GÖRÖG KATOLIKUS I. évfolyam. 16. szám.
Budapest, 1929 november 3.
•SZEMLEB A MAGYAR GÖRÖG-KATOLIKUSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztőség és k i a d ó h i v a t a l :
Budapest, VIII., Múzeum-utca 19. fdsz. 6/d. Megjelenik
Főszerkesztő :
G R Ó H ISTVÁN
Felelős szerkesztő : M I K U L I C H
kéthetenkint.
KÁROLY
Előfizetési árak: Egész évre 8 P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 16 P ; MAQOSz tagjainak egész évre 5 P. — 1929-re nemtagoknak 6 P ; Amerikában 12 P ; tagoknak 3 75 P.
Egyes szám ára 20 fillér, Amerikában 60 fillér. iiiiiiiiiiiiiiiiuuiiiiiiiiuimiuiuuuiiuu
iiimiiiiiiiiiimii
NAGY Igen, kicsiny egyházunk nagy napokat élt, a tiszta örömök óráit, a Hegyalja osztozott .Makóval, Budapest a szatmári Nyir papjával a nemes tanácskozás, az eszmék kitermelésének gyönyörűségében. Szinte álomszerű fényben élnek emlékezetünkben az elmúlt napok eseményei : díszgyűlés a Katolikus Kör díszes nagytermében, két egyházfőnk az elnöki asztalnál, utóbb prímás-inetropolitánk társaságában, az előadó két p*pi férfiú magas szárnyalású előadása, az ifjú prímás derűs szava, nagy szeretetének mindmegannyi bizonyítéka a görögkatolikus Egyház iránt, meg a lelkes köszöntőkkel teljes vacsora mint az első nap befejezője. A második nap nem díszgyűlés szószerint, komoly tárgyalások mennek este hattól kilencig, de ép oly díszes minden, mint a megelőző napon a n^aga harmóniájában. Az amerikai grékusság lelke emelkedettségéről számol be Melles apát úr, amikor az internátus-alapi gyűjtést ismerteti s szól egy háztartási alkalmazott nővérünkről, aki egymaga több mint ezer pengőt adott a nemes célra. A MAGOSz közgyűlése pedig teljessé teszi azt a lelki egybeolvadást, ami a jelenlévőket áthatotta. Hozzászólások hangzanak el, javaslatok, ötletek kelnek az ajkukon és minden szó az ügy iránt való meleg szeretetet sugároz. Segíteni, dolgozni kíván mind, hogy jobbá, fogékonyabbá tegye társadalmunkat és nagy elismeréssel adózik a legtöbb felszólaló a Szemlének , a görög-katolikus öntudat ébresztőjének. A harmadik nap a deputációk napja volt. Nyolc tagú küldöttségünk járult a Kormányzó Űr elé és hódolatát jelentve népünknek, örömét fejezte ki fia gyógyulásán. A Főmagasságú Úr válasza kegyes volt és bíztató a grekus jövőt illetőleg, annyira, hogy szinte leírni se merjük. Meggyarapodott küldöttség járult egy órával azután a Hercegprímás és a Kultuszminiszter elé s elmondta mindkét helyen Egyházunk kívánságait. A válasz sok reménykedésre bíztat e helyekről is. És mindezen közös fellépés, tanácskozás, ismétlem, a legteljesebb harmónia jegyében megyen végbe. Mégis: dörzsöljük ki szemünkből a rózsaszínű
NAPJAINK.
ködöt, vizsgáljuk, volt-e híja az eseményeknek, hisz újságírói kötelességünk ez. Egy hiányról adhatok csak számot: az ünnepségekről hiányzott a nép. Örvendtünk a jelesek egybesereglésének, a lelki kiválóságok csoportos látása önérzettel töltött el, de híját éreztük a népnek. Hisz a katolikus nagygyűlés sem a papok gyűlése elsősorban, hanem a híveké. Mikép lehet az, hogy Budapest népes egyházából nem telt annyi, hogy megtöltse szorongásig a Katolikus Kör nagytermét. Vájjon miért nem láttuk vidéki papságunk kíséretében a Hajdúság és a Nyírség tehetősebb kisgazdáit, hisz féláron utazhattak volna fel hozzánk. Az is igaz, most vagyunk a kezdetén ennek az intézménynek, ez volt a harmadik nagygyűlésünk s remény van rá, hogy a jövőben mindinkább kifejezésre jut bennük a görög-katolikus egyetemesség. G. I. Október 26. A X X I . katolikus nagygyűléssel kapcsolatban a MAGOSz vezetősége is megrendezte a görögkatolikus magyarok díszgyűlését. Október 26-án d. u. 7 órára az esős idő ellenére is előkelő és díszes közönség gyűlt egybe a Katolikus Kör nagytermében. Az elnöki emelvényen az elnöki tisztet betöltő Miklósy István hajdudorogi megyéspüspök mellett Papp Antal c. érsek, Zichy János gróf v. b. t. t. és Zichy Aladár gróf ültek. A széksorokban pedig ott láttuk Csiszárik János c. püspök, megh. minisztert, Zsembery István drt, a Kat. Szövetség ügyv.-alelnökét, valamint egyházi és világi kitűnőségeink csaknem minden tagját. Az ülést Miklósy István püspök nyitotta meg, történeti áttekintést nyújtva beszédében a görög-katolikusok helyzetéről hazánkban a honfoglalástól kezdve a legújabb korig. Beszéde közben érkezett Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, akit Bacsinszky Vladimír ny. közös pénzügymin. osztályfőnök és Melles Emil apátplébános, a MAGOSz társelnökei, Simon László dr. ügyvezető-igazgató s az igazgatóság többi tagjai fogadtak s vezettek a terembe a közönség lelkes éljenzése és tapsai közben. Miklósy István püspök meleg, bensőséges szavakkal köszönti az egyházfejedelmet és kéri, hogy támogassa a görög-katolikus egyházat. Az egyházfejedelem a közönség kitörő éljenzése között emelkedik szólásra. Beszédében arról a munkáról szól, amely a görög egyház új törvénykönyvének összeállítása körül folyik s amelyhez Rómából
az ő közreműködését is kérték. E munkájában az a vezérelv vezeti, hogy a meglevő jogszokásokat lehetőleg meg ne bolygassák, hanem azokból írott törvény legyen. A tapsokkal és éljenzésekkel sokszor megszakított beszéd után Bányay Jenő pápai prelátus, nagyprépost tartotta meg előadását, melyben ismertette a görög egyház érdekében kiadott «Rerum Orientalium» kezdetű encyklikát. A nagyvonalú előadás odakonkludált, hogy tekintettel a nagy pápák példájára, akik a görög egyházat felkarolták és sohsem törekedtek a keleti jogok eltörlésére, ez az encyklika is biztosíték emellett, hogy a görög egyház felvirágoztatása és a keletiek uniója most is a Szentszék legkedvesebb gondját képezi. Ez előadás után a bíboros hercegprímás a közönség ovációja közepette kíséretével eltávozott az ülésről. Ezután Gróh István ny. iparművészeti igazgató lépett az előadói asztalhoz s meggyőző bizonyítékokat hozott fel beszédében a honfoglaláskori idők görög-katolicizmusa s annak térítői tevékenysége mellett; majd végigment a görög-katolikus magyarság későbbi élete felett s végül a keletiek uniójának szükségességét és reményét hangoztatta. Végül Zapotoczky Konstantin c. kanonok, pápai kamarás fejtegette magvas, nagy egyházjogi tájékozottságra valló előadásában a magyar görög-katolikusok kánonjogi viszonyát a latin szertartásúakhoz — kiemelve a speciális görög jogszabályokat — s vázolta azt a helyzetet, melyet a készülő görög kánonjogi kódex fog teremteni. Az illusztris előadókat a közönség melegen megtapsolta. Ekkor Papp Antal c. érsek emelkedett szólásra, összefoglalta az előadások anyagát, majd rámutatott arra, hogy a mostani katolikus ünnepségeket két bensőséges esemény'teszi emlékezetessé : Őszentsége ötvenéves papi jubileuma és az egyházi állam visszaállítása. Ezután emelkedett szavakkal bezárta a szépen sikerült ünnepélyt. A közönség Miklósy István püspök áldásának vétele és a pápai himnusz eléneklése után közös meghitt vacsorára gyűlt össze, ahol a legjobb hangulatban a késő éjjeli órákig maradt együtt. B. Z. * * *
A díszgyűlés befejezése utáni társasvacsora este 9 órakor az Egységes Községi Polgári Párt Akadémia-u. 3. sz. a. körhelyiségében volt, melyen a budapesti és vidéki hittestvérek nagy számban vettek részt. A vacsora folyamán több felköszöntő hangzott el, melyek sorát Medvigy Gábor ügyvéd nyitotta meg, lelkes szavakban emlékezve meg a díszgyűlés előadóiról. A megemlékezésért Bányay Jenő nagyprépost, pápai
2
GÖRÖG-KATOLIKUS
