HR I. évfolyam. 2. szám.
Budapest, 1929 április 14.
GÖRÖG KATOLIKUS
SZEMLE F
1
d Vl l
MM
w*
A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal:
Főszerkesztő s
Budapest, IV., Apponyi-tér 1. sz., félemelet. Megjelenik
Felelős szerkesztő:
kéthetenkint.
GRÓH
ISTVÁN
MIKULICH
KÁROLY
niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiiii Hiszek egy Istenben — Hiszek egy hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában.
Amen.
A hajdúdorogi eset. Hajdúdorog nekünk afféle szent városunk, amely legközelebb áll ideálunkhoz: görög-katolikus és magyar. Ábrándozunk fejlesztéséről, benépesítjük gondolatban kultúrintézményekkel jó előre : gimnáziummal, kolostorral, papfiúkat nevelő internátussal, hogy majdan innen sugározzák szerte a kultúra, fel egész a Kárpátok lejtőjére, amelynek népe a magyart tartja eszményképének. így plántálgatjuk gondolatban a grékus jövő kertjét, amikor belegázol a valóság és megérteti velünk, hogy: «semmik vagytok, ostoba fantaszták vagytok . . . én, ime, főjegyzőt sem engedélyezek számotokra». A választás maga megolvasható híreink között, ide csak a reflexiók valók. Gondolkozzunk. Vegyük sorra: mi oka lehet annak, hogy így bántak el vélünk? Először: hátha vallási türelmetlenség?... Nem, az Istenért csak ezt n e ! Nem hisszük mi se és tiltakoznunk kell az ilyen feltevés ellen minden fájdalmunk dacára is. Aki ma, — amikor súgva járnak a társaságban a magyar vallás, uralkodó vallás ostoba jelzői, — vallási motívumokat keres egy közigazgatási aktusban, vét a magyar egység gondolata ellen.
magyar gavalléria, mely kedvessé tette a magyar tisztviselőt a nemzetiségek milliói előtt? Vájjon ebből a gavallériából nem kaphattak volna-e a grékus hajdúk utódai is? Mert lélek kell a néppel való bánáshoz. A csehek most állítottak fel Kassán egy politikai akadémiát, ahol ezt a bánásmódot tanítják berendelt tisztviselőiknek. Nem hisszük, hogy nagy eredménnyel. Végül [sejtik-e azok, kik így megkeserítettek tízezer embert, hogy a magyarság a közel jövőben irtózatos erőfeszítések előtt áll, amelyeknek csak akkor lesz foganatja, ha nyugodt lélekkel, teljes hittel megyünk a küzdelembe. A nép fia kényes a hitvallására és ha ebben éri megalázás, nem felejti el soha. De ezt a megalázást érezzük mi is, az intellektuellek. A Görög-katolikus Szemlét azért alapítottuk, hogy számai átszívódván a trianoni határon, fenntartsák a közösség érzetét elszakított testvéreinkkel. Mert a mi hazafiságunk nem meddő. Ezrek fogóznak össze a közös liturgia révén és a sor végén olyanok állanak, akik nem magyarul beszélnek, de akarnak magyarok lenni, — általunk, hitük által. Hogy nézzünk most a túlfelőliek szemébe, hogy hallgassuk szemrehányásaikat: Nagymagyarország kell néktek? . . . az elszakított görög-katolikusok százezrei? . . . Nagyzolok ! Szerezzetek becsületet először otthon a főbíráitok előtt! Dugjuk el ezt a lapszámot, nehogy megtudják odaát szégyenünket! I f j . Gróh István dr.
Másodszor: negligálása, lenéző kezelése a görögkatolikusságnak. Igaz, ehhez hozzászoktunk a múltban. Ez a szelíd, mindenttűrő nép kitűnő talaj volt ifjú járási cézárok szárnypróbálgatáMikor a gallok legyőzték a rómaiakat és besaihoz. - A vármegye meg gondosan bezárta kapuit a mi ifjaink előtt. Szabolcs vármegye vonultak Rómába, a gall vezér a város piacán egy nagy mérleget állíttatott fel s parancsot 34 százaléka grékus, de a tisztikarában volt-e adott a rómaiaknak, gyűjtsék össze összes aracsak egy is valaha? Bizony most sincs. Az onnan nyukat és egyéb kincsüket és ellensúlyozzák való papfiúk meg elszélednek, diplomával kezük- ezekkel a mérleg egyik serpenyőjébe dobott ben és keresnek kenyeret idegenben. Ma is töb- gall katonák fegyvereit. Mikor már az utolsó ben szolgálják a fővárost, mint megbecsült fő- gall katona fegyverét is ellensúlyozták, még mindig maradt egy kevés arany, amelyet a tisztviselők. De írjuk ezt a mult számlájára; rómaiak, mint megmentett vagyont kezdtek ma már máskép van, vagy máskép lesz és men- összeszedni. A gall vezér látva ezt, rájuk paranjünk tovább. csolt, hogy hagyják abba a munkát és lecsatolva Harmadszor: az intéző vármegyei tisztviselő súlyos kardját és páncélját, bedobta a mérleg serpenyőjébe és az utolsó megmaradt arannyal egyéni felfogása. Igen, ez a z ! Ebben kell keresellensúlyoztatta fegyvereit és e szavakat intézte n ü n k az okot! A kormányzati érzék hiánya ! a rómaiakhoz: «Vae victis !» J a j a legyőzötVájjon meggondolták-é, hogy a kormányzás teknek ! művészet és ennek a művészetnek az alapja a A történelmi idők folyamán mindig érvényesül
A XVII. század és korunk.
Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 16 P ; MAOOSz tagjainak egész évre 5 P. — 1929-re nemtagoknak 6 P ; Amerikában 12 P ; tagoknak 3 75 P.
Egyes szám
ára
30 fillér,
Amerikában
60
fillér.
IIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIII
e mondás, valahányszor a legyőzött a győzők ítélőszéke előtt áll. A világháború véres arénáján egyetlen nemzet sem hullatott annyi vért, egyetlen nép sem hozott oly áldozatot, mint épen a magyar és íme a Trianonban elénk állított mérleg serpenyőjét — akkor, amikor mindenünket feláldoztuk — ellensúlyozni kellett Magyarország észak, kelet, dél és nyugat testrészeivel. Valami á t o k — a turáni átok — kíséri e nemzetet már születésétől kezdve. Sajó, Mohács, Nagymajtény s Világos mind véres betűkkel vannak bejegyezve hazánk történelmébe. Nekünk, magyaroknak felújulnak fájdalmaink, valahányszor ama szenvedésekről és Golgotautakról olvasunk, melyeket annyiszor be kellett járnunk. Ha kutató szemünkkel a jelen zűrzavaros, dermesztő világát szemléljük, a kétségbeesés üti fel borzasztó tanyáját lelkünkben. Egyfelől eddig hallatlan pazarlás és pompa, másfelől rettenetes nélkülözések. Egyfelől megalkuvás, másfelől tettrekészség és cselekedni akarás, — de ez szóhoz sem juthat. Nagy önzések, nagy bűnök, amiket nemes jelszavak köpenye takar. Ha keressük a kort, amely korunkhoz hasonló és amelyből valaha mégis volt kibontakozás, és ha keressük az utat, amely a zűrzavarból a tisztult légkörbe, a halál sötét, nyirkos sírboltjából az élet tiszta, üde forrásához vezetett — akkor e kort megtaláljuk a X V I I . század derekán — az utat megtaláljuk annál, aki erre a nemzet figyelmét ráirányította, a X V I I . század és az egész magyar történelmi korszak egyik legideálisabb, leglegendásabb hősénél, Zrínyi Miklósnál, az írónál és költőnél. Az ő kora Magyarországra nézve a területi megoszlás kora volt, épúgy, mint mai korunk. Az ország közepén — körülbelül azon a területen, amelyeket most Trianon hagyott meg nekünk — a török hatalom terpeszkedett. Az ország nyugati, északnyugati és északkeleti szélei — egy félkörnyi sáv — a Bécsben székelő magyar király impériuma alatt állott, míg Erdély, ahol ma az oláh bocskor tapossa az ezeréves magyar jogot, tulajdont és kultúrát, az erdélyi fejedelem szuverén hatalma alá tartozott. A területi megoszlás mellett azonban az erkölcsi, politikai és vallási megoszlás kora is volt ez az idő. A magyar király politikai célja más volt, mint az erdélyi fejedelemé; a protestáns magyarság féltékenyen nézett minden megmozdulást, amit a katolikus magyarság indított. Féltékeny v o l t ! Féltette, hogy a katolikus egyház visszahódítja a híveket, amelyeket a protestantizmus hódított el az egyháztól. A magyar király katolikus volt, tehát szívesen látta a katolikusok számbeli gyarapodását, de politikailag ezzel egyidejűleg centralisztikus politikát folytatott és egy nagy dinasztikus birodalomba törekedett beolvasztani a nemzeti saját-
2
GÖRÖG-KATOLIKUS
ságaiból és alkotmányából kiforgatott nemzeti egységet, nemzeti államot — ami már magában véve természetellenes volt és épen ezért magában hordotta a lehetetlenség, a kudarc csiráit. Ezzel szemben Erdély protestáns fejedelme a török hatalom torkában nem mert moccanni a felszabadítás érdekében, de féltékeny szemmel tekintett a királyi Magyarországra, ahol a katolicizmus erősödött, de amelynek alkotmányában 1606. és 1608-tól kezdve beiktatva élt a vallásszabadság gondolata. Ez a vallási féltékenység szülte a bizalmatlanságot magyar és magyar között. A bizalmatlanságból nem volt egységes törekvés és egységes akarat. A vallási kérdések megoldására fegyverekkel szállt szembe a magyar. Erőit egymás között pazarolja, ahelyett, hogy egy közös célra, a nemzet egyetemes érdekeinek megfelelően a területi épség visszaállítására fordítaná. Ebben a sivárságban áll elő korának legnagyobb magyarja, Zrínyi Miklós és ezt mondja : «Ne egymás vérét apasszuk, ne egymás erejét gyöngítsük, hanem erőnk egyesítésével vívjuk vissza területünket; amit hazánk elvesztésével veszítettünk el, csak hazánk visszaszerzésével szerezhetjük vissza. Ennek útja a kereszténység tisztult vizében való megújhodás, mely megacélozza a nemzeti gondolat elpetyhüdt izmait és az erkölcsi erő hatalmával megnöveli és versenyképessé teszi a nemzet anyagi erőit is». Ma milyen a helyzet? Üj milliárdosok. A társadalom gerincének, az intelligenciának pusztulása, a gazdasági chaosban egy megbízhatatlan elem társadalmi felülkerekedése. Politikai féltékenység, köpenyegforgatások, őszinteség hiánya, törtetés a hatalom után s elfelejtése a nemzet nagy céljainak, amely nélkül a nemzet erkölcsileg becstelen, anyagilag hulla. E chaosból csak Zrínyi útmutatása, az összes magyar erők egyesítése vezethet ki, mert csak ez hozza* meg a területi integritást, mely nélkül nincs magyar feltámadás ! Az erők egyesítésére ma a legnagyobb szükség van, mert bennünket mindenfelől veszély fenyeget, hiszen a világ összes szenvedélyei ellenünk egyesültek: a hazugság, a rosszindulat, a hatalmi féltékenység halálos ölelésben akarnak minket megfojtani, de mi magasra emeljük vértünket és azt tartjuk ellenségeink elé, hogy a gyűlölet kígyóitól övezett Gorgó-arcukat benne megláthassák és kővé meredjenek. Mikulich Károly.
