A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA
Budapest, 2008. november 15., szombat
TARTALOMJEGYZÉK 2008: LXVII. tv. 2008: LXVIII. tv. 2008: LXIX. tv.
2008: LXX. tv.
161. szám
Ára: 465,– Ft
Oldal A távhõszolgáltatás versenyképesebbé tételérõl . . . . . . . . . . . . . Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességérõl . . . . . . . . . . . . . . A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A villamos energiával összefüggõ egyes kérdésekrõl. . . . . . . . . .
19414 19419
19424 19429
19414
MAGYAR KÖZLÖNY
II. Törvények
2008/161. szám
érdekében – külön jogszabályban meghatározottak szerint, a fogyasztó jövedelmi helyzetére figyelemmel differenciált összegû támogatást nyújt.
2008. évi LXVII. törvény
II. Fejezet
a távhõszolgáltatás versenyképesebbé tételérõl*
AZ ENERGIAELLÁTÓK JÖVEDELEMADÓJA
Az Országgyûlés az Alkotmány 19. § (3) bekezdés b) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következõ törvényt alkotja:
A jövedelemadó alanya
I. Fejezet A TÁVHÕSZOLGÁLTATÁS HATÉKONYABBÁ TÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK 1. § A távhõ lakossági felhasználóit sújtó versenyhátrány csökkentésében és megszüntetésében való közremûködés állami feladat. 2. § (1) A központi költségvetés az energiafelhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal a távhõfelhasználás költségeinek csökkentése érdekében a távhõt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához külön jogszabályban meghatározottak szerint támogatást nyújt. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatások nyújtásánál elsõbbséget kell biztosítani a távhõfogyasztás szabályozását és mérhetõvé tételét lehetõvé tevõ egyedi fûtésszabályozás kialakítása érdekében történõ felújításoknak. (3) A felhasználó köteles visszafizetni a (2) bekezdés szerinti célra igénybe vett, a 16. § a) pontja szerint kiadott kormányrendeletben meghatározott támogatásnak az igénybevételtõl eltelt idõre számított jegybanki alapkamattal növelt összegét, ha a felhasználási hely a támogatás igénybevételétõl számított három éven belül kiválik a távhõszolgáltatás rendszerébõl. (4) A (2) bekezdés szerinti támogatások pályázati feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az lehetõvé tegye a lakóközösséget terhelõ saját rész helyi önkormányzat általi átvállalását. (5) A társasházi és lakásszövetkezeti tulajdonostársak a távhõfogyasztás szabályozását és mérhetõvé tételét lehetõvé tevõ korszerûsítésrõl, illetve az ezzel közvetlenül összefüggõ kérdésekrõl az összes tulajdoni hányad több mint felével határoznak. 3. § A központi költségvetés a lakossági távhõfogyasztók számára a távhõszolgáltatás igénybevételéhez – a távhõfogyasztás szabályozhatóságának és mérhetõségének általánossá válásáig fennálló versenyhátrány csökkentése * A törvényt az Országgyûlés a 2008. november 10-i ülésnapján fogadta el.
4. § (1) A jövedelemadó alanya az energiaellátó, kivéve, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be. (2) A jövedelemadó-kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.
Az adókötelezettség 5. § (1) A jövedelemadóból származó bevétel a központi költségvetés 2–3. §-okban meghatározott célok megvalósítására irányuló célelõirányzatát illeti. (2) A jövedelemadó alanya az adókötelezettség teljesítése során az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjérõl szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
A jövedelemadó alapja 6. § (1) A jövedelemadó alapja az adóévi beszámolóban kimutatott adózás elõtti eredménynek a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a (6) bekezdés szerint módosított, továbbá ha nemzetközi szerzõdés így rendelkezik, a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti jövedelemadó-alapnak megfelelõ tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege. (2) Növelõ tételek: a) a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendõ), ráfordításként elszámolt adó, b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás elõtti eredmény terhére elszámolt összege, c) az adóalany jogutódlással (átalakulással) történõ megszûnése esetén a jogelõdnél utolsó adóévében, az adóalanyból történõ kiválás esetén a jogutódnál elsõ adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel,
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
d) a (3) bekezdés c) pontja alapján csökkentõ tételként figyelembe vett összegbõl a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentõ tételként figyelembe vett) összeg, továbbá az adóalany jogutód nélküli megszûnésének adóévében a (3) bekezdés c) pontja alapján csökkentõ tételként figyelembe vett összegbõl az a rész, amelyet az adóalany még nem számolt el növelõ tételként, e) a (3) bekezdés d) pontja alapján csökkentõ tételként figyelembe vett összegbõl a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentõ tételként figyelembe vett) összeg, továbbá az adóalany jogutód nélküli megszûnésének adóévében a (3) bekezdés d) pontja alapján csökkentõ tételként figyelembe vett összegbõl az a rész, amelyet az adóalany még nem számolt el növelõ tételként, f) a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés során a tõketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követõ adóévben, g) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg. (3) Csökkentõ tételek: a) az adózás elõtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék, az ellenõrzött külföldi társaságtól kapott osztalék kivételével, b) az adózás elõtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás elõtti eredmény javára elszámolt összege, c) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél), ha a tag (a részvényes) alkalmazni kívánja e csökkentõ tételt, feltéve, hogy a tag (a részvényes) a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván, d) a kedvezményezett átalakulásban részt vevõ társaság tagjánál (részvényesénél) az átalakulás következtében kivezetett részesedés könyv szerinti értékét meghaladóan a társaság jogutódjában szerzett részesedés bekerülési értékeként az adóévben elszámolt bevétel, ha a tag (a részvényes) alkalmazni kívánja e csökkentõ tételt, feltéve, hogy a tag (a részvényes) a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,
19415
e) kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál – választása szerint, az átvevõ társasággal írásban kötött szerzõdés alapján, az (5) bekezdésben meghatározott feltételekkel – az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó része, f) a forintról devizára, devizáról forintra vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követõ adóévben, g) az adóellenõrzés, önellenõrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg. (4) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelõd, illetve a jogutód – választása szerint – nem alkalmazza a (2) bekezdés c) pontját, feltéve, hogy a jogutód létesítõ okirata tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást. (5) A (3) bekezdés e) pont alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerzõdés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív idõbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, valamint a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást. (6) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogutód a jogelõdtõl átvett, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevõ társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív idõbeli elhatárolást is) figyelembe véve az átalakulást, illetve az eszközátruházást követõen a jövedelemadó-alapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás nem történt volna meg. Kedvezményezett átalakulás esetén a jogutód, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevõ társaság az átértékelt, illetve átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelõdnél az átalakulás napjára, illetve az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, illetve az átvételt követõen a jövedelemadó-alap módosításaként elszámolt összeget is. (7) A (4), illetve (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásának további feltétele, hogy átalakuláskor a jogelõd (kiválás esetén, továbbá, ha a jogelõd külföldi vállalkozónak nem minõsülõ külföldi személy, akkor a jogutód), kedvezményezett eszközátruházáskor az átadó, (ha az átadó külföldi vállalkozónak nem minõsülõ külföldi személy, akkor az átvevõ) a választását az átalakulás, illetve az eszközátruházás adóévérõl szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.
19416
MAGYAR KÖZLÖNY
(8) Amennyiben az adóalany kapcsolt vállalkozásával a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a alá tartozó jogügyletet köt, úgy az adóalap megállapításkor köteles az abban foglaltakat megfelelõen alkalmazni. (9) A külföldrõl származó jövedelmet e § rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldrõl származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhetõ költségeket, ráfordításokat, adózás elõtti eredményt módosító tételeket. A külföldrõl származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldrõl származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhetõ – de nem a kizárólag belföldrõl származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás elõtti eredményt növelõ, csökkentõ tételeket. (10) A (9) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont jövedelemadó nem haladhatja meg az adott jövedelemre jutó jövedelemadót, de legfeljebb a külföldön fizetett (fizetendõ), illetve a nemzetközi szerzõdés alapján külföldön érvényesíthetõ adó közül a kisebb összeget. (11) A több engedéllyel rendelkezõ, illetve engedélyes tevékenységen kívüli tevékenységet végzõ, a 10. § 1. pontjának 1.3–1.5. alpontja szerinti adóalanynál az adóalap a (2)–(9) bekezdés alapján meghatározott összegnek az arányos része, az arányt a jövedelemadó-köteles tevékenységek – a beszámoló kiegészítõ mellékletében bemutatott – eredményének az adóalany eredményének százalékában (kéttizedesjegyre) számítva kell meghatározni.
A jövedelemadó mértéke 7. § A jövedelemadó a pozitív adóalap 8 százaléka.
A jövedelemadó bevallása, megfizetése 8. § (1) A fizetendõ jövedelemadó a 7. § szerint megállapított összeg, csökkentve a (2) bekezdés szerint beszámított összeggel. (2) Az adóalany az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallja és megfizeti a várható jövedelemadó 90 százalékát. Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelõzõ adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. (3) A fizetendõ jövedelemadót az adózás rendjérõl szóló törvényben a társasági adóra elõírt határidõben kell megállapítani, bevallani és megfizetni, illetve ettõl az idõponttól lehet visszaigényelni.
2008/161. szám Vegyes rendelkezések
9. § (1) A jövedelemadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni. (2) A naptári évtõl eltérõ üzleti (adó-) évet alkalmazó adóalany a jövedelemadó kötelezettséget az adóéve elsõ napján hatályos szabályok szerint teljesíti. (3) Ha nemzetközi szerzõdés a külföldön fizetett (fizetendõ) adó beszámításáról rendelkezik, akkor a megállapított jövedelemadóból adóvisszatartás formájában levonható a külföldön fizetett (fizetendõ) adó, de a beszámított összeg az adóévre fizetendõ más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthetõ.
Fogalmak 10. § E fejezet alkalmazásában 1. energiaellátó: 1.1. a szénhidrogén-kitermelési tevékenységet végzõ, a bányászatról szóló törvény szerinti bányavállalkozó, 1.2. a kõolajtermék-elõállító, a jövedéki engedélyes kõolajtermék nagykereskedõ, 1.3. a földgázellátásról szóló törvény szerinti földgázkereskedelmi engedélyes, 1.4. a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-kereskedelmi engedélyes, 1.5. a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelõi engedélyes, azzal, hogy a villamos energia kötelezõ átvételi rendszerében értékesítõ termelõk közül kizárólag az 50 MW beépített teljesítõképességet meghaladó teljesítõképességû erõmû termelõi engedélyese; 2. beszámoló: a számvitelrõl szóló törvény szabályai szerint készített beszámoló, ide nem értve a konszolidált beszámolót; az adóévrõl beszámoló készítésére nem kötelezett esetében a számvitelrõl szóló törvény kettõs könyvvitelt vezetõkre vonatkozó elõírásai szerint készített nyilvántartás; 3. telephely: az adóalany tevékenysége gyakorlásának a székhelytõl különbözõ helyen lévõ, a cégjegyzékben feltüntetett helye, a külföldön lévõ telephely, illetve külföldi székhelyû adóalany esetében a nemzetközi szerzõdésben meghatározott belföldön lévõ telephely; 4. külföldi vállalkozó: a Tao. tv. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott személy; 5. árbevétel: a Tao. tv. 4. § 4. pontjában meghatározott fogalom; 6. ellenõrzött külföldi társaság: a Tao. tv. 4. § 11. pontjában meghatározott fogalom; 7. kedvezményezett átalakulás: a Tao. tv. 4. § 23/a. pontjában meghatározott fogalom, figyelembe véve a Tao. tv. 4. § 32/a. pontjában foglaltakat is; 8. kedvezményezett eszközátruházás: a Tao. tv. 4. § 23/b. pontjában meghatározott fogalom, figyelembe véve a Tao. tv. 4. § 32/a. pontjában foglaltakat is;
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
9. kedvezményezett részesedéscsere: a Tao. tv. 4. § 23/c. pontjában meghatározott fogalom, figyelembe véve a Tao. tv. 4. § 32/a. pontjában foglaltakat is; 10. kõolajtermék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 52. § (1) bekezdésének a)–f) pontjaiban felsorolt üzem- és tüzelõanyag.
