X. B n d a p s i t , Í935 d c n a b t r 25.
A MAGYAR
VII. é W o l y a m . 2 5 . s z á m .
GÖRÖG-KATOLIKUSOK
ORSZÁGOS
SZÖVETSÉGÉNEK
HIVATALOS
Előfizetési árak:
Szerkesztőse^ é s kiadóhivatal:
B u d a p e s t , VIII., Üllői ú t 4. I. e m .
Főszerkesztő:
GR ÓH ISTVÁN
Egész évre 8
Postatakarékpénztár! c s e k k s z á m l a MAGOSz: 44.980. Teleionszám: Megjelenik
830-54.
Felelős szerkesztő: M I K U L I C H
KÁROLY
kétketeaklnt.
Karácsonyi győzelmi dal. Patrona Hungáriáé... az Égi Rózsa... S mig a billentyűkön szaladoz kezem, megsimogat a selymes, drága Szem, az Anyáé, a Máriáé... akár anyámé! S hogy fogy a perc, a szent, az ünnepi, a makuláját leveti, belé fonódik a győzelmes dalba s elringat lágyan Mária karja... Téged kereslek a dallal Szűzanya! Ha fájdalomtól könnyes a szemem, Öledbe hajtom szenvedő fejem És kínjaimat már nem érezem. Kovács Zoltán.
A Jézustól lehozott hit, remény és szeretet tüzének még utolsó szikrája is kialudt az emberek szivében. Mint az Isten száműzöttjei járjuk az élet mesgyéjét. Az emberi szivek és lelkek oltárán a Megváltótól lehozott égi szeretet lángja helyett a gyűlölet és testvéríetlenség lángja lobog s a szívek oltárai körül a legocsmányabb bűnök ülik orgiájukat. Ó h ! Hová süllyedt az Isten képére teremtett ember! Elkövetkezett a rómaiak nagy költőjétől, Ovidiustól megjósolt idő, amikor elmenekülnek a földről a szégyen, igazság és hűség s helyükbe jönnek a csalás, fondorkodás, az erőszak és kapzsiság. Elkövetkezett a megjósolt idő, amikor: „Virgo caede madentes, nesima caelestum terras Astvea reliquit." Igen! Az Igazság elhagyta a gyilkosságtól és vértől áztatott földet. Mikulich Károly.
KÖZLÖNYE
Egyes
szám
P, félévre 4 P, Amerikában egész évre 1 6 P MAGOSz tagjainak egész évre 5 P.
ára 20 fillér,
Amerikában
40
fillér.
sunk bizakodó reménységével. Ez a prófétai hirnök, ha jönni fog eget ostromló zokogásunk nyomán, csakis a betlehemi jászol felett zengő angyali melódiával köszönhet miránk, akik a megvalósulás keresésének labirintusában aprólékosságok morzsáin pepecselve nem láthatjuk meg célkitűzésűnk diadalmi lobogóját akarnokságunk sürü erdejétől. Hittestvéri közösségünk erejét darabokra tördelő megmozdulásokát engedjük át a sok százezres és milliós közületeknek. A kéz kézhez való kapcsolódás nehezen elhatározó lendülését meg kell tennünk minden hátsó utógondolat kikapcsolásával, történelmi elhivatottságunkban pátallanul álló lesújtottság eme legnehezebb, legváltságosabb perceiben. Kobulniczky Cyrill.
11 Szent Miblós Társaság ünnepi uacsorájs.
A budapesti görögkatolikusok Szent Miklós Asztaltársasága december 7 én este ünnepelte védszentje névünnepét, A budai Zöldfa vendéglő különtermét ebből az alkalomból színültig megtöltötte a görögkatolikus intelligenKétezer esztendővel ezelőtt az ember élecia, A budapestiek mellett a pestkörnyék és tének atna rövid úlja, mely a születésnél keza vidék kiküldöttei is megjelentek. Örömmel dődik s a halálnál végződik, tele volt szórva a fájdalmak és szenvedések töviseivel. A betlehemi egyszeiü jászol előtt térdeplő, említjük meg, hogy már egy dunántúli görögÉs a szenvedések kereszlútját járó embert bus szivünk imádatával könnyező parányi csa- katolikus díaspora — Nagykanizsa — is képállandó árnyként követte az — útra cura — patunk remegő ajkáról Hozzad száll sóhajtá- viseltette magát két megbízottal. A Hajdudoa sötét gond s gyakran kerültek útjába a bű- sunk, fájó kiáltásunk: árvákká, árvábbakká, rogon elvetett mag —- püspökségünk kiternöknek pokoli démonjai, melyek magukkal legárvábbakká, sőt legeslegár vábbakká lettünk jesztésének gondolata — kezdi megteremn rántották őt a vétkek fertőjébe. az összes vallási gyülekezetek között. Óh! mi- első gyümölcseit . , , És az ember nem talált kivezető utat, mert ért nincs további felfokozása e gyötrő, e sorAz első pohárköszöntőt Gróh István, a Maelvesztette hitét s szivében a szeretet tüzének vasztó árva szópak, hogy a lázszerüség diag- gosz diszelnöke mondotta s a magyar középnosztikai pontosságával feltüzelné arcunkon osztállyal foglalkozott, A középosztályt régen még a parazsa is elhamvadt. Komor, sötét, csillagtalan volt az élet ég- elárvultságunk riasztó pirosságát, Ezzel az ag- a köznemesség alkotta, ma az értelmiségi fogboltozata. De ime ! Ott távol Keleten egy tün- gasztó lázas martiromsággal nézünk egymás lalkozásúakból tevődik össze. A középosztály, döklő üstökös megtöri az embeii élet éjsza- szemébe. A gyászos határvonalon túlra só- a turáni vérségű honalapító utódai mellett, kájának sötétségét s újra feltűzi az égre a hit, hajtva tekintünk elveszett intézményeink, ja- mindig soraiba fogadta másnemzetiségek kiremény és szeretet Napját s leszáll az Égből vaink után és gyökértelenségünkben levegőért váló, magyarrá vált tagjait is. Köztudomású, a földre maga az Isten kimondhatatlan és kiáltunk. Mindenünk, ami sajátunk volt, már hogy a legutóbbi két hercegprímás, Csernoch megbocsájtó jóságával, hogy a bűnös emberi- csak a múlté. A halódás lassú bizonytalan- és Serédy tót származású. Klebelsberg és Hóségtől széttépett fonalat, mely az Istent az sága feletti gyötrődéseink pusztaságában ke- man kultuszminiszterek sváb ősök ivadékai. resünk kiutat élnivágyódásunk ösztönösségé- A jórészt rutén eredetű görögkatolíkusság, emberekkel összefűzte, újra összekösse. Leszáll égi trónusáról a végtelen Jóság, hogy től hajtva. Mely eszmei elgondolás emelheti főleg a papcsaládok ivadékaiból alakult értelő maga járja végig a szenvedések golgota út- fel feltámadásunkat lepecsételten tartó kőlapot? misége révén, becses lelki tulajdonságokkal ját, melynek utolsó állomása a szégyenletes, Szétszóiódottságunk dacára is jószándéku egy- gazdagította a magyar középosztályt. Melyek de a bűnös emberiséget megváltó s isteni vér- beolvadásunkat hogyan vonjuk szorosabbra is ezek a lelki tulajdonságok? Mindenekelőtt azonos és egyvonalu elvek lángralobbanásá- a családi élet tisztasága, A szaporodási starel _ megfestett bitó. val meddő, egyéni akarásokat figyelmen kivíil tisztikában a görögatolikusok vezetnek. Adtunk És a megváltott ember újra öntudatára ébhagyva? Hogyan hajtsuk végre az összeivelés- egyebet is: a munka szeretetét és a fegyelem red emberi mivoltának s öntudatára ébred nek azt a zseniális számtani müveletét, amit érzetét. Ezek a tulajdonságok, kiegészítve a annak is, hogy a világa nem a földi világ, haközösnevezőre való hozásnak neveznek? Az turáni vérség diktálta temperatummal, igen nem az a világ, mely ott a csillagos égen túl összeállásnak eme győzedelmes kivívását szol- előnyösek a magyarságra nézve, A középoszragyog, az öröm és boldogság, az örökkévalógáló bensőséges igyekezet volna imádságos tálynak, mint történelmi osztálynak az integság világa. ajkunk szózata és elhivatottságunk legjóságo- ritás helyreállításáért folyó küzdelemben is veMa ismét Jézus születésének napját ünne- sabb biztositéka. Azt az összekovácsoló eszzérszerepet kell vinni, peljük, de örömtelenül, mert úgy, mint két mét ajándékul hozó boldog időt zsolozsmázza Lyachovits László felszólalásában a magyar ezredévvel ezelőtt földi utunk a szenvedések imát suttogó ajkunk adventi magunkbaszálláanyákat éltette. töviseivel van újra teleszórva.
Fekete K a r á c s o n y .
A békesség útján.
