Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2008

Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA

2008.

Jelen tanulmány - jóváhagyását követően - a „Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terv” mellékletét képezi

1

Tartalomjegyzék

2

1. BEVEZETÉS 1.1.Törvényi háttér A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási -nevelési folyamatokban határozza meg az egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség szempontjait: 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, 3

b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő Fontosabb fogalmak •

Közvetlen hátrányos megkülönböztetés: az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt tulajdonsága miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

•

Közvetett hátrányos megkülönböztetés: az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely az előző pontban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz.

•

Jogellenes elkülönítés: az a magatartás, amely meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. Ez a rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

•

Települési esélyegyenlőségi program - a Programban meghatározott célokkal összhangban - az önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és 4

meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzati esélyegyenlőségi program tartalmazza különösen a helyi közügyekkel és a települési önkormányzat által ellátott feladatokkal kapcsolatos célokat, megvalósításuk forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését. •

A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata: A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok.

•

Esélyek javítása, kiegyenlítése: Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket.

•

Szolgáltatási kötelezettségek: A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: Minél nagyobb számban kapjanak információt szolgáltatásairól, Minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásaiból és más tevékenységéből, Versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák , személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak

•

Esélyegyenlőség érvényesítése: Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet.

. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény tehát meghatározza azokat az esélyegyenlőséggel kapcsolatos fogalmakat, és szempontokat, melyek alapját képezik a Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlő hozzáférést a minőségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A szegregációt eredményező struktúrák lebontásának és az integrált nevelés sikeres megvalósításának egyik kulcsfontosságú tényezője a társadalmi érzékenység felkeltése és pozitív attitűd kialakítása. A társadalmi érzékenység, a hátrányos helyzetű gyerekek diszkriminációmentes oktatása érdekében a támogató helyi társadalmi környezet kialakítása, illetve az integrációs oktatás segítését növelő tervek kidolgozása és megvalósítása, valamint az oktatási diszkriminációval és a törvénysértő magatartással szembeni fellépés a helyi döntéshozók, a fenntartók képviselői és a pedagógus szakemberek közös felelőssége. Csak a helyi döntéshozók érdekeltsége és elköteleződése biztosíthatja az esélyegyenlőségi tervek

5

megvalósításának eredményességét, ezért fontos a szélesebb körű támogató attitűd kialakítása, a figyelem ráirányítása a program célcsoportjának helyzetére, problémáira. Az integrált oktatás megvalósítása, s vele a társadalmi kirekesztődés fokozatos megszüntetése - hasonlóan minden közoktatást érintő átalakuláshoz - csak az óvodákban, iskolákban történhet. Ezt a célkitűzést támasztja alá a 2007-ben készült OECD-jelentés is „Ne legyen több iskolai kudarc!”1 címmel. A fenti jelentés az oktatási esélyegyenlőséget az alábbiak szerint határozza meg:  Igazságosság , amely annak biztosítását jelenti, hogy a személyes és társadalmi körülmények(pl. nem, etnikai származás) ne jelentsenek akadályt az oktatási lehetőségek kihasználásában.  Befogadás, amely azt jelenti, hogy mindenki számára biztosított az oktatás alapvető szintje.(pl. hogy mindenki képes legyen olvasni, írni, egyszerű számításokat elvégezni.) A dokumentum megindokolja továbbá az esélyegyenlőség fontosságát az oktatásban:  Az igazságos és befogadó oktatás az egyik leghatásosabb eszköz a társadalom egyenlőbbé és méltányosabbá tételére.  Nagy az oktatás haszna. A jobb iskolázottsággal általában magasabb jövedelem, jobb egészség, hosszabb élet, sikeresebb családi élet és állampolgári részvétel jár együtt.  Az oktatási kudarc hosszú távú társadalmi és pénzügyi költségei magasak.  Az oktatási esélyegyenlőség erősíti a társadalmi összetartozást és bizalmat, alapvető eszköz a migránsok és kisebbségek problémáinak kezelésében. A két dimenzió igazságosság és befogadás szorosan kapcsolódik: az iskolai kudarc kezelése segít leküzdeni a társadalmi hátrányokat, amelyek gyakran okoznak iskolai kudarcot. A fenti megállapításból is kiderül, hogy az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető fogalmak, egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Előmozdítása aktív cselekedet, eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. Ennek szellemében mind a fenntartók, mind a közoktatási intézmények fogadókészségét fejleszteni kell, és biztosítani a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a társadalmi szolidaritást. Az OECD jelentés ajánlása „Tíz lépés az oktatási esélyegyenlőség felé”: Az oktatási rendszer felépítésének szabályozása 1. Korlátozni kell a tanulók korai besorolását elágazó tanulási utakra, és később kerüljön sor a tudás szerinti kiválasztásra. 2. Az iskolák közötti választási lehetőséget úgy kell szabályozni, hogy az kevésbé jelentsen kockázatot az esélyegyenlőség megvalósulására. 3. A középfokú oktatásban legyenek vonzó választási lehetőségek, szűnjenek meg a zsákutcák, és megelőzéssel legyen elkerülhető a lemorzsolódás. 4. Legyen második esély a tanulmányok folytatására, az oktatás hasznából való részesülésre. 1

„Ne legyen több iskolai kudarc”! Tíz lépés az oktatási egyenlőség felé” OECD- jelentés 2007. OKM összefoglaló

6

Az iskolai és iskolán kívüli gyakorlat befolyásolása 5. Kidolgozott, rendszeres segítséget kapjanak az iskolában lemaradók, és csökkenjen az évismétlés. 6. Erősödjön a kapcsolat az iskola és az otthon között, kapjanak támogatást a hátrányos helyzetű szülők gyermekeik tanulásának segítésében. 7. Megfelelő válaszok szülessenek a különbözőségből adódó kihívásokra, és biztosítva legyen a migránsok és a kisebbségek sikeres befogadása a normál oktatásba. Erőforrás-elosztás rendszerének befolyásolása 8. Az oktatási rendszer mindenki számára biztosítson jó oktatást, kapjon elsőbbséget a kisgyermekkori ellátás és az alapfokú iskolázás. 9. Célzott erőforrások irányuljanak a leginkább rászoruló tanulókra, hogy a szegényebb közösségek legalább olyan szintű ellátást kapjanak, mint a jómódúak, a nehéz helyzetű iskolák pedig támogatásban részesüljenek. 10. Az országok tűzzenek ki konkrét célokat az esélyegyenlőség javítása érdekében, különösen az alacsony iskolai végzettség és a lemorzsolódás orvoslása céljával. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 85.§ (4) bekezdés alapján az önkormányzatoknak, társulásoknak intézkedési tervet kell készíteni a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségének biztosítása érdekében. Az intézkedési tervben az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók és a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók oktatási helyzetére a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendő szempont az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulásban a diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Amennyiben a vizsgált esélyegyenlőségi területen az érintett településen, vagy intézményben hiányosságok vannak (melyek az esetek többségében az egyenlő bánásmód törvényt sértő gyakorlat folytatását, illetve törvénysértő állapotok fenntartásában való közreműködést jelentenek), megfelelő korrekciós eljárásokat, beavatkozásokat kell tervezni és azok megvalósítását minden eszközzel elősegíteni. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind azonos településen működő, azonos típusú intézmények között 15%, mind azok tagiskolái, feladat-ellátási helyei között, mind az intézményeken belül, az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. 1.2. A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és a program célja 1.2.1. Esélyegyenlőség a közoktatásban Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63.§-a szerinti települési/társulási esélyegyenlőségi program elemzi a településen/társulásban élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi intézkedési tervvel különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönözni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű ta-

7

nulók és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzetére a beruházásokban, fejlesztésekben, a közoktatási intézményekben. Kiemelten fontos az érintett intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e a kistérségi társulás területén a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen növeli a szervezet versenyképességét Az esélyegyenlőség biztosítása a legtöbb esetben nem jár többletköltséggel: csupán szemléletváltást, rugalmasságot, nagyobb figyelmet igényel a szervezet vezetősége, illetve alkalmazottjai részéről, és szorosan kapcsolódik az önkormányzati törvényben foglaltak végrehajtásához. 1.2.2. A program célja A Közoktatási Esélyegyenlőségi Program alapvető célja, hogy a társulás intézményei elősegítsék a társadalmi integrációt, reintegrációt és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzniünk az esélyteremtést, a támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a társulás intézményeiben tanuló, szolgáltatást igénybevevő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. A fenti törvényi háttér szellemében a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás a következőkben dolgozza ki Közoktatási Esélyegyenlőségi Programját, vállalva, hogy az elkészült és elfogadott dokumentumot összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel, az önkormányzati minőségirányítási programmal, valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumaikkal. 1.2.3. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek az alábbiak:  esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;  a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akinek fő feladatai: o a program megvalósításának koordinálása, o a program végrehajtásának nyomon követése, o az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;  az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása;  az esélyegyenlőségi terv megvalósításában érintett intézményvezetők tájékoztatása, felkészítése a megvalósításra;  az egyenlő bánásmód elvét sértő információk beszerzésének módszereinek kidolgozása; 8

     

 

befogadó és toleráns légkör optimális kialakítása és fenntartása az intézményekben; akcióterv készítése a helyzetelemzés által feltárt problémákra, hiányosságokra; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása; az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba garantáltan be kell építeni és a működés során érvényesíteni az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségeket és a program célkitűzéseit; folyamatos korrekciós tevékenységek biztosítása a monitoring vizsgálatokkal összhangban. A monitoring vizsgálatokra évente sort kell keríteni. az eredmények nyilvánosságra hozásakor maximálisan érvényesíteni kell a személyes adatok védelmét; a végrehajtásról évente tájékoztatni kell a település döntéshozóit. Az értékelést az intézményi önértékelés és egyéb információk, illetve az akciótervben meghatározott indikátorok teljesülése alapján kell elvégezni.

9

2. HELYZETELEMZÉS 2.1. A Szekszárd –tolnai kistérség bemutatása 2.1.1.Földrajzi elhelyezkedés2 A Szekszárd-tolnai kistérség a Dél-dunántúli régióban Tolna megye déli részén fekszik. A megye 5 kistérsége közül a legnagyobb területű: 1028 km². A kistérség központi szerepet tölt be a megye életében. Ezt a funkciót erősíti Szekszárd, mely kistérségi központ és megyeszékhely is egyben.

3

A kistérség elhelyezkedése Tolna megyében

A domborzatilag alapvetően két – síksági és dombsági – részre tagolódó kistérség természetföldrajzi adottságai a mezőgazdaság számára kedvezőek. A kistérség települései 5 természetföldrajzi mikrorégióhoz kapcsolódnak, melyek közül kettő dombsági (Szekszárdi-dombság, Tolnai-Hegyhát), három alföldi (Dél-Mezőföld, Tolnai Sárköz, Sárvíz-völgy) morfológiai típust képvisel. A kistérség településkapcsolatai alapján 4 mikrotérségre és Szekszárd Megyei Jogú Városra osztható. A mikrotérséghez tartozó települések (központ) Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Pörböly Várdomb Decs Őcsény Sárpilis

Mikrotérség neve

Dél-Tolna mikrotérség

Sárközi mikrotérség

2

In: Tolna megye társadalmi-gazdasági helyzete az ezredfordulón KSH Tolna Megyei Igazgatósága , 2004. 3 In: Tolna megye társadalmi-gazdasági helyzete az ezredfordulón KSH Tolna Megyei Igazgatósága , 2004.

10

Szálka Sióagárd Harc Kéty Felsőnána Medina Murga Kistormás Kölesd Zomba Bogyiszló Fadd Fácánkert Szedres Tengelic Tolna

Zomba és Térsége

Tolnai mikrotérség

2.1.2. Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás települései A Társulást 26 önkormányzat alkotja, melyek között Szekszárd Megyei Jogú Város mellett Tolna és Bátaszék városok a tagjai. A községek népesség szerinti megoszlása: az 500 fő lakosnál kisebb népességű települések száma kettő, az 500-1000 lakos közötti településeké tíz, az 1000-2000 lakos közötti település négy, a 2000-5000 lakos közötti település hét A települések népességszám szerinti megoszlása A lakosság száma Település 500 fő alatti SZEKSZÁRD BÁTASZÉK TOLNA DECS FADD ALSÓNÁNA ALSÓNYÉK BÁTA BOGYISZLÓ FÁCÁNKERT FELSŐNÁNA HARC KÉTY KISTORMÁS KÖLESD MEDINA MURGA ŐCSÉNY PÖRBÖLY SÁRPILIS SIÓAGÁRD

500-1000 fő

1000-2000 fő

2000-5000 fő X X X X X

X X X X X X X X X X X X X X X X

11

SZÁLKA SZEDRES TENGELIC VÁRDOMB ZOMBA

X X X X X

2.2. S. Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás jellemzői, a társulás területén élők számára elérhető közszolgáltatások 2.2.1. Demográfia A kistérség demográfiai helyzete A kistérség nemcsak a megye legnagyobb területű kistérsége, hanem a legmagasabb népességszámú is. A népesség számát a csökkenő születések száma, a magas halandóság és a lakosság vándorlásának hatásai alakítják: kistérségnek 2004-ben még 90 496 lakosa volt, ami 2007-ben már csak 89 076 fő.

Lakosságszám alakulása a Szekszárd-tolnai kistérségben 1997-2007. 93000 92000 91000

92653 91897 91167 90497

90000

89515

89000

Lakosságszám

89076

88000 87000 1997. 2000. 2002. 2004. 2006. 2007.

A lakosság

száma a jelenlegi adatok alapján 2008-ra tovább csökkent. A lakosság korcsoportok szerinti összetétele az általános tendenciának -elöregedő társadalom-megfelelően alakul.

12

A lakosság életkori megoszlása településenként 2008-ban település

Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Fácánkert Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Murga Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb Zomba összesen

lakó-népesség száma

állandó népesség száma

0-2 évesek száma

3-5 évesek száma

6-14 évesek száma

15-18 évesek száma

népesség-szám változása 1990-2008 (- / +)

780 796 1873 7014 2335 4231 4442 731 687 932 738 364 1589 n.a. 89 2616 590 706 1334 588 2400 35275 2525 11950 1328 2268 88181

776 815 n.a. 6965 2335 4313 4477 731 694 951 749 363 1589 846 89 2571 590 n.a. 1337 604 2421 35040 2526 12056 1270 2308 86416

20 13 45 160 70 120 150 19 20 20 5 4 53 28 2 39 16 30 40 17 63 914 42 314 28 52 2284

27 32 49 164 76 129 145 20 21 24 18 11 52 23 2 73 20 17 39 12 54 846 38 298 25 68 2283

80 84 178 598 237 398 387 68 77 111 56 43 170 66 2 257 52 79 96 64 245 3087 235 1013 120 221 8024

41 35 98 355 113 252 253 30 36 77 49 20 82 59 4 134 26 46 58 26 126 1617 111 631 71 127 4477

-15 -35 -330 -37 -171 +221 0 -86 -48 +260 -125 -50 -10 +128 -39 +50 n.a. +44 -132 -2228 -204 +304 +287 -122 -2338

A természetes fogyás tekintetében a térség egyenlege – 2338 fő. A 26 településből 19 településen csökkent a lakosság száma, összesen 3632 fővel. A lakónépesség száma 7 településen növekedett összesen 1294 fővel. A népességszám növekvő tendenciát mutat az alábbi településeken: Decs (+221), Harc (+260), Őcsény( +128) Sárpilis (+50), Szálka (+44), Tolna (+304) és Várdomb (+287). Csökkent a lakónépesség száma 19 településen. A fogyó népesség mellett komoly probléma a népesség elöregedése, amely a térség versenyképességének, fenntartható fejlődésének gátja lehet. A kistérség lakosságának közel 21 %-a 60 év feletti. Az elöregedett településeken magas a 60 év feletti lakosság száma. Nem kedvező a helyzet a 15 év alatti korosztály esetében, arányuk a település összlakosságához viszonyítva sehol sem érik el a 20%-ot. Kistérségünkben a 15 év alattiak száma 12 591 fő, (14,6 %) aránya rosszabb a megyei arányhoz (17,03 %) képest.

13

2.2.2. Népességvándorlás Bevándorlás a településekre A bevándorlás jellemzői település

Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Fácánkert Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Murga Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb Zomba átlag

Távolabbi Közeli tele- Közeli váTávolabbi MegyeszéktelepülésekBudapestről Külföldről pülések-ről rosból városokból helyről ről 1 3 2 4 2 5 4 2 2 4 2 1 1 2 2 3 3 1 3 3 3 4 2 4 1 3 2,58

2 1 2 4 2 1 3 2 1 4 1 1 1 4 2 4 2 1 5 3 3 3 2 5 1 1 2,35

1 1 2 3 1 1 2 1 1 2 1 1 1 4 1 2 1 1 2 2 3 3 2 3 1 1 1,69

1 1 2 3 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 3 2 3 1 1 1,46

2 1 2 2 1 5 2 1 1 4 1 1 1 3 1 3 1 1 5 3 3 2 3 5 5 1 2,31

1 1 2 2 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 1 1 1,23

1 1 2 3 1 1 2 1 1 2 1 1 1 3 1 2 1 1 1 3 1 1 2 1 1 1 1,42

1=Egyáltalán nem jellemző, 2=Kismértékben jellemző, 3=Általában jellemző, 4=Jellemző, 5=Nagy mértékben jellemző

Elvándorlás a településekről Az elvándorlás jellemzői település

Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Bogyiszló Decs

Távolabbi Közeli tele- Közeli váTávolabbi Megyeszéktelepülésekpülések-re rosba városoba helyre re 2 3 2 2 2 1

2 2 2 4 5 1

1 2 2 3 1 1

1 1 2 3 2 5

14

2 2 2 4 1 5

Budapeste

Külföldre

1 1 2 2 1 1

1 1 1 2 2 2

Fadd Fácánkert Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Murga Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb Zomba átlag

3 2 2 4 1 5 3 3 2 2 3 1 4 2 2 3 2 3 1 2 2,38

3 2 3 4 1 1 2 1 2 3 2 1 5 2 2 3 2 5 1 3 2,46

3 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 3 1 2 2 2 3 1 1 1,62

3 1 2 2 1 1 1 1 1 2 1 1 3 1 2 3 2 3 1 1 1,81

2 2 3 4 1 5 3 4 1 3 1 1 4 2 4 3 3 5 1 3 2,73

2 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 2 1 4 2 4 1 1 1,54

1 1 2 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1,27

1=Egyáltalán nem jellemző, 2=Kismértékben jellemző, 3=Általában jellemző, 4=Jellemző, 5=Nagy mértékben jellemző

A kistérség településeire való bevándorlás /elvándorlás mértéke között nem mutatható ki lényeges különbség. Az 1-5-ig terjedő. értékelési skálán a legmagasabb aránybanértékben (2,5) a közeli települések közötti a népességmozgás. Ugyanez az arány mutatható ki a települések között az elvándorlás mértékének vizsgálatakor is. A népességmozgás iránya az elvándorlás és a bevándorlás tekintetében egyaránt leginkább a megyeszékhely felé jellemző. Más nagyobb településre, illetve a fővárosba / ból való költözés azonos mértékben jellemző a térség lakosságára, kivéve Szekszárd megyeszékhelyet és Tolna városát. (Mindkét településen az értékelés: 4 pont) Összességében kimondható, hogy a térségben a lakónépesség számának változását a migrációs folyamatok lényegesen nem befolyásolják.

2.2.3. Szociális helyzet4 A szekszárdi kistérségben lakó foglalkoztatottak nagy többségének helyben, a kistérségen belül van a munkahelye. A foglalkoztatók nagyobb része a megyeszékhelyen összpontosul. A kistérség munkavállalói korú népessége a teljes népesség 66,7 %-a, a gazdaságilag aktívak népességen belüli aránya jelenleg 44 %, ami az elmúlt évekhez kismértékű növekedést jelent. Kistérségi szinten a munkanélküliségi ráta az utolsó öt évben csökkent, ám még mindig az országos rátánál magasabb az értéke.

4

Szekszárd-Tolnai Kistérség Közoktatási Fejlesztési Terve 2008-2013

15

A munkanélküliségi ráta alakulása a kistérségben5

Sze k s zárdi Kis té rs é g 9,5% Tolna m e gye 10,4% Ors zágos 9,1%

8,0%

8,5%

9,0%

9,5%

10,0%

10,5%

Néhány település esetében tovább nőtt, ill. stagnált a magas munkanélküliségi arány, így magas Bogyiszlón, Fácánkerten, Faddon, Kölesden, Medinán, Murgán és Sárpilisen. A regisztrált munkanélküliek gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya Szekszárdon 7,2 %, Tolnán 11,2 %, Bátaszéken pedig 9,6 %. Kiugróan magas ez a mutató Bátán (29,5 %), Murgán (32,1 %) és Sárpilisen (18,6%). 14,0%

12,0%

12,0%

10,3%

9,5%

10,0% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 2005

2006

2007

. Annak ellenére, hogy kistérségünk a megye kistérségei közül az alacsony munkanélküliséggel rendelkező kistérségek közé tartozik, a munkanélküliségi ráta a megyei rátánál is magasabb Az alábbi táblázat az adatszolgáltatás időszakában a munkanélküli járadékban részesülők számát , illetve a 2008-ban rendszeres szociális segélyben részesülők számát mutatja. Összességében a kistérségben a 4180 fő munkanélküli közül 1585 fő a tartósan munkanélküli. Rendszeres szociális segélyben a 1847 fő részesül, a kistérség lakónépességének 2%-a. Legmagasabb az arány Báta (8%) , Fadd ( 3,8%) és Kéty ( 3,7%) településeken. Szociális helyzet a kistérségben

település

Alsónána Alsónyék Báta 5

munkanélküliek száma

tartósan munkanélkülek száma

rendszeres szociális segélyben részesülők száma

35 82 209

30 30 114

25 17 153

gyermekvédelmi kedvezményben részesülők

száma 62 83 230

Szekszárd-Tolnai Kistérség Közoktatási Fejlesztési Terve

16

ebből Nyilatkoztak Nem nyilatkoztak HHH hely- HHH helyzetükzetükről ről 5 57 17 66 68 0

Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Fácánkert Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Murga Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb Zomba összesen

284 163 233 296 47 18 48 10 25 162 65 9 115 11 85 44 9 162 1225 112 596 27 108 4180

90 60 105 102 20 7 39 4 25 50 19 6 22 2 67 8 3 105 417 19 200 11 30 1585

121 90 118 170 19 6 8 28 10 24 21 5 36 5 51 7 3 49 474 30 342 16 19 1847

349 195 367 432 48 65 48 30 17 144 61 9 199 26 41 33 18 136 1051 182 455 46 80 4407

123 38 135 194 58 46 15 2 n.a. 52 n.a. 5 56 4 12 1 0 51 255 66 159 16 25 1403

7 157 232 238 3 19 16 28 n.a. n.a. n.a. 143 n.a. 29 32 18 85 796 4 296 14 55 2295

A rendszeres szociális segélyben részesülő családokból kerülnek ki azok a gyermekek és fiatalkorúak, akik gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Számuk a kistérségben 4407 fő. Ők a jelenlegi törvényi szabályozás szerint a hátrányos helyzetűek6. A rendszeres szociális segélyben részesülő családok közül 1403 fő nyilatkozott iskolai végzettségéről. Mivel a halmozottan hátrányos helyzetű óvodás, általános és középiskolás gyermekek/ tanulók számára - a hatékonyabb fejlesztés érdekében -a jelenlegi törvényi szabályozás értelmében kiegészítő normatív támogatás igényelhető, ezért fontos a szülői nyilatkozatok begyűjtése, s annak alapján a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók azonosítása.

6

Kt. 121. § (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - …. önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

17

A külterületeken élők száma Külterületeken élők száma A település neve Alsónyék Alsónána Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Fácánkert Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Murga Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb Zomba összesen

A külterületeken élők száma HHH gyermeösszesen kek (3-14 év) 70 8 0 0 1 0 0 0 19 3 129 1 25 4 4 0 0 0 2 1 0 0 0 0 21 0 137 12 0 0 0 0 6 1 0 0 1 0 0 0 174 8 n.a. n.a. 896 22 0 0 0 0 246 7 1731 67

A kistérség területén a 26 településből 12–ben előfordul, hogy a felnőtt lakosság a települések határában lévő külterületen él. A települések adatszolgáltatása alapján a külterületeken élők száma 1731 fő, a társulás lakónépességének megközelítőleg 2%-a. A település lakónépességéhez viszonyítva külterületen a legmagasabb arányban Tengelic (35,5%), Medina (16,2%) Alsónyék (8,7%) és Szedres (7,2%) településeken élnek. A külterületen élők közül a 3-14 éves korosztályból halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) 67 fő. A legmagasabb számban Tengelic (22fő) Medina (12fő), Alsónyék (8) és Szedres (8) községekben. A kistérségre nem jellemző, hogy etnikailag szegregált környezetben élnek a családok, de Szekszárd település egy-egy városrészén vagy utcájában a roma származású lakosok aránya magasabb az átlagnál. Erre vonatkozóan a helyzetelemzés során nem rendelkezünk konkrét adatokkal. 18

19

2.2.4. A közszolgáltatások elérhetősége H: helyben M: máshol, km, település HMx: helyben, más településről jön pedagógus, alkalom E: ellátatlan Nevelési tanácsadás

Logopédiai ellátás

Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás

Gyógytestnevelés

Gyermekjóléti szolg.

Bölcsőde

Családi napközi

Iskolai napközi

Házi gyermekfelügyelet

Családok átmeneti otthona

HM Bátaszék

E

E

H

E

M14 Szekszárd

M20 M20 M20 Szekszárd Szekszárd Szekszárd

M20 Szekszárd

M2,5 Bátaszék

M20 Szekszárd

M2,5 Bátaszék

M2,5 Bátaszék

E

E

M2,5 Bátaszék

E

M20 Szekszárd

HM

M35 M35 Szekszárd Szekszárd

H

M35 Szekszárd

HM4/hó

M35 Szekszárd

M35 Szekszárd

HM1/hét Bátaszék

E

E

H

E

M35 Szekszárd

H

H


H és M20 Szekszárd

M20 Szekszárd

H

M20 Szekszárd

H

H

H

E

H

E

M20 Szekszárd

H

H

H


M15 Szekszárd

H

H

E

HM Tolna

E

E

H

E

E

H

H

H

H


M12 Szekszárd

H és HM1/hét

M12 Szekszárd

E

HM Szekszárd

E

H

H

E

M12 Szekszárd

H

H

H

H


M15 Szekszárd

H

H

H

HM Tolna

E

H

H

E

E

Alsónána

H

H

M4 Várdomb

M4 Várdomb

Alsónyék

H

M2,5 Bátaszék

M2,5 Bátaszék

M2,5 Bátaszék

Báta

H

H

H

Bátaszék

H

H

Bogyiszló

H

Decs Fadd

Korai fejlesztés és gondozás

Fejlesztő felkészítés

Gyógypedagógiai tanácsadás

M4 Várdomb

Alapfokú művészetoktatás

M14 Szekszárd

Általános iskolai oktatás 5-8.

HM4

Általános iskolai oktatás 1-4.

M14 Szekszárd

Óvodai nevelés

HM4

Település


20

Fácánkert

H

H és M5 Tolna

M11 Bogyiszló

M11 Bogyiszló


M15 Szekszárd

H

M15 Szekszárd

Felsőnána

H

H

M10 Zomba

M10 Zomba


M25 Szekszárd

H

M25 Szekszárd

Harc

H

H

M4 Zomba

M4 Zomba


M12 Szekszárd

H

Kéty

H

M4 Zomba

M4 Zomba

M4 Zomba


M18 Szekszárd

H

Kistormás

H

M2 Kölesd és M2 Kölesd M10 Gyés M10 önk és Gyönk M28 Szekszárd

E


M28 Szekszárd


E

Kölesd

H

H

H

E


M25 Szekszárd

M25 Szekszárd

M25 Szekszárd

Medina

H

H

M22 Szekszárd

M22 Szekszárd


M22 Szekszárd

M22 Szekszárd

M22 Szekszárd

Murga

M11 Zomba

M11 Zomba

M11 Zomba

M11 Zomba


M28 Szekszárd

M11 Zomba

M28 Szekszárd

Őcsény

H

H

H

E


M13 Szekszárd

H

M13 Szekszárd

HM

H

21

H

HM Tolna

E

E

H

E

E

M25 HM Szekszárd Szekszárd

E

E

H

E

M25 Szekszárd

M12 Szekszárd


E

E

H

E

M12 Szekszárd

M18 Szekszárd


E

E

M4 Zomba

E

M18 Szekszárd

HM Szedres

E

E

M2 Kölesd és M10 Gyönk

E

E

E

HM Szedres

E

E

H

E

E

E

HM Szedres

E

E

H

E

E


E

E

M11 Zomba

E

M28 Szekszárd

HM Szekszárd

E

H

H

E

M13 Szekszárd

E

M27 Szekszárd és HM alkalomszerű

H és HM1/hét

n.a.