III. Fejezet AZ ÁRKÉPZÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁNAK ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK 11. § A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 4. § (1) bekezdése a következõ új d) ponttal egészül ki: [A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az e törvény hatálya alá tartozó és hatáskörébe utalt létesítmények és engedélyesek tekintetében] „d) ellátja az ármegállapítással összefüggõ, e törvényben meghatározott feladatokat.” 12. § (1) A Thtv. 38. § (5) bekezdésének felvezetõ szövege helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Abban az esetben, ha a távhõvel ellátott épületben lévõ, külön tulajdonban és külön használatban álló épületrészben kívánják a távhõ igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közüzemi szerzõdés módosítását, ha együttes feltételként:” (2) A Thtv. 38. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Amennyiben a felhasználó a távhõvel ellátott épületben lévõ, közös tulajdonban és közös használatban lévõ épületrész fûtését meg kívánja szüntetni, és ez a közüzemi szerzõdés módosítását teszi szükségessé, a szerzõdés módosítására vonatkozó igényt a távhõszolgáltató nem utasíthatja el.” 13. § A Thtv. 57. §-a a következõ új (3) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik: „(3) A távhõszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhõszolgáltatás díját, illetve a távhõnek a távhõtermelõ és a távhõszolgáltató közötti szerzõdésben meghatározott árát külön jogszabályban meghatározott szempontok szerint úgy kell meghatározni, hogy az a hatékonyan mûködõ vállalkozó szükséges és indokoltan felmerült ráfordításaira és a mûködéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, valamint biztosítsa, hogy a kapcsoltan termelt villamos energia kötelezõ átvételi rendszerében történõ részvételbõl származó elõny a távhõfogyasztókhoz kimutathatóan eljusson”
19417
14. § A Thtv. a VIII. fejezetet megelõzõen a következõ új 57/A–C. §-okkal egészül ki: „57/A. § (1) A távhõszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhõszolgáltatás díjának megváltoztatását a távhõszolgáltató kezdeményezi. (2) A távhõszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésében köteles részletesen és teljes körûen alátámasztani, hogy – az 57. § (3) bekezdésében meghatározottakra tekintettel – az adott díj megváltoztatását mely körülmények és milyen mértékben indokolják. (3) A távhõszolgáltató az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a Hivatalnak megküldi, amely közigazgatási hatósági eljárás keretében 30 napon belül dönt arról, hogy a díj a távhõszolgáltató által alátámasztott megváltozása esetén megfelel-e az 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Hivatal eljárásáért a külön jogszabályban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A Hivatal a határozatát a honlapján közzéteszi. (4) A (3) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minõsül a) a távhõszolgáltató, b) a távhõszolgáltatóval szerzõdésben álló távhõtermelõ, c) a távhõszolgáltatással összefüggésben ármegállapítási hatáskörrel rendelkezõ helyi önkormányzat, d) az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a távhõszolgáltatás igénybevevõi mint fogyasztók jogainak védelme szerepel. (5) A távhõszolgáltató a kezdeményezését a Hivatalnak a (3) bekezdésben meghatározott tárgyú jogerõs határozatával együtt küldi meg az ármegállapítási hatáskörrel rendelkezõ helyi önkormányzatnak. (6) A kezdeményezést és a Hivatal határozatát az önkormányzat képviselõ-testülete az ármegállapítás elõtt 5 nappal köteles a honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzétenni. (7) A helyi önkormányzat a távhõszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhõszolgáltatás díját megállapító rendeletét a távhõszolgáltató olyan kezdeményezésével azonos tartalommal adhatja ki, amelyrõl a Hivatal jogerõs határozatban megállapította, hogy az megfelel az 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a távhõszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhõszolgáltatás díját a helyi önkormányzat úgy határozza meg, hogy az alacsonyabb legyen, mint a távhõszolgáltató kezdeményezésében foglaltak alkalmazásával érvényesítendõ ár. (8) Ha a Hivatal a távhõszolgáltató kezdeményezésének kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem hoz határozatot, akkor a helyi önkormányzat a távhõszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhõszolgáltatás díját megállapító rendeletét a távhõszolgáltató kezdeményezésével azonos tartalommal kiadhatja. 57/B. § (1) A Hivatal hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárás keretében ellenõrizheti, hogy a távhõszolgáltatás csatlakozási díja és a lakossági távhõszolgáltatás
19418
MAGYAR KÖZLÖNY
díja, illetve a távhõtermelõ és a távhõszolgáltató közötti szerzõdésben meghatározott ár megfelel-e az 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. A Hivatal a határozatát a honlapján közzéteszi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárás során ügyfélnek minõsülnek az 57/A. § (3) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek. (3) Ha a Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a távhõszolgáltatás csatlakozási díja vagy a lakossági távhõszolgáltatás díja nem felel meg az 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásán túl a távhõszolgáltatót felszólítja, hogy az kezdeményezze a díj megváltoztatását, illetve a helyi önkormányzat távhõszolgáltatás csatlakozási díját és a lakossági távhõszolgáltatás díját megállapító rendeletének vizsgálata érdekében a törvényességi ellenõrzési hatáskörében eljáró közigazgatási hivatalhoz fordul. (4) Ha a Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott eljárása során azt állapítja meg, hogy a távhõtermelõ és a távhõszolgáltató közötti szerzõdésben meghatározott ár nem felel meg az 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a távhõtermelõt és a távhõszolgáltatót felszólítja az ár megváltoztatására. Ha a felszólításnak a távhõtermelõ és a távhõszolgáltató harminc napon belül nem tesz eleget, a Hivatal – a törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásán túl – a szerzõdés e rendelkezése törvénybe ütközésének megállapítása érdekében keresetet indíthat. 57/C. § (1) A távhõszolgáltató honlapján közzéteszi és a Hivatalnak – az erre a célra fenntartott honlapon való közzététel céljából – haladéktalanul megküldi a) a távhõszolgáltató és a távhõtermelõ közötti hõvásárlási és ármegállapítási célú megállapodásokat, b) a távhõszolgáltató és a helyi önkormányzat között a helyi önkormányzat területén közüzemi szolgáltatás ellátására kötött megállapodásokat, c) a távhõszolgáltató és a helyi önkormányzat közötti hõszolgáltatási és ármegállapítási célú megállapodásokat. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásokból a távhõszolgáltató törölheti a technológiai eljárásokra, a mûszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a knowhow-ra vonatkozó olyan üzleti titkokat, amelyek megismerése a távhõszolgáltató vagy a távhõtermelõ üzleti tevékenységének végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. (3) Nem törölhetõ a (2) bekezdés szerint a) az alkalmazott ár, illetve díj mértéke, a díjstruktúra, b) a költségtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja, c) a díjtételek megjelölése és mértéke, a figyelembevétel módja, d) az elvárt nyereség meghatározása, e) a kapcsolt és a megújuló energiaforrással történõ energiatermelés kimutatható környezetvédelmi és gazda-
2008/161. szám
sági elõnyei – az 57. § (2) bekezdés c) pontja szerinti – figyelembevételének módja, és f) minden egyéb olyan adat, amely az árképzés, illetve a díjmegállapítás alapjául szolgál. (4) A távhõszolgáltató – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a honlapján közzéteszi a) az üzletszabályzatát, b) a felhasználói panaszok intézésével kapcsolatos információkat, c) a feladatkörrel rendelkezõ fogyasztóvédelmi szervek és felhasználói társadalmi érdekképviseletek elérhetõségét, d) a számvitelrõl szóló törvénynek megfelelõ formában az elõzõ gazdálkodási év adatait, e) külön jogszabályban meghatározott információkat, f) a távhõszolgáltató szolgáltatási területén elérhetõ, a távhõszolgáltatással kapcsolatos támogatások feltételeit, pályázatok adatait.” 15. § A Thtv. 60. § (2) bekezdése a következõ új d)–e) pontokkal egészül ki: (Az energiapolitikáért felelõs miniszter rendeletben) „d) az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben meghatározza az 57. § (3) bekezdése szerinti szempontokat, e) az 57. § (3) bekezdése szerinti eljárásban kötelezõen benyújtandó adatok körét.” 16. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) a távhõt felhasználó lakóépületek és lakások felújításához nyújtandó támogatás, b) a lakossági távhõfogyasztók számára a távhõszolgáltatás igénybevételéhez nyújtandó támogatás szabályait. 17. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) A törvény 11. §-a, 13–15. §-a, valamint a (3) és az (5) bekezdés 2009. július 1-jén lép hatályba. (3) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (5) bekezdésében a „rendeletben állapítja meg, az energiapolitikáért felelõs miniszter véleményének beszerzését követõen” szövegrész helyébe a „külön törvényben meghatározottak szerint rendeletben állapítja meg” szöveg lép. (4) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 29. § (1) bekezdésében a „rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról” szövegrész helyébe a „rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról – ha törvény eltérõen nem rendelkezik –” szöveg lép. (5) Hatályát veszti a Thtv. 6. § (2) bekezdés b) pontjának harmadik és negyedik mondata, a 10. § b) pontja, valamint a 60. § (2) bekezdés a) pontjában az „[5. § (2)–(3) bekezdések]” szövegrész.
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19419
(6) Ez a törvény a következõ európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: a) az 1990. július 23-i 90/434/EGK tanácsi irányelv a különbözõ tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszerérõl; b) a 2005. február 17-i 2005/19/EK tanácsi irányelv a különbözõ tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszerérõl szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról.
a) a személyi poggyászában levõ terméket vagy termékeket az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) az ott érvényes általános adózási szabályok szerint szerezte be, és b) e beszerzése után nem történt az adott tagállam joga szerint általános forgalmi adót vagy jövedéki adót [Áfa tv. 258. §-ának (1) és (4) bekezdése] érintõ visszatérítés.
(7) E törvény 1–10. §-a 2011. január 1-jén hatályát veszti, azzal, hogy az adóalany a 2010. adóévre vonatkozó adómegállapítási, -bevallási, megfizetési kötelezettségeit a 2010. december 31-én hatályos szabályok szerint teljesíti.
