Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015.
Szűcs Józsefné
Családi kedvezmény 2015. • A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és havonta - egy és két eltartott esetén 62 500 forint - három és több eltartott esetén 206 250 forint • 2015. január elsejétől jogosultnak minősül a családi pótlékra jogosult magánszemély családi pótlékra nem jogosult, vele közös háztartásban élő házastársa is. Ez alapján a nevelőszülő és a gyám közös háztartásban élő házastársa is jogosultként veheti igénybe a családi kedvezményt.
Családi kedvezmény 2015. • A 2015. január 1-jétől hatályos törvény adóelőlegnyilatkozatokra vonatkozó rendelkezése kiegészült azzal, hogy a rendszeres jövedelmet juttató kifizetőnek is lehet családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot tenni. Így rendelkezik a 2015. évtől hatályos Tbj. is a családi járulékkedvezmény vonatkozásában. • A 2015. évi adóbevallásban, munkáltatói elszámolásban kötelező lesz feltüntetni az eltartottak adóazonosító jelét.
Családi kedvezmény 2016. évtől • Egy, illetve három vagy több eltartott esetén nem változik a családi kedvezmény mértéke. • Két eltartott esetén a családi kedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként és havonta 2016. évben: 78 125 Ft 2017. évben: 93 750 Ft 2018. évben: 109 375 Ft 2019. évben: 125 000 Ft • A 2015. december 31-ét követően megtett adóelőlegnyilatkozatokon kötelező lesz feltüntetni az eltartottak adóazonosító jelét!!!
Első házasok kedvezménye • 2014. december 31-ét követő házasságkötés esetén, ha legalább az egyikük az első házasságát köti, a házasságkötést követő hónaptól kezdődően jogosultsági hónaponként együttesen 31 250 forint adóalapcsökkentő kedvezményt érvényesíthetnek a házastársak. • A kedvezmény legfeljebb 24 hónapig érvényesíthető, utoljára abban a hónapban, amelyet követően magzatra vagy gyermekre tekintettel családi kedvezményre lesznek jogosultak. Ebből a szempontból a nevelt gyermeket nem kell figyelembe venni. • A kedvezmény igénybevételének nem akadálya, ha a házasság megkötésekor a házastársak bármelyike már jogosult családi kedvezményre.
Első házasok kedvezménye • Az első házasok kedvezménye sorrendben megelőzi a családi kedvezményt. A kedvezmény az összeg megosztásával érvényesíthető. Megosztásnak minősül az is, ha a kedvezményt csak a házastársak egyike veszi igénybe. • A kedvezmény a házastársak nyilatkozata alapján már az adóelőleg levonásánál figyelembe vehető. A kedvezményt az adóelőleg megállapítására kötelezett magánszemély is érvényesítheti. • A bevallásban, munkáltatói elszámolásban a kedvezmény érvényesítése független attól, hogy az adóelőlegnél melyiküknél vették figyelembe, az érvényesítés feltétele a közösen tett nyilatkozat.
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat • Rendelkezési jogosultság: a 2013. december 31-ét követően belföldi vagy más EGT- államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek) után • A szerződésnek négy – a biztosító teljesítését kiváltó – kockázati elemet kell tartalmaznia: nyugdíjba vonulás, nyugdíjkorhatár elérése, haláleset, legalább 40%-os egészségkárosodás (ha még nem következett be). Más kockázati esemény nem lehet a szerződésben. • A biztosítás kedvezményezettje a szerződés egész tartama alatt – a biztosított halálát kivéve – csak a biztosított lehet.
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat • A szerződési ajánlat aláírásának napjától legalább 10 éves felhalmozási idő szükséges, kivéve, ha az egészségkárosodás vagy a biztosított halála bekövetkezik • Járadékszolgáltatás esetén a szerződés létrejöttétől számítva legalább a 10. év végéig (a biztosított haláláig) kell a járadékfizetést teljesíteni. (pl. ha a 8. évben lesz nyugdíjas, két évig legalább fizetni kell) • A havonta 10 ezer forintot el nem érő járadék a 10. év letelte előtt egy összegben is teljesíthető.
