Tárgy: Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Melléklet: 1 db

SZENTES VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 6600 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. Ikt.sz.: U-3237/2013 Témafelelős: Virág Olga Tárgy: Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Melléklet: 1 db Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tisztelt Képviselő-testület! Az emberi erőforrások minisztere által kihirdetett 2/2012. (VI.5.) EMMI1 rendelet alapján, amely a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének részletes szabályairól szól, a 2011-ben összeállított Közoktatási esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv után elkészült Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja is, amelyet elfogadásra javaslunk. A Helyi Esélyegyenlőségi Program összeállításában a Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot összeállító szakértő, Polyák Teréz működött közre. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a Helyi Esélyegyenlőségi Program - hivatkozott rendelet által előírt adatok összegyűjtését követő - megállapításait és javaslatait. 1. Szentesen az Ebtv. által védett esélyegyenlőségi csoportok helyzetében azonnali beavatkozást igénylő probléma nincs. A település vezetése és lakossága a jelen lehetőségek szerint figyelembe veszi az esélyegyenlőségi szempontokat. 2. Nincs olyan adatgyűjtési rendszer és adatbázis, amely egységesen kezelné a védett esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó adatokat/ információkat. Az intézményeknél, önkormányzatnál tárolt adatok így nem érnek össze, nehézkesen hozzáférhetők, sok időt vesz igénybe a törvényben előírt szükséges adattartalom összegyűjtése. Mivel a jövőben egy személy felelőssége lesz az adatkezelés ebben a tekintetben, proaktív lépésként egy egységes adatbázis összeállítása javasolt. 3. Az akadálymentesítés területén (mozgás, hallás, látásfogyatékkal élők esetében) az infrastruktúra hiányos és a szemléletformálás is elmarad az Európai Uniós elvárásoktól. Javaslatok: • A Helyi Esélyegyenlőségi Program elfogadása után összeállított fejlesztési koncepciókba kerüljön be a védett csoportokra vonatkozó szempontsor és vegyék figyelembe a nevezett csoportok érdekeit. Ez egyrészt a helyi lakosok életminőségének javítását és társadalmi befogadási esélyük növekedését teszi lehetővé, másrészt forrásokat hozhat a városnak a település infrastrukturális és gazdaságfejlesztéséhez. • A forrásoptimalizálás érdekében komplex településfejlesztési programokat kidolgozó munkacsoport létrehozása javasolt, amely összehangolja a pályázati konstrukciókat és már a tervezéstől a szinergia és fenntarthatóság biztosítására törekszik.

A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséről, a jogszabályi elvárásokról és szakmai háttérről az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint annak módosításai rendelkeznek. Módosítás: 321/2011 (XII.27.) Kormányrendelet Hatályos: 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet

1

• •

Az akadálymentesítés érdekében fejlesztések szükségesek, amelyek pályázati forrásokból valósulhatnak meg. Célszerű a szemléletformálás érdekében a településvezetésnek a civil szervezetekkel és a helyi médiával összehangoltan működni.

Fentiek alapján a következő határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselő-testület elé: .…../2013. (I.25.) Tárgy: Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja HATÁROZATI JAVASLAT Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja tárgyú előterjesztést és a következő határozatot hozza: 1. A mellékletben foglalt Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja című dokumentumot megtárgyalta és a benne foglalt megállapításokkal egyetért, a javaslatokat elfogadja. 2. A Program végrehajtásával Szentes Város Önkormányzata Alpolgármesterét bízza meg. Felelős: Szentes Város Önkormányzata Alpolgármestere Határidő: a hivatkozott dokumentumban foglaltak szerint A határozatról értesítést kapnak: 1. Szentes Város Alpolgármestere 2. Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3. Közös Önkormányzati Hivatal Polgármesteri Irodája 4. Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Irodája Szentes, 2012. január 7.

Szűcs Lajos alpolgármester

2

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program

SZENTES

HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2012

1


Tartalom Bevezetés .................................................................................................................... 3 Jogszabályi háttér ......................................................................................................... 3 Helyzetelemzés ............................................................................................................7 1.1.

A település általános bemutatása .....................................................................................7

1.2.

Demográfiai helyzet ...................................................................................................7

A Szentesen élő nemzeti kisebbségek helyzete........................................................................10 1.3.

Gazdasági helyzet.................................................................................................... 11

Ágazati szerkezet ...........................................................................................................12 Mezőgazdaság...............................................................................................................13 Kiskereskedelem, vendéglátás ............................................................................................14 Turizmus .....................................................................................................................16 1.4. Települési infrastruktúra .................................................................................................18 Lakáshelyzet .................................................................................................................18 1.5.

Munkanélküliség alakulása ........................................................................................20

Közfoglalkoztatás Szentesen ............................................................................................ 23 1.6.

Szociális ellátás ..................................................................................................... 25

1.7.

Egészségügyi ellátás Szentesen ...................................................................................... 36

1.8.

Közoktatás.......................................................................................................... 38

Óvodák...................................................................................................................... 39 Általános iskolák........................................................................................................... 39 Középfokú oktatási intézmények....................................................................................... 43 1.9.

Civil aktivitás Szentesen............................................................................................ 48

Helyzetelemzés megállapításai......................................................................................49 Esélyegyenlőségi intézkedési terv ...................................................................................51 Kockázatelemzés ........................................................................................................62 Megvalósítás ..............................................................................................................64 Monitoring és nyilvánosság ..........................................................................................64 Konzultáció és visszacsatolás ........................................................................................65 Mellékletek ........................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2


Bevezetés Szentes Város nem rendelkezik átfogó, a teljes lakosságot és közöttük a védett csoportokat érintő esélyegyenlőségi programmal. Az esélyegyenlőségi szempontokat vizsgáló eddigi elemzések inkább szakmaspecifikusak voltak, átfogó kép megfogalmazására most először kerül sor. A képviselőtestület határozata alapján 2012-ben minden hozzáférhető adat és információ felhasználásával, a törvényi előírások betartása mellett készült el a település Helyi Esélyegyenlőségi Programja. A helyzetelemzés meglapítja a problémákat, az intézkedési terv a következő öt évre meghatározza a védett társadalmi csoportok vonatkozásában az érdekükben körvonalazódó fejlesztési célokat, szükséges intézkedéseket. A megvalósíthatóság és fenntarthatóság céljai okán a fejlesztési elképzelések mellé a Helyi Esélyegyenlőségi Program a lehetséges forrást is megjelöli, előkészítve ezzel a haza és Európai Uniós pályázatokban való részvételt az önkormányzat, a településen lévő gazdasági szereplők, intézmények, civil szervezetek és nem utolsó sorban a nemzeti kisebbségek és más védett esélyegyenlőségi csoportok számára.

Jogszabályi háttér A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséről, a jogszabályi elvárásokról és szakmai háttérről az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), valamint annak módosításai rendelkeznek Módosítás: 321/2011 (XII.27.) Kormányrendelet Hatályos: az emberi erőforrások minisztere által kihirdetett 2/2012. (VI.5.) EMMI rendelet, amely a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének részletes szabályairól szól. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXVII. törvény értelmében minden helyi önkormányzat, valamint többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi program összhangjáról. A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal 3

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program rendelkezik. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/A. §-a kimondja, hogy a 2012. november 1-jét követően meghirdetett pályázatokra vonatkozik az a jogszabályi tétel, miszerint a települési önkormányzat az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az e törvény rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 64/B. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) és o) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. § (1) A települési önkormányzat a helyi esélyegyenlőségi program helyzetelemzését a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdésében előírt célcsoportokra és esélyegyenlőségi területekre vonatkozó, a Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése szerinti adatok felhasználásával készíti el az 1. mellékletben meghatározott, egységesen rendelkezésre álló, valamint a helyi szinten rendelkezésre álló statisztikai mutatók, anonimizált adatok alapul vételével. (2) A helyzetelemzésben – a Korm. rendelet 4. §-a szerinti szempontrendszer alapján – a 2. mellékletben meghatározott tartalmi elemeknek megfelelően a települési önkormányzat megvizsgálja a település esélyegyenlőségi helyzetét és problémáit. A települési önkormányzat az esélyegyenlőségi problémák vizsgálatához további – a helyi sajátosságok bemutatását segítő – tartalmi elemeket is meghatározhat. 2. § (1) A települési önkormányzat a helyzetelemzés alapján a Korm. rendelet 5. §-ának megfelelő, öt évre szóló intézkedési tervet készít a 3. mellékletben meghatározott forma szerint. (2) Az intézkedési tervben a helyzetelemzés következtetései alapján feltárt problémákhoz kapcsolódóan kell meghatározni a helyi esélyegyenlőségi program céljait, valamint az azok elérését szolgáló intézkedéseket. (3) Az intézkedési tervben gondoskodni kell a települési önkormányzatra vonatkozó további fejlesztési tervek, koncepciók, programok és a helyi esélyegyenlőségi program célkitűzéseinek összhangjáról, különös tekintettel a közoktatási esélyegyenlőségi tervre és az integrált településfejlesztési stratégia antiszegregációs célkitűzéseire. (4) Az intézkedési tervben esélyegyenlőségi területenként kell bemutatni az intézkedéseket, azok elvárt eredményeit, fenntarthatóságát, és a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, valamint a végrehajtás ütemezését és felelősét.

Egyéb irányadó jogszabályok • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról • 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 4

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program • 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról • 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézmények és az ezen intézményekben dolgozó pedagógusok 2012. évi támogatásáról • 9/2008. (III. 29.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről • 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól • 27/2011. (IX. 14.) KIM rendelet az oktatási esélyegyenlőséget szolgáló támogatásokról • Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) • 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról • 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról • 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről • 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól • 2010. évi CLXXI. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról • 2009. évi CXXVI. törvény egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról • 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről • 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról • 2000. évi LX. törvény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1958. évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény kihirdetéséről • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról • 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról • 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről • 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról • 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról • 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről • 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról • 62/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 5

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program • 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról • 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről • 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról • 2012. évi CLXXXVIII. törvény. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről • 5/2010. (I. 29.) OKM rendelet „Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések és az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok támogatásáról”. • 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról.38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól • 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról • 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól • 14/2004. (IV. 24.) IHM rendelet a postai szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével és a fogyatékos személyek postai szolgáltatásokhoz való hozzáférésével összefüggő követelményeiről • 24/2012. (IV. 25.) KIM rendelet a civil szervezetek információs rendszeréről • 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről • 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről • igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól • 62/2011. (XI. 10.) NEFMI rendelet a jelnyelvi tolmácsszolgálatok működésének és a jelnyelvi tolmácsszolgáltatás igénybevételének feltételeiről igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól • 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését szakmailag támogatta: Polyák Teréz esélyegyenlőségi szaktanácsadó.

6


Helyzetelemzés 1.1.

A település általános bemutatása

Szentes város - Csongrád megye harmadik legnépesebb települése - Magyarország dél-alföldi régiójában, a Tisza és a Hármas-Körös által közrefogva helyezkedik el a Kurca-folyó két oldalán, amely hosszában szeli át. Szentest és térségét közúton Kecskemétről az M5, ill. 5-ös, majd a 451-es úton, Gyula felől Békéscsaba – Orosháza – Nagymágocs - Szentes útvonalon, Nagyváradról Biharkeresztes – Berettyóújfalu – Mezőberény – Gyomaendrőd - Szarvas, Szolnok felől a 441-es és a 442-es útvonalon, Szeged és Hódmezővásárhely felől a 45-ös főúton célszerű megközelíteni. Vasúton minden irányból könnyen elérhető a Szentesi Vasútállomás (Budapest, Szeged, Orosháza), ahonnan tovább lehet vonatozni a kistérség többi településére. Szentes hajóval is elérhető. A Szentes Hajóállomás alkalmas kirándulóhajók, motorcsónakok és evezősök kikötésére. Szentes felől a kikötő megközelíthető közútról a 45-ös és a 451-es főutakról.

1.2.

Demográfiai helyzet

Csongrád megyében 2012. január 1-jei 419 ezer fős népességét a természetes népmozgalmi folyamatok az év első hat hónapjában tovább csökkentették. Az előzetes adatok szerint az élve születések és a halálozások száma is emelkedett az előző év azonos időszakához képest, az előbbi nagyjából 7, az utóbbi mintegy 5%-kal. Az 1662 születés és az 3008 halálozás különbözeteként kialakuló 1346 fős fogyás csaknem 3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A természetes fogyás népességre vetített 6,4‰-es megyei értéke változatlanul rosszabb, mint a 4,7‰-es országos átlag.

Összehasonlító adatok A Szentesi kistérség nyolc településből áll, közülük Szentes a legnagyobb lélekszámú és területű, a nyolc település közül az egyetlen város. Lélekszáma 2011-ben már nem éri el a harmincezer főt. A rendelkezésre álló adatok alapján elmondható, hogy a népességszám folyamatosan csökken.

7

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Szentesi kistérség népességi adatok1 Jogállás Népesség (fő) Terület (km2) Népsűrűség (fő/km2) Község 580 45 13 Község 1 827 54 34 Község 629 74 9 Község 2 280 72 32 Község 3 372 75 45 Község 476 55 9 Község 4 957 86 57 Város 30 362 353 86

Név Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes

Szentes közigazgatási területe 353 km2. A település népsűrűsége a 2008-as KSH adatok szerint 86 fő / km2. A be- és elvándorlás a kistérségben településenként változó mértékű. Szentes vonatkozásban mintegy 1500 főt meghaladó volt a népességcsökkenés 2002-2008 között a KSH adatai szerint. „Szentesen a népesség fogyása az elmúlt három évtizedben mind az országos átlagot, mind a Csongrád megyeit meghaladó mértékű volt. A népességveszteség egyrészt természetes fogyásból, azaz a halálozásoknál kevesebb születésből, másrészt a népesség elvándorlásából ered. Szentesen – a Polgármesteri Hivatal adatai szerint – a döntő tényező a születések elmaradása a halálozástól, a vándorlási veszteség az elmúlt három évtized népesség fogyásának kevesebb, mint egytizedét okozta.”2 Lakónépesség az év végén

Elvándorlás (fő) NEV

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

2008

Árpádhalom

39

32

38

46

45

38

43

529

Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár

71 36 83 120 13 177

83 46 122 164 39 178

101 52 88 77 26 146

84 30 83 136 37 177

92 41 85 151 35 186

109 39 106 166 26 201

67 35 78 128 30 200

1 670 547 2 134 3 152

Szentes

978 999 1 119 1 017 1 133 1 298 954

29 117

Összesen

1 517 1 663 1 647 1 610 1 768 1 983 1 535

42 277

455 4 673

Szentesi kistérség települései, 2002-2008 Az önkormányzati nyilvántartás alapján 2012-es adatok szerint a lakónépesség 29100 fő volt. 1

Forrás: SZOCIR: Szociális ágazati információs rendszer - kistérségi modul 2008.

2

Forrás : Klonkai László: Felsőfokú oktatás lehetősége Szentesen (tanulmány) 2012.