Személyi poggyász
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2008. évi LXVIII. törvény az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességérõl* Az Országgyûlés a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendõ hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésrõl szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv végrehajtására a következõ törvényt alkotja: Alkalmazási hatály 1. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) alkalmazásában mentes – az e törvényben meghatározottak szerint – az általános forgalmi adó és a jövedéki adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá esõ területrõl a Magyar Köztársaság államterületére (a továbbiakban: belföld) beutazó természetes személy (a továbbiakban: utas) személyi poggyászában levõ termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegû importja. 2. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az utas útja során egy harmadik állam területén átutazik, vagy útja harmadik állammal egy tekintet alá esõ területen kezdõdik, és az utas nem tudja igazolni, hogy * A törvényt az Országgyûlés a 2008. november 10-i ülésnapján fogadta el.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minõsül átutazásnak a terület leszállás nélküli átrepülése.
3. § (1) Az általános forgalmi adó és jövedéki adó (a továbbiakban együtt: adó) alóli mentesség arra az importált termékre vagy termékekre terjedhet ki, amelyeket együttesen az utas – vámellenõrzés esetére – a) a belföldre történõ belépésekor, mint személyi poggyászát a vámhatóságnak be tud mutatni, illetõleg b) utóbb tud bemutatni – az a) ponthoz képest – a vámhatóságnak, feltéve, hogy ezzel egyidejûleg igazolja, hogy azokat indulásakor a fuvarozónál kísérõ poggyászként adta fel [a) és b) pont a továbbiakban együtt: személyi poggyász]. (2) Nem minõsül a személyi poggyász részének az adómentességi mennyiséghatáron [7. § (1) bekezdésének e) pontja] felül importált üzemanyag.
Nem kereskedelmi jellegû import 4. § Az egyéb rendelkezésektõl függetlenül az adómentesség arra az importra terjedhet ki, a) amely alkalmi jellegû, b) amelynek keretében az importált termék vagy termékek az utas, annak családtagja személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak, és c) amelynek keretében az importált terméknek vagy termékeknek sem a jellege, sem a mennyisége – az a) és b) pont teljesülésétõl függetlenül – nem utal kereskedelmi jellegû importra [a)–c) pontok a továbbiakban együtt: nem kereskedelmi jellegû import].
Adómentességi értékhatár 5. § (1) Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá esõ területrõl belföldre beutazó utas személyi poggyászában levõ termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegû importja – ide nem értve a 7. §-ban meghatározott termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegû importját –, ha a jogszabály szerint megállapított vámérték (a továbbiakban: vámérték) együttes összege személyenként nem haladja meg a 300 euronak megfelelõ
19420
MAGYAR KÖZLÖNY
forintösszeget (a továbbiakban: adómentességi értékhatár). (2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adómentességi értékhatár légi utas esetében 430 euronak megfelelõ forintösszeg. (3) Azon utas esetében, aki a belföldre lépésének napján még nem töltötte be a tizenötödik életévét, az adómentességi értékhatár – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzösszegtõl eltérõen – 150 euronak megfelelõ forintösszeg. 6. § (1) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során egyik termék vámértéke sem osztható meg. (2) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során nem vehetõ figyelembe: a) annak a terméknek a vámértéke, amelyet aa) ideiglenes jelleggel importáltak, vagy ab) bármely tagállamból harmadik államba vagy azzal egy tekintet alá esõ területre történt ideiglenes kivitelt követõen újraimportáltak; b) annak a gyógyszerkészítménynek a vámértéke, amely az utas személyes szükségleteinek kielégítésére szolgál.
Adómentességi mennyiséghatár 7. § (1) Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá esõ területrõl belföldre beutazó utas személyi poggyászában levõ termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegû importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg a) dohánytermékek körében: aa) cigarettánál légi utas esetében a 200 darabot, egyéb utas esetében a 40 darabot, ab) szivarkánál (darabonként 3 grammnál nem nagyobb tömegû szivar, szivarka) légi utas esetében a 100 darabot, egyéb utas esetében a 20 darabot, ac) szivarnál légi utas esetében az 50 darabot, egyéb utas esetében a 10 darabot, ad) fogyasztási dohánynál légi utas esetében a 250 grammot, egyéb utas esetében az 50 grammot; b) alkoholtermékek és egyéb – ide nem értve a szõlõbort és a sört – alkoholtartalmú italok körében: ba) 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú alkoholterméknél vagy legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalmú nem denaturált alkoholterméknél összesen az 1 litert, bb) 22 térfogatszázaléknál nem nagyobb alkoholtartalmú alkoholterméknél, köztes alkoholterméknél, pezsgõnél vagy egyéb bornál összesen a 2 litert; c) szõlõbornál a 4 litert; d) sörnél a 16 litert; e) üzemanyagnál a belföldre érkezõ gépjármû szabványos üzemanyagtartályában található üzemanyag mennyi-
2008/161. szám
ségét, továbbá a 10 litert meg nem haladó mennyiségû, hordozható tartályban tárolt üzemanyag mennyiségét [a)–e) pontok a továbbiakban együtt: adómentességi mennyiséghatár]. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának aa)–ad) alpontjaiban meghatározott mennyiségi korlátok külön-külön jelentik a dohánytermékekre vonatkozó adómentességi mennyiséghatár 100 százalékát. (3) A (2) bekezdéstõl eltérõen adómentes az (1) bekezdés a) pontjának aa)–ad) alpontjaiban meghatározott dohánytermékek vegyes importja, ha az egyes alpontokban meghatározott mennyiséghatárok szerinti százalékos részarányok együttes összege nem haladja meg a 100 százalékot. (4) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott mennyiségi korlátok külön-külön jelentik az alkoholtermékekre és az egyéb – ide nem értve a szõlõbort és a sört – alkoholtartalmú italokra vonatkozó adómentességi mennyiséghatár 100 százalékát. (5) A (4) bekezdéstõl eltérõen adómentes az (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott alkoholtermékek és az egyéb – ide nem értve a szõlõbort és a sört – alkoholtartalmú italok vegyes importja, ha az egyes alpontokban meghatározott mennyiséghatárok szerinti százalékos részarányok együttes összege nem haladja meg a 100 százalékot. (6) Azt az utast, aki a belföldre lépésének napján még nem töltötte be a tizenhetedik életévét, az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg. (7) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során nem veendõ figyelembe annak a terméknek a vámértéke, amelyre az adómentességi mennyiséghatár vonatkozik.
Átváltási árfolyam 8. § Ahol e törvény euroban meghatározott pénzösszeget említ, ott a tárgy naptári év egészére alkalmazandó forintösszeg megállapításához a Magyar Nemzeti Bank által a tárgy naptári évet megelõzõ év október hónapjának elsõ munkanapján közzétett hivatalos forint/euro devizaárfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget – a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával – ezer forintra kell kerekíteni.
Értelmezõ rendelkezések 9. § E törvény alkalmazásában 1. alkalmi jellegû: ésszerû idõn belül nem egy sorozat részeként valósul meg; 2. harmadik állam: bármely állam, amely nem tagállam, a Monacói Hercegség és – a Jöt. alkalmazásában – a San Marino Köztársaság kivételével;
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
3. harmadik állammal egy tekintet alá esõ terület: olyan harmadik állam területétõl eltérõ terület, amelyre akár a közös hozzáadottértékadó-rendszerrõl szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvnek a hatálya, akár a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekrõl és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenõrzésérõl szóló 92/12/EGK tanácsi irányelvnek a hatálya nem terjed ki, vagy egyik – elõzõekben említett – irányelvnek a hatálya sem terjed ki, a Man-sziget kivételével; 4. légi utas: az az utas, aki utazását légi közlekedésben teszi meg, ide nem értve a magánjellegû, kedvtelési célú légi közlekedést; 5. magánjellegû, kedvtelési célú légi közlekedés: az a légi közlekedés, amelynek során az utas olyan légi közlekedési eszközt használ akár annak tulajdonosaként, akár – vele vagy harmadik személlyel kötött – bérlet vagy egyéb, használati jogot biztosító jogcímen, amely nem kereskedelmi (így különösen nem: ellenérték fejében személyek szállítását, termékek fuvarozását vagy egyéb szolgáltatások nyújtását) célokat szolgál, vagy nem hatósági szükségleteket elégít ki.
19421
15 175 forint/ezer darab, illetve 2009. július 1-jétõl 15 475 forint/ezer darab,” „c) a finomra vágott fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 52 százaléka, de legalább 6070 forint/kilogramm, illetve 2009. július 1-jétõl 6500 forint/kilogramm, d) és az egyéb fogyasztási dohányra a kiskereskedelmi eladási ár 32,5 százaléka, de legalább 6070 forint/kilogramm, illetve 2009. július 1-jétõl 6500 forint/kilogramm.” 13. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 66. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik: „(2) A vámmentességi rendelet 45. §-ának alkalmazásában „a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendõ hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésrõl szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv rendelkezéseivel összhangban kiadott nemzeti jogszabály” alatt az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességérõl szóló 2008. évi LXVIII. törvényt kell érteni.”
Eljárási szabályok 10. § Az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek érvényesítését szolgáló eljárásra, valamint az e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben a vámra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. Hatályba léptetõ rendelkezések 11. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – 2008. december 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit – a (2) és (4) bekezdésben, valamint a 22. §-ban foglalt eltérésekkel – azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az utas 2008. november 30. napját követõen lép belföldre. (2) A 12., 15. és 16. §-ok 2009. január 1. napján lépnek hatályba. (3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 155. §-ának (2) és (3) bekezdése nem lép hatályba. (4) A 7. § (1) bekezdésének a) pontját az ott meghatározott mennyiségi korlátok tekintetében azokban az esetekben kell alkalmazni elõször, amelyekben az utas 2008. december 31. napját követõen lép belföldre.