M

M22 Szekszárd

E

M8 Szekszárd

M8 Szekszárd

M8 Szekszárd

M10 Szekszárd


M10 Szekszárd

H

E


H

H

H

M25 Szekszárd és M18 Paks

Pörböly

H

H

M10 Várdomb

M10 Várdomb


Sárpilis

H

H

M4 Decs

M4 Decs


Sióagárd

H

H

M8 Szekszárd

H

Szálka

H

Szedres

H

H

Szekszárd

H

M10 M10 SzekSzekszárd szárd

M10 Vár- HM Bátadomb szék

E

E

H

E

M27 Szekszárd

E

HM Bátaszék

E

E

H

E

M16 Szekszárd

M8 Szekszárd

M8 Szekszárd

HM Tolna

E

H

H

E

E

M10 Szekszárd

M10 Szekszárd


E

E

M10 Szekszárd

E

M10 Szekszárd

M15 Szekszárd

M15 Szekszárd

M15 Szekszárd

M15 Szekszárd

H

E

E

H

E

E

H

H

H

H

H

H

H

H

E

H


M25 Szekszárd

H

M25 Szekszárd

H

HM Szedres

E

E

H

E

E

M8 Szekszárd

H

M8 Szekszárd

H

H

H

Tengelic

H

H

5-6. o.:H és 78.o.:M13 Szedres, M12 Kölesd, M25 Szekszárd

Tolna

H

H

H

H


H

M14 Szekszárd

H

M14 Szekszárd

H

H

H

H

H

H

E

Várdomb

H

H

H

H


H

M12 Szekszárd

H

M12 Szekszárd

H

HM Bátaszék

HE

E

H

E

M12 Szekszárd

Zomba

H

H

H

H


M15 Szekszárd

H

M15 Szekszárd

E

E

H

E

M15 Szekszárd

22


A Szekszárd Többcélú Kistérségi Társulás területén élők számára a legtöbb közszolgáltatás – helyben, vagy a 20-25km-e elérhetőségben- biztosított. •

Helyben vagy 5km-25km távolságon belül biztosított szolgáltatás: o o o o o o o o o o o o o o o

•

Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Nevelési tanácsadás Továbbtanulási- pályaválasztási tanácsadás Logopédiai ellátás Gyermekjóléti szolgáltatás: Bátaszék, Tolna, Szedres, Szekszárd székhellyel Iskolai napközi Fejlesztő felkészítés Korai fejlesztés és gondozás Bölcsőde: Szekszárd, Bátaszék, Várdombk Családi napközi: Szekszárd, Decs, Sióagárd, Őcsény, Tolna Családok átmeneti otthona: Szekszárd- (Alsónána, Alsónyék, Báta , Bátaszék, Decs, Felsőnána, Harc, Kéty, Murga, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Szálka, Várdomb, Zomba)

Ellátatlan szolgáltatás egyes településeken: o Alapfokú művészetoktatás: Kistormás, Kölesd, Őcsény, Sárpilis, Szedres, Tengelic o Korai fejlesztés és gondozás: Fácánkert, Kistormás, Murga, Sárpilis o Fejlesztő felkészítés: Fácánkert, Kistormás, Murga, Sárpilis o Gyógytestnevelés: Bogyiszló, Decs, Felsőnána, Harc, Kistormás, Medina, Sárpilis o Bölcsőde: Alsónána, Báta, Bogyiszló, Decs (családi napközi), Fácánkert, Harc, Kéty, Kistormás, Medina, Murga, Sárpilis, Szálka, Tengelic, Várdomb o Családi napközi: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Felsőnána, Harc, Kéty, Kistormás, Kölesd, Medina, Murga, Sárpilis, Pörböly, Sárpilis, Szálka, Tengelic, Várdomb, Zomba o Házi gyermekfelügyelet o Családok átmeneti otthona: Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Kistormás, Kölesd, Medina, Sióagárd, Szedres, Tengelic, Tolna o

A közszolgáltatási feladatok ellátásának szervezeti háttere

23

Minden települési önkormányzat köteles a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében a gyermekjóléti szolgáltatást, a gyermekek napközbeni ellátását, a gyermekek átmeneti gondozását biztosítani, valamint szervezi a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. Az alábbi táblázat a települési önkormányzatok gyermekvédelmi ellátással kapcsolatos feladatellátási kötelezettségét mutatja be a lakosságszám függvényében. 10 000 fő lakosságszám felett

20 000 fő lakosságszám felett



a települési önkormányzat az alábbi gyermekvédelmi szolgáltatásokat köteles biztosítani7 Gyermekjóléti szolgáltatás

Gyermekjóléti szolgáltatás



Gyermekek napközbeni ellátása: Bölcsőde




Gyermekek átmeneti gondozása: Gyermekek átmeneti otthona

Gyermekek átmeneti gondozása: Gyermekek átmeneti otthona

Gyermekek átmeneti gondozása: Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona

Gyermekek átmeneti gondozása: Gyermekek átmeneti otthona Családok átmeneti otthona Gyermekjóléti központ*

A Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás területén a gyermekjóléti alapellátások közül a bölcsődés korosztály ellátását három önkormányzati (Szekszárd Városi Bölcsőde, Bátaszéki bölcsőde, és a szekszárdi 2. Sz. Óvoda és Bölcsőde), valamint egy alapítványi („Az Én Ovim” óvoda és bölcsőde) intézmény látja el. A felsorolt intézményeken kívül a kistérségben Szekszárdon a Micimackó Alapítvány és a Kék Madár Alapítvány által működtetett 7, illetve 12 férőhelyes, Decsen 5 férőhelyes, Őcsényben 5 férőhelyes, Sióagárdon a szintén 5 férőhelyes és Tolnán az ugyancsak 5 férőhelyes családi napközi fogadja a 2 – 3 éves gyermekeket. Ez utóbbi szolgáltatási forma elsősorban azokon a kistelepüléseken jött létre, ahol a bölcsődés korosztály ellátása nem volt megoldott, és ahol ez igényként jelentkezett. A kistérség területén hat szociális és gyermekjóléti feladatokat ellátó társulás működik a három város, illetve egy község vonzáskörzetében. 8 •

Sió-Sárvíz Menti Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás: Szedres központtal, Tengelic, Medina, Kölesd, Kistormás települések részvételével. • Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás: Szekszárd központtal, Őcsény, Decs, Szálka, Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga települések részvételével. • Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Társulás: Szekszárd központtal, Őcsény, Decs, Szálka, Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga, Bátaszék, Báta, Pörböly, Alsónyék, Várdomb, Sárpilis, Alsónána települések részvételével. • Szekszárd MJV és Tolna Város Időseket Ellátó Szociális Intézményfenntartó Társulása: 7

Forrás: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Forrás: Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Koncepciója

8

24

Szekszárd központtal, Tolna, Alsónyék, Alsónána, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Fadd, Fácánkert, Felsőnána, Harc, Kéty, Kistormás, Kölesd, Medina, Murga, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szedres, Tengelic, Várdomb és Zomba ellátási területtel. • Családsegítő Központ Intézményfenntartó Társulása: Tolna központtal, Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Sióagárd települések részvételével. • Bátaszék és Városkörnyéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény-fenntartó Társulása: Bátaszék központtal, Báta, Pörböly, Alsónyék, Várdomb, Sárpilis, Alsónána települések részvételével. A társulások létrejöttének legfőbb oka, hogy a városok mellett sok kistelepülés található a térségben, melyek a szociális és gyermekjóléti ellátások megfelelő színvonalát csak társulási formában tudják biztosítani. A rendező elv általában a földrajzi közelség és elérhetőség, valamint az ellátandó feladatra jelentkező igény, ezért alakult ki több társulás a térség területén. A települések egy része több szállal is kötődik a gesztortelepüléshez, mivel a szociális ellátás mellett egészségügyi és oktatási feladatok ellátásában is társultak, vagy körjegyzőségben működnek. A társulások alapvetően a kötelező gyermekjóléti és a családsegítéshez kapcsolódó feladatok ellátására jöttek létre, majd ezek a feladatok helyenként eltérően bővültek. Jelenleg folyamatban van a társulásban ellátott feladatok oly módon történő bővítése és koordinálása, hogy a törvény kínálta lehetőséggel élve kistérségi kiegészítő normatívára is jogosultak legyenek a társulások bizonyos feladatok ellátása után. A társulások lefedik a kistérség egész területét.

Sió-Sárvíz Menti Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás: Szedres,Tengelic, Medina, Kölesd, X Kistormás X Tolna Város, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd és Sióagárd Község Önkormányzatának Intézményfenntartó Társulása: Tolna, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd és X X X X Sióagárd X Szekszárd és Környéke Alapellátási és Szakosított Ellátási Társulás: Szekszárd, Őcsény, Decs, Szálka, X X X Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga X

25

Közösségi pszich. ellátás

idősekÁpolást, gondozást nyújtó intézmény:

Helyettes szülői feladatok

Családok Átmeneti Otthona

Utcai szociális munka

Nappali ellátás: fogyatékosok

Nappali ellátás: idősek

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás


Családsegítő szolgáltatás

A társulások által közösen ellátott feladatok a következők:

X

Bátaszék X X X Báta, Pörböly, Alsónyék, Várdomb, X X Sárpilis, Alsónána Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Társulás Szekszárd, Őcsény, Decs, Szálka, X X X X Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga Bátaszék, Báta, Pörböly, Alsónyék, X Várdomb, Sárpilis, Alsónána Bátaszék és Városkörnyéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Intézmény-fenntartó Társulása Bátaszék, Báta, Pörböly, Alsónyék, X X X X X X Várdomb, Sárpilis, Alsónána Szekszárd MJV és Tolna Város Időseket Ellátó Szociális Intézményfenntartó Társulása Szekszárd, Tolna, Alsónyék, Alsónána, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Fadd, Fácánkert, Felsőnána, Harc, Kéty, Kistormás, Kölesd, Medina, X Murga, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szedres, Tengelic, Várdomb és Zomba

A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a Gyógypedagógiai tanácsadást és a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a Tolna Megyei Önkormányzat által fenntartott megyei szinten működő tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottság, és pedagógiai szakszolgálat látja el. A szakszolgálati feladatellátásban a kistérség intézményeinek első számú partnere a Szekszárd Megyei Jogú Város fenntartásában működő Nevelési Tanácsadó, amely tevékenységével folyamatosan jelen van a kistérség csaknem valamennyi intézményében. A szakszolgálati ellátás helyben való biztosításáért saját pedagógusaik szakirányú képzésének támogatásával, saját szakemberek alkalmazásával az iskolák maguk is sokat tettek az elmúlt években. Főként a nagy tanulólétszámú városi iskolákban jelentek meg saját foglalkoztatású fejlesztőpedagógusok, logopédusok, gyógytestnevelő képesítésű pedagógusok. Jelenleg 9 iskola alkalmaz fejlesztőpedagógust, 6 iskola logopédust, és 5 iskola gyógytestnevelőt. A felsorolt feladatellátási formákkal a szakszolgálati feladatellátás öszszességében az érintett tanulók számára egyenletesen biztosított. Átfogó képet a kistérségben igénybe vehető közszolgáltatások szervezeti-intézményi formáiról az alábbi táblázat ad A közszolgáltatások szervezeti háttere Közszolgáltatások Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás Alapfokú művészetoktatás Gyógypedagógiai tanácsadás Korai fejlesztés és gondozás Fejlesztő felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde

A feladatellátás fenntartói háttere X X X X X X

X X X X X X X X

X

X

X X X X X

X X X

X X X

26

X X

Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona

X

X

X

X _

X

X

2.33. A társulás területén élő 3-18 éves korosztály közoktatási ellátása 2.3.1. Óvoda Az óvodai feladatellátás nagyrészt önkormányzati, illetve önkormányzati társulás formában működik, összesen 25 településen. Szekszárd városban 5 egyéb fenntartású intézmény lát még el óvodai szolgáltatást: Az óvodai feladatellátás fenntartói háttere, helyszíne Települések (gesztor) Önkormányzati fenntartású óvodák Alsónána 1.Várdomb-Alsónána Óvoda és Általá- önkormányzatok társuláVárdomb nos Iskola sa Pörböly Alsónyék önkormányzatok társulá2.Városi Óvoda sa Bátaszék 3. Bátai ÁMK Óvoda önkormányzat Báta Bogyiszló 4.Bogyiszló-Fácánkert Társult Általá- önkormányzatok társulános Iskola és Óvoda sa Fácánkert Decs önkormányzatok társulá5.Bíborvég ÁMK Tesz-Vesz Óvoda sa Sárpilis Felsőnána Harc Zomba 6.Körzeti Általános Iskola, Óvoda és önkormányzatok társuláKéty AMI sa Tengelic Murga* Kistormás önkormányzatok társulá7. ANOI Kölesd sa Kölesd 8.Bezerédj István Általános Iskola és önkormányzat Szedres Óvoda 9.Gárdonyi Géza Óvoda és Általános önkormányzat Fadd Iskola 10.ÁMK Napköziotthonos Óvoda önkormányzat Őcsény Az óvoda neve

11.ÁNK Óvodai Intézményegysége 12.Községi Önkormányzat Óvoda 13.Óvoda, Szálka 14.Gyermeklánc Óvoda 15.1. Számú Óvoda 16.2. Számú Óvoda 17.TMÖ Speciális Óvodája 18.PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvoda 19.Wunderland Kindergarten a Német Kisebbségi Önkormányzat Óvodája 20.Szent Rita Katolikus Óvoda

Fenntartási forma

önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzatok társulása megyei önkorm. Egyéb fenntartású óvodák egyetem német kisebbségi önkormányzat egyházi

27

Csoportszám 1 1 1 1 9 3 4 1 6 1 1 1 3 1 3 --1 3 4 7 3

Tolna

17

Sióagárd Szálka Szekszárd Szekszárd Szekszárd Medina Szekszárd

2 1 11 10 7 1 1

Szekszárd

6

Szekszárd

11

Szekszárd

2

21.Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI 22.„Az Én Ovim” Óvoda és Bölcsőde

alapítványi alapítványi

Szekszárd

1

Szekszárd

2

A Szekszárd-Ttolnai Kistérség területén 17 önkormányzati/önkormányzati társulás fenntartásában működik óvodai nevelést ellátó közoktatási intézmény. Szekszárd városban ezeken kívül még 5 óvoda lát el ilyen jellegű szolgáltatást egyetemi, egyházi, alapítványi , illetve a Német Kisebbségi Önkormányzat fenntartásában. A társulás 26 települése közül 25 helyben nyúlt szolgáltatást a településeken. Szekszárd város kivételével településenként egy-egy óvodai intézmény található, a nagyobb településeken több feladatellátási hellyel, illetve tagintézménnyel. Az óvodai nevelésre vonatkozó összesített adatokat a következő táblázat tartalmazza. Összesített létszámadatok – óvoda 1. Óvodai intézmények/tagintézmények száma

33

2. Óvodai feladat-ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

46

3. Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

3291

4. Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

2846

5. Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

855

6. Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

298

7. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma 8. Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 9. Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 10. Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

54

A következő táblázat az óvodai feladatellátás jellemzőit mutatja be. Az óvodai feladatellátás jellemzői

28

4 10 127

Települések

Óvodai intézmények / tagintézmények száma

Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma

Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma

Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma

Az óvodába be nem íratott 3 évet betöltött HHH gyermekek száma

Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül)

Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)

Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Fácánkert Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb Zomba Összesen

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 9 1 1 1 1 33

1 1 1 4 1 1 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 14 1 5 1 1 46

30 25 65 225 125 160 200 30 28 28 28 20 75 25 120 33 25 50 24 100 1214 67 477 33 84 3291

28 28 54 205 80 130 191 16 22 29 15 17 69 18 84 24 26 36 14 89 1160 63 349 28 71 2846

10 21 36 70 28 62 105 12 11 8 4 5 38 9 n.a. 9 14 8 2 30 199 27 100 6 20 819

0 2 20 16 15 36 59 8 1 3 0 4 22 8 6 1 10 0 0 13 37 17 13 2 3 286

0 0 2 5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 45 0 n.a. 1 0 54

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 3 0 0 0 0 0 n.a. 0 0 4

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 0 0 0 0 10

1 1 3 10 4 7 7 1 1 1 1 1 3 1 3 1 1 2 1 4 49 3 17 1 3 127

A társulás területén egy település kivételével (Murga) mindenhol működik óvoda, így az óvodai ellátás a 3-7 éves korosztály számára minden településen helyben biztosított. A feladat ellátási helyek száma 46, a férőhelyek száma összesen 3291. Ez a férőhely megfelelő mértékben biztosítja a 2846 óvodába beíratott gyermek óvodai ellátását. Településenként vizsgálva a férőhelyek és a létszám adatokat, megállapítható, hogy a férőhelyek elegendőek az óvodás korú gyermekek fogadására. Az óvodába beíratott hátrányos helyzetű (HH) gyermekek száma 819 fő, az összes beíratott gyermek 28,7 %-a. A halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) óvodába járó gyermekek száma 286 fő, az összes óvodába járó gyermek 10,05%-a.

29

Az óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyermekek aránya az alábbi településeken a legmagasabb: HHH gyermekek aránya a településekennként Település HHH arány Település HHH arány 1. Báta 37% 6. Kölesd 31% 2. Bogyiszló 18% 7. Medina 44% 3. Decs 27% 8. Sárpilis 38% 4. Fadd 30% 9. Szedres 14% 5. Fácánkert 50% 10. Tengelic 27% Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma az ismert adatok alapján 54 fő, közülük 4 fő HHH, közülük 3 fő Sárpilis településen él. A társulás területén 10 fő gyermek óvodai ellátása szegregált formában történik, ellátásukat a TMÖ Speciális Óvodája biztosítja. 2.3.2. Általános iskola A szekszárdi kistérség 26 településén élő általános iskolás korú gyermekek számára az alábbi szervezeti formában biztosított az általános iskolai alapfokú oktatás: Az általános iskolai feladatellátás fenntartói háttere, helyszíne Települések (gesztor) Önkormányzati fenntartású általános iskolák Alsónána 1.Várdomb-Alsónána Óvoda és Általá- önkormányzatok társuláVárdomb nos Iskola sa Pörböly Alsónyék 2.Kanizsai Dorottya Általános Iskola önkormányzatok társuláés Zeneiskola sa Bátaszék 3.Bátai ÁMK Hunyadi János Általános önkormányzat Báta Iskola Bogyiszló 4.Bogyiszló-Fácánkert Társult Általáönkormányzatok társulános Iskola és Óvoda sa Fácánkert Decs önkormányzatok társulá5.Bíborvég ÁMK Általános Iskola sa Sárpilis Felsőnána Harc Zomba 6.Körzeti Általános Iskola, Óvoda és önkormányzatok társuláAMI sa Kéty Tengelic Murga Kistormás önkormányzatok társulá7.ANOI Kölesd sa Kölesd 8.Bezerédj István Általános Iskola és önkormányzat Szedres Óvoda 9.Gárdonyi Géza Óvoda és Általános önkormányzat Fadd Iskola Sárpilis önkormányzatok társulá10.ÁMK Általános Iskola sa Őcsény Az iskola neve

Fenntartási forma

30

Évfolyamok 1-4. 1-8. 1-4. ---1-8. 1-8. 1-8. 1-4. 1-8. 1-4. 1-4. 1-4. 1-8. ---1-6. ------1-8. 1-8. 1-8. ---1-8.

11.5. sz. Általános Iskola 12.Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule 13.Garay János Általános Iskola és AMI 14.Babits Mihály Általános Iskola 15.Szivárvány Általános Iskola 16.Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda és AMI

önkormányzatok társulása önkormányzatok társulása önkormányzatok társulása önkormányzat önkormányzat

Szálka Szekszárd Szekszárd Medina Szekszárd Sióagárd Szekszárd Szekszárd

---1-8. 1-8. 1-4. 1-8. 1-4. 1-8. 1-8.

önkormányzat

Tolna

1-8.

Egyéb fenntartású általános iskolák 17.PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló egyetem Szekszárd Óvoda 18.Comenius Általános Iskola alapítványi Szekszárd 19.Szent József Katolikus Általános Isegyházi Szekszárd kola 20.Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általáalapítványi Szekszárd nos Iskola és AMI

1-8. 1-8. 1-8. 1-8.*

* Jelenleg csak 1. és 2. évfolyammal működik

A kistérség területén 16 önkormányzati vagy önkormányzati társulás által fenntartott általános iskola működik, némelyik több tagintézménnyel. Ezeken kívül Szekszárd város területén két alapítványi, egy egyetemi, valamint egyházi fenntartású intézmény nyújt további alapfokú ellátást a térségben lakó általános iskolás korosztály számára. Alapfokú oktatást biztosító általános iskola legalább az 1-4. évfolyamon 21 településen működik. A társulás 5 településén nincs helyben biztosított általános iskolai oktatás. Ezek a következő települések: • Alsónyék • Kéty • Murga • Kistormás • Szálka Az általános iskolai nevelésre-oktatásra vonatkozó összesített adatokat a következő táblázat tartalmazza. Összesített létszámadatok – általános iskola 1. Általános iskolai intézmények száma Ebből:

29 önkormányzati fenntartású

25

egyéb fenntartású

4

2. Általános iskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

35

3. Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

424

4. Az általános iskolai osztályok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

321

5. Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt)

6528

Ebből:

önkormányzati fenntartásúba jár

5655

egyéb fenntartásúba jár

873

6. Általános iskolai magántanulók száma

57

31

7. Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma 8. Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 9. Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Ebből:

Önkormányzati fenntartásúba jár Egyéb fenntartásúba jár

10. Halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma Ebből:

Önkormányzati fenntartásúba jár Egyéb fenntartásúba jár

541 162 1838 1679 159 729 718 11

11. A napközis tanulók száma az általános iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)

3144

12. Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

133

A következő táblázat az általános iskolai feladatellátás jellemzőit mutatja be

32

Az általános iskolai oktatás jellemzői

4 2 28 0 1 0 9 0 27 a településen nem működik általános iskola - társulás Bátaszék 1 9 8 137 0 16 0 92 48 66 1 32 27 589 0 55 28 195 75 177 1 13 11 204 0 6 0 96 48 110 1 17 13 217 10 12 0 109 80 85 2 26 17 345 8 50 25 176 106 158 1 2 1 14 0 2 0 8 5 6 1 5 2 28 0 4 0 19 2 15 1 4 2 23 0 2 0 4 4 19 a településen nem működik általános iskola - társulás Zomba a településen nem működik általános iskola - társulás Kölesd 1 11 8 162 0 20 0 52 43 n.a. 1 4 1 16 0 2 0 9 2 16 a településen nem működik általános iskola - társulás Zomba 2 13 9 195 0 5 0 59 34 87 1 3 2 25 0 6 0 7 5 22 1 2 1 11 0 1 0 5 5 10 1 5 4 28 0 0 0 5 1 18 a településen nem működik általános iskola - társulás Szekszárd ( 5. Sz. Ált. Isk.) 1 14 11 182 5 19 0 61 40 99 9 181 143 3151 30 251 90 567 116 1654 1 12 6 98 0 13 0 30 20 66 4 43 34 708 3 52 19 233 65 346 2 10 8 118 0 12 0 32 16 54 1 14 11 249 1 12 0 67 16 109 35 424 321 6528 57 541 162 1838 729 3144

33

Átmeneti és tartós állami nevelésbe vettek száma

A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban

HHH ált. isk. tanulók száma

HH ált. isk. tanulók száma

1 9 1 1 1 1 29

Gyógyped. okt.-ban részesülő ált. isk. tanulók száma (integráltan oktatott SNI nélkül)

1 1 1 1

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók száma

1 1

Az általános iskolai magántanulók száma

1 1 1 1 1 1 1 1

Általános iskolai tanulók száma

1

Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt)

1

Osztálytermek száma (gyógyped. okt. együtt)

Általános iskolai feladatellátási helyek száma

Alsónána Alsónyék Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Fácánkert Felsőnána Harc Kéty Kistormás Kölesd Medina Murga Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb Zomba összesen

Ált. iskolai intézmények száma

település

0 0 15 14 0 33 0 0 0

0 0 0 0 0 0 7 36 0 20 0 8 133

A társulás területén 29 intézményben/tagintézményben 35 feladatellátási hely biztosítja az általános iskolai alapfokú oktatást. Szekszárd és Tolna városok kivételével településenként 1-1 általános iskolai intézmény / tagintézmény található. (Kivéve a korábban jelzett 5 települést). Fadd, Őcsény és Várdomb községekben a két különböző feladat ellátási helyen az alsó és a felső tagozat működik. Esélyegyenlőségi szempontból ezért Szekszárd és Tolna városokban szükséges az iskolai körzethatárok vizsgálata, szükség esetén felülvizsgálata a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányos beiskolázásának biztosítása érdekében. ( Kt. 2008. évi módosítása a társulások esetén a HHH tanulók aránya közötti 25%-os különbséghatárt megszüntette) Az általános iskolába beíratott tanulók száma 6528 fő, ebből 1838 fő (28%) hátrányos helyzetű. Az összes tanuló 11,2%-a – 729 fő- pedig halmozottan hátrányos helyzetű. A HH / HHH száma az önkormányzati fenntartású intézményekben 1679 fő /718 fő, az egyéb fenntartású intézményekben pedig 159 fő/11 fő. A HH / HHH tanulók aránya: • önkormányzati fenntartású intézményekben HH 29,6 %, HHH 12,6%, jóval meghaladja a • nem önkormányzati fenntartású intézményekét HH 18,2% ,HHH 1,2%. A társulási átlagot meghaladja a HHH tanulók aránya az alábbi településeken Település 1.Báta 2.Bátaszék 3.Bogyiszló 4.Decs 5.Fadd 6.Fácánkert 7. Harc

HHH arány 35% 12,7% 20% 36,8% 30,7% 35,7% 17%

Település 8.Kölesd 9.Őcsény 10.Pörböly 11.Szedres 12.Tengelic 13. Várdomb

HHH arány 26,5% 17,4% 20% 22% 20,4% 13,5%

A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a társulási átlagnál magasabb arányban csak az önkormányzatok által fenntartott intézményben tanulnak HH / HHH gyerekek. Az esélyegyenlőség biztosítása szempontjából figyelemreméltó adat az is, hogy a 26 település mintegy felében magas a HHH tanulók aránya. A 2006/2007. évi adatszolgáltatás alapján az OKM listázta azokat a településeket, ahol a HH gyermekek/tanulók aránya eléri vagy meghaladja a 40%-ot. Ennek alapján az alábbi települések szerepelnek az OKM nyilvántartásában9: Település

Település

9

A listán szereplő településeknek az OKM kötelező jelleggel előírja az Esélyegyenlőségi programjuk elkészítéséhez az OKM esélyegyenlőségi szakértő igénybevételét.

34

1. BogyiszlBátaó 4. Fadd Decs 2. Bogyiszló 5. Fácánkert 3. Decs 6. Sárpilis Fácánkert

7. Szedres Sárpilis 8. TolnaSzedres 9. ZombaTolna Zomba

Az általános iskolai korosztályból 541 fő sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló, az összes tanuló 8,2%-a. Ez az arány kissé meghaladja az országos átlagot, amely az elmúlt év országos adatai alapján 7% volt. A sajátos nevelési igényű tanulók közel 70%-a integrált formában , 30 %-a pedig szegregált iskolában / osztályban tanul. A tanulók egy része még szegregált osztályban tanul Bátaszék és Fadd településeken, teljes szegregáció tapasztalható Szekszárdon a Szivárvány Általános Iskolában. Az adatszolgáltatás alapján arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a SNI tanulók körében milyen arányú a HH/HHH tanulók száma. Az SNI tanulók száma az országos átlagot meghaladó az alábbi településeken Település

Összes létszám

Báta Bátaszék Fadd Kölesd Pörböly Szedres Szekszárd Tengelic Tolna Várdomb

137 589 345 162 25 182 3151 98 708 118

SNI tanulók száma 16 55 50 20 6 19 251 13 52 12

SNI tanulók aránya 11,1% 9,3 % 14,4 % 12,3 % 24 % 10,4 % 7,9 % 13,2 % 7,3 % 10 %

Az adatszolgáltatás alapján arra vonatkozóan nincs adatunk, hogy a SNI tanulók körében milyen arányú a HH/HHH tanulók száma. A társulás alapfokú oktatási intézményeiben a magántanulók száma 57 fő, az összes tanuló 0,8%-a. Ez az arány az országos átlagnál (0,61%) valamivel magasabb. 2.3.3. Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatást Szekszárdon a Garay János Általános és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tagiskolája aA Liszt Ferenc Zeneiskola látja el zeneművészeti és táncművészeti tanszakkal. . Mellette tizenegy általános iskola vállalja saját keretein belül az alapfokú művészetoktatást a következő tanszakokkal: • képző- és iparművészet (Báta, Bogyiszló, Decs, Fadd, Várdomb, Bátaszék , Szekszárd: Garay, Dienes, 5. Sz.,) • zeneművészet (Bátaszék, Bogyiszló, Tolna)

35

• •

táncművészet (Báta, Bogyiszló, Decs, Fadd, Zomba, Bátaszék Szekszárd: Garay 5. Sz. színművészet-bábművészet ( Báta, Bogyiszló, Decs, Várdomb Szekszárd: Garay, 5. Sz.,)

Az alapfokú művészetoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozóan nincs települési szintű adatunk, az azonban örvendetes, hogy azok az intézmények is biztosítják az alapfokú művészetoktatási szolgáltatást, amelyekben magas a HH/HHH tanulók aránya: Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Fadd, Decs, Várdomb, Zomba.

2.3.4. Középiskola Az iskola neve 1. II. Géza Gimnázium 2. Garay János Gimnázium 3. Sztárai Mihály Gimnázium 4.I.Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola 5.Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája 6.Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Fenntartási forma Gimnáziumok városi önkormányzati megyei jogú város önkormányzata megyei önkormányzati Vegyes középiskolák megyei jogú város önkormányzata

Települések

Évfolyamok

Bátaszék

7-13.

Szekszárd

5-12.

Tolna

7-13.

Szekszárd

9-14.

megyei önkormányzati

Szekszárd

9-15.

minisztériumi

Szekszárd - Palánk

9-14.

megyei jogú város önkormányzata

Szekszárd

9-14.

egyházi

Szekszárd

9-12.

alapítványi

Szekszárd

11-12.

Szekszárd

13-14.

Szakképző Iskolák 7.Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola 8.Kolping Katolikus Szakképző Iskola 9.Esély Szolgáltató Szakképző Iskola 10.Kodolányi János Középiskola és Kollégium

alapítványi

A középfokú oktatás feltételeinek biztosítását önálló intézményként szolgálja a Szekszárd Megyei Jogú Város fenntartásában működő Rózsa Ferenc Kollégium. A kollégiumi ellátást emellett a Szent László Középiskola és a Csapó Dániel Középiskola biztosítja intézményegységként működő kollégiumaiban. A közoktatási feladatellátást a szekszárdi kistérségben megvalósító intézményhálózat áttekintése alapján megállapítható:

36

● A közoktatási feladatellátás biztosításában kiemelkedően jelentős a kistérségi központ, Szekszárd város szerepe. Szekszárd város közoktatásában egyre növekvő szerepet töltenek be a nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények. ● A közoktatás-fejlesztés szempontjából a többcélú kistérségi társulás hatókörébe mindössze 4 középiskola tartozik. A középfokú iskoláztatás szervezeti kereteinek és tartalmi irányainak formálására sok különböző fenntartónak van ráhatása. Összesített létszámadatok – középfokú intézmények 1. Középiskolai intézmények száma* Ebből:

önkormányzati fenntartású

egyéb fenntartású 2. Középiskolai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) 3. Középiskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással és magántanulókkal együtt) önkormányzati fenntartásúba jár Ebből: egyéb fenntartásúba jár 4. Középiskolai magántanulók száma

6 4 14 6583 5021 1562 57

5. Sajátos nevelési igényű középiskolai tanulók száma önkormányzati fenntartásúba jár Ebből: egyéb fenntartásúba jár 6. Gyógypedagógiai oktatásban részesülő középiskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI gyermekek nélkül) 7. Hátrányos helyzetű középiskolai tanulók száma Ebből:

10

212 100 112 0 1366


954


412

8. Halmozottan hátrányos helyzetű középiskolai tanulók száma

85


31


54

Ebből:

A kistérség területén 10 középiskola működik, ebből 6 önkormányzati, 4 egyéb fenntartású. A középfokú intézményekben tanulók száma 6583 fő, ebből 5021 fő önkormányzat által fenntartott intézményben tanul, 1562 fő pedig egyéb fenntartó által működtetett intézményben. A HH tanulók száma 1366 fő, az összes tanuló 20,7 %-a. A HHH tanulók száma 85 fő, az összes tanuló 1,2%-a. A HHH tanulók arány az önkormányzatok által fenntartott intézményekben alacsonyabb (36,4%), mint az egyéb fenntartású intézményekben (63,5%). Ez azt jelenti, hogy míg az alapfokú oktatás során az önkormányzati intézményekben tapasztalható a HHH magasabb aránya, addig a középfokú intézmények közül az a szakképzést biztosító alapítványi vagy egyházi intézményekben tanulnak tovább a HHH tanulók.

