2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

2008.

A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja OM: 032 823

Tartalom TÖRVÉNYI HÁTTÉR

4

ALAPÍTÓ OKIRAT

5

1. BEVEZETŐ GONDOLATOK

8

1. 1. A KATOLIKUS KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLDETÉSE

9

1. 2. AZ EGYHÁZ NEVELÉSRE IRÁNYULÓ ALAPELVEI

11

1. 3. A GONDVISELÉS ÓVODA HELYI NEVELÉSI PROGRAMJÁNAK ELKÉSZÍTÉSEKOR FIGYELEMBE VETTÜK: 11 2. ISTEN GYERMEKEI, KATOLIKUS ÓVODAKÉP

12

2. 1. GYERMEKKÉP

12

2. 2. KATOLIKUS ÓVODAKÉP

13

3. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI

15

3. 1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

15

3. 2. TÁRGYI FELTÉTELEK

16

3. 3. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

17

4. A KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI

22

4. 1. AZ ÓVODAI NEVELÉS ÉS FEJLESZTÉS AZ ANYANYELVI NEVELÉS TÜKRÉBEN22 4. 2. VALLÁSOS ÉLETRE NEVELÉS

24

4. 3. ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA

24

4.4. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA „ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK”

24

4. 5. SZOCIÁLISAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEKEK NEVELÉSE

27

4. 6. ÉRTELMI NEVELÉS, DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS MEGVALÓSÍTÁSA

28

5. TEVÉKENYSÉGFORMÁK

28

5. 1. VALLÁSOS ÉLETRE NEVELÉS

28 2


5. 2. JÁTÉK

30

5. 3. ANYANYELVI NEVELÉS

35

5. 4. VERS, MESE

36

5. 5. ÉNEK-ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

37

5. 6. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

38

5. 7. MOZGÁS

38

5. 8. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

40

5. 9. MUNKA JELEGŰ TEVÉKENYSÉGEK.

41

5. 10. TANULÁS

43

5. 11. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE

44

6. GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM

49

7. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI, AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE

50

7. 1. FENNTARTÓ SZERV – ÓVODA

50

7. 2. CSALÁD – ÓVODA

50

7. 3. ÓVODA-ÓVODA

50

7. 4. SZÜLŐI KÖZÖSSÉG

51

7. 5. ISKOLA-ÓVODA

51

7. 6. KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK

51

7. 7. ÓVÓ-VÉDŐ, FEJLESZTŐ HÁLÓZATTAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS

51

7. 8. SZOLGÁLTATÁSOK

52

8. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZ-ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK 53 BEFEJEZŐ GONDOLATOK

54

ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT

55 3


TÖRVÉNYI HÁTTÉR Törvények 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról módosításai: 1996. évi LXII. tv. (módosításokkal egységes szerkezeteben) 1999. évi LXVIII. tv. (módosításokkal egységes szerkezeteben) 2003. évi LXI. tv. (módosításokkal egységes szerkezeteben) 2007. évi LXXXVII. tv. (módosító törvény) 1993. évi XXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról módosítása: 2002. évi IX. tv. 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az Egyházról Egyházi törvénykönyv II. Vatikáni Zsinat dokumentumai Rendeletek 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 51/2004. (III. 23.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII: 28.) Korm. rendelet módosításáról 11/1994. (VI: 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveiről 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatási intézményekben folyó minőségbiztosítás bevezetéséről Továbbá a fenntartói és helyi rendeletek

4


Módosított ALAPÍTÓ OKIRAT Intézmény neve: Székhelye:

A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája 2151 Fót, Vörösmarty u. 1-3.

Intézmény rövid neve:

Gondviselés Óvoda

Telephelyei: OM azonosító:

2151 Fót, Vörösmarty u. 2. 2151 Fót, Vörösmarty u. 4. 032823

Alapító neve:

Váci Egyházmegye Ordináriusa

Székhelye:

2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1.

Fenntartó neve:

Váci Egyházmegye Ordináriusa

Székhelye:

2600 Vác, Migazzi Kristóf tér 1.

Alapítás éve:

1994.

Intézmény típusa:

Óvoda

Felvételi terület:

Fót és vonzáskörzete

Óvodába bejárók száma:

változó

Feladatai:

A gyermek 3. éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény Az óvodai nevelés a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében zajlik Katolikus szellemiségű légkör biztosítása, katolikus Keresztény világnézet kialakítása Differenciált fejlesztés biztosítása Gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása Etnikai kisebbség gyermekeinek nevelése Speciális pedagógiai tevékenység:  Népi játék  Mozgás rendellenességet koordináló torna, testnevelés  Úszásoktatás térítési díj ellenében

Nyitva tartás:

Hétfőtől – péntekig 06:30 – 17:00 óráig

5


Feladatellátást szolgáló vagyon:

1300 hrsz 1089 m2 ingatlan A épület 162 m2 B épület 58 m2 1023 hrsz ingatlan (2 helyiség) Az épület igénybevett része 40 m2 1027/1 hrsz ingatlan Az épület igénybevett része 140 m2

Tulajdonos:

Fóti Római Katolikus Egyházközség 2151 Fót, Vörösmarty u. 2.

Vagyon feletti rendelkezési jog:

Tartós használat

Felvehető maximális gyermeklétszám:

95 fő

Tagozat megnevezése:

Óvodai nevelés Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése Nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése

Oktatás munkarendje:

A nevelés rendje

Csoportok száma:

Négy (4)

Az intézmény jogállása:

Önálló jogi személy

Gazdálkodás jogköre:

Önállóan gazdálkodó egység

Az óvoda vezetője:

Felelős a szakszerű és törvényes működésért, a takarékos gazdálkodásért, dönt az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, melyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Képviseli az intézményt, jogkörét esetenként átruházhatja A fenntartó Ordinárius meghatározott időtartamra bízza meg a vezetői feladatok ellátásával. Önálló jogok gyakorlója

6


Tevékenységi körök (TEÁOR):

8510

Iskolai előkészítő oktatás A gyermekek integrációs felkészítése a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából, az esélyt teremtő óvodai nevelés jegyében Sajátos nevelési igényű pedagógiai ellátás a különleges gondozást igénylő gyermekek óvodai nevelése, fejlesztő felkészítés keretében.

5629

Egyéb vendéglátás (Munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés)

8110

Építményüzemeltetés (intézményi vagyon működtetése)

9491

Egyházi tevékenység (Vallásos neveléshez kapcsolódó feladatok ellátása)

Vállalkozási tevékenység:

Nem folytat

A 1922/2005. (augusztus 29.) iktatószám alatt jóváhagyott Módosított Alapító Okirat helyébe lép a ………./2008. sz. Alapító Okirat. Vác, 2008. június…..

Dr Beer Miklós váci megyéspüspök

Készült (4) példányban, kapják:

Jegyző Püspökség Intézmény EKIF Irattár

7


1. BEVEZETŐ GONDOLATOK „Ha a jövő évről akarsz gondoskodni – vess magot, Ha egy évtizeddel számolsz – ültess fát, Ha terved egy életre szól – embert nevelj!” (Kínai bölcs mondás)

Az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség. Fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek sajátos, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyre érzékenyek. Az óvodai nevelés gyermekközpontú. Ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik. A katolikus óvoda egész napja: a játék, a munka, a tanulás egy sajátos jellegű világszemlélettel történik. A gyermek Isten ránk bízott ajándéka. Szüleinek olyan kincse, - amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik - s a katolikus óvoda evangelizáló munkája során ez a kincs a szülő számára fokozatosan föltárul. A tanulási folyamaton belül az anyanyelvi nevelést, a verset, mesét, a rajzolást, mintázást, kézimunkát, az éneket, zenét, énekes játékokat, a külső környezet tevékeny megismerését, a mozgást vallásos légkörünk hatja át. Sok gyermek a katolikus óvodában szerzi első vallásos ismereteit. Életkori sajátosságaikból fakadóan fontos, hogy kezdetben az őket körülvevő felnőttek (óvónők és dajkák) élete példájából tapasztalják meg Isten szeretetét.

8


1. 1. A katolikus közoktatási intézmények küldetése „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet,… Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig” (Mt 28,19-20) Küldetésünk a társadalom felé Az Egyház Krisztustól kapott parancsa a misszionálás. Az emberek Isten felé vezetése, üdvösségre segítése alapvető magatartása, lelkisége kell, hogy legyen a Krisztust követő embernek. (Mt 5,11-16) Bár az Egyház 2000 éves, ezt a feladatot minden embernél újra kell kezdenie. Az Egyház küldetése, hogy hirdesse az evangéliumot, vagyis kinyilvánítsa mindenki előtt az üdvösség örömhírét. Jézus krisztus evangéliumában egészen kifejezetten megvan az az igény, hogy belegyökerezzék a hívek lelkébe és életébe. Éppen ez a célja a katolikus óvodai nevelésnek is. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus intézmények legsajátosabb jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.1 A misszionálás egyik eszköze a katolikus óvoda, melyben a nevelés, és a tanulás megalapozása folyik. Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi óvoda a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. (Az ember számára megfelelő erkölcsi nevelés szükséges, amelyre azután ráépülhet a hit.) A családokkal való kapcsolattartás folyamán a katolikus óvoda remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért óvodánk nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják az óvoda katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat. Az egyházközségnek és az óvodának van egy közös alapítványa is: Docete et educate! – Jelentése: Tanítsatok és neveljetek! Társadalmunkban a tanítás, nevelés, a kultúra, mostoha körülmények között van. Sajnálatos, hogy az ember legalapvetőbb szellemi, lelki, erkölcsi igényeinek kielégítése oly nagymértékben függ az anyagiaktól, hogy bizonyos esetekben nehézzé, vagy egyenesen lehetetlenné válik. Az ember alapvetően közösségi lény. Kapcsolataiban és kapcsolataiból él. A közösségi élet kialakításához, de folyamatos működtetéséhez is a mai időkben komoly pénzekre van szükség. Növendékeink jórészt nagy létszámú családok gyermekei. Ezen családok egyéni, – közösségi életének megsegítésére és a fent említett célok megvalósítására hoztuk létre alapítványunkat. Az alapítvány közhasznú. Konkrét célja az óvoda működésének segítése, az egyházközség és az óvoda ifjúságnevelő, kulturális tevékenységének előmozdítása (dologi kiadások, ifjúsági táborok, családi kirándulások, családok nyaraltatása, céljainkat segítő kiadványok megjelentetése). Alapítványunk alkalmas az 1%-ok fogadására. 1

Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14.

9


Küldetésünk a pedagógus felé Az Egyházban a katolikus óvoda szerepe egyre nagyobb. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.”2 A katolikus iskolában (óvodában) … a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek, az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.3 Mint minden nevelési és oktatási intézmény, a katolikus óvoda is pedagógusfüggő. Céljait csak akkor érheti el, ha az óvodapedagógusokat sőt a technikai dolgozókat is áthatja a katolikus küldetéstudat. Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. Van, kell, hogy legyen katolikus pedagógia is! A katolikus óvoda messzire sugárzó otthona a benne megvalósuló keresztény életnek, amelyet minél több család számára szeretnénk vonzóvá tenni. Mély meggyőződésünk, hogy a gyermek Isten ránkbízott ajándéka, szüleinek olyan kincse, amelynek értékét gyakran kevéssé ismerik, s a katolikus óvoda evangelizáló és pasztorációs munkája kell talán, hogy ezt a kincset a szülők számára fokozatosan föltárja. Éppen ezért itt olyan dolgozókra van szükség, akiknek mindennapi életük tesz tanúságot hitük mellett. Küldetésünk a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja „saját képére és hasonlatosságára”, hanem a mennyei Atya vele kapcsolatos szándékát kell kifürkésznie, és megvalósulásában segíteni. A katolikus óvoda egész napja egy sajátos jellegű világszemlélettel történik. - Hitünk szerint mi mindig eggyel többen vagyunk: köztünk van Krisztus. A katolikus óvoda éppen olyan gyermekintézmény, mint az állami fönntartásúak, azonban szemléletében, életrendjében arra törekszik, hogy növendékeiben megalapozza a krisztusi értékrendet, s azon belül a katolikus életformát. Mindennapos „lelki beszélgetéseink” alkalmával a gyermekekben alakítjuk a hit elfogadásának képességét. Ebbe építünk be „erkölcsi beszélgetéseket” is, melyeken örökérvényű igazságokat dolgozunk fel a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. (szeretet, segítés, igazmondás, bocsánatkérés, vigasztalás...) Az egészségesen fejlődő gyermek a katolikus óvodában eléri az óvodáskor végére az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Minden pedagógus figyel a tehetségre utaló jelekre, és képességeinek megfelelően foglalkoztatja az ilyen gyermekeket. A felzárkóztatásra is nagy hangsúlyt fektet. Küldetésünk, hogy a Gondviselés Óvodából kikerülő gyermekek a mennyei Atya szeretetét érző és élvező, a társak és a világ felé nyitott, kreatív, testileg-lelkileg egészséges emberré váljanak.

2 3

Egyházi Törvénykönyv (C.I.C.796.1.kánon) Egyházi Törvénykönyv (C.I.C.803.2.kánon)

10


1. 2. Az Egyház nevelésre irányuló alapelvei Az Egyház az emberek üdvösségének szolgálatára irányuló küldetésének megvalósítása során főként azokkal az eszközökkel él, amelyeket maga Jézus Krisztus bízott rá, de felhasználja azokat az eszközöket is, amelyek különböző korokban és különféle kultúrákban alkalmasak arra, hogy természetfölötti céljához közelebb segítsék, és előmozdítsák az emberi személy kibontakozását. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására. 4 A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét, és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”5 A katolikus óvoda, iskola része az Egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely felkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. Amikor a katolikus nevelésről szólunk – Jézus által adott küldetésről van szó – szükséges megfontolni:  A Szentírás tanítását, belőle Jézus nevelői és tanítói magatartását, az apostoli küldetést,  Az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit,  A zsinati dokumentumokat, pápai megnyilatkozásokat. 1. 3. A Gondviselés Óvoda helyi nevelési programjának elkészítésekor figyelembe vettük az:    

4 5

Óvodai nevelés országos alapprogramját, Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó részeit, Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelveit, Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét.

Egyházi Törvénykönyv (C.I.C. 794-795. kánon) II. Vatikáni Zsinat „Gravissimum Educationis Momentum” (G.E. 3.)

11


2. ISTEN GYERMEKEI, KATOLIKUS ÓVODAKÉP 2. 1. Gyermekkép A katolikus óvoda a katolikus nevelési rendszer szerves része. A katolikus óvodai nevelésben a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése a legfőbb cél. Célja továbbá a három-hat-hét-nyolc éves gyermekekben a minket szerető Isten képének kibontakoztatása a keresztény pedagógus példája nyomán, valamint harmonikus, kreatív, embertársaikkal szemben felelősségteljes személyiséggé formálni őket, illetve ennek alapjait megvetni. Az óvodai nevelőmunkának az alábbi feladatokat kell megvalósítania:  Vallásos életre nevelés,  Egészséges életmód alakítása,  Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása,  Értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása. 1. Vallásos életre nevelés  Katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása.  Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben.  A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba.  A keresztény hitélet megtapasztalása az óvodai élet során (keresztény erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség...).  A teremtett világra való rácsodálkozás képességének kialakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem). 2. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi fejlődésének elősegítése. Ezen belül:  A gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása.  A megfelelő egészségügyi szokások elsajátíttatása.  Ismerjék föl a legalapvetőbb testi szükségleteiket és maguk is járuljanak hozzá kielégítésükhöz.  Harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.  Szívesen tartózkodjanak és tevékenykedjenek a szabadban. Legyenek egészségesek, edzettek. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Legyen jelen a mindennapokban a gyermek fejlődését elősegítő szeretet.  A közösségi, szociális fejlődésük eredményeképpen az óvodai nevelés tegye vonzóvá az óvodai közösséget.  Segítse elő, hogy kialakuljanak a derűs, nyugodt, tevékeny óvodai élethez szükséges szokások.  Járuljon hozzá az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakításához, (barátkozás, figyelmesség, segítőkészség, együttérzés stb.) a közös

12


élményekre építve az erkölcsi tulajdonságok fejlődéséhez. (önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat)  Alapozza meg a rácsodálkozás képességét (természet, emberi környezet) tisztelje, becsülje azt.  Alapozza meg a feladattudat, feladattartás, az önállóság és a szociálisan elfogadható önérvényesítés képességét. 4. Értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása Az óvodai értelmi nevelés feladatai szerteágazó, egymásra épülő, komplex módon érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét.  Az óvoda a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhetnek a természeti és társadalmi környezetről.  Feladataink: 1. A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, 2. Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése, 3. Az egyéni képességeknek megfelelő fejlesztés: a. tehetséggondozás, b. felzárkóztatás. 2. 2. Katolikus óvodakép  Történeti áttekintés A katolikus óvoda a katolikus közoktatási rendszer legalsó láncszeme. Szakmailag önálló nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Fót megközelítőleg tizennyolcezer lakosú város. Várossá nyilvánítása 2004. július 1én történt. A lakosság száma évente közel száz fővel növekszik. Agglomerációs körzetként sok a betelepülő fiatal család, és a gyermekek létszáma is magas. Létszámuk további növekedését jelentheti a lakóparkok épülése. A gazdasági átalakulás következtében nagy a munkanélküliség, szembetűnő az életszínvonalbeli különbség. A településen jelenleg öt óvoda működik. Az iskolák között alapítványi iskolaként 1991 óta Ökumenikus Általános Iskola és Gimnázium is fogadja a diákokat. A Fóti Római Katolikus Egyházközség kezdeményezésére és szülői igény alapján 1994. szeptember 6-án nyitotta meg kapuit a Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája, amelyben 2008. szeptembertől négy csoportban kilencvenöt férőhelyet tudunk biztosítani a gyermekek számára. A környéken még Mogyoródon, Gödöllőn és Vácon működik katolikus óvoda. Óvodánkba a környező településekről is járnak gyerekek. Miért tartjuk fontosnak, hogy a gyermekek katolikus intézményben nevelkedhessenek? Egyházközségünkben egyre több fiatal család jelenik meg, akik vallásosan nevelkedtek, illetve felnőttként lettek hívő emberré, és szeretnék, ha gyermekeik is ilyen szellemben nevelődnének. Legalább annyira fontosnak tartjuk azoknak a gyermekeknek a nevelését is, amely családok útkeresők, illetve szimpatizálnak az óvodánkban folyó nevelőoktató munkával. Hisszük és valljuk, hogy a családokkal való kapcsolattartásunkkal egyre több embert segíthetünk az igaz értékek fölismerése, megtalálása felé.

