Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola. Házirend

Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola

Házirend

Ikt.sz.:

elnevezése: OM azonosítója: székhelye: telephelye: postacíme: telefonszáma: fax:

Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola 030703 Győr, Cuha u 2. Győr, Körtöltés út 7. 9002 Győr Pf. 477 96/ 332-855 96/ 332-573


Házirend

Tartalomjegyzék 1. A házirend célja és feladata...........................................................................................................3 2. A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása ..................................................................................................................................3 3. A házirend hatálya ........................................................................................................................4 4. A házirend nyilvánossága .............................................................................................................4 5. A tanulók jogai .............................................................................................................................4 6. A tanulók kötelességei ..................................................................................................................6 7. A tanulók mulasztásával kapcsolatos szabályok ............................................................................6 8. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében .............................................................................................................................7 9. Az iskola munkarendje .................................................................................................................8 10. A tanulók tantárgyválasztása .........................................................................................................9 11. Tanulmányok alatti vizsgák rendje ................................................................................................9 12. Vendégtanulói jogviszony........................................................................................................... 10 13. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje ......................................................................................................................................... 11 14. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok..................................... 11 15. Az iskolában és az iskola által szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartás .................... 12 16. Az iskolai tanuláshoz szükségtelen dolgok behozatala az iskolába............................................... 12 17. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége .................................................................... 13 18. 19. 20. 21. 22.

A tanulók közösségei .................................................................................................................. 13 A tankönyvtámogatás felosztásának elvei ................................................................................... 13 A térítési díjra, a tandíjra és a tanulói munka díjazására vonatkozó szabályok ............................. 14 A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái ................................................................. 14 A magatartás és szorgalom értékelési szempontjai....................................................................... 16

23. A házirenddel kapcsolatos szabályok .......................................................................................... 18 Záró rendelkezések ........................................................................................................................... 19

2


Házirend

Házirend, mely a Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján.

1. A házirend célja és feladata 1.1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 1.2. A házirendbe foglalt előírások biztosítják az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 2. A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola házirendjének elfogadása és jóváhagyása

A házirendbe foglalt rendelkezésekkel véleményezte a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. (Melléklet - nyilatkozatok)

Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2012. december 10. napján tartott ülésén elfogadta.

Lengyel Ágnes az osztályfőnöki munkaközösség vezetője

A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola házirendjét a fenntartó hagyja jóvá.

3


Házirend

3. A házirend hatálya 3.1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 3.2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, amelyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3.3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. A házirend nyilvánossága 4.1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 4.2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola portáján, az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál,  az iskola igazgatóhelyetteseinél,  az osztályfőnököknél,  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai szülői munkaközösség vezetőjénél,  az iskola honlapján. 4.3. A házirend egy példányát – a köznevelési törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.  

4.4. A módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán, a szülőket szülői értekezleten. 4.5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:  

 

a tanulókkal osztályfőnöki órán, a szülőkkel szülői értekezleten.

5. A tanulók jogai 5.1. A tanulók a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyuk megszűnéséig gyakorolhatják jogaikat. 5.2. A tanulók személyiségi jogait, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani mind nevelőiknek, mind tanulótársaiknak. 5.3. A tanulók folyamatosan értesülhetnek az osztálynaplóba történő bejegyzésekről (érdemjegy, késés, mulasztás, dicséret, figyelmeztetés). Az információ nem tagadható meg. 5.4. Mind a szülő, mind a tanuló betekinthet az elektronikus naplóba. Módja: a beiratkozáskor mind a szülő, mind a tanuló megadja az e-mail címét, amelyre belépési kódot kapnak a Taninform rendszerébe. Ezzel jogosultságot kapnak az érdemjegyek és a

4


Házirend

mulasztások megtekintésére. Az elektronikus napló a www.taninform.hu oldalon és az iskola honlapjáról is elérhető. 5.5. Egy tanítási napon két témazáró dolgozat íratható, amelynek időpontját a tanulóknak egy héttel előbb tudniuk kell. Felelettel egyenértékű dolgozat tetszőleges számban íratható. Az írásos tanulói munkák javításának, értékelésének határideje: témazáró dolgozat – 15 munkanap, írásbeli felelet, röpdolgozat – 7 munkanap. 5.6. Tanulmányi versenyeken induló tanulók a verseny napjának délelőttjén a tanítás alól felmentést kapnak. 5.7. Az első nyelvvizsga (minden nyelvből) esetén az iskola egy nap „felkészülési időt” engedélyez a tanulóknak a vizsga előtti napon, kivéve, ha a nyelvvizsgát iskolaszüneti nap előzi meg. 5.8. A tanulóknak jogukban áll sportversenyeket szervezni (kosárlabda, labdarúgás stb). 5.9. A tanulók problémás ügyeikkel, kérdéseikkel az illetékes szaktanárokat, az osztályfőnököket, az igazgatót és helyetteseit és a diákönkormányzatot (DÖK), valamint az ifjúságvédelmi felelőst kereshetik fel. 5.10. Szervezett és kulturált módon véleményt nyilváníthatnak az őket tanító pedagógus munkájáról, az iskola működéséről. A véleménynyilvánítás lehetséges: osztályfőnöki órán, igazgatói fogadóórán, iskolai közgyűlésen,  a DÖK-ön keresztül. 5.11. Egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállítása – a diákönkormányzat támogatásával – a 11. évfolyamot illeti meg. Ehhez egyeztetés után igénybe veheti az összes tantermet, közösségi helyiséget és eszközöket.   