8

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Míg Szentes lakossága 2008-ban 42277 fő volt, 2011-ben már csak 29526 fő az állandó népesség a települési adatszolgáltatás szerint. Az elmúlt tíz évben a település lakossága közel tizenháromezer fővel lett kevesebb (12751 fős a veszteség 2002-2008 között). Odavándorlás (fő) NEV

Lakónépesség az év végén

2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Árpádhalom

39

34

29

25

31

22

Derekegyház Eperjes

113 68 15 36

79 19

113 103 76 38 28 33

48 24

71

71

Fábiánsebestyén 79

73

35

71

2008 529 1 670 547 2 134

105 55

Nagymágocs Nagytőke

202 187 174 191 153 164 116 30 27 27 30 24 24 19

Szegvár

141 151 170 131 174 180 158

455 4 673

Szentes

851 908 848 907 991 1 059 813

29 117

Összesen

1 470 1 484 1 417 1 506 1 579 1 672 1 255

3 152

42 277

Szentesi kistérség települései, 2002-2012 A népességmozgás tekintetében megállapítható, hogy a kistérségből 2002-2008 között 1535 fő költözött el és 1255 fő költözött be. Szentesről közel ezer fő kereste másutt a boldogulást. Az 1980-as években Szentes népessége 1500 fővel, az 1990-es években 1600 fővel, a 2000-es évek első évtizedében pedig 2500 fővel csökkent, ami azt jelenti, hogy Szentes az utóbbi három évtizedben elveszítette lakosságának 16%-át, vagyis 5600 lakosát. Szentesen a népesség korcsoportonkénti megoszlása: DEMOGRÁFIAI MUTATÓK Lakónépesség száma Állandó népesség száma Állandó népességből a 0-2 évesek száma Állandó népességből a 3-5 évesek száma Állandó népességből a 6-14 évesek száma Állandó népességből a 15-18 évesek száma Állandó népességszám változása 1990-2010. december (- / +)

2006

2011

30370 30362 757 749 2904 1534 -2801

29526 29375 685 781 2445 1403 -3788

Forrás: KSH Tájékoztatási Adatbázis és 2011-es KEH-KET adatok A népességcsökkenés betudható a születésszám lassú csökkenésének, az elvándorlásnak és a halálozási arányok növekedésének. 9


Adatok érvényessége

Állandó lakosság Férfi

2011. jan. 1-jén 14059 2012. jan. 1-jén 13937 Népességfogyás mértéke korcsoportonként -122 fő

Nő

0-2 évesek Férfi

Nő

0-14 évesek Férfi

Nő

15-17 évesek Férfi

Nő

15316 15163

331 331

354 337

2028 1986

1883 1816

497 481

554 533

-153 fő

0

-17

-42

-67

-16

-21

Népességfogyás összesen 2012-ben

275 fő

Az önkormányzati adatszolgáltatás szerint a település lakossága az elmúlt évben 275 fővel lett kevesebb a 2011-ben számítottnál. Mivel a jelek szerint nem a születések számának drasztikus csökkenése az ok, csak az elvándorlás okozhatja a nagyarányú fogyást. Korcsoporti megoszlás Adat 18-59 évesek 60-64 évesek 15 évesek 16 évesek 17 évesek érvényessége Férfi Nő Férfi Nő 2012. jan. 1-jén 319 339 356 8559 8486 909 1134 2011. jan. 1-jén 342 351 362 8651 8549 898 1143 2010. jan. 1-jén 360 361 358 8728 8675 850 1076 2009. jan. 1-jén 361 355 392 8795 9768 838 1036 2008. jan. 1-jén 357 398 388 8881 8894 843 1036

65+ Férfi Nő 2002 3194 1985 3187 2000 3182 1968 3132 1918 3068

„… az utóbbi 30 év népességveszteségének 54%-a vándorlási veszteségből származik, a Szentest elhagyók száma több mint 3 és félezer fővel meghaladta az odaköltözőkét, vagyis Szentes népességmegtartó képessége nem kielégítő.”3

A Szentesen élő nemzeti kisebbségek helyzete A településen két nagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség él, romák és görögök4. Mindkettő rendelkezik saját kisebbségi önkormányzattal. A Roma Nemzetiségi Önkormányzat becslései alapján a hivatalos nyilvántartásokban szereplőnél számottevően magasabb a romák aránya a lakónépességen belül, csak az identitásukat nem vállalják. A 2001-es választások idején romának vallotta magát 201 fő, a görögök 38-an voltak a nyilvántartás szerint. A korcsoportos megoszlást tekintve megállapítható, hogy míg az időskorúak közül alacsony, addig az aktív korúak közül már magasabb, a fiatalkorúak között pedig még magasabb a romák becsült aránya. A roma népesség számának becslésében a nehézséget okoz az is, hogy sok a vegyes házasság, sokan elköltöztek a szegregált lakóterületről és a város számos utcájában a nem roma többséggel együtt élnek, ami viszont egyértelműen arra utal, hogy jellemzően nem merülnek fel problémák a romák és nem romák együttélésében. A 2009-ben rögzített Integrált Városfejlesztési Stratégia adatai szerint Szentesen a lakások egynegyede alacsony komfortfokozatú. A szegregációval veszélyeztetett területeket ld: a táblázatban: Szegregációval veszélyeztetett területek5

Lakosok fő)

Közöttük a 14 év alattiak aránya

HHH

HHH

(fő)

(fő)

Forrás : Klonkai László: Felsőfokú oktatás lehetősége szentesen c. tanulmány 2012 Szentesi Görög Kisebbségi Önkormányzat Elnök: Horeftosz Konstantin Cím: 6600 Szentes, Kossuth tér 1. E-mail: [email protected] 3 4

10

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Köztársaság út - Cseuz Béla u. – Kurca Kossuth Lajos u. - Bocskai u. Dr.Brusznyai Árpád sétány - névtelen u Arany János u. – Szűrszabó Nagy Imre u. - Rákóczi Ferenc u Kossuth L.u. - Mátyás király út - Kátai u. - Villogó u. - Daru u. - Somogyi Béla u Kurca - városhatár – Rákóczi Ferenc u. - Leiningen Károly u Dózsa György u. - városhatár - vasúti pálya - Damjanich János u Apponyi tér - névtelen u. - Deák Ferenc u. - Kossuth Lajos u.

398 fő 357 fő

23,6% 18,2 %-

4 fő 1 fő

4,26%3%

157 fő

20,4%-

4 fő

12,5%-

240 fő

20,8%

2 fő

-

510 fő

16,9%-

2 fő

2,3%

1049 fő

20,7%-

5 fő

2,3%

717

11,3%

-

-

Az aktív korúak (15-59 évesek) 40,2% -a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel a jelzett településrészeken. Közöttük 16,3%-nak legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A Szentesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat nyilvántartása alapján összesen 289 cigány család él (1339 fő) ezekben az utcákban. A cigány lakosság aránya 2008-ban Szentesen 3%. Külterületen a 2011-es nyilvántartás szerint összesen 2571 fő élt, közöttük a 3-5 éves gyermekek 82-en voltak. Az, hogy volt-e közöttük óvodába nem járó kisgyermek, nem ismert pontosan. A beóvodázási felelősök kinevezésével (TÁMOP 3.3.2.) a beóvodázási rend változott, az intézményvezetők még nagyobb gondot fordítottak a 3 éves korban történő beóvodázásra, mint addig. A lakosság széles körű felvilágosítása és a szülők ösztönzése a korai életévekben történő beóvodázásra, a már fent említett kommunikációs kampány egyik részeleme volt. A 2011/12-es tanévben a külterületen élők között 164 fő, az általános iskolai korosztályhoz tartozó gyermek. A 2011. decemberi statisztikai adatok alapján megállapítható volt, hogy 31 gyermek nem járt óvodába azok között, akik a 3 életévüket már betöltötték. Az 5 éves gyermekek beóvodázása teljes körű.

1.3.

Gazdasági helyzet

Szentes, gazdaságilag Csongrád megye harmadik legfejlettebb városa. A település mezőgazdasága és innovatív ipari hagyományai biztosítják a település számára ezt az eredményt. Szentes, Magyarország egyik átlag fejlettségű déli területén, Csongrád megyében fekszik. Sem a Szentesi kistérség, sem a település sem hátrányos helyzetű. Szentes a megyei harmadik legnagyobb városa, így a környező kistelepülésekhez képest magas a vállalkozások száma.

Ágazati szerkezet Az egyszemélyes vállalkozások száma nem ismert pontosan. Legnagyobb számban az 1-9 főt foglalkoztató kisvállalkozások vannak. A vállalkozásoknak 1,68%-a 10-49 főt foglalkoztató kis 5

Forrás: KEH-KET_2008

11

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program cég. Mindösszesen 12 vállalkozás foglalkoztat 50-249 fő közötti létszámot. Olyan nagyvállalat, amelynél 250 főt meghaladja az alkalmazottak száma, a településen csupán három van. Mintegy 1064 vállalkozás esetébe nem rendelkezik az önkormányzat a foglalkoztatottsági adatokkal. A működő vállalkozások megoszlása a gazdasági szerkezet szerint6 foglalkoztatott nélküli na. 1-9 főt foglalkoztató 3 933 10-49 főt foglalkoztató 86 50-249 főt foglalkoztató 12 legalább 250 főt foglalkoztató 3 ismeretlen létszámot foglalkoztató 1 064 ÖSSZESEN 5 098 működő vállalkozás *Forrás: https://teir.vati.hu Terület statisztikai adatok 2010.12.31-i állapot szerint mutatja a REGISZTRÁLT vállalkozásokat

A vállalkozások valamivel több, mint fele, 56,5% mezőgazdaságiban működik, egyötöde az iparban (20,61%). A működő, adófizető cégek 23,31%-a dolgozik a szolgáltatóiparban. A vállalkozások megoszlása a nemzetgazdasági ágak között7 mezőgazdaság 56,08% ipar 20,61% szolgáltatások 23,31% ÖSSZESEN 100,00% **Forrás: 2011.évről benyújtott HIPA bevallások

Szentes Város és a kistérség gazdasági struktúrája a kilencvenes évektől kezdődően fokozatosan alakult át. Jelenleg Szentes gazdaságát főként a kis- és középvállalkozások megléte jellemzi. A vállalakozások elsősorban a szolgáltató szektorban működnek. A kereskedelmi vállalkozások megléte a jellemzőbb. Magas a gazdasági szolgáltatásokkal foglalkozó vállalkozások száma, amelyek viszont nem termelnek jelentős árbevételt. Az iparűzési adó, a város bevétele szempontjából a feldolgozó ipar súlya a legnagyobb, ezt a kereskedelem és javítás ágazat követi, a mezőgazdasági vállalkozások éves árbevételi szintje nagyságrendileg csak a harmadik. A feldolgozóiparon belül a gép, berendezés, a villamos gép és az optikai műszergyártás árbevétele némileg meglepő módon jelentősebb, mint az élelmiszeriparé. „Az ezredfordulót követően az élelmiszeripar, a könnyű elektronikai ipar, illetve az információtechnológia erősödése jellemzi a várost, jelentősebb képviselői a Hungerit ZRt, a Legrand ZRt., illetve a MetalCom ZRt. Új ipari tevékenységet – égetési-segédeszköz gyártást – indított az elmúlt évtized során a HK–Ceram Kft. A helyi adottságok alapján jelentős mezőgazdasági termelés regionálisan is ismert vállalakozásai az Árpád Agrár ZRt., a Pankotai Agrár ZRt, a Terracoop ZRt., illetve a Délkertész ZRt. A város gazdasága nem foglalkoztat sok diplomást.”8 A 2012-es évben a Munkaügyi Kirendeltség adatai szerint 7 fő kapott vállalkozóvá válási támogatást.

6 7

8

Forrás : Önkormányzati adatszolgáltatás. Az adatok a 2011.december 31-i állapotot rögzítik. Forrás : Önkormányzati adatszolgáltatás. Az adatok a 2011.december 31-i állapotot rögzítik.

Forrás : Klonkai László: Felsőfokú oktatás lehetősége szentesen c. tanulmány 2012

12


Mezőgazdaság Szentesen a mezőgazdálkodással foglalkozó lakosság jelentős részének az ágazat már nem biztosít megélhetést, csak jövedelem-kiegészítésként szolgál. A 2011-s évben Szentesen 1306 őstermelői igazolványt váltottak ki illetve érvényesítettek. ezek között 299 db volt közös őstermelői igazolvány. A településen összesen 111 db családi gazdaság került bejegyzésre. A településen múlt század óta nagy hagyományai vannak az árutermelési célú zöldségtermesztésnek, tehát a melegfóliás kerti, konyhakerti és szántóföldi kertészetnek, hiszen a gyorsan melegedő talaj, a hévízforrások megléte, kedvező az intenzív kertgazdálkodás számára. A mezőgazdasági szektor átalakulásának köszönhetően azonban jelentős mértékben csökkent - főként a nyomott átvételi árak miatt - a fóliás hajtatás és zöldségtermesztés jövedelmezősége és így eltartó képessége is. A városi őstermelők körében is az országosan általános, alacsony állattartási szint a jellemző, illetve jelentős állatlétszám növelés nem is várható a jövőben. Ágazat jelölése

Ágazat megnevezése

A

.01

Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

C

.02 .03 10

Erdőgazdálkodás Halászat halgazdálkodás Élelmiszergyártás

23 2 32

11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33

Italgyártás Dohánytermék gyártása Textília gyártása Ruházati termék gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás, fonottáru gyártása Papír, papírtermék gyártása Nyomdai és geyéb sokszorosíytási tevékenység Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyagtermék gyártása Nemesfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag gyártása Fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezések gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Közúti jármű gyártása Egyéb jármű gyártása Bútorgyártás Egyéb feldolgozóipari tevékenység Ipari gép, berendezés, eszköz javítása

6 0 4 10 0 6 2 2 1 0 0 2 6 6 27 15 4 16 0 1 7 4 18

Nemzetgazdasági ág jelölése Mezőgazdaság

1015 Feldolgozóipar

169

13

db 990


Nemzetgazdasági ág jelölése Építőipar F

204 Szolgáltatás

I

422 N

S

Ágazat jelölése 41

Ágazat megnevezése Épületek építése

db

42 43 55

Egyéb építmény építése Speciális szaképítés Szálláshely szolgáltatás

15 145 6

56 77 78 79 80 81 82 94 95 96

Vendéglátás Kölcsönzés, operatív lízing Munkaerőpiaci szolgáltatás Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás Biztonsági nyomozó tevékenyés Építményüzemeltetés, zöldterület kezelés Adminisztratív, kiegászítő egyéb üzleti szolgáltatás Érdekképviselet Számítógép, személyi , háztartási cikk javítása Egyéb személyi szolgáltatás

104 12 0 32 13 28 44 71 22 90

44

1810 Szentesen működő vállalkozások gazdasági ágak szerinti bontásban (2012)

Kiskereskedelem, vendéglátás A kiskereskedelmi vállalkozások száma 2009-2012 között 1442 db. A város funkcióellátottsága szempontjából fontos, hogy nyolc gyógyszertár is működik a településen. Megfigyelhető, hogy 2009. és 2012. között jelentős mértékben csökkent a kiskereskedelmi vállalkozások száma a városban. Profiljukat tekintve bevásárlóközpontban folytat kereskedelmi tevékenységet 6 db, üzletben 1344, míg vásáron vagy piacon 23 vállalkozás üzemel. Üzleten kívüli kereskedelmet folytat 9 db vállalkozás, mozgóbolt útján értékesít 3 db. Csomagküldő kereskedelem, üzleten kívüli kereskedelem 6 cégnél van, tiszta profilú csomagküldő kereskedelem 8 db. Kereskedelmi ügynöki tevékenységet folytat 11, közterületi értékesítést 10 vállalkozás, közülük 1 db csak minden év december 10- 24-ig üzemel. Egyéb kereskedelmi profillal működik 98 kiskereskedelmi cég. A törölt vállalkozások száma jelentős, 2009 és 2012 között 457 kereskedelmi céllal alapított vállalkozást szüntettek meg Szentesen. Az elmúlt négy évben a kiskereskedelmi céllal alapított egyéni vállalkozások/cégek csaknem egyharmada megszűnt (31,69%).

Törölve

Kiskereskedelmi vállalkozások számának csökkenése 2009-2012 Nyilvántartott vállalkozások száma 2009-2012 1442 db 2009 évben 35 db 2010 évben 150 db 2011 évben 142 db 2012 évben 130 db 2009-2012 évben törölve összesen: 457 db 14


A diagram az elmúlt négy év törölt vállalkozásainak számát és arányát mutatja. A legnagyobb számban a 2010-es évben szűntek meg vállalkozások (150 db). A jelen év vonatkozásban a tendencia már csökkenő mértékűnek mutatkozik, viszont idén is töröltek a nyilvántartásból a vállalkozó kérésére mintegy 130 egyéni vállalkozást, céget a kereskedelmi egységek üzemeltetői közül.

A városban három postahivatal és hét bank működik. Település

Üzlet

ALLIANZ Szentes Szabadság tér 4. CIB Szentes Petőfi Sándor u. 1. Erste Szentes Kossuth L. utca 12-16. K&H Szentes Kossuth Lajos utca 17/a. OTP Szentes Kossuth u. 26. RAIFFEISEN Szentes Kossuth Lajos utca 13. UniCredit Szentes Kossuth u. 8.

A városban öt üzemanyagtöltő állomás van és több jelentős európai autómárka javítása megoldható helyi szervizekben. Esélyegyenlőségi szempontból a munkahelyteremtés és a vállalkozásalapítás segítése, az összehangolt település és humán erőforrásfejlesztési koncepciók kialakítása és végrehajtása jelenthet előrelépést, kiemelt figyelemmel kezelve ezen fejlesztések tekintetében az esélyegyenlőségi kockázatot viselő védett csoportok helyzetét.

