Szentes Város Polgármesterétől 6601 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. Témafelelős: Kocsis László Tárgy: Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bérleti–Üzemeltetési Szerződés Melléklet: Bérleti-Üzemeltetési Szerződés Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület!
A képviselő-testület több alkalommal tárgyalta a víziközmű törvényből eredő feladatait, kötelességeit. A törvény előírja, hogy a település tulajdonában levő közművagyont olyan szolgáltatóra bízza, amely megfelel a törvény által előírt akkreditálási feltételeknek. Miután a megyei „összeállási” elképzelések nem vezettek eredményre, Szentes Város Önkormányzata az Alföldvíz Zrt-ben vásárolt tulajdonrészt. Ezzel lehetővé vált, hogy a törvény szerinti akkreditációnak várhatóan megfelelő szervezetre, az Alföldvíz Zrt-re bízza az üzemeltetést. Ennek további feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat és a szolgáltató üzemeltetési, bérleti szerződést kössön. Ez a szerződéstervezet a hozzátartozó kiegészítő anyagokkal együtt az egyik melléklete az előterjesztésnek. A szerződéskötésnek a további feltétele az önkormányzat által elfogadott víziközmű vagyon vagyonértékelése. Az elkészült vagyonértékelés a másik melléklete az előterjesztésnek. Az Alföldvíz Zrt. a saját elmondásuk szerinti gyakorlatában minden településsel azonos tartalmú szerződést köt. A szerződéstervezet a törvény kötelező előírásait követi. Az egyes települések között az eltérés a bérelt közművagyon után fizetendő bérleti díjban van. A mellékelt szerződési ajánlat szerint Szentes Város esetében ez mintegy 11 millióFt/év + áfa. A számok arra utalnak, hogy az ajánlat nem vagyonérték szemléletű, hanem a jövedelemtermelő képességből indul ki. Ezt a vélelmezést alátámasztja a két ágazat közötti, a szennyvízbírság és a vízterhelési díj miatti markáns különbség. A bérleti díj megállapításról tudni kell, hogy a 2014. évi az utolsó olyan év, amelyre vonatkozóan nem az illetékes miniszter állapítja meg a bérleti díjat.
A bérleti díj felhasználására vonatkozóan kötelező előírások vannak a törvényben 2012. június 17-től kezdődően. Csak a nevesített célokra fordítható, mint a rekonstrukció, a beruházás, a víziközműhöz felvett hitel adósságszolgálata, a vagyonértékelés. A mellékelt vagyonértékelés egyrészt tartalmazza a bérbeadandó közművagyon felsorolását, másrészt a törvény által előírtan készítendő gördülő fejlesztési terv alapját képezi. Várhatóan ez alapján fogja a miniszter meghatározni a rekonstrukciós alapot, amely ma még a bérleti díjjal azonosítható, és részét képezi a szolgáltatási díjnak. Az Energia Hivatal által kiadott állásfoglalás szerint, amennyiben az ellátásért felelős önkormányzat május 31-ig, dokumentáltan és a hatósághoz beterjesztetten megkötött üzemeltetési, bérleti szerződéssel rendelkezik egy akkreditáció alatt levő szolgáltatóval (Alföldvíz Zrt.), akkor a szerződés hatálybalépéséig a jelenlegi üzemeltetővel (Szentes-Víz Kft.) végeztetheti a szolgáltatást. Ha nem rendelkezik, akkor az üzemeltető jogosulatlan szolgáltatóvá válik, amely folyamatos bírságolást von maga után. Az előterjesztett bérleti szerződés tervezett hatálybalépése 2014. január 1. Tisztelt Képviselő-testület! A fentiek alapján kérem, hogy megvitatás után támogassák az alábbi határozati javaslatot. ../2013. (V.28.) Tárgy: Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bérleti-Üzemeltetési Szerződés HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta au Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bérleti-Üzemeltetési Szerződés ügyét és az alábbiak szerint határoz: 1. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadja a víziközmű vagyonról szóló vagyonértékelést, a mellékleteivel és a könyvvizsgálói ellenjegyzéssel együtt. 2. Szentes Város Önkormányzata elfogadja az Alföldvíz Zrt-vel kötendő Bérleti-Üzemeltetési Szerződést a mellékleteivel együtt (ivóvíz üzemeltetési szabályzat, csatornamű üzemeltetési szabályzat, üzletszabályzat). A szerződés az Alföldvíz Zrt. akkreditációjának megszerzésekor, de nem korábban, mint 2014. január 1-én lép hatályba. A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására.
Felelős: Polgármester Határidő: 2013. május 31. A határozatról értesítést kap: 1. Alföldvíz Zrt. Békéscsaba 2. Szentes-Víz Kft. Szentes 3. Szentes Város Polgármestere 4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája
Szentes, 2013. május 24.
Szirbik Imre
Bérleti– Üzemeltetési Szerződés
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
1.
Preambulum--------------------------------------------------------------------------------------------- 6 1.1.
Jelen szerződés célja ------------------------------------------------------------------------------------------ 6
1.2.
A víziközmű-üzemeltetés jogcíme ------------------------------------------------------------------------- 6
2.
Alapelvek ------------------------------------------------------------------------------------------------- 6 2.1.
A nemzeti vagyon védelme---------------------------------------------------------------------------------- 6
2.2.
Az ellátási felelősség elve ------------------------------------------------------------------------------------ 6
2.3.
A szolgáltatói felelősség elve ------------------------------------------------------------------------------- 6
2.4.
Az üzemeltetési jogviszonyban érvényesülő alapelvek---------------------------------------------- 7
3.
Fogalom meghatározások --------------------------------------------------------------------------- 7
4. A bérleti-üzemeltetési szerződés létrehozására feljogosító körülmények meghatározása--------------------------------------------------------------------------------------------------- 7 4.1.
Az Ellátásért Felelős tulajdonosi részesedése a Víziközmű-szolgáltatóban -------------------- 7
5.
A szerződés tárgya ------------------------------------------------------------------------------------- 7
6.
A szerződés hatálya (időbeli, területi, tárgyi hatály) ----------------------------------------- 8 6.1.
A szerződés időbeli hatálya --------------------------------------------------------------------------------- 8
6.2.
A szerződés tárgyi hatálya ----------------------------------------------------------------------------------- 8
6.3.
A szerződés területi hatálya--------------------------------------------------------------------------------- 8
7.
A szerződés létrehozására vonatkozó kifejezett akaratnyilatkozat ----------------------- 8 7.1. A Víziközmű-üzemeltetési jog átadására, valamint a Víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozat ------------------------------------------------------------------------------------- 8
8.
A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos rendelkezések ------------------------------------- 9 8.1.
Szavatossági jogok és kötelezettségek ------------------------------------------------------------------- 9
8.2.
A víziközmű-üzemeltetésével kapcsolatos szakmai, műszaki követelmények -------------- 10
8.3.
A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos személyi követelmények---------------------------- 13
8.4.
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények ------------------------- 13
8.5.
A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek ----------------------------------- 14
8.6. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- 14 8.7.
A tervszerű víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos rendelkezések -------------------------------- 15
8.8.
A gördülő fejlesztési terv ---------------------------------------------------------------------------------- 18
8.9.
A hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújításokra vonatkozó rendelkezések ------ 19
2
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
8.10. A víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendje ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 20 8.11.
Karbantartás és javítás ------------------------------------------------------------------------------------- 21
8.12.
Víziközmű-vagyonnal folytatott víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenység -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 21
8.13.
A Víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos tájékoztatási, egyeztetési kötelezettségek ---- 22
8.14.
A Feleket megillető ellenőrzési jogosultságok, az ellenőrzések rendje ----------------------- 23
8.15.
A Víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó kötelezettségek --------------- 24
8.16.
A Víziközmű-vagyon vagyonbiztosítására vonatkozó kötelezettségek ------------------------ 25
8.17.
Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló közutak, közterületek használata ------------------- 25
8.18.
Feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása ---------------------------- 25
8.19.
A rendszer-független tárgyi eszközök speciális elszámolási kérdéseiről ---------------------- 25
9.
A vízközmű-szolgáltatási jogviszonnyal kapcsolatos rendelkezések -------------------- 27 9.1.
Közüzemi szerződések megkötése ---------------------------------------------------------------------- 27
9.2.
Díjak beszedése----------------------------------------------------------------------------------------------- 28
10.
A víziközmű-szolgáltatás díjára vonatkozó rendelkezések -------------------------------- 28
10.1.
A jelen szerződés megkötésekor hatályos díjak ---------------------------------------------------- 28
10.2.
A jelen szerződés hatálya alatt alkalmazott díjak --------------------------------------------------- 29
11.
Szerződés megszűnési feltételek ----------------------------------------------------------------- 29
11.1.
A szerződés megszűnésének módjai -------------------------------------------------------------------- 29
11.2.
A Szerződés megszűnésének szabályai ----------------------------------------------------------------- 29
12.
a szerződés módosítására vonatkozó rendelkezések --------------------------------------- 30
12.1.
Közös megegyezéssel történő módosítás ------------------------------------------------------------- 30
12.2.
Jogszabály változás okán szükséges módosítások -------------------------------------------------- 30
13.
Egyéb rendelkezések -------------------------------------------------------------------------------- 30
13.1.
A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések ------------------------------------------------------------ 30
13.2.
A kockázat és kárveszély viselésének módja, valamint a vagyonvédelmi előírások ------- 31
13.3.
Irányadó jog --------------------------------------------------------------------------------------------------- 31
13.4.
Jelen szerződés érvényességéhez szükséges előzetes döntések -------------------------------- 31
13.5.
Részleges érvénytelenség---------------------------------------------------------------------------------- 31
13.6.
Viták rendezése ---------------------------------------------------------------------------------------------- 32
14.
Átmeneti rendelkezések ---------------------------------------------------------------------------- 32
A Hivatal záradéka a Vksztv. 22. §-a szerint: ----------------------------------------------------------- 34 3
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
mellékletek jegyzéke: ----------------------------------------------------------------------------------------- 34 1. számú melléklet az Ellátásért felelős tulajdonában álló víziközmű-vagyon vagyonértékelése ---------------------------------------------------------------------------------------------- 34 2.számú melléklet vízművek üzemeltetési szabályzata ---------------------------------------------- 34 3. számú melléklet csatornaművek üzemeltetési szabályzata ------------------------------------- 34 4.sz. melléklet a fennálló antenna és hirdetési felület tárgyú bérleti jogviszonyok tételes jegyzéke ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 34 5. számú melléklet az üzletszabályzat tervezete ------------------------------------------------------ 34 6. számú melléklet A Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt, víziközmű-szolgáltatás díjára és azok alkalmazásának kezdő időpontjára vonatkozó miniszteri rendelet hatályba lépéséig alkalmazott szolgáltatási díjak ----------------------------------------------------------------- 34 7. számú melléklet a rendeletben foglalt kötelező tartalmi elemek jegyzéke ----------------- 34
4
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
mely létrejött egyrészről Név: SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA cím: 6600 Szentes, Kossuth tér 6. adószám: 15726920-2-06 statisztikai számjel: 15726920-8411-321-06 törzskönyvi azonosító szám: 726928 képviseli: Szirbik Imre Polgármester, mint víziközmű-tulajdonos, Ellátásért Felelős (továbbiakban: Ellátásért Felelős) valamint, az ALFÖLDVÍZ Regionális Víziközmű-szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság székhely/cím: 5600 Békéscsaba, Dobozi ú 5. cégjegyzékszám: 04-10-001580 nyilvántartó Bíróság: Gyulai Törvényszék Cégbírósága adószám: 13100887-2-04 statisztikai számjel: 13100887-3600-114-04 bankszámlaszám: 10402609-26017989-00000000, mint Víziközmű-szolgáltató (továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató) továbbiakban együttesen: Felek
között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel.
5
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
1. PREAMBULUM 1.1. Jelen szerződés célja A jelen szerződés célja, hogy az Ellátási Felelős Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. 13.§ (1) 21.pontjában, a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (továbbiakban: Vksztv.), továbbá a Vksztv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendeletbe (továbbiakban: Rendelet) foglalt közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és – tisztítással kapcsolatos kötelezettségeinek és feladatainak eleget tegyen, és ezáltal a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő Felhasználók a mindenkor hatályos jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő víziközműszolgáltatásban részesüljenek.
1.2. A víziközmű-üzemeltetés jogcíme Felek az Ellátásért Felelős tulajdonában álló meglévő és a jövőben létrejövő víziközművek Víziközmű-szolgáltató általi üzemeltetésére, a víziközmű-szolgáltatási tevékenység Ellátásért Felelős közigazgatási, a Vksztv. 2. § 4. pontjában meghatározott ellátási területén történő ellátására az alábbi, Vksztv. 15. § (2) bekezdés c. pontja szerinti bérleti-üzemeltetési szerződést (továbbiakban: Szerződést) kötik.
2. ALAPELVEK 2.1. A nemzeti vagyon védelme A jelen szerződés tárgyát képező víziközmű-vagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény alapján a helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi, ily módon a víziközmű-vagyon közösségi érdek szerinti hasznosítása és megóvása - az átlátható és felelős gazdálkodás hosszú távon történő megvalósítása által – a törvényben meghatározott érdek. 2.2. Az ellátási felelősség elve A Vksztv. alapján a helyi önkormányzat kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről. 2.3. A szolgáltatói felelősség elve A Víziközmű-szolgáltató, az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e szerződés hatálya alatt a Vksztv. és a Rendeletben foglaltak alapján gondoskodik, a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes 6
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a Felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását. 2.4. Az üzemeltetési jogviszonyban érvényesülő alapelvek Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződésben nem szabályozott esetekben a Vksztv. 1. § (1) bekezdésében foglalt alapelvek mentén járnak el a Vksztv. 1 § (2) bekezdésében foglaltak szerinti alkalmazási sorrend követelményének betartása mellett.
3. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK A jelen szerződésben és annak mellékleteiben használt fogalmak, kifejezések tekintetében az ott meghatározottak, illetve a Vksztv.-ben, valamint a Rendeletben foglaltak az irányadók.
4. A BÉRLETI-ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSÁRA FELJOGOSÍTÓ KÖRÜLMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA 4.1. Az Ellátásért Felelős tulajdonosi részesedése a Víziközmű-szolgáltatóban Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott pályázati eljárás lefolytatását a jelen jogviszony létrehozása tekintetében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt) alapján mellőzik, tekintettel arra, hogy az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató gazdasági társaságban 10 db összesen 140.000 Ft részvénytulajdonnal rendelkezik 2013. május 16. napjától, a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 16. § (6) bekezdés a. pontjában foglaltak szerint kizárólag az állam és a települési önkormányzatok közös tulajdonában áll, tehát a tulajdoni részesedések egésze a nemzeti vagyonba tartozik.
5. A SZERZŐDÉS TÁRGYA Jelen szerződés tárgya az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközmű-rendszerek Víziközmű-szolgáltató általi üzemeltetése, mely magában foglalja a Vksztv. 2. § 24. pont szerinti: a. közműves ivóvízellátást az ahhoz kapcsolódó települési tűzivíz biztosítással,
továbbá b. a közműves szennyvízelvezést és – tisztítást, melyet a Víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújt.
7
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
6. A SZERZŐDÉS HATÁLYA (IDŐBELI, TERÜLETI, TÁRGYI HATÁLY) 6.1. A szerződés időbeli hatálya A jelen Szerződés a Felek aláírását követően a Vksztv. 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: Hivatal) jóváhagyó határozatának jogerőre emelkedését követő 30. napon, de nem hamarabb mint 2014. január 1. napjával lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart. 6.2. A szerződés tárgyi hatálya A jelen szerződés tárgyi hatálya kiterjed az Ellátásért Felelős tulajdonában álló meglévő és a jövőben létrejövő a. közműves ivóvízellátást (az ahhoz kapcsolódó települési tűzivíz biztosítással),
továbbá b. a közműves szennyvízelvezést és – tisztítást, biztosító víziközmű-rendszereinek üzemeltetésére, mely víziközmű-rendszerek átadáskori vagyonértékelését a Vksztv. 12. § (1) bekezdése alapján a szükséges műszaki azonosító adatokkal együttesen az 1. sz. mellékletben szerepeltetik a Felek.
6.3. A szerződés területi hatálya Jelen szerződés területi hatálya alá tartozik az Ellátásért Felelős közigazgatási területe. Hrsz:……..-tól…….-ig.
7. A SZERZŐDÉS LÉTREHOZÁSÁRA VONATKOZÓ KIFEJEZETT AKARATNYILATKOZAT 7.1. A Víziközmű-üzemeltetési jog átadására, valamint a Víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására vonatkozó nyilatkozat Az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kizárólagos jelleggel felruházza a Víziközmű-szolgáltatót a 6.2. pont szerinti víziközmű-rendszerek bérleti-üzemeltetési, továbbá a jelen szerződés 6.3. pontjában meghatározott ellátási terület felhasználási helyeire nézve a víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátásának jogával. 1.
Az Ellátásért Felelős továbbá kötelezi magát, hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletében foglalt vagyonértékelés és műszaki azonosító adatok, valamint átadásátvételi jegyzőkönyv szerinti víziközmű-rendszerek víziközműveit a jelen Szerződésben írt feltételekkel a Víziközmű-szolgáltató bérleti-üzemeltetésébe adja, a Vízköz2.
8
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
mű-szolgáltató pedig kötelezi magát, hogy az Ellátásért Felelős üzemeltetésbe adott víziközmű-rendszert jelen szerződés rendelkezései szerint üzemelteti. Az 5. pontban – szerződés tárgya - megjelölt tevékenységek zavartalan ellátása érdekében jelen Szerződés keretei között az Ellátásért Felelős birtokba adja, a Víziközmű-szolgáltató birtokba veszi a jelen szerződés 1. sz. mellékletében részletezett víziközmű-rendszer víziközműveit, valamint azok alkotórészeit és tartozékait. 3.
Felek rögzítik, hogy a Víziközmű-szolgáltatót a jelen Szerződés 7.1. pontja alapján a birtokba vett víziközmű-rendszerekre nézve megilletik mindazon jogok, melyek a víziközmű-szolgáltatási tevékenység szerződésszerű teljesítéséhez a Vksztv. és a Rendelet alapján okszerűen szükségesek. 4.
Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközmű-rendszert a Víziközműszolgáltató a Vksztv. 15. § (2) bekezdés c. pontja szerinti üzemeltetési jogviszony keretében tartja birtokában, minek megfelelően szerződő felek itt nem szabályozott, jelen szerződéssel keletkeztetett magánjogi viszonyaiban a Vksztv., továbbá a Rendelet vonatkozó szabályait rendelik alkalmazni. 5.
A Felek tudomásul veszik, hogy a Víziközmű-szolgáltató Vksztv. 43. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a jelen Szerződés alapján őt megillető víziközműszolgáltatási jogát nem engedheti át. 6.
Felek rögzítik, hogy nem minősül a 7.1.6. pont szerinti jogosultság átengedésének, amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. vagy Rendelet szerint a Hivatal engedélye, illetve tájékoztatása mellett 13.1. pontban foglalt kiszervezésre vonatkozó szabályok szerint jár el. 7.
8. Az üzemeltetési tevékenység megkezdésének a napja: a jelen Szerződés 6.1. pontjában foglalt hatályba lépés napja.
8. A VÍZIKÖZMŰ-ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 8.1. Szavatossági jogok és kötelezettségek Az Ellátásért Felelős szavatolja, hogy az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközmű-rendszerek víziközművei a kizárólagos tulajdonában állnak.
1.
Az Ellátásért Felelős szavatolja, hogy az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközművekre nézve harmadik személynek nem áll fenn olyan joga, mely a víziközmű-üzemeltetés jogszerű folytatását kizárná, vagy az annak körébe tartozó víziközmű-szolgáltatás ellátásának folyamatosságát veszélyeztetné vagy elnehezítené.
2.
9
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
Az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a víziközműszolgáltatási tevékenység teljesítését, illetve a víziközmű-szolgáltatás ellátásának folyamatosságát korlátozó, harmadik személyt megillető jog (ide értve a támogatási szerződésből eredő igényeket és kötelezettségeket) nem áll fenn.
3.
Az Ellátásért Felelős kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az 1. sz. mellékletben felsorolt víziközmű-rendszerekre nézve a 8.1.2. pontban foglaltak szerinti víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátását veszélyeztető, elnehezítő vagy kizáró körülmény a jelen Szerződés hatálya alatt felmerül, úgy arról haladéktalanul írásban értesíti a Víziközmű-szolgáltatót.
4.
Az Ellátásért Felelős kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a jelen Szerződés hatálya alá tartozó víziközmű-rendszerekre nézve a 8.1.3. pontban foglaltak szerinti víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátását korlátozó jogot kíván létrehozni, úgy jog létrehozását megelőzően írásban kikéri a Víziközmű-szolgáltató állásfoglalását annak víziközmű-szolgáltatási tevékenység ellátására gyakorolt hatása tekintetében.
5.
A Víziközmű-szolgáltató jelen okirat aláírásával szavatossági felelősséget vállal a víziközmű-szolgáltatási tevékenység mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő végzésére és az esetlegesen előforduló hibás teljesítésért a Ptk. szerint köteles helytállni.
6.
Amennyiben az Ellátásért Felelős a víziközmű-fejlesztést érintő munkálatokkal kapcsolatban a garanciális igényeit annak lejáratát megelőző 30. napig nem érvényesíti, úgy a Víziközmű-szolgáltató belátása szerint az Ellátásért Felelős képviselőjeként jogosult ezen garanciális igényeket annak kötelezettjével szemben érvényesíteni. A képviselet azonban nem mentesíti az Ellátásért Felelőst a jelen Szerződés szerinti, a Víziközmű-szolgáltató irányában fennálló polgári jogi kötelezettségei alól.
7.
Az Ellátásért Felelős a 8.1.7. pontban foglalt garanciális jogok Víziközműszolgáltató általi érvényesítéséhez szükséges okiratokat szükség szerint átadja a Víziközmű-szolgáltató részére.
8.
8.2. A víziközmű-üzemeltetésével kapcsolatos szakmai, műszaki követelmények A Víziközmű-szolgáltató köteles a rendelkezésére bocsátott víziközműveket – a szükséges mértékben – folyamatosan, szakszerűen kezelni, üzemeltetni és karbantartani, Víziközmű-szolgáltatói feladatainak a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően köteles eleget tenni.
1.
10
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy megfelel a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM rendeletben és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben az Víziközmű-szolgáltatóra vonatkozóan előírt feltételeknek;
2.
A Víziközmű-szolgáltató rendelkezik a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet által előírt üzemeltetési szabályzattal a jelen szerződés hatályba lépésével, amely a fenti jogszabálynak megfelelően tartalmazza a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit; a jelenleg érvényben lévő Szabályzatok: Vízművek Üzemeltetési Szabályzata Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata 2005. február.
3.
A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal, hogy a jelen szerződés 1. sz. mellékletében meghatározott víziközmű-rendszerek üzemeltetésére vonatkozó vízjogi üzemeltetési engedélyek megszerzése érdekében megindítja a szükséges hatósági eljárásokat, a tőle elvárható módon eljár azok megszerzése érdekében.
4.
A Víziközmű-szolgáltató a szakmai követelmények biztosítása érdekében köteles különösen:
5.
a. a vízjogi üzemeltetési engedélyben és az engedélyezés során a ható-
ság által jóváhagyott üzemeltetési utasításban előírt feltételeknek mindenkor eleget tenni; b. a Víziközmű-szolgáltató teljes üzemeltetési területére vonatkozó, min-
denkor hatályos – a vízügyi hatóság által jóváhagyott, a jelen Szerződés 2. sz. mellékletét képező – Vízművek Üzemeltetési Szabályzatban, illetve a 3. sz. mellékletet képező Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzatában lévő előírásokat betartani; c. újonnan létesített víziközmű üzemeltetésbe kerülése esetén a vonatko-
zó vízjogi üzemeltetési engedélyt beszerezni, amelyhez az Ellátásért Felelős minden szükséges közreműködést köteles megadni; d. a jelen Szerződésben foglalt víziközmű-üzemeltetési és víziközmű-
szolgáltatási tevékenység folyamatos ellátásához szükséges – jelen Szerződés 8.2. pontjában foglalt műszaki és a Szerződés 8.3. pontjában foglalt személyi feltételeket biztosítani; e. a jelen szerződés 8.11. pontjában részletezett szükséges karbantartási,
javítási munkálatokat megfelelő időben és minőségben elvégezni; 11
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
f.
a víziközmű-szolgáltatás folyamatos és zavartalan fenntartása érdekében napi 24 órában működő, hibabejelentés fogadására alkalmas ügyeleti szolgálatot (diszpécserszolgálat) szervezni és működtetni;
g. hibaelhárító részleget fenntartani, a hibaelhárítás során a jogszabályi és
egyéb ágazati előírások szerint eljárni, és biztosítani a hiba kijavítását az elhárítási határidőn belül; h. A jogszabályokban, illetve az illetékes hatóságok által kiadott, a
víziközművek üzemeltetésével kapcsolatos engedélyekben előírt méréseket, vizsgálatokat és elemzéseket elvégezni; i.
üzemnaplót vezetni, amely tartalmazza a víziközmű üzemeltetésével kapcsolatos minden lényeges adatot és eseményt;
j.
a fentieken túl a Víziközmű-szolgáltató köteles az Ellátásért Felelős által üzemeltetésre átadott víziközművek üzemeltetéséhez kapcsolódó, és az üzemeltetést terhelő környezetvédelmi, más hatósági előírásoknak eleget tenni, és ezzel összefüggésben viselni mindazon károkat, amelyek az üzemeltetéshez kapcsolódó hatósági előírások neki felróható megszegéséből erednek.
k.
Amennyiben a hatóságok által érvényesített bírságok nem a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból lettek kivetve, úgy a Víziközmű-szolgáltató köteles megtenni minden tőle elvárhatót annak érdekében, hogy az így keletkezett vagyoni hátrány a szennyező fizet alapelvének megfelelően a tényleges szennyezőre áthárításra kerüljön.
l.
Amennyiben a 8.2.5. k. pont szerinti áthárítás nem lehetséges, úgy a Víziközmű-szolgáltató a bírságot az érintett víziközmű-rendszer költségei között számolja el.
m. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettségét képezi továbbá az ivóvízbázis
védelmi feladatok ellátása is a víziközmű-fejlesztés kivételével. n. a Víziközmű-szolgáltató pontos, hiteles, analitikus részletességgel is át-
tekinthető, az ügyviteli lehetőségekhez mérten naprakész költségkimutatásokat köteles vezetni az ellátási területre vonatkozó legyűjtéssel is. o. A Víziközmű-szolgáltató által vezetett nyilvántartásokat az Ellátásért
Felelős a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő módon megismerheti, az adatokról közérdekből felvilágosítást kérhet, mely írásbeli megkeresésre a 12
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
Víziközmű-szolgáltató a megkereséstől számított 15 napon belül köteles felvilágosítást adni, adatot szolgáltatni. p. Harmadik személy irányában, a szerződés teljesítése körében felmerü-
lő adatszolgáltatás során a Víziközmű-szolgáltató a polgári jog üzleti titokra vonatkozó szabályai, és az 2011. évi CXII., az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a Vksztv, valamint a Rendelet rendelkezései szerint köteles eljárni. 8.3. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos személyi követelmények
A Víziközmű-szolgáltató köteles a humánerőforrás-gazdálkodási tevékenysége keretében biztosítani a Vksztv-ben, a Rendeletben, valamint a víziközművek üzemeltetéséről szóló 21/2002. (IV.25.) KöViM rendeletben az Víziközműszolgáltatóra vonatkozóan előírt személyi feltételeket.
1.
A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy rendelkezik a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet által előírt üzemeltetési szabályzattal, amely tartalmazza a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit; a jelenleg érvényben lévő Vízművek Üzemeltetési Szabályzata, Csatornaművek Üzemeltetési szabályzata 2005. február: (2. sz. melléklet és 3. sz. melléklet)
2.
A Víziközmű-szolgáltató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos működtetése érdekében a biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogszabályok előírásainak a belső szabályzataiban és belső utasításaiban előírtak szerint mindenkor érvényt szerez.
3.
8.4. Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízvédelmi követelmények 1. A Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszerek üzemeltetése során köteles eleget tenni a környezetvédelemmel, természetvédelemmel és vízvédelemmel kapcsolatos mindenkor hatályos jogszabályokban, hatósági határozatokban és az ennek alapján elkészített belső utasítási rendben rögzített követelményeknek, különös tekintettel a: a. b. c. d.
működési engedélyben; vízjogi üzemeltetési engedélyben, hulladékkezelési engedélyben; önellenőrzési tervben foglaltakra.
13
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
2. A víziközmű-rendszerek üzemeltetése során keletkező hulladékokat, esetleges veszélyes anyagokat a környezetvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával köteles kezelni, illetve hasznosítani. 8.5. A víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos pénzügyi feltételek Az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató általi bérleti-üzemeltetési jog gyakorlása ellenében bérleti díjra jogosult.
1.
Az Ellátásért Felelőst megillető bérleti díj éves mértéke megegyezik az aktuális vízdíjakban és szennyvízdíjakban Ft/m3 mértékegységben meghatározott fajlagos összeg és az éves felhasználói számlákban kiszámlázott vízmennyiség és szennyvízmennyiség szorzatával.
2.
A tárgyfélévet követő 60. napig a Víziközmű-szolgáltató adatot szolgáltat az Ellátásért Felelős részére a tárgyfélévben értékesített víz és szennyvíz mennyiségéről.
3.
A tárgyévi bérleti díj évente két részletben esedékes azzal, hogy az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató által a naptári félévet követő 60. napig szolgáltatott adatok ismeretében állítja ki számláját 30 napos fizetési határidővel - a 8.5.6. pontban foglaltak kivételével - a Víziközmű-szolgáltató részére.
4.
A Felek megállapodnak abban, hogy a jelen Szerződés alapján fizetendő bérleti díj összege nem lehet magasabb a Hivatal által elismert és a miniszter által megállapított szolgáltatási díjban foglalt mértéknél azzal, hogy a bérleti díj nem okozhatja az víziközmű-üzemeltetési tevékenység veszteségét.
5.
8.6. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések A Vksztv. 69.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató víziközmű-fejlesztési hozzájárulást köteles beszedni.
1.
Víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulással az Ellátásért Felelős felé elszámolási kötelezettséggel tartozik ezért azt fennálló kötelezettségeként nyilvántartja víziközmű-rendszer ágazati bontásban.
2.
Tekintettel arra, hogy a víziközmű-fejlesztési kötelezettség az Ellátásért Felelőst terheli, a Víziközmű-szolgáltató a tárgyévben beszedett, kötelezettségként nyil-
3.
14
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
vántartott összeget az Ellátásért Felelős részére tárgyévet követő év március 31-ig átutalja. 8.7. A tervszerű víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos rendelkezések A víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos döntések meghozatala, a gördülő fejlesztési terv elkészítése és Hivatali jóváhagyásra történő előterjesztése, illetve a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben foglalt víziközmű-fejlesztések megvalósítása az Ellátásért Felelős joga és kötelessége.
1.
Az Ellátásért Felelős víziközműveire irányuló tervszerű beruházási, felújítási tevékenységet, melynek célja új víziközmű létesítése vagy a meglévő víziközmű bővítése, rekonstrukciója, illetve pótlása (továbbiakban: Víziközmű-fejlesztés) a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 29. § (4) bekezdése alapján önálló vállalkozási szerződés alapján jogosult elvégezni.
2.
A tervszerű víziközmű-fejlesztések körébe tartozó értéknövelő felújítások, rekonstrukciók finanszírozására elsősorban a Víziközmű-szolgáltató által a bérletiüzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő bérleti díj nyújt fedezetet.
3.
A tervszerű víziközmű-fejlesztés tárgykörébe különösen az alábbi beavatkozások tartoznak:
4.
A. Épület
a. tetők cseréje és szigetelése b. homlokzat felújítása, hőszigetelése c. fűtőberendezések (kazánok) cseréje d. fűtéskorszerűsítés e. burkolatépítés f. nyílászárók cseréje B. Telephelyek, védőterületek a. A meglévő utak, térburkolatok teljes körű helyreállítása b. kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cseréje C. Fúrt kutak
a. b. c. d.
betétszűrő cső beépítés, vagy csere, kutak vízzárózása (cementezés), mélyítés ráfúrással, melléfúrásos felújítása
D. Tárolók, víztornyok
a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptatóréteg felhordása. b. Acélszerkezetű víztornyok héjazatának és/vagy hőszigetelésének teljes felújítása. 15
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
c. Acélszerkezetű víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása d. A vezetékek teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. f. Szellőző berendezések teljes felújítása. E. Víztisztítás műtárgyai
a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. b. A vezetékek szakaszos vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. c. Monolit csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje. d. Csatornák, vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban. e. Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). f. Csőköteges, vagy lemezes ülepítők betéteinek teljes cseréje. g. Acélszerkezetű tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. F. Vízvezetékek és műtárgyai
a. Meglévő vízvezeték szakasz cseréje, ha az egyben cserélendő csőhossz eléri, vagy meghaladja a cső gyártási hosszát, vagy legalább az 5 m-t. b. A vezetékek szakaszos, csomópontok közötti szakaszon, de legalább egy gyártási hosszt, vagy 5 métert meghaladó hosszban vagy teljes hosszban történő cseréje, vagy ha a cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, és ha csak a vezetéket cserélik. c. Szerelvények cseréje (aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, szivacsbehelyező, mosató hely, tűzcsap, közkifolyó). d. A bekötővezetékek cseréje. e. Aknák teljes körű felújítása. G. Szivattyútelepek, nyomásfokozók, átadási pontok a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. b. Nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két csomópont közötti távolságban. c. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók.
16
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
H. Erős- és gyengeáramú elektromos vezetékek és műtárgyaik, térvilágítás
a. Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy ellenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cseréje. b. Oszlopcsere. c. Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes hosszon. d. Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje. I.
Szennyvízelvezető rendszer (gravitációs és kényszeráramoltatású) és műtárgyaik a. A vezetékek szakaszos cseréje, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát és a 4 métert, vagy a vezeték és idom cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, ha csak a vezetéket cserélik. b. Bekötőcsatornák cseréje. c. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna közötti távolságban. d. A csatornaakna megsüllyedésének megszüntetése, ha az az akna újjáépítésével jár együtt. Aknák teljes körű felújítása.
J. Szennyvízátemelők, beemelő-, és szívóaknák
a. A műtárgyak vezetékei teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. b. A műtárgyak szerelvényeinek cseréje. c. Betonfelületek teljes javítása és vízzáró vagy koptató réteg felhordása. d. Aknák teljes körű felújítása. e. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. f. Átemelő szivattyúk cseréje g. Vákuumszelep cseréje. K. Szennyvíztisztítás, tárolás műtárgyai
a. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. b. A vezeték szakaszos, vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. c. Két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje. d. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban. e. Aknák teljes körű felújítása. f. Zsilip szerelvények mozgó alkatrészeinek teljes cseréje, vagy az elzáró és szabályozó szerelvények komplett cseréje. g. Iszaprothasztók hőszigetelésének, vagy kupolájának teljes körű felújítása.
17
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
h. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. L. Gépek, berendezések
a. gépek, berendezések cseréje b. fődarabok cseréje c. gépek, berendezések teljes körű felújítása M. Irányítástechnikai, informatikai eszközök
a. eszközök cseréje b. eszköz fődarabok cseréje c. eszköz teljes körű felújítása
8.8. A gördülő fejlesztési terv Felek rögzítik, hogy a víziközmű-szolgáltatás hosszútávú biztosíthatósága érdekében a Vksztv. 11. § szerint gördülő fejlesztési tervet készít az Ellátásért Felelős az arra irányadó mindenkor hatályos miniszteri rendeletben foglalt formában és tartalommal.
1.
A felújítási és pótlási, valamint beruházási terv (továbbiakban: gördülő fejlesztési terv) Hivatal részére történő elkészítése és benyújtása a Vksztv. 11. § (3) bekezdése alapján minden év szeptember 15. napjáig az Ellátásért Felelős kötelezettsége.
2.
A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a 8.8.2. pontban foglaltak maradéktalan teljesítése érdekében a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő tartalomhoz a Víziközmű-szolgáltató írásban javaslatot készít, illetve annak elkészítéséhez minden szükséges adatot és tájékoztatást megad az Ellátásért Felelősnek.
3.
A Víziközmű-szolgáltató legkésőbb a tárgyévet megelőző év augusztus 15. napjáig tájékoztatni köteles az Ellátásért Felelőst a közműveinek általános állapotáról, illetve javaslatot kell, hogy előterjesszen az egy éven belül szükségessé váló rekonstrukciós beavatkozásokról. Javaslatában a Víziközmű-szolgáltató az egyes rekonstrukciós tételek műszaki indokoltságát, várható bekerülési költségét, illetve a beavatkozások elmaradásának várható és lehetséges következményeit is köteles ismertetni, az Ellátásért Felelős közművagyon gazdálkodással kapcsolatos következő évre vonatkozó döntéseinek elősegítése érdekében.
4.
A rekonstrukciós és felújítási munkák költségét az Ellátásért Felelős szerepelteti az adott gazdasági év önkormányzati költségvetésében.
5.
18
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
8.9. A hibaelhárítással összefüggő értéknövelő felújításokra vonatkozó rendelkezések Amennyiben olyan műszaki probléma keletkezik, amely haladéktalan beavatkozást igényel, s a beavatkozás nyilvánvalóan a rekonstrukciós illetve értéknövelő felújítások számviteli kategóriájába sorolódik, s javítás jellegű beavatkozásra nincs mód, illetve az nem lenne ésszerű, úgy a pótlás, rekonstrukció és értéknövelő felújítás elvégzésére a Víziközmű-szolgáltató jogosult, illetve a biztonságos ellátás fenntartása érdekében egyben köteles is.
1.
A Vksztv. 30. § (1) bekezdése alapján az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a Víziközmű-szolgáltató köteles elvégezni azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény rendelkezései alapján az értéknövelő felújítások körében számolhatók el.
2.
Az 1. pontban foglaltakon kívül a Víziközmű-szolgáltató köteles elvégezni mindazokat a beavatkozásokat, melyek a felújítás körébe tartoznak, és amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget.
3.
Ezen fejezet hatálya alá tartozó beavatkozások tekintetében a 8.11.2. és 8.11.3. pontban foglaltak szerint jár a Víziközmű-szolgáltató
4.
A 8.9.1. és 8.9.3. pont szerinti műszaki probléma esetén a Víziközműszolgáltató a hiba bekövetkezésétől számított két munkanapon belül - ahol az Ellátásért Felelős erre bármikor elérhető kapcsolattartót, diszpécser szolgálatot működtet azonnal - értesíteni köteles az Ellátásért Felelőst, aki jogosult képviselője útján a beavatkozást megtekinteni, arról tájékozódni.
5.
Ha a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból a jelen 8.9. pont szerint víziközművek elvárható pótlása, rekonstrukciója elmarad, és a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Ellátásért Felelős a jelen szerződési pontra történő szó szerinti hivatkozással, a teljesítésre elégséges határidő egyidejű kitűzésével írásban felszólítja a Víziközmű-szolgáltatót a szükséges intézkedések megtételére, s ennek eredménytelensége esetén maga gondoskodhat a szükséges beavatkozások elvégzéséről.
6.
A Víziközmű-szolgáltató a 8.9. pontban meghatározottak szerint elvégzett beavatkozásokat a naptári félévet követő hónapban teljes önköltség + 3% árrést tartalmazó áron jogosult, a tárgyfélévet követő 90. napra szóló fizetési határidővel az Ellátásért Felelős felé leszámlázni.
7.
A teljes önköltségi ár a Hivatal által jóváhagyott, önköltségszámítási szabályzat szabályzat szerint meghatározott ár.
8.
19
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
A hibajelleggel, váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások, rekonstrukciók körébe tartozó munkák finanszírozására elsősorban a Víziközmű-szolgáltató által a bérleti-üzemeltetésbe adott víziközmű-vagyon után fizetendő bérleti díj nyújt fedezetet.
9.
A Víziközmű-szolgáltató a számla megküldésével egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a víziközmű-fejlesztés műszaki és értékbeli szempontból az Ellátásért Felelős könyveiben a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen.
10.
A hibajelleggel, váratlanul felmerülő értéknövelő felújítások tárgykörébe különösen a 8.7.4. pontban felsoroltak tartoznak.
11.
8.10. A víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendje A Víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztés eredményeképpen létrejövő víziközmű az üzembe helyezés napjával az Ellátásért Felelős tulajdonába kerül.
1.
A Víziközmű-szolgáltató a kiállított számla megküldésével egyidejűleg köteles mindazon adatokat csatolt mellékletben megküldeni, melyek szükségesek ahhoz, hogy a víziközmű-fejlesztés műszaki és értékbeli szempontból az Ellátásért Felelős könyveiben a számviteli szabályoknak megfelelően nyilvántartásba vehető legyen.
2.
Az elvégzett víziközmű-fejlesztések eredményeképpen létrejövő víziközműveket az Ellátásért Felelős számviteli nyilvántartásba veszi, mely nyilvántartásba vétellel egyidejűleg ezen tényről tájékoztatja a Víziközmű-szolgáltatót.
3.
A nem a víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztés esetén a kivitelezőtől átvett műszaki átadás-átvételi dokumentáció egy példányát az Ellátásért Felelős szintén megküldeni köteles a Víziközmű-szolgáltató részére.
4.
A Víziközmű-szolgáltató - amennyiben a víziközmű-létesítmény rendelkezik a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulásának figyelembe vételével kiadott vízjogi létesítési engedéllyel, és a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeresen lezárult, illetve ha az engedély azt előírja, úgy a próbaüzem sikeresen befejeződött és a rá vonatkozó jogszabályok szerint a víziközmű üzemeltetésre alkalmas – köteles és kizárólagosan jogosult a megvalósult víziközmű-létesítményt üzemeltetésre átadás-átvételi és üzembe helyezési eljárás keretében átvenni.
5.
20
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
8.11. Karbantartás és javítás A Víziközmű-szolgáltató kizárólagosan jogosult, egyben köteles a karbantartási és javítási tevékenységek elvégzésre, mely magában foglalja az üzemeltetésben lévő Ellátásért Felelős tulajdonában álló víziközműtárgy, nyomvonalas létesítmény, berendezés, felszerelés, gépészeti, villamos erőátviteli működtetés, jelzést szolgáló, jelátviteli, valamint hidraulikai berendezés folyamatos, zavartalan és biztonságos működtetését szolgáló javítási, karbantartási munka saját költségen történő elvégzését, valamint az ezekre vonatkozó hibaelhárítást.
1.
A Víziközmű-szolgáltató a közvetlen kárveszéllyel járó hibaelhárítást a hibajelentést követően azonnal - de legkésőbb három órán belül - tartozik megkezdeni.
2.
A közvetlen kárveszéllyel nem járó üzemzavar elhárítást a Víziközműszolgáltató a hibajelentés után lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül tartozik megkezdeni.
3.
Amennyiben a Víziközmű-szolgáltatónak felróható okból a víziközmű-tárgyak, eszközök, berendezések karbantartása, javítása elmarad, és ez a szolgáltatás folyamatosságát vagy biztonságát veszélyezteti, az Ellátásért Felelős jelen pontra történő hivatkozással írásban felszólítja a Víziközmű-szolgáltatót a munka elvégzésére. Ha a Víziközmű-szolgáltató ennek ellenére is késlekedik a karbantartás vagy javítás elvégzésével, úgy ezen munkálatokat az Ellátásért Felelős jogosult a Víziközműszolgáltató költségére elvégezni.
4.
A karbantartás és javítás tárgykörébe a víziközművek-üzemeltetésével összefüggő, a 8.7.4. pont alá nem tartozó beavatkozások tartoznak, így különösen a használatban lévő tárgyi eszköz üzemképességének folyamatos, zavartalan, biztonságos megőrzése, az ezt szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű, megelőző karbantartást és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni (például: az elhasználódott, hibás alkatrészek cseréje, mely nem minősül fődarabnak, illetve a vezetékhálózaton végzett csőtörések elhárítása stb.), oly módon, hogy az a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.
5.
8.12. Víziközmű-vagyonnal folytatott víziközmű-szolgáltatáson kívüli vállalkozási tevékenység A Víziközmű-szolgáltatót a Vksztv. 43. § (4) bekezdés szerint megilleti az általa üzemeltetésre átvett víziközmű-rendszerek kizárólagos hasznosítási joga oly módon, hogy az nem korlátozhatja a jogszabályban foglalt víziközmű-szolgáltatási tevékenységre meghatározottak teljesülését, illetve az nem veszélyeztetheti az víziközmű-vagyon állagát, a folyamatos, biztonságos ellátást.
1.
21
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló víztornyon hirdetési felület, illetve antennák elhelyezése esetén a Víziközmű-szolgáltató vagyonhasznosítási jutalékot fizet az Ellátásért Felelősnek az általa víztornyon reklámfelület, illetve antenna elhelyezésre irányuló bérleti jogviszonnyal összefüggően kiszámlázott bérleti díj 80%ának megfelelő összegben.
2.
A Víziközmű-szolgáltató a bérbe vevő (távközlési antennát, illetve hirdetést elhelyező harmadik személy) irányába történt számlázást követő 15 munkanapon belül az Ellátásért Felelőst tájékoztatja a vagyonhasznosítási jutalék 8.12.2. pont szerint meghatározott összegéről, melyről az Ellátásért Felelős 30 napos fizetési határidővel számlát jogosult kiállítani a Víziközmű-szolgáltató részére.
3.
A Víziközmű-szolgáltató a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatatja az Ellátásért Felelőst a távközlési antenna, illetve hirdetési felület bérleti jogviszonyának létrejöttéről.
4.
A Víziközmű-szolgáltató a hasznosítás keretében a harmadik személyek által okozott károkért az Ellátásért Felelős irányába úgy felel, mintha azokat maga okozta volna.
5.
A jelen szerződés aláírásakor fennálló, jelen pont hatálya alá tartozó bérleti szerződéses jogviszonyok tekintetében az Ellátásért Felelős jelen okirat aláírásával kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az Ellátásért Felelős, mint Bérbe adó helyébe általános jogutódként a Víziközmű-szolgáltató lépjen. A fennálló bérleti jogviszonyok (szerződések) tételes felsorolását a jelen szerződés 4. sz. melléklete tartalmazza.
6.
8.13. A Víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos tájékoztatási, egyeztetési kötelezettségek 1. Felek megállapodnak abban, hogy az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály rendelkezései alapján az Ellátásért Felelős könyvviteli mérlegében kimutatott eszközeire – ezen belül a víziközmű-vagyonra - vonatkozó éves leltározási kötelezettség teljesítése érdekében együttműködnek, a szükséges adategyeztetést elvégzik, a másik fél adatbekérését határidőben teljesítik. 2. A víziközmű-fejlesztés eredményeképpen létrejövő víziközmű vagyon esetén az Ellátásért Felelős a jelen Szerződés 8.10.3. pontja szerint köteles a Víziközműszolgáltatót tájékoztatni a számviteli nyilvántartásba vételről, valamint a létrejött víziközmű-vagyon műszaki paramétereiről. 3. A jelen Szerződés 8.8. pontjában foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató köteles minden tájékoztatást megadni az Ellátásért Felelősnek a mindenkor hatályos 22
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő gördülő fejlesztési terv elkészítéséhez, annak benyújtásához. 4. A jelen szerződés tárgyi hatálya alá tartozó víziközművek értékcsökkenési leírási kulcsait az Ellátásért Felelős – tekintettel tulajdonosi státuszára – jogosult és köteles meghatározni a mindenkor rá irányadó hatályos jogszabályok szerint azzal, hogy arról írásban tájékoztatja a Víziközmű-szolgáltatót.
5. Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 61. § -ban foglalt felhatalmazás alapján személyes adat kezelésére Adatkezelőként feljogosítottak, az adatkezelés és a Hivatal részére történő adatszolgáltatás tekintetében együttműködésre kötelezettek.
8.14. A Feleket megillető ellenőrzési jogosultságok, az ellenőrzések rendje A Víziközmű-szolgáltató jogosult ellenőrizni minden olyan, a víziközműüzemeltetést érintő munkálatot, amelyet az Ellátásért Felelős tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő víziközműveken harmadik személy végez.
1.
Az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátja az víziközmű-üzemeltetést érintő munkák előterveit, valamint az engedélyezési és a kivitelezési terveket, pályázati, illetve ajánlatkérési dokumentációt, valamint mindazon információt, amely a munkálatok megítélhetőségéhez szükséges.
2.
A Víziközmű-szolgáltatató ellenőrzési joga kiterjed a tervezés (8.14.4. pont), a kivitelezés, a műszaki átadás-átvétel nyomon követésére is (8.14.5. és 8.14.6. pont).
3.
Az Ellátásért Felelős köteles bevonni a Víziközmű-szolgáltatót a 8.14.1. pont szerint munkák tervezési folyamatába az engedélyezési és kivitelezési eljárást megelőzően, mely eljárásban a Víziközmű-szolgáltató jogosult nyilatkozatot tenni. Ennek keretében a Víziközmű-szolgáltató köteles az Ellátásért Felelőst tájékoztatni az általa szakszerűtlennek, gazdaságtalannak, illetve hiányosnak tartott műszaki megoldásról.
4.
Az Ellátásért Felelős írásban köteles értesíteni a Víziközmű-szolgáltatót a 8.14.1. pont szerinti munkák megkezdéséről.
5.
Az Ellátásért Felelős a 8.14.1. pontban foglalt munkálatok műszaki átadásátvételi eljárására meghívja a Víziközmű-szolgáltatót, aki azon tartozik megjelenni, jogosult észrevételeket tenni, mely észrevételeket jegyzőkönyvben rögzítenek.
6.
A Víziközmű-szolgáltató a nem megfelelő minőségű, szakszerűtlen, vagy a jóváhagyott tervtől eltérő munka esetében, az észlelt hiba (hiányosságok) súlyától függően, tudomására jutását követően azonnal köteles jelezni és kezdeményezheti az Ellátásért Felelősnél a munka azonnali leállítását, javítást, cserét.
7.
23
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
Abban az esetben, ha Víziközmű-szolgáltató 8.14.4., 8.14.6., valamint a 8.14.7. pont szerint észrevételeire érdemi intézkedés nem történik, az új létesítmény üzemeltetését a Víziközmű-szolgáltató feltételekhez kötheti, vagy adott esetben megtagadhatja.
8.
A Víziközmű-szolgáltatási tevékenység tekintetében az Ellátásért Felelőst megilleti a jelen Szerződés hatálya alá tartozó víziközmű-létesítmények üzemeltetésének, állapotának, valamint a víziközmű-szolgáltatás minőségének ellenőrzési joga.
9.
Az Ellátásért Felelős, mint képviseleti megbízottat felhatalmazza a Víziközműszolgáltatót, hogy az Ellátásért Felelős megrendelésére vagy megbízása alapján végzett nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatást végző harmadik személynek a teljesítése körében felmerülő tevékenységét annak jogszabályi megfelelősége szempontjából ellenőrizze.
10.
A 8.14.10. eljárása során a Víziközmű-szolgáltató munkatársa köteles feltárni, miszerint az Ellátásért Felelős képviseletében jár el. A Víziközmű-szolgáltató az ellenőrzés eredményéről minden esetben, annak megtörténtétől számított 8 napon belül írásbeli tájékoztatást köteles adni az Ellátásért Felelős részére.
11.
Az Ellátásért Felelős az ellenőrzés során birtokába került adatokat, információkat eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tevékenysége kapcsán nem használhatja fel.
12.
8.15. A Víziközmű-szolgáltató felelősségbiztosítására vonatkozó kötelezettségek A Víziközmű-szolgáltató a jelen Szerződés aláírásával a Vksztv. 19. §-a alapján kötelezettséget vállal a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó felelősségbiztosítási szerződés megkötésére, a felelősségbiztosítási jogviszony meglétéről a Szerződés hatálya alatt maga gondoskodik.
1.
A 8.15.1. pont szerint felelősségbiztosítás keretében biztosítandó kockázatok különösen: a. általános felelősségbiztosítás; b. a víziközmű-szolgáltatási tevékenység felelősségbiztosítása; c. munkáltatói felelősségbiztosítás; d. környezetszennyezési felelősségbiztosítás; e. teljesítési segédek, alvállalkozók tevékenységéhez kapcsolódó felelősségbiztosítás; f. Munkagépek, munkagépként használt gépjárművek által okozott károk felelősségbiztosítása; g. jármű flotta kötelező felelősségbiztosítása.
2.
24
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
8.16. A Víziközmű-vagyon vagyonbiztosítására vonatkozó kötelezettségek Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 9. § (6) bekezdése alapján a víziközmű-vagyon vagyonbiztosításáról az Ellátásért Felelős köteles gondoskodni.
1.
Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az Ellátásért Felelős a biztosítási évet megelőző év szeptember 30. napjáig a Víziközmű-szolgáltató részére írásban nem tesz ellenkező tartalmú nyilatkozatot, úgy a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-vagyonbiztosítást a Ptk. 548. § második fordulata alapján jogosult az Ellátásért Felelős, mint érdekelt javára saját nevében megkötni.
2.
A 8.16.2. pont szerint ellenkező tartalmú jognyilatkozatnak kell tekinteni az Ellátásért Felelős által megkötött vagyonbiztosítási kötvény meglétének igazolását (pl. kötvény másolat) tartalmazó írásbeli értesítést.
3.
A Víziközmű-szolgáltató által megkötött vagyonbiztosítás díját és annak valamennyi költségét az Ellátásért Felelős a Víziközmű-szolgáltatónak számla ellenében megfizetni köteles.
4.
8.17. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló közutak, közterületek használata 1. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettségeinek gyakorlásához a szükséges mértékig jogosult az Ellátásért Felelős közigazgatási területén lévő Ellátásért Felelős tulajdonában álló közterületeket igénybe venni, az utakra, illetve közterületekre vonatkozó szabályok betartása mellett. 2. Az Ellátásért Felelős vállalja, hogy jelen Szerződésben foglalt feladatai ellátása érdekében a Víziközmű-szolgáltató által igénybe vett közterületen a Víziközműszolgáltató emblémájával ellátott, figyelmeztető jelzést használó járműveire parkolási díjat nem érvényesít.
8.18. Feleslegessé váló víziközművek üzemeltetésből történő kivonása A szolgáltatásban feleslegessé váló víziközmű-vagyon üzemeltetési körből történő kivonását a Víziközmű-szolgáltató jogosult az erre vonatkozó szakmai indokokkal alátámasztva kezdeményezni, és az Ellátásért Felelős tartozik azt elfogadni.
1.
A jelen pont szerinti víziközmű-vagyon üzemeltetésből való kivonásának költségei az Ellátásért Felelőst terhelik.
2.
8.19. A rendszer-független tárgyi eszközök speciális elszámolási kérdéseiről
25
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 7. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek térítés ellenében a 8.19.4. d. pontban foglaltak szerint a Víziközmű-szolgáltató részére átadásra kerülnek.
1.
Felek rögzítik, hogy e fejezet tárgyi hatálya alá tartoznak a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezései, alkotórészei, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválaszthatók és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhetők (Vksztv. 2. § 17. pont), így különösen:
2.
A. A. Gépi berendezések: a. kútszivattyúk (búvárszivattyúk, villanymotor); b. vízmérők; c. motoros tolózárak hajtóművei; d. szennyvízátemelők búvárszivattyúi; e. szennyvíztelepi átemelő szivattyúk; f. szennyvíztelep reaktortereinek keverői.
B. Irányítástechnikai eszközök: g. folyamatos mérők és adatgyűjtők (on-line); h. adatátvitel eszközei (modemek): rádiók gprs – berendezések, jelző és adat-
átviteli kábelek; i. vezérlők, berendezések (PLC); j. folyamatirányítók (PC-k, számítógépek); k. folyamatirányító szoftverek.
A Víziközmű-szolgáltató a rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.
3.
Felek megállapodnak abban, hogy a 8.19.2. pontban részletezett tárgyi eszközök tulajdonjogának tekintetében a következő speciális szabályt rendelik jogviszonyukban alkalmazni:
4.
a. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló, e fejezet hatálya alá tartozó tárgyi esz-
közöket az Ellátásért Felelős a következő ütemezés alapján, folyamatosan, térítés ellenében a Víziközmű-szolgáltató tulajdonába adja. b. Az Ellátásért Felelős tulajdonában álló rendszer-független tárgyi eszközön szükségszerűen elvégzett felújítási és pótlási munka ráfordításait a Társaság saját könyveiben aktiválja. Az Ellátásért Felelős az eszközérték nullára történő leírásáig (nulla eszközértéket eredményező értékvesztés elszámolásáig) az eszközt nyilvántartja.
26
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
c. Felek rögzítik, hogy addig, amíg az Ellátásért Felelős tartja nyilván az eszközt,
úgy a Víziközmű-szolgáltató ráfordításait bérelt vagyonon végrehajtott saját beruházásaként, rekonstrukcióként tartja nyilván. d. Az Ellátásért Felelős vállalja, hogy az üzemeltetéshez szükséges, nyilvántartása szerinti nulla értékű tárgyi eszköz tulajdonjogát Víziközmű-szolgáltatónak a leírást követő év utolsó napjával a nyilvántartás szerinti bruttó érték 10 %- os értéken számított vételár megfizetése ellenében átruházza kivéve, ha a Víziközmű-szolgáltató selejtezési eljárás lefolytatására tesz javaslatot. e. A d. pont szerinti esetben a Víziközmű-szolgáltató – az üzemeltetéshez szükséges mennyiségben - az eszköz pótlásáról gondoskodni köteles. f. A feleslegessé váló rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tekintetében a Víziközmű-szolgáltatónak nem áll fenn vételi kötelezettsége. A tulajdonjog változás eredményeképpen a Víziközmű-szolgáltató vállalja, hogy a tárgyi eszközön a változást követően eszközölt rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkákat saját működési bevételeiből finanszírozza, az összeget az Ellátásért Felelősre bérelt közművagyont érintő rekonstrukciós elszámolás keretében át nem terhelheti.
5.
Annyiban, amennyiben a jelen fejezet hatálya alá tartozó tárgyi eszközre vonatkozó beruházás finanszírozására támogatási szerződés hatálya is kiterjed és a támogatási szerződés a tulajdon átruházását kizárja, vagy jelentősen elnehezíti, úgy a gátló körülmények megszűnéséig a kérdéses eszközök az Ellátásért Felelős tulajdonában maradnak.
6.
9. A VÍZKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁSI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK 9.1. Közüzemi szerződések megkötése A Víziközmű-szolgáltató az Ellátásért Felelős közigazgatási területén található felhasználókkal a Polgári Törvénykönyv, a Vksztv. és a Rendelet előírásai szerint köteles eljárni, és ennek keretében a felhasználókkal a közüzemi szerződést megkötni.
1.
Amennyiben az Ellátásért Felelős közigazgatási területén található, a Víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózat mentén fekvő ingatlan tulajdonosa (vagy egyéb jogcímen használója) az ingatlan közműhálózatba való bekötését kezdeményezi, a Víziközmű-szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről előzetes tájékoztatást ad.
2.
A Vksztv. 8. § (1) bekezdése alapján a bekötést kezdeményező Felhasználó (Vksztv. szerint Beruházó) az így létrejövő bekötővezeték víziközmű tulajdonjogát az Ellátásért Felelősre átruházza. Az átruházásról szóló szerződés tekintetében a jelen
3.
27
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
okirat aláírásával az Ellátásért Felelős meghatalmazza a Víziközmű-szolgáltatót, hogy helyette és nevében eljárjon, a szerződést megkösse. A Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az így létrejövő víziközmű-vagyon számviteli nyilvántartásba vétele végett negyedévente adatot szolgáltat az Ellátásért Felelősnek.
4.
A bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, valamint csatlakozás készítését - a jogszabályi feltételek teljesülése estén – az Víziközmű-szolgáltató vagy megbízottja köteles elvégezni.
5.
A víziközmű-szolgáltató köteles a víziközmű-szolgáltatási tevékenység alapvető szabályait a Vksztv-vel és a Rendelettel összhangban a Hivatal által jóváhagyott Üzletszabályzatban rögzíteni.
6.
A víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatainak ellátására a mindenkor hatályos Üzletszabályzatban meghatározott helyeken.
7.
Felek rögzítik, hogy a jelen Szerződés elválaszthatatlan melléklete (5. sz. melléklet) a Rendelet 1. sz. mellékletének 1.3. pontja alapján az Üzletszabályzat tervezete a Hivatal általi jóváhagyás végett.
8.
9.2. Díjak beszedése A Víziközmű-szolgáltató jogosult és egyben tartozik a víziközmű szolgáltatások igénybevételéért a felhasználókkal szemben víz- és csatornaszolgáltatási díjat felszámítani, továbbá az egyéb irányadó jogszabályoknak megfelelően a víziközműfejlesztési hozzájárulást, valamint a vízterhelési díjat beszedni, illetve ezen díjigényeket érvényesíteni.
10. A VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 10.1. A jelen szerződés megkötésekor hatályos díjak Az Ellátásért Felelős a jelen Szerződés aláírásával szavatolja, hogy a Szerződés hatályba lépésekor alkalmazott, a Szerződés 6. sz. mellékletében rögzített víziközmű-szolgáltatási díjak a Vksztv-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelnek.
1.
A Felek rögzítik, hogy a 6. sz. mellékletben foglalt víziközmű-szolgáltatási díjakat a Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt - a víziközmű-szolgáltatás díjára és azok alkalmazásának kezdő időpontjára vonatkozó - miniszteri rendelet hatályba lépéséig alkalmazzák.
2.
28
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
10.2. A jelen szerződés hatálya alatt alkalmazott díjak A 10.1. pontban rögzített szolgáltatási díjak módosítása a Vksztv. 65. § (1) bekezdése alapján az árhatósági jogkörrel felruházott miniszter által történik. 1.
Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Vksztv. 65. § (4) bekezdésében foglalt, díjelőkészítő, díjfelügyeleti tevékenységhez kapcsolódó adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek Hivatal irányában történő teljesítése érdekében együttműködnek. 2.
Felek rögzítik, hogy a Vksztv. 76. § (3) bekezdésében rögzített esetben a víziközmű-szolgáltató jogosult az alkalmazott díjtól eltérő díj alkalmazásához történő hozzájárulási kérelemmel fordulni a Hivatalhoz, mely kérelem előterjesztése tekintetében a Felek együttműködnek. 3.
11.
SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSI FELTÉTELEK
11.1. A szerződés megszűnésének módjai 1.
Jelen Szerződést a Felek írásban közös megegyezéssel megszüntethetik.
A jelen Szerződés bármelyik fél Vksztv. 20. §-ában foglaltak szerinti szerződésszegése esetén az ott meghatározott módon és határidővel szüntethető meg.
2.
Jelen szerződés megszűnik a Vksztv. 29. § (2) bekezdésben foglaltak szerinti feltétel bekövetkezésével.
3.
Jelen Szerződés megszűnik továbbá a Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerint más víziközműszolgáltató általi birtokba lépéssel egyidejűleg.
4.
11.2. A Szerződés megszűnésének szabályai Jelen Szerződés megszűnésekor a Víziközmű-szolgáltató ellenszolgáltatás nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas műszaki állapotban (üzemképes állapotban) köteles az Ellátásért Felelősnek a szerződés megkötésekor rábízott és a szerződés ideje alatt keletkezett, az Ellátásért Felelős tulajdonát képező víziközműrendszert – a Víziközmű-szolgáltató tulajdonába került rendszerfüggetlen-víziközmű elemek kivételével - leltár keretében átadás-átvételi eljárással a megszűnés hatályba lépésével egyidejűleg visszaadni, közérdekű üzemeltetés esetén a Hivatalnak átadni.
1.
