SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MŐKÖDÉSÉNEK MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA évre

SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYRENDSZER MŐKÖDÉSÉNEK MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJA 2009-2013. évre

Elfogadta: Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete 46/2009. (III.27.) Kt. számú határozatával. Hatálya kiterjed: Szentes Város Önkormányzata és intézményfenntartó társulásai által fenntartott közoktatási intézményekre.

Hatályba lépése: 2009. március 30. Érvényessége: 2009-2013.

Tervezett felülvizsgálat határideje: 2011. március 30.

Tartalomjegyzék I. Bevezetés.............................................................................................................................................. 3 1. A város rövid története...................................................................................................................... 3 2. Szentes gazdaságföldrajza ............................................................................................................... 6 3. A közoktatási feladatellátás általános jellemzıi ................................................................................. 6 4. Az Önkormányzati Minıségirányítási Program helye a közoktatás rendszerében.................................. 8 II. Minıségpolitika................................................................................................................................... 11 1. Küldetés és jövıkép ....................................................................................................................... 11 2. Minıségpolitikai nyilatkozat............................................................................................................ 12 3. A közoktatási feladatellátás mőködését javító célok ...................................................................... 13 3.1. Hosszú és középtávú célok................................................................................................................ 13 III. Minıségfejlesztési rendszer .............................................................................................................. 14 1. Fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészére.......................................................... 14 2. A közoktatásban érvényesülı területek, elvárások ......................................................................... 14 3. Az egyes közoktatási intézményekkel szembeni elvárások ........................................................... 17 4. A közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok kapcsolata .............................. 19 5. Fenntartói közoktatás irányítási, tervezési folyamatok szabályai, területei..................................... 22 5.1. A fenntartói közoktatás irányítás szereplıi, hatáskörök .............................................................. 22 5.2. Fenntartói döntési folyamatok elıkészítésének eljárásrendje ....................................................... 24 5.3. A közoktatásra is vonatkozó rendeletalkotás ................................................................................ 25 5.4. Az intézményvezetık megbízása és a munkáltatói jogok gyakorlása ......................................... 26 5.5. Intézményi szabályozó dokumentumok jóváhagyása ................................................................. 26 6. Fenntartói irányítás keretében tervezett ellenırzés rendje ............................................................. 26 6.1.A fenntartói ellenırzés, értékelés törvényi alapja ......................................................................... 27 6.2. A fenntartói ellenırzés, értékelés alapelvei................................................................................. 27 6.3. Az ellenırzés célja, funkciója, várható hatásai............................................................................. 28 6.4. Szakmai ellenırzés, értékelése................................................................................................... 28 6.5.Törvényességi ellenırzés, értékelése .......................................................................................... 29 6.6. Pénzügyi, gazdálkodási ellenırzés ............................................................................................. 30 7. Fenntartói értékelés, mérés, vizsgálódás rendje............................................................................ 31 Az intézményvezetıi beszámoló lehetséges szempontjai (ajánlás)............................................... 31 8. A fenntartói ellenırzés eljárási és végrehajtási rendje ................................................................... 33 9. Törvényességi ellenırzés rendje a nem önkormányzati fenntartású intézményben ...................... 36 10. A Minıségirányítási Program mőködtetése .................................................................................. 36 Intézményi célok és feladatok ............................................................... Hiba! A könyvjelzı nem létezik.

2

I. Bevezetés A települési közszolgáltatások minıségfejlesztésének letéteményese a képviselı-testület. A közoktatás szabályozásban fontos, hogy a nevelési-oktatási intézmények a helyben élık igényei alapján mőködjenek. A felelısség a minıségirányítási eszközrendszer alkalmazásáért elsısorban a fenntartó önkormányzaté. A vonatkozó törvényi elıírások alapján egyeztetjük, koordináljuk a minıségirányítás feladatait:
az intézményekkel,
a közoktatáshoz kapcsolódó más ágazatokkal,
a szakemberekkel,
a partnerekkel, valamint
az intézményhasználókkal. E dokumentummal ahhoz kívánunk hozzájárulni, hogy a meglévı tervek, programok minél hatékonyabban, célravezetıbben érvényesüljenek a gyakorlatban, így a helyi közoktatási rendszerünk hatékonyan és eredményesen mőködjön. A program a település sajátja; része a helyi közoktatási rendszer mőködésének. Folyamatos fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a kialakított rendszer a változó viszonyok és körülmények között is jól mőködjön. A folyamatos javítás, az állandó elkötelezettség és motiválás fenntartása, a problémák észlelésének és megoldásának kultúrája végeláthatatlan fejlesztési lehetıséget ad az irányítás számára. 1. A város rövid története Szentes város az Európai Unió dél-keleti kapujának elıterében, Csongrád megye északi részén, meghatározó utak keresztezıdésében, a Körös folyóból eredı Kurca két partján fekszik. A megye harmadik legnagyobb városa. Tengerszint feletti magassága 78.5 - 85 méter. Közlekedés-földrajzi szempontból fekvése jó: a településen fut keresztül a 45-ös és a 451-es fıút, vasúti csomópont, a közelben kanyargó Tiszán történı átkelést közúti híd biztosítja. Nyáron hajójárattal is megközelíthetı, a városnak kisebb repülıtere is van. Régészeti leletek tanúsága szerint már az újkıkortól kezdve lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzse népesítette be a területet. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tőzkövesi határrészen talált ún. Sarlós Isten szobra, amely az újkıkorból szinte az egyedüli férfialakban ábrázolt istenség. A népvándorlás évszázadaiban (I–VI. sz.) különbözı népcsoportok váltották egymást, ezt a vidéken talált jazig, szarmata, gepida, hun és avar sírok százai tanúsítják. Árpád magyarjainak sírjai a város határának több pontján is elıkerültek. A népvándorlás és a honfoglalás korából származó régészeti leleteket az 1897-es alapítású szentesi Koszta József Múzeum ırzi. Európai hírő régészeti anyaga idıszaki kiállításokon megtekinthetı. A település elsı okleveles említésére egy birtokosztás kapcsán 1332-ben került sor Scenthus alakban. A késıbbiekben írták Zenmpthesnek, Zenthesnek is; a mai írásmód 1665-tıl vált általánossá. Az egykor jelentıs kurcai átkelıhely helyét – mely szoros összeköttetésbe állt a tiszai Böldi révvel – 1986 óta emléktábla jelöli a régi vámház falán. A szaktudósok megállapítása szerint Szentes neve bizonyosra vehetıen a valódi elsı birtokosok, a Szente-Mágocs család nevét örökítette meg, mely família a XIII. század elejétıl vált országosan is jelentıssé. A család a XV. század második felében kihalt, ettıl kezdve igen gyakran váltogatták egymást Szentes birtokosai. E korai évszázadokról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy egy 1332-bıl származó oklevél templomos falunak nevezi Szentest, tehát folyamatosan lakott településnek számított. Az 1526. évi mohácsi csatavesztés után Erdély és a Tiszántúl (benne Szentös falu) Szapolyai (Zápolya) 3

János (1526–1540), majd fia, János Zsigmond (1540–1571) fennhatósága alá került, kiknek hatalmát a török szultán biztosította. Jogigényét I. Habsburg Ferdinánd (1526–1564) is fenntartotta, a gyulai várból felügyelve a térséget. Ebbıl következett, hogy a Tiszavidék települései három felé adóztak, aki tehette, elmenekült a területrıl. A tiszántúli falvak a legnagyobb pusztítást az 1566. évi török hadjárat során élték át, amely jórészt az elsı ízben alkalmazott tatár segédcsapatok kegyetlenkedéseinek tudható be. A gyulai végvár elesett, ezzel a Tisza–Maros közén is kiteljesedett a hódoltsági élet. Petrák Ferenc szentesi kéziratos krónikája is megörökítette az eseményt, eszerint: „Az 1566-ik esztendıben ezen várost a török és tatár végképp elpusztította. A várost felgyújtotta, lakosai közül akit elfoghatott, Tatárországba rabul elhajtotta.” Több környékbeli település ekkor tőnt el végleg a térképrıl, s nevük csak határnévként élt tovább (pl. Ecser). Gyula várának török kézre kerülése után ismét békésebb évek következtek, majd a „tizenötéves háború” idején (1593–1606) ismét lángba borult a vidék. 1599-ben a krimi tatárok újból felperzselték az Alföldet. Szentes lakói a környezı nádasokba menekültek, de a város nem kerülhette el a kifosztását. Ekkor pusztult el szinte teljesen a szomszédos Hékéd, Tıke, Szentlászló, Királyság, Dónáttornya, Veresegyháza. E falvak lakóinak többsége Szentesen keresett menedéket. A népesség szaporodásával a város ismét igen gyorsan kiheverte a pusztítást. A váci püspökség 1628. évi dézsmajegyzéke Szentest már „jó városnak” mondja, ahol a református egyház históriája szerint – 115 ház található. Buda 1686. szeptember elején történt sikeres visszavétele után az egyesült keresztény hadak a Délvidék kulcsának tartott Szeged ostromához kezdtek. Miután a felmentéssel próbálkozó török csapatokat Veterani tábornok Zenta mellett szétverte, Szeged megadta magát, s október 23-án a török ırség elhagyta a várat és a várost. A helyi hagyomány szerint Veterani tábornok Szentes határában verte szét a Szeged felmentésére igyekvı törököket, nem pedig Zentánál. A hagyomány alapjául a Petrák-krónika feljegyzése szolgált, amelyet Sima László 1914-ben megjelent várostörténeti monográfiájában megerısített. A leírás alapján s szentesi ütközet döntötte el Szeged sorsát, a nagyvezír visszavonult hadaival, a magára hagyott szegedi török ırség pedig október 23-án letette a fegyvert. Bár Veteráni „szentesi ütközete” nyugodtan a legendák közé sorolható, bizonyosra vehetı az is, hogy kellett lennie valamilyen kisebb összetőzésnek, törökfuttatásnak Szentes határában, amelyet utóbb a helyiek emlékezete némileg felnagyított. Szeged visszavételével nem értek véget a térség és benne Szentes megpróbáltatásai. Gyula sikertelen ostroma után, 1693-ban a krimi tatárok ismét kifosztották és felperzselték a vidéket, élelmiszert győjtve a gyulai vár szorongatott védıinek. Szentes ezt a pusztítást is átvészelte. A török hódoltság megszőnése után felgyorsult az elmenekült családok visszavándorlása, új családok betelepülése. A szentesiek ezt „negyedik megülésnek” mondták, utalva arra, hogy az elmúlt idıszak alatt negyedszer kellett visszafoglalniuk és újjáépíteniük városukat. Az 1699-ben megkötött karlócai békeszerzıdéssel Erdély és a Bácska I. Lipót (1640–1705) uralma alá került; a Maros–Tisza köze és Temesvár a szultán fennhatósága alatt maradt. A magyar–török államhatár Csongrád megyei szakaszát a Tisza és a Maros folyók mentén jelölték ki. A korszakban konkrétan Szentesrıl kevés korabeli forrás szól. A csongrádi csatán kívül más jelentıs ütközet nem volt a térségben, mégis mozgalmas éveket élt át a vidék lakossága. Hol a kuruc, hol a császári hadak vonultak át a területen, mindannyiszor pusztítást hagyva maguk után. A háborús idıszak végén újabb veszedelem közeledett: a pestis. Az országos járvány Vásárhelyt már 1708 ıszén elérte, Szentesen csak 1709-ben kezdte szedni az áldozatait, s dühöngött még az 1710. esztendıben is. A két évben Szentesen több mint 900-an estek áldozatul a félelmetes keleti nyavalyának. A hadjárások és a pestis pusztítása után kialakult népességi viszonyokra az 1715. évi országos adóösszeírás adataiból következtethetünk. Csongrád vármegyében, amely továbbra is kamarai igazgatás alatt állt, mindössze nyolc lakott települést írtak össze. Szentesen összesen 230 családot vettek jegyzékbe, ebbıl 121 jobbágy, 58 házas zsellér és 51 házatlan zsellér család volt. Ha

4

családonként hat családtagot számítunk is, a település lakóinak száma nem volt több 1380 fınél. Errıl az alapról indulva vált néhány évtized alatt ismét virágzó mezıvárossá. Szentes az 1700-as évek elején a császári hadak élelmezésének központjává vált, ez a település fejlıdésére meghatározó körülményként hatott. A lakosság anyagilag gyorsan gyarapodott, s ennek – valamint a különbözı kedvezmények, mint például a vallásszabadság engedélyezése, vásártartás – eredményeként a népesség jelentıs gyarapodást ért el. Az 1759. évi összeírás már 794 családfıt tüntetett fel (ebbıl 559 jobbágy, 199 zsellér, 36 iparos), vagyis a település népessége ekkorra megközelítette az 5000 fıt. A viszonylagos gazdagságot átmenetileg lerontotta az 1760. április 7-én kiütött hatalmas tőzvész, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek mellett (iskolák, az új református templom, magtárak, malmok) 211 lakóház égett hamuvá. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. A szorgalmukról ismert szentesiek néhány év alatt újjáépítették városukat. Visszanyerve vonzerejét, népessége tovább gyarapodott. 1773-ban már 7249 lakost írtak össze, akik közül 5283 fı a református, 1901 fı a római katolikus, 49 fı az evangélikus és 16 fı a görögkeleti egyházhoz tartozott. A hitfelekezetek száma az elkövetkezı évtizedekben újabbakkal szaporodott, jelezve, hogy háttérbe szorultak a vallási alapon történı kirekesztı törekvések. Az 1828. évi országos adóösszeírás és a megyei népösszeírás adatai szerint a város lakosainak száma már 16 134 fı (férfi 8277, nı 7857); a családok száma 2979; a házak száma 2282. A város fejlıdésében fontos lépés volt, hogy az 1835-ben megkötött, majd 1837-ben megújított örökváltsági szerzıdés megkötése révén Szentes kiemelkedett az egyre súlyosabb válságba süllyedı hőbéri rendszerbıl. A város lakosságának gazdasági és társadalmi súlyra legjelentısebb - telkes gazdákból álló - rétege félig szabad paraszti birtokhoz jutott, s a közvetlen feudális szolgáltatások megszőnésével teljes gazdasági erejével birtokának fellendítéséhez láthatott. 1848 újabb mérföldkı, amennyiben Szentes nádori rendelettel elnyerte a rendezett tanácsú város jogállását, valamint az önálló országgyőlési képviselı választásának jogát. Lakóinak száma ekkor már megközelítette a 22 000 fıt. A város nem esett a nagy hadjáratok útvonalába, mégis az elsı perctıl kivette részét az ország önvédelmi küzdelmébıl. Megelızve az országos és a megyei intézkedéseket, 1848 tavaszán megszervezte a nemzetırséget, melynek létszáma néhány hónap alatt elérte a 2800 fıt. A bukás után több mint 600 volt szentesi honvéd és mozgó nemzetır került fel az összefogandók listájára, akik közül kb. 200 fıt büntetésbıl besoroztak a császári seregekbe. A katonák kiállításán túl jelentıs volt a város anyagi természető áldozatvállalása. A kormánynak adott kölcsönök, a katonák ellátása és szállítása, a nemzetırök és a fölkelt nép élelmezése és fuvarozása, a fegyverek és az egyenruhák, a menekültek és a hadifoglyok eltartása, a katonai kórház berendezése, a sebesültek és betegek ellátása, a különféle katonai és polgári biztosok fogadása tetemes összegbe kerültek. A város kivette részét az 1848-49-es szabadságharcból is, ezért a bukás után megfosztották státusától, amit csak a kiegyezés után kapott vissza. Fejlıdésében újabb mérföldkı lett 1878., amikor Csongrád vármegye székhelye lett. Közigazgatási szerepkörébıl adódóan felgyorsult a városiasodás folyamata. Intézményhálózata ugrásszerő változáson ment keresztül. Ezt a folyamatot az I. világháború szakította félbe, majd a Tanácsköztársaság bukása után 1919. április végén a román csapatok elfoglalják, és csak 1920 márciusától indul meg újra a békés, polgári élet. A II. világháború emberáldozatai, majd a város körül megmerevedett frontvonal nyomán súlyos károkat szenvedett. A tanácsrendszer bevezetésekor 1950-ben elvesztette megyeszékhely státusát. Ma egy dinamikusan fejlıdı város az Alföld közepén. A város híres szülöttei Bugyi István sebész-professzor, Drahos István grafikus; Hegedős László festımővész; Farkas Antal költı, író, újságíró; Horváth Mihály történetíró, csanádi püspök, miniszter; Kiss Bálint egyházi író; ifj. Kiss Bálint festımővész; Négyesy László irodalomtörténész; Örkényi Strasszer István szobrászmővész; İze Lajos színmővész; Pollák Antal feltaláló; Tóth József színész. Nem helyi születéső, de három évtizeden át a Szentes határában levı tanyáján alkotott Koszta József Kossuth-díjas festımővész.