2
GÖ Ö— G K—A— TO — —R— - LIKUS
Dr. Sztankay Andor görögkatolikus lelkész a Szent Miklós Társaság által megvalósított intézményeket: a Görögkatolikus Szemlét, internátus egyesületet és a Magoszt üdvözölte. A pesti egyház harminc éves fájának első üde hajtását, a budai paróchiát és annak agilis vezetőjét, Balogh Bálint esperest is felköszöntötte, Örömmel állapította meg, hogy az agapén résztvevők száma hólabdarendszerűteg évről évre emelkedik. Kéri a megjelenteket, hogy a Szent Miklós szelleméből fakadó szeretet továbbra is fűzze őket egybe. Balogh Bálint esperes megköszöni Sztankay Andor megemlékezését. Örül, hogy a Szent Miklós társaságban sok budai is van. Dr. Vaszkó Endre miniszteri tanácsos egy régebbi Szent Miklós estén megtörtént epizódot elevenített fel. Valaki akkor különösnek találta, hogy a görögkatolikusok ily nehézháborus időkben is jókedvűek. Azt felelte akkor ő, hogy mi még nehezebb időkben is vidámak voltunk, Limanovánál pld. 8000 görögkatolikus mosolyogva ment a halálba. Bujda Ede nyűg, ipariskolai igazgató kérte a hittestvéreket, hogy gondoskodjanak arról, hogy a görögkatolikusság életében előfordult nevezetesebb epizódok a Szemlében megörökíttessenek. A megjelent vendégek csak a késő éjjeli órákban széledtek el.
üz álmosdiak nagy ünnepe. Technikai okokból csak megkésve emlékezhetünk meg arról az igazán lélekemelő és kedves ünnepségről, mellyel a buzgó álmosdi hívek november 17 én ünnepelték templomuk újjászentelését, A tartós esőzésben egyetlen ragyogó, napsütéses nap minthacsak jelképezni akarta volna ennek a mi borús, szomorú jelenünkben oly örvendetes napnak jelentőségét és értékét. Mert szinte teljesen megújított görögkatolikus magyar templomot szentelni, uj oltárt állítani, melyen az édes magyar nyelv szól az Istenhez és a keleti végek magyarjaihoz, nem mindennapi esemény ma, trianoni nyomorúságunkban. A Vallásalap, mint kegyúr segítségével s az álmosdi hivek példaadó áldozatkészségével kívül balíil gyönyörűen megújított templomba azok áldozatkészségéből, akik legtöbbet buz-
TARCA Ného püspökhöz is ülik m e n n i . . . Hát bizony megesett, hogy a szepesi papoknak, tanítóknak néha a püspökhöz kellett s illett is menni. Van azon a területen elég fénylő, a nap sugarait erősen visszaverő sziklás kő , , . s habár erősen fénylik: mégsem arany! Még vas se! Ha tehát valami jobb állás kínálkozott s hegy-erdői közti területen kevesebb volt a s z i k l a . . . több termésre lehetett számítani: kívánatosabb volt a dolgozni tudó, szerető embereknek. A kényszer oda csábítgatta őket. Igaz azonban az is, hogy amíg a régi világban az uj állomás megüresedése köztudomásra jutott — talán már be is volt töltve, avagy a hosszú gondolkodás folytán szintén betöltetett, mégis köteles az ember néha a jobbnak remélt állás érdekében ís bizonyos lépéseket — szórói-szóra értve — lenni. Távírda, telefon nem volt. Ma síncsen. Kocsi nincsen. A vasút három-négy órányira esik. Ilyen állapotok mellett az elindulás mindig fölötte nehéz volt. A pap a tanítóval, a tanitó a pappal, mindketten —<; ha volt — a jegyzővel is meghányták, vetették a dolgokat. Sőt még a korcsmárossal is tanácsos volt tárgyalni, miután ő, szabad ember létére, üzlete szempontjából is mindenfelé barangolt, legjobban ismerte az illető falvak körülményeit: a papi, tanítói jövedelmeket. Az összes helyi kellemességek lekszikonszerű ismerőse s ismertetője volt.
SZEMLE
gólkodtak a megújítás érdekében, nagyon szép és művészi Ízlésű uj oltár került. Az ikonosztázion képei művészi átfestéssel megujultak és ujakkal gyarapodtak. A mennyezet és szentélyfal uj és igen stílszerű falfestménnyel gazdagodott. A leiiiplompadok is uj külsőt nyertek. Kivül barlangszerű boltozásban a lourdesi Szűz szobrát állították fel és az egész templomnak méltó keretűi csinos kőalapu kerítést emeltek. A kerítéshez dr. Hollösy Andor községi orvos maga egy vagon terméskövet adott! Gyulay Sándor kisbirtokos pedig a padok megújítását, teljes átfestését vállalta és végezte. De ki tudná névszerint is feljegyezni azokat a jó híveket, akik buzgó lelkészük példájára és vezetése alatt Isten házának ékességééit oly sokat és oly szívesen áldoztak. A templomszentelés és oltárszentelés szertartását Mosolygó Dezső kerületi esperes végezte fényes segédlettel. Az ünnepélyes szent misét Szeréiny Viktor szt. széki tanácsos, Volovcsák Miklós nagylétai lelkész és Nádasy Béla álmosdi lelkész konceUbrálásával Mo solygó Dezső kerületi esperes végezte, míg a templomszentelési szentbeszédet Nádasy László paposi plébános mondotta gyönyörű gondolatokkal gazdag, mesteri felépítéssel, A templomszentelési szertartás és a szentmise alatt Papp Zoltán álmosdi gör, kat. kántortanító gyermekkara előadta Mátyás József és Orosz István alkalmi énekdarabját, nagyon szép felkészültséggel. A szentmise után Nádasy Béla parochus és minden nemes ügyben lelkes segítőtársa, az álmosdiak kedves „tisztelendőasszonya" hatvanterítékes ebéden látta vendégül a szépszámú vendégsereget. Nem mulaszthatom el, hogy a művészien szép templomi képek mesterét, Papp Ferenc debreceni templomfestőt a legmelegebb dicsérettel meg ne említsem. Munkájának művészi értéke s emellett a szó szoros értelmében vett hihetetlen olcsósága igen jó ajánlólevél az anyagiakban nem bővelkedő görögkatolikus egyházközségek ternplomfestéséhez. Az álmosdiak eddigi nagy buzgósága és újabb áldozatkészsége igazán példaadó lehet minden egyházközség számára s egyúttal bizonyítéka annak, hogy ahol buzgó parochus és a hívek lelki harqioniája ki van építve, ott áldás és haladás virágzik és termel szerény eszközökkel ís nagy eredményeket. (M-ás). Még azt is tudta, hol tudnak többet inni. A főbb emberekkel való tárgyalás után következtek a felső és az alsó szomszédok is! Ki így, ki amúgy gondolkozott, de ezen tevékenykedés közben inégis kitudódott, érdemes-e innen elmenni s kifizetődik-e a sok kellemetlenséggel s költségekkel járó hurcolkodás. S habár az új falu kinevezett papjáért, tanítójáért köteles volt az úgynevezett „Forspannokat"', kocsikat küldeni, mégis eléggé kellemetlen volt. Hat-nyolc kocsi, ugyanannyi vagy esetleg még hozzáugró több gazdát is jelentett, kiket legalább ítókávaUHett bátorítani. Dehát, ha a kistanács a menést javasolta, bizony „muszáj" volt a püspök elé járulni. * Ha valaki földkörüli útra készül, nem végez olyan körültekintő búcsuzkodásokat, mint akkoriban, ha a püspökhöz kellett menni. Közben tudakolta, nem megy-e valaki legalább a szomszéd városig kocsijával? Ha igen, az utazás kedvezőbb mederbe terelődött, mert legalább az illetőt egy-két óráig jól összerázhatta a nem igen gondozott köves út. A lába azonban pihenhetett s az út további gyalogos folytatása — ennyi rázás után — üdülés volt. A szükséges út a Poprád folyó kis völgyében fekszik. Lublófüredíg, ahol Klapka György utolsó élvezetes nyarát töltötte, kellemes. Innen azonban folytonos az emelkedés s hathétszáz méteres magasságokon „Gromos" nevezetű hegyen megy keresztül. Mielőtt a gyönyörű fenyvesen vezető útra térnénk, tekintetünk a balra kanyarodó Poprádra esik, mert nem tud velünk tartani s kénytelen a hegyet megkerülni. Ugyanekkor egy piramis alakú obeliszk hegyet pillantunk meg, amelyet állítólag az
1935' december 25
H Í R E K G ö r ö g k a t o l i k u s u j m i s é s e k . „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak", .•/ A magyar gürögkatolikus egyházmegye Isten szerető Főpásztora e soha el nem muló szent Igék hirdetésére hatalmazta fel és szentelte áldozó papokká 1935. december hó 6-án, szt. Miklós püspök ünnepnapján Puskás Lajos, Seszták László, Timaffy András, Fekete Lajos, Míklósvölgyí József, Vattamány Bertalan és Bihari Bertalan tanulroányvégzett papnövendéket. Adja Isten, hogy minél több lelket vezessenek át az élet viharos tengerén az örök Hazába I P r i m í c i a . Bihari Bertalan december 8-án mutatta be kézvezetője Damjanovich József máriapócsi kerületi esperes nyirgyulaji lelkész kitüntető közreműködésével szentmiséjének első zsengéjét a nyírbátori gör. kat. templomban. De ott tevékenykedtek ezen örvendetes alkalomból dr. Bába Miklós piricsei és Árkossy István nyirbátorí oltártestvérek is. Könnybelábadt a szemünk, megremegett a szivünk, amikor az alig pár hete elhunyt makói gör. Wat. lelkész bánatos édesanyjának legkisebbik fia áldozópapi ruhába öltözötten az Ur díszes oltára elé lépett. Édesanyám tekintetéből megértettem, hogy egyet gondolunk: Jól van újra minden. Harangok zugnak talán a menyországban is: És angyalok örömrepesve adják tovább, hogy: első szent Mise! De már kezdődött is! Kellemes hangjának halk tremolója nem leplezhette, hogy ez életének legboldogabb perce, amelyre epedő vágyakozással vár). Angyaloktól környezett aranyos kehely fölé hajolva, gyönyörködhet az Úrban: „Uram Té nézel engem S én nézlek Téged vissza, Szelíd nézésedet, kedves nézésedet Bus lelkem mohón issza."