A Felek jelen szerződés megszűnése esetén az üzemeltetésbe adott közművagyonnal kölcsönösen elszámolnak. Ennek keretében az Ellátásért Felelős köteles megtéríteni a Vízközmű-szolgáltató által az Ellátásért Felelősnek átadott rendszerfüggetlen víziközmű-elemek értékét, melyek kimutathatóan a Víziközmű-
2.
29
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
szolgáltató finanszírozásában valósultak meg, és amelyekre az elszámolás még nem történt meg. A megtérítendő összeg a Víziközmű-szolgáltató finanszírozásában megvalósult rendszerfüggetlen víziközmű-elemek megszűnéskori könyv szerinti nettó értéke. A jelen Szerződés megszűnése esetében a Felek között az adatátadásra és egyéb kötelezettségekre a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 21. §-ában foglaltak az irányadók.
3.
A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében rögzített hatályvesztése alkalmával a Felek egymással és a Hivatallal egyaránt együttműködni kötelesek a Hivatal által határozatban kijelölt közérdekű üzemeltető birtokba helyezésének zavartalan lebonyolítása érdekében.
4.
A jelen Szerződés Vksztv. 32. § (4) bekezdésében foglalt hatályvesztése tekintetében a Felek az adatszolgáltatásra a Vksztv. 21. §-ban foglaltak, a birtokátruházása a jelen Szerződés 11.2.1. pontjában foglaltak, az elszámolásra a 11.2.2. pontjában foglaltakat alkalmazzák.
5.
12. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 12.1. Közös megegyezéssel történő módosítás Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés kizárólag írásban módosítható a Felek közös megegyezésével. 12.2. Jogszabály változás okán szükséges módosítások A Felek kötelezik magukat, hogy amennyiben jelen Szerződést érintő jogszabályváltozás következik be, úgy jelen Szerződést annak megfelelően a jogszabály hatályba lépését követően módosítják.
13.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
13.1. A kiszervezésre vonatkozó rendelkezések A víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy a Vksztv. és Rendelet szerinti kiszervezett tevékenységeinek mértéke és módja nem akadályozza a Vksztv. 35. § (1) bekezdése szerinti működési engedély megszerzését és annak fenntartását. E körben a Víziközmű-szolgáltató kötelezettséget vállal a jogszabályban foglalt kiszervezett tevékenységek Hivatal részére történő tájékoztatási és engedélyezési kötelezettségének jelen szerződés hatálya alatti teljesítésére.
30
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
13.2. A kockázat és kárveszély viselésének módja, valamint a vagyonvédelmi előírások A Víziközmű-szolgáltatató a víziközmű-üzemeltetésbe vett víziközműrendszert rendeltetésszerűen, az elvárható legnagyobb gondossággal köteles használni és üzemeltetni, továbbá annak állagát köteles megóvni, azzal, hogy a vagyontárgy neki felróható esetleges megsemmisüléséből vagy megrongálódásából eredő kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik az ezzel járó kockázatokat viselni köteles.
1.
A Víziközmű-szolgáltató kötelessége az üzemeltetésre részére átadott víziközmű-rendszerek vagyonvédelméről gondoskodni, a vagyonvédelmi-rendszert kiépíteni (kiépíttetni) és működtetni, illetve szükség szerint víziközmű-rendszer őrzésvédelmét biztosítani.
2.
13.3. Irányadó jog A felek közötti üzemeltetési jogviszony tekintetében - a jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Vksztv., a Rendelet, valamint a vízgazdálkodási tevékenységre vonatkozó szakági, és más jogszabályok mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak. 13.4. Jelen szerződés érvényességéhez szükséges előzetes döntések A jelen Szerződés aláírására a Víziközmű-szolgáltató által a Víziközműszolgáltató hatályos Alapszabályának felhatalmazásával az Igazgatóság 2013. május 30. napján hozott határozata alapján került sor. Ennek megfelelően a jelen Szerződés módosítására, megszüntetésére vonatkozó minden további írásbeli jognyilatkozat megtételére a Víziközmű-szolgáltató mindenkori jelen ügycsoportban képviseletre feljogosított személye az Igazgatóság jóváhagyó határozatával jogosult.
1.
A jelen Szerződés aláírására az Ellátásért Felelős által a Szentes Város Önkormányzata képviselő-testületének ………………………. sz. határozata alapján került sor. Ennek megfelelően a jelen Szerződés módosítására, megszüntetésére vonatkozó minden további írásbeli jognyilatkozat megtételére az Ellátásért Felelős képviseletre feljogosított személye a Szentes Város Önkormányzata Képviselőtestületének jóváhagyó határozatával jogosult.
2.
13.5. Részleges érvénytelenség Amennyiben a jelen szerződés bármely része érvénytelennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, úgy az a szerződés egészének érvényességét, hatályosságát, vagy végrehajthatóságát nem érinti, és a Felek tartoznak az érvénytelennek, hatálytalannak, vagy végrehajthatatlannak bizonyult részt hasonló gazdasági eredményt biztosító érvényes, hatályos és végrehajtható rendelkezéssel pótolni. 31
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
13.6. Viták rendezése Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben közöttük bármely kérdésben vita merül fel, úgy megkísérlik azt békés úton megoldani. Ennek érdekében bármely fél egyeztetést kezdeményezhet a jelen szerződésben foglalt valamely igényének érvényesítése végett. Amennyiben az egyeztetés 30 napon belül nem vezet eredményre, úgy az egyeztetést kezdeményező fél jogosult igényét polgári peres úton, bíróság előtt érvényesíteni. Felek rögzítik, hogy a jelen szerződésből eredő valamennyi vitás kérdés eldöntésére a pertárgy értékétől függően a Békéscsabai Járásbíróságot, illetve a Gyulai Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
14.
ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
Tekintettel arra, hogy a víziközmű-rendszer használatért fizetett bérleti díjakra egységes jogszabályi rendelkezés a jelen okirat aláírásakor nincs hatályban, ezért a Felek megállapodnak abban, hogy az Ellátásért Felelőst, mint a víziközmű-rendszer tulajdonosát a víziközmű-rendszerek üzemeltetési jogának gyakorlása ellenében az alábbi bérleti díjak illetik meg:
1.
2014. évben ivóvíz víziközmű-rendszerre:10 Ft/m3, szennyvíz víziközmű-rendszerre:1 Ft/m3. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben az árhatósági jogkört gyakorló a bérleti díjakat vagy a szolgáltatási-díjakat módosítja, illetve ezekre vonatkozóan a jelen okirat aláírásakor hatályos rendelkezésektől eltérő szabályt hoz, úgy a Felek vállalják, hogy a jelen szerződést módosítják.
2.
Felek rögzítik, hogy az átadott víziközmű-rendszerek átadás-átvételi jegyzőkönyvét – tekintettel arra, hogy a birtokba vételre kizárólag a jelen szerződés hatályba lépését követően kerülhet sor – a birtokátadás-átvételi eljárást követően csatolják a jelen Szerződéshez 8. sorszámú mellékletként.
3.
32
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
Jelen Szerződést a Felek elolvasás után, mint akaratukkal mindennel megegyezőt, helybenhagyólag írják alá.
Kelt, Békéscsaba, 2013. május 30.…..
Kelt:………………………………..
a Víziközmű-szolgáltató részéről:
az Ellátásért Felelős részéről:
Dr. Csák Gyula vezérigazgató
Szirbik Imre polgármester
33
BÉRLETI – ÜZEMELTETÉSI SZERZŐDÉS
A HIVATAL ZÁRADÉKA A VKSZTV. 22. §-A SZERINT: MELLÉKLETEK JEGYZÉKE: 1. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ELLÁTÁSÉRT FELELŐS TULAJDONÁBAN ÁLLÓ VÍZIKÖZMŰ-VAGYON VAGYONÉRTÉKELÉSE
2.SZÁMÚ MELLÉKLET VÍZMŰVEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA
3. SZÁMÚ MELLÉKLET CSATORNAMŰVEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA
4.SZ. MELLÉKLET A FENNÁLLÓ ANTENNA ÉS HIRDETÉSI FELÜLET TÁRGYÚ BÉRLETI JOGVISZONYOK TÉTELES JEGYZÉKE
5. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ÜZLETSZABÁLYZAT TERVEZETE
6. SZÁMÚ MELLÉKLET A VKSZTV. 74. § (2) BEKEZDÉS 3. PONTJÁBAN FOGLALT, VÍZIKÖZMŰ-SZOLGÁLTATÁS DÍJÁRA ÉS AZOK ALKALMAZÁSÁNAK KEZDŐ IDŐPONTJÁRA VONATKOZÓ MINISZTERI RENDELET HATÁLYBA LÉPÉSÉIG ALKALMAZOTT SZOLGÁLTATÁSI DÍJAK
7. SZÁMÚ MELLÉKLET A RENDELETBEN FOGLALT KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEK JEGYZÉKE
34
34/ 2013 / szabályzat AZ ALFÖLDVÍZ ZRT. VÍZMŰVEINEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA
Az egységes szerkezet hatályos 2013. április 10 - től.
Kibocsátó:
Nagy László Műszaki vezérigazgató helyettes
Tartalomjegyzék 1. Jelen szabályozás célja: ........................................................................................ 4 2. Jelen szabályzat hatálya: ..................................................................................... 4 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.
IDŐBELI HATÁLY:................................................................................................................................................... 4 SZEMÉLYI HATÁLY: ................................................................................................................................................ 4 TÁRGYI HATÁLY: ................................................................................................................................................... 4 FELELŐSSÉG A RENDELKEZÉS AKTUÁLIS TARTALMÁÉRT................................................................................................... 4
3. Működési terület:.................................................................................................. 4 3.1. ÜZEMELTETETT TELEPÜLÉSI VÍZMŰVEK: ..................................................................................................................... 4 3.2. VÍZMŰ-RENDSZEREK ÉS AZOKRÓL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK:............................................................................................. 5 3.3. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS: ........................................................................................................................................... 6 3.4. SZEMÉLYI FELTÉTELRENDSZER: ................................................................................................................................. 6 3.4.1. Közép-Békési Területi Mérnökség: .............................................................................................................. 7 3.4.2. Dél_Békési területi Mérnökség: .................................................................................................................. 7 3.4.3. Észak-Békési területi Mérnökség: ............................................................................................................... 7 3.4.4. Regionális Mérnökség: ................................................................................................................................ 7 3.4.5. Központi laboratórium: ............................................................................................................................... 7 3.5. MUNKAKÖRI ALKALMASSÁG: ................................................................................................................................... 7 3.6. ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK: .............................................................................................. 7 3.6.1. Vízmű-telepeken betartandó szabályok:..................................................................................................... 7 3.6.2. A vízműtelep területére történő belépésre jogosultak az alábbiak:............................................................ 8 3.6.3. A dolgozók csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekhez: ............................................................ 8 3.6.4. Általános biztonságtechnikai előírások:...................................................................................................... 8
4. Üzemellenőrzés és karbantartás: ........................................................................ 9 4.1. VÍZMŰ-TELEPEK:................................................................................................................................................... 9 4.1.1. Termelő kutak: ............................................................................................................................................ 9 4.1.2. Búvárszivattyúk: ........................................................................................................................................ 11 4.2. MAGAS ÉS MÉLYTÁROLÓK..................................................................................................................................... 12 4.2.1. Víztornyok időszakos vizsgálata................................................................................................................ 12 4.3. IVÓVÍZHÁLÓZAT ÉS MŰTÁRGYAI, SZERELVÉNYEI: ........................................................................................................ 13 4.3.1. Általános előírások .................................................................................................................................... 13 4.3.2. Vízhálózati hibaelhárítás........................................................................................................................... 14 4.3.3. Vízhálózaton végzendő ellenőrzések ......................................................................................................... 15 4.3.4. Hálózati tisztítás, fertőtlenítés .................................................................................................................. 17 4.3.5. Fertőtlenítés során felhasznált anyagok tulajdonságai: ........................................................................... 17 4.4. ÉPÜLETEK: ......................................................................................................................................................... 19 4.5. VILLAMOS BERENDEZÉSEK:.................................................................................................................................... 19 4.5.1. Elektromos kapcsoló-berendezések: ......................................................................................................... 19 4.5.2. Fázisjavító berendezések........................................................................................................................... 22 4.5.3. Géptermi szivattyúk: ................................................................................................................................. 23 4.5.4. Mérő, vezérlő, szabályozó berendezések: ................................................................................................. 25 4.6. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK ÁLTAL JELZETT HIBÁK HIBAELHÁRÍTÁSA: ............................................................................ 27 4.6.1. Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák: .......................................................................................... 27 4.6.2. Regionális Mérnökség diszpécser központjába befutó hibák: .................................................................. 27 4.6.3. Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák: ....................................................................................... 28
5. Üzemeltetési adatok rögzítése: .......................................................................... 28 6. Vízminőség ellenőrzése, ivóvízminőség-javító beavatkozások: ...................... 28 6.1. A VÍZMINŐSÉG ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK VÉGZÉSE: ................................................................................................... 28 6.2. IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ BEAVATKOZÁSOK:............................................................................................................... 29 6.2.1. Kifogásolt ivóvíz minőség: ......................................................................................................................... 29
2
6.2.2. Ivóvíznek nem minősíthető és egyéb esetek: ............................................................................................ 30 6.2.3. Rendkívüli veszéllyel járó események: ....................................................................................................... 31 6.2.4. Ivóvíznőséggel kapcsolatos fogyasztói panasz bejelentés: ....................................................................... 31 6.3. ADATNYILVÁNTARTÓ RENDSZER, ADATSZOLGÁLTATÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK: ............................................. 32 6.3.1. Központi laboratórium adatszolgáltatásai: .............................................................................................. 32 6.3.2. Üzemviteli osztály adatszolgáltatásai:...................................................................................................... 33 6.3.3. Területi Mérnökségek adatszolgáltatásai: ................................................................................................ 33 6.3.4. Fogyasztói tájékoztatás: ........................................................................................................................... 33
7. Vízbázis védelmi feladatok: ............................................................................... 34 7.1. 7.2.
ELŐZMÉNYEK: .................................................................................................................................................... 34 ÜZEMELTETŐI FELADATOK: ................................................................................................................................... 34
8. Rendkívüli vízellátás: ......................................................................................... 35 9. Átmeneti vízellátás: ............................................................................................ 36 10. Kapcsolódó rendelkezések és kezelési utasítások: ........................................... 36 11. Záró rendelkezések: ........................................................................................... 37 11.1.
MELLÉKLETEK: ................................................................................................................................................... 37
3
1. Jelen szabályozás célja: Az Üzemeltetési Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) az ALFÖLDVÍZ Zrt. (továbbiakban Társaság) által működtetett, ivóvíz-szolgáltató víziközmű létesítmények összességének üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírás. A Szabályzat a 21/2002. (IV. 25.) KöViM és a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet figyelembe vételével készült. A Szabályzat a vízművekhez egyedileg elkészített ÜZEMELÉSI UTASÍTÁSOKKAL együtt tartalmazza a műszaki előírásokat.
2. Jelen szabályzat hatálya: 2.1. Időbeli hatály: Az aláírás napjával lép hatályba és határozatlan ideig hatályos. 2.2. Személyi hatály: Valamennyi, az ivóvíz-ágazatban munkát végző és a munkát irányító munkavállalóra kiterjed. 2.3. Tárgyi hatály: A Társaság működési körébe tartozó települések ivóvíz szolgáltatásával kapcsolatos üzemeltetésre terjed ki. 2.4. Felelősség a rendelkezés aktuális tartalmáért. Amennyiben jogszabályi előírás vagy szakmai szempont indokolja a szabályzat módosítását, az előterjesztést az Üzemviteli Osztály kötelezettsége megtenni. Az operatív üzemeltetést végző egységek a hatáskörükben felmerülő módosítási javaslataikat az Üzemviteli Osztály felé teszik meg, amelyeket az Üzemviteli Osztálynak érdemben meg kell vizsgálnia, indokoltság esetén pedig a szabályzat módosítását elő kell terjesztenie.
3. Működési terület: 3.1. Üzemeltetett települési vízművek: A települési vízművek üzemeltetési feladatait a Társaság. területi mérnökségei látják el. A települési vízművek területi mérnökségek szerinti bontásban: Közép-békési Területi Mérnökség
Észak-békési Területi Mérnökség
Békéscsaba
Bélmegyer
Dél-békési Területi Mérnökség
Békés
Békésszentandrás
Almáskamarás Árpádhalom Battonya
Biharugra Doboz Gerendás Geszt
Bucsa
Békéssámson
Csabacsűd
Csabaszabadi
Csárdaszállás
Dombegyház
Kamut
Dévaványa
Dombiratos
Kétegyháza
Ecsegfalva
Eperjes
Kétsoprony
Füzesgyarmat
Gádoros
Körösnagyharsány
Gyomaendrőd
Kardoskút
Kötegyán
Hunya
Kevermes Kisdombegyház
Méhkerék
Kardos
Mezőberény
Kertészsziget
Kunágota
Mezőgyán
Körösladány
Lökösháza
Nagygyanté
Köröstarcsa
Magyarbánhegyes
Murony
Körösújfalu
Magyardombegyház
Sarkad
Okány
Medgyesbodzás
Sarkadkeresztúr
Örménykút
Mezőhegyes
Szabadkígyós
Szarvas
Nagykamarás
Tarhos
Szeghalom
Nagymágocs - Ótompahát
Telekgerendás
Vésztő
Nagyszénás
Újszalonta
Orosháza
Zsadány
Pusztaföldvár
4
Pusztaottlaka Tótkomlós
3.2. Vízmű-rendszerek és azokról ellátott települések: - Közép-Békési Regionális Vízmű-rendszer: Békés, Békéscsaba, Bélmegyer, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Dévaványa, Doboz, Gyomaendrőd, Kamut, Kétegyháza, Kétsoprony, Körösladány, Köröstarcsa, Körösújfalu, Kötegyán, Lökösháza, Medgyesbodzás, Méhkerék, Mezőberény, Murony, Okány, Pusztaottlaka, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Szabadkígyós, Tarhos, Telekgerendás, Újszalonta, Vésztő. - Orosházi Kistérségi Vízmű-rendszer: Csabacsűd, Gádoros, Kardoskút, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Szarvas. - Szeghalom Kistérségi Vízmű-rendszer: Füzesgyarmat, Szeghalom. - Összekapcsolt vízművek: Almáskamarás - Nagykamarás, Dombegyház - Kisdombegyház - Magyardombegyház - Helyi vízművek: Árpádhalom, Battonya, Békéssámson, Békésszentandrás, Biharugra, Bucsa, Dombiratos, Ecsegfalva, Eperjes, Geszt, Gerendás, Hunya, Kardos, Kertészsziget, Kevermes, Körösnagyharsány, Kunágota, Magyarbánhegyes, Mezőgyán - Nagygyanté, Mezőhegyes, Nagymágocs - Ótompahát, Örménykút, Tótkomlós, Zsadány.
5
3.3. Szervezeti felépítés:
3.4. Személyi feltételrendszer: A víziközművek üzemeltetésével kapcsolatos munkakörökben csak a munkaköri, illetve higiénés alkalmasság vizsgálatáról szóló külön jogszabály alapján alkalmasnak minősített személyek foglalkoztathatóak, átmeneti helyzetben is. A víziközművek üzemeltetésének szakmai képesítési előírásait a 21/2002. (IV.25) KöViM rendelet 1. számú melléklete és a Kollektív Szerződés 2. számú mellékletét képező képesítési előírások írják elő. Ettől eltérő, szigorúbb előírásokat a Társaság nem alkalmaz. 6
A víziközművek üzemeltetéséért – területi és szakági irányítóként és az illetékességi körükbe tartozó hálózatok felelős üzemeltetőjeként - a mérnökség vezetők, helyetteseik és a vízágazat vezetők, munkaköri leírásaik, és a Társaság SZMSZ – ében foglaltak szerint felelnek. A belső vízminőség ellenőrzésért felelős a Társaság Központi Laboratóriumának vezetője. 3.4.1. Közép-Békési Területi Mérnökség: Területi irányító: Szeverényi György Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) KöViM rendelet szerint M6 3 éves szakmai gyakorlata adott. 3.4.2. Dél_Békési területi Mérnökség: Területi irányító: Krizsán György Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) KöViM rendelet szerint M6 3 éves szakmai gyakorlata adott. 3.4.3. Észak-Békési területi Mérnökség: Területi irányító: Tinkáné Zvara Erzsébet Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) KöViM rendelet szerint Üm1 3 éves szakmai gyakorlata adott. 3.4.4. Regionális Mérnökség: Területi irányító / vezető diszpécser: Seben Pál Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) KöViM rendelet szerint M4 3 éves szakmai gyakorlata adott. 3.4.5. Központi laboratórium: Belső vízminőség ellenőrzés vezetője: Petényi Zoltán Végzettsége: 21/2002.(IV.25.) KöViM rendelet szerint Mikrobiológus 3 éves szakmai gyakorlata adott. 3.5. Munkaköri alkalmasság: A munkaköri orvosi vizsgálatok rendjét és gyakoriságát a munkaköri, szakmai illetve személyi higiéniás alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI.24.) NM. sz. rendelet, és a Társaság Munkavédelmi Szabályzata (3.pontja) alapján kell végezni. 3.6. Üzemeltetéssel kapcsolatos általános előírások: A Vízművek üzemrendjéért, üzemrend betartásáért, vagy betartatásáért felelős Területi Mérnökség vezetőnek, szakági helyettesének, a helyi üzemeltetési irányítónak biztosítania kell, hogy az üzemeltető szervezetre háruló (rendeletekben-, szabványokban-, vízjogi üzemeltetési engedélyekben-, műszaki- vagy egyéb előírásokban-, az üzemeltető szervezet által kiadott belső utasításokban, stb. foglalt), vízgazdálkodási és üzemeltetési érdekből szükséges tevékenységek elvégzésre kerüljenek. 3.6.1. Vízmű-telepeken betartandó szabályok: - A vízműtelep bejáratát állandóan zárva kell tartani. - A telepen a hibabejelentést végző ügyfél csak a fogadására kijelölt helyiségekben tartózkodhat. - Ügyfél a létesítmény egyéb helyiségeiben, a vízműtelep védőterületén nem tartózkodhat. - A telep területén az utakat szabadon és tisztán, a jóléti helyiségeket állandóan tisztán kell tartani, és rendeltetésének megfelelően használni. - Az üzemeltetéshez szükséges anyagokat, eszközöket állandóan készenlétben kell tartani. - A vízműtelepet a telep üzemeltetési utasításában foglaltak szerint kell működtetni. 7
-
A kezelés és tisztítás közben keletkezett hulladékot gondosan el kell távolítani. - A gépek és berendezések előírástól eltérő működtetésére, vagy azok leállítására engedélyt kizárólag a Vízművek üzemrendjéért, üzemrend betartásáért felelős személy adhat ki. - Az előírás szerinti üzemtől való eltérésre utasítás kizárólag a gépek, berendezések, meghibásodása esetén adható. - Klórgázpalack kezelést csak a vonatkozó rendelkezések által meghatározott ismeretekből sikeres vizsgát tett dolgozó végezhet. - Klórgázpalack cseréje a Társaság módosított 1/1999. számú Biztonsági Szabályzatában előírtak maradéktalan betartása mellett végezhető. A gázpalackot bilinccsel, vagy lánccal a falhoz rögzítve kell tárolni. - A klórgázpalackokat - a használatban lévőt és a tartalékot - az 1/1999. számú Biztonsági Szabályzatában előírtaknak megfelelő helyiségben (klórgáz tároló) szabad elhelyezni. 3.6.2. A vízműtelep területére történő belépésre jogosultak az alábbiak: A vízműtelep területére történő belépésre kizárólag munkavégzés céljából, munkaköri feladatuk ellátása érdekében az alábbi személyek jogosultak: - Regionális irányítói feladatot ellátó vezetők. - Üzemviteli osztály kijelölt munkatársai. - Energetikai és automatizálási irányító. - Belső vízminőség ellenőrzés irányítója, mintavevők. - Társaságunk ellenőrzéssel megbízott dolgozói. - Vízművek üzemrendjéért, üzemrend betartásáért felelős személyek. - Vízműtelep felelős vezetője. - Telepen szolgálatban lévő dolgozó. - Karbantartó csoport dolgozói. - Tározó mosató csoport tagjai. - Hatósági ellenőrzést végzők. - Illetéktelen személyek külön engedéllyel, kísérővel. 3.6.3. A dolgozók csak olyan tevékenységet folytathatnak, amelyekhez: - a szükséges szakmai képzettséggel, - kellő szakmai gyakorlattal, vagy kellő szakmai támogatással - szükséges munkavédelmi ismeretekkel, - "alkalmas" foglalkozás egészségügyi minősítéssel rendelkeznek, - továbbá a biztonságos munkavégzés feltételei biztosítottak, - a feladat munkaköri kötelezettségeik körébe tartozik, vagy elvégzésével felettesük megbízta őket. A fentiek alól kivétel, amikor baleset, súlyos kár vagy havária elhárításáról van szó. 3.6.4. Általános biztonságtechnikai előírások: Az általános biztonságtechnikai szabályokat a Társaság MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA tartalmazza, melyet minden esetben be kell tartani. A vízmű-telepekre vonatkozóan a következő szabályok kiemelten vonatkoznak: - A vízmű-telepen illetéktelen személy nem tartózkodhat. - A telepre belépőktől meg kell követelni a telepen érvényes biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírások betartását. - A dolgozók kötelesek legjobb tudásuk szerinti munkát végezni, a vezető utasításait végrehajtani és munkájuk közben fegyelmezett magatartást tanúsítani. - A dolgozó köteles munkavégzése során a rendelkezésére bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni. 8
-
-
-
Munkavégzés során a dolgozó köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel saját és mások egészségét és testi épségét nem veszélyezteti. A tűzrendészeti szabályzat által "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekbe és azok légterébe – bemenni, bármilyen célból ott munkát vagy ellenőrzést végezni, a helyiségben tartózkodni – csak indokolt esetben lehet (pl.: halaszthatatlan üzemzavar elhárítása, súlyos baleset vagy nagyobb anyagi kár megelőzése, elhárítása stb.) Ilyen esetekben a terület illetékes vezetője a részére előírtak szerint írásban rendelheti el a munkát, és a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni az engedélyben előírtak betartásáról. Minden balesetet szenvedett dolgozó és a balesetet észlelő személy a legkisebb sérülést is köteles az őt közvetlenül irányító vezetőnek jelenteni. Éjjel vagy munkaszüneti napon a Központi diszpécserszolgálatnak – azonnal, indokolt esetben 24 órán belül jelenteni. Valamennyi dolgozó köteles a tudomására jutott minden olyan eseményt, amely ugyan balesetet nem okozott, de a tények alapján baleset veszélye fennállt, a közvetlen felettesének azonnal jelenteni. Dohányozni csak a kijelölt, és felirattal ellátott helyen szabad! Hegesztési munka végzéséhez a mérnökség írásos engedélyét kell kérni! Télen a szabadban lévő közlekedési utakat, bejáratokat és munkaállásokat csúszás mentesíteni kell. A felnyitott aknákat szigorúan tilos őrizetlenül hagyni! Azokat a munka befejezése után azonnal le kell fedni, illetve megfelelően körül kell keríteni. Közlekedésre használt acéllépcsőt, acél fedlapot olajos ruhával az elcsúszás veszélye miatt nem szabad tisztítani. Üzemelő gépeket takarítani, olajozni, zsírozni tilos! Javítás céljából leállított gép, indító kapcsolójára ki kell függeszteni, a BEKAPCSOLNI TILOS feliratú táblát. Villamos elosztó szekrényajtókat zárva kell tartani. Hibás vagy hibára gyanús elektromos berendezést még akkor is ki kell kapcsolni, ha emiatt a folyamatos munkavégzésben, üzemeltetésben fennakadás következik be. A villamos elosztószekrény közelében, tetején bármilyen anyagot tárolni tilos! A kapcsolók, kezelőszervek törése esetén a cseréről haladéktalanul intézkedni kell. Karbantartáshoz, javításhoz szükséges villamos gépek csatlakozásait szabványosan kell biztosítani. Az anyagtárolás szabályait be kell tartani. A telep területén csak a vízkezeléshez szükséges vegyszerek használhatók és tárolhatók az erre a célra előírás szerint kialakított, megjelölt helyen.
4. Üzemellenőrzés és karbantartás: 4.1. Vízmű-telepek: A konkrét vízmű-telepek rendszerének ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁSOK tartalmazzák.
leírását
és
üzemeltetésének
módját
az
4.1.1. Termelő kutak: Személyi feltételek: E szabályzat 3.4 pontjában előírtakon túl más feltétel nem szükséges, a feladatot betanított munkás is elláthatja. Kutaknál rendszeresen ellenőrizendő: Naponta elvégzendő ellenőrzések: 9
Kivételt képeznek a személyzet nélkül üzemelő telepek, ahol az ellenőrzéseket minimum heti egy alkalommal kell elvégezni: - védő területek zárhatósága - kútsapkák zárhatósága - tolózárak állapota - tömítések állapota - vízmérő állása, állapota - tiltó figyelmeztető táblák Havi ellenőrzések: - szellőző cső merevítése, szűrők épsége - víz ülepedő anyag tartalma - nyugalmi vízszint - üzemi vízszint - üzemi vízszint méréséhez tartozó vízhozam (l/min) - vízhőfok (0C) - havi összes üzemóra Éves ellenőrzés: - talpmélység További szabályok: -
-
-
-
-
Az 1 hónapnál hosszabb ideje nem termelő kutaknál, tartalék-, és üzemen kívüli kutaknál a nyugalmi vízszint mérését a hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egyszer kell elvégezni. A mért adatokat, a nyugalmi vízszint méréséhez tartozó állásidőt (a termelő kút leállítása és a vízszint-mérés között eltelt időt) a MIR Termelési alrendszerébe kell rögzíteni továbbá a megállapításokat az üzemelési naplóba kell bejegyezni. Amennyiben a kútfej aknában van kiképezve úgy az ellenőrzéseket naponta; személyzet nélkül üzemelő telepen legalább heti egy alkalommal, csak előzetes műszeres légtérvizsgálatot követően, a természetes szellőzés biztosítása mellett legalább 2 fő végezhet. A kutak körzetében kerítésen belül, de minimum 10 m-re dohányzás és nyílt láng használata tilos. A kutak gáztartalom vizsgálatait, illetve a kémiai, mikroszkópos biológiai, bakteriológiai vizsgálatokat a Társaság IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATÁBAN leírtak szerint kell elvégezni. Amennyiben valamely termelő kútban a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendelet szerinti „C” fokozatú metángáz tartalom kimérésre kerül, és a kút korábban nem tartalmazott a rendelet „C” fokozata szerinti gáztartalmat, úgy a kutat üzemből mindaddig ki kell venni, amíg az ellenőrző vizsgálatokat követően gázmentesítési intézkedésre nem kerül sor, és a robbanásveszély elhárítása nem történik meg. A kutakból csak az üzemi adatokban rögzített vízmennyiséget szabad kivenni, amennyiben a búvárszivattyú teljesítménye ennél nagyobb, úgy a kívánt értéket fojtással kell beállítani. A fojtásos üzem veszteséget termel, ezért a fojtást csak akkor szabad alkalmazni, ha másik szivattyú nem áll rendelkezésre. Ha a kút csak zárt tolózárral indítható, úgy a kútfejen lévő két tolózár közül az egyik az üzemi vízszállítás beállítására a másik az indításra szolgál. A termelő kutak hitelesített és kalibrált mérőkkel ellátottak, amely mérésügyi lezárással (plomba, vagy levonó) bizonyítottak. A vízmennyiség mérő berendezések hitelesítését és kalibrálását társaságunk Szerviz Üzeme végzi. A hitelesítési és kalibrálási időket be kell tartani. A Szerviz Üzem az esetenkénti tisztítási tevékenységén túlmenően a regionális rendszerek kútjainál háromévente, a helyi vízművek kútjainál kétévente köteles 10
-
-
tisztító mosatást végrehajtani. A tisztítómosatást a vízhozam növelő eljárások során minden esetben el kell végezni. A vonatkozó kezelési és karbantartási utasítás elnevezése és száma: VÍZTERMELŐ KUTAK KU-20-1/2012. A Szerviz Üzem által végzett kút tisztítási tevékenység során a tisztított kút vízhozam görbéjét fel kell venni, amelyet legalább 3 db, minimum 1 órás hozamlépcső beállításával az összetartozó, kvázi állandósult vízhozam – vízszint adatpárral kell meghatározni. Fentiek betartásáért és ellenőrzéséért a vízmű vezetője a felelős.
4.1.2. Búvárszivattyúk: Személyi feltételek: az ellenőrzést az üzemeltetők végzik (feltételek MVSZ-ben). Búvárszivattyú cseréhez: villanyszerelő, emelőgép-kezelő, darukötöző vizsgával rendelkező betanított munkások, megfelelő szakvizsgával, egészségügyi könyvvel, munkavédelmi ismeretekkel rendelkező – legalább 3 fő - férfi munkavállaló szükséges. 1 főre 50 kg-nál nagyobb teher nem juthat. a munka az illetékes vízágazat vezető által kijelölt felelős, a munkavállalókat közvetlenül irányító vezető jelenlétében végezhető el, ha a Szerviz Üzem erre a feladatra szakosodott brigádja végzi a búvárszivattyú cseréjét, akkor a mérnökség kapcsolattartót biztosít, ez alól kivételt képez a havária esete. Az ellenőrzés naponta, személyzet nélkül üzemelő telepeken legalább heti egy alkalommal kell elvégezni az alábbiakra: vízszállítás áramfelvétel További szabályok: A búvárszivattyúnak munkapontja körül kell megfelelni a megkívánt vízszállításnak és emelőmagasságnak. Meghibásodás vagy erősen lecsökkent hatásfok esetén az üzemvezetőnek jelenteni kell, aki a cseréről intézkedik. Csere: munkakezdés előtt kábelkikötéssel kell áramtalanítani, amely feszültség mentesíti a szivattyút. A kiemelést vizsgáztatott és rendszeresen ellenőrzött berendezéssel kell végezni. Szabványos eszközzel megfogni (csőfogó bilincs) csak a csatlakozó nyomócsövet szabad. Kábelnél emelni szigorúan tilos. Fogás váltáskor a visszacsúszást meg kell akadályozni. Csövek toldásához csak szabványos szerelvények használhatóak. Amennyiben kútfej aknában van elhelyezve, úgy munkavégzés előtt és alatt folyamatosan légtér gáztartalmat kell mérni. Kiemelés általában a lebúvó nyíláson át, ha valami akadály van, vezetőkötél segítségével történik. Emelés ideje alatt az aknában tartózkodni nem szabad. Beépítés előtt meg kell győződni arról, hogy a beépítendő búvárszivattyú jó-e, megfelel – e a kívánt paramétereknek. Fel kell tölteni. Meg kell győződni a kábel beépítésének tömítettségéről, hosszáról, és épségéről. A helyszínen, kábelt toldani nem szabad. A beépítés befejeztével a kútfejet az eredeti állapotába kell visszaállítani. A búvárszivattyút a villanyszerelő beköti, majd meggyőződik a forgásirány helyességéről. Ezek után a kutat fertőtleníteni, mosatni kell és vissza kell állítani a termelésbe. Egyebekben a búvárszivattyú cserétjét a „KÚTSZIVATTYÚK KU20-2/2012 Kezelési és Karbantartási Utasítás” szerint kell végezni. A munkavégzéséhez szükséges felszerelést az MVSZ 3. számú melléklete tartalmazza. A védőfelszerelések biztosításáért és munka közbeni használatukért a munkavégzés helyszíni vezetője felel. 11
Amennyiben a munkavégzés sötétben történik, úgy vakításmentes megvilágításról kell gondoskodni. Munka befejeztével a beépített búvárszivattyú típusát, gyári számát, leltári számát, beépítési mélységét és a beépítés időpontját rögzíteni kell. A kiemelt búvárszivattyút a nyilvántartásból ki kell vezetni és gondoskodni kell, hogy mielőbb a központi búvárszivattyú raktárba kerüljön. 4.2. Magas és mélytárolók Személyi feltételek: az ellenőrzését az üzemeltetők végzik (feltételek az MVSZ-ben). A karbantartók csak 18. életévet betöltött, férfi dolgozók lehetnek. A magas és mélytárolókba beszállásra jogosultak: - Mérnökség vezető vagy helyettese által kijelölt dolgozó, - a tisztítást, fertőtlenítést végző szakosított brigád dolgozói, - mintavevő - a Regionális Vízellátó Rendszer, vagy a szolgáltatási területet felügyelő szolgálatban lévő diszpécsere által kijelölt dolgozó (szintérzékelő javítás és hibaelhárítás céljából) A magas és mélytárolókba történő beszálláshoz beszállási engedély kiadása szükséges. Naponta, személyzet nélkül üzemelő telepeken legalább heti egy alkalommal, ellenőrizni kell szemrevételezéssel az üzemeltetőnek: - az ajtó, be-búvónyílások zárait - szellőző nyílások épségét - túlfolyó víz elvezetését - csatlakozó vezetékek és szerelvények épségét /csak kívül/ - kiemelt tárolóknál vízelfolyásokat További szabályok: - Normál üzemben funkciótól függetlenül a tároló ajtaját, bebúvó nyílásást zárva kell tartani. - A tároló kulcsát a mérnökségen kell elhelyezni és a kulcs kiadását nyilvántartásba kell venni. Az ágazatvezető előírhatja, hogy bizonyos esetekben kulcsot csak személyzettel együtt lehet kiadni. Tároló és előterének szellőztetése csak természetes úton történhet. A beépített ventillátorokat le kell szerelni. A tároló fertőtlenítését, karbantartását csak a Szerviz üzem tározó mosató csoportja végezheti. Az elvégzett munkákat dokumentálni kell. - Minden rendellenességet jelenteni kell a mérnökség vezetőjének. - Az üzemi vízszintre vonatkozó előírásokat vízművenként egyedileg kell mérlegelni, a Tűzoltóvíz Szolgáltatási Szabályzat 5. számú melléklete szerinti oltóvíz biztosítás figyelembe vételével, valamint a tartózkodási idők optimalizálását szem előtt tartva. - A víztárolók felső pangó vízterét közegészségügyi céllal alkalmanként túl kell folyatni, melynek részleteiről külön határozat intézkedik. 4.2.1. Víztornyok időszakos vizsgálata Havi vizsgálat: A vízmű üzemeltetője az alábbi ellenőrzéseket kell, hogy végrehajtsa a víztornyokon: - A víztorony külső szemrevételezése a borítólemezek elmozdulásának, fellazulásának ellenőrzése. - A víztorony környezetének szemrevételezése. - Annak ellenőrzése, hogy illetéktelenek vagy engedéllyel nem rendelkezők nem jutottak-e be a víztoronyba. - Túlfolyás ellenőrzése. 12
A víztorony függőlegességének ellenőrzése, az eltérés dokumentálása. Amennyiben a függővel a szokásosnál nagyobb külpontosságot érzékelnek, műszeres ellenőrzést kell kérni. - A víztér ellenőrzése, nincs-e benne szennyeződés, rovarok elszaporodása stb. - A szellőzőnyílások szitaszöveteinek ellenőrzése. - A víztorony felső részén a borítólemezek ellenőrzése. - A csövek, szerelvények épségének ellenőrzése, csurgás, csepegés felderítése. - Elektromos berendezések kapcsolószekrények szemrevételezése. - A fagyveszélynek kitett helyeken a hőszigetelés ellenőrzése. - A víztorony törzsének általános ellenőrzése szemrevételezéssel. - A kihorgonyzó kötelek ellenőrzése. Az ellenőrzések megállapításait az üzemnaplóban dokumentálni kell és egyben a felmerült problémákat a felettes vezetőnek kell jelenteni. -
Éves vizsgálat: A Mérnökség kezdeményezi: - A víztorony függőlegességének műszeres ellenőrzése és beállítása. - A víztorony törzsén, a gépészeti berendezéseken, vezetékeken, szerelvényeken, hágcsón a korróziós károk felülvizsgálata. - Kihorgonyzott acélszerkezetű víztornyoknál kihorgonyzó kötélzetet, annak belógását, feszességét valamint a feszítőművet is felül kell vizsgálni, és karbantartani. - Kihorgonyzás nélküli acélszerkezetű víztornyoknál a talpkarima, az ékpárok, a tőcsavarok felülvizsgálata, karbantartása. A víztorony függőlegességének műszeres ellenőrzését a Szerviz Üzem végzi. Amennyiben a függőlegesség műszeres ellenőrzése a torony magasságának 0,4%-nál nagyobb külpontosságot állapít meg, a függőlegességet be kell állíttatni, ahol ez nem lehetséges értesíteni kell az Üzemviteli Osztályt. Ha a torony kezelési utasításában 0,4%-nál kisebb megengedett külpontosság szerepel, akkor azt kell betartani. Az éves vizsgálatok időpontját célszerű a tározó mosatások idejére szervezni. Az elvégzett vizsgálatok eredményeit előírásszerűen dokumentálni kell a TÁROZÓK MOSATÁSA, FERTŐTLENÍTÉSE TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS 2. számú melléklete szerint. A Szervízüzem vezető minden szokásos mosatási ciklus lezárását követően május hó 31. napjáig, illetve december 15. napjáig jelentésben köteles tájékoztatni a műszaki vezérigazgató helyettest az egység által tisztított létesítmények higiéniás állapotáról, a kijavított és kijavítandó hibákról. 4.3. Ivóvízhálózat és műtárgyai, szerelvényei: 4.3.1. Általános előírások -
-
A nyomócsőhálózaton az 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben előírt víznyomást kell biztosítani. A kezelőnek a hálózati helyszínrajz segítségével tisztában kell lennie a hálózaton elhelyezett szerelvények, műtárgyak helyéről, egyes területek szakaszolási lehetőségéről. Valamennyi szerelvényt (tolózár, légtelenítő stb.) évenként teljes működési tartományban meg kell mozgatni és meggyőződni, hogy megfelel-e a feladatuknak. A meghibásodott szerelvények javítását, vagy cseréjét ütemterv szerint kell elvégezni. A tűzivíz forrásokat, a rájuk vonatkozó előírások szerint félévente kell ellenőrizni és karbantartani. 13
-
Tűz esetén, a Hivatásos Önkormányzati tűzoltóság értesítése esetén, az üzemrendet úgy kell alakítani, hogy az a fokozott vízigénynek megfeleljen. A vezetékekben történő lerakódások eltávolítására, évenként kétszer át kell öblíteni, illetve át kell mosatni. Ahol lehet ott legalább évente egy alkalommal szivacsos mosatást kell végezni. Ettől eltérő gyakoriságot az ÜZEMELTETÉSI UTASÍTÁSBAN kell rögzíteni. A mosatást követően a hálózatot fertőtleníteni kell, majd utó- öblíteni szükséges.
4.3.2. Vízhálózati hibaelhárítás -
-
-
-
-
Több egyidejűleg jelentkező hálózati meghibásodás (csőtörés, szivárgás) esetén a hibaelhárítás prioritását a meghibásodás nagysága, az ellátásból kieső lakosok száma és a keletkező kár mérlegelésével kell eldönteni. Munkaidőn kívül történő meghibásodásnál a hiba felmérését követően (amennyiben lehetséges a bejelenő kikérdezése alapján) kell dönteni, hogy a hiba elhárítása a következő munkanapra halasztható-e? Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a KÉSZENLÉTI SZABÁLYZAT szerint kell intézkedni. Csőtörés, szivárgás esetén az érintett szakaszt a megfelelő tolózárakkal le kell szakaszolni. Az érintett közműveket értesíteni, ha szükséges, akkor forgalomelterelést kell biztosítani. Ha a kizárt szakaszon 3 órát meghaladó vízhiány várható, és erről a szakaszról egészségügyi létesítmény, vagy gyermekintézmény van ellátva /pl. óvoda/, akkor ezeknek az intézményeknek az ideiglenes ivóvízellátásáról gondoskodni kell. A munkálatok megkezdése előtt meg kell győződni a társközművek helyzetéről, ehhez vagy a helyszínen, vagy a közműnyilvántartás alapján kell adatot gyűjteni. A gázvezeték különös veszélyt jelent ezért annak helyét ismerni kell, ehhez a gázszolgáltató diszpécserközpontját is igénybe lehet venni. A vezeték feltárásánál, a földmunka végzés során ügyelni kell arra, hogy a talaj átnedvesedése miatt, olyan munkaárkot kell létesíteni, amely biztosítja a balesetmentes csőszerelést. A feltáró vagy helyreállítási munkát irányító vezető a munka megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a vízhálózati hibával egy időben elektromos kábel, vagy villamos felsővezeték szakadás, illetve gázvezeték meghibásodás nem történt-e, valamint az életet, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fás szárú növény a helyreállítási munkát akadályozza-e. Amennyiben az elektromos vagy gázvezeték meghibásodás, vagy az életet és vagyonbiztonságot veszélyeztető fás szárú növény gyanúja fennáll, munkát a veszély elhárítás után lehet megkezdeni. A munkaárkot megtöltő víz eltávolítás után vizsgálni kell a munkaárok állékonyságát (bedőlés, beomlás veszélye miatt) és csak a biztonsági intézkedések megtétele után szabad a munkát folytatni. A kiemelt iszap és víz balesetmentes elvezetéséről, illetve elhelyezéséről gondoskodni kell, tekintettel a közút- szennyezésére, csúszásveszélyre stb. Az 1,0 m-nél mélyebb munkaárokba vagy munkagödörbe való lejárás biztonságáról – elmozdulás ellen rögzített – a várható igénybevételnek megfelelő teherbírású létrával kell gondoskodni. Amennyiben az átázott talajban a munkagödör csak függőleges fallal készíthető el, úgy a TU 23-2 szerint dúcolást kell készíteni. Közlekedési útvonalak mentén, átjáróknál, vagy ha munkagödör közelében munkagépek vagy munkaeszközök rázó hatást fejtenek ki, bármely mélység esetén a dinamikus hatás figyelembe vételével méretezett dúcolást kell készíteni.
14
-
-
-
A munkaárkokat, munkagödröket korláttal kell ellátni, és szükség szerint kellően megvilágítani. Munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél védőkorlátot, kell létesíteni. Vonalas létesítmény esetén, lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között jelzőkorlátot, 1,25 m-t meghaladó mélységnél - legalább 1,0 méter magas szilárd anyagú- védőkorlátot, lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt jelzőkorlátot kell létesíteni. Közlekedési úton a közúti forgalom fenntartása mellett végzett munkáknál azok láthatóságát biztosító elkorlátozást és a közlekedési jelzést a vonatkozó KRESZ előírások szerint kell elhelyezni. A hiba elhárítása után az érintett szakaszt fertőtleníteni kell. A fertőtlenítést (mosatást) csak a munkafolyamatra kiképzett dolgozó végezheti. A hibaelhárítást vagy nyomás alatti, kifelé áramló víz mellett hajtjuk végre, vagy a vezetékszakasz teljes leürítésével. Az első esetben nincs visszafertőződés. A második esetben üres vezetékszakaszról van szó, amelybe a folyamatos víztelenítés mellett nincs külső vízbefolyás. A hiba környéke és a javító anyag helyi tisztítást, fertőtlenítést kap. A hibahely külön nem mintázandó. Vízmintát más helyen is csak a feltöltő vízből tudnánk venni. A feltöltő víz minden esetben egyébként is, a szolgáltatott ivóvíz, amely folyamatosan ellenőrzött az IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATBAN leírtak szerint. Munkaárok visszatöltéshez homok, illetve laza szerkezetű talaj használható. A helyszínt eredeti állapotára kell visszaállítani. A csőtörés elhárítási munkákat csak felelős csoportvezető irányításával lehet végezni. Távvezetékről ellátott elosztóhálózat csőtörése esetén a fő ág lezárása a távvezetéket üzemeltető diszpécser előzetes jóváhagyásával történhet. Erre vonatkozó helyi feladatot az üzemeltetési utasításban kell rögzíteni. A hálózati meghibásodásokról nyilvántartást kell vezetni és a lényeges adatokat, információkat a MIR - ben rögzíteni kell. Ellenőrzések, munkavégzések során a közlekedési rendszabályokat be kell tartani. Éjszakai munkavégzés során a munkaterület megfelelő világításáról gondoskodni kell. Hálózati hiba helyreállításánál, amennyiben a forgalomelterelést nem lehet azonnal megszüntetni, akkor az illetékes önkormányzattal, közúti felügyelettel, rendőrséggel egyeztetve korlátozásokról, kivilágításról valamint ennek felügyeletéről a kihelyezés időtartama alatt gondoskodni kell.
Hálózati javítás személyi feltételei: Szükséges létszám a hiba jellegétől, csővezeték helyétől, méretétől függően 2-4 fő. A munkát végzők között ki kell jelölni egy szakképzett személyt a munkavégzés irányítására, valamint gépi földmunka esetén gépkezelőt is kell a munkaterületre kirendelni. 4.3.3. Vízhálózaton végzendő ellenőrzések A hálózaton végzett ellenőrzéseket, úgynevezett ellenőrzési naplóba, vagy az ellenőrzésre rendszeresített nyomtatványon kell rögzíteni, amely tartalmazza az ellenőrzés időpontját, az ellenőrzést végző(k) nevét, az ellenőrzött műtárgyak felsorolását és az ellenőrzés megállapításait. Nyomvonal bejárás Ellenőrzés gyakorisága: Termelő vezetékek:
- évente 15
Távvezetékek: Elosztó vezetékek
- havonta - fél évenként
Egyéb rendelkezések: - Ellenőrizni kell továbbá a jelző oszlopok, táblák állapotát, valamint a vezeték védősávján belüli tevékenységeket, állapotokat, továbbá a vezetéket veszélyeztető fás szárú növényeket számba kell venni. - Szükséges létszám: 1 fő szakmai ismerete: legalább betanított munkás Szerelvényaknák Ellenőrzés gyakorisága: Termelő vezetéken: Távvezetéken: Elosztó vezetéken
- évente - havonta - évente
Ellenőrzés során figyelembe kell venni az alábbiakat: - Ellenőrzendő a fedlap, belső felület, létrák, hágcsók állapota. Szerelvények tömítettsége. - Gyűjtővezetéken, távvezetéken és elosztóhálózaton lévő átadási pontok (ha aknában van), szerelvényaknák ellenőrzésénél minimum két főnek, karbantartásánál – a Munkavédelmi Szabályzat szerinti veszélyforrásoktól függően - minimum két, vagy három főnek kell jelen lenni és, csak előzetes műszeres légtérvizsgálatot követően, a természetes szellőztetés biztosítása mellet szabad az aknába lemenni. Gáz észlelése, alacsony oxigén koncentráció esetén munkát végezni tilos! - Légtelenítéskor dohányzás és nyílt láng használata tilos. Aknás kialakítású légtelenítőknél csak a szerelvény után elhelyezett tömlőn keresztül, a szabadba történhet a légtelenítés. Szerelvényaknák ellenőrzésének személyi feltételei: Szükséges létszám: 3 fő, ebből legalább egy fő szakképzett dolgozó kell, hogy legyen. Regionális átadási pontok Ellenőrzés havonta. Ellenőrizendő: valamennyi szerelvény (gépészeti, elektromos, irányítástechnikai) állapota. Tűzcsapok Ellenőrzés félévente. Ellenőrizendő: működőképessége, tűzcsapszekrény nyithatósága, csatlakozó fej állapota – működése, betongallér állapota, jelző tábla megléte és szabályszerűsége. Ellenőrzés és karbantartás személyi feltételei: Szükséges létszám: Ellenőrzésnél 1 fő betanított munkás /tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező/. Karbantartásnál 2 fő, ebből legalább egy fő szakirányú végzettségű szakmunkás tűzvédelmi szakvizsgával. Ejektoros kutak Ellenőrzés évente két alkalommal. Ellenőrizendő: működőképessége, visszaürítése / különösen téli időszakban / betongallér v. akna épsége, csurgalékvíz elvezetés. Az ellenőrzések tényét erre rendszeresített naplóba vagy üzemeltetési naplóba kell rögzíteni. 16
Ellenőrzés és karbantartás személyi feltételei: Szükséges létszám: Ellenőrzésnél Karbantartásnál végzettségű szakmunkás.
1 fő betanított munkás. 2 fő, ebből legalább egy fő szakirányú
4.3.4. Hálózati tisztítás, fertőtlenítés Szükséges létszám: végzettségű szakmunkás.
2 fő, ebből legalább egy fő szakirányú
A konkrét víziközmű hálózat –folyamatos, vagy időszakos - fertőtlenítésének feltételeit a település Üzemeltetési Utasítása tartalmazza. A fertőtlenítőszer adagolási beállítását a vonatkozó szabályok és a fertőtlenítendő víz paramétereire tekintettel kell megállapítani. Általános érvényű alapelvként alkalmazandó, hogy a fertőtlenítő szerek adagolásánál törekedni kell a pontos koncentráció beállítására a megfelelő adagolási módszer megválasztásával, és a mennyiségarányos adagolási technika alkalmazásával. A technológia alkalmazásánál és kiépítésénél minimalizálni kell a határérték feletti koncentráció kialakulásának lehetőségét. Az adagolt koncentrációkat minden esetben méréssel kell ellenőrizni. A következő táblázat a folyamatos fertőtlenítés során felhasznált fertőtlenítő szerek paramétereit tekinti át. felhasználási terület
vegyszer max. adagolási töménysége érték előírása
határérték a maradék koncentrációra
nátrium hipoklorit oldat
hálózat folyamatos fertőtlenítése, tározók mosatása, hálózat mosatása
12-13% aktív klór; 150 g/l
ÁNTSZ határozza meg
kötött aktív klór 3 mg/l
klór gáz
hálózat folyamatos fertőtlenítése, technológiai cél
99,70%
ÁNTSZ határozza meg
kötött aktív klór 3 mg/l
klór-dioxid oldat
hálózat folyamatos fertőtlenítése
8 g/l
0,4 mg/l; időlegesen: 0,5-,08 mg/l
ezüsttel stabilizált hidrogén – peroxid
hálózat folyamatos fertőtlenítése
összes oxidálószer <= 1,0 mg/l 0,1 mg/l hidrogén – peroxidra vonatkoztatva
17 mg/l (0,5 mol/l)
Társaságunknál a klórt állandó üzemmódban úgy kell adagolni, hogy a kimenő klórszint ne haladja meg a 2 mg/l értéket. Ennél nagyobb klórszintet csak elrendelés (bakteriológiai kifogásoltság) esetén külön utasítás szerint szabad tartani. Ezüsttel stabilizált hidrogén- - peroxid adagolása esetén – vegyszer koncentrációtól függően – legalább 4 órás behatási időt kell biztosítani és a rendszeres klórral történő gyakoriságú ellenőrző méréseket kell előírni a felhasználás területére vonatkozó Üzemeltetési Utasításban. 4.3.5. Fertőtlenítés során felhasznált anyagok tulajdonságai: Legfontosabb ismeretek: 17
Személyi feltételek: Veszélyes anyag felhasználásával csak olyan munkavállaló bízható meg, aki a szükséges munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik. Nátrium hipoklorit (NaOCl) Megjelenési formája: klórszagú vizes oldat. Szabadba jutva és levegővel elegyedve maró hatású, nem éghető folyadék. A levegő szén-dioxidjának hatására elbomolhat, miközben egészségre káros klórgáz fejlődik. Napfény hatására a fehérítőoldatból oxigén szabadul fel, miközben fertőtlenítő képessége csökken, vagy akár el is veszhet. Vízzel minden arányban elegyedik és hígított oldata is maró hatású. Egészségkárosító hatása: Az oldat és gőze marja a szemet és a bőrfelületet, különösképpen pedig a légzőszerveket. Nátrium hipoklorit felhasználása során betartandó biztonságtechnikai előírások:
-
Az anyag Biztonsági Adatlapját minden esetben a raktározás, felhasználás helyszínén biztosítani kell. A Biztonsági Adatlapon feltüntetett „R” és „S” mondatokat oktatás keretében a foglalkoztatott dolgozókkal ismertetni kell. Szállítani csak zárt műanyag ballonban szabad. Ballonból kiönteni csak ballonbuktatóval szabad. Felhasználás előtt az oldatot mindenkor vízzel kell hígítani. A tároló edényeket napsugárzástól, hőtől óvni kell, teljesen légmentesen lezárni nem szabad. Felhasználásnál védőszemüveg, védőkesztyű használata kötelező. /MVSZ-szerint/ Klór gáz (Cl2) Megjelenési formája: Normális körülmények között zöldessárga, kétatomos molekulákból áll, szúrósszagú gáz. Másfélszer olyan nehéz, mint a levegő. A kritikus hőmérséklete igen nagy, ezért könnyen cseppfolyósítható. A vízben mérsékelten oldódik, oldhatósága vízben 20°C-on 0,7g/100g víz. Ezt a vizes oldatot klórvíznek nevezzük, mely napfény hatására sósavra és oxigénre bomlik. A legtöbb elemmel (szervetlen és szerves anyaggal) már szobahőmérsékleten jelentős hő fejlődés közben reagál. Nem éghető gáz, de klórgázban több anyag önmagától meggyullad, illetve megfelelő hőmérsékleten elég. Egészségkárosító hatása: Belélegezve a légzőszervekben súlyos felmaródást okoz. A nyálkahártyákat és a légző rendszert ingerlő anyag. A test nedvességével reagálva savat képez és nagy koncentrációban fulladáskeltő anyagként hat. Görcsöket okoz a gége izmaiban, megduzzasztja a nyálkahártyákat. 1000 PPM-es koncentrációnál már néhány lélegzetvétel fulladásos halált okoz. A Klór gáz felhasználása során betartandó biztonságtechnikai előírások: Klórt csak olyan hordóban, palackban szabad szállítani, amelyet az Műszaki Biztonsági Főfelügyelet Kazánfelügyelet Főosztálya engedélyezett. A rakomány különböző darabjait, úgy kell rögzíteni, hogy az egyes darabok se egymáshoz, se a jármű falához képest ne mozdulhassanak el, de a rögzítés veszély esetén könnyen oldható legyen. Klórgázpalack cseréjét legalább két fő, járműről, járműre le és felrakását legalább 3 fő végezheti. A klórpalack szállítását csak olyan járművel szabad végezni, mely megfelel az ADR szabályozás idevonatkozó részeinek. A mérnökségek területén csak olyan mennyiségű klórgázt szabad tárolni, amely folyamatos felhasználáshoz indokolt. Egyéni védőeszközök: - klórgáz ellen védelmet adó légzésvédő készülék - saválló védőkesztyű, gumicsizma 18
- szorosan záró védőszemüveg - szemöblítő palack vízzel töltve - könnyű védőruha Klórdioxid (ClO2) A klórdioxid a klórnál agresszívabb, +11 oC felett zöldessárga, irritáló gáz, 2,5-szer nehezebb a levegőnél. A levegővel robbanó elegyet képez, már 10% (v/v) esetén is Igen mérgező. Ezért a klórdioxidot mindig a felhasználás helyén, vizes oldatában állítják elő, -a mérgező gáz kiválásának megakadályozása érdekében maximálisan 8 g/l-es töménységben- majd ezt az oldatot vezetik a beadagolási ponthoz. Egészségkárosító hatása: A klórdioxid gáz, -amely az előállított klórdioxid-oldatából felszabadul, ha az a szabadba kerül,- belégzése egészségre káros, maró és mérgező hatású, sőt halált is okozhat. A Klórdioxid felhasználása során betartandó biztonságtechnikai előírások: A klórdioxid adagoló berendezéssel, a vízkezelésre használt klórdioxidot nátriumkloritból és sósavból állítják elő. A sósavat és a nátrium-kloritot külön járművön kell szállítani, egyszerre egy járművön a két vegyszert szállítani tilos! A vegyszerszállítást és az átfejtést legalább két személy kell, hogy végezze. A vegyszereket felhasználásra alkalmas kiszerelésben és koncentrációban forgalmazottak. A vegyszerek kiszerelése 60 literes műanyag ballon, vagy 1 m3 - es műanyag konténer. A nátrium-klorit 6,7 %-os (83,3 g/l), a sósav 10 %-os (117 g/l) koncentrációjú. Más koncentrációjú vegyszereket tilos használni! A sósav és a nátrium-klorit tárolása csakis külön-külön, e célra kialakított helyen történhet. Ez alól csak a klórdioxid fejlesztő/adagoló berendezés napi tartályaiban levő vegyszer-mennyiséggel tehető kivétel, de a napi tartályok külön-külön vegyszerálló kármentő tálcákkal védettek kell, hogy legyenek. Egyéni védőeszközök: gázálarc, saválarccal, gumikötény, gumikesztyű, és gumicsizma. A fertőtlenítés során felhasznált anyagok részletes biztonságtechnikai előírásai a VÁLLALATI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT A KLÓR ÉS VEGYÜLETEINEK FELHASZNÁLÁSA A ZRT. MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN szabályzatban találhatóak meg. 4.4. Épületek: A vízmű üzemeltetéséért felelős kezelőjének folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a hatáskörébe tartozó épület, illetve épületek mindenkori műszaki állapotát. Szükség szerint a meghibásodásokat, amortizációs hibákat jeleznie kell az ágazatvezető és a mérnökség vezetője felé, aki/k/ további intézkedéseket tesz/nek/ ez ügyben. 4.5. Villamos berendezések: 4.5.1. Elektromos kapcsoló-berendezések: -
Alábbiakra vonatkozóan: az üzemi egységeknél telepített elosztó és kapcsoló berendezések áramszolgáltatói becsatlakozások, vagy önállóan telepített fogyasztásmérő berendezések fogyasztók mellett telepített egyedi kapcsoló-, illetve áramtalanító berendezések A kezelésre vonatkozó általános előírások:
-
A kapcsoló-berendezések kezelésére a kezelésre kioktatott dolgozók, valamint a karbantartó villanyszerelők és a villamos berendezések felügyeletével, javításával megbízott szakképzett személyek jogosultak. 19
-
-
-
Kioktatott személyek csak azokat a kapcsoló-berendezéseket kezelhetik, amelyekre a kioktatást kapták. Más ilyen jellegű berendezést nem kezelhetnek. A kezelésre kioktatott személyek a kapcsoló-berendezések belsejébe nem nyúlhatnak, ott semmiféle munkát nem végezhetnek. Kivételt képez a biztosító betétek cseréje, ha a dolgozót erre a műveletre kioktatták és a biztosítócsere végrehajtására a biztonságos feltételek adottak. A munkahelyen csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban szabad megjelenni. Ezért az egység vezetője és az ott dolgozók a felelősek. Az elektromos berendezések fedeleit, ajtóit mindig zárva kell tartani. Az ajtók, fedelek zártságáért a kezeléssel megbízott személy a felelős. A kulcsot biztonságos, de elérhető helyen kell tartani. Az elektromos berendezések megvalósulási dokumentációját hozzáférhető módon, az üzemegységnél kell tartani. A villamos berendezéseket mindenkor feszültség alatt állónak kell tekinteni mindaddig, amíg a feszültségmentesítés és a szükséges óvintézkedések meg nem történtek és a dolgozó a feszültségmentesítésről meg nem győződött. A kapcsoló és elosztó berendezések közelében az üzemi munkával össze nem függő tevékenységet folytatni tilos /játék, dulakodás, stb./. A munkahelyi rendért fegyelemért a munkahely vezetője, de rajta kívül minden dolgozó személyesen felelős. A kapcsoló és elosztó-berendezések belsejébe oda nem tartozó tárgyakat, eszközöket berakni, tárolni tilos. A berendezések nem rendeltetésszerű használata, nem előírás szerinti kezelése, vagy a berendezés műszaki kivitelének meg nem felelő viszonyok melletti üzemben tartása tilos. Pl.: - reteszelések megszüntetése, - kapcsolók kitámasztása, - hőkioldók elállítása - áthidalt biztosítóbetétek használata, - kikötött fogyasztók vezetékre rákapcsolása, stb.