13


Éppen ezért nyitottak vagyunk mindazon családok számára, akik elfogadják óvodánk katolikus szellemiségét. Más felekezetből érkező gyermekeinknél tiszteletben tartjuk saját vallási szokásaikat.  Óvodaarculat A Gondviselés Óvoda nevének megválasztásánál két szempont vezetett minket: A krisztusi tanítás lényege az az örömhír, hogy Isten szeret, és gondviselő mennyei Atyánk. Ez az istenkép meghatározza az óvoda alapítóinak és dolgozóinak életszemléletét. Úgy gondoljuk, hogy az ember életének alakulása nagymértékben függ attól az istenképtől, ami gyermekkorától rajzolódik ki benne. Fontosnak érezzük, hogy növendékeinkben a gondviselő mennyei Atya képe alakuljon ki. Szeretnénk, hogy ez határozza meg a mi óvodánk légkörét és ez egyben nevelési célunk is. A gyermekek nevelése a bennük lévő lehetőségek, értékek folyamatos kibontakoztatása, hogy olyanná váljanak, amilyenné Isten öröktől fogva elképzelte őket. A gondviselő mennyei Atyától tanult szeretettel, személyes bánásmóddal figyelünk a ránk bízott gyermekekre. Szeretnénk nekik továbbadni azokat az értékeket, amelyek meghatározzák, és boldoggá teszik a mi életünket. Ezt fejezi ki az óvoda emblémája: a tenyérbe hajló gyermekfej, illetve a biztonságot és védelmet nyújtó kéz. Óvodánk egyenruháját (emblémával ellátott mellény) ünnepi alkalmakkor öltjük magunkra. Ezen kívül minden gyermeknek van óvodai jelvénye, amit mindig viselhet. Az egyenruha és a jelvény viselésével az összetartozás élményét szeretnénk elmélyíteni óvodásainkban.  Az óvodai nevelésben alapelv -„Engedjétek hozzám a gyermekeket!” (Lk 18,16 b) – mondta Jézus az őt hallgató embereknek. A gyermekek nevelése örök életre szóló feladat a család számára. Fontos, hogy lehetőségük legyen olyan intézményt választani gyermeküknek, amely elképzelésük szerint segíti őket a nevelésben. A Gondviselés óvodában felvállaljuk, hogy megalapozzuk a katolikus hitet, és a vallásos élet felé irányítjuk őket. Valljuk, hogy óvodánk „vezetője” Jézus, Aki segít minket ebben a munkában. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi. A gyermekek nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Képviseld a legjobbat bátran, de a mód, ahogy képviseled, szelíd legyen! - Ezt tartjuk a legfontosabbnak nevelő - oktató munkánk során. A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását.  Az óvoda funkciói Óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció, valamint a hit felébresztése, és a gyermekek életkorához mért fejlesztése. Mindezek célja az óvodába járó gyermekek kiegyensúlyozott életének biztosítása.

14


3. A KATOLIKUS ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 3. 1. Személyi feltételek A Gondviselés Óvoda a Váci Egyházmegyei Hatóság fenntartásában működik. A helyi plébános feladata, hogy felügyelje és segítse az óvoda katolikus keresztény lelkiségének jelenlétét. A törvényi előírásnak megfelelően nyolc óvodapedagógus és hat technikai alkalmazott végzi a munkát. Ehhez járul egy gazdasági vezető. A Fóti Nevelési Tanácsadóból logopédus és fejlesztő pedagógus jár az óvodába. A gyermekorvosi, fogorvosi és a védőnői ellátás biztosított.

15


3. 2. Tárgyi feltételek Területei

Folyamatos karbantartásra, állagmegóvásra szorul

Hiánypótlás, szükségletek Óvodabővítés: Tornaszoba (szerződéssel az Ökumenikus iskolában)

Tárgyi feltételek:

Átalakítást igényel: melegítő konyha öltöző, felnőtt és gyermek mosdó összekötő folyosó 1 db fogápoló felszerelés-tartó polc 1 db mosott ruha tároló Játékkészlet:

A meglévő játékaink folyamatos karbantartásra szorulnak értelmi képességet és kreativitást fejlesztő játékok

ábrázoló tevékenységet fejlesztő játékok munka jellegű tevékenységek eszközei bordásfal

Mozgásfejlesztő eszközök: szakmai kiadványok Könyvtár: (szakmai, gyermek) 3db könyvszekrény fax, üzenetrögzítő, ételt melegen tartó pult

Felnőttek munkafeltételei: Udvar állapota:

Egészségvédelem:

csatorna karbantartása, játékeszközök karbantartása, játék közlekedési eszközök

udvari játékeszközök

konvektorok átvizsgálása,

fektető, gyermektakaró, ágyneműhuzat, lepedő

16


3.3 Az óvodai élet megszervezése

17


Gyermekeinket meghitt, családias légkörben szeretnénk nevelni, így a napirendünket is ennek megfelelően alakítottuk ki. Az óvoda 6:30 órától 17 óráig fogadja a gyerekeket. AZ ÓVODAI CSOPORTOK NAPIRENDJE Időtartam

Tevékenység

6:30 – 12:00

 Játék, szabadidős tevékenység a csoportszobában, vagy a szabadban  Vallásos életre nevelés, a gyertyagyújtás, elcsendesedés feltételeinek megteremtése  Mindennapos frissítő torna, vagy kötelező testnevelés (épületben, vagy a szabadban)  Tervszerű kötött, vagy tervszerű kötetlen tevékenységek (az óvodapedagógusok döntése alapján meghatározott időpontban tisztálkodás, előkészület a tízóraihoz, tízóraizás)  Játékba integrált egyéni és mikrocsoportos tevékenységek, fejlesztés  Környezetünkben megélt élmények, tapasztalatok feldolgozása, rendszerezése  Vers, mese  Ének-zene, énekes játék  Rajzolás, mintázás, kézimunka  Részképességek fejlesztése egyéni formában  Tisztálkodás, öltözködés  Külső világ élményei, megfigyelések  Valamennyi olyan tevékenység, amelyet igényel a gyermek

12:00 – 15:00

    

15:00 – 17:00

 Folyamatos ébredés, frissítő torna, testápolás, uzsonnázás  Játék a teremben, vagy a szabadban, az évszaktól, időjárástól függően, a szülők érkezéséig

Öltözködés, tisztálkodás, ebéd előtti előkészületek Étkezési ima, ebédelés Testápolás, a terem előkészítése a délutáni pihenéshez Pihenés előtti beszélgetés, lelki percek, mesélés, éneklés Pihenés egyéni szükségletnek megfelelően

18


A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA, ÉS MAXIMÁLIS IDŐTARTAMUK HETENKÉNT

Tevékenységek szervezése a nevelési év folyamán

3-4 évesek

4-5 évesek

5-6-7-8 évesek

november 1 – május 31.

október 1 – május 31.

szeptember 15 – május 31.

Vers, mese (1-2) Külső világ tevékeny megismerése (1) Rajzolás, mintázás, kézimunka (1) Ének-zene, énekes játék (1)

Vers, mese (2)

Vers, mese (2-3)

Napi lelki nevelés 5 perc Mozgás (1) Napi frissítő torna 2x 7-10 perc

Napi lelki nevelés 7 perc Mozgás (1) Napi frissítő torna 2x 10 perc

Napi lelki nevelés 10-12 perc Mozgás (2) Napi frissítő torna 2x 10 perc

Külső világ tevékeny megismerése (1-2) Rajzolás, mintázás, kézimunka (1) Ének-zene, énekes játék (1)

Külső világ tevékeny megismerése (1-2) Rajzolás, mintázás, kézimunka (1-2) Ének-zene, énekes játék (1-2)

20 – 25 perc

30 – 35 perc

Kötetlen tevékenységek

Kötött tevékenység

Kötetlen, vagy kötött tevékenység

Időtartam év végére

10 – 15 perc

Tevékenységek formái: Egyéni, mikrocsoportos, a témakörnek és a fejlesztésnek megfelelően. Frontális a mozgás, és az óvodapedagógusok megítélése alapján más tevékenység is. A jelentkezőket figyelembe véve vegyes életkorú csoportok indítása is lehetséges.

19


A TEVÉKENYSÉGEK SZERVEZETI FORMÁJA JÚNIUS 1 – AUGUSZTUS 31.

Életkor és fejlettség szerint

3-4-5-6-78 évesek

Kötött

Kötetlen

 Vallásos életre nevelés  Mozgás, mozgásos játékok (mindennapos testnevelés) a gyermekek által ismert mozgásanyagra alapozva

 A többi tevékenység szervezését a gyermekek érdeklődéséhez, és a napi időkerethez igazítjuk.  Az óvodapedagógus feladata a feltételek megteremtésével a szabad választási lehetőségek motiválása.  A gyermekek tevékenységeik során megszerzett ismereteiket spontán érdeklődésük alapján gyakorolhatják, gazdagíthatják.

Tevékenységek formái

 Egyéni, mikrocsoportos a témakörnek és a fejlesztésnek megfelelően.  Frontális a mozgás, és az óvodapedagógus megítélése alapján más tevékenység is

20


HETIREND

Szeptember 1-től május 31-ig Kötött tevékenység

Tevékenység megnevezése

Kötött vagy kötetlen tevékenység (szabadon választható tevékenység)

Tevékenység ideje


Tevékenység ideje

Hitre nevelés

Mozgásos játékok

Mindennapi testnevelés

A hét meghatározott napján

Heti egyegy alkalom

Azokon a napokon, amikor nincs mozgástevékenység

 Játék  Munka jellegű tevékenységek

A hét minden napján

 Vers, mese  Ének, zene énekes játék  Külső világ tevékeny megismerése,  Környezet formai, mennyiségi, térbeli viszonyai  Rajzolás, mintázás, kézimunka

A gyermekek spontán érdeklődése alapján, gyermek vagy az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusok megbeszélése szerint

21


HETIREND Június 1-től Augusztus 31-ig Kötött tevékenység


Tevékenység ideje

Kötött vagy kötetlen tevékenység Szabadon választható tevékenység Tevékenység megnevezése

Tevékenység ideje

Hitre nevelés Mozgás, mozgásos játékok

A hét minden napján

 Játék  Vers, mese  Ének-zene énekes játék  A külső világ tevékeny megismerése  Rajzolás-mintázáskézimunka  munka jellegű tevékenység

 

Nincs meghatározott napja A gyermekek spontán érdeklődése alapján gyermek vagy óvodapedagógus kezdeményezésére

4. A KATOLIKUS ÓVODAI NEVELÉS ÁLTALÁNOS FELADATAI 4. 1. Az óvodai nevelés és fejlesztés az anyanyelvi nevelés tükrében Az ember társas lény. Ahhoz, hogy kommunikálni tudjunk egymással, beszédre van szükség. Minden egészségesen született ember magával hozza a beszéd, a nyelv elsajátításának képességét, de beszélni mindenkinek meg kell tanulnia. Ha valaki életének első néhány esztendejében nem tanul meg beszélni, ezt a hiányt később nehezen tudja pótolni. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda mindennapi életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. Anyanyelvi nevelésünk célja a beszédkedv felkeltése, a szókincs bővítése és a sajátos nyelvi formák elsajátíttatása. Óvodánkban nincs idegen-nyelv oktatás. A kisgyermekek életkori sajátosságaikból adódóan elsősorban a metakommunikációra figyelnek, csak később, a beszéd és a gondolkodás fejlődésével párhuzamosan alakul ki a verbális közlés tartalmára való figyelés képessége. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával (odafigyelés, meghallgatás, beszélgetés), kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyerekek közötti kapcsolatteremtést. Bővítse szókincsüket, adjon példát arra, hogyan lehet beszédüket gesztusokkal, arckifejezésekkel, testtartásokkal színesebbé, gazdagabbá tenni.

22


A gyermekek kommunikációs képessége nagymértékben függ a családi szocializációtól. Már a beszoktatás ideje alatt fölmérjük, hogy szervi problémák nem gátoljáke a beszédmegértést és a beszéd fejlődésének lehetőségét? (Öröklés, beszéd- és hallásszervek zavarai, agyi sérülés, értelmi fogyatékosság.) Ilyen esetekben a gyermekeket szakemberhez irányítjuk, és visszajelzésként bekérjük a szakvéleményt. Ha szükséges, speciális intézménybe irányítjuk őket. A gyermekek életkori sajátosságaiból adódóan óvodás korra tevődik a „Miért?” korszak, ami a gyermekeknél a környezetben való eligazodásban fontos szerepet tölt be. A feltett kérdéseket mindig meghallgatjuk, és a gyermekek értelmi szintjének megfelelő egyszerű magyarázatokkal szolgálunk. (Az óvónő azzal fejezi ki érdeklődősét, figyelmét a gyermekek iránt, hogy – ha szükségét látja – lehajol hozzájuk, és szemtől-szembe figyel kérdéseikre, illetve válaszol nekik.) Óvodánkban lehetőség van arra, hogy a beszédhibás gyermekek logopédiai foglalkozásokon vegyenek részt, mi pedig az anyanyelvi játékokon keresztül is fejlesztjük őket. A gyermekek beszédstílusában felmerülő problémákat (szórendiség, ragok helytelen alkalmazása) minden esetben csak pozitív példaadással javítjuk, így törekszünk a sajátos nyelvi formák elsajátítására, kialakítására. Egyéni anyanyelvi nevelés  Játékos beszédindítás  Elemi kommunikáció megindítása  Hangdifferenciálások  Szókincs fejlesztése  Helyes ejtésre szoktatás  A családon belüli kommunikáció irányítása, és pedagógiai támogatása  Beszéd és mozgás koordinálása A következetes, folyamatos munka eredményeképpen elérjük, hogy az óvodáskor végére a gyermekek képesek egymásra figyelni, egymás mondanivalóját végighallgatni. Kialakul a beszédfegyelmük. A logopédus célja és feladata (sajátos nevelési igényű gyermekeknél) A beszéd, amely úgynevezett „vivő-funkció” a kisgyermekkorban, befolyásolja az intellektuális funkciók, a gondolkodás, az emlékezet, a figyelem fejlődését és a szocializációs folyamatok alakulását. Cél a beszédhibás, diszlexia-prevencióra járó, részképességgyenge gyermekek minél korábbi szűrése, fejlesztése, iskolára előkészítése, valamint a társuló tanulás-és viselkedészavarok prevenciója. Gyenge verbális és/vagy vizuális emlékezetük, rossz hallási diszkriminációs képességük korrekciója. A beszédmozgások ügyesítése, tiszta artikuláció kialakítása, valamint a prevenciós zavarként társuló alakfelismerési zavar, térbeli tájékozódási zavar és az analizáló-szintetizáló képesség zavarának korrekciója. Feladat:  A beszéd szintje, a beszédhang (alapzönge) minősége, a beszéd ritmusa, szókincsvizsgálat, a beszédhangok ejtése különböző hangkapcsolatokban, a spontán kommunikáció állapota  A helyes ejtés anatómiai és érzékszervi feltételeinek rendezése  A helyes hangzóejtés képzési elemeinek megértetése  A beszédhangok időtartamának differenciálása – a hosszú-rövid ejtés érzékeltetése, a rés- és zárhangok különbsége  A természetes ritmusú beszédhez közelítés

23


 Réshangok kialakítása és automatizálása  „r” hang előgyakorlatai, kialakítása  Zárhangok kialakítása és automatizálása A logopédus év elején felméri a gyermekek beszédszintjét, és ennek megfelelően osztja be őket a logopédiai foglalkozásokra. Heti rendszerességgel fejleszti a kiválasztott gyermekeket a helyes hangképzés kialakulásáig. Elsősorban az iskolába menő gyermekekkel foglalkozik, súlyos beszédhiba meglétekor a fiatalabb gyermekekkel is. 4. 2. Vallásos életre nevelés  Katolikus embereszmény, Krisztus mértéke szerinti élet megalapozása  Isten szeretetének megvilágítása a gyermekben  A keresztény családi nevelés folytatásaként a katolikus értékek erősítése és kiegészítése, valamint közvetítése a gyermek által a családba  A katolikus hitélet megtapasztalása az óvodai élet során  Krisztustól tanult erények: felebaráti szeretet, megbocsátás, segítőkészség, bűnbánat, önzetlenség, figyelmesség stb.  A katolikus vallási élet eszközei: Egyház, egyházi év, szentek tisztelete. A teremtett világra való rácsodálkozás képességének alakítása, fejlesztése (öröm, hála, megbecsülés, védelem, felelősség stb.) 4. 3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása (erkölcsi nevelés, közösségi és egyéni nevelés, családi nevelés, keresztény erények)           