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat • Rendelkezés alapjául szolgáló összeg: a szerződő vagy más kifizetőnek nem minősülő személy által befizetett díj, és az összevont adóalap részeként adóköteles díj • Nem számítható be a rendelkezési alapba: a kiegészítő biztosítás díja, és az alapbiztosítás kockázati díjrésze, ha az meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át • Nem forintban fizetett díj esetén a rendelkezés alapjául szolgáló összeget az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, a devizaárfolyam-lapon nem szereplő pénznem esetén az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell átszámolni már a 2014-es adóévre is.
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat • A kedvezmény mértéke 20%, de legfeljebb 130 000 Ft. Ha a rendelkező magánszemély önkéntes kölcsönös pénztári tag és NYESZ-R számlával is rendelkezik, együttesen legfeljebb 280 ezer Ft átutalását kérheti. • Belföldi, külföldi biztosító igazolása • A rendelkezési jogosultság az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján áll fenn. Nem minősül nyugdíjszolgáltatásnak az egészségkárosodás miatti részteljesítés. • Több nyugdíjbiztosítás esetén: a rendelkezett összeg kiutalása a befizetéssel érintett egyes szerződésekre – a díj befizetéssel arányosan – történik.
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat • A rendelkező nyilatkozat megtételére az a magánszemély jogosult, aki nyilatkozattétel időpontjában rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel. • Nyilatkozatot tehet továbbá az a magánszemély is, aki a a nyilatkozattétel időpontjában a következő okok miatt nem rendelkezik már ilyen szerződéssel: - a szerződésben egy másik személy lépett a helyébe, (és visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem volt) - a szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt szűnt meg - a szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (pl. a biztosító felszámolása miatt) szűnt meg.
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat Ha a nyilatkozat teljesítésekor a magánszemély már nem szerződője a biztosításnak: • és a helyébe egy másik személy lép, akkor a biztosító jóváírja a szerződésen az átutalt összeget, feltéve, hogy nem keletkezett visszafizetési kötelezettség, • nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnés esetén a biztosított magánszemélynek (örökösének) átutalja • más esetekben az adóhatóságnak visszautalja; Az adóhatóság – kérelem alapján – a magánszemélynek kiutalja, ha bizonyított, hogy a magánszemélynek fel nem róható okból szűnt meg a szerződés (felszámolás)
Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat • Ha a biztosítás nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy a szerződés módosítása miatt már nem minősül nyugdíjbiztosításnak, akkor az adóból átutalt összeget 20%-kal növelten vissza kell fizetni. • 2015. évtől fennáll a visszafizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor, függetlenül attól, hogy a szerződés megszűnik-e vagy sem. Az aktuális szerződőnek a korábbi szerződők rendelkezései alapján kiutalt összegeket is vissza kell fizetnie. • A visszafizetendő összeget a biztosító állapítja meg és vonja le. Ha kifizető vagy elegendő fedezet hiányában a levonás nem lehetséges, akkor azt a bevallási határidőig a magánszemélynek kell megfizetni.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások • 2015. évben az egyes meghatározott juttatások és a béren kívüli juttatások esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese az adóalap, és 16% az szja mértéke. • Az eho alapja azonos az adóalappal. Az egyes meghatározott juttatások után 27%, béren kívüli juttatás után 14% az eho. • 2015. évtől a SZÉP kártyára utalt összegek kivételével a béren kívüli juttatások együttes összegének 200 ezer Ft-ot ( éves keretösszeg) meghaladó része egyes meghatározott juttatásnak minősül. • A 200 ezer forintos keretösszeg 450 ezer forintig (rekreációs keret) kiegészíthető kizárólag SZÉP kártyára utalt juttatással.