5

2. Szentes gazdaságföldrajza A térség gazdasági élete, fejlettsége és lehetıségei szempontjából meghatározók a jó termıtalajok, a napsütés és a geotermikus energiában való bıvelkedés. A mezıgazdasági jellegbıl adódóan a legkorábbi ipari létesítmények a mezıgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódtak, és kapcsolódnak ma is. Napjainkban szinte csak Szentesen vannak ipari létesítmények. A térség gazdaságában azonban továbbra is a mezıgazdaság a meghatározó. Az ágazat domináns szerepe a gazdasági átalakulás során is megmaradt, a termelés, a feldolgozás és az értékesítés szerkezete azonban átrendezıdött. A mőködı jogi személyiségő vállalkozások között meghatározó a gazdasági, kereskedelmi, karbantartási szolgáltatást nyújtó vállalkozás. A térség gazdasági szerkezetében hangsúlyt érdemel a vendéglátás és a turizmus, mivel a természeti és történeti hagyományai adottak hozzá. A Szentesen létrejött ipari vállalkozások 90%-a az 1998-ban létrejött Ipari Park területén üzemel. Térségünk tıkevonzó képességét erısíti az elınyös fekvés (határok közelsége, kelet-európai piacok), a vállalkozásbarát önkormányzatok, a térség által kínált befektetési projektek, a Szentesen folyó szakképzések. Térségünket jellemzi az innovatív gondolkodásmód, amely az oktatás mellett a vállalkozások segítésében, a mezıgazdasági innovációban, az egészségügyben, az alkalmazott hydrokultúrák, a termálvízzel mőködı lakossági hıszolgáltatás területén is megjelenik. 3. A közoktatási feladatellátás általános jellemzıi Az önkormányzatok kötelezıen ellátandó feladatait az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§-a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi törvény 86.§-a határozza meg. Ezek szerint a községi, városi önkormányzatok kötelesek gondoskodni: - az óvodai nevelésrıl, - az általános iskolai oktatásról, továbbá - a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbségekhez tartozók óvodai nevelésérıl, általános iskolai nevelésérıl és oktatásáról. E kötelezettségek magukba foglalják a többi gyermekkel együtt nevelhetı, oktatható sajátos nevelési igényő (továbbiakban: SNI) gyermekek, tanulók ellátását, a hátrányos helyzető (továbbiakban: HH) és halmozottan hátrányos helyzető (továbbiakban: HHH) gyermekek és tanulók felzárkóztatásának, fejlesztésének, esélyegyenlıségének biztosítását. Hangsúlyos, hogy mindkét törvény feladatellátásról és nem intézmény létesítésérıl és fenntartásáról rendelkezik, biztosítva az önkormányzatnak annak eldöntését, hogy a helyi oktatáspolitikához igazodóan a helyi érdekeket és igényeket figyelembe véve kötelezı feladataikat milyen módon és formában teljesítik. A települési önkormányzatok kötelezı közoktatási feladataikat a közoktatási törvény 88.§-hoz igazodóan önálló intézményfenntartással, társulásban való részvétellel, illetve más önkormányzattal kötött megállapodás útján láthatják el. Szentes Város Önkormányzatának közoktatási feladatellátása Szentes Város Önkormányzata a közoktatási feladatok ellátását illetıen kettıs feladatot teljesít. A városi és a kistérségi népesség tekintetében (kötelezı feladatként) gondoskodik egyrészt: - az óvodai, az alapfokú általános iskolai ellátásról (önálló mőködtetéssel, vagy társulásban fenntartott intézményekben), - az óvodákban és általános iskolákban a sajátos nevelési igényő gyermekek integrált, illetve szegregált (egy értelmükben akadályozott gyermekek óvodai csoportjában) nevelésérıl, oktatásáról, ellátásáról, - az általános iskolai tanulók képesség-, és tehetség fejlesztésérıl, - a beilleszkedési, tanulási zavarral küzdı gyermekek, tanulók segítésérıl, ezek hátránykompenzálásával kapcsolatos szolgáltatásokról, - a HH és HHH gyermekek és tanulók esélyegyenlıségének megteremtésérıl. 6

Másrészt (nem kötelezı feladatként): - a szentesi, a kistérségi, a megyei, és számos, az ország más településeirıl itt tanuló általános és középiskolás tanuló diákotthoni, kollégiumi ellátásáról, - az alapfokú mővészeti oktatásról, - a pedagógiai szakszolgáltatásokról, az utazó gyógypedagógusi hálózat mőködtetésérıl, - az általános iskolai felnıttoktatásról. Óvodai nevelés: 2007. augusztus 16-ig az óvodai nevelés feladatait az Önkormányzat négy, részben önállóan gazdálkodó intézményben (Apponyi Téri Óvodai Munkáltatói Körzet, Felsıpárti Óvodai Munkáltatói Körzet, Kossuth Utcai Óvodai Munkáltatói Körzet és Köztársaság utcai Óvodai Munkáltatói Körzet) és a hozzájuk tartozó 15 tagóvodában (2004-tıl az eperjesi tagóvodával együtt) látta el. 2007. augusztus 16-tól az intézményi átszervezéseket követıen két részben önállóan gazdálkodó intézményhez, a Központi Óvodához és a Kertvárosi Óvodához tartozó, összesen 12 (eperjesivel együtt) tagóvodában biztosított a gyermekek óvodai ellátása. A Központi Óvoda Apponyi téri Tagóvodájában 1 csoportban az értelmükben akadályozott gyermekek nevelése történik. Az óvodák esetében is a fenntartói finanszírozás meghatározó eleme az óvodai csoportok száma, illetve ezekben az óvodai gyermekek létszáma. A kedvezıtlen demográfiai változások folyamatosan csökkenı gyermeklétszámot eredményeztek Szentes óvodáiban is. Ezt a fenntartó a feladat ellátási helyek (Ruhagyári Óvoda, Szarvasi Utcai Óvoda, Kajáni Óvoda) csökkentésére irányuló döntéseivel követte. Az óvodák nevelési programjaiban egyre több innovációs törekvés jelenik meg. Megfelelı helyet kap az egészséges életmódra nevelés, valamint több formában és módon beépült a személyiség és identitásfejlesztés is. Az óvodáskorban nagy odafigyelést kap a kellı önállóság biztosítása, az önérvényesítés és a korlátozás egyensúlya, kölcsönös tiszteleten alapuló társas kapcsolatokban az én központúság kezelése. Fontos az a felismerés, hogy a gyermekekben nemcsak felébreszteni kell az érdeklıdést, az alkotás vágyát, hanem ébren tartani és fokozni. Valamennyi program azt a törekvést szolgálja, hogy az óvodás fı tevékenységi formája a játék. Általános iskolai nevelés-oktatás: Az általános iskolák vonatkozásában az elmúlt évek intézkedéseiben is meghatározó szereppel bír a tanulók számának csökkenése. E sajnálatos tényezı hatását a tanulólétszám alapú normatív finanszírozás is erısítette. A közoktatás területén meghozott intézkedések nagyrészt a tanulólétszám csökkenésével voltak összefüggésben. A Képviselı-testület döntése szerint 2007. július 1-jétıl jogutód nélkül megszőnt a Gróf Széchenyi István Általános Iskola. Jelenleg tehát 4 részben önállóan gazdálkodó iskola és egy tagiskola látja el az alapfokú nevelés-oktatás feladatait. Az alapfokú nevelési-oktatási intézmények megfelelı személyi feltételek mellett tudják megvalósítani a jóváhagyott pedagógiai programjukban felvállalt profiljukat: a Deák Ferenc Általános Iskolában emelt szintő testnevelés oktatás mellett iskolaotthonos rendszer mőködtetése, a Damjanich János Tagiskolában emelt szintő rajz oktatás; a Klauzál Gábor Általános Iskolában emelt szintő testnevelés oktatása, a Koszta József Általános Iskolában az emelt szintő oktatást folyamatosan felváltja a nívócsoportos oktatás, valamint a Petıfi Sándor Általános Iskolában az ének-zenei emelt szintő oktatás. Szentes város általános iskolai oktatása igyekszik mind a tehetséges, mind a hátrányos helyzető tanulók fejlesztésének feltételeit biztosítani. Az önkormányzat fenntartásában mőködı közoktatási intézmények magas színvonalú nevelési,- oktatási program szerint, gyermekközpontú nevelést - oktatást biztosítanak tanulóiknak. Az eredményes pedagógiai munkát bizonyítják a megyei, országos tanulmányi versenyeken elért eredmények, az intézmények külföldi partnerkapcsolatai. A város oktatási palettáját gazdagítják még a megyei és minisztériumi fenntartású középiskolák, egy megyei fenntartású gyógypedagógiai intézmény, több mővészeti iskola, egy katolikus általános iskola és egy református általános iskola.

7

Mindezek mellett a településen Szentes Város Önkormányzata önként vállalt feladataként mőködteti a Terney Béla Kollégiumot, a Lajtha László Alapfokú Mővészeti Iskola és Hangversenyközpontot, továbbá az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. Ez a széles kínálat sokszínő, gazdag lehetıségeket tartalmaz, hiszen valamennyi intézmény egyéni sajátos profilt igyekszik kialakítani. Az így létrejött intézményrendszer a térség lakosainak biztosítani tudja a szabad iskolaválasztás lehetıségét gyermekeik adottságainak, képességeinek, vallási hovatartozásainak figyelembe vételével. Kistérségi összefüggések A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásról szóló 2004. évi CVII. számú törvény alapján 2004. június 29-én megalakult Szentes és Térsége Többcélú Társulása. Feladatai között kötelezıen szerepel az alapfokú nevelés-oktatás és legalább két szakszolgálati feladat ellátása. A kistérségi feladatellátás szervezése terén figyelembe kell venni, hogy intézmény fenntartója:
települési önkormányzat,
intézményfenntartó társulás és
többcélú Kistérségi Társulás lehet. Az intézményfenntartó társulásban az önkéntességre és kölcsönösségre vonatkoztatva elvárt és teljesített alapelv, hogy a települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban fenntartásban mőködı intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen. A folytonosság biztosítását jelenti, hogy a társulási feladatellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket intézményként elláttak. A szubszidiaritás azt jelenti, hogy tagintézmények rendelkezzenek a tagintézményi mőködéshez szükséges minden jogosítvánnyal, korábbi intézményüket, helyi hagyományaikat megırizhessék. A színvonalas feladatellátás érdekében szükséges, hogy a tagintézmények között legyen biztosított a horizontális és vertikális szakmaipedagógiai együttmőködés feltételrendszere. A hatékony és gazdaságos mőködés érdekében feltétlenül fontos, hogy a társulásban résztvevı intézmények tegyenek eleget a társulásokat ösztönzı normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeiknek. Mindezen feltételek teljesítésével 2004. szeptemberétıl eredményesen mőködnek Szentes-Eperjes Önkormányzatainak óvodai és általános iskolai (felsı tagozatra vonatkozó) intézményfenntartó társulásai: (Szentesen a Kertvárosi Óvoda székhely-Eperjesi Tagóvoda, jelenleg 13 fı óvodás gyermek ellátása), Szentes Klauzál Gábor Általános Iskolához 9 fı eperjesi felsı tagozatos tanuló neveléseoktatása), Szentes-Nagytıke Önkormányzatainak általános iskolai intézményfenntartó társulása: (Szentesen a Deák Ferenc Általános Iskolában 27 fı nagytıkei illetékességő 1-4. és 5-8. évfolyamos tanulói nevelése-oktatása), 2007. szeptemberétıl pedig székhely-tagintézmény szerkezetben SzentesDerekegyház Önkormányzatainak általános iskolai intézményfenntartó társulása: (Szentesen a Koszta József Általános Iskolában 39 fı derekegyházi tanuló nevelése-oktatása, a derekegyházi tagintézményben 31 fı 1-4. évfolyamos derekegyházi tanuló tankötelezettségének teljesítése). 4. Az Önkormányzati Minıségirányítási Program helye a közoktatás rendszerében Az ÖMIP-nek az a célja, hogy helyzetértékelés alapján stratégiai irányokat és domináns értékeket határozzon meg. A város ÖMIP-je az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok közötti kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét (Kt. 85. § (7) bekezdés). Az önkormányzat minıségirányítási programja a minıségcélok meghatározásakor, valamint a célokra épülı feladatok megfogalmazása során kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat által 2008-ban elfogadott közoktatásra vonatkozó tervek maradéktalan érvényesülésére. A közoktatási törvény 40.§-a tartalmazza a közoktatási intézményekre vonatkozó mőködési rendet. E paragrafus alapján a közoktatási intézmények feladataik hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos

8

javítása, fejlesztése céljából meghatározzák minıségpolitikájukat, illetve a minıségpolitika végrehajtása érdekében

9

minıségfejlesztési rendszert építenek ki és mőködtetnek. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézményeknek saját minıségirányítási programjukban kell rögzíteni (a továbbiakban: IMIP). (Kt. 40. §. (10)-(11) bekezdés). A Kt. 40. § (11) bekezdés értelmében az IMIP rendezı elveket ad a mérés-értékelési feladatok, a magasabb vezetıi értékelési szempontok és a fenntartói intézményértékelés tartalmára vonatkozóan. Az IMIP-nek összhangban kell állnia az ÖMIP-el. SWOT analízis Települési önkormányzatok egyre gyakrabban használják a SWOT analízist, amely a település kulcsfontosságú területeire irányul, és alkalmazható az egész településre vagy egyes ágazatokra, jelen esetben a közoktatásra alkalmaztuk. A SWOT rövidítés az erısségekbıl (strength), gyengeségekbıl (weakness), lehetıségekbıl (opportunity) és veszélyekbıl (threat) épül fel. Az erısségek és gyengeségek a településen mőködı közoktatás belsı tényezıi, míg a lehetıségek és veszélyek külsı tényezık, amelyek a közoktatásra a környezet irányából hatnak. A jelen SWOT analízis a közoktatásban résztvevık észrevételein alapszik. Az erısségek: • Pedagógusok jó szakmai felkészültsége. • Pályázatokon való eredményes szereplés. Valamennyi oktatással kapcsolatos intézményi pályázat önerejét az önkormányzat biztosította. • Kreatív gondolkodás, az intézmények részt vesznek olyan szakmai innovációkban, amelyek az egész intézmény mőködésének szakmai átalakítását célozzák, befolyásolják. • Óvodákban, iskolákban jó a munkahelyi légkör. • Korszerő pedagógiai programokkal, módszerekkel dolgoznak az intézményekben. • Magas színvonalú hagyományırzés. • Az intézmény maga alkotta meg a nevelési, pedagógiai programját. • Kistérségi együttmőködés. • Tehetséggondozás. Kiemelt intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység. • Városi, szakmai munkaközösség vezetık hatékony, innovatív munkája. • Pedagógiai szakszolgáltatás kistérségi szinten. A gyengeségek: • Épületek rossz állapota. • Az egész ágazatra érvényes alulfinanszírozottság. • Minimális eszköz és felszerelés lista nem teljesült maradéktalanul 2008-ig. • Speciális szakember hiánya, (gyógypedagógus, iskolapszichológus). • Nem fedik le a közoktatási rendszer egészét az önkormányzati nevelési- oktatási intézmények (hiányoznak a középiskolák). • Gyermekek, tanulók körében tapasztalható neveltségi szint csökkenés. • Szülıi érdektelenség elıfordulása, széles tanulói réteg rendelkezik gyenge, sokszor szétesett családi háttérrel. • Halmozottan hátrányos helyzetrıl szóló nyilatkozatok hiánya. • Óvodai tornaszobák hiánya. • Romlik a tanulók tanuláshoz való hozzáállása. Elsıdleges cél az erısségek és a gyengeségek meghatározása után, hogy a közoktatásban résztvevık kihasználják az erısségeket és legyızzék vagy legalább is csökkentsék a gyengeségek hatását. A lehetıségek: • Több városi szintő (belsı) önképzés, tapasztalatcsere megszervezése. • Civil szervezetekkel való szorosabb együttmőködés. 10

• • • • • • • • • • • • •

Intenzívebb kommunikáció intézményen belül és kívül a belsı és külsı partnerekkel. Pályázati lehetıségek folyamatos figyelemmel kísérése, kihasználása. Tehetséggondozásban rejlı lehetıségek teljesebb kihasználása. Gyermek és ifjúságvédelem területén kifejtett munka fokozása, adatbázis nyilvántartás létrehozása. Szülık fokozottabb bevonása az intézmények életébe, érdekeltté kell tenni ıket. Egyéni bánásmód elvének érvényesítése. Iskolapszichológus alkalmazása. EU csatlakozásból adódó elınyök kihasználása. Kistérségi szerepkör bıvítése, együttmőködés az Uniós pályázatok megírásakor. Együttmőködés más fenntartójú oktatási intézményekkel. Pénzforrás teremtése a személyi és tárgyi környezet fejlesztésére pályázatokon való eredményes részvétellel. Új, korszerő oktatási módszerek, tananyagok gyors beépülése. Korai fejlesztés, tanulási és pályaválasztási tanácsadás.