A teremtő Isten segítségének megélése A gyermeki jellem alakítása Kortárs gyermekcsoportok értékeinek észrevétele Türelem, szolidaritás, igazságosság formálása Érzelmek megjelenítésének formái Szeretet, féltés, félelem kifejezése Önfegyelem, fegyelem, udvariasság elsajátítása Szocializáció, társadalmi elvárások tudatosítása Szerepazonosulások megélése Hagyományaink ápolása, jeles napok feldolgozása Egyházi ünnepek megélése

4. 4. Egészséges életmód alakítása „Ép testben ép lélek” (A gyermek testi egészségének erősítése, komfortérzetének megteremtése) A kereszténység nagyra értékeli az emberi testet. A katolikus nevelés az egész embert szolgálja, „egész”-ségre irányul. Egész életet csak úgy élhetünk, ha testünket a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatába állítjuk. Az emberek egészségi állapotát jelentősen befolyásolja életmódjuk. Óvodáskorban az egészség szomatikus, pszichikus, és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. Az életritmus, a táplálkozás, a testápolás, öltözködés, mozgás, edzés, pihenés és alvás megszervezésével, az ezekhez kapcsolódó gyermeki tevékenységekkel és az ezeken alapuló szokások kialakításával biztosítjuk a megfelelő életmódot gyermekeink számára. Az egészségnevelés területén fontosnak tartjuk a prevenciót. Ennek érdekében a gyermekek életkorának megfelelő optimális életritmus kialakítására törekszünk. Így az óvodai

24


napirendben rugalmas időkeretet biztosítunk, amelyben vannak rendszeresen ugyanabban az időben végzett tevékenységek. Ezek segítik a gyermekeket eligazodni az időben, szabályozzák tevékenységeiket, ritmust adnak napjuknak és mindezek kihatnak életfolyamataikra is. A mindenkori napirendet a csoportnaplók tartalmazzák. Az óvodáskor végére szeretnénk elültetni gyermekeinkben az egészséges életmód csíráit. Olyan igényt megalapozni bennük, melyek később befolyásolják életmódjuk kialakítását. (A teremtett világra való rácsodálkozás, köszönet, hála, a természet szeretete és védelme.) Élmények biztosításával a kirándulás, a mozgás iránti igény felébresztésére törekszünk. Az egészséges életmód alakítása az óvodában 3 nagy területet ölel fel: testi nevelés, gondozás, mozgás. Testi nevelés Testi nevelésen értjük mindazokat a tervszerű ráhatásokat, amelyek a szervezet megóvására, a testi szükségletek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás), és a természetes mozgásigény kielégítésére, a gyermekek egészséges fejlődésére, testi képességük kibontakoztatására irányulnak. A testi nevelés magába foglalja szervezetük védelmét, edzését is. A testi nevelés feladata a szervezet egészséges fejlődésének biztosítása, a sokféle mozgástevékenységben a mozgáskészségek kialakítása. Testi nevelésünk alapja a meghitt, bensőséges hangulatú, szerető, elfogadó pedagógusi magatartás, amivel minden dolgozónak tudatosan azonosulnia kell. A gyermekekkel való valamennyi tevékenység során tájékozódunk testi, lelki, szellemi állapotukról. Alakítjuk náluk a szokásrendet, aminek következtében egyre önállóbbakká válnak. A tevékenységekben kellő biztonságot szerezve, a felnőttek példája nyomán kialakul bennük a társaikat segítő mentalitás. A testi nevelésben helye van a természetnek is, hiszen a gyermekek az évszakok változásain keresztül is sok lehetőséget kapnak testi erejük, mozgásbiztonságuk fejlesztésére. A szabadban végzett mozgások (kerti munkák: söprés, ásás, gereblyézés..., játékos mozgások: futások, mászások...) hatással vannak értelmi fejlődésükre is. Célunk, hogy egészséges, edzett, harmonikus mozgású embereket neveljünk. Gondozás A gondozás (étkezés, testápolás, öltözködés) az óvodai élet egészét átszövi, hiszen a gyermek jó közérzete befolyásolja az összes óvodai tevékenységét. Óvodába lépéskor a gyermekek különböző fejlettségi fokon vannak, és e téren is eltérő ütemben fejlődnek. Célunk, hogy a gyermekek önmagukhoz viszonyítva eljussanak az önállóság minél magasabb szintjére. Ennek érdekében elsődleges feladatunk, hogy bensőséges gyermekfelnőtt (szülő, óvodapedagógus, dajka) kapcsolatot alakítsunk ki. Szavaink, tekintetünk, hangsúlyunk, mozdulataink, gesztusaink gondozás közben is figyelmet, elfogadást közvetítsenek. A felnőtt mintát ad. Tanítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek egy része az óvodás kor végére szükségletté válhat. Ezért a gondozási tevékenységeknél is fontos, hogy ismerjük a gyermekek otthoni szokásait. Az étkeztetést magunk, ill. a községünkben működő központi konyháról látjuk el. Az étkezés megszervezése, és kulturált lebonyolítása fontos gondozási feladat. Ennek mozzanatai az ízlésesen megterített asztal, a kulturált étkezési szokások kialakítása (pl. étkezés előtti és utáni imádság, halk beszélgetés, az evőeszközök, a szalvéta helyes használata stb.), valamint

25


az új ízekkel való ismerkedés. Annak érdekében, hogy minél változatosabban táplálkozzanak óvodásaink, a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk az óvodai étrendről. A vitamindús, egészséges táplálkozás fontosságát hangsúlyozva a szülők igénye szerint az ide vonatkozó előírásokat betartva hetente gyümölcsnapot tartunk. A gyermekek szokásainak és igényeinek megfelelően a nap folyamán bármikor lehetőség van ivóvíz fogyasztására. A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Ez magában foglalja a kézmosás, a WC-használat, a fogápolás, a fésülködés és az orrfújás helyes technikájának megismertetését és elsajátíttatását. Mindezekhez elegendő időt biztosítunk a gyermekek számára, hogy mindegyikük nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes, intim légkörben, saját tempójának megfelelően végezhesse ezeket. Beszélgetünk a szülőkkel a rendszeres székletürítés fontosságáról, a helyes bioritmus kialakításáról. (rendszeresen, lehetőleg mindig ugyanabban az időben, otthon történjék). Az alvásszükséglet kielégítésének egy része az óvodára hárul - amely igény egyénenként változik. Fontos a pihenéshez szükséges friss levegő, nyugodt légkör, bensőséges hangulat (mese, vagy halk zene) biztosítása! A több alvást igénylő gyermekek élhetnek a továbbalvás lehetőségével. Az öltözködés testük védelmét szolgálja, egyben alakítja a gyermekek ízlését és önállóságát is. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy óvodakezdéskor a gyermekek többnyire önállótlanok, mert különböző okok miatt a szülők elvégzik helyettük ezt a tevékenységet (időhiány, kényelem, tapasztalatlanság). Meggyőződésünk, hogy amit a gyermek meg tud tenni, azt kérhetjük is tőle. A gyermekek tevékenység közben szereznek tapasztalatokat, válnak egyre önállóbbá és érik el a megfelelő készségszintet, ezért igyekszünk rávezetni a szülőket, hogy egyre kevesebbet és később csak szükség esetén segítsenek ezen a területen. Kialakult szokás óvodánkban, hogy a gyermekek részére váltóruhát és váltócipőt kérünk. Korunk népbetegsége a lúdtalp, a bokasüllyedés. A megelőzés céljából próbálunk hatni, hogy a szülők kemény kéreggel és sarokkal ellátott lábbelit vásároljanak gyermekeik részére. Figyelünk arra is, hogy testnevelés foglalkozásokon váltóruha (tornaruha) álljon a gyermekek rendelkezésére, ezzel is alakítjuk higiéniai szokásaikat. Mozgás A három – hét-nyolc éves gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy. Ebben az életkorban a gyermekek leginkább a mozgás, a tevékenység által szereznek információkat környezetükről. Mozgásigényük kielégítését és fejlesztését a szervezett mozgás, és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek szolgálják, melyeket a gyermekek részben szabadon választanak, részben a pedagógus kezdeményezi, szervezi azokat. A mozgás jelentős szerepet tölt be az egészséges életmódra nevelésben. A sokféle mozgáslehetőség kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró képességének növeléséhez. Elősegíti a harmonikus testi- lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Célunk, hogy az óvodáskor végére megszerettessük velük a mozgást és az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig minden területen elősegítsük fejlődésüket. A mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. A gyermekek udvari és csoportszobai tevékenységébe természetes módon építjük be a mozgásfejlesztő feladatainkat:  A mozgás megszerettetése, a mozgáskedv megőrzése  A mozgástapasztalatok bővítése, a mozgáskészségek alakítása  A testi képességek, a fizikai erőnlét fejlesztése (kondicionális, koordinációs)

26


 Értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése Óvodánkban biztosítjuk a feltételeket az egészséges fejlődéshez: A játszóterületek kialakításánál fontos szempont a biztonság, a tisztaság, a jó levegő. Az udvari játszóterületek elosztásánál figyelembe vesszük a gyermekek mozgásának alakulását. Törekszünk arra, hogy a gyermekcsoportok az időjárás alakulása szerint minél többet tartózkodjanak a szabadban, a napi levegőzés időtartama minimum egy óra legyen. Szokássá vált, hogy a délelőtti levegőzéseket mozgásos játékkal fejezzük be (fogó, futó, körjáték). Eső esetén a babaházban tevékenykedhetnek a gyerekek. Kérjük a szülőket az időjárásnak megfelelő, réteges, kényelmes öltözék biztosítására. Kihasználjuk a levegő, a víz, a napfény együttes hatását a gyermekek testi edzettségének érdekében. Az időjárástól függően a mozgásokat, testnevelést a szabadban végezzük. A szabadban töltött idő alatt óvjuk őket a nyári napsütés káros hatásától. A nyári időszakban biztosítjuk a vízfürdőzést a gyermekek számára. A nagyobb gyermekek hosszabb sétákon, kirándulásokon vesznek részt a szülők támogatásával. A gyermekek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés magában foglalja a személyi, tárgyi feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak rendszeres ellenőrzését. Tevékenység közben önmaguk és társaik testi épségének megóvására neveljük őket. (konfliktuskezelés, tolerancia) A szülőket bevonva évente mozgásos sportjátékokat (gyermeknap), családi kirándulásokat szervezünk. Az óvodapedagógus példaadó mozgása motiválóan hat a gyermekek egész személyiségére. A gyermekek átveszik mozdulatait, annak játékosságát, erőfeszítéseit, A rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermekeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. 4. 5. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése (Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja) Az óvodánkba járó gyermekek többsége nagycsaládból érkezik. A családok különféle anyagi háttérrel rendelkeznek. Növendékeink között állami gondozásban élő gyermekek is vannak. Kapcsolatteremtés és kapcsolattartás:  A csoport felkészítése a kapcsolatfelvételre és a kapcsolattartásra  Kapcsolatfelvétel motiválása játékkal  Kapcsolattartás megbízásokon keresztül  Az érdeklődés fenntartása, kifejezése  Az életkori és egyéni sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével a potenciális tanulási zavarok megelőzése, kiszűrése és korrekciója Verbális kapcsolatfelvétel:  Köszönés, elköszönés  Üdvözlés, hívás, meghívás  Érdeklődés gyermek-gyermek, és gyermek-felnőtt viszonylatban  A csodálat, az elismerés, a kölcsönös öröm és jóérzés nyelvi formáinak alkalmazása  A szomorúság, a bánat, az együttérzés nyelvi formáinak alkalmazása

27


Konfliktus-megoldó technikák:  Konfliktusok, veszekedések megoldási kísérletei, kilépés a konfliktusból  Az arckifejezés, a gesztusok lágyítása, érintés, testkontaktus  Megfelelő hangerő, hangnem  A túlzó gesztusok és indulatszavak kerülése  Felelősségvállalás  Bocsánatkérés  Békítés 4. 6. Értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása (Az ismeretek, jártasságok, készségek tudatos elsajátítása a gyermek tanulásában – egyéni fejlődési ütemének megfelelően) Kognitív képességek:  Vizuális észlelés, alaklátás és formaállandóság (alak, forma, méret, szín, részegész viszony)  Téri tájékozódás (oldaliság, irányok, viszonyok)  Keresztcsatornák fejlődése, dolgok eredete  Észlelt összefüggések vizuális megfogalmazása  Feladatmegoldó képesség  Gondolkodási műveletek (következtetés, konkretizálás, általánosítás, összehasonlítás, azonosság-különbség)  Verbális, vizuális memória és a figyelem tartóssága, terjedelme Kommunikációs képességek:  Beszédhallás, beszédértés, szóbeli reprodukció, beszédfelfogás, tiszta beszéd  Hangok ejtése, szókincs  Mondatszerkesztés  Értelmes, folyamatos, összefüggő beszéd A gyermek észlelési képessége fejlettségének figyelembe vételével. 5. TEVÉKENYSÉGFORMÁK Az óvodai élet tevékenységformáinak tervezésekor meg kell, hogy jelenjen:  cél ami minden esetben tartalmazza:  feladat  módszer  eszköz  szervezeti keret, forma 5. 1. Vallásos életre nevelés A hit Isten ajándéka, a Szentlélek megvilágosítása bennünk. Fontosnak tartjuk, hogy olyan légkörben nevelődjenek a gyermekek, amely érzelmi biztonságot nyújt. Ebben a szerető, elfogadó légkörben éljék meg az összetartozás élményét, s az iskolába lépés idején fogékonyak legyenek a hit befogadására, illetve továbbélésére.

28


Az óvodának missziós feladatai is vannak. Szükségesnek tartjuk a családok bekapcsolását az egyházközség vérkeringésébe. Valljuk, hogy a közös imádság, a közös munka és a közös szórakozás megtartó erejű. A vallásos nevelés átszövi az óvodai élet egészét. Megnyilvánul a köszönési módban, az étkezés előtti-utáni imádságban, a templomlátogatások során, a játékban a délutáni pihenés előtti imában, hazamenetel előtt, de legfőképpen a mindennapos lelki beszélgetések során. Minden csoportszobában kialakítottunk egy lelki sarkot. Ezt a helyet vallásos tartalmú tárgyakkal rendeztük be (feszület, gyertya, Biblia, képek, könyvek). Ebbe a sarokba bárki elvonulhat a nap folyamán. Gyermekeinket arra neveljük, hogy becsüljék meg, és megkülönböztetett figyelemmel kezeljék ezeket a tárgyakat. A mindennapos lelki beszélgetéseket a csoportos óvónők tartják a napirendbe beépítve a tízóraizás előtt (ezek időtartama a korcsoportoknak megfelelően 5-12 perc). A beszélgetések anyagát úgy dolgoztuk ki, hogy egy témával egy hétig foglalkozunk. Az anyagot általában négy napra bontjuk, majd az ötödiken átismételjük a héten hallottakat. Az erre a célra kialakított helyen gyertyát gyújtunk. Ha mindenki elhelyezkedett, közösen énekelünk, elmondjuk a reggeli imát, majd beszélgetni kezdünk. Az év folyamán feldolgozzuk a liturgikus év egyes eseményeit. Foglalkozunk erkölcsi témákkal, és ide tartoznak az aktuális ünnepek, megemlékezések is. Sok játékot, énekes játékot, dalt is beiktatunk a gyermekek életkori sajátosságaira és játékosságára építve. Mondunk kötött imákat, de célunk, hogy eljuttassuk a gyermeket a saját szavukkal való imádkozáshoz. Ezt személyes példamutatással, hosszú folyamat eredményeként kívánjuk elérni. A liturgikus év eseményei A liturgikus év két nagy területe köré csoportosítva, és a gyermekek életkori sajátosságait, valamint fejlettségi szintjét figyelembe véve nagy körültekintéssel választjuk ki azokat a témákat, amelyek feldolgozásra kerülnek. Ezen kívül megismertetjük őket a templommal, annak külsejével, berendezéseivel, a liturgia eszközeivel, és alakítjuk náluk a helyes viselkedés szokásait. A nagyobb ünnepek alkalmával (pl. Karácsony, Gyertyaszentelő, Húsvét, Úrnapja) óvodásainkat családjukkal együtt hívjuk a templomba. A kiscsoportosoknak javasoljuk, a középső csoportosoktól kérjük, a nagycsoportosoktól elvárjuk az ünnepi szentmisén való részvételt. Előre egyeztetett időpontokban (évente 6-8 alkalommal) a középső és nagycsoportos gyermekek az óvodapedagógusok vezetésével, rövid imával, énekkel szolgálnak a szentmisén. A templomban állandó kiállítása van az óvodának, amelyet évente 5-6 alkalommal frissítünk a gyermekek aktuális kézműves munkáiból – az ünnepeknek megfelelően. Az ünnepek jelentőségét azzal is fokozzuk, hogy jócselekedetek gyűjtésével tesszük teljesebbé a várakozás idejét. (Pl. nagyböjt idején virágokat gyűjtünk, barkaszemekkel gyarapíthatják a bárány gyapját; Karácsonykor szalmaszálakat gyűjthetnek a jászolba, lisztet a karácsonyi mézeskalácshoz stb.) Rövid imákkal is megismertetjük a gyermekeket. Erkölcsi nevelés Az ember legbensőbb lényét tekintve közösségi. Nagy jelentőségűnek tartjuk a közös élményeket nyújtó tevékenységeket. Olyan óvodai életet biztosítunk, amely segít a gyermekeknek az erkölcsi tulajdonságok megalapozásában, kialakításában. (Együttérzésüket, segítőkészségüket, önzetlenségüket, figyelmességüket; valamint akaratukat, ezen belül önállóságukat, önfegyelmüket, kitartásukat, feladat- és szabálytudatukat fejleszti.) A mindennapos lelki beszélgetések során feldolgozásra kerülnek erkölcsi témák is. Ezeken beszélgetünk a gyermekekkel a szeretetről, egymás megbecsüléséről, a megbocsátásról, vigasztalásról, barátságról. Ezeket a napi tevékenységeink során átéljük, gyakoroljuk. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodában

29


dolgozók viselkedése. A gyermekek biztonságérzetét erősítjük, amikor tudatosítjuk bennük, hogy milyen közösséghez tartoznak (koncentrikus körök): család, óvoda, Egyház, Isten nagy családja. Érzelmi nevelésünk alapja, hogy kialakítjuk a gyermekekben a feltétel nélküli szeretet és elfogadottság élményét. Ennek feltétele a helyes istenkép kialakítása, amely elsősorban az őket szerető mennyei Atyában ölt testet. Az érzelmi nevelés szempontjai biztosítják a gyermekek harmonikus fejlődését. Élményük lesz az elfogadásról, szeretetről, a mennyei Atya kegyelméről és ajándékairól. — Ezek a gyermekek szociobilitását, érzelmi tankjának feltöltését szolgálják, hiszen az óvodás korú gyermekek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Erősítjük a család és az óvoda kapcsolatát. Igyekszünk elérni és segítjük a szülőket abban, hogy az óvodában kialakított értékrendet fogadják el, majd vallják magukénak az eredményes együttnevelés érdekében. Ünnepek és megemlékezések Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy feladataink közé kell sorolni, hogy a gyermekeket megtanítsuk ünnepelni. Sokukban az ünneplés fogalma egyet jelent az ajándékozással. Arra törekszünk, hogy az ünnepeket érzelmi tartalommal töltsük meg és kiemeljük a mindennapi élet eseményeiből (szép abrosz, ünnepi ruha, égő gyertya, egy szál virág, stb.). Az ünneplést elő kell készíteni. Engedjük, sőt törekszünk arra, hogy a gyermekek minél aktívabban vegyenek részt az ünnep előkészítésében és átélhessék annak örömét. Arra próbáljuk rávezetni őket, hogy az igazán értékes ajándék az, ami saját magukból fakad (ajándékozhatunk verset, éneket, rajzot, ölelést, simogatást, mosolyt, stb.). Az ünneplésnek megvan a maga szertartása, üzenete, amivel megismertetjük a gyermeket, ezáltal lelkileg gazdagítjuk őket. Az egyházi év számtalan lehetőséget kínál a katolikus óvodákban erre. (lásd évkörtáblázat) A megemlékezések nagy részét a lelki beszélgetések anyagában dolgoztuk ki. Vannak helyi sajátosságaink is, valamint a jeles napokat ünnep illetve megemlékezés keretében csoportban vagy óvodai szinten valósítjuk meg. Akkor teljes az ünnep, ha mindannyian átéljük az ünnep örömét. 5. 2. Játék „Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi: csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű és tevékeny ember váljék belőle.” (Varga Domokos) A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk ennek, hiszen a gyermekek ismereteiket és alapvető emberi értékeiket ennek során sajátítják el. Feladatunk, hogy az óvodáskor ideje alatt olyan légkört, helyet, időt, eszközt és élményt biztosítsunk a gyermekeknek, hogy minél felszabadultabban és aktívabban játszhassák ki magukból pozitív és negatív élményeiket a különböző játékformákon keresztül. A játékban minden lehetséges. Az ötletek, a szokatlan fordulatok tág teret adnak a kreativitásnak. A különböző elgondolások megbeszélése, a társ nézőpontja iránti nyitottság, az új lehetőségek gazdag áramlása a kreatív együttműködés fejlődését segíti elő. Nem mindegy, hogy milyen játékeszközöket adunk a gyermekek kezébe. Törekszünk a természetes anyagokból készült játékeszközök biztosítására, emellett nagyon fontosnak tartjuk a már meglévő konstruáló, építő játékokat, pl. Lego, memóriajátékok, melyek nagymértékben fejlesztik a gyermekek kézügyességét, gondolkodásuk, képzeletük vizuális memóriájuk, logikai készségük alakulását.

30


Ha a gyermekek átélik a játék közös vagy személyes élményét, elérhetjük, hogy örömteli, boldog óvodáskoruk legyen. A játék a gyermekeknek nemcsak „élete”, hanem legbölcsebb tanítója is. Létforma, fejlődésüknek alapja, semmi mással nem helyettesíthető, önkéntes tevékenység. A játék folyamán ismerkednek a külvilággal, tárgyi és társas környezetüket cselekvéssel, azonosulással, ismétlő játékkal veszik birtokba, miközben mindez örömforrás számukra és feszültségeik csökkenéséhez vezet. A külvilágot, amely hozzájuk viszonyítva aránytalanul és szinte megismerhetetlenül nagyméretű és bonyolult, csak saját méreteikhez szabott tárgyakkal és életkorukhoz illő módon képesek megismerni és többé-kevésbé megérteni. Ennél is nagyobb jelentőségű az, hogy ezáltal „önmagukat is tanulják”. Belső technikákat, lelki működéseket dolgoznak ki, amik által megtanulnak cselekedni, önmagukon uralkodni, másokkal együttmunkálkodni, bizonyos szabályokat megtartani, egy célra összpontosítani, képességeiket a másikéval összemérni stb. – A játék tehát alakítja, fejleszti a gyermekeket. Célunk, hogy a játék által a keresztény értékekre fogékony, kreatív, társaikhoz alkalmazkodni tudó, aktív, feladatokat értő és megtartó gyermekeket neveljünk. A játék fejlesztő hatását fokozzák a cselekvést kísérő pozitív érzelmek. A játék derűjén, vidámságán, örömén átszűrve minden hatás fölerősödik, s az új vonások pozitív érzelmektől kisérve épülnek be a gyermekek személyiségébe. A játékot kísérő érzelmek közlési vágyakat ébresztenek. Fokozódik a gyermekek beszédkedve. A beszédkedv ösztönzi a nyelvi kommunikációs készség fejlődését. A gyermekek játék közben föltett kérdései és a továbbkérdezésre bátorító óvodapedagógusi válaszok ösztönzik a beszédet, a gondolkodást. A játék jellemzőit ismerve lehetőség van arra, hogy az egyes gyermekeknél fölmerülő lemaradásokat korrigálni tudjuk. A fejlesztési feladatok csak a megfelelő feltételek biztosításával valósíthatók meg: nyugodt légkör, idő, megfelelő hely, eszközök. A nyugodt légkör és hely biztosítása az egész óvodai élet elengedhetetlen feltétele. Ennek érdekében nagyon fontos az együttélés alapvető szabályainak, szokásainak kialakítása. Ez egyben fokozza a gyermekek biztonságérzetét, segíti őket az eligazodásban. Elengedhetetlen a természetes, hiteles, érzelemgazdag, „anyapótló” óvodapedagógusi magatartás is. Az így kialakított légkörben a gyermekek be tudják mérni saját és társaik tevékenységének határait. A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat. Törekszünk meghitt sarkok kialakítására (kuckósítás), ami mellett nagyobb teret is biztosítunk a nagyobb csoportokban játszók, illetve a mozgásos játékok számára (pl.: építkezés). Óvodánkban a csoportok részére elkülönített udvarrészek vannak, melyeket a korcsoportoknak megfelelően évenkénti körforgással használunk (nagyság és a játékeszközök miatt). Lehetőséget biztosítunk az udvarrészek közötti átjárhatóságra (pl.: testvérek, barátok). Alkalmat biztosítunk a csoportok együttjátszására is. Az udvarrészeken is törekszünk a nyugodt helyek kialakítására, hogy széleskörű tevékenységre legyen lehetőség (barkácsolás, ábrázoló tevékenység, szerepjáték, homokozás). Figyelünk arra, hogy nagy tér is álljon rendelkezésükre a futások, nagymozgásos játékok gyakorlására. A játékidő megfelelő biztosításával elérjük, hogy a kezdeti 1-2 perces tevékenység az iskolába lépés idejére akár több napon keresztül folytatódó játéktevékenységgé fejlődik. Az eszköz, játékszer részben motiválja, ösztönzi, gazdagítja a gyerekek elképzeléseit, segíti elgondolásaik megvalósítását, részben tárgya magának a játéknak. A motiváló, fejlesztő hatású és elmélyült játék kialakítását segítő eszközök biztosítására törekszünk. Játékeszköz-kínálatunkkal fokozzuk a gyermekek érdeklődését, folyamatos biztosításával fenntartjuk játékkedvüket és egyre elmélyültebb játékra ösztönözzük őket.

31


A játékeszközök nagymértékben fejlesztik a gyermekek manipulációs készségét, hatással vannak a szem-kéz, szem-kéz-láb koordináció fejlődésére, ezáltal is fejlődik, (fejleszthető) a gyermekek egyik alapvető tevékenysége a mozgás — ami az iskolaérettség fontos feltétele. Elengedhetetlenül szükséges, hogy esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen eszközöket adjunk a gyermekek kezébe, amik jó minőségűek, különböző anyagúak és sokféleképen variálhatók illeszthetők egymással. Az évszaknak megfelelően félkész eszközöket is biztosítunk a gyermekek számára, amik továbbgondolásra, kreativitásra ösztönzik őket. A csoportszobában, illetve a szabadban egyaránt előnyben részesítjük a természetes anyagból készült eszközöket. Gyakorló-, vagy funkciójáték Kiindulópontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyermekeket. Lényege valamilyen egyszerű cselekvés ismételgetése, amely örömet okoz. Mivel nehezen hagyják abba a megkezdett műveletet, cselekvésüket bizonyos merevség jellemzi. A játéknak ezen a fokán a gyermekek ismerkednek a fölhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával, működésével. Ezeket megtanulják szóban is kifejezni, ezáltal gyarapodik szókincsük. Mozgásos gyakorlójáték, amikor a gyerekek a játékos mozgást ugyanabban a formában ismételgetik (pl.: felmásznak-lemásznak, bebújnak-kibújnak). Mozgás közben ismerkednek saját testükkel, testi képességeikkel, gyakori ismételgetéssel bizonyos mozgásokat is begyakorolnak (bújnak, másznak, ugranak). Leggyakrabban a nagymozgások fejlesztése lehetséges ebben a játékfajtában. A manipulációs gyakorlójátékban a gyermekek építőelemeket rakosgatnak egymásra, egymás mellé, autót húzogatnak, tépnek, homokot öntözgetnek, kevergetnek, firkálnak, mázolnak, sarat vagy agyagot gyurkálnak, kavicsot dobálgatnak. Ezek a tevékenységek nagy jelentőségűek a gyermekek szem-kéz koordinációjának fejlődésében. E tevékenységek közben a gyermekek ismerkednek az őket körülvevő világgal, annak tárgyaival. Megismerik az anyagok tulajdonságát: felületét, színét, formáját, nagyságát, szilárdságát. Ha bizonyos szabályok szerint rakják egymásra az elemeket (pl. szín szerint), vizuális memóriájuk is fejlődik. Verbális gyakorlójátéknak nevezzük, amikor egy-egy szótagot, szót, vagy dallamot, mondókát, verstöredéket, dalrészletet, felnőttől átvett szófordulatokat ritmikusan ismételgetnek. Nagy örömöt találnak a halandzsa szövegek kitalálásában is. A verbális gyakorlójáték fejleszti ritmusérzéküket, és nagy jelentősége lehet a beszédgátlások megelőzésében. Fejlesztési lehetőségei akkor érvényesülnek, ha a gyermekek mozgását, tevékenységét beszéddel kísérik (pl. ráteszem, beleöntöm, bebújok, kibújok). A gyermekek verbális kifejezőkészsége a játék során spontán, a belőlük áradó beszéd által fejlődik a legjobban. A gyakorlójáték 3-4 éves korban a legjellemzőbb, de minden életkorban megtalálható bizonyos szinten. Építő, konstruáló játék E tevékenység közben a gyermekek különböző játékszerekből, alkatrészekből, anyagokból összeraknak, létrehoznak valamit. Eleinte spontán építenek, de később az átgondolt, elrendezett, meghatározott céllal végzett építés dominál. Az „én készítettem” tapasztalata bizonyságot nyújt a gyermekeknek saját képességeikről, növeli biztonságérzetüket. Az építés, konstruálás közben átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk. Az összerakás, szétszedés, egy-egy elem kirakása közben tanulják és tapasztalják a rész-egész viszonyát. A modellről való építés közben fejlődik megfigyelő

32


képességük, gondolkodásuk. Tevékenység közben gyarapodik szókincsük, a téri helyzetek, formák, színek, anyagok fogalmának megismerésével, megnevezésével. Matematikai tapasztalatokra tesznek szert a szimmetrikus alakzatok építésével, kirakásával, azonos szélességű, hosszúságú, magasságú építőelemek keresésével, a téri kiterjedések megismerésével. Az építés, konstruálás elősegíti a szem-kéz koordináció fejlődését. A kisebb és bonyolultabb összerakást igénylő eszközök segítik a finommotorika fejlődését. Az építésre, konstruálásra az udvaron is van lehetőség (homokvárépítés kiegészítőkkel, gesztenye, toboz, zászló használata, papírdobozokból illetve műanyag elemekből vár építése, kunyhókészítés, építés kukoricaszárból...). Olyan játékeszközöket biztosítunk a gyermekek számára, amelyek életkoruknak megfelelnek, fejlesztő hatásúak: nagyméretű építő elemek, gyöngyök, fa, fém mechanikai játékszerek, kirakók, félkész eszközök, Lego. Szerepjáték A szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, amely a gyakorlójáték keretei között bontakozik ki és kifejlett formáját az óvodáskor végére éri el. A gyermekek a játékukban a hozzájuk közelálló felnőtteket és társaikat utánozzák. Azonosulnak az óvónők, szülők cselekvéseivel, gesztusaival. Megjelenítik a felnőttek és gyermekek közötti kapcsolatokat, közben új magatartásformákat sajátítanak el. A szerepjátékban tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, érzelmeiket, pozitív és negatív élményeiket fejezik ki, környezetük jelenségeit sajátos módon újraalkotják. Ez tükrözi személyiségüket, így sok egyedi vonás van benne. A vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait, miközben sokoldalúan megnyilvánul és alakul a gyermekek közötti társas kapcsolat, az együttműködés, a kölcsönös alá- és fölérendelés, a közös tevékenység. A szerepjáték nagy jelentőségű a közösség alakulásában, formálásában. A szerepjátéknak különböző fajtái vannak: —Tényleges szerepjáték: amikor beilleszkednek valami, vagy valaki helyzetébe megszemélyesítenek valamit, vagy valakit. —Építő játékok: a tevékenység kedvéért felvállalnak egy szerepet. —Konstrukciós (szerkesztő) játékok: a felvállalt szerephez társul a tevékenység. —Mesedramatizálás, bábozás: újraalkotás, a megismert történet szereplőjének helyébe képzelik magukat. A szerepjáték elengedhetetlen feltétele az élmény, amelynek forrása természeti, társadalmi és óvodán belüli lehet. Az óvodás gyermek szerepjátéka általános és helyi sajátosságokat tükröz. Ez óvodánkban is megfigyelhető. A gyakran játszott családjátékok, orvosos, fodrászos, boltos játék mellett megjelennek a keresztelés, az imádság, a betlehemes játék és az egyházban folyó életet tükröző játékos tevékenységek is. A szerepjáték közben gyakorolják szerzett ismereteiket, és újakat tanulnak egymástól (pl. megfelelő számban megterítenek, a babát az időjárásnak megfelelően öltöztetik, az állatok hangját, mozgását utánozzák és megfelelő lakhelyet, ételt készítenek számukra.) A szerepjátékban is sok lehetőség nyílik a beszéd fejlesztésére, hiszen játék közben a beszédben gátolt gyermekek is megnyílnak. Párbeszédükben gondolatmenetüknek megfelelően használják a kijelentő, kérdő, felkiáltó mondatokat. Javítják egymás beszédét és új fogalmakkal is megismerkednek. A kész eszközök mellett az óvónők és a gyermekek kiegészítő kellékeket is készítenek a szerepjátékokhoz. — Ez a finommotorika, a szépérzék, a képzelet fejlesztésében, a gyermekek formálásában nagy jelentőségű. A kellékek készítése a szerepjáték része lehet. Tapasztalatunk, hogy a maguk által készített eszközökkel szívesen játszanak, azokat értékelik, megbecsülik.