Módosító és hatályát vesztõ rendelkezések 12. § A Jöt. 97. §-a (2) bekezdésének a), c) és d) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [(2) Az adó mértéke] „a) a cigarettára 8265 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 28,3 százaléka, de legalább
14. § (1) Az Áfa tv. 94. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Mentes az adó alól a 93. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételekre is figyelemmel:] „c) a Vámmentességi-rendelet I. fejezetének VI. címe alatt szabályozott termék (termékek) importja is, ha annak (azok) összértéke nem haladja meg a 22 euronak megfelelõ pénzösszeget;” (2) Az Áfa tv. 103. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [(1) Mentes az adó alól a vízi közlekedési eszköz üzemeltetését, fedélzeti ellátását szolgáló termék értékesítése abban az esetben, ha a vízi közlekedési eszköz] „c) a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendeletben meghatározott 8906 10 00 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.) alá sorolt hadihajó, feltéve, hogy a hadihajó rendeltetési kikötõ- vagy horgonyzóhelye nem belföldön van.” 15. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 2. §-ának 4–6. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: [2. § E törvény alkalmazásában] „4. energia: a földgáz, a villamos energia és a szén; 5. energiakereskedõ: az energia rendszeres és üzletszerû, nem saját felhasználási célra történõ vásárlását és értékesítését végzõ jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban: személy), amely (aki) a földgáz esetében a külön jogszabály szerinti földgáz-kereskedelmi engedéllyel, illetve a villamos energia esetében a külön jogszabály szerinti villamosenergiakereskedelmi engedéllyel rendelkezik;
19422
MAGYAR KÖZLÖNY
6. felhasználó: villamos energiát, illetve szenet saját felhasználás céljára beszerzõ személy, beleértve azt a személyt is, aki villamos energiát a külön jogszabály szerint megengedett továbbadás céljára is beszerez;” (2) Az Etv. 2. §-ának 14. és 19. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ 16/A. ponttal egészül ki: [2. § E törvény alkalmazásában] „14. lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása fogyasztásának céljára – a villamos energia és a földgáz esetében a külön jogszabály szerint – vásárol energiát és a vásárolt energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet, és – a szén esetében – errõl az energiakereskedõnek a szén vásárlásakor írásban nyilatkozik;” „16/A. szén: a 2701, a 2702 és a 2704 vámtarifaszám alá tartozó termék;” „19. termelõ: az a személy, aki a) villamos energiát a külön jogszabály szerint, az ott meghatározott engedéllyel vagy engedély-kötelezettség nélkül elõállít, b) külön jogszabály szerinti engedély alapján földgáz bányászati tevékenységet végez, c) külön jogszabály szerinti engedély vagy koncessziós szerzõdés alapján szénbányászati tevékenységet végez, valamint aki a továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tétel céljából a szén feldolgozását, így különösen felaprózását, osztályozását, brikettálását, kokszolását gazdasági tevékenység keretében végzi;” (3) Az Etv. 3. §-ának (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki: [(1) Adót kell fizetni, ha] „i) a felhasználó a szén vásárlásakor valótlan nyilatkozatot tesz az energiakereskedõnek arról, hogy lakossági fogyasztó.” (4) Az Etv. 4. §-ának (1) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [(1) Az adó alapja] „c) a szén mennyisége ezer kg-ban mérve.” (5) Az Etv. 4. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [(2) Az adó mértéke] „c) a szénre ezer kg-onként 2040 forint.” (6) Az Etv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után, a) a vételárban megfizetett adót, b) kivetéses adózás esetén a kivetett és megfizetett adót, c) a 3. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.”
2008/161. szám
(7) Az Etv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az adó-visszaigénylés (adólevonás) joga a) a vételár megfizetésének, b) kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének, c) a (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a fizetendõ adó megállapításának napján nyílik meg. A vételár megfizetésének napja a kötelezett bankszámlája megterhelésének idõpontja.” (8) Az Etv. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az adóalany, illetve az adó-visszaigénylésre jogosult személy köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adóalany a szén értékesítése esetén a lakossági fogyasztónak történt értékesítést a 2. § 14. pontjában említett nyilatkozattal köteles dokumentálni.” (9) Az Etv. 7. §-a a következõ (11)–(13) bekezdésekkel egészül ki: „(11) A 2. § 14. pontjában említett nyilatkozatban a lakossági fogyasztó nevét, címét és adóazonosító jelét is fel kell tüntetni. Az energiakereskedõ a személyes adatokat tartalmazó nyilatkozatot kizárólag a vámhatóság részére, ellenõrzés céljából adhatja át. (12) A szenet továbbforgalmazási céllal beszerzõ energiakereskedõ beszerzése ezen céljáról az értékesítést végzõ energiakereskedõnek köteles írásban nyilatkozatot adni, melyben nevét, címét és adószámát is fel kell tüntetnie. (13) Az energiakereskedõ a (11)–(12) bekezdésben említett nyilatkozatot az Art. szerinti adó-megállapítási jog elévüléséig köteles megõrizni.” (10) Az Etv. a következõ 11. §-sal egészül ki: „11. § Ez a törvény a következõ uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a) a Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezésérõl, b) a Tanács 2004/74/EK irányelve (2004. április 29.) a 2003/96/EK irányelvnek az energiatermékek és a villamos energia vonatkozásában egyes tagállamok részére az ideiglenes adómentesség vagy kedvezményes adómérték alkalmazásának lehetõsége tekintetében történõ módosításáról.” 16. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 7. §-ának b) és e) pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek, egyidejûleg a § a következõ f) ponttal egészül ki: [Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:] „b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen – tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapul-
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
vételével vagy a számított érték alapján – határozhatja meg,” „e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparûzési adó megállapítása során – ha e törvény eltérõen nem rendelkezik – a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A vállalkozók kommunális adója és a helyi iparûzési adó esetén adónemenként egy adómérték alkalmazható. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetõleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték, f) a számított érték alapú és a korrigált forgalmi érték alapú építményadóban a lakás, illetve az egyéb építmény esetén egy-egy, a számított érték alapú és a korrigált forgalmi érték alapú telekadóban a lakáshoz tartozó telek, illetve az egyéb telek esetén egy-egy adómérték alkalmazható.” (2) A Htv. 15. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „15. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétõl függõen: a) az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy b) az építmény korrigált forgalmi értéke, vagy c) az építmény számított értéke.” (3) A Htv. 16. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. § Az adó évi mértékének felsõ határa: a) a 15. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 900 Ft/m2, b) a 15. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3%-a, c) a 15. § c) pontja szerinti adóalap-megállapításnál ca) lakás esetén az adóalap 0,5%-a, cb) a ca) pontba nem tartozó építmény esetén az adóalap 1,5%-a.” (4) A Htv. 21. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „21. § Az adó alapja az önkormányzat döntésétõl függõen: a) a telek m2-ben számított területe, vagy b) a telek korrigált forgalmi értéke, vagy c) a telek számított értéke.” (5) A Htv. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § Az adó évi mértékének felsõ határa: a) a 21. § a) pontja szerinti adóalap-megállapításnál 200 Ft/m2, b) a 21. § b) pontja szerinti adóalap-megállapításnál a korrigált forgalmi érték 3%-a, c) a 21. § c) pontja szerinti adóalap-megállapításnál ca) lakáshoz tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 0,5%-a, cb) a ca) pontba nem tartozó telek, telekhányad esetén az adóalap 1,5%-a.”
19423
17. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Adómód tv.) 378. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) E törvénynek a Htv. 6. § d) pontját, 22/A. §-át, 52. §-ának 5., 6., 8., 9., 10., 20., 45–60. pontjait és új 1. és 2. számú mellékletét megállapító rendelkezései 2009. január l-jén lépnek hatályba.” (2) Az Adómód tv. 438. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „438. § 2009. január 1-jén a Htv. 13. §-ának g) pontja hatályát veszti.” 18. § (1) 2008. december 1. napján a Jöt. a) 9. §-ának (2) bekezdésében a „29–31., 45–46. és 112. cikkei” szövegrész helyébe a „29–31. és 112. cikkei” szövegrész, b) 99/A. §-ában a „200 darabot” szövegrész helyébe az „az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességérõl szóló 2008. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Utasforgalmi tv.) szerinti adómentes mennyiséget” szövegrész, c) 103. § (2) bekezdése 3. pontjának a) alpontjában a „9. § (1)–(2) bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe a „9. § (1)–(2) bekezdésében foglalt, valamint az Utasforgalmi tv. szerint” szövegrész lép. (2) 2009. január 1. napján az Etv. a) Preambulumában a „villamos energia és a földgáz” szövegrész helyébe a „villamos energia, a földgáz és a szén” szövegrész, b) 1. §-ának (1) bekezdésében a „villamos energia és a földgáz” szövegrész helyébe a „villamos energia, a földgáz és a szén” szövegrész, c) 3. §-ának (2) bekezdésében az „(1) bekezdés h) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés h) és i) pontja” szövegrész, d) 6. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „földgázt vagy villamos energiát” szövegrész helyébe az „energiát” szövegrész lép. 19. § (1) 2008. december 1. napján a) az Adómód tv. 406. §-ának (2) és (3) bekezdése, valamint 474. §-a, b) az Áfa tv. 94. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontja, c) az egyes adótörvények módosításáról szóló 2008. évi VII. törvény 25. §-ában a „, 28.” szövegrész, valamint 28. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti. (2) 2009. július 1. napján az Etv. 3. §-ának (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltató,” szövegrész, az „a feljogosított fogyasztó, illetve” szövegrész, az „a közüzemi szolgáltató,” szövegrész és az „a végfogyasztó, illetve” szövegrész, valamint 7. §-ának (10) bekezdése hatályát veszti.
19424
MAGYAR KÖZLÖNY
20. § (1) 2009. július 2. napján a 12–19. és 22. §-ok, valamint a 12. és 22. §-t megelõzõ címek hatályukat vesztik. (2) 2009. július 3. napján ez a § hatályát veszti.
2008/161. szám
zott termék esetében az elsõ belföldi forgalomba hozó elsõ vevõje vagy saját célú felhasználója,” 2. § A Kt. a következõ 2/A. §-sal egészül ki: „A termékdíjfizetési kötelezettség átvállalása
Jogharmonizációs záradék 21. § Ez a törvény – az Áfa tv.-nyel és a Jöt.-tel együtt – a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendõ hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésrõl szóló 2007. december 20-i, 2007/74/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Átmeneti rendelkezések 22. § Abban az esetben, ha az utas 2008. december 1. és 2008. december 31. napja között lép belföldre, a 7. § (1) bekezdésének a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a mennyiségi korlátok a következõk: a) cigarettánál 200 darab, b) szivarkánál (darabonként 3 grammnál nem nagyobb tömegû szivar, szivarka) 100 darab, c) szivarnál 50 darab, d) fogyasztási dohánynál 250 gramm. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
2008. évi LXIX. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról* 1. § A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 2. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [2. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott termékdíjköteles termék után – ideértve más termékkel együtt vagy annak részeként, illetve összetevõjeként forgalomba hozott terméket is – környezetvédelmi termékdíjat (a továbbiakban: termékdíj) fizet] „a) a belföldi elõállítású termékdíjköteles termék esetében a termékdíjköteles termék elsõ belföldi forgalomba hozója vagy saját célú felhasználója, bérgyártás esetén a bérgyártató, a (3) bekezdés a) és f) pontjában meghatáro-
* A törvényt az Országgyûlés a 2008. november 10-i ülésnapján fogadta el.