TÁRCA Az anya szíve. — Viszik m á r ! . . . sírt az özvegyasszony a kis ház kapujában, — visznek már, édes f i a m ! A falu piacán peregtek a dobok, szóltak a trombiták. — Nem visznek, hanem megyek, anyám, — felelt a legény, megbillentve huszármentéjét, — megyen a magyar a francia ellen ! — Fiam, édes fiam, — még egy szóra csak!... — Anyám, áll már a sereg, — ne a maga fia legyen az utolsó! A szegény anya még egyre tapadt volna a fiú cifra zöld dolmányához, még elkapta a libegő menteujjat, de aztán egészen elöntötte szemét a könny és csak üresen, tehetetlenül csapta össze a két kezét. «A fiam, hol a fiam?» — könyörgött. — «Ahol van a téren a többi közt», — felelt valaki, — «nézze néni, ép most száll lóra.» Köröskörül a szomszédok álmélkodva nézték a vitézi sokadalmat. Jöttek a zalai és veszprémmegyei inszurgensek, azok vonultak át a helységen s a falubeli legények most csatlakoznak a sereghez. Hej, be szépek széles tetejű csákójukban, aranytarsollyal, hajdukardosan ! Hát még a nemes urak, akik parancsolnak nekik! A nép találgatja, — alig ismer rá az új mundurban Bezerédj meg Kisfaludy u r a m r a . . . De már szól a kommandó és csengve-bongva indul meg a magyarság. Mennek Győrré, tán Pozsony iránt a határra, — mennek a szörnyű Napoleon ellen. Odaát lángban minden, délről Vasmegyének tart már az olasz vicekirály, Eugén herceg...
SZEMLE
Mull és jelen. Szimbolisták vagyunk. Lapunk elején fenyőág, meg búzakalász van, két felén a címnek. Az egyik a fenyőtermő hegyeket jelenti, az elszakított földet, a másik a kalászos rónát. És ahogy a vizek onnan felülről, úgy kerültünk mi is le s elömlöttünk szerte jó pár ezeren a magyar síkságon. De .összeköt az emlékezés és a szeretet; lelkünk visszajár éjjelenként fel a folyók mentén a forrásokhoz, ahonnan eredtünk és megsimogatjuk az élők orcáját meg a sírkereszteket. A hazajáró-lelkek országa lett a Felvidék. Vájjon meddig? *
1929 április 14. öregedő munkásai a hatodik, ötödik, meg nem tudom hányadik rangosztályoknak. — Független magyar középosztály hol is vagy te . . . a dzsentri, az csak v o l t ; független helyettese nincs . . . de van mégis . . . az a rend, amelyik péntek este a zsinagógába megyen imádkozni. Ezt állapította meg miniszterelnökünk is. Gróh István.
Jegyzőválasztás (?) Hajdúdorogon.
Előkelő testületben voltunk a minap, lehettünk vagy negyvenen. Ifjú fenséges úr elnökölt, akinek már apját, nagyapját bálványozta a magyar nép és szeretettel hallgattuk mi is szavait. Szépen beszélt, önérzetesen, temperamentumosán. — Független magyar középosztályt akarok — ez volt az egyik kijelentése és elgondolkoztunk e szóra, akik ott voltunk : nagyságos és méltóságos urak vegyesen, fáradt
Április hó 4-én d. u. 3 órakor ment végbe Hajdúdorogon a főjegyzőválasztás. A választás már megelőzőleg is izgalomban tartotta Hajdúdorog közönségét. A lakosság t. i. nyolcvanöt százalékban görög-katolikus; érthető tehát, hogy a maga vallásabelit kívánt e tisztségre. Ismeretes volt az is, hogy a főszolgabíró, dr. Ethey László, nem hajlandó görög-katolikust bevenni a jelöltek közé. A grékusok jelöltjei lettek volna: Molnár Dezső nyirvasvári, Bicsánszky Mihály bükkszenterzsébeti és Gyuricza András pócspetri főjegyzők. Nagyon arravaló férfiaknak ismerik mindhármukat. Bár a vezető emberek mindent megtettek illetékes helyen, hogy a lakosság túlnyomó részének óhaja teljesíttessék, Ethey főszolgabíró nem jelölt görög-katolikust. Kijelentette, hogy jelöli a volt helyettest, Bohus Lászlót és két ismeretlen embert. Az elhangzott jelölés után felállott Hajdúdorog görög-katolikus kanonok-lelkésze és kérte a főszolgabírót, respektálja a közkívánságot és jelöljön legalább egy görög-katolikus jegyzőt, de az megmaradt elhatározása mellett. Erre a jelenlévők legnagyobb része elhagyta a termet, csupán tizenheten maradtak ott a kanonok-parochussal, hogy tanúi legyenek az elkövetkezendőknek. A főszolgabíró, bár azt kérték tőle, hogy szabályszerűen előbb a virilistákat, másodiknak a képviselőtestületi tagokat s utóljára a tisztviselőket szavaztassa le, érthető okból elsőnek a tisztviselőket szólította. Hogy miféle lelki atmoszférát jelentett ezek számára a helyzet, elképzelhető. Az elsőnek szólított főbíró még erőteljesen jelentette k i : Nem szavazok ! — de az utána jövők nem bírták követni. Velük vitte fel Ethey jelöltje huzzonnégy szavazatig s így formailag az ő jelöltje beérkezett. A választást természetesen megfellebbezik.