15


Turizmus9 A város elmúlt évben összeállított turisztikai koncepciója az alábbi profilt állapította meg: Erősségek • Jelentős termálvízkincs, gyógyvízminősítéssel • Szentes a Magyar Fürdővárosok • Szövetségének és a Dél-alföldi Termál Klaszternek is tagja • Strandfürdővel rendelkezik • A Nemzet Sportvárosa, a Birkózás városa, elismert sport hírnév • Dinamikusan fejlődő sportágak, magyar-, Európa- és világbajnokok, tehetségek • Sportcsarnokkal rendelkezik • Komplex kiegészítő programkínálat: városnézés idegenvezetővel, múzeumok, lovaglás, természeti látnivalók, gazdag rendezvény-paletta, regionálisan látogatott nagyrendezvények • 7 ha-s természetvédelmi terület (Széchenyi-liget) a városközpontban modern futópályával, várost átszelő bioremediált Kurca • Impozáns városközpont, felújított műemléki épületek • 500 férőhelyes, minden igényt kielégítő Konferencia és Kulturális Központ • Színvonalas és gazdag kulturális élet • Hagyományőrzés, kézműves mesterségek összegyűjtése a Művészetek Házában • M5 autópálya közelsége (elkészült a csongrádi elkerülő út), határátkelők közelsége(vízummentesség Szerbiában) • Szentes-Csongrád kerékpárút (EuroVelo-ba illeszkedik) • Színvonalas lovasbázisok, fejlett lovaskultúra • Gasztronómiai hagyományok, a hungarikumok városa • Turisztikai adottságok tudatos összehangolása (programcsomagok) • Nagyvállalatok külkapcsolatai • Fejlett agrárkultúra • Virágzó testvérvárosi kapcsolatok • Kitűnő természeti adottságok, halban és apróvadban gazdag területek • Fejlődő kistérség • Turisztikai vonzerők sokszínűsége • Javuló marketing • Javuló városi kommunikáció 9

Gyengeségek • Nincs meghatározva egy kiemelt, országos vonzerővel rendelkező attrakció • Időjárástól független, költési lehetőséget és tartózkodási időt növelő attrakciók hiánya • A városnak nincs szállodája • Kevés a minőségi szálláshelykínálat • Fedett uszoda hiánya • Sportturizmust támogató infrastruktúra hiányosságai, a meglévő infrastruktúra elavultsága • Jelentős különbségek a szolgáltatások színvonalában • Szezonalitás • Tourinform iroda hiánya • Összehangolt marketing nehézségei (a városnak nincs arculati kézikönyve) • Turisztikai táblarendszer hiányosságai a látnivalóknál • Aktív túraútvonal hiánya • Tőke és forráshiány • Szakmai együttműködés hiánya a turisztikában érdekelt vállalkozások között • Alacsony népességmegtartó erő, a képzett szakemberek elvándorlása • A vállalkozói ismeretek alacsony szintje a turizmusban • Az idegen nyelvek ismeretének alacsony szintje • Kevés parkolóhely

Forrás: Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója 2011-20125 Készítette: Deim Éva, idegenforgalmi referens

16


Lehetőségek

Veszélyek

• A gazdasági válság hatására a belföldi turizmus népszerűsége nő • Az egészségturizmus (gyógyturizmus), azon belül a (sport)rekreáció, Szentes a sportot kedvelő és művelő fiatalok városa • Az egészség (gyógyvíz) és a sport (aktív életmód) ötvözésével létrejövő turisztikai termék regionális és országos viszonylatban is egyedülálló • Életmódváltás, a szabadidő növekedésével a turizmus felértékelődése • Egészség,- és környezettudatosság terjedése • Fejlesztések iránti igény és szándék a Sportközpontnál, sportegyesületeknél • Sportrendezvényekre szervezett sportturizmus fellendítése edzőtáborok (infrastrukturális háttér javításával) • Városi sportdiplomáciai testület kialakítása • Az idegenforgalmi kapacitás decentralizációja (fejlődő kistérség), többnapos programcsomagok kiajánlása • Országos szintre emelhető nagyrendezvények (Télbúcsúztató Karnevál, Testvérvárosok Fesztiválja, Zene-Világ-Zene, Lecsófesztivál, Térfesztivál és Borünnep) • Minőségi szálláshelyfejlesztésnél állandó töltöttség az előzőek révén •A város adottságainak megfelelő turizmusformák támogatása a fejlesztési programokban • Területfejlesztési támogatások az idegenforgalom fejlesztésére • Kkv-k, nonprofit szervezetek, civilek előretörése a pályázati rendszerben • Erősödő civil szerepvállalás a turizmusban • A Tisza nemzetközi vízi úttá nyilvánítása (vízi turizmus, sporthorgászat, természetés környezetvédelem fejlesztése

• Negatív trendek a turizmusban • Önerő hiánya a fejlesztésekhez • Csökkenő turizmusfejlesztési támogatások • Az infrastrukturális fejlesztések lelassulása, elmaradása •A tőkehiány állandósul, befektetők érdeklődésének csökkenése • A népességmegtartó erő további csökkenése, a szakemberek elvándorlásának folytatódása • A környezet állapota romlik • A közbiztonság romlása • Fizetőképes kereslet alacsony szintje • A megközelíthetőség romlása • Tömegturizmus hatása az élhető városra • A Gyógyfürdő területileg behatárolt • A Termál-tó aktív turisztikai hasznosítása rossz vízminősége miatt nehézkes

Turisztikai fejlesztési prioritások Szentesen10 1. Sport- és egészségturizmus/gyógyturizmus ötvözése, fejlesztése, egyedi termék kialakítás, ezen belül kiemelt jelentőséggel az edzőtábor turizmus 2. Infrastruktúra fejlesztése 3. Aktív turizmus fejlesztése 4. Kulturális turizmus fejlesztése Az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe vevő turizmusfejlesztési elemek a munkahelyteremtés és foglalkoztatás, illetve az akadálymentes szállás- és vendéglátóhelyek, 10

Forrás: Szentes Város Idegenforgalmi Koncepciója 2011-20125 Készítette: Deim Éva, idegenforgalmi referens

17

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program turisztikai attrakciók kialakítása / működtetése területén mutatkoznak. A gyógyvízre és a fürdőhelyek használatára kialakított turisztikai attrakciók lehetnek azok az akadálymentesített - másutt csekély számban elérhető - nyaralási, pihenési, rekreációs lehetőségek, amelyek a fogyatékkal élőket gondozó családokat vagy éppen a paralimpiai sportágakban érdekelt érintetteket vonzanák Szentesre. Ugyanakkor új munkalehetőségeket is teremthetnek a nők, 50+ év felettiek, pályakezdők, romák, fogyatékkal élők számára az új turisztikai beruházások. Az esélyegyenlőség általános és speciális témáiban rendezett konferenciák, a vendégéjszakák számának gyarapításával járulhatnak hozzá a turisztikai ágazat fejlődéséhez.

1.4. Települési infrastruktúra Szentes város úthálózata jellemzően mezővárosi kialakítású, a várost átszelő 2 db országos főúttal, valamint a településről kivezető alsóbbrendű főutakkal, belső gyűjtőutas rendszerrel. A közvilágítás korszerűsítésére idén pályázatot nyújtanak be azért, hogy az elavult, elöregedett alacsony fényhasznosítású lámpák helyett korszerű, energiatakarékos lámpák, illetve lámpatestek kerülhessenek a közutakra. A Szentesi kistérség nyolc településén a hálózati gázzal fűtött lakások száma 2002-től enyhén emelkedik.

Lakáshelyzet A KSH 2008-as adatai szerint Szentesen közel tizenháromezer lakás van (12 722 db). Ez a kistérség lakásállományának csaknem háromnegyede (68,83%). Meglévő lakások száma Szentesen11 Település neve Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes Összesen

2002 2003 2004 2005 2006 260 258 258 258 258 676 676 677 678 678 349 349 349 349 349 890 891 892 892 893 1 258 1 250 1 250 1 251 1 252 232 233 233 233 233 2 077 2 078 2 084 2 087 2 088 12 647 12 655 12 674 12 681 12 692 18 389 18 390 18 417 18 429 18 443

2007 2008 259 259 678 678 349 349 894 895 1 250 1 249 233 233 2 091 2 096 12 703 12 722 18 457 18 481

A Szentesi kistérség településein a központi statisztikai adatbázis információi szerint a lakásépítési kedv nem jellemző, mindössze Szentesen volt új lakásépítés. A közüzemi ivóvíz szolgáltatásba csaknem minden lakóingatlant bekapcsoltak. A nyilvántartás szerint 378 lakóingatlanban nincs bekötve a vezetékes vízszolgáltatás. 11

Forrás: KSH, TEIR, 2009

18


Járás,

település12

Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár Szentes Szentesi járás

Lakásállomány az év végén

Az év folyamán kiadott lakásépítési engedély

Épített lakás

259 679 348 896 1 251 232 2 099 12 860 18 624

– 2 – – 1 – 3 90 96

Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakás

– – – – – – – 8 8

219 641 224 832 1 241 146 1 937 12 482 17 722

Közcsatornával ellátott lakások száma 2002-2008-ban a Szentesi kistérség településein jelentősen megemelkedett. Kiemelkedően nagyarányú volt a fejlődés 2002 és 2008 között, amikor több mint kétszeresére nőtt a csatornázott ingatlanok száma a kistérségben. Míg 2003-ben a lakások fele volt csak csatornázva, 2008-ban a szennyvízelvezetés már 10 698 lakást érintően kiépült. A szennyvízhálózat kiépülése főleg Szentest érinti, a kistelepülések vonatkozásban nem jellemző, Szentesen a szennyvízelvezetés megoldott, a közigazgatási területen belül azonban van még 1822 lakóingatlan, amelyikben a szolgáltatás nem elérhető. A háztartási villamosenergia-fogyasztók 15559-en vannak. Járás, település Közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba bekapcsolt lakás Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke Szegvár

Háztartási villamosenergiafogyasztók

Háztartási vezetékesgázfogyasztók

Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás és üdülő

– – – – – – –

232 678 322 908 1 243 170 2 058

158 477 162 696 937 52 1 515

198 619 231 850 1 116 150 1 510

Szentes

11 038

15 559

10 442

10 700

Szentesi járás

11 038

21 170

14 439

15 374

Távfűtéses lakások a kistérségben csak Szentesen találhatók. A számuk 2008-ban közel másfélezer volt (1434 db). A melegvíz-hálózathoz ugyanebben az évben már 1431 lakás kapcsolódott. Ez szintén csak Szentesen elérhető szolgáltatás a mai napig. A vezetékes gázt Szentesen 10 442 lakóingatlanban veszik igénybe, bár az energiaárak magas szintje miatt sokan térnek vissza a hagyományos vegyes tüzelésre.

12 Forrás: Járási átszervezés felméréséhez készített központi adatbázis 2010 http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=lak%C3%A1s%C3%A1llom%C3%A1ny%20szentesen&source=web&c d=6&cad=rja&ved=0CEQQFjAF&url=http%3A%2F%2Fwww.ksh.hu%2Fdocs%2Fteruletiatlasz%2Fjarasok.xls&e i=cMjGUPy5FonLtAagk4CoDw&usg=AFQjCNHvArVelx4kbvM45I2WpDCnYqQv_A

19

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A rendszeres hulladékgyűjtésbe 10 700 lakás érintett13. Szentes teljes belterületén megoldott a rendszeres és szervezett szemétszállítás.

1.5.

Munkanélküliség alakulása

A munkaképes korúak száma Szentesen 2012-ben 19654 fő. A 18-59 évesek aránya 90,64% (11775 fő). A 60-64 -es korosztály 843 nő és 1036 férfi 1879 fő (9,56%) munkaerőpiaci szempontból különösen veszélyeztetett, hiszen számukra már alig kínálnak állásokat a helyi munkaadók. A településen a 2012-es nyilvántartási adatok szerint 1590 fő munkanélküli van, közülük 511 fő a tartósan munkanélküli. Ők már több mint egy éve állandó munkajövedelem nélkül vannak. Ez a munkaképes korúak 2,6%-a, a regisztrált munkanélküliek 32,14%-a. Ez az arány nagyon magas. Aktív korú népesség (fő) Település neve 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Árpádhalom Derekegyház Eperjes

336 335 341 339 324 322 1 073 1 066 1 061 1 081 1 056 1 012 371

353

332

323

321

316

313 995 303

Fábiánsebestyén 1 365 1 338 1 315 1 290 1 276 1 257 1 228 Nagymágocs 1 787 1 741 1 736 1 729 1 693 1 653 1 650 Nagytőke

289

282

275

273

268

273

266

Szegvár Szentes

2 813 2 797 2 789 2 762 2 756 2 736 2 719 17 432 17 256 17 068 16 964 16 790 16 566 16 336

Összesen

25 466 25 168 24 917 24 761 24 484 24 135 23 810

Szentesi kistérség települései, 2002-2008 Az a tény, hogy az ismert álláskeresők csaknem egyharmada tartósan nem talál állást magának, mindenképpen kezelendő probléma. Fontos és szükséges lenne, hogy civil összefogással olyan munkahelyteremtő/ mukahelymegtartó beruházások / fejlesztések induljanak meg Szentesen, amelyek lehetővé teszik az elhelyezkedést. Járás, település

Nyilvántartott álláskeresők száma14

Tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan) nyilvántartott álláskeresők száma

Árpádhalom Derekegyház Eperjes Fábiánsebestyén Nagymágocs Nagytőke

54 125 41 151 151 35

21 30 9 49 48 4

Forrás: 2010-es adatok a járási átszervezéshez kigyűjtve KSH Forrás: Járási átszervezés felméréséhez készített központi adatbázis 2010 http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=lak%C3%A1s%C3%A1llom%C3%A1ny%20szentesen&source=web&c d=6&cad=rja&ved=0CEQQFjAF&url=http%3A%2F%2Fwww.ksh.hu%2Fdocs%2Fteruletiatlasz%2Fjarasok.xls&e i=cMjGUPy5FonLtAagk4CoDw&usg=AFQjCNHvArVelx4kbvM45I2WpDCnYqQv_A 13 14

20

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Szegvár Szentes Szentesi járás

328 1 590 2 475

100 511 772

A nem megfelelő – alacsony vagy az igényekről eltérő – iskolai végzettség / szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. Szentesen jellemzően nem elsősorban a magasan kvalifikált munkaerőt keresik. Iskolai végzettség szerinti gazdaságilag aktív-inaktív lakosok Csongrád megyében

A városban telephellyel rendelkező cégek inkább a középfokú végzettségű, vagy speciálisan az adott iparágban / vállalkozásnál szükséges szaktudással rendelkezőket tudják elhelyezni. A diplomásoknak nem nyújt igazi perspektívát a jelenlegi gazdasági struktúra és intézményrendszer. Korcsoport szerinti megoszlásban aktív inaktív felnőttek Csongrád megyében

21

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Álláskeresők és foglalkoztatottak aránya Csongrád megye

A 2011-es évben a munkanélküliek száma a településen 2008-hoz képest mintegy 10%-al alacsonyabb volt. Az arányok változását a közcélú munkavégzők száma jelentősen befolyásolja ma is. A tartósan munkanélküliek aránya ugyanezen okra visszavezethetően 20%-al csökkent 2011-ben a 2008-ban mért adatokhoz képest. Rendszeres szociális járadékot 108 fő kapott. Szentes és vonzáskörzetében összesen 1953 fő (hét településen), Szentes városban 13725 fő regisztrált munkanélküli volt 2011-ben. Az állástalanok tényleges száma ennek akár a duplája is lehetett. A Munkaügyi Központ Szentesi Kirendeltségének nyilvántartási adatait Szentes és az intézményfenntartásban érdekelt települések vonatkozásában 2011-es évre az alábbi táblázat mutatja: Település Szentes Derekegyháza Eperjes Nagytőke

8 általánost végzett 358 20 16 12

8 általános alacsonyabb végzettségű 16 2 1 0

A csak 8 általánost vagy annál kevesebbet végzettek aránya a regisztrált munkanélküliek körében 27,25%. volt 2011-ben. A 2012. októberi adatok alapján megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek között 290 fő (1,82%) már elmúlt 50 éves, így a munkapierőpiaci versenyben esélyegyenlőségi szempontokat figyelembe véve fokozott kockázatot visel. Vállalkozóvá válási támogatást ezévben mindössze 7 fő kapott. Álláskeresési segélyben 46 fő (2,89%), álláskeresési járadékban 185 fő (11,63%) részesült. Település neve

SZENTES

Regisztrált álláskereső

1334 fő Férfi

Nagytőke

Nő

590 fő 744 fő 30 fő Férfi

Nő

Pályakezdő

186 fő Férfi

Nő

7 fő Férfi

Nő

Vállalkozóvá Álláskeresési válási segélyben támogatást részesült kapott 2012ben

50 év feletti

290 fő Férfi

Nő

7 fő

46 fő

Álláskeresési járadékban részesült

185 fő

180 napnál régebben regisztrált

1033 fő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

Férfi

Nő

10 fő Férfi

Nő

22

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program 13 fő

17 fő

Már 180 napnál régebben nincs állása 1033 főnek, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek kétharmada (64,96%) nem részesül semmilyen anyagi ellátásban, amely számára a megélhetést segítő rendszeres bevételt biztosítana. A közfoglalkoztatásban alkalmazottak száma a 2011-es 400 főről idén mindössze 113 főre apadt.