37

2.4. A tanulók, gyermekek összetétele, a halmozottan hátrányos helyzetű és SNI gyermekek, tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata 2.4.1. Óvoda Összefoglaló táblázat a HH/HHH gyermekek intézményi megoszlásáról feladatellátási helyenként Intézmény neve

Település/ társult település

Bátai ÁMK Óvoda

Báta Bátaszék

Városi Óvoda Alsónyék Bogyiszló-Fácánkert Tár- Bogyiszló sult Általános Iskola és Fácánkert Óvoda Decs Bíborvég ÁMK Tesz-Vesz Óvoda Sárpilis Gárdonyi Géza Óvoda és Fadd Általános Iskola Kölesd ANOI Kölesd Kistormás

Feladatellátási hely

Gyermekek, száma

HH / HHH gyermekek, száma

HHH gyermekek aránya

SNI gyermekek, száma, aránya

Óvoda u. 4. Kossuth u. 3. Perczel u. 1. Flórián u. 1-3. Fábián P. u. 3.

54 96 68 41 28

36/20 34/6 28/9 8/1 21/2

0 1 0 0 1

Kossuth u. 47.

80

28/15

37% 6,25% 13,2% 2,4% 7,1% 28,6%

Árpád u. 34.

16

12/8

50%

0

Béke tér 1. Dózsa Gy. u. 4. Templom u. Dózsa u. 3. Dózsa u. 4.

130 26 78 113 69 17

48/26 14/10 50/25 55/34 38/22 5/4

20% 38,5% 32% 30% 31% 23%

3 1 2 4 8 0

0

ÁMK Napköziotthonos Óvoda

Őcsény

Fő u. 42.

84

n.a./6

7%

0

Községi Önkormányzat Óvoda, Sióagárd

Sióagárd

Kossuth u. 57/A.

36

8/0

0%

0

Óvoda, Szálka

Szálka

Petőfi u. 3.

14

2/0

0%

0

Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda

Szedres

Arany J. u. 1.

89

30/13

14,6%

2

100 86 69 53

21/6 32/0 20/2 26/5

1 0 1 6

41

1/0

6% 0% 2,8% 9,4 0%

28 28 24 71 22 29 15 63 99 93 49

6/2 10/0 8/1 20/3 11/1 8/3 4/0 27/17 6/0 13/2 31/2

7% 0% 4,1% 4,2 % 4,5% 10,3% 0% 27% 0% 2,1% 4%

1 0 2 0 0 0 0 2 0 0 1

Bartók B. u. 41. Hősök tere 1. ÁNK Óvodai IntézménySelyem u. Tolna egysége Aprajafalva (Mözs) Szent I. u. 38. Várdomb Kossuth u. 119. Várdomb-Alsónána ÓvoAlsónána Kossuth u. 35-37. da és Ált. Iskola Pörböly Óvoda u. 3. Zomba Ady u. 2. Felsőnána Rákóczi u. 4. Körzeti Általános Iskola, Harc Kölesdi u. 2. Óvoda és AMI Kéty Rákóczi u. 83. Tengelic Aradi u. Kölcsey ltp. 15. 1. Sz. Óvoda Szekszárd Wossinsky ltp. 4 Bajcsy-Zs. U. 6.

38

0

2. Sz. Óvoda és Bölcsőde

Szekszárd Medina

Gyermeklánc Óvoda

Szekszárd

TMÖ Speciális Óvodája

Szekszárd

Mérey u. Kadarka u. Petőfi u. 10. Perczel M. u. 2. Kecskés F. u. 11. Óvoda u. 5.

75 70 18 148 83 21

16/5 16/9 9/8 16/4 29/8 7/2

6,6% 12% 4,4% 2,7% 9,6% 9,5%

0 1 0 0 0 0

Kinizsi u. 1.

10

0/0

0%

10

Egyéb fenntartású intézmények "Az Én Ovim" Óvoda és Bölcsőde

Szekszárd

Mérey u. 9.

30

0/0

0%

0

Wunderland Óvoda

Szekszárd

Wesselényi u. 19.

255

28/4

1,5%

3

Szent Rita Katolikus Óvoda

Szekszárd

Kecskés F. u. 9.

55

17/1

1.8%

1

PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, AMI és Gyakorlóóvoda

Szekszárd

Mátyás király u. 1.

150

20/0

0%

0

Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI

Szekszárd

Gróf P. u. 23.

22

0/0

0%

0

2334 512

819/286 65/5

10 % 0,17%

47 4

önkormányzati fenntartású nevelési int. összesen egyéb fenntartású nevelési int. összesen

A fenti táblázat az óvodás korú HH / és HHH gyermekek megoszlását mutatja be feladatellátási helyenként. A HH / HHH gyermekek eloszlásának vizsgálatát egy településen belül feladatellátási helyenként célszerű megtenni, hiszen a települések közötti esetleges eltérés nem a szegregáció meglétére, sokkal inkább az adott településen élők szociális helyzetére utal. Ebből a szempontból Bátaszék, Fadd, Szekszárd és Tolna óvodai intézményegységeit érdemes összehasonlítani a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányos eloszlása szempontjából. A táblázatból megállapítható, hogy Faddon kiegyensúlyozott (30%-32%)a HHH gyermekek eloszlása, a másik három településen az egyes feladatellátási helyek között némi különbség tapasztalható a HHH gyermekek arányában: • • •

Bátaszék: 2,4% -13,2 % Szekszárd: 0% - 12% Tolna: 0% - 9,4%

Mivel az óvodai korcsoportban a HHH (halmozottan hátrányos helyzetű) gyermekek azonosítása jelenlegi gyakorlat alapján nem valósul meg teljes mértékben, ezért ezekből az adatokból messzemenő megállapításokat, következtetéseket nem lehet levonni. Nagy különbség lehet az adatszolgáltatás teljes körűségével is, éppen ezért a fenti adatok inkább figyelemfelhívás szempontjából fontosak, azaz a későbbiek során az óvodai felvételeknél ügyelni kell majd a HHH gyermekek pontos azonosítására az arányos eloszlás érdekében.

39

Az összesített adatok alapján megállapítható, hogy a HHH gyermekek aránya a társulás öszszes óvodába beíratott gyermekek számához viszonyítva az önkormányzatok által fenntartott intézményekben magasabb (10%), mint a nem önkormányzati fenntartású intézményekben (0,17%) Összefoglaló táblázat a HH/HHH gyermekek csoportonkénti megoszlásáról Intézmény neve



Bátai ÁMK Óvoda

Báta

Óvoda u. 4.

Kossuth u. 3.

Városi Óvoda

Bátaszék Perczel u. 1. Flórián u. 1-3. Alsónyék

Bogyiszló-Fácánkert Társult Álta- Bogyiszló lános Iskola és Óvoda Fácánkert Bíborvég ÁMK Tesz-Vesz Óvoda

Fábián P. u. 3. Kossuth u. 47. Árpád u. 34.

Decs Sárpilis

Béke tér 1. Dózsa Gy. u. 4.

Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola

ANOI Kölesd

ÁMK Napköziotthonos Óvoda Községi Önkormányzat Óvoda, Sióagárd Óvoda, Szálka Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda

Fadd Templom u.

Kölesd

Dózsa u. 3.

Kistormás

Dózsa u. 4.

Őcsény 100

Fő u. 42.

Sióagárd

Kossuth u. 57/A.

Szálka

Petőfi u. 3.

Szedres

Arany J. u. 1.

Óvodai csoportok kiscs. középső cs. nagycs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. minics. kiscs. középső cs. nagycs. vegyes cs. kiscs. középső cs. nagycs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. kiscs. kis-középső cs. nagy-középső cs. vegyes cs. kiscs. középső cs. nagycs.

40

A gyermekcsoport szervezésének módja Normál helyi nevelési program SNI összesen HH/HHH 11 7/4 0 20 12/8 0 23 17/8 0 22 10/4 1 22 5/0 0 24 5/1 0 28 14/1 0 21 9/1 0 23 9/1 0 24 10/7 0 19 3/1 0 22 5/0 0 28 21/2 1 9 8/2 0 24 3/2 0 26 10/6 0 21 7/5 0 16 12/8 0 32 27/16 1 57 17 / 9 0 41 18/11 3 26 14/10 1 25 14/8 0 26 18/9 1 27 18/8 1 26 12/7 0 29 15/9 2 29 15/9 1 29 13/9 1 23 11/5 0 22 11/8 3 24 16/9 5 17 5/4 0 32 /2 0 26 /2 0 26 /2 0

kiscs.

16

8/0

0

vegyes cs.

20

0/0

0

vegyes cs. minics. kiscs. középső cs. nagycs.

14 17 22 25 25

2/0 6/3 4/2 10/3 10/5

0 0 0 0 2

ÁNK Óvodai Intézményegysége

Tolna

Várdomb-Alsóná- Várdomb na Óvoda és Álta- Alsónána lános Iskola Pörböly Zomba Körzeti Általános Iskola, Óvoda és AMI

Felsőnána Harc Kéty Tengelic Murga

2. Sz. Óvoda és Bölcsőde

Szekszárd

Medina

1. Sz. Óvoda

Szekszárd

kiscs. 30 6/3 középső cs. 24 7/2 Bartók B. u. 41. nagycs. 27 4/1 vegyes cs. 19 4/0 kiscs. 27 7/0 középső cs. 23 10/0 Hősök tere 1. nagycs. 21 11/0 vegyes cs. 15 4/0 kiscs. 13 2/0 Selyem u. középső cs. 26 9/1 nagycs. 30 9/1 vegyes cs. 19 10/3 Alkotmány u. vegyes cs. 19 7/1 vegyes cs. 15 9/1 vegyes cs. 19 1/0 (Mözs) Szent I. u. 38. vegyes cs. 22 0/0 Kossuth u. 119. vegyes cs. 28 6/2 Kossuth u. 35-37. vegyes cs. 28 10/0 Óvoda u. 3. vegyes cs. 24 8/1 kiscs. 25 5/0 Ady u. 2. középső cs. 21 8/1 nagycs. 25 7/2 Rákóczi u. 4. vegyes cs. 22 11/1 Kölesdi u. 2. vegyes cs. 29 8/3 Rákóczi u. 83. vegyes cs. 15 4/0 kiscs. 23 7/3 Aradi u. középső cs. 18 11/8 nagycs. 22 9/6 nem működik a településen nevelési intézmény vegyes cs. 21 5/1 vegyes cs. 20 4/0 Mérey u. vegyes cs. 13 5/4 vegyes cs. 21 2/0 vegyes cs. 24 5/2 Kadarka u. vegyes cs. 23 2/2 vegyes cs. 23 9/5 Petőfi u. 10. vegyes cs. 18 9/8 kiscs. 21 0/0 Kölcsey ltp. 15. középső cs. 51 2/0 nagycs. 27 4/0 kiscs. 19 3/0 Wosinsky ltp. 4 középső cs. 50 6/2 nagycs. 24 4/0 középső cs. 21 14/1 Bajcsy-Zs. u. 6. nagycs. 28 17/1

41

0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 6 0 0 1 0 2 0 0 0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

Perczel M. u. 2. Gyermeklánc Óvoda

Szekszárd Kecskés F. u. 11.

Óvoda u. 5. TMÖ Speciális Szekszárd Kinizsi u. 1. Óvodája Egyéb fenntartású nevelési intézmények "Az Én Ovim" Óvoda és Bölcső- Szekszárd Mérey u. 9. de

Wunderland ÓvoSzekszárd da

Wesselényi u. 19.

Szent Rita KatoliSzekszárd kus Óvoda

Kecskés F. u. 9.

PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Szekszárd AMI és Gyakorlóóvoda


Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI

Szekszárd

Gróf P. u. 23.

kiscs. kiscs. középső cs. középső cs. nagycs. vegyes cs. kiscs. középső cs. nagycs. vegyes cs. vegyes cs.

23 22 25 25 26 27 25 22 18 18 21

1/0 1/1 4/1 0/0 4/1 6/1 7/2 5/3 11/3 6/0 7/2

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

vegyes cs.

10

0/0

10

vegyes cs.

30

0/0

0

kiscs. kiscs. kiscs. középső cs. középső cs. középső cs. nagycs. nagycs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. kis-középső cs. nagycs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs. vegyes cs.

25 25 24 21 24 20 24 23 25 21 23 25 30 25 25 26 24 25 25

2/0 3/0 1/0 1/1 6/1 2/0 4/0 1/0 1/0 2/2 5/0 11/0 6/1 3/0 2/0 4/0 3/0 4/0 4/0

0 0 0 0 0 1 0 2 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0

vegyes cs.

22

0/0

0

2334 512

819/286 65/5

44 4

önkormányzati fenntartású nevelési int. összesen egyéb fenntartású nevelési int. összesen

A HHH gyermekek óvodai csoportba sorolásáról nem egységesek az intézmények adatszolgáltatása. Ennek oka, hogy településenként változó az óvodai csoportok szervezésének módja. Az óvodák egy részében életkor alapján történik a csoportszerezés, máshol nem életkor alapján, ún. vegyes csoportok működnek. Az óvodai csoportokon belül a vegyes életkorú csoportok összetételét lehet vizsgálni a HH/HHH arány szempontjából.

42

Az óvodai hátránykompenzáció érdekében törekedni kell a vegyes óvodai csoportok10 alakításánál a HHH és nem HHH gyermekek szempontjából a heterogenitásra Ez a kívánalom, a vizsgált kistérségi óvodai csoportokban a bátaszéki óvoda kivételével maradéktalanul megvalósul. Ebben az óvodában két feladat-ellátási helyen egy-egy vegyes óvodai csoportban a HHH- s gyermekek aránya 18% ill. 29%. Különösen a Perczel utcai óvoda esetében nagy eltérést mutat a többi csoporthoz képest. Intézmény neve Település Feladat ellátási hely Csoportszervezés Csoportlétszám HH/HHH vegyes cs. 22 10/4 vegyes cs. 22 5/0 Kossuth u. 3. vegyes cs. 24 5/1 vegyes cs. 28 14/1 Bátaszék vegyes cs. 21 9/1 Városi Óvoda Perczel u. 1. vegyes cs. 23 9/1 vegyes cs. 24 10/7 vegyes cs. 19 3/1 Flórián u. 1-3. vegyes cs. 22 5/0 Alsónyék Fábián P. u. 3. vegyes cs. 28 21/2

SNI 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1

A csoportok összetételét vizsgálva megállapítható, hogy a bátai, sárpilisi, kölesdi, fácánkerti, tengelici és a faddi óvodai csoportokban kiemelkedően magas a halmozottan hátrányos helyzetű kisgyermekek száma. A faddi vegyes szervezésű csoportokban azonban csoporton belüli elosztás egyenletes. A kimutatott HHH-s létszámokból ítélve Szekszárd város és Tolna óvodáiban nem történt meg a gyermekek teljes körű feltérképezése, különösen igaz ez a nem önkormányzati fenntartású intézményekre. Az adatok alapján megállapítható, hogy a HH/ HHH gyermekek aránya kiegyenlített, azaz az óvodai intézményekre a szegregáció nem jellemző.

2.4.2. Általános iskola Összefoglaló táblázat a HH/HHH tanulók intézményenkénti megoszlásáról feladat ellátási helyenként Intézmény neve


Bátai ÁMK Báta Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Bátaszék Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Bogyiszló Társult Általános IsFácánkert kola és Óvoda

HHH tanulók aránya %

Feladat ellátási hely

Tanulók száma

HH / HHH tanulók száma

Fő u. 174.

137

92/48

Budai u. 11.

589

195/75

Kossuth u. 47.

204

96/48

23,5%

6

Árpád u. 34.

14

8/5

35,7%

2

10

35% 12,75%

SNI tanulók száma 16 55

Az óvodában korcsoportonként több csoport működik, az adott feladat-ellátási helyeken, korcsoportonként, az egyes csoportokban a HHH gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya közötti eltérés nem haladja meg a 25%-ot.

43

Bíborvég ÁMK Tesz-Vesz Óvoda Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd

Decs Sárpilis

ÁMK Őcsény

Őcsény


Szedres

Haladás u. 1. Béke tér 1. Mátyás király u.

217 11 151

109/80 5/5 79/41

Váci u. 1.

194

97/65

József A. u. 1. Perczel u. 1. Hősök tere 2.

162 108 87

52/43 30/16 29/18

Arany J. u. 2.

182

61/40

387 222 80

106/23 60/15 52/21

19

15/6

69 49 28 25 249 28 23 98

18/8 14/8 9/0 9/3 67/16 19/2 4/4 30/20

541

67/8

Kecskés F. u. 6.

651

97/31

Zrínyi u. 78.

404

Fadd Kölesd

Bartók B. u. 23. Kossuth L. u. 6. Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda Tolna I. István és AMI (Mözs) Iskola u. 19. Kossuth u. 121. Várdomb Kossuth u. 125. Várdomb-Alsónána Óvoda és Ált. Iskola Alsónána Kossuth u. 35-37. Pörböly Bajai u. 69. Zomba Rákóczi u. 84. Rákóczi u. 4. Körzeti Általános Is- Felsőnána kola, Óvoda és AMI Harc Kölesdi u. 2. Tengelic Petőfi u. 2. Babits Mihály Általános Iskola Szekszárd Kadarka u. 17. Dienes Valéria ÁltaSzekszárd lános Iskola Garay János Általá- Szekszárd nos Iskola és AMI Sióagárd 5. Sz. Általános Iskola Szivárvány Általános Iskola

Szekszárd

36,8% 45% 27% 33,5

12 1 12

26,5% 14,8% 20,6% 22%

20 3 2

38

19 6% 6,7% 26% 31%

18 10 5

11,6% 16,3% 0% 12% 6,4% 7% 17,4% 20,4% 1,5%

6 6 1 6 12 4 2 13

19

4 7

105/18

4,7% 4,4%

28

3,6%

0

Kossuth. u. 2.

28

6/1

Béri B. Á. u. 89.

592

107/35

90

32/13

87

28/8

9,2%

12

142

43/2

1,4%

30

21

0/0

0%

0

623

88/1

0, %2

48

1679/718

12,7%

159/11

1,2%

Szekszárd Bezerédj u. 11-15.

Egyéb fenntartású nevelési intézmények Comenius Általános Szekszárd Kálvin tér 19-21. Iskola Szent József IskolaSzekszárd Bajcsy-Zs. u. 8. központ Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Is- Szekszárd Zrínyi M. u. 78. kola és AMI PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, Mátyás király u. Szekszárd AMI és Gyakorló5. óvoda önkormányzati fenntartású nevelési int. összesen:

5655

egyéb fenntartású nevelési int. összesen:

873

44

5,9% 14,4%

32 90

A Kt. 66. §-ának (2), (3)-(5) és (6)-(11) bekezdése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti arányának megállapítására a következőképpen rendelkezik: „Ha a településen több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező öszszes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya).” A fenti rendelkezés értelmében Szekszárd és Tolna településeken kell vizsgálni a HHH tanulók intézményenkénti és feladat ellátási helyenkénti eloszlását. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy Szekszárd városban a HHH tanulók eloszlás a 10 intézmény illetve feladatt ellátási hely közül 9 intézmény vonatkozásában kiegyenlített. A, a Szivárvány Általános Iskola HHH tanulók átlaga (14,4%), amely azonban még nem azonban meghaladja meg a törvény által meghatározott különbséget, mivel HHH tanulók településen belüli arányaát, amely 3,6%. . UgyanezHasonló a helyzet tapasztalható Tolnán, ahol két feladat ellátási helyen a települési átlag (9,1%) alatti a a HHH tanulók aránya, két helyen azonban eléri (I. István 26%), ill. meghaladja (Mözs 32%) azt, az eltérés több mint 15% pontnyi. • I. István 26% • Mözs 32% A HHH-s tanulók arányának szempontjából vizsgálva a székhely iskola és tagiskola viszonyát - Zomba –Tengelic viszonylatában, megállapítható, hogy a tagiskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya (20/6) több mint háromszorosa a székhely iskolai aránynak. Az SNI tanulók aránya kiemelkedően magas egyes intézményekben. Tolnán az ÁNK mözsi tagintézményében a tanulók 100%-a sajátos nevelési igényű (az adatközlés alapján). Szekszárdon az egyes intézmények között szintén jelentős különbség mutatható ki az SNI tanulók arányát vizsgálva. Az SNI tanulók aránya Szekszárd város általános iskoláiban Intézmény Általános iskolai taSNI tanulók száma SNI tanulók aránya nulók száma Babits Mihály Általános 0,7% Iskola

Dienes Valéria Általános Iskola Garay János Általános Is-

541

4

651

7

1%

404+28

28

6,9%

45

kola és AMI 5. Sz. Általános Iskola 592 Szivárvány Általános Is90 kola Egyéb fenntartású nevelési intézmények Comenius Általános Isko87 la Szent József Iskolaköz142 pont Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és 21 AMI PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, AMI és Gya- 623 korlóóvoda

90

5,4% 100%

12

13,7%

30

21%

32

0%

0

7,7%

48

Fejléc Zomba Felsőnána Körzeti Általános Iskola, Óvoda és AMI Harc Tengelic

Rákóczi u. 84. Rákóczi u. 4. Kölesdi u. 2. Petőfi u. 2.

26 4 5 11

249 28 23 98

67/16 19/2 4/4 30/20

12 4 2 13

Az adatok alapján megállapítható, hogy az önkormányzat által fenntartott intézményekben kiegyensúlyozott az SNI-s tanulók aránya, ha a teljes mértékben szegregált oktatást folytató Szivárvány iskola adataitól eltekintünk. A nem önkormányzati fenntartású intézményekben azonban az országos átlagot meghaladó az SNI tanulók aránya, és Szekszárd településen belül is nagy különbség van a Coménius Általános Iskola és a Szent József Iskolaközpont, valamint a többi iskola között az SNI tanulók arányát tekintve. A 14/1994 MKM rendelet 39.§/D és E11 pontja értelmében a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók arányát ott kell vizsgálni, ahol párhuzamos osztályok ill. ha a településen több iskola is működik. A kistérség iskolái esetében Szekszárd, Bátaszék, Tolna , Fadd iskoláiban szerveződik párhuzamos évfolyamokon oktatás Összefoglaló táblázat a HHH tanulók osztályonkénti megoszlásáról Tanulólétszám az osztályban

Intézmény neve



Osztály

11

összesen HH/HHH

SNI

Osztályszervezés módja emelt szintű normál és/vagy gyógy-pe(általános) két tadagógiai tanterv nítási tagozat nyelvű oktatás

a HHH tanulók iskolai arányának és a település HHH arányának eltérése legfeljebb 25 % lehet (nem állami intézményfenntartó esetén is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján, vagy egyházi fenntartó esetén egyoldalú nyilatkozattal működnek közre az önkormányzati feladatellátásban - a helyben élő tanulók beszámításával)

46

Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola

Bátaszék

Bogyiszló-Fácánkert Társult Bogyiszló Általános Iskola és Óvoda

Fácánkert

Budai u. 11.

Kossuth u. 47.

Árpád u. 34.

Mátyás király u.


Fadd

Váci u. 1.

1/a 1/b 1/c 2/a 2/b 2/c 3/a 3/b 4/a 4/b 4/c Gyógy.14. 5/a 5/b 5/c 6/a 6/b 6/c 6/d 7/a 7/b 7/c 8/a 8/b 8/c 8/d Gyógy.58. 1/a 1/b 2. 3. 4. 5/a 5/b 6. 7. 8/a 8/b 1-4. 1/a 1/b 2/a 2/b 3/a 3/b 4/b 4/a 5/a 5/b 6/a 6/b 7/a 7/b 8/a gyógy.2-5. gyógy.6-8.

47

23 23 23 19 24 20 22 24 25 24 23

9/4 9/2 5/2 6/1 8/2 9/5 3/1 9/6 7/2 10/4 8/2

1 0 1 0 1 1 0 1 1 0 0

11 27 27 27 22 22 24 20 22 23 19 17 25 17 19

7/2 10/8 4/1 10/2 9/1 10/5 8/4 3/0 8/4 6/3 10/1 6/4 5/3 5/3 3/2

11 4 1 3 0 1 4 1 0 3 1 0 2 0 1

17 16 16 21 21 22 17 16 18 26 14 17 14 24 23 18 16 24 25 21 19 19 26 22 19 20 22 22 14 11

8/1 8/5 7/5 11/4 12/7 11/5 8/4 6/4 8/3 10/4 7/3 8/4 8/5 13/6 13/8 10/6 8/2 12/7 16/7 7/5 8/4 12/8 11/6 8/4 7/7 10/5 8/3 8/3 14/14 11/11

17 0 0 2 1 1 0 1 0 0 0 1 2 3 1 0 1 3 2 2 2 1 5 1 2 1 0 1 14 11

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x


Szedres

Arany J. u. 2.

Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda és AMI

Tolna

Bartók B. u. 23.

Kossuth L. u. 6. Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda és AMI

Tolna

I. István

(Mözs) Iskola u. 19.

Körzeti Általános Iskola, Óvoda és AMI

Zomba

Rákóczi u. 84.

1. 2. 3. 4/a 4/b 5. 6/a 6/b 7. 8/a 8/b 1/a 1/b 2/a 2/b 3/a 3/b 4/a 4/b 5/a 5/b 6/a 6/b 7/a 7/b 8/a 8/b 1. 2. 3. 4. 5. 6/a 6/b 7/a 7/b 8. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2-3-6. 5-7-8. 1. 2. 3. 4. 5. 6/a 6/b 7/a 7/b 8/a 8/b

48

22 19 16 12 14 15 15 14 27 15 13 21 22 24 23 29 25 26 22 30 30 27 27 21 19 19 22 20 22 27 25 30 23 17 15 20 23 20 7 13 11 17 12 10 9 20 21 15 22 30 14 26 28 28 21 24

9/4 5/2 10/7 4/3 3/3 3/2 4/4 5/3 9/5 5/4 4/3 6/0 5/0 5/2 5/0 5/3 7/1 4/3 6/2 12/2 8/1 8/0 7/2 9/2 10/3 6/2 3/0 7/0 6/2 6/0 7/2 8/3 10/0 7/2 3/3 1/1 5/2 12/3 5/3 7/4 7/2 11/5 10/4 8/4 7/2 7/0 5/2 2/0 8/3 8/1 6/3 11/2 9/2 2/1 4/2 5/0

2 3 4 3 3 0 0 1 3 0 0 0 0 1 1 1 1 2 2 0 2 3 0 1 1 1 2 0 0 1 1 4 0 1 0 2 1 0 0 3 1 1 0 10 9 1 1 0 5 1 1 0 2 1 0 0

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Babits Mihály Általános Isko- Szekszárd la

Dienes Valéria Szekszárd Általános Iskola

Medina

Kadarka u. 17.

Kecskés F. u. 6.

Rákóczi u. 15.

1/a 1/b 2/a 2/b 2/c 3/a 3/b 4/a 4/b 4/c 5/a 5/b 5/c 6/a 6/b 6/c 7/a 7/b 7/c 8/a 8/b 8/c 1/a 1/b 1/c 2/a 2/b 2/c 3/a 3/b 3/c 4/a 4/b 4/c 5/a 5/b 5/c 5/d 6/a 6/b 6/c 6/d 7/a 7/b 7/c 7/d 8/a 8/b 8/c 8/d 1-4.

49

29 27 20 18 19 26 25 25 24 22 22 24 25 28 23 26 23 27 24 28 26 30 22 28 25 18 19 19 26 25 26 23 22 26 22 24 21 21 26 25 29 24 23 17 21 21 24 27 24 23 16

3/0 6/0 2/0 2/0 10/2 4/0 1/0 1/0 0/0 6/2 3/0 2/0 3/0 2/0 1/0 6/0 1/0 2/0 4/0 1/1 2/0 5/3 10/2 0/0 3/0 8/3 4/0 5/2 10/3 1/0 2/0 7/4 0/0 2/1 4/1 0/0 4/1 7/1 4/3 3/2 3/2 2/2 3/0 0/0 2/1 2/1 5/2 0/0 1/0 5/0 9/2

0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 1 0 0 0 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 2

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Garay János Általános Isko- Szekszárd la és AMI

5. Sz. Általános Szekszárd Iskola

Szivárvány ÁlSzekszárd talános Iskola

Zrínyi u. 78.

Béri B. Á. u. 89.

Bezerédj u. 11-15.

1/a 1/b 2/a 2/b 3/a 3/b 4/a 4/b 5/a 5/c 5/s 6/a 6/b 6/c 7/a 7/b 8/a 8/b 8/c 1/a 1/b 2/a 2/b 2/c 3/a 3/b 3/c 3/d 4/a 4/b 4/c 5/a 5/b 5/c 5/d 6/a 6/b 6/c 6/d 7/a 7/c 7/d 8/a 8/b 8/c 8/d 1-2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Egyéb fenntartású oktatási intézmények

50

14 21 27 12 23 14 27 22 24 22 24 15 19 21 23 23 25 23 25 25 24 25 20 23 22 11 25 27 25 15 26 20 15 22 20 25 9 19 27 26 24 26 26 14 26 25 10 10 10 14 22 14 10

8/1 7/1 10/0 7/0 6/0 9/8 5/0 9/2 9/3 3/1 1/0 8/0 3/0 3/0 2/0 7/1 2/0 5/1 1/0 3/0 4/0 3/1 5/1 4/2 3/1 9/2 3/0 6/2 7/1 9/7 2/1 6/4 6/1 1/1 3/1 3/0 3/2 6/2 1/0 3/0 1/1 5/2 2/1 2/0 5/1 2/1 5/2 4/2 4/2 3/1 8/3 5/2 3/1

5 0 0 5 0 5 0 5 0 0 0 2 1 0 0 3 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 6 1 2 1 6 1 1 3 0 3 0 6 1 0 10 10 10 14 22 14 10

x x x x x x x x x x

x

x x x x x x x x x x

x x x

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

x x

x x

x

x x x x x x x x

PTE Illyés Gyula Gyakorlóiskola, AMI és Gyakorlóóvoda

Szekszárd

1/a 1/b 1/c 1/d 2/a 2/b 2/c 3/a 3/b 3/c 4/a 4/b 4/c 5/a 5/b 6/a 6/b 6/c 7/a 7/b 7/c 8/a 8/b


32 32 32 13 22 24 25 24 25 25 26 27 28 30 32 29 30 30 27 27 28 28 27

4/0 2/0 2/0 3/0 4/0 5/0 3/0 4/0 6/0 3/0 2/0 6/0 5/0 3/0 6/0 4/0 5/0 2/0 6/0 5/0 3/1 2/0 3/0

2 0 0 13 3 2 1 2 1 0 1 3 2 2 3 2 2 0 3 0 2 1 3

x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x x

Az arányokat vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb esetben a HHH tanulók osztályonkénti aránya kiegyenlített. Néhány esetben tapasztalható nagyobb eltérés a párhuzamos osztályok HHH tanuló létszáma között. Pl. Bátaszék 5. évfolyam, Szekszárd Garay Ált. Iskola 3. évfolyam, Szekszárd 5. sz. Ált. Iskola 4. évfolyam. Ugyanakkor a törvényben előírt határt egyik iskola esetében sem lépik túl. Fadd esetén viszont meg kell említeni, hogy az összes szegregáltan oktatott SNI tanuló a HHH gyerekek köréből került ki. Az egyiskolás intézmények esetében Bátán, és Decsen a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya egy-egy évfolyamon 48%-ban megközelíti, eléri ill. 18%-al meghaladja a rendeletben megengedett 50 %-ot.

