülvizsgálatára, a változtatásra, szűkítésre, bővítésre, további programokra bontásra, vagy éppen a felhagyásra. Emellett maga a Koncepció is 3 évente felülvizsgálatra kerül, 6 év után pedig egy átfogó felülvizsgálat szükséges, amely indokolt esetben jelentheti a Koncepció újragondolását is.

51

Módszertan Építkezés A kistérségi fejlesztés 3 szintre építkezve valósul meg:   

A Kistérségi Területfejlesztési Koncepció meghatározza és rögzíti a kistérségi fejlesztésben vállalt küldetést, a prioritásokat, a fejlesztési célokat és feladatokat, és keretet ad, illetve kiindulópontul szolgál a fejlesztési programok végrehajtásához. A fejlesztési programok a Koncepció alapján szerveződő, a konkrét végrehajtást szervező, koordináló fejlesztési folyamatot jelentenek. A fejlesztési programok keretében fejlesztési projektek kerülnek végrehajtása, amelyek adott probléma megoldására irányuló konkrét fejlesztések.

A kistérségi fejlesztés építkezése Tervezés

Kistérségi Területfejlesztési Koncepció, 12 év

Fejlesztési programok, 3-6 év

Koordinálás

Fejlesztési projektek, 1-3 év

Végrehajtás

Ennek kapcsolatrendszere az időtávval való viszonyrendszerben a következő:

A kistérségi fejlesztés építkezése időtáv szerint

Kistérségi Területfejlesztési Koncepció

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Program

Program

2-8. Program

Program

Program

Projekt

Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program

Projekt

Program

2011

2012

Projekt

Projekt

Projekt

52

Monitoring A kistérségi fejlesztés éppen a Koncepció által is felvállalt nagy időtáv és az eredményesség mérhetősége szempontjából folyamatos nyomon követést és ellenőrzést, szakszóval monitoringot kíván. Ez magába foglalja a Koncepció, a programok, a projektek előzetes értékelését, a megvalósítás közben, előre rögzített határpontok szerint történő értékelést és az utólagos értékelést is. A Kistérségi Koncepció esetében ez a monitoring elsősorban a tartalom felülvizsgálatát, szükség szerint módosítását jelenti. A koncepció legfőbb eredménye ugyanis az lehet, ha nyomában olyan fejlesztési programok és projektek indulnak el, amelyek konkrét eredményeket hoznak. Ez pedig olyan célrendszert kíván, amely a reális megvalósítást készíti elő és támogatja. A folyamatos változások azonban nem kedveznek a hosszú távra rögzített fejlesztési kereteknek, így ezek értékelése és felülvizsgálata szükséges az aktualitások szerint. A fejlesztési programok esetében tartalmi, szervezeti és forrásszerzési szempontból kerülhet sor értékelésre, előzetesen, a program megvalósítása során és természetesen a 3 év elteltével. A végső értékelés egyben döntést is jelent a program további sorsáról. A fejlesztési projektek esetében a konkrét megvalósításra terjed ki a monitoring, amely elsődlegesen az adott projektgazda feladata és felelőssége, amelyhez kapcsolódik a finanszírozásban részt vállaló intézmény saját monitoringja is.

A kistérségi fejlesztés monitoringja Végrehajtási elem

Felülvizsgálat

Kistérségi Területfejlesztési Koncepció Fejlesztési Programok Fejlesztési projektek

3 évente értékelés 6 év után átfogó felülvizsgálat 12 év után új koncepció készítése Évente értékelés és felülvizsgálat 3 év után átfogó felülvizsgálat és döntés a továbbiakról Projekt megvalósítása közben és a záráskor végzett értékelés

Felelős Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület Projektgazdák

Szerepek A kistérségi fejlesztésért önként vállalt feladatként az Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület elsődlegesen a felelős. Ez a felelősség azonban nem kizárólagos, mert a hatékony kistérségi fejlesztés csakis partneri együttműködésben valósulhat meg.