Kis gimnazista volt még, mikor szerető atyját elveszítette, özvegy édesanyja a jóistenre bizta. Nem hallgathatjuk el, hogy Isten különös gondviselésének tudható be, hogy annyi akadály és nehézség ellenére e diszes tisztségében makulátlan lelkének kincseivel a lélek örök üdvösségéért küzdők sorába állhatott. Első miséjére annyian összesereglettek, hogy a templom szorongásig megtelt. A híveket dr. Bába Miklós és Árkossy István gyóntatták. Különösen meg kell emlékeznünk Arördög a Tátrából Palocsa-vára összezúzására vitt volna, de ütvén az óra, leejtette, mert a pokolba sietve vissza kellett térnie. Többet nem tudunk róla. Ezeket arra mindeki tudja s ha van ideje, meg is nézi s akkor látja, hogy tényleg olyan a fekvése, mintha súlyánál fogva a földbe süllyedt volna. De miután a gyalogos az országúton nem üdülés céljából jár, hamarosan bejut a szép fenyvesbe. Erre a levegőre, ennyi gyaloglás után szüksége is van, hogy tüdejét a fenyő balzsamos illata átjárja s vérét fölfrissítse. Ha megfelelő az idő: le is ül, mert a vasúthoz v e z e t ő útnak a közepe s kétórai gyaloglással érhető el Kövesfalva, Gnézda, avagy Krompach—Berkenyéd felől. Átmenve a hegyen, Palocsa-vára mellett elhaladva, ismét a Poprádhoz s a rajta Palocsára átvezető hidhoz érünk. A vár a jobboldali magaslaton, a falu Poprádon túl s a baloldalon fekszik. Ha reggel indultunk, átmegyünk a várhegyen Lubotín falu őrházáig s bevártuk a déli vonatot, de gyakran a hegy tetejéről már csak a füttyöt hallhattuk s a vonat hátsó szerelvényét láthattuk, amint búcsút intett felénk ! Ha azonban délután érünk ide, átmegyünk a hidon, hogy Palocsán keresztül a szem messze fekvő s az ország határfalucskájához Orlóra érhessünk. Ebben az esetben itten kell hálnunk, hogy a hajnali vonathoz, a Poprádon keresztül tutajon átmehessünk, mert a falu állomása jobboldalon s a túlsó parton van. Csupa kellemes akadály! A pap a paphoz, a tanitó a tanítóhoz szállt. Hová is mehetett volna ? Hiszen annyi ennivalót nem vihetett magával s amit hozott, azt
1935 december 25 kossy István, mint az örömnap szónokának brilliáns prédikációjáról. Párhuzamot vont az •élet és lélekmentés szolgálatai kőzett és soha nem hallott gondolatokkal világított rá arra a szédületes nagy hatalomra, amellyel a kat. pap Krisztus akarata folytán rendelkezik. Pörölyként hatott minden szó, azonkívül az uj misésnek utravalóul szolgált. Szent Mise és első papi áldás után az uj misés édesanyja szerény ebédet adott a vendégek tiszteleiére, amikor is Damjanovich József esperes-lelkész a római Pápára és a Püspük Ur Onagyméltóságára meleghangú pohárköszöntőt mondott. " Ezután kedves köszöntő hangzott el még dr. Bába Miklós, Arkossy István, Bihari Bertalan, Malmos József és Iváncsó Jenő Ödön réI n s t a l l á c i ó . Balogh Bálint budai gör. kat. parochus ünnepélyes beiktatása 1936, január 12 én lesz a Szent Flóriánról elnevezett budai plébániatemplomban. Az egyházi szertartásokat Mihalovich Sándor nyíregyházai kanonok fogja végezni. A beiktatást díszebéd követi a Budai Katolikus Körben. P r i m i c i a D e b r e c e n b e n . December 8-án vasárnap mondotta első szent miséjét a debreceniek gyönyörű templomában Fekete Lajos ujdonszentelt áldozár Orosz Ágoston hitoktató lelkész kézvezetése és Fodor Antal s. lelkész segédkezése mellett. A fehér virágdíszbe öltöztetett templomot zsúfolásig megtöltötte a buzgó hivek nagy serege. Szent mise alatt Papp Gyula szt.-széki tanácsos, parochus mondott megható buzdítást az ujmiséshez és nagyszerűén vázolta a papi hivatás méltóságát. A misevégi éltetések alkalmával most szerepelt először a legényegylet uj férfikara, mely Bányay Jenő és Orosz István „Éljen soká"-ját mutatta be Orosz István dirigálása mellett. A rendkívül dallamos és fordulatos hangszerelésü zenemüvet az uj kar ügyes betanulással adta elő. Ezrekre ment azoknak a száma, akik az ujmísés szülein és rokonságán kivül az ujmísés első áldásában részesültek s akik viszont Isten bőséges áldását kérik az u j áldozópap munkájára. Karácsonyi szertartások sorrendje B u d á n . A budai görögkatolíkus uj egyháznál megtartandó karácsonyi szertartások sorrendje: Kedden reggel 8 és 9 órakor szentmise ; 10 órakor kezdődnek a királyi imaórák. A szentesti szertartások kezdete kedden este pontosan fél 6 órakor, ugy, hogy mindenki idejéa négyórai gyaloglás már régen felemésztette, de meg nem voltak akkoriban még olyan kellemes s könnyű útitáskák, Űgylátszik, hogy a kedves emlékű Tóth püspök gondolt is ezekre az utazásokra, mert Orló község úgy tanítói, mint papi jövedelmét valamivel nagyobbra arányosította. Papja nagyon ügyes, okos s kedves ember is volt. Ez ügyessége már a vendégek érkezése alkalmával is megnyilvánult. S habár mindenkit egyforma szeretettel fogadott, mégsem kaphatott nála mindenki ennivalót. Vendégszerető örömmel diskurált vendégével, mégsem volt mindenki kedves előtte. Nagyon előzékeny s ügyes felesége is csak egyszer jött be a szobába, hogy a férje hangulatát megfigyelje. Csak soká tudódott ki, hogy azért, mert ha a pap ölelésre tárt karjain az ujjait kiterjesztve örült a vendégnek ' akkor kedves volt a vendég s az asszonyka készíthette a vacsorát, sőt előre is adhatott valamit s neki is szabad volt örülnie. De, ha a pap ujjai ökölbe szorulva örültek, akkor az asszonyt többé nem lehetett látni s a vendég is, korogván a gyomra, igyekezett mielőbb legalább a korcsmáig jutni, hogy némi eledelhez juthasson, mert ilyen helyen a korcsmárosok is korán szoktak lefeküdni. Ezek után megérthető, hogy néha a tanító is örülhetett papi vendégének, de viszont a tanítók is büszkélkedhettek papi sziveslátással. Ha már a szállás biztosítva volt, még a tutajoshoz is kellett menni, hogy reggel négyre Poprádnál legyen. Ennyi küzdelem után bizony édes volt a lefekvés, sőt veszélyes, mert néha úgy az utas, mint a tutajos is édesen átaludták a kritikus időt s a vonat továbbment.
GÖRÖGKATOLIKUS
-
i
i 'i ji •! i
SZEMLE i.
ben visszatérhet családja körébe. Szerdán, karácsony első napján reggel 8, 9, 10 és V2I2 órakor széntmisék és miroválás. Délután r h 5 órakor vecsernye. Csütörtökön 'A8-kor reggeli istentisztelet, 8, 9, 10 és 1/212 órakor szentmisék. Délután V25 órakor vecsernye. Pénteken reggel 8 és 9 órakor szentmisék. A K e l e t i E g y h á z tudományos egyházpolitikai folyóirat decemberi száma megjelent. Gazdag és értékes írásai ebben a rendben sorakoznak: Cikkek: Zapotoczky I. Konstantin: A jezsuiták és a keleti szertartás. SzántaySzémán István dr.: Rítus és ritusváltoztatás III. Kozma János: Az atlényegülés időpontja a szent liturgiában. (5. közlemény.) Cosma Buccalo: Emléksorok a grotta-ferrataí híres görög apátsagban tett látogatásról. II. (Ford. Petrasovszky Leó. Krónika: P. Dudás Miklós: Isten hozta őketl Uniós nap Veszprémben és Győrben. Irodalom: Dr. P. Chr. Baur: lm christlichen Orient. (Ism. —) — Az 1935. évi Orient. (Ism. —) Figyelő: Esetek. Keleti Lexikon: Benjámin. — Ethíop vagy abesszin liturgia. — Gallikán liturgia. — Gábriel. — Lechudijen Szofrón. — Mohílevi zsinat. —• Szabadkőművesség. — Szokolov Tichon. K ö s z ö n e t n y i l v á n í t á s . A sátoraljaújhelyi görögkatolikus egyház hálás köszönetet mond ftdő. Iváncsó Béla plébános úrnak és a homesteadi görögkatolíkus híveknek azért a 120 pengős adományért, amit á Görögkatolikus Legényegylet javára ajándékozlak. Jutalmuk legyen az a tudat, hogy szűkös filléreikből azoknak juttattak tekintélyes összeget, akik a Legényegylet nélkül talán örökre elvesztek volna az egyház számára. N é p m i s s z i ó N y i r p a r a s z n y á n . A nyiri esperesi kerület missziós bizottságából Korpos Andor nyírcsászári és Karosi Ferenc nyirgebei lelkészek sikeres népmísszíót tartottak folyó hó 8-tól 12-ig a nyirparasznyai görögkatolikus templomban. Válasz egy a g g ó d ó pesti szülő level é r e . Tökéletesen talán soha meg nem oldható kérdése lesz egyházközségünknek az iskolás növendékek templombajárása, Szétszórtságunk és a nagy távolságok lehetetlenné teszik, hogy az összes tanulóink minden vasárnap megjelenjenek a szent misében, Tanulóink, még nagyobbak is, rendszertelenül jelentek meg a szent miséken. A templomlátogatásí jegyekkel való ellenőrzés nem bizonyult kielégítőnek, Éppen a pontos ellenőrzés tette Mily boldogság volt másnap, az akkori IV. osztályba, ahol ülőhelyek nem voltak, belépni s valamilyen papirosra, vagy batyura leülni s két óra hosszat Eperjes felé robogni. Ha azonban az ember hetivásárra hibázott, akkor bizony leülni sem leheiett, mert beállt a szabály : „Hat ló, harminc ember !" S mégis elégedettek voltak az emberek s jobb reményében tovább igyekeztek, örültek s másoknak is igyekeztek örömet szerezni. *
Eperjes! Az élet kútforrása ! A remények városa ! A boldogságok reménye ! Kiszállás után bizony elég furcsán nézett ki az ember. A város felé vezető kellemes, árnyas úton a ruha valahogyan kihúzódott, de a port rángatásokkal nem igen lehetett leverni és sielni is kellett s megtudni, vájjon itthon van-e a püspök ? Szerencse volt, ha a püspök otthon volt s fogad is. Az ilyen körülményt azonnal s bizonyos adománnyal a huszárnál ki kellett használni s a bejelentést is kérni. Az ilyesmi már az ókorban is használt s rögtön ruhakefe is előkerült. A huszár a nálalevő kulccsal az emeletre vezető szép, díszes vaskaput kipattintotta, de maga után hamar be is húzta. Ha marosa visszajött s már a forduló lépcsőről intett, hogy igen. Újra nyilik az ajtó s előttünk a sóhajok lépcsője s a remények enielkedése, A huszár elől, nyitja a fogadó ajtaját. Bent szép, régi, barokk-stilű terem. Múlnak azok a bizonyos kellemes percek, mely idő alatt a várakozó még azt is elfelejti, hogy tulajdonképpen hol van s miért jött ide?