2/A. § (1) A termékdíjfizetési kötelezettség számla vagy szerzõdés alapján, külön jogszabályban meghatározott módon átvállalható. (2) Számla alapján – a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt kötelezett kivételével – a termékdíjfizetési kötelezettséget a) csomagolás esetén a csomagolás összetevõit a kötelezett számára gyártó vagy forgalmazó belföldi vállalkozó, ha a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességet élvez, valamint b) belföldi elõállítású termékdíjköteles egyéb kõolajtermék esetén az elsõ belföldi forgalomba hozó vállalhatja át a kötelezettõl. (3) Szerzõdés alapján a termékdíjfizetési kötelezettséget a) a 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti kötelezettõl aa) a termékdíjköteles terméket exportáló, illetve Közösségen belül értékesítõ elsõ belföldi vevõ, továbbá a bérgyártó, ab) az elsõ belföldi vevõ, ha a kötelezettõl megvásárolt termékdíjköteles termék legalább 60%-át exportálja vagy a Közösségen belül értékesíti, ac) a mentességgel rendelkezõ hasznosítást koordináló szervezet, b) a bérgyártótól mint másodlagos kötelezettõl a mentességgel rendelkezõ hasznosítást koordináló szervezet, c) kereskedelmi csomagolás esetén a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezettõl – ha az a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a kötelezettséget átvállalta – a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezett vevõje [aa), ab) és c) pont a továbbiakban együtt: másodlagos kötelezett] vállalhatja át. (4) A (2)–(3) bekezdés alapján termékdíjfizetési kötelezettséget átvállalóra – a hasznosítást koordináló szervezet kivételével – a kötelezettre vonatkozó szabályok alkalmazandóak. (5) Ha a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló az átvállalt kötelezettséget nem teljesíti, a nem teljesített kötelezettségért az eredeti kötelezett köteles helyt állni.” 3. § A Kt. 3. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(8) A (9) bekezdésre való figyelemmel a kötelezett a termékdíj nettó összegét havonta állapítja meg és az éves, havi és negyedéves bevalló az Art. 1. számú mellékletének A. 2–3. pontjában meghatározottak alapján a rá vonatkozó gyakorisággal, az Art. 1. számú mellékletének B. 1. pontjában, illetve B. 2. a) pontjában megállapított esedékesség idõpontjáig a termékdíj-fizetési kötelezettségrõl, valamint
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
az ehhez kapcsolódó hasznosítási kötelezettségérõl – amennyiben e törvény szerint nincs helye a termékdíj hivatalból történõ megállapításának – a vámhatósághoz az erre a célra külön jogszabályban meghatározott tartalmi, formai követelményeknek megfelelõen a vámhatóság honlapján közzétett, elektronikusan támogatott formanyomtatványon vagy elektronikus úton és formában bevallást nyújt be. A kötelezett az újrahasználható csomagolásra vonatkozó környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bevallási kötelezettségét évente teljesíti.” 4. § (1) A Kt. 4. §-ának (3) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: [(3) Az importált termékdíjköteles termék utáni termékdíj-fizetési kötelezettség] „d) árutovábbítás vámeljáráskor, amennyiben a továbbszállítás érdekében átrakodás, ezen belül kicsomagolás és újracsomagolás történik, a vám elé állításkor” [keletkezik.] (2) A Kt. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, ezzel egyidejûleg a Kt. 4. §-a a következõ (5)–(7) bekezdéssel egészül ki: „(4) A kötelezett döntése alapján az adott tárgyévre vonatkozó termékdíj-fizetési kötelezettsége, amennyiben errõl a tárgyévet megelõzõ év december 20-ig bejelentést tesz a vámhatóság részére a) a Közösségen belül behozott termékdíjköteles termék esetében a termék, illetve b) a belföldi elõállítású csomagolás esetében a csomagolás összetevõje készletre történõ felvételének napján keletkezik. A kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének idõpontját a tárgyéven belül nem változtathatja meg. (5) Amennyiben a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének idõpontját az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett a (4) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg, köteles a tárgyévet megelõzõ év december 31-én készleten levõ termékdíjköteles termékeirõl leltárt készíteni (amely egyben a tárgyév nyitókészlete), és a termékdíjat – a tárgyévben érvényes termékdíjtétel mértékével – tárgyév január 20-ig megfizetni. (6) Amennyiben a kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettsége keletkezésének idõpontját a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását követõen az (1) bekezdésben foglaltak alapján állapítja meg, akkor az év fordulónapján készleten levõ termékdíjköteles termékeirõl leltárt készít és ezen készleten levõ termékeket elkülönítetten nyilvántartja. A kötelezettnek a készleten levõ termékek után az egyszer már megfizetett termékdíjat ismételten nem kell megfizetnie. (7) Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló törvény termékimport esetén az általános forgalmi adó vámeljárás során történõ kivetését írja elõ, a termékdíjat a vámhatóság az általános forgalmi adóval együtt veti ki.”
19425
5. § A Kt. 5/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A csomagolás termékdíja kivételével nem kell termékdíjat fizetni a vámraktárba, vámszabad területre, vámszabad raktárba külföldrõl történõ betároláskor. A csomagolás termékdíját nem kell megfizetni, ha a termék nem került átcsomagolásra.” 6. § A Kt. a következõ 5/E. §-sal egészül ki: „5/E. § (1) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.1. pontjában meghatározott azon újrahasználható csomagolás után megfizetendõ „E1” termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan az újrahasználható csomagolás visszavételi rendszer keretében történõ visszavételét és újrahasználatát igazolja. (2) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott kötelezett levonhatja a 2. számú melléklet 2.1. pontjában meghatározott azon újrahasználható csomagolás után megfizetendõ „E2” termékdíjtételnek 100%-át, amelyre vonatkozóan igazolja, hogy a visszavett újrahasználható csomagolás a 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott kötelezettnek átadásra került. (3) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kötelezett vagy a termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása esetén a hasznosítást koordináló szervezet a 2. számú melléklet 2.4. b) pontjában meghatározott azon nem újrahasználható csomagolás után megfizetendõ „E1” termékdíjtételnek 85%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan a nem újrahasználható csomagolásból keletkezett hulladéknak az anyagában történõ hasznosításra történõ átadás-átvételének tényét vagy az anyagában történõ hasznosítás tényét igazolja. (4) Külön jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon a 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezett a 2. számú melléklet 2.4. b) pontjában meghatározott azon nem újrahasználható csomagolás után megfizetendõ „E2” termékdíjtételnek 85%-át levonhatja, amelyre vonatkozóan igazolja, hogy a visszavett nem újrahasználható csomagolás hulladéka a 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott kötelezettnek, vagy a kötelezett, illetve a hasznosítást koordináló szervezet által megbízott hulladékkezelõnek átadásra került. (5) A levonásra kerülõ termékdíj összegének göngyölített nagysága nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített nagyságát.” 7. § A Kt. 12. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „12. § (1) A Cskt. alapja a csomagolás tömege, illetõleg a kereskedelmi csomagolás esetében a csomagolás darabszáma. (2) Összetett vagy társított csomagolás esetén a fizetendõ termékdíj megállapítására,
19426
MAGYAR KÖZLÖNY
a) ha az fizikai módon összetevõire szétválasztható, az egyes összetevõkre vonatkozó termékdíjtételt, b) ha az fizikai módon összetevõire szét nem választható és legalább 90%-ban egynemû anyagból áll, a csomagolás teljes tömegére a fõ összetevõre vonatkozó termékdíjtételt, c) ha az fizikai módon összetevõire szét nem választható és nincs olyan összetevõ, amely a csomagolás tömegének 90%-át eléri, a társított anyagokra vonatkozó termékdíjtételt kell alkalmazni. (3) A 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kötelezett csomagolás esetén – a kereskedelmi csomagolás kivételével – a 2. számú melléklet 1. pontja szerint tömegalapon számított termékdíjat fizet. (4) A 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kötelezett kereskedelmi csomagolás esetén a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerint darabalapon számított termékdíjat fizet. (5) A 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezett a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerint darabalapon számított termékdíjat fizet. (6) A 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott elsõ belföldi forgalomba hozó, ha a kereskedelmi csomagolást kiskereskedelmi értékesítés keretében közvetlenül a fogyasztónak értékesít, – a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerint számított termékdíjon túlmenõen – a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerinti számított termékdíjat is fizet. (7) A 2. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott kötelezettnek, ha – a kapcsolt vállalkozásnak minõsülõ kötelezettekkel együttesen számítva – éves szinten a 20. § zs) pontjának zsa)–zsg) alpontjában foglalt csomagolás mennyisége nem nagyobb 75 000 darabnál, a 2. számú melléklet 2.1. pontja szerinti „E1” termékdíjtételt nem kell megfizetnie. E bekezdés szerinti mennyiség kiszámítása során az újrahasználható termékdíjköteles csomagolást csak egyszer kell figyelembe venni. (8) A 2. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a továbbforgalmazást kizárólag a fogyasztó számára végzõ kötelezettnek, ha éves szinten az általa forgalmazott 20. § zs) pontjának zsa)–zsg) alpontjában foglalt csomagolás mennyisége nem nagyobb 75 000 darabnál és legfeljebb 50 m2 alapterületû üzlethelyiséggel rendelkezik, a 2. számú melléklet 2.2. pontja szerinti „E2” termékdíjtétel fizetési kötelezettsége nem keletkezik. E bekezdés szerinti mennyiség kiszámítása során az újrahasználható termékdíjköteles csomagolást csak egyszer kell figyelembe venni. (9) A Cskt. termékdíjtételeit és kiszámításának módját a 2. számú melléklet tartalmazza. (10) A (7) és (8) bekezdésben foglalt, termékdíjtétel megfizetéséhez nyújtott kedvezmény a Szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i, 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5. 2006.12.28.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
2008/161. szám