-
Ha az elektromos kapcsoló és elosztó-berendezésekben az üzemeltető rendellenességet észlel, köteles arról felettesének jelentést tennie. Ha a rendellenesség jellege olyan, hogy abból balesetveszély, vagy veszély származhat, a berendezést áramtalanítani kell és a későbbi bekapcsolást /javításig/ meg kell akadályozni. /Bekapcsolni tilos táblával, biztosítók kivételével, kapcsoló lezárásával/
-
Közvetlen életveszély esetén a veszélyeztetett segítségére kell sietni. Áramütéses sérülés esetén (mindenkor az esetet előidéző készülék - berendezés áramtalanítása az elsődleges) a főkapcsolót le kell kapcsolni az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni és a mentőket sürgősen értesíteni kell. Feszültség alatt álló személyt megérinteni életveszélyes. A berendezések karbantartása és ellenőrzése:
-
-
Az elektromos elosztó- és kapcsoló-berendezések karbantartása ciklikus karbantartási rendszerben történik. A karbantartásra, illetve az egyes közbenső tevékenységek időbeli elvégzésére a mérnökségek tervet kötelesek készíteni. A tervkészítéskor koordinálni kell az Üzemviteli Osztály előadójával. Az elkészített terveket meg kell küldeni az Üzemviteli Osztálynak. Saját hatáskörben végzett karbantartási, javítási, átalakítási munkák esetén az elvégzett munkáról szabványossági nyilatkozatot kell kiállítani. 20
-
A Mérnökség felelőssége az elektromos berendezések, előírások szerinti gyakoriságú érintésvédelmi, villámvédelmi, villamos tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatok elvégeztetése A tapasztalt hiányosságokat haladéktalanul korrigálni kell. A villamos berendezések karbantartására csak szakképzett személyek jogosultak. Szakképzett személy vezetésével –csupán segítőként- kioktatott személy is dolgozhat. A ciklikus karbantartáskor végzendő műveletcsoportok:
-
vizsgálat javítás általános javítás. Vizsgálat során elvégzett tevékenység:
-
általános tisztaság ellenőrzése hőkioldók működésének ellenőrzése biztosító betétek, illesztő-gyűrűk ellenőrzése, esetleges cseréje kötések ellenőrzése, melegedések feltárása hálózati feszültség ellenőrzése /érték és szimmetria/ gépek, kondenzátorok áramfelvételének ellenőrzése /érték és szimmetria/ egység funkcionális ellenőrzése, automatika helyes működése Fi áramvédő kapcsolók ellenőrzése. Javítás során elvégzendő tevékenység:
-
a vizsgálatra kiírt tevékenység elvégzése feszültségmentes állapotban az összes csavaros kötés meghúzása a kötések állapotának műszeres ellenőrzése, feszültség alatt, feszültségméréssel kapcsolók, relék működésének, az érintkezők állapotának ellenőrzése, szükség szerinti cseréje. Általános javítás során elvégzendő tevékenység:
-
a javításra kiírt tevékenység elvégzése feszültségmentesítés után általános tisztítás, festés vezetékvég- jelölések helyreállítása, ellenőrzése sérült krómozású, megrongálódott csavarok cseréje feliratok ellenőrzése, szükség szerint pótlása. A vizsgálatok során feltárt rendellenességeket azonnal, vagy rövid időn belül el kell hárítani. Minden telephelyre karbantartási – javítási naplót kell rendszeresíteni. A naplóban az alábbiakat kell rögzíteni:
-
a tevékenység minősége: vizsgálat javítás ált. javítás hibaelhárítás alakítás, bővítés, stb. az elvégzett munka rövid leírása észrevételek, javaslatok hatáskörén kívüli tevékenységre dátum és a munkát végző neve, aláírása Ciklusidők: 21
-
Belsőtéri berendezéseknél a vizsgálatok közötti időtartam 2 hónap, a teljes ciklusidő 2 év. Szabadtéri berendezéseknél a vizsgálatok közötti időtartam 1 hónap, teljes ciklusidő 1 év. Új berendezés üzembe helyezése után 1 hónappal vizsgálatot kell végezni, ezen túl a csavaros kötéseket feszültségmentes állapotban újra meg kell húzni. Feszültség alatt végezhetők azok az egyszerűbb munkák, amelyek feszültségmentes állapotban nem végezhetőek el. Ilyen pl. feszültségmérés, terhelésmérés, érintésvédelemi ellenőrzés. Elvégezhető továbbá a biztosítócsere, vagy pótlás védelmi és vezérlő berendezések beszabályozása próbája. A feszültség alatti munkákat csak a célnak megfelelő, rendszeresített, hibátlan, ép szigetelésű szerszámokkal lehet végezni.
4.5.2. Fázisjavító berendezések Kondenzátorok szállítása, rakodása -
-
A kondenzátorokat csak kézzel, vagy hevederrel, a földtől felemelve szabad szállítani. Teherautón történő szállításnál fakeretre, vagy hullámpapír dobozba helyezett kondenzátorokat, valamint berendezéseket csak kikötve, a talpára állítva szabad szállítani. Emelésnél tilos minden olyan segédeszköz, amely a kondenzátor oldalának festékrétegét megsérti. Szigorúan tilos a kondenzátorokat földön közvetlenül húzva szállítani, mivel részben a festék, részben az elhegesztések megsérülnek, melynek következménye: a kondenzátor szivárgása, tönkremenése. A porcelán kivezetőknél fogva a kondenzátort emelni szigorúan tilos. A porcelánok az emeléssel járó terhelést nem bírják, meghibásodásuk esetén szennyeződés kerül a kondenzátorba, ami a kondenzátor pusztulásához vezet. A kondenzátorok kikapcsolt állapotban is újra töltődnek. Ezért a kondenzátorokat rövidre záró sínnel látják el gyárilag, melyek nélkül tárolni, vagy szállítani azokat nem szabad. Kondenzátorok bekötése:
-
-
A kondenzátorokban működés közben hő keletkezik, amelynek elvezetéséről gondoskodni kell. A hűtést ezért megfelelő módon meg kell oldani, úgy hogy a kondenzátorok 60 oC fölé ne melegedjenek. Több kondenzátor bekötése esetén az egymástól való távolságuk 50 mm-nél kisebb legyen. A porcelán kivezető szigetelőt mindennemű mechanikai igénybevételtől óvni kell. A kivezető csavart ezért két anyával látták el. Az összekötő kábelt, vagy sínt a két anya közé kell szorítani. Az anyák meghúzása minden esetben két villáskulcs segítségével történjen. A kivezető csavart, anyát, porcelánt /meghúzáskor, oldáskor/ ütni szigorúan tilos. A festés- az esztétikusabb hatás mellett- elsősorban a korrózióvédelmet szolgálja. Ezért a szereléskor keletkezett esetleges festéssérüléseket korrózióvédő festékkel kell javítani. Üzemeltetés Automatikus fázisjavító berendezés üzembe helyezésére a forgalmazó szak szerviz jogosult.
22
-
-
A kondenzátor telepet csak az üzem megindulása után kapcsoljuk be, és az üzem leállása előtt kapcsoljuk ki. Teljes üzemállás idején kondenzátor ne maradjon bekapcsolva. Kondenzátort a hálózatról lekötni csak az energetikus engedélye alapján lehet. Rendszeresen ellenőrizni kell a jelzőlámpák és kisütő berendezések ép állapotát és a biztosítókat. Ugyanekkor a kapcsolók működő képességét be és kikapcsolással /kézi üzemben/ szintén ellenőrizni kell. Félévenként kell ellenőrizni a kötések szilárdságát. Ellenőrizni kell a biztosítók, megszakítók átmeneti ellenállását. Egy-egy szerelvényen a feszültség esés nem lehet 0,2 V- nál nagyobb. Ha azt tapasztaljuk, hogy az emulzió szivárog, az illető kondenzátort tüzetes ellenőrzés alá kell vetni. Amennyiben a felvett meddő teljesítmény a névleges teljesítmény 50 %-a alá csökken, a kondenzátort selejtezni kell. A kondenzátorok kisütéséről minden esetben gondoskodni kell. Csillag-delta kapcsolás esetén egyéni kompenzációval is szükséges a kisütés, mivel a kondenzátor nem sül ki a motor nyitott kapcsain. a kisütést ellenállással, vagy izzó és ellenállás kombinációjával lehet megoldani. Biztonságtechnikai előírások
-
A kondenzátorok, berendezések fém részét a beépítési helyen alkalmazott érintésvédelmi rendszerbe kell vonni. a kondenzátor kapcsait burkolni kell, a vele szolgáltatott fedéllel. Munkavégzés előtt a kondenzátorok feltöltött állapotát vizsgálni kell. A kondenzátorokat ki kell sütni. A kisütést rövidre zárással elvégezni nem szabad /fogó, csavarhúzó stb./. A villamos berendezések közelében a kondenzátor jelenlétére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
4.5.3. Géptermi szivattyúk: Személyi feltételek: a szivattyúk kezelését, ellenőrzését 1 fő-; karbantartását 2 fő szakképzett dolgozó végezheti. Szivattyúk feladata: ivóvíz továbbítása a csőhálózatban. Kezelés: a szivattyúk általában automatikus üzeműek, vízszintek, vagy hálózati nyomások függvényében. Automatika meghibásodása esetén kézi üzemmódra kell átállítani és az automatikus üzemnek megfelelő állapotokat /vízszint, hálózati nyomás stb./ kell figyelembe venni. Üzemeltetésnél az alábbiak betartása kötelező: -
-
csak védőburkolattal ellátott szivattyúegység üzemeltethető a szivattyúgépek közötti közlekedő utakat szabadon kell hagyni. üzembe helyezéskor meg kell győződni, hogy a szivattyú helyes irányba forog-e. A helyes irány nyíllal van megjelölve. Továbbá a tengely könnyen forog-e, a csapágyakban, van-e kellő kenőanyag mennyiség és a tömszelencék jól vannak-e tömítve. ha a tömszelencék, vagy csapágyak vízhűtésűek, gondoskodni kell arról, hogy a víz folyása még a szivattyú üzembe helyezése előtt meginduljon. ráfolyás nélküli és a nem önfelszívó szivattyúknál üzembe helyezés előtt a szívóvezetéket és a szivattyút fel kell tölteni a nyomócsonkig, a töltőtölcséren keresztül, vagy a nyomóvezetéken keresztül visszafolyatással. a szivattyút nem szabad megtöltetlenül járatni, üzembe helyezés előtt a feltöltöttségről mindig meg kell győződni. 23
-
nagy teljesítményű szivattyúk indítása előtt meg kell győződni arról, hogy a nyomóági tolózár megfelelő állapotban legyen. A tolózár nyitását csak akkor szabad lassan elkezdeni, ha a szivattyú már elérte a normális üzemi fordulatát. Lassan nyitással kell elkerülni a lökésszerű terhelést. Karbantartásuk:
-
-
szivattyút karbantartani, javítani csak a meghajtó villanymotor áramtalanítása után lehet, biztosítékok kivételével, és ki kell függeszteni a bekapcsolni tilos táblát. kisebb karbantartási munkákat, hibákat helyszíni javítással kell elhárítani. Nagyobb gépészeti meghibásodások kijavítását a Szerviz Üzem végezheti/végezteti. Az elektromos karbantartási és mérési munkákat az Elektronikai csoport végzi. szivattyú ki és beszerelésnél a biztonságos anyagmozgatást be kell betartani. a szivattyú és villanymotor összekapcsolását biztosító tengelykapcsoló szerelésénél ügyelni kell arra, hogy a tengelyek egy vonalba essenek. tengelyütés sugárirányban max.: 0,05mm, tengelyek párhuzamossági eltérése max.:0,1mm/100mm lehet. a tömszelence tömítését gondosan kell elvégezni, pontos méretű tömítéssel. Nem szabad a vastag tömítést a tömszelencébe erőszakkal beszorítani, mert elveszti önkenő képességét. Behelyezés előtt a tömszelencét meg kell tisztítani, a régi tömítést teljesen el kell távolítani. A tömszelence szorítóanyáit csak gyengén szabad meghúzni. a tömszelencét időként utána kell húzni, azonban csak annyira, hogy a víz állandóan csepegjen. A csepegő víz elvezetéséről gondoskodni kell.
Ellenőrzések: Napi ellenőrzés során: -
szivattyúegység egyenletes járását védőburkolat épségét, rögzítettségét tömítések állapotát, tömszelence csöpögésének mértékét csapágyak, villanymotor szivattyú melegedését csatlakozó szerelvények, mérőműszerek állapotát. Negyedéves ellenőrzés során:
-
a tömszelencét meg kell lazítani, a hüvely szabad mozgását megvizsgálni, a tömszelence csavarjait letisztítani és megolajozni - meg kell vizsgálni, hogy a tömszelence tömítések nem használódtak-e el túlságosan. Ha szükséges ki kell cserélni. - megvizsgálni a tengelykapcsoló rugalmas dugóinak kopását, szükség esetén cserélni. - olajkenésű csapágyakból leereszteni az olajat és friss olajjal feltölteni. A zsírkenésű csapágyakat megnézni, hogy elég tiszta-e a zsír. Az elvégzett ellenőrzéseket naplózni szükséges. Éves karbantartás során: -
a csapágyakat meg kell vizsgálni és szükség szerint kell kicserélni, a csapágyházakat le kell tisztítani. a tömszelence tömítéseket cserélni kell, ellenőrizni kell a tengelyvédő hüvely kopását szét kell szedni a tengelykapcsolót és a kapcsolóelemeket ellenőrizni kell szivattyúhoz csatlakozó hűtő, elfolyó csöveket ellenőrizni és megtisztítani szükséges.
A szivattyút teljesen szét kell szedni ha: - a mérőműszerek (amper, nyomás, vízmérő) adataiból megállapítható, hogy hatásfoka az új állapothoz képest 10 % - kal romlott. 24
- rendellenes zaj, melegedés, hajtómotor váratlan túlterhelése bekövetkeztekor. A szivattyú teljes szétszerelését csak a gépműhelyben lehet elvégezni. Örvényszivattyúknál lehetséges üzemzavarok, és okai: A szivattyú nem szállít vizet: - a szívóvezeték nincs feltöltve, levegő maradt a szívócsőben, a lábszelep nem zár - szívócső dugulása - túl nagy a szívómagasság - nyomóági tolózár zárva, vagy hibás - fordított irányba forog. Nem elegendő a vízszállítás: - az okok között mind az előfordulhat, ami az 1. pontban, legfeljebb más mértékben - erős gáz, vagy levegőkiválás a szívócsőben - légbeszökés szívócsövön, tömszelencén - belső mechanikai sérülés. Nem elegendő a nyomás - erős gáz, vagy levegőkiválás a szívócsőben - fordított forgásirány - párhuzamosan jár a gép egy másik szivattyúval, amivel nincs összehangolva - belső mechanikai sérülés. Túl nagy a szivattyú teljesítményfelvétele: - idegen anyag került a szivattyúházba - nem egytengelyű a beállítás - görbe a tengely, az állórészt súrolja a forgórész - rosszul van beszerelve a tömszelence. A szivattyú rezeg, vagy túl hangos az üzeme: - nagy a szívómagasság és kavitációs üzemtartományban jár a gép - levegő kerül a szivattyúba - legjobb hatásfokú ponttól lényegesen eltérő üzem - idegen anyag került a szivattyúházba - rosszul van beállítva a szivattyú, nem egytengelyű a meghajtó villanymotorral - nem elég szilárd az alapozás - törött a csapágy - belső mechanikai sérülés Melegszik a csapágy: - oka általában az, ami a gép rezgéséhez vezet - kenőanyag elszennyeződött, vagy kevés - Csapágykopás, elferdülés. Szivattyú melegedése: - nincs vízzel teleszívva - kavitációs üzem - nagyon kicsi a vízszállítás, mert a nyomóági tolózár erősen fojtva van, vagy meghibásodott - kopottak vagy töröttek a csapágyak ezért a tengely excentrikus - belső mechanikai sérülés 4.5.4. Mérő, vezérlő, szabályozó berendezések: Az alábbi berendezésekre vonatkozólag: Mérőberendezések: 25
- feszültségmérők - ampermérők - teljesítménymérők - számlálók Vezérlő berendezések: - Általános érintkezős vezérlőrendszerek - úszókapcsolók - nyomáskapcsolók - NIVELCO ultrahangos, kapacitív folyadék szintmérők - NIVELCOL határérték kapcsolók Szabályozó berendezések: - SIMENS, DANFOSS és NIVELCO távadók: - szinttávadó - nyomástávadó - nyomáskülönbség távadó - SAIA folyamatirányító berendezés család - motoros elzáró szerelvények Személyi feltételek: A mérő és automatikai berendezések kezelésére az oda beosztott víz- és csatornamű kezelő szakmunkások, továbbá az erre kioktatott személyek jogosultak. A műszerek karbantartása, a vezérlőberendezések karbantartása és javítása: továbbá a szabályozó berendezések karbantartása a karbantartó villanyszerelő feladata. Karbantartást csak szakképzett villanyszerelő, vagy ennél magasabb villamos- végzettségű személy végezhet, ha az munkaköri kötelezettsége, vagy arra megbízást kapott. A karbantartó segítője lehet betanított, vagy segédmunkás is. A szabályozó berendezések vizsgálatába be kell vonni az Elektronikai fenntartó és karbantartó üzem is. A berendezések javításáról a csoport gondoskodik. -
-
A berendezések kezelése és ápolása: A berendezéseket tisztán kell tartani, és az egyszerűen cserélhető, gyakran elhasználódó alkatrészeket ki kell cserélni, például biztosítóbetétek cseréje. A kezelés során tapasztalt hiányosságokat, pontatlan méréseket, végállás kapcsolóknál a beállítási hibákat, egyéb hibákat a kezelőnek haladéktalanul jeleznie kell a karbantartónak, illetve felettesének. Az automatikus üzemtől való eltérés lehetőségeiről az üzemeltetés vezetője az üzemeltetőt ki kell, hogy képezze. Kézi üzemben csak az automatika hibája, javítás, karbantartás során lehet üzemeltetni. Az üzemeltetés vezetője helyszíni szemle során rendszeresen köteles az automatikai berendezés állapotáról és szakszerű kezeléséről meggyőződni. Hibás, szakszerűtlen kezelést tapasztalva a kezelőt ismételten ki kell oktatni. A berendezések kezelését csak olyan személyre szabad bízni, aki a teendőivel tisztában van. Mérőberendezések karbantartása:
-
-
A karbantartás csak a vizsgálatra korlátozódik. A vizsgálat magában foglalja a műszerek helyes működtetésének, kopásoknak, kibomlásoknak, a műszerek tisztaságának, sérülésének, vagy alakváltozásának és a helyes nullpontra való beállításának az ellenőrzését. Az észlelt hiányosságokat, amennyiben azok a helyszínen, a berendezés megbontása nélkül elháríthatóak, el kell hárítani. Más javítás nem végezhető, ilyen esetben értesíteni kell az Elektronikai fenntartó és karbantartó üzemet a további intézkedés megtételére. 26
-
A vizsgálatot a villamos kapcsoló-berendezések vizsgálatával egy időben kell elvégezni. Az elvégzést illetve a tett intézkedést a karbantartási naplóban rögzíteni kell. Vezérlő és szabályozó berendezések karbantartása
-
-
A berendezések karbantartása vizsgálatra és javításra tagozódik. A vizsgálat során meg kell vizsgálni a berendezés állapotát, és ellenőrizni kell a működését. Funkcionális vizsgálat során szemrevételezéssel kell megvizsgálni a tisztaságát, üzemképességét. Az üzemeltetők tapasztalatait, észrevételeit ki kell kérni, majd azokat elemezni kell. Hitelességi vizsgálat során –tározók és tartályok esetében - a funkcionális vizsgálaton túl ellenőrizni kell a berendezések hitelesítését, ellenőrizni kell a kapcsolási szinteket. Szükség esetén a hitelesítést a szintek beállítását újra el kell végezni. A funkcionális vizsgálatot a villamos kapcsoló berendezések vizsgálatával egy időben kell elvégezni. Hitelességi vizsgálatot 6 hónaponként kell végezni, tározók és tartályok esetében. Időponttól függetlenül el kell végezni a hitelességi vizsgálatot a tárolómedencék mosatása után, a távadók, jelfeldolgozók cseréje, javítása után. A szabályozó berendezések meghibásodásáról az Elektronikai fenntartó és karbantartó üzem értesíteni kell, akik a továbbiakban intézkednek. Az ellenőrzés során nyert észrevételeket, a tett intézkedéseket a karbantartási naplóban rögzíteni kell. Balesetvédelem:
-
A műszerek és automatikai-berendezések vizsgálatát kevés kivétellel, feszültség alatt kell elvégezni. Ennek megfelelően fokozott gonddal kell eljárni. A használt szerszámok csak az erre rendszeresítettek, hibátlan állapotúak lehetnek. Hibás szigetelésű, sérült szerszámmal tilos dolgozni.
4.6. Elektromos berendezések által jelzett hibák hibaelhárítása: A villamos berendezések meghibásodása esetén az üzemeltetőknek a vízszolgáltatás biztosítása érdekében kialakított eljárásokat, standardokat kell követniük. 4.6.1. Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák: A mérnökség diszpécser központjába befutó –az alább felsorolt – hibajelzések esetén a 3. számú melléklet séma tábláiban közölt eljárás szerint kell cselekedni. • Nyomás távadó hiba • Technológiai vízmérő hiba • Aknavész • Behatolás jelzés • Elektromos elzáró-szerelvény hiba (az elektromos hajtómű működik, de a szerelvényt nem működteti) • Üzemelő nyomásfokozó szivattyú nem szállít vizet • Üzemelő kútszivattyú nem szállít vizet • Átadási ponti vízmérő nem üzemszerű vízmennyiséget mutat • Klórhiány • Klórömlés • Nem megfelelő klórszint • Vízhiány, nyomáscsökkenés 4.6.2. Regionális Mérnökség diszpécser központjába befutó hibák: 27
A mérnökség diszpécser központjába befutó –az alább felsorolt – hibajelzések esetén a 4. számú melléklet séma tábláiban közölt eljárás szerint kell cselekedni. • Átadási ponton feszültség kimaradás, • Gépházakban feszültség kimaradás 4.6.3. Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák: A mérnökségek diszpécser központjaiba befutó – az alább felsorolt - hibajelzések esetén az 5. számú melléklet séma tábláiban közölt eljárás szerint kell cselekedni. • Áramlásmérés hiánya kútüzemnél (lehet pl. fagyás, leszívás, készülékhiba, elektromos hiba stb.), • Feszültség kimaradás, • Modem hiba.
5. Üzemeltetési adatok rögzítése: A létesítmény üzemeltetéséről üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnapló vezetéséért a helyi vízmű-kezelő, vagy a szolgálatban lévő illetékes mérnökségi diszpécser, az üzemelésért az illetékes mérnökség dolgozója a felelős. A naplóba történt bejegyzések értékelését az illetékes mérnökség végzi. Az üzemnaplóban folyamatosan - ha van vízmű-kezelő, vagy diszpécser - minden műszakban rögzíteni kell: • szolgálatban lévő kezelők nevét, munkaidejét, • jelentősebb karbantartásokat, • műtárgyak ellenőrzésének tényét, • vízmintavételek időpontját és helyét, • hatósági és egyéb ellenőrzések időpontjait és azok tapasztalatait, • helyszíni laboratóriumi vizsgálatokat és eredményeit, • hálózati ellenőrzéseken tapasztaltakat, • a technológiai vízfelhasználást. Naponta manuálisan rögzíteni kell, vagy folyamatirányító rendszerben gyűjteni: • gépek, berendezések üzemideje, • meghibásodások Havonta manuálisan rögzíteni kell, vagy folyamatirányító rendszerben gyűjteni: • • • •
kitermelt víz mennyisége, kutankénti üzemi vízhozam, üzemi vízszint és nyugalmi vízszint mérése, termelt víz hőmérséklete, felhasznált villamos és egyéb energia mennyisége,
Hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egyszer az üzemen kívüli, tartalék kutaknál is el kell végezni a nyugalmi vízszintmérést. A normál üzemmenettől eltérő tapasztalatokat jelenteni kell az illetékes mérnökség-vezetőnek.
6. Vízminőség ellenőrzése, ivóvízminőség-javító beavatkozások: 6.1. A vízminőség ellenőrző vizsgálatok végzése: A vízmű(rendszer) vízminőségének ellenőrzése, a víztermelő-, vízkezelő művek és a hálózatba táplálás helyén a 21/2002/ (IV. 25) KöViM rendelet, az elosztóhálózat esetében a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet előírásai szerint történik. A gázvizsgálatot a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet szerint végezzük. A vízminőségi vizsgálatok helyét, gyakoriságát és típusát Társaságunk IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA, valamint 28
ezzel összhangban az IVÓVÍZBIZTONSÁGI TERV(EK) tartalmazzák. Az IVÓVÍZMINŐSÉGELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT a jelen szabályzat 2. számú mellékletét képezi. A vízminőség ellenőrzését csak akkreditált laboratóriumok végezhetik. Az alábbiakban feltüntetett, A), B), C), D), E) táblázatokra vonatkozó hivatkozások a 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletére vonatkoznak. 6.2. Ivóvízminőség-javító beavatkozások: Az ivóvízminőség javító beavatkozásokat az ivóvíz minősítése, a kockázatot jelentő események, és a vizsgálati eredmények alapján más – más eljárás szerint kell elvégezni. 6.2.1. Kifogásolt ivóvíz minőség: Azokban az alábbi esetekben, amikor – normál célú vizsgálat alapján az ivóvíz minősége a 201/2001.r. alapján „kifogásolt ivóvíz minőséget” jelez: -
-
a szolgáltatott ivóvíz minősége bármely olyan indikátor kémiai komponens (C) táblázat) tekintetében eltér az adott rendszerre jellemző értékektől, amelyek koncentrációja üzemeltetési módszerekkel csökkenthető, a szolgáltatott ivóvíz (C) táblázat szerinti bakteriológiai jellemzőinek vagy mikroszkópos biológiai, (E) táblázat) határérték túllépése jelentkezik, kivéve azon eseteket, amikor az úgynevezett egyéb baktérium (kénbaktérium) komponens mért értéke az adott rendszerre általában jellemző értéket jelentősen, nagyságrenddel meghaladja, a Kormányhivatal illetékes Népegészségügyi Szakigazgatási szervének bejelentése esetén
Az illetékes területi mérnökség, az alábbiak szerint köteles az ivóvízminőség-javító beavatkozást azonnal elindítani: -
Elkezdi az érintett létesítmények műszaki felülvizsgálatát, tisztítását, fertőtlenítését, mosatását a tisztítási technológia újbóli beszabályozását. A történteket „Jelentés” formájában dokumentálja, melyet haladéktalanul megküld az Üzemviteli Osztály részére. Az intézkedések eredményének ellenőrzésére illetve a szennyeződés eredetének behatárolása érdekében: 1. Bakteriológiai (C) táblázat határérték túllépés esetén: • Megrendeli az Ivóvízminőség Ellenőrzési Szabályzat 6.3 pontja szerinti első részletes bakteriológiai kontroll vizsgálatokat. • A Központi Laboratóriummal egyeztetve az indokoltság mértékéig kiterjeszti a vizsgálatok helyét az előző pont szerinti részletes bakteriológiai vizsgálat komponenseire vagy azon komponensekre, amelyek az eredeti mintavételi helyről származó kontroll vizsgálat során határérték feletti mennyiségben fordultak elő. • Amennyiben az első részletes kontroll bakteriológiai vizsgálatok továbbra is határérték túllépést jeleznek, minimum az eredeti mintavételi helyről további részletes bakteriológiai és mikroszkópos biológiai (E) táblázat) kontroll vizsgálatokat végeztet. • Ha az intézkedések ellenére az előző pont szerinti mikroszkópos biológiai vizsgálatok határérték túllépés jelentkezik, a mikroszkópos biológiai vizsgálatokat ki kell terjeszteni a hálózat betáplálási/átadási pontjaira is. 2. Mikroszkópos biológiai komponensek határérték túllépései esetében a beavatkozás utáni első ismétléskor az említett komponensek első kontroll vizsgálatát kell elvégezni. 29
•
•
A Központi Laboratóriummal egyeztetve az indokoltság mértékéig kiterjeszti a vizsgálatok helyét a mikroszkópos biológiai vizsgálat komponensekre. Amennyiben az első mikroszkópos biológiai kontroll vizsgálat továbbra is határérték túllépést jelez, a mikroszkópos biológiai kontrollmintázásnak ki kell terjednie az eredeti mintavételi helyen kívül, a hálózat betáplálási/átadási pontjaira is, illetve minimum az eredeti mintavételi helyen a részletes bakteriológiai komponensek vizsgálatát is el kell végeztetni.
3. Ha bakteriológiai és mikroszkópos biológiai komponensek egyaránt (C) és (E) táblázatok határérték túllépést jeleznek, az 1. és 2. pontban foglalt eljárásokat összevontan kell alkalmazni. 4. Kémiai indikátor komponensek (C) táblázat határérték túllépése vagy kiugró értéke esetén, kontroll mintával kell ellenőrizni az ivóvízminőség javító beavatkozás hatékonyságát, szükség esetén a mintavételi helyek kibővítésével, a probléma megoldásáig. -
-
Ha az első kontrollminta eredménye megfelelő, a beavatkozást befejezi, és a „Jelentés”- t lezárja, irattározza és 1 példányban megküldi az Üzemviteli Osztálynak. Abban az esetben, ha a kibővített és/vagy kontrollminták eredménye pozitív, akkor „Intézkedési terv”- et állít össze, melyben javaslatot tesz a vízminőségjavító beavatkozásokra és jóváhagyatja az üzemviteli osztályvezetővel. Az intézkedési tervhez mellékeli a „Jelentés”- t. A további eljárást a jóváhagyott „Intézkedési terv” alapján végzi. A beavatkozást negatív kontrollminta esetén befejezi, és az „Intézkedési terv”- et lezárja, majd irattározza, és megküldi az Üzemviteli osztály részére. Pozitív kontrollminta esetén –, az „Intézkedési terv” bővítésével – folytatja a beavatkozást, mindaddig, amíg a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelelő nem lesz. Ha az „Intézkedési Terv” alapján vett kontroll minták eredménye negatív, a beavatkozás befejezéséről zárójelentést kell adni az Üzemviteli osztály vezetőjének.
6.2.2. Ivóvíznek nem minősíthető és egyéb esetek: - az (A) táblázatban szereplő komponensek (Escherichia coli vagy Enterococcusok) mutathatóak ki a szolgáltatott vízben, normál vagy üzemellenőrző célú vizsgálatok során, - a (C), (D) és (E) táblázatban szereplő vízminőségi jellemzők (indikátor paraméterek) a Központi Laboratórium álláspontja szerint szennyezést jeleznek, - a (B) táblázatában feltüntetett kémiai komponens tekintetében határérték túllépés fordul elő, kivéve azon településeket, amelyek átmeneti ivóvízellátással érintettek, Az illetékes területi mérnökség köteles az ivóvízminőség-javító beavatkozást azonnal elindítani az alábbiak szerint: - Elkezdi az érintett létesítmények műszaki felülvizsgálatát, tisztítását, fertőtlenítését, mosatását a tisztítási technológia újbóli beszabályozását és „Intézkedési tervet” készít, melyet haladéktalanul egyeztet az illetékes Népegészségügyi szervvel és megküldi jóváhagyásra az Üzemviteli Osztály részére. 30
1. Megrendeli az Ivóvízminőség Ellenőrzési Szabályzat 6.3 pontja szerinti első részletes bakteriológiai kontroll vizsgálatokat. • A Központi Laboratóriummal egyeztetve az indokoltság mértékéig kiterjeszti a vizsgálatok helyét a részletes bakteriológiai vizsgálat komponenseire. • Amennyiben az első részletes bakteriológiai kontroll vizsgálatok továbbra is határérték túllépést jeleznek, minimum az eredeti mintavételi helyről további részletes bakteriológiai és mikroszkópos biológiai (E) táblázat kontroll vizsgálatokat végeztet. • Ha az intézkedések ellenére az előző pont szerinti mikroszkópos biológiai kontroll vizsgálatok esetén határérték túllépés jelentkezik, a mikroszkópos biológiai vizsgálatokat ki kell terjeszteni a hálózat betáplálási/átadási pontjaira is. 2. Amennyiben a (C), (D) és (E) táblázatban szereplő indikátor komponensek együttesen szennyezést jeleznek, az illetékes Területi Mérnökség a Központi Laboratóriummal egyeztetve határozza meg a vizsgálati komponensek körét és a mintavételi pontokat.
-
3. A (B) táblázat szerinti kémiai komponensek határérték túllépése esetén kontroll mintával kell ellenőrizni az intézkedés hatékonyságát, szükség esetén a mintavételi helyek kibővítésével, a probléma megoldásáig Ha az első kontrollminta eredménye megfelelő, lezárja az eljárást és irattározza az intézkedési tervet, továbbá 1 példányban megküldi az Üzemviteli Osztálynak és az illetékes Népegészségügyi szervnek. Abban az esetben, ha a kibővített és/vagy kontrollminták eredménye pozitív, akkor kibővített „INTÉZKEDÉSI TERV”- et állít össze, melyet haladéktalanul megküld az Üzemviteli osztály részére. Mindaddig folytatja a beavatkozásokat és azokat bővített „Intézkedési terv”- ben dokumentálja, jóváhagyatja az Üzemviteli osztállyal, amíg negatív (megfelelő) minőségű lesz a szolgáltatott ivóvíz. Ha a kontrollminta negatív, a beavatkozást befejezi, az „Intézkedési terv”- et lezárja és irattározza, majd 1 példányban megküldi az Üzemviteli Osztálynak és az illetékes Népegészségügyi szervnek.
6.2.3. Rendkívüli veszéllyel járó események: Amennyiben olyan esemény következik be, amely magas közegészségügyi kockázatot jelent, az illetékes területi mérnökség haladéktalanul értesíti a Műszaki vezérigazgató-helyettest a Központi Laboratórium vezetőjét, az Üzemviteli osztályvezetőt és az illetékes népegészségügyi szervet. A Társaság érintett egységei közösen értékelik a kockázatot és meghatározzák a szükséges intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat, a vízminőség vizsgálati helyek és komponensek körét. A vízminőségi eredmények alapján a jelen szabályozás 6.2.1 vagy 6.2.2. pontja szerint kell eljárni. 6.2.4. Ivóvíznőséggel kapcsolatos fogyasztói panasz bejelentés: Amennyiben fogyasztói panaszbejelentés érkezik, az illetékes területi mérnökség haladéktalanul köteles kivizsgálni az esetet, megalapozottság esetén meghatározni a szükséges intézkedéseket, műszaki beavatkozásokat, a vízminőség vizsgálati helyek és komponensek körét. A fogyasztói panaszbejelentéseket egyedileg kell kezelni. A vízminőségi eredmények alapján a jelen szabályozás 6.2.1. vagy 6.2.2. pontja szerint kell eljárni. A fogyasztót a panaszkezelési szabályzat szerint kell tájékoztatni.
31
A Népegészségügyi szerv bejelentésére indított vízminőség-javító beavatkozást, a vízminőségi eredmények alapján, a jelen szabályozás 6.2.1. vagy 6.2.2. pontja szerint kell végezni, a Népegészségügyi szerv előírásai előírásainak figyelembevételével. Kapcsolattartó ebben az esetben az illetékes mérnökség. Kiegészítő rendelkezések: A területi mérnökségek a tervbe vett beavatkozásokat kötelesek rutinszerűen folytatni akkor is, ha az „Intézkedési Terv” még nem lett jóváhagyva. A „Jelentés”, és szükség esetén az ”Intézkedési Terv” a jelen szabályzat mellékletében szereplő formanyomtatvány, és tevékenység alapján történő összeállításáért, valamint az Üzemviteli Osztályra történő haladéktalan továbbításért az illetékes területi mérnökség-vezető a felelős. Azon vízműveknél, ahol a vízminőség-javító beavatkozás folyamatban van, az ütemezett vizsgálatok halasztásáról a laboratóriumvezető és az illetékes területi mérnökség-vezető közösen dönt. A „Jelentés” és az „Intézkedési terv” formanyomtatvány mintákat a 6. számú melléklet tartalmazza. Az Üzemviteli Osztály minden vízminőség-javító beavatkozásról kimutatást készít. A „Kimutatás” formanyomtatványa a 7. számú mellékletben található meg. A kimutatást az üzemviteli osztály negyedévente megküldi az illetékes Népegészségügyi szervek részére. Azon vízműveknél, ahol a többszöri vízminőség-javító beavatkozások nem hoznak eredményt, Társaságunk külön egyeztetést tart az illetékes Népegészségügyi szervvel. A vízműlétesítmények vízbiztonság-technikai előírásait külön szabályozások tartalmazzák. Amennyiben ivóvíztermelés, kezelés, szállítás és tárolás műszaki létesítményeinek esetén a vízminőségi eredmények eltérnek az adott objektumra általánosan jellemző értékektől, az illetékes területi mérnökség kezdeményezésére, az Üzemviteli Osztály és a laboratórium bevonásával soron kívül megrendeli a kontroll mintázást, és elkezdi az eltérés okának feltárását. Amennyiben a fogyasztói pontokon is várható a változás, vagy az üzemelő vízbázison valószínűsíthető a kockázatot jelentő jelelmző megjelenése, „Vizsgálati terv”- et kell összeállítania a KöViM rendelet előírásai szerint. A „Vizsgálati terv”- et (beleértve a műszaki beavatkozásokat is) az Üzemviteli Osztály állítja össze, és a műszaki vezérigazgató-helyettes hagyja jóvá. 6.3. Adatnyilvántartó rendszer, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek: A vizsgálati eredményeket a MIR „laboratóriumi” alrendszerében kell nyilvántartani. Az adatbevitelt, a vizsgálati jegyzőkönyvek nyomtatását, és kiadását a Központi Laboratórium végzi. 6.3.1. Központi laboratórium adatszolgáltatásai: Amennyiben Escherichia coli, Enterococcusok nitrit, THM és kötött aktív klór komponensek vonatkozásában jelentkezett határérték túllépés, a Központi Laboratórium azonnal értesítést küld az illetékes Népegészségügyi szakigazgatási szerv, az illetékes mérnökség és az Üzemviteli Osztály részére faxon vagy elektronikus formátumban. Rendkívüli esetben az Üzemviteli Osztály köteles a műszaki vezérigazgató-helyettest tájékoztatni. A mérnökségek a működési területükről származó minták vízminőség vizsgálati jegyzőkönyveit egy példányban megkapják. Ezek irattárazása a mérnökség székhelyén történik. Az Üzemviteli Osztály részére valamennyi határérték túllépésről értesítést küld a Központi Laboratórium. 32
A Központi Laboratórium a vizsgálati eredményeket csak a megrendelő részére adhatja át. Másnak akkor küldheti meg, ha az adatszolgáltatásra jogszabályi előírás kötelezi, illetve ha ehhez a vizsgálat megrendelője előzetesen írásban hozzájárult. Társaságon belüli adatszolgáltatás, a már ismertetett módon, továbbá a MIR labor alrendszer segítségével kerül megoldásra. 6.3.2. Üzemviteli osztály adatszolgáltatásai: Külső adatszolgáltatást – a szabályzat tárgykörében – a Központi Laboratórium, illetve az Üzemviteli Osztály a következők szerint teljesíthet: - A 21/2002 KöViM rendelet a vízminőségi jellemzők közül csak az üzemelő kútból származó mintákra ír elő adatszolgáltatási kötelezettséget (lásd. az említett rendelet 4. sz. mellékletét). - Az adatszolgáltatást – kiegészítve a figyelő kutak adataival – az erre vonatkozó előírások szerint kell megküldeni a hatóságoknak. - A fogyasztói pontokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a módosított 201/2001.sz. kormányrendelet 5.§ (4) bekezdésében előírtaknak megfelelően – a vizsgálati eredmények illetékes Népegészségügyi szerv részére, negyedévenkénti elektronikus úton történő megküldésével – a rendelet 4. sz. mellékletével összhangban kerül végrehajtásra. - A negyedéves adatszolgáltatással egy időben az illetékes Népegészségügyi szerv részére az Üzemviteli Osztály megküldi a vízminőség-javító beavatkozásról készült nyilvántartást, továbbá a Népegészségügyi szerv esetleges kérése esetén a lezárt esetek dokumentumait (jelentések, intézkedési tervek). A vízminőség-javító beavatkozás ideje alatt vett minták is bekerülnek a MIR - be, önellenőrző vizsgálatként, de az adatszolgáltatási kötelezettség ezekre nem vonatkozik. 6.3.3. Területi Mérnökségek adatszolgáltatásai: - Az illetékes Népegészségügyi szerv kezdeményezésére indított vizsgálatoknál, továbbá ivóvíznek nem minősíthető jellemzés esetén az ivóvízminőség-javító beavatkozások dokumentumait soron kívül meg kell küldeni az illetékes Népegészségügyi szerv és az Üzemviteli osztály részére jelen szabályzat 6.2.2. pontjában előírtak szerint. - Kifogásolt ivóvíz minősítés esetén jelen szabályozás 6.2.1. pontja szerint kell a tájékoztatást elvégezni. 6.3.4. Fogyasztói tájékoztatás: Fogyasztók felé történő adatszolgáltatás feladatát a Társaság Üzemviteli Osztálya látja el. Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. Az ivóvíz minőségére vonatkozó adatok nyilvánosak. A felhasználó írásbeli megkeresésére általános esetben a vízelosztó hálózatra vonatkozó, átlagos vízkémiai eredményeket szolgáltatja a társaság, térítésmentesen. Amennyiben valamilyen különleges okból ennél részletesebb adattartalom szolgáltatása szükséges (például tisztítás technológia tervezéséhez, szakdolgozat készítéséhez, stb.), az adatok kiadhatóságáról és az adatszolgáltatás formátumáról egyedi elbírálás alapján az Üzemviteli osztályvezető rendelkezik, szükség esetén felsővezetői tájékoztatást és jóváhagyást követően. A szolgáltatott víz egészségre gyakorolt hatásáról Társaságunknál nincsenek adatok. Erre vonatkozó információt az illetékes Népegészségügyi szerv adhat. A műszaki-gazdasági célra történő tájékoztatás kiadásáról a megrendelés eseti elbírálásával a cégvezetés dönt. Ez a szolgáltatás a felső-vezetés döntése alapján térítésköteles lehet. 33
Ha a beavatkozás során közvetlen szennyezés veszély nem áll fenn, és az illetékes Népegészségügyi szerv nem intézkedett az üzemelés feltételeiről, akkor a vízminőséggel kapcsolatban további tájékoztatási kötelessége nincs a szolgáltatónak. Az üzemeltetés további feltételeiről, a víz szolgáltathatóságáról, a felhasználás módjáról, a tájékoztatás rendjéről az illetékes Népegészségügyi szerv dönt. Társaságunk ebben az esetben – a felesleges pánikkeltés elkerülése érdekében – csak az illetékes Népegészségügyi szerv állásfoglalása után értesíti „a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi hatóságot” a vízminőség romlásról. A Népegészségügyi szerv állásfoglalása alapján a Társaság vezérigazgatója vagy helyettese, illetve az általuk felhatalmazott személy dönt arról, hogy milyen módon szükséges a fogyasztókat és az önkormányzatokat értesíteni a vízellátás korlátozásáról vagy betiltásáról, valamint az átmeneti vízellátás módjáról és rendjéről. A jogszabályi előírások szerint a vízvezeték meghibásodásáról (csőtörésről) és annak elhárításáról nem kell azonnali tájékoztatást adni az illetékes Népegészségügyi szerv részére.
7. Vízbázis védelmi feladatok: 7.1. Előzmények: Magyarország közüzemi vízellátását biztosító vízbázisok jelentős része sérülékeny földtani környezetben található. Ezen vízbázisok többségénél hiányoznak a kiépítést megalapozó vízkutatási munkák. Sem a vízbázis üzembe helyezésével egy időben, sem utólagosan nem került sor az igénybevételre előirányzott vízkészletek biztonságba helyezésére, nem építettek ki a víztermeléssel összefüggő hatásterületen végbemenő hidraulikai, vízminőségi változások nyomon követésére alkalmas ellenőrző-megfigyelő hálózatot, azaz a lakosság ivóvízellátását biztosító vízkészletek veszélyeztetettek, a vízbázis környezetében folyó területhasználatoknak, tevékenységeknek a termelt víz minőségére ható (esetleges) káros hatása nem követhető nyomon, nem jelezhető előre. Ezt felismerve a Magyar Köztársaság Kormánya 1991. december 09.-én hozott határozatot (3058/3581/1991) a rövid- és középtávú környezetvédelmi intézkedési tervről. Ennek 19. tételében: az ivóvízbázisok védelmére vonatkozó célprogram kidolgozását írta elő, melyet a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium 1995-ben terjesztett elő. Ennek alapján a Kormány határozatot hozott (2249/1995.VIII.31.) a célprogram végrehajtására. Az ivóvízbázisok előzetes állapotfelmérése (1996) után 1997-ben dolgozták ki a módszertani útmutatót az üzemelő, sérülékeny környezetben lévő ivóvízbázisok biztonságba helyezésére. 1997. július 18.-án a Kormány meghozta 123/1997. sz. rendeletét a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről. 7.2. Üzemeltetői feladatok: A vízbázis védelem megvalósítása során a konkrét sérülékeny vízbázis, vízbázis védelem biztonságban tartási tervében foglalt feladatokat kell elvégezni. Ennek részeként a védett vízbázisoknál el kell végezni: • észlelő hálózat elemeinek karbantartását, • észlelő kutak évenkénti talpmélység ellenőrzését és ennek függvényében a szükséges kúttisztításokat, • kútsapkák zárhatóságának ellenőrzését, • hatósági kötelezés szerinti, de legalább évenkénti nyugalmi vízszintmérést, • hatósági kötelezés szerinti, de legalább évenként a vízkémiai vizsgálatokat (A mintázások követelményeit az IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT 8. fejezete tartalmazza.), 34
• évenként a védőterület használatát és szennyező források értékelését, • valamint a hatósági kötelezés szerinti egyéb feladatokat az ott megjelölt gyakorisággal. Éves rendszerességgel értékelni kell az ellenőrzések során nyert adatokat, a monitoring rendszer adatait és a védett vízbázis állapotát és meg kell állapítani a védelem hatékonyságát, az esetleges beavatkozások szükségességét. A védőidom, védőterület, védősáv veszélyeztetésének, szennyezésének vagy károsításának esetén az érintett hatóságokat értesíteni kell. A védőidom – védőterület kialakítását előíró határozat szerinti biztonságban tartási terv előírásainak felülvizsgálatát a hatóság határozata szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Eredeti állapottól lényegesen eltérő ismeretek keletkezése esetén a modellszámításokat is szükséges megismételni. A vízbázisainkra vonatkozóan, vízbázisonként az Üzemviteli Osztályon nyilvántartást kell vezetni, melynek részeként nyilván kell tartani a vízbázisok övezetenkénti besorolását, a hatósági kötelezéseket és a hatóság által előírt feladatokra vonatkozó határidőket és minden olyan lényeges megállapítást, amely a vízbázisok veszélyeztetésére utal. A vízmű-kutak belső védőterületei megfelelően kialakítottak, körbekerítettek, területükön csak üzemeltetéssel kapcsolatos tevékenység folyhat. A belső védőterületen biztosítani kell a csapadékvíz biztonságos elfolyását.
8. Rendkívüli vízellátás: Vízellátási üzemzavart-, vagyoni kárt-, életveszélyes helyzetet - esetet az azt észlelő azonnal köteles jelenteni az üzemeltetést irányító mérnökség vezetőjének vagy helyettesének, a továbbiakban a kapott utasítást betartva kell intézkednie. Vagyoni kár, életveszély esetén, ha az közvetlenül elhárítható, az azt észlelő szerelőnek azonnal be kell avatkozni a következő sorrendben: - A kút(ak) meghibásodása esetén a búvárszivattyú(k) leállításával, tolózár(ak) zárásával, kút - nyomóvezetékének meghibásodása esetén , a búvárszivattyú(k) leállításával, tolózár(ak) zárásával. - A magas-tároló - hidroglóbusz meghibásodása esetén, a töltő-ürítő vezetékét kell lezárni, szükség esetén az ürítését is el kell végezni, - Rendkívüli fertőtlenítés esetén, amennyiben a klórozó berendezés meghibásodik, annak hajtóvíz rendszerét kell leállítani, majd a klórpalack záró szelepét zárni kell. Az előírt óvintézkedések külön utasításban szerepelnek. A klórgáz adagoló hajtóvíz rendszerének meghibásodása esetén a klórgázpalack záró szelepét ugyancsak zárni kell. Előrelátható több órás vízhiány esetén az illetékes önkormányzat közreműködésével - az 58/2013.(II.27.) sz. Kormány r. szerint - kell a fogyasztókat értesíteni. Amennyiben az ivóvízellátás folyamatosságát bármilyen okból nem lehet a jogszabályi előírásoknak megfelelően betartani, Részvénytársaságunk a jogszabály (201/2001.Korm.rend.) által tett minimális vízigény kielégítését tartályos (5liter/fő/nap) vagy zacskós (3 l/fő/nap) víz helyszínre szállításával biztosítja, valamint tájékoztatja az érintett önkormányzat bevonásával a helyi lakosokat. Ha az ivóvíz szolgáltatása a belterület legalább 20%-át, illetőleg 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Társaság az ivóvízszükséglet kielégítéséről köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő/nap mennyiségben. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szolgáltatás kimaradás esetén 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség.
35
A szolgáltatás felfüggesztése esetén úgy kell gondoskodni a létfenntartási és közegészségügyi vízigényről, hogy ahhoz az érintettek 150 méteres körzeten belül – legalább 20 l/fő/nap mennyiségben közterületi helyről, vagy egyéb módon hozzájuthassanak. Amennyiben az ivóvíz szolgáltatásban 6 óránál hosszabb idejű kimaradás következik be, úgy elsősorban a Területi Mérnökségeknél lévő 3-3 db 600 l – es rozsdamentes acél tartályokat kell a szükségvízellátáshoz igénybe venni, ha ez nem elegendő, akkor a Szerviz üzemben lévő 2db 5 m3 – es rozsdamentes acél tartály segítségével kell biztosítani a lakosság számára szükséges ivóvíz mennyiséget (5 l/fő). E célra rendelkezésre áll még 2 db 5 m3-es – szivattyúval ellátott – rozsdamentes acél tartály. További lehetőségként áll rendelkezésre a „vízosztó” 500 l – es lajtkocsi tartálya és a kút-mosató Mercedes 3 m3 – es tartálya is. A tartályok feltöltése, fertőtlenítésüket követően - az érintett településhez legközelebb eső szomszédos településen történik, amennyiben az adott településen nincs vízvételezési lehetőség.
9. Átmeneti vízellátás: Az EU 98/83/EK irányelvében foglalt előírások magyarországi jogharmonizációját az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjére vonatkozó, 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet hivatott biztosítani. A rendelet értelmében 2006.12.25-ig illetve 2009.12.25-ig lehetett ideiglenes határértékeket alkalmazni az arzén, bór és fluorid komponensek vonatkozásában. A jogszabály értelmében egy alkalommal, maximálisan 3 éves időtartamra kérelmezhető volt a megadott határidő hosszabbítása. A fennálló vízminőségi problémákat a KEOP 1.3.0. számú pályázat segítségével finanszírozandó ivóvízminőség-javító program keretein belül kellett volna megoldani. Tekintettel arra, hogy a tervezett beruházások nem kerültek megvalósításra a tervezett időpontig, hazánk derogációs kérelmet nyújtott be az Európai Bizottság részére a határidő 2015.06.30-ig – ivóvízminőség-javító program befejezéséig – történő módosítása érdekében. Az Európai Bizottság 2012.12.25-re módosította az ideiglenes értékek alkalmazhatóságának időpontját. A módosított határidő lejárata után arzén esetében 10 µg/l, bór esetében 1,0 míg a fluorid komponensre 1,5 mg/l-es határérték alkalmazandó. Azokon a településeken, ahol nem kerülnek elvégzésre a jogszabályban megadott határidőig a nevezett komponensek tekintetében megfelelő koncentrációt eredményező beavatkozások, a 201/2001. (X.25.) kormányrendelet átmeneti ivóvízellátás biztosítását írja elő. A kormány 1379/2012. (IX. 20.) számú, az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges intézkedésekre vonatkozóan kiadott határozatában foglaltaknak megfelelően az ivóvízminőségjavító programban tervezett beruházások megvalósulásáig a Honvédelmi Minisztérium 2013. évben konténeres víztisztítók gyártásával és telepítésével biztosítja az átmeneti ivóvízellátás tárgyi feltételét. A 201/2001. (X.25.) kormányrendelet értelmében az átmeneti vízellátást az üzemeltetőnek kell biztosítania. A felmerülő költségeket a 201/2001. (X.25.) kormányrendelet és a 1379/2012. (IX. 20.) számú határozata szerint is a víziközmű tulajdonosa köteles viselni. Településenként elkülönített, pontos nyilvántartást kell vezetni az átmeneti ivóvízellátás kapcsán felmerült tételekről és azok költségeiről.
10.Kapcsolódó rendelkezések és kezelési utasítások: A jelen Üzemeltetési Szabályzat előírásain túl a vízmű rendszerében történő munkavégzés és egyéb feladatok ellátása során a következő szabályzatokat és utasításokat kell betartani figyelemmel arra is, hogy a felsorolás nem teljes: -
MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT, ÉRVÉNYES KOCKÁZATÉRTÉKELÉSEK, VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS KOCKÁZAT ELEMZÉSEK, VÁLLALATI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT A KLÓR ÉS VEGYÜLETEINEK FELHASZNÁLÁSA A ZRT. MŰKÖDÉSI TERÜLETÉN, 36
-
TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT, KÉSZENLÉTI SZABÁLYZAT, TŰZOLTÓVÍZ - SZOLGÁLTATÁSI SZABÁLYZAT, KEZELÉSI ÉS KARBANTARTÁSI UTASÍTÁSOK VÍZTERMELŐ KUTAK KÚTSZIVATTYÚK GÁZMENTESÍTŐK VAS- ÉS MANGÁNTALANÍTÓ FERTŐTLENÍTŐ BERENDEZÉSEK TÁROLÓK MOSATÁSA, FERTŐTLENÍTÉSE IVÓVÍZHÁLÓZAT ÉS MŰTÁRGYAI TMK VILLANYSZERELÉS ÉPÜLETEK FÖLDMUNKÁK GÉPI FÖLDMUNKÁK DÚCOLÁSI MUNKÁK HÁLÓZATÉPÍTÉS ÉS HIBAELHÁRÍTÁS GÉPTERMI SZIVATTYÚK VÍZMÉRŐCSERE ELEKTROMOS KAPCSOLÓ-BERENDEZÉS ÁRAMFEJLESZTŐ GÉPEK
KU 20-1, KU 20-2, KU 22-3, KU 22-4, KU 20-6, TU 20-7M, KU 22-8M, TU 25-7, KU 22-16, TU 23-1, MU 22-7, TU 23-2, TU 20-9, KU 22-5, MU 22-6, KU 26-1, KU 26-2
11.Záró rendelkezések: A jelen szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 74-2/2012. június 22 - től érvényes Üzemeltetési Szabályzat, a 6/2006. számú Műszaki vezérigazgató-helyettesi Utasítás, valamint az 504/2009. Műszaki vezérigazgató helyettesi Szabályzat és a 34/2010. sz. Műszaki vezérigazgató helyettesi Utasítás is. 11.1. Mellékletek: 1. sz. melléklet: Kulcsszavak 2. sz. melléklet: IVÓVÍZMINŐSÉG-ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZAT 3. sz. melléklet: Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák 4. sz. melléklet: Regionális mérnökség diszpécser központjába befutó hibák 5. sz. melléklet: Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák 6. sz. melléklet: Jelentés, Intézkedési terv minta 7. sz. melléklet: Kimutatás minta Kiadás dátuma: Békéscsaba, 2013.04.10.
Nagy László Műszaki vezérigazgató h.
37
1. számú melléklet
KULCSSZAVAK
• • • • • • • • • • • •
adatszolgáltatás mintavétel vízbázis kutak tároló tűzcsap időszakos vizsgálatok üzemzavar hibaelhárítás készenlét folyamatirányítás ivóvízminőség ellenőrzés
38
3. sz. melléklet Folyamatirányító rendszer által jelzett hibák Nyomás távadó hiba A többi mérés alapján (toronyszint, vízmennyiség mérés, kút üzemállapot, kútvízszint, elektromos teljesítménymérés, stb.) az üzemmenet biztonságos ? igen
nem
halasztható
készenlét
Lökösháza áp Kétegyháza áp. Pusztaföldvár áp
Technológiai vízmérő hiba A többi mérés alapján (toronyszint, nyomás távadó, kút üzemállapot, kútvízszint, elektromos teljesítménymérés, stb.) az üzemmenet biztonságos?
igen
nem
halasztható
készenlét Aknavész 30 perc várakozás
hiba maradt
megszűnt
készenlét
39
Behatolás jelzés Riasztóval felszerelt helyen
Egyéb helyen
biztonsági szolgálat intézkedik
hálózati gépész vagy készenlét
Elektromos elzáró szerelvény hiba (az elektromos hajtómű működik, de a szerelvényt nem működteti)
másik elzáró-szerelvény használatával a vízszolgáltatás biztosítható?
igen
nem
halasztható
készenlét
Üzemelő nyomásfokozó szivattyú nem szállít vizet Felvett elektromos teljesítmény vizsgálata. Nem üzemszerű
Üzemszerű
Szivattyú leállítása Tartalék szivattyú elindítása nincs
toronyszint emelkedik-e az elvárt mértékben? van igen
nem
Toronyszint és fogyasztás
figyelembevételével
Joghatással járó vízmérés-e?
igen
nem A vízmennyiségi adatok utólagosan pótolhatóak-e
nem
igen halasztható készenlét 40
Üzemelő kútszivattyú nem szállít vizet Felvett elektromos teljesítmény vizsgálata
üzemszerű
nem üzemszerű
aknavész
nincs
több
kevesebb,vagy 0
van
leállítás
hálózatra termelt össz víz
nem csökkent
tartalék indítása
csökkent
nincs
van
halasztható vízmennyiség mérés adatai utólagosan pótolhatóak-e
igen
halasztható
nem
leállítás
tartalék indítása
készenlét
41
Átadási ponti vízmérő nem üzemszerű vízmennyiséget mutat kevesebb
több
Külső és belső nyomás különbsége (nyitott áp. esetében)
toronyszint csökken-e (nyitott áp. esetében) igen
nem
illetékes területi mérnökségi diszpécser értesítése, intézkedés kérése vízmennyiségi adatok pótolhatóak-e
nem
nem emelkedett emelkedett
toronyszint és fogyasztás függvényében dönt
igen
készenlét
a torony vízszintemelkedése megfelel az elvártnak ?
halasztható igen
halasztható
nem
illetékes területi mérnökségi diszpécser
42
Klórhiány
Mintavételi helyeken klórszint mérés klórszint alacsony
klórszint megfelelő
előreláthatóan 8 órát meghaladó hiány esetén halasztható készenlét
Klórömlés
a hiba valódiságának ellenőrzése
hiba valós
téves hibajelzés
készenlét,ill. vonatkozó bizt.szabályzat szerint
folyamatos
időszakos naponta 2 vagy több riasztás? igen
nem
készenlét
halasztható
Nem megfelelő klórszint Alacsony
halasztható
Magas
hiba megszűntetése
előreláthatóan 8 órát meghaladó hiba esetén
hálózati gépész készenlét 43
Vízhiány, nyomáscsökkenés Az érintett település toronyszint, átadási ponti vízmérő, nyomás távadók ellenőrzése
üzemszerű
érintett mérnökség diszpécsere
nem üzemszerű
készenlét
44
4. számú melléklet
Regionális Mérnökség diszpécser központjába befutó hibák Átadási pont Feszültség kimaradás
Fogyasztás és üzemállapot függvényében dönt Halasztható
Készenlét
Szolgáltatót felhívni Szolgáltatót felhívni
Szolgáltatót felhívni, bejelenteni
Áramszolgáltatói hiba Hibaelhárítás
45
46
Gépházakban feszültség kimaradás Központból visszaindítható gépház
Helyszíni beavatkozást igénylő gépház: Vandhát,.
Helyszínen levő gépész, ha nincs készenlét
Orh. Dózsa, Újkígyós, Gyoma
10 perc várakozás
Hiba maradt
Halasztható
Fogyasztás függvényébe n dönt
Hiba megszűnt
Hiba megszűnt
Szolgáltatót felhívni
Áramszolgáltatói hiba
Tud róla
Készenlét
Saját hiba
Áramszolgáltatói hiba Hibaelhárítás
Készenlét Halasztható
Fogyasztás függvényében dönt
Saját hiba Készenlét Hibaelhárítás Aggregátorozás
5. számú melléklet Egyedi vízellátó rendszereken jelentkező hibák Áramlásmérés hiánya kútüzemnél /pl. fagyás, leszívás, készülékhiba, elektromos hiba…/
Toronyszint a kapcsolási szintek alapján üzemszerűen Nem
Igen
Készenlét Halaszt
Feszültség kimaradás
10 perc várakozás
Hiba megszűnt
Hiba maradt
Áramszolgáltatót felhívni
Tud róla
Halasztható
Toronyszint és fogyasztás függvényében dönt
Nem tud róla
Készenlét
Saját hiba Készenlét Hibaelhárítás Aggregátorozás
Áramszolgáltatói hiba
Halasztható
Modemhiba
10 perc várakozás Csoport os PC újraindítása
Hiba maradt
Hiba megszűnt Egyedi
10 perc várakozás
Hiba megszűnt
Hiba maradt
Hiba maradt Tud róla
URH
Kardos, Nagygyanté Nem halaszt ható Készenlét
GPRS szolgáltatót felhívni Toronyszint és fogyasztás függvényében dönt
Nem tud róla Készenlét Halasztható
Készenlét
50
6. számú melléklet JELENTÉS (minta) a határérték-túllépés miatt megtett vízminőség-javító beavatkozásokról
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Vízmű neve:……………………………… Intézkedést végző neve:…………………….. Mintavétel dátuma:…………………………. Mintavételi helyek:……………………………. Határérték túllépés:…………………………. Kiértesítés módja, ideje:……………………. Intézkedések:……………………………….. 7.1. Kibővített minták megrendelése (hely, típus, időpont):……………………… 7.2. Műszaki beavatkozások:…………………… 8. Kibővített minták:…………………………… (A bővítésről az üm. vezető dönt. Véglények, férgek, gombák jelenléte esetén a kiterjesztés kötelező.) 8.1. Kibővített minták megrendelése:…………………………. ( Értelemszerűen ugyanaz mint a 3,4,5,6 pont) 8.2. Kibővített minták eredménye: NEGATIV POZITIV 9. Kontrollmintázás a 4.) 9. Újabb beavatkozások 10. Kontrollmintázás a 4.) ponton + a ponton kibővített helyeken 9.1.; 10.1. Kontrollminták megrendelése:……………………………… (Értelemszerűen ugyanaz mint a 3,4,5,6 pont) 9.2.; 10.2. Kontrollminták eredménye: NEGATIV POZITIV 10. Beavatkozás befejezése, 11. Még újabb beavatkozások (előkészítés, JELENTÉS lezárása, végzés) irattározása: 12. INTÉZKEDÉSI TERV összeállítása (dátum) (dátum) 13. JELENTÉS lezárása, mellékelése az I.T- hez: Megjegyzés: Hely, dátum:………………… ……………………….… egységvezető aláírása
INTÉZKEDÉSI TERV (minta) (Vízmű megnevezése) ……………………………………………
1. Előzmények:…………………….. (Hivatkozás a mellékelt JELENTÉS - re; rövid lényegi leírás) 2. Beavatkozások elrendelése (felelősök, határidő) 3. Tervezett befejezés, kontrollmintázás, kiértékelés várható időpontja:……………… 4. Intézkedési tervet mellékelt kiegészítéssel *
,
kiegészítés nélkül*
Jóváhagyom: (dátum, aláírás) ……………………….……………………… üzemviteli osztályvezető aláírása 5. Kontrollminták eredménye 5.1. POZITIV: beavatkozás folytatása, I.T. lezárása, új I.T. készítése, és jóváhagyatása 5.2. NEGATIV: I.T. lezárása, irattározása Megjegyzés: * megfelelő aláhúzandó Melléklet: JELENTÉS
Hely, dátum: …………………. ………………………. egységvezető aláírása
52
7. számú melléklet 201... évi Ivóvízminőség-javító beavatkozások (minta) KIMUTATÁSA
Sorszám
JELENTÉS Vízmű
Mérnökség Kontroll minta Határért Lezárá vezető . s túllépés negatív pozitív kelte
INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyás kelte 1.