.,.ii.
3
szükségessé az egy helyre való gyülekezést, így van ez m á s o k n á l s így van ez nálunk is a vidéken. Névsorolvasás után a hittanár ve-" zetésével jönnek a templomba. A gyülekezési helyen megjelenni csak a templom környékén lakó gimnázisták és polgáristák kötelesek. A távolabb lakók és a vidéki növendékek egyenesen a templomhoz jönnek. A Barcsay-utcai gimnázium a templomhoz közel van, hitoktatási központ s ezért is lett gyülekezőhelynek kijelölve. Leányiskolában fiúnövendékek nem gyülekezhetnek s az óvóképző ezért nem alkalmas erre a célra. Tanulóink templombajövet egy kis kerü őt tesznek s a nehézség legfeljebb abban van, hogy az eddigi 9 órai templomban való megjelenés helyett már fél 9-re tartoznak az iskolában megjelenni. A mi hitoktatásunk és vallási kötelezettségeink gyakorlása nehezebb, mint a római testvéreké. Áldozatokat követel úgy a szülőktől, mint a gyermekektől. Ezeket az áldozatokat azonban vállalni kell, ha meg akarunk maradni szertartásunkban és gyermekeinket is abban akarjuk felnevelni. Szerettem volna soraimmal eloszlatni aggodalmait és kérni, hogy újításunkban ne szolgai utánzást lásson, hanem törekvést, amellyel a hibákat akarjuk kiküszöbölni. Dr. Ruttkay Miklós hiltanár. A V a s v á r i P á l K ö r R é g i G á r d á j a január havi baráti összejövetelét 2-án, csütörtökön este 8 órai kezdettel tartja a Kovácsevics étterem (VIII., Rákóczi-út 29) különtermében. Vendégeket szívesen látnak! A d a k o z á s . Hudák Júlia hittestvérünk 6 pár cipőt, több ruhát adományozott szegénysorsú hittestvéreink részére és két iskolás gyermeket teljesen felöltöztetett. A nemes adományozó követésre méltó cselekedetéért fogadja köszönetünket. A S z e n t M i k l ó s T á r s a s á g a budai Krisztina-tér Zöldfa-vendéglőjében szombatonkint délután hatkor gyűlik össze a fehér asztal köré.. A hónap első szombatján vacsora. A Magosz egyesületi és a Szemle s z e r k e s z t ő s é g i óráit minden hét csütörtökjén 6—7 óra közt tartjuk a Hollandi-palotában, az Üüői-út és Kálvin-tér sarkán. Hittestvéreinket szívesen látjuk. A Felvidéki Egyesületek Szövetsége 1936, január hó 4-én tartja szokásos „Felvidéki Bálját". Nagyon k é r j ü k felvidéki hittestvéreinket, szíveskedjenek a jelzett hazafias cél érdekében megtartandó műsoros táncestélyt kegyesen támogatni. Nyílik az ajtó. A kellemes, püspöki mosolygós arc megjelenésére észbekap a kérő s feléje siet, hogy a püspöki gyűrűt megcsókolhassa, de az többnyire a püspök kezefejére esik s ezen idő alatt s különösen akkor, ha a f üspök kegyes kara a vállát is megveregeti, a hosszú út összes gondolatai eszébe jutnak s kérését pontosan le tudja adni. Boldog, ha a püspök bólogat s még boldogabb, ha hivja a titkárát, kinek diktálja a kinevezést s az azonnali leírását, A régiek ezeket kiválóan csinálták. Minden azonnal elintéztetett s senkinek sem kellett reá többé gondolni, sőt még a postát, küldöncdijat is megtakaríthatták. Ha azonban a püspök csodálkozva hallgatta a kérést s értésére adta, hogy tegnap ez, vagy amaz kapta meg, keservesen gondolt a fáradságos visszautazásra. Dehát érzelem ide, ábrándozás oda: mindkét esetben haza kellett ménni. Az egészben csak az a vigasztaló, hogy a vasúti utazás után Lubotin, a leszállás helyén, az Orlóra szálfákat fuvarozó gazdák etetőhelye volt. Ha még ottan voltak, megkönnyebbülten felsóhajtott, mert a kerekek között hosszában, de néha csak a hátsó kerék két lőcse között elhelyezett keskeny deszkán lábakat lógatva s a két lőcsbe kapaszkodva rázathatta magát. Avagy néha ezen úgy lehetett enyhíteni, feltéve, ha a gazdának volt zsákja, hogy ebbe az útmentén álldogáló száraz szénakazalból szénát tömött s erre ült rá. így kellett régen, de azon a vidéken még ma is a püspökhöz menni. Az ilyen utazás néha másfél hétig is tartolt s téli, zimankós időben nehezen birt a családapa hazavergődni. Bujda Ede.
GÖRŐGRATOLIKUS
4
SZEMLE
1935 december 25
G Ö R Ö G K A T O L I K U S I S K O L A A GÖRÖGKATOLIKUS TANÍTÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ROVATA SZERKESZTŐJE: m»i»»M«iM««»»«m4«>t«<»«««»w>iM»m«w»<»»w»»mM»»M
Február 23-án*) (A Görögkatolikus
napon.)
Irta : MÁTYÁS JÓZSEF. Kétszólamú karra zenéjét szerezte: OROSZ ISTVÁN. Magyaroknak szent Istene, országod egébe' Vértanúink lelkét fogadd irgalmad kegyébe I Magyarságunk szent ügyéért omlott drága vérfik! Legyen örök dicsőség és boldogság a bérük. S bár ártatlan halálukat szivünkből sirattuk. Nem kérjük mi haragodnak bosszúját miattuk. Csak azt kérjük: tedd erőssé ezt az árva népet S nagy hazában virrassz ránk új, boldog ezredévet I
Midőn a Szűz . , .*) Eredeti gör. kat. népének. Penészluki
lejegyzés.
Kánonra irta : OROSZ ISTVÁN. Midőn a Szűz bepólyálja gyermekét, Örömében így kezdi el énekét; Aludj el gyönyörűségem, csuj, csuj, csuj . . . Méhemnek drága gyümölcse, buj, buj, buj . . . Nem alhatom, édesanyám, jaj, jaj, jaj, Mert érkezett én szivemre baj, baj, baj . . . Mi bajod van, én Jézusom, Jézusom ? Mondd meg nekem, te anyádnak, Krisztusom ! Látod, anyám, az egeket elhagytam És a rongyos istállóba szállottam. Üd vözlégy Jézus, pásztorok pásztora, Mennynek és földnek teremtő szent Ural Mária, te is könyörögj érettünk, Hogy e világból boldogan kimenjünk . . . *) Partitura-kotta á 20 f. Szólam-kotta 11 drb. rendelésénél már 6—6 fillér. A tiszta jövedelem a „Debreceni Vértanuk Emlékalapját" illeti. Kottarendelési cim: Orosz István, Debrecen, Vígkedvű M. u. 4.