Bátai ÁMK

Báta

Fő u. 174.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

16 21 19 19 16 18 15 13

51

10/3 15/7 11/5 15/7 13/11 12/4 5/3 11/8

1 3 1 3 6 2 0 0

x x x x x x x x

Bíborvég ÁMK Decs

Decs

Haladás u.

1 2 3 4 5 6 7 8

21 34 22 30 36 26 23 25

9 11 11 12 12 12 11 12

na na na na na na na na

x x x x x x x x

Azokon az egyiskolás településeken, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók koncentrációját (szegregációját) a település demográfiai jellemzői okozzák, vagyis a szegregációmentesség biztosítása rövid távon nem lehet reális elvárás, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének javítása, oktatási eredményességük előmozdítása érdekében szükséges lépéseket tenni. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket Az elmúlt években jelentősen megnőtt a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Ők általában a többi tanulóval együtt, integráltan oktathatók, de gyógypedagógiai módszertant ismerő pedagógus által nyújtott egyéni fejlesztést igényelnek. A kistérség általános iskoláinak többsége megteremtette a feltételeit sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának 2.4.3. Középiskola Összefoglaló táblázat a HH/HHH tanulók intézményenkénti megoszlásáról Település

Intézmény neve

Tanulólétszám az intézményben Összes

Bátaszék Tolna

Szekszárd

II. Géza Gimnázium Sztárai Mihály Gimnázium Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Kolping Katolikus Szakképző Iskola Esély Szolgáltató Szakképző Iskola Kodolányi János Középiskola és Kollégium

Önkormányzati fenntartású intézmények Egyéb fenntartású intézmények

összesen

HH/HHH SNI

229 312 606 497

36/8 23/2 261/24 33/2

0 2 0 1

853

161/n.a.

0

2524

439/n.a.

97

551

96/18

29

697 314 n.a.

282/36 34/n.a. n.a.

72 11 n.a.

954/31 412/54

100 112

5021 1562

A középiskolákban a HH/HHH kiegyenlítettségére vonatkozó vizsgálatával csak a tendenciák kimutatása lehetséges, hiszen azt, hogy az általános iskolából milyen típusú és milyen képzést nyújtó intézményben tanulnak tovább a tanulók, az nem elsősorban a fenntartó által meghatá-

52

rozott körzethatároktól, vagy az intézménytől függ, hanem a tanulók választásától, tanulmányi eredményétől, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szempontjából a középfokú intézmény által biztosított szociális ellátásoktól is pl. kollégiumi elhelyezés lehetősége. Az összesített adatok alapján azonban jól látható, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat a középiskola nem tartja számon., a megkérdezett 10 intézményből 4 egyáltalán nem tudott adatot szolgáltatni a HHH tanulókra vonatkozóan, a többi intézményben pedig feltételezhetően magasabb a HHH tanulók száma, mivel az általános iskolai korosztály esetén a HHH tanulók száma 656 fő.

2.5. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata 2.5.1. Általános iskola 2.5.1.1.Az országos kompetenciamérés eredményei Az országos kompetenciamérések 2001 óta adnak lehetőséget arra, hogy képet kapjunk az egyéni tanulási esélyek szempontjából alapvetően meghatározó olvasás-szövegértés és matematika alkalmazás területén a tanulók egyéni, illetve iskolai szintű teljesítményeiről, illetve azokról a tényezőkről, amelyek a diákok teljesítményét befolyásolják. A hazánkban eddig alkalmazott mérésekben 2006-tól vizsgálják a hozzáadott pedagógiai értéket, amely nem más, mint a tanulóktól a családi háttér alapján elvárt, illetve a tanulók által ténylegesen elért pontszám iskolai szintű különbsége. A családi háttér index több változó által együttesen alkotott mutató, együttesen jellemzi a tanuló szüleinek iskolai végzettségét, az otthoni szociális körülményeket és az otthoni tanulást segítő tényezők meglétének mértékét (értéke -2 és +2 között van, a pozitív szám jelent a tanulást támogató hátteret). Kiszámításához egy többoldalas háttérkérdőívet töltenek ki a családok. Mivel a kitöltés csak önkéntes lehet, az iskolák egy részében nem állnak rendelkezésre ilyen adatok, azaz ott nem lehet az iskola által hozzáadott pedagógiai értékre következtetni, elvész egy iskola-önértékelési és iskolafejlesztési esély. A családi háttérindex és a hozzáadott pedagógiai értékre vonatkozóan a helyzetelemzéshez ajánlott OKM adatlapok alapján nem áll rendelkezésünkre adatsor. Pedig amelyik iskolában magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya, ott különösen fontos lenne az abszolút teljesítmények melletté odatenni a pedagógiai hozzáadott értéket is figyelembe venni. E két mutatóra vonatkozóan településenként /intézményenként a kistérség közoktatás-fejlesztési terve12 tartalmaz adatokat. Mivel a tanulók tesztekkel mért teljesítményét alapvetően a szülők iskolázottsága határozza meg., ezért az egyes tanulócsoportok, illetve tanulók tanulási eredményességére vonatkozó vizsgálatok során fontos, hogy a HH/HHH tanulók eredményességét külön vizsgálja az iskola. Esélyegyenlőségi szempontból ugyanis csak akkor van relevanciája a mérési eredményeknek, ha azok információt nyújtanak az osztály átlagos teljesítménye mellett a HH/HHH teljesítményéről is. Erre vonatkozóan a 2006. évi mérések szolgáltatnak először helyi szintű adatokat. A következő táblázat a térség iskoláinak az országos kompetenciamérésen elért eredményeit mutatja be a 2004.évi mérés alapján. 12

Szekszárd-Tolnai Kistérség Közoktatási Fejlesztési Terve 2008-2013.

53

A 2004. évi országos kompetenciamérés eredményei település Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Kölesd Őcsény Szedres

Szekszárd

Tolna Várdomb Zomba

Szekszárd

Szövegértés 6. évf. 8. évf.

Intézmény neve Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

Matematika 6. évf. 8. évf.

490

n.a.

467

490

515

490

498

490

460

465

n.a.

n.a.

433

401

444

382

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

472 501

439 n.a.

452 491

433 n.a.

454

414

508

459

508

518

504

524

Babits Mihály Általános Iskola

609

566

587

582

Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule

553

574

607

574

Garay János Általános Iskola és AMI

440

440

442

442

502

519

482

506

451

507

491

477

465

n.a.

n.a.

n.a.

521

n.a.

511

n.a.

n.a.

n.a.

Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd ÁMK Általános Iskola Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda 5. Sz. Általános Iskola

Wosinsky Mór Általános Iskola, 522 Óvoda és AMI Várdomb-Alsónána Óvoda és Általá478 nos Iskola Körzeti Általános Iskola, Óvoda és 487 AMI Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Comenius Általános Iskola n.a. Szent József Katolikus Általános Isn.a. kola PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvon.a. da Országos átlag:

509

500

505

500

Dél-dunántúlirégió átlaga

493

496

497

503

Szövegértés: A táblázat alapján megállapítható, hogy azokban az intézményekben, ahol magas a HHH tanulók aránya a kompetencia mérés eredményei sem az országos (509), sem a Dél-dunántúli régió átlagát (493) nem érik el. ( Báta, Bogyiszló, Decs, Kölesd, Szedres, SzekszárdGaray, Zomba). Az országos átlag feletti teljesítményt a városi iskolák tanulói nyújtottak: Bátaszék, Szekszárd, Tolna, illetve Várdomb 8. évf.

54

Bár a HHH tanulók teljesítményére nincs külön adatunk, az átlagpontok alapján mégis látható, hogy azokban az iskolákban alacsony a tanulók összteljesítménye, ahol magas a HHH tanulók aránya. Így gyanítható, hogy a hátrányos helyzetű tanulók szövegértése nem éri el azt a szintet, amely alapul szolgálhatna rövid távon a sikeres iskolai tanulmányaikhoz, hosszú távon pedig az egész életen át való tanulás megalapozásához. Matematika: A matematikai kompetenciamérés eredményeiről a kistérség 15 intézménye szolgáltatott adatokat. Közülük az alábbi intézményekben sem a 6. évfolyam, sem a 8. évfolyam eredményei nem érik el a Dél-dunántúli régió átlagát: Báta, Bogyiszló, Kölesd, Őcsény, Szekszárd-Garay Az országos átlagot meghaladó teljesítményt itt is azok az intézmények nyújtottak, ahol alacsony a HHH tanulók aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók azonosítása a 2004. tanévtől azokban az intézményekben történt meg, amelyek az OOIH bázisintézményeként részt vettek az integrációs nevelés bevezetésében. A többi intézményben folyamatosan zajlott a HHH tanulók azonosítása, de mint a táblázat adataiból látható, az még most sem teljes körű. A 2006. évi országos kompetenciamérés eredményei település

Intézmény neve

Szövegértés

Matematika

6. évf.

HH/HHH

8. évf.

HH/HHH

6. évf.

HH/HHH

8. évf.

HH/HHH

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola

510

428

472

481

495

376

540

511

Kanizsai Dorottya ÁltaláBátaszék nos Iskola és Zeneiskola

n.a.

n.a.

445

n.a.

n.a.

n.a.

500

443

BogyiszlóFácánkert Bogyiszló Társult Általános Iskola és Óvoda

450

400

485

450

400

380

471

440

313n.a.

264n.a.

436

n.a.415

275n.a.

273n.a.

411

n.a.389

n.a.

n.a.

400

n.a.

n.a.

n.a.

396

n.a.

385

336

397

230

377

317

410

231

Báta

Decs

Fadd

Kölesd

Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd

55

Őcsény

ÁMK Általános Iskola

504n.a.

309n.a.

466n.a.

314n.a.

475n.a.

334n.a.

451n.a.

321n.a.

Szedres


442

n.a.

458

n.a.

380

n.a.

507

n.a.

Tolna


528

n.a.

474

n.a.

507

n.a.

454

n.a.

Várdomb-Alsónána ÓvoVárdomb da és Általános Iskola

n.a.

n.a.

459

n.a.

n.a.

n.a.

433

n.a.

Körzeti Általános Iskola, AMI

469

432

468

458

467

423

465

462

5. Sz. Általános Iskola

n.a.

n.a.

490

n.a.

n.a.

n.a.

477

n.a.


n.a.

n.a.

563

n.a.

n.a.

n.a.

546

n.a.


n.a.

n.a.

570

n.a.

n.a.

n.a.

577

n.a.

n.a.

460

n.a.

488

n.a.

n.a.

422

n.a.

470

n.a.

Zomba

Garay János Általános Is488 n.a. 488 Szekszárd kola és AMI Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Comenius Általános Is471 n.a. 502 kola Szent József Katolikus Általános Iskola

n.a.

n.a.

493

n.a.

n.a.

n.a.

479

n.a.

PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvoda

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Sajnos, a jelenlegi adatszolgáltatás alapján a HH/HHH tanulók teljesítményére vonatkozóan társulási szinten kevés adattal rendelkezünk Ez a tény arra enged következtetni, hogy még azokban az intézményekben sem történt meg a HH/HHH tanulókra vonatkozóan a mérési eredmények helyi vizsgálata, ahol a településen, iskolában magas a HH/HHH tanulók aránya. Pedig, ha az eredmények elemzése nem történik meg a HHH tanulókra vonatkoztatva, akkor differenciált fejlesztésük sem valósulhat meg egyetlen iskolában sem. 56

A HHH tanulók teljesítményére vonatkozóan csak négy hat település intézményétől rendelkezünk adatokkal: Báta, Bogyiszló, Decs, Kölesd, Öcsény, Zomba.

település

Intézmény neve

Szövegértés

Matematika

6. évf.

HH/HHH

8. évf.

HH/HHH

6. évf.

HH/HHH

8. évf.

HH/HHH

510

428

472

481

495

376

540

511

BogyiszlóFácánkert Bogyiszló Társult Általános Iskola és Óvoda

450

400

485

450

400

380

471

440

Bíborvég ÁMK ÁltaláDecsKönos Iskolalesd ANOI Kölesd

313385

264336

436397

415230

275377

273317

411410

389231

Báta


Kölesd

ANOI Kölesd

385

336

397

230

377

317

410

231

Őcsény


504

309

466

314

475

334

451

321

Zomba

Körzeti Általános Iskola, AMI

469

432

468

458

467

423

465

462

A HHH tanulók eredményeteljesítménye a fenti mindegyik iskolák mindegyikébenban jóval alul maradt mind a két kompetencia területen nemcsak a régió, hanem a saját intézményi átlagnál is. Kifejezetten alacsony a teljesítménye mind a két kompetencia területenszövegértésből a kölesdi és őcsényi iskola 6. és 8. évfolyam HHH tanulóinak, illetve 6. évfolyamon matematikából és szövegértésből Báta, Bogyiszló, DecsKölesd és Zomba HHH tanulóinak, Bátán és Bogyiszlón pedig a 6. évfolyam matematika eredményei alacsonyak. . Az átlagos tanulói teljesítményértékek mellett azonban fontos szerepet játszik a tanulói teljesítményeket alapvetően befolyásoló még két mutató: a családok szociális helyzetét is figyelembevevő családi háttérindex, illetve a pedagógiai hozzáadott érték mutatói. E két területre vonatkozóan nincsenek adataink, pedig ezek a mutatók tovább árnyalnák az egyes intézmények átlagos teljesítményét, illetve megerősítenék a pedagógusok erőfeszítéseit. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb teljesítményt nyújtó intézményekben – az alacsonyabb a

57

tanulói teljesítmények ellenére- a hozzáadott pedagógiai érték magasabb lehet, mint egy másik intézményben.( Erre vonatkozó elemzés megtalálható a társulási közoktatás fejlesztési terv 47-52. oldalán. Lásd: Szekszárd-Tolnai Többcélú Kistérségi Társulás KKFT 2008-2013.)

58

2.5.1.2. Lemorzsolódás A lemorzsolódást három mutatató segítségével vizsgáltuk (évfolyamismétlők aránya, magántanulók aránya, az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya). 2006/2007 település

Évfolyamismétlők

Magántanulók aránya

Összes %

HH/HHH %

Összes %

HH/HH H %

0,01

0/0

0,01

0/0,02

0

3,4

8,6/5

0

0

0

0

0

2,4

3,6/3

5

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó

Évfolyamismétlők


Összes %

HH/HHH %

Összes %

HH/HH H %

Összes %

HH/HHH %

0

0

0

0

0

0

0

0,3

3/3

2,5

8,7/5,7

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

2,4

n.a.

0

0

2,6

4/3

4

4

0

0

1/6

3,6

0/3,6

1,8

1/1

4

0,8/5

2,3

2,6/8

1,7

1

3,6 2,00

6/n.a. 0/1

0 0,5

0 0/0,5

0 0

0 0

3,09 1,95

5,7/4,6 0/1,5

0 0

0 0

0 0

0 0

2,5

1

2,5

0

0

0

1

0

1,5

0

0

0

Intézmény neve

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorottya ÁltaláBátaszék nos Iskola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert TárBogyiszló sult Általános Iskola és Óvoda Bíborvég ÁMK Általános Decs Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Fadd Általános Iskola Kölesd ANOI Kölesd Őcsény ÁMK Általános Iskola Bezerédj István Általános Szedres Iskola és Óvoda Báta

2007/2008 (tervezett) Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó HH/HH Összes H % %

59

5. Sz. Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule Garay János Általános Iskola és AMI

0,8

3/1

0,8

2/1

0

0

0

0

0,3

2/1

0

0

0,2

0

0,4

0

0,2

1/0

0,2

1/0

0,6

0

0,2

0

0,8

0,1

0,1

0,1

0

0

0

0

0

0

0

0

4

1,3

0,4

0,2

0,6

0,4

2,3

1,3

0,9

0,4

0

0

9,7

16/12

8,6

18/15

5

8/6

8,8

16/15

5,5

13/10

18,6

0

2,3

10

5,1

4,6

10,3

0

0

0

7,6

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

3

2

5

0

0

0

0

0

0

0

0

2

1

0

0

0

0

0,4

0,9

0,5

1,3/1,5

1,2

2,1

0,4

0,4

0

0

0

0

0

0

0,4

3

0

0

0

0

0,5

0

0,3

0

0

0

0,4

0

0

0

Szivárvány Általános Isko6,5 10/8 Szekszárd la Egyéb fenntartású oktatási intézmények Comenius Általános Iskola 3,5 5 Szekszárdi Waldorf Óvoda, 0 0 Általános Iskola és AMI Szent József Katolikus Ál1 3 talános Iskola PTE-IGYKF, AMI és Gya1 0 korló Óvoda Wosinsky Mór Általános Tolna 1,9 2,8 Iskola, Óvoda és AMI Várdomb-Alsónána Óvoda Várdomb 1 n.a. és Általános Iskola Körzeti Általános Iskola, Zomba 0,3 0 Óvoda és AMI Országos átlag: 2,11

0,61

0,37

2,11

0,61

0,37

Évfolyamismétlés: A kistérségi átlag 1, 76, amely megnyugtatóan alacsonyabb az országosnál. Vannak azonban iskolák, ahol több év távlatában az osztályismétlők száma magasan az országos átlag fölött van. Itt vizsgálni kell az okokat: Szekszárd Comenius Általános Iskola (5,1) Kölesd ( 3,09), Decs 2,6, Bátaszék 2 5 .Ezekben az iskoláknál a HHH tanulók adatai jó esetben megduplázódnak. A tendencia azonban majdnem minden esetben pozitív irányba mutat A kizárólag SNI tanulókat fogadó Szivárvány Általános Iskolában magas az évfolyamismétlők arányát ezzel lehet magyarázni. Magántanulók: A rendelkezésre álló adat alapján megállapítható, hogy a magántanulók aránya magas 1, 47%, több mint kétszerese az országos átlagnak okaMagántanulók: 60

A rendelkezésre álló adat alapján megállapítható, hogy a magántanulók aránya kistérségi szinten magas 1, 47%, több mint kétszerese az országos átlagnak. Az egyes intézmények között azonban nagy az eltérés. A magántanulók száma legmagasabb az alábbi intézményekben. Település, Intézmény neve Decs Bíborvég ÁMK Általános Iskola Fadd Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola Szivárvány Általános Iskola Szekszárd Comenius Általános Iskola


4 2,3 8,8 10,3

250 óránál többet hiányzó tanulók aránya: Az évfolyamismétlők nagy valószínűséggel a hiányzók közül kerültek ki. Három intézményben tapasztalható az országos átlagot meghaladó „túllépés”. Az évfolyamismétléshez hasonlóan a Szivárvány Általános Iskolában magas hiányzási arány magyarázatot adhat a magas évfolyamismétlők számára is.

2.5.1.3. Továbbtanulási mutatók Gimnázium (%) Település

Báta

Intézmény

Tanév

összlétszámon belül


2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett)

52,6 29,4 53,8 50 43,5

HH / HHHtanulók körében

Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)

Szakiskolai képzés (%)




26,4 35,3 19,2 30,7 4,6


21 35,3 27 19,3

34,8

6,9

61

21,7

11,6

Speciális szakiskola (%) összlétszámon belül


Nem tanult tovább (%) HH / összlétHHH-taszámon nulók köbelül rében

Bátaszék


Bogyiszló-Fácánkert Társult ÁltaláBogyiszló nos Iskola és Óvoda

Decs

Fadd

Kölesd

Bíborvég ÁMK Általános Iskola


ANOI Kölesd

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett)

35 22 23 37

37/17 20/0 20/20 66/50

37 27 38 30

35/0 20/0 35/20 24/0

23 48 33 33

40/0 110/50 110/40 102/50

4 2 5 0

72/67 50/50 35/20 8/0

1 1 0 0

16/16 0/0 0/0 0/0

30

28/15

28

28/8

35

115/61

7

13/0

0

15/15

59 35 48 46

0 12 0 25

18 30 19 27

0 0 25 0

23 30 33 27

100 88 75 75

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

17

17

37

0

46

83

0

0

0

0

11% 18% 12% 13%

0 0 0 0

16% 44% 34% 19%

17% 11% 14% 27%

73% 38% 54% 68%

83% 89% 86% 73%

16%

20%

16%

0

68%

80%

14 13

0 0

23 32

0 0

63 43

0 5

0 2

0 0

0 9

0 0

0

0

22

13

59

4

0

0

0

0

13,3 0 5,56 21,43

33,33/n.a. 0/n.a. 0/n.a. 66,67/n.a.

26,27 46,15 5,56 21,43

33,33/n.a. 44,44/n.a. 16,67/n.a. 0

60 46,15 72,22 50

33,33/n.a. 44,44/n.a. 66,67/n.a. 0

7,7

11,11

16,66 7,14

16,67/n.a. 33,33/n.a.

10

20/25

20

0

60

80/75

10

0

62

Őcsény

Szedres



5. Sz. Általános Iskola Szekszárd Babits Mihály Általános Iskola

2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett)

na na 24% 22%

21 7 7 23

na na na./0 na/0

/6 n.a. n.a.

na na 41% 56%

na na na/0,9% na/0,5%

na na 30% 22%

na na na/0,4% na/0,5%

18 35 28 29

/3 n.a. n.a.

60 38 66 52

21 n.a. n.a.

8

40

12

60

16

40 22,7 33 32,6

40 54,6 41 40,7

20 22,7 26 26,7

35

40

25

53% 46% 53% 53%

33% 33% 28% 35%

14% 21% 19% 12%

45%

35%

20%

63

na na 5 0

na na na/0,4% 0

0 0 0 0

na na 0 0

0

0

0

0

11 3 7

2003/2004 58% 2004/2005 59% Dienes Valéria Ál2005/2006 60% talános Iskola 2006/2007 61% Grundschule 2007/2008 70% (tervezett) 2003/2004 20 2004/2005 30 Garay János Álta2005/2006 21,5 lános Iskola és 2006/2007 28,6 AMI 2007/2008 20 (tervezett) 2003/2004 0 2004/2005 0 0 Szivárvány Általá- 2005/2006 nos Iskola Szekszárd 2006/2007 0 2007/2008 0 (tervezett) Egyéb fenntartású oktatási intézmények: 2003/2004 40 2004/2005 50 30,76 Comenius Általá- 2005/2006 nos Iskola 2006/2007 8,33 2007/2008 23,07 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 Szekszárdi Waldorf Óvoda, Álta- 2005/2006 lános Iskola és 2006/2007 AMI 2007/2008 (tervezett)

2% 3% 2% 1%

33% 32% 34% 29%

4% 3% 4% 3%

9% 9% 6% 10%

4% 3% 4% 6%

2%

20%

4%

10%

5%

0 0

48 46 56 50

3,4 3 2,8 2,3

32 24 22,5 21,4

4 3,1 2 1,6

1

60

3,4

20

1,5

0 0 0 0

57 62 54 53

35 28 37 39

8 10 9 8

0

50

50

0

30

0 0

30 50 46,15 58,3

100 80

23,07 33,33

0 20

25

53,84

50

23,07

25

jelenleg csak 1-2. osztállyal működik

64

Szent József Katolikus Általános Iskola Szekszárd PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvoda


Tolna

Várdomb

Zomba

Várdomb-Alsónána Óvoda és Általános Iskola


2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett)

országos átlag 2005/2006

52,6 29,4 53,8 50

26,4 35,3 19,2 30,7

43,5

4,6

21 35,3 27 19,3

34,8

6,9

21,7

46 33 43

42 62 53

12 5 3

68

31

1

11,6

22 18 20,1 23,4

n.a. n.a. n.a. 2,83/0

36,4 29,5 32,3 27,1

n.a. n.a. n.a. 2,36/0

41,6 52,5 47,6 49,5

n.a. n.a. n.a. 6,6/0,47

21,7

2,14/0

29,7

2,56/3

48,6

1,29/3

19 36 22 38

n.a. n.a. n.a. n.a.

4 9 26 17

n.a. n.a. n.a. n.a.

77 55 52 45

n.a. n.a. n.a. n.a.

38

n.a.

33

n.a.

29

n.a.

13,2 17,7 30 36,11

47,3 42,3 33,4 30,55

44,4

39,5 40 36,6 33,33

55,6 100 33,4 100

37

32

50

31

50

0,366

66,6

0,431

65

0,19

0,013

Gimnázium: Az országos átlag a 2005/06 tanévre nyújt tájékoztatást, a kistérség adatait is ehhez az évhez viszonyítva vizsgáljuk. Gimnáziumi képzést választók aránya csak 6,6%-kal marad el az országos átlagtól, az iskolák közötti „szórás” viszont igen jelentős (5,56% - 60% ) A hiányos adatszolgáltatás miatt a 2003-2008 között vizsgált időszakot tekintve nem mutatható ki, hogy az egyes intézményekben hogy alakul a továbbtanulási tendencia. Szakközépiskola: A szakközépiskolai képzést a továbbtanulók országos viszonylatban többen választják, mint gimnáziumot. Adott tanévben a kistérség tanulóit nem ez jellemezte. Szakközépiskolai képzésre a végzősök 29,36 % jelentkezett. Jóval az országos átlag alatt, 14%-kal kevesebben választják ezt az iskolatípust, mint ahogy az-az országban jellemző. Jóval az átlag felett 73-95 %-ban választják ezt az iskolatípust a szekszárdi iskolákban végző tanulók. A kistérség többi településén élő tanulók, már csak 12 – 73% között választják az érettségi adó középiskolákat. A HHH tanulókra vonatkozó adatok nagyon hiányosak, ezért az esélyegyenlőség szempontjából igen fontos tanulói réteg továbbtanulási tendenciájára nem tudunk következtetni. Szakiskola: A kistérségben legkedveltebb iskolatípusa a továbbtanulást illetően, 23%-kal többen választják, mint az országos átlag. A decsi, szedresi, kölesdi, faddi és várdombi iskola végzősei között a legnépszerűbb továbbtanulási irány a szakiskola. A várdombi általános iskola kivételével a felsorolt intézményekben a társulási átlagot meghaladó a HHH- tanulók aránya. (vö: táblázattal ) Speciális szakiskolában a vizsgált időszakban bátaszéki, kölesdi, őcsényi és faddi -és a képzés jellegéből adódóan - a Szivárvány Általános Iskola végzősei folytatják tanulmányaikat. Az itt tanuló diákok többsége hátrányos helyzetű család gyermeke. A hiányos adatszolgáltatás miatt a 2003-2007 között vizsgált időszakot tekintve nem mutatható ki, hogy az egyes intézményekben hogy alakul a továbbtanulási tendencia. 2.5.1.4. Tanórán kívüli programok

P

Intézmények

Létszám 2005/2006 Összes HH/HHH

Létszám / tervezett létszám 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Összes HH/HHH Összes HH/HHH Összes HH/HHH

66

Alapfokú művészetoktatás

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorotytya Általános Iskola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola Garay János Általános Iskola és AMI Szivárvány Általános Iskola Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda és AMI

n.a

n.a

45

37/13

41

35/10

40

34/10

12,6

10/3,8

10,3

10,7/5,1

10,9

11,1/5,3

11,4

13,2/5,5

100

34

18%/15% 17,50% 15%/11%

20%

18%/15%

20%

18%/15%

34

20/18

46

7/18

46

7/18

20%

36

25

41

25

36

20

45

30

32

60/45

38

65/51

25

56/36

5

15/15

26

n.a.

26

n.a.

26

Várdomb-Alsónána Óvoda és Általános Iskola Körzeti Általános Iskola, Óvo108 /1 83 da és AMI Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Comenius Általános Iskola Szekszárdi Waldorf Óvoda, Ál100 talános Iskola és AMI

/3

33

50/50

33

50/50

109

11/2

102

11/2

14,94

1/0

15

2/2

100

67

26

100

Napközi

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorotytya Általános Iskola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd ÁMK Általános Iskola Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda 5. Sz. Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule Garay János Általános Iskola és AMI Szivárvány Általános Iskola Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda és AMI

58

92/76

67

90/88

50

95/66

68

90/68

234,4

145,1/50,1

32,6

151,5/61,5

30,2

156,2/74,6

28,9

145,1/67,1

110

30

34%

58%/52%

42%

45%/40%

37%

54%/58%

35%

54%/58%

45

51/30

46

49/41

47

44/38

72 %

97%/n.a

69 %

98 %

67 %

77/77

67 %

79

n.a.

77

n.a.

87

20/18

105

20/18

106

n.a.

139

n.a.

99

/21

25

/3

25

7/3

20

23

Napközi

328

50/2

294

49/4

283

41/4

270

375

17

330

15

305

12

307

12

48

67

51

65

46

62

48

65

84

95/90

81

98/96

80

95/93

80

90/90

56

n.a.

54

n.a.

49

42/63

50

45/65

98

92

96

90

87

/6

109

36/6

90

5/n.a.

27,50

11/0

24

Várdomb-Alsónána Óvoda és 94 97 89 Általános Iskola Körzeti Általános Iskola, Óvo77 /4 90 da és AMI Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Comenius Álta21,59 /n.a. 38,37 lános Iskola Szekszárdi Waldorf Óvoda, Ál29 talános Iskola és AMI Szent József Katolikus Általános 83 79 Iskola PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló 280 300 Óvoda

48

68

72

125

330

330

11/0

Szakkör

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorotytya Általános Iskola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd ÁMK Általános Iskola Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda 5. Sz. Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola

45

55/54

47

65/57

64

63/60

85

40/20

70,5

77/48,8

68,2

80,6/16,6

70,9

81,3/21,3

67,5

85/22

66

15

51%

56%/52%

58%

58%/55%

55%

54%/56%

52%

54%/54%

52

34/12

59

27/10

58

29/10

15 %

59/n.a.

19 %

34/ n.a.

9%

3,8/4,6

74

na

65

na

50

na

104

n.a.

104

n.a.

141

65

Szakkör

524

440

410

280

370

234


136

93

363

3

350

3

Garay János Általános Iskola és AMI

40

25

38

30

42

31

40

34

Szivárvány Általános Iskola

25

54/45

28

65/50

42

76/45

40

60/60


46,7

n.a.

62,6

n.a.

63,7

34/27

63

40/30

n.a.

54

80/80

50

80/80

94

6/1

85

Várdomb-Alsónána Óvoda és 60 n.a. 62 Általános Iskola Körzeti Általános Iskola, Óvo99 /3 69 da és AMI Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Szent József Katolikus Általános Iskola PTE-IGYKFK, AMI és Gyakorló 200 270 Óvoda

31

380

69

215

40

Iskolai nyári tábor

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorotytya Általános Iskola és Zeneiskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd ÁMK Általános Iskola Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda 5. Sz. Általános Iskola

20

15/13

21

14/13

22

14/16

20

17/5

24

48,8/3,8

25

53,1/5,1

20

44,5/5,3

20,7

44,3/5,5

0

0

10

14/17

6

1/1

35

4/8

12 %

10/n.a.

8,6 %

14 %/n.a.

7%

60/65

40

na.

36

na.

32

3/6

46

n.a.

37

41

n.a.

190

153

30/10


184

22/2

174

20/2

180


191

7

151

5

172

6

180

5

8

1

6

1

8

2

9

2

32

60/52

24

50/48

30

80/75

25

75/70


14

n.a.

15,7

n.a.

15

16/5

15

20/10

Várdomb-Alsónána Óvoda és Általános Iskola

17

n.a.

36

n.a.