Országos programok Regionális programok Megyei programok

Önkormányzatok Intézmények KOORDINÁCIÓ Árpád Egyesület

Igények

EU programok

Kapcsolódási lehetőségek

Szerepek a kistérségi fejlesztésben

Vállalkozások Civil szervezetek

Külső partnerek

Lakosság

53

A kistérségi szereplők és szerepeik a kistérségi fejlesztésben Kistérségi szereplők  Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület

 Települési önkormányzatok

 Önkormányzati, megyei intézmények  Vállalkozások  Civil szervezetek

 Lakosság  Külső partnerek

Szerepük               

A kistérségi fejlesztés koordinálása, menedzselése A kistérségi szereplőkkel való kapcsolattartás Kistérségi programozás Kistérségi szintű forráskoordináció Települési fejlesztési igények közvetítése Települési szintű projektszervezés Települési szereplőkkel való kapcsolattartás Projektekben való részvétel adott feladataik szerint Projektek végrehajtása Projektekben való részvétel Projektek végrehajtása Projektekben való részvétel Lakossági igények közvetítése, lakosok fejlesztésbe vonása Lakossági igények jelzése Projektekben való részvétel, közreműködés

54

Intézményrendszer A jelenlegi intézményrendszer A kistérségi fejlesztésnek jelenleg nincs stabil intézményrendszere Magyarországon, de egész Európában nincs, ennek megoldása, szerepe ahány ország, annyiféle. A magyar gyakorlatban a kistérség az alulról jövő kezdeményezések térségi összegződésének színtere, amelynek alapeleme az alulról szerveződés és az önkéntes jelleg. A kistérség létrehozására ugyanis jelenleg nincs törvényi vagy közigazgatási kötelezettség, a kistérség alakítása, a kistérségi szervezetrendszer és együttműködés felállítása az érintett települési önkormányzatok, esetenként egyéb térségi szereplők és partnerek önként vállalt elhatározása és feladata, amelyet a kormányzat elvben és különböző csatornákon keresztül anyagilag is támogat. Ez azonban magában hordozza azt is, hogy a kistérségi feladatok nem letisztázottak, nincs egységes keretük és módszertanuk sem. Általában éppen ezért készül a kistérségi területfejlesztési koncepció, amely ma már kormányrendeletben szabályozott egységes tervezési dokumentum. Arra azonban továbbra sincs semmi garancia semmilyen részről, hogy a koncepcióban megfogalmazott célok meg is valósulnak, hogy erre lesz forrás. A kistérségi fejlesztés így továbbra is önként vállalt kezdeményezés, egy módszer, egy esély, amely a térségi szereplők helyzetének javításához járul hozzá közvetlen vagy közvetett módon. Ezt azt is jelenti, hogy a kistérségi szerepvállalás, az emögött álló intézményrendszer és módszertan egyáltalán nem egységes, nincsenek is erre vonatkozó országos irányelvek. Így az úgynevezett sikeres kistérségek, azaz egyes sikeres kistérségi szervezetek is állandó adminisztratív, irányítási és finanszírozási problémákkal küzdenek. Ezek alapján a Szentesi Kistérség fejlesztését felvállaló Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület előtt nincs igazán követendő mintakép a vállalt feladatokat és az azok elérését lehetővé tevő intézményrendszer kialakításában. Minden kistérségben a kistérségi intézményrendszer kialakítása egyedi, amelynek több gyakorlata van:   

Működés a gesztor település, általában a városi önkormányzat keretében. Működés önálló intézmény: társulás vagy egyesület keretében. Többfunkciós kistérségi működés: társulás, egyesület, közhasznú társaság.

A Szentesi Kistérségben az önkormányzatok és néhány külső partner által 1995-ben létrehozott Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület a kistérségi fejlesztés elsődleges felelőse, azonban mellette önkormányzati Társulás is működik. Ez az intézményrendszer lesz a Kistérségi Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési folyamat működtetője.

A kistérségi szervezetrendszer 2001-ben Kistérségi szervezetek tagjai Önkormányzatok

Külső partnerek

Kistérségi szervezetek Szentes és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás

Kistérségi menedzsment

Közös kistérségi menedzsment

Árpád Kistérségfejlesztő Önkormányzati Egyesület 55

Az intézményrendszer jövőképe A kistérségi intézményrendszer jelenleg is változik, amely egyrészt kívülről jövő szervezeti változás, ilyen a kistérségi megbízotti rendszer felállítása, amelynek azonban jelenleg kiszámíthatatlan a jövője és ugyancsak tisztázatlan a szerepköre, ilyen a vidékfejlesztési menedzser munkabér támogatása is; másrészt esetleges belső kezdeményezés, ilyen a kistérségi gazdaságfejlesztési közhasznú társaság alakítása több kistérségben. Szentes és térsége esetében van egy nagyon fontos előny más kistérségekhez képest és ez kihat az intézményrendszer viszonylagos stabilitására is, ez pedig az, hogy a Szentesi Kistérség és más kistérségek, így a szomszédos hódmezővásárhelyi, csongrádi, kunszentmártoni, szarvasi és orosházi kistérségek között nincs sem területi, sem szervezeti átfedés. A kistérség területe megegyezik a statisztikai kistérség területével is. Az önkormányzati társulás és az önkormányzati egyesület területe is ugyanaz. Az intézményrendszer változásait így a Szentesi Kistérségben területi változások vagy szerepköri kettősségek várhatóan nem fogják terhelni, azt így a mindenkori kormányzati politika kistérséghez és decentralizációhoz való viszonya és a jelenlegi kistérségi szervezetek belső megújulási kezdeményezései fogják alakítani.