prelátus mondott az előadók nevében köszönetet. Maj'd Melles Emil apátparochus emelte ki amerikai hittestvéreink áldozatkészségét, akik szép összeggel járultak hozzá a Budapesten emelendő internátus alaptőkéjéhez. Fölhívta hittestvéreinket, hogy itthon is hasonló szeretettel és áldozatkészséggel karolják föl a maguk részéről is ezt a nemes ügyet. — Utána dr. Szémán István általános helynök, pápai prelátus Bacsinszky Vladimírra, mint a görög-katolikusok leglelkesebb munkására és vezetőjére ürített poharat. Zapotoczky Konstantin kanonok, pápai kamarás, esperes pedig a «Görög-katolikus Szemle» szerkesztőségét köszöntötte föl, akinek elismerő szavaira Gróh István Iparm. Főiskolai ny. igazgató, a Szemle főszerkesztője válaszolt. Medvigy István kir. táblabíró a vidéki hittestvéreket éltette, az utolsó pohárköszöntőben pedig Sztankay Andor bodrogolaszi lelkész üdvözölte a díszgyűlésen és vacsorán résztvett két külföldi görög-keleti lelkészt. — A társasvacsora résztvevői a késő éjjeli órákig maradtak együtt, a fehér asztal közvetlen hangulatában foglalkozva a görög-katolicizmus aktuális kérdéseivel. M. K. Október 27. D. e. 9 órakor Miklósy István hajdudorogi püspök, Melles Emil apátparochus és Mihalovich Sándor dr. kanonok segédletével főpapi szentmisét mondott a Szegényház-téri templomban. Budán a Flórián-kápolnában ugyanakkor Papp Antal c. érsek celebrált főpapi misét Szémán István dr. prelátus és Zapotoczky Konstantin c. kanonok segédletével. A nap folyamán a Vigadóban a nagygyűlésen és a hatalmas méretű szentséges körmenetben vettek részt papjaink és híveink. D. u. 6 órakor az Egységes Polgári Párt helyiségeiben ismét előkelő közönség gyűlt egybe a főiskolai internátus egyesület igazgatósági és közgyűlésére. — A gyűlésen Melles Emil elnök meleg szavakkal köszönti a megjelenteket, majd Szaplonczay Ödön dr. főtitkár olvassa fel jelentését, mely az egyesület ez évi eredményes munkáját tárja a hallgatóság elé. A jelentés hálás szavakkal emlékezik meg azokról, kik adományaikkal s érdeklődésükkel előmozdították az egyesület célját. Ezek közül is különösen megemlíti Takács Bazil amerikai püspök úr áldozatkészségét s az egyesület iránti meleg érdeklődését. Úgyszintén a clevelandi egyházközség, Kovaliczky Viktor, Szabó Miklós, Gulyássy Emil amerikai lelkészek, Valkovszky Elek, Bu kovszky György dr. kormányfőtanácsos nemeslelkű adományozásairól. Ezután Baulovits Zoltán dr. pénztáros mutatta be az egyesület vagyoni állapotáról szóló jelentését, mely szerint az egyesületnek, az amerikai gyűjtést is beleszámítva, 1400 P befizetett vagyona van. Többek felszólalása után az elnök további támogatásra hívja fel a megjelenteket s az ülést bezárta. Közvetlen ezután ugyanezen helyiségben tartotta a MAGOSz igazgatósági és közgyűlését Bacsinszky Vladimir ny. közös pénzügymin. osztályfőnök, Melles Emil apátplébános és Papp János kanonok elnöklésével. * * *
Bacsinszky Vladimir elnök lendületes szavakkal üdvözölte a megjelenteket, majd mély kegyelettel emlékezett meg Moldován Péter és Valkovszky Elek budapesti és Révész Mihály hajdudorogi hittestvéreink, a MAGOSz választmányi tagjainak elhunytáról. Ezután fölkérte dr. Simon László ügyvezető-igazgatót évi jelentésének előterjesztésére. Az ügyvezetőség jelentése részletesen foglalkozik azzal az új, erőteljes szervezkedési munkával, melyet az egyesület szóval, írásban és tettel megindított a görög-katolikus társadalom tömörítése érdekében s arra, amelyet lelkes és önzetlen munkatársainak áldozatkész fáradozása folytán eddig elvégzett. Majd kiterjeszkedve a jövő tervekre, jelezte, hogy a főtörekvés a propagandának s a szervezkedésnek még belterjesebb művelése lesz, épen ennek a jövőnek teljes mértékben való biztosítása érdekében. A valóságos tanulmány-számba menő jelentést a közgyűlés nagy tetszéssel vette tudomásul s az ügyvezető-igazgatónak fáradhatatlan, a szó legszorosabb értelmében önfeláldozó működéseértjjegyzőkönyvi köszönetet szavazott.
SZEMLE
Egyúttal meleg üdvözlésben részesítette Bacsinszky elnököt, aki hangsúlyozta, hogy minél nagyobbak az akadályok, annál nagyobb kedvvel vállalkozik azoknak leküzdésére. Ezután dr. Szaplonczay Ödön főtitkár, a «Görög-katolikus Szemle» kiadóhivatali főnöke számolt be a naptár-akció s a Szemle ügyeiről. Megállapításai a számszerű eredmények figyelembevételével abban összegeződtek, hogy erkölcsi tekintetben nem is sejtett erőforrások nyíltak meg részünkre nemcsak a minden reményen felüli lelkes szellemi közreműködés révén, hanem elszórtan élő hittestvéreink fölfedezése és hozzánk való csatlakozása folytán is. Anyagiakban azonban az eddig elért eredmény messze marad attól a foktól, ahol az kielégítőnek volna mondható és amelyet el lehet és el is kell várni a görög-katolikus magyarságtól. Hosszabb és értékes vita indult meg ezután a jelentés kapcsán az anyagi szükségletek biztosítása és öntudat híján levő társadalmunk fölrázása fölött, melyben résztvettek A tárgyalások ezen részét — melyre egy későbbi számunkban még a számszerű ismertetéssel kapcsolatban vissza fogunk térni — az elnöknek összefoglalása zárta le, aki biztosította a közgyűlést, hogy az egyesület vezetősége minden fölvetett eszmét igyekezni fog a lehetőséghez képest megvalósítani. Ezután a számvizsgálóbizottság Berlányi János nyug. min. tanácsos által előterjesztett jelentésének tudomásulvétele után elnök a valóban magas nívójú gyűlést bezárja. B. Z. Október 28. Nemcsak a résztvettek, hanem az egész magyar görög-katolikus társadalomra nézve emlékezetesek, sőt talán egy újabb és jobb korszak kiinduló pontjai lesznek azok az események, amelyek a Katholikus Nagygyűléshez és az ezzel kapcsolatban megtartott görög-katolikus gyűlésekhez csatlakozva október 28-án mentek végbe. Ezen a napon jelent meg az állam legfőbb tényezői előtt a magyar görög-katolikus társadalom első ízben mint egységes közéleti tényező, bemutatva hódolatát mindenekelőtt az állam feje, a kormányzó őfőméltósága előtt. Délelőtt 11 órakor fogadta őfőméltósága a dr. Illés József egyet, tanár, orszgy. képviselő, a MAGOSz elnökének vezetése alatt megjelent nyolctagú küldöttséget, melynek tagjai voltak Bacsinszky Vladimir ny. közös pénzügyminiszteri osztályfő, Bányay Jenő nagyprépost, pápai prelátus, Gróh
TÁRCA Ahol megszűnt a nehézkedés. Bereznai Oróh István meséje.
Álmélkodtak a filozófus beszédén, magasztalták sokan, kivált a gúla felső tájáról való asszonyok, hanem a kapások népe összesúgott és dacos képpel állott elő vezérük, a leghitetlenebb. — Hogy ez a filozófus igazat beszél-e, nem-e, megtudom én . . . nem kell hozzá hét nap se . . . eresszetek... Eresztette mind, mert kételkedtek sokan a főrendűek közül is. Odajárt a paraszt teljes három n a p i g ; elfáradtan, bosszúsan tért meg. — Hazudozás az egész, nem találtam meg se a gondolatok mezejét, se az emlékezés köpüit... semmit. Munkás testvéreim, se fantasztákra, se gazemberekre ne bízzuk m a g u n k a t . . . a mi erőnk a tiszta látás. így szóllott és megdöbbent az udvar ; a tudós meg hiába szabadkozott, a nép, mintha szeme nyílt volna ki, szólta-szidta, míg csak el nem fordította az emberektől piruló orcáját. A politikus állt most a tagadók elé csillapító szóval. — Nem, ne mondjátok, hogy h a z u d i k . . . nagy az ő lelke, másnak látja a csonka valót, kiegészíti s ha kell teremt magának új világot. Várjatok, elmegyek én magam és nem térek meg az igazság nélkül. Mert csak az igazság táplálja, erősíti a nép l e l k é t . . . Megindult hát a politikus s megmondta előre, hogy nem jő vissza kétszer hét napon belül. De nem ment messze, meghúzódott ahová nem ért el a kapások szeme és elmélkedett.