I. Dörög a világháború ágyúja, — de mintha most az egyszer közelebbről szólna. Napról-napra vészesebb hírek érkeznek ; menekülő népek lepik el a tájat. Pusztít a vice-király már Vasban ; magyar és francia kegyetlenül öldöklik egymást. Egy napon aztán az egész falu ijedten szalad ki az utcára. Jönnek a háború rémei, — hozzák az első sebesülteket! Pár tépett dolmányos, felkötött karu inszurgens vezeti a hosszú kocsisort és a szekerek szalmájáról kínosan hangzik föl a szegény szenvedő katonák nyögése. A gyerekek félve számolják, hányan v a n n a k : nem sokan, tán huszonötén, — az asszonyok pedig jajongva kérdik, hogy nem falubeliek-e? A bekötött fejű, puskaporfüstös tiszt komoran felel, hogy nem falubeliek, sőt javarészt franciák, — úgy szedték őket össze a csatatéren s most a falu gondjaira bízzák mindannyijukat. Hamar, mindegyik ház vegyen magához egy embert. Az özvegyasszony ép kertjében dolgozgatott és csak szőtte fényes álmait a fia számára. Milyen szép lesz az, mikor a gyerek majd tündöklő medáliával, teli zsebbel hazajön a faluba 1 . . . Hallotta a zenebonát az utcáról, de nem nagyon sietett. Csak mikor a cselédleány a szomszédból rákiáltott: «sebesültek !» — akkor kapott észbe. Futott ki a kapuba s ott egyszerre elakadt a lélekzete. A tiszt rendeletéből ép akkor állott oda a ház elé egy sebesültet hozó kocsi. — A fiam, az én f i a m ! — kiáltá a szívéhez kapva. A szomszédok csitították s az egyik inszurgens még leszólt hozzá a lóról: — Nem a maga fia az, néni, — nem falubeliek ezek! — Hát hol a fiam, — megsebesült ő is? — Ejnye, — magyarázzák a szomszédok, — hisz nem a mieink ezek, hanem franciák ! Örüljön már maga is, n é n i ! De az asszony nem tudott megnyugodni. Az
ő anyai szívében nagyot fordultak az indulatok ezalatt a perc alatt. A háború való borzalmainak láttára egyszerre rombadőltek dicső álmai és valami mondhatatlan rettegés fogta el. Nem gondolt többet arra, hogy fia aranyos palotába, a király színe elé menjen, hanem csak arra, hogy Isten kegyelméből életben maradjon. Sőt afelől se volt biztos többé. Ahogy az a szekér a ház elé állt s meglátta benne a szalmán a sebesült francia gránátos élettelen testét, mintha a fiát látta volna holtan . . . Egy borzasztó sejtelem, annál is több : meggyőződés nyilallott a szívébe, — hogy valahol messze tőle, már az ő fia is így fekszik sebesülten. Összecsapta a két kezét. Halálsápadt volt a fiatal francia, a szeme behunyva s talpig vérben az egész teste. — No, néni — szólt a tiszt ellovagolva a ház előtt — itt van hát a maga franciája is . . . Emberek, asszonyok félve, óvatosan emelték ki a kocsiból a sebesültet s úgy vitték be a házba. Hová fektessék? Hát persze a fia ágyába, hogyne ! Vederszám hordták be a vizet, mialatt az özvegy a beteget kihámozta véres rongyaiból. Még segítettek neki a fekhely megigazításánál, aztán ki-ki hazasietett megtudni, mi újságot hoztak a többi sebesültek. Az asszony magára maradt betegével. Hoszszan nézte a termetes fiatal gránátost, beszélt hozzá szeretetteljesen. De a katona lázálomban hánykolódott előtte és csak idegen nyelven mormogott érthetetlen szavakat. Istenem, Istenem ! tört ki az anya szívéből és mintegy imára tette össze a két kezét. — Te szegény fiú, ha az anyád mostan látna ! De bizony megnyugodhatnék, mert jó kezekben vagy. Gondodat viselem én ! Uram, Isten, te a szívembe látsz, segíts rajtam. Add meg nekem azt az egyet, hogy cserében aztán az én sebesült fiamat is ilyen híven ápolja valami más jó anya ! . . .
Nagy diplomatajárás van Itáliában, fel-felkinálkoznak innen is, onnan is a hatalmas olasz nemzetnek. Honnan ez a hatalom? A háború előtt úgy ismertük Itáliát, mint a műemlékek meg a koldusok országát. Ma telve van önérzettel minden polgára, kezdve a pincértől s viszont egyszerre mi lettünk a legborravalósabb nemzet Európában. Mi tette erőssé az olaszt? a gyermek, a sok, sok gyermek. Az olasz lélektől a gyermek szeretete szinte elválaszthatatlan. Az olasz renaissance-művészet, ahogy leveti a bizantinizmus béklyóit, a X V . században gyermekrajokkal indul meg. Vaskos relief gyermekalakok táncolják körül Flórencben a Santa Maria Novella szószékét, a gyermekek százai nyüzsögnek a bolognai San Petronio híres sekrestye-stallumain„ Gyermekeket, pufók angyalkákat festenek a legmegrázóbb vallási tragédiák, a szentek mártíromsága köré és ezernyi Madonna-változatban istenítik az anyaságot. Mert a gyermek az élet, ahol gyermek van, ott nem lesz úrrá a halál. Gondolkozzunk ezen mi magyar grékusok. A statisztika szerint a görög-katolikus famíliák a legnépesebbek, tehát a legtisztább családi életet élik. De körülöttük pusztít az egyke s a rossz oly könnyen ragad. Lelkipásztorok, vigyázzatok népetekre ! *
GÖRÖG-KATOLIKUS
1929 április 14. Tudósítónk keserűséggel sorolja fel azok neveit, akik cserbenhagyták hittestvéreik ügyét és a hivatalos jelölthöz állottak. Ezeket a neveket mi, akik a grékus egység jelszavával indultunk meg lapunkkal, nem közöljük. Hogy mi a véleményünk az egész aktusról, azt úgyis elmondja vezércikkünk.
EGYHÁZMEGYEI ÉLET
SZEMLE
ket tartalmas szentbeszédek, preciz énekkar és a húsvéti magasztos énekbetétek emelték a vallásos élet magas színvonalára és mindenkinek legnagyobb lelki épülésére. — Hajdúböszörményben húsvét ünnepét megelőzőleg 7 napos lelkigyakorlatot tartott szentségimádással és szentbeszéddel Végliseő Dániel esperes-lelkész. A hatalmas templom minden nap zsúfolásig megtelt. Igen sok idegen vallásút lehetett látni az ájtatoskodó hívek közt. E lelkigyakorlatoknak igen szép eredménye volt, amennyiben ez évben 150 emberrel több járult a húsvéti szentgyónáshoz és szentáldozáshoz. Az isteni akarat folytán e lelkigyakorlatokkal egyidőben 3 férfi és 2 nő tért vissza a református vallásból a görögkatolikus egyházba és egy zsidó anya 2 gyermekével tért át vallásunkra. Nagypénteken és nagyszombaton szentségimádás volt, melyen minden egyesület (rózsfűzértársulat, ifjúsági egyesület, Mária-leánykongregáció, szívgárda stb.) testületileg résztvett. A szent sírnál az ifjúsági egyesület teljesített állandóan őrségi szolgálatot Szilágyi Elek örökös tb. ifjúsági elnök vezetése alatt. A feltámadási szertartást és a szentmiséket Véghseö Dániel esperes-lelkész végezte fényes segédlettel. Az evangélium magyar, ógörög, ószláv és héber nyelven olvastatott.
Húsvéti ájtatoságok. Budapest. Az ünnepek ünnepe: a húsvét ez idén a szokottnál is fényesebb keretek között és1 emelkedettebb hangulatok hatása alatt árasztott örömet mindnyájunkra. Mintha az ég is örült volna és emelte volna az ünnepi hangulatot, derült s aránylag meleg időt hozott az ünneplőknek. Templomaink, hál' istennek, megteltek az ájtatoskodók szép számával. A nagyhét szívbemarkoló felséges szertartásai már virágvasárnapon kezdődtek a barkaszenteléssel. Nagyhétfőn, nagykedden és nagyszerdán liturgiánk egyik legszebb szertartását: az előre megszentelt áldozatok miséjét láthattuk a pesti templomunkban bemutatni. Nagycsütörtökön, az Oltáriszentség megalapíHarangszenfelés Selyeben. Húsvét másodnaptásának emlékünnepén Nagy szent Vazul liturgiáját vecsernyével végezték mindkét templo- ján fényes papi segédlettel és nagysikerű, bensőmunkban. Este ö órakor az Ur Jézus kínszenve- séges ünnep keretében szentelte föl az érsek úr őexcellenciája megbízásából Kobulniczky Cyrill désének emlékére plébániánk papjai felváltva garadnai esperes, c. kanonok úr az 5 méterolvasták a kínszenvedési tizenkét evangéliumot. mázsás nagy harangot, melyet Selyeb község Nagypénteken délelőtt a királyi imaórákat, délújonnan szerzett be. A szép harang a lelkész, után nagy vecsernyét Jézus sírbatételének maBoross G. Viktor pápai kamarás és a hívek buzgasztos és megható szertartásával szemlélhettük, este a kis esti imaszolgálatot végezték az Ur Jé- galmának szépséges jele. zus sírjánál. Nagyszombaton Nagy szent Vazul Templomépítés Kisrozvágyon. Kisrozvágyi liturgiáját nagy vecsernyével és kenyéráldással, buzgó hittestvéreink, élükön Legeza Ödön lelszűz Mária siralmaival és olvasmányokkal vékésszel, nagy igyekezettel folytatják templomuk gezték. építését. Minden áldozatkészségük sem biztoA pesti kényszerítő körülmények miatt a hús- sítja azonban törekvésük sikerét; a torony tetőszerkezetére még nincs meg a szükséges véti feltámadási szertartást (éjféli isteni tisztelet fedezet s a belügyminisztérium által engedélyeés utrenye) a pesti templomban este 8 órakor, a zett gyűjtés sem bíztat már eredménnyel. budaiban este 6 órakor kellett végezni éjfél 12 és reggel 3 óra közötti idő helyett. Húsvét vasárnap- Adományokat úgy e célra, mint mult számunkban jelzett urai templomépítkezésre készségeján reggel pászkaszentelés volt. A nagymise keresen közvetítünk és a magunk részéről is melegen tében az evangéliumot görögül, latinul, ószlávul, roajánljuk hittestvéreink jóindulatába a két küzmánul, szírül, héberül és magyarul olvasták. Szerködő egyház kérését. tartásunk ezen színes betétje szépen jellemzi a különböző nyelvű liturgiák fennmaradását az Kinevezés. Mincsik Emil csobádi lelkészt, aki egyházban. Húsvét hétfőjén a mise után körmeegyúttal a szikszói helyi kapellánia oldalagos net és miroválás volt. A szertartásokat és miséadminisztrátora, érsek úr őnagyméltósága szent-
II. Aggodalmas napok és még kínosabb éjtszakák következtek el. Szerencséje volt annak a francia gránátosnak, hogy tovább nem hurcolták parasztszekéren ; — mondta az egész falu : bizony elpatkolt volna, ha az a jó asszony nem viseli g o n d j á t ! Hát igazuk is volt, ápolta őt az özvegy, mint a tulajdon édes gyermekét. Nem mondta senkinek, de napról-napra erősbödött a babonás meggyőződés benne, hogy Isten meghallgatja a kérését és ha ő meg tudja menteni ezt az idegen fiút, akkor az ő fia is meggyógyul annak az idegen asszonynak a keze alatt. Hisz jó az Isten, számon tartja az emberek cselekedeteit! Egymást váltogatták a veszedelmes percek s a könynyebbülés pillanatai, míg végre eljött a krízis után a várva-várt reggel; a sebesült kinyitotta szemét és csodálkozva nézett széjjel a szobában. — No, jobban vagy, fiam? — kérdé az özvegyasszony boldogan. De a katona nem értette a szavát. Mosolyogva vonogatta a vállát és csak nézett rá beszédes kék szemeivel. Viszont ő is akart volna valamit mondani. Mikor azonban látta, hogy szóval semmire se megy, egyet gondolt és csak hálásan cirógatta meg az eléje nyújtott kérges kezeket. — Értem, fiam, — motyogta az asszony könynyezve, — csak nyugton maradj azért, jól viseld magad ! Hosszan néztek egymásra, gyöngéden, szeretetteljesen. Derűsebb napok következtek el. A gránátos hamar visszanyerte fiatal ereit és aztán órahosszat elmulattak azon, hogy jelbeszéddel milyen jól ki tudják már fejezni magukat. Gyönyörűség volt látni. Víg gyerek volt ám az a szőke francia, akár csak az ő barna magyar fia, mikor jókedve kerekedett! Mind gyakrabban áthívogatta a szomszédokat és büszkén mutogatta nekik az ő lábbadozó betegét.