2.
3.
Népegész Kontr. Lezárás -ségügyi minta kelte sz. negatív egyezt.
Megj.
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK Békéscsaba, Dobozi út 5.
CSATORNAMŰVEK ÜZEMELTETÉSI SZABÁLYZATA
Készítette:
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK ÜZEMVITELI OSZTÁLYA
Rung Attila osztályvezető Kiadja: Üzemviteli Osztály Jóváhagyta:
Solymosi Ernő műszaki vezérigazgató h.
Békéscsaba, 2005. február
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
2. oldal
TARTALOMJEGYZÉK
1. BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................... 3 2. A CSATORNAMŰ RENDSZERE, ÜZEME .................................................................................................. 3 3. ÜZEMELTETÉSI, TECHNOLÓGIAI LEÍRÁS ........................................................................................... 3 3.1 SZENNYVÍZELVEZETÉS ................................................................................................................................... 3 3.1.1 Gravitációs szennyvízelvezetés ............................................................................................................... 3 3.1.2 Vákuumos szennyvízelvezetés ................................................................................................................. 6 3.1.3 Nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszer ................................................................................................. 7 3.2. SZENNYVÍZTISZTÍTÁS .................................................................................................................................... 7 3.2.1. Mennyiségmérés .................................................................................................................................... 7 3.2.2. Rács ....................................................................................................................................................... 8 3.2.3. Homokfogó ............................................................................................................................................ 8 3.2.4. Eleveniszapos műtárgy .......................................................................................................................... 8 3.2.5. Oxidációs árok ...................................................................................................................................... 9 3.2.6. Egyéb biológiai műtárgy ....................................................................................................................... 9 3.2.7. Csepegtetőtestek .................................................................................................................................. 10 3.2.8. Nitrifikáció, denitrifikáció ................................................................................................................... 10 3.2.9. Foszforeltávolítás ................................................................................................................................ 11 3.2.10. Ülepítők ............................................................................................................................................. 11 3.2.11.Fertőtlenítés ....................................................................................................................................... 12 3.2.12. Iszapkezelés ....................................................................................................................................... 12 3.2.13. Szippantott szennyvíz fogadása ......................................................................................................... 14 4. HIBABEJELENTÉS, HIBAELHÁRÍTÁS ................................................................................................... 14 4.1. HIBABEJELENTÉS ........................................................................................................................................ 14 4.2. HIBAELHÁRÍTÁS - JAVÍTÁS .......................................................................................................................... 15 5. ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK ................................................... 15 6. ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK ......................................................................... 16 7. CSATORNA ÉS TISZTÍTÓTELEPI DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN BETARTANDÓ JOGSZABÁLYOK ................................................................................................................ 18 8. ÜZEMELTETÉSI ADATOK RÖGZÍTÉSE, TECHNOLÓGIAI ELLENŐRZÉSEK, MÉRÉSEK VIZSGÁLATOK ................................................................................................................................................. 19 8.1. ÜZEMELTETÉSSEL KAPCSOLATOS ADATOK RÖGZÍTÉSE ............................................................................... 19 8.2. HELYI ELLENŐRZÉSEK. ............................................................................................................................... 20 8.3. KÖZPONTI LABORATÓRIUMI ELLENŐRZÉSEK .............................................................................................. 21 9. ÜZEMZAVAR ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .................................................................................. 22 10. SZEMÉLYI FELTÉTELEK ........................................................................................................................ 22 11. KEZELÉSI ÉS KARBANTARTÁSI UTASÍTÁSOK FELSOROLÁSA ................................................. 24
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
3. oldal
1. BEVEZETÉS Jelen üzemeltetési szabályzat a Békés Megyei Vízművek által üzemeltetett csatornaművekre vonatkozik. Tartalmában megfelel a 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet követelményeinek. A szabályzat a csatornaművekkel kapcsolatos általános leírásokat tartalmazza, ezen kívül megtalálhatók benne a készítés idején érvényes és ismert azon jogszabályok, melyeket az üzemeltetés során figyelembe kell venni, illetve előírásait alkalmazni kell. A helyi csatornaművekre vonatkozó előírások üzemeltetési utasítások formájában kerülnek kiadásra. Valamennyi csatornaműnél a helyszínen kell tartani jelen üzemeltetési szabályzatot és a csatornamű üzemeltetési utasítását.
2. A CSATORNAMŰ RENDSZERE, ÜZEME A csatornaművek a települések területén keletkező, zömmel kommunális eredetű szennyvizek elvezetésére és tisztítására épültek. A szennyvízelvezető hálózatok kivétel nélkül elválasztott rendszerűek – a csapadékvíz elvezetése a szennyvíz elvezetésétől függetlenül történik. A keletkező szennyvíz továbbítása nagyrészt gravitációs - lejtésben fektetett – csatornákon történik. Békés város területén nyomásalatti elvezetés, Tótkomlós területén vákuumos elvezetés is üzemel a gravitációs elvezetés mellett. Köröstarcsa és Körösladány településeken tisztán vákuumos szennyvízelvezető hálózat épült. Az összegyűjtött nyers szennyvizek az átemelők, illetve a vákuumgépház szivattyúi segítségével jutnak a tisztítótelepre. Valamennyi tisztítótelepen biológiai úton történik a szennyvíz tisztítása.
3. ÜZEMELTETÉSI, TECHNOLÓGIAI LEÍRÁS 3.1 Szennyvízelvezetés 3.1.1 Gravitációs szennyvízelvezetés Gravitációs szennyvízelvezetés esetén a keletkező szennyvizek a hálózatba kerülve gravitációsan jutnak el az adott területhez, öblözethez tartozó átemelőbe. Gravitációs hálózaton munkát csak 18. életévét betöltött, alapfokú biztonságtechnikai vizsgával rendelkező, védőoltással védett férfi csatornamű-kezelő szak-, vagy betanított munkás végezhet. A gravitációs hálózat fedlapjainak meglétét, az elfolyás zavartalanságát, az esetleges csatornahibára utaló süllyedéseket szükség szerint, de legritkábban évente
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
4. oldal
szemrevételezéssel ellenőrizni kell, kiemelt figyelmet fordítva a gyakori meghibásodás veszélyét hordozó csatornaszakaszokra és a burkolt nagy forgalmú közutak alatti csatornákra. A szennyvíz hálózatra rá nem csatlakoztatott, de bekötővezetékkel rendelkező ingatlanokat legritkábban évente kell ellenőrizni, illetve ellenőriztetni. Az észlelt hibákat kamerás vizsgálattal kell ellenőrizni. A dugulásokat nagynyomású csatornamosató géppel kell elhárítani, melyet kifejezetten ezzel foglalkozó csoportok végezhetnek külön, speciálisan az adott feladatra kidolgozott műveleti utasítások alapján. A kis vízhozamú ágvezetékeket végaknától szükség szerint öblíteni kell. Amennyiben szükségessé válik, a forgalom eltereléséről szabályos, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon kell gondoskodni. Aknába történő leszállás előtt legalább három fedlapon 30 percig kell szellőztetni, majd műszerrel kell meggyőződni a légtér ártalmatlanságáról. Az aknába leszálló dolgozóhoz két fenti dolgozót kell beosztani, akik közül az egyik kizárólag lent dolgozó társát figyeli, mással nem bízható meg. Az aknába leszálló dolgozó esetleges mentéséhez mentőhevederzetet és mentőkötelet köteles viselni. A gravitációs csatornák tisztítását szükség szerint kell elvégezni. Az Rt. szennyvízelvezető csatornái nem mászhatóak, ezt az üzemeltetési és karbantartási munkák során szem előtt kell tartani, még akkor is, ha a keresztmetszet lehetővé teszi a bebúvást. Közbenső átemelők létesítésére van szükség, ha a csatornahálózat olyan mélységbe kerül, hogy építése nagy beruházást igényel. Ekkor a hálózat gravitációs üzemét közbenső átemelők szakítják meg. A közbenső átemelők feladata, hogy csatornahálózaton érkező, időben változó mennyiségű és minőségű szennyvizeket magasabb szintről induló csatornahálózatba juttassák. Az egyes öblözetek szennyvizeit az öblözethez tartozó szennyvízátemelőben elhelyezett szivattyúk juttatják nyomóvezetéken keresztül egy másik, a tisztítóműhöz közelebb lévő öblözet gravitációs csatornájába. A Vízművek által üzemeltetett szennyvízelvezető hálózat átemelői részben régi típusú – közbenső födémmel ellátott – részben modernebb, külön szerelvényaknával rendelekező, közbenső födém nélküli, Flygt szivattyúkkal ellátott MOBA átemelők, de van köztük kútgyűrűkből kialakított, EMU FA szivattyúkkal ellátott kisebb átemelő is. Az átemelők nagy része nedvesaknás (merülőszivattyús) rendszerű, azonban üzemelnek ún. szárazaknás szennyvízátemelők is. Az összegyűjtött szennyvizeket a főátemelők juttatják a tisztítótelepekre. Mivel a főátemelők az egész csatornarendszer vizét szivattyúzzák, teljesítményük lényegesen nagyobb, mint a közbenső átemelőké. Az utóbbi időben épült átemelők az időközben életbe lépett szigorúbb beépítési előírások miatt rendelkeznek a bűzös levegő környezetbe jutását megakadályozó Biofilter szagszűrő berendezéssel. A régebben épült átemelők közül Szarvason és Békéscsabán főleg az élemiszeripari eredetű szennyvizek elvezetése lakossági bűzpanaszokat okozott. A szagproblémák kivédésére az érintett átemelőket biofilterrel láttuk el. A biofilterben lévő szűrőegység biológiailag aktív szűrőanyagból áll. A szűrőanyag abszorbeálja a levegő szennyeződéseit, a szűrőanyagon lévő speciális 2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
5. oldal
mikroorganizmusok biológiailag lebontják a szaghatást okozó anyagokat. A megtisztult levegő a kidobókürtőn keresztül kerül a környezetbe. A berendezéshez utónedvesítő került beépítésre, mely folyamatosan figyeli a szűrőtöltet nedvesség-tartalmát, s az előírt érték alá csökkenés esetén automatikusan bekapcsol. A berendezések fagyvédelemmel ellátottak. A berendezésben keletkező kondenzvíz a csatornába kerül visszavezetésre. - A biofilterek üzemeltetése során gondoskodni kell az előírt (50%) nedvességtartalom biztosításáról. - A szűrőanyag magas sókoncentrációjának elérése esetén el kell végezni az öblítést. - A tápanyagtartalom meghatározásokat a felhasználói kézikönyvben leírtak szerint és időközönként kell elvégezni. Időszaki ellenőrzések keretében az alábbiakra kell figyelni, illetve állapotukat ellenőrizni: - kiegészítő nedvesítés, - vízszűrő, - tartórács, - belső vezetékek, - mágnesszelep, - ventillátor, - elektromos vezérlő, - fűtés. A karbantartási tevékenységeket a karbantartási tervben rögzített időközönként kell elvégezni. A biofilterek üzemeltetése során be kell tartani a berendezések mellé adott leírást és a karbantartási utasításban, valamint a karbantartási tervben foglaltakat. A bűzpanaszok megszüntetése érdekében alkalmazott technika megfelel az elérhető legjobb technika feltételeinek: - az alkalmazott berendezések működtetése során veszélyes hulladék nem keletkezik. A szűrőanyag egyik része komposzt, mely elhasználódás után fedőrétegként felhasználható, másik része polisztirol, mely egy hordozóanyag, szűrőcsere esetén az újabb adag komposzttal összekeverve újra felhasználható. A keletkező kondenzvíz a szennyvíztisztító telepre kerül. - Az üzemelés során veszélyes anyag felhasználás nem történik. Az átemelők nagy része be van kapcsolva a csatornaművek folyamatirányítási rendszerébe. A szennyvízátemelők mindegyikénél ellenőrizni kell heti egy alkalommal a szintjelzők, visszacsapószelepek és tolózárak működését. Az ellenőrzést 2 fő, 18. életévét betöltött, alapfokú biztonságtechnikai vizsgával rendelkező, védőoltással védett férfi csatornaműkezelő szak-, vagy betanított munkás végezheti. Az ellenőrzés során csak az átemelő felső terébe, vagy a szerelvénykezelő térbe szabad belépni 30 perces szellőztetés után, meggyőződve a légtér gázmentességéről és oxigéntartalmáról, a szívóteret csak kívülről szabad ellenőrizni. Az átemelőbe történő belépéshez beszállási engedély szükséges. Ha feltétlenül szükséges belépni az átemelőbe, az egyik
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
6. oldal
dolgozó kintről figyeli a bent lévőt. Az eltávolított fedlapokat a munkavégzés után haladéktalanul vissza kell helyezni. Az átemelő szivattyújának cseréjéhez amennyiben a kiemeléshez le kell menni az átemelőbe, minimum 3 fő szükséges úgy, hogy egy főre 50 kg-nál nagyobb súly nem eshet. Az átemelőben munkát végezni csak beszállási engedély birtokában, az abban rögzítettek betartásával szabad végezni. A szivattyút kiemelés előtt villanyszerelőnek ki kell kötnie az elektromos hálózatból. A kiemelést szakképzett személy végezheti vizsgáztatott emelő berendezéssel. Ha a kiemelt szivattyút el kell szállítani, ezt megelőzően le kell mosni. Emelés ideje alatt az aknában tartózkodni tilos. A behelyezett szivattyút villanyszerelőnek kell az elektromos hálózatra csatlakoztatnia. Ha az átemelőben végzett munka megkívánja, ideiglenes átemelést kell kiépíteni, melyhez az ún. „mentőcsonkok” az átemelőkhöz tartozó szerelvényaknákban rendelkezésre állnak. Azon átemelőknél, amelyek nem rendelkeznek szerelvényaknával, a mentőcsonkot a szennyvíz nyomóvezetékre ki kell építeni. Az átemelők tisztítását kell végezni: - felületi korróziós károk miatt, - mélyszívó fejes ülepedett anyagok miatt, - uszadék miatt, - csatornasérülésre utaló, a szokásostól eltérő mennyiségű homok esetén, ekkor a csatlakozó csatornahálózat vizsgálata is szükséges (pl.: kamerás)
3.1.2 Vákuumos szennyvízelvezetés Köröstarcsa és Körösladány településeken teljes egészében, Tótkomlóson részben kényszer áramoltatású, vákuumos rendszerrel történik a szennyvíz összegyűjtése, szállítása. A szennyvizeket a rendszerben kialakított vákuum hatására a szennyvíz után beszívott levegő tolja, szállítja folyamatosan a vákuum gépház felé. A rendszer fő részei: vákuum gépház, vákuum alatt lévő vezetékek, csatlakozó (beemelő) egységek (szelepaknák), valamint a szelepaknákhoz csatlakozó gravitációs gyűjtők. Gravitációs gyűjtők Az ingatlanokról a szennyvíz összegyűjtését, s a szelepaknákba történő juttatását végzik. Átlagosan egy szelepaknához 60-80 m hosszú gyűjtő tartozik. Szelepaknák A gravitációs gyűjtőkből a közterületen elhelyezett szelepaknák fogadják a szennyvizet és juttatják az elvezető rendszerbe. Egy-egy aknára maximum 6 db ingatlan van rákötve. Az akna 1,0 m belső átmérőjű, közbenső födémmel ellátott beton akna. A közbenső födém alatt csatlakoznak be a gravitációs bekötőcsatornák. A födémen található a szelep, mely vákuum hatására nyit illetve zár. A nyitáshoz szükséges vákuumot a rendszer közvetítésével a vákuum gépházban elhelyezett vákuum szivattyúk állítják elő. A szelephez vízszint érzékelő szonda csatlakozik, mely a megfelelő szennyvízmennyiség elérésekor a szelep nyitását idézi elő. 2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
7. oldal
Vákuum vezetékek A vákuumos elvezető rendszerbe a szelepaknákban elhelyezett szelep juttatja a szennyvizet. A vákuum vezetékek feladata a gépházba juttatni a szennyvizet. Vákuum gépház A gépház feladata a településeken keletkező szennyvizek begyűjtése a hálózaton keresztül, a hálózatról érkező szennyvíz szakaszos tárolása (vákuumtartály), a hálózatban a vákuum tartása (vákuumszivattyú és vákuumtartály) illetve az összegyűlt szennyvíz tisztítótelepre történő továbbítása (kitápláló szivattyúk). A gyűjtés 12, illetve 16 m3-es vákuumtartályban történik. A szükséges vákuumot vákuum szivattyúk biztosítják a tartályban lévő vákuumszintről vezérelve. Köröstarcsán és Körösladányban a szennyvíz a vákuumgépházból nyomóvezetéken a szennyvíztisztító telepre jut. Tótkomlóson a vákuumtartályban összegyűjtött szennyvíz továbbítása a gravitációs hálózatba történik. A gépházból a vákuumszivattyúk által szállított, szennyezett levegő biofilteren keresztül távozik a környezetbe. 3.1.3 Nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszer Az alkalmazott nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszer „egy ház, egy akna” rendszerű, vagyis az ingatlanok szennyvizét házi szennyvízátemelők bocsátják szennyvíz közcsatornába. A nyomás alatti szennyvízgyűjtő csatorna a gravitációs szennyvízgyűjtő rendszerbe juttatja a szennyvizet, így a szennyvíztisztító telepre már vegyes rendszerű csatornahálózatból származó szennyvíz kerül. Az ingatlan szennyvize gravitációsan csatlakozik a házi szennyvízátemelőbe, majd onnan szivattyú nyomja tovább közcsatornába nyomás alatt lévő bekötőcsatornán keresztül. A közcsatorna lehet gravitációs vagy nyomás alatti egyaránt, de nyomás alatti szennyvízgyűjtő rendszerről akkor beszélhetünk, ha legalább 2 db házi átemelő ugyanabba a nyomás alatti szennyvíz közcsatornába dolgozik. A házi átemelő működéséhez szükséges villamos energia biztosítása, a gravitációs házi csatorna kezelése valamint a házi átemelő őrzése és hibájának jelzése az ingatlantulajdonos feladata, az átemelő és a bekötőcsatorna üzemeltetése pedig a szennyvíz közmű üzemeltetőjének a kötelessége, de telekhatáron belül a közmű üzemeltető csak az ingatlan-tulajdonos tudtával és beleegyezésével tartózkodhat, dolgozhat (ellenőrzés, karbantartás, hibaelhárítás).
3.2. Szennyvíztisztítás 3.2.1. Mennyiségmérés A tisztítótelepekre érkező szennyvíz mennyiségét méréssel meg kell meghatározni. A mérés történhet a nyomóvezetéken érkező nyers szennyvíz, illetve a tisztított elvezetett szennyvíz mennyiségének meghatározásával. Amennyiben ez a tisztítótelepen lévő mérővel nem megoldható (pl.: mérő meghibásodása, hitelesítés stb.) abban az esetben erre a célra felhasználhatók a végátemelők mérői.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
8. oldal
3.2.2. Rács A településen összegyűjtött szennyvíz a főátemelő(k)től, illetve a vákuumgépháztól nyomóvezetéken érkezik a tisztítótelepre. A beépített rácsok egy része kézi tisztítású durva rács, más részük gépi tisztítású finomrács. A rácsok feladata a szennyvízben lévő, azzal érkező durva úszó és lebegő szennyező anyagok eltávolítása, a telepek tisztítóberendezéseinek védelme. A rács által kiszűrt hulladék a telepek többségében gyűjtőedénybe (kuka, konténer) kerül. A kifogott rácsszemét elhelyezése fogadói nyilatkozat alapján, illetve vállalkozási szerződés keretében környezetvédelmi engedéllyel rendelkező hulladéklerakó telepre kerül elszállításra. Telepenként az illetékes elhelyező hulladéklerakó telep megnevezését az üzemeltetési utasítások tartalmazzák. A keletkező, a tárolt és az elszállított rácsszemét mennyiségéről az üzemnaplóban nyilvántartást kell vezetni. Kommunális hulladéklerakón csak olyan szennyvíztisztításból származó rácsszemét (hulladék) helyezhető el, amelyben a fekál coli és a feál streptococcus ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti értéknek 10%-a alá csökken. 3.2.3. Homokfogó A Vízművek által üzemeltetett szennyvíztisztító telepek egy része rendelkezik homokfogó műtárggyal. A csatornahálózat által szállított szennyező anyagok tekintélyes hányada homok. A homokfogó a telepek rács után következő műtárgya. Feladata: - gépészeti berendezések, főleg szivattyúk, keverők kopás elleni védelme, - a telepi műtárgyak összekötő vezetékeiben az ülepedés megakadályozása, - műtárgyak szervetlen anyag terhelésének csökkentése, - a műtárgyak homokkal való feltöltődéséből származó károk és leürítések elkerülése. A szennyvíz átlagos áramlási sebessége a homokfogóban lecsökken, ezáltal a víznél lényegesen nagyobb sűrűségű homok a fenékre ülepíthető. Használatos típusok: hosszanti átfolyású, illetve tangenciális homokfogó. A homokfogóból kikerülő hulladék engedélyes hulladéklerakó telepen kerül elhelyezésre. Gyűjtése történhet a rácsszeméttel együtt vagy külön tároló edényben. A keletkező, a tárolt és az elszállított homokfogó hulladékok mennyiségéről az üzemnaplóban szintén nyilvántartást kell vezetni. 3.2.4. Eleveniszapos műtárgy Az eljárás során a tisztítandó szennyvízhez eleveniszap adagolása történik (a tisztítás beindulásakor, majd a recirkulációval) és az így létrejövő keverék levegőztetését és áramoltatását kell biztosítani. Bizonyos idő elteltével az eleveniszapot fölös iszapként kell a rendszerből elvezetni. Az eleveniszapos eljárás szuszpendált állapotban jelenlévő mikroorganizmusokat használ oldott és kolloidális szerves anyagok CO2, H2O és szervetlen molekulákká oxidálásához. 2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
9. oldal
A szervesanyag lebontását végző, az eleveniszapban lévő élő szervezetek megfelelő koncentrációját, illetve aktivitását iszaprecirkuláció, illetve a levegőztetéssel bejuttatott oxigén igényelt mennyisége biztosítja. 3.2.5. Oxidációs árok Az oxidációs árok az eleveniszapos eljárás egyik speciális változata. Teljes oxidációs árkos rendszerben utóülepítő és recirkuláció tartozik hozzá. A nyers szennyvíz rácson keresztül kerül az árokba, homokfogó ezeken a telepeken nem üzemel. Az oxidációs árok a levegőztető medence szerepét tölti be. A nyers szennyvíz az árokban már előzőleg kifejlődött aktív organizmusokkal keveredik. A levegőztető berendezés rotor, mely az oxigént az aerob élő szervezetek részére a szennyvízbe juttatja és az árok szennyvizét keveri és mozgatja. Az árokban az átlagos áramlási sebesség 0,3-0,5 m/s a szilárd anyagok szuszpendált állapotban tartása céljából, s ez egyben a pelyhek megfelelő oxigén ellátását is biztosítja. A rotor működésének harmadik célja a nyers szennyvíz nagyobb szennyezőanyagainak darabolása. A rotor által az áramló szennyvízbe bevitt oxigén mennyisége elsősorban a rotor merülési mélységétől és forgási sebességétől függ. Mivel az oxidációs árok zárt reaktorrendszer, így az illékony szuszpendált anyagok (biomassza) mennyisége fokozatosan nő. A folyamatból bizonyos mennyiségű iszapot időnként el kell távolítani. Az oxidációs árok feladata a szennyvíz szerves anyagainak oxidálásán túlmenően a nitrifikáció is. A rotor által bevitt levegő kiegészítéseként – megfelelő vízmélység esetén – ejektoros mélylégfúvó üzemeltethető. A vízmélység növelése érdekében átalakított oxidációs árkok légellátását légfúvók biztosítják finombuborékos levegőztető elemeken keresztül, keverővel történő áramoltatás mellett. 3.2.6. Egyéb biológiai műtárgy Az alkalmazott eleveniszapos műtárgyak igen különbözőek. Sorbakapcsolt terek esetén a különböző térrészek annyiban különböznek egymástól, hogy van-e jelen oxigén és milyen formában (anaerob, anoxikus ill. aerob terek). A fázisszétválasztást különálló utóülepítő(k) végzi(k). Sorbakapcsolt terek végzik a biológiai tisztítást kétlépcsős eleveniszapos rendszer esetén is. A rendszer két, egymástól elválasztott sorbakapcsolt eleveniszapos folyamatból épül fel. A két elválasztott iszaprendszer két specializált mikroorganizmus populáció kifejlődését és tevékenységét teszi lehetővé. Az első lépcsőben a szennyvízben általában jelenlévő sokféle mikroorganizmus a szennyvíz szén anyagainak zömét lebontja. A második lépcsőben a lassabban szaporodó nitrifikáló baktériumok tevékenysége a jellemző. SBR reaktor esetén egy tér látja el a különböző funkciókat (az utóülepítő szerepét is) időben eltolva a folyamatokat egymástól. Ez a megoldás iszaprecirkulációt nem igényel. 2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
10. oldal
3.2.7. Csepegtetőtestek A Vízművek területén jelenleg három település (Békéscsaba, Szeghalom, Körösladány) tisztítótelepén üzemelnek csepegtetőtestek. A csepegtetőtestes tisztítás az eleveniszapos rendszer alternatívája, illetve kiegészítője. A műanyag töltetű csepegtetőtestekben az előülepített szennyvíz nagy fajlagos felületű töltőanyagra települt biológiai hártya közvetítésével, az abban lévő mikroorganizmusok lebontó tevékenysége révén tisztul. Alapvető követelmény, hogy a szennyvizet a mozgó (forgó) elosztórendszer a csepegtetőtest felszínére egyenletesen ossza szét úgy, hogy a tölteten ne alakuljanak ki anaerob állapotok. A töltetre kerülő szennyvíz zöme gyorsan áthalad rajta. A maradék a biológiai hártya felszínén lassan halad, illetve csepeg lefelé. A csepegtetőtest levegőztetett (természetes léghuzamú levegőztetés). A levegőztetés célja a teljes csepegtetőtest ellátása oxigénnel, ami a mikroorganizmusok aerob lebontó állapotát biztosítja. A töltet felületén biológiai hártya képződik, időnként leszakad (távozik a rendszerből a csepegtetőtestet követő ülepítő iszapjában), majd újrapótlódik. Kétlépcsős csepegtetőtestes rendszer: Ebben a rendszerben két, sorba kapcsolt csepegtetőtest található. A két csepegtetőtest közé közbenső ülepítő került beiktatásra, melynek célja a lebegőanyagok visszatartása a második csepegtetőtest előtt. Csepegtetőtestes és eleveniszapos tisztítás kombinálása: Ez a rendszer jóval hatékonyabb tisztítást eredményez, mint az önállóan alkalmazott rendszerek. Első lépcsőben a csepegtetőtestekre kerül a szennyvíz, majd ezután oxidációs árkokban történik a további tisztítás. 3.2.8. Nitrifikáció, denitrifikáció A nitrogén eltávolítása a szennyvízből a szennyvíz sajátosságaitól függően egy vagy két lépcsőben valósítható meg. Ha a szennyvíz a nitrogént ammónia formájában tartalmazza, két tisztítási lépcső szükséges. A szennyvízben lévő nitrogén eltávolításakor először a nitrifikáció játszódik le, amikor az ammóniumot a baktériumok nitritté majd nitráttá alakítják. A folyamathoz oldott oxigén jelenléte szükséges, aerob környezetben játszódik le. A nitrifikáló baktériumokra számos szerves és szervetlen anyag toxikus, illetve gátló hatású. A legjellemzőbb gátló hatású szervetlen anyagok a nehézfémek. Denitrifikáció a nitrát lebontási folyamata, mely során a keletkező nitrogéngáz a légkörbe távozik. A denitrifikációhoz nitrit/nitrát (NO2-/NO3-) és oldott oxigénmentes (anoxikus) környezet szükséges. Amennyiben a baktériumok számára oldott oxigén rendelkezésre áll, a nitrátoxigént mellőzik, vagyis a denitrifikáció nem játszódik le, a nitrogén nitrát formájában a szennyvízben marad. Ha a szennyvíz a nitrogént már nitrát formában tartalmazza, csak a denitrifikációs lépcső szükséges.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
11. oldal
3.2.9. Foszforeltávolítás Hagyományos biológiai szennyvíztisztítással a foszfor eltávolítása nem oldható meg, mivel a foszfor szinte teljesen oldott formában van jelen. A foszfor eltávolítása két módon lehetséges: biológiai és vegyszeres eljárással. Biológiai foszforeltávolítás A nyers szennyvizet anaerob reaktor fogadja, ahol keveredik a recirkuláltatott iszappal. Az anaerob tér nem tartalmazhat sem oldott, sem kémiailag kötött állapotban oxigént. Az anaerob térben a mikroorganizmusok ortofoszfát formájában foszfort adnak le, míg szerves szénvegyületeket raktároznak sejtjeikben. Az aerob terekben a szénvegyületek oxidációja során a mikroorganizmusok foszfort vesznek fel és polifoszfáttá alakítva építik be sejtjeikbe. A foszfor a fölösiszappal távozik a vízből. Stabil biológiai foszforeltávolításhoz ideális viszonyok (helyesen méretezett és kialakított rendszer, megfelelő tápanyagarányok, stb.) szükségesek, ezért nem tekinthető az év minden időszakában és terhelési viszonyai között stabilnak. Stabilitása nagyban függ az anaerob terekben kialakuló tartózkodási időtől, az anaerob terek osztottságától (kaszkádozásától), az iszaprecirkuláció kialakításától, az utóülepítőben lévő iszap tartózkodási idejétől (visszaoldódás). A recirkuláltatott eleveniszap nem tartalmazhat nitrátot, mert az blokkolhatja a biológiai foszforeltávolítást, ehhez megfelelően tervezett és üzemeltetett rendszerre van szükség. Lehetőség ehhez a levegőztető elemek helyes kiosztása, a túllevegőztetés kerülése, az iszap anaerob térbe történő visszajuttatása előtti denitrifikálása (osztott iszaprecirkuláció), stb. Kémiai foszforeltávolítás A kémiai foszforeltávolítás önállóan, és a biológiailag foszforeltávolítás kiegészítéseként is alkalmazható, de magas költségvonzata miatt üzemeltetési szempontból csak az utóbbi fogadható el jó megoldásként. Az alkalmazott főáramú kémiai foszforeltávolítás alapja, hogy fémvegyületek adagolásával a fém-ionok kölcsönhatásba kerülnek a foszfát- és polifoszfát csoportokkal. Vegyszer a tisztítási folyamat különböző pontjain adagolható, üzemköltség szempontjából a szimultán kicsapatás kedvezőbb az utókicsapatásnál. A lehetőség szerint anaerob térbe adagolt vegyszer általában vas- vagy alumíniumvegyület, a kémiai reakció után képződő csapadék pedig az utóülepítőben ülepíthető ki és onnan távolítható el a fölösiszappal együtt. Az adagolandó vegyszer mennyisége függ az eltávolítandó foszfor mennyiségétől (vagyis a szennyvíz mennyiségétől, valamint a nyers szennyvíz foszfortartalma és a tisztított szennyvíz igényelt foszfor-koncentrációja közötti különbségtől), a lebegőanyag mennyiségétől, a víz pH-értékétől, stb. Az adagolás beállítása laboratóriumi mérések alapján történik. 3.2.10. Ülepítők Biológiai szennyvíztisztító telepeken az ülepítő három helyen fordulhat elő. Előülepítő: a biológiai tisztítóegység előtt van. Célja a biológiai egység tehermentesítése a durvább szuszpendált, részben pelyhesedett, szerves BOI anyagok zömétől.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
12. oldal
Közbenső ülepítő: a kétlépcsős biológiai rendszerben a két biológiai egység között helyezkedik el. Célja az első biológiai lépcsőben képződő eleveniszap jelentős részének eltávolítása. Utóülepítő: feladata a biológiai tisztítás során képződő pelyhes eleveniszap szeparálása, az eleveniszap időszakos tározása, az eleveniszap bizonyos mértékű sűrítése, olyan áramlásviszonyok elkerülése, amelyek az eleveniszap elfolyását eredményezik. A recirkulációs eleveniszap visszavezetése az utóülepítőből történik. 3.2.11.Fertőtlenítés A biológiai szennyvíztisztító rendszer valamennyi tisztítási művelete is kisebbnagyobb hatékonysággal elősegíti a szennyvízben lévő mikroorganizmusok mennyiségének csökkentését, a tisztítási folyamat végén azonban még mindig viszonylag jelentős számú mikroorganizmus marad a szennyvízben. A fertőtlenítés célja, hogy a tisztított szennyvízből valamennyi patogén mikroroganizmus biztonsággal eltávolítható legyen. A szennyvíz fertőtlenítése nem kötelező, azokon a telepeken kell végezni, ahol azt az ÁNTSZ határozatban elrendelte. A fertőtlenítéssel érintett tisztítótelepeken a fertőtlenítési időszak április 15-től október 15-ig tart. Mivel a szennyvíz klóros fertőtlenítése a környezetre számos kedvezőtlen hatást gyakorolhat, ezért különösen érzékeny befogadók esetében a korábban elrendelt fertőtlenítési határozatot a közegészségügyi hatóság visszavonta. A Vízművek által üzemeltetett telepek esetében a fertőtlenítés történhet nátriumhypoklorit adagolással, illetve klórgázzal. Fertőtlenítés elrendelése esetén azt úgy kell végezni, hogy a tisztított elfolyó szennyvíz Coliform száma az előírt határérték alá csökkenjen. A határértékeket jogszabály, illetve a az adott tisztítótelep kibocsátásaira vonatkozó határozat tartalmazza. 3.2.12. Iszapkezelés A szennyvíziszap kezelésének alapvető célja, hogy a keletkező fölösiszapot olyan állapotba hozzuk, hogy az alkalmas legyen további hasznosításra, szállításra, illetve végleges elhelyezésre. Iszapkezelésre a fölösiszap kerül, mely a szennyvíztisztítási technológiára jutó és ott képződő szerves és szervetlen anyagok összessége. A fölösiszap a szennyvíztisztításban már nem hasznosítható, jelenléte - arányától függően üzemköltség-többletet ill. az elfolyó vízben vízminőségromlást okozhat, ezért el kell venni a rendszerből a lehető legegyenletesebben. A fölösiszap kezelése, mivel szárazanyag-tartalma mindössze 1 % körüli, annak sűrítésével kezdődik. Az alkalmazott gravitációs sűrítőkben az iszap szárazanyagtartalma megfelelő tartózkodási idő után 2-3 %-ra nő, miközben a dekantvíz visszakerül a tisztítási folyamatba. Gravitációs sűrítés esetén a víznél nehezebb fajsúlyú szilárd lebegő anyagok a gravitáció hatására a sűrítő fenékzónájába ülepednek, majd a felettük levő szilárd anyag tömegsúlya következtében tömörödnek.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
13. oldal
A rendszerekből kikerülő iszapok kezelése, illetve végső elhelyezés előtti stabilizálása történhet anaerob és aerob úton. Stabilizálás: maradék szervesanyag lebontása, biológiai stabilitás elérése. Az iszapvíztelenítés fő célja az iszap víztartalmának, ezáltal az iszap mennyiségének csökkentése, a szárazanyag-tartalom növelése, ami a térfogat csökkenésével jár együtt. Az iszap víztelenítése történhet iszapszikkasztó ágyak használatával, illetve gépi víztelenítő berendezés üzemeltetésével is. Iszapszikkasztó ágyak: Az iszap gravitációs víztelenítésére alkalmazhatók. Kedvező időjárási körülmények között a természetes párolgás kihasználásával akár 50-60 % szárazanyag-tartalom is elérhető. Alkalmazásuk során nincs vegyszerigény. Az iszapból távozó csurgalékvíz a tisztítási technológiára kerül visszavezetésre. Hátránya a munkaigényes iszapeltávolítás. Üzemeltetését nagyban befolyásolják a klimatikus viszonyok. RSDS rendszer: A Körösladányi tisztítótelepen keletkező iszap víztelenítése RSDS lapok alkalmazásával történik. A polielektrolittal oldattal kevert iszap gravitációsan a víztelenítő lapokra kerül. Az iszapvíz a támaszréteget képező homokos kavicson és a szűrőfenékben elhelyezett szűrőgyertyákon szivárog át, majd visszakerül a tisztítási technológiára. A kiszáradt iszap letermelés után az átmeneti iszaptárolóba kerül. Iszapcentrifuga: A berendezésbe betáplált polielektrolit oldattal kevert szuszpenzió a rotorban a centrifugális erő és a fajsúlykülönbség hatására összetevőire szétválik. A nehéz fajsúlyú anyag a dob falára rakódik és ezen belül helyezkedik el a könnyű fajsúlyú folyadék. A víztelenített iszap forgócsiga közvetítésével távozik a rendszerből. Szalagszűrőprés: A szalagszűrőprés folyamatos üzemű, két végtelenített, rugós görgők között mozgó, egymással fedésben lévő szalagból áll. Az üzemeltetés háromlépcsős: víztelenítendő iszap kémiai kondicionálása, kondicionált iszap gravitációs víztelenítése a mozgó szalag kezdeti szakaszán, a gravitációsan elővíztelenített iszap nyomás alatti víztelenítése nyomószalagok között. Iszaptavak: A Békéscsabai szennyvíztisztító telepen üzemelő iszaprothasztó földmedencékben az iszap természetes, anaerob stabilizálása és részbeni víztelenítése történik. A földmedencék természetes agyagásványú szigeteléssel lettek megépítve. A keletkezett csurgalékvíz visszavezetés után ismét bekerül a tisztítási rendszerbe. 2002. december 31. után hulladéklerakóban csak olyan szennyvíziszap helyezhető el, mely megfelel a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet által előírtaknak: kezeléssel vagy tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással az iszap fekál coli és fekál streptococcus tartalmát az eredeti érték 10 %-a alá kell csökkenteni. A tisztítótelepeken mészhidrátos bekeveréssel vagy környezetvédelmi követelményeknek megfelelő iszaptároló tereken történő tartós tárolással történik az előírások teljesítése.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
14. oldal
3.2.13. Szippantott szennyvíz fogadása A települések csatornával nem rendelkező területeiről szippantó gépjárművel kerül a tisztítótelepre a szennyvíz. Az ürítőállások a telepek egy részénél kerítésen kívül helyezkednek el, más esetekben viszont a telep területén belül történik az ürítés. A telepekre tengelyen beszállított szippantott szennyvíz mennyisége és minősége általában lényeges ingadozást mutat. A műtárgyak feladata az egyenetlen terhelések kiküszöbölése, a szippantott szennyvíz feladások egyenletességének biztosítása. A szippantott szennyvíz fogadás első műtárgya a kézi tisztítású rács. Az előkezelés része lehet levegőztetés, meszezés, ülepítés is. Ezen szennyvizek tisztítása együtt történik a közcsatornán érkező szennyvíz tisztításával. A szippantott szennyvíz fogadásakor szemrevételezéssel és szúrópróbaszerű mintavételezéssel kell a szennyvíz minőségét ellenőrizni. A szúrópróbaszerű ellenőrzés körülményeit, adatait (a szippantott szennyvíz származása, mennyisége, a szippantó gépjármű rendszáma, a gépjárművezető neve, lakcíme) mintavételi jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A vízmintát az esetleges speciális vizsgálati igény (pl. nehézfémek vizsgálata) megjelölésével mielőbb a Központi Laboratóriumba kell juttatni. Ha a vizsgálat eredménye megállapítja, hogy a szippantott szennyvíz minősége nem felelt meg a szennyvíztisztító telepre történő kihordás előzetesen szerződésben rögzített követelményeinek, úgy erről az érintett szennyvíz szippantást végző szervet (személyt) értesíteni kell, szélső esetben kezdeményezni kell a szippantott szennyvíz kihordására vonatkozó szerződés felmondását. A szippantott szennyvíz szúrópróbaszerű mintázását elsősorban a bizonytalan eredetű és a szemrevételezés során a szokásostól lényegesen eltérő megjelenésű szennyvizek esetén kell elvégezni. A fogadói nyilatkozatot az Üzemviteli Osztály adja ki az illetékes üzemmérnökség figyelembevételével. Amennyiben a tisztítótelep esetében más közigazgatási területről kérnek befogadói nyilatkozatot, úgy a nyilatkozat kiadásához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása is szükséges. További helyi szabályozásra nincs szükség. A szennyvízrendszer üzemeltetését és ennek részeként a befogadói nyilatkozatok kiadását az önkormányzattal kötött Vagyonkezelési és –üzemeltetési szerződés alapján végezzük.
4. HIBABEJELENTÉS, HIBAELHÁRÍTÁS 4.1. Hibabejelentés A lakosság által észlel hibák és felmerülő zavarok a szennyvíztisztító telepen ill. az üzemmérnökségen kerülnek bejelentésre telefonon vagy személyesen.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
15. oldal
4.2. Hibaelhárítás - javítás A felmerülő hibák lehető leggyorsabb kijavítását a szennyvíztisztító telep dolgozói végzik. A jelzett hiányosság rögzítését követően a dolgozók kiszállnak a helyszínre. Komolyabb üzemelési problémák esetén a hibákat a békési műhely felé jelzik. A helyszínen az üzemmérnökség által nem végezhető dugulás elhárításokat a békéscsabai központi mosatóbrigád végzi, akik az üzemmérnökség által a központi diszpécserszolgálat felé jelzett információk alapján vonulnak fel a területre.
5. ÜZEMELTETÉSSEL ELŐÍRÁSOK
KAPCSOLATOS
ÁLTALÁNOS
A csatornamű üzemeltetőjének általános feladatai a következők: Az irányítástechnikai berendezések segítségével az átemelők üzemének figyelemmel kisérése, a szükséges beavatkozások elvégzése. Rotorok bemerülési mélységének, zsilipállások ellenőrzése, iszapzsilip takarítása és uszadékok eltávolítása, telepen lévő szivattyúk üzemének ellenőrzése. Rotorok bemerülési mélységének szabályozása az oldott oxigén tartalom figyelembe vételével. Gépi rács működésének, szintérzékelőknek az ellenőrzése, tisztítása, rácsszemét kezelése. Anaerob medence működésének vizsgálata. Osztómű tisztítása, tolózárak beállításának ellenőrzése, Műtárgyakban lévő keverők, levegőztető elemek, szivattyúk működésének ellenőrzése, szükséges beszabályozások elvégzése, uszadék eltávolítása, Utóülepítő kotró működésének ellenőrzése, iszapelvezetés, uszadék elvezetés vizsgálata, szabályzása. Bukóélek tisztítása, uszadék eltávolítása. Telepen lévő szivattyúk, gépek működésének üzemének ellenőrzése, a szükséges javítások elvégzése. Recirkuláció beállítása, a beállítás folyamatos ellenőrzése. A telepre előírt laboratóriumi vizsgálatok elvégzése. Fölösiszap elvétel a laboratóriumi eredmények alapján. A tisztítási technológia folyamatos ellenőrzése. Klórozási időszakban a klórtartalom beállítása a laboratóriumi vizsgálatok alapján történik. A klórozás külön van szabályozva. Azon szennyvíztisztító telepek bejáratát, ahova a szippantott szennyvizet kihordó vagy más a szennyvízhálózat üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos gépjárművek üzemszerűen nem hajtanak be állandóan zárva kell tartani.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
16. oldal
A telep területén (érvényes egészségügyi könyv birtokában) csak az arra jogosultak tartózkodhatnak és léphetnek be, idegen személyek csak külön engedéllyel, kísérővel. A telepen ügyfélfogadás a tartózkodó helyiségben történhet. Ügyfél a létesítmény egyéb helyiségeiben, a telep védőterületén nem tartózkodhat. A telep területén az utakat szabadon és tisztán, a jóléti helyiségeket állandóan tisztán kell tartani, és rendeltetésének megfelelően használni. Az üzemeltetéshez szükséges anyagokat, eszközöket állandóan készenlétben kell tartani. A gépi berendezéseken a garanciális idő alatt változásokat eszközölni nem szabad. A kezelés és tisztítás közben elhullott szennyeződéseket gondosan el kell távolítani. A gépek és berendezések működtetésére vagy azok leállítására engedélyt csak az üzemmérnökség vezető vagy megbízottja, ill. az üzemelésvezető adhat ki. Az előírás szerinti üzemtől való eltérésre a vezető csak a gépek, berendezések, meghibásodások esetén adhat utasítást. Klórgázpalack kezelését csak a vonatkozó rendelkezések által meghatározott ismeretekből sikeres vizsgát tett dolgozó végezheti. Klórgázpalack cseréjét legalább 2 fő, járműről, vagy járműre le és felrakását legalább 3 fő végezheti. A gázpalackot bilinccsel, vagy lánccal a falhoz rögzítve kell tárolni. A klórgázpalackokat - a használatban lévőt és a tartalékot - zárt helyiségben kell elhelyezni.
6. ÁLTALÁNOS BIZTONSÁGTECHNIKAI ELŐÍRÁSOK A tisztítótelepre vonatkozó biztonságtechnikai előírások a következők:
A tisztítótelepen illetéktelen személy nem tartózkodhat. A telepre történő belépéskor meg kell követelni a telepen érvényes biztonság
technikai és tűzvédelmi előírások betartását. A dolgozók kötelesek az előírt munkavédelmi szabályokat betartani. A dolgozók kötelesek legjobb tudásuk szerint a vezető utasításait végrehajtani és munkájuk közben fegyelmezett magatartást tanúsítani. A dolgozó köteles munkavégzése során a rendelkezésére bocsátott védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni, mindig az adott feladatnak megfelelő védőeszközt. Munkavégzés során a dolgozó köteles olyan magatartást tanúsítani, amellyel saját és mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti. A dolgozók csak olyan tevékenységet folytathatnak amelyekhez: a szükséges szakmai képzettséggel, kellő szakmai gyakorlattal,
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
17. oldal
szükséges munkavédelmi ismeretekkel, orvosilag "alkalmas" minősítéssel rendelkezik, a biztonságos munkavégzés feltételei adottak, a feladat végzésével felettese megbízta.
A fentiek alól kivétel az az eset, amikor baleset vagy súlyos kár elhárításáról van
szó. A kiadott védőruházatot használni kell. A telepen közvetlen fogyasztásra is alkalmas növényeket termeszteni nem szabad. A kezelőket csak olyan munkával szabad megbízni, amire előzetesen ki lettek oktatva. Foglalkoztatni csak 18. életévét betöltött, vagy a munkafolyamatra érvényes szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező személyt szabad. A tisztítótelepen tilos egyedül munkát végezni: karbantartás során, csatornában, aknában, gázveszélyes terekben, illetve ilyen jellegű munkáknál, szennyvíz mintavételnél.
Tisztítótelepi, csatornák üzemeltetésével kapcsolatos munkák veszélyes
tevékenységnek minősülnek. E munkát végző dolgozóknak munkavédelmi vizsgával kell rendelkezniük. Fertőzés veszélye miatt munkaruhában hazamenni tilos! A fekete-fehér öltözőben, illetve fürdőben az előírt tisztálkodás kötelező. Étkezni csak előzetes tisztálkodás után, munkaszünetben, a kijelölt étkezőhelyen szabad. Csatornába való leereszkedés esetén a vonatkozó munkavédelmi előírásokat (MSZ-10-280-83 -- MVSZ) szigorúan be kell tartani. A tűzrendészeti szabályzat által "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekbe és azok légterébe bemenni, bármilyen célból ott munkát vagy ellenőrzést végezni, a helyiségben tartózkodni csak indokolt esetben lehet (pl.: halaszthatatlan üzemzavar elhárítása, súlyos baleset vagy nagyobb anyagi kár megelőzése, elhárítása stb.). Ilyen esetekben a terület felettes vezetője a részére előírtak szerint írásban rendelheti el a munkát. A munka megkezdése előtt köteles meggyőződni az engedélyben előírtak betartásáról. Minden balesetet szenvedett dolgozó és a balesetet észlelő személy a legkisebb sérülést is köteles az őt közvetlenül irányító vezetőnek jelenteni. Éjjel vagy munkaszüneti napon a központi diszpécserszolgálatnak azonnal, indokolt esetben 24 órán belül jelenteni. Valamennyi dolgozó köteles a tudomására jutott minden olyan eseményt, amely ugyan balesetet nem okozott, de a tények alapján baleset veszélye fennállt, a közvetlen felettesének azonnal jelenteni. A kezelő személyzetet csak olyan berendezések működtetésével lehet megbízni, melyek kezelésére előzetesen ki lett oktatva.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
18. oldal
Képesítéshez kötött munkák elvégzésére (villanyszerelés, hegesztés stb.) csak
olyan személy végezhet, aki az adott szakterületen érvényes előírt képesítéssel rendelkezik. Dohányozni csak a kijelölt helyen szabad! Hegesztési munka végzéséhez az üzemmérnökség írásos engedélyét ki kell kérni! Télen a szabadban lévő közlekedési utakat, bejáratokat és munkaállásokat csúszásmentésíteni kell. A felnyitott aknákat őrizetlenül hagyni nem szabad. Azokat a munka befejezése után azonnal le kell fedni, illetve megfelelően körül kell keríteni. Közlekedésre használt acéllépcsőt, acélfedlapot olajos ruhával az elcsúszás veszélye miatt nem szabad tisztítani. Üzemben lévő gépeket takarítani, olajozni, zsírozni TILOS! Javítás céljából leállított gép indító kapcsolójára ki kell függeszteni a BEKAPCSOLNI TILOS feliratú táblát. Villamos elosztó szekrények ajtajait zárva kell tartani. Hibás vagy hibára gyanús elektromos berendezést még akkor is ki kell kapcsolni ha emiatt a munka folyamatos végzésében, üzemeltetésében fennakadás következik be. A villamos elosztószekrény közelében, tetején bármilyen anyagot tárolni TILOS! A kapcsolók, kezelő szervek törése esetén a cseréről haladéktalanul intézkedni kell. Karbantartáshoz, javításhoz szükséges villamosüzemi gépek csatlakozásait szabványosan kell biztosítani. Az anyagtárolás szabályait be kell tartani. Az egészségügyi, alkalmassági, biztonságtechnikai vizsgálat, az MVSZ-ben foglaltak szerint történik. A telep területén csak a szennyvízkezeléshez szükséges vegyszerek használhatók és tárolhatók az erre a célra előírás szerint kialakított, megjelölt helyen.
Minden esetben betartandó a Békés Megyei Vízművek Munkavédelmi szabályzata!
7. A CSATORNA ÉS TISZTÍTÓTELEPI DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉNEK VÉDELME ÉRDEKÉBEN BETARTANDÓ JOGSZABÁLYOK Az orvosi vizsgálatok rendjét és gyakoriságát a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiéniás alkalmassági orvosi vizsgálatról és véleményezésről szóló, a 27/2000. (IX. 30.) Eü.M. rendelettel módosított 33/1998. (VI. 24.) NM. rendelet alapján kell végezni. A jogszabály szabályozza az előzetes, az időszakos valamint a soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatok rendjét. A 18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet szerint a dolgozókat védőoltásban kell részesíteni. Be kell tartani az alábbi jogszabályokban előírtakat:
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
19. oldal
- 61/1999. (XII. 1.) Eü.M. rendelet a biológiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről, - A 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet a 14/2002 (XI. 28.) ESzCsM-FMM rendelet és a - A 44/2000 (XII. 27.) EüM rendelet a 33/2004. (IV. 25.) ESzCsM rendelet az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről. - A 89/1995 (VII. 14) Korm. r. és a 27/1995 (VII.25) NM rendeletek a foglalkozásegészségügyi szolgálatról és szolgáltatásról. A munkavállalók egészségének védelme érdekében eleget kell tenni a következő jogszabályok előírásainak is: 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről. 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról. 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról. 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások illetve tevékenységek részletes szabályairól. 1999. évi XLII. törvény a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól. 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A dolgozók egészségének védelmével kapcsolatosan a Munkavédelmi Szabályzat részletesen foglalkozik: -egyéni védőeszköz juttatás rendje; -orvosi vizsgálatok rendje; -dohányzási szabályzat. A kockázatelemzés munkakörönként elkészült, mely aktualizálása folyamatosan történik.
8. ÜZEMELTETÉSI ADATOK RÖGZÍTÉSE, TECHNOLÓGIAI ELLENŐRZÉSEK, MÉRÉSEK VIZSGÁLATOK 8.1. Üzemeltetéssel kapcsolatos adatok rögzítése Az üzemeltetéssel kapcsolatos adatokat az üzemeltetők naponta kötelesek az üzemelési naplóban vezetni. Az üzemnaplóba az alábbi adatokat kell bejegyezni és kiértékelni: szolgálatban lévő kezelők nevét, munkaidejét, 2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
20. oldal
felhasznált villamos és egyéb energia mennyiséget, a tisztítótelepre érkező szennyvíz mennyiségét, a kihordott szennyvíz mennyiségét, áramszünet időtartamát, okát, aggregátor üzemidejét, meghibásodásokat, jelentősebb karbantartásokat, gépek, berendezések üzemidejét, ellenőrzött műtárgyakat, iszapelvétel időpontját, mennyiségét, hálózat ellenőrzés időpontját, ellenőrzés alkalmával tapasztaltakat, szennyvíz mintavételek időpontját, helyeit, helyszíni laboratóriumi vizsgálatokat és eredményeit, hatósági és egyéb ellenőrzések időpontját, keletkező szennyvíziszap mennyiségét, szennyvíziszap telepről történő kiszállításának idejét, mennyiségét, keletkező rácsszemét mennyiségét, rácsszemét kiszállítás időpontját, a kiszállított mennyiséget.
Üzemnapló vezetéséért felelős a telepvezető, távollétében a szolgálatban lévő kezelő. A naplóban történt bejegyzéseket a telepvezető naponta köteles kiértékelni. A normál üzemtől való eltérést az üzemmérnökség vezetőnek jelenteni.
8.2. Helyi ellenőrzések. A szennyvíztisztító telep helyi technológiai vizsgálatát, ellenőrzését - a helyi laboratórium közreműködésével - a szennyvíztisztító telep dolgozói végzik. Ennek során biztosítani kell a helyszíni mintavételt, a minták helyszíni labor-vizsgálatát, az eredmények naplózását, kiértékelését. A tisztítótelep feladata a településen keletkező és a telepre juttatott szennyvizek tisztítása. A tisztítási hatásfok ellenőrzéséhez szükséges a nyers és a telepet elhagyó tisztított szennyvizek vizsgálata. Ezen kívül vizsgáljuk a tisztítási technológia közbenső lépéseit. Mintavételi helyek és komponensek az egyes telepek üzemeltetési utasításaiban részletezve. A gyorstesztek alapján végzett mérések beállítása az üzemmérnökségek feladata, amennyiben felmerül a mérések pontatlansága, a méréseket végzők betanításáról illetve a gyorstesztek felülvizsgálatáról a Központi Laboratórium köteles gondoskodni, az üzemmérnökségek jelzései alapján. A szükséges tesztek igény szerinti pótlásáról az üzemmérnökségek kérése alapján az anyaggazdálkodási osztály intézkedik. Az egyes tisztítótelepek üzemelési engedélyében előírt mérési kötelezettségek végrehajtásáról az Üzemviteli Osztály gondoskodik.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
21. oldal
8.3. Központi Laboratóriumi ellenőrzések Valamennyi szennyvíztisztító telep felszíni vízbe történő szennyvíz kibocsátása meghaladja a 15 m3/d-t, ezért a felszíni vizek védelméről szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdése értelmében a tisztítótelepek önellenőrzésre kötelezettek. Az önellenőrzési terv tartalmi követelményeit a 7/2002. (III.1.) KöM rendelet tartalmazza. Az önellenőrzési terv külön dokumentumként kerül összeállításra. A Központi Laboratórium 2005. évtől önellenőrzési terv keretében végzi a tisztítótelepek szennyvizeinek vizsgálatát. A terv tartalmazza a mintavételi időpontokat, a vizsgálandó komponensek körét és a vizsgáló laboratórium nevét is. Az önellenőrzési tervben előírt vizsgálatok alapján történik a szennyvízbírság és a környezetterhelési díjak kiszámítása. A tisztítótelepek 21/2002. (IV.25.) KöViM rendelet által előírt BOI5 vizsgálatait az üzemeltetési utasítások tartalmazzák. Az elfogadott önellenőrzési tervek 1 példányát a helyszínen kell tartani. A telepek dolgozóinak közre kell működni a tervben előírtak minél pontosabb végrehajtásában. Hatósági ellenőrzés során a Központi Laboratórium feladata: 1.A szennyvíztelepekre az elfolyó szennyvíz mintázásához szükséges edényzetet biztosít: - 2 db l l-es sötét üveg H2SO4 tartósítószerrel (KOI, SZOE komponenshez) - 1 db 1 l-es üveg tartósítószer nélkül (ammónia, pH, stb. komponenshez) 2. A hatóság által megvett - amennyiben a hatóság munkatársainak nem áll módjában bejuttatni a Központi Laboratóriumba – (zárjeggyel ellátott) mintákat a telepi dolgozók írásban rögzítetten átveszik, és telefonon jelzik a laboratórium vezetőjének, hogy átvehetők a minták. Ezt követően a laboratóriumvezető a lehető legrövidebb idő alatt mintavevőt küld a mintáért, és bejuttatja a laboratóriumba azokat. 3. A laboratóriumba érkezést követően a mintát átveszi a vizsgáló személyzet, és mintaátvételi jegyzőkönyvet tölt ki, mely tartalmazza a mintavétel és a mintaátadás körülményeit, az esetlegesen felmerülő rendellenességekkel együtt. Az egyes tisztítótelepek üzemelési engedélyben előírt mérési kötelezettségek végrehajtásáról az Üzemviteli Osztály gondoskodik.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
22. oldal
9. ÜZEMZAVAR ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK A 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet 11. § 2. bek.-ben előírt bejelentési kötelezettség szerint, ha a szennyvízelvezető mű üzemeltetésével összefüggő a környezetet károsító vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavar lép fel, haladéktalanul be kell jelenteni a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak, az érintett önkormányzatnak és a vízügyi hatóságnak. Amennyiben a szennyvíz elvezető műből kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, értesíteni kell az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat városi intézetét. Egyéb elektromos meghibásodás esetén a hibát a villanyszerelő hárítja el. Gépészeti meghibásodások javítását a helyi karbantartók végzik. Üzemzavar, vagyoni kár, életveszély esetén az üzemmérnökség vezetőt, vagy helyettesét értesíteni kell, és ha közvetlen elhárítható, a kezelőnek be kell avatkoznia. Épület, vagy villamos tűz esetén az oltást azonnal meg kell kezdeni, és a tűzoltóságot értesíteni. Klórozási időszakban a készülék meghibásodását, ha a kezelő nem tudja elhárítani az üzemmérnökséget értesíteni kell. Munkaszüneti napon a készenlétet kell értesíteni. Gravitációs vezeték dugulása esetén a szennyezés elkerülése érdekében az észlelést követően a hibaelhárítást mielőbb meg kell kezdeni. Áramütés esetén a főkapcsolót le kell kapcsolni és az elsősegélynyújtást azonnal megkezdeni. Értesíteni a mentőket. Mindenkor a készülék áramtalanítása az első.
10. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Területi és szakági irányító: Vízművek Rt.
vezérigazgatója és műszaki helyettese
Közgazdász Vízépítő mérnök
Belső vízminőség ellenőrzés vezetői: Vízművek Rt.
Közp. Laboratórium vezetője
Műszeres analitikai szakmérnök
Automatikai irányító: Üzemviteli Osztály
energetikai és fenntartási főelőadója
Villamos mérnök
Üzemeltetési irányító, a csatornamű felelős vezetője: Vízművek Rt.
2005. február
üzemmérnökség vezetője
Mérnök
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
23. oldal
üzemmérnökség vezető helyettese
Mérnök
Az üzemrend-üzemmód betartásáért felelős a helyi csatornamű vezetőgépésze: csatornamű kezelő mester szakmunkás
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
Csatornaművek Üzemeltetési Szabályzata
11. KEZELÉSI FELSOROLÁSA
ÉS
24. oldal
KARBANTARTÁSI
UTASÍTÁSOK
Az üzemeltetési szabályzat előíráson túl a csatornamű rendszerében történő munkavégzés és egyéb feladatok ellátása során a következő utasításokat kell betartani: l. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
KU KU KU KU KU KU KU KU MU MU KU KU KU KU
22-9 22-10 22-11 22-13 22-14 22-15 22-16 22-6 22-1 22-3 26-1 26-2 26-5 26-6
Gravitációs csatornák Szennyvízátemelők Rácsok és rácsszemétgyűjtők Ülepítők Levegőztető műtárgyak és berendezések Iszapkezelő műtárgyak és berendezések Épületek Klóradagoló berendezések Csatornatisztítás WOMA gépjárművel Szippantó gépjármű Elektromos kapcsoló berendezések Áramfejlesztő gépek Mérő, szabályozó, vezérlő berendezések Fázisjavító berendezések
Az üzemeltetési szabályzatban leírtak értelemszerűen vonatkoznak az egyes tisztítótelepkre.
2005. február
BÉKÉS MEGYEI VÍZMŰVEK
ÜZLETSZABÁLYZAT Alföldvíz Zrt.
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Tartalomjegyzék I. Üzletszabályzat célja, hatálya, a Víziközmű-szolgáltató adatai, a tevékenység bemutatása ......................................................................................... 7 I.1.
A szabályozás célja .................................................................................. 7
I.2.
Az üzletszabályzat hatálya ...................................................................... 7
I.3.
A Víziközmű-szolgáltató adatai ............................................................... 8
I.4.
A Víziközmű-szolgáltató tevékenységeinek bemutatása ...................... 8
I.5.
A Víziközmű-szolgáltató ellátási területe ............................................. 10
I.6.
A Víziközmű-szolgáltató kapcsolatai .................................................... 10
I.6.1 Kapcsolat a Felhasználókkal .................................................................... 10 I.6.2 Kapcsolat a hatósági és érdekképviseleti szervezetekkel ..................... 10 I.7.
Minőség- és környezetirányítás ............................................................ 10
I.8.
Egyéb rendelkezések ............................................................................. 11
II.
Fogalom meghatározások és rövidítések ................................................... 12 II.1
Rövidítések ............................................................................................. 18
III.
Üzletszabályzattól való eltérés szabályai ................................................... 19
IV.
A víziközmű-szolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezések............ 20
IV.1
A Víziközmű-szolgáltatás minőségi követelményei ............................ 20
IV.2
A Víziközmű-szolgáltatás folyamatossága .......................................... 20
IV.2.1
A közműves ivóvízellátásra vonatkozó rendelkezések ....................... 20
IV.2.2
A közműves szennyvízelvezetésre vonatkozó rendelkezések ........... 21
V. A közüzemi szerződéskötéshez szükséges adatok, iratok biztosításának rendje, igénybejelentés .......................................................................................... 23 V.1.
Igénybejelentés ...................................................................................... 23
V.2. Bekötővezeték létesítése, elkülönített felhasználóra vonatkozó szabályok, locsolási célú vízhasználat.............................................................. 23 V.2.1
Ivóvíz bekötővezeték létesítése általános szabályai ........................... 23
V.2.2
Ivóvízhálózatba való bekötés eljárási rendje ....................................... 24
V.2.2.1 Lakossági egyedi felhasználók ............................................................. 24 V.2.2.2 Gazdálkodó szervezetek ........................................................................ 25 V.2.2.3 Intézmények ............................................................................................ 26 V.2.2.4 Közterületek vízvételezési igénye ......................................................... 26
2 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
V.2.2.5 Tűzoltási célú ivóvízbekötés ................................................................. 26 V.2.1
A vízmérő hely kialakítására vonatkozó rendelkezések ..................... 27
V.2.2
Szennyvíz bekötővezeték létesítése ..................................................... 27
V.2.3
Szennyvízhálózatba való bekötés eljárási rendje ................................ 28
V.2.4 A saját célú vízkivételi műre felszerelt fogyasztásmérő létesítésére egyszerűsített engedélytervet kell készíteni. .................................................... 32 V.2.5
Az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályok ........... 33
V.2.6
Előírás a mellékvízmérő hely kialakítására .......................................... 36
V.2.7 Mellékmérő tervezése és beépítése során betartandó műszaki előírások............................................................................................................... 36 V.2.8
Locsolási vízhasználatra vonatkozó szabályok .................................. 36
V.2.9
Locsolási vízmérő elszámolásának módja .......................................... 38
V.2.10 Locsolási vízmérő szabálytalan használata ......................................... 38 VI.
Közüzemi szerződésre vonatkozó szabályok............................................. 39
VI.1.
A közüzemi szerződések típusai ........................................................... 39
VI.1.1
Lakossági Felhasználókkal kötött közüzemi szerződés ..................... 39
VI.1.2
Nem lakossági Felhasználókkal kötött közüzemi szerződés ............. 39
VI.1.2.1 Viziközmű-fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának részletes szabályai 39 VI.1.2.2
A víziközmű-fejlesztési kvóta fajtái ................................................... 40
VI.1.3
Közkifolyókra kötött közüzemi szerződés ........................................... 41
VI.1.4
Tűzoltási célra létesített ivóvízbekötés ................................................ 41
VI.2. A közüzemi szerződés megkötéshez benyújtandó dokumentumok, adatok köre .......................................................................................................... 41 VI.3.
VI.5 Felhasználó személyében bekövetkező változás szabályai ........ 43
VI.4.
Közüzemi szerződés megszűnése ........................................................ 43
VI.4.1
Szerződés felmondása a Felhasználó részéről ................................... 43
VI.4.2
Szerződés felmondása a Víziközmű-szolgáltató részéről................... 44
VII.
Mérőeszközök leolvasása, fogyasztás megállapítása ............................... 45
VII.1.
Vízfogyasztás meghatározása .............................................................. 45
VII.2.
Szennyvízmennyiség meghatározás .................................................... 45
VII.3.
Mérőeszközök leolvasása...................................................................... 46
VIII. Bekötési mérő felszerelése, mérőcsere, hitelesítés .................................. 48 IX.
Elszámolás meghibásodás, hibás mérés esetén ....................................... 50
3 / 144
Alföldvíz Zrt.
X.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Vízszolgáltatás elszámolása ........................................................................ 52
X.1.
Díjmegállapítás ....................................................................................... 52
X.2.
Számlakibocsátás .................................................................................. 52
X.3.
Számlakifogás kezelése......................................................................... 53
X.4.
Számlakiegyenlítés ................................................................................ 54
X.5.
Számlázás gyakorisága ......................................................................... 54
X.6.
Fizetési módok ....................................................................................... 55
X.7.
Számlatípusok ........................................................................................ 55
X.8.
Túlfizetések rendezése .......................................................................... 56
XI.
A fizetési hátralékok behajtása.................................................................... 58
XI.1.
Késedelmes fizetés ................................................................................ 58
XI.2.
Részletfizetés, fizetési haladék ............................................................. 58
XI.3.
Késedelmi kamatfizetés ......................................................................... 59
XII.
Szolgáltatás szüneteltetése ......................................................................... 60
XIII. Ellenőrzési jogok és kötelezettségek .......................................................... 61 XIII.1.
Házi ivóvíz hálózaton keletkező vízelfolyás kezelése ......................... 61
XIII.2.
Házi ivóvízhálózat ellenőrzése .............................................................. 62
XIII.2.1 A Felhasználó ellenőrzési és karbantartási kötelezettsége................ 62 XIV. Eljárás üzemzavar, szünetelés és korlátozás esetén ................................ 64 XIV.1. Vízellátó hálózat ..................................................................................... 64 XIV.1.1 Házi ivóvízhálózat................................................................................... 65 XIV.2. Szennyvízelvezető hálózat .................................................................... 65 XIV.2.1 Házi szennyvízhálózat............................................................................ 65 XV.
Szerződésszegés, szabálytalan vízvételezés ............................................. 66
XV.1.
Szerződésszegés a Víziközmű-szolgáltató részéről............................ 66
XV.2.
Szerződésszegés a Felhasználó részéről ............................................ 67
XV.3.
Szabálytalan vízvételezés ...................................................................... 67
XV.4.
Szabálytalan szennyvízbebocsátás ...................................................... 68
XV.5.
Szabálytalan közműhasználat szakértői vizsgálata ............................ 69
XV.6. Szerződésszegés esetén a Felhasználó vagy elkülönített vízhasználó által fizetendő kötbér esetei, mértéke................................................................ 69 XVI. Panaszkezelés............................................................................................... 72 XVI.1. Felhasználói beadványok, megkeresések ........................................... 72 XVI.2. A beérkező felhasználói beadványok rögzítése, archiválása ............. 72 4 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XVI.3. Válaszadási határidő és a szükséges intézkedések végrehajtása ..... 73 XVI.4. Panaszügyek kezelésének általános szabályai ................................... 73 XVI.5. A Víziközmű-szolgáltató eljárásának elsődlegessége ........................ 73 XVII. Ügyfélszolgálatok elérhetősége .................................................................. 74 XVII.1. Ügyfélszolgálati irodák .......................................................................... 74 XVII.2. Fiókirodák elérhetősége ........................................................................ 75 XVII.3. Postacím ................................................................................................. 77 XVII.4. Telefonszámok ....................................................................................... 77 XVII.5. A szolgáltatás elvárt színvonala ........................................................... 77 XVIII. Hibabejelentés .............................................................................................. 78 XVIII.1. A hibaelhárítás rendje ............................................................................ 78 XIX. Vitarendezés, felhasználói megkeresések kezelése, értesítés ................. 79 XIX.1. Irányadó jogszabályok ........................................................................... 79 XIX.2. Bírósági kikötés ..................................................................................... 79 XIX.3. Kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja. ............................... 79 XIX.3.1
A Víziközmű-szolgáltató elérhetősége .............................................. 79
XIX.3.2
A Felhasználó elérhetőségi adatai .................................................... 80
XIX.3.3
A Víziközmű-szolgáltató értesítésének a közlési módjai ................. 80
XIX.3.4
Küldemények kézbesítésére vonatkozó szabályok ......................... 80
XIX.3.5
A tudomásszerzés vélelmezett napja ................................................ 82
XIX.3.5.1
A felhasználóra vonatkozó szabályok ........................................... 82
XIX.3.5.2
Víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó értesítési szabályok ............ 83
XX.
Adatok kezelése, adatvédelem .................................................................... 84
XX.1.
Az adatvédelem és adatbiztonság fő szabálya .................................... 85
XX.1.1 Fogalom meghatározások: .................................................................... 85 XX.1.2 Az adatvédelmi törvény értelmében és e szabályzat alkalmazásában ……………………………………………………………………………………86 XXI. Mellékletek jegyzéke ..................................................................................... 87 1. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS IVÓVÍZ-SZOLGÁLTATÁSBA TÖRTÉNŐ BEKÖTÉSRŐL (lakosság).................................................................... 88 2.számú melléklet MEGÁLLAPODÁS KÖZMŰVES SZENNYVÍZELVEZETÉSBE TÖRTÉNŐ BEKÖTÉSRŐL (lakosság).................................................................... 90 3.számú melléklet MEGÁLLAPODÁS VÍZIKÖZMŰ RENDSZERBE TÖRTÉNŐ BEKÖTÉSRŐL (Nem lakosság) ............................................................................. 92
5 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
4. számú melléklet KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE................................................................................................................. 94 5.számú melléklet .............. MELLÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE ................................................................................... 102 6. számú melléklet KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS NEM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE............................................................................................................... 110 7. számú melléklet MELLÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS NEM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE ................................................................................... 118 8. számú melléklet ÉRTESÍTÉS LEOLVASÁS MEGKÍSÉRLÉSÉRŐL ÉS MÉRŐÁLLÁS BEJELENTŐ VÁLASZKÜLDEMÉNY............................................. 126 9. számú melléklet FELHATALMAZÁS CSOPORTOS BESZEDÉSI MEGBÍZÁS TELJESÍTÉSÉRE ................................................................................................... 127 10. számú melléklet FELHASZNÁLÓ ADATAIBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁS BEJELENTŐ ...................................................................................... 129 11. számú melléklet MEGRENDELÉS IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSÉRE .......................................................................................... 130 12. számú melléklet VÍZFOGYASZTÁS ILL. SZENNYVÍZ KIBOCSÁTÁS ÁTALÁNY MENNYISÉGEI..................................................................................... 131 13. számú melléklet LAKOSSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK ................................ 136 14.Számú mellékelt A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ HARMADIK SZEMÉLYEK.......................................................................................................... 138 15.
számú melléklet SZOLGÁLTATÁSI TERÜLET .......................................... 139
16. számú melléklet KAPCSOLÁSI LAP VÍZBEKÖTÉSHEZ, VÍZMÉRŐ CSERÉHEZ ............................................................................................................ 141 17. számú melléklet KAPCSOLÁSI LAP SZENNYVÍZCSATORNA BEKÖTÉSHEZ, SZENNYVÍZMÉRŐ CSERÉHEZ .................................................. 142 18. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL ........................................................................................... 143
6 / 144
Alföldvíz Zrt.
I.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Üzletszabályzat célja, hatálya, a Víziközmű-szolgáltató adatai, a tevékenység bemutatása
I.1. A szabályozás célja
A Víziközmű-szolgáltató jelen Üzletszabályzatában a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. év CCIX. számú törvény, az annak végrehajtására kiadott 58/2013. (II.27.) sz. Kormányrendelet, és egyéb a víziközműszolgáltatási tevékenységre vonatkozó hatályos jogszabályok figyelembe vételével meghatározza a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, valamint a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési feltételeket, illetve valamennyi, a víziközmű-szolgáltatással összefüggő részletes feltételt. A Víziközmű-szolgáltató elkötelezett a víziközmű-szolgáltatás folyamatos minőségi fejlődésének megvalósításában. Cél a műszaki, technológiai és ügyfélszolgálati feladatok biztonságos, magas színvonalú teljesítése, a környezet megóvása, a Felhasználók megelégedettsége. Feladatának lényegét úgy fogalmazza meg, hogy a minőség teljes körű garantálásával kiérdemelje a Felhasználók megelégedettségét.
I.2. Az üzletszabályzat hatálya I.2.1
Az Üzletszabályzat területi hatálya
Az Üzletszabályzat területi hatálya a Víziközmű-szolgáltató vízjogi engedélyeiben meghatározott működési területére, az Ellátásért Felelősökkel megkötött üzemeltetési szerződésekben foglalt ellátási területre terjed ki. I.2.2
Az Üzletszabályzat személyi hatálya
Az Üzletszabályzat személyi hatálya a Víziközmű-szolgáltató szolgáltatásait igénybe vevők körére, a Víziközmű-szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban állókra, valamint a Víziközmű-szolgáltatóra terjed ki. I.2.3
Az Üzletszabályzat időbeli hatálya
Az üzletszabályzat jelen változata a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal jóváhagyásával lép hatályba. Az üzletszabályzat visszavonásig hatályos, annak módosítási jogát a Víziközmű-szolgáltató fenntartja. I.2.4
Az Üzletszabályzat módosítására vonatkozó rendelkezések
7 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Az Üzletszabályzat egyes módosításai a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal jóváhagyása alapján lépnek hatályba és a jóváhagyott módosításokat – eltérő írásbeli megállapodás hiányában – a hatálybalépés előtt megkötött szerződésekre is alkalmazni kell. A Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos Üzletszabályzata hozzáférhető a www.alfoldviz.hu internetes oldalon, valamint a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és ügyfélszolgálati fiókirodáiban. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató működését meghatározó jogszabályok változása az Üzletszabályzatban foglaltakra is kihat, a Víziközmű-szolgáltató köteles az Üzletszabályzatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítani. A Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználókat a jogszabályváltozás miatt és az egyéb ok miatt végrehajtott módosításokról a www.alfoldviz.hu internetes oldalon történő közzététel, valamint az ügyfélszolgálati irodákban és az ügyfélszolgálati fiókirodákban (XVII.fejezet) történő kifüggesztés útján értesíteni. A Víziközmű-szolgáltató köteles továbbá a közzététel tényéről a Felhasználót, a módosítások hatálybalépését követően esedékes számla kiküldésekor írásban vagy a www.alfoldviz.hu weblapon és egyéb szokásos módon értesíteni. Amennyiben a vonatkozó jogszabályok a Víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában foglaltakat érintően megváltoznak, az az üzletszabályzat módosítását vonja maga után, melyet a Felhasználó, elkülönített vízhasználó tudomásul vesz. I.3. A Víziközmű-szolgáltató adatai Név: Alföldvíz Regionális Víziközmű-szolgáltató Részvénytársaság Rövidített név: Alföldvíz Zrt. Székhely: 5600 Békéscsaba, Dobozi út 5. Adószáma: 13100887-2-04 Cégjegyzék száma: 04-10-0001580 Postacím: 5600 Békéscsaba, Dobozi út 5. Ügyfélszolgálati telefon: 06-40/922-334 Hibabejelentés: 06-80/922-333 Fax: 06-66/523-232 E-mail:
[email protected] Honlap: www.alfoldviz.hu
Zártkörűen
Működő
I.4. A Víziközmű-szolgáltató tevékenységeinek bemutatása Az ALFÖLDVÍZ Zrt. jogelődjét a Békés Megyei Tanács 1954. július 30-án hozta létre békési székhellyel. A Békés Megyei Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalat a nevéből is adódóan elsősorban kútfúrással és - javítással foglalkozott. Kezdetben az építőipari tevékenység adta a Társaság fő profilját, melyben a 60-as évektől kezdődően azonban már a települési vezetékes vízellátáshoz és a csatornaszolgáltatáshoz kötődő üzemeltetési feladatok is megjelentek. 1973-ban jelentős fordulóponthoz ért a Társaság, tevékenységei között az üzemeltetés egyértelműen átvette a vezető szerepet. A rendszerváltás után bekövetkező gazdasági változások hatására, a ’90-es
8 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
évek elején megkezdődött a Társaság korszerűsítése, átalakítása. 2009 óta az ALFÖLDVÍZ Zrt. tiszta profilú víziközmű-szolgáltatóként működik. E tiszta profilúság azt jelenti, hogy a Társaság kizárólag ivóvíz- és szennyvízszolgáltatással foglalkozik, illetve csak olyan tevékenységeket folytat, melyek közvetlenül segítik, kiegészítik e két közszolgálati tevékenység működését. Az ALFÖLDVÍZ Zrt. két fő tevékenysége – ezen belül is minőségi célja – a szolgáltatási területén élő lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása, valamint a keletkezett szennyvíz elvezetése és kezelése oly módon, hogy az visszakerülve a természetbe ne okozzon károkat a természetes körforgásban. Társaságunk felelősséget érez a szolgáltatás folytonosságáért, biztonságáért, illetve a felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátásáért. A Társaságunk által üzemeltetett települések többsége a Körös - és a Maros hordalékkúp területén helyezkedik el, ezért kizárólag felszín alatti vízbázisok igénybevételével biztosítjuk a lakosság vízellátását. Az ALFÖLDVÍZ Zrt. a felhasználói nagy részét egy nagy kiterjedésű regionális rendszeren keresztül a kedvezőbb adottságokkal rendelkező Maros-hordalékkúp vízkészletét felhasználva látja el. A regionális rendszerhez nem kapcsolódó településeken helyi kutakból történik az ivóvíz-szolgáltatás. Társaságunk működési területén folyamatos célnak tekinti a csatornázottság kiterjesztését annak érdekében, hogy a keletkezett szennyvíz minél nagyobb része kerüljön megtisztításra, s egyre kevesebb hányada szennyezze tisztítatlanul a környezetet. A szennyvízkezelés területén Társaságunk kiemelt feladatának tartja az alkalmazott technológiák fejlesztését a kibocsátott szennyvíz törvényi előírásoknak megfelelő határértékeinek betartásához. A tisztítótelepek egy részén biológiai tisztítású, az újabb telepeken már kizárólag harmadik tisztítási fokozattal is rendelkező technológiát üzemeltet az ALFÖLDVÍZ Zrt., ami lehetővé teszi a növényi tápanyagok kinyerését az elfolyó tisztított szennyvízből. A Vízellátás egyik fontos eleme, a szolgáltatott ivóvíz minőségének folyamatos ellenőrzése a termelő kutaktól kiindulva az elosztóhálózaton át, egészen a felhasználói csapig. Emellett a környezet védelme érdekében kiemelt jelentőséggel bír a szennyvíztisztítás hatékonyságának kontrollja, különös tekintettel az elfolyó szennyvíz minőségére. Társaságunk 1976-ban, a szolgáltatási minőség megfelelő és folyamatos biztosítása érdekében létrehozta Központi Laboratóriumát, mely az alapítás óta tartó fejlődés révén egy modern, széles vizsgálati palettával rendelkező laboratóriummá vált. Működését 1996. év óta az MSZ EN ISO/IEC 17025 szabvány szerint, a Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) rendszeres éves felügyelete mellett, akkreditáltan végzi. Laboratóriumunk a NAT által a NAT-1-0951/2012 számon akkreditált vizsgálólaboratórium. Az ALFÖLDVÍZ Zrt. tulajdonosi összetételét tekintve száz százalékig nemzeti tulajdonban - települési önkormányzati, illetve állami tulajdonban - áll. Az elmúlt évtizedek elkötelezett munkájának, és fejlesztéseinek köszönhetően
9 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
az ALFÖLDVÍZ Zrt. ma a magyar víziközmű-szektor egyik jelentős szolgáltatója. A Magyar Víziközmű Szövetség statisztikai adatai alapján Társaságunk valamennyi műszaki, illetve gazdasági mutatója alapján előkelő helyet foglal el a víziközmű-szolgáltatói rangsorban. I.5. A Víziközmű-szolgáltató ellátási területe A Víziközmű-szolgáltató ellátási területét a 15. számú melléklet tartalmazza. I.6. A Víziközmű-szolgáltató kapcsolatai I.6.1
Kapcsolat a Felhasználókkal
1. A Szolgáltató a Felhasználók tájékoztatása érdekében vállalja, hogy 2. Ügyfélszolgálati irodáiban és ügyfélszolgálati fiókirodáiban felkészült munkatársak fogadják a Felhasználókat (ügyfélszolgálati elérhetőségeket a XVII. fejezet tartalmazza); 3. Meghatározott időszakonként megjelenő hírlevélben tájékoztatja a szolgáltatással kapcsolatos információkról a Felhasználókat, 4. Rendszeresen kiadványokban, szórólapokon, médiában és a www.alfoldviz.hu honlapon közzétett közleményekben tájékoztatja a Felhasználókat; 5. 0-24 óráig tartó ügyeleti szolgálattal és ingyenesen hívható zöld számmal biztosítja a hibabejelentések fogadását és kezelését; 6. Nyílt napokon, Víz Világnapi rendezvény sorozattal, ismeretterjesztő tevékenységgel biztosítja Felhasználói számára tevékenységének megismerését, a víz értékének közvetítését, a tudatos környezetpolitikai nevelést; 7. Meghatározott időközönként elégedettségvizsgálatot végez, a Felhasználók véleményének, elvárásainak megismerése érdekében. I.6.2
• • •
Kapcsolat a hatósági és érdekképviseleti szervezetekkel
A Szolgáltató rendszeres kapcsolatot tart a hatósági és érdekképviseleti szervezetekkel annak érdekében, hogy a partnereit érintő kérdésekben: megismerje véleményüket, javaslataikat; tájékoztassa tervezett intézkedéseiről; visszajelzést adjon az érdekképviseletek által közvetített észrevételek és panaszok kivizsgálásának eredményéről és az ezekkel kapcsolatos Felhasználót és Szolgáltatót érintő feladatokról, kötelezettségekről.
I.7. Minőség- és környezetirányítás A Szolgáltató célja, hogy tevékenysége során kimagasló minőségű szolgáltatást nyújtson a Felhasználóknak és üzleti partnereinek, miközben kiemelten fontos a természeti erőforrásokkal való takarékos és hatékony gazdálkodás. Ennek megfelelően a Víziközmű-szolgáltató óvja vízbázisait, és különös figyelmet fordít a közműves szennyvízelvezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi teendőire.
10 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Stratégiai célkitűzéseit, minőség-, környezet-, munka- és egészségvédelmi politikáját rendszeresen felülvizsgálja, a bennük foglalt elvek betartása, megvalósítása a Víziközmű-szolgáltató minden munkavállalója számára kötelező. I.8. Egyéb rendelkezések A Víziközmű-szolgáltató tevékenységeinek díjai a mindenkor hatályos Közüzemi szerződés és a mindenkori árhatósági jogkörrel felhatalmazott jogalkotó által kiadottak szerint érvényesek. A Víziközmű-szolgáltató víziközmű-szolgáltatási tevékenységére, a felek jogaira, kötelezettségeire vonatkozó és az Üzletszabályzatban foglaltak alapjául szolgáló, az Üzletszabályzat készítésének időpontjában érvényes vonatkozó jogszabályok jegyzéke a XIX.1. pontban található. Amennyiben az Üzletszabályzat másként nem határozza meg, úgy jogszabály alatt a XIX.1 pontban felsorolt, vonatkozó jogszabályok rendelkezései értendőek.
11 / 144
Alföldvíz Zrt.
II.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Fogalom meghatározások és rövidítések
1. alapdíj: a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj; 2. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzáró szerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, - átvétel és a szennyvízátadás, - átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit. 3. bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízbebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be; 4. bebocsátó hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja; 5. bekötési vízmérő: a felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő, 6. csatlakozó ivóvízhálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvízbekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezetékhálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi, 7. egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § g) pontja szerinti intézmény; 8. egyéb víz: a szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz; 9. elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény; 10. elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója; 11. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi, 12. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó igénybe veszi, 13. Felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközműszolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa
12 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
14. fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz: 15. ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai: a. átadási vízmérő: víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő, b. ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők, c. locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvízbekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő, d. törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő; 16. szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített – az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló – kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is: a. átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvízhálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő, b. közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz; 17. fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja; 18. gyermekintézmény: a. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha aa. állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy ab. állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik; a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha b. állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy c. állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik; 19. házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna), 20. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint
13 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű), 21. háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet, továbbá nem minősül veszélyes hulladéknak; 22. ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék; 23. ivóvízmérési hely: az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve – az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését; 24. ivóvíz-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvíz-szolgáltatásra lehetőséget ad, vagy olyan szennyvíz-elvezetési hely, amely a közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget; 25. ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges; 26. ivóvíz-bekötővezeték: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely a. bekötési vízmérő esetében a. úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed, b. egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzáró szerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed, b. bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed, 27. ivóvíz-törzshálózat:olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomó vezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll, 28. kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat; 29. közintézményi felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. § szerinti felhasználó; 30. közműves ivóvízzel ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül, közterületen a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó ivóvízvételi hely található; 31. közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,
14 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
32. közterületi vízvételi hely: lakossági ivóvíz-fogyasztás, vagy rendkívüli helyzet esetén tűzi víz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízi létesítmény; 33. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, 34. mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közüzemi szerződés; 35. mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő, 36. műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvíz-bekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll; 37. műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető hálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációs szennyvízelvezetés esetén házi szennyvíz beemelő közbeiktatása nélkül, kényszeráramoltatású vagy vákuumszelep szennyvízelvezetés esetén házi beemelő közbeiktatásával biztosítható; 38. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik; 39. nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer; 40. szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont; 41. szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha a. gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 méter távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában a. telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, b. nem telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, b. kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: szennyvizet a gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetén a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja vagy vízbevezető rácsozata, továbbá a szennyvizet kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetében – az átemelő szivattyú, vagy vákuumszelep elhelyezésétől függetlenül – a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja, vízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep fogyasztó felőli oldala; 42. szennyvíz-bekötővezeték: a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték,
15 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
43. szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízi létesítmény), amely a szennyvízbebocsátás előtt – a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja – a szennyvizet; 44. szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja; 45. szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amelyek szennyvizek mechanikai, biológiai vagy harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együtt; 46. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll, 47. szolgáltatási díj:a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerint fizetendő díj; 48. szolgáltatási pont: a. ivóvíz-szolgáltatási pont: a. az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja, b. a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont, c. a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja, b. szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely a. gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában b. zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja, c. nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, c. kényszeráramoltatású rendszer esetén a. az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata, b. az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelő szivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala, c. a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont, d. a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont, e. a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja; 49. szolgáltatott ivóvíz: közüzemi jogviszony keretében a felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat
16 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz; 50. települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képződött keveréke; 51. új üzem: olyan üzem, amely Vhr. hatálybalépését követően a. kezdi meg működését, b. kezdi meg a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagok (a továbbiakban: Szennyezőanyag lista) felhasználásával járó tevékenységét, vagy c. legalább 20%-kal tartósan megnöveli az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagok felhasználását; 52. üzem: az a természetes vagy – a lakásszövetkezetek kivételével – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe; 53. víziközmű: olyan közcélú vízi létesítmény, amely a. valamely település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül a ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, - tárolást, - szállítást és - elosztást, és b. a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, 54. víziközmű-hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen; 55. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja, 56. víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely: a. önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem), b. önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak, c. átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja, d. átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve, képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit, 57. víziközmű-szolgáltató: az a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaság, amely a Vksztv. alapján működési engedélyt kapott; 58. víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi
17 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
jogviszony keretében nyújtja (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok), 59. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész a. amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy b. amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat kiépült, II.1 Rövidítések 1. Vksztv: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, 2. Vhr: A Kormány 58/2013. (II.27.) Korm. rendelete a víziközműszolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról.
18 / 144
Alföldvíz Zrt.
III.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Üzletszabályzattól való eltérés szabályai
Lakossági Felhasználó esetében a Felhasználó és a Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási szerződés megkötése során a jelen üzletszabályzatban rögzítettektől eltérő szerződéses feltételekben nem állapodhat meg. A nem lakossági Felhasználó esetében a nem lakossági közüzemi szerződésben meghatározott feltételeitől műszaki vagy pénzügyi-gazdasági, illetve jogi szempontok szerint indokolt esetben eltérően is megállapodhat. Egyedi feltételek alkalmazása esetén a Víziközmű-szolgáltató köteles azokat nyilvánosságra hozni, és minden, a feltételeket teljesítő szerződő fél részére biztosítani. A feltételek nyilvánosságra hozatala honlapon, és ügyfélszolgálati irodán kifüggesztett tájékoztató anyagokon történik.
19 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
IV. A víziközmű-szolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezések A közműves ivóvíz- és szennyvízelvezetési-, tisztítási szolgáltatás akkor biztosított, ha a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának a szolgáltatási ponton a jogszabályokban meghatározottaknak megfelelő ivóvizet szolgáltat valamint az ingatlanon keletkező szennyvizet elszállítja és megtisztítja. A közüzemi víz- és szennyvízszolgáltatás a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített feltételekkel és működési területen, a jogszabályi, a szerződéses feltételek, valamint jelen üzletszabályzat alapján gyakorolható. IV.1
A Víziközmű-szolgáltatás minőségi követelményei
1. A víziközmű-szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége a közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a szennyvíz-befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. 2. A Víziközmű-szolgáltató által szolgáltatott ivóvíz minőségét az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg. 3. Ha a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közüzemi szerződésben meghatározottaktól, a Víziközmű-szolgáltató – az ott megállapított kötelezettségein túlmenően – köteles erről a Felhasználókat, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni. 4. A Víziközmű-szolgáltatónak a Felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervével történő egyeztetést követően a víziközműszolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a Felhasználókat értesítenie kell. 5. A víziközmű-szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell. 6. A szennyvizek közcsatornában történő elvezetése és tisztítása a vonatkozó jogszabályok és engedélyek betartásával történhet. IV.2
A Víziközmű-szolgáltatás folyamatossága
IV.2.1
A közműves ivóvízellátásra vonatkozó rendelkezések
20 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
1. A Víziközmű-szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást – a Felhasználóval történt eseti megállapodás szerint – a Víziközmű-szolgáltató biztosíthat. 2. Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség. 3. Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a Víziközmű-szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulását is be kell szereznie. 4. A Víziközmű-szolgáltatónak a közműves ivóvízellátás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos korlátozásáról a Felhasználókat a helyben szokásos módon legalább 3 nappal korábban értesítenie kell. 5. A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 6. A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá. 7. A közműves ivóvízellátás Vksztv. szerinti korlátozása esetén a víziközműszolgáltató a Vksztv. 58. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles az ivóvízellátásról gondoskodni. 8. Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el. A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik. IV.2.2
A közműves szennyvízelvezetésre vonatkozó rendelkezések
1. A felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására, üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles. 2. A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a víziközműszolgáltató új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett felhasználó figyelmét. 3. A szennyvíz törzshálózatba csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be.
21 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
4. Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely a. a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat, b. a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, c. a szennyvízelvezető és -tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja, d. a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza. 5. Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.
22 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
V. A közüzemi szerződés V.1.
Igénybejelentés
1. Víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését, bekapcsolását az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezheti a Víziközmű-szolgáltatónál, aki a bekötés, bekapcsolás lehetőségeiről részletes tájékoztatást ad. 2. A bekötés, bekapcsolás feltétele, hogy a víziközmű törzshálózat a bekötővezeték kiépítésével műszakilag elérhető legyen, vagy a víziközmű törzshálózat kiépítése a bekötéssel egyidejűleg megtörténjen vagy már megtörtént. 3. Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. 4. A szolgalmi jogot alapító szerződésnek tartalmaznia kell a víziközmű elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szolgalmi jogot alapító szolgáltatási szerződést a szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez csatolni kell. 5. A bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a hatósági engedélyek mellett a Víziközmű-szolgáltató írásbeli hozzájárulása is szükséges, továbbá a bekötés költségei a bekötés kezdeményezőjét terhelik, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni. A bekötés kötelezés útján történő kivitelezése esetén a bekötés költségei az ingatlan tulajdonosát terhelik. 6. A bekötés létesítésére vonatkozó igényt - szükség esetén terv benyújtásával írásban kell kezdeményezni. A víziközmű-szolgáltató a feltételeknek megfelelő igénybejelentés benyújtását követő 15 napon belül megküldi a bekötés megvalósítására irányuló szerződéses ajánlatát (megállapodás 1-3. számú melléklet). A szerződéses ajánlatban foglaltak a Víziközmű-szolgáltatót a közléstől számítottan 30 napig kötik. 7. A benyújtott igények, kérelmek tartalmi hiányosságai esetén a Víziközműszolgáltató a Felhasználót hiánypótlásra kérheti fel. 8. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a közüzemi szerződés megkötésének további előfeltétele a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása. V.2. Bekötővezeték létesítése, elkülönített felhasználóra vonatkozó szabályok, locsolási célú vízhasználat V.2.1
Ivóvíz bekötővezeték létesítése általános szabályai
1. Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető. 2. A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag 23 / 144
Alföldvíz Zrt.
3.
4.
5.
6.
7. 8.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható. A közterületi elhelyezés esetén a vízmérőhelyet a víziközmű-szolgáltató – a közterületen a tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján – állapítja meg. A felhasználási hely közműves ivóvízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetve a katasztrófavédelmi célokat szolgáló külön ivóvízlétesítéséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása bekötővezeték szükséges. A víziközmű-szolgáltató a hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba várható költségeinek összegét, amelyet a megrendelő köteles megelőlegezni. Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvízbekötővezeték létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató – a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával – akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni és abból csak tűzoltás céljára vételezhető víz. Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízkivételi művel összekötni tilos. A bekötési vízmérőt üzembe helyezésekor a víziközmű-szolgáltató illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából sorszámozott műanyag zárral (plombával) vagy záró bélyeggel látja el.
V.2.2
Ivóvízhálózatba való bekötés eljárási rendje
V.2.2.1
Lakossági egyedi felhasználók
Vízhálózatba történő bekötés kezdeményezéséhez felelős közmű tervező által készített 3 pld. bekötési terv szükséges. A bekötési terv tartalmát az Vhr. 5. számú mellékletében foglaltak szerint kell elkészíteni. A tervdokumentációnak (tulajdonosokkal) történt tartalmaznia kell a közműszolgáltatókkal közműegyeztetéseket, esetenként a helyi önkormányzat jóváhagyó nyilatkozatát, és a közterület felhasználási (bontási) engedélyt. Az ivóvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma: 1. Műszaki leírás, amely tartalmazza: a. a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét; b. az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és földhivatali térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat is megfelel); c. a vízszükséglet összeállítását az egy főre jutó liter/fő/nap, vagy a normák szerinti m3/napban kifejezve, a csúcsfogyasztási igény feltüntetésével, továbbá a vízszükséglet indokolását; d. a létesítmények, berendezések rövid leírását, műszaki jellemzőit, a vízvételi helyek számát. 2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben) feltüntetve: a. az érintett ingatlant, annak helyrajzi, illetve házszámát; 24 / 144
Alföldvíz Zrt.
3. 4. 5.
6.
7.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
b. a vezetékek nyomvonalát, átmérőjét, anyagát; c. az ivóvíz-hálózathoz tartozó nyomásfokozó és nyomáscsökkentő helyét; d. a vezetékkel, berendezésekkel érintett létesítményeket. Vízmérőhely építészeti, gépészeti terve, a bekötési vízmérőt követő elzáró-, valamint leürítő szerelvénnyel és visszacsapó szeleppel együtt. Hossz-szelvény. A vízmérőhely építészeti terveinek meg kell felelnie jelen szabályzat VI.6.3. pontban foglaltaknak. A benyújtott bekötési terv áttanulmányozása után – amennyiben az igény kielégíthető és a terv műszakilag megfelelő – a Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzat V.1. pontban leírt módon szolgáltatói hozzájárulást ad ki, mely tartalmazza az igény megvalósítására vonatkozó szolgáltatói előírásokat, feltételeket (Víziközmű-szolgáltató Árjegyzéke alapján a bekötés költsége, a házi rendszer, a mérő elhelyezésére szolgáló akna, Felhasználó általi kivitelezése, stb.). A tervdokumentáció esetleges nem megfelelősége esetén azt javításra, hiánypótlásra, vagy új terv készítésére a Víziközmű-szolgáltató a tervezőnek vissza küldi. A bekötés teljes műszaki tartalmának megvalósítását csak a Víziközműszolgáltató végezheti, ezt az igénylővel kötött megállapodás tartalmazza. A víziközmű létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről és a kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - bekötést kezdeményező költségére - a Víziközmű-szolgáltató gondoskodik. A Víziközmű-szolgáltató az igény bejelentésre adott szolgáltatói hozzájárulás és a bekötésre vonatkozó megállapodás megkötése után – amennyiben az igénylő az akna, a házi vízvezeték rendszer kiépítését biztosította és azt az időjárás lehetővé teszi – a bekötést az engedélyek, előírások betartásával, az ellenérték megfizetését követő 30 napon belül elvégzi.
V.2.2.2
Gazdálkodó szervezetek
Vízhálózatba történő bekötés kezdeményezéséhez felelős közmű tervező által készítetett, kellék teljes, műszakilag alátámasztott pontos vízigény számítással rendelkező, 3 pld. bekötési terv szükséges. A bekötési terv tartalmát az Vhr. 5. számú mellékletében foglaltak szerint követeli meg a Víziközmű-szolgáltató. A tervdokumentációnak tartalmaznia kell a közműszolgáltatókkal (tulajdonosokkal) történt közműegyeztetéseket, esetenként a helyi önkormányzat jóváhagyó nyilatkozatát, és a közterület felhasználási (bontási) engedélyt. Az ivóvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma: 1. Műszaki leírás, amely tartalmazza: a. a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét; b. az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és földhivatali térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat is megfelel); c. a vízszükséglet összeállítását az egy főre jutó liter/fő/nap, vagy a normák szerinti m3/napban kifejezve, a csúcsfogyasztási igény feltüntetésével, továbbá a vízszükséglet indokolását; d. a létesítmények, berendezések rövid leírását, műszaki jellemzőit, a vízvételi helyek számát. 2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben) feltüntetve: a. az érintett ingatlant, annak helyrajzi, illetve házszámát; b. a vezetékek nyomvonalát, átmérőjét, anyagát; 25 / 144
Alföldvíz Zrt.
3. 4. 5. 6.
7.
8.
9.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
c. az ivóvíz-hálózathoz tartozó nyomásfokozó és nyomáscsökkentő helyét; d. a vezetékkel, berendezésekkel érintett létesítményeket. Vízmérőhely építészeti, gépészeti terve, a bekötési vízmérőt követő elzáró-, valamint leürítő szerelvénnyel és visszacsapó szeleppel együtt. Az ivóvízhálózathoz tartozó létesítmények és berendezések építészeti és gépészeti általános terve. Hossz-szelvény. A benyújtott bekötési terv áttanulmányozása után – amennyiben az igény kielégíthető és a terv műszakilag megfelelő – a Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzat V.1. pontban leírt módon szolgáltatói hozzájárulást ad ki, mely tartalmazza az igény megvalósítására vonatkozó szolgáltatói előírásokat, feltételeket (Víziközmű-szolgáltató Árjegyzéke alapján a bekötés költsége, közműfejlesztési hozzájárulás mértéke, díja, a házi rendszer, a mérő elhelyezésére szolgáló akna, Felhasználó általi kivitelezése, stb.). A tervdokumentáció esetleges nem megfelelősége esetén azt javításra, hiánypótlásra, vagy új terv készítésére a Víziközmű-szolgáltató a tervezőnek vissza küldi. A bekötés teljes műszaki tartalmának megvalósítását csak a Víziközműszolgáltató végezheti, ezt az igénylővel kötött megállapodás tartalmazza. A víziközmű létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről és a kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről - bekötést kezdeményező költségére - a Víziközmű-szolgáltató gondoskodik. A Víziközmű-szolgáltató az igény bejelentésre adott szolgáltatói hozzájárulás és a bekötésre vonatkozó megállapodás megkötése után – amennyiben az igénylő az akna, a házi vízvezeték rendszer kiépítését biztosította és azt az időjárás lehetővé teszi – a bekötést az engedélyek, előírások betartásával, az ellenérték megfizetését követő 30 napon belül elvégzi. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás rendezésével kapcsolatban, jelen szabályzat VI.1.2.1 fejezetben további részletek olvashatók.
V.2.2.3
Intézmények
Vízbekötés (bekapcsolás, mérősítés) igényénél az eljárás megegyezik a V.2.2 pontban foglaltakkal, kivéve azzal, hogy intézményeknek a közmű-igénybevétel után nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetniük. V.2.2.4
Közterületek vízvételezési igénye
Kizárólag felelős közműtervező által 3 példányban, Vhr. 5. számú mellékletében foglaltak szerint benyújtott terv alapján adható ki, - annak megfelelősége esetén a víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás. A további eljárási rendet lásd V.2.2 pontban. V.2.2.5
Tűzoltási célú ivóvízbekötés
Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló, külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez a Víziközmű-szolgáltató – a tűzrendészeti jogszabályok megtartásával – akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő, más vízvételezési helyről nem szerezhető be, továbbá a vízhálózat kapacitása lehetővé teszi azt. Kizárólag felelős közműtervező által 3 példányban, Vhr. 5.
26 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
számú mellékletében foglaltak szerint benyújtott terv alapján adható ki, - annak megfelelősége esetén - a víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás. A további eljárási rendet lásd V.2.2 pontban. V.2.1
A vízmérő hely kialakítására vonatkozó rendelkezések
1. Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető. 2. a Vízmérő akna beton, vasbeton vagy járható műanyagakna lehet. 3. A vízmérő akna a telekhatáron belül építendő, az akna rövidebb oldala párhuzamos legyen a telekhatárral. 4. A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható. 5. A közterületi elhelyezés esetén a vízmérőhelyet a víziközmű-szolgáltató – a közterületen a tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján – állapítja meg. 6. Az akna belső síkja és a telekhatár között 1 m távolság legyen. 7. A vízmérő akna vonalában más létesítmények (csatorna, gáz-, villanyvezeték stb.), vagy akadályozó tárgyaknak 40 cm-en belül lenni nem szabad. 8. Előírás betonból készült akna esetén: a. Az aknát vízzáróan kell elkészíteni, a lecsapódó párák és csapadékvíz összefogására a fenekén zsompot kell kialakítani. b. A vízmérő aknában 3 lépcsőlejárót (létra, hágcsó) kell elhelyezni. c. Az akna lefedésére teljes aknafedőt alkalmazni nem lehet. A nyílás mérete pontosan a 60x60 cm legyen. 9. Az aknafedél olyan legyen, hogy normál erőkifejtés mellett könnyen felemelhető, megfogható legyen. 10. A csapadékvíz aknába jutásának megakadályozása végett az akna pereme a térszintnél 5 cm-rel magasabb legyen. 11. A vízmérőhely kialakításának részletes szabályairól a Víziközmű-szolgáltató a műszaki ügyintézőkön keresztül ad tájékoztatást. V.2.2
Szennyvíz bekötővezeték létesítése
1. A szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való bekötését a víziközmű-szolgáltató köteles megrendelő költségére elvégezni, vagy azt hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti. 2. Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával létesíthető. 3. Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvízbekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a víziközmű-szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti. 4. A csatlakozó szennyvízhálózaton a szolgáltatási pont előtt a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknát vagy tisztítónyílást kell kialakítani
27 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
5. A Felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására, üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles. 6. A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. 7. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a Felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével biztosítja. Ez utóbbi körülmény fennállására a Víziközműszolgáltató az üzletszabályzatában, új bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg hívja fel az érintett felhasználókat. 8. A szennyvíz törzshálózatba csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. V.2.3
Szennyvízhálózatba való bekötés eljárási rendje
A szennyvízrendszerbe történő bekapcsolási igény bejelentésekor megállapításra kerül, hogy a kérdéses ingatlanra a szennyvíz-bekötővezeték a gerincvezeték építésével egyidejűleg teljesen (telekhatáron belüli tisztítóidom/akna), részben (pl. útburkolat széléig) kiépült-e, ill. bekötővezeték nem épült. A különböző készültségi fokú bekötővezetékekre a rákötés az alábbiak szerint történhet: V.2.3.1
Lakossági csatornabekötések.
1. Csak lakossági bekapcsolási igénynél - amennyiben a bekötővezeték a telekhatáron belüli tisztítóidommal/aknával korábban megépült - bekötési terv készítése nem szükséges. Az igénybejelentés után - a felhasználóval egyeztetett időpontban – a Víziközmű-szolgáltató a helyszínen ún. előzetes szemlét tart, ahol a házi rendszer építésekor betartandó műszaki szempontokat, előírásokat ismerteti. A házi vezeték kivitelezését ezután a tájékoztató, az ágazati szabványok, a baleseti és biztonságtechnikai előírások betartása mellett bárki (szakember) elvégezheti. A házi rendszer elkészültét, a tisztítóidomra/aknára történő csatlakozás időpontját a felhasználónak be kell jelentenie. Ezt követően a munkálatokat - azok megfelelősége esetén – a Víziközmű-szolgáltató a helyszínen Kapcsolási lap (17. számú melléklet) és Közüzemi Szolgáltatási Szerződés (4. számú melléklet) kitöltésével jóváhagyja, ill. átveszi. A kitöltött dokumentumok alapján, azok feldolgozásával a felhasználói nyilvántartásba vétele megtörténik. 2. Csak lakossági bekapcsolási igénynél, más ingatlanon történő házi vezeték átvezetéséhez, meglévő bekötővezetékre történő rácsatlakozáshoz csak kivételesen indokolt esetekben járul hozzá a Víziközmű-szolgáltató. Indokolt eset az, ha az ingatlan határvonalai mentén a zárt sorú beépítés miatt, illetve az ingatlannal határos közterületen nincs közüzemi szennyvízhálózat. Az ügymenet az 1. pontban foglaltakkal megegyező, a hozzájárulás - a házivezetéképítés megkezdésének – további feltételei: a. a helyi Önkormányzat hozzájáruló nyilatkozata, (amennyiben a település helyi rendeletet hozott az utólagos közműcsatlakozások vonatkozásában -
28 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
pl. érdekeltségi hozzájárulás - az így kivetett összeg teljesítésének igazolása.), b. szolgalmi jogot alapító szerződés, c. a szolgalmi jog földhivatali bejegyzése (ill. az átvezetési szolgalom bejegyzés iránti kérelem bemutatása). Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás csak ezek megléte esetén adható. Elkészült házi rendszer átvétele, bekötővezetékre csatlakoztatása, illetve a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötése csak a leírt dokumentumok megléte esetén történhet meg. 3. Csak lakossági bekapcsolási igénynél, amennyiben a bekötővezeték csak részben épült ki, illetve a bekötővezeték nem épült ki mindig kellék teljes, komplett 3 pld. bekötési tervet kell készíteni, az Vhr. 5. számú mellékletében foglaltak szerint, szükség szerint kiegészítve a műszaki tartalom költségvetés kiírásával, és a helyi önkormányzat, mint engedélyező hatóság közterületfelhasználási engedélyével. A tervdokumentációnak tartalmaznia kell a közműszolgáltatókkal (tulajdonosokkal) történt közműegyeztetéseket, esetenként a helyi önkormányzat jóváhagyó nyilatkozatát, és a közterület felhasználási (bontási) engedélyt. Szennyvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma 1. Műszaki leírás tartalmazza: a. a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét; b. az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és földhivatali térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelel); c. az elvezetendő szennyvíz napi átlagos és csúcsidei mennyiségét (m3/nap), minőségét; d. az előtisztításra, valamint az előtisztítás utáni szennyvízminőségre vonatkozó adatokat; e. a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (átemelő, szennyvíz előtisztító berendezés stb.) rövid leírását, műszaki jellemzőit. 2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben) feltüntetve: a. az érintett ingatlant és annak helyrajzi számát, illetve házszámát, b. a szennyvízhálózatok nyomvonalát, átmérőjét, anyagát, lejtését, jellemző pontjainak abszolút magassági adatait, c. a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (aknák, szennyvíz-előtisztító berendezés, szennyvízmennyiség-mérő stb.) helyét, d. a szennyvízhálózattal érintett létesítményeket. 3. Hossz-szelvény. 4. A benyújtott bekötési terv áttanulmányozása után – amennyiben az igény kielégíthető és a terv műszakilag megfelelő – a Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzat V.1. pontban leírt módon Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulást ad ki, mely tartalmazza az igény megvalósítására vonatkozó Víziközműszolgáltatói előírásokat, feltételeket (Víziközmű-szolgáltató Árjegyzéke alapján a bekötés költsége, a házi rendszer Felhasználó általi kivitelezése, stb.). A tervdokumentáció esetleges nem megfelelősége esetén azt javításra, hiánypótlásra, vagy új terv készítésére a tervezőnek vissza küldi. A bekötési tervdokumentációra adott hozzájárulás tartalmazza azt is, hogy a munkálatok
29 / 144
Alföldvíz Zrt.
5.
6.
7.
8.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
megkezdése előtt Víziközmű-szolgáltató részéről előzetes helyszíni szemle szükséges. A bekötővezeték építését csak a Víziközmű-szolgáltató vagy az általunk megbízott szervezet/vállalkozó végezheti. A Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulásban Víziközmű-szolgáltató közöl fentieken túl minden olyan előírást, kívánalmat mely az adott ingatlan bekötésének, bekapcsolásának feltétele. A Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulásban foglaltak felhasználói teljesítése után kerülhet sor a szennyvízbekötésről szóló megállapodás (2. számú melléklet) megkötésére. A Víziközmű-szolgáltató az igény bejelentésre adott Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás és a bekötésre vonatkozó megállapodás megkötése után – amennyiben azt az időjárás lehetővé teszi – a bekötést az engedélyek, előírások betartásával, az ellenérték megfizetését követő 30 napon belül elvégzi. Az előzetes szemle jegyzőkönyvében és a bekötésről szóló megállapodásban foglaltak teljesítése, teljesülése után kerülhet sor a bekötés kivitelezésére. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató maga a kivitelező, úgy a bekötés elkészültét a kapcsolási lap és a szolgáltatási szerződés kitöltése, és Felhasználó igazolása jelenti.
V.2.3.2
Gazdálkodó szervezetek csatornabekötései.
Gazdálkodó szervezetek bekapcsolási igényénél mindig kellék teljes, műszakilag alátámasztott pontos vízigény számítással rendelkező, 4 pld. bekötési terv szükséges, az Vhr. 5. számú mellékletében foglaltak szerint. A gazdálkodó szervezet telekhatáron belüli tisztítóaknája (bekötővezeték végpontja) a korrekt szennyvíz-mintavételezést lehetővé tevő tisztító/ellenőrző akna (tisztítóidom nem megfelelő) kell, hogy legyen. A tervdokumentációnak tartalmaznia kell – ha bekötővezeték építése is szükséges – a közműszolgáltatókkal (tulajdonosokkal) történt közműegyeztetéseket, esetenként a helyi önkormányzat jóváhagyó nyilatkozatát, és a közterület felhasználási (bontási) engedélyt. Szennyvíz-törzshálózatba való bekötés iránti hozzájáruláshoz szükséges terv tartalma: 1. Műszaki leírás tartalmazza: a. a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét; b. az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és földhivatali térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelel); c. az elvezetendő szennyvíz napi átlagos és csúcsidei mennyiségét (m3/nap), minőségét; d. az előtisztításra, valamint az előtisztítás utáni szennyvízminőségre vonatkozó adatokat; e. a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (átemelő, szennyvíz előtisztító berendezés stb.) rövid leírását, műszaki jellemzőit. 2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben) feltüntetve: a. az érintett ingatlant és annak helyrajzi számát, illetve házszámát, b. a szennyvízhálózatok nyomvonalát, átmérőjét, anyagát, lejtését, jellemző pontjainak abszolút magassági adatait,
30 / 144
Alföldvíz Zrt.
3. 4. 5.
6.
7.
8.
9.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
c. a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (aknák, szennyvízelőtisztító berendezés, szennyvízmennyiség-mérő stb.) helyét, d. a szennyvízhálózattal érintett létesítményeket. A szennyvízhálózathoz tartozó létesítmények és berendezések építészeti és gépészeti általános terve. Hossz- szelvény. A benyújtott bekötési terv áttanulmányozása után – amennyiben az igény kielégíthető és a terv műszakilag megfelelő – a Víziközmű-szolgáltató az Üzletszabályzat V.1 pontban leírt módon Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulást ad ki, mely tartalmazza az igény megvalósítására vonatkozó Víziközműszolgáltatói előírásokat, feltételeket (Víziközmű-szolgáltató Árjegyzéke alapján a bekötés költsége, közműfejlesztési hozzájárulás mértéke, díja, a házi rendszer, a mérő elhelyezésére szolgáló akna, Felhasználó általi kivitelezése, stb.). A Víziközmű-szolgáltató a benyújtott tervek alapján elvi befogadói nyilatkozatát is megküldi a Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulása mellett. A tervdokumentáció esetleges nem megfelelősége esetén azt javításra, hiánypótlásra, vagy új terv készítésére a tervezőnek vissza küldi. A további ügymenet megegyezik az V.2.3.1/3. pontban foglaltakkal, illetve azon túlmenően a bekötés megépítését fedező összeg és a közmű igénybevétel utáni víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos megállapodás megkötése csak akkor áll a Víziközmű-szolgáltató módjában, ha minden alapadat rendelkezésre áll. Ennek hiányában a bekötést igénylő vagy tervező felszólításra kerül hiánypótlásra. Amennyiben a benyújtott terv szerint előtisztító létesítése szükséges, úgy a Víziközmű-szolgáltató az előtisztítóra vonatkozóan - a betervezett megoldás vélelmezett megfelelősége esetén - befogadói hozzájárulást ad ki, az előtisztító létesítési engedélyéhez. Az illetékes hatóság által kiadott létesítési engedély megléte esetén, a teljes házi rendszerre - annak az egyéb kritériumokat is kielégítő volta mellett kiadható a Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás. A Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulásban foglaltak teljesítése, teljesülése esetén köthető meg a bekötésről/bekapcsolásról szóló megállapodás. Ha az ingatlanon ipari jellegű szennyvíz keletkezik és előtisztító építése szükséges, létesítési engedély tervet kell készíteni (költségvetési kiírással együtt). Az engedélyt a területileg illetékes első fokú vízügyi hatóság adja ki. Ebben az esetben a megállapodást megkötni csak az előtisztító létesítési engedélyének birtokában tud a Víziközmű-szolgáltató.
V.2.3.3
Intézmények bekötése, bekapcsolása.
Intézmények bekötés (bekapcsolás) igényénél az eljárás megegyezik a V.2.3.2 pontban foglaltakkal, kivéve, hogy intézménynél nincs közmű igénybevétel után fizetendő víziközmű-fejlesztési hozzájárulás. V.2.3.4 Közterületi közcélú szennyvízelvezetések.
vízhasználatokból
származó
Kizárólag felelős közműtervező által, Vhr. 5. számú mellékletében foglaltak szerint készített terv alapján, ill. a tervezett megoldás figyelembevételével határozható meg a szükséges eljárás.
31 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
V.2.4 A saját célú vízkivételi műre felszerelt fogyasztásmérő létesítésére egyszerűsített engedélytervet kell készíteni. 1. Műszaki leírás, amely tartalmaz: a. a kérelmező (tulajdonos) nevét, postai címét b. az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát és földhivatali térképmásolatát (TAKARNET rendszerből származó másolat is megfelel); c. a vízszükséglet összeállítását az egy főre jutó liter/fő/nap, vagy a normák szerinti m3/napban kifejezve, a csúcsfogyasztási igény feltüntetésével, továbbá a vízszükséglet indokolását; d. az elvezetendő szennyvíz napi átlagos és csúcsidei mennyiségét (m3/nap), minőségét; e. a létesítmények, berendezések rövid leírását, műszaki jellemzőit, a vízvételi helyek számát. f. az előtisztításra, valamint az előtisztítás utáni szennyvízminőségre vonatkozó adatokat; g. a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (átemelő, szennyvíz előtisztító berendezés stb.) rövid leírását, műszaki jellemzőit. 2. Helyszínrajz (1:200, 1:500 léptékben) feltüntetve: a. az érintett ingatlant, annak helyrajzi, illetve házszámát; b. a vezetékek nyomvonalát, átmérőjét, anyagát; c. a szennyvízhálózatok nyomvonalát, átmérőjét, anyagát, lejtését, jellemző pontjainak abszolút magassági adatait; d. az ivóvíz-hálózathoz tartozó nyomásfokozó és nyomáscsökkentő helyét; e. a szennyvízhálózathoz tartozó berendezések (aknák, szennyvíz-előtisztító berendezés, szennyvízmennyiség-mérő stb.) helyét; f. a vezetékkel, berendezésekkel érintett létesítményeket; g. hossz-szelvényt. 3. Az egyszerűsített engedélytervet a Víziközmű-szolgáltatóhoz jóváhagyásra kell benyújtani. A jóváhagyott tervek alapján a Víziközmű-szolgáltató a szerződés megkötését kezdeményezi és a Felhasználó részére megadja a létesítésről szóló Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulást. 4. A megrendelő Felhasználó saját tulajdonát képező hiteles, mérésügyi jogszabályoknak megfelelő vízmérőt – a tervező által meghatározott, és a Víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott helyre, amely közvetlenül a kútfej, vagy a kútfejet elhagyó vezeték – méretlen, leágazódásra alkalmas helyet hagyni tilos – saját mérőjét szerelheti vagy szereltetheti. a. a Felhasználó a kijelölt helyre általa megbízott kivitelezővel szerelteti a mérőt. A Víziközmű-szolgáltató szemrevételezi, jogi zárakkal látja el és kapcsolási lapon nyilvántartásba veszi a mérőt. b. a Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatótól rendel mérőt és a Víziközműszolgáltatót bízza meg a mérő felszereléssel. A felhasználó tulajdonát képező mérő és felszerelésének díja a Víziközmű-szolgáltató árjegyzéke alapján kerül meghatározásra. 5. A saját kútra szerelt vízmérő minden esetben a Felhasználó tulajdonát képezi. A Felhasználó tulajdonában lévő saját kútra szerelt vízmérő hitelesítéséről,
32 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, úgy a víziközmű-szolgáltató a megbízást teljesíti. Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről a Felhasználó nem gondoskodik, a víziközműszolgáltató a szolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja. A vízmérőt minden szerelés alkalmával a Víziközmű-szolgáltatónál megrendelt jogi zárral kell ellátni. 6. A vízmérő felszerelést követően a felhasználó a teljes házi szennyvízelvezető rendszer megfelelő szintű kiépítését elvégezheti, saját hatáskörében kivitelezheti vagy kiviteleztetheti a 13. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően. Amennyiben nincs kiépítve a csatorna bekötővezeték, azt az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 5. számú melléklet alapján meg kell terveztetni. 7. A megépített csatorna-bekötővezetékre történő rácsatlakozásról, eltakarás előtt a Víziközmű-szolgáltatót haladéktalanul értesíteni kell. A Víziközműszolgáltató az elkészült csatorna rácsatlakozást nyilvántartásba veszi. 8. Saját célú ivóvízmérő beépítése nélkül, szennyvízcsatlakozás kiépítését a Víziközmű-szolgáltató nem engedélyezi. V.2.5
Az elkülönített vízhasználóra vonatkozó részletes szabályok
1. Az elkülönített vízhasználó a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra a Víziközmű-szolgáltatóval írásban mellékszolgáltatási szerződést köthet. 2. A mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználó és az ingatlan – társasház esetében az albetét – tulajdonosa egyetemlegesen felel. 3. Az V.2.5.1. bekezdés szerinti szerződés megkötését – ha az elkülönített vízhasználó az e rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz – a Víziközmű-szolgáltató nem tagadhatja meg. 4. A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele: a. az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés, b. a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulása, c. a mellékvízmérőnek a házi ivóvíz-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása, d. a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és közüzemi szerződés megléte, amelyhez az elkülönített vízhasználat csatlakozni kíván, e. új elkülönített vízhasználat létesítése és a meglévő elkülönített felhasználói hely esetén a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé nem lehet, f. víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása. 5. A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosa a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszernek a beépítés miatt szükségessé váló jelentős átalakítási igénye esetén tagadhatja meg.
33 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
6. A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közüzemi szerződés létrejöttére, az ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, a fogyasztásmérésre, továbbá a Felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a szerződés alatt a mellékszolgáltatási szerződést, Felhasználó alatt az elkülönített vízhasználót kell érteni. 7. A számla kibocsátásának gyakoriságát az elkülönített vízhasználó és víziközmű-szolgáltató közötti mellékszolgáltatási szerződés rögzíti. 8. A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a víziközmű-szolgáltató pedig 60 napot meghaladó díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a víziközműszolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja. 9. Az elkülönített vízhasználó köteles a lakcím és a számlaküldési cím változását a Víziközmű-szolgáltatónak 30 napon belül bejelenteni. 10. Az elkülönített vízhasználó személyében beállott változást, a régi és az új elkülönített vízhasználó, a vízmérőállás megjelölésével, a változástól számított 30 napon belül együttesen köteles írásban a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni. 11. Az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a Víziközmű-szolgáltatót bízza meg, úgy a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadja meg és a hitelesítés elvégzését cserekészülékkel biztosítja. nyilvántartásában szereplő mellékvízmérők 12. A víziközmű-szolgáltató hitelesítési idejét nyilvántartja, a hitelesítés lejártát megelőző évben az elkülönített vízhasználót írásban értesíti. 13. Az elkülönített vízhasználó, amennyiben a vízmérő cserével nem a Víziközműszolgáltatót bízza meg, a mellékvízmérő cseréjét követő 3 napon belül köteles megrendelni a Víziközmű-szolgáltatótól a mellékvízmérő jogi zárral történő ellátását. 14. Amennyiben az elkülönített Felhasználó nem jelenti be a Víziközműszolgáltatónak – legkésőbb a mellékvízmérő csere értesítésében szereplő hitelesség lejáratát megelőzően – a mellékvízmérő cseréjét, a mellékvízmérő hiteles mérőeszköznek nem tekinthető a bejelentés megtételéig. 15. A mellékvízmérő cseréjével vagy a zárak pótlásával egy időben az elkülönített vízhasználónak és a bekötési vízmérő szerinti felhasználónak valamint a Víziközmű-szolgáltatónak vagy meghatalmazottjának alábbi adatok dokumentálása szükséges:
34 / 144
Alföldvíz Zrt.
a.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
a mellékmérő csere okát (hitelesítés, rongálás, stb…)
b.
a mellékmérő csere dátumát
c.
a lecserélt és felszerelt mellékmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, hitelesítési vagy kalibrálás dátuma) és mérőállását, állapotát d. a lecserélt és a felszerelt mérővédelmi eszköz, eszközök azonosítóját e. távleolvasás érdekében a fogyasztásmérőhöz telepített eszköz azonosítóját f. a Felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását. 16. A mellékvízmérő cseréjét követően a Víziközmű-szolgáltató, illetve meghatalmazottja helyszíni szemlét, szakszerűségi vizsgálattal egybekötött műszaki átvételt tart, melynek tárgya a mellékvízmérő beépítésének műszaki megfelelősége, valamint a mellékvízmérő biztonsági záró elemmel (Vipak, Plomba) való ellátása. 17. Amennyiben az elkülönített Felhasználó a vízmérő csatlakozásának megbontását 30 napon belül nem jelenti, a Víziközmű-szolgáltató jogosult a XV.6. pontban foglalt megfelelő mértékű kötbért alkalmazni. 18. Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a víziközmű-szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja. 19. A mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérő beépítése (felszerelése), cseréje esetén, azzal egyidejűleg a mellékvízmérőt üzembe kell helyezni és az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy záró bélyeggel kell ellátni. Az üzembe helyezésről, valamint a plombával vagy záró bélyeggel való ellátásról a Víziközmű-szolgáltató gondoskodik. 20. A mellékvízmérő plombázása vagy záró bélyeggel történő ellátásának díját a víziközmű-szolgáltató árjegyzéke tartalmazza. 21. A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak (Vipak, Plomba) sértetlen megőrzéséért és védelméért a Felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett zárak (Vipak, Plomba) pótlásának, szerelésének költségeit köteles a víziközmű-szolgáltatónak megtéríteni. 22. Ha az elkülönített Felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a Víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A Víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről az elkülönített Felhasználó a saját költségén haladéktalanul köteles gondoskodni. A cserével a költségek megelőlegezése mellett a víziközműszolgáltatót is megbízhatja. 23. Amennyiben az elkülönített Felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését nem jelenti, az elszámolási időszakban a mérőeszköz az elszámolás alapjául nem szolgálhat.
35 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
24. Az elkülönített Felhasználó, amennyiben a fogyasztásmérő nem a kizárólagos őrizetében van köteles az illetéktelen beavatkozás, rongálás megelőzéséről a tőle elvárható módon – gondoskodni. V.2.6
Előírás a mellékvízmérő hely kialakítására
Lakossági Felhasználó által telepítendő mellékvízmérő iránti kérelméhez, a Vhr. 5. számú mellékletében leírt tartalmú tervdokumentáció csatolandó. A tervdokumentáció összeállítását elkészítheti vízi-közmű, épületgépész tervező, vízi-közmű kivitelezésére jogosult cég, egyéb szakirányú végzettséggel rendelkező személy. A mellékvízmérő szerelésének a díja a mindenkor érvényes, a Víziközmű-szolgáltató Igazgatósága által elfogadott Árjegyzék alapján kerül megállapításra. A mellékvízmérő felszereléséhez szükséges dokumentumok: 1. Műszaki leírás, mely tartalmazza a megrendelő, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatokat, a beépítésre kerülő mérőberendezések típusát, főbb jellemzőit. 2. Tervrajzok: a. az érintett ingatlan házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz a mérőbeépítés helyének megjelölésével, mely azonosításra, valamint helykiválasztás helyességének megítélésére alkalmas; b. a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai olyan léptékben, amely a műszaki megoldás elbírálhatóságát lehetővé teszi. V.2.7 Mellékmérő tervezése és beépítése során betartandó műszaki előírások 1. A mellékvízmérő helyet úgy kell kialakítani, hogy biztosítva legyen a mellékvízmérő hozzáférhetősége, leolvashatósága, cserélhetősége, rongálás elleni védelme. 2. A mellékvízmérő hely a lakás bármelyik helyiségében kialakítható a lakószobák kivételével. 3. A mellékvízmérő helyet úgy kell kialakítani, hogy a mellékvízmérő a helyiség padlószintjétől 3o-13o cm magasság között legyen elhelyezhető számlapjával vízszintes helyzetben. 4. A lakás /ingatlan/ valamennyi vízfogyasztási helyén vételezett víznek, a mellékvízmérő/k/ által mértnek kell lennie. 5. A lakásokban lévő mellékvízmérő NA 13-mm-es lehet. A mellékvízmérő előtt és után minimum 65 mm hosszúságú egyenes szakaszt kell biztosítani, amely a gömbcsapot és a kötőcsövet magába foglalhatja. 6. A mellékvízmérő előtt és után gömbcsapot kell beépíteni, ezek közé kell kötőcső közbeiktatásával elhelyezni a közdarabot, melynek helyére kerül majd a mellékvízmérő. 7. A mellékvízmérő helyét úgy kell kialakítani, hogy a zárral való ellátása megoldható legyen. V.2.8
Locsolási vízhasználatra vonatkozó szabályok
36 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
1. A Felhasználó kérelmére a locsolási vízhasználat mérését a Víziközműszolgáltató biztosítja, a Vhr. 62. § (3) bekezdése alapján. A locsolási célú vízhasználat mérése céljából úgynevezett locsolási vízmérő szerelhető, mely lehet ivóvíz-bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő a Vhr. 1.§ 12. pontja szerint. 2. Locsolási vízmérőt csak biológiailag aktív területek gondozására szánt víz elkülönített mérésére lehet igényelni. Az ivóvíz-bekötővezetékre telepített közterületi locsolási bekötési vízmérőt kizárólag a helyi önkormányzat és annak szervei kérhetnek. Az írásos kérelemhez a bekötővezeték és vízmérőről készült tervet kell mellékelni, a Vksztv. 5. számú melléklete szerinti tartalommal. Az ivóvíz-bekötővezeték és locsolási vízmérő szerelésének a díja a mindenkor érvényes, a Víziközmű-szolgáltató Igazgatósága által elfogadott Árjegyzék alapján kerül megállapításra. V.2.8.1
Lakossági Felhasználó részére locsolási célú vízmérő telepítése
1. Lakossági Felhasználó által ivóvíz-bekötővezetékre telepítendő ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepítendő mellékvízmérő iránti kérelméhez, a Vhr. 5. számú mellékletében leírt tartalmú tervdokumentáció csatolandó. A tervdokumentáció összeállítását elkészítheti vízi-közmű, épületgépész tervező, vízi-közmű kivitelezésére jogosult cég, egyéb szakirányú végzettséggel rendelkező személy. 2. A tervdokumentáció tartalma: a. Műszaki leírás, amely tartalmazza a kérelmező, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatait, a beépítésre kerülő mérőberendezés típusát, főbb jellemzőit. b. Tervrajzok, az ingatlan érintett házi ivóvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz, a mérőbeépítés helyének megjelölésével, a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai. 3. A locsolási vízmérő telepítése során nem követelmény az önálló mérőakna kialakítása. A mérőeszköz állagának megóvása és a fagyvédelem biztosítása a Felhasználó kötelessége. 4. A locsolási vízmérő szerelésének a díja a mindenkor érvényes, a Víziközműszolgáltató Igazgatósága által elfogadott Árjegyzék alapján kerül megállapításra. V.2.8.2 Nem lakossági Felhasználó részére locsolási célú vízmérő telepítése 1. Nem lakossági Felhasználó által ivóvíz-bekötővezetékre telepítendő ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepítendő mellékvízmérő iránti kérelméhez, a Vhr. 5. számú mellékletében leírt tartalmú tervdokumentáció csatolandó. A tervdokumentáció összeállítását kizárólag vízimérnök tervezési (VZ-T), épületgépész-tervezői (G-T), illetve településrendezési víziközmű tervezési (TV-T) jogosultsággal rendelkező személy készítheti. 2. A tervdokumentáció tartalma:
37 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
a. Műszaki leírás, amely tartalmazza a kérelmező, a tervező és a kivitelező azonosítására alkalmas adatait, a beépítésre kerülő mérőberendezés típusát, főbb jellemzőit. b. Tervrajzok, az ingatlan teljes házi ivóvíz- és szennyvízhálózatát, ezek tartozékait feltüntető vázrajz, a mérőbeépítés helyének megjelölésével, a tervezett mérőbeépítés szerelési rajzai. 3. A locsolási vízmérő telepítése során nem követelmény az önálló mérőakna kialakítása. A mérőeszköz állagának megóvása és a fagyvédelem biztosítása a Felhasználó kötelessége. Azon felhasználási helyeken nem telepíthető locsolási vízmérő, ahol szennyvíz-mennyiségmérő van beépítve. 4. A locsolási vízmérő szerelésének a díja a mindenkor érvényes, a Víziközműszolgáltató Igazgatósága által elfogadott Árjegyzék alapján kerül megállapításra. V.2.9
Locsolási vízmérő elszámolásának módja
1. A locsolási vízmérők leolvasását Víziközmű-szolgáltató évente egyszer, őszi hónapban végzi a Vhr. 61. § előírásai szerint. A locsolási vízmérő által mért vízmennyiség után szennyvízdíj nem kerül felszámolásra, illetve ezen mennyiséggel a szennyvízmennyiség csökkentésre kerül. 2. Az ivóvíz-bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő és az ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő után a miniszteri rendeletben meghatározott díj is felszámításra kerül. 3. A házi ivóvízhálózatra telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat esetén, egyéb címen járó locsolási kedvezmény nem érvényesíthető Vhr. 63. § (6) értelmében. V.2.10
Locsolási vízmérő szabálytalan használata
1. Locsolási vízmérő szabálytalan használatának minősül minden olyan tevékenység, amely során a locsolási vízmérőn keresztül haladó vízből közcsatornába jutó szennyvíz keletkezik, vagy gazdálkodó tevékenységet folytató felhasználók esetében az előállított termékbe beépül. 2. Szabálytalan mérőhasználat esetén a szennyvíz mennyisége az ivóvízfogyasztásra elszámolt mennyiség alapján kerül meghatározásra, visszamenőlegesen az utolsó leolvasás, illetve ellenőrzés dátumáig. Mindaddig míg, a szabálytalan mérőhasználat nem kerül megszüntetésre, a locsolási vízhasználat nem kerül jóváírásra, és a szennyvízmennyiség elszámolás tekintetében a vízfogyasztás az irányadó, illetve ivóvízbekötővezetékre telepített ikermérő esetén a vízmennyiség után szennyvízdíj is megállapításra kerül. 3. Ha az elkülönített mérés feltételei helyreállításra kerültek, a Víziközműszolgáltató helyszíni ellenőrzés keretein belül ellenőrzi azt, majd ezen naptól és az ekkor rögzített merőállástól, a locsolási vízhasználat mérése ismét megkezdhető. 4. A Vhr. 64. § (8) bekezdése alapján, ha a Felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles a Víziközműszolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni, ezt követően a Víziközműszolgáltató az Üzletszabályzat IX. pontja szerint jár el.
38 / 144
Alföldvíz Zrt.
VI.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Közüzemi szerződésre vonatkozó szabályok
1. A Víziközmű-szolgáltató írásban köt szerződést a közműves ivóvíz- és közműves szennyvízszolgáltatásra a felhasználási helyen a bekötési vízmérő (vagy ikervízmérő) szerinti Felhasználóval vagy a közüzem szennyvízhálózatba bebocsátó Felhasználóval. 2. A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében a Víziközműszolgáltató és a lakossági Felhasználó között a szolgáltatási szerződés megkötésével vagy ráutaló magatartással, a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. Az így létrejövő közüzemi jogviszonyra a jelen üzletszabályzatban továbbá 4. és 6. számú mellékletben található közüzemi szerződésben foglaltak az irányadók. 3. A közüzemi szerződés tartalma a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában megismerhető, vagy letölthető a Víziközmű-szolgáltató honlapjáról. 4. A szerződési ajánlatban foglaltak a Víziközmű-szolgáltatót 30 napig kötik. VI.1.
A közüzemi szerződések típusai
VI.1.1
Lakossági Felhasználókkal kötött közüzemi szerződés
1. A lakossági Felhasználókkal háztartási igények kielégítésére kötendő ivóvízés szennyvízszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés, ahol önálló bekötési vízmérőn vagy ikermérőn keresztül és/vagy a kiépített belső szennyvízhálózaton keresztül biztosított a víziközmű-szolgáltatás. 2. Az írásbeli szerződés a Felhasználó vagy egyéb jogcímen használó és a Víziközmű-szolgáltató aláírásával határozatlan időre jön létre. 3. Amennyiben a Felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonos írásos hozzájárulása feltétele a szerződés érvényességének. VI.1.2
Nem lakossági Felhasználókkal kötött közüzemi szerződés
1. Nem lakossági célú, Önálló bekötési vízmérőn vagy ikermérőn keresztül és/vagy a kiépített belső szennyvízhálózaton keresztül biztosított a víziközműszolgáltatás. 2. A közüzemi jogviszony a nem lakossági Felhasználó esetében kizárólag az írásbeli közüzemi szerződés megkötésével, határozatlan időre jön létre. VI.1.2.1 Viziközmű-fejlesztési szabályai
hozzájárulás
alkalmazásának
részletes
1. A nem lakossági Felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet a. közüzemi szerződéskötés esetében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolni kívánt ingatlanhoz biztosítandó szolgáltatási kapacitásért, b. a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért, c. a víziközmű-szolgáltatás minőségének általa igényelt emelése esetében.
39 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
2. Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és annak költségvetési intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének. 3. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás nem haladhatja meg a bekötés érdekében közvetlenül víziközmű-fejlesztésre fordított összeg nagyságát. 4. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás tekintetében külön-külön, tételesen kell megállapítani. 5. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét az átlag napi vízigény (használati, és technológiai) figyelembe vételével, egy tizedes jegy pontossággal, műszaki számítással Ft/m3/napban kell meghatározni. 6. A kvóta legkisebb mennyisége 0,2 m3/nap. 7. A megváltott víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, mint jogszerűen igénybe vehető kapacitás, a víziközmű-fejlesztésről szóló (18. számú melléklet) megállapodásban rögzítetteknek megfelelően áll rendelkezésre. 8. A nem lakossági Felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközműfejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére. 9. A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók. 10. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközműfejlesztési igényeivel összefüggésben – ide nem értve a Felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket is – használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található. 11. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználók vízfelhasználását a rendelkezésre álló kontingensek figyelembe vételével az Víziközmű-szolgáltató rendszeresen vizsgálja. 12. A Felhasználó személyében történő változás esetén a Felhasználó-változás időpontjában felülvizsgálja és szükség esetén megállapítja annak mértékét. 13. A Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha a vizsgált időszak tényleges vízfogyasztása meghaladja a korábban megfizetett hozzájárulás alapján biztosított közműfejlesztési kvótát. Ebben az esetben a Víziközműszolgáltató jogosult a szabálytalan közműhasználat következményeként az üzletszabályzat XV.6 pontjában meghatározott mértékű kötbért érvényesíteni a Felhasználóval szemben. 14. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű-fejlesztésre fordítható. VI.1.2.2 A víziközmű-fejlesztési kvóta fajtái 1. A megvásárolt kvóta a közüzemi szerződésben, vagy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére vonatkozó szerződésben szereplő kapacitás mennyiség. Lehet korábban megváltott, szerzett, vagy folyamatosan vásárolható (új igény, meglévő bővítése). A megvásárolt kvóta ingatlanhoz kötött, a Felhasználónál vagyoni értékkel bíró jogot keletkeztet, amely gyakorlásának hiányában sem szűnik meg. 2. Jóváírt kvótát az a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó kaphat, aki a Vksztv. hatályba lépésekor az adott felhasználási helyre érvényes szolgáltatási szerződéssel rendelkezett, de megvásárolt
40 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
kvótát vagy kontingens mennyiséget sem a Felhasználó, sem a szolgáltató igazolni nem tud. VI.1.3
Közkifolyókra kötött közüzemi szerződés
1. A Víziközmű-szolgáltató az Ellátásért Felelőssel kötött közüzemi szerződése alapján a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakóinak háztartási vízszükségletét biztosítja. 2. Nem lakossági célú (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás) vízhasználat kielégítésének céljára közkifolyón keresztül szolgáltatás, csak a Víziközmű-szolgáltató és a helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulásával vehető igénybe. 3. A közkifolyókon keresztül történő vízfogyasztás mennyiségét vízmérő hiányában arányosítással, átalánnyal, vagy műszaki számítással kell megállapítani. 4. A Víziközmű-szolgáltató a közterületi vízvételi helyet a helyi önkormányzat képviselő testülete és az illetékes közegészségügyi szakhatóság, a közterületi tűzcsapot az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg. VI.1.4
Tűzoltási célra létesített ivóvízbekötés
Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló, külön ivóvíz bekötővezeték létesítéséhez a Víziközmű-szolgáltató – a tűzrendészeti jogszabályok megtartásával – akkor köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a víziközművel össze nem függő, más vízvételezési helyről nem szerezhető be, továbbá az ivóvízhálózat kapacitása lehetővé teszi azt. VI.2. A közüzemi szerződés megkötéshez benyújtandó dokumentumok, adatok köre 1. A Közüzemi Szerződés megkötéshez a Víziközmű-szolgáltató az alábbi dokumentumokat kérheti be: a. adásvételi szerződés, vagy tulajdon változást igazoló egyéb szerződés vagy 30 napnál nem régebbi Tulajdoni lap másolata, b. személyazonosságot igazoló okmány, c. hagyatékátadó végzés, d. haszonélvezeti jogot igazoló dokumentum, e. tulajdonosi hozzájárulása, f. nem lakossági Felhasználó esetén 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzés vagy cégkivonat és aláírási címpéldány vagy egyéni vállalkozás igazolására szolgáló okirat, g. bérleti szerződés. 2. Személyes bejelentés esetén a személyazonosságot igazoló okmány bemutatása is elegendő. 3. Az alábbi adatok megváltozása esetén a Víziközmű-szolgáltató új Közüzemi szerződést köt a Felhasználóval: a. A nem lakossági Felhasználó nevének változása esetén; b. A szolgáltatás igénybevételének változása esetén;
41 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
c. Felhasználó változás bejelentésekor; d. A szolgáltatási szerződésben szereplő egyéb adatok megváltozása esetén.
42 / 144
Alföldvíz Zrt.
VI.3.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Felhasználó személyében bekövetkező változás szabályai
1. A Felhasználó személyében beállott változást, a régi és az új Felhasználó a vízmérőállás megjelölésével, a változástól számított 30 napon belül együttesen köteles írásban a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével, amelyhez csatolni szükséges a megfelelő változást igazoló dokumentumok (pl.: adásvételi szerződés, tulajdoni lap, egyéb tulajdonviszonyt, tulajdonjogot vagy egyéb használati jogot igazoló dokumentum, bérleti szerződés, stb.) kivonatolt másolatát. 2. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a víziközmű-szolgáltatót ért károkért a régi és az új Felhasználó egyetemlegesen felel. Ha a Víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közüzemi szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználási hely tekintetében a Vksztv. 58. § (1) bekezdése szerint járhat el: a. A víziközmű-szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett –a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének (a továbbiakban együtt: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) ellentétes állásfoglalása hiányában: i. a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja, ii. az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, iii. lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja, iv. előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a Felhasználóval megállapodott, vagy v. nem lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvízszolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közüzemi szerződést felmondhatja. 3. Víziközmű-szolgáltató fenntartja jogát a szerződés megkötése előtt a házi ivóés szennyvízhálózat ellenőrzésére, melynek költségeit lakossági Felhasználó esetén a víziközmű-szolgáltató, míg nem lakossági Felhasználók esetében – ide nem értve a közintézményeket – az új Felhasználó viseli. 4. A változásközlő formanyomtatvány adatain kívül a Felhasználónak nyilatkoznia kell a felhasználás igénybevételének jellegét illetően, hogy a víziközmű-szolgáltatást lakossági vagy nem lakossági célból veszi igénybe. VI.4.
Közüzemi szerződés megszűnése
VI.4.1
Szerződés felmondása a Felhasználó részéről
1. A közüzemi szerződést ivóvízellátás esetén a Felhasználó, ha egyben az ingatlan tulajdonosa – az egyéb jogcímen használó pedig a tulajdonos hozzájárulásával, - 60 napos határidővel és írásban felmondhatja,
43 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
amennyiben az ingatlanon nincs más Felhasználó vagy egyéb Felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatás. 2. A megkötött mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybevevő 30 napos határidővel felmondhatja. 3. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a Víziközmű-szolgáltató köteles tájékoztatni. VI.4.2
Szerződés felmondása a Víziközmű-szolgáltató részéről
1. A nem lakossági célú ivóvíz-felhasználásnál, ha a Felhasználó a szolgáltatás díját felszólítás ellenére sem fizeti meg, 60 napon túli díjtartozás esetén további 15 napos határidővel írásban a víziközmű-szolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja. 2. A megkötött mellékszolgáltatási szerződést a Víziközmű-szolgáltató 60 napon túli díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásáról a bekötési vízmérő szerinti felhasználót a víziközmű-szolgáltató egyidejűleg köteles tájékoztatni. 3. A közüzemi szerződést a Víziközmű-szolgáltató az alábbi esetekben azonnali hatállyal felmondhatja: a. annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve, ha az a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával történt, b. minden olyan esetben, amikor a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása, cseréje érdekében, és a Víziközműszolgáltató a Felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy c. a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát, d. a Felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot szabálytalanul használja és a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, e. a szerződésben meghatározott nem lakossági Felhasználó a rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi, és a Víziközmű-szolgáltató felszólítása ellenére sem intézkedett a kvóta különbözet megváltásáról vagy a szerződésében szereplő kvóta szerinti fogyasztásról. 4. Amennyiben a szerződés felmondásra került a szolgáltatás újraindításának költségei a Felhasználót terhelik.
44 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
VII. Mérőeszközök leolvasása, fogyasztás megállapítása VII.1.
Vízfogyasztás meghatározása
1. A felhasználási helyen szolgáltatott vízmennyiséget hiteles ivóvízmérő berendezéssel kell mérni. 2. Több Felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági Felhasználók vízhasználatát külön hiteles ivóvízmérővel kell mérni. 3. A Felhasználó kérelmére a locsolási vízhasználat mérését biztosítani kell. A locsolási vízmérő telepítéséhez szükséges Víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás feltételeit, az elszámolás szabályait a jelen Üzletszabályzat V.2.8-10 pontja tartalmazza. 4. Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözet esetén a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a fogyasztási különbözetet a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni. 5. A házi- és csatlakozóhálózat karbantartása, állagmegóvása a bekötési vízmérő szerinti felhasználót terheli. 6. A saját célú vízkivételi műre felszerelt fogyasztásmérő hitelesítéséről a Felhasználónak kell gondoskodnia. VII.2.
Szennyvízmennyiség meghatározás
1. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. 2. A Felhasználó által felhasznált nem víziközműből származó víz mennyiségének – amennyiben a felhasznált víz közüzemi szennyvízhálózatba kerül – mérésére a Felhasználónak hiteles fogyasztásmérőt kell felszerelnie. 3. A víziközmű-szolgáltató előírhatja a közműves szennyvízmennyiség-mérő beépítését és működtetését. 4. A nem víziközműből származó víz felhasználásából keletkezett szennyvíz közműves szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról – az (1) bekezdésen kívüli esetben – a Felhasználónak saját költségén kell gondoskodnia. A kalibrálás gyakoriságát a felek a közüzemi szerződésben határozzák meg. 5. A szennyvíz mennyiségének mérésére csak olyan mérőeszköz alkalmazható, amely megfelel az e rendeletben foglaltaknak, és amelyhez a víziközműszolgáltató előzetesen hozzájárult. A méréssel történő szennyvízszolgáltatás elszámolásának feltételeit a közüzemi szerződésben rögzíteni kell. 6. Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál: a. az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést,
45 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
b. az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta, c. az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, d. az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló miniszteri rendeletben meghatározott locsolási célú felhasználás, valamint e. a házi ivóvízhálózatra a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. 7. Aki a felhasználási helyen keletkezett szennyvizet önálló szennyvíz-elhelyező műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem kizárólag közműves ivóvízellátáshoz csatlakozva, hanem részben saját célú vízkivételi műből szerzi be, köteles a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles fogyasztásmérőt működtetni, valamint a mért mennyiségekről a víziközmű-szolgáltatót rendszeresen tájékoztatni. A víziközmű-szolgáltató jogosult a mért mennyiséget ellenőrizni. 8. A Víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat. VII.3.
Mérőeszközök leolvasása
1. Az elszámolási időszakban szolgáltatott vízmennyiséget a Víziközműszolgáltató a vízmérő leolvasásából vagy elektronikus leolvasásából nyert adatok alapján állapítja meg. 2. A szolgáltatás mennyiségének megállapítása érdekében a Víziközműszolgáltató rendszeresen személyes felkeresés útján, manuálisan olvassa le a bekötési vízmérőket. 3. A Felhasználónak lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a Víziközműszolgáltató eltérő megállapodás hiányában lakossági felhasználás esetén legalább évente egyszer félévente – Felhasználó kérésére negyedévente -, nem lakossági/önkormányzati fogyasztás esetén félévente, havonta vagy ennél gyakrabban is leolvashassa a mérőket. A Víziközmű-szolgáltató fenntartja a jogot, hogy – a Felhasználóval kötött eltérő megállapodás hiányában - ettől eltérő ütemezéssel olvassa le a vízmérőket, azonban ez a jog évi egy alkalomnál ritkább leolvasásra nem terjed ki. 4. A Víziközmű-szolgáltató a gyakoriság változásáról a Felhasználót 30 nappal korábban értesíti. 5. A Felhasználó kérésére a Víziközmű-szolgáltató köteles a fogyasztásmérő legalább negyedévenkénti leolvasására. 6. A Víziközmű-szolgáltató 5 napos időtartam megjelölésével a Felhasználó figyelmét felhívja a leolvasás várható időpontjára a leolvasást megelőző utolsó számlában, vagy a számla mellékletében vagy egyéb módon. 7. Sikertelen leolvasás esetén a Víziközmű-szolgáltató képviselője értesítést hagy a következő leolvasási időpont megjelölésével, illetve saját elérhetőségével. Amennyiben a megjelölt időpont a Felhasználónak nem
46 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
felel meg, lehetősége van az értesítésben megjelölt telefonszámon időpontot egyeztetni. A Víziközmű-szolgáltató a leolvasási időszakon belül, munkanapokon legkésőbb 20 óráig biztosít lehetőséget az előzetes időpont egyeztetés alapján végzett vízmérő leolvasásra. A leolvasás időpontja tekintetében a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó köteles megegyezni. 8. Amennyiben a minimum éves egyszeri leolvasás nem jár sikerrel, úgy a Víziközmű-szolgáltató vagy megbízottja dokumentálható módon felveszi a kapcsolatot a Felhasználóval a két hónapon belüli, következő leolvasás időpontjának egyeztetése céljából, 5 napos időtartam megjelöléssel, munkanapokon 7-20 óra között. Amennyiben az egyeztetés sikeres úgy a szolgáltató vagy megbízottja az egyeztetett időpontban elvégzi a mérő leolvasását. 9. Ha az írásos értesítés ellenére a Felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a Víziközműszolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség. 10. A rendszeres ütemezéstől eltérő, a Felhasználó kérésére történő soron kívüli leolvasásért a Víziközmű-szolgáltató jogosult díjat felszámítani. 11. A Víziközmű-szolgáltató vízmérő leolvasást végző munkatársai személyazonosságukat fényképes azonosító igazolvánnyal igazolják. 12. Ha a Víziközmű-szolgáltató az előző leolvasási időszakban megállapított átlagfogyasztás 200%-át, de legalább az átlagfogyasztást 10 m3-el meghaladó fogyasztást rögzít, vagy egyéb lényeges eltérést tapasztal, akkor tájékoztatja a Felhasználót, megkísérli megállapítani az eltérés okát, és műszaki meghibásodás gyanúja esetén arra a helyszínen felhívja Felhasználó figyelmét. A tájékoztatásról Felhasználó által aláírt jegyzőkönyvet vesz fel, vagy jegyzőkönyvvel jelzi a Felhasználó igazolható módon történő tájékoztatásának szükségességét. 13. A fogyasztási adatok megállapíthatók a Felhasználó által leolvasott és a Víziközmű-szolgáltató részére közöltek szerint. A Felhasználói leolvasás során megállapított mérőállás telefonon, a Víziközmű-szolgáltató online ügyfélszolgálatán keresztül, faxon, levélben, SMS-ben és személyesen jelenthető be. 14. A Víziközmű-szolgáltató fenntartja a jogot, hogy a Felhasználó által közölt mérőállást a számlázási rendszerben történő rögzítés előtt ellenőrizze és amennyiben a mérőállás a megelőző adatok alapján hibásnak tekinthető, a bejelentett mérőállást elutasíthatja. 15. A Felhasználó általi leolvasás mellett a Víziközmű-szolgáltató az általa tervezett leolvasásokat rendszeresen, ütemterv szerint elvégzi.
47 / 144
Alföldvíz Zrt.
VIII.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Bekötési mérő felszerelése, mérőcsere, hitelesítés
1. A Víziközmű-szolgáltató a tulajdonában levő vízmérőknek a mérésügyi jogszabályokban előírt időszakos hitelesítéséről saját költségén köteles gondoskodni. 2. A Víziközmű-szolgáltató a mérőcsere megkezdését megelőzően legalább 15 nappal korábban a Felhasználót a munka elvégzésének várható időpontjáról tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni köteles. A Víziközmű-szolgáltató az értesítésben megjelölt munkanapokon – időpont egyeztetés alapján - a munka elvégzésére 20 óráig lehetőséget biztosít. 3. A Felhasználó köteles a Víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni. 4. A mérőcserével egy időben írásban rögzíteni kell: a. a mérőcsere okát (hitelesítés, rongálás, stb…) b. a mérőcsere dátumát c. a lecserélt és felszerelt mérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, hitelesítési vagy kalibrálás dátuma) és mérőállását, állapotát d. a lecserélt és a felszerelt mérővédelmi eszköz, eszközök azonosítóját e. távleolvasás érdekében a fogyasztásmérőhöz telepített eszköz azonosítóját f. a Felhasználó vagy a képviselője, illetve a Víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását. 5. A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a Felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a Víziközműszolgáltatónak megtéríteni. 6. Ha a Felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről a Víziközműszolgáltató a Felhasználó költségén haladéktalanul köteles gondoskodni. 7. A fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését és ha indokolt független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat) a Felhasználó vagy a Víziközmű-szolgáltató kezdeményezi. Az ellenőrző vizsgálat idejéről, helyéről az érintetteket az ellenőrzést végző hatóság írásban értesíti. 8. Az ellenőrző vizsgálat végrehajtását az érintett Felhasználó és Víziközműszolgáltató távolléte nem akadályozza. 9. Amennyiben az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek
48 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
a. megfelelt, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli, b. nem felelt meg, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége, a felhasználói szerződésszegés esetét kivéve, a tulajdonosát terheli. 10. Ha az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a pontossági követelményeknek nem felelt meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó számlázástól (részszámlától) kell számítani. 11. A plombák darabszámát, azonosítóját és a plomba vagy a záró bélyeg sérülésmentes állapotának tényét a fogyasztásmérő felszerelésekor vagy cseréjekor jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
49 / 144
Alföldvíz Zrt.
IX.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Elszámolás meghibásodás, hibás mérés esetén
1. Ha a fogyasztásmérő rendellenesen vagy hibásan működik, nem mér, nem lehet leolvasni, a hitelesítési ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak. 2. A hibás mérés időtartamának meghatározása: a. ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új vízmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam, b. ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy c. a b. pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasástól a hibás mérés bejelentésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap. 3. Ha a hibás mérés ténye kétséget kizáróan megállapítást nyert, a hibás méréssel érintett időszakban az elfogyasztott víz mennyiségét a hibás mérés időtartamának kezdetét megelőző 12 hónap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a hibás mérés időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni. 4. A 3. pontban meghatározott átlagfogyasztás helyett a hibás mérést megelőző 12 hónapon belüli utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztását is figyelembe veheti a szolgáltató, ha az a Felhasználó számára kedvezőbb. 5. Házi ivóvízhálózat meghibásodása esetén, amennyiben a hibára utaló jelet a. a víziközmű-szolgáltató a mérő leolvasásakor, ellenőrzésekor vagy cseréje során észlelte, haladéktalanul köteles a Felhasználót szóban és 15 napon belül írásban tájékoztatni a tapasztaltakról és a Felhasználó feladatairól, b. a Felhasználó a házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésekor észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni, a további vízelfolyás megakadályozása érdekében a házi vezetékhálózatot a vízmérőnél lezárni, illetve a hiba kijavítását azonnal megkezdeni. 6. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles a helyszíni ellenőrzést elvégezni. 7. A Felhasználó köteles a Víziközmű-szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni. 8. A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében az elfolyt ivóvíz a szennyvíz elvezetésére szolgáló hálózatba jutott-e vagy sem. 9. Amennyiben a vizsgálat megállapítja az ivóvíz környezetben történt elszivárgásának tényét, a meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot lehet tekinteni. 10. A házi ivóvízhálózat – a Felhasználó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő – meghibásodásakor a meghibásodási időszakban elfogyasztott ivóvíz mennyiségét a meghibásodás bejelentését
50 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes fogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni. 11. A felek a vizsgálat lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.
51 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
X. Vízszolgáltatás elszámolása X.1.
Díjmegállapítás
1. A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás díját alapdíjból és fogyasztással arányos díjból kéttényezős díjként a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembe vételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. 2. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint kell különbséget tenni. 3. A felhasználási helyen az elfogyasztott víz mennyiségét a bekötési vízmérő által mért adatok alapján határozza meg a Víziközmű-szolgáltató. 4. Bekötési vízmérő hiányában átalány felszámításával vagy műszaki számítással, mellékvízmérő hiányában átalánnyal kell meghatározni a díjfizetés alapjául szolgáló vízmennyiséget. 5. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. 6. A szennyvíz mennyiségének a meghatározásnál a víziközmű-szolgáltató az alábbi részletezett mennyiségeket nem veszi figyelembe: a. az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést, b. az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta, c. az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, d. az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló miniszteri rendeletben meghatározott locsolási célú felhasználás, valamint e. a házi ivóvízhálózatra a víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor. 7. Vízterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni. 8. A vízterhelési díj áthárításának módját a szolgáltatást igénybe vevőkre a Víziközmű-szolgáltató az illetékes árhatóság egyetértésével határozza meg. 9. A Víziközmű-szolgáltató a szabálytalan vízvételezés vagy illegális szennyvíz elvezető használatára vonatkozó díj megállapítást és a számlázási eljárást az Üzletszabályzat szabálytalan közműhasználat XV. pontban részletezi. X.2.
Számlakibocsátás
52 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
1. A Víziközmű-szolgáltató az igénybevett szolgáltatásról felhasználási helyenként, időszakonként számlát bocsát ki. 2. A Víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásában szereplő bekötési vízmérővel és a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérővel rendelkező Felhasználó részére a leolvasott vagy a Felhasználó által közölt mérőállás alapján készít számlát, mely tartalmazza az adott elszámolási időszakban kiállított részszámlák levonását is. 3. Az elszámolás időszaka 6 hónap, a köztes időszakban a Víziközműszolgáltató jogosult részszámla kiállítására. A részszámla alapja az elszámolást megelőző 12 hónap tényleges fogyasztásából számított átlagmennyiség. A részszámla megállapítása új Felhasználó vagy új felhasználási hely esetében a Felhasználóval egyeztetett átlagmennyiség vagy műszaki számítás alapján is történhet. 4. A Víziközmű-szolgáltató lehetőséget biztosít a Felhasználó részére mérőállás bejelentésre, ebben az esetben a szolgáltató a Felhasználótól beérkező mérőállás alapján állítja ki a számlát. 5. Vízmérővel nem rendelkező felhasználási helyen a számlázandó átalány mennyiséget a szolgáltató az Üzletszabályzat 12. számú mellékletének megfelelően határozza meg. 6. A Víziközmű-szolgáltató jogosult különböző időszakok vagy eltérő felhasználási helyek számláit összevontan kezelni és azokról összevontan számlát kiállítani. 7. Amennyiben az árváltozás időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a Víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére történt Felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával állapítja meg és számlázza le a Víziközmű-szolgáltató. 8. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére papír alapú, nyomtatott számlát állít ki, melyet a Felhasználó számlázási címére kézbesít. A Felhasználó igénye, alapján a Víziközmű-szolgáltató elektronikus számlát bocsát ki. 9. A víziközmű-szolgáltató köteles a számla Felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a Felhasználónak a kézhezvételtől számítottan legalább 8 nap álljon rendelkezésre. X.3.
Számlakifogás kezelése
1. A Felhasználó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a Víziközmű-szolgáltatónál, amely a számla tejesítésére vonatkozó kötelezettségre nincs halasztó hatállyal, kivéve, ha a számlán feltüntetett mennyiség az előző 12 hónap átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja. 2. A Víziközmű-szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a Felhasználót legkésőbb a kifogás kézhez vételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni. 3. A Víziközmű-szolgáltató a tévesen kiállított számlát jóváírja, és módosítja a számlát. Amennyiben a módosítást vagy az időszaki elszámolást követően a Felhasználót visszatérítés illeti meg, a Víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igényt vagy megállapítást követő 15 napon belül a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától számított késedelmi kamattal együtt a
53 / 144
Alföldvíz Zrt.
4.
5.
6.
7. 8.
9.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Felhasználónak – a Víziközmű-szolgáltató által vezetett technikai folyószámlán – jóváírja, vagy – ha a visszajáró és késedelmi kamattal növelt összeg az 1000 forintot meghaladja - a Felhasználó kérésére visszafizeti. A Víziközmű-szolgáltatónak felróható ok miatt elmaradt számlázás esetén a Felhasználó a szolgáltatás díját vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával megegyező részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat felszámítására nem jogosult a Víziközmű-szolgáltató. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató vagy a Felhasználó fizetési kötelezettségét nem határidőre teljesíti, köteles az 6. pont szerinti, Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezése alapján előírt késedelmi kamatot a másik félnek megtéríteni. A késedelmi kamat mértéke lakossági Felhasználók esetében a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező. Nem lakossági Felhasználók esetében a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összege. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő nap. Amennyiben a számla ellenértékét a Felhasználó nem tudja egy összegben kiegyenlíteni, kérheti a Víziközmű-szolgáltatótól a részletekben történő teljesítést. A Felhasználó a fennálló követelés összegére a részletfizetés időtartamára ügyleti kamat fizetésére kötelezett. Az ügyleti kamat mértéke lakossági Felhasználó és nem lakossági szervezet esetében egyaránt 8%. A részletfizetésben szereplő, ügyleti kamattal terhelt kiegyenlített számlára késedelmi kamatot nem számít fel a Víziközmű-szolgáltató. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó díjtartozása esetén a XI. pontban meghatározottak szerint jár el.
X.4.
Számlakiegyenlítés
1. A kiállított számlát a Felhasználó köteles a számlán feltüntetett fizetési határidőig kiegyenlíteni annak figyelembe vételével, hogy a befizetésnek a számlán feltüntetett fizetési határidőig a Víziközmű-szolgáltatóhoz be kell érkeznie. 2. A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a Felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a Víziközmű-szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt. X.5.
Számlázás gyakorisága
1. havonta: a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználónak a fogyasztásáról vagy a beállított átlagmennyiségről havonta számlát, részszámlát állít ki. 2. kéthavonta: a Víziközmű-szolgáltató azokon a felhasználási helyen, ahol a leolvasás kéthavonta történik, a számlát is kéthavonta a leolvasást követően juttatja el a Felhasználóhoz. 3. negyedévente: Felhasználó kérésének megfelelően a negyedéves leolvasást követően elszámoló számla készül. 4. Törzshálózati fogyasztás esetén a számlát, amennyiben a közterületi ivóvízvételezés törzshálózati vízmérővel mérhető, a mérő alapján, amennyiben a vízvételi helyen nincs fogyasztásmérő, úgy a Víziközmű-szolgáltató és a települési önkormányzat megállapodásának megfelelően beállított 54 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
átlagmennyiség alapján a területileg illetékes önkormányzatnak, vagy az önkormányzati rendeletben meghatározott Felhasználónak állítja ki a Víziközmű-szolgáltató. 5. félévente/évente: Idényfelhasználó esetében a szolgáltató félévente vagy évente egyszer olvassa le a vízmérőórát, és a leolvasásnak megfelelő időszakok után egy évben egyszer állít ki számlát a féléves vagy éves alapdíj és az elfogyasztott vízmennyiség alapján. X.6.
Fizetési módok
1. Pénztári befizetés: amennyiben a Felhasználó a számlát a Víziközműszolgáltató pénztárában kívánja kiegyenlíteni, akkor a kiegyenlítés igazolása a pénztár bevételi bizonylattal történik. 2. Személyes díjbeszedő, személyes behajtó: a kiállított számlát a Felhasználó a Víziközmű-szolgáltató személyes díjbeszedő kollégájának a felhasználás helyszínén egyenlíti ki. 3. Készpénz-átutalási megbízás: a Felhasználó a számla ellenértékét postai úton történő befizetéssel, a számlához mellékelt készpénz-átutalási megbízás felhasználásával rendezheti. 4. Csoportos beszedés: amennyiben a Felhasználó a számlavezető pénzintézeténél vagy a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálatain a felhasználási helyére vonatkozóan csoportos beszedési megbízást ad, számlái ellenértékét a számlán feltüntetett napon a Víziközmű-szolgáltató leemeli. Amennyiben a megbízás fedezet hiány miatt nem teljesíthető a szolgáltató 15 napon belül újra megkísérli a számla összegét beszedni. a. A nem teljesített megbízások esetében a Felhasználó maga köteles gondoskodni a számla kiegyenlítéséről. Amennyiben a számla kiegyenlítése késedelmesen történik, úgy a Felhasználó késedelmi kamat fizetésére kötelezett. b. Ha a Felhasználó megbízása a számla kiállításáig nem érkezik meg a Víziközmű-szolgáltatóhoz, a számla a korábban rögzített fizetési módnak megfelelően teljesítendő. 5. Banki átutalás: ebben az esetben a Felhasználó kezdeményezi a pénzintézet utasításával a számla kiegyenlítését. a. Banki utalás esetén a Felhasználónak fel kell tüntetnie a számla hivatkozási számát, vagy a felhasználási hely azonosítóját. 6. Bankkártyás fizetés: az elektronikus számlát igénybe vevő Felhasználóknak lehetőségük van a számla bankkártyával történő kifizetésére interneten keresztül. 7. Azonnali beszedési megbízás: a nem lakossági felhasználó felhatalmazó levelet ad beszedési megbízás teljesítésére, amelyet eljuttat a saját számlavezető pénzintézetéhez. A díj kiegyenlítést a Víziközmű-szolgáltató kezdeményezi az utalás teljesítésével megbízott pénzintézetnél. X.7.
Számlatípusok
1. Elszámoló számla: a Víziközmű-szolgáltató által a vízmérővel rendelkező Felhasználó részére a leolvasott vagy a Felhasználó részéről beérkezett mérőállás alapján elkészített számla, mely tartalmazza az adott elszámolási időszakban keletkezett átlag számlák levonását is.
55 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
2. Végszámla: a felhasználási helyen a Felhasználó személyében bekövetkezett változás során a rögzített mérőállás alapján kiállított elszámoló számla. 3. Átalány számla: vízmérővel nem rendelkező felhasználási helyen a víziközműszolgáltató nyilvántartásában szereplő Felhasználók részére kiállított számla. Az átalány mennyiséget az Üzletszabályzat 12. számú melléklete alapján állapítja meg a Víziközmű-szolgáltató. 4. Átlag, részszámla számla: két számlázási időszak között kiállított számla. A részszámla alapja –ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg- az elszámolást megelőző 12 hónap tényleges fogyasztásából számított átlagmennyiség. 5. Jóváíró számla: kifogásolt vagy tévesen kiállított számla minden adatának törlése. 6. Helyesbítő számla: korábbi időszakokra vonatkozó módosító számla. 7. Összevont számla: a Víziközmű-szolgáltató a több felhasználási hellyel rendelkező felhasználók részére egy számlát állít ki, melyen a felhasználó összes felhasználási helyére vonatkozó számlázási adat szerepel. Ugyanazon felhasználási hely tekintetében a különböző időszakok egy számlába történő összevonására is lehetőség van. 8. E-számla: a Felhasználó kérésére elektronikus formában kiállított papír alapú számlával egyenértékű számla. A számla eredetének és tartalmának sértetlenségét elektronikus aláírás és időbélyegző biztosítja. 9. Egyéb számla: a Víziközmű-szolgáltató árjegyzéke alapján kiállított vállalkozási tevékenység ellenértékére megállapított fizetési kötelezettség. X.8.
Túlfizetések rendezése
1. Az elszámolási időszakok között a Víziközmű-szolgáltató jogosult részszámla (átalányszámla) kibocsátására. 2. A Víziközmű-szolgáltató az elszámolási időszak utolsó napjára köteles elszámoló számlát kibocsátani és a Felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámolni, mely magában foglalja a pénzügyi elszámolást is. 3. Ha az elszámolás eredményeként a Felhasználó technikai folyószámláján előrefizetés mutatkozik, akkor a Víziközmű-szolgáltató a. a Felhasználót megillető összeget a Felhasználó következő számlájában számolja el, tehát a következő időszak számláinak elkészítése során azt jóváírja, a számláinak összegét arányosan csökkenti a túlfizetés összegével; b. a Felhasználó kérelme esetén azt a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül a Felhasználó fizetési módja szerinti módon a Felhasználónak visszafizeti. 4. Amennyiben a Felhasználónak a Víziközmű-szolgáltató felé lejárt közüzemi vagy azzal közvetlenül összefüggő (így például behajtási, végrehajtási költség, vízmérő javítási, szolgáltatás korlátozással összefüggő költség, stb.) tartozása van, a túlfizetés összegét elsősorban a tartozással szemben számolja el a Víziközmű-szolgáltató. 5. A közüzemi szerződés megszűnésekor keletkező visszafizetendő összeget a Víziközmű-szolgáltató köteles az elszámolást követő 15 napon belül visszafizetni a Felhasználónak.
56 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
57 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XI.
A fizetési hátralékok behajtása
XI.1.
Késedelmes fizetés
1. A fizetési hátralékok behajtására a Víziközmű-szolgáltató kezdeményezheti a Felhasználókkal történő közvetlen, írásbeli és/vagy személyes kapcsolatfelvételt. A lejárt esedékességű követelésről postai úton, e-mailben, telefonon vagy akár személyes megkereséssel is megkísérelheti a Felhasználó tájékoztatását továbbá a követelés behajtását, beszedését a Víziközmű-szolgáltató. 2. Amennyiben a Felhasználó díjfizetési kötelezettségének – jogos követelés esetén – a számlán feltüntetett határnapig nem tesz eleget, illetve a hátralékok rendezésére vonatkozó megállapodás (részletfizetés, fizetési haladék) nem jött létre és a teljesítés a tartozás adatait feltüntető fizetési felszólítás ellenére sem történik meg, úgy: a. a Víziközmű-szolgáltató fizetési meghagyás kibocsátását, polgári per indítását, illetve a bíróság jogerős határozata alapján végrehajtási eljárás megindítását kezdeményezheti, b. a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint a szolgáltatást felfüggesztheti, korlátozhatja. 3. A Víziközmű-szolgáltató fenntartja továbbá a jogot a Felhasználóval szembeni követelésének harmadik fél felé történő eladására, valamint a tartozás megbízott útján történő beszedésére. Követelés harmadik fél felé történő eladásáról a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználót írásban, a számlán vagy egyéb módon értesíti. Ilyen esetben a fizetésre, a késedelmi kamatra, illetve a részletfizetésre a harmadik fél üzletszabályzatában foglaltak az irányadók. 4. A Víziközmű-szolgáltató a tartozás beszedésével kapcsolatban felmerülő költségeit azzal a Felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közüzemi szerződés körében azok felmerültek. XI.2.
Részletfizetés, fizetési haladék
1. Ha a Felhasználó díjfizetési kötelezettségének a számlán feltüntetett fizetési határnapig nem tesz eleget, akkor a Felhasználó és a Víziközmű-szolgáltató részletfizetési megállapodást köthet. Részletfizetési megállapodás megkötését a Felhasználó írásos vagy ügyfélszolgálati irodában személyes kérelme alapján a Víziközmű-szolgáltató mérlegeli, majd beleegyezéséről, illetve a megállapodás feltételeiről tájékoztatja a felhasználót. Ekkor a Felhasználó a tartozását a megállapodásban feltüntetett határidők és részösszegek szerint köteles törleszteni, ügyleti kamat felszámítása mellett. A részletfizetési megállapodás megkötésével a Felhasználó a tartozását elismeri, és egyben kötelezettséget vállal a részletfizetés mellett az esedékes számlák határidőre történő kiegyenlítésére is. 2. A megállapodásban foglaltak be nem tartása esetén a fizetési határidő eredménytelen elteltét követően a Víziközmű-szolgáltató a részletfizetési kedvezményt visszavonhatja, ekkor a követelés egy összegben és azonnal válik esedékessé. A Víziközmű-szolgáltató jogosult azonnal intézkedni a követelés jogi úton történő érvényesítése érdekében, illetve követelését a 58 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Felhasználó értesítése után vízszolgáltatás korlátozásának vagy felfüggesztésének alkalmazásával érvényesítheti a Vksztv-ben foglalt rendelkezések betartása mellett. 3. Indokolt esetben Felhasználó kérheti tartozásának kifizetésére fizetési haladék biztosítását. XI.3.
Késedelmi kamatfizetés
1. Amennyiben a Felhasználó a számla összegét - eltérő megállapodás hiányában - a számlán feltüntetett határnapig nem fizeti meg, a Víziközműszolgáltató a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot számít fel. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő nap. A kamatfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a Felhasználó a késedelmét kimenti. A Víziközmű-szolgáltató a késedelmi kamatfizetési kötelezettségéről a késedelmes teljesítést követő esedékes számlán számítja fel a késedelmi kamatot és részletezi a kamatfizetés előírás alapját. 2. A Felhasználót alaptalan számlareklamáció esetén is - a befizetési határidőig ki nem egyenlített összeg erejéig – késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli. 3. Amennyiben a számlareklamáció jogosnak bizonyult, a Víziközmű-szolgáltató köteles az általa tévesen felszámított és befolyt összeget és annak a befizetés napjától a visszafizetésig terjedő időszakra járó törvényes mértékű késedelmi kamatát a Felhasználónak, 15 napon belül visszatéríteni. 4. A Víziközmű-szolgáltató a késedelmi kamatot, indokolt esetben – méltányossági okból - részben vagy egészben elengedheti.
59 / 144
Alföldvíz Zrt.
XII.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Szolgáltatás szüneteltetése
1. A víziközmű-szolgáltatás a Felhasználó kérésére legfeljebb két éves időtartamra szüneteltethető, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: a. a Felhasználó írásban kéri a szüneteltetést és nyilatkozik, hogy a felhasználási helyen rendszeres emberi tartózkodás nincs, b. a Felhasználó – amennyiben a felhasználási hely víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan – nyilatkozik, hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni, c. a szüneteltetés végrehajtásához a műszaki előfeltételek biztosítottak, d. a Felhasználó előírt feltételeket teljesítette. 2. A szüneteltetési kérelemhez mellékelni kell a szünetelés foganatosításával együtt járó költségek előzetes megfizetéséről szóló igazolást, és a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulását, amennyiben az nem azonos a felhasználóval. 3. A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számlát készít, melyet a Felhasználó köteles a megjelölt fizetési határidőig kiegyenlíteni. 4. A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetett víziközmű-szolgáltatás után szolgáltatási díjat nem számol fel. 5. Amennyiben a Felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközműhálózatot szabálytalanul használja: a. a víziközmű-szolgáltató jogosult a szüneteltetés előtti állapotot visszaállítani, b. az elmaradt szolgáltatás után járó díjat felszámolni, c. a Vksztv. és a Vhr. előírásait alkalmazni. 6. Szabálytalan vételezés esetén, a Felhasználó ismételt kérelmet a szolgáltatás szüneteltetésére két éven belül nem nyújthat be. 7. A Felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét a két éves időtartam lejárata után megújítani és a kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét biztosítani. 8. A szolgáltatás szüneteltetésének megújításával egy időben történő felhasználási hely ellenőrzésének költsége a víziközmű-szolgáltató terheli.
60 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XIII.
Ellenőrzési jogok és kötelezettségek
XIII.1.
Házi ivóvíz hálózaton keletkező vízelfolyás kezelése
1. A házi ivóvíz hálózaton meghibásodás vagy nem rendeltetésszerű használatból eredően elfolyt vízmennyiség a vízfogyasztás része, vízmérővel mért, mely ellenértékét a Víziközmű-szolgáltatónak meg kell téríteni, kivéve a házi ivóvízhálózat Felhasználó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő – meghibásodása esetét. 2. Az elfolyt vízmennyiség felülvizsgálatát, jóváírását a Felhasználó abban az esetben kérheti, ha karbantartási, ellenőrzési, bejelentési, és egyéb a jogszabályokban, illetve az üzletszabályzatban előírt kötelezettségének eleget tett. 3. A Felhasználó általi nem ellenőrizhetőségnek az ellenőrzési tevékenységek közötti időszakot lehet tekinteni. 4. A vízelfolyás az ingatlan fogyasztását növeli, így a mérőeszköz előírt rendszeres leolvasásával a fogyasztás – így a meghibásodás megléte ellenőrizhető. A rendszeres leolvasás mellett a mérőeszköz rendszeres ellenőrzésével is megállapítható a vízelfolyás oly módon, ha az ingatlan minden vízvételi helyének lezárása ellenére a vízmérő fogyasztást jelez (csillagkerék forog). 5. A rendszeresség tekintetében a Felhasználó elvárható gondossággal kell, hogy eljárjon, azaz legalább a számlázással megegyező időszakonként, de legalább kéthavonta szükséges az ellenőrzést elvégeznie. 6. A nem lakossági Felhasználó esetében, továbbá a több elkülönített vízhasználati hellyel rendelkező lakossági Felhasználók esetében az ellenőrzést dokumentálni is szükséges. A vízfogyasztás mértékétől és az elfolyás magas kockázatának esetében az ellenőrzés sűrűségét – elvárható mértékben - növelni szükséges. 7. A Víziközmű-szolgáltató által történő leolvasást, ellenőrzést, kivizsgálást a dokumentálás részének kell tekinteni, továbbá a rendszeres leolvasás meghiúsulása esetén a Felhasználó mérőállás bejelentését is. 8. Az ellenőrzés része a hálózati berendezések, csapok, elzárók, egyéb berendezések működésének ellenőrzése és a vízmérő leolvasása. Szükség esetén ellenőrzés megtörténtét a Felhasználó igazolni köteles. 9. A karbantartás azon tevékenységek összessége, mely arra irányul, hogy a vízhálózat rendellenes működését megakadályozza. Magába foglalja különösen a rendszeres ellenőrzés során feltárt hibák javítását, az elhasználódó, vagy nem működő alkatrészek időszakos cseréjét (pl. elzárók, tömítések, stb.), továbbá a vízhálózat vagy annak részeinek, időszakos felújítását. 10. A karbantartási kötelezettség része, hogy a Felhasználó a vízhálózati rendszerét úgy működtesse, hogy annak esetleges sérülése esetén a keletkező kár minimális legyen. Így különösen a téli csap elzárása, belső rendszer víztelenítése fagyveszélyes időkben, továbbá a bekötés felhasználói oldalán található belső elzárójának elzárása, ha az életvitelszerű vízhasználat 1 hetet meghaladóan szünetel.
61 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
11. A karbantartási kötelezettség abban az esetben tekinthető megvalósultnak, ha a házi ivóvíz hálózaton a rendes használatból eredő állagromlás következtében meghibásodás nem keletkezik. 12. A Felhasználó köteles a meghibásodás észlelését a Víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul jelezni a mérőállás megadásával, a hiba elhárítását azonnal megkezdeni, a hiba helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítás tényét számlával igazolni a Víziközmű-szolgáltató részére. 13. A meghibásodási időszakban elfogyasztott ivóvíz mennyiségét a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes fogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni. 14. A Víziközmű-szolgáltató részéről a számlázás felülvizsgálata szükséges amennyiben a Felhasználó a Vhr. 67. §-ban, illetve 57. § (4) foglaltaknak maradéktalanul eleget tett, számlatartozással nem rendelkezik és a felülvizsgálatra vonatkozó igényét jelzi, a vizsgálat alapjának, a meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot lehet tekinteni. XIII.2.
Házi ivóvízhálózat ellenőrzése
XIII.2.1 A Felhasználó ellenőrzési és karbantartási kötelezettsége 1. A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó jogi zárak, távleolvasásra alkalmas vízmérő esetén az arra felszerelt feldolgozó és adatátviteli egység és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a Felhasználó felelős, és a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének, továbbá hitelesítésének költségeit köteles a Víziközműszolgáltatónak megtéríteni. 2. A Felhasználó a tulajdonát képező mérőhely, házi ivóvízhálózat és a csatlakozó víziközmű-hálózat legalább a számlázás gyakoriságával megegyező – de legalább havonkénti – rendszerességű ellenőrzéséről, karbantartásáról, meghibásodás esetén haladéktalan javításáról, gondoskodni köteles. 3. A Víziközmű-szolgáltató jogosult a tulajdonát képező ivóvízmérő mérőállását legalább a számlázás gyakoriságával megegyező rendszerességgel ellenőrizni. Amennyiben a mérő ellenőrzése alkalmával a Felhasználó a szokásos fogyasztásánál indokolatlan mértékben eltérő fogyasztást tapasztal, köteles meggyőződni arról, hogy a felhasználási helyen található valamennyi kifolyó elzárt állapota mellett mutatkozik-e fogyasztás a vízmérőn. Amennyiben igen, úgy vízelfolyás feltételezhető, amelyet köteles haladéktalanul a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni. Amennyiben a kifolyók elzárt állapota mellett a mérő nem mér, de a mért fogyasztás a korábbi, illetve a tényleges fogyasztást a Felhasználó megítélése alapján jelentősen meghaladja, vagy a tényleges fogyasztáshoz képest a mérő jelentősen alacsonyabb mérőállást jelez, azt szintén köteles a Felhasználó a Víziközműszolgáltatónak bejelenteni. 4. A 20 m3/nap átlagfogyasztás feletti nem lakossági Felhasználó köteles a fogyasztási adatokról naponta naplót vezetni, a házi ivóvízhálózaton vagy
62 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
csatlakozó ivóvízhálózaton történt javításokról karbantartási naplót vezetni, illetve a leolvasás alkalmával a leolvasást végző részére bemutatni, a megelőző 12 havi átlagfogyasztásától indokolatlan mértékben eltérő fogyasztást a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni. 5. Az ellenőrzési és karbantartási kötelezettség megvalósulásának bizonyítása a Felhasználót terheli. 6. A Felhasználó köteles a Víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani, annak tisztántartásáról, fagy elleni védelméről gondoskodni, továbbá a fogyasztásmérő rendellenes működéséről a Víziközmű-szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. 7. A Felhasználó vagy képviselője köteles együttműködni az ellenőrzést végző személlyel, továbbá a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni. 8. A Felhasználó az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó víziközmű-hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetőleg az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről gondoskodni. 9. A Felhasználó köteles a Víziközmű-szolgáltatónak a szolgáltatás igénybevételére szolgáló ingatlanra a bejutását a jelzett időben lehetővé tenni. A Felhasználó a szükséges munkálatokat nem akadályozhatja. A Víziközműszolgáltató akadályoztatása birtokháborítás, amelynek megszüntetésére az Víziközmű-szolgáltató hatósági-bírósági utat vehet igénybe. 10. A Víziközmű-szolgáltató jogosult a szolgáltatás szabályszerű igénybevételének, az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózatnak az ellenőrzésére, amelyet az érintett Felhasználó – előzetesen egyeztetett időpontban - köteles lehetővé tenni. 11. Tilos az ivóvíz-törzshálózatba bekötött házi ivóvízhálózat, helyi (pl: fúrt kút) vízbeszerzési helyhez kapcsolt vezetékkel (vezetékhálózattal) való összekötése, továbbá a bekötővezetéknek és a házi ivóvízhálózatnak elektromos hálózat és berendezés, villámhárítók földelési céljára történő használata. 12. A Felhasználó köteles megelőzni, hogy az elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba a csapadékvíz mindennemű (végleges bekötés, ideiglenes beemelés) bevezetése megvalósuljon. 13. A Felhasználó köteles a veszélyes anyagok (savak, lúgok, mérgek, gyógyszerek stb.) szennyvízbe történő bevezetését megakadályozni, továbbá tartózkodni minden más, nem kommunális-, vagy nem előtisztított szennyvíz (pl. hígtrágya) bevezetésétől. 14. Amennyiben nem csak kommunális jellegű szennyvíz keletkezik az ingatlanon (zsírfogók, olajfogók, előtisztítók szükségessége) Felhasználó azt köteles bejelenteni, ill. a víziközmű-szolgáltató befogadói hozzájárulását beszerezni.
63 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XIV. Eljárás üzemzavar, szünetelés és korlátozás esetén 1. A Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-hálózaton végzett tervszerű karbantartási munkák és üzemzavarok, az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a vízbázis egyensúlyának megbomlása esetén, valamint mindezek megelőzése érdekében a munkák elvégzéséhez szükséges mértékben és időtartamban jogosult az ivóvíz szolgáltatás szüneteltetésére. 2. Az előre tervezhető, közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmaradása esetén a Víziközmű-szolgáltató az érintett Felhasználó számára egy havi vízfogyasztásának megfelelő mennyiségű, de maximum 10 000 liter ivóvíz ellenértékével megegyező mértékű kötbért fizet. 3. Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a külön jogszabály szerinti jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a település polgármestere rendeli el. A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik. 4. Üzemzavar esetén a közműves ivóvízellátás Vksztv. szerinti korlátozása esetén a Víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 58. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint köteles az ivóvízellátásról gondoskodni. XIV.1.
Vízellátó hálózat
1. Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség. 2. A szolgáltatás 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb kimaradása esetén legalább 20 l/fő, 24 órát meghaladóan 30 l/fő/nap az előírt ivóvíz mennyiség, melyet a Víziközmű-szolgáltató köteles biztosítani. 3. A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatja a Víziközmű-szolgáltató. 4. A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá. 5. Korlátozás esetén a víziközmű-szolgáltató 20 l/fő/nap mennyiségben, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem
64 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) biztosítja az ivóvizet. 6. Ha a szolgáltatás szüneteltetése a tűzi-vízhálózatot is érinti, a Víziközműszolgáltató az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetesen értesíteni köteles. XIV.1.1 Házi ivóvízhálózat 1. Amennyiben a házi ivóvízhálózaton olyan meghibásodás keletkezik mely következtében az ivóvíz a környezetben elszivárog a Felhasználó köteles annak kijavításáról és Víziközmű-szolgáltató felé történő bejelentéséről haladéktalanul gondoskodni. 2. Amennyiben a Felhasználó a meghibásodást szakszerűen kijavította és erről a Víziközmű-szolgáltató helyszíni ellenőrzés során meggyőződött, a Víziközműszolgáltató az elszivárgott vízmennyiséget a leszámlázott szennyvízmennyiségnél nem veszi figyelembe. XIV.2.
Szennyvízelvezető hálózat
1. A Víziközmű-szolgáltató köteles a közműves szennyvízelvezetésről üzemzavar esetén is folyamatosan gondoskodni. 2. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltatónak nem felróható okok miatti üzemzavarból (pl.: idegenvízzel túlterhelt hálózat) káresemény alakul ki, úgy a víziközmű-szolgáltatónak kártérítési felelőssége nem áll fenn. XIV.2.1
Házi szennyvízhálózat
1. Amennyiben a házi szennyvízhálózaton olyan meghibásodás keletkezik mely következtében idegenvíz (csapadékvíz, talajvíz, hígtrágya, technológiai szennyvíz, stb.) jut a közüzemi csatornahálózatba a Felhasználó köteles a további beáramlások megszüntetéséről, a hiba kijavításáról és Víziközműszolgáltató felé történő bejelentéséről haladéktalanul gondoskodni. 2. Bejelentés vagy a kijavítás elmulasztása esetén a Víziközmű-szolgáltató az elvezetett idegenvizek mennyiségét jogosult legfeljebb 5 évre visszamenőlegesen leszámlázni, illetve a felhasználónak kártérítési felelőssége áll fenn.
65 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XV.
Szerződésszegés, szabálytalan vízvételezés
XV.1.
Szerződésszegés a Víziközmű-szolgáltató részéről
1. A Víziközmű-szolgáltató szerződésszegést követ el, amennyiben a Vhr.-ben, a szolgáltatási szerződésben, valamint a jelen Üzletszabályzatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, 2. A Felhasználó ingatlanán az ivóvízzel való ellátást és szennyvízelvezetést, tisztítást, a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt megfelelően és minőségben – a víziközművek előírásoknak teljesítőképességének mértékéig – díjfizetés ellenében a szolgáltatási szerződésben foglalt időponttól kezdődően nem szolgáltatja. 3. A szolgáltatási pontig terjedő, az Víziközmű-szolgáltató üzemelésében lévő vízmű létesítményeinek kezeléséről, karbantartásáról és a folyamatos károkozás nélküli üzemeltetéséről nem gondoskodik, 4. A Víziközmű-szolgáltató kezelésében lévő vízmérőknek – ide nem értve az elkülönített vízhasználó tulajdonában lévő mérőket – a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. tv. által előírt időszakos hitelesítéséről és plombával vagy záró bélyeggel való ellátásáról saját költségére nem gondoskodik. 5. A bekötési és mellékvízmérőkről nyilvántartást nem vezet, 6. A Felhasználó írásban tett kérésére a vízmérő rendkívüli felülvizsgálatáról, illetve hitelesíttetéséről nem gondoskodik, 7. A Felhasználó kérésére a házi ivóvízhálózat ellenőrzéséről 5 napon belül nem gondoskodik, amennyiben a Felhasználó annak költségét megfizeti, 8. Ha a Felhasználó a fogyasztásmérő rendellenes működését, hibáját a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenti, a bejelentéstől számított 8 napon belül a kifogásolt fogyasztásmérőt nem ellenőrzi, 9. Ha a díjelszámolás alapjául szolgáló vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, a vízmérő cseréjét nem végzi el haladéktalanul, 10. A bekötési vízmérőt nem olvassa le, és a fogyasztásról kiállított számlát a Felhasználó részére nem juttatja el, 11. Ha a mérő leolvasásakor, ellenőrzésekor, cseréjekor hibára utaló jelet tapasztal, nem tájékoztatja haladéktalanul szóban, majd 15 napon belül írásban a felhasználót a tapasztaltakról, és a Felhasználó feladatairól, 12. A felhasználói panaszokat nem vizsgálja ki, és a vizsgálat eredményéről a felhasználót írásban 15 napon belül nem tájékoztatja, 13. A víziközmű-szolgáltatás tervezett műszaki okból szükségessé váló csökkentéséről vagy időszakos szüneteltetéséről, esetleges mennyiségi vagy minőségi változásairól a felhasználót a kormányrendeletben meghatározott szerveket nem értesíti, szükség esetén ideiglenes ellátásról nem gondoskodik, 14. A bekötővezeték, ezen belül a vízmérő ellenőrzésének, karbantartásának és cseréjének időpontjáról a felhasználót írásban öt nappal korábban nem értesíti. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.
66 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
A Felhasználót, illetve az elkülönített vízhasználót kártérítés illeti meg, amennyiben a kár bekövetkezte, annak összegszerűsége és a Víziközműszolgáltató felróható magatartása közötti okozati összefüggést igazolja. XV.2.
Szerződésszegés a Felhasználó részéről
1. A szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi, 2. A víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 3. A szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 4. A víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe, 5. A fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre megállapodás a felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik, XV.2.1
Szabálytalan vízvételezés
1. A házi vízellátó rendszerből, vagy a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával felszerelt vízmérőn át egyéb vízbeszerzési forrásból vételezett vízből keletkezett szennyvizet, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül a szennyvízelvezető műbe juttatja; 2. Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízkivételi művel összeköti; 3. Locsolási célú vízmérőn keresztül vételezett vizet nem locsolási célra használja; 4. A víziközmű-szolgáltatás mennyiségének mérésére szolgáló mérőn vagy az elzáró szerelvényeken található zárat (plombát) a víziközmű-szolgáltató előzetes értesítése nélkül megbontja; 5. A víziközmű-szolgáltatás mennyiségének mérésére szolgáló mérőt bármely módon megbontja vagy manipulálja; 6. Szabálytalan közműhasználatnak minősül a rendellenes mérés megvalósítása különösen az alábbiak szerint: a. fordítottan beépített mérő; b. a mérőt a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül kiszerelték; c. a mérés pontosságának zavarása; d. a mérő/mérőhely állapota nem megfelelő; e. a záró gyűrű sérült; f. a mérésügyi hatósági plomba vagy bélyegzés sérült vagy hiányzik; g. a mérőn egyéb sérülés (üvegsérülés, fagyott mérő, szándékos beavatkozás, egyéb mechanikai sérülés) található; h. a mérő gyári száma nem azonos a nyilvántartásban szereplő számmal; i. a műanyag plombazár sérült, vagy, eltávolították, számeltérés van, egyértelműen látható, hogy megbontották; j. vagy a Felhasználó a fentieket nem jelentette a víziközmű-szolgáltatónak.
67 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
7. Ivóvízzel kapcsolatos szabálytalan vételezésnek minősül különösen, ha a Felhasználó: a. ivóvíz-bekötést (csatlakozást) létesít a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül; b. ivóvizet vételez a vízmérő előtt, a vízmérő megkerülésével vagy kiiktatásával; c. a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot használja; d. közkifolyóról történő szabálytalan vízvételezés; e. tűzcsapról történő szabálytalan vízvételezés. 8. Elszámolással vagy számlázással kapcsolatos szabálytalan vételezésnek minősül különösen: a. a korlátozó berendezések vagy szerelvények engedély nélküli eltávolítása; b. lakossági felhasználóként bejelentett, de nem lakossági felhasználónak minősülő felhasználói víziközmű-szolgáltatás igénybevétel. 9. Ha a vízmérő mérőszerkezetének rongálása vagy a felhasználó egyéb felróható magatartása miatt az elszámolt víz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, e rendelet eltérő rendelkezése hiányában az elszámolt víz mennyiségét a bekötési vízmérő térfogatárama alapján számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát. 10. Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a Víziközmű-szolgáltató szabálytalan közműhasználatra kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, kalibrálása vagy cseréje a Felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre, és a hitelesítés, kalibrálás vagy mérőcsere érdekében a felhasználási helyre való bejutást kezdeményezte. 11. Ha a Felhasználó a szabálytalan közműhasználat tényét vitatja, a víziközműszolgáltató a szakértői vizsgálatot a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásában szereplő szakértővel elvégezteti. 12. Amennyiben a szakértői vizsgálat a szabálytalan közműhasználat tényét a. megállapítja, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a felhasználót terheli, b. nem állapítja meg, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a víziközmű-szolgáltatót terheli. 13. A Felhasználó szerződésszegését a víziközmű-szolgáltató köteles bizonyítani. XV.2.2
Szabálytalan szennyvízbebocsátás
1. A Felhasználó szennyvízbekötést létesít a Víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül; 2. Ingatlanon keletkezett szennyvizet, építkezéskor keletkező talaj- vagy rétegvizet, technológiai szennyvizet, egyéb vízbeszerzési forrásból származó vizet mérés és bejelentés nélkül vezet a szennyvízelvezető műbe; 3. Az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet vezet; 4. Az egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet vezet; 5. Elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet vezet; 6. A szennyvízelvezető műbe a hatályos jogszabály és a befogadói nyilatkozat által meg nem engedett minőségű szennyvizet juttat;
68 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
7. Szennyvizet a szennyvízelvezető műbe a mérő megkerülésével vagy kiiktatásával, továbbá a mérés befolyásolásával vezet; 8. A szennyvízmennyiség-mérés befolyásolását valószínűsíti, ha a mérőn az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából felszerelt zár (plomba) sérült; 9. 220/2004(VII.21) Kormányrendelet szerinti káros anyagot vezet be a szennyvízelvezető műbe; 10. ingatlanáról a szennyvízelvezető műbe jogellenesen szivattyús átemelést alkalmaz. XV.3.
Szabálytalan közműhasználat szakértői vizsgálata
1. Ha a Felhasználó a szabálytalan közműhasználat tényét vitatja, a víziközműszolgáltató a szakértői vizsgálatot a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásában szereplő szakértővel elvégezteti. 2. Amennyiben a szakértői vizsgálat a szabálytalan közműhasználat tényét a. megállapítja, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a felhasználót terheli, b. nem állapítja meg, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a víziközmű-szolgáltatót terheli. 3. A Felhasználó szerződésszegését a víziközmű-szolgáltató köteles bizonyítani; 4. Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a víziközmű-szolgáltató szabálytalan közműhasználatra kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, kalibrálása vagy cseréje a Felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre, és a hitelesítés, kalibrálás vagy mérőcsere érdekében a felhasználási helyre való bejutást kezdeményezte. XV.4. Szerződésszegés esetén a Felhasználó vízhasználó által fizetendő kötbér esetei, mértéke
vagy
elkülönített
1. Ha a lejárt hitelességű fogyasztásmérő hitelesítése vagy cseréje érdekében a Víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyre való bejutást kezdeményezte, és a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, vagy cseréje a Felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre. Kötbér mértéke: a lejárt hitelességű fogyasztásmérő hitelesítése vagy cseréje érdekében megkísérelt helyszíni kiszállásonkénti költség ötszörös mértéke, azaz 46 990 Ft (37 000 Ft + 27% Áfa), a Felhasználó érdekkörében fennálló okból meghiúsult minden kísérlet után 2. Ha a nem lejárt hitelességű fogyasztásmérő cseréjének érdekében a Víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyre való bejutást előzetes időpont egyeztetést követően kezdeményezte, és a fogyasztásmérő időben történő cseréje a Felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre. Kötbér mértéke: a megkísérelt helyszíni kiszállás költségének megfelelő összeg, azaz 9 398 Ft (7 400 Ft + 27% Áfa), a Felhasználó érdekkörében fennálló okból meghiúsult minden kísérlet után
69 / 144
Alföldvíz Zrt.
3. A Víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szolgáltatás igénybevétele.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
hiányában
végzett
víziközmű-
Kötbér mértéke: 63 500 Ft (50.000 Ft + 27 %Áfa) 4. A Víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül épített bekötővezeték építése esetén. Kötbér mértéke: 317 500 Ft (250.000 Ft + 27% Áfa) 5. Az ingatlan tulajdonosa a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől számított egy éven belül az ingatlant víziközmű-rendszerbe nem kötteti be, amennyiben a közműves ivóvízellátás biztosításához szükséges víziközműrendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és az ingatlan használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik. Kötbér mértéke: 25 400 Ft (20.000 Ft + 27% Áfa) 6. A Felhasználó, elkülönített vízhasználó a záróelem hiányát a Víziközműszolgáltatónak nem jelentette be határidőn belül. Kötbér mértéke: 25 400 Ft (20.000 Ft + 27% Áfa) 7. A házi és csatlakozó ivóvíz-hálózat ellenőrzésekor a hálózaton észlelt hibák eltérő víziközmű-használat kijavításáról, illetve az előírásoktól megszüntetéséről a Felhasználó, elkülönített vízhasználó a Víziközműszolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget. Kötbér mértéke: 12 700 Ft (10.000 Ft + 27% Áfa) 9. A Felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot szabálytalanul használja. Kötbér mértéke: 63 500 Ft ( 50.000 Ft + 27% Áfa) 10. A Felhasználó a szolgáltatás korlátozása alatt a víziközmű-hálózatot szabálytalanul használja: a. bekötővezeték közterületen történő helyreállítással: Kötbér mértéke: 317 500 Ft ( 250.000 Ft + 27% Áfa) b. vízmérőhelyen történő helyreállítással Kötbér mértéke: 63 500 Ft (50.000 Ft + 27% Áfa) 11. Szerződésben meghatározott rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát a Felhasználó, elkülönített vízhasználó túllépte.
70 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Kötbér mértéke: 12 700 Ft (10.000 Ft/m3/nap + 27% Áfa) 12. Minden egyéb szabálytalan közműhasználat esetén kötbér fizetendő. Kötbér mértéke: a mindenkor érvényes ivóvízdíj ötszörösének megfelelő összeg az illegálisan vételezett ivóvíz-mennyiség után. 13. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó érdekkörében felmerülő mulasztás orvoslásától számított 3 napon belül nem állítja vissza, úgy köteles a lakossági felhasználónak a 4. naptól a visszanyitási díj 50%-ának megfelelő mértékű kötbért, a 7. naptól a visszanyitási díj 100%-ának megfelelő mértékű kötbért fizetni.
71 / 144
Alföldvíz Zrt.
XVI.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Panaszkezelés
A Víziközmű-szolgáltató – annak érdekében, hogy a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos Felhasználói megkeresések, reklamációk, panaszok egységes eljárással, határidőben kivizsgálásra kerüljenek és a reklamáció, panasz okai megszűnjenek – a felhasználói beadványok kezelése és a panaszbejelentések esetén követendő eljárásrendet az alábbiak szerint szabályozza. XVI.1.
Felhasználói beadványok, megkeresések
1. Felhasználói beadvány: olyan kérelem, megkeresés, amely a Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatóval fennálló jogviszonyával, annak létrehozásával, tartalmával, megszüntetésével összefüggő igény elintézésére irányul. Történhet személyes, telefonos, vagy írásbeli (levél, fax, e-mail, stb.) úton. 2. Reklamáció: Olyan felhasználói beadvány, amely egyéni (vélt vagy valós) jogsérelem vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul. 3. Panasz: Felhasználói panasznak azt az írásos felhasználói beadványt kell tekinteni, amikor a Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatóhoz intézett korábbi reklamációjára megtett intézkedése ellen, vagy éppen a várt intézkedés elmaradása miatt emel kifogást. Minden esetben panasznak kell tekinteni a Felhasználó által közvetlenül a Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak küldött reklamációt. XVI.2.
A beérkező felhasználói beadványok rögzítése, archiválása
1. Az ügyfélszolgálati irodában írásban benyújtott beadványokat a Víziközműszolgáltató igazolás ellenében veszi át. A Felhasználó valamennyi beadványát a Víziközmű-szolgáltató az elévülési határidő végéig visszakereshetően megőrzi. 2. Amennyiben a Felhasználó az ügyfélszolgálati irodán szóban terjeszti elő beadványát, a Víziközmű-szolgáltató gondoskodik annak azonnali írásba foglalásáról, kivéve, ha a Víziközmű-szolgáltató az abban foglaltaknak nyomban eleget tesz. 3. A beadvány benyújtásának tényét, illetve a szóban előterjesztett beadvány tartalmát a Víziközmű-szolgáltató jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvről a Felhasználó részére másolatot ad valamint továbbítja a dokumentumkezelő rendszerbe történő rögzítéshez. A beadványt az elévülési határidő lejártáig, visszakereshetően kell megőrizni. 4. A Víziközmű-szolgáltató az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel kapcsolatos ügyben beadvány nélküli, telefonon történő ügyintézés esetén is biztosítja az ügyintézés dokumentálhatóságát. Ennek érdekében egyedi ügyszámot alkalmaz, amelyről a hívás során tájékoztatja a Felhasználót. 5. A telefonon beérkező szóbeli reklamációt, illetve az ügyfélszolgálat és a Felhasználó közötti telefonos kommunikáció hangfelvételét a Víziközműszolgáltató rögzíti, és a hangfelvételt az elévülési határidő végéig megőrzi.
72 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Hangfelvétel rögzítéséről a Felhasználó a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatást kap. A hangfelvételt a Felhasználó – jogosultságának megfelelő igazolása esetén - ilyen irányú kérése esetén a Víziközmű-szolgáltató rendelkezésre bocsátja. XVI.3.
Válaszadási határidő és a szükséges intézkedések végrehajtása
A beadványok Víziközmű-szolgáltató által történő érdemi megválaszolásának határideje 15 nap. A határidő a beadványnak a víziközmű-szolgáltatóhoz történő beérkezésekor, vagy a szükséges egyeztetések végrehajtására nyitva álló határidő lejártakor kezdődik. A határidőbe nem számít bele a felhasználóval történő időpont egyeztetéstől a beadvánnyal kapcsolatos helyszíni vizsgálat elvégzéséig eltelt idő. XVI.4.
Panaszügyek kezelésének általános szabályai
1. A Felhasználó panasszal a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálatához, vagy felhasználói érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezetekhez fordulhat. 2. A Felhasználói panaszok kezelését a Víziközmű-szolgáltató a beadványokra vonatkozó szabályok szerint végzi. 3. A panaszügyek kezelésével kapcsolatos egyeztetések végrehajtását a Víziközmű-szolgáltató az ügykezelését támogató ügyviteli és/vagy dokumentumkezelő rendszerben rögzíti, és a beadványok megőrzésére vonatkozó szabályok szerint kezeli. XVI.5.
A Víziközmű-szolgáltató eljárásának elsődlegessége
1. A Felhasználó köteles a jelen Üzletszabályzat alapján fennálló jogviszonyával kapcsolatos mindennemű panaszával a hatósági eljárást megelőzően igazolható módon a Víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni. 2. Ha a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó által benyújtott beadványát érdemben elutasítja, a Felhasználó a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, vagy békéltető testülethez fordulhat, továbbá bíróság előtt, polgári peres eljárásban is érvényesítheti igényét.
73 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XVII.
Ügyfélszolgálatok elérhetősége
XVII.1.
Ügyfélszolgálati irodák
Békéscsaba Cím:
5600 Békéscsaba, Szabolcs u. 36.
Nyitva tartás:
hétfő: 800-2000 kedd: 800-1200 szerda: 800-1200; 1230-1500 csütörtök: 800-1200; 1230-1500
Gyomaendrőd Cím:
5500 Gyomaendrőd, Fő u. 83.
Nyitva tartás:
hétfő: 800-2000 00 00 kedd: 8 -12 szerda: 800-1200; 1230-1500 csütörtök: 800-1200; 1230-1500
Orosháza Cím:
5900 Orosháza, Táncsics u. 20.
Nyitva tartás:
hétfő: 800-1200; 1230-1500 00 00 kedd: 8 -12 szerda: 800-1200; 1230-1500 csütörtök: 800-2000
Működési területünkön levő ügyfélszolgálati irodáinkban munkatársaink az alábbi ügyekben fogadják partnereinket: • • • • • • • • • • • • • •
tulajdonosváltozás bejelentése, végszámla készítése, régi és az új tulajdonos adatainak egyeztetése, felhasználói adatokban beállt változások bejelentése, fizetőcím és a névváltozás bejelentése, szolgáltatási szerződések megkötése, számlareklamációk, szolgáltatás szüneteltetése, csőtörés, vagy egyéb belső meghibásodás miatti számlakorrekció, eseti víz-, és csatornadíj számla készítése, mérőállások bejelentése, átlagfogyasztások módosítása, víz- és csatornadíjak befizetése, egyéb számlák kiegyenlítése,
74 / 144
Alföldvíz Zrt. • • • • • • • • • • • •
XVII.2.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
folyószámla, hátralékok egyeztetése, adósságkezelés, igazolások kiadása, fizetési mód megváltoztatása, csoportos beszedési megbízás felvétele, részletfizetési igények bejelentése, egyeztetése, ivóvíz-, és szennyvíz-csatorna bekötések létesítése, megállapodások (bekötések, közműfejlesztések, stb.) megkötése, mellékmérők beszerelése, vízmérők reklamációs vizsgálata, vízmérő meghibásodások bejelentése, rendkívüli, ellenőrző vízmérő leolvasás, helyszíni kivizsgálások, egyeztetések. Fiókirodák elérhetősége
Battonya Cím: Nyitva tartás:
5830 Battonya, Fő u. 58. kedd: 900-1200; 1230-1500 csütörtök: 900-1200; 1230-1500
Békés Cím: Nyitva tartás:
5630 Békés, Rákóczi u. 3. kedd: 900-1200; 1230-1600 csütörtök: 900-1200; 1230-1500
Békéscsaba Cím: Nyitva tartás:
5600 Békéscsaba, Dobozi u. 5. hétfő: 800-2000 kedd: 800-1200; 1230-1500 szerda: 800-1200; 1230-1500 csütörtök: 800-1200; 1230-1500 00 30 péntek: 8 -11
Békésszentandrás Cím: Nyitva tartás:
5661 Békésszentandrás, Árpád u. 16. péntek: 800-1200; 1230-1500
Mezőhegyes Cím: Nyitva tartás:
5820 Mezőhegyes, Posta u. 21. 900-1200; 1230-1600 hétfő: szerda: 900-1200; 1230-1500 75 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Sarkad Cím:
5720 Sarkad, Kossuth u. 14.
Nyitva tartás:
Szarvas Cím: Nyitva tartás:
hétfő: 900-1200; 1230-1600 szerda: 900-1200; 1230-1500
5540 Szarvas, Kossuth u. 25/3. 900-1200; 1230-1600 hétfő: kedd: 800-1200; 1230-1500 szerda: 900-1200; 1230-1600 csütörtök: 900-1200; 1230-1500
Szeghalom Cím:
5520 Szeghalom, Tildy u. 31/1.
Nyitva tartás:
hétfő: 900-1200; 1230-1600 kedd: 800-1200; 1230-1500 szerda: 900-1200; 1230-1600
Vésztő Cím:
5530 Vésztő, Kossuth u. 49-51.
Nyitva tartás:
csütörtök:
900-1200; 1230-1500
Fiókirodáinkban munkatársaink az alábbi ügyekben fogadják partnereinket: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
tulajdonosváltozás bejelentése, végszámla készítése, régi és az új tulajdonos adatainak egyeztetése, felhasználói adatokban beállt változások bejelentése, fizetőcím és a névváltozás bejelentése, szolgáltatási szerződések megkötése, számlareklamációk, csőtörés, vagy egyéb belső meghibásodás miatti számlakorrekció, eseti víz-, és csatornadíj számla készítése, mérőállások bejelentése, átlagfogyasztások módosítása, víz- és csatornadíjak befizetése, folyószámla, hátralékok egyeztetése, adósságkezelés, igazolások kiadása, fizetési mód megváltoztatása, csoportos beszedési megbízás felvétele, részletfizetési igények bejelentése, egyeztetése, vízmérők reklamációs vizsgálata, vízmérő meghibásodások bejelentése,
76 / 144
Alföldvíz Zrt. • •
Üzletszabályzat 2013.05.21.
rendkívüli, ellenőrző vízmérő leolvasás, helyszíni kivizsgálások, egyeztetések.
XVII.3.
Postacím ALFÖLDVÍZ Zrt. 5600 Békéscsaba, Dobozi u. 5. E-mail cím:
[email protected]
XVII.4.
Telefonszámok
1. Az ügyfélszolgálat helyi tarifával hívható telefonszáma: 2. Vízmérő állás bejelentés (minden hónap 10. 20. között) helyi tarifával hívható telefonszáma: 3. A hibabejelentés ingyen hívható telefonszáma: 4. Ügyfélszolgálati telefax szám: XVII.5.
06-40/922-334 06-40/922-006 06-80/922-333 66/523-232
A szolgáltatás elvárt színvonala
1. A Víziközmű-szolgáltató nagy hangsúlyt fektet partnerei minőségi kiszolgálására akár a szolgáltatás, akár az ügyfélszolgálati tevékenység területén. Figyelmet fordít a felhasználói igények felmérésére, a felhasználókkal való eredményes együttműködés kialakítására. 2. Cél a biztonságos és egyre magasabb színvonalú kiszolgálás az ügyfélszolgálati kérdésekben is. 3. Ahhoz, hogy megbízható, európai színvonalú, magas minőségi követelményeket kielégítő szolgáltatást nyújtsunk fontos az irányítási rendszerek folyamatos fejlesztése. A mérési, ellenőrzési, elemzési és fejlesztési folyamatok által biztosítottak azok az információk, mellyel a hibák kiszűrhetők és korrigálhatók. 4. Ennek érdekében a Víziközmű-szolgáltató a jogszabályi követelmények és a hatósági előírások betartásának szem előtt tartásával, legjobb tudásuk szerint végzik feladataikat, folyamatosan képzik magukat, hogy a gyorsan változó környezeti kihívásoknak megfeleljenek, ezzel is hozzájárulva a Felhasználói megelégedettségéhez.
77 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XVIII. Hibabejelentés 1. A Víziközmű-szolgáltató köteles a szolgáltatási területén biztosítani a felhasználók vízellátását a jogszabályokban előírt minőségben, mennyiségben, és nyomáson, továbbá gondoskodik a minőség ellenőrzéséről, a szakszerű hiba- és kárelhárítás feltételeinek megteremtéséről a víziközműszolgáltatás helyreállítása érdekében. 2. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatás folyamatossága érdekében gondoskodik olyan szervezett munkarendről, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely a hiba felmerülése esetén a legrövidebb időn belül be tud avatkozni az érdekelt felek élet- és tulajdonvédelmében, a nagyobb károk elhárítása és a szolgáltatás helyreállítása érdekében. A Víziközmű-szolgáltató a munkaidőn kívüli időszakra készenléti szolgálatot is fent tart. 3. A szolgáltatással kapcsolatban észlelt meghibásodásokat, üzemzavarokat, egyéb rendellenességeket a bejelentők a Víziközmű-szolgáltató XVII.4 pontban meghatározott díjmenetesen hívható hibabejelentő telefonszámán jelenthetik be a nap 24 órájában. XVIII.1.
A hibaelhárítás rendje
1. A bejelentett hibákat a Víziközmű-szolgáltató munkaidőben az operatív beavatkozó munkacsoport vezénylése útján végzi el. Munkaidőn túl a hibaelhárítást a készenléti szolgálat hárítja el. A bejelentett hibákat a Víziközmű-szolgáltató kivizsgálja. A Víziközmű-szolgáltató a közvetlen kárveszéllyel járó hibaelhárítást a hibajelentést követően azonnal - de legkésőbb három órán belül - tartozik megkezdeni. A közvetlen kárveszéllyel nem járó üzemzavar elhárítást a Víziközmű-szolgáltató a hibajelentés után lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül tartozik megkezdeni. 2. Az elhárítást a lehetőségekhez mérten úgy kell megszervezni, hogy az a szolgáltatás folyamatos teljesítését a lehető legkisebb mértékben akadályozza. 3. Amennyiben a tervezett javítás a Felhasználót, vagy az ingatlan tulajdonosát közvetlenül érinti pl.: vízkorlátozás a Víziközmű-szolgáltató értesíti az érdekelt feleket. 4. A Víziközmű-szolgáltató különös figyelmet fordít a vízmérő aknában előforduló meghibásodások javítására, tisztázza, hogy a meghibásodás a szolgáltatási pont melyik oldalán történt. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató karbantartási kötelezettségébe tartozó vezetékszakaszon keletkezett a hiba, úgy azt a Víziközmű-szolgáltató elhárítja. Ellenkező esetben a Felhasználót a helyszínen tájékoztatja a hibajavítás szükségességéről.
78 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
XIX. Vitarendezés, felhasználói megkeresések kezelése, értesítés XIX.1. • • • • • • • • • • • • •
Irányadó jogszabályok 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 1991. évi XLV. törvény a mérésügyről 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Jelen üzletszabályzat vonatkozó jogszabályokkal ellentétes rendelkezése semmis. Az Üzletszabályzat bármely rendelkezésének semmissége a többi rendelkezés érvényességét nem érinti. Az érvénytelen rendelkezések helyett a vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. XIX.2.
Bírósági kikötés
A felek a jelen Üzletszabályzattal, és a közüzemi szerződéssel, annak teljesítésével, megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő minden vitás kérdést békés úton kísérelnek meg rendezni. Arra az esetre, ha ez nem vezet eredményre, bármely jogvita tekintetében a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróságok jogosultak eljárni. XIX.3.
Kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja.
XIX.3.1
A Víziközmű-szolgáltató elérhetősége
A Felhasználó a Víziközmű-szolgáltatónak címzett megkereséseket a jelen Üzletszabályzat kifejezett eltérő rendelkezése hiányában XVII. pontban felsorolt ügyfélszolgálati elérhetőségeken keresztül juttathatja el az Víziközműszolgáltatónak.
79 / 144
Alföldvíz Zrt.
XIX.3.2
Üzletszabályzat 2013.05.21.
A Felhasználó elérhetőségi adatai
1. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználónak címzett értesítéseket, leveleket postai kézbesítés, személyes kézbesítés esetén a közüzemi szerződésben rögzített levelezési címére, ennek hiányában a Felhasználó részére utoljára kibocsátott számlán szereplő címre küldi meg. 2. E-mailben vagy faxon történő értesítések, levelek továbbítása esetén a közüzemi a szerződésében, illetve a Víziközmű-szolgáltató a nyilvántartásában rögzített e-mail címre, illetve fax számra is küldheti a küldeményeket a Felhasználónak a Víziközmű-szolgáltató, kivételt képeznek ez alól a tértivevényes ajánlott küldemények. 3. Ha a Felhasználó a megkeresését a Víziközmű-szolgáltató felé, olyan e-mailről vagy fax számról küldi, amely a közüzemi szerződésben vagy a Víziközműszolgáltató nyilvántartásában nincs rögzítve a Víziközmű-szolgáltató jogosult a megkeresésre adott választ a Felhasználónak erre az elérhetőségére megküldeni. 4. Ha a Felhasználó közüzemi szerződésben rögzített adataiban bármely változás következik be, arról a Felhasználó a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles a Víziközmű-szolgáltatót írásban értesíteni. A Felhasználó az értesítési kötelezettség elmulasztásával a Víziközműszolgáltatónak okozott károkért korlátlanul felel, és a küldemények, levelek meg nem érkezésére tekintettel az ezekben történt értesítésekről, illetve jognyilatkozatokról való tudomásszerzést nem vitathatja, és kártérítési vagy egyéb igényt sem érvényesíthet a Víziközmű-szolgáltatóval szemben. XIX.3.3 1.
A Víziközmű-szolgáltató értesítésének a közlési módjai
Az Víziközmű-szolgáltató a Felhasználónak címzett írásbeli értesítések Felhasználóval történő közlése körében szabadon dönt abban a kérdésben, hogy az alábbi közlési módok közül melyiket alkalmazza: a. az értesítés személyes kézbesítéssel történő átadása az Víziközműszolgáltatótól közvetlenül vagy megbízottja útján, vagy b. az értesítés postai kézbesítéssel történő továbbítása, vagy c. az értesítés e-mailben történő továbbítása az email- lel rendelkező Felhasználó esetén, vagy d. az értesítés futárpostai vagy integrált postai szolgáltatást végző, illetve egyéb, levélküldemények kézbesítésére jogosult szolgáltató általi kézbesítéssel, vagy e. az értesítés továbbítása a faxszal rendelkező Felhasználó esetén vagy f. az értesítés a felhasználók széles körét érintő tényekről, körülményekről, közleményekről, hirdetményekről a Víziközmű-szolgáltató honlapján, vagy a helyben szokásos módon.
XIX.3.4
Küldemények kézbesítésére vonatkozó szabályok
1. A Víziközmű-szolgáltató mindazon küldemények tekintetében, amelyekre jogszabály a tértivevényes küldeményként történő kézbesítést kötelező szabályként nem írja elő, saját belátása szerint dönt abban a kérdésben, hogy az érintett küldeményt postai ajánlott küldeményként vagy ajánlott szolgáltatás és tértivevényes szolgáltatás nélküli küldeményként vagy személyes kézbesítéssel küldi meg a Felhasználó részére.
80 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
2. A Felhasználó saját költségén köteles gondoskodni arról, hogy részére a küldemények kézbesíthetőek legyenek. 3. Ajánlott tértivevényes szolgáltatás nélküli (normál levél) küldeményekre vonatkozó szabályok a. A normál levél küldeményeket (a számlák kivételével, amelyekre a 3.b pont rendelkezéseit kell alkalmazni) a megküldött levél keltezésének napját követő 8. napon kézbesítettnek kell tekinteni. b. A Víziközmű-szolgáltató jogosult arra, hogy a Felhasználó részére kibocsátott számlákat normál levélként adja postára vagy kézbesítse azzal, hogy ilyen esetben a számlákat az Víziközmű-szolgáltató számítógépes rendszerében rögzített postára adási dátum napját követő 6. munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. 4. Tértivevényes ajánlott küldeményekre vonatkozó szabályok a. Az ajánlott küldeményként postára adott küldemények postára adás napját az Víziközmű-szolgáltató az ajánlott küldemények postára adásának nyilvántartására vezetett postakönyvével jogosult igazolni. b. A Víziközmű-szolgáltató csak a jogszabályban kifejezetten meghatározott küldeményeket köteles a Felhasználó részére tértivevényes ajánlott küldeményként megküldeni. A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását megelőző postai úton továbbított tértivevényes, vagy futárpostai vagy integrált postai szolgáltatást végző, illetve egyéb, levélküldemények kézbesítésére jogosult szolgáltató által kiküldött írásbeli értesítés első kézbesítése, azért volt sikertelen, mert a posta a küldeményt, „az átvételt megtagadta”, jelzéssel adta vissza, illetve a futárpostai, vagy integrált postai szolgáltatást végző, illetve egyéb, levélküldemények kézbesítésére jogosult szolgáltató ennek megfelelő jelzéssel adta vissza, akkor a küldeményt kézbesítettnek - a címzettel közöltnek - kell tekinteni azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a postától, vagy a futárpostai, illetve integrált postai szolgáltatást végző, illetve egyéb, levélküldemények kézbesítésére jogosult szolgáltatótól a víziközmű-szolgáltató visszakapta. c. Ha a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztéséről vagy korlátozásáról szóló írásbeli értesítés a Víziközmű-szolgáltatóhoz „nem kereste” vagy „nem vette át”, „címzett elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „cég megszűnt” vagy postaláda hiányára utaló jelzéssel érkezik vissza, az iratot - ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. A lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató által kezdeményezett közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a Víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználót előre értesítette. Az értesítés és az intézkedési időszak között legalább 8 napnak el kell telnie. d. A közüzemi szerződést azonnali hatállyal a Víziközmű-szolgáltató kizárólag akkor mondhatja fel, ha a Felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kétszer felszólította úgy, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.
81 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
e. A Víziközmű-szolgáltató tértivevényes ajánlott küldemény mellett sms-ben is értesítheti a hátralékról azon felhasználókat, akiknek a mobil telefonszáma a nyilvántartásában rendelkezésére áll és ennek rögzítéséhez hozzájárulásukat adták. f. A Víziközmű-szolgáltató az átvétel igazolására alkalmas módon a Felhasználó részére bármely értesítését személyes kézbesítéssel vagy a Postatörvény szerinti futárposta vagy gyorsposta, valamint integrált postai szolgáltatást végző, illetőleg egyéb, levélküldemények kézbesítésére jogosult Víziközmű-szolgáltató útján is eljuttathatja, kivéve jelen Üzletszabályzat eltérő rendelkezése esetén. Ezen küldeményeket személyes kézbesítés esetén a küldeményhez tartozó átvételi lapon a Felhasználó aláírásával igazolt időpontjában, a Postatörvény szerinti futárposta vagy gyorsposta útján történő kézbesítés esetén pedig a postai szolgáltató által igazolt időpontban kell a Felhasználóval közöltnek tekinteni. g. Ha a küldemény kézbesítése azért volt sikertelen, mert a Felhasználó az átvételt megtagadta, akkor az átvétel megtagadásáról Felhasználó következményekről való kioktatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A küldeményt a kézbesítés megkísérlésének (és a jegyzőkönyv felvételének) a napján kézbesítettnek, a címzettel közöltnek kell tekinteni. XIX.3.5
A tudomásszerzés vélelmezett napjára vonatkozó szabályok
XIX.3.5.1 A felhasználóra vonatkozó szabályok 1. A jelen Üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában a Víziközműszolgáltató által a Felhasználóval közölt értesítéseket, az alábbi közlési módok alkalmazása esetén az alábbiakban meghatározott időpontokban kell a Felhasználó által megismertnek tekinteni: a. Személyes átadás esetén az átadás Felhasználó aláírásával igazolt napján. b. Ajánlott küldeményként történő postai kézbesítés esetén – amennyiben a szolgáltatóhoz „nem kereste” vagy „nem vette” át vagy egyéb közléssel sem érkezik vissza – a postára adás napját követő 10. munkanapon azzal, hogy a postára adás napját a Víziközmű-szolgáltató az ajánlott küldemények postára adásának nyilvántartására vezetett postakönyvével igazolja. c. Tértivevényes ajánlott küldeményként történő postai kézbesítés esetén az ellenkező bizonyításáig a postai kézbesítés megkísérlésének napját követő tízedik munkanapon akkor, ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a posta a küldeményt „nem kereste”, „az átvételt megtagadta”, „címzett elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „cég megszűnt” vagy postaláda hiányára utaló jelzéssel adta vissza a kézbesítő a küldeményt a Víziközműszolgáltatónak – az ellenkező bizonyításáig – a címzettel közöltnek kell tekinteni akkor is az értesítést, ha a küldeményről, vagy annak tartalmáról a címzett nem szerzett tudomást. d. E-mail útján történő továbbítás esetén az e-mail küldésének napján, feltéve, hogy a kézhezvételt a Felhasználó kifejezetten e-mailben visszajelezte. e. Telefax útján történő továbbítás esetén a telefaxot küldő eszköz által a sikeres továbbítás tekintetében rögzített időpontban. 82 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
f. A Postatörvény szerinti futárposta vagy gyorsposta vagy integrált postai szolgáltatást végző által történő kézbesítés esetén a postai szolgáltató által igazolt időpontban. g. Honlapon történő közzététel esetén a honlapon történt megjelenés napján. h. Sms-ben történő közlés esetén aznap, amikor a Víziközmű-szolgáltató az sms-t elküldte. i. Helyben szokásos módon történő közlés esetén a közlemény megjelenésének a napján. XIX.3.5.2 Víziközmű-szolgáltatóra vonatkozó értesítési szabályok A jelen Üzletszabályzat kifejezett eltérő rendelkezése hiányában a Felhasználó által az Víziközmű-szolgáltatóval közölt értesítéseket, a Víziközmű-szolgáltató ügyfélszolgálata általi iktatás napján kell Víziközműszolgáltató által megismertnek tekinteni.
83 / 144
Alföldvíz Zrt.
XX.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Adatok kezelése, adatvédelem
1. A Víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős a Felhasználók személyes adatait Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a Vksztv. rendelkezéseinek, illetőleg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, célhoz kötötten, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében, azaz csak a közüzemi szerződés teljesítése, a teljesítés ellenőrzése, kintlévőségének kezelése és e tevékenységekhez kapcsolódóan kezeli. 2. A Víziközmű-szolgáltató csak olyan személyes adatot kezel, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. 3. A szerződő fél kezelt személyes adatainak köre a természetes személy esetén: a. a természetes személy neve, azonosító száma, b. lakcíme, c. anyja neve, d. születési helye és ideje. 4. Jogi személyiséggel rendelkező szervezet esetén: e. jogi személyiséggel rendelkező szervezet elnevezése, székhelye, azonosító száma, f. cégjegyzékszáma, adószáma, g. képviselőjének neve és adatai (lakcíme, anyja neve). 5. A víziközmű-szolgáltató a felhasználók személyes adatait adatkezelés és adatfeldolgozás céljából kizárólag a vele üzleti kapcsolatban állók részére továbbítja. 6. A 3. bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatóak: a. az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek, b. a számlázási és forgalmazási jogviták rendezésére jogszabály alapján jogosult szervezetek részére, c. az üzemeltetési szerződés megszűnését követően az ellátásért felelősnek, d. az üzemeltetési szerződés megkötését követően a víziközműszolgáltatónak, e. a Hivatal által a Vksztv. 32. §-ban foglaltak esetében a közérdekű üzemeltetőnek, f. a Hivatalnak, g. a fogyasztóvédelmi hatóságnak, h. a bírósági végrehajtásról szóló törvény előírásai szerint a bírósági végrehajtónak, i. a nemzetbiztonság, a honvédelem és a közbiztonság védelme, a közvádas bűncselekmények üldözése céljából az arra hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szerveknek, nyomozó hatóságnak, ügyésznek, valamint bíróságnak.
84 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
7. Az átadott adatokkal kapcsolatban az 6. bekezdés a.-g. pontjában meghatározott adatokat átvevőket a víziközmű-szolgáltatóval, ellátásért felelőssel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles a 6. bekezdés a.-h. pontja esetén az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni. 8. A Víziközmű-szolgáltató, mint adatkezelő – adatfeldolgozó gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi továbbá azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. 9. Az adatvédelem és adatbiztonság fő szabályait jelen üzletszabályzat, a részletes szabályokat pedig a Víziközmű-szolgáltató adatvédelmi szabályzata tartalmazza. XX.1.
Az adatvédelem és adatbiztonság fő szabálya
XX.1.1
Fogalom meghatározások:
1. adatvédelmi törvény: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Inftv.); 2. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; 3. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; 4. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése; 5. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé tétele; 6. nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára hozzáférhetővé tétele. 7. adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges; 8. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik; 9. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet aki, vagy amely az adatkezelővel kötött szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi; 10. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége.
85 / 144
Alföldvíz Zrt.
XX.1.2 Az adatvédelmi alkalmazásában
Üzletszabályzat 2013.05.21.
törvény
értelmében
és
e
szabályzat
1. A Víziközmű-szolgáltató az érintettel az adat felvétele előtt közli, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. 2. Az érintett Felhasználó kérelmezheti az adatkezelő víziközmű-szolgáltatónál: a. a tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b. a személyes adatinak helyesbítését, c. a személyes adatinak – kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. 3. A víziközmű-szolgáltató a Felhasználó kérelemére annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadja a személyes adati kezelésére vonatkozó tájékoztatást. 4. A víziközmű-szolgáltató az adatkezelés során biztosítja az adatok pontosságát, teljességét és – ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges – naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. 5. A víziközmű-szolgáltató a felhasználók személyes adatait a szolgáltatási jogviszony megszűnésétől számított 5 év elteltével törli a nyilvántartásából.
86 / 144
Alföldvíz Zrt.
XXI.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Mellékletek jegyzéke
1. Megállapodás közműves ivóvíz-szolgáltatásba történő bekötésről.(Lakosság) 2. Megállapodás közműves szennyvízelvezetésbe történő bekötésről.(Lakosság) 3. Megállapodás víziközmű-rendszerbe történő bekötésről. (Nem lakosság) 4. Közüzemi szerződés lakossági felhasználó részére. 5. Mellékszolgáltatási szerződés lakossági felhasználó részére. 6. Közüzemi szerződés nem lakossági felhasználó részére. 7. Mellékszolgáltatási szerződés nem lakossági felhasználó részére. 8. Értesítés leolvasás megkísérléséről és mérőállás bejelentő válaszküldemény. 9. Felhatalmazás csoportos beszedés teljesítésére. 10. Felhasználó adataiban bekövetkezett változás bejelentő. 11. Megrendelés ivóvíz szolgáltatás szüneteltetésére. 12. Vízfogyasztás illetve szennyvízkibocsátás átalány mennyiségei. 13. Lakossági műszaki előírások. 14. Szerződés teljesítésében résztvevő harmadik személyek 15. Szolgáltatási terület 16. Kapcsolási lap vízbekötéshez, vízmérő cseréhez
17. Kapcsolási lap szennyvízbekötéshez, szennyvízmérő cseréhez 18. Megállapodás víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról
87 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
19. 1. számú melléklet MEGÁLLAPODÁS IVÓVÍZ-SZOLGÁLTATÁSBA TÖRTÉNŐ BEKÖTÉSRŐL (lakosság)
MEGÁLLAPODÁS közműves ivóvíz-szolgáltatásba történő bekötésről /lakosság/ amely létrejött egyrészről az
Ikt.szám : Felhasználó:
ALFÖLDVÍZ Zrt. /5600 Békéscsaba Dobozi út 5./ mint víziközmű-szolgáltató, másrészről ........................................................................................................................................ megrendelő, mint felhasználó között az 58/2013.(II.27.) Korm. rendeletben és 2011. évi CCIX. törvényben foglaltakra figyelemmel ...................................................................................................................................... szám alatti ingatlan (felhasználási hely) víziközmű-rendszerbe történő bekötése tárgyában az alábbiak szerint. 1. Felhasználó kijelenti, hogy a megjelölt ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötésére igényt tart és kéri annak víziközmű-szolgáltató általi elvégzését. 2. Felhasználó vállalja, hogy a bekötés kivitelezésének ellenértékét számla alapján, a víziközmű-szolgáltatónak, a számlán megjelölt időpontig megfizeti. Felhasználó tudomásul veszi, hogy amennyiben a számla kiegyenlítése a fizetési határidőre nem történik meg, úgy a jelen megállapodás hatályát veszti, a víziközmű-szolgáltató a bekötés elvégzésére nem köteles. 3. A Felek rögzítik, hogy a bekötés kivitelezésének ellenértéke: Vízbekötésre
….. ........Ft + ÁFA
4. Felhasználó kijelenti, hogy az ingatlanon gazdálkodási tevékenységet nem folytat. 5. Felhasználó kijelenti, hogy a jelen megállapodás szerinti bekötésre vonatkozó megrendelői nyilatkozatot a felhasználási hely szerinti ingatlan kizárólagos / nem kizárólagos[*] tulajdonosaként jogosult megtenni. Közös tulajdon esetén az ingatlan bekötésére vonatkozó tulajdonosi megállapodás a jelen okirat elválaszthatatlan mellékletét képezi. 6. Felhasználó kijelenti, hogy a jelen megállapodás szerinti bekötésre vonatkozó nyilatkozatot a felhasználási hely szerinti ingatlan egyéb jogcímen használójaként teszi meg, az ingatlan tulajdonosának / tulajdonosainak jelen okirat elválaszthatatlan mellékletét képező beleegyező nyilatkozata alapján. 7. Felek rögzítik, hogy a megrendelés teljesülése esetén a létrehozott bekötővezeték a………………………………………………………………………………………… ……… Önkormányzatának (címe:…………………………………………………….), mint ellátási felelősnek a tulajdonában lévő települési víziközmű-rendszer alkotórészévé válik. 8. Felhasználó jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a megrendelt víziközművet a 2011. évi CCIX. számú, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény 8 § (1) bekezdésében foglaltak szerint, annak üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre térítésmentesen, anyagi ellenszolgáltatás nélkül átruházza. 88 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
9. A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy az igényelt víziközmű szolgáltatás kielégítéséhez szükséges vízszolgáltatást biztosítani tudja. Vállalja, hogy saját kivitelezésében a vízbekötést / vízmérő felszerelést - amennyiben azt az időjárás lehetővé teszi, és a megrendelő a teljesítéshez a munkaterületet biztosítja - a 3. pontban szereplő ellenérték megfizetését követő 30 napon belül elvégzi. 10. A kivitelezés tartalmazza a szerelési és a közmű bemérési munkákat. A kivitelezés a szolgáltatási pontig történik, amely vízbekötés esetén a vízmérőt követő elzáró szerelvényig terjed. A vízmérő elhelyezésére szolgáló akna, a házi vízvezeték és csatorna, valamint berendezések létesítése a bekötési munka kezdetére a Felhasználó kötelezettsége és feladata. 11. Felhasználó tudomásul veszi, hogy a vízmérők / szennyvízmennyiség mérők az ALFÖLDVÍZ Zrt., mint víziközmű-szolgáltató tulajdonában állnak és a kivitelezés lezárását, üzembe helyezését követően is a víziközmű-szolgáltató tulajdonában maradnak. A mérőket ennek megfelelően a víziközműszolgáltató saját költségén köteles beszerezni és tulajdonosként azokat nyilvántartani. Amennyiben a szolgáltató tulajdonában álló mérő Felhasználónak felróható okból sérül, meghibásodik vagy használhatatlanná válik, úgy Felhasználó köteles ezt a tényt szolgáltató felé haladéktalanul jelezni és a mérő teljes javítási vagy pótlási költségét Szolgáltató részére megtéríteni. 12. A víziközmű-rendszer bekötés kivitelezésének befejezését, üzembe helyezését a felek kapcsolási lapon igazolják. 13. Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy a jelen megállapodásban foglalt bekötés megvalósításához hozzájárulást ad. 14. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdések tekintetében Ptk., a 2011. évi CCIX. törvény a Víziközmű-szolgáltatásról, az 58/2013. (II.27.) számú Kormányrendelet, valamint a hatályos jogszabályok az irányadók. Jelen szerződést a felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt, elolvasás, értelmezés és megértés után, helybenhagyóan alulírott helyen és időben írták alá. Békéscsaba, 20... év ... hó ... nap .........................................
........................................
Víziközmű-szolgáltató
Felhasználó
Mellékletek: - ingatlan tulajdonosi hozzájárulás - közös bekötéshez tulajdonosok szerződése Megjegyzés : [*] a megfelelő szöveg aláhúzandó!
89 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
2.számú melléklet MEGÁLLAPODÁS KÖZMŰVES SZENNYVÍZELVEZETÉSBE TÖRTÉNŐ BEKÖTÉSRŐL (lakosság)
MEGÁLLAPODÁS közműves szennyvízelvezetésbe történő bekötésről
Ikt.szám : Felhasználó:
/lakosság/ amely létrejött egyrészről az ALFÖLDVÍZ Zrt. /5600 Békéscsaba Dobozi út 5./ mint víziközmű-szolgáltató, másrészről ........................................................................................................................................ alatti megrendelő, mint felhasználó között a módosított 58/2013.(II.27.) Korm. rendeletben és a 2011. évi CCIX. törvényben foglaltakra figyelemmel ........................................................................................................................................ szám alatti ingatlan közműves szennyvízelvezetésbe történő bekapcsolásáról az alábbiak szerint. 1. Felhasználó kijelenti, hogy a megjelölt ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötésére igényt tart és kéri annak víziközmű-szolgáltató általi elvégzését. 2. Felhasználó vállalja, hogy a bekötés kivitelezésének ellenértékét számla alapján, a víziközmű-szolgáltatónak, a számlán megjelölt időpontig megfizeti. Felhasználó tudomásul veszi, hogy amennyiben a számla kiegyenlítése a fizetési határidőre nem történik meg, úgy a jelen megállapodás hatályát veszti, a víziközmű-szolgáltató a bekötés elvégzésére nem köteles. 3. A Felek rögzítik, hogy a bekötés kivitelezésének ellenértéke: Csatornabekötésre
........Ft + ÁFA
4. Felhasználó kijelenti, hogy az ingatlanon gazdálkodási tevékenységet nem folytat. 5. Felhasználó kijelenti, hogy a jelen megállapodás szerinti bekötésre vonatkozó megrendelői nyilatkozatot a felhasználási hely szerinti ingatlan kizárólagos / nem kizárólagos [*] tulajdonosaként jogosult megtenni. Közös tulajdon esetén az ingatlan bekötésére vonatkozó tulajdonosi megállapodás a jelen okirat elválaszthatatlan mellékletét képezi. 6. Felhasználó kijelenti, hogy a jelen megállapodás szerinti bekötésre vonatkozó nyilatkozatot a felhasználási hely szerinti ingatlan egyéb jogcímen használójaként teszi meg, az ingatlan tulajdonosának / tulajdonosainak jelen okirat elválaszthatatlan mellékletét képező beleegyező nyilatkozata alapján. 7. Felek rögzítik, hogy a megrendelés teljesülése esetén a létrehozott bekötővezeték a …………………………………………………………………….. Önkormányzatának (címe:…………………………………………………….), mint ellátási felelősnek a tulajdonában lévő települési víziközmű-rendszer alkotórészévé válik. 8. Felhasználó jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a megrendelt víziközművet a 2011. évi CCIX. számú, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény 8. § (1)
90 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
bekezdésében foglaltak szerint, annak üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre térítésmentesen, anyagi ellenszolgáltatás nélkül átruházza. 9. A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy az igényelt víziközmű szolgáltatás kielégítéséhez szükséges szennyvízelvezetést biztosítani tudja. Vállalja, hogy saját kivitelezésében a csatornabekötést - amennyiben azt az időjárás lehetővé teszi, és a megrendelő a teljesítéshez a munkaterületet biztosítja - a 3. pontban szereplő ellenérték megfizetését követő 30 napon belül elvégzi. 10. A kivitelezés tartalmazza a szerelési és a közmű bemérési munkákat. A kivitelezés a szolgáltatási pontig történik, amely a tisztító idomig (aknáig) terjed. A házi csatorna, valamint berendezések létesítése a bekötési munka kezdetére a Felhasználó kötelezettsége és feladata. 11. A víziközmű-rendszer bekötés kivitelezésének befejezését, üzembe helyezését a felek kapcsolási lapon igazolják. 12. Felhasználó tudomásul veszi, hogy a vízmérők / szennyvízmennyiség mérők az ALFÖLDVÍZ Zrt., mint víziközmű-szolgáltató tulajdonában állnak és a kivitelezés lezárását, üzembe helyezését követően is a víziközmű-szolgáltató tulajdonában maradnak. A mérőket ennek megfelelően a víziközműszolgáltató saját költségén köteles beszerezni és tulajdonosként azokat nyilvántartani. Amennyiben a szolgáltató tulajdonában álló mérő Felhasználónak felróható okból sérül, meghibásodik vagy használhatatlanná válik, úgy Felhasználó köteles ezt a tényt szolgáltató felé haladéktalanul jelezni és a mérő teljes javítási vagy pótlási költségét Szolgáltató részére megtéríteni. 13. Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy a jelen megállapodásban foglalt bekötés megvalósításához hozzájárulást ad. 14. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdések tekintetében Ptk., a 2011. évi CCIX. törvény a Víziközmű-szolgáltatásról, a 58/2013. (II.27.) számú Kormányrendelet, valamint a hatályos jogszabályok az irányadók. Jelen szerződést a felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt, elolvasás, értelmezés és megértés után, helybenhagyóan alulírott helyen és időben írták alá. ..................................., 20.... év ....... hó ..... nap
.................................................
..................................................
Víziközmű-szolgáltató
Felhasználó
Mellékletek: - ingatlan tulajdonosi hozzájárulás - közös bekötéshez tulajdonosok szerződése Megjegyzés : [*] a megfelelő szöveg aláhúzandó!
91 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
3.számú melléklet MEGÁLLAPODÁS VÍZIKÖZMŰ RENDSZERBE TÖRTÉNŐ BEKÖTÉSRŐL (Nem lakosság)
MEGÁLLAPODÁS víziközmű-rendszerbe történő bekötésről
Ikt.szám : Fizető
:
/nem lakosság / amely létrejött egyrészről az ALFÖLDVÍZ Zrt. /5600 Békéscsaba, Dobozi út 5./ mint víziközmű-szolgáltató, másrészről .................................................................................................................................................... alatti megrendelő, mint felhasználó között a módosított 58/2013. (II.27.) Korm. rendeletben és 2011. évi CCIX. törvényben foglaltakra figyelemmel .................................................................................................................................................... szám alatti ingatlan (felhasználási hely) víziközmű-rendszerbe történő bekötése tárgyában az alábbiak szerint. 1. Felhasználó kijelenti, hogy a megjelölt ingatlan víziközmű-rendszerbe történő bekötésére igényt tart és kéri annak víziközmű-szolgáltató általi elvégzését. 2. Felhasználó vállalja, hogy a bekötés kivitelezésének ellenértékét számla alapján, a víziközmű-szolgáltatónak, a számlán megjelölt időpontig megfizeti. Felhasználó tudomásul veszi, hogy amennyiben a számla kiegyenlítése a fizetési határidőre nem történik meg, úgy a jelen megállapodás hatályát veszti, a víziközmű-szolgáltató a bekötés elvégzésére nem köteles. 3. A Felek rögzítik, hogy a bekötés kivitelezésének ellenértéke: Vízbekötésre ........Ft + ÁFA Csatornabekötésre
........Ft + ÁFA
4. Felhasználó kijelenti, hogy a jelen megállapodás szerinti bekötésre vonatkozó megrendelői nyilatkozatot a felhasználási hely szerinti ingatlan kizárólagos / nem kizárólagos [*] tulajdonosaként jogosult megtenni. Közös tulajdon esetén az ingatlan bekötésére vonatkozó tulajdonosi megállapodás a jelen okirat elválaszthatatlan mellékletét képezi. 5. Felhasználó kijelenti, hogy a jelen megállapodás szerinti bekötésre vonatkozó nyilatkozatot a felhasználási hely szerinti ingatlan egyéb jogcímen használójaként teszi meg, az ingatlan tulajdonosának / tulajdonosainak jelen okirat elválaszthatatlan mellékletét képező beleegyező nyilatkozata alapján. 6. Felek rögzítik, hogy a megrendelés teljesülése esetén a létrehozott bekötővezeték a………………………………………………………………………………………………. Önkormányzatának (címe:…………………………………………………….), mint ellátási felelősnek a tulajdonában lévő települési víziközmű-rendszer alkotórészévé válik. 7. Felhasználó jelen okirat aláírásával kijelenti, hogy a megrendelt víziközművet a 2011. 92 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
évi CCIX. számú, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény 8.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint, annak üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre térítésmentesen, anyagi ellenszolgáltatás nélkül átruházza. 8. A Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy az igényelt víziközmű szolgáltatás kielégítéséhez szükséges vízszolgáltatást / szennyvízelvezetést biztosítani tudja. Vállalja, hogy saját kivitelezésében a vízbekötést / vízmérő felszerelést / csatornabekötést - amennyiben azt az időjárás lehetővé teszi, és a megrendelő a teljesítéshez a munkaterületet biztosítja - a 3. pontban szereplő ellenérték megfizetését követő 30 napon belül elvégzi. 9. A kivitelezés tartalmazza a szerelési és a közmű bemérési munkákat. A kivitelezés a szolgáltatási pontig történik, amely vízbekötés esetén a vízmérőt követő elzáró szerelvényig, csatornabekötés esetén a tisztító idomig (aknáig) terjed. A vízmérő elhelyezésére szolgáló akna, a házi vízvezeték és csatorna, valamint berendezések létesítése a bekötési munka kezdetére a Felhasználó kötelezettsége és feladata. 10. A víziközmű-rendszer bekötés kivitelezésének befejezését, üzembe helyezését a felek kapcsolási lapon igazolják. 11. Felhasználó tudomásul veszi, hogy a vízmérők / szennyvízmennyiség mérők az ALFÖLDVÍZ Zrt., mint víziközmű-szolgáltató tulajdonában állnak és a kivitelezés lezárását, üzembe helyezését követően is a víziközmű-szolgáltató tulajdonában maradnak. A mérőket ennek megfelelően a víziközmű-szolgáltató saját költségén köteles beszerezni és tulajdonosként azokat nyilvántartani. Amennyiben a szolgáltató tulajdonában álló mérő Felhasználónak felróható okból sérül, meghibásodik vagy használhatatlanná válik, úgy Felhasználó köteles ezt a tényt szolgáltató felé haladéktalanul jelezni és a mérő teljes javítási vagy pótlási költségét Szolgáltató részére megtéríteni. 12. Víziközmű-szolgáltató kijelenti, hogy a jelen megállapodásban foglalt bekötés megvalósításához hozzájárulást ad. 13. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdések tekintetében Ptk., a 2011. évi CCIX. törvény a Víziközmű-szolgáltatásról, a 58/2013. (II.27.) számú Kormányrendelet, valamint a hatályos jogszabályok az irányadók. Jelen szerződést a felek, mint akaratukkal mindenben egyezőt, elolvasás, értelmezés és megértés után, helybenhagyóan alulírott helyen és időben írták alá. Békéscsaba, 20.....év…. hó ….. nap
.............................................
..............................................
Víziközmű-szolgáltató
Felhasználó
Mellékletek: - ingatlan tulajdonosi hozzájárulás - közös bekötéshez tulajdonosok szerződése Megjegyzés : [*] a megfelelő szöveg aláhúzandó!
93 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
4. számú melléklet KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE
Szerződés szám: Amely létrejött a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és az annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az alábbi szerződő felek között, az alábbi tartalommal. 1. Szerződő Felek 1.1. A Víziközmű-szolgáltató adatai: Név: Alföldvíz Zrt.; Székhely: 5600 Békéscsaba,Dobozi út 5; Levelezési cím: 5601 Békéscsaba, Pf. 96; Cégjegyzékszám: Cg. 04-10-001580; Adószám: 13100887-2-04; Bankszámlaszám: OTP NYRT. 11733003-20077617-00000000; Honlapcím: www.alfoldviz.hu; Telefonszám: 06/40/922-334; Telefax: 66/523-232; email:
[email protected] továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató 1.2. Az felhasználási hely tulajdonosának adatai: A tulajdonos Felhasználói azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe: 1.3. Szolgáltatást igénybe vevő Felhasználó: Felhasználó azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe: továbbiakban: Felhasználó 1.4. Felhasználási hely: Felhasználási hely címe: Felhasználási hely azonosítója: Vízmérő gyári száma: Szennyvízmérő gyári száma:
Megnevezése: vízmérő névleges átmérője: Szennyvízmérő névleges átm.:
94 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
2. Szerződés tárgya Jelen Szerződés létrejött a Víziközmű-szolgáltató, másrészről a Felhasználó (továbbiakban együttesen Felek) között, a jelen megállapodás 1.4. pontjában rögzített Felhasználási helyre vonatkozóan, alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel. A jelen Szerződés alapján a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére közműves ivóvízellátást biztosít, továbbá a Víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyen keletkező szennyvizet elvezeti, megtisztítja, a tisztított szennyvíz hasznosításáról elhelyezéséről gondoskodik a jelen Szerződésben meghatározott feltételek szerint.
3. Szerződéskötés feltételei
3.1. Az adott felhasználási helyre vonatkozó a Felhasználó részéről történt írásbeli igénybejelentés. 3.2. A felhasználási helyen nincs lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozást a Víziközmű-szolgáltató felé. 3.3. A Felhasználó a szolgáltatást nem gazdálkodó tevékenységnek folytatásához veszi igénybe. 3.4. A felhasználási helyen a közműves ivóvíz és közműves szennyvíz-szolgáltatás igénybevételéhez szükséges műszaki- és technikai feltételek biztosítottak legyenek. 3.5. Az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása a szerződéskötéshez, ha az igénybejelentő Felhasználó az ingatlan egyéb jogcímen használója. 4. Fizetési mód, számlázás 4.1. A Felhasználó által választott fizetési mód: •
• <postai készpénz-átutalási megbízás (csekk)> • • <személyes díjbeszedés> 4.2. Számlázási mód: • <papír alapú> • <elektronikus> 4.2.1. Számlák kibocsátásának gyakorisága: • • • • <évente> 4.3. A Felhasználó köteles a Szerződés szerinti díjait a Víziközmű-szolgáltató által a Felhasználó részére a szolgáltatás igénybevételének ellenértékéről kiállított és
95 / 144
Alföldvíz Zrt. megküldött megfizetni.
Üzletszabályzat 2013.05.21. számlán
feltüntetett
határidőig
a
Víziközmű-szolgáltató
részére
4.4. Számlázás 4.4.1. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként, időszakonként számlát bocsát ki. 4.4.2. A Víziközmű-szolgáltató köteles a számla Felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a Felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. 4.4.3. Ha az elszámolás időszaka a két hónapot meghaladja, a Víziközműszolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - az előző 12 hónap tényleges fogyasztásából számított átlagmennyiség. 5. Víziközmű-szolgáltatás műszaki, minőségi jellemzői 5.1. A szolgáltatási pont 5.1.1. Ivóvíz-szolgáltatási pont az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja. 5.1.2. Szennyvízelvezetési szolgáltatási Felhasználó felőli végpontja.
pont:
a
szennyvíz-bekötővezeték
5.2. Minőségi jellemzők 5.2.1. A szolgáltatott ivóvíz minősége a szolgáltatási ponton a hatályos jogszabályoknak, illetve a víziközmű-szolgáltatásra vonatkozó engedélyeknek megfelel. 5.2.2. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos szolgáltatási tevékenységet a Víziközmű-szolgáltató a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi.
5.3. Műszaki jellemzők és szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek 5.3.1. A Víziközmű-szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a Szerződés 5. pontja szerinti szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. 5.3.2. Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fõ, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fõ/nap az előírt ivóvízmennyiség. 5.3.3. A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat
96 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21. legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon a Víziközműszolgáltató tájékoztatja.
6. Díjmegállapítás 6.1. A víziközmű-szolgáltatásért a Felhasználónak a 2011. évi CCIX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie. Abban az esetben, amennyiben e díjak a jelen szerződés megkötését követően megváltoznak, úgy a megváltoztatott díj a szerződés részévé válik. 6.2. A felhasználási helyen az elfogyasztott víz mennyiségét a bekötési vízmérő által mért adatok alapján határozza meg a Víziközmű-szolgáltató. 6.3. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. 6.3.1. A szennyvíz mennyiségének a meghatározásnál a Víziközmű-szolgáltató az alábbi részletezett mennyiségeket nem veszi figyelembe: 6.3.1.1. Az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést, 6.3.1.2. Az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta, 6.3.1.3. Az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, 6.3.1.4. A házi ivóvízhálózatra a Víziközmű-szolgáltató és a felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat mennyisége. 6.4. Leolvasás A Víziközmű-szolgáltató évente legalább egy alkalommal a köteles a fogyasztásmérőt leolvasni, továbbá a leolvasást megelőzően, legalább 5 napos időtartam megjelölésével a Felhasználó figyelmét felhívja a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. 6.4.1. A felhasználási helyen a Leolvasási gyakoriság: • • • <évente (augusztus)> 6.4.2. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató fogyasztásmérő leolvasásakor az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a Víziközmű-szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a Víziközmű-szolgáltató időpontegyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A
97 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21. leolvasás időpontja tekintetében a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó köteles megegyezni.
6.4.3. Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízés a szennyvíz-mennyiséget - az üzletszabályzatában meghatározott számítással, a leolvasás második megkísérlésének napját megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a Felhasználó rendelkezésére kell állnia. 6.4.4. Ha a (6.5.2) bekezdés szerinti értesítés ellenére a Felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a Víziközmű-szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség. 6.5. Szolgáltatási díj visszatérítésének a módja 6.5.1. Ha a Felhasználónak túlfizetése keletkezik, azt a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére késedelmi kamattal növelten a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 15 napon belül jóváírja. 6.5.2. Abban az esetben, ha a visszajáró és késedelmi kamattal növelt összeg az 1000 forintot meghaladja a Felhasználó kérheti az összeg visszafizetését. 6.5.3. A 6.5.1 pontban hivatkozott késedelmi kamat időszaka a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától a visszatérítési igény elismerésének vagy megállapításának a napjáig tart. 7. A Víziközmű-szolgáltatás díja 7.1. Alapdíj:: 7.2. Fogyasztás arányos vízdíj: 7.3. Fogyasztás arányos csatornadíj: 7.4. Vízterhelési díj:
Ft/hó Ft/m3 Ft/m3 Ft/m3
8. Szerződés létrejötte időtartama 8.1. Jelen szerződés, írásban, a Felek aláírásával lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart. 8.2. A Víziközmű-szolgáltatás megkezdésének az időpontja: <év.hó.nap>
9. Felhasználó személyében bekövetkezett változás-bejelentési kötelezettség
98 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Felhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni az üzletszabályzatban meghatározottak szerint. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a Víziközmű-szolgáltatót ért károkért a korábbi és az új Felhasználó egyetemlegesen felel.
10. Szerződésszegés 10.1.
Víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül ha:
10.1.1. Nem értesíti az előírt határidőben a Felhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról, 10.1.2. A szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg, 10.1.3. A szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti, 10.1.4. A Víziközmű-szolgáltatónak felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére vagy kalibrálására jogszabály vagy szerződés a Víziközmű-szolgáltatót kötelezi, 10.1.5. A Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 10.2.
A Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha:
10.2.1. A szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött víziközműfejlesztési hozzájárulás alapján meghatározott mennyiségét egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi, 10.2.2. A Víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 10.2.3. A szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 10.2.4. A víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe, 10.2.5. A fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a Szerződésben előírtak szerint a Víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik, 10.2.6. Az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 10.3. Szabálytalan közműhasználat esetén a Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott mértékű kötbér érvényesítésére jogosult. Amennyiben a Felhasználó a záró bélyeg vagy plomba hiányát nem jelentette be, abban az esetben a Víziközmű-szolgáltató kártérítési igényt érvényesíthet, továbbá jogosult a víziközmű-szolgáltatás korlátozására és felfüggesztésére, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre. 10.4. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó érdekkörében felmerülő mulasztás orvoslásától számított 3 napon belül
99 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
nem állítja vissza, úgy köteles a lakossági Felhasználónak az üzletszabályzatban meghatározott módon és mértékben kötbért fizetni. 10.5. A szerződésszegés jogkövetkezményei tekintetében a Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos Üzletszabályzatában foglaltak az irányadók. 11. Vegyes rendelkezések 11.1. Jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi a Víziközmű-szolgáltató honlapján elérhető Üzletszabályzat. 11.2. A jelen szerződést aláíró tulajdonos tudomásul veszi, hogy amennyiben a Felhasználó szolgáltatási jogviszonyból fakadó kötelezettségeit megszegi, úgy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 6. pontja alapján a Szolgáltatóval szemben felelősség terheli.
11.3. A Víziközmű-szolgáltató az általa kötött közüzemi szerződésekre vonatkozóan Üzletszabályzatot dolgozott ki. A Felhasználó elismeri, hogy jogviszonyára a Víziközmű-szolgáltató honlapján megtalálható mindenkori Üzletszabályzatban rögzített feltételek irányadóak, kivéve, ha adott kérdésről a Felek a jelen Szerződésben kifejezetten másként rendelkeznek. Jelen Szerződés aláírásával a Felhasználó kijelenti továbbá, hogy a Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzatát megismerte, rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el. 11.4. A Szolgáltatási szerződést közműves ivóvízellátás esetén a Felhasználó 60 napos határidővel felmondhatja. 11.5. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. A víziközmű-szolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más Felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatást. 11.6. A közüzemi szerződést a Víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha: 11.6.1. annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve, ha ez a Víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt, 11.6.2. a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, 11.6.3. a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.
12. A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésének vagy korlátozásának és visszaállításának szabályai 12.1.1. A Víziközmű-szolgáltató a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el.
100 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
12.1.2. A Víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult a víziközmű-szolgáltatás 12.1.1. pontjában foglalt intézkedések megtételére: a) a) a lakossági Felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett, b) b) a lakossági Felhasználó által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetében az egyeztetés a Víziközmű-szolgáltatóval nem vezetett eredményre, vagy előrefizetős mérő elhelyezésében egyeztek meg, c) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet első alkalommal a felszólítással egyidejűleg, második alkalommal 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően a Víziközműszolgáltató értesítette. 12.2. A Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó eltérő írásos megállapodásának hiányában a lakossági Felhasználóval szemben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a Víziközmű-szolgáltató a lakossági Felhasználót előre értesítette. Az értesítés és az intézkedési időszak között legalább 8 napnak el kell telnie. Az értesítésben a Víziközmű-szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani. Az értesítésnek tételesen tartalmaznia kell a lakossági Felhasználóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt. 12.3. A Felhasználó - amennyiben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a Víziközmű-szolgáltató felé igazolni köteles. A Víziközmű-szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja. 13. Adatvédelmi tájékozató A Víziközmű-szolgáltató a 2011. évi CCIX. törvény alapján adatkezelőnek minősül, amelyre tekintettel a Felhasználók személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezéseinek betartásával, valamint a 2011. évi CCIX. törvényben és az Üzletszabályzatában rögzített célból és formában jogosult kezelni, feldolgozni, továbbítani.
Felek a jelen Szerződést átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Jelen Szerződés 2 példányban készült. Kelt:
Víziközmű-szolgáltató
Felhasználó
Felhasználási hely tulajdonosa
101 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
5.számú melléklet MELLÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE
MELLÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE
Szerződés szám: Amely létrejött a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és az annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az alábbi szerződő felek között, az alábbi tartalommal. 14. Szerződő Felek 14.1.
A Víziközmű-szolgáltató adatai: Név: Alföldvíz Zrt.; Székhely: 5600 Békéscsaba,Dobozi út 5; Levelezési cím: 5601 Békéscsaba, Pf. 96; Cégjegyzékszám: Cg. 04-10-001580; Adószám: 13100887-2-04; Bankszámlaszám: OTP NYRT. 11733003-20077617-00000000; Honlapcím: www.alfoldviz.hu; Telefonszám: 06/40/922-334; Telefax: 66/523-232; email: [email protected] továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató 14.2.
Az felhasználási hely tulajdonosának adatai: A tulajdonos Felhasználói azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe:
14.3.
Szolgáltatást igénybe vevő Elkülönített Vízhasználó: Felhasználó azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe:
továbbiakban: Elkülönített Vízhasználó 14.4.
Elkülönített felhasználási hely: Vízellátás módja: <mellékvízmérőn keresztül> Felhasználási hely címe: Megnevezése: Felhasználási hely azonosítója:
102 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Vízmérő(k) gyári száma: Szennyvízmérő gyári száma: 14.5.
vízmérő névleges átmérője: Szennyvízmérő névleges átm.:
Bekötési vízmérő szerinti Felhasználó:
Felhasználó azonosítója: Neve: Címe: Email címe: Levelezési címe: Képviselője:
Telefonszáma:
15. Szerződés tárgya Jelen Szerződés létrejött a Víziközmű-szolgáltató, másrészről az Elkülönített Vízhasználó (továbbiakban együttesen Felek) között, a jelen megállapodás 1.4. pontjában rögzített elkülönített felhasználási helyre vonatkozóan, alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel. A jelen Szerződés alapján a Víziközmű-szolgáltató az elkülönített felhasználási helyen keletkező szennyvizet elvezeti, megtisztítja, a tisztított szennyvíz hasznosításáról elhelyezéséről gondoskodik.> a jelen Szerződésben meghatározott feltételek szerint. 16. Elkülönített vízhasználatra vonatkozó szerződés megkötésének feltételei
16.1. Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó az Elkülönített Vízhasználó részéről történt írásbeli igénybejelentés. 16.2. A mellékvízmérőnek a házi ivóvíz-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása. 16.3. Az elkülönített felhasználási helyen nincs lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozást a Víziközmű-szolgáltató felé. 16.4. A felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és közüzemi szerződés megléte, amelyhez az elkülönített vízhasználat csatlakozni kíván. 16.5. Új elkülönített vízhasználat létesítése és a meglévő elkülönített felhasználói hely esetén a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű számlatartozása a Víziközmű-szolgáltató felé nem lehet 16.6. A Felhasználó a szolgáltatást nem gazdálkodó tevékenységnek folytatásához veszi igénybe. 16.7. A felhasználási helyen a víz és a csatorna szolgáltatás igénybevételéhez szükséges műszaki- és technikai feltételek biztosítottak legyenek.
103 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
16.8. Az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása a szerződéskötéshez, ha az igénybejelentő Elkülönített Vízhasználó az ingatlant egyéb jogcímen használja.
17. Fizetési mód, számlázás 17.1. • • • •
Az Elkülönített Vízhasználó által választott fizetési mód: <postai készpénz-átutalási megbízás (csekk)> <személyes díjbeszedés>
• •
Számlázási mód: <papír alapú> <elektronikus>
17.2.
17.2.1. Számlák kibocsátásának gyakorisága: • • • • <évente> 17.3. Az Elkülönített Vízhasználó köteles a Szerződés szerinti díjait a Víziközműszolgáltató által a Elkülönített Vízhasználó részére a szolgáltatás igénybevételének ellenértékéről kiállított és megküldött számlán feltüntetett határidőig a Víziközműszolgáltató részére megfizetni.
17.4.
Számlázás
17.4.1. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként, időszakonként számlát bocsát ki. 17.4.2. A Víziközmű-szolgáltató köteles a számla Felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a Felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. 17.4.3. Ha az elszámolás időszaka a két hónapot meghaladja, a Víziközműszolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - az előző 12 hónap tényleges fogyasztásából számított átlagmennyiség. 18. Szolgáltatás műszaki, minőségi jellemzői 18.1. A szolgáltatási pont 18.1.1. Ivóvíz-szolgáltatási pont az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja. 18.1.2. Szennyvízelvezetési szolgáltatási Felhasználó felőli végpontja.
pont:
a
szennyvíz-bekötővezeték
104 / 144
Alföldvíz Zrt.
18.2.
18.3.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Minőségi jellemzők A szolgáltatott ivóvíz minősége a szolgáltatási ponton a hatályos jogszabályoknak, illetve a szolgáltatásra vonatkozó engedélyeknek megfelel. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos szolgáltatási tevékenységet a Víziközmű-szolgáltató a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi. Műszaki jellemzők és szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek
18.3.1. A Víziközmű-szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a Szerződés 5. pontja szerinti szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. 18.3.2. A mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérő beépítése (felszerelése), cseréje esetén, azzal egyidejűleg a mellékvízmérőt üzembe kell helyezni és az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy záró bélyeggel kell ellátni. Az üzembe helyezésről, valamint a plombával vagy záró bélyeggel való ellátásról a Víziközmű-szolgáltató gondoskodik. 18.3.3. A mellékvízmérő üzembe helyezését, valamint plombával vagy záró bélyeggel való ellátását a Víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozó is elvégezheti. 18.3.4. Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fõ, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fõ/nap az előírt ivóvízmennyiség. 18.3.5. A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon a Víziközműszolgáltató tájékoztatja.
19. Díjmegállapítás 19.1. A víziközmű-szolgáltatásért az Elkülönített Vízhasználónak a 2011. évi CCIX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie. Abban az esetben, amennyiben e díjak a jelen szerződés megkötését követően megváltoznak, úgy a megváltoztatott díj a szerződés részévé válik. 19.2. Az elkülönített felhasználási helyen az elfogyasztott víz mennyiségét a mellékvízmérő(k) által mért adatok alapján határozza meg a Víziközmű-szolgáltató. 19.3. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. 19.3.1. A szennyvíz mennyiségének a meghatározásnál a Víziközmű-szolgáltató az alábbi részletezett mennyiségeket nem veszi figyelembe: 19.3.1.1. Az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést,
105 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
19.3.1.2. Az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta, 19.3.1.3. Az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, 19.3.1.4. A házi ivóvízhálózatra a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat mennyisége. 19.4.
Leolvasás A Víziközmű-szolgáltató évente legalább egy alkalommal a köteles a fogyasztásmérőt leolvasni, továbbá a leolvasást megelőzően, legalább 5 napos időtartam megjelölésével az Elkülönített Vízhasználó figyelmét felhívja a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon.
19.4.1. Az elkülönített felhasználási helyen a leolvasási gyakoriság: • • • <évente (augusztus)> 19.4.2. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasáskor az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a Víziközmű-szolgáltató felhívja az Elkülönített Vízhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a Víziközműszolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a Víziközműszolgáltató és az Elkülönített Vízhasználó köteles megegyezni. 19.4.3. Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízés a szennyvíz-mennyiséget - az üzletszabályzatában meghatározott számítással, a leolvasás második megkísérlésének napját megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a Felhasználó rendelkezésére kell állnia. 19.4.4. Ha a (6.4.2) bekezdés szerinti értesítés ellenére az Elkülönített Vízhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a Víziközmű-szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.
106 / 144
Alföldvíz Zrt.
19.5.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Szolgáltatási díj visszatérítésének a módja
19.5.1. Ha az Elkülönített Vízhasználónak túlfizetése keletkezik, azt a Víziközműszolgáltató az Elkülönített Vízhasználó részére késedelmi kamattal növelten a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 15 napon belül jóváírja. 19.5.2. Abban az esetben, ha a visszajáró és késedelmi kamattal növelt összeg az 1000 forintot meghaladja az Elkülönített Vízhasználó kérheti az összeg visszafizetését. 19.5.3. A 6.5.1 pontban hivatkozott késedelmi kamat időszaka a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától a visszatérítési igény elismerésének vagy megállapításának a napjáig tart.
20. A víziközmű-szolgáltatás szolgáltatás díja 20.1. 20.2. 20.3. 20.4.
Alapdíj:: <> Ft/hó Fogyasztás arányos vízdíj: <> Ft/m3 Fogyasztás arányos csatornadíj: <> Ft/m3 Vízterhelési díj: <> Ft/m3
20.5. A szolgáltatáshoz kapcsolódó mindenkor hatályos egyéb díjakat a Víziközműszolgáltató közzétett árjegyzéke tartalmazza. 21. Szerződés létrejötte időtartama 21.1. Jelen szerződés, írásban, a Felek aláírásával lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart. 21.2.
A Szolgáltatás megkezdésének az időpontja: <év.hó.nap>
22. Elkülönített Vízhasználó kötelezettség
személyében
bekövetkezett
változás-bejelentési
Az Elkülönített Vízhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Elkülönített Vízhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint. 23. Szerződésszegés 23.1.
Víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül ha:
23.1.1. Nem értesíti az előírt határidőben az Elkülönített Vízhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
107 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
23.1.2. A szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg, 23.1.3. A szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti, 23.1.4. A Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 23.2.
Az Elkülönített Vízhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha:
23.2.1. A Víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 23.2.2. A szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 23.2.3. A víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe, 23.2.4. A fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a Szerződésben előírtak szerint a Víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik, 23.2.5. Az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 23.3. Szabálytalan közműhasználat esetén a Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott mértékű kötbér érvényesítésére jogosult. Amennyiben az Elkülönített Vízhasználó Felhasználó a záró bélyeg vagy plomba hiányát nem jelentette be, abban az esetben a Víziközmű-szolgáltató kártérítési igényt érvényesíthet, továbbá jogosult a mellékszolgáltatási szerződés felmondására. 23.4. A szerződésszegés jogkövetkezményei tekintetében a Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos Üzletszabályzatában foglaltak az irányadók.
24. Vegyes rendelkezések 24.1. Jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi a Víziközmű-szolgáltató honlapján elérhető Üzletszabályzat. 24.2. A mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználó és az ingatlan - társasház esetében az albetét - tulajdonosa egyetemlegesen felel. 24.3. A jelen szerződést aláíró tulajdonos tudomásul veszi, hogy amennyiben a Felhasználó szolgáltatási jogviszonyból fakadó kötelezettségeit megszegi, úgy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 6. pontja alapján a Szolgáltatóval szemben felelősség terheli. 24.4. A Víziközmű-szolgáltató az általa kötött szerződésekre vonatkozóan Üzletszabályzatot dolgozott ki. Az Elkülönített Vízhasználó elismeri, hogy jogviszonyára a Víziközmű-szolgáltató honlapján megtalálható mindenkori Üzletszabályzatban rögzített feltételek irányadóak, kivéve, ha adott kérdésről a Felek a Szerződésben kifejezetten másként rendelkeznek. Jelen Szerződés aláírásával az
108 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Elkülönített Vízhasználó kijelenti továbbá, hogy a Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzatát megismerte, rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el. 24.5. A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített Vízhasználó 30 napos határidővel, a Víziközmű-szolgáltató pedig 60 napot meghaladó díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a Víziközmű-szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. 24.6. Az Elkülönített Vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a Víziközmű-szolgáltatót bízza meg, úgy a Víziközműszolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani. Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a Víziközmű-szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja. 24.7. A közüzemi szerződést a Víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha: 24.7.1. annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve ha ez a Víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt, 24.7.2. a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, 24.7.3. a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.
25. Adatvédelmi tájékozató A Víziközmű-szolgáltató a 2011. évi CCIX. törvény alapján adatkezelőnek minősül, amelyre tekintettel a Felhasználók személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezéseinek betartásával, valamint a 2011. évi CCIX. törvényben és az Üzletszabályzatában rögzített célból és formában jogosult kezelni, feldolgozni, továbbítani.
Felek a jelen Szerződést átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Jelen Szerződés 2 példányban készült. Kelt:
Víziközmű-szolgáltató
Felhasználó
Felhasználási hely tulajdonosa
109 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
6. számú melléklet KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS NEM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS NEM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE
Szerződés szám: Amely létrejött a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és az annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az alábbi szerződő felek között, az alábbi tartalommal. 26. Szerződő Felek 26.1.
A Víziközmű-szolgáltató adatai: Név: Alföldvíz Zrt.; Székhely: 5600 Békéscsaba,Dobozi út 5; Levelezési cím: 5601 Békéscsaba, Pf. 96; Cégjegyzékszám: Cg. 04-10-001580; Adószám: 13100887-2-04; Bankszámlaszám: OTP NYRT. 11733003-20077617-00000000; Honlapcím: www.alfoldviz.hu; Telefonszám: 06/40/922-334; Telefax: 66/523-232; email: [email protected] továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató 26.2.
Az felhasználási hely tulajdonosának adatai: A tulajdonos Felhasználói azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe:
26.3.
Szolgáltatást igénybe vevő Felhasználó: Felhasználó azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe:
továbbiakban: Felhasználó 26.4.
Felhasználási hely: Vízellátás módja: Felhasználási hely címe: Megnevezése: HRSZ: Felhasználási hely azonosítója: Vízmérő gyári száma: vízmérő névleges átmérője: Szennyvízmérő gyári száma: Szennyvízmérő névleges átm.: lekötött kvóta; szennyvíz: lekötött kvóta; víz: m3/nap m3/nap 110 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
27. Szerződés tárgya Jelen Szerződés létrejött a Víziközmű-szolgáltató, másrészről a Felhasználó (továbbiakban együttesen Felek) között, a jelen megállapodás 1.4. pontjában rögzített Felhasználási helyre vonatkozóan, alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel. A jelen Szerződés alapján a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére közműves ivóvízellátást biztosít, továbbá a Víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyen keletkező szennyvizet elvezeti, megtisztítja, a tisztított szennyvíz hasznosításáról elhelyezéséről gondoskodik jelen Szerződésben meghatározott feltételek szerint.
28. Szerződéskötés feltételei
28.1. Az adott felhasználási helyre vonatkozó a Felhasználó részéről történt írásbeli igénybejelentés. 28.2. A felhasználási helyen nincs lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozást a Víziközmű-szolgáltató felé. 28.3. A Felhasználó a szolgáltatást nem gazdálkodó tevékenységnek folytatásához veszi igénybe. 28.4. A felhasználási helyen a víz és a csatorna szolgáltatás igénybevételéhez szükséges műszaki- és technikai feltételek biztosítottak legyenek. 28.5. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés Víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása 28.6. Az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása a szerződéskötéshez, ha az igénybejelentő Felhasználó az ingatlant egyéb jogcímen használja. 29. Fizetési mód, számlázás 29.1. • • • •
A Felhasználó által választott fizetési mód: <postai készpénz-átutalási megbízás (csekk)> <személyes díjbeszedés>
• •
Számlázási mód: <papír alapú> <elektronikus>
29.2.
29.2.1. Számlák kibocsátásának gyakorisága: • • • • <évente>
111 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
29.3. A Felhasználó köteles a Szerződés szerinti díjait a Víziközmű-szolgáltató által a Felhasználó részére a szolgáltatás igénybevételének ellenértékéről kiállított és megküldött számlán feltüntetett határidőig a Víziközmű-szolgáltató részére megfizetni. 29.4.
Számlázás
29.4.1. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként, időszakonként számlát bocsát ki. 29.4.2. A Víziközmű-szolgáltató köteles a számla Felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a Felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. 29.4.3. Ha az elszámolás időszaka a két hónapot meghaladja, a Víziközműszolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - az előző 12 hónap tényleges fogyasztásából számított átlagmennyiség, továbbá a Víziközmű-szolgáltató jogosult több időszak számláját összevonni. 30. Szolgáltatás műszaki, minőségi jellemzői 30.1.
A szolgáltatási pont
30.1.1. Ivóvíz-szolgáltatási pont az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja. 30.1.2. Szennyvízelvezetési szolgáltatási Felhasználó felőli végpontja. 30.2.
pont:
a
szennyvíz-bekötővezeték
Minőségi jellemzők
30.2.1. A szolgáltatott ivóvíz minősége a szolgáltatási ponton a hatályos jogszabályoknak, illetve a szolgáltatásra vonatkozó engedélyeknek megfelel. 30.2.2. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos szolgáltatási tevékenységet a Víziközmű-szolgáltató a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi.
30.3.
Műszaki jellemzők és szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek
30.3.1. A Víziközmű-szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a Szerződés 5. pontja szerinti szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. 30.3.2. A Víziközmű-szolgáltató az 1.4 pontba rögzíttet felhasználási helyen a szerződésben lekötött kvóta mennyiségéig biztosítja a szolgáltatást, kivéve ha jelen szerződés, jogszabály illetve az Üzletszabályzat másként rendelkezik. 30.3.3. Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő
112 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fõ, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fõ/nap az előírt ivóvízmennyiség. 30.3.4. A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon a Víziközműszolgáltató tájékoztatja. 31. Díjmegállapítás 31.1. A víziközmű-szolgáltatásért a Felhasználónak a 2011. évi CCIX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie. Abban az esetben, amennyiben e díjak a jelen szerződés megkötését követően megváltoznak, úgy a megváltoztatott díj a szerződés részévé válik. 31.2. A felhasználási helyen az elfogyasztott víz mennyiségét a bekötési vízmérő által mért adatok alapján határozza meg a Víziközmű-szolgáltató. 31.3. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. 31.3.1. A szennyvíz mennyiségének a meghatározásnál a Víziközmű-szolgáltató az alábbi részletezett mennyiségeket nem veszi figyelembe: 31.3.1.1. Az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést, 31.3.1.2. Az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta, 31.3.1.3. Az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, 31.3.1.4. A házi ivóvízhálózatra a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat mennyisége. 31.4.
Leolvasás A Víziközmű-szolgáltató évente legalább egy alkalommal a köteles a fogyasztásmérőt leolvasni, továbbá a leolvasást megelőzően, legalább 5 napos időtartam megjelölésével a Felhasználó figyelmét felhívja a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon.
31.4.1. A felhasználási helyen a Leolvasási gyakoriság: • • • <évente (augusztus)>
113 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
31.4.2. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a Víziközmű-szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a Víziközmű-szolgáltató időpontegyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó köteles megegyezni. 31.4.3. Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízés a szennyvíz-mennyiséget - az üzletszabályzatában meghatározott számítással, a leolvasás második megkísérlésének napját megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a Felhasználó rendelkezésére kell állnia. 31.4.4. Ha a (6.4.2) bekezdés szerinti értesítés ellenére a Felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a Víziközmű-szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.
31.5.
Szolgáltatási díj visszatérítésének a módja
31.5.1. Ha a Felhasználónak túlfizetése keletkezik, azt a Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó részére késedelmi kamattal növelten a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 15 napon belül jóváírja. 31.5.2. Abban az esetben, ha a visszajáró és késedelmi kamattal növelt összeg az 1000 forintot meghaladja a Felhasználó kérheti az összeg visszafizetését. 31.5.3. A 6.5.1 pontban hivatkozott késedelmi kamat időszaka a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától a visszatérítési igény elismerésének vagy megállapításának a napjáig tart. 32. A víziközmű-szolgáltatás szolgáltatás díja 32.1. 32.2. 32.3. 32.4.
Alapdíj:: <> Ft/hó Fogyasztás arányos vízdíj: <> Ft/m3 Fogyasztás arányos csatornadíj: <> Ft/m3 3 Vízterhelési díj: <> Ft/m
32.5. A szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb díjakat mindenkor hatályos, közzétett árjegyzéke tartalmazza.
a
Víziközmű-szolgáltató
114 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
33. Szerződés létrejötte időtartama 33.1. Jelen szerződés, írásban, a Felek aláírásával lép hatályba és hatálya határozatlan ideig tart. 33.2.
A Szolgáltatás megkezdésének az időpontja: <év.hó.nap>
33.3. Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közüzemi szerződés az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
34. Felhasználó személyében bekövetkezett változás-bejelentési kötelezettség A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Felhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni az üzletszabályzatban meghatározottak szerint. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a Víziközmű-szolgáltatót ért károkért a korábbi és az új Felhasználó egyetemlegesen felel. 35. Szerződésszegés 35.1.
Víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül ha:
35.1.1. Nem értesíti az előírt határidőben a Felhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról, 35.1.2. A szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg, 35.1.3. A szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti, 35.1.4. A Víziközmű-szolgáltatónak felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére vagy kalibrálására jogszabály vagy szerződés a Víziközmű-szolgáltatót kötelezi, 35.1.5. A Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 35.2. A Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha: 35.2.1. A szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi, 35.2.2. A Víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 35.2.3. A szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 35.2.4. A víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe, 35.2.5. A fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a Szerződésben előírtak szerint a Víziközmű-szolgáltató részére
115 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21. nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,
35.2.6. Az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 35.3. Szabálytalan közműhasználat esetén a Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott mértékű kötbér érvényesítésére jogosult. Amennyiben a Felhasználó a záró bélyeg vagy plomba hiányát nem jelentette be, abban az esetben a Víziközmű-szolgáltató kártérítési igényt érvényesíthet, továbbá jogosult a víziközmű-szolgáltatás korlátozására és felfüggesztésére, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre. 35.4. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó érdekkörében felmerülő mulasztás orvoslásától számított 3 napon belül nem állítja vissza, úgy köteles a Felhasználónak az üzletszabályzatban meghatározott módon és mértékben kötbért fizetni. 35.5. A szerződésszegés jogkövetkezményei tekintetében a Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos Üzletszabályzatában foglaltak az irányadók.
36. Vegyes rendelkezések 36.1. Jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi a Víziközmű-szolgáltató honlapján elérhető Üzletszabályzat. 36.2. A jelen szerződést aláíró tulajdonos tudomásul veszi, hogy amennyiben a Felhasználó szolgáltatási jogviszonyból fakadó kötelezettségeit megszegi, úgy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 6. pontja alapján a Szolgáltatóval szemben felelősség terheli. 36.3. A Víziközmű-szolgáltató az általa kötött szerződésekre vonatkozóan Üzletszabályzatot dolgozott ki. A Felhasználó elismeri, hogy jogviszonyára a Víziközmű-szolgáltató honlapján megtalálható mindenkori Üzletszabályzatban rögzített feltételek irányadóak, kivéve, ha adott kérdésről a Felek a Szerződésben kifejezetten másként rendelkeznek. Jelen Szerződés aláírásával a Felhasználó kijelenti továbbá, hogy a Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzatát megismerte, rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el. 36.4. A Szolgáltatási szerződést közműves ivóvízellátás esetén a Felhasználó 60 napos határidővel felmondhatja. 36.5. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. A víziközmű-szolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más Felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatást. 36.6. A közüzemi szerződést a Víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha: 36.6.1. annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve ha ez a Víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt,
116 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
36.6.2. a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, 36.6.3. a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát. 37. A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésének vagy korlátozásának és visszaállításának szabályai 37.1. A Víziközmű-szolgáltató a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közüzemi szerződést felmondhatja. 37.1.1. Víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az 12.1 pont szerinti intézkedések megtételére: d) A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználót az 12.1. pontban meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a legalább kétszer írásban felszólította. e) A felhasználási hely fekvése szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet a Víziközmű-szolgáltató a 12.1.1.3 bekezdésben foglaltak szerint értesítette. f) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet első alkalommal a felszólítással egyidejűleg, második alkalommal 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően a Víziközmű-szolgáltató értesítette. 37.2. A Víziközmű-szolgáltató a Felhasználó fizetési kötelezettsége teljesítésének igazolását követően a víziközmű-szolgáltatást 3 naptári napon belül teljes körűen visszaállítja. 38. Adatvédelmi tájékozató A Víziközmű-szolgáltató a 2011. évi CCIX. törvény alapján adatkezelőnek minősül, amelyre tekintettel a Felhasználók személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezéseinek betartásával, valamint a 2011. évi CCIX. törvényben és az Üzletszabályzatában rögzített célból és formában jogosult kezelni, feldolgozni, továbbítani.
Felek a jelen Szerződést átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Jelen Szerződés 2 példányban készült. Kelt:
Víziközmű-szolgáltató
Felhasználó
Felhasználási hely tulajdonosa
117 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
7. számú melléklet MELLÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS NEM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE
MELLÉKSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS NEM LAKOSSÁGI FELHASZNÁLÓ RÉSZÉRE Szerződés szám: Amely létrejött a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és az annak egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján az alábbi szerződő felek között, az alábbi tartalommal. 39. Szerződő Felek 39.1.
A Víziközmű-szolgáltató adatai: Név: Alföldvíz Zrt.; Székhely: 5600 Békéscsaba,Dobozi út 5; Levelezési cím: 5601 Békéscsaba, Pf. 96; Cégjegyzékszám: Cg. 04-10-001580; Adószám: 13100887-2-04; Bankszámlaszám: OTP NYRT. 11733003-20077617-00000000; Honlapcím: www.alfoldviz.hu; Telefonszám: 06/40/922-334; Telefax: 66/523-232; email: [email protected] továbbiakban: Víziközmű-szolgáltató 39.2.
Az felhasználási hely tulajdonosának adatai: A tulajdonos Felhasználói azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe:
39.3.
Szolgáltatást igénybe vevő Elkülönített Vízhasználó: Felhasználó azonosítója: Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési helye ideje: Lakcíme: Email címe: Telefonszáma: Levelezési címe:
továbbiakban: Elkülönített Vízhasználó 39.4.
Elkülönített felhasználási hely: Vízellátás módja: <mellékvízmérőn keresztül> Felhasználási hely címe: Megnevezése: HRSZ: Felhasználási hely azonosítója: Vízmérő(k) gyári száma: vízmérő névleges átmérője: Szennyvízmérő gyári száma: Szennyvízmérő névleges átm.: mm kontinges; szennyvíz: m3/nap kontinges; víz: m3/nap
118 / 144
Alföldvíz Zrt.
39.5.
Üzletszabályzat 2013.05.21. Bekötési vízmérő szerinti Felhasználó:
Felhasználó azonosítója: Neve: Címe: Email címe: Levelezési címe: Képviselője:
Telefonszáma:
40. Szerződés tárgya Jelen Szerződés létrejött a Víziközmű-szolgáltató, másrészről az Elkülönített Vízhasználó (továbbiakban együttesen Felek) között, a jelen megállapodás 1.4. pontjában rögzített elkülönített felhasználási helyre vonatkozóan, alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel. A jelen Szerződés alapján a Víziközmű-szolgáltató az elkülönített felhasználási helyen keletkező szennyvizet elvezeti, megtisztítja, a tisztított szennyvíz hasznosításáról elhelyezéséről gondoskodik.> a jelen Szerződésben meghatározott feltételek szerint.
41. Elkülönített vízhasználatra vonatkozó szerződés megkötésének feltételei
41.1. Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó az Elkülönített Vízhasználó részéről történt írásbeli igénybejelentés. 41.2. A mellékvízmérőnek a házi ivóvíz-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása. 41.3. Az elkülönített felhasználási helyen nincs lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozást a Víziközmű-szolgáltató felé. 41.4. A felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és közüzemi szerződés megléte, amelyhez az elkülönített vízhasználat csatlakozni kíván. 41.5. Új elkülönített vízhasználat létesítése és a meglévő elkülönített felhasználói hely esetén a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű számlatartozása a Víziközmű-szolgáltató felé nem lehet 41.6. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Elkülönített Vízhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés Víziközműszolgáltató felé történő igazolása. 41.7. A elkülönített felhasználási helyen a víz és a csatorna szolgáltatás igénybevételéhez szükséges műszaki- és technikai feltételek biztosítottak legyenek. 41.8. Az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulása a szerződéskötéshez, ha az igénybejelentő Elkülönített Vízhasználó az ingatlant egyéb jogcímen használja.
119 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
42. Fizetési mód, számlázás 42.1. • • • •
A Elkülönített Vízhasználó által választott fizetési mód: <postai készpénz-átutalási megbízás (csekk)> <személyes díjbeszedés>
• •
Számlázási mód: <papír alapú> <elektronikus>
42.2.
42.2.1. Számlák kibocsátásának gyakorisága: • • • • <évente> 42.3. Az Elkülönített Vízhasználó köteles a Szerződés szerinti díjait a Víziközműszolgáltató által a Elkülönített Vízhasználó részére a szolgáltatás igénybevételének ellenértékéről kiállított és megküldött számlán feltüntetett határidőig a Víziközműszolgáltató részére megfizetni. 42.4.
Számlázás
42.4.1. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként, időszakonként számlát bocsát ki. 42.4.2. A Víziközmű-szolgáltató köteles a számla Felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a Felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon. 42.4.3. Ha az elszámolás időszaka a két hónapot meghaladja, a Víziközműszolgáltató jogosult részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja - ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg - az előző 12 hónap tényleges fogyasztásából számított átlagmennyiség, továbbá a Víziközmű-szolgáltató jogosult több időszak számláját összevonni. 43. Szolgáltatás műszaki, minőségi jellemzői 43.1. A szolgáltatási pont 43.1.1. Ivóvíz-szolgáltatási pont az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja. 43.1.2. Szennyvízelvezetési szolgáltatási Felhasználó felőli végpontja. 43.2.
pont:
a
szennyvíz-bekötővezeték
Minőségi jellemzők A szolgáltatott ivóvíz minősége a szolgáltatási ponton a hatályos jogszabályoknak, illetve a szolgáltatásra vonatkozó engedélyeknek megfelel. A szennyvízelvezetéssel
120 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
kapcsolatos szolgáltatási tevékenységet a Víziközmű-szolgáltató a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően végzi. 43.3. Műszaki jellemzők és szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek 43.3.1. A Víziközmű-szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a Szerződés 5. pontja szerinti szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. 43.3.2. A mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérő beépítése (felszerelése), cseréje esetén, azzal egyidejűleg a mellékvízmérőt üzembe kell helyezni és az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy záró bélyeggel kell ellátni. Az üzembe helyezésről, valamint a plombával vagy záró bélyeggel való ellátásról a Víziközmű-szolgáltató gondoskodik. 43.3.3. A mellékvízmérő üzembe helyezését, valamint plombával vagy záró bélyeggel való ellátását a Víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozó is elvégezheti. 43.3.4. Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetve 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát, üzemzavar esetén 6 órát szünetel, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fõ, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fõ/nap az előírt ivóvízmennyiség. 43.3.5. A Elkülönített Vízhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról az Elkülönített Vízhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon a Víziközmű-szolgáltató tájékoztatja.
44. Díjmegállapítás 44.1. A víziközmű-szolgáltatásért az Elkülönített Vízhasználónak a 2011. évi CCIX. törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie. Abban az esetben, amennyiben e díjak a jelen szerződés megkötését követően megváltoznak, úgy a megváltoztatott díj a szerződés részévé válik. 44.2. Az elkülönített felhasználási helyen az elfogyasztott víz mennyiségét a mellékvízmérő(k) által mért adatok alapján határozza meg a Víziközmű-szolgáltató. 44.3. A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. 44.3.1. A szennyvíz mennyiségének a meghatározásnál a Víziközmű-szolgáltató az alábbi részletezett mennyiségeket nem veszi figyelembe: 44.3.1.1. Az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést, 44.3.1.2. Az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta,
121 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
44.3.1.3. Az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott, 44.3.1.4. A házi ivóvízhálózatra a Víziközmű-szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat mennyisége. 44.4.
Leolvasás A Víziközmű-szolgáltató évente legalább egy alkalommal a köteles a fogyasztásmérőt leolvasni, továbbá a leolvasást megelőzően, legalább 5 napos időtartam megjelölésével a Elkülönített Vízhasználó figyelmét felhívja a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon.
44.4.1. Az elkülönített felhasználási helyen a leolvasási gyakoriság: • • • <évente (augusztus)> 44.4.2. Amennyiben a Víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a Víziközmű-szolgáltató felhívja a Elkülönített Vízhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a Víziközműszolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a Víziközműszolgáltató és a Elkülönített Vízhasználó köteles megegyezni. 44.4.3. Ha az ismételt leolvasás is eredménytelen, a Víziközmű-szolgáltató az ivóvízés a szennyvíz-mennyiséget - az üzletszabályzatában meghatározott számítással, a leolvasás második megkísérlésének napját megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a Víziközmű-szolgáltató köteles a Felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont-egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a Felhasználó rendelkezésére kell állnia. 44.4.4. Ha a (6.4.2) bekezdés szerinti értesítés ellenére az Elkülönített Vízhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a Víziközmű-szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség. 44.5.
Szolgáltatási díj visszatérítésének a módja
44.5.1. Ha az Elkülönített Vízhasználónak túlfizetése keletkezik, azt a Víziközműszolgáltató az Elkülönített Vízhasználó részére késedelmi kamattal növelten a
122 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21. visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 15 napon belül jóváírja.
44.5.2. Abban az esetben, ha a visszajáró és késedelmi kamattal növelt összeg az 1000 forintot meghaladja az Elkülönített Vízhasználó kérheti az összeg visszafizetését. 44.5.3. A 6.5.1 pontban hivatkozott késedelmi kamat időszaka a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától a visszatérítési igény elismerésének vagy megállapításának a napjáig tart. 45. A víziközmű-szolgáltatás szolgáltatás díja 45.1. Alapdíj:: <> Ft/hó 45.2. Fogyasztás arányos vízdíj: <> Ft/m3 45.3. Fogyasztás arányos csatornadíj: <> Ft/m3 3 45.4. Vízterhelési díj: <> Ft/m 45.5. A szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb díjakat a Víziközmű-szolgáltató árjegyzéke tartalmazza. 46. Szerződés létrejötte időtartama 46.1. Jelen szerződés, írásban, a Felek aláírásával és határozatlan időtartamra jön létre. 46.2.
A Szolgáltatás megkezdésének az időpontja: <év.hó.nap>
46.3. Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közüzemi szerződés az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
47. Elkülönített Vízhasználó kötelezettség
személyében
bekövetkezett
változás-bejelentési
Az Elkülönített Vízhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Elkülönített Vízhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a változástól számított 30 napon belül a Víziközmű-szolgáltatónak bejelenteni az üzletszabályzatban meghatározottak szerint.
48. Szerződésszegés 48.1.
Víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül ha:
48.1.1. Nem értesíti az előírt határidőben az Elkülönített Vízhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
123 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
48.1.2. A szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg, 48.1.3. A szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti, 48.1.4. A Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 48.2. Az Elkülönített Vízhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha: 48.2.1. A szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi, 48.2.2. A Víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 48.2.3. A szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget, 48.2.4. A víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe, 48.2.5. A fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a Szerződésben előírtak szerint a Víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik, 48.2.6. Az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti. 48.3. Szabálytalan közműhasználat esetén a Víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározott mértékű kötbér érvényesítésére jogosult. Amennyiben az Elkülönített Vízhasználó Felhasználó a záró bélyeg vagy plomba hiányát nem jelentette be, abban az esetben a Víziközmű-szolgáltató kártérítési igényt érvényesíthet, továbbá jogosult a mellékszolgáltatási szerződés felmondására. 48.4. A szerződésszegés jogkövetkezményei tekintetében a Víziközmű-szolgáltató mindenkor hatályos Üzletszabályzatában foglaltak az irányadók. 49. Vegyes rendelkezések 49.1. Jelen Szerződés elválaszthatatlan részét képezi a Víziközmű-szolgáltató honlapján elérhető Üzletszabályzat. 49.2. A mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználó és az ingatlan - társasház esetében az albetét - tulajdonosa egyetemlegesen felel. 49.3. A jelen szerződést aláíró tulajdonos tudomásul veszi, hogy amennyiben a Felhasználó szolgáltatási jogviszonyból fakadó kötelezettségeit megszegi, úgy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 6. pontja alapján a Szolgáltatóval szemben felelősség terheli. 49.4. A Víziközmű-szolgáltató az általa kötött szerződésekre vonatkozóan Üzletszabályzatot dolgozott ki. Az Elkülönített Vízhasználó elismeri, hogy jogviszonyára a Víziközmű-szolgáltató honlapján megtalálható mindenkori Üzletszabályzatban rögzített feltételek irányadóak, kivéve, ha adott kérdésről a Felek a Szerződésben kifejezetten másként rendelkeznek. Jelen Szerződés aláírásával az
124 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
Elkülönített Vízhasználó kijelenti továbbá, hogy a Víziközmű-szolgáltató Üzletszabályzatát megismerte, rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el. 49.5. A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített Vízhasználó 30 napos határidővel, a Víziközmű-szolgáltató pedig 60 napot meghaladó díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a Víziközmű-szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. 49.6. Az Elkülönített Vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a Víziközmű-szolgáltatót bízza meg, úgy a Víziközműszolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani. Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a Víziközmű-szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja. 49.7. A közüzemi szerződést a Víziközmű-szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha: 49.7.1. annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, kivéve ha ez a Víziközmű-szolgáltató beleegyezésével történt, 49.7.2. a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, 49.7.3. a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát. 50. Adatvédelmi tájékozató A Víziközmű-szolgáltató a 2011. évi CCIX. törvény alapján adatkezelőnek minősül, amelyre tekintettel a Felhasználók személyes adatait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. rendelkezéseinek betartásával, valamint a 2011. évi CCIX. törvényben és az Üzletszabályzatában rögzített célból és formában jogosult kezelni, feldolgozni, továbbítani.
Felek a jelen Szerződést átolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Jelen Szerződés 2 példányban készült. Kelt:
Víziközmű-szolgáltató
Felhasználó
Felhasználási hely tulajdonosa
125 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
8. számú melléklet ÉRTESÍTÉS LEOLVASÁS MEGKÍSÉRLÉSÉRŐL ÉS MÉRŐÁLLÁS BEJELENTŐ VÁLASZKÜLDEMÉNY
126 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
9. számú melléklet FELHATALMAZÁS CSOPORTOS BESZEDÉSI MEGBÍZÁS TELJESÍTÉSÉRE
127 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
128 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
10. számú melléklet FELHASZNÁLÓ ADATAIBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁS BEJELENTŐ
129 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
11. számú melléklet MEGRENDELÉS IVÓVÍZ SZOLGÁLTATÁS SZÜNETELTETÉSÉRE
Megrendelés ivóvíz szolgáltatás szüneteltetésére Ikt szám:.......................
Felhasználó neve:.......................................................................................................... Felhasználó címe, telefonszáma:................................................................................... Felhasználási hely címe:................................................................................................ Partnerkód:........................................... Felhasználási hely azonosító:........................
Alulírott bejelentem, hogy a víziközmű-szolgáltatást szüneteltetni kívánom, várhatóan ...............-ig. Nyilatkozom, hogy az ingatlan lakatlan, rendszeres emberi tartózkodás céljából víziközmű-szolgáltatás nincs igénybe véve. A szolgáltatás megszüntetésének és díját....................................összegű számla alapján kifizetem.
visszaállításának
Tudomásul veszem, hogy a szolgáltatás szüneteltetése a mérő / kötőelem kiszerelésének napjától érvényes. A szolgáltatás újraindítását a Bejelentő lap eredeti példányának felmutatásával kezdeményezem. A Víziközmű-szolgáltató a szolgáltatást a bejelentéstől számított 3 napon belül helyreállítja.
Kelt:.............................................
...................................................... aláírás
130 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
12. számú melléklet VÍZFOGYASZTÁS ILL. SZENNYVÍZ KIBOCSÁTÁS ÁTALÁNY MENNYISÉGEI
I. Lakó-, üdülőingatlanok 1. Beépített ingatlanok (telkek) 1.1. udvari csappal
40 l/fő/nap
1.2. épületen belüli, de lakásokon kívüli közös vízcsappal, vízöblítéses WC nélkül 1.3. mint 1.2., de lakásokon kívüli közös vízöblítéses WC-vel
60 l/fő/nap
1.4. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal, vízöblítéses WC nélkül 1.5. mint 1.4., de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 1.6. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal és vízöblítéses WCvel 1.7. épületeken belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal, vízöblítéses WCvel, hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával 1.8. mint 1.7., de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 1.9. mint 1.8., de központi meleg víz ellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 2. Házikert* locsolás
65 l/fő/nap
3. Gépkocsi mosás
75 l/fő/nap
80 l/fő/nap 95 l/fő/nap 120 l/fő/nap 150 l/fő/nap 180 l/fő/nap 1 l/m2/nap
400 l/szgk/hó
4. Állatállomány itatása számos állatonként
40l/db/nap
5. Közkifolyókon fogyasztott víz átalány mennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint
30 l/fő/nap
6. Személyi tulajdonban áll – vállalkozáson kívüli – nyaralók, üdülők, házi kertek esetében: I/1-3. pontokban megállapított átalány mennyiségek alapján és évente összesen öt hónapra (május – szeptember hónapokra) kell az ivóvizet és csatornadíját felszámítani! *Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50 %-ának alapulvétele
131 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21. II. Közegészségügyi intézmények
1. Kórházak, szülőotthonok, betegágyanként
400 l/nap
2. Kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel, betegágyanként
600 l/nap
3. Szanatóriumok, betegágyanként
200 l/nap
4. Szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként, további
120 l/nap
5. Szakorvosi rendelőintézetek, orvosi munkahelyenként
6. Körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként
1.750 l/nap
450 l/nap
7. Gyógyszertárak, munkahelyenként
80 l/nap
8. Szociális otthonok, férőhelyenként
210 l/nap
9. Bölcsődék, férőhelyenként
135 l/nap
10. Óvodák férőhelyenként
90 l/nap
132 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
III. Oktatási intézmények 1. Általános-, és középiskolák, szakmunkásképző intézetek tantermenként
1.1. zuhanyzó nélkül
150 l/nap
1.2. zuhanyzóval
600 l/nap
2. Napközi otthon gyermekenként
50 l/fő/nap
3. Diákéttermek, menza
3.1. konyha nélkül, csak ételmelegítéssel, adagonként
50 l/nap
3.2. konyha étteremmel, adagonként
120 l/nap
4. Diákszálló étkezés nélkül, bentlakónként
150 l/nap
133 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21. IV. Kulturális intézmények
1. Filmszínházak, férőhelyenként
2. Színházak, férőhelyenként
8 l/nap
18 l/nap
3. Kultúrházak
3.1. állandó üzemmel, büfével, férőhelyenként
22 l/nap
3.2. időszakos üzemmel, büfé nélkül, férőhelyenként
15 l/nap
4. Közkönyvtárak, látogatók száma szerint
5. Múzeum, kiállítás, látogatók száma szerint
10 l/fő/nap
8 l/fő/nap
134 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
V. Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás 1. Szállodák, üdülők ágyanként
1.1. egycsillagos
60 l/nap
1.2. kétcsillagos
90 l/nap
1.3. háromcsillagos
210 l/nap
1.4. négycsillagos
350 l/nap
1.5. ötcsillagos
500 l/nap
2. Kemping, férőhelyenként
2.1. egycsillagos
50 l/nap
2.2. kétcsillagos
70 l/nap
2.3. háromcsillagos
100 l/nap
2.4. négycsillagos
200 l/nap
3. Motel, férőhelyenként
150 l/nap
4. Éttermek
4.1. melegkonyha étkeztetés nélkül
50 l/adag/nap
4.2. hidegkonyha étkeztetés nélkül
12 l/adag/nap
4.3. étterem konyha nélkül
75 l/adag/nap
4.4. étterem konyhával
90 l/adag/nap
5. Italbolt, bisztró, cukrászda, eszpresszó, vendégenként
4 l/nap
135 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
13. számú melléklet LAKOSSÁGI MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK Lakossági felhasználó házi előírásoknak kell megfelelnie:
szennyvízhálózatának
az
alábbi
műszaki
1. A házi szennyvízhálózat kialakítása, a tisztítóidomra történő csatlakozás szabványos, 110 mm-es átmérőjű (min. 2,2 mm falvastagságú, tömör anyagszerkezetű) PVC, ill. ajánlottan KGPVC anyagú csővezetékkel valósítható meg. Társasházak esetében egyedi méretezés alapján kell megválasztani a házi szennyvízhálózat átmérőjét. 2. A csatornacsöveket lehetőleg 5 ezrelék körüli (méterenként ~0,5 cm) lejtéssel kell lefektetni. 3. A vízzárás biztosítása miatt a csatornacsöveket egymáshoz gumigyűrűkkel kell illeszteni. 4. A csatornacsövek tokos része mindig a szennyvíz folyási irányával szembe nézzen. 5. A csatornacsöveket 5-10 cm vastag homokágyazatra kell fektetni, oly módon, hogy a homok a lefektetett vezetéket takarja. Kitermelt talaj közvetlenül a vezeték mellé, vezetékre nem tölthető. 6. A munkaárkot minden esetben olyan talajjal kell visszatölteni, mely megakadályozza a csövek sérülését. 7. A vezeték feletti földtakarás minimum 60 cm legyen. 8. A földbe fektetett csatorna épülettől legalább 1,5 m-re, más közműtől legalább 1 m-re épüljön. Abban az esetben, ahol a meglévő adottságok (épület, meglévő közmű) miatt a leírt minimum értékek nem tarthatók, úgy a műszaki megoldásról (védőcső, stb.) külön egyeztetés szükséges. Rendező elv, hogy az épülettől való minimális védőtávolság betartása az elsőrendű. 9. A vezeték fölé erős, mély gyökérzetű növény nem ültethető. 10. A meglévő (üzemelő) és az új házi rendszer találkozási pontjánál, ill. pontjainál, ahol a meglévő cső nem szabványos méretű, ill. nem műanyag tömör szerkezetű (vízzáró anyagú), monolit beton akna szükséges! (Ahol szabványos műanyagcsőből épült a meglévő rendszer, itt akna helyett műanyag tisztítóidomos csatlakozás kivitelezhető.) 11. A vízzáró beton (vagy műanyag akna) minimális belső mérete 30x30 cm négyszög, vagy 30 cm körszelvényű, 10 cm falvastagsággal. (A mélyebb fektetésnél praktikusan nagyobb méretek.) Lefedése a forgalom, illetve használat típusának megfelelő teherbírású bordás acéllemezzel, illetve vasbeton fedlappal történhet. 12. A házi szennyvízhálózat egyéb iránytöréseinél, ill. 30 m-t meghaladó távolságokon tisztító nyílást vagy aknát javasolt elhelyezni. Tisztítónyílás esetében a 90o-os iránytöréseket 2 db 45o-os ívvel kell megoldani. A szakszerűen beépített tisztítóidom, vagy akna biztosítja azt, hogy csatornadugulások esetén ki lehessen tisztítani a házi szennyvízhálózatot, melynek karbantartása a Felhasználó feladata. 13. A házi szennyvízhálózatba csak háztartási (kommunális) szennyvíz vezethető. Csapadék, trágyalé, meglévő szennyvíztároló, szikkasztó szennyvize a házi vezetékbe nem vezethető be, ill. nem csatlakoztatható, továbbá a talajvíz betörését meg kell akadályozni.
136 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
14. A házi szennyvízhálózatot úgy kell átépíteni, hogy a csatornabekötés megépítése előtt használt derítőaknát (szikkasztó aknát), zárt szennyvízgyűjtő aknát meg kell szüntetni, azt lehetőleg fel kell tölteni. Nem szabályos és engedélyezett megoldás az, ha a házi szennyvíz továbbra is a derítőaknába érkezik, majd abból folyik tovább a csatornába.
137 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
14.Számú mellékelt A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ HARMADIK SZEMÉLYEK
1. Drescher Direct Mailing Kft. - Küldemények nyomdai előállítása 2. UVIÉP Kft. – Építőipari tevékenység, vízmérőcsere
138 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
15. számú melléklet SZOLGÁLTATÁSI TERÜLET Település Almáskamarás Árpádhalom Battonya Békés Békéscsaba Békéssámson Békésszentandrás Bélmegyer Biharugra Bucsa Csabacsűd Csabaszabadi Csárdaszállás Dévaványa Doboz Dombegyház Dombiratos Ecsegfalva Eperjes Füzesgyarmat Gádoros Gerendás Geszt Gyomaendrőd Hunya Kamut Kardos Kardoskút Kertészsziget Kétegyháza Kétsoprony Kevermes Kisdombegyház Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Körösujfalu Kötegyán Kunágota Lökösháza Magyarbánhegyes Magyardombegyház Medgyesbodzás Méhkerék Mezőberény Mezőgyán Mezőhegyes
Ivóvíz szolgáltatás I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I
Szennyvízelvezetés szolgáltatás I N I I I N I N N N N N N I N N N N N I N N N I N N N N N I N I N I N I N N I I N N N N I N I
139 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21. Murony Nagykamarás Nagymágocs Nagyszénás Okány Orosháza Örménykút Pusztaföldvár Pusztaottlaka Sarkad Sarkadkeresztúr Szabadkígyós Szarvas Szeghalom Tarhos Telekgerendás Tótkomlós Újszalonta Vésztő Zsadány
I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I
N I N I N I N N N I N I I I N N I N I N
140 / 144
Alföldvíz Zrt.
16.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
számú melléklet KAPCSOLÁSI LAP VÍZBEKÖTÉSHEZ, VÍZMÉRŐ CSERÉHEZ
141 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
17. számú melléklet KAPCSOLÁSI LAP SZENNYVÍZCSATORNA BEKÖTÉSHEZ, SZENNYVÍZMÉRŐ CSERÉHEZ
142 / 144
Alföldvíz Zrt.
18.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
számú melléklet MEGÁLLAPODÁS VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁSRÓL
143 / 144
Alföldvíz Zrt.
Üzletszabályzat 2013.05.21.
MEGÁLLAPODÁS víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról amely létrejött egyrészről az Alföldvíz Zrt. 5600 Békéscsaba, Dobozi út 5. mint szolgáltató (továbbiakban: szolgáltató) másrészről a Felhasználó mint fogyasztó (továbbiakban: fogyasztó) Felhasználó azonosító:………………….. között alulírott napon és helyen, az alábbiak szerint: 1. A Felhasználó által igényelt szolgáltatás az alábbi ingatlanon: …………………………………………………………………………………………………………… Átlagfogyasztás szerint igényelt: vízigény: ……m3/nap bevezetett szennyvíz menny.: ……m3/nap 2. A felhasználó elismeri, hogy a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról kiadott 58/2013. (II.27.) Kormány rendelete 90. § (1.) bekezdése alapján a 1.) pontban megállapított igénybevétel után víziközmű-hozzájárulás fizetendő, amelynek mértéke: - a vízigény után: - a szennyvízelvezetés után:
……………Ft + ÁFA …………….Ft + ÁFA
Az így megállapított víziközmű-hozzájárulás megfizetése a létrejött megállapodás alapján a kiállított és megküldött számlán feltüntetett időpontban egy összegben esedékes. 3. A Víziközmű-szolgáltató közli, hogy a vízigény és szennyvíz-bevezetési igény kielégítéséhez szükséges közüzemi vízszolgáltatást és közüzemi szennyvízelvezetést biztosítja. 4. A Felhasználó kijelenti, hogy az ingatlannak tulajdonosa, illetve amennyiben nem, úgy az ingatlan tulajdonosának beleegyező nyilatkozatával rendelkezik és azt a jelen megállapodáshoz csatolja. 5. A befizetett fejlesztési hozzájárulás vonatkozásában a felek egymás között utólagos elszámolási kötelezettséggel nem tartoznak. Kelt: ................................................................... Víziközmű-szolgáltató ................................................................... Felhasználó
144 / 144
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti a víziközmű-üzemeltetési jogviszonyra irányuló szerződés kötelező tartalmi elemei:
kormányrendelet 1. számú melléklete szerződés vonatkozó rendelkezése szerinti kötelező tartalmi elem 2.1. az ellátásért felelős és a Szerződő felek víziközmű-szolgáltató megnevezése, címe, székhelye 2.2. az ellátásért felelős és a víziközmű Szerződő felek tulajdonos eltérése esetén a tulajdonos megnevezése, címe, székhelye 2.3. az üzemeltetés jogcíme 2.3. az üzemeltetésre akaratnyilvánítás, nyilatkozat
Szerződés 1.2. pontja vonatkozó
Szerződés 7.1. pontja
2.4. a víziközmű-üzemeltetési Szerződés 4.1. pontja jogviszony létrejöttét megalapozó pályázati eljárásra, vagy a pályázat nélküli szerződéskötésre feljogosító körülményre történő pontos utalás 2.5. amennyiben az üzemeltetési Szerződés 13.4. pontja szerződés megkötéséhez, módosításához, illetve megszüntetéséhez előzetesen valamely belső döntéshozóként eljáró szerv döntése, illetve felhatalmazása szükséges, akkor annak pontos megjelölése; 2.6. az üzemeltetés megkezdésének Szerződés 7.1.8. pontja időpontja 2.7. a víziközmű-működtetéssel Szerződés 8.2. pontja kapcsolatos általános jogok és kötelezettségek, ezen belül: a) a víziközmű-üzemeltetéssel kapcsolatos szakmai követelmények leírása 2.7. a kapcsolatos
víziközmű-működtetéssel Szerződés 8.7. és 8.9. pontja általános jogok és
kötelezettségek, ezen belül: b) a víziközművek rekonstrukciójára, felújítására vonatkozó kötelezettségek megosztása 2.7. a víziközmű-működtetéssel Szerződés 8.7.1. és 8.8. pontja kapcsolatos általános jogok és kötelezettségek, ezen belül: c) a víziközmű tulajdonosát terhelő víziközmű-fejlesztési kötelezettségek és a szükséges vagy várható fejlesztések ütemterve; 2.8. szerződés érvényességére és időbeli Szerződés 6.1. pontja hatályára vonatkozó információk; 2.9. a szerződés módosításának Szerződés 12. pontja feltételei; 2.10. az egészséget nem veszélyeztető Szerződés 8.3.3. pontja és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó más jogszabályok előírásainak érvényesítését szolgáló szabályok; 2.11. az megjelölése;
ellátási
terület
pontos Szerződés 6.3. pontja
2.12. a víziközmű-üzemeltetés Szerződés 8.3. pontja személyi feltételei; 13. a víziközmű-üzemeltetés tárgyi Szerződés 7.1.2. pontja (Szerződés 1. feltételei, ezen belül: sz. melléklete) a) a víziközmű-üzemeltetéshez átadott víziközművek és egyéb eszközök átadásátvételi jegyzőkönyve 2.13. a.a) a műszaki azonosításra Szerződés 6.2. pontja (Szerződés 1. sz. vonatkozó adatok, melléklete) 2.13. a.b) átadáskor fennálló bruttó, nettó Szerződés 6.2. pontja (Szerződés 1. sz. és könyv szerinti értékek, melléklete) 13. a víziközmű-üzemeltetés tárgyi Szerződés 8.13.4. pontja feltételei, ezen belül: a.c) az alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsok, 2.13.d) az átadott eszközök használata Szerződés 8.12. pontja, körében felmerülő jogok és kötelezettségek;
2.14. az esetleges mértéke, módja
kiszervezés Szerződés 13.1. pontja
2.15. a víziközmű-üzemeltetés Szerződés 8.5., 8.6.3. pontja pénzügyi feltételei, ezen belül: a) a víziközmű-szolgáltatót terhelő, az ellátásért felelős irányában fennálló pénzügyi kötelezettségek, 2.15. a víziközmű-üzemeltetés Szerződés 10. pontja pénzügyi feltételei, ezen belül: b) a szolgáltatási díj megállapításhoz javasolt díjkalkulációs séma, és annak részletes leírása; 2.15. a víziközmű-üzemeltetés Szerződés 8.10. pontja pénzügyi feltételei, ezen belül: c) a szerződés hatálya alatt megvalósításra kerülő víziközműfejlesztések eredményeként létrejött vagyontárgyak üzemeltetésre való átvételének rendje; 2.15. a víziközmű-üzemeltetés Szerződés 11.2.1. és 11.2.2. pontja pénzügyi feltételei, ezen belül: d) a szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a használatba adott víziközmű-vagyonnal való elszámolás rendje; 2.16. a következményei; 2.17. a szerződés megszüntetésére rendelkezések;
szerződésszegés Szerződés 11.1.2. pontja megszűnésére, Szerződés 11. pontja vonatkozó
2.18. a szerződés Vksztv. 32. § (4) Szerződés 11.2.4. és 11.2.5. pontja bekezdésében rögzített hatályvesztése alkalmával az ellátásért felelősre és a víziközmű-szolgáltatóra háramló kötelezettségek, jogok és garanciák, különös tekintettel a birtokátruházás, az adatszolgáltatás és az elszámolás zökkenőmentes lebonyolítására, 2.19. a víziközmű-szolgáltatással Szerződés 8.8.3., 8.8.4. és 8.13. pontja összefüggő tájékoztatási kötelezettségek, a tájékoztatás rendje, terjedelme
2.19. a víziközmű-szolgáltatással Szerződés 8.14. pontja kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségek, az ellenőrzések rendje terjedelme 2.20. a szavatossági jogok és Szerződés 8.1. pontja kötelességek; 2.21. a környezetvédelmi, Szerződés 8.4. pontja természetvédelmi és vízvédelmi követelmények meghatározása; 2.22. a kockázat és a kárveszély Szerződés 8.12.5. pontja viselésének módja, valamint a vagyonvédelmi előírások; 2.23. a víziközmű-szolgáltatót terhelő, Szerződés 8.2.5.k.) és 13.2.1. pontja a víziközmű tulajdonos irányába fennálló kártérítési felelősségre vonatkozó rendelkezések 2.24. a víziközmű Szerződés 8.16. pontja vagyonbiztosításának kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, 2.24. pont a víziközmű-szolgáltató Szerződés 8.15. pontja felelősségbiztosítására vonatkozó rendelkezések;
