VI. évfolyam. 24. s u m .
Budapest, 1934. december 23.
GÖRÖG KATOLIKUS C7FMI jllpIL MAGYAR
GÖRÖG-KATOLIKUSOK
Szerkeszíőség és kiadóhivatal: B u d a p e s t , V i l i . , Üllői-út 4, I. e m Postai • karékpésztáfi csekkszámla MAGOSz; 44.930. Telefonszám: 830-54. M®gjs!eiiík kétkeleskiat.
A mennyei szeretet. A fizikai éjszakákra néha szomorú, vak sötétség borul. Ilyenkor a vándor utas szivét aggodalom és féle!emérzet fogja el. Tétován áll meg, nem meri útját folytatni, nehogy eltévessze az utat, Borzadály tölti be lelkét, mert fél a sötétség leple aíatt reá leskelődő ellenségtől. De egyszerre feltűnik az égboltozaton a tündöklő csillagok ragyogása, amely eloszlatja a sötétséget. A vándor szívébe visszatér a bátorság s biztos léptekkel folytatja útját a kijelölt cél felé. A történelemnek is vo'tnk és vannak komor és sötét éjszakái, ilyen sötét éjszakában bolyongott az emberiség két ezer évvel ezelőtt. Hit, remény nélkül rótta az élet útjait s kereste a mesgyét, amely a boldogulás határához vezet . . . de nem talált i. Nem találta, mert az ember elszakította a földet az égtől s önmagát az Islentől. De az isteni végtelen jóság megszánta a bűnbe sülyedt emberiséget s a történelem sötét éjszakályában csodás ragyogásával megjelent egy csillag, amely Betlehem felé mutatott s hirdette, hogy megszületett a világ megváltója, aki lehozta a mennyei szeretetet s amely mennyei szeretetnek szövétneke megmutatja az emberiségnek azt az utat, melyen haladva megalapíthatja a megelégedés, boldogság és örök b é ' e országát s felépítheti újra a föld és ég között lerombolt hidat, amelyen ujrr visszatérhet megtagadott Istenéhez. Ó ! Mily csodáserejű a Krisztusi szeretet! Krisztusi szerétettel szivében indul útjára a hittérítő, nem törődve azzal az ezer ves?élylyel, mely őt fenyegeti, nem törődve azzal, hogy ez az út talán a vértanúságba vezet. Krisztusi szeretettel szivében gyógyítja a ragályos betegeket az orvos, nem törődve azzal, hogy ő maga is hivatásának áldozata lehet. Krisztusi szeretettel szivébtn járja az emberiség javára és boldogitására az őserdők dzsungeljeit a tudós, nem törődve a dzsungel vadállataival, mérges kígyóival s a trop'kus betegségekkel, amelyek életére törnek. A ma történelmének éjszakája újra komor és sötét. A ma történelmének éjszakájába nem az égi szeretet hanem a gyűlölet szövétneke világit bele. Az emberiség ismét elszakította a földet az égtől s önmagát az Istentől. Rohan a végpusztulásba. De van m í g menekvés! Alapítsuk meg a krisztusi országot! Építsük fel benne a krisztusi szeretet oltárát, melynek tüzétől kialszik az emberiség szivében a gyűlölet lángja, Építsük fel a hidat, mely újra összeköti a földet az éggel s a megtévedt embert az Istennel. És akkor az örök Jóság megmutatja a megtért emberiségnek azt az utat, mely a boldogsághoz és örök békéhez vezet. Mikulich Károly.
ORSZÁGOS
Főszerkesztő:
SZÖVETSEGÉNEK
G R Ó H ISTVÁN
HIVATALOS
KÖZLÖNYE
Előfizetési á r a k : Egész
évre
8
P, félévre
4
P,
Amerikában
egész
évre
16
P
40
fillér.
M A G O S z tagjainak egész évre 5 P.
Felelős szerkesztő : M I K U L I C H
KÁROLY
Mtilf és fÖVO, 0
«9
Politizáljunk. A múltkor, ép a genfi tárgyalások nagyhetén, amikor először ejtették ki ezt a szót, hogy : háború, ifjú fériiak társaságában voltam. A bekövetkezhető eshetőségekről locsogtak és érdeklődve tudakolták egymástól. — Te hová mégy, ha jön a szerb? — Hát te hová menekedsz ? Megborzongtam a beszédre, mert megtermett úriemberek voltai , nem gyávák s ha valaki bántó szóval illett, volna őket, bizonyára két megbízott ,.yán. kéltek volj?a lovagias elégtételt a szabályszerű huszonnégy órán belül. Hanem ez a huszonnégy óra, amikor a honvesztés fenyegetett ezer évvel a honfoglalás után, nem rázta fel őket különösebben. *
De ki érez alfélét, hogy a nagy ítélet napja közelebb van, mintsem gondolnók. A kereskedő nyugodtan rendezi kirakatait, a tanitó tani f , a pap papol és járja mindenki rendes útját, *
Nem tudom, láttatok-e kivágott nyárfa törzset. Szegény, fektében kihajt, apró ágakat ereszt és kileveledzik. Nem veszi tudomásul, hogy neki már nincsenek gyökerei. Hát vájjon nékünk, a megcsonkítottaknak megvannak-e még a gyökereink. *
Balga az, aki elhiszi, hogy országunkat visszaítélik nekünk a zöldasztalnál. Minél többet emlegetjük a revíziót, annál több az ok, hogy fegyverrel vegyék el tőlünk azt is, ami még van. Mindig más segítségében bízni pedig gyávaság és oslobaság. Ha nem egyezik érdekükkel: félre dobnak bennünket önön szövetségeseink. Csak a magunk ereje menthet meg. Áldassék a mi kicsiny hadseregünk és áldassák minden fegyver, amit magyar tenyér szorongat, mert csak az mentheti meg hazánkat. És ezeknek a fegyvereknek meg kell sokasodniok, különben nem állhatunk meg ellenségeink előtt, Uj Spárta kéne, hogy legyen ami országunk. Talán még van rá időnk. *
Bűnösök a lemondok és közömbösek, akik azt mondják: mit bánjuk mi, miféle kormány országol felettünk. Nemzetek sorsát nem a tőzsde dönti el, hanem a hazaszeretet és a vitézség. Árfolyamokért még nem halt meg senki, hanem a hazáért ezrek. Legnemesebb valuta a vér. Bűnösök, akik visszavonást szítnak és magyart állítanak szembe magyar-
Egyes
szám
ára
20
fillér,
Amerikában
ral. Bűnösök, akik színpadon és ábrázolatokban erotikummal tartják a mi ifjúságunkat, elfordítják elméjét és meggyöngítik gerincét, karjait. Bűnösök, akik pártosan embert éltetnek fehér asztal mellett, mikor talán a nagyhalál előtt állunk. *
Vajion gondoltok-e arra, mi lesz azután, mi lesz belőlük, a gyermekeinkből, meg azok gyermekeiből. Összeomlik kulturánk, irodalmunk, közigazgatásunk. És akik most nagyobb darab kenyérért ostromolják az államot, kitaszíttatnak. Csak azok állanak meg, akik szokva vannak a hazátlansaghoz. .** *
De nem, élni akarunk. Országvezérlő urak. ne hiábavaló beszédeket, fegyvert adjatok mentől jobbat, többet és kiképző munkát. A z ifjak dolgozzanak, az öregek elmélkedjenek. Ők, akik látták a virágzó Magyarországot, ábrándozzanak újra és szóljanak felőle gyermekeiknek. Ne térjünk addig éjjeli nyugovóra, mig 5 percet nem töltöttünk ezekben a gondolatokban. A Nemzeti Hiszekegyet pedig toldjátok meg egy sorral: „A magunk erejéből" Amen.
A szerb felszín alatt. Jugoszláviát öt hatalmas politikai szervezet nyugtalanítja. Ezek : az „ 0 , R . L M . " (Macedón forradalmi szervezet), a Narodna Odbrana, a „Fekete Kéz", a „Fehér Kéz" és a „Novi Pokret/' Mind az öt szervezetnek mások a céljai, csupán a szervezetek gyakorlati működése egyforma : kivétel nélkül terrorcsapaiokkal harcolnak. A Narodna Odbrana, az 0R1M és a Novi Pokret szervezeteket már meglehetősen ismeri az újságolvasó. Ezúttal a „Fehér" és „Fekete" kezek szervezetéről óhajtunk néhány felvilágosító sort irni. A „Fekete Kéz" elnevezésű szervezetet 1911-ben alapitotta Dragutin Dimítrievics-Apís szerb ezredes, a szerb vezérkar hírszerző osztályának volt vezetője. A pánszerb törekvések tűzzel-vassal való elősegítését irta zászlajára. Akkoriban a Narodna Odbrana legtevékenyebb tagjai léptek át az új szervezetbe. A z Odbrana élére viszi nt Pasics Milán került, aki a „Fekete Kéz" egyik vezére volt. 1917 ben a „Fekete Kéz" összeütközésbe került Pasics miniszterelnökkel. A „Fekete Kéz" vezetősége ugyanis kü'önböző vádakkal illette Pas'csot. Akicor megvonták a szervezettől a törvényes védelmet. Nemsokára utána vád alá kerültek a „Fekete Kéz" vezetői és golyóáltali halálra Ítélték őket.
