I. é v f o l y a m . 3. s z á m .
B u d a p e s t , 1 9 2 9 május 5.
GÖRÖG KATOLIKUS SZEMLE A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Budapest, VIII., Múzeum-utca 19. fdsz. 6/d. Megjelenik kéthetenkint.
s a a g.
ít
Sa
a, ?n eléön st[(3-
n.
Főszerkesztő:
G R Ó H ISTVÁN
Felelős szerkesztő: M I K U L I C H
KÁROLY
tek, Tokaj templomának utolsó híve és őre az agg Polity a háború alatt halt meg. Az Alföldön még legjobban tartják magukat: Hódmezővásárhely vagy ötven családdal, Szentes vagy hússzal; Kecskeméten már csak tizenkét familía él, Karcagon három, Nagykőrösről, Ceglédről teljesen kivesztek. Második csoportba a szerb-eket tesszük, bár időrendben előbbrevalók a helleneknél; ők a Csonkamagyarországnak, ha nemis a legége- legrégibb pravoszláv jövevényei a Középdunatőbb, de kétségtelen, igen kényes kérdése: mi melléknek. Ráckevei templomuk a kései gótikus történjék a mi földünkön rekedt görög-keleti művészetnek igen harmonikus alkotása, tehát egyházakkal. Ma ezek az egyházak idegen test- a XV. század végéről való s körül a sírkövek ként élnek a magyarságban, nem vesznek tudo- ugyancsak Mátyás királyunk olasz renaissance mást kultúránk mozdulásairól, egy hanggal se stílusát mutatják. Bizonyára a török terjeszkedés árulják el, hogy helyeslik nemzeti törekvéseinket. elől húzódtak be hozzánk. Ugyanennek köszönNem a népet értjük. Ez az ötvenegyezer ember hetjük a későbbi szerb bevándorlást is, földmívelő (ennyi a számuk mindössze) századok óta lakik tömegek bejöttét, akik falvakat képezve elszórtan köztünk, magyarnak vallotta magát belőlük a megülték a Duna jobb partjának mellékét, észak statisztika szerint tizenháromezer és hatszáz felé Szentendréig, nyugatra Székesfehérvárig. Külön csoportot képezett a városi rác-ság, a lélek, de magyarul ért és beszél a négyötöd része. Ennek a népnek ugyancsak semmi oka sincs rá, győztes törököt kísérő kereskedőnép, mely főkép hogy idegennek érezze magát; hanem a papjait a dunamenti városokban helyezkedett el, együtt Karlócán meg Nagyszebenben nevelik s még a macedon-hellenekkel. Ezek fogytak el legrossz néven se lehet vennünk tőlük, hogy azzal hamarább. Győr, az elszakított Komárom, Eszjönnek ide, amivel ott megtöltötték lelküket. tergom, Vác, Nagykanizsa templomai üresek. Az ő világuk ellentétes a mi világunkkal s csak Buda és Pest szerbsége megapadt, Ráckevének hosszú éveken által Való itt-élés, esetleg beháza- utolsó papja, az öreg Bosnyák, nem érte meg sodás adja meg lelkűknek azt a harmóniát, ami- Trianont, Baja két temploma üres, Szigetváron vel esetleg beilleszkedhetnek a magyar társada- egy familía maradt. Magában Szentendrén a lomba. A nép pedig papja után indul, a keleti budai püspök székhelyén is erős kisebbségbe egyházak amúgy is nemzeti alapon szervezked- jutottak 450 lelkükkel. Hat templomukból egyet nek és gyermeki önérzettel vallja magát szerb- a kálvinistáknak adtak el, egy másikat árulnak. nek, románnak, Székesfehérváron, meg Békés- Az az egy, melyet most használnak, a helléneké volt eredetileg. Székesfehérvár szépen kifestett ben, bár nem ért más nyelvet a magyarnál. De vegyük sorra ezt az állományt és a statisz- barokk templomához hat család tartozik, pedig tikus, meg a historikus adataiból vegyünk át húsz esztendővel ezelőtt még papjuk is' volt. Jobban megáll ezeknél a földmívelő szerbség annyit, amennyi a kérdés taglalásához szükséges. A mi pravoszlávjaink szervezet és egyházi s bár nyelvét sok helyütt elfelejti, a nemzeti öntudatot tartja benne a vallása. Fővárosunk nyelv szerint három csoportot alkotnak. Elseje a görög, nem vallása, hanem faja után. tőszomszédságában, Pomázon 655 él belőlük, Nevezzük tehát hellen-eknek őket. A török fogla- délfelé Százhalombattán 404, túlfelől a Csepellás idején jöttek be a hódítókkal, mint kereske- szigeten Lóréven 586, lejjebb Mohácson 616. dők, tehát aránylag kicsiny számmal. Földet Összes száma a csonkamagyarországi szerbségnem míveltek, nagyobb rajokban nem ültek meg, nek néhány fő híjján 16.000, s ezek mind elszórva, maradtak a kufárkodásnál végig, amíg csak fel a tulajdonképeni szerb tömegekkel való földrajzi nem szívta őket a magyar társadalom, mely kapcsolat nélkül élnek nálunk. Ez a földrajzi kapcsolat jobban megvan ittkezdetben vagyont, utóbb nemességet, tisztességet adott nekik. Példa rá a pesti hellen famí- maradt román-jainknál, akiket e cikkünkben a liák boldogulása. Önálló, magasabb egyházi köte- harmadik csoportba sorolunk. Román községeink lékbe nem sorozott egyházakban élnek, nyelvre, mind délkeleti határainkon helyezkednek el és érzésre ők a legmagyarabbak, de fájdalom, belő- nincsenek úgy elaprózva, mint a szerbek. Histólük van a legkevesebb, kerekszám egyezer lélek. riájuk — mint általában románságunknak — úgyszólván nincs. Ügy szűrődtek be csendben Pedig templomaik a legpompásabbak. A pesti gyönyörű dunaparti egyháznak hu- s mint hasznavehető csendes jobbágyokat szíveszonhat családra való híve van, a miskolci egy- sen telepítette őket a magyar földesúr. A békésháznak — aminek ikonosztázionja a magyar gyulai megszállást említik legelébb, ír róla Evlia barokk művészet remeke — már csak három; Cselebi XVII. századbeli török író. Békésben, pedig néhány évtizeddel ezelőtt még papja és Biharban és Csanádban élnek, főbb községeik: Kétegyháza, Battonya, Zsáka, Gyula. Összes tanítója is volt. Egri és gyöngyösi templomaik elnéptelened- számuk meghaladja a tizennyolcezer lelket. Hiszek egy Istenben — Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen.
A magyarhoni görög-keleti egyházak és az unió kérdése.
Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre t 6 P ; MAOOSz tagjainak egész évre 5 P. — 1929-re nemtagoknak 6 P ; Amerikában 12 P ; tagoknak 3 75 P.
Egyes szám ára 30 fillér, Amerikában 60 fillér.
Ami ezeknek a nemzetiségi egyházaknak a lelkiségét illeti, kétségtelen, hogy legöntudatosabbak köztük a szerbek. Zárdájuk van a tolnamegyei Grábócon, püspökük Budán, illetve Szentendrén s e körül számottevő klérus csoportosul. Vigyáznak arra is, hogy népük fogyását papjaik képzettségével ellensúlyozzák és a karlócai szeminárium nem egy teológiai doktort küldött ide.Természetes ezután, hogy teszem azt a szentendrei püspöki házban, irodában szerb minden felírás. Románságunknak parochusai vannak csupán, de népük megbecsüli őket nagyon. Hogy ez a helyzet visszás, azt érzik ők maguk is, de még inkább a mi vezető köreink és keresik a kivezető utat, hacsak tervezgetéssel is. Szóba került egy önálló autokefal magyar görög-keleti püspökség felállításának terve, amely püspökség egyesítené magában a hellen, szerb, és román szertartású híveket. Nézzünk a szemébe ennek a koncepciónak. Hogy a konstantinápolyi pátriárka egy ilyen szervezet ellen kifogást nem emelne, az valószínű. Elvégre a keleti egyház sorsa, hogy független nemzeti alakulatokká tagolódjék, mint a bulgár, román, stb. Kérdés, vájjon életrevaló lenne-e ez az alkotás ? s erre határozottan nemmel kell felelnünk. Ötvenegyezer lélek kevés az ilyen alapításhoz, főkép ha ezek a kicsi tömbök állandó fogyásban vannak. Az új szervezet képtelen lenne önerejéből kultúrintézeteket létesíteni és azokat benépesíteni. Hogy pedig a magyar állam állítson ilyeneket néki, az nem remélhető, nem is lenne természetes. Lám, mi hajdudorogi magyar görögkatolikusok kétszázezren vagyunk és szaporodunk, hál' Istennek, még se siet az állam segítségünkre elveszett kulturális intézményeink újjáteremtésében. Van egy másik, kívülről eredő nehézsége a tervnek. Szerb és román hívőket egy püspökség alá vonni még sehol sem sikerült, oly nagy köztük az antagonizmus és nem fog sikerülni nekünk se. Azt vethetnék ez ellen, hogy a kiegyenlítésre hivatottak a mi hellenjeink lesznek, ők képviseljék az új szervezetben"az összekötő magyar elemet. No, az én tudomásom szerint, hellenjeinkből lett alispán (Agoraszto), lett főispán (Cicatricisz), de hogy pappá lett volna közülük valaha egy is, arról nem tudok. Az a bajuk most is, hogy ide Pestre idegenből kell papot hozatniok, ami olykor torzsalkodásra vezet. Hogy miféle egyenetlenség lenne otthon a tervezett szerbromán egyház kebelében, elképzelhető. A megoldás csak egy lehet: unió Rómával és unió a magyarsággal. Szerbjeink, románjaink, fontoljátok meg a magyar görög-katolikusság hívását. Nem ahhoz a bizonyára igen kicsi számú papi emberhez szólunk, akik a nagyszerb eszmével eltelve fajtájuk végvárai harcos őrének érzik magukat, hanem a higgadtakhoz, velünk • érzőkhöz, a román és szerb testvéreink egyeteméhez.