•1929 november 3. István Iparm. Főiskolai ny. igazgató, a MAGOSz aielnöke, Medvigy István kir. ítélő táblai bíró, Melles Emil apátparochus, a MAGOSz alelnöke, Papp János kanonok, esperes-lelkész, a MAGOSz alelnöke és dr. Szémán István ált. helynök, pápai prelátus. Dr. Illés József beszédében kifejezést ad a magyar görög-katolikusság örömének, hogy alkalma nyilott az állam feje előtt hódolatának kifejezést adni s egyúttal azon való örömének, hogy az őfőméltóságát legutóbb sújtott csapás kedvezőbb lefolyással biztat, mint aminőtől tartani lehetett. A kormányzó úr válasza rendkívül kegyes hangú volt, sőt egyenesen megható, különösen azon részében, melyben a küldöttség vezetőjének szavaival kapcsolatban elszakított területi hittestvéreinkről emlékezett meg, élesztvén bennünk a reményt, hogy az elszakadt lelki kapcsolatok meg fognak újulni. Az állam fejének szívélyes szavai a legnagyobb mértékben megnyugtatók voltak már magukban véve is az irányban, hogy illetékes helyeken, ha nem is becsülik túl a görög-katolikus társadalmat — amire nem is tart az számot, sőt maga tiltakoznék ellene elsősorban, mint a nemzetre káros irányzat ellen — , de igenis teljes értékében méltányolják és súlyát, jelentőségét nagyon is ismerik. A további tisztelgések során ez a megnyugtató hatás még csak erősödött. A kir. palócából távozó küldöttség, számában erősen meggyarapodva, még ugyanazon órában tisztelgett érsek-metropolitánk őfőmagasságánál is. Csaknem az egész Budapesten tartózkodó papság és nagyszámú laikus résztvevőből álló küldöttség élén Bányay Jenő nagyprépost és dr. Szémán István ált. helynök, pápai prelátusok voltak a görög-katolikusság őszinte ragaszkodásának és egyúttal nehéz helyzetének tolmácsai. Beszédeikben rámutattak a papnevelés megszűnésével járó veszedelmekre, a kántorképzés, az internátusok hiányaira, a vallás alapok elosztásában mutatkozó sérelmes intézkedésekre. A hercegprímás úr őfőmagasságának válasza azonban minden tekintetben megnyugtatta és teljes mértékben kielégítette a megjelenteket : az a kijelentése, hogy a pap- és kántorképzés terén törekvéseinket minden erejével támogatni fogja s a vallásalapokkal kapcsolatban történtekre vonatkozólag adott megnyugtató fölvilágosításai messze túlmentek a sablonos kijelentéseken. Ezt azután megkoronázta az a közlés, mely a küldöttség minden tagját a legkellemesebben lepte meg: hogy a rendkívül elfoglalt kultuszminiszter úr, aki épen ezért csak a legritkább — Mit nékem az igazság. . . Előttem erőt jelent az eszme, csakúgy mint a kétség, mérlegelnem kell mind a kettőt. Hagyni kell a dolgokat, lehiggadnak a fantaszták, a gondolatok kertésze az emlékezés köpüje józanul majd s némely ideáit átveszik az üresek is. Az állam érdeke kívánja, hogy várjak. Hanem az egyszer csalódott s mire megtért, szemközt lelte a munkásokat az urakkal s rakta a maga tüzét mindegyik. Nem nyughatott a filozófus, mikor elteltek szavával az ő rendjéből valók, odafurakodott a munkások seregébe s úgy szavalt fennhangon. — Földre van szükségünk testvérek, ha élni akarunk. Alkossunk új bolygót magunknak atyáink hamvaiból, adjuk egybe mindazt, ami ránk maradt a múltból, gyúrjuk össze az Ür szemetjével, gazdátlan meteorok törmelékével és termőtalaja lesz az életfájának. A Föld az élet, beveszi mag gyanánt a multat, csiráztatja és kelteti a jövőt. A Föld örök, apja az apáknak, lehúz és talpra állít, megigazodik tőle az elröppenő gondolat és hozzátér meg újra fáradtan. Övéi vagyunk, mert nincs élet halál nélkül, nincs le és nincs föl. .. Tetszett a gondolat a gúlán nevekedetteknek, magasztalták a tudóst, de megszólalt a munkás is, keserítette testvérei lelkét. — Átkozott ez a beszéd, ti d o l g o z ó k . . . Im földet akarnak, új nehézkedési, új rabszolgaságot számunkra. Emlékeket csiráztatnának belőle, ami ősi szolgaságunk idejéből valókat és halmot emelnének rajta, meredeket, hogy mi alól m a r a d j u n k . . . Nem, nem adjuk oda halottainkat, nincsenek emlékeink a ti új földetek számára, nincs semmi, ami a múlthoz kössön . . . így tusakodtak, feleseltek, elébb egy hang a másik után, majd egyszerre ketten, tizen, százan és hajigálóztak a szónak nehezebbjét zúdítván
y
1929 november 3. esetekben fogad küldöttséget, eltér a mi képviselőinkkel szemben ettől az állsápontjától. Előtte Bacsinszky Vladimír ny. közös pénzügyminiszteri osztályfő, a MAGOSz társelnöke adott kifejezést azon panaszoknak, melyek a hercegprímás úr előtt is kifejezésre jutottak. A miniszter úr őnagyméltósága válaszában a legnagyobb jóakaratról biztosította a küldöttséget, egyúttal azonban már túl is ment ezen és több irányban a gyakorlati megoldásra nézve is tett néhány, csaknem tervezet jelentőségével bíró célzást. így a papképzésre vonatkozólag rámutatott arra, hogy ez a kérdés egy rokon-intézmény segítségével, de természetesen egészen elkülönítve volna legalább ideiglenesen megoldható. A tanítóképzésre vonatkozólag pedig közölte, hogy a legutóbb nyert parlamenti fölhatalmazás alapján tanítóképzőket szándékozik fölállítani s ezek keretében juttatni megoldásra a mi tanítóképzésünket is ; a pap-gyermekek nevelését illetőleg viszont szándékában van e célra fölhasználni azt a pénzalapot, mely rendelkezésére áll a közalkalmazottak gyermekeinek nevelésére. Mindezekkel kapcsolatban pedig kérte egy háromtagú bizottság kiküldését görög-katolikus részről, mely vele a részletek kidolgozása tekintetében állandó érintkezést tartana fönn és eszméi megvalósításában segítségére legyen.
Ezzel a minden tekintetben örvendetes eredménnyel távozott a küldöttség az ország legmérvadóbb tényezőitől. Mert lehetetlen nem a legnagyobb mértékben megnyugtatónak tekinteni azt a megértést, amellyel ez a legelső jelentkezésünk találkozott minden magas helyen. Örvendetes ez már magában is : a jelen pillanat problémáinak megoldása szempontjából. Még örvendetesebb azonban egy másik szempontból : abból a talán még magasabb tekintetből, hogy nincs igaza társadalmunk azon részének, mely jóra való restségét az «úgy is hiába» patópáli jelszavával szokta takargatni. Igenis, nem hiába: nem a rosszakarat másokban az, ami terveink, törekvéseink, céljaink útjába áll, hanem a rövidlátó tunyaság, az önbizalom hiánya bennünk magunkban. Ezt kell legyőzni önönmagunkban, nem pedig az értetlenség, a meg nem becsülés, a lenézés akadályait másokban. De ehhez foglalkoznunk kell magunknak a magunk dolgaival, mindenkinek a maga körében, föl egészen a legmagasabbra emelkedettekig. Mert fordultak elő ezekben a mi nagy egymásnak a férfiak, az apraját, a pergőt az asszonyok. Az erre következő napon megölte magát a hűséges másodudvarmester, hogy testével gyarapítsa ura, fejedelme földjét, így vallotta utolsó szavával és harmadnapra megégetvén testét, egybegyűjtötték drága tetemeit. Az egykori gúla legfelső síkjainak férfiai állottak strázsát hamvai mellett és nem ok nélkül. Hajnal felé munkások lopóztak az urnához, hogy kiszórják tartalmát és nem futamodtak meg az őrök kiáltozásaira. Birkóztak fegyverrel és szaporodtak a küzködők, úgy, hogy mire az öregek elválasztották őket, három halott feküdt a rakás alatt, ebből kettő úr volt, egy munkás. Visszahúzódtak a harcosok, helyet adtak a siratóknak és siratták a holtakat mind a hamvasztásig. Ügy volt, hogy együtt temetik őket, de a munkások feje ellenkezett. — Nem adjuk a hamvakat — úgymond — inkább kiszórjuk, de nem gyarapítjuk vele Földeteket s úgy is cselekedtek. De íme, a kiszórt hamvak visszahullottak az újonnan alkotott földgolyóra, magához vonta őket a kicsi bolygó és megdöbbent a munkásság, hogy íme, a halálban sincs szabadulás. Időbe telt, míg vezérük lelket öntött beléjük és fegyverfogásra serkentette őket. De fegyverkeztek a nemesek és a régi katonák is. Kettévált a nép, elhúzódtak egymástól egy kiáltásnyira s a nagy közt kétségbeesetten járta a politikus, hol az egyik, hol a másik félnek ajánlgatván gondolatait. Elébb meg se hallgatták, utóbb kívánták, főkép a tudósok, mert irtóztak a vérontástól. — Nem lehetne-e, így szólt a fejedelem pártjához, hogy csak ti alkotnátok meg földeteket, ők meg éljenek anélkül, mint eddig. A nemesek vállalták, de a munkásoknak is volt eszük. Nem
GÖRÖG-KATOLIKUS
napjainkban is zavarok, amelyek elkerülhetők lettek volna. Súlyuk nem jelentékeny, hatásuk semmi; de annyiban mégis figyelemreméltók, mert rávilágítanak arra az el nem mellőzhető kötelességünkre, hogy foglalkozni kell dolgainkkal behatóbban és főként állandóbban, nem pedig csak a pillanatnyi hangulat forgása szerint és ötletszerűleg. Áll ez a nagyokra, de áll még fokozottabb mértékben a kicsinyekre. íme : szinte még teljesen szervezetlenül, az első ingadozó lépésnél mindenütt jóakaratra, a legmesszebb menő s már tervekben megnyilatkozó megértésre, — tehát annak bizonyítékaira találtunk, hogy foglalkoznak velünk, még mielőtt mi jelentkeznénk, mert hisz tervekkel válaszolnak kéréseinkre. Csak magunkban, csak a mi szervezetlenségünkben van a hiba, ha mégis vannak és lehetnek panaszaink, ha problémák merülnek föl ott, ahol legföljebb a megoldás módjairól volna szabad szónak esnie. Ne mondjuk a z t : mit jelentek én, a kis ember, a senki-semmi? Mit használ, ha én ott vagyok, mit árt, ha elmaradok? Minden ember egy ember, minden ember egy állampolgár, minden ember egy paránya a nemzettestnek. Egymagában talán tényleg csekélység: de tömörülve, hivatott és megértő, magas látkörű vezetők mögött — hatalmas erő. Ez a mi nagy napjaink legörvendetesebb tanulsága. G. I.