5.12. A tanulóknak joguk van iskolaújságot szerkeszteni, publikálni, iskolarádiót működtetni. A szerkesztőbizottság kinevezése a DÖK joga. 5.13. A tanulók tanulószobai ellátásban részesülhetnek. 5.14. A tanulók rendelési időben az orvosi szobában kaphatnak orvosi ellátást. Más napokon panaszaikkal felkereshetik az iskolai ápolónőt. (Erről értesíteniük kell az órát tartó tanárt.) Az ápolónő írásbeli javaslatára az osztályfőnök (akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes vagy igazgató) hazaengedheti a tanulót. Sürgős esetben a tanárok, igazgatóhelyettesek segítségét kérhetik a tanulók. 5.15. A tanulók kiemelkedő tanulmányi és egyéb munkáért, közösségi tevékenységükért dicséretben, jutalomban részesülhetnek. 5.16. A tanulók, jogaik megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indíthatnak. Érdeksérelem esetén első lépésben a szaktanárhoz és/vagy az osztályfőnökhöz, második lépésben a DÖK-öt segítő felnőtthöz, harmadik lépésben pedig az igazgatóhoz és/vagy igazgatóhelyetteshez fordulhatnak. 5.17. A tanulók és a szülők jogaik gyakorlása során nem csorbíthatják a tanárok általános emberi jogait, különös tekintettel a személyiségi jogokra, a jó hírnévhez való jogra. Ezen jogok megsértése esetén az intézmény vezetője vizsgálatot kezdeményezhet.

5


Házirend

6. A tanulók kötelességei 6.1. A tanulók kötelessége az iskolába és a tanórákra való pontos érkezés, az iskola munkarendjének betartása. A tanulók becsengetés után történő érkezése késésnek számít, de a tanulóknak joguk van a tanóra hátralevő részében részt venni. A késés tényét és időtartamát a szaktanár a naplóba jegyzi be. A késések fegyelmező intézkedést vonnak maguk után, amennyiben a tanuló nem tudja igazolni a késés okát: 5 igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetést, 10 igazolatlan késés után osztályfőnöki intést, 15 igazolatlan késés után igazgatói figyelmeztetést, 20 igazolatlan késés után igazgatói intést, 25 igazolatlan késés után nevelőtestületi intést kapnak a tanulók, további esetben pedig fegyelmi eljárás kezdeményezhető. A késések összeadódnak, és 45 percenként beszámítandók a tanulók mulasztásába. 6.2. A tanuló köteles a napi órai felszereléseket (könyv, füzet stb.) és az ellenőrző könyvet az iskolába magával hozni. Amennyiben az ellenőrző könyv vagy a felszerelés hiányzik, a tanuló fegyelmező intézkedésben részesül.

6.3. A megszerzett érdemjegyek beírása az ellenőrzőbe a tanuló kötelessége. A jegyeket a tanulók írattassák alá a tanárral, és szüleikkel, illetve gondviselőjükkel havonta láttamoztassák! Az elvesztett és megrongált ellenőrző könyvet az iskola díjazás ellenében pótolja. (Az új ellenőrző könyv ára a bekerülési költség kétszerese.) 6.4. A tanulónak az iskolai és iskolán kívüli magatartása legyen fegyelmezett! 6.5. Mindenütt és mindenkor tartsák be a közlekedési szabályokat! A kerékpárokat, segédmotor-kerékpárokat az iskola épületénél a kijelölt helyeken lehet tárolni. A járművek őrzését az iskola nem vállalja. 6.6. Osztály- és iskolai rendezvény csak osztályfőnöki, illetve igazgatói és a diákmozgalmat segítő tanár engedélyével lehetséges. A gazdasági hivatalban be kell jelenteni a rendezvény időpontját. 6.7. Az iskolai vagy osztálykeretben rendezett ünnepélyen az alkalomhoz illő viselet lányoknak: sötét alj vagy sötét nadrág és fehér blúz, fiúknak: sötét nadrág és fehér ing. 7. A tanulók mulasztásával kapcsolatos szabályok 7.1. A tanulóknak minden tanóráról, iskolai foglalkozásról való késést, hiányzást igazolniuk kell a hiányzást követő első osztályfőnöki órán, de legkésőbb 5 tanítási napon belül. Az igazolást az ellenőrzőbe írassa be a tanuló! Ha mulasztását 5 tanítási napon belül nem igazolja, mulasztott órái igazolatlanok. 7.2. Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, egy tantárgyból a tanítási órák 30%-át, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20 %-át, és emiatt a tanítási év közben teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen. Amennyiben a tanuló igazolatlan mulasztása eléri a 20 órát, a tantestület nem engedélyez osztályozó vizsgát. 7.3. Előre nem látható esemény miatti hiányzáskor (betegség, közlekedési akadály, stb.) a szülő a hiányzás első napján értesítse az iskolát. 7.4. Az előre nem látható esemény miatti hiányzásokat igazolhatja: 6


