A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA. Dévaványa, 2008

A VÁNYAI AMBRUS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

Dévaványa, 2008.

2

TARTALOM

1. 2. 3. 4. 5. 6. • • • 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. • • •

Törvényi háttér, szabályozók………………………………………………….…. 3 Helyzetelemzés, helyzetkép………………………………………………….…… 5 Erőforrások……………………………………………………………………….15 Alapelvek, jövőkép, hosszú távú pedagógiai célok, kulcsszavak………………18 Konkrét célok, feladatok…………………………………………………………21 Tanulásszervezési, tartalmi keretek……………………………………………..22 Hagyományos tanóra…………………………………………………………22 Nem hagyományos szervezésű tanóra……………………………….………48 Tanórán kívüli foglalkozások……………………………………….………..50 Módszerek…………………………………………………………………………52 Taneszközök………………………………………………………………………53 Iskolai környezet…………………………………………….……………………60 Kapcsolatrendszer, kommunikáció………………………….…………………..62 Minőségfejlesztés, értékelés………………………………….…………………..62 Továbbképzések……………………………………………….………………….63 Mellékletek…………………………………………………….…………………..63 Jeles napok Ajánlott irodalom CD: Dévaványa Környezetvédelmi Programja, Területi védelem, Helyi egyedi védelem

3

1. Törvényi háttér Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. •

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A

4 lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 5455. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés

5 megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását.

2. Helyzetelemzés, helyzetkép Dévaványa, mint természeti környezetben lévő kisváros (A régió jellemzése, természeti, társadalmi, gazdasági helyzete) A 2000-ben ismét városi rangra emelkedett Dévaványa az Alföld tiszántúli,- nagyjából a Szolnok- Debrecen- Békéscsaba háromszög- középső részén helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 84 m. Jellemző felszíni formája a síkság. Az egész táj a Tisza és mellékfolyói által kialakított folyóvízi ártér volt, melyet Nagy- Sárrétnek neveztek. Az 1800-as évek végén elvégzett folyószabályozási munkákkal a Nagy- Sárrétet lecsapolták. A „Vadvízországot” felváltotta a szántóföldi- és gyepgazdálkodás. 1975-ben alakították meg a Dévaványai Tájvédelmi Körzetet, amely az 1997-ben létrejött a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság részévé vált. Elsősorban érintetlen ősgyepek kerültek védelem alá, melyek sajátos élő és növényvilággal rendelkeznek. Megtalálhatóak itt a száraz és a nedvesebb szikes puszták növénytársulási. A száraz szikes puszták társulást alkotó fő növénye a veresnadrág csenkesz, míg a nedves réteké az ecsetpázsit.

6 Olyan védett növényfajok fordulnak elő a térségben, mint a réti őszirózsa, sziki kocsord, nyúlánk sárma és a löszfolt maradványok növényzete a macskahere. A sziki kocsordnak öt jelentősebb termőhelye is ismert a térségben. A vizes élőhelyeken előforduló védett növényritkaságok a Hortobágy- Berettyó vizében élő tündérfátyol, vízitök, sulyom, a zsombékos szikes vízállásokban található buglyos boglárka. A védett természeti értékek közül kiemelkedik a madárvilág mind a vízi,- mind a pusztai madarak tekintetében. Több mint 200 madárfaj ismert a területen, közülük a legfontosabb a Dévaványai- Ecsegi puszták hírneves madara a túzok, mely fészkel is itt. Több ritka és fokozottan védett madárfaj is költ a területen: széki csér, ugartyúk, hamvas réti héja, réti fülesbagoly, rétisas, parlagi sas, kerecsensólyom. Emlősök közül fokozottan védett a vidra. A Hortobágy- Berettyó ecseg- pusztai szakaszán 36 faj jelenlétét regisztrálták, ebből 8 élvez oltalmat: halványfoltú küllő, fenékjáró küllő, kurta baing, vágó csík, réti csík, széles durbincs, szivárványos ökle, tarka géb. A kétéltűek közül négy békafajt azonosítottak: vöröshasú unka, zöld varangy, zöld levelibéka, kecskebékák. A hüllők közül a fürgegyík, a vízisikló, és a mocsári teknős fordul elő. Városunk Békés megyébe tartozik. A település lakossága kb. 9400 fő. A települést a fő közlekedési útvonalak elkerülik. Dévaványa, Budapest Debrecen felől a 4. sz. főútról Kisújszálláson keresztül közelíthető meg. A 47-es főútról (Debrecen- Békéscsaba- Szeged) Körösladánynál, a 44-es főútról (Szolnok- Törökszentmiklós- Békéscsaba) Gyomaendrődnél kell letérni az utazónak. Az útburkolatok minősége rossz, a karbantartás általában „tűzoltó jellegű”. A vasúti közlekedés az eredeti kiépítettséghez képest visszafejlődött. Dévaványán jelenleg a Gyoma- Szeghalom- Körösnagyharsány vasútvonal halad keresztül. Ezen vasútvonal megszüntetése azonban az utóbbi két évben többször is felmerült. A belterület infrastruktúrája 1990 óta szembetűnő fejlődésen ment keresztül. A belterületi utak többsége szilárd burkolatú lett. Kiépült a telefon, gáz, és kábeltévé hálózat, valamint a csatornahálózat nagy része. Településünk 1998 augusztusától a Maros hordalék kúpból származó ivóvizet kap. Megépült a kerékpárút, ennek használatát a gyermekekkel meg kell taníttatni, be kell gyakoroltatni. A lakosság megélhetése: Az elmúlt évtizedekben főként a mezőgazdaság biztosította a ványai lakosság számára a megélhetést. A két nagy termelőszövetkezet közül az egyik KFT vé alakulva működik, a másik tönkrement. A gazdák egy része őstermelőként vagy vállalkozóként műveli földjét. A közigazgatásban, közintézményekben, postán, és üzletekben dolgozókon kívül működik néhány varroda, egy elektronikus alkatrészeket összeszerelő üzem, egy tekercselő üzem, egy vegyipari kft, asztalos üzem, a téglagyár, a péküzemek, és kisebb, szállítmányozással és építőiparral foglalkozó vállalkozások. A munkalehetőség a lakosság számához képest kevés, a munkanélküliek száma magas. Közintézmények, oktatás: A településen 5 óvodatelep működik egységes irányítás alatt. Két általános iskolája a Szügyi Dániel Református Általános Iskola és a Ványai Ambrus Általános Iskola. Ez utóbbi alsó tagozata 4 iskolatelepen működik. Középiskolája az Eötvös József Gimnázium és Szakképző Iskola. A József Attila Művelődési Otthon többek közt alapfokú művészeti iskolának és mozinak ad helyet. A Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény és a Ladányi Mihály Könyvtár munkatársainak kiemelkedő munkája színesíti a dévaványaiak kulturális lehetőségeit. Hagyományok a környezeti nevelés terén: A településen közel 10 éve működik a Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület, melynek Környezeti Nevelési Munkacsoportja kiadványokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, táborok szervezésével, Föld napi rendezvény-sorozattal, kiállítások szervezésével stb. vonja be a lakosságot a környezeti nevelésbe. Ezen kívül még a Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjában is

7 szerveznek előadásokat, vetélkedőket, túrákat… Erdei iskolázási lehetőséget is biztosít az oktatóközpont. A környezeti nevelésbe Múzeumbarátok Köre.

bevonható

civil

szervezetek:

Városszépítő

Egyesület,

Településünkön szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas szeméttárolókat helyeztek el. Sajnos az így összegyűjtött szemetet még egyelőre a kommunális hulladékkal együtt szállítják el. Reméljük, hogy ezt a problémát is hamarosan megoldják, s miden hulladékfajta külön lerakóhelyre kerül. Iskolánk bemutatása A Ványai Ambrus Általános Iskola 1989 óta működik. Ekkor jött létre a településen addig működő két iskola egyesítésével. Az intézmény négy telephelyen várja a gyerekeket. A három külső telephelyen ( Körösladányi út, Kossuth u., Vass-telep) az alsó tagozatosok nevelése-oktatása folyik. 2007. augusztus 1-je óta kibővült az ecsegfalvi tagintézménnyel, ahol 1- 4. osztályig tanulnak a gyerekek. A Vörösmarty utcai úgynevezett központi épület a felső tagozatos gyerekek birodalma. Pontos címe: Vörösmarty u. 6. sz. Ez az iskola legnagyobb és egyben legmodernebb épülete. Az osztálytermek mellett vannak csoportbontásra, kiscsoportos foglalkozásra alkalmas helyiségek is. Délutánonként három napközis csoport működik. Az épületben található számítógépes terem, 10.000 kötetes könyvtár, nyelvi labor, konyha, fejlesztő szoba és tornaterem. Az épületben található az iskola igazgatási központja is (igazgató, gazdaságvezető, védőnő, iskolatitkár). Vass-telep A város e részének a neve, ahol ez az iskolatelepünk van: Vass-telep. Így vass-telepi iskolának ismerik városszerte. A pontos cím: Szeghalmi út 12. Városszéli iskola. Az utca végén már a szántóföldek kezdődnek. 1-4. osztályig tanulnak itt a főleg „sínen túli” Bogya-telepen, ill. a Vass-telepen lakó gyerekek. 4 tanterem van, ebből egyet tornaszobának használnak. Mindenki név szerint ismer mindenkit. Az ebédlő helyben van, ide hordják ki a központi ebédlőből az ebédet. A tantermek tágasak, világosak. Az óraközi szüneteket a füves udvaron töltik el a gyerekek. Az udvar egy része betonozott, kosárlabda palánk, ugrógödör szolgálják a sportfoglalkozásokat. A homokozó a délutáni játék- és szabadfoglalkozások színtere. Esős időben a folyosón élik ki a gyerekek a mozgásigényüket. A futballpálya közelsége jó színtere az akadály-és egyéb sportversenyeknek. Minden évben közösen farsangolnak, a karácsonyi és anyák napi műsorukat nemcsak a szülőknek, hanem az idősek otthona lakóinak is bemutatják. Az Vass-telepen dolgozók már 2 alkalommal nyertek az iskolafásítási pályázaton. Szülőkkel, gyerekekkel közösen ültették a kis fákat, bokrokat, amiket azóta is gondoznak. Füvesítéssel, virágosítással folyamatosan szépítik iskolájuk környékét. Körösladányi u. A Körösladányi út 1. sz. alatt volt a 2. sz. Általános Iskola központi épülete, a régebbi római katolikus iskolában 1950-ben indult a tanítás. 1989-ben iskolánk egyik alsós telephelye lett. Jelenleg két különálló épületben, 10 tanteremben folyik a tanulók nevelése, oktatása (délután napközi, szakkör működik).

8 Ezen a telephelyen alakította ki iskolánk a jól felszerelt fejlesztő szobát, mely segíti hatékonyabbá tenni a sajátos nevelési igényű tanulók integrált keretek közötti képzését. Az épület állapotának javítása folyamatosságot igényel. Az évenként adódó hibák javítása mellett korszerűsítésre is sor került (vizesblokk, padozat). Az udvaron aszfaltozott sportpálya épült (szabvány méret), körülötte fásítottak az ott dolgozók a gyerekekkel, szülőkkel együtt. Az udvaron lévő tornaterem jól felszerelt, kihasználtsága 100%-os, délelőtt, délután, este, hétvégeken is sportolnak benne iskolánk mindenféle telephelyéről érkező tanulók. (Nyitott a sportolni szerető városlakók előtt is!) Ecsegfalvi Tagintézmény Az iskola épülete 1961-ben épült, jelenleg több célú. Négy tanteremmel, egy informatika teremmel, egy tornaszobával és egy könyvtárral gazdálkodunk. Az udvar füves mellette aszfaltozott kézilabdapálya található. Sokoldalú mozgásfejlesztést segíti a kosárlabdapalánk és az ugrópálya. Az épületet füves parkosított terület veszi körül, mely jól szolgálja a környezeti nevelést is. Ez a terület alkalmas a madarak téli védelmének bemutatására és gyakorlására. Tantermeink jól felszereltek: írásvetítő, CD-lejátszó, TV, DVD-, videómagnó, pianínó, szintetizátor. Az informatikateremben 18 tanuló számára biztosított az oktatás. Belső hálózatunk és internet hozzáférés is van. A könyvtárszoba kiscsoportos ismeretszerzésre alkalmas, életkori sajátosságoknak megfelelően. Kossuth utca - Iskolánk környezeti nevelési telephelye Külső arculat: Az iskola épülete, a „Csepegős kúti iskola” közel 100 éves. Előtte, az utcán öreg hársfasor adja az árnyékot, a négy virágtartóban cserjék és virágok nyílnak, a kapu mellett szemetes. Az épület falán „Zöld Szív Iskola” tábla, mely címet 5 éve kapták meg a Zöld Szív Ifjúsági és Természetvédő Mozgalom vezetőitől kiemelkedő környezeti nevelésünk jutalmaként az ott dolgozók. Belépve az ódon kapun ott áll egy kerékpártároló a néhány éve ültetett platánfa alatt. A nagy udvart őshonos fákkal, bokrokkal ültették be, s meghagyták a gyümölcsfákat is. Alattuk kis táblácskák hirdetik, melyik milyen faj. Az udvar egyik sarkában vén akácfák csoportja áll, közéjük madáretetőt állítottak. Valamelyik fa odvában seregély, olykor nagy fakopáncs költ. A gyerekek által tervezett rönkkertekben mindenféle szép virág nyílik. A kerítésre felfuttatott borostyán közt „póktanya” kínál izgalmas megfigyelési lehetőségeket. A szerszámtároló kis fészer mellett van a komposztáló, mogyoróbokrokkal körbevéve. Az udvarra megálmodott kis tó megannyi csodát rejt! Benne állatkák nyüzsögnek, szélén megélnek a vízinövények, a körülötte lévő kövek között sziklakerti- és gyógynövények díszlenek. A tavacska és a fészer között áll a város egyik csapadékmérő állomása. Évek óta figyelik az itt tanítók a gyerekekkel az időjárást, mérik a csapadék mennyiségét, s küldik jelentéseinket az Országos Meteorológiai Intézetbe. A szabadtéri órákhoz pályázati pénzből készített kinti, rögzített faasztalaikat, padjaikat az udvar legszebb, legcsendesebb zugaiba tették. Az épülethez közeli burkolt terület esős időben is lehetővé teszi a mozgást, a játékot. A szélén padok, az egyik végében kosárpalánk, a másikban fedett „kuckó”. Az iskolaépülethez hozzáépített szolgálati lakásból két éve tornaszobát, egy kis nevelőit, s egy foglalkoztatót alakított ki az iskola, mely az udvar felől egy lépcsőn át a teraszra jutva