— No, komám uram, úgy-e, bizony jó színben van már az én franciám? A vendégek helyeslőleg bólintottak. — Szó, ami szó, derék egy legény! Van akkora, mint a nénémasszony fia . . . Hát aztán kapott-e már levelet a fiától? — Nem én, — felelt az özvegy gondtalanul, — de azért tudom én, hogy ő is egészséges... — Hát már honnan tudná? — Hát csak úgy érzem . . . jó az Isten ! — Azzal szeretetteljesen simogatta meg a gránátos fejét. A látogatók addig mulattak a katona francia gagyogásán, míg ő egy napon végre egész értelmesen magyarul felelt meg nekik. Nosza volt öröm ! De legjobban örült néki maga a tanítója, a jó özvegyasszony. Most hát legalább elmondhatta, valamikép megértethette betegével, hogy neki is van egy fia a seregnél. Szapora szóval, halkan magyarázott neki sok m i n d e n f é l é t . . . A gránátos tán meg se értette mind, csak résztvevőén nézett rá és hálásan szorongatta a kezeit. Nemsokára aztán fölkelhetett már a sebesült az ágyból. Mankóján kiment az udvarra s ott a lócára telepedve boldogan sütkérezett a nyári verőfényben. Beh jól állott neki az a pitykés magyar ruha, amit az özvegy a rongyos francia mundur helyett ráadott. Mintha csak rászabták volna, — a fia ruhája volt az ! . . . A szomszédok hatalmas parolát adtak neki, mikor meglátták: — No, fiú, belőled még magyar legény lesz! A gránátos e szavakra lehajtotta a fejét és csak szomorúan nézett a jó asszonyra. Aztán jelbeszéddel és töredelmes szóval magyarázta, hogy nem akar tovább a terhére lenni, — mennie kell már nemsokára . . . Mikor magukra maradtak, jóidéig búsan hallgattak mind a ketten. — Bizony bánnám, fiam, — sóhajtá végre az özvegy, — ha olyan igen hamar elmennél. . . — Sohse búsuljon, néni ! — felelt a gránátos, —
3 széki tanácsossá nevezte ki. Szívből gratulálunk ! Az érsek úr őexcellenciája Haj kő Aladár volt homrogdi kántortanítót Rudabányácskára kántortanítóvá nevezte ki.
Tanügyi hirek. Az állami képző-intézetekbe való felvétel tárgyában a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium a következő hirdetményt tette közzé : «A bajai, budapesti 1. kerületi (Fery Oszkárút 40.), csurgói, jászberényi, kiskunfélegyházai, kőszegi, nyíregyházai, pápai, sárospataki áll. tanítóképző-intézetek; a budapesti II. kerületi (Csalogány-u. 43.), V I I . kerületi (Damjanich-u. 43.), cinkotai, győri áll. tanítónőképző-intézetek ; végül a budapesti V I I . kerületi (Szegényház-tér 7.) áll. kisdedóvónőképző-intézet I. osztályába az 1929—30. iskolai évre felvételért pályázhatnak kifogástalan erkölcsi magaviseletű tanulók, ha 14. évüket betöltötték, de a 16. évet még nem lépték túl s a polgári vagy középiskola IV. osztályáról szóló félévi értesítőjük, illetőleg ugyanazon osztályról szóló bizonyítványuk legalább általános jó előmenetelt igazol. (Általános jeles : a rendes tárgyakból legfeljebb csak egy jó, általános j ó : legfeljebb egy elégséges.) A kérvényeket a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címezve, folyó évi április hó 30-ig azon intézet igazgatóságánál kell benyújtani, amelybe felvétetni kívánnak. Más úton (esetleg közvetlen a minisztériumba) beadott folyamodványok nem vétetnek figyelembe. Azok, akik előtanulmányaik során valamely tantárgy tanulása alól fel voltak mentve, felvételük esetén a tanév elején sikeres felvételi vizsgát tartoznak tenni. Az 160 pengő bélyeggel ellátott kérvényhez csatolandók: 1. születési anyakönyvi kivonat; 2. újkeletű hatósági orvosi bizonyítvány (ép test, teljesen egészséges érzékszervek, hibátlan beszélőszervek és színérzék és így a tanítói stb. pályára alkalmasság); 3. iskolai bizonyítvány a polgári vagy középiskola négy osztályáról (ha a kérvény beadása idején a IV. osztály elvégzését igazoló bizonyítvány még nincs, a I I I . oszt. bizonyítvány és a IV. oszt. félévi értesítő); 4. újkeletű hiteles községi bizonyítvány (családfő polgári állása, vagyoni állapota, jövedelme ; kérvényező magánvagyona, ösztöndíja, családtagok száma, életkora, családfő közvetlen gondozása alatt álló gyermekek száma);
meglássa azon a napon, amikor én elmegyek, megjön helyettem a maga fia ! Az asszony szeme felcsillant. Megragadta a francia fiú kezét. — Ugy-e, hogy megjön? Én is mindig úgy éreztem, hogy aznap kell megjönnie, mikor te innen elmész. Mert jó ám az I s t e n . . . Már látta a fiát itthon, — olyan biztosan látta, hogy igaz szívből sajnálta a másikat. De azontúl mégis kevesebbet beszélgettek egymással. Ültek a lócán szótalan, — a gránátos nyilván búsan haza gondolt és az asszonyt is kezdette mindjobban elfogni a fia utáni mondhatatlan vágy. Érezte a francia katona az állapotot, tudta, hogy mennie kell. Ha nem is volt egész egészséges, mankóján már úgy ahogy, elindulhatott. — Holnap, néni, holnap megyek! Az özvegy sírva borult a nyakába. De aztán beült a szoba sarkába imádságos könyve elé. Holnap végre hát meglátja a fiát. Nem hunyta be a szemét egész é j j e l . . . III. Másnap reggel, mintha csak vasárnap lett volna, felöltözött fekete ruhájába. Kezébe vette az imádságos könyvet és nyugodtan kiült a ház elé a kis lócára. Barázdás arca eszelős örömtől ragyogott; ajkai sebesen mozogtak, mert szüntelen buzgón imádkozott. A dologba menő falubeliek nagyot néztek, mikor a ház előtt elhaladtak. — Nincsen ma ünnep, n é n i ! — De van, — felelt ő komolyan, — a fiam jön meg ma ! — A fia jön m e g ? . . . Hej, boldog Isten, bár csak hallanánk már valamit a mieinkről! Néztek rá hitetlenkedve, de az özvegyasszony csak mosolygott kételyeiken. Ő tudta, minek kell ma elkövetkeznie ! Csak ült ott a lócán rendületlenül és várt. Sejtette, hogy ott bent
4 5. azokra nézve, akik a f. iskolai évben iskolába nem jártak, erkölcsi magaviseletükről községi bizonyítvány. Minden melléklet szabályszerű okmánybélyeggel látandó e l ; szegénységi bizonyítvány esetén a folyamodvány és mellékletei bélyegmentesek. Valamennyi intézetben a felsőbb évfolyamokba rendszerint az alsóbb osztályból fellépő intézeti rendes növendékek vétetnek fel. A gimnáziumi reáliskolai vagy leánygimnáziumi érettségi vizsgálatot tettek, a tanító-, illetőleg tanítónőképzőintézet V. osztályába folyamodhatnak s amennyiben hely van, felvétetnek, ha az iskolai év elején sikeres különbözeti vizsgát tesznek az intézet I — I V . osztályainak egyes tárgyaiból. Az intézetekkel kapcsolatos internátusokban és köztartásokban kifogástalan magaviseletű, szorgalmas és jeles előmenetelű szegény tanulók államköltségen kaphatnak díjmentesen; vagy kedvezményes díjért ellátást vagy ebédsegélyt. A kedvezmények a következők : I. Bentlakó tanulóknál: a) díjmentes, teljes ellátás; b) féldíj fizetésért teljes ellátás; c) egész díj fizetéséért teljes ellátás. II. A küntlakó tanulóknál: ebédsegély. Az ellátási díjak az 1928—29. tanévre a következőkben állapíttatnak m e g : a) tanítóképzőintézetekben : egész havi díj 44 P, féldíj 22 P ; b) tanítónő- és óvónőképző-intézetekben : egész díj havi 50 P, féídíj havi 50 P. Az ebédsegéllyel felvett tanulók havi 8 pengőt, a bentebédelő fizető növendékek 18 pengőt tartoznak fizetni úgy a tanító-, mint a tanítónőképzőilletőleg óvónőképző-intézetekben. A díjak havonként és előre fizetendők be az intézet pénztárába. Fizetésre kötelezett növendékek a tanév közben újabb kedvezményre nem számíthatnak. A 24.906—1927. V I . számú rendelettel megállapított díjakat minden növendék köteles az intézet pénztárába befizetni. A befizetés a beírás alkalmával egy összegben történik. Az érdeklődőknek a felvételre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos bármely természetű felvilágosítást az illetékes intézeti igazgatóság ad, ily megkeresésekhez válaszbélyeg csatolandó». Tanítói kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr Begya Tivadar elemi iskolai tanítót a törökszentmiklós-pusztakengyelújtelepi állami elemi iskolához, Czimbolinecz Emil elemi iskolai tanítót pedig a jászszentlászló-abaujszállási állami elemi iskolához rendes tanítókká nevezte ki. Gratulálunk!