Házirend



szülő (3 alkalommal, 1-1 napot), háziorvos vagy szakorvos (az ellenőrzőbe történő bejegyzéssel), hatóság (az általa kiállított igazolással). 7.5. Előre látható többnapos távolmaradást a szülő kérésére az igazgató engedélyezhet.  

7.6. A tanuló két hetet meghaladó hiányzásáról a szülő telefonon, e-mailben vagy postai úton értesítse az iskolát. Ha ez nem történik meg, az iskola tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot a tanuló távolmaradásáról. 7.7. Az igazolatlan mulasztás fegyelmező eljárásokat von maga után: 1 - 3 igazolatlan óra után osztályfőnöki figyelmeztetés, 4 - 9 igazolatlan óra után osztályfőnöki intés, 10 - 20 igazolatlan óra után igazgatói intés, 21 órától nevelőtestületi intés, 30 óránál több igazolatlan óra után a tanulói jogviszony megszűnése, amennyiben a tanuló már nem tanköteles. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve akkor, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. A tanköteles tanulók esetében 10 óra igazolatlan mulasztás után az iskola értesíti a lakhely szerint illetékes jegyzőt, aki eljárást indíthat a szülő ellen, mert elmulasztotta a kötelességét (gyermeke iskolába járatását).

7.8. Ha a tanítási nap folyamán a tanuló igazolatlanul távol marad valamelyik tanítási óráról, azonnal osztályfőnöki intésben részesül. Második alkalommal igazgatói figyelmeztetést, a harmadik esetben igazgatói intést, negyedik esetben nevelőtestületi intést kap. 7.9. A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. Ha a tanulónak a tanévben a gyakorlatokról az összes mulasztása meghaladja a képzési idő 20 %-át, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Amennyiben a tanulónak az összefüggő, szorgalmi időn kívüli gyakorlatról a képzési idő 20%-át meghaladó hiányzása van, magasabb évfolyamra nem léphet. Az évfolyamismétléstől el lehet tekinteni az alábbi feltételek teljesítésével: tanítási évben történő mulasztások esetében: nincs igazolatlan órája és a mulasztott képzési időt bepótolja; szorgalmi időn kívüli gyakorlat esetében nincs igazolatlan órája, vagy ha az igazolatlan órája nem éri el a képzési idő 5%-át, és a mulasztott órákat bepótolja a következő tanév elejéig. A szabályozás részleteit a szakmai program tartalmazza. 8. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 8.1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:   

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, 7


Házirend

az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 8.2. A tantermek tisztaságáért és épségéért az osztály együttesen, és minden tanuló egyénileg is anyagi felelősséggel tartozik. Szándékos rongálás bizonyítása esetén az iskola kártérítésre kötelezheti a szülőt. 

8.3. Az osztálytermek dekorációját előzetesen az osztályfőnökkel egyeztetni kell. Tilos a törvényben tiltott reklámok, politikai szimbólumok kifüggesztése. 8.4. Az osztálytermekben elhelyezett képekhez, tárgyakhoz más osztályok tanulói ne nyúljanak! Nem megengedett a padokra írni, firkálni, képeket ragasztani, tilos a falfirka, grafiti! A rongáló köteles megtéríteni a rongálással okozott kárt. 8.5. Az osztályokban 2-2 hetes látja el az osztály és az osztálytermek felügyeletével kapcsolatos általános tanulói teendőket. A hetesek feladatai: Az osztályteremben észlelt rongálást azonnal jelezzék az osztályfőnöknek!  Gondoskodjanak az órához szükséges eszközökről (kréta stb.)!  Tartsák számon és jelezzék a hiányzókat!  A szünetben szellőztessenek!  A táblát töröljék le! (Váltás esetén ez a távozó osztály hetesének feladata.)  Az óra megkezdéséig ügyeljenek az osztály rendjére!  Csengetés után 5 perccel kötelesek az igazgatóhelyettesi irodában jelenteni, ha nincs tanár.  Ha távozik az osztály a teremből, kapcsolják le a villanyt!  A tanítási nap végén ellenőrizzék a padok állapotát, gondoskodjanak a székek padra helyezéséről! A heteseket az osztályfőnök jelöli ki, megbízatásuk egy hétre szól. Kötelességmulasztásuk esetén osztályfőnöki szóbeli, illetve írásbeli figyelmeztetésben részesülnek. 8.6. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában, lezárásban a rendezvény megszervezéséért felelős tanulóközösség tagjainak közre kell működniük. 