A kistérségi intézményrendszert alakító hatások Külső hatások  Kormányzati viszonyulás: ? Menedzsment bértámogatása? ? Kistérségi megbízotti rendszer? ? Decentralizáció? ? Régiós döntéshozás? ? Finanszírozás?

Belső megújítási kezdeményezések  Egyesületi munka megújítása ? Feladatok és testületek? ? Szervezetfejlesztés? ? Programfelelős menedzserek? ? Finanszírozás?  Kistérségi szervezetrendszer fejlesztése ? Kistérségi gazdasági társaság (Kht.)?

Kistérségi Koncepció és intézményrendszer A Kistérségi Területfejlesztési Koncepciót az Árpád Kistérségfejlesztő Egyesület készítette el és végrehajtását is e szervezet végzi majd. Erre jelenlegi szervezeti rendszerében is alkalmas, a hatékony végrehajtás, a programozás és a projektszervezés azonban célirányos szervezeti fejlesztést tesz szükségessé: ez pedig a vezetői és munkatársi felelősség – azaz minden programnak, témának legyen felelőse, ne csak egyesületi közös felelősség legyen, hanem személyi menedzseri feladatkör is. Ez teszi lehetővé az érdemi monitoringot, az ellenőrizhetőséget és a mérhetőséget is. Ez belső szervezeti kérdés, amely a Koncepció által felvetett első gyakorlati kérdés is, amely megoldást kíván, mert a kistérség fejlesztés és az Egyesület jövője, működési szempontjából is alapvető fontosságú. A Koncepció jövőképének így a következők az elemei:  A Koncepcióra épülő térségi fejlesztési programok kidolgozása  A kistérségi szervezetrendszer belső működési megújítása  A kistérségi szervezetrendszer térségen belülre és térségen kívülre irányuló kapcsolatrendszerének fejlesztése, bővítése, gyakorlati együttműködéssé formálása  Ellenőrzött végrehajtás  És:

Együttműködés!

56

Eszközrendszer A kistérségi fejlesztés sikerét a forrásszerzés sikere dönti el: sikerül-e megtalálni azokat a forrásokat, amelyekből a programokat alkotó projektek finanszírozhatók, illetve sikerül-e mindezeket a forrásokat a projektgazdák számára meg is szerezni? Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy mindent csak az anyagi oldal dönt el. Egyrészt a forrásszerzés is a jelenleginél hatékonyabb intézményi szervezetrendszert kíván, az pedig sok olyan feltételt, amelyet a siker érdekében feltétlenül biztosítani szükséges. Ilyen a szakértői háttér kiépítése valamennyi fontos szakterületen, ilyen a működő és élő kapcsolatrendszer, ilyen a térségi bizalom és együttműködés, ilyen az információ és ilyen a már rendelkezésre álló irodai infrastruktúra is. Rendszerük összefoglalóan a következő:

A kistérségi fejlesztés eszközrendszere Külső források Belső források Anyagi források

Anyagi források

Támogatási rendszerek Projektgazdák saját forrása

EU programok: SAPARD, Phare 2000, Leader +, ISPA, Leonardo, Kultúra 2000, egyéb Széchenyi Terv

Kistérségi szervezetek saját forrása

Egyéb állami célelőirányzatok: Környezetvédelmi Célelőirányzat, egyéb alapok. Területfejlesztési Célelőirányzat Vidékfejlesztési Célelőirányzat

Térségi fejlesztési programok

Területfejlesztési Kiegyenlítő Alap

Nem anyagi források Intézményi infrastruktúra

Egyéb önkormányzatokat támogató alapok Turisztikai támogatások: DARIB, MT Rt.