33


Szabályjáték A szabályjátékban legfontosabb a szabályokhoz való igazodás igénye a játék megkezdésekor, folyamatában és befejezésekor egyaránt. A szabály betartása vagy megszegése különböző érzelmeket vált ki a játék résztevőiből. Folyamatosan megtanulják indulataik fékezését, a siker megélését, és a kudarctűrést. Helyes magatartásformákat sajátítanak el (kitartás, akaraterő, mértéktartás, szerénység, eredményre törekvés, tolerancia, önuralom…), és ez nagymértékben befolyásolja a gyerekek egymáshoz, csoporthoz való viszonyának alakulását. Vannak gyerekek, kikben olyan feszültséget okoz a játék, hogy emiatt nehezen tudják tiszteletben tartani a szabályokat. Az ő „szabálysértéseik” a játék hevéből, nem pedig rosszaságból adódnak. – Ezt minden pedagógus tartsa szem előtt. Miközben a szabályokat egymással egyeztetik, megtanulják elképzeléseiket verbális síkon kifejezni, megértetni, elfogadtatni társaikkal. Eközben gyarapodik szókincsük, beszédük színesebbé válik. Ugyanakkor lényeges, hogy a gyermekek pontosan megtartsák a játékban betöltött szerepüket, ne árulják el egymást, vagy a „közös titkot”, mert az veszélyeztetheti a szabályjáték alakulását. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyermekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeiket fejlesztik. A mozgásos szabályjátékok lehetnek:  testnevelési játékok,  dalos népi játékok: fogócskák, bújócskák, körjátékok, szembekötősdi, labdajátékok. Miközben a mozgásos szabályjátékot örömmel játsszák, kielégíti a gyermekek mozgásigényét, emellett elősegíti a szabályok megismerését és elsajátítását. E tevékenységek közben lehetőség nyílik a nagymozgások és a finommotorika fejlesztésre, illetve fejlődésére is. Az értelemfejlesztő szabályjátékok lehetnek:  Társasjátékok, dominók, kártyajátékok, logikai játékok, nyelvi játékok. Ez a játék egyfajta szociális és értelmi érettséget feltételez, és ezek fejlesztését szolgálja. Eközben alakul logikus gondolkodásuk, és sok matematikai ismeretre tesznek szert, melyeket gyakorolhatnak is. Barkácsolás A barkácsolás az óvónő és a gyermekek közös tevékenysége, melynek során megfelelő méretű szerszámok segítségével, változatos anyagok felhasználásával különböző használati tárgyakat, játékeszközöket hoznak létre. A barkácsolás a játék igényéből indul ki, tehát kötetlen. Időpontját is a játékhelyzet határozza meg. Tevékenység közben nagyon sok technikát és munkaformát ismernek meg a gyermekek. Munka közben átélik az alkotás örömét, fejlődik kreativitásuk. Alakul társas kapcsolatuk is, hiszen munka közben segíthetnek egymásnak, elkérhetik egymástól a különböző szerszámokat, gyakorolják a társas együttlét, a viselkedés szabályait is. Bábozás, dramatizálás A bábozás és a dramatizálás szoros összefüggésben és kölcsönhatásban áll egymással. A bábozás a gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. Ezáltal játék közben felelevenítik tapasztalataikat, elképzeléseiket, esztétikai, szociális élményeiket. A gyerekek a bábot közel érzik magukhoz, mert az még náluk is kisebb, cselekvését, sorsát ők irányíthatják. A bábjáték forrása lehet: esztétikai élmény, tapasztalat, képzelet

34


Formája lehet: az óvodapedagógus játéka, a gyermek bábjátéka, a bábkészítő tevékenysége, játékban való felhasználása - ezek egymással szoros összefüggésben vannak. A bábozás egyik lényeges eleme a beszéd, így nagyon sok kifejezést, fogalmat gyakorolhatnak. Fejlesztés szempontjából nagy jelentősége van a hangutánzásnak és a különböző érzelmi állapotok kifejezésének (hanglejtéssel, hangszínnel és beszédgyorsasággal.) Témájául felhasználhatók népmesék, dalok, versek, rövid elbeszélések, melyek előadása közben ritmikusan mozgatják, illetve maguk is mozognak a bábbal a paraván mögött, de lehet a nélkül is. A bábozásnak nagy szerepe van a személyiség fejlődésében. A bábok mögé bújva igazán lehetőség van az önmegvalósításra. A közös bábozás hat a társas kapcsolatok alakulására. Bábozás közben figyelni kell a társakra, és alkalmazkodni kell hozzájuk. A játék közben élmények, tapasztalatok elevenednek fel, így fejlődik emlékezetük, a kitalált történetekkel pedig fantáziájuk. A báb mögé bújva bátrabban megszólalnak a gátlásos gyerekek is, így ez a kommunikáció fejlődését is segíti. Dramatizáláskor a gyerekek jelmezek, eszközök, díszletek használatával saját, vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. A dramatizálás mozgáson, látványon, beszéden alapszik. A felelevenített élmények kapcsán fejlődik emlékezetük, kreativitásuk, szervezőkészségük, alkalmazkodó készségük, önértékelésük és önismeretük is. A párbeszédek közben gyarapodik szókincsük, árnyaltabbá válik kifejezőkészségük. A dramatizálás a testséma fejlesztését is elősegíti, amikor a csoportszobában található tükörben megnézhetik saját átváltozásukat, nyomon követhetik, gyakorolhatják a szerepnek megfelelő mozgást, mimikát. 5. 3. Anyanyelvi nevelés Minden ember egy adott nyelvi kulturális közegben él. Ez alapvetően meghatározza gondolkodását, világlátását, magatartását. Akiben ez nem alakul ki, annak hovatartozása kerül veszélybe. Magyarságunk gyökerei nagyon mélyek. Nyelvünk sok változáson ment keresztül. Sokrétű, gazdag, árnyalt, jól artikulálható, lassú nyelv, melynek ápolása, és továbbadása fontos feladatunk. Az anyanyelvi nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítőelemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. A gyermekre figyelő, jó beszédmintát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása a cél. Közvetlen beszédfejlesztő céljuk van az anyanyelvi játékoknak. Ezek mindegyike játékos mozgásra, cselekvésre, a gyermekek érzelmi meghatározottságára építve szolgálják egy vagy több beszédösszetevő (pl. artikuláció, a szókincs, a mondatalkotás, az összefüggő beszéd és a párbeszéd) fejlesztését A vers, mese ősi forrása az anyanyelvi nevelésnek. Régi értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetít a gyermekeknek. Célunk a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. A rajzolás, mintázás, kézimunka során a nyelvi és a képi formai ábrázolás gyakori együttes alkalmazásával felismertetjük a gyermekekben, hogy valamely élményt, eseményt, érzést többféle úton is ki lehet fejezni.

35


A téri észlelés, a térbeli formai képzetek gazdagítása, a mintázó, rajzoló eszközök használatában szerzett tapasztalatok az arányok, irányok nyelvi kifejezésének gyakorlása előkészíti az írás-olvasás tanulásához szükséges képességek fejlődését is. A kifejezőképesség (beszédábrázolás, esetleg mozgás) és a gondolkodás kapcsolatának fejlesztésére rendkívül sok lehetőség nyílik az egyszerű műalkotás-elemzések során, melyeket középső csoportos kortól vezetünk be. A gyermekek szókincsét bővítik az ének-zenéhez, énekes játékokhoz szükséges fogalompárok, amelyeknek a megértését és használatát cselekvés, éneklés közben sajátítják el (halk-hangos, rövid-hosszú, mély-magas, gyors-lassú). A mondókák elősegíthetik a ritmikus szövegekben ismétlődő beszédhangok pontos észlelését, tiszta képzését és a jó beszédritmus érzékelését, alkalmazását. A külső környezet tevékeny megismerésére során fontos, hogy az összegyűjtött tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg, hogy a gyerekek megkeressék az okokat és következményeket, amelyek segítik a természethez, a tárgyakhoz és az emberekhez fűződő megfelelő kapcsolatuk kialakítását. A mennyiségi viszonyok megismerése révén a beszéd és a gondolkodás szoros összefüggésben fejlődik. A szóban közölt feladat pontos megértése, a megoldáshoz vezető utak végiggondolása, a hasonlóságokról és különbségekről gyűjtött tapasztalatok megfogalmazása pontos nyelvi kifejezést kíván. A térbeli tapasztalatok gyűjtésében a mozgások irányának a tárgyak helyének megjelölése szolgálja az anyanyelvi nevelést. A mozgás alkalmával a gyermekek gyakorlatot szereznek abban, hogy szóbeli leírás alapján hajtsanak végre bizonyos mozdulatokat, mozgássorokat, vagyis szóbeli utasítás nyomán cselekedjenek, hangolják össze mozgásukat. 5. 4. Vers, mese A vers, mese az óvodai élet egészét átható tevékenység. Célja a nyelv szépségének, kifejező erejének megismertetésével, a helyes nyelvhasználattal, mondatszerkesztéssel a biztonságos önkifejezés megalapozása, emellett a korosztálynak megfelelő irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdeklődés felkeltése. Feladata az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdeklődés felkeltésén túl a változatos irodalmi élmények közvetítése, valamint ismerkedés a vallásos irodalommal (mondóka, vers, verses mese, bábjáték, dramatizálás, bibliai történet). Kezdetben dalokkal, mondókajátékokkal ismerkednek a gyerekek, ezt követik az állathangutánzó és felelgetős mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd a fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai mesék. Lényeges, hogy csak nyelvileg tiszta és értékes verset, mesét halljanak a gyerekek. A mondókák, versek mesék, történetek az ismeret átadásán túl a népi sajátosságnak megőrzésével nevelnek. A vers és a mese az anyanyelv közegén át emberi kapcsolatokra tanít. Mélyíti az önismeretet, segíti a világ megismerését. A mese a legtágabb értelemben tanít. Cselekménye mozgásba hozza a gyermeki képzeletet. Erkölcsi tartást, belső indulati élményeket közvetít. Megbékíti a gyermekeket félelmeikkel, erősíti önbizalmukat. A közösen átélt örömök és élmények elszakíthatatlan szálakkal kötik össze a felnőtteket és a gyermekeket egymással és anyanyelvünkkel. A vers, a mese szókészlete, a szó jelentésének megértése, a mesei fordulatok ösztönzik a gyermekek szóbeli kifejezését, szókincsük bővülését. A csoportszobákban elérhető helyen állnak a gyermekek rendelkezésére képeskönyvek, lapozgatók, melyeket a játékidő folyamán bármikor elővehetnek. Arra szoktatjuk őket, hogy a könyvekkel óvatosan bánjanak, becsüljék meg azokat.

36


Örömmel vesszük, ha otthonról hozott, kedvenc könyveikkel érkeznek az óvodába. Ezekből a nap folyamán (pl. játékidő, délutáni pihenés alkalmával) mesélünk. A nézegetésre biztosított könyvek a csoportokban megtalálhatók. Anyagi lehetőségeink szerint bővítjük könyvállományunkat. 5. 5. Ének-zene, énekes játék Az óvodai tevékenységek sorában fontos szerepet tölt be az ének-zene, énekes játék, ami elsősorban a művészeti nevelés körébe tartozik. Az érzelmeken keresztül hat a gyermekekre. Felkeltheti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket és esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, és szoktatja őket a szép tiszta éneklésre, – e közben fejlődik hallásuk, éneklési készségük, ritmusérzékük, harmonikus, szép mozgásuk. Kodály Zoltán már 1940-ben megfogalmazta, hogy az óvodai zenei nevelés célja a zenei képességek fejlesztésén túl, zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Az óvodai zenei nevelés feladata, hogy minden gyermeket önmagához képest fejlesztve eljuttasson a zenei képességek megfelelő szintjére az éneklési, ritmikai, hallási és zenehallgatási készségek területén, valamint alapozza meg zenei anyanyelvüket, alakítsa ízlésüket. Kezdetben a felnőttek ölbeli játékainak (hintáztató, lovagoltató, sétáltató) alkalmazása, közvetlen kapcsolatot alakit ki az otthon és az óvoda között. Ebből alakulnak ki összefogódzással az egyszerű körjátékok. A nagyobb gyermekek már szerepcserés körjátékok, sorgyarapító, sor- és párválasztó játékok eljátszására is képesek. Megismerkednek egyszerű tánclépésekkel, új térformákkal, a nagycsoportosok a néptánc elemeivel, miközben alakul és fejlődik esztétikus mozgásuk. Az oldott és vidám dalos játékokban az éneklés és a mozgás mindig együtt jár. Egyaránt magába foglalja a gyakorló-, szerep-, szabály- és dramatizáló játékot. Csökkenti a gyermekek gátlásait, segítséget nyújt nekik az egyéni megnyilvánulásban, alakítja a közösségi kapcsolatokat. A gyermekek szeretnek együtt énekelni. – A közös éneklésnek zenei múltunkban nagy jelentősége volt az ünnepi alkalmakon kívül munka közben és örömükben, bánatukban is énekeltek az emberek. Ezek a dalok fennmaradtak és az óvodai zenehallgatás gerincét alkotják. A zenehallgatásra a gyermeki lélekhez legközelebb álló témákat kell válogatni (növényekről, állatokról, természetről szólókat), amelyeket az óvónő énekel a gyermekeknek. Emellett hangszeres játékával is színesítheti élményeiket. A beszoktatási időszakban szinte egész nap énekelünk, mondókázunk a gyermekekkel. Ezek alkalmazása során egyre szorosabb kapcsolat alakul ki az óvónő és a gyerekek között. Miközben fejlesztjük éneklési készségüket, hallásukat, ritmusérzéküket, mozgásukat, formaérzéküket, zenei alkotókedvüket, megismertetjük őket különböző hangszerekkel. Ezekről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk. A vallásos nevelés egyik alappillére óvodai nevelésünknek. A zenei nevelés anyaga mellett az egyházi ünnepekhez kapcsolódó óvodás életkornak megfelelő dalokkal is megismertetjük gyermekeinket. A gyermekeket megismertetjük néhány hangszerrel. (dob, fémháromszög, cintányér, ritmuspálca). Ezek mindegyik csoportban a gyermekek rendelkezésére állnak. Kiegészítő eszközöket az óvónők maguk is készítenek. A gyermekek a felnőtt hagszerjátékával és zörejhangokkal is ismerkednek. Elsősorban Forrai Katalin által összeállított óvodai zenei anyagból válogatunk.

37


5. 6. Rajzolás, mintázás, kézimunka Az óvodai rajzolás, mintázás, kézimunka célja, hogy megalapozza a világra nyitott, esztétikai értékekre fogékony, a környezetüket alakítani tudó emberek nevelését. Feladata a 3-7-8 éves gyermekek tér-, forma- és színképzeteinek, valamint arányérzékének, esztétikai érzékének, díszítőkészségének megalapozása és fejlesztése. Az óvónő és a gyermekek olyan közös tevékenysége, amelyben az esztétikai megragadást (örömöt, tetszést, csodálkozást, elutasítást, stb.) az ábrázolás élménye, a cselekvés vezeti el az alkotás öröméhez. E tevékenység folyamatában a gyermekek nemcsak megismerik a világot, hanem át is alakítják, újrateremtik. Miközben képi formában fejezik ki magukat, mintegy megnevezik érzéseiket, gondolataikat. Nő önismeretük, önbizalmuk, differenciálódnak a cselekvéshez s annak tartalmához kapcsolódó érzelmeik, fejlődnek alkotóképességeik. Tevékenységük során kialakulnak pozitív erkölcsi tulajdonságaik (munkaszeretet, önállóság, önfegyelem, önmaguk és mások munkájának helyes értékelése, esztétikai ítélet, szép iránti szeretet igény, stb.) Ismerkednek a különböző anyagokkal, és technikákkal: —festés, (ujj-, majd ecset, nyomatkészítés) —rajzolás (zsírkréta, postairón, színes ceruza, filctoll) —tépés, hajtogatás, mozaikkészítés, —vágás, ragasztás (papír, textil, különböző anyagok) —fűzés, szövés, fonás, —varrás, —mintázás, karcolás, gipszöntés (gyurma, lisztgyurma agyag) —sütés —bábkészítés (zacskó, fakanál, termény) —műalkotás elemzés. A tevékenységeknél előnyben részesítjük a természetes anyagokat. Az éves tervek összeállításánál figyelembe vesszük az egyházi évkör eseményeit. Így építjük be a vallásos nevelést. Az egyházi és társadalmi ünnepekre várakozás idején a csoportszobák alkalomhoz illő dekorálásával, és ajándékok készítésével hangoljuk rá a gyerekeket az ünneplésre. 5. 7. Mozgás „Az Ige testté lett” (Jn 1,14), – az örök isteni terv szerint. A kereszténység nagyra értékeli az emberi testet. A mozgás – a testi nevelésen belül – olyan tervszerű és rendszeres ráhatás, amely a testgyakorlatok, mozgástevékenységek alkalmazásával a személyiség sokoldalú képzését és a mozgásműveltség fejlesztését szolgálja. Célja a testi képességek fejlesztésével az egészségesen fejlett, a mozgást igénylő és szerető, életvidám, de ugyanakkor fegyelmezett ember nevelésének megalapozása. A feladata a gyermekek természetes mozgáskészségének megőrzése, a mozgás megszerettetése, – ezáltal az egészséges életvitel kialakítása. A mozgásos tapasztalatok bővítése során a mozgáskészségek alakítása, valamint a testi képességek fejlesztése. Az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Fejleszti a gyerekek természetes mozgását: járást, futást, támaszt, függést, egyensúlyozást, ugrást, dobást. Megismerteti velük a gimnasztikát és néhány talajtorna-elemet, labdagyakorlatokat és a sokszínű, változatos testnevelési játékokat. Fejleszti testi képességeiket, az ügyesség sokféle formáját, a testi erőt, gyorsaságot, és állóképességet. Az örömmel végzett gyakorlatok és játékok elősegítik a gyerekek helyes

38


testtartásának, szép mozgásának kialakulását. A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és keringési rendszer teljesítőképességének, a csont- és izomrendszer teherbíró-képességének növeléséhez. Fontos szerepe van az egészség megőrzésében és megóvásában is. A testnevelés a mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést, és az alkalmazkodó képességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. A játékos mozgásoknak teremben és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán vagy szervezett formában, az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani. Korunk népbetegsége a mozgásszegény életmód, ami alól a mi családjaink sem kivételek. Gyermekeink kb. 80 %-át autóval hozzák az óvodába és viszik haza. A gyerekek ritkán tartózkodnak a szabad levegőn, keveset mozognak. Az óvodáskorúak között sok a gerincproblémás és lúdtalpas gyermek. Sajnos a szülők csak a járás kialakulásáig kísérik figyelemmel a gyermekek mozgásfejlődését. Elsiklanak a felett, illetve nem tudatosodik bennük, hogy a járás megtanulása után kiszélesednek a gyermekek mozgáslehetőségei. A gyermekek idejük nagy részét az óvodában töltik. Tudjuk, hogy ebben az életkorban jelentős szerepet tölt be a mozgás a fejlődésben, ezért mindennapjainkat úgy szervezzük, hogy elegendő mozgáslehetőséghez jussanak. Intézményünkben a mozgásfejlesztést igen tágan értelmezzük. Az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent magába foglal, az egész személyiség fejlődését elősegíti azzal, hogy általa megerősödnek a személyiségi tulajdonságok (bátorság, fegyelmezettség, kitartás), egyben a közösségi élet alakulásához is fontos tulajdonságokat fejleszt (pl.: egymás segítése, együttműködést, stb.). A testnevelés az óvodában a frissítő tornával és a testnevelés foglalkozásokon valósul meg. Mindhárom csoportban kötelező a frissítő torna, amire a tízóraizás előtt és a délutáni pihenés után kerül sor. A frissítő torna tartalmaz járásokat, futásokat, gimnasztikai gyakorlatokat, de középpontjában a mozgásos játékok állnak. A testnevelés kötelező. A testnevelés foglalkozások anyaga az atlétikai, torna, játék jellegű főgyakorlatokból tevődik össze. A játékot, a játékosságot alapvető eszközként értelmezzük és alkalmazzuk a testnevelésben. A testnevelés foglalkozások során alkalmat teremtünk speciális gyakorlatok beiktatásával a testalkati deformitások megelőzésére is (lábboltozat erősítés, gerinctorna). Figyelünk arra, hogy a futásokat, ugrásokat, dobásokat olyan időszakra tervezzük, amikor a szabadban végezhetjük. A változatos eszközök és kéziszerek használata öröm a gyermekek számára, emellett fejleszti ügyességüket. Megfelelő környezet biztosításával, a balesetvédelmi előírásokat megtartva, valamint erkölcsi neveléssel, a veszélyekre való figyelem felkeltésével segítjük a biztonságos mozgás megvalósulását. Mindezek figyelembevételével elérjük, hogy a frissítő tornán és a testnevelés foglalkozásokon végzett mozgások a gyermekek számára sok játékot biztosítsanak, érzelmi feltöltődést, örömet nyújtsanak. Fejlődnek testi képességeik, alakulnak mozgásjártasságaik és mozgáskészségeik, és a pozitív személyiségvonások megalapozódnak, – ami katolikus nevelésünk fontos tényezője.