2 Nézzetek végig néptelenné vált templomaitok során, az alapító ősöknek a templomok falába illesztett sírkövein, azokon a nagy temetőkön, amit ezek a magyar városok közepébe illesztett gyászoló építmények jelentenek és meg kell szálljon benneteket az élet vágya. Az élet pedig nálunk van, magyar görög-katolikusoknál. Terjeszkedünk egyre. A közelmúlt alkotása a hajdúdorogi magyar püspökség, a közelmúltban jöttek létre Pest, Miskolc, Debrecen népes és virágzó egyházai, alakulóban vannak egyházközségeink Szikszón, Mátészalkán, Nyírbátorban s nemsokára sorra kerül Buda és Szeged. Egyesüljetek velünk és újra megtelnek egyházaitok és megnyílnak bennük az ikonosztázionok királyi ajtai. Mi szeretettel fogadnánk, a magyar társadalom pedig, amelyben századok óta éltetek békén, jómódban, egyszerre a magáénak vallana benneteket. Tudom, nagy dolgot javasolok hittestvéreim nevében és kölcsönös jóindulatú megbeszélések hosszú sorának kell lefolynia, hogy megérlelje a kérdést. A klérusé lesz a munka mindkét oldalról ; az azonban kétségtelen, hogy az első lépések ideje elérkezett. Gróh István.
Főpapjaink adományai a sajtóalapra. Szemlénk legutóbbi számának megjelenése óta sajtóalapunk két jelentékeny adománnyal gyarapodott. Előbb Miklósy István püspök úr őméltóságának hozzájárulását, számszerint nyolcszáz pengőt vettük kézhez, ezt követte Papp Antal érsek úr őnagyméltóságának küldeménye, négyszáz pengő, mint első részlete az ő hozzájárulásának. Nagy jelentőséget tulajdonítunk ezeknek az adományoknak, nemcsak méreteiknél fogva, melyek egészen szokatlanok szegény görögkatolikus világunkban, de mert egyrészt bizonyságai annak a nagy lelki összeforradásnak társadalmunkban, amelynek eredménye lett szerény lapunk, másrészt kétségtelen jelei annak, hogy főpásztoraink a Szemle irányával, tartalmával, szókimondásával egyetértenek. Feltétlen szükségünk van rá, hogy egyházaink, főkép a tehetősebbek, kövessék főpapjaink példáját, mert csak így válik biztossá sajtónk léte. Az lenne célunk, hogy ez a sajtóalap lehetőleg érintetlenül őriztessék meg a Magosz kezelésében és az előfizetésekből éljünk meg, de vájjon nem álom-e ez, amikor egy ilyen szám előállítása — ingyen írók mellett — háromszáznyolcvan pengőbe kerül. Majd elválik. G. I.
Melles I mii apát a görög-katolikus magyarság múltjáról. Budapesti egyházunk parokusa, Melles apát úr szólott elsőnek rádió útján temploma szószékéről görög-katolikus társadalmunkhoz ez év február havának 3-án. De meghallgatták ezt a beszédet latin testvéreink, számos protestáns atyánkfia, színe-java az országnak és a szónoki műremek feltűnést keltett trianoni határainkon túl is. A beszéd nagyobbik fele a mi históriánkat ismerteti, ami természetes az ilyen országos bemutatkozó alkalmával. Ezt a részt szószerint hozzuk. «A magyar szent korona, nemzetünk eme féltve őrzött drága ereklyéje, — így szól az apát úr — tudvalevőleg két részből áll. Felső részét II. Szilveszter római pápa adományozta szent István első magyar apostoli királynak, alsó részét Dukász Mihály görög császár küldötte I. Géza királyunknak. A szent koronának ez az összetétele misztikusan azt hirdeti, jelenti, hogy Magyarországnak összetételében kelet és nyugat forrott egybe. Minden más vonatkozást mellőzve most csak arra akarok rámutatni, hogy tényleg egyházi téren Magyarországon kezdettől fogva állandó otthont épített magának úgy a görög-katolikus, mint a latin-katolikus egyház. Tőlünk nyugatra nem ismerik a görög szertartású isteni-tiszteletet, viszont tőlünk keletre csak elvétve találhatók a katolikus egyház latin szertartású intézményei. A honfoglaló magyarok a kereszténység felvétele előtt elkalandoztak nemcsak nyugatra, hanem keletre is. Egyik ilyen har-
GÖRÖG-KATOLIKUS
SZEMLE
1929 május 5.
cias vállalkozás vitte Konstantinápolyba Bulcsu behatóan foglalkozhassanak. így következett vezért,' ki ott 943 körül megkeresztelkedett és be aztán, hogy az ország görög-katolikus magyar aztán magával hozta Hierotheusz püspököt, lakossága, miután saját egyházi szervezetei megkinek sikerült megtéríteni és megkeresztelni szűntek, de a görög szertartáshoz mégis ragaszkoGyula erdélyi fejedelmet is. Gyula fejedelem dott, lassankint részint a rutén, részint a román leánya volt Sarolta, Géza fejedelem neje és szent görögkeleti püspök lelki joghatósága alá jutott István király édesanyja. így a görög szertartású és önállóságát elvesztette. katolikus kereszténység mindjárt a magyar nemDe amint a protestáns vallási harcok 1648-ban zet megtérésénél, magában a fejedelmi családban véget értek és a török uralom is gyengült, a is híveket szerzett és otthonra talált. magyar apostoli királyok figyelme ismét az A görög-katolikus egyháznak ez a térfoglalása ország görög szertartású lakossága felé fordult intézmények alapítására vezetett. Ajtony vezér és a rutének 1649-ben, a románok 1700-ban a megkeresztelkedvén, Marosujváron görög-kato- katolikus egyház kebelébe visszatértek, egyedül likus monostort alapított, — szent István király azt kötvén ki, hogy a görög szertartást a római Veszprémben görög-katolikus apácákat telepített szentszékkel való kapcsolatban is szabadon követle és ma is meglévő görög nyelvű alapítólevelében hessék. A rutén és román egyházi kötelékekbe azokat fejedelmi bőkezűséggel birtokokkal látta jutott görög-katolikus magyarság így tért vissza el. I. Endre királyunk Visegrádon alapított görög- ismét a katolikus egyház kebelébe. De az árpádkatolikus apátságot. Valamivel későbben Radó ná- házi királyok idején virágzó intézményekkel dor Szávaszentdemeteren alapított szintén görög- biró görög-katolikus magyarság még soká volt katolikus szerzetesházat. Hogy a görög-katolikus kénytelen nélkülözni az öncélúság minden felegyház fegyelme és liturgikus szokásai mennyire tételét. A görög-katolikus magyarok az árpádbevésődtek abban az időben a magyar nemzet házi királyok idején az isteni tiszteletben az köztudatába, annak ékesen szóló bizonyítéka a ógörög nyelvet használták, de midőn késő utószent László király idejében 1092-ben tartott daik ismét katolikusokká lettek, a rutén és szabolcsi zsinat határozata, mely kimondja, hogy román liturgikus nyelvek hatáskörébe jutottak. azok, akik a nagyböjtöt csak hamvazószerdán Nem lehet csodálkozni azon, hogy ezt az állakezdik és előtte hétfőn és kedden nem böjtölnek, potot századokon át tűrték, mert a magyar ha a magyarság szokásához nem akarnak alkal- nyelv és irodalom újjászületése csak a tizenmazkodni, távozzanak az országból. A magyar nyolcadik század második felében, Mária Terénemzet tehát szent László király idején a nagy- zia uralkodása alatt kezdődött meg erőteljesebböjtöt a görög-katolikus egyház szokása szerint ben. A magyar nyelv és irodalom újjászületésévajhagyó vasárnap után mindjárt hétfőn kezdte nek első jelenségei mellett veszi kezdetét a görögmeg, úgy, amint azt a görög-katolikus egyház katolikus magyarság ama küzdelme, hogy külön ma is teszi. Egyszáz esztendővel később, 1204-ben, püspökségben és magyar liturgikus nyelvet III. Ince pápa levele szerint, Imre magyar király használva nyerje vissza önállóságát. a szent Egyedről nevezett latin szertartású szerzeA görög-katolikus szent misének első magyar tesház apátjává görög szertartású szerzetest ne- nyelvű fordítását Kricsfalussy János, az ungvári vezett ki. A római pápa rossz néven vette ezt, gimnázium magyar nyelv tanára, 1795-ben mint mert, mint levelében mondja, akkor az országban névnapi ajándékot adta át Bacsinszky András csak az az egy szerzetesház volt latin szertartású, akkori munkácsi püspöknek. Ez a fordítás kézmíg a görög szertartásúaknak számos klastroma iratban maradt. 