9 Gijrngkatnlikus Tanítóit Orsz. Egyesületének közgyűlése. Tanítóságunk december 3-án közgyűlésre sereglett össze Nyíregyházán. A közgyűlés előtt Mihalovits Sándor kanonok, parochus fényes segédlettel szentmisét celebrált a kántortanitóság testületi munkájának sikeréért, Innen vonult át tanítóságunk a vármegyeháza gyönyörű dísztermébe, ahol tíz óra előtt megkezdődött a görögkatolikus itaniíók „parlamentjének" munkája. Magasszinvonalú műsor méltó keretek között. Reskó János országos elnök megnyitó beszéde során üdvözölte a megjelent előkelőségeket : Bányay Jenő nagyprépost, az egyesület egyh. elnökét, Melles Géza kanonokot, dr. Rátz Kálmán orszgy, képviselőt, dr. Rusznák István tanfelügyelőt, a gör. kat. papság jelenlevő tagjait, a tanítóképző megjelent tanárait és növendékeit, a különböző testületeket és képviselt egyesületeket. A halalmas megnyitó beszéd mély hatást váltott ki a hallgatóság lelkében s az elhangzott üdvözlő beszédek után nagy taps fogadta az előadói emelvényen szólásra emelkedő dr. Rátz Kálmán orszgy, képviselőt, a közgyűlési munkarendnek sorrendben első előadóját, Dr. Rátz Kálmán hitet tett a görögkatolíkusság és a magyar tanítóság iránt érzett és tettekben is nyilvánított őszinte testvéri szeretetéről, majd mint történész igen értékes és rendkívül érdekes megállapításokat tett a görögkatolikus egyház nagy szerepéről az ősmagyarság történelmében. A hódolatig menő hazafias elismeréssel és dicsérettel szólott a görögkatolikusságnak az elmúlt századokban, majd a sízma-per folyamán és a világháború alatti és utáni nagy államhűségéről, mellyel fölényesen túltett nem egyszer az alföldi magyarság hazafiasságán, Dr. Rátz Kálmán megállapításai nem pusztán történelmi kútfőkre alapított kijelentések, ha-
RESKÓ JÁNOS. MM
nem személyes tapasztalatai és átéléseinek valóságával és közvetlenségével bizonyított tények. Reméljük, hogy rövidesen módunkban lesz dr. Rátz Kálmánnak, mint történésznek ezeket a rendkívül értékes adatait sajtónk útján a görögkatolikusság és a magyar közönség elé tárni. A közgyűlés közönségét valósággal frappirozta a kiváló és igen érdekes előadás és szűnni nem akaró tapssal köszönte meg az illusztris előadó nagyszerű előadását. A közgyűlés tárgysorozatának kiemelkedő pontja volt Bárány Jenő prelátus-kanonok, főtanfelügyelő előadása, melyben a görögkatolikus tanitóság egyházi elnöke, a nagytudású és gazdag tapasztalatú pedagógus szakértelmével és elmélyedésével boncolgatta az akarat és az akarati nevelés nehéz lélektani és pedagógiai problémáját. És tette ezt olyan világos, annyira egyszerű és élvezetes módon és stílusban, hogy ez az elvont tanulmányoknál hasonlíthatatlanul értékesebb értekezés nemcsak gazdag okulásunkra, hanem nemes élvezetünkre is szolgált mindannyiunknak. Hogy pedig a japánok nevelési rendszeréről és módszereiről közölt megállapításai és következtetései mennyire helytállók és találóak az akarati nevelés tárgykörében, azt a Szemle szerény krónikása — aki hosszú éveken át folytatott intenzív levelezést, tanulmányozást japán barátaival a japán nevelésügyről — örömmel és teljes mértékben szintén tanúsíthatja. Az illusztris előadónak az akarati nevelés gyakorlati kivitelére vonatkozó iránymutatásai is igen megszívlelendő tanácsok, mert hiszen maga az új tanterv és utasitás is ezt akarja és igy akarja. •Valóban úgy érezzük ma is, hogy alaposság, szakszerűség és élvezetesség szempontjából igen kimagasló értéket kaptunk Bárány Jenő őméltósága értekezésében, melyet a közgyűlés közönsége osztatlan tetszéssel és tapsokkal köszönt meg. Ezután Reskó János elnök, Petró János ügyvezető elnök magvas elnöki jelentését olvasta fel, melyben az ügyvezető elnök vázolta az elnökség heroikus erőfeszítéseit az egyesületi és általános tanítói érdekek előmozdítása és az egyre súlyosabbaknak érzett sérelmek orvoslása érdekében. Csak a tanitóság teljes összefogása és céltudatos testületi munkája fog tudni sikert elérni. Erre kell törekednie különösen a mi egyesületünknek még fokozottabban és fegyelmezettebb, egyöntetűbb összműködéssel. A tárgysorozat előadását Orosz István oki. egyh. karnagy, debreceni tanitó értekezése zárta be. Az énektanilás helyes módszeréről, a technikai kivitel sok apró, de igen fontos részletéről miniatűrben is kerek egészet adott kiváló szakelőadónk. Nagyon kár, hogy előadásáig már sokan kiszivároglak a teremből (vonatindulás ?) és igy megfosztották magukat ennek az értékes előadásnak a tanulságaitól. Orosz István előadásában kitért a gör. kat. egyházi énekügy reformjának fontos kérdésére is, melyről, mint az egyházmegyei énekbizoltságon kívül álló szakképzett zenész mondott több igen figyelemreméltó véleményt. Előadásához egy saját lejegyzésű és feldolgozású penészleki eredeti karácsonyi népének kánonszerű betanításának bemutatását fűzte. Öt perc alatt megtanította a közönséget a kedves dallamra s a kétszólamú kánon bájos hullámzással megtöltötte a diszes termet és karácsonyi hangulatot varázsolt közénk. Ennek a kánonnak és egy február 23-ra, a Vértanuk Napjára irt éneknek a partitúráit a jelenlevők nagyrésze mindjárt a helyszínen be is szerezte. (Ügy hallottam azóta, hogy a buzgó tornyospálcaiak már meg is tanították a kánont mindjárt az első nap ) A nagyszerű előadást és gyakorlati bemutatót hatalmas tapsokkal és több elismerő hozzászólással köszönte meg a közönség. A kihirdetett ötperces szünetben a jelölő
í
bizottság előkészítette az uj tisztikar megvá lasztását. A szünet leteltekor lépett a teiembeSzabolcs vármegye nagytekintélyű és általános szeretetnek örvendő főispánja, aki rövid látogatásával a görögkatolikusság és tanítóságunk iránt érzett szeretetét és tiszteletét juttatta kifejezésre. A közgyűlés közönsége óriási lelkesedéssel fogadta a magas vendéget, akit Reskó elnök köszöntött szívélyes szavakkal. Ezek után Bába László terjesztette elő a számvizsgáló bizottság jelentését, melynek alapján mindannyian érezzük, hogy a példád pontossággal vezetett anyagi ügykezelés megérdemelné tanítóságunk teljes támogatását a tagsági és egyéb kötelezettségek teljesítésével. A közgyűlés határozatokat hozott az espereskerületi tanitógyülések rendszeres megtartására, a tagdijak pontos beszedésére, az Emlékalap Bizottság működésének megindítására,, az orsz. tanítóegyesület zenebizottságának felállítására, a gör. kat, internátus létesítésének megindítására és a nyíregyházi tanitóképzőgör. kat. jellegének ugy a tanári karban, mint még kifejezettebben a növendékek létszámában s a felvételeknél való határozottabb érvényesítésére. A közgyűlés a jelölőbizottság javaslatai alapján némi módosítással a következőképen választotta meg az elnökség tagjait: orsz. elnök Reskó János, tiszteletbeli elnök Tóth István, ügyvezető elnök Mátyás József, alelnök : Juhász János, dr. Maczkó Sándor és Kiss József. (A tisztikar, választmány és különféle bizottsági tagok telies névsorát egyik, következő számunkban fogjuk közreadni.) A mindenképen kitűnően sikerült közgyűlésután mintegy százteritékes közebéd volt a Nagy Koronában. A nívós pohárköszöntők szónokai ezek voltak : Bányay Jenő prelátus-kanonok, Reskó János elnök, Petró János tanitó, dr. Rátz Kálmán orsz, gy. képv., Mátyás József ügyv. elnök, Tóth György lelkész, Bodnár Sándor lelkész, Tótin Pál s. lelkész, Tóth Illés tanitó, Papp György tanitó. A nyíregyházi közgyűlés oly sok tanulsággal, eredménnyel és élménnyel zárult, hogy egy egyszerű és nem is teljes riporttal nem lehet pontot tenni utána. Ennek kell, hogy visszhangja támadjon itt a mí sajtónkban is, hatása pedig jótékonyan munkálkodjék tovább és tovább a tanitók lelkében és tettekre, eredményes munkára ihlessen és segítsen mindnyájunkat. M—ás.
Japán és ausztráliai album érkezett a n a p o k b a n a debreceni gör. kat. iskola Ifj. Vöröskereszt Csoportjához. A japán album tele van japán gyerekek kezeirásával és rajzaival. A japán gyerekek még egy készlet evőpálcikát (o-hasit) is mellékeltek a nagyon ízléses cimlap-festménnyel díszített cserealbumhoz. A másik album egy délausztráliaí elemi iskola küldeménye. Tele van igen leleményesen konzervált ausztráliai virágos növények eredeti préselt példányaival és odavaló pillangókkal, Ausztrália almatermesztése, mezőgazdasága, állatvilága és bélyegei is helyet foglalnak az albumban igen tanulságos leírások és képek keretében és kíséretében. E két albumot megelőzően ebben a tanévben még egy észtországi képes albumot is kaptak a debreceni gyerekek Tallinból, az észt fővárosból. E b b e n a hires egyetemi várost Tartut m u t a t j á k be a rokon észt gyerekek közel 100 g y ö n y ö r ű képen és kisérő leírásokban. Mind a három album válaszul érkezett a debreceni elemisták mult tanévben szétküldött magyar propaganda albumjaira. Kiadja a MAGOSz. A kiadásért felelős: Dr. S z t a n k a y István. Szalay Sándor könyvnyomdája, Budapest, Kender-utca 39
Melléklet a „Görogkatolikus Szemle" 1935. december 25-i 25. számához.
Béke,
Velünk a z Isten.
béke.,.