búcsúra szedelőzködik a francia gránátos; hallotta a szobából mankója kopogását, de azért el nem tudott volna mozdulni arról a lócáról. Szemeit merően az utca végére függesztette, ott kell bejönnie a faluba a fiának. Mindjárt itt lesz. Szíve úgy dobogott, hogy majd meghasadt. És csakugyan vannak csodák a világon. Az utca végén a templom alatt egyszerre valóban lovasok jelentek meg. Négyen-öten lehettek; szaggatott dolmányban, búsan ügettek be a faluba. Az özvegyasszony kezében megremegett az imádságos könyv, de azért nem volt ő meglepetve. Csak felkelt és rendesre igazította a ruháját. Látta, a falubeli asszonyok sikoltozva mint futnak a hazatérő inszurgensek elé. Percrőlpercre nőtt a tömeg körülöttük, alig győztek a sok kérdésre felelni. A zenebona közepette némelyek kétségbeesetten kiáltottak fel, mások örömükben kacagtak vagy sírtak. Jöttek a huszárok, egyre közelebb jöttek. Bakó Péter, az őrmester lovagol elől, nagy cédulát tart a kezében. Ráismert az özvegyasszony a többire is, — az ő fia bizonyára meg akarja lepni, azért maradt el t ő l ü k . . . Nem állhatta tovább, kiment az utcára ő is. — Péter öcsém ! — kiáltotta s a hangja kissé elfúlt, — ugy-e, az én fiammal jöttek haza kentek? Az őrmester megállította a lovát és jódarabig némán, komoran nézett a jó asszonyra : — Nem véle jöttünk . . . — dörmögte végre. Aztán leszállt a lóról és odament hozzá: — hej néni, — nem jön vissza a maga fia többet soha ! . . . . — Az én fiam . . . mit mondasz? Kiesett az imádságos könyv a kezéből és egy szívszaggató nagyot sikoltott. A szomszédok erős karral fogták meg és úgy támogatták. Sűrű tömegbe gyülekeztek a népek köréje. — Hej n é n i ! — magyarázta Bakó Péter, — a maga fia volt a legderekabb, de hát azokat sze-
GÖRÖG-KATOLIKUS
SZEMLE
1929 április 14.
| f Dr. SZABÓ SIMON |
Onnantulról. A pravoszlávia a megszállott területen. Mul számunkban megemlékeztünk a munkácsi pra voszláv egyház kéréséről, mellyel Munkács váró sához fordult templomépítési segély iránt. A vá ros képviselőtestülete március 20-án tárgyalt* ezt a kérést, amely meglehetős élénk vitát kel tett. Jellemző módon a csehek voltak a segélj megadása mellett, a magyarok és rutének kivéte nélkül ellene szólaltak töl, kifejtve, hogy a szó ban forgó egyházközség nem is munkácsi, hanen oroszvégi, hogy hívei nem a város adófizetői, d( még csak nem is autonóm területi származásúak hanem bevándorlott idegenek s így semmiképeri sem áll meg az az érv, hogy a pravoszláv egyhá? a többi felekezetekkel egyforma elbánásra tarthat igényt. Mindamellett a képviselőtestület megszavazta a segélyt, 13 szavazat ellen 16 szóval. A többség érdekesen alakult k i : csehekből, akik közül csak egy,, zsidókból, akik közül kettő szavazott nemmel, csatlakozva így az őslakók (magyarok), rutének, sőt a kommunisták megtagadó álláspontjához.
Megilletődéssel vettük s tudatjuk olvasóinkkal a hírt, hogy a munkácsegyházmegyei székeskáptalan fejének, dr. Szabó Simon prelátusnagyprépost, az ungvári szeminárium rektorának lelke március hó 1-én Alkotójához visszatért. A megboldogult tudományos képzettségű férfi, egész-magyarországi íróink és harcos papjaink legkiválóbbjainak egyike volt. 0 szervezte meg egységes táborrá amerikai egyházainkat, majd hazatérve, az 1898—1906. években országos mozgalmainkban vett igen tevékeny részt. Érdemei folytán Nagy Vályi János halála után az eperjesi püspöki szék egyik komoly jelöltje volt. Az 1918 októberi felboruláskor az első napokban Budapestre sietett s itt aláírva a magyarrutén politikai programmot, ennek alapgondolatával tért vissza Ungvárra. Ott, mint a rutén nemzeti tanács elnöke, a lehetőség végső határáig képviselte a magyarnyelvű rutén állásponAz «autonom» tartománygyűlés. Az első fortot. Még a megszállás után is, mikor Massaryk mális ülés után mult hó 27-én tartotta első kurirja, közölte vele a Zsatkovics-féle «egyez- érdemleges ülését a «Kárpátoktól Délre eső ményt» s hogy a békekonferencia az autonom Rutén Autonóm Terület» (szószerint idézzük a területet a cseheknek ítélte — volt bátorsága békeszerződéseket) «autonóm» tartománygyűlése kijelenteni, hogy ez ellentétben van a rutén nép Ungvárott a megyeháza nagytermében. Az ülés tárgysorozatán az elnöki megnyitón (Rozszipál érzelmeivel. elnök: «Az ülést megnyitom»), a jegyzőkönyvPietizmusa Budapest akkori jászioszkárizmuhitelesítésen, a képviselők tiszteletdíjának megsával, magyar lelke a betolakodott ukránizállapításán kívül az útmesterek szisztematizálámussal megbarátkozni nem tudván, miután mint sának kérdése szerepelt, mely sokoldalú és életbemagasállású pap az egyébként szintén szerte- vágó fontosságú ügyekkel a tartománygyűlés tagozódott magyarságba sem kapcsolódhatott állítólag 45 perc alatt végzett. Nem tudjuk be, a cseh invázióval szemben a legerősebb rutén eléggé megróni ezt a könnyedséget, amely nem képes még egy oly nagyjelentőségű kérdésnél nacionalizmus álláspontjára helyezkedett azonsem a helyzet magaslatára emelkedni és méltó túl is. És mert becsületességét, önzetlenségét nivójú és tartamú vitát fejteni ki, mint aminő az erről az állásponttól semmi sem tudta eltéríteni, útmesterek szisztematizálása. Pedig hát csak 66 éves korában az ungvári közkórházban kellett a vak nem látja, hogy az autonóm területnek meghalnia. Gebe Péter püspök által beszentelt teljességgel semmi más baja nincs, mint az, hogy földi maradványai az őslakó magyar és rutén útmesterei mindeddig nem voltak szisztematitestvérek benső részvéte mellett március hó zálva . . . Most azonban már ez is rendben van ; 4-én helyeztettek el örök nyugvásra az ungvári lieb, Vaterland, magst ruhigsein, ámbár azt épen kathedralis sírboltjában. Legyen nyugalma bolnem sikerült még egészen biztosítani, hogy útmesterekül is ne csehek alkalmaztassanak, akik dog és emlékezete trianoni Magyarország görög— a köztudomásúlag lusta és műveletlen őslakatolikusai között is örök ! kókkal ellentétben — birnak az arravalóságnak Demeter Miklós.