1825-ből maradt reánk az első volt. Imre király kérelmezte is ugyancsak 1204- nyomtatásban megjelent görög-katolikus maben III. Ince pápától, hogy ezeket a görög-kato- gyar imakönyv, mely Kassán jelent meg. A könyv likus szerzetesházakat egy különálló püspökségbe címlapján a szerző neve nincs feltüntetve, ami tömörítse, amely közvetlenül a római szentszék- valószínűvé teszi, hogy kéziratban elterjedt nek legyen alárendelve. De a király kérelmét a régebbi és akkor már közismert fordításból szárszentszék nem teljesítette. mazott. 1848-ban báró Eötvös József, Magyar1240-ben aztán bekövetkezett a tatárjárás. ország első kultuszminisztere vetette fel annak Magyarország területe pusztasággá lett. Akkor szükségességét, hogy a görög-katolikus egyház pusztultak el az országban lévő görög-katolikus liturgikus könyvei magyar nyelvre fordíttassazárdák is, mert a tatárjárás után IV. Béla király nak. Ugyanezen céllal alakult meg 1866-ban latin szerzetesekre bízta az ország újjáépítését, | Hajdudorogon a görög-katolikus magyarok végaz elpusztult görög-katolikus kolostorokat többé | rehajtó bizottsága. De csak a Budapesten 1898ban «A görög-katolikus magyarok országos bizotthelyre nem állították. Az elmondottak után leszögezhetjük, hogy sága» név alatt alakult szervezet kitartó munkája a tatárjárásig a görög-katolikus egyház hazánk hozta meg a százados küzdelem sikerét, midőn területén otthonos volt Veszprémtől Gyulafejér- megdicsőült apostoli királyunk, első Ferenc várig és Visegrádtól Marosújvárig, — hogy, József 1912-ben a görög-katolikus magyarság habár a keleti egyházszakadás 1053-ban már részére alapította a hajdudorogi püspökséget és bekövetkezett, a görög-katolikus magyar egyház azt a szentéletű X. Pius római pápa ugyanazon egész a tatárjárásig, tehát a szakadás után még év június 8-án ógörög liturgikus nyelv mellett kétszáz éven át a római szentszékkel az össze- magyar nyelvű isteni tisztelettel kanonizálta. köttetést állandóan fenntartotta, katolikus jelígy jutott sok évszázad multával a göröglegét megőrizte. katolikus magyarság ismét elismertetéshez, önA tatárjárás után hosszú időn át nem emlé- állósághoz, különálló egyházmegyéhez, öncélukezik Magyarország történelme görög szertartású ságának megfelelő egyházi szervezethez. Sajnos, intézményekről. Nagy Lajos király a Mára- az új görög-katolikus egyházmegyét is kegyetlen marosban és Beregben lakó és görög szertartást csapás érte a trianoni határok felállításával. követő oláhokat a latin szertartásra akarta Cseh uralom alá került 27 görög-katolikus makényszeríteni, de azok inkább kiköltöztek az gyar plébánia, román uralom alá jutott a Székelyországból és Moldvaországban telepedtek le. földön 35, a trianoni határok mentén 42, összeAz így üresen maradt területekre aztán ruténe- sen tehát vesztettünk 104 plébániátl07.317 ket telepített le, kik Korjátovics Tódor litván hívővel. Megcsonkított hazánk területén van ma herceg vezetése mellett jöttek be. Ezek azonban 110 plébániánk, 160.000 lélekkel.» már nem voltak katolikusok. Drág és Balf fivérek Reméljük, hogy nem soká marad í g y . . . ! ezidőtájt alapították a máramarosi körtvélyesi apátságot. Ennek az apátságnak alapítólevelét azonban már nem a római pápa, hanem Antal konstantinápolyi pátriárka erősítette meg 1391ben. A rutének egyházi szervezetének feje a RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Munkács mellett Korjátovics által alapított csernekhegyi zárda apátja, — rendszerint felBUDAPEST, MÚZEUM-KORÚT 21. szentelt püspök is — volt. A csernekhegyi apátság alapítását Mátyás király erősítette meg Telefon: 866-71. 1458-ban. Az ezután következő korszakban a török hódoltság tépte darabokra MagyarorszáA legkényesebb izlést is kielégítő l e g got. Ezekben a nehéz századokban a görögkeleti tökéletesebb harangokat gyártja. rutének, románok, később a szerbek szabadon gyakorolhatták vallásukat és kiépíthették egyházi szervezeteiket. A török háborúk és azokkal Díjtalan szakértői kiszállás. egyidejűleg a protestáns vallási villongások nem engedték meg, hogy az ország görög szerFizetési kedvezmények! tartású lakosságának ügyeivel az ország vezetői
HARANGMŰVEK
GÖRÖG-KATOLIKUS
1 9 2 9 m á j u s 5.
Az Országos Társadalombiztosító Intézet választásai. Azok, akiknek ipari munkás alkalmazottaik, vagy cselédeik vannak, meglehetős csodálkozással nézegetik az utóbbi napokban azt a postán kapott s a saját és alkalmazottjaik nevére kiállított igazolványt, mely szerint az Országos Társadalombiztosító Intézet közgyűlési tagjainak választására szavazati joguk van. Sokan bizonyára azt gondolják, hogy ez megint olyan jog, amely vajmi keveset ér. Pedig súlyosan tévednek! A Társadalmi Egyesületek Szövetségének választmánya — melyben 3 taggal a MAGOSz is képviselve van — legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az ügy előadója részletesen megvilágította ennek a választásnak nemcsak pénzügyi, hanem nemzeti jelentőségét s ezzel kapcsolatban a legfájóbb problémánk, a revízió kérdése szempontjából mutatkozó nagy fontosságát. Arról van ugyanis szó, hogy május 12. és 13-án 1,020.000 ember fog titkos szavazással megválasztani 360 közgyűlési tagot, akik dönteni fognak a Társadalombiztosító eddigi 159 millió pengő tartalékvagyonának befektetéséről és a munkásbiztosítás legfontosabb kérdéseiről, az intézet több mint 5000 alkalmazottjának sorsáról. Már maga a 159 millió pengő, amely összeg még sokkal nagyobb országokban is nagy súllyal esik a közgazdasági életbe, megérdemli, hogy komolyan foglalkozzék minden magyar ezzel a kérdéssel. Még nagyobb jelentőséget nyer azonban az ügy azáltal, hogy ez az első alkalom, amikor magyarok ily nagy tömegben titkos szavazás útján foglalnak állást a magyar nemzeti, avagy pedig a nemzetközi irányzat mellett, vagy ellen. Ez a pont az, ahol nagy bajok következhetnek be a nemzeti és keresztény társadalom szervezetlensége miatt. A 360 közgyűlési tagból ugyanis 180-at a munkások (cselédek), úgynevezett munkavállalók választanak és ezek közül is 153-at az ipari munkások. Az egymillió szavazatból 800.000 esik körülbelül erre a csoportra s az egész egymillióból 120.000; munkás van tökéletesen megszervezve a szociáldemokrata szakszervezetekben. Ezek a munkások az őket kézben tartó vasfegyelem következtében föltétlenül le fognak szavazni, sőt még legalább ugyanennyi rokongondolkozású társukat is le fogják szavaztatni. A szocialistákkal a dolgozók nemzeti blokkja vette fel a küzdelmet, támaszkodva elsősorban a keresztényszocialista munkásságra. Félni lehet azonban attól, hogy az egyébként hazafias elem nemtörődömsége, közönye miatt a nemzeti irány híveinek tábora alul fog maradni. Képzelhető, milyen lesz a hatása az ilyen eredménynek bel- és külföldön egyaránt. Arra kérjük tehát minden olvasónkat, hogy ha módjukban áll szavazásra jogosultakkal érintkezni, ajánlják figyelmükbe a fentieket. Nyugtassák meg őket arról, hogy a szavazást titkosan, minden ellenőrzés nélkül gyakorolhatják, szavazásuk miatt tehát semmiféle terror ellenük nem érvényesülhet. Hívják fel őket, hogy ne mulasszák el az alkalmat, amikor meggyőződésüket a nemzeti dolgozók pártja, vagy a . . . nemzetközi szociáldemokrácia javára kifejezésre juttathatják. Ennek az intézetnek, amelyik szociáldemokrata vezetés alatt a kommunizmus vezérkarát szolgáltatta, nem szabad újból szociáldemokrata kézre kerülnie ! Szaplonczay Ödön. r B ff" JLJ
M A | W | 1 f i
r
M B L A
5 kg. postacsomagban bérmentveutánvéttel 12 — pengő.