9. Az iskola munkarendje 9.1. A tanulók az első óra előtti becsengetés előtt legalább 10 perccel elfoglalják helyüket a tanteremben, illetve a szaktantermek előtt a meghatározott helyen, és előkészülnek az órára. Elkésett az a tanuló, aki az első órája előtt 5 perccel nem érkezik meg az iskola épületébe. Ellenőrzőjét a portán az ügyeletes tanárnak átadja, s az osztályfőnök fegyelmező intézkedést foganatosít. A reggeli késések száma összeadódik a tanórai késésekkel, a fegyelmező fokozatokat eszerint kell adni. 9.2. A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0. óra: 1. óra: 2. óra: 3. óra: 4. óra: 5. óra: 6. óra: 7. óra: 8. óra:

7.10 – 7.55 8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 9.50 – 10.35 10.55 – 11.40 11.50 – 12.35 12.45 – 13.30 13.40 – 14.25 14.30 – 15.15 8


Házirend

9.3. Az iskola területét a tanuló a tanítás befejezése előtt csak indokolt esetben, osztályfőnöki, igazgatói vagy igazgatóhelyettesi engedéllyel hagyhatja el. A távozás tényét az ellenőrző könyvbe be kell jegyezni. Lyukasórákon a tanulók a könyvtárban vagy az aulában tartózkodhatnak. 9.4. Tanítási idő alatt az iskolából való engedély nélküli távozás fegyelmező intézkedést von maga után. 9.5. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában 8.00 és 16.00 óra között, a gazdasági irodában a kifüggesztett rend szerint történik. 9.6. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 9.7. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. 10. A tanulók tantárgyválasztása 10.1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja. 10.2. Az iskola igazgatója minden tanév márciusában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleten, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről, és a felkészítés szintjéről. 10.3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év április végéig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. Mivel a csoportok kialakításához a jogszabályban rögzített létszám szükséges, ezért május 10-éig az igazgató közzéteszi a választható tantárgyak körét, amelyekre május 20-áig jelentkezhetnek a tanulók. 10.4. Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 10.5. A tanuló, illetve a szülő a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 10.6. A választott tantárgy látogatása kötelező, ugyanazon szabályok vonatkoznak a munkarendjére, mint a kötelező órák esetében. 11. Tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgák szervezésére a 20/2012. számú EMMI rendelet 68 – 72. §-ai vonatkoznak. Tanulmányok alatti vizsgák: -

osztályozó vizsga,

-

különbözeti vizsga,

-

javító vizsga.

11.1. Osztályozó vizsga szervezhető: -

ha a tanuló magántanulóként teljesíti tanulmányi kötelezettségét, 9


Házirend

-

ha az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

-

szakképző évfolyamon a tanévben adott szakmai elméleti tárgyból az órák 20 %ánál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

szakmacsoportos alapozó oktatásban a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati órák 20 %-ánál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30 %-át meghaladja, de a tantestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

-

ha a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

11.1.1. Az osztályozó vizsgára jelentkezés módja: -

ha a tanuló kéri az osztályozó vizsga szervezését (pl.: tanulmányi idő lerövidítése miatt) a tanulónak, illetve kiskorú tanuló esetében a gondviselőnek az igazgatónak írt kérvényben kell kérnie az osztályozó vizsga letételét, a jelentkezés határideje: február 15.,

-

a többi esetben a határozatok rögzítik az osztályozó vizsga időpontját.

11.1.2. Az időpontok kijelölése az iskola éves munkatervében történik az alábbiak szerint: -

a félévi záráshoz szükséges minősítések megszerzéséhez a félév zárása előtti két hét alatt,

-

az év végi záráshoz szükséges minősítések megszerzéséhez a zárás előtti két hét alatt.

11.2. Különbözeti vizsga szervezhető: -

a tanuló más iskolából történő átvételekor

-

vagy osztályváltáskor.

11.2.1. A különbözeti vizsgára jelentkezés módja: -

nem kell külön jelentkezni, a határozatok rögzítik a vizsga időpontját.

11.2.2. Az időpontok kijelölése: -

az igazgató által kijelölt időpontban.