reti legjobban a golyóbis meg az Isten is. Mellettem esett e l . . . Csendesen visszavezették a ház elé és leültették a lócára. Még egy darabig ott álltak körülötte, azután ki-ki hazament, mert bizony mások is sokan hiányoztak. A szegény asszony csak bámult merően maga elé. Mindegyre a fejéhez kapkodott és olykor szakgatottan, keservesen felkiáltott: — Megcsaltak ! Megcsalt az imádság ! . . . Hálátlan az Isten IV. Mankójára támaszkodva, útrakészen akkor jött ki a francia gránátos a házból. Nem értette ő azt a sok beszédet, de azért sejtette, hogy miről van szó. Oda bicegett az asszony elé, szólította, megilletődve beszélt hozzá. De az özvegy nem is látta. Csak akkor vetette fel a szemét, mikor a katona a keze után nyúlt. Iszonyodva kapta el a karját és csak nézett rá gyűlölködő keményen, kérlelhetetlenül. — N é n i ! — könyörgött a gránátos, — Isten áldja meg, én elmegyek . . . — E r e d j ! — fakadt ki az asszony, — te is megcsaltál! Csak e r e d j . . . — N é n i ! — rimánkodott a katona és még egyszer a keze után nyúlt, — ne hagyjon így elmennem ! — Eredj! — tiltakozott az özvegy háborodottan, — nincs Isten az égben ! Mint a kísértést, úgy távolította el magától a búcsúzót. A gránátos egy darabig még könyörgően nézett rá, aztán gyötrelmesen támaszkodva mankójára, búsan elindult. Ment, mendegélt, de aztán nagy nehezen mégis csak megfordult. Hiába, nem nézett rá többet a jó asszony! Már a harmadik háznál v o l t ; — bizony alig állt a lábán és- fáradtan támaszkodott oda egy öreg
akácfához. Még egyszer, utólszor visszapillantott. Ekkor azonban csodálkozva látta, hogy az özvegy fölkel a lócáról. Fölkelt és megindult feléje, — jött utána. Könnyei hosszan peregtek végig barázdás orcáján. *
Megállt a jó asszony előtte, de bizony jódarabig nem tudott szó jönni az ajakára. Csak nézett a gránátosra háborgó érzésekkel, — és mindegyre jobban elfogta a fullasztó zokogás. Végre haragosan tört ki belőle: — Te hálátlan, hát te is elhagysz engem? Hát volt lelked így itt hagyni egy szegény, megtört asszonyt? — Jaj, n é n i ! — rimánkodott a katona, — nincs itt helyem nekem többet. Az özvegy összecsapta a két kezét, aztán a fiú vállára tevé őket. — Ha már a fiam elhagyott, — legalább te, a másik fiam, — te ne hagyj el engem . . . Szegény fáradt fejét odahajtotta a gránátos vállára. Elérzékenyedten soká álltak ott együtt. Mankójára támaszkodva aztán lassan visszavezette a katona az özvegyet a házhoz. Mikor a kapuba értek, még egyszer ránézett a megtört anya. — Te fiú, — van-e neked édesanyád otthon? A gránátos lehajtotta a fejét és búsan szólt: — Árvagyerek vagyok, nincsen nekem senkim . . . — Akkor hát, — felelt az özvegy, — ne hagyj el engem ! Légy te ezentúl az én édes fiam . . . Nemrégiben voltam abban a veszprémmegyei faluban. Mikor kisétáltunk a földekre, egy szép szál legényt mutattak ott nekem az ekeszarvánál. Magyarul köszöntött minket, pedig a neve francia volt. Tán nem is tudta többé, hogy az öregapja még a Napoleon katonája, francin gránátos v o l t . . .
GÖRÖG-KATOLIKUS
1929 április 14. legfőbb biztosítékával, teljességével. ult raro/Á-
lta :elély :tel ,zóem de ak, jen ház trtilet ,zó)Ő1,
:ttő kók legforelső eső k a lése ülés ipái lyvleg;álátbeűlés ijuk nem :snél íeltó íő az csak tnek logy nativan ; épen r útakik őslagnak
az
ájropéer-műveltség
Munkács vízvezetéke és csatornázása. Pár nappal ezelőtt bontották föl Munkácson a város csatornázására és vízvezetékkel való ellátására hirdetett pályázatra érkezett hét ajánlatot. A legolcsóbb ajánlat — a Morva Betonirozó Vállalaté — 23, a legdrágább a Kress, prágai cég — közel 29 millió cseh koronával. Döntés még nem történt.
Az újvilágból. Az új «Egyetértés». Az eddig Szabó Miklós homesteadi görög-katolikus lelkész szerkesztésében megjelent «Egyetértés» március eleje óta New-Yorkban jelenik meg Tárkányi Béla szerkesztésében. Ezzel egyidejűleg a lap alakja is megváltozott: az Amerikában szokásos nagyalakú lappá, hetenként jelenik meg az eddigi havonként egyszeri megjelenés helyett és a görögkatolikus ügyeken kívül római katolikus kérdésekkel is foglalkozik. Amennyire sajnálatos, hogy az amerikai magyar grékusság nem tudott egymaga fönntartani a maga részére egy orgánumot, annyira örvendetes ez az együttműködés a katolikusság két ága között. Szívből kívánjuk, hogy a lap ez új viszonyai között virágozni tudjon. Hamilton. (Canada.) Az itteni magyarság 70 dollárt adományozott a csékei görög-katolikus egyháznak, a földreform végrehajtása során kapott föld megváltási árának törlesztésére. Az összeg gyűjtés útján jött össze, mely gyűjtésnél Rinkó Bertalan volt csékei lakos szerzett minden elismerésre teljes mértékben méltó érdemeket. pfMárcius 15. New-Brunswickban. A new-brunswicki (N. J.) görög-katolikus egyház március 17-én szabadságünnepet rendezett, melyen Rákóczi Ferenc életéből adtak elő műkedvelők egy színdarabot, igen sikeresen és nagy hatással. A mc-keesporti kántori állás. Mc-Keesport (Pa) görög-katolikus egyháza nehézségekkel küzd a kántori állás betöltésénél. A már meghirdetett pályázat eredménytelen maradt s a március 17-én Zubriczky Dezső lelkész elnöklete alatt összeült hitközségi gyűlés szerette volna a kérdést úgy olclaui meg, hogy az ideiglenesen Amerikában időző máriapócsi kántort, Popovics Mihályt kérte föl az állás elvállalására. Minthogy ez a kísérlet nem járt eredménnyel, új pályázatot hirdettek, amely valószínűleg kedvezőbb eredménnyel fog járni, mert egy pályázó már akadt is a michigani Detroitból.
Szentképek és szobrok, gők, gyertyatartók,
keresztek, füs-
tölők, szenteítvíztartók, oltárgyertyák,
oltárcsenkézmosók,
örökmécsesek, égő-
olaj és hozzávaló finom mécsbelek
WEISZ FRIGYESNÉL BUDAPEST, IV., FERENCIEK-TERE 3-4.
MEZ JW F
5 kg. postacsomagban bérmentve utánvéttel 12'— pengő.
H "
A MAGYAR MÉHÉSZEK ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZETE BUDAPEST, V., ARANY JÁNOS-UTCA l/s. SZÁM.
ITlLrflI
Mézet, viaszkot, sonkolyt legmagasabb napi áron Vásárol. — Kaptár, rtiűle'p s az összes méhészeti kellékekről árjegyzéket, szaklapból mutatványszámot kívánatra ingyen küld. a szövetkezet.
Szakkérdésekben
díjtalan
felvilágosítás.
SZEMLE
Olvasóinkhoz. Lapunkat — az első számban ismertetett igazgatósági határozattal megállapított 4 oldal helyett — ezúttal is 6 oldal terjedelemben bocsátjuk olvasóink rendelkezésére. Tesszük ezt azért, mert oly sok mondani valónk van, hogy arra a kiszabott igen szűk keret elegendő teret nem nyújt, de tesszük azért is, mert hitünk szerint lapunk terjedelmével is igazolnunk kell, hogy a görög-katolikus társadalom komoly tényező Magyarországon. Sajnos, a nagyobb terjedelem lényegesen nagyobb költségeket okoz s szerény anyagi eszközeink időelőtti kimerülését idézheti elő. Arra kérünk ennélfogva mindenkit, aki ügyünk iránt lelkesedik, hogy a jelen számunkhoz mellékelt csekklap felhasználásával mielőbb siessen az egyébként is nagyon csekély összegben — ez év hátralevő részére 3.75, illetőleg 6 P-ben — megállapított előfizetési díj beküldésével támogatásunkra. Annál is inkább kérjük ezt, mert ha kellő érdeklődés nem fog mutatkozni, akkor a közöny, társadalmunk életképességének és létjogosultságának hiánya lesz az oka, ha még egy sokkal kisebb társadalmi érdekeltség igényeit is alig kielégítő, szerényebb sajtóorgánumot sem fogunk tudni fenntartani.
HÍREK 44.981. számú postakarékpénztári csekkszámlánkra szóló befizetési lapokat mellékelünk jelen számunkhoz, hogy az előfizetést megkönnyítsük. Szövetségünk a Társadalmi Egyesületek Szövetségében. Tudvalevőleg a Magyar Görögkatolikusok Orsz. Szövetsége tagjává lett a Tesz-nek, mely az összes keresztény és hazafias irányú egyesületeket egyesíti magában. — E hó harmadikára hivattak meg a Magosz képviselői: Gróh István és Szaplonczay Ödön dr. az ünnepélyes avatásra. Az avató ülésen a kormányzóelnök József Ferenc kir. herceg elnökölt, mellette iglói Szontágh Tamás és Altenburger Gyula ültek az. elnöki asztalnál. Az elnöklő fenség lelkes szózata mély benyomást tett a megjelentekre. Az esküt Szontágh Tamás olvasta fel, utána Altenburger Gyula üdvözölte az új tagok képviselőit. A hivatalos aktus befejeztével a királyi herceg magánkihallgatáson fogadta a felavatottakat. Műsoros előadás Hajdúböszörményben. Húsvét első- és másodnapján délután a Mária-leánykongregáció tartott fényes műsorú előadást. Két teljes órán keresztül szórakoztatták a közönséget színdarabbal, monológokkal, dialóggal, szavalatokkal és énekszámokkal, melyeket a kongregáció énekkara adott elő. Az előadást Hegedűs Mária elnöknő nyitotta meg és Véghseő Dániel esperes-lelkész zárta be. A fényesen sikerült műsoros délutánokért az érdem elsősorban dr. Balogh György segédlelkészt, a kongregáció vezető-elnökét illeti meg, ki fáradságot nem ismerő buzgalommal tanította be a szereplőket. Az énekszámokat Malmos István és Gariscsák József tanítók tanították be. Az előadásokon befolyt összeg a kongregáció könyvtára javára lesz fordítva. A Szent Miklós Társaság Nyíregyházán e hó 6-án este a görög-katolikus iskola emeleti termében igen jól sikerült bátyus estét rendezett. — Budapesten ugyancsak 6-án este volt a Társaság összejövetele, melyen határozatba ment, hogy a Társaság tagjaihoz felszólítás megy a Magoszba való belépésre s a Görög-katolikus Szemlére való előfizetés iránt. Népművelödési előadások Hajdúböszörményben. Nagy érdeklődés mellett és igen jelentős sikerrel jártak a népművelödési előadások Hajdúböszörményben. Már az is bizonyítéka a sikernek, hogy összesen húsz ilyen előadás volt megtartható a görög-katolikus egyház keretében. Az előadások mindenkor vasárnap délután tartattak meg, minden esetben nagyszámú közönség előtt. Előadást tartottak: Véghseő Dániel, dr. Balogh György lelkészek, Sztopkó Nándor állatni állatorvos, dr. Balogh Lajos orvos, Gariscsák József és Malmos István tanítók vallástani, történelmi, földrajzi, gazdaságtani, állattani és egészségtani dolgokról.