39


5. 8. Külső világ tevékeny megismerése A környezettel való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat. Általa a gyerekek az őket közvetlenül körülvevő és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. Célja a nemzeti kultúra értékeit védő és ápoló, a környezetéhez alkalmazkodni tudó és azt alakító ember nevelésének megalapozása a természetfeletti és emberi értékek figyelembevételével. Feladata, hogy tapasztalatok, ismeretek gyarapításával, feldolgozásával keltse fel, illetve tartsa ébren a gyermekek kíváncsiságát, érdeklődését, elégítse ki megismerési vágyukat. A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismereteket nyújtunk az őket körülvevő közvetlen és tágabb természeti/teremtett, emberi és tárgyi környezetből (óvoda és környéke, család, testünk, érzékszervek, az orvos gyógyító munkája, közlekedés, évszakok, időjárás és öltözködés, gyümölcsök, virágok, zöldségfélék, állatok és színek, napszakok, élőélettelen), illetve a meglévő ismeretüket mélyítjük és rendezzük. A KPSZTI-ben összeállított segédanyagokat felhasználjuk munkánkhoz. A környezet átfogó megismerése által az egyetemes és nemzeti kultúra értékeit, hagyományait, az adott tájra, helységre jellemző néphagyományokat közvetítjük. Ezáltal megőrizzük mindazt a tudást és tapasztalatot, melyet elődeink felhalmoztak. Nevelésünkben fontos helyet foglal el a természetvédelem, a környezet óvása, a természettudatos nevelés is. Óvodánk egyházi intézmény. Ez az óvodába lépés első pillanatától megnyilvánul a köszönési módban és a nevelésbe beépített vallásos témákban. Rácsodálkozunk a teremtett világ szépségeire, megfogalmazzuk örömünket, hálánkat. Megfigyelő sétákat, kirándulásokat szervezünk, és az élősarokban történő változásokat is folyamatosan figyelemmel kísérjük. Az összefüggések, problémák iránti érdeklődés tevékenységre készteti a gyermekeket. A gondolkodási tevékenységben megnyilvánuló élénk érdeklődés az ismeretek folyamatos bővülését eredményezi, a gondolkodást egyre magasabb szintre juttatja. Az óvodában a fejlesztés tartalma az alábbiakat foglalja magába.  Halmazok képzése, összehasonlítása, tulajdonságaik szerint, azok szétválogatása, bontása, részhalmazokra.  Halmazok elemeinek sorba rendezése.  Halmazok összemérése, becsléssel, párosítással, másolással.  A számfogalom előkészítése, kis számok felismerése, összkép alapján.  Mennyiségek összemérése, magasság, hosszúság, tömeg, űrtartalom, mennyiség, terület, szélesség, vastagság és bőség szerint.  Sorszámok, tőszámok.  Tapasztalatok a geometria körében (építések, alkotások szabadon és másolással, valamint egy feltétel megadásával)  Tevékenységek tükörrel.  Tájékozódás térben.  Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban. A gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva, játékos formában ismertetjük meg őket mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggésekkel, felfedezésekkel, megtapasztalásokkal. Igyekszünk minél több probléma helyzetet teremteni, így vezetjük rá őket a logikus gondolkodásra. Engedjük, hogy saját logikájuk szerint próbálkozzanak és átéljék a felfedezés örömét. Szükség esetén azonban segítünk, hogy mindenki eljusson a megoldás élményéhez. 40


Az egyéni, a páros és mikrocsoportos feladatmegoldás alkalmával differenciáltan tudunk foglalkozni a gyermekekkel, figyelembe véve az egyéni képességeket, a fejlődési különbségeket. A tevékenység közben megismert fogalmak, kifejezések először passzív szókincsükké válnak, később egy részük beépül beszédükbe (irányok, arányok, névutók, kiszámolók, mondókák). 5. 9. Munka jelegű tevékenységek. A gyermekek mindennapi életének része a munka jellegű tevékenység, amely minden esetben célra irányul. Ennek során tapasztalják, hogy az ember folyamatosan alakíthatja, változtathatja, kellemesebbé, célszerűbbé teheti környezetét. Közben egyre több információ és pontosabb tapasztalat birtokába jutnak az őket körülvevő világról. A vallásos, ill. erkölcsi nevelés az óvodai élet egészét átszövi. Ezen a területen célunk, hogy megalapozzuk a munka iránti tiszteletüket, az eredmény megbecsülését, a munka fontosságának és hasznosságának értelmét, felébresszük a gyerekekben a dolgozó ember szeretetét. Ezért a gyermekek munkáját fontos nevelési eszköznek tartjuk. A munka többnyire külső (óvónői) irányítással folyik. A gyerekektől belső fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. Felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van hozzá szükség. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő hely és munkaeszközök, az elegendő idő és munkalehetőség, valamint a nyugodt, békés légkör biztosítása. A munkavégzés során az óvónő irányító és szervező funkcióját óvódáskor végére egyre jobban átveszi a tevékenységre épülő szóbeli közlés. Szükségszerűvé válik a tárgyak, cselekvések, élmények megnevezése, ezáltal bővül a gyermekek szókincse. Emellett megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát, megismerkednek a munkafolyamat részmozzanataival, azok ajánlott sorrendjével. Az óvodában a munka elsősorban önkiszolgáló munka, de magában foglalja a közösségért vállalt tevékenységeket és az egyéni megbízatásokat is. Az önkiszolgálás során a gyermekek felnőtt segítségével ismerkednek az egyes használati tárgyak alkalmazásával, az önkiszolgálás különböző műveleteivel, azok sorrendjével. Ennek hatására az önkiszolgálás készségei gyakorlás útján megszilárdulnak, az önálló munkavégzés szokásai kialakulnak. Óvodáskor végére a gyerekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. Az önkiszolgáló munka tartalmazza az öltözködést, testápolási teendőket, és az étkezéssel kapcsolatos munkálatokat. Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejlesztheti a gyerekek ízlését, önállóságát is. Tevékenység közben az óvodapedagógus irányításával, a testrészek, és ruhadarabok megnevezésével tapasztalatokat szereznek az öltözködés sorrendjéről és arról, hogyan könnyebb annak végrehajtása. Gyakorolják az udvarias kifejezések használatát, (pl.: segítségkérésnél stb.) így gyarapodik szókincsük. Az óvodában ajánlatos a többrétegű öltözködés, amely lehetővé teszi, hogy a gyermekek komfortélményüknek megfelelően le-, illetve magukra vegyenek ruhadarabokat, ruházatuk a szobában és a szabadban egyaránt egészségi állapotukhoz, edzettségükhöz igazodjék, kényelmes legyen. A testápolás a gyerekek egészségének védelmét, szükség szerinti tisztálkodásukat és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. Óvodánkban épületenként egy mosdó áll a gyermekcsoportok rendelkezésére, ezért időeltolással végezzük a testápolási teendőket. Törekszünk arra, hogy ezek a munkálatok a cselekvésen és beszélgetésen keresztül a felnőttek és gyerekek közötti bensőséges kapcsolatos elmélyítését szolgálják. Ezáltal a gyermekek

41


megtanulják kifejezni szükségleteiket, jelzik kívánságaikat, kéréseiket, így gyarapodik szókincsük. A testápolással kapcsolatos feladatok páros jellegűek és intimek a gyermek és a felnőtt között. Testápolási teendők: WC használat, tisztálkodás, fogápolás, hajápolás, zsebkendőhasználat. Óvodánkban a gyerekek szükségletük szerint a nap folyamán bármikor kimehetnek WC-re. Ugyanakkor szokás, hogy csoportosan is megyünk a mosdóba étkezések előtt, ebédelés után. A WC kagylók válaszfallal és függönnyel vannak elválasztva, így biztosítható az intimitás. Előfordul, hogy néhány gyermek az óvodában ismeri meg a WC papír és az öblítő berendezés használatát. Ilyen esetekben a felnőttek segítséget nyújtanak. Az óvodában a tisztálkodás elsősorban a kéz és az arc tisztántartását jelenti. A gyerekek folyóvízzel, szappannal, szükség szerint körömkefét használva mosnak kezet WC használat után, étkezés előtt, és minden esetben, ha szükséges. Esetenként előfordulhat 1-1 gyermek teljes mosdatása is. A nyári időszakban a gyerekek mezítláb is játszanak a homokban, szaladgálnak. Ilyenkor a játékidő végén a felnőttek segítségével alapos lábmosást is végeznek. Erre a célra külön törölközőt használnak. Fontosnak tartjuk, hogy már óvodáskorban megismerkedjenek a gyerekek a fogápolás szükségességével, és lehetőség van ennek gyakorlására is. Kezdetben ebéd után kiöblítik szájukat, később fogkefével mosnak fogat. Ismerkednek a különböző fogkrémek izével, elsajátítják a fogmosás helyes technikáját, és megismerik a fogápoló felszerelés tisztántartásának módját is. A gyermekek az óvodában naponta többször fésülködnek. Mindenki részére külön fésű biztosított. Eleinte felnőtt segítségével, később önállóan végzik ezt a tevékenységet. Tükörben ellenőrzik (munkájuk eredményét), hajviseletüket. Óvodánkban papírzsebkendőt használunk, amiket a szülők biztosítanak a gyermekek számára. Ezek minden csoportban elérhető helyen vannak, hogy a gyerekek szükség esetén bármikor hozzáférhessenek. Kiscsoportos kortól folyamatosan sajátítják el az orrfújás helyes technikáját, amiben a gyerekekkel foglalkozó felnőtteknek fontos szerepük van. Arra neveljük őket, hogy a papírzsebkendőt használat után minden esetben a szeméttartóba dobják be. Az étkezések során széleskörű lehetőség nyílik arra, hogy az azzal kapcsolatos munkálatokat megismerjék és elsajátítsák. Megismerik és gyakorolják az evőeszközök biztonságos szállításának módját (pl.: csésze fülét fogják), az edények ízléses elhelyezését az asztalon (terítő felhelyezése, szalvéta is odakerüljön stb.) és étkezések során gyakorolják az evőeszközök helyes használatának mikéntjét. Egyre önállóbban használják a kést, szednek a tálból, illetve öntenek a kancsóból. Kialakul náluk az igény, hogy a szalvétát szükség szerint használják az étkezések közben. Fontosnak tartjuk, hogy ügyeljenek az asztal és környéke rendjére. Vannak olyan munkafajták, amelyek egyértelműen közösség érdekében végzendők. Ezek speciális akarati és érzelmi nevelésre adnak lehetőséget a nevelés folyamatában (feladattudat, figyelemösszpontosítás stb.). A gyermekek fejlettsége négy éves kortól teszi lehetővé ezek alkalmazását. A közösen végzett munkában alkalmuk van a gyermekeknek, hogy képességeiknek megfelelő tevékenységet vállaljanak. Az ismétlődő feladatok lehetőséget biztosítanak a pontosabb munkavégzésre. A naposi tevékenység szerteágazó. Elsősorban az étkezéssel kapcsolatos munkákra irányul, de a naposok segítenek a foglalkozási eszközök kiosztásában és összeszedésében és a csoportszoba rendezésében is. Év elején megismerkednek a gyerekek a naposok kiválasztásának idejével és módjával, ezután folyamatosan figyelemmel kísérhetik, hogy mikor kerülnek sorra. Figyelünk arra, hogy a naposoknak is elegendő idejük maradjon a játékra, és ne érezzék tehernek a naposságot. Pozitív értékeléssel növeljük munkakedvüket.

42


A naposok folyamatosan megismerik, hogy mely területen milyen feladataik vannak, amiket a felnőttek segítségével és irányításával végeznek. Megismerik, és maguk végzik az étkezéssel kapcsolatos teendőket. Figyelnek a játékszerek és a csoportszoba rendjére. Ahol szükséges, segítenek. Az alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások egy része időről időre ismétlődik, a többi esetleges. Az ilyen feladatokat a szükségletektől, körülményektől, a munka jellegétől függően a csoport minden tagja, vagy megbízatásként egyes gyerekek teljesítik. Alkalomszerű munka a környezet rendjének biztosítása, segítés az óvónőnek, egymásnak, a kisebbeknek, és egyéb megbiztatások. Kezdetben az óvónővel együtt dolgoznak, miközben beszélgetnek arról, hogy mit hogyan végezhetnek (pl. teremdíszítés, játéksarok díszítése). A gyermekeknek pontosan érteniük kell, hogy mit várnak el tőlük, hogy az teljesíteni tudják. A feladatok adásánál figyelembe vesszük az egyéni fejlettségben mutatkozó nagy eltéréseket. (A térben nehezen tájékozódó gyermeket nem bízzuk meg ilyen feladattal.) Ha az egyszerű feladatot már könnyedén, szívesen végzik, akkor lépünk tovább. Óvodánkban a felnőttek irányításával ismerkednek a növény- és állatgondozás feladataival. Figyelemmel kísérhetik az akváriumok gondozását, a halak, csigák, életét, fejlődését, a vízinövények szaporodását. Miközben ezeket a megfigyeléseket végzik, beszélgetnek a felnőttekkel. Megnevezik az állatokat, a növényeket a gondozásban használt szerszámokat. Összefüggéseket fedeznek fel, tulajdonságokat társítanak, színesedik kifejezésmódjuk. A teremben és a kertben az évszakoknak megfelelően végeznek különböző tevékenységeket. Csiráztatnak, rügyeztetnek, virágot ültetnek és locsolnak, faleveleket, füvet gereblyéznek, leszedik a termést, havat lapátolnak, madarakat etetnek. A templomban felállított állandó óvodai kiállítás ünnepekhez kapcsolódó frissítésére minden csoportban készülünk. Bekapcsolódunk az Egyházközség rendezvényeibe (karitász ünnep, szentmise…) 5. 10. Tanulás Óvodában az ismeretszerzés a gyerekek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építve változatos tevékenységek biztosításával történik. A sokféle tevékenység lehetőséget ad az érdeklődés kielégítésére, a gondolkodás örömének átélésére, a környezetük szépségének felfedezésére. Hatására a gyermekek tapasztalatai rendeződnek. Pontosabbá válik érzékelésük, észlelésük, megfigyelő képességük, tartósabb lesz figyelmük, emlékezetük, gazdagodik fantáziájuk, fejlődik beszédük és gondolkodásuk, képessé válnak problémák felismerésére és megoldására. Az óvodában a gyerekek spontán, önkéntelen módon, tevékenységbe ágyazottan szerzik ismereteiket. A tanulás a gyermekek értelmi képességének fejlesztését szolgálja. Az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által, délelőttönként kezdeményezett foglalkozásokon valósul meg. Változatos formákban történik. Lehet utánzásos minta és modellkövetés (szokások alakítása), spontán játékos tapasztalatszerzés, a gyermeki kérdésekre-válaszokra épülő ismeretszerzés, az óvodapedagógus által irányított megfigyelés és tapasztalatszerzés, gyakorlati probléma és feladatmegoldás, a kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás. Mint minden területen, a tanulásban is kiemelt jelentőségű az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása. Figyelmet fordítunk a gyermekek beszédkedvének felébresztésére és fenntartására, a gyermekek meghallgatására, kérdéseik érvényesülésére, valamint arra, hogy azokra az életkoruknak megfelelő, kielégítő választ