11.3. Javító vizsgát szervezünk: -

ha a tanuló tanév végén legfeljebb 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javító vizsgát köteles tenni vagy tehet,

11.3.1. Az időpontok kijelölése: -

augusztus 20-a és 31-e között, az időpontokat a honlapon közzétesszük.

A vizsga részeit és követelményeit a pedagógiai program szabályozza.

12. Vendégtanulói jogviszony 12.1. Vendégtanulói jogviszony létesítésére az alábbi esetekben jogosult a tanuló: 

olyan tantárgyat szeretne tanulni, amelyet saját iskolájában nem tanítanak, 10


Házirend

olyan tantárgyból szeretne érettségi vizsgát tenni, amelyből saját iskolájában érettségi vizsgát nem szerveznek,  olyan tantárgyból szeretne emelt szintű érettségi vizsgát tenni, amelyből saját iskolájában nem biztosított a felkészülés. 12.2. Vendégtanulói jogviszonyt írásbeli kérvény alapján lehet létesíteni, melyet a tanuló a saját iskolájában ad le. Az ehhez szükséges formanyomtatvány megtalálható az iskola honlapján és a titkárságon. Az érintett iskolák igazgatói írásbeli megállapodást kötnek a vendégtanulói jogviszony létesítéséről, a tanuló felkészítő foglalkozásokon való részvételének módjáról, és az osztályozó vizsgák és érettségi vizsgák lebonyolításának, megszervezésének módjáról. 

13. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje 13.1. Szaktantermekben a tanulók csak a tanár jelenlétében tartózkodhatnak. szaktantermeket a tanár nyitja az óra elején, és zárja az óra végén.

A

13.2. A testnevelés órák alatt az öltözőket zárni kell. 13.3. Tanári felügyelettel minden diák használhatja az iskola számítógépes hálózatát. 13.4. A nyitvatartási ideje alatt a tanulók igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. A könyvek kölcsönzési ideje 3 hét. Az elveszett vagy megrongálódott könyveket meg kell téríteni, illetve hasonló kiadású dokumentummal kell pótolni. Az iskolából kilépett tanulóknak, illetve dolgozóknak elszámoló lapon igazoltatni kell a könyvtárossal, hogy nincs könyvtári tartozásuk. 13.5. Sportversenyekhez a tanulók a testnevelés munkaközösség vezetőjével egyeztetve igénybe vehetik az iskola sportpályáját, tornatermét. 13.6. A tanulók az iskola osztálytermeit szünetek előtti napon, ill. pénteken 15-20 óráig osztályrendezvények lebonyolítására használhatják az osztályfőnök felügyeletével, más esetekben termet a DÖK-öt segítő pedagógustól kérhetnek, ill. az igazgatóval egyeztetnek. 13.7. A tanulók a tornafelszerelést – a tisztántartás érdekében – az órák után vigyék haza! Tanszereiket szintén vigyék haza, nem hagyhatják a tantermi padokban! 13.8. A tanulók kijelölt időpontban, az oktatástechnikusi irodában térítés ellenében használhatják az iskola nyomtatóját és fénymásolóját. 13.9. Balesetvédelmi előírások miatt a tanulók nem használhatják az iskola elektromos hálózatát. 13.10. A 3. óra utáni szünetben a tanulók az iskolaudvaron tartózkodhatnak. 13.11. A kabátok tárolása az osztályok számára kijelölt folyosói szekrényekben történik. 13.12. Szünetben a tantermeket belülről bezárni tilos. 14. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 14.1. A tanulók kötelessége, hogy:   

óvják saját és társaik testi épségét, egészségét, elsajátítsák és alkalmazzák az egészségüket és a biztonságukat védő ismereteket, betartsák, és igyekezzenek társaikkal is betartatni az osztályfőnöktől, illetve a nevelőktől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat, 11


Házirend

azonnal jelentsék az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magukat, társaikat vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlelnek,  azonnal jelentsék az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapotuk lehetővé teszi – ha rosszul érzik magukat, ha megsérültek,  megismerjék az épület kiürítési tervét, és részt vegyenek annak évenkénti gyakorlatában. 14.2. A tanulók a tornateremben csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak, kizárólag tornacipőben. A testnevelési órákon, edzéseken, sportfoglalkozásokon kötelesek betartani a balesetvédelmi szabályokat és az öltözői rendet. 

14.3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban rendel. (A rendelési idő az orvosi szoba ajtaján megtekinthető). 14.4. Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente egy alkalommal, belgyógyászati vizsgálat évente egy alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal,  a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, 14.5. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal.   