5 Nyilvános nyugtázás és köszönet. A Vasvári Pál Kör február 3-án megtartott kultúrestélyének céljaira a következő adományok, felülfizetések és jegymegváltások folytak be a Kör pénztárába : ioo P-t kegyeskedett adományozni: Miklósy István püspök urunk Őméltósága és Papp Antal c. érsek úr Őexcellenciája; 8oP-t: a máriapócsi szent Bazil zárda főnöksége, Melles Emil és neje; 50 P-t: dr. Sereghy Mihály és neje, dr. Újhelyi Andor, dr. Hodobay Sándor és neje, dr. Medvigy Gábor és neje; 45 P-t: dr. Papp Emil és neje ; 40 P-t: dr. Csopey Dénes és neje, Papp János és neje ; 35 P-t: dr. Hodinka A n t a l ; 30 P-t: dr. Mankovich Antal és neje, Páskády János, dr. Farkas Ákos és neje; 28 P-t: özv. Janovich Emiiné, Jaczkovich Iván és neje; 25 P-t: dr. Szémán István és neje, Schirilla Sólon és neje, Orosz József ; 24 P-t: Moldován Béla és neje; 20 P-t: dr. Wolkenberg Alajos, Bányay Jenő, Fedák Miklós és neje, dr. Krajnyák Gábor és neje, Spiry Elek és neje, Fejéregyházy Valér és neje, Édes Endréné, Répássy Miklós, Medvigy István és neje, Katrics Vilmos, Neviczky Antal alezredes, dr. Nehrebeczky György, dr. Szabó Jenő, dr. Rácz Mihály és neje, Zapotoczky Konstantin, Orincsák Miklós, dr. Bukó vszky György, Szuchy Endre, Petrovich Jenő és neje, Laurisin Miklós és neje, Veghseő Dániel és neje, dr. Sipőcz Jenő, dr. Danilovics P á l ; 19 P-t: Popovics Andor és neje ; 15 P-t: dr. Janovich Gyula és neje, dr. Illés József és neje, dr. Markos Olivér és neje, dr. Petách Endre, dr. Vaszkó Endréné, Tivadar Elek, Nóvák Bertalan; 14 P-t: dr. Szaplonczay Ö d ö n ; 13 P-t: Juhász G. József; 12 P-t: Glaser J . Gyula, Lucza János, Hubán Gyula ; 10 P-t: dr. Eckmann János, özv. dr. Vargha Gézáné, Kocsis János, Szaplonczay Mihály, dr. Czyzewszky Gyula, Fodor János, Medveczky Jenő, dr. Gönczy István, Fesztóry Sándor, dr. Mikita Elemér, dr. Juhász István, Neviczky Konstantin, Tóth János, Weszelovszky Vilmos, dr. Simon László, Kiss Jenő, dr. Szaffka Dénes, dr. Szász Sándor, Rotharidesz Endre, dr. Illés Andor, Rojkovich Pál, dr. Sztankay István, dr. Nóvák Andor, Uriskó János, Prodán János, dr. Borody Béla, dr. Schirilla Achilles és neje, dr. Kiss Károly, Melles Géza, dr. Zombory Emil, dr. Melles Sándor, Damjanovich Ágoston, Tóth György, Ruttkay Gyula, Kobulniczky Cyrill, Kiss Kornél; 9 P-t: Gorzó Dénes; 8 P-t: Mátyás József, Mosolygó József, dr. Veress János, Legeza József, Hudáky Gyula, dr. Lipcsey Miklós, Csopey J e n ő ; 6 P 66 fillért: Ivancsó Jenő Ödön ; 6 P-t: dr. Zubay István, dr. Hanuy Ferenc, Zapotoczky Jenő, Karap Cyrill, Történeti Lapok Kolozsvár szerkesztősége, Janovich Miklós, Székely Gyula, Hegedűs József ; 5 P-t: Gróh István, Kemény Gusztáv, Kiss Andor, dr. Halmos Andor, Totin Andor, Szemerszky János, dr. Kiss Andor, Karosi Ferenc, Boross G. Viktor, dr. Tóth István, dr. Jeles Béla, Petrássovich Béla, Mosolygó Sándor, Kedves Miklós, dr. Damjanovich Miklós, Szemerszky M y r o n ; 4 P-t: dr. Dankó János, Weszely Gézáné, Rusznák Imre, Moldován Péter ; 3 P-t: Petrasovszky Leó. A rendezők a 3 P köteles díjukon felül 2 P felülfizetést a d t a k : dr. Spiry Elek, Csocsán Viktor, dr. Répássy György, dr. Répássy László, Zékány Zoltán, Szémán Andor. Amidőn az adományokat nyilvánosan nyugtázzuk, hálás köszönetet mondunk az adományozóknak. Az évenkint megnyilvánuló hathatós támogatásukkal elérhettük azt, hogy a többi nagy társadalmak példájára mi is alkalmat nyujthatunk a nagy nyilvánosságnak, hogy belső életünkbe bepillantást nyerjen. A kultúrestély tiszta bevételét a Vasvári Pál Kör segélyalapjához csatoltuk. Itt jegyezzük meg, hogy Körünk tíz szegénysorsü egyetemi hallgatónak nyújt állandó menza-segélyt. Dr. Kr ajnyák Gábor, a V. P. Kör ig. elnöke. Kovácsevics Milenkó-cég hirdetésére ezúton is felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, tesszük ezt különösen azért, mert ennek a nagy cégnek cégvezetője dr. Takács Sándor ungvári fiú (Takács László elemi iskolai igazgató fia), ki már ezért is különös készséggel és a legnagyobb előzékenységgel áll a kedves felvidéki ismerősök rendelkezésére.
GÖRÖG-KATOLIKUS
6
SZEMLE
A MAGOSz hírei.
Gazdálkodás.
44.980.
Az idei tél és a vetések.
számot kapott a MAGOSz ú j postatakarékpénztári csekkszámlája, kérjük tehát hittestvéreinket, hogy a Szövetséget illető mindennemű befizetéseket ezentúl erre a számra szíveskedjenek intézni. A MAGOSz helyi csoportjai. Szükségesnek látjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a Szövetség tagjai lehetnek — az alapszabályok 10. és 11. §§. szerint — «nemre való tekintet nélkül, mindazon görög-katolikus magyar állampolgárok, akik a magyar haza iránti hűség tekintetében kifogás alá nem esnek, közönséges bűntény miatt büntetve nem voltak, bűnügyi eljárás alatt nem állanak, valamint jogi személyek.» A tagsági kötelezettség három évi időtartamra szól és évi 2 pengő tagdíj fizetése mellett. Kérjük egyúttal a főt. lelkész urakat, hogy a belépő tagok neveit velünk közölni szíveskedjenek. Amennyiben pedig teendőik nem engednék meg, hogy ezzel foglalkozzanak, kegyeskedjenek a tanító urak valamelyikét bízni meg, illetve kérni föl nevünkben e teendők ellátására. — Ismételten fölhívjuk tehát hittestvéreinket a Szövetségbe való belépésre, hogy minél több helyen gyűlhessen össze a helyi csoport megalakításához szükséges minimális húsz tag. Lelkészi gyűlések. Tisztelettel fölkérjük nagyságos és főtisztelendő esperes hittestvéreinket, hogy a tavaszi kerületi gyűlések időpontját velünk közölni szíveskedjenek. A MAGOSz vidéki szervezkedése érdekében ugyanis óhajtanánk e szervezkedés megbeszélése céljából a gyűlésekre a központból küldeni ki képviselőket.
Az ország legnagyobb keresztény textil cége
KOVÁCSEVICS MILENKO IV., Petőfi Sándor-n. 3. sz. az udvarban és az emeleten.
Telefon : Automata 897—03.
HlllllllllllllllllllllllllltlIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
Női tavaszi kabátok és esőköpenyek, szövet-, bélés-, selyem- és vászonáruk, kész fehérnemű, kötött-, szövött- és divatáru, szőnyeg, függöny, paplan, takaró, matrac.