MEGHÍVÓ. A MAGOSz igazgatósága f. é. november hó 5-^én, kedden d. u. 5 órakor Budapesten, a görög-katolikus egyházközség (Szegényház-tér) tanácstermében
ülést tart. A tárgyalásra kerülő ügyek nagy fontosságára való tekintettel kérjük az igazgatóság tagjait, hogy az ülésen okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Az ügyvezetőség. Szívgárdisták! Aki a Görög-Katolikus Szemlének tíz előfizetőt gyűjt, jutalmul Tóth Tihamér dr. Levelek diákjaimhoz c. könyvsorozatának bármely kívánt számát megkapja. engedjük — mondották — mert az a gravitáció, amit ők teremtenek, magához kap bennünket és az ő földjük rabjaivá leszünk. — Hátha két földet alkotnátok — folytatta az alkut a politikus — egyet a népnek, egyet a nemeseknek és élne mindegyik a m a g á é n a k . . Ennek meg a tudósok mondottak ellent és szólták a politikust, állítván, hogy nem tud a fizikához ; hisz a két test egyesülne nyomban, eggyé tenné őket a nehézkedés A két csoport pedig készülődött erősen és köszörülték le a rozsdát a hadiszerszámokról, melyek a földi életükből maradtak rájuk. Mert nagy ideje immáron, hogy az Űrbe vettettek. Holnap éjjel lesz hét esztendeje s ha azt megérik, elmondhatják, hogy hétszer kerülte meg nélkülök a Föld a Napot Nehéz várakozás esteje volt. A csapatok őrzőket állattak egymással szemközt és szitkozódás, meg elszánt éneklés hangja keveredett óbégató könyörgéssel, amíg csak el nem dajkálta őket az éjszaka. Másnap különös hívesség ébresztette a két tábort. Kinyitották szemüket s íme ott feküdtek az ó-haza síkján, felettük nem messze a nagy gúla áll, a hét lépcsős. A föld, amelyről lemaradtak, visszavette őket. Nyüzsgésnek indult a nép és a tegnapi ellenségek egymás táborán által siettek a régi helyükre. Elfoglalta helyét a gúla tetején a fejedelem, el a lépcsőket az ő népe, ki-ki az ő nemessége szerint és megteltek odalenn a szegények kunyhói. Üj munkába állottak a kapások, siettette őket a tavasz, énekre nyílt a teherhordók szája s lett megint minden, ahogy azelőtt volt. (Vége.)
3
SZEMLE
Emlékezzünk. Szamovolszky
Ödön.
Irta: Proddn János.
Első szavam a benső tisztelő hálanyilvánítása a Főszerkesztő úr őméltóságának, hogy a görögkatolikus magyarok e szellemi Panteonjában a második helyet ifjú héroszunknak juttatta ; a magam részéről pedig meleg köszönet, hogy emlékezetének mostani fölelevenítését az én, nagyon kedves, feladatommá tette. Szamovolszky Ödön a görög-katolikus ifjúság által teremtett budapesti 1898—1906 időszaki quattrocentonak markáns egyénisége. Egyike ama tucatnak, mely Nóvák Jenő társuk nyitott sírja előtt ökölbe szorított kezekkel fogadalmat tesz : A lelki táplálék hiányát e perctől Budapesten semmi körülmények között nem tűrjük el 1 Nem csoda ! Ő is Valkovszky Miklós ungvárceholnyai paróchusnak lelki tanítványa. Ezé a szentéletű tudós magyar papé, aki nem törődve a káptalan felfogásával, Ungváron már a nyolcvanas években magyarul szolgáltatta ki az ószlávul nem értő híveknek a kegyszereket. Kiváló szeretettel gyűjtögette kertjeibe városi diákjait és oltogatta vérükbe : Magyarok vagytok a Földön, görög-katolikusok Isten országában. Az Élet útjain mindkét minőségtekben kövessétek Szent Márk evangelista szavát: «Aki köztetek első akar lenni, legyen mindeneknek a szolgája !» Szamovolszky élete végéig híven követte e tanítást. Magyar tüze, vérmérséklete, gondolkodása, sőt testalkata is Petőfi Sándoréhoz közel áll. A görög-katolicitás pápaszemén nézve: a ceholnyai nagy harangot a hajnali Litiákon is Ő húzza, a nagy búcsú processziói három napon keresztül még az ebédeket is feledtetik vele ; kis liturgiákon a legszorgalmasabb ministráns. A budapesti 1899—1900. énekgyakorlatoknak Iegbuzgóbb látogatója, az 1900-as római zarándoklat ifjúsági rendezőségének legserényebb tagja. Mint «mindeneknek a szolgája», bár 1900-ban a párisi világkiállításon az egész kultúrvilágból felvonult kortársai között is feltűnést kelt, 1900—1904-ben a Dunaparton maga vásárolja meg, sajátkezűleg cipeli az ifjúsági Szent Esték színhelyére s díszítgeti a 3—4 méteres karácsonyfákat; maga gyúrja ki a pékműhelyben húsvétok ünnepére a megszentelendő ifjúsági pászkák előírásos díszítéseit. A munkákban ott van mindenütt az első sorban, a munkák eredményeinek élvezésénél szerényen elhúzódva a leghátul. 1907 június 27-én országos szenzáció lesz a neve. Az egyháztanács is tagjai sorába iktatja. Megilletődéssel, örömmel fogadja a tagságot. Eljár az ülésekre, fizeti az adót, szolgáltatja az offerákat, de az egyháztanács munkájában kevésbbé vesz részt. A művészet szemszögéből pedig nézzük meg a budapesti V I I I . ker. elöljárósági épület tympanon figuráit; szenteljünk néhány percet a Bazilika-kapu 12 apostol fejének, bent a főoltár szentségtartó'ydnak ; keressük fel a kerepesi temetőben Simsa Emil baráti kegyeletével gondozott sírja «Névtelen»-']ét, vagy kérezkedjünk be a Pasaréti-műterembe, hol kőbefaragását várja epochalis műve, a «Szabadságharc». így nyerünk fogalmat művészetéről. Fölötte áll ez még Fadrusz Jánosénak is. És ez nem az elfogult testvérbarát kijelentése. Fadrusz húsz évvel korábban születik. Kiemelkedése 34 éves korban, az újkori Magyarország legboldogabb éveiben, a Millenáris hangulat- és ünnepkörben történik. Telt erszények nyílnak feléje minden oldalról. Szamovolszky üstökösszerű megjelenése már a «takarmányhiány»-nyal okadatolt gazdasági válság kezdetére esik. Neki már nincs szerencséje egy Palugyay Ferenc-féle maecenáshoz, az Ő hóna alá nem nyúl egy pozsonyi takarékpénztár, Ő már nem mehetett ki harmadfél évre Bécsbe az akadémiára Hellmer profeszszorhoz. Éhezve, hideg szurdékokban, minden irányítás híján, egyedül és kizárólag a saját erejére volt utalva. Ráadásul már 16 éves korában a beteg, munkaképtelen anya, a három árva kis testvér eltartásának gondjaitól is verejtékeznie kell. Mégis elérte, hogy 29 éves korában, Fadrusz «Mária Teréziája»-nak, «Mátyás királyá»-nak leleplezése után a legelőkelőbb orgánumban, az «A Héb-ben Yartin jelenti ki róla,
GÖRÖG-KATOLIKUS
4 hogy a magyar művészetben : mj fordulatnak új határköve, új fogalom, új jelzővel ellátott új lobogó és új reménység». Megtéve a föntebb írt körutat, szenügyre véve a Szamovolszky utáni szobrokat, igazolva látjuk Yartint. Még a «/(. u. K. Kossutlidenkmah-níü is !j Ám érik, egyszer bekövetkezik az idő, amikor a kultúrvilág ámulatára mégis leleplezik Budapesten a nagy szobrot, melynek első meglátása a szent borzadály hidegének teljével rázta perceken át a nagy aesthetikus, Alexander Bernát gerincét. * * *
Gyönyörű Ívelésű pályájának a háború vet véget. Sorozásra hívják egy zimankós decemberi napon ; három órát kell ácsorognia influenzásán egy nyitott kapualjban. Influenzája tüdőgyulladásba megy át s három hét multán bekövetkezik a halál. Mennyire volt telítve szent zsolozsmáinkkal minden porcikája, elárulta agóniája. A «Szent Isten, Szent Erős» szaggatott éneklése közben némultak el örökre ajkai. Nagyság, ki nem a mi vállainkon, nem cégtáblánk alatt lett azzá, földi dicsőségének tetőpontján a leghűségesebb gyermek rajongásával övezte Egyházát. Méltán megérdemli, hogy kegyeletét az eddigi arányoknál feltűnőbben ápoljuk.