SZEMLE
Mult és jelen. Nincs meg ezekben a mi pesti ifjainkban a közismert görög-katolikus szerénység. Nem kicsiny paplakban vagy iskola-házban látták meg a napvilágot, szemükbe nem vágott a régi birtokosok négyesfogatainak pora, nem bódította őket az új honfoglalók autóinak benzinje, — itt nőttek föl az aszfalton. És megilletődés nélkül folytatják mégis a históriát. Igen, a mi népünk volt magva II. Rákóczi Ferenc csapatainak mind a nagymajtényi fegyverletételig; megharcolt Vasvári Pállal a szabadságharcban; vérét ontotta a világháborúban. Kultúránkat se szégyelhetjük; ha azoknak, akik most rendelkeznek velük, megvolt a maguk Károli Gáspárja, aki magyar bibliát adott kezükbe: nekünk is meglett nem sokkal később, Mária Terézia korában a misekönyvünk magyar f o r d í t ó j a : Kricsfalussy. Mindebből pedig azt a vakmerő következtetést vonják le, hogy őket is hely illetné meg a közigazgatásban, teszem Szabolcsban, ahol 34 százalékkal élünk. Naiv emberek! A szabolcsmegyei régi megyeház Kálióban hatvan esztendővel ezelőtt őrültek háza lett, de a nyíregyházai új székházat nagyon is józan emberek lakják, akik makacsul védik ezt az utolsó portát. A többi földjük úgyis az új magyarok kezére k e r ü l t . . . *
*
*
Öten-hatan szoktunk összejönni a «szerkesztőségben», akik a grékus sajtóért dolgozunk. Ez a szerkesztőség — egyszersmind a MAGOSz helyisége — egyetlen szobából áll, az is testvérszobája egy bécsi kalaplerakat ügynökségének. A kalaposok odaát fűtenek, mi ideát télikabátban (márciusban volt) nagy vitát rendeztünk afölött, hogy vájjon négy oldalon jelenjünk-e meg, vagy hat oldalon? Önzetlen, ingyen munkások vagyunk mi mind ; hanem a nyomdász, a szedő, a posta nem önzetlen, annak a számlájára telni kell kicsiny gyűjtött pénzünkből. És kialakul két p á r t ; a vérmesek meg a számítók felekezete csatázik, úgy hogy a kalapos úr a szomszédságból kíváncsian dugja be fejét, — mivelhogy nyitva tartjuk az ajtót olcsóbb melegedés o k á é r t . . . Pedig a vitát Te fogod eldönteni, kedves grékus olvasónk. Ha megrendeled lapunkat és szerzesz előfizetőt atyafiságodból, barátaidból is, maradunk ekkorák. Ha csak magad támogatsz: összezsugorodunk négy oldalra. Ha még ez se telik tőled: elmulunk, elolvadunk. Elszéledünk; kenyérkereső helyére megy ki-ki anélkül, hogy találkozni kívánnánk újra — mi, a megverettek. És letagadjuk grékus voltunkat, mint tették eddig is az okosak és körültekintők, akik érvényesülni akarnak a magyar társadalomban. * * *
Gyűlésre jöttek össze a minap előkelői a kálvinistáknak és adatokat nyújtottak a napi sajtónak arról, hogy miféle intézményekkel szolgálják a kultúrát. Az adatok imponálók. Egy millió és hétszáz-ezredmagukkal vannak és van két tanítóképzőjük, három tanítónő-képzőjük, tizenhárom polgári iskolájuk. Középosztályuk ifjúságát pedig neveli tizenkilenc gimnázium meg négy leányiskola. Megkoronázzák végül az egész kulturális építményt a református jogakadémiák s a református jellegű debreceni egyetem. Ezt olvasván mi, a kétszázezer görög-katolikus léleknek szánt lap csinálói, keserű kérdések adódnak fel b e n n ü n k : hát nékünk mink van? hol az internátusunk? hol a gimnáziumunk? a tanítóképzőnk? . . . Bizony, nincsenek s e h o l . . . nem vittük fel egyetlen polgári iskoláig. Hungária, te legszomorúbb anya, a múltnak élő, temetőket gondozó: nézz r e á n k ; íme, a legjobbik dűlőd vetetlen. Szántsad, ültessed, meglásd, magyar lesz a termése gyökerétől virágjáig s te gazdagszol vele ! Gróh István
r Ali
| P | J " A
„ Í Y l i ^ l l
MAGYAR MÉHÉSZEK
ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE
BUDAPEST, V., ARANY JÁNOS-UTCA l/s. SZÁM.
Mézet, viaszkot, sonkolyt legmagasabb napi áron vásárol. — Kaptár, mülép s az összes méhészeti kellékekről árjegyzéket, szaklapból mutatványszámot kívánatra i n gy e n küld a szövetkezet.
Szakkérdésekben
díjtalan
felvilágosítás.
Időjárás. Több oldalról megnyilvánult kívánságra kisérletképen közölni kezdünk egy hosszabb időre kidolgozott időjóslást, mely nagyjában és egészében bevált. Eszerint a következő két hét remélhető időjárása a következő v o l n a : 12-ig meglehetősen állandó meleg, attól kezdve 19-ig lassú lehűlés, mely azonban nem nagy arányú ; 8-án, 12-én és 16-án, vagy ezen napok körül, erősebb átmeneti lehűlés, esővel, esetleg zivatarral, valószínű.
3
A magyar görög-katolicizmus vallási és nemzeti hivatása. Hazánkban a politikai s egyes magasabb egyházi körökben eddigelé az a vélemény alakult ki, hogy a magyar görög-katolicizmus csak negatíve, — az orthodoxia előtt álló példájával tesz szolgálatot az Egyházi Unió s ez úton a nyugati civilizáció érdekeinek. Minthogy pedig az ország földarabolása folytán e példaadás gyakorlati hatása, a hasonló szertartású nemzetiségekre gyakorolt vonzás erejükből veszítettek, sokak szerint elérkezett az ideje, hogy a görög-katolicizmus a latin szertartásba olvadjon be. Kétséget sem szenved, hogy ez a fölfogás már magában véve is jogosulatlan. A leghivatottabb helyről: dicsőségesen uralkodó XI. Pius pápa őszentségétől érkezett reá a cáfolat a «Mortalium animos» kezdetű bullában, ebben az egyház történetére és jövendő sorsára nézve oly fontos okmányban. A bíboros hercegprímás úr őeminenciája pedig, midőn a múlt évi katolikus nagygyűlés alkalmával megjelent a MAGOSz szakosztályi ülésén, fenkölt szavaival egyenesen buzdított bennünket az egyházi és társadalmi szervezkedésre. Rámutatott, hogy épen hitfegyelmünkhöz és szertartásunkhoz való fokozott ragaszkodásunk az az eszköz, mellyel a nagy Katolikus Anyaszentegyháznak szolgálatot tehetünk. Ha volt szükség bizonyítékra ahhoz, hogy a hit s a vallás nem ismer és nem ismerhet el politikai határokat, úgy ez a két tény ragyogó bizonyíték reá. Sőt talán ennél több i s : talán egyházpolitikai iránykitűzés jövendő elhivatásunkat illetőleg. Indokoltnak látszik tehát, hogy épen a mostani időkben, midőn s a j t ó n k a t ' m e g i n d í t j u k s intézmények létesítésén fáradozunk, fölvessük apologetikusan a két kérdést: Van-e a magyar görög-katolicizmusnak vallási — azaz katolikus — küldetése? Van-e nemzeti elhivatása, nemzeti küldetése? I. Vegyük tárgyalás alá az első kérdést. Őszentségének említett Duliaja Következménye annak a békeáhítozásnak, mely ma az egész világot áthatja. A világháború rémes kataklizmájának megpróbáltatásai, gyötrelmei fölébresztették az emberiségben a vágyakozást a Krisztus békéje után, előidézve egyúttal a megvalósításához szükséges igazi megértést is. Az emberiség lassan belátja, hogy elkövetkezett a protestáns liberalizmus csődje, hogy a materializmusba süllyedt világ, Krisztus békéje híján, végzetszerűleg sodródott előbb a háborúba, majd a szociális és gazdasági anarchiába. Az emberiség lassan belátja, hogy hányatott hajóját biztonságosan csak Péternek fönségesen állhatatos sziklájához kötheti meg, csak az nyújt biztos mene^ déket! Bár ma még egyesek fülének keményen hangzanak a bulla igazságai, határozott tények bizonyítják, hogy a lelkek immár nem állanak ellen Krisztus hívásának. íme Franciaország, miután a torz szabadelvűség őrületébén elvetette magától az Anyaszentegyház erősségét, — épen napjainkban nyit utat a kiüldözött szerzetesek visszatérésének. S a protestáns Németországban is szembe tűnik a katolicizmus hatalmas térhódítása, melyet esetleg még erősíthet majd a netáni osztrák csatlakozás. Nyugaton tehát az Anyaszentegyház megkezdte missziós munkáját; szolgái: a latin-szertartású szerzetes és világi papság segélyével bizonyára diadalra is fogja azt vinni. Minket azonban, hitfegyelmünk és szertartásunk hasonlósága folytán, Kelet érdekel közelebbről. Itt megdőlt a cárizmus politikai abszolutizmusa s ezzel napirendre került az egyházhierarchiai kérdés is. Soha nem kínálkozott hát kedvezőbb alkalom, hogy e lelkek majdan a szent Unióban egyesüljenek Krisztussal, — midőn másrészről a Szentlélek Isten különös kegyelme épen azt a férfiút emelte nekünk a pápai trónra, aki hosszú időn át volt a varsói vatikáni követség feje s alaposan ismeri épen a Kelet kérdéseit. Ezzel magyarázható, ha a Jézus-társaság neves tudorai a galiciai és megszállott területi szent Bazil-rendíi zárdákban fokozott buzgalom-
4
GÖRÖG-KATOLIKUS
mai látnak munkához. Beható és sokoldalú oktatásban részesítik a bazilita-zárdák tagjait, hogy teljes fölkészültséggel teljesíthessék majd szent munkájukat, ha annak ideje elérkezik. Mert bizonyos, hogy a Kelet Uniója csak a görög szertartású szerzetes és világi papság munkája révén lesz létrehozható. S ebből a missziós munkából nekünk, magyar • görög-katolikusoknak is ki kell venni részünket. Nem elég csupán negatíve, csak a példa által szolgálnunk az Unió nagy ügyét, hanem pozitív ' munkát is kell vállalnunk. Ezt az Anyaszentegyház joggal megkívánhatja és meg is kívánja tőlünk. Mi az, ami Keletet Rómától elválasztja? — Általában véve a következő tételek : 1. a primátus ; 2. a szeplőtelen fogantatás ; 3. a Filioque ; 4. az epiklézis ; 5. a meghaltak időleges szenvedése ; 6. az infallibilitás dogmái. Látszólag nagy és szinte át nem hidalható ellentétek, de csak látszólag. Hiszen Róma a román unió alkalmával megengedte a szent cél érdekében, hogy ne legyen kötelező bevenni a «Filioque» szócskát a niceai hitvallásba, bár az hittételül elismerendő. Az általános béke megóvása érdekében megengedte tehát a régi szokás megtartását. — Az immaculata conceptio elismertetése sem volna talán oly lebírhatatlan akadály. Hiszen épen Oroszországban oly erősen ki van fejlődve Mária kultusza, hogy a Mária-imádókban még túlzói is akadnak. A többi dogmatikai nehézségek megoldása sem leküzdhetetlen, hisz maga Antimos konstantinápolyi pátriárcha lehetségesnek mondta az Uniót abban a levelében, melyet 1895-ben b. e. XIII. Leó pápánknak apostoli levelére válaszolt. Mert hisz az, amit ez a válasz feltételül kötött ki, nem lehetetlen: bebizonyítani a katolikus Egyház dogmáinak kétségtelenségét a Szentírás, a Szenthagyományok s a még közösen elismert első kilenc zsinat határozmányai alapján. Ez lehetséges — s ez épen a mi feladatunk! Vegyük mindehhez, hogy a hazai protestantizmusra is oly hatása van a görög-katolicizmusnak, amelyet tagadni nem lehet. A nemzeti liturgia, a papi nősülés, a két szín alatt való áldozás olyan hasonlatosságok, amelyek nem épen járhatatlan ösvényt képezhetnek. Ebben a két irányban jelölhetjük tehát meg hivatásunkat katolikus szempontból. S így arra a kérdésre : «Van-e a magyar görög-katolikusoknak katolikus missziója?» — nyugodtan válaszolhatok : igen, van és pedig kétirányú. Egyfelől kétségtelenül igazolni dogmáink helyességét és hitelességét, különösen Aranyszájú szent János, Nagy szent Bazil és szent Ágoston tanításainak tekintélye, valamint az első kilenc zsinat, a Szentírás és a Szenthagyományok alapján. E célból harcos szellemű theologusokat és szerzetes-papságot nevelve, azokat a szent Unió ügyének szolgálatába állítani, hogy így a szakadásban levő orthodox egyháznak az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházba való visszavezetésével az egykor oly fényesen tündöklő Egyház reneszánszát elősegíteni. Másfelől, nemzeti liturgiájával, a két szín alatti áldozással és a papi nősüléssel a protestantizmusra is hatást gyakorolva, közelebb hozni azt Rómához. E missziós feladatok megoldásának közelebbi módozatait és annak előföltételeit tárgyalni más kérdés keretébe tartozik. Sztankay Andor bodrogolaszi g.-k. lelkész. (Folyt, köv.)