REVERENDASZÖVETEK, TEMPLOMSZŐNYEGEK. Főtisztelendő szerzetes és apácarendek, katholikus intézmények és társadalmi egyesületek szállítója.
iiiiiiiiiiiiillliiliiiiiiiiiiiiiliiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiuiiililllllllllllll
Kívánatra,
kedvező feltételek!
fizetési
December közepe óta az időjárást mindennek lehet mondani, csak rendesnek nem. A hőmérő olyan kirándulásokat csinált a fagyáspont alá, amilyenek nálunk évtizedek óta — az időjáráskutató (meteorológiai) intézet szerint 1865 óta — nem fordultak elő. Január derekán 20 fokos hidegek jártak, februárban csaknem egész hónapban 10 fok alatt maradt a hőmérséklet, de értünk 22—25, sőt 30 fokos hideget is, különösen az ország keleti részein, tehát épen a minket legközelebbről érdeklő területen. Azóta valamennyire enyhült az időjárás, de még ma, április elején, elég sűrű hópelyhek szállingálnak az ablak előtt. A vetések bizony megsínylették ezt a szokatlan időjárást. Ahol hó nem esett, vagy ha esett is, a rettentő viharok elfújták a földekről, ott a fagy okozott károkat; sok helyen a vadludak is lelegelték a védőtakaró nélkül maradt zsenge vetést; ahol pedig a szél összehordta a havat, ott meg a megfulladás fenyegeti a vetést. Még ahol nem kerül is kiszántásra a dolog, ott is különös gondot kell ilyenformán fordítani a vetések megmentésére. Ahol még magasan fekszik a hó, 5—6 méter távolságban lyukakat kell ásni a hóba, hogy a növényzet levegőhöz jusson. Ahol a vetés fölfagyott, vagyis kiemelkedett a földből, ott a lehengerelés segít, hogy a gyökerek újra a földbe kerüljenek vagy legalább a fiatal növény új gyökereket hajthasson. Ahol a kifagyás már a vetés felét is elpusztította, legjobb újra szántani, mihelyt az idő engedi és újra vetni. J ó , termékeny földeken lehet tavaszi búzát is vetni, gyengébb földeken meg kell elégedni az árpával vagy a zabbal. A kiszántással azonban nem kell sietni: ha a megmaradt bokroktól még lehet remélni, hogy kedvezőbb időjárás esetén el tudnak bokrosodni, úgy egy kissé nagyobb gondozással még meg lehet menteni az aratást. Ez a különös gondozás abban áll, hogy csilisalétrommal trágyázunk, még pedig az előzőleg fölfogasolt vetésre holdanként 50—60 kilót szórunk el, esetleg kétízben : először 30 kilót és csak később, ha ez nem mutatkozott elégnek, szórjuk el a másik 20—30 kilót is. Hogy egyenletesebben tudjuk elszórni a műtrágyát, a nagy csomókat ajánlatos összetöretni, aztán az egészet homokkal vegyíteni s így szórni el a vetésre. Azután tövisboronával járunk végig a földeken, hogy a levelekről a műtrágyát leseperjük. Ha a föld állapota engedi, az elszórás előtt hengerezzük le a fölfagyott vetést, ha pedig a föld nagyon megülepedett volna, fogasoljuk föl. Ha hengerelésre nincs szükség, fogasolni pedig nem lehet, úgy szórjuk el a trágyát és akkor fogasoljunk, ha már rá lehet a földekre menni fogassal. Csilisalétrom helyett mésznitrogént is használhatunk, különösen jobb földeken. Ennek hatása azonban száraz időjárás mellett későbbre mutatkozik m e g ; erre tehát tekintettel kell lenni. Jó, esős — de nem túlságosan esős — időjárás mellett a hatásnak két hét alatt kell megmutatkoznia. A megritkult lucernát, herét felfogasolás után iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiimuni
1929 április 14. gyéren újra vetjük s az elvetett magot újból alaposan befogasoljuk. A csilisalétrom, illetőleg mésznitrogéntrágya hatása rendkívül nagy és ha az időjárás'ezentúl jobbra változnék, úgy a vetések teljesen ki is heverhetik a télokozta károkat. Mindenesetre azonban még e hóban kell ezeket a trágyázásokat elvégezni, ha eredményt akarunk látni.
SZERKESZTŐI
ÜZENETEK
Magosz. A sajtóalap céljaira eddig beérkezett adományok nyilvános nyugtázását helyszűke miatt a következő számra voltunk kénytelenek halasztani. K. E., Ksmjn. Nem tudjuk, elismerésnek vagy"gáncsnak méltóztatott-e szánni lapunk nívójára vonatkozó megjegyzését: mi mindenesetre magunk is tudatában vagyunk ennek a körülménynek és súlyos hiányosságnak tartjuk. Sajnos azonban, akikre egyelőre számíthatunk, kissé messze estek már népünk zömétől. Javulást remélünk azonban e tekintetben is, ha Szövetségünk Isten segítségével megerősödik s a városok és",; a falvak lakói között élénkebb érintkezést sikerül létrehoznunk. Alapos és gyökeres változást azonban csak akkor várhatunk, ha azok, akik állandóan és közvetlenül együtt élnek népünkkel, segítségünkre jönnek: jegyzői karról alig beszélhetünk s így csak a lelkészi és tanítói kartól remélünk és kérünk ez irányban minél hathatósabb támogatást. — A közölt címeket köszönjük, a^ számokat megindítottuk. — Hálás köszönet a kilátásba helyezett áldozatkészségért. — Dr. B. B. Vts. A fentiekhez még csak azt tehetjük hozzá, hogy ellenkezőleg, a legnagyobb örömmel fogadunk főleg az említett irányú cikkeket. Nem tudjuk ellenben, hogy kéthetenként megjelenő lapnál volna-e értelme az időjárási prognózis közlésének, miután a Meteor. Int. kérdésünkre azt a. fölvilágosításta adta, hogy 48 óránál hosszabb időre a jóslás teljesen lehetetlen. A vetésjelentés lapzártaig nem jelent meg. Egyéb megjegyzéseit nagyon köszönjük. — R. S. Bpest. Nagyon köszönjük, lehetőség szerint sorát ejtjük. A lapot megindítottuk. — L. Ö. Cske. Őszinte köszönet. Az említett számot megküldtük. — H. B. Szszó. Levél és nyolc lappéldány ment. Köszönet. — B. H. Dhrti. Ugyanakkor már útban volt; a kezdet zökkenőiért kegyes elnézést kérünk. Az összes vidéki tudósító uraknak. Jövő számunkba, mely a pünkösdi ünnepekre való tekintettel, május 5-én jog megjelenni, április hó 30-ig fogadhatunk el közléseket. — Olvasóinkhoz. Köszönjük a közölt előfizetéseket, a lapokat megindítottuk, azonban ugyanoly mennyiséget, mint az 1. számból — némileg leszállítva — külön is küldünk a 4. számig bezárólag, könnyebb terjeszthetés érdekében. Az 5. számtól kezdve már csak előfizetők kapják a lapot, csekély kivételektől eltekintve.
Kiadja a M A G O S z . A kiadásért felelős: Dr. Szaplonczay Ö d ö n
HARANGMUVEK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, MÚZEUM-KÖRŰT 21. Telefon: 866-71.
A legkényesebb izlést is kielégítő legtökéletesebb harangokat gyártja. Díjtalan
szakértői
kiszállás.
Fizetési kedvezmények! iiiuiiiiiiiiiiiiu
elsőrendű gőzmosóda és vegytisztítóvállalatának központja II., Margit-körút 64|b. Telefon: Automata 5C8-92-
SZALONTAY ELEK b S ^
F I Ó K Ü Z L E T E K : IX., Mesterr-u 5 II Török-u 8 IX Gróf Haller-u. 8-10. V I D É K E N : Szolnok, Baross-út 25. Sopron, Előkapu-utca 13. Gyula, Korvin-út 11. Nyíregyháza, Holló-utca 1. Gyöngyös, B r u c k n e r - k ö z . " Mezőkövesd, Fő-utca, Szöv. Székház. Sátoraljaújhely, Gróf Somogyi Ilona-utca 3. Bicske, Piac-tér 13.
I
Tisztelettel értesítem a görögkatolikus hittestvéreket, hogy fehérneműtisztító-intézetem valamm^ ország különböző városaiban tart üzleteket. I ? y tehát mindenütt rendelkezésére állok a görog-katolikus kozonsegnek. Nagy megtakantast ér el, ha fehérneműje, férf. és női
szakértelemmel kilós ruhát is. Tíz kilón felüli mennyiséget dijta.anul hozat el és száUittat ismét haza
Saját speciális eljárás. Gallértörés nincs többé 1 Nem zománcfény, hanem a legtökéletesebb békebeli gallértisztítás. Sehol ilyen kíméletes kezelés. Simasága páratlan, piszkot nem fog,több napig hordható.
Darabja
12
fillér.
Inget, gallért, kézelőt, függönyt és kelengyét legszebben és legolcsóbban tisztítok.
Kelmefestés,
vegytisztítás.
Pontos és gyors kiszolgálás. Vidéki magánfeleknek külön postaosztály. Költség nincs.
Ha gallérjait vagy egyéb fehérneműjét bármely budapest. üzletembe csütörtök délig leadja úgy már szombaton delu án k i h a t j a ^ V.dék. uzlete.m^n kedden estig beadó t fehérneműket ugyanott szombaton már kiadhatom. — Ne tessék másnál k.sérletezm, mert gőzmosódám szép munkajavai es pontosságával vezet, Győződjön meg róla, hogy egy próba után saját érdekében állandóan nálam tisztíttat. Testvéri üdvözlettel SZALONTAY E L E K minimum Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. - Nyomdaigazgató: K o h l F e r e n c .