Béke, béke jöjj el végre, Mindnyájunk nagy örömére Szent karácsony éjjelére!... Gebri
János.
9 budapesti magyar gűrögbatolihus egyházhözség 30 éves jubileuma. A b u d a p e s t i m a g y a r g ö r ö g k a t o l i k u s Egyházközség, illetve B u d a p e s t t e r ü l e t é n e k k é t p a r ó k i á r a történt felosztása után, e n n e k első jogutódja a b a l p a r t i egyház, d e c e m b e r 5-én, Miklós n a p előestéjén ü n n e p e l t e fennállása 30 éves f o r d u l ó j á t . Erről az ü n n e p s é g r ő l már múlt számunkban megemlékeztünk. Azt a múltkori tudósításunkat módunkban van most kibővíteni, megfelelve az a l k a l o m jelentőségének. A z ü n n e p i vacsorán, melyen a főváros görögkatolikus t á r s a d a l m á n a k színejava megjelent, dr. K r a j n y á k G á b o r tb. kan o n o k mondott b e v e z e t ő szavakat, m a j d dr. Schirilla Achilles, t ö r v é n y s z é k i tanácselnök világi elnök vetett visszapillantást az egyházközség 30 é v e s m ú l t j á r a és t ö b b e k között a k ö v e t k e z ő k e t m o n d o t t a : Kedves Testvérek! N é h á n y h ó n a p p a l ezelőtt egy felvidéki k i s f a l u b a n voltam v a s á r n a p i istenitiszteleten. Boldog voltam, hogy e kis t e m p l o m b a n , ah o v á g y e r m e k k o r o m b a n és i f j ú k o r o m b a n járt a m istentiszteletre, most ismét h a l l h a t t a m s z e r t a r t á s u n k ősi d a l l a m a i t N é h á n y héttel k é s ő b b ismét egy v a s á r n a p i napon, a l k a l m a m volt Bécsben a s z t . Borbáláról elnevezett gör. kat. templomot felkeresni. A világváros rettenetes zsivajában kim o n d h a t a t l a n u l jól esett a t e m p l o m misztik u s csendje, de még jobban meghatott az, a m i k o r az istententisztelet alatt felhangzott ugyanaz a bájos dallam, amelyet n é h á n y h é t t e l azelőtt a felvidéki kis f a t e m p l o m b a n hallottam. K e d v e s T e s t v é r e k ! A z o k a gör. kat. testvéreink, a k i k a szélrózsa m i n d e n irányából, d e k ü l ö n ö s e n az eperjesi ós m u n k á c s i egyh á z m e g y é k területéről, t o v á b b á Szabolcs és Hajdú vármegyékből kerültek Budapestre, e b b e a nagy világvárosba, é v t i z e d e k e n át érezték, hogy itt el v a n n a k szakítva ősi tradícióiktól és bár lelki szükségleteik a róm. k a t . hitéletben is kielégítést n y e r h e t t e k , kes e r v e s e n n é l k ü l ö z t é k azt a szertartást, amelyn e k szeretetét szinte az anyatejjel szívták m a g u k b a . T u d t á k , érezték, hogy ezen a szom o r ú helyzeten o k v e t l e n ü l segíteni kell. M i n d i n k á b b á l t a l á n o s lett a v á g y a k o z á s a fővárosi gör. kat. hitélet és egyházközség megalakítása iránt. Ez a vágyakozás indította t ö m ö r ü l é s r e azon illusztris férfiakat, akik az 1890-es é v e k ben néh. Szabó J e n ő és néh. P o p o v i c s J e n ő vezetése alatt k e z d t é k meg az első megbeszéléseket a f ő v á r o s b a n a l a p í t a n d ó gör. kat. egyházközség i r á n t . A k i t a r t ó t ö r e k v é s e k e r e d m é n y r e vezettek, részben az apostoli szentszékkel, részben a kegyuraságra f e l k é r t székesfővárossal folytatott h o s s z a s tárgyalások u t á n végre 1906-ban megalakult a gör. k a t . m a g y a r egyházközség, m e l y n e k első p a r o c h u s a néh. Melles Emil a p á t p l é b á n o s 27 éven nagy bölcseséggel, mély tudással, lelkesedéssel, d e k ü l ö n ö s e n p á r a t l a n hitbuzgalommal vezette ezt az egyházközséget, a m e l y n e k t e m p l o m á t a róm. k a t . hivek is igen nagy s z á m b a n keresték fel. N é h . Melles Emil vetette meg az alapját a n n a k a szép gör. kat. hitéletnek, a m e l y a hivek széles k ö r e i b e n oly h a t a l m a s és erőteljes lendületet n y e r t . Egy évvel ezelőtt, mint t u d j u k , megalakult a k ü l ö n egyházközség a D u n a - j o b b p a r t i hivek r é s z é r e s most már két t e m p l o m b a n dicsőítik a M i n d e n h a t ó t ősi r í t u s u n k szerint. D e hogy ez a nagy fejlődés a lefolyt 30 esztendő alatt sok nehézség ellenére b e k ö vetkezett, azt lelkipásztoraink f á r a d o z á s á n
Szent karácsony estéje van. Kínt hó szállong s fehér lepel borítja a földet. A fák ünneplőbe öltöztek. Egyszínű ruhát viselnek most, fehéret, az ártatlanság jelképét. A városok palotáinak, a falusi kicsiny házikóknak ablakaiból fénylő világosság szűrődik ki s ezüst zzinűvé változik a fénysugarak körébe eső, téli pompában ragyogó természet. Bent fény, ragyogás, öröm, szeretet, béke... Kint típegés-topogás, zaj, ének, c s e n g ő s z ó . . . A kapuk tárva, nyitva, az ablakok kivilágítva. Ének innen is, onnan i s . , . A havas éjszakát csengettyűk csilingelése, pásztorok csörgős botjának csörgése, betlehemes angyalok éneke, gyermek énekkarok összhangzatos akkordjai teszik csodálatosan széppé, változatossá, ü n n e p i v é . . . Mennyből az a n g y a l . . . Csordapásztorok . . . A z ég és a föld . . . Velünk az I s t e n . . . Milyen k ü l ö n ö s ! . , , Más az ének, más a dallam, különböző helyen, különböző csoportok éneklik s mégis szép, összhangzatos, f e n s é g e s . , . Igen az, mert a szív érzése, a szeretet szent tüze itt a karmester. A cél egy, imádni, dicsőíteni a jászolban fekvő Krisztus királyt, aki békét hozott e földre. B é k é t . . . b é k é t . . . Szabad az Istent d i c s é r n i ? . . . S z a b a d ! . . , Velünk az Isten . . . Éneklik ifjak és öregek, ártatlan a j k ú g y e r m e k e k . . . Én pedig eltöprengek . . . Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek . . . Vájjon tudják, megértik ezt a nemzetek, megértik azok vezetői, irányítói?! . . . Oh, ha tudnák, ha megértenék, akkor a megértés, a szeretet nemcsak egy este, a szent karácsony este élne a szivekben, de mindig, örökre! . . . Nem lenne akkor harag, gyűlölség, b o s s z ú á l l á s ! . , . És térjetek meg, mert velünk az I s t e n . . . Ismétlem e szent éneket. Ismételjétek velem népek, nemzetek, királyok, fejedelmek, népek, nemzetek sorsát intéző hatalmasságok . . . és térjetek, mert velünk az Isten!... Gebri János.
kívül a főváros, mint k e g y ú r áldozatkészségének, v a l a m i n t híveink b u z g a l m á n a k és áldozatteljes k ö z r e m ű k ö d é s é n e k köszönhetjük, amiről én, mint a n a g y n e v ű világi elnökök, néh. Pásztélyi J e n ő és R é p á s s y M i k l ó s szerény utóda, kedves kötelességemnek tartom megemlékezni. És én meg v a g y o k győződve, hogy h a ezen az ú t o n h a l a d u n k , h a áldozatos szívvel, önzetlenül k ü z d ü n k szent h i t ü n k é r t s h a e k ü z d e l e m b e n n e m a mi földi é r d e k e inket, h a n e m lelki kincseinket, de f ő k é p p e n I s t e n dicsőségét k e r e s s ü k , a k k o r biztosítva lesz e n n e k az egyházközségnek szép jövője, boldog, ü d v ö s és áldásos fejlődése. Egyházközségünk boldog jövőjéért ü r í t e m poharamat. Ez u t á n dr. M a r k o s O l i v é r k o r m á n y f ő tanácsos e m e l k e d e t t szólásra, aki az elmúlt Melles Emil a p á t p l é b á n o s nagy é r d e m e i t méltatta és kiemelte, hogy most m á r objektív szemmel m e g á l l a p í t h a t j u k a pesti hitközség m e g a l a p í t á s á n a k nagy jelentőségét és az ú t t ö r ő k nagy érdemeit. Ezen é r d e m e k t ö b b gyümölcsöt is h a j t o t t a k volna, ha n e m jön k ö z b e az á l t a l á n o s h á b o r ú s katasztrófa. Megemlítette, h o g y n é h a i Melles Emil a pesti hitközség megalapítása u t á n iskoláról-ískolára járva szedte össze n ö v e n d é k e i t , t ö b b e k között őt is, a k i k eddig c s a k a v a k á t i ó k b ó l ism e r t é k a görögkatolikus szertartást. A z ő szellemének ereiénél fogva n y u j t o t t u k egym á s felé k e z e i n k e t és az egybetartozás érzését ő r i z z ü k meg ezután is az ő nagy emlékére. Dr. Dorogi F a r k a s Á k o s székesfővárosi tanácsnok, mint a Magyar G ö r ö g k a t o l i k u s o k Országos Szövetségének e l n ö k e ü d v ö z ö l t e a jubiláló egyházközséget és megemlékezett arról a hosszú küzdelemről, amelyet e n n e k m e g t e r e m t é s é é r t a h i v e k ugy lefelé a köz ö m b ö s ö k k e l , mint felfelé, a sokszor meg n e m é r t ő h a t ó s á g o k k a l s z e m b e n folytattak. R á m u t a t o t t a r r a , hogy milyen fontos és nagy
s z e r e p e van a gőrőgkatolíkusságnak és így a leginkább szem előtt levő pesti egyházközs é g e k n e k a m a g y a r nemzeti é l e t b e n is. E z e k után dr. K r a j n y á k G á b o r tb. k a n o n o k szólalt fel és t ö b b e k között a k ő v e t k e zőket m o n d o t t a : Mélyen tisztelt Hölgyeim Kedves Hittestvéreim !