Közfoglalkoztatás Szentesen A rendszer a 2012. évtől átalakult, az önkormányzat két közfoglalkoztatási formában foglalkoztathatta a munkanélkülieket.

1. Hagyományos típusú, hosszú távú közfoglalkoztatás:

Ebben az évben a hagyományos, hosszú távú közfoglalkoztatás keretében a napi 6 órás, öt hónapos időtartamú, elsősorban alacsony iskolai végzettségűek részére szervezett foglalkoztatást támogatott a Munkaügyi Központ. A munkavállalóknak kifizetett bér két részből tevődött össze: támogatásként kapta az Önkormányzat a bér- és járulékköltség 70%-t, önkormányzati saját forrása volt a bér és járulékai 30%-a. Megmaradt a Munkaügyi Központ kiemelt döntési, koordináló szerepe, mely a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez. A közfoglalkoztatás csak a munkaügyi kirendeltség közvetítésével valósulhat meg. Szentes városra a közfoglalkoztatottak támogatására a Munkaügyi Központ kapja meg a felhasználható keretösszeget, ennek függvényében dönt a foglalkoztatható létszámról. Az első egyeztetések alapján az év során összesen 113 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség, a 2011. évi mintegy 400 fő helyett, ami időszakonként az elmúlt évi 100-120 fő alkalmazása helyett 50-55 fő foglalkoztatását jelentette. A foglalkoztatás 2012. március 01. napjával kezdődött és az intézmények többségében 2012. november 30. napjával ért véget. A munkavállalókat a Munkaügyi Központ közvetítette a munkáltatókhoz, biztosították az alkalmassági vizsgálat költségét. A foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálatra az önkormányzat utalta be a munkavállalókat. 2. „Start mintaprogram” – mint a közfoglalkoztatás új eszköze. Ez a program a hátrányos helyzetű kistérségek települései számára volt pályázható lehetőség, melyre Szentes város határidőben benyújtotta pályázatait. A nyertes projektek támogatottsága 100%-os mértékű volt. A támogatási feltételeként előírták, hogy az egy főre számított havi bruttó költség nem haladhatja meg a program első időszakában a 110.000 Ft-ot, a későbbi időszakban a havi 100.000 Ft-ot, mely az összegbe kell beszámítani a havi munkabér + 13,5% járulékköltséget, a projektek megvalósításához szükséges eszköz és anyagköltséget. Preferáltak voltak a kézi munkák és a nagyobb létszámot foglalkoztató projektek.

Az önkormányzat által pályázott startprogramok:

1. Belvíz-elvezetési program: Feladatok: mirhótakarítás, Nagyvölgy csatorna takarítása, önkormányzati erdők sorápolása. Tervezett foglalkoztatotti létszám: 4 fő brigádvezető, 41 fő segédmunkás. 2. Téli közfoglalkoztatási program: Feladatok: intézmények belső karbantartása, felújítása, utcabútorok festése, javítása, téli köztisztasági feladatok ellátása, az Üdülőközpont területének parkosítása. Foglalkoztatottak száma: 25 fő szakmunkás, 23 fő segédmunkás. 23

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program 3. Járda felújítási program: Feladatok: belterületi járdák felújítása, burkolat cseréje, javítása. Tervezett foglalkoztatotti létszám: 4 fő szakmunkás, 6 fő segédmunkás. A programokban nemcsak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak vehettek részt. A start-mintaprogramban a fentieket figyelembe véve, kedvező döntés esetén 103 fő számára tervezték munkalehetőség biztosítását. Az önkormányzati közfoglalkoztatási 2012. évi lehetőségeken túl országos programok is indulnak az ár- és belvízvédelemhez, a közutakhoz, vasutakhoz, az állami erdőterületekhez kapcsolódó feladatok ellátására, melyekről az ágazati miniszter hozott döntést.

24


1.6.

Szociális ellátás

Összehasonlító információk ……… szöveg kell …………….. Fogyatékos gondozóházak országos ellátás

Házi segítségnyújtás országos ellátás

Hajléktalan ellátás országos lefedettsége

25

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Az alábbi táblázat a szociális ellátás adatait mutatja Szentesen, ellátási típusonként: SZENTES Ellátástípusok15

Nem

Létszám

Nyugellátások (1+3.4+4+5)

együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő

6 901 2 720 4 181 6 721 2 824 3 897 8 564 3 602 4 962 692 180 512 9 256 3 782 5 474 313 105 208 9 569 3 887 5 682

Öregségi nyugdíjak és korhatár alattiaknak járó ellátások együtt (1+2) Saját jogon járó nyugdíjak és ellátások (1+2+3)

Hozzátartozói nyugellátások (4+5)

Saját jogon járó és hozzátartozói nyugdíjak és ellátások (1+2+3+4+5) Járadékok, pótlékok, egyéb járandóságok (6+7+8+9+10) Ellátások mindösszesen (1+2+3+4+5+6+7+8+9+10)

A férfiak között 3887 fő a nyugdíjas, a nők között 5682 fő, tehát összességében 9569 fő kap nyugellátást a településen. A korbetöltött öregségi nyugdíjasok aránya 64,16%. Járadékot, pótlékot, egyéb járandóságot 313 fő kap (105 nő és 208 férfi). Saját jogon járó nyugdíjat 8564 fő kap, hozzátartozó után 692 főnek állapítottak meg nyugellátást.

Ellátástípusok Az öregségi nyugdíjasok (6140 fő) között korbetöltött nyugdíjas 5895 fő, korhatár alatti öregségi nyugdíjas 35 fő és jelenleg 3 nő kap a településen nyugellátást azért, mert eddig több mint 40 évet dolgozott. Korhatár előtti ellátásban 479 fő részsül, közöttük több a férfi (313 fő) mint a nő (268 fő). Szolgálati nyugdíjat 102 fő kap, közöttük alig van nő (6 fő), jellemzően inkább férfiak (102 fő). A szám bizonyára azért ilyen magas, mert Szentesen sokáig működött katonai helyőrség. Rokkantsági és rehabilitációs ellátást 1843 fő kap, 778 férfi és 1065 fő nő, közöttük rehabilitációs ellátásra 799 fő, rehabilitációs járadékra 69 fő jogosult.

Az ellátás típusonkénti bontást, ezen belül a férfiak és nők arányát az alábbi táblázat mutatja: 15

Az adatok a 2012. január havi állapotot tükrözik.

26

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program SZENTES Ellátástípusok16 1. Öregségi nyugdíjak

Nem együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő

1.1. Korbetöltött öregségi nyugdíjak Ebből: Korbetöltött rokkantsági nyugdíjakból átsorolt öregségi nyugdíjak 1.2. Korhatár alatti öregségi nyugdíjak (1955. előtt született fegyveresek) 1.3. Nőknek 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjak 2.

Korhatár alattiaknak járó ellátások

2.1. Korhatár előtti ellátások 2.2. Szolgálati járandóság 2.3. Átmeneti bányászjáradék 2.4 Balettművészeti életjáradék

3.

Rokkantsági és rehabilitációs ellátások

3.1. Korbetöltötté vált rokkantsági ellátások

3.2. Korhatár alatti rokkantsági ellátások

16

3.3

Rehabilitációs ellátások

3.4

Rehabilitációs járadékok

3.5

Bányászok egészségkárosodási járadéka

Az adatok a 2012. január havi állapotot tükrözik.

27

Létszám 6 140 2 511 3 629 5 895 2 479 3 416 1 513 749 764 35 32 3 210 0 210 581 313 268 479 217 262 102 96 6 0 0 0 0 0 0 1 843 778 1 065 55 8 47 920 418 502 799 323 476 69 29 40 0 0 0

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program 4.

Özvegyi és szülői nyugdíj

5.

Árvaellátás

6.

Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok

együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő együtt férfi nő

7. Baleseti járadék 8. Rokkantsági járadék

9.

10.

Házastársi pótlék, jövedelempótlék

Egyéb járandóságok

386 19 367 306 161 145 5 0 5 32 22 10 155 82 73 119 0 119 2 1 1

Özvegyi és szülői nyugdíjra való jogosultságot 386 fő számára állapítottak meg a hatóságok. Elenyésző a mezőgazdasági szövetkezeti járulékra jogosultak száma (5 fő). Házastársi pótlékot, jövedelempótlékot 119 fő számára utalnak. Rokkantsági járadékban 155 fő részül, közöttük 82 fő férfi, 73 fő nő van.

Szociális intézmények I. Szentes Város Önkormányzat Bölcsődéje 2012. évben 120 férőhellyel üzemelt A bölcsőde kihasználtságát mutató adatokat az alábbi táblázat tartalmazza az év első három negyedévére:

Ellátottak létszáma: Ideje

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember I.-III.félév összesen

Férőhelyek száma

Beírt gyermekek létszáma

120 120 120 120 120 120 120 120 120

110 114 125 132 136 127 118 105 99 112

120 28

Bölcsőde kihasználtság % Gondozott Beírt gyermekekhez gyermekekhez viszonyítva viszonyítva

80 79 83 89 103 95 70 69 73 82

103 111 121 127 133 130 119 112 96 117

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A bölcsődei ellátás iránt továbbra is igény mutatkozik a kisgyermekes családok körében, melyet a beíratott gyermekek száma mutat. A férőhelyek száma elegendő. A tavaszi hónapokban az idénymunka miatt láthatóan növekszik a kisgyermekek száma, majd júniustól a létszám csökkenő tendenciát mutat a nyári szabadságolások következtében. A bölcsőde I.-III. féléves kihasználtsága 2012-ben 117% volt. 2012. szeptember 30-án a felvett gyerekek száma 103 fő. Közülük 5 fő korai fejlesztése történik az intézményben szakképzett gyógypedagógus segítségével. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma: 16 fő (14,28%). A Szentesi Családsegítő Központtal, védőnői hálózattal, jelzőrendszeri tagokkal folyamatos az információáramlás. Az alapellátáson túl családi nevelést támogató szolgáltatás is elérhető. Van időszakos és házi gyermekfelügyelet, játszócsoport. II. A Szentesi Családsegítő Központ személyes gondoskodást nyújtó szociális, és gyermekvédelmi alapellátásokat biztosító intézmény, mely ezen túlmenően, alaptevékenységként szabadidős szolgáltatásokat és ifjúságvédelmi feladatokat is ellát. Gazdálkodási szempontból részben önálló gazdálkodó költségvetési szerv. A pénzügyi-gazdálkodási feladatait a Városi Intézmények Gazdasági Irodája látja el az érvényben lévő együttműködési megállapodás alapján. Működési területe: Szentes város közigazgatási területe, a gyermekek átmeneti gondozási formák esetében Szentes Kistérség Többcélú Társulás közigazgatási területe. Alapfeladatai az alábbiak: - Gyermekjóléti Szolgálat (1999-től, ellátja a megyei módszertani feladatokat is) - Családsegítő Szolgálat - Tanyagondnoki Szolgálat - Népkonyha (10 adag) - Családok Átmeneti Otthona (33 férőhelyen 8 család) - Gyermekek Átmeneti Otthona, (23 férőhely) - Helyettes szülői hálózat, (3 családnál, 8 férőhely) - Szentes Városi Üdülőtábor, - Közösségi tér 2. Ellátottak számának alakulása A gyermekjóléti szolgáltatás területén ellátott gyermekek és családok forgalmi adatai kis mértékű csökkenés tapasztalható az évek során. Jellemző azonban, hogy a problémák egyre súlyosabbak, fokozott gondozást igényelnek. Ezt támasztja alá a védelembe vett gyermekek számának fokozatos emelkedése. Jelenleg Átmeneti Jelenleg gondozott védelembe vett nevelésben lévő esetek esetek esetek

Időszak

Felvett esetek

Lezárt esetek

2009. I-III. negyedévben 2010. I-III. negyedévben 2011. I-III. negyedévben 2012. I-III. negyedévben

111 családból 123 gyermek 97 családból 135 gyermek 114 családból 127 gyermek 71 családból 111 gyermek

51 családból 78 gyermek 96 családból 142 gyermek 86 családból 113 gyermek 81 családból 131 gyermek 29



nincs adat nincs adat 33 családból 57 gyermek 25 családból 50 gyermek

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A fent bemutatott gondozott gyerekek mellett eseti kezelésben 68 gyermek lett nyilvántartásba véve a szolgálatnál. Jelentős számú a pszichológusi tanácsadáson megjelenő kliensek aránya, melyet a szakmai vezető munkaköri feladataként látja el. A családsegítés klienseinek és forgalmi adatainak alakulása I-III. negyedév Kliens szám Forgalom (család)

Év

2010 2011 2012

861 853 796

I-IV. negyedév Forgalom

2637 2761 3079

3587 3740 Várható:3800

Az ellátottak száma évek óta viszonylag állandó, idén a forgalom enyhe növekedést mutat az előző évekhez viszonyítva. Ennek oka, hogy jellemzően megnőtt az egy ellátottra eső problémák száma, mely a találkozások számát is növeli. A hozott probléma az esetek legnagyobb hányadában anyagi természetű. Az ellátotti körön belül viszonylag magas a mélyszegénységben élők, illetve az adósságterhekkel – lakhatási problémákkal küzdők aránya. Az ilyen típusú problémák a későbbiekben okozhatnak családi-párkapcsolati konfliktusokat, vagy mentális nehézségeket. Családterápiás és mediációs szolgáltatást a tárgyidőszakban 47 család (120 fő) vett igénybe. A feladatok ellátása 20 órában a Családsegítő Központ telephelyén történik, míg 20 órában a Közösségi Térben a fiatal korosztály részére nyújtanak szolgáltatást. Az iskolakezdési akció keretében városi szintű gyűjtést rendeztek, így jelentős mennyiségű tanszert, iskolatáskát, és más az iskolakezdéshez szükséges eszközöket (tornaruha, tornacipő, stb.) sikerült szétosztani a rászoruló családok körében. Népkonyha forgalmi adatai: Év

Kiosztott adagok száma összesen

Működési napok száma

2012. I III. negyedév

1900

190

Általában napi tíz adag ételt osztanak ki, így a konyha kihasználtsága maximális. A 2012-es évben eddig összesen 31 fő vette igénybe a népkonyhai szolgáltatást, ami azt jelenti, hogy átlagosan egyegy ellátott 61 napot étkezett az intézményben. A tanyagondnoki szolgáltatásban az ellátottak száma kismértékben csökkent. Ennek oka többek között az elhalálozások, illetve az elköltözések. A csökkenés másik oka, hogy 2012-ben is elmaradtak a nagy mennyiségű élelmiszer adományok, így ennek okán nem jelentek meg a szolgálatnál azok az ügyfelek, akik egyébként a rendszeres kapcsolattartást nem igénylik, de az adományért évente egyszer eljönnek. A tanyagondnokok a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának felkérésére a tanyavillamosítási programhoz kapcsolódóan végeztek széles körű felmérést a külterületi lakosok körében, annak tekintetében, hogy mely tanyákban nincs áram, és kik azok, akik szeretnék beköttetni. 30


Év

I-III. negyedév Kliens szám Forgalom

2010 2011 2012

402 fő 380 fő 352 fő

2347 4703 4668

I-IV. negyedév Forgalom

4261 6279 Várható:6300

A Gyermekek Átmeneti Otthonában a lakószobák kihasználtsága csökkent, kevesebb család került elhelyezésre, mint az előző év azonos időszakában. Ennek oka elsősorban, hogy a Hódmezővásárhelyi Kistérségi Társulás részére az egy szobát (3 férőhely) folyamatosan biztosítja az intézmény. A férőhelyek kihasználtsági mutatója több mint 10%-kal nőtt, nagyobb gyermeklétszámmal érkező édesanyák kérték ellátásukat. Két család érkezett Derekegyházáról, a többi lakó szentesi bejelentett lakcímmel rendelkezik. A családok kikerülési lehetősége egyre rosszabb. Nehezebb munkahelyet és albérleti lehetőséget találniuk, ezért hosszabb időt töltenek intézményünkben. 2012. szeptember 30-ig az összes gondozási napok száma 5020, amely 3,5 %kal magasabb az előző időszakhoz képest. Mutató

GYÁO 2011. III. n.év

GYÁO 2012. III. n.év

Összes ellátott személy

42 fő

46 fő

Ebből

felnőtt

14 fő

14 fő

gyermek

28 fő

32 fő

Összes ellátott család

17 család

15 család

Felvett új családok száma

8 család

11 család

Kigondozott családok száma

14 család

11 család

Lakószobák kihasználtsága

95,73 %

92,09 %

Férőhelyek kihasználtsága

77,23 %

79,66 %

Egy napra jutó átlag

17,76 fő

18,33 fő

Az egy napra jutó ellátottak száma 18,33 fő. Életkor szerinti megoszlásuk szerint a 0-3 év közöttiek vannak legkevesebben (0,52fő/nap). A 4-6 éves korosztály problémáival naponta ennél jóval többen keresik meg az intézményt ((4,55fő/nap). A legmagasabb számban a 7-18 évesek igénylik az ellátást (7,81 fő/nap), a felnőtt korosztály ennél alacsonyabb forgalmi létszámmal van jelen (5,45fő/nap). Az életkori sajátosságok nagyban befolyásolják az intézményi programszervezést, a családok gondozási nevelési programját is. Folyamatosan szervez az intézmény prevenciós programokat, korrepetálnak és változatos szabadidős tevékenységet biztosít. A lakók igénybe veszik a családterapeuta, a pszichológus és a pedagógiai szakszolgálat szolgáltatásait is. A bentlakó családok elsősorban lakhatási probléma miatt kérték elhelyezésüket – ez 40 %. A lakók 20 %-a családi konfliktus, míg 13 %-a bántalmazás miatt kérte elhelyezését az otthonban. A február hónapban bekövetkezett rendkívüli időjárás, a nagy hó és a vízvezetékek elfagyása miatt 4 család, összesen 10 fő (27 %) érkezett.