Görögkeletiek között Irta: Sziankay Andor.
Amióta Gróh István cikke «A magyarhoni görögkeleti egyházak és az Unió kérdése» napvilágot látott a Szemle 3-ik számában, azóta ez ügy iránt az érdeklődés egy pillanatra sem lanyhult. Cikkek jelentek meg pro és contra a napilapokban, üzenetek a Szemlében. Ügy véltem azonban, hogy az ilyen távoli és a nagy nyilvánosság előtt lefolytatott eszmecserék, ha nem is ártanak az ügynek, a szíveket egymáshoz kapcsolni és az Uniót tényleg megvalósítani aligha fogják. Ezért elhatároztam, hogy meglátogatom a görögkeleti egyházakat s a helyszínen szerzek impressziókat arra, lehet-e remény az Unió megvalósulásához. A szerbeket és románokat eleve kikapcsoltam s csak a hellén (macedón) egyházak meglátogatását vettem programúiba. Magyarország csonka területén Karcagon, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Gyulán, Miskolcon, Egerben és Budapesten (Petőfitér) van egyházuk és templomuk a helléneknek. Karcagon kezdtem . . . Fehér tanyák közt fut a vonat a végtelen síkságon, máskor szinte kacagtak a fehér házikók az aranykalásztenger között, az éven ijesztő siváran állnak ; a téli fagy elvitte az emberek vetését s a helyette vetett kukoricatáblák keservesen haldokló száraz leveleinek zizegése sovány biztatás. A város széles terének északi kiszögelésén emelkedik a protestáns gimnázium. Mellette húzódik meg szerényen a görögkeletiek parochiája s a kertben a régi templom. Épen le volt szedve a templom tetőzete, serény munkások a torony és a falak kijavítását végezték. A parochia már kicsinosítva állt. Láttam, itt valami készül.. . Az egyház gondnoka, Popovics János nyugalmazott görögkeleti kántortanító, a lelkészlakban lakik családjával. Elég idegenkedve fogad . . . Érdeklődöm a pezsdülő élet felől s erre elmondja, hogy fia, Popovics Konstantin, aki Nagyszebenben most végezte be a keleti theologiát, ide Karcagra kerül lelkipásztornak, ha az ősz folyamán Zubkovics püspök ordinálja s azért készülődnek. Hamar előkerül a fiatal theologus is ! A beszélgetés során kitűnik, hogy az utolsó évét a regát egyik theologiáján hallgatta, hogy erősebb legyen hite az orthodoxiában. Most nősülés előtt áll, egy kecskeméti görögkeleti leány a jegyese s bizony, mint mondja, sokáig kellett élettársat keresni, mert kevés a görögkeleti leány a csonka országban ! Megnézem a templom liturgikus könyveit; görög-ószláv, de a legújabb kiadás román s bizony azt hiszem, a fiatal levita ebben van leginkább otthon ! Egyszer csak a kezembe kerül egy kis feketefedelű könyvecske : «Orthodox Hitvallók Imakönyve» a címe, Popovics János volt görögkeleti lelkész állította össze ; 1861-ben adta ki Nagyváradon. Az öreg Popovics büszkélkedik
SZEMLE
vele, hogy íme az ő őse mily ékes magyar nyelven szerkesztette ! Itt egyszerre átveszem a f o n a l a t . . . Beszélni kezdek nekik a hajdudorogi egyházmegye törekvéseiről ! . . . Megemlítem az U n i ó t . . . A theologus vág közbe. — Dogmatikai ellentéteket emleget, pár orthodox apologetikus fogással igyekszik bizonyítani igazát. De amikor az első kilenc század szent Atyáinak idevonatkozó idézeteivel replikázok, megáll s igyekszik más thémát keresni. . . Magam is tapintatos vagyok s inkább jövőjük sivárságát ecsetelem. Mi lesz velük? ! Itt Karcagon 25—30-an vannak. Mire a 129 hold f ö l d ? ! Kinek fog prédikálni? ! Hódíthat-e híveket a görög vagy román liturgia a protestáns fészekben?! Feleletet bizony nem tud a d n i . . . «Lássa, testvér, mi magyar görögkatolikusok növekszünk számban és öntudatban . . . » Amikor elválunk, annyit mond : «Hát tegyenek valamit a nagyok — Kecskemét—Budapest — s akkor megyünk mi is !» Mint szomorúan érdekes jelenséget említem, hogy Karcagon a protestáns egyházak híveiből százan és százan lépnek át a baptistamillenista szektához. Szép imaházaik épülnek ! De örvendetes, hogy a római kat. egyház tíz év alatt 1000 lélekről 5000 lélekre szaporodott s gyönyörűen virágzik. Görögkatolikus körülbelül száz él Karcagon. Már tudniillik azok, akik bevallják görögkatolikus v o l t u k a t ! Vannak bizonyára sokan, akik életjelt sem adnak. De annyi bizonyos, hogy egy magyar liturgiájú görögkatolikus egyház sok-sok lelket vonzana magához azok közül, akik baptisták és millenisták lesznek azért, mert leiküknek rideg a protestantizmus egyszerűsége. K e c s k e m é t . . . Gyönyörű ültetvények, nagyszerű mintagyümölcsösök, beláthatatlan uborkatáblák között robog a v o n a t . . . Az állomás tele vagonokkal, uborkát és barackot szállítottak egész vonatok, mikor arra jártam. Az utcák szűkek, régi város jellegét adják. Mintha Ungváron vagy Munkácson járna az ember, csak a kéklő hegyek háttere hiányzik. A piac itt is széles, tágas, rajta a gyönyörű városháza, nagyszerű katedrális a híres Roskovich-freskókkal, oldalt a franciskánusok ősi temploma. Erről a templomról, melynek egyik oldalhajója még Árpádkorabeli templomemlék, egy nekünk igen érdekes dolgot kell említenem. A torony tetején, a kereszthez erősítve, vasból formált alak látható. Vendéglátóm kérdésemre, hogy kit ábrázol az az alak, szent Miklós, Myra város püspökét nevezi meg, aki a városnak védszentje, sőt a régi városi pecsétben is az ő alakja látható egy báránnyal, jelképezve őt mint a jó pásztort. Igaz, hogy később Kecskemét Miklós püspököt kihagyta címeréből s a bárányt is kecskévé változtatták, hogy így könynyen etimologizálhassák a Kecskemét nevet. Rengeteg iskolája, intézete van s egyrészt ezért, másrészt az exportkereskedelem miatt az Alföld egyik legforgalmasabb városa. A piacról nyíló egyik széles utca szegletén áll a görögkeleti templom, mellette a szép parochiális épület, míg a templom oldalán húzódó kisebb mellékutca egész hosszában az egyház tulajdonát képező házak sora . . . Az egyház gondnokáról külön fejezetet kellene írnom ! . . . Papp György nyug. kerületi rendőrkapitány magas, kedves, igazi nemes úr, mintha a dorogi Farkasok közül volna. . . Magas állása és izzó magyarsága a város tekintélyei közé emeli s több társadalmi egyesületnek vezető tagja. Mindenki szereti s nem is csodálom, hogy a szemeiből kisugárzó őszinte jósága meghódítja az embereket. A legszívélyesebben fogad, hisz, mint maga mondja, szeretett volna már eleven görögkatolikus lelkésszel beszélni ! Szívesen vezet be az egyház szépen berendezett irodájába, önérzettel mutatja meg a sok szép régi fóliánst. Triodok, Mineák, régi Matrikulák — mind-mind görög nyelven — sorakoznak a könyves állványokon. Az érdekességek között megmutat egy 1792-ből származó esketési szertartásfordítást, amelynek magyar szövege görög betűkkel van írva. A lelkész ugyanis nem tudott latin, csak görög betűkkel írni s mivel a magyarnyelvű hívek a magyar
•1929 november 3. esketést követelték, lefordította tehát magyarra a görög szöveget, de görög betűkkel tette papírra. A templom százéves, belül csín és tisztaság; villanycsillárok, faragott padok, értékes ikonosztázion s díszes szőnyegek. Az Oltáriszentséget állandóan őrzik, Szegedről jár ki szerb pap misézni, de görögül köteles végezni. Gyönyörű énekkar működik, melynek tagjai a város intelligenciájából kerülnek ki s a kar is tisztán görögül énekel. Papp György hűséges őre az ősök hagyományainak ! A templom falában aranybetűs márványtábla hirdeti az alapítók nevét s azon akaratukat, hogy a szertartások görög nyelven végeztessenek. Hamarosan megindul a beszélgetés fonala, hisz' annyi sok közös mondanivalónk volna, csak köztünk ne lebegne Photius és Cerulár szelleme ! . . . Nyílt szíve, igaz magyar lelke lángra lobban, amikor a magyar görögkatolikusság nemzeti hivatásáról beszélek s lelkesedik a görög liturgia reneszánszáért, melyet a keleti egyházak elérhetnek, ha az egyesülés végre megtörténne s Kelet is beleszólhatna az Anyaszentegyház hajójának kormányzásába. És a tettrekész férfi megfogadja, hogy nem hagyja a hellének jövőjét a kihalás meddőségébe megszakadni! Én is megígérem, hogy a dogmatikai ellentétek áthidalására tanulmányt fogok kidolgozni s a legmelegebb és legszeretetteljesebb szavakkal válunk el. És én úgy érzem, hogy ott jövendője van az Uniónak és a magyar görögségnek ! Azóta én ígéretemet beváltva, elküldtem dogmatikai tanulmányomat Papp György címére s azóta felhívást is intézett már a hellén görögökhöz, hogy összegyűlve döntsenek sorsuk felől. És amint értesültem, épen Kecskeméten fognak összegyűlni a templom centennáris ünnepélyén e hó folyamán. Hitbeli kérdésekben, úgy vélem, nem lenne nehéz az egyesülés létrehozása. Azonban az ő egyházaik mind autokefal egyházak, melyekre nézve az 1868. évi 9. tc. 9. §-a így intézkedik: «A görögkeleti vallás se nem szerb, se nem románajkú hívei ezentúl is meghagyatnak mindazon jogaikban, melyeket egyházközségi s iskolai ügyeik önálló intézésében, szertartási nyelvük szabad használatában, mint szintén egyházközségi vagyonuk és alapítványaik kezelésében eddig gyakoroltak». Önállóságukat törvény biztosítja tehát s ahhoz törhetetlenül ragaszkodnak i s ! Ha azonban egyházhatóságunk anyagi dolgaikban autonómiájukat továbbra is érintetlenül hagyná s csak a lelki joghatóság felett való diszponálás jogát venné át, akkor azt vélem, hogy inkább velünk tartanának, mint az ő örökségükre mohón áhítozó román és szerb keletiekkel. Egyházi és világi jogászainknak dicső feladat lenne erre nézve elfogadható jogalapot kidolgozni, mert ennek a nagyfontosságú kérdésnek kedvező megoldását csak így remélhetjük. Kecskemét felett a franciskánus torony keresztje mellett szent Miklós alakja lebeg . . . Az ott élő 300 görögkatolikusnak hő imája s azon lelkes görög testvéreink kitartó munkája, akik már eddig is sokat fáradoztak az egyesülés érdekében — bízunk Istenben — meg fogják hozni az egyesülés gyümölcsét, hogy aztán örökre ott maradjon Myra város püspökének igaz, szent, katolikus hite.