2
GÖRÖG-KATOLIKUS
A z eset után a hivatalos körök megalakították a .Fekete K é z " ellenszervezetét. „Fehér K é z " elnezezéssel. Vezetőségüket a Narodna Odbrana tagjaiból választották. A „Fehér K é z " csakhamar az állami gépezet legfőbb irányitójává nőtte ki magát. Vak eszköze lett a katonaság és a közigazgatás is. Közhivatalokba nem juthat be más, mint az ő jelöltjük. Előmenetelre csak az ő emberük számithat, Kezűkben tartják a diplomáciai testületet és a legfontosabb állomáshelyekre legfanatikusabb hiveiket helyezik, A „Eehér Kéz" határozta el és hajtotta végre az 1929. évi államcsínyt is. A „Fehér K é z " szervezte meg Macedóniában, a Bánságban, Dalmáciában és Hovátországban az „Udruzsenje Csetnika" alakulatait. A „Fehér K é z " tagjai csonkították meg Dalmáciában a velencei szobrokat, ugyancsak ő k tettek tönkre igen sok szobrot Isztriábani s. Dr. Radovanovics, előkelő szerb politikus, amikor egy francia ujságiró megkérdezte 1őle, hogy miért pusztították el a jugoszlávok a Voívodinában (Vajdaságban) a magyarok által emelt emlékművet, a következőket mondotta : — Kizárólag a jelen érdekel és a jövő, amelyre várunk . , , *
A „Fekete K é z " áz utóbbi évek alatt beolvadt a „Feliór K é z " szervezetekbe, Egy töredéke tovább harcolt a dinasztia ellen. Sidney Fay és Bogisevics, a szerb diplomáciai testület régi tagjai, a háború után nyilvánosságra hozták a szerajevói gyilkosság iratait, Ezek szerint ís bebizonyított tény, hogy a szerajevói gyilkosságot Dimítríevícs A p í s ezredes tervelte ki és készítette elő, mint a „Fekete K é z " akkori nagymestere. Micsoda ártatlan titkos egyesületesdi játék volt ezekhez képest a mi nálunk indult meg a k o m m ü n után. Fontoskodtak, esküdöztek a mi uraink akkor, de utóbb maguk se vették komolyan a dolgotés elsorvadtak lassan ezek
TÁRCA Karácsonyi emlékek. Irta: Bujda
Ede.
A Felvidék hegyes, völgyes s gyönyörű fenyőfákkal borított tájaira de sokszor szállnak gondolataink! Különösen karácsony táján, amikor minden hóval van borítva s minden fehér, tiszta lepel alatt áll s az ember szemét amerre néz, amerre lát, amerre fordul, a megtisztulás varázsa hatja át. Szavakkal ez érzést leírni s kifejezni nem igen lehe!, mert az olyasmit csak látni s érezni kell! Mily megelégedés, mily öröm szállta meg lelkeinket, amint Kassától továbbrobogva, Abos állomásához értünk, ahol már igazi a Felvidék levegője s mily kellemesen üdítette szemünket a balra fekvő Hernád völgyének télies távlata. S milyen életvidámságot keltett bennünk a völgy fenyőfáinak hóval borított tömege s Igló felé vezető út regényessége. Mind csak álom ! Furcsa beszédzagyvalék keveredett a szüztiszta vidékre, amelyik ősidők óla megtartotta a maga eredetiségét és soha, sehová nem járt kölcsönökért, Kassa, Eperjes, Igló, Bártfa ősiörténelmi magyar városok mennyit szenvednek a rájuk kényszerííeít testvériségtől. Pedig a hagyományokat kiölni nem lehet s annálkevésbé nem, ha azok a vallásban lelik alapjaikat. Mily gyönyörűek e vidék karácsonyi szokásai, amelyek — még most is — talán még jobban divatoznak, mert a jámbor, elnyomott hagyományaitól megfosztott nép ezekkel a szokásokkal véli a reája kényszeritett helyzetet megváltoztatni s önönmagát vallási felfogásában megerősíteni, megnyugtatni. Gondolataim a múltba szállnak s éíott lebeg a rhi karácsonyunk ! A diákok á szünet kihirdetése után jaikat összeszedve s csomagba kötve á fecskék — táborokba tömörültek az egyirány felé menők legidősebb
szemeim cókmók1 — mint s várfák parahcs-
SZEMLE
1934 d e c e m b e r
a társulatok. El kellett sorvadniuk, mert hiányzott belőlük, elnökeikből, pátrónusaikból a protegált erő. Ennek hijján meg minek járjanak oda az apák és az ifjak, ha egy kis napidijasi állást se lehet általuk elérni. Nem fekete és fehér kéz kéne nekünk, hanem olyan, amelyik kinevezést ir alá. Bizony fellendülne akkor talán a Magosz is. Egy katholikus pap martiromsága. A kassai felsőbíróság Bogsch-tanácsa most tárgyalta a kémkedéssel vádolt Voloszinovics Dezső zellőí gör. kat, pap büntetőügyét. Voloszinovics régi felvidék gör. kat. papi családból származik. A kémkedéssel vádolt papot elsőfokon a kassai kerületi bíróság három és félévi fegyházra i'élte. A felsőbíróság előtt a pap azt hangoztatta, hogy ártatlanul keverték bele a bűnügybe. A felsűbiróság nem fogadta el a lelkész védekezését és bűnösségét megállapítva, hatévi fegyházbüntetésre Ítélte.
=
EGYHÁZI ÉLET
=
K i n e v e z é s e k . P ü s p ö k úr őnagyméltósága az ú j o n n a n megszervezett budapesti II-ik segédlelkészi állásra f. h ó 13-án kelt kegyes intézkedésével Véghseő D á n i e l ujtnisés áldozópapot nevezte ki, Szeretettel k ö s z ö n t j ü k ifjú levitánkat és k í v á n j u k , hogy sok erőt, kitartást és sok lelki örömet adjon neki kör ü n k b e n a Midenható. — Szilvássy M i k l ó s újmísés áldozópapot Miklósy István hajdúdorogi megyéspüspök ú r Sajópetríbe nevete ki segedlelkésznek. P r í m í c á a . Lélekemelő ünnepség színhelye volt e h ó 16-án a budapesti plebrnía-templom, E k k o r mutatta be ugyanis első szent miseáldozatát Hidasi G á b o r ujdonszentelt áldozópap. A templomot teljesen megtöltötte az ájtatos hivek nagy száma. A kézvezetői tisztet dr. K r a j n y á k G á b o r kanonok paroszávát. A z utazás „,/crpedes apostolorum" és toronyirányban történt, A fölséges hó vakitó fehérsége verte vissza az alantjáró nap hideg sugarait. 28—30 fokot mutatott a hőmérő, de nem fáztunk! Lelkesen lépdegéltünk az erősen megfagyott felső hórétegen s nem kellett félnünk, hogy az alatta elterülő mélyedésekbe, szakadékokba beeshetünk. Hegynek föl, hegyről le, a főcél: a meleg szülői otthon s a szép karácsony ! Ezek hevítettek, ezek védtek bennünket. Igaz, néha oly magaslatra értünk, ahonnan a lenézés ís nagy merészség, de hát a diák találékony s azonnal mindent meg tud oldani, A vezér szimatol, körülnéz, télikabátjával a testét szorosan körülfogja, a lejtő felső fokára ül s máris eltűnt megdermedt testünk s ámuló szemeink elől. A hegyoldalt erősen megvilágító napsugárban csak gyémántszerűen csillogó sziporkázást láttunk s a felvert hószemekből szinte egy csillogó eső vonul végig a hegyoldalon, de a vezér alakja nem látszik. Pár percnyi türelmes várakozás után, lenn, a völgy útmentí emelkedésén egy mozgó alak jelenik meg, kezével i n t : utánam ! S gyorsvonatnál is sebesebben repültünk vezérünk felé s lenn, az útszéli völgyben összegyűlemlett hótömeg alagútján, melyet a vezér merész tes.e fúrt át eisőizben, mi is pont az országút mentéhez pottyantunk ki az esésünket szerencsésen ellensúlyozó alagútból. Megint szerencsénk volt! Alig ért le az utolsó, a hegyet megkerülő országúton űres, nagy felusi, kosaras szánkó közeledett felénk. Koponyánkint két krajcárokat igérve, hamarosan helyet foglaltunk s a gazdával együtt víga-n dalolva siklottunk a már látszó, legközelebbi helység felé. Mit szólna az,ilyesmihez egy budapesti diák s mennyi friss vérfestecske fejlődne benne az ilyen merész és gyors helyváltozáson s a körülmények ilyen gyors váltakozásán ? Történetesen a már látszó helység utunk utolsó állomása volt s minél közelebb értünk hozzá, annál kevesebb diák ült a szánkón — mert hát akkoriban a két krajcár is sok pénz volt árti — s a gazda is jókat nevetve tovább siklóit' szénávil' kellemesen bélelt szánkójával.