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások • Ha a munkavállaló SZÉP kártya juttatást nem, csak más 200 ezer forintot meg nem haladó béren kívüli juttatást kap, akkor a közteher mértéke 16+14% • Ha kizárólag SZÉP kártya formájában kap 450 ezer forint értékű juttatást, akkor is 16+14% a közteher mértéke • Ha 250 ezer forint értékű SZÉP kártya juttatást és 200 ezer forint értékű más béren kívüli juttatást kap, akkor a közteher mértéke ugyancsak 16+14% • Ha a 450 ezer forint értékű SZÉP kártya juttatás mellett más 200 ezer forint értékű béren kívüli juttatást is kap a munkavállaló, akkor az összesen 650 ezer forintos juttatásból 200 ezer forint a rekreációs keretet meghaladó összeg, amely egyes meghatározott juttatásnak minősül
Béren kívüli és egyes meghatározott juttatások • A keretösszegek számításánál a munkavállaló juttatásaként kell számításba venni a rá tekintettel más magánszemélynek juttatott értéket is. • Ha a magánszemély munkaviszonya csak az adóév egy részében áll fenn, akkor a keretek arányos része tekinthető béren kívüli juttatásnak. Ha a magánszemély halála miatt szűnik meg a jogviszony, nincs arányosítás. • A juttatás egyedi értékhatárát, az éves keretösszeget, vagy a rekreációs keretet (a keretek arányos részét) meghaladóan adott juttatások után az szja-t és az ehot annak a hónapnak a kötelezettségeként kell bevallani, amelyben az értékhatár átlépése megtörtént.
Biztosításokkal kapcsolatos változások Teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítás (WL) • A kifizető által fizetett rendszeres díj a meghatározott feltételekkel jelenleg adómentes az 1.m. 6.9. pont szerint. (2015. évtől pontosítja a tv. a rendszeres díj fogalmát) • Az adómentes szabály 2018. január 1-től hatályát veszti. A kifizető által viselt rendszeres díj (akkor is, ha a szerződés 2018. előtti) a 70. § szerint lesz adóköteles. • A 2018. január 1-jét megelőzően kötött WL biztosításból származó jövedelem továbbra is egyéb jövedelem lesz. A 2017. december 31-ét követően kötött biztosításokból származó jövedelem viszont kamatjövedelemként adózik. • A módosítás a díjfizetéshez rendeli az adófizetést, és a szolgáltatás – ha elég idő telt el – nem adózik.
Biztosításokkal kapcsolatos változások • Szerződőváltás: nem keletkezik adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a más személy (kifizető) által kötött biztosítási szerződésben az eredeti szerződő helyébe lép függetlenül attól, hogy a korábban fizetett díjat megtéríti-e vagy sem. • Nem alkalmazható a fenti szabály kockázati biztosítás esetén, ha a biztosító teljesítésére eredetileg a szerződő kifizető volt jogosult, és a szerződőváltást követően a biztosított vagy más magánszemély válik jogosulttá, és a korábbi díjakat nem téríti meg.(9. § (3a) • Ilyen esetben a korábban befizetett díjak után azon a napon keletkezik – egyes meghatározott juttatás címén – adókötelezettség, amely napon a biztosító teljesítésére való jogosultságot a magánszemély megszerzi.
Kifizető által kötött felelősségbiztosítás • A 2014. március 15-től hatályos Ptk. 6:541. §-a szerint a jogi személy vezető tisztségviselője az e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek okozott kárért a jogi személlyel egyetemlegesen felel. • Az Szja tv. 4. § (2a) módosított rendelkezése szerint nem keletkezik bevétel a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának fizetésével. A rendelkezés bármely korábbi évre is alkalmazható!
Munkavállalói értékpapír-juttatási program (77/C. §) • A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20-áig köteles megküldeni az adóhatóságnak a program résztvevőinek kiadott tájékoztató másolatát. • A törvényszöveg pontosításával egyértelművé válik, hogy opciós programok esetében is évi 1 millió forint értékű értékpapír juttatható kedvezményesen. • Új előírások a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének esetére • Elismert programokra vonatkozó átmeneti rendelkezés (Szja tv. 84/Y. §) kiegészítése
Egyéni vállalkozókat érintő módosítások • A 2014-2020-ig tartó uniós költségvetési időszakra új állami támogatási szabályokat határozott meg az Európai Unió. Így a korábbi támogatásokat szabályozó rendeletek helyébe újak léptek. • Az új támogatások elnevezése, fogalma a 3. § 39-41. pontokban található meg. Ennek megfelelően módosulnak a kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozói adókedvezmény vonatkozásában a hivatkozások, illetve szabályok. [49/B. § (6) d) pont, 13. számú melléklet]
Egyéni vállalkozókat érintő módosítások • A jövedelem-(nyereség-) minimum a bevétel 2%-a. (A bevételt nem csökkenti az elábé+eladott közv.szolg.ért.) • A külföldi pénznemben keletkezett bevételt és kiadást az áfa alany egyéni vállalkozó azon az árfolyamon számolhatja át forintra, amelyen az adott ügyletben az áfa alap átszámítása történik. • Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után nem lehet értékcsökkenési leírást elszámolni. • Az alkalmazottakra kötött biztosítások közül csak az olyan személybiztosítás díja számolható el költségként, amelynek biztosítottja az alkalmazott, és a biztosító szolgáltatására nem az egyéni vállalkozó jogosult.