Őszi-téli
kalap divatújdonságaink nagy választékban, szolid árban
NAGY
FERENC
Kalaposmesternél
M ú z e u m - h ö r ú t 2. s z á m .
1929 november 3.
5
GÖRÖG-KATOLIKUS SZEMLE
Ashtabula. 0 . városban hittestvéreink auguszpár év, míg teljesen gyökeret vernek, míg a fiatalság befolyáshoz jut s akkor a Népszövet- tus 17-én nagysikerű bált rendeztek, melynek ség egyszerre föl fog ébredni álmából, elren- 237 dollárnyi tiszta jövedelme a templom fölSztankaninecz Endre dámóci lelkész 40 éves deli — hozzájárulván a csehek is a szükséges építésére van szánva. lelkipásztori jubileuma alkalmából, — melyről egyhangú határozathoz — a népszavazást. S az mult számunkban röviden már említést tet- ukrán pártfogásért hálás nép ezredszer is be tünk, — a hegyaljai kerület papsága ez évi őszi fogja magát csapatni és Ukránia mellé áll. gyűlését Dámócon tartotta, mely alkalommal Igazán ideje volna, hogy a menekült ruthének, ősz kartársát a legmelegebben üdvözölte, Dama ruthén — és nem ukrán — emigráció is szerjanovich Ágoston kanonok-főesperessel az élén. vezkedjék, tegyen valamit, ne hagyja népét A Vasvári Pál Kör tisztújítása. A Magyar A szentmisére a hívők majd teljes számmal je- cseh nyomorúságból újabb szerencsétlenségbe Görög-Katolikus Egyetemi és Főiskolai Halllentek meg s ősz pásztorukat, kit még b. e. Firczák dönttetni. gatók Vasvári Pál Köre állandó új helyiségében Gyula szentelt áldozárrá, a megjelent EgyházSajtóhangok. Necas szociáldemokrata képvi- (VII., Szegényház-tér 9. sz., plébániaépület) f. tanács és iskolaszék élén szónokuk, Vaszily Gy. selő nem érti, hogy a magyarságot miért zár- évi október hó 19-én tartotta meg évnyitó és János szívből jövő szavakkal üdvözölte, megtisztújító közgyűlését igazgató-elnöke, dr. Krajják ki a földreform áldásaiból és ha kap is néhol köszönve azon atyai gondoskodását, mellyel a némi földet, miért csak bérbe és nem örök tu- nyák Gábor szentszéki tanácsosnak, a Kör ifjúhitközséget a Fogyasztási Szövetkezet létesítélandonba, mint a csehek, szlovákok, morvák. ságának több év óta odaadó és agilis irányítójásével, az iskolák rendbehozásával, a templom s nak vezetése mellett. I f j . Tamás László, a szünMiért élezik ki a magyarsággal szemben annyira paplak teljes átujításával elhalmozta. A szentidei bizottság elnökének tartalmas beszámolója az állampolgársági kérdést, hogy egyáltalában mise alatt a szentbeszédet Mosolygó József lelután dr. Krajnyák ig.-elnök szép szavakkal mélmiért bánnak vele olyan mostohán. Mi meg azt kész mondotta, ki a 40 év hosszas küzdelmeit, nem értjük, hogyan van bátorsága ezeket a kér- tatta a mult évi tisztikar eredményes munkáját, reményeit, sikeres és sikertelen munkásságát kiemelvén az ifjúsági elnök elismerést érdemlő déseket annak a szociáldemokrata pártnak felecsetelve, vázolta, mily nehéz a papi pálya s vetni, amelynek a ma reánk nehezedő törvé- önzetlen fáradozását s példájának követésére minő kitartás kell ahhoz, hogy egy ember 40 intve Isten gazdag áldását kérte az új munkára. nyek legnagyobb részét és a bennünket görbe, ha éven keresztül mindig hű maradjon kitűzött célEzután a tisztikart választotta meg a közgyűlés. ugyan nem ellenséges szemmel néző hivatalnojához s mindig a lelkek nemesítésével foglalkozva, Ifjúsági elnök l e t t : Varga Lajos ; alelnökök : kok túlnyomó többségét köszönhetjük. Azt előbbre vigye céljuk eléréséhez a gondjaira bíi f j . Csopey Dénes és Erdélyi László ; titkár : azonban nagyon is értjük, hogy most miért fáj zott lelkeket. Szentmise végeztével a ker. papi f j . Popovics A n d o r ; pénztáros: i f j . Tamás annyira a Necas feje a magyarokért. Azt szeretné sága üdvözölte oltártestvérét ezen évforduló alLászló ; ellenőr : Bujda Zoltán ; jegyző : Kaés ajánlgatja, hogy magyarok álljanak be újra kalmából s szeretetteljes szavakkal kitartást kíLászló; háznagy: Burján Miklós. a szociáldemokrata párt szekértolóinak. («R. minszky vánt a további munkához. Ugyanezen gyűlés A számvizsgáló bizottság t a g j a i : dr. Spiry «Magyar Gazda.») — A demokratikus köztársaelhatározta, hogy küldöttségileg keresi fel azon Elek, Fejéregyházy Sándor és dr. Répássy László ságban állítólag nincsenek kitüntetések, ordók, magas személyiségeket, kik hivatva vannak a lettek. Az ifj. elnök a megválasztott tisztikar dekorációk stb. Erre alaposan rácáfolt a munhajdudorogi egyházmegye kulturális s egyéb kácsi mult vasárnapi tűzoltó s szamaritánus- nevében köszönetet mondott a bizalomért s intézményeit megvalósítani. Gyűlés végével adott kongresszus, melynek fő résztvevőin annyi deko- jövőben bízó szavakkal hívta munkába a maebéden a kerületi esperes a ház asszonyát éltette, gyar görög-katolikus tradíciókhoz s Vasvári Pál rációt, ordót, kitüntetést, fityegőt láttunk, mint ki hű társa férjének küzdelmes pályáján, a főamennyit a háború alatt egy hadosztály törzs- emlékéhez mindenkor hű régi és új ifjúságot. esperes megyéspüspökünket, alesperes a római A közgyűlés a magyar Hiszekegy elimádkozásászázadának emberein. — Dr. Nikolaus Sztaniszlópápát, s a kormányzót éltetve, kérték az egek val ért véget. Mint fentebb is említettük, a Kör nak a C . S. R. középiskolái részére írt földrajz Urát, hogy az új éra s határok mentől előbb vaúj, állandó helyiséggel rendelkezik a plébánia tankönyve a 118-ik oldalon a következőkkel lóra váljanak. épületében s hivatalos óráit kedden, csütörtövégződik: «Galícia közelsége káros hatású az kön és szombaton d. u. 6—8-ig tartja. (Kgp.) elmaradt és védelemre szoruló (autonom területi) lakosságra. A beszivárgó, néha rajokban bevánValkovszky Elek f — Súlyos csapás érte görögdorló zsidóság mindenütt magához ragadja a katolikus társadalmunkat, valkói Valkovszky Elek, gazdasági életet, a derék ruszin népet tönkreny. m. kir. ítélőtáblai bíró, ügyvéd, szentszéki Ú j választások voltak a cseh köztársaságban, téve». — Stéfán Guszti, mint biztos forrásból tehát az Autonom Területen is. A magyar pár- értesülünk, a mult héten Pozsonyban járt egye- ügyésznek Budapesten, október hó 25-én, 86 éves tok kooperációba léptek a közös cél érdekében. nesen abból a célból, hogy egy pár napig részt- korában történt elhúnytával. Nem volt olyan A hittestvéreinkből rekrutálódó ruthén pártok vegyen a Tuka-per tárgyalásán. Nem tudjuk, görög-katolikus kezdeményezés, alakulás, mely közül a Volosin keresztény néppártjában, való- hogy Stéfán miért tartotta