23
tás nagyszerűségéről mondott magas szárnyalásúfszentbeszédet. Mise végén a nagy számb a n megjelent rokonság és hivek meghatottan járultak az uj á l d o z ó p a p első p a p i áldásának kegyelméhez. D é l b e n R á k o s p a l o t á n az ujmísés szülei ebéden látták vendégül a r o k o n o k és meghívott vendégek nagy számát. A z ebéden jelen yolt dr. Schwartz G u s z t á v p á p a i prelátus, rákospalotai rk. plébános és segédlelkésze, dr. K r a j n y á k G á b o r tb. k a n o n o k és segédlelkészeí is. A z első chus töltötte be, A z evangélium u t á n dr. Sztankay A n d o r segédlelkész a papi hivaköszöntőt az ujmisés áldozár mondotta, éltetvén Őszentsége X I . Pius pápát, hálás fiúi hódolattal emlékezve meg Őnagyméltóságú p ü s p ö k u r u n k r ó l s megköszönve a segítséget dr. K r a j n y á k G á b o r kanonok-parochus u r őnagysága kézvezetéseért és dr. Sztankay A n d o r segédlelkész szónoki közreműködéseért. M a j d általános figyelem között dr. Schwartz Gusztáv prelátus plébános emelkedett szólásra s fenkölt szavakban üdvözölte mint helyi plébános M i k l ó s y István hajdúdorogi megyés p ü s p ö k urat, majd biztosította az ujmisést, kit gyermekkora óta ismer, további szeretetéről és gondosságáról és Kifejtette, hogy a plébánia gör, kat. és latin szertartású hívei lelkipásztori szeretetében egyformán osztoznak, nem ismer külömbséget latin és görög szertartású testvérek között s azon lesz, hogy a görög szertartású híveinek m i n d e n lelki igénye kielégítést nyerjen. U t á n a dr, K r a j n y á k G á b o r kanonok-parochus emelkedett szólásra s bensőséges szavakkal dr. Hanauer A . István váci megyés p ü s p ö k urat éltette, akinek nagyszerű apostoli m u n k á j á t a katolikus világ mély hódolattal szemléli. Még több köszöntő is hangzott el a di «zes fehér asztal felett s a k i k ott voltak boldog hangulatban szemlélték a szülők és rokonok tiszta örömét, k i k n e k k ö r é b ő l az Isten egy uj lelkipásztort választott. S mindezek csak azéit történtek, hogy karácsony előestéjére otthon lehessünk. Otthon is volt mindegyik, hogy mielőtt az esti ünnepély megkezdődnék, az út fáradalmait is kipihenhesse. Hat óra tájban minden családban sürgésforgás, A csűrbe mennek, friss szalmát visznek a nagyszobába s az egész pedlót azzal hintik be. Amint ezzel elkészültek, jön a tisztába való öltözködés. A z egyik kifut s nézi, megjelent-e az első csillag az é g e n ? Jelzésére az apa a gyermekekkel a falun keresztülfolyó patakhoz mennek s az előre kivágott négyszögletes lék vizében megmosdanak s hamar visszatérnek. A z anya nem mehet, annak a legidősebb gyermek egy edényben vizet visz, mert neki is meg kell mosdania. Törülközés, csinosítás. A z apa a karácsonyfa s a nagyszoha rendezésével, az ajáudékok elhelyezésével van elfoglalva. Fojtott izgalom. Már a gyertyák is sercegnek, de csak a mama járhat még be, hogy az asztalt is feldiszithesse. Szól a csengő, az ajtó nyílik, szabed a bemenetel! A szülők már a karácsonyfa mellett állanak. A gyermekek ís felállanak kor szerint. Amint mindenki a helyén van, az apa letérdepel s vele együtt az összesek. Keresztet vetnek s az apa hangos imádság mellett elmondják a Miatyánkot s az Üdvözletet, Majd az alábbi éneket éneklik : Betlehemben a jászolban Jézus született. Sötét égen fényes csillag h i i ü l adta ezt. Azért örvendezzünk, mostan vigadozzunk A z Ő megváltásának, (Fordítás,) Ezek után előbb a szülők, majd a gyermekek is összecsókolóznak. Mindenki az asztal mellé, a saját helyére ül s a már kitálalt leves fogyasztásához lát. A z első fogás: úrigombás káposztaleves, utána a mákos-mézes bobályka (gömbalakú tészta pirítósra sütve, majd kihűlés után forróvizzel hírtelén leöníve, mákos-mézzel ízesítve,) Ezek elfogyasztása után szabad volt már a karácsonyfát is birtokba venni s az ajándékokat megkeresni, énekelni, vigadni, Hyen ötöm között nem igen vettük észre, hogy édesatyánk eltűnt s mi
1934 d e c e m b a r 23.
HÍREK
GÖRÖG-KATOLIKUS
SZEMLE
Hexapla. — Mazoreta szövegek. — Septuaginta. — Trullai zsinat.
Személyi Jiirek. A Keresztény Szociális és Gazdasági Párt VII. kerületi szervezete dr. Sztankay Andor segédlelkészt a kerület választányának tagjává választotta meg. — Ugyanezen párt X. kerületi szervezete dr. Baulovics Zoltán hittanárt n keresztény világnézet terjesztése terén kifejtett munkásságáért választmányi tagjai sorába egyhangúlag beválasztotta. Halálozás. Riskó Olga, a budapesti egyházközség volt pénztárkezelőnője, hithű gör, kat. testvérünk folyó hó 12-én váratlanul elhunyt. Boldog nyugalmat, örök emléket! A Vasvári Pál Kör Régi Gárdája minden hónap első csütörtökjén este 8 órai kezdettel tartja baráti összejövetelét a Kovácsevics étterem (VIII, Rákóczi ut 29.) különtermében. A legközelebbi összejövetel január 3-án lesz. Vendégeket szívesen látnak, Keleti Egyház tudományos és egyházpolitikai folyóirat tizedik száma jelent meg újból gazdag tartalommal Szántay-Szémán István dr. szerkesztésében. Tartalmáról az alábbiakban számolunk be. Cikkek : Szántay-Szémán István dr. A z orosz theologiai irodalom általános képe. III. Nyisztor Zoltán dr. A görögkatolikusok Délamerikában, Szemerszky János : A görögkatolikus egyház böjtjei. I V — V . Ilkits István—Zapotoczky Konstantin : Józan, okos hang a sz. Unióról az orthodox Egyházból. Zadonszkij Tíchon—Szántay-Szémán István dr, A keresztény haza. Krónika. Dr. Sz. Sz. I. A római nemzetközi jogászkongresszus. Dr. Sz. Sz. I. és ( k j j Kilengések az egyházi egység kárára. I. Amerikában. II. Magyarországon. Irodalom. Dr. Mikos Ferenc: A „Quadragesimo anno" gazdasági rendje. (Ism. Vucskits Jenő. Adattár. Középkori magyarországi oklevelek és zsinati végzések görög egyházi vonntkozásai. Keleti Lexikon. Heortologia. —
Nyugtázás. Leviczky István gör. kat. tanító (Komlóska) a Szemle címére beküldött 6 P-t a Gör. Kat. Tanítók Egyesületének és 6 P-t a Szemle részére. A z összeg a Komlóskán megtartott tanítói gyűlésen ebédmegváltás címen lett gyűjtve, melyet ezúton nyugtázunk köszönettel. (A Gör. Kat. Tanítók Egyesületének szóló 6 P-t illetékes helyre eljuttattuk.)
csak a mamával vigadoztunk tovább. Bizonyos idő múlva kutyaugatásra lettünk figyelmesek, ametyik a kapu felé elhalkult. Csak későbben, már nagyobbacska korunkban tudtuk meg, hogy bizony édesapánk fehérbe öltözködött s elment a paróchiára, meg a jegyzőékhez s a másik tanító kartársához, hogy a gyermekeknek bevihesse a karácsonyfát s illő mód szerint elrakja, korholja vagy dicsérje őket. Visszatértekor ismét erős kutyaugatás hallatszott, majd erős dörömbölés, esengetés s a szolgáló ajtónyitására a szobába lépett Miklós püspök formájára öltözött Mikulás s mi is megkaptuk a minket megillető részt, majd elmenetele után atyánk ijedt arccal lépett a szobába s kérdezte : Ki volt itt ?