31

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A Családok Átmeneti Otthonában 2012. I-III. negyedévben az összes gondozási napok száma 7613 nap. A Kistérségből 1 család, Makóról pedig szintén 1 család kérte a felvételét az intézménybe. Az ellátott családok számát és az intézmény kihasználtságát illetően nincsenek jelentős változások az előző évhez képest. A bekerülési okok tekintetében azonban eltéréseket lehet tapasztalni, az újonnan felvett családok közül 2 kifejezetten rendezetlen devizakölcsön miatt kérte felvételét, míg 1 család részben a felhalmozott személyi kölcsönök miatt nem tudták az albérletüket fenntartani. A közcélú foglakoztatásnak köszönhetően minden családban van legalább egy kereső, ami megkönnyíti a mindennapi megélhetésüket, de nem elegendő ahhoz, hogy a lakhatásukat megnyugtatóan tudják rendezni. Mutató

2011. I-III. negyedévév

2012. I-III. negyedévév

Összes ellátott személy

44 fő

45 fő

Ebből

felnőtt

24 fő

23 fő

gyermek

20 fő

22 fő

Összes ellátott család

12 család

13 család

Felvett új családok száma

4 család

5 család

Kigondozott családok száma

5 család

5 család

Lakószobák kihasználtsága

98%

99,3 %

Férőhelyek kihasználtsága

84,5%

82%

Egy napra jutó átlag

27,9 fő

27,05 fő

A Dózsa-ház Közösségi tér 2011. január 10-én kezdte meg működését. Az épületben ifjúsági tanácsadó iroda működtetését és drogalternatíva programok szervezését és koordinálását végzik. A közösségi-tér nyitott házként működik, azaz a civil szerveztek és önszerveződő csoportok előzetes egyeztetést követően ingyenesen használhatják az épületet és annak berendezéseit közösségi céljaik megvalósítására. Közösségi tér forgalmi adatai: jan.

febr. márc.

ápr.

máj.

júni.

júli.

aug. szept. össz.

Összes forgalom 2011(fő)

389

1345

1733

1709

1660

1787

2276

1318

2009

14216

Összes forgalom 2012(fő)

1718

1733

1814

1709

1799

1707

1382

1803

2087

15752

Látható, hogy 2012-ben a forgalom az előző évhez képest nőtt, idén 15752 fő vett részt a programokban, vagy használt valamilyen szolgáltatást. jan. febr. márc. ápr. máj. júni. júli. aug. szept. össz. Tanácsadás alkalom 2011

0

82

158

159 99

44

54

41

43

Tanácsadás alkalom 2012

82

76

162

171 105

57

53

82

135

32

630 923


A táblázatból és a diagramból is látható, hogy állandósult a közösségi tér látogatottsága, havonta átlagosan 1700 fő fordul meg a különböző programokon vagy vesz igénybe valamilyen szolgáltatást. Az egy napra jutó látogatók száma 58 fő, ami az előző év hasonló időszakához képest 5%-os növekedést mutat. Az épület kihasználtsága nagyon magas, sok esetben okoz problémát a 16-20 óráig terjedő időszak, hiszen az igények ebben az időpontban meghaladják a lehetőségeket. Az eltérő célú programok összehangolása is komoly feladatként jelentkezik (eltérő korosztályok, eltérő zajterheléssel járó programok sokszor zavarják egymást). A Ház programjait sokszínű klubszerű fogalakozások, konferenciák, ismeretterjesztő előadások jellemzik, sport, egészségmegőrzés, hagyományőrzés, környezetvédelem, ifjúsági képzések témakörökben. A sokszínű programokon magzati kortól egészen a legidősebb korosztályig terjedően fordulnak meg látogatók. Örömteli tapasztalat, hogy az elsődleges célcsoportba tartozó, csellengő hátrányos helyzetű fiatalok egyre növekvő számban keresik fel a közösségi teret, melynek eredményként a hétvégén éjszaka működő Pepita Klub forgalma megháromszorozódott az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az intézmény működtetésébe 4-5 aktív önkéntes fiatalt is sikerült bevonni. III. Szentes Város Gondozási Központja az idősek nappali ellátása keretében napközbeni tartózkodást és komplex gondozást biztosít.

Fogyatékkal élők nappali ellátása Az értelmi fogyatékosok nappali ellátása, ahol 18 éven felüli enyhe értelmi fogyatékkal élők részére kreatív és gyógyító jellegű foglalkozás keretében folyamatos gondozást, valamint naponta kétszeri étkezést nyújt az intézmény.

Pszichiátriai nappali ellátás Pszichiátriai nappali ellátás a Munkás u-i telephelyen van. A leggyakrabban előforduló betegségek, mellyel ellátást lehet kapni: depresszió, skizofrénia, bipoláris betegségek. Szociális étkeztetés Az év minden munkanapján biztosítva van egyszeri meleg étkeztetés idős vagy egészségi állapota miatt rászoruló egyének részére. A normál étkezés mellett lehetőség van diabetikus illetve zsírszegény étkezés igénylésére is. Az étel kiszállítását 2 gépjárművel és tiszteletdíjas gondozónők segítségével végezzük.

Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtást térségi társulás keretében jelenleg öt településen látja el a szolgálat (Szentes, Árpádhalom,Eperjes, Nagytőke, Derekegyház). 2012. május 1-jétől csatlakozott 33

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Nagytőke és Derekegyház, ezért a működési engedély módosítása után az ellátható rászorulók száma 122 főre emelkedett. A házi segítségnyújtást igénylők száma évek óta növekszik, főleg a téli időszakban.

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A jelzőrendszeres házi gondozás térségi feladatként működik. 2010. január 1. óta pályázat útján finanszírozott az ellátás, mely támogatás első három éve 2012. december 31-én lejár. Több település is érintett a készülékek kihelyezésével (Szentes, Szegvár, Derekegyház, Nagytőke). A riasztások száma enyhén emelkedő tendenciát mutat. Riasztások közül egyre gyakoribb, hogy életmentő a gyors helyszínre érkezés. A szolgáltatás iránt folyamatos az érdeklődés, jelenleg 23 fő várakozót tartanak nyilván.

Közösségi pszichiátriai ellátás A pszichiátriai betegek számára, a család aktív részvételével történő segítségnyújtás. Az igénybevétel önkéntes. A szolgáltatás egy hosszú távú közösségi alapú gondozás, melynek keretében az ellátás a pszichiátriai beteg otthonában is történhet. A feladat ellátási területe továbbra is Szentes és térsége. 2009. január 1. óta pályázat útján finanszírozott az ellátás, mely támogatás 2012-2014 évre biztosított. IV. Dr. Sipos Ferenc Parkerdő Otthon célja az időskorú személyek életminőségének javítása a komplex gondozás és a szociális munka eszköztárának alkalmazásával. Idősek ápoló-gondozó otthona: (Szt68-68/A. §)-132 fő A szakosított ellátás keretén belül ápolást, gondozást nyújt, elsősorban nyugdíjkorhatárt betöltött idős személyek részére, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, valamint szociális helyzetük miatt szűkösségben szenvednek, önmaguk ellátására nem, vagy csak segítséggel képesek, valamint az 1993. évi III. törvény 68/A §(3) bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkeznek. Az intézmény 1 Ha területen épült a városhoz közel, mégis nyugodt, erdős területen, a Kurca partján. Az épület két szinten, közel 5000 négyzetméteren nyújtja szolgáltatásait. Az intézmény 132 fő idős ember részére nyújt ápoló-gondozó otthoni ellátást négy részlegen. Az intézmény teljes körűen biztosítani tudja az 1/2000. (I. 7) SZCSM rendeletben előírt személyi és tárgyi feltételeket. Az intézmény az alábbi szolgáltatási elemeket nyújtja: - lakhatás fűtés, világítás (folyamatos hideg-melegvíz ellátás, szennyvíz elvezetése) - szükség szerint ruházattal, textíliával való ellátás - textíliák mosása, vasalása, javítása - napi háromszori étkezés, szükség szerint diéta - közös helyiségek használata - berendezési tárgyak használata - 24 órás ápolói-gondozói felügyelet - egészségügyi alapellátás - gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök beszerzése - mentális gondozás - foglalkoztatás - alapápolás - szakorvosi és sürgősségi ellátáshoz, kórházi kezeléshez való hozzájutás segítése 34

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program -

kórházi kezelés utáni rehabilitáció, szükség szerint fizikoterápiás ellátáshoz hozzájutás demens személyek fejlesztő, és preventív szemléletű gondozása tisztálkodási szerek biztosítása pénzkezeléssel kapcsolatos segítségnyújtás érték és vagyontárgyak megőrzése szabadidős programok biztosítása alapfeladaton túli szolgáltatások (fodrászat, pedikűr, kirándulások) takarítás fűtés, világítás folyamatos hideg-melegvíz ellátás.

V. Szentes Város Hajléktalan Segítő Központja az alábbi, személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátást biztosítja: • Népkonyhai ellátás keretében étkezési lehetőséget biztosít/nyújt azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek legalább napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. Az étkeztetés alkalmi jelleggel és helyben fogyasztással legalább napi egyszeri, egy tál meleg ételt biztosít, azoknak a szociálisan rászorult személyeknek, akik más étkeztetési formát nem vesznek igénybe. • A nappali melegedő elsősorban, a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget/alkalmat. A nappali ellátás lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére: a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, a tálalására és az elfogyasztására. Az ellátást minden hajléktalan személy ingyenesen igénybe veheti, aki betöltötte a 18. életévét. A Nappali melegedő a törvényben előírt lehetőségeket nyújtja az igénybe vevőknek. Az ellátás igénybevételének módja: a felhasználók az intézmény nyitvatartási ideje alatt az ellátást önkéntesen vehetik igénybe. A szolgáltatásnak térítési díja nincsen, így az ellátás ingyenes. Az alapszolgáltatásokon túl, igény szerint az intézmény dolgozói segítséget nyújtanak különböző szociális ügyek elintézésében is (pl.: segélykérés, nyugdíjaztatás, iratpótlás, álláskeresés, egyéb: mentális gondozás, stb.). Az igénybe vevőket és az általuk igénybevett szolgáltatásokat az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendeletben meghatározott kötelező dokumentációban: a Nappali melegedő eseménynaplójában és a Nappali melegedő nyilvántartási-és forgalmi naplójában vezetjük. A hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása az önellátásra képes hajléktalan személyek éjszakai pihenésére-, vagy tartózkodására szolgáló intézmény (Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyekről ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. Ápolást, gondozást végző intézmény a hajléktalan-ellátásban a hajléktalanok otthona. Ezzel az ellátási formával intézményünk nem rendelkezik). A hajléktalan személyek éjjeli menedékhelyén egy lakószobában legfeljebb húsz személy helyezhető el és nem szükséges ágynemű biztosítása. Az éjjeli menedékhely este, illetve éjszaka legalább napi tizennégy órát tart nyitva. Az ellátás igénybevételének módja: a szociálisan rászorult, önellátásra képes, 18. életévét betöltött hajléktalan személy önkéntesen kéri elhelyezését. Elhelyezéséhez szükséges 48 órán belül 35

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program érvényes tüdőszűrés igazolása, bőrgyógyászati igazolás fertőzésmentességről és az általános orvosi vizsgálat, amely szerint közösségben elhelyezhető. A szolgáltatásnak térítési díja nincsen, így az ellátás ingyenes. A hajléktalanok átmeneti szállása a hajléktalan személyek életvitelszerű- vagy időleges tartózkodására szolgáló intézmény. Az egyéni esetkezeléssel, mentális gondozással, szocioterápiával, csoportmunkával elősegíti a hajléktalanok reintegrálását a társadalomba. Az intézmény az év minden napján 00 órától 24 óráig tart nyitva. Az ellátás igénybevételének módja: a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő- illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A hajléktalanok átmeneti szállásának igénybevételéről-, az átmeneti elhelyezésről az intézményvezető dönt. Az igénybevétel havi térítési díja (a 2012. évben): 13.200,- Ft.

Minden új – a felvétele idejéig az átmeneti szállás ellátásban még nem részesült – ellátott részére az első hónap térítésmentes, ennek leteltével a meghatározott napi- illetve havi térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat minden évben felülvizsgálja a fenntartó. A kötelező feladatokon túl, az alábbi szolgáltatásokat nyújtja még intézmény: - kenyérosztás, szakrendelésre betegek beszállítása-, elkísérése; - a gyógyszerszedők gyógyszereinek biztonságos tárolása és rendeltetésszerű kiadása, - vérnyomásmérés, hajnyírás, kapcsolattartás a Büntetésvégrehajtási-intézetbe került lakóinkkal, - elsősegélynyújtás, hűtőszekrény használat, iratpótlás- és a hivatali ügyek intézésének segítése, szabadidő hasznos eltöltésére sportolási lehetőség biztosítása, házi könyvtár (adomány könyvekből), tömegkommunikációs eszközök (TV, rádió, dvd lejátszó, újság) használata.

1.7.

Egészségügyi ellátás Szentesen

Egészségügyi helyzet mutatói Elért személyek Fogyatékkal élő Roma férfi nő össz férfi nő össz férfi nő össz Egészségügyi ellátás keretében végzett 2500 3000 5500 30 50 80 10 30 40 felvilágosító tevékenység által az elmúlt évben elért személyek száma

Összesen 550 főt értek el preventív, egészségvédelmi programokkal, felvilágosítással 2012-ben. Közöttük 80 fő volt a fogyatékkal élő, ami a populációban ellátásra jogosult személyek töredéke csupán.

Egészségügyi szakellátásra vonatkozó adatok Kórházak száma 50 km-en belül Sürgősségi ellátást nyújtó intézmények száma Emlőszűrő-állomás 100 km belül Méhnyak szűrő szakrendelők száma 30 km-en belül Fogyatékos személyek rehabilitációja, habilitációját biztosító intézmények száma 36

Össz 2 2 2 3

Ellátás helye(i) Szentes, Hódmezővásárhely Szentes, Hódmezővásárhely Szentes, Hódmezővásárhely Szentes, Hódmezővásárhely, Csongrád

2 Szentes, Csongrád

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Kórház Szentesen és Hódmezővásárhelyen van, sürgősségi ellátás mindkét kórházban rendelkezésre áll. Emlő és méhnyakrák szűrést mindkét településen végeznek, citológiai vizsgálatokat Csongrádon is igénybe vehetnek a betegek (15 km). Az életminőség javítását és egészségfejlesztést szolgáló intézkedések, a család és nővédelmi gondozás - családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós szoptatós anya gondozása - az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása a településen biztosítottak.17 Háziorvosi praxisok száma tizenhárom, az iskolaorvosi és gyermekorvosi praxisok száma hat, vegyes praxis Szentes Városban nincs. A védőnői státuszok száma 15 fő. Az orvosi rendelők akadálymentesítettségét az alábbi táblázat foglalja össze: Cím

Ellátás formája Felnőtt Gyermek háziorvosi háziorvosi ellátás ellátás 2 1/akadálym entesített 2 1

Vörösmarty u. 4/a Klauzál u. 6. Zolnay u. 3. Nagyörvény u. 59. Vásárhelyi 30. Köztársaság u. 27. Ady E. u. 17. Nagytőke Széchenyi tér 8. Cserebökény Belsőecser 20.