9 közelíthető meg. A hozzátartozó zöldséges-, gyümölcsöskertet a biogazdálkodás szabályai alapján együtt művelik az ott dolgozók a gyerekekkel, segítő szülőkkel. Az épület két részre tagolt. Az első felében két osztályteremhez jutunk az odavezető lépcsőkön, a másik felében egy osztálynyi hely van, valamint a mosdó helyiségek. A folyosók kicsik, szűkösek, de világosak, s a sok zöld dísznövénytől, állatokat bemutató poszterektől, gyerekmunkáktól barátságosak. A tantermek tágasak, kedvesen berendezettek, a közös munkát tükrözik. Egy-egy sarokban papírgyűjtő láda, szárazelem-tároló és a komposztálandó szerves hulladéknak fedett vödör található. Belső arculat: A külső némiképp mutatja már a „belsőt” is. Iskolatelepünkön együtt élnek a problémásabb, fejlesztő osztályban tanuló gyerekek a normál osztályba járó társaikkal. Hisszük, hogy az udvar harmonikus képe nyugodt környezetet teremt gyerekeink fejlődéséhez. A közös munkálkodás velük, a szüleikkel mind-mind összetartó erő. Fontosnak tartjuk a környezeti nevelést, ezért is alakítottuk át ezt a telephelyünket „mintául” szolgáló környezeti nevelési iskolává. A témanapok, témahetek, kirándulások, táborozások, Madárkarácsony, szakköri munkák, savas eső mérése, zuzmóprogram, kerékpározás, kézműves délutánok, a kertészkedés, a komposztálás, a válogatott hulladékgyűjtés, a madáretetés télen, a madárodúk készítése, kihelyezése, a Föld napi rendezvényeken való részvétel mind-mind a gyerekeink környezettudatos szemléletének kialakulását célozza. Sokan közülük már tagjai a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomnak, sikeres pályázataikkal bizonyították környezeti érzékenységüket. Az iskola épületeinek és berendezéseinek állapota Az öt iskolaépületből három még az 1900-as évek elején épült Ez nagyban meghatározza jelenlegi állapotukat Az építés időpontjában modernnek számító épületek a folyamatos felújítások ellenére mára bizony már korszerűtlenné váltak. A máig meglévő előnyük, hogy a tantermek tágasak, szellősek. Az osztályok kényelmesen elférnek bennük. Vastag falaik miatt jól fűthetőek. Hátrányuk viszont, hogy a többségükben nem jók a természetes fényviszonyok. Az épültek fekvése és az ablakok kis mérete miatt a termek elég sötétek. A központi épület 1989-ben épült. Megjelenésében impozáns. Mindenkinek szembetűnő a beépített padlástér és a sok ablak. A sok ablak a természetes fényviszonyok miatt előnyös. Hátrány viszont, hogy emiatt nyáron elviselhetetlenül meleg, télen meg nagyon hideg van. A tantermek méretei sem ideálisak A közoktatási törvényben meghatározott maximum létszámú osztályok nem férnek el benne. Az iskola dolgozói a gyerekek és a szülők bevonásával termeink többségében gyermekbarát, otthonos körülményeket igyekeznek teremteni. A folyosókon van dekoráció, vannak tárlatok, faliújságok. Ezeken a gyermekek munkái elhelyezhetők. Megfelelő számban találhatók folyosóinkon padok, különböző ülőalkalmatosságok .A jövőben fokozatosan cserélni kell (néhány kivétellel) a tantermek berendezéseit. A padok ugyanis nagyon elhasználódtak már. Valamennyi épületben korszerű gázfűtés van. Az épületek szigetelése elég rossz. Két tornaterem és két tornaszoba van az iskolában. Ezeket a gyerekek a délelőtti testnevelési órákon túl, délutánonként külön beosztás szerint használhatják. Az iskola könyvtárát a nyitvatartási időben egyénileg, illetve szervezett könyvtári órákon látogathatják a gyerekek.

10 Az iskola technikai felszereltsége jónak mondható. Rendelkezünk 20 számítógéppel (gyerekek számára elérhető), többségükben Internet elérhetőséggel. Van videokamera, digitális fényképezőgép. Telephelyenként van televízió, magnó, CD lejátszó, több írásvetítő. Technika műhelyünk és konyhánk felszereltsége eléggé elavult. Mindenképpen felújításra szorul.

Étkezés Iskolánkban két étkezőben zajlik a gyerekek ebédeltetése. Az egyik (a) kb. 30 fő befogadására alkalmas, melegítőkonyhával ellátott ebédlő egy iskolaépületen belül található. A másik (b) kb. 120 fős ebédlő a Váradi Étkeztetési Bt. konyhája mellett működik. Ide jár a napközis és menzás gyerekek 90 %-a. Kb. 10 perces út az iskolaépületektől. Az étkezők világosak, tiszták. A berendezési tárgyak, fából készült asztalok és székek kopottak, nem tükröznek egységes arculatot.( a).Elrendezésük hosszú sorokban történik. Asztalterítő és más otthonosságot, ízléses környezetet jelentő kiegészítő nincs. A tányérok porcelánból, a poharak és kancsók műanyagból, az evőeszközök és a tálcák fémből vannak. Szalvétát használnak. Az 1. és 2. osztályosokat kiszolgálják. Az asztalnál ülve várják az ebédet. A levesből tetszőleges mennyiséget szedhetnek, a másodikat kiadagolva teszik elébük. Sem a terítésnél, sem a leszedésnél nem kell segíteniük.(b). A nagyobb évfolyamok önkiszolgáló rendszerben tálcán viszik asztalukhoz az ebédet, majd vissza a maradékot. Az ebédlőkben a gyerekek kézmosási lehetősége megoldott. Az ebéd minősége megfelelő. Törekszik a változatosságra. A nyers zöldségfélék, gyümölcsök és saláták aránya alacsony. Fehér kenyér mellett választható a korpás kenyér is. A tízórai mellé gyakran nincs folyadék, de hetente háromszor kapnak iskolatejet a gyerekek. Uzsonnára nincs minden nap folyadék. Mivel délben kiviszik a telephelyekre az uzsonnát, a melegebb időszakban nem megoldott a felvágott vagy a sajtfélék tárolása. Összességében az étkezők higiéniás szempontból megfelelőek. Fontos az óvodában megszokott körülmények megtartása és továbbfejlesztése a gyerekek életkori sajátosságaihoz igazítva. Ecsegfalván az óvodai étkezőben ebédelnek kultúrált körülmények között a gyerekek. A helyi étkeztetési vállalkozó biztosítja a tanulók ellátását.

11 Iskolaudvarok -

Vörösmarty u. (központi iskola): zárt udvar, nagyrészt lebetonozva, kapukkal van kosárlabdapalánk 4 db pad biciklitároló gond: a betonozott pálya körül kevés fa, díszcserje, nincs elég árnyék Vass-telep:

-

zárt udvar homokozó 2 db pad kosárlabdapalánk kis betonterülettel néhány fémből készült mászóka fák, cserjék, pázsit biciklitároló fajátékok gond: barátságtalan, vasból készült mászókák Kossuth u.:

-

kerékpártároló a platánfa alatt zárt udvar farönkökkel körbevett virágos kertek betonozott részt körbevevő sövény, fasor, 2 db pad az udvar sarkában öreg akácfák madáretetőkkel kosárpalánk komposztáló homokozó szomszédok kerítése mellett fák, cserjék kerti padok, asztalok (3-3 db) kinti tanuláshoz madáritató tavacska csapadékmérő fiatal facsoportok elkülönített, körbezárt, művelt kert, biokertészkedés gond: barátságtalan, vasból készült mászóka Körösladányi út: zárt udvar aszfaltozott, felfestett kézilabdapálya 4 db pad fiatal fák a pálya körül kerékpártároló fából készült mászóka kosárlabdapalánk kapuk védő dróthálóval gond: kapuk hálóval, padok állapota Ecsegfalvi tagintézmény: zárt udvar fákkal 3 db pad

12 -

két kiskapu gond:, a kapukra védőháló, fából készült mászóka Iskolabüfé

• • • • •

Az iskolabüfét vállalkozó üzemelteti. Kapható ennivalók: szendvics (zsemle, vaj, párizsi), péksütemények Édességek: csokik, chipszek, croassonok, nápolyi, keksz, cukorkák, Innivalók: dobozos-szívószálas rostos, szűrt levek, ásványvíz Gond: a tejtermékek nem fogynak el, a szavatossági idő meg hamar lejár, a büfében árult termékek nem kifejezetten „egészségesek”, s csomagolásuk sem felel meg a környezetbarát elvárásoknak. Sajnos tanulóink étkezési szokásai sem helyesek. A büfést az üzleti haszon hajtja, s azt árulja, amit megvesznek tőle.

Egyéb • •

Tisztítószereink: Az iskolában használatos tisztítószerek többsége nem környezetbarát. Az UNIÓ által előírt szabályoknak megfelelő, környezetbarát tisztítószerek közül csak 3-at használunk. Szelektív hulladékgyűjtés: Csak a Kossuth úti iskolában valósították meg eddig, máshol még nem működik. Városunkban még nem megoldott a szelektív hulladékgyűjtés. A városi szeméttelepet bezárták egy környezetvédelmi felülvizsgálat nyomán. Tervezik, hogy Dévaványán lesz a regionális komposztáló telep.

Előélet, hagyományok iskolánkban a környezeti nevelés terén Iskolánkban jelenleg a tantestület kb. egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolának, ahol csak fokozatosan és lépésenként haladhatunk előre. A további munkában még nagyobb szükség lesz az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és megújulni szándékozó kollégák együttműködésére. Iskolánkban 1998 óta környezeti nevelési telephelyként működik a Kossuth utcai iskola. A kitüntető címet többéves kitartó munka elismeréseként a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom adományozta. Iskolánk egészére vonatkozó hagyományaink: • • •

Papír- és vasgyűjtés Témanapok Kirándulások, tanulmányi séták

13 • • • • • • • • • • • • • • •

Fásítás, kertészkedés Természet- és környezetvédő szakkör Vetélkedőkön való részvétel Fekete István vers- és prózamondó verseny Föld napi rendezvényeken való részvétel Jeles zöld napok ünneplése Múzeumlátogatás Ünnepségekre műsorok összeállítása Mindennapos testnevelés, Kihívás napja Takarítási akciók Nyári táborozások Erdei iskola Kézműveskedés Madáretetők kihelyezése Népszokások (karácsony, farsang) Környezeti nevelési telephelyünk egyéb hagyományai:

• • • • • • • • • • • • • • •

Iskolakert kialakítása, gondozása Szabadtéri órák kinti asztaloknál, padokon Madáritató tavacska létrehozása, figyelése Csapadékmérés Savas eső- és zuzmóprogram Jeles napokra programok biztosítása, azokon való részvétel Témanapok, témahetek Vízvizsgálatok Nyári környezet- és természetismerő táborok, erdei iskola szervezése Kézműveskedés a szülőkkel, testvérekkel Szelektív hulladékgyűjtés Komposztálás Madáretetés Odútelep létrehozása Népszokások felelevenítése (szüret, betlehemezés, farsang) 3. Erőforrások

1.

Humán erőforrások Belső erőforrások Iskolavezetőség

Pedagógusok

Feladat, szerepkör

Erősségek

Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes

Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Jó a kapcsolatrendszerük.

A tanítók és a tanárok többsége belátja, hogy mindenki feladata a

14

Nevelési, módszertani munkacsoport

Osztályfőnökök

DÖK vezetője

Iskolavédőnő

Adminisztratív dolgozók Pedagógiai asszisztensek Technikai dolgozók

Diákok

Szülők

környezeti tartalmakat. Nem hagyományos szervezésű tanórákon és tanórán kívül is megteremtik a lehetőséget a környezeti nevelésre. Elkészíti az éves környezeti nevelési tervet, segíti és koordinálja annak megvalósítását. Kapcsolatot teremt, egyeztet a helyi környezeti nevelési civil szervezetekkel. Pályázatot ír, értékel, dokumentál. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával. Lehetősége van a környezeti nevelés erősítésére, az egészséggel való kapcsolat keresésére. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a pedagógusok munkáját: egészséges táplálkozás (pl. salátakészítés), egészség témahét szervezése. Támogatják a pedagógus munkáját az egyes programok hátterének biztosításával. Segítik a pedagógusok napi munkáját.

környezeti nevelés.

A munkacsoportnak tanítók és felsős szaktanárok a tagjai, akik erősítik, segítik egymás és mások munkáját, a környezeti nevelési programok összehangolását (pl. témanap, versenyek, akciók, kiállítások). Irányításukkal a gyerekek bevonhatók a környezeti nevelési programokba, s felelősen részt vesznek környezetük szépítésében, megóvásában. Napi kapcsolat a diákokkal, egyedi problémák azonnali kezelése. Iskolarádió, iskolaújság „zöld hírei”. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Részt vállalnak a takarékosságban. Szívesen vesznek részt környezeti nevelési megmozdulásokon. Táborozáskor, Erdei Iskola programon, kiállítás készítésénél számíthatunk rájuk. A programok tárgyi feltételeinek Zöldítési program, szelektív biztosítása. Iskolakertek, hulladékgyűjtés, komposztálás. vizesblokkok, világítási hálózat, gázkazánok karbantartása, hőszigetelés, csapadékelvezetés stb. Tiszta, esztétikus környezet biztosítása. A tervezett éves programban Valamennyi diák érintett. A fő sokoldalúan vesznek részt hangsúly a szemléletformáláson (hallgatóság, tevékeny van. szerepvállalás, önálló kutatások). Foglalkozások vezetése, anyagi Tevékeny részvétel a támogatás, külső erőforrások programokban. Az ő szemléletük felkutatása. is formálódik, s ők is hatnak másokra.

15 Kapcsolatrendszerünk: Külső erőforrások Kapcsolat van nincs Nemzetközi x kapcsolatok Más közoktatási x intézmények Határon túli iskolák Megyei x Pedagógiai Intézet Önkormányzat x KMNP x Más nemzeti parkok erdészet Környezetvédelmi Felügyelőség Országos környezeti nevelési szervezetek Regionális KN szervezetek Helyi KN szervezetek Országos környezetvédő szervezetek Regionális zöldszervezetek Helyi zöldszervezetek Közművelődési intézmények

Formája, tartalma testvérváros

Iskolai A Címe, képviselő, szervezet elérhetősége kapcsolattartó képviselője Kiss Gábor Székelykeresztúr

iskolaszövetség

Szélné Sándor Katalin

x (MKNE)

Saly Erika

X (Nimfea) X (DÉKE) X (Zöld Szív ITM)

Saly E.

X (Ladányi Mihály Könyvtár, József Attila Alapfokú Művészeti Iskola)

Czudorné Bukva Róza

Saly E. Saly E.

16 Botanikus állatkert, vadaspark ÁNTSZ Média

kert, X x x

Rendőrség x Helyi üzemek x Helyi civil x szervezetek Anyagi forrást biztosító kapcsolatok

2. •

• •

Saly E.

Pintér Tibor

Boda F-né Murányi Magdolna Laskai Tibor Lengyelné Czákler Sz.

Anyagi erőforrások Költségvetés: az iskola az éves közoktatási normatívából tanulónként ötszáz forintot biztosít környezeti nevelési feladatok ellátására. Ezt az összeget belépőkre, utazási költségekre, a környezeti neveléshez szükséges eszközökre, könyvekre, környezeti témájú versenyek, programok lebonyolítására, jutalmazására lehet fordítani. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, környezetkímélő működését szolgálják. Alapítvány: az iskolai alapítvány támogatja a tanulók erdei iskolákban és nyári táborokban való részvételét. Az osztályfőnökök az alapítvány kuratóriumához írt levélben kérhetik az anyagi juttatást a program megjelölésével. Pályázat: a pályázatfigyelés igazgatói feladat. Ő tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szól.

4. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú pedagógiai célok, kulcsszavak A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. A környezeti nevelés tartalma kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell alapoznunk tanítványaink környezeti

17 erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés. Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanítási-tanulási stratégiát igényel, amely messzemenően figyelembe veszi az egyéni (személyes) különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. E pedagógiai törekvés sajátos tartalmakat és módszereket igényel a testi vagy szociális hátrányokkal küzdő gyerekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak környezeti konfliktusaik. A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társastársadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása. A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak. A környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek. Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik – azon túl, hogy pontos ismereteik és fogalmaik vannak a környezetről, az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról – képesek e célok érdekében felelősen cselekedni, sőt hisznek is tevékenységük jelentőségében. A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni. A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. Ezek előkészítésekor, megvalósításakor szintén gondolnunk kell a környezeti vonatkozásokra, a környezeti nevelés lehetőségeire. A napközis foglalkozások környezeti nevelési tartalma kifejezett, hiszen a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. A napközi

18 programjaiban helyet kell, hogy kapjanak a környezetfeltáró, érzékenyítő, megőrző programok, ezzel kapcsolatos játékok és cselekvések. Az iskolai tehetséggondozás terén is helyet találhatunk a környezeti nevelésnek. A környezet iránt legfogékonyabb tanulók számára megrendezett versenyekre és vetélkedőkre való egyéni és csoportos felkészülés alkalmas erre. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a szokásos tanítási helyzetektől eltérő tanulás olyan képességek fejlesztésének is kedvez, amelyek nem kerülnek előtérbe a hagyományos tanórákon. Fontos, hogy az iskolai élet mindennapjaiban, a tanítási órákon kívül is érvényesüljön a intézményünk egészének ökológiai kultúrája (pl. hulladék újrahasznosítás, energiatakarékosság, stb.) és társas harmóniájának rendje (pl. demokratikus fórumok, együttműködés helyi közösségekkel stb.). Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. A családokat rendszeresen tájékoztatni szükséges az iskola környezeti nevelési éthoszáról, célkitűzéseiről és a szülőket mind jobban be kell vonni a helyi környezeti akciókba. Az iskolai környezeti nevelést erősítik a természet- és környezetvédő helyi közösségi akciók, közös környezetjavító programok, a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. A környezeti nevelésnek megvannak az iskolán (az intézményes nevelésen) kívüli formái is: teret nyújthatnak közművelődési intézmények, múzeumok, növény- és állatkertek, vadasparkok, nemzeti parkok, környezetvédelmi oktatóközpontok, a természet- és környezetvédő mozgalom civil szervezetei, csoportjai stb. A velük való együttműködés igen fontos az iskolai környezeti nevelés társadalmasítása szempontjából.

Iskolánk jövőképe Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a szülők és a gyerekek által közösen kialakított iskolakertekben természetes körülmények között zajlana néhány foglalkozás. A belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt, előtérbe kerül a természetes anyagok használata a díszítés során. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia- és vízfelhasználására, környezetbarát tisztítószerekkel takarítunk, csökken a keletkezett hulladék mennyisége, melynek java részét szelektíven gyűjtjük. Minden iskolatelepen komposztálunk. Diákjaink aktív kezdeményező szerepet játszanak az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében a településen. Intézményünkben a gyerekek harmonikusabb, stresszmentesebb körülmények között tanulnak, elismert erdei iskola programunkon pedig minden tanulónk részt vesz legalább egyszer. Hosszú távú pedagógiai célok •

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése • rendszerszemléletre nevelés

19 • • • • • • • • • • •

• •

holisztikus szemléletmód kialakítása fenntarthatóságra nevelés a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés tolerancia kialakítása a környezettudatos magatartás és életvitel segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség globális összefüggések megértése létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása az orvostudomány eredményeiből levonható helyes magatartásra, tevékenységre történő aktivizálás a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Kulcsszavak szeretet tisztelet, megbecsülés harmónia mértékletesség takarékosság alázat „a kicsi szép” esztétika empátia, segítőkészség tolerancia komplementaritás együttműködés kölcsönhatás felelősség ökológiai fenntarthatóság mérték és mértéktartás öröm, vidámság globális gondolkodás lokális cselekvés holisztikus világszemlélet szelídség

• • • • •

5. Konkrét célok és feladatok

20 • • • • • •

•

•

• • • •

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést. Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását. Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását. Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását. Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit. Lehetőleg alacsony létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kisebb létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják, valamint könnyebbé teszi az együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát. A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technikaéletvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, és sokoldalú megközelítéssel. A valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását biztosító programok: erdei iskola, témanap, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások… Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret, kémia, biológia, fizika, technika tantárgy keretében. Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel. A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor bekapcsolódás különböző természetvédelmi szervezetek (pl. Körös-Maros Nemzeti Park, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom, Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület Környezeti Nevelési Munkacsoportja, Városszépítő Egyesület) és az önkormányzat munkájába.

A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket)

21 • • • • •

ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

• • • • •

Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Hon és népismeret A tanulók • ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit • ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

•

Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön

• •

A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit

• • • •

22

• • • • • • • • •

Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek reális becslésekre tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Környezetismeret A tanulók • ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal • ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében • ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

• • • • • • • • • • •

Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodás kialakításához megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit

23 • • • • •

• • • • • •

• • • • • •

ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket

24 •

legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat • •

• • • • • •

• • • • • • • • • • • •

• • • •

A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket

Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket

Technika és életvitel A tanulók

25 •

ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket

• • • • • • • • • •

ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit

• •

•

• • • • • • • • • • •

A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság

alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit

Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket

26 • • • • •

győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat

A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását A környezeti nevelés lehetőségei az általános iskola alsó tagozatán A tanító által kialakított környezet, az általa nyújtott viselkedési minta, értékrend a környezeti nevelés szempontjából is döntő. Az esztétikus, rendezett környezet, a mindennapi élet megszervezése segíti a kisiskolásokat az új környezetben való eligazodásban, és felkelti a vágyukat az iskolai élethez, a munkához nélkülözhetetlen tisztaság és rend iránt. Bár tudjuk, hogy a kisgyerekek először az olvasás, írás, számolás rejtelmeivel vannak elfoglalva, szívesen csodálkoznak rá egy-egy természeti jelenségre, szépségre is. Az iskolaérett gyermek közvetlen környezetének számos jelenségével találkozott már, sok személyes emléke, tapasztalata van, de ennek olykor nincs is tudatában. A tanító dolga, hogy a mozaikszerű tudásdarabokat egymás mellé illessze, rendszerezze. Az elsősök természetszerűen fogadják el a tanító magatartását, viselkedését, utasításait, véleményét. A tiszta környezet (beleértve a mellékhelyiségek, az iskolaudvar állapotát is), a mozgásigény kielégítése, a szétválogató hulladékgyűjtés (elemek, papír, komposztálható életmaradékok) napi gyakorlata természetes velejárói lehetnek a tanulók hétköznapjainak. A későbbi években ez a kör bővülhet, tudatosodhat. A tanító egyben osztályfőnök is: az osztály életének szervezésében hatékonyan segítheti a környezeti nevelést (állatok, növények gondozása az osztályteremben; a környezetvédelem jeles napjainak megünneplése; kirándulások szervezése az élő természet és az épített környezet szépségének átélésére stb.) A családdal való kapcsolata lehetővé teszi, hogy közös programok szervezésével a szülőkre is hatással legyen. Nálunk a tanító többnyire az összes tantárgyat tanítja osztályának. Ennek köszönhető, hogy általában könnyebben képes összerendezni és megszervezni a környezeti nevelés munkaformáit és színtereit, mint a felső tagozatos osztályfőnökök. Környezetismeret 1. osztály Témakörök, tartalmak Az időjárás elemeinek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék) megfigyelése. A víz megjelenési formái a természetben.

Tevékenységek Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. A megfigyelés során a víz megjelenési formáinak felismerése.

27 Időjárási naptár készítése. Szimbolikus jelek (nap, felhő, eső, stb.) használata. A különböző csapadéktípusok vizsgálata. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi Részvétel a helyben hagyományos szokások. ünneplésben. Pl. Madarak és fák napja, a Föld napja. Egy fa, bokor örökbefogadása. A közvetlen környezetben előforduló gyakori Érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító növények, állatok megfigyelése. Elemi irányításával. A sokféleség bemutatása. ismeretek a növénygondozásról. Növények gondozása az osztályban, iskolakertben (öntözés, tápoldatkészítés, ültetés, magvetés). Az iskolaudvar növényzetének vizsgálata. Séta az iskola közelében lévő kertbe, parkba. Madarak megfigyelése. Kedvenc házi vagy hobbiállatok bevitele az osztályba (aranyhörcsög, macska, kutya). Növények gondozása az osztályban, iskolakertben. Búzavetés Luca napkor. Aranyfa, barka hajtatása februárban. Virágos növények magjainak elvetése, palántanevelés Anyák napjára.

28 2. osztály Témakörök, tartalmak Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságai. Mérhető és nem mérhető tulajdonságok.

Az anyagok csoportosítása. Az anyagok tulajdonsága és felhasználhatóságuk közötti kapcsolat.

A termesztett növények megfigyelése. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, összehasonlítása.

Életműködésünk főbb jellemzői. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a

Tevékenységek A tulajdonságok (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Kitaláló játékok: letakart tárgyak felismerése tapintás alapján; élelmiszerek felismerése ízlelés alapján; hangszerek hangjának felismerése, különböző zörejeknek az azonosítása a zajkeltő tárggyal. Kapcsolat keresése tulajdonság és funkció között. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. Azonos funkciójú, de különböző anyagú tárgyak összehasonlítása: pl. fakanál, leveses kanál, műanyagkanál, vagy üvegpohár, műanyag pohár. Képgyűjtemények készítése: fából készül, fémből készül stb. Egy pohár vízbe olaj öntése: az olaj a víz felületét borítja be. Az autók kipufogó gáza és a tiszta levegő összehasonlítása: levegőkonzervek készítése. Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontsor alapján. Vizsgálódás kertben, gyümölcsösben, veteményesben. Séta a piacon. Zöldségfélék, gyümölcsök gyűjtése, vásárlása, tisztítása, saláták készítése. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak). A megfigyelt jelenségek okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Aranyhörcsög, tengerimalac, akváriumi halak, kutya, házityúk stb. viselkedésének megfigyelése. Gondozás, az ember felelőssége az állatok életében. Képek sorba rendezése, a növények, állatok fejlődése időrendjében. Virágpalánták nevelése különböző helyzetekben: fény, víz megvonásának következményei. A 8-9 éves gyerek helyes napirendjének kialakítása. Képek, szavak sorba rendezése. Szituációs játékok, bábozás. Az iskolai életrend tudatos

29 képernyő hatása, vérszívó élősködők).

alakítása: tanulás, levegőzés, mozgás, pihenés, étkezés ideje. A gyerekek korábbi élményeinek meghallgatása, elkerülési lehetőségek. A település és környéke felszínének jellemző Természeti értékeink szépségének formái, vizei. felfedeztetése. Séta vagy kirándulás. A tapasztalatok rajzos rögzítése. Képgyűjtemények (fényképek) készítése. 3. osztály Témakörök, tartalmak Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek).

A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl.: fény, talaj időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. Helyes viselkedésünk a természetben.

Életünk nélkülözhetetlen feltételeinek vizsgálata. A változásainak hatása életünkre.

környezeti környezet

4. osztály Témakörök, tartalmak Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyezőforrások a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a

Tevékenységek Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése. Tévéműsorban a természetfilmek megjelölése. Mit nézzenek a gyerekek a televízióban? Könyvtári órák. Előzetes feladatok „búvárkodásra” enciklopédiákból, határozókból. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Palánták nevelése különböző feltételek között: fény, víz, talaj megvonása, talaj szennyezése. Hasonló helyzetek megfigyelése a kertekben, parkokban. Mi történik az „örökbefogadott” fával? Az ember szerepe a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. Szituációs játékok. Irodalmi szemelvények. Séta kirándulás alkalmával a helyes viselkedés tudatos alkalmazása: madárles, hangok a természetben („hangtérkép” játék), szeméttérkép. Megfigyelések, mérések. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítás a társakéval. Naplókészítés, gyűjteménykészítés: jó és rossz a környezetünkben. Például rossz: a nagy autóforgalom okozta zaj és bűz. Jó: fákat ültettek az utcánkban.

Tevékenységek Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése.

30 védekezés lehetőségei.

Különválogató hulladékgyűjtés.

A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségeinek megismerése.

Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek.

Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra.

Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (nagyító, szűrőpapír). A lakóhely feltérképezése, a tiszta és szennyezett területek észrevétele, rögzítése. Ugyanarra a területre többszöri visszatérés, a változások rögzítése. Vízminta vétele, egyszerű vizsgálata (áttetsző-e, zavaros-e, szagtalan vagy bűzös?). Van-e benne élőlény? Talajminta különböző helyekről: pl. erdő, veteményes, utca, játszótér: szín, morzsalékosság, vízfelvevő képesség, vannake talajlakó állatok? Jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. Elhasznált elemek, papír, komposztálható hulladék elkülönített gyűjtése az osztályban. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. Ötletroham: hogyan védekezhetünk a szennyeződés ellen? Szennyezés nélküli város tervezése. Dramatikus játékok. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Képek, cikkek gyűjtése a természetvédelemről. A helyi természetvédelmi terület vagy természetközeli hely felkeresése, megismerése. A helyileg védett növény- és állatfajok nevének ismerete. Dramatikus játékok helyes és helytelen szokásainkról. Reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság között.

Rajz és vizuális kultúra 1. osztály Témakörök, tartalmak Kifejezés, képzőművészet

Tevékenységek Rácsodálkozás a természet szép látványára. Élmények, személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. állatokhoz, növényekhez kötődő témák). Virágok, csigházak, tollak, termések gyűjtése,

31

Tárgy- és környezetkultúra

2. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tárgy és környezetkultúra

Technikák

3. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

4. osztály Témakörök, tartalmak Vizuális kommunikáció

Tárgy és környezetkultúra

rendezgetése. Lenyomatok készítése. Nyomatok. Díszítés. A környezet szépítése. Harmonikus környezet kialakítása az osztályban: képek, függönyök, növények. Az esztétikum fenntartása.

Tevékenységek Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl.: évszakok, időjárás). Képeskönyv készítése: a négy évszak. Tárgyak csoportosítása. Használat és jelentés. A tárgyak üzenetének megfejtése. Régi használati tárgyak bemutatása, pl.: mángorlófa, csigacsináló. Mire használhatták? Konstruálás talált tárgyakból (pl. termések, textilek, nemezelés gyapjúból). Bábok zöldségekből: krumplimalac, káposztatündér, szemétszörnyek készítése.

Tevékenységek A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének leírása. Séták, kirándulások alkalmával a jellemző színek, formák megfigyelése, később ennek felelevenítése (pl. meredek domboldal, alacsony házak, karcsú templomtorony, fehérre meszelt kerítések…).

Tevékenységek Tapasztalati úton megismert folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Folyamatábrák: virágot ültettem… Elolvadt a hóember… „Házimozi” – játék. Az épített környezet elemzése a rendeltetés és forma legegyszerűbb összefüggéseinek vizsgálatával. Város, falu konstruálása. A jellemző formák megkeresése. Játszótér tervezése, makettkészítés.

32 Technika és életvitel 1. osztály Témakörök, tartalmak A természetes és mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes anyagok. Az anyagokhoz kötődő mesterségek

A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés.

Tevékenységek Ismerkedés az anyagokkal, pl.: agyag, homok, fa, termések, levelek, szalma, nád. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között az anyagok alakítása során. Agyagozás: madárkák, teknősök, csigák. Homokvár építése. Termésbábok készítése. A közlekedés környezetszennyezése: lég- és zajszennyezés. Környezetbarát közlekedési formák, energiatakarékos játrművek.

2. osztály Témakörök, tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és lakótér. Az ember természetátalakító munkája.

Az anyagok feldolgozása. anyagfelhasználás.

Tevékenységek Az ember és környezete. Az évszakok és az időjárási elemek megismerése. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módozatainak fölsorolása. A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Makettkészítés: ház hajtogatása. Berendezés. Öltöztetőbaba készítése Takarékos Tárgyak készítése hagyományos kézműves technológiával (pl.: vesszőből, faágakból, háncsból, kukoricaszárból). Játékkészítés: zúgattyú, gúzs stb. Videofilmek a hagyományos mesterségekről. A maradék anyagok tárolásának megszervezése.

3. osztály Témakörök, tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Háztartástan, életvitel Háztartási eszközök használatuk. Lakóhelyi szolgáltatások.

és

Tevékenységek A környezet tárgyainak anyagai és eredetének megismerése. Gyűjtőutak: kukoricacsuhé, fűzfa-vessző, tobozok, gyűjteménykészítés, rendezés. Videofilmek. A háztartást megkönnyítő eszközök biztonságos megismerése és használatuk gyakorlása. Helyes idő-, anyag- és pénzbeosztás. A háztartásban előforduló különböző energiafogyasztó berendezések megismerése, energiafogyasztásuk összehasonlítása. Otthoni számlák ellenőrzése. Környezetbarát fogyasztási szokások,

33 hulladékkezelés, víztakarékosság. 4. osztály Témakörök, tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. A nagyvárosi élet.

Az anyagok átalakítása. Az alapanyag, a résztermék, a félkész termék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. Működőképesség és esztétikum. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi, légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés.

Tevékenységek A városi és falusi élet összehasonlítása és vélemény megfogalmazása. A nagyvárosi élet előnyeinek és hátrányainak megbeszélése. Képgyűjtemények készítése. Szituációs játékok. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. Mesterségek és termékeik. Hogyan készül? Egy-egy termék elkészítésének folyamata. Egyszerű makettek készítése. Hidak, viaduktok, toronyházak, alagutak. A lakóhely legszebb épületei. Közlekedés tömegközlekedési eszközökkel. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Különböző közlekedési módozatok környezetszennyezési problémái. Környezetbarát szállítási módok.

Magyar nyelv és irodalom 1–4. osztály Témakörök, tartalmak Irodalom, szövegértés A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témán alapuló rövid szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő művek.

Tevékenységek 1.o.: Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. 2.o.: A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. 3.o.: A szereplők cselekedeteinek, érzelmeinek, tulajdonságainak megfigyelése. Kérdések és válaszok megfogalmazása. 4.o.: Érzelmek, emberi kapcsolatok, fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésében. Pl.: Zelk Zoltán: Párbeszéd Nemes Nagy Ágnes: Madarak Móra Ferenc: A másik macska Kányádi Sándor: A születés öröme Fekete István: Tüskevár

34

Matematika 1. évfolyam Témakörök, tartalmak Halmazok Logika Függvények

2. évfolyam Témakörök, tartalmak Halmazok, logika

Természetes számok Geometria, mérések

3. évfolyam Témakörök, tartalmak Halmazok, logika

Természetes számok Negatív számok Szöveges feladatok 4. évfolyam Témakörök, tartalmak Halmazok, logika Természetes számok Szöveges feladatok

Tevékenységek Állatok, növények összehasonlítása, csoportosítása. Választott szempont szerinti válogatás. Állatokról, növényekről, környezeti magatartásról stb. szóló állítások igazságáról való vélekedés. Tapasztalati függvények készítése, visszaolvasása. Összefüggések keresése halmazok között.

Tevékenységek Állatok, növények válogatása, sorbarendezése egy vagy két szempont szerint. Döntés állítások igazságáról. Nyitott mondatok igazzá tevése. Mennyiségek összehasonlítása, összemérése. A természetben megfigyelt alakzatok, formák megfigyelése, összegyűjtése.

Tevékenységek Természeti jelenségek, alakzatok stb. szétválogatása két- három szempont szerint. Halmazok összehasonlítása, jellemzése. Állítások igazságának eldöntése. Reális becslések gyakorlása. Hőmérséklet mérése, adatok lejegyzése, grafikon készítése. Adott témákhoz megfelelő adatok kiválogatása, gyűjtése, feldolgozása. Tevékenységek Elemek besorolása különféle kapcsolatban lévő halmazokba. Állítások, tagadások megfogalmazása. Mennyiségek összehasonlítása, becslések. Történetek, szöveges feladatok értelmezése, átfogalmazása.

35 Statisztika

Adatok gyűjtése, közös ábrázolása. Táblázatok, olvasása, értelmezése.

rendezése, grafikonok

Testnevelés 1–2. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Séták, szánkózás, hócsata, hóemberépítés. Ügyességet fejlesztő közlekedési eszközök. A mozgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása.

3. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Gyalogos, kerékpáros túrák, hócsata, korcsolyázás, szánkózás. A természeti környezet sajátosságai a túrák során. Helyes viselkedés a természetben. Természeti értékeink megismerése.

4. évfolyam Témakörök, tartalmak Szabadidős sporttevékenységek

Tevékenységek Számháború, járőrversenyek (a lehetőségek figyelembevételével). Helyes viselkedés a természetben. A zaj is szennyezi a természetet! Tájékozódás a terepen.

Ének-zene 1. évfolyam Témakörök Ünnepkörök dalai (mikulás, lucázás, karácsony, márc. 15., Anyák napja). Művészeti értékű komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban). Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. 2. évfolyam Témakörök Újabb népi mondókák. gyermekjátékdalok, népszokások. 3. évfolyam Témakörök

Tartalmak Dalos játékok előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása.

Tartalmak Népi Időjárásra, időjárás-változásra, évszakokra, természetre utaló mondókák.

Tartalmak

36 Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Európai gyermekdalok. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). 4. évfolyam Témakörök Jeles napok, ünnepkörök dalai.

Tartalmak

37 A környezeti nevelés tartalma az általános iskola felső tagozatán Tananyagrészek, tartalmak Magyar nyelv és Célok: megérteni, írni, gondolkodni Általános személyiségfejlesztés. tanít, ezzel valamennyi tantárgy irodalom tanulását segíti. 5. évfolyam Tájleírás készítése valóságos vagy Környezet leírása, közlése és a elképzelt tárgyról, lakókörnyezetünkről. környezeti leírás befogadása. Petőfi Sándor: Az Alföld A családdal, iskolával, lakóhellyel Tájékozódás a dokumentumtípusok kapcsolatos érzések leírása. között: szépirodalom és ismeretközlő Verselemzés, mesék feldolgozása könyvek, segédkönyvek (szótárak, dráma-pedagógiai módszerekkel. lexikonok). Regényelemzés, filmvetítés. 6. évfolyam Gyűjtőmunka csoportosan vagy Környezet ábrázolása, leírása. egyénileg. A talált adatok célszerű Példakép megfogalmazása, ballada gondos elrendezése, vázlatban feldolgozások drámapedagógiai jegyzetben. módszerekkel. 7. évfolyam A mindennapi élet kérdéseinek Modern informatika és megválaszolásához ismeretanyagok adatbáziskezelés a környezeti keresése a könyvtár nyomtatott és nevelésben. elektronikus információhordozóinak Saját vélemény megfogalmazása. felhasználásával. Versek összehasonlító elemzése. 8. évfolyam Tapasztalatszerzés a mindennapi élet Állampolgári nevelés a környezeti hivatalos iratainak megfogalmazásában. nevelésben. Erkölcsi ítéletalkotás, véleményalkotás. Verselemzések. Témakör: természeti környezetünk: a Globális nevelés, biodiverzitási Idegen nyelv természet megóvása, Földünk nevezetes probléma, fenntarthatóság. tájai, veszélyeztetett növények és Képleírás, párbeszéd, fogalmazás, állatok. beszélgetés, vita, monológikus beszéd; Természetes anyagok felhasználása tantermek dekorálásakor. Újságcikkek, fordítások, képek gyűjtése, tabló készítése; Projekt készítése Dévaványa középületeiről, látványosságairól. Természeti környezetben megtartott óra. Célzott megfigyelések az élőlényekről, beszélgetés. Video, kiselőadás, szituációs párbeszéd. Cél: a tanulókat körülvevő konkrét Statisztikák készítése, értelmezése. Matematika környezet mennyiségi és térbeli Táblázat-, grafikonkészítés. viszonyainak megismertetése; adatok Átlagszámítások. gyűjtése környezetünkből; matematika a Kalóriaszámítás. természettudományokban. Pénzmegtakarítási lehetőség a családban: pl. otthoni, éttermi étkezés összehasonlítása, menühöz valók

38 árának becslése, megtudakolása. Mérések teremben, udvaron. Számítások környezetszépítéssel, védelemmel kapcsolatban:pl. Mennyibe kerülne az iskola udvarának füvesítése? Hány tanuló tartózkodhat a teremben, ha fejenként 3 köbméter levegőre van szükség stb.

Informatika

5. évfolyam

6. évfolyam

7. évfolyam

A matematikaoktatásba beépíthető sok környezeti nevelést szolgáló példa, amely a valóságból indul ki, absztrakt gondolkodással, számításokkal folytatódik, végül az eredmények és a tapasztalatok összevetésével fejeződik be. Cél: tantárgyi multimédia Hatékony informatikai és oktatóprogramok kezelése. kommunikációs technológia Táblázatok kezelése, katalógusokban elősegítése való eligazodás. Böngésző programok által a hazai és Emberés környezetkímélő nemzetközi környezetvédő szervezetek munkakörnyezet kialakítása, pályázatainak, irodalmának, megóvása. A káros hatások felhívásainak figyelemmel kísérése. ellensúlyozásának ismertetése A grafikai programok oktatásánál a (alacsony sugárzású monitor, helyes természet elemeinek reprodukálása, testtartás stb.). szerkezetük, sokféleségüknek Az informatika oktatás során érzékelése. keletkező szennyező hulladékok Animáció készítése: Évszakok, Egy szelektív gyűjtése (tonerek, patronok). virág „élete”. Elektronikus levelezés, Ergonómiai Tudatosítjuk, hogy az e-mail nemcsak elvek és megoldások megismerése; gyors, de papírt sem fogyaszt, így Munkaeszközök optimális működésének papírt, fát, környezetet kímél. megismerése, kíméletes géphasználat; Szállítási feladatok sincsenek, így Könyvtári búvárkodás e témákban. üzemanyag takarékos közlési mód is. A hardverismeretnél ismételten kitérünk Tudatosodjék a tanulókban, hogy az ergonómiai elvekre, a hitech természetes emberi törekvés az alkatrészek környezetés egészség és környezet egyre egészségkímélő hatására. színvonalasabb megkímélése, ennek Táblázatok összeállítása környezeti érdekében újabb, káros hatásoktól katasztrófákról, környezetbarát egyre mentesebb termékek anyagokról és eseményekről. megjelenése az informatikai piacon is. A gyűjtőmunka anyagának feldolgozása szövegszerkesztéssel, kiegészítése saját rajzzal, beszkennelt, letöltött képpel.

39 8. évfolyam

Történelem állampolgári ismeretek

5. évfolyam

6. évfolyam

Mozgófilm és prezentáció készítése aktuális környezetvédelmi témában (védett állatok stb.) problémák, lehetséges megoldások. Programnyelveknél a természet mintáinak, adatainak feldolgozása; pl.: Koch görbék felhasználása jégkristály szerkezetének reprodukálásához. Virág, fa szerkezetének megrajzolása, növekedésének érzékeltetése a programírással. Adatbázis létrehozása: hazai védett madárfajok – szűrés, lekérdezés. és Célok: a tantárgy alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.

A gyűjtés, feldolgozás, programok készítése során olyan szintű ismeretekhez, élményekhez jutnak a gyerekek, melyek hatására várhatóan meg is óvják környezetüket, kiállnak a környezetkárosító cselekedetek, tervek ellen.

Állampolgári neveléssel való kapcsolat: a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához való hozzájárulás. Tevékenység: a múlt egyes elemeinek, tevékenységének megismerése és rekonstruálása mellett jövőtervezés, makettek, rajzok, fogalmazások, esetenként számítógépes animálás révén.

Annak megismerése, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. A múlt eredményeinek és hibáinak megismerése révén a természetes és az épített környezetért való felelős magatartás kialakítására. Imre Helytörténeti Vadászat, halászat, gyűjtögetés, Bereczki Gyűjtemény látogatása.. természeti Videofilmek közös megtekintése népek napjainkban feladatlapok kitöltésével. Szituációs játékok – „jön a kardfogú tigris”. Ahol lehetséges terepen gyűjtögetés, halászat/ kézzel, horoggal. Múzeum, Földművelés, állattenyésztés, termelés, kiállítás és kézműves foglalkozás: agyaggal, szalmával, rézlapokkal, természetimádás rézszálakkal. Szituációs játék – varázslás. Videó Egyiptomról. Tepsiben homokból, falapokból csatorna, zsilipkészítés / Öntözéses földművelés otthoni munka. Egyéni beszámoló, kiselőadás: Milyen környezeti katasztrófával járt Természet és gazdaság görög és a római Mezopotámiában a túlzott termelés? világban Egyéni beszámolók, kiselőadások könyvek, filmek alapján a környezeti adottságok és az ebből eredő Finnugor nomád pásztorkodás tevékenységekről; mivel jártak a hajóépítésekhez szükséges nagy mennyiségű fakitermelések rajzok, festmények és makettek készítése otthoni munka. Város és falu Falvak elhelyezkedése; épületek,

40

Az újkor: gyarmatok, világkereskedelem

manufaktúra,

7. évfolyam

A polgári átalakulás: a mezőgazdaság és a gépek forradalma Az iparvárosok kialakulása, Magyarország a millenniumi ünnepségek, a világkiállítás idején /fények és árnyékok/.

8. évfolyam

Az ökológiai problémák

A fogyasztói társadalom problémái

A népességrobbanás a világ szegényebb felén

A globalizáció problémája

szántók, legelők, kert; eszközök; az évszaknak megfelelő munkák; az erdő adta megélhetési lehetőségek megfigyelése feladatlapok segítségével rögzítése, feldolgozása; az ipar megjelenése és természetátalakítása: vaskohászat Ómassán és Diósgyőrben /7. évfolyam anyagához /. Egyéni beszámolók, kiselőadások: Európa gazdagodása és fejlődése milyen „árat” fizettetett az indiánkultúrákkal és népekkel. Térkép készítése a világkereskedelmi útvonalakról montázzsal: mit visz a hajó – otthoni munka. Iparművészeti / Mezőgazdasági Múzeum feladatlapok alapján való megtekintése egyéni beszámolók, kiselőadások a természeti környezet átalakításáról /bányászat, folyószabályozás / és szennyezéséről; az épített környezet és az emberi kapcsolatok elsivárosodásáról /munkás bérlakások/ és gazdagodásáról /gyártulajdonosok palotái, úthálózat, vasúthálozat/; ez utóbbi környezetszennyezéséről. Egyéni beszámolók és kiselőadások az egyéb tanórákon, a tömegtájékoztatásban megismert problémákról; külföldi és hazai jó és rossz megoldásokról; a bekövetkezett katasztrófákról és arról, hogyan lehetett volna elkerülni őket /pl. 2000. évi hazai árvíz/; a régiók, a kisebb közösségek, az osztály lehetőségei (papírgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés, a szemetelés, a zaj-, idegiártalmak csökkentésére). Fogalmazások, rajzok, tablók készítése a jövő városairól, otthonairól – otthoni munka. Egyéni beszámolók, kiselőadások: milyen találmányok révén lehetne a sivatagok visszahódításával élelmiszertermeléssel és ipartelepítéssel fejleszteni ezeket a területeket. Beszélgetés, hogyan őrizheti meg egy kis ország a kultúráját, szokásait,

41 identitását.

Fizika 7. évfolyam

8. évfolyam

Biológia

7. évfolyam

Az Európai Unióba való belépésünk Előzetes gyűjtőmunka alapján problémái beszélgetés arról, mit tehet az ország, és mit tehet az egyén, akár a tanuló is, hogy a csatlakozás előnyeiből minél többet élvezhessen; a hátrányokat pedig a lehetőség szerint minimalizálja. Cél: annak felismertetése, hogy a fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet Közlekedőedények: környezetvédelmi Egyszerű mérések adatfeldolgozás, vonatkozások: kutak, vizek grafikonok, diagramok értékelése. szennyezettsége. A víz fizikai tulajdonságainak vizsgálata, érzékszervi vizsgálatok. Kísérlet: különböző szerkezetű talajok víz- áteresztő, vízmegkötő képessége. Cikkek, képek gyűjtése a víz- és talajszennyezésről, azok hatásáról. Az egyes elektromos fogyasztók, Galván elem szétbontása tanári háztartási gépek teljesítményének, felügyelet mellett. fogyasztásának megállapítása. Fogyasztásmérők leolvasása. Az energiatakarékosság globális Elektromos fogyasztás stratégiai jelentősége. Az összehasonlítása neoncsövek és energiatakarékosság hétköznapi, izzólámpák esetén, számítások. gyakorlati megvalósítása. Háztartási energiafogyasztással kapcsolatos kiadások elemzése, energiatakarékossági lehetőségek otthon, iskolában. Cél: a tanulók legyenek tisztában, a földi élővilág sokféleségével, e sokféleség értékével, segítsék elő e változatosság fennmaradását. A globális problémák és a rá adható biológiai válaszok bemutatása. Az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a környezet között lévő kapcsolatok bemutatása. A földi élővilág általános jellemzése. Az Videóanyagok megtekintése, életközösségek pusztulásának okai, szakirodalmak tanulmányozása, védelmük jelentősége a földi élet és az aktualitások figyelemmel kísérése, ember szempontjából. megbeszélése. A forró övezet: az őserdők pusztulása és Önálló információgyűjtés különböző védelme, az elsivatagosodás. életközösségekről, élőhelyekről. A mérsékelt övezet: a lomberdők, a Kiselőadások, poszterek készítése. füves puszták, a tajga és védelmük. Látogatás valamelyik vadasparkba A hideg övezet: a tundra, sarkvidék és vagy állatkertbe. Az élőlények védelmük. életmódja, élőhelye, szervezete Tengerek: életközösségek, szennyezés közötti összefüggés megfigyelése. megelőzés és öntisztulás. Szituációs játék az ember bioszférára

42

8. évfolyam

Kémia

7. évfolyam

8. évfolyam

Rendszerezés: különböző élőlénycsoportok jelentősége és védelme, táplálékláncok A mozgásszegény életmód következményei. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. Az egészséges táplálkozás. Cél: fel kell hívni a figyelmet, hogy a kémiai ipar jelentős környezetkárosító, és potenciális környezetvédő. Ki kell fejleszteni a tanulókban az anyag- és energiatakarékosságnak mint a környezetvédelem egyik hatékony módszerének a szemléletét. Ismerjék meg az elterjedt vegyszereket, ezek élettani hatásait. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy ők maguk is sokat tehetnek a környezet és saját egészségük megóvása érdekében. A megismert anyagok szerepe a mindennapi életben helyes használatuk, egészség- és környezetkárosító hatásaik.

A környezet terhelését csökkentő lehetőségek a mindennapi életben. Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban. Talaj: Na, CaCO3, K, Mg, Si stb. Víz: keménység, vízkő, savasság. Építkezések anyagai. Korrózióvédelem . Környezeti kémia: energiagazdálkodás, tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Levegőszennyezés: üvegházhatás, savas eső, szmog. Vízszennyezés, kémhatás, iontartalom,

gyakorolt hatásával kapcsolatban.

A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése, értelmezése. Az ivóvíz paraméterei. Kísérlet: desztillálás (kémiailag tiszta víz ). Oldatok kémhatása, mérések , pH. A vízkeménység okai, következményei, kísérlet: cserepes virág öntözése kemény vízzel, vegyszeres vízzel. Beszélgetés, tanulói gyűjtőmunka, kiselőadások a vegyszerek élővilágra gyakorolt hatásáról környezetszennyezésekről. Légszennyezéssel kapcsolatos adatok elemzése.

43 szerves szennyeződés, szennyvíz és tisztítása. Természetismeret Cél: az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakítása. A környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, a helyes magatartásformák attitűdök, értékrend kialakítása. A környezettudatos döntések elősegítése. A tanuló lássa be, hogy ő maga is felelős a természet jövőjéért. Becsülje meg környezete értékeit. Készüljön fel tudatosan a természet megóvására, a környezeti problémák megelőzésére. Ismerje a leggyakoribb környezetszennyezéseket. 5. évfolyam Az időjárás és az éghajlat elemei. A víz körforgása. A vízkészletek védelme. A talaj védelme. Felelős magatartás a természetben. A legismertebb háziállatok és termesztett növények. Az állatvédelem legfontosabb szabályai.

6. évfolyam

A KN valamennyi főbb területének tartalmait és nevelési céljait lehetővé tevő tananyagok a tanórai, az erdei iskolai és a tábori helyszíneken.

Tapasztalatgyűjtés, megfigyelések, egyszerű mérések kísérletek. Meteorológiai megfigyelés, időjárási adatgyűjtés, mérési adatok csoportosítása, ábrák, grafikonok elemzése. Évszakok jellemzése. A víz fizikai tulajdonságai, kísérlet: halmazállapot változása. Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel? Számítások. Cikkek, aktuális hírek gyűjtése vízszennyeződésekről (interneten is). Kísérlet: szennyezett víz hatása a cserepes növényre. Akvárium, terrárium létrehozása, madárodúk, madáretetők kihelyezése. Szobanövények, virágágyak gondozása, megfigyelése. Parkok, kertek felkeresése, mesterséges környezet alakítása. Beszélgetés házi kedvencek megfelelő tartásáról. A hazai élővilág. Az erdők és védelmük. Megfigyelések, vizsgálódások A füves területek és védelmük. A természeti környezetben. lakóhely környékének védett, és nem Kirándulás, terepgyakorlat. védett természeti értékei. Feljegyzések, fajlista készítése. Környezetkárosító tényezők elemzése. A lakóhely épített és természeti értékeinek felfedezése, tanulmányi séta. Feljegyzés a környezet állapotáról, javaslat védelemre. Napló, poszter készítése helyi értékekről.

44 Földünk környezetünk

7. évfolyam

8. évfolyam

Technika életvitel

és Cél: a jövő kihívásaira való felkészülés érdekében ismertetni a regionális és globális problémákat és a lehetséges megoldási módokat. Tudatosítani a társadalom működése és a környezet állapota közötti összefüggéseket. Megismertetni a társadalmi és természeti értékeket. Afrika: elsivatagosodás. Amerika: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna mint tipikus táj. Európa: az országok kapcsolata a földrajzi környezettel.

Szemelvények gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról. Környezeti problémákkal kapcsolatos videofilm megtekintése, megvitatása. Beszélgetés a megújuló energiaforrások hasznáról, a kőolajszállítás veszélyeiről. TV, sajtóanyag, gyűjtőmunka. Példák gyűjtése a természeti adottságok és a gazdasági élet kapcsolatáról, csoportmunka. Kiselőadások egy-egy ország természeti, gazdasági sajátosságairól, értékeiről, kapcsolatairól más országokkal. Térképek, ábrák, statisztikai adatok elemzése. Magyarország földrajza. Történelmi visszatekintés földrajzi Természeti adottságaink és szempontból. Kiselőadások, erőforrásaink, medencejelleg. A belvíz, beszélgetés, összefüggések keresése. az árvíz és a hóesés okozta veszélyek. Fotók, képeslapok gyűjtése, tabló Népesedési folyamatok. készítése. Korabeli vízrajzi térképek elemzése, éghajlati összefüggés keresése. Képek, szemelvények bemutatása árvízről, belvízről, veszélyeiről, következményeiről. Grafikonok elemzése a folyóvizek szennyezettségének helyzetéről. Népesedéssel kapcsolatos statisztikai adatok elemzése. Népesedési problémák okainak feltárása. Számítási feladatok népsűrűséggel kapcsolatban. Idegenvezetői kiselőadás hazánk nevezetességeiről. Terméklista gyűjtése hazai termékeinkről, kivitelünkről. és Cél: annak megismertetése, miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet az élet megkönnyítése érdekében hoztunk létre.

45

5. évfolyam

Bemutatni a fenntartható fejlődés összefüggéseit, követelményeit, a problémák rendszerét és lényegét átlátó környezetgazdálkodást. A technikai nevelés alkalmas a környezeti válság okainak és lehetséges megoldásainak bemutatására. Az ember környezetátalakító tevékenysége. Lakóhelyünk veszélyeztetettsége. A városi és a vidéki közlekedés. A levegőszennyezés és elkerülésének módjai. A kerékpáros, gyalogos és tömegközlekedés. Háztartástan: egészséges táplálkozás, a hulladékok kezelése.

6. évfolyam

Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. A bányászat hatásai a környezetre. Környezetkímélő technológiák, hulladékok. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése.

7. évfolyam

A fosszilis energiahordozók. A savas esők. Az erőművek bemutatása. Alternatív energia-források: (nap, szél, biomassza, geotermikus energia). Az alternatív energiahasznosítás (pl. napkollektor) egyszerű bemutatása. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Energiatakarékosság a lakásban.

Séta az iskola körül, mesterséges környezeti tényezők listázása. Megfigyelés: milyen növények, állatok élnek környezetünkben? Milyen az épületek állapota? Térképvázlat készítése, fák bejelölésével. Egyszerű levegő tisztasági vizsgálatok: szálló porszennyeződés kimutatása közlekedési út mentén és attól távolabb, pl. fás területen. Forgalomszámlálás: adott idő alatt hány db. gépkocsi halad el? (Csoportmunka) Hétvégi élelmiszer-bevásárlás anyagainak csoportosítása. Milyen alkotórészeket tartalmaznak? Megfigyelés: mit tartalmaz a háztartási szemét? Hogyan csoportosíthatjuk a hulladékokat? Beszélgetés az ember és a természet kapcsolatáról, a természet anyagainak hasznosítási módjairól. Képek, szemelvények gyűjtése, bemutatása környezetkárosító hatásokról. Videofilm megtekintése környezetkímélő technológiákról. Kiselőadások a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségéről, a hulladék újrahasznosításáról. Az iskola szelektív hulladékgyűjtési lehetőségének megtervezése. Videófilm a savas esők okozta környezetkárosító hatásokról. A környék épületeinek, szobrainak megfigyelése terepsétán, a mészkő pusztulási formái. Szituációs játékok közlekedési szokásokkal kapcsolatban. Villany-, gázszámlák tanulmányozása. Hogyan takarékoskodhatunk otthon, és az iskolában az energiával?

46 8. évfolyam

A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. A napelemek és egyéb környezetkímélő energiaforrások. Víztakarékosság. Energiatakarékosság lehetőségei a fűtés során. Környezetkímélő közlekedési eszközök. A fogyasztói társadalom és a reklám.

Beszélgetés, képek, szemelvények bemutatása alternatív energiaforrásokról. A jövő környezetkímélő közlekedésének megtervezése. Üzemlátogatás során megfigyelés a víz felhasználásáról, vízszennyezésről, víztisztításról. Vízzel való takarékoskodás megtervezése otthon, iskolában. Hétvégi vagy napi bevásárlásaink során mi az, amire nem volt szükségünk? Mit vásároltunk fölöslegesen, miért (listázás, indoklás)?

Az osztályfőnöki munka és a környezeti nevelés Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Inkább általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége segítheti abban, hogy ezt a sokszínű témakört a környezethez való viszony alakítására, egyben pedagógiai céljaira használni, alkalmazni tudja. Egy osztályterembe való belépéskor már ránézésre látszik annak hangulata, atmoszférája. Tükröződik valami a benne élő közösségről, abból, ahogyan a tanulók saját maguknak teremtett környezetükben élnek. A környezet megóvására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése, a megoldások keresése is kiváló lehetőséget nyújt a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására, elmélyítésére. Kiemelkedő szerepet játszik az osztályfőnök abban is, hogy összefogja a szaktárgyak idevágó, de a hagyományos tanórai kereteket megbontó tevékenységeit, illetve lehetőségeit. Pl. óhatatlanul felmerülnek a fogyasztói társadalom problémái: táplálkozási szokások, az iskolai büfé kínálata, a szükségtelen túlcsomagolás, a szemét kezelése, anyag- és energiatakarékosság az iskolában. A közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők, különböző akciók is kiegészíthetik és összefűzhetik az egyes szaktárgyakat. Az osztályfőnöki tevékenység eredményességét fokozza, ha az osztályfőnöki órák témájának kínálata nem ismétlődésekkel teli, hanem legalább egy, de inkább négy évre tervezett sokszínű szocializációs program. Tervezése az osztályban tanító valamennyi pedagógus együttgondolkozását kívánja meg. A tanári együttműködésnek ez a formája a testület erejét fokozza, hatékonyságát növeli. Természetesen mindez az osztályfőnök összetartó munkájára épít. 5. évfolyam A közösségben elfoglalt hely. Felelősségvállalás. Saját környezetünk megteremtése Szűkebb, tágabb környezetünket nemigen ismerjük, megszoktuk, elsiklunk fölötte. Szükségszerű évnyitó feladat az osztály egészére nézve a saját környezet megteremtése. A közösségben elfoglalt helyet erősítheti, javíthatja. Elismerést érdemel az ez irányú felelősségvállalás. Emellett az iskolai környezetből, a lakóhelyről való kilépés – a tágabb környezettel való ismerkedés – szélesítheti a skálát. Kézenfekvő lehet valamely helyi

47 környezeti értékkel való virtuális és valós találkozás. Helyünk a szomszédok közösségében: Mit adunk? Mit kapunk? Mit tehetünk? 6. évfolyam A környezet hatásai. Természeti értékek. Természetvédelmi, környezetvédelmi rendszerek A környezetet mi, emberek károsítjuk, romboljuk A természet értékeit olykor nem vesszük észre, nem értékeljük. Mi segíthet? A megfelelő ismeret. Majd erre építve a megóvás és az értékteremtés iránti szándékot és cselekvőkészséget kell formálnunk. A nemzeti parkokba való ellátogatás például, biztos hátteret adhat a hazai, sokszínű természeti környezet megismeréséhez. Eközben a környezetünket ért „támadások” is felismerhetőkké lesznek. Feltérképezésük megalapozza a következő év tennivalóit. 7. évfolyam A fogyasztói társadalom. A hulladék Tudjuk, hogy nem jól csináljuk. És mégsem változtatunk vásárlási szokásainkon? Mit veszünk? Mikor, miért? Hogyan vagyunk átverve, manipulálva a csalóka reklámok által? Miért vásárolunk drága pénzen hulladékot? Hol van a szemét, amikor nincs? Valóban eltűnt, vagy csak nem látható? Ezekre és ezekhez hasonló kérdésekre keresünk választ. Vásárlási felmérések, interjúk, kérdőívek segíthetik a feltárást Szennyvíztisztító, hulladéklerakó felkeresése a megoldás egyik lehetőségét mutatja be. 8. évfolyam A varázsszó: energia Miből lesz? Talán a semmiből keletkezik? Mivé válik? Hol tűnik el észrevétlenül? Valóban eltűnik, vagy átalakul? Mit ad nekünk, és mit vesz el unokáinktól? Tegyük láthatóvá, megfoghatóvá, mérhetővé, utolérhetővé! Látogassunk el valamilyen bányába, erőműbe, közüzemi szolgáltatóhoz. Vegyük „nagyító alá” közüzemi számláinkat!

A nem hagyományos tanórai keretben szervezett tanítás A környezeti nevelés célja az ember és környezete viszonyának, kapcsolatának alakítása. Tehát vizsgálódásának, tevékenységeinek homlokterébe szükségszerűen a valóságos, megtapasztalható környezet, annak megélhető állapota, változásai állnak. A környezeti értékek megismerése, a problémák megértése, a tanuló és környezete viszonyának, cselekvési, döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint a szembesülés tettei következményével olyan tanulási helyzetek megteremtését kívánja, amelyek a hagyományos, tantermi órák során nem biztosíthatóak. Terepgyakorlat A terepgyakorlat során csak a terepen, tantermen kívül, a környezet valóságában megszerezhető tudás, illetve elvégezhető tantervi követelmények teljesítéséhez biztosítunk feltételeket, lehetőséget. A terepgyakorlat az ismeretszerzésre összpontosít adott

48 megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével. Ilyen például egy tájolási, tájékozódási gyakorlat, növényhatározás, vízmintavételezést, talajvizsgálatot tanító gyakorlat. Noha a fogalom valamilyen bonyolult, összetett tennivalót sugall, már a legkisebbek számára is tervezhetünk ilyen programot. A lakóhely megismerésétől a környezeti vizsgálódásokig igen sokszínű lehet azok tartalma. A terepgyakorlat nem önmagáért való, hanem egy megismerő folyamat része. Ezért az azt előkészítő és az arra épülő hagyományos szervezésű tanórákkal egységben szükséges megterveznünk azt. A terepgyakorlat lehet akár egy tanórányi időtartamú is (pl. tájékozódási séta az iskola környékén, időjárási észlelő, mérő gyakorlat). Megszervezhetjük tanórák tömbösítésével, például úgy, hogy az adott hét időkeretét órarendi változtatással egymást követő tanórákká szervezzük. A terepgyakorlat tartalma egyszerre több tantárgy ismeretét is integrálhatja, ha egyébként tantervileg a tárgyakat önállóan tanítjuk (pl.: a Túréri tó vízminőségének vizsgálata egyaránt érintheti a földrajzot, a kémiát, biológiát és a technikát). A gyakorlatot ekkor a tevékenységbe bevonható tantárgyak együttes időkeretének a terhére tervezhetjük. Témanap, témahét Iskolánk minden év tavaszán témanapot szervez egy adott téma (pl. Virág, Víz, Európa, Szivárvány, Tűz) köré. A témát a gyerekek ötletelése alapján a DÖK tagjai választják ki még a tanév kezdetén. A pedagógusok, a pedagógiai asszisztensek, néhány vállalkozó szülő állítja össze a kínálatot, melyek közül a csomagolópapíron meghirdetett programok alapján aznapra saját óratervet készítenek a gyerekek az érdeklődésüknek megfelelően. Ezen a „menetlevélen” a foglalkozást vezető aláírásával igazolja, ha a diák részt vett a programon. A nap végén minden osztályközösség összejön a saját termében, hogy értékeljék a napot, beszámoljanak a tanultakról. Van olyan telephely iskolánkban, ahol az alsós osztályközösségek saját tanítójuk vezetésével az adott téma köré szervezik a tananyagot. Iskolánkban mindkét forma elfogadott, bevált. Tanulmányi kirándulás Célja főképpen a közösség és azzal együtt a személyiség fejlesztése. E fejlesztési feladatokat azonban szolgálhatják különböző megismerő, tanulási helyzetek is. A tanulmányi kirándulás során a tanulók kaphatnak különböző ismeretszerző feladatokat. Készülhetnek kiselőadással, végezhetnek gyűjtőmunkát stb. A tanulmányi kirándulást a tanítás nélküli munkanapokon szoktuk megszervezni minden évfolyamon, hiszen az iskola tanórán kívüli tevékenységeinek része. Az erdei iskola Az erdei iskola olyan többnapos, szorgalmi időben megvalósuló, a szervező intézmény székhelyétől különböző helyszínű, környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és a tananyag elsajátítását – a tanulók aktív, együttműködő, cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építik. A tanítás tartalmilag és tantervileg egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a választott helyszín természeti, ember által létesített és szociokulturális környezetéhez. Kiemelkedő nevelési feladata a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési képességek fejlesztése és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. Leggyakrabban a természeti vagy emberi környezet vizsgálatát, problémáinak feltárását tervezzük az erdei iskolában. Ám az erdei iskola nem kizárólag természetmegismerő programmal szerveződhet. Tanításának tárgya lehet az emberi környezet, az emberek tevékenységének hatása a környezetre, illetve annak időben és térben való változása, valamint a környezet hatása az emberek viselkedésére, érzelmeikre, értékválasztására,

49 életvitelére. Mivel az erdei iskolának minden esetben alkotó eleme a környezettel való valamilyen találkozás, ezért az ott folyó nevelés mindig része az iskola környezeti nevelési kereszttantervének is. Iskolánk arra törekszik, hogy gyerekeink mindegyike legalább egyszer a nyolc év alatt részesülhessen erdei iskolai tanulásban. Erre legalkalmasabb – szervezésileg a legkönnyebben kivitelezhető – a negyedik évfolyam.

Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei Szakkörök – Természet- és környezetvédő szakkör működik az alsó tagozaton. Ezen diákok nagy része tagja lesz a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalomnak. Tanulóknak adott feladatok –Adni szoktunk a Jeles napok kapcsán egy-egy környezetvédelmi problémát, témakört önálló kutatásra, feldolgozásra (ld. pályázatok). A szép és értékes munkákat díjazzuk. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat (pl. helytörténet), rajz, fotó, irodalmi alkotás. Nyári tábor – Iskolánk környezeti nevelési telephelyének tanulói rendszeresen vesznek részt nyári, természetvédelmi táborozáson. Ezeket a táborokat általában a Dévaványai Kulturális és Hagyományőrző Egyesület Környezeti Nevelési Munkacsoportja szervezi. Gyerekeink a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Zöld Szív ITM pályázatain elért eredményük jutalmaként országos táborozásokon is részt vehetnek. Iskolai átfogó környezetvédelmi programok, projektek – Iskolaudvaraink zöldítése, fásítása volt ilyen projekt. Környezeti nevelési telephelyünket a szülők, nagyszülők bevonásával magunk terveztük, készítettük el. Évente részt veszünk a savas eső és levegőszennyezettséget mérő projektben is. Naponta mérjük a településünkön hullott csapadék mennyiségét, s feljegyzéseinket elküldjük az Országos Meteorológiai Intézetnek. Terveink között szerepel annak kiderítése, hogy mennyire „zöld” az iskolánk. Ennek keretein belül a tanulók felmérést végezhetnek az iskolai víz-, fűtés-, világításrendszerről, az ezzel kapcsolatos költségekről, elkészíthetik a csepegő csapok térképét, kutathatják a hulladék kezelési módjait, az irodaszerek beszerzési módját és egészségkárosító hatásait, felhasznált mennyiségét, a büfé és a menza zöldítési tervét. Az effajta program nagyon hatékony lehet, hiszen egyszerre mozgósít tanárt, diákot, nem pedagógus dolgozót és vezetőséget egyaránt. Akciók – Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására vagy jeles napokon szoktunk olyan akciókban részt venni, amelyek felhívják a lakóhelyünk közösségének figyelmét egyegy helyi vagy globális környezeti problémára. (Pl. a DÉKE által szervezett takarítási, fásítási, szárazelemet begyűjtő akció, a Városszépítő Egyesület által hirdetett városszépítő akció). Kiállítások –Minden évben rendezünk a DÉKE-vel együttműködve iskolánkban nyitott, a nagyközönség által is látogatható környezetvédelmi kiállításokat (pl. természeti értékeket, helyi problémákat bemutató fotó- és rajzkiállítás, „Az év fája, az év madara” c. kiállítás). Jó lehetőség településünk óvodáival, iskoláival való kapcsolattartásra ez az alkalom. Iskolai zöld újság, zöld rádió, zöld könyvtár, zöld videotár – Nagyon jó iskolaújságunk van, működik a rádió is, szép könyvállományunk évről évre gyarapodik a könyvtárunkban. Terv: Az iskolai könyvtárban létesítsünk külön polcot a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-lemezeknek. Ezzel a megoldással a tanulók könnyebben

50 átlátják a rendelkezésükre álló irodalmat, szívesebben kutatnak, olvasgatnak. Ha van rendszeresen kiadott iskolaújság, mindig adjunk lehetőséget a diákokat foglalkoztató zöld hírek megjelentetésére. Az iskolarádió különösen alkalmas lehet arra, hogy a környezet- és természetvédő csoportok rendszeresen tartsák a kapcsolatot a teljes diáksággal, beszámoljanak munkájukról, ébren tartsák a környezetvédelem gondolatát, fontosságát. Iskolai kiadvány – Iskolánk Nevelési, módszertani munkacsoportja tervezi, hogy készít egy Módszertani kiadványt. Média – Fontos, hogy az iskola környezetvédelmi tevékenysége ismert és elismert legyen a helyi, illetve tágabb közösségben. Ezért szoros kapcsolatot tartunk a helyi és megyei újságokkal, és igyekszünk az érdemi eseményeket, feltárt problémákat, eredményeket megismertetni. Tanulmányi kirándulás – Szoktunk szervezni egy- vagy többnapos tanulmányutat egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ilyenkor ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba. Iskolai biokert, komposztálás – Jelenleg csak környezeti nevelési telephelyünkön folyik biokertészkedés, komposztálás. Tervezzük, hogy minden iskolaudvaron legyen lehetőség a komposztálásra. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés – Dévaványán különválogatva gyűjtik már össze a lakossági hulladék jórészét: papírt, üveget, műanyagot. A veszélyes hulladékok közül a szárazelemeket is iskolásaink gyűjtik be, majd adják le a helyi civil szervezetek felelőseinek. Az elszállítás, újrahasznosítás még nem megfelelő. Ennek ellenére környezeti nevelési telephelyünkön is szelektív hulladékgyűjtés van. Iskolánk egésze részt vesz az őszi papír- és vasgyűjtésben. Terv: minden iskolaépület válogatott hulladékgyűjtést vezessen be. Vetélkedők, tanulmányi versenyek – Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken. Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel – A KMNP Oktatóközpontjának, a DÉKE Környezeti Nevelési Munkacsoportjának, a Múzeumbarátok Körének, a Városszépítő Egyesületnek a programjain való részvételt fontosnak tartjuk: „Talpalatnyi zöld” c. akadályjáték, előadások, „Zöldköznapi praktikák” tanulása, vízvizsgálatok, kerékpártúrák, Fekete István vers- és prózamondó verseny… Településünk civil szervezeteiben iskolánk pedagógusai közül néhányan aktív tagok. Művészeti csoportok, ünnepségek – Néhány problémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel: irodalmi műsor (pl. a környezetvédelmi világnapon), természetes anyagok felhasználásával egy környezetbarát település modelljének elkészítése, drámapedagógia, amatőr festőink természetről készült képeit együtt állítottuk ki a gyerekek rajzaival. Egyéb lehetőségek: - önképzőkör - fakultáció - gyűjtőmunka - diákkonferencia - fórum - disputa - kézműves foglalkozás - színház, mozi - akciók, kampányok - kirándulás, túra - tanulmányút

51 - múzeum, állatkert látogatása - állatház fenntartása - pályázatokon való részvétel - iskolakert - madárbarát kert - hulladékgyűjtés - nemzetközi projektek (BIESEL, savas eső) - kiállítás (készítés, megtekintés) - települési környezet szépítése - köztéri demonstráció - tanösvény kialakítása

7. Módszerek • • • • • • • •

JÁTÉKOK Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Ráhangolást segítő Bizalomerősítő Kapcsolatteremtést segítő Drámapedagógia

• • • •

MODELLEZÉS Hatásvizsgálatok Rendszermodellezés Előrejelző Működő modellek készítése, elemzése

RIPORT MÓDSZER • Kérdőíves felmérés • Direkt riportok • Fotóriport PROJEKT MÓDSZER • Analízis – akció projektek • • • • •

TEREPGYAKORLATI MÓDSZEREK Terepgyakorlatok Táborok Térképkészítés Egyszerű megfigyelések Célzott megfigyelések, mérések

AKTÍV, KREATÍV MUNKA • Természetvédelmi és fenntartási munkák • Rekonstrukciós munkák

52 • • •

Madárvédelmi feladatok Szelektív hulladékgyűjtés Rend- és tisztasági verseny

•

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében

• • • • • • • •

MŰVÉSZI KIFEJEZÉS Vizuális művészet a környezeti nevelésben Irodalmi alkotások Zeneművészet Fotóművészet Táncművészet Népművészet Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

• • • • • • • • • • • •

Szempontok a módszerek kiválasztásakor alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz vonjanak be minél több tanulót az iskola keretein túl is legyenek hatással a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez nyújtsanak sok élményt a tanulónak az érzelmeken át hassanak a személyes megtapasztaláson alapuljanak együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.) alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére legyen bennük sok játékos elem

8. Taneszközök A) Ismerethordozók 1.

Tanulók számára nagy példányszámban (ideális esetben a csoport létszáma szerint): Varga Zoltán: Állatismeret Seregélyes-Simon: Növényismeret Az iskolai könyvtárban a csoportmunkához használhatóan (néhány példányban) határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl.

53 turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről). 1.

Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére (pl. Nádai Magda: Földanyai gondok, Történelem). B) Eszközök • Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (projektor, tv, videó). • Vízvizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek (pl. Merck-táska). • Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális és tükörreflexes fényképezőgép, videokamera. • Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok. *** Ami már rendelkezésünkre áll: tankönyvek, segédkönyvek, szemléltető- és mérőeszközök. Amire szükségünk lenne: környezetvédelmi szakirodalom, segédkönyvek, munkafüzetek, mérőeszközök, könyvek – zöld könyvtár, számítógép, nyomtató, Internet minden telephelyre. * * *

o o o o

Taneszközeink folyamatos fejlesztése a környezeti neveléshez az alapfeltételeket biztosítja. További fejlesztés: az iskola épületében a hulladéktárolók számának növelése, a tankertben komposztáló elhelyezése, szemléltető táblák, aktuális dia, videó és CD anyag folyamatos beszerzése. * * * Eszköz lista komposztáló hulladéktároló 10db mikroszkópok vízminőségi, talajminőségi, levegőminőségi vizsgálatokhoz gyorstesztek merítőháló meteorológiai mérésekhez szükséges eszközök irodatechnikai eszközök (festékek, színes ceruzák , csomagolópapír, fénymásoló papír, stb.)

54 * * * Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz: Víz-és talajvizsgáló készlet, savas esőt felfogó tartály, mérőhenger, Petri –csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux. Elsősegélykészlet: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötöző-tekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz. Applikációs képek: veszélyes,- mérgező,- gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek * * *

o o o o o o o o o o o o o

Életvitel- és gyakorlati ismeretek (1-8. évfolyam) természetes anyagok, eszközök kerti szerszámok, növényszaporító ládák munkáltatáshoz kapcsolódó eszközök, anyagok háztartási kisgépek konyhai edények, eszközök környezetbarát- szerek tereptárgyak varrógép szerelőkészletek, építők, modellek faragás, fazekasság, bőrözés, hímzés, varrás, szövés eszközei anyagszükséglet számítógép információhordozók (oktatófilmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, Internet stb.)

o o o o o o o o o o

Környezetismeret (1-4. évfolyam) természetes anyagok, tárgyak gyakorlati eszközök (tisztaság, tájékozódás, testkép, irányok, mérések) érzékelő játékok homokasztal térképek kísérleti, vizsgáló eszközök képességfejlesztő játékok képkirakó játékok képsorozatok, diasorozatok (ember, állat, növény) tablók, táblázatok gyűjteménye nagyméretű falitükör információhordozók (filmek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)

55

o o o o o o o o o o o o o o

Természetismeret (1-5. évfolyam) vizsgálódáshoz, méréshez, tájékozódáshoz szükséges eszközök (nagyító, mikroszkóp, hőmérő, iránytű stb.) térképjelek, falitabló folyóvizek, falitabló Magyarország domborzati, természetvédelmi térképe hazai tájak életközösségei falitabló rovartest tagolódása modell háziállatokról képek, sorozat falitabló zoológiai falikép konyhakerti növények, falitabló virágos növények felépítése, írásvetítő fólia növény-és állathatározó gyógynövényekről szóló kiadványok információhordozók (természetfilmek, könyvek, lexikonok, újságcikkek, Internet stb.)

o o o o o

Természetismeret — Biológia (7-8. évfolyam) kísérleti, vizsgálódási eszközök nagyító, egyszerű mikroszkóp, metszetek, tablók, gyűjtemények, modellek, "elsősegély-doboz" információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, diák, rádió, televízió, Internet, egészségügyi kiadványok stb.)

o o o o

Természetismeret — Fizika (7-8.évfolyam) mérő, vizsgáló, kísérleti eszközök technikai kísérleti doboz fólia sorozat információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)

o o o o o

Természetismeret — Kémia (7-8. évfolyam) kémiai, kísérleti eszköztár kémiai anyagok környezetkímélő tisztítószerek tablók, táblázatok információhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.)

rádió,

televízió,

Lakóhelyismeret (4. évfolyam) lakóhelyi ismertető (hagyományok, emlékhelyek, intézmények, természetvédelmi területek) o irodalmi, képzőművészeti alkotások o tárgyi emlékek o információhordozók (filmek, könyvek, rádió, televízió, újságcikkek, Internet stb.) o

56

o o o o o

Hon-és népismeret (5-8. évfolyam) terepasztal, makett, térképek néprajzi gyűjtemények, népművészeti emlékek írásos, tárgyi emlékek nemzeti jelképek infomációhordozók (filmek, könyvek, lexikonok, televízió, rádió, újságcikkek, Internet stb.)

o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o

Történelem és társadalmi ismeretek (5-8. évfolyam) lakóhelyi értékek (természeti, gazdasági) írásos forrásanyagok helyi népszokásokról, hagyományokról, eseménynaptár tárgyi emlékek időszalag történelmi időtábla képes történelmi atlasz történelmi személyiségek, királyok képei falitérképek, kontúrtérképek képeslapok képes újságok lakóhelyi folyóiratok múzeumi katalógusok írásvetítő videofilmek televízió, rádió műsorai lexikonok képzőművészeti alkotások Internet formanyomtatványok tájékoztató a helyi önkormányzat munkájáról

o o o

Magyar nyelv - és irodalom (1-8. évfolyam) szabadpolcos könyvtár természettel kapcsolatos irodalmi, képzőművészeti alkotások gyermeklexikonok (pl. Ablak — Zsiráf)

o o o o o o o o o o o o o

Magyar Helyesírás Szabályai Magyar Értelmező Kéziszótár írók, költők arcképsorozata írásvetítő betűkészlet hívóképek játéktárgyak tablók, táblázatok nagy falitükör hangkazetták, CD-k, filmek, zenei művek rádió, televízió folyóiratok Internet

57

o o o o o o o o o

Földrajz (6 - 8. évfolyam) falitérképek tanulóatlaszok földgömb a Föld domború térképe diakép-sorozatok enciklopédiák mérőeszközök képek, fényképek homokasztal, stb.

o o o o o o o

Matematika (1 - 8. évfolyam) környezet tárgyai mérőeszközök táblázatok grafikonok tablók demonstrációs készletek hőmérő

o o o o o o o o o o o o

Rajz - és kézművesség (1 - 8. évfolyam) írásvetítő magnetofon diapozitív sorozat természtes anyagok reprodukciók modellek albumok demonstrációs tablók szövőkeret népművészeti tárgyak, anyagok könyvek stb. korongozógép

o o o o o o o

Ének-zene (1 - 8. évfolyam) lakóhelyi népszokás gyűjtemény lemezjátszó, lemezek ritmus hangszerek metallofon zeneszerzők arcképsorozata könyvek zenei anyagok stb.

o o o o o o o

Testnevelés (1 - 8. évfolyam) játékok gyakorlat gyűjtemény sportági szakkönyvek általános tornaszerek, kézi szerek, sportszerek egyéb segédeszközök, tükör, mérleg, szabadtéri mászók úszásnál használható segédeszközök szánkó, sífelszerelés stb.

58

o o o o

Ismerkedés az informatikával (6. évfolyam) számítógép, Internet szabadpolcos könyvtár szótárak, lexikonok sajtótermékek, stb.

o o o o o

Informatika (7 - 8. évfolyam) számítógép, Internet szabadpolcos könyvtár szótárak, lexikonok enciklopédiák sajtótermékek, stb.

o o o o o o o

Osztályfőnöki (4 - 8. évfolyam) könyvek bábok sajtótermékek lemezek sportszerek étrendi anyagok pályaválasztási tájékoztatók, stb. * * *

o

o o o o o o

Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek, játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok. Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, stb.). Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír, ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez (pl. megfelelő szerszámok) Erdei Iskolához, nyári nomád táborozáshoz szükséges felszerelések (sátrak, polifómok, evőeszközök, tálak, edények, bogrács, tányérok) * * * Taneszközök Videokazetták, diasorozatok, CD-romok, fóliasorozatok, faliképek, oktatótáblák, modellek, földgömb. Kézi nagyítók, mikroszkóp, távcső, iránytűk, terepasztal, időjárásjelző.

59 9. Az iskolai környezet A példamutató iskolai környezet tényezői • • • • • • • •

termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősarok anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása iskolai médiumok zöld rovatai Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Természeti környezet közelsége (KMNP)

Kisvárosi épített és természeti környezet

Légszennyezés betonutak gyarapodása és forgalom növekedése miatt

a a

Konkrét célok:

Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése) A természeti - szabadtéri órák, tanulmányi kirándulások környezet - térkép- és poszterkészítés értékeinek, - Erdei Iskola a KMNP Oktatóközpontjában gondjainak - illegális hulladéklerakók felfedezése, jelzése az feltérképezése, önkormányzat felé megismerése. Dévaványa városismereti játékok Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjtemény látogatása múltjának, helytörténetének, helyi védettségbe vétel kezdeményezése egy-egy épített és „felfedezett” érték láttán helytörténeti kiadványok használata tanórákon, természeti ajándékozásuk iskolai ünnepségeken környezeti a Túréri-tó vízvizsgálata értékeinek a település utcáin lévő fák feltérképezése feltérképezése, megismerése. A légszennyezés - zöldítés az iskola környékén, az iskolaudvaron, csökkentése. és a növények gondozása, pótlása, fásítás Kerékpáros - kerékpáros közlekedés (kerékpárúton, utcán) közlekedési - savas eső- és zuzmóprogramban való részvétel szabályok - forgalomszámlálás elsajátítása. - „Madárbarát kert” programban való részvétel

Egyre több hulladék, Tiszta, egészséges - szelektív hulladékgyűjtés (papír, fém, szemetes árkok, környezet szárazelem, szerves hulladék) bevezetése a utcák kialakítása. tantermekben komposztálás tanítása, alkalmazása minden iskolaudvaron vásárlási szokásaink feltérképezése előadók meghívása a témában Kevés esztétikus A gyerekek települési játszóterek iránti igény közvetítése udvari és települési mozgásigényének udvari fajátékok készíttetése, homok cseréje játszótér kielégítése. Tiszta, meghitt festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, Az iskolabelső környezet élősarkok, a mellék-helyiségekben szappan, WC

60 kialakítása.

papír biztosítása dohányzásra külön helyiség kialakítása portalanítás (atkák-allergia) gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takarékos fűtés gázkazán szabályozása nyílászárók javítása, tető szigetelése ajtók becsukása magunk mögött Világítás Egészséges, neonok cseréje energiatakarékos izzókra takarékos minél több természetes fény melletti munkavégzés villanyok lekapcsolása, ha nem tartózkodunk bent Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a vízfogyasztás klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók csökkentése alkalmazása csapok megfelelő elzárása Csatorna A csatorna - biológiai lebontók alkalmazása karbantartása ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása Iskolaudvar Tanítás, pihenés, növények gondozása, pótlása, gyógynövényes felüdülés helye kiskert létrehozása, csepegtető öntözés, fajátékok, legyen! madáretetők, madárodúk kihelyezése, gondozása, udvari asztalok, padok készíttetése, madáritató tó… Betonozott tér Biztonságos aljzat az aszfaltozott, betonozott rész felújítása sportjátékokhoz kapu, kosárpalánk biztosítása Iskolabüfé, ebédlők Egészséges ételek, gyümölcslevek és teák, friss és szárított italok, gyümölcsök, joghurtok, sajtok, gabonapelyhes környezetbarát édességek, egészséges péksütemények iskolaszerek választhatósága a büfében biztosítása az környezetbarát iskolaszerek rendelése válogatott hulladékgyűjtő biztosítása a büfé üzemeltető részéről. Kultúrált közelében étkezés igényének a tanulók bevonása a terítésbe, az evőeszközök helyes használata, egészséges táplálkozás kialakítása. Az iskola A tanítás-nevelés a tantermekben írásvetítő eszközellátottsága élménya telephelyeken számítógép, Tv, videó, központúságának hagyományos vetítőgép, magnó, CD-lejátszó növelése, az esztétikus, minél több, természetes alapanyagú esztétikai érzék dekoráció, falitáblák, szemléltető-anyagok fejlesztése – - digitális fényképezőgép (központ) egészséges - gáztűzhelyek, konyhai eszközök (tankonyha) személyiség. - ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, médiatár (iskolakönyvtár) - sátrak, polifómok, tábori felszerelések (központ) - mikroszkóp, távcső, nagyító (központ) - barkácsfelszerelés (műhely)

61 10. Kommunikáció • • • • • •

1. Iskolán belül Tanárok–iskolavezetők, tanárok–tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések, munkacsoportok összejövetelei, tréningek. Diákok–tanárok: faliújság, iskolarádió, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása. Diákok–diákok: faliújság, iskolarádió, diákönkormányzat. Iskola–szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok, szülőkkel közös programok, iskolaújság, kiállítások. Iskola–fenntartó: iskolabál, gála, általunk szervezett előadások. Iskola–partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás.

2. Külső (helyi és országos média) • Település újsága, nyílt programok, önkormányzati gyűlés. • Országgal: megyei lapok, Internet.

11. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai: • • • • •

Egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása a szociális képességek alakulása a beállítódások és értékorientáció fejlődése a csoporthelyzet megismerése a konfliktuskezelés módjai

• • • •

Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulása a közvélemény, a morális gondolkodás változása az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszer megismerése A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése:

• • • • •

Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak? Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés? Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között? Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítják-e a sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet? Alkalmat adnak-e az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?

62 •

Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségeinek felismerését? • Lehetőségeket biztosítanak-e arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson? • Megszervezik-e az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában?

•

•

Tantárgyak A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni. A tanulók személyiség-fejlődése A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket. 12. Továbbképzések

• • • •

1. Belső (helyi) Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Minden évben szervezünk egy egynapos pedagógus kirándulást, melynek során megismerkedünk az adott környezet természeti- és kulturális értékeivel. Továbbképzés az iskolába meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára. Alsós munkacsoportjaink szabadtéri foglalkozásokat, kirándulásokat is szerveznek, ahol kipróbálják, „átélik” a környezeti nevelésben használatos módszereket.

2. Külső • Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Évente min. 2 fő. 13. Mellékletek CD: • • • • •

Dévaványa Környezetvédelmi Programja Területi védelem Helyi egyedi védelem Írott anyag: Zöld Jeles Napok Ajánlott irodalom

Mellékletek Jeles napok. A természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

64 Irodalomjegyzék Adorján Rita: Magonc. 1998, Mecseki Erdészei Rt. Agárdy Sándor: Erdei iskola. Tornyospálcán, 1994, Aqua. Agárdy Sándor: Praktikum az óvodai és az általános iskolai környezeti neveléshez mindenkinek. 1995, Aqua. Béres Mária: Az erdőből jöttünk. 1994, Független Ökológiai Központ. Budayné Kálóczi Ildikó, Sára Endréné: Rácsodálkozás a természetre. A helyi értékek jelentősége a környezeti nevelésben. 1994 TKTE Cornell, J.: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. 1998, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Csonka A. – Fésű J. Gy. (szerk.): Zöld hálózat. 1997, Ökológiai Kultúra Fejlesztéséért Alapítvány. Gulyás Pálné – Láng Edit – Vízy Istvánné: A természetvédelem, környezetvédelem bevezetése a nevelésbe. 1994, 1998, TKTE. Gulyás Pálné (szerk.): A környezeti nevelési program, a környezetpedagógiai szakértői tevékenység megalapozása. Készítsük el az óvoda, iskola környezeti nevelési programját. 2003 TKTE Gulyás Pálné (szerk.): Környezetvédelmi oktatás szakérői tevékenység elméleti és gyakorlati megalapozása. 1998, TKTE. Havas Péter (szerk.): A környezeti nevelés gyökerei Magyarországon. 1996, Körlánc-Infogroup. Havas Péter: Környezeti nevelés Európában. 1999, Körlánc. Hegedűs Gábor (szerk.): Projekt módszer I–II. 1998, Hírös Akadémia. Hortobágyi Katalin: Ahol a fáktól jobban látni az erdőt. Altern füzetek 6. Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv. Altern füzetek 1. Horváth Attila: Kooperatív technikák – Altern füzetek 7. IFA. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata 1998, Raabe Jónás Ilona (alk.szerk.): A környezeti nevelés és a földrajztanítás. 1998, Földrajztanárok Egylete. Juhász-Nagy Pál – Zsolnai László: Humánökológia. 1992, ELTE. Juhász-Nagy Pál : Vázlatok az ökológiai kultúra tematikájához. 1993, TKTE. Kárász Imre (szerk.): Környezetünk vizsgálata. 1993, NSZI. Kárász Imre: Ökológiai és környezetvédelmi alapismeretek. 1990, Typotex Kft. Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu) Kopp Mária – Skrabski Árpád: Az egészségi állapot társadalmi, magatartási, életmódbeli meghatározói Ezredforduló 2001/4 Kökény Mihály - Dura Gyula: Környezet-egészségügy Ezredforduló 2002/4 szám Könczey Réka – Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz. 1997, Föld Napja Alapítvány. Környezeti Nevelési SzerTár: Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, 1998 A környezeti nevelés fogalma. Disinger, Monroe Környezeti nevelés a városban. Frank, Zamm Környezeti nevelés a tantervekben. Monroe, Cappaert Környezeti témák a tanórán. Pennock, Bardwell Környezeti nevelési segédletek értékelése. Tourtillot, Britt Közoktatási törvény 2003. OM Legány András (szerk.): Környezeti nevelés a táborban. Réce-füzetek 2. 1993, Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért. Lehoczky János: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet. Lehoczky János: Iskola a természetben, avagy a környezeti nevelés gyakorlata. 1998, Raabe. Moser – Pálmai: A környezetvédelem alapjai. 1992, Tankönyvkiadó.

64

65 Nagyné Horváth Emília: Egészségtan Helyi kerettanterv. Apáczai Kiadó 2001 Nagyné Horváth Emília: Tanári kézikönyv a 6. osztályos Egészségtan tanításához Apáczai Kiadó 2002 Palmer, Joy – Neal, Philip: A környezeti nevelés kézikönyve. 1998, Routledge – Körlánc – Infogroup. Pennock – Bardwell: Környezeti témák a tanórán. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Réce füzetek: Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért Kisiskolások környezeti nevelése (szerk.) Havas Péter 1993 Környezeti nevelés a táborban (szerk.) Legány András 1993 Környezeti nevelés a szakkörön (szerk.) Szerényi Gábor 1994 Környezeti nevelés az erdei iskolában (szerk.) Hortobágyi Katalin Rohwedder – Alm: Számítógép a környezeti nevelésben: multimédia és hálózati tanulás. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Scheibert F. (szerk.): A környezeti nevelés és a helyi tanterv. 1997, Infogroup. Sípos Imréné: Iskolavezetés és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Tanulmányok a környezetegészség nevelés köréből KvM 1999. Tourtillot – Britt: Környezeti nevelési segédletek értékelése. 1998, Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás – Victor András (szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia. 2003, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Vásárhelyi Tamás: A városban. Városi környezet és környezeti nevelés. 1998, Körlánc. Vásárhelyi Tamás: Szitakötészet. 1994, Független Ökológiai Központ. Vida Gábor – Gulyás Pálné – Tóth Albert (szerk.): Kultúra – Nevelés, Oktatás – Környezet. 1999, TKTE. Útmutató környezeti nevelési tantervek fejlesztéséhez (MKNE, 2000) Új Pedagógiai Szemle (OKI, 1993. 10. szám) Nemzeti Alaptanterv Ötletzsák (OM-CD) Bimbó boci bóklászása (MKNE, 2001) Barangolás a tantárgyak között (FSC, 2000) Uccu az uccára! (FSC, 2000)

65