A veszprémi romok. Érdeklődéssel olvastam a «Görög-katolikus Szemle» 1. számában a veszprémi apáca-kolostor romjaival foglalkozó cikket. A mi ősi magyar görög egyházunkra nagy világosságot vetne annak ki kutatása, hogy mely romokon épült ez a hajdani kolostor. Mindenek kiindulópontja megállapítani a helyet. Ezt teljes bizonnyal megállapítani a Műemlékek országos Bizottsága és mi vagyunk illetékesek ; Veszprém városa, azt hiszem, kevésbbé törődik ez üggyel. A görög-katolikus egyház, az ország szempontjából elsőrendű érdek, hogy megállapítsuk és meg is vegyük akár nagyobb áldozatok árán is a fenti zárdaromok helyét, mert itt
SZEMLE
szőtték az ország legdrágább ereklyéjét: Szent István palástját és mert ezt az ikonosztázion és egyéb, a görög egyház jelvényeivel hímzett palástot kétségkívül görög apácák szőtték. Valamint mindenhez, úgy e dologhoz is pénz kell. Ennek híján sok értékes ügy megfeneklik, de ez ám oly közérdek, hogy — dacára a nehéz anyagi viszonyoknak, melyben manapság a mi népünk senyved — azt hiszem, nem lesz egy görög-katolikus sem, aki fillérjeivel hozzá ne járulna e szent ügyünkhöz. Ma, ha pénzről van szó, sokan idegenkednek közcélokra megnyitni erszényeiket, ez azonban olyan közérdekünk, mely elől senki el nem zárkózhatik. Veszem az én kis, igazán szegény, alig háromszáz lelket számláló hitközségemet. Ha e célra közgyiijtéseket fognak rendezni, biztosítom hittestvéreimet, hogy e kevés és kevésbbé áldozatkész lakosság e célra szép összeget fog ajánlani. Az összegyiijtendő pénzt azonban küldjük el a Műemlékek Országos Bizottságának, amely eme felbuzdulásunkat látva, aligha zárkózhatna el szent ügyünk további felkarolása elől. Szeremi Viktor
1929 május 5.
EGYHÁZMEGYEI ÉLET
Az új keleti egyházi törvénykönyv. Ősi szertartásunk fenntartására s jövő fejlődésünkre vonatkozólag korszakalkotó intézkedést tett Szentséges Atyánk, amidőn a keleti egyházjog kodifikálásának előkészítését rendelte el. A munkát Őszentsége annyira fontosnak és sürgősnek tartja, hogy az egyes ordináriusoktól már f. évi június hó végére kéri a megfelelő javaslatokat. Hercegprímásunk Őeminenciája már május végére kérte magához ugyanezeket a tervezeteket, hogy a maga javaslatait is hozzácsatolja. — A Miskolci Apóst. Adminisztratura főpásztora, Papp Antal cimz. érsek már ki is nevezte a megfelelő előkészítő bizottságot, amelynek tagjai: dr. Szémán István pápai prelátus, vicarius generális, Zapotoczky I. Konstantin pápai kamarás, consultor és dr. Bubnó Andor szsz. tanácsos, házasságvédő f. é. ápr. 10—12-ikén Miskolcon tartott megbeszéléseiken már megkezdték javaslataik elkészítését. Ügy értesültünk, hogy a többi görögszertartású ordináriusok is dolgoznak már javaslataikon s hogy ősszel meglesz Rómában az összes hosszúpályi g.-k. lelkész. görögszertartású püspökök közös konferenciája. A veszprémi bazilita-kolostor romjainak ügye, Eddig is volt már két ilyen konferencia, de mivel úgy látszik, nagyobb érdeklődést keltett görög- ezekre a konferenciákra a mi püspökeink meghíva katolikus társadalmunkban. Nem tudjuk azon- nem voltak, azok nem is lehettek teljesek. Ha ban, lehet-e és indokolt-e ezt a társadalmat, mely főpásztorainkat külön formában a római konamúgy is oly sok oldalról van igénybe véve s ferenciába sem vonnák be — ami a kérdés szemamúgy sem tartozik az ország vagyonosabb pontjából szinte lehetetlen — az egyetemes érrétegei közé, ilyen kötelezettségek vállalásával dekeken esnék sérelem és szinte oly színezetet terhelni? Szabad-e foglalkoznunk a régmúlt emlé- nyerne a dolog, mintha az egyház szempontjából keivel, bármily tiszteletreméltók legyenek is alsóbbrendű kérdésnek volna beállítva a görög azok, akkor, mikor a ma kultúrszükségleteivel szertartású egyház új jogi életének egyetemes járó terheket is nehezen birja el társadalmunk? érdeke. Ez az örvendetes lendület, amelyet Lehet-e ezeréves romokkal foglalkoznunk akkor, Őszentsége atyai bölcsesége adott jövő remémikor egyházközségeink mai templomokat nem nyeinknek, élő bizonyítéka annak, hogy ősi szerképesek befejezni? tartásunk föllendítése az Anyaszentegyház jövő Mindenesetre készséggel helyet adunk minden programmjának vonalába esik. Az Uniók terverre vonatkozó hozzászólásnak, amelyek közül szerű előkészítése révén bizonyos tekintetben az úgy hisszük, legfontosabb volna a Krajnyák egyház kiizdő frontjának élére kerülünk s ezért Gábor főt. úré, akire a «Magyarság» cikkében is mindent el kell követnünk, hogy erőinket Őszenttörténik hivatkozás. Mert kétségtelenül azt a sége hatalmas programmja rendelkezésére bocsátkörülményt kell legelőbb tisztázni: hitelesek-e, hassuk. —n. autentikusak-e azok a romok? Azután követRádiós-mise. A budapesti rádió-leadóállomás kezhetik a második lépés: tisztázni Veszprém f. hó 9-én d. e. 11 órakor közvetíti a legközelebbi város hatóságai segítségével, mekkora összeg az, görög-katolikus misét. Ez alkalommal Bányay amelyért a romok megszerezhetők volnának? — Jenő pápai prelátus, nagyprépost úr fog prédielbirja-e ezt az összeget a mi társadalmunk? — kálni. lehet-e számítani a Műemlékek Országos BizottKeresztállítás Petneházán. Vallásos buzgóságának anyagi támogatására is és mennyiben? ságának szép jelét adta Anderkó István petneMert olyan vállalkozásba vinni belé a magyar liázi hittestvérünk, ki községében díszes útszéli grékusságot, amelyről aztán kitűnnék, hogy kőkeresztet állíttatott. A kereszt ünnepélyes erejét meghaladja, valóban nem lenne ajánlatos. megáldása rövidesen megtörténik. Szerk. Primicia. Leskó József ujdonszentelt áldozópap f. hó 7-én mutatta be első szentmiséjét a megszállás alatt levő Királyhelmec római katoli44.981 kus templomában. Manuduktorokként működlapunk postatakarékpénztári csekkszámlája. tek : Szklár Jenő kisdobrai esperes-lelkész és apósa Damjanovicli József nyirgyulaji lelkész, a máriapócsi kerület esperese. Az első magyar Az ország legnagyobb keresztény textil c é g e szentmise után — mely megszállott területi hittestvéreink körében soká emlékezetes marad s melyen sokszáz másvallású is megjelent — nagyszabású bankett volt az újmisés szüleinek IV., Petőfi Sándor-u. 3. sz. vendégszerető házánál. Legjobb kívánataínk az udvarban és az emeleten. Telefon : Automata 897—03. kísérjék az ifjú lelkipásztort! Tamás János s.-lelkész távozása Nyíregyházáiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiitii ról. A «Nyíregyházi Görög-katolikus Énekkar» április hó 14-én megható ünnepélyes keretek között búcsúzott el Tamás János s.-Ielkésztől, Női tavaszi kabátok és esőköpemely alkalomból volt titkárjának az énekkar nyek, szövet-, bélés-, selyem- és egy díszes értéktárggyal kedveskedett. vászonáruk, kész fehérnemű, köt Gojdics István ny. parochus, c. kanonok tött-, szövött- és divatáru, szőnyeg, április 20-án Eperjesen elhunyt. A boldogultban függöny, paplan, takaró, matrac. Gojdics Péter eperjesi kanonok édesatyját gyászolja. REVERENDASZÖVETEK, f Dzijak Sándor, az eperjesi görög-katolikus tanítóképző- és polgári iskola igazgatója, szentTEMPLOMSZÓNYEGEK. széki tanácsos április 25-én hosszas szenvedés Főtisztelendő szerzetes és apácaután elhunyt. A boldogultat 39 éves korában rendek, katholikus intézmények és ragadta el a halál, de ebben a rövid életében is társadalmi egyesületek szállítója. annyi értéket hagyott maga után, amennyit hosszú élet után is kevesen.