szükségesnek a Tuka- a rokonszenves és mindenek tiszteletét kiérdeszínűleg a közeli választások hatása alatt, bomlás per tárgyalásán személyes megjelenését, de gon- melt pátriárcha legodaadóbb támogatására ne számíthatott volna. A MAGOSz egyik legbuzgóbb jelei mutatkoznak : a párt főtitkára és hivatalos doljuk. Mondják, hogy tanulni akart. Mert mit választmányi tagját, a budapesti Szent Miklós lapjának szerkesztője, Gelebán, kilépett a párt- lehessen tudni? («Őslakó.») Társaság egyik leghívebb résztvevőjét gyászolja ból és Kurtyákékhoz csatlakozott. Egyébként benne, akit magas kora sohasem tartott vissza ukránék állítólag szívesen vették volna, ha Voloattól, hogy hittestvérei körében megjelenjék s sin egészen visszavonul s a nem kevésbbé szép nekik egy hosszú élet tapasztalatain alapuló emlékű Brascsajkónak adja át a helyet. Inog tanácsaival s egy lelkes ember áldozatkészségéállítólag a politikai talaj Stéfán Gusztáv alatt is. vel támogatásukra legyen. — E hó 27-én végbeA régi vezetők, úgy látszik, sorra mind levitézleKatolikus nagygyűlés lesz az Egyesült Állament temetésén a két egyesület későn értesülve nek ; ez azonban nem sokat változtat a dolgokon. mokban a jövő év folyamán. Eredetileg már ez év nem vehetett részt, 29-én megtartott gyászGyökeres változást aligha lehet odaát mástól november 28-ra tervezték, azonban az előkészítő miséjén azonban Mikulich Károly, a MAGOSz remélni, mint az összes őslakó-pártok, ruthének bizottság értekezletén az a vélemény alakult ki, igazgatósági tagja, a Szemle felelős szerkesztője, és magyarok teljes összefogásától. — A válaszhogy az idő rövidsége miatt a nagygyűlés nem tások eredménye különben az Autonom Terü- volna már a kellő méltó keretek közt megtart- áll. főgimn. tanár jelent meg képviseletében, leten nem hozott a pártok arányaiban lényeges ható. Ez volt a jövő év Húsvét utánra való el- tolmácsolva a gyászoló család előtt úgy a MAGOSz, mint a Szent Miklós Társaság mélyen változást; a hittestvéreink zömét magában fog- halasztás oka. átérzett, őszinte részvétét. laló autonomista földmíves szövetségnek eddig «KAMPSz.» Az amerikai magyar lelkészek csak listavezetője, Kurtyák van megválasztva. egyesületbe tömörültek, melynek végleges megA Szent Miklós-Társaság Budapesten novemUkrán világ a Ruthén Területen. Az évek mul- alakulása szeptember 15-én ment végbe. Az egye- ber havi vacsoráját 2-án, szombaton este 8 óratával felnő lassan a tyúkkal, kaláccsal becsalo- sület, az eredetileg tervezett Lelkészegyesület kor tartja a Szent István-vendéglő különtermégatott ukrán tanítók, tanárok nevelte ruthén név helyett a «Katolikus Amerikai Magyar Papok ben. Hittestvéreinket és vendégeiket szívesen ifjúság és ezzel kiütközik a titkolt cél, mely Szövetsége» nevet fogadta el. látja a Társasig. Villamos- és autóbusz-megálló : miatt a cseh kormány oly készségesen ölelte McKeesportban, Pa., szeptember 22—29-ike Krisztina-tér. — Ugyanezen vendéglőben jönnek keblére az ukránokat. Lassan érthetővé válik a között tartottak szent missziót Szkiba Theophan össze a Társaság tagjai minden szombaton 6—8 Kramarz ismeretes kijelentése, hogy a csehek és Legeza Tivadar szent Bazil-rendi atyák. óra között. a Ruthén Területet csak letétnek nézik, melyet Szibériai foglyaink hazaszállítási költségeire a Felhívás. A hajdudorogi egyházi énekkar veannak idején át kell szolgáltatniok jogos tulaj- gyűjtés tovább folyik amerikai magyarságunk donosának. Azt is megtudjuk, ki az a jogos tulaj- körében. Az amerikai magyar lapok meleg agitá- zetősége nyomtatásban óhajtja megjelentetni a Csucska Elek F-dur miséjét, amely zenemű donos : Volosin ukrán pártja már nyiltan beszél lásának már eddig is igen szép eredménye van. magában foglalja a teljes misét, gyászénekekkel a Poprádtól és Csaptól a Kaukázusig terjedő Budapesti internátusunk érdekében szintén együtt, a püspöki fogadóéneket, továbbá a kaNagy-Ukrajnáról. A cseh kormánysajtó ugyan — folyik a gyűjtés. Hittestvéreink terve az volt, rácsonyi, húsvéti és más nagyobb ünnepekre aggodalmasan pislogva Lengyelország és Csonka- hogy erre a célra 1000 dollárt, mint minimális előírt énekbetéteket. A zenemű ára körülbelül magyarország felé — élénken háborog, közben összeget gyűjtsenek össze, eddig azonban az adoazonban «túlbúzgó alantas hivatalnokok» tevé- mányok még csak 450 dollárt érte el. Az «Egyet- 5 pengő lesz. Azonban ezen tervét csak a testvéregyházak megértő támogatásával tudná megkenyen segítik az ukranofileket, anélkül, hogy értés», melynek egy erre vonatkozó fölhívásából valósítani. Azért felkéri az összes görög-katolikus bajuk történnék. — Gerovszkij a «ruthén végre- épen mult számunkban közöltünk egy részt, egyházközségeket, különösen azokat, ahol már hajtó-bizottság elnöke» — bevándorolt ukrán — újabb cikkben foglalkozik a kérdéssel, buzdítva a Népszövetségnél sürgeti az autonómiát. Ez a az adakozásra. — Amerikai hittestvéreink, úgy egyházi énekkarok működnek, hogy ezen értékes zeneművet legalább 15—20 példányban hang is ismeretes : pár éve azonban még csak az látszik, komolyabban veszik ezt a dolgot, mint megrendelni szíveskedjenek. A megrendelés esz«ukrán emigráció» genfi elnöke fiskáliskodott mi magunk, akiket pedig sokkal közelebbről fogadatlanul a ruthének mellett. Ma már elég érint. A mi egyházközségeink, papjaink, taní- közölhető f. évi dec. hó l-ig Bába László karerősnek érzik magukat ukránék, hogy magából tóink, egyházgondnokaink, közéleti kiválósá- nagynál Hajdudorogon. az Autonom Területből kiabáljanak, sikerülvén gaink is megtehetnék kötelességüket, — már csak «Tornásszunk, gyerekek.» Irta és rajzolta Dobi magukat megtenni a ruthének vezetőinek. Még a fiaik érdekében is . . . Ida, a budapesti állami óvónőképzőintézet test-
E G Y H Á Z M E G Y E I ÉLET
HÍREK
Onnan-tulról.
Az újvilágból.
6
GÖRÖG-KATOLIKUS
nevelési tanára. A szerző kiadása. — A 4—10 éves korig terjedő emberpalánták testi nevelésére ad a szerző kimerítő módszeres tanítást a most megjelent művében. Munkáját két részre osztja, a kisebb gyerekek és a nagyobb gyerekek tornájára. Mindegyik rész negyven tornaórára beosztott 9—14 pontba foglalt tornagyakorlatot foglal magában a gyerekek korához mért könynyed, mulatságos stílusban. Az egyes leckéket ügyes és könnyen megérthető szemléltető rajzok kísérik. A munkát az óvónők és elemi iskolai tanítók figyelmébe ajánljuk.
A MAGOSz
hírei.