15. Az iskolában és az iskola által szervezett rendezvényeken tiltott tanulói magatartás 15.1. Az iskolában és környékén, valamint az iskolai rendezvény helyszínén kábítószer fogyasztása, árusítása tilos! Az ezen pont ellen vétők ellen azonnal fegyelmi eljárás indul. 15.2. Tilos az iskola egész területén és rendezvényein szeszesital fogyasztása, árusítása és a dohányzás. Szeszesital fogyasztása és árusítása esetén a tanuló első esetben nevelőtestületi intésben részesül, második esetben fegyelmi eljárás indul ellene. 15.3. Mind a tanulók mind az iskola alkalmazottai számára tilos a dohányzás az iskola egész területén és bejáratainak 5 méteres környezetében. 16. Az iskolai tanuláshoz szükségtelen dolgok behozatala az iskolába 16.1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak saját felelősségre, szülői engedéllyel hozhatnak be. 16.2. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, walkmant, értékes órát stb.), valamint nagyobb összegű pénzt kötelesek biztonságban tartani, az iskola ezekért a tárgyakért anyagi felelősséget nem vállal. 16.3. Mobiltelefont és szórakoztató ipari termékeket a tanulók csak a szünetekben használhatnak, tanórán kötelesek kikapcsolt állapotban táskájukban tartani ezeket az eszközöket. Ellenkező esetben a szaktanár fegyelmező intézkedést tesz. 16.4. Tilos a szerencsejáték, fegyver, kés, tőr és pornográf irodalom iskolába hozatala!

12


Házirend

17. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 17.1. A szülői szervezetnek a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik a tanulók 20 %-át érinti. 17.2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének a tanulók 20 %-a minősül. 18. A tanulók közösségei 18.1. Az osztályközösség 18.1.1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. 18.1.2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják:  osztálytitkár,  két fő képviselő az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 18.2. A diákkörök 18.2.1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 18.2.2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról a nevelőtestület dönt. 18.2.3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 18.2.4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör alakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 18.2.5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 18.3. A DÖK jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok 18.3.1. Minden tanuló választójoggal rendelkezik: választó, választható minden tanulóközösségi tisztségre. 18.3.2. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) a tanulók érdekeinek képviselője, az iskolai élet egyik szervezője. Minden tanuló joga a diákönkormányzat fórumain megfogalmazni észrevételeit, javaslatait. Joga van jogsérelem esetén a diákönkormányzat segítségét kérni. 18.3.3. Évente egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, amelynek időpontját az iskola munkatervében meg kell határozni. Ennek előkészítése és lebonyolítása a DÖK feladata, a diákmozgalmat segítő pedagógus segítségével. Az állásfoglalások koordinálásáért az igazgatóhelyettesek a felelősek. 19. A tankönyvtámogatás felosztásának elvei 19.1. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt. Amennyiben 13


Házirend

e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, akinek magatartási és tanulmányi munkája megfelelő, illetve aki állami gondozott. 19.2. A döntésnél az osztályfőnök véleményét ki kell kérni. 20. A térítési díjra, a tandíjra és a tanulói munka díjazására vonatkozó szabályok 20.1. A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról 33-36. §-ai értelmében az iskolában ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a tanórai foglalkozás, az első szakképesítésre való felkészülés, a gyakorlati képzéshez biztosított munka, -és védőruha, a 9. és a 10. évfolyamon az évfolyamismétlés, 11. 12. 13. évfolyamon és a szakképzési évfolyamon első alkalommal az évfolyamismétlés (további alkalmakkal csak abban az esetben ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette), a tanórán kívüli foglalkozás, osztályozóvizsga, modulzáró vizsga, különbözeti vizsga, javítóvizsga, szakmai alkalmassági vizsga. A tanulói jogviszony fennállása alatt ingyenes az alapműveltségi vizsga, az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga, megkezdett vizsga esetén a pótló vizsga és első alkalommal a javítóvizsga. Enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes a második szakképzettség megszerzése. 20.2. Térítési díj ellenében vehető igénybe a 36. §-ban fel nem sorolt tanórán kívüli foglalkozás, szakközépiskola 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskola, és a szakiskola szakképzési évfolyamán a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlése. 20.3. Tandíjért igénybe vehető szolgáltatás a pedagógiai programhoz, helyi tantervhez nem kapcsolódó nevelés és oktatás, szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy a szakiskolában a szakképzési évfolyamon a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga, továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga is tandíjköteles. 20.4. A köznevelési törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről az iskola igazgatója dönt. 20.5. A tanítás során a tanulók által előállított dolgok feletti jog az iskolát illeti meg, feltéve, hogy az azok elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket ő biztosította. A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert. 21. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének formái 21.1. Dicséret Egyenletes jó tanulmányi eredményért, versenyeken elért eredményekért, közösségi munkáért osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi dicséret adható. 21.1.1. Jutalmazás, dicséret lehet:  Szaktanári dicséret a szaktanár belátása szerint. 14