KOVÁCSEVICS MILENKO
iiiifiniiiiiiiiMfiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiii
Kívánatra
kedvező feltételek!
fizetési
Tanügyi hirek. Igazgatói kinevezés. Veress B. Endre szárazkéki görög-katolikus kántortanítót az egyházmegyei főhatóság igazgatóvá nevezte ki. Méltó kitüntetés érte nevezettet. Egyházunk, tanügyünk buzgó, lelkiismeretes és szakképzett
1929 május 5.
GÖRÖG-KATOLIKUS
SZEMLE
5
zást akarnak berendezni. Ungvárott a munkála- pontban sorolja föl a ruténség sérelmeit. Szeretok már előrehaladottabb stádiumban vannak s a pel ezek közt az autonóm terület határainak még város a kormánytól segélyt kért e célra. Most mindig halogatott megállapítása, az autonóm érkezett meg a válasz, mely legföljebb 3 millió képviselőházi választások elmaradása, a rutén cseh koronát helyez kilátásba, de azzal a föltéte- nyelv használata a hivatalokban, a rutének allei, hogy a szükséges csöveket csak cseh gyárban kalmazása a közszolgálati ágakban, a közoktalehet megrendelni s a kormányellenőrzés költ- tásban stb., a rutének mellőzése és kijátszása a ségeit a város tartozik fedezni. Vagyis a kor- földreform során, a terhes adóztatás, a budgetnek mánysegélyt az ellenőrző cseh tisztviselőknek egyoldalú kedvezése a cseh és morva tartomákell elfizetgetni, a segélyezés tehát végered- nyok javára, a pénzbeváltásnál szenvedett kár, ményében oda lyukad ki, hogy Ungvár városa az erdők lelketlen irtása, a magyar korszakban segélyezze a cseh csőgyárakat. No, de ennyi szel- fennállott rutén iskolák megszüntetése s végzőlemesség ! dik azzal a megállapítással, hogy «a cseh kormány Vincellérsztrájk a Felvidéken. A cseh kormány eddigi jelentései a Népszövetséghez tisztára hadédelgetett szövetségese, a kommunista párt zugságok voltak». sztrájkot szervezett az autonom terület szőlőMindez helyes és — igaz. Ám ma a helyzet munkássága között. Kétségtelenül egész jogo- más, mint volt 1918-ban : ma Franciaország nem san, mert a sztrájk kitörése helyén, a nagybaktai áll az amerikai rutének mögött, ma ők nem «szöállami gazdaságban napi 8"50 korona (mintegy vetséges hatalom», ma nem Wilson az elnök, ha14 fillér) napszámot állapítottak meg a cseh nem Hoover — és ma Franciaország, ha talán nagyurak. A magánosok ezzel szemben jelenté- kezd is kiábrándulni a csehekből és Benes nagy kenyen magasabb béreket is hajlandók lettek művéből, a kis-antantból, minthogy németbarátvolna fizetni, a helyzet azonban, nem csekély ságban gyanúsak, még nem jutott odáig, hogy mértékben a hatósági közegek egészen érthető egyenesen a csehek ellen forduljon s ezért vegye félénk magatartása miatt (elvégre a kormány pártfogásába az amerikai ruténokat. Ma Franciaeddig mindig nagy kímélettel kezelte a kommu- ország is tudja, hogy ha épen erre fogja magát nistákat), teljesen elmérgesedett. Most már cseh valaha rászánni, nem kell Amerikáig mennie, és morva munkásokat akarnak a sztrájk letö- hogy rutén exponenseket találjon : kap ilyeneket résére fölhasználni. Vájjon azokat is száznegyven közelebb is ; közelebb önmagához is, közelebb a filléres napszámmal fogják odacsalogatni? . . . szóban forgó területhez is. Ezért az egész ameriMár a pravoszlávok is . . . ? A cseh kormány- kai mozgalmat, ha nem is becsüljük le, megfogsajtó mérhetetlenül föl van háborodva a pra- ható eredményt csak akkor jósolhatunk neki, ha Állampolgárság az autonom területen. A meg- voszlávok ellen, akik pedig eddigelé a cseh kor- az ottani vezetők is rájönnek arra, amire Franciaszállott területeknek erről a talán legégetőbb mány papa-kedvencei valának. Hiszen a csehek ország : hogy a közelebbi rutén tényezőkkel kelkérdéséről a kormány-támogató cseh «Podkar- itt is csak azokat az eszközöket akarták alkal- lene elsősorban együtt haladni; velük keresni patszki Hlaszi» hosszabb cikket közöl. A cikket mazni, amelyekkel a hajdani monarchiában bol- k a p c s o l a t o t . . . kivonatban itt a d j u k : dogították osztrák cimke alatt a különböző | Petrassovich Elek f 1 Az amerikai görög-kato«Az illetőségi és állampolgársági sérelmek oka «néptörzseket»: divide, ut impera- Ám a pravonem abban keresendő, mintha a csehszlovák kor- szlávok is kezdenek kellemetlenkedni Prágának. likus lelkészek nesztora, egyike a legrégebben ott mányzat törvényellenes s abszurd álláspontot Egyházi fejük, Gerovszkij Elek egy röpiratot ter- működő lelkipásztoroknak, Petrassovich Elek foglalna el e kérdésben, hanem a világháború, jeszt Genfben, azzal vádolva a cseheket a nép- márc. 10-én Johnstownban elhalt. Temetése 12-én ment végbe számos amerikai lelkész részmelyet a magyarok idéztek elő. A háború sok szövetségi sóhivatal előtt, hogy más gondjuk vétele mellett. kínját a szerencsés Magyarország nem igen nincs, mint kizsákmányolni a ruthén autonom érezte s egyáltalában nem szűkölködtek a ma- terület természeti kincseit. Csak mikor már ez a • ••• • • -- • — — t — M — | — , 0 ij,ini ii gyarok az élelmiszerekben. A világháborút és rablógazdaság teljesen céltért, akkor fogják megkövetkezményeit most az állampolgársági kér- adni az autonómiát, tudván nagyon jól, hogy a désben érzik a magyarok. Persze az ellenzéki teljesen kifosztott terület nem lesz képes azt sajtó most humanizmusról, szenvedésről beszél, megvalósítani, annál kevésbbé fönntartani. de e szavakat a világháború alatt egyszer sem Hiába, no ; az államokat nem lehet csak fegyveCímünk megváltozása. Külön is fölhívjuk t. használta. Csehszlovákiában állampolgársági sá- res és gazdasági erőre alapítani, ahhoz egy kevés olvasóink figyelmét arra, hogy úgy a MAGOSz., relmeik azoknak a magyaroknak vannak, kik morális fundamentum is kell. Az pedig a csehek- mint a Szemle címe f. hó elsejétől: Budapest, tulajdonképen magyarországi illetőségűek, de nél hiányzik s erre, úgy látszik, lassan a pravosz- VIII., Múzeum-utca ig., földszint 6/d. nem panaszkodnak illetőségi sérelmek miatt szlávok is rájönnek. Helyreigazítás. Lapunk mult számába két kela Magyarországon letelepedett csehszlovák állemetlen hiba csúszott be a tördelés kapkodó lampolgárok. Mert azok odahagyták Magyarmunkája közben. — Az egyik, hogy tárcánk alól országot és visszajöttek Csehszlovákia terülekimaradt az illusztris szerző: Pékár Gyula tére. Közigazgatásunk sem a fanatizmusnak, sem őexcellenciájának neve ; olvasóink azonban bizoa nyomásnak nem enged az állampolgársági kérAmerika ruténjai a cseh megszállók ellen. Az nyára pótolták ezt, nemcsak azért, mert már désben.» amerikai lapok hatalmas rutén mozgalomról ad- megelőző számunkban jeleztük ezt a ránk nézve Ehhez a cikkhez csak annyit jegyzünk meg, nak hírt, amelynek jelentősége esetleg igen megtisztelő eseményt, hanem, mert az elbeszéhogy a kivonatot közlő lap eleinte megkísérelte messzehordóvá alakulhat. A mozgalom élén, lés jellegzetes stílusa is kétségkívül rávezette az megszámolni a benne levő hazugságokat, de amennyire meg lehet ítélni, a Russzka Rada újabb magyar irodalom minden ismerőjét a csakhamar kénytelen volt abbahagyni. Elvégre : Narodnoj Odboroni (Rutén Nemzetvédelmi Ta- szerző személyére.