40

60

40

60


76

/2

99

Garay János Általános Iskola és AMI Szivárvány Általános Iskola

180

90

Iskolai nyári tábor

Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Comenius Álta11,62 lános Iskola Szekszárdi Waldorf Óvoda, Ál100 talános Iskola és AMI Szent József Katolikus Általános 30 30 Iskola PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló 150 150 Óvoda

1/n.a.

11,49

90

3,57/0

10

u.az/0

100

0

30

150

150

Művészeti oktatás a kistérség 12 iskolájában folyik. A tanulók 9,6 %-a veszi igénybe a szolgáltatást, ez a HHH tanulók esetében 26%. 70

A napközis ellátás a 2007/2008-as tanévben a kistérség minden intézményében elérhető. A Napközibeszolgáltatásokat az általános iskolások 34%-a veszi igénybejár. A kimutatás adatai szerint a napközis ellátásban résztvevő HHH tanulók aránya csak 7 iskola esetében haladja meg a nem hátrányos helyzetű tanulók arányát. Mivel a HHH- gyerekekre vonatkozó adatszolgáltatás valószínű nem teljes körű, ezért a napközis szolgáltatást igénybe vevő H HH-s tanulók száma sem teljes. A nem önkormányzati fenntartású Comenius és Waldorf Általános Iskola gyermekeinek kivételével valamilyen szakköri tevékenységbe a tanulók bekapcsolódhatnak. HHH Nyári tábort a kistérség 16 iskolája szervezett, a HHH tanulók aránya a táborokban alacsony Az elmúlt nyáron iskolai nyári tábori programban a települések minden tizenkettedik tanulója (12%) volt érintett. 2.5.1.5. Iskolán kívüli programok Programok

Létszám 2005/2006

Intézmények Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorotytya Általános Iskola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda

Útravaló Program

Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd

Létszám / tervezett létszám 2007/2008

2006/2007

2008/2009

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

Összes

HH/HHH

6

4/2

5

4/1

8

6/2

8

5/3

0,5

3,4/2,6

1

7,43/6,6

1,4

9,9/8,2

0

0

0

0

10

10

10

10

0

0

3,80%

8,60%

0

0

4%

9,50%

2

2/2

2

2/2

3

3

1

1

3,50%

7,5 %/n.a.

4,30%

12 %/n.a.

0,6

1,9 %/2,3 %

1,20%

3,8 %/4,7 %

/8

16

/7

5

5/1

1

1

1/0

2

2/0

2,83

0,56

1,72

0,55

1,7

8

10

10

Bezerédj István 20 /20 8 Általános Iskola és Óvoda 5. Sz. Általános 9 4 Iskola Babits Mihály 4 4/0 2 Általános Iskola Wosinsky Mór 1,54 5,45 0,78 Általános Iskola, Óvoda és AMI Egyéb fenntartású oktatási intézmények: PTE-IGYKF, 8 6 AMI és Gyakorló Óvoda

71

Arany János Program


1

1


0,3


1


0,5

Tanoda Egyéb

2

1

3

1

9

33/10

10

40/30

0,28

0,86

0,28

0,86

0,5/0

16

1,1

1/0

0,3

2

Szivárvány Általános Iskola Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda és AMI

1

76/25

2,97

Megjegyzés* A táblázat az adatokat létszámban kéri, az adatszolgáltatók egy része %-ban adta meg. (Az összehasonlíthatóság érdekében az adatszolgáltatás során %-ban megadott adatokat szövegben hivatkozott számok létszámra vonatkoznakalakítottuk)

Az iskolák adatszolgáltatása alapján a legjelentősebb segítő program az „Útravaló Program”, Az „Út a középiskolába” alprogramba a kistérség 10 iskolája kapcsolódott be. A program a 78. évfolyam hátrányos helyzetű tanulóit érinti. Évente változó létszámú tanuló csatlakozik a programhoz. Az ideiA 2007. tanévben 60 fő, a hátrányos helyzetű tanulók 3,5%-a került be a programba.részesül támogatásban. Az Arany János programban a vizsgált tanévek alatt hat iskola végzősei kaptak támogatást. Az idei 2007/2008 tanévben négy iskola nyolcadikosai nyertek felvételt a tehetséggondozó programba. Tanoda programban csak a szekszárdi Szivárvány Általános Iskola tanulói vesznek részt. A tolnai Wosinszky Mór Általános Iskola egyéb olyan tanórán iskolán kívüli elfoglaltságot működtet, amely a hátránykompenzációt szolgálja. Összességében megállapítható, hogy a HH-s és a HHH-s tanulók számához és arányához viszonyítva kevés intézmény tanulója vesz részt mind az Útravaló ösztöndíjprogramban, mind az Arany János Tehetséggondozó Programban. Település Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Fácánkert Harc

HHH arány 35% 12,7% 20% 36,8% 30,7% 35,7% 17%

Település Kölesd Őcsény Pörböly Szedres Tengelic Várdomb

HHH arány 26,5% 17,4% 20% 22% 20,4% 13,5%

Összegzés: Báta, Bogyiszló, Decs, Fadd, Kölesd, Szedres iskolák tanulói, akik között magas a HHH-k aránya, valamely tanórán kívüli tehetséggondozó programban részt vesznek. 72

Fácánkertben alsó tagozat, Tengelicen pedig csak 1-6 évfolyam működik őket a pályaorientációs programok egyike sem érint 2.5.2.Középiskolai oktatás 2.5.2.1. Az országos kompetenciamérés eredménye A 2004. évi kompetencia mérés adatai Település Bátaszék Tolna

Intézmény neve II. Géza Gimnázium Sztárai Mihály Gimnázium Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

Szekszárd

Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Kolping Katolikus Szakképző Iskola Esély Szolgáltató Szakképző Iskola

Szövegértés 10. évf. 510 561 630

Matematika 10. évf. 509 551 635

580

580

n.a.

n.a.

SZKI 478

SZKI 475

n.a.

n.a.

388

385

11. évf.-tól van oktatás

Kodolányi János Középiskola és Kollégium

érettségi utáni képzés folyik

A 2006. évi kompetencia mérés adatai Település

Intézmény neve

Bátaszék II. Géza Gimnázium Tolna Sztárai Mihály Gimnázium

Szövegértés 10. évf. HH/HHH 530 n.a. 575 n.a.

73

Matematika 10. évf. HH/HHH 527 n.a. 562 n.a.

Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

623

n.a.

634

n.a.

580

n.a.

563

n.a.

Bezerédj István Kereskedelmi 496 n.a. 468 Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola Egyéb fenntartású oktatási intézmények: SZI 447 n.a. SZI 441 Tolna Megyei Önkormányzat Szent SZKI 497 n.a. SZKI 493 Szekszárd László Egységes Középiskolája GIMN GIMN n.a. 532 514 Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Koln.a. n.a. n.a. légium n.a. SZKI 408 Kolping Katolikus Szakképző Isko- SZKI 444 SZI 386 n.a. SZI 383 la 11. évf.-tól van oktatás Esély Szolgáltató Szakképző Iskola Kodolányi János Középiskola és érettségi utáni képzés folyik Kollégium

n.a.

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a.

A középiskolai adatok a 10. évfolyamon a 2004. és a 2006. évi kompetencia mérés eredményeiről nyújtanak tájékoztatást. A helyzetelemzés során az egyes intézmények eredményeit a kistérségen belül, illetve a régiós és az országos átlaggal tudjuk összehasonlítani. 13 Szövegértés-szövegalkotás 2006. A 10. évfolyam 2006. évi eredményeit a nagyobb területi egységekhez viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a teljesítmény az országos és a megyei átlagnál gyengébb

Teljesítmény-átlag

Országos

Dél-dunántúli régió

Tolna megye

Szekszárdi kistérség

501

494

500

497

A képzési típusok szerint az 501 pontos országos átlag tovább differenciálódik:

Teljesítmény-átlag

Országos


Tolna megye


501

494

500

497

A képzési típusonkénti teljesítménykülönbség a kistérség iskoláiban az országos mutatókkal teljesen összhangban áll. A kistérség gimnáziumi átlagteljesítménye 568 pont, némiképp meghaladja az országos gimnáziumi átlagot. Az adatot szolgáltatók szakközépiskolai átlaga 500 pont, az országos szakközépiskolai átlagnál néhány ponttal magasabb. A két szakiskolai adat több mint 10 %-kal magasabb az országos szakiskolai átlagnál. A 2006-os teljesítményeket összevetve a 2004-es 13

Szekszárd-Tolnai Kistérség Közoktatásfejlesztési Terve 2008.-20013.

74

eredményekkel, megállapítható, hogy a teljesítmények iskolánként vagy stabilitást mutatnak, vagy a korábbi évekhez képest jobbak. Matematika, logikus gondolkodás A 10. évfolyam eredményeit a nagyobb területi egységekhez viszonyítva megállapítható, hogy a kistérségi matematika-teljesítmény elmarad mind az országos, mind a régiós mind pedig a megyei eredményektől (szemben a szövegértéssel, ahol bár a megyeinél gyengébbek, a régiós átlagnál kicsivel jobbak az eredmények)

Teljesítmény- átlag

Országos


Tolna megye


499

493

494

487

A képzési típusok szerint differenciálódó országos átlag: Teljesítmény-átlag

Szakiskolák

Szakközépiskolák

Gimnáziumok

408

493

556

A gimnáziumi képzésben részt vevő tanulócsoportok matematikából 560 ponttal az országos átlag fölött teljesítettek, ami az országos gimnáziumi eredménynél is néhány ponttal több. A legjobb és a legalacsonyabb eredményű gimnáziumi tanulócsoport közötti teljesítménykülönbség azonban több mint 100 pont, ami egy képzési típuson belül nagy különbség. A vizsgált szakközépiskolák átlaga 490, ami kissé elmarad a szakközépiskolai országos eredményektől. A két adatközlő szakiskola teljesítménye kicsivel magasabb a szakiskolák alacsony országos szintjénél. Mint a táblázatból látható, a HH/HHH tanulókra vonatkozóan a középfokú intézmények sem rendelkeznek adatokkal, holott esélyegyenlőségi szempontból nagy szerepe lenne a HH/HHH tanulói eredmények ismeretének. Mint korábban már megjegyeztük, ha nem részletezik az intézmények a kompetencia mérés eredményeit a HH/HHH tanulók teljesítménye szempontjából, akkor a későbbiek során nem tudják a szükséges beavatkozásokat megtervezni

75

2.5.2.2. Lemorzsolódás 2006/2007 Évfolyamismétlők Település

Intézmény neve Összes %

Bátaszék

HH/HHH %

II. Géza Gimnázium 2 n.a. Sztárai Mihály GimnáziTolna 1 0 um Garay János Gimnázium 0,1 0,4 I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközép0,2 n.a. iskola Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépisko9,7 2,6 la és Kereskedelmi Szakiskola Egyéb fenntartású oktatási intézmények Tolna Megyei Önkormányzat Szent László n.a. n.a. Szekszárd Egységes Középiskolája Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági 8,35 n.a. Szakképző Iskola és Kollégium Kolping Katolikus Szak2,87 2,2 képző Iskola Esély Szolgáltató Szak31 17/n.a. képző Iskola Kodolányi János Középn.a. n.a. isk. és Kollégium

2007/2008 (tervezett)

Az előző tanévben Magántanulók ará250 óránál többet hinya ányzó HH/HHH HH/HHH Összes Összes % % % % n.a. n.a. n.a. n.a.

Évfolyamismétlők


Összes %

HH/HHH %

Összes %

n.a.

n.a.

n.a.

% n.a.

HH/HHH

Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó Összes %

HH/HHH %

n.a.

n.a.

0,3

0

0

0

1

0

0,3

0

0

0

0,8

n.a.

n.a.

n.a.

0,1

0,4

0,8

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0,4

25

0,1

100

n.a.

n.a.

0,35

33

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0,4

n.a.

n.a.

n.a.

0

0

1,27

0

n.a.

n.a.

0,45

0,45

n.a.

n.a.

3

2

0,6

0,6

n.a.

n.a.

0

0

0

0

30

15

0

0

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

76

Amennyiben a vizsgált adatok hitelesek az Esély Szolgáltató Szakképző Iskolában és a Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskolában magas az évfolyamismétlők aránya, erre a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani! 2.5.2.34. Iskolán kívüli programok Programok

Intézmény

Létszám 2005/2006 Összes

Útravaló Program

II. Géza Gimnázium Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola

2006/2007

HH/HHH Összes

Létszám / tervezett létszám 2007/2008

HH/HHH Összes

2008/2009

HH/HHH Összes

HH/HHH

16

16/6

13

13/3

7 3%

7/3 3/1,3%

10

10/5

0,6

0,6

1,6

0,8

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

3,80

100/100

2

100/100

5,20

100/100

6

n.a.

3,2

20

3,9

31,25

2,3

12,4

3,4

12,5

43

43

Egyéb fenntartású oktatási intézmények Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

40

40/15

22

22/7

35

35/11

50

50/20

Kolping Katolikus Szakképző Iskola

25

25/5

18

18/8

37

37/4

45

45/10

77

I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

0,80%

Arany János Program

Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola

2,2

9,6

2,5

14,28

2,9

13,6

6

6

6

6

7

0/0

2,8

13,75

10

10

Egyéb fenntartású oktatási intézmények Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája Kolping Katolikus Szakképző Iskola

A középiskolák körében is ismert a hátrányos helyzetű tanulók tovább haladását segítő Útravaló Program és az Arany János Program, többségük a kezdetektől részt vesz benne. A 2007/08-as tanévben első ízben csatlakozott az Útravaló programhoz a Szent László Egységes Középiskola, az Arany János programban pedig az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola az úujjonc. Négy intézmény pedagógusai (I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola, a Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Egységes Középiskolája és a Kolping Katolikus Szakképző Iskola) mind a két programban dolgoznak. Két középiskola, a Sztárai Mihály Gimnázium és az Esély Szolgáltató Szakképző Iskola egyik programban sem vesz részt. 2.6. Szakember ellátottság, módszertani képzettség 2.6.1. Óvoda Legalább 30 órás (akkreditált) képzések az elmúlt három évben Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Kooperativ tanulás

Projektpedagógia

Drámapedagógia

Bátai ÁMK Óvoda Bátaszék Városi Óvoda Óvoda Sióagárd Óvoda Szálka

Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés

Báta Bátaszék Sióagárd Szálka

Intézmény neve

Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés

Település

2 0 0 0

0 5 0 0

2 0 0 0

0 0 0 0

1 1 0 0

78

1. Sz. Óvoda 2. Sz. Óvoda és Bölcsőde Gyermeklánc Óvoda TMÖ Speciális Óvodája Szekszárd Egyéb fenntartású intézmények: "Az Én Ovim" Óvoda és Bölcsőde Szent Rita Katolikus Óvoda Wunderland Kindergarten önkormányzati fenntartású intézmények össz. egyéb fenntartású intézmények össz.

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 1 2 0

0 0 0 2 0

0 0 4 5 4

0 0 0 2 0

0 0 6 0 6

0 0 0 5 0

Számos óvodapedagógus szakvizsgával vagy egyéb másoddiplomával rendelkezik, ők megfelelő kompetenciával rendelkeznek a fejlesztésre szoruló gyermekek segítéséhez A hiányos adatszolgáltatás miatt a kistérség óvodáinak szakember ellátottságáról, valamint a 30 órás akkreditált továbbképzéseken való részvételről nem lehet hiteles képet adni, ill. korrekt megállapítást tenni. 2.6.2. Általános iskola Érintett tanulók száma Intézmény neve

Nem megfelelő képesítésű pedagógus által oktatott tantárgy

Összes tanuló

Báta


kémia ének biológia etika

28 28 28 15

5/3 11/8 5/3 5/3

Bátaszék


gyógypedagógus

11

8/8

11

testnevelés fizika technika

108 57 108

47/22 25/11 47/22

2 1 2

német

10

n.a.

0

fizika rajz technika számítástechnika ének-zene fizika biológia rajz rajz technika fizika kémia ének

64 64 64 64 64 45 45 94 107 24 55 55 99

26/11 26/11 26/11 26/11 26/11 14/11 14/11 34/28 34/16 6/3 18/12 18/12 30/21

2 2 2 2 2 4 4 9 3 0 3 3 4

település

Bogyiszló-Fácánkert Társult Bogyiszló Általános Iskola és Óvoda Decs

Bíborvég ÁMK Általános Iskola

Fadd


Kölesd

ANOI Kölesd

Őcsény


Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka

társulás Várdombbal társulás Deccsel társulás Szekszárddal társulás Szekszárddal

Szedres


79

HH/HHH SNI tanutanulók lók

5. Sz. Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule Szekszárd Garay János Általános Iskola és AMI

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

70 24

21/11 6/5

70 24

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

-

-

-

35 72

18/0 28/1

6 17

-

-

-

70 42 220 117 29

25/5 27/9 73/23 38/18 21/9

5 2 12 8 1

64

14/4

4

9

5/2

9

69

18/8

6

15

14/1

15

testnevelés informatika Egyéb fenntartású oktatási intézmények: ének Comenius Általános Iskola történelem technika Szekszárdi Waldorf Óvoda, ÁlSzekszárd talános Iskola és AMI ének Szent József Katolikus Általános Iskola rajz PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvoda magyar nyelv és irod. informatika technika Wosinsky Mór Általános Iskorajz Tolna la, Óvoda és AMI ének mozgókép-és médiaism. gyógypedagógus Várdomb-Alsónána Óvoda és Várdomb technika Általános Iskola Körzeti Általános Iskola, ÓvoZomba logopédus da és AMI önkormányzati fenntartású általános iskola összesen egyéb fenntartású iskola összesen Szivárvány Általános Iskola

1956 107

214 23

A városi iskolák szakos ellátottsága megfelelő. Az önkormányzati fenntartású városi iskolákban, amennyiben szakemberhiány mutatkozik, az a gyógypedagógiai ellátás területén (gyógypedagógus, logopédus) jelentkezik. Kivételével a tolnai iskola, mert esetükben, az általában hiányként jelentkező szakok mellett, még a magyar nyelv és irodalom státusz is betöltésre vár. A falvakban működő intézmények jellemzője, a kis óraszámban tanított tantárgyak szakos hiánya. Az adatfelvétel időszakában 6 ének-zene, 6 technika, 5 rajz-vizuális kultúra, 4 fizika és 3 számítástechnika szakos pedagógus hiányzott a rendszerből. Az említettek mellett leginkább az „alacsony” óraszámú természettudományos tantárgyak esetében tapasztalható még pedagógus hiány (biológia, kémia, fizika). Az 5-6 osztályban szeptembertől bevezetésre kerülő „nem szakos” ismeretek oktatásához a jövőben szükséges megszerezni a végzettségeket. Kistérségi koordinációval biztosítani lehet ezen a képzések megszervezését.

80

Legalább 30 órás (akkreditált) képzések az elmúlt három évben Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok Kooperativ tanulás

Projektpedagógia

Drámapedagógia

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorottya Általános IsBátaszék kola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Társult ÁlBogyiszló talános Iskola és Óvoda Decs Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és ÁltaFadd lános Iskola Kölesd ANOI Kölesd Őcsény ÁMK Általános Iskola Bezerédj István Általános Iskola Szedres és Óvoda 5. Sz. Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule Garay János Általános Iskola és AMI Szivárvány Általános Iskola Szekszárd Egyéb fenntartású intézmények: Comenius Általános Iskola Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI Szent József Katolikus Általános Iskola PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvoda Wosinsky Mór Általános Iskola, Tolna Óvoda és AMI Várdomb-Alsónána Óvoda és Várdomb Általános Iskola Báta


Intézmény neve


Település

14

0

14

2

13

30

0

5

30

2

5

4

3

2

1

6

1

25

28

1

30

0

0

29

0

0 3

0 1

13 5

0 0

0 1

23

2

23

23

0

0 0

3 0

0 0

0 0

1 0

0

3

8

1

2

0

25

0

0

3

0

0

0

0

2

0

10

10

0

0

0

0

0

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

13

12

0

0

2

2

2

2

2

81

Körzeti Általános Iskola, Óvoda és AMI önk. fenntartású intézmények összesen egyéb fenntartású intézmények összesen

Zomba

17

16

34

17

0

130 0

70 10

144 10

134 0

28 3

A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit növeli, ha a tantestületek ill. egyes pedagógusok megismerkednek és a napi gyakorlatban alkalmazzák az együttnevelést segítő módszertani elemeket, mint a projekt pedagógia, kooperatív technikák, tanórai differenciálás, drámapedagógia. Az elmúlt években a módszertani megújulás jegyében az általános iskolák pedagógusai részt vettek ilyen tartalmú módszertani továbbképzéseken. A kompetencia alapú oktatás új programcsomagjait a kistérség több iskolájában kipróbálták és bevezették. Az integrált nevelést leginkább szolgáló IPR képzést a programban résztvevő iskolák pedagógusai elvégezték. A jövőben azonban szorgalmazni kell, hogy azokban a városi iskolákban, ahol magasabb arányban tanulnak HHH-s tanulók a pedagógusok vegyenek részt az integrált nevelés eszközrendszerét és módszertanát megismertető képzésen.. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit növeli, ha a tantestületek ill. egyes pedagógusok megismerkednek és a napi gyakorlatban alkalmazzák az együttnevelést segítő módszertani elemeket, mint a projekt pedagógia, kooperatív technikák, tanórai differenciálás, drámapedagógia. Az elmúlt években a módszertani megújulás jegyében az általános iskolák pedagógusai részt vettek ilyen tartalmú módszertani továbbképzéseken. A kompetencia alapú oktatás új programcsomagjait a kistérség több iskolájában kipróbálták és bevezették. Az integrált nevelést leginkább szolgáló IPR képzést a programban résztvevő iskolák pedagógusai elvégezték. A jövőben azonban szorgalmazni kell a városi fenntartású iskolák mindegyikében az integrált nevelés eszközrendszerét és módszertanát megismertető képzésen való részvételt. 2.6.3.Középiskola Módszertani terület Résztvevő főállású pedagógusok

Projektpedagógia

Drámapedagógia

II. Géza Gimnázium Sztárai Mihály Gimnázium

Kooperativ tanulás

Bátaszék Tolna


Intézmény neve


Település

0 0

16 0

0 0

0 0

0 0

82

Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

0

0

1

0

1

0

0

0

24

0

0

15

3

1

5

11

0

0

0

50

15

1

6

7

15

15

0

0

0

0

0

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0 6

16 12

16 76

27 30

2 1

Bezerédj István Kereskedelmi Szak0 középiskola és Kereskedelmi Szakiskola Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Tolna Megyei Önkormányzat Szent 0 Szekszárd László Egységes Középiskolája Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollé0 gium Kolping Katolikus Szakképző Iskola Esély Szolgáltató Szakképző Iskola Kodolányi János Középiskola és Kollégium önkormányzati fenntartású középiskolák összesen egyéb fenntartású középiskolák összesen

Az elmúlt években a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megvalósuló, Európai Unió által támogatott pályázatok keretében a középiskolák pedagógusai jelentős számban vettek módszertani továbbképzéseken. Projekt pedagógia, kooperatív technikák, tanórai differenciálási lehetőségek. A kompetencia alapú oktatás megismerése és a napi gyakorlatban való alkalmazása, a bevezetésre került új oktatási programcsomagok az esélyteremtő oktatás alapjait jelenthetik a szakképzésben a kistérségben 2.7. Az oktatás – nevelés infrastrukturális feltételeinek vizsgálata 2.7.1. Óvoda

Városi Óvoda

Bogyiszló Decs

Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda Bíborvég ÁMK Tesz-Vesz Óvoda

Étkező vagy ebédlő

Bátaszék

Vízöblítéses WC

társulás Várdombbal társulás Bátaszékkel Bátai ÁMK Óvoda

Tornaterem

Alsónána Alsónyék Báta

Számítógép (min. P4)

Intézmény neve

Logopédiai foglalkoztató

Település

Kossuth u. 35-37. Fábián P. u. 3. Óvoda u. 4. Kossuth. u. 3. Flórián u. 1-3. Perczel u. 1.

0 1 0 0 0 1

0 1 1 4 1 1

0 0 1 1 1 1

3 4 6 12 8 13

0 0 0 0 0 0

Kossuth u. 47.

0

0

0

15

1

Ady E. u. 12-16.cím?

1

0

1

8

1

Telephely

83

Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola Fácánkert társulás Bogyiszlóval Felsőnána társulás Zombával Harc társulás Zombával Kéty társulás Zombával Kistormás társulás Kölesddel Kölesd ANOI Kölesd Medina társulás Szekszárddal Murga társulás Zombával Őcsény ÁMK Napköziotthonos Óvoda Pörböly társulás Várdombbal Sárpilis társulás Deccsel Sióagárd Községi Önkormányzat Óvoda Szálka Óvoda, Szálka Bezerédj István Általános IsSzedres kola és Óvoda Fadd

Dózsa Gy. u. 4. 0 1 0 9 Templom u. 0 1 1 13 1 0 0 4 Árpád u. 34. 0 0 0 2 Rákóczi u. 4. 0 0 0 2 Kölesdi u. 2. 0 0 0 2 Rákóczi u. 83. 0 0 0 4 Dózsa u. 4. Dózsa u. 3. 1 4 0 12 0 0 1 4 Petőfi u. 10. a településen nem működik nevelési intézmény Fő u. 42. 1 1 0 12 0 0 0 4 Óvoda u. 3. 0 1 1 2 Béke tér 1. Kossuth u. 57/A. 0 0 1 9 Petőfi u. 3. 0 0 1 5

0 0 1 0 0 0 1 0 0

Arany J. u. 1.

Perczel M. u. 2. Kecskés F. u. 11. Óvoda u. 5. Kölcsey ltp. 15. 1. Számú Óvoda Wosinsky ltp. 4. Bajcsy-Zs. u. 6. Mérey u. 2. Számú Óvoda Kadarka u. TMÖ Speciális Óvodája Kinizsi u. 1. Szekszárd Egyéb fenntartású nevelési intézmények PTE-IGYKF, AMI és GyakorMátyás király u. 1. ló Óvoda Wunderland Kindergarten a Német Kisebbségi ÖnkorWesselényi u. 19. mányzat Óvodája Szent Rita Katolikus Óvoda Kecskés F. u. 9. Szekszárdi Waldorf Óvoda, Gróf P. u. 23. Általános Iskola és AMI „Az Én Ovim” Óvoda és BölMérey u. 9. csőde Tengelic társulás Zombával Aradi u. Bartók B. u. 41. Hősök tere 1. ÁNK Óvodai IntézményegyTolna Selyem u. sége Alkotmány u. (Mözs) Szent I. u. 38. Várdomb-Alsónána Óvoda és Várdomb Kossuth u. 119. Általános Iskola Körzeti Általános Iskola, ÓvoZomba Ady u. 2. da és AMI önkormányzati fenntartású nevelési intézmény összesen egyéb fenntartású nevelési intézmény összesen Gyermeklánc Óvoda

0 0 1 0 0

0

0

0

6

0

1 0 0 1 1 1 1 1 0

1 0 0 4 1 1 1 0 0

0 0 0 1 0 1 1 1 0

22 11 4 14 13 7 14 14 4

1 0 0 0 0 0 1 0 0

1

0

1

17

0

2

0

1

42

1

1

0

1

11

2

1

0

0

3

0

1

1

0

8

1

1 1 1 1 1 1

0 0 0 0 0 0

1 1 1 1 1 1

10 16 11 13 12 10

0 0 0 0 0 0

1

0

0

4

0

0

0

1

3

0

19 6

24 1

21 3

341 81

7 4

A 39 telephelyen működő önkormányzati, ill egyéb fenntartású 5 óvoda, 19 logopédiai foglalkoztatóval, 24 tornateremmel szolgálja ki a 3-6 korosztályt. Minden 12. gyermekre jut vízöb-

84

lítéses WC. Az informatikai ellátottság alacsony színvonalú, mindössze az óvodák 56,8%-ban van számítógép. Az óvodák egyre inkább igénybe veszik a pályázati forrásokat (köztük a Tolna Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány a pályázati lehetőségeit) és a civil kapcsolatokat, melyek eddig is jelentős mértékben hozzájárultak mind az udvari játszóeszközök, mind a fejlesztő eszközök beszerzéséhez. 2.7.2.Általános iskola Étkező vagy ebédlő

Szedres

0

0

0

0

4

1

3

1

nem működik a településen általános iskola 2

1

0

1

26

1

12

1

2

0

0

1

55

1

30

1

Kossuth u. 47.

0

0

2

1

24

0

14

1

Haladás u. 1.

1

0

0

2

15

1

12

0

14 11 6 2 2

0 0 1 1 1

13 4

1 1

8 8 4 2 5

0 1 0 1 1

10

1

Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Ze- Budai u. 11. neiskola

Bogyiszló-Fácánkert Bogyiszló Társult Általános Iskola és Óvoda Bíborvég ÁMK ÁltaDecs lános Iskola Gárdonyi Géza ÓvoFadd da és Általános Iskola Fácánkert társulás Bogyiszlóval Felsőnána társulás Zombával Harc társulás Zombával Kéty társulás Zombával Kistormás társulás Kölesddel Kölesd ANOI Kölesd Medina társulás Szekszárddal Murga társulás Zombával ÁMK Általános IskoŐcsény la Pörböly társulás Várdombbal Sárpilis társulás Deccsel Sióagárd társulás Szekszárddal Szálka társulás Szekszárddal

Vízöblítéses WC

Bátaszék

Tornaterem

társulás Bátaszékkel Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Isko- Fő u. 174. la


Alsónyék

Kossuth u. 35-37.

Számítástechnikai szaktanterem

társulás Várdombbal

Szükségtanterem

Alsónána

Báta

Telephely

Nyelvi labor

Intézmény neve


Település

Mátyás k. u. Váci u. Árpád u. 34. Rákóczi u. 4. Kölesdi u. 2.

1 0 0 1 17 0 0 0 0 1 42 1 1 0 0 0 2 1 0 0 0 1 9 1 0 0 0 0 0 0 nem működik a településen általános iskola nem működik a településen általános iskola József A.u. 1. 1 0 0 1 9 1 Rákóczi u. 15. 1 0 0 0 3 1 nem működik a településen általános iskola Hősök tere 2 1 0 0 0 1 0 Perczel u. 1. 0 0 0 1 24 1 Bajai u. 69. 0 0 0 0 2 0 Béke tér 1. 0 0 0 0 1 1 Kossuth u. 2. 0 0 0 0 4 0 nem működik a településen általános iskola

Bezerédj István ÁltaArany J. u. 2. lános Iskola és Óvoda

1

85

0

0

1

22

1

5. Sz. Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Általános Iskola GrundSzekszárd schule Garay János Általános Iskola és AMI

Béri Balogh Á. u. 89.

2

0

0

2

60

1

60

1

Kadarka u. 17.

1

2

0

2

25

1

41

1

Kecskés F. u. 6.

2

1

0

1

51

2

78

1

Zrínyi u. 78.

2

1

0

2

83

1

80

1

Szivárvány Általános Bezerédj u. 2 0 0 1 0 1 9 1 Iskola 11-15. Egyéb fenntartású oktatási intézmények Comenius Általános Kálvin tér 0 0 0 1 12 0 5 1 Iskola 19-21. Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Is- Zrínyi u. 78. Garay János Általános Iskola és AMI-ben működnek. Szekszárd kola és AMI

Tengelic

Tolna

Szent József Katolikus Általános Iskola

Bajcsy-Zs.u. 8.

PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvoda társulás Zombával

Mátyás király u. 5. Petőfi u. 2. Bartók u. 23. Kossuth u. 6. I. István (Mözs) Iskola u. 19. Kossuth u. 121. Kossuth u. 125.


Várdomb-Alsónána Várdomb Óvoda és Általános Iskola

Körzeti Általános IsRákóczi u. 84. kola, Óvoda és AMI önkormányzati fenntartású általános iskola összesen egyéb fenntartású általános iskola összesen

Zomba

1

1

0

1

0

1

14

0

1

0

0

2

50

1

36

1

1 1 1 1

1 0 0 0

0 0 0 0

1 1 1 1

15 12 21 25

1 2 2 1

12 22 15 12

1 2 0 1

1

0

0

0

0

0

4

0

1

0

0

0

0

0

7

0

0

0

0

1

20

1

7

1

1

1

0

1

17

1

6

1

27

7

2

25

589

26

513

24

2

1

0

4

62

2

55

2

A 34 telephelyen működő iskolák és tagiskolák nagy része 85% rendelkezik logopédiai foglalkoztató helyiséggel. A prioritást élvező nyelvoktatást azonban csak 8 iskola esetében végezhetik erre alkalmas nyelvi laborban. A szolgáltatott adatok szerint Bogyiszló az egyetlen olyan iskola, ahol szükségtanteremben is folyik oktatás. A helyzetelemzés időszakában az általános iskolákban összesen 651 darab (legalább P4 szintű) számítógép szolgálta az informatikai oktatást. ez azt jelenti, hogy a kistérség minden 10 általános iskolai tanulójára egy-egy számítógép jut. 29 számítástechnikai szaktanterem áll az oktatás szolgálatában, 20 fős termeket feltételezve egy-egy tanórára 580 tanuló jut be egyszerre termekbe. A 28 tornateremben folyó foglalkozáson szinte valamennyi diák részt tud venni. A telephelyek mindegyikén van vízöblítéses WC.

2.7.3. Középiskola

86


Nyelvi labor

Szükségtanterem

Számítástechnikai szaktanterem


Tornaterem

Vízöblítéses WC

Étkező vagy ebédlő

Település

0 0 0

0 0 0

0 0 0

1 3 1

23 83 71

1 0 1

10 28 8

1 0 0

0

1

0

6

169

1

16

0

0

2

1

7

286

1

36

0

0

2

0

13

216

3

n.a.

2

0

0

0

3

51

1

60

1

0

0

0

2

17

1

31

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

0 0

3 2

1 0

18 18

632 284

4 5

98 91

1 3

Telephely nem kell

Intézmény neve

Bátaszék II. Géza Gimnázium Tolna Sztárai Mihály Gimnázium Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola Bezerédj István Kereskedelmi Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola Egyéb fenntartású oktatási intézmények Tolna Megyei Önkormányzat Szent Szekszárd László Egységes Középiskolája Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Kolping Katolikus Szakképző Iskola Esély Szolgáltató Szakképző Iskola Kodolányi János Középiskola és Kollégium önkormányzati fenntartású középiskolák összesen egyéb fenntartású középiskolák összesen

Az adatszolgáltatás időszakában a középiskolákban összesen 916 darab (legalább P4 szintű) számítógép szolgálta az informatikai oktatást. Kistérségi átlagban egy számítógépre megközelítőleg 6 középiskolás diák jut. A 36 számítástechnikai szaktanterembe minden tanuló bejut. Saját tornateremmel 9 középiskola rendelkezik. Mindamellett, hogy a nyelvoktatás prioritást élvez a középfokú oktatásban, nyelvi labor csak 5 iskolában van. 2.8. A település intézményei számára biztosított források vizsgálata 2.8.1. Az önkormányzati hozzájárulás mértéke 2.8.1.1. Óvoda ????? Ez csak óvodai ?, Település OM azonosító

intézmény neve

Önkormányzati /társulási hozzájáru- 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájálás (Ft) rulás (Ft) 2004

2005

87

2006

2004

2005

2006

Alsónána

036350 Várdomb-Alsónána 7.460.289 Óvoda és Általános Iskola Alsónánai Tagintézménye

4.004.639

2.080.944

310.845.4

133.487,9

37.159,7

Alsónyék

036210

Városi Óvoda Al- 4.947.840 sónyéki Tagóvoda

5.671.360

3.150.124

197.914

210.050

105.004

036337

Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Városi Óvoda Bátaszék Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola II. Géza Gimnázium n.a. Bíborvég Általános Iskola és Óvoda

6.202.049

4.502.582

68.858

124.041

78.993

35.633.000 36.334.000 40.854.000

418.000

439.000

474.000

29.249.000 28.356.000 33.231.000

139.947

140.376

162.897

60.896.000 77.936.000 100.275.00 0

92.829

127.346

179.704

25.614.000 38.164.000 48.873.000

99.279

156.410

208.859

n.a. n.a. 190.649.00 205.087.00 0 0

n.a. 405.000

n.a. 466.000

218.432

288.185

524.000 388.908

Báta

036336

Bátaszék

036210 36337

036377 Bogyiszló Decs

n.a. 036339

Fadd

201013 036340

Fácánkert

036338

Felsőnána Harc Kéty Kistormás

3.649.457

n.a. az intézmény neve megváltozott*

*Bíborvég ÁMK 209.169 Gárdonyi Géza 132.370.00 97.580.000 144.285.00 Óvoda és Általános 0 0 Iskola

Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 036343 ANOI Tagóvodája 2.122.000 Kistormás

Kölesd Medina Murga Őcsény

n.a. n.a. n.a. 036345

n.a. n.a. n.a. ÁMK Őcsény

Pörböly

036350

Általános Iskola Pörböly

n.a. az intézmény neve megváltozott*

9.663.158

9.473.684

-

568.421

592.105

n.a. n.a. n.a. 2.700.750

n.a. n.a. n.a. 3.201.660

n.a. n.a. n.a. 151.571

n.a. n.a. n.a. 225.063

n.a. n.a. n.a. 246.282

n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 140.009.00 150.109.00 147.436.00 0 0 0 431.599 528.254 593.706

n.a. n.a. n.a. 465.000

n.a. n.a. n.a. 510.000

n.a. n.a. n.a. 542.000

43.160

66.032

84.815

(2007. jan. 1-jétől: társulás Várdombbal)

Sárpilis Sióagárd

n.a. 20487

n.a. Garay János Altalános Iskola Sióagárdi Tagintézménye

n.a. -

n.a. 2.196.640

n.a. 108.670

n.a. -

n.a. 87.866

n.a. 4.528

Szálka Szedres Szekszárd

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

n.a. n.a. n.a.

88

Tengelic

036349

ÁMK Tengelic

49.802.000 51.838.000 47.152.000

237.000

260.000

244.000

Tolna

036296 Wosinsky Mór Ok- 637.851.42 654.799.17 618.783.68 tatási Intézmény 9 2 7

677.844

758.364

734.026

Várdomb

036350 Várdomb-Alsónána 108.297.08 118.560.85 122.323.06 Óvoda és Általános 3 5 9 Iskola

859.501

996.310

1.036.636

n.a.

n.a.

n.a.

(2007. aug. 1-jétől: társulás Zombával)

Zomba

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

?????? A fenti táblázat 17 fenntartó nyilatkozatát tartalmazza az önkormányzati vagy társulási hozzájárulás mértékéről. A szolgáltatott adatokból messzemenő következtetést nem lehet levonni, mivel az adatok nem terjednek ki a fenntartók mindegyikére. A fenntartók egy része, mint pl. Decs, Őcsény, többcélú intézményt tart fenn ebből következően intézményi szintű adatokat szolgáltatott. Így nem lehet a fenntartói hozzájárulás mértékéről megbízható, hiteles összehasonlítást tenni, és azok okait elemezni. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a fenntartói ill. az egy gyermekre, tanulóra eső hozzájárulás évenkénti mértéke az adatszolgáltató önkormányzatok többségénél folyamatosan emelkedett. Kivéve, és a 2006-os évet vizsgálva Tengelic, Tolna, Alsónyék és Őcsény esetében csökkent a támogatás mértéke. Az alsónánai önkormányzatnál, pedig évről évre csökkenő tendenciát mutat a hozzájárulás. Az adatokból az okokra következtetni nem lehet. A fenntartói hozzájárulás mértékét sok tényező befolyásolja, többek között az intézmények által az alapító okiratban rögzített kötelezően ellátandó feladatok száma, a gyermekek, tanulók intézményi létszáma. stb… 2.8.2. A képesség kibontakoztató és integrációs normatív támogatás igénylése tanulók létszáma 2005/2006 2006/2007

képesség-kibonta-koztató

integrációs

összlétszám


integrációs

összlétszám


integrációs

összlétszám


integrációs

évfolyam

Báta, Bátai ÁMK Hunyadi János Ált. Isk.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz.

2007/2008

összlétszám

Település, intézmény

2004/2005

22 19 21 20 19 20 20 18 159

0 0 6 5 0 0 7 6 24

6 9 0 0 9 4 0 0 28

21 23 17 22 18 18 20 16 155

0 0 0 5 0 0 0 6 11

4 6 7 0 4 8 4 0 33

22 19 19 16 19 17 13 20 145

0 0 0 0 0 0 8 0 8

5 4 6 7 3 3 0 2 30

16 21 19 19 16 18 15 13 137

3 5 4 5 6 22 3 8 56

0 0 0 0 0 0 0 0 0

89

Bogyiszló, Bogyiszló - FáBátaszék, Kanizsai Dorottya Decs, Bíborvég ÁMK Ált. Fadd, Gárdonyi Géza Óvoda cánkert Társult Általános IsÁlt. Isk. és Zeneiskola Isk. és Általános Iskola kola és Óvoda Őcsény, ÁMK Ált. Isk.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz.

75 72 79 83 112 102 73 96 692 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 28 37 33 25 29 42 51 35 280

0 0 7 8 0 0 5 8 28 0 0 3 2 0 0 5 8 18 0 0 18 14 0 0 30 18 80

6 4 0 0 10 8 0 0 28 7 7 0 0 8 4 0 0 26 18 25 0 0 19 27 0 0 89

52 70 74 84 85 114 81 65 625 n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 21 27 33 29 24 26 35 50 245

0 0 0 6 0 0 0 5 11 0 0 0 4 0 0 0 4 8 0 0 0 16 0 0 0 29 45

6 4 3 0 11 8 6 0 38 4 6 7 0 2 10 5 0 34 11 12 14 0 12 16 13 0 78

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

90

71 47 72 72 94 84 91 82 613 0 0 0 0 0 0 0 0 0 37 20 27 34 31 19 29 32 229 38 59 50 57 50 56 27 45 382 23 21 16 25 22 36 25 32 200

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 8 13 0 10 7 2 55 0 0 4 8 0 0 7 2 21

7 5 9 11 12 9 7 8 68 7 7 6 8 4 5 11 5 53 19 9 12 14 15 8 12 12 101 6 0 0 0 15 0 0 0 21 6 3 0 0 2 2 0 0 13

71 66 50 74 84 89 69 86 589 0 0 0 0 0 0 0 0 0 21 34 23 33 38 26 25 28 228 47 35 55 40 52 47 45 24 345 23 27 19 18 24 24 38 21 194

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

11 11 9 9 9 12 11 12 84 12 5 8 12 10 4 5 9 65 9 11 11 12 13 12 9 10 87 13 9 13 11 13 10 13 6 88 6 6 3 6 6 2 3 5 37

Szedres, Bezerédj István Ált. Szekszárd, Babits Mihály Isk. és Óvoda Ált. Isk.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz. 0 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Össz. 0 1. 18 2. 15 3. 24 4. 32 5. 26 6. 29 7. 31 8. 45 Össz. 220 ÖSSZESEN 1351

Zomba, Körzeti Ált. Isk., Óvoda és AMI

0

0

0

0 5 2 4 0 8 4 9 32

0 1 0 0 1 1 1 4 1 9 159

0

0 38 33 26 39 54 38 48 48 324 1349

0 0 2 3 6 1 5 8 4 29 136

0 171

6 0 0 0 3 0 0 0 9

0

0

0

0 4 0 0 0 8 0 0 0 12 204

0 38 39 32 25 44 54 40 45 317 1886

0 2 0 4 4 3 1 5 5 24 108

0 3 2 0 0 5 8 0 0 18 304

0 56 57 51 71 71 77 74 84 541 41 37 39 35 38 56 56 45 347 2381

0

0 6 7 4 4 3 10 2 2 38 94

2 4 2 4 0 3 7 5 27 0 0 0 1 1 0 1 1 4

0 392

A kimutatás szerint a kistérség általános iskoláitelepülései közül jelenleg 9 fenntartóépíti igényli a képesség-kibontakoztató vagy integrációs támogatást. Feltételezhető, hogy ezen települések óvodái, általános iskolái megkezdték az integrációs pedagógiai rendszer bevezetésétt. Az IPR a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek együttnevelését szolgálja. A bátai és a decsi iskola az OOIH Dél-Dunántúli két bázisintézménye. A vizsgált három tanévben négy iskola újként kapcsolódott be a programba. Ezzel a vizsgált kiinduló évhez viszonyítva a programban résztvevő gyermekek száma jelentősen, több mint 1000 fővel növekedett. Az integrációs pedagógiai rendszert építő iskolák számára a fenntartó normatívát igényelhetett, ill. az elmúlt évben támogatásra pályázatot nyújthatott be. A kistérségben el kell érni, hogy az integrációs rendszert ismerjék meg a városi iskolák pedagógusai is, s ahol a HHH gyermekek létszáma indokolttá teszi, a fenntartó szorgalmazza a program bevezetését. A középiskolák közül egyik sem vesz részt az IPR-ben 2.9. Szervezeti együttműködések, kapcsolatok 2.9.1. Óvoda Rendszeres kapcsolat: R; Alkalmi találkozók: A; Nincs kapcsolat: -

91

Szervezetek, intézmények Védőnők

Civil szervezetek, külső kapcsolat

Bátai ÁMK Óvoda R A Városi Óvoda A R Bogyiszló-Fácánkert Társult ÁltaláBogyiszló R A nos Iskola és Óvoda Decs Bíborvég ÁMK Tesz-Vesz Óvoda R R Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Fadd A R Iskola Kölesd ANOI Kölesd A A Őcsény ÁMK Napköziotthonos Óvoda A A Sióagárd Községi Önkormányzat Óvoda n.a. R Szálka Óvoda, Szálka n.a. n.a. Bezerédj István Általános Iskola és Szedres A R Óvoda Gyermeklánc Óvoda R 1. Számú Óvoda A R 2. Számú Óvoda A R TMÖ Speciális Óvodája R Egyéb fenntartású intézmények PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló ÓvoA Szekszárd da Wunderland Kindergarten a Német R Kisebbségi Önkormányzat Óvodája Szent Rita Katolikus Óvoda Szekszárdi Waldorf Óvoda, ÁltaláR nos Iskola és AMI „Az Én Ovim” Óvoda és Bölcsőde Tengelic társulás Zombával Tolna ÁNK Óvodai Intézményegysége A n.a. Várdomb-Alsónána Óvoda és ÁltaláVárdomb R nos Iskola Körzeti Általános Iskola, Óvoda és Zomba A R AMI

Gyermekjóléti szolgálat

Báta Bátaszék

Családsegítő

Intézmény neve

Cigány kisebbségi önkormányzat

tlepülés

A R

R R

8 7

R

R

4

R

R

6

R

R

2

A R R R

R R R R

6 1 0 1

R

R

2

R R A A

R R R R

0 0 6 2

A

R

0

R

R

15

R

R

0

A

R

0

A

n.a.

8

n.a.

R

4

R

R

13

Az adatlapból kiolvasható, hogy a védőnők az egyik legfontosabb külső segítői a gyermek intézményekben folyó nevelésnek, velük az óvodák mindegyike élő, napi kapcsolatban áll. Amely településen működik Cigány Kisebbségi Önkormányzat, ott az óvodák rendszeres, de legalább alkalomszerű kapcsolatot ápolnak vele. Fontos partner a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint a nevelési tanácsadó, az óvodák velük is folyamatos kapcsolatot tartanak fenn. Az intézmények nagy részének van támogató civil szervezettel is együttműködése. 2.9.2. Általános iskola település

Intézmény neve

Szervezetek, intézmények

92

Cigány ki- Családse- Gyermek- Védőnők Civil szersebbségi gítő jóléti vezetek, önkorszolgálat külső kapmányzat csolat

Báta Bátaszék Bogyiszló Decs Fadd Kölesd Őcsény Szedres Szekszárd

Tolna Várdomb Zomba

Bátai ÁMK Hunyadi János Általános Iskola Kanizsai Dorottya Általános Iskola és Zeneiskola Bogyiszló-Fácánkert Társult Általános Iskola és Óvoda Bíborvég ÁMK Általános Iskola Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola ANOI Kölesd ÁMK Általános Iskola Bezerédj István Általános Iskola és Óvoda 5. Sz. Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule Garay János Általános Iskola és AMI Szivárvány Általános Iskola Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Comenius Általános Iskola Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és AMI Szent József Katolikus Általános Iskola PTE-IGYKF, AMI és Gyakorló Óvoda Wosinsky Mór Általános Iskola, Óvoda és AMI Várdomb-Alsónána Óvoda és Általános Iskola Körzeti Általános Iskola, Óvoda és AMI

R

A

A

R

8

A

R

R

R

2

R

A

R

R

4

R A

R R

R R

R R

6 2

A A A

A A R

A R R

R R R

6 1 2

R A A

R R R

R R R

R R R

9 0 9

A A

R R

R R

R R

3 0

-

R

R R

R R

3 0

-

R

A

R

1

A

A n.a.

A A

R n.a.

0 8

-

R

n.a.

R

4

A

R

R

R

13

Az iskolák mindegyike igénybe veszi a védőnők szolgáltatását tisztaságvizsgálat, felvilágosító tevékenység, egészség nevelés és egyéb terülteken. Az intézmények rendszeresen vagy alkalomszerűen, de szoros munkakapcsolatot ápolnak a családsegítő ill. gyermekjóléti szolgálattal. Az iskolák nagy része a településen működő CKÖ segítségével tart kapcsolatot a roma családokkal. Az együttműködés kiterjed a családlátogatásra és egyéb szociális jellegű közös tevékenységre. Az adatlapon szereplő iskolák közül mindössze háromnak nincs civil kapcsolata. 2.9.3. Középiskola

93

Szervezetek, intézmények Védőnők

Civil szervezetek, külső kapcsolat

II. Géza Gimnázium Sztárai Mihály Gimnázium Garay János Gimnázium I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola

Gyermekjóléti szolgálat

Bátaszék Tolna

Családsegítő

Intézmény neve

Cigány kisebbségi önkormányzat

Település

A A

R A A

R A

R R R

6 0 1

A

A

A

R

15

R

R

R

3

A

A

R

0

R

R

R

10

A

R

R

R

3

A

A

A

R

0

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Bezerédj István Kereskedelmi A Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola Egyéb fenntartású oktatási intézmények: Tolna Megyei Önkormányzat Szent Szekszárd László Egységes Középiskolája Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és KolA légium Kolping Katolikus Szakképző Iskola Esély Szolgáltató Szakképző Iskola Kodolányi János Középiskola és Kollégium

A középiskolák kapcsolatrendszere nagyon hasonló az általános iskolákéhoz. Jellemző, hogy a védői szolgálattal mindegyik rendszeres kapcsolatot ápol. A civil kapcsolatok három iskola kivételével élőek. A Cigány Kisebbségi Önkormányzattal nincs kapcsolata a tolnai gimnáziumnak és a Szent László Egységes középiskolának. A Kodolányi János Középiskola és Kollégium nem szolgáltatott adatot.

2.10. A helyzetelemzés összegzése Részletes helyzetelemzés összeállítására azért volt szükség, mert az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárására csak így nyílik lehetőség. A helyzetelemzés szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért az Intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos legyen. 1. A kistérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata Megállapítás: A Szekszárd-tolnai kistérség területén széleskörűen biztosítottak, elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. Természe94

tesen települések között eltérés tapasztalható olyan vonatkozásban, hogy az adott közszolgáltatás helyben, vagy a mikro-térségi, kistérségi központban érhető el. Meghatározóak a közszolgáltatáshoz való hozzájutás szempontjából a földrajzi, közlekedési, családi jövedelmi viszonyok is. Több településen ellátatlan közszolgáltatás: bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet / családok átmeneti otthona 2. A kistérség területén a külterületeken élők számának vizsgálata Megállapítás: A kistérség területén több településen élnek külterületen családok. Néhány településen ( Tengelic, Medina, Alsónyék, Szedres) a HHH tanulók száma magas . 3. Az iskolai végzettségükről nyilatkozó szülők számára vonatkozó adatok vizsgálata Megállapítás: A rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylő felnőttek számához képest kevesen nyilatkoztak iskola végzettségükről 4. A kistérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata. Megállapítás: A Szekszárd-tolnai kistérségben biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; egy kivételével valamennyi településen működik óvoda. A településeken lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról saját fenntartású, társulásban működtetett, illetve alapítványi, egyházi fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében gondoskodnak az önkormányzatok. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a HHH tanulók azonosítása szinte minden településen hiányos, sem a települési, sem az intézményi adatlapok nem szolgáltattak pontos, megnyugtató adatokat a HHH gyermekek/tanulók számára vonatkozóan. 5. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Megállapítás: Az intézmények alapvetően befogadóak (SNI, HH, HHH, nemzeti-etnikai kisebbségek), emellett azonban az intézményegységek között, illetve adott iskolán belül egyes évfolyamokon a párhuzamosan szervezett tanulócsoportok között előfordul, hogy 25%-nál nagyobb eltérés figyelhető meg a HHH tanulók arányában. Az általános iskolai oktatásban az önkormányzati fenntartású intézmények befogadóbbak a HHH tanulók tekintetében, míg a középiskola korosztály tekintetében ez fordított tendenciát mutat. 6. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Megállapítás: A kistérség közoktatási intézményei között különbség mutatkozik a tanulói eredményesség tekintetében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb számban befogadó iskolák eredményei az országos és a Dél-dunántúli átlag alattiak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeire vonatkozóan az intézmények nem rendelkezünk adatokkal, így kevés az esély a HHH tanulók hatékonyabb oktatására, szociális hátrányaik sikeresebb kompenzálására, esélyegyenlőségük előmozdítására. Az általános iskolában a tanórán és iskolán kívüli programokban alacsony a HHH tanulók részvétele. A kistérség iskoláiban az országos mértéket meghaladja a magántanulók száma. 7. A kistérség szakember ellátottságára vonatkozó adatok vizsgálata Megállapítás: A városi iskolák szakos ellátottsága megfelelő. Az önkormányzati fenntartású városi iskolákban, amennyiben szakemberhiány mutatkozik, az a gyógypedagógiai ellátás területén (gyógypedagógus, logopédus) jelentkezik. Kivételével a tolnai iskola, mert esetükben, az általában hiányként jelentkező szakok mellett, még a magyar nyelv és irodalom státusz is betöltésre vár.

95

A falvakban működő intézmények jellemzője, a kis óraszámban tanított tantárgyak szakos hiánya. Az adatfelvétel időszakában 6 ének-zene, 6 technika, 5 rajz-vizuális kultúra, 4 fizika és 3 számítástechnika szakos pedagógus hiányzott a rendszerből. Az említettek mellett leginkább az „alacsony” óraszámú természettudományos tantárgyak esetében tapasztalható még pedagógus hiány (biológia, kémia, fizika). 8. A pedagógusok módszertani képzettségére vonatkozó adatok vizsgálata Megállapítás: A kistérségben több intézmény is részt vett a kompetencia alapú oktatás bevezetésében. Ennek keretében a pedagógusok nagy számban részt vettek az integrációt segítő, hatékony tanulásszervezést segítő módszertani képzéseken. Az IPR bevezetést a HEFOP 2.1. központi program keretében végző intézmények a Hatékony együttnevelés című tanfolyam mellett a tanulók egyéni fejlesztését támogató differenciált oktatást , valamint kooperatív tanulásszervezés képzéseken vettek részt. Több intézményben azonban tantestületi szinten javasolt az IPR képzésen való részvétel. 9. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata a kistérség intézményeiben. Megállapítás: az intézményekben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek / tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az egyes települések intézményei / tagintézményei oktatási feltételeiben természetesen tapasztalható különbség, de ezek a különbségek nem olyan nagyok, hogy azonnali beavatkozást igényelnének. Az megállapítható, hogy megalapozott az igény több feladatellátási helyen arra, hogy vonzóbb iskolai környezetet teremtsenek a színvonalasabb ellátás érdekében. 10. A kistérség intézményei számára biztosított források vizsgálata. Megállapítás: az egyes közoktatási intézménytípusok (óvoda-óvoda, általános iskola-általános iskola, középiskola-középiskola) megközelítőleg egyenlő arányban részesültek támogatásban a kistérségben, a köztük megfigyelhető differenciált forráselosztás a tevékenységi kör eltéréséből adódik., illetve több településen a differenciálás szolgálta az esélyegyenlőség előmozdítását. A kiegészítő normatívával támogatott oktatási szolgáltatások fejlesztése megtörtént az igénybevett kiegészítő állami forrásból. A fenntartók nagyobb része azonban nem él a HHH gyermekek / tanulók számára biztosított központi forrás igénylésével.

3. INTÉZKEDÉSI TERV 3.1 Az Intézkedési terv célja A Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a kistérségben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az egyes településeken élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. 3.2 Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az önkormányzatok, mint intézményfenntartók a következő kötelezettségeket vállalják: • A kistérségi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról az önkormányzatok képviselőtestületi határozatot hoznak.

96

• • •

Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések elvégzéséről az önkormányzatok saját hatáskörben gondoskodnak. A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálják. A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről minden év június 30-ig településenként kell jelentést készíteni, s azt a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanács részére megküldeni. A beküldött jelentések alapján a Társulási Tanács minden év augusztus 31-ig értékeli az Intézkedési Terv megvalósítását.

A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért a Társulási Tanács elnöke a felelős. A következőkért tartozik felelősséggel: • • •

Biztosítja, hogy a kistérség minden lakója számára elérhető legyen a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Gondoskodik arról, hogy az önkormányzatok minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig megteszi a szükséges lépéseket.

A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítója a Munkaszervezet vezetője. Feladata és felelőssége: • az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (a intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), • a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, • az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. Az egyes önkormányzatok tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy: • ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat • biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék településük jegyzőjének. Minden, az önkormányzatokkal és azok közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

4. AKCIÓTERV 24.10. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének - helyzetelemzésre épülő - vizsgálata Az esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálati szempontjait és az esélyegyenlőségi kockázatok kezelésére javasolt beavatkozásokat a táblázat rögzíti: Vizsgálati szempontok

Szükséges, elvárt beavatkozások 97

I. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének település szintű vizsgálata

I. 1.BBiztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e az alábbi közszolgáltatások a kistérségben élők számára? Közoktatási szakszolgálati és szakmai szolgáltatási feladatok A Szekszárd-ttolnai kistérségben az alábbi közszolgáltatások nem minden településen biztosítot• Gyógypedagógiai tanácsadás tak: • Korai fejlesztés és gondozás Közoktatási szakszolgálati feladatok közül: • Fejlesztő felkészítés • gyógy-testnevelés, • Nevelési tanácsadás Gyermekjóléti alapellátások közül: • Logopédiai ellátás • bölcsőde, • Továbbtanulási, pályaválasztási ta• családi napközi /, nácsadás • házi gyermekfelügyelet, • Gyógy-testnevelés Gyermekjóléti szakellátások közül: Gyermekjóléti alapellátások • / családok átmeneti otthona • Gyermekjóléti szolgáltatás Közoktatási intézményi feladatok közül: • Bölcsőde • alapfokú művészetoktatás • Családi napközi • • Házi gyermekfelügyelet Gyermekjóléti szakellátások Fejlesztendő:Beavatkozást igényel: • Családok átmeneti otthona • Társulási (mikro-térségi, kistérségi) együttKözoktatási intézményi feladatok működések bővítése a közszolgáltatások szín• Óvodai nevelés vonalának javítására, a partneri elégedettség • Általános iskolai oktatás növelésére. • Alapfokú művészetoktatás

I. 2.a. Biztosítottak-e, illetve egyenlő mértékben elérhetők-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatásának és iskoláztatásának feltételei? 2.a Biztosított-e a település/társulás Valamennyi halmozottan hátrányos helyzetű gyeróvodás és tanköteles korosztályán be- mek/tanuló intézményes nevelésben-oktatásban lül a halmozottan hátrányos helyzetűek részesülhet. Ennek ellenére a gyermekek felkutaintézményes nevelése? tása érdekében mihamarabbi szocializációjuk megkezdése, intézményes fejlesztése érdekében, szabályozottá kell tenni az információáramlás Tudomás van 54 óvodába be nem íra- rendszerét a településeken, mivel előfordulhat, tott gyermekekről. hogy van „kallódó” gyerek. •

A rendszeres iskolába járás alól felmentett tanulóra vonatkozóan Beavatkozást nem igényel nincs adat.

Magántanuló száma 57 fő, az országos Tudomás van 54 óvodába be nem íratott gyermeátlagot meghaladó mértékű.. kekről, közülük azonban csak 4 fő HHH. Beavatkozást nem igényel Magántanuló száma 57 fő, egyes intézményekben 98

az országos átlagot meghaladó mértékű Beavatkozást igényel: •

•

A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családokkal közösen.