halt s már majdnem püspök volt, azért adtak neki ilyen süveget is ! — Várjunk — mondja a másik. — Az én nagymamám is mesélte ezeket. Meglásd a templom felé fog menni, mert oda temették. Csak már túl volnánk a templomon ! A fehér alak lassan, a lépcsővel szembenálló s a patakot átszelő hidacska felé megy s annak közepén megállva lassú mozdulatokkal minden irány felé nézeget, de különösen a két legény felé tekintget a legjobéan s legtovább. A legények úgy állnak ott, mint az oszlopok s már a lélegzetük is megállt. A Mikulás a hídon átmenve kissé megáll s olyan mozdulatot tesz, mintha a legények felé akarna menni, majd a szemközti dombon álló kereszt felé fordul, mélyen meghajolva keresztet vet s lassan balra fordulva a templom felé indul. — Szerencse! Most már visszamegy. Azt mondják, karácsony előtti estén halt meg s ilyenkor szokott mindig megjelenni, azután visszatér a sírjába, de előbb bemegy a templomba is. Lassan ők is a Mikulás felé indultak, de a tülköt, a világ minden kincséért sem merték megfújni. A templom az országút mentén áll. Ez oldalra eső fala oly magas, hogy a templom udvarára nem lehet belátni. Négyszögletes falkeritéssel van körülvéve, de mindegyik oldal közepén fülkés, boltozatos kapu van. Mikulás hallva a megjegyzéseket, egyenesen a templom felé ment. A kis kapun a templom udvarára s ezen át a templom előcsarnokába lépett s figyelte, mikor kerülnek a legények a magasabb fal mellé. Azután hirfeíen az ut felőli kapu felé ment s fülkéjében meghúzódott. A legények már megnyugodva lépegettek s amint a kis kapuhoz értek, a Mikulás abban a pillanatban a lépcsőkről az útra elébük lépett. Az egyik mint a nyíl, elfutott, a közelebb álló azonban megdermedten a Mikulásra bámult, majd hirtelen kirántotta a tülköt s azzal elkezdte a Mikulást püffögetni, de egyben hátrált ís s kereste a menekülési lehetőséget. A Mikulás is védekezett s fogdosta a legény kezét, míg az végre kereket oldhatott
Holdvilágos éjjel, ropogós tél. A z emberek megnyugodva bújnak össze kicsike faviskóíkba s megelégedetten eszik a karácsonyest! böjti vacsoráikat. Ilyenkor még a kutya is a szobában van s kinn a hideg éjszakában csak az jár, akinek „muszáj." Ilyenek az éjjeli őrök, kiknek ilyenkor sok minden eszükbe Különösen azok a mesélgetések, miket a nagyapák, nagymamák az éjszakai ijesztgetésekről híreszteltek. Többnyire fiatal legények végzik ezt a szép tisztséget. Néha szeretik a sötétséget is, de télen barátságosabb a holdvilág melletti felügyelet. A falu felső tájáról, a befagyott patak melletti uton csikorgatják a havat. Tülküket báránybőr bekecseikbe dugják s hol az egyik, hol a másik szólaltatja meg a magáét, de azonnal visszadugja, hogy a sorrendi fuvásig be ne fagyjon. Már a falu közepén álló paróchia felé közelednek, az egyik hírtelen merevséggel megáll. Nézz csak oda ! A paróchia a hold által erősen megvilágított lépcsőjén lassú méltósággal egy fehérbe öltözött alak lépegetett lefelé. Fején magas, aranyos püspöki süveg. Testét sranyös öv veszi körűi s hosszú fehér szakállát fehérkesztyűs kezével itt-ott igazgatja. — Ugy-e, mondtam, hogy lesz valami!? Persze, az a régen meghalt pap ismét ijesztget. Ilyen ruhába volt öltözve, amikor meg-
A Szent Miklós társaság szokott vacsorájára január hó 5-én, szombaton gyűlik össze este 8 órakor szokott helyén, a Szt. István vendéglőben, szemközt a budai szinkörrel. Szombatonként esti 6-kor összejövetel ugyanott. Karácsonyi, újévi és vizkeresztí istentiszteletek rendje a Rózsák téri gör, kat. templomban, Dec. 24-én, Szigorú böjt, D, e. 9 órakor királyi imaórák. Utána nagy szt, Vazul miséje. 24-én éjjel 12 órakor nagy esteli imaszolgálat lítániával. 25 én reggel 7 órakor isteni lisztelet, 9 kor szentmise a tanulók számára szentbeszéddel. 1.0-kor a szentév emlékére emelt uj főoltár felszentelése nagymisével és prédikációval. Vsakor csendes mise, d, u. 5 kor vecsernye. 26-án 11 kor nagymíse. 27-én rendes ünnepi rend. 31-én este 5-kor vecsernye lítániával. Január 1 én rendes ünnepi rend, 4 én d. e. 9 órakor királyi imaórák. 6 án rendes ünnepi rend. Fővárosi napilapok rólunk. Napilapjainkban fel-fel bukkannak olyan közlemények, amelyek azt mutatják, hogy észre vesznek bennünket. íme adunk belőle. A z elsőt, a „Mai N a p " közleményét, úgy sejtjük, Pázmándy Dénes irta. íme: „A magyar görögkatolikus püspöki kar hazafisága példás volt az egész országban, valamennyi felekezetet beleértve. Tapasztalatból tudom, hogy úgy a ungvári (munkácsi) püspökség, mint az eperjesi aula, központját képezte a magyarpsj-
3 tásnak, nem is beszélve az újonnan Debrecenben felállított hajdúsági egyházmegyének. Ez a tendencia nyilvánul meg még ma is a megmaradt derék klérus köreiben, minek tanúságot szolgáltat a Groh István szerkesztésében megjelenő Görögkatolikus Szemle, mely hetenként egyszer itt Budapesten jelenik meg és a magyar gör. katolikusok országos szövetségének a hivatalos közlönye. Ebben olvasok most egy ösmertetést a székelyföldi magyar gör. katolikusok állapotáról, mely mélyen elszomorit. Kitűnik belőle, hogy azok a lakosok ott Csikmegye északkeleti részében, a románok tőszomszédságában, kezdik elveszteni hazai nyelvüket és lassacskán ugyan, de beolvadnak a körülöttük lakó oláhságba. Ezt a processust magam ís tapaszteltam Erdélynek egy másik pontján, Deésen, hol az ősrégi ref. templomban találtam olyan hiveket. akik már csak igen nehezen tudták magukat magyarul kifejezni. Ez még a régi világban volt. Képzelhető, hogy jelenben a román impérium alatt a denacionalizálás a Székelységen is fokozottabb mértékben folyik. Felhívom mindazoknak a figyelmét, akik ezzel az üggyel foglalkozni hivatottak, hogy kövessenek el minden lehetőt arra nézve, hogy a megszállt területen élő Magyarság megtartsa nemzeti létét és ha nem ís szaporodik, legalább ne fogyjon. A gör. kat. egyház vezetői pedig tartsák szent kötelességüknek, hogy a régi hazafias szellemet osztatlanul fentartsák maguk közt. Erre nézve az emiitett hetilap megadja a jó példát.
Triiaikhahu
papiruhák és reverendaszövetek lerakaia Budapest, IV., Prolxássska-utca. Kiadja a M A G O S z . A kiadásért felelős: D r . S z t a n k a y I s t v á n . Szalay Sándor könyvnyomdája, Kender-ulca 39.
s rohant a falusi korcsma felé, ahol a pajtása várakozott. Reggelre az egész falu tudta már, hogy az öreg pap ismét kimozdult a sírjából. A Mikulás pedig a kíficamitott ujját pólyázgatta otthon. Néhány év múlva mint vőlegények járogattak esküvőjük előtti hitoktatásra a volt Mikuláshoz, tanítójukhoz. Ilyenkor sok minden kerül felszínre. A z utolsó órán azt kérdezik t ő l ü k : Hát hisztek-e a kísértetekben? Mindketten hirtelen sáppadtsággal, de egyszerre, megremegve kiáltottak: Hiszünk, bizony hiszünk! — Ügy látszik, hiába fáradtam veletek úgy az iskolában, mint most. Nincsenek kisértetek ! A k i meghal, az már ezen a földön nem tud megjelenni! — Hát az öreg pap ? Minden évben látják. M i is láttuk! — Elmondják, — Kedves fiaim, én yoltam az! A k k o r vittem a plébános gyermekeinek a karácsonyfát s azért mentem oly lassan, hogy lássam, féltek-e ti is? Én léptem ki a fülkéből, amikor odaértetek. A hüvelykujjamra is nagyot csaptál, ki is ficamodott. Meg is öleltelek. Remélem, most már elhiszitek, hogy nincsenek ? ! — De bizony nem hisszük, mert az magas, sokkal magasabb volt s amint a tülkömmel a hátára vágtam, tülköm a testét átvágta, tehát »em volt teste s ha hozzányúltam, semmijét megfogni nem bírtam. — Hát akkor én honnan tudom, hogy mit csináltam veletek? — Mesélhet a tanító úr akármit, de mi a kísértetet láttuk s habár ő fogdosott minket, mi mégsem bírtuk megfogni. Kicsiny falumban mennyi mindenféle történt karácsony éjjelen. A z éjjeli szent mise után boldog megelégedéssel még az éjjeli őrök is nyugovóra tértek.
GÖRÖG-KATOLIKUS
4
GOEOG-K
1934 d e c e m b e r 23
SZEMLE
L I K U S
I S K O L A .
A Görög-Katolikus Tanítók Országos Egyesületéiiek rovata.