Házirend

Osztályfőnöki dicséret közösségi munkáért, jó tanulmányi munkáért, példamutató magatartásért, 1-1 feladat kiemelkedő teljesítéséért, sportteljesítményért.  Igazgatói dicséret megyei versenyeken elért 1-10. helyezésért, pályázatokért, iskolai rendezvények szervezéséért, azokon való szereplésért.  Nevelőtestületi dicséret országos versenyen elért 1-15. helyezésért. 21.1.2. Azt a tanulót,  aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi,  aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít,  aki kiemelkedő sporteredményt ért el,  eredményes kulturális tevékenységet folytat,  tantárgyi, tanulmányi versenyeken kimagasló eredményt ér el, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Jutalmazni egyént és közösséget egyaránt lehet. 21.1.3. Szent-Györgyi Albert Emlékérem Az iskola jó hírnevének megőrzésében és növelésében kiemelkedő eredményt elért tanulók évente egy emlékéremmel jutalmazhatók. Az emlékérem tanúsító oklevéllel jár. 21.1.4. A jutalmazást kezdeményezheti:  szaktanár,  osztályfőnök,  diákmozgalmat segítő tanár,  DÖK vezetősége és tagjai,  igazgató,  nevelőtestület. 21.1.5. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 21.2. Fegyelmi 

21.2.1. A házirend megsértése, a tanulmányi munka akadályozása, erkölcsi, politikai vétség elkövetése, igazolatlan hiányzás, törvénysértő cselekedet fegyelmező intézkedést, ill. fegyelmi büntetést von maga után. 21.2.2. A fegyelmező intézkedések lehetnek:  szóbeli figyelmeztetés,  osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói és tantestületi írásbeli figyelmeztetés, intés, megrovás. 21.2.3. Szóbeli figyelmeztetés lehet:  szaktanári: a tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat hiánya, valamint az órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. (A figyelmeztetés tényét az osztály, csoport előtt ki kell hirdetni, s napló megjegyzés rovatába be kell írni.)  osztályfőnöki: a tanuló rendszeres tanulmányi és magatartásbeli hiányosságai, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan mulasztás miatt.

15


Házirend

21.2.4. Az igazgatói figyelmeztetést, intést és megrovást – a körülmények mérlegelésével – az osztályfőnök kezdeményezi. 21.2.5. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. Súlyos kötelességszegés esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább osztályfőnöki intésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  agresszió, a másik tanuló bántalmazása,  az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, dohány, drog) iskolába hozatala, árusítása, fogyasztása,  a szándékos károkozás,  az iskola nevelői és alkalmazottai, tanulói emberi méltóságának megsértése, vallási, etnikai megkülönböztetése,  szerencsejáték, fegyver, tőr és pornográf irodalom iskolába hozatala,  ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. 21.2.6. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 21.2.7. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető, az okozott kárt egyénileg köteles az iskolának megtéríteni. A szülő kérelmezheti, hogy a kártérítést több részletben rendezze. 21.2.8. A kártérítés mértéke és módja (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 59. 77. §)  A tanuló által tanulmányai folytatásával összefüggésben a nevelési oktatási intézményeknek, ill. a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen okozott kárért a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kell eljárni.  A fent meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladja meg a január 1jén megállapított minimálbér egyhavi összegének a) gondatlan károkozás esetén az 50 %-át; b) szándékos károkozás esetén a háromszorosát.  Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben vagy a gyakorlati képzés során kár éri, az iskola, köteles a kárt megtéríteni. A kártérítésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az iskola felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. 21.3. A fegyelmi eljárás: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen megszegi, a jogszabályban meghatározott fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A felelősségre vonással kapcsolatos eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. 22. A magatartás és szorgalom értékelési szempontjai A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Vitás esetben az osztályfőnök dönt. 22.1. Magatartás