Naptárunk szétküldése teljesen be van fejezve ; reméljük, hogy ezóta már kedves hittestvéreink kezébe is jutott. Tartalmát illetőleg kérjük szíves észrevételeiket, hogy azokat a jövő évi kiadás összeállításánál figyelembe vehessük és így azt még az ez évinél is jobbá, tökéletesebbé tehessük. Akik hittestvéreink közül a Naptárt még nem kapták volna meg, szíveskedjenek az illető lelkész urakhoz fordulni, illetőleg az általuk megbízott tisztviselőjéhez a helyi csoportnak, vagy más megbízottjukhoz. A Naptárt ugyanis ez évben is az ő címükre küldöttük meg, mint akik annak szétosztását ez alkalommal is szívesek voltak elvállalni. Ismételten köszönetet mondunk nekik ezért a szívességükért, kérve, hogy amenynyiben a küldött példányszám nem volna elégséges, kegyeskedjenek tőlünk utánpótlást kérni. Budapesti hittestvéreink pedig legcélszerűbben személyesen vehetik át a szükséges példányokat Múzeum-utca 19. sz. alatti helyiségünkben hétfőn, szerdán, pénteken d. u. 5—7 óra között. Ezzel megtakarítják maguknak a postai megküldés 12 fillér díját, nekünk pedig a csomagolási költségeket, melyek a fenti portóösszegbe nincsenek beszámítva. Mult évi Naptárunkról az elszámolást mindazon főt. uraktól, akik azt még nem küldötték be, ismételten kérjük, abban a biztos reményben, hogy e kérésünk teljesítése most már nem fog akadályokra találni. J ö v ő évi Naptárunkkal kapcsolatban pedig már most is közöljük, hogy csak csoportképeket fogunk abba fölvenni, egyes személyek képét azonban nem. Ezért kérjük, méltóztassanak erre figyelemmel lenni és a közölni kívánt eseményekkel kapcsolatban csoportképek megszerzéséről már mostantól kezdve gondoskodni. Bizonyíték. — Maga ajánlkozik kifutónak? Csakhogy nekem nagyon erős legényre van szükségem. — Oh kérem, tessék nyugodtnak lenni. Járt itt még vagy tíz ajánlkozó, de azokat sorra mind elvertem innen. Mindhiába! — 0 drága kisasszony, ha én hűsz évvel ezelőtt ismertem volna magácskát! — Azzal sem ért volna sokat: akkor pont kétéves voltam.
hirdetéseket úgy a fővárosból, mint a vidékről fölvesz a
Qörö<£~kcttotikus
Szemfe
kiadóhivatala,
Budapest,
VIII., Múzeum-utca
19. sz.
Hirdetési díjainkat kívánatra írásban közöljük•
•1929 november 3.
SZEMLE
Gazdálkodás. A b ú z a vetése. Irta: Krafcsik Gábor, mezőberényi gazd. isk. igazgató.
Főterményünk a búza és ha nehezedik is az értékesítése, csak ragaszkodnunk kell hozzá, mert éghajlati viszonyaink miatt is nehezen pótolhatnánk, akár csak a tengerit. A búzát sem egymás után, sem tengeri után vetni nem helyes. Ha egymás után vetjük, betegségeit, kártevő rovarait szaporítjuk, tengeri után pedig nincs időnk talaját kellőképen előkészíteni, pedig ezt nagyon meghálálja, 2—3 szántást megkíván. Azért legjobb tavaszi után vetni. Műtrágyából a szuperfoszfátot és a mésznitrogént hálálja meg legjobban. A szuperfoszfátot kombinált vetőgéppel szórhatjuk vetőmaggal együtt. A mésznitrogént azonban vetés előtt szórjuk a szántásra, befogasoljuk és csak 7—8 nap múlva vethetjük utána a magot. E két műtrágya együttes használatánál szép eredményeket láttam. Mindenek felett legfontosabb a vetőmagnak kellő előkészítése. Ebben igen nagy segítségünkre van az úgynevezett Szelektor, mely összehasonlíthatatlanul tökéletesebb munkát végez a triőrnél, mert nemcsak tisztít, de válogat és egyben pácol is. Kicsit drága ma még, de az állam segélyt ad beszerzéséhez. Leghelyesebb, ha többen állnak össze úgy veszik meg és ha 8—10 százalékot szednek a munkáért, pár esztendő alatt ki is fizetheti magát. Az 1930. évi Máriapócsi Naptárban közölt képünkön egy ilyen szelektort mutatunk be munkában, mely épen Winter József, a mezőberényi gazdakör elnökének udvarán dolgozik. A mezőberényiek tizen álltak össze és úgy vették meg egy esztendei törlesztésre, persze államsegéllyel. Tavasszal a fogasolás tesz igen jót a búzának, — persze idejében és helyesen végezve.
Időjárás. Nagyjában ugyanolyan, mint október második felében ; jelentékenyebb hősülyedés esővel 12-e körül várható. Terményárak október 30-án budapesti paritásban, mázsánként pengőben (ha az ár változott, zárjelben az október 17-iki ár). — Búza, tiszavid. 77 kg : 23.25-^5 (23.30—55); 78 kg : 23.35—60 (23.50—70); 79 k g : 23.80—24.00 (23.85—24.10); 80 kg : 23.95—24.15 (24.00—25); ftiszai 77 kg : 21.90—22.15 (22.30—60); 78 kg : 22.10—35 (22.50—80); 79 kg: 22.35—55(22.75— 23.00); 80 kg : 22.40—60 (22.80—23.05); más 77 kg : 21.45—60 (22.05—25) ; 78 kg : 21.60—85 (22.55—75); 79 k g : 21.95—22.10 (22.55—75); 80 kg : 22.05—20 (22.65—85). —Rozs, 15.20—30 (16.25—35). — Árpa, 15.25—21.00. — Tengeri, tiszai : 19.25—50(18.75—19.25). — Zab, 14.25— 15.75 (14.50—75). — Vágómarha. Élősúly kilója fillérben. Felhajtás 259, eladatlan 7. — Bika m a g y a r : — . — ; t a r k a : 78—120. — Ökör magyar : 68—108 ; tarka : 60—130. — Tehén magyar : 78—84; t a r k a : 44—124. — Növendékmarha: 70—100. — Borjú: 140—176. — Sertés. Fölhajtás 2307, eladatlan 624. — Szedett közép : 100—136 ; öreg : 110—136. — Süldő: 110—126.— Zsír nagyban : 192. — Szalonna: 150—160.
A MAGOSz postatakarékp. csekkszámlája 44.980.
SZERKESZTŐI
ÜZENETEK
MAGOSz. — H. T. Tmkny és Többeknek. Mint mult számunkban már említetttik futólag — ld. «Naptárunk» cikk — azok a hittestvéreink, hölgyek úgy, mint urak, akiknek lakóhelyén helyi csoport nincs, vagy — az alapszabályszerű minimális 20 tag híján — nem is lehet, budapesti helyi csoportunkban való nyilvántartás mellett léphetnek a MAQOSz-ba. Ehhez szükséges, hogy az évi tagdíj 2 P s a naptárexpedició 12 fül. összegét, 2 P 12 fillért beküldjék a MAGOSz 44.980 sz. csekkszámlájára, a befizetési lap 8 filléres bélyeggel ellátott hátlapján közölve, hogy 3 évre tagul belépnek. Ez esetben az 1930-as naptárt azonnal megküldjük, a Szemlét pedig 1929 utolsó negyedére 1.25, 1930 egész évére viszont 5 P beküldése mellett (2 P, illetőleg 8 P helyett) a 44.981 számlán a Szemle cimére. — ///. R. S. Nyháza. — A Naptárt méltóztassék az ottani helyi csoportnál átvenni. — F. Gy. Mskc. — A Naptárt tessék akár Abaujszántón, akár — ha állandóan Miskolcon lesz a lakása — ott a helyi csoportnál átvenni. Szemle. —• 0. R. Hdrg. — Kérünk 6 P-t beküldeni. — P. J. Bpest. — Nagyon köszönjük. Kihagytuk a két fölvetett tervet: egyiket, mert házilag elintézhető s ez évről is már csak azért maradt el, mert az idea későn vetődött föl. A másikat, mert külön cikket érdemel, amelyet is kérünk. Üdv. — Sz. G. Szcseke, F. Gy. Msklc. — Az új címet följegyeztük. — Lapzárta: nov. 13.
Kiadja a M A G O S z . A kiadásért felelős: Dr. Szaplonczay Ö d ö n .
Templomfelszerelések, egyesületi zászlók, kegytárgyak jutányosán az
ECCLESIA R. T.-nál BUDAPEST, IV., VÁCI-UTCA 59. Az ország legnagyobb keresztény textil cége
KOVÍCSEVICS MILENKO IV., Petőfi Sándor-u. 3. sz. az udvarban és az emeleten.
Telefon : Automata 897—03. un
Női szövet-, szőrme, férfi téli és átmenő kabátok, loden és esőköpenyek, szövet-, bélés-, selyem- és vászonáruk, kész fehérnemű, kötött-, szövött- és divatáru, szőnyeg, függöny, paplan, takaró, matrac.
OBERBAUER A. UTÓDA
HARANGMUVEK
Magyarország legrégibb miseruhák, egyházi szerek, zászlók, oltárépítő és templomberendező vállalata
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
TEMPLOMSZŐNYEGEK.
P E S T E R Z S É B E T , BAROSS-U. 84.
Főtisztelendő szerzetes és apácarendek, katolikus intézmények és társadalmi egyesületek szállítója.
B U D A P E S T , IV., VÁCI UTCA 41. SZ
A legkényesebb izlést is kielégítő leg-
Alapítási év: 1863. Telefon: Aut. 833—44.
Felonok, Plascsenicák, kelyhek stb. stb. nagy választékban. Vállalom
mennyezetes oltárok, ikonosztázok stb. építését és javítását.
Telefon: 421—83.
tökéletesebb
Díjtalan
harangokat
szakértől
gyártja.
kiszállás.
Fizetési kedvezmények!
REVERENDASZÖVETEK,
HIHIHI
Kívánatra
Illlllllll
kedvező feltételek!
Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 28. sz. — Nyomdaigazgató: K o h l F e r e n c .
fizetési