43


kapjanak. Így megalapozzuk a világra nyitott, érdeklődő, kérdezni merő, aktív gondolkodású fiatalok nevelését. A tanulás alapja az óvónő és a gyerekek kölcsönös, egymásra ható közös tevékenysége. A tanulásirányítás a gyerekek folyamatos megfigyelésére épül. Ahhoz, hogy értelmi fejlődésük eredményes legyen, az alábbi általános szempontokat tartjuk szem előtt:  A tanulás játékos jellegének megőrzése  A gyermekek motiválása  A szemléletesség érvényesítése, a gyermekek egyéni, differenciált fejlesztése  Problémaszituáció elé állítás  Az önállóság fejlesztése A tanulás tervezésénél fontos követelmény, hogy az újabb tapasztalatok és ismeretek szorosan kapcsolódjanak a már meglévőkhöz. Tartalmuk fokozatosan mélyüljön, bővüljön. Intézményünkben a szervezett tanulás formái a kötetlen vagy a tervszerű kötött foglalkozások. Mindkettőben érvényesül a nevelői céltudatosság és tervszerűség, a pedagógiai önállóság. A kötetlen szervezeti forma valamennyi korcsoportban a foglalkozások egyik alapformája. A kötetlenség a gyermekek önkéntes részvételét jelenti, nem zavarhatja a már kialakult, elmélyült játékot. A kötött foglalkozás, amely mindvégig megőrzi játékos jellegét, más magatartást igényel a gyerekektől. Minden gyermek számára egyszerre kezdődik, és egyszerre fejeződik be. A változatos (sok magunk által készített), gondolkodásra késztető eszközök biztosításával a kevésbé aktív gyermekek tanulását is igyekszünk elősegíteni. A változatosságot a munkaformák megvalósításánál is kiemelt jelentőségűnek tartjuk. Alkalmazzuk az egyéni, a páros, a mikrocsoportos, a kiscsoportos és a frontális foglalkoztatási formát. Törekszünk arra, hogy a tanulás során sokféle módszerrel tartsuk ébren a gyerekek érdeklődését (megfigyeltetés, szemléltetés, magyarázat, gyakorlás, ellenőrzés, értékelés), és a kötött és a kötetlen foglalkozások egyaránt oldottak, élményszerűek legyenek. A nyári hónapokban a gyermekek kedvük szerint énekelnek, mozoghatnak, rajzolhatnak, mintázhatnak, mesét, verset hallgathatnak. Figyelhetik környezetük jelenségeit, eseményeit, beszélgethetnek az őket foglalkoztató kérdésekről. A tanulás akadályba ütközése esetén a gyermek fejlődési üteméhez igazodóan egyéni felzárkóztatás, fejlesztés szükséges. Ehhez nyújt segítséget a fejlesztő pedagógus. Tehetségígéretre utaló tulajdonságok megléte esetén nagyobb figyelemmel, egyéni fejlesztést alkalmazva fordulunk a gyermekhez. (Gyakori kérdezősködés, a környezet apró változásaira való felfigyelés, koncentrált figyelem, kiemelkedő emlékezet, képzelőerő és eredetiség) 5. 11. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A korcsoportok fejlettségi szintjét a belső használatban lévő, 1999-ben készült óvodai dokumentum tartalmazza. A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Az iskolaérettségnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.  A testi fejlettség szintje (alakváltozás, teherbírás, összerendezett, harmonikus mozgás, testi szükségletek kielégítésének szándékos irányítására való képesség)

44


Iskolába lépés idejére már a hallott instrukciók alapján képesek a testápolási feladatokat elvégezni, önmagukon ellenőrizni és javítani. Az önálló feladatvégzés és a pontos végrehajtás jellemzi őket. Az öltözködés önállóan, megfelelő sorrendben és egyre rövidebb idő alatt történik. Öltöznek és vetkőznek a hőmérséklet változásának és igényüknek megfelelően. Ügyelnek ruháik tisztaságára, az öltözőhely rendjére és vigyáznak társaik ruhájára is. Étkezés közben kulturáltan viselkednek. A finommotoros fejlődés következtében egyre biztosabbá válik a tálból való szedés, a kancsóból való töltés. Ismerik és gyakorolják a kés és a villa együttes használatát. Időnkénti ellenőrzés mellett önállóan használják a szalvétát étkezés közben és a befejezéskor egyaránt. Ismerik az ételek köznapi és hivatalos nevét és használják azokat. A naposok munkájukat nagy önállósággal és felelősséggel végzik. Az asztalon az evőeszközöket esztétikusan rendezik el, figyelve arra, melyik eszköz hová kerül. Étkezés után leszedik az asztalt, a terítőt összehajtják, és a helyére teszik. Játékelrakás után ha szükséges, esztétikusan eligazítják a tárgyakat. Segédkeznek a tevékenységekhez szükséges eszközök kiosztásában, összeszedésében. Szükség szerint átrendezik a csoportszobát. Aktívan részt vesznek a csoportszoba díszítésében (virág, stb.), rendezésében. Vigyáznak a terem rendjére, a leejtett tárgyakat fölveszik. Megjavítják a játékszerek kisebb hibáit. Minden olyan területen segítenek, ahol erre szükség van (pl.: segítségadás kicsiknél az öltözködésben stb.). Bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítenek, sőt örülnek a nehézségnek. (Fokozatosság betartása nagyon fontos!) A felnőttek felügyelete mellett részt vesznek a növények és az állatok gondozásában. A gyűjtött terméseket, magvakat meghatározott szempontok szerint képesek válogatni. Folyamatos feladatuk a kert gondozása. Minden gyermek önállóan ültet. Részt vesznek az ágyások kialakításában, díszítik annak széleit, Ismerik a gyermekszerszámokat (ásó, gereblye, kapa), rendszeresen használják azokat. Alkalomszerűen részt vesznek a hólapátolásban és a madarak etetésében.  A lelki képességek szintje (lelki kiegyensúlyozottság, a viselkedés általános szabályainak ismerete, a tanuláshoz szükséges képességek – szándékos bevésés és figyelem – megfelelő kommunikáció, elemi ismeretek önmagáról, a környezetéről) Iskolába lépés idejére megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem. Fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele. A cselekvő szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés. Megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Kialakul az együttműködés, a csoportmunka. Szívesen végeznek otthoni megbízatásokat is. Örömmel mesélnek egyéni élményeikről, amelyeket összefüggő mondatokban fejeznek ki. Az egyéni feladatmegoldások közben már érvényesül problémamegoldó gondolkodásuk. A tanulás folyamatában megfigyelhető az önellenőrzés, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességének megjelenése. Ismerik és alkalmazzák az óvoda hivatalos köszönési módját, a keresztvetést. A délutáni pihenés előtt imádkoznak. Tisztul és erősödik a szerető mennyei Atyáról alkotott képük, és gyarapodik Jézusról szerzett lexikális ismeretük. Megismerik és elsajátítják az Úr imádságát és az Angyali üdvözletet. Szívesen és változatosan imádkoznak saját szavaikkal. Örömmel látogatnak el a templomba, ahol alkalmazzák a helyes viselkedés szabályait.

45


Vers, mese Ismernek kiszámolókat, tréfás mondókákat, verseket és meséket. A folytatásos mesék, versesmesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Az ismert mesei motívumok bábozása, dramatizálása, rajzolása kedvelt szórakozásuk közé tartozik. Az adventi időben betlehemes játékot játszanak. Van néhány kedvelt mesehősük, a velük történt dolgokat beleviszik játékukba. Képekről történeteket találnak ki, amiket elmesélnek. Mesét költenek. Rajzolás, mintázás, kézimunka Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Elképzeléseik alapján a megfigyelések felhasználásával tudnak formákat mintázni. Forma ábrázolásuk változatos. Önállóan díszítenek. Emberábrázolásukban megjelennek a részformák (haj, ruha, stb.). Próbálkoznak a legegyszerűbb mozgások jelzésével is. Színhasználatukban érvényesítik kedvelt színeiket. Festés során a vékony ecsetet is használják, próbálkoznak a kívánt szín kikeverésével. Különböző anyagokból nagy kedvvel készítenek nyomatokat, festék használatával. Bátrabbak, ötletesebbek az építésben, téralakításban. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek, amiket alkalmaznak (építmény lefedése, egyensúlyának megteremtése). Használják a mozaikkép, kollázs, montázs, textilkép és terménykép készítést, hímzést, szövést. Bonyolultabb formák hajtogatására is képesek. Esztétikusan díszítenek. Szívesen készítenek bábokat, amelyeket játékuk során felhasználnak (zacskóbáb, síkbáb, stb.). Lehetőség szerint kiállításra is ellátogatnak. Több alkalommal beszélgetnek műalkotásokról. A közös munkák értékelése során saját műveikkel és a műalkotásokkal kapcsolatban szóbeli véleményt nyilvánítanak. Ének-zene, énekes játék A megismert mondókákat, népi gyermekjátékdalokat, műdalokat, a megismert vallásos énekeket önállóan énekelik a gyerekek. Önállóan is el tudják kezdeni az éneklést, megfelelő tempóban és tisztán énekelnek. Képesek egyénileg is a dallam és ritmusmotívumok visszaéneklésére. Térben mutatják az ismert dallamokat (lassú tempóban motívumok dallamvonalát mutatják). Különbséget tesznek a halk-hangos, gyors-lassú fogalompárok között, ezeket összekapcsolják, és együtt gyakorolják. Ismert dallamot felismernek kezdő, vagy belső motívumról. Képesek folyamatos tempóban dallamot bújtatni, rövidebb vagy hosszabb egységekkel. Örömmel játszanak visszhangjátékot csoportosan és egyénileg is, ismert motívumok és kitalált szövegek alkalmazásával. Felismernek sokféle zörejhangot, zenei hangot, társaik hangját. Érzékelik a hang irányát, távolságát. Különbséget tesznek az egyenletes lüktetés és a dalritmus között, próbálkoznak ezek hangoztatásával, összekapcsolásával. Felismernek ritmusról ismert dalokat. Önállóan is képesek a gyors-lassú tempó érzékeltetésére. Képesek esztétikus, együtemű mozgásra, különböző térformák felvételével. Ismernek egyszerű táncmozdulatokat. Egyénileg, a dalokhoz alkalmazkodva, változatosan használják az ismert hangszereket. Kiemelik a motívumokat tapssal, járással, játékos mozdulatokkal. Zenei alkotókedvük fokozódik. Ismert mondókára, kitalált szövegre, kérdés-feleletre dallamot költenek. Képesek érdeklődéssel, figyelemmel hallgatni hosszabb énekes vagy hangszeres előadást. Külső környezet tevékeny megismerése Tudják lakásuk pontos címét, szüleik foglalkozását. Mélyül vallási ismeretük, ismerik plébánosuk nevét. Biztonságosan tájékozódnak a templomban. Ismerik néhány kellék rendeltetését. Ismerik az ünneplés, megemlékezés méltó módját. Ismereteik vannak testük felépítéséről, érzékszerveik funkciójáról, igényesek testük tisztaságára. Fel tudják sorolni az évszakokat, felidézik az évszakok legszembetűnőbb jegyeit. Felismerik a napszakokat: a reggelt, a délelőttöt, a delet, délutánt, estét, éjszakát. Képesek ezekhez ismétlődő tevékenységeket társítani. Ismerkednek a hét napjaival, a hónapok nevével. Alkalmazzák a növény szót. Tudják, hogy a fa, bokor, virág, fű, zöldségfélék növények. Tapasztalatokat szereznek arról, hogy a növények fejlődése és az időjárás között összefüggés van. Hallanak a

46


gyógynövények hasznosságáról. Az ismert állatokat környezetük és hasznosságuk szerint csoportosítják. Egyre önállóbbak a gyalogos közlekedésben. Csoportosítani tudják a szárazföldi, vízi és légi közlekedési eszközöket, ismerik a környezetükben lévő néhány intézmény rendeltetését (plébánia, templom, iskola, posta, pékség, könyvtár, kultúrház, stb.) Felismerik és megnevezik a környezetük színeinek sötét és világos változatait. A gyakran használt tárgyak színeit emlékezetből felidézik. A gyerekek képesek arra, hogy az óvónő kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék. Válogatnak, és sorba rendeznek előre meghatározott szempontú és önálló elképzelés szerint. Értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, legrövidebb, stb.). Önállóan képesek mennyiségek összemérésére alkalmi egységekkel. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással. Értik és alkalmazzák a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát. Ismerik a számok sorrendjét 10-15-ig. Biztosan számlálnak 10-es számkörben. Kirakással, rajzolással képesek meghatározott számkörben darabszámokat megjeleníteni. Szívesen játszanak logikai játékokat. Azonosítani tudnak különféle helyzetű, egyszerű alakú tárgyakat. Másolással képesek létrehozni színben, nagyságban és formában eltérő térbeli és síkbeli alakzatokat. Geometriai alakzatokat térben és síkban egyaránt válogatnak, szívesen játszanak tükörrel, ismerik a tükörkép fogalmát. Értik és követni tudják az irányokat (jobbra, balra) illetve a helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). Mozgás Növekszik teljesítőképességük, mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé, megfelelő ritmusúvá válik. Cselekvőképességük gyors, kitartóak a mozgásban. Fejlődik tér- és időtájékozódó képességük, szeretik és igénylik a mozgást. Egyéni, csoportos, sor- és váltóversenyt játszanak az óvónő segítségével és a szabályok pontos betartásával. Megértik az egyszerű vezényszavakat. A természetes járást ütemes járással változtatják. Állórajtból kiindulva 20-30 métert futnak. Egyensúlyoznak padmerevítő gerendán. Szívesen végeznek függőgyakorlatokat. Néhány lépés nekifutással egyszerű akadályok átugrására képesek, ugrásukat a talajéréskor fékezni tudják. Különböző kiinduló helyzetekből indítva gyakorolják a gurulóátfordulást. Hossztengely körüli gurulást végeznek, eszközzel és párban is. Kislabdát hajítanak távolba, labdát vezetnek, a kéziszereket biztonsággal használják.  A szociális képességek szintje (szociális érettség – elfogadás, együttműködés, kapcsolatteremtés,alkalmazkodóképesség, feladattudat kialakulóban, az ismeretszerzési tevékenységhez szükséges tulajdonságok megléte) Gyakorlójáték A gyakorlójáték tartósan csak akkor jelentkezik, ha gyermekek fejlődésükben lemaradtak, képességeik fejletlenek, tapasztalataik, élményeik szegényesek, vagy amikor egy új játékszer, eszköz használatát még nem ismerik és a sikeres játékhoz a játékszerrel való előzetes manipulálásra van szükség (pl.: autókkal versenyeznek.) Gyakorló játék jelentkezik a konstrukciós és szabályjáték elemeiként is. Építő, konstruáló játék Egyre bonyolultabb, összetettebb alkotásokat hoznak létre. Nem csak építményeket, hanem más játékeszközöket is tudnak készíteni (Lego házhoz lépcsőt, fa kockából széket a játékbabának). Az építés, konstruálás gyakran szerepjátékhoz kapcsolódik: építenek, szerelnek, szerkesztenek, vagy a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe. Nagycsoportos kor végére megfigyelhető, hogy alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján, egyre pontosabban hozzák létre és képesek a különböző anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. Szerepjáték

47


Fejlett a szerepjáték. Megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről. A vezető és az irányított szerepet egyaránt vállalják akkor is, ha az számukra kevésbé érdekes, esetleg kedvezőtlen. A tapasztalataik, érdeklődésük alapján létrehozott játékhelyzetekben ábrázolják a felnőttek tevékenységeit és a különféle kapcsolatokat. Szívesen elevenítik meg játékukban az egyházi ünnepeket (esküvő, keresztelés, hamvazkodás, Balázsolás). Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki. Megkezdett játékukat akár több napon keresztül is képesek folytatni. Szabályjáték Nagy kedvvel játsszák a bonyolultabb szabályjátékokat. Már képesek szabályok kialakítására és szabályjátékok tervezésére, alkalmazására. A szabályokat betartják, és társaikkal betartatják. Ez a korosztály nagyon kedveli a bonyolultabb mozgásos szabályjátékokat, de itt már leginkább az észlelés és a verbális fejlesztés kerül előtérbe (pl.: logikai kirakónál, kártyánál – rész- egész összefüggésének felismerése, vizuális memória, vizuális sorba rendezés, különbözőségek, azonosságok felismerése. Barkácsolás A barkácsolás már nagyon változatos tevékenységet biztosít. Ismerik a szerszámok használatát, tapasztalataik vannak az anyagok tulajdonságairól, megmunkálhatóságáról. Egyegy esetben képesek saját elképzeléseik alapján játékeszközöket létrehozni, melyeket felhasználnak szerepjátékukban, a dramatizálásnál, bábozásnál. Bábozás Ismerik a kesztyűbáb használatát, és folyamatosan gyakorolják és bővítik az érzelmek, tulajdonságok megjelenítését. A gyerekek maguk is készítenek bábokat, melyeket a játékukban felhasználnak. Ezekhez a barkácsolásnál említett sokféle eszközt, anyagot használják fel. Egyre izgalmasabbá válnak a maguk által készített bábok (síkbáb, fakanálbáb, botbáb, stb.), melyekkel az asztali paraván mögött játszanak. Előadásukban a mese-, versjeleneteken kívül a hétköznapi eseményeket is megjelenítik. Térérzékelésük egyre fejlettebbé válik, eligazodnak a díszletek között. Ötéves kortól kötelező az óvodába járás. Az óvodai nevelés a gyermek egész személyiségére irányul Szükség esetén speciális szakemberek segítségét igénybe vesszük. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi vizsgálatát a Nevelési Tanácsadó szakemberei látják el.