—A másik a Tanügyi hírek közt egy műveletlen magyar, vagy egy lusta rutén nács) áll, de gyaníthatólag a Szojedinenije sem közzétett pályázati hirdetménybe csúszott be, képtelen olyan folyamatosan számlálni, mint áll tőle nagyon távol. Juhász Mihály, Zsatkovics hol a kérvények bélyege nem 160, hanem a kiamilyen folyamatosan képes egy cseh — hazudni. Gergely és más rutén vezetők agitációjára az feledett;tizedesponttal magától értetődőleg 1 "60 P. A debreceni Szent László Dalegylet április 7-én A pravoszlávia erőszakolása a megszállott Unió és Kanada majd minden rutén lakossággal területeken. — Legújabban köztudomásúvá bíró városában népgyűlések voltak, melyeken a adta elő az ottani Filharmonikusok Zenekarának lett, hogy a prágai kormány foglalkozik egy cseh megszállás ellen tiltakozó határozatokat fo- közreműködésével Haydn halhatatlan oratóriupravoszláv püspökség létesítésének kérdésével. gadtak el. A gyűlésekről s az elfogadott határo- mát, a Teremtés című hatalmas hangszerelési! A terv még nem alakult ki egészen, a szék- zatokról szóló beszámolók heteken át egész olda- zeneművet. Az oratoriumot az európai hírű hely, javadalom stb. kérdéseiben még nincs lakat foglaltak el a Szojedinenije lapjában, az Ábrányi Emil dirigálta. A szólórészeket T. döntés; de jellemző, mennyire támogatja Amerikanszkí Russzki Vjesztnikben, mely egyéb- Timár Ila, a debreceni Csokonai Színház műa cseh kormány a pravoszlaviát minden te- ként is majdnem minden számában hasábos tu- vésznője (Éva), Losonczy István operaénekes kintetben. Minthogy ezt nem lehet annak a dósításokat közöl a régi hazában uralkodó álla- (Ádám) és az Operaház másik kiváló művésze : törekvésének tulajdonítani, hogy a kommunista potokról. Anélkül, hogy a magyar időket kimon- Laurisin Lajos hittestvérünk (Uriel) adták elő Oroszország kedvét akarná ezzel keresni, — ezt dottan dicsérnék ezek a láthatólag a megszállott olyan meleg sikerrel, amilyenre Debrecenben az erőltetett módon meghonosított vallást csak területek lakóitól származó beszámolók, mégis nem igen emlékszünk. A helybeli lapok tele volarra akarja kihasználni, hogy ezzel is segítsen majdnem mindenikből kicsendül a megállapítás, tak a hangverseny sikerének dicséretével. megosztani, egymással ellentétbe hozni az auto- hogy az akkori viszonyok hasonlíthatlanul job- A Debrecen, a legnagyobb helybeli lap külön nom terület lakosságát. Ez, úgy látszik, minden bak voltak a maiaknál. Ennek közvetlen megte- hosszú intervjút közöl, melyben Laurisin Lajos áldozatot megér Prágának. — Érdekes találkozása kintés útján való megállapítása céljából a régi jövő terveiről nyilatkozik. A zsúfolásig megtelt az eseményeknek, hogy csaknem ugyanazon hazába különben nagyszabású csoportos kirán- Bika-díszteremben a helybeli grékusok jeles időben a bukaresti szinódus is előterjesztést tett dulás is tervbe van véve, amelyre a toborzás már tagját láttuk tapsolni. a kormánynak egy görög-keleti — ez esetben javában folyik, még pedig igen jelentős eredLaurisin Lajos operaénekes Miskolcon. Május román — püspökség alapítása iránt. Az új ménnyel. Egyébként a Nemzetvédelmi Tanács 5-én Miskolcon a görög-katolikus templomban pravoszláv püspökség székhelyéül Máramaros- az amerikai ruténséget meg is szavaztatta ebben templomi hangverseny lesz, amelyen Laurisin sziget van kiszemelve. A megszálló hatalmak a kérdésben — a Népszövetséghez való előzetes Lajos, a kiváló operaénekes is szerepel. ugyancsak igyekeznek kihasználni az időt, hogy bejelentés után — s az eredmény majdnem egyZászlókultusz. A nyíregyházi görög-katolikus minél jobban elszakítsák a megszállott terü- hangú tiltakozás volt a kizsákmányoló cseh poli- tantestület növendékeivel április havában szépen letek lakosságát Nyugat képviselőjétől, a ma- tika ellen. Ennek következményeképen a Tanács sikerült műkedvelő előadást rendezett. Színre memorandumot terjesztett a Népszövetséghez, került a «Zászlónk» c. irredenta mű, melynek gyarságtól . . . Cseh kormánytámogatás. Megemlékeztünk — másrészről pedig egyenesen Massarykhoz tartalma olyan lelkesítő érzést váltott ki, hogy róla, hogy Munkácson vízvezetéket és csatorná- fordultak egy beadvánnyal, mely harminckét a darabot még egyszer meg kellett ismételni. férfiát tüntette ki a főhatóság. Veress B. Endre több mint egynegyed százada működik a tanügy terén hatóságai teljes elismerése mellett, kire mi, görög-katolikusok büszkék lehetünk. Kántor a buzgók, a hivatottak közül, tanító a szó legteljesebb értelmében. Szívből gratulálunk neki! A jó Isten sokáig éltesse! Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr őnagyméltósága kinevezte a pálrnonostora-kövesúti II. állami elemi iskolai tanítói állásra Haraszti Magdát, a tápiósápi V. hasonló állásra pedig Jaczina Irént. Megyéspüspök úr őméltósága Duli Antal álmosdi tanítót Szakolyba, Jeles Berta tanítónőt pedig Nyirmártonfalvára kinevezte. Kántori képesítés. Jakab Kornél ny. máv. főraktárnok az egyházmegyei kántorvizsgáló bizottság előtt szép eredménnyel kántori vizsgát tett. Lemondás. Megléczy Antal szakolyi tanító állásáról lemondott. Halálozás. Ivancsó Emma nyug. nyíregyházi görög-katolikus tanítónő 44 éves korában, az ugocsavármegyei Verőcén március 31-én hirtelenül elhúnyt. Nyíregyházán sokan ismerték az elhúnytat, kit szimpatikus modora széles körben tett rokonszenvessé.
O noan-tulró 1.
HÍREK
Az újvilágból.
6
GÖRÖG-KATOLIKUS
A nagyszerűen sikerült színmű előkészítésén az iskola agilis tanítói Margitics Irénke és Godácsy György fáradoztak. Vaszkó Ödön festőművész hittestvérünk, a fiatal festőgárda egyik nagy jövővel biztató képviselője, a közelmúltban a Genovában rendezett magyar kiállításon vett részt legújabb műveivel. Örömmel adunk hírt arról, hogy a kiállítás igazgatósága most a művészt a Medaglia Commemorativaval tüntette ki. Esküvő. Mihály Terikét f. hó 20-án vezette oltárhoz a budapesti II. ker. Szent Anna plébánia-templomban Kedves Miklós hittestvérünk. A nagyszámú ismerős szerencsekívánataihoz őszinte szívből csatlakozunk mi is. Görög-katolikus kongregációs ünnepély Miskolcon. Szép ünnepélyre készül a szent Bernadetterői nevezett miskolci görög-katolikus leánykongregáció. Május 12-én, a katolikus gimnázium tornatermében, zászlóalapja javára, nagyszabású ünnepélyt rendez. Előadásra kerül Mentes Mihály dr. (Győr) kizárólag kongreganisták részére irott Felhők című, 3 felvonásos darabja. Azonkívül zongoraszám, szavalat és élőkép van a műsoron. A debreceni görög-katolikus templom előtti teret, amint értesülünk, a városi tanács végre parkírozni fogja. Itt volna a legjobb helye a bombamerénylet áldozatai emlékművének. Ha a díszkert ügye tényleg elintézést nyer, az Attila-tér a mi szép templomunkkal egyike lesz Debrecen legszebb részeinek. Nyilvános nyugtázás és köszönet. Újabban a Vasvári Pál-Kör kultúrestélyének céljaira 30 P-t Melles Tivadar és neje adományoztak. — Lenyó László 7 P-t küldött a kör céljaira. Az adományokat hálásan köszönjük. ,4 Vasvári PálKör elnöksége. Összejövetelek. Budapesti Egyházközségünk májusi összejövetelét e hó 7-én, k e d d e n ' este 8 órakor tartja meg a Pálffy-étterem külön helyiségében. Étkezés étlap szerint. Az összejövetelen családok és vendégek is részt vehetnek. — A budapesti Szent Miklós-Társaság legközelebbi összejövetelét f. évi május hó 4-én, szombaton este %8 órakor tartja Budán, a Szent István-vendéglő külön helyiségében. Villamosmegálló : Krisztina-tér. Tagok részéről bevezetett vendégeket a Társaság szívesen lát. Szalontay Elek hittestvérünk tisztító- és mosóintézetének hirdetésére külön is fölhívjuk olvasóink szíves figyelmét. Eltekintve attól, hogy a vállalata által teljesített munka a legkényesebb igényeket is minden tekintetben kielégíti, árban pedig a lapunkra való hivatkozás esetén nyújtott kedvezménnyel versenyen kívül áll, kedves kötelességünknek t a r t j u k elsősorban hittestvérünket ajánlani olvasóinknak.
A MAGOSz hírei.