és
Uraim,
Egyházközségünk h a r m i n c é v e s jubileum á r a g y ű l t ü n k ma össze, hogy testvéri szívvel és ujult n e k i l e n d ü l é s s e l forrást fakaszs z u n k az elmúlt 30 esztendős, m o n d h a t n i epochálís m ú l t b ó l a jövő m u n k á j á n a k elvégzésére. 30 esztendő t u l a j d o n k é p e n nem nagy idő a t ö r t é n e l e m s z e m p o n t j á b ó l és nem is szoktak 30 éves j u b i l e u m o t megünnepelni. Mi azonban mégis összejöttünk, hogy ünnep e l j ü n k , mert e g y h á z k ö z s é g ü n k elmúlt harminc esztendeje olyan nagy e s e m é n y e k n e k lett a tárháza, hogy n e m t é r h e t ü n k felette napirendre. 30 esztendő alatt valósult meg ugyanis mindaz, amit a gör. k a t . magyarság évszáz a d o k o n k e r e s z t ü l akart, kért, a m i é r t könyörgött, a m i é r t küzdött, d e amit minden igyekezete mellett sem tudott elérni, m e r t mindig voltak ellenségei, a k i k elgáncsolták s b e n n e sem volt meg az egységes szervezettség, kitartás, egységes gondolat szelleme. A z eszme csak e s z m e m a r a d t és csak az elmúlt 30 esztendőben lett valósággá. A magyar liturgia öltött testet e b b e n a 30 eszt e n d ő s k o r s z a k b a n , testet öltött elsősorban ugy, hogy megkapta első szilárd oszlopát, v é d ő b á s t y á j á t a b u d a p e s t i gör. kat. m a g y a r egyházközséget és plébániát. A b u d a p e s t i gör. k a t . p l é b á n i á b a n talált a m a g y a r liturgia a nagy világ előtt elismertetésre. S kétségtelen, hogy a h a j d u d o r o g i egyházmegye létesülésének ez az egyházközség és plébánia lett egyike a leghathatósabb előmozdítójának. É n E p e r j e s e n végeztem teologiai tanulmán y a i m a t és ifjú l e l k e m m e l lelkesedni t u d t a m azon, hogy az e p e r j e s i egyházmegye a sorozatos építő m u n k á n a k jegyében lett felszerelve a z o k k a l az intézményekkel, a m e l y e k k e l m á r a k k o r b ő v e l k e d e t t s ezt a n n a k tulajdonította mindenki, hogy az első jó p ü s p ö k é től k e z d v e m i n d e n k ö v e t k e z ő p ü s p ö k e folytatta a m u n k á t és alkotott. A m i a nagy elgondolásokra vonatkozik, mint elvet alkalmazni lehet k i s e b b m é r e t ű m u n k a k ö r r e is. Melles Emil elődöm és a p ó s o m nagy gondolatai az egyházközség talajába m é l y e n ereszt e t t é k g y ö k e r ü k e t s azokat mi k ö v e t j ü k és tiszteletben t a r t j u k . Mielőtt p l é b á n o s s á választottak v o l n a meg, a n n a k ellenére, hogy itteni közel k é t évtizedes m ű k ö d é s e m mind e n k i s z e m e előtt folyt le, egyesek programmomat kevésbé konkretizáltnak tekintették. A z én p r o g r a m m o m a m u l t a k hagyományain a k tisztelete, az alkotó m u n k a és az ifjúság n e v e l é s e volt a k k o r és az m a is. Nézzék meg ezt az ifjúságot, m e l y m a itt v a n s m e l y az én nevelésem szerény m u n k á j á n a k a jegyét is magán viseli, a k k o r l á t j á k az én p r o g r a m m o m a t . Ez az intelligencia suLrescencia e l v é n e k megvalósítása a gyakorlatban. Dr. K r a j n y á k G á b o r szavai u t á n ifj. d r . G r ó h István, a Magosz ügyv. igazgatója szólalt fel, a k i az i f j a b b generáció n e v é b e n vázolta azok a t a nagy feladatokat, a m e l y e k a most férf i k o r b a n levő n e m z e d é k r e v á r n a k . Felszólalt még a vacsorán P r o d á n J á n o s miniszteri oszt. tanácsos is, a k i a z o k r a a harcos, legend á s é v e k r e vetett m é l y e n j á r ó visszapillantást, a m e l y e k a b u d a p e s t i egyházközség megalapítását megelőzték. Az egybegyűltek ezután táviratilag k ö s z ö n t ö t t é k Miklóssy István M e g y é s p ü s p ö k U r Őn agy méltóságát és komoly e s z m e c s e r e között, m a j d v i d á m hangulatban m a r a d t a k együtt a k é s ő éjszak a i órákig. A Görögkatolikus Tanítók Országos Egyesülete
postatakarékpénztéri
csekkszámlájának
száma: 45.101.
Érdekes könyv a pesti patikákról. A közigazgatás és a gyakorlati ember számára egyaránt hasznos és hézagpótló könyv jelent meg. A gyógyszerészeire és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok címmel, A könyv szerzője Sztankai István dr, székesfővárosi fogalmazó, a fiatal fővárosi tisztviselőgárda egyik legtehetségesebb tagja, aki a közigazgatási gyakorlata alatt szerzett tapasztalatai alapján összegyűjtötte és rendszerbe foglalta e munka keretébe a gyógyszerészeti jog ma érvényes egész anyagát és egyszerű tanácsadó formában tette lehetővé a joganyag megismerését, A mii előtünk annál becsesebb, mertszerzöje h: Hittestvérünk, — és pedig öntudatos aktív munkás a görögkatolikus magyar ügynek: Szövetségünk főtitkára. Legértékesebb és legnélkülözhetetlenebb része munkájának a budapesti gyógyszertárakkal kapcsolatban közreadott ismertetése, Keletkezésétől kezdve ismerteti e könyv harmadik része a főváros közel 200 gyógyszertárának az adatait, keletkezésének körülményeit, tulajdonosait és az egyes patikák elhelyezkedési területeit, A régi patikák ismertetéséből történeti visszapillantást lehet nyerni a gyógyszerészet kialakulására, valamint Pest és Buda egészségügyi helyzetére, A munka, mely a l e g r é g i b b budapesti patikák okmányait is tartalmazza, 250 év levéltári anyagának gyógyszerészeti szempontból való feldolgozásáról tesz bizonyságot. A szerzőnek ezt a munkáját elismerésre méltatja Salamon Géza dr, székesfővárosi tanácsnok, a székesfőváros közegészségügyi ügyosztályának vezetője, aki előszót írt hozzá. A könyv szép és ízléses formában kerül a nyilvánosság elé.
K a r á c s o n y i csoda. A dühöngő szél őrjöngve szaladt át az országút tar fái felett s fagyos, nehéz hópelyheket csapott az úton egyedül siető ember arcába. Az alkony félhomályba borította a tájat, csak a hó fehér világossága erőlködött megtörni a lehulló estét. Riadt, fázós varjak küzdöttek a széllel s ferde, nehéz repüléssel igyekeztek a közeli erdő felé. Karácsony estéje volt. Az országút árva utasa kis karácsonyfát szorongatott kezében s apró batyuját karjára fűzve szaporázta lépteit, Még messze van, de gondolatai már a családja körében tanyáznak s hosszan elgondolkozik a legkisebben, a kis Janin, Csenevész, hallgatag kisfiú, sápadt, vájjon mi baja lehet? Szavát sem lehet venni, csak álmában nyöszörög panaszosan. Az orvos biztatja, de az apa fél. A föld egyszerű népénél ilyen betegség nem járja. Hisz ott van a másik 1 Még a vasat is megenné s lármájává felveri a házat. —• Eleven ördög az, — szokta mondani az anyja. — Az a másik meg bárány, ártatlan, apró, igénytelen lény. A7, orkán sivítása rázta fel gondolataiból. Fázósan húzta össze kopott kabátkáját s körülkémlelt az estében, Az elszórt, apró házacskák laposan bújtak meg a hajlongó fák alatt. Nyáron a zöldelő lombtól, most meg a fehér hótól alig látni őket. A fehér meszelés beleolvad a hóba, a nádfedélnek is csak a széle látszik. Halvány világosság szűrődik ki az apró ablakokon, mint valami örökmécs pislákolása. A szél irtózatos bömböléssel kezd zúgni, a sűrű havazás vadul kavarog s a hideg élesen belevág az utas húsába, A dermedtség egész a csontjáig hatol s léptei is szabálytalanok lesznek, mert nem bír meg a viharral. — Uram, segits meg — sóhajt fel s összeszedi erejét. A sötétség már teljes. A kavargó hólól nem látni s a szél mind őrjöngőbben dühöng. Érzi, hogy tagjai kezdenek zsibbadni s minden erejét összeszedi, hogy el ne essen. Már nem is az úton jár, apró bokrok közt botorkál, galyag tépik meg, de a göröngyös csapáson botorkál, bukdácsol tovább. Karácsony este van . . , Folyton ez zsong az agyában s dermedt kezével görcsösen szorongatja a szúrós karácsonyfát. Most mindenki a családja körében van, örülnek, ünnepelnek. És vájjon ő ? Haza jut-e valaha? Igen, igen, hisz várják. K a r á c s o n y , . , feleség , , , gyere-
kek , , , eleven ördög . , . bárányka... Janika.,, — Uram segits! Jézusom, ki ma születtél, ne hagyj el! . , . — Imát mormolva, összefagyottan küzd a vihar ellen, de már csak az ösztöne vezeti. Nem érzi, hogy már elállt a szél s dermedt csönd ült a vidékre. Nem látja, hogy a csillagok itt-ott előbújnak s fényükkel derengést lopnak a vak sötötbe, csak bukdácsol előre öntudatlanul, érzéstelenül. Mintha vinné valaki, mintha átvezetné a Nagy-Szakadék, az Élet és Halál k ö z ö t t , . . Zsibbadt tagjai, kábult agya már rég felmondták a szolgálatot, csak az ösztön dolgozott benne irtózatos akarattal, görcsösen belekapaszkodva az élet parányi szalmaszálába. S mig az érzés szunnyadt benne, dermedt keze önkéntelenül is kereste a kiskapu zárját, majd végig simított az eléje futott kukutyája fején. — Bodri . . . — Igen, talán itthon van . . . S az Élet kihaló szikrája uj tüzet kapott, parazsa lerázta a fojtogató hamut, hogy melegével betöltse az apai szívet, a családfő ün nepet hozó akaratát.