Szerkesztője: R e s k ó
Gyerinekek a ftorocsony esten. Kebves kis Jézuska, jaj de régen várunk, Csakhogy már megjöttél, karjainkba zárunk. Magunkhoz ölelünk s szépen kérünk Téged Ne vess meg bennünket, gyermeksereg néped. E csodás szent estén, kis szivünk fellángol, E h ' t ü n k Betlehem, előttünk a jászol. Ben:ie a kis Jézus, mellette szűz Anyja S az igaz Szent József, a nevelő atya. Angyalok, pásztorok együtt énekelnek A Kisded Jézusnak szivből örvendeznek Napkeleti bölcsek ajándékot hoznak. A jászolban fekvő, Megváltó Jézusnak. Örvend a kis szivünk, szent éneket zengünk Kedves kis Jézuska üdvözlünk, köszöntünk. Ajándékaidat megköszönjük szépen, Fogadjuk, jók les-ünk ezen szent estélyen. J ó k leszünk mindenkor, a templomba járunk, Mi csúnya helytelen, olyat meg nem látunk. Szivünk tisztái-ágát. őrizzük mindenkor, Maradj köztünk velünk, ugy mint karácsonyikor. Karácsonyfa alatt, ünneplünk ma Téged, Milliók ajkáról zeng hozzád az ének. Hozzád kis Jézusunk, aki békét hozlál, így szól gyermek ajkunk, szegény jászolodnál: Nagyon régen vártunk, óh csakhogy megjöttél, Kedves kis Jézuska, szivünkben költöztél!.. Maradi ott mig élünk, aztán végy a mennybe, Hogy Véled örvendjünk, ottan mindörökre!.. Gebri
János
Beszéljünk őszintén Szűz Mária szeplőtlen fogantatásának estjén hozta a levélkézbesitő a Szemlét. Nehezen vártam. Két hét elég hosszú idő ahhoz, hogy az ember egy olyan sajtóterméket, amit s/ú'tísen olvas, újból asztalán láthassa. Mint a kisgyerekek számolgatják, hogy a Mikulás'g. vagy a kis Jézuska eljöveteléig még hánvat kell aludni, hogy őszintén szóljak, igy v !g\o'í én is a Szemlével. Számolom. Mikor jön m á r ? Hjszen minden sora, minden betűje érdekel, mert tudom, hogy semmiféle sajtótermék nem áll közelebb hozzám, mint ez. Olvasok napi lapot, szépirodalmi, pedagógiai szaklapokat, „A Sziv" újságot stb., mégiz ha ez megérkezik, addig nincs más olvasmány számomra, mig ezt át nem nézem legalább a nagyiából. így voltam most ís. Több újság jött egyszerre. A Szemle ! . . . Itt a Szemle ! . . . Ránézek. 23 ik szám. Már csak egy van hátra ez éven, az utolsó, 24-ik szám. Mikor erre gondoltam, szinte jóleső ér/.és fogott el, tudva azt, hogy az ünnepi szám lesz, tehát nagyobb, terjedelmesebb, többetmondó, mint az előbbiek. Mert hiába, értékes minden számának minden sora, de kevés! Valahogy többet szeretne az ember! . . . Amikor igy az utolsó számra gondoltam, önkéntelenül is, de eszembe jutott, hogy uj évfolyam, uj számokkal fog jönni s uj esztendő! Ilyenkor úgv érzi az ember, hogy egy kis leszámolni valója volna önönmagának az évfolyamán tett cselekedeteiről, viselkedéseiről, eredménves vagy talán eredménytelen dolgairól, előbbrehaladottságairól. avagv visszaeséséről lelkiek terén, ugy mint állanot^eli hivatásos kötelességeinek teljesítésében. Nézzük most, hogy vagyunk mí saját ügyeinkkel?! . . . Főként a Szemle, naptár s Magosszal? . • . Tapasztalható-e fejlődés ez éven, vagy visszaesés ? ! . . .
János
Erre nehéz a felelet, mert hiszen igen kis keret áll rendelkezésemre, (csupán a Szemléből olvasottak, melynek alapján megállapításokat tehetnék) de nem is érzem magam hivatottnak erre. Mégis úgy gondolom szerény szolgálatot vélek tenni ügyünknek egyéni megálfapitásaimmal, vagy a jövőre vonatkozó nézeteimnek papirra vetésével, amennyiben áz központunk és mások nézetével is összeegyeztethető lesz. A 23-ik számban „A mi sajtónk és a m 1 kalendáriumunk" c, cikkben főtiszt. Simon Gvörgy lelkész úr a Szemlével kapcsolatban már említi, hogy papok, tanítók vannak, akik nem járatják, nem olvassák a Szemlét. Akkor mit várjunk a falu népétől?! . , . Sajnos, mint soraim elején írtam, a falusi népnek a Szemle keveset ad. Nem elégíti ki. Ezt én s • ját tapasztalatomi ól írom, mfrt amikor ezelőtt 4—5 évvel 6 példány jáit a falunkba, ma már csak nekem jár. S ha kérdem az okát, bizony szemembe vágja az a volt előfizető : Tanító úr üres, nem nekem való ! És van egy kis igaza. Hiába, vannak oly dolgok benne, ami az ő szellemi fejlettségének magas. De ha nagyobb terjedelmű lenne, sokoldalúbb, mint Simon lelkész úr irja; a nyíregyházai, máriapócsi, miskolci, de más kőzségbelí hirek is szerepelnének benne, egyes egyházak keletkezése, fejlődése, jelenlegi állapota időrendben, áttérések, egyesületek statisztikák, eszmék, gondolatok, rövid oktatások, tanítások tarkítanák, mindiárt kapósabb volna s azok akik szeretik, lelkesülnek érte. mindjárt jobban tudnának neki propagandát csinálni. Nézzük „A Szív" újságot! . Közölni kellene egyes községekből az előfizetők saámát, esetleg névsorát folytatólagosan, hogy lelkesedjenek! Számok, statisztikák sokat beszélnek ! ., De hát h i á b a ! Szerény véleményem szerint ez csak úgy menne, ha minden pap, tanító s ínteligens ember grékusbeli kötelességének tartaná a Szemle újévtől való megrendelését s aki hivatást érez magában, írna ís benne. A szerkesztői üzenetek között olvasom : cikkírók, csak türelem, sorra fog kerülni, — Tehát van cikk, van közölni való, de nincs hol és nincs kinek. Két lapon? . . . Mondhatom az idei számokban olyan cikirók írásai láttak napvilágot a Szemle hasábjain, akik addig sohasem szerepeltek, hallgattak. Pedig tudnak értékeset produkálni. Ezek bizenyára lelkesedni fognak, mert ^ grékus öntudat hevíti őket. Ezek'egy kis tá. bort alkotnak, mely tábor csak bővülni fcg Bővülni fog, mert az az egyetlen kapocs az a két lap terjedelmű kis Szemle o*y csodás varázserőt gyakorol, hogy mindig jobban és jobban fogjuk egymást szeretni! Tanító Testvérem 1 A k i „Grékusok a Balatonon" címmel irtál a Szemlébe, szeretném tudni a nevedet. Te ösmeretlen ösmerős lettél nekem, mert megdobogtattad a szívemet s cikked hatása alatt eszembe jutott a Szent Imre év Pesten, vagy a Szent Jobb körmenet, amikor papok százai sorakoztak egymásután s én a négy tömeg között, egyike a legkisebbeknek, ágaskodva lestem, vártam, mikor látok már a mienkek közül valakit ? . . . S amikor a menetben feltűnt egy néhány grékus. rizás pap, nagyot dobbant a szivem. Boldrg voltam, mert láttam, hogy már vagyunk. Addig csak ugy éreztem, hogy abban a rettentő nagy tömegben egyedül vagyok. A z egyház céljaira az év folyamán négy izben ís betanított népszinműelőadások s egvébb munkák úgy lekötöttek, hogy a Szemlének csak ez évi első számában jelent meg egy versem. Bántott, fájt. Éreztem, ez nem jó igv s most a decemberi sötét éjszakában éjfél körűi mutat az óra s én az ezüst lámpa-
fénynél irom e sorokat. írom, mert szeretném, hogy előbbre haladnánk! Ezen soraimmal talán karácsony szent estélyére bekopogok sok grékus testvéremhez» akik velem együtt éreznek, olvassák a Szemlét. irják a sorokat. Ó, de nem kopogtathatok be azokhoz, akiknek nem jár a Szemle. Kopogtasson csak be hozzájuk egy röpirat az U r Jézus nevében, hogy újévtől már ők is rendeljék meg a Szemlét s akkor már nem két, de három lap terjedelmű lesz, mert több előfizető, nagyobb terjedelem. Igy aztán lassan-lassan bekopogtathat a faluk kicsiny házaiba is mert sokan leszünk, akiket szeretetben még jobban összefog forrasz tani a Szemle. A naptárra vonatkozóan Simon főtiszt, ú r megállapításaival _ egyet értek. A z általános ismertetésből főként a plébániák névsora elmaradhatna, Pl. ha az 1935. éviben hár meg van a teljes névsor, akkor csak az 1940-ik éviben kellene ismét teljes egészében, a többiekben csak az esetleges személyi változásokat. hivatkozva mindig a teljes névsorra. Ugyanis, akik vásárlói a naptárnak, azok magtartják azt. Már ezzel is mintegy 5—6 oldalt megnvernénk. ahová sok mindent lehetne irni: Tanításokat, elbeszéléseket, verseket. oktató gazdasági szakelőadásokat, egy kis helyi és külföldi politikai vonatkozású dolgokat, fényképekkel fűszerezve, / k k o r szivesebben megfizetné a falu népe ís érte a 70 fillért. Szerintem helyes lenne a Msgosz tagdijakat is 1 pengőre leszállítani. A naptár árát is levenni 50—60 fillére. S ez az 50—60 fillér ís tagdíj volna, amibe a naptárt kapia az illető Magosz tag. De az egv pengő tagdij mellett, aki azt fizetné, legalább három nagyünnepre, valami mellékletet is kapna. Azt hiszem többet érnénk igy el! Bizonyár 3 másutt is úgy van, hogy a 2 pengő Magosz tagdijat, ma már nem fizetik, vagy csak nagyo n kevesen. De a naptárak propagálását még igY is jobban szivén kellene viselni a falu vezető"" inek. Hallomásom szerint még ma is kerülnek helyek, ahol 3—4 évi Máriapócsi naptár felbontatlanul hever azok asztalán, akiknek cimére küldve lett kiárusítás végett. Szomorú dolog ez! Bár ne lenne igaz! Ezen a téren is az kell, legyen a célunk, hogy a néppel kedveltessük meg a nantárt is. valamint a Magosz fontosságát. Mint fentebb jeleztem az 50—60> fíll. és 1 pengős tagdíjakkal feltétlen többre mennénk! Legalább igv tudatában volna minden naptárt megvásárló annak is. hogy ő a Magosznak is tatfía. A minél nagvobb létszámra oedig szükségünk van, hogy lássák létezésünket s élniakarásunkat, A Magosszal kapcsolalban a megjegyzésem hogy kár a naggyűléseknek az elhagyása, f milyen pl. Máriapócson volt E szerves keiületi papi, tanítói gyűléseken, többet kellene foglalkoznunk ezekkel a kérdésekkel. Népünkhöz csak az élő beszéd és sajtó utján férhetünk legkönnvebben, ha ez aztán el van találva, A z évnek valamelyik nap'án az egész ország grés kustársadalma részére aiánlatos lenne grékunapot rendezni, hogy közelebb jutnánk itt egy. máshoz s megismernénk ügyéinket, célunkatt Sok-sok aprólékos, kicsinységnek látszó dol* gokról lehetne még beszélni, főként vallási életerén, mely aprólékos kicségekből tevődik öszs ze aztán az igazi vallásosság, a tökéletesebb n agyság! . . . Amidőn soraimat befejezem, kérem az Ur Jézust, hogy forrasszon eggyé mmket a szeretetben, hogy tudjunk tenni, cselekedni! Amit irtam a szivem diktálta, azon érző szivem, mely azt szeretné, hogy előbbre haladjunk, még többet tudjunk elérni a ránk következő esztendőben. Adja Isten, úgy legyen! . . . Gebri János gör. kat. tanítói..