8. § A Kt. a következõ alcímmel és 12/A. §-sal egészül ki: „A csekély összegû támogatásokra vonatkozó szabályok 12/A. § (1) A 12. § (7) és (8) bekezdése szerinti 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó kötelezett a 2. számú melléklet 2.4. b) pontja szerinti E1, illetve E2 termékdíjtétel megfizetéséhez a díj mértékével megegyezõ, legfeljebb évi 65 000 eurónak megfelelõ forintösszegû de minimis támogatást vehet igénybe. (2) A csekély összegû támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett a vámhatóság részére nyilatkozik, hogy a támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év során az általa igénybe vett csekély összegû támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200.000 eurónak megfelelõ forintösszeget, továbbá nyilatkozik arról, hogy nem minõsül nehéz helyzetben lévõ vállalkozásnak. (3) A több részletben fizetendõ támogatást az odaítélése idõpontjában érvényes értékre kell diszkontálni. (4) Minden egyes új csekély összegû támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az elõzõ két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegû támogatás teljes összegét figyelembe kell venni. (5) Az 1998/2006/EK rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti tájékoztatási kötelezettséget a vámhatóság köteles teljesíteni.” 9. § (1) A Kt. 20. §-a a következõ ly) ponttal egészül ki: [20. § E törvény alkalmazásában] „ly) kiskereskedelmi értékesítés: termékek és kereskedelmi szolgáltatások értékesítése, illetve nyújtása közvetlenül a nem továbbforgalmazó vevõ részére;” (2) A Kt. 20. §-a a következõ ny) ponttal egészül ki: [20. § E törvény alkalmazásában] „ny) bérgyártás: megrendelõ vagy megbízottja (bérgyártató) által a Magyar Köztársaságban letelepedett személy (bérgyártó) részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekbõl ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék elõállítása;” (3) A Kt. 20. §-a a következõ sz) ponttal egészül ki: [20. § E törvény alkalmazásában] „sz) nehéz helyzetben lévõ vállalkozás: a nehéz helyzetben lévõ vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról szóló bizottsági közlemény (2004/C; 244/02) 2.1 pontja szerinti nehéz helyzetben lévõ vállalkozás;” (4) A Kt. 20. §-ának zs) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [20. § E törvény alkalmazásában] „zs) kereskedelmi csomagolás: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, a Tanács 1987. július 23-i 2658/87/EGK rendelete 2009. január 1-jén hatályos I. melléklete (a továbbiakban: Kombinált Nómenklatúra) szerinti
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
zsa) 2205 vámtarifaszámú vermut és friss szõlõbõl készült más bor növényekkel vagy aromatikus anyagokkal ízesítve, a 2206 vámtarifaszámú más erjesztett ital (pl.: almabor, körtebor, mézbor); erjesztett italok keverékei és erjesztett italok és alkoholmentes italok másutt nem említett keverékei, a 2207 10 00 vámtarifaszámú nem denaturált etil-alkohol legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal, valamint a 2208 vámtarifaszámú nem denaturált etilalkohol, kevesebb mint 80 térfogatszázalék alkoholtartalommal; szesz, likõr és más szeszesital, zsb) 2203 vámtarifaszámú malátából készült sör, zsc) 2204 vámtarifaszámú bor friss szõlõbõl, beleértve a szeszezett bort is; szõlõmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével, zsd) 2202 vámtarifaszámú víz (beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is) cukor vagy más édesítõanyag hozzáadásával vagy ízesítve és más alkoholmentes ital, a 2009 vtsz. alá tartozó gyümölcs- és zöldséglevek kivételével, zse) a 2009 vámtarifaszámú gyümölcslé (beleértve a szõlõmustot is) és zöldséglé, nem erjesztve, hozzáadott alkoholtartalom nélkül, cukor vagy más édesítõanyag hozzáadásával is, zsf) a 2106 90 30, 2106 90 51, 2106 90 55, 2106 90 59 vámtarifaszámú ízesített vagy színezett cukorszirup, zsg) a 2201 vámtarifaszámú (emberi fogyasztásra alkalmas) víz, beleértve a természetes vagy mesterséges ásványvizet és a szénsavas vizet is, cukor vagy más édesítõanyag hozzáadása és ízesítés nélkül, kivéve a jég, a hó és a laboratóriumi vizsgálati vízminta, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály fogyasztói (elsõdleges) csomagolása (ide nem értve a címkét és kupakot), továbbá a forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti mûanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) csomagolás;” 10. § A Kt. 23. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép: „23. § A számlán a teljesítés dátumát, továbbá a számlán vagy annak mellékletén a termékdíj mértékét, valamint összegét tételenként és összesen fel kell tüntetni.” 11. § A Kt. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép. 12. § (1) Ez a törvény 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) A Kt. 3. §-ának (15) bekezdésében „a termékdíjat a bevallás benyújtásáig” szövegrész helyébe „a termékdíjat – a 4. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a bevallás benyújtásáig” szövegrész, 4. §-ának (1) bekezdésében „a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel” szövegrész helyébe a „a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel” szövegrész,
19427
a 4/G. §-ának (2) bekezdésében „az átvállaló” szövegrész helyébe „a termékdíjfizetési kötelezettséget átvállaló” szövegrész, a 4/H. § (4) bekezdése b) pontjának „adóbírság” szövegrésze helyébe a „termékdíj bírság” szövegrész, a 4/H. § (4) bekezdése c) pontjának „adóbírságot,” szövegrésze helyébe a „termékdíj bírságot” szövegrész, a 4/H. § (7) bekezdésének „adóbírság,” szövegrésze helyébe a „termékdíj bírság,” szövegrész, a 4/I. § (1) bekezdésének „adóbírság,” szövegrészei helyébe a „termékdíj bírság,” szövegrészek, a 4/I. § (2) bekezdése b) pontjának, valamint (3) bekezdése b) pontjának „szellemi jog jogosultja” szövegrésze helyébe a „szellemi alkotáson fennálló jog jogosultja” szövegrész, a 4/I. § (3) bekezdése b) pontjának „szellemi tulajdonjogot” szövegrésze helyébe a „szellemi alkotáson fennálló tulajdonjogot” szövegrész lép. (3) A Kt. 2. §-ának (2) bekezdése, 5/A. §-ának (5) bekezdése, továbbá 6. §-ának (2) bekezdésében az „, 5%-át a Minisztérium” szövegrész 2009. január 1-jén hatályát veszti. (4) Ez a törvény 2009. január 2-án hatályát veszti. 13. § A törvény tervezetének a következõ közösségi jogi aktusok szerinti elõzetes bejelentése megtörtént: a) az Európai Parlament és a Tanács – 98/48/EK irányelvvel módosított – 98/34/EK irányelve (1998. június 22.) a mûszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról; b) az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése. 14. § (1) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 11. §-ában az „önálló szervezetet” szövegrész helyébe az „önálló koordináló szervezetet” szövegrész lép. (2) A Hgt. 59. §-ának (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „b) a letéti díj, az újrahasználható és a nem újrahasználható termékek betétdíjának, a visszavételi és visszaadási lehetõségek alkalmazásának, valamint a hulladékká vált gépjármûvek kezelésének részletes szabályait;” (3) A Hgt. 59. §-ának (1) bekezdése a következõ q) ponttal egészül ki: [59. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:] „q) a hulladékkezelési kötelezettség ellátására szakosodott koordináló szervezetek létrehozásának és mûködésének szabályait;”
Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
19428
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/161. szám
Melléklet a 2008. évi LXIX. törvényhez
2.3. A Kt. 12. §-ának (7) bekezdése esetén a fizetendõ termékdíj kiszámítása
[2. számú melléklet az 1995. évi LVI. törvényhez]
T=A*H
A csomagolás termékdíjtételei, valamint a fizetendõ termékdíj kiszámítása 1. A csomagolás anyaga alapján fizetendõ tömegalapú termékdíj Termékdíjköteles termék elõállított csomagolás anyaga
Mûanyag Társított Alumínium Fém (kivéve alumínium) Papír, fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb
Termékdíjtétel (Ft/kg)
36 44 16 13 16 6 44
2. A kereskedelmi csomagolás után fizetendõ termékdíj megállapításának módja, valamint a kereskedelmi csomagolás termékdíjtétele 2.1. A Kt. 2. § (1) bekezdésének a)–c) pontja szerinti kötelezett által fizetendõ termékdíj kiszámítása T=A * (H+E1) ahol T = számított termékdíjtétel A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db) H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a 2.4. a) pont alapján (Ft/db) E1 = egységes termékdíjtétel a 2.4. b) pont alapján (Ft/db) 2.2. A Kt 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti kötelezett által fizetendõ termékdíj kiszámítása T = A * E2 ahol T = számított termékdíjtétel A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db) E2 = egységes termékdíjtétel a 2.4. b) pont alapján (Ft/db)
ahol T = számított termékdíjtétel A = a termékdíjköteles termék összes mennyisége (db) H = hasznosításra vonatkozó termékdíjtétel a 2.4. a) pont alapján (Ft/db) 2.4. A díjtételek a) ,,H” (hasznosításra vonatkozó) termékdíjtétel mértéke Termékdíjtétel (Ft/db)
Termékdíjköteles csomagolás
Mûanyag 1,5 literig Mûanyag 1,5 liter felett Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3 literig Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 3,001–20 liter között Mûanyag (bevásárló-reklám) táska 20 liter felett Üveg 1 literig Üveg 1 liter felett Társított csomagolás 1,5 literig Rétegzett italcsomagolás Egyéb Társított csomagolás 1,5 liter felett Rétegzett italcsomagolás Egyéb Fém 1,0 literig Fém 1,0 liter felett Egyéb anyagok 1,0 literig Egyéb anyagok 1,0 liter felett
11 22 3 10 25 6 11 13 27 27 50 33 66 11 22
b) ,,E” (egység) termékdíjtétel mértéke Termékdíjköteles csomagolás
E1 E2
Termékdíjtétel (Ft/db) 2009-ben
2010-ben
1,80 3,50
2,00 4,00
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
2008. évi LXX. törvény a villamos energiával összefüggõ egyes kérdésekrõl* Az Országgyûlés a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény kiegészítéseként, a villamosenergiaiparban kötött hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások helyzetének az európai közösségi joggal és a nemzeti érdekekkel összeegyeztethetõ, haladéktalan rendezése érdekében, valamint a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások keretében nyújtott állami támogatásról szóló, 2008. június 4-ei C(2008)2223 számú európai bizottsági határozat elõírásaira figyelemmel a következõ törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. § (1) A törvény hatálya egyrészrõl a Magyar Villamos Mûvek Rt., valamint másrészrõl a Budapesti Erõmû Rt., a Dunamenti Erõmû Rt., a Mátrai Erõmû Rt., a Tiszai Erõmû Rt., a Csepeli Erõmû Rt., a Paksi Atomerõmû Rt., illetve a Pécsi Erõmû Rt. között 1995. január 1. és 2001. december 31. között létrejött és 2004. május 1-jén hatályban lévõ hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodásokra, azok valamennyi módosítására, és e megállapodások keretében ugyanezen társaságok, illetve ezek jogutódai között kötött egyéb, villamosenergia- és kapacitáslekötésre vonatkozó szerzõdésekre (a továbbiakban együtt: Megállapodás), azok megszûnésére, a Megállapodásból származó tiltott állami támogatás visszafizetésére és az átállási költséggel való csökkentésére terjed ki. (2) A Megállapodásokra a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) rendelkezéseit az ebben a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § E törvény alkalmazásában 1. átállási költség: a Megállapodás megszûnése következtében a piaci mûködés során a kompenzációs idõszak végéig meg nem térülõ eladói beruházások elõzetesen számított legmagasabb összege, 2. beruházás: azon tételek, amelyek az eladó villamos energia elõállítására szolgáló eszközeivel összefüggésben merültek fel, és amely eszközök 2004. május 1-jéig aktiválásra kerültek, vagy amely eszközök beszerzése vagy kivitelezése eddig az idõpontig már gazdaságosan nem volt leállítható, továbbá azon eszközök, amelyek ezek további – a kompenzációs idõszakon belüli – mûködtetéséhez elengedhetetlenül szükségesek, 3. eladó: a Megállapodás eladói oldalán álló villamos energia termelõi engedélyes társaság vagy jogutódja, * A törvényt az Országgyûlés a 2008. november 10-i ülésnapján fogadta el.
19429
4. kompenzációs idõszak: 2009. január 1-je és az adott eladóval megkötött legkésõbb lejáró Megállapodás lejárati idõpontja közötti idõszak, 5. visszafizetendõ állami támogatás: az eladó által 2004. május 1-je óta a Megállapodás megszûnéséig elért, a Megállapodásból fakadó árbevétel azon része, amely a Megállapodás hiányában nem keletkezett volna, vagy nem állt volna fenn, ideértve a megszüntetésbõl származó árbevételt is, 6. felek: az eladó és az MVM Trade Villamosenergia Kereskedelmi Zrt.