1 2 2 2

1 2 1

Vegyes Praxis Nagytőke 15 óra/hét Cserebökény heti 2x 3 óra 1 1

Sima F. 44-58. Rákóczi 71

Akadálymentesített Mozgásszervi Látásszervi fogyatékkal élőknek fogyatékkal élőknek igen

nincs honlapja

A bejárat akadálymentesítve nincs, de lift van és a lift bejárata rámpás Akadálymentesített nem Akadálymentesített Akadálymentesített nem Nagytőke -rámpa van Cserebökény-nem

nincs honlapja

Akadálymentesített Akadálymentesített

nincs honlapja nincs honlapja nincs honlapja nincs honlapja nincs honlapja nincs honlapja

nincs honlapja nincs honlapja

A településen kilenc gyógyszertár van. A gyógyszertáraknak saját honlapja nincs, kivéve a Pingvin patika hálózat helyi egységét. A honlap nincs akadálymentesítve a vakok és gyengénlátók számára18. Gyógyszertárak akadálymentesítése Akadálymentesített19 Mozgásszervi Látásszervi fogyatékkal fogyatékkal élőknek élőknek Dr. Bugyi István Gyógyszertár nincs honlapja ≠ 6600 Szentes, Kossuth tér 5. Cím

17

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről Népegészségügy 40. § (1) és 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól 18 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 19 2006. évi CXVII. törvény egyes szociális tárgyú törvények módosításáról 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairó 7.3.1. Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség

37

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Dr. Bugyi István Kórház Gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátó részlege 6600 Szentes, Sima F. u. 44-56. Eszes Gyógyszertár 6600 Szentes, Klauzál u. 6. Kertvárosi Patika 6600 Szentes, Köztársaság u. 29. Menta Gyógyszertár 6600 Szentes, Alsórét 258. Pingvin Patika 6600 Szentes, Nagyörvény u. 59.

Akadálymentesített

Rákóczi Gyógyszertár 6600 Szentes, Rákóczi F. u. 71. Szent Damján Gyógyszertár 6600 Szentes, Sima F. u. 38. Pingvin Patika 6600 Szentes, Rákóczi 12.


≠

nincs honlapja

nincs honlapja


nincs honlapja


nincs honlapja

≠

központi honlapja van a hálózatnak, nem akadálymentesített nincs honlapja

≠

nincs honlapja

≠

központi honlapja van a hálózatnak, nem akadálymentesített

A mozgásszervi fogyatékkal élők számára az akadálymentesítést a kilenc gyógyszertárból mindössze négyben végezték el: Dr. Bugyi István Kórház Gyógyszertár közvetlen lakossági gyógyszerellátó részlegénél, a Kertvárosi Patika és a Menta Gyógyszertár, valamint a Rákóczi Gyógyszertár esetében.

1.8.

Köznevelés Szentesen

2011-ben készült el Szentes Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Intézkedési Terve. A rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylők aránya 30%-os emelkedést mutatott a 20082011-es évek viszonylatában, megállapítását 2011-ben 1605 gyermek szülei kérték az Önkormányzattól. A halmozottan hátrányos helyzetűek felmérése 2011-ben még nem volt teljes körű. A szociálpolitikai osztály és az intézmények részéről a tájékoztatás megtörtént, a szülők mégsem nyilatkoztak. A hátrányos helyzetű 0-18 éves korosztály aránya a településen 30,20%, a halmozottan hátrányos helyzetűeké (az intézményi adatok összesítését alapul véve) 7-8% közötti20. A településen 2012-ben két nagy, összevont önkormányzati fenntartású óvoda és három általános iskola működik. Van egy katolikus egyházi fenntartású óvoda és két egyházi iskola is. Középfokú oktatási intézmény öt van, ezeket nem a települési Önkormányzat működteti. A fenntartói háttér változatos. Az öt középiskola közül négy a Csongrád Megyei Önkormányzat, egy a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. Az alapfokú művészetoktatási intézmény és a kollégium mellett elérhetők még a kollégium és az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat logopédia és nevelési tanácsadási szolgáltatásai.

20

Forrás : Önkormányzati adatszolgáltatás.

38

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A szintén a településen lévő Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Tagintézménye megyei fenntartású. Szentes oktatási életében csak érintőlegesen vesz részt. Nem aktív része a helyi oktatási életnek. Az óvodák adatait az alábbi táblázat mutatja:

Óvodák Szentesen három óvoda működik, kettő önkormányzati, egy pedig katolikus egyházi fenntartásban. Összesen 43 óvodai csoportban 911 gyermeket nevelnek. A hátrányos helyzetű kisgyermekek száma összesen 254 fő (27,88%), közülük 100 fő (10,97%) a Kertvárosi, 133 fő (14,59%) a Központi, 21 fő (2,3%) a Szent Erzsébet Katolikus Óvodába jár.

Szentes Város óvodái összesen Kertvárosi Óvoda Központi Óvoda Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Összesen

HHHHH-s gyerekek gyerekek gyerekek SNI-s száma száma száma gyermek 421 455

100 133

13 45

35 911

21 254 27,88%

5 63 6,91%

Óvodai átlagarányok

20 19

csoportok száma 20 21

0 2 39 43 4,28% 21,18 fő csoport

A Kertvárosi Óvodába 421 gyermeket írattak be. Az óvoda hat telephelyen működik. A hátrányos helyzetű gyermekek aránya 23,75%, valamivel kevesebb, mint a települési átlag. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek jellemzően nem a Kertvárosi Óvoda tagóvodáiba járnak. Ez a településszerkezetből és a hagyományosan ott élő lakosság összetételéből adódik. A Rákóczi utcai Tagóvodában 11 fő sajátos nevelési igényű gyermeket fejlesztenek, számuk az összes óvoda tekintetében itt a legmagasabb.

39

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program HHHHH-s csoportok gyerekek gyerekek gyerekek SNI-s Kertvárosi Óvoda száma száma száma gyermek száma Rákóczi Ferenc utcai Óvoda 177 52 11 11 8 Arányok 29,37% 6,21% 6,21% Damjanich utcai Óvoda 38 8 0 2 2 Arányok 21,05% 0% 5,26% Köztársaság utcai Óvoda 95 16 1 3 4 Arányok 16,84% 1,05% 3,15% dr. Mátéffy F. utcai Óvoda 89 15 1 3 4 Arányok 16,85% 1,12% 3,37/ Eperjesi Óvoda 9 2 0 0 1 Arányok 22,22% 0% 0% Nagytőkei Tagóvoda 13 7 0 1 1 Arányok 53,84% 0% 7,69% Összesen: 421 100 13 20 20 Óvodai átlagarányok 23,75% 3,08% 4,75% 21,05 fő/csop Szentesi óvodák átlagaránya 27,88% 6,91% 4,28% 21,18 fő/csop

A Központi Óvodába valamivel több gyermek jár, a gyermeklétszám a 2012. októberi statisztikai adatok alapján 455 fő, amely hét tagóvoda között oszlik meg. Közöttük Eperjesen és Nagytőkén található egy-egy csoporttal működő óvoda. A hátrányos helyzetű gyermekek száma a hét tagóvodában összesen 133 fő (29,23%) enyhén meghaladja a települési átlagarányukat (27,88%). Néhány óvodában kirívóan magas a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma/aránya. A Klauzál utcán működő szegregált sni csoportban a gyermekek egyötöde, a Vásárhelyi úti Tagóvodában pedig az óvodások csaknem fele (45,23%) halmozottan hátrányos helyzetű.

40

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program HHgyerekek gyerekek Központi Óvoda száma száma Klauzál utcai Óvoda 91 20 Arányok 21,97% 5 4 Klauzál utcai Óvoda szegregált csoport Arányok 80% Apponyi téri Óvoda 94 34 Arányok 37% Bocskai utcai Óvoda 42 3 Arányok 7,14% Vásárhelyi úti Óvoda 42 32 Arányok 76% Szent Anna utcai Óvoda 91 9 Arányok 9,89% Farkas Antal utcai Óvoda 90 31 Arányok 34% Összesen: 455 133 Óvodai átlagarányok 29,23% Szentesi óvodák átlagaránya 27,88%

HHH-s gyerekek száma 5 5,49% 1 20,00% 10 3,72% 2 4,76% 19 45,23% 2 2,19% 6 6,66% 45 9,89% 6,91%

SNI-s csoportok gyermek száma 2 4 2,19% 5 1 100,00% 4 4 4,25% 0 2 0% 2 2 4,76% 1 4 1,09% 5 4 5,55% 19 21 4,17% 4,28% 21,18 fő/csop

Az óvodák felszereltségében és a nevelés színvonalában nem mutatható ki lényeges különbség, a gyermekek ellátása mindenütt hasonló, az infrastrukturális feltételek sajátosságai miatt van csak eltérés. A település egyetlen nem önkormányzati fenntartású óvodája a Szent Erzsébet Katolikus Óvoda két óvodai csoportot indított 20123-ben, ahova 35 gyermeket vettek fel. Az egy csoportra eső gyermekek száma az önkormányzati fenntartású óvodáknál alacsonyabb, 17-18 gyermek van egy csoportban. HHHHH-s gyerekek gyerekek gyerekek SNI-s csoportok száma száma száma gyermek száma 35 21 5 0 2 Arányok 60% 14,28% 0% 17,5 fő/csop Szentesi óvodák átlagaránya 27,88% 6,91% 4,28% 21,18 fő/csop

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Létszámadatok

A hátrányos, de főként a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a települési átlaghoz viszonyítva az alacsony létszámok miatt nehezen értelmezhető. A gyermekek több mint fele hátrányos helyzetű, közöttük őt fő (14,28%) a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, ez a fele a települési átlagnak. (27,88%).

Általános iskolák

41

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Szentesen három nagy általános iskolai intézmény van önkormányzati fenntartásban. A Deák Ferenc, a Klauzál Gábor és a Koszta József Általános Iskola, amelyhez a Derekegyházi Tagiskola is tartozik.

Intézmény neve Deák Ferenc Általános Iskola Klauzál Gábor Általános Iskola Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskola Összesen:

1. évf. tan./oszt. 44/2 42/2 73/3 7/0,5 166/7,5

2. évf. 3. évf. 4. évf. tan./oszt. tan./oszt. tan./oszt. 37/2 34/2 32/2 52/2 43/2 53/2 56/2 59/3 50/2 7/0,5 12/0,5 12/0,5 152/6,5 148/7,5 147/6,5

Alsó tagozat összesen tan./oszt. 147/8 190/8 238/10 38/2 613/28

Az alsó tagozat 28 osztályába 613 diákot oktatnak. Az első osztályosok száma a 2012/2013-as tanévben 166 fő, ami enyhe emelkedést mutat az előző évekhez képest. A felső tagozatosok száma 670 fő, 31 osztályban. A Koszta József Általános Iskolába jár a legtöbb 5-8. osztályos diák, összesen 290 fő, a Deák Ferenc iskola felső tagozatosai 229-en, a Deák Ferenc Általános Iskola felsős diákjai 151-en vannak.

Az alsó tagozatosok száma 10%-al kevesebb, mint a felsősöké. A diákok között a hátrányos helyzetűek száma összesen 470 fő (36,63%) a halmozottan hátrányos helyzetűek 144–en vannak (11,22%). Az iskolákba 214 fő sni diákot fejlesztenek (16,67%), BTM-esek száma az önkormányzati fenntartású általános iskolákban 106 fő (8,26%). A Kiss Bálint Református Általános Iskola 449 tanulója közül 63 fő hátrányos (14,03%), 13 fő halmozottan hátrányos helyzetű (2,89%) és 45 sajátos nevelési igényű gyermek van (10,02%). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskolában a 373 diák közül 69 fő (18,49%) hátrányos helyzetű, közöttük 18 fő (4,82%) halmozottan hátrányos helyzetű is egyben, a sajátos nevelési igényű gyermekek közül az intézmény 12 diákot (3,21%) fejleszt. A BTM-es diákok számáról az egyházi fenntartású intézményekből nem rendelkezünk adatokkal. A létszámadatokat és arányokat az alábbi táblázat mutatja:

42

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézmény neve Deák Ferenc Általános Iskola Klauzál Gábor Általános Iskola Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskola Összesen:

Összesen HH tanulók HHH tanuló SNI-s tanulók 298 137 49 67 45,97% 16,44% 22,48% 419 225 85 94 53,69% 20,28% 22,43% 528 86 8 45 16,28% 1,51% 8,52% 38 20 2 7 52,63% 5,26% 18,42% 1283 470 144 214

Önkormányzati fenntartású általános iskolák átlagaránya Kiss Bálint Református Általános Iskola

449

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda

373

Összesen:

822

Egyházi általános iskolák átlagaránya

BTMN 30 10,06% 41 9,78% 33 6,25% 2 5,26% 106

36,63% 63 14,03%

11,22% 13 2,89%

16,67% 45 10,02%

8,26% na

69 18,49% 132 16,05%

18 4,82% 31 3,71%

12 3,21% 57 6,93%

na na

Az önkormányzati és egyházi fenntartású általános iskolák összehasonlításában jól látszik, hogy az egyházi iskolákban az alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekeinek aránya a töredéke a város más általon iskoláiban láthatónak, a települési átlag alatt van a számuk.

HH Összesen tanulók Önkormányzati intézmények összesen:

1283

HHH tanulók

SNI tanulók

Egyházi általános iskolák átlagaránya

264 36,63% 132 16,05%

62 11,22% 31 3,71%

213 16,60% 57 6,93%

2105 fő Létszámadatok összesen az általános iskolákban Települési átlagarányok az általános iskolákban

396 fő 18,81%

93 fő 4,41%

171 fő 8,12%

Önkormányzati fenntartású általános iskolák átlagaránya Egyházi intézmények összesen:

822

BTMN 0

8,26% na

A települési összesített adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzati fenntartású általános iskolákban az arányokat tekintve, még mindig sokszorosa tanul a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak, mint az egyházi fenntartású intézményekben. A település általános iskoláiban oktatott 2105 gyermekből 1283 fő önkormányzati fenntartású, míg 822 fő egyházi fenntartásban működő iskolába iratkozott be. A hh diákok aránya 36,63% az önkormányzati, fele annyi, 18,81% az egyházi iskolákban. A halmozottan hátrányos helyzetű diákoknál szintén nagy az eltérés: 11,22% és 3,71%. A sajátos nevelési igényű diákok száma/aránya az országos átlagot messze meghaladó, az önkormányzat által működtetett iskolákban az 1283 főből 213 gyermek (16,6%), az egyházi fenntartásban lévő két iskolában az összesen 822 főből 57 diák (6,93%) sajátos nevelési igényű.

43


A sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete Szentesen. Az óvodai adatokat vizsgálva látszik, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermekek száma már itt is magasnak mondható. átlagosan eléri a 4,28%-ot. Ezen belül az egyházi óvodában nincs ilyen kisgyerek, az önkormányzati fenntartású két óvodában azonban 39 főt találunk ((4,28%).

Kertvárosi Óvoda Rákóczi Ferenc utcai Óvoda Damjanich utcai Óvoda Köztársaság utcai Óvoda dr. Mátéffy F. utcai Óvoda Eperjesi Óvoda Nagytőkei Tagóvoda Összesen: Központi Óvoda Klauzál utcai Óvoda Klauzál utcai Óvoda szegregált csoport Apponyi téri Óvoda Bocskai utcai Óvoda Vásárhelyi úti Óvoda Szent Anna utcai Óvoda Farkas Antal utcai Óvoda Összesen: Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda Létszámadatok

Szentesi óvodák átlagaránya

SNI gyermek gyerekek száma létszáma aránya 177 11 6,21% 38 2 5,26% 95 3 3,15% 89 3 3,37% 9 0 0% 13 1 7,69% 421 20 4,75% SNI gyermek gyerekek száma létszáma aránya 91 2 2,19% 5 5 100% 94 4 4,25% 42 0 0% 42 2 4,76% 91 1 1,09% 90 5 5,55% 455 19 4,17% SNI gyermek gyerekek száma létszáma aránya 35 0 0% 911 39 4,28%

A Klauzál Gábor utcai tagóvodában működik egy szegregált sni csoport, 5 fővel. A Bocskai utcán és az Eperjesi óvodában nem nevelnek sni óvodásokat, Arányuk a Nagytőkei óvodában a legmagasabb (7,69%). Még három óvodában meghaladja az öt százalékot: a Rákóczi Ferenc utcai óvodában 6,21%, a Damjanich utcán 5,26%, a Farkas Antal utcán 5,55% a 2012-es év októberi statisztikai adatai alapján.