elnök fölavatta az u j tagokat. „Meleg szívvel és szeretettel fogadunk Benneteket kör ü n k b e n , amely hivatva van pótolni a családi tűzhely melegét és szeretetét — mondotta. — Ne tévesszétek soha szem elől, hogy „Vasvári Pálisták" vagytok, mint ahogy Vasvári Pál görögkatolikus és magyar volt!" — mondotta zárószavaiban. Az ünnepség offíciumát a gaudiumba a sziporkázó, színpompás a j á n d é k o k k a l megrakott karácsonyfa gyertyáinak meggyújtásával a „Mennyből az apgyal" hangjai mellett vezették be. Pompásan megrakott tea-asztalok mellett folyt tovább a kedélyes eszmecsere a késő esti órákig. Az ajándékok gazdagsága elsősorban a K ö r nemesszivíí, áldozatkész háziasszonyainak : dr. K r a j n y á k Gáborné, Fejéregyházy Valérné, dr. P a p p Emiiné, dr. Szalontay Elekné, Sándor Jánosné, F a r k a s Gyulánénak és nem csekély mértékben a „Sarolta" leányszakosztály agilis hölgyeinek, élükön Munkácsy Piroska elnöknőnek, továbbá Vrabely Ágota, Ábrahám lka és Nusi, Ihnát Márta, Balogh Magda, G a r b e r a Klára, Márta és Ila és Molnár Klárának köszönhető.
Bent anyjuk mellé húzódva, riadt némaságban ülnek az apróságok, fel-fel figyelnek anyjuk hangosabb fohászkodására, vagy a vihar vad sikoltozására. — Jézusom segítsd meg, hozd haza nekünk — könyörgött az anya s ebben a pillanatban kopogtak. — Itt a Jézuska . . . — néztek, össze a gyerekek. Apjuk támolygott be az ajtón, kezében a jeges karácsonyfával. . . . A Jézuska, igen, itt volt. Elhozta őt haza s a gyerekeknek a karácsonyfát. A Kisded, aki ma született . . .
A budai gör, kat. Oltáregyesület karácsonyi ünnepélye.
*
Folyó hó 22-én nagyszabású karácsonyi szeretetünnepélyt rendezett a budai görögkatolikus Oltáregyesület agilis vezetősége a Katolikus Kör helyiségében. A z ünnepélyen Buda egész görögkatolikussága megjelent. Ott voltak összes előkelőségeink családtagjaikkal, de ott voltak összes szegényeink, akiket e napon az egyházközség Balogh Bálint esperes parochus, a fáradhatatlanul dolgozó felesége, dr. Csopey Dénesné, dr. Rózsa * Zsigmondné, Medvigy Istvánné, dr. dorogi S a kemence melegénél, szegényes, de min- F a r k a s Á k o s n é , dr, Simon Lászlóné, Ábradent megértő és boldogító karácsonyfa alatt hám A n d r á s n é , Babilya Margit, Riskó egy békés, boldog család dicsérte a Jézust, Alexandra, Á b r a h á m Júlia és A n n a és a ki ma született. . . A boldogságuk igen nagy többi szociális érzéstől áthatott tagja az Olvolt, mert Jánoska volt a leghangosabb, Já- táregyletnek — e napon megajándékozott noska, a csenevész, hallgatag, ártatlan bá- cipő, felső, alsóruha, élelmiszer s egyéb adorányka . . . mányokkal, Közel másfélszáz család részeS mindnyájan örültek, mert megszületett a sült igen tetemes segítségben, ugy hogy egyKisded Jézus, megszületett a Megváltó , . . egy család körülbelül 20 P segítséget kapott. Dicsőség legyen Menyben az Istennek, bé- Nagy eredménye ez az alig egy éves fiatal kesség földön a jóakaratú embernek . . . egyházközségnek. Nagy Zoltán. A szeretetadományok kiosztását szépen sikerült ünnepély előzte meg, amelynek dr. Csopey Dénesné, az OltárTagavató karácsonyfaünnepély programmján egylet elnöknője mondott k e d v e s szavakkal a Vasvári Pál Körben. megnyitó beszédet. Majd Gömöry Oszkár elemista szavalta el ügyesen Babilya Margit A magyar görögkatolikus egyetemi és fő- tanárnő alkalmi költeményét. Ezután Koniskolai hallgatók „Vasvári Pál köre" folyó czag Vilmos igazgató-tanító vezetése alatt a évi december hó 8-án a görögkatolikus plé- gyermekkórus énekelt karácsonyi énekeket bánia tanácstermében tartotta ezévi tagavató s a régi, kedves énekeink karácsonyi melegkarácsonyfaünnepélyét. séget loptak be a jelenlévők szívébe. A z ünnepséget, amely minden esztendőDr. Rózsa Zsigmondné, a Karitász Hölgyben a kör életének egyik legfontosabb esebizottság elnöke olvasott fel epizódokat Bach, ménye, reggel kilenc ó r a k o r ünnepi szentHándl, Haydn, Mozart, Bethoven, Liszt élemise vezette be, amelven a tagok a szent téből és fejtegette a zene hatását a lélek áldozáshoz járultak. nemes érzéseire. Majd Szemerszky Myron Délután fél hat órai kezdettel, Leviczky* hittanár mondott gondolatokban gazdag beBéla ifj. elnök nyitotta meg az ünnepséget. szédet a szeretetről, mely a szegénység könyÜdvözölte a megjelent patrónusokat és ne- nyeinek legalkalmasabb letörlője. messzivű patrónákat. akik nemes adomáEzután G ö r b e Gizella és Gyikora Éva, nyaikkal hozzájárultak az ünnepség emelémajd Szilágyi Erzsébet növendékek szavalséhez; majd méltatta a szeretet ünnepének tak kedvesen. Szilassy Gyula szinmüvész e magasztos megnyilvánulását, amely külöpedig hatásos karácsonyi életképet rendezett nösképpen domborítja ki a Vasvári Pál kör s utána Balogh Bálint esperes p a r o c h u s messzi vidének íttartózkodó tagjaínak testmondott záróbeszédet, megköszönve az olvéri, családi együttlétét, ennek az ünnepi táregylet és karitatív hölgybizottság fáradestnek keretében. Örömmel jelenti be, hogy hatatlan munkáját, további munkára szólitva az idén 23 uj taggal gyarapodott a VPK. fel mindenkit. lelkes tábora, Ezután Sándor Edit „Sarolta" A beszéd után történt a szeretetcsomagok leányszakosztály-tag Schumann-dalokat adott kiosztása, ami nagy boldogságot okozott a elő. Zongorán Ladomérszky Tamás, a kör megajándékozottak, de különösen a kicsiillusztris zeneköltő tagja kisérte. nyek körében, akik megtöltötték a termet. „Karácsonyi gondolatok" címmel Pávay Kívánunk minden egyházközségnek igen István hittud. halig, tag mélyérzésű szavakkedves és gazdag karácsonyt. kal fejtette ki az est jelentőségét; majd utána Király Sándor zeneak. halig, tag ma- F ő s z e r k e s z t ő üzeni: gasivelésű tenorjával Puccini és Verdi operaSok kedves és értékes írás kimaradt e karácsonyi áriákat adott elő. A hallgatóság tetszésnyil- számunkból, szerzőik bocsánatát kérjük érette. Hiába, vánítását Kacsóh Pongrác: „Rákóczi meg- gondolataink, mondanivalóink sokasága mellett szegétérése" cimű dalával küszönte meg. Zongo- nyek vagyunk mi, kicsi lapnak szerkesztői. De még mindig jobb, mintha megfordítva lenne. Boldog ünneperán Karsay J á n o s zmfh. kisérte. ket kívánunk írótársainknak és olvasóinknak. A lapunP a p p Margit szavalata következett, majd kat pedig becsüljétek még, mert annak minden betűje a dr. K r a j n y á k Gábor tb. k a n o n o k igazgató- ti filléreitekből és a ti gondolataitokból kerül ki.