Melléklet a Görögkatolikus Szemle 1934. dec. 23-ihi számához. •a
Özvegy. A z emberektől lassan elszokik Nagy ajtóit csukogatja halkan, Szobáiban árny van, hűs sóhaj van. A z élete lassan elkopik, O mindég e az örökös magány, Kripta csünd és sirí, siri béke. Magának szóló suttogó beszéde, Arról szól, az ember mily parány. Itt oly régen kopogtak az ajtón, Mert nem jöhet más be, csak az alkony. Élet nem hagyhatja itt a karcát. . , . . . De egyszer majd idegenek verik Fel szobáitís egy széken meglelik Törött testét és szegény, szegény arcát. . Oláh
Zoltán
József
Visszapillantások Régi idők, régi fájó sebek! Talán a feledés jótékony leplét kellene rávetni, hogy ne tudjon róluk soha senki, — de mégsem, — hisz a régiek annyira hangoztassák »História est magister vitae". Igen a mult eseményei speciálisan a mi gör, kat. egyházunk múltja, his toriája, ha fájós is, nem lehet a feledésé. Elődeink küzdelméből kell nekünk is erőt meri teni a mi küzdelmeinkben, — és ezek vannak hivatva arra, hogy az ő eredményei, elért alkotásaikat annál jobban becsüljük meg és szeressük Mert amit mi birunk, elődeink verejtékes patinájával van megszentelve. A n n y i alkotás, terv előtt állunk, de kevés remény kecsegtet bennünket arra, hogy terveinket meg tudjuk valósítani. Sokszor azt híszszük, hogy minden körülmény összeesküdött ellenünk, A kis hitű elesik, felhagy a harccal, hisz oly gyengék vagyunk, A régi időben sem volt ez máskép, ne gondoljuk, hogy a mi elődeink oly simán, küzdelem nélkül alkothattak valamit. Visszaszáll emlékem a régen elmúlt időkre. Boldogemlékü Bacsinszky András munkácsi püspök 1777-ben feliratban kéri a helytartó tanácsot, létesitessék a Miskolc vidékén elől g. kat, hivők részére a tapolcai apátság területén egy gör- kat. parochia. A helytat tó tanács informáltatta magát, ven-e kellő számú gör. kat. hivő az apátság területén. A főispán Görömböly-, Zsolca és Miskolcot hozta javaslatba, hogy e községek részére egy parochiát létesítsenek. — Meg is keresték ebben az ügyben az egri érsekséget — azzal, hogy melyik helyet tartja alkalmasnak. — Eszterházy érsek az 1779-ik átiratában kijelenti, sem Miskolcon, sem Zsolcán, sem Görömbölyben nincs létjogosultsága egy g. kat. egyháznak, mert az elszórtan élő gör, katolikusok pár évtized alatt felszívódnak teljesen. Azonban nem igy volt, Görömbölyön a hivők és az apátság áldozatkészségéből felépült az egyház, — Zsolcán szegényesen kis fatornyú templom létesül, mely a hivők felét sem tudja befogadni. Szaffka János lelkész merészet gondolt, Miskolcon ép tűzvész pusztított. Kihirdeti a templomban, hogy minden férfi, nő, ifjú, leány másnap kapa és ásóval a réten legyen. Hajnalra ott várta őket ő maga s kiadta az utasítást, kezdjék meg a vályogvetést. Heteken át ott volt, ki csak tudott időt szakítani a réten, s megindult a vályogvetés, A nép rajongó szeretetétől körülvett lelkésze kedélyes lekötő beszédével összetartja a népet, pár hó alatt óriás mennyiségű vályog áll készen, s a megszorult miskolciak ontják érte a pénzt. A befolyó összegből felépült a templom, mely még ma is hirdeti Szaffka János emlékét. A torony melleli kis kápolna alatt kripta van, ide készült egykorra megnyugodni. D e a sors máskép intézte jövőjét. A megüresedett mucsonyi parochiát megkapta, hol a nép rajongó szeretete még holta után sem engedte őt falujából kivinni, sirja előtt elhaladva az öregek még ma is áldják emlékét. Másfél százados tapogafódzás és eredménytelen kísérletezés után Miskolcon is mint tud-
juk felépült az Ízléses templom emeletes pakola költségeit viselte, A szentszék elismerése rochiával, és hálája fejében statutumban biztositotta, hogy A történelem reácáfolt a jóslatra, hogy a e parochiát, ha igénylő lesz, mindenkor a Bahárom község együtt sem képes parochiát fen- csinszky család leszármazottja kapja akár férfi tdrtani, — mert íme külön külön rendezett akár női ágon. egyház hirdeti, hogy még élünk, Kassán neSok küzdelem, nagy áldozat és kitartással, hézségek után az első lelkész Dr, Mihalics de sokat tutak elérni elődeink. Sok akadály Mihály összeszedi a hívőket, megszerzi a telmegnemértés sőt sokszor rossz indulatra el ket. — Utóda Brener Mátyás felépiti a paroc- készülten kell nekünk is szembeszállni a jövővel, de „lehet e a szolga nagyobb az Uráhiát, de a templomhiány miatt leírhatatlan sokat szenvedett, a megaláztatások sorozata ju- nál !" tott osztályrészül. Volt idő, midőn a hajnali Szép emlék lenne, ha akár az uj, schemafeltámadásra nem adták ki a templomkulcsot, tízmusban, akár azon kivül összeszednék a — sőt egy izben teljesen kitették kegyszerehistória domus és a nép hagyományai alapján inket a templomból az utcára s taligán vitték a mi egyházmegyénk parochíai, templomai töregy vendéglőtől bérelt terembe. A harmadik ténetét. Egy öreg bácsi. lelkész Visztoczky Gyula a templom építéshez akart látni, mivel látta az áldatlan állapotot, noha előtte újra megnyitották a latin templomot. Boldogemlékű Vályi János dr, püspök felK ő b á n y á n e hó 9-én d. u. nem m i n d e m ment Trefort miniszterhez, hogy némi segélyt n a p i eseményben volt részük azoknak, a k i k eszközöljön ki a templom épitésre. Ennek eljelen voltak a Kápolna-téri iskolában megment a liire Kassán és a püspök felment a tartott görögkatolikus ülésen. Plébánosunk minisztériumba, hogy a segélynyújtást megakadályozza. A z eperjesi püspököt szeretettel dr. K r a j n y á k G á b o r k a n o n o k ú r hívta egvbe fogadta Trefort s biztosította támogatásáról, a X . kerületben lakó hítteslvéreket, hogy de tárgyalásukat a kassai püspök Schuster meghallgassa kérésüket és az ottani helyzet Konstantin félbeszakítja, kit fogadó termébe megismerésével a hitoktatás és lelkigondovezettetett be, A püspök előadta, hogy a gör, zás tökéletesebb megoldásának módját megkat, egyház nyugtalankodik, templomra fog vitassák, megbeszéljék. K i kell emelni, hogy a megjelentek száma segélyt kérni, de ne adjon, mert nincs létjogosultsága Kassán a gör, kat, egyháznak, hisz jóval felülmulta a n á l u n k szokásos mértéket, az iskolaterme kicsinek bizonyult. A kőbáelég latin témplom van, rendelkezésökre bocsát egyet. Trefort örömmel fogadta ajánlatát, nyaiakon k i v ü l dr. cchrílla A c h i l l őméltós megkérdezte, melyik templomát adja át a sága, az egyháztanács elnöke, dr. Prodan János min. tanácsos, Szemann M i h á l y iőv. biz. gör. katolikusoknak, mire kijelentette, nem végleg, de csak használatra engedheti át, mert tag u r a k és még többen, mint vendégek jeismétli fölösleges külön templomot adni. Erre lentek meg és emelték az ülés fényét. Trefort szószerint ezt válaszolta: ez már el A Plébános úr megnyitó szavaiban megvan döntve, hogy Kassán gör, kat. templom i n d u l t a n emlékezett vissza arra az időre, lesz, ha pedig méltóságod nem ad át egy meg a m i k o r felszentelése után K ő b á n y á n ő látta lévőt, úgy kell ujat épiteni, itt már csak egy el a felvidékről átmenetileg itt megtelepea kérdés, mennyit lesz kegyes méltóságod e dett nem magyar a j k ú híttestvérek hitéleti célra felajánlani, nyilatkozzék az eperjesi püs- funkcióit. Ezzel a körülménnyel is igazolta, pök úr őméltóságának, ki itt a szomszéd szo- hogy Budapesten a görögkatolíkusság helybában van, ki fültar.uja volt beszélgetésünknek. zetét régóta és pontosan ismeri, tehát a KőA d n i nem adott, de vallásalapi