A veszélyek • Központi finanszírozás romlása. • A csökkenı tanulólétszám miatt növekvı önkormányzati finanszírozás. • Fásultság, pedagógusok „kiégése”, beletörıdés a folyamatos „reformok” céltalanságába, elkötelezettség hiánya. • Demográfiai mutatók változása, gyermeklétszám további csökkenése, az ebbıl adódó osztályok, csoportok összevonása. • Munkahelyek megszőnése, munkahelyi légkör romlása. • Fokozódó bizalmatlanság a pedagógussal szemben. • A rossz családi háttér miatt növekvı deviancia a tanulók körében. Társadalomban meglévı veszély források megjelenése: dohányzás, drog, alkohol, erıszak, bőnözés. • A médiákból áradó helytelen magatartásminták rossz hatással vannak a gyermekek gondolkodására. • Hátrányos és veszélyeztetett gyermekek számának növekedése. • Kiélezıdı feszültség alakulhat ki az iskolák között („harc” a jobb képességő tanulókért). • Több költség hárul a szülıkre anyagilag. • Pedagógus pálya presztízsének hiánya. A lehetıségek felismerése után a közoktatás szereplıinek fontossági sorrendet kell felállítania. El kell dönteni, melyek azok a lehetıségek, amelyeket végleg elszalasztana, ha nem cselekszik azonnal, és melyek azok a lehetıségek, amelyek a késıbbiekben is kiaknázhatók. A lehetséges veszélyek ellen cselekedni kell, hogy el lehessen kerülni ıket. Ezt követıen kerülhet sor az erısségekhez kapcsolódó lehetıségek és veszélyek, valamint a gyengeségekhez kapcsolódó lehetıségek és veszélyek feltárására, amelyek a minıségpolitika alapjait adják.

II. Minıségpolitika 1. Küldetés és jövıkép A minıség fogalmát az Önkormányzat feladat- és hatáskörének gyakorlását biztosító eljárás és döntési rendszereiben, folyamataiban érvényesíti, melyben elengedhetetlennek tartjuk, hogy teljes körben megfeleljünk a közoktatás egészére vonatkozó jogi szabályrendszernek. A program megalkotásának elsı lépése az önkormányzat küldetésének, illetve jövıképének kialakítása a közoktatásra vonatkozóan. Meghatározásának célja, hogy a településen élık választ kapjanak a közoktatás rendszerével kapcsolatos kérdésekre. 11

Mindezek alapján küldetésünk lényege nem más a közoktatás területén, mint az önkormányzat kötelezı és önként vállalt feladatainak törvényes, átlátható, hatékony és gazdaságos teljesítése most és a jövıben. Felelıs tulajdonosként bánunk az elızı generációk által felhalmozott közoktatási értékekkel, épületekkel, szellemi javakkal. A közoktatás közügy, a mindenkori képviselı-testület elkötelezi magát, hogy döntéseiben kizárólag törvényességi, szakmai, hatékonysági szempontokat vesz figyelembe. Döntéseinkben konszenzusra törekszünk, a különbözı jogszabályokban rögzített egyeztetési kötelezettségeket betartjuk. Azt szeretnénk, hogy minden szentesi lakos úgy érezze, hogy mindaz, ami a közoktatás területén történik érte van. Így az önkormányzati rendszer mőködésének biztosítására hosszú távon szükség van, mivel a település fejlıdése túlnyúlik egy- egy önkormányzati cikluson. Az innovatív, kooperatív együttmőködés az intézményekkel, a szülıkkel, a szomszédos településekkel, különbözı civil szervezetekkel, nélkülözhetetlen alapja a továbblépésnek. A város nevelési-oktatási intézményei fontos feladatot és felelısséget vállalnak a jövıben a minıségi munka iránti igény kialakításában azért, hogy a közoktatási intézmények feladatellátása a város polgárainak elvárása szerint alakuljon. Az óvodai nevelés feladata az egészséges életmód alakítása, az érzelmi,- értelmi nevelés, a szocializáció fejlesztés támogatása, irányítása. Az iskolai nevelésnek és oktatásnak elı kell segíteni a modern, demokratikus társadalmi kultúra megerısödését, képzési kínálatukkal megfeleljenek a kor aktuális társadalmi- gazdasági elvárásainak is. A közoktatási intézmények ırizzék meg saját, egyéni arculatukat. A közoktatási intézmények szerkezetei is segítsék a hatékonyságot, az intézmények gazdálkodása tervszerő és takarékos legyen. Kiemelten kezeljék a feladatellátáshoz szükséges szakember-ellátottság biztosítását. A beiratkozások alkalmával az intézmények mindinkább közelítsék meg és tartsák be a vonatkozó jogszabályokban megállapított maximális létszámhatárokat. Az óvodákban, iskolákban mőködjenek hátrányok leküzdését segítı programok a sajátos nevelési igényő gyermekek/tanulók esélyegyenlıségének biztosítása érdekében. Az általános iskolák segítsék a fiatalok társadalmi beilleszkedését és azonosságtudatuk alakítását, valamint pályaválasztásuk koordinálását. Minél szélesebb körben – a halmozottan hátrányos helyzető tanulókra különös tekintettel - legyen biztosított a településen tanulók alapfokú mővészeti képzése. A hatékony szolgáltatás érdekében a pedagógiai szakszolgálat feladat-ellátási körét bıvítse ki a korai fejlesztés és a tanulási és pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladattal. Mindezek érdekében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85.§ (7) bekezdése alapján az Önkormányzat fenntartásában mőködı közoktatási intézményekre vonatkozóan minıségirányítási rendszert mőködtetünk, melynek keretén belül komplex, összehangolt és folyamatos pénzügyi, tanügyi, munkaügyi, törvényességi ellenırzést és értékelést végzünk, és ehhez szükség szerint szakértıi közremőködést biztosítunk. 2. Minıségpolitikai nyilatkozat Szentes Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elfogadva a közoktatási törvény elıírását megalkotta Szentes Város Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszer Mőködésének Minıségirányítási Programját (ÖMIP). A fenntartói minıségirányítási program kidolgozása és alkalmazása reményeink szerint kiszámítható feltételeket és együttmőködı környezetet hoz létre a közoktatás intézményei számára vállalt feladataik teljesítéséhez, valamint az intézményi minıségirányítási program kidolgozásához és alkalmazásához. A hivatali munkában a Jegyzı, mint az ágazati ügyekért felelıs személy tevékenységében a döntés elıkészítéstıl a mőködésen, ellenırzésen át uralkodóvá kell válnia a minıségi szemléletnek. 12

A közoktatás helyi közszolgáltatás, melynek irányítása nem képzelhetı el az oktatásban érdekelt partnerekkel való párbeszéd és hatékony együttmőködés nélkül. Céljaink elérése érdekében: • a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre építve végezzük oktatástervezési feladatainkat; szakmailag felkészülten, rendszeresen ellenırizzük és értékeljük az intézmények munkáját; • a lehetséges tanulási utak követésével, az intézményi szintek együttmőködésének koordinálásával biztosítjuk az „átjárhatóságot” és a „folytathatóság” elvének érvényesülését az oktatási intézmények között; • az oktatási kínálat tervezését és a helyi követelmények megfogalmazását az érdekelt felek igényeinek és elvárásainak figyelembevételével végezzük; • konszenzuson alapuló, helyi minıségértelmezést figyelembe vevı feladatfinanszírozási rendszert mőködtetünk; • hatékony kommunikációs rendszer biztosítja az érdekelt felek számára szükséges információkat a különbözı szintek között; • esélyegyenlıségi szempontok érvényesítése érdekében elkészítettük a települési szintő esélyegyenlıségi helyzetelemzést, és közoktatási intézkedési tervet hagytunk jóvá önálló dokumentumként. 3. A közoktatási feladatellátás mőködését javító célok A fenntartónak és az intézményeknek közös a célja a közoktatás területén a lakosság, a közoktatási szolgáltatást igénybe vevık, az iskolahasználók elvárásainak megfelelı, eredményes, hatékony és minıségi közoktatási rendszer mőködtetése. Ez a közös cél lehet a kiindulás alapja. 3.1. Hosszú és középtávú célok Hosszú távú célok: •

Alapfokú nevelés-oktatás ellátása, minıségközpontú fejlesztése, irányítása.

Középtávú célok: • • • • • • • • •

a nevelési - oktatási intézmények mőködési feltételeinek biztosítása; stabil, költséghatékony intézményrendszer mőködtetése; minıségirányítási rendszer kialakítása és alkalmazása; a közoktatást érintı más ágazatokkal való hatékony együttmőködés, információáramlás fejlesztése; az intézmények, valamint az oktatásban érdekelt további partnerek együttmőködésének támogatása és koordinálása; kiszámítható feladatfinanszírozási rendszer biztosítása, esélyegyenlıségi szempontok elıtérbe helyezése, prevenciós tevékenység a veszélyeztetett és a hátrányos helyzető gyermekek integrációs nevelése és felzárkóztatása érdekében, az óvoda-iskola egészségügy színvonalának további fejlesztése.

A célok megvalósítását szolgáló fenntartói feladatok: • • •

• •

az alapító okiratok karbantartása, az alapító okirathoz igazodó nevelési, pedagógiai programok fenntartó általi jóváhagyása, az alapító okiratban rögzített és a pedagógiai programban jóváhagyott feladatokhoz szükséges feltételek biztosítása, valamint a jogszabályokban meghatározott módon a szükséges létszám biztosítása, a fenntartói ellenırzés tudatos tervezése és végrehajtása, az intézményi minıségfejlesztési folyamat, valamint az intézményi önértékelési rendszer idıközönkénti áttekintése és értékelése az intézmény bevonásával,

13

• • •

hatékonyság mérés, vezetıi eredményesség értékelése, beiskolázással kapcsolatos jogszabályok betartatása, a közoktatás intézményei tervezéssel, racionális gazdálkodással, megfelelı tárgyi feltételekkel való mőködtetése.

III. Minıségfejlesztési rendszer 1. Fenntartói elvárások a helyi közoktatási rendszer egészére A közoktatással szembeni általános elvárások:  A nevelési-oktatási intézmények törvényesen, költségorientáltan, hatékonyan, eredményesen, a közoktatásban érintett partnerek elégedettségét kiváltó módon mőködjenek.  A közoktatáshoz kapcsolódó hatályos jogszabályok, valamint az intézményi belsı szabályozó dokumentumokban megfogalmazott elvek figyelembevételével alakítsák mindennapi életüket.  A nevelési-oktatási intézmények támogassák a tehetséggondozást folyamatosan segítı nevelést, oktatást.  A közoktatási intézmények a településen élı gyermekek, tanulók számára biztosítsák a tankötelezettség teljesítését; és az “átjárhatóság” elvének érvényesítését.  A tankötelezettség teljes idıszaka alatt nyomon követhetı legyen a gyermek, tanuló elımenetele, egyéni tanulási útja.  Az intézményekben stabil, innovatív nevelı-oktató munkát végzı tantestületek mőködjenek.  A “hozzáadott pedagógiai értékek” mérhetık, értékelhetık, regisztrálhatók legyenek.  Hatékony gyermek- és ifjúságvédelem; hatékony együttmőködés az intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában.  Gondoskodjanak a deviancia és a mentálhigiénés problémák megelızésérıl, kezelésérıl.  A pedagógiai szakszolgálat körében ellátott kötelezı és egyéb feladatok ellátása folyamatos és zavartalan legyen.  Továbbra is biztosítottak legyenek, eredményesen mőködjenek a felvállalt, de nem kötelezı közoktatási feladatokat ellátó intézmények (kollégiumok, alapfokú mővészeti oktatási intézmény).  Gondoskodjanak az egészséges életmódra nevelés megvalósításáról. 2. A közoktatásban érvényesülı területek, elvárások Gazdálkodás Mivel a fenntartó és az intézmény viszonylatában a tanulócsoportok száma a meghatározó, szükséges a tanulócsoportok közoktatási törvényben meghatározott paramétereinek fokozott figyelemmel kísérése, betartása és betartatása. A nevelési-oktatási intézmények gazdálkodása legyen racionális és takarékosságon alapuló. Az éves költségvetés évközi módosulása esetén az intézmény vizsgálja meg, hogyan hat a módosítás a tanév feladatainak megvalósíthatóságára, és jelezze a fenntartónak, ha a megvalósításnak akadályai merülnek fel. Rendelkezzen az intézmény demográfiai ismereteken alapuló beiskolázási és beóvodázási adatokkal. Az intézmények továbbra is éljenek a pályázati lehetıségekkel, kutassanak fel szponzorokat, lehetıség szerint növeljék saját bevételeiket. Feltételrendszer Az oktatás feltételeinek folyamatos javítása érdekében az intézmény pályázati és egyéb források bevonásával folyamatosan javítsa feltételrendszerét. Az intézmény fordítson nagy figyelmet az esztétikus, inger-gazdag környezet biztosítására. Folyamatosan meg kell oldani az épületek akadály-mentesítését. Törvényi minimum alatti létszámú tanulócsoport, csak fenntartói döntés birtokában mőködtethetı. Nevelés • Az óvoda, iskola tevékenységében kapjon hangsúlyt a hétköznapi problémák kezelése, megoldási képessége, a viselkedéskultúra fejlesztése, és a devianciák kezelése. 14

A nevelési-oktatási intézmények értékrendjében továbbra is kapjon hangsúlyos szerepet az egészséges életmódra történı nevelés. • Az iskolában szükséges a tanulási problémákkal küszködı gyerekek hatékonyabb segítése. • Kiemelt figyelmet kell fordítani az intézményben a házirend betartására és betartatására. • Az iskolákban prevenciós programok biztosítsák a hatékony kábítószer, dohányzás és alkoholfogyasztás elleni küzdelmet. • A nevelési folyamatok elfogadott nevelési programok alapján szervezıdjenek. • Az értéket hordozó intézményi hagyományok, helyi sajátosságok megtartása és továbbvitele, a hagyományok ápolása. Oktatás • Az intézményekben tanulóközpontú szakmai munka folyjék. Növekedjék a differenciált tanítási módszerek alkalmazása. A pedagógusok törekedjenek az egyéni tanulási utak tudatos feltárására és menedzselésére. • Szükséges a pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos gazdagítása, a tanítási és értékelési módszerek bıvítése. • Valósuljon meg a tanuló, gyermek elhelyezési folyamatában kooperatív együttmőködı, megoldást keresı magatartás. • A pedagógiai programban és a helyi tantervben megfogalmazottak teljesítése és értékelése. • A pedagógiai programban és a helyi tantervben jóváhagyott órakeretek célszerő felhasználása. • Fordítsanak figyelmet a tehetséggondozás, felzárkóztatás eredményességének, hatékonyságának növelésére. • Legyen dokumentáció a tanulók tudását, készségeit, képességeit mérı vizsgálatok eredményeirıl (az intézményben elvégzett központi mérések országos kompetenciamérések, és belsı mérések mutatói). • A továbbképzési programnak, valamint az éves beiskolázási tervnek elsıdleges célja legyen az intézményi nevelési/pedagógiai programban meghatározott célkitőzések megvalósulásának biztosítása. • Az iskola folyamatosan mérje fel a belépı elsı osztályos tanulók szociális körülményeit és készségszintjét. A szintrehozás, a tudásbeli különbségek mérséklése érdekében készítsen évfolyamonként felzárkóztatási programot. • Az intézmények profil módosítási törekvései, a programkínálat valós társadalmi igényeken alapuljanak. • A tanulók életkori sajátosságaira, egyéni haladási tempójára figyelemmel folyjék az oktató-nevelı munka. • Az intézmények legyenek nyitottak pedagógiai alternatívák és módszerek kipróbálására. • Külsı források bevonásának keresése pályázatokon való részvétel. •