Egyéni vállalkozókat érintő módosítások • A 2015. évtől keletkezett veszteség elhatárolására csak az adóévet követő öt évben van lehetőség. • Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ig keletkezett veszteség a 2014.12.31-én hatályos szabályok szerint, utoljára 2025. évben számolható el. • Számla (nyugta) adási kötelezettség elmulasztása miatt az átalányadózásra való jogosultság a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
Őstermelőket érintő változások • Közös őstermelői igazolvány kiváltására a közös háztartásban élő családtagok jogosultak. • Közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége. • Családtag: az őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő is) • A 2015. évtől keletkezett veszteség elhatárolására csak az adóévet követő öt évben van lehetőség. Átmeneti rendelkezés alapján a 2014-ig keletkezett veszteséget a régi szabályok szerint, utoljára 2025. évben lehet elsz. • Ültetvény fogalma: a 2013. évi CXXII. Tv. szerint
Egyéb változások • A munkáltatónak minősül az iskolaszövetkezet által közvetített tanuló, hallgató fogadója az általa közvetlenül juttatott bevételek tekintetében. • Elektronikus úton is előállítható a kiküldetési rendelvény, ha annak adattartalma megfelel az előírásoknak, és a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabálynak is. • Osztaléknak minősül a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg. • Ha a külföldi előadóművész az 1/B. § alkalmazásával állapítja meg az adókötelezettségét, akkor a bevallási kötelezettségét a Magyarországról történő távozását megelőzően, vagy ha ennek a kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig teljesíti.
Egyéb változások • 2015. január 1-jétől akadálymentesítésre is adható adómentesen lakáscélú támogatás, illetve kölcsön. • Az adómentes termőföld-értékesítésnél az 5 és a 10 éves időszakok kezdő napjaként a birtokbaadás, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napját kell figyelembe venni. • 2015. évtől minden Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj adómentes. • Nem kell bevételként figyelembe venni a hitelintézetekről szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által megvásárolt követelés elengedett összegét.
Egyszerűsített foglalkoztatás • Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallani, ha a bevétel nem haladja meg a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha a foglalkoztatott részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (mentesített keretösszeg). • Ez a szabály 2014. évre is alkalmazható.
Kisadózó vállalkozások tételes adója • Az adóalanyiság választásának bejelentésekor a TAJ számot is be kell jelenteni. Főállású kisadózónál azt is, hogy a biztosítotti jogállása a bejelentéssel jön-e létre. • Ha az egyéni vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, és ezért nem kell a tételes adót megfizetnie, akkor ennek a bejelentését nem kell havonta megismételnie. • 2015. évtől nem negyedévente, hanem a naptári év utolsó napján vizsgálja az adóhatóság a 100 ezer Ft-ot elérő adótartozást. • Ha a kisadózó azért nem minősül főállásúnak, mert máshol munkaviszonyban áll, vagy főállású társas vállalkozó, és a bevételének az 50%-a nem attól a cégtől származik, ahol biztosított, akkor a feltételezett munkaviszony vélelme megdőltnek tekinthető.
Cégautóadó • 2015. január 1-jétől az állam tulajdonában lévő, hatósági nyilvántartásba vett szgk. esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a jármű vagyonkezelői jogával rendelkezik. Ha használati jog is fennáll, akkor az adó alanya a használó. • Mentes a cégautóadó alól a magyar állam által öröklés útján megszerzett szgk. mindaddig, amíg a vagyonkezelői vagy használati jogot más személynek vagy szervezetnek nem adják át. • Az öröklés útján megszerzett szgk. után a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni az adókötelezettséget. • Az adó alól mentes szgk.ról nem kell bevallást adni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!