segélyt nem b á n y á n l a k ó hittestvérek helyzetével is tisztudta megakadálzozni. Ma Kassán az eperjesi tában van és kSsz ö r ö m m e l igyekszik előegyházmegye legvirágzóbb hitközsége, imposegíteni javukat. Hangsúlyozza azonban, hogy záns temploma van. törekvésük csak ugy lesz eredményes, ha vele és nem az ő megkerülésével k í v á n j á k Bártfán valamikor a hagyomány szerint volt g. kat. templom, de hogy hová lett, melyik megvalósítani céljukat. Ismeretes előtte — mondja — az a*, óhaj, hogy á l l a n d ó misevolt, arról hiteles okmányaink nincsenek. Mintszolgáltatást szeretnének K ő b á n y á n , ahol a egy százhetven év előtt egy Mískovszki nevű lélekszám (980 lélek) jelentős és az iskolahivőnk felépített teljesen saját költségén egy kötelesek száma (kb. 110) is elég nagy. A kápolnát a gör. kat. hivők részére. Nagy öröm Rózsák-tere i n n e n távol van, megközelítése és lelkesedéssel várták a felszentelését. költséges, ezért szükségét látja a n « a k , hogy Felvirradt annak is a napja, s a kassai káp megfelelő miseszolgáltatásí hely biztosítása talan egy tagja megjelent kíséretével, ünne Megalakítását pélyesen felszenteli a kápolnát és kijelenti, érdekében kápolnabizottság hoz;.a javaslatba. hogy az latin jellegű lesz, mivel Bártfán nincs g. kat, parochia, — a ressói egyház lelkésze A Kápolna-téren lévő kicsi k á p o l n a már nem lenne képes kellőkép gondozni. jó p á r éve rendelkezési e áll, azonban olyan rozoga állapotban van, hogy igy használni Hasztalan volt minden, a kápolna, melyet nem lehet. A város a k á p o l n a sorsa felől ma is „ruszki koszcelek"-nek hiv a nép ma is a latinoké. Telt az idő, a gondviselés Ha- még nem döntött, igy egész bizonytalannak mulya József személyében fáradhatatlan buzgó látszik ezzel kapcsolatban a tervezgetés. J o b b megoldás k í n á l k o z i k az u. n. Lengyel temapostolt küldött Bártféra, ki gigantikusi erőp l o m b a n tartandó míseház megteremtésével, vel felépiti a szép templomot és parochiát. Híre ment a bártfaí templom építési tervének, mely tágas és a latinszertartású lengyel ple bánía által szívesen rendelkezésre bocsáttatmelynek alapkőletétele ép összeesett a debrenék egy vasárnapi mise tartására. E kérdécenivel. Meghatott lelkesedéssel hallotta a hírt sek tisztázása és előnyös elintézése volna a Antal kisszebeni hittestvérünk. Bement eperjesre Vályi püspökünkhöz, hogy mint lehetne célia egyelőre a kápolnabizottságnak. K ü l ö n is hangsúlyozta p l é b á n o s u n k , hogy Kisszebenben is templomot teiemteni, A jó főpásztor szeretettel fogadja, de rámutatott, miseruha és egyéb felszerelés van, csupán misézőhelyet, valamint a hívek áldozatkészhogy nem tud jelenleg segélyt kilátásba helyezni, mert a bártfai veszi igénybe az egy- ségéből anyagi alapot kellene biztosítani a házmegye támogatását, Antal bátyánk végig- miseszolgáltatás állandósítására. E z u t á n ismertették a betegsége miatt meg hallgatta az érveket, igazat adott teljesen, majd nem kis szünet után felemeli fejét, csak nem jelent C z n ó r Emil hittefetvérünk beszáannyit kér, küldjön ki a püspök egy papot molóját a mozgalomról ás annak eddig elért az építkezés lebonyolítására, a pénzt sajátjá- eredményéről. Ebből megtudjuk, hogy a kőból kifizeti, mert megmondta odahaza, keresz- b á n y a i a k m á r régen felvetették ezt a mai tül viszi, hogy 1904-ben templomunk lesz Kis- kérésüket és sajnos csak ilyen hosszú i d ő után került k o m o l y megvitatás alá. D e félre szebenben, mi meg is történt. A kies Laborc völgyében fekszik Radvány minden rosszalással, mert most plébánosunk vette kezébe az ügyet és így biztos eredIzbugya hitközségünk, melynek alapilója Baményt kell várni. A z ő befolyása és tapaszcsinszky Miklós, ki 1790-ben saját vagyonából melyet akkor örökölt felépitette a templom és talt ügybuzgalma mellett a kérdés megvalósítását a legkönnyebbnek látjuk és nem képarochiát, a nép csak a berendezés és az is-
K ő b á n y a i szervezkedés
telkedünk abban, hogy teljes szívvel és lélekkel ép az ismert, nagyon is méltányos körülmények miatt a legsürgősebb és leggyökeresebb megoldást fogja elősegíteni. A sok felszólaló egytől-egyig hangsúlyozta, hogy a gyermekek vasár- és ünnepnapi miselátogatása a jelenlegi helyzetben teljesen ellenőrizhetetlen. A szülői aggodalom és a közlekedési költségek miatt a Rózsák-terén való misehallgatás — legalább is általánosan — nem oldható meg, ezért íkérték, hogy az állandó miseszolgáltatásokat a legsürgősebben vezessék be. A gyermekkérdés elhanyagoltsága érezhető ki a felszólalásokból, nincs állandó hitoktató, aki megismeri és így ellenőrizni tudja nemcsak a tudását, de a miselátogatását is gyermekeknek. A mai kor parancsolóan teszi kötelességünké, hogy sokat, többet gondoljunk a gyermekeinkkel, mert csak igy nézhetünk nyugodtan a jövő elé egyházunk szempontjából is. Ezt érezték át az ülésen megjelentek és különösen a hölgy felszólalók, akik őszinte anyai érzésből azzal is igyekeztek elősegíteni gyermekeik hitéletét, hogy önként vállalkoztak az ideiglenes misézőhely céljára esetleg igénybeveendő iskolai tornaterem állandó rendben és tisztántartására. Ilyen szép és nemes megnyilatkozások után ugy véljük, hogy nincs gondolkozásra idö, hanem sürgősen cselekedni kell, mert különben elveszítjük hittestvéreink lelkesedését és legfőképen azt e jövő generációt, melynek hitéleti buzgóságára itt egyházunk szempontjából nagyon is szükség van. Le kell dönteni az anyagi falakat, hogy több önzetlenséggel gyorsan, biztos eredményt tudjunk elérni. Közérdekből kérjük tehát a kápolnabizottság sürgős egybehivását.
O l á h Kornél n y u g a l o m b a vonult Oláh Kornél államitanitó Hajdudorogon ez év novemberének 30 án elhagyta az iskoláját, azt az épületet, amelybe üde lélekkel, erős akarással lépett be egykor, mint a magyar kultúra és a magyar grékus közösség munkása. Most fehér hajjal, fehér bajusszal áll meg az építmény udvarán, megvárja a csengetést és megyen be búcsúzni. Búcsúzkodik, beszél hosszasan, azok az apróságok alig értik hogy mit, csak azt, hogy a Tanitó bácsi többé már nem jön közéjük, meghogy ez igen nagy dolog lehet neki, mert öreg szemei könnyeznek és egynéhány kicsi leányka sirva fakad erre a kijelentésre, mivelhogy a sirás is ragadós. Kedves öreg barátunk, annakutána, hogy végig simítod redős kezeiddel kicsiny tanítványaidnak orcáját, fogadd innen a mi kézszoritásunkat a te életed válságos hetében. A sok apró tenyerecskétől elszabadultál, most élhetsz ideáljaidnak ahogy te kívánod. Tudom kedvesek voltunk előtted, mi a Magosz, a Szemle és nem törődve kritikával, gúnnyal, buzgólkodtál a mi közös nagy ügyünkért, akár a magad ügyéért. Munkálkodj tovább vélünk, hisz oly kevesen vagyunk, akik ezért dolgozunk. De akik vágyónk szeretjük egymást, nem törődve földrajzi távolságokkal kor és rangbéli különbséggel. Valami testvériség alakult ki köztünk, akik alig ismerjük egymást személyesen és dacolunk a közömbösekkel, nagyképű birálótnkkal, mindaddig, míg egy akolba terel bennünket a végzet. D e ez mentől későbben következzék be. Kedves Kornél, azt a kis csokrot, amit a multkoriSzemle'emlékvacsorasoránhoztál nékünk, szívből köszönöm. Hozd el újra a lapunk hetedik meg az azutánvaló születésnapjára lapunknak, mindaddig, mig ki nem üti kezemből a tollat valami földi vagy földöntúli hatalom. Gróh István.