16


Házirend

A minősítésbe a tanuló tanulmányi eredménye csak olyan módon számítható be, hogy a félévkor vagy év végén elégtelen osztályzatot kapott tanuló magatartása nem lehet példás.  A házirendben rögzített fegyelmi fokozatok, illetve dicséretek a magatartás minősítésében meghatározóak.  Ugyancsak meghatározó a tanuló viszonya a közösséghez, az iskolai munkához. A minősítés az életkori sajátosságok figyelembevételével fejezi ki az intézmény közösségeihez, azok tagjaihoz való viszonyt. (Felelősségtudat, önállóság, közért végzett tevékenység, hangnem, segítőkészség, viselkedés). A minősítés azonos elvek alapján valósul meg osztályközösségi, évfolyami és iskolai szinten. A magatartás minősítése Példás (5):  a házirendet megtartja, annak megtartását társaitól is megkívánja, példája pozitívan hat,  megnyilvánulásaiban kulturált hangnemet használ, társaival és a felnőttekkel való kapcsolatában tisztelettudó,  képességeit alkotó módon, pozitívan használja fel, vállalt feladatait, megbízatásait felelősségtudattal látja el,  gyengébb társait segíti, korrepetálja,  közösségi munkában aktív, segíti társait az iskolai élet különböző területein,  az értékelt időszakban legfeljebb egy igazolatlan mulasztása volt. Jó (4):  a házirendet betartja, tevékenységével, magatartásával segíti a közösséget,  tanulmányi és közösségi munkában aktív, megbízható,  az értékelt időszakban legfeljebb két esetben merült fel kifogás magatartásával kapcsolatban.  2-3 igazolatlan mulasztása van. Változó (3):  a házirend ellen vét,  társaival, nevelőivel szemben tanúsított magatartása kifogásolható,  az őt körülvevő környezet esztétikumának, rendjének megtartására fel kell hívni a figyelmét,  képességeit nem hasznosítja, megbízatásait, közösségi munkáját csak ösztönzésre végzi,  az iskolába és órára késve érkezik, mulasztását nem tudja igazolni,  4-9 óra igazolatlan mulasztása van. Rossz (2):  a házirend ellen tudatosan, rendszeresen és súlyoson vét,  társaival, nevelőivel szemben erősen kifogásolható a viselkedése,  képességeit bomlasztó tevékenységre használja fel,  felelősséget sem társai, sem közössége iránt nem érez, nem vállal,  a közösségi munkából kivonja magát.  10 óra vagy annál több igazolatlan mulasztása van. 22.2. Szorgalom 

A minősítés az egyéni képességek alapján, a körülmények mérlegelésével történik, és kifejezi a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Az elbírálásnál figyelembe veendő szempontok a következők.

17


Házirend

A tanuló értelmi képességeinek megfelelően az elért eredmény milyen erőfeszítéseket tartalmaz.  Rendszeresség, pontosság, kötelességtudat a munkában. A tanórai aktivitás, a tanórán kívüli tevékenység.  A tanuló cselekvőkészsége, önkéntes vállalásai, ezek tejesítésének mértéke.  1 tantárgyból bukott – változó szorgalom (egyéni elbírálás alapján).  2 vagy több tárgyból bukott – hanyag szorgalom. A szorgalom minősítése: Példás (5):  tanórákra való felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi,  óra alatt kitartóan, érdeklődéssel figyel, aktivitása, teljesítménye állandó,  a feladatok végzésében önálló, rendszeres,  tehetségéhez mérten vesz részt a csoportmunkában és önálló munkában,  munkája eredményes, társai munkáját is elősegíti,  önművelése rendszeres és többirányú,  szorgalmával példát mutat, serkent, ellenérzést nem kelt társaiban, írásbeli munkáinak külalakjára az esztétikum az igényesség jellemző. Jó (4):  tanórákra való felkészülésében rendszeres, de nem alapos,  óra alatt figyel, spontán aktivitással vesz részt,  a tananyag iránt érdeklődik csupán,  a csoportmunkában és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni,  írásbeli munkáinak külalakja megfelelő. Változó (3):  óra alatt figyelme ingadozó, hullámzó aktivitást mutat,  tanórákra való felkészülése rendszertelen,  feladatait felszólításra, ellenőrzés mellett végzi el,  érdeklődése szűk körű, ritkán tapasztalható aktív irányulás,  önművelése rendszertelen, információit csak esetenként használja fel,  írásbeli munkáinak külalakja változó képet mutat. Hanyag (2):  a szorgalom teljes hiánya jellemzi,  feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi,  az órai munkában passzív,  a tanultakat nem akarja alkalmazni. 

23. A házirenddel kapcsolatos szabályok 23.1. A jelen házirend hatálybalépésével egyidejűleg minden korábbi házirend hatályát veszti. 23.2. Évente legalább egy alkalommal szervezett és intézményes módon lehetőség van a házirend módosításának kérdésével foglalkozni. A házirend módosítását kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége és a diákönkormányzat iskolai vezetősége. 23.3. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el, melyet megvitatnak a nevelők munkaközösségei és a diákönkormányzat, majd véleményükről tájékoztatják az iskola igazgatóját. 23.4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi a szülői munkaközösség véleményét, és ennek figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. 18


Házirend

23.5. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. 23.6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, és a fenntartó jóváhagyásával lép életbe. Záró rendelkezések Ez a házirend 2013. év január hó 1. napján – az iskola fenntartójának jóváhagyásával – lépett hatályba. A házirendbe foglalt rendelkezéseket a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményezte.

Pákozdi Magdolna igazgató

19

Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakképző Iskola. Házirend

Recommend Documents