Egyéb külső anyagi források Bankhitel Beruházási adókedvezmények

Nem anyagi források Külső segítő partnerek

Képzett menedzsment Szakértői háttér Információk

57

Elvárt hatások Közvetlen hatás A Kistérségi Területfejlesztési Koncepciónak egy nagyon fontos közvetlen hatása lehet, amely a kistérség fejlődése szempontjából a legfontosabb feltétel is: A partneri együttműködés. A cél a kistérségi szervezetek olyan irányú munkája, hogy ezt a hatást, szerepet a Koncepció be tudja tölteni, azaz minél szélesebb körben, minél gyakrabban kell megismertetni és terjeszteni a kistérségi fejlesztés céljait, módszereit, eszközeit és lehetőségeit, hogy minél több térségi szereplő ismerje fel ennek szerepét és előnyeit. A legfontosabb hatás így, amit a Koncepció elérhet, az az, hogy     

Gondolatokat indukál. Projektötleteket és projekteket gerjeszt. Fejlesztési programokat generál. Véleményt vált ki a térségi szereplők részéről. A közös cél szerinti együttműködést alakít ki a térségi szereplők között.

Közvetett hatások A Koncepció közvetett hatásait a fejlesztési programok keretében megvalósuló projektek révén éri el. Ezek a hatások olyan pozitív változások a környezet, a társadalom és a gazdaság területén, amelyek összességében a Szentesi Kistérség helyzetén, annak keretében pedig az ott élő emberek helyzetén javít. Ezek a hatások azonban nem lehetnek teljes körűek, még ha a Koncepcióban felvázolt valamennyi cél maradéktalanul végrehajtásra kerül is, mert a kistérség fejlettsége vagy elmaradottsága rendkívül összetett dolog – ha azonban bármiféle pozitív változás is történik, elindul a Koncepció és annak nyomán felépülő fejlesztési munka hatására, az mindezek eredményességét és indokoltságát jelzi. A reálisan várható hatások így a következők:

Környezeti hatások Előidéző cselekvés  Környezetvédelmi Program  Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program  Településfejlesztési Program

Hatások        

A vállalkozások környezetterhelése, a környezetszenynyezés mértéke a technológiai fejlesztéssel csökken. A kommunális szennyezés a szennyvízkezelés és hulladékgazdálkodás korszerűsítésével csökken. A vízgazdálkodás összehangolásával a belvízkár csökken. Racionális területhasználat alakul ki a mezőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolásával. A környezetgazdálkodás a mezőgazdaság környezetterhelését csökkenti. A tájképi változatosság erősödik. A lakosságban a környezeti szemlélet erősödik. Lépések történnek az alternatív energiaforrások alkalmazására.

58

Társadalmi hatások Előidéző cselekvés       

Hatások

Humán Fejlesztési Program Közösségfejlesztési Program Településfejlesztési Program Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program Vállalkozásfejlesztési Program Turisztikai Program Kézműves Program

        

A foglalkoztatás javul, a vállalkozások támogatásával új munkahelyek teremtődnek, a meglévő munkahelyek megőrződnek. Az ösztönző programok révén új gazdasági tevékenységek indulnak el. A gazdasági tevékenységek stabilizálódásával a jövedelmek emelkednek, a megélhetés biztonsága javul. A településfejlesztés révén a lakossági életkörülmények (infrastruktúra, intézmények) javulnak. A képzési programokon való részvétellel a lakosság munkaerőpiaci esélyei javulnak. A közösségfejlesztés révén a társadalmi aktivitás nő. A közösségfejlesztés révén a helyi közösségek megerősödnek, újjáélednek, az emberi kapcsolatok javulnak. A programok eredményei mentén javul az együttműködés. Mindezek következtében erősödik a helyi identitás és csökken az elvándorlás mértéke.

Gazdasági hatások Előidéző cselekvés      

Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program Vállalkozásfejlesztési Program Turisztikai Program Kézműves Program Humán Fejlesztési Program Településfejlesztési Program

Hatások 

       

A mezőgazdaságban a meglévő integrációk kibővülnek, új integrációk jönnek létre, ennek révén a termelés hatékonysága, jövedelmezősége nő, a termelői kiszolgáltatottság csökken. Ezek keretében feldolgozó kapacitások és termékpályák jönnek létre. A korszerűsödő technológia a termékek piacképességét tovább növeli. Az infrastruktúra fejlesztés és a humán erőforrás képzése révén javul a térség tőkevonzó képessége. A vállalkozásfejlesztés révén a mikro-, kis- és középvállalkozások segítséget kapnak a fejlődéshez. Mindezek következtében bővül a kereskedelem, a szolgáltatások kínálata. Új gazdasági tevékenységek indulnak el (falusi turizmus, kézművesség kiegészítő jelleggel). Ezek által korszerűsödik a gazdasági szerkezet. A vállalkozások forrásszerzésének támogatásával tőkehiányuk mérséklődik.

59