SZEMLE
sára. A papság megértéssel fogadta az ismertetést és nagy lelkesedéssel határozta el, hogy a szervezkedés munkájában teljes erejével résztvesz. Minthogy a többi kerületekből még nem kaptunk értesítést a gyűlés idejére nézve, újból fölkérjük a főt. esperes urakat, hogy annak idejét velünk közölni szíveskedjenek. Petneházán az újonnan választott iskolaszék folyó hó 14-én tartotta alakuló gyűlését. Ezen alkalommal Tulipán György örömének adott kifejezést afölött, hogy a magyar görög-katolikusok várva-várt lapja, a «Görög-katolikus Szemle» megjelent. Ezzel kapcsolatban az elnöklő lelkész, főt. Simon György úr, mint húsvét vasárnapján az egybegyűlt hívősereg előtt, úgy most is kifejtette és megmagyarázta ismételten, hogy mennyire fontos és szükséges az összetartás, egyesülés a szétszórtan élő magyar görögkatolikusok részére. Kérte támogassák egyesületünket belépésükkel, fizessenek elő lapunkra és ezen szent ügynek legyenek apostolai mindenütt hittestvéreik között. Nyilvános nyugtázás és köszönet. Alább soroljuk föl azon hittestvéreink neveit, akik adományaikkal a görög-katolikus sajtóalap megteremtéséhez hozzájárultak. Megjegyezzük, hogy amennyiben a név után a város vagy község megnevezve nincsen, budapesti lakosokról van szó. A Sajtóelőkészítő Bizottság és a MAGOSz., igazabban szólva az egész görög-katolikus társadalom nevében fogadják a nemesszívű adakozók őszinte és hálás köszönetünket. Az adakozást a budapesti Szent Miklós-Társaság nyitotta meg 100.— pengős adományával, melyhez csatlakoztak: Oláh Kornél Hajdudorog 10.—, dr. Gorzó András 10.—, dr. Mihalovich Sándor 4.—, Uriskó János 5.—, Koleszár József Cegléd 10.—, dr. Brana János 10.—, Gorzó István Jutás 2.—, Gorzó Dénes 10.—, dr. Szabó Jenő 20.—, Moldován Péter 10.—, Hrebenyák József Pap 4.—, dr. Medvigy Gábor 20.—, Hubán Gyula Pocsaj 10.— pengővel. (Folytatjuk.)
Gazdálkodás. A Magyar Királyi Gyógynövénykisérleti Állomás országos akciót indít vadontermő gyógynövények gyűjtésére és termesztésére. Ezen, kiválóan hazafias mozgalommal a hazai gyógyszerszükségletet akarja elsősorban fedezni, de arra is törekszik, hogy a behozatal megszüntetése mellett még megfelelő kivitelt is érhessen el. A kísérleti állomás tudós vezetője, dr. Augustini Béla egyet, tanár szeretné felhívni társadalmunk figyelmét, hogy a gyógynövények gyűjtése társadalmunk olyan kereseti forrását jelenthetné, mely kellően megszervezve egyik-másik hiányzó intézményünk alapjait is megvethetné. Főleg azonban, hogy népünknek állandó kereseti forrása lehetne. Ez azért lehetséges, mert a gyógynövénygyüjtés semmiféle befektetést nem igényel. A természet ingyen adott növényeit összeszedve, kiszárítva beszolgáltatjuk a gyűjtést lebonyolító központi szervnek s az minden mennyiséget készpénz ellenében átvesz. Minthogy a cél az, hogy egyes társadalmi szervek, hitvallásos intézmények, egyesületek, körök megmozgatásával épen a nagyobb siker érdeké-
Papi gyűlés Abaújszántón. Mult hó 29-én volt Abaújszántón, Zapotoczky Konstantin pápai kamarás, c. kanonok, ker. espereslelkész házánál az esperesi kerület tavaszi gyűlése, amelyen az egybegyűlt papságot fölkereste a MAGOSz központi kiküldötte is, aki tájékoztatta az egybegyűlteket a MAGOSz eddig végzett munkájáról és fölkérte őket a szervezkedés támogatáiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiii IIIIIIII1II1IIIIIII1IIIIIIIIIIIII1
SZALONTAY ELEK
1929 május 5. ben akarják az akciót kiépíteni, a mi társadalmunknak is üdvös ezzel a kérdéssel foglalkozni. Azt mindenki tudja, hogy a trencséni tótok borókaszedése, a budai svábok rózsabogyó (hecsedli) szüretelése; a sárosi, zempléni ruthének köménymaggyűjtése, fűzfaveszsző-vágása, a felsőungiak és mármarosiak áfonya és izlandi zuzmó szedése már rég óta olyan üzleti ágat jelentett, mely ráfizetést soha sem kivánt, ellenben mindig igen szép hasznot jelentett azoknak, kik azzal foglalkoztak.Csonkaországunk görög-katolikusok lakta vidékein szintén találhatók olyan növények, amelyek felbecsülhetetlen kincseket jelentenek, de az össze nem gyűjtés következtében állandóan elvesznek az illető vidék számára. A hársfavirág, szarkaláb, üröm, pipacs, anyarozs, búzavirág,menta stb. mindmegannyi drága növénye és értéke hazai flóránknak s összegyűjtve pénznek, drága pénznekforrása. Foglalkozzunk gyűjtésük gondolatával s ha sikerülne valamelyes kapcsolatba hozni az akció lebonyolítását és kifejlesztését görögkatolikus társadalmunk egyik-másik szervezetével, népünk termelő energiájának nem más látná hasznát. Dr. Krajnyák Gábor. A termés. A földmívelésügyi minisztérium 26-án a mezőgazdaság állapotáról jelentést adott ki, melynek lényegesebb megállapításai a minket legközelebbről érdeklő területre nézve a következők: Repce: túlnyomó részben kifagyott, a megmaradt vetés a hideg miatt nehezen fejlődik. Búza: az őszi vetésben a fagykár nagyon jelentékeny, a tavaszi vetést az időjárás akadályozza, ahol megtörtént, ott is nehezen kél. Rozs : a fagykár nagyon érzékeny, a vetések fejlődése lassú, a tavaszi nehezen kél. Árpa : csaknem teljesen kifagyott, a tavaszi vetés folyamatban, meleg idő szükséges. Zab : sok helyen kiszántásra került; meleg időt kívánna. Kapások : a munkálatok visszamaradtak, meleg idő segíthet. Gyümölcs: a fák csak most rügyeznek, a virágzás alig közepes. Szőlő: a károk helyenként a 80%-ot is meghaladják, az összes munkák megkéstek, a fejlődés visszamaradt. Legközelebbi jelentés: május 11.
SZERKESZTŐI
ÜZENETEK
Szemle. M. J. Dbcn. Már mért küldenó'k vissza??! — Ellenkezőleg, köszönjük és folytatást kérünk! — I. Ö. J. Őszinte köszönet, de . . . ha nekünk ennyi terünk volna !! Inkább helyi híreket kérünk. — Beküldött cikkekre. Köszönjük, amint lehet, sorát ejtjük. — Összes vidéki levelezőinknek. Következő szám lapzárta : május 14. Több t. előfizetőnknek. Méltóztattak már próbálni lapot megindítani? Ez olyan műtét, amely különböző kellemes sétákra ad alkalmat. Először : engedély ; t e h á t : miniszterelnökség, belügyminisztérium, ügyészség, polgármester, kerületi elüljáró ; másodszor : portókedvezmény ; t e h á t : polgármester, postaigazgatóság, 72-es postahivatal; aztán : meghatalmazások ; t e h á t : főposta, postaigazgatóság, 72-es posta, 62-es posta. Aztán postatakarékpénztári csekkszámlanyitás, aztán a megjelenés bejelentése vagy három helyen és így tovább. Ne vegyék tehát rossz néven előfizetőink, ha némelyek közülük a második számot késedelmesen kapták kézhez. Most már mindezekkel rendben vagyunk — legalább reméljük — s nem lesz további fennakadás.
Kiadja a M A G O S z . A kiadásért felelős: Dr. S z a p l o n c z a y Ö d ö n .
iiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiHiiiimmii
iiimiiiiiiiiuiimiimiiiiiiiiiiimmiiHiiii
elsőrendű gőzmosóda és vegytisztítóvállalatának központja B U D A P E S T , II., Margit-körút 64/b. Telefon: Automata 508-92.
FIÓKÜZLETEK: IX., Mester-u. 5. II., Török-u. 8. IX., Gróf Haller-u. 8-10. VIDÉKEN: Szolnok, Baross-út 25. Sopron, Előkapu-utca 13. Gyula, Korvin-út 11. Nyíregyháza, Holló-utca 1. Gyöngyös, Bruckner-köz. Mezőkövesd, Fő-utca, SzÖv. Székház. Sátoraljaújhely, Gróf Somogyi Ilona-utca 3. Bicske, Piac-tér 13. Tisztelettel értesítem a görögkatolikus hittestvéreket, hogy fehérneműtisztító-intézetem, valamint vegytísztító-, kelmefestővállalatom Budapesten, valamint az ország különböző városaiban tart üzleteket. így tehát mindenütt rendelkezésére állok a görög-katolikus közönségnek. Nagy megtakarítást ér el, ha fehérneműje, férfi és női ruhái tisztítását vagy festését nálam vegezteti. Házilag kezelten, chlor nélkül mos a legnagyobb szakértelemmel kilós ruhát is. Tíz kilón felüli mennyiséget díjtalanul hozat el és szállíttat ismét haza. Saját speciális eljárás. Gallértörés nincs többéi Nem zománcfény, hanem a legtökéletesebb békebeli gallériisztftás. Sehol ilyen kíméletes kezelés. Simasága páratlan, piszkot nem fog, több napig hordható.
Darabja. 12 fillér.
Inget, gallért, kézelőt, függönyt és kelengyét legszebben és legolcsóbban tisztítok.
Kelmefestés, Pontos
vegytisztítás.
és gyors kiszolgálás. Vidéki magánfeleknek külön postaosztály. Költség nincs.
Ha gallérjait vagy egyéb fehérneműjét bármely budapesti üzletembe csütörtök délig leadja, úgy már szombaton délután kiválthatja. Vidéki üzleteimben kedden estig beadott fehérneműket ugyanott szombaton már kiadhatom. —— Ne tessék másnál kísérletezni, mert gőzmosódám szép munkájával és pontosságával vezet. Győződjön meg róla, hogy egy próba után saját érdekében állandóan nálam tisztíttat. Testvéri üdvözlettel SZALONTAY ELEK aiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMi
iiniiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiHi
iiiiiiiiiiiiiniiiniiiiii
Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. — Nyomdaigazgató: K o h l F e r e n c .
IIIIIHHIIIIIIIHIIIIIIll