A Megállapodás megszûnése 3. § (1) A Megállapodás 2008. december 31-én megszûnik (a továbbiakban: a törvény erejénél fogva történõ megszûnés), ha ezt megelõzõen a felek azt – legkésõbb 2008. december 31-ei hatállyal – más módon meg nem szüntetik. (2) A Megállapodás törvény erejénél fogva történõ megszûnése esetén a felek kötelesek egymással a Megállapodás alapján teljesített szolgáltatások tekintetében elszámolni; további, a Megállapodásból származó igényt nem érvényesíthetnek. (3) A Megállapodásnak a törvény erejénél fogva történõ megszûnéstõl eltérõ, legkésõbb 2008. december 31-ei hatállyal való megszûnését a felek a megszüntetõ okirat egyidejû megküldésével haladéktalanul kötelesek bejelenteni a Magyar Energia Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal). (4) Ha a megszüntetõ okirat 2008. december 31-éig nem érkezik meg a Hivatal részére, akkor a megszüntetõ okiratba foglalt szerzõdés a Megállapodás megszüntetésének kimondásán túli részében semmis; ez nem eredményezi a szerzõdés egészének érvénytelenségét akkor sem, ha a felek azt a semmis rendelkezések nélkül nem kötötték volna meg. Ebben az esetben a felek elszámolására a (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A Megállapodásnak a törvény erejénél fogva történõ megszûnésétõl eltérõ megszûnése esetén semmis a feleknek a Megállapodás megszüntetésére vonatkozó szerzõdésbe foglalt minden olyan rendelkezése, amely a Megállapodás feltételei szerinti, 2008. december 31-ét követõ teljesítésre vonatkozik. E rendelkezések semmissége nem eredményezi a szerzõdés egészének érvénytelenségét akkor sem, ha a felek e rész nélkül azt nem kötötték volna meg. (6) Az eladó a Megállapodásban lekötött villamosenergia-termelõi kapacitást, és az azon termelt villamos energiát a Vet. szabályai szerint 2008. december 31. utáni teljesítési idõponttal szabadon értékesítheti.
Az eladó visszafizetési kötelezettsége 4. § (1) Az eladót az Európai Bizottság által jóváhagyott és külön jogszabályban rögzített módszertan alapján meg-
19430
MAGYAR KÖZLÖNY
határozott visszafizetendõ állami támogatás tekintetében, a Magyar Állam javára visszafizetési kötelezettség terheli. (2) A visszafizetendõ állami támogatásra vonatkozó számítás módszertanának alapja a Megállapodás szerint értékesített villamosenergia-kapacitások, villamosenergia-mennyiség, és az ezekkel elért árbevétel összehasonlítása azzal az árbevétellel, amelyet az eladó a Megállapodás hiányában egy hosszú távú Megállapodások nélkül mûködõ külön jogszabályban meghatározott vélelmezett villamosenergia-piacon (a továbbiakban: vélelmezett piac) érhetett volna el. (3) Visszafizetési kötelezettség abban az esetben keletkezik, ha a (2) bekezdés szerinti összehasonlítás eredményeként az eladó a Megállapodásokon keresztül a vélelmezett piaci folyamatokhoz képest magasabb árbevételt ért el. (4) Ha az eladó által a Megállapodás alapján folytatott értékesítésekbõl keletkezõ árbevétellel és az adózás elõtti nyereséggel összefüggésben teljesített adókötelezettség összege meghaladja az eladót a vélelmezett piacon számított villamosenergia-kapacitások, villamosenergiamennyiség értékesítésébõl keletkezõ árbevétellel és az adózás elõtti nyereséggel összefüggésben – az adott idõszakra vonatkozó jogszabályok alapján – terhelõ adókötelezettség összegét, akkor e két adófizetési kötelezettség különbözetét a visszafizetendõ állami támogatást csökkentõ tételként kell figyelembe venni. (5) A 3. § (4) bekezdése szerinti esetben a visszafizetendõ támogatás szempontjából úgy kell tekinteni, hogy a Megállapodás 2008. december 31-én szûnt meg.
Az átállási költség 5. § (1) Az eladó által visszafizetendõ állami támogatás összege csökken az átállási költség összegével. (2) Az átállási költség kiszámításának Európai Bizottság által jóváhagyott módját és eladónkénti összegét külön jogszabály határozza meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti számítást követõen fennmaradó átállási költség nem kerül kifizetésre, arra vonatkozó igényt az eladó nem érvényesíthet.
A Hivatal eljárása 6. § (1) A Hivatal az Európai Bizottság – átállási költségekre vonatkozó – jóváhagyó határozatának meghozatalát követõ 10 napon belül határozattal megállapítja a) a Megállapodás keretében nyújtott visszafizetendõ állami támogatások összegét és b) az 5. § (1) bekezdése szerint csökkentett összeget.
2008/161. szám
(2) A Hivatal eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg befizetésére a Hivatal 60 napos határidõt állapít meg. Ha a teljesítésre megállapított határidõ eredménytelenül telt el, a Hivatal haladéktalanul megkeresi az állami adóhatóságot, hogy az a végrehajtás iránt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 13/A. § (11) bekezdésében foglaltak alapján járjon el. (4) A határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak és méltányossági eljárásnak. A határozat felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. A Hivatal határozatának végrehajtására a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya. A bíróság a Hivatal határozatát nem változtathatja meg. (5) A Hivatal felügyeleti szerve nem változtathatja meg és nem semmisítheti meg a Hivatal határozatát. (6) A határozat végrehajtása nem függeszthetõ fel. (7) Az államháztartásért felelõs miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatala idõpontját – annak ismertté válását követõen haladéktalanul – a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg. 7. § (1) A visszafizetendõ állami támogatás összegébõl levont átállási költség összegét a Hivatal külön jogszabályban meghatározottak szerint, a ténylegesen elért árbevétel és tényleges ráfordítás alapján felülvizsgálja. (2) A Hivatal a felülvizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza és eljárására a 6. § (2)–(6) bekezdésének rendelkezései megfelelõen irányadók. 8. § (1) A visszafizetendõ állami támogatás összegébõl levont átállási költség idõarányos részét az eladó köteles a Magyar Állam javára visszafizetni, ha a) villamosenergia-termelõ teljesítményét indokolatlanul visszatartja, b) villamos energia termelõi engedélyének szüneteltetését kéri, a szüneteltetés ideje alatt, vagy c) villamos energia termelõi engedélyét visszavonták (a továbbiakban: jogosulatlanul beszámított átállási költség). (2) A jogosulatlanul beszámított átállási költséget a kompenzációs idõszakból a teljesítmény-visszatartás vagy a szünetelés idejére vagy az engedély visszavonásától a kompenzációs idõszak végéig terjedõ idõszakra kell számítani. (3) A Hivatal kötelezi az eladót a jogosulatlanul beszámított átállási költség megfizetésére. A Hivatal eljárására a 6. §-ban foglaltak az irányadók.
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti indokolatlan teljesítmény-visszatartás tényét a Vet. 5. §-ának megfelelõ alkalmazásával a Hivatal állapítja meg.
19431
b) az átviteli rendszerirányítási díj csökkentésének fedezetére szolgáló ellentételezés kifizetésére vonatkozó szabályokat. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályok elõkészítésében a Hivatal közremûködik.
Pénzügyi rendelkezések 9. § (1) Az eladó a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti és a 8. § (3) bekezdése szerinti összeget a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01501308 Központi letéti számlára fizeti be. (2) Az eladónak az (1) bekezdés szerinti összeget a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 81. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti egyéb ráfordításként kell elszámolnia. (3) Az (1) bekezdés alapján befolyt pénzeszközöket a Magyar Államkincstár kezeli. 10. § (1) A Központi letéti számlán ezen a címen befizetett összeget a Hivatal a Vet. 142. §-ának a) pontja szerinti átviteli-rendszerirányítási díjra vonatkozó, a tárgyévet követõ évre vonatkozó javaslatának elõkészítése során csökkentõ tételként veszi figyelembe. (2) Az (1) bekezdés szerinti költségcsökkentés eredményeként kiesõ bevételt a rendszerirányító részére a Központi letéti számla terhére kell a kiesõ bevétellel azonos idõszakban megtéríteni. A megtérítést a rendszerirányító árbevételként számolja el.
Felhatalmazó rendelkezések 11. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg: a) az Európai Bizottság által jóváhagyott módszertanok alapján aa) a Megállapodás keretében nyújtott, visszafizetendõ állami támogatások kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat, ab) az átállási költség kiszámításának módjára, eladónkénti összegére és felülvizsgálatának módjára, idõpontjára és jogkövetkezményeire vonatkozó részletes szabályokat;
Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Amennyiben az eladó villamosenergia-termelõ teljesítményét a 2009. évre történõ értékesítés során a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerint visszatartja, a Hivatal a 8. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy a 6. § (1) bekezdése szerinti határozatában az 5. § (1) bekezdése szerint csökkentett összeget nem állapítja meg. Ebben az esetben a Hivatal a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti összeg befizetésére kötelezi az eladót. (3) Az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet 28. §-ában meghatározott jelentéstételi kötelezettséget – a Hivatal minden tárgyévet követõ év április 30-áig megküldött adatszolgáltatása alapján – a pénzügyminiszter teljesíti az Európai Bizottság felé. (4) A 2. § 1. pontjában foglalt átállási költséggel való csökkentésre csak annak Európai Bizottság általi elõzetes jóváhagyását követõen kerülhet sor. (5) Ez a törvény a Magyarország által a hosszú távú villamosenergia- és kapacitáslekötési megállapodások keretében nyújtott állami támogatásokról szóló C(2008)2223 számú európai bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. (6) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Vet. 147. § (1) bekezdésének c) pontja hatályát veszti. Ez a bekezdés e törvény hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Sólyom László s. k.,
Dr. Szili Katalin s. k.,
köztársasági elnök
az Országgyûlés elnöke
19432
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/161. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik az
EU-JOGSZABÁLYTÁR Az EU-Jogszabálytár az Európai Unió magyarra lefordított elsõdleges (alapszerzõdések, csatlakozási okmányok) és másodlagos (az Európai Unió szervei által alkotott jogi aktusok) joganyagát tartalmazza. Az EU-Jogszabálytár DVD-n a dokumentumok többféle szempont (évszám, Celex-szám, kibocsátó stb.) szerint kereshetõk. Az adatbázisból megismerhetõk a joganyagok jellemzõi (megjelenés adatai, kibocsátó, hatályosság, egyéb lényeges megjegyzések stb.), valamint közvetlenül elérhetõk azok kapcsolatai más EU-s, illetve magyar jogszabályokkal. Az Európai Unió jogában kevésbé jártas felhasználók számára lényeges információkkal szolgálnak az EU Asszisztens menüpontban található ismertetõk. Az EU Extra menüpont tartalmazza a magyar csatlakozási okmányt, valamint egyéb kiemelkedõen fontos európai vonatkozású dokumentumokat. Az EU-Jogszabálytár felhasználóbarát kialakítása és könnyen kezelhetõ funkciói hasznos és gyors segítséget nyújtanak mind az EU-jogban már jártas, mind az azzal most ismerkedõ felhasználók számára. Az EU-Jogszabálytár és a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR között is mûködik az átjárhatóság, vagyis ha az EU-Jogszabálytárban magyar jogszabályra van hivatkozás, akkor azt az EU-Jogszabálytárból azonnal meg lehet nyitni. Az EU-Jogszabálytár elõfizetési díjából a Hivatalos Jogszabálytár elõfizetõi 50% kedvezményt kapnak. Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
72 000 Ft + áfa 130 000 Ft + áfa 160 000 Ft + áfa 260 000 Ft + áfa 340 000 Ft + áfa 590 000 Ft + áfa
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük az EU-JOGSZABÁLYTÁR változatát ................. példányban, 2008. ............................................ hónaptól. A megrendelõ neve: ............................................................................................................................................. A megrendelõ címe: ............................................................................................................................................. Ügyintézõ neve: ................................................................................................................................................... Telefonszáma: ...................................................................................................................................................... Küldési név, cím: .................................................................................................................................................. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás
Megrendeléssel kapcsolatban érdeklõdni lehet a 06-80-200-723-as zöldszámunkon és a 266-5095-ös telefonszámon. A megrendeléseket a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó címére (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., faxszámon a 266-8906, illetve e-mail-en az
[email protected]) kérjük eljuttatni.