44


Intézmény neve Deák Ferenc Általános Iskola Klauzál Gábor Általános Iskola Koszta József Általános Iskola Derekegyházi Tagiskola

SNI tanulók BTM tanulók létszáma aránya létszáma aránya

Összesen 298

67

22,48%

30

10,06%

419

94

22,43%

41

9,78%

528 38

45 7

8,52% 18,42%

33 2

6,25% 5,26%

Önkormányzati fenntartású általános iskolák átlagarányai

213

16,60%

106

8,26%

Kiss Bálint Református Általános Iskola

449

45

10,02%

na

na

Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola és Óvoda

373

12 57

3,21% 6,93%

na na

na na

Egyházi általános iskolák átlagarányai

Az általános iskolákban a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya messze meghaladja az országos átlagot (16,6%). A Szakszolgálat által ellátott gyermeklétszám alakulása az elmúlt évek. októberi statisztikai létszámadatai alapján21: Ellátási formában részesültek Nevelési tanácsadás: - óvodai fejlesztés - óvodai alapozó terápia - iskolai fejlesztés - SNI ellátás - pszichoterápiás ellátás - pszichológiai tanácsadás Logopédiai fejlesztés Gyógytestnevelés Iskolaérettségi vizsgálaton vett részt Összesen:

21

2006 évben

2007 évben

2008 évben

2009 évben

2010 évben

190 fő 0 fő 143 fő 0 fő 100 fő 0 fő 334 fő 14 fő





39 fő

48 fő

67 fő

58 fő

42 fő

820 fő

932 fő

1123 fő

1248 fő 1344 fő

Forrás: EPSZI_ Szakmai beszámoló a 2010. évi feladatellátás alakulásáról (2011. március)

45


Középfokú oktatási intézmények Szentesen öt középfokú oktatási intézmény működik, változatos profillal. INTÉZMÉNY NEVE

VM ASzK-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola 6600 Szentes, Kossuth u. 45.

Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola Tagintézménye 6600 Szentes, Apponyi tér 1.

Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola 6600 Szentes, Szent Imre herceg u. 1.

KÉPZÉSI FORMA

SZAKMÁK

- kertész (zöldségtermesztő) szakiskolai képzés - dísznövénykertész (4 éves nappali - virágkötő, - berendező, virágkereskedő képzés) - húsipari termékgyártó szakközépiskolai - mezőgazdasági szakmacsoport képzés - kertész- és növényvédelmi technikus (4 éves nappali képzés) - kertész és növényvédelmi technikus technikusképzés - parképítő és -fenntartó technikus (2 éves képzés) - természet- és környezetvédelmi technikus szakiskolai képzés - elektronikai műszerész (4 éves nappali - távközlési és informatikai hálózatszerelő képzés) - számítógép-szerelő, karbantartó szakközépiskolai - emelt szintű informatika-elektronika szakos képzés szakközépiskolai osztály (4 éves nappali - reál szakos szakközépiskolai osztály képzés) - multimédiaszakos szakközépiskolai osztály (felsőfokú szakképzés, iskolarendszerű, nappali tagozat) szakiskolai képzés (4 éves nappali képzés)

szakközépiskolai képzés (4 éves nappali képzés) Boros Sámuel Szakközépiskola, szakiskolai képzés - pénzügyi-számviteli ügyintéző (nappali) Szakiskola22 (4 éves nappali - külkereskedelmi üzletkötő (nappali) 6600 Szentes, Ady E. u. 6-8. képzés) - családpedagógiai mentor (esti) - újságíró (esti) szakközépiskolai - humán orientáció [Művészet, közművelődés, képzés kommunikáció szakmacsoport] (4 éves nappali - külkereskedelem-marketing orientáció [Kereskedelemképzés) marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport] - gazdasági-informatikai orientáció [Közgazdasági szakmacsoport] - egészségügyi orientáció [Egészségügy szakmacsoport] Horváth Mihály Gimnázium - hat évfolyamos gimnázium 6600 Szentes, gimnáziumi - orosz, francia, angol és német, tagozatos gimnázium Szent Imre herceg u. 2. képzés emelt szintű - biológia-kémia tagozatos gimnázium - szakirányú - földrajz tagozatos gimnázium tagozatokkal - matematika-fizika tagozatos gimnázium - testnevelés tagozat (vízilabda, társastánc-élsportoló 22

1999. szeptember 1-jétől az iskola fenntartója a Csongrád Megyei Önkormányzat.

46

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program - irodalmi-drámai tagozatos gimnázium - média tagozat

Az intézményeket nem a települési Önkormányzat tartja fenn. A Szentesen működő öt középiskola közül négy a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában, egy a Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működik. Szentesen a lakosság 3,48%-a tartozik a 15-17 éves korosztályba. A középiskolákba beíratott tanulók száma a 2012/13-as tanévben 2437 fő. A középiskolai diákok között jelenleg 459 fő hátrányos és 94 fő halmozottan hátrányos helyzetű, ez emelkedést jelent az előző tanévhez képest. Enyhe emelkedés látszik. Tavaly a Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola tanítványai között 5,41%, a Horváth Mihály Gimnáziumban 0,671%, a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Tagintézményben 1,84%, a Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskolában 5,04%, ugyanakkor a Kertészeti Szakképző Iskolában 6, 72% halmozottan hátrányos helyzetű diákot oktattak.

Intézmények Boros Sámuel Szakközépiskola, Szakiskola Horváth Mihály Gimnázium Pollák Antal MSZKI Zsoldos Ferenc Középiskola és Szakiskola VM ASzK-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskola Összesen

HHH-s SNI-s tanulók tanulók Tanulók HH-s tanulók száma száma aránya száma aránya száma aránya 462

85

18,39%

17

3,68%

0

0

656 296

96 49

3,67% 16,55%

4 8

0,60% 2,70%

5 11

0,76% 3,71%

813

191

23,49%

48

5.9%

45

5,53%

210 2437

38 459

18,09% 18,83%

17 94

8,09% 3,85%

14 75

6,66% 3,08%

VM ASzK-Bartha János Kertészeti Szakképző Iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya több mint duplája a Szentes középiskolai átlagnak. Sem az épületek akadálymentesítése, sem az infokommunikációs akadálymentesítés nem megoldott.

Megjegyzés Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 269/2012. (XII.14.) határozatával fogadta el a köznevelési intézmények átadására vonatkozó megállapodás tervezetet, melyet 2012. december 15-én írtak alá az arra jogosult képviselők. A megállapodás alapján 2013. január 1-jétől Szentesen állami fenntartásba kerültek (Klebersberg Intézményfenntartó Központhoz-helyileg a tankerülethez) a köznevelési intézmények által ellátott alapfeladatok közül:

47

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program • az általános iskolai nevelés-oktatás (Deák Ferenc Általános Iskola, Klauzál Gábor Általános Iskola, Koszta József Általános Iskola), • a kollégiumi ellátás (Terney Béla Kollégium), • a gimnáziumi nevelés-oktatás (Horváth Mihály Gimnázium), - ezt a feladatot eddig a Megyei Intézményfenntartó Központ látta el • az alapfokú művészetoktatás (Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola), • a pedagógiai szakszolgálati feladat (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat), • azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, az óvodai ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt (Központi óvodához tartozó középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportja). A fenti köznevelési intézményeknek nem csak a szakmai munka fenntartói feladatait látja el 2013. január 1-jétől a Klebersberg Intézményfenntartó Központ, hanem a működtetését is.

1.9.

Civil aktivitás Szentesen

A jegyzői adatszolgáltatás szerint a településen 110 különböző célú civil szervezet van jelen és működik. Egyházi szervezetről mindössze négyről tartanak nyilván információkat. Az oktatás területén 26 civil szervezet dolgozik, a kulturális tevékenységet végzők heten vannak, az egészségügyi programokban 11 civil dolgozik. A szociális ellátásban tevékenykedik négy világi és két egyházi csoportosulás. Szabadidős tevékenységek szervezésében érdekelt 17 világi és 2 egyházi szervezet. A sport területén a legaktívabbak a város civil erői, itt 37 szervezetről van tudomásunk. Környezetvédelmi programokban mindössze egyetlen szervezet dolgozik, a településfejlesztési célokért 7 csoport. Az önkormányzat látókörébe főleg azok a civil szervezetek vannak, amelyek együttműködnek a településsel, támogatást kérnek a városvezetéstől és/vagy valamely programokban együttműködnek az önkormányzattal, vagy intézményeivel. igen A településen ténylegesen működő civil szervezetek

civil szervezet

egyházi szervezet

a.

oktatás

26 db

db

b.

kultúra

7 db

db

c.

egészségügy

11 db

db

d.

szociális ellátás

4 db

2 db

e.

szabadidős tevékenység

17 db

2 db

f.

sport

37 db

db

g.

környezetvédelem

1 db

db

h.

településfejlesztés

7 db

db

Összesen

110 db

4 db

48

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Érdekképviseleti tevékenységgel a nyilvántartás szerint 71 szervezet/ cég/ intézmény foglalkozik. Közöttük gazdasági érdekvédelmi szervezetek vannak zömmel, a kisebbségi csoportokat arányaiban kevés szervezet képviseli.

Helyzetelemzés megállapításai A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséhez kapcsolódó megállapítások Az emberi erőforrások minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendeletében a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szól. Meghatározza a tartalmi és formai elemeket, a szükséges adatok mennyiségét, minőségét és az adatgyűjtés időintervallumát.

Szentes Város nem rendelkezik naprakészen a Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítéséhez szükséges öt évre visszamenő adatokkal. Egy egységes, követhető adatbázis kidolgozását már a 2011-ben összeállított Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv is hangsúlyozta, a közoktatás tekintetében. Szükséges azonban egy összegző átfogó adatbázis struktúrájának kidolgozása, egy a helyi esélyegyenlőségi programot és további fejlesztéseket megalapozni képes adatbázis felállítása és egy adatkezelési ügyrend kialakítása a Helyi Esélyegyenlőségi Program évenkénti aktualizálása és a folyamatok követhetősége okán. Célszerű lenne a központilag kiadott adattáblákat egységes rendszerbe fogó informatikai háttér megteremtése. A szoftver elkészítésére pályázati forrásból nyílhat lehetőség.

A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A szociális ellátórendszer a mélyszegénységben élők helyzetét megnyugtatóan kezeli. A település vezetése a törvényi előírások szerinti szolgáltatásokat nyújtja. A gyermekek esélyegyenlősége Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés és Intézkedési Terv elfogadása 2011 januárban megtörtént, az adatok aktualizálása a vállaltak szerint zajlik. A tervezett munkacsoportok megalakultak. A nők esélyegyenlősége Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. Főleg munkaerőpiaci területen figyelhető meg a nők kockázata: több közöttük a munkanélküli és a fizetések is alacsonyabbak, mint a férfiaknál. Szemléletformálással, munkahelyteremtéssel célzott esélyteremtő / hátránykompenzációs intézkedésekkel orvosolható a jövőben a nők e területen mutatkozó hátránya. Egészségügyi ellátásuk terén nincs feltárt hiányosság, a szolgáltatásokhoz hozzáférnek. Civil aktivitásuk a saját érdekvédelmük tekintetében alacsony, de nem jelentősebb mértékben, mint a települési civil élet általában vett más területein. Az idősek esélyegyenlősége 49

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A szociális ellátórendszer a mélyszegénységben élők helyzetét megnyugtatóan kezeli. A település vezetése a törvényi előírások szerinti szolgáltatásokat nyújtja. Az idősek bevonása más esélyegyenlőségi kockázatot viselő csoportok ellátásába, egy lehetséges önkéntes program részelemeként megjelenhet.

A fogyatékkal élők esélyegyenlősége Azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőségi probléma a településen nincs. A település vezetése a törvényi előírások szerinti szolgáltatásokat nyújtja, az előírt természetbeni és anyagi ellátáshoz minden érintett hozzájut. Az akadálymentesítés tekintetében van számos tennivaló, mivel néhány közintézmény, egészségügyi ellátást nyújtó épület akadálymentesítése sem mozgásszervi, sem látás- sem hallásfogyatékkal élők számára nem történt meg. Jelnyelvi tolmács biztosítása az önkormányzatnál történő ügyintézéshez a későbbiekben pályázati forrásból, vagy önkéntesek bevonásával lehetséges. A tömegközlekedés jelenleg nem kezeli a fogyatékkal élők problémáit, az akadálymentesítésre szintén csak pályázati források bevonásával van lehetőség.

50


Esélyegyenlőségi intézkedési terv A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (1) A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége érdekében tervezett intézkedések

Intézkedés sorszáma

Szentesen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésre a mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlőségének biztosítása érdekében nincs szükség. Az intézkedés címe, megnevezése

A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése

Az esélyegyenlőségi szempontok megjelenítése a fejlesztési koncepciókban

A település fejlesztési terveiben nem szerepelnek az esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó

Esélyteremtés előnyben részesítéssel és pályázat források lehívásával, valamint forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió.

A hazai és Uniós pályázati források lehívása tekintetében nincs szinergia a tervezéstől a lebonyolításig az esélyegyenlőségi csoportok esélyeinek javítása céljából.

1

2

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósulásának határideje

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok)

A szakértői megbízásokba n, ajánlatérésekb en már jelenjen meg ez a szempont.

Jegyző

A stratégiai dokumentu mok aktualizálás ának időpontja, de legkésőbb 2015.12.31.

A stratégiai dokumentumok 100%-ban szerepel az esélyegyenlőség témaköre, mint szempont.

A fejlesztési munkacsoport összehangolt munkájának megteremtése, szemlélet és módszerváltás

Polgármester

2013.05.31.

Fejlesztési munkacsoport létrehozása

Az intézkedéssel elérni kívánt cél

A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal

Az intézkedés tartalma

A fejlesztési koncepciók kidolgozásában szerepeljen a releváns esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó szempont

Szükséges a koherencia képviselőtestület által megalkotott és jóváhagyott településfejlesztési koncepciók, hosszú, közép és rövidtávú tervek összességével

Egymásra épülő fejlesztések, forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió .

Már a tervezéstől olyan hosszú távú koherens forráslehívási struktúra megteremtése, amely, esélynövelő. Munkahelyteremtést lehetővé tevő források lehívása

2. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez igazodás 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet

Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrás (humán, pénzügyi, technikai)

Belső erőforrás.

Belső erőforrás

Az intézkedés eredményességének fenntarthatósága

Képviselőtestületi határozatban szabályozva

ld mint fent

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága c) közfoglalkoztatás d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása,munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány b) szociális lakhatás c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság e) lakhatást segítő támogatások f) eladósodottság g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete a) a telep/szegregátum mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (2) A gyermekek esélyegyenlősége érdekében tervezett intézkedések


Szentesen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésre a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében nincs szükség

3

Az intézkedés címe, megnevezése




4

Civil aktivitás és intézményi együttműködések serkentése

A köznevelést érintő állami és egyházi fenntartók együttműködési megállapodását még nem kötötték meg.

A civil aktivitás a gyermekek esélyegyenlőségének biztosítása terén csekély mértékű


A fejlesztési koncepciók kidolgozásában szerepeljen a releváns esélyegyenlősé gi csoportokra vonatkozó szempont Az egyházi fenntartók jelentősebb teherviselése a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése/oktat ása területén Civil aktivitás serkentése elsősorban a köznevelés támogatása és az előnyben részesítési programok területén




A szakértői megbízásokban, ajánlatérés ekben már jelenjen meg ez a szempont.

A szempont, az esélyegyenlőségi célú munkacsoportok összetételében és a munkacsoportok dokumentumaiban való megjelenése.

Együttmű ködési megállapo dások megkötése

Köznevelési, szociális, gyermekvédelmi területen

Civilek szerepválla lásának ösztönzése



Az intézkedés eredményess égét mérő indikátor(ok)


Jegyző


A stratégiai dokumentu mok 100%-ban szerepel az esélyegyenlőségi szempont.

Jegyző

2015.09.01.

Együttműködési megállapodás

Belső erőforrás

Civil referens

2013. 03.01-től folyamatos

Együttműködési megálapodá sok száma

Belső erőforrás

Belső erőforrás.



Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program 2. MELLÉKLET A 2/2012. (VI. 5.) EMMI RENDELETHEZ IGAZODÁS 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1 A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) a) veszélyeztetett és védelembe vett, hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, valamint fogyatékossággal élő gyermekek száma és aránya, egészségügyi, szociális, lakhatási helyzete b) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma c) gyermek jogán járó helyi juttatásokban részesülők száma, aránya d) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya e) magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermekek száma, aránya 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre jutott ellátott, betöltetlen státuszok) b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) c) 0–7 éves korúak speciális (egészségügyi-szociális-oktatási) ellátási igényeire (pl. korai fejlesztésre, rehabilitációra) vonatkozó adatok d) gyermekjóléti alapellátás e) gyermekvédelem f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) i) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége a) a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek/tanulók óvodai, iskolai ellátása b) a közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (pl. iskolára/óvodára jutó gyógypedagógusok, iskolapszichológusok száma stb.)

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program c) hátrányos megkülönböztetés és jogellenes elkülönítés az oktatás, képzés területén, az intézmények között és az egyes intézményeken belüli szegregációs jelenségek M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 67. szám 10861 d) az intézmények között a tanulók iskolai eredményességében, az oktatás hatékonyságában mutatkozó eltérések e) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (3) A nők esélyegyenlősége érdekében tervezett intézkedések


Szentesen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésre a nők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében nincs szükség

5






A fejlesztési koncepciók kidolgozásában szerepeljen a releváns esélyegyenlősé gi csoportokra vonatkozó szempont


Esélyteremtés előnyben részesítéssel és pályázati források lehívásával, valamint forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió.


Egymásra épülő fejlesztések, forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió.



6

2. MELLÉKLET A 2/2012. (VI. 5.) EMMI RENDELETHEZ IGAZODÁS 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége


A szakértői megbízásokban, ajánlatkéré sekben már jelenjen meg ez a szempont. A fejlesztési munkacso port összehangolt munkájának megteremtése, szemlélet és módszerváltás




Jegyző



2013.05.31.

Fejlesztési munkacsop ort létrehozása

Polgármester


Belső erőforrás.

Belső erőforrás

Az intézkedés eredményességéne fenntarthatósága

Képviselőtestüle határozatban szabályozva

ld mint fent

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) 5.6 A nők szerepe a helyi közéletben 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések 5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (4) Az idősek esélyegyenlősége érdekében tervezett intézkedések


Szentesen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésre az idősek esélyegyenlőségének biztosítása érdekében nincs szükség A helyzetelemzés következtetéseiben feltárt esélyegyenlőségi probléma megnevezése



Esélyteremtés előnyben részesítéssel és pályázati források lehívásával, valamint forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió.



7

8




A szakértői megbízásokban, ajánlatkéré sekben már jelenjen meg ez a szempont.

Jegyző



A fejlesztési munkacso port összehangolt munkájának megteremtése, szemlélet és módszerváltás

Polgármester

2013.05.31.

Fejlesztési munkacsop ort létrehozása




A fejlesztési koncepciók kidolgozásában szerepeljen a releváns esélyegyenlősé gi csoportokra vonatkozó szempont



Egymásra épülő fejlesztések, forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió.

2. MELLÉKLET A 2/2012. (VI. 5.) EMMI RENDELETHEZ IGAZODÁS 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége


Belső erőforrás.

Belső erőforrás



ld mint fent

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete a) idősek, nyugdíjasok foglalkoztatottsága b) tevékeny időskor (pl. élethosszig tartó tanulás, idősek, nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségei a közintézményekben, foglakoztatásukat támogató egyéb programok a településen) c) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés a) az idősek egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférése b) kulturális, közművelődési szolgáltatásokhoz való hozzáférés c) idősek informatikai jártassága 6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen 6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.




11

9



Az A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (5) A célkitűzés Az Az intézkedés

A

Az intézkedéssel elérni kívánt célélők fogyatékkal

Az intézkedés összhangja egyéb eredményesség intézkedés intézkedés megvalósustratégiai ét mérő esélyegyenlősége érdekébenfelelőse tervezett intézkedések tartalma lásának dokumentumokkal indikátor(ok) határideje





Belső erőforrás

ld mint fent

Szentesen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésre a fogyatékkal élők A esélyegyenlőségének biztosítása érdekében nincs szükség Az intézkedés címe, megnevezése Esélyteremtés előnyben

részesítéssel és pályázat források lehívásával, valamint forrásoptimalizálás és kapacitáskohézió.


10

Akadálymentesítés23

helyzetelemzés AA hazai és Uniós következtetéseiben pályázati források feltárt lehívása esélyegyenlőségi tekintetében problémanincs megnevezése szinergia a tervezéstől a lebonyolításig az esélyegyenlőségi A település csoportok fejlesztési esélyeinek terveibenjavítása nem céljából. az szerepelnek

Az intézkedéssel elérni kívánt cél Egymásra épülő

fejlesztések, forrásoptimaliés A zálás fejlesztési kapacitáskohézió koncepciók . kidolgozásában szerepeljen a releváns esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó szempont

esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó

A fogyatékkal élők számára bizonyos szolgáltatásokhoz a hozzáférés az akadálymentesítés teljeskörűségének hiánya miatt nem biztosított, vagy nehezített

A mozgás, hallás, látás fogyatékkal élők számára lehetővé tenni /megkönnyíteni a szolgáltatások elérését

MárA acélkitűzés tervezéstől összhangja egyéb olyan hosszú távú stratégiai koherens dokumentumokkal forráslehívási struktúra megteremtése, Szükséges a amely, esélynövelő. koherencia Munkahelyteremtés képviselőtestület t lehetővé tevő és által megalkotott források lehívása jóváhagyott településfejlesztési koncepciók, hosszú, közép és rövidtávú tervek összességével TÁMOP 5, TÁMOP 3, TÁMOP 2, prioritások GOP, KEOP vonatkozó pályázatok és releváns települési dokumentumok

fejlesztési munkacso Az intézkedés port összetartalma hangolt munkájának megteremA tése, szakértői szemlélet megbízáés sokban, módszerajánlatkéváltás résekben



Polgármester

2013.05.31.

Jegyző

jelenjen meg ez a szempont.

Esélyegyen lőségi szempontokat is figyelembe vevő fejlesztések

Fejlesztési munkacsoport vezetője


2013. február 01.től folyamatos

Az intézkedés eredményesség ét mérő indikátor(ok)

Fejlesztési munkacsopor t létrehozása A stratégiai dokumentum ok 100%-ban szerepel az esélyegyenlőségi szempont.

Beadott pályázatok, releváns beruházások, megvalósult programok száma

Belső erőforrás.


TÁMOP 5, TÁMOP 3, TÁMOP 2, prioritások GOP, KEOP vonatkozó pályázatok

A helyi esélyegyenlőségi program intézkedési terve (5) A fogyatékkal élők esélyegyenlősége érdekében tervezett intézkedések Szentesen azonnali beavatkozást igénylő intézkedésre a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása érdekében nincs szükség

Szentes Helyi Esélyegyenlőségi Program 2. MELLÉKLET A 2/2012. (VI. 5.) EMMI RENDELETHEZ IGAZODÁS 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén c) önálló életvitelt támogató helyi intézmények, szolgáltatások, programok 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) 10862 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 67. szám


Kockázatelemzés Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Egységes, teljes körű nyilvántartás megteremtése és folyamatos karbantartása

Intézkedés leírása

Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata

A kockázat következményének súlyossága (1-3)

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-3)

Kommunikációs kampány az információk széles körű átadásáért.

Forráshiány

2

2

Egységes adatkezelési rendszer kidolgozása.

Humán erőforrás hiánya és időgazdálkodási problémák

1

1

Jelzőrendszer kiépítése civil szervezetek bevonásával

Civil szervezetek nem együttműködőek

1

1

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja Folyamatos pályázatfigyelés és szűrés. Kapacitáskohézió lehetőségének megteremtése együttműködésekkel Eljárásrend kidolgozása a probléma kezelésére, felelős személy kijelölése fenntartói és intézményi szinten (informatikus) Folyamatos és rendszeres kommunikáció a jelzések rendjéről és a jelzést követő intézkedésekről a lakosság tájékoztatása érdekében. Együttműködési megállapodások tartalmi elemei között a priorizált szempont(ok) érvényesítése.


Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata

Cél konkrét szöveges megfogalmazása

Intézkedés leírása

Biztosítani az adatbázis(ok) folyamatos karbantartását az önkormányzatnál

Egységes adatszolgáltatás rendjének kialakítása a településen érintett adatszolgáltatók körében, ennek érdekében a javasolt táblázatok eljuttatása

Határidő elmulasztása

Pályázati forrásokból továbbképzések szervezése. Horizontális tanulás alkalmainak megteremtése az érintettek körében.

A forrást biztosító pályázatok nem nyernek

Tudásátadással, horizontális tanulással bővíteni az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek körét

Fejlesztési koncepciók összehangolása az Uniós, nemzeti és regionális prioritásokkal

Összehangolt forráslehívás / forrásoptimalizálás.

Képviselőtestületi határozatba foglalni az egyes esélyegyenlőségi csoportokra vonatkozó szempontok figyelembevételének fontosságát a stratégiaalkotás és a pályázatok tartalmi elemeinek kidolgozása során Fejlesztési munkacsoport létrehozása.

Pályázati források lehívása

Ellenállás a képviselőtestületen belül vagy a választó polgárok mértékadó csoportjai körében.

Nem sikerül létrehozni egy komplex fejlesztésekben gondolkodó fejlesztési csoportot

A kockázat következményének súlyossága (1-3)

1

3

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége (1-3)

A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja

1

Folyamatos konzultáció és kommunikáció az adatszolgáltatókkal. Pontos és következetes adatbekérési rend alkalmazása.

2

Átgondolt programok tervezése, valamint tapasztalt szakemberek bevonása a pályázatírásba.

Nyilvánosság biztosítása folyamatosan 3

3

2

1

Szemléletformálás az esélyegyenlőségi kockázatot viselő célcsoportok érdekében. Közös tervezés és pályázatok írása speciálisan ennek a problémának a megoldására szakosodott civil szervezetekkel és szakmai szolgáltatókkal.


Megvalósítás CÉL

FELADAT

MÓDSZER/ESZKÖZ

FELELŐS

GYAKORISÁG

Minden önkormányzati és intézményfenntartói érintett dokumentumban érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és a Helyi Esélyegyenlőségi Program célkitűzései. A folyamatos visszacsatolás segítségével kövesse a település vezetése az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség elveinek folyamatos érvényesítését.

Minden olyan fejlesztési koncepcióban, dokumentumban szerepeljenek a jövőben esélyegyenlőségi szempontok, amelyeket a város vezetése a település lakosai érdekében állít össze.

Dokumentumelemzés. Tartalomfejlesztés. Esélyegyenlőségi szempontsor összeállítása a jövőbeni koncepciók készítőinek.

Az intézkedési terv végrehajtásáért (évente újraválasztott vagy kijelölt) felelős képviselőtestületi tag.

A program elfogadása után és a dokumentumok módosításakor folyamatossággal.

Az értékelés, visszacsatolás ügyrendjének megtervezése. Adatkezelési protokoll összeállítása, megismertetése az intézményekkel, cégekkel.

Az Intézkedési Tervben meghatározott és ütemezett feladatok végrehajtásának ellenőrzése egy előzetesen összeállított sztenderd alapján.

Szinergia biztosítása a közigazgatás és az ágazatok közötti együttműködés megteremtésével. Kiemelt cél, hogy legyen folyamatos a konzultáció a civil szférával és az érintett ee csoportok érdekvédelme területén tevékenykedőkkel.

Továbbképzések, konzultációk, fórumok szervezése. Szemléletformálás irányítása. Komplex településfejlesztési programok kidolgozásában ee szempontok érvényesítése.

Szakmaközi műhelyek létrehozása aktuális pályázati programokhoz kapcsolódóan.

Az intézkedési terv végrehajtásáért (évente újraválasztott vagy kijelölt) felelős képviselőtestületi tag. Operatív felelős: - az önkormányzat esélyegyenlőségi munkatársa Az intézkedési terv végrehajtásáért (évente újraválasztott vagy kijelölt) felelős képviselőtestületi tag.

Operatív felelős: - az önkormányzat esélyegyenlőségi munkatársa Évente 1x

Évente 1x

Operatív felelős: - az önkormányzat esélyegyenlőségi munkatársa

Monitoring és nyilvánosság CÉL Az eredményesség megállapítása A HEP társadalmasítása érdekében minden érintett ismerhesse meg a programban rögzítetteket és azok teljesüléséről is szerezhessen tudomást.

FELADAT

MÓDSZER/ESZKÖZ

FELELŐS

GYAKORISÁG

Az intézkedésekhez kapcsolt indikátoroknak való megfelelés mértékének megállapítása Az éves eredmények közzététele a helyi sajtóban.

Az adatok feldolgozása. Évente aktualizált adatbázis összeállítása. Intézményi fórumok, lakossági fórum, az önkormányzat, illetve az intézmények honlapjai, helyi sajtó, intézményi hírlevelek.

Jegyző, önkormányzati fenntartású intézmények vezetői. Jegyző, +önkormányzati PR/ marketing szakember + az önkormányzat esélyegyenlőségi munkatársa

Évente az éves beszámolók részeként adott szempontsor alapján Évente egyszer, de jelentős események esetén többször is lehet


Konzultáció és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program tartalma közvetve a település teljes lakosságának életét érinti, ezért a Szentes Város Önkormányzata, a Helyi Esélyegyenlőségi Programot véleményezés és elfogadás előtt széleskörű konzultációra bocsátotta. Az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak elfogadása után a Tervek végrehajtásának ellenőrzése érdekében az esélyegyenlőségi referens az elfogadott eljárásrend szerint kezeli és frissíti az adatokat és évente aktualizálja a programot. A Esélyegyenlőségi Team jön létre a kiemelten fontos szempontok figyelemmel kísérése érdekében Az Esélyegyenlőségi Team tagjai lehetnek: az Ebtv által védett kisebbségi csoportok a településen élő delegált szakértője vagy kinevezett felelőse munkaadók és munkavállalók delegált képviselői intézmények esélyegyenlőségi munkatársai lakosság képviselői Az Esélyegyenlőségi Team feladata: - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások kétévenkénti felülvizsgálata, az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv aktualizálása szükség esetén szakértők bevonása - a változások beépítése a tervbe, a módosított Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv előkészítése képviselőtestületi döntésre ötévenként - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása / vélemény- és szemléletformálás évente egy alkalommal Szentes Város képviselőtestülete évente egy alkalommal települési Esélyegyenlőségi Fórumot hív össze, ahol az érintettek és a teljes lakosság tájékoztatása megtörténik az év közben felmerült problémákról és az intézkedésekről. A nyílt Települési Esélyegyenlőségi Fórumon bárki részt vehet. Beszámolót nyújthatnak be: képviselőtestület delegáltja intézményfenntartók képviselői munkaadók és munkavállalók képviselői illetve érdekképviseleti szerveik delegáltja nemzeti kisebbségi önkormányzatok a városi tematikus munkacsoportok vezetői vagy delegált tagjai a közoktatás területéről intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat 65


Nevelési Tanácsadó szülők képviselői városi diákönkormányzat

Az Esélyegyenlőségi Team működése Az Esélyegyenlőségi Team tagjainak létszámát a képviselőtestület határozza meg az esélyegyenlőségi referens javaslatai alapján. Az EE Team legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A benyújtott jelentések elemzését és az információk értékelését követően - évente javaslatot tesz az Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv szükséges módosítására és javaslatát átadja az esélyegyenlőségért felelős munkatársnak illetve megismerteti a képviselőtestülettel. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A Helyi Esélyegyenlőségi Program aktualizálása Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXVII. törvény értelmében minden helyi önkormányzat, valamint többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el, melyet kétévente át kell tekinteni és szükség esetén felül kell vizsgálni. Szentesen az elkészülő adatbázis segítségével az adatkövetés évente megtörténik, az információk frissítéséért az esélyegyenlőségi referens felel. Ha a fentiekben leírt megvalósítás, az éves adatmonitoring, az önértékelés során arra derül fény, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a települési szakemberek elemzik az okokat az érintettek - szükség esetén külső szakértő – bevonásával korrigálják a tervezett intézkedéseket. A Helyi Esélyegyenlőségi Program adatainak aktualizálására évente, a megvalósulás követésére kétévente, új akcióterv kidolgozására a törvényi előírások szerint ötévente kerül sor. Záradék A Helyi Esélyegyenlőségi Programot Szentes Képviselőtestülete 2013. január 25-én megvitatta, és elfogadta és vállalja, hogy a benne foglaltakat teljesíti. Szentes, 2013. január 25. Szirbik Imre polgármester

66

Tárgy: Szentes Város Helyi Esélyegyenlőségi Programja Melléklet: 1 db

Recommend Documents