Onnan-tulróL A beregszászi magyar internátusért;! A beregszászi magyar internátus életének döntő stádiumába jutott, Az Internátus Egyesület no vember 25-én tartott közgyűlésén uj vezetőséget választott, illetve visszahelyezte a vezetését azok kezébe, akiknek elméjébe megfogant a magyar internátus eszméje. Nagy feladatot és nagy felelősséget vállaltak ezek magukra. A magyar társadalom várja és elvárná tőlük, hogy még e nehéz gazdasági viszonyok közt is befejezik azt, amit ők kezdtek és rövid egy év időköztől eltekintve, ők is folytattak. Jól tudjuk, hogy gazdasági krízis van, hogy anyagilag kimerültek, száz oldaltól igénybevettek vagyunk. Minden lehet, csak®az az egy nem lehet, hogy a magyar társadalom egyetlen magát magyarnak és embernek érző és valló tagja kivonja magát ebből az akcióból. Kérik, hogy minden magyar városban és községben, ahol magyarok laknak, jöjjenek össze azok az agilis magyarok, akiket a beregszászi magyar internátus ügye nem hagyott érintetlenül. Indítják meg saját körükben a gyűjtést, azután forduljanak egy levelezőlapon csekkért a következő cimhez: Orosz György internátus egyesületi titkár, Beregszász, Rózsa u. 7. Ugyanezt kérik minden város és község magyar iskoláinak lelkes tanítóitól, hogy az iskolák ifjúsága is kivegye részét e nemes nevelő mozgalomból. Ugyancsak kérik a magyar községek képviselőtestületeit, hogy a költségvetésbe vegyenek fel egy összeget a beregszászi magyar ínternáfusra és erről értesítést küldjenek. A csehszlovákiai egyetemes katolikus kongresszus előkészítéséről, A csehszlovákiai Püs pöki Kar 1932 ben elhatározta, hogy az egész állam összes katolikusai számára egyetemes katolikus kongresszusokat rendez. Az 1935. évi kongresszus nemzetiség szerint külön-kű'ön előkészítő bizottságok tagjait Csehszlovákia minden egyes egyházme gyéjéből az illető Megyéspüspök jelölte Isi és Precsán érsek nevezte ki, E bizottság tagjai; a kassai egyházmegyéből Gombos József ny. íáblabiró (Kassa); Pfeíffer Miklós pápai kamarás, kassai székesegyházi kanonok; Tost Barna p, prel. kassai székesegyházi kanonok plébános, c. prépost; Vécsey Ferenc földbirtokos (Bodrogszerdahely); a nyítrai egyházmegyéből; Dr. Jánoky-Modocsányí Gyula földbirtokos Ekecspuszta, Szmídna Kálmán prépost plébános (Nyítra); a rozsnyói egyházmegyéből: Czvatik László (Prága-Losonc), Prohászka köri elnök, Dr. Giller János ügyvéd, orsz. képviselő (Losonc), Dr, Priviczky Cyula pápai kamarás, rozsnyói kanoriok-píé bános, Potocsny József nyomdatulajdonos, lap kiadó, az „Uj Élet" felelős szerkesztője (Rozsnyó); a nagyszombati apostoli kormányzóság területéről: Dr. Bolh János, orvos (Pozsony) Gregorovits Lipót szeníszéki tanácsos, plébános, volt nemzeígy. képviselő (Nagyjóka, Dr, Haspel Antal bankigazgató (Pozsony), HIádik Ágoston (pozsonyi) dómkáplán, szerkesztő, a Katol, Akció magyar titkára, Dr, Szyllaba Emil pápai kamarás, v, híttanár, Katol. Akció ma gyar igazgatója; az ungvári latin szerfart, apostoli kormányzó területéről: Hokky Károly nem zetgyűlési képviselő (Nagyszőllős), Ezen egyházkerület magyar bizottsági tagjainak külön lajstroma teljességben még nem jelent meg. Halálozások. Özv. K, Nagy Béláné, családi nevén H, Bakó Piroska, néhai Nagy Béla a volt Beregvármegye utólsó vmegyeí nemesi pénztárnokának özvegye, élete 76 ik évében hosszas szenvedés után Dolhán elhunyt. Temetése dcc. 8-án, a beregszászi ref. temetőben volt, óriási részvét mellett. Az elhunytat nagy és tekintélyes család gyászolja. — Fekésházi Fekésházy Gyula, a Feienc József rend io vagja, a volt Ungvármegye ny. árvaszéki elnöke dec. 8-án 83 éves korában Miskolcon elhunyt. Temetése a tekintélyes gyászoló család és barátai részvéte mellett folyt le a miskolci ref. temetőben.
A nők ís fizetnek hadmentességí adót a cseh kormánynak, Az új javaslat szerint aki önálló keresettel rendelkezik, legyen férfi, vagy nő. hadmentességi adót fog fizetni. Ezt az adóvédeltnet az országos adósságok törlesztésére fogják fordítani. Mi történt Kőrösmezőn? A mult hó egyik vasárnapján történt, hogy a csehagrárok Mára maros egyik ruszin községében gyűlést tartottak, Bacsínszky és Zelenka, a csehagrárok szenátora és egyik főtitkára, Kőrösmezőn gyűléseztek. Ezen a gyűlésen valami olyasmi történt, amire a csehagrárok nem számítottak, de ami nagyon megijesztette őket. elsősorban Bacsinszky szenátor urat. — A gyűlésre inkább csak a zsidókat eresztették be és azokat, kiktől nem féltek, hogy valami csúnya dolgot mondanak a szenátor urnák, vagy valami neki kellemetlent kérdeznek tőle. — A terem ajtait ís erősen őriztették főleg a csehagrárpárt zsidóival, — Bacsinszky szenátor alig kezdett beszélni, nagy rémület támadt. A gyűlésre be nem engedett ruszinok előbb lármázni kezdtek, majd neki indultak az ajtónak. A z egyik ajtó betört. Erre a terembe lévők megijedtek, kiáltásokban törtek ki és menekülni kezdtek az ablakon át. — A legjobban megijedtek közt volt, hol sápadó, hol kivörösödő arccal Bacsinszky szenátor úr is. — A gyűlésre behatolók követelték, hogy őket, a nép követelését és panaszát hallgassa meg a szenátor ís. Hogy nagyobb baj nem lett. az a hatósági közegeknek és gyorsan elősiető csendőröknek volt köszönhető. De Bacsinszky szenátor úr nem igen megy többet gyűlésezni Kőrösmezőre, a szülőfalujába. A máramarosi agrárgyűléseken a ruszinok mind Bacsinszkynak mind a másik agrárnak, Scsereckynek azt kiabálták, hogy a ruszinokat nem lehet tovább ámítani, újból becsapni, hogy a ruszinok most már nem fognak olyan képviselőt és szenátort választani, kik Prágában „fejbólintgató Ivánok", kiknek csak itthon van szavuk, de Prágában hallgatnak. Hokky Károly képviselő Prágában a memzetgyűlésben nagy beszédet mondott, melyben Kárpátalja sérelmeit sorolta fel és azok orvoslását követelte. A Kassai Újság főszerkesztőjét 3 évi fegyházra Ítélték. A január óta volt vizsgálati fogságban Köves Illés dr.-t, a Kassai Újság tulaidonosát, akit azzal vádolt az ügyészség, hogy összeköttetést tartott fönn magyar hírszerzőkkel és Szánthó Lászlóval, a ker, szoc. párt volt munkácsi titkárával, aki Budapesien lakik, a bíróság 3 évi fegyházra és 50 ezer K. pénzbüntetésre Ítélte, sofőrjét 10 hónapi börtönre, Kárpátalja uj apostoli kormányzója. A Tahy Ábrahám halálával megüresedett kárpátaljai apostoli kormányzóság élére a római pápa Szvoboda Ferenc ungvári ideiglenes r. k. plébánost nevezte ki.
Február 23-ika legyen a vértanúsorsú görög-katolikus magyarság emlékező és emlékeztető napja! ii mii i "iiii'iwiii' i» ii ii imimiiMi nwiiM»iiin»'miiw— N e k ü l d j ü n k a M A G O S z n a k , a Szeml é n e k m a g á n c í m e k r e p é n z t ! N e haszn á l j u n k erre u t a l v á n y t ! A z z a v a r t o k o z h a t és drága. Használjunk „csekklapokat".
44.980 lapunk postatakarékpénztári csekkszámlája.
Szerkesztőségi és szövetségi helyiségeinket azeimult őszön Budapest, VfH. Üllői-út 4. sz. I. em, alá helyeztük át. Uj otthonunkba minden hittestvérünket szeretettel várjuk. Szerkesztőségi óráinkat minden hét csütörtöki napján d. u. 8 — 7 óra között tartjuk.