Vezetés A vezetı munkájának ellenırzése, értékelése elválaszthatatlan az intézmény pedagógiai hatékonyságának ellenırzésétıl, értékelésétıl. A vezetı mutasson az intézményi élet minden területén példát. Támogassa kollégái innovációs törekvéseit. Mőködtessen hatékony belsı kommunikációs rendszert, használjon ki minden lehetséges kommunikációs csatornát a munkatársak informálására. Gondoskodjon a pedagógus teljesítményértékelési rendszer mőködtetésérıl. A vezetı személyesen vegyen részt a jövıkép, a minıségpolitika meghatározásában, a minıségfejlesztési rendszer mőködtetésében. Biztosítsa intézménye szegregációmentességét, az esélyegyenlıségi szempontok érvényre jutását. Szervezet A szervezet törekedjen a nevelési/pedagógiai programban megfogalmazott alapelvek, értékek, célok és a mindennapi mőködési gyakorlat közelítésére. Az intézményben átlátható, gyors kommunikációs rendszer 15

és adminisztráció mőködjön. Legyenek az intézményben személyre szabott munkaköri leírások. Legyen világos feladatmegosztás, idıben megismerhetı, munkatervbe építhetı, rögzíthetı feladatok mindenki számára. Szolgáltatás Szülıi igényekre építve az intézmény mőködtessen napközit, iskolaotthont és tanulószobát. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket a törvényi elıírásoknak megfelelıen szervezze az intézmény. A szabadidı eltöltéséhez az intézmény nyújtson a lehetıségekhez képest széles körő kínálatot (sport, könyvtár, szakkör, Internet, kirándulás, színházlátogatás stb.). Kapcsolatrendszer A „partnerközpontú mőködés” jellemezze az intézmény életét. Az intézmény legalább kétévente értékelje a partnerközpontú mőködés megvalósítása során elért eredményeit. Az értékelés alapján meghatározott korrekciót építse be az éves munkatervébe. Erısödjön az intézmények közötti szakmai együttmőködés, párbeszéd, valamint az intézmények között tervezett, tematikus tapasztalatcsere. A városi szintő szakmai munkaközösségek hangolják össze a szakmai továbbképzéseket. Tovább kell erısíteni az intézmény és a szülıi ház kapcsolatát, fejleszteni kell a szülık tájékoztatását az intézmény célkitőzéseirıl, eredményeirıl, az ott folyó munkáról. Törekedni kell a szülık bevonására az intézmény életébe, programjaiba. Minıségirányítás Az intézmény fogalmazza meg minıségpolitikáját, valamint a minıségpolitikára épülı minıségcélokat. Az intézmény mőködtesse minıségfejlesztési rendszerét. Ennek keretén belül saját szabályozásának megfelelıen végezzen önértékelést, az eredményeket tartalmazó írásos összefoglalót, az IMIP éves mőködésének értékelését küldje meg a fenntartó részére, az önértékelés eredményeit, tapasztalatait építse be korrekciós tevékenységébe. Hatékony eljárásrendet mőködtessenek az éves kompetenciamérés (matematika-logika, szövegértés-szövegalkotás) során nem megfelelı szintet elérı eredmények javítására. EU integráció Az intézmények nemzetközi, testvériskolai kapcsolataikat használják fel az Európai Unióról szóló ismeretek bıvítésére. Tanügyigazgatás Az intézmény rendelkezzen – az intézmény mőködését meghatározó - elıírt szabályzatokkal, fordítson figyelmet a dokumentumok megfelelısségére. Indikátor rendszer A helyi, intézményi minıségbiztosítás- minıségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme a széles körő, pontos és megfelelı idıközönként frissített információ. Az intézményi mőködés hatékony, törvényes és szakszerő vizsgálatához az intézmény rendelkezzen az aktuális nevelési/tanévre az alábbi mutatókkal (indikátorokkal), és azt az éves beszámolóval együtt küldje meg a fenntartónak. Terület megnevezése Gazdálkodás





Feltételrendszer












Nevelés

Indikátor A tervezett és felhasznált költségvetés aránya. A fejlesztésre fordított összeg, aránya a dologi kiadásokhoz viszonyítva. Tanulók és számítógépek aránya. Gyermek/pedagógus arány mutatószáma Átlagos osztály/csoportlétszám. Számított álláshelyek és betöltött álláshelyek aránya. Szakos ellátottság aránya. Könyvtár, médiatár éves gyarapodása (db). Felújításra fordított keretösszeg felhasználási szintje. Fegyelmezı/fegyelmi intézkedések száma. Különbözı szintő dicséretek száma.

16

Oktatás

Vezetés














Szervezet

Szolgáltatás















Kapcsolatrendszer






Elmarasztalt és megdicsért tanulók aránya. Prevenciós programok, azokban résztvevık száma. Tantárgyi átlagok. Beiskolázottak/végzettek aránya. „Bukott” tanulók száma, aránya. Tantárgyi „bukások”. Különbözı szintő tanulmányi versenyeken indult tanulók száma, aránya. A központi mérések eredményei (kompetenciamérés). Tanulmányi versenyeken indult tanulók száma, aránya Igazgatói intézkedések száma, természete (munkajogi, szakmai, szervezeti, gazdasági stb.). Évente dokumentáltan ellenırzött, értékelt pedagógusok száma, aránya. Innovációk száma. Távozó/érkezı pedagógusok aránya/oka. Tervezett és megvalósított intézményi értékelések aránya. Valamilyen ok miatt elmaradt órák, foglalkozások száma. Nyert és beadott pályázatok száma. Napközisek, iskolaotthonos ellátásban részesülık, tanulószobások aránya a teljes tanulói létszámhoz képest. Ingyenes tankönyvellátásban részesülık száma, aránya. Ingyenes étkezésben részesülık száma, aránya. HH/HHH tanulók száma, aránya. Intézmény által kezdeményezett szociálpolitikai intézkedések száma. Mőködı szakköri csoportok, sportcsoportok száma. Különbözı szintő megemlékezések, rendezvények száma (sport, kultúra stb.). Jelentkezettek/felvettek aránya. Továbbtanulók aránya (gimnáziumba, szakközépiskolába, szakiskolába). Beíratási körzeten belüliek/körzeten kívüliek aránya.

3. Az egyes közoktatási intézményekkel szembeni elvárások Óvodák Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – gyermek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. (Kt. 24. § (2).) • Az óvodai nevelés alapvetı célja és feladata, hogy az érzelmi, értelmi, testi és közösségi neveléssel - a családdal együttmőködve - a gyermeki személyiség egészét fejlessze. • A jogszabályban meghatározott és a fenntartó által elfogadott nevelési programok szellemében mőködı intézményi szolgáltatások biztosítása. • Differenciált nevelés megvalósítása a sajátos nevelési igényő, a hátrányos körülmények között élı gyermekek esetében. • A gyermekek egyéni képességeihez igazodó fejlesztés, tehetséggondozás, felzárkóztatás megvalósítása. • Gyermekvédelem, a hátrányos helyzető, veszélyeztetett gyermekek megsegítése. • Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása, egészséges életmódra nevelés összehangolt érvényesítése a mindennapokban. • Legyen a játék az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége. A játék az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, a spontán tanulás színtere, a világ megismerésének leggazdagabb

17

formája. • Érezze jól magát a gyermek az óvodában, melyben megbecsülés és szeretet övezi, s ahol joga, hogy biztonságos, egészséges környezetben neveljék, gyermeki létéhez méltó körülmények között. • Törekedjenek az óvónık arra, hogy a gyermekek olyan tapasztalatokat, ismereteket szerezzenek, melyek segítségével biztonságosan eligazodhatnak az ıket körülvevı világban. • Testi, szociális és értelmi fejlıdésükben olyan fejlettségi szintre juttassák a gyermekeket, hogy képessé váljanak az iskolai életre. Általános iskolák Az általános iskolában a tanuló az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelıen felkészül a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre /Kt. 26. § (5) /. • Az általános mőveltséget megalapozó nevelés és oktatás célja, hogy a tanuló elsajátítsa a társadalmi beilleszkedés alapvetı normáit, felkészüljön az érdeklıdésének, képességének és tehetségének megfelelı középiskolai továbbtanulásra, illetve pályaválasztásra. • Törekedjen a pedagógiai programban és a helyi tantervben megfogalmazottak teljesítésére és értékelésére. • Fordítson figyelmet az értéket hordozó intézményi hagyományok, helyi sajátosságok megtartására és továbbvitelére. • Vegyen aktívan részt a város közéleti, kulturális, társadalmi életében. • Környezettudatos magatartás, környezetért felelıs életvitel, a természet és a társadalom harmóniájára törekvés. • Hatékony, költségkímélı mőködés biztosítása. • Pályázatokon való részvétel. • A szülıi, tanulói, fenntartói igények figyelembevétele. • A hagyományok ápolása. • A korosztályt fenyegetı társadalmi veszélyek prevenciójára törekvés pedagógiai eszközökkel az oktató-nevelı munka során. • Hátrányos helyzető, veszélyeztetett tanulók támogatása. • A pedagógusok fordítsanak kellı figyelmet a tanulók megfelelı motiválására. Olyan módszerekkel tanítsanak az iskolában, ami segíti a tanuló aktív részvételét az ismeretszerzésben. • Az iskola fektessen nagy hangsúlyt a személyiség- és a közösség fejlesztésére. • Osztályfınökök kiemelt feladata legyen a közösségformálás. • Az iskola segítse a tanulók továbbtanulási szándékának megvalósulását. • Gondoskodjanak a deviancia és a mentálhigiénés problémák megelızésérıl, kezelésérıl. Alapfokú mővészetoktatási intézmény A zene- és a táncmővészetek oktatását az önkormányzat a Lajtha László Alapfokú Mővészeti Iskola és Hangversenyközpont mőködtetésével biztosítja. Az alapfokú mővészetoktatási intézményben mővészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú mővészeti oktatás célja, hogy megalapozza a mővészeti kifejezıkészségeket, a tehetséges gyerekeket kiemelje, valamint, hogy zenei pályára irányítsa ıket. Alapfokú mővészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthetı. A tanuló az utolsó alapfokú évfolyam befejezését követıen mővészeti alapvizsgát, az utolsó továbbképzı évfolyam elvégzését követıen pedig mővészeti záróvizsgát tehet. A mővészeti alapvizsgát és a mővészeti záróvizsgát a jogszabályban meghatározottak szerint kell megszervezni. Kollégium Fenntartásáról, mőködtetésérıl nem kötelezı feladatként gondoskodik Szentes Város Önkormányzata. Az intézmény 2007. július 1-jétıl jogutód intézményként a középiskolás és az általános iskolás diákok számára biztosítja a kollégiumi ellátást. A kollégiumi nevelés célja, hogy komplex 18

személyiségfejlesztéssel a gyakorlati életben való eligazodást és a felelıs döntéshozás képességét kialakítsa a tanulókban, valamint a konstruktív életvitelre neveléssel, a tanulók életkezdési esélyeit növelje, tehetséggondozással, tanulmányaik megsegítésével. Egységes Pedagógiai Szakszolgálat A többcélú társulás keretében városi és kistérségi szinten a 2008. évben 1123 gyermek, tanuló nevelési tanácsadását, logopédiai ellátását, szőrését, iskolaérettségi vizsgálatát végezték el az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei. Az intézmény a térségi feladatok mellett Szentesen ellátja a gyógytestnevelést is. A pedagógiai szakszolgálat körében cél, hogy az ellátott kötelezı és egyéb feladatok ellátása folyamatos és zavartalan legyen. Feladatainak bıvítése indokolt a korai fejlesztés, illetve a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás területén. Az egyes intézménytípusokra vonatkozó célok intézményenkénti lebontását az 1. számú melléklet tartalmazza. 4. A közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok kapcsolata Az Önkormányzat a helyi közoktatási rendszer hatásos és hatékony mőködtetése érdekében az alábbiakban határozza meg a közoktatás és más, hozzá kapcsolódó ágazatok kapcsolatrendszerét: Terület Közoktatást érintı feladat Intézmény, és feladat-ellátásért felelıs munkakör Gyermek-és ifjúságvédelem









Szociálpolitika






Egészségügy






Munkaerıgazdálkodás




Sport




Közmővelıdés





Az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelıseinek jogszabályilag szabályozott munkája, megfelelı kapcsolat kiépítése. Veszélyeztetett gyermekek gondozása. Gyermekjóléti szolgálat, magántanulói státusz véleményezése, családlátogatás. Bőnmegelızés Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı gyermekek/tanulók ellátása Beszédhibák kezelése

Jegyzı

Gyámhivatal, Családsegítı Központ Gyermekjóléti szolgálat Rendırség Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

Segélyek odaítélése. Jegyzı Rendszeres gyermekvédelmi-, illetve óvodáztatási Nevelési-oktatási intézmények vezetıi támogatás. Veszélyeztetett, hátrányos helyzető gyermekek, tanulók feltérképezése, nyilvántartása. A rendszeres egészségügyi ellátás mőködtetése a Gyermek és iskolaorvosi, valamint tankötelezettség végéig. védınıi hálózat Drogprevenció, szőrıvizsgálatok ÁNTSZ Munkaegészségügyi feladatok Általános iskolai pályaorientáció, a pályaválasztást Intézményvezetık segítık tevékenységének összehangolása pedagógus továbbképzés, átképzés Szabadidı hasznos eltöltése, tehetséggondozás, Intézményvezetık egészségvédelem Sportegyesületek Könyvtári szolgáltatás Vetélkedık, elıadások, kiállítások szervezése

Intézményvezetık Mővelıdési Központ, Városi Könyvtár

Gyermek és ifjúságvédelem: Az együttmőködés tartalma: • A gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer mőködtetése; adatbázis készítése. • Veszélyeztetett, hátrányos helyzető gyermekek feltérképezése, nyilvántartása a fokozottabb gondoskodás, segítés érdekében. 19

Az intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelıseinek törvényes, jogszerő munkájának segítése, együttmőködés. • A tanulási kudarcok, devianciák és anyagi nehézségek miatt ne legyen iskolarendszert elhagyó tanuló. Kapcsolódási pontok: • Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Osztály • A segítségre, támogatásra szoruló családok, gyermekek, fiatalok életkörülményeinek javítása. Tevékenységi formák, területek: • A Gyermekjóléti Szolgálat munkatársa felkeresi az érintett családokat, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıssel együtt. • Életkori sajátosságok figyelembe vétele, társadalmi mobilitás, beilleszkedés elısegítése. Az együttmőködés módja, kapcsolattartás lehetıségei: • A településen mőködı civil szervezetek felveszik a kapcsolatot az intézmények vezetıivel, gyermek-és ifjúságvédelmi felelıseivel munkájukat segítendı szándékkal, • Munkacsoport mőködtetése a gyermekek, fiatalok érdekében, bevonva a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök mellett, a Gyámhivatalt, a Szociálpolitikai Osztály szakembereit, a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársát, a Rendırség munkatársát, és a védınıket. Az együttmőködés dokumentálásának módja: • Komplex adatbázis elkészítése, amelybıl folyamatosan kigyőjthetı és felhasználható a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos segítség fajtája, a felelıs(ök) szervezete, személye, és a nyomon követés módja. •