Beavatkozási lehetőségek: • A településeken lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek, illetve tanulói jogviszonnyal nem rendelkező, nappali iskolarendszeren kívüli tankötelesek és gondviselőik személy szerinti felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakemberének/szakembereinek rendszeres családlátogatása útján, szükség szerint a helyi kisebbségi önkormányzat, vagy civil szervezet segítőinek közreműködésével. (Környezettanulmány készítése.) • A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családokkal közösen. • Önkormányzati döntés az óvodáztatás / iskoláztatás feltételeinek javításáról. (pl. speciális módszerek, eszközök biztosítása, pedagógusok továbbképzésének támogatása, pályázatokban való részvétel elősegítése, önerő biztosítása stb.)A 0-2 éves gyermekét nevelő 18 éven aluli anyák számára – ha tanulási időben a gyermekről a család nem tud gondoskodni és bölcsőde sem áll rendelkezésre – szakszerű gyermekmegőrzés biztosítása. 2.b. Biztosított a kistérség minden halmozottan hátrányos helyzetű gyerek számára, hogy óvodába járjon, érvényesül a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX tv. 65.§ (2) paragrafusa? 2.b Biztosított-e a kistérség minden halmozottan hátrányos helyzetű gye- Valamennyi településen működik óvoda, aAz

99

rek számára, hogy óvodába járjon, ér- óvodák elégséges számú férőhellyel rendelkeznek, vényesül a közoktatásról szóló 1993. ezáltal biztosított valamennyi gyermek, így a halévi LXXIX tv. 65.§ (2) paragrafusa? mozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára 3 éves kortól az óvodáztatás. „65. § (2) A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, át- Beavatkozást nem igényel venni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. …A Beavatkozási lehetőségek: kötelező felvételt biztosító óvoda - Azon családok azonosítása, amelyekben van ha a gyermek betöltötte a harmadik olyan gyermek, aki nem részesül óvodai neveléséletévét - nem tagadhatja meg a hal- ben (lakossági és védőnői települési nyilvántartámozottan hátrányos helyzetű gyer- sok alapján) minden naptári év január-február hómek, továbbá annak a gyermeknek a napban az előző naptári év december 31-ei adatok felvételét, aki a gyermekek védelmé- alapján. ről és a gyámügyi igazgatásról szóló Tájékozódás az érintett gondviselők körében az törvény 41. §-a alapján jogosult a óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetlegyermek napközbeni ellátásának ges akadályairól minden év március-április hónapigénybevételére, illetve akinek a fel- ban családlátogatás keretében. (A családlátogatást vételét a gyámhatóság kezdeményez- családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, te.” szükség szerint szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.) 65. § (2) A gyermeket elsősorban Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást abba az óvodába kell felvenni, át- akadályozó egyedi tényezők elhárítására pl. „bevenni, amelynek körzetében lakik, il- óvodázás” támogatásának biztosítása, étkezés, letőleg ahol szülője dolgozik. …A utazás stb. költségeinek átvállalása. kötelező felvételt biztosító óvoda - Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt ha a gyermek betöltötte a harmadik személyes megkeresése a nevelési év kezdetéig életévét - nem tagadhatja meg a hal- vagy kezdetén, és tájékoztatásuk egyedi óvodáztamozottan hátrányos helyzetű gyer- tási problémáik megoldásának lehetőségeiről. mek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. I. 3. A kistérség alapfokú intézményei között nem érvényesül a szegregáció? 3.a Kiegyenlített-e a halmozottan hát- A kistérségben csak Szekszárdon működik több, rányos helyzetű tanulók aránya a tele- jogilag önálló általános iskola, közöttük nagyjából pülések általános iskolái, tagintézmé- kiegyenlített a hátrányos és a halmozottan hátrányei, telephelyei között? nyos helyzetű tanulók aránya. A HHH tanulók (Nem tér el több mint 25%-ban?) arányának megoszlása intézmények között nem tér el 25%-kal. Tolnán a Wosinszky Mór . Ált. Iskola több telephelyen működik, megállapítható, hogy a HHH tanulók arányának megoszlása telephelyek között Mözs esetében több mint eléri a 125%-kos a különbség.et

100

Beavatkozást igényel: •

Zomba gesztorintézmény és a tengelici tagintézményben a HHH tanulók aránya közötti különbség szintén meghaladja a 25 %-ot. Beavatkozási lehetőség: • A körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseket maradéktalanul érvényesíteni szükséges a városokon belül minden évben, az első osztályosok beiratkozásakor. A felső tagozatos tanulók integrált oktatása a gesztor intézményben. Intézményfenntartó társulás létesítése esetén lehetőleg a 25%-os szabály érvényesítésére is figyelemmel kell lenni a székhely intézmény és a tagintézmények viszonylatában. 3.b Kiegyenlített-e a halmozottan hát- A kistérségben csak Szekszárdon működik több, rányos helyzetű tanulók aránya a tele- azonos típusú jogilag önálló általános iskola, köpülések általános iskoláiban? (Nem tér zöttük nagyjából kiegyenlített a hátrányos és a el egymástól több, mint 125%-ot?) halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A HHH tanulók arányának megoszlása intézmények között nem tér el 125%-kal. Beavatkozást nem igényel

A szekszárdi Garay és 5. Sz Általános Iskola egyes évfolyamai, továbbá a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola egyes évfolyamain működő párhuzamos osztályok között van, ahol túl lépik a 25%-os küszöböt. Beavatkozási lehetőségek: A felsőbb évfolyamokat is érintő intézményi átszervezések esetén különösen indokolt az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Az aktív részvételre építő intézkedések megfelelő előkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával a minél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitív média megjelenés segítheti A deszegregációs intézkedések számos település esetében nem lehetnek hatásosak a nem önkormányzati fenntartású intézmények együttműködése nélkül. Erre a Települési Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv kidolgozóinak mindenképpen törekedniük kell és meg kell alkotniuk az ösztönzés, 101

szükség szerint pedig a szankcionálás eszközrendszerét (pl. kiegészítő önkormányzati támogatás megvonása) ezeknek az intézményeknek a program megvalósításában való közreműködése biztosítására 3.c Meghaladja-e a kistérségben lakó • Tervszerű, komplex beavatkozás az arányok gyermekek körében a sajátos nevelési csökkentésére kistérségi szinten nem szükséigényűvé minősített (továbbiakban ges. SNI) gyermekek és tanulók többi gyerekhez tanulóhoz viszonyított együttes Az összesített kistérségi SNI arányszám az óvoaránya a mindenkori országos átlagot? dás és általános iskolások között 8,2%. 10 tele(Vagyis jelenleg több 7%-nál). pülésen az SNI tanulók aránya jóval az országos átlagot meghaladó. 3.d Jelentősen meghaladja-e a kistérségben lakó gyermekek körében az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak Beavatkozást igényel: minősített tanulók többi tanulóhoz vi- • Települési egészségügyi és szociális térkép szonyított aránya az országos átlagot? készítése, kiemelt figyelemmel a telepszerű, (Vagyis több 5%-nál). leromlott állapotú laekóhelyekre, lakóöveze• • • • • •

tekre. Preventív óvodai és iskolai programok megvalósítása Az SNI gyermekek, tanulók szűrése, vizsgálata, szakvélemények beszerzése. SNIi gyermekek, tanulók megsegítésére programok kidolgozása, az alapító okiratban foglaltak szerint Feltételek javítására intézkedések megvalósítása, a kontrollvizsgálatok, szűrések folyamatos elvégzése.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók többi tanulóhoz viszonyított kistérségi arányára vonatkozóan nem rendelkezünkelkezünk adattal Beavatkozást igényel: •

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók azonosítása, nyilvántartása. Szükség esetén komplex beavatkozások megvalósítása. . I. 4. A kistérség intézményei között az oktatás hatékonyságában és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai eredményességében nincs jelentős eltérés?

102

4.a. Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) eltérés a kistérség azonos típusú intézményeiben a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban?

A kistérségi átlag 1, 76, amely megnyugtatóan alacsonyabb az országosnál. Vannak azonban iskolák, ahol több év távlatában az osztályismétlők száma magasan az országos átlag fölött van. Itt vizsgálni kell az okokat. A kistérség több két általános iskolájában Szekszárd Comenius Általános Iskola (5,1) Kölesd Általános Iskola ( 3,09) meg, továbbá a I. István Szakképző Iskolában haladja meg a kistérségi, és az országos átlagot a lemorzsolódási (évfolyam ismétlők) aránya az országos átlagot, ezért szükséges beavatkozás tervezése az oktatás színvonalának növelése, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének biztosítása érdekében. Beavatkozást igényel:

Beavatkozási lehetőségek: • Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humánerőforrás-felmérés és intézkedések tervezésére, az optimális feltételek biztosítására. • A gyermekek, tanulók egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából. • Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (A szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.) • Az iskolafokok közötti átmenet elősegítésére, a lemorzsolódás megelőzésére, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében az intézményi együttműködések támogatására és biztosítására. A középfokú intézmények esetén nem rendelkezünk országos szintű standard adatokkal, ezért ebben az esetben nem tudunk összehasonlítást végezni.

103

Beavatkozást nem igényel A többségükben halmozottan hátrányos helyzetűeket befogadó szakképző intézmények képzési kínálatának felülvizsgálata és intézkedési terv készítése a munkaerőpiacon foglalkoztatást kínáló képzési formák biztosítása érdekében. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programokat kell biztosítani. 4.b. Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) eltérés a pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos kompetencia mérések intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve a települések azonos típusú intézményei között?

Az országos kompetencia-mérések iskolai eredményeiben az országos átlaghoz képest alulteljesítés azokban az iskolákban tapasztalható, ahol magasa HHH tanulók aránya. A egy iskolában tapasztalható, az iskolák többsége az országos átlag felett teljesített.

Beavatkozást igényel:

Beavatkozási lehetőségek: • •

•

•

Az iskolák hozzák nyilvánosságra a kompetencia-mérések eredményeit. (Törvényi kötelezettség!) Alakuljanak meg a mérési-értékelési teamek az intézményekben, a pedagógusok sajátítsák el a kiértékeléshez szükséges program kezelését. A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. Az évente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerő-

104

forrás-fejlesztés, ha kell átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. • A HHH-s tanulókra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése. I. 5. A kistérség intézményei között az oktatás feltételeiben nincs jelentős különbség? 5.a Van-e hiányosság és jelentős elté- Természetesen találunk eltérést a települések inrés a települések intézményeiben, illet- tézményeiben, illetve az azonos típusú intézméve az azonos típusú intézmények kö- nyek között a rendelkezésre álló humán-erőforrás zött a rendelkezésre álló humánerőfor- és szakos ellátottság tekintetében. Az általános isrás és szakos ellátottság tekintetében? kolákból leginkább az un. készségalábbi tárgyakat (ének-zene, technika, rajz-vizuális kultúra, fizika és számítástechnika) ének, rajz, testnevelés) oktató pedagógusokk hiányoznaknak. Az óvodákra és a középfokú intézmények szakos ellátottságára vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. Beavatkozást igényel: Beavatkozási lehetőségek: •

Humán-erőforrás leltár, munkaerő-gazdálkodási terv elkészítése, és igényfelmérés, kapacitástérkép készítése a kistérségben. • Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. A prioritások meghatározása a „helyzetelemzés” alapján: modulok oktatásához kompetens pedagógusok képzése.

Nem minden intézményből vettek részt a pedagógusok az együttnevelést segítő módszertani képzésen Beavatkozást igényel: •

Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. A prioritások meghatározása a „helyzetelemzés” alapján: modulok oktatásához kompetens pedagógusok képzése.

5.b Van-e jelentős eltérés a települések Eltérés a fenntartó önkormányzat anyagi lehetőséintézményeiben, illetve a települések geiből adódóan tapasztalható a kistérség azonos azonos típusú intézményei között az típusú intézményei között az infrastrukturális fel105

infrastrukturális feltételek tekintetében? Teljesülnek-e a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak a település minden intézményében és feladat-ellátási helyén?

tételek tekintetében. A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7.sz melléklet) foglaltak a kistérség minden intézményében és feladat-ellátási helyén 2008-ig rendelkezésre kell, hogy álljanak. A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak még nem maximálisan teljesülnek minden intézményben, ill. eltérés van az infrastrukturális feltételekben az intézmények között, így beavatkozás tervezendő évenkénti konkrét, mérhető intézkedésekkel. Beavatkozást igényel:

Beavatkozási lehetőségek: • A közoktatási infrastruktúrafejlesztési céloknak (valamint az azokat megvalósító pályázatoknak) reflektálnia kell a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének érvényesülése kapcsán felmerült hiányosságokra, hozzáférésüket legalább arányos mértékben garantálni szükséges az újonnan létrejövő fejlesztéshez. • Infrastrukturális helyzetelemzés és igényfelmérés készítése a költségvetés tervezés időszakában. A gazdaságosság és fenntarthatóság elvének érvényesítése a tervezésben (pl. funkcióbővítés- és átalakítás: felnőttoktatási, közösségi célú hasznosítás). • Intézményi-, társulási együttműködések erősítése, kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében. 5.c. Igényelnek-e kiegészítő normatív A települések önkormányzatai nem rendelkeznek vagy egyéb támogatásokat (pl. integrá- teljes körű adatbázissal a halmozottan hátrányos ciós- és képesség kibontakoztató felké- helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozóan. szítés támogatása, gyógypedagógiai Beavatkozást igényel: oktatás-nevelés, nemzetiségi/roma kisebbségi oktatás normatívája)? Milyen • A településen élő HHH gyermekek azonosítása, szülői nyilatkozatok begyűjtése a szülők tevékenységek, szolgáltatások, fejlesziskolai végzettségéről.(11/1994 MKM rendetések dokumentált megvalósítására forlet alapján) dították a kiegészítő forrásokat? Nem minden önkormányzat/fenntartó vette igénybe a képesség-kibontakoztató és integrációs támogatást az óvoda és az iskola részére. Beavatkozást igényel: Amennyiben nem vettek igénybe minden lehetséges kiegészítő normatívát és támogatást, vagy azokat nem a teljes körű igényjogosultság alapján

106

5.d. A települések (társulások) közoktatási intézményei egyenlő (funkciójuknak, létszámuknak megfelelő) arányban részesülnek-e a fenntartói hozzájárulásokból, illetve az egyéb anyagi és természetbeli támogatásokból?

igényelték, illetőleg az igényjogosultság feltételei adminisztratív hiányosságok miatt nem adottak, beavatkozás tervezése szükséges • Nemzeti, etnikai képzés (német nemzetiségi oktatás, kisebbségi oktatás) a folyik a kistérségben • Odafigyelést igényel: • A különböző támogatások és normatívák igényjogosultjainak minden intézményre kiterjedő számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges egységes adminisztratív feltételek megteremtése. • Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás belső monitorozása. • Az adatszolgáltatás alapján egyértelműen nem megállapítható, hogy a települések közoktatási intézményei funkciójuknak, létszámuknak megfelelő arányban részesülnek-e a fenntartói hozzájárulásokból, illetve az egyéb anyagi és természetbeli támogatásokból. • Odafigyelést igényel: •

Amennyiben az egyes, azonos típusú intézmények többlettámogatása (fenntartói hozzájárulás, egyéb anyagi és természetbeni juttatások) egy főre vetítve 10%-nál nagyobb mértékben tér el egymástól oly módon, hogy az a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyenlő hozzáférésének sérülését eredményezi (pl. ha a kevésbé támogatott iskolában nagyobb az arányuk), beavatkozás tervezése szükséges.

Odafigyelést igényel: • Helyzet- és igényfelmérés a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók minőségi oktatáshoz való hozzáférésének biztosítására (pl. fejlesztő pedagógiai szolgáltatások igénybevétele, szakmai módszertani fejlődéshez szükséges feltételek, eszköz- és infrastrukturális ellátottság, stb.). • A vonatkozó költségvetési dokumentumokban (rendeletek, határozatok, stb.) a támogatási programban megfogalmazott beavatkozások anyagi fedezetének megjelenítése. • A releváns esélyegyenlőtlenségi indikátorok folyamatos ellenőrzése, további korrekciós intézkedések tervezése és végrehajtása.

107

II. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata az egyes közoktatási intézményekben: II. 1. A vizsgált intézmény nem folytat-e szegregáló oktatásszervezési gyakorlatot?

16.a Kiegyenlített-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a különböző évfolyamok egyes osztályaiban, tanulócsoportjaiban – beleértve a tagozatos vagy emelt szintű oktatást is (nem tér el több mint 25%-ban egymástól)?

A szekszárdi Garay és 5. Sz Általános Iskola továbbá a bátaszéki Kanizsai Dorottya Általános Iskola egyes évfolyamain működő párhuzamos osztályok között van, ahol a HHH tanulók között az arány nagyobb mint 25%. Beavatkozást nem igényel: •

A párhuzamos osztályok kialakításánál a HHH tanulók arányának figyelembevétele az osztályszervezések során

•

A belépő osztályok esetében szegregáció nem tapasztalható Beavatkozási lehetőségek Oktatásszervezési terv készítése a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiegyenlített arányú elhelyezésére az egyes évfolyamok osztályaiban a tanulók oktatási sikerességének biztosítása, az oktatási feltételek egyenlő biztosítása érdekében felmenő rendszerben. Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, pl. helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán, meggyőzésén alapuló intézkedési és kommunikációs terv készítése. Az aktívrészvételére építő intézkedések megfelelő előkészítésének és eredményességének biztosítását társadalmi fórumok, a helyi médiumok bevonásával aminél szélesebb nyilvánosság megteremtése, pozitívmédia megjelenés segítheti.

16.b Amennyiben az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is biztosítja, rendelkezésre állnak-e a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételek (szakos ellátás, osztályösszevonások, személyi- és tárgyi feltételek, kötelező felülvizsgálatok)? (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM rendelet) 16.c Meghaladja-e az intézményben az SNI és részképesség zavarokkal

• A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók minőségi oktatásához szükséges jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek teljes körű vizsgálatára a helyzetelemzés nem tért ki.

Odafigyelést igényel: • Minimum a jogszabályi és szakmai előírásoknak megfelelő feltételek teljes körű biztosítása

A kistérség egyes10 általános iskolájáiban az SNI tanulók aránya meghaladja az országos átlagot.

108

küzdő tanulók együttes aránya a 7%ot, ill., az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók aránya az 5%-ot?

16.d ?: Vállalja-e az intézmény a sajátos nevelési igényűvé minősített tanulók integrált oktatását?

Beavatkozást igényel: i lehetőségek: • Az SNI tanulók szakértői felülvizsgálatának kezdeményezése, szülői tájékoztató programok szervezése. • A felülvizsgálatot követően általános tantervű oktatásba visszahelyezni javasolt tanulók visszahelyezési és patronálási programjának megvalósítása, „visszahelyezési” normatíva igénylése. • Preventív célú óvoda-iskola átmeneti program • fejlesztése a két intézménytípus együttműködésével. • Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. • A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét biztosító minőségi szakképzésbe való továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása, középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása. • Az SNI tanulók inklúzív (többi gyermekkel közösen • történő) oktatásának biztosítása felmenő rendszerben a belépő évfolyamokon.

II. 2. A vizsgált intézményben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása Meghaladja-e az intézményben a lemorzsolódás (évismétlés, hiányzások, magántanulók) mértéke az azonos intézménytípus országos átlagát? 72.a. Rosszabbak-e a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál?

A hiányos adatszolgáltatás miatt a 2003-2007 között vizsgált időszakot tekintve nem mutatható ki, hogy az egyes intézményekben hogy alakul a továbbtanulási tendencia. Beavatkozást igényel: •

A HHH-s tanulók továbbtanulási adatainak folyamatos gyűjtése

Amennyiben egyes intézmény lemorzsolódási arányai az országos átlagnál magasabbak, vagy továbbtanulási mutatói alacsonyabbak az azonos iskolatípus országos átlagánál, illetve amennyiben az iskola halmozottan hátrányos helyzetű ta109

nulóinak továbbtanulási mutatója az érettségit adó képzési formákba 20%-nál nagyobb mértékben eltér (alacsonyabb) az intézményi átlagtól, az intézmény megelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási tervet készít a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, ill. a továbbtanulás elősegítésére •

Amennyiben az intézmény lemorzsolódási arányai az

országos átlagnál magasabbak, vagy továbbtanulási mutatói alacsonyabbak az azonos iskolatípus országos átlagánál, illetve amennyiben az iskola halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak továbbtanulási mutatója az érettségit adó képzési formákba 20%-nál nagyobb mértékben eltér (alacsonyabb) az intézményi átlagtól,az intézmény megelőző és támogató tevékenységek fejlesztését tartalmazó beavatkozási tervet készít a lemorzsolódás megakadályozása érdekében, ill. a továbbtanulás elősegítésére.Odafigyelést igényel:

• • • • • • • •

27.b Van-e eltérés az intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a nem hátrányos

Beavatkozási lehetőségek: A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása Egyéni fejlesztési terv alkalmazása Pedagógiai módszertani fejlesztés Pályaorientációs programok k Középiskolákkal való együttműködési programok megvalósítása (közös mentorálás) A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel.

• megvalósítása (közös mentorálás) A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel A HHH tanulók megfelelő arányban vesznek részt a tanórán kívüli programokban.

110

helyzetűek között a tanórán kívüli programokon való részvétel tekintetében?

Beavatkozást nem igényel

27.c Részesülnek-e az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokban?

Összességében megállapítható, hogy a HH-s és a HHH-s tanulók számához és arányához viszonyítva kevés intézmény tanulója vesz részt mind az Útravaló ösztöndíjprogramban, mind az Arany János Tehetséggondozó Programban

Amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele a tanórán kívüli programokban eltér az átlagtól, beavatkozás tervezése szükséges a hozzáférés javítása, részvételük biztosítása érdekében.

Beavatkozást igényel: •

beavatkozás tervezése szükséges a segítő programokban való részvétel bővítésére • a programok népszerűsítése az érintett Amennyiben az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele az iskolán kívüli programokban nem elégséges, beavatkozás tervezése szükséges a segítő programokban való részvétel bővítésére, a programok népszerűsítésére mind az érintettdiákok, pedagógusok és a szülők körében diákok, mind a pedagógusok és szülők körében. (Arany János Program, Útraval II.3. A vizsgált intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatásának feltételei megfelelően biztosítottak Megfelelő-e az intézményben a szakos ellátottság? Rendelkezésre állnak-e képzett segítő szakemberek?

Amennyiben az intézmény szakrendszerű oktatásában a szakos ellátottság nem teljes, illetve nem állnak rendelkezésre a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességét támogató segítő szakemberek, beavatkozás tervezése szükséges a humán-erőforrás kapacitás fejlesztése érdekében.

Megfelelőek-e az oktatás infrastrukturális feltételei az

Amennyiben az intézmény infrastrukturális feltételei nem

111

intézményben? Kiegyenlítetten biztosítottak-e az intézményen belül (tagiskolák, feladat-ellátási helyek, osztályok között) az oktatás feltételei?

felelnek meg a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben (11/1994 MKM rendelet 7. sz. melléklet) foglaltaknak, illetve azok között jelentős eltérés van az intézményen belül a feladatellátási helyek között, vagy az egyes osztályok/csoportok hozzáférésében, beavatkozás tervezése szükséges a feltételek fejlesztése és kiegyensúlyozott biztosítása érdekében

38.a Az intézmény milyen mértékben alkalmaz korszerű, inkluúzív pedagógiát, differenciáló módszertant és a kulcskompetenciákat fejlesztő programokat a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatásának megvalósítása érdekében?

Amennyiben az intézmény pedagógiai programjának, és az oktatás gyakorlatában az egyes évfolyamok egyes ttanulócsoportjaiban alkalmazott programoknak, módszereknek a vizsgálatából kiderül, hogy az intézmény nem alkalmaz a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének eredményességét segítő korszerű pedagógiát, beavatkozás tervezése szükséges a szemléletváltást és az alkalmazott módszertan megújítását elősegítő fejlesztés érdekében. Beavatkozást igényel: •

• • •

Lehetséges beavatkozások: Pedagógus továbbképzések igénybevétele a hiányterületeken, módszertani adaptáció megtervezése, megvalósítása a tantestület aktív bevonásával, a tanórai gyakorlat megváltoztatása (szükség szerint mentori támogatás támogatás igénybevételével). A pedagógiai program átdolgozása (szükség szerint szakértői támogatás igénybevételével). • Az önértékelést és a pedagógiai fejlesztés. tervezését segíti az Országos Oktatási Integrációs Hálózat által kidolgozott ún. „Útmutató a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének kialakításához, az IPR alapú tervezéshez és intézményi önértéke112

léshez” c. dokumentum, amely letölthető Van-e rendszeres kapcsolat, együttműködés az intézmény környezetében működő társadalmi és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó, helyi önkormányzat, cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő, gyermekjóléti szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek, civil szervezetek) a halmozottan

Amennyiben az intézmény és a társadalmi, szakmai partnerek közötti kapcsolat alkalomszerű, az együttműködés nem elég hatékony, rendszeresen működő, átfogó célokat megjelölő és egyedi eseteket megbeszélő egyeztető fórum létrehozása és működtetése szükséges. A társadalmi partnerek (egyeztető fórum) bevonása szükséges továbbá az esélyegyenlőség növelése érdekében tervezett intézkedések, programok véleményezésébe, nyomon követésébe és értékelésébe.

2.11. A helyzetelemzés összegzése Részletes helyzetelemzés összeállítására azért volt szükség, mert az esélyegyenlőséget érintő problémák, hiányosságok feltárására csak így nyílik lehetőség. A helyzetelemzés szolgál kiindulópontul az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló beavatkozások, korrekciók és fejlesztések tervezéséhez, ezért az Intézkedési terv eredményességének alapvető feltétele, hogy az elemzés alapos legyen. 1. A kistérségben élők számára elérhető közszolgáltatások vizsgálata Megállapítás: A Szekszárd-tolnai kistérség területén széleskörűen biztosítottak, elérhetőek az esélyegyenlőség szempontjából legfontosabb közszolgáltatások. Természetesen a települések között eltérés tapasztalható olyan vonatkozásban, hogy az adott közszolgáltatás helyben, vagy a mikro-térségi, kistérségi központban érhető-e el. Meghatározóak a közszolgáltatáshoz való hozzájutás szempontjából a földrajzi, közlekedési, családi jövedelmi viszonyok is. Néhány településen ellátatlan közszolgáltatás a szakszolgálati feladatok közül a gyógy-testnevelés; a gyermekjóléti alapellátások közül a bölcsőde, családi napközi / házi gyermekfelügyelet, a gyermekjóléti szakellátások közül a családok átmeneti otthona, közoktatási intézményi feladatok közül az alapfokú művészet oktatás. A felsorolt közszolgáltatások egy része nem a kötelező feladatellátás körébe tartozik 2. A kistérség területén a külterületeken élők számának vizsgálata Megállapítás: A kistérség területén több településen élnek külterületen családok. Magas a HHH gyermekek száma az alábbi településekhez tartozó külterületen: Tengelic, Medina, Alsónyék, Szedres. 3. Az iskolai végzettségükről nyilatkozó szülők számára vonatkozó adatok vizsgálata Megállapítás: A rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylő felnőttek számához képest kevesen nyilatkoztak iskola végzettségükről. 4. A kistérségben élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátás feltételeinek vizsgálata. Megállapítás: A Szekszárd-tolnai kistérségben biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek teljes körű óvodáztatásához; Murga 113

település kivételével valamennyi településen működik óvoda. A településeken lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátásáról saját fenntartású / társulásban működtetett, illetve alapítványi, egyetemi, egyházi fenntartású intézményekkel kötött megállapodás keretében gondoskodnak az önkormányzatok. Kistérségi szinten megállapítható, hogy a HHH tanulók azonosítása szinte minden településen hiányos, sem a települési, sem az intézményi adatlapok nem szolgáltattak pontos, megnyugtató adatokat a HHH gyermekek/tanulók számára vonatkozóan. 5. Az SNI tanulók arányaira vonatkozó adatok vizsgálata Megállapítás: A kistérség intézményeiben az országos átlagot (7%) meghaladó az SNI tanulók aránya (8,2%) 10 településen jóval az országos átlag feletti az SNI tanulók aránya. 6. A település (társulás) alapfokú intézményei között nem érvényesül-e a szegregáció? Megállapítás: A kistérség közoktatási intézményeiben a szegregált oktatási forma nem jellemző. Néhány intézmény adata szegregációra utal .Pl. Tolnán a Wosinszky Mór. Általános Iskola több telephelyen működik, a HHH tanulók arányának megoszlása 2 telephelyen eléri a 15%-kos különbséget. 7. A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata. Megállapítás: Az intézmények alapvetően befogadóak (SNI, HH, HHH, nemzeti-etnikai kisebbségek), emellett azonban az intézményegységek között, illetve adott iskolán belül egyes évfolyamokon a párhuzamosan szervezett tanulócsoportok között előfordul, hogy 25%-nál nagyobb eltérés figyelhető meg a HHH tanulók arányában. Az általános iskolai oktatásban az önkormányzati fenntartású intézmények befogadóbbak a HHH tanulók tekintetében, míg a középiskola korosztály tekintetében ez fordított tendenciát mutat. 8. Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata. Megállapítás: A kistérség közoktatási intézményei között különbség mutatkozik a tanulói eredményesség tekintetében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nagyobb számban befogadó iskolák eredményei az országos és a Dél-dunántúli átlag alattiak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményeire vonatkozóan az intézmények nagyobb része nem rendelkezik adatokkal, így kevés az esély a HHH tanulók hatékonyabb oktatására, szociális hátrányaik sikeresebb kompenzálására, esélyegyenlőségük előmozdítására. Az általános iskolában a tanórán kívüli programokban megfelelő a HHH tanulók aránya, az iskolán kívüli programokban viszont alacsony a HHH tanulók részvétele. A magántanulók arányát tekintve a kistérségi átlag az országos mértéket meghaladja, ennek oka, hogy néhány iskolában nagyon magas a magántanulók száma.. 9. A kistérség szakember ellátottságára vonatkozó adatok vizsgálata Megállapítás: A városi iskolák szakos ellátottsága megfelelő. Az önkormányzati fenntartású városi iskolákban, amennyiben szakemberhiány mutatkozik, az a gyógypedagógiai ellátás területén (gyógypedagógus, logopédus) jelentkezik. Kivétel a tolnai iskola, mert esetükben, az általában hiányként jelentkező szakok mellett, még a magyar nyelv és irodalom státusz is betöltésre vár. A kistelepüléseken működő intézmények jellemzője a kis óraszámban tanított tantárgyak szakos hiánya. Az adatfelvétel időszakában 6 ének-zene, 6 technika, 5 rajz-vizuális kultúra, 4 fizika és 3 számítástechnika szakos pedagógus hiányzott a rendszerből. Az említettek mellett leginkább az „alacsony” óraszámú természettudományos tantárgyak esetében tapasztalható még pedagógus hiány (biológia, kémia, fizika). 10. A pedagógusok módszertani képzettségére vonatkozó adatok vizsgálata

114

Megállapítás: A kistérség több intézménye is részt vett a kompetencia alapú oktatás ill. az integrációt segítő pedagógiai rendszer (IPR) bevezetésében. Ennek keretében a pedagógusok elég nagy számban vettek részt módszertani képzéseken. 11. Az oktatás, nevelés infrastrukturális feltételeinek vizsgálata a kistérség intézményeiben. Megállapítás: az intézményekben rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek / tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az egyes intézmények között azonban különbségek mutatkoznak az infrastrukturális feltételek tekintetében. 12. A kistérség intézményei számára biztosított források vizsgálata. Megállapítás:. A szolgáltatott adatokból messzemenő következtetést nem lehet levonni, mivel az adatok nem terjednek ki a fenntartók mindegyikére. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a fenntartói ill. az egy gyermekre, tanulóra eső hozzájárulás évenkénti mértéke az adatszolgáltató önkormányzatok többségénél folyamatosan emelkedett. Kivéve, és a 2006-os évet vizsgálva Tengelic, Tolna, Alsónyék és Őcsény esetében csökkent a támogatás mértéke. A hozzájárulás az alsónánai önkormányzatnál pedig évről évre csökkenő tendenciát mutat. 13. A kiegészítő normatív vagy egyéb támogatások igénylésének vizsgálata. Megállapítás:. A települések önkormányzatai nem rendelkeznek teljes körű adatbázissal a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozóan. Nem minden jogosult önkormányzat / fenntartó vette igénybe a képesség-kibontakoztató és integrációs támogatást az óvoda és az iskola részére.

3. INTÉZKEDÉSI TERV 3.1 Az Intézkedési terv célja A Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alapvető célja, hogy biztosítsa a kistérségben a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását az egyes településeken élő hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében. 3.2 Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében az önkormányzatok, mint intézményfenntartók a következő kötelezettségeket vállalják: • A kistérségi közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés alapján készült intézkedési terv elfogadásáról az önkormányzatok képviselőtestületi határozatot hoznak. • Az esélyteremtés érdekében az intézkedési tervben megfogalmazott rövid-, közép- és hosszú távú intézkedések elvégzéséről az önkormányzatok saját hatáskörben gondoskodnak. • A megvalósulás eredményességét évente felülvizsgálják. • A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesüléséről minden év június 30-ig településenként kell jelentést készíteni, s azt a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanács részére megküldeni. A beküldött jelentések alapján a Társulási Tanács minden év augusztus 31-ig értékeli az Intézkedési Terv megvalósítását.

115

A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv végrehajtásáért a Társulási Tanács elnöke a felelős. A következőkért tartozik felelősséggel: • • •

Biztosítja, hogy a kistérség minden lakója számára elérhető legyen a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzatok döntéshozói, tisztségviselői ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Gondoskodik arról, hogy az önkormányzatok minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig megteszi a szükséges lépéseket.

A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának irányítója a Munkaszervezet vezetője. Feladata és felelőssége: • az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (a intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), • a intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, • az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása. Az egyes önkormányzatok tisztségviselői és a településeken működő közoktatási intézmények vezetői felelősek azért, hogy: • ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat • biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában, illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék településük jegyzőjének. Minden, az önkormányzatokkal és azok közoktatási intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

116

3.3. Akcióterv

Társulási, települési célok és feladatok a közoktatás terén az esélyegyenlőség növelése érdekében A helyzetelemzésben megfogalmazott probléma

Cél

1. Nem minden településen biztosítottak az alábbi közszolgáltatások gyógy-testnevelés, bölcsőde, alapfokú művészetoktatás, családi napközi /házi gyermekfelügyelet, családok átmeneti otthona

Társulási (mikro-térségi, kistérségi) együttműködések bővítése a közszolgáltatások színvonalának javítására, a partneri elégedettség növelésére.

1. Valószínűsíthető, hogy mivel sok HH-s szülő nem nyilatkozott még iskolai végzettségéről, a nyilvántartottnál több HHH-s gyermek/tanuló van. (borotai tagintézmény, érsekhalmi tagintézmény, csávolyi tagintézmény, nemesnádudvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény)

Valamennyi HH-s szülő tájékoztatása és lehetőség szerint meggyőzése nyilatkozattételük lehetséges pozitív következményeiről.

Az intézkedés Az intézkedés eredményessé- eredményesgét mérő indi- ségét mérő inkátor dikátor (rövidtáv: 1 év) (középtáv: 3 év) Rendelkezésre Megoldódik a állnak az igény- közszolgáltatáfelmérés adatai. sok gyógyEgyüttműködési testnevelés, megállapodások alapfokú műkészülnek.A nyi- vészetoktatás, latkozatot tett HH-s a bölcsőde szülők aránya eléri a és/vagy családi 80%-ot napközi ellátásA nyilatkozatot tett HH-s szülők aránya eléri a 90%ot

117

Az intézkedés eredményességét mérő indikátor (hosszútáv: 6 év) A kistérség minden lakója számára elérhetővé válnak a közszolgáltatások.A nyilatkozatot tett HH-s szülők aránya eléri a 100%-ot

Feladatok, tevékenységek, intézkedések

Felelős

Rövidtávú Hhatáridő:

A hiányzó közszolgáltatások iránti igény felmérése, a szükséges szolgáltatói háttér megszervezése. Megfelelő mértékű igény esetén az igények teljesítése.

Kistérségi Társulás elnöke, jegyzők Jegyző, ÁMK igazgató, tagintézmény-vezetők

2009. augusztus 30. Évente szeptember 15-ig

A tevékenység önértékelése.Szociális, egészségügyi, oktatási, civil szervezetek képviselőiből szakmai csoport létrehozása, amely levélben és személyes megkereséssel tájékoztatja a HH-s szülőket. A nyilatkozatot tett szülők értesítik az érintett iskolát, óvodát. A csoport tevékenységének önértékelése.

Évente október 30-ig

2. Magántanulók A magán tanulók szászáma egyes intéz- mának csökkentése ményekben az országos átlagot meghaladó mértékű (Decs, Fadd, Szekszárd- Szivárvány és Comenius Ált. Isk. )

3. Az összesített 1. Az SNI-s tanulók kistérségi SNI szakértői bizottság által arány az óvodás és történt felülvizsgálatát általános iskolások követően az integrált között 8,2%. 10 oktatás keretében az településen az SNI érintett tanulókra votanulók aránya jó- natkozóan meg kell vaval az országos át- lósítani a visszahelyelagot meghaladó zést, és rájuk vonatkozóan ki kell dolgozni a mentorálás rendszerét.

A magántanulóvá válás szabályai kialakításra kerülnek.

Megtörténik az SNI-is tanulók felülvizsgálata, illetve a szakértői bizottság javaslata alapján visszahelyezése, mentorok kijelölése

Egyre kevesebb számú magántanuló a HHH tanulók körében.

A mentorálás következtében csökken az SNI arány.

2. Óvodában és iskolában preventív célú programok működtetése.

A magántanulók összetételében nincs jelentős aránybeli eltolódás a HHH tanulók irányába. magántanulók száma országos átlag alatt marad.

Az SNI gyermekek, tanulók országos átlaghoz közelítő arányban jelennek meg az egyes csoportokban, osztályokban és fejlesztésük szakszerűen történik.

A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családokkal közösen. Az SNI gyermekek, tanulók szűrése, vizsgálata, szakvélemények beszerzése. Preventív óvodai és iskolai programok megvalósítása SNI gyermekek, tanulók megsegítésére programok kidolgozása, az alapító okiratban foglaltak szerint Feltételek javítására intézkedések megvalósítá-

118

Intézmény fenntartók

2009. szeptember 01.

Jegyzők, intézményvezetők

A SzB által megadott időpont szerint

sa, a kontrollvizsgálatok, szűrések folyamatos elvégzése.

4. Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók többi tanulóhoz viszonyított kistérségi arányára vonatkozóan nem rendelkezünk adattal

Információ szerzés az Kistérségi szintű Az adatbázis Az adatbázis enyhe fokban értelmi adatbázis jön lét- folyamatos ak- folyamatos akfogyatékosnak minősí- re. tualizálása tualizálása tett tanulók számáról.

Az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített tanulók azonosítása, nyilvántartása. Szükség esetén komplex beavatkozások megvalósítása.

5. A kompetencia alapú mérések eredménye egyes közoktatási intézményekben az országos átlag alatt marad.

A kompetencia alapú mérések eredménye közelítsen az országos átlaghoz

Az iskolák hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérések eredményeit. (Törvényi kötelezettség!)

Minden, a kompetencia alapú mérésen országos átlag alatt teljesítő intézményben elkészül az önértékelés a kompetenciamérés és egyéb iskolai eredményességre vonatkozóan. Elkészül az önértékelésre alapozott intézkedési terv az ered-

A pedagógusok 40 %-a részt vesz legalább egy kompetencia területen továbbképzésen.

Az iskolák kompetencia alapú mérési eredményei megközelítik az országos átlagot. A HHH gyerA HHH gyermekek, tanumekek, tanulók integrált lók integrált fejlesztését fejlesztését megvalósító megvalósító intézményekintézmények ben egyre namegkezdik a gyobb aránykompetencia ban alkalmazalapú program- zák a pedagó119

Kistérsé- 2009. szepgi Társu- tember 01. lás Munkaszervezet vezetője, jegyzők

Intéz2009. szepmény tember 01. fenntartók, intézményAlakuljanak meg a méré- vezetők si-értékelési teamek az intézményekben, a pedagógusok sajátítsák el a kiértékeléshez szükséges program kezelését. A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési, kistérségi fórumok,

mények javítása csomagok becéljából, külön vezetését. figyelmet fordítva a HHH tanulókra.

gusok a kompetencia alapú programcsomagokat.

szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. Az évente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, ha kell átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellá-

120

tottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben. A HHH-s tanulókra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése 6. Eltérés tapasztal- Törekvés a minél tel- Kistréségi szin- Együttműkö- Kistérségi Humán-erőforrás leltár, ható az azonos tí- jesebb körű szakos el- ten elkészül a dési megálla- szinten a szamunkaerő-gazdálkodási pusú intézmények látottság megvalósítá- humánerőforrás podások alap- kos ellátottság terv elkészítése, és igényközött a husára ján nő a szako- eléri a 80%-ot felmérés, kapacitástérkép leltár mán-erőforrás és san ellátott készítése a kistérségben. a szakos ellátotttantárgyak száTársulási, kistérségi ság tekintetében. ma. együttműködés (ének-zene, techHiány szakokra beiskolánika, rajz-vizuális zás támogatása a fenntarkultúra, fizika, tók részéről számítástechnika )

7. Eltérés tapasztalható a kistérség azonos típusú intézményei között az infrastrukturális feltételek tekintetében.

Infrastrukturális fejlesztések megvalósítása különösen a HHH tanulókat magas számban fogadó intézményekben.

Kistérségi szinten helyzetelemzés készül az intézmények infrastrukturális állapotáról tervezendő konkrét, mérhető intézkedésekkel

A kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak teljesülnek minden intézményben. Intézményi-, 121

Csökken az intézmények infrastrukturális feltételei közti különbség

Intézményi-, társulási együttműködések erősítése, kialakítása sikeres pályázati aktivitás érdekében

Fenntar- 2009. szeptó, intéz- tember 01. ményvezetők, tagiskola-vezetők

Kistérsé- 2009. szepgi Társu- tember 01. lás Munkaszervezet vezetője, A közoktatási infrastruk- fenntartúra fejlesztések megkez- tók dése, hiánypótlás, hozzá-

társulási együttműködések során benyújtott pályázatok száma

férések biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének érvényesülése érdekében.

8. A települések önkormányzatai nem rendelkeznek teljes körű adatbázissal a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozóan.

A halmozottan hátrányos gyermekekről, az őket nevelő családokról pontos információk állnak rendelkezésre, az érintett gyermekek szülei nyilatkozatot tesznek.

E körbe tartozó családok 70 %-a nyilatkozatot tesz.

Három éven belül a családok 90%-a nyilatkozatot tesz.

A nyilatkozatot tett szülők aránya megközelíti a 100%ot

A településen élő HHH Jegyzők gyermekek azonosítása, szülői nyilatkozatok begyűjtése a szülők iskolai végzettségéről.(14/1994 MKM rendelet alapján)

2009.május 30.

9. Nem minden önkormányzat/fenntartó vette igénybe a képesség-kibontakoztató és integrációs támogatást az óvoda és az iskola részére.

Források bővítés a HHH tanulók tanulási feltételeinek javítása érdekében

Település szinten helyzetelemzés készül a képesség-kibontakoztató és integrációs támogatás intézményi feltételeiről

Jogosult intézmények fenntartói pályázatot nyújtanak be

A fenntartó számára kiegészítő forrás áll rendelkezésre

A támogatás igényjogo- Jegyzők sultjainak minden intézményre kiterjedő számbavétele, az igényjogosultság megállapításához szükséges egységes adminisztratív feltételek megteremtése. Kiegészítő források igénylése, a hatékony felhasználás belső monitorozása.

2009.május 30

Az intézményeket érintő célok és feladatok

122

1. Tolnán a A HHH tanulók ará- A megkezdett Wosinszky Mór . nyos megoszlása a te- integrációs foÁlt. Iskola több telephelyek között. lyamat folytatása lephelyen működik, megállapítható, hogy a HHH tanulók arányának megoszlása telephelyek között Mözs esetében több mint 15% a különbség.

A megkezdett integrációs folyamat befejezése

2. Az összesített 1. Az SNI-s tanulók kistérségi SNI szakértői bizottság által arány az óvodás és történt felülvizsgálatát általános iskolások követően az integrált között 8,2%. 10 oktatás keretében az településen az SNI érintett tanulókra votanulók aránya jó- natkozóan meg kell vaval az országos át- lósítani a visszahelyelagot meghaladó zést, és rájuk vonatkozóan ki kell dolgozni a mentorálás rendszerét.

A mentorálás következtében csökken az SNI arány.

Megtörténik az SNI-is tanulók felülvizsgálata, illetve a szakértői bizottság javaslata alapján visszahelyezése, mentorok kijelölése

2. Óvodában és iskolában preventív célú programok működtetése.

A felső tagozatos tanulók Jegyző, 2009. szepintegrált oktatása a gesz- intéztember 01. tor intézményben. ményvezető

Az SNI gyermekek, tanulók országos átlaghoz közelítő arányban jelennek meg az egyes csoportokban, osztályokban és fejlesztésük szakszerűen történik.

Az SNI gyermekek, tanulók szűrése, vizsgálata, szakvélemények beszerzése. Preventív óvodai és iskolai programok megvalósítása SNI gyermekek, tanulók megsegítésére programok kidolgozása, az alapító okiratban foglaltak szerint Feltételek javítására intézkedések megvalósítása, a kontrollvizsgálatok, szűrések folyamatos elvégzése.

123

Jegyzők, intézményvezetők

A SzB által megadott időpont szerint

3. Magántanulók A magán tanulók szászáma egyes intéz- mának csökkentése ményekben az országos átlagot meghaladó mértékű (Decs, Fadd, Szekszárd- Szivárvány és Comenius Ált. Isk. )

4. Az országos kompetencia-mérések iskolai eredményeiben az országos átlaghoz képest alulteljesítés azokban az iskolákban tapasztalható, ahol magasa HHH tanulók aránya. A iskolák többsége az országos átlag felett

A kompetencia alapú mérések eredménye közelítsen az országos átlaghoz

A magántanulóvá válás szabályai kialakításra kerülnek.

Minden, a kompetencia alapú mérésen országos átlag alatt teljesítő intézményben elkészül az önértékelés a kompetenciamérés és egyéb iskolai eredményességre

Egyre kevesebb számú magántanuló a HHH tanulók körében.

A pedagógusok 40 %-a részt vesz legalább egy kompetencia területen továbbképzésen. A HHH gyermekek, tanulók integrált

124

A magántanulók összetételében nincs jelentős aránybeli eltolódás a HHH tanulók irányába. magántanulók száma országos átlag alatt marad.

A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával.

Az iskolák kompetencia alapú mérési eredményei megközelítik az országos átlagot. A HHH gyermekek, tanulók integrált fejlesztését

Intéz2009. szepmény tember 01. fenntartók, intézményAlakuljanak meg a méré- vezetők si-értékelési teamek az intézményekben, a pedagógusok sajátítsák el a kiértékeléshez szükséges program kezelését.

A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családokkal közösen. Az iskolák hozzák nyilvánosságra a kompetenciamérések eredményeit. (Törvényi kötelezettség!)

Intézmény fenntartók

2009. szeptember 01.

teljesített.

vonatkozóan. Elkészül az önértékelésre alapozott intézkedési terv az eredmények javítása céljából, külön figyelmet fordítva a HHH tanulókra.

fejlesztését megvalósító intézmények megkezdik a kompetencia alapú programcsomagok bevezetését.

megvalósító intézményekben egyre nagyobb arányban alkalmazzák a pedagógusok a kompetencia alapú programcsomagokat.

A kompetencia-mérések eredményeit, tapasztalatait megvitató tantestületi-, intézményközi-, települési, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmai-módszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. Az évente esedékes kompetencia-méréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (hu-

125

mánerőforrás-fejlesztés, ha kell átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása stb.) optimális biztosítása az érintett intézményekben.

5. A hiányos adat- A HHH tanulók toszolgáltatás miatt a vábbtanulási tendenci2003-2007 között ájának megismerése vizsgált időszakot tekintve nem mutatható ki, hogy az egyes intézményekben hogy alakul az általános iskolákban a továbbtanulási tendencia. 6. A kistérség két általános iskolájában Szekszárd Comenius Általános Iskola (5,1) Kölesd Általános Iskola ( 3,09) meghaladja a lemorzsolódási (évfolyam-

A 2008/09. tanév továbbtanulási adatainak elemzése: összevetés az intézményi és az országos átlaggal (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola, speciális iskolák) A halmozottan hátrá- A pedagógus tonyos helyzetű tanulók vábbképzési terv iskolai sikerességének felülvizsgálata biztosítása Egyéni fejlesztési tervek készülnek

Intézmény és a fenntartó pontos információval rendelkezik a HHH tanulók továbbtanulási szándékairól

A pedagógusok 50 % -a részt vesz módszertani vagy kompetencia alapú képzésen

A HHH-s tanulókra vonatkozó adatok gyűjtése és elemzése. Intézmény és a A HHH-s tanulók toIntéz2009. május fenntartó pon- vábbtanulási adatainak ményve- 30 tos információ- folyamatos gyűjtése zetők val rendelkezik a HHH tanulók továbbtanulási szándékairól

A lemorzsolódási arány megközelíti az országos átlagot

Intézményi tartalmi-mód- Intéz2009. auszertani-, infrastrukturális ményve- gusztus 30. és humánerőforrás-felmé- zetők rés és intézkedések tervezésére, az optimális feltételek biztosítására A gyermekek, tanulók

126

ismétlők) arány az országos átlagot

Szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével

A lemorzsolódás mértéke csökkenő tendenciát mutat.

egyéni adottságaihoz igazodó pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása a törésmentes továbbhaladás biztosításának céljából Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók igénybevételével megvalósított komplex vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. (A szolgáltatások fejlesztéséhez szükséges erőforrások koncentrálhatók és hatékonyabbá tehetők kistérségi együttműködésben, társulásban.) Az iskolafokok közötti átmenet elősegítésére, a lemorzsolódás megelőzésére, a sikeres továbbhaladás és a tanulók után követésének megvalósítása érdekében az intézményi együttműködések támogatására és biztosítására.

127

7. Nem minden intézményből vettek Módszertani megújurészt a pedagógu- lás sok az együttnevelést segítő módszertani képzésen

8. A HHH-s tanulók számához viszonyítva kevesen vesznek részt az iskolákból az Útravaló ösztöndíjprogramban, Arany János Tehetség-gondozó Programban

Az esélyteremtő programokban (Útravaló ösztöndíjprogram, Arany János Tehetséggondozó Programban stb.) résztvevő tanulók számának növelése.

A pedagógus to- A pedagóguvábbképzési terv sok 50 % -a felülvizsgálata részt vesz módszertani vagy kompetencia alapú képzésen (diff. pedagógia, kooperatív tanulás, projekt, epochális oktatás, drámapedagógia) TÁMOP 3.1.4 „Szolgáltatói kosár” igénybe vétele Az Útravaló ösz- Az Útravaló töndíjprogramra ösztöndíjprogpályázó tanulók ramra és az száma az elmúlt AJTP pályázó három év átlagá- tanulók száma hoz viszonyítva az elmúlt hákistérségi szin- rom év átlagáten növekvő ten- hoz viszonyítdenciát mutat. va kistérségi szinten 10% -kal nő.

128

Továbbképzések szervezésének és igénybevételének támogatása és a részvétel biztosítása az érintett intézmények ill. pedagógusok számára. A prioritások meghatározása a „helyzetelemzés” alapján.

Az Útravaló ösztöndíjprogramra és az AJTP pályázó tanulók száma az elmúlt három év átlagához viszonyítva kistérségi szinten nem csökken

A tanulók és a pedagógu- Jegyző, Évente fosok ösztönzése a közös intézlyamatos pályázásra. ményvezetők, Kapcsolatfelvétel az tagiskoAJTP-s középiskolákkal. la-vezetők A szülői házzal való kapcsolat erősítése.

A tagintézmények fel2. A társulás tagin- készülnek az Óvodai tézményeiben nem Integrációs Program, működtetnek óvodai valamint az IPR beveés iskolai integrációs zetésére, fejlesztésére, programot és felké- sikeres működtetésére. szítést a HHH tanulói érdekében. (borotai tagintézmény, érsekhalmi tagintézmény, csávolyi tagintézmény, nemesnádudvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény)

A halmozottan hátrányos helyzetű 3 évesek 75 %-a beiratkozik az óvodába Az óvodák rendelkeznek IPRnek megfelelően átdolgozott óvodai programmal A település igényli az óvodai integrációs normatívát Létrejött az IPR fejlesztő munkacsoport A halmozottan hátrányos helyzetű iskolások 75 %-a bevonásra kerül a programba A tagiskolák megkezdik az IPR fejlesztést A település

A halmozottan hátrányos helyzetű 3 évesek 80 %-a beiratkozik az óvodába

A halmozottan hátrányos helyzetű 3 évesek 85 %-a beiratkozik az óvodába Évente önérté- Modellszerűen kelt IPR- nek működő óvomegfelelően dai integrációs átdolgozott program óvodai program Az óvópedagó- Az IPR fejgu-sok 80 %-a lesztő munkatovábbképzé- csoport kapsen vett részt csolódott a többi munkaMűködik az csoporthoz, IPR fejlesztő mely közösen munkacsoport a komplex városi esélyA halmozottan egyenlőségi hátrányos program felehelyzetű isko- lőse lások 80 %-a A halmozottan bevonásra ke- hátrányos rül a program- helyzetű iskoba lások 85 %-a Évente önérté- bevonásra kekelt IPR műrül a program-

129

Fenntar2007. nov. Kapcsolódás a telepü- tó, 30. lésszintű HHH adattagóvobázis elkészítési mun- da-vezekálataiba, majd az tők, adatbázis felhasználá- minden sa tagiskola Óvodavezető integrá- IPR meciós programot fejnedzslesztő intézményközi ment-jémunkacsoportjának nek vezelétrehozása, munkatője tervalkotás, működtetés a fejlesztés össze2008. szept. hangolására, tapaszta01 latcserére, információáramoltatásra Szülők tájékoztatása arról, hogy milyen előnyökkel jár a 3 éves kortól történő beóvodáztatás Beóvodáztatás megkönnyítésére komplex program kidolgozása, megvalósítása Felkészülés fejlesztő eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az óvodai integrációs program bevezetésére

igényli az iskolai ködik integrációs nor- A pedagógumatívát sok 80 %-a továbbképzésen vett részt

ba Modellszerű IPR program működik -

-

-

-

130

2008/2009-es tanévtől Intézményközi munkaközösség létrehozása, intézményesítése IPR fókusszal az intézményi IPR menedzsment tagjaiból. A munkaközösség munkatervalkotása, működtetése a fejlesztés összehangolására, tapasztalatcserére, információ-áramoltatásra Kapcsolódás a településszintű HHH adatbázis elkészítési munkálataiba, majd az adatbázis felhasználása a HHH tanulók egyenletes elosztására Felkészülés fejlesztő eszközökkel (intézményen belüli, intézmények közötti) az IPR bevezetésére 2008/2009-es tanévtől. A fenntartó minden tanév végén pályázik az óvodai és az iskolai integrációs program

következő tanévi központi támogatására.

Az intézmény partneri 3. A kiegészítő szol- kapcsolatainak erősígáltatásokat nyújtó tése a kiegészítő szolszervezetek (civil gáltatásokat nyújtó szervezetek) nem szervezeti formákkal elég hangsúlyosan (civil szervezetek). tudnak megjelenni a közoktatást támogató rendszerben. (borotai tagintézmény, érsekhalmi tagintézmény, csávolyi tagintézmény, nemesnádudvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény).

Kapcsolatfelvétel az intézményi társulás területén működő civil szervezetekkel. Együttműködési nyilatkozatok készülnek, amely mindegyik fél konkrét feladatait is tartalmazza.

Sikeres együtt- Sikeres együttműködés, fel- működés. adatkörök bővítése.

A társulás területén működő civil szervezetek felkeresését követően együttműködési területek feltárása. Együttműködési nyilatkozatok elkészítése.

A helyzetelemzésben megfogalmazott probléma

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményessé- eredményes- eredményesgét mérő indi- ségét mérő in- ségét mérő inkátor dikátor dikátor (rövidtáv: 1 év) (középtáv: 3 (hosszútáv: 6 év) év)


Cél

131

Fenntartó Évente foIntézmé- lyamatos nyi Környezeti Csoport (IKCS)

Felelős

Határidő

4. A Felső- Bácskai A teljes szakos elláKözoktatási Intéztottság megoldása . ményfenntartó Társulás közoktatási intézményében a szakos ellátottság nem 100%-os. (borotai tagintézmény, csávolyi tagintézmény, nemesnádudvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény)

A szakos ellátottság 95%-os.

A szakos ellátottság 100%os.

A szakos ellátottság 100%os.

Társulási, kistérségi együttműködés

5. A gyermekjóléti A gyermekjóléti alapalapellátások közül ellátások bővítése. nem megoldott a gyermekek napközbeni ellátásán belül a bölcsőde, a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet. (borotai tagintézmény, érsekhalmi tagintézmény, csávolyi tagintézmény, nemesnádudvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény)

Megoldódik a bölcsőde és/vagy családi napközi és/vagy házi gyermekfelügyelet.



A hiányzó gyermekjóléti Jegyző szolgáltatások iránti igény felmérése, a lehetséges szolgáltatók tájékoztatása. Megfelelő mértékű igény esetén az igények teljesítése. A tevékenység önértékelése.

132

Fenntar- 2008. szeptó, ÁMK tember 1. igazgató, tagiskola-vezetők

Évente január 31-ig

6. A HH és HHH-s tanulók számához viszonyítva kevesen vesznek részt az iskolákból az Útravaló ösztöndíjprogramban, Arany János Tehetség-gondozó Programban. (borotai tagintézmény, érsekhalmi tagintézmény (amennyiben lesz felső tagozat helyben), csávolyi tagintézmény, nemesnád-udvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény)

Az esélyteremtő programokban (Útravaló ösztöndíjprogram, Arany János Tehetséggondozó Programban stb.) résztvevő tanulók számának növelése.

Az Útravaló ösztöndíjprogramra pályázó tanulók száma az elmúlt három év átlagához viszonyítva 4-gyel nő.

Az Útravaló ösztöndíjprogramra pályázó tanulók száma az elmúlt három év átlagához viszonyítva 2-vel, az AJTP-be pályázó 8. osztályos tanulók száma 1-gyel nő.

Az Útravaló ösztöndíjprogramra pályázó tanulók száma az elmúlt három év átlagához viszonyítva 2-vel, az AJTP-be pályázó 8. osztályos tanulók száma 1-gyel nő

A tanulók és a pedagógusok ösztönzése a közös pályázásra. Kapcsolatfelvétel az AJTP-s középiskolákkal. A szülői házzal való kapcsolat erősítése.

Jegyző, Évente folyamaÁMK igaz- tos gató, tagiskola-vezetők

Az ÁMK hatáskörében megoldandó feladatok a közoktatás terén az esélyegyenlőség növelése érdekében A helyzetelemzésben megfogalmazott probléma

Cél

Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés eredményessé- eredményes- eredményesgét mérő indi- ségét mérő in- ségét mérő inkátor dikátor dikátor (rövidtáv: 1 év) (középtáv: 3 (hosszútáv: 6 év) év)

133


Felelős

Határidő

A jövőben elérni, 7. A HH és a HHH-s hogy a szakköri muntanulók a szakkörö- kában a HHH-s tanuket az iskolai arány- lók is nagyobb számszámuknál valaban vegyenek részt. mennyivel kisebb mértékben veszik igénybe. (borotai tagintézmény, érsekhalmi tagintézmény, csávolyi tagintézmény, nemesnádudvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény)

A szakköri munkában résztvevő HHH-s tanulók aránya 20%-ra megközelíti az összes szakkörös arányát.

A szakköri munkában résztvevő HHH-s tanulók aránya 10%-ra megközelíti az összes szakkörös arányát

A szakköri munkában résztvevő HHH-s tanulók aránya eléri az összes szakkörös arányát.

A HHH-s tanulók motiválása. Módszertani megújulás. Egyénre szabott oktatás. A szülői házzal való kapcsolat erősítése.

ÁMK igazgató, tagiskolavezetők

Évente folyamatos

Az érettségit adó középfokú iskolákba bekerülő HHH-s tanulók számának jelentős növelése.

A HHH-s tanulók legalább 20%-a érettségit adó középiskolába kerüljön be.



Az iskolai pályaválasztási tevékenység önértékelése, fejlesztése. Beavatkozások, célok meghatározása, program készítése szülők és diákok bevonásával. A program megvalósítása. A HHH tanulók tanulási útja nyomon követési rendszerének kialakítása és működtetése. A szülői házzal való kapcsolat erősítése.

ÁMK igazgató, tagiskola-vezetők

.2008. szeptember 30. 2008. október 31.

8. A Felső- Bácskai Közoktatási Intézményfenntartó Társulás intézményeiben HHH-s tanulók nagyon kicsi arányban kerülnek be érettségit adó középiskolába (borotai tagintézmény, érsekhalmi tagintézmény (amennyiben lesz felső tagozat helyben), csávolyi tagin-

134

2008. november 1-től. 2009. június

tézmény, nemesnádudvari székhelyintézmény, rémi tagintézmény)

135

4. Megvalósítás Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa biztosítja, hogy: • közoktatási szakértők vizsgálják, hogy minden, a közoktatási intézmények működését és pedagógiai munkáját érintő, és az esélyegyenlőségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó kötelezettségek és az intézkedési terv célkitűzései. • vállalja a folyamatos értékelést, eredmények visszacsatolását, az intézkedési terv ellenőrzése során szerzett információk beépítését. • biztosítja az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményve zetők felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken.

5. Monitoring és nyilvánosság E helyen rögzítjük, hogy az intézkedési tervben megfogalmazottak megvalósulását évente ellenőrizzük, az eredményességet értékeljük. E monitoring vizsgálatok eredményeit a Társulási Tanács megtárgyalja, az eredményeket a személyes adatok védelmének biztosításával nyilvánossá tesszük a kistérség honlapján. Az értékelés elvégzését támogató dokumentumokat a települési jegyzők kötelesek évente június 30-ig megküldeni a Munkaszervezetnek, amely jelentések alapján a Társulási Tanács részére a tájékoztatást elkészítik. Az évenkénti tájékoztató nyilvánosságra hozatala a Társulási Tanács elnökének a felelőssége.

6. Konzultáció és visszacsatolás A Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv készítésébe a települések vezetőit, közoktatási intézmények vezetőit tevőlegesen bevontuk, az adattáblák kitöltése alapján létrejött helyzetelemzés alapozta meg az intézkedési terv akciótervét. A véleményformálásra lehetőséget biztosítunk valamennyi érintett település, kistérségi szintű szakmai és társadalmi partner bevonásával, véleményüket írásban is várjuk. E vélemények benyújtására a(z) ………………. van lehetőség, az észrevételeket a(z) …………………….. tárgyalja meg.

7. Szankcionálás A Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben vállalt intézkedések felelősei biztosítják a megfogalmazottak teljesülésének feltételeit. A Társulási Tanács, illetve a települési önkormányzatok gondoskodnak arról, hogy a kistérség területén működő közoktatási intézményekben az esélyegyenlőségi fejlesztési tervek érvényre jussanak, az intézmények pedagógiai programjába adaptálódjanak, a nevelési és horizontális szempontoknak megfelelően beépüljenek.

136

8. Legitimáció A Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervet – az egyes települési jóváhagyást követően – Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa - 2008. ……….. -én ……/2008. sz. … határozatával elfogadta.

Szekszárd, 2008. augusztus

Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanács elnöke

137

Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA 2008

Recommend Documents