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19433
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó kiadásában megjelenik a
MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD Tartalom Online adatbázis és napi adatfrissítési szolgáltatás A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD havi frissítésû lemeze közel 150 000 jogszabályszöveget tartalmaz. Az alapszövegek mellett egységes szerkezetben közli azok mindenkori hatályos változatát, korábbi szövegváltozatait, illetve a már hatályon kívül helyezett jogszabályokat is, továbbá az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a miniszterelnök, a miniszterek, az Alkotmánybíróság, a Legfelsõbb Bíróság, az Országos Választási Bizottság stb. határozatait, állásfoglalásait, a különbözõ irányelveket és iránymutatásokat, neves szerzõk által készített kommentárokat, nemzetközi szerzõdéseket, tájékoztatókat, hirdetményeket, pályázati felhívásokat, törvényjavaslatokat és törvényindokolásokat. A szövegek és adatbázisok közvetlen forrásai a hivatalos lapok, így a Magyar Közlöny, az ágazati közlönyök, az Alkotmánybíróság Határozatai, a Határozatok Tára, továbbá a Bírósági Határozatok, a Versenyfelügyeleti Értesítõ, az Adó és Ellenõrzési Értesítõ és a Versenybírósági Határozatok. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR elõfizetõi számára a jogszabályok naponta aktualizált online adatbázisa ingyenesen érhetõ el, továbbá lehetõség van a havonta megküldött DVD-adatbázis napi rendszerességû aktualizálására, internetrõl letöltött adatcsomag segítségével. E két szolgáltatás segítségével a jogszabály-változások folyamatosan nyomon követhetõk. Sokoldalúság A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR jogszabály-szolgáltatását többféle keresési lehetõség teszi teljessé. A kényelmes eligazodást támogatja a szövegbe épített hivatkozások rendszere (tartalmilag kapcsolódó más jogszabályok, jogegységi határozatok, bírósági és versenytanácsi határozatok, APEH-iránymutatások) és a joganyagok belsõ felépítésének és külsõ kapcsolatainak interaktív ábrázolása is. A HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR és az EU-Jogszabálytár között az átjárhatóság biztosított, vagyis ha a magyar jogszabályban hivatkozás található uniós jogszabályra, akkor azt közvetlenül meg lehet nyitni a HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁRBÓL. Az alapprogramot kiegészítõ DVD-JOGSZABÁLYTÁR Asszisztens a különbözõ adatállományok (Szolgáltatások Jegyzéke, magyar és angol nyelvû TEÁOR, Kereskedelmi Vámtarifa Jegyzék stb.) adatbázisszerû kezelésének segítõje, újdonság- és változásfigyelõ szolgáltatása pedig lehetõvé teszi a jogszabályváltozások hatékony követését. Iratmintatárunkat folyamatosan frissítjük és bõvítjük. (A Jogszabálytár bármely szövegrészlete kinyomtatható vagy szövegszerkesztõbe átemelhetõ.) Éves elõfizetési díjak Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat 25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
81 000 Ft + áfa 143 000 Ft + áfa 180 000 Ft + áfa 292 500 Ft + áfa 382 500 Ft + áfa 650 000 Ft + áfa
¨ ¨ ¨ ¨ ¨ ¨
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR DVD változatát ................. példányban, 2008. ............................... hónaptól. A megrendelõ neve: .................................................................................................................................................................... A megrendelõ címe: .................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve: .......................................................................................................................................................................... Telefonszáma: ............................................................................................................................................................................. Küldési név, cím: .........................................................................................................................................................................
Keltezés: ………………………………………
……………………………………… cégszerû aláírás
19434
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/161. szám
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez c. kiadványt. Az útmutató célja, hogy a helyi önkormányzati rendeletek alkotása során történõ helyes alkalmazásához gyakorlati segítséget nyújtson. Az útmutató sorra veszi a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek azon rendelkezéseit, amelyeket a helyi önkormányzati jogalkotásnál alkalmazni kell. Ezen rendelkezésekhez fûz gyakorlati útmutatást, kifejezetten önkormányzati rendeletekbõl merített helyes és helytelen példákat. Jelenleg igen nagy az eltérés az egyes megyékben, illetve a megyéken belül az egyes településeken használt önkormányzati rendeletek alkotása során alkalmazott módszerekben, szokásokban. Erre tekintettel néhány közigazgatási hivatal mintarendeletekkel segíti az adott megyében mûködõ települések jegyzõinek munkáját. Egységes, a helyi önkormányzatok részére készülõ jogszabály-szerkesztési segédanyagot azonban még sem az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem adott ki. Ezt a hiányt próbálja részben pótolni ez a kiadvány. Egyre nagyobb ugyanis az igény arra, hogy a helyi önkormányzati rendeleteket is egységes szerkesztési módszerrel, egységes szerkezetben, elektronizálva minden állampolgár elérhesse, megismerhesse és következetesen alkalmazhassa. A fentiekre tekintettel ajánljuk a kiadványt az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 104 oldalas kiadvány ára: 1155 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.
MEGRENDELÕLAP Megrendeljük a Módszertani útmutató a helyi önkormányzati rendeletek szerkesztéséhez címû kiadványt (ára: 1155 Ft + postaköltség), ...................... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre:
A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ..................................................................................................... Utca, házszám: ......................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .................................................................................. A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: ……………………………………… ………………………………………
cégszerû aláírás
2008/161. szám
MAGYAR KÖZLÖNY
19435
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl a hivatalos lapok megjelentetése az alábbiak szerint változik
A Magyar Közlöny és a mellékletét képezõ Hivatalos Értesítõ tartalma újabb rovatokkal bõvül Magyar Közlöny I. II.
Az Alkotmány és annak módosításai Törvények
Hivatalos Értesítõ I. II.
Egységes szerkezetû jogi aktusok Statisztikai közlemények
III.
Kormányrendeletek
III.
Utasítások, jogi iránymutatások
IV.
A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei
IV.
Állásfoglalások
V. VI. VII. VIII. IX.
A Kormány tagjainak rendeletei Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Jogegységi határozatok Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai Határozatok Tára
V. VI. VII. VIII. IX.
Személyügyi hírek Alapító okiratok Pályázati felhívások Közlemények Hirdetmények (a Cégközlöny, az Európai Unió Hivatalos Lapja, a Közbeszerzési Értesítõ és a Bírósági Határozatok figyelése, illetve a tartalomjegyzékek közzététele)
Havonta a kiadó DVD-formátumban tematizált jogszabálygyûjteményeket biztosít az elõfizetõknek. A jogszabálygyûjtemények árát az elõfizetési díj tartalmazza.
2009. január 1-jétõl – a Belügyi Közlöny tartalmazza a jövõben a Sport Értesítõt, a Turisztikai Értesítõt és az Önkormányzati Közlönyt, – a Szociális Közlöny és a Munkaügyi Közlöny – összevonást követõen – januártól Szociális és Munkaügyi Közlöny néven, egy lapként jelenik meg, – az Oktatási Közlöny és a Kulturális Közlöny elõfizetõi a jövõben az Oktatási és Kulturális Közlönyben találhatják meg a számukra fontos információkat, – az Egészségbiztosítási Közlöny az Egészségügyi Közlönybe integrálódik, az érdeklõdõk a jövõben az Egészségügyi Közlönybõl tájékozódhatnak az ez idáig két lapban közölt információkról.
Budapest, 2008. október 15.
Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
19436
MAGYAR KÖZLÖNY
2008/161. szám
Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2009. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Értesítjük továbbá Önöket, hogy 2009. január 1-jétõl – az Eitv. összevonásra vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve – egyes lapoknál is változásokra kell számítani. Kérjük, hogy az esetleges módosítást (cím- és példányszámváltozás) szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehetséges. (Levélcím: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Fax: 318-6668).
A 2009. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) 151 452 Ft/év 27 972 Ft/év 39 564 Ft/év 39 564 Ft/év
Magyar Közlöny Az Alkotmánybíróság Határozatai Belügyi Közlöny Egészségügyi Közlöny Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítõ
27 468 Ft/év
Szociális és Munkaügyi Közlöny Oktatási és Kulturális Közlöny Pénzügyi Közlöny Ügyészségi Közlöny L'udové noviny Neue Zeitung
39 564 Ft/év 31 500 Ft/év 45 108 Ft/év 9 324 Ft/év 7 308 Ft/év 7 056 Ft/év
A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díjai (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
97 200 Ft 171 600 Ft 216 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
351 000 Ft 459 000 Ft 780 000 Ft
AZ EU-JOGSZABÁLYTÁR (DVD) Az Európai Unió Jogszabályai gyûjteményének 2009. évi éves elõfizetési díja (Áraink a 20%-os áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat
86 400 Ft 156 000 Ft 192 000 Ft
25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat
312 000 Ft 408 000 Ft 708 000 Ft
Facsimile Magyar Közlöny. A hivatalos lap 2008-as évfolyama jelenik meg CD-n az eredeti külalak megõrzésével, de könnyen kezelhetõen. Ára: 18 480 Ft + áfa. A Magyar Közlönyt szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a Szerkesztõbizottság közremûködésével. A Szerkesztõbizottság elnöke: dr. Petrétei József. A szerkesztésért felelõs: dr. Tordai Csaba. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., www.mhk.hu. Telefon: 266-9290. A papír alapon terjesztett Magyar Közlöny a kormányzati portálon közzétett hiteles elektronikus dokumentum oldalhû másolata. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónál Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a FÁMA ZRt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail:
[email protected]), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail:
[email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. 2008. évi éves elõfizetési díj: 121 212 Ft. Egy példány ára: 250 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +215 Ft.
HU ISSN 0076—2407 08.3353 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató. Elõfizetési bankszámlaszám: MKB Bank 10300002–20377199–70213285