Szociálpolitika: Az együttmőködés tartalma: • A gyermekek, tanulók egyenlı esélyeinek biztosítása a szociális háló kiterjesztése. • Óvodáztatási támogatás a jogszabályban elıírt feltételek esetén. • Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülık számának növekedése. Kapcsolódási pontok: • Az érintett szervezetek képviselıi; intézményvezetık, gyermek- és ifjúságvédelmi felelısök, a hivatal ügyintézıi az érintett gyermekek, tanulók fejlıdésének lehetıségét saját területükön biztosítják. Az együttmőködés módja, kapcsolattartás lehetısége: • A szociális ellátórendszer mőködtetése - fentebb leírt személyek, szervezetek, intézményekkel állandó kapcsolattartás. • Munkacsoport mőködtetése: megelızendı az iskolákból való lemorzsolódás, óvodából, való kimaradás. Az együttmőködés dokumentálásának módja: • Információs rendszer kialakítása - a tervezhetı kapcsolódási pontok, kapcsolattartás, eredményesség szerinti dokumentálása. • Egységes adatközlési rendszer kialakítása, így pontos nyilvántartásokkal, dokumentált nyomon követéssel nem marad ki egy olyan gyermek, fiatal sem, akit be kell vonni ebbe a rendszerbe. Egészségügy: Az együttmőködés tartalma: • A rendszeres egészségügyi ellátás mőködtetésének segítése az óvodában, a tankötelezettség végéig az általános iskolában a 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. számú melléklete. Tevékenységi formák, területek, együttmőködés módja, kapcsolattartás lehetıségei: • Éves ütemterv készítése az egészségügyi vizsgálatokról (idıpont, korosztály, vizsgálat célja, védıoltások; mi a feladata a védınınek, óvodának, iskolának). kapcsolattartók: iskolaorvos, iskola-fogorvos, védını, nevelési-oktatási intézmények vezetıi, intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs, osztályfınökök, óvodai csoportvezetık. 20

A dokumentálás módja: • Az együttmőködésre készítendı ütemterv és annak végrehajtásáról szóló dokumentum. Munkaerı-gazdálkodás: Az együttmőködés tartalma: • Az önkormányzat képviselı-testülete határozza meg a közoktatási intézményekben dolgozó pedagógusok és technikai létszámát, írja ki az intézmények igazgatói pályázatát. Kapcsolódási pontok: • Racionális munkaerı-gazdálkodás a közoktatási intézményekben. • Megfelelı, pályaválasztás elıkészítése, körültekintı pályaorientáció a közoktatási intézményekben. Tevékenységi formák, területek: • 8. évfolyamos osztályoknak, tanulóknak pályaválasztásért felelıs tájékoztatást ad a lehetıségekrıl. Az együttmőködés módja, a kapcsolattartás lehetıségei: • Az általános iskolák és középiskolák pályaválasztási felelıseinek kapcsolata. • Az intézmények pályaválasztási felelısei és a helyi munkaerı-piacot képviselık (vállalkozók) kapcsolata. Az együttmőködés dokumentálásának módja: • Ütemterv készítése a kapcsolattartásról, az események dátumairól. • Emlékeztetı készítése a felelıs személyek tevékenységérıl, az együttmőködés eseményeirıl. Sport: Az együttmőködés tartalma: • A diákok számára sportolási lehetıség biztosítása az oktatási intézményben és a térség egyesületeiben; szabadidı hasznos eltöltése, versenyek szervezése. • Kapcsolattartás a testnevelı pedagógusokkal. • A tehetségek kiválasztása, gondozása és sportegyesületbe irányítása – utánpótlás nevelés. • Intézményi sportversenyek támogatása, a diáksportra fordítható sporttámogatási keret felhasználásával. Kapcsolódási pontok: • Az iskolák testnevelıi és az egyesületek edzıi rendszeres megbeszélései. Tevékenységi formák, területek: • Városi tömegsport- és szabadidısport rendezvények, intézményi egészségnevelési programok támogatása. Az együttmőködés módja, kapcsolattartás lehetısége: • Kölcsönös tájékoztatás. • Évenkénti egyeztetés a városi és térségi testnevelıkkel az aktuális tanév sportfeladatairól. Az együttmőködés dokumentálásának módja: • Versenynaptár készítése, a pontos dátumok és helyszínek megjelölésével. • A versenyek eredményeinek értékelése, sportolók elismerése, díjazása. Közmővelıdés: Együttmőködés tartalma: • A gyermekek, fiatalok napközbeni, szünidei ellátása. • A szabadidejük hasznos eltöltésének biztosítása, szervezése – mővelıdési házban, könyvtárban. Cél, hogy a gyermek védett környezetben van, szakemberekkel - drog, ital, cigaretta nélkül - hasznosan tölti el szabadidejét. • A könyvtár is a szabadidı hasznos eltöltésében játszik szerepet. Kapcsolódási pontok: • A mővelıdési ház, könyvtár, mővelıdési intézmények azokat a pontokat vállalják fel, amelyeket az iskola már nem tud a gyermekek szabadidı hasznos, biztonságos eltöltésében vállalni. 21

Az oktatás számít a könyvtárra: tanulói győjtı- kutatómunkák, kötelezı - ajánlott olvasmányok; tanulmányi versenyekre való felkészülés. Tevékenységi formák, területek: • Rendhagyó irodalomórák a könyvtárban; más tanórák szakirodalmát segítı órákon, valamint iskolaotthonos foglalkozásokon is. • Könyvtárismertetı foglalkozások a könyvtárban általános iskolásoknak. • A klubfoglalkozások, irodalmi, mősorok összeállításaihoz; szakkörök olvasmányanyagához szakember segítségével Együttmőködés módja, a kapcsolattartás lehetısége: • Egymás megkeresése, a tevékenységformák, idıpontok, témák megbeszélése. • Az intézmény igazgatója, a közmővelıdési intézmény vezetıivel a fenntartó koordinálásával tartja a kapcsolatot. Az együttmőködés dokumentálásának módja: • Ütemterv készítés a tevékenységrıl, az együttmőködés eseményeirıl. Pontos, dátum szerint nyomon követhetıek legyenek a megállapodások, tevékenységek, felelıs személyek, határidık. •

5. Fenntartói közoktatás irányítási, tervezési folyamatok szabályai, területei Az önkormányzat kötelezı és nem kötelezı feladatainak ellátása Az önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint, 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 85. §-a alapján látja el a közoktatással kapcsolatos feladatait. A Kt. 86. § szerint a települési önkormányzat köteles gondoskodni:  óvodai nevelésrıl,  az általános iskolai oktatásról,  nemzeti és etnikai kisebbségi nevelésrıl és oktatásról igény szerint. Nem kötelezıen ellátott közoktatási feladatok:  alapfokú mővészeti oktatás biztosítása,  kollégium,  logopédiai szolgáltatás,  nevelési tanácsadás,  gyógypedagógiai nevelés /középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportja/,  gyógytestnevelés. 5.1. A fenntartói közoktatás irányítás szereplıi, hatáskörök Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete A város polgárainak demokratikusan választott döntéshozó szerve. A Képviselı-testület mőködésére vonatkozóan a Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2003. (IV.04.) Kt. rendelete az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Mőködési Szabályzatában foglaltak az irányadóak. A Képviselı-testület át nem ruházott hatáskörben valamennyi a Kt. 102.§ (1-2.) által megjelölt kérdésekben határoz az alábbiak szerint: dönt a közoktatási intézmény létesítésérıl, gazdálkodási jogkörérıl, átszervezésérıl, megszüntetésérıl, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történı jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy idıszakon belüli óvodai felvételének idıpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhetı költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit; 22

meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát, továbbá engedélyezi a maximális osztály, csoport létszámtól való eltérést, meghatározza az adott tanítási évben az iskolában indítható osztályok, napközis osztályok (csoportok) számát, továbbá engedélyezi a maximális létszámtól való eltérést; mőködteti a minıségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen, - négyévenként legalább egy alkalommal ellenırzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket; megbízza a közoktatási intézmény vezetıjét, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat; jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzatát, minıségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét; értékeli a nevelési-oktatási intézmény nevelési/pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét. Rendeletben határozza meg az intézmények költségvetését, valamint a térítési díj és tandíj megállapításának szabályait. Határozattal bízza meg a közoktatási intézmények vezetıjét. Határozattal hagyja jóvá • A közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-mőködtetési és fejlesztési tervet. • Az intézmények alapító okiratát; házirendjét; minıségirányítási programját; pedagógiai programját; közoktatási feladatellátásának alakulását, (ellátandó órák száma, indítható óvodai csoportok, osztályok, napközis csoportok száma, az intézmény nyitva tartása, az intézmény számított álláshelyeinek meghatározása), a közoktatás-fejlesztési tervet. Ellenırzi: • a közoktatási intézmények gazdálkodását; • az épületek, berendezések mőszaki állapotát; az intézmények mőködésének és döntéshozatalának jogszerőségét; • a szakmai munka eredményességét; • a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet; • a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket.. Értékeli: • a nevelési, pedagógiai programban meghatározott feladatok végrehajtását; • a pedagógiai- szakmai munka eredményességét.. Mővelıdési és Oktatási Bizottság Az SZMSZ 2. sz. melléklete 5. pontja szerint: a.) figyelemmel kíséri az óvodai, az alapfokú és kollégiumi ellátást, továbbá az alapfokú mővészeti iskolai tevékenységet és a pedagógiai szakszolgálati ellátásokat is. b.) javaslatot tesz az önkormányzati óvodák és általános iskolák igénybevételével kapcsolatos kérdésekben, c.) foglalkozik minden olyan kérdéssel, amelynek megvizsgálását, véleményezését az önkormányzat testülete vagy a bizottság fontosnak tart, továbbá a szolgáltatást igénybe vevık részérıl érkezett bejelentésekkel is, d.) figyelemmel kíséri a város kulturális ellátottságát, a mővelıdési feladatok végrehajtását, a mővészeti csoportok mőködését. Polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az intézmények vezetıi tekintetében.

23

A jegyzı dönt a jogszabályban meghatározott hatósági államigazgatási és törvényességi kérdésekben. A helyi közoktatási intézményekkel kapcsolatos feladatokat a Mővelıdési Iroda látja el. Mővelıdési Iroda Elıkészíti és végrehajtja a képviselı-testület, valamint az oktatási bizottság határozatait. A törvényben meghatározott keretek között segíti és ellenırzi a nevelési-oktatási intézmények tevékenységét. A Mővelıdési Iroda elsı sorban segítıje az intézmények munkájának tiszteletben tartva azok önállóságát. Az iroda feladatkörében nem az ellenırzés kapja a meghatározó szerepet, hanem törvényalkalmazó mivolta. Állandó, átfogó helyzetképpel rendelkezik az intézményekrıl. Az információgyőjtés módszerei, lehetıségei • intézményvezetıi beszámolók, • tantárgyfelosztás, • tanévnyitó/záró értekezletek jegyzıkönyvei, • statisztikai adatok, • igazgatói értekezletek, szakmai megbeszélések, tapasztalatcserék jegyzıkönyvei, • iskolai munkaterv, • személyes részvétel az intézmények értekezletein, rendezvényein. A fenntartónak rendelkeznie kell a fenntartásában mőködı közoktatási intézményre vonatkozó minden jogszerő információval, amely a fenntartó hatáskörében történı intézkedést igényel, befolyásolhatja a fenntartó tervezési, döntés-elıkészítési munkáját, illetve magát a döntést. Számviteli és Tervezési Iroda Együttmőködve az intézményekkel és a Mővelıdési Irodával elıkészíti az intézmények költségvetését, áttekinti a beszámolóit. Segíti és ellenırzi a közoktatási intézmények gazdálkodását. Vagyongazdálkodási Iroda Ellátja az intézmények felújításával és karbantartásával kapcsolatos feladatokat. Szociálpolitikai Osztály Szociális igazgatási ügyeket lát el. 5.2. Fenntartói döntési folyamatok elıkészítésének eljárásrendje Intézmény létesítése Az intézmények létesítése, tevékenységének meghatározása az alapító okirat elfogadásával lesz jogszerő. A közoktatási intézmény alapító okirata tartalmazza: • az intézmény nevét, az alapító, illetve a fenntartó nevét és címét; • az intézmény típusát, alaptevékenységét, nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatait, tagintézményét, a feladatellátást szolgáló vagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát, az intézmény székhelyének és valamennyi telephelyének címét, nevelési-oktatási intézmény esetén az intézménybe felvehetı maximális gyermek-, tanulólétszámot, a tagozat megnevezését, iskola esetén az évfolyamok számát, alapfokú mővészetoktatás esetén a mővészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését, • a gazdálkodással összefüggı jogosítványokat, • a módosításokat törvénymódosítás, illetve feladatváltozás indíthatja el. Intézmény elnevezése Az intézmények elnevezése a jogszabály szerinti típus (óvoda, általános iskola, mővészetoktatási intézmény) meghatározásával történhet. A megkülönböztetı név széles körben ismert személy neve vagy egyedi megjelölést szolgáló más név is lehet. Az intézmény nevére javaslatot tehetnek az állampolgárok, a településen mőködı állami és társadalmi szervezetek, illetve az intézmény dolgozói. Az elnevezés elıtt ki kell kérni a nevelıtestület, a szülıi közösség, az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha egy közoktatási feladat ellátására hozták létre a közoktatási intézményt, akkor az intézmény hivatalos 24

neve két részbıl áll, az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükrözı jogszabály szerinti megnevezésekbıl, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott intézményt létrehozták. Óvodák, általános iskolák felvételi körzetének meghatározása A beíratás az iskolák esetében a népesség-nyilvántartás, valamint az óvodai nyilvántartás alapján tervezhetı gyermeklétszám és az intézmények befogadóképessége ismeretében történik. A felvételi körzet meghatározása a tervezhetı gyermeklétszám és az intézmények befogadóképessége, valamint földrajzi fekvése alapján történik. A körzet szerepe a szülı azon biztonsága, hogy a körzeti intézmény a felvételi kérelmét nem tagadhatja meg. Az óvodai és iskolai beíratások intézményekkel egyeztetett idıpontban a jegyzı felhívása alapján történnek. Nyitva tartás rendje A képviselı-testület a közoktatási intézmények éves nyitvatartási rendjét a szülıi igények ismeretében határozza meg. Indítható csoportok, osztályok meghatározása Az óvodák, iskolák, indítható osztályai, csoportjai engedélyezésérıl a Képviselı-testület • a Kt.-ben meghatározott létszámhatárok figyelembe vételével; • a beiratkozási adatok figyelembevételével, • a közoktatási törvényben megadott kötelezı és nem kötelezı órakeret felhasználásával kiszámított pedagógus és technikai létszám ismeretében, illetve • a középtávú közoktatás-fejlesztési tervben foglaltak mérlegelésével dönt. 5.3. A közoktatásra is vonatkozó rendeletalkotás Költségvetési rendelet A közoktatási intézmények költségvetését az önkormányzat a költségvetési rendeletében határozza meg az alábbi finanszírozási elvek mentén: • biztosítottak legyenek az alapfeladatok végrehajtásához szükséges költségek, valamint • az önkormányzat által meghatározott, az intézmények által felvállalt többletfeladatok költségei. A közoktatási intézmények költségvetését a hivatal az intézményekkel közösen készíti elı. A tervezetet az intézményekkel egyezteti a hivatal, az egyeztetésrıl jegyzıkönyvet készít. Térítési- és a tandíj megállapítása A térítési díj és a tandíj megállapításának szabályait törvényi felhatalmazás alapján a 21/2005. (X.25.) ÖR számú rendeletben határozta meg a képviselı-testület. Fıbb fejezetei: • Ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatások, • Térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség, • Térítési díj- és tandíjfizetési kötelezettség mértéke, • A befizetett tandíj és térítési díj felhasználása. Szociális juttatások rendje A szociális juttatások rendjét a Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete 25/1999. (IX.18.) KT. rendelete a pénzbeli és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról szóló többször módosított rendelete szabályozza. A szociális juttatások rendjérıl szóló rendelet a közoktatás résztvevıire vonatkozóan az alábbi fejezeteket tartalmazza: • rendszeres gyermekvédelmi támogatás • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás • gyermekjóléti szolgáltatás • gyermekek napközbeni ellátása szolgáltatás.

25

5.4. Az intézményvezetık megbízása és a munkáltatói jogok gyakorlása A közoktatási intézményekben az igazgatói munkakör magasabb vezetıi beosztásnak minısül. Szentes városában az intézményvezetıi megbízás 5 nevelési/tanévre szól. Az intézményvezetıi munkakört nyilvános pályázat útján lehet betölteni. A felhívást az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni, a pályázat benyújtásának határidejét a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ internetes oldalán történı közzétételtıl kell számítani. A megbízás elıírt feltételeit a Kt. 18. §-a, valamint a 138/1992. (X.08.) kormányrendelet vonatkozó paragrafusai szabályozzák. A kiegészítı feltételek között szerepelhet a közoktatás-vezetıi szak megléte vagy más speciális feltétel. A pályázatot a jegyzıhöz kell benyújtani, de tájékoztatást a Mővelıdési irodától kérhetnek az érdeklıdık. A munkáltatói jogokat - az igazgató felett - a képviselı-testület gyakorolja. Az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 5.5. Intézményi szabályozó dokumentumok jóváhagyása Szervezeti és Mőködési Szabályzat jóváhagyása Az intézmény a nevelıtestület által elfogadott SZMSZ-t jóváhagyásra benyújtja a Mővelıdési Irodára. Mellékeli az elfogadásról szóló jegyzıkönyveket, illetve a támogató véleményeket, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményét. A Mővelıdési Iroda munkatársa átvizsgálja, hogy tartalmazza-e az SZMSZ mindazokat a fejezeteket, amelyeket a közoktatási törvény elıír, tartalmaz-e törvénysértést. Ha törvénysértést tapasztal, felhívja az intézmény vezetıjének figyelmét. Ha az együttmőködés eredményeképpen a javítás megtörténik, akkor jóváhagyásra ajánlja a Képviselı-testületnek. Ha a törvénysértést nem javítja ki az intézmény, akkor a jóváhagyás megtagadását kezdeményezi. Pedagógiai Program jóváhagyása A nevelıtestület által elfogadott pedagógiai programot az intézmény jóváhagyásra megküldi a Mővelıdési Irodára. A Mővelıdési Iroda áttekinti, hogy a legitimációs rend szerinti egyeztetés megtörtént-e; a szülıi szervezetek véleményt alkottak-e; az intézmény becsatolta-e az elfogadásról szóló jegyzıkönyvet; a diákönkormányzatok véleményt formáltak-e; az iskolaszék véleményezte-e. A Mővelıdési Iroda szakértıi véleményt kér. A szakértı a Kt. 103. § (2) bekezdése szerint arra válaszol, hogy megfelel-e a pedagógiai program a törvényben elıírtaknak; tartalmazza-e a fenntartó által elıírt feladatokat; tartalmaz-e a fenntartó által nem finanszírozott vagy nem finanszírozható többletfeladatokat; nem sérti-e a gyermekek jogait. A szakértıi vélemény ismeretében tárgyalja meg a pedagógiai programot a oktatási bizottság és javaslatot tesz a képviselı-testületnek a jóváhagyásra vagy a jóváhagyás megtagadására. A képviselı-testület jóváhagyást akkor tagadhatja meg, ha törvénysértı és/vagy nem finanszírozható feladatot tartalmaz. A jóváhagyás megtagadása esetén jogorvoslati lehetıséget biztosít. Intézményi Minıségirányítási Program jóváhagyása Az IMIP képviselı-testületi jóváhagyása elıtt a Mővelıdési Irodának vizsgálnia kell az eljárási és törvényességi rendelkezések megtartását, a minıségirányítási program és az önkormányzati minıségirányítási program összhangját. Házirendek jóváhagyása A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az képviselı-testületi elé kerülés, illetve a döntés elıtt a Mővelıdési Iroda megvizsgálja, hogy az elfogadás törvényes feltételeit betartotta-e az intézmény, vane törvénysértı szabályozás, a legitimációs rend szerinti egyeztetés megtörtént-e. 6. Fenntartói irányítás keretében tervezett ellenırzés rendje Szentes Város közoktatási feladatellátásának minıségbiztosítása keretében mőködtetett ellenırzési – mérési - értékelési rendszerével a fenntartó kötelezı és vállalt feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátását kívánja biztosítani.

26

6.1.A fenntartói ellenırzés, értékelés törvényi alapja A Kt. 102.§ (2) tartalmazza a fenntartó értékeléssel és ellenırzéssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. Ennek alapján a fenntartó: A minıségirányítási programban meghatározottak szerint mőködteti a minıségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal – ellenırzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét; nevelési- oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet; a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket. Értékeli a nevelési- oktatási intézmény foglalkoztatási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai- szakmai munka eredményességét. A közoktatási intézmény ellenırzési módját (szakmai, törvényességi) a Kt. 107. §-a határozza meg. A fenntartói értékelés lehetséges módjait a Kt. 104. §-a szabályozza. Az iskolafenntartó törvényességi ellenırzési jogkörét a Kt. 104. § (1) és Kt. 104. § (4) tartalmazza. A fenntartó a nevelési, illetve a pedagógiai program végrehajtását, a közoktatási intézményben folyó szakmai munka eredményességét a pedagógiai- szakmai szolgáltatást ellátó intézmény által végzett mérések, értékelések, illetıleg szakértı által készített vélemény, a közoktatási intézmény által készített beszámoló; az iskolaszék véleményezése alapján értékelheti. Kt. 104. § (5) szerint a közoktatási intézmény tanévenként, évenként egy alkalommal kötelezhetı arra, hogy tevékenységérıl átfogó beszámolót adjon a fenntartónak. A beszámoló szempontjait a fenntartó elıre megadja az intézménynek. Kt. 104. § (1) a) pontja szerint a törvényességi ellenırzés irányulhat: • az intézményi szabályzatok elfogadására elıírt eljárási rendelkezések megtartására; • a szabályzatban foglaltak jogszerőségére; • a mőködés és döntéshozatal jogszerőségére; különösen a tanuló- és gyermekbaleset megelızésével, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelı- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggı tevékenységre. Kt. 83. § (4) szerint a fenntartó képviselıje jár el, és hoz másodfokú döntést::  törvényességi kérelem; illetve  óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felül bírálati kérelem tekintetében. 6.2. A fenntartói ellenırzés, értékelés alapelvei Az önkormányzati ellenırzési, értékelési rendszer kialakítása és mőködtetése három egymást kiegészítı nézıpont figyelembevételével történt: • az önkormányzati feladat- ellátási kötelezettség (kötelezı, vagy önként vállalt feladat); • az önkormányzat intézményfenntartói felelıssége; • az ágazatban érdekeltek elvárásai és elégedettségük. Mindezek alapján olyan helyi minıségértékelési rendszert kívánunk mőködtetni, amely erısíti az esélyegyenlıséget; erısíti az élethosszig tartó tanulás megalapozását; intézményi önértékelésen alapul; igazodik a változó környezet igényeihez, elvárásaihoz; világossá teszi az értékelés céljait és feltételeit. Célunk, hogy az értékelés segítse az intézményi önértékelést, és az intézmények fejlıdését. A fenntartói intézményértékelési rendszer hozzáadott érték elvő, a kapott eredményeket nem az egyes intézmények összehasonlítására (rangsorolására) használja fel, hanem az adott területen az intézmények önmagukhoz mért fejlıdését értékeli, s ezáltal feltárja a fenntartó által mőködtetett intézményhálózat fejlesztendı területeit. Mindezeken felül a külsı és belsı értékelés folyamatába be kell kapcsolni az érdekelteket, támogatni kell az intézmények egymástól való tanulását; a fenntartói és az intézményi értékelést össze kell illeszteni. 27

6.3. Az ellenırzés célja, funkciója, várható hatásai Szentes város közoktatási intézkedési tervében foglaltak megvalósulásának figyelemmel kísérése és segítése, fenntartói szakmai döntések elıkészítése, és ezáltal az oktatásban megszerzett pozíció megırzése; a minıségbiztosítás- fejlesztés intézményi támogatása. Az intézményekben folyó szakmai, pedagógiai munka minıségének növelése; az erıforrások biztosítása, az eredményesség és hatékonyság együttes javítása; az intézmények támogatása, belsı fejlesztéshez szakmai alap biztosítása; belsı intézményi döntések támogatása (pl. pedagógus- továbbképzések tervezése). Visszajelzés az intézményekben folyó nevelı- oktató munkáról; annak megállapítása, hogy az egyes intézmények hol tartanak céljaik megvalósításában; valamint, azt, hogy az intézményi és fenntartói szinten pozitívnak ítélt folyamatokat megerısítsük, a kedvezıtlen tendenciákat korrigáljuk, vagy megszüntessük. A közoktatási intézményben végzett ellenırzés alapvetıen kétféle dolgot vizsgál, egyrészt, hogy az intézmény mőködése megfelel vagy nem felel meg a hatályos jogszabálynak, másrészt, hogy az intézmény mőködése megfelel- e a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai programnak? Az ellenırzés tehát minden esetben az írott szabályokhoz képest a megfelelést vizsgálja. Várható változás  rendszerben való gondolkodás;  javuló kommunikáció a fenntartó-intézmény, valamint az intézmény-intézmény között;  kiszámíthatóság;  kiépülı fenntartói adatbázis;  pedagógiai hozzáadott érték mérése;  partneri vélemények mérése,  szakmailag megalapozott döntések. 6.4. Szakmai ellenırzés, értékelése Az ellenırzés célja, hogy a tapasztalatok birtokában hatékony intézkedés megtételére kerülhessen sor. A hibák, mulasztások feltárásra kerüljenek, a helyes út megtalálása, a szakmai munka eredményesebbé tételére irányuljon a cselekvés, ezáltal a hibák javításra kerülnek, az új hibák megelızhetık. Eljárás A fenntartó az intézmények nevelési, pedagógiai programjának végrehajtását, a szakmai munka eredményességét a szakértıi névjegyzékben szereplı(k) szakértık bevonásával ellenırzi. A szakértıi véleményt megkapja az érintett intézmény és a megrendelı. A megállapítások a személyiségvédelemre vonatkozó szabályok betartásával nyilvánosságra hozhatók. Az intézményvezetı a megállapítások alapján köteles intézkedéseket tenni. Ha a megállapításokkal nem ért egyet, észrevételt tehet. Ha az észrevétel nem hoz eredményt, akkor másik szakértıt kérhet fel. A szakértı költségeit mindig a megrendelı köteles fizetni. Az értékelés alapja:  szakértıi vélemény;  a központi (OH-OKÉV), vagy a területi pedagógiai szolgáltatók által végzett mérések eredményei;  a közoktatási intézmény vezetıje által készített beszámoló;  az iskolaszék véleménye. A települési önkormányzat képviselı-testülete az intézmény nevelési/pedagógiai programjának elfogadásakor hozott határozatában elıírja a nevelési, pedagógiai program felülvizsgálatának idıpontját. Az ellenırzési, értékelési jogkörét tehát ezen elızı jóváhagyó döntésének tudatában, ehhez mint mértékhez igazítva végzi. Ezek ismeretében válik láthatóvá az intézményi “hozzáadott érték”. Ellenırzés lehetséges területei: - oktató- nevelı munka feltételrendszere (személyi, tárgyi); - a szolgáltatások megfelelıssége; - a vezetés, nevelı-oktató munka eredményessége; - partnerekkel történı együttmőködés; 28

-

tervezés, szervezés, belsı ellenırzés; nyitottság, nyilvánosság; értékelés helyi rendje; innovációk, fejlesztések.

Egységes ellenırzési rendszer kialakítása a közoktatási törvény 47.§-ban megfogalmazottak figyelembe vételével történhet. 6.5.Törvényességi ellenırzés, értékelése A szakmai ellenırzésen kívül a fenntartó kötelessége a törvényesség biztosítása. A törvényességi ellenırzés elrendelése jegyzıi hatáskör. Törvényességi eljárás keretében vizsgálni szükséges: • A belsı szabályzatok elfogadására elıírt eljárási rendelkezések megtartását. • A szabályzatokban foglaltak jogszerőségét. • A döntéshozatal és a mőködés jogszerőségét. • Az intézmény mőködésére vonatkozó jogszabályok betartását. Eljárás lefolytatása Törvényességi ellenırzés egyik formája az intézmények folyamatosan beérkezı dokumentumainak elemzése. Az oktatási és sport referens a beérkezı statisztikákat elemzi. Összeveti a költségvetési rendeletben, illetve a képviselı-testületi határozatokban foglalt létszámadatokkal. Meggyızıdik arról, hogy az intézmény az osztályait, csoportjait milyen létszámokkal indította. Áttekinti a személyi és tárgyi feltételeket. A beérkezı tantárgyfelosztás elemzésének szempontjai: szakos ellátottság; óraadók alkalmazása; csoportbontások; kötelezı és nem kötelezı tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; engedélyezett túlmunka; órakedvezmények mértéke; a tanulók terhelése. Szervezeti és mőködési szabályzat, pedagógiai programok, házirendek, minıségirányítási program jóváhagyása elıtt az oktatási referens ellenırzi a törvényeknek, rendeleteknek való megfelelést. Az éves munkatervet, félévi és év végi értekezletek jegyzıkönyveit, illetve mindazokat a jegyzıkönyveket, amely nevelıtestületi döntéssel zárul, meg kell küldeni a fenntartónak. A Mővelıdési Iroda meggyızıdik arról, hogy a döntéshozatal jogszerő volt-e, a törvényes mőködés biztosított-e, a tanév rendjének megfelelı-e a munkaterv és képet kapnak a pedagógiai munka eredményeirıl. Jegyzıi hatáskörben megjelenı felülbírálati kérelmek elbírálásra történı elıkészítése a tanügyigazgatási munka törvényességének ellenırzésével jár együtt. A felülbírálati kérelmek elbírálása során meg kell gyızıdni arról, hogy a tanulóval, gyermekkel kapcsolatos döntést az intézmény írásba foglalta-e, jogorvoslati lehetıséget biztosított-e. A folyamatos dokumentumelemzés mellett ellenırzési terv szerint törvényességi ellenırzést a jegyzı jogosult végezni, vagy végeztetni. Az ellenırzési tervnek tartalmaznia kell az intézmények körét, az ellenırzés célját, az ellenırzést végzı nevét, tervezett idıtartamot és módszert. Az ellenırzési programot az ellenırzés megkezdése elıtt legalább 7 nappal meg kell küldeni az ellenırzött intézmény vezetıjének. Az ellenırzést lezáró dokumentumot (jelentés, jegyzıkönyv, feljegyzés) meg kell küldeni az ellenırzött intézménynek, és az elrendelınek. A törvényességi ellenırzés éves tervét a jegyzı állítja össze és juttatja el az intézményeknek. Ellenırzés területei Típusa szerint lehet külsı és belsı. Az intézményi dolgozók bevonásától függıen résztvevıi ellenırzés, illetve részvétel nélküli ellenırzés. Tárgya szerint: Megfelelıségi ellenırzés (az intézményi szabályozók törvényességi vizsgálatát foglalja magába, a szabályozó dokumentumok átvizsgálását valósítja meg.) Ellenırzendı dokumentumok: • Iratkezelési szabályzat; • Továbbképzési program; 29

• Beiskolázási terv; • Nevelési/pedagógiai program; • Helyi tanterv; • SZMSZ; • Házirend; • IMIP; • Valamint az éves munkaterv, óraterv, tantárgyfelosztás, órarend. Teljesítési ellenırzés köre • Tanügyi nyilvántartások és nyomtatványok vezetése; • a tanügyigazgatás feltételrendszere; • adatvédelem és iratkezelés gyakorlata; • a pedagógiai tevékenység megszervezhetısége; • pedagógus továbbképzés intézményi gyakorlata; • a tanév helyi rendje; • nevelési/pedagógiai program, helyi tanterv az intézményi gyakorlatban; • gyermekek, tanulók szülık, pedagógusok jogainak érvényesülése; • SZMSZ érvényesülése az intézményi gyakorlatban; • Házirend érvényesülése; • tankötelezettség teljesülése; • osztályzatok megállapítása; • a tanulók napi terhelése; • intézményi kötelezettségek teljesülésének vizsgálata. Folyamat ellenırzés • A folyamat végrehajtása során valamennyi vonatkozó jogszabályt, eljárásban lefektetett szabályt betartanak-e? • A folyamat lefolyása elıírás szerint van-e dokumentálva? • A feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minıségének bizonylatolására? • A vezetık kiválasztásának folyamata. • Felvételi eljárás folyamatának vizsgálata. • Tanulói fegyelmi eljárás folyamatának vizsgálata • Panaszkezelési eljárás folyamatának vizsgálata.

6.6. Pénzügyi, gazdálkodási ellenırzés, értékelés Az ellenırzés célja annak megállapítása, hogy az intézmény által kialakított és rögzített szervezeti és mőködési rend biztosítja-e a szakmai feladatok és pénzügyi folyamatok hatékony, szervezett és szabályszerő végrehajtását. Az éves költségvetési elıirányzataikat hatékonyan használták-e fel, mutatkoznak-e feszültségek a feladatellátás egyes területein. Az ellenırzést és az értékelést gazdálkodási revizor végzi. Területei A gazdálkodás szabályozottságának ellenırzése • Az intézmény szabályzatai megfelelnek-e a hatályos jogszabályok elıírásainak, valamint az alapító okiratban foglaltaknak? • A gazdálkodás folyamatának szabályozottsága, gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendje (kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés). • A számviteli törvény által meghatározott szabályzatok megléte, a jogszabályi változások által meghatározottak alapján folyamatos aktualizálása. • A bizonylati rend és fegyelem betartásának ellenırzése. 30

• • • • • •

Az elszámolásra kiadott elılegekkel kapcsolatos vizsgálatok. A költségvetés, elıirányzatok és elıirányzat-módosítások teljesítése. A mérleg fordulónapi leltározás és a leltár kiértékelése, selejtezések szabályosságának ellenırzése. A követelések és kötelezettségek nyilvántartásának vizsgálata, mérleg fordulónapi leltározása. A takarékos gazdálkodás érdekében tett intézkedések és azok eredménye. Az önkormányzat központi költségvetéssel kapcsolatos bevallási, befizetési kötelezettsége teljesítéséhez az adatszolgáltatás.

7. Fenntartói értékelés, mérés, vizsgálódás rendje Az értékelés feladata Az értékelés a közoktatási intézmény által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott dokumentumban megfogalmazott pedagógiai és minıségi célkitőzéseket hasonlítja össze a tényleges mőködés eredményeivel. A mőködés eredményeit bemutató adatokat, információkat az ellenırzés tárja fel. Az értékelés tulajdonképpen szembesítést jelent: az elért eredményeket vetjük össze a kitőzött célokkal. Az értékelés szerepe Minısítheti az elért eredményeket, ezáltal megerısíti az eddigi tevékenység helyességét, vagy feltárhatja a hibákat, hiányosságokat, és így a fejlesztés szükségességét fogalmazhatja meg. Értékelés alapelvei Az értékelés legyen:  nyilvános,  konkrét,  szakszerő,  ösztönzı,  folyamatos,  kiszámítható. A helyi rendszer kialakítása során az alább felsorolt alapelveket szükséges érvényesíteni, melyek minden érdekelt fél részérıl történı elfogadása és betartása garantálja a rendszer mőködésének eredményességét. Az értékelés területei Komplex intézményértékelési rendszer Az Önkormányzat figyelemmel kíséri a fenntartásában mőködı közoktatási intézményben a Kt. 99. § (2) és (3) bekezdése alapján végzett országos ellenırzéseket, méréseket és értékeléseket, valamint az intézményvezetıi beszámolókat.

Az intézményvezetıi beszámoló lehetséges szempontjai (ajánlás) 1. Az intézmény küldetése Az önkormányzati intézkedési terv, önkormányzati minıségirányítási program és az iskolai pedagógiai program összhangjának értékelése és a programok megvalósulása. 2. Az intézmény környezete, partnerek - Lakókörnyezet, demográfiai változások, infrastruktúra. - Személyi feltételek (nevelıtestület, nem pedagógus munkatársak). - Gyermek, illetve tanulói közösség jellemzıi. - A tanulók tevékenysége (tanórai, tanórán kívüli). - A személyzet tevékenysége (együttmőködés, csoportok). - A pedagógiai munka tervezése, követése (szakmai, adminisztratív). - Kapcsolat a szülıkkel, egyéb partnerekkel. - Az intézmény és környezete (nyitás, nyitottság). - Szolgáltatások (kihasználtság mutatók, könyvtár szerepe). 31

3.

4.

5.

6.

7.

8.

- Pályaorientáció jellemzıi. - Közösségi élet. Az anyagi feltételek - Költségvetési ellátottság, célok és anyagi feltételek. - Egy tanulóra jutó költségek. - Hatékonyságmutatók, egy pedagógusra jutó tanulók, tanulócsoportok száma, nagysága. - A gazdálkodás ésszerősége. - Saját bevételek lehetıségei. - Tárgyi-technikai feltételek (épületek, eszközök állapota, hiánya). - A sport- és szabadidıs foglalkozáshoz szükséges eszközök állapota és hiánya. Szervezeti - vezetési jellemzık - A vezetés filozófiája, érvényesíteni szándékozott stílusa, minısége. - A belsı erıforrások elosztása. - A vezetıi munka és felelısség-megosztás. - A pedagógiai munka belsı ellenırzésének szabályozása és gyakorlati megvalósítása. - A belsı ellenırzés tapasztalatainak következményei. - Az innováció támogatása. - A pedagógusok és a tanulók közötti kapcsolatok. - A vezetıi elismerések rendszere és a tárgyidıszakra jellemzı tevékenység. - A pályázati tevékenység lehetısége és eredményessége. - Önértékelés eljárásrendjének tanévi tapasztalatai, az arra foganatosított intézkedések, különös tekintettel a fenntartói minıségpolitikában meghatározott intézményi feladatok teljesítésének kvantitatív mutatóra. A személyi feltételek alakulása - A pedagógusok végzettsége, szakmai felkészültsége. - A pedagógusok javadalmazása, a minıségi munka értékelése. - A pedagógusok továbbképzése, önképzésének támogatása. - Az oktatást segítı személyzet. Tantervi programok, taneszközök, tevékenységek - Az alkalmazott tantervi programok jellemzıi és elınyei, hátrányai. - A tantervi programok karbantartása. - Az alkalmazott tankönyvek és tanulmányi segédletek jellemzıi. - A tanítást segítı eszközök használata. - A tanórán kívüli tevékenységformák és azok hatékonysága. - A hátrányos helyzető tanulók segítésének eszközei, módszerei. - Differenciálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás a tanításban, nevelésben. - A környezetvédelmi és az egészségügyi nevelés helyzete, eredményei. - Iskolaközi programokban való részvétel és eredményesség. tanulói teljesítmények, a tanulók neveltség szintje - A tanulói osztályzatok és vizsgaeredmények véleményezése. - A tantárgyi teljesítmények eredményei. - Felvételi, továbbhaladás, végzettség, továbbtanulás. - Az évismétlések, lemorzsolódások okai, adatai. - A tanulmányi és sportversenyeken való részvétel és eredményesség. - A tanulmányi teljesítmények elismerése. - Fegyelmi problémák, deviancia. - A nevelési célok megközelítésének helyzete, neveltségi szintmérés eredményei. A törvényes, jogszerő mőködés helyzete - A közoktatási törvényben elıírt alapvetı és kötelezı belsı szabályzatok megléte, jogszerősége és összhangja a napi gyakorlattal. (SZMSZ és mellékletei, pedagógiai 32

-

program, intézményi minıségirányítási program, házirend, munkatervek, nyilvántartások, adatszolgáltatás, belsı adminisztráció, stb.) Kapcsolat az iskolafenntartóval, az önkormányzati döntések megvalósítása.

A vezetıi munka értékelése (Vezetıi teljesítményértékelés) Alapelvek: • az írásban rögzített feladatok, követelmények, elvárások teljesítése alapján célszerő a vezetıt értékelni az intézmény munkájával összefüggésben, • az értékeléshez megfelelı mennyiségő és értékő adat, információ begyőjtése szükséges, • a vezetı értékelése, minısítése véleményezése csak elegendı konkrét, megbízható adat birtokában történhet A vezetıi értékelés célja az információszerzés, visszacsatolás és a fejlesztés lehetısége. A vezetıi munka értékelésének területei lehetnek: • vezetıi készségek, képességek, • az intézményi munka irányítása, • a vezetı munkastílusa, • a vezetıi elvárások az egyes intézményi közösségekkel szemben, • a vezetés demokratizmusa, • munkamegosztás a vezetık között, delegálás, felhatalmazás, • a belsı ellenırzés, értékelés rendszere, mőködtetése, • az intézményi légkör, • az intézmény menedzselése, a vezetı külsı kapcsolatrendszere, • racionális gazdálkodás. A Kt. 40. § (11) bekezdése értelmében „Az intézményi minıségirányítási programnak tartalmaznia kell az intézményben vezetıi feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét.” Ennek megfelelıen került kidolgozásra az intézmény élén álló magasabb vezetı teljesítményértékelési eljárása. A magasabb vezetıt vezetıi ciklusa alatt értékelni kell. A vizsgálatot közoktatási szakértı bevonásával kell elvégezni, a vezetı fenntartó általi értékelésnek, minısítésének alapja a szakértı által készített jelentés. Az összegzı értékelés megállapításait a személyiségi jogok és az adatvédelmi szabályok betartásával lehet nyilvánosságra hozni. 8. A fenntartói ellenırzés eljárási és végrehajtási rendje A fenntartói ellenırzési terv A fenntartói intézkedési terv felülvizsgálatához és a jogszabályok által meghatározott gazdasági ellenırzéshez igazodva – 2, 3 és 4 éves fenntartói ellenırzési programot készít. Ez az alapja az éves ellenırzési tervnek, amely az ellenırzési program idıarányos megvalósulását segíti. Az ellenırzési program eredményeit ellenırzési jegyzıkönyv rögzíti. Éves ellenırzési terv Az éves idıszakra szóló ellenırzési terv tervezetét az ellenırzési szervezet készíti elı. Az ellenırzési tervhez a polgármester, a jegyzı, az intézményvezetık, a belsı szervezeti egységek vezetıi, az ellenırök adhatnak javaslatot. Az elfogadott éves ellenırzési tervet az ellenırzési szervezet vezetıje megküldi az érintett szervezeti egységek vezetıinek. Az éves ellenırzési terv tartalmazza: • az ellenırzési tervet megalapozó elemzéseket, • a tervezett ellenırzések tárgyát, 33

• • • • • •

az ellenırzések célját, az ellenırzendı idıszakot, a szükséges ellenırzési kapacitás meghatározását, az ellenırzések típusát és módszereit, az ellenırzések ütemezését, az ellenırzött szerv, illetve szervezeti egység megnevezését.

Ellenırzési ütemterv Az elfogadott ellenırzési munkaterv alapján az ellenırzési szervezet ütemtervet készít. Az ütemterv az egyes ellenırzések idıbeli ütemezését tartalmazza. Ellenırzési program A munkatervben szereplı és soron kívüli ellenırzést ellenırzési program szerint kell végrehajtani. Az ellenırzési programot - az ellenırzési szervezet vezetıje és/vagy - a vizsgálatvezetı és/vagy - a felkért/kijelölt ellenır készíti el melyet a polgármester hagy jóvá. Az ellenırzési program tartalmazza: • az ellenırzési szervezet megnevezését, • az ellenırzendı szervezeti egység megnevezését, • az ellenırzés tárgyát, • az ellenırzés részletes feladatait, • az ellenırzés célját, • az ellenırzendı idıszakot, • az ellenırzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást, • az ellenırzés módszerét, • az ellenırzési kérdıíveket, • az ellenırzésben résztvevık nevét, beosztását, megbízólevél számát, • az ellenırzés tervezett idıtartamát, a jelentések elkészítésének határidejét, • a kiállítás keltét, • jóváhagyásra jogosult aláírását, bélyegzıjét.

34

Fenntartói ellenırzési program (összefoglaló táblázata) Ellenırzési, értékelési terület

Paraméterek (jelentısebb konkrét területek, folyamatok, dokumentumok)

Ellenırzés, értékelés módszere

Ütemezés, idı intervallum

Ellenırzést, értékelést végzi

Visszacsatolás (keletkezett dokumentum)

Fenntartó képviselıje Intézményvezetı

Összefoglal ó Beszámoló

Az ÖMIP- ben Elvárások, feladatok e megfogalmazott dokumentum adott elvárások, feladatok fejezetében találhatók teljesítése

Beszámolók elemzése Helyszíni szemle Önértékelés

4 évente

Az intézményben folyó szakmai munka, hozzáadott pedagógiai érték követése

Dokumentum elemzés Összehasonlítás Interjú Területnek megfelelı ellenırzés Beszámolók elemzése

4 évente

Dokumentum vizsgálat Helyszíni szemle

4 évente

Jegyzı Elıírt végzettséggel rendelkezı személy

Feljegyzés Összegzés Beszámoló Értékelés Jegyzıkönyv

Teljes revízió Célvizsgálat Beszámolók elemzése Idıszakos vizsgálat

4 évente

-A polgármesteri hivatal revizora -Megfelelı képesítéssel rendelkezı pénzügyi ellenır

Jegyzıkönyv

- Az intézmény törvényes mőködése - Gyermek- és Ifjúságvédelem - Tanuló és gyermekbalesetek megelızése

Az intézmény gazdálkodása, pénzügye

Munkarend Munkatervek A pedagógiai folyamat Szaktárgyi munka eredménye A DÖK mőködése Mérések, értékelések Értékelés, osztályozás Szakkörök, fakultációk Rendezvények, hagyományok ápolása A pedagógiai programban tett Alapító okirat Pedagógiai program SZMSZ Házirend Tantárgyfelosztás Órarend Naplók Tanuló nyilvántartás Anyakönyvek, törzskönyvek Bizonyítványok Foglalkozási naplók Irattár Továbbképzési terv, Beiskolázási terv MunkaerıEszköz- és anyagnyilvántartás Költségvetés (idıarányosan) Személyi kiadások Dologi kiadások Bevétel – kiadás -A státuszhoz tartozó bér Az óraadókra felhasznált bér Külsı szerzıdések Túlórák elszámolása Táppénzes helyettesítések Tankönyvtámogatás nyilvántartása Étkeztetés nyilvántartása

Pedagógiai szakértı

Feljegyzé s Összegzé s Beszámol ó Értékelés

35

Ellenırzési, értékelési terület

Paraméterek (jelentısebb konkrét területek, folyamatok, dokumentumok)

Ellenırzés, értékelés módszere

Vezetıi teljesítmé ny értékelés

Vezetıi képességek, személyes tulajdonságok Vezetıi feladatok ellátásának színvonala Eredmények A fenntartói értékelés további szempontjai

Kérdıív Önértékelés beszámoló

Az intézményben folyó szakmai munka eredményess égének vizsgálata

Tanulók tudásának, készségeinek, képességeinek mérése A partnerek intézményekrıl alkotott véleményének rendszeres kikérése Az iskolát elhagyó tanulók utókövetése Középiskolák visszajelzése az alapfokú iskoláknak

Minıségirány ítás területén elért eredmények, partnerek elégedettség e

Vezetés, stratégia, erıforrások Folyamatok, partnerek elégedettsége, munkatársak elégedettsége, társadalmi hatás

Ütemezés, idı intervallum

Ellenırzést, értékelést végzi

Visszacsatolás (keletkezett dokumentum)

2-3 évente

Fenntartó képviselıje Szakértı

Összegz ı jelentés

Mérés Kérdıív Önértékelés

4 évente

Fenntartó képviselıje Intézményvezetı

Összefoglaló Beszámoló

Felmérés, Önértékelés

2,4 évente

Fenntartó képviselıje Intézményvezetı

Összefoglaló Beszámoló

9. Törvényességi ellenırzés rendje a nem önkormányzati fenntartású intézményben A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok a közoktatási törvény 79.§; 80.§; 81.; 82. §- ban részletesen szabályozottak. A jegyzı a 79. §- ban meghatározott munkarend szerint látja el a nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési- oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenırzését. Szentes város területén mőködési engedéllyel rendelkezı nem helyi önkormányzat által fenntartott – jegyzıi törvényességi ellenırzés alá tartozó nevelési - oktatási intézmények:  Kiss Bálint Református Általános Iskola és a  Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda.

10. A Minıségirányítási Program mőködtetése A minıségfejlesztés, minıségirányítás egy jövıbeli cél elérése, megközelítése. Sikerének feltétele a bevezetés és a mőködtetés folyamatának pontos tervezése és irányítása. Annak kell tudatosulni, hogy a folyamatok javítása minden résztvevınek, partnernek, érdekeltnek közös érdeke, ezért ebben a tevékenységben mindenkinek részt kell vennie. A minıség fejlesztése csak közösen valósítható meg. A bevezetésért, mőködtetésért felelıs közoktatási szakembernek feladata a minıségfejlesztés szempontjából fontos munkatársak, partnerek, vezetık bevonása, az együttmőködéshez szükséges hatékony munkamódszerek alkalmazása, mőködtetése. A partnerek munkáját a konszenzusra törekvés kell, hogy jellemezze, amelynek segítségével hatékonyabbá válik a munka, és az egyének tudásának összegzıdésével, közösen jobb megoldások születhetnek. A munkacsoportok kialakítása és mőködtetése a fejlesztés/fejlıdés által fontos folyamatok tervszerő végrehajtásának egyik módszere.

A minıségirányítási terv végrehajtása mőködési mechanizmust kíván. Figyelni, követni és értékelni szükséges a kijelölt útirányt, és esetlegesen módosítani is szükséges. Az értékelés arra szolgál, hogy tudjuk arra megyünk-e, amerre szerettünk volna. A folyamatos tervkövetés a minıségirányítás sarokköve. A folyamatszabályozás azt jelenti, hogy a minıségirányítási programban meghatározott elvárásokból következı intézményi feladatok megfogalmazása a tervezés - a feladatok idıhöz való rendelése - ennek ellenırzése és értékelése után milyen változás/változtatás szükséges a minıség fejlesztése szempontjából. Vizsgálni szükséges, hogy a minıség szempontjából a közoktatás egészére nézve, merre kell irányítani a fejlesztést, a feladatokat.
Helyesek voltak-e az irányok, az elvárások meghatározásai, a feladatok megfogalmazásai, a minıségirányítási program módszerei?
Melyek voltak eredményesek?
Melyeken kell kicsit illetve jobban változtatni?
Mire van szükség - feltételrendszer, kockázati tényezık számbavételével - a sikerkritériumban megfogalmazottak megközelítéséhez?
Az ágazatokkal való kapcsolat miben, mennyire fejlıdött?
A partnerek elégedettsége milyen, hogyan és milyen eszközökkel történt a mérése?
Az ellenırzés - információ, adatgyőjtés - hogyan szolgálta az értékelést, minıségfejlesztést? A nevelés-oktatás hosszabb folyamat, nem lehet egyik pillanatról a másikra eredményeket felmutatni, hiszen számolni kell a feltételrendszerrel, a körülményekkel is melyekre sok esetben nem tudunk hatást gyakorolni a legnemesebb szándék ellenére sem. Nagy szükség van tehát az intézmények belsı ellenırzési-értékelési rendszerének mőködtetésére, ennek nyomon követésére; az erre épülı vezetıi beszámolókra. Összegezve megállapítható, hogy a mőködés akkor biztosított, ha a fenntartói elvárások teljesülnek: a közoktatás rendszerébe kerüléstıl a kimenetig, biztosított a tanulási utak védelme, az átjárhatóság, a tankötelezettség teljesítésének lehetısége. Úgy kell irányítani, koordinálni, hogy az intézményhasználók igényeiknek megfelelıen, a legkönnyebben elérhetı helyen kapják meg a közoktatással kapcsolatos szolgáltatásokat. Záradék: Szentes város Önkormányzati Közoktatási Intézményrendszer Mőködésének Minıségirányítási Programját Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testülete 46/2009. (III.27.) Kt. számú határozatával jóváhagyta. Szentes, 2009. március 27.

Szőcs Lajos alpolgármester

37

1. számú melléklet

Intézményi célok és feladatok 1. Az intézmény megnevezése: Deák Ferenc Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Deák Ferenc utca 53-55. Tagiskola címe: 6600 Szentes, Damjanich János utca 41. Célok az általános iskolai nevelés területén:  Az iskola továbbra is biztosítson a városban élı diákok számára emelt szintő képzést testnevelés tantárgyból.  A tagiskolában szervezett emelt szintő mővészeti oktatás révén járuljon hozzá és fejlessze a tanulók képi-, plasztikai-, ábrázoló-, kifejezı-, konstruáló képességeit, bátorítson személyes alkotói utak bejárására.  A kompetencia-mérés területén elért eredmények javítása matematika és szövegértés területén.  A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülı, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés.  A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése.  A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása.  Egyenlı bánásmód elvének érvényesítése a nagytıkei tanulókkal szemben is.  A hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét növelı, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elısegítését szolgáló programok mőködtetése.  A 2009/2010-es tanévtıl bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek fejlesztése, oktatása.  A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése.  A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre.  A két tanítási nyelvő oktatás bevezetése és mőködtetése a 2009/2010-es tanévtıl kezdıdıen.  A korábbi minıségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minıségirányítási rendszerbe.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják.  A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket.  Hátrányos helyzető tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program).  A sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. 2. Az intézmény megnevezése: Klauzál Gábor Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Klauzál Gábor utca 12-18. Célok az általános iskolai nevelés területén:  Az iskola továbbra is biztosítson a városban élı diákok számára emelt szintő képzést testnevelés tantárgyból.  A kompetencia-mérés területén elért eredmények javítása matematika és szövegértés területén.  A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülı, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés.  A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése.  A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása.  Egyenlı bánásmód elvének érvényesítése az eperjesi tanulókkal szemben is.  A hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét növelı, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elısegítését szolgáló programok mőködtetése.  A 2009/2010-es tanévtıl bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek fejlesztése, oktatása.  A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése. 38

 A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre.  A korábbi minıségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minıségirányítási rendszerbe.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják.  A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket.  Hátrányos helyzető tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program).  A sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. 3. Az intézmény megnevezése: Koszta József Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Köztársaság u. 6. Tagiskola címe: 6621 Derekegyház, Rákóczi u. 16. Célok az általános iskolai nevelés területén:  Az iskola továbbra is biztosítson a városban élı diákok számára emelt szintő képzést matematika, magyar irodalom tantárgyakból kifutó rendszerben.  Az iskola a városban élı diákok számára biztosítsa matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyakból a nívócsoportos oktatást.  A kompetencia-mérés területén elért eredmények megtartása.  A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülı, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés.  A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése.  A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása.  Egyenlı bánásmód elvének érvényesítése a derekegyházi tanulókkal szemben is.  A hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét növelı, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elısegítését szolgáló programok mőködtetése.  A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek fejlesztése, oktatása.  A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése.  A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre.  A korábbi minıségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minıségirányítási rendszerbe.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják.  A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket.  Hátrányos helyzető tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program).  A sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása az alapító okirat szerint. 4. Az intézmény megnevezése: Petıfi Sándor Általános Iskola Székhelye: 6600 Szentes, Petıfi Sándor utca 15. Célok az általános iskolai nevelés területén:  Az iskola továbbra is biztosítson a városban élı diákok számára emelt szintő képzést ének-zene tantárgyból.  A kompetencia-mérés területén elért eredmények javítása matematika és szövegértés területén.  A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülı, gyermekközpontú ismeretátadás és kompetencia-fejlesztés.  A tanulók problémamegoldó gondolkodásra nevelése.  A tanulási utak védelme, illetve az intézmények közötti átjárhatóság biztosítása.  A hátrányos helyzető tanulók esélyegyenlıségét növelı, intézményi integrációjuk, felzárkóztatásuk elısegítését szolgáló programok mőködtetése.  A 2009/2010-es tanévtıl bekapcsolódás a képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítésbe. 39

       

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdı gyermekek fejlesztése, oktatása. A szociálisan hátrányos helyzető gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése. A tehetséges tanulók felkészítése a tanulmányi versenyekre. A korábbi minıségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minıségirányítási rendszerbe. Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják. A városi szakmai munkaközösségekbe delegált pedagógusaikon keresztül alkotó módon építsék be a feltárt és megismert, szakmai innovációt támogató információkat, eljárásokat és módszereket. Hátrányos helyzető tanulók továbbtanulását támogató programokban való részvétel segítése. (Útravaló ösztöndíj program, Arany János Tehetséggondozó Program). A sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása az alapító okirat szerint.

5. Az intézmény megnevezése: Kertvárosi Óvoda Székhelye: 6600 Szentes, Rákóczi Ferenc utca 46-48. Tagóvodák címei: Kertvárosi Óvoda Köztársaság utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Köztársaság utca 2. Kertvárosi Óvoda dr. Mátéffy Ferenc utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, dr. Mátéffy Ferenc utca 12. Kertvárosi Óvoda Damjanich utcai Tagóvodája: 6600 Szentes, Damjanich János utca 37. Kertvárosi Óvoda Eperjesi Tagóvodája, 6624 Eperjes, Béke utca 1. Célok az óvodai nevelés területén:  A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülı, gyermekközpontú nevelés.  A sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása az alapító okirat szerint.  A hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének növelése.  Biztosítani, hogy az óvodába jelentkezı szociálisan rászoruló és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek 3 éves korban bekerüljenek az óvodába.  Kapjon teret az egészséges életmódra nevelés az óvodában.  A korábbi minıségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minıségirányítási rendszerbe.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják. 6. Az intézmény megnevezése: Központi Óvoda Székhelye: 6600 Szentes, Klauzál utca 5-7. Tagóvodák címei: Központi Óvoda Apponyi téri Tagóvodája, 660 Szentes, Apponyi tér G épület Központi Óvoda Bocskai utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Bocskai utca 9. Központi Óvoda Vásárhelyi úti Tagóvodája, 6600 Szentes, Vásárhelyi út 109. Központi Óvoda Szent Anna utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Szent Anna utca 1. Központi Óvoda, Farkas Antal utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Farkas Antal utca 11. Központi Óvoda Kossuth utcai Tagóvodája, 6600 Szentes, Kossuth utca 18. Célok az óvodai nevelés területén:  A gyermekek szükségleteire, egyéni képességeire épülı, gyermekközpontú nevelés.  A sajátos nevelési igényő gyermekek ellátása az alapító okirat szerint.  A hátrányos helyzető gyermekek esélyegyenlıségének növelése.  Biztosítani, hogy az óvodába jelentkezı szociálisan rászoruló, és a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek 3 éves korban bekerüljenek az óvodába.  Kapjon teret az egészséges életmódra nevelés az óvodában.  A korábbi minıségfejlesztési rendszer eredményeinek, tapasztalatainak beépítése a jelenlegi minıségirányítási rendszerbe.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják.

40

7. Az intézmény megnevezése: Terney Béla Kollégium Székhelye: 6600 Szentes, Jövendı utca 6. Célok a kollégiumi nevelés területén:  Konstruktív életvitelre nevelés, a tanulók életkezdési esélyeinek növelése, tehetséggondozással, tanulmányaik megsegítésével.  Komplex személyiségfejlesztéssel a gyakorlati életben való eligazodás és felelıs döntéshozás képességének kialakítása a tanulókban.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják. 8. Az intézmény megnevezése: Lajtha László Alapfokú Mővészeti Iskola és Hangversenyközpont Székhelye: 6600 Szentes, Kiss Bálint utca 11. Telephelyek címei: 6600 Szentes, Kiss Bálint utca 3. 6600 Szentes, Rákóczi Ferenc utca 46. 6600 Szentes, Damjanich János utca 41. 6600 Szentes, Erzsébet tér 1. 6600 Szentes, Kossuth tér 2. 6600 Szentes, Ady Endre utca 36. 6600 Szentes, Petıfi Sándor utca 15. 6600 Szentes, Köztársaság utca 6. Célok az alapfokú mővészetoktatás területén:  A mővészetoktatás a maga sajátos eszközeivel, a hangszeres- és táncoktatással, az érzelmi és esztétikai neveléssel járuljon hozzá egy sokoldalú, mővészetben jártas személyiség kialakulásához.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják. 9. Az intézmény megnevezése: Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: 6600 Szentes, Jövendı utca 6. Telephelyek címei: Deák Ferenc Általános Iskola és Damjanich J. Tagiskolája 6600 Szentes, Deák Ferenc u. 51-55. és Damjanich u. 41. Klauzál Gábor Általános Iskola 6600 Szentes, Klauzál G. u. 12-18. Koszta József Általános Iskola 6600 Szentes, Köztársaság u. 6. és Derekegyház Tagintézmény 6621 Derekegyház, Rákóczi F. u. 16. Petıfi Sándor Általános Iskola 6600 Szentes, Petıfi S. u. 15. Hunyadi János Általános Iskola 6622 Nagymágocs, Rákóczi Ferenc u. 27. Forray Máté Általános Iskola 6635 Szegvár, Templom u. 2. Arany János Általános Mővelıdési Központ 6625 Fábiánsebestyén, Úttörı tér 3. Közoktatási Intézményei: Általános Iskola 6625 Fábiánsebestyén, Úttörı tér 3. Általános Iskola 6623 Árpádhalom, Árpád u. 1. Óvoda 6625 Fábiánsebestyén, Úttörı tér 3. Óvoda 6623 Árpádhalom, Árpád u. 1. Óvoda 6612 Nagytıke, Széchenyi tér 6. Központi Óvoda 6600 Szentes Klauzál u. 5-7.(székhely) és telephelyei: Kossuth u-i Óvoda, 6600 Szentes, Kossuth L. u.18. Apponyi téri Óvoda, 6600 Szentes, Apponyi tér G. ép. Bocskai u-i Óvoda, 6600 Szentes, Bocskai u. 9. sz. Vásárhelyi úti Óvoda, 6600 Szentes, Vásárhelyi út 109. Szent Anna u-i Óvoda, 6600 Szentes, Szent Anna u. 1. sz. Farkas A. u-i Óvoda, 6600 Szentes, Farkas A. u. 11. Kertvárosi Óvoda 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 46-48.(székhely) és telephelyei: 41

Damjanich J. u-i Óvoda, 6600 Szentes, Damjanich J. u. 37. Köztársaság u-i Óvoda, 6600 Szentes, Köztársaság u. 2. Dr. Mátéffy F. u-i Óvoda, 6600 Szentes, Dr. Mátéffy F. u. 12. Eperjesi Óvoda, 6624 Eperjes, Béke u. 1. Kurca Parti Óvoda, 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. Napköziotthonos Óvoda, 6622 Nagymágocs, Mátyás király u. 20. Napköziotthonos Óvoda, 6621 Derekegyház, Iskola u. 10. Központi Ambulancia, 6600 Szentes Jövendı u. 6. Célok pedagógiai szakszolgáltatás területén:  A nevelési tanácsadás keretében tárja fel a nevelı-oktató munkában akadályozott, beilleszkedési zavarokkal küzdı gyermekek, tanulók problémáinak okait, megalapozott szakvéleményekkel segítse a megoldás, megszőntetés folyamatát.  Hatékonyan és szakszerően lássa el a gyógytestnevelést.  Folyamatosan keressék és éljenek mindazon pályázati lehetıségekkel, mellyel erıforrásaikat fejleszteni tudják.  Szakszolgálati feladatellátás bıvítése 2010. szeptemberétıl a korai fejlesztés és továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás szakszolgálati feladatokkal.

42