48


6. GYERMEK- ÉS IFJUSÁGVÉDELEM Célja: prevenció során feltárni a tényeket, okokat, amelyek a gyermekek fejlődését akadályozhatják, veszélyeztethetik Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok:  Az óvodások száma összesen  Ebből a veszélyeztetettek száma  Hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma  Három, vagy több gyermekes családban élők száma A gyermekek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  Családi környezet  nevelési hiányosságok  rossz lakásviszonyok  egészségügyi okok  anyagi okok  megromlott családi kapcsolatok  a gyermeki személyiségben rejlő okok  Családon kívüli környezet  munkanélküliség  változó párkapcsolatok  pszichiátriai kezelés  italozó életmód  Az ismeretek birtokában a szükséges lépések megtétele, balesetvédelem.  Gyermekvédelmi felelős segíti az óvodapedagógusok körültekintő gyermekvédelmi munkáját, baleset-megelőzését.  Évente kötelező a gyermekvédelmi program elkészítése, a gyermekvédelmi ismeretek karbantartása, bővítése  Rendszeres konzultáció az óvodapedagógusokkal, az intézményvezetővel.  Családlátogatások szervezése Kapcsolattartás szükséges:  Gyermekjóléti Szolgálat  Családsegítő Központ  Gyermekvédelmi ügyintéző  Nevelési Tanácsadó  Szakértői Bizottság  Karitász csoport

49


7. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI, AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE 7. 1. Fenntartó szerv – Óvoda Együttműködünk mindazon szervekkel, testületekkel, akik segítik az óvoda működését. Törekszünk a gyors, pontos információáramlás létrehozására. Szükség szerint továbbítjuk az üzeneteket a telefonkörláncon keresztül. Rendszeresen kapcsolatot tartunk az EKIF képviselőivel (igazgató, gazdasági szakértő, jogász) Egyházközségünk erkölcsileg és anyagilag is messzemenőleg támogatja óvodánkat. A helyi plébános, mint a fenntartó képviselője rendszeresen részt vesz az értekezleteken, felkérésre előadást tart a szülőknek, amelyeken hittani, pedagógiai alapismereteket fogalmaz meg az érdeklődők részére. 7. 2. Család – Óvoda Kiemelt fontosságúnak tartjuk a családi életre nevelés keretében a szülőkkel való szorosabb kapcsolattartást. Ennek érdekében évente legalább egyszer ellátogatunk a családokhoz. A családlátogatások alkalmával képet kapunk a szokásokról, nevelési elvekről, a családok vallásos életéről. A gyermekek környezetét ismerve tudjuk meghatározni a nevelésükkel kapcsolatos legfontosabb feladatainkat. Az újonnan érkező gyermekeket óvodába lépés előtt meglátogatjuk. A problémás gyermekekhez az év folyamán szükség szerint ismét elmegyünk. A fogadóórák rendje: havi egy alkalom. Szükség esetén előzetes megbeszélés után beszélgetünk, illetve tájékoztatjuk a szülőket gyermekeik fejlődéséről. Szülői értekezletet két alkalommal (illetve szükség szerint) tartunk a csoport nevelésével, fejlődésével kapcsolatban. (Év elején és az év végén.) Szülők összejövetelét („Kedd-ves” este) két-három havonta tervezünk, melynek témái igény és érdeklődés szerint változhatnak. Hétkezdő áhítatot tartunk az érdeklődők részére. A kiscsoportos korú gyermekeknek ajánljuk, a középsősöket kérjük, a nagycsoportosoktól elvárjuk, hogy nagyobb ünnepek alkalmával részt vegyenek a szentmiséken. A gyerekeken keresztül meg lehet közelíteni azokat a szülőket, akik keresik a helyüket, akik szimpatizálnak az Egyházzal, de nem tudják segítség nélkül megtenni az első lépést. A karácsony előtti és húsvét előtti játszóház szervezése, valamint a családok számára szervezett programok és az év végi közös kirándulás mind-mind lehetőség a szülőkkel való szorosabb kapcsolat kialakítására és ápolására. Ezt segíti az évente kétszer megjelenő Kisharang című újság is, ami segíti a szülőket az ünnepre való készülésben, és betekintést nyújt az óvoda életébe. 7. 3. Óvoda-óvoda Lehetőség szerint tartjuk a kapcsolatot a katolikus óvodákkal (Balassagyarmat, Vác, Nagykőrös, Mogyoród), gyermek, és óvónői szinten egyaránt törekszünk a munkakapcsolat alakítására. A helyi önkormányzati óvodákkal is igyekszünk kapcsolatot tartani, amely továbbképzéseken való részvételre, és esetlegesen az egész települést érintő rendezvényekkel kapcsolatos feladatokra terjed ki.

50


7. 4. Szülői Közösség A Szülői Közösséggel rendszeresen kapcsolatot tartunk. Találkozásaink alkalmával lehetőség van a szülőktől jövő kérdések, meglátások megvitatására, az információk áramlására, az óvodában folyó munka egyes szakaszairól történő beszámolásra stb. A Szülői Közösség működése olyan tapasztalatok és információk gyűjtését is segíti, amelyek az óvoda működését megkönnyítik. A szülők ötleteit – úgy a szervezésben, mint a kivitelezésben – igényeljük, segítjük. 7. 5. Iskola-óvoda Azért, hogy a tőlünk iskolába kerülő gyermekek továbbra is vallásos légkörben nevelődjenek, nagy gondot fordítunk az Ökumenikus Iskolával való együttműködésre. Az iskola igazgatójával egyeztetve rögzítjük a kölcsönös hospitálás rendjét, időpontját, esetleg közös program szervezését. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy a tanítók ellátogassanak az óvodába, és ismerkedjenek a leendő iskolásokkal, az óvodai nevelő-tanító munka módszereivel. Mi is ellátogatunk az iskolába, meglátogatjuk régi óvodásainkat, játszunk, ismerkedünk, barátkozunk az iskola légkörével. A koratavasszal szervezendő szülői értekezleten közös tájékoztatással próbáljuk segíteni a családokat a megfelelő iskola kiválasztása érdekében. 7. 6. Közművelődési intézmények A könyvtárlátogatások tudatos beépítése segít abban, hogy a gyermekek megismerjék, megszeressék, megbecsüljék a könyveket. Később pedig szeressenek olvasni, hasznos tevékenységekkel töltsék idejüket. Az óvoda dolgozói figyelemmel kísérik a község kulturális rendezvényeit, és ezekbe lehetőség szerint bekapcsolódnak A rendezvények felkutatásába és a részvételbe bevonják a szülőket is. (Károlyi Kör, Faluszínpad...) A gyerekek részére a Szülői Közösség bevonásával színházlátogatást szervezünk a szülők igénye szerint. 7. 7. Óvó-védő, fejlesztő hálózattal való kapcsolattartás A Gyermekvédelmi Törvény szellemében az óvodapedagógus kötelessége, hogy közreműködjön a gyermek,- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában és megszüntetésében. Biztosítanunk kell a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek fölzárkóztatását. A pedagógus figyeljen föl a családban jelentkező problémákra. Ha szükséges, jelezze az óvodai gyermekvédelmi felelősnek. Amennyiben óvodai eszközökkel nem tudnak segítséget nyújtani, a gyermekvédelmi felelős kötelessége a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni. Az óvoda épületében mindenki számára jól látható helyen ki van függesztve a GyIV felelős neve, és az, hogy hol, és mikor érhető el. Annak érdekében, hogy a GyIV felelős minél eredményesebben végezhesse a munkáját, időszakonkénti szakmai továbbképzésen vesz részt. Óvodánk gyermekorvosa kéthavonta, illetve szükség esetén jön az óvodába, hogy megnézze a gyerekeket. A védőnő havonta jön, hogy eleget tegyen védőnői teendőinek. Logopédus foglalkozik a rászoruló gyerekekkel. Szeptemberben fölméri a csoportokat és beosztja, kire mikor kerül sor. Elsősorban a nagycsoportosokkal foglalkozik.

51


Nevelési Tanácsadó segítségét vesszük igénybe a gyermekek iskolaérettségi vizsgálatánál, illetve az év közben szükséges kezelések ellátása érdekében. A gyermekek étkeztetését térítés ellenében a helyi Önkormányzat központi konyhájáról oldjuk meg. A családokat terhelő étkezési térítési kötelezettség a helyi Önkormányzat által meghatározott normatíva szerint alakul. A szociálisan rászoruló fóti családok gyermekei részére felterjesztés és elbírálás után az Önkormányzat étkezési térítési kedvezményt állapít meg. A nagycsaládosok nyilatkozat kitöltése után részesülnek az 50%-os normatív támogatásban. Kérjük és támogatjuk, hogy a helyi Önkormányzat a szociálisan rászoruló családok részére egyszeri, vagy rendszeres nevelési segélyt, illetve gyermekvédelmi támogatást folyósítson. 7. 8. Szolgáltatások Ingyenes szolgáltatásaink:  Óvodásaink részére lelki beszélgetéseket tartunk naponta  Szülők összejövetele („Kedd-ves” este) előadássorozatot szervezünk  Gyermekorvos, védőnő, logopédus, fejlesztő pedagógus segíti az óvodai nevelőmunkát.  Néptánc előkészítés/oktatás lehetősége van heti rendszerességgel a nagycsoportban. Térítéses szolgáltatásaink:  Igény szerint megszervezzük az úszás oktatását  A Kisharang című újságunkat évente kétszer adjuk a családok kezébe  Játszóházat (foglalkoztató délelőttöt) szervezünk évente kétszer  Színházlátogatásokat, családi kirándulásokat szervezünk

52


8. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZ-ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK Intézmény megnevezése: A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodája  Csoportszoba-gyermekcsoportonként 1  Tornaszoba-óvodánként (építeni szükséges, jelenleg szerződés az Ökumenikus iskolával)  Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba  Játszóudvar 2 csoport részére az óvodaudvaron, valamint a harmadik és negyedik csoport részére a plébánia udvarán - befogadó nyilatkozat szerint  Óvodavezetői iroda (vezető-helyettesi, gazdasági vezetői iroda) együttes kialakítása óvodabővítéssel oldható meg  Nevelőtestületi szoba  Orvosi szoba, elkülönítő  Gyermeköltöző épületenként 1-1, így két csoportnak közösen kialakítva  Gyermekmosdó, WC átalakítást igényel  Kiszolgáló helyiségek (építeni szükséges)  Melegítő konyha (az építkezéskor átalakítást igényel)  Tisztálkodási és egyéb felszerelések fektetők cseréje, pótlása  A felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök 2 db szék 3 db könyvszekrény fax, üzenetrögzítő étel melegen tartó pult  A nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök (folyamatos karbantartásra állagmegóvásra szorulnak) értelmi képességeket és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ábrázoló tevékenységet fejlesztő anyagok eszközök munkajellegű tevékenységek eszközei szakmai kiadványok udvari játékeszközök bordásfal  Egészség- és munkavédelmi eszközök (folyamatos karbantartást igényelnek, állagmegóvásra szorulnak) konvektorok átvizsgálása csatorna karbantartása

53


Befejező gondolatok Helyi nevelési programunk célja, hogy elősegítse, és gyümölcsözővé tegye óvodánk munkáját. Megszerkesztésében figyelembe vettük településünk sajátosságait, és azt a társadalmi, szellemi, erkölcsi környezetet, amelyben növendékeink és családjaik élnek. Reméljük, hogy a programunkban megfogalmazott elvek szerint végzett nevelőmunka nem csupán a szakmai igényeket elégíti majd ki, hanem hathatósan segíti a gyermekek, szüleik, és egész családjuk hitben való növekedését, egyházunkhoz való szorosabb kapcsolatának kialakulását, illetve megerősödését. Munkánkat a továbbiakban is a II. Vatikáni Zsinat buzdítása és iránymutató tanítása szerint igyekszünk végezni: „A Zsinat hálás köszönetet mond azoknak a papoknak, szerzeteseknek, nővéreknek és világiaknak, akik evangéliumi önfeláldozással fáradoznak a sokféle iskolában, a nevelés és oktatás nagyfontosságú munkáját végezve. Buzdítja őket, hogy tartsanak ki nagylelkűen a vállalt munkakörben. Tűnjenek ki abban, hogy növendékeiket eltöltik krisztusi szellemmel, legyenek kiválóak a nevelés művészetében és a tudományok művelésében, hogy ne csak az egyház belső megújhodását mozdítsák elő, hanem jótékony jelenlétét is biztosítsák és növeljék, a mai világban...” (Nyilatkozat a keresztény nevelésről 12.)

54


ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZAT Az alkalmazott helyi program időszakos (három évenkénti) értékelése alapján a kollektívának lehetősége van annak módosítására. Az intézménybe érkező új pedagógus tekintse magáénak a programot. Amennyiben az óvodapedagógusok összetétele több mint 50 %-ban megváltozik, ajánlatos a programot újra megvitatni és elfogadtatni. A program nyilvánosságra hozatalának módja: Óvodánk helyi programjáról az újonnan érkező gyermekek szülei részére az első szülői értekezleten rövid tájékoztatást adunk. A helyi program szülők részére készített kivonatát az épületben mindenki számára hozzáférhető helyen kifüggesztjük.

55


LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Fóti Római katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának nevelési programját a nevelőtestület 2008. március 19-én, majd ezt követően június 18-án felülvizsgálta. A nevelőtestület a program alább felsorolt módosítását végezte: 4. o.: kiegészítés

„2007. évi LXXXVII. tv. (módosító törvény)”

8. o.: módosítás

6. bekezdésben a „testnevelést” szó helyett „mozgást”

9. o.: kiegészítés

Utolsó mondat kiegészül: „Alapítványunk alkalmas az 1%-ok fogadására.”


3. Érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása: „Legyen jelen a mindennapokban a gyermekek fejlődését elősegítő szeretet.”


4. Értelmi nevelés és fejlesztés megvalósítása: „Egyéni képességeknek megfelelő fejlesztés: tehetséggondozás, felzárkóztatás.” 2. 2. Katolikus óvodakép: 3. bekezdés „…Gondviselés Óvodája, amelyben 2008. szeptembertől négy csoportban kilencvenöt férőhelyet tudunk biztosítani a gyermekek számára.”

15 .o.: módosítás

Személyi feltételek: 2. bekezdés „…nyolc óvodapedagógus és hat technikai alkalmazott…”


3. bekezdés 2. mondata: „Óvodánkban nincs idegen-nyelv oktatás.”


Utolsó bekezdés: „Az étkezést magunk, illetve a városunkban működő…”


Liturgikus év eseményei: 3. bekezdés „Előre egyeztetett időpontokban (évente 6-8 alkalommal) a középső és nagy csoportos gyermekek az óvodapedagógusok vezetésével, rövid imával, énekkel szolgálnak a szentmisén.” 4. bekezdés „A templomban állandó kiállítása van az óvodának, amelyet évente 5-6 alkalommal frissítünk a gyermekek aktuális kézműves munkáiból – az ünnepeknek megfelelően.”

37. o.: módosítás

Vers, mese: utolsó bekezdés „A nézegetésre biztosított könyvek a csoportokban megtalálhatók.”


4. bekezdés: „…új térformákkal, a nagycsoportosok a néptánc elemeivel,”

56



4. bekezdés: „ A KPSZTI-ben összeállított segédanyagokat felhasználjuk munkánkhoz.” 5. bekezdés: „A nevelésben fontos … a természettudatos nevelés is.”


Alkalomszerű munkák és egyéni megbízatások végére: „A templomban felállított állandó óvodai kiállítás ünnepekhez kapcsolódó frissítésére minden csoportban készülünk. Bekapcsolódunk az Egyházközség rendezvényeibe (karitász ünnep, szentmise…)”


5. 11. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: 1. bekezdés „A korcsoportok fejlettségi szintjét a belső használatban lévő, 1999ben készült óvodai dokumentum tartalmazza.”


Külső világ tevékeny megismerése: 5. mondat „Ismerik az ünneplés, megemlékezés méltó módját.”


GYIV:2. bekezdés 3. pontja „Hátrányos helyzetű/halmozottan hátrányos helyzetű gyermek”


Család-óvoda: 3. bekezdés „Szülői … (illetve szükség szerint)…”


Ingyenes szolgáltatásaink: „Néptánc előkészítés/oktatás lehetősége van heti rendszerességgel a nagycsoportban.”

57


A program módosítását elfogadta a nevelőtestület: (100 %) Dátum:2008. június 18. Aláírás:

Egyetértését nyilvánította a szülők képviseletében: Dátum: Aláírás:

Jóváhagyta: Fenntartó Dátum: Aláírás:

58


Jegyzőkönyv Készült a Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés óvodájában, 2008. június 18-án.

Jelen vannak: Baradicsné Dobi Julianna Bánki Norbertné Rózsahegyi Piroska Sáreczky Judit Szerepi Imréné Téma: A 2008. március 19-i nevelőtestületi értekezleten felülvizsgált és módosított helyi nevelési program létszámra vonatkozó részeinek átírása. A Gondviselés Óvoda 2008. augusztus 15-től négy óvodai csoporttal működik, ezért megnövekedik az óvodapedagógusok és a technikai alkalmazottak száma. (8 fő pedagógus, 6 fő technikai alkalmazott, 1 fő óvodavezető, 1fő gazdasági vezető) A módosítások felsorolása a legitimációs záradékban található. A módosítást a nevelőtestület ….% ban elfogadta/nem fogadta el Fót, 2008. június 18.

Baradicsné Dobi Julianna jegyzőkönyv vezető

Rózsahegyi Piroska tanú

59

2008. A Fóti Római Katolikus Egyházközség Gondviselés Óvodájának Nevelési